II.1.2. Szerkezeti terv leírása 1.2.1.TELEPÜLÉSSZERKEZET A külterület történetileg kialakult tájszerkezete távlatban is megırizendı. Alapvetı szerkezeti változásra okot adó fejlesztés csak nagyon kis részben érinti a települést. Az országos közúthálózat fejlesztés része lehet nagytávlatban az 5312. jelő település keleti elkerülı nyomvonalaként tervezett új út. Vasúthálózat-fejlesztést érintı hálózati elem a Csikéria irányú -felhagyott nyomvonalon tervezett- vasútvonal. A belterület, illetve a beépítésre szánt területek változásai, a szerkezeti fejlesztések elsısorban a lakó, valamint a gazdasági funkciók elhelyezését szolgálják. Az igazgatási terület használati ill. beépítési szempontból az alábbi OTÉK szerinti területfelhasználási kategóriákba sorolt. 1.2.2.TERÜLETFELHASZNÁLÁS Beépítésre szánt területek A belterület - jelenlegi és kismértékő tervezett bıvítése - a külterületi majorok, telephelyek és a tanyás beépítések beépítésre szánt területi besorolásúak. Építési használatuk szerint a következık: Lakóterület, amely kisvárosias és falusias lakóterület Vegyes terület, amely településközpont és intézményi terület Gazdasági terület, amely kereskedelmi szolgáltató-, és ipari terület Különleges beépítésre szánt terület Lakóterületek A beépítésre szánt területen belül a legnagyobb kiterjedéső területfelhasználási kategória. A csökkenı népességszám és a lakásépítési tendenciából következıen új lakóterületi kijelölés lecsökken. Mélykúti úttól keletre tartalékterület tervezett a korábbi lakóterületfejlesztés helyén. A vasút és a Bácsszılısi út (Bachnang utca) közötti területen gazdasági (ipari) terület javára csökken a lakóterület. A vasúttól délre tervezett lakótelkes kiosztás helyett, a mai mezıgazdasági felhasználás marad. A vasúttól északra a Kígyós menti beépítetlen részeken lakóterület helyett zöldterület tervezett. A lakóterület kisvárosias vagy falusias besorolásánál alapvetı szempont az volt, hogy kisvárosias lakóterületen nagyobb beépítési lehetıségek (magasabb beépítési %) lehetséges, falusias lakóterületen viszont a gazdasági célú építmények elhelyezésére nagyobb lehetıség van. Vegyes terület Vegyes terület településközpont és intézményi terület Településközpont területen a lakások mellett egyéb: jellemzıen a városi szintő ellátás funkcióját teljesítı épületek helyezhetık el. Ebbe a kategóriába a városközpont és a fıutcák központi része tartozik. Intézményi területen egy-egy meghatározott közfunkciót ellátó intézmény kap helyet.
1 Településszerkezeti terv 1. Leírás
Gazdasági területek Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak. A gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató terület és ipari terület. Kereskedelmi, szolgáltató terület a nem jelentıs zavaró gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál. Gazdaságfejlesztési szempontú önkormányzati igénybıl adódóan a lakóterületbe ékelıdött telephelyek is gazdasági területbe tartoznak. Ipari területen a közüzemi szolgáltatással kapcsolatos beépítések és a védıterületi igénnyel rendelkezı tevékenységek építményei valósíthatók meg. Különleges beépítésre szánt területek A területfelhasználási kategóriába tartoznak: mezıgazdasági üzemek tanyás beépítések megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület hulladéklerakó és kezelı Mezıgazdasági üzemek A már meglévı majorok és azok igény szerinti bıvítése kerül mezıgazdasági üzemi területbe. Tanyás beépítés Az általános (országos érvényő) építésügyi elıírások a tanyás beépítéssel, mint sajátos beépítési formával nem foglalkoznak, a mezıgazdasági területre vonatkozó építésügyi elıírások érvényesek a tanyákra. Ezért a térségben bevett gyakorlatnak megfelelıen a tanyák különleges beépítésre szánt területbe sorolásának igénye fogalmazódott meg, amit a terv teljesít. A használatban lévı a város nyilvántartás szerinti tanyatelkek különleges beépítésre szánt területbe kerülnek. A földhivatali nyilvántartás szerinti tanyák számánál kisebb a különleges tanyás területbe sorolt telkek száma, mivel a már ledılt vagy elbontott tanyák nyilvántartásból való kivezetése gyakran nem történt meg. Tanyateleknek az önálló helyrajzi számú telket tekintjük, a telken belüli a mővelési ágaktól (udvar, szılı, szántó) eltekintünk. Megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület Az önkormányzat fejlesztési szándékainak megfelelıen a belterülettıl keletre a 0518/3 és 0520/19 hrsz-ú telkekre kerül. Hulladéklerakó és kezelı A gyepmesteri telep és az állati tetemek győjtı konténerének elhelyezése kerül kijelölésre.
2 Településszerkezeti terv 1. Leírás
Beépítésre nem szánt területek A beépítésre nem szánt területek az alábbiak Közlekedési-, és közmőelhelyezési, hírközlési terület Zöldterület Erdıterület Mezıgazdasági terület Természetközeli terület Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt területek, amelyek sportterület ökoturisztikai terület temetı kegyeleti park Közlekedési-, és közmőelhelyezési-, hírközlési terület A város mérnöki osztásából, szabályos, sakktábla szerkezetébıl következıen változatlan szélességő és vonalvezetéső úthálózattal számolhatunk. A meglévı szerkezet szerves folytatásaként kerül kijelölésre a tervezett lakásfejlesztési terület feltáró úthálózata. A gazdasági területek belsı úthálózata nem jelenik meg a terven. Zöldterületek A zöldterületbe a már meglévı növényzettel borított közösségi célú (pihenést, testedzést szolgáló) területek tartoznak. A város zöldterületi a Kígyós mentén találhatók. Terv ennek összefüggı rendszerré fejlesztését célozza meg, a Dózsa utcától délre javasolt zöldterületi kijelölésekkel. Erdıterületek Erdıterületbe az erdıként nyilvántartott területek soroltak. Rendeltetésük szerinti tagolásukat (gazdasági, védelmi és védett) a településszerkezeti terv nem, csak a szabályozás tartalmazza. Mezıgazdasági terület Mezıgazdasági terület általános és kertterület. Általános mezıgazdasági terület a község külterületének meghatározó része a beépítésre nem szánt terület jellemzıen ide tartozik. Kertterületbe az egykor zártkertként kiosztott terület tartozik. Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási területbe a csatornák, a tavak és a víztározó tartoznak. Természetközeli terület A természetközeli terület (mocsár, láp) meglévı nyilvántartás szerinti területével tartozik ebbe a kategóriába. Különleges beépítésre nem szánt területek A meglévı zöldterületi jellegő intézmények: sportterület, temetı, kegyeleti parkok tartoznak a területbe. Új kijelölések a tavakhoz kapcsolódóan kijelölt ökoturisztikai területek.
3 Településszerkezeti terv 1. Leírás
1.2.3. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM Épített örökség Országos védettségő mőemlékek: az rk. templom, a Siskovics kúria (múzeum), Csauscher palota, Ulrich palota. A belterület eredeti utcaszerkezete történeti örökség, megtartása a településrendezés és a helyi értékvédelem eszközeivel biztosítható. A településszerkezet megtartása, a településkarakter szerinti építési övezeti tagolás illetve szabályozás az épített örökség védelmének eszközei. Az építészeti örökség értékeinek helyi védelmérıl szóló önkormányzati rendelet szerintiek figyelembevételével, az abban foglaltak aktualizálásával kerül a helyi védettség a tervbe. Elemei az egyedi védelemre javasolt épületek, a védett utcaszakaszok és beépítések. A telekalakítást korlátozó, az utcafrontos zártsorú beépítés mellett építészeti szempontból közömbös területi védettség kimarad a tervbıl. Régészeti örökség A településen nagyszámban vannak régészeti lelıhelyek és régészeti érdekő területek, amelyeket a szerkezeti terv a régészeti adatszolgáltatás és a régészeti hatástanulmány alapján ábrázol. 1.2.4. A KÖZLEKEDÉS Adottságok Bácsalmás közvetlen kapcsolatát az országos fıúthálózathoz az 5501. jelő Kelebia – Bácsalmás – Bajai összekötı út és 5312. jelő Kalocsa – Jánoshalma – Bácsalmás – országhatár közötti összekötı út biztosítja. Ugyancsak érintik a település közigazgatási területét, illetve annak határát a következı országos mellékutak: - 5503. jelő Tataháza – Bácsalmási összekötı út - 5507. jelő Csikéria – Bácsalmási összekötı út - 5508. jelő Bácsalmás – Madaras – Bácsborsódi összekötı út - 55107. jelő Kunbajai bekötıút A MÁV 154. számú egy vágányú, nem villamosított fıvonala szolgáltat vasúti kapcsolatot Bátaszék, Baja és Kiskunhalas felé. Bácsalmás közigazgatási területén van a település vasútállomása, és Almás megállóhely. A területen az összes közúti-vasúti keresztezıdés szintbeni. A városban jelentıs a kerékpáros forgalom. Ennek nagysága egyre nı. Ennek megfelelıen korábban megkezdıdött kerékpárutak építésének folytatása tervezett. Bácsalmáson jelenleg nincsenek jelentısebb parkolási gondok. A központban és környékén vannak nagyobb befogadóképességő parkolóhelyek: Javaslatok A közel háromszáz évvel ezelıtt megtervezett és megépült úthálózat megfelelıen mőködik. Ezért nagy belsı úthálózat – fejlesztésekkel számolni nem kell. Az úthálózat fejlesztésével kapcsolatban legfontosabb kérdés az 5312 jelő összekötı út távlati helyzetének a tisztázása. A megyei terv javasolja az út elkerülı szakaszának megépítését Bácsalmástól keletre, ennek megfelelıen a nyomvonalat a településszerkezeti terv tartalmazza. Az 5312 jelő ök. úttal kapcsolatban 3 problémakört kell megemlíteni: 4 Településszerkezeti terv 1. Leírás
1. A 5501 és 5312 ök utak 2 csomópontjának korszerősítése 2. Az út északi szakaszán a 4 derékszögő törést tartalmazó szakasz kiváltása 3. Esetleges forgalomnövekedés esetén az elkerülı út megépítése Bajmok felé. Az 5312 jelő összekötı út fejlesztése 3 ütemben képzelhetı el: Ezeken a fejlesztéseken túl jelentıs hálózatfejlesztésre nem lesz szükség, de a természetvédelmi területtel összefüggésben a Kossuth Lajos utcától déli irányba induló meglévı út korszerősítésre szorul és a folytatásában a földút kiépítendı szilárd burkolattal a Mátételkei Kígyós csatorna mellett az 5501 és 5508 j. ök. utak csomópontjáig. Erre a horgásztó, a tervezett ökoturisztikai terület miatt lesz szükség. Jelentıs fejlesztések várhatók a kerékpárút-hálózattal kapcsolatban. Az országos kerékpárút törzshálózat részeként tervezett kerékpárút nyomvonala: Debrecen – Létavértes – Biharkeresztes – Sarkad – Gyula – Lökösháza – Battonya – Mezıhegyes – Tótkomlós – Orosháza – Hódmezıvásárhely – Szeged – Mórahalom – Tompa – Bácsalmás – Nagybaracska – Mohács. Ez a kerékpárút a város térségében az 5501 j. ök. út nyomvonalát követi. Az 55. számú Szeged – Baja – Bátaszék országos fıút korszerősítése folyamatban van. Az út korszerősítésével párhuzamosan önálló kerékpárutat is építenek az út déli oldalán. Kívánatos, hogy Bácsalmás meglévı és bıvített kerékpárút-hálózatát összekössék ezzel a hosszú keletnyugati irányú kerékpárúttal. Erre alkalmas az 5503 jelő Tataháza – Bácsalmási összekötı út, ahol a kerékpáros forgalom a közúti forgalommal közös útpályán halad. - Backnang utca (5501 j. út) - Szent János utca nyugati folytatása (5501 j. út) - Kossuth Lajos utca Tataháza felé (5503 j. út) - Damjanich utca Szent János utca és Rákóczi utca között - Rákóczi utca a Petıfi Sándor utca és Kossuth Lajos utca között, valamint a Korona utca és Damjanich utca között - Kossuth Lajos utca folytatása a vasúton túl a természetvédelmi területre és a Mátételkei Kígyós csatorna nyugati oldalán az 5501 úton kiépített kerékpárútig. Bácsalmás térségében a vasútvonalat 160 km/h sebességgel kívánják átépíteni. Meg fog valósulni a Bácsalmás – Csikéria – (Szerbia) – Röszke és Szeged – Nagylak – (Románia) összeköttetés. Bácsalmástól nyugatra kisebb nyomvonal – korrekcióra lesz szükség. 1.2.5. KÖZMŐELLÁTÁS Beépítésre szánt belterületen a földgáz kivételével a teljes közmővesítés az építés feltétele, ami a villamos energia, az ivóvíz, a közcsatornán történı szennyvízelvezetést a közterületi csapadékvíz-elvezetést jelenti. Azokon a külterületi részeken, ahol a szennyvízcsatornázás megoldásának reális lehetısége nem áll fenn, ezért a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelı berendezéssel, tisztítómezıvel ellátott oldómedencés mőtárggyal vagy idıszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóval feltételezett. A magasabb szintő megyei területrendezési terv szerinti térségi közmőnyomvonalak (elektromos és földgáz távvezetékek) helyét a terv biztosítja.
5 Településszerkezeti terv 1. Leírás
1.2.6. A KÖRNYEZETVÉDELEM A település környezetvédelmi programjában és az alátámasztó munkarészben ismertetettek szerint a környezetvédelmi szempontok érvényesíthetık. A természetvédelem országos és helyi védettségő elemeit a következık szerint tartalmazza a terv: Országos védettségő: ex-lege védett tavak (Mosztongai-tavak) Bácsalmási Gyapjas Győszővirág Termıhelye Természetvédelmi Terület Helyi jelentıségő védett természeti terület a belterületi Kossuth park, Templompark, Sóstó A közigazgatási területen található természeti területek (természetes gyep, nádas és vizes élıhely területek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján kerültek a tervbe.
6 Településszerkezeti terv 1. Leírás
