í c c. ^V^v^ (-^. .-;C CiSfa ** Í^ÜS*

lA «S í

cc

.

(-^.

^V^v^ -

*• .-;C

CiSfa

<**^ r*^^!^

**

r

,

:

Í^ÜS*

-s

H^ssr/«' //

1

>

Uíí

-

BY roRONTO

WA

ti

KOSSUTH LAJOS VILÁGTÖRTÉNELEM ÍTÉLSZÉKE ELTT.

.ÉBRESZT HA"Í5K'

K'l-l'x

rOü^/S

MAGYARORSZÁG EZREDEVES ÜNNEPÉLYE ALKALMÁVAL KÖZLI ÉS

A

MAGYAR NÉP FIGYELMÉBE AJÁNLJA

:

ZIMANDY IGNACZ A HITTAN, BÖLCSÉSZET ÉS EGYETEMES TÖRTÉNELEM OKLEVELES FÖGYMNÁZIUMI TANÁRA, SZÉKESFEJÉR-EGYHÁZMEGYE SZENTSZÉKI ÜLNÖKE, TÖRÖKBÁLINTI PLÉBÁNOS S VOLT ORSZÁGOS KÉPVISI I

ÁRA /-

Ko

lizmus.

tth

—

2 FORINT.

Lajos a III.

(éke

A társádnioni tnohchja,

—

eU>U.

—

II.

A

IV Pánszlávizmus.

népámitá

—

lntlönfélesége.

—^xx BUDAPEST „S

ZENT-GEL L

É R T"

K ö.N V V N V Ö

184*6.

MD

A.

V.

A vallások

ÜDV AZ OLVASÓNAK. még

Hallgassak-e

tovább, mikor a szeretett

hazámat végelsöpréssel fenyeget vészvihar dörg hangja minden oldalról zug? Nem, tovább nem Hiszen hosszas

hallgathatok.

amugyis félremagyarázásokra talán szolgáltatott

is

okot

azok

körében, a kik

—

ébreszt hangjaimat várva várták évrl-évre

hazám

kiváncsiak voltak.

fölött

tornyosult

már

hallgatásom

szolgáltathatott és

Minél

szózatomra

dörgbb

vihar-felhk

a

moraja,

annál sivítóbb és élesebb legyen a veszélyt jelz síp hangja. testi

Nem

veszem tekintetbe a korral járó

gyengeséget, hazámat szeret szivem melege

rugékonyságot

önt a

dermedez

lemem szárnyain magasabbra a magasságról

haza

tagokba,

emelkedem, hogy

nézve a törpék

földjén, bátran kiálthassak

igazán szeret józanokhoz:

szel-

aknamunkáját

e

oda a hazájukat

„Vigyázzatok, ott az

ellenség!"

Volt id,

a

mikor

csekély

képest az „internacionális"

nyegében minden

tehetségemhez

korszellem, mely

positiv hitet vett

üldözbe,

lé-

csil

IV

fojró

düli

mezébe burkolt eszméi fegyverem:

„tollam"

ellen forditám

élét,

hogy

az

egyeáltala

könyörtelenül vájt örvénytl visszatántoritsam azokat a milliókat, a kik

positiv

hitöknél,

keresz-

ény jellegüknél és életöknél fogva bár „ostobáknak" tartatnak,

hitökben boldogok. Már jóval

ele

zeltt tapasztaltam, hogy szegény

kozmopolita csoport kezdi

hogy az

tizeimét,

hazámban egy

zni nemzetsorvasztó

üzérkedésben

tapasztalatlan,

mert egyeneslelkü, magyar népet fortélylyal zött kiaknázása

lassú bár, de folytonos

a

pedig a meghódol-

azután

végelszegényedés,

tatással járó végromlás felé vezesse. polita csoport terve sikerre

férfierre van

nyakunkra

tolt

egyben bizom

és

kozmo-

terhes

most igazán

igája teljes

mindegyikünknek, ha a

szüksége

nehéz jármot lerázni akarjuk. De

—

férfias

magyar népemben, mely

egy évtizeden keresztül idegen jármot elviselni

A

mert amint

vezetett,

a tapasztalás bizonyítja, e csoport

nemzetem nyakát nyomja,

elször

által

nem

tudott

soha.

Sajnos, hogy a kozmopolita csoport jármát

azok segítették tolni

vérünkbl,

test a

mi

nyakunkra, a kik vér a mi testünkbl,

de a kiket

a

pillanatnyi érdek, és az internacionális korszellem

annyira elvakított,

hogy öntést véreiket

fel

nem

ismerve, ezeket hangzatos phrázisokkal, kürtszóval a mészárszékre viszik.

mi

Mert

tagadás

magyar mostan. nincsen

—

vágóhídon

benne,

Féltékenyen rzött

a függetlenség az

áll

a

szabadsága

csak

olyan

üres

szólam, melylyel lépre vezetik, hogy könnyebben

foghassák és egyszer megfogva

ersebben

tart-

hassák.

A

most

választások

lezajlott

világosan

—

mutatják, hogy a magyart árucikknek tekintik kinek ára

10

— 20

vagy 100

Veszhet a ma-

fit.

veszhet annak keresztény jellege, csak

ar,

legyen

mentve

ezeket

véd

a

szabadelv, zsidókkal

A

kormánypárt.

vették és

paktáló,

választásoknál

bukott a keresztény magyar

mert

nép,

szegénységében

itt-ott

meg

meg

árunak

áruba bocsá-

magát.

totta

Szivem

vérzik,

ha

meggondolom,

lelketlen lélekvásárlásban

azok

a lélekvásárlókkal szoros

szövetségben

is

hogy

résztvettek,

e

st

állottak,

magokat „Kossuthistáknak'* hirdetik. Magyarországon nincs többé szabadság, csak

a kik

rabszolgaság

;

nincs keresztény jelleg, csak

mopolitikus érdekhajhászat bitorló

nincs igazság,

koz-

csak

erszak.

Egyet sajnálok, jén

;

hogy

szeretett

még nagyon sokan vannak,

a helyzetet,

kik

hazám

föld-

félreismerve

egy név nymbuszának varázsos ha-

tása alatt állván, azok

mellé

gondolatlanul, a kik e névnél

sorakoznak egyebet

nem

megbir-

Vi

ván, a Kossuth névvel

znek

—

mert

cégéreznek, korteskedést

lelketlenségükben azt gondolják,

hogy cégérnek

ez

kitn

meg-

eszköz, a nép

tévesztésére hatalmas tényez.

Ezzel lehet gsef-

telni.

Ez nem üzi

reszténység

még ha Kossuth Ferenc

politika,

A magyarok

is.

képezi

rothadt liberális

politikájának

—

ennek

alapját a ke-

korszellemmel szemben

amint képezte a múltban, vala,

még

a

pedig

nyugaton az izlam

Isten

rendelésébl:

Isten

megfeleli

meg

segítségével

még

ön-

dicsekszem, de a tapasztalás arról

tett

fog felelni a jövben által támogatott

Nem

országában

Ennek

ellen.

dics harcaival a múltban,

fiai

kell

a

a keresztény szellemnek megvédése saját és

is.

a

jövben, mert a magyarok f-

hogy a magyar ffeladatát képezze feladata

még

fentartása,

bizonyítékot,

tévesztették

is,

minden

dacára

ellenkez áramlatnak.

hogy „Ébreszt Hangjaim" sohasem el

hatásukat, és habár

különítve állottam,

szózatom

pusztában kiáltónak szava. lestek igéimet,

még

sokszor

nem

Nagyon sokan

mert rendesen olyannal

el-

vala a lesve

állottam

el, mi nemcsak egyeseket, de keresztény magyar társadalmunkat egészében

érintette.

„Ébreszt Hangjaimnak" éva inteni

és

célja csak egy volt,

intve óvni szeretett

hazám népét a módo-

veszélyekre, melyek fenyegetik, ráutalni a

IIV

zatokra, melyek het.

mellett a veszély ell menekül-

dolgoztam, a kereszt védel-

Kereszt mellett

mére hívtam fel népemet. Most sem tettem egyebet. Asztalomon lév keresztre szegeztem tekintetemet, mert oly munkához fogtam, mely a kereszt

hiv magyar népemben kelt.

Egyszeren

Miért?

akarok

a

jellemezni,

st még

felzuditja a vért,

elleneseiben

visszatetszést

itt-ott

is

azért,

mert oly

férfiút

nevéhez a magyar

kinek

és függetlenség esz-

ember szivében a szabadság méje van nve, a kit a gyermek teni tud, s kellen nem ismerve

mondjam,

istenittetni

csak dicsí-

is

ne

dicsíttetni,

akar mindenkitl.

Kossuth Lajost, Magyarország volt kormányzóját, a kerepesi temetben fekv nagy halottat

—

be akarom akarom jellemezni színezés nélkül mutatni ugy, a hogy volt. olyannak, a milyennek az igazságos történésznek

Tudom nagyon

jól,

t

bemutatnia

hogy könyvem

kell.

sokak-

nál csak visszatetszést fog szülni, mert hiszen a

piedestálra állított „szentet" érintenünk

bad, de hiába:

a

különösen Kossuth

mostani

Ferenc

politikai

sem

sza-

viszonyok

y

politikai viselkedése,

hogy Kossuth Lajost, a nagy dema gógot, az ünnepelt szónokot, a függetlenség nagy arra inditott,

bajnokát, olyannak tüntessem

nem ugyan

személyes

társai feljegyzései

fel,

a milyen volt,

észleleteim,

alapján, s igy a

hanem maga

kor nivó-

;m Kossuth-kultuszt, mely

jára szállítsam azon

országban

divik,

Kossuth Ferenc mint

melyre

s

az

apjának a nép között megrzött hagyatékára appelkozmopolitikus,

lálva,

nem nemzetépít,

zetsorvasztó politikai irányát alapítja

ambícióját

nem

kielégíthesse,

barátjai.

Értem a zsidósággal

liberális tábort.

Ezekkel

maga

szövet-

nadályai és szövetkezett

Kossuth

paktált és szövetkezett a liberális

gyobb dicsségére és a nép

;

átallván

népem

kezni azokkal, a kik szeretett

nem

de nemhogy egyéni

Ferenc

koreszmék na-

igájának

megnehe-

zítésére.

szintén megvallom,

hogy könyvem

írásában semmiféle rósz szándék

nem

meg-

vezérelt

—

szem eltt „de mortuis nil, nis bene" és ezért elállottam azon megjelent nyomtatványok közlésétl, melyekben mint p. o. „Beiegyet tartottam

trage zur Geschichte der ungarischen Revolution

vom

Jahre 1848 49 Ponori

Thewrewk Józseftl"

Kossuth Lajos mint Magyarország orvmadara és tolvaja történeti alapon van feltüntetve, s szorítkoztam tisztán azon adatokra, a szerinti

szövegben az

melyek

kortársaitól erednek.

Igaz ugyan,

hogy Thewrewk József

zett

munkájában,

történeti

ugy

állítja

ifjú

éveiben ledér,

élénkbe

lázó és cserben

szó-

fenjél-

adatokra hivatkozva,

Kossuth

Lajost,

mint a

ki

szegény leányzókat meggyahagyó kártyás, sikkasztáson ért,

IX

késbbi éveiben

az ország pénzét elharácsoló,

az ország pénzével Törökországba (az

megint más

lett

volna, de én mindezt

forrás), tehát

st

menekül

(.'

egyszer szédelg vettem fel mun-

nem

kám keretébe, nehogy ilyen adatok közlésével már elre is sértsem azon kegyeletet, melylyel hazám népe, meglehet, hogy sok esetben csak tradició

vagy

túlhajtott s apáitól

ni ély-kultuez alapján,

az

öröklött

szé-

személye iránt most

is

Elre jelzem, hogy a lenjelzett munLajosnak nagy dicsiti kát, melyrl Kossuth „kár, hogy ilyen munkát magyar azt mondják ember irt", ha t. olvasóim kivánják, közölni foviseltetik.

—

gom, nehogy a pártoskodás gyanúja személyemhez férhessen. Ezeket elrebocsátva nyíltan kritikától

figyelembevételét várom,

ennek

Kossuth Lajos és ez

munkámban

állitottam

hirdetem és a

jellemzését, a mint

korának

elfordul, tisztán kútfk

össze,

magától

idézett

kútfkhöz sem hozzá

azokat

meg nem

hogy

értetdik,

röviditettem.

nyomán

hogy

az

nem adtam, sem A szellemi munka

kútfk iróé, mint az enyém. Ezt azért tettem, hogy egy könyvben olvashassa a t. közönség mindazt, a mihez máskülönben csak tehát inkább a

elvétve jut.

Munkám

megírásánál a

munkáit használtam, részint

következ

b

szerzk

kivonatban,

ré-

szint eredeti I.

E.

Horn

I.

;

Ludwigh Kossuth, von Der Agitátor. Leipzig. Ver-

szövegben:

Bánd. —

—

lagvon Ottó Wigandl851.

Hké. Magyarország

ujabbkori történelme., Kiadta Szabó Ferenc, tet.

Nagybecskerek,

nyomdája 1893. —

Pleitz

Ferenc

I.

kö-

könyv-

Pál

Asbóth János Irodalmi és

politi-

kaiarcképek. Budapest, Légrády testvérek 1876.

—

1848 és 1849-bl Élmények és benyomások, okiratok és ezek magyarázata, Görgey István. FranklinVukovics Seb Budapest 1888. társulat,

—

Emlékiratai. Sajtó alá rendezte Bessenyei Ferenc.

Athenaeum,

—

1894.

Budapest

Magyarország

függetlenségi harca 1848 és 1849-ben,

Rikhárd.

Lajos

Aigner

Budapest.

Lajos, Élet- és jellemrajz. Irta: Di\

Budapest, 1892. története.

A magyar

Irta: Vargyas Endre.

Budapest, 1879.

A

—

Kossuth

Vajda Emil

szabadságharc

Méhner Vilmos

jobbágyság története Magyar-

Nagy Sándor Nagy-Becskereken, AsFerencz Pál könyvnyomdája 1891.

országon, irta Pleitz

—

irta Gelich

:

—

bóth Lajos Emlékiratai az

1848— 1849-iki magyar-

országi hadjáratból

kötet

mánya 1862. évforduló irta:

Ráth

Mór

bizo-

ezredik

A

király,

korszakában,

Lajos és kora,

—

II.

— Magyarország közélete az

*% Atheneum,

1894.

I.

irta

els

könyv

Budapest 1896. Lajos

Hentaller

Kemény Zsigmond:

a

—

Kossuth

Atheneum

forradalom

egyezés, irta Beksics Gusztáv, Atheneum,

s ki-

Buda-

X

—

Kossuth Lajos élete és mködése, Gracza György, a „Budapest" kiadása 1893.

pest 1893. irta

—

Mendemondák,

gyjtötte

_

világtörténet

magyarázta Tóth

és

Budapest 1896. tói.

a

—

furcsaságai,

Atheneum

Béla,

Jellemrajzok, Mészáros Lajos-

1848— 1849-diki magyar

Az

története, irta

hadjárat

Rüstow. Pe?t. Eroich Gustáv

tulaj-

dona 1866. munkák, nemkülönben az egyes hírlapokban megjelent közlemények alapján „Ébreszt Hangjaim" jelen füállitottam össze

Az

itt

elsorolt

hogy Kossuth Lajos jellemét az olvasónak bamutassam. Füzetem tartalmából minden egyes t. olvasóm azon meggyzdésre fog jutni, hogy a zetét,

munka

közzétételében a legnemesebb intenció, a

legtisztább

szándék vezérelt,

s

hogy egyetlen egy

sem akartam lerontani azon, népem ben ersen él kegyeletet Kossuth Lajos

szivé-

munkám

célja

sorral

melylyel az,

mostanáig

elhalmozta

;

hogy józanul gondolkodó népem

elvonjam kultusztól,

attól az

iránt,

nagyrészét

Ízléstelenségig fajult Kossuth-

mely az országnak jelen

politikai ál-

lása mellett inkább ártalmára, mint hasznára vá-

lik—s

mely végeredményében csakis egyes ambiciózus, a haza érdekében semmi maradandót

nem

alkotott személyek

tosult párttöredéknek

vagy ezek körül csopor-

emeli

meg nem

érdemlett

Ml

nymbuszát. Kossuth Lajos hírnevébl le

semmit, de alkotásai

nek — igazságos

Ítéletet

nagyságától

alkotása

Hogy

hol van Kossuth

t.

akaratlanul

—

sehol

nem

alkotása,

olvasóra bízom. Az általa

rombolás

véghezvitt

a múlt tárja elém, az alkotó

pét

miután nincse-

nemzetboldogitó

annak megítélését a meglehet

fölött

nem vonok

hozok. Az ember nagysága

füg;g.

Lajosnak nagyszer

—

a múltban,

nem

ké-

ert nem látom

a jelenben, hacsak

az általa nagyban dicsért radikális liberalizmusnak legújabb, a nemzet vállait súlyosan terhel egyházpolitikai

nem

vívmányokat

tekintem

nagyszer?

alkotásoknak. Ezekrl említés se tétessék

Lajos a

nyugati

bele az országot,

!

Kossuth

liberalizmusba

radikális

vitte

mely természeténél, hajlamánál

fogva csak az igaz keresztény alapokon fejldhetik

és

nhet

Lángszózatának, melyet

nagyra.

a

szabadság érdekében oly ékesen hallatott, elisme

adózom, egyébb tetteirl érdemlegesen

réssel

kezem.

Most pedig

csak

annyit

kérek

t.

Ítél-

olva-

sóimtól: Tolle, lege!

„Ébreszt Hangjaim" jelen kötete

nemcsak

Kossuth Lajossal és kultuszával, hanem még oly

éget kérdések alapos fejtegetésével is foglalkozik, melyek nemcsak a nyugati államok társadalmait, hanem szeretett hazánk társadalmát is

érintve,

niuk

kell,

foglalkoztatják,

annyival

is

mert

inkább,

foglalkoztat-

mivel az állapo-

XIII

tok ilyen létezése mellett országunkat a végrom lás

árja

hogy ez

csakhamar

id

elboritandja. Mindenki tudja,

szerint

Magyarországon a

karhata-

lommal, erkölcsi presszioval, vesztegetéssel

célja

hazug jeligék

u.

fen-

melynek vég-

tartott liberális rendszer uralkodik,

m. „szabadság", „egyenl-

ség" „testvériség" alatt könyörtelenül megfosztani

alkotmányo-

a népet lelkiismereti szabadságától,

san biztositott jogától rabszolgává

—

tenni azon

ha

kell,

szuronynyal

—

kerekedett ér-

felszinre

dekcsoportnak, mely véletlenül az ország hatalmát

kezéhez ragadta

Hogy mi lyel

boldog

s ideig-óráig

ez a mostani

boldogtalan

munkám második elég

'bven és Az egész

része

kezében

mely-

annyira kérkedik?

ezt

ugy hiszem

tárgyalja,

tárgyilagosan. liberalizmus, amint nálunk van, a

tkepénzesek szabadalmazott

uralmát

Magyarországon, a hol ellenkezleg

:

bizfositja

az agrár ér

eltérbe nyomulniok.

dekeknek kellene

am

tartja.

liberalizmus,

Agrár

ál-

vagyunk, csak az egészséges agrárizmus alap-

ján tarlhatjuk fenn magunkat s fejldhetünk. El-

nyomoroghat a föld szegény népe, csak meg legyen mentve a kapitalisztikus liberalizmus, melynek nem kell vallás, csak arany

pusztulhat, a föld,

borjú körüli tánc,

pénz-szabadalom, csak erszakon

nem kell népszabadság, csak nem kell alkotmányos érzület,

nyugvó hatalom

—

ez

most a

XIV

divó

—

Magyarországon sirva mondom, a szabadságra született Magyarországon jelszó

!

Pénzért aztán minden

megvehet

becsület, rang, tisztesség, és

ha

hatalom,

:

a

kell,

hazában

boldog megélhetés, azaz üdvözülés.

Ennek a nemzetrontó áramlatnak a titkos és célját tárom a kegyes olvasó elé és csak arra kérem Tolle, lege vedd és terveit

—

:

olvasd

!

No

még egy

de

—

társadalomnak az,

bármely

t.

rákfenéje

az a balhit, hogy mindegy

i.

vallásfelekezethez

ember, csak legyen

van a mostani

is

becsületes.

talánosan hangoztatni

tartozzék

Hogy

szokott

is

ezt az ál-

balhiedelmet

el-

munkám

ke-

oszlassam, kötelességemnek tartottam

retébe felvenni annak a kérdésnek taglalását

melyik hát tulaj donképen az igazi rejlik

olvasóm

semben

nem

ezt

is

itt-ott

láspont, a

lesz

,is

—

vallás és hol

különféleségének

a vallások

gondolom,

az

az

oka? Azt

ha minden t. hogy érvelé-

érdektelen,

elolvassa. Meglehet,

tévedtem, vagy hogy

melybl

kiindultam,

sem

maga

helyes,

az

ál-

hanem

hát megtettem, a mit megtehettem, és arról biztositok mindenkit,

hogy a jelen füzetben

kérdések tárgyalásánál

csak

egy

solus nostra, solus reipoblicae,

elv

foglalt

vezérelt:

azaz hazánk és

önmagunk boldogulása. Szándékom

tiszta lévén,

azon biztos reményben küldöm szét jelen füze-

XV temet,

hogy

azt ép oly szeretettel fogják fogadni

és olvasni, mint fogadták elbbi gyarló dolgozataimat. Isten velünk és szegény hazánkkal.

Kelt Török-Bálint,

1896. évi nov. hó 8-án.

Zimáiidy Ignácz törkbálinti plébános, mint szerz.

BEVEZET Ki fogná tagadni, világ ítéletét foglalja

RÉSZ.

hogy a világtörténelem a magában. így követeli ezt

nemcsak a józan ész, hanem a való igazság is. Csakhogy sajnos, a mindennapi élet épen az ellenkezrl gyz meg minket. Az események megitélésében sokkal nagyobb szerepe jut a pártszempontnak, a subjecti vitásnak, st a tömeg folyton váltakozó

kívánságának, mint a tárgyilagos-

ságnak, a rideg, és érzelmeinket logikának.

A

sokszor

bántó

történelem lapjai az extrém jelleme-

ket tartalmazzák

nagyobb számban, mint az arany

középúton haladottakét.

A

kátói jellemek mellett

a herostratesi dicsséget hajhászok foglalnak helyet.

Extrema

se tangunt, a szélsségek találkoznak egymással. Ugy látszik, hogy a szélsségek nagyobb ingert gyakorolnak az emberiségre, azért keresi

ezeket, s

millióktól,

egykedven

a kik fáradságot

Szózat a néphez.

fordul

el

nem ismer

azoktól a kitartás-1

sal

buzgólkodnak saját és hazájuk boldogitásán.

A szélsségek

kifestésében bámulatos leleményes-

séget

az

fejt

ki

képzel

emberek

tehetsége, s

hogy az általa fesannak jelentékeny része vagy jellem a tömeg

összerejét csak arra irányítja, tett

által

a

olyannak ismertessék

minnek

Az

akarta.

festeni

tetszést szül, a visszatetszés

minnek

akarja,

ellenállás

vissza-

a

el,

pedig,

melynek f-

rugója a megsértett egyéni ambiczió, a gylöletet, végkifejlésében a legborzadalmasabb

forradalmat

Egy piedestálra, jogosan vagy jogtalanul, érdem szerint vagy a nélkül emelt egyénnek megszítja.

sértett ambicziója

ln

kutforrásává a legmegren-

ditbb világháborúknak,

sírjává

nem

egy nemzet

létének.

S miben keressük

mindennek okát? A

pen cseng szó, hangzatos

frázis

által

szé-

félreveze-

tömeg gondolkodási lustaságában vagy annak teljes hiányában. Sokkal jobban szereti, ha mások gondolkoznak helyette, hogy aztán vakon kötett

megnyilatkozott, szép

vethesse azokat, a kiknek

szavakba öntött gondolataik érzelmi világát meghódították.

A

józan

széde mámorító,

ész

szava rideg, a sziv be-

hatékony

:

ép azért nagyobbak-

nak tartatnak az érzdmi mint az értelmi politikusok.

Amazokat dul

el

—

isteníti

a tömeg, ezektl közönynyel for-

amazok bneiben

is

istenit lát,

erényeiben csak kötelesség-teljesítést talál

;

emezek

amazok

rombolásában a nagyszerséget

emezek alkotásában csak a szükségesség egyszer folyományát tekinti. Minél nagyobb a tragikum, annál istenibb annak hse. A szentség dicsfényével övezi körül a tömeg azokat, a kik a szenttl irtóztak; imádja

Istenként

azokat, a

egy

kik az

nem

imádni sohasem tudták és

dicsíti,

Istent

akarták. Minél

is

féktelenebbül tombol a szenvedély, annál nagyobb ra

szenvedélyt felkeltk istenitése és nagyobb egy-

szersmind a józan

A

dencziája.

bereket

keres,

kiket

hogy az

azzal,

istenitett

deka-

tömeg em-

nem tördve

emberek többet

többet ártottak, mint

alkottak,

nagyobb hibákban szenvedtek, mint

használtak,

erényben díszelegtek.

még nem

ég

isteníthessen,

általa

mint

romboltak,

Ítélképességének

ész

szenvedélyek lázában

elég arra,

Egy-egy kiváló tulajdonság

hogy vele az összes hibákat

betakarjuk, és a szentek piedestaljára állítsuk. És

épen része,

bolondságot követte

e

midn

el

a

magyar nép egy

Kossuth Lajost a szentek piedestal-

jára állítja és személyével valóságos kultuszt üz,

melyben több az érzelem, mint az értelem.

tudom vájjon

Kossuth Lajosban nagyobb

a gylölet a királyi .

önmaga

és

hazánk

nagyobbak voltak láthatja.

Jelen

ház iránt

iránt,

—

Nem volt-e

vagy a szeretet

de hogy pusztításai

alkotásainál, azt mindenki be-

soraimnak

nem

az a célja,

hogy

LKossuth Lajost kisebbítsem, vagy mint sok ellen-

sége tette: gyalázzam; én Kossuth Lajost olyané-

nak akarom

festeni,

igy a Kossuth-kultusz

és a megtévesztett

sam, a kik

hogy esztelenségét kimutassam

a milyen de facto volt,

népet azok tiszteletére

alkotásukkal

tiszteletére joggal

a

nemzet

1

indít-

hálájára és

számithatnak.

Hogy czélomat annál biztosabban elérhessem r szükségesnek tartok egy rövid elmefuttatást Magyarország ezer éves múltja fölött, melybl ki-ki világosan meg fogja ismerhetni nemcsak a magyar nép feladatát és harcait,

hanem

e feladata

megoldásában vivott

az alkotmányos

szabadság nagy/

épületének igaz munkásait és betetózóit.

Elmefuttatás Magyarország ezer éves múltja

Nem tudom

fölött.

bámuljam-e

inkább a magyar

oiép hsiességét, csodával határos szívós kitartását önállósága, függetlensége, egész lényével szo-

rosan összeforrt

vagy jobban

mondva

képez szabadsága megvédésében,

lényegét

s elszántságát

a hazája függetlenségét ezer évnek lefolyása számtalanszor ugy

kelet,

alatt

mint nyugat fell meg-

támadó ellenségekkel vívott küzdelmekben, vagy csodálattal eltelve imádjam-e a kifürkészhetetlen isteni gondviselést, mely szemmel láthatólag e nemzetet a nyugati kereszténység védbástyájául rendelte, a nyugati keresztény czivilizácziónak vé-

delmezjévé, rémlik

megmentjévé

elttem, hogy az

juttatta a régi

lelmet

sokszor

isteni gondviselés

Pannoniát az

ertl

nem ismer, szabadsága

gyetlenebb fosztható

Ugy

állitá.

azért

duzzadó,

fé-

érzetétl a legke-

erszak által sem soha meg nem magyar nép kezére, hogy vén Európánk

idegen népei közé beékelve, ezeknek a szabadság-

nemcsak

szeretetet hirdesse tákkal. Izmos, a

szóval, de véres csa-

veszedelemben soha

el

nem

lan-

kadó népre volt szüksége az ertlen, részekre bontott régi

Pannóniának, hogy a keletrl zúgó vészár'

további

hömpölygésében

egész Nyugat

ennek az árnak minden

cziót elnyeléssel

és az

meggátoltassék,

czivilizá-

fenyeget piszkos hullámaiban ne

temettessék.

A magyar nép

megállta

helyét Isten

által

neki adott hazájában férfiasan becsülettel, és ha-

bár sokszor megfogyva, de megtörve soha,

meg

felelt

a rája bizott legnehezebb feladatnak. Ellen-

sége sok vala, igaz barátja kevés vagy soha. Önerejére utalva, karddal kezében gát, védi

a

nyugati

Sebeivel,

ritkán tördik, s

pártüt

fiai

országokat.

szabadságban

kivan, a fentartott

jutalmát.

miket

Elismerést nem< találja

sebek, miket

vagy álnok barátai ütnek

tott osztályrészül

mindez talán

:

raj La.

ezer év óta csak egy ju-

harcz, harcz és

azért,

bséges

külellenség üt testén,,

égetk csak azok a

A magyar népnek

—

védelmezi önma-

megint harcz

nehogy elsatnyulván, dics-

telenül elveszszen.

Nem kalandozom földére, a reges,

elmém szárnyain

Eviláth

ködfátyolos Meotis tó mellé, a

magyar nép bölcsje Mint minden, ugy a magyar nép is Noé-

hol krónikásaink ringott.

el

szerint a

-

egyik

Jáfettl

fiától,

származtatja magát, és

si

hazáját az össznépek országába Ázsiába helyezi.

Hogy Magog

Don

költözve, a

magyar nép sapja,

volt-e a

a ki a

után Evilath tartományból

bábeli nyelvzavar

és

Wolga

ki-

táján telepedett volna

meg, ennek fejtegetése nem tartozik értekezésem

—

keretébe

népem is tiszteletben tartja si hagyomáKöd boritja a magyar nép ezer év eltti

gyar nyát.

—

múltját

nész éles is

mint minden nép, ugy szeretett ma-

e

ködön áthatolhat a

esze,

de

kritikus törté-

Különben

aligha az enyém.

meg magam-

csak rövid elmefuttatást engedtem

nak Magyarország ezer éves múltja nek végcélját a kegyes olvasó ugy

fölött, is

mely-

észre fogja

venni.

Magyarország ezer lása után a

év eltt történt elfogla-

magyar nép nem annyira

hóditási,

mint inkább harczi dicsséget hajhászó kalando-

zetve, a

zási vágyától

tény országok

népeit

összert kifejt Nyugat vissza

nem

tereltetik.

nyugati keresz-

czivilizált

támadja által

meg, miglen az

véres

fejjel

hazájába

Harczi kalandjai csakhamar

véget értek, mert Isten rendelésébl véget kellett érniök.

Nem

támadása és

a Nyugat kalandvágyból kifosztása,

ered meg-

hanem megóvása,

ellen-

megvédése képezte Isten rendelésébl a magyarok feladatát, melynek sikeres megoldásához a keresztény hit felvétele a magyar nép ség elleni

részérl vált fszükségletté. Ebben pedig a Nyugat segité el.

A magyar nép

fejedelme

Vajk ke-

:

resztény lesz, István nevet nyer és a pápa által küldött koronával megkoronáztatván, királyi tekintélylyel, apostoli

térítésén.

A

buzgalommal fáradozik népe meg-

feladatot hihetetlen gyorsasággal oldja

meg, mintha Isten különös malasztját árasztotta volna e népre, és rövid

id múlva

a nyugati kirá-

lyok sorában a magyar király foglalja

sebb

—

mert apostoli

nyilvánvalóvá resztény hit

akár

harcz saját,

akár

— helyet.

el

a legdísze-

már

Ezzel most

a magyar nép feladata: a ke-

lett

hitért

való

balellenességgel,

akár

védelme, a keresztény kül-,

akár

más érdekében.

ert szabadsága érzetébl

A

harczra pedig az

melyet

merítette,

a

keresztény hit nemesített, idealizált.

Az igy nemesitett szabadságérzettl áthatott magyar legnehezebb feladata megoldásán fáradozik. A seregek ura az elrsi szolgálatra rendelte a népet. Tudvalev dolog, hogy az elrsi szolgálat a legnehezebbek egyike, mert eltekintve

a feszült éberségtl, alapfeltétele,

az összerknek szünetnélküli

tését is követeli.

czainak

mely az ilyen szolgálatnak

Az

dicsséges

elrsök éberségétl

kifej-

ellenséges seregek dúló har-

gyzelme

vagy

veszte

az

Az ela kivívott gyze-

és kitartásától függ.

rsöket csak a halál környezi, lem dicsfénye ritkán sugározza

körül,

az ural-

9

kodók elismerése tán nem csak

csataverknek

a

—

kiséri

is

A hen

szól.

tot

teljesített

sorsa

pedig

küzdelem minden várható elismerés

nélkül.

kötelesség tudata egyedüli jutalma, kitartó

mert ez

Ezen minden ert emészt elrsi szolgálateljesítette Magyarország évszázadokon keresz-

tül.

A legdicsbb

szolgálatot tette

török és ennek minden nyugati

fanatizált

zácziót megsemmisítéssel ellen folytatott

fenyeget

civili-

villogó kardja

hsi küzdelmében. A magyar nép

nyugati

a

feladata

Európának a

kereszténység és civilizáczió

védelme az izlam és ennek barbarizmusa

ellen

napjaiban tnt fel feltnen dics feladat olylegszembeötlbben. A annyira nehéz volt, hogy még a hs, lankadást nem ismer magyar népnek erejét is í'ölemészté. a megpróbáltatások e nehéz

S hogy az rövid idre így hagyták a magyart,

hogy segítségére -csakis

nem séget

a

saját

várhatott.

nem

elér tlened tette

történt,

országok részvétlensége

nyugati

ki

erejében

soha.

Véres harczaiban támogatást

bizhatott,

ígéretekkel

karjait,

megfog} ni

érettük küzdött, a helyett

sietlek volna.

kapott

annak oka a

—

:

jóllakott,

Csak Isten

csak az

de

aczélozta

kegyelme

nehéz feladata megoldásában.

segít-

segí-

Európa gy-

gyzött a magyar által, de a -szünetnélküli harcz a magyar nép összes erejét vette igénybe. Karddal kezében állott rt, bels zött Ázsia fölött

;

10

mveldésre nem nem volt. De a kezd,

ha

nincs,

a százkaru

gondolhatott,

legizmosabb

mert arra kar

lankadni

is

a küzdelemben

aki

felváltsa,

pihent nem enged

ellenség

ideje-

neki.

s

A

magyarok karja Mohácsnál lehanyatlott. A török basák uralma Magyarországon megkezddik. Magyarország 152 éven át leigázott, de nem meghódított ország lett. Ós-Budavár tornyán ott csillog a félhold, de a város utcáin, valamint az országban

mindenütt fegyveres magyar vitéz folyton, s pihenni

nak sem enged

nem

—

sereg

harcol

tudván, pihent leigázójá-

remélve

bizton

felszabadu-

Csakhogy a mohácsi vészvészteljes következménye is

lása hajnalhasadtában.

napnak volt

—

egy másik

a magyar nép elvesziti önállóságát, füg-

getlenségét és lesz hódoló trák

kormánynak. Ez

ketts éberséget

fejt

szövetségese az

osz-

id

óta két ellenséggel küzd,

ki.

Szemmel

köt, megfigyeli a szövetségest,

tartja a törö-

nehogy

véreit ölje

másik. És most ne csodálkozzék senki azon, ha amagyar nép sokszor vérz sebeinek bekötésére sem gondolt, mig harczolt, hn a magán tulajdonának felékesítését is elhanyagolta, mig rt állott,, az els, független érzületét megmételyezze a

ha

a czivílizáczióban

mindaddig,

nem nyomulhatott

mig karjával

lelkével az osztrák

ügyeibe paralizálni

önz

a

törököt

elre-

szabdalta,,

befolyását tisztán saját-

igyekezett.

Ily

nehéz

viszö-

11

nyok gát

csak egy nemzet

között,

—

a magyar.

—

tárhatta

Csodálatát

ségesebb nemzet sem vonhatja

lenn

ma-

még a legellenmeg tle. Inter

Musae.

bella silent

A der

napjai csak lassan virradnak a

—

gyar nemzetre,

mindegy

—

végre

is

ma-

felvirrad-

Eugen hs karja megtöri a török uralmát Magyarországon összetöri a gyalázamely alatt a magyar nép nyögött, tos jármot, nak. Savoyai

-

—

—

kivívja a külellenségtl való szabadságot,

de csakis

magyar csapatok viA török ki van zve, a

a külföldiek által támogatott

tézsége által 1686-ban.

bels

ellenség

még

dúl.

béke 171 l-ben vet véget,

Dúlásának a szatmári

midn

a kiszámíthatatlan

Rákóczy-féle felkelés alkudozásokkal lítve

lyek

és vége vettetett I.

Ferdinánd

ama bels

lett.

kiegyen-

harczoknak, me-

trónralépése óta annyi

nemes

hazaszeret magyarnak vérét követelték és öntötték.

A pragmatica

telékével

osztrák

fzte

a barátság kö-

sanctio (17:23)

össze a magyar nemzetet és az

kormányt. A magyarok

barátsága

meg

szintesége az osztrák ICormány iránt csakhamar

midón (1741) a magyarok hs karja megmenti a Habsburgok inogó trónját és e trón megmentése érdekében folytatott elszánt küz-

nyilvánvalóvá

lett,

delmeivel leróni

gaszkodását

véli

háláját,

és szeretetét

tettel

azon

bizonyítja ra-

dynastia

iránt,

mely vésztel,es pillanatokban a török iga lerázá-

12

magyar nép nyakáról, seregével támo-

a

-sánál gatta.

A szegre

harczok

akasztva

lett

A

nyugalom.

meg

változtatva

az ideje annak, hogy a

át.

kard

a várva-várt

és elérkezett

külellenség

ellenség baráttá

a véres

elnémult,

kürtje

volt törve, a bei-

Valóban megjött

magyar önmagára

is

gon-

doljon, régi mulasztásait pótolja, elhanyagolt szel-

lemi

saját

téren

lelkierejét

kimutassa,

kifejtse.

És megtette ezt? Nem. No, de ki veheti rósz néven ettl a nemzettl, ha dicsségesen bevégzett harc után a béke els napjait nyugalmának szánja? És ez a nyugalom annál édesebb volt, minél szebbek voltak azok a karok, melyek közt megpihent. Delila karjai voltak azok, melyek közt a magyar

Sámson

nyugodott.

rályné, a

gyon

is

nagy

értett

kelet ezen

Mária Therézia, a szép

politikus, az

okos fejedelemn na-

ahhoz, miképen

férfias

kell

a magyart, a

nemzetét a Nyugat puha pár-

náin elaltatni és álmát megédesiteni.

galom oly

jól

ki-

esett a

És a nyu-

nemzetnek! Fülében csen-

magyar dicsségrl, a reábízott feladatnak merész, sikeres megoldásáról. A magyar legyzte a hitetlen Keletet, s gyzelmével megvédte a Nyugatot. Az ellenség végleg meg van támadni nem fog soha most már pitörve nyugodhat édesen, henhet, gyzelmi babérjain hosszan. íme a szirén-hangok, melyek a magyar gett a szép

—

dal a

—

l;

nemzetet

elaltatták.

A nyugalom,

a pihenés oly

édes volt

Csakhogy

a nyugalom a

magyar

nemzetre

veszélyesebb, mint a folytonos harcz, mert senyveszti erejét, megzsibbasztja karjait, bénítja akaratát, tehetetlenné teszi a sikeres

talékul

ellenállásra,

mar-

A magyar

oda az els vadásznak.

veti

harcra van teremtve. Kéjes nyugalmából csakha-

mar

az

felverte

isteni gondviselés.

A

lángkeblü

magyarszeret uralkodónt, Mária Theréziát,

II.

Jó-

zsef váltja fel a trónon. Óriási tervei, melyekkel

egy uj világrendet akart megállapítani, öntudatra és ezzel önvédelmi harcra ébresztették

fel

az alvó

magyar Sámsont. Megnyirbált haja újból megntt, a tervbe vett újításokkal szemben megrázza bozontos

kardja után néz, és haragja ell

fejét,

jaj-

gatva futnak a nemzetiségébl kivetkztetni akaró komiszáriusok.

bécsi II.

Vészkiáltásuk

megkeseríti.

József végperceit és egy tollvonással semmisíti

meg 10

évi

terveit

és hagyja a magyart szaba-

don és függetlenül, mint édes anyja Mária TheréNe bántsd a magyart függetlensé-

zia alatt volt.

— bemegvédelmez, — ezt

gében, szabadsága érzetében, mert eltapos csüld

meg

tanulta

II.

ez mutatja

barátságát, mert

József és okult, habár II.

alárendeltjei,

ország

II.

József lángszellemét,

nem

késn és épen de nem okultak

a bécsi kormányférfiak. Magyar-

József törekvéseinek többet köszönhet..

14

mint az összes Árpád-házi királyok kormányzatá-

mert centralizáló

nak,

és germanizáló (mindent

németesit) törekvései öntudatra ébresztették a ma-

mely borzalommal kezdé

gyar nemzetet,

venni

ama

nemzeti

észre-

öngyilkossággal határos vétkét, melyet

önállósága megvédésének elhanya-

politikai

önönmagán elkövetett. Ennek tudata s hogy e gyenpirral boritja a magyar arcot

szé-

buzgalommal

lát

golásából

—

gyenfoltot

lemossa,

kettzött

szé-

hozzá a múlt mulasztásainak jóvátételéhez, nyelvének, politikai szabadságának fejlesztéséhez, érvényesítéséhez.

nak

A

jónak magvát

felcsirázását

dörg

Napóleoni

az

késleltetik

A

háborúk.

elveti,

de a mag-

Európán

magyart

végig

loyalitása,

szeretete a dynasztiához fegyverragadásra készti.

A

harc az

eleme,

a

nem

volt szabad elmaradnia és

e

nem

világháborútól neki is

maradt

el

;

de

háborús idkben az ágyuk dörgésében elveszett önállóságot követel szó-

a reformot, a nemzeti zata. Bizzál a

jövben

jobb idket, addig ezt

is

—

várd be a csendesebb,

adj harcost és fegyvert

—

kapta válaszul a kormánytól, ha az ország-

gyléseken a Lipót-féle Ígéretek beváltását sürgette. A háborúk lezajlása után a magyar nemes önfeláldozásáért csak azon megszomoritó végkielégítésben részesült, hogy országát is belevonják az 1811. és 16-ban beállott

Tálságba. Európa óriásának,

államtönkbe, I.

pénz-

Napóleonnak Szent

Heléna sziget szikláihoz történt leláncolása után

kormány

a bécsi

ama

megfeledkezett mind

teljesen

fényes Ígéretekrl, melyeket sanyargatott hely-

zetében a magyarok részvétének felkeltése és gyors segélye kieszközlése céljából ellenségétl,

legrettenetesebb

nem

fenhéjázása

tett.

kormány

bécsi

a

ismert határt,

Megszabadulva

s

féktelenségében

magát Magyarországot is az önkény Prokrurtes ágyába akarta fektetni, mely czélját annál inkább vélte elérhetni, minél nagyobb nyomorral küzdött a tönk

elszegényedett

által

ellenállást

Számításában

tr

csalódott.

semmiféle

red,

önkényt,

s

minél kisebb

kimerültségében.

A magyar

nemzet nem

erejének

tudatára éb-

s

valahányszor az önkény fegyverét

ják fölötte.

A

villogtat-

kormánynak alkotmányellenes adókivetése a magyar országgy-

bécsi

ujoncszedése és lés

nemzet

a

ki

fejtett

nép,

megkérdezése nélkül, lángba borította Magyar-

országot, kivált annak fels megyéit.

szelleme

magyar

kisérteni

az

kezdett,

trónja inogott.

A nem

A

osztrák

A

szükségessé,

magyar

királyi

császár

várt ellenállás

rendítette a bécsi udvart, megrémítette császárt.

forradalom

I.

meg-

Ferencz

trón biztosítása vált

a mit csak az által érhetett

el,

hogy

13 év lezajlása után 1825-ben országgylést hirdet-

melyen a nemzet országos törvényeinek és alkotmányos szabadságának tiszteletben tartását tetett;

íkiviván, a királylyal kibékült.

16

A király és a törvénybe

rendek közt helyreállott egyetértés

1825

iktattatott. Jelesen az

— 27-iki tör-

vényczikkek közta3-ikban a király megígérte, hogy az 1791

X., XI., XIII.

:

törvényeket Magyaror-

szágnak Ausztriától függetlensége és az országnak törvényei szerinti kormányzása iránt,

saját

koronázásakor esküjében s

mások

által

Ígérte,

megtartatja

is

meg

mint

fogja tartani

a 4-ikben, hogy a

;

rendek nélkül sem pénzben, sem

élelmi szerekben

sem újoncokat nem szedet; az 5-ikben,. hogy három évenkint egybehívja az országgya 6-ikban, hogy az 1825. évi november l-ig. lést adót,

;

támadt adóhátralékot megszünteti.

A

megtartása

ezen készségét és az adózó nép

iránti

iránt viseltet kegyes

gondoskodását hódoló

szívbeli érzéssel fogadták.

hálás

zattal és

volt e

felségének a törvények

karok és rendek

alá-

Nagy

nemzet harcaiban, de még nagyobb nagy-

lelkségében

A magyar

s királya iránti

bizalmában.

nyelvkérdés és a magyar tudományos akadémia

megalapítása az 1827-iki

Mióta

II.

és XII.

XI.

József

törvényczikk

által.

a német nyelv kényszere

által a magyar nyelv iránti érdekldést felkeltette,

a vármegyék, ha ságaik fentartását, latin

A

helyetti

nem a

is

oly hévvel, mint

kivált-

nemzeti magyar nyelvnek

hivatalos

használatát

a

sürgették.

vármegyék utasításul adták követeiknek, hogy

17

a magyar nyelvnek a törvény, a kormány hivatalos

nyelvévé emelését sürgessék.

Midn

magyar

ülésében a kerülvén felállítása

3-án a rendek kerületi

1825. évi nov.

hivatalos használata

nyelv

sznyegre, egy magyar tudós társaság

némelyek

szóba;

jött

alapitvány példáját

való jutalmazások s a jelesb

könnyítése a

nagy

Marcibányi-

munkák kiadásának

vélték elmozdítani az irodalmat;

által

többség

tudós testület

a

követve, nagyobb mértélben

azonban egy

alkotása által

akaclémiaszerü

hitte

elérhetni a kí-

Az elhangzott hazafias óhajtások után felszólalt Nagy Pál, kinek lángszavai mái több ízben gyujtólag hatottak a magyar nyelv s nemzeti-

vánt

célt.

1

se- ügyében. Szónoklatában elénk színekkel rajzolta

nyelvünk elhanyagolt ügyét, miképen a nemzetiséget eddigelé leginkább azon szegény tudós író

hazafiak mentették meg, kik

mellett ki

és

pislogó mécseik

sanyarogva mvelték az irodalmat; képezze

azt ezután az ország nagyjainak hazafias

dozata; mert

ide

is,

szerint a háborúhoz, e

mint az

ál-

egykori hadvezér

három fdolog

kell

:

pénz,

pénz és megint pénz

Nagy Pál szavaira az

általános mély csönd-

ben felállott a mögötte ült gróf Széchenyi István

„Nekem nincs. De

huszárkapitány

ban szavam .feláll

:

oly intézet,

K ssuth.

—

monda

—

e ház-

birtokos vagyok. És ha

mely a magyar nyelvet

kifejtse, *

18

mely

ezzel

Itetését

:

segítse

el honosaink magyar

jószágomnak

egy

évi

nevel-

jövedelmét

rá

áldozom." Örömriaclásra

mert a

fakadt

felajánlott összeg

az egész

60.000

gyülekezet,

forintra,

értékben harmadfél annyira ment.

A

a mai

nagy példa

kövelkre talált, s részint azon nap, részint az országgylés folyamában 250.000 frtot írtak alá a felállítandó magyar akadémia alapjai a. Széchenyi Istvánnak e nagyszer kezdeményezéseés áldozata nem pillanatnyi fellobbanás eredménye rögtön

mint meteor

volt.

tnt

fel,

hogy

lelke

ragyogó

fényével húsz éven át legyen nemzetének vezércsillaga.

Széchenyi, a legnagyobb magyarnak

m-

ködése a magyar politika terén ez idben kezddik, melylyel, hogy teljes átnézetünk legyen, más helyen

is

kénytelenek vagyunk foglalkozni.

Konzervativek

szabadelvek.

és

1825-tl Világosig. Széchenyi István.

Dessevffy Aurél.

Sem

liberális,

sem

konzervatív

1825-ben tulajdonképen

még

szó

Az

volt

a

agónia

állapotában

aulikusok, múltjuk

józan politikában

kétségkívül gyökerezett,

kivenni

az államférfi az

és a

idk multán

mely a

Bécsben

árán

szüksé-

nyok

is

Magyarországot a török a

azon sorsra

is

Balkánbeli

hazafi-szempontok

személyes

kegy szomjának,

Voltak

azon hazafias és

kézbl, nehogy a magyar nemzet jusson, melyre jutottak

lehetett.

nemzet.

teend fájdalmas engedmények gesnek tartotta

sem

pártról

érdekek,

legfellebb a

szempontjára sülyedtek:

családi

nem

fajok;

magasáról az

udvar

hagyomá-

párt,

csupán emberek voltak, az udvar minden nek kész eszközei.

de

hanem tervé-

20

szemben állott a nemzet zöme, valósággal egy nagy konzervatív párt, ha mindEzekkel

nem

járt

mivel az abszolutiz-

viselte a nevet,

is

mus

ellenében liberálisnak vélte magát

volt.

de sokszor vak és korlátolt. A bécsi támadá-

sok ellenében az alkotmányt

)

hogy minden

veszélynek

változást

volt

tulajdonképen az egyetlen

ban.

Liberálisnak

nem

semmi egyebet nem levt úgy a mint

párt

lehetett

akart,

de ugyanezért

nem

nevezni, mert

a

nevezni,

lehetett

politikában

és

nincs több

id

Terveket

magyar

ujitásokat

mitsem lehet konváltoztatását által

;

mer-

a melyik

veszve van.

;

lépett

szaggatott

mert

konzervativnek sem

ben visszautasitó mozdulatlanság Ekkor

ország-

legfellebb a

meglevnek minden

párt ezt akarj a

az

Ez

mint fentartani a meg-

és

volt,

vélte.

tartott.

nyelv tekintetében kockáztatott némi

zerválni a

akarta;

petrifikálni

megvédését oly nehéznek

oly roskatagnak, X

hazafias

;

Széchenyi.

föl

idegrázó

hangjain

A vészharang hirdeté,

hogy

a tespedésre. mutatott

fel

a nemzet

megmenté-

sére,

melyekrl az országgylési utasitások soha

nem

emlékeztek, s a

1

825-iki diéta

olvasták sz'abásu lis,

rá

melyeknek alapelveire az

hsei magából az

anathemát.

államférfiú

volt,

a korpusz juriszból

Sokkal

nagyobb-

semhogy akár

liberá-

akár konzervatív sablonra lehetne alkalmazni.

21

C

De

a magyar szabadelvek és'magyar konzervaparija mindkett Széchenyiben gyöke-

—

ytivek

Szabadelv

\rezik.

mok

kiáltó

szabadelv

a

szükségeinek korál

midn

vatív,

midn

volt,

éltük;

az ö eszméin nagygyá

de

ntt szabad-

elv párt végzetes túlzásai, tévtanai és musa ellenében védeni kellett a magyar és az ekkor alakuló

hazafias

konzervatív párt benne

Ha majdnem 10 ha tagadnunk nem

és

legersebb táma-

Tóként

eszmék hsei közé, st

tisztátlan

egyének emelked-

hetnek az állam felszínére; ha be

nünk, hogy

az

megállítani,

mikor

hiszi;

soha sem

izgatást a

is

kell

ismer-

lehel

akkor

kezdeményez célszernek még sem lehet, mivel

vádat emelni ellene

kell

hatta

ismerni

fel

egyfell,

nem

hogy csak izgatás

agóniájából a nemzetet,

tása a nemzet valódi túl

volt,

múlhatatlanul tisztátlan elemek vegyülnek az

által

be

izgató

hogy az izgatás

lehet,

is

fanatiz-

érdeket,

felvilágosodni

és

találta

évig

szát.

refor-

konzer-

törte,

mivel

érdekeinek

másfell

és az korlátait

a

ráz-

izga-

soha

nagy jellem

bátorságával feláldozva nagy nevét és népszerségét,

exponálta magát

saját

tanítványai

és

izgatott tömeg ellenében, és támogatta Dessew

midn

az

eszmék

az Ily

anar-

Aurélt

és tanitvánjait,

chiája,

a fogalomzavar, a tévtanok özöne, szóval

azon szabadelv ellenzék ellenében kellett védelmezni a hazát, mely egy és ugyanazon órában a

ellentétesebb intézményeket sürgette, mert tisz-

eszmékkel

tázott

mely

irányt

irányt

'is

nem

vezérelvvel

oly

birt,

volna a részletekben, a mint

adott

nyertek Széchenyi és a konzervativek azon

vezérelvben,

hogy

szabadelv, akár nem,

akár

döntnek

a magyar érdeknek kell lenni. Az 1839-iki országgylésen fényre látszott derülni a haza sorsa. Széchenyi nagy szelleme,

15

évi

fáradozásai

utolsó vihar

Még egy

diadalmaskodtak.

után a sérelmek a kormány terhes

kompromíssziója nélkül orvosoltattak és a reform lön általános

meg

jelszónak

volt nyugtatva;

képviselje gyzött; helyére

ellenzék

Széchenyi, mint a haladás

a csöndbe vonult aulikusok

konzervatív

egy új

Az

elfogadva.

vezetve Dessewffy Aurél

által,

párt

lépett,

maga

is

mely

az átala-

kulási rendszer eszméinek volt higgadt, de szinte

hive

és

szellemmel

felvilágosodott

belátást párositott

:

államférfiúi

minden pártárnyalatnak oka

volt a megelégedésre és a legjózanabbak is csak

reménytelten

tekinthettek

immár

egy

közeled

szebb jövbe. Dessewffy igy szól: „A múlt ország-

gylés végével bizonyos kölcsönös jóakarat szállta meg a különböz vélemények képviselit. Sok hónapos küzdések után bámulva látták magukat a népszerség emberei igen közel állani az addig a képzelt ellenségben

ellenpárt egyes tagjaihoz

;

barátra találtak

hogy azon munkál, mit

;

látták,

23

önkeblük óhajt:

ezekhez,

akkor

A

is

szent

uj

mint

lielyre-

sok

megérdemlé

pártolását,

becsületes embernek

nehezen

mások nagy

mások

kik

iránt,

n

táplálékot adunak az ingerültségnek.

ügyekezet

gondviselés

nagy

bizalom

És egyszerre nagyobb vonzódást érez-

állitásán.

tek

a kibékülések,

igy

s

homályban

helyrehozni

a

megnyeré a sikerült néhány és

.

és fény nélkül

mit

bizodalmat,

robajjal és csillogva megrontottak."

Széchenyi

pedig

igy szól:

„Most

utolsó országgylés óta egészen uj

már

az

idszak derül

hazánkra." El van döntve, hogy haladnunk kell.] Megsemmisítve a pompás, jóllehet értelem nélküli szójárásnak varázsa, miszerint a \

I

magyar sem kel-

alkotmánynak épületébl egy morzsát lene megrenditeni, nehogy romba dljön az egé El látszik határozva lenni, hogy nem huszonn órai felfogásokként fognak a hazai hajó

repede-

zesd betömetni ezentúl. S mi ezeknél még sokhazánk némely leghbb, de egyszerkal több smind legegészségesebb velejü fiai felfogván nem:

zeti

létünk diagnosisának

megváltoztatását,

ran kimondák és e szerint cselekedének

Wz

agitatiónak

szüksége

ideig-óráig

De hazánk ezen „leghbb

és

is,

bát-

hogy

megsznt." le.

ége-

\seb velejü fiai" közé tartozott Kossuth Lajos. Megindulta „Pesti Hirlap\ Kitnen jellemzi •e

lapot Dessewffy Aurél:

24

„Mikor valaki törvényszer

haladást tüz

zászlójára, és mégis buzdit, dicsér

mely törvényes korlátaiból

ságot,

sajátság

tiszteletét hirdeti,

minden ható-

kilép

mikor a

;

feszméje

a státus

s

ki

oly módon agitál, mely ha visszhangot minden józan rendelkezést lehetetlenné teend megváltás dolgában; mikor a kormány iránti

mellett lel,

bizalmat

ajánlja,

megyéket olyakra

a

jeszt;

naponkint

és

tévtanokat

szólítja

föl

ter-

szünet,

mik mellett a kormány törvényes hatása teljesen elenyészik mikor a különböz társasági nélkül,

;

osztályok közti közelitést mondja czéljának, minden

szenvedt ugy

egyes

rendszer áldozatát tettleg

get,

az ifjúságnak,

társasági hatalomnak

zisáts a

tömegek

valami

Hirlap" gat; az neki,

fekszik;

is

énekli

betkben

szép

ily

célokon

hogy az áll

nekünk a mi

i?

még más

sorok közt

ott

más valami

irány alatt a

kivül

:

egy-két visszaélési megró, ifjúságot,

emle-

naponként apothco-

rivalgásait nevezi el

nyiltan kimondott

szocziális-

mint testületnek, mint

barátunk, hogy az

igen tisztelt

hatatlan

el, mint a

állít

mikor józan haladást

;

lát-

„Mikor a „P.

nagyban amit-

mikor oly szerepet tulajdonit

mely nem övé

;

a megyéket, mikor oly fel-

adatot tüz elejökbe, mely hatóságukat meghaladja.

Az

ily

hizelgés százszorta veszedelmesb és annál

nemesebb indulatokhoz,

kártékonyabb,

mivel

intézi szavait,

az öntudathoz, a hazafiassághoz

a

:,

s

mivel ezen nemes érzésekkel visszaél

fer

pavé

est

tiszta

bonnes intentions

a tévelygésnek, mint az, mely

ezekbl vesz ert

a szi-

kicsinyen gáncsol, de

nagy-

érzéseken épül, Aki

lárdságra.

szeren

igy

csábit,

másik utón

kép

cles

neme

veszélyesebb

azt,

az

— l'eu— nincs

s

tízszeresen

nyeri

vissza

a

mit az elsn elvesztett: sanyarú

Gató sziliében jelenik meg, mikor

nem egyéb

egy csábító Szirénnél. „Meglehet, hogy az újságíró magamagát vakitja s csalódásokban él a

mködése

szükségkép

hatás

gyakorol

;

felett,

de

is

melyet

tökéletesen

egyre megy.

Nem szó;

nem

Kossuth

Lajosról,

a

titkos

kebel

naponkénti hatásáról. a jóért

s

vetlen,

A

de újságáról

érzetérl,

politika

az

van

újság

sanyarú mezején

a rosszért, melyet közvetve, vagy köz-

vagy nem, eszközlünk, egyaránt

akarva

vagyunk felelsek." S e lap csakhamar oly halálommá emelkemelynek követel hangja és bujtogató dett, iránya elrémítette a higgadt hazafiakat; Széchenyi István, kit a

nemzet addig haladása

merészebb zászlósának ködésén

int

s

félre

szózatát

hitt,

tevén

kiáltva

cimü röpiratában. „A Kelet Népe"

fölriadt

egyik

leg-

lap

m-

e

minden egyéb tekintetet,

emelte

fel

a „Kelet N>

határozottan

kimondja,

26

(~hogy Kossuth a magyar nemzetet forradalomba, Vezeti, [vagy a „P.

ha vagy vissza nem lép a dolgok élérl, közvélemény tle el nem idegenedik. A

kegyelet

nem a

gerjedelmek fegyverével dolgozik és

és

vagyis, mint a

hideg számokkal

bevett

szivhez

abban hibáz, hogy a

szerkesztje

Hírlap"

szójárás

a helyett,

szól,

közéletben

mondani szokták a hogy az észhez szólna.

szerint

:

„És megyén a tévutoni andalgás egy darabig

meglehetsen

rögtön

és

vége minden

versenytársak

nem

kevés fejek közt. De

haladási idmértéknek, ha

lépnek

Mert

föl.

a szenvedelem

korbácsolja akkor a szenvedelmet. S minthogy az

érzelemnek

nincs

gyökér-oka,

„miért

zásra" és a képzelet

továbbot"

;

—

határa

nem nem

és ebben fekszik

alkamas ismeri

a

kormány-

az

„ennél ne

a tévedezs sziv mindinkább féket fog

ragadni, mig elvégre a közvélemény szerint, me-

zsarnokká válto-

lyet szül, a legkérlelhetetlenebb zik,

mely eltt nincs könyörület. hangulat

„Ily lázas

elidézése után

pedig

Varsóhoz fog hasonlítani hazánk sorsa és a izgatott érdekek harca

fel-

megtörendi honi alkotmá-

nyos phalanxunkat. " ,,

Minthogy

túlnyomás

által

nem marad .ellentéte,

akkor,

el

nagyon

midn is

a

bajok kül-

felcsordulnak,

és

soha

a makacs megbicsakolás és ennek

a gyáva félénkség;

a magát túlbecsül

27

elbizottság és

ennek

ellentéte, az alacsony

és ekkép soha sem marad el lás és ekkép ennek ellentéte

—

a kényuralom

is."

vigyázzatok! -

jól

.... Megdöbbent

múlva szórói-szóra bekövetkezett ,,Bár volna

tehát

oly

magas

lelkülete, bár

!

bár ne volna

ne szakitana

de a helyett

el,

rövid

éjjeli

magái

és aludna

órákat

inkább egészen

—

Széchenyi

szive,

nyugalmából annyi ki;

bét év

e

jóslat

— folytatja

Kossuthnak, inkább rosszabb

árulás;

tökéletes felbom-

a

aztán

követne

jobb modort és vezetne tévutak helyett inkább a jó útra! ,,.

.

.

."

.

.

Nem

azon tompa

él

körül forog nálunk

a dolog, hogy haladjunk, haladjunk, mit isten, soktól

nem

sokkal mélyebb felfogással hallék

elpetyegetni, mint a pajzán fürj, tudja

mondja

el

bizony

istenadta pity-palatytyát

:

minegédbl,

valóban

nem

forog ilyféle pity-palaty körül a dolog.

De

az

fkérdés:

a

melyeken lehet

óvakodva szai

haladni

melyiken

melyek azok az sebesen,

végre csak

utak,

melyiken csak úgy, mint a

tú-

n? Kossuth bámulói és

azon

állítás

hivei: a

szabadelv

párt,

mögött, hogy Kossuth forradalom-

nak vezeti a nemzetet, bnvádi indiciumokat resett,

s

minthogy

felfogását, ilyeneket

így összetévesztve

nem

talált:

irigy.

a

ke-

politia

Kossuthot

megbuktatni akaró rágalmazónak nézte Széchényit.

28

Azt pedig éppen nevetségesnek

dékok egyezése

„modor" jött

mellett

vélte, a szán-

támadást kezdeni

ilyen

És ha végül „sziv"

és „taktika" miatt.

kérdésbe, inkább vonzódott az ábrándozó

competencia

a

lem' Széchenyihez,

a kinek

in-

mint a „szivet-

szivpolitikushoz,

nemes

szive

utóbb

megszakadt a honért, mig Kossuth jó egészségPedig léamint a nek örvendett 1894-ig. lek titkaiba

mélyen beható egyik irónk mondta,

tulajdonkép

nem

hanem azon sajátsa támadja meg Széchenyi

a szivet,

gos impressionabilitást

Kossuthban, melyért rendszerint a zásra

alkalmatlannak

ban még

hanem

sem

ers

mondják,

a külbenyomásoknak

cselekedetekre

a mely magá-

s

sziv,

imagination és

az

hogy a gondolatra

gerjedelmek

adassanak lendületek.

a kormány-

sem nemes

képzelet,

szivén átszürése a végett,

nt

és

csak képek

Ideálismus,

ez asszony-tulajdonok alkották

és

által

hiszékenység,

amaz, úgynevezett

érzéspolitikusokat,

a kiket a 40-es évek szabad-

elvi országszerte

követtek.

,,Az

érzés-politikus,

mondja Kemény Zsigmond, a feszmébe vegyit már valami képzelmit, és vegyit a kedély-benyomások szerint valami rögtönzöttet. E két elem közül az egyik a bels valóságkörülményekkel; az egyik. gal, a másik a küls a helyes

fölfogással, a

ellenkezvén,

másik

az

óvatossággal

már magában a feszmébeu

a csillo-

29

gás mellett a csalatkozásnak, nyugtalan törekvés

vagy a

mellett a teljesithetlenségnek,

felforgatásának magvai

És ezen eredeti

\

annak

bne

f

a

viszonyok

elhintve.

eszmének az

talános körvonalaktól kezdve a részletekig,

penditéstl az életbeléptetésig, mindig és

meg-

a

tápláltatni

gyarapittatni szokott az érzés-politikusok

kiknél a

kegye a

ál-

i

vakmerséget, a véletlen szédelgést, a nagyobb eredmény a vásiker

a

lázas

gyaknak az ervél okvetlenül

teljes

el

összezavarásál idézi

mig végre a bukás kikerülhetetlen

;

s

mentl késbbi. támadta meg a ..Kelet Népe", midn

annál rombolóbb, Ezeket kifejtette,

hogy Kossuth

modora

Midn

a

tulajdoni

izgat a birtok és

a

kormányt reformokra

mik a kormány ják,

san

ellen

nógatja,

tiszteletét el

;

midn

midn

midn

;

ki

és

gyköz-

óhajtja,

a tömegek

A

ii\

conservati ek •

világo-

vezérök, Dessewfly Aurél a

„ Pesti Hirlap" egyik támadása

„Nehogy azonban

az osz-

a nyilvánosság,

értelmesek szavait.

maga

a

izgat,

megbénít-

Kossuth ez irányával szemben

fejtette

hirdeti,

olyanokra

áhitozza, irigységet

köztük:

sával némitja politikáját

birtokos

tekintélyét és hatását

tályok közlekedését lölséget szít

állítja.

tiszteletét

erszakra kényszerítik

és az

vélemény

jog

mivel az

rósz,

érdeket élére és egymással szerbbe

ellen

irt

cikkében:

elleneink a tespedés vádjával

30

mi ezennel

elálljanak,

ismét

kinyilatkoztatjuk,.

hogy mindazon fkérdéseket, melyek a közvélemény napirendre

által

közlekedési

idéztettek

de

is,

stb.

külön és

tárgyává fogjuk tenni lapjaink-

nem éppen

ban, s azok iránt ha zetet

siség

hitelintézetek,

részletes taglalat

és hadiadó,

házi-

nrbéri megváltás, városok

rendszer,

elrendezése,

—

mindenesetre

részletes terve-

lényeges

vázlatokat

közleni olvasóinkkal és pedig oly szellemben, me-

minden elfogulatlan polgártársunk, bárha másképp elveinknek ellene is, haladási szellemnek elismerni kénytelen lesz. Az országgylés úgyis csak másfél év múlva következik reánk nincs lyet

.

.

:

tehát ok roszakarattal vádolni azt, ki tervei vilá-

hevének

gosságát a rögtönzés

nem

,,Ám tessék ezentúl irányt,

hozni

s erre bátran

semmi

mindazok irányában,

mester szavára

Semmi sem

mi

az,

reánk fogni a tespedési

annak jövendjében fekszik

utalunk

önszemükkel szeretnek Ítélni.

is

a feudális oppositio orgánjának elnevezni

lapunkat. Feleletünk

a

nemzet

ezen

id

ben

nem

alatt

nem

látni s

lehet

kik

esküsznek,

hanem

önbelátásuk

szerint

tlünk távolabb, mint

életében

15 év óta történt,

nem hiszszük ugyan, hogy semmit el nem hibáztunk, semmi-

megsemmisitni akarni

kat

áldozatul

akarja."

!

tévelyegtünk

véleményünk

szerint

volna,

de

tanúság

a

botláso-

gyanánt kell

31

jövendre nézve, nem ürügyül

csak használni visszalépésre.

A

nem

kiindulási pont

lehet egyél

a .

mint a mostani állapot, legyen az jó vagy rósz, ugy mint a múlt idk eseményeibl törvényesen csak elfoés esetleg tettleg kifejlett; s mi nem ezen

gadjuk

kiindulási

vagyunk

ellenségei

pontot,

de elhatározott

leszünk minden

s

irányzott ügyekezetnek.

A

hátrafelé

netalán azérl

kik

tisz-

mivel - nem télnek meg bennünket bizodalmukkal, azt remélik, hogy mi az alkottudom mi okból

—

mányt

petrificáíni,

kerekeit

pedig

békés haladásunk kifejlésének azok akarjuk, megakasztani

azokat kérjük, vigyék álkedvezéseiket. Mi igenis azon véle-

Telette csalatkoznak, tal

másokra

s

utolsó ményen vagyunk, hogy a haladási elem az magába, idkben fele tisztátlan anyagot vett fel formákhogy a másoké utáni vágy, a társasági

ban nem nélkülözhet tetemes

és

káros

hierarchiáknak

gylölete

gyakorolni

befolyást

kezd;

nélküli szavak és hiszszük, hogy nagy.de jelentés ki tévtanok nagy szerepet vívtak

megemésztetlen

mind á maguknak, és hogy ezek segedelmével mind fleg a megyei Iában a közvéleményben, magukat sok helyt körökben oly egyének tolták gyanánt,

a nemzetre

vezérek

alkotmányi

országban csak

kiket

szükséges

mi szabad

rossznak

tekinthetünk.

egy igen nagy Hiszszük, hogy a megyéknek

32

részében a közügyek kormánya

kezekben van,

oly^

megyében létez anyagi és szellemi erket nemcsak nem képviselik, de azokkal igen melyek

a

gyakran tökéletes ellentétben állanak.

mondom

—

feladata

a

s

Mindezt

így tudjuk és hiszszük s

dolgok

lapunknak

ezen állapotát felvilágosítani

egyensúlyok

a természetes

—

helyreállítását

el-

segíteni."

„Azonban

teljességgel

nem azon

azokat segitsük iparkodásaikban.

tenének,

kik

hogy

vesztegleni

már mindent bevégezettnek tekinhanem egyes egyedül a végett, hogy rendszerünk által a megirt mködési

akarnának feljebb

czélból,

s

kell kerékvágásukba

haladási kérdések

ugorjanak

s

a vezéri szerep biztos

zekben maradjon döntessék

el

;

talombitorlónak

és tiszta ke-

áldozatok kérdése

kik áldozatot

vissza-

hoznak,

s

azok

által

néhány ha-

egyedárusága megszüntettessék.

Elhatározott ellenségei vagyunk minden túlzásnak

emberek, dolgok és elvek

körül

;

merben

kár-

hoztatjuk minden megsértését a sajátjognak, min-

den lehetlenitését a hathatós

és

mányzásnak, minden autocratiai den appellátiót a szenvedélyekre, is

nem egyéb Minden

tartjuk a

De

kor-

törekvést, min-

mely

utoljára

a nyers erre hivatkozásnál. juste

fem ezen

törvényes

milieu

közti legrosszabbnak

égetés és lázitás közti juste milieut.

korlátokon

belül

a

legszélesebb

szabadságot követeljük és adjuk a megvitatásnak •és mimlaz. mi arra vezet, hogy ezen országban

ers

monarchia,

polgárság

s

szilárd

alkotmánynak

lánosan

boldogító

kitisztult

nemzetiség befolyása

ben alhassanak egymás

mély részvétünkre, tulajdonitunk

ugy

menynek mi

is

gazdag

aristokratia,

erteljes földmivelö osztály egy álta-

és

szárnyai

alatt

mellett,

áldott

számot

és frigy-

tarthat

közremunkálásunknak

némi

való.-ilásához

ha ezen ered-

becset,

khöz

csekél;

képest

járulhatunk.

A mi szivünknek

nincsen

más

mint

ideálja,

a hazának lehet legnagyohh boldogsága, a hazá-

nak mondom, melyet imádva szeretni nem csu-

pán kötelesség,

de

nem

nemesb keheire melytl épen ugy nem den

érdem,

is

hanem min-

erkölcsi kénytelenség,

oly

válhatik

meg,

mint

ön-

magától."

Dessewffynek hátrahagyott irataihói kitnik.

hogy a conservalivek vezére, a népképviselet behozatalán is gondolkodott már az idben, mi-

dn

az napirenden

még nem

is volt.

De

a mélyre

vágó reformban kétszeresen szükségesnek ismerve az óvatosságot és az államalkotó magyar elem súlyának biztosítását, az

tokban

és

értelmiségben

kereste az ellensúlyt és féket ereszteni Kossuth.

uj

elemek ellen

nyújtott

nem

akart

a

bir-

kezességben

könyelmüen

ama tömegeknek, melyek

a Kossuth ;

34

magyar államot, mel] nek nemzetiségi ez értelmetlen

politika

meg

rohanják

szövetkezve

reaclióval

hogy a

utóbb,

jogokat arra használták

politikai

bécsi

demokratiája folytán nyert

ideolog

rövidlátó és

a

területeit

egészen kezükbe

folytán

kapták.

„Kül viszonyainkat nyeinket tekintve ges,

—

s

helyhatósági

körülmé-

— kettsen szüksé-

úgymond

hogy a birtok az alkotmány súlyereje ma-

radjon; az átalakulásnak e szellem

nem szabad

:

azok

tethetik

de ilyen által,

kik

vélnie

ellen

eredmény nem eszközöl-

minden tekintetben

kez

szellemet és irányt árulnak

hogy

a vezéri szerep az átalakulás

Ezért ohajtá,

el.

más kezekre kerüljön. S ily monda Deákot és Széchényit.

ellen-

korszakában

biztos

kezeknek

„Ezen tisztelt egyéniségeket oppositió dolgában az alkotmányos oppositió mezején, haladádolgában

sunk

az

alkotmány formáihoz kötött

haladás terén látom,

—

oly

tereken, melyeken,

velk közremunkálni kész vagyok a

Hírlap"

„P.

pártjától

e

;

mig másrész-

tulajdonokat megta-

gadom." És

meg

midn

erre azzal vádolta Kossuth,

akarja osztani az ellenzéki tábort

sításai

által

hogy

gyanú-

a kormány ápolós kezei alatt behege-

dett sebek felszaggalásán éllel

s

munkálkodik, Dessewffy

és méltóssággal felel e vádakra.

36

„Nyilatkozatom

végére hagytam a „Pesti azon vádját, mintha én a kormány ápoló

Hírlap" kezei

alatt

behegedt sebeket

akarnám

újra

fel-

Hírlapi, hogy ezen hur

szaggatni. Eltalálta a „P.

mi lelkemben legsrbben fogna rezegni, ha okot adtam volna: de feledé,

az,

megpenditésére

hogy

részben

e

kezemben

Nem

is

az én

fegyverek

visszatorlási

vannak.

velk

kívánok

csak azt jegyzem

élni;

meg, hogy ha csekély személyemnek van valami

me

kevés érdeme a politika áll,

is

hogy a mások

által,

megrontott bizalom

ermmel

én

bárha

az épen abban

szándékkal

tiszta

helyreállításához

járultam.

is

éjén,

Én épen nem

csekély

csodált un.

hogy a békéltetés szerepe a P. Hírlap szerkesztje eltt is tetszésre talált, és hogy a szeretet (

és

bizalom

üdvözíendem

magvát

t

azért teljeséggel

e

akarná

nemes

nem

cserélek,

szerkesztje,

ki

tempestatesque

hazára, a sokkal fluctus"

igen

—

értett

kénytelen va,,P.

hozzá

sonoras"

kopottabb

még nem

és

szívesen

de szerepet

hogy a

gyok szintén megjegyezni, ventos,

hinteni;

pályán,

Hirlap"

„luctantes

bocsátani

„malos componere

igen szerencsésen

kezeli,

a mit ugyan, ha a tényeknek önvéleménye

némi becset

tulajdonit, gr.

,,medio

de

fonté

felett

Széchényi [stvánnaü

összeütközése után sem tagadand. Nála dig:

a

leporum

még

surgit

min-

amari

36

sub

aliquid, et

Ha azonban

auget."

ipsis floribus

csakugyan hozzánk akar szegdni a szerkesztje, addig

azon

mig az

tlem, mint

betanul, vegye

kustól

is,

tanácsot,

e

hogy

uj

,,P.

szerepbe jobban

mezn az,

Hírlap"

régi practi-

a kölcsönös

ki

szeretet és bizodalom magvait akarja hinteni,

hogy

mondhatja,

férfiasan

és

szólni,

ha

nem kell,

tenni fog, mert ezen a helyen téves rendesen épen

az ellentét

.... De

hogy önigazolásomra vissza-

már csak

térjek,

hihet-e

ból

hogy azon bizodalmat, melynek

is,

az,

önérzeti szemponthelyreállí-

tásában fáradoztam, negédesen lerontani igyekez-

zem

?

nincs

s

részben

e

annyi

jogom,

mint

bárkinek másnak, a tökéletes bona fides föltevését követelni

?

Egyébiránt

teljességgel

nem

engedhetem

meg, hogy ezen igen komoly kérdés az érzelgés mezejére vitessék

Azon

kibékülést,

volt észrevehet,

nem

át.

meleg

mely az országgylés végén kebellel üdvözlém.

voltam már akkor

is

De

azért

elég újonc a politiká-

ban, hogy higyjem, miszerint azzal minden élesebb súrlódásnak, minden keményebb összecsapásnak,

—

egyedek, pártok

eleje

van

véve.

és érdekek közt

Olvassa

végig a „P.

szerkesztje a frendi naplóban met, melyre fogja,

már

két

izben

hogy én már akkor

—

azon

örökre Hírlap"

beszéde-

hivatkozott, s látni

elre sejdítem a

leg-

37

rosszabb a

eseteket

békefentartás

teltételéül

mények igazgatása maradni

midn midn

midn

bölcs és

hogy a közvélekezekben fog

tiszta

most

ezen

mellztetik,

feltétel

haladásnak kereszteltetik

az.

mi jogrontás,

meggyz-

oly egyének vezérkednek, kik

désem

nem

azt,

elegend

szerint

midn

nyújtanak,

hatóságnak eszméje riává

közt

többi

a

hazában."

e

„S

kímondám

s

is,

a

a

hazának

municipiumok minden-

formális

midn

alakittatik,

kezességet

tudományos theo-

fennálló

érdekek ellen

naponként élénkebb és keserbb fenyegetzések történnek,

egész

nem

említtetik,

lenni

nézve a lenni vagy

osztályra

nyiltan

s

kimondatik

az

óhajtás, mint én füleimmel csak kevés nap eltt

nagybirtokosoktól a megyéket az

hallani, hoiry a

szabaditsa

úristen

meg:

akkor

én

bizodalom

rontó vagyok, akkor én a kölcsönös szeretet örömvirágát téptem

ki

?

—

mi

üdvös visszahatásnak, mutatkozik, fog,

mert

által

mely

?

mert szót adtam az ily

törekvések ellen

ersebben mutatkozni azon aggódom, nehogy ezen reakció s

naponként

retrográd iránynyá fajuljon s a salakokkal együtt tiszta

ércet

is

magától

eltaszítson

:

békerontó

vagyok, mert a gyzelemittas felekezetet a diadal

órájában

is

nyosság

és

dom,

emlékeztetem hazaszeretet

arra.

mit

tle

méltá-

kivan, és mert kimon-

hogy a nemzeti mozgalmak vezérszerepét

nyugodtan látom az alkotmánjos oppozíció

fnökeinek kezében.

tos és közüszteletü Ily

ságos-e

körülmények

rám

között

idéztem volna

el

mestere

méltányos-e,

hogy hazám

fogni,

gyilkos kezekkel fojtogatom?

volnék

ezen

az

szent

mintha

messé a veszélyre, melyben forog fedeztem volna

fel,

mely

én

zetik;

els

figyel-

mintha valami

:

midn

békéjét

mintha

állapotot;

agitációnak,

igaz-

bizony én

mintha én tettem volna a nemzetet titkot

biz-

egy túlzó párt-

nak létezésérl beszéltem.

A

diagnózist

gyakorló

nem

orvos

atyja a

betegségnek. Azoknak, kik mindig szabad sajtót, vitatási

korlátlan

orvosló napfényt

szabadságot, örökös, mindent

emlegetnek,

pártérdekeikre nézve a

felette rosszul áll

máskép vélekedktl, nem

tudom, micsoda kímélést követelni

azon okokat hozni a boldogult

fel

Geutz a

e kívánat

megelz

s

mellett, mikkel

könyvvizsgálatot,

csakhogy sokkal jobban, védelmezte szul

áll

nekik

kiken

oly

nak

nem

ki

s

—

mondom

sokáig

szórói-szóra

;

felette rosz-

— csodálkozni, ha azok,

packáztak, utoljára

hasonlitnak

azon sváb

feljajdul-

herceghez,

mindenét átengedte a jövevényeknek,

dem

Feinde keine

um

mit

Verdrisslichkeiten zu habén.

Gsanádmegye a mészárszéki jogot kárpótlás nélkül eltörölni s eltulajdonítani kívánja: de nekünk ne legyen szabad kimondani, hogy ez a saját-

39

ságjog sértése, mert ez a szent békét megzavar

hatná

azt

s

képzelhetné a kormány vagy

hogy a sajátsági jog

•valaki,

más-

irányok létez-

ellen

nek az országban.

Más szavakkal

nem

denre, csak

jellemzésére

legyen

:

nyilvánosság

egy bizonyos párt igyekezeteinek

nézve

hazafi fénymázt

s

egész

az

kenni

világ

—

a

pártot

Nem

segitse.

nem

melyek

az

elsimitani

én

szabad

gyönyör

övék:

de a

lekvések szellemét

a

tényeket

ki

nem

látja,

nem

akaró

csekély tollam

po-

manis

irányokat

senkire

jén a szóknak hisz és

veszi,

:

ezen párt számára, de az ne kivántassék,

hogy ebben a mindent verben

tartozzék

hogy azoknak

terveire,

valódi jellemét senki ne láthassa litika

min-

el-

tolni,

a pártharcok meze-

az

összefügg

a frázisokat

tén\

cse-

éknek

méltányolja, a ki

nem

hogy fenszóval alkotmányrontást párt hirdetni soha sem fog, ki azt hiszi, hogy behunyt szemmel legbiztosabb járni a világon az menjen,

tudja,

:

álljon be minél

elbb

száraz

dajkának, de köz-

dolognak hagyjon békét. Egyébiránt

mindezen álokoskodás

alatt

még

-egy gyökeresebb tévedés fekszik.

A kormányról nem

tehetni

tudja a kérdéses pártnak igazi vését,

eljárását.

föl,

hogy nem

jellemét,

cselek-

Ez azonban korántsem elegend

ok a bizodalom megbomlására,

mert

egy alkot

-

40

mányos ország kormányának tudnia

kell,

hogy a

szabad vélekedések mezején mindenféle pártnak: kell

és lehet lenni.

Nem

is

akadhat

ezen

fenn

csak

;

akkor

csökkenne a bizodalom, ha ezen párt egyedárusá-

gának magát a nemzet alávetné. És valóban, a mely mértékben

növekednék

ezen párt hatalma, ugyanazon arányban fogna a

kormány fordítva

bizodalma

és

e párt ereje alább szálland.

Ezen

eredményt

utolsó

hogy

annak,

e

semmi sem

pedig

mint világos,

mozdítja inkább el,

mondása

nemzetben

azon arányban növekednék a bizodalma,

:

meljben

alászállni a

párt

többszöri

mit

csinál,

el-

mit

hová viszen?

akar,

Mióta ezen párt egyes emberei a sajátsági jog

megtámadását indítványozzák a nélkül, hogy a fnökök szükségesnek tartanák az ünnepélyes ellenmondást mióta világosan törvényhozói körbe tartozó;

kérdéseket megyeileg tettleg ketté vág, átlépett meg-

gyzdésem

Rubikonon, áthágta a ha-

melyet az alkotmányos oppozitiónak áthág-

tárt,

nia

szerint a

nem

szabad,

s

kötelessége minden hazafinak

azt minél többször s minél

hangosabban kimon-

dani.

Ismerem az általánosság téve vagyok,

midn

az

itt

töviseit,

a miknek

ki-

kimondott nézeteknek,

orgánumává tettem magamat.

41

Jobbról

mögöttem s elttem hallom zúgni a szót, hogy „ kormány ember " vagyok. Vagyok pedig a kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden mködést, elvet, mely a törvényes és hathatós kormányzást lehetleniti,

nem

és

búiról,

s

és

ersek

szerint hathatós

kormányra van szüksége a hogy boldoguljanak, státus embe-

nominális

nemzeteknek, rekre

meggyzdésem

mert

nem

prókátorokra,

hogy nagyok

De mindenek eltt

lehessenek.

és

és felett

hazának

magyar vagyok fia ezen szeretett minden egyébnél, fontosa bb elttem ezen országnak boldogsága és érdekeinek nemzetiség és alkotmány alapján kifejlése. Hitem az, hogy minden, mi ezen országban jobb kormányzati rend:

szer érdekében el

fog éretni

;

még

:

szükéges, a természetes utón

érezhetbbekké teendi a helyható-

magasabb ellenrség az értelmesség, hogy ne adjon

sági visszaéléseket és egy

szükségét, részint

azokra

mik

az

egé?z Európából kicsapott tévtanokra,

most a

üdvözöltetnek.

tebb

érintett

korban

bölcsesség

kulminácziója

gyanánt

Ezen utón remélem én ezen föneredményt, mely majd egy jobb

párosodni

fog

a

haladás,

kifejlés

és

józan szabadság minden nemével.

És ha volnának bárhol is azon ármányosok, kiknek szemében e haza békés kifejlése szálka, kik gylölik nemzetiségünket, kik boszankodva lát-

42 ják,

hogy ezen

lassú,

de biztos

mködés, ezen

üdvös közremunkálás a nézeteikben tiszta

szándékban a

ségei

nem

akarom, hogy

Fájdalom

!

volnának ilyen

azoknak

hazának,

annál

szövetségese a „P. Hirlap"

meg-

hazafiaknak

összeforrt

— mondom —

bomoljon, ha

elágazó, de

pártja,

ellen-

hathatósabb

mert

hinni

tudja, mit cselekszik."

Beteljesedett,

hogy Kossuth pártja

leghathatósabb

szövet-

Bekövetkezett, hogy egyedáruságra

emelke-

lön a haza ellenségeinek ségese.

dett

a

nemzet

politikájában,

bekövetkezett

és

erre mindenekeltt, a mit Dessewffy

szükségszer

kormány

bizalmának

következményül

a

jelzett:

csökkenése a nemzet iránt; az anarchiának,

tör-

vénytelenségnek és a forradalomnak mindinkább felkapó

iránya a kormányzatot

erszakosságra

utalta,

az ausztriai hatalmi körök

pedig vajmi természetes,

landók tétlen nézni mit

dem

Feinde

szükségszerüleg

hogy nem voltak

a vészterhes agitációt

:

keine Verdriesslichkeiten

haj-

,um zu

habén." Dessewffyt nemsokára fentebbi czikkének irása

után a vésznek elhárítására irányzott emberfölötti

fáradozásának izgalmai korának virágában ragad-

élk sorából. Széchenyi megdöbbent nagyságára ekkor

ták ki rövid láz által az

szelleme jósszerü emelkedett,

de

hatalma

épp

oly

kevéssé volt

43

már

közvélemény

a

nem

mint

fölött,

volt

Dessewffy tanítványainak, a konzervaüveknek; a

szabadelvek pedig tokra

nem

mint az

hogy különböz árnyala-

ennek

de

oszlottak, volt,

igaz,

más

egyéb

hatása

eszmezavar mivelése és nem

akadt közlük senki, aki elég belátó

és

egyuttul

hogy

elég kötelességérz, igaz és bátor lett volna,

Kossuthtal

inkább

nyiltan

alávetették

bne

azon legnagyobb

nem

szembe magukat

—

kint

— es

megkisérlett fogás, hogy az egész

A szabadelv

hatalom szerepét mindenben

spectator

szerepére igyekezett

a

tovább kívánt menni a jogok

nem

vette észre,

után fele-

párt

benevolus

szorítani,

napon-

terjesztésében,

de szorosabb rend által ellensúlyt adni s

ez

valamennyijüknek, melyet,

lsséget Kossuthra hárítsák.

f

mind-

hatalmának és

fog levenni róluk soha azon utóbb

köpenyeg a

st

szálljon,

nem

akart,

hogy ez csak a dezorganizáció

müve, elkészítése egy siralmas tabula rasanak, feljajdult, az egyesek magán érdekeit sértette a megyei határozat és panaszkodott, hogy és hathatósan a

midn

tudniillik

mány minden

nem

segít rögtön

kormány, de már hasonló esetben

nem

az illetkrl volt szó, a kor-

törvényes

hatását

fohászkodtak néha energikus,

a

eltagadták,

fel-

mozgalmat

ve-

zet kormány után; de bénították és aláásták a kormány hatalmát, a hol csak tehették, és a kormány elleni gylölséget és bizalmatlanságot

44 szinte politikai elvvé és hazafi-postulatummá emel-

kényszerítve

ték,

törvényszer erély helyett

azt

ertlenségre vagy erszakra.

Több megye önhatalmúlag

kiterjesztette

a

választási jogot, a conservativek hiába jelentették ki,

hogy készek a szavazati jog törvényes

jesztéséhez belül,

nemzeti érdekek korlátain

a

járulni

kiter-

és hiába tettek óvást a jogbitorlás, az ügy-

nek megyeileg, országgylésen

kivül,

a

koronás

hasonféléknek kire-

királynak, a törvényhozás s

kesztéséveli eldöntése ellen, és hiába utaltak arra,

más

ha

kérdésben

a

fejedelem a törvénytelen

példát követve, ugyanezt

teendi,

arra,

hogy

megyéknek

a

törvényhozói

a

kérdésben egyoldalulag határozand

hiába utaltak

;

gondja van rá fölös-

legessé tenni a költséges országgylést, hogy az

országgylést és a nemzeti

erk

központosításá-

nak lehetségét ássák alá hogy e cselekvésben össze van tévesztve az alkotmányos monarchia ;

eszméjével a foederálizmus eszméje, és hogy ha a

nagyobb

törekvések

azokban végre

el

mértékben

sikerülnek:

fog veszni a monarchia

és

a

polgári álladalom egyessége.

Hiába

a

!

megyék

tovább

is

statáriumot

ztek törvényhozás dolgában. Pestmegye rendelte

el

a

Megtette

a szóbeliséget és nyilvánosságot

büntet eljárásban. azt

a

csodadolgot,

hogy

5

óraK

4r,

választmányi ülés és 7 órai közgylésben véghezvitt

tanulmányi és idt

ntt;

igényel

legtarkább

a

szavak

eszmezavar az

meg

uj

„varázservel ható

nttön

egymást

inditványok

Gombamódra szaporodtak szükségek-',

a közigazgatási

de

:

Az

ellenibe.

központosítás

komoly

mely mindenütt beható,

oly ujitást,

érték.

uj

,,

élet-

nagy

eszmék",

törvénytelen ferde rendszabályok.

s

eszmék

Az

chaosa és vizözöne fenyegette

az administratiot, a kormányzatot, az álladalmat.

—

mint Kemény Zsigmond És egyúttal lábra kapott. „a tekintélyek kiméletlen ledorongomondja lása és az azon gyöngédtelen, azon személyes vitatkozási modor, mely a nézetek szabad kifej-

—

ldését

majdnem

délyek

taj

tékával

lehetetlenné

tette s

a szenve-

mindent beboritván, soha és

semmi tárgyban a hideg megfontolásra kedvet alkalmat

nem

és

engedett.

A fhatalom

érezte ily

viszonyok közt egy

megkisért kormány szükMagyarországot, mint kormány zatlan

erélyes és rendcsinálást ségét,

ha

hajót a zavar

De

érezle

tengerére

a reform

bocsájtani

és a haladás

nem

akarta.

szükségét

is.

Dessewffy iskolája jött kormányra; Apponyi lön ln, kanczellár. Az ellenzék még szenvedélyesebb és

a

haut

prix

megbuktatása

ln

a jelszó,

ki-

mondatván, hogy nem reformok, hanem vérebek kellenek Apponyi ellen.

46

mondja Kemény Zsigmond

Jól

a hivatal

„Ha Apponyí

:

ranglépcszetén és bureaukratiai érde-

nem

mekért lép a hatalom polcára; ha gylési szónoklat és pártvezérlés

az ország-

t, ha nem

viszi

tolatnak

hátra a régi tekintélyek egy

servativ

iskola számára,

fiatal

con-

mely haladni akart és magáévá tette;

a reformerek jelszavait többnyire

ha

ily

nem

hódolás a parlamenti szellemnek

reményt még nagyobb válalkozásra gróf ugyanazon politikáért,

költ

akkor Apponyi

:

melyet követett, sok-

kal kevesebb ostromokat állott volna

ki.

Micsoda

továbbá, hogy a birtokos osztály, a nemzet e sark-

oszlopának, anyagi létének

egyszerre

és

minden átmenet nélkül megváltoztatván, még

ma

is

évtizedek

feltételei

kétségbeesetten küzd fentartásáért, és

magyar

föld a

gyakran

multán, kétségbeejten és

egy darab

másik után kerül nem magyar kézre

Elég utalni ezekre, a hasznavehetetlen sajtó-

hatalmat illusoriussá

törvényekre, a királyi

nádori

improvisatió

—

dacára

tandó helyességének

E

tev

törvényekre, hogy a 48-iki legislationális

—

az el

mellett Batthyányi

Kossulhnak mindinkább Magyarország

és

elvek

legyen

el

nem

vita-

Ítélve.

bátortalansága folytán

sikerült

tágítani

az ürt

Ausztria, a király és a képvi-

selház

közt.

teleket

tartott a

szerint

compromittálta

Augusztusban már szélskkel

titkos öszejöve-

és ezeknek

érdekei

mindig a ministeriumot r

47

minél

mely.

nehezebbek

annál kevesebb ert

körülmények,

a

lettek

Kossuthtal ellenkezni.

talált

Augusztus végén Kossuth még nagyobb ará-

nyokban

nép

kezdett a

szenvedélyére

támasz-

kodni, a budai várat tervezte megrohanni, brüszszeli

csempészett az országba. Ekkor

fegyvereket

mondta

Széchényi:

"Vér és

vér

népfaj

a

„Én a

mindenütt. fogja

népfajt

A

csillagokból olvasok^ testvér a

melyeket

házakra,

rajzolnak vérbl a

égetni. Pest

kell

oda van.

Száguldó csapatok dúlnak szét mindent, mit

Ah!

ténk.

boltozatán

neve

:

—

én

az

füstbe

lángbelükkel flagellum

ment

vajmi

életem.

vonul végig a

épi-

Az ég

Kossuth

dei*'.

Néhány nap múlva rülten Itten

a

mészárolni engesztelne-

tétlenül és rülten. Kere-ztet le

testvért,

természetes,

vitték

Bécsbe.

hogy nem biztak

többé a magyar loyalitásban, és

fél

utón siettek

Kossuth elejébe menni a forradalmi téren. Kossuth Jelasich közeledtekor útlevelet kért ugyan, hogy a veszély ell szökhessek és hagyja boldogulni az általa elbolonditott országot, a hogy boldogulni tud. Fájdalom

nem

kapta

meg

az út-

hazának ez els valódi szolgálatot tenni nem volt módjában. Itthon maradt és hogy majdan szervezte az önvédelmi harcot, levelet,

utóbb

és igy a

valóságos

megkoronázva

forradalommá változtassa

ilyeténképen végzete i

azt.

mködését-

48

Soha az önvédelmi harc ugy nem bukik, az ország ugy nem dl Cssze, ha Kossuth magának

még akkor is ellentétbe nem

a harcnak, és az országnak

szemen loyalis

szellemével

jóhiáll,

a

köztársaságot törpe fractio segélyével, valóságos államcsíny

nem kal,

által,

a

nemzet és a hadsereg ellenére

proclamálja, az egyezkedést ugy az osztrák-

mint az ez

orosz^zal

által szintén fenyegetett

lehetetlenné téve.

Éppen csak déi vüség

Csak

: *

ez kellett még,

hogy a

Magyarországot

elvezesse

legyen ur a büszke magyar

fölött.

a hóhér kezébe adassanak

ama

hü

tonák,

a

hazafiak,

felségárulást,

melyet

kik

szaba-

Világosig.

hogy a Bach-huszárok hitvány

ez,

,,

hordája

Csak

ez,

hogy

bátor szivü ka-

megbnhdtek ama

nem k, hanem Kossuth

Lajos és szájhs társai vittek végbe, mig e száj-

hsök

biztonságba

vitték át

drága

a határon. Csakugyan sajátságos

Ha amaz

mely

túl

ellentét.

örökre gyászos fejldésében a dol-

goknak, melyekbe és a

brüket,

Magyarországot

az

ideologok

szájhsök vezérlése vitte, van momentum, a nemesebben gondolkodót hódoló tisz-

telettel,

a hazafit hálás kegyelettel kényszeriten

tölti

az

el,

hazáért

egyszer polgárok áldozatkészsége, a

meghalni

sietk önzetlen lelkesedése, a

.honvédségnek tragikumteljes dicssége

Nem

volna

a

magyar

névre

az.

méltó,

ki

a

49

meg tudná

kegyeletet ezektl

tagadni, a

meg

ki

tudná tagadni annyi nagy csatának örök dicsségét, büszke példáját és tanúságát a nemzet ép erejének, forró hazafiasságának.

Egyszer

nem

tudtak

polgárok sokat

hogy

azt látták,

a

katonák voltak

és

politika

zet képviselete, és

keser

Ha

hivja

ket

katonák,

akár

honvédeket,

a

magyar

a

elválasztani

az jut

akár

ama

azon választás

vájjon hogyan lehet

:

anyját vagy apját

államfér-

:

vádolni sorsa,

a

ha

veszni hagyni vagy

?

vád azokat

illeti

aránt szent kötelességek

Kossuth.

légyen

lett

elé állíttatott

idézték

conser-

tudták, vádolni hallom, egyaránt

bármi

szerencsétlent,

flictusát

végig,

házat a magyar hazától

királyi

nem

eszembe

A

nem-

végig.

vativ államférfiakat, a kik mint belátó fiak,

a

mentek a harcba és végig har-

colták a harcot mint férfiak és

a

ármányaihoz, de

haza veszélyben van, azt hal-

a

hogy a haza védelmére

lották,

k;

fel.

csupán, ily

a kik az egy-

kiegyenlithetlen con-

A

nemzet öntudatra ébredése.

Az 1825-iki évvel kezddik tulaj donképen a magyar nemzet teljes öntudatra ébredésének igaz dicsteljes korszaka.Az igát mindenki megutálta, igaz

magyar szabadság után epedett minden

sziv.

Az ország legnagyobbjai nem nézhették egyked-

ven

a földhöz ragadt, szabadságától megfosztott

jobbágyság

eszméjétl

nyomorult

helyzetét.

meg

részegült

A

minden

szabadság hazafi és a

szabadság kiterjesztését mindenkire, óh aj tá minden

nemesen,

önzetlenül

érz

szív.

Az 1832

— 36-iki

országgylés tárgyalásának legfontosabbikát képezi az úrbéri telek-kiváltság. Sokan mondják, hogy a

jobbágyságot csakis Kossuth Lajos szabaditá a megkezdett munkát betetzte dített

senki

fel.

a megpen-

gyzelmes elretörésében meg nem akadályozhatott, melylyel minden

komoly tette.

—

eszmét,

melyet

hazafinak

Emlékezetes

számolnia

kellett,

megtestesí-

marad az 1847-ki pozsonyi

országgylésen a közteherviselés, örök-váltság és

siség

eltörlésérl

mondott következ beszéde

51

„A magyar nemességet egy ezredév históriája a nemzet lételének talapzatává szentelte föl. Ó irta be a magyar nevét, a jövevény nemzet nevét. Európa nemzeteinek arany könyvébe, melybl egy ezredév viszontagságai sok nevet kitöröltek, de azt nem, melyet belé a magyar nemeség karja

vívta

írt.

nek harczait, át,

s

minden

korszakot

volt

els sorban az ország lételéEurópa táborszeme századokon

viharok

alkotó

férfi

között

is

nem tnt

fel

eszme Európában, mely a ne-

messég közrehatása mellett, hamarább vagy késbb Magyarhon földébe átültetést ne talált volna. Hogy Magyarország 'lett. hogy Magyarország van, az müve. És a közben a magyar nemesség az, mely jármot trni nem tanult meg, mely a szabadság aranyfonalát soha kezébl ki nem ereszté,

melynek

nevéhez

egy

históriai

emlék

minvel az európai szárazföld egyik sem dicsekedhetik, azon históriai emlék,

csatlakozik,

osztálya

hogy

mióta

ez

az

ország Magyarország,

abszolutizmus törvényesítve

Ha

óhajtjuk,

nem

hogy a nemesség

lett

soha

itt

az

.... súlya s

politikai

annyi becses históriai elnyei föntartassanak, annak csak egy útja van, az, hogy az

élettel kiáltó ellen-

tétben álló adómentességrl lemondjon. Uj

ténye-

zk

vannak a küszöbön, bebocsátásuk feltartóztathatlan és a lemondás érdeme s így annak bére

sem

lehet

többé e nemesség egyedüli

sajátja".

52

Beszéde

után az örök-váltságnak

a földes-

urak kárpótoltatása mellett valósítása kérdésére, valamint

siség

az

eltörlésére

bizottmányok küldettek

munkálatát

ki.

a következ

nagy ereményei

nézve országos

A három választmány tavasz

félbeszakították,

márczius 15-ki

midn

teher viselése az örök váltság és az

a

köz-

siség

eltö-

röltetésének elve egyszerre kimondatott.

Bocsánatot kérek, ha az eseményeknek elébe

vágtam és a chronologikus rendszertl egy kisséAz 1832 36-iki országgylésnek, mint

eltértem.

már

jeleztem,

képezte.

—

legfontosabb tárgyalását az úrbér

Kossuth Lajos

életrajza.

Kossuth Lajos nemcsak hazánk, de a

világ-

történelem e kimagasló alakja. Zemplénmegyében.

Monokon

1802-bm. Atyja Kossuth László

született

szerényebb

viszonyok közt

tyrlihingeni

Wéber

Sarolta

él köznemes, volt.

anyja

Tanulmányait

Nagyszombatban, Eperjesen, Pozsonyban és Pesten végezte, melynek befejezte után Sátoralja-Uj heSzapáry

lyen ügy édi irodát nyitott és egy

ideig

grófn jogügyi

Szemere B.

korból

írja

:

kicsapongó

tanácsadója

hogy Kos^ith erkölcstelen kártyás és hogy elcsábította a fiatal nket és

midn

gyalázatba hozta,

Szapáry

hagyta, mint

tanácsosa, nyílt házat tartott, kártyázott,

nak is

st

fizetésére,

hozzányúlt,

hogy

azzal

állítólag

e

volt,

a szép kávéslányt, gára

volt.

a

ma-

grófnnek jogügyi túlbven költekezett,

egy alkalommal kártyaadósságai-

még s

a reá bízott idegen pénzhez volt a szerencséje,

csakis az

grófnvel, kinek pénzét elkölté.

viszonya

-dem Honvédleben'*

lett

volna.

Martini ,.Bilder aus

2-ik kiadás

208

— 511.

Alapos

54 törvényismeretével, fáradhatatlan szorgalmával és

ragyogó

már

ékesszólásával hol

feltnt,

Sátoralj a-Uj helyen

megyegyüléseken csakhamar az

a

ellenzék félelmetes

vezérszónokává és irányadó-

jává ntt. Tevékenységének és szereplési vágyának

csakhamar elégtelen megyei hagyott

a

Késbb

Pestre költözött.

ki,

ügyvéde skedéssel,

az

fel-

sohase

183%-ki po-

országgyléseken mint követ absentium

meg

legatés jelent

és

báró

„Országgylési

ajánlatára

egy

korlátú

pedig

melylyel

rokonszervezett valami nagyon. Az zsonyi

szk

Hogy országos terjedelm mködést

élet.

fejthessen

tér: nyújtott

Wesselényi

Miklós

tudósítások"

czímen

hogy a hiányzó

újságot s'/erkesztett,

irott

hírlapokat pótolja.

E

kézzel

dányban terjedt,

a

lemmel lapnak

tiltotta.

irányt

mellett akkor

még

is

magáis

gya-

jelölt,

a

szokatlan.

irálylyal szikrázó szel-

elragadó ékesszólással

lelkesített.

A

hatása levén a közszellemre.

rendkívüli

a bécsi kormány is

életnek

meglep élénkség és

s

pél-

jobban

száraz leírása mellett

a beszédek mellett kritikát

parlamenti

szabadabb eszmék egészen

elször csak száz

de mind jobban

lángelméje bírálatának csiráit

rejtette s

korolt,

meg,

mert a beszédek

Kossuth

ban

lap

irott

jelent

nem

Kossuth

ezt

nézte szívesen s végül be

önkénykeclésnek nevezé

erélyesen tiltakozott ellene,

st

s

egyenesen ellene

55 elfogták s két évi huza-

a miért aztán

szegült,

vona után 1838-ban négy évi fogházra ítélték. A négy esztendbl azonban hármat kegyelem

már 1840-ben megnyílt

folytán elengedtek neki s

börtönének

ajtaja.

a munkácsi

vár

Azt az egy esztendt, melyet

kazamatáiban

Semmi

fölhasználta Kossuth.

jól

nem

önmagát

lévén,

alatt tanult

egyév

képezte.

meg

.nagyon

foglalatossága

Rendkivül sokat

sokat jegyzett. És ez

elmélkedett,

sokat

tanult,

töltött,

és angolul

francziául

melynek késbbi bújd osása

alatt oly

is,

nagy hasznát

vette.

Börtönében egy egész politikai rendszert is dolgozott ki, melynek megismertetése és terjesz1841-ben a Pesti Hírlapot

tése végett

A

alapította.

lap szellemesen volt szerkesztve, czikkei élénken

megírva bort

igy sikerült

s

csoportosítani

hatalommá

rövid

maga

fejldni.

id

körül

alatt egész

és

tá-

valóságos

békés

Széchényi István a

fejldés apostola és Dessevffy, a trónnak rendít, hetién

Kossuth

híve.

éles irányú hírlapja ellen

bár többször fölszólaltak helytelenítették,

és

tekintélyek

hatták

Kossuth

s

szenvedélyes izgatásait táborát

tiszteletreméltó

meg st fölszólalásaik

még

férfiak

e

se

nagy bont-

csak növelték Kossuth

;

nér szerségét. tulajdonosa,

1844-ben

a bécsi

Landerer, a lap kiadó-

kormány intelme

folytán a

lap eddigi irányától eltér politikai irányt kivánt.

56

Kossuth visszalépett a Pesti Hírlaptól s ffigyelmét hazánk közgazdaságának és iparának emelésére fordította.

Több

társával

egyetemben

„Védeg> letet"

alapított, melynek tagjai arra kötelezték magukat, hogy csak hazai iparczikkeket vásárolnak és vi-

1847-ben Pestmegye képviseljévé válaszAz országgylésen is csakhamar középponttá

selnek. totta.

magát

tudta

tenni.

Nagy

esze,

fényes szónoki

tehetsége, világos eladása, helyes és gyors ítélképessége eltt mindenki meghajolt. Csakhamar ragadta kezébe az ellenzék zászlaját és uj,

nagy, szokatlan, közfigyelmet

merész eszmék pengetése

keltett.

A nemzet

által

egyenjogúsítását,

Magyarország függetlenségét, az eljogok eltörléa nemesség megszüntetését, a jobbágyok föl-

sét,

szabadítását, az államtérnek közösé

tételét

ékesszólással sürgette, hogy tehetségei eltt ellenfelei is

'franczia jutott.

tisztelettel hajoltak

királyság

annyi

még

meg. 1848-ban a

bukásának

Kossuth fölhasználva az

Pozsonyba

híre

izgatott hangula-

tot,

márczius 3-án egy rendkívüli hatású beszéd-

ben

fölszólította a

küldjenek

reformokat

a és

hogy

rendeket,

királyhoz

felels

Bécsbe,

mely

a

fenti

minisztériumot követelje.

Az orsszággyülés elfogadta Kossuth föliratot intézett V.

küldöttséget

indítványát,

Ferdinánd királyhoz,

az összes képviselk aláírtak.

A

föliratot

melyet

Batthyányi

57

Lajos

Kossuth Lajos

és

március

15-én

vitték föl Bécsbe, hol

lelkesedéssel

fogadtaiának

és

a

óhajaik teljesítését meg is nyerték. Az els felels magyar minisztérium 17-én összeült,

királytól

benne

volt

Kossuth

is

voltaképen az egész

tet eleme

mint pénzügyminiszter, de

minisztérium esze,

lelke, él-

volt.

A minisztérium megalakulására

a horvátok

elkezdtek nyugtalankodni. Jellasich a bécsi udvarból kapott bátoritás folytán különféle nehézségeket

igyekezett a minisztérium elé erejével rajta volt,

hogy kellemetlenségeit

Kossuth sejtvén a

vihart,

minden

növelje.

erejével sietett

mielbb rendbe

az ország pénzügyeit tal

gördíteni és teljes

hozni. Egyút-

eszméi hirdetése és terjesztése végett Kossuth

Hírlapja címmel egy uj történt a bécsi lépés,

rium elnöke

lapot

is

alapított.

kormány részérl a legvégzetesebb

az országgylés fölfüggesztése.

után

föloszlat ása lett

s

A

miniszté-

a honvédelmi bizottság

tevékenységével sikerült a kormányt

egymagának pótolnia zót tekintette.

Ekkor

—

;

Ily

a nemzet

t mint

kormány-

állapotok között csakhamar

kardra került a sor. Kossuth szenvedélyes természete a vésztl se rettent meg, a legnagyobb

válságba

ismerve -és

rövid

merészen

belement,

nyugalmat

nem

fáradhatatlanul szfrvezé a honvédséget

id

lefoljtával

Ausztria hadai elé

sereget állíthatott, melynek

had-

ha legénységét ujon-

58

cok

alkották

is,

de vezetése bizonyára kiállta a

versenyt Ausztria seregének

Midn

vezetésével.

havában a fváros Kossuth és a magyar

december

1848.

az ellenség kezeibe került,

kormány Debrecenbe

költözött s onnét

intézték

a szabadságharcot. Ott mondták ki 1849. április 14-én a mindenült megdöbbenést kelt határozatot,

hogy:

addig

;;

Magyarország független és

uralkodóház ebbeli jogától

bírt

a trónt

meg van

fosztva."

Ekkor mint valóságos kormányzó ünnepiesen bevonult a fvárosba, melyet idközben

Görgey

Dembinsky hadvezérrel egy fontos haditervet dolgozott ki, mely szerint a magyar hadseregnek két nagy hadoszloppá kellett volna visszafoglalt.

egyesülni és Ausztriába valamint Galiciába betörni

hol a forradalmi elemekkel egyesülve megersítette

volna magát. De e terv

Görgey határozott

ellen-

állásán hajótörést szenvedett, kinek eltér nézetei és önálló föllépése közte és Kossuth között nap-

ról-napra

feszültebb viszonyt teremtett. Kossuth

a nemzet erejében mindvégig bizott, de

midn

a

veszteségek hosszú sora után a Temesvár melletti

jövje kétségbeesve 1849. augusztus 11-én minden

nevezetes felett

csata

is

elveszett,

a nemzet

hatalmat. Görgey kezébe tett le s augusztus átlépte a

koronát

magyar és

határt,

a koronázási

17-én

megelzleg azonban

a

jelvényeket, melyeket

09

Madarász Lászlóval Pestrl magukkal

Orso-

vittek,

vánál a magyar földben elásatta és Törökország

menekült.

területére

A

korona elásását és

következkben ismertefjük:

lálását a

A korona Arnold

Ipolyi

elásása.

korona

a

monográfiájában

az elásásról számos adatot közöl,

nösen

azért

Házmán

korona

eladásán

1849-ben

Kossuth a

melyek külö-

fontosak, mert az egyik

Ferenc

kormány elhagyni

fölta-

is

Dusek

fvárosban

Mikor a

épülnek.

kénytelen és

szemtanú

volt

Pestet

hogy a

azt kivánta,

maradjon,

újra

Szemere

de

Bertalan ellenkezett és követelte, hogy a koronát elszállitás végett

adják át neki. így

a koronát Szegedre, hol lakatlan házban,

Aradra,

Lúgosra,

ékességeket

majd

már

július

el

akarta ásni egy

végén Nagyváradra, hol

Karánsebesre,

magában rejl

Szemere

vitte

a

királyi

ládát Fülepp kormány-

mondva, hogy fontos iratok vannak benne. Fülepp vállalkozott, hogy a ládát elrejti ipja, Hoffman egyik bányájában. De még

biztosnak adta

sem ki

a

át,

azt

cselekedte meg,

bányászok

mert

nem

kerülhette volna.

figyelmét, s egy

uri

asszony,

kinek udvarán menetközben etettek, azt kérdezte,

hogy a szekerén lev ládában a magyar korona van-e Mikor Fülepp ezt elmondta Szemerének. ?

-60

az gyanakodott, hogy megbízottja csak

tle

tudni a

a

lerakta

A

akarja

hadsereg már mindenfelé

Szemere

tehát

fegyvert,

a határra

is

és töprenkedett, mi tev legyen Egyelre egy lakatlan házban ásta és tüzet rakott fölötte, hogy a friss ásás ne

Orsovára

sietett

a koronával el,

titkot.

ki

?

Kázmér-

lássék. Közölte a dolgot gróf Batthányi

mondta

ezt

ral, ki

rá,

hogy

törje össze a korpnát,

ugy vesse a Dunába. Szemere végre az elásásra szánta birt,

A

magát.

el

beleavatta hát

egymaga nem a dologba Grimme Házmán

súlyos ládával

Ferenc helyettes államtitkárt és Lórodyt, letes

Házmán hogy

ki

„becsü-

magyar." a dolgot

Szemére

Berlalan

a láda tartalmát,

irományok

s

el

Ipolyinak,

Orsovára jövet

titkolta

csak azt mondl a, hogy fontos

vannak benne. Házmán nyíltan

hogy

lentette,

úgy beszélte

a ládában a

hogy nem

mire Szemere azt mondta,

kije-

koronát gyanítja titkolódzik

ha már úgyis sejtik a dolgot de nem tudja hova rejteni a koronát, ?t kénytelen lesz tovább,

;

a Dunába

dobni.

Házmán hogy

meg

ezt

ez ellen állást foglalt, kinyilatkoztatta,

a

fogja akadályozni.

a koronát

az

helyre vigyék. «az

szándékot a többiek

udvaron.

Reá

elhagyott

A

birta Szemerét,

házból

korona ládája

Házmán

és

segítségével

hogy

bátorságosabb

kis szekéren állott

Lóvodv kimentek

a vidékre

61

az

mikor

visszajöttek,

fogta a ki

alkalmas

elásásra

akarja

helyet

Gábor eladó

Egressy

ürügy

szekérbe, az

alatt az

ket

Mind a négyen

próbálni.

nemzet lyel

viv

felé

úttól balra.

báromszöget

zolta a helyet, s a képet átadta

Szemere,

lannak.

titkot közölte

és

mieltt

mentek,

az

ásták

a

el

mely a h^ly-

Grimme

alkot.

hogy

alatt,

Itt

kincsét. Megjelöltek egy fát,

és a térrel

lovait

felszállottak

a láda mellé. Csalitos vizjárta helyre

Oláhország

Házmán

keresni.

leraj-

Szemere Berta-

Vidinbl menekült, a

gróf Batthányi Kázmérral, Füleppel

késbb Hánmán

Parisban gróf Teleky Lászlóval.

Ferenc

gyanitása

Bertalan

elbeszélése

tudta az elásás helyét.

kérdezsködött látszott,

ak- rja

hogy

t

is

nyilván

szerint

Szemere

Kossuth

is

Kossuth Törökországban a korona

Házmántól

fáj neki,

és

hogy a

fell és

volt államtitkár

nem

beleavatni a titokba.

Szemere

Bertalan

egy,

kevesektl

ismert

névtelen verses pemfletjében (Lombok és Tövisek forradalmi jelképek) a Kossuthról szóló epigramm mellett ezt

Kossuth a

meg csillag alatt: Kifutásakor koronáról nem gondoskodott, st Budán jegyzi

akarta azt hagyni. Egy

hiában

értesítették,

Londonba

hogy

jutván, utóbb

oktalan által csak Kutaelrejteni sikerült.

onnan embereket küldött

Magyarországba a koronát hozni.

Mint

Kossuth

mindig, akkor

felvenni., is

és azt neki

rosszul választván

62

közülök

embereit, elárulta.

nát

így

egy a

kincset az osztráknak

vesztette ö el a hazát

is,

a koro-

is.

Hiába tagadja Helfy, hogy Kossuth a koronát ki

magának

akarta

nem egyeznek meg

Adatai

A korona

Londonba.

csempésztetni

az igaz történettel

megtalálása Orsovánál.

korona elásásának helyét Viddinben már nyolcan tudták u. m. Szemere, Házmán, Lóvody,

A

Grimm,

gr.

Batthyányi Kázmér, gróf Teleky László,

Fülepp Lipót és Kossuth Lajos.

Midn

Korger a

Duna-parttól kiindulva az Allion hegység irányá-

ban

parallel

emigráció

nem

árkokat

is

tudta,

kezdett

ásatni,

hogy a korona rejtekhelye

titokban maradni.

sokáig fog

semleges területen

is,

akkor az

1852-ben a

mint mindenütt, nagy

áradások voltak. Kossuth Magyarországba

titkos

ügynököket küldött, hogy a magyar korona tekhelye

körül

kémleléseket

víz-

rej-

tegyenek; de ezek

mieltt feladataiknak megfelelhettek volna, elfogattak

és

Bécsbe

kisértettek.

május havában Wargha

Kossuth 1853.

Istvánt, az

évi

1848-iki ma-

gyar kancellária titkárát küldötte Magyarországba,

hogy a koronát rejtekhelyébl kiássa és Az osztrák rendrség nyomára jött ezen tésnek. Warghát Posgánál elfogták és

kiküldje.

kikülde-

Bécsbe

1)3

Sokáig vallatták, végre négy havi vallatás és igéret után elárulta a titkot 150,000 forintot kapott a feladásért s ezzel Angliába ment ki, a vitték.

késbb

hol szivarüzletet nyitott, de megbukott, és

mint nagyváradi fjegyz halt meg

1

87 G.

március

12-én.

Törökországban Kossuth L. fölismertetvén, •elször Viddinbe, azután Sumlába. majd pedig Kutahiába

vitetett.

Ausztria természetesen sürgette

a török kormánynál Kossuth kiadatását és fenyegetdzésekkel akart célt érni, de másfelöl Anglia

Amerika szabadon bocsáttatását követelte. A török kormány végre is az utóbbi hatalmaknak engedett és Kossuthot szabadon bocsátá. Kossuth

és

azután

Angliába

utazott,

hol

mindenütt a

leg-

nagyobb lelkesedéssel fogadták. Angliából Amerikába ment, hol még lelkesebb fogadtatásra talált. irodalmi 1853-ban visszament Angliába, hol munkálkodással foglalkozott

meg Magyarország ködni. S e végbl

s

a mellett

nem sznt

fölszabaditása érdekében

összeköttetésbe lépett

m-

Európa

összes szerepl egyéneivel u. m. Ferini, Garibaldi, legnagyobb Recatoli és Cavourral, Olaszország radikalistáival.

Londonban magyar bankjegyeket

nyomatott, de

jogosulatlan pénzverése miatt, az

osztrák kormány pert

akasztott nyakába.

A pör

64 1Sí)1. jun.

12-én ért véget, és az veget nemcsak,

Kossuthnak

megtiltotta

kölségeiben

is

a pénzverést, de a pör

elmarasztalta. Kossuth erre elhagyja

Albiont és Olaszországba Milanóba költözött, ugy,

de minden

ben

vívmány

nevezetesebb

midn

végre,

az olasz

nélkül.

háború

1859-

kitört,

III.

Napóleon francia császár hajlandónak mutatkozott Magyarország egy ujabb fölkelését, a mit Kossuth tervezett,

segélyezni.

Angliába ment

A litikai

nak

tervet

ott félrevonulva

s

élt.

s

s igy

Pécs városa nyomban meg s igy

utasította

1877-ben

s

Kossuth

a

is

Kossuth-

választotta

kegyelmet vissza-

természetesen a mandátumot

Cegléd

képviseljévé

is.

városa választotta ismételten

100 tagú küldöttségei kérte meg,,

térjen vissza hazájába és fogadja el a város

megbízását. Kossuth ekkor

városa

meghívása

is

mellett,

sikertelen

már

olasz földön lakott

Baraconban, volt.

Itt

zésének

élt

de

Cegléd

aztán teljesen

visszavonulva a tudományoknak és

láláig.

minden po-

kiegyezés és királykoronázás

kép viselje vé, de

Turin

azonban a villaEkkor Kossuth

üldözöttnek kegyelmet hozott

is,

hogy

A

békekötés megdöntötte.

francai

iratai

rende-

1894 márc. 20-án bekövetkezett ha-

Az

úrbér.

Az úrbér: a földesúr

és jobbágy szony rendezése. Kezdetbea ajobbág

zdéses,

vagy

földhöz

kötött

közli

vi-

szer-

rabszolga

volt,

urának személyével, családjával, ingóságával lajdona;

papi

termékének

vagyis

tized,

maradt. Az úrbéri mányiliig

rendezi''

felföld

az

s

földben és G állapítva.

Ellöl

szerint

srbb

a

16—24

Imid

hold kaszáló rétben

fizette

la-

népes alföld arányában

nagysága -2-2

kor-

országgylés

1791-iki

E

és a kevésbé

a jobbágytelek

ölödé után

1768-ban Mária Terézia

ideiglenesen jóváhagyta.

kosú

tu-

mije a földesúri kilenczi

abból,

élt

a

psraszt:

hadi adót, földe-urának az ötödöt,

voll

megyi

;i

a

szántó-

mi

a földesurak a tizedet a papoktól birták bérben;

füstpénzi ejy :minden telektl jást,

egy

-bárány Kossuth

s

itcze

forintot.

két

A

tyúkot,

vajat,

kisebb adókat, két kappant,

harminczan egy

méhkas adót az

új

u. \-2

borjút,

úrbér eltöröl

in.

to-

a

A jobbágy marhája legelre

—

járt.

A

a

legel elkülönzésre,

összesítésre külön törvény hozatott. s

nádas

innen

volt,

s

—

Ez

is

a telek

erd

Hol

a földesúr tüzelt

tésre valót ingyen adott.

közös

földesúréval

-

és épí-

utóbb elkülönzés

alá jött.

A

pénz-

jobbágy

termény-adón

és

földesurának

52

igás,

fölül tartozott a

vagy

kétannyi gyalog napszámmal, négy

a helyett

hosszú

napi

vadászatra

háromnapi

hajtással.

Tizenkét veréb

—

varjufejnek

évenként

beszolgáltatása

is

fuvarral

a

s

és

hat

követeltetett

a jobbágytól.

földesúri roboton fölül hajtatott a paraszt a

gyei

nem

ment, vagy

mehetett, ütötte, verte az

ság hajdújától kezdve gazdatisztein

megye

a

úrig,

me-

a katona stb.

nem

raszt

—

Birája

föllebbvitel

A

jobbágytelket biró nemeseket kiváltság

küzdöttek

a

alá

elvnél fogva,

és

mellett,

ne

falusi

vármegyei

a

onnan a helytartótanácshoz.

közadó

a földes-

biró,

saját földesura volt az

székre,

nemesi

ura-

Politikai s polgári joggal a pa-

birt.

széken,

íöl

nem

az alispánig minden

hajdújától

uradalmi és vármegyei tisztvisel, a

úri

A

közmunkára, útcsinálásra, folyószabályozásra,

a falu és pap földe megmunkálására. És ha

nem-adózás

törvény-

tekintve,

hsei

;

a

sokat

hogy ezek a vármegyei

vétessenek

:

s

de a többség azon

hogy a jobbágytelek minden adónál

-

67 alapja, viselje

a

s

ki

hasznát

veszi,

az elvet kimondotta, törvénybe

:

nem

de végrehajtva a

annak

lett.

jobbágynemeseket,

A kormány

mint

is igtatta r

s

a pártok,

korteseket

politikai

midn

fölhasználván,

céljaikra

terheit is

utóbb

a jobb-

ágytelkek fölbecslésére és váltságára került a sor y

minthogy a nemes jobbágyok

tl úgy mint

?.

parasztok

:

nem

adóztak

telkeik-

eddig használt telkeik

birtokától elestek.

A karok

és rendek táblája az úrbéri

viszo-

nyok rendezésében nemcsak a földesurakról, a parasztjobbágyok személyét jogokról

polgári

sító

hogy a

jobbágyok

s

gondoskodott

is

de

vagyonát biztojelesen,

;

uraiktól

tartozásaikat földes

kölcsönös

egyesség utján megválthatják s ezzel

telkeiknek

szabad

;

ha

;

ellenben a földesúr, mint peres

jobbágyával illesse

lesznek

az úri

a jobbágyok egymás közti préiben

székek

nek

tulajdonosai

a

szembe

biróság

;

:

ítél-

fél

áll

a vármegyei törvényszéket

a jobbágyokra nézve

is

kiter-

Verbczy 1 9 (Partis primae titulus nonus) hogy ket törvényes Ítélet nélkül elfogatni

jesztessék a

s

testi

:

büntetéssel

a jobbágyok

saját

földesuraik, de

illetni

nem

ügyeikben,

személyesen

is

szabad, és hogy

ne

vagy

mint vallott

eddig

ügy-

védeik által pörlekedhessenek. Az úrbéri telkeknek minden községben megállapítása s ezekben a negyed-,

fél-,

háromnegyed-

s

egész telkes jobbágyok-

68

nak

fölszámítása

több

adásvevése

gyanánt

ingóság

midn

utóbb,

;

telkeknek

megengedtetett

egy kézbe került

telek

a

s

nagy fogyatkozás

:

lön az igás marha-létszámban, ezzel a közmunka-

erben;

a

gazdák,

telkes

párbérében,

lelkész

mert

választó

független

az imént

polgárokká,

napszámo? proletárokká lettek. Az úrb érnek 1833. elején megkezdett lását s

a

fren

több

váltott

iiekkel

tárgya-

azon év közepén bevégezte,

az alsó tábla

rendbeli

üzenet

után az

év vége felé közös ülésbl a király elé

terjeszté.

Á kilencz hónap múlva leérkezett kiránem épen akkor ugyan, hanem késb-

lyileirat,

ben a földesurak és gazdatisztjeik kezébl

kivette

ugyan a jobbágy-ver botot azt is megengedé, hogy a jobbágyok saját személyökben pörleked;

hessenek

de a jobbágynak csak tartozásai meg-

;

váltásába

egyezett

hogy

telekváltságba,

menjen

tulajdonába

hatóság

földesúri i.

alatt

ezzel a demokratia

érdem

a

parasztnak

úgy,

;

is,

szabad

hogy a jobbágy személyére nézve

maradjon.

A monarchia

fölszapoiodó szabad polgároktól,

a

cratiával,

hatalma

át

a

egyszersmind a

szö vetkezett hierarchiával és aristo-

a vele

kívánta

az

megváltása után

tartozásai

t.

nem

bele,

s

fölülkerülésétl tartott. Ezért

földesurak

alatt

lartani

azonban

az

egy a

alsó

része

jobbágyok

továbbra millióit.

is

Az

táblán annak emiitett

69

Andrássyaké,

Wesselényi

Miklósé,

hogy

az

fels

tábla

Istváné

táblán

mint a

gr.

és

br.

latba,

csak

elfogadott törvényeket a

elfogadja.

is

a

nevök fényét, ékes-

kik

hatalmát vetették a

alsó

Wesselényi-t,

S

különösen

itt

br.

ellenzék vezérét

felsházi

a ki bámulatos kitartással küz-

kiemelnünk,

kell

a

fleg

pedig

Széchényi

gr.

egész

szólásuk

felsn

a

vezérszónokaié,

dött ez érdekben. Kölcsey följegyezte Napló-jában, s

Teleki

gr.

miában ügyek

Domokos

tartott

tzése,

lengyel-ügyben

térrl (az

az

a m. tud. akadé-

Emlékbeszédében

rendszeres

rendre

fölölte

a

bizottsági

:

hogy az úrbéri

munkák eltt

napi-

vallási sérelmek orvoslása,

a

nyilvánult rokonszenv, a sérelmi

alkotás

Erdélyhez

mezejére átlépés

csatolt

s

a Részek

négy magyar vármegye)

Magyarországhoz visszakapcsolása kiváltképen az sürgetésére

jött

napirendre

s

jutott

dia-

dalra.

Az úrbéri

telekváltsági viták az alsó táblán.

jobbágytelkeknek megváltás után szabad a népjogért leirat tulajdonát megtagadó kir.

A

harcoló

karokat

és

rendeket

izgalomba hozta,

mely a frendeknek palrimonialis jogaik melletti dacos küzdelme által még inkább növekedett.

Az

országgylés

vezérszónokainak

beszédét

a

70 történelem számára

nek

itt

szükséges-

fentartani

is

látjuk.

E

után a következkben

Höke

tárgyalást

ismertetem

Kölcsey egyebek közt igy szólott költözést nyert a jobbágy

t

:

De

való.

„

:

Szabad

azért lehet-e

az El röltetett mondani örökös jobbágyság. Miként? Az adózó elhagyhatja urát. De hová mehet? Más úrhoz. A külömbség csak az eddig szolgált folyvást egy urat, most

már

szabadnak

?

:

már egymásután szolgálhat

örökösen

folyvást kell. azaz királyi

—

válasz után

mindeddig meg

sznik meg,

többeket.

nem

midn

kell.

De

Ö

szolgálnia

jobbágy

örökös

—

tehát

a

lenni

sznt, bizonyosan csak akkor

az örökváltság által atulajdon-

megszerezhetés neki megadatván, a szabadságból saját erejével fölemelkednénk. "

nok beszédét

A lángkebl

szó-

így végezte

„Fájdalmas

érzéseim

közepett

is

bizonyos

léleknyugalmat találok abban, hogy a nemességen

fekv százados szemrehányás

terheit

a

kormány

most magára forditá, s e tett által fölhatalmazva érzem magamat kikiáltani, s ezen kiáltás elébbutóbb kilenc millió ember kebelét fogja dobbanásba hozni; mert ime 1834-ben, a magyar nemzet törvényjavitó országgylésén, a magyar

nemesség az adózó népnek tulajdon-szerezhetésre valahára utat nyitni szándékozott,

s

az, a ki

ezen

71

jótékony szándéknak ellenveté magát: a kormány volt

Igenis a

!

mi a nép

kormány

iránti kötelességhez

h

ennek teljesítésében tovább

részben minded-

szent állhatatosság-

megmaradjunk/'

Deák Ferencz hozói kötelességünk, segitni

„Ketts

igy nyilatkozott:

munkálatban a jobbágyok

ez úrbéri 1

e

illet,

egyéb hátra, mint hogy

dig hívek valánk! nincs

gal

A mi minket

volt.

t. i.

iránt törvény-

engedmények

szükségeikende a jövendre

volt

által tüstént

figyelmezve,

is

egyszersmind önérzetüket az emberiség méltósákeblükben szunyád

kifejteni a

gára emelni, és

hatalmas ert, az iparkodásnak leginkább szabadság és tulajdon

—

A

növekedhet

által

megváltott

varázserejét.

a népesedés,

községekben

a

faluk nagysága, csinosodása és a lakosok vagyo-

nossága

folyvást

iparkodást

sen a

s

meglep

ki

növekedik;

ezekben a gondos

az abból származott jólétnek kedve-

képét mindenhol lehet

látni.

közelebbrl ismeri, hacsak

ezen községeket

a nemzet kifejldése iránt minden érzés aludt

kebelébl,

Szóval

ki

nem

nem ónajtania, hogy

lehetetlen

bár hazánkban minél több efféle csinos és boldog helységek támadnának. Kérdezzük meg bár a szomszéd vidéknek szegény lakositól, hogy ezen megváltolt

mi

községek

Azt fogják sóhajtva

által

válaszolni:

szabadok és szabadság

által

lettek virágzók?

az

boldogok.

által,

Van

mert igenis

7-2

a népnek

dókig fog;

szívében

szunyádat!

ezen

és

vágya és

is,

örökre kialudni soha

ösztön

Nem

érzete.

ösztön, mely ha száza^

egy

törvényes

a

sem

szabadság

lehet ezen ösztönt gátló

törvényekkel elfojtani, mert végre gátokat rontva,

kártékony

lehetne

munkban áll mesb czélra,

féktelen

rohanása. De hatal-

azt hasznos törvények által a legne-

hazánk nagyságának emelésére, a ." nemzeti szorgalom és er kifejt isére vezérelni. .

Nagy Pál

éles

tályok

beszédébl

„Hogy

jellemzetes helyet.

vonandó

közt

nem

egyáltalában

különböz

néposz-

elveibl

lehet dcmokratiát következtetni,

mindenki belátandja, kinek egy a demokratiáról.

cseségnek magát,

világ

minden

alkalmas

a

is

fogalma van lenni

hiszi

van egy kevés

értel-

hogy Magyarország

átláthatjuk,

tartományai

respublikára,

nyelv

rangú,

birtokában

még nekünk

münk, minélfogva a

kis

Mert habár az oligarchia a böl-

kizárólagos

az^rt

közlünk néhány

elkülönzés

a

éles

is

közt legkevésbbé

miután

annak

külön

els éveiben bizonyosan fölemésztenék. Az egész nem-

zet szereti

lakosai egymást a köztársaság

királyát,

néhány dicséretes

nem

szereti,

zet fölé

abba

szabadságát és a népet, és

kivételekkel csak azon oligarchiát

mely magát kevélyen az egész nem-

emelni szándékozik.

helyezi

a haza

.

.

Ezen oligarchia

boldogságát,

hogy

midn

kastélyának ablakain kinéz, mindent, a mi látkö-

73

rébe

tulajdonának

esik,

nevezhessen,

eltt mindenki remegjen,

300

pával és

midn

s

vadászebbel

legyen

földmvel az

ifjú

!

te

s

:

hol se találkoz-

vakmer

Istentl volna a te fenséged

—

hatása

lesz

a

De elre

maga

is

s !

látom, hogy

azon oligarchiára,

bujtogatásaival környezi

vármegyéket

egyes

az

sí

tulajdonos, a ki elé?

tyrann vagy.

mindennek nem mely a kormányt

:>0 pari-

úr lova kantárát megragadni

Bürgerrel mondani

nem

vairy

a rókavadászaton a

szegény adózó vetéseit legázolja, zék egy

pálcája

elcsábítja.

.

.

Hogy a

kormány ily támaszainak kedvéért, a nemzet egész tömegének legszentebb érdekeit föláldozza, hihetetlen

;

miheht

azért e

terjesztetni,

teljes

bizalommal remélem,

tárgy

még

nem

fogja

ményeitl megfosztani."

egyszer

hogy

felsége elé fog

hü népét legszentebb

re-

Kormányi

izgatás az

örökváltság

ellen.

Az úrbéri kálatban

meglévén, a demokrata buktatására

elmun-

vármegyei követek utasításában

a

s

telekváltság az országos

elvnek kortesekkel

is

meg-

a követi utasításnak e tekintetben

s

megmásitására, a kormány szétküldé a megyékbe

Néhány vármegyében a kormánysikerült másokban nagy izgalmat keltett.

fispánjait.

csiny

:

Tolnavármegyében egyebek közt a gróf Festetics fivérek

dolgoztak a kormány

István pedig,

az

„örök

országos

az

selyemtenyésztés

egyik

gyüjté össze hiveit

kit

:

Bezerédy

követtársai

címével tiszteltek

föntartása melleti

utasítás

;

kisdedóvó intézet és

alapitója,

igazság" szép

az eredeti

részére

meg,

kitartásra

nemcsak, de a szabad telek

elvének gyakorlati kivitelére jobbágyaival szerzs

azokat

tette.

Ezért

dést kötött

nosaivá például küldött

telkeiknek szabad tulajdoa

kormány

királyi biztost,

a

vármegyére,

—

elrettent

katonákkal, ágyúkkal

mely

förgeteg azonban

75

minden

A szabadely

kártétel nélkül elvonult.

kormánypárt egymás kel küzdött,

nagy számú kortesek-

ellen

mégis Bezerédy maradt gyztes. A

kormánypárti kortestanyák rendes gazdája, élelmezóje,

tója,

vics

az

nevérl

ragadt

absolutismus

elnevezés. Tolna ticsek

1750 óta

—

Vaynak

Kubinszki vala. Pecso-

:

kormány

a

uradalma, bírtak s

melyet a

országos gr.

Feste-

elnevöket innen

vették,

más

kézre

költségek

miatt

Beregvármegyében, a fispánnak, gróf

és

követének

utasításnak kortesek

Füzessérynek sikerült az

általi

megváltoztatása. Tisza

Lajos, Biharvármegye követe,

déseinek

és általában

a jellemz

pártjára

a kortes- és egyéb került.

el

szállí-

Festeticsek tisztartója:

itatója

— Bezerédyéké

Pecsovics,

és

ellenaknázására

s

a fispán

ki

mkö-

elvtársainak az üpry

mellett megtartására Pozsonyból megyéjébe rándult,

Füzesséryvel

szemére

Debrecenben

hányta

torkon ragadta,

Mindkettnek

ez

hol

összejött,

ennek

Füzesséry Tiszát

elvtagadását.

pedig amazt nyakon vágta.

le kellett

mondania

követi állásáról.

Következményeit tekintve, nagy fontossággal birt

Szatmárvármegye követutasításának megvál-

toztatása. Kölcsey ez elvváltozást

követi

Barátai

állásáról

lemondásra határozá

megkisérlették

új

trhetve, el

magát.

közgylésre hivatko-

zással lemondásáról lebeszélni.

párt korteseinek

nem

Ámde

a kormány-

maradó nagyobb száma

lesza-

76

vazta a maradó kisebbséget, a követi kar szaba-

delv

pártjának nagy sajnálkozására Kölcsey

az

országgylésen többé részt nem vett. Az ifjúság erre rázendité kedves szónokának távoztán a bús „Bécs városból nyugatról keletre hidegen Báró Wesselényi Miklós küfúj a szél stb." lönösen minden lehett elkövetett, hogy az nótát:

—

acéljellem

angyallelk, de

ország

az

barátját,

s

magas mveltség melynek

tanácsában,

szavával és tollával egyaránt díszére

ügynek tovább az éles

akkori

megtarthassa.

is

szavaival

a köz-

Wesselényi,

országgylésen

erdélyi

vált,

ékes

a

ki

kormányt

engedély nélküli ksajtójával

és

úgy megsértette, hogy az által közkeresetet vont magára, most a szatmárvármegyei gylésen oly beszédet tartott, melyért Magyarországon is a királyi

ügyész

által fölségsértési

pörbe fogatott.

Azt monda ugyanis beszéde végén év óta

a

viseli

bécsi

kormány a

:

„Háromszáz magyar ne-

parasztvéd álarcot, melyet messég ellenében ha fölvonnánk, látnók mégis mennyire meghíztak izmai a paraszt zsírján. E kormány képes arra a

hogy föluszítsa a parasztot, kinek dühe ell megvéd ugyan, de akkor jaj nekünk,

vetemedni,

mert akkor szabad emberekbl rabszolgáivá tesz bennünket."

—

Uray Bálint

megrovásában higgadtságra szónokot; de

s

elnök-alispán

erre

mérsékletre inté a

a beszéd híre tovább ment,

idsb

77

Ferenc

Zichy

gróf

fispán

bihari

megindíttatott Wesselényi

—

mely-

eredményérl alább lesz szó, — nemes embernek rögtöni letartóz-

nek folyamáról

melyekben

följelentésére

ellen a vád.

s

a

tatása szükséges dolog. Ezt kellene minden kivé-

kiterjeszteni

nem

közbiztonság ez

a

:

Ha engem, számos példák meggyzhet valaki

ellenére

lás

is

szenvedni

által

inkább biztosítva lesz minden polgárra

fog,

nézve.

nem nemesekre

megszólításaival a

és

teleivel

j

mveltséget

több

privilégium

köztapaszta-

és

arról,

hogy a

és erkölcsösséget

minden

nemesnek és maradékának, mint a mivel nem-nemes- polgártársaink élhetnek és bírhatnak; ha meg lesz mutatva, hogy a kiválts ad

közbátorságunkat:

biztosítja

akkor

fejet hajtva,

kész leszek elismerni, hogy az ilyen kiváltságolt.

mvelt

erkölcs

jó

méltó

s

a közbátorsági törvények oltalmát

Gömör

érdemli meg.

emigráns ivadék, ér

osztály különös kedvez*:

nekem

a

ki

követe (Lamotte,

is

csak

francia

többek közt azt monda: mit

szabadság, ha mindenki szabad

!

i

például Angol- és Francziaorszá^ törvényeit hozta föl

s

állilá

pálcájával •ellenállni

:

hogy

ott

kit

a constabler vállán

vagy a

mégillet,

nem

is,

mer.

habár els pa

eladásban magában van meg törvény

szentsége

rendr

oly

letartóztat, r

a felelet

tiszteletben

is. :

áll,

De

az

mert a

hogy a

pair és polgár kénytelen engedni az öt letartóz-

78 tató constablernek. Nálunk, a törvény súlya csak

hoz

engedelmeskedik

:

sem

verik,

követe azt

megjegyzé r

(Palócy

a rendr, ha vállát

hogy Angliában valakinek

nyomja.

adózót

a szegény

illeti is

meg

nálunk ha a hátá-

;

Vasvármegye hogy a jobbágy nálunk minden fogadnak

állitá,

szót.)

sértés ellen biztosítva van, mert a földesúr vio-

per

lentialis

megbszülj a jobbágya

utján

midn

mét. Természetelleni dolog,

ságban a

hanem

het,

az

kártya

és

egész

századig

el

ellehetnek

tett

követe

azt

esküdt,

a földesurak

—

ha

:

nyolcz.

e törvény nélkül,

Évezredekig

el

lehe-

kereszténység nélkül, tehát

el

lehe-

évig.

is,

sib."

„Mit

Pál:

goromba említenem. Tudjuk azt földesurak

keres-

esetekben

Ily

el

monda

adózóink

lehettek

volna tovább

Nagy

nem

gyakran a jobbágy rovására.

még pár

a világ

tett

kell várnia.

közben végzik

dolgot,

Árvavármegye

elégtételt

törvények oltalmának fölhívását

a

kegyelmétl

földesura

pipa

önmaga

sértett fél

sérel-

polgári társa-

s

commissaríus,

sok

csinálnak tisztjeik is,

?

hogy

sokszor

helyen a

szükségtelen a szolgabíró,

csak úgy rögtö-

nözve, jól megvágatja a szegény embert;

ran büntetlenül a katonatisztek

is,

lefelé

gyak-

a káp-

lárig.

Ezek, kiknek Ausztriában cassatio büntetése

alatt

tilalmas

nyúlni,

—

a

nálunk,

paraszthoz

ha

bálba

csak

egy újjal

mennek

s

is

az el-

79

j

nem

fogat

becsületes

meg

valahára

hirtelen, jó sort vernek a falusi

bíróra. kell

Ezen égbekiáltó visszaéléseket szüntetni, stb."

Balogh János: „Elveszett immár az általunk javasolt örökváltság, el

el

az úriszékek korlátozása,

fog veszni a jobbágy személyének biztosítéka.

Haliam

több

.

a jelen országgylés alatt

ízben,

hogy ha keblünkben nem fejlett volna ki oly nagyon a demokratia elve, a kormány és a frendi tábla is hajlandóbb lett volna az álemlíteni,

talunk ajánlott morális engedélyek elfogadására;

de

miután mi,

kimondtuk,

a demokratiai

elveket világosan

k ezen engedményeket nyolcz százados

alkotmányunk fogadhatták.

megrázkódtatása

nélkül

nem

el

Tehát már oly gyönge lábon

áll

a

magyar aristocratia, hogy azt három úrbéri törvény megrendítheti? Vagy a jobbágy örökös szolgasága, a földesúr bíráskodása

s

a

pálca

önkénye azok

az alapok, melyeken a magyar alkotmány nyugszik?

nem

Ha

ez

állana,

aristocratiának,

úgy a magyar alkotmányt

hanem

aristocratiai

despo-

tismusnak, oligarchiái zsarnokságnak, vagy valami

olyan szörnyetegnek kellene tartani, melynek fogal-

mát

nem

kifejezni

szótárában.

létezik szó

az alkotmányosság

Valódi oka annak, miért vonakodik

a kormány, a

fels

tábla és oz egyházi rend a

morális engedményeket elfogadni,

hogy a kormány, a nemzeti er

nem

más, mint

növekedése

által

80 a

maga

hatalmának megszorításától

széles

a frendek attól rettegnek, ványozott

veszélyeztetik

elvei

remeg/' az egyházi rend tizedkér-

közbejött

hogy

dése,

általok bál-

századunk

az egyházi rend pedig saját érdekei

;

kockáztatásától

Ezután

hogy az

elveket

aristocratiai

fél;

fpapok a jobbágyok e népnevelésre, sem bandé-

miután

a

sem a riumokra, hanem egyébként is jövedelmeik gyarapítására fordítják, egyszeren töröltessék

termék-adóját

b

—

de azt a többség elvetvén, indítványoztatott,

el;

hogy ne a földesurak, mint eddig, hanem az adózó nép maga bérelhesse ki a tizedet; a protestánsok

pedig

—

valamint

az

ó-hitüeket

a

már korábban fölmenté a katholikus papi tized alól - - mentessenek föl. E fölmentés keresztül is ment a karok és rendek tábláján, de nem a frendekén, hol a tizedélvez fpapok és azt olcsón bérl mágnások ültek. ... Az egyházi

törvény

tizedet

is,

valamint a földesúri kilencedet- orszá-

gos kárpótlás

h

napoknak

mellett,

csak az 1849-iki

márciusi

sikerült megszüntetni.

A frendek sok huzavonására, akadékoskodására, többek közt Nagy Pál adott ers kifejezést

a

karok

és

rendek neheztelésének: „Sok

országgylésen voltam dolgok Hetek

ily

alatt

jelen,

—

tárgyalását leheinek

teszünk

annyit,

mond,

—

de a

sem álmodtam.

mennyit

egy nap-

8t

egyedüli

a

nélkül azt látni

Ezen szomorú helyzetnek oka a frendek táblája. Mit cifrázzák

hallgatni

s

Unalom

kellene végeznünk.

alatt

alig lehet.

frendek?

a

dolgot

nem mondják

Miért

üzenetükbl különben

mit

egyenesen,

ki

kézzel

is

foghatni,

hogy

despotai

hatalmat a régi lábon kívánják föntar-

A mi

tani.

vonnak,

azért

magukat.

Ha

akarunk

adni

az

minden javításnak

;

akarunk:

segitni

frendek

ellene szegzik

által

engedélyt

ha morális engedményeket javas-

maradjon

:

birói,

hasznot

a földesúri tulajdon sérthetetlen-

:

forradalomra vezet

ez

csak

mindenbl

a szegény népnek anyagi

ségét emlegetik :

ott a földesúri

s

van intézményeinkben,

rósz

rendszerünkben:

igazgatási

lunk

az úri széket,

a

rósz.

régi

mi

de

a dolognak vége

s

haszna,

Mi

ha

javitni.

ebben a

gátoltatunk, stb."

Más alkalommal meg

igy fakadt ki

:

„A f-

rendek hasztalan akarnak gátat vetni a korszellem haladásának.

A

megrázza a

földrengés

összerombolja a városokat, ket:

egy gyermek jön

s

megállítani a

föld

akarja

földet,

elsülyeszti a hegye-

a földbe szúrt botjával

rázkódását.

Jön

az

orkán: fölzavarja a tengert, fölszaggatja az erdket és

egy

az

emberek mveit: jön a gyermek

kiterjesztett

ív

orkán rombolásait.

papírral

fölfogni

és

az

gyermekek a frendek, kik

Ily

a földet rengésében, az Kossuth.

akan'a

orkánt

rohamában

föl*

82

ket

de jön a forradalom, mely

akarják:

tartóztatni

—

színérl."

elsöpri a föld

nyilatkozott egy frendi

üzenet

Szintén

ersen

alkalmával Tar-

nóczy Kázmér, barsi követ, kijelentvén, miként a

frendi

táblát

nem

tekinti a törvényalkotás nél-

magok nem

nem

lájuk

sem

mert

külözhetetlen elemének,

frendek

a

sem

választottjai a nemzetnek,

törvényeken.

alapul

A

táb-

hajdankor

semmit sem tudott a frendi tábláról, s 1681-ben a soproni országgylésen egyedül azon esetleges

körülményekbl támadt, mivel a terem

szk

volt

valamennyi karok és rendek befogadására. Utóbb ás

nem

nyerte

hanem királyi kegyelem által megállapodását. Úgy vélekedik tehát Tartörvény,

nóczy, hogy azt lása nélkül el

tot

nem

el

alkotmány minden csorbu-

az

szívelhetek

eszközlének

—

De már ezt a frendek. Egy királyi leira-

lehetne

ki,

törülni.

melyben roszalás

fejeztetik ki

A frendek részéri meghogy a soproni országgylés eltt századok óta gyakran megtörtént, hogy a f-

Tarnóczy beszédére. jegyeztetett, is

rendek

—

zászlós urak

—

külön tanácskoztak a

zajos köznemességtl s ezek' követeitl.

Az ezután következ idk Ferencz jelentése tünteti történelmet tanácsai itt

ír

szerint

következik.

és a

jár

fel,

jövt el.

fejleményeit

melyben egy egész

jósolja,

A

Deák

ha a nemzet

„Jelentés"

szövege

Deák Ferenc

1839

Ítélete az

— 40-iki

országgylés törvényalkotásairól. A

országgylés

fontosabb

a vezérszónokoknak a

befolyású beszédeit. s

olvasóink

velük Deák tének,

tudása,

dönt

tanácskozásokban

De hiányos lenne rajzunk

meg nem ismertetnk

ha

Zalavármegye

Ferencnek,

Hertelendy

— 40-iki

kiemeltük a

törvényeit,

mely annak örökbecs

megyé-

tett Jelentés-ét,

emléke,

történeti

köve-

ifjú

Károly követtársával

jükhöz az országgylés folyamáról

tikai

1839

fennebbiekben eladtuk az

s poli-

irodalmunk remeke.

E könyvben már elre nagy elme, mely késbb mint oszlop

megvilágította

a

veti

fényét

az

a

a rhodusi torony-

görög

tengerszorost:

úgy ragyogott Magyarország viharos korszakainak sötétében, s vezette a nemzetet a törvényesség utján, a haza és alkotmány megvédelmezése

Ebbl

s

épségben

maradása

nagy

megismeri a tudnivágyó, a

mánya, a frendek

és követek

célja

felé

király és kor-

háza

politikáját,

a pártok mködésének inditó okát és bels rugóit r mint tükörben látja maga eltt az ellentétesküzdelmét, a diplomatái titkos

elvek és nézetek

törekvések és a hazafiúi nyilt jogvédelem erélyes és mégis óvatos harcát;

látni

fogja a törvények

és igazságok védelmében a legelszántabb

ságot

bölcsességgel

államférfiúi

és

tapintattal

bátor-

egyesülve.

A ítéli

Jelentés irója

meg

ers

a helyzetet,

van, rá mutat

a

logikával

mint az a valóságban

nehézségekre,

a

fogja föl és

a

mik

sikerét

akadályozzák; számba veszi a nyerés és vesztés esélyeit

:

mi

utolsóból?

gyzelem vagy csataigy mond róluk véleményt,

megfontolja a

vesztés lehetségeit, s így ad a

elsbl, mi rósz az

jó következik az

teendk

iránt tanácsot.

Okoskodásának

kiindulási

tetteinek

alapja,

pontja a törvény, fegyvere a logika

és

igazság.

Csak biztosra megy küzdelembe, kozkáztatni nem Küzdelmében f az elv, a jöv, ezt mindig megmenteni igyekszik, csak formákban enged és alkuszik. A hatalmat nem támadja meg, nem

szeret.

Mvja

ki,

nem

sérti,

A kormánynak meg hogy miatt

az igazat lehetetlen

sem nem

igerli és

és felségnek oly s

boszantja.

kimélen mondja

fedezi föl a törvény mellzését,

rá azért

felelsségre

megneheztelni,

vonni.

alkotmánynak tántorithatlan

A

sem a

szabadságnak

és

s megfélemlithetetlen'

85

nem

híve.

Ettríl

lárd,

az elvet és jogot

el

nem

tekintetnek alá

védelmében bátor és szisemmi érdeknek s küls

áll,

rendeli,

E

nélkül a polgári életet

A

politikai

zeti

és

nem

megvalósításában két

célok

viszonyok

nem

engedik,

ha

elv ve-

id

lehet, s

kockáztatni, fentar-

valósításukat jobb idkre,

tani

áldozza.

tudja képzelni sem.

megvalósitani a jelenben,

:

nem

föl

kedvezbb

viszo-

nyok bekövetkezésére, ha most ellenségesek azok. A nemzet életérdekei s aspirátiói megvalósításában az eszményt nézi, s mikor az alkalom ked-

vez, a mit hidegen szes

erkölcsi

Nem

létesíteni.

A nem hez

ereje

számit

központosításával

sikerült kezdést

kezdésnél.

Ily

elvek

Deák Ferenc

az a kor

törvények

itt-ott

vannak

tömött és

egyszer,

lyával eladva, a szóban

rázója

lev

kifejtve,

Jelentés-ben.

eseményeinek;

Magya-

felvilágosítja

gépezetébe, s képzetet

ad

keresztül

a

látszó hézagait, belepillantanunk

törvényalkotó egész

mennyi

s

átlátszó irá-

enged az országgylés göröngyös

kezd.

rosszabbnak tartja semmi-

nézetek

és

igyekszik

idben semmit sem

alkalmas

nem

a nemzet ösz-

ki,

arról,

mily nehéz

s

tisztulási

és

haladás

útja,

fokozaton

keY

nálunk a reformok és

átalakulási

m-

menniök az eszméknek,

s

mily

késn

és fáradságos munka után születnek meg fonto•sabb kérdésekben törvényeink.

86

most hadd

És

maga

beszéljen

könyv

a

irója.

—

Aggodalommal lépek a nehéz pályára kezdi azt a Jelentés

mely néhol

okoztak,

vedései

keser

ingerültséget

lebegett

szabadságunk

három érdemes polgártársunk

sebei s

ez

ideig,

így

fájdalmasan érezve azon

állapotot, melyet polgári

nyomasztó

vérz

—

felhként

gerjesztve, sötét

st

ma

lebeg

szen-

máshol

rettegést,

a nemzet

is

Növelték ez aggodalmakat azok, a mik az

fölött.

országgylés megnyitását megelzték, s az oly pillanatok, melyekben az ellenséges kürülmények

nem

növeked

hatalma

reményét,

de a jelent

is

melyekben az általános igazsága

távoztatta

jövendnek

csak szebb

fenyegette,

veszélylyel

csüggedést csak az

el,

hogy igaz ügyért küzdeni

ügy

meggyzdés,

azon

s

még akkor

is

köie-

mikor már sikerhez nincs remény. Az els tanácskozási tárgy azon sérelem

lesség,

hogy Pestvármegye követe az országgyléstl felsbb hatalom által eltiltatott. Ez veszévolt,

lyeztette leti

választás

jogát s a képvise-

függetlenségét.

Elhatározták, hogy

a szabad

rendszer

addig semmi egyéb tárgyat

míg

ez orvosolva

nem

fogadták

el,

tartsák a kk-ek

vénycikkhez

—

föl

nem

nem lesz. De st tanácskozás

magukat az

volt

az

terjesztenek,

ezt a

alá

frendek

sem

vették

1879-iki XIII. tör-

válaszuk

—

a

mi a

87

eladásokat rendeli legelébb

királyi

vétetni

alá

és

Ha

pedig uj sérelem volt.

—

—

viszonzák az rr-ek

tanácskozás

Ez a második,

tárgyaltatni.

az

és

elfogadják

elvet

akkor az országgylés

eladások bevégzdésével eloszlattatik, s a nemzet nem adhatja elé panaszait és sérelmeit; a

kir.

pedig a törvény világosan rendeli, a gyakorlat

hogy az országgylést addig eloszlatni míg a fejedelmi sérelmeket nem orvo-

igazolja,

nem

is

lehet,

Ha

solja.

gylés

az rr-ek elfogadják, akkor

csak a fejedelem

tója lesz,

nem

és

az

ország-

parancsainak végrehaj-

a haza

közjava

boldogsága

s

felett

tanácskozás végett gyúl

A

kk.

rr.-ek

eladták, hogy állandó szabályul a

tan;

kozási tárgyak sorát kitzni

össze.

nem

és

azok

lehet, ezt

természete, fontossága és sürgssége szerint

kel!

most pedig legels az emiitett sérelem, mert annak orvoslása nélkül az orsz gylés nincs kiegészítve, s nem képes tana kzni. megállapítani

Erre

hogy

a

;

felség

kir.

a szabad választás

kívánja,

a frendek

mindenek

eltti

is

leiratában

jogát

kijelentette,,

elállottak a kir.

tárgyalása

nem

korlátozni

eladások

sürgetésétl,

de

a

sérelmet tettleg a pesti követnek hazaszeretetbl

önként lemondása orvosolta és

rr.-ek

ellen

szabad választási

óvást téve,

meü. joguk

Ekkor a

kk.

korlátozása

tanácskozási tárgyul a

kir.

eö-

adások 1-s pontját vették

nézve a

melyre

elé,

kormánytól felvilágosító adatokat kértek, egyide-

jleg pedig a ket

is

elsbbsége

1790. XTII. töra

értelmezése s

ily

hosszas vita

feletti

kir.

eladások

kiegyenlitése

ily

következmény

csekély

sérelme-

illet

Az

kivánták.

tárgyalni

vénycikknek

nem

szólás szabadságát

nyereségnek

volt

tekinthet.

kir.

Az elleges sérelmekre nem érkezett kedvez válasz. Ezek régi vérz sebei voltak az

országnak;

panaszai

ismételt

hogy a

sajnos,

nemzet

sem

felírásai

s

kormányt a törvények megtartására ségének helyreállítására. Most

is

gylés végén

kir.

a? okra

érkezett

még súlyosabbá tette nem csatoltatott

Galícia

a só ára önkényesen

nyesen rójják

orvoslásától tették

többséget

nem

szólalnak dést

fel,

függvé

válasz, de az

Erdély

és

meg, az adót önkéujoncadást, de az

az

A jelent

követek hiszik,

növeked buzgósággal

rr-ek

nemzeti

a mit eddig elérni képesek

A

csak az ország-

vissza Magyarországhoz,

foganata lesz

nem ismer

azok szent-

Zalavármegye követei ezek

nyert.

hogy ha jövben a

bírták rá a s

fájdalmukat.

állapittatik

stb.

ki

annyiszor

;

mert csak a csüggeakarattal

nem

sikerül az,

voltak.

szólás szabadságán ejtett sérelmek, némely

polgárok ellen eljárása és az

támasztott ellenök

perek,

hozott

az

Ítélszékek

Ítéletek,

melyek

89 polgári

állásuk

függetlenségét és személyes sza-

badságukat, valamint a köztanácskozások szabadságát sokkal mélyebben érdekelték, hogysem azok •ellen

a

nemzet képviseli

ne szólaltak volna.

fel

Felszólaltak azon fájdalmas érzéssel, mit a sére-

lem

nagysága

szült,

azon

s

határozottsággal,

melyet a sértett törvények szentsége

felterjesztésben a

kormány önkényes

eljárását

jelentették

orvoslását

egyezett bele,

következésének

ságot, s

kívánták.

st

rendeletét,

törvényteleneknek

Ítéletét

azok

s

ki,

és

megszüntetését, az okozott

ték

a veszé-

közérdekek fontossága megkívánt, külön

lyeztetett

a birák

s

sérelmek

tettleges

mér-

teljes

De a frendiház nem

mentegette a kormányt és bíró-

pártolta

oly

azt,

melyek a két tábla lehetetlenné tették.

közt

az

elveket

egyességre

A frendek

dalmasan lepte meg a kk-at és izenetökben részletesen

állítva

jutást

ezen izenete rr-et,

s

föl,

fáj-

második

fejtették ki nézeteiket,

a

mit törvényekbl és polgári alkotmányunk lelké-

bl

mentettek, s a mit a nemzet nevében mon-

hogy az a nemzet akarata volt, s ügyök és kifejtett elveik igazsága felett nyugodtan

dottak, hiszik,

várják a jelen s

A frendek

jövkor

ítéletét.

arra szólították

a sérelmi panaszokat

s

föl

a kkt, hogy

elvek vitatását mellzzék,

alkossanak a fen forgó tárgyakról uj törvényeket. De a kk-ok meg voltak gyzdve, hogy a s

90 fennálló

törvényeken

nem

törvénynyel orvosolni korlátot

egyedül

ellen a törvény

keresnek oltalmat a hon polgárai.

erejében

uj

Törvény szab

lehet.

önkény

hatalomnak,

a

sérelmet

ejtett

De

magát a törvényt s annak oltalmazó erejét önkény ellen csak a nemzet erkölcsi ereje biztosithatja,

a

s

mely

hiányában nem

nemzet

képes

azoknak

tiszteletben tartani, s

annak független önállása játéka lesz, s azt ujabb

nyek sem mentik

ezen

meg

er

erkölcsi

törvényeinek

szentségét

tiszteletet szerezni,

csak a véletlen esetek és

ismét ujabb

a végelsülyedéstl.

törvé-

Ha

föl

nem szólal a nemzet, midn törvényei sértetnek, hanem sérelmét elhallgatva, minden sértett törvény helyett ujat alkot, önmaga csökkenti törvényei tekintetét; mert hallgatása

annyi, mintha.

helyben hagyná a történteket, vagy azokat a

vény kétes

nem

értelmezésével

szólal a nemzet,

a törvények

mentegetné.

midn

határain, ki

a

fogja

hatalom

tör-

Ha

föl

túllépett

figyelmeztetni

a

kormányt elkövetett

hibájára? s mi fogja ráhogy a törvények ösvényére ismét visszatérjen? Sértett törvények mellett komoly méltósággal felszólalni több tiszteletet mutat a fejedelem iránt is, mint a gyáva hallgatás; mert az bírni,

férfias

bizodalom,

ez

pedig

félénk

kétkedés

a.

fejedelem igazságában, s azon nemzet, mely tör-

vényeinek

s

polgári

jogainak

sérelmét

gyáván'

hallgatva tri veszély

Gyáva

óráiban.

ne örvendjenek és

gyáván hagyná

el,

;

népeknek a fejedelmek

A

együtt

.

.

.

hség soha nem lé-

mert félelem és bizalom,

gyávaság nemzeteknél

teznek

fejedelmét a

el

kk-nak és rr-nek a fennálló törvények sé-

relmérl

elbb tanácskozniuk,

kellett

sérelmek

a

tettleges következéseinek tettleges megszüntetését,

a

törvények

sürgetniök,

tekintetének

helyreállítását

mindezeket

de

elmellzve,

kellett

a

sérel-

meket elhallgatva, uj törvények alkotásába eresz-

nem

kedniük el

nem

lehetett.

A frendek

javaslatát ezért

fogadhatták.

hónapokon

így folytak a vitatkozások

aggodalom közt várták a kétes dését. A frendek most azt

szenvedk

egyedül a

országgylés.

mellett

A legbuzgóbb

jövnek

javallottak.

szólaljon

át.

s

kifejlh<

az

föl

részvét meleg érzése,

a barátság és szeretet édes kötelességei hatalmas

ösztönül szolgáltak nekik arra. hogy a szenvedk sorsát enyhíteni, elvesztett szabadságukat visszaszerezni igyekezzenek.

minden

némulni,

s

lesség volt.

egyéb

érzelemnek

ez a kötelesség

A

ben szólaltak

szent és magasai

>i

elttük, melynek hatalmas sza-

kötelesség állott

vánál

De egy

a

haza

el

iránti

kellett

köte-

nemzet képviseli a nemzet nevéföl

sértett

törvényeik

Egyes polgárok sorsa enyhítésére

a

védelmére..

nemzet

i

_

"92

oda nem adhatták,

szabadság

a polgári

s

meit elhallgatni ok vétek

lett

volna

sérel-

még akkor

is,

mikor fentartásához a remény utolsó szikrája is elenyészett; mert a mit a hatalom ront. meg, az ismét feléledhet

gol,

de a mit a nemzet könnyelm-

;

önként oda

sége

vet,

azt visszaszerezni

nem

képviseli

mit

a

ritkán

A

lehet.

nemzet

tehettek oly lépést, melylyel elvei-

megtagadva,

ket

mindazt,

vagy gyávasága elhanya-

tettleg

törvényesitették

volna

polgári

szabadságukra

nézve

már pedig a nem-

oly igen veszélyesnek hittek;

zet sérelmeinek elpanaszolása helyett kegyelemért

annyi

esdekelni tettleg

szenvedkre, kinosabb

mint a történteket

nyomni a

bélyegét

a nemzet jogainak árán

s

nekik szabadulást is

volna,

lett

helyeselve, véteknek

lett

sem nyúlhattak

Ilyen

!

áron

szabadulni nekik

volna a szenvedésnél. a

tehát

szerezni

frendek

E részben

által

ajánlott

országgylés

bezárá-

módhoz.

Már

ki

sának napja

tzve

volt s

az

a kk-ok és rr-ek

még mindig

áll-

hatatosan megmaradtak a mellett, hogy az ujonc-

megajánlás terjesztik, ejtett

bele

nem és

országos végzést addig

föl

nem

mig a frendek a szólás szabadságán

sérelmek

változatlan

kk-ok

iránti

iránti

egyeznek.

felirásuk

De

fölterjesztésébe

a frendek

többsége

is

maradt ellenszegülésében, melyet a rr-ek legyzni képesek nem voltak.

93

S

így küzdöttek

folyvást

enyész

inkább

sikertelenül,

reménynyel.

keserségét növelte

az,

hogy

Kétes

mind-

s

helyzetük

félniök kellett, hátha

kifárad a nemzeti buzgóság s a többség az alsó

tábla

elveit

mi

eláll,

megtagadva,

által az

önmaga

a nemzet

a

dúlja

ronthatott.

szülte

öngyilkolás,

pedig

a

jövnek reménye nem kisérnek részvét

szebb

száll a

melyet

a mely nemzet

jogait,

meg

de

bukás mindig gyávaság

ilyen

ez

ugyan,

legborzasztóbb

mert a meggyilkolt jelennel

halál,

ez,

Az

akkép

válik, s

legszentebb

föl

melyeket a hatalom megsértett

nem

érdemétl

felírás

puszta kérelemmé

együtt

is.

sirba

Olyan halál

könnyei

;

mert

önmagát elhagyja, sorsát meg-

érdemli.

Eközben mintegy közbeszólólag felségnek egy

elzve a tását

kir.

szólás

ígérte,

s

leirata,

leérkezett a

mely felírásukat meg-

szabadságának sértetlen fentar-

aggodalmukat

némileg

kívánta

nem

megnyugtatni. De Zalavármegye követeit ez nyugtathatta meg.

nak

látta,

országos

Azonban az országgylés

követelésüket

az

melyekben

határozatokat,

megegyezett,

a

felséghez

felküldeni,

jó-

rrindazon

elejtve,

a

ket s

tábla

azok

föl-

terjesztettek.

Az ország nádora május

1-én tartott

elegyes

ülésben szóval tudatta, hogy a felség ápril 29-én kiadott

kir.

végzése

által

megrendelte,

hogy

94

mindazon egyének,

országgylés

kik a legutolsó

óta perbe fogattak, s jelenleg a rajok kimondott

büntetés alatt vannak,

teljes

szabadságba helyez-

más

tessenek, s az eddig folyamatba inditott

perek a

megsznjenek. Örvendettek a

is

mint

jelentésnek,

hogy szenved

egyes

viseli

teljes

mérték

;

A

nélkül

annak

tehát,

nem tekintsemmiben el nem térhogy a

latuk mellett maradtak meg, s

vett jelentést

látták,

midn

hogy

felhozott alapos

rendek

mérték

s

azokban

s

okok sem voltak képesek a határozottan

:

fkije-

hogy a törvényhez szorosan ragaszpolgári szabadságuk sérelmeinek teljes

orvoslása

biztosítását a

jöv

az ország-

országgylés

váltottak,

megegyezését kivivni

lentették,

kodnak,

felett

javas-

huszonhárom

izenetük, melyeket a jelen és múlt

a polgári szabadság

s

a nemzet kép-

de ezt

tárgyalják, s rá íelirjanak, tovább is régi

gylés végnapjaiban

is,

ismét szabadok,

orvoslásnak

hették s kifejtett elveiktl hettek.

kk. és rr-ek

polgárok,

polgártársaik

a hazának visszaadattak

ily

kivívását

s

jövend bvebb

nemzet hazafiúi buzgóságának

országgylés

gondosságának

a

kötelesség megnyugtató érzetével adják

Emlékezetes tényeket jegyzett

föl

s

a

teljesített át.

a jelentés

magyar nyelvnek az országgylésen való térfoglalásáról. Már a királynak és királynénak

irója a

az országgylés

nevében üdvözlésére választott

95 bizottság kiküldésekor inditványoztatott a kk. és rr.

gylésében, a mit a frendek

hogy

bizottság

a

errl a nádor

felségeik

zölje.

hogy

kijelentették,

elfogadtak,

is

felségeiket magyarul üdvö-

értesülve,

által

azt elfogadják.

Századok

most üdvözölte legelébb a magyar törvényes jedelmét nemzeti nyelven, szintén

rekesztésekor

üdvözlések,

s

s az

országgylés

magyarul

óta fe-

be-

az

történtek

ezentúl bizonyosan a köztisztelke-

dések nyelve a magyar

lesz.

Késbb

a

követek

frendekkel együtt elhatározta, hogy a felirásokat csak magyar nyelven készitendik, s a

háza

a

nádort megkérték tésére,

a

ki

tetnie.

A

kk.

ezt is

kir.

hogy az a fennálló tárgyazza,

pontjai

iránt

terjesztetik

kir.

készült felira-

bele sztték, melyre azon

hogy a

a

válasz által kell elintéz-

kir.

vá-

felség e kivánatot elfogadta,

ezután minden országgylési

készül és

s igy

és rr-ek tehát sérelmeik és a

némely

lasz érkezett, s

és

felírás

eladások tukba

azt válaszolta,

megváltoztatását

törvénynek szokott

a felség elé terjesz-

ezeknek

föl.

felírás

magyarul

így hát ezentúl mind

mind Írásban nemzeti nyelvén szól kiés rályával a magyar is. Kérték ezenkívül a kk. s rr-ek feliratukban, hogy a felség kir. válaszait szóval,

leiratait is

magyar nyelven adja

ki,

s

miután a

nyelven alkotott törvények magyar szövege az eredeti és elhatározó, azok jö-

magyar és

latin

96

vben

magyarul

csak

tanács

helytartó közre, a

szerkesztessenek,

magyarul

körleveleit

udvari kancellária

kir.

is

a

kir„.

bocsássa

ugy

irjon,

a

magyar ezredeknél a vezényszavak magyarosittassanak, a magyar katonaságnál a magyar nyelv behozassék s egyedül magyar tisztek alkalmaztassanak,

a

magyar

diák helyett a

legyen

teles

a tanitási

tanintézetekben legyen,

megtanulni,

azt

nyelv a

minden honfi köszóval: kérték a

magyar nyelvnek országos nyelvvé tételét s az államszolgálat minden ágában a diák és német nyelv helyett a magyar nyelvnek behozatalát. Mindezekbl a legnagyobb rész teljesítetlenül maradt, de némelyeket a felség elfogadván, ezek a

már elbb

ismertetett Ví.

Ezek közül legfontosabb szágos kk. és

rr.-ek,

magyarul

egyedül

t.-

az,

cikkbe foglaltattak.

hogy mind az

mind a vármegyék szerkeszszék

helytartótanács ugy adja

ezentúl

felírásaikat,

ki körleveleit,

a

or-

a

magyar

magyar ezredek kormányai, az egyházi törvényhatóságok magyarul levelezzenek, s az anyakönyvek magyarul szerkeszteskamara,

udvari

senek oly

helyeken

szentbeszédek túl

a

is,

a hol a gyülekezethez a

nem magyarul

tartatnak, s ezen-

egyházi szónoknak, káplánnak

plébánosnak,

és segédnek olyak alkalmaztassanak, kik magyarul

tudnak

;

végre,

a mit a kk. és rr-ek különösen

hangsúlyoztak, hogy az országos pénztáraknál a

97

számadások magyarul készíttessenek. Ezek hasznos és nem csekély következés elölépések: de sok van még hátra, a mit nyelvünk ügyében tennünk kell. Azonban ott áll az már ma, a

honnan visszalépéstl haladás

a

bizonyos

félni

többé

mert

;

csakhamar szükségessé

nem

minden

lehet,

st

elrelépés

A

teszi a másikat.

mint

a múlt országgylésen az, hogy a törvény nyelve

magyra

magyar felírásokat úgy fognak következni nemsokára a magyar válaszok a közigazgatás minden ágából lassanként elmarad a diák nyelv, s minden polgárnál szükségessé válván a magyar nyelv tudása, képtelenség nélkül nem lehet jövre az iskolai tanítás nyelvét magyarrá nem változtatni. így halad az lépésrl-lépésre, a mit a nemzetnek a

....

lett

kivívta a

:

;

nem ismer

csüggedést

általános

közkívánata

Vajha a példa másban nos tanítással szolgálna a magyarnak

közszükséggé

Ers nek

az

is

tett.

hasz-

jogérzetrl tanúskodik a kk. és rr-ekujoncajánláskor

jesztés tartalma,

melyben

a felséghez tett fölter-

az európai nagyhatalmaknál s eszközölje

azok az emberiséget,

közben

kérték, járjon

ki,

népeik boldogságát

s

hogy önér-

dekeinket tekintve, a lefegyverzés átalános rendszerét fogadják

kevesbítvén,

el,

s

ezáltal

roppant hadseregeik számát népeiket

oly

békességgel

boldogítsák, melynek áldásait azok fentartásának Kossuth.

'

98

nem

—

Valóban szomorú midn a nemzetek egyhogy a ugy szólnak mást pusztitó harcai megszntek, ujabb csapás költsége

föl

emészti.

—

dúlja föl azon reményeket, miket a drága véren szerzett béke Ígérni látszott

pának

s ez

;

a csapás Euró-

a vészteljes védelmi rendszere, mely

az

nemzetet kény szerit béke idején

minden

pant seregeket tartani,

st

is

rop-

azokat gyakran növelni..

munka; kéz vonamunkás mennyi pedig mennyi er és el e védrendszer által a nemzet kézi iparátik egyik legfbb kincse a

A nemzetgazdaság

tól?

!

költség, a mit a megkevesedett

mennyi a

s

munkásernek

kell

elteremteni

katonaság

a

e teher Minden nemzet, a mely nyomasztó súlyát, minden hatalom nyögve viseli ezen kénytelenség jármát, s még sem menekülérzi

tartására?!

hetnek tle tan,

egyetértleg

s

megszüntetni

mint

a

azon

határozot-

könny

akarnák,

volna

mire csak

maguk

kényszeritik

e

védrendszer

soká

fenmarad, a

védelem

nak súlya

komolyan,

azt,

Ha

egymást.

népek

csak

pedig

;

eszközei

gyáva harcos,

nyomott

t

rendszere csak

e kérelmet intézni

agyon.

alatt kit

roskadnak

nehéz

Magyarország véd-

védelmez képviselinek azon fejedelemhez,

ki

katonaság

azt

is

kérték a fejedelemtl,

illett

a békét

népeinek biztosítani kétségkívül óhajtja ... és rr.-ek

le,

páncéljá-

A

kk.

hogy a

egy részét béke idején hasznos

köz-

99

munkákra használtatni engedje meg. Róma békében

építették castrumaikat,

kelt szép utaikat

ma

is

bámulatot

hires emléképületeiket. Miért

s

ne követhetnék katonáink a nagy példát

némileg súlyos testi

enyhitve

lenne

edzené,

kivált

s

hatású, viszonyaink közt

mindennapi

azon

nyomja, a katonák

nálunk lenne ez jó

kétszeresen

a hol oly sok a tenni való, annyi

a

Ezáltal

?

katonatartás

a

mely a népet

terhe,

erejét

légiói

foglalatosságoktól,

szükséges,

er

vonatik ezért

s

el

oly

kevés a munkás kéz. Mily haszonnal lehetne ezt közcélra

A

forditani!

kk.

kormány egyformán

relmüket, a nemzet és

ha

nem

sikere

—

vészit,

lesz.

bevégzdött

Ezzel

eladták ké-

és rr.-ek

—

mondja

a

Jelentés

eladások 1. pontja feletti tanácskozás, elkészült annak érdemében a felirás, s az országgylés 11 -ik hónapjában a felség elé ter-

irója

a

kir.

jesztetett.

Ez mutatja a mi országgyléseink rendkívül bonyolult ügy-tárgyalását s nehéz küzdelmeit, a

miknek

forrása a nemzet

egyszersmind

igazolja

országgylésének

a

számtalan kis

Erdély

sikertelenségét.

Ha

sérelmei; 1834-iki

a

nagy

anyaország országgylése sem tudott gyorsabban cselekedni, a miatt, hogy a követek házának két

hatalmas bécsi

ellenféllel:

német

a

magyar frendekkel

kormánynyal

kellett

és

folytonos

a és-

100

ers

harcot vívni

ellenzék

lyi

három egyenjogú nemzet

a

bevett vallás, a

kormányszék

kir.

függ

kormánytól

bécsi osztrák

tehát kilenc

lária,

képtelen

folytatni

gyzve, az ersb szerült

joga

szintén a

és

kancel-

erdélyi

szemben

volt,

eltt

s

négy

és

de ellentétes

jogosult,

és felfogású hatalmi tényezvel

harcot

hogy az erdé-

csodálhatni-e,

;

végre

érdek sikeres is

meghajolni

le-

kény-

!

És

most a

kir.

eladások

pontja, a

2-ik

katonaság élelmezése és elszállásolása került

nácskozása

gylés a népre nehezed sokszor akart e bajon kül.

Ma már

seritvé

ama

súlyos teher miatt és

segiteni,

beszállásolás miatt.

gondolat keserves lehet

munkáját

végezve,

hójába, melyet Ínséggel övéinek, nincs

Már

a szegény adózóra,

tartozik,

s

napi sú-

szalmás kuny-

hazatér

küzködve,

önmaga

épí-

abban egy zugoly, hová há-

nélkül vonulhasson

borgatás

nél-

lerótta mindazt, a mivel

az államnak s földesurának

tett

de foganat

elbirálhatlanná lett a teher s elke-

az egyenkénti

hogy miután kínteljesen lyos

ta-

Régóta panaszolt már az ország-

alá.

meg háznépével;

meri házában a beszállott katonának alkalmatlan jelenlététl

nem

A vadnak

menekedhetik.

bar-

madárnak fészke van, melytl ervel minden tolakodót de a magyar adózó nem ura még sajátjának is, házában nem

langja s a is

távol

tart

;

101 rendelkezik, az állani rítatlanul,

s

itt

t

hez

nem

ért,

haza

a közös

debb érzelmei sem

már

ezt

hábo-

öt

oly vendéget szállít hozzá, kit trni

kénytelen, oly vendéget, szülötte, kit

sem hagyja

az

gyakran idegen

ki

s ki

t

közös

nem

érti,

s

szeretetének

föld

a

ki-

szelí-

Mélyen

érezték

1836-iki kk. és rr.-ek, s a

frendek

kapcsolják.

hozzájárulásával országos választmányt neveztek ki

tárgyban

e

országgylésre

való

be

is

munkálkodásra;

ezen

az

munkáját, a kk. és

adta

a katonabeszállásolás és

élelmezés

mai

hogy módja

nem

nagyrészt

nem

törvé-

rr.-ek tárgyalták, s kijelentették a felség eltt,

igazságos

nyesek

;

terhei

s

kijelentették óhajukat,

hogy a házankénti sznjék meg,

beszállásolás és súlyos élelmezés

mindezekrl a

gondoskodjék élelmezze

ket

és épitsen

katonai

kincstár:

katonai laktanyákat

a kk. és rr.-ek készek a kincstárnak

kárpótolta-

tása iránt egyezkedésbe bocsátkozni.

Az

jesztetett,

nem

elkészült

igy

de a válasz

orvosolta

neveztek

a

ki

meg. Ill-ik

felirás

nem Ezért

a

fölséghez fölter-

volt kielégít s a bajt

ujabb

választmányt

törvénycikkben, utasítva, hogy

a katonai kincstárral a terhek enyhítése

laktanyák a

építése

nádornak

iránt egyezkedjék,

mutassa

be,

hogy

s

katonai

munkálatát

az sajtó

utján

nyilvánossá tétetvén, iránta a legközelebbi ország-

gylésen

végleges határozat hozathassék.

A

kk.

102

panaszoltak

és rr-ek is,

a katonai kihágások miatt

melyek békés polgárok önkényes súlyos terhét

még keserbbé

teszik,

s

kívánták törvény

által

gátlását és megszüntetését. Elkészítették azt, terjesztették a felséghez, de válasz rá

tárgy

s igy e

munkálat

nem

majd a katonai

csak

tárgyalásakor

lesz

fel-

érkezett,

élelmezési

tanácskozás

alá

eladások

3-ik

vehet. Érdekes a Jelentés-nek a pontjára, a

Dunának

kir.

egyéb hajózható folyóknak

s

szabályozására vonatkozó tanácskozásokat érint része.

A

kk.

örömmel fogadták azt, mert már a múlt országvele de e munkát óriásinak

és rr-ek

ez az ország közóhajtása, s

gylés

foglalkozott

látták,

olyannak, mely a nemzet összes erejének

;

eszközölhet

megfeszítésével lesz

mény,

;

kisebb kezde-

lenne, mely a nemzet áldozatkészségét haszon nélkül kifárasztja továbbá olyannak, melyhez a nemzet kell áldozatát csak ugy lesz hajlandó meghozni, ha a

csak erpazarlás

foltozás

tárgyat és a

célt,

közöket, melyeket

mire áldozata felhasználni

kéretik,

az eredményt, a mely remélhet

—

egész

jedésében ismeri. Bizottság kiküldését,

kormány rendelkezése határozták felséget,

segíteni

tehát

hogy rendelje

el,

azt el,

alatt s

az esz-

szándékoznak, és

s

lev adatok

kiter-

azzal a közlését,

feliratukban megkérlek a

eljárásában a kormány által

azon

meghagyással, hogy

103

jöv

munkálatát a

országgylésre adja

be,

hogy

az akkor múlhatatlanul tanácskozás alá vétethessék.

Ezután a reform-törvényekre tés.

Legelébb

múltját

kereskedelmi

hitelügyi és

s

tér rá

a Jelen-

váltótörvények megalkotásának

a

fontosságát

hogy még 1790-ben választmány kidolgozására. Már fél század múlt volt kiküldve úgymond els felét véres harcok el azóta

ismerteti

érinti,

;

—

—

foglalták

hazánkban

béke áldásai között

a

kezdett a szorgalom és

ébredezni

is

munkásság

késbb

de

el,

akadályokkal

küzdésre

kényszerült

ösztöne, a városok nevekedni, kalmárok, kereske-

dk,

iparosok és gondos mezei gazdák szaporodni

kezdettek, a

polgári tevékenység

ága

ismeretlen

mvelkre

talált

számos ezeltt ;

uj

jövedelmi

források nyíltak meg, a mik szaporitották a szük-

ségeket

és

kényelmet

módjait. Ezek érlelték

méjét,

s

a

mostani

mint azok fedezési

ugy,

meg

a váltótörvények esz-

országgylés

valósitotta.

Ezeknek hatása nagy, következményei jótékonyak lesznek: emelik a hitelt, a forgalmi és munkás-

ert

s

életet

adnak a kereskedésnek,

a forgalomnak.

De ehhez id

kell s a

uj

ösztönt

munkában

kitrni tudás. Kereskedést és szorgalmat törvény

nem

teremt,

a többit az fejti

csak az akadályokat háritja

ez

id

s

a

nemzet

ereje és

el,

gondossága

ki.

Gyakorlati érvekkel magyarázza a Jelentés az

104

csdtörvény kérdé-

adósságok betáblázását és a

kedvez

melynek

sét,

megszilárdulását

A

meghonosodását. hitel

mondja,

oly

s

magyar

bankot a

nemzeti

kereskedés

és

hitel

takarékosság szellemének

a

s

várja a

hatásától

felvirágzása

f

eszközének

hasznosnak és szükségesnek,

min

a váltótörvény, a mi nélkül ezek jótékony hatása is

E

sokkal csekélyebb lesz.

szerint

ennek mielbbi

létrehozására az országgylés választmányt bizott

hogy

meg,

készítsen, a

mi

mint a nemzet kívánságát a

fel-

elkészülvén

:

ezt

De

ség elé terjesztette. és így

munka. nemzet

Ezért

kereskedésünk

szívlelend

Vajha

földre talált

a

mikor

tán ez fája

;

s

mert a

Ezek

lehet.

miket

a

mintegy

a

ma

is

haza bölcse

nemzet

a

meg-

lelkére

nemes eszme-mag termékeny volna De tán nem messze az id, a

!

sok

mint,

is

és

hogy a

véli,

buzgósággal felfogja,

nem

ezeltt

id

szabad, s független világ-

igazságok,

félszázaddal

érkezett

fordított

minden módot megpróbáljon

kereskedésünk soha

kötött.

a rá

nem

jövre szükségesnek

tárgyat ujabb

létesítésére

nélkül

arra válasz

maradt

sikertelen

e

tervet

felállításáról

egyéb

h

óhaja és jóslata,

valósítására

teljesül,

a

nemzet

élet-

megtermi az arra hivatott embert

A kamatok biztosítását ri-ek,

de

illet

a

kamatjának törvényt

felség

azt

is

nem

a

hitelez javára

alkottak a kk.

fogadta

el,

és

s igy

105

megvalósítniok

nem

Azonban

lehetett.

perek iránt hozott törvény e hiányon

a szóbeli is

némileg

segit.

Nagy fontosságú a közigazság országgylési

az

csak a

hordozását

költségek

nemesség kötelességévé

és közteher-

törvény, mely

azon

tekintetében hozott

viselés

De még nagyobb

tette.

közti viszony szabá-

a földesurak és jobbágyok

lyozásáról 1836-ban hozott törvények némely pont-

jainak

szabadelv

szítése.

Ilyen az örök váltság iránt hozott pótló

törvény (1840. VII. és

irányban

t.

4.

c.

pótlása

§),

és kiegé-

hogy a földesúr által megha-

jobbágy közti szabad egyezség

tározandó bizonyos akár

általános összeg fizetésével,

akár

jobbágyok,

egyes

sukat (az

hatóság

uri

községek

szolgálataikat és adózá-

tartozásukat,

földesúri

egész

sértetlen

hagyatván)

tö-

idkre megválthassák, az ekként szerzdések az 1836. VIII. t. c. 3-dik

kéletesen és örök készült

§-ában elszámlált eseteken

tetbl

gyanánt úrbéri

összeg

lefizetett

teher

jogát

kivül

bontathassanak,

természet

azon senki

ne

fel

volt.

nem

bármely s

törvény eltt teljesen

legyen,

milyen

Nem

kényszeri

sérti,

tekin-

a megváltás

nem

a megváltott

t

e törvény,

korlátoz törvényes

szabadságot, de szelid szavának hatalmas erejével

lerontja

azt a válaszfalat, melyet a

szabadság között

nép és

káros elítéletek alapján emelt

106 vala a hajdankor lesz

hibás

szorgalomnak két nagy

A

bizonyosak.

gyok és

erej rugója van: szabadság hatalmas

két

hon

varázs-er

két

Azon

mostani

a

tott

els

tulajdon

tosan

tulajdonnal biró e

haza;

becsben

mert

a

nem

és tulajdon.

a szabadság és

tette le

s

ez alapon biz-

hazánk szebb jövje.

A

szabad polgárok számát neveli csak

pedig

törvény;

s

er

az örök váltságról alko-

törvényhozás,

alapját

két

és törvényhez,

szabadság

:

emelkedni

fog

Csak

Ez a

ert

polgárnak

a

honhoz

melyet

törvény,

és tulajdon!

védelmében.

népet

a

biztosan

a

ez

ad

ösztön

a

lelkesedést köti

Hatása lassú

felfogása.

de biztosabb, s következményei na-

talán,

ezek által lesz

ers

a

szabadság többekkel megosztva erejében nyer

vészit,

s

biztosságá-

ban növekedik. Társa ez üdvös

intézkedésnek a jobbágyok

örökösödésérl hozott átalános törvény, az eddigi

különböz,

s

hely és viszonyok szerint változó

szokások helyett, mely a haza e hasznos

osztá-

lyának vagyoni ügyét halál esetére az igazság és

méltányosság alapján állandóul és a nyugtatására intézi

mezrendrségi,

vallási

—

s

meg-

el.

Fontosak voltak a

felek

—

bár kisebb mérvben

—

a vizekrl és csatornákról, a

különösen a gör.

nem

egyesült vallás

sérelmekrl, a Részek visszacsatolásáról, az uni-

107

tárius vallás bevétetésérl hozott törvényjavasla-

melyekbe mindkét ház beleegyezett, csak az unitáriusok bevétele halasztatott el a Részek tett-

tok,

leges visszakapcsolása alkalmára.

Nagy érdek

a

Jelentés-nels.

a pesti nemzeti

szinház felállítását és állandó megalapítását illet Ez, egyeseknek az

része.

tán

tett

nem

ajándékából

XL.

1836-iki

levén valósitható

forintot adtak

ország rr-dei 450.000

foly-

c.

t.

A

leges megalapítására és fentartására.

:

az

annak végvégrehajtás

és felügyelés egy állandó országos választmányra bizatott s az a törvényben világosan kimondatott.

A

rr-ek

és

kk.

jelent

ványból

bizonyosak

arról

—

tett

követek a cél

hogy a

érhet.

lesz

el

—

mondják a

országos alapít-

Azonban

azt

is

hogj idvel a nemzetiség fejldése s Pest város buzgósága nem fogják trni, hogy a magyar szinház az idegen német mellett a magyar haza

hiszik,

mintegy

fvárosában mint hatóság

s

a

zsellérkedjék,

magyar nemzet

s

a

nem

fogja mindig önkebelében az idegent a

zeti

felett

Ez

pártolni.

káros

város

erteljes tagja,

és

nem-

igazságtalan

lenne, mert Pest város tulajdona fennálló színhá-

zára nézve sérthetetlen; de ha önérzésük, nyelv és nemzetiség iránti buzgóság egykor még arra vezetni képesek

a nemzet melynek

k

lennének, hogy e tulajdont használják, azon nemzetére,

nem

javára

alkotó részei, s mely Pestet emelni,

108

kifejldését

mindenkor

verk a

fontosságát

s

lelkesen törekedett

emelésére

közérdekeink

ség csak

ellen

még

de

a

lakosok

összesége

nemzet soha nem

már ma mind

ez

!

mely

a

gátot vet a nemzeti-

is

ott

marad,

Hála Istennek

le-

legszentebb

mert

fordították;

kifejldésének,

nép

akkor jövre

használtak,

fváros

a

:

nevelni

is

akkor ugyanazon ert, melyet

kilátásaink,

fváros

honban

áldozattal

lehet.

beteljesedett.

Budapest polgársága méltónak bizonyitotta magát a nemzet és ország rokonszenvére. A fváros rájuk, s

k

az ifjú

erben

folyvást

emelked

szép

fvárosukra büszke örömmel tekinthetnek.

Örömmel formok terén

fogadta b.

Vécsey Miklós és

vezérlete alatt a által

összekötése

tott t.-cikket,

hid

építését

nyainak t.-cikkeket

Dunának

b.

Sima György

és Tiszának csatorna

végett alakult társulatról alko-

Buda-Pest közt a Dunán illet,

kisajátitás ;

az ország az anyagi re-

nem

át állandó

mint

szintén a vasutak irá-

által

biztosításáról

különben

alkotott

téren a m.

szellemi

tudom. Akadémia, magyar Ludovika katonai Aka-

démia és Nemzeti Múzeum érdekében alapítványok becikkelyezését, végre az

tett

ujabb

izraeliták-

nak polgári helyzete javításáról hozott törvényt. Az utókor kiváló figyelmét érdemli meg az

adómegajánlás kérdésének önérzetes és a nemzethez méltó komoly

tárgyalása.

A

kk.

és rr-ek

109

azt,

s

k

hogy

eladták,

csak egy évre ajánlták

meg

mivel az országgylés egy év és egy

hó-

nap múlva

hivatott

engedelme nélkül törvényesnek adót

kell

igy fogta

is

tekintette,

is

a törvény

ismerhetik, mert nekik az

megszntnek

Ezt az orsszággyülés

magáénak

adó

az

rovatott ki s vétetett fel; ezt

nem

el

hónapra

e

egybe,

s

tekinteniök.

fel,

a sérelmet

az országgylésrl

fel-

küldött felírásukban a törvény rendeletéhez ragasz-

kodva, jövre tettek.

eljárás

ellen

ünnepélyes óvást

De azon egy hónapi adó beszámításának

nem

kérdésébe is

ily

eladta,

sáig az adó

A

bocsátkoztak.

követek háza azt

hogy a legsulyosb sérelmek orvoslámegajánlásába nem bocsátkoznak;

de a többség azt

nem

fogadta

el,

s

az adó meg-

igérésének és a föltételek részleteinek tárgyalásá-

ba bele

bocsátkozott.

így a felség

nagyobb összeget 1840. május az orsszággyülés

2-tól

bezárása napjául

1843. évi május 2-ig oly világos lotta

meg,

tettleg

tése és

meg

hogy

nem

ha az

orvoslásának

elfogadott, a

teljes kii

föltétellel

aján-

az orsszággyülés

azonnal teljesen megsznjék.

onnan a sérelmek mellzésével, nagyobb adó-

terjesztetvén

összeget kivánó

(mely akkor volt kitzve)

tartatnék, az adó tovább fize-

beszedése

Ez a felséghez

nap

által kívánt

:

leirat érkezett, a

nagyobb adóösszeg a

nézete ellenére megszavaztatott,

s

mit a többség zalai

követek

az adó

1840.

110

május

13-tól (a mikorra az

hív ása

határozva),

volt

országgylés 1843.

egybe-

májusáig

évi

tüzetett ki.

Szintoly fontos tárgy volt az orsszággyülési

—

hirlap létesítését illet

mirl

a

indítvány,

melyben

még 1836-ban

törvényjavaslat

tett

—

készült,

is

azoknak elleges vizsgálat nélkül kiad-

hatását határozták, s egyszersmind a szerkesztk ellen

—

ha

—

hibáznának

célszer

A frendek nem

rendeltelett.

fogadták

szándék sikertelen maradt. Ez tehát ism4t

fölvették e

tárgyat,

belenyugvásra;

fölkérték

nem

fogadták,

nek egész

meg de

nézetöket,

A

vélték.

határozatuktól.

e célra

kk.

kijelentették,

hogy a

nem

azt a

alapul,

igy

is

elle-

semmikép

a tárgyat a sajtókérdés-

kk.

leend és

rr.

felvételére uta-

azonban nem

törekedni, ismét kifejezték

a frendek

A

s

a frendeket

azok most

de

kiterjedésében

sitandónak

szntek

hanem

el,

országgylésen s

nezték, s a vizsgálat nélküli lap eszméjét el

büntetés

és

most sem rr.

megelz

újból

állottak el

meg

újból

vizsgálat törvényen

kormány csak a nemzet hozzá-

járulása nélkül, annak jogai sérelmével hozta ber azért

k azt megegyezésökkel nem törvényesithetik.

És igy voltak.

e

semmit kivinni képesek nem vannak ugyan gyzdve, hogy a

tárgyban

Meg

nemzet legnagyobb szükségeinek egyike, hirlapok létesítése.

ily

szabad

Más alkotmányos nemzetekné

111

a szabad sajtó nek,

midn

minden tárgyat

vitatásai

abban a

mikor tanácskozás

törvényhozás

alá

kifejte-

határoz, s

a kérdésnek

kerül,

már

minden oldala ismeretes, a nemzet képviseli tudják a nemzet véleményét és közszükségét, s vég-

ahhoz

zéseiket

nem

A

szabják.

lehet félni,

hol ez igy van, ott

hogy valamely eszme

elragadó

küls fénye veszélyeztesse a nemzeti érdekeket mert a szabad sajtó megvitatja s

valóságban tünteti

s

a közvélemény

A kormány

azáltal

ott igaz

annak ép a szabad adhat irányt.

De

törvényhozás

nem

nézetét.

felfogása

nem

tisztul

ügyében nem sajtó

nem

szabad vezetése

által

Minden utasitja

törvényhatóság követeit,

a

maga

kormány

munkáját ezekhez nem irányoz-

Innen a sok csalódás, rósz biztosan

lehet.

a nemzet

kormány egyoldalú

számítás, az

választásában az ingadozás,

eszközök

a mi mellett a czél

midn

és

nemzet fejldésének

hatja.

a

kormány

ismeri a másik szüksé-

lépteit,

sokban káros

ersödik.

mert

haladó

ez

és

félhet,

kisérheti figyelemmel a

irány és

a külst,

bizonyosan a közvéle-

tudja

szerint

s

lefejti

a hol ez nincs, a

ményt, egyik vidék geit és

s

mi van bell, mi a való,

fel,

el

nem érhet,

Ne gondolja

ismerni

kezdi

senki,

és

hogy

szükségeit, a

fejtegetésekkel irányt

adhasson

a közvéleménynek; mert mihelyt az ellen szólni tiltva

van,

s

az ellenkez

vélemény

kifejezése-

112

még ha

gátoltatik,

támad s

az

emberekben a

is,

az

a hol

fojtja el

cél

nem

mivel a valót tisztán

ott

gyanú

tisztasága

iránt;

nem

sejtett kifakadásait

rémet látnak közvéleményt

a

hanem annak

st

várt,

is

látják,

Nem

nincs.

az elzetes vizsgálat,

tulását gátolja, s

az,

legigazságosabb

gyakran

keserbbekké

tisz-

nem

is

zavaróbbakká

s

teszi.

Ki

emelnem

kell

a népnevelés érdekében

még s

a városoknak

gylési joggal felruházásai

lel

eljárását.

gylés végén

A

kk.

tárgyában

magasb

hazafias és az állam

az országgylésnek

és rr-ek

ország-

tanusitott

érdekeinek megfe-

már

a múlt ország-

érezték a népnevelés

szükségét s

választmányt akartak kinevezni, de a felség

meg

egyezett utolsó

benne,

hanem

azt válaszolta

napokban, hogy fejedelmi

gondoskodni

fog

azon

nem az

szerint

tiszte

intézeteknek, a miket a

kk és rr-ek utóbbi felírásukban javasoltak, a kö-

rülmények szerint lehetséges vényre

A

a

tehát

felség

Tör-

felállításáról.

szerint

szükség

nincs.

kk és rr-ek fájdalmasan vették ezt; mert

voltak arról

gyzdve, hogy

ügyelése a nemzetnek

ebben

korlátolni

azt,

a nevelésnek a

meg fel-

legszentebb joga, s hogy annyi, mint

a

polgárok

atyai jogát megszorítani, öregbedett e fájdalom,

midn

hogy a múlt országgyléstl fogva év alatt e tárgyban a kormány részérl

látták,

lefolyt 3

113

semmi sem gylésen

reményének

nehogy ez országelmunkálatokban és javaslat-

Ugyanezért,

az

is

mi a nemzet

a

történt,

megfelelt volna.

készítésben gátul ne legyen valamely

egy

választmányt

kerületi

neveztek

kir. ki,

válasz, azt e

s

tárgynak kidolgozásával megbízták; de az a szin-

nem szenved

tén halasztást

munkálatát

ben

készítette

sem

el,

ismer

e

törvény

Addig

is

által

meg

mert minden

tunk, a

hogy a

jöv nem

fölvegye,

igyekezzék.

és

egyes polgá-

mindent, a mi

hatalmukban

a

áldozat,

hazának és

abban a mit

s

eszközölni

is

mit e célra

emberiségnek

fordí-

oltárára

Nevelni a népet oktatással,

letéve.

alá

csüggedést

azért,

ismét

pedig a közhatóságok

rok tegyenek ;

Szükség

végére

tanácskozás

kerületi

tárgyat

szilárdsággal

lehet,

országgylés

az

az

s igy

vétethetett.

országgylés

áll

csak

köztárgyak özöné-

van

intéssel, cél-

szer

törvényekkel, ez a legnemesb feladat, mely

kifejti

a nemzet erejét, virágzásra emeli a hazát,

biztosítja törvényeink szentségét,

jobbakká és boldogabbakká

A városoknak

s

az embereket

teszi.

a törvényhozásban való

vazatadás ismét fokozott érdekldést

országgylésen. Magok a városi telték a politikai jogot.

tak tle, s

míg az ie 9SUth.

nem

A

sza-

az

keltett

küldöttek köve-

kk és rr-ek tartózkod-

voltak hajlandók megadni addig,

eddigi városi választás és utasítás

fenn8

114 áll.

Db hogy

egy választmány kiküldése

telelett kir.

megsznjék, indítvány

ez akadály

bels

városok

mely a

iránt,

országgylési

viszonyairól s

helyzetüknek miképen rendezésérl és javitásáról

még

ez

országgylésen kimerít véleményt adjon. ekkor

Ezt a többség

városok követei közül

Utóbb azonban azt,

s

nem

gylésben

ekkor többséget nyervén

lasztmányt azonnal kiküldöttek az

országgylés végéhez

meg nem

st

el,

többen szólottak

is

kerületi

fogadta

a

kir.

ellene.

megújították

egy kerületi vá-

:

de az, minthogy

;

munkáját

közeledett,

kezdhette. Ezért országgylési választ-

mányt neveztek ki, mely a jöv országgylésre kész munkát terjeszszen elé, a mit az mindjárt vegyen tárgyalás hez

akarták

Ezt a kk és rr-ek a felség-

de a frendek nem késbb azonban némi módosítás

fölterjeszteni,

egyeztek bele tétetvén

alá.

;

megegyeztek,

rajta,

nem

érkezett.

tént,

pedig mindenki átlátta,

de

rá

kir.

így e tárgyban ellépés

mulasztásunk

válasz

nem

tör-

hogy az halasztha-

már sok

tatlan.

Eddigi

pzült s

azok keser következéseit naponként job-

ban

érzi

a haza.

is

Más nemzeteknél

roszat

a városokban

fejldött legelébb a mélyebb alapra fektetett polgári

szabadság

meg hajdan lom

az erszakszülte

láncait,

nek bölcsi,

s

a

Városok

tiszta felfogása.

igazságtalan

a szorgalomnak

szabadságnak

s

és

törték 1

ata-

mveltség-

nemzetiségnek

L15

nem

támaszai a városok voltak. És ha ez nálunk

egészen

történt,

így

nemzetiségnek és polgári désére

kifejl-

voltak jótékony hálás-

leginkább a törvényhozásnak

azt

sal,

épen a

nem

városaink

kir.

hazánkban

szabadságnak

ha

és

százados

mulasztása és gyakran isméiéit hibái okozták.

E tolni.

hibákat jóvá kell tenni, a hiányokat

A

tásának helyrehozását

pó-

mert ez századok mulasz-

feladat nehéz,

de hozzá

jelenti,

fogni,

kell

mert válponton állunk már.

Még hatalmunkban

van a városokat bizalom és

szeretet,

igazság és

méltányosság szorosb kötelékeivel a nemzeti sza

badság közérdekéhez fzni áll

célszer törvények

mely

ert,

erkölcsi

általuk a hazát

siker,

s

által kifejteni

egyedül

annál

ezt,

lélekben idegenek

még

náltatni.

ellenünk

De

viselivel,

nállásától

yárosok

minél

biztos

a

s

hanem

szhben

és

maradnak hozzánk, st id-

is

érdekeink ellen fognak hasz-

a polgárok

nem

a városok

tiszt-

összességével

kell

községeknek

független

lehet biztosan remélnünk,

hogy azt

:

mert

a

szabadon és tisztán a haza javára s

De

kevésbé

tekintettünk,

szavazatjoyot

e

megosztanunk

nálni,

és

azokat

képes

annál inkább félhetünk, hogy azok, kiket

századokig idegeneknek

vel

beunök azon

virágzásra emelni.

is

inkább halasztjuk

még hatalmunkban

;

mindazon

köz tekintetek,

politikai fontosságára

fogják has/

melyek a

ki

.

nézve fenforognafc, 8*

Gll

nem s

hanem

a tisztviselkrl,

az egész városról

a város polgárainak egyesülésérl állanak. Ezt

a független állású

vény

állal

tése,

a kamarától való

s

csak

a kérdéshez

\

megszünteEzért

s

azt azonnal tárgyalni

a

hozzá

kezdetén

munkálat

kerületi választmányt kiküldeni, latát beadja,

cél-

kiterjesz-

eszközölni.

mindjárt

fogni,

királyi vá-

álasztás

függésnek

biztosan

jöv országgylésnek

a

közigazgatásának

s

elrendezése, a szabad

tése fogják

kell

pedig

azt

rosok be's viszonyainak

szer

rendet kell tehát tör-

polgári

létrehozni;

dolgozására

ha az munkákell.

így re-

mélhet, hogy az igazság és méltányosság alapián

el

fog intéztethetni.

Nagy tanúság fekszik a Jelentés befejez réhol Deák Ferenc bölcsesége néha megható, máskor az érzelmek melegsége által szében, a

elragadó, mindig kifejezési

erben

egyformán érdekes alakban és nyilatkozik.

—

—

országigy szól íme t. kk és rr-ek gylésünk folyama fbb vonásaiban. Mennyire feleltek meg feladatuknak a nemzet képviseli, a !

jöv

mutatja meg. Voltak célszer intézkedések,

mel)ek a fejldést elmozdítják; sok a teend, pedig az

de

még

igen

elhaladást sok akadály

gátolja.

Egyik

akadálya

nálunk a szabad

kifejlésének a feudalizmus volt,

tulajdon

melyet a közép-

117

él

harcokban

'kornak

Hazánkba

is

lovagszelleme

áthatott a külföld példája,

hanem

jesen kifejtett fedualizmus,

okozott.

nem

a

tel-

a szabad tu-

lajdon eszméjébl támadt egy annál rosszabb

károsabb

mely

vegyülék,

külsjével

s

szabad

a

tulajdonnak szinét fentartotta. de valóságát megsemmisítette.

E vegyülék

siség

az

nemzetek jókor lerázták a feudalizmus de hazánk az siség súlyos jármát <

A

iseli.

azt hitte a

külszinért

csak képzeletben volt ugy,

örökös per forrása,

még most

dúlta

azt,

magyar nemes, ez

igy is terüh inkább

értékétl megfosztotta.

azt s

s

is

a legnagyobb birtoki bi-

s

mely

zonytalanság,

Mégis pártolták az

bilincseit,

vagyonának szabad tulajdonosa, pedig

hogy s

Más

volt.

büszkék voltak

rá,

pedig

a nemesi birtok biztonságát, ugy,

fel

család,

mely kétkedés

nélkül elmondhassa, hogy javaihoz

másnak semmi

hogy

alig

van vagyonos

törvényes joga

nyessé

törvényeinket

rést nyitván

és

eszme

oly

kezd a nemzet, vát;

soká s

gyökerében

tette

szövevéezer

perfolyamunkat,

igazságnak

az

haladásunkban. Bámulni ez

siség

Az

nincs.

Ez gátol hogy tudta magát

elfedésére.

lehet,

De már ébredni id komolyan int sza-

fentartani.

érti

az

rázták

meg

az siségét azok,

s biztos a remik ez országgylésen mény, hogy a hajdankornak szomorú hagyomány-

történtek,

.kép

ránk

szállott

elítéleteit

e

részben

is

le-

811

gyzi f

nemzet

a

valóságos

érdekeinek tisztább"

lfogása.

Haladá-unk másik súlyos akadálya, hogy a

nem-nemesek ingatlan neme c i javakat tulajdonjoggal nem bírhatnak. A nemesi rend önmagát bünteti ez által, mert javainak becse sokkal na-

gyobb

ha nem-nemes

volna,

nem

birtokából

ki

nézve

mert minden

is,

honfitársait

De káros

zárná.

annak hazára

a

megszorítás a szor-

ily

galomnak és köziparkodásnak szabad kifejldését, nehezíti. Azonban e tárgyra nézve i- önérdekünk sürget az

által

id; mert ha semmit nem teszünk

a nemesi javak értéke emelésére,

midn

a

biz-

megszerezhet polgári és jobbágyi birtok becse mindinkább nevekedik, mi tosabb,

hátra

s

maraclunk

meg

tleg

bárki

fog

által

;

s

javaink való értéke éiezhe

A

csökkenni.

haladás c két

alcadálja megszüntetésére legyen

jöv

az srégi jogegyenltlenség

megegyezen

megsznik,

kebellel

s

ha

a tör-

igaz láppal

szabályozlatnak, akkor nyugodtabb

tekinthetünk

hazánk jövjébe; mert az

és közvélemény ki fogják

hátra

lesz,

fej leni, a mi még minden osztálynak érdekei egy ma-

gasabb közérdekben fognak sült erejében függetlenségére lesz

terhei

f

gondja a

törvényhozásnak. S ha ez megtörténik,

vényhatóságok beligazgatásai,

id

els

a nemzet.

egyesittetni,

nézve

is

s

egye-

biztosabb'

119

Nehéz a haladás pályája, mert ezer ellenkez érdekkel kell küzdeni, melyek hogy önmagukat

mmden

védjék,

lépést a polgári alkotmány

forgatására irányzottnak kiáltanak

minden

mert

a nemzet

törvényhozásnak

fkép

látszólag

midn

függ.

is,

A

jelen szükségeit kell

De legyen figyelmes

tekintetbe venni.

hogy a

is,

de fontos

;

nemzet jövje

lépéstl a

fel-

arra

az alkotott törvények a jelen!

jövend

a

kielégítik,

kifejldését

ne

kössék meg, vagy annak helytelen irányt ne ad-

Nemzetünk

janak.

ami

dás pályájáre. Csekély,

eddig történt, és csak

már

a törvény hiányait

téve,

hala-

el^ nehéz lépés már meg

gyönge kezdet, de az

van

már a békés

fellépett

is

molyan akarjuk azokat

pótolni, s

ismerjük,

ko-

javunkra meg-

a mit rosznak és károsnak tapasztalEz tunk. érzés és ez ösztön létrehozzák majd az változtatni,

ert,

mely

jónak

a

Korunknak nak,

annyi

az

s

között virágzásra vérrel vivtak

munkra. a

A

sértett

az ép

rétl arra

oly félve,

ki

ki,

e

uj

életet adni a

nem-

szorgalom-

vásárlott béke áldásai

véren

emelni a hazát, melyet seinks

seink vére felzúdult

gyáva, mint a

ki

hona védelmére volt.

A

ki

tartott fenn szá-

nem

kötelességet

önérdek

szükség

szükséges.

felkölteni a

kötelessége

szent

szunyadó ereje i,

zet

eszközlésére

teljesiti,

mert

zajától visszaijed,

az ellenség fegyveföl

nem

kelt,

mikor

kifejldésére minden

120 áldozattól

a

kényszerítve

tespedésnek

vagy

s

többet

nem

álma

lassú

mert a

;

halál,

nemzetet

a

teszi

mint a

tesz,

törvény kényszeri

életöl

semmivé

kevéssé szereti

oly

ép

honvédelmi kötelességét csak

ki

teljesiti,

mire hatalom

inkább

az

irtódzik,

mint

hónát,

s

és

még

annak

függetlenségét, mint a fegyveres ellenség dúlása.

A

országnak eldarabolt ereje ismét össze-

feldúlt

állhat,

id

s

törheti

az

kialudt nemzeti

nem

körülmények kedvezésével meg-

és

ellenség hatalmát, de a tespedésben

ert semmi hatalom többé

vissza

hozza.

A vélemények különbsége haladási kérdések felett s ebbl származott eszmesurlódások nem ölik el a haladás ösztönét, st annak uj ert adnak; csak gylölség és

üldözés ne párosuljon

mert

akkor a vélemények szabadsága van elnyomva, mely nélkül nincs szabad tanácskozás. Alkotmányos nemzeteknél, hol csak a azokkal,

többség

midn

kifejtett

nem marad, hanyagság,

tesznek.

csak

eszméket

kitürni

csüggedés,

az

ki

biztos,

okoknak

tudás

ki,

s

kisérje.

gyz ez

el

De a

ingatagság

azon súlyos

kifejldést

lehetetlenné

minden

melyek

A

akkor

lépés

igazságnak hatalma vivja

ereje s az

átkok,

minden

határoz,

a

az elkezdett

munkában már

kifáradt

s

ezentúl henyén akar vesztegelni, nézzen elre,

s

ha

látni fogja,

mennyi még a teend, hanyag-

121

sága múlni kal

azon

fog.

A

készül.

vagy nem

ki

lépett tiszta szándék-

melyet

pályára,

hamar

oly

mert erejét

csügged,

teendk nagy tömegéhez mérve, nem hogy

érhessünk,

célt

hogy

a

i

ernket a

s

lát

reményt

az tekintsen vissza a leg-

közelebb lefolyt 25 évre, haladtunk,

elhagyi

hogy mégis

látni fogja,

gyengébb

er

csügged, sikerrel munkálkodhatik

;

ha nem

is,

gondolja meg,

mienk a kezdés nehéz munkája és egy

hogy a

ember élete csak egy óra a nemzet életében, de minden lépés könnyebbé teszi a következt, s minden óra kevesíti a teendket. Az ingatag és változékony pedig figyelmezzen a világ tapasztalásának a történeti évkönyvekben

hogy

sára,

er,

elpazarlott

hogy a

mely

más nem

célt

melynek

tudás,

azon

leirt

az ingatag és változékony célt

soha nem

biztosítja,

minden

csak

érhet

mint a

bukásnál

tanítá-

er

és

kitürni-

jelszava:

„Csak újra és ismét újra!* Eddig a

kozásának

s

melyekben ismerete

s

Jelentés,

államférfiúi bölcseségének gyöngyei,

Magyarország

az

múltjának

tökéletes

újjászületésének gyakorlati terve, nagy

körvonala és elképe

ugy

Deák Ferenc mély gondol-

anyagi,

él.

Eltte világosan

állottak

mint a szellemi téren azok a

szükségek és reformok, melyeket az ország régi alkotmányos intézményeihez kapcsolva s azokat részint

kifejtve,

részint

korszervé

átalakítva,

a

122

haza

virágzásba lesz indítható,

uj

közössé

jogegyenlsége dogság

mint

gosabban

közbol-

jóllét és

jöv

fejldése

gyakorla-

kigondolva és megfogalmazva,

volt

könyvben. Senki egyszerbben,

kis

e

a szabadság

Magyarország nemzeti

lesz.

és alkotmányos élete s

nem

magán

a

által

biztosítható

tiabban

s

és megszilárdítása, a honpolgárok

tétele

meggyzbben

és

vilá-

egy valódi magyar

politika irányát, valósítása eszközeit és föltételeit

nem

formulázta, mint

itt

formulázva van. A nem-

zet jellemével, intézményeinek természetével

formában nyezit,

meg elhaladásának fbb

állapítja

ers

állását,

s

kijelöli

megmondja: melyik? mily

a létesülhetés

vben

té-

logikával, biztos számítással sorozza

bizonyos egymásutánba a teendket,

mai

egyez

mily

kilátásaival

lesz

azok

alapon,

a közel jö-

tovább fejtend?

Mint

látjuk,

Deák Ferenc

ki'zi az ideált,

magasan lobogtatja a nemzeti óhajok zászlaját, minden kérdésnél felállítja a legmagasabb mértéket,

buzdítja a

egyesült

lelkes

nem

7

etet

határozott akaratra

cselekvésre,

reményteljes munkára serkent.

s-

kitartóbb trésre s Ellentéte

Kossuth

Lajos.*

* „Höke Magyarország ujabbkori történelme Ferenc, nagyeleméri plébános 1893" nyomán.

;

kiadta Szabó'

Párhuzam Széchenyi

István és Kossuth

Lajos között.

Hké

A eleméri

Lajos

által irt és

plébános

kiadott

által

cimü

Történelme"

ujabbkori

Szabó Ferenc német„Magyarország

munkából

terjedelemben közölt „Jelentés "-bi

Deák Ferenc magasan szárnyaló

ama

zonyságot szerezhet

alkotó

kiki

egész láthatja

szellemét, s

errl,

bi-

melylyel

édes hazánkat &z igaz alkotmányosság alapjaira fektetni

és

fennállását

évezredekre

biztosítani

törekedett azon idkben, a mikor a szabadságára

büszke magyart legféltékenyebben rzött kincsé-

tl: szabadságától és függetlenségétl nemcsak a

kormány,

bécsi

iparkodott. Tolt,

de

Szava

belellen^ég ,.a

mert el-zör be

is

megfosztani

pusztában kiáltó

kellett

szava'

következnie egy vég-

hogy a romknvekbl Deák Ferenc a magyar alkotmányosság fényes épületét telen rombolásnak,

felállíthassa.

A

—

,.Gonservativek és szabadelvek

Világosig" Asbóth

1825-t]

János ,, Irodalmi és politi-

124

cimü munkájából jelen füzelünkben

kai arcképek"

közölt részletbl

is

tapasztalhatta szíves olvasónk,

Deák Ferenc békés utón eszközlend magyar alkotmányos nagy alkotásainak Kossuth Lajos szenvedélyes, lázas

hogy ugy

Széchenyi István, mint

küzdelme vágta

útját.

Tagadhatlan tény,

korszakban Széchenyi a tettekre Lajos a szenvedélyes

lázas

hogy e ébredés, Kossuth

küzdés

és

az ezt

követ rombolás, Deák Ferenc az alkotás emberei. Hogy állításunkat a tisztelt olvasó még jobban

megérthesse,

kötelességünknek

tartjuk

megvonni a párhuzamot gr. Széchenyi István, Kossuth Lajos s Deák Ferenc között, hogy Kossuth Lajosnak e kettvel szemben elfoglalt ellen-

még jobban kidomborítsuk

állá c pontját

tétes

s

kimutassuk, miszerint Magyarország alkotmányos

mvének

nem

megépítésénél

alkotó, de a

az

rtmboló elemet képviselte.

A és

föladat

politikai

könyen

nehéz. Asbóth

arcképek-

János

»

cím munkája

Irodalmi alapján

megoldhatónak látszik, mert nevezett jeles

irónk oly

jeles psychologiai

tanulmányt nyújt e

három vezérszereplrl, melybl a leglaikusabb is

felfoghatja az ébreszt,

lyes

küzdk Jól

*

közötti

mondja

ész

alkotó s a szenvedé-

nagy különbséget.

Asbóth János

*)

:

„Irodalmi és politikai arcképek" 20. lap.

»A mi Szé-

L25

magasra emelé, a nemzet valóságos ébresztjévé tévé, az abban keresend, hogy a

chenyit oly

idegentl

mit az

vett,

az benne magyarrá lön

magyarrá tudta tenni

tiszta

zetébe

Kossuth

örökké kinálta a

;

a

külföldre

a döntést, a

terveivel,

kereste

a

a

s

mindazt,

beilleszteni

:

nemzet szervemit

teremtett.

spekulált nemzeti

végmenekvést mindig

magyar koronát orosznak,

ott

fran-

annyira jutott, hogy

ciának, és hanyatló éveiben

odadobta volna Magyarországot a dunai confoekarjaiba

deratió

is,

hogy

csakhamar majorizált

szolgájukká legyünk azoknak, a kiknek vezetésére

vagyunk

hivatva

ezredéves

Széchenyit az ilyen eszmék

Ö

maga

a

akarta,

maga

lábára akarta

multunknál

nem

állítani

fogva.

kiséltették soha.

a magyart.

Nem

hogy tovább menjen, mint a mennyire a lábán mehet, de megmozgatott minden

hogy a nemzet ereje magából a nemzetbl fejldjék minél magasabban. követ,

Továbbá cia

földrl

keztében tisztán

Soha

Kossuth idegen, különösen fran-

vett igaz és

nem

egyszer sokkal tovább ment, mintsem

magyar

politika azt

önvédelmi

az

ország úgy

hasznos eszmék követ-

nem dl

megengedhette volna.

úgy nem bukik, az össze, ha Kossuth magának harc

a harcnak és az országnak szellemével ellentétbe

nem

jut,

lyével,

ha a köztársaságot törpe

valóságos államcsin

által,

fraktió segé-

a nemzet és a

126

nem

hadsereg ellenére végzetes

proklamálja

nem

küzdelmekbe

;

és soha oly

sodortatunk,

ha a

haladás érdekeinek elmozdítása mellett kiemelni tudja a konzervatív érdekeket

Széchenyi

ellenben

nem

is.

egy drága, kedves

eszméjét szorította háttérbe, ejtette érdekkel ellenkezni tatik

ha magyar

Széchenyi szavára

a tudós akadémia és

fel

hull le

látta.

el,

dl meg

állít-

az siség,

a jobbágyság lánca és támadnak ország-

szerte a közlekedési eszközök. Kaszinót

állit,

kez-

deményezése meghonosítja a lóversenyt, megélénkíti a sportnak minden nemét, központosítja, megteremti a magyar

társaságot.

Nincsen neki nagy,

nincsen neki kicsiny, nincsen, a mihez ne szólna és nincsen, sza.vára,

a mi

nincs,

virágzásnak ne induljon az

ha az ment tönkre, többé Kassandra

a mi tönkre ne menjen,

szavával ellenkezve indul. Hiszen igy

midn már szavára,

senki

maga

sem

az

hallgatott

ország

is,

mely oly példátlan

gyorsasággal emelkedett, miglen az

ügyét leste

és kereste. Széchenyinek az volt leggyöngébb

ol-

megrendit ervel tudta támadásait intézni, hogy nem volt képes megérmit a tömeggel megértetni ugyan alig tetni, a

dala,

is

meljre Kossuth

lehet,

hogy

folyománya

vask velkezetességének

lehetett

:

mindenkor

s

csak egy

mindenben a

.magyar érdeket szolgá'ni. Kossuth toronyiránt rohant a

biztos bukás-

127

nak

tömeg

ez az a következetesség, melyet a

s

megért

A

és megtapsol.

francia

eszmék, a feb-

m-ly

egész Európát

ruáriusi

napok

elöntötte,

mind >ze.estbben

áramlata,

és szélesebben szílot'a

a bizalmatlanságot Széchenyi ellen és a bizalmat

Kossuth

Nem

mellett.

csoda léhát, ha az alá-

Kossuth

merült vezér Széchenyi helyére a ki

ernek

erejével

nek egy hibája

jutott,

úszott az árral. Széchenyi-

volt.

hogy

közjogi

viszonyaink

sarkkövét, viszonyunkat Ausztriához rendezetlenül

hagyta.

tört ki

Itt

oka.

De

illik

az,

a válság,

volt azonkívül

hogy

érzelménél,

a szivekre

meg

Kossuth

még

tudta

hódította

itt

ez

volt

romlásunk

egy hibája

nem

is,

tudott hatni.

minden

fogni a szivet

meg

e

tudni-

lázas

napokban

a fogékony sziveket. Hiszen a leghitványabb ro-

?ar

már ösztönénél fogva

is

jobban vonzódik

a

melegebbhez, hogyne vonzódnék az ember. Azon-

Kossuthnak még egy természetes elnye Széchenyi mágnás volt. Nagy hátrány a ma-

kivül volt is.

gyar közéletben. Mindenütt, a hol a gentry osztálya

ki tudott

fejldni, ez osztály kezébe került a nemzeti

talom. Következménye volt ez egyfell a

hatalom „inter

s

duos

az

oligarchia közötti litigantes

tertius

királyi

harcoknak,

gaudet"

ha-

az

elvének

a köznemesség majd az egyik, majd a másiknak fogta pártját, mindenikben a maga érdekét védte.

128

A

gentry több érzékkel bir a korszükségek, több

a nemzeti aspiratiók iránt, mint a nemzet töme-

gétl elzárkózott, az alsóbb osztályokhoz csak a

nem

közizgalom, az eligazodni

simuló fnemesség a

napjaiban

tudás

másfell azonban jobban kormányzáshoz és parancsoláshoz, mint a

csinyes

érdekek

elfogult,

s

dolgaival

és

a mi való

;

viszonyok

kicsinyes

ért ki-

köz^

f, a kormányzás, az ország

a

nem

foglalkozás traditióival

biró

polgári osztály. így jutott a hatalom súlya a gentry kezébe mindenütt, a hol kifejldött. Széchenyi-

nek

tehát hátrányára

még akkor

is,

volna aiistokratasága

ha nem mutatkozik

—

mutatkozott

lett

hideg,

st

—

a mint néha

sért tartózkodásban és

a népszerségnek egyenes megvetésében.

A

fejedelmi

vergdött

helyzetre

Kossuth

inkább tartozott azon osztályhoz, melyet szellemi proletariátusnak

szoktunk

nevezni.

hogy

Igaz,

aggkorában megszállották még aristokratikus leitások

is.

Sokat

és irodalmi

mutatta

sem

késtek h'zelegni e

nagy minutiózitással hány és melyik nagy csalá-

hogy

-

mely

dainkkal ölelkezének a Kossuth-család tagjai.

,

terjedelmes családfát közölvén a

Újságban, ki,

»Kossuthok si fészkérl

udvaroncai

velleitásoknak,

Magyar

irt

vel-

Végre tudjuk,

hogy

f>rfi

és

n

fiaiban éppenséggel

praetendensi érzetet nevelt: a meddig a Habsburg-

ház

itt

van,

addig a

Kossuthház

nem

jöhet

129

'haza; nemcsak Kossuth

és

hanem Kossuth Ferenc

mindenki,

tányolhatott

sem

Tódor sem, a

•név helyett felvette

Lajos nem, a mit mél-

ki

már

az elébb használt a Lajos nevet

Tódor

is.

Azóta

megváltoztak a viszonyok. Kossuth Lajos Magyar-

országban aluszsza örök álmát, ambitióval

mint

képvisel prókátor

ellentétet

Ferenc pedig

Magyarország

földjén.

nyomott helyzet,

klienfela

utazgat

Kossuth Lajos mint nélküli

fia

hires apja nevével dicsekedve,

telve,

nagy pályafutását. Az

kezdte

lángelméje

és pozitiója

között annál

élesebben érezhette, minél inkább szemébe ötlött

midn

aviszásság,

végre törvényhozásban

egy asszony képviselje, alárendelt

nem

ft

ült,

mint

pozitióban.

s

és egy üres

maga

fölött látott

szivet.

Tán ekkor

tiáival

a szellemi proletarialus, a forradalmak e

f

eleme

inkább kitöri)

felé.

Ebben

az

idben találkozunk

azzal

gylölséggel,

sokszor igazságtalan,

haza érdekeit tette

érzelmeivel és tenden-

hajlott

Kossuthnál

örök

egy üres

szem

már a pharizeust

az

e-

fojtott

mely

leg-

lángként

elkeseredett,

nem

egyszer a saját és a

ell

téveszt

ellenségévé

a sadduceusnak, a plebe-

just a patríciusnak.

„Minden arra dl, a merre tnemesség

mély

érzetével

hajlik.

A

köz-

a közszükségek* iránt

azon áldozatkész hazafiságával, melyben a több osztályt mindenkor felülmulta, önként, egyszerre,

.és

Kwtt

130

minden kívánságáról, magával egyen jogúvá tette a népnek millióit. Tette ezt pedig az 1847 48-iki országgylésen, úgyszólván

midn tett

a

alatt

válasz feliratnak

Szemere

után

nap

egy

napirendrl

levétele

Bertalan a közteherviselés

iránt

Ekkor monda Kossuth, a magyar

inditványt.

nemesség

letett

múltját

diesit

s

adómentességét

búcsúztató amaz emlékezetes beszédét

melynek

;

részletes megismertetését szükségesnek

tartjuk.*)

„A magyar nemességet egy ezredéves históriája a nemzet lételének talapzatává szentelte föl. Ö irta be a magyar nevet, a jövevény nemzet nevét Európa nemzeteinek arany könyvébe, mely-

bl

egy ezredév

sok

viszontagságai

nevet kitö-

ritek, de azt nem, melyet belé a magyar nemesség

Ö

férfikarja

irt.

lételének

harcait;

századokon

tnt

fel

át,

s

vivta

els volt

sorban az ország

Európa

táborszeme

minden viharok között

is,

nem

korszakotalkotó eszme Európában, mely

hamarább vagy Magyarhon földébe átültetést ne talált volna. Hogy Magyarország lett, hogy Magyarország van az az mve. És e közben a magyar nemesség az, mely jármot trni nem tanult meg, mely a szabadság aranyfonalát kezébl soha ki nem ereszté, melynek nevéhez egy históriai emlék a nemesség közrehatása mellett,

késbb

:

*)

205

Magyarország njabb u ori Történelme;

206. lap.

irta

Hftke

Lajos

•

-

131

Magyarország lett

soha."

.

azon

selés

.

absolutizmus törvényesítve

itt

:

.

.

politikai

ha

nem

Majd igy folytatja „A köztehervimelyen a nemesség politikai alap, :

.

súlya felemelkedik feje.

hogy mióta az ország

az:

tudniillik

csatlakozik,

tehát

súlya

s

ez

;

nemesség annyi becses históriai elnyei óhajtjuk,

ennek

fentartassanak,

lételének s jogainak kút-

csak

hogy a

útja van. az:

egy

hogy az élettel kiáltó ellentétben álló adómentességrl lemondjon mert az sokáig semmi esetre fenn nem tartható. Uj tényezk vannak a küszö:

bön; bebocsájtásuk feltartóztathatlak s a lemondás érdeme s igy annak bére sem lehet többé a nemesség egyedüli sajátja." Szavazatra bocsájtatván e kérdés, bár a nagybirtokosok féltek, hogy a

vármegyékben hatalmas középnemesség ket nyert.

túlságos adóval terheli, többséget

Voltak

ugyan

elegen,

a kik

gok föladásához.

De ha már meg

niuk a bevégzett

tények eltt, ha

nagylelkség

terheit,

kellett hajol-

már

viselniük

hogyne akartak

volna osztozkodni annak örömeiben, fényében ezek

Igy leltek demokratákká testvériségért,

is.

Elfogta

is.

ket

a

a népért való rajongás.

Mindezekhez

hozzájárult az európai

aztán

általános áramlat, a francia

já-

örökölt szabadsá-

rultak volna szavazatukkal az

kellett a

sohasem

demokratikus és forradalmi

eszmék bódulata

:

a gentry

rajongni kez-

132 eleit

a népért s vele annál szorosabban ölelkezett,

minél inkább érezte, hogy a hazát érdekl saját

nagy

nép

a

tervei

Nem

erejét igénylik.

csoda

dönt osztály egekig emelte Kossuthot, kit a néper érvényesítjének tartottak, ki a népben évszázadokon át parlagon hever tehát,

hogy

e

népbl emelkedett

•ert, mivel a

értékesíteni

ki,

tudta.*)

Hatalmát fokozta korlátlan idealizmusa, érzelem

ama

dent, a

mi csak

melegsége, mely magába szeretni való volt.

Az

ölelt

A

Nem

csoda

mvé-

hatásának

költészet

csodás közvetlenségébl volt valami az ben, leigázva az elmét.

min-

szózatát

hallgatva érthet volt, miért soroztaték a szetek közé a rhetorika.

s az

beszédétehát,

hogy

a demokratiának, a rohamos haladás és a nagy sikerek által élesztett idealizmusnak és utópiának,

az

erre ébredés, megifjodás

midn

korszakában,

tornyosultak az

és rajongásnak ezen

haza égboltozatján ugy

a

is

absoluüzmus, a germanizatió, a

lázadás alakjaiban a veszedelmes felhk, Kossuth leszoritott

nemzet

minden vetélytársat és rendelkezett a

szivével, akaratával.

Hjába kínjai közt,

vcsak

hogy Kossuth

rombolni

*)

Széchenyi

kiáltotta

képes

;

a

kétségbeesés

politikája alkotni

nem,

hiába utalt arra, hogyan

Asbótht János Politikai arcképek 36. lap.

133 vissza Kossuth a nép gyengéivel,

élt

hogyan híKassandra szava csak visszaés gúnynyal találkozott. Kossuth hatal-

zelkedik ezeknek, tetszéssel

mának

egész

elüldözte az dáig. kelt

az

súlyával

fordult

oroszlán

szivüt

Széchenyinek

s

a döblingi téboly-

Kossuth csillagzata ragyogott az égen, riadva szavára a magyar; büszke furak kivonultak

érkez megváltó

valamint a zsidók járó tüzoszlopot, földjére.

tyánnak

elé,

szellemét követé a nemzet,

követék

hogy

egykoron az elttük

eljuthassanak

az ígéret

Szózata hadseregeket teremtett. Az aggasfonnyadt,

megacélozta

és a

csatáival növeszté

gyermeknek zsenge

a

magyar

csatázott s

karját

gyzelmes

Kossuth ambitióját. A szabad-

ságszeret magyar nép

sikerei elbizakodottá tették,

hogy túlbecsülvén saját magát, a nemzet oszlopának tartotta magát s megrontására tört mindannak, a mi akaratának nem hódolt, becsvágyának ellenszegült. Az 1849-ki Debreczenbe annyira,

áthelyezett országgylésen a flamingók társasága által

gyámolitva mint e nemzet autokratája

kedik.

Érdekesek

s

Kemény Zsigmondnak getései.

viselkedését híven

alábbiakban

visel

jellemz

közölt fejte-

A

terrorizáló Kossutb.*

Ha nem voltam megelégedve — káját Kemény — az európai eszmék

kezdi

mun-

menetével,

annál kevésbé lehettem belügyeink oly fordultával,

Kossuthnak kezébe

mely

Már

hazám

tette le

sorsát.

hogy a pozsonyi országgylés végnapjai

pedig,

Kossuth discretiójára

bizták Magyarország

hely-

jövendjét, mondhatnám egész existentiáját

zetét,

errl kételkedni többé

Komoly akkor

midn

is,

szottak

aggodalmak

közt éltem tehát

midn

s

nem

ki.

tört

Mert

hosszabb

sokkal

tudtam,

nem

közt

mintsem

ne

*

meg

ki

remél

lát-

kor-

óta harcoltam

izgatni

;

még

meghasonlás

bizonyo-

sokkal

semmi

sejdítettem volna, az,

Kemény Zsigmond,

sics Gusztáv.

id

ellen,

miként

szünend

csalatkozik

lenni a bécsi

saját keblében nyilt

Kossuth destrucliv nézetei

sabban

nem

az uj minisztériumnak

semmi összeütközései

mánynyal,

alig lehetett.

körülmények és

rombolni,

hogy iszonyúan

miként

a

magyar

a forradalom és a kiegyezés. Irta Bek-

135

minisztériumban

nem

subjugáltatni Ily

a pesti

elem elbb-utóbb

mérsékelt

a

fog.

midn

hangulatomból következett, hogy

országgylés

vágyam sem

kihirdettetett,

legkevesebb

volt a követi pályához, sehol

candidatusként sem léptem

föl,

és

Kvár

még

vidéké-

nek remetei kerületében anélkül választattam meg képviselvé, hogy valakinek csak egy sort

volna ez

is irtani

iránt.

Talán nem sértem meg a szerénység

igényeit,

ha említem, miként elvbarátaim középszer

hatás-

nál többet vártak parlamentáris munkásságomtól, s

én

már egyszer is

annyi

birtam

kötelességérzettel,

a követséget elvállaltam, szándékom

—

legyen helyemet betölteni.

Ulmann-házban egy fogadott

ki

hogy ha

oly

Széchenyi

szobából

több

álló

gr.

az

lakást

hogy legyen alkalmuk a

célból,

rokonérzetü követeknek eszméik kicserélésére. Re-

mélhet

vala,

eleme

mérsékeltebb fog kapni a

ez által a minisztérium

naponként ersebb támaszt

önnön tanácsinkább genirozhatja azon férfit,

parlamentben,

kozmányaiban kit

miszerint

is

kénytelen volt

maga

s

igy

közt trni, mert visszalé-

pése sokkal veszélyesebb vala, mint miniszterkedése.

Az Ulmann-conferentiába csdültek a képviselk. Mondhatni háromnegjed része a parlamenti férfiaknak, tagoknak jelen volt. De e részvét csak -ni- hány napig tartott

136

Mert gróf

idben

oly

érdemeirl

gróffali

midn

éltünk,

Széchenyi'

divattá

elfeledkezni

személyes barátság épen

vált,

nem

út a

s a nép-

szerségnek sem kivivására, sem megtartására. Csakhamar szétkürtöltetett tehát, hogy az Ulmann-conferentia egyedül Széchenyi és Kovács Lajos müve,

hogy azt a dolgok irányával elégületlenek tervezték rejtettebb célokra mint els s

tekintetre látszik.

A

clubbok reaktióról beszéltek, mely magát

organizálni

mely

kezdi,

álfogásokkal

igyekszik

csupán csak Széchenyi gróf számára proselytákat szervezni.

E károgás mérséklet

elbb

az

ingatagokat,

valódi barátait

is

utóbb a s az

visszarettenté,

Ulmann eonferentia négy heti élet után teljesen' megsznt, vagy legfölebb mint oly hely volt ismeretes, hol néhány hirlapot elolvasni lehet.

Évek óta valék Széchenyi

gróffal,

oly szoros

összeköttetésben

minben Kovács Lajoson

kivül

aligha volt valaki követtársaim közül, s a

nemes

megbecsülhetetlen

emlé-

gróf barátsága azért

knek marad

is

elttem,

mert

a

szélsségekre,

tehát e viszonynál fogva

is

mun-

vezet irányok

ellen,

mondhatom bizonyo-

san, hogy alaptalan rágalom volt -elés

e proselyta-keresésrl.

nyújtott

egyesülten

alkalmat a haza kitnségeivel kálkodni

többször

Igen

minden is,

hiresz-

a gróf akartr

137

proselytákat

mérsékelt ügynek, a hazának, a

a

nemzetiségnek, akart proselytákat a minisztérium

józan részének együtt és egyiránt, de különösen

maga számára

a

idk

Az hogy

s

azok kijátszásával nem. közé tartozott,

szerencsétlenségei

gyanú ügybarátaink szivében

ily

is

gyökeret

verhetett.

Mi személyemet

gamat az

azok

illeti,

talán sorozhatom

ma-

közé, kik leghelyesebben hatottak

Ulmann-conferentiák szellemére.

csakhamar

Azonban

kedvetlenség

egyik

a

el

munkássá-

Történt, hogy egy alkalommal a

vármegye-

másik

után

és

ért

zsibbasztotta

gomat.

40 egyéngyléseit. Minden

ház termébe mentem, hol az akkor

bl

álló

széls

párt tartotta

alig

követnek szabad bejárása levén oda, valamint az Ulmann-conferentiákra

is,

jelenlétem

nem

te-

kintethetett indiscretiónak.

Két

olt

órai

ülés elég vala arra,

hogy

láthassam, miként ezen többnyire reputatió küli

és

középszer

egyéniségek

át-

nél-

még megrázó

hatást gyakorolhatnak ügyeinkre, mert az agrariai viszonyok körüli nézeteikkel a falusi népet, s a

világszabadság felli általános fogalmaikkal pedig a fiatalságot s proletariátust könnyen

magukhoz

csatolhatják.

Kilépve

a

terembl

az

Ulmann-confereir

138

Kovács Lajoshoz mentem. E napon

tiába s utóbb

majd mindig Széchényi vén,

ket

együtt

alkotnának

a

és

és Eötvös

nyomában

ismételve kértem

külön

forradalmi elemre s

pesti

le:

népcs-

dületekre támaszkodó szélsdemokrata párt ellen egy, a nevezett miniszterekkel

Deákkal

és

foly-

tonos összeköttetésben álló mérsékelt pártot, mely jól disciplinálva legyen ellátva,

s

vezetkkel rendszeresen

mert különben a vármegyeháziak fejünkre

fognak nni. Széchenyi méltányolta szavaimat, de a nélkül,

hogy általános sententiáknál többre terjeszkednék. Ellenben

Eötvös,

kit

én,

mint testvéremet

szerettem, rémlátásnak tartotta állitásomat, s azt

mondta: bolondság

arról beszélni

is,,

hogy ezen

nyugtalan, de hitel nélküli emberek ellenünk valamit tenni tudjanak.

Indulatba jvén, válaszoltam

Emlékszem, hctottak

csináljatok, a

mindentl visszavonulok. hogy a késbbi katasztrófák

mit tetszik, én ugy

sem

:

rám

is

oly mélyen, mint e scena.

Százszor beszéllettem

el

barátaimnak,

s

min

dég egyiránt ers keserséggel.

Az elvették

olasz

kérdés

minden

vezettetése

iránt.

tbani részvételtl, s dról

az ambitiónak,

és a

most

emiitett eset

reményemet, ügyeink eszélyes Visszavonultam

a vitatkozás-

lemondottam minden álmaijóakaróim ervel sem vehet-

139

lek

bellem a nak,

a szószékbe lépjek, mert kihall

hogy

reá,

hit,

kihalt

s

más fordulatot adhatni dolgainknem annyira ellenségeink erélye,

mint barátaink gyöngesége miatt. Az országgylés els hónapjaiból két rövid nyilatkozat

de

fölött,

Közlönyben érdektelen kérdések aztán teljesleg elnémultam. S midn

áll

a

a karzat kezdett uralkodni, a terrorizmus garázdálfelütötte fejét, az utcai csoportozatok

késbb

az

kodtak

én minél ritkábban és

országházán,

rövid ideig voltam jelen a gyléseken, Egyébbiránt, ha alkalom nyilt a kérdéseket

vagy

fölállás,

az

aránylag Ennyit

szavazat utján eldönteni, mindig mérsékeltebb véleményt pártoltam.

mondhatok

követi

pályámnak

pesti

részérl.

A arra,

minisztérium soha rá

nem

szánta

magát

hogy miniszteri pártot alkosson, és a veze-

tkkel rendes érintkezésbe

jöjjön.

Ellenben elég ügyetlen volt egy nagy bakot lni. t. i. Kossuthot nevezte ki a minisztérium szónokának a parlamentben.

Errl privatime értesittettünk. Ugy kellett tehát képzelnünk

:

1-ször,

hogy

Kossuth csak azt fogja óráim, a mi a minisztertanácsban eldöntve van; 2-szor, hogy nekünk Kossuth azt kell védeni az oppositió ellen, a mit •

elterjesztett

140

Azonban rendszerint mit

el

Változtatva adta

midn

aztán,

s

teit,

megtámadtattak,

az oppositiótól e nézetek

még

egyet

és szépen átszökött az

A

Kossuth?

tett

a minisztertanács néze-

forditott a dolgon,

nézeteikhez.

magukban dühöngtek,

miniszterek

de-cri-

sisektl félvén, kénytelenek voltak a szavazáskor

Kossuthtal együtt

felállani.

S mi eredt ebbl? Az, hogy a mérsékelt emberek,

kozás

nagy

elején és folyama

alatt szólottak,

távozának a gylésbl

orral

kik a vitat-

el,

mindig

mert

az

á)

—

modorban nyilatkoztak, mint eredménybl magából Ítélve a minisztérium

conservativebb

—

célszernek tartotta

nem ugy

b)

;

votizáltak, mint

a hogy nyilatkozának.

A reknek

közönség tehát ket reaktionarius

von maga után, és miattok szabadon nem

—

zoghat. hitte

A

embe-

minisztérium ólomsúlyként

kiket a

tartá,

közönség

mo-

politikusoknak

elvtelen

ket, mert nézeteiket propter bonum pacis

feláldozniok kellett. hálátlan

Ily

bánásból

nem

okvetlen pártunk demoralisatiója? sertáltak valakit által

a

gyengék.

hozzánk?

—

S

mi

is

következett-e

sorainkból deköthetett volna

hozzánk, kik a minisztérium'

szüntelen félredobatánk, az ellenzéktl pedig

kigunyoltatva valánk

?

141

hogy a mérsékelt párt nép«zerüsige elkopott, nem genirozta magát többé. Kossuth

látva,

Eleinte csak éjjeli eonferentiákat tartott az ellen-

zék vezetivel,

késbb

nyíltan cimborált az egész

párttal.

Madarászszal

Összeköttetésébl cravallok

az utcai

s

következett a minisztérium

vezetivel,

nullificáltatása és a terrorismus.

Kossuthnak a széls demokralákkali

össze-

fenyeget impulsust adott a közvé-

köttetése oly

leménynek, hogy majd minden e párt libériájába

sem

senki

öltöztette gondolatait, és

bátorkodott

tisztán hallatni nézeteit.

Az

•döntve, gyülekezési helyünk

meg

már

Ulmann-conferenliák

nem

levén

volt.

Nyíltan tanácskozni bátorságosnak alig hivk.

Kivátasztánk tehát nagy óvatossággal néhány -egyént,

kik

ügyelve

nak, külön-külön

arra,

hogy együtt ne

járja-

lopózzanak be mindig délután

4 óra körül Szúnyog szállására,

értekezni a

ott

haza érdekeirl. Kovácsot félvén,

hogy

Szúnyog mint az

ember, éber figyelem

besorozni utcák

által

alatt tartatik, s

nem

merte,

leggyülöltebb

megjelenései

felfedeztetésre vezetnek.

E

titkos

konferencia négyszer gylt össze,

mert Kossuth ellen alakulván, magunk .miként rósz idt választánk V.y célra.

is

beláttuk,

142

Batthyány Lajos megrémülvén Kossuth kéz

kerekedésén,

volt

—

termeiben,

—

valának

értésünkre adatik, hogy

alatt

óra körül az Ulmann-conferentia

11

este

felül-

delt

órára

nap

a

melynek kulcsai Kovács Lajosnál találkozni szeretne velünk. Mi a ren-

Ö

megérkeztünk.

nádornak

jelenté,

hogy másmiként a

kinyilatkoztatandja,

minisztériumból visszavonul, ha

1.

Kossuth nem

szabja magát a miniszteri tanács határozataihoz

parlamenti beszédeiben egyetlen

egy

kivánta,

hogy

ha

s

hirlapczikket

vétessék

ki

2. ir.

Kossuth ezentúl

Kemény Dénes

Kossuth kezébl

kormány nevébeni nyilatkozás, s miniszteri noknak Deák neveztessék ki. Mig e fölött a

szó,

volt a

vesz

észre

csot

szófolyt

a kis teremben, mely üvegfal s függönyök

által

van

a-

ott",

fteremtl valaki

elválasztva,

—

egy árnyat

a függönyök megett;

„spion

Ková-

többen. Kiki megijedt s

súgták

elküldöttek,

meg. Senkit sem

hogy a nagy termet vizsgálja talált ott. ítélje

meg már

valaki

nincs-e nagy foka ott a rémuralkodásnak, hol a) a

miniszterelnök

magához tart

titkos

hivatni,

ülést

mellett elrémíti

nem

hiszi

hol

b)

hol

c)

tanácsosnak minket

a miniszterelnök

éjjel

egy árny a függöny

azokat, kik az ország miniszter-

elnökével beszélgetnek. perfid magaviseletének

S pedig ez még Kossuth'

els napjaiban

történt.

Néhány nappal utóbb a kioskban

vagyok:

148

találkozom

és

nyugalommal

külön hiv,

Pérczellel.

így szól

Kovács Lajos és

:

egész

s te

nem

akartok nyugodni. Gondolom, azt természetesnek

fogod

hogy

találni,

valamint én

felakasztatlak,

jutni,

nek

hogy

tartom,

hatalomra fogok

mihelyt

hasonló esetben

szintén felakasztatsz. Megvallom, ez

engemet

idk

annyira

st

vallomásban,

mint valamely kétség-

axiómát adoptáltam.

telen

Az hok

utczai csoportozatok és forradalmi klub-

naponként

hogy

togni, jól

te

hogy éppen nem ütdtem meg

izgatottak voltak,

a nyilt

természetes-

is

élénkülnek. Kezdenek arról sut-

országgylést epurálni

az

emlékszem, tizenegy név

kiket a cravallok

Kovács

fognak.

cirkulált,

els alkalommal Széchenyi

és

reaktionáriusoknak

kell.

mint olyaké,

láb alól eltenni jelöltetnek

Kovács összehívta a

sára.

de

ki

e

kereszteltek közül leginkább.

Széchenyi szuronyos fegyvereket gyjtött

nyugalomra,

Ha

tizenegyet,

egyszersmind

szállá-

inti

ket

megállapíttatik,,

hogy ne mutassák ok nélkül magukat az utcán, s mig az ingerültség tart, ne háljanak otthon.

késbb

Valamivel

—

nekem,

s ezt

Széchenyi

többeknek

is

beszélte

ha dolgok a még veszélyesebb lakásáról

midn viszi,

s

titkos

járatot

készíttet

háza

megtámadtatik,

elbb

gyermekeit

hullámokba

'éli

magái.

azt

alakot

a

be,

váltanak,

lánchidhoz, s

családját a

dobván

:

mondja hogy ,

Dunához

feleségével a-

144

Egy miniszteri tanács

indikáltatik Kossuthnál.

Széchenyi belépvén a terembe, Kossuth egy vont-

csöv

puskát mutat neki,

késbb Kosuth

mint

nekem

a gróf

—

gon ez,

l

kor gy.

.

igy szólt

.,

a gróf felé irányozva,

beszélte, félig tréfás, s mint

másoknak monda, gúnyos hanhozzá: „Nemde derék puska

nekem egy sógorom,

van

s

és

s

egy hazaárulót!"

Tudatik, hogy Kossuth

a gróf kitünleg bátor

volt,

chenyi zsebre tette a csodálatos

könyezve kellett

panaszolta

el

vele akármi-

ki

s

mégis

tréfát, s

Szé-

majdnem

nekünk. Mekkora fokra

a tcrrorismusnak hágni

ott,

a hol a szere-

pek ennyire megváltoztak

A

terrorismuí? jellemzésére foglaljon

még egy

helyet

itt

specialitás.

Az usurpalio következ

magához

Kossuth

határozat

feletti

genesise

hivatván Deákot

s

Páz-

mándyt, elbeszéli szándokát. Ezek egész súlylyal ellenszegülnek, és sok küzdés után szelidebb nézetekre is birják

t.

Összegyjtetik egy vegyes titkos ülés.

Kossuth a szószékre

lép,

s

csúfosan

sza azokat, kikkel conferentiát tartott i

tervét

adja

el,

kiját-

volt,

proklamálja, hogy Ferenc Józsefet bitorlónak kinti

els

egy már kész szerkezetbl

s

te-

az országgylés.

Képzelni

alig

lehet

a

vegyes gylés meg-

H5 döbbenését

bámulatát,

és

csak

a

ki

mint én,

meg magának meggyzdést, hogy mint háborgó idkben egy

személyesen jelen vala, szerezhette

ama

mély,

nagyobb

kétségbeejt

ele

nincs,

illusió

tanácskozó testület szellemét a tokból

Ítélni

meg.

A

csak köpenyeg, melybe

hozott határoza-

„többség",

egyesek

a „közakarat",

ambi-

takarják

tiójukat.

Kossuth nyilatkozatára Pázmándy, bár mint elnök

szabályok

a

szerint a discussiókba

egész

vegyes

miként Kossuth indítványának

ülést,

vetkezményei beláthatlanok,

gyzdve, hogy az

erélyesség

Deák ván

e

nem

szerénységgel figyelmezteti a

vegyülhetett,

s

kö-

maga meg van

lépés, akár a jogosság, akár

szempontjából tekintve, helytelen.

föláll

székébl, szintén szóhoz akar-

jutni.

De Kossuth magánkivüli dühhel fordul Pázkiáltá mándy felé Meg vagyok gyzdve ekkor hogy ha Windischgrátz Pestre j, engem

—

—

:

—

nyakán

végigvonta

kezét

—

fölakasztatni fog.

Azonban legyen az elttem szóló is meggyzdve, hogy lesz, a ki azokat elbb felakasztassa, kik szavaik és tetteik által Windischgrátz bejövetelét elsegítik. Ily tel

"

szinte vallomás után, minden

nélkül,

S még Kossuth.

.

észrevé-

a szerkezet rögtön elfogadtatott. itt

nem végzdött

be megaláztatásunké !•

146

hosszasabban

Kossuth

fogadni mer,

európai viszonyokat.

hogy Gavaignac megbukik, leon,

hogy

lehet,

gyzni

fognak

a

kezdte fejtegetni az

s lehet,

Ledru-Rollin

—

monda

hogy Napófog gyzni, és

a hegypárt, kiknek

vörösek,

szivébl óhajtja diadalát.

A gylésen És

jelen.

sok

püspök

és dignitarius

volt

higgadt, e tekintélyes férfiak, ezen

e

vagyonaiknál

érzelmeiknél

és

fogva aristokrata

emberek kénytelenek voltak vidám arccal hallani ily

jóslatokat,

melyek

végrombolásaiknál

az

egyébb jelentéssel nem bírhattak.

A elbb tiók -az

házszabályok

szerint

minden inditvány

sorozatot kap, aztán kinyomattatik, a

által

megvizsgáltatik, s

auditórium

külön

ha többen

kirekesztésével

conferentiákban

követelik,

vegyes, vagy

a

kifejtetik,

sec-

s

végre közta-

nácskozás alá kerül. így akarta magát az országgylés a rögtönzés veszélyeitl megóvni.

szétszaggatá

tettleg

A

terrorismus azonbaa

e szabályokat.

S a ház tárgyalási rendjére emlékezni annyi mint

volt,

Kossuth

A

lenni és összeesküdni

ellen.

smki

sectiók kimentek divatból, s csak a

kérdésekben,

hajtás

hazaárulónak

mink

módjai,

b áltattak.

a

például az adókivetés

legel,

bormérés

stb.

és

föl-

hasz-

147

Kossuth indítványainak elleges sáról szó

A

sem

kinyomatá-

volt.

után a nyilt tanácskozásban

titkos ülések

opponálni iszonyú szemtelenségnek

tartatott.

Practice tehát, kivált a publico politikus kér-

désekben,

tanácskozmány physiognomiája ez

a

vala

A

táblára

Néha

órája.

ki volt

függesztve a titkos ülés

megjegyzéssel:

ily

„tiz

órakor

titkos,

u azután nyilvános ülés fog tartatni.

A

rendes idre, néha estve,

összegyltek a

követek.

A

házat vagy már körülfogva találták

vagy

pel,

észre,

hogy

pedig a

midn már

nép-

bent ültek, vették

tömeg az utcán, az udvaron

cso-

portosodik.

Egy óranegyed, néha

félóra is eltelt, várva

az eseményeket.

Ekkor tette,

a

„éljen*'

hangzik künn, mi azt jelen-

hogy Kossuth j. Megérkezve Kossuth, az

titkos ülést,

midn

elnök

rögtön föllépve

megnyitotta

Kossuth a

szószékre, egy nagy oratiót tartott.

Beszédeiben

rendszeresen

kétféle

taktikát

használt: 1.

Néha a fdolgot mint

mellékest emiitette meg.

P. o. ekként szólott

„Jelentem alásan, hogy már intézkedéseket 10'

148

tettem a 15 krajcáros, 10 forintos, 100 forintos

bankjegyek kibocsátása

iránt,

*

vagy

„Gondoskodott a kormány, a ház jóváhagyá-

hogy

reményében,

sának

ez s ez

teljesedésbe

vétessék." Ily

praemiszák után azután következett va-

örvendetes

lami

valami

seregeink

hir,

mellesleges

A

közt.

„éljenekkel"

dictió

közakaratnak

kez nap 2.

tekintetett,

s

rögtön vagy a követ-

a nyilvános ülésben acclamáltatott.

Ha Kossuth

szónoklattal

állt

szenvedélyek,

elre

a határozatot, melyet kivinni

el

kivette

A mérsé kiettek

valamit,

s

elbb egy

midn

zsebébl

ritkán tudtak

ellenben

a

minden szinte szó

A

titkos ülés

intimidáló

felizgattattak a s

széls

elolvasá indít-

meg

terveibl

párt

készülve, s többnyire Madarász László által

tartalma

kisértetvén,

akart, rendkivül félté, akkor

ványát.

vagy

mely a törvényhozó leggyönyörbb ömle-

kérdés,

test figyelmébe ajánltatik a

dezések

állásáról,

el

volt

diatribjei

ledorongoltatott.

után következ nyilvános ülés

hangulata a küls

tömeg és a karzat által Madarászék kezében volt, s néha teplomkövetéseknek is voltunk tanúi, tanúi voltunk oly szomorú

jeleneteknek,

latkozatának

hogy az, ki a titkos ülésbeni nyikövetkezményeitl tartott, bnét a.

149

nyilvános ülésben expiálta, védvén azon eszméket,

melyektl iszonyúan

A

rettegett.

már Kossuth

seregek összeütközése után

autocratora

Magyarországnak, mert a honvédi

lett

bizottmány csak

árnyékával

a hatalomnak,

birt

az országgylés pedig, mint föntebb megmutattam,

még álmodni

igába volt fogva, és függetlenségérl

sem

mert.

Debrecen

lakosai

nem

még

a

pestiek.

A

valának

a

áthatva, mint

forradalmi szellemtl ugy annyira

nép komolyabb viselet

bár

s

volt,

bálványozásig imádta Kossuthot, ha mesterségesen

föl

nem

izgattaték,

kerülte a botrányos de-

monstrációt. Az igaz, hogy Földváryt szét akarta szakítani, fcát

s

ha Besze nem

okvetlenül

gátolja

mégis

kevés

az

ily

sokkal ritkáb-

itt

ban kerültek el, mint a fvárosban recennek

De

volna.

végrehajtotta

féktelen kitörések esetei

meg, szándo-

;

mert Deb-

proletáriusa lévén, az elélhetési

biztosság az egyénekben bizonyosan némi hajla-

mot hogy

tartott

e

Természetes,

fönn a konzervatióra.

hajlam

ember akadt;

kiirtására ott is elég alkalom és

ámbár az egyenlségi kiubb

mélyzete a táborbamenetel

által

tetemesen

sze-

meg

vala apadva.

Ezek voltak Debrecen elnyei.

Azonban fájdalommal

kell

a mérsékelt gondolkozásuak

bevallani, miként

mégis

nem

sok

vi-

150 gasztalást

viszonyok

debreceni

a

leltek

egész

komplexusában. Mert ha szintén a debreceni

ben szánta

magát az

el

civis

nehezeb-

utcai csoportozatokra és

rivalgásokra, annál határozottabban, annál feltét-

lenebbül

Kossuth

kész

volt

mint a kormány vezetjéét, ugy diumét

teljesiteni.

képzelni

sem

ugy

akaratját

mint

is

indivi-

az engedelmességben határt

Itt

lehetett.

Madarász

Debrecenben

organi-

tökéletesen

—

zálta politikáját és a város lakható része t.

i.

—

a követek elhelyezve valának

hogy az ember

volt,

is

oly kicsiny

inkább

szavait

és

lettéit

hol

lehetett ellenrizni.

Kossuth

maga

lassanként

mellé, kik

és cselszöv

mindenre

nkbl

ségre s rjöngésre hatni.

Továbbá

kész

vont

kalandorokból

akármin vakmer-

alkalmasak valának

t

rábír-

:

körül

lalatossága Kossuth

nem

állván,

kamarillát

Ormay egy vadászcsapatot melynek semmi határozott célja, fog-

Kossuth organizált.

egy

látszék

lenni.

táborba, vigyáztak

személyének rzésén

E palotarök intéseire,

s

ségük bárminek végrehajtására

vak

kisérték

kivül

t

a

engedelmes-

képesekké

tette

ket. Végre pedig: Természetes, hogy

mentl

szerencsétlenebb

151

állapotba sodortatott a képviselház,

annál gya-

nakodóbbak voltak az ersen kompromittált egyéniségek a kevésbbé komprommitáltakra s mert ;

helyzetükön

egy mérsékleti irány politikai

még

életöket

kivül

fenyegette, nekik az önfentartás

is

ösztönénél fogva vagy üldözni, vagy lefegyverkeztetni

Ebbl 1.

nem

józanabb eszüeket.

a

kellett

lélektanilag két törekvés folyik

Komprommitálni azokat,

kik

:

még

eddig

valának besodortatva. 2.

felett

Eltenni láb alól a mértékletességben szer-

makacs egyéniségeket. Kossuth az els módban volt mester.

mód

Madarász a másik

használatba vételét

sóvárogta.

A képviselház több tagjainak

inkább

nem

—

mely mértékben

—

bár

a gyanús

ln

helyzete, annál

kijavithatatlanná

hajolhatott

volt

pedig, a

magában vérszomjas

követeknek vésztörvény-

szék elébe állítására.

S ha Pesten az a

mérsékletieknek

józan ész esete

súgta,

utcai

már a

Debrecenben

félni.

hogy

kravalloktól volt oka

a

parlamenti

epuratio

lehetségesebbek.

Debrecenben január 9-én

tartatott az

els

ülés. Itt

Kubinyi

Ferenc

mig Windischgrátz herceg

kivinni

elébe

akarta,

küldött

hogy a depu-

152

eredményrl tudósítását

az

táció

nem

el

küldi,

nyilvános ülések ne tartassanak.

minden uj ingerültségeknek a parlamentbe s a nép közé vezetését elzárni, melyre Pázmándy lemondása miatt nagy hajlam Célja

volt

mutatkozott.

nem

Kubinyi törekvése

id múlva

Rövid s

ha

megjelent Deáktudósitása,

emlékszem,

jól

sikerült.

12-én

ülés

titkos

hirdet-

tetett.

Kossuth hosszasan elterjesztvén a kö-

Itt

zelebbrl történteket,

levelére,

herceg

nem

engedte

tást s a

az ország állá-

állapotját,

követségnek

a

—

s lefestvén

kiterjeszkedett Deák melyben eladatik, hogy Windischgratz

sát és a sereg

Ez

meg

—

felsége

és feltétlen

szóla

—

menetét

elébe

alávetést

kivánt.

a birodalomba felolvasz-

magyar nemzetnek az élk sorából

kitör-

lését jelenti.

Ha lió

Ausztria

—

tévé hozzá

statusadosság elvállalását

fbb

ily

Bécsbe

pontjai

kérdések iránt

lehetne

kétszáz mil-

követelné, ha

sürgetné, miként a had, a finánc,

gatás

—

st

azt

a közigaz-

centralizáltassanak,

alkudozásba

bocsát-

kozni.

De a nemzet meggyilkoltatása soha egyezkedés tárgyává

„Én

tehát

nem

—

válhatik.

folytatá

—

nem

arról beszé-

15;]

lek, jó-e,

azt

tanácsos-e ezen a téren alkudni?

mondom

alkudni

:

mészárszékre

a

viszi

nem

Ha

lehet.

a borjut

hogy

mészáros,

Hanem leölje,

szabadkozik a kötelén, ez pedig azt mondja

:

szabadkozzál, legyen köztünk béke, de azon tétel alatt,

hogy \égezzelek

szen ez

legrosszabb,

a

mit tesz

ki:

s

ne föl-

ez? hi-

a mi történhetik vele? magunkat s a békealkudozásokról sem kell, hanem csekély vélekedéazt mondani: Magyarország az ön-

Védjük tehát többé szólni

sem

szerint

védelem terén igazságosabbat

oly igazságos

áll,

nem

téren, melynél

ismer a história;

nyujtá az engesztelésre karjait, halj

meg, ha békét akarsz

nek,

nem

Ha

!

mégis

ki-

de azt felelték: pedig igy

felel-

tehetünk egyebet, minthogy védelmez-

zük magunkat, mert hiszen halni ráérünk akkor

is,

lesz id, mert ha elvesztettük a nemzeti lét-

nek harcát."

Kossuth beszédében két

fontos

pont volt:

Egyik, mit csak mellékesen emiitett, hogy a

statusadósságba osztozás és bizonyos kiterjedésig

a birodalmi összpontosítás

feltétele

maga

kibékülni

is

hajlandó

védelmi téren

Még

volna

mellett talán és

csak a

áll.

ennyi önmérséklés

is

felötl volt e fér-

fiúnál.

A nyugodtabb kedély emberek ván akarták fogni.

tehát

sza-

154

Ennélfogva kívánták

hogy a bizottmány egyenlítésére

:

meg Deáknak, meg a dolgok ki-

íratnék

ragadjon

minden mutatkozó alkalmat.

Nyáry pedig, mint a védelmi raritmát, a nyilvános ülés datni és

jegyzkönyvbe

képviselház és

semmi

téren létei collo-

csupán a létez

:

hogy a

törvényeket

esetében

eventualitás

kimon-

tisztán

által

tétetni követelte

nem

védi

az

fog

1848-iki törvények megtartásánál többet kívánni.

Az els

indítvány,

t.

idre

jának határtalan

i.

a követség misszió-

kiterjesztése,

mindeddig

nyitva tartotta volna a pacificatio útját,

st

tett-

leg a bizottmány kezébe adta volna át az egész

kérdést.

Nyáry

pedig

terve

ketté

metszette

vala

Kossuth merész álmait, határt szabván neki a gyzedelem eseteiben

is.

ugyan, hogy a papirgaranciák

Természetes egy

demagóg

mindenható

ritkán korlátolhatják

szeszélyét végtére

azonban

;

be

kell

körülményeket, jan.

13-én több

ert

is

vallani

miként a mérséklett emberek, tekintve a mint várai

még

nehéz

fejtettek

M,

lehetett.

De Kossuth határozottan ellenezte a bizottmánynak adandó ujabb felhatalmazást a békekísérletekre.

Nyáry terve latossággal kelt

ellen

ki.

pedig

még nagyobb

indu-

155

Az eszmék összpontosítása nélkül oszolván el

a titkos

elre

ülés,

nyilvános ülésen

leend

mert a

;

karzat,

ingott követekre

A

13-iki

is

a

sokkal

egyenetlenebb

szelleme a

még meg nem

harc

a

miként

látható volt,

áthatand.

nyilvános

ülés

igazolta

sejtel-

meinket.

Mert maga Kossuth

kihagyá

az

az

eltti

nap mondott beszédébl, hogy a státusadósságokbani osztozás

és

a hadfináncügy,

meg

a kor-

mányzás fbb pontjainak a birodalom mechanizmusába illesztése mellett is lehet a kialkudás. Továbbá azon inditvány, miként a pesti bizottmány minden alkalmat használjon fel ezentúl is

az egyezkedésre, Irányitól ledorongaltatva s

Madarász

megtámadva, ali» talált pártolókra. Végre Nyáry az 1848-iki törvényeknek mint a jogvédelem határkövének, melyen tul semmi esetben

által

sem

lehet terjeszkedni, fölállítását sokkal

bágyadtabban motiválta, mint tegnap, és Kossuthon kivül

még más szónokoktól

is

megtámadtatván,

lassankint retirálni kezdett.

Hasztalan pártolta

monda,

hogy Kossuth

csak azért

is

el

kell

t

hasztalan

Hunfalvy,

nyilatkozata

fogadni

Nyáry

után

már

javaslatát,,

mert különben egész Európa szine eltt azt mondanók ki, hogy mi örökös háborút akarunk folytatni

és a békét okvetlenül eltávolítani

akarjuk.

156

S pedig ha latba teszsziik Magyarország körülményeit azon körülményekkel, melyek velünk átellenben állanak, azt hiszem., nem lehetünk a meg

nem

illusióban. Tehát azt mondom, Nyáiy Pál indítványát el nem fo-

semisittethete'si

lehetetlen

a

gadni.

Hasztalan tanácsolta az elfogadást Hunfalvy;

mert nyilatkozatát gúnyos zajok kisérvén, Nyáry erélye megtört.

de

Fölállt,

*

Hátha

nem

hallgatták meg.

— szólott a

zaj lecsendültével

hátha ugy formuláznánk igen örülök, telt

.

.

.

—

—

Én

szellem a

Mondom

tisz-

nem fogunk

ház, mert tudom, így vezér nélkül

maradni. (Némi c?end.)

—

lárma).

(uj

hogy ilyen harcias

Nyáry

:

hátha ugy

formuláznánk, hogy a képviselháznak a nemzet jogait feladni

nem

az országnak

integritását,

s

békét

is

alkotmányát megvédi,

csak ezen alapon fogad

formula zás azon

Ily

volt,

lévén hatalmában, ezeket, ugy

kivül,

hogy homályos

els indítvány szellemétl

az

el.

is

egészen

el-

távozott.

S most Nyáry a mérséklettek aprehenzióját is

magára vonta. Kazinczy Gábor

nem

fölkiált

utóbbi

„Ny.^ry

lál

ezen

értem,

mert

ebben

értelme

nem

foglaltatik,

módositványát

elbbi

indítványának

azért ezt,

ha ezen utóbbi

157

módositványa

gamévá teszem

részemrl makérem bocsát-

"visszavonná,

által

és szavazás

alá

tatni.

A

mindig

célszer volt

ingerültség

tartó

miatt valóban

az elnöknek a vitatást felállás sze-

rinti

szavazat utján minél

meg

is

történt s

elbb

Mi

eldönteni.

Nyáry nagy minoritásban ma-

radott.

Kossuth óriás hatalmán kivül

e jelenet

onnan

is

magyarázható, mert Nyárynak régi szélsségei

s

ujabb

moderatiója

egyaránt

A

popularitásának rontására. tudták neki elengedni az

nem

mérsékletiek

áprilisi

forradalomkor

szerepét és a vármegyeházban tartott beszé-

vitt

a flamingók* gylölték t, mert a késbbi

deit;

idkben

indifferensek

honvédi

a

törekedett

Kossuth ellenében az

az

befolytak

bizottmánynak

némi önállóságot szerezni

is

fél-Kossuthianusok,

és

Somogyi, Gorové, Hajnik

stb.

változását igen kirivónak,

p.

o.

pedig Nyáry gyors

igen indecensnek tar-

tották.

Azonban ámbár a Nyáry popularitása akkor a

fagyponton

volt,

fiascójának fokát

mégis

abban

az kell

inditvány keresni,

teljes

hogy a

mérséklettek szeptember óta elnémitva levén,

januáriusban *

ték igy.

A szélsket

egészen

desorganizálva voltak

még és

a kalapjuk mellett viselt Teres tollról nevez-

158

semminem

nem

konferenciákat állandólag

tar-

hanem néha nálam, néha más helyeken

tottak,

gyltek össze

pipázni.

Néhány nappal

parlamentáris

ezen

csata

után a táborból két különös hir érkezett. Egyik. hogyPerczel Kossuthnak egy

szemrehányásokat

levélben

gylést

a

tett

az

s

miatt

táblabiró-politika

goromba ország-

szétüzéssel

fenyegeti.

A az

másik hir éppen

i.,

t.

ellenkez

irányú volt,

hogy Görgei egy plakátban kinyilatkoz-

tatta volna,

miként a honvédi bizottmányt, mint

forradalmi kormányt,

—

el

nem

ismerendi;

mert a király

dül

a

törvényes

tott

—

hadügyminisztertl fogad

Ez

volt

els nyilvános

s

által válasz-

el

rendeleteket.

meghasonlása

geinek, s annál felötlbb, minthogy neki kívül tudnia tását,

midn

s

lehetetlen

a honvédi volt

nem

be

A

látnia, el

nem

Gör-

kétség-

bizottmány

a kormánytól rendeleteket

tulaj donkép

hir

kellett

egye-

nulli

hogy fogad,

Kossuthot repudiálja.

Perczel és Görgei

nagy zavart

szélsk Görgei

szándékairól

támasztott a

nyilatkozata

követek

miatt,

elterjedt

közt

;

a

a mérsékletiek

Perczel fenyegetésétl rettegvén.

A tartotta.

közaggodalmat Kovács fölhasználandónak

159

Listát keringtetett tehát,

tartására szólittatnék

fel

titkos ülés

melyben

az elnök.

Titkos ülés helyett azonban egy konferenciát asztal gyjtöttek a városház ftermébe, s az

mintha elnökölne. Kossuth

fejére,

ült le.

interBarthal, kire a mérsékletiek bizták az Görgei iránt, pellációt, kérdést tevén Perczel és

Kossuth

t

szónoklatát, s bár

forditotta

ellen

nevezé, politikáját ostromolta. akkor még elhamarkodott lépés a

meg nem

sehol

Ezen

megpuhitva követek közt, kik a tábori hirek által voltak, ingerültséget kezd támasztani. Barthal csakhamar tovább

megy

s kivánja,

hogy: a pénztár állapota, mert szerencsétlenségnek tartaná, ha az ország

a)

nagy

terjesztessék

el

egy pénzcrizis elébe menne; b)

világosittassanak

szintén

nem

har-

akarja.

E szavakra iszonyú lárma Kiabálni

a követek

a desperatio

az ármádia állapotáról, mert ozát küzdeni

fel

üt

kezdenek Barthalra

ki.

s

egymásra a

követek.

Perczel

Miklós

Beszét duellumra hvja

ki,

mellettem fenyegetdzik, hogy ki notabene majd eligazitja Kovács Lajosnak

Bernáth József a száját

ki

sem

—

tátotta

—

a baját.

Kossuth a mellékszobába vonul

s

kihoz egy

160

nyaláb

Ezekbl olvas néhány

írást.

Perczelre, részint Görgeire

sort,

részint

Tonatkozót.

Aztán megtámadja Barthalt,

követek

a

kire

ismét kiabálni kezdenek.

Ez módosítja elbbeni

szavait, kérvén képvi-

hogy ne értsék t félre. Kossuth patheticusan kiabálja

seltársait,

:

—

•

Csak álljanak el a

hirek fölkapása által

gyávák, kik a rósz

mindig és mindenütt

Egy része a követeknek gúnyosan

más

ron-

azoknak passust ád a távozásra.

tanak,

kacagott,

része „helyesezett."

Barthal annyi férfiassággal, mennyi

cekben lehetséges, hárította

gorombaságait

egyébaránt

;

el

ily

per-

magáról Kossuth

ismét simítani kezdte

interpellátióinak értelmét.

Mind hasztalan. Az ingerültség továbbra

is

megmaradt

s

a

gyf&és elvadult hangulattal oszlott szét.

Egész

debreceni

mutatásunk

szájukon forgott a „flamingóknak" harca."

—

,,Ezek az

a katonaság

el

s

hátra.

Kovácscsal kintették

—

a

fegyvert

Az

—

emberek |

,,a

mindig

desperatio

azt szeretnék,

letenné"

ingatagok

alatt

—

szégyelni

ha

suttogták

kezdették

mert Barthalt csak eszköznek

te-

az utcán társalkodni.

hogy akkor Barthal többre ment, mint a mennyire kellett volna menni S valóban kétségtelen,

161

mely párt ezentúl akar

oly párt emberének,

mely veszve van, ha

gokat rekrutirozni, s ismeri

ta-

félre-

erejét.

Azonban

mi

ekkor

még

csak alakulóban

valánk, s az illet fegyelem s pártbölcseség egészen

hiányzott sorainkban.

A

Barthal

interpellátiója

sehogysem akart

kimenni a Kossuth és Madarász fejébl, a rendrminiszter úr

nem sznt meg

s

azóta

hol egyik,

hol másik mérséklettebb emberbe akadékoskodni.

Fenyegetései indulatosabbak voltak, mint azeltt. Utilevelek nélkül a városból vadászat végett

sem

még

igen lehetett kimenni, s a követek távozása

szigorúbb

másoké.

Ha

e

gorombáskodott.

miatt

volt

panasz

Szunyogh

kötve, mint a

történt,

sokalván

Madarász Madarász

némi "szemrehányásokat tett eléggé vakmer volt, a képviselház

hetykeségeit,

mire

szabályhoz

neki,

jelen-

gylés eloszlatásának perce alatt, ezt válaszolni Majd számolunk a guillotine eltt. Kovács Lajos egy pár napra sógorához ment ki Levelekre. Minthogy azonban indulása eltt beszélé, hogy Lónyai Menyhértet is szeretné meglátogatni, s ezt a rendrségnek megsúgták, Madarász átirt Beregmegyébe, hogy kéz alatt járjanak utána, vájjon Kovács Lajos nem találkozott-e létében, a

:

Kessuth.

1

162

az öreg Lónyai Jánossal?

nem

s

tartott-e

ennek

házánál titkos összejövetelt.

Ezen bosszantásokat mely csaknem célt ért. Kovács

t.

i.

tetézte egy

spionkodás,

a feleségéhez Pestre levelet

irt.

hogy Madarász minden pecsétet feltör, valami kereskedlegénynek öltözött fogad nagy fizetésért meg, ki azt fiatal embert Minthogy

pedig

titkon vigye

ges

módon

el,

tudta,

és egy útlevelet, melyet mestersé-

szerzett, adott

át.

id múlva

Kevés

gyanú támad a keresked legény becsületessége iránt, s Kovács Lajos visszaveszi levelét, úgyszintén Pálfy

Jánosnak

mely

az

egy

céduláját,

nélküli

aláirás

köpeny eg-gallérjáb a

ál-keresked

volt

varrva.

A

cédulának tartalma csupán egy intés volt

hogy Windischgrátz herceg most könnyen kibékíthetné az országot, mert a képvisel urak meghköltek. Bármennyire sietett Kovács, Madarász mégis

Pázmándyhoz,

már

az útlevél

megtudta,

dolgát

névtelen cédula tartalmát grátzceli Ily

kokettirozásról

is.

st

gyanitá a

Mert kezdett Windisch-

beszélgetni.

kellemetlenségek közt valánk,

midn

egy

reggel valamelyikünk az utca-szegletre tekintvén, látja,

hogy

kiragasztva,

Mészáros

Lázártól

mely rögtönitél

brecenbe, s katonai

egy 'piacát van

eljárást

törvényszék

rendel De-

alá vet minden

108 egyént,

a

ki

seregeknek

császári

ügyének bármi szolgálatot tesz.

nem

séget

képvisel

mus

vont

férfi

és

n,

nem képvisel

és

és az

A

ellenség

piacát különb-

katona és

nem

katona,

Szóval a terroris-

közt.

legélesebb fegyverével fenyegetett mindenkit,

és a követi kar önállóságának s véleményszabad-

ságának legkisebb szikráját

Nem

sok ész

kellett,

elölte volna.

is

hogy észrevegyük, mi-

ként az egész piacát vagy a parlament epurátiója végett gyártaték, vagy legalább egyenesen arra fog elhasználtatni.

Láttuk a élesebb

pártkitörések

csak egy szelid

pallost

vala,

t.

i.

:

Mészárosnak

nyakunk

fölött függeni

esetében.

miként

magát

az

Megfoghatatlan

volt

lehetséges a

ellenünk

eszközül

használtatni ?

Többen a

mérséklettek közül találkoztak a

hadügyminiszterrel,

meg

fogják

t

s

hogy nyíltan

kimondták,

az országgylésen támadni.

hamar átértette a kérdés meggyzdött, hogy neve távoli

Mészáros ságát, s

s malitiával használtatott

A

fontos-

célokra

föl.

falragaszok eltntek.

A

mérséklettek Mé-

szárosról egész tisztelettel szólottak

;

de a hon védi

bizottmányt és Madarászt, kinek a falragasz keletkezését/ tulajdonították,

kezdték

élesen

kor-

holni.

11'

164

A kormány

hogy bakot ltt,

belátván,

febiv

3-án összegyüjté a képviselket.

Madarász

Itt

László jellemének egész

bizottmánynak:

honvédelmi

.

..

tegye a ház kötelességévé a

kívánja:

mindazokra

felállítani

.

politikai

nézve,

bíróságokat

már a

kik

háznak

határozatánál fogva a honárulás vétkébe esnek.

Ez más

szóval a hires

falragasz ismétlése

azon különbséggel, hogy magunk nyújtottuk

volt,

volna a

bárd

bizottmány vezetett

—

nyakunkat.

alá

ürügye

alatt

—

Mert a honvédi

a

Madarász

által

Kossuthra bizni a szabályokat, melyek

szerint organi zártass ék és járjon el a vésztörvényszék,

annyit

tett,

életünket ellenségeink discretió-

jára bizni.

Erre csak reá

A

nem

mérsékletiek

kormány a ház

állhatott

tehát

senki.

követelték,

beterjeszsze a

elé

hogy a

törvényszéki

javaslatait, s az részletesen tárgya] tassék.

így remélhet volt 1-ször a szabályok szeliditése

2-szor az, hogy a képviselk

nek oly bárgyuak, hogy magokat vésztörvényszék

még sem ki

lesz-

ne vegyék a

alól.

Ritkán volt annyira masquirozott vitatás, mint

a

febr.

3-iki.

Egyik

fél

sem merte

utógondolatait

megpendíteni.

Csak az

látszott a

beszélk kedélyén, hogy

165 érzik, miként a Madarász javaslatának elfogadá-

törvényesítve van.

terrorismus

sával a feltétlen

Végre a mérséklettek gyztek, de a flamingók segítségével.

Egy Irányi,

pár

t.

a szélsk

i.

közül,

igy jelesen

vagy félreértésbl, vagy szivességbl

gadták a mérséklettek javaslatát. vetek tehát látván, miként

Az ingatag

elfo-

kö-

szabad megbélyegzés

nélkül pártolni Kazinczy nézetét, ahhoz állottak.

A

honvédi

bizottmány,

mintha az

ország

-sorsa egyenesen a terrorismustól függene, sietett

a

tárgyazó

vészbíróságokat

ház elébe •és

terjeszteni,

törvényjavaslatát a

az a februáris

s

8-ki,

9-ki

10-ki üléseken tárgyaltatott.

hogy rövid lehessek, szükségesnek hiszem egészen különválasztani azon indítványokat, meItt,

lyeknek politikai célúk lói,

miknek

is volt,

alapjai tisztán

az oly indítványok-

csak büntetjogi szem-

pontok valának.

Bezerédy

ván

—

—

kívánta,

a kérdés fontosságát

motivál-

hogy a beadott törvényjavaslat,

mieltt a közgylésen sznyegre kerülne, a sectióban tárgyaltassék.

cenben helyiség

még nem

a

vetlenül

elbb

Tudatik, miként

Debre-

tartására

semmi

sectió-gyülések volt

szabályai szerint

iha e két

—

elkészítve

:

azonban a ház

minden fontos indítványnak

ok-

az osztályokban kell megvitattatni

körülményt combináljuk, tisztán kitnik,

166

hogy Bezerédy kivánata beburkoltan magába foglalta a vészbi- ósági

A

második

törvényjavaslatnak elnapolását.

melyben

javaslat,

irány

politikai

lappangott, szintén a Bezerédyé volt.

Azt kivánta

t.

hogy

i.,

mányai

a rendkivüli

hanem

Minden

a

idk a

megyék

bizott-

szempontból

válaszszák. Doctrinai

gálva, kétségkivül

nai,

a vésztörvényszéki

hanem

birákat ne a kormány,

vizs-

helytelen e javaslat,

azonban

nem

a doctri-

az ember

alatt

helyességet

pillanati

tekinti.

méltán tarthatott

jó gondolkozású

—

attól,

hogy a honvédi bizottmány kinevezései, Madarász vérszomjazó természete miatt, a rémuralkodást megállapitani

fogják

nyugodt kedély gések majmolói

a

vidéken

magyar

által

és a különben'

nép a francia rjön--

kegyetlenségekre szoktattatik.

Bezerédy indítványa kivette volna a hon védi bizottmány kezébl a terrorizmust, hol az Mada-

rászban nagy

apostolra talált és könnyen rend-

szerré alakulhata

a birok

;

s e helyett a

kinevezését,

megyékre ruházván

remélni

lehetett,

kegyetlenség, ha egyes esetekben

alább

nem

ki

is

hogy a tör,

leg

5-

leend vezérelve a birák kiszemelésében.

Bezerédy kivül kevés

indítványának a becsületes

ers

oldala levén,

célon

semmi csoda, ha

rövid vitatás után megdöntetett.

Sokkal bölcsebb volt és szintén az általános terrorismus alapjait renditette volna

meg Kovács-

167

hogy a „honvédelmi

Lajos azon indítványa,

bi-

zottmány elterjesztésére mindenkor a ház határozza meg,

valljon bizonyos helyen kell-e a vész-

törvényt kihirdetni, vagy így minden

?"

alkalomkor legalább

szükséges

bizottmánynak

indokolni

honvédi

volna a

lett

nem

szabályait, mi már magában véve figyelmet érdeml korlát. Továbbá soha kormány az egész országra,

st annak ki

a

nevezetes részére se terjeszthette volna

Végre

vészbíróságot.

gyakran

alkalom Madarászt,

megtámadni,

ljét, nyilvánosan

nyilt

volna

mint a terrorismus képviseutoljára talán

s

csak belátták volna a képviselk, hogy Madarász

minden roszszája épen olyan

és fenyegetései

mumus,

szemébe nézni a

mellett

is,

nem

hogy hozzá közellépni

és

halál félelmének kiállása nélkül

ne lehessen.

Kovács indítványa elég pártolókra nem lálván,

ta-

félrevettetett.

Késbb ugyancsak Kovács

javaslatba hozta,

hogy a követek, a ház különös engedelme vésztörvényszéki és Debrecen

lenlegi székhelye,

ne tétethessék

kereset

városa,

s

az

esetre

országgylés

je-

ostromállapotba

vészbírósággal ellátva ne legyen.

Indítványának

els

a vésztörvényszék alá

«iaga Madarász

mint

semmi

nélkül,

alá ne vettethessenek,

felét,

nem

László

is

t.

i.

a követeknek

tartozását,

most már

pártolta; s általában

168

nem

kivánt emlékezni a falragasz által elkövetni

szándékolt

nem

pártolták,

ezt

átalában

lett

volna a Madarász

néz

suth messze

Ennyibl vegyitett

kivé-

s

pedig nagy gát a

és

tendentiái

Kos-

tervei ellenében.

a

állottak

vészbirósági

vitákba

pártcélzatok és politikai tendenciák.

Miután

a

honvédi bizottmánynak vészbiró-

sem

sági javaslatait többé

nem

dönteni

Debrecen

hogy

legyen vészbirósági tekintetbl,

állapotban

teles

De

csinre.

sem meg-

halasztani,

természetes volt, hogy a

lehetett,

mérséklett párt kötelességének

ismerte

az egyes

§§-ok szelidilését munkálni és befolyni erélyesen miszerint

arra,

hiányos

határozatlan

a

büntettessenek,

különben

kik

kifejezések és

olyanok önkényüleg ne

szerkezet miatt

megmenthetk

valának.

E

célját

némileg

el

is

érte,

bár

minden-

ben nem.

Az egész vésztörvényszéki vitatásokban nösen felötl közül

a

volt

az,

hogy még az

legszélsbbek

is

külö-

exaltált párt

szelidebbek valának,

mint a honvédi bizottmány.

Ezen mérséklettebb szellem, mint a februarius

3-ki

volt,

mint az óvatosságnak

nem

súlyt

nyert

min

a

a szivnek,

tulaj donitható.

A Kazinczy— Kovács nagy

annyira

azáltal,

cotteria

már

t.

i.

hogy február elején

169

nem

meghatározd, és

id

pazarolni

erejét több-oldalu

megtámadásokra,

eltti

—

hanem minden

áron és kizárólag arra munkálni, hogy Madarász László, ki a terrorismust képviselte s Kossuthnak

rósz

bármi

szelleme,

A

terv

merész

könnyen nyakába

De

eszközöknek használatba

bármennyi áldozattal megbuktattassék.

vételével, s

Kovácsnak,

s

kerülhetett.

másfell

az

látszott;

is

társai valamit

nem mozognak,

mal Madarász

által

Mert iránt

ki keresztülvitte,

kézre kerittetni fognak.

ismeretes

dolgok állásá-

ha tehát a forradalmi szellem

val

;

—

mirl akkor naponként

rismus a követi

kar közt

Kossuth

gyülölségük

volt

nyílt elégületlenségük a

és

ha Kovács és

a legels alkalom-

felfrissitésére

—

volt szó is

a terro-

martalékot keresett

volna, akkor e rémrendszert leginkább Kovácson lehetett

tak

volna

megkezdeni

legtöbben,

és

a

;

mert

rá haragud-

követek között

is

kevés

hihet volt. Ennélfogva félig-meddig az önvédelem szem-

népszersége pontjából

nak

hogy

tenni

is

lévén,

elleges

Madarász

eltökélésük

kiadattatása

kérdéssé kellett

megbuktatását,

nemcsak

Kovácsok-

—

ezért történt,

noha,

hanem

magas politikai combinátiókból, ezt még ellenségük sem hozná kétség alá. A pártok közt a titok, kivált ha ez parlamentaris munkásságra vonatkozik nehezen megrizhet. leginkább

—

170 történt

így

hogy a Madarász

tehát,

elleni

aggressió terve transpirált.

Ugy

látszott,

Madarásznak érdekíben feküdt,

miszerint ne széls eszmék fölött kezdessék a vita, s hogy a kitörést ne

mérséklé

Ezért

hangú volt. Én szemfájás

nem

meg

provokálja.

társait,

s

maga

nyugodt

miatt a speciális vitatásokon

hanem tudom, hogy a gylés után barátaim hozzám jvén, beszédjeik-

jelen

ennek

ben

lehettem;

a

tulajdonították

széls

radicalok

felötl szelidségét.

Különben megfoghatatlan rász, kit

különösen

resve az

alkalmat, gúnyos

példás szelidséggel az apróbb

A cikke,

Pálfry

is volt,

János,

mintegy

kifejezésekkel

válaszolt

ke-

illetett,

a provocatiókra, s

észrevenni

ingerléseket

hogy Mada-

sem

akarta.

február 12-ki gylésen a Közlönynek egy

eszmék forogtak fenn, Kossuthnak kijelenteni, hogy a

melyben

alkalmat

kibékitési

adott

kormány általában magáévá nem teszi a Közlöny nem hivatalos rovatjában megjelent cikkeket azonban elvileg mégis kimondhatja, hogy a honvédi bizottmány védeni kivánja a hazát

talan megtámadás utat

nem

akar

ellen,

elzárni,

s

e

az igazság-

védelem közben semmi

hogy Magyarország ügyei r

171

a nemzet jogai,

becsülete és szabadsága alapján

egyenlittessenek

ki}

mint

legtanácsosabb

egyenlíteni

úgy

körülmények között

a

ki-

(Mi erre iszonyú

lelát.

éljenzést csináltunk).

A

dolog genesise következ

A

:

mióta Nyáry

els napjaiban megveretett azon kérdés körül hogy „jelentse ki a nemzet, miként semmi esetben sem fogna az 1848-ki törvények az országgylés :

megtartásánál

többet

eredményéül,"

—

désben

Nyáry

követelni

a védelmi harc

mondom, ezen

a mióta,

megveretett,

t

kér-

naponként több

és több kedvetlenség érte.

Madarász

mányban tett;

a

intrigái

miatt a honvédelmi bizott-

fékezésére semmit

Kossuth

sem

képviselházban pedig beszédei

minden

azonban,

er

mellett, positivus

ki

nem

gyakran valának talpraesettek.

hallgattattak, bár

Nyáry

tehe-

volt,

rósz

csillagzata

kitl félni lehetett, mint

ellenségtl, s kinek, mint jó barátnak, alkalmában

van sok hasznot

. Midn

Ezt érzé

zugnak

tenni.

ellene,

s

különösen a radicalok zugnak

mérséklettsége

miatt,

Közlönybe,

ott

elbeszélteti, tat

és

dynastiávali

akkor

egy

cikket

irat

a

sok haszontalan tirádák közt

miként

Magyarország

tehát a házban leginkább

a dynastia ellen

maga nem

háborút

stb.

foly-

... és a

kibékülésre kell törekedni.

Madarász

Józsi,

ki

akarván a bokorból a

172 nyulat ugratni, meginterpellálja a honvédi bizott-

mányt, hogy magáévá jelent cikkeket. let,

Sok

teszi-e a

Közlönyben meg-

teketória után végre a

hogy hivatalosan

fele-

másnapra

megadathassék,

halasztatott.

A

Kossuth a cikket

nem? Az els

fordult:

Meg

tagadni

vagy

sarkponton

ezen

kérdés

fogja-e

directe

esütben magát tisztán a kibékülés

ellenségének declarálván, Nyáry és társai a hon-

bizottmányból

védi

esetben,

nem

ha

t.

fognak

kilépni

a második

;

a cikknek legalább feszméjét

i.

desavouirozná, akkor

továbbra

honvédi bizottmány úgy a hogy

is

marad a

volt.

Az egé?z cselszövényt a Madarász-féle emberek csinálták, remélvén Nyáry megaláztatását.

De

makacs

Nyáry

az

tette

megbánták lépésüket, mert ember lévén, kormánykérdéssé

csakhamar egész

ügyet;

—

tisztán

Madarász és

kormány alkotására pedig az idt még a radicalok sem látták elérkePálffy

Albert- féle

szellem

zettnek.

Madarász

tehát korholtatott szélessé-

Józsi

géért.

Kossuth

zavarban

volt

s

mosta

kezét.

Mi

nevettük az egész kakasviadalt.

Végre pedig már mit

tenni,

nem

Nyáry tói megválni,

csakugyan kelletvén vala-

vala

st

bátorsága

Kossuthnak

egyenesen a Kazinczy-

173'

klubba

Kovács

tagadta ugyan a kinyilatkoztatá,

embere

lévén,

—

taszítani,

tehát félig

Közlöny illet

hogy a

sem

végkép a hidat lerontani. Mi kegyességét megtapsolok,

comoedia

alatt jól éreztük

exigentiák

az

ell

kibékülés

de aztán

cikkét,

elvileg

meg-

az

s

akarja

egész

magunkat.

Az ezután következ napok ülésein egyremásra következtek a torzsalkodások, személyeskedések és vádak a békepárt ellen. A szenvedélyes tanácskozások legkényesebb kérdését képezte a követek purifikáltatásának kérdése, melyrl Kemény Zsigmond igy szól „Nincs a parlamenti küz:

emelésében,

delmek

elkezdve

országgylés

az

kinyitásától a legutolsó üléséig oly tárgy,

mely a

mérsékletiek vezeti és Kossuth-Madarászék által egyaránt annyi számitással, annyi mellékgondo-

dühvel és annyi apró cselszövényekkel vezettetett volna, mint a követek

latokkal,

annyi

elrejtett

purifikáltatásának kérdése.

a szerencsétlen magyar forradalom esea ményei valaha annyi fontossággal birandnak a részletörténészetben, hogy a pragmaticus

Ha

f

magának idt veend, akkor kérén nem kételkedem, hogy épen a purificatio tekre

kiterjeszkedni

is

désének akkori

kezelésébl

fogja

megbírálni mind az

idk mostohaságát, mind

és párthivei birtak-e

azt,

ügyességgel

a

hogy Kovács forradalom

174 eszközöket és mó-

közepette a forradalom ellen

dokat találni?

Kossuth ntt.

mányozni,

dében

Lajos

napról napra

ingerültsége

csak a flamingókkal tudott és akart kors

maró gúnyjának

békepárt

a

különösen a

ellen

minden beszé-

éle

fordult.

hadsereghez

való

Kiviláglik ez

eltt

elutazása

mondott beszédébl: „Méltóztassanak teh^t nekem garanciát nyújtani, hogy visszatértemkor ezen országgylést találandom

körülményre figyelmezni

Méltóztassanak egy

itt. :

csak azt ne érjük meg,

hogy az országgylés

elveszitse

minélfogva a nemzet

akarata képviseljének

kintetik a

nép

a hadsereg

s

által;

nymbust, te-

a népnek egy tekintélyes része

csak valamiképen oda ne men-

jünk, hogy az országgylés

engedelmesség

azon

kötelékei

irányában a köteles

megtáguljanak,

s

hogy

elvesztvén az országgylés a nép eltt nymbusát, polgári

háborúnak

legyen a

nemzet

kitétetve.*

Kossuth a békepárt mellének szegzi fegyverét. békepártnak a purificatio

kérdésében nyert

A

gy-

nem birva ingerültségével, a házba hogy a békepártot bevádolja, s kimondja, miszerint van egy kotteria, mely a kibékülést

zedelme miatt jött,

akarja, és

sége leend,

attól tart,

midn

hogy

e kotteriának több-

aztán kormányozni nem

vagy az országgylés (mert nymbusát

a nép

által

szétveretik.

Hej be

fog,

elvesztette)

másképen

goa-

175

dolkozott Kossuth 1847-ben,

Metternichhez

midn

intézett levelében

Wirkner utján

következket mondotta: „érjen bár szerencse vagy szerencsétlenség

várjon bár

;

a

rám kényelmes vagy gondok-

minden viszonyban, minden köaz lesz a büszkeségem és boldogságom, hogy olyan lelkület alattvalója vagyok felségének az én uramnak és királyomkal terhes élet

rülményben

nak, a ki

sem

hségben utána.

áll

;

mindig

és loyalitásban egy

él

lénynek

"

Kossuth beszéde után

Irinyi

elre

elkészitett

taktika szerint inditványba hozta, miként

„a hon-

védi bizottmány" elnöke Kossuth Lajos felhatalmaztatik,

hogy

szükség

a

és

körülményhez

más helyre tehesse át. Nálunk — mondja Kemény Zsigmond — hol akkor, mint Tiberiusok korában a maga semmi nevén nem neveztetett, ezen indítványnak nagy képest

az országgylést

hatást kellett

A

támasztani.

követek felingerldtek. Kiki

szép ürügyek

országgylés

alatt

az elnapolási

látta,

hogy

itt

jognak, s az

tettleges feloszlathatásának

Kossuth

kezébe játszásáról van szó.

Mindnyájan ciójának a

érthettük,

bunkója ott van.

az Irinyi indítványával

függ

eszmét,

mely

vmgy nem fogtok a béke

hogy Kossuth oráA Kossuth szavai

együtt tettek egy

igy és

hanzik:

„ti

össze-

képviselk,

a kiengeszteldés szavain/

176 hallgatni

eszközeim lesztek az utolsó csepp kiürí-

és

ha

vagy

téséig,

magatokat

által is

már

Kossuth

és

megtorolja tervét

bnös

11

akkor merész dolgot az

minden rósz szenvedély

embert a képviselház

örökös vád alatt

14-ig

ápril

uszitott r

ellen

a reactió fészkének kiáltatott

Végre

forralt,

manifestumot, és

olmützi

kivihesse,

mely aztán egészen volt s

csak egy gondolat

tlem, én a házat eloszlatom és

azután befogatlak.

titeket

hogy hogy

izolálni metitek

ki.

13-ának reggele.

Mi-

dn titkos tanácskozásba hivatánk, annyi Nyáry

által

már

felvirradt april

transpiráltatott,

miként a dynastia ellen akar

inditványt tenni a táborból hazatért Kossuth

;

de

hogy mekkora belterje leend ezen inditványnak s micsoda szempontok által motiváltatik, azt még határozottan tudni

Az

október

állittaték,

nem

lehetett.

8-iki

nyilatkozatból,

meljben

nem

volt joga

miként V. Ferdinándnak

a nemzet tudta nélkül a királyságról lemondani, logice azt

lehetett

most Ferenc

következtetni, hogy Kossuth

József

nyilatkoztatja

ki

helyett

Ez az els

ambiciójából

lélektanilag

magyar

possibilitás.

Kossuth

csak annyi

következett,

ország királyi

gubernátorává

Ferdinándot

V-ik

királynak.

hogy

neveztesse

magát Magyarki,

s

mint a

jogoknak ideiglenes tulajdonosa, egy

fele-

177

ls

minisztériumot alkosson,

nyozzon. Ez vala a

A

harmadik

Kossuth

íl-ik

s

ezek

possibilitás.

possibilitás arra nézve,

inditványozand,

mit

vett detronizatio

kormá-

által

hogy

a szorosan

uralkodóház

az egész

s

volt

szám-

zetése.

Mig

e

szomorú

Kossuth a terembe

az ember ez eszét,

a

gyzedelmekért

talások után

probobilitásokon

garmádiára

elterjesztette a

rakott

jártatta lépett

s

magasz-

detronizatiót és az

uralkodóház számzetését.

Becsületemre mondhatom, hogy majd minden követ

ki

volt

képébl

kelve,

s

bár hiszem,

a szoros értelemben vett Kossuthiánusok

Kossuth mellett szavaztak,

de

hogy

nyiltan

arról legtökélete-

meg vagyok gyzdve, hogy egy titkos szavazásban 20 voksa nem lett volna. A gyzedelmeknek kábitó hire t. annyira csakugyan nem vette el annak, ki különben sem volt rjöng, az eszét, sebben

i.

hogy

elhihesse,

dolog,

hogy egy

lenni,

és

az

Európának közönyös nagyhatalmasság megszünend

miként

súlyegyen

európai

felforgattatván,

nyugat közt egy üresség támad, melyet

kelet és

betölteni

nem

De hát

lehet.

sem

sem

itt,

eddigelé a parlament

nem

a világon sehol

még

tanusitott elég politikai

bátorságot a forradalom közt.

A Kos*nth.

római

senatus

tudta magát elhatározni, 12

178

hogy az

ellenséget a

egyenkint lemészároltassák

nem

tüntetett

;

soha

ellenében

vetelései

curalison

sella

bevárva,

de a tribunusok köhasonló

bátorságok

fel.

Kossuth a

következ okoknál

detronizaciót

fogva követelte a sereg akar már valahára egy

1-ör: Mert zászlót,

mely

alatt

küzdjön, akarja Magyarország

ha a parlament még tovább

függetlenségét s

késik kivánatát teljesiteni,

séget

maga

a

fogja kikiáltani,

katonai diktatúra könnyen

rögtön

(Itt

Lajosnak

a

sereg a függetlenés a

a képviselház

polgár-háború,

Kossuthnak azon

hogy

Kossuth

való hivatkozása

hatott

állítása,

s a

bekövetkezhetnek.

Kemény mondja

valótlanság, vagy mint

,,Menykcsapásként

vérontások, a

szétveretése

megjegyezzük,

hadseregre

is

ránk

mer ság).

(képviselkre)

melyet apr. 13-án nyi-

hogy t. i. az ármádia követeli a detronizaciót. Mi ugyan általában tudtuk, hogy a kormányelnök igazmondás nem úrnak az

latkoztatott ki,

tartozik

ferényei

közé,

de

lehetetlen volt feltennünk,

annyi

hogy

ily

ben merjen egy positiv gal) elállani.

Klapka

gel (hazugság-

május

els napjaiban

megérkezett

és

(6-án)

Hunfalvy

menvén, monda, hogy a tábornok még vagy egy megbízható követtel ta-

Kovácshoz vele és

De

Debrecenbe

vakmerséget fontos kérdés-

179 -ál

Engem

kzni akarna.

meg

szólított

végett

e

Kovács és délután 3 óra körül tiszteletére mentünk Klapkának. Klapka bels szobájába vezetett és panaszold, hogy rósz hatást

sem

publikálni

merték

Mi

lemondásától.

14-ki

az ápril

határozat ohj

a seregben, miként eddigelé még

okozott

félnek a legjobb tisztek

és

hogy az ármádia

elbeszéltük,

hangulatáról Kossuth épen ellenkezt

lház nem mondja

ki

a

s

a függetlenséget, akkor a

proklamálni

sereg fogja

Klapka

állitand.

állított

egyre ijesztette, miként ha a képvise-

követeket

katonai

és

nem gyzött

diktatúrái

eléggé bámulni

és

miután 30 ezer reserváról beszélt, mely az oszszerencsétlenség, ha a

hogy iszonyú érdeke sorsa

nincs representálva

határoznak,

fölött

Kossuth

poroszokat

s

ontania

Én

utoljára

még

a

nyakunkra hozza

is

hol

ott,

megfontolatlan határozatok miatt.

•hogy

—

tartományokban fekszik

trák-német

katonaság az

ország vérét

kell

megjegyzem,

muszkákat és a

—

Klapka

eszmét, tanácsolá, hogy

kapva ezen

monda

fel-

lenne a

jó

képviselháznak az april 14-ki határozatot revokálni.

(íme az igazmondó

Kossuth!

államcsínyt követett

terrorizált és

2-szor:

(?)

A

nép, a merre

Álürügyekkel el.

A

(Kossuth) átutazott,

nyughatatlanul követeli a detronizaciót,

id

jele,

..ignorálni,

szerz).

s

ez

ha

az

nem szabad magamagát megsemmisíteni nem

melyet a képviselháznak

12"

180 kívánja, (Ugy látszik,

tömeget

tizált

A

népnek.

3-szor

látta

hogy Kossuth csak a fana-

maga

eltt és ezt nevezte

szerz).

Veronában

:

egy európai congressus

fog tartatni, melyben az osztrák és az olasz ügyek elintéztetnek. Itt kerülend

el,

s

Magyarország sorsa

ha addig a függetlenség

nem

követeket

ki

nem

mondatott,

küldhetünk e congressusra,

s

majd vagy

kihallgatással olvasztják össze Ausztriával,

alkuszszák és darabolják

európai diplomatia

pedig valamit az tott, is

Magyarországot.

el

azon aztán többé segíteni

nem

is

Ha

megállapílehet."

(Ez

államcsínyre valló ürügy volt).

Ez a

harmadik

argumentum

még oda

is

hogy az egész detronizáció csak mert Kossuth a tulországi összeköt-

látszott mutatni,

comoedia

;

tetései utján tudta,

miként az ausztriai monarchia

reconstrcutiója európai congressus által történend-

majd egyrészrl az octroyirozott alkotmány, másrészrl a detronizáció vonatik vissza és az egész pör egy te deum-mal fog végzdni. Nevetséges lenne, ha nyaktör nem volna vén, ott

az egész titkos ülés; mert valósággal

nevezetesebb

épen a

része

a követek

veronai congressus

említésekor kezdett szabadabban lélekzeni.

A

történészet

egy törvényhozó

komolyan

test

igen ^természetes,

ekkora

miután

elhinni

nem

ostobaságát

;

fogja

pedig

szeptember vége óta

181

Madarász László

gráciájából

sem

hírlapok,

nem

levelek külföldrl a szerkesztkhöz

tak be, s miután a

legokosabb követ

láthatott,

bocsáttatis

a deb-

még

sze-

legtávolabbi fogalma

sem

semmi

receni hirlapokon kivül

mével sem

sem

Journalt

volt hát a törvényhozásnak az európai viszonyok

—

Elször a világosságot kellett a elvenni, hogy benne a volt szenvedélyek

állásáról.

háztól

vezethessenek is

.

;

(íme

tette.

.

a

.

ezt a

rendrminiszter

meg

Kossuth

szabadságszeret

!)

három fmotivumát elterjeszhogy bármint dljön el a kérdés,

Kossuth, miután kijelenté,

tette,

azt okvetlenül indítványozni fogja a nyilt ülésen is,

melyre

Ez

a

tömeg

egyelre

fanatizáltatatott.

appellatio

bejelentett

népszenvedélyekre. De különben

hatalma volt,

volt

sokkal nagyobb

sokkal

bizonyosabb

egyenesen

megtámadni

Kossuthnak,

miként indítványát

is

volt a

a legkétségtelenebb életveszély nélkül lehetetlen;

sokkal inkább

Kossuth

támaszkodhatottt

nép

e kér-

dühösségére, hogysem

désben a

fanatizált

valakinek

eszébe jutott volna a positiv és nyilt

ellenszegülés.

Mert

bármily

gyarlók

voltak

is

argumentumai, az kétségtelen, hogy háta mögött volt e

kérdésben a tiszavidéki nép.

Igaz ugyan,

hogy a békepárt embereinek padjairól a „ votizáljunk, votizáljunk" szó hangzott el, de viszont nagy robajjal tört ki

más padokról

a

,,

titkos ülésen a

182

gylés zavarban

—

helye"

nincs

votizaciónak

s

az egész titkos

oszlott szét.

Magyarország függetlenségi nyilatkozata

ápril

14-én

1849-ben.

14-én

April

követek

a

ülésre hivattak össze a

nyilt

terembe

szokott

;

de azalatt, mig a

követek ülhelyeikre gyülekezni kezdettek, a nép-

templomát fogta körül

a kálvinisták

a Collegium rövid

sétatéren

eltti

id múlva

a tolongás

s

eláradott

oly annyira,

hogy

miatt a terembe be-

jönni alig sikerült.

Ez annál felötlbb

volt,

mivel a titkos

tárgyairól becsületi kötelesség volt a

ülésre,

melynek

tárgyát tulaj donképen

kimondani még akkor szabad

A s

követeknek

mert a kormány maga csdité a töme-

hallgatni,

get oly

ülés

népnek

az ottan

nem

lett

volna.

templom kapui felnyittatának minden helyet. Ekkor Kos-

a

elfoglalt

suth egyik felvett embere, Drágos, kivánta határozatilag kimondatni, teszi

hogy a ház mára a templomba

át ülését.

A

teremben lev képviselk ez

kozának

s

ellen szabad-

nem akartak. A „maradjunk benn". A képviselk

helyeikrl kimozdulni

többség kiabálta

egymással veszekedni kezdettek. zásra Íratták

föl

Sokan

nyilatko-

magukat, de ez elmaradt azért,

mert az elnök látva a közkivánságot, határozat-

183

nak vette tik

Szünet

Ö

hogy a gylés a teremben

azt,

mígnem Kossuth megérkezett.

volt,

a terembe

hangon az

lépvén, rövid szót

elnökkel, s Besze, ki

a terembe,

stentori

A nagytemplomban itt

tarta-

meg.

alig

oda

át

hangon több

szintén vele jött

kiáltá

;

Képviselk

:

!

—

ember van

ezer

vagyunk pár százan a nagytemplomban

váltott suttogó

a karzatok üresek pedig

ezerek vára-

koznak. Felszólitom tehát a képviselket, menjünk

hirdessük

és

által

a

ezerek

valót

és

ezerek

ajkain.

Besze megindult, Kossuth kalapjához nyúlt, a flamingók

tolakodtak, s

kifelé

midn

az

elnök

kimondá: „a ház kivánsága következtében a mai ülést a

református

A nép maga lóságos civis nem Az

ifjúság

nagytemplomba teszem

már nagyon kevesen

ezen enunciációt

át",

hallották.

bár Kossuthot imádta, a va-

>

igen örvendett,

st komoly

volt.

asszonyok valának inkább

és az

fa-

natizálva.

April

gylés

volt,

14-én

nem

országos ülés,

hol lehetetlen vala

bármin

hanem

nép-

ellenmondás.

ellenségei

egyaránt

bevallani fogják. Kossuth Lajos akkor a

következ

Ezt a revolutio

barátai

és

beszédet mondotta v

Hazám

rancsolni,

képviseli

!

Méltóztattak velem pa-

hogy mikor szükségét látom, a táborba

184

menjek. Voltam legközelebb,

onnan

s

vén, kötelességemnek ismerem,

ház

pár

említeni

ülésben

nyilvános

eltt,

a

itt

t.

képvisel-

meg-

hivatalosan

hadjáratunk

szóval

visszatér-

eddigi

ered-

ményeit.

„A van

magyar hadsereg általában lelkesülve annak utolsó tagjait is áthatotta az ügy

;

szentségére, s az isteni gondviselésnek erre alapitott biztos

oltalmazó reményére fektetett

gyzdése

gyzedelemrl

a

ügyében hazája

ban az

bizva, a

kijelölt

a mely sereg

s

mellett, Istenben s

gyzedelmek

ütközetbe,

az

nem

vitéz

biztos hitével

féli

igaz

karjai-

megyén

a halált, az a Deki

pontot elfoglalja bizonyosan.

tam örömmel

meg-

És én

kiknek

elvérzeni sokakat,

lát-

halófél-

ben az volt utolsó szavuk: „Éljen a haza!" ,,A kormány kötelessége szerint, gyámolUva a

t.

által,

képviselháznak

rendithetlen hazaszeretete

melynek tanuja valék utamban mindenütt,

de melyet oly magas fokon

mint

sehol,

épen

azon

nem

találtam mégis

vidékeken,

melyek az

nyomását érezték volt, a kormány mondom, mindezektl gyámolitva, nem fog semmit ellenség

elmulasztani, hogy, ha új

getné

meg

az országot, azzal

is

is

új

diadalmasan meg-

mérkzhessünk. És én nemcsak a hitével,

mondom

hanem :

az

észnek

elérkezett a perc,

is

ellenség fenye-

hitnek

szent

meggyzdésével

midn

Magyarország-

185

nak szabaddá, függetlenné

midn

a perc,

nemzet

lennie; elérkezett

Magyarországnak,

képviselinek

Európa

s

különösen a

kötelessége,

Isten,

világ,

nép eltt kimondani: hogy szaba-

és a

függetlenek

dok,

kell

zések és tapsok

akarunk

lenni

!

(Zajos

éljen-

!)

„Uraim!

ha én visszaemlékezem azokra, a most egy esztendeje történtek, és a

mik épen mik közt az rendelete

gondviselésnek kiszámithatlan

isteni

magam

én

szerint,

is

az események

a szerénység porából, melyet örömest vallot-

által,

tam magaménak, kiemelve, némi tevékeny részt vevék ha visszaemlékezem azon hségre, mely;

idk

lyel az

ausztriai

viszontagságai alatt iparkodtam az

háznak trónusát megtartani

ha végig tekintem az gig

nézem azon

—

dulat

nemzet

árulást,

hálátlanságot,

hitszegést

—

összeségeével :

az

mentve

talán

ausztriai ház által

volnék

vedélynek némileg fölingerült hangjával

hogy

Isten s

és

a szen-

mondanám

rendelkezhetik Isten akármint

velem

ez életben, bocsáthat

rám

s

melylyel ezen in-

emberek eltt, ha személyes boszuval, azt,

ha

;

;

vé-

indulata keblemnek közös volt a

mely

viszonoztatott

segiteni

rám

szenvedést, bocsáthatja

a vérpadot, a bürök poharát, vagy a szám-

zetést; de

egyet

nem

bocsáthat

nem, hogy én valaha az Talója

legyek.

Azt

nem

ausztriai

rám

soha, azt

háznak

alatt-

rám

Isten

bocsáthatja

186

mert

sem,

embernek,

az

láncokba

bár

valamire,

ki

el

van határozva

minden

szoríttatnának

mindig marad elég ereje meghalni tudni,

tagjai,

ha magát máskép meg nem mentheti." Ezután eladván, hogy a Habsburg-Lothringeni királyok hányszor, és miként törtek a

alkotmány

névszerint Lajos és

közelebb

ellen,

fhercegn

Károly fhercegek és Zsófia

Ferenc

miként láziták

a magyar nemzet ellen a hor-

föl

vátokat, szerbeket, oláhokat, szászokat, ,,

magyar

folytatja

:

mind a jog, mind a hazafiúi kötemind a körülmények állása, mind a had-

Tehát

lesség,

sereg

méltányosság,

iránti

a

mely hadsereg

hogy a nemzet egyszer mondja meg, hogy mig a hadsereg vérzik, bizfölötte alkudni tos is lehet abban, hogy senki nem fog oly föltételek mellett, melyek végett megkívánhatja

nem

már,

volna

lett

méltó vérét ontania; és a köte-

lesség a nép iránt,

miszerint a nép tudja, hogy

elvezendi áldozatainak

szabadság

és

koknál fogva,

önöket vetve

gyümölcseit, mely a jólét,

Én,

boldogság. itt

mindezen indo-

az Isten templomában fölhivom

uraim, nemzeti képviselk, hogy számot Isten,

lelkiismeretük,

a haza iránti köte-

lességükkel, vegyék bölcs tanácskozás és elhatá-

rozás

ben ki

alá

van

indítványomat,

melyet a következk-

szerencsém elterjeszteni

:

Mondassék

a nemzet nevében határozatilag, hogy

187 1.

sült

Magyarország

a

vele törvényesen egye-

és hozzá tartozó

Erdélylyel

minden orszá-

gokkal,

részekkel s tartományokkal egyetemben,

szabad,

önálló

nyilvánittatik,

és

európai statusnak

független

és

ezen

egység

statusterületi

föl-

oszthatlannak, épségére sérthetlennek kijelentetik.

A

2.

nemzet gása az

Habsburg-Lothringeni árulása,

elleni

ország

területi

és az ország

elszakitását,

eltörlését fegyveres

végett

idegen

által,

hogy

épségének eldarabolását, Er-

Horvátországnak

és

magyar

hitszegése és fegyverfo-

nemkülönben azon merény

által,

délynek

ház, a

Magyarországtól

önálló statuséletének

erszakkal megkisérleni,

hatalom

fegyveres

erejét

s

e

is,

a

nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét

mint

sanctiót,

kétoldalú

ország

s

kötések

alapján

tartományai

Habsburg-Lothringeni egyesült Erdély és

tományok nevében ország

ugy a pragmatica

általában azon kapcsolatot, mely

fölötti

örökre

közötte

közt

és Magyar-

ezen

fönnállott:

ház Magyarország, a vele

a hozzátartozó részek

s

tar-

uralkodásból ezennel a nemzet kizáratik,

területérl

kirekesztetik,

minden polgári jogok

s

és az élve-

zetébl számkivettetik. 3.

Midn

természeti ládba,

a magyar nemzet elidegeníthetlen

jogánál

önálló

s

fogva, az európai statuscsa-

szabad státusként belép,

egy-

188

szersmind

ha

irányában,

státusok

saját jogai

nek, békét s barátságot

melyek

népekkel,

alatt állottak, jó tatni,

s

minden más

hogy

kinyilatkoztatja:

tartani,

nem

sértet-

különösen azon

velünk egy fejedelem

ezeltt

szomszédságot alapitani

s foly-

a kölcsönös érdekek alapján barátságos

kötésekkel szövetkezni elhatározott akaratunk. 4.

Addig, mig az ország kormányzati rend-

gylés megalapítaná, az országot egész kiterjedésében egy kormányzó elnök szerét a nemzeti

fogja a kel

maga

veend

mellé

felels

miniszterek-

számadás kötelezettsége mellett kormányozni. 5.

Ezen határozatokban kimondott elveknek

nyilatkozványba foglalása

fogalmazása választ-

s

mányra bizassék." Kossuth beszéde végeztével

Almásy

kérdést

Pál,

intézett

a

ház

elnöke,

a képviselkhöz:

kivánnak-e az elterjesztett indítványokhoz hozzá szólni?

A képviselk adta

kiáltásban

testülete ezen általános föl-

válaszát

Elfogadjuk egészen

:

Ezután általános lelkesedéssel Kossuth

kormányzónak" gylésen,

:

Almásy

ház

I.

József

1707-ben az ónodi

királylyal

szakítottak,

eb ura fakó

Kossuth két

kurucok

a

midn

ezt kiáltván

a

kiáltatott ki.

tettek

így

„ország-

föntebbi elnökei

Pál, s

:

nyilatkozatai, indítványai br.

Perényi Zsigmond és

jegyzje Szacsvai Imre aláírásával

189

Európa

raanifestumba

népeihez,

foglalva, ápril

19-én közzététettek.

Május 2-án Kossuth kormányzó minisieriumá-

nak következ ügyér

s

pénzügyér

:

Seb;

ügyér

gr.

:

Duschek Ferenc

vallás-

s

választott csanádi

vics

elé:

bel-

Szemere Bertalan; Batthyány Kázmér

ministeri tanácselnök:

kül- s kereskedelmi

László;

a ház

tagjait terjeszté

közlekedési

;

püspök

:

Gsány

:

közoktatási: Horváth

Mihály

igazságügyéz

Vuko-

:

hadügyér: Görgey Arthur.

Szemere a maga programmjában kormányát demokratának, forradalminak és republikánusnak

A

jellemezte.

békepárt,

s

a

köztársasági

elvnek ellene volt a

kormány nagyobb

része,

élén Görgey és az egyesült két párt teket tett a

elkészüle-

—

kormány megbuktatására.

a hadügyérség mellett a hadvezérséget tartá,

neki

a

s

Visockit,

Görgey is

nem tetsz Dembinszki

Percei

helyébe

Vettert

annak

s

meg-

helyébe a had-

állitá

testek élére.

Mig ezek Budán az

ifjú

£

Debrecenben történtek,

Ferenc József császár Varsóban

zott Miklós

orosz

cárral,

ki

neki a

találko-

magyar

lá-

zadás elnyomására hathatós segélyt akként Ígérte

hogy tábornagyát Paskievicset 200.000 emberrel Magyarországba küldi, szükség esetére meg,

ugyanannyit inditand a határra.

Midn

e

miatt

Lamoriciére, a francia köztársaság akkori

péter-

190 vári követe felszólalna,

Európában

azt felelte

:

a forradalmat

hadaim Magyarországban, a poroszé Badenben, a franciáé Rómában. leverjük,

az én

Kossuth június 5-én pestre. tett

Másnapra pedig országos

böjtöt

hirdette-

támadás

fenyeget

az orosz részrl

Buda-

tartá bevonulását

elhárí-

tására. Ezen aggály közé vegyült azon örömhir, hogy Arad vára, miután a várbeliek ehökben 30

lovat megettek, a kiküldöttek pedig hirül

hogy Buda vára

be

van véve,

s

vitték,

a császári se-

regek a határig szoritvák, hét havi ostrom után az

rség

elvonulása

tisztességes

megadta magát,

június

föltéte

alatt

Temesvár ezután

2-án.

szorosb ostrom alá vétetett.

Augusztus 9-én Temesvár közelében SzentAndrásnál

érte

utói

Haynau

a Szegedtl eddig

s

e

miatt

egyébként

is

kaszás újoncokból

hátráló

reget.

Bem

demoralizált,

negyedrészben álló

magyar

éppen akkor érkezett meg

s

se-

vévé át

Dembinszkytl a vezényletet, erre-arra parancsosztás közben azonban lováról lebukott s karját kificamitván,

nem

madt zavarban teljes

akadt hirtelenében,

ki

és fejetlenségben pótolja.

végzdött a csata. Temesvár Vécsey ostroma

ta A

tá-

sereg-

feloszlásával

Ezzel

alól

fel-

szabadult.

Augusztus 10-én Görgey tertanácsban elterjeszté, hogy

Aradon a miniszmiután egyesülé-

191

semmi sem

sét a déli hadsereggel ség,

hogy a kormány a

t

el,

Bemet

hogy

kijelenti,

nem

Erdélybe

gátolja, szük-

f vezérletrl ilyennek

határozzon;

nem

fogadhatja

Különben

követheti.

a nép

is

megunta a háborút s békét óhajt minden áron. mert nem gyzi a hadak élelmezését és a tábo-

A

rok utáni fuvarozást.

lszer és pénz

ugyan kész

tékán van.

megküzdeni Haynauval, céltalannak

tázást

a

kormány

Javasolja

áron

fogya-

Maroson

átkelni a

de az orosz

tartja.

minden

is

s

elleni

csa-

tehát,,

hogy

alkudjék

meg

az

oroszszal.

Másnap sának

híre.

jött

E

meg

a déli hadsereg

felbomlá-

váratlan eset villámcsapásként ha-

tott

mindenkire. Görgey szörnyen felpattant, mi-

dn

megtudta, hogy Kossuth már korábban Bemet

magyar hadak fvezérévé. Most Koshogy miután a dolgok végsuth maga zetes fordulatával a kormány vitele lehetetlenné vált, Görgey teljhatalommal ruháztassék fel, hogy

nevezé

ki

a

ajánlotta,

az oroszszal megkezdett alkudozást folytassa. Gör-

gey követelte, hogy Kossuth a kormányról az részére Írásban

vetkez

írásbeli

mondjon

Kossuth

ezt a kö-

nyilatkozatban tette

A A

le.

nemzethez!

szerencsétlen

Isten a legközelebbi

harcok után,

melyekkel

napokban meglátogatta

a

192 nemzetet, nincs többé remény, hogy az egye-

nagyhatalmasságok ellen

sült orosz és osztrák

az önvédelem harcát sikerrel folytathassuk. Ily

körülmények közt a nemzet életének megmen-

jövjének

tése s

biztositása

egyedül a hadse-

reg élén álló vezértl lévén várható, s lelkem tiszta

meggyzdése

további

létezése a

szerint, a

adom

hazafiúi

is

a nemzetnek,

érzéstl

indittatva,

válván

magam

:

melylyel

tiszta

minden

hazámnak

a minisztérium

s

ezennel

hogy azon

lépteimet s egész életemet egyedül

szentelem,

nemcsak

nézve

nemzetre

haszontalanná, de károssá tudtára

mostani kormány

nevében

míg a nemzet

a kormányról lelépek s addig,

& maga hatósága szerint másként intézkednék, a legfbb polgári s katonai

hatalmat

Görgey

Arthur tábornok úrra ruházom.

Megvárom tle zet s a

s

azért

az Isten, a nem-

história eltt felelssé

ezen hatalmat

legjobb

teszem,

hogy

tehetsége szerint sze-

gény hazánk státus-életének megmentésére,

ja-

vára s jövjének biztosítására forditandja. Szeresse hazáját oly önzetlenül, mint én szerettem

és legyen a nemzet boldogságának biztosításá-

ban szerencsésebb nálamnál. Cselekvéssel többé

zámnak,

ha halálom

nem

használhatok ha-

valami jót

számára: örömmel adandóm

eszközölhet

életemet áldoza-

193

Az igazság és kegyelem Istene legyen a

tul.

nemzettel.

Aradvárban, aug. 11-én, 1849. Kossuth Lajos kormányzó.

ugyané napon következ kiáltványt

Görgey bocsátotta .,

ki

Polgárok

Magyarország eddigi ideiglenes

!

kormánya többé nem a

létezik.

A kormányzó

miniszterek hivatalaikról önként

Ezen körülmény

által kényszerítve,

s

lemondtak.

a katonai

fparancsnokság mellett ideiglen a polgári fhatalmat

is

átvettem.

Polgárok a hazáért

harccal

!

A

mi súlyos körülményeink közt

még tehet, mindent meg fogok

vagy

békés

fogja parancsolni s

hogy

a

uion,

tenni,

miként a szükség

minden esetre oly módon,

már annyira

megfeszített

áldozatok

könnyittessenek, az üldözések, kegyetlenségek, gyilkolások megszüntessenek.

Polgárok sors csapásai

!

Az események rendkívüliek leverk

mítani lehetetlen

;

:

ily

;

a

helyzetben elre szá-

az én tanácsom és kívána-

hogy békésen vonuljatok vissza lakjaitokba s még azon esetben se álljatok ellen részt a harcban, ha az ellenség s vegyetek

lom

az,

yárostokat

megszállaná;

mert személy-

s

va-

gyonbiztosságot valószínleg csak ugy nyerheiKossuth.

194

ha tzhelyeiteknél, békés foglalkozásaitok közt nyugodtan maradtok. tek,

Polgárok

l

A mit

az Istennek kifürkészhet-

len végzjse reánk küld, férfias

önérzetünkön

gal s

veszhet

alapuló azon

hogy az igaz

trni,

fogjuk

határozottság-

reménynyel örökre

ügy

nem

el.

Isten velünk!

Ó-Aradon, aug. 11-én, 1849-ben. Görgey tábornok."

ígyan

ez

alkalommal Rüdigeihez

ezt irta:

„Tábornok úr! Ön bizonyosan ismeri ha-

zám szomorú

Megkímélem tehát önt mindama kísértetiesen ösz-

történetét.

fárasztó ismétlésétl

szefügg eseményeknek, kétségbeesés harcába, ságainkért T

elbb törvényes szabad-

aztán létünkért,

bebonyolitottak.

bennünket a

melyek

A nemzet

mind

jobb.

s

mélyebben

mondhatom,

nagyobb része a harcot könnyelmüleg nem keemberek segélyéreste,- de számos becsületes nemzethez nem tartoztak, de kik ugyan vel, a viszonyaik által abba bek- vonattak, becsületesen, vitézül s gyzedelme.-en megállta.

Ekkor parancsolá az európai felsége,.

politika,

Oroszország császárja

szövetkezzék,

hogy

hogy

Ausztriával

bennünket legyzzön

s

.

további harcot Magyarország alkotmányáért le-

195 hetetlenné tegye

.

.

Megtörtént

.

.

.

Ma-

Ezt

.

gyarország számos derék, jó hazafiai elre látták s megjósolták. A jelenkor története fel

—

fogja egykor fedezni:

mi inditá arra az ideigkormány többségét, hogy azon szózatok ell fü'et zárjon. Az ideiglenes kormány nem lenes

A legnagyobb

létezik többé.

gébbnek

Ed, a tetté,

tett

veszély

leggyön-

t.

találta

embere, de

a további

vérontást

gyarországra nézve

nem

a haszontalan

Ma-

hasztalannak,

károsnak

láttam,

azt az orosz interventió kezdetében

is

miként kijelen-

tettem.

Én ma mondana le

felszólítani az ideiglenes föltétlenül,

kormányt:

mert fönnállása az or-

szágjövendjét napról-napra borúsabbá és szánandóbbá tehetné. Az ideiglenes kormány azt elismerte s önként lemondott, a legfbb hatalmat az én kezembe tevén le. E körülményt az én legjobb meggyzdésem szerint arra használom fel, hogy az em-

bervért kíméljem s békés polgártársaimat, kiket

többé

nem

megmentsem,

moraitól

leteszem

téllenül

hader

védhetek, legalább a háború

többi,

vezéreit

ismerjék,

is

s

tlem

ez

midn által

nyo-

fegyvereimet talán

elkülönözött

a

föl-

magyar

osztályainak

arra indítom, hogy velem együtt

el-

miképpen Magyarországra nézve most 13*

196 ez

legcélszerbb,

a

példámat kövessék. E

s

lépésnél bizom a császár magasztalt nagylelk-

ségében, remélve, hogy annyi vitéz kik,

elbb

mint

hatalma

által

osztrák

harcba keveredtek, sorsnak

s

egy

a viszonyok

tisztek,

ez Ausztria

társamat,

tlleni

boldogtalan

szomorú

bizonytalan

Magyarország mélyen

sujlott népeit,

melyek igazságszeretetére építenek, ellenségeik véres bosszú-dühének kitétetni gedni. Elég lenne talán,

nem

ha én

fogja en-

magam esem

áldozatul.

E ön

levelet

önhöz intézem tábornok

volt az els,

adta nekem,

ki

úr,

mert

azon becsülés bizonyságait

melyek bizalmamat megnyerték.

ha a további

Siessen ön,

vérontásnak

elejét

venni akarja, a fegyverletétel szomorú tényét,

a legrövidebb

id

alatt,

de oly

gessé tenni, hogy az csak

módon

lehetsé-

az orosz

felsége

császár hadai eltt menjen végbe. Mert ünne-

pélyesen kijelentem, hogy készebb vagyok egész

hadtestemet egy kétségbeesett harcban, legyen az bármi túlnyomó

er

ellen,

megsemmisittetni,

mintsem hogy az osztrák hadak eltt nül rakjam

le

föltétle-

fegyvereimet.

Én holnap, augusztus

12-én,

Világosra,

holnapután, augusztus 13-án Borosjenre me-

gyek seregemmel; mit a végett közlök önnel,

hogy ön

az osztrák és az én

seregem

közé

L97

vonulhasson,

s

engem

elválaszszon.

A

legrövidebb

válaszát,

határtalan

az ön

bekerítsen irtö

és

amattól

alatt

elvárván

nagyrabecsüléssel

vagyok Ó-Aradon, 1849-ki augusztus 11-én. Görgey Arthur. a

A mint

akként

irta,

tévé

a

:

Görgey kiadta a fegyverek lerakása csát.

És most, szomorú

vendölésének, hogy

„eljött

világosi fegyverletétel

lefegyverzett

a

paran-

nagyszer

Haynaunak adták

át,

deket az osztrák

seregbe

halál,

vérben

áll."

után az oroszok a

magyar hadsereg ki

iránti

sejtelmében a költ jö-

hol a temetkezés fölött egy ország

A

Schlick

már közel levén Rüdiger Vimagyar hadsereget bekerité, mire

osztrák tábornok lágosnál

Görgey.

mind

csapatait

ezeket és pedig a honvé-

rangkülönbség nélkül

közlegényeknek, a császári seregben szolgáltakat a fegyszázadokba

(Strafcompagnie) soroztatá;

volt császári tiszteket pedig

a

mint rabokat Arad-

várába hozatá, melyet Damjanich aug. hó 17-én adott át az orosznak, az pedig Haynaunak.

E

tény után Paskiewics a

fogyott

kolera és

egyéb

három hónap alatt 15 ezerrel meghadait északi hónába sietve visszavezette.

betegség

Varsóból

által

négy milló

forint

áru

Kossuth-bankót

198 küldött vissza Ausztriának

folyó

rubel értékben

beváltás végett.

mig Kossuth, meneÉlni tudott a hazáért, de meghalni nem.

Világos! a nemzet temetje

lett,

ki a hazáért halni készült folyton, külföldre

kült.

Most már bátran kérdezhetjük Jogos volt-e forradalmunk?

Jogos volt-e forradalmunk?* Az a

áhítatos

a

szenvedés,

sóhajok a mellekbe

bnhdés

meg

semmisittelett

ideje

az utolsó

szorultak;

beállott s alig

magyar sereg: az

akasztással, fbelövéssel és bebörtönzéssel párosult

bosszúvágy többé mi korlátot sem ismert.

Hazánk

•

melyhez

szinjátéka,

mény, annyi szép

kilátás

annyi szép

volt kötve,

—

re-

tragoe-

diaként végzdött. Ihletve volt akkor Vörösmarty

,

midn

mondd, hogy „sírjánál a félvilág könyekbe Valóban, azon nép, mely életével, vagyoborul nával áldozott, jobb sorsot érdemlett. Azonban, \"

ha igaz

az,

adja az

Ur

hogy igaz legyen: elbb vagy utóbb a

Isten,

miként a szerencsétlenség

felvilágosodás s ezzel a jobblét forrása, valamint

a hiba forrása a szerencsétlenségnek.

Szükséges

volt-e,

elkerülhetetlen-e,

eszélyes

vagy ildomos-e, hogy azon népfajt, mely általánosan anyagi jobblétben gyarapodott, (mi a szellemi gyarapodást szintén föltételezi) népfajt, bár lassú, de

hogy azon *

és

Eszmék

szereplirl

;

és Jellemrajzok az 18(8'9. Irta

Mészíros Lázár.

— mondom,

nyugalmas halaforradalom eseményei

200

— és

dásából felriaszszák ?

sem nem

dott,

élsköd térre vigyék? hogy sem sem arra nem képzett, el nem ké-

értett,

hogy

szített cselekedetre ingereljék?

dül

mások

keresett

valami

feletti

nem

hogy sem nem álmo-

sem nem

kivánt,

mindenét

létét s vele

látatlan,

elre

ezzel alig ser-

kockára

tegye

—

kiszámíthatlan jobbéit,

egy

midn;

inkább lehetett a vesztéstl tartani, mintsem sikert

reményleni ?

—

Szükséges volt-e?

nem tudom;

de ha a

természetben minden összefügg, akkor minden

vagy egy

Birni vélt

fbb

tudományunk dacára,

gondviselés

határozott

nyögünk, elkerülhetetlennek

Hanem

a mellett

be

kell

kell

birt

minthogy

rendelete

alatt

vallanunk.

vallanunk azt

is,

hogyha valamely sikert remélhetett is a merény, az 1848-ki év els harmadában egy egész alárendelt állásból

valamely szabadabb állásra

s

a

mind a két hemisphaerán létez angol fajtól követelt seifgovernement-re vergdhetni ez az id:

nek eszélyes, bár

A

mostani

kelléke

nem

nagyszivü választása

társadalmaknak ez

nem

lévén

—

kár

azonban

utóbbi

fölötte

volt..

szót

veszte-

getni.

Ha a

legnehezebbet, a kezdetét

lasztotta: volté joga

oly jól vá-

hozzá a népnek, hogy kor-

mányzási alak változzon? Mig az ész

s az

igaz-

ság törvényei helyett a történeti s positiv jogok

201

uralkodnak, e jogra felhatalmazottnak

midig

tartani a

Macaulay

mig

népet,

Babbington

valaki

meg nem

mondását

Angolhon XVII. századbeli

mind-

kell

czáfolja,

melyet

mon-

forradalmáról

„A jog, melylyel valamely nép ellenáll a rósz kormánynak, szoros hasonmása azon jognak, melylyel az egyén törvényes védelem hiányában megtámadóját megsemmisítheti. Nem köteles a dott:

társaság mindazt szenvedöleg eltrni, mit a zsar-

nokság vele éreztethet emberi lény.

ellentállás.

találkozott

ki

végzdik

lett

vona,

s igy

jogai sérttettek,

s

hogy

hogy nemzetünk törvényei,

b

sérelmei s ezek orvos-

az ausztriai ház az

ideje óta keletkezett

vekbl

azt sem,

a türelem, hol az igazolható

lására kívánalmai voltak, vannak, s

vi-

u

Eddig Macaulay,

dinánd

még

a rósz kormányzat meddigjét

lágosan kifejteni képes

hogy hol

nem

mert

;

—

azt

I.

els magyar

Ferkirály

törvény- és történeti köny-

kivehette.

Ha már

feljogosítva volt anyagi és szellemi

fejldéséhez méri. történelmi és positiv törvények,

szerzdések érdemlett

által biztosított,

igazságos

egyenes,

kormányzatot követelni teni bíróság,

sok véráldozattal meg-

mint

:

és részrehajlatlan

kissé kétes s csak az

egyedül igaz

dönthet el azon nemzet és fejedelme

axióma, között

ítélszék

is-

által

vájjon a fennálló, a

eskü

által

ersített

202

kölcsönös állam-szerzdések mellett volt-e a nemzet feljogosítva egy olyas eltér, független

mely magában benfoglalja azon

követelni,

melybl egy

olyas

társország-féle

állást csirát,

állapotot

leszszen ki Ausztria ellenében, mint

Norvégiáé

pl.

Svéciához, vagy mint a svájci kantonoké a

három fkantonhoz, vagy

tozó rativ

állammá alakuljon? És ha ez mind kétes

—

dási alapot nyújt:

örök

s

nem

végre,

fölötte

fej-

vál-

hogy foedesok okosko-

kétes az, legalább az

morál

igazság és a valódi

eltt

nem

:

(a

status-igazságot és morált csak érdeke kielégítése tételezi az,

ki

hogy valamint nem becsületes egyén ünnepélyes szavát megszegi, úgy azon korfel),

mány sem

tekintethetik

becsületesnek

mostani diplomatiának errl nak,

—

is

mely az ünnepélyes

maga

jogokat

meg

szegi

s

tiszteltetni

mányról

is

akar

;

bár a

eltér nézetei vanesküvel

biztosított

mégis atyai kormány-

névvel kérkedik és büszkélkedik,

ségben

—

st

ilyen

min-

bár az ilyes atyai kor-

Napóleon rég elmondotta, hogy „gyak-

I.

ran nincs zsarnokabb oly kormánynál, mely magát atyainak nevezi és tartja.

Hogy a jogos koltatott,

kevésbé

kormányé,

nem

volt,

s

térrl a forradalmira erszavolt a

nép hibája, mint azon

mely a nemzet irányában igazságos ennek sok jó, nagylelk, áldozatkész

áetteit legtöbb

izben

nagylelk

feledéssel viszo-

203 nozta, s ezen spanyol

jezsuita-modorú

egész a legújabb idkig

midn

uj

kat

azon remény

is

jogokkal

azokat els több

megtartotta; s most el

osztotla ki*),

S hogy Bécsbl ezt

egész mértékben gyakorlottak, sottakból**),

ven

—

az eddig olva-

vagy még máshol olvasandókból

kiviláglik s

Ha

tehát

az államalak

kivilágland.

magyar

s

háromnegyedrésznyi

megváltoztatására, lássuk

szervei és eszközei ennek kivivhatására

**)

b-

szempontból feljogosítva volt a nemzet

igazsági

-•)

hogy

vagy mi

megcsonkítja,

visszavonja.

is,

a nemzetet, e jogo-

fejében

alkalommal

egészen

:

látta

eljárását

T

i

az 184-8-diki törvényeket

Hivatkozás Mészáros emlékirataira

?

:

voltak-e

Volt-e biztos remény forradalmunk

si-

kerére ? Mi a szereket

Magyar- és Erdélyhont

közvélemény már régi idk óta

a nagy európai

Kis-Európává

illeti,

tette

5000-nél több

négyszögmért-

fldnyi területe miatt, melyen annyi használható

anyag

hogy gyártmányokon

találkozott,

kivül (mik-

nek behozatalát szintén kevés ermegfeszítéssel

id

rövid

alatt

termelése az elbbi atyai kormány által díttatott el),

s

nélkülözni birta volna, bár azok

—

a külföldi

segélyt

nem moz-

könnyen

nél-

külözheté.

Mi pedig mszeres eszközeit

illeti,

hogy ha

egy népfaj 5V2 milliót számol, (mennyit a magyar törzs számolt s

késbb

csak Ausztria oktalan és

politikátlan bánásával emelte e

szám

harmadánál többet dát,

úgymint a

tót

jának mondhatta,

dának

:

azt 8 millióra), s

királyság

s az összes

tesz ki

;

s

ha

14 milliónyi népe

ha a másik harma-

német rokonszenvü barátst még ha harmadik harmas

a szerb, szlavóniai, horváth és oláh fajok

205

római katholikus részének többségét tónak tarthatta,

— úgy bizvást

a karban hiány

nem

Mi a tagok tén

sem

hozzá

szí-

elmondhatja, hogy

mutatkozott.

fejeit

néhány külön

is

szót

késbb szinmég azokban

kiknek

illeti,

szentelünk,

volt hiány.

Legalább

nem mennyiségre

illetleg óhajtott volna a

nézve.

Minségét

nemzet talán jobbakat,

mivel a választottak sokja a kisebb-nagyobb, nyil-

vános és magán, hivatalos, barátsági és tanácslói

körökben a középszerség bélyegét mutatta.

Meg

kell

azonban

hogy ebben majd

vallani,

minden népnek közös eljárása van, talán azért, maga tömegestl középszernek érzi mamivel természetes, hogy ahhoz szit gát, következleg jobban, kihez inkább hasonlít. Igazság szerint azonban vádolni a magyar lett

ben,

midn

azzal,

lehet általában

hogy

igen változó

irányában, bár több eset-

kedvenczei

volna

választásai rosszak voltak, az

tatlanság e:*ény

Ha

fajt

nem

lett

állha-

volna.

a történelem könyveiben valahol az Isten

keze mutatkozik,

—

emberekkel valami

ben több

férfiút

ez akkor

nagyra

enged

látszik,

célozván,

születni,

kik

midn azon

az

id-

azon nagyot

véghez vigyék, különböz tehetségeikkel egymást kiegészítendk.

Ha

tehát egész

Magyarhon vagy ennek fbb

206 értelmei

és

eszei

volna a történelmi

tudták

ki

könyvekbl szemelni ezt a tanulságot, azaz ha a positiv modorú tudósok mintája szerint, kik

—

összehasonlítás által akarnak haladni a tudomá-

— k

nyokban,

is

volna ma-

összehasonlították

gukat, vagyis figyelmüket a

fbb

szerepek kellé-

keire kiterjesztették volna, és

amerikai

a)

nem

maguk eltt

területeket

terjedt

találván, kiknek több év alatt mindig vesz-

mivel az egyik térrl a másikra

teniük lehetett,

menekülhettek

s

újra gondolkozhattak ellentállási

eszközökrl

nem

b)

lévén

Magyarországnak népszelleme

népfaj egysége,

szági

nagy eszméje, melynek csétlenség

tyúzza c)

nyilt kel,

azt

s

kivitelére az

még jobban

sarkalja

franeziaor-

közös

egy

els szerenés

sarkan-

;

nem

lévén a hazának egyenes és mindig

közlekedése tengeren keresztül azon népek-

melyek irányában hajlammal

szükségeit lyöket

is

népfajok e)

tevleges segé-

tekintetbe az országnak rósz

helyzetét;

földrajzi

vagy

nyújthatták volna;

nem vévén

d)

késbb

pótolhatták s

viseltettek

által

más érdek

és ellenszenvü

súlyosbított környezetét;

látván a hadi tehetségek és értelmek hiá-

nyát (mivel ha voltak

másérzelmüek

voltak,

is

:

vagy elaggottak vagy

vagy régóta máshoz szokva,

207

nehezen simultak,

az újhoz

meretük

öntudatuk

s

nem

azzal régi lelkiis-

s

magukat;

vetkezleg semlegesen viselték

még

az ujaknak pedig

id

csak

deteiket

a

sok. bárha

hogy

s

nem más,

hogy kifejldjenek

kelletett,

meg, kö-

barátkozott

mint

cseleke-

s

körülményekhez arányosíthassák)

;

s

végre

ha a

f)

politikus,

ban államférfiak

diplomatikus

létezését

meg

is

s

egyáltalá-

engedem, kér-

dezem, vájjon ezek. vagyis az 1847-rl

mköd

fszereplk

mi a

kelléke? ily

okos emberiséget és népszerüsé-

sikerrel

ha pedig

dn

—

kezesked forradalmak fbb

látták

fbb

kellékekkel biró

mint Strausz

a föntebbiek

szereplt

ugy államunk változásáéi! feltételez

s

más

az egészen

eseményekért

márciusi

vették észre, hogy az

gyarokkal akkor

szándékozott

talállak,

jele,

talán

hogy az

idé-

könyvbe nem pillantottak be

zett történelmi

nem

s

Az összes emberiség Krisztus",

„

kevesebb hévvel vívtak volna,

s

nem

hiányát

Krisztus urunkat találni vélle, mi-

mondotta:

alakot

má-

találtak-e egyikben vagy

lángészt, határozott akaratot,

sikban oly erényt, szilárd jellemet,

séget,

1848-ra

—

még nagy s-

Ur

célt

Isten velünk

végbevitetni

jól

ma-

nem

fájdalmasan megbuktunk!

Megbuktunk ezért: de még azért is, mivel a szerencse soha sem üldözött minket annyira. Oly szerencsétlen

népfaj

vagyunk,

mint a milyenre-

-208

mélabús zenénk mutat. Elmondhatjuk magunkról, hogy rövid örömökre és hosszú fájdalmakra születtünk.

Mi sem

még mi sem

sikerült s talán sok

hosszú ideig

sikerülend.

Hibáink sok dics tetteink eredményeit meghiúsították,

s

ezek mellett csak annyiban szabad

kérkednünk, hogy szép

bnökkel nincs vétségektl

noknak

tetteink

undok

emléke

terhelve. Kisebb peccadillek vagyis

ugy

sem akarjuk magunkat

ártatla-

vallani.

Forradalmunk jogosságáról, eszélyességérl, szükségességérl

s

talán elkerülhetetlenségérl

szólottunk, s azon

minden után,

eredményre

reményeink,

dugába dltek

megalázóbb,

kevés csillogva s

zsarolóbb

zánk osztályrészéül.

is

hogy fényl id

jutottunk,

függetlenség helyett a leg-

nyg

jutott szegény ha-

Kossuth.

Midn honunk bevallottuk, erkölcsi

úgyszólván óhajtott

hogy a

erk sem

ségre nézve

buktának

—

testi

erk

mikép a érjen

min-

csakhogy

nem

jól ki

—

beszélénk,

mellett szellemi és

hiányzottak,

hevenyészett uj

sikert

okáról

számitott s

államalkat

szükséges

kivivása

lett

volna,

mint valaki azt megjegyezte; „ oly politikus értelemben és erényben oly egész férfi, férfi,

ki

meggyzdése

désének ereje

és

önidszaka

képes

által

férfi,

ers

meggyz-

volna a többi

lett

vi-

nemcsak belátni s annak valódiságáról honfitársait meggyzni, de még képes is

lág politikáját

szelleme erejével,

szónoklata

hatályával s láng-

esze uralmával azokat vezetni." zott s mivel több

—

más hiány

is

Ily férfi

hiány-

vala észlelhet

hazánk megbukott.

Midn

e

sorok

irója

a

veszélyben

forgó

ügy megmentésére hivott legfbb szerepl egyéa mintájául a fentebbi jellemet tzte ki, lássuk

már most: mink Kossuth.

volt?

hogy annál világosabban

M

210

meg magunknak, vájjon nem másként.

magyarázhassuk

miért

történt ez és az úgy, s

Magyarhon, bár Európában szép lal

s

el,

idegent

bár mióta

áll

sok

mégis ugy tekinte-

s kérni kellé. Azért

hallá,

hogy

bizonyos

bekebelezett

melyet a hatalomnak

nemzet,

is

sokban

ellentáll,

létezik,

s

faj

biró

kérdezni

csodálkozott Európa,

nemzet

itt

mas Ausztriának tettei

a dunai gzhajózás,

nem mint szabadalmakkal

de

csoportozata,

dn

fog-

visz rajta keresztül,

mint Ausztriába

tett,

tért is

mi-

mely a hatal-

mely több

jeles hadi

következtében már elnyt is vivott ki magának.

Hanem

a diplomatia

máskép gondolkozott.

Eunek néhány barátságos képviselje

eljárásun-

kat politikai calamitásnak, egy másik biztosságot

nem

gerjesztnek,

bnnek

úgyis

az

érzelm

ellenséges

pedig

vallotta és tartotta.

Bár a diplomatia

ellenszenvvel

viseltetett

ha a csodálkozás terérl a tevleges térre átlépni kezd angol népnek id engedtetett volna addig agitálni, mig a kormány a vox populi vox Dei-t elismeri, ügyünk a diplomatia irántunk,

—

dacára

is

nyerhet vala

valamit:

akkor fogyatkozott dicsségünk

hanem éppen csillaga,

s

csak

sajnálattal találkozhatott.

Azt lehet tehát

kérdezni,

ványult csillagunk ?

—

fiainak legfbbje

az,

is,

hogy

miért hal-

Mert a hon kormány-férkit

a sorsa hon regene-

211 catiója

id

hatalmas

eszközéül, élesztjéül,

óta értelmi munkásául

értékére nézve kevésbé

választott,

volt

futó csillag vagy északi fény.

s

régibb

—

bels

mint inkább

sark-,

S mégis ugy

látszott,

mintha a gondviselés benne a választottak egyikét jelölte volna

ki

mert

;

elébb bünhödtette,

hogy a hon szabad

désének vértanújává fény sugározta a

véleményeért

politikai

legyen

körül

fejét.

késbb

s

Ekként

hon erlködéseivel, igyekezetével

:

kifejl-

bizonyos azonosítja

az egyénisé-

gek minsége szerint egyiknek mestere lesz, kire amaz esküdhessék, másiknak barátja, soknak a szellemi és politikai

pesség,

tehetség vagy

ké-

politikai

többnek a hazafiság példánya

;

s

mind-

annyian a szabadság erélyes vezérei egyikét, apostolát találják

Midn

benne.

kormány változott, s alakja is változni kezdett, az események következetessége s az elbbi idkben kifejtett munkássága e férfit a fbbek egyikének jelölte ki, s a nyilvános vélemény legfbbjének tévé miért mert ha az értelmes tömeg vagy a corpus juris sanior pars a

!

;

többségét talán is

nem

is

birta,

de

—

még ezek

közt

találkozott hajlammal, mert igényeinek legtöbb

elnyt és kezességet

nyújtott,

s

mert a nép rop-

pant többségével igazán dicsekedhetett, mihez rult

még

az ifjúságnak

hozzászitása.

erélyes,

hevült,

já-

roppant

212

Ezen egyén Kossuth Lajos

gyermekes együgységgel,

„lángésznek

költi ihletünek asszonyi gyengédséggel* kitl Ausztria

vánított,

hideg

kit a

rültnek nevezett Urghardt Dávid

s földiéi által

bölcsész

volt,

s kit ellenségei

is

félt,

— nyil-

a diplomatia tartott

értelmi tehetségnek vallani kény-

szerültek.

Hanem

amint a haza ujabb eseményei

t a nyilvános

lyása alatt

irója a fentebb idézett,

mintát

ismét

fölállítja

sem pedig a

tett,

nem

terhes

állhatott,

biztos révbe

igér kormányférfi-

de mivel ettl Kossuth

;

hivatásának

igen elütött,

fölött

téren

sikert

sem meg nem

kormányozni képes

Kossuth,

—

felelhe-

és veszélyes viszonyok

ekként az

s

lefo-

látjuk, — e sorok

állam hajóját

nem

is

lehetett.

mint a haza tapasztalta,

— sok

parlamentáris határozottsággal, de kevesebb sze-

mélyes bátorsággal dicsekedhetett.

A

szószéken, a

szónoklatban fenséges lény volt; az alatt s azon kivül mindjárt emberré

mében

páratlan egy

lett.

Legfbb

s

maga

ne-

tulajdona a szónoklat volt,

melylyel a magyar sziveket elvarázsolni s magá-

hoz kötni

tudta, a miért

tén beszélni és beszédet

t

a nép,

hallgatni

— mely szinszeretett, —

még

akkor

dn

a szintén beszélni és önmagát hallatni sze-

is

egyetlenegy emberének tartotta, mi-

ret értelmiség fbbjei Kossuth irányábani mukat aludni küldték.

hajla-

21S

Kossuthban

roppant és fáradhatatlan

szor-

galom létezett, s munkásság, mely ha jó eredménynyei dicsekedhetendett, magának több hálaadókat szerzett volna, mintsem szerzett ennek azon mutatványával, mely jelentségét abban látmunkálkodna egyedül szott keresni, mintha mindannyiért, s ha ö ezzel felhagyna, minden veszendbe menendene s a gép állana; tudhatta pedig, mit valamely iró mondott: „hogy ki maga akar egyedül gondolkozni, általában felhagy min-

den gondolkozással." Ennek utóbbi rá,

illik

túm

hanem

vult,

E

ama

tulajdonát,

gán erények

—

férfiak gyökerei

tiszta földjében

mint kevésbé

ide

suth inkább a keleti nép

—

agyafúrtságát

felejtett

gyarapodnak.

—

valót politika

szokott

tartotta

ugyan minden diplomatiai egy

„qui múl-

vagyis azt a valahol olva-

mondja tovább, hogy a

mott

latin szó:

nihil vult."

„hogy a nyilvános

sottat:

azt

illik

ugyan nem

sorok irója megadja neki a magánélet min-

den szép

többit

rá

fele

a ma"

De a

mellzi,

s

mezején Kos-

— mert

meg,

elnyo-

mit

eljárás feltételez,

eddig

noha

tudóssal azt tartom, hogy forradal-

maknál az egyenesszivü szereplk az egyedül ügyesek. Ha nem akar vala mindenhol csodálatot gerjeszteni, nem akarja mindig Nagy Sándor-ként a csomót keresztülvágni, vagy ha nem akarja magát Deus ex machina-nak mutatni: ugy nem idé-

214

zem, a mit lord

Palmerstonról mondott egyszer

a „Times", mit bár sajnálattal idézek zok, csol,

s

azért

Halljuk tehát a „Times

nem

volt

a

ki,

függetlenség- kivivási) mester-

tör

el.

csodálatot gerjeszt

elevenségének

lábai

Ha hanem

tényeknek,

szerint

„ha

nem

a szavakat

célt

általa okozott félel-

tojások közt táncoló mes-

hogy egyet sem

fantastikus

világ.

„Palmerston békesség-

-t:

más, mint az

mének visszahatása. ter,

késbbi

fölöttem a

Ítéljen

fentartási (Kossuth

sége

alkalma-

s

hanem mottóm meggyzdésemnek paran-

melyek

nem

irányában"

Babington

Macaulay

absurdumok"

érnek,

stb.

szavaknak,

tekinti vala

;

ö. ki

a politikát az exigentiák tudományának nevezte az expediensekben

nem

sem

volt igen válogatós,

melyek célra vezetnek, megragadá,.

azokat,

bár a logika

mi kiegyenlítést sem enged

delmes olvasottságában kiszemelhette, is,

s

ha-

mivel a politikának

sui

generis

s

:

már

terje-

azért

vagy eltér'

logikája van, alkalmazhatta volna épen azon Ma-

caulay mondását „The essence of politic

promisse",

azaz: a politikának

is

essentiája

coma

ki-

egyengetés.

Kár volt pedig ezt fejében nem tartania és sokban nem használnia; bár igaz az is, hogy sok érdekes tárgyban akadályozva hiszem, hogy

midn

Ausztria

lehetett.

mondom, mivel más népfajokat bü-

Ezeket azért mondottam és

215

nös

háborúra hívott

ellentállásra s polgári

midn zelem

ezen Ausztria

—

e

gyar eszme

alig

legyzhetésére szintén

harcot

kivívni elhatározta.

hogy az olaszhoni gy-

látta,

a magyar

által

látást nyert,

fel, s

De ha

ki-

következzék bármi,

is,

tekintjük,

hogy a ma-

találhatott oly pártolásra a kül-

magyar sziv óhajtott, s ha figyelemmel lett volna Kossuth az iránt, hogy plus minus forradalmával jogos téren állott a földön, mint a milyet a

—

magyar,

s

tekintetbe

siker nélkül

sokat

azon kormányoknál, hon, s végre

hogy

veszi,

árthat,

s

melyek

tekintvén

egy

pedig

nagy szó

árthat épen

hajlamát kereste a

az eszközöket és szere-

—

mikben sok jobb óhajtani való volt Magyarhon ómegáját, a függetlenség kimondását és ket,

:

pedig hazug indokok

általi

kimondásának sürge^

tését elhalasztja vala. Miért?

—

mert ezzel jogot

— mi a legveszedelmesebb fegyverek közé tartozik — azon vas kezekbe, melyek — ha lehet — kiirtásunkra, mivel pedig ez nem volt lehetséadott,

ges, lenyügözésünkre

reánk

—

irányozvák. Mily jajt hozott

éreztük.

Eszközökrl szólván

elébb,

ugy

látszott,

hogy

Kossuth embereit, kiket gondolatai kivivására választott,

azok közül választá, kik igenli, helyesli,

hízelgi vagy olyasok voltak, kik heves véralkatuknál fogva az elébbi túlszabad, vagyis a radicál

párthoz tartoztak. Ezek

nyelve

többet

pergett,

216

mintsem

itéletök

helyén volt; s azért

is

eljárá-

saikban a helyett, hogy eredményt hoztak volna elé,

csak zavart és keserséget okoztak.

Azok

közül, kik

tapasztaltságuk

beligazgatási

meretesek levén, a

mveltségük, munkásságuk, de

valának,

nem

nem

képzelt,

által

a

higgadtabb

honban

is-

véralkatuak

várt viszonyok közt

magukat közömbösen viselték és sem nem tolakodtak, sem a hivatalokat nem vadászták csak akkor választott, midn ket már nem nélkülözhette. Ezek egy része, igaz, hogy a fontolva haeleintén

:

ladók vagy

udvari

emberek, azaz konzervativek

közé tartozott, kik közül sok hasznos hazafi, mivel nem vágtatott, nem ugratott az akadályokon keresztül, tott,

s

fajnak

—

a hires

pecsovicsok közé

azért forradalmi tartatott,

st

sorozta-

idkben hasznavehetetlen

becsméreltetett

is,

s

kiket

Duscheken kivül Kossuth maga is megvetett, s a közvélemény irányukban szintén durván nyilatkozott.

Ezen ket,

látatlan s

tevleges befolyású itélszé-

a közvéleményt, nagyobb részben a beszéd-

ben, Írásban kenyeret vesztett sok ügyvéd, hivatalnok, fiatalabb s korlátot

ben, vagyonban,

pezek.

Ezek

st

nem

becsületben

szóvitákra

készek,

szerettek; s ezek ellenében

ménynek jobb

tr is

pap, erkölcs-

bukottak ké-

handa-bandázni

azok, kik a közvéle-

irányt adhattak volna, azaz az ugy-

L>17

nevezett jó emberek épen azért, mivel bátran állottak ellen,

—a

s

nem

a küzdtérre kilépni

nem

mertek,

gyávaság bélyegét tökéletesen megérdemlik

mert többségben levén,

mi több

ellensúlyt képezhettek s

ellenrködhettek volna.

:

S bár

átláthatta

kiki

— hogyha

—

akarta

közvélemény irányadói káros

voltát (mik közé

Kossuth nevét visel hírlapot

is

maga Kossuth volna,

—

jobbnak

is

kell

tarthatta,

a népszerségnek

sokban

mit hires irók erénynek mondanak;

némely fontosabb dolgokban, nek vallják

azt,

—

a

soroznunk),

—

ha akarta

ellentállani,

—

st még bn-

bár sokan

meg sem

honunkban

volna, a véleménynek

maga

—

e

is ellenállani,

midn

ártott

Kossuth

oly kiváló állapotban létezett, s annyira el-

ssködött mindannyiak annak

pes volt

fölött,

irányt

adni,

hogy nemcsak

st még

ember, egy magyar világot képezni Igaz, a

mi igaz

;

az

els

bár csak

is.

magyar

rium a hazai ügyek ismeretsége

ké-

miniszté-

s szellemi

tehet-

maga is a magasabb hivatalok beszörny bakokat ltt mint pl. a láng-

sége dacára töltésében

esz

;

Lonovics

együgy

jó

helyett,

kit

Hámot emelte

megnyerni

érsekségre

kellé,

az

— krajcáros

politika szerint.

Gr. Teleky József gubernátor után, kit igen

cpnservativnek servativet küld,

tartott, ki

Vay

Miklóst,

második con-

az ujabb viszonyoknak szintén

218

nem nagy

kedvelje.

fogásokat

lehetne

el

tott

ily

miniszteri bal-

mondanunk, hogy Kossuth

kell

igen

Még több

kimutatni; de hagyjuk, mivel

is

azokkal

foghatott

kezet

személyesen olyasokat

s

állí-

a fontosabb helyekre, kik a haza ügyét nem-

nem

csak hogy

st annak

mozdították el,

buká-

sát elkészítették.

Két személyre nézve azonban Kossuth ihletve

midn

látszott lenni,

nak induló viszonyok között

vele

költi ihlettsége

jelöltette ki,

kit

látása azon

férfiak

Démonja ború-

socraticus

elször Görgeyt

által

élesített be-

egyikének jósolt, kinek lelke

kisebb helyzetekben szunnyadozott, mig egy ügyes

kéz annak tehetségeit dolván, hogy nálják az

itt

is,

ki

nem

tapintotta,

— gon-

mint máshol, az emberek

embereket,

s

csi-

hogy a seregek szüksé-

ges lelkét, mely a vezérben

rejlik,

benne

feltalá-

landja.

A

midn Bemet

másik,

törvényül

csak

önszeszélyét

Erdélybe küldötte, ismeré, s a

ki

mások

irány ábani engedelmességet gyakorlatiatlan elvont-

ságnak de a

tartotta, s a ki,

ki

igaz,

Magyarhonnal

azt,

Erdélyt visszaszerzé,

együtt

el

is

veszté,

vagy ha már ezt általánosan kimutatni nehéz lenne,

—

meg

marább veszté

kell

engednie, kogy kelleténél ha-

el.

Ha Kossuth országgylés

is

alatt,

az

1847.

március eltt kezdett

több akadályra s több és bát-

219

rabb ellentállásra akad, tán

hamar, hogy

Ha

nem

tapintja

ki

oly

az országgylés spiritus rectorja.

késbb üt ki, akkor tamás eredményt mutatand fel.

a francia forradalom

lán az országgylés

Mivel a francia

forradalom

kiütött,

mivel

s

magyar küldöttséggel lévén Bécsben, az ottani vélemény vezeti

st még

az udvar

t

látta,

hogy

látta,

kiválólag tisztelik,

hozzá fordult, hogy az utcák

is

viharos és lármás mozgalmait lecsillapítsa

végre

a

hogy eszméje oly

;

mivel

sikert nyert:

fel-

sbbsége érzetében megersítve s az ügyek élére hamar jutván, szédelgést kapott, s ezen lázas állapotban csak magyar suprematiáról álmodozott, mibl még akkor sem ébredt fel, midn a horvátok fegyveres kézzel törtek be, az lázadtak,

st

ellenünk

maga

kezni kezdett. Pedig ha lekszik,

ki

oláhok

Ausztria

is

Deák nézete

szerint cse-

Horvátország és Szlavóniára

mindent megadni

s

vészen,

s

nézve

minden ellenséges érdek

egyenlítését ajánlá, az egész ügy szintén

dulatot

fel-

fegyver-

ekként

a

késbb

tett

más

kifor-

szegedi

ajánlatot elébb lehetett volna azoknak jó akarat-

nak

s

kibékülési önkénytes szándoknak tartaniok^

mert még akkor Magyarhon megtörve mint már a szegedi

nemzetgylésen

nem

tett

volt,

ajánlat

alkalmával.

Ezek szerint tökéletes

—

merészséget

mint láttuk

—

tulajdonított,

önmagának noha

nenn

:220

volt

azon merészsége, mely a haza végcélját önutón kivinni birta volna,

genialisabb

teremtette s

mivel, mint az örök végzet antagonistája, lehet-

lenné vált követelésért küzdött, kiszámított tervet,

nem

szintén

politikát

mozgalom

egész

birván,

kezei

elkorcsosult s azért

között az is

késbb

jogot adott minden pártnak, hogy eljárását becs-

mérelhesse.

Hogy

azonban

egyszer felhagyjak Kossuth

mehessek át, hogy ismét hasonlítással kell kezdenem. A németek azt mondják: „nem jó az ördöggel incselkedni, mert kelleténél hamarabb múltjának

taglalásával s jövjére

újra sajnálom,

toppan

be,"

—

mivel

s

hazánk

ügyét magyar

nyers szólás szerint „a fene megette", mi „az ördög

elvitte

a

-t

felülmúlja, s ezen ördögöt

jobbára vagy legjobban Kossuth hivta

nem tudom,

erben

nem-e,

hibázom-e,

ki,

—

azért

ha Kossuthra

deux

„Revue de mondott el:

nie."

Lamartine önmaga pedig azt monda: hogy

alkalmazom,

mit

Cuvilliers Fleurz a

mondes"-ban Lamartineról „Lamartine mint költ nem tartozott történelmet tudni, s ekként szeme sem lehetett, hogy lásson, sem emlékeznie nem kelleték, hanem csak költeegy

forradalom

csinálásához

vagy bolond, vagy Isten a költt csatolta, eharlatánt

az

kell

én

;

—

vagy gonosztev, Cuvilliers ezekhez

szegény fejem pedig a

vagy nyeglét toldja hozzá,

ki

nagy

221

dicsségének

részét

oktalanságának

ellenségei

köszönheti.

Mi jövjét

t s

—

tovább, annál roszabb

függ,

mely

minél távolabb

zarándokságban

tartja.

hogy a szerencsétlenség mint honunk elhoztam, felvilágosítja s tisztítja

—

állapotánál

elméket.

elhaladt

Kossuth,

Ó,

korú,

sanguinicus)

ideges

higgadtabb

s

roppant szellemi s

soha

is

esze

fontolóbb

—

t

törvények szerint

Továbbá, bár

—

talán a kelleténél

által

csillapítva lehet

minségre vergdhet. a

kisebb

nem

nem

itéltehet-

birandják

physiopsychologicus

hazája javára kiegyenlíteni.

lelkületét s azon, mit Stratford

stambuli angol követ róla mondott

Ganning, a

„petty fogging lawyer" (szószátyáros ügyész)

mészetét úgysem változtatandja óhajtandó

:

—

vérmes (nervoso

külömbséget

legalább

lévén szerfelett

hasznosabbá tenné, bár

tehetségei

közötti

nem

pedig

id

az

ez megtörténnék,

sége

és

véralkata

több izgatottságból

Ha

s

—

Igaz,

s

—

külföldön, hónától távol

az

idtl

ez attól az

illeti,

mégis annyi

meg

ter-

annyira, mint

elnyökkel

bír,

hogy

t

sok hibás fogásainak dacára, a haza egy uj me-

elsk közé sorozandja mindig, ki nélkül a nép üdvöt alig várandana. Az európai rényében

az

körülmények még mindig hamu

alatt

ég

parázs-

hoz hasonló állapota ha valamely nyugoti szelltl (minek azonban népszabadsági

s szabaditási szel-

222

lemben kellene propagandáznia), kevés id után a mi honunkra jelen keser és felizgattatnék,

minségében

keseredett

ugy nevét

visszahatna,

lev

ezzel összeköttetésben

s

nélkülözni

ségét

hihetleg

alig

nyozta tása a népnél

Nem

lehetne.

mivel Kossuth népszersége

nem

s

egyéni-

pedig azért,

úgyszólván bálvá-

csökkent. Mivel továbbá

oly szerencsésnek vallhatja magát,

minvel kevés

más forradalmi fnök dicsekedhetik, hogy buktának majdnem két évi lefolyása után a független forradalmi fbb szereplktl komolyan igen keveset biráltatott, számzetése, vértanusága pedig úgyis fénykoszorúval diszesíti.

De ha késbbre

terjedne hazánk újjászületése,

Macaulay

akkor talán

Babington utóitélete lord

Glarendon választása alkalmából király alatt, aligha reá is

nem

illend,

f

lehetséges az, ha egy politikus

lyok által számzetik részét

külföldön

s

Károly angol

II.

t.

i.

„Ritkán

polgári

viszá-

legjobb korának némely

kénytetik

tölteni,

hogy

midn

visszatér hazájába, képes legyen sikerrel vezetni

a haza ügyeit a kormány

Midn prófétája,

nészeket

Macaulay,

élén."

a múltnak

(miként a Schlegelek nevezi),

azt

irója,

mint +.

hozzá

sem

azt,

tenni

hogy „soha".

egyike a

hogy

mondja,

akkor e sorok

— =

hogy

híres ujabbik

,

törté-

„ritkán'',

0,

nem

meri

„alig",

sem

azt,

223

E sorok

még

irója

azonban

melyekben

eseteket,

magának

képzelhet Kossuthot

nélkülözni

hanem ezek közül csak azt érinti, midn gyzelmes és önzéstelen küler segélyével egy (mit a történelemben még találni nem lehet, de

lehetne,

mégis a lehetségek körébe tatnék a haza,

más

férfira

bad,

észleges

tani.

Ekkor

s

tartozik) visszahódit-

annak hevenyészend kormánya

id

bízatnék, kinek s

hagyatnék, sza-

igazságos intézményeket alakí-

Kossuth

a

jelenlétét

jobb jövvel

kormánynyal ellátott könnyen nélkülözné, nélkülözhetné,

biztatott s tettlegesen jobb

haza igen

is

st még elzményei

s

mindenben

szeret jelleme miatt károsnak

E azt az

tarthatná.

is

sorok Írójának felfogása mennyiben igaz,

id

jövend

fogja elhatározni

olvasójának

tetszik,

ha

utasítja

;

s

vá-

tetszik.

Végre, hogy Kossuth-tsd szerencse,

Ítélete

akkor Széchenyi

programm" töredékére

„Politikai

laszszon,

nem

hanem ha

;

a nagy magyarnak „Kelet Népére"

Istrátt-nak,

a

szaglál ózni

midn

is

végezzek

:

Magyarország feléledne,

csak életben találná, de független hazájába

ha a

nem-

még

hogy mint milyen ember térne vissza; mint olyan-e, ki német szó-

visszatérni

lás szerint

be,

mint

is

engedné, kérdés

:

„régi ajándékozó nadrágjában" ki

egyszer

a

francia

kevert hercegnek, másszor,

lépne

és orosz vérrel

midn még

csálmás

224

nem

rokonainkat

Viddinben

a becsü-

pezsgben ers, de jellemben gyenge

letes,

fának

ajándékban

kinálta

Kánaánunkat,

ki

s

nyütte volna

májaként

valamivel jobbat

mert

hogy

kettejét,

arról ;

illik

lehet"

;

—

hogy

Bull

egyik

rósz

úrért

Követem alásan, három mondásának

elfeledem

nem

birna többé

„király

már pedig

eltrni,

emlékezem,

harmadikról

hogy

egy

pedig ven-

cseréljen be.

miket a

csak

azért

is, s

John

visszafizetésében ajánlaná,

nem

el

dolga, Csáky szal-

egy harmadiknak

Johany-jának

hibáztam,

ha nadrágját

menne

kali-

és mézzel folyó

tejjel

talán,

roszul

s

még

dégeltetése

s

—

ismeré

alattvalója

tudni-

nem

többé

Lajoskánk mond, az

mit

szentírás.

mi

Végre még a számüzöttekrl emlékezem meg, úgy illik a sorba, mint ököl a szemre

itt

;

hanem

mivel

magában szép

s

a számzöttek

szellemi állapotát s azok között Kossuthét

sem, és Macaulaynál sem

is,

mi

festette és festhetné ki

jobban, ide irom vizenys fordításban:

„A számzöttek azon önámítás hatása léteznek,

mely helyzetökhöz

ellenséges párt által

alatt

látszik tartozni.

számzött

politikus férfi

Egy el-

hagyott társadalmát átalában hamis pontról nézi.

Bánatában,

óhajtásában

tárgy

elferdítve

eltte.

Minden

létez

s

és

veszekedés

értelmében

minden

más színben

ötlik fel

lázadásnak

tetszik.

226

Nem

lehet

t

meggyzni, hogy hazája nem

arról

hánkódik ugy utána, mint

hazája után

azt

;

hogy mindannyi régi társai, kik otthon maradtak s birtokaikat élvezik, azon érzések által képzeli,

kinozvák, melyeknél fogva

képzelmi

idnek

ábrándjai

azon

távolléte,

ily

arányban nnek. Az

mely hátrahagyott barátjai hevét az övét lázítja honvágyát minden hó

folyása,

hidegíti,

növeszti;

;

szülföldje

emlékezik reá

minden hóban kevesebbet

t. E csalódás majdnövekszik, ha több ugyanazon

s nélkülözi

nem

rültséggé

okért

szenved számzött

föld valamely pontján. áll,

tehernek

életet

hosszabb hazájátóli

Minél

tekinti.

az

hogy

létezik

Fbb

mik voltak

beszélnek,

arról

együtt a kül-

foglalkozásuk abból s

mik

le-

hettek volna eddig; egymást indulatosan a közös ellenség

ellen

ingerlik,

egymást túlzó gyzelmi

és boszuállási reményekkel táplálják"

Ez

bizony

az

Kossuth, s

egész

stb.

emigratió kisebb-

szellemi érzését kisebb-nagyobb

tokban,

nagyobb

mint az létezett

hévvel

Törökhonban

Kossuth.

úgy

jelöli

s létezni fog

ki,

máshol mindenkor.

Kossuth a forradalom után. Kossuth azon órában, hogy a kormányt teljhatalommal Görgeyre átruházta, az elre látott katastropha szemeivel

elöl

Aradról Lúgosra ment.

Itt

saját

hogy a temesvári csatában demomég meglev 25 ezer fnyi néppel a

látá,

ralizált

itt

harcot

folytatni

nem

lehet.

Azért

idkre tartandó, a Visoczkitól

magát jobb

vezetett olasz

és

lengyel légió kiséretében Orsovára, innen a török földre menekült. Vele együtt menekültek: Batthyányi

Kázmér, Perczel Mór, Vetter, Mészáros, Dembinsky stb.

Kossuth Törökországból szabadulván, meg-

kezdette diadalutját Észak-Amerikában és Angol-

honban, majd Genuában és végre Turinban pedett

A

le,

tele-

a nélkül hogy magyar lenni tudott volna.

dynastia

elleni

gylöletében a magyar szent

koronát kínálgatni kezdte

mindenkinek, a

az osztráktól elvenni hajlandó vei kunt és bent újra

sem teljesülend

lett

volna, s

ki

azt

mig

hí-

mozogni kezdtek, hogy soha-

külföldi Ígéretekkel ámítsák ön-

magukat és a kétségbeesett, de kétségbeesésében is vérmes magyart, szerephez segítsenek számos

227 kalandort és bajba keverjenek számos becsületes,

de méltán elkeseredett hazafit és kompromittáljuk

a nemzetet, jogainak visszaszerzését nehezítve a

fels bizalom aláásása a

uj tettre

Deák Ferenc Magyarország alkotmányossábékés utón

gát törvényes és

t

mert

vívta,

is

addig az országban

:

Deákot a helyzet

konzervativeket és

hivta.

ki

által

akarta

soha a

kivívni, és

koreszmék és cos-

nem

mopolitikai áramlatok végletei

ragadták ma-

gyar érdekek kockáztatására.

soha külföldön,

Politikája itthon sarkalt,

hasem

vihette politikájának

hogy idegennek szágot,

mint

árulta,

teve

emelte Deákot, az át hajszálnyit felfelé,

sem

sem

;

A mi

Kossuth. volt,

,

a

so-

oda,

Magyaror-

kínálta volna

annyira

fel-

hogy hosszú emberéleten

engedett

lefelé

consequentiája

ki

meggyzdésébl, sem egyaránt élvezte a ko-

s a nemzet kegyeletét, soha sem sem onnan ered kegy vesztés lehetsége által nem befolyásoltatta magát, és meggyzdésének a hségét emelte a meggyzdés helyes-

rona kegyét innen,

ségének

nagy pillanatokban és nagy

ismételt bebizonyulása

az volt,

sem

;

mindennek koronája pedig

hogy sem balsors

siker

el

nem

ügyekben

kápráztatá,

el el

nem csüggeszté, nem ragadta soha.

Az egyszerségnek magasztosságában csak ax antik világ teremtett

népszerség,

hatalom,

hozzá

hasonlókat.

fejedelmi

kegy

Hír,

özönnel

228 áradt reá. S távol tartott magától mindent, a mi

Nem

személyes felemeléshez hasonlíthatott volna. csábbal

birt reá

vágygyal kerget mait, fáradozását

semmi mindabból, annyi

halandó.

nem

a mit sóvár

Gondját,

vették igénybe

izgal-

személyes

ügyei soha. Mint a hogyan lemondtak a világról,

kincsrl,

családi

idknek

ihletett

boldogságról,

mindenrl,

múlt

hogy annál teljesebben

férfiai,

szentelhessék magukat nagy missziónak, úgy

egyedül nemzetének eleget

is

egész az eszményig

élt,

annak a követelésnek, hogy a

tett

a nagy-

ki

ság útjaira lép, annak maga mögött kell hagyni minden egyebet, a miben a többi halandó vágyainak kielégítését keresi. Az utóbbi ötven év alatt Magyarország középkori jelleg, agóniába sülyedt országból az újkori állam és kulturélet színvonalára emelkedett.

A nagyszer

átalakulási processusban a

nagy

fér-

De

csu-

fiak egész sora lépett

váltakozva eltérbe.

pán csak

dolgozott

volt az

állott és

eltérben a

dönt

volt az egyetlen férfiú ki azzal

a népszerséggel,

látással és bátorsággal is

népszer követelésekkel azon

politikát,

szakadatlanul és

pillanatban.

Magyarországon,

a.

de egyúttal azzal a bebirt,

hogy szemben a

elfogadtatta a nemzettel

melynek a magyar állam újra

támadása köszönhet. Ennek az embernek

magasztos

tervét

fel-

:

s.

nemzet kibékülését a dynastiával, Magyarország alkotmányosságának

törvényes

csak egy ember ellenezte rini

remete. Tán

dynastia

elleni

kivívását

Kossuth Lajos, a

:

Deák

irigyelte

gylölete

utoni

annyira

mély gyökeret

vert szivében,

hogy az országot inkább

coknak akarta

kitenni,

mint

tu-

vagy a

sikereit,

a király

uj

iránti

har-

hség-

ben

megszilárdulva,

látni.

Az egykori kormányzó nem tudta elfelejvolt valaha teljhogy ennek az országnak

teni,

hatalmú ura.

nem

akart.

Feledni

a folytonos

nem

tudott,

haladás

utján

mert feledni

A

kik

Azon a

nem akartak téren,

mottó, hogy: „nem

felejteni."

egyrészrl az

a hol

—

lehet felejteni !*

pedig az, hogy: „nem szabad

a

lett

másrészrl

—

felejteni !*

nagyon

érdekes társaság verdött össze.

Mikor a haza határai újból megnyilnak mindvoltak zárva

azoknak, a kik ell tizenhét évig

el

mikor a számzetésben

szomorú éveket

tke gyanánt

mindenki erkölcsi kamatait kinek

maga

és a

áll

a

tér,

saját javára

hozhatja haza,

s

mikor újból minden-

itthon;

élvezheti

nyitva

eltöltött

dolgozni a haza javáért is,

és senkit a múlt

nem

korlátozhat a jövnek sikerében, mert minden

el

van felejtve, és minden meg van bocsátva, st érdemül tudatik be mindaz, a miért egykor valaki mikor újra szabad a üldöztetett, elitéltetett;

—

gondolat, sajtó,

a cselekvés,

midn

utolsó Ítéletét

csánat édes „ temetkezés" *

Irta „,%

a

nem hanem az

föltámadás

harsogja,

szabad a

szabad a szó,

himnuszát zengi,

—

a

„dies irae"

általános bo-

mikor a nagy

után, „mely fölött egy ország

Magyarország közélete az ezredik évforduló „A király" cimü könyv nyomán.

vér-

korszakában;

231

—

ben

áll" eljött végre az a kor, „mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán" akkor Kossuth Lajos az, a ki hangosan és :

országvilág hallatára kijelenti, hogy

fentartja a

Habsburg-ház magyar trónjogára nézve az incompatibilitás

ö a Habsburg-Lotheringeni ház

elvét;

trónvesztése

után

többé

nem

ismeri

matica sanctio jogfolytonosságát

selvé választják volt

(mily naiv

;

s

el

a Prag-

mikor képvi-

gondolat

az ország

!

kormányzóját, a Habsburg-ház számkivetjét,

diurnum mellett egyszer képviselvé választani !) hirdeti, hogy nem jöhet haza, mert neki „nem lehet felejteni", mert ,, közte 5

25

írt

kr.

—

és azon kéz

teend volna, képét

nem

fátyola

egy iszonyú vértenger áll"

szemei

az

képes

ell elfedni"

megvádolja jog'eladással, és ellen,

mondván

halálát látom

hség

melybe a

közt,

:

—

Deák

Ferencet

,,Én a kiegyezésben a

nemzet

!"

Tehát teljesen és

már 1849-ben, is

folyásának

tiltakozik a kiegyezés

minden módosítás nélkül ugyanaz, melytl

az 1849. ápril 14-iki álláspont

közt

,

le-

— melynek

idk

,,az ;

esküjét

az

akkori

megdöbbentek

az

;

idk

viharos izgalmai

ország legjobbjai,

melyet a debreceni országgylésen

is

s

csak a forra-

dalmi terrorizmus volt képes hangos ellentmondás nélkül keresztül hajtani.

Megjegyzend azonban, hogy Kossuth Lajos-

282

nak ez a

nem

és ezek a lázitó kijelentései

tiltakozása,

nem

külföldi lapokban,

röp-

becsempészett

is

iratok vagy manifesztumok alakjában jelennek meg,

hanem

bent az országban,

melyek Kossuth

hirlapok

a

hasábjain,

átveszik a Böszörményi

leveleit

László újságából, és lenyomatván, szabadon

a

jesztik

a nép milliói közt. S a

és

ügyész egyes egyedül csak

királyi

esküdtszék

az

elitéli

az

incompati-

Böszörményi Lászlót,

tanért fogja pörbe

bilitási

és

polgárság

ter-

t. Ez az els és egy-

szersmind az utolsó sajtópör Kossuth Lajos miatt

latkozatai

Kossuth Lajos

a

koronázás

levelei miatt,

szeresen érkeztek azután kezik

sem

vala

szerkeszt

is,

óta.

nyi-

Soha többé

melyek pedig rendsajtópör

hirlap-vállalat,

sem

nem

kelet-

sem

kiadó,

ellen.

Kossuth Lajos dörg tiltakozása a kiegyezés és a koronázás ellen, ha nem is tette ugyanazt a hatást, a mit hajdan Mózes, midn az arany borjú

körül

táncoló népének az ég dörgése és

villámlása közt kihirdette a

de

nem

is

hangzott

Minden

el

egyébtl

az egy

körülmény,

nemzet

tizenhét

parancsolatot

tiz

;

—

nyomtalanul. eltekintve,

hogy

éven át

azt, el

a

már maga az mitl az egész

volt tiltva, s a

mi

után tehát annál inkább vágyódott, minél inkább

23:!

el

volt

szabad

akadály

közvetlen

és

minden

és

élvezhette szabadon

gyönyört

okozott

mag;i

az az egy

:

—

nélkül elször

ez éppen oly

mámoros

mint a

milyet a

kiszabadult embernek

börtönlég

1

minden

érintkezést

kockáztatás

mindenfelé,

hosszú fogságból nyirkos

tehát

hogy a nemzet a Kossuth Lajossá

körülmény, való

—

tle,

tiltva

okoz a

után az els szabad légáram

beszivása.

Megrészegszik sebesen

ugrál,

lehel be.

s

kéj

tle,

a szive

s

mint annak, a

ki

csaknem

tiszta

oly

oxygént

következ pillanatban a legnagyobb

a

közepette meghalt.

Ebben mely

csaknem

a

csak

ideig visszafojtott

gukat, sok,

—

általános

arra adott alkalmat,

nem

melyek

érzelmek kitombolhassák ma-

születtek

a

mámorban,

hogy a hosszú

már

ugyan oly elhatározá-

akkor megindult és a

ki-

egyezés irányában haladó eseményeket föltartóz-

—

tatni

tudták

gyar

közvéleménynyel

volna.

de megizleltették a maazt

az

italt,

melyhez

hozzászokni minden népnek nagy hajlandósága van, de egy népnek sem oly nagy, mint a mamegizleltették a logikával és a konzegyarnak :

nem törd, a tárgyi és az •összefüggéseket nem keres, az objektív ket nem mérlegel érzelmi politika italát. kvenciákkal

okozati érdeke-

Kossuth Lajos tiltakozásának tehát ha nem

234

meg

volt

az a hatása, hogy a nemzetet a tettek

mezejére ragadja,

st még

az sem, hogy a

zetet rögtön két táborra oszsza

:

de

meg

nem-

volt az

evolúciónak az az eredménye, hogy az események folyásában apró homokszigeteket és kszik-

melyeket

könny

lákat

emelt,

rülni,

melyekbe nem volt szükséges beleütközni,

eleinte

de melyeket figyelmen kivül

(Ezekbl

lettek

a párt

és

gultak,

—

nem

volt kike-

lehetett hagyni.

késbb, mikor a közélet habjai

személyes

harcok iszapjától megsár-

azok a lerakodó helyek,

melyekbl a

zátonyok és Scyllák és Charybdisek keletkeztek).

A

legtöbben azok közül, a kik szürcsölték

zettel

a

Kossuth Lajos

mohó

élve-

titáni

szen-

vedélyének tüzét, fenséges stylusának zamatát, és a papíron folydogáló

hangtalan

plasztikus

—

deklamációját,

körmondatainak

egy pillanatig sem

gondolkoztak arról, hogy tehát mi

is

az

tulaj-

donképen, a mit cselekesznek ?

A

legtöbben azok közül egy pillanatig

vetettek számot magukkal,

sem

hogy vájjon a Kossuth

Lajos eszméivel és céljaival állanak-e harmóniában, melyek a Habsburg dinasztia ellen izgatják a nemzetet,

és

gátolni

törekednek a nemzet és

a dinasztia

egybeolvadását

és Kossuth

Lajos

közt

?

avagy hogy köztük

támadt-e egy áthidalna-

235 tatlan is

k

midn

ür,

a Kossuth tiltakozása

után

akarják a koronázást és üdvözlik az alkotmány

helyreállítását

A

I

legtöbben

elmélkedtek

e

tudták elutasitani,

egy

felett

mert sem a

;

sem pedig

reállitásának biztos és

pillanatig

mámor

élvezetét

sem

nem

az alkotmány hely-

elnyeirl nem

gyakorlati

akartak lemondani, így

közérzületbe,

bele a

csepegett

a kétértelmség.

káposzta

theoriája.

nemcsak a multakra

polgárjogot a kecske

nyert

így

a

egyértelmség helyett

koronázás korszakában az

és a

már

S

bugygyant

így

vetett fátyol,

hanem

ki

a Ferenc

József által helyre állit ott alkotmány közszabadságai-

nak

véd

pajzsa alatt

is,

az a forrás, mely a

ki-

szemben az emlékezések haragos folyója lett, és mely az alámosott sirokból visszahozta a könyeket és a halottakat. Az a forrás, mely késbb, mikor az önz r ártviszábékülés

Lethe

vizével

lyok megzavarták az alkotmányos hatalom forrá-

sának

tiszta

mint amaz,

tükrét,

—

—

tisztábbnak

a népszerségnek

is

tnvén

forrása

föl,

lett.

Kossuth Lajostól, ha egyáltalában nem tudta magát arra határozni, hogy hallgasson, és hogy

nem vágva

elébe az eseményeknek, ne álljon be

Cassandrának, holott

Trója

már nemcsak hogy

23

nem

forgott veszedelemben,

hanem éppen

Kossuth volt az a ravasz Ulysses, a közszabadságok

tengelyén

alkotmány sáncai közé

nem

ha

tól,

;

—

a trójai falovat az

tehát Kossuth Lajos-

nem

vagy

tudott,

a

maga

ki betolatta

akart hallgatni,

senki se várhatott egyebet, mint azt, a mit Kossuth

Lajos

akkor

és mondott. Mert hisz

tett

abban

az idben, ha józan és egészen reális kombináció

jöv, de mégis csak puszta alapulhatott mindaz a remény és vá-

alapján állhatott föltevésre

melyet

rakozás,

is

a

a

Ferenc József

politikusok a

uralkodói egyéniségéhez, szótartásához, és az 1867. kiegyezés eredményeihez kötöttek.

—

Senki,

közül, a kik Kossuth

azok

akár

Lajost jól ismerték, akár azok közül, a kik Kossuth

Lajost

nem

ismerték,

fényes ködében látták

hogy lelkébe volna,

t

senki

eltt, a nélkül,

tudtak vagy akartak

Kossuth Lajostól, a

várta

se

folyvást az illúziók

maguk

belepillantani

kormányzótól, a

volt

mert

Habsburg-háznak európai

jelentségre vergdött ellenfelétl, a függetlenségi nyilatkozat

éven

át

birtokában

az összes

—

indítványozójától, a kinek egy egész

Kossuth

volt szent

koronázási Lajostól,

jelvényekkel az

magyar és egy

egészen

által

egyetemben,

emigráció vezérétl, a

kérdést csak Európa uj

István koronája,

küls beavatkozása,

európai egyensúly alkotása

megoldani kivánó történetcsinálótól, a modern

237

Hannibáltól, val ki

nem

esküt tesz, hogy soha

ki

a

békül,

„ante portás*, a modern Cátótól, a

állott

nem sznt

meg

Rákócy Ferenctl, a ki nem Kossuth Lajos-

sanctionálja a szatmári békét

akár

ki

hangoztatni, hogy ,,Austriam delendam

esse censeo", a Ill-ik

tól,

Rómá-

már egyszer gyztesen

s aki

ismerte

—

:

t, akár nem ismerte, senkise

hogy véget érvén számzetése, és szabad

várta,

lévén útja a

rálép erre az útra,

hazatérésre,

és hazatérvén leteszi a

a királynak, a

kit

hségi esküt ugyanannak

trónjától megfosztott és szám-

kivetett.

Az

— dolgot — tehát

nézve a

emberi

nem

és

oldaláról

politikai

meg

lepett

senkit,

hogy

Kossuth Lajos intranzigens maradt és az önkéntes

számzetést választotta. Ezekhez járultak,

ha

nem

alapján, de a dolgok

megegyezés fogva

s

ezekkel

korrelációban

is

elzetes

természeténél

álltak

mindazok

a politikai elégületlenségek, melyek ugy Ausztriá-

ban, jogi

Magyarországon

mint

formája,

a

dualizmus

köz-

de fként annak az életben való

megszilárdulása ellen

bszülten és zajosan

nyil-

vánultak.

Ilyenek voltak Ausztriában, és legeli jártak

a sorban,

a

csehek tiltakozásai, és Magyarorszá-

gon a nemzetiségi, de mozgolódásai.

kivált a szerb ultrák kihivó

238

Ezek ugyanis az abszolút rendszernek vérrel és szolgálattal való támogatása után

hanem megcsalatva

csalódva,

k

abszolút

az

saját érdekeik ellen

k

ebbe

támogatták,

is

magyarázták

séget

mül

be a

tudták

érezték magukat.

az uralkodóházat

rendszerrel

—

s

midn

—

az abszolút rendszert

identifikálták,

teljesen

is

nem csupán

az uralkodóház

bele,

maguk

sokszor a

iránti

h-

jutalmazandó érde-

s

A

javára.

magyarokat

az uralkodóház örökös és engesztelhetetlen ellen-

ségeinek

hségnek

iránti

a

önz

megvalósítani

azt

is

az uralkodóház

és odaadó ragoszkodásnak tud-

k

hogy

ták be,

még

tekintve,

romjain akarták

magyarok rovására akarták céljaikat, s a magyar állam nemzetiségi

felépíteni

aspirá-

cióikat.

Mindezek

tehát,

megtörténte

kiegyezés

a

nemcsak a csalódás tudatával voltak eltöltve, hanem azzal a keser érzéssel is (a miben az után,

összetalálkoztak

érzéseik

körök

hadsereg

a

és

magát

kifizeti

kodóházért

magyarok ontani,

volt,

loyális

nyilt ellenségének

mint az ural-

voltak),

az

s

hogy jobban

ket megillet

hségesen lemondani.

csehek

nagyobb mindig

uralkodóház

a

államjogokról

A

érzéseivel),

vért

(mint

lenni

az

osztrák udvari

az

bszültsége mert

és csalódása annál

k —

bár

hséggel az uralkodóház

szerintük iránt

—

239

éppen

ugy

cseh közjogot, mint a

a

hirdették

magyarok a jogfolytonosságot,

k

és

a törté-

is

nelmi jogfejldés álláspontján lévén, az osztrák-

német

szemben

centralistákkal

egy

bizonyos

pontig éppen oly ellentétben álltak, mint

a ma-

gyarok.

k

És mégis, holott és pedig

seivel,

Magyarország követelé-

ugy a forradalommal, mint késbb

a passziv ellentállással szemben, mindig az osztrák abszolutizmust

a Bach-korszaknak

támogatták, és

azokat

a cseh

k

liferálták

beamtereket,

akik Magyarországot ellepték, s a kikrl Kazinczy

Gábor

azt

hogy „ex az

állította

officio

aktákban

az

1861 -ki országgylésen,

születnek, a burokban élnek és

temetkeznek

—

el",

mégis mind-

k

most húzzák a rövidebbet, mert mig Magyarország történelmi jogai az egész jutalmául

ezek

vonalon

elismertettek,

lisztikus

államformában

helyzetben

marad,

addig Csehország a dua-

éppen

abban a az összmonarchia

mint volt

csak

uralkodó korszakában.

Ez

annál

inkább

fájt

a cseheknek, mert

most már elütve látták magukat mindazoktól az elnyöktl, melyek addig, mig az összmonarchia gondolata Magyarország elnyomásával egyértelm részükre nyitva maradtak.

volt,

Hogy jogok

a csehek,

álláspontján

a kik szintén a történelmi álltak,

és

bár

maguk sem

240 lelkesedtek

osztrák-németek

az

képviselt

által

összmonarchia eszméjeért és maguk sem hittek annak tarthatóságában, mégis miért nem helyezkedtek azzal nyílt oppozicióba,

s

miért támogat-

—

ták azt vérrel és szolgálatokkal?

az az

ugy az

magyarázata

egy

lehet, hogy a csehek hogy minél inkább rászorul

gondolkoztak,

uralkodóház

és az osztrák- német centralista

irányzat Magyarországgal

ert

annál több

szívhat

összmonarchiából, az

ergyjtés

terén

is

s

szemben Csehországra,

magába Csehország

majd

idvel a történelmi jogok

És elkeseredésük annál nagyobb nézve

rájuk

mint

volt,

már sem

de többé

sem

az uj köz-

nem

tak; mert Magyarország éppen az

egyezvén,

s

must; most

osztrák-német

az

számíthat-

legnagyobb centralistákkal

velük együtt alkotván

már

mert

az összmonarchia,

az eddigi ergyjtésre,

ellenségeivel,

volt,

a dualizmus éppen csak

jogi rendszer tarthatatlanságára

volt

az

annál valószínbb, hogy ez

dúsan fog nekik kamatozni.

habár annyi

ennek csak

meg

a cseheknek sokkal

a dualiz-

okuk

több

ennek tartósságától megijedni, mint

tartha-

tatlanságában reménykedni.

S a csehek, a kik a saját (tévesen bár), de Magyarország

szen

egy

rangba

Staatsrechtjüket

közjogával

helyezték, azért

is

egé-

fájlalták a

magyarokkal való kiegyezést, mert ugy

tartották.

241

hogy els Ferdinándnak, a után

halála

király

magyar

Lajos

II.

mint osztrák fherczeg

csakis

a magyar

reklamálta

ki

koronát,

k

nyújtották a

legnagyobb támaszt a magyar korona elnyerésé-

midn

ben,

t

megkoronázták.

cseh királynak megválasztották és

Ö

szerintük

cseh királyság pozíciója

magyar nemzeti

ha a

járult volna osztrák

lett

volna képes a ver-

senyt kiállani Zápolyával, a zott

Ferdinánd,

nem

nem

fhercegi állásához,

I.

megkoroná-

szintén

királylyal.

Tehát a csehek a dualizmusban, melyben

k

a magyar történelmi jogok

visszaállítását

el-

lenben a cseh történelmi jogok megsértésével lát-

nem

ták,

hangosan

maga Kossuth zet

nem

akartak és

oly

épp

s

tudtak belenyugodni,

tiltakoztak az ellen, mint

Lajos.

És most már a kiegyezés után, a cseh nemforrongásaihoz csatlakozott a hatalmas cseh

udvari arisztokrácia

dokon

át

ugyanaz, melybl száza-

is,

Magyarország elnyomói és zsarnokai a

Lobkovicok,

a

Schwarzenbergek,

a

Kaunitzok,

Metternichek, a Kollonicsok, a Thunok

dischgratzek teltek

ki,

hagyományaik közé

s

tartozott,

hogy Magyarországot a

És

el

íöld

k legyenek, mint színérl eltöröljék.

ezeknek hangulatát,

mindezek nemcsak hogy Kossatk.

Win-

hogy a kancellárok

és mindenható államminiszterek

képzelni

a

a kiknek épp ugy családi

az,

lehet

és

a

midn

kisiklani érezték kezeikIC

242

is,

hanem

hatalmat,

böl a

melyen a

jöv

biztosan látták az utat

történelme haladni fog, s me-

lyen tisztán látták a saját fejükre

a magyarokat, a kiket

k

nni ugyanazokat

századokon

át irtottak,

gylöltek.

S

aki ismeri a régi osztrák

hogy

és tudja,

a

cseh

gyökeret vert abban, az összeköttetések

s

az

udvar történetét,

aristokrácia

mily mély

hogy mily intimekké váltak uralkodóház

tagjai és a

cseh aristokrácia tagjai közt,

—

csak az alkothat

magának

a

komplikációkról,

fogalmat

azokról

melyek a cseh aristokrácia

nyilt

oppoziciója után

éreztetni tudták

magukat nemcsak

még 1867-ben

is

az udvarhoz

közel

körökben,

álló

királynak legközelebbi környezetében

maga

tudja a

nagy

lelki

az általa

és

is.

mivoltában

egész

akaratert,

még

a

És csak az azt a

felfogni

Ferenc

melyet

nemcsak bölcsen,

de

József,

hanem merészen

alko-

rétidnek védelmében oly sokszor tanúsított.

tott uj

Ellenben

éppen

ugy,

mélyebben bele

ezekbe

bámulhat igazán

ama

csak

az,

a ki mind-

tud pillantani, csak az

csodálatos jelenség

fölött,

hogy néhány évvel késbb, mikor a cseh oppozició,

a

rendelkezésére

állott

parlamenti, tehát

alkotmányos befolyások következtében már odáig

hogy a van tzve, s

jut,

cseh

koronázás már ugyszólva

ki

megbontása s a magyar szupremácia megrenditése hogy a mikor ezzel a dualizmus

;

843 ez a kisérlet a

magyar

és a közös

kormány

folyásával (melynek akkor a magyarbarát

a

magyar Lányai,

Beust,

és a közös hadseregnek a dua-

lizmus

alapján

tagjai)

visszaveretik,

köszönhet

és

:

szervezje Kuhn

els

induló

a

Ferenc József bölcsességének érzületének

be-

—

gyzelem és

a

ismét csak

korrekt alkotmányos

hogy

akkor Kossuth

Lajos nyíltan a cseh követelések pártjára

áll,

és a

csehek Turinba utaznak, hogy a turini cseh prófétától

tanácsokat kérjenek, és

neki

hódoljanak.

A

király alkotmányos érzülete és

Kossuth dinasztiaellenes mködése. A

koronázás

király a

leumán

ismét

felejtett

!

negyedszázados jubi-

—

Sokat, sokat ismét

elfelejtett.

Nem

olvasta

sedéssel

hangon,

hivatalos el

hanem

királyi beszédét,

országgylés üdvözletére válaszul

még

egyszer

századdal

ban oly

A

a

döm

egy

volt

jelsza-

negyedszázad eltt dics el-

h

Magyarország apostoli

királya

népe közt a kölcsönös szeretet és bizalom

megersödve,

E folyt

—

szent koronája a nemzet szire eltt fejemre

tétetett s ez által

és

S ebben

boldogan érzett!

oly

király igy szólott

midn

adott.

koronázás dics korszaká-

„Bizalmam az si erényben"

vam,

melyet az

átérezte mindazt, mit egy negyed-

azeltt,

ifjan,

igazi lelke-

uj

világot nyert.

bizalmamban nem csalatkoztam, mert

huszonöt

év

alatt

a

le-

a magyarnak si erényei

245

h

ragaszkodás

királyához

és

rajongó szeretet

hazájához, minden alkalommal szivemel összhang-

zásban

nyilvánultak,

minek

folytán

nemcsak az

ország szellemi és anyagi terén a legörvendetesebb haladás és fejldés mutatkozott, hanem az

monarchia hatalmi állása

egész

És nemcsak igy is

is

növekedett.

szólt a király,

11

hanem

igy

S a koronázási jubileumkor újra

cselekedett.

adott egy koronázási ajándékot.

Addig

csak

egy

birodalmi

székváros volt:

Bécs.

Budapest csak Magyarország „fvárosa" volt. A koronázási jubileumon pedig a király Szent István birodalmának szivét épp ugy tette, mint a milyen Bécs.

szék-

várossá

És nemcsak Budapest, hanem az egész ország lelkes örömmel fogadta a király ajándékát.

Bécsnek ez

A tak

:

—

fájt.

De nem

sokáig.

koronázási jubileum örömhangjai elnémul-

és rögtön következett egy másik jubileum. Kossuth Lajos 90-ik születésnapjának jubi-

leuma.

S

Budapest

székváros

is,

—

—

immár nemcsak f-, hanem

sietett

megválasztani díszpolgá-

rának Kossuth Lajost.

Mindebben

tulajdonképpen

semmi

sincs.

246

—

Nagy ember!

—

gyelet!

autonóm jog

!

—

nemzeti

ke-

Visszataszító lenne az ellenkez.

És mégis tüszúrás volt

És mindig ugyanazon a helyen

De trd hogy

el

uram

király

!

!

és ne

mutasd

is

fáj.

Mert ez ismét hozzátartozik az alkotmányos

eskühöz és az adott szóhoz.

St

hogy Magyarország ennyire hálás

örülj,

!

és ennyire érzi a hála tartozását.

Mert tartozik,

A

hisz s

Magyarország

neked

is

hálával,

neked oly sokat köszönhet!

bécsi urak azonban elégedetten dörzsölték

egymásnak gratulálni. „Das habén die lieben Ungarn wieder ausgezeichnet gemacht !* kezeiket, és siettek

—

De még ne húzd el ajkadtól, s ne tedd le kezedbl a keser poharat, óh! király! mert még nincs vége

—

Nem

volt elég egy

negyedszázadon

át bizo-

nyítanod az alkotmányos esküt és az adott szót;

—

mert

csak

igazán

ime

ezután

!

nem

hisznek neked

akarnak

alkotmányos

!

meggyzdni

—

És még

arról,

fejedelem vagy-e

?

hogy

és hogy

247

nem

igazán

állasz-e titkos egyetértésben azokkal,

nemcsak a magár sovinizmust kárhoztatják, hanem még a Pragmatica sanctiónak sem hajlandók azt a magyarázatot adni, amit annak Deák Ferenc adott. Meg akarnak gyzdni arról, hogy vájjon az alkotmányosság Magyarországon >zabad mez-e, avagy csak üvegház, melyben nem szabad más növénynek lenni, csak ami Xeked kedves És tehát csak most fognak következni az próbák igazi Exament kell tenned akik

!

!

Felséges ur, az alkotmányos uralkodásból

!

És ha eddigelé csak az országgylés kisebbsége nyúlt érzelmeid közé, oly sokszor gyöngéd-

st durván

—

most mindezt meg fogja az országgylés többsége is, mely az egész

telenül,

tenni

:

nemzeti akaratnak alkotmányos kifejezése,

maga

a nemzet.

Midn Te

1848-ki alkotmány helyreálli-

az

tására magadat eltökélted,

szivedbl századok legnagyobb

amit akarnak, retnek'

•

:

—

fel

Te magad szórtad

elítéleteit,

emlékeid, s megtetted azt,

pártok

gyermek- és

ki

ifjúkori

amit Guizot a politikai

erényének

tart,

ha

,,

annak,

tudják áldozni azt^ a mit

sze-

és csak vallásos érzelmeidet, egyhá-

zadhoz való hü ragaszkodásodat a múltból épen és érintetlenül,

tarthattad

mint

nem

meg ellen-

sem a szabadsági/al alkotmányos esküdben meg is fogadtad, hogy

kezt sem söt

tehát

az alkotmánynyal,

248

az egyházak jogait és szabadságait védeni fogod

;

—

s

h

Azt kívánják Tled, hogy mint egyházadnak fia, ne érezd azokat, a sérelmeket, melyeket

ime most még ezt

is

Tled!

elkívánják

a Te egyházad szenvedni és panaszolni kívánják, hogy a Te fejedelmi Te közvetlen támogatásoddal ami minden más országban,

sanctióddal, történjék

—

házadnak uralkodó helyzete

fog.

volt,

hol

a

—

Azt

st

meg Te

a

az,

egy-

csak forra-

dalmi erszakkal, és nagy rázkódások árán

tör-

ténhetett meg.

Azt kívánják Tled, hogy se

nyújtsd

dokon

ki

még

a kisujjadat

azoknak segítségére, akik száza-

nemcsak a Te egyházadnak, hanem házadnak i?, változatlanul szolgái, s támaszai voltak, s akik, ha törésre került, inkább tudták megtagadni nemzeti, mintsem dinasztikus érzelmeiket. Mindezeket most a Te szemed láttára akarják a históriai jognak pieát

trónodnak

h

s

desztáljáról lerántani

a gylöletnek,

melyet

most

És

ellentik.

és kiszolgáltatni

mindannak

századokon át elfojtottak

a Te szemed láttára akarják

még harcban nem

rajtuk kitölteni mindazt, s

azt kívánják

hogy

lenne

verük,

ha

a

akkor

keresztedet

Mert igy

is

a

Te

királyi

be vihessék

akarja

azt

mely maga a nemzet.

elég

Tled, fegy-

pálcádat és apostoli ellenük a harcba.

—

az országgylés többsége,

219

És nézd, az

él

azok,

akik Kossuthtal az élükön, és az örök bizalmatlanságot

tiltakozást

képviselik veled szemben, azok

most

azt

hiszik

(st lelkük mélyében meg vannak gyzdve), hogy Te ebben a harcban engedni nem fogsz, és nem fogod

vallásos érzelmeidet és egyházadhoz

ragaszkodásodat

való

alkotmányos köte-

alárendelni

lességednek.

Nézd ség

!

hogyan sietnek a képviselházi több-

támogatására

—

!

hogyan adja

s

Kossuth a jelszót: még az kezni kell

—

!

mely

gatnod,

rályi

Abban

Tehát azt a

is

maga

szövet-

politikát kell

támo-

nemcsak a képviselházi többség a Kossuth Lajos politikája

hanem

programmja, is.

ördöggel

ki

a

pisztolyban, melyet a többség

ki-

mellednek szögez, a Kossuth szavának ércé-

bl van megöntve És

akikben

Te

hetnek

segithetsz.

kotmányos

a golyó.

rajtad,

Ki

tudnál, azok

bizni

kell

nem

segit-

Benned biznak, Te nem magadat szolgáltatnod az al-

akik

kötelességnél

fogva

azoknak,

akik

Veled szemben formailag a nemzet akaratát kép-

Ha

viselik.

visszautasítod ket, s

a

nemzetre,

mányos

—

lálsz

joga,

hanem

az

si

:

Te magad

appel-

a mi a koronának alkot-

akkor

k

nem

a nemzetre,

bizalmatlanságra fognak appellálni.

Kétségtelen, hogy ellened

— el

fogják veszteni a csatát

de kétségtelen az

is,

hogy Te nem

Te

leszel

£50

képes az alkotmányt fentartani

ha kénytelen

—

ellenök.

leszel felfüggeszteni az

alkotmányt,

hogyan tarthatod meg akkor esküdet, alkotmányra

kotmányra

—

letettél?

esküdet és

tett

meghajolsz

tarthasd,

—

ratának,

Ha

pedig,

S

melyet az

hogy az

al-

adott szavadat meg-

a parlamenti többség aka-

akkor esküszegéssel fognak

azok, akik hivatkozni

fognak

vádolni

apostoli kötelessé-

geidre. De ez utóbbi vád ellen megóv Téged a nemzet akarata és a törvény; ellenben az alkot-

mányos eskü fel

az

és az adott szó alól

—

egyház.

Bármilyen

nem

lelki

oldozhat

harcok közt

tehát, s bármilyen kisértések és befolyások dacára is,

meg

tehát hajolnod a parlamenti többség

kell

akaratának

Te külön

—

!

és a

S kormányod

Te

le

speciális hiveidet, a

hatalmaddal és Kossuth segitsége

mig

8 majd,

mely

és

nem

által.

lelkedben a legádázabb harc folyik

aggódva fogod várni a segit kezet,

—

fog megérkezni,

egy fekete várost, sülve

gyzni a Te királyi

fogja

fogod

s

látni

látni fogsz

Magyarországot egye-

egész

egy

azalatt

koporsó körül, melyet

Itáliából

haza hoznak. Kormányod nem

magyar

székvárosodban fentartani a rendet, és

csak egy hajszál

temetése

az

választ

el

alkotmánynak

attól, is

lesz

képes

hogy Kossuth

temetése legyen.

Mert a katonák már kivonultak a kaszárnyából.

De ekkor

—

kormányod szerencséjére

—

Turin-

251

ból

plakátokat ragasztanak

érkezett

mire

kon,

akinek

mégis,

És

rend ismét helyre

a

ez az ország

nemcsak

ezt

fogja

egész

denki

a

Te fogod

Európa,

Te

—

nyugalmadat

nem ebiben

fognak

hogy

kérdezni,

chikus

alkotmányossággal

—

;

is

„ennyi

licentia?

ott

lesz

elég

a

néma

azt.

ami

és töprengve

monar-

szabadság?"

nagy

ily

sze-

—

És nemcsak Euró-

is

minden szem Rád

magyargylöl arcon hogy „hát még ez sem

minden

kérdés,

:

u ]

Xe

még meg

s

a logika

s

öszeférhet-e egy

hanem Ausztriában

lesz függesztve ;

látni

akik logikusan gondol-

játszhatik-e egy törvényes rendben

repet a poétika

—

és türelmedet. Mert

szövetségeseid

fogják

pában,

!

magyarok eltt természetes,

az esetben a

-odni

hanem

megmagyarázni

senkinek

tudja

Tehát van

szót fogad

látni,

Magyarországon

mint

áll.

és bámulni fogja min-

Európában többen vannak, koznak,

—

az utcá-

ki

a

húzd

el

kezedbl

tehát

a

ajkadtól, s ne tedd le

keser poharat

!

—

mert

nincs vége Abbáziában.

— — hogy

Nos

!

Ugy-e

mit

halljuk tehát

nem

kell

tartott fenn és

megmondanom

nektek,

mit képviselt Kossuth

a koronás királyival szemben?

252

— —

nem

Persze, hogy

Ugy-e

azt

sem

elmondanom, hogy

kell

az utóbbi napok alatt mik történtek Budapesten?

Hisz

ti

láttátok,

— —

mert

itt

voltatok.

Ugy van! Nos tehát Abbáziában Vilmos

akit Felséges

császár,

urunk éppen e napokban látogatott

ersen kikelt a magyarok viselkeMert, úgymond, kegyelet ide, kegye-

meg, nagyon dése ellen. let

de a mi sok, az sok!

oda,

hogy

volna

szabad

eltrni,

módon

és

tüntetésekkel

mely bele,

oly

nemcsak

a

is.

császárnak mit

—

Nos?

És

kifejezést,

a monarchikus prin-

és

hogy a haragos

mindezekre a Felséges ur?

minden szem az elbeszél

arcára tapadt.

—

nem

a kegyeletnek oly

adjanak

tudjátok-e,

felelt

—

és azt

dinasztikus érzésekbe ütközik

hanem kompromittálja

cípiumokat

—

Védte a magyarokat!

Zárszó. Csodálatos ez a mi magyar nemzetünk!

A

kit

egyszer szivébe zár, azt aztán beczézi,

szereti hévvel,

ha az

kitartóan,

általa szeretett

porladoznak,

hen egész

a

sirig,

st

egyénnek hamvai a sirban

a kegyeletet

nem

vonja

meg

tle.,

emlékét rzi. Hibáit a feledés takarójával fedi be, az elkövetett elszenvedett

hibák

miatt reá

bekövetkezett és

nyomorra nem akar vissza emlékezni,

csak erényeit hangoztatja, szózata varázserejérl beszél

—

szóval

megboc

dicsithesse.

veltjét

Kossuth

Lajossal.

így

ájt

mindent, hogy ked-

tett

Elfelejtett

magyar nép minden nyomort, a

minden megalázást, mit miatta elszenvednie kellett, Kossuthban csak egyet látott és lát, a szi-

—

veket

meghóditó varázsos szónokot, az érzelmi

politikust.

a 90 éves

Szivét adta oda, szive melegével kisérte

aggastyánt a sirba.

A

ki

megátalko-

dottságában a hazától távol akart maradni, mert a Habsburg-ház

iránt

táplált

gylölete

maradásra ösztönzé és készteté, a nép

szeretete

a haza földjére

távol-

annak hamvait hozatja s oly

254 szeretettel veszi körül,

fénypompát

oly

minrl a Nem kérdezte

ki

fejt

a

ravatal körül,

történelem

nem

tanúságot.

ez a nép

romlásunkra

vagy eszméi

müködött-e,

tevékenysége buktatta-e

vagy oktalan

az

nem

;

irányított

kérdi

helyes

:

a politikai

hívásnál,

e lelkesedés

unokáinak

elvérzettek i.

t.

szava lelkesedést s

ezekre

azt,

csak

szive a

hogy Kossuth Lajos apáink szivébe,

tudott önteni

apáról fiára

tüze

tesz

is

Nem, mindezt nem kérdezte,

egyet érzett

tetemre

meg

az

volt-e politikája, hibás-e

—

eljárása?

s

:

szállt.

íme az

érzelmi politikának századokra szálló hatása.

Nem

tagadom, hogy a

felcsigázott

érzelmi

politika a túlhajatott szenvedélyességig fokozható,

a túlhajtott szenvedélyesség pedig vak, a körül-

mények

s

viszonyokat hidegen mérlegel ész sza-

vára ritkán

hallgat

;

de

hát

fogja e miatt

ki

nemzetét ostorozni, ha egyszer megragadott szivét kitörésében meggátolni torozlak, és azért,

a mit

követed,

sem

gáncsollak

tettél.

ama

nem

Én sem osdrága népem mind

tudja

?

Hiszen csak apáid nyomdokait

tulajdonodba

átment drága örök-

séget tartottad fenn, értem alkotmányos önállósá-

godat, melyet apáid elidegenithetlen tulaj donképen

reád ruháztak.

Fentartottad becsülettel

—

s

ez

legfbb dicsséged! Ezennel csak egyre figyelmeztetlek

ret népem: Ne hallgass az érzelmi

hn

sze-

politikusokra.

szavát, mely a múlt tapasztalatait

Kövesd eszed eledbe

állítva,

„többet észszel,

azt hangoztatja:

mint érzelmi ervel''. gondoljunk a jövre.

Hagyjuk a multat,

A

dics múlt emlékei, Szt. István, Szt. László. Hunyady János, Mátyás király szivet s észt egyaránt meghóditó

dics

alakjainak

serkentsenek

tettei

magyar hazánk

tettek véghezvitelére,

össz-

népének boldogitására.

A

történelembl egyet tanultam: „Szeretni hazámat s szeretve tisztelni alkotmányos királyomat.*'

mányos hazám

A

ki

hangzatos

királyi

ház ellen

népét,

ha

frázis

emeli

alatt az

fel

alkot-

szavát, vagy

törvényes utón, vérontás

ez

nélkül vivhatja alkotmányos szabadságát, önálló-

ságát

:

vérfürdbe

bármily dics legyen

küldi,

is

a harc kezdete, ha vége az elrelátható enyészet, nemzetem leigázása, évekre kiterjed romlása,

nem fogom, mert tisztelni nem tudom. Megmondom hogy miért Mert az ilyen cselekeazt tisztelni

!

detre,

mondjuk harcra

serkent,

szózatban az egyéni ambiciónak irányuló

törekvését

másod sorban de be

nem

kultuszszal

felülkerekedésre

els sorban,

csak

s

a haza népének boldogulását célzó,

váltható Ígérgetést. S azt

suth Lajos, azért

személyével

látom

bár lángkeblü

nem tudok megbarátkozni

Magyarországon sem.

Kos-

tette

tulhajtottan

A személvkultusznak

a

zött

ott

van

256 hol a kivívott alkotások

helye,

nemzetboldogité

horderejkkel mindenkinek imponálnak, más szóval a nemzeti aspirációkat minden tekintetben kielégitik.

A magyar nemzetnek volt

csak egy aspirációja

alkotmányosságának megóvása alkotmányo-

:

san elfogndott királya által. Kossuth Lajos 1849-iki

e

számzte

14-én

ápril

hazából

meglehet,

meglehet,

ciója,

gylölete birta hozzá,

az alkotmányos

hogy

hogy

ambi-

ház

iránti

a dynastikus

rá, ezt már nem vitatom, elég az számzte s e tényével számzte

magát, mert hazájáért meghalni csekbe

dynastiát

hogy személyes

nem

akart, bilin-

melyekbl csak Deák bölcsének lángszelleme, s dicsn

verte az országot,

Ferenc, a haza

uralkodó érzülete

I.

Ferencz József királyunk alkotmányos

szabaditá

íme

fel.

az

ellentét

Deák

Ferenc és Kossuth Lajos közt.

Kossuth Lajos a szükségtelen harci véráldozat végletéig

megy,

e hazából kivonul,

sorsára és e

nemzet

nemzete

itt-ott

s

midn

magára hagyván mellett;

külföldrl

szító tiltakozó szózatával

belül

mozog

óhajtott

s

külföldrl

jöv

s

nem

is

gylöletet

a törvényes határokon

;

s létrehozza,

által

nemzetet

Deák Ferenc

kitart véglehelletéig,

tördik Kossuth Lajos

a nemzet

e

hallatja hangját a

függetlensége mellett

a nemzet lenygözve,

még

pedig vér nélkül,

alkotmányosságot, meg-

257 állapítja

a nemzet

és uralkodója

közötti szoros

közösségei, melynek talpköve a nép szeretete és az uralkodó

bizalma

a sokat

szenvedett nem-

zethez.

A

magyar nemzet és felséges királya közti békét tehát Deák Ferenc hozza létre és csodálatos, hogy személyével a magyar nép nem zött olyan kultuszt, mint Kossuthéval, sokat

hányatott

;

kinek

rombolásai százszorta múlják

felül

dicsk-

bens

nek hirdetett alkotásait. Meglehet az igaz

nemzetet, mert tény,

tisztelet tartotta távol attól a

hogy a

kit

igazán

bensén

annak

tisztelünk,

emlékét szivünkbe zárjuk, de személyét profanizáló kultusztól megmentjük.

Ezen könyvem, melynek megirásában a tisztább

szándék

vezérelt,

kegyes olvasó elé a múlt

világosan tárja

idk

helyzetét,

s

leg-

a

fel

a sze-

repl vezéregyéniségek jellemét, int szózat is akar enni szeretett magyar népemhez, hogy tartózkodjék mindazon egyének kultuszszerü magasztalásától, kikben megvolt ugyan a tehetség, hogy a haza népét boldogithassák. de a kiknek határtalan ambíciójuk

nagyszer alkotások

helyett kiszamithatlan

nyomort, egy népnek évtizedre terjedd enyészetét idézték el és tanulja tisztelni akotmányossága ;

bátor harcosait Széchenyi

személyeiben

és

beletzöjét

Deák Ferencben. kinek Kossuih.

István,

Dessewfy Aurél

a haza

észpolitikája

bölcsében

mindent helyre'

'

258 állított,

mit

alkotott,

mit

Kossuth lerombolt a nép

;

mindent meg-

sóvárogva óhajtott. Legyen

Deák Ferenc szelleme vezérelje a egy második ezredévig fogja elvezetni, dacára minden ellenmondásnak Kossuth fia Ferenc és követi részérl, létrehozza azon harmóniát a nemzet és alkotmányos királya között, mely királyt s nemzetet egyaránt boldogit. emlékük

Adja

áldott,

mert e szellem

népet,

az

királyért,

junk, és

el

ég,

utolsó

lehetetünkig

ne tántorodjunk,

követiben

tatott

hogy ugy legyen!

Kossuth

!

Isten,

Ettl

el

haza és ne

áll-

még ha Kossuth Ferenc

magának

itt

érdeme szerint mél-

Lajosnak szivet mámoritó csáb-

hangjai szólalnának meg. Isten óvja, Isten áldja e hazát és felséges királyát.

^s

n.

A Lí LEPLEZETT

NÉPÁMITO

LIBERALIZMUS.

A Ha

liberalizmus lényege.

végig

nézünk

mezején, lehetetlen

nem

vén

Európánk

politikai

látnunk azt a két saját-

ságos, egymással szemközt álló irányzatot, mely-

nek egyike a hatalmi trónust

bitorolja,

a másika

annak elfoglalására fáradhatlanul tör. Az elsnek „liberalizmus" a neve, a másik „ szocializmus nak nevezi magát. Vizsgáljuk csak közelebbrl, mily elmekbl

áll

ezen

két

irány

;

mely társa-

dalmi osztály érdekeit szolgálja, mily czélok tör, s

s

a politikai konstelláczióra

?

Kezdjük az egész Európában uralkodó „Liberális" nevénél

ralizmuson.

szabadság mivel

í'elé

milyen azok kölcsönhatása a társadalomra

védnökségét

itt-ott

vindikálja

demokratának

libe-

fogva a polgári

is vallja

magának,

dc

magát, tehát

az elnyomott alsó néposztályok jogainak és érde-

keinek megvédelmezése vágjon., törekvéseinek sajnos, a

ómen"

—

,,

célját

liberalizmusánál

st

hogy hatáskörébe képezze. Csakhogy a „nomen non est

is kell,

inkább ominosus a liberalizmusnak

262

napról-napra

összmüködésébl származott és mindjobban észlelt és tapasztalt

végeredmény,

— mely a politikai erkölcsök demora-

eddig

kifejtett

lizációjában, nz egyéni és

sában

a nép

érdekének

anyagi

sában, kulminál.

közszabadság

Praxisban

eltiprá-

elnyomá-

teljes

a hangzatos libera-

lizmus ellentétes az elnevezésébe foglalt magasztos fogalmakkal.

Nem

ám

védi

az elnyomott nép

érdekét, de következetesen gyarapitja az „állam"

vagy inkább az abban csoport

központi

uralomra

centralizálja

a

és

érdek-

ugy

az

vele

nem egyetért

szabadságát.

Zsarnokképen

egyesek, mint az egyetemes

polgárság jogait

vergdött

elkobozván

haialmátj

politikai

összes

élet

phazisait,

hogy az életert önmagában bírhassa. Rendszabályozza a polgári élet minden mozzanatát, az anyagi téren

ép

ugy,

mint

megakadályozza a szabad s

a

hogy

szellemin,

mozgást

és fejldést.

kényszerzubbonyba rakja az egész társadalmat.

De még magán

ezzel

életnek

átlépi a családi

bályozza

a

sem

elégszik

különben

meg.

rezervált

szentély küszöbét,

magánélet minden

dominál a despotikus kényszer

Behatol

területébe,

megrendsza-

lépéséi,

szóval

minden eszközé-

nek felhasználásával, igénybevételével. Ezen rása, melyet

het

lépten-nyomon észlelünk,

nem

az egyéni szabadság védelmének, s

igazolja a

a

szabadelv elnevezést.

eljá-

nevez-

nem

is

:

A

liberálimusnak állásfoglalása a sajtóval szemben.

No de

van mégis

egy

terület,

melyen

szabadságot nemcsak megengedi, hanem védi

—

s

ez a sajtó

a saját érdekét

de

mégsem

És miért

tere

véd

—

is

korlátokat

más

oly megszorítással, mint

teszi

Egyszeren

ezt?

azért,

téren.

mert a

miután közvélemény csinálásának,

megvásárolt, sajtó

eszköze a

vagy elferditésének,

is

állítva

és ellenzéki sajtó között

többnyire tle függ,

hatalmas

itt

a

s

segítségével

ápolja azt a

birkatürelmet, mely népünket annyira jellemzi, s

mely a liberalizmus zsarnok uralmát meghosszabbítja,

évekre biztosítja.

A

sajtótól fél

ám

a legna-

—

félti nymbusát, melyei meg gyobb ellenzéki is; szerzett magának, melylyel éppen ellenzékieskedése

gondolkodók körülövezték félti egyéni jellemét, mert a liberális sajtó szabadon folytán a józanul

;

264

abban

gázolhat

is

;

liberálisok uralkodásra képtelenek

tencek,

reakcionáriusok,

k

;

és

nem

a

csak söté-

ultramontánok,

zsoldosok

pápai

klerikálisok,

mert

jövjét,

félti

ostoba

papuesnyalók.

mondjak a hitrl? A liberalizmusnak nincs hite, hacsak az önmagába helyezett ellenvetést nem bizodalmat nem nevezem hitnek. Abban felülmúlhatatlanok. A pozitív vallással biró És mit

tr

egyént letorkolják, kigúnyolják, becsmérlik, nevetségessé,

st

lehetetlenné teszik, s innét van,

hogy

még a legnagyobb politikai szereplk isinkább liberálisoknak vallják magukat, a sziveikben él bels hitsugallatnak ják,

küls megnyilatkozását

nehogy a

sajtó tigrisfogai által

liberális

daraboltassanak

mint

s

illiberálisok a

bitófájára akasztassanak.

lemgyengeségnek a ják,

félemlíti

dött

jele,

vagy nem veszik

visszafojt-

szégyennek

Hogy mindez csak

—

azt

vagy

nem

jel-

akar-

Egy érdekcsoport ket, a liberalizmus szolgálatába szeg-

sajtónak

észre.

—

érdekcsoportja

maguktól azokat a

s

igy eltaszítják

milliókat, kik bár ostobáknak,

lázitóknak, izgató dölyfös papoknak, buta

ból

fel-

él tömegnek

tartatnak

is,

dogmák-

de hitökben boldo-

gok. Sajnállak Horác, mert énekelted: „etsifractus illabatur

manapság

orbis,

impavidum

bizony

kevés az

legnagyobb politikusaink a liberális sajtónak

is

ruinae,"

ferient

—

jellem,

mert

attól tartanak-

hogy

ilyen

menyköve beléjük

csap, szét--

265 zúzza,

semmivé

mennykt

teszi

ket.

tóan. Miért? Mert csak a

ben

látják

kinek

A

liberalizmusnak

szóró Jupiterét szolgálják

ez

akaratát

menykt

államistenség a

liberális

kitar-

szóró Jupiter-

megszemélyesitjét.

sajtó

tudtul a halandó embereknek.

hen.

hírnökei

adják

A

liberalizmus demokráciája. hogy

Lássuk már, lizmusnak felelet

áll

nagyon

egyszer.

hangzatos, tartalom

a

dolog

a

libera-

demokráciájával

fennenhirdetett

Demokráciája

nélküli

frázis.

!

A

csak

Hiszen min-

dennap tapasztaljuk, hogy kérlelhetlenül üldözi mindazon osztályokat, melyek a nemzeti népanyagból a természetes fejldés kedtek

nem

némi jogolsultsággal és

s igy

pal birnak.

alapján kiemel-

A nép

erkölcsi alap-

alsó osztályaival vagy éppen

—

vagy velk

kimostohán bánik véve a választások idejét, a mikor is a népre

tördik,

szüksége lévén, azt pénzes zacskóval, adóelengehatalmi eszközeivel, szabadságot

dési Ígéretekkel,

Ígérget nagy szólamokkal, papi birtokok elajándékozásával magához csalni iparkodik.

A munkás szolgáltatja ellene,

ki,

osztályt a

tkepénzes osztálynak

söt coerciv rendszabályokat alkot

a helyett,

hogy sorsán segitene

sadalom hasznos elemévé tenné. szándékosan elhanyagolja,

s

A

s

a tár-

földmivelket

a tönk szélére jut-

267

azon milliókat, kik

tatja

verejtékükkel mi vélik a

et.í'öld

Közvetett adórendszerével módját

ejti

annak

hogy az állam terheinek súlyát az alsó néposztály viselje. A nagyiparnak minden kitelhet mó-

don való pártolása

keresetétl

által

tke hiányában

mindazokat, kik

meg zésire

fosztja

a kisipar

szrit vák. Büszkén hirdetteti magát a szellemi és

szabadság bajnokának, és mégis

lelkiismereti

liábomt

a pozitiv vallás

indit

dözve minden

rl

midn

ül-

a saját magasztos lényegé-

ideált,

mesét

költött

ellen,

irtó-

gyanánt az emberiségre

hitvallás

ráerszakolni törekszik.

A

liberalizmusnak

látjuk,

ideáloknak

létez

eszményeket

osztályt foszlj a

nem vehetk, lerontja,

me£ legdrágább

él eszményétl,

ben

rideg tanai

mint

tehát,

s így

midn

a

esik az alsó nép-

kincsétl: a szivé-

s károsítja szellemi vagyo-

nában, miután a népnek sem ideje, sem képes

hogy

nincs ahhoz, kozzék,

vagy

bölcseleti

azokat

Iheoriákkal foglal-

Eszmények

megemészsz<\

nélkül pedig csak az állat tenghet. \'-Y-ti

különös

demokrácia

sóbb néposztályt nemcsak de

még

erkölcsi

sének eszközétl in

niliiluni"

tem"

el

vagy

alapjától, is

anyagilag szellemi

megfosztja „credo

mely az a-

ez.

in

hujus conservatores

'.

elpusztítja.

emelkedheté-

hacsak a „credo

statum omnipotenministros,

a

hova

268 a tömeget vinni

morálnak

akarja,

nem nevezhet felsbb

és a Krisztus által tanitottuál tökéletesebb,

felsbb hitvallásnak.

De ha mennyiére

a ily

nemzetet

alkotó osztályok

vala-

káros a liberalizmus uralma, vájjon

melyik osztály érdekeit képviseli

nagyon egyszer.

?

A

felelet itt is

A lebeg üzérked

nagy tökéét,

tzsde üzérkedéséét, a mely dacára annak, hogy közvagyon legnagyobb részét birja, alig fizet adót, és az állam terheiben éppen nem, de annak részrehajló védelmében nagyon is osztozkodik. Elmozdítja továbbá a nemzetközi nagyipart, midn közgazdászati politikájában minden termelési ágnak érdekeit tisztán a nagyiparnak rendeli alá. a a

Ugy-e csodálkozol kedves olvasóm, a liberalizmus-

nak ezen különleges

—

persze jó pénzért

többségének

teljes

demokráciáján,

—

a tudatlan

a melylyel

tömeg

nagy

mellzésével a leggazdagabb és

szervezetének közvetitésével az egész társadalmat

domináló és kizsákmányoló osztálynak védnökéül csapott

fel

?

Légy most

liberális

!

A

liberalizmus és a plutokrácia.

De nézzük

hogy milyen

közelebbrl,

kissé

ez a plutokrácia, melyet a szabadéi vüség annyira

mondjuk inkább szolgál? Az

dédelget, tette

meg

az

a világ

türelmes, s egy-két hamis

papir

igen riasztja

mennyiség

meg; a papír

érette

olcsó, tehát végtelen

ki

reális

ellenértéket

—

—

s már pedig ilyen akad mindig a papir könny, s minden nehézség ;

végtére

is

nélkül

szállítható

a földteke bármelypontjára

ennélfogva alkalmas, hogy

lomnak

nem

számtétel

ilyen képzeleti érték elállítására alkal-

mas, ha akad jó bolond, a

ad

értékpapírt

urává, mert tudja, hogy a

kitn

eszköze

a

nemzetközi

legyen. Ez

a

—

forga-

papir

ma

a meggazdagodásra vágyó emberiség törekvésének fcélja; a legértékesebb, a leghasznosabb vagyona.

érték fekv vagyona van, ez minden körülmény között csak 4%-ot hoz, ha intelligens ember 2000 fri érték Mert ha valakinek 100,000

munkaerejét reá féle

fordítja,

írt

azonkívül

még minden-

elemi esélyekkel és csapásokkal

is

kell

szá-

270

molnia mig ugyanily érték papir minden fárad;

ság nélkül 5%-ot hoz

még

a tulajdonosa a mellett

s

a saját munkaerejét

A

értékesítheti.

is

föld-

tulajdon e szerint csak 4%-ot, apapirpedig7%-ot

jövedelmez. Ugy-e kecsegtet?!

És milyen

eszközökkel

talizmus a papir

bl

-

képzeleti

termel

értékeket

Szivattyú

emelte

melylyel

osztályok reál keresetét

önerejé-

vagyon értéke

reál

készülékkel,

az

értékét,

a kapi-

fel

fiktív

a

fölé

?

producens

üzletek segélyével a

saját pénztárába szivattyúzza. Látszólagos kötések

segélyével, a melyekért

szólva közön-

mellesleg

séges halandó a büntet

igazsággal jönne érint-

kezésbe, lenyomják az árakat éppen akkor, amikor

termel kénytelen eladni, és viszont felemelik, mikor az áru már az üzérek körmei között van, a mibl az következik, hogy a termel olcsón ád, a

a fogyasztó drágán vesz, s a roppant árkülönbö-

nagytke

zet a

zsebébe

rémít sebességgel egyre n, nak bizonyos örökké

számánál

növeked

holt

a mely

ekképen

ha már a

milliók-

folyik, s

nagyobbra

növekedett,

vagyont képez, a mely a

valódi forgalomtól elvonatik,

kamatok kamatjával

folyton szaporodik, felszaporodva a reálproductio és a

munka

ellen

támadólag lép

fel,

el

akarván

nyelni a világot, s ha garázdálkodását az emberiség továbbra

kamatait

i-;

ma már

nyeli,

mert

az összes termelt értékek

sem

tri, bizonyára

el

is

271

bírják fedezni.

nagytke nem is

A szédít talál

felszaporodásával

nagy

vagyis

vállalkozást,

növeked

sebességgel

mindig kell elhelyezést, hozzáfog

a

miért,

gründoláshoz,

garral léptet életbe valamely nagy s

a reklám

odadob a

segítségével

tudatlanok nyakába egy néhány száz

millió

érték Csszegeket

rossz papirt, hogy a reális

áru el-

helyezze a kéte~ érték rossz papírok megszerzése végett piacra

hagyja

bukni

vállalatot.

papifokba,

dobott szilárd

s

magát a jövedelmeznek

Eklatáns

aztán

hirdetett

példa erre a híres Panama-

szédelgés, jóllehet ez csak egy a sok közül, me-

lyeknek száma ezer mindenütt.

A nagy tkének nincs hazája, hatáskörét kiterjeszti az egész földkerekségre, és ha Német-, Franczia-. Angol-. Spanyolország. Ausztrália, Amerika, Afrika, stb.

kozik, ott

bármely pontján jó üzlet

kínál-

van hazája, a melyért aztán kész saját

idleges hazájának

érdekeit

feláldozni,

st meg-

károsítani.

Hogy

milyen

erkölcsi

állapota,

fejében

még

a

ki

lehet

a

ki

az

ilyen

pénzüzérnek nyereség

a legcsekélyebb

saját hazája ellen

is

kész

minden embertársát csakis prédának

fellépni, tekinti,

kitl a legutolsó falatot fondorlattal eltulajdonítja,

annak ez

megtisztelését a

amúgy

is

csak

t.

olvasóra bizom. miután

másodrend

tekintet a társada-

lom szervezetében véghezvitt rombolásai

mellett.

272

Azon határtalan pénzszomj, amely telhetetlen cápaként mindörökké

préda után

uj

hajszolja,

nem elégszik meg az elnyelhet ingó vagyonnal, hanem igenis az egész világ vagyonának birtokmozgásba hoz mindent, népet egyaránt, hogy mig az elst meg-

lására vágyódik. földet és veszi,

Épp

nemzetközi nagyiparának rab-

az utóbbit

hozzá van nve, lithetlen

azért

Mig a

hajthassa.

igájába

—

ezért

kötött

föld

addig e két

ezt az üzérek

mozgósitanak

árucikk

nagyon

is

hogy

mindent,

a nép

s

megköze-

jól tudják,

ezt a

nagy

világforgalom ingó áruczikkévé tehessék. Innét az elkeseredett harc a hitbizományok, az alapítványi,

különösen

a

vagyon

napi

és

parasztbirtok

a

oszthatatlansága ellen. Ezek ellen Lármáz

jának egész tábora, vallás fennál s a

hazájukból

neki

mivel tudják, hogy mig

s

népet ideális iultatott

sikerülhet; azért támadják azt

megingatni,

vallás szolgái

sajtó-

lerontani

tekintélyének

eszmék

röghöz,

kötik a

tervök

els sorban

a

nem

a vallást,

törekszenek,

hogy a

csorbitásával a papi

vagyont közprédának tehessék, s a parasztot, ha a papok

eszmét

által

benne ápolt és

elveszitette,

a

rideg

fentartott utili

tarizmus

vezérvas-

karjaiba hajtsák. Az ekképen kivetkztetett parasztnépet, miután az üzleti szellemnek teljes hiányá-

nagyon is könnyen vihetik a fehér rabszolgakereskedés népes piacára és sodorhatják a demoval van,

273 ralizált.

ingatag

elvtelen,

tátongó

existenciák

örvényébe.

Ugyanazon zsák

a

haza

nevezve

az

szolgálatában

támad a világpolgár pénz-

célból

fogalma anyaföld

szeretetét,

„állam"

álló

mely

chauvinizmusnak

ellen,

s

a „hazát" a

fogalmával

akarja

védelmezésében ügy sem egyébb. mint a nagytkével szövetséges érdek-

helyettesíteni,

„

állam"

mégsem

szövetkezet uralma. Azt gondolom, hogy ez

egyenérték az általunk jével.

Mivel

dunk

—

s

ezen

felfogott

érdekszövetkezet

mely szerintök faliam"

mi a „ham" fogalma

tartjuk és hiszszük,

alatt

az

ellen

—

—

fogalmat

hazának piszokja,

miniszter úr mondja, a hazának

—

táma-

„haza"

igazi

ellenben a hazának, mintWíassics

érdekszövetkezetnek

eszmé-

vagyunk hazafiatlanok,

azért

azért izgatók, hazaárulók, a

k

„haza"

—

t.

stb.,

kultusz-

mondjuk az

leghasznosabb polgárai.

Szerencsétlen haza az, melynek csak érdekpolgárai

No

vannak.

nem s

de becsméreljenek,

bocsátkozunk, mert

mint

ilyet csak való

ezekkel

alkuba

elttünk a haza szent, értelmében

vehetjük és

veszszük.

Kossuth.

18

A

kisi ar

nagyipar,

A tkeuralomnak nemzetközi

nagyipar,

feltételek,

vagyis

munkaer

nélkül

a

és a

kereskedés.

kiegészít

egyik

része a

mely a szükséges el-

a

nyers anyag

felesleges

és

hogy bizonyos területeket elfoglalhasson, idegen tkével a világ bármely pontján nagy telepeket állit, a nyerstermények árát leszoritja, a termelés károsításáis,

csak

azért,

val idegen anyagot használ, a

mába

keresetét

keríti,

megrontja

romboló

a

s

oda prédául. Többnyire

munkásnépet

lenyomja,

nyereséget

vagyis

mondva

jobban

közjólétet

alapon

és

ily

a

rombol,

nemzeti

a

módon

és az igazi

„

állam"

szerviszi,

forgalomtól

helyett,

amint megtenné

emelné,

álló

dobja

szocializmusnak

nemzetközi pénzpiacra

a

elvonja. Pusztít

erkölcseiben

hamisítványokat termel-

vén, károsítja a fogyasztót, s az zett

hatal-

hogy a

egy szilárd

által

istápolt

nemzeti ipar.

Hasonlóképpen pervertálta a nagytke a hazai kereskedelmet

is,

a

mely,

mint

tapasztalásból

27 í

hogy szakértk

tudjuk, a helyett, a

forgalmat

termel

a

által

közvetítené

és fogyasztó között,

az

üzérek haszonles serogének kezébe került, a kik aztán minden árut, habár

egyikre-másikra szük-

ségük sincsen, összevesznek, azt nyereség remé-

nyében kézrl kézre adják,

termeltl

fogyasztóhoz

a

árkülömbözet,

s

ugy. hogy mig ez a

máris

jut.

mindkettnek

óriási

az

károsításával jár.

De még a kiskereskedést is módositotta a nagytke óriási raktárainak felállításával. A nagyiparinak hamisítványai

rakban,

halomszámra hevernek

olcsóságuk tönkre tesz

s

e raktá-

minden

szolid

mely jó árucikkét nem adhatja el azon potom áron. melyen a nagyipar tetszets kinéüzletet,

zés

hamisítványát adja. így vándorol

nyereség a

nemzetközi

pénzpiacra.

azután a

Így

pusztul

a nemzeti vagyont leginkább gyarapító keresked osztály,

s

így

nagytke

lesz

a

szolgálatába

üggetlen

szegd

ipar elveszti függetlenségét

s

polgárokból a bérenc.

A

kis-

a nagyipar szolga-

ságába kerül. A független polgári elemnek pusztulása épp oly végzetes a nemzetekre nézve, amily

vétkes a

tisztességes keresetnek

csalárd eltulaj-

donítása.

Ez tehát

azon

néposztály,

néposztály, mert hazája

hez

nem

polita

is

tartozhatik

érdekcsoport,

a

no de nem

is

nem

lévén, a haza népé-

—

hanem azon kozmo-

melynek

szolgálatába a

támadólag minden hazai,

szegnem-

állandó reáltermeléssel

foglal-

liberálisnak csúfolt irány teljes odaadással dött. zeti,

Ez

lép fel

államalkotó,

kozó osztály államban,

—

ellen,

mert bizik a háta mögött

jobban mondva

vetkezetben, melynek uralmát

nek

életét biztosította,

kibérelte.

álló

hatalmi érdekszötartja

és erejét

a

fenn, mely-

maga

részére

Mi A

liberalizmus

a

mit

tehát

neveznek, s

a mit

manapság sajnos

legjobbjaink

is,

nemzetközi nagytkével érdekkö-

él

zösségben

szabadelvüségnek

még

annak tartanak, az nem

jóllehet saját vesztükre,

egyéb, mint a

?

mely

a

érdekcsoport,

minden-

áron centralizál, rendszabályoz, a polgárok egyéni és lelkiismereti szabadságát korlátozza, a független

elemeket

üldözi,

hatalma

s

segédeszközeinek

esész fegyvertárával az államalkotó reálproducens osztályok ellen a pusztító harcot folytatja. kráciája

pedig

erkölcsi alappal

abból

felsbb

biró

helyébe a plutokráciát ismeri,

mig

a nép

megvédelmezné,

hogy

áll,

ülteti

alsó

hanem

Demo-

lerántván

osztályokat, s

az

azok

egyeduralkodónak

osztályait

inkább

nem hogy

kárositja

ugy

anyagi, mint szellemi javaiban. Ez a liberalizmus a

mai formájában.

Kell-e

belle

?

A Midn

szocializmus.

Európa

gény,

hazátlan,

ingott

munkás

tulnépes államaiban a

elnyomott

s

czéljául,

mozgalom,

mely

akkor

a

ez

materialistikus

meg-

megindult

ama nagy a

szocziálizmus felfogásból

?

Oly

ki

lett.

tan,

kiindulva,

a

szervez-

tzvén

reactiót

a szocziálizmusnak szülanyja

Mi

is

sze-

nézve a nagytke nyo-

osztályra

mása elviselhetlenné vált. munkás osztály keretében kedési

hitében

mely

tagadásba

vonia nemcsak a haza, de a vallás szent fogalmait is. A mai társadalmi rendnek felbontása.. az egyéni szabadságnak teljes elkobzása képezik törekvései

célját,

melyet az

államcommunizmus

alapján szervezett, tehát a magánvagyon jogosult-

ságát tagadó

centralizált administrativ

szervezet

keretén belül olyképen akarnak megvalósítani, hogy

az uralkodó osztályt a túlnyomó számánál fogva

durvább kézi munkát képvisel

flotans

munkás

nép képezze

A

communizmus

irányzatú,

teljesen

mely megvetve

materiálisukul

minden

erkölcsi

ala^-

támaszkodik. Hadat

pot,

az utilitarizmus elveire

izén

minden társadalmi eszménynek, a haza és

a

azt

egyéni

az

porja

keinek.

eszméjének

magasztos

a vallás

függetlenséget,

közkereseti

társulattá

Tanának

lizmusnak

pedig ugy

elvét

állam

fogja

érdecentra-

a

legmagasabb

a

Elti-

alárendelvén

lett

sarkpontja

egyik

fejlesztése

demokrácia

egyaránt.

A

fokig.

hogy

fel.

a

mveltségnek magasabb nívóján álló osztályokat a kézi munkások színvonalára akarja lefokozni, a helyett, hogy az alsóbb osztályok szellemi és erkölcsi állapotának fejlesztésével ezen osztályokat is

a felsbb körökhöz közelebb hozni törekednék.

Látván továbbá hadat izén a kamatait a s

az

reális

agresszív

a mely,

miután

termékenységébl

meriti,

vagyonnak,

természet

rombolását,

-töke

csak

ezen osztálynak hátrányára nincsen,

tós foglalkozást biztosit a

A nagytke

liberális

séggel használja

mányait,

s

ket a régi elfordítsa,'

a

fel

a

és a

nagyipar

és

tenni

szolid

a

ügyes-

csakhogy régi

figyelmö-

önmagáról arisztokrácia

Innen ered, hogy a liberális

megtévesztett

és a

nagy

forradalom hagyo-

ébrentartásával

papság

ván különbséget

tke

sajtója

szocialistákat,

utódai ellen izgatja. sajtó által

munkás kezeknek.

a francia

gylölség

tar-

a

vagyon,

hasznos

szocialisták

nem

kizsákmányoló

tud-

nagy-

a zsaroló nemzetközi

nemzeti ipar,

az érté-

80

termel

keket elkobzó

fogyasztó, továbbá a

és

károsító üzérkedés és a reális kereskedés között

vak dühvel

társadalom

a

összes

institúcióinak

elpusztítására törnek. Pedig eszméik kivihetetlenek,

ember nem

mert az

formába lehetne gyúrni testén kivül

vannak

tén

még

s

melynek

szin-

melyeknek kielégítésérl a

nem gondoskodott. szocializmus nem képes, de a

Alkotásra tehát

szocializmus a

hanem

és kényszeríteni,

lélekkel is bir, a

igényei,

bármilyen

melyet

agyag,

társadalmi rend-

nek szétrombolására, a kultúra termékeinek elpusztítására

tömege

—

igen

arra

nyers

képes

is

erejénél

fogva, miután látja,

hogy a tke nyomása nemcsak

lesz,

idk

csak

felbontása

A

társadalmi

kérdése

és

következik be, mint gondoljuk, ha

még tovább

fforrása

a bajok toló

a

tévelyeg és

is

sajtó ellen.

:

a

Nem

nem

végeredményét,

hogy

Európánk

s

földje

sége romjain

uj

sebb eszméiknek.

száma

akarok

utódaink

tanyákat

talán

elbb

az emberiség

és az

azt pár-

próféta lenni, de

csak

vértl

rendnek

nyújt orvosságot

nagytke

fejleményeknek

mostani

napról-napra

a reménytelenek

s

szaporodik.

óráról-órára

pedig

elkeseredettségénél

és

hogy meg nem sznik, st inkább elviselhetlenebb

még

lesz,

az

képezheti

majd vén magasztalt mveltázik

épitendnek egészsége-

Az

egészséges

agrarizmus feladata.

Egész Európában, mint

egymással szemben,

a liberalizmus

Mindkett az

lizmus.

pontosítására,

látjuk, két irányzat áll

társadalomnak

a

és a

államhatalom

szocia-

össz-

teljes

centralizációja

óhaja szerinti megrendszabályozására

liberális

személyes szabadság

a

korlátozására és a függet-

len polgári élet megszüntetésére törekszik. Mind-

kett

a

kényuralom minden

megszerezni az

eszközét

általa képzelt állam

akarja

részére

különbség közöttök

csak az, hogy mig az

a nagy

tkepénzest,

addig a

ílotans

tömeg

nyers

erejét

másik

s

a

els

a tudatlan

akarja

„állama*'

egyeduralkodójává tenni.

A

két politikai áramlatban képviselve látjuk

a nemzetközi

nacionálissá

Hiszen a két

más

nagy tkét és a hasonlólag lett

gyármunkást.

Hol

széls népelem közt

a

inter-

többi?

vannak még

állandó jelleg, állam- és társadalomfentartó

osztályok milliói, ott van a földmives, a földbirtokos, a kisiparos, kiskeresked, a pap, a tanitó,

282 az iró, a tét

mvész,

képez, az

szóval a társadalom szerveze-

állami

életet

erkölcsi

fentartó,

alappal biró, hazájuk és vallásuk iránt ragaszkodással viseltet elemek egész sorozata. Hát ezek-

nek az irány,

nem

érdekét

képviseli

ezeknek jólétérl, szellemi és erkölcsi

ldésérl nem gondoskodik utolsóbb idkig lat,

mely

nem

volt

a társadalom

senki

nagytke

?

Nem

!

A

fej-

leg-

Európában olyan áramezen

meinek fentartását tzte volna a

semmi

senki és

jogosulatlan

legbecsesebb

ele-

céljául s

mely

ki

zsarolásai

ellen

for-

termel osztályokat, a nemzeti elemet gyámolította és a nyomás enyhítése által a munkások társadalomellenes mozdulva, ezen reális értékeket

galmát megszüntette volna.

Csak

a legutóbbi

idben

kezd

egy

ilyen

agráriusnak nevezett, de a valóságban az összes felkaroló

mozgalom

pedig Európaszerte,

jóllehet a

termel osztályok megindulni,

még

érdekeit

késn, de idejekorán drága hazánkban, melynek nagy földterülete ter-

nyugati országokban talán

mékeny, népe még a hol

még

romlatlan és állandó jelleg;

élnek a vallás és hazafiság ideáljai s

az üzérkedés ragálya

sadalmi

szervezet

betegségnek

még nem

belsejébe,

hatolt be s igy

tekintend. Minálunk

hatók a bajok,

s

van

beteg- fellábadozzék,

remény

is

csak

még

a tár-

küls

orvosol-

hozzá, hogy a

csak a bajok okát kell kon-

283

statálnunk és lelkiismeretes buzgósággal a gyógy-

kezeléshez hozzálátnunk.

Hogy hol a bajok forrása, azt már tudjuk most már csak a gyógykezelés módját kell meg;

határoznunk

és

mellék-

végrehajtanunk.

tekintetek nélkül

a

odaadással,

azt teljes

Ha már a nagytke egyesült mindazokkal. kik ebbl élnek, ha compact testté szervezked-

tek

munkások

a

világszerte

szervezkedjenek minálunk

is

:

tömörüljenek

erkölcsi értékökben legsúlyosabb,

sadalom

fentartására

keresményébl, producens

mások

nemzeti

tár-

munka hozamából él

a föld, a

vált

a

képesitett saját becsületes

Fejtsék

osztályok.

öntudatossá

és

a számra legnagyobb,

erik

békés

ki

fölényét,

utón

korlátozzák

a

kizsákmányolására irányuló törekvéseket,

goudoskadjanak a flotans tömegek jogosult érdekeirl

s paralizálják

Legels sorban dettebb

felforgató szándékaikat. biztosítani

kell

a legelterje-

jövedelmezségét,

kore c etforrás

s

ez ná-

lunk kétségkívül a drága anyaföld, a mely a leg-

több egyént táplálja,

s

mely a

a nemzet ellenálló erejét nált szellemi

erk

s

véd

ert, a munkát,

a kultúra által elhasz-

kiegészít részét képviseli.

a földmivelést mozdítják

Ha

el, akkor biztosítottuk

a magyar haza legtöbb polgárainak jólétét.

Hazánknak rendkívül kedvez fekvése, földjenek jó minsége, munkás népének ereje máris

.284

biztosítják a sikert, csak az üzérkedés által támasztott

akadályokat

kell

Mindenekeltt

elh ári tanunk.

a földmivelk hiteligényeirl

a mi szövetkezetek által nagyon

het, ha a^ok eszméjét

gondoskodnunk,

kell

is

könnyen

terjesztjük.

elér-

És milyenek

legyenek ezen szövetkezetek, hogyan létesüljelek

Azt gondolom,

gyón

is

hogy a

könnyen létesíthetk, ha megtakarított

nem

\

na

hitelszövetkezetei:

fillé-

nyerészked vállalatokba, hanem önsegélyz egyletekbe fektetjük. így folyik be az els beruházásokra és az üzemfentartásra

reinket

a

az ilyen

szükséges olcsó pénz. Hasonlólag szövetkezeti utón kell

az

csapások

elemi

a mi

eszközölni,

oszlanának meg.

által s

elleni

ezen

biztosításokat

is

károk egyenletesen

az ország körülbelül az egye-

nesadóknak megfelel összeget takaríthatná meg, a mi kétségtelenül nagy lendületet adna nemcsak a földmivelésnek,

Emelni vonalat, és

sára

kell

hanem

az iparnak

továbbá

a

különösen a földmivel

vidékenként

melyek a szakéri

is.

szakismeretek szin-

mintatelepeket

kell

nép oktatáállítani,

a

kezelés fokozott jövedelmez-

ségét gyakorlatilag igazolnák, az

smereteket

ter-

üzem javítására szükséges anyag könnyének és közvetítenék. A nép-

jesztenék, s az

beszerzését

iskolákban elemeit, a

is

tanítani kellene a földmivelés alap-

felsbb szakintézetekben pedig az ok-

tatást oly irányúvá kellene

tenni,

hogy azokban

285 és gyakorlat tökéletes összevágósága

az elmélet

a valódi gazdaszellem, a föld ápolásának

mellett,

—

—

fejlesztésének

elvei

termo ereje fentartásának

terjesztessenek.

is

A

és

hol pedig a földterület megosztása

egyenltlen, a népesség sürü,

nek nincs helye,

oly törvényes intézkedések

ott

léptettessenek életbe, melyek iogait védik,

a tulajdonos és bérl

a kölcsönös viszonyt szabályozzák,

Nagy elnyére válnék

tartósságát biztosítják.

a tulajdonosnak, a kinek jövedelme ez

maga müveivén meg,

ez

által fokoz-

tatnék és biztosíttatnék, elnyére a népnek a földet

nagyon

és a terjeszkedés-

mely

is,

regié nélkül gaz-

dálkodik.

Csak a nép képes versenyezni az üzér-

kedéssel,

csak

tudná, hogy

dóságát

a

így

felbonthatian

men

l'öldmivel gyermekeit s

igy ezen

kel pótolhatná

t.

mert

De még

i.

is

len-

a vagyonosodó

neveltethetné, etabliroz-

is

kitn,

tisztán nemzeti elemek-

a középosztály azon hézagait, a

melyek társadalmunknak oly s

bir.

társadalmi következményei

nének ezen intézkedésnek, hatná

meg,

bérletekben állan-

hitbizománynyal

biztosító

messzebb

gazdagodhatnék

kirivó részét képezik

a melyek csakis a nép osztályából kikerült nem-

zeti

elemmel

tölthetk

be,

hogy az egész

vezet egyönteten fejldhessék.

tálynak tömörülése szerítené oly

magát

szer-

A földmivel

a kormányt

is

osz-

kény-

vám- és tarifaszerzdések kötésére,

286

melyek az

agrár

osztály

érdekeit

nagyban el-

mozdítanák.

és

Az öntudatra ébredt termel osztálynak els ffeladata, hogy az üzérkedésnek azon visszaszüntesse be, melyek segítségével ez a

éléseit

mények

árait

kénye-kedve

szerint

ter-

leszoríthatja

éppen akkor, a mikor azokat a termel maga értékesiti,

felemelheti,

és a

is

fogyasztónak adja.

Az üzérkedésnek ezen machinációja eredményezi, hogy a termel munkája eredményétl, a fogyasztó pedig az élelem olcsóságától

els sorban

elüttetik.

Értem pedig

a látszólagos börzekötéseket,

a me-

lyeknél fogva valaki eladhat valamit, a mije nin-

csakhogy a más áruját valódi értéken

csen,

alól

megszerezhesse. Ez oly privilégiuma az üzérvilágnak, a

melyért

más állampolgár

szigorú bünte-

tésnek lenne alávetve. Az üzérvilágnak ezen erkölcstelen eszköze az, a melylyel az idegen vagyont

legkönnyebben eltulajdonítják, a szegény földmi-

velt

legérzékenyebben sújtják, károsítják, és a

nemkülönben a reálkezelést tönkre teszik. Követelni kell a kormánytól, hogy a nagy iparválla-

kisipart,

latokat szigorúan ellenrizze, s a hamisítványokat,

de különösen az élelmiszerek meghamisítását megtorolva, a szolid ipart versenyképessé

A vagyon túlnyomó zében adósság

van, a földet terheli,

része a

nagyobb

tegye.

tkepénzes

állami és

ke-

magán

mint a milyen annak az értéke,

287 •és

a tkepénzesnek, adómentes állam- és földhitel-

kötvényei, száz

másnem

privilegiált papírjai alap-

ján, teljesen adómentes.

Azok

összes hasznát élvezik,

nem

tehát, akik a világ

osztoznak az állam

és pedig azért, mert a liberális állami

tértiéiben,

adórendszer csakis azon látható reálvagyon sarcolását célozza, a mely által

már amúgy

ben a által

h

védi

meg van

az üzérkedés

röviditve,

mig

ellen-

szövetséges óriás tökéjét privilégiumok

még

is.

Ezen

telnünk,

hadd

ellen

is

hozamában

egszükségesebb megterheltetés

a

tkék megadóztatását viselje a terhét is

melynek minden kedvezményét

kell

köve-

azon államnak,

élvezi.

minden jogos eszközzel megvédelmezni a gyármunkás osztály érdekeit a tökepénzes zsarnoksága és kapzsisága ellen, hogy Igyekeznünk

kell

ekkép jogos igényeiket kielégítvén,

dalomnak visszahódíthassuk,

s

ket

a társa-

kiragadhassuk az

internacionalizmus vaskarmai közül.

Korlátoznunk

kell a

kamatot

is,

hadd sznjék

meg azon anomália, a melynél fogva a pénz munka nélkül nagyobb jövedelmet hoz, mint a reálvagyon nagy fáradsággal.

Mindezen

rendszabályok

keresztülvitelére

képes a mi társadalmunk, csak ismerje érdekeinket

s

szövetkezzék

fel

valódi

az érdekközösség és

a közös ideálok nevében. Határozott akaratnyilvánítása által fogja megszüntethetni a -és

visszaéléseket

rendezhetni a szociális kérdés anyagi oldalát.

A

valláserkölcsi alap fejlesztésének

szükségessége. Miután lélekbl

az

áll

is

:

ember nemcsak testbl, hanem annak, ugy ennek is

valamint

megvannak a maga követelményei. A

test

nem

élhet táplálék, a lélek

és kedély ideálok nélkül.

A

ólomsulylyal

kor materializmusa

mai társadalomra,

nehezedik a

a mely kirekesztette a hitet,

felbolygatta az erkölcsi rendet, a hit által elfoglalva tartott

Pedig ideálok

társadalom

trónusra

a

nélkül

mily

önzést helyezte.

hamar bomlik

fel

a

!

Ha mindenki hászsza,

sivár

ki

csakis

a

saját

érdekét

haj-

hozza majd ama nagyszer tervezetek

életbeléptetésére, foganatosítására szükséges nagy-

mérv

áldozatokat

?

Áldozatok

nélkül gyengül,

elertlenedik az államtest nemcsak befelé

is,

kifelé,

hanem

a mennyiben bensejét az egyenetlenség

és az ocsmány érdekharc fogják feldúlni.

Az nyeitl

élet

nyomorúsága között él

és eszmé-

megfosztott egyén pedig vagy a remény-

289

lemondás, vagy ha

telén

élvezetek megszerzésére

nagyobb, az

tettereje

irányuló vétek karjaiba

magát dobni. Világos, hogy az

fogja

úgyszólván csak

ilyen rideg,

él társadalom nem

állati életet

tarthatja fenn magát, annak pusztulnia

egy

nemesebb

helyet

képes társadalomnak

életmódra

A

csináljon.

hogy

kell,

téren

szellemi

még A kultúra meg vannak talán

nagyobb a pusztulás, mint az anyagin. élén

nemzetek

haladó

E

mételyezve.

nagyon

tekintetben

helyzetünk, mert népünkben

mint a

még

Ezen ideálokat

terére léptek.

még

teljesen

érintkezése által a és

Ápolnunk

kell

vallás,

jóllehet

kell

teljes

negatio

gondos kézzel mételyezett

Folytonos,

önzetlen

néppel, miáltal azt a jó

bátor

barátjává

a

meg nem

hogyan?

S

értelmiségnek.

ugy a

él

ideálja,

mi

a

szellemek inkább tudatlansá-

roszakaratukban

gukban mint a

kedvezbb

is

magasztos

hazaszeretet

az úgynevezett ers

ápolnia

is

harcosává

a nép vallásos

fogja

ügy

nevelni.

érzületét, fejlesz-

tenünk erkölcsi felfogását, növelnünk hazaszeretetét, ragaszkodását az államfhöz, szóval valláserkölcsi alapon

kiképeznünk az életers polgári

jellemet, az

államok

nagyságának

alapját.

megengedett

Az alkotmányosság minden eszközével ellene kell küzdenünk

minden olyan vallásos Kossuth

ezen ftámaszát, a népek

érzület

állami

intézkedésnek,

a mely a

megingatását célozza. Az isko1

9

290

Iákban a kezdetleges alapismeretek oktatása mellett a fsúlyt a kedély és morális érzület fejlesztésére

fektetnünk

kell

;

magát a népet pedig nemesebb

élvezetekre kell oktatnunk, hogy a rút tivornyák és s

iszákosság mocsarából

az

ez nagyrészben

papságnak a

nemesen

felfogó

célt

elérhessük,

meg

kell

szün-

azon rideg elzárkozottságot, a melyben az

intelligentia a

keresnünk

önz

hivatását

a

kiemeljük,

feladata.

Hogy ezen tetni

mielbb

néptl

kell

célok,

elszigetelve él

a vele

hanem

a

;

ellenkezleg

való érintkezést, de tiszta

nem

emberszeretet,

a

részvét és a jó ügy iránti lelkesedés által vezé-

Támogatnunk kell a népet tanácsunkkal, megvédenünk befolyásunk által. Csak igy fog a reltetve.

nép emelkedhetni anyagilag és

erkölcsileg, csak igy

válhatik oly polgárává a hazának, a kinek vállain

bizton nyugszik a nemzet jövje.

Egyéb Hanem hogy

irányelvek.

ez létesülhessen, s a törvény-

tisztelet

mély gyökeret

toztatni

az államélet

akadályozni,

verhessen,

egész

meg

kell

meg

irányát,

hogy minden egyes állami

válkell

intézke-

dés a nép szabadsága és jóléte ellen irányuljon.

Meg az

kell

döntenünk a büroktatikus basáskodás,

aktagyártásba

semmittevés

számszaporitásba

és

egész

burkolt

rendszerét s arra kell

töre-

kednünk, hogy habár kisebb számú, de erkölcsileg feladatuk magaslatán

álló,

jól

fizetett

nem

végezzék lelkiismeretes pontossággal szontalan

papírfogyasztást,

valódi meritumát; kai, kell

hanem

nem

változtatni

kapaszkodó és

a

hanem

törvénykezésnek

fiskális

nemesebb értelemben

a

a ha-

teendk

mint a közönség zsarno-

annak hséges

mint

tisztviselk

fogásokra

sáfárjai.

Meg

alakiságokba

utaló menetét

;

vett jogerkölcsi alapon kell t

a törvénykezésnek

nyugodnia.

békebirói intézményt, s a népet

•

Be

kell

hozni

a

arra kell ösztop

nözni, hogy

egymás

közötti peres ügyeivel

vala-

292

mely

köztiszteletben

egyénhez

álló

forduljon,.

a ki aztán a reábízott ügyeket minden költség s

a felek károsodása nélkül fogja kell

elintézni.

Fenn

tartanunk a municipális jogokat, rnert zavart

parlamenti helyzetünk

mellett

gári jogaink

garanciáit.

egyedüli

ezek képezik pol-

Oda

nunk,

hogy a polgárok közügyekben

vétet

komoly

kötelességüknek

hivatalos

közegeket

szorítsák.

Jogokat

foglalkozásnak jogosultakra tartása

s

a

teljesítésére

érdemes

foglalkozást

a

hárítani.

felelsséget pedig a

A

municipalitás fen-

fontos egy agrár

felette

hat-

adni a muncipiumoknak,

való

tekintsék,

kell

tekintsék,

kötelességük

kell

hogy a közügyekkel

kell

való rész-

államra nézve,

mely csak ugy gyarapodhat, ha területének minden

egyes

pontján

utalt országra

;

de

fontos a védelemre

ellenálló

tralizált

államforma

De mi

helyzetünknél

képességet

is

noha a cen-

biztosit,

nagyobb támadóképességet ad. fogva

a védelemre

támadólag nem léphetünk fel

utalva,

rendszer

mert a decentralizált

is,

nagyobb

gunk

él

vagyunk

s igy biztossá-

a municipális rendszert köveUli.

Ilyen

irányban

jobb

részének

mítva

még

haladva,

társadalmi

az utolsó órában

s

az

értelmi -ég

tevékenységére is

szá-

rekonstruálhatjuk

e sokat szenvedett szegény hazánkat.

E els

feladatra, bármily

tekintetre,

nehéznek látszassék

mi mégis képesek vagyunk, m<

is rl

:.r,ö

egy öntudatra lan,

s

ha

erejének is

egyszer

tettereje kiszámithat-

nép

ébredt

irányba

jó

teleltetik,

segiiségével a rekonstructio,

ép oly gyorsan halad,

mint

az épités

rombolás, ha

a

elámitották. Megtehetjük mindezt, csak lel

ellenségeinket

zeivel

s

meghiúsítani

igyekezzünk

ádáz

kezzünk mindnyájan,

a

érdekeivel összeforvák,

nemzetközi

a

az

ismerjük

béke eszköSzövet-

törekvéseiket.

érdekei a haza

kiknek

és a kik távol állanak a

machinációk

boszorkánykonyhájától.

Frigyünk megmenti e hazát, emeli télyét,

annak

legyzi és szétszórja ellenségeinket.

eszme magasztos

titáni

nagyságának

tekin-

Csak annyi

lehet

hogy a széthúzó törekvéseket egyesiteni képes. Ha majdan ezen feladatokat is megoldottuk, ha

•ereje,

a

társadalmi

életet

az

t

nemzeti

megillet

majd hozzáfognunk legnagyobb feladatunk megoldásához .// magyar nemzeti kultúra megalkotásához. Ez legfontosabb teendnk, mert a mely népnek nincsen önálló kultúrája, annak nincs alapra helyeztük vissza, akkor

kell

—

—

s mint ilyen meg nemzeti jellege sem sem foglalhat a kultur népek között. E

ugy

kell

átalakítanunk

intézeteinket,

alsóbb

kiképeztessék,

kényszer,

hanem

kentse tanulásra,

s

célból

és felsbb tan-

hogy azokban a szellem

egyaránt

helyet

és jellem

ifjúságunkat

ne

a

az eszme iránti lelkesedés sers

maguk

az intézetek ne büro-

294 kratikus intézmények,

hanem

Pártolnunk

gócpontjai lehessenek. szetet

a

kell

mvé-

abban a

mert a haladás

irodalmat,

és

a szellemélet lüktet-

pillanatban megsznik, a melyben a legjelesebbek szellemi

termékei az olvasó

hiányán

elkallódnak.

megsznik

A haladás

életmködés

az

Egyesüljünk erkölcsi iránti

közönség pártolás-

is.

alapon,

lelkesedésbl

önzetlen

meg

csiségünket, védjük

megszntével nagy

a

fen tartván

s

cél

erköl-

eszményeinket, hogy az

igazság büszke érzetével szállhassunk sikra azok ellenében, kik a korszellem

burkolva

palástjába

Eszméink

mint vadorzók legyilkolni szeretnének. igazságával

felvértezve

pusztításaikban,

ben

tartjuk,

s

midn

de

s

ez

bven

meg

emberi jogaikat

kárhozatos

dését megakadályozzuk,

zánkat,

akadályozzuk

ket

tisztelet-

eszméik tovaterje-

megvédjük mereteit ha-

hálálja

meg

szeretett önfias

feláldozó készségét.

Ma még

van

idnk. Rajta

tehát

fél, hogy nemsokára megkondul a dalom vészharangja.

!

—

mert

világforra

III.

A

TÁRS AD A LOM MOLOCHJA.

A

társadalom Molochja.

Ébreszt hangjaim

jelen kötetének

részében rámutattam azon

hazánkat a

édes

melyek

rendszernek

további

Könyvünk

harma-

liberális

fentartása mellett fenyegetik.

dik részében foglalkoznunk kell

melynek a liberalizmus áldozatot mutatja be, s

második

veszélyekre,

azon Molochchal,

haza gyermekeibl álló mely kiolthatatlan szom-

e

júban a társadalmak népének utolsó vércseppjét Hadd lássuk e Molochot a maga is követeli. meztelenségében, ismerjük

fel

lényegét,

megismerve óvakodni tudjunk tle, talmával

melyek lyói

szemben

falain

oly

védvárakat

fegyverének

éle

hogy

igy

pusztitó ha-

emelhessünk,

megcsorbul,

go-

visszapattannak, melyeken belül a társadalom

megtarthatja függetlenségét, megóvhalja saját dekeit s

övnek

boldogulván, munkája árán egy alapjait rakhatja

I.

A látlan

§

szebb

le.

A Moloch

lényege.

társadalom Molochja urahna,'

ér-

a kapitalizmus kor-

mely végtörekvésben a létez ke-

298

resztény társadalmi rendnek felbontását, minden

idealizmusnak

kapcsának

nalis

ránk

megsemmisítését célozza. E Moloch-

teljes

egy hatalmas

indirect utón elvonja és azt

osztályok keresetét

tkéihez

egész

Eljárását

csatolja.

melynek

rendszerbe foglalta,

akkor vetette

meg

mikor a forgalom könnyítésére a papir-

alapjait,

értékeket

tzsdéket

a

és

a pénz,

jegyezzük

vagyon öncéllá dás

hogy a productiv

azon hatásán alapul,

felhalmozott

szivattyurend-

mathematikai pontossággal

szernek lassú bár, de

mig

cohaesio-

nemzeti kultú-

szóval:

lazitását,

nak egész hatalma

mköd

a társadalom

kiirtását,

nem

meg

s

öltött,

ennek könnyitésével

reskedelemben oly

és

nem a

a tkefelhalmozó-

s

nem

Kezdetben,

a pénz

jól,

fajult,

tulnagy arányokat

forgalmat

behozta.

könnyitette a az ipar és ke-

pezsg tevékenységet

idézett

el, hogy a látszólagos vagyonosodás rohamos emelkedése meghódította az államgazdászok, politikusok

és

szociálphilosophusok egész hadát, kik a

rendszer pillanatnyi sikereitl elvakítva talizmus

és

társadalmi

keinek

indusztrializmus"

rendszereket

védelmét

tzték

alapuló

elvein

alakítottak, ki

a „ kapi-

ezek érde-

céljokul;

üldöz-

ték a kezdetlegesebb régi termelési módszereket,

igája alá hajtották a

munkás

ellenséges állást foglaltak tálylyal

osztályt,

általában

minden produktív oszszemben; elnyöket biztosítva az hnpro-

299

Szóval megalkották

duktiv osztályoknak.

ralizmus, vagy a mi vele azonos

:

a libe-

a liberális mer-

kantilizmusnak rendszerét, mely a régi nemesség

más alakban

kiváltságait totta

ugyan a

lerontotta

:

az üzérkedésnek biztosírégi

helyébe egy ujat, a

állított

uralmáét, pártolta

hogy

azért,

a

népszabadságot,

mig hatalmába

az abszolutizmust segiti el. mert

hódoló

neki úgyis

de

csak

tekintélyeket leront-

a kormányokat; s azóta liberális

elbánhatik e

de

pénz sivár, korlátlan

a neki ártalmas

hassa, és csak addig,

tekintélyeket,

keríthette

jelszavak alat igy

könnyebben

összpontosított

hatalommal.

A

kapitalistikus

Molochnak ezen rendszere

hosszabb fennállása óta megalkotó suppositiíitól

nagyon nek

is

eltér eredményt

hatása

alapja

alatt

inog a

mutatott

társadalmak

nyugati

az ingást érezzük mi

;

is,

mely-

fel,

kik pedig távol

állunk hatása gyupontjától.

2.

Ha

e

hogyan I.

A

§.

és

kapitalistikus

Moloch rut kinövései.

Moloch lényegét ismerjük, lássuk már

miben

Megtette

jelentkezik, vagyis mit a pénzt

öncélnak

s

mivel

megal-

igy

kotta a tkebirtokosok hatalmas országát.

?

A

töke-

jövedelemnek biztonságával leszorította a realprohelyezte a pénzbirtokosok aristo-

ductiot,

föléje

kraciáját

minden más reálproductióból él

társa-

300

st

dalmi rétegnek,

elnyöket

oly

biztositott

is

minkkel más társadalmi elemek nem

tagjainak,

rendelkeztek

nem

és

els hatalommá

A

rendelkeznek.

is

pénz

leit.

S mi ennek a szomorú következménye?

II.

tke jövedelmének

Az, hogy a

intézkedések által

ministrativ

productióhoz

tkének

zódása

oly

hogy

be,

állott

a reál-

biztositott,

nagyobb jövedelmez-

viszonyítva

sége folytán a

törvényes és ad-

a

nagymérv

felhalmo-

nagy bankok és

károk üzleteiben felhalmozott

ban-

tkék kamatai tunem

lajdonosaik egyéni szükségleteinek fedezésére

használta ihatván

fel,

a tkéhez

melyek igy nemcsak kamatok rodnak,

de

a

tözsdemüveletek

hogy 100

irt

lesz,

ha tekintetbe

már tik,

hogy

veszszük

men

száz milliárdokra látjuk,

100 év

frtból

ezen

segélyével

fel-

Ha meggon-

is.

alatt

már

li>,800

az ilyen

nagyságát,

tkék

a

kamatjával szapo-

hatalmozódásuk még gyorsittatik doljuk,

csatoltatnak,

tkék

borzalommal

kamatai, a mel>ek

ma

az egész reálproductio jövedelmét felemész-

már

közel

jövben

fel

fogják emészteni a világ

mintegy 1500 milliónyi lakosságának munkafeleslegét és a népet nz éhenhalás kényszerségének teendik

ki.

A Moloch védinek azon argumentuma, hogy

hiszen jön egy nagy válság, akkor kevesbedik a

tke, vagy hogy a tzsde-üzle' éknél pénzét nyerik

el

az

egymás

az üzérek, célzatos mystificatio.

m Mert egyrészt minden krachnál egyes nagy tke-

pénzesek óriási összegeket nyernek,

tke kis

nem

összege

s igy

csakis a

fogy, a veszteségek

tkepénzeseket sújtják

nagytkét egységes

a nagy

másrészt pedig, ha a

;

egésznek

a

veszszük,

tár-

semmit sem változhogy melyik részben van a nagyobb ösz-

sadalomhoz való viszonyán tat

az,

szeg egyesitve, de változtat a tzsdék Molochja. a mely olyan végzetes hatalmat vétel nélkül

ki-

mindenkitl be tudja hajtani súlyos

még

adóját,

hogy

nyert,

olyanoktól

is,

kiknek semmi üzérke-

désben nincs részük. Hiszen az állami adó nagyrésze a nagy

tke

szekrényeibe folyik

hiszen a

;

keresked a fogyasztási cikkeket drágábban kénymint a

telen eladni,

közötti

kinálás és kereslet

viszony azoknak árát meghatározná,

maga

mel

akár

pedig sohasem

értékesítheti

a

ter-

nyers,

akár ipari terményeit normális áron, mert abból

maga tetemes

az üzér mindig kiveszi a

még

De nyolja

ki

a

nagytke

zönséget, mely

a

melésére

gében féle

hol az

nem jól

zsákmá-

szolgálatában

valóban

keresend,

erejében.

tke

Az

álló

által félre-

mindenütt keresi, csak

fordított Jlotans

és agressiv

tke

tke

hangzatos jelszavai

a baj okát

vezetve,

úton

az üzérség a nagy kö-

és

a nagy

sajtó, a politikusok

nem,

más kerül

száz

hasznát.

az értékek

ott ter-

óriási mennyisé-

itt

nKgkülönböztetend,

felemiitett két-

mert mig az

302

elbbi

uj értékeket

produkál

kel fedezi, addig az agressiv

így kamatait ezek-

s

tke nem

termel sem-

mit és kamatait a producensek zsebébl szedi. Ezen

borzadályos Moloch okozója a szociális kérdésnek,

megrontója az emberiség jólétének, nak. Ez

köznépbl

a

öli ki

a vallást,

idealizmusá-

ezen kozmo-

politikus szörnyeteg irtja ki a hazafiságot, ez csalja

piszkos tizeiméinek hálójába sokszor a legtisztessé-

gesebb embereit a közéletnek, az rontja erkölcsiséget.

Ez

ellen kell a

meg

a köz-

produktív osztályoknak

egyesülniök, hogy létezésüket biztosítsák. 3.

Moloch

§.

és

satellesei,

üzérek

az

uralmának

pusztítása, egyesekre és egyetemlegességben.

A Moloch a

satelleseinek hallatlan sikerei

és

meggazdagodás

emberekben

A

is

tke

a gyors meggazdagodás vágyát.

munkát, a

szorgalmas

kenységet, a

látlanokká tettek,

a

rendszeres

mezejét, melyet

productio

konkurrenciája

fordulnak

lesz

tevé-

a nagy

üzérkedés úgyis há-

az

s

mind többen hagyják abba

spekuláció

vagy más kárán

gyors meggazdagodás kietlen mezeje

nagyobb

egyes

felébresztik az

terén,

a száma a

munka

felé.

és

való

Mind

nélkül meggaz-

dagodni vágyó embereknek, nagyobb a hadserege a Molochot szolgálóknak. Ezzel növekszik hatalma, terjed országa és

ebben az országban

len üzérek hatalmi befolyása.

külete

az olyan

a lelket-

Hogy milyen a

embernek, a kinek egész

lel-

gon-

303

mások megrövidítésére,

a

dolatmenete

dalom megrövidítésére irányul, nak zömével egyenes ellentétben hacsak némileg

igy honfitársai-

áll,

megtudhatjuk,

ismerjük a pénzvilág

ha a nagyon

dását,

s

távolról figyeljük

is

társa-

a

gondolkoutján csak

diskrét lapok

a pénzemberek koronkint

is

ki-

derül, de folytonosan gyakorlott vétkes üzelmeit.

Mentl

jobban

azok

gyarapodik

szélesebb

körben

nézetük

annál gyorsabban

sadalom

s

harapódzik

demoralizációja.

el

annál

száma,

cynikus világ-

halad elre a

tár-

Minél gyorsabban nö-

vekszik az inproduktiv osztályok befolyása, annál

rohamosabban hanyatlik az államfentartó nemzeti elemeké. Kétféle káros jelenség származik ebbl, a

másik

pedig, hogy a társadalom valódi érdekei, a

Moloch

az egyik az

korrupció,

erkölcstelenség és

és üzérei érdeke mellett, háttérbe igy

meg van akadályozva

a

szorulnak, és

társadalom testének

Hogyan is fejldjék annak minden egyes

szabad, egészséges fejldése. a társadalmi tagját

test,

békóba

midn

verik,

láncra

Szabad fejl-

fzik.

désében elhal

megakadályozva elsenyved, elkorcsosul, nagy örömére Molochnak, kinek hasa be-,

tölthetetlen s

No féktelen

de

vágya kielégithetetlen.

még

sem

ezzel a pusztítással

éri

be,

dühében nekiront minden ideálnak, min-

den positiv vallásnak, mert tudja erkölcstelen

és érzi,

machinációjának csakis

hogy

az ideál és

304

A társadalom

vallás állhatja útját. ját csak

képezheti, az erkölcsös

a vallás

dalom pedig csakhamar jának

satelleseivel

a

A népbl

osztályból

Francziaországban

nek

„

ki kürtölni.

vallástam lást az isko-

kitiltja a

— Rothschild 200

melyet

hazafiságot,

a

gunyorosan chauvinizmusnak igyekszik lákból,

akarja

ki

melyet ultramontanizmusnak, az

vallást,

intelligensebb

Azért üzi

egyetemben az ideálok, és a

vallás üldözését tervszerüleg. irtani

társa-

Moloch praktiká-

átlátja

erkölcstelen voltát.

honfia tlan,

Moloch

erkölcsi alap-

ezer frankot fizet

Nálunk

Jézus élete" megírásáért.

Renan-

behozza

a polgári házasságot és a felekezetnélküliséget, a

Ennek zengi diÉs mi ennek a legszomorúbb következménye ? Az, hogy az ideálok pusztulása nagy mérvben neveli az ön-

modern

vallástalan pogányságot.

minden

csségét, ezt ápolja

zést, meglazítja

téren.

a csakis ideális alapokon fentart-

ható államtestek összetartozandóságát, hogy mi-

elbb

feloszolhassanak. Mert csak erre vár az inter-

nacionális Moloch,

hogy szabadon nyomulhasson

elre és prédát zsákmányolhasson. Kizsákmányolni pedig csak ott lehet félelem és megtorlás nélkül,

a hol

a

társadalmi testek szétfoszlási processu-

sánál fogva

megsznt

a megtorló biró.

a kölcsönös védelem, eltnt

A Moloch

által

támasztott önzés

azon corrosiv elem, azon erkölcsi a társadalmat külön részekre

királyvíz,

bontja.

Az

mely

így el-

305 szigetelt,

részek nagyon könnyen

vált

egy

a társadalom testétl

jól szervezett

külön-

elszakadt,

szolgáltathatók

ki

pénzszomjas szövetségnek zsák-

mányul. 4. §.

Moloch

és a munkásnép.

Bármennyire vezeti gálatába

szegdött

napi

bárhogyan takargatja,

is

a Moloch szol-

félre

sajtó a

közvéleményt,

leplezgeti is a

Moloch a mez-

telenséget s elnémitani igyekszik a panaszos jaj

szavakat, melyeket Molochnak a társadalom testére gyakorolt

zsarnok nyomása sajtol

sadalom embereibl,

—

a tár-

ki

a panaszok mégis

tán hallhatók. Legtöbbet szenved a szegény kásosztály,

mely nem birván

szabadítására egy

el

tisz-

mun-

a nyomást,

fel-

általános u. n. szocialisztikus

mozgalmat inditott meg egész Európában. A mozgalom félelmetes hullámokat ver, melyek szilaj ságukban el akarnak seperni mindent, a mi fennáll, végleg elpusztitani magát a társadalmat szély ez oldalról óriási, kíméletre senki,

nem

is.

A

ve-

számithat

mert a nyomasztó igát megutált munkás-

rjöngve tombol, s sem megkegyelmezést nem ismer. E néptl retteg Moloch leginkább, és hogy irháját megmenthesse, ördögi számí-

nép mint a felbszitett féktelen

tással rendkívül által,

midn

Kossuth.

állat

dühében sem pardont,

ügyes tevékenységet

ezen alacsonyabb

fejt ki sajtója

mveltségi fokon 20

306 álló

munkásosztályok figyelmét, csak hogy

magától, mint a bajok relje,

fehasználva

egyedüli

a francia

következetesen

mányait,

ezt ön-

okozójától

elte-

forradalom hagyo-

a papság

és az

tokráciára irányítja, s a gylöletet ezen

arisz-

ma már

teljesen ártatlan osztályok ellen folytonosan szítja.

Ezen ördögi eljárásával akarja megmenteni s

tálisait,

dokra.

A

fentartani

francia

zsarnok uralmát,

munkások

kapi-

évszáza-

felkeresték elleneiket,

hogy ezek a Moloch táborában keresendk, de a régi gylölség a felsbb osztályok ellen, kiknek különben egy része szintén Moloch zász-

tudják,

lajához

szegdött

s

igy

ezen

eljárása

által

a

gylöletet igazolni látszik, oly mély gyökeret vert szivökben, hogy a

már nem soká elodázható

vi-

har kitörésénél a kapitalisztikus Molochchal együtt a társadalom felsbb rétegei gettetnek.

is

elsöpréssel fenye-

Moloch Moloch

szervezett hadteste. legnagyobb

hadtestének

és

kitn

delme szervesen összefügg jában és

leplezett

operálásában

vesze-

organizáció-

rejlik.

Legfelül

a nagy tke állanak

s annak leghatalmasabb képviseli ezek kormányozzák az elfogosultságban

;

béke és háború, kor-

tehetetlenné

vált

mányok

fejedelmek sorsa

nak,

s

és

világot,

befolyásolván a

k határozválasztásokat, k intézik felett

a kormányok politikáját. Innét van, hogy a kor

mányok velk ép

egész Európában szolidaritásban állanak úgy, mint a parlamentek többsége. Min-

den törvényes

és

az

hadseregek

óriási

álló

dekeik védelmére,

pedig csakis

adminisztratív intézkedés,

a

is

készen állanak

is

tendenciáik igazolásán, kivánalmaik

Ha

a

nép

méltató valamely intézkedés csak leg-

távolabbról lyok

ér-

közvéleményt gyártó sajtó

jogosultságának kimutatásán fáradozik. érdekeit

st

is

érintené az övéket, vagy e szipo-

egyikével történnék valami látszólagos igaz-

ságtalanság,

egész Európa sajtóján fergetegként

dörög végig

a felháborodás

moraja

s

a közön-

30S

ség szabad gondolkozásában megbénítva szajkó-

módra ismétli azt. De ezen hatalmas küls apparátus

mellett

nem kevésbbé kártékony rejtett szerkezet is mködik a társadalmi közromlás nagy müvén egy

roppant

elterjedt

titkos társulatok terjesztik seré-

nyen néprontó eszméiket, legszerényebb

az érdekszövetkezet

s

az üzérek és közvetitk a

tagjai:

legrejtettebb hegyi falvakba is elviszik tanaikat, és

demoralizálják, kizsákmányolják a népet.

Ezen

titkos

propaganda

csápja az óriási polypnak,

hatalommal

s

mint

ép oly

veszélyes

maga

az állam-

a népsouverenitás

küls

látszatá-

val összeolvadt formidabilis Moloch. Képzelhet-e,

hogy az

ilyen védeszközökre

csak valamit

is

rosszabbodjanak

mérveket

erszak

öltsön

szét

is is

a viszonyok,

nép

a

nem rombolja?

garázdálkodását,

tatni

támaszkodó hatalom

engedjen elnyeibl, bármennyire

nyomora, mig

kül-

Végletekig fogja foly-

az

s

bármily nagy

emberi

társadalmat

egy elementáris erej katastropha elé vezetendi.

Pedig ez a látszólag oly megingathatlan

hatalom mégis gyenge

álló

lábakon

alapon

áll,

mert

egy lökés, mely a népeket öntudatra ébresztené, a társadalmak föleszmélése hypnotikus állapotukból

elseperhetné

uralmát

és

helyreállithatná a

társadalom megromlott

egyensúlyát minden na-

gyobb

nélkül,

megrázkódtatás

csak

a

nemzet-

309 fentartó, államalkotó produktív osztályoknak kel-

lene egyesülniök

s

saját

osztálya érdekének ér-

vényesítését célul kitüzniök.

A

Molochja

kapitalizmus

alatt fenyegeti

a mi

liberális

társadalmunkat,

zászló

kizsákmá-

nyolja és demoralizálja a föld népét, elnyomja a

földmivel

behozza a korrupciót, meg-

osztályt,

mételyezi a politikust, kényszeríti a kormányt az

ország érdekének megsértésével ügyét szolgálni,

minden

agyonkiabál

szabadon nyilvánuló véle

ményt, meghamisitja nemzeti kultúránkat,

kiirtja

azon ideálokat, melyek nemzeti létünket egy redéven át

biztosították,

a

feldúlja

ez-

felekezetek

békéjét, terjeszti a vallástalanságot, teremt privilegizált osztályokat,

mint zsellérek

melyek mellett mi nemsokára

húzódhatunk

meg

saját hazánk-

ban, szóval végromlással fenyegeti társadalmunkat,

veszélyezteti

nemzeti

létünket,

szabadsá-

gunkat. 5.

§.

A Moloch

ellen emelt

védgát vagyis a társadalom

rekonstrukciója.

Társadalmunk legnagyobb, legzsarnokibb ellensége a Moloch és satellesei a pénzvilág üzérei. Mindkettnek leküzdésére erély és józanul :

gondolkozó, társadalmi és ges.

De

hazájukat politikai

sajnos,

—

önérdek

tényezk

tisztelet

nélkül

szeret

kitartása szüksé-

a kivételeknek

—

310 politikai

tényeziknek erre

sem hatalmuk, sem

komoly akaratuk nincsen, hiszen és az ezzel azonos

mondva

szolgálatában

öntudatlanul

részint

zinknek túlnyomó

maga

vagy jobban

álliberálizmus,

libertinizmus

tudatosan,

a kapitalizmus

ugy

része, és

a társadalom

is e

részint

áll,

politikai ténye-

mintha

látszik,

feladat megoldására kép-

telennek látszanék, mióta pártokra, klikkekre, csoés természetes

portokra oszlott,

összetartozósá-

gából kivetkzött.

Mindazon elemek, a melyeket a mostani sadalom

felszinre

ha nem

is

szedték

hozott, korrumpálva

de

erkölcsileg,

szellemileg

tár-

vannak,

magukba

eszmék bóditó maszlagát.

az elferdített

Az uralkodó materializmus közepette nem tudnak vagy

nem akarnak

önállóan gondolkozni, elveszí-

bellük a

tették idealizmusokat, hiányzik

dés melege, az zusa,

—

lelkese-

tör eszmék impul-

egyesítésre

szóval képteleneknek

látszanak az ön-

zetlenség nagy tetteire.

De ha beteges,

a

intelligenciánk senilis

egy része korhadt és

egoismus

sorvasztó

lázában

még társadalmunknak egy osztálya, józan eszét nem zavarták meg tetterejét nem bilincselte le a panama

szenved, van

melynek

intact

a tévtanok,

vagy panamino

;

nagy

tettekre,

nagy lelkesedésre

képes, válla széles és ers, testében erö, csak irányítani kell

jó célok

megvan

felé,

s

az

ez ké-

311

megküzdeni még ama félelmes polip ezer kínjaival, csak öntudatra ébresztessék s szunnyadó

pes

ereje egy közös cél felé

népet

nép és a fel

ezen elementáris

mentésére,

a

csoportosittassék. Ez a

szeretk csoportja. Használjuk

ert azon társadalom meg-

melyet meggyógyítani

önernkbl

A nép azonban

csak nyers

képtelenek vagyunk.

er, vezetkre van szüksége,

magyar társadalom dású

és

vezetje legyen a

független,

még meg nem

önálló

mételyezett

gondolkointelligens

osztálya.

E

célból

szövetkeznie

azon független

kell

és tiszta szándékú értelmiségnek,

tok tarthatatlan,

haza javára együttes

még

felismerve,

a

tud áldozatokat hozni, s egy

társadalmi

oly téren, a hol tók.

veszélyes voltát

mely az állapo-

akciót

még

Alulról kezdve,

meginditani

minden

romlatlan elemek találha-

alapjából kezdve kell meg-

társadalmunk megrongált

inditani és megépiteni

rozoga épületét, összeilleszteni benne, ami együvé tartozik,

s

mikor az

ers

falak

emelkednek, ekkor tenni reá a

már magasra

tiszta

öntudatból

sarjadzó politika szilárd fedelét.

Minthogy Moloch ködnek,

és

és

éber figyelemmel

ellenök irányuló törekvést,

közeinek súlyával

nem

szabad

satellesei

még

dobbal

hogy

titkon

kisérnek

m-

minden

azt hatalmi esz-

csirájában elnyomhassák,

verebet

fognunk,

hanem

312

nem ébreszt ürügyek

csendben, gyanút

mködnünk

kell

nünk

bizalmát,

megismernünk

sem

itt

kisérnünk

figyelemmel

megóvnunk a

baját,

szabad

részét, melyet

kell

De

az önzés,

értelmiség

hanem

ideálos

papokat,

a

valamint a tanárok és tisztviselk

néptanítókat,

romlatlan

nem

állású

még, különösen a

vezetnek

célok

zsarolástól.

ha már annyira segitenünk miveldését

megnyernünk a szerényebb

azon

érdekét,

megállanunk,

mentünk, akkor el s

alatt

közelednünk a néphez, megnyer-

és

Egyleteket

részét.

körülményekhez

képest

egy elvbarátunk

által

nünk, idrl-idre

kell

alakitanunk a

változó célokra,

azokat

vezéreltetnünk, ellenriztet-

friss szellemi

táplálékkal ellát-

nunk, a földbirtokos és a parasztgazda, általán a produktív osztályok összetartozóságáról a népet

meggyznünk,

érdekei

megismerésére

nunk, azok érvényesítésének

nyítanunk

s így

taníta-

lehetségét bebizo-

a hasonérdekü osztályokat szoro-

A földmivel osztályok létrehozásával meg kell magya-

san összeforrasztanunk. solidaritásának

hogy az

ráznunk,

úr névvel

jelzett

osztályban

oly elemek

is vannak, a kik a saját vagyonuk vagy munkájok jövedelmébl élve mások kizsák-

mányolására

nem

olyanok

is,

vannak

utalva

tetés

által

a kik

törekszenek

—

no meg aztán

az utóbbi jövedelemszerzésre

— mert csak

leszünk képesek

ilyen

megkülönböz-

megszüntetni azon

313

általánosan divó wr-gyülöletet, melyet a jogtalan

De még

exactiók elidéztek.

állapodnunk.

meg

zsarolásától pedig

kitása által céljából

;

óvnunk az uzso-

érdekének elmozditása

hatalomnak

a társulati

gazdasági

ezeknek állandó befolyása óvjuk a

het,

kell

fogyasztási egyletek ala-

gazdasági

vezetnünk

kell

népet

sem szabad meg-

hitelszövetkezetek, egyes lelketlen kereske-

rától

dk

A

itt

megismerésére

körök által.

szervezése

A

mennyire

és le-

népet a perlekedés veszélyeitl és

hogy perpatvaros ügyeiben egy köztiszteletben álló értelmes emberhez forduljon, a ki ezt mindkét fél elnyére szivesen költségeitl, ajánljuk neki,

elintézi, fel

e

—

hogy az célhoz vezessen, kérjünk

s

ténykedés

tességes

elvállalására vidékek szerint tisz-

embereket,

nem akadna, egy

vagy ha ilyenre vállalkozó

tisztességesebb

gondolkozású

ügyvédet, a kivel ha megérttettük, hogy mint a

szegény népnek védjét minimálisan megszabott dijjazása mellett

lájának

delmezsége

ama

dúsan

fogja kárpótolni kliente-

széles köre, nagysága, is

emelkedik,

köztiszteletet és

a

melylyel jöve-

nem véve

tekintetbe

nagy befolyást, melyet

jó-

szívségével a nép között nyerend. Ilyen utón a becsületesség

A

is

lehet

jövedelmez.

középiskolákban

nunk, a megalapitottakat tanárok

egyleteket

kell

alakita-

eszméinknek megnyert

vezetésére biznunk, az ifjúságot hazafi-

314

ságra és az egykor rájuk bízandó nép szeretetére oktatnunk, a kapitalizmus

veszélyeire

figyelmez-

tetnünk, hivatásuk ideális felfogására lelkesítenünk,

koronkint

szellemi

táplálékkal

hogy

ellátnunk,

bellük a jó ügynek hasznos

munkásait képez-

hessük.

A nagyobb gény-

városokban

vallásos jelleg

munkás-segélyegyleteket

és

le-

alakita-

kell

nunk, mert csak azáltal leszünk képesek a gyári

munkásokat óvni,

ket

az

internationale veszélyeitl

meg-

a társadalom vallásos, hasznos, haza-

fias tagjaivá tenni,

nem

a kapitalizmusnak és

a

társadalmi rendnek ellenségeivé képezni.

A

hol csak

lehet,

maknak parasztbérbe mivel nép állithatja tani

szédelg

többnyire

osztálylyal

mert

adását, ki

nép fosztogatását.

csak a föld-

íölddevostáto-

bolt,

melybl

a szegény, nyomorral

A

magas

bért, és

mégis

vagyonosodván, nagyobb bérletet

venne, és ezen úton jöhetne létre az annyira

vánatos farmer

rendszer, igy

valóban

vagyonos, a haza

mottev

középosztály,

és legfelsbb

ké-

küzd

földmivel osztálynak regieje

nincs, azért fizethet aránylag

— igy

uradal-

parasztnyuzó bérl-

és

szemben vagyis azon

nyelmesen zhetik

az

a konkurrenciát a mos-

rokkal, a kiknek a föld csak

boldogul

el

segítsük

kí-

keletkezhetne egy

talaján termett szá

a mely

osztályok között

-

aztán a felsbb

ma még

tátongó

315 és csak bevándorlóit söpredék által elfoglalt óriási

magyar

ürt sikeresen betölthetne, s egy valóban

nemzeti

kultúra

alkotó elemévé válhatnék. Saj-

nos egy ilyen magyar középosztály hijával nemzeti

nem

kultúránk

létezik és

egy idegen polgárság fajjellegét

Meg

nem

kell

a mi

van, az

viseli

magán.

magyarázni a népnek azt

a pártoskodás

és

resnie igaz üdvét, vetnie reménységét,

hogy

is,

korteskedésben

is

kell

ke-

hanem

a

érdekei han-

földmivelö osztály összetartásában,

goztatásában és érvényesítésében. Csak igy kaphat lendületet a földmivelés,

csak igy boldogul-

hat az államalkotó magyar elem többsége, polita

csak

túlnyomó nagy

keletkezhetik egy a

igy

kapitalizmustól független,

kozmo-

haladást

a

és

fejldést biztositó nemzeti vagyon.

Egy ilyen actióra az idpont megérkezett, mert Moloch pénznyomása mind ersebben érezhet. Érzi

ezt legjobban a földmivelö és a

mun-

kás-osztály.

A nemzet maga érdekszövetség

tikai

tett

s

Moloch

is

kezd, a poli-

ébredezni

omnipotenciája

által

terem-

kapitalistikus uralmát meghonosító,

folyton dédelget lethargiájából feleszmél és esz-

mélni

kezd

újra.

De ha

látja,

hogy

reményei

tönkremennek, hogy a legjobb akarat és fényesebb

tehetség

kai szervezet

is

képtelen a mostani

szövevényei között

a legpoliti-

valamit tenni,

316

mert akarata ellenére

is

meggyzdé-

eltérittetik

medd

sének ösvényérl és az idegen aspirációk

—

mezejére szorittatik

fogékonyabbá

lesz

valami

vár

fordulatot,

valamely uj eszme

sára és hálás lesz azok iránt,

befogadá-

kik a politikai és

társadalmi mocsár hínárjából kivezetnék, vagy a

kibontakozásra az utat megjelölnék.

Különben Európaszerte kezd már megvilágosodni Moloch szövevényes országa; nyilvánvalóan mutatkozik az

officiell

függése a plutokráciával,

liberalizmus összeés intézmé-

jelszavaik

nyeik szabadelvnek csúfolt külalakja vészit

fényébl

és

gyanút

lassankint

ébreszt a figyelme-

sebbeknél.

Az öntudat

A

ébred, világosítsuk

fel

egészen.

gyors elhatározásra és serény cselekvésre kü-

lönben

is

int

az

dása. Csak addig

id

és az

események gyors hala-

tehetünk valamit, csak

addig

munkálkodhatunk a béke és a hazafiság érdekében, mig Molochnak romboló hatalma, zsarnoki keze nem ölte még ki minden értelmes ember szivébl az idealizmust, mig

nem

den része a társadalomnak a vidlátó rideg önzésébe,

mig

megvan

el

min-

materializmus rö-

mig akadnak olyanok, a

érdekkörükön kivüles eszméért sedni,

sülyed

az

is

tudnak

áldozatkészség

a

kik

lelke-

köz-

jóért.

De amint mondám, sietnünk

kell,

mert már

317

olyan

körök

szédelg

is

foglalkoznak a tzsdei

spekulációival,

tisztességrl

ügyletek

kiknek ezt felfogásuk a

határozottan

tiltaná.

Sietnünk

kell

nehogy a kapitalizmus romlottsága eddig

azért

is,

még

érintetlen

népünket

elvonja tlünk azon

is

biztos

támaszkodhatunk.

megmételyezze, alapot,

s

igy

a melyre

ma

IV.

AZÁN K AT SPECIALITER F ENY ÉGETHET VESZÉLY. II

Hazánkat

specialiter

fenyegethet

veszély.

A Molochnak még egy

zánkat

delem

általános veszélye mellett ha-

másik, egészen

ezen életers

faj

agressziv akciója, a mely

csak a hatalmas szláv

hanem

tikájában,

törzsek társadalmi

lyosak

jelenben

birodalom agressziv

egyszersmind a kisebb akciójában

is

mulasztásaink a múltban,

akarni kellett volna és

összes

vesze-

speciális

fenyegeti, s s ez a szláv elem terjedése,

is

nempoli-

szláv

nyilvánul. Sú-

a

mikor csak

ma már magyar volna hazánk

lakossága, de súlyosak is,

s

midn már nem

mulasztásaink a

lehet az öntudatra

ébredt nemzetiségekkel, hatalmi eszközökkel boldogulni, s mi mégis adminisztratív utón akartuk

ket magyar híveivé tenni

anyagi,

sem

magyar állameszme mig másrészt nem tördtünk sem

hazafiakká, a ;

szellemi

érdekeikkel,

nem

tettünk

semmit a földmivelés emelésére, majdnem semmit Kossuth.

21

322

nevelésük érdekében és igy kiszolgáltattuk a

föld-

höz ragadt, gyámkodásra szorult népet az uzsorások

ügyvédek

és

zsarolásának, a kikkel gon-

datlanságból szolidaritásba léptünk. Végzetes lépés,

mely a primitív

a

dolgokat

adnak

valljuk

A

tótot.

tótot,

pénzt és meg-

még nagyon

mellett

szép

majd a katonáit

Ígérnek, ha atyuska

is

így készül a pánszlávizmus, a melybe

elküldi.

hanyagságunk, hibás

be szintén

kormányintézkedéseink

s

a Molochchal vállalt szo-

lidaritásunk következtében

sem

gondol a

atyuska pedig szereti a szegény

védelmezik a

bele.

nem

ergo a tótnak

ez pártolja az uzsorást,

küld jó embereket, a kik

—

ur,

következ

magyar az ügyvéd, a hivatalnok, az nyúzza

tótot,

ellenségei;

is

szerint a

magyar az

konklúzióra vezet: tóttal,

logika

tót

Nem

jólétet adni.

vagy

tudtunk,

ideálokat,

sem

magunk

nem

tanácsot,

kényszeritettük

akartunk

nekik

sem védelmet, sem

Ezt a szabadságot, a mely

mindig

csak állami követelések és okadatlan rendszabá-

lyozásokban nyilvánul,

magyar parlamentrl,

nem ha

érti.

A

budapesti

elfogyott a választási

áldomás, csak annyit tud, hogy ez jogokat igér, hogy aztán elkobozhassa, választási szabadságát fennen hirdeti, hogy annál erszakosabban megfoszthassa tle.

A

csak azt akarjuk,

pártnak legyen

szegény

hogy az

ers

tót

népet

ámítják és

országban uralkodó

tologatója, támasza, de jog-

323 ból ne követeljen semmit.

védelem, mely csak

arra

minden

jog-

hogy a silány

való,

a haza lakosságának számát sza-

földjét mivelje,

polcokra

urakat

az

csak a pária e haza

szemben megsznik

ban, melylyel

porítsa,

Ö

emelje,

de szabad-

No

ilyen rend-

ságot ne élvezzen, ne követeljen.

szabályokkal és a kormánynak ilyen zsarnoki járásával csak növeljük az elégedetlenséget,

juk

benne a haza

vágyat

Oroszország

ki,

is

felé,

Atyuska iránt. Ha

csak szidják egymást, annak

szít-

ápoljuk a

ébresztjük a

s

még magyar parlamentben maguk

szeretetet az

hogy a

gylöletet,

iránti

el-

pláne hallja, a magyarok

csak

örülni tud

és kitartóan várja az Atyuska boldog országának eljövetelét.

A nyokat

lom

pánszlávizmus annál veszedelmesebb aráölt,

túlsó

minél jobban

felének, Ausztriának,

Pedig ott a szláv

van nemcsak tetében

halad elre

elszlávosodása.

elem határozottan túlsúlyban

számszerleg, de befolyása

tekin-

is.

Hogy a Lajthán hazánk bérceire

is

túl

sötét

mészetes, hogy kiindulási gál az agitációknak,

az

növeked

miveltségi

az ter-

vet,

pontul és alapul szol-

köztudomású,

és

hogy

nehéz munkáját, az

Pedig a múltban könny,

nemzetiségek

szláv hatalom

árnyékot

megnehezíti a magyarosítás világos.

a biroda-

fokát

és

st

az idegen

szegénységét

324

véve tekintetbe,

ket, ha nem

is

ma sem

lehetne túlnehéz feladat

a nyelvnek,

gyar állameszmének megnyerni.

de legalább a ma-

De fel

kell

ébredni

a magyar társadalomnak a lethargiából, hogyug, saját,

mint kormányainak

visszaéléseit jóvá téve, a területet visszahóditsa. Itt

nisztratív kényszer,

itt

mulasztásait

pótolva,

hazának ezen veszend

nem

használ az admi-

csak a magyar értelmiség-

nek érdekldése, a népnek sikeresvédelme, viszonyainak javitása és a jó irányú népnevelés

mozdítása vezethet jó eredményre.

el-

Óvszerek a pánszlávizmus terjedése ellen.

A nemzetiségektl kell

vidéken jóindulattal

lakott

közeledni a megvetett és elhanyagolt szegény

néphez,

ki

kell

menteni az uzsora

ha

és

lehet,

mértékletességi egyletek alakitása által a pálinka

hatalma

alól.

Hitelszövetkezetek által olcsó pénz

St

forráshoz

kell

juttatni.

érdekldni

kell

ügyei iránt,

zsarnokoskodástól.

fölötte

még nem

ez

megóvni

elég,

a hivatalos

szeretetteljesen

gyám-

kodni, s különösen meggyzni ket arról, hogy a magyar társadalomnak nem megvetett gyermekei; hogy ez nekik nem ellenségük, hanem jóakarójuk és igy ápolni, ébreszteni benne a nemzeti ideált,

a melyet társadalmunk közönye

de

mely

az

agitációk

majdnem

dacára

legalább egy szükkörü lokális

folyton

kioltott,

pislog,

patriotizmus alak-

jában. Ilyen

vidékeken

rendkivül

fontos

még

a

326

pánszláv intelligenczia szemmeltartása, annak, ha

magyar

lehetséges, szép szerével való megnyerése, a

elemnek behatolása

medvét

barlangjában

vezetését kezeikbl s

egyleteik látogatása által.

Az ügyek

felkeresni.

kell

kivenni,

A

praktikáikat kilesni,

ha szép módon meg nem nyerhetk, üzelmeik

megtorlásával

az

kell figyelmeztetni

olyan

népet zsarolják, az ilyen

ha

társadalmilag

kell,

birtokosokat, kik a

eljárás

magyar társadalomnak,

A

hazának.

gyar

a leghálásabb emberi

ugy

kell

rend

kell

állítani

szegény nép

e

szeretetét a

ma-

akár magyar,

akár

lény a világon,

csak

földmivel

tót,

st

veszélyére,

pellengérre

ket, mert csak igy biztosíthatjuk háláját a

Komolyan

ártalmatlanokká tenni.

hozzá közeledni, a hogy egy magasabb-

erkölcsi érzés megkívánja.

és jobbágy szerepét folytatni,

alsóbbrend, de

Nem

hanem

kell az

t

úr

mint egy

polgártársat

szabad és egyenjogii

tekinteni.

Épen oly tévesztett az alamizsna-osztogatás, még ha jóindulatból ered is, mert káros csök:

kenti az önérzetet

alamizsna

kell a

és

henyélésre

népnek,

hanem

késztet.

jó

Nem

szó, jó bá-

násmód, önzetlen érdekldés, tanács és közvetett társadalmi gyámolitás. Ha ebben részesítjük, ha

nem

állunk

ellenségeinek

dással fog hozzánk

pártjára,

hajolni és

ragaszko-

megnyerhet

lesz

a magyar állameszmének. Persze, ha csak akkor

327

beszélünk hozzá, ha szavazatára vagy munkájára

van szükségünk, különben pedig védtelenül

nem

gáltatjuk ki hivatalos és

hivatalos

zzük

önkényének, szántszándékkal

szol-

zsarolói

a folyton

le-

selked orosz ágensek karjai közé, a kik, hacsak a látszat kedvéért is, mégis valamit tesznek értük, vagy legalább jó szóval kal hitegetik.

kés

—

id

az

Itt

ábrándok-

tartják, csalfa

rajta!

nehogy aztán

legyen.

A Moloch

és pánszlávizmus ellen

emelend védgát

szálfái.

Hogy veszélylyel

az

itt

általános

vázolt

szemben ers

speciális

és

emelhessünk,

védgátat

lássuk, milyen szálfákat kell alkalmaznunk,

hogy

az a védgát tartós lehessen és a hullámokat t-

lünk elterelhesse.

mint a hát

;

A

minnek els

nem

feladat

Lássuk

mit tegyünk: Egyesiteni kell a közös érdekek következ-

1

tében egymás támogatására utalt

sadalomnak, a melyek ként

olyan nehéz,

tekintetre látszik.

ma

rétegeit a tár-

nagyrészt

küzdenek egymással,

s

ellenfelek-

velük egyetemben

megszilárditani társadalmunk struktúráját. 2.

Az

igy

egyesitett

közös érdekeiket,

osztályok

melyeket

felismernék

ma nem

ismernek,

mert félrevezetve, az úr legnagyobb ellenségével, a Molochchal tart, a szegény ember pedig a vak

328

demokráciával

urgyülöletnek

az

gyakorolja

alakját

egy

speciális

ábrándosan kigondolt

s

esé-

ket nem

lyektl várja megváltását. Pedig ha

a

személyes, de a közérdek egyesiti, érvényesíthet-

nék kívánalmaikat,

megóvhatnák a közös anya-

föld vétkesen elhanyagolt érdekeit,

a legmagyarabb,

alapját

számosabb

osztályok

megvethetnék

leghazafiasabb

és leg-

jólétének, felvirágoztatnák

a hazát.

Az együvé

3.

rülése mintegy

tartozó osztályok ilyetén tömö-

természetes kiválasztás

által kü-

lönítené el az ellenkez alapokon álló improduktív

osztályokat;

elkülönített

önként

így

érdekei,

nyilt

nyilvánulnak

játékra

azok

kényszerítve,

ártalmatlanok lennének, mert hatalmuk csak ad-

mig annak megóvására öntudatlan idegen

dig tart,

erket használnak

fel

;

ellenben leleplezve, világos

viszonyok között és megfosztva titkos hatalmuktól,

még

talán

fermentum gyanánt hasznára

lehelnek a társadalomnak.

megállani a

Ha

is

nyíltan akarnának

tömör társadalom ellenében, az ha-

talmával bármikor megsemmisítheti ket. 4.

A

társadalom

tények logikájának

hatalmas

és

változatlan

társadalom szivében gyökerez

nak

lesz

csakis

majd

iránya,

a

politikai pártok-

kútfejévé, a melyek

arányuk és

nyesíthetik,

alapján szervezett

akaratukat

sulyoknak megfelelleg érvé-

és a klikk-uralom eszközévé lett par-

329

lamentárízmust a polgári szabadság védbástyájává változtatják.

fog az ilyen tevékenység társa

Segíteni

5.

dalmnk

még egy

struktúrájának

vezeti hibáján.

képen csak

A

lényeges szer-

Magyarországban tulajdon-

régi

két társadalmi réteg volt, egy fels:

a nemesség, és egy alsó

a parasztság

;

;

az ezeket

elválasztó ür kitölthetlen maradt, mert a polgári

elem oly csekély számú got

nem

pótolhatta.

volt,

hogy a nagy héza-

Természetes

fejldésnél a

jobbágyság felszabadultával, ezeknek soraiból lett

volna

fejldését megakadályozta

melyet

a

augurált

kel-

elállania a polgári elemnek, de ezek

nemzet

a

helytelen politika,

irányú

plutokratikus s

ama

liberalizmus

félrevezetett

in-

ösztöne oly

soká eltrt. Ezen politika üldözbe vette a földet s azzal

együtt

akadályozván paraszt

nyomult

a

magyar elem

a vagyonosodást, megakasztotta a

elem fejldését

is.

Ez az oka, hogy nem

elre ezen üres helyre, melynek

tése logikus szükségletté vált.

magyar anyaggal nem kodott

egy

ket

alatt kat,

minden

hatalomra

jutott,

üzletté aljasitotta

züllött

oda

tola-

exisztenciá-

erkölcsi és szellemi érde-

nélkülöz idegen elem, nyelvünket,

betöl-

Minthogy ezen hely

volt betölthet,

internacionális,

ból összetákolt,

sajátítva

zömét és meg-

az

mely jól-rosszul állami

el-

protekció égise

meghamisította kultúrán-

mvészetünket

és

irodai-

330

munkát, leszorított a térrl minden oda törekv nemzeti elemet

egy búja parazita

s

hazánk termékeny

folytat

szervezettel összeforrni

Ezen a bajon

Ha

het.

dalmak

képes soha.

csak a nép ébredése

is

óriási területeit fogja bérbe venni,

házi

kezelésre.

segít-

melyek

sem alkalmasak a jövedelmajd kibírják a kon-

k

pénzemberekkel, igy meggazdagod-

a

kurrenciát

mveldnek

nak,

nem

de a nemzeti

a parasztság felismtrte érdekeit, az ura-

terjedelmüknél fogva

mez

foldj én,

exisztenciát

középosztályt,

és fiaik

már

a hiányzó magyar

a földben gyökerez nemzeti

ezt

jelleg középosztályt fogják megalkotni, a mely-

nek törhetlen

hazafiságán

hatalma

idegen népek kulturális befolyása.

s

az

majdan

S ezek

is

kodott

kozmopolitikus

kiállják

megtörik

a

rendithetlen

versenyt a betola-

elemekkel

muknál és romlatlan magyar

az ellenség

már nagy

erkölcsi egyensúlyánál fogva

remtsük

meg

rítják az

idegen elemeket.

szá-

fajszellemi erejénél, is.

Te-

magyar középosztályt és ezzel megalkottuk a magyar kultúrát is, mert a felszínre kerül elemek magyarok lesznek és kiszo6.

ket

is

a

Végre még a széthúzó nemzetiségi eleme-

megnyerjük igy a magyar állameszmének,

mert a föld

érdekeit felkarolva, biztosítjuk jóié-

töket, indirekt pedig

nagy befolyást gyakorolha-

mveldésükre

és befolyásolván papjaikat,

tunk

331

tanítóikat,

meggyzzük ket

hogy nincsenek

arról,

magyar

elhagyatva, hogy támaszuk van a a mely

dalomban,

szemmel

kiséri érdekeiket és

megóvja a kizsákmányolástól. Egy uj igy nekik, szorosabbra

társa-

ideált

adunk

kapcsoljuk a haza talajá-

hoz és felfegyverezzük az agitátorok csábitásai kik különben maguktól is elhallgatva, elellen,

némulnak, mihelyt a jogos panaszok támpontjától megfosztjuk. Csak ezen az utón, de igy annál biztosabban nyerhetjük

meg

a nemzetiségeket,

mig ellenben az eddig gyakorolt rendszer, a pénzüzérek

adminisztratív

protekciója,

brutalitások,

olykor a szokásos egyenetlenségek és hanyagság

csak elmérgesitik a nemzeti kérdést.

mellett,

Ha

ezen nagy

gyzdéssel,

teljes

gyors

fogja

siker

mü

remélleni

jobban van

már

kelti

fel

sem mernek, mert

minden,

a

talaj

mint gondolnánk.

elkészítve,

homályos öntudat

egy

valamely nagy akció szükaz egész társadalmat, a mely

a honvágyat,

ségessége járja át lázas

meg-

odaadással látunk hozzá, oly koronázni fáradozásainkat, a

mint sokan

Eszmélni kezd

létesítéséhez tiszta

tevékenységgé

változik

át,

mihelyt neki a

h elyes utat megmutatjuk. Nagy a feszültség, nyissuk

meg

a szelepeket, szabadítsuk

lebilincselt

ert.

Egy

ilyen

majd megkezdhetjük a litikát,

nem

régi

fel

a földhöz

társadalommal aztán óhajtott nemzeti po-

párttaktika lesz ez,

hanem

a

nemzet

332

akaratának titáni

impozáns

a

manifesztációja,

ert kölcsönöz azon kormánynak,

nek kezébe

a hatalmat

letette,

mely

a mely-

mert a nép ön-

tudatos tömege álland háta mögött.

Ers

lesz az

a birodalom túlsó felével, az ottan

lév

ellensé-

ges

áramlatokkal

latba vetheti

ratának egész és

szemben

majd öntudatos súlyát.

cimerkérdések

Nem Ha

mert

a nemzet

és egészséges aka-

lesz szükség a zászló

felvetésére,

hódolni akaratunknak.

pünkben rejl

is,

mert kénytelenek

egyek vagyunk a né-

óriási életervel,

kikerülhetlen harcok viharait

is.

kiálljuk

majd a

Záa r s

z

o.

Egy uj ezredév küszöbér] a távolabbi jöv homályába tekintve, biztató jelekkel kecsegtet nemzetünk géniusza. A vén Európa korhadt tár-

rohamos léptekkel klyzmához. ott már annyira

sadalmai

ciális

kérdés,

olyan

mérveket

mozódás, ugy

meg van

vesztette szép

ideáljait

és oly formidabilis

közelednek a katakiszélesedett a szoöltött a

mételyezve, a

nép

hatalmi

tkehal-

annyira

legalsóbb

el-

rétege

eszközökkel kapasz-

kodik az uralkodó Moloch veszélyeztetett hatalmához, hogy a feszültséget folyton fokozza s a szociális

bolva dönti

nem

forradalom

kitörését

vonul majd végig

nemcsak

sietteti.

Európában

Moloch zsarnok

már

rom-

romba

rendszerét,

az egész nyugati társadalmat.

nemzeti társadalmat

Ez és

Ha

ha-

a magyar

szervezetten találja ezen

nyugodtabban nézhetünk elébe, mint világrészünk bármely más nemzete, fiatalabbak

vihar, sokkal

és fejetlenebbek levén ezeknél,

itt

a bajok

sem

334 mélyre, habár

hatoltak olyan

majmolás a

szertelen

következtében,

szelgés

látszanak

látszólag

a rend-

panamizmussal való tetsajnosán, komolyaknak

is.

Ha azonban

az okok mélyére

hatolunk,

e

felhk mögül dereng még a napAz agresszív tkének halmozódása nálunk aránylag csekélyebb mérveket öltött. Agrár állam

nehéz, sötét fény.

vagyunk, termékeny földünk még jólétében

tart-

hatja az aránylag csekély lakosságot, csak ápol-

nunk

hazánk

kell

ha ezt teszszük, jónépünk zöme, félteni

talaját s

megelégedett lesz

létben

fogja jólétét

fog a

és tartózkodni

lázongástól.

Kevés számmal van még az internacionálé megmételyezett munkás-osztály s ha jóirányu

bennök a

letek fentartják

mes keresetük ellen

kor,

vallási ideálokat, tete-

nem

az

egész társadalom

fognak küzdeni, de természetesen csak ak-

ha a társadalom többi

nem

emberek,

adva a

tehetség,

még

álljunk

—

sugallatát,

osztályai, a produktiv

vállalnak szolidaritást az agressziv

tke improduktív nép,

egy-

mellett legfeljebb egyes osztályok,

elnyomóik és

direkt

által

a világ

csak

képviselivel. Azért van meghogy mi, a maroknyi magyar katasztrófa-íergetében

kövessük a

a magyar

ne téveszszenek

meg

meg-

is

józan magyar

sziv csalhatatlan

ész

ösztöneit,

a hamis jelszavak és idejé-

ben fogjunk a második államalkotás nagy

mvé-

335 hez.

Adott a magyarok Istene hozzá olyan anya-

got, a

mely

ritkítja

így ünnepeljük

mondták a

párját kerek a nagy világon,

meg

a millenniumot, hiszen meg-

táltosok,

delmeskedni Hadúr

hogy ez

Ármány

idben

fölött.

fog

gyze-

V.

A

VALLÁSOK

KÜLÖNFÉLESÉGE

Kossuth.

A

vallások külön feles ege, vagy melyik az igazi vallás

mozgás,

nyüzgés,

Általános

!

sürgés- forgás

jellemzi a világ összemberiségének életmködését.

Tekintsünk

bár

országok

délre,

völgykatlanok

nyugatra,

keletre,

fvárosaiba

falvaiba,

a

észak

vagy

és a legelrejtettebb

halandó

emberi

nem

mindenütt egyforma életmködésében. Kora reggeltl zik,

kés

éjszakáig sürög, forog,

szenved,

lecsillapíthassa,

magának

hogy

dolgozik,

tönét krelégithesse,

életfentartási

gyötr éhségét,

testét

hajlékot

küzd, fárado-

öl

ösz-

szomját

ruhával betakarhassa, ön-

építhessen

és biztosithasson,

melyben az éghajlatok változékony idjárásai ell meghúzódhassék. ezek veszélyeivel szemben bátrabban szembe szálhasson, dacolhasson. Az emberi az

nem

állatok

ezen

életmködése

életfentartási

észlelhet, nyilvánuló

teljesen

ösztönének

azonos

naponkint

mködésével, törekvésével.

340

De tovább megyek. Az ember szaporodik és el hal, mig teste izmos; vet, arat, épit, kutat, utazik,

szárazföldeket hasogat, úszva tengereket szel

át,

a

föld

rabolja.

gyomrába

S mindezt

mködése

által

a tökéletesebb

Ezen

kényelmére.

saját

területi

viszonyokhoz vannak

melyeken túlmenve halálát

láncolva,

kincsét

felülmúl ugyan egyes állatvilágo-

melyek bizonyos

kat,

a

ennek

hatolva,

sietteti,

még nem

állatvilágon

de-

emelkedik

Nem, még akkor sem, mikor tanul és tani t, uralkodik és engedelmeskedik, másokat megtámad, felül.

mindezt, habár

szervezkedik és elvál, mert és

más

és kegyelmez,

védi, szeret és gylöl, öl

önmagát

alakban, megtaláljuk az állatvilágban

Összmüködésnek rugója hasonlólag hoz az

más

anyagi

életkedv

az

szükség,

is..

az állatokéés

test?'

élvvágy kielégítése.

Hiszen

ki

nem

tapasztalta volna,

éhség

a halálfélelem,

állatoknál

fáradhatlan munkát,

tartós

hogy az

ösztöni

nyugalmat,

inger,

szeretet

vagy gylöletet támaszt. élvvágy után

Testi

Ezek elrebocsátása

más

lakója

csillag

gömbünkre állatok

fárad,

s

ha

renyhe, lomha marad.

kielégitve,

egy

tör,

állat is

és

vizsgálja

száll le

az

itt

természetét,

lényegét,

mtgnyilatkozását

után tegyük

;

ez bizonyára

erre

föl,

hogy

a mi föld-

létez különféle bensejének

küls

semmi kölömb-

341

nem

et

ember

talál

fogná tartani az nél

mint

mvésziesek,

oly

legremekebb

Hiszen

lénynek.

ruházott

nem

hajléka: szövevényei

sebben

ruházkodik,

oly

gyengédek és

ban

a

pillangó színe-

dallamosabban

;

gyorsabban, biztosab-

a világtájakat, a

át

szelik

méhek munkája

és szorgossága, életfentartási eszközeinek

lásában,

világról

világróli

;

feltalá-

nagyobb,

szárnyalása

tökéletesebb, mint az emberé

az oroszlán ersebb.

a sas magasabbra emelkedik, mint a magát

nevez emberi

letesnek

mindenütt

sünk.

embert

lény.

megteremtésében,

hajlékának

gyámoltalanabb mint egyes

menve bátran tanulnia: zatot,

a

az

fedezésében,

állithatjuk,

megalkotásában

állatfajok.

hogy

fától

kalásztól

sajátítja el s

St

tovább

sok tekintetben

az érzéktelen természettl a

hogy

találni

Életszükségleteinek

Felül.

magától

Bár merre

fogjuk

töké-

tekint

anyagi tökélyeiben egyes állatfajok

földi,

múlják

azt

fino-

pacsirta

a vándormadarak

•énekéi,

fel-

palotái

egy féregnek virág-

mak, mint egy póknak hálója a

is

a többi teremtmények-

embert

és tökéletesebb tulajdonságokkal

felsbb

nem

nem

között,

és állatt

is

sokat

az ültetési

annak magjától a

kell

módovetést.

szóval rendeltetése az. hogy a természetnek utándicsi-

zója legyen. Ilyennek találná az annyira tett

embert egy más

csillag lakója.

És valóban bármily nagynak tartsa

is

magát

342 az ember, valójában

természetét

testi

véve

te-

kintetbe, csak gyarló állat.

De bármennyire anyaginak ember köznapi

mégis

élete,

a

tartozhatik

különálló tulajdonság is,

mégis büszkének

t

bözteti

t

meg

ez,

az

többé

s

nem

sorába. Egy

melyre ha öntudatlanul

kell lennie,

mert ez külön-

a többi teremtményektl, ez emeli

minden

felül

földi

természetek

földi

is

abból egy bizo-

kirí

nyos tulajdonság, mely nem is

látszassák

állatvilágnak,

ez teszi

t

koro-

Ezen tulajdonságá-

nájává az össztermészetnek.

val törekszik minden anyagi fölé, száll felfelé a föld porától az égi régiók felé.

Napi és lelke

felszáll

köznapi

élet

harci

után sokszor visszavonul

fáradalmai

Istenéhez,

zajában,

siketit

a

harsonásában

riadójának

a harangok

vagyis imádkozik.

A

világháborúk

hallhatóvá lesz

mélabús hangja. Mintha magasabb*

régiók

szólnának

hínák.

A

bele

harangok

s

ezen

az

embert magukhoz

ünnepélyes,

komoly

hangja figyelmezteti az embert igazi hazájára, magasztos rendeltetésére, szellemi világára s ünneplésére

annak,

ki

a

felsbb szelemi

világ-

nak megteremtje és ura. A nyugati kereszténység országaiban a harangok zúgása hivja össze a

hiv

lelkeket

Alkotójuk

tartományokban a

imádására

;

a keleti

muedzimok mélabús hangja

hallható a karcsú mecsettornyokról, mely a hiv-

343 ket Allah imádágára szólítja, figyelmezteti és ezrek fordulnak

hajtják fejket azon lény

minden

hamu

csak

eltt, kinek

A

és por.

pusztáin

Arábia

lásától.

ezrek

szemében

zsidóság

iskolái

viszhangzanik Jehova magaszta-

zsinagógái

és

:

arccal napkeletnek és porba

végigvonul

a

jámbor

zarándoksereg, hogy prófétája sirjánál háláját

le-

róhassa. Az indus szent folyama a Ganges partján

A

térdepel.

perzsa a hegyek magaslatait keresi

hogy távol a

minden

világ

zajától az élet

fel,

forrá-

sához Istenéhez közeledhessék és karjait a napjelképéhez

hoz, mint a láthatlan istenség

A

hesse.

sr

pásztornépek tartományaiban

vándor

íüsíoszlopok emelkednek

A vad pogány

rokról.

emel-

fel

áldozati

oltá-

összekuporodva ül faragott

képe eltt és imádja benne a szellemet.

Ez

az.

mi

az

felmagasztalja, az

embert

állatok világa fölé helyezi. Mindenütt és

ben

találjuk a szelleminek

fölött

;

lanul

fölényét

anyagi

az érzéki vágyak és ösztöniekben akaratis

megnyilatkozik a léleknek megmagyaráz-

hatlan epedése a láthatlanhoz, a

az

minden-

az égihez van láncolva,

földi

mely epedésével

mindennek meg-

van a maga imádsága, a maga vallása, csak az észnélküli állatvilágnak nincs meg az, és annak az embernek,

akar

aki

mindenben

Istenét,

kételkedve

féktelen

ggjében

az állathoz

hasonló

lenni,

megtagadva

örökkévalósága

fölött.

Az

344 istentagadó, az örökkévalóság

száma Képzelt

összemberiséggel szemben.

az

elenyész

bölcseségük

fitogtatva hangoztatott

és

kételkedk

fölött

büszkeségüknek, lealacsonyi-

csak korcsszülöttje

meggyalázója természetöknek. Büszkeségök-

tója,

ben önistenekké lesznek gúnyul a mindenségnek.

Az összes világrészekben mindenkoron Salamon szellemében

imádkozzék

ismerni

a

ez

dicsiteni

ember

ha

világon,

Istene

emelkedhetik

minél

Istent ismeri;

íel

lesz

gyökere.

élet

nagyságát és hatalmát,

szentebb kedik

örökkévaló

akkor

csak

Istent

tökéletes igazság, Isten hatalmát

az

ez

emberiség:

az

Az

az állat-

felül

jobban

ismeri

bensbb,

annál

kedélye, minél gyakrabban emel-

hozzá, annál

gyökeret az, a mi

nem

mélyebben földi,

hanem

benne

ver égi,

örökké-

való.

ség

Meg van ugyan tudata, meg van

az eszes lényeknél az istena hit s a belénk

helyezett

remény, de az istenség képzete nagyon

A

is variál.

vallások különfélesége a földkerekségen

latba

ejt.

A

népcsaládok különfélesége magában

involválja a vallások millió

ember mindenütt

különféleségét.

Ezerötszáz

közül körülbelül háromszáz millió

vallja a keresztény

ben

bámu-

vallást

;

a föld öt világrészé-

dicsérik a keresztények

A zsidóság minden med tana Istenrl,

Istenét.

világrészben található. Moha-

örökkévalóságról és a halán-

345

dók Allah

kötelmeirl

iránti

nem-

meghódította

hanem Ázsia megmér-

csak Európa egy részét,

hetlen tartományait és Afrika

ismert és ismeret

len belsejét.

A a

kiknek

nagyon

istenröli

ssége

fogalmaik

magasztosak,

is

elttünk csupán

még

azért,

az

vagy a tüz hatalmát,

nyek jótékony vagy káros rekre dicsi' i,

állat,

növény

magát az istenséget puhatolható

és

az

az

tisz-

növé-

embe

sokan vannak, Vájjon

a

elidk hsében

imádják-e, az nehezen

nem

civilizált

a felfogások a

az állatok

hatásának hódolnak. s

csillag-

ki-

.

képességek és

is

hogy

isme-

;

Tagadásba mint a

nem

elidk hseit

Nagyon

imádói.

fetisch-kultusznak

a

csillagban

mert vagy kevesen

tudunk,

másokról, hogy

imádók,

kik

tiszták,

méltósága és ben-

közéjök, vagy nyelvket

Sokakról csak annyit

telik

tekintetben

csodálatraméltó. Sok népnek vallása isme-

hatoltak rik.

sok

erkölcstanaik

egyszersége,

istentiszteletük

retlen

pogányoknak nevezzük,

kelet egyes népeit

tehetségek variálását

tehetségek

és

hogy

vonhatjuk,

országok

népeinél

bizonyos

vala szellemi

lépcszetét.

ugy amazoknál

találjuk,

felfogások

a

variációját

kell

feltételeznünk.

Hiszen a keresztény világban

is

sokan van-

nak, kik tudatlanságukban egy megholtnak

sirja

346 fölött térdepelve

imádkoznak,

végy

egy

szentet

ábrázoló képtl vagy szobortól csodás eseményeket várnak,

jóllehet

ezen

hiv

nevelt és tanitott

jól

képek és szobrok a eltt csak jelképei,

mondhatnók, emléklapjai a szentnek, közbenjárásával

ha üdvösek,

De most az a kérdés merül

meg riáló

hathatós

könyörgésünket támo-

Istennél

gatja, kívánságainkat,

ki

pártolja.

miért van

fel,

istenségrl alkotott képzeletek ezen va-

az

sokasága? Az istenséget mindenki keresi, min-

denki akarja

Mire való

tisztelni.

változatosság,

honnét a vallások különfélesége

Csodálatos emberi Alkotódtól?

A

tában

és rejlett.

rejlik

tehát ez a sok

elme mit

is

?

követelsz te

vallások különfélesége Isten akara-

Vagy szabad-e a

telkednünk, hogy mind az

fölött ké-

akaratából történik

?

Ha

a vallások különféleségét akarta, akaratát magasz-

ámbár gyarló elménk ezek Vegyük a teremtményeket

tos célok vezethették,

felfogására

képtelen.

sorba, mindenütt csak végtelen változatossággal, variátióval égi

találkozunk.

A

szinek

tarkasága, az

testek formátiójának különfélesége,

növények,

mind

állatok és

ez mutatja

gét az alkotásban.

emberek

Isten

a kövek,

változatos

megmérhetlen

bölcsesé-

Vegyük az embert szemügyre

Egy ember különbözik a másiktól, st két letesen

es

egyforma

képe,

egymástól.

Itt

körkülönbség gyermekéveinktl

van

a

!

töké-

nem-

aggkorunkig.

347

És

neme

mely

szükséges a

legtökéletesebb

a

maga

létezésnek

a

Minden

)

lény

létezésében és nemében.

csodálatos, mindegyik

hanem

hogv

meg,

mondhatja

ki

Nem

tökéletes.

az összességet

kell

néznünk

És

az egyest,

ha meg-

s

van benne az összhang, tökéletesnek mondandó.

Az egyes

részét képezi az összhangzatos-

csak

nak és célszer

Ha

kell

hogy legyen.

tekintetbe veszszük

továbbá, hogy min-

den egyes ember a vallásról alkotott vagy szerzett fogalmaiban es vallásos érzelmeiben folyton tozik, tokélyesbül

vagy satnyul

;

vál-

ha meggondoljuk,

hogy gyermekkorunkkal járó hitfogalmainkban és érzelmeinkben mások voltunk, mint ifjú koránkban, hogy

korunk

mondva megérlelve mait

tökélyesbitette vallásunk fogal-

edzett fé rokoninkban, testi

apadásával

lelkünk

sorvadnak, akkor

jobban

megváltoztatta,

érettsége

tehetségei

ámulatom

is

ernk

is

folytonos

lassan-lassan

kell

hogy

kiseb-

bedjék a vallások különfélesége fölött a földkerekség

különböz népei

között.

És ha fontolóra veszszük az éghajlati viszonyok befolyását, a hideg vagy forró klímának a behatását a világtájak, a növényzetre, állatvilágra és emberre, akkor a vallások különfélesége felett

nem

is

csodálkozom.

A

hideg éghaljat halandója

az örök hósivatagok között komoly és erkölcsei-

ben durva,

fogalmaiban

tökéletlen,

mint az a

348

A

ruha, mely testét a fagy ellen védi.

forró ég-

asszonyias, tespedt; a nap

hajlat lakója renyhe,

éget sugara seny veszti erejét, hervasztja tagjait, akár a virág leveleit. Az emberek vérmérséklete, szenvedélyessége, egész bels valója más-más-

meg

képen nyilatkozik

a

vagy hideg

forró

ég-

Az emberek bels indulatainak, gondolat menetének égalji viszonyok szerinti különböz küls megnyilatkozása föltételezi a vallások külön aljban.

féleségét igaz

hiv

kultuszok variálását, jóllehet az

a

és

lelke

szárnyain

mindenütt egyformán

lebeg Istenéhez, örök hazájához.

Már

hogy

kijelentettük,

komolyabb,

mint a forró

hidegebb volna,

er

magaviseletében

égalji

mintha

vére,

;

képezi büszkeségét.

Képzeltehetségében kevésbé élénk, akár

mint

vallása

gondolatot nyesek,

mint

a hólepellel

szabadságát Ítélet

királyait is a

nak

körül.

t

-szabad

minden

a

templomai

ép

az a

szegé-

nélküliek,

tájék.

A

ugy,

szabadságát. Innét

karok és rendek

de

képet,

pompa

boritott szereti

komor,

Komoly

ege.

nem

keresi és kutatja,

gondolat és

colja

borult

melyben

egyszerek,

maga

bátorság

felhvel is,

észak

hófödte

a

durvább,

erkölcseiben

lakója

férfias

mint a

van,

hogy

törvényeivel sán-

Templomában nem tri egy fpap-

leköt

szavát,

gondolkozás,

fogja megváltoztatni?

ez

Ítéletét.

életének

Szabad

harc,

jelszava.

Ki

349

A

meg van a tüzes vér, képzel tehetség. A barátságos, örökké

forró égaljakban

az élénk

mosolygó, felhtlen égboltozat, a földi növényzet

ragyogó szinpompája, a madarak

andalító dala

szóval az össztermészetnek érzékeket csiklandozó

hatása

ember

befolyásolja az

éjszak lakójának

érzékeit.

A

hideg

nyers magatartása, Isten házá-

sohasem elégitheti ki a forró égalj lakosát. már élénk képzel képességnek változatos, ragyogó képekkel zománcozza körül nak egyszersége

templomaiban

hitét,

a

szereti

pompát, a szinek

gazdagságát és az érzékinek küls

szemkápráztató

tisztelete

fényét. Isten-

ünnepélyességekben

nyilvánul/Érzelmeiben szenvedélyesebb, tüzesebb,

érzelmének

vallásos

kitörésében

Változékony, nyugtalan

természete

ban a királyok,

egyháziakban a fpapok

tában és Ítéletében nyugszik meg. ezek

jólétének,

Újból

nyugtot

hogy önmagát zabolázhassa, a

s

talál,

zabolátlanabb.

kérdem,

lelki ki

világiak-

akara-

Amazok

üdvösségének

világi

tolmácsai.

megváltoztatni

fogja

nem

termé-

szetét?

St is

a mérsékelt éghajlati

találkozunk ellentétekbe

viszonyok között

átcsapó

érzelmekkel

és felfogásokkal, a szerint, a

mint az éghajlatnak

egyik vagy másik

forró

égaljhoz a

áll

vallások

lakója a

közelebb. és

Ép

vagy hidegebb

ezért kellett létrejönnie

istentisztelet

különbözségének

350

magában

dísztl

nélküli,

tisztelet.

vallásban

Európa

is.

tartományaiban uralkodik az egyszer,

északibb

pompa

keresztény

a

A

isteni tisztelet

fosztott protestáns isteni

tartományokban már a katholikus

déli

érzelmeinek

honol,

kiapadhatlan

mámoritó dicsségével. Ebben a vallásban megvan az egység, az üdvözit hitforrásával, lelket

amazokban

nek egyeduralkodása, büszke,

sajnos

tévútra

vezetett

a szabadságára

emberi

észnek

gyümölcse, mely pártoskodást, egyenetlenséget szül a protestánsok között. Innét a feloszlás és az egy-

ség hiányából származó

elmerül

protestáns

idnkint

és

fel-

aztán

pártok szakadozott-

vallási

sága.

És miért gúnyolja otromba észszel az éjszaki miért

protestantizmus, hitét és

egyházát,

boldogságát le

az észak

és

melyben

lelki

lakója

felhs égboltozatát, fenyveseit,

meg

veti

áraszsza

annyi

nyugalmát délre

fél

el

mosolygó éget és viruló

a katholikusok

vagy

millió

találja? Küldje

nyugotra az

esztendeig tartó

mindezekkel táját,

lélek

a

teleit

és

délnek

és akkor felfogjuk

majd ridegségét, komorságát. Miért

ítéli

nyugat lakója

el

az

önhittségtl eltelve a dél és éjszakinak

dísztl

fosztott,

egyszer istentiszteletét? Nincs abban semmi megvetend, nincs az egyszerségben semmi elitélend.

t

A

tisztelik,

materiális haeretikusok Jézust keresik, dicsilik, imádják,

ösztevékenységeik

351

az

keresésében

erény

de talán

veszített,

ingereljük val

csak

el-

az

dél

nyugat nedvdús

és

érzéket csiklandozó

éltet,

virágainak

eltaszított

A

szeretetnek.

isteni

k

gyermekei

nyilvánul.

nem

szerveiket,

elemével

melenget napunk sugarai-

éltessük földjüket, olvaszszuk fagytól dermedt

tájukat és

issza fognak térni azon oltár küszö-

\

mi mutatjuk

melyen

béhez,

mindennap

a

mi

Istenünknek tetsz áldozatot.

Csak az emberi tudatlanságnak, mondjuk

hogy egymást becsméreljük hogy sokban különbözünk s minden-

durvaságnak csak azért,

ben

ki

jele az.

egyformák,

egyérzésüek

nem

lehetünk.

A

mily kevéssé lehetséges az, hogy mi mindnyájan

mint

e

földnek

lakói egy

nyelven

beszéljünk,

egyforma életmódot folytassunk, ép oly lehetetennek látszik elttünk, hogy a föld lakosságának összesége

egyformán,

nélkül egy

keresztény

egyönteten,

anyapárt kebelében, min-

den duzzogást mellzve, menhelyét,

eltt hajlik szivét

különbség

találja fel tulaj donképeni

még ha minden térd Jézus szent neve meg és a halandók mindenegyikének

Jézus neve boldogítja, a mint boldogítani

fogja.

Távol

legyen

tlünk

tartozónak kigunyolása vetjük

meg azon

viszonyaikhoz

a

más

vagy becsmérlése.

keresztényeket,

mérten

éghajlathoz

Nem

a kik éghajlati

tlünk különböz módon

352 dicsitik, imádják Krisztus Urunkat,

Megváltóját.

k mindnyájan

parancsolatjait

mindnyájunk

t

megváltott] aí,

félik,

termé-

tanait követik,

teljesitik,

szetök sugallata szerint mennyei Atyánkat szere-

Nem

tik.

küls

a

variálása dönt

jának, a

nem is hanem

szokás,

e kérdésben,

Jézus

a a

felfogás hit

tan egységének

hirdette

tartása képezi a kereszténység egységét

összfoglalatja

szavakban

e

rejlik:

alap-

a fen-

melynek

„Ez az örök

élet,

hogy ismerjenek téged, a

Isten

vagy és megismerjék Jézus Krisztust, a

egyedül igaz

ki

kit

küldöttéi.

Ebben

böz

rejlik

vallási

féleségének

ebben

felfogása,

hogy

lényege,

emberi test szélkor-

eltörpülne, az

bácsolta porrá lenne; a lélek

hez

száll,

külön-

évezredrl

imádása nélkül az

érzéssel imádja. Isten

emberi lélek

a vallások Istenét

különböz alakban, de egyforma

évezredre, bár

bens

a világ összlakosságának külön-

mert

felfelé

Istenének

czélja

tör,

Istené-

megismerése,.

Istenében való örök boldogulása.

Mivé mint az

meg

lett

volna az emberiség, ha Krisztus

igazság

e világon?

világító

Állatias

nyában merült volna által

el.

megvilágittatott az

fáklyája

jelenik

szenvedélyeinek posvá-

Krisztus tana és szeretete

emberiség elméje, meg-

dobbantatott az anyagiakon az érzékfölöttiekre.

nem

csüng emberi

sziv

353 Mit

mondjunk

ményei

nem

napját

Ök

is

azokról, akik mint Isten teremt-

a kinyilatkoztatott

i-merve,

bár

lombos vagy

fák

árnyékába,

tegyenek

mindenben

melynek

összemberiségnek

célzó

az

füstje

állati

fel-fel

kszobraik

mindezen tény-

ezen öntudatos, bárhajló, Isten dicsí-

nyilvánul az emberi

cselekvésében

nem méltósága

bár

vonzódásuk nyilvánul.

iránti

mennyire variáló, de Istenhez tésére

menekül-

gyújtsanak

fogadalmakat

Istent dicsitik,

kedésükben Istenök

Az

imádják

üregeibe, vagy

örömáldozatot,

oltáraikon

t

magaslatára, hatolja-

hegyeik

fel

nak bár ktemplomaik jenek

leledznek.

Rejtzzenek bár az erdk srjébe,

földi útjaikon.

eltt,

a sötétségben

Isten teremtményei, öt keresik,

szálljanak

száll,

igazság fény-

Isteni

természet

fölött.

mint megfejthetlen, felfoghatlan töké-

Isten,

letesség lebeg

ember

az

eltt, s e porszem,

t.

i.

mint por-teremtmény

az ember, joggal emelkedik

Istenéhez. Isten a felfoghatlan bölcseség és igaz-

ság;

az

szetébl

ember pedig ki

nem

megismerésére

tör.

de egy a

A

csendes felé

cél.

ha büszkeségében termé-

vetkzött, a felfoghatlan igazság

Különbözk ugyan

müveit,

a

ki

mindnyájunk

minden embert egyformán KwEUth.

hiv

utak,

európai

és a

óceán szigeteinek vad lakója egy Isten

törekszik,

vonz.

de

az

fölött

átölel, szeret,

teremtette a világokat,

áll,

de

magához

szabott határt 53

354 és vizeknek,

a földek

t

mindenben

kerekséget, hogy

lássuk,

juk. Miért gylöljük azokat, a kik

mint mi? Miért

be a föld-

népesítette

öt

nem ugy

kárhoztassuk azokat,

imádlátnak,

a

kiket

még nem meggyzdésük

szeret és a kiknek az igazság fáklyája

vagy a

világit,

félrevezetve,

kik

szerint Istenöket a nekik

Az

igaz és

hogy a vallások és ennek

e föld kerekségén

most

ha

de

ébreszt,

ségnek

kifejtett

lakói között csodá-

okait,

nyomán megtudtuk, hogy

tek

az élelmezés

különféle-

e

csodálkozásunk a az

elbb

kifejtet-

ighajlati viszo-

életmód

és az

mily

nagy

ember kedélyvilágára,

gyakorolnak az

befolyást

különfélesége

ismerjük

nivóra redukálódik. Az

legalsóbb

nyok,

utakon keresik

Istenfél kedves Isten eltt.

Igaz ugyan,

latot

kijelelt

vérmérsékletére és gondolatmenetére. Mellesleg megjegyezzük, hogy a vélemények variátiójában

is

megtaláljuk

lényeges dolgokra nézve, a

a vallás

is

megsznnék

1.

az

összhangot

1.

Az összes

az Istenségben való

embernek viszonya

Istenhez; 3.

viszonynak kihatása ezen és a halál utáni

A

vallásnak ezen

lényegét megtaláljuk

a kereszténységben, vallásában

Az

de a

a

melyek nélkül maga

vallás lenni.

vallások lényegét képezi: hit;

az

vad

népek

e

életre.

nemcsak pogány

is.

értelmileg

kevésbbé fejlettebb

népeknél

355

zrzavaros a vallás lényegének A pogány ságnál megvan ugyan

lökéletlen.

fogása

is.

Istenségben és

való

egyaránt

eget

de ez

hit,

Beismeri, vagy tán jobban és

ember

az

benépesili a földet képzelt

sokféle

fel-

mondva

isteneivel.

az

érzi

Isten

közötti viszony szükségességét, de nincs

tisztában e viszony céljáról, innét az Isten iránti

kötelmekrl

ápolt,

különfélesége

nemek

terjesztett és

Istennek

az

és

A

vari át iója.

felfogott

hozott életrl

túlvilági

is

tanok

áldozati

vannak

fogalmaik, de homályosságuk megtévesztleg hat vallási

érzületük megnyilatkozására.

Minél fejletlenebb a nép, annál zavarosabbak vallási

fogalmai, és mégis a

gyermekes

felfogá-

sok az isteni dolgokról manifesztálják az ember méltóságát, kiben az istenség állatvilág fölött.

Honnét

ben az Istenre,

is

megnyilatkozik az

származnék az ember-

örökkévalóságra

és Isten iránti

kötelmekre való folytonos gondolat van,

mondja

mert Isten

szt.

Pál,

azt

nyilatkoztatta

Hogy Isten tudják a pogányok is, ki nekik, hogy Isten ?

örök erejét és láthatatlan lényegét megismerjék; és mivel mindezt látják, ép azért menthetlenek, ha Islent

teremtményeiben

föl

nem

ismerik.

Minél érettebbek, fejlettebbek lettek a népek

annál jobban

:

bvítették a vallásról alkotott fogal-

maikat. Meglehet,

hogy voltak és még

népek, a kikben csak az Isten

iránti hit

vannak él,

23*

de

356

sem áldozatról, sem túlvilági életrl mitsem tudnak. Az Isten iránti hitbl azonban mint egy ;i

kik

hogy kikeljen

csirából kell

az imádság,

készség,

a

remény, az áldozat-

vagyis

vallásosságnak

a

kezdete, végül pedig a halhatatlanság gondolata,

a siron

túli

jutalom vagy büntetés eszméje. Ezen

eredeti svallás kibontakozott lassan-lassan sztik

méreteibl

kezdetét vette

és

népek

a

ész- és

kedélyvilágának természeti viszonyok szerint válta-

kozó vallási

mostan,

különfélesége és

fölfogás

Hiszen

ember

az

régente

arra

csakis

hogy gondolatát külsleg tegye.

Az

érzékitse,

érzékités iránti hajlam

az istenség

küls

jelképezte a bika

A

képeit, ;

alakjait.

mint

ugy,

és

törekszik,

nyilvánvalóvá

megteremtette

Az

isteni

ert

az isteni okos ágot a kigyó.

jelképnek összeté vesztésébl

képezett,

ép

törekedett

eltérése..

azzal,

a mit

jel-

származott a képimádás, a fetischizmus,

melynek legalsóbb bálványoknak

foka

a

bálványimádás.

külön hajlékot épitettek,

A

melyek-

ben az arra rendelt papság végezte a szolgálatot. Szóval a

mi az emberben mint gondolat

megérzékitve a talált.

A bels

küls

érzéki

mellett a

küls

vallás mellett megtaláljuk

ruháját,

küls

élt,

az

istenitiszteletben kifejezésre

vagyis az

isteni

annak félelem

isteni tiszteletet.

Kezdetben csak magasabb szellemi tulajdonságokkal

felruházott

vagy Isten

által

specialiter

357

emberek hordják a

kiválasztott

emberek

között.

A

Mózes.

khinaiak

dicsekednek

szintén

-az

kinyilatkoztatással,

isteni

tiszteletére tanitsák a

vannak

és

népek,

hitök szerint

az

hogy

küldött,

Isten

többi népek

és a

tisztelnek embereket, a kiket

maga

maga

küldött volt

Ilyen isteni

perzsák,

fáklyáját az

hit

megismerésére

s

halandó emberiséget. Voltak az

a kik

istenség

burkolták bölcseiket és isteni tiszteletet

mezébe mutatnak

be nekik.

A népek

ezen felfogása eredményezte a valaz

különféleségét,

lások

isteni

Az svallás-

földkerekségen.

jának variálását e

mód-

tisztelet

nak csirája egy és ugyanaz vala kezdetben, de a föld

különbözsége

szerint a

mag, a mely

bevettetett,

különbözképpen csírázott ki. Hiszen egy és ugyanazon gabonamag egy és ugyanazon gabonaneme: termeszti, szerint, s

ki

a

de

vagy

száz

mint

vagy

egyik

gyümölcsözvé

ezerképpen

válik.

variál,

másik

vidéken

kel

Minden

egyes

nép

legjobbnak és legigazabbnak tartotta azon sát,

ben

a

vallá-

a melybe atyái szelleme bevezette s a mely-

gyermeksége

óta felnevelkedett.

A

szokás

hatalma s az els benyomások kiirthatlan met:gyökerezése ersen mködtek közre nem csak az egyesek, de egész népek gondolkozásmódjára.

A

vallások tehát

«gyes népek

nem

szokásait,

kevésbé változtatták erkölcseit,

meg

törvényét és

358

alkotmányosságát, a

mint az

vérmérsékletet

viszonyok:

éghajlati

A

és kedélyhangulatot.

vallási

fogalmaknak hatása annál mélyebb, minél jobban

hogy a

tudjuk,

magasztosabb,

ember igaznak

mint

A

kérdések meg-

vallási

viszályt szül egyesek között ép ugy,

nemzetek

egész

népek

egyes

megzavarnék az minden jónak és

és

Istenhez,

kul forrásához.

bolygatása

nem szabad

megbolygatni

hogy megbolygatnék viszonyát

leg-

melyet megtámadni,

legszentebb,

megszentségteleníteni, anélkül,

emberre nézve a

vallás az

között. Bolygassuk

vallását

kardot fog ellenünk.

türelmetlenné

és

Ép

meg lesz.

ezért vált leihetetlenné

az összes vallások egyesítése.

Az ezen

vallásuk

fogalma és

ama

nemkülönben

egyesek,

igazságáról

meggyzdése

népek,

egész

és becsérl

alkotott

eredményezte és szülte

téves felfogást, melylyel minden

más

vallás-

hoz tartozót tudatlannak, rosszakaratúnak, megtévesztetlek, megrögzöttnek,

A

bélyegzett.

vallási

istentelennek meg-

gylöletnek

felkeltésével

támadtak a vallásháborúk, melyek véres nyomokat

hagytak

de melyek

ugyan az emberiség

a dolgok természete

hetteneknek,

st

közönyös mindaz a mit

mellett kikerül:

szükségeseknek látszanak. Csak

a gyermeki fejletlen

betölti,

történetében,

észszel

iránt,

bíró egyén

marad

ami másnak eszmekörét

igaznak, szentnek

tart.

A

fejlettebb'

359

emberi ész 'ülönbséget tesz a lényeges és lényegtelen,

a szükséges és járuléka

elme

belátja,

érzése,

meggyzdése

lehet közös

kell

véleménye,

képzelt szentélye

és

tulajdona

hogy ezekkel seknek

emberek

hogy egyes

A müveit

között.

nem

összemberiségnek és

az

szemben kíméleteseknek,

türelme-

lenni.

Tudatlanokkal és tévelygkkel szemben rendesen elnézbbek vagyunk, mint szándékkal rosszakaratuak.

mat érzünk, ezektl

a kik

azokkal,

Amazok

iránt szánal

utálattal fordulunk

Vallási

el.

dolgokban tudatlanoknak vagy az igazságtól megté vesztetteknek

nevezzük mindazokat, a kik más

vallásnak követi. Sajnáljuk ket. Felfoghatatlan-

nak a

tnik

fel

elüttünk

velünk

lényegesekben

ha egyes emberek

az,

egyetértenek,

vég-

de

eredményben vagyis végkövetkeztetésekben a mi zságunktól messze eltérnek. Sokszor hiszszük, hogy az önérdek vagy az igazságnak szánszándékos elferdítése vezeti ket, hogy nem akarnak velünk

tartani

és

igazság világától, a

akarattal

távolodnak

melyhez

oly

E gondolat felháborodást háborodás

haragot

kelt

szül,

az

közel állanak.

bennünk

mely

el

s

a

fel-

annál nagyobb,

minél közelebb állanak igazság dolgában hozzánk azok, a kiket megvetünk.

A alapon

tapasztalás bizonyitja, hogy a keresztény

nyugvó

felekezetek

legjobban

gylölik

360

A gylölet lángja sohasem magasra még a kereszténységnek

csapott

egymást. oly

sággal vivott küzdelmeiben sem, mint felkerekedése

tantizmus

alapokon

tény

szemközt és

pártok

álló

a

protes-

Pedig keresz-

idejében.

egymással

állottak

vívták a haláltusát

fel

pogány-

a

t.

a katholi-

i.

cizmus és protestantizmus.

hogy csak egy

Igaz ugyan,

a

hetik

népei

között,

Egy az

Isten,

föld

vallásnemek.

igaz vallás létez-

de

különbözk kinek

a

vagyunk, kihez szivünk vonzódik

s

a

alattvalói

egy a vallás,

a mely megismerésére vezet, szivünket alkotóink-

hoz

így véve fel a dolgot, csak egy hit

irányítja.

lehetséges,

t.

az Istenben való hit; csak

i.

kötelesség háramlik reánk

tének kötelessége a

túlvilági

bözk

;

t.

az Isten szerete-

i.

csak egy remény tarthat fenn,

boldog

jainkban életrl

s

;

változatos

variáló

alkotott

félesége szerint.

maga

De

reménye.

élet

a vallásnemek, melyekben a

megnyilatkozik

egy

a

hit

külön-

külsleg

szeretet felebarát-

a reménység a túlvilági

képzeteink és felfogásunk külön-

A

vallások különfélesége ép oly

megváltoztathatlan,

mint

az

emberi

természet

variálása.

De

kérdjük, melyik hát a legigazabb, a leg-

jobb az összes vallások között?

E

kérdés

tárgyát a

nem

egyszer képezte heves vita

magukat igazaknak

tartó

vallásfeleke-

301

zetek között.

vitatta,

csak azt

felekezet

De mivel minden egyes

vallása a legjobb és

hogy az

más

legigazabb és minden

felekezetet tévedésen

szó sem alapulónak jelentett ki, megegyezésrl csak annyit viták lehetett. A sokszoros heves vallásnem egybizonyítottak be, hogy nem minden

minden egyes ember elméjébe boldogítja egyformán a gyermekségtl s nem szóval, hogy minden egyes megtévesztett szivet formán

világlik be

;

nép azon

tartja

vallását

mely

a

legjobbnak,

az össztermészetét véve tekintetbe, felfogásának

igazságról legjobban

meggyzdése,

kielégiti.

vallási

A gyermek

togalmi

hitbeli

nem

köre

lehet

a gondolatugyanaz, mint egy érett emberé a különbözik szegény vad néger vallásneme ;

civmzált,

tisztán

gondolkodó

vallásról

népek

alkotott fogalmától.

embernek, egy bölcsnek a gyermeki a képzetei igazabbak és nemesebbek

De mivel egy

érett

képzeteinél, ész fogalmainál, képzel-tehetségeinek hogy következésképpen annak a vallástana kell

közelebb igazabb, tisztább, nemesebb, Istenhez összes az hozó legyen, a ki bölcsesége által

embereket fölülmúlja, a

teremtmények alkotója

ki

e

istenségével mint a

földön megjelent, hogy

megváltson, üdvözitsen. És ki az, a ki legbölcsebb az zött,

ki

istenségével

bevilágitotta

emberek köaz

anyagin

3G2

csüng

emberiséget,

megmutatta az

a

eloszlatta

tatlanhoz juthat? Ez

maga

Jézus

honnan tudjam én meg, hogy legjobb,

eredményébl. Sokan ták.

Krisztus

a

voltak,

Ö

tanítása a

Tisztán

tanitása

vallásokat

kik

már létezket megváltoztat-

vagy a

alapitottak,

és-

De

Krisztus.

az

legmagasztosabb?

a

sötétséget

melyen a halandó a halha-

utat,

Urunk

egy

egyetlen

kijelentéssel

mondván: „Gyümölcseirl ismerjétek ket", minden jó fa jó gyümölcsöt

rámutatott ezek értékére,

terem, mig a korhadt fa korhadt gyümülcsöt hoz

minden

a mely

fa,

vágatok és a

A

tzre

nem hoz

vallásnak jótékony vagy

káros befolyása

nemzetek erkölcseire

könnyen felismerhet.

nagyon

boldogságára

ki-

vettetik.

egyes emberek vagy egész és

jó gyümölcsöt,

;

A népek nemes erkölcsei visszatükrözik magának a vallásnak nemességét, igazságát.

Mózes vallása

sokféle áldozataival, mosakodásaival és körülmetélési

ritusával csak a szolgaságból kikerült és a

szabadság útjára vezetett népnek való tisztán egy zeti

nemzet vallása

volt.

Istennek tartotta a zsidó

a nép önmagának el

minnen

más

tehát tökéletes,

él

vallás. Kiválasztott s

megveti

vallásának ellenzi.

csak

hivtl.

s

Ez

Magát Jehovát nem-

népként szerepel az ókorban a zsidónép mindazokat, a kik az

volt.

Maga

megvetéssel fordul Vallása

nem

csak jelzje egy ujabb,

vala

minden

3G3

egyformán

embert

felölel

boldogító,

világval-

lásnak.

Mohamed

Arábia pusztáin alapítja uj vallását.

A harczias törzsek sorakoznak melléje és karddal kezökben szereznek neki hiveket. E vallás magán viseli

a

harcias

mely

szólt,

jelleget,

át.

Arabián

vonul végig

harcolva

Afrikának egy részén

de csak egy nemzetnek

st Európába

is

és

behatol,

és karddal kezében Allah tiszteletére és dicsítésére birja

a nemzeteket.

Az egész

vallás a zsidóság,

pogányság és kereszténység tanainak zrzavaros — zfoglalatja. Maguk a kinyilatkoztatások, melyek a

túlvilági

tek,

vonatkoznak, harczias természe-

életre

hogy bátorítsák a hadfit

vonatkozó

kéjekre

érzéki

s

Ígéretekkel a túlvilágon, lelkesítsék a

>

hivk üzdt. A Mohamed

vallását

követ nép

har-

minden nemzetet gylöl néppé lett. Amilyen a vallása, olyan a nép maga. Örökös háborúkba keveredve nem épit, hanem ront nem cias, hódító,

:

nemesül,

hanem

Kérdjük, egy bölcs vallásának nevez-

elkorcsosul.

het-e az terem. •

•Iván

Ép

ilyen

vallás,

vallásalapitóktól,

ilyen

gyümölcsöket

a

kik,

hogy követöket

nagy tömeg felkorbácsolt szenvedélyei-

hódolnak.

prófétáktól,

mely

ezért óvta Krisztus az emberiséget az

találjanak, a

nek

érzéki kéjekbe elmerülve satnyúl,

rizkedjetek,

a kik

mondja,

a

hamis

báránybrben jönnek hozzátok,

hensejökben pedig ragadozó farkasok.

364

Az

igazi jó vallás legjobb

hozott gyümölcseiben

rejlik.

ismertet

zsidóságnak, pogányságnak és

nak be

jele tehát

Ezt véve alapul, a

mohamedanizmus

a keresztény katholika vallás

kell látnia

magasztosságát, fölényét az összes vallások

nem

Hiszen évezredek óta

felett.

vala egyetlen egy nép

sem, mely erkölcsében annyira nemesült, felfogá-

sában annyira

tisztult volna,

mint

az,

mely Krisz-

magának. A többi vallások ugy

tus vallását vallja

az embe-

szólván csak anyagi érdekeit szolgálják riségnek.

Mózes maga kevés reménységébe

világi élet

suijt helyez a túl-

Mohamed

:

pedig csak

érzéki gyönyöröket, hóditó kéjeket helyez kilátásba

És ha megcáfolatlan tény

a túlvilágon. a szellem

nemesebb a

hatlan egyszersmind

testnél,

az

is,

az,

hogy

akkor megczáfol-

hogy Jézus vallása

nemesebb, magasztosabb, az ember

tökélete -ebb,

minden más a földön vallásnál. Szava a lélekhez

letkét kielégítbb

létezett

vagy létez

szól,

lelket

ragadja

tisztelete,

és

nem

az érzékiséget. Isten-

imádása a legjobb Istennek lélekben

igazságban.

mások

lenek

meg

Más

a

~s

vallások rombolók és türelmet-

iránt

;

az érzékiséggel együtt támaszt-

ják és hömpölygetik tovább a szenvedélyek

bsz

árját.

Más vallásban csak bizonyos földrészek Jézus

vallása

s

ellenséget

látnak,

csak

azok népe számára alapitvák.

testvérnek nevez

minden embert

365 világrészek különbsége nélkül.

A

világot öleli át és

az embereket a felebaráti szeretet kötelékével fzi

egymáshoz.

Csak egy törvényt ismer, a szeretet

törvényét, mely

hanem

gylöl, az

istenséghez

nem

hanem összefz, nem

bont,

boldogít; a léleknek felemelésével

pedig

fölfelé

vonzza

embert az örökké boldogító istenségéhez. kötött emberi lélek istenivé

A

lesz.

a gyarló

A

testhez

keresztény

katholika vallást gyümölcseirl ismerjük

Álta-

fel.

lános, azaz katholikus vallás, mert a hideg észak

komoly lakóját

ép

úgy

elégíti

égöv szenvedélyes lakosát

;

ki,

mint a forró

a bölcsnek ép olyan

reményt nyújt, mint a földhöz tapadt miveletlennek igazsága

fényével

meg

;

ép úgy merészebb elmét, mint a koldusbotra támaszkodó világítja

a leg-

-zegénynek szükkörü eszmevilágát szóval boldogít, ;

üdvözít mindenkit, a

s

lások

ki

vallja és követi.

csiráját fejlesztette

ki

A

val-

Krisztus a legna-

gyobb tökélyben, az összmindenség legszebb összhangzatában. Tanában megnyilatkozik az Istenségvégtelen fenségében, mint

minden ember

atyja;

az embert mint Isten gyermekét Istenéhez vonzza a szeretet, a végnélküli szeretet kötelékével

örökkévalóságot

mint

minden

jónak

;

önmagát testvérnek

Istenfia,

az

megjutal-

mazóját és minden rosznak megbüntetjét elénk

;

állítja

tünteti föl, ki jóllehet

csak azért jött a világra, hogy a sötét-

ségben tapogatódzó, a

lelki

nyomorba n sínyld

366

embert megváltsa,

méltósága

elvesztett

polcára

ujból emelje. Istenhez vezesse. Kri-ztus tanában

megvan

a

hit.

remény

megvan az melynek minden vallás

és szeretet,

örök változatlan igazság,

alapját kell képeznie, de mely a többi vallásokban elkorcsosult, elcsenyevészett. Krisztus tana, vallása

nem

képez vallásnemet, ez a vallás a maga igazi

természetében, vagyis az, a mit az Isten szelleme az ember

már

lelkébe

Csak Jézus vallásáról

teremtésekor

mondhatjuk,

eredet

és

hirdeti,

de lényegében birja

nem

hogy az

vallásfelekezet,

igazságot

hanem

kedhetnek a többi vallások

is.

beleoltott.

hogy

isteni

nem csak hogy A katholicizmus

igaz vallás. Büszkél-

követi általuk

igaz-

nak képzelt vallásfelekezetükkel, mi katholikusok dicsitjük az Istent vallásunkban kezetben.

és

nem

fele-

TARTALOM. — — — — —

az Olvasónak

Üdv

Kossuth Lajos

/.

Bevezet

a

világtörténelem

— — — —

rész

—

ii>

:

l<>sz> : k'-

W

eltt.

— — — — — — fölött

1

Elmefuttatás Magyarország ezer éves múltja

A

magyar nyelvkérdés

és

a

magyar

tud.

á

akadémia

— — — — — — — — — — — — — Az úrbéri telekváltsági viták — — — — Kormány izgatás az örökváltság ellen Deák Ferenc az 1839 — 40-iki országgylés törvény— — — — — — — — — alkotásairól — — — — — — Kunzervativek és szabadelvek nemzet öntudatra ébredése — — — — Kossuth Lajos életrajza A korona elásása — — — — — — — — — — úrbér — megállapítása

\

\

— — — — — — — —

— — — — — — — — — — — — — —

16 19

50 53 5í»

65 <í9

74

Ítélete

— — — — — — — — Magyarország függetlenségi nyilatkozata — — — — — — — — — Jogos volt-e forradalmunk? — — — Volt-e biztos remény forradalmunk sikeiére? Kossuth — — — — — — — Kossuth a forradalom után A kik nem akartak felejteni — — — — — — — Párhuzam Széchenyi István és Kossuth Lajos között A terrorizáló Kossuth — — — —

JV

király

alkotmányos

Zárszó

134 182 1

6H

204 110 230

érzülete és Kossuth dinasztiaellenes

— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —

mködése Abbáziában

*3 122

:i44

251 2ö.':

II.

A

népánútó liberaliziüus leleplezési.

— — — — — — — — szemben — — — — — A liberalizmus demokráciája — A liberalizmus és a plutokrácia — — — — — A nagyipar, kisipar és a kereskedés — — — — — — — — Mi a liberalizmus"? =- — — — — — — — — — A szocializmus Az egészséges agrarizmus feladata — — — — — — — A valláserkölcsi alap fejlesztésének szükségessége — — — — Egyéb irányelvek A liberalizmus lényege

26Í

A liberalizmusnak

263-

állásfoglalása a sajtóval

III.

A

,1

§.

A Moloch

2.

§.

A

3.

§.

4.

§.

— — —

lényege

satellesei stb.

a

V.

291

297

— —

munkásnép

— —

305

307

Hazánkat specialiter fenyegethet veszély.

— — —

—

321

325 327" 333-

V.

A vallások

288

299 302

Hazánkat specialiter fenyegethet veszély Óvszerek a pánszlávizmus terjedése ellen A Moloch és pánszlávizmus ellen emelend védgátszálfái Zárszó

278 281

297

Moloch szervezett hadteste /

274 27/

—

—

—

kapitalistikus Molocli rút kinövései

Moloch és Moloch és

269

társadalom molochja.

társadalom molochja 1.

266-

A

vallások különfélesége

különfélesége, vagy melyik az igazi vallás

—

339-

HIBAIGAZÍTÁS. A mini minden ugy a magyar nép lap utolsó sor.'iban Noe egyik fiától helyett olvasandó: mint minden néptörzs, ugy n magyar nép is Noe egyik fiától és pedig ez utóbbi Jafeitöl (J.

:

származtatja magát. A 157. lap 11-ik

A

163.

sorában:

elengedni helyett megbocsátani. elhasználtatni

sorában:

11-ik

I:ij<

felhasz-

helyett

náltatni.

A A

201.

utolsóeltti sorában: axióma els sorában Mészáros Lázárnak

/;//>

203. i.ip

ezen kirohanását

nem

a Jezsuiták

elleni

tartjuk se helyesnek, se alaposnak. (A szerz.'

utolsó sorában: leszel helyett leszesz.

.1

249.

A A

307. lap 5-ik sorúban

/;//>

lap

314.

probléma.

helyett

:

elfogosultság helyett elfogultság.

sorában:

25-ik

keletkezhetne

helyett

keletkez-

hetnék.

A

331. lap 14-ik sorában: nemzeti helyett nemzetiségi. A 339. lap lö-ik sorában: ezek veszélyeivel szemben bátrabban szembeszállhasson helyett olvasandó: s ezek részérl fenyeget veszélyekkel szembeszállhasson. A 354. lap utolsó sorában: kevésbbé fejlettebb helyett kovésbbé fejlett olvasandó.

A könyvben

használt kevésbé ismert latin kifejezések magyarázata.

Salus rei publicae salus nostra : a köztársaság üdve a mi Qd-

vünk e medio fonté

etc.

(á.

jében

nomein non ni in

sebz ómen

rejlik a

est

embert

teszi az

fermentum

lap,

-2. sor) legbelsenyil;

=

a

=

=

név j

:

= = =

.1

25.

lap

els sorának „a

=

kovász:

=

[

;

=

:

=

formatio képzdés, alakulás; niveaura redukálódik a legalsóbb fokra szállíttatik le manifesztálják = tanúsítják, kinyilvánítják

=

bonnes inlentions"

helyhez

-

;

internationalis nemzetközi variálás váltakozás: variál váltakozik involvál magába foglal

;

luctantes ventos etc. (35. lap, 8. sor alulról) a tenger hullamait felkavarni igen, de lecsendesiteni nem tudta támadó agressiv administrativ bejkormányzati conclusio következtetés: ergo tehát: solidaritás egyöntetttsi _

;

patriotizmus kötött hazafiság

localis

;

az éle forrásának

eszmény

idea!

specialiter contlictus

fram-zia

:

= különösen — összeütközés,

imaginatio

;

harcz

;

képzelödés.

mondata: J'enfer estpavéedes

pokol jó szándékkal van kikövezve".

a

J

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

POCKET

OF TORONTO ÜBRARY

^^