lA «S í
cc
.
(-^.
^V^v^ -
*• .-;C
CiSfa
<**^ r*^^!^
**
r
,
:
Í^ÜS*
-s
H^ssr/«' //
1
>
Uíí
-
BY roRONTO
WA
ti
KOSSUTH LAJOS VILÁGTÖRTÉNELEM ÍTÉLSZÉKE ELTT.
.ÉBRESZT HA"Í5K'
K'l-l'x
rOü^/S
MAGYARORSZÁG EZREDEVES ÜNNEPÉLYE ALKALMÁVAL KÖZLI ÉS
A
MAGYAR NÉP FIGYELMÉBE AJÁNLJA
:
ZIMANDY IGNACZ A HITTAN, BÖLCSÉSZET ÉS EGYETEMES TÖRTÉNELEM OKLEVELES FÖGYMNÁZIUMI TANÁRA, SZÉKESFEJÉR-EGYHÁZMEGYE SZENTSZÉKI ÜLNÖKE, TÖRÖKBÁLINTI PLÉBÁNOS S VOLT ORSZÁGOS KÉPVISI I
ÁRA /-
Ko
lizmus.
tth
—
2 FORINT.
Lajos a III.
(éke
A társádnioni tnohchja,
—
eU>U.
—
II.
A
IV Pánszlávizmus.
népámitá
—
lntlönfélesége.
—^xx BUDAPEST „S
ZENT-GEL L
É R T"
K ö.N V V N V Ö
184*6.
MD
A.
V.
A vallások
ÜDV AZ OLVASÓNAK. még
Hallgassak-e
tovább, mikor a szeretett
hazámat végelsöpréssel fenyeget vészvihar dörg hangja minden oldalról zug? Nem, tovább nem Hiszen hosszas
hallgathatok.
amugyis félremagyarázásokra talán szolgáltatott
is
okot
azok
körében, a kik
—
ébreszt hangjaimat várva várták évrl-évre
hazám
kiváncsiak voltak.
fölött
tornyosult
már
hallgatásom
szolgáltathatott és
Minél
szózatomra
dörgbb
vihar-felhk
a
moraja,
annál sivítóbb és élesebb legyen a veszélyt jelz síp hangja. testi
Nem
veszem tekintetbe a korral járó
gyengeséget, hazámat szeret szivem melege
rugékonyságot
önt a
dermedez
lemem szárnyain magasabbra a magasságról
haza
tagokba,
emelkedem, hogy
nézve a törpék
földjén, bátran kiálthassak
igazán szeret józanokhoz:
szel-
aknamunkáját
e
oda a hazájukat
„Vigyázzatok, ott az
ellenség!"
Volt id,
a
mikor
csekély
képest az „internacionális"
nyegében minden
tehetségemhez
korszellem, mely
positiv hitet vett
üldözbe,
lé-
csil
IV
fojró
düli
mezébe burkolt eszméi fegyverem:
„tollam"
ellen forditám
élét,
hogy
az
egyeáltala
könyörtelenül vájt örvénytl visszatántoritsam azokat a milliókat, a kik
positiv
hitöknél,
keresz-
ény jellegüknél és életöknél fogva bár „ostobáknak" tartatnak,
hitökben boldogok. Már jóval
ele
zeltt tapasztaltam, hogy szegény
kozmopolita csoport kezdi
hogy az
tizeimét,
hazámban egy
zni nemzetsorvasztó
üzérkedésben
tapasztalatlan,
mert egyeneslelkü, magyar népet fortélylyal zött kiaknázása
lassú bár, de folytonos
a
pedig a meghódol-
azután
végelszegényedés,
tatással járó végromlás felé vezesse. polita csoport terve sikerre
férfierre van
nyakunkra
tolt
egyben bizom
és
kozmo-
terhes
most igazán
igája teljes
mindegyikünknek, ha a
szüksége
nehéz jármot lerázni akarjuk. De
—
férfias
magyar népemben, mely
egy évtizeden keresztül idegen jármot elviselni
A
mert amint
vezetett,
a tapasztalás bizonyítja, e csoport
nemzetem nyakát nyomja,
elször
által
nem
tudott
soha.
Sajnos, hogy a kozmopolita csoport jármát
azok segítették tolni
vérünkbl,
test a
mi
nyakunkra, a kik vér a mi testünkbl,
de a kiket
a
pillanatnyi érdek, és az internacionális korszellem
annyira elvakított,
hogy öntést véreiket
fel
nem
ismerve, ezeket hangzatos phrázisokkal, kürtszóval a mészárszékre viszik.
mi
Mert
tagadás
magyar mostan. nincsen
—
vágóhídon
benne,
Féltékenyen rzött
a függetlenség az
áll
a
szabadsága
csak
olyan
üres
szólam, melylyel lépre vezetik, hogy könnyebben
foghassák és egyszer megfogva
ersebben
tart-
hassák.
A
most
választások
lezajlott
világosan
—
mutatják, hogy a magyart árucikknek tekintik kinek ára
10
— 20
vagy 100
Veszhet a ma-
fit.
veszhet annak keresztény jellege, csak
ar,
legyen
mentve
ezeket
véd
a
szabadelv, zsidókkal
A
kormánypárt.
vették és
paktáló,
választásoknál
bukott a keresztény magyar
mert
nép,
szegénységében
itt-ott
meg
meg
árunak
áruba bocsá-
magát.
totta
Szivem
vérzik,
ha
meggondolom,
lelketlen lélekvásárlásban
azok
a lélekvásárlókkal szoros
szövetségben
is
hogy
résztvettek,
e
st
állottak,
magokat „Kossuthistáknak'* hirdetik. Magyarországon nincs többé szabadság, csak
a kik
rabszolgaság
;
nincs keresztény jelleg, csak
mopolitikus érdekhajhászat bitorló
nincs igazság,
koz-
csak
erszak.
Egyet sajnálok, jén
;
hogy
szeretett
még nagyon sokan vannak,
a helyzetet,
kik
hazám
föld-
félreismerve
egy név nymbuszának varázsos ha-
tása alatt állván, azok
mellé
gondolatlanul, a kik e névnél
sorakoznak egyebet
nem
megbir-
Vi
ván, a Kossuth névvel
znek
—
mert
cégéreznek, korteskedést
lelketlenségükben azt gondolják,
hogy cégérnek
ez
kitn
meg-
eszköz, a nép
tévesztésére hatalmas tényez.
Ezzel lehet gsef-
telni.
Ez nem üzi
reszténység
még ha Kossuth Ferenc
politika,
A magyarok
is.
képezi
rothadt liberális
politikájának
—
ennek
alapját a ke-
korszellemmel szemben
amint képezte a múltban, vala,
még
a
pedig
nyugaton az izlam
Isten
rendelésébl:
Isten
megfeleli
meg
segítségével
még
ön-
dicsekszem, de a tapasztalás arról
tett
fog felelni a jövben által támogatott
Nem
országában
Ennek
ellen.
dics harcaival a múltban,
fiai
kell
a
a keresztény szellemnek megvédése saját és
is.
a
jövben, mert a magyarok f-
hogy a magyar ffeladatát képezze feladata
még
fentartása,
bizonyítékot,
tévesztették
is,
minden
dacára
ellenkez áramlatnak.
hogy „Ébreszt Hangjaim" sohasem el
hatásukat, és habár
különítve állottam,
szózatom
pusztában kiáltónak szava. lestek igéimet,
még
sokszor
nem
Nagyon sokan
mert rendesen olyannal
el-
vala a lesve
állottam
el, mi nemcsak egyeseket, de keresztény magyar társadalmunkat egészében
érintette.
„Ébreszt Hangjaimnak" éva inteni
és
célja csak egy volt,
intve óvni szeretett
hazám népét a módo-
veszélyekre, melyek fenyegetik, ráutalni a
IIV
zatokra, melyek het.
mellett a veszély ell menekül-
dolgoztam, a kereszt védel-
Kereszt mellett
mére hívtam fel népemet. Most sem tettem egyebet. Asztalomon lév keresztre szegeztem tekintetemet, mert oly munkához fogtam, mely a kereszt
hiv magyar népemben kelt.
Egyszeren
Miért?
akarok
a
jellemezni,
st még
felzuditja a vért,
elleneseiben
visszatetszést
itt-ott
is
azért,
mert oly
férfiút
nevéhez a magyar
kinek
és függetlenség esz-
ember szivében a szabadság méje van nve, a kit a gyermek teni tud, s kellen nem ismerve
mondjam,
istenittetni
csak dicsí-
is
ne
dicsíttetni,
akar mindenkitl.
Kossuth Lajost, Magyarország volt kormányzóját, a kerepesi temetben fekv nagy halottat
—
be akarom akarom jellemezni színezés nélkül mutatni ugy, a hogy volt. olyannak, a milyennek az igazságos történésznek
Tudom nagyon
jól,
t
bemutatnia
hogy könyvem
kell.
sokak-
nál csak visszatetszést fog szülni, mert hiszen a
piedestálra állított „szentet" érintenünk
bad, de hiába:
a
különösen Kossuth
mostani
Ferenc
politikai
sem
sza-
viszonyok
y
politikai viselkedése,
hogy Kossuth Lajost, a nagy dema gógot, az ünnepelt szónokot, a függetlenség nagy arra inditott,
bajnokát, olyannak tüntessem
nem ugyan
személyes
társai feljegyzései
fel,
a milyen volt,
észleleteim,
alapján, s igy a
hanem maga
kor nivó-
;m Kossuth-kultuszt, mely
jára szállítsam azon
országban
divik,
Kossuth Ferenc mint
melyre
s
az
apjának a nép között megrzött hagyatékára appelkozmopolitikus,
lálva,
nem nemzetépít,
zetsorvasztó politikai irányát alapítja
ambícióját
nem
kielégíthesse,
barátjai.
Értem a zsidósággal
liberális tábort.
Ezekkel
maga
szövet-
nadályai és szövetkezett
Kossuth
paktált és szövetkezett a liberális
gyobb dicsségére és a nép
;
átallván
népem
kezni azokkal, a kik szeretett
nem
de nemhogy egyéni
Ferenc
koreszmék na-
igájának
megnehe-
zítésére.
szintén megvallom,
hogy könyvem
írásában semmiféle rósz szándék
nem
meg-
vezérelt
—
szem eltt „de mortuis nil, nis bene" és ezért elállottam azon megjelent nyomtatványok közlésétl, melyekben mint p. o. „Beiegyet tartottam
trage zur Geschichte der ungarischen Revolution
vom
Jahre 1848 49 Ponori
Thewrewk Józseftl"
Kossuth Lajos mint Magyarország orvmadara és tolvaja történeti alapon van feltüntetve, s szorítkoztam tisztán azon adatokra, a szerinti
szövegben az
melyek
kortársaitól erednek.
Igaz ugyan,
hogy Thewrewk József
zett
munkájában,
történeti
ugy
állítja
ifjú
éveiben ledér,
élénkbe
lázó és cserben
szó-
fenjél-
adatokra hivatkozva,
Kossuth
Lajost,
mint a
ki
szegény leányzókat meggyahagyó kártyás, sikkasztáson ért,
IX
késbbi éveiben
az ország pénzét elharácsoló,
az ország pénzével Törökországba (az
megint más
lett
volna, de én mindezt
forrás), tehát
st
menekül
(.'
egyszer szédelg vettem fel mun-
nem
kám keretébe, nehogy ilyen adatok közlésével már elre is sértsem azon kegyeletet, melylyel hazám népe, meglehet, hogy sok esetben csak tradició
vagy
túlhajtott s apáitól
ni ély-kultuez alapján,
az
öröklött
szé-
személye iránt most
is
Elre jelzem, hogy a lenjelzett munLajosnak nagy dicsiti kát, melyrl Kossuth „kár, hogy ilyen munkát magyar azt mondják ember irt", ha t. olvasóim kivánják, közölni foviseltetik.
—
gom, nehogy a pártoskodás gyanúja személyemhez férhessen. Ezeket elrebocsátva nyíltan kritikától
figyelembevételét várom,
ennek
Kossuth Lajos és ez
munkámban
állitottam
hirdetem és a
jellemzését, a mint
korának
elfordul, tisztán kútfk
össze,
magától
idézett
kútfkhöz sem hozzá
azokat
meg nem
hogy
értetdik,
röviditettem.
nyomán
hogy
az
nem adtam, sem A szellemi munka
kútfk iróé, mint az enyém. Ezt azért tettem, hogy egy könyvben olvashassa a t. közönség mindazt, a mihez máskülönben csak tehát inkább a
elvétve jut.
Munkám
megírásánál a
munkáit használtam, részint
következ
b
szerzk
kivonatban,
ré-
szint eredeti I.
E.
Horn
I.
;
Ludwigh Kossuth, von Der Agitátor. Leipzig. Ver-
szövegben:
Bánd. —
—
lagvon Ottó Wigandl851.
Hké. Magyarország
ujabbkori történelme., Kiadta Szabó Ferenc, tet.
Nagybecskerek,
nyomdája 1893. —
Pleitz
Ferenc
I.
kö-
könyv-
Pál
Asbóth János Irodalmi és
politi-
kaiarcképek. Budapest, Légrády testvérek 1876.
—
1848 és 1849-bl Élmények és benyomások, okiratok és ezek magyarázata, Görgey István. FranklinVukovics Seb Budapest 1888. társulat,
—
Emlékiratai. Sajtó alá rendezte Bessenyei Ferenc.
Athenaeum,
—
1894.
Budapest
Magyarország
függetlenségi harca 1848 és 1849-ben,
Rikhárd.
Lajos
Aigner
Budapest.
Lajos, Élet- és jellemrajz. Irta: Di\
Budapest, 1892. története.
A magyar
Irta: Vargyas Endre.
Budapest, 1879.
A
—
Kossuth
Vajda Emil
szabadságharc
Méhner Vilmos
jobbágyság története Magyar-
Nagy Sándor Nagy-Becskereken, AsFerencz Pál könyvnyomdája 1891.
országon, irta Pleitz
—
irta Gelich
:
—
bóth Lajos Emlékiratai az
1848— 1849-iki magyar-
országi hadjáratból
kötet
mánya 1862. évforduló irta:
Ráth
Mór
bizo-
ezredik
A
király,
korszakában,
Lajos és kora,
—
II.
— Magyarország közélete az
*% Atheneum,
1894.
I.
irta
els
könyv
Budapest 1896. Lajos
Hentaller
Kemény Zsigmond:
a
—
Kossuth
Atheneum
forradalom
egyezés, irta Beksics Gusztáv, Atheneum,
s ki-
Buda-
X
—
Kossuth Lajos élete és mködése, Gracza György, a „Budapest" kiadása 1893.
pest 1893. irta
—
Mendemondák,
gyjtötte
_
világtörténet
magyarázta Tóth
és
Budapest 1896. tói.
a
—
furcsaságai,
Atheneum
Béla,
Jellemrajzok, Mészáros Lajos-
1848— 1849-diki magyar
Az
története, irta
hadjárat
Rüstow. Pe?t. Eroich Gustáv
tulaj-
dona 1866. munkák, nemkülönben az egyes hírlapokban megjelent közlemények alapján „Ébreszt Hangjaim" jelen füállitottam össze
Az
itt
elsorolt
hogy Kossuth Lajos jellemét az olvasónak bamutassam. Füzetem tartalmából minden egyes t. olvasóm azon meggyzdésre fog jutni, hogy a zetét,
munka
közzétételében a legnemesebb intenció, a
legtisztább
szándék vezérelt,
s
hogy egyetlen egy
sem akartam lerontani azon, népem ben ersen él kegyeletet Kossuth Lajos
szivé-
munkám
célja
sorral
melylyel az,
mostanáig
elhalmozta
;
hogy józanul gondolkodó népem
elvonjam kultusztól,
attól az
iránt,
nagyrészét
Ízléstelenségig fajult Kossuth-
mely az országnak jelen
politikai ál-
lása mellett inkább ártalmára, mint hasznára vá-
lik—s
mely végeredményében csakis egyes ambiciózus, a haza érdekében semmi maradandót
nem
alkotott személyek
tosult párttöredéknek
vagy ezek körül csopor-
emeli
meg nem
érdemlett
Ml
nymbuszát. Kossuth Lajos hírnevébl le
semmit, de alkotásai
nek — igazságos
Ítéletet
nagyságától
alkotása
Hogy
hol van Kossuth
t.
akaratlanul
—
sehol
nem
alkotása,
olvasóra bízom. Az általa
rombolás
véghezvitt
a múlt tárja elém, az alkotó
pét
miután nincse-
nemzetboldogitó
annak megítélését a meglehet
fölött
nem vonok
hozok. Az ember nagysága
füg;g.
Lajosnak nagyszer
—
a múltban,
nem
ké-
ert nem látom
a jelenben, hacsak
az általa nagyban dicsért radikális liberalizmusnak legújabb, a nemzet vállait súlyosan terhel egyházpolitikai
nem
vívmányokat
tekintem
nagyszer?
alkotásoknak. Ezekrl említés se tétessék
Lajos a
nyugati
bele az országot,
!
Kossuth
liberalizmusba
radikális
vitte
mely természeténél, hajlamánál
fogva csak az igaz keresztény alapokon fejldhetik
és
nhet
Lángszózatának, melyet
nagyra.
a
szabadság érdekében oly ékesen hallatott, elisme
adózom, egyébb tetteirl érdemlegesen
réssel
kezem.
Most pedig
csak
annyit
kérek
t.
Ítél-
olva-
sóimtól: Tolle, lege!
„Ébreszt Hangjaim" jelen kötete
nemcsak
Kossuth Lajossal és kultuszával, hanem még oly
éget kérdések alapos fejtegetésével is foglalkozik, melyek nemcsak a nyugati államok társadalmait, hanem szeretett hazánk társadalmát is
érintve,
niuk
kell,
foglalkoztatják,
annyival
is
mert
inkább,
foglalkoztat-
mivel az állapo-
XIII
tok ilyen létezése mellett országunkat a végrom lás
árja
hogy ez
csakhamar
id
elboritandja. Mindenki tudja,
szerint
Magyarországon a
karhata-
lommal, erkölcsi presszioval, vesztegetéssel
célja
hazug jeligék
u.
fen-
melynek vég-
tartott liberális rendszer uralkodik,
m. „szabadság", „egyenl-
ség" „testvériség" alatt könyörtelenül megfosztani
alkotmányo-
a népet lelkiismereti szabadságától,
san biztositott jogától rabszolgává
—
tenni azon
ha
kell,
szuronynyal
—
kerekedett ér-
felszinre
dekcsoportnak, mely véletlenül az ország hatalmát
kezéhez ragadta
Hogy mi lyel
boldog
s ideig-óráig
ez a mostani
boldogtalan
munkám második elég
'bven és Az egész
része
kezében
mely-
annyira kérkedik?
ezt
ugy hiszem
tárgyalja,
tárgyilagosan. liberalizmus, amint nálunk van, a
tkepénzesek szabadalmazott
uralmát
Magyarországon, a hol ellenkezleg
:
bizfositja
az agrár ér
eltérbe nyomulniok.
dekeknek kellene
am
tartja.
liberalizmus,
Agrár
ál-
vagyunk, csak az egészséges agrárizmus alap-
ján tarlhatjuk fenn magunkat s fejldhetünk. El-
nyomoroghat a föld szegény népe, csak meg legyen mentve a kapitalisztikus liberalizmus, melynek nem kell vallás, csak arany
pusztulhat, a föld,
borjú körüli tánc,
pénz-szabadalom, csak erszakon
nem kell népszabadság, csak nem kell alkotmányos érzület,
nyugvó hatalom
—
ez
most a
XIV
divó
—
Magyarországon sirva mondom, a szabadságra született Magyarországon jelszó
!
Pénzért aztán minden
megvehet
becsület, rang, tisztesség, és
ha
hatalom,
:
a
kell,
hazában
boldog megélhetés, azaz üdvözülés.
Ennek a nemzetrontó áramlatnak a titkos és célját tárom a kegyes olvasó elé és csak arra kérem Tolle, lege vedd és terveit
—
:
olvasd
!
No
még egy
de
—
társadalomnak az,
bármely
t.
rákfenéje
az a balhit, hogy mindegy
i.
vallásfelekezethez
ember, csak legyen
van a mostani
is
becsületes.
talánosan hangoztatni
tartozzék
Hogy
szokott
is
ezt az ál-
balhiedelmet
el-
munkám
ke-
oszlassam, kötelességemnek tartottam
retébe felvenni annak a kérdésnek taglalását
melyik hát tulaj donképen az igazi rejlik
olvasóm
semben
nem
ezt
is
itt-ott
láspont, a
lesz
,is
—
vallás és hol
különféleségének
a vallások
gondolom,
az
az
oka? Azt
ha minden t. hogy érvelé-
érdektelen,
elolvassa. Meglehet,
tévedtem, vagy hogy
melybl
kiindultam,
sem
maga
helyes,
az
ál-
hanem
hát megtettem, a mit megtehettem, és arról biztositok mindenkit,
hogy a jelen füzetben
kérdések tárgyalásánál
csak
egy
solus nostra, solus reipoblicae,
elv
foglalt
vezérelt:
azaz hazánk és
önmagunk boldogulása. Szándékom
tiszta lévén,
azon biztos reményben küldöm szét jelen füze-
XV temet,
hogy
azt ép oly szeretettel fogják fogadni
és olvasni, mint fogadták elbbi gyarló dolgozataimat. Isten velünk és szegény hazánkkal.
Kelt Török-Bálint,
1896. évi nov. hó 8-án.
Zimáiidy Ignácz törkbálinti plébános, mint szerz.
BEVEZET Ki fogná tagadni, világ ítéletét foglalja
RÉSZ.
hogy a világtörténelem a magában. így követeli ezt
nemcsak a józan ész, hanem a való igazság is. Csakhogy sajnos, a mindennapi élet épen az ellenkezrl gyz meg minket. Az események megitélésében sokkal nagyobb szerepe jut a pártszempontnak, a subjecti vitásnak, st a tömeg folyton váltakozó
kívánságának, mint a tárgyilagos-
ságnak, a rideg, és érzelmeinket logikának.
A
sokszor
bántó
történelem lapjai az extrém jelleme-
ket tartalmazzák
nagyobb számban, mint az arany
középúton haladottakét.
A
kátói jellemek mellett
a herostratesi dicsséget hajhászok foglalnak helyet.
Extrema
se tangunt, a szélsségek találkoznak egymással. Ugy látszik, hogy a szélsségek nagyobb ingert gyakorolnak az emberiségre, azért keresi
ezeket, s
millióktól,
egykedven
a kik fáradságot
Szózat a néphez.
fordul
el
nem ismer
azoktól a kitartás-1
sal
buzgólkodnak saját és hazájuk boldogitásán.
A szélsségek
kifestésében bámulatos leleményes-
séget
az
fejt
ki
képzel
emberek
tehetsége, s
hogy az általa fesannak jelentékeny része vagy jellem a tömeg
összerejét csak arra irányítja, tett
által
a
olyannak ismertessék
minnek
Az
akarta.
festeni
tetszést szül, a visszatetszés
minnek
akarja,
ellenállás
vissza-
a
el,
pedig,
melynek f-
rugója a megsértett egyéni ambiczió, a gylöletet, végkifejlésében a legborzadalmasabb
forradalmat
Egy piedestálra, jogosan vagy jogtalanul, érdem szerint vagy a nélkül emelt egyénnek megszítja.
sértett ambicziója
ln
kutforrásává a legmegren-
ditbb világháborúknak,
sírjává
nem
egy nemzet
létének.
S miben keressük
mindennek okát? A
pen cseng szó, hangzatos
frázis
által
szé-
félreveze-
tömeg gondolkodási lustaságában vagy annak teljes hiányában. Sokkal jobban szereti, ha mások gondolkoznak helyette, hogy aztán vakon kötett
megnyilatkozott, szép
vethesse azokat, a kiknek
szavakba öntött gondolataik érzelmi világát meghódították.
A
józan
széde mámorító,
ész
szava rideg, a sziv be-
hatékony
:
ép azért nagyobbak-
nak tartatnak az érzdmi mint az értelmi politikusok.
Amazokat dul
el
—
isteníti
a tömeg, ezektl közönynyel for-
amazok bneiben
is
istenit lát,
erényeiben csak kötelesség-teljesítést talál
;
emezek
amazok
rombolásában a nagyszerséget
emezek alkotásában csak a szükségesség egyszer folyományát tekinti. Minél nagyobb a tragikum, annál istenibb annak hse. A szentség dicsfényével övezi körül a tömeg azokat, a kik a szenttl irtóztak; imádja
Istenként
azokat, a
egy
kik az
nem
imádni sohasem tudták és
dicsíti,
Istent
akarták. Minél
is
féktelenebbül tombol a szenvedély, annál nagyobb ra
szenvedélyt felkeltk istenitése és nagyobb egy-
szersmind a józan
A
dencziája.
bereket
keres,
kiket
hogy az
azzal,
istenitett
deka-
tömeg em-
nem tördve
emberek többet
többet ártottak, mint
alkottak,
nagyobb hibákban szenvedtek, mint
használtak,
erényben díszelegtek.
még nem
ég
isteníthessen,
általa
mint
romboltak,
Ítélképességének
ész
szenvedélyek lázában
elég arra,
Egy-egy kiváló tulajdonság
hogy vele az összes hibákat
betakarjuk, és a szentek piedestaljára állítsuk. És
épen része,
bolondságot követte
e
midn
el
a
magyar nép egy
Kossuth Lajost a szentek piedestal-
jára állítja és személyével valóságos kultuszt üz,
melyben több az érzelem, mint az értelem.
tudom vájjon
Kossuth Lajosban nagyobb
a gylölet a királyi .
önmaga
és
hazánk
nagyobbak voltak láthatja.
Jelen
ház iránt
iránt,
—
Nem volt-e
vagy a szeretet
de hogy pusztításai
alkotásainál, azt mindenki be-
soraimnak
nem
az a célja,
hogy
LKossuth Lajost kisebbítsem, vagy mint sok ellen-
sége tette: gyalázzam; én Kossuth Lajost olyané-
nak akarom
festeni,
igy a Kossuth-kultusz
és a megtévesztett
sam, a kik
hogy esztelenségét kimutassam
a milyen de facto volt,
népet azok tiszteletére
alkotásukkal
tiszteletére joggal
a
nemzet
1
indít-
hálájára és
számithatnak.
Hogy czélomat annál biztosabban elérhessem r szükségesnek tartok egy rövid elmefuttatást Magyarország ezer éves múltja fölött, melybl ki-ki világosan meg fogja ismerhetni nemcsak a magyar nép feladatát és harcait,
hanem
e feladata
megoldásában vivott
az alkotmányos
szabadság nagy/
épületének igaz munkásait és betetózóit.
Elmefuttatás Magyarország ezer éves múltja
Nem tudom
fölött.
bámuljam-e
inkább a magyar
oiép hsiességét, csodával határos szívós kitartását önállósága, függetlensége, egész lényével szo-
rosan összeforrt
vagy jobban
mondva
képez szabadsága megvédésében,
lényegét
s elszántságát
a hazája függetlenségét ezer évnek lefolyása számtalanszor ugy
kelet,
alatt
mint nyugat fell meg-
támadó ellenségekkel vívott küzdelmekben, vagy csodálattal eltelve imádjam-e a kifürkészhetetlen isteni gondviselést, mely szemmel láthatólag e nemzetet a nyugati kereszténység védbástyájául rendelte, a nyugati keresztény czivilizácziónak vé-
delmezjévé, rémlik
megmentjévé
elttem, hogy az
juttatta a régi
lelmet
sokszor
isteni gondviselés
Pannoniát az
ertl
nem ismer, szabadsága
gyetlenebb fosztható
Ugy
állitá.
azért
duzzadó,
fé-
érzetétl a legke-
erszak által sem soha meg nem magyar nép kezére, hogy vén Európánk
idegen népei közé beékelve, ezeknek a szabadság-
nemcsak
szeretetet hirdesse tákkal. Izmos, a
szóval, de véres csa-
veszedelemben soha
el
nem
lan-
kadó népre volt szüksége az ertlen, részekre bontott régi
Pannóniának, hogy a keletrl zúgó vészár'
további
hömpölygésében
egész Nyugat
ennek az árnak minden
cziót elnyeléssel
és az
meggátoltassék,
czivilizá-
fenyeget piszkos hullámaiban ne
temettessék.
A magyar nép
megállta
helyét Isten
által
neki adott hazájában férfiasan becsülettel, és ha-
bár sokszor megfogyva, de megtörve soha,
meg
felelt
a rája bizott legnehezebb feladatnak. Ellen-
sége sok vala, igaz barátja kevés vagy soha. Önerejére utalva, karddal kezében gát, védi
a
nyugati
Sebeivel,
ritkán tördik, s
pártüt
fiai
országokat.
szabadságban
kivan, a fentartott
jutalmát.
miket
Elismerést nem< találja
sebek, miket
vagy álnok barátai ütnek
tott osztályrészül
mindez talán
:
raj La.
ezer év óta csak egy ju-
harcz, harcz és
azért,
bséges
külellenség üt testén,,
égetk csak azok a
A magyar népnek
—
védelmezi önma-
megint harcz
nehogy elsatnyulván, dics-
telenül elveszszen.
Nem kalandozom földére, a reges,
elmém szárnyain
Eviláth
ködfátyolos Meotis tó mellé, a
magyar nép bölcsje Mint minden, ugy a magyar nép is Noé-
hol krónikásaink ringott.
el
szerint a
-
egyik
Jáfettl
fiától,
származtatja magát, és
si
hazáját az össznépek országába Ázsiába helyezi.
Hogy Magog
Don
költözve, a
magyar nép sapja,
volt-e a
a ki a
után Evilath tartományból
bábeli nyelvzavar
és
Wolga
ki-
táján telepedett volna
meg, ennek fejtegetése nem tartozik értekezésem
—
keretébe
népem is tiszteletben tartja si hagyomáKöd boritja a magyar nép ezer év eltti
gyar nyát.
—
múltját
nész éles is
mint minden nép, ugy szeretett ma-
e
ködön áthatolhat a
esze,
de
kritikus törté-
Különben
aligha az enyém.
meg magam-
csak rövid elmefuttatást engedtem
nak Magyarország ezer éves múltja nek végcélját a kegyes olvasó ugy
fölött, is
mely-
észre fogja
venni.
Magyarország ezer lása után a
év eltt történt elfogla-
magyar nép nem annyira
hóditási,
mint inkább harczi dicsséget hajhászó kalando-
zetve, a
zási vágyától
tény országok
népeit
összert kifejt Nyugat vissza
nem
tereltetik.
nyugati keresz-
czivilizált
támadja által
meg, miglen az
véres
fejjel
hazájába
Harczi kalandjai csakhamar
véget értek, mert Isten rendelésébl véget kellett érniök.
Nem
támadása és
a Nyugat kalandvágyból kifosztása,
ered meg-
hanem megóvása,
ellen-
megvédése képezte Isten rendelésébl a magyarok feladatát, melynek sikeres megoldásához a keresztény hit felvétele a magyar nép ség elleni
részérl vált fszükségletté. Ebben pedig a Nyugat segité el.
A magyar nép
fejedelme
Vajk ke-
:
resztény lesz, István nevet nyer és a pápa által küldött koronával megkoronáztatván, királyi tekintélylyel, apostoli
térítésén.
A
buzgalommal fáradozik népe meg-
feladatot hihetetlen gyorsasággal oldja
meg, mintha Isten különös malasztját árasztotta volna e népre, és rövid
id múlva
a nyugati kirá-
lyok sorában a magyar király foglalja
sebb
—
mert apostoli
nyilvánvalóvá resztény hit
akár
harcz saját,
akár
— helyet.
el
a legdísze-
már
Ezzel most
a magyar nép feladata: a ke-
lett
hitért
való
balellenességgel,
akár
védelme, a keresztény kül-,
akár
más érdekében.
ert szabadsága érzetébl
A
harczra pedig az
melyet
merítette,
a
keresztény hit nemesített, idealizált.
Az igy nemesitett szabadságérzettl áthatott magyar legnehezebb feladata megoldásán fáradozik. A seregek ura az elrsi szolgálatra rendelte a népet. Tudvalev dolog, hogy az elrsi szolgálat a legnehezebbek egyike, mert eltekintve
a feszült éberségtl, alapfeltétele,
az összerknek szünetnélküli
tését is követeli.
czainak
mely az ilyen szolgálatnak
Az
dicsséges
elrsök éberségétl
kifej-
ellenséges seregek dúló har-
gyzelme
vagy
veszte
az
Az ela kivívott gyze-
és kitartásától függ.
rsöket csak a halál környezi, lem dicsfénye ritkán sugározza
körül,
az ural-
9
kodók elismerése tán nem csak
csataverknek
a
—
kiséri
is
A hen
szól.
tot
teljesített
sorsa
pedig
küzdelem minden várható elismerés
nélkül.
kötelesség tudata egyedüli jutalma, kitartó
mert ez
Ezen minden ert emészt elrsi szolgálateljesítette Magyarország évszázadokon keresz-
tül.
A legdicsbb
szolgálatot tette
török és ennek minden nyugati
fanatizált
zácziót megsemmisítéssel ellen folytatott
fenyeget
civili-
villogó kardja
hsi küzdelmében. A magyar nép
nyugati
a
feladata
Európának a
kereszténység és civilizáczió
védelme az izlam és ennek barbarizmusa
ellen
napjaiban tnt fel feltnen dics feladat olylegszembeötlbben. A annyira nehéz volt, hogy még a hs, lankadást nem ismer magyar népnek erejét is í'ölemészté. a megpróbáltatások e nehéz
S hogy az rövid idre így hagyták a magyart,
hogy segítségére -csakis
nem séget
a
saját
várhatott.
nem
elér tlened tette
történt,
országok részvétlensége
nyugati
ki
erejében
soha.
Véres harczaiban támogatást
bizhatott,
ígéretekkel
karjait,
megfog} ni
érettük küzdött, a helyett
sietlek volna.
kapott
annak oka a
—
:
jóllakott,
Csak Isten
csak az
de
aczélozta
kegyelme
nehéz feladata megoldásában.
segít-
segí-
Európa gy-
gyzött a magyar által, de a -szünetnélküli harcz a magyar nép összes erejét vette igénybe. Karddal kezében állott rt, bels zött Ázsia fölött
;
10
mveldésre nem nem volt. De a kezd,
ha
nincs,
a százkaru
gondolhatott,
legizmosabb
mert arra kar
lankadni
is
a küzdelemben
aki
felváltsa,
pihent nem enged
ellenség
ideje-
neki.
s
A
magyarok karja Mohácsnál lehanyatlott. A török basák uralma Magyarországon megkezddik. Magyarország 152 éven át leigázott, de nem meghódított ország lett. Ós-Budavár tornyán ott csillog a félhold, de a város utcáin, valamint az országban
mindenütt fegyveres magyar vitéz folyton, s pihenni
nak sem enged
nem
—
sereg
harcol
tudván, pihent leigázójá-
remélve
bizton
felszabadu-
Csakhogy a mohácsi vészvészteljes következménye is
lása hajnalhasadtában.
napnak volt
—
egy másik
a magyar nép elvesziti önállóságát, füg-
getlenségét és lesz hódoló trák
kormánynak. Ez
ketts éberséget
fejt
szövetségese az
osz-
id
óta két ellenséggel küzd,
ki.
Szemmel
köt, megfigyeli a szövetségest,
tartja a törö-
nehogy
véreit ölje
másik. És most ne csodálkozzék senki azon, ha amagyar nép sokszor vérz sebeinek bekötésére sem gondolt, mig harczolt, hn a magán tulajdonának felékesítését is elhanyagolta, mig rt állott,, az els, független érzületét megmételyezze a
ha
a czivílizáczióban
mindaddig,
nem nyomulhatott
mig karjával
lelkével az osztrák
ügyeibe paralizálni
önz
a
törököt
elre-
szabdalta,,
befolyását tisztán saját-
igyekezett.
Ily
nehéz
viszö-
11
nyok gát
csak egy nemzet
között,
—
a magyar.
—
tárhatta
Csodálatát
ségesebb nemzet sem vonhatja
lenn
ma-
még a legellenmeg tle. Inter
Musae.
bella silent
A der
napjai csak lassan virradnak a
—
gyar nemzetre,
mindegy
—
végre
is
ma-
felvirrad-
Eugen hs karja megtöri a török uralmát Magyarországon összetöri a gyalázamely alatt a magyar nép nyögött, tos jármot, nak. Savoyai
-
—
—
kivívja a külellenségtl való szabadságot,
de csakis
magyar csapatok viA török ki van zve, a
a külföldiek által támogatott
tézsége által 1686-ban.
bels
ellenség
még
dúl.
béke 171 l-ben vet véget,
Dúlásának a szatmári
midn
a kiszámíthatatlan
Rákóczy-féle felkelés alkudozásokkal lítve
lyek
és vége vettetett I.
Ferdinánd
ama bels
lett.
kiegyen-
harczoknak, me-
trónralépése óta annyi
nemes
hazaszeret magyarnak vérét követelték és öntötték.
A pragmatica
telékével
osztrák
fzte
a barátság kö-
sanctio (17:23)
össze a magyar nemzetet és az
kormányt. A magyarok
barátsága
meg
szintesége az osztrák ICormány iránt csakhamar
midón (1741) a magyarok hs karja megmenti a Habsburgok inogó trónját és e trón megmentése érdekében folytatott elszánt küz-
nyilvánvalóvá
lett,
delmeivel leróni
gaszkodását
véli
háláját,
és szeretetét
tettel
azon
bizonyítja ra-
dynastia
iránt,
mely vésztel,es pillanatokban a török iga lerázá-
12
magyar nép nyakáról, seregével támo-
a
-sánál gatta.
A szegre
harczok
akasztva
lett
A
nyugalom.
meg
változtatva
az ideje annak, hogy a
át.
kard
a várva-várt
és elérkezett
külellenség
ellenség baráttá
a véres
elnémult,
kürtje
volt törve, a bei-
Valóban megjött
magyar önmagára
is
gon-
doljon, régi mulasztásait pótolja, elhanyagolt szel-
lemi
saját
téren
lelkierejét
kimutassa,
kifejtse.
És megtette ezt? Nem. No, de ki veheti rósz néven ettl a nemzettl, ha dicsségesen bevégzett harc után a béke els napjait nyugalmának szánja? És ez a nyugalom annál édesebb volt, minél szebbek voltak azok a karok, melyek közt megpihent. Delila karjai voltak azok, melyek közt a magyar
Sámson
nyugodott.
rályné, a
gyon
is
nagy
értett
kelet ezen
Mária Therézia, a szép
politikus, az
okos fejedelemn na-
ahhoz, miképen
férfias
kell
a magyart, a
nemzetét a Nyugat puha pár-
náin elaltatni és álmát megédesiteni.
galom oly
jól
ki-
esett a
És a nyu-
nemzetnek! Fülében csen-
magyar dicsségrl, a reábízott feladatnak merész, sikeres megoldásáról. A magyar legyzte a hitetlen Keletet, s gyzelmével megvédte a Nyugatot. Az ellenség végleg meg van támadni nem fog soha most már pitörve nyugodhat édesen, henhet, gyzelmi babérjain hosszan. íme a szirén-hangok, melyek a magyar gett a szép
—
dal a
—
l;
nemzetet
elaltatták.
A nyugalom,
a pihenés oly
édes volt
Csakhogy
a nyugalom a
magyar
nemzetre
veszélyesebb, mint a folytonos harcz, mert senyveszti erejét, megzsibbasztja karjait, bénítja akaratát, tehetetlenné teszi a sikeres
talékul
ellenállásra,
mar-
A magyar
oda az els vadásznak.
veti
harcra van teremtve. Kéjes nyugalmából csakha-
mar
az
felverte
isteni gondviselés.
A
lángkeblü
magyarszeret uralkodónt, Mária Theréziát,
II.
Jó-
zsef váltja fel a trónon. Óriási tervei, melyekkel
egy uj világrendet akart megállapítani, öntudatra és ezzel önvédelmi harcra ébresztették
fel
az alvó
magyar Sámsont. Megnyirbált haja újból megntt, a tervbe vett újításokkal szemben megrázza bozontos
kardja után néz, és haragja ell
fejét,
jaj-
gatva futnak a nemzetiségébl kivetkztetni akaró komiszáriusok.
bécsi II.
Vészkiáltásuk
megkeseríti.
József végperceit és egy tollvonással semmisíti
meg 10
évi
terveit
és hagyja a magyart szaba-
don és függetlenül, mint édes anyja Mária TheréNe bántsd a magyart függetlensé-
zia alatt volt.
— bemegvédelmez, — ezt
gében, szabadsága érzetében, mert eltapos csüld
meg
tanulta
II.
ez mutatja
barátságát, mert
József és okult, habár II.
alárendeltjei,
ország
II.
József lángszellemét,
nem
késn és épen de nem okultak
a bécsi kormányférfiak. Magyar-
József törekvéseinek többet köszönhet..
14
mint az összes Árpád-házi királyok kormányzatá-
mert centralizáló
nak,
és germanizáló (mindent
németesit) törekvései öntudatra ébresztették a ma-
mely borzalommal kezdé
gyar nemzetet,
venni
ama
nemzeti
észre-
öngyilkossággal határos vétkét, melyet
önállósága megvédésének elhanya-
politikai
önönmagán elkövetett. Ennek tudata s hogy e gyenpirral boritja a magyar arcot
szé-
buzgalommal
lát
golásából
—
gyenfoltot
lemossa,
kettzött
szé-
hozzá a múlt mulasztásainak jóvátételéhez, nyelvének, politikai szabadságának fejlesztéséhez, érvényesítéséhez.
nak
A
jónak magvát
felcsirázását
dörg
Napóleoni
az
késleltetik
A
háborúk.
elveti,
de a mag-
Európán
magyart
végig
loyalitása,
szeretete a dynasztiához fegyverragadásra készti.
A
harc az
eleme,
a
nem
volt szabad elmaradnia és
e
nem
világháborútól neki is
maradt
el
;
de
háborús idkben az ágyuk dörgésében elveszett önállóságot követel szó-
a reformot, a nemzeti zata. Bizzál a
jövben
jobb idket, addig ezt
is
—
várd be a csendesebb,
adj harcost és fegyvert
—
kapta válaszul a kormánytól, ha az ország-
gyléseken a Lipót-féle Ígéretek beváltását sürgette. A háborúk lezajlása után a magyar nemes önfeláldozásáért csak azon megszomoritó végkielégítésben részesült, hogy országát is belevonják az 1811. és 16-ban beállott
Tálságba. Európa óriásának,
államtönkbe, I.
pénz-
Napóleonnak Szent
Heléna sziget szikláihoz történt leláncolása után
kormány
a bécsi
ama
megfeledkezett mind
teljesen
fényes Ígéretekrl, melyeket sanyargatott hely-
zetében a magyarok részvétének felkeltése és gyors segélye kieszközlése céljából ellenségétl,
legrettenetesebb
nem
fenhéjázása
tett.
kormány
bécsi
a
ismert határt,
Megszabadulva
s
féktelenségében
magát Magyarországot is az önkény Prokrurtes ágyába akarta fektetni, mely czélját annál inkább vélte elérhetni, minél nagyobb nyomorral küzdött a tönk
elszegényedett
által
ellenállást
Számításában
tr
csalódott.
semmiféle
red,
önkényt,
s
minél kisebb
kimerültségében.
A magyar
nemzet nem
erejének
tudatára éb-
s
valahányszor az önkény fegyverét
ják fölötte.
A
villogtat-
kormánynak alkotmányellenes adókivetése a magyar országgy-
bécsi
ujoncszedése és lés
nemzet
a
ki
fejtett
nép,
megkérdezése nélkül, lángba borította Magyar-
országot, kivált annak fels megyéit.
szelleme
magyar
kisérteni
az
kezdett,
trónja inogott.
A nem
A
osztrák
A
szükségessé,
magyar
királyi
császár
várt ellenállás
rendítette a bécsi udvart, megrémítette császárt.
forradalom
I.
meg-
Ferencz
trón biztosítása vált
a mit csak az által érhetett
el,
hogy
13 év lezajlása után 1825-ben országgylést hirdet-
melyen a nemzet országos törvényeinek és alkotmányos szabadságának tiszteletben tartását tetett;
íkiviván, a királylyal kibékült.
16
A király és a törvénybe
rendek közt helyreállott egyetértés
1825
iktattatott. Jelesen az
— 27-iki tör-
vényczikkek közta3-ikban a király megígérte, hogy az 1791
X., XI., XIII.
:
törvényeket Magyaror-
szágnak Ausztriától függetlensége és az országnak törvényei szerinti kormányzása iránt,
saját
koronázásakor esküjében s
mások
által
Ígérte,
megtartatja
is
meg
mint
fogja tartani
a 4-ikben, hogy a
;
rendek nélkül sem pénzben, sem
élelmi szerekben
sem újoncokat nem szedet; az 5-ikben,. hogy három évenkint egybehívja az országgya 6-ikban, hogy az 1825. évi november l-ig. lést adót,
;
támadt adóhátralékot megszünteti.
A
megtartása
ezen készségét és az adózó nép
iránti
iránt viseltet kegyes
gondoskodását hódoló
szívbeli érzéssel fogadták.
hálás
zattal és
volt e
felségének a törvények
karok és rendek
alá-
Nagy
nemzet harcaiban, de még nagyobb nagy-
lelkségében
A magyar
s királya iránti
bizalmában.
nyelvkérdés és a magyar tudományos akadémia
megalapítása az 1827-iki
Mióta
II.
és XII.
XI.
József
törvényczikk
által.
a német nyelv kényszere
által a magyar nyelv iránti érdekldést felkeltette,
a vármegyék, ha ságaik fentartását, latin
A
helyetti
nem a
is
oly hévvel, mint
kivált-
nemzeti magyar nyelvnek
hivatalos
használatát
a
sürgették.
vármegyék utasításul adták követeiknek, hogy
17
a magyar nyelvnek a törvény, a kormány hivatalos
nyelvévé emelését sürgessék.
Midn
magyar
ülésében a kerülvén felállítása
3-án a rendek kerületi
1825. évi nov.
hivatalos használata
nyelv
sznyegre, egy magyar tudós társaság
némelyek
szóba;
jött
alapitvány példáját
való jutalmazások s a jelesb
könnyítése a
nagy
Marcibányi-
munkák kiadásának
vélték elmozdítani az irodalmat;
által
többség
tudós testület
a
követve, nagyobb mértélben
azonban egy
alkotása által
akaclémiaszerü
hitte
elérhetni a kí-
Az elhangzott hazafias óhajtások után felszólalt Nagy Pál, kinek lángszavai mái több ízben gyujtólag hatottak a magyar nyelv s nemzeti-
vánt
célt.
1
se- ügyében. Szónoklatában elénk színekkel rajzolta
nyelvünk elhanyagolt ügyét, miképen a nemzetiséget eddigelé leginkább azon szegény tudós író
hazafiak mentették meg, kik
mellett ki
és
pislogó mécseik
sanyarogva mvelték az irodalmat; képezze
azt ezután az ország nagyjainak hazafias
dozata; mert
ide
is,
szerint a háborúhoz, e
mint az
ál-
egykori hadvezér
három fdolog
kell
:
pénz,
pénz és megint pénz
Nagy Pál szavaira az
általános mély csönd-
ben felállott a mögötte ült gróf Széchenyi István
„Nekem nincs. De
huszárkapitány
ban szavam .feláll
:
oly intézet,
K ssuth.
—
monda
—
e ház-
birtokos vagyok. És ha
mely a magyar nyelvet
kifejtse, *
18
mely
ezzel
Itetését
:
segítse
el honosaink magyar
jószágomnak
egy
évi
nevel-
jövedelmét
rá
áldozom." Örömriaclásra
mert a
fakadt
felajánlott összeg
az egész
60.000
gyülekezet,
forintra,
értékben harmadfél annyira ment.
A
a mai
nagy példa
kövelkre talált, s részint azon nap, részint az országgylés folyamában 250.000 frtot írtak alá a felállítandó magyar akadémia alapjai a. Széchenyi Istvánnak e nagyszer kezdeményezéseés áldozata nem pillanatnyi fellobbanás eredménye rögtön
mint meteor
volt.
tnt
fel,
hogy
lelke
ragyogó
fényével húsz éven át legyen nemzetének vezércsillaga.
Széchenyi, a legnagyobb magyarnak
m-
ködése a magyar politika terén ez idben kezddik, melylyel, hogy teljes átnézetünk legyen, más helyen
is
kénytelenek vagyunk foglalkozni.
Konzervativek
szabadelvek.
és
1825-tl Világosig. Széchenyi István.
Dessevffy Aurél.
Sem
liberális,
sem
konzervatív
1825-ben tulajdonképen
még
szó
Az
volt
a
agónia
állapotában
aulikusok, múltjuk
józan politikában
kétségkívül gyökerezett,
kivenni
az államférfi az
és a
idk multán
mely a
Bécsben
árán
szüksé-
nyok
is
Magyarországot a török a
azon sorsra
is
Balkánbeli
hazafi-szempontok
személyes
kegy szomjának,
Voltak
azon hazafias és
kézbl, nehogy a magyar nemzet jusson, melyre jutottak
lehetett.
nemzet.
teend fájdalmas engedmények gesnek tartotta
sem
pártról
érdekek,
legfellebb a
szempontjára sülyedtek:
családi
nem
fajok;
magasáról az
udvar
hagyomá-
párt,
csupán emberek voltak, az udvar minden nek kész eszközei.
de
hanem tervé-
20
szemben állott a nemzet zöme, valósággal egy nagy konzervatív párt, ha mindEzekkel
nem
járt
mivel az abszolutiz-
viselte a nevet,
is
mus
ellenében liberálisnak vélte magát
volt.
de sokszor vak és korlátolt. A bécsi támadá-
sok ellenében az alkotmányt
)
hogy minden
veszélynek
változást
volt
tulajdonképen az egyetlen
ban.
Liberálisnak
nem
semmi egyebet nem levt úgy a mint
párt
lehetett
akart,
de ugyanezért
nem
nevezni, mert
a
nevezni,
lehetett
politikában
és
nincs több
id
Terveket
magyar
ujitásokat
mitsem lehet konváltoztatását által
;
mer-
a melyik
veszve van.
;
lépett
szaggatott
mert
konzervativnek sem
ben visszautasitó mozdulatlanság Ekkor
ország-
legfellebb a
meglevnek minden
párt ezt akarj a
az
Ez
mint fentartani a meg-
és
volt,
vélte.
tartott.
nyelv tekintetében kockáztatott némi
zerválni a
akarta;
petrifikálni
megvédését oly nehéznek
oly roskatagnak, X
hazafias
;
Széchenyi.
föl
idegrázó
hangjain
A vészharang hirdeté,
hogy
a tespedésre. mutatott
fel
a nemzet
megmenté-
sére,
melyekrl az országgylési utasitások soha
nem
emlékeztek, s a
1
825-iki diéta
olvasták sz'abásu lis,
rá
melyeknek alapelveire az
hsei magából az
anathemát.
államférfiú
volt,
a korpusz juriszból
Sokkal
nagyobb-
semhogy akár
liberá-
akár konzervatív sablonra lehetne alkalmazni.
21
C
De
a magyar szabadelvek és'magyar konzervaparija mindkett Széchenyiben gyöke-
—
ytivek
Szabadelv
\rezik.
mok
kiáltó
szabadelv
a
szükségeinek korál
midn
vatív,
midn
volt,
éltük;
az ö eszméin nagygyá
de
ntt szabad-
elv párt végzetes túlzásai, tévtanai és musa ellenében védeni kellett a magyar és az ekkor alakuló
hazafias
konzervatív párt benne
Ha majdnem 10 ha tagadnunk nem
és
legersebb táma-
Tóként
eszmék hsei közé, st
tisztátlan
egyének emelked-
hetnek az állam felszínére; ha be
nünk, hogy
az
megállítani,
mikor
hiszi;
soha sem
izgatást a
is
kell
ismer-
lehel
akkor
kezdeményez célszernek még sem lehet, mivel
vádat emelni ellene
kell
hatta
ismerni
fel
egyfell,
nem
hogy csak izgatás
agóniájából a nemzetet,
tása a nemzet valódi túl
volt,
múlhatatlanul tisztátlan elemek vegyülnek az
által
be
izgató
hogy az izgatás
lehet,
is
fanatiz-
érdeket,
felvilágosodni
és
találta
évig
szát.
refor-
konzer-
törte,
mivel
érdekeinek
másfell
és az korlátait
a
ráz-
izga-
soha
nagy jellem
bátorságával feláldozva nagy nevét és népszerségét,
exponálta magát
saját
tanítványai
és
izgatott tömeg ellenében, és támogatta Dessew
midn
az
eszmék
az Ily
anar-
Aurélt
és tanitvánjait,
chiája,
a fogalomzavar, a tévtanok özöne, szóval
azon szabadelv ellenzék ellenében kellett védelmezni a hazát, mely egy és ugyanazon órában a
ellentétesebb intézményeket sürgette, mert tisz-
eszmékkel
tázott
mely
irányt
irányt
'is
nem
vezérelvvel
oly
birt,
volna a részletekben, a mint
adott
nyertek Széchenyi és a konzervativek azon
vezérelvben,
hogy
szabadelv, akár nem,
akár
döntnek
a magyar érdeknek kell lenni. Az 1839-iki országgylésen fényre látszott derülni a haza sorsa. Széchenyi nagy szelleme,
15
évi
fáradozásai
utolsó vihar
Még egy
diadalmaskodtak.
után a sérelmek a kormány terhes
kompromíssziója nélkül orvosoltattak és a reform lön általános
meg
jelszónak
volt nyugtatva;
képviselje gyzött; helyére
ellenzék
Széchenyi, mint a haladás
a csöndbe vonult aulikusok
konzervatív
egy új
Az
elfogadva.
vezetve Dessewffy Aurél
által,
párt
lépett,
maga
is
mely
az átala-
kulási rendszer eszméinek volt higgadt, de szinte
hive
és
szellemmel
felvilágosodott
belátást párositott
:
államférfiúi
minden pártárnyalatnak oka
volt a megelégedésre és a legjózanabbak is csak
reménytelten
tekinthettek
immár
egy
közeled
szebb jövbe. Dessewffy igy szól: „A múlt ország-
gylés végével bizonyos kölcsönös jóakarat szállta meg a különböz vélemények képviselit. Sok hónapos küzdések után bámulva látták magukat a népszerség emberei igen közel állani az addig a képzelt ellenségben
ellenpárt egyes tagjaihoz
;
barátra találtak
hogy azon munkál, mit
;
látták,
23
önkeblük óhajt:
ezekhez,
akkor
A
is
szent
uj
mint
lielyre-
sok
megérdemlé
pártolását,
becsületes embernek
nehezen
mások nagy
mások
kik
iránt,
n
táplálékot adunak az ingerültségnek.
ügyekezet
gondviselés
nagy
bizalom
És egyszerre nagyobb vonzódást érez-
állitásán.
tek
a kibékülések,
igy
s
homályban
helyrehozni
a
megnyeré a sikerült néhány és
.
és fény nélkül
mit
bizodalmat,
robajjal és csillogva megrontottak."
Széchenyi
pedig
igy szól:
„Most
utolsó országgylés óta egészen uj
már
az
idszak derül
hazánkra." El van döntve, hogy haladnunk kell.] Megsemmisítve a pompás, jóllehet értelem nélküli szójárásnak varázsa, miszerint a \
I
magyar sem kel-
alkotmánynak épületébl egy morzsát lene megrenditeni, nehogy romba dljön az egé El látszik határozva lenni, hogy nem huszonn órai felfogásokként fognak a hazai hajó
repede-
zesd betömetni ezentúl. S mi ezeknél még sokhazánk némely leghbb, de egyszerkal több smind legegészségesebb velejü fiai felfogván nem:
zeti
létünk diagnosisának
megváltoztatását,
ran kimondák és e szerint cselekedének
Wz
agitatiónak
szüksége
ideig-óráig
De hazánk ezen „leghbb
és
is,
bát-
hogy
megsznt." le.
ége-
\seb velejü fiai" közé tartozott Kossuth Lajos. Megindulta „Pesti Hirlap\ Kitnen jellemzi •e
lapot Dessewffy Aurél:
24
„Mikor valaki törvényszer
haladást tüz
zászlójára, és mégis buzdit, dicsér
mely törvényes korlátaiból
ságot,
sajátság
tiszteletét hirdeti,
minden ható-
kilép
mikor a
;
feszméje
a státus
s
ki
oly módon agitál, mely ha visszhangot minden józan rendelkezést lehetetlenné teend megváltás dolgában; mikor a kormány iránti
mellett lel,
bizalmat
ajánlja,
megyéket olyakra
a
jeszt;
naponkint
és
tévtanokat
szólítja
föl
ter-
szünet,
mik mellett a kormány törvényes hatása teljesen elenyészik mikor a különböz társasági nélkül,
;
osztályok közti közelitést mondja czéljának, minden
szenvedt ugy
egyes
rendszer áldozatát tettleg
get,
az ifjúságnak,
társasági hatalomnak
zisáts a
tömegek
valami
Hirlap" gat; az neki,
fekszik;
is
énekli
betkben
szép
ily
célokon
hogy az áll
nekünk a mi
i?
még más
sorok közt
ott
más valami
irány alatt a
kivül
:
egy-két visszaélési megró, ifjúságot,
emle-
naponként apothco-
rivalgásait nevezi el
nyiltan kimondott
szocziális-
mint testületnek, mint
barátunk, hogy az
igen tisztelt
hatatlan
el, mint a
állít
mikor józan haladást
;
lát-
„Mikor a „P.
nagyban amit-
mikor oly szerepet tulajdonit
mely nem övé
;
a megyéket, mikor oly fel-
adatot tüz elejökbe, mely hatóságukat meghaladja.
Az
ily
hizelgés százszorta veszedelmesb és annál
nemesebb indulatokhoz,
kártékonyabb,
mivel
intézi szavait,
az öntudathoz, a hazafiassághoz
a
:,
s
mivel ezen nemes érzésekkel visszaél
fer
pavé
est
tiszta
bonnes intentions
a tévelygésnek, mint az, mely
ezekbl vesz ert
a szi-
kicsinyen gáncsol, de
nagy-
érzéseken épül, Aki
lárdságra.
szeren
igy
csábit,
másik utón
kép
cles
neme
veszélyesebb
azt,
az
— l'eu— nincs
s
tízszeresen
nyeri
vissza
a
mit az elsn elvesztett: sanyarú
Gató sziliében jelenik meg, mikor
nem egyéb
egy csábító Szirénnél. „Meglehet, hogy az újságíró magamagát vakitja s csalódásokban él a
mködése
szükségkép
hatás
gyakorol
;
felett,
de
is
melyet
tökéletesen
egyre megy.
Nem szó;
nem
Kossuth
Lajosról,
a
titkos
kebel
naponkénti hatásáról. a jóért
s
vetlen,
A
de újságáról
érzetérl,
politika
az
van
újság
sanyarú mezején
a rosszért, melyet közvetve, vagy köz-
vagy nem, eszközlünk, egyaránt
akarva
vagyunk felelsek." S e lap csakhamar oly halálommá emelkemelynek követel hangja és bujtogató dett, iránya elrémítette a higgadt hazafiakat; Széchenyi István, kit a
nemzet addig haladása
merészebb zászlósának ködésén
int
s
félre
szózatát
hitt,
tevén
kiáltva
cimü röpiratában. „A Kelet Népe"
fölriadt
egyik
leg-
lap
m-
e
minden egyéb tekintetet,
emelte
fel
a „Kelet N>
határozottan
kimondja,
26
(~hogy Kossuth a magyar nemzetet forradalomba, Vezeti, [vagy a „P.
ha vagy vissza nem lép a dolgok élérl, közvélemény tle el nem idegenedik. A
kegyelet
nem a
gerjedelmek fegyverével dolgozik és
és
vagyis, mint a
hideg számokkal
bevett
szivhez
abban hibáz, hogy a
szerkesztje
Hírlap"
szójárás
a helyett,
szól,
közéletben
mondani szokták a hogy az észhez szólna.
szerint
:
„És megyén a tévutoni andalgás egy darabig
meglehetsen
rögtön
és
vége minden
versenytársak
nem
kevés fejek közt. De
haladási idmértéknek, ha
lépnek
Mert
föl.
a szenvedelem
korbácsolja akkor a szenvedelmet. S minthogy az
érzelemnek
nincs
gyökér-oka,
„miért
zásra" és a képzelet
továbbot"
;
—
határa
nem nem
és ebben fekszik
alkamas ismeri
a
kormány-
az
„ennél ne
a tévedezs sziv mindinkább féket fog
ragadni, mig elvégre a közvélemény szerint, me-
zsarnokká válto-
lyet szül, a legkérlelhetetlenebb zik,
mely eltt nincs könyörület. hangulat
„Ily lázas
elidézése után
pedig
Varsóhoz fog hasonlítani hazánk sorsa és a izgatott érdekek harca
fel-
megtörendi honi alkotmá-
nyos phalanxunkat. " ,,
Minthogy
túlnyomás
által
nem marad .ellentéte,
akkor,
el
nagyon
midn is
a
bajok kül-
felcsordulnak,
és
soha
a makacs megbicsakolás és ennek
a gyáva félénkség;
a magát túlbecsül
27
elbizottság és
ennek
ellentéte, az alacsony
és ekkép soha sem marad el lás és ekkép ennek ellentéte
—
a kényuralom
is."
vigyázzatok! -
jól
.... Megdöbbent
múlva szórói-szóra bekövetkezett ,,Bár volna
tehát
oly
magas
lelkülete, bár
!
bár ne volna
ne szakitana
de a helyett
el,
rövid
éjjeli
magái
és aludna
órákat
inkább egészen
—
Széchenyi
szive,
nyugalmából annyi ki;
bét év
e
jóslat
— folytatja
Kossuthnak, inkább rosszabb
árulás;
tökéletes felbom-
a
aztán
követne
jobb modort és vezetne tévutak helyett inkább a jó útra! ,,.
.
.
."
.
.
Nem
azon tompa
él
körül forog nálunk
a dolog, hogy haladjunk, haladjunk, mit isten, soktól
nem
sokkal mélyebb felfogással hallék
elpetyegetni, mint a pajzán fürj, tudja
mondja
el
bizony
istenadta pity-palatytyát
:
minegédbl,
valóban
nem
forog ilyféle pity-palaty körül a dolog.
De
az
fkérdés:
a
melyeken lehet
óvakodva szai
haladni
melyiken
melyek azok az sebesen,
végre csak
utak,
melyiken csak úgy, mint a
tú-
n? Kossuth bámulói és
azon
állítás
hivei: a
szabadelv
párt,
mögött, hogy Kossuth forradalom-
nak vezeti a nemzetet, bnvádi indiciumokat resett,
s
minthogy
felfogását, ilyeneket
így összetévesztve
nem
talált:
irigy.
a
ke-
politia
Kossuthot
megbuktatni akaró rágalmazónak nézte Széchényit.
28
Azt pedig éppen nevetségesnek
dékok egyezése
„modor" jött
mellett
vélte, a szán-
támadást kezdeni
ilyen
És ha végül „sziv"
és „taktika" miatt.
kérdésbe, inkább vonzódott az ábrándozó
competencia
a
lem' Széchenyihez,
a kinek
in-
mint a „szivet-
szivpolitikushoz,
nemes
szive
utóbb
megszakadt a honért, mig Kossuth jó egészségPedig léamint a nek örvendett 1894-ig. lek titkaiba
mélyen beható egyik irónk mondta,
tulajdonkép
nem
hanem azon sajátsa támadja meg Széchenyi
a szivet,
gos impressionabilitást
Kossuthban, melyért rendszerint a zásra
alkalmatlannak
ban még
hanem
sem
ers
mondják,
a külbenyomásoknak
cselekedetekre
a mely magá-
s
sziv,
imagination és
az
hogy a gondolatra
gerjedelmek
adassanak lendületek.
a kormány-
sem nemes
képzelet,
szivén átszürése a végett,
nt
és
csak képek
Ideálismus,
ez asszony-tulajdonok alkották
és
által
hiszékenység,
amaz, úgynevezett
érzéspolitikusokat,
a kiket a 40-es évek szabad-
elvi országszerte
követtek.
,,Az
érzés-politikus,
mondja Kemény Zsigmond, a feszmébe vegyit már valami képzelmit, és vegyit a kedély-benyomások szerint valami rögtönzöttet. E két elem közül az egyik a bels valóságkörülményekkel; az egyik. gal, a másik a küls a helyes
fölfogással, a
ellenkezvén,
másik
az
óvatossággal
már magában a feszmébeu
a csillo-
29
gás mellett a csalatkozásnak, nyugtalan törekvés
vagy a
mellett a teljesithetlenségnek,
felforgatásának magvai
És ezen eredeti
\
annak
bne
f
a
viszonyok
elhintve.
eszmének az
talános körvonalaktól kezdve a részletekig,
penditéstl az életbeléptetésig, mindig és
meg-
a
tápláltatni
gyarapittatni szokott az érzés-politikusok
kiknél a
kegye a
ál-
i
vakmerséget, a véletlen szédelgést, a nagyobb eredmény a vásiker
a
lázas
gyaknak az ervél okvetlenül
teljes
el
összezavarásál idézi
mig végre a bukás kikerülhetetlen
;
s
mentl késbbi. támadta meg a ..Kelet Népe", midn
annál rombolóbb, Ezeket kifejtette,
hogy Kossuth
modora
Midn
a
tulajdoni
izgat a birtok és
a
kormányt reformokra
mik a kormány ják,
san
ellen
nógatja,
tiszteletét el
;
midn
midn
midn
;
ki
és
gyköz-
óhajtja,
a tömegek
A
ii\
conservati ek •
világo-
vezérök, Dessewfly Aurél a
„ Pesti Hirlap" egyik támadása
„Nehogy azonban
az osz-
a nyilvánosság,
értelmesek szavait.
maga
a
izgat,
megbénít-
Kossuth ez irányával szemben
fejtette
hirdeti,
olyanokra
áhitozza, irigységet
köztük:
sával némitja politikáját
birtokos
tekintélyét és hatását
tályok közlekedését lölséget szít
állítja.
tiszteletét
erszakra kényszerítik
és az
vélemény
jog
mivel az
rósz,
érdeket élére és egymással szerbbe
ellen
irt
cikkében:
elleneink a tespedés vádjával
30
mi ezennel
elálljanak,
ismét
kinyilatkoztatjuk,.
hogy mindazon fkérdéseket, melyek a közvélemény napirendre
által
közlekedési
idéztettek
de
is,
stb.
külön és
tárgyává fogjuk tenni lapjaink-
nem éppen
ban, s azok iránt ha zetet
siség
hitelintézetek,
részletes taglalat
és hadiadó,
házi-
nrbéri megváltás, városok
rendszer,
elrendezése,
—
mindenesetre
részletes terve-
lényeges
vázlatokat
közleni olvasóinkkal és pedig oly szellemben, me-
minden elfogulatlan polgártársunk, bárha másképp elveinknek ellene is, haladási szellemnek elismerni kénytelen lesz. Az országgylés úgyis csak másfél év múlva következik reánk nincs lyet
.
.
:
tehát ok roszakarattal vádolni azt, ki tervei vilá-
hevének
gosságát a rögtönzés
nem
,,Ám tessék ezentúl irányt,
hozni
s erre bátran
semmi
mindazok irányában,
mester szavára
Semmi sem
mi
az,
reánk fogni a tespedési
annak jövendjében fekszik
utalunk
önszemükkel szeretnek Ítélni.
is
a feudális oppositio orgánjának elnevezni
lapunkat. Feleletünk
a
nemzet
ezen
id
ben
nem
alatt
nem
látni s
lehet
kik
esküsznek,
hanem
önbelátásuk
szerint
tlünk távolabb, mint
életében
15 év óta történt,
nem hiszszük ugyan, hogy semmit el nem hibáztunk, semmi-
megsemmisitni akarni
kat
áldozatul
akarja."
!
tévelyegtünk
véleményünk
szerint
volna,
de
tanúság
a
botláso-
gyanánt kell
31
jövendre nézve, nem ürügyül
csak használni visszalépésre.
A
nem
kiindulási pont
lehet egyél
a .
mint a mostani állapot, legyen az jó vagy rósz, ugy mint a múlt idk eseményeibl törvényesen csak elfoés esetleg tettleg kifejlett; s mi nem ezen
gadjuk
kiindulási
vagyunk
ellenségei
pontot,
de elhatározott
leszünk minden
s
irányzott ügyekezetnek.
A
hátrafelé
netalán azérl
kik
tisz-
mivel - nem télnek meg bennünket bizodalmukkal, azt remélik, hogy mi az alkottudom mi okból
—
mányt
petrificáíni,
kerekeit
pedig
békés haladásunk kifejlésének azok akarjuk, megakasztani
azokat kérjük, vigyék álkedvezéseiket. Mi igenis azon véle-
Telette csalatkoznak, tal
másokra
s
utolsó ményen vagyunk, hogy a haladási elem az magába, idkben fele tisztátlan anyagot vett fel formákhogy a másoké utáni vágy, a társasági
ban nem nélkülözhet tetemes
és
káros
hierarchiáknak
gylölete
gyakorolni
befolyást
kezd;
nélküli szavak és hiszszük, hogy nagy.de jelentés ki tévtanok nagy szerepet vívtak
megemésztetlen
mind á maguknak, és hogy ezek segedelmével mind fleg a megyei Iában a közvéleményben, magukat sok helyt körökben oly egyének tolták gyanánt,
a nemzetre
vezérek
alkotmányi
országban csak
kiket
szükséges
mi szabad
rossznak
tekinthetünk.
egy igen nagy Hiszszük, hogy a megyéknek
32
részében a közügyek kormánya
kezekben van,
oly^
megyében létez anyagi és szellemi erket nemcsak nem képviselik, de azokkal igen melyek
a
gyakran tökéletes ellentétben állanak.
mondom
—
feladata
a
s
Mindezt
így tudjuk és hiszszük s
dolgok
lapunknak
ezen állapotát felvilágosítani
egyensúlyok
a természetes
—
helyreállítását
el-
segíteni."
„Azonban
teljességgel
nem azon
azokat segitsük iparkodásaikban.
tenének,
kik
hogy
vesztegleni
már mindent bevégezettnek tekinhanem egyes egyedül a végett, hogy rendszerünk által a megirt mködési
akarnának feljebb
czélból,
s
kell kerékvágásukba
haladási kérdések
ugorjanak
s
a vezéri szerep biztos
zekben maradjon döntessék
el
;
talombitorlónak
és tiszta ke-
áldozatok kérdése
kik áldozatot
vissza-
hoznak,
s
azok
által
néhány ha-
egyedárusága megszüntettessék.
Elhatározott ellenségei vagyunk minden túlzásnak
emberek, dolgok és elvek
körül
;
merben
kár-
hoztatjuk minden megsértését a sajátjognak, min-
den lehetlenitését a hathatós
és
mányzásnak, minden autocratiai den appellátiót a szenvedélyekre, is
nem egyéb Minden
tartjuk a
De
kor-
törekvést, min-
mely
utoljára
a nyers erre hivatkozásnál. juste
fem ezen
törvényes
milieu
közti legrosszabbnak
égetés és lázitás közti juste milieut.
korlátokon
belül
a
legszélesebb
szabadságot követeljük és adjuk a megvitatásnak •és mimlaz. mi arra vezet, hogy ezen országban
ers
monarchia,
polgárság
s
szilárd
alkotmánynak
lánosan
boldogító
kitisztult
nemzetiség befolyása
ben alhassanak egymás
mély részvétünkre, tulajdonitunk
ugy
menynek mi
is
gazdag
aristokratia,
erteljes földmivelö osztály egy álta-
és
szárnyai
alatt
mellett,
áldott
számot
és frigy-
tarthat
közremunkálásunknak
némi
való.-ilásához
ha ezen ered-
becset,
khöz
csekél;
képest
járulhatunk.
A mi szivünknek
nincsen
más
mint
ideálja,
a hazának lehet legnagyohh boldogsága, a hazá-
nak mondom, melyet imádva szeretni nem csu-
pán kötelesség,
de
nem
nemesb keheire melytl épen ugy nem den
érdem,
is
hanem min-
erkölcsi kénytelenség,
oly
válhatik
meg,
mint
ön-
magától."
Dessewffynek hátrahagyott irataihói kitnik.
hogy a conservalivek vezére, a népképviselet behozatalán is gondolkodott már az idben, mi-
dn
az napirenden
még nem
is volt.
De
a mélyre
vágó reformban kétszeresen szükségesnek ismerve az óvatosságot és az államalkotó magyar elem súlyának biztosítását, az
tokban
és
értelmiségben
kereste az ellensúlyt és féket ereszteni Kossuth.
uj
elemek ellen
nyújtott
nem
akart
a
bir-
kezességben
könyelmüen
ama tömegeknek, melyek
a Kossuth ;
34
magyar államot, mel] nek nemzetiségi ez értelmetlen
politika
meg
rohanják
szövetkezve
reaclióval
hogy a
utóbb,
jogokat arra használták
politikai
bécsi
demokratiája folytán nyert
ideolog
rövidlátó és
a
területeit
egészen kezükbe
folytán
kapták.
„Kül viszonyainkat nyeinket tekintve ges,
—
s
helyhatósági
körülmé-
— kettsen szüksé-
úgymond
hogy a birtok az alkotmány súlyereje ma-
radjon; az átalakulásnak e szellem
nem szabad
:
azok
tethetik
de ilyen által,
kik
vélnie
ellen
eredmény nem eszközöl-
minden tekintetben
kez
szellemet és irányt árulnak
hogy
a vezéri szerep az átalakulás
Ezért ohajtá,
el.
más kezekre kerüljön. S ily monda Deákot és Széchényit.
ellen-
korszakában
biztos
kezeknek
„Ezen tisztelt egyéniségeket oppositió dolgában az alkotmányos oppositió mezején, haladádolgában
sunk
az
alkotmány formáihoz kötött
haladás terén látom,
—
oly
tereken, melyeken,
velk közremunkálni kész vagyok a
Hírlap"
„P.
pártjától
e
;
mig másrész-
tulajdonokat megta-
gadom." És
meg
midn
erre azzal vádolta Kossuth,
akarja osztani az ellenzéki tábort
sításai
által
hogy
gyanú-
a kormány ápolós kezei alatt behege-
dett sebek felszaggalásán éllel
s
munkálkodik, Dessewffy
és méltóssággal felel e vádakra.
36
„Nyilatkozatom
végére hagytam a „Pesti azon vádját, mintha én a kormány ápoló
Hírlap" kezei
alatt
behegedt sebeket
akarnám
újra
fel-
Hírlapi, hogy ezen hur
szaggatni. Eltalálta a „P.
mi lelkemben legsrbben fogna rezegni, ha okot adtam volna: de feledé,
az,
megpenditésére
hogy
részben
e
kezemben
Nem
is
az én
fegyverek
visszatorlási
vannak.
velk
kívánok
csak azt jegyzem
élni;
meg, hogy ha csekély személyemnek van valami
me
kevés érdeme a politika áll,
is
hogy a mások
által,
megrontott bizalom
ermmel
én
bárha
az épen abban
szándékkal
tiszta
helyreállításához
járultam.
is
éjén,
Én épen nem
csekély
csodált un.
hogy a békéltetés szerepe a P. Hírlap szerkesztje eltt is tetszésre talált, és hogy a szeretet (
és
bizalom
üdvözíendem
magvát
t
azért teljeséggel
e
akarná
nemes
nem
cserélek,
szerkesztje,
ki
tempestatesque
hazára, a sokkal fluctus"
igen
—
értett
kénytelen va,,P.
hozzá
sonoras"
kopottabb
még nem
és
szívesen
de szerepet
hogy a
gyok szintén megjegyezni, ventos,
hinteni;
pályán,
Hirlap"
„luctantes
bocsátani
„malos componere
igen szerencsésen
kezeli,
a mit ugyan, ha a tényeknek önvéleménye
némi becset
tulajdonit, gr.
,,medio
de
fonté
felett
Széchényi [stvánnaü
összeütközése után sem tagadand. Nála dig:
a
leporum
még
surgit
min-
amari
36
sub
aliquid, et
Ha azonban
auget."
ipsis floribus
csakugyan hozzánk akar szegdni a szerkesztje, addig
azon
mig az
tlem, mint
betanul, vegye
kustól
is,
tanácsot,
e
hogy
uj
,,P.
szerepbe jobban
mezn az,
Hírlap"
régi practi-
a kölcsönös
ki
szeretet és bizodalom magvait akarja hinteni,
hogy
mondhatja,
férfiasan
és
szólni,
ha
nem kell,
tenni fog, mert ezen a helyen téves rendesen épen
az ellentét
.... De
hogy önigazolásomra vissza-
már csak
térjek,
hihet-e
ból
hogy azon bizodalmat, melynek
is,
az,
önérzeti szemponthelyreállí-
tásában fáradoztam, negédesen lerontani igyekez-
zem
?
nincs
s
részben
e
annyi
jogom,
mint
bárkinek másnak, a tökéletes bona fides föltevését követelni
?
Egyébiránt
teljességgel
nem
engedhetem
meg, hogy ezen igen komoly kérdés az érzelgés mezejére vitessék
Azon
kibékülést,
volt észrevehet,
nem
át.
meleg
mely az országgylés végén kebellel üdvözlém.
voltam már akkor
is
De
azért
elég újonc a politiká-
ban, hogy higyjem, miszerint azzal minden élesebb súrlódásnak, minden keményebb összecsapásnak,
—
egyedek, pártok
eleje
van
véve.
és érdekek közt
Olvassa
végig a „P.
szerkesztje a frendi naplóban met, melyre fogja,
már
két
izben
hogy én már akkor
—
azon
örökre Hírlap"
beszéde-
hivatkozott, s látni
elre sejdítem a
leg-
37
rosszabb a
eseteket
békefentartás
teltételéül
mények igazgatása maradni
midn midn
midn
bölcs és
hogy a közvélekezekben fog
tiszta
most
ezen
mellztetik,
feltétel
haladásnak kereszteltetik
az.
mi jogrontás,
meggyz-
oly egyének vezérkednek, kik
désem
nem
azt,
elegend
szerint
midn
nyújtanak,
hatóságnak eszméje riává
közt
többi
a
hazában."
e
„S
kímondám
s
is,
a
a
hazának
municipiumok minden-
formális
midn
alakittatik,
kezességet
tudományos theo-
fennálló
érdekek ellen
naponként élénkebb és keserbb fenyegetzések történnek,
egész
nem
említtetik,
lenni
nézve a lenni vagy
osztályra
nyiltan
s
kimondatik
az
óhajtás, mint én füleimmel csak kevés nap eltt
nagybirtokosoktól a megyéket az
hallani, hoiry a
szabaditsa
úristen
meg:
akkor
én
bizodalom
rontó vagyok, akkor én a kölcsönös szeretet örömvirágát téptem
ki
?
—
mi
üdvös visszahatásnak, mutatkozik, fog,
mert
által
mely
?
mert szót adtam az ily
törekvések ellen
ersebben mutatkozni azon aggódom, nehogy ezen reakció s
naponként
retrográd iránynyá fajuljon s a salakokkal együtt tiszta
ércet
is
magától
eltaszítson
:
békerontó
vagyok, mert a gyzelemittas felekezetet a diadal
órájában
is
nyosság
és
dom,
emlékeztetem hazaszeretet
arra.
mit
tle
méltá-
kivan, és mert kimon-
hogy a nemzeti mozgalmak vezérszerepét
nyugodtan látom az alkotmánjos oppozíció
fnökeinek kezében.
tos és közüszteletü Ily
ságos-e
körülmények
rám
között
idéztem volna
el
mestere
méltányos-e,
hogy hazám
fogni,
gyilkos kezekkel fojtogatom?
volnék
ezen
az
szent
mintha
messé a veszélyre, melyben forog fedeztem volna
fel,
mely
én
zetik;
els
figyel-
mintha valami
:
midn
békéjét
mintha
állapotot;
agitációnak,
igaz-
bizony én
mintha én tettem volna a nemzetet titkot
biz-
egy túlzó párt-
nak létezésérl beszéltem.
A
diagnózist
gyakorló
nem
orvos
atyja a
betegségnek. Azoknak, kik mindig szabad sajtót, vitatási
korlátlan
orvosló napfényt
szabadságot, örökös, mindent
emlegetnek,
pártérdekeikre nézve a
felette rosszul áll
máskép vélekedktl, nem
tudom, micsoda kímélést követelni
azon okokat hozni a boldogult
fel
Geutz a
e kívánat
megelz
s
mellett, mikkel
könyvvizsgálatot,
csakhogy sokkal jobban, védelmezte szul
áll
nekik
kiken
oly
nak
nem
ki
s
—
mondom
sokáig
szórói-szóra
;
felette rosz-
— csodálkozni, ha azok,
packáztak, utoljára
hasonlitnak
azon sváb
feljajdul-
herceghez,
mindenét átengedte a jövevényeknek,
dem
Feinde keine
um
mit
Verdrisslichkeiten zu habén.
Gsanádmegye a mészárszéki jogot kárpótlás nélkül eltörölni s eltulajdonítani kívánja: de nekünk ne legyen szabad kimondani, hogy ez a saját-
39
ságjog sértése, mert ez a szent békét megzavar
hatná
azt
s
képzelhetné a kormány vagy
hogy a sajátsági jog
•valaki,
más-
irányok létez-
ellen
nek az országban.
Más szavakkal
nem
denre, csak
jellemzésére
legyen
:
nyilvánosság
egy bizonyos párt igyekezeteinek
nézve
hazafi fénymázt
s
egész
az
kenni
világ
—
a
pártot
Nem
segitse.
nem
melyek
az
elsimitani
én
szabad
gyönyör
övék:
de a
lekvések szellemét
a
tényeket
ki
nem
látja,
nem
akaró
csekély tollam
po-
manis
irányokat
senkire
jén a szóknak hisz és
veszi,
:
ezen párt számára, de az ne kivántassék,
hogy ebben a mindent verben
tartozzék
hogy azoknak
terveire,
valódi jellemét senki ne láthassa litika
min-
el-
tolni,
a pártharcok meze-
az
összefügg
a frázisokat
tén\
cse-
éknek
méltányolja, a ki
nem
hogy fenszóval alkotmányrontást párt hirdetni soha sem fog, ki azt hiszi, hogy behunyt szemmel legbiztosabb járni a világon az menjen,
tudja,
:
álljon be minél
elbb
száraz
dajkának, de köz-
dolognak hagyjon békét. Egyébiránt
mindezen álokoskodás
alatt
még
-egy gyökeresebb tévedés fekszik.
A kormányról nem
tehetni
tudja a kérdéses pártnak igazi vését,
eljárását.
föl,
hogy nem
jellemét,
cselek-
Ez azonban korántsem elegend
ok a bizodalom megbomlására,
mert
egy alkot
-
40
mányos ország kormányának tudnia
kell,
hogy a
szabad vélekedések mezején mindenféle pártnak: kell
és lehet lenni.
Nem
is
akadhat
ezen
fenn
csak
;
akkor
csökkenne a bizodalom, ha ezen párt egyedárusá-
gának magát a nemzet alávetné. És valóban, a mely mértékben
növekednék
ezen párt hatalma, ugyanazon arányban fogna a
kormány fordítva
bizodalma
és
e párt ereje alább szálland.
Ezen
eredményt
utolsó
hogy
annak,
e
semmi sem
pedig
mint világos,
mozdítja inkább el,
mondása
nemzetben
azon arányban növekednék a bizodalma,
:
meljben
alászállni a
párt
többszöri
mit
csinál,
el-
mit
hová viszen?
akar,
Mióta ezen párt egyes emberei a sajátsági jog
megtámadását indítványozzák a nélkül, hogy a fnökök szükségesnek tartanák az ünnepélyes ellenmondást mióta világosan törvényhozói körbe tartozó;
kérdéseket megyeileg tettleg ketté vág, átlépett meg-
gyzdésem
Rubikonon, áthágta a ha-
melyet az alkotmányos oppozitiónak áthág-
tárt,
nia
szerint a
nem
szabad,
s
kötelessége minden hazafinak
azt minél többször s minél
hangosabban kimon-
dani.
Ismerem az általánosság téve vagyok,
midn
az
itt
töviseit,
a miknek
ki-
kimondott nézeteknek,
orgánumává tettem magamat.
41
Jobbról
mögöttem s elttem hallom zúgni a szót, hogy „ kormány ember " vagyok. Vagyok pedig a kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden mködést, elvet, mely a törvényes és hathatós kormányzást lehetleniti,
nem
és
búiról,
s
és
ersek
szerint hathatós
kormányra van szüksége a hogy boldoguljanak, státus embe-
nominális
nemzeteknek, rekre
meggyzdésem
mert
nem
prókátorokra,
hogy nagyok
De mindenek eltt
lehessenek.
és
és felett
hazának
magyar vagyok fia ezen szeretett minden egyébnél, fontosa bb elttem ezen országnak boldogsága és érdekeinek nemzetiség és alkotmány alapján kifejlése. Hitem az, hogy minden, mi ezen országban jobb kormányzati rend:
szer érdekében el
fog éretni
;
még
:
szükéges, a természetes utón
érezhetbbekké teendi a helyható-
magasabb ellenrség az értelmesség, hogy ne adjon
sági visszaéléseket és egy
szükségét, részint
azokra
mik
az
egé?z Európából kicsapott tévtanokra,
most a
üdvözöltetnek.
tebb
érintett
korban
bölcsesség
kulminácziója
gyanánt
Ezen utón remélem én ezen föneredményt, mely majd egy jobb
párosodni
fog
a
haladás,
kifejlés
és
józan szabadság minden nemével.
És ha volnának bárhol is azon ármányosok, kiknek szemében e haza békés kifejlése szálka, kik gylölik nemzetiségünket, kik boszankodva lát-
42 ják,
hogy ezen
lassú,
de biztos
mködés, ezen
üdvös közremunkálás a nézeteikben tiszta
szándékban a
ségei
nem
akarom, hogy
Fájdalom
!
volnának ilyen
azoknak
hazának,
annál
szövetségese a „P. Hirlap"
meg-
hazafiaknak
összeforrt
— mondom —
bomoljon, ha
elágazó, de
pártja,
ellen-
hathatósabb
mert
hinni
tudja, mit cselekszik."
Beteljesedett,
hogy Kossuth pártja
leghathatósabb
szövet-
Bekövetkezett, hogy egyedáruságra
emelke-
lön a haza ellenségeinek ségese.
dett
a
nemzet
politikájában,
bekövetkezett
és
erre mindenekeltt, a mit Dessewffy
szükségszer
kormány
bizalmának
következményül
a
jelzett:
csökkenése a nemzet iránt; az anarchiának,
tör-
vénytelenségnek és a forradalomnak mindinkább felkapó
iránya a kormányzatot
erszakosságra
utalta,
az ausztriai hatalmi körök
pedig vajmi természetes,
landók tétlen nézni mit
dem
Feinde
szükségszerüleg
hogy nem voltak
a vészterhes agitációt
:
keine Verdriesslichkeiten
haj-
,um zu
habén." Dessewffyt nemsokára fentebbi czikkének irása
után a vésznek elhárítására irányzott emberfölötti
fáradozásának izgalmai korának virágában ragad-
élk sorából. Széchenyi megdöbbent nagyságára ekkor
ták ki rövid láz által az
szelleme jósszerü emelkedett,
de
hatalma
épp
oly
kevéssé volt
43
már
közvélemény
a
nem
mint
fölött,
volt
Dessewffy tanítványainak, a konzervaüveknek; a
szabadelvek pedig tokra
nem
mint az
hogy különböz árnyala-
ennek
de
oszlottak, volt,
igaz,
más
egyéb
hatása
eszmezavar mivelése és nem
akadt közlük senki, aki elég belátó
és
egyuttul
hogy
elég kötelességérz, igaz és bátor lett volna,
Kossuthtal
inkább
nyiltan
alávetették
bne
azon legnagyobb
nem
szembe magukat
—
kint
— es
megkisérlett fogás, hogy az egész
A szabadelv
hatalom szerepét mindenben
spectator
szerepére igyekezett
a
tovább kívánt menni a jogok
nem
vette észre,
után fele-
párt
benevolus
szorítani,
napon-
terjesztésében,
de szorosabb rend által ellensúlyt adni s
ez
valamennyijüknek, melyet,
lsséget Kossuthra hárítsák.
f
mind-
hatalmának és
fog levenni róluk soha azon utóbb
köpenyeg a
st
szálljon,
nem
akart,
hogy ez csak a dezorganizáció
müve, elkészítése egy siralmas tabula rasanak, feljajdult, az egyesek magán érdekeit sértette a megyei határozat és panaszkodott, hogy és hathatósan a
midn
tudniillik
mány minden
nem
segít rögtön
kormány, de már hasonló esetben
nem
az illetkrl volt szó, a kor-
törvényes
hatását
fohászkodtak néha energikus,
a
eltagadták,
fel-
mozgalmat
ve-
zet kormány után; de bénították és aláásták a kormány hatalmát, a hol csak tehették, és a kormány elleni gylölséget és bizalmatlanságot
44 szinte politikai elvvé és hazafi-postulatummá emel-
kényszerítve
ték,
törvényszer erély helyett
azt
ertlenségre vagy erszakra.
Több megye önhatalmúlag
kiterjesztette
a
választási jogot, a conservativek hiába jelentették ki,
hogy készek a szavazati jog törvényes
jesztéséhez belül,
nemzeti érdekek korlátain
a
járulni
kiter-
és hiába tettek óvást a jogbitorlás, az ügy-
nek megyeileg, országgylésen
kivül,
a
koronás
hasonféléknek kire-
királynak, a törvényhozás s
kesztéséveli eldöntése ellen, és hiába utaltak arra,
más
ha
kérdésben
a
fejedelem a törvénytelen
példát követve, ugyanezt
teendi,
arra,
hogy
megyéknek
a
törvényhozói
a
kérdésben egyoldalulag határozand
hiába utaltak
;
gondja van rá fölös-
legessé tenni a költséges országgylést, hogy az
országgylést és a nemzeti
erk
központosításá-
nak lehetségét ássák alá hogy e cselekvésben össze van tévesztve az alkotmányos monarchia ;
eszméjével a foederálizmus eszméje, és hogy ha a
nagyobb
törekvések
azokban végre
el
mértékben
sikerülnek:
fog veszni a monarchia
és
a
polgári álladalom egyessége.
Hiába
a
!
megyék
tovább
is
statáriumot
ztek törvényhozás dolgában. Pestmegye rendelte
el
a
Megtette
a szóbeliséget és nyilvánosságot
büntet eljárásban. azt
a
csodadolgot,
hogy
5
óraK
4r,
választmányi ülés és 7 órai közgylésben véghezvitt
tanulmányi és idt
ntt;
igényel
legtarkább
a
szavak
eszmezavar az
meg
uj
„varázservel ható
nttön
egymást
inditványok
Gombamódra szaporodtak szükségek-',
a közigazgatási
de
:
Az
ellenibe.
központosítás
komoly
mely mindenütt beható,
oly ujitást,
érték.
uj
,,
élet-
nagy
eszmék",
törvénytelen ferde rendszabályok.
s
eszmék
Az
chaosa és vizözöne fenyegette
az administratiot, a kormányzatot, az álladalmat.
—
mint Kemény Zsigmond És egyúttal lábra kapott. „a tekintélyek kiméletlen ledorongomondja lása és az azon gyöngédtelen, azon személyes vitatkozási modor, mely a nézetek szabad kifej-
—
ldését
majdnem
délyek
taj
tékával
lehetetlenné
tette s
a szenve-
mindent beboritván, soha és
semmi tárgyban a hideg megfontolásra kedvet alkalmat
nem
és
engedett.
A fhatalom
érezte ily
viszonyok közt egy
megkisért kormány szükMagyarországot, mint kormány zatlan
erélyes és rendcsinálást ségét,
ha
hajót a zavar
De
érezle
tengerére
a reform
bocsájtani
és a haladás
nem
akarta.
szükségét
is.
Dessewffy iskolája jött kormányra; Apponyi lön ln, kanczellár. Az ellenzék még szenvedélyesebb és
a
haut
prix
megbuktatása
ln
a jelszó,
ki-
mondatván, hogy nem reformok, hanem vérebek kellenek Apponyi ellen.
46
mondja Kemény Zsigmond
Jól
a hivatal
„Ha Apponyí
:
ranglépcszetén és bureaukratiai érde-
nem
mekért lép a hatalom polcára; ha gylési szónoklat és pártvezérlés
az ország-
t, ha nem
viszi
tolatnak
hátra a régi tekintélyek egy
servativ
iskola számára,
fiatal
con-
mely haladni akart és magáévá tette;
a reformerek jelszavait többnyire
ha
ily
nem
hódolás a parlamenti szellemnek
reményt még nagyobb válalkozásra gróf ugyanazon politikáért,
költ
akkor Apponyi
:
melyet követett, sok-
kal kevesebb ostromokat állott volna
ki.
Micsoda
továbbá, hogy a birtokos osztály, a nemzet e sark-
oszlopának, anyagi létének
egyszerre
és
minden átmenet nélkül megváltoztatván, még
ma
is
évtizedek
feltételei
kétségbeesetten küzd fentartásáért, és
magyar
föld a
gyakran
multán, kétségbeejten és
egy darab
másik után kerül nem magyar kézre
Elég utalni ezekre, a hasznavehetetlen sajtó-
hatalmat illusoriussá
törvényekre, a királyi
nádori
improvisatió
—
dacára
tandó helyességének
E
tev
törvényekre, hogy a 48-iki legislationális
—
az el
mellett Batthyányi
Kossulhnak mindinkább Magyarország
és
elvek
legyen
el
nem
vita-
Ítélve.
bátortalansága folytán
sikerült
tágítani
az ürt
Ausztria, a király és a képvi-
selház
közt.
teleket
tartott a
szerint
compromittálta
Augusztusban már szélskkel
titkos öszejöve-
és ezeknek
érdekei
mindig a ministeriumot r
47
minél
mely.
nehezebbek
annál kevesebb ert
körülmények,
a
lettek
Kossuthtal ellenkezni.
talált
Augusztus végén Kossuth még nagyobb ará-
nyokban
nép
kezdett a
szenvedélyére
támasz-
kodni, a budai várat tervezte megrohanni, brüszszeli
csempészett az országba. Ekkor
fegyvereket
mondta
Széchényi:
"Vér és
vér
népfaj
a
„Én a
mindenütt. fogja
népfajt
A
csillagokból olvasok^ testvér a
melyeket
házakra,
rajzolnak vérbl a
égetni. Pest
kell
oda van.
Száguldó csapatok dúlnak szét mindent, mit
Ah!
ténk.
boltozatán
neve
:
—
én
az
füstbe
lángbelükkel flagellum
ment
vajmi
életem.
vonul végig a
épi-
Az ég
Kossuth
dei*'.
Néhány nap múlva rülten Itten
a
mészárolni engesztelne-
tétlenül és rülten. Kere-ztet le
testvért,
természetes,
vitték
Bécsbe.
hogy nem biztak
többé a magyar loyalitásban, és
fél
utón siettek
Kossuth elejébe menni a forradalmi téren. Kossuth Jelasich közeledtekor útlevelet kért ugyan, hogy a veszély ell szökhessek és hagyja boldogulni az általa elbolonditott országot, a hogy boldogulni tud. Fájdalom
nem
kapta
meg
az út-
hazának ez els valódi szolgálatot tenni nem volt módjában. Itthon maradt és hogy majdan szervezte az önvédelmi harcot, levelet,
utóbb
és igy a
valóságos
megkoronázva
forradalommá változtassa
ilyeténképen végzete i
azt.
mködését-
48
Soha az önvédelmi harc ugy nem bukik, az ország ugy nem dl Cssze, ha Kossuth magának
még akkor is ellentétbe nem
a harcnak, és az országnak
szemen loyalis
szellemével
jóhiáll,
a
köztársaságot törpe fractio segélyével, valóságos államcsíny
nem kal,
által,
a
nemzet és a hadsereg ellenére
proclamálja, az egyezkedést ugy az osztrák-
mint az ez
orosz^zal
által szintén fenyegetett
lehetetlenné téve.
Éppen csak déi vüség
Csak
: *
ez kellett még,
hogy a
Magyarországot
elvezesse
legyen ur a büszke magyar
fölött.
a hóhér kezébe adassanak
ama
hü
tonák,
a
hazafiak,
felségárulást,
melyet
kik
szaba-
Világosig.
hogy a Bach-huszárok hitvány
ez,
,,
hordája
Csak
ez,
hogy
bátor szivü ka-
megbnhdtek ama
nem k, hanem Kossuth
Lajos és szájhs társai vittek végbe, mig e száj-
hsök
biztonságba
vitték át
drága
a határon. Csakugyan sajátságos
Ha amaz
mely
túl
ellentét.
örökre gyászos fejldésében a dol-
goknak, melyekbe és a
brüket,
Magyarországot
az
ideologok
szájhsök vezérlése vitte, van momentum, a nemesebben gondolkodót hódoló tisz-
telettel,
a hazafit hálás kegyelettel kényszeriten
tölti
az
el,
hazáért
egyszer polgárok áldozatkészsége, a
meghalni
sietk önzetlen lelkesedése, a
.honvédségnek tragikumteljes dicssége
Nem
volna
a
magyar
névre
az.
méltó,
ki
a
49
meg tudná
kegyeletet ezektl
tagadni, a
meg
ki
tudná tagadni annyi nagy csatának örök dicsségét, büszke példáját és tanúságát a nemzet ép erejének, forró hazafiasságának.
Egyszer
nem
tudtak
polgárok sokat
hogy
azt látták,
a
katonák voltak
és
politika
zet képviselete, és
keser
Ha
hivja
ket
katonák,
akár
honvédeket,
a
magyar
a
elválasztani
az jut
akár
ama
azon választás
vájjon hogyan lehet
:
anyját vagy apját
államfér-
:
vádolni sorsa,
a
ha
veszni hagyni vagy
?
vád azokat
illeti
aránt szent kötelességek
Kossuth.
légyen
lett
elé állíttatott
idézték
conser-
tudták, vádolni hallom, egyaránt
bármi
szerencsétlent,
flictusát
végig,
házat a magyar hazától
királyi
nem
eszembe
A
nem-
végig.
vativ államférfiakat, a kik mint belátó fiak,
a
mentek a harcba és végig har-
colták a harcot mint férfiak és
a
ármányaihoz, de
haza veszélyben van, azt hal-
a
hogy a haza védelmére
lották,
k;
fel.
csupán, ily
a kik az egy-
kiegyenlithetlen con-
A
nemzet öntudatra ébredése.
Az 1825-iki évvel kezddik tulaj donképen a magyar nemzet teljes öntudatra ébredésének igaz dicsteljes korszaka.Az igát mindenki megutálta, igaz
magyar szabadság után epedett minden
sziv.
Az ország legnagyobbjai nem nézhették egyked-
ven
a földhöz ragadt, szabadságától megfosztott
jobbágyság
eszméjétl
nyomorult
helyzetét.
meg
részegült
A
minden
szabadság hazafi és a
szabadság kiterjesztését mindenkire, óh aj tá minden
nemesen,
önzetlenül
érz
szív.
Az 1832
— 36-iki
országgylés tárgyalásának legfontosabbikát képezi az úrbéri telek-kiváltság. Sokan mondják, hogy a
jobbágyságot csakis Kossuth Lajos szabaditá a megkezdett munkát betetzte dített
senki
fel.
a megpen-
gyzelmes elretörésében meg nem akadályozhatott, melylyel minden
komoly tette.
—
eszmét,
melyet
hazafinak
Emlékezetes
számolnia
kellett,
megtestesí-
marad az 1847-ki pozsonyi
országgylésen a közteherviselés, örök-váltság és
siség
eltörlésérl
mondott következ beszéde
51
„A magyar nemességet egy ezredév históriája a nemzet lételének talapzatává szentelte föl. Ó irta be a magyar nevét, a jövevény nemzet nevét. Európa nemzeteinek arany könyvébe, melybl egy ezredév viszontagságai sok nevet kitöröltek, de azt nem, melyet belé a magyar nemeség karja
vívta
írt.
nek harczait, át,
s
minden
korszakot
volt
els sorban az ország lételéEurópa táborszeme századokon
viharok
alkotó
férfi
között
is
nem tnt
fel
eszme Európában, mely a ne-
messég közrehatása mellett, hamarább vagy késbb Magyarhon földébe átültetést ne talált volna. Hogy Magyarország 'lett. hogy Magyarország van, az müve. És a közben a magyar nemesség az, mely jármot trni nem tanult meg, mely a szabadság aranyfonalát soha kezébl ki nem ereszté,
melynek
nevéhez
egy
históriai
emlék
minvel az európai szárazföld egyik sem dicsekedhetik, azon históriai emlék,
csatlakozik,
osztálya
hogy
mióta
ez
az
ország Magyarország,
abszolutizmus törvényesítve
Ha
óhajtjuk,
nem
hogy a nemesség
lett
soha
itt
az
.... súlya s
politikai
annyi becses históriai elnyei föntartassanak, annak csak egy útja van, az, hogy az
élettel kiáltó ellen-
tétben álló adómentességrl lemondjon. Uj
ténye-
zk
vannak a küszöbön, bebocsátásuk feltartóztathatlan és a lemondás érdeme s így annak bére
sem
lehet
többé e nemesség egyedüli
sajátja".
52
Beszéde
után az örök-váltságnak
a földes-
urak kárpótoltatása mellett valósítása kérdésére, valamint
siség
az
eltörlésére
bizottmányok küldettek
munkálatát
ki.
a következ
nagy ereményei
nézve országos
A három választmány tavasz
félbeszakították,
márczius 15-ki
midn
teher viselése az örök váltság és az
a
köz-
siség
eltö-
röltetésének elve egyszerre kimondatott.
Bocsánatot kérek, ha az eseményeknek elébe
vágtam és a chronologikus rendszertl egy kisséAz 1832 36-iki országgylésnek, mint
eltértem.
már
jeleztem,
képezte.
—
legfontosabb tárgyalását az úrbér
Kossuth Lajos
életrajza.
Kossuth Lajos nemcsak hazánk, de a
világ-
történelem e kimagasló alakja. Zemplénmegyében.
Monokon
1802-bm. Atyja Kossuth László
született
szerényebb
viszonyok közt
tyrlihingeni
Wéber
Sarolta
él köznemes, volt.
anyja
Tanulmányait
Nagyszombatban, Eperjesen, Pozsonyban és Pesten végezte, melynek befejezte után Sátoralja-Uj heSzapáry
lyen ügy édi irodát nyitott és egy
ideig
grófn jogügyi
Szemere B.
korból
írja
:
kicsapongó
tanácsadója
hogy Kos^ith erkölcstelen kártyás és hogy elcsábította a fiatal nket és
midn
gyalázatba hozta,
Szapáry
hagyta, mint
tanácsosa, nyílt házat tartott, kártyázott,
nak is
st
fizetésére,
hozzányúlt,
hogy
azzal
állítólag
e
volt,
a szép kávéslányt, gára
volt.
a
ma-
grófnnek jogügyi túlbven költekezett,
egy alkalommal kártyaadósságai-
még s
a reá bízott idegen pénzhez volt a szerencséje,
csakis az
grófnvel, kinek pénzét elkölté.
viszonya
-dem Honvédleben'*
lett
volna.
Martini ,.Bilder aus
2-ik kiadás
208
— 511.
Alapos
54 törvényismeretével, fáradhatatlan szorgalmával és
ragyogó
már
ékesszólásával hol
feltnt,
Sátoralj a-Uj helyen
megyegyüléseken csakhamar az
a
ellenzék félelmetes
vezérszónokává és irányadó-
jává ntt. Tevékenységének és szereplési vágyának
csakhamar elégtelen megyei hagyott
a
Késbb
Pestre költözött.
ki,
ügyvéde skedéssel,
az
fel-
sohase
183%-ki po-
országgyléseken mint követ absentium
meg
legatés jelent
és
báró
„Országgylési
ajánlatára
egy
korlátú
pedig
melylyel
rokonszervezett valami nagyon. Az zsonyi
szk
Hogy országos terjedelm mködést
élet.
fejthessen
tér: nyújtott
Wesselényi
Miklós
tudósítások"
czímen
hogy a hiányzó
újságot s'/erkesztett,
irott
hírlapokat pótolja.
E
kézzel
dányban terjedt,
a
lemmel lapnak
tiltotta.
irányt
mellett akkor
még
is
magáis
gya-
jelölt,
a
szokatlan.
irálylyal szikrázó szel-
elragadó ékesszólással
lelkesített.
A
hatása levén a közszellemre.
rendkívüli
a bécsi kormány is
életnek
meglep élénkség és
s
pél-
jobban
száraz leírása mellett
a beszédek mellett kritikát
parlamenti
szabadabb eszmék egészen
elször csak száz
de mind jobban
lángelméje bírálatának csiráit
rejtette s
korolt,
meg,
mert a beszédek
Kossuth
ban
lap
irott
jelent
nem
Kossuth
ezt
nézte szívesen s végül be
önkénykeclésnek nevezé
erélyesen tiltakozott ellene,
st
s
egyenesen ellene
55 elfogták s két évi huza-
a miért aztán
szegült,
vona után 1838-ban négy évi fogházra ítélték. A négy esztendbl azonban hármat kegyelem
már 1840-ben megnyílt
folytán elengedtek neki s
börtönének
ajtaja.
a munkácsi
vár
Azt az egy esztendt, melyet
kazamatáiban
Semmi
fölhasználta Kossuth.
jól
nem
önmagát
lévén,
alatt tanult
egyév
képezte.
meg
.nagyon
foglalatossága
Rendkivül sokat
sokat jegyzett. És ez
elmélkedett,
sokat
tanult,
töltött,
és angolul
francziául
melynek késbbi bújd osása
alatt oly
is,
nagy hasznát
vette.
Börtönében egy egész politikai rendszert is dolgozott ki, melynek megismertetése és terjesz1841-ben a Pesti Hírlapot
tése végett
A
alapította.
lap szellemesen volt szerkesztve, czikkei élénken
megírva bort
igy sikerült
s
csoportosítani
hatalommá
rövid
maga
fejldni.
id
körül
alatt egész
és
tá-
valóságos
békés
Széchényi István a
fejldés apostola és Dessevffy, a trónnak rendít, hetién
Kossuth
híve.
éles irányú hírlapja ellen
bár többször fölszólaltak helytelenítették,
és
tekintélyek
hatták
Kossuth
s
szenvedélyes izgatásait táborát
tiszteletreméltó
meg st fölszólalásaik
még
férfiak
e
se
nagy bont-
csak növelték Kossuth
;
nér szerségét. tulajdonosa,
1844-ben
a bécsi
Landerer, a lap kiadó-
kormány intelme
folytán a
lap eddigi irányától eltér politikai irányt kivánt.
56
Kossuth visszalépett a Pesti Hírlaptól s ffigyelmét hazánk közgazdaságának és iparának emelésére fordította.
Több
társával
egyetemben
„Védeg> letet"
alapított, melynek tagjai arra kötelezték magukat, hogy csak hazai iparczikkeket vásárolnak és vi-
1847-ben Pestmegye képviseljévé válaszAz országgylésen is csakhamar középponttá
selnek. totta.
magát
tudta
tenni.
Nagy
esze,
fényes szónoki
tehetsége, világos eladása, helyes és gyors ítélképessége eltt mindenki meghajolt. Csakhamar ragadta kezébe az ellenzék zászlaját és uj,
nagy, szokatlan, közfigyelmet
merész eszmék pengetése
keltett.
A nemzet
által
egyenjogúsítását,
Magyarország függetlenségét, az eljogok eltörléa nemesség megszüntetését, a jobbágyok föl-
sét,
szabadítását, az államtérnek közösé
tételét
ékesszólással sürgette, hogy tehetségei eltt ellenfelei is
'franczia jutott.
tisztelettel hajoltak
királyság
annyi
még
meg. 1848-ban a
bukásának
Kossuth fölhasználva az
Pozsonyba
híre
izgatott hangula-
tot,
márczius 3-án egy rendkívüli hatású beszéd-
ben
fölszólította a
küldjenek
reformokat
a és
hogy
rendeket,
királyhoz
felels
Bécsbe,
mely
a
fenti
minisztériumot követelje.
Az orsszággyülés elfogadta Kossuth föliratot intézett V.
küldöttséget
indítványát,
Ferdinánd királyhoz,
az összes képviselk aláírtak.
A
föliratot
melyet
Batthyányi
57
Lajos
Kossuth Lajos
és
március
15-én
vitték föl Bécsbe, hol
lelkesedéssel
fogadtaiának
és
a
óhajaik teljesítését meg is nyerték. Az els felels magyar minisztérium 17-én összeült,
királytól
benne
volt
Kossuth
is
voltaképen az egész
tet eleme
mint pénzügyminiszter, de
minisztérium esze,
lelke, él-
volt.
A minisztérium megalakulására
a horvátok
elkezdtek nyugtalankodni. Jellasich a bécsi udvarból kapott bátoritás folytán különféle nehézségeket
igyekezett a minisztérium elé erejével rajta volt,
hogy kellemetlenségeit
Kossuth sejtvén a
vihart,
minden
növelje.
erejével sietett
mielbb rendbe
az ország pénzügyeit tal
gördíteni és teljes
hozni. Egyút-
eszméi hirdetése és terjesztése végett Kossuth
Hírlapja címmel egy uj történt a bécsi lépés,
rium elnöke
lapot
is
alapított.
kormány részérl a legvégzetesebb
az országgylés fölfüggesztése.
után
föloszlat ása lett
s
A
miniszté-
a honvédelmi bizottság
tevékenységével sikerült a kormányt
egymagának pótolnia zót tekintette.
Ekkor
—
;
Ily
a nemzet
t mint
kormány-
állapotok között csakhamar
kardra került a sor. Kossuth szenvedélyes természete a vésztl se rettent meg, a legnagyobb
válságba
ismerve -és
rövid
merészen
belement,
nyugalmat
nem
fáradhatatlanul szfrvezé a honvédséget
id
lefoljtával
Ausztria hadai elé
sereget állíthatott, melynek
had-
ha legénységét ujon-
58
cok
alkották
is,
de vezetése bizonyára kiállta a
versenyt Ausztria seregének
Midn
vezetésével.
havában a fváros Kossuth és a magyar
december
1848.
az ellenség kezeibe került,
kormány Debrecenbe
költözött s onnét
intézték
a szabadságharcot. Ott mondták ki 1849. április 14-én a mindenült megdöbbenést kelt határozatot,
hogy:
addig
;;
Magyarország független és
uralkodóház ebbeli jogától
bírt
a trónt
meg van
fosztva."
Ekkor mint valóságos kormányzó ünnepiesen bevonult a fvárosba, melyet idközben
Görgey
Dembinsky hadvezérrel egy fontos haditervet dolgozott ki, mely szerint a magyar hadseregnek két nagy hadoszloppá kellett volna visszafoglalt.
egyesülni és Ausztriába valamint Galiciába betörni
hol a forradalmi elemekkel egyesülve megersítette
volna magát. De e terv
Görgey határozott
ellen-
állásán hajótörést szenvedett, kinek eltér nézetei és önálló föllépése közte és Kossuth között nap-
ról-napra
feszültebb viszonyt teremtett. Kossuth
a nemzet erejében mindvégig bizott, de
midn
a
veszteségek hosszú sora után a Temesvár melletti
jövje kétségbeesve 1849. augusztus 11-én minden
nevezetes felett
csata
is
elveszett,
a nemzet
hatalmat. Görgey kezébe tett le s augusztus átlépte a
koronát
magyar és
határt,
a koronázási
17-én
megelzleg azonban
a
jelvényeket, melyeket
09
Madarász Lászlóval Pestrl magukkal
Orso-
vittek,
vánál a magyar földben elásatta és Törökország
menekült.
területére
A
korona elásását és
következkben ismertefjük:
lálását a
A korona Arnold
Ipolyi
elásása.
korona
a
monográfiájában
az elásásról számos adatot közöl,
nösen
azért
Házmán
korona
eladásán
1849-ben
Kossuth a
melyek külö-
fontosak, mert az egyik
Ferenc
kormány elhagyni
fölta-
is
Dusek
fvárosban
Mikor a
épülnek.
kénytelen és
szemtanú
volt
Pestet
hogy a
azt kivánta,
maradjon,
újra
Szemere
de
Bertalan ellenkezett és követelte, hogy a koronát elszállitás végett
adják át neki. így
a koronát Szegedre, hol lakatlan házban,
Aradra,
Lúgosra,
ékességeket
majd
már
július
el
akarta ásni egy
végén Nagyváradra, hol
Karánsebesre,
magában rejl
Szemere
vitte
a
királyi
ládát Fülepp kormány-
mondva, hogy fontos iratok vannak benne. Fülepp vállalkozott, hogy a ládát elrejti ipja, Hoffman egyik bányájában. De még
biztosnak adta
sem ki
a
át,
azt
cselekedte meg,
bányászok
mert
nem
kerülhette volna.
figyelmét, s egy
uri
asszony,
kinek udvarán menetközben etettek, azt kérdezte,
hogy a szekerén lev ládában a magyar korona van-e Mikor Fülepp ezt elmondta Szemerének. ?
-60
az gyanakodott, hogy megbízottja csak
tle
tudni a
a
lerakta
A
akarja
hadsereg már mindenfelé
Szemere
tehát
fegyvert,
a határra
is
és töprenkedett, mi tev legyen Egyelre egy lakatlan házban ásta és tüzet rakott fölötte, hogy a friss ásás ne
Orsovára
sietett
a koronával el,
titkot.
ki
?
Kázmér-
lássék. Közölte a dolgot gróf Batthányi
mondta
ezt
ral, ki
rá,
hogy
törje össze a korpnát,
ugy vesse a Dunába. Szemere végre az elásásra szánta birt,
A
magát.
el
beleavatta hát
egymaga nem a dologba Grimme Házmán
súlyos ládával
Ferenc helyettes államtitkárt és Lórodyt, letes
Házmán hogy
ki
„becsü-
magyar." a dolgot
Szemére
Berlalan
a láda tartalmát,
irományok
s
el
Ipolyinak,
Orsovára jövet
titkolta
csak azt mondl a, hogy fontos
vannak benne. Házmán nyíltan
hogy
lentette,
úgy beszélte
a ládában a
hogy nem
mire Szemere azt mondta,
kije-
koronát gyanítja titkolódzik
ha már úgyis sejtik a dolgot de nem tudja hova rejteni a koronát, ?t kénytelen lesz tovább,
;
a Dunába
dobni.
Házmán hogy
meg
ezt
ez ellen állást foglalt, kinyilatkoztatta,
a
fogja akadályozni.
a koronát
az
helyre vigyék. «az
szándékot a többiek
udvaron.
Reá
elhagyott
A
birta Szemerét,
házból
korona ládája
Házmán
és
segítségével
hogy
bátorságosabb
kis szekéren állott
Lóvodv kimentek
a vidékre
61
az
mikor
visszajöttek,
fogta a ki
alkalmas
elásásra
akarja
helyet
Gábor eladó
Egressy
ürügy
szekérbe, az
alatt az
ket
Mind a négyen
próbálni.
nemzet lyel
viv
felé
úttól balra.
báromszöget
zolta a helyet, s a képet átadta
Szemere,
lannak.
titkot közölte
és
mieltt
mentek,
az
ásták
a
el
mely a h^ly-
Grimme
alkot.
hogy
alatt,
Itt
kincsét. Megjelöltek egy fát,
és a térrel
lovait
felszállottak
a láda mellé. Csalitos vizjárta helyre
Oláhország
Házmán
keresni.
leraj-
Szemere Berta-
Vidinbl menekült, a
gróf Batthányi Kázmérral, Füleppel
késbb Hánmán
Parisban gróf Teleky Lászlóval.
Ferenc
gyanitása
Bertalan
elbeszélése
tudta az elásás helyét.
kérdezsködött látszott,
ak- rja
hogy
t
is
nyilván
szerint
Szemere
Kossuth
is
Kossuth Törökországban a korona
Házmántól
fáj neki,
és
hogy a
fell és
volt államtitkár
nem
beleavatni a titokba.
Szemere
Bertalan
egy,
kevesektl
ismert
névtelen verses pemfletjében (Lombok és Tövisek forradalmi jelképek) a Kossuthról szóló epigramm mellett ezt
Kossuth a
meg csillag alatt: Kifutásakor koronáról nem gondoskodott, st Budán jegyzi
akarta azt hagyni. Egy
hiában
értesítették,
Londonba
hogy
jutván, utóbb
oktalan által csak Kutaelrejteni sikerült.
onnan embereket küldött
Magyarországba a koronát hozni.
Mint
Kossuth
mindig, akkor
felvenni., is
és azt neki
rosszul választván
62
közülök
embereit, elárulta.
nát
így
egy a
kincset az osztráknak
vesztette ö el a hazát
is,
a koro-
is.
Hiába tagadja Helfy, hogy Kossuth a koronát ki
magának
akarta
nem egyeznek meg
Adatai
A korona
Londonba.
csempésztetni
az igaz történettel
megtalálása Orsovánál.
korona elásásának helyét Viddinben már nyolcan tudták u. m. Szemere, Házmán, Lóvody,
A
Grimm,
gr.
Batthyányi Kázmér, gróf Teleky László,
Fülepp Lipót és Kossuth Lajos.
Midn
Korger a
Duna-parttól kiindulva az Allion hegység irányá-
ban
parallel
emigráció
nem
árkokat
is
tudta,
kezdett
ásatni,
hogy a korona rejtekhelye
titokban maradni.
sokáig fog
semleges területen
is,
akkor az
1852-ben a
mint mindenütt, nagy
áradások voltak. Kossuth Magyarországba
titkos
ügynököket küldött, hogy a magyar korona tekhelye
körül
kémleléseket
víz-
rej-
tegyenek; de ezek
mieltt feladataiknak megfelelhettek volna, elfogattak
és
Bécsbe
kisértettek.
május havában Wargha
Kossuth 1853.
Istvánt, az
évi
1848-iki ma-
gyar kancellária titkárát küldötte Magyarországba,
hogy a koronát rejtekhelyébl kiássa és Az osztrák rendrség nyomára jött ezen tésnek. Warghát Posgánál elfogták és
kiküldje.
kikülde-
Bécsbe
1)3
Sokáig vallatták, végre négy havi vallatás és igéret után elárulta a titkot 150,000 forintot kapott a feladásért s ezzel Angliába ment ki, a vitték.
késbb
hol szivarüzletet nyitott, de megbukott, és
mint nagyváradi fjegyz halt meg
1
87 G.
március
12-én.
Törökországban Kossuth L. fölismertetvén, •elször Viddinbe, azután Sumlába. majd pedig Kutahiába
vitetett.
Ausztria természetesen sürgette
a török kormánynál Kossuth kiadatását és fenyegetdzésekkel akart célt érni, de másfelöl Anglia
Amerika szabadon bocsáttatását követelte. A török kormány végre is az utóbbi hatalmaknak engedett és Kossuthot szabadon bocsátá. Kossuth
és
azután
Angliába
utazott,
hol
mindenütt a
leg-
nagyobb lelkesedéssel fogadták. Angliából Amerikába ment, hol még lelkesebb fogadtatásra talált. irodalmi 1853-ban visszament Angliába, hol munkálkodással foglalkozott
meg Magyarország ködni. S e végbl
s
a mellett
nem sznt
fölszabaditása érdekében
összeköttetésbe lépett
m-
Európa
összes szerepl egyéneivel u. m. Ferini, Garibaldi, legnagyobb Recatoli és Cavourral, Olaszország radikalistáival.
Londonban magyar bankjegyeket
nyomatott, de
jogosulatlan pénzverése miatt, az
osztrák kormány pert
akasztott nyakába.
A pör
64 1Sí)1. jun.
12-én ért véget, és az veget nemcsak,
Kossuthnak
megtiltotta
kölségeiben
is
a pénzverést, de a pör
elmarasztalta. Kossuth erre elhagyja
Albiont és Olaszországba Milanóba költözött, ugy,
de minden
ben
vívmány
nevezetesebb
midn
végre,
az olasz
nélkül.
háború
1859-
kitört,
III.
Napóleon francia császár hajlandónak mutatkozott Magyarország egy ujabb fölkelését, a mit Kossuth tervezett,
segélyezni.
Angliába ment
A litikai
nak
tervet
ott félrevonulva
s
élt.
s
s igy
Pécs városa nyomban meg s igy
utasította
1877-ben
s
Kossuth
a
is
Kossuth-
választotta
kegyelmet vissza-
természetesen a mandátumot
Cegléd
képviseljévé
is.
városa választotta ismételten
100 tagú küldöttségei kérte meg,,
térjen vissza hazájába és fogadja el a város
megbízását. Kossuth ekkor
városa
meghívása
is
mellett,
sikertelen
már
olasz földön lakott
Baraconban, volt.
Itt
zésének
élt
de
Cegléd
aztán teljesen
visszavonulva a tudományoknak és
láláig.
minden po-
kiegyezés és királykoronázás
kép viselje vé, de
Turin
azonban a villaEkkor Kossuth
üldözöttnek kegyelmet hozott
is,
hogy
A
békekötés megdöntötte.
francai
iratai
rende-
1894 márc. 20-án bekövetkezett ha-
Az
úrbér.
Az úrbér: a földesúr
és jobbágy szony rendezése. Kezdetbea ajobbág
zdéses,
vagy
földhöz
kötött
közli
vi-
szer-
rabszolga
volt,
urának személyével, családjával, ingóságával lajdona;
papi
termékének
vagyis
tized,
maradt. Az úrbéri mányiliig
rendezi''
felföld
az
s
földben és G állapítva.
Ellöl
szerint
srbb
a
16—24
Imid
hold kaszáló rétben
fizette
la-
népes alföld arányában
nagysága -2-2
kor-
országgylés
1791-iki
E
és a kevésbé
a jobbágytelek
ölödé után
1768-ban Mária Terézia
ideiglenesen jóváhagyta.
kosú
tu-
mije a földesúri kilenczi
abból,
élt
a
psraszt:
hadi adót, földe-urának az ötödöt,
voll
megyi
;i
a
szántó-
mi
a földesurak a tizedet a papoktól birták bérben;
füstpénzi ejy :minden telektl jást,
egy
-bárány Kossuth
s
itcze
forintot.
két
A
tyúkot,
vajat,
kisebb adókat, két kappant,
harminczan egy
méhkas adót az
új
u. \-2
borjút,
úrbér eltöröl
in.
to-
a
A jobbágy marhája legelre
—
járt.
A
a
legel elkülönzésre,
összesítésre külön törvény hozatott. s
nádas
innen
volt,
s
—
Ez
is
a telek
erd
Hol
a földesúr tüzelt
tésre valót ingyen adott.
közös
földesúréval
-
és épí-
utóbb elkülönzés
alá jött.
A
pénz-
jobbágy
termény-adón
és
földesurának
52
igás,
fölül tartozott a
vagy
kétannyi gyalog napszámmal, négy
a helyett
hosszú
napi
vadászatra
háromnapi
hajtással.
Tizenkét veréb
—
varjufejnek
évenként
beszolgáltatása
is
fuvarral
a
s
és
hat
követeltetett
a jobbágytól.
földesúri roboton fölül hajtatott a paraszt a
gyei
nem
ment, vagy
mehetett, ütötte, verte az
ság hajdújától kezdve gazdatisztein
megye
a
úrig,
me-
a katona stb.
nem
raszt
—
Birája
föllebbvitel
A
jobbágytelket biró nemeseket kiváltság
küzdöttek
a
alá
elvnél fogva,
és
mellett,
ne
falusi
vármegyei
a
onnan a helytartótanácshoz.
közadó
a földes-
biró,
saját földesura volt az
székre,
nemesi
ura-
Politikai s polgári joggal a pa-
birt.
széken,
íöl
nem
az alispánig minden
hajdújától
uradalmi és vármegyei tisztvisel, a
úri
A
közmunkára, útcsinálásra, folyószabályozásra,
a falu és pap földe megmunkálására. És ha
nem-adózás
törvény-
tekintve,
hsei
;
a
sokat
hogy ezek a vármegyei
vétessenek
:
s
de a többség azon
hogy a jobbágytelek minden adónál
-
67 alapja, viselje
a
s
ki
hasznát
veszi,
az elvet kimondotta, törvénybe
:
nem
de végrehajtva a
annak
lett.
jobbágynemeseket,
A kormány
mint
is igtatta r
s
a pártok,
korteseket
politikai
midn
fölhasználván,
céljaikra
terheit is
utóbb
a jobb-
ágytelkek fölbecslésére és váltságára került a sor y
minthogy a nemes jobbágyok
tl úgy mint
?.
parasztok
:
nem
adóztak
telkeik-
eddig használt telkeik
birtokától elestek.
A karok
és rendek táblája az úrbéri
viszo-
nyok rendezésében nemcsak a földesurakról, a parasztjobbágyok személyét jogokról
polgári
sító
hogy a
jobbágyok
s
gondoskodott
is
de
vagyonát biztojelesen,
;
uraiktól
tartozásaikat földes
kölcsönös
egyesség utján megválthatják s ezzel
telkeiknek
szabad
;
ha
;
ellenben a földesúr, mint peres
jobbágyával illesse
lesznek
az úri
a jobbágyok egymás közti préiben
székek
nek
tulajdonosai
a
szembe
biróság
;
:
ítél-
fél
áll
a vármegyei törvényszéket
a jobbágyokra nézve
is
kiter-
Verbczy 1 9 (Partis primae titulus nonus) hogy ket törvényes Ítélet nélkül elfogatni
jesztessék a
s
testi
:
büntetéssel
a jobbágyok
saját
földesuraik, de
illetni
nem
ügyeikben,
személyesen
is
szabad, és hogy
ne
vagy
mint vallott
eddig
ügy-
védeik által pörlekedhessenek. Az úrbéri telkeknek minden községben megállapítása s ezekben a negyed-,
fél-,
háromnegyed-
s
egész telkes jobbágyok-
68
nak
fölszámítása
több
adásvevése
gyanánt
ingóság
midn
utóbb,
;
telkeknek
megengedtetett
egy kézbe került
telek
a
s
nagy fogyatkozás
:
lön az igás marha-létszámban, ezzel a közmunka-
erben;
a
gazdák,
telkes
párbérében,
lelkész
mert
választó
független
az imént
polgárokká,
napszámo? proletárokká lettek. Az úrb érnek 1833. elején megkezdett lását s
a
fren
több
váltott
iiekkel
tárgya-
azon év közepén bevégezte,
az alsó tábla
rendbeli
üzenet
után az
év vége felé közös ülésbl a király elé
terjeszté.
Á kilencz hónap múlva leérkezett kiránem épen akkor ugyan, hanem késb-
lyileirat,
ben a földesurak és gazdatisztjeik kezébl
kivette
ugyan a jobbágy-ver botot azt is megengedé, hogy a jobbágyok saját személyökben pörleked;
hessenek
de a jobbágynak csak tartozásai meg-
;
váltásába
egyezett
hogy
telekváltságba,
menjen
tulajdonába
hatóság
földesúri i.
alatt
ezzel a demokratia
érdem
a
parasztnak
úgy,
;
is,
szabad
hogy a jobbágy személyére nézve
maradjon.
A monarchia
fölszapoiodó szabad polgároktól,
a
cratiával,
hatalma
át
a
egyszersmind a
szö vetkezett hierarchiával és aristo-
a vele
kívánta
az
megváltása után
tartozásai
t.
nem
bele,
s
fölülkerülésétl tartott. Ezért
földesurak
alatt
lartani
azonban
az
egy a
alsó
része
jobbágyok
továbbra millióit.
is
Az
táblán annak emiitett
69
Andrássyaké,
Wesselényi
Miklósé,
hogy
az
fels
tábla
Istváné
táblán
mint a
gr.
és
br.
latba,
csak
elfogadott törvényeket a
elfogadja.
is
a
nevök fényét, ékes-
kik
hatalmát vetették a
alsó
Wesselényi-t,
S
különösen
itt
br.
ellenzék vezérét
felsházi
a ki bámulatos kitartással küz-
kiemelnünk,
kell
a
fleg
pedig
Széchényi
gr.
egész
szólásuk
felsn
a
vezérszónokaié,
dött ez érdekben. Kölcsey följegyezte Napló-jában, s
Teleki
gr.
miában ügyek
Domokos
tartott
tzése,
lengyel-ügyben
térrl (az
az
a m. tud. akadé-
Emlékbeszédében
rendszeres
rendre
fölölte
a
bizottsági
:
hogy az úrbéri
munkák eltt
napi-
vallási sérelmek orvoslása,
a
nyilvánult rokonszenv, a sérelmi
alkotás
Erdélyhez
mezejére átlépés
csatolt
s
a Részek
négy magyar vármegye)
Magyarországhoz visszakapcsolása kiváltképen az sürgetésére
jött
napirendre
s
jutott
dia-
dalra.
Az úrbéri
telekváltsági viták az alsó táblán.
jobbágytelkeknek megváltás után szabad a népjogért leirat tulajdonát megtagadó kir.
A
harcoló
karokat
és
rendeket
izgalomba hozta,
mely a frendeknek palrimonialis jogaik melletti dacos küzdelme által még inkább növekedett.
Az
országgylés
vezérszónokainak
beszédét
a
70 történelem számára
nek
itt
szükséges-
fentartani
is
látjuk.
E
után a következkben
Höke
tárgyalást
ismertetem
Kölcsey egyebek közt igy szólott költözést nyert a jobbágy
t
:
De
való.
„
:
Szabad
azért lehet-e
az El röltetett mondani örökös jobbágyság. Miként? Az adózó elhagyhatja urát. De hová mehet? Más úrhoz. A külömbség csak az eddig szolgált folyvást egy urat, most
már
szabadnak
?
:
már egymásután szolgálhat
örökösen
folyvást kell. azaz királyi
—
válasz után
mindeddig meg
sznik meg,
többeket.
nem
midn
kell.
De
Ö
szolgálnia
jobbágy
örökös
—
tehát
a
lenni
sznt, bizonyosan csak akkor
az örökváltság által atulajdon-
megszerezhetés neki megadatván, a szabadságból saját erejével fölemelkednénk. "
nok beszédét
A lángkebl
szó-
így végezte
„Fájdalmas
érzéseim
közepett
is
bizonyos
léleknyugalmat találok abban, hogy a nemességen
fekv százados szemrehányás
terheit
a
kormány
most magára forditá, s e tett által fölhatalmazva érzem magamat kikiáltani, s ezen kiáltás elébbutóbb kilenc millió ember kebelét fogja dobbanásba hozni; mert ime 1834-ben, a magyar nemzet törvényjavitó országgylésén, a magyar
nemesség az adózó népnek tulajdon-szerezhetésre valahára utat nyitni szándékozott,
s
az, a ki
ezen
71
jótékony szándéknak ellenveté magát: a kormány volt
Igenis a
!
mi a nép
kormány
iránti kötelességhez
h
ennek teljesítésében tovább
részben minded-
szent állhatatosság-
megmaradjunk/'
Deák Ferencz hozói kötelességünk, segitni
„Ketts
igy nyilatkozott:
munkálatban a jobbágyok
ez úrbéri 1
e
illet,
egyéb hátra, mint hogy
dig hívek valánk! nincs
gal
A mi minket
volt.
t. i.
iránt törvény-
engedmények
szükségeikende a jövendre
volt
által tüstént
figyelmezve,
is
egyszersmind önérzetüket az emberiség méltósákeblükben szunyád
kifejteni a
gára emelni, és
hatalmas ert, az iparkodásnak leginkább szabadság és tulajdon
—
A
növekedhet
által
megváltott
varázserejét.
a népesedés,
községekben
a
faluk nagysága, csinosodása és a lakosok vagyo-
nossága
folyvást
iparkodást
sen a
s
meglep
ki
növekedik;
ezekben a gondos
az abból származott jólétnek kedve-
képét mindenhol lehet
látni.
közelebbrl ismeri, hacsak
ezen községeket
a nemzet kifejldése iránt minden érzés aludt
kebelébl,
Szóval
ki
nem
nem ónajtania, hogy
lehetetlen
bár hazánkban minél több efféle csinos és boldog helységek támadnának. Kérdezzük meg bár a szomszéd vidéknek szegény lakositól, hogy ezen megváltolt
mi
községek
Azt fogják sóhajtva
által
válaszolni:
szabadok és szabadság
által
lettek virágzók?
az
boldogok.
által,
Van
mert igenis
7-2
a népnek
dókig fog;
szívében
szunyádat!
ezen
és
vágya és
is,
örökre kialudni soha
ösztön
Nem
érzete.
ösztön, mely ha száza^
egy
törvényes
a
sem
szabadság
lehet ezen ösztönt gátló
törvényekkel elfojtani, mert végre gátokat rontva,
kártékony
lehetne
munkban áll mesb czélra,
féktelen
rohanása. De hatal-
azt hasznos törvények által a legne-
hazánk nagyságának emelésére, a ." nemzeti szorgalom és er kifejt isére vezérelni. .
Nagy Pál
éles
tályok
beszédébl
„Hogy
jellemzetes helyet.
vonandó
közt
nem
egyáltalában
különböz
néposz-
elveibl
lehet dcmokratiát következtetni,
mindenki belátandja, kinek egy a demokratiáról.
cseségnek magát,
világ
minden
alkalmas
a
is
fogalma van lenni
hiszi
van egy kevés
értel-
hogy Magyarország
átláthatjuk,
tartományai
respublikára,
nyelv
rangú,
birtokában
még nekünk
münk, minélfogva a
kis
Mert habár az oligarchia a böl-
kizárólagos
az^rt
közlünk néhány
elkülönzés
a
éles
is
közt legkevésbbé
miután
annak
külön
els éveiben bizonyosan fölemésztenék. Az egész nem-
zet szereti
lakosai egymást a köztársaság
királyát,
néhány dicséretes
nem
szereti,
zet fölé
abba
szabadságát és a népet, és
kivételekkel csak azon oligarchiát
mely magát kevélyen az egész nem-
emelni szándékozik.
helyezi
a haza
.
.
Ezen oligarchia
boldogságát,
hogy
midn
kastélyának ablakain kinéz, mindent, a mi látkö-
73
rébe
tulajdonának
esik,
nevezhessen,
eltt mindenki remegjen,
300
pával és
midn
s
vadászebbel
legyen
földmvel az
ifjú
!
te
s
:
hol se találkoz-
vakmer
Istentl volna a te fenséged
—
hatása
lesz
a
De elre
maga
is
s !
látom, hogy
azon oligarchiára,
bujtogatásaival környezi
vármegyéket
egyes
az
sí
tulajdonos, a ki elé?
tyrann vagy.
mindennek nem mely a kormányt
:>0 pari-
úr lova kantárát megragadni
Bürgerrel mondani
nem
vairy
a rókavadászaton a
szegény adózó vetéseit legázolja, zék egy
pálcája
elcsábítja.
.
.
Hogy a
kormány ily támaszainak kedvéért, a nemzet egész tömegének legszentebb érdekeit föláldozza, hihetetlen
;
miheht
azért e
terjesztetni,
teljes
bizalommal remélem,
tárgy
még
nem
fogja
ményeitl megfosztani."
egyszer
hogy
felsége elé fog
hü népét legszentebb
re-
Kormányi
izgatás az
örökváltság
ellen.
Az úrbéri kálatban
meglévén, a demokrata buktatására
elmun-
vármegyei követek utasításában
a
s
telekváltság az országos
elvnek kortesekkel
is
meg-
a követi utasításnak e tekintetben
s
megmásitására, a kormány szétküldé a megyékbe
Néhány vármegyében a kormánysikerült másokban nagy izgalmat keltett.
fispánjait.
csiny
:
Tolnavármegyében egyebek közt a gróf Festetics fivérek
dolgoztak a kormány
István pedig,
az
„örök
országos
az
selyemtenyésztés
egyik
gyüjté össze hiveit
kit
:
Bezerédy
követtársai
címével tiszteltek
föntartása melleti
utasítás
;
kisdedóvó intézet és
alapitója,
igazság" szép
az eredeti
részére
meg,
kitartásra
nemcsak, de a szabad telek
elvének gyakorlati kivitelére jobbágyaival szerzs
azokat
tette.
Ezért
dést kötött
nosaivá például küldött
telkeiknek szabad tulajdoa
kormány
királyi biztost,
a
vármegyére,
—
elrettent
katonákkal, ágyúkkal
mely
förgeteg azonban
75
minden
A szabadely
kártétel nélkül elvonult.
kormánypárt egymás kel küzdött,
nagy számú kortesek-
ellen
mégis Bezerédy maradt gyztes. A
kormánypárti kortestanyák rendes gazdája, élelmezóje,
tója,
vics
az
nevérl
ragadt
absolutismus
elnevezés. Tolna ticsek
1750 óta
—
Vaynak
Kubinszki vala. Pecso-
:
kormány
a
uradalma, bírtak s
melyet a
országos gr.
Feste-
elnevöket innen
vették,
más
kézre
költségek
miatt
Beregvármegyében, a fispánnak, gróf
és
követének
utasításnak kortesek
Füzessérynek sikerült az
általi
megváltoztatása. Tisza
Lajos, Biharvármegye követe,
déseinek
és általában
a jellemz
pártjára
a kortes- és egyéb került.
el
szállí-
Festeticsek tisztartója:
itatója
— Bezerédyéké
Pecsovics,
és
ellenaknázására
s
a fispán
ki
mkö-
elvtársainak az üpry
mellett megtartására Pozsonyból megyéjébe rándult,
Füzesséryvel
szemére
Debrecenben
hányta
torkon ragadta,
Mindkettnek
ez
hol
összejött,
ennek
Füzesséry Tiszát
elvtagadását.
pedig amazt nyakon vágta.
le kellett
mondania
követi állásáról.
Következményeit tekintve, nagy fontossággal birt
Szatmárvármegye követutasításának megvál-
toztatása. Kölcsey ez elvváltozást
követi
Barátai
állásáról
lemondásra határozá
megkisérlették
új
trhetve, el
magát.
közgylésre hivatko-
zással lemondásáról lebeszélni.
párt korteseinek
nem
Ámde
a kormány-
maradó nagyobb száma
lesza-
76
vazta a maradó kisebbséget, a követi kar szaba-
delv
pártjának nagy sajnálkozására Kölcsey
az
országgylésen többé részt nem vett. Az ifjúság erre rázendité kedves szónokának távoztán a bús „Bécs városból nyugatról keletre hidegen Báró Wesselényi Miklós küfúj a szél stb." lönösen minden lehett elkövetett, hogy az nótát:
—
acéljellem
angyallelk, de
ország
az
barátját,
s
magas mveltség melynek
tanácsában,
szavával és tollával egyaránt díszére
ügynek tovább az éles
akkori
megtarthassa.
is
szavaival
a köz-
Wesselényi,
országgylésen
erdélyi
vált,
ékes
a
ki
kormányt
engedély nélküli ksajtójával
és
úgy megsértette, hogy az által közkeresetet vont magára, most a szatmárvármegyei gylésen oly beszédet tartott, melyért Magyarországon is a királyi
ügyész
által fölségsértési
pörbe fogatott.
Azt monda ugyanis beszéde végén év óta
a
viseli
bécsi
kormány a
:
„Háromszáz magyar ne-
parasztvéd álarcot, melyet messég ellenében ha fölvonnánk, látnók mégis mennyire meghíztak izmai a paraszt zsírján. E kormány képes arra a
hogy föluszítsa a parasztot, kinek dühe ell megvéd ugyan, de akkor jaj nekünk,
vetemedni,
mert akkor szabad emberekbl rabszolgáivá tesz bennünket."
—
Uray Bálint
megrovásában higgadtságra szónokot; de
s
elnök-alispán
erre
mérsékletre inté a
a beszéd híre tovább ment,
idsb
77
Ferenc
Zichy
gróf
fispán
bihari
megindíttatott Wesselényi
—
mely-
eredményérl alább lesz szó, — nemes embernek rögtöni letartóz-
nek folyamáról
melyekben
följelentésére
ellen a vád.
s
a
tatása szükséges dolog. Ezt kellene minden kivé-
kiterjeszteni
nem
közbiztonság ez
a
:
Ha engem, számos példák meggyzhet valaki
ellenére
lás
is
szenvedni
által
inkább biztosítva lesz minden polgárra
fog,
nézve.
nem nemesekre
megszólításaival a
és
teleivel
j
mveltséget
több
privilégium
köztapaszta-
és
arról,
hogy a
és erkölcsösséget
minden
nemesnek és maradékának, mint a mivel nem-nemes- polgártársaink élhetnek és bírhatnak; ha meg lesz mutatva, hogy a kiválts ad
közbátorságunkat:
biztosítja
akkor
fejet hajtva,
kész leszek elismerni, hogy az ilyen kiváltságolt.
mvelt
erkölcs
jó
méltó
s
a közbátorsági törvények oltalmát
Gömör
érdemli meg.
emigráns ivadék, ér
osztály különös kedvez*:
nekem
a
ki
követe (Lamotte,
is
csak
francia
többek közt azt monda: mit
szabadság, ha mindenki szabad
!
i
például Angol- és Francziaorszá^ törvényeit hozta föl
s
állilá
pálcájával •ellenállni
:
hogy
ott
kit
a constabler vállán
vagy a
mégillet,
nem
is,
mer.
habár els pa
eladásban magában van meg törvény
szentsége
rendr
oly
letartóztat, r
a felelet
tiszteletben
is. :
áll,
De
az
mert a
hogy a
pair és polgár kénytelen engedni az öt letartóz-
78 tató constablernek. Nálunk, a törvény súlya csak
hoz
engedelmeskedik
:
sem
verik,
követe azt
megjegyzé r
(Palócy
a rendr, ha vállát
hogy Angliában valakinek
nyomja.
adózót
a szegény
illeti is
meg
nálunk ha a hátá-
;
Vasvármegye hogy a jobbágy nálunk minden fogadnak
állitá,
szót.)
sértés ellen biztosítva van, mert a földesúr vio-
per
lentialis
megbszülj a jobbágya
utján
midn
mét. Természetelleni dolog,
ságban a
hanem
het,
az
kártya
és
egész
századig
el
ellehetnek
tett
követe
azt
esküdt,
a földesurak
—
ha
:
nyolcz.
e törvény nélkül,
Évezredekig
el
lehe-
kereszténység nélkül, tehát
el
lehe-
évig.
is,
sib."
„Mit
Pál:
goromba említenem. Tudjuk azt földesurak
keres-
esetekben
Ily
el
monda
adózóink
lehettek
volna tovább
Nagy
nem
gyakran a jobbágy rovására.
még pár
a világ
tett
kell várnia.
közben végzik
dolgot,
Árvavármegye
elégtételt
törvények oltalmának fölhívását
a
kegyelmétl
földesura
pipa
önmaga
sértett fél
sérel-
polgári társa-
s
commissaríus,
sok
csinálnak tisztjeik is,
?
hogy
sokszor
helyen a
szükségtelen a szolgabíró,
csak úgy rögtö-
nözve, jól megvágatja a szegény embert;
ran büntetlenül a katonatisztek
is,
lefelé
gyak-
a káp-
lárig.
Ezek, kiknek Ausztriában cassatio büntetése
alatt
tilalmas
nyúlni,
—
a
nálunk,
paraszthoz
ha
bálba
csak
egy újjal
mennek
s
is
az el-
79
j
nem
fogat
becsületes
meg
valahára
hirtelen, jó sort vernek a falusi
bíróra. kell
Ezen égbekiáltó visszaéléseket szüntetni, stb."
Balogh János: „Elveszett immár az általunk javasolt örökváltság, el
el
az úriszékek korlátozása,
fog veszni a jobbágy személyének biztosítéka.
Haliam
több
.
a jelen országgylés alatt
ízben,
hogy ha keblünkben nem fejlett volna ki oly nagyon a demokratia elve, a kormány és a frendi tábla is hajlandóbb lett volna az álemlíteni,
talunk ajánlott morális engedélyek elfogadására;
de
miután mi,
kimondtuk,
a demokratiai
elveket világosan
k ezen engedményeket nyolcz százados
alkotmányunk fogadhatták.
megrázkódtatása
nélkül
nem
el
Tehát már oly gyönge lábon
áll
a
magyar aristocratia, hogy azt három úrbéri törvény megrendítheti? Vagy a jobbágy örökös szolgasága, a földesúr bíráskodása
s
a
pálca
önkénye azok
az alapok, melyeken a magyar alkotmány nyugszik?
nem
Ha
ez
állana,
aristocratiának,
úgy a magyar alkotmányt
hanem
aristocratiai
despo-
tismusnak, oligarchiái zsarnokságnak, vagy valami
olyan szörnyetegnek kellene tartani, melynek fogal-
mát
nem
kifejezni
szótárában.
létezik szó
az alkotmányosság
Valódi oka annak, miért vonakodik
a kormány, a
fels
tábla és oz egyházi rend a
morális engedményeket elfogadni,
hogy a kormány, a nemzeti er
nem
más, mint
növekedése
által
80 a
maga
hatalmának megszorításától
széles
a frendek attól rettegnek, ványozott
veszélyeztetik
elvei
remeg/' az egyházi rend tizedkér-
közbejött
hogy
dése,
általok bál-
századunk
az egyházi rend pedig saját érdekei
;
kockáztatásától
Ezután
hogy az
elveket
aristocratiai
fél;
fpapok a jobbágyok e népnevelésre, sem bandé-
miután
a
sem a riumokra, hanem egyébként is jövedelmeik gyarapítására fordítják, egyszeren töröltessék
termék-adóját
b
—
de azt a többség elvetvén, indítványoztatott,
el;
hogy ne a földesurak, mint eddig, hanem az adózó nép maga bérelhesse ki a tizedet; a protestánsok
pedig
—
valamint
az
ó-hitüeket
a
már korábban fölmenté a katholikus papi tized alól - - mentessenek föl. E fölmentés keresztül is ment a karok és rendek tábláján, de nem a frendekén, hol a tizedélvez fpapok és azt olcsón bérl mágnások ültek. ... Az egyházi
törvény
tizedet
is,
valamint a földesúri kilencedet- orszá-
gos kárpótlás
h
napoknak
mellett,
csak az 1849-iki
márciusi
sikerült megszüntetni.
A frendek sok huzavonására, akadékoskodására, többek közt Nagy Pál adott ers kifejezést
a
karok
és
rendek neheztelésének: „Sok
országgylésen voltam dolgok Hetek
ily
alatt
jelen,
—
tárgyalását leheinek
teszünk
annyit,
mond,
—
de a
sem álmodtam.
mennyit
egy nap-
8t
egyedüli
a
nélkül azt látni
Ezen szomorú helyzetnek oka a frendek táblája. Mit cifrázzák
hallgatni
s
Unalom
kellene végeznünk.
alatt
alig lehet.
frendek?
a
dolgot
nem mondják
Miért
üzenetükbl különben
mit
egyenesen,
ki
kézzel
is
foghatni,
hogy
despotai
hatalmat a régi lábon kívánják föntar-
A mi
tani.
vonnak,
azért
magukat.
Ha
akarunk
adni
az
minden javításnak
;
akarunk:
segitni
frendek
ellene szegzik
által
engedélyt
ha morális engedményeket javas-
maradjon
:
birói,
hasznot
a földesúri tulajdon sérthetetlen-
:
forradalomra vezet
ez
csak
mindenbl
a szegény népnek anyagi
ségét emlegetik :
ott a földesúri
s
van intézményeinkben,
rósz
rendszerünkben:
igazgatási
lunk
az úri széket,
a
rósz.
régi
mi
de
a dolognak vége
s
haszna,
Mi
ha
javitni.
ebben a
gátoltatunk, stb."
Más alkalommal meg
igy fakadt ki
:
„A f-
rendek hasztalan akarnak gátat vetni a korszellem haladásának.
A
megrázza a
földrengés
összerombolja a városokat, ket:
egy gyermek jön
s
megállítani a
föld
akarja
földet,
elsülyeszti a hegye-
a földbe szúrt botjával
rázkódását.
Jön
az
orkán: fölzavarja a tengert, fölszaggatja az erdket és
egy
az
emberek mveit: jön a gyermek
kiterjesztett
ív
orkán rombolásait.
papírral
fölfogni
és
az
gyermekek a frendek, kik
Ily
a földet rengésében, az Kossuth.
akan'a
orkánt
rohamában
föl*
82
ket
de jön a forradalom, mely
akarják:
tartóztatni
—
színérl."
elsöpri a föld
nyilatkozott egy frendi
üzenet
Szintén
ersen
alkalmával Tar-
nóczy Kázmér, barsi követ, kijelentvén, miként a
frendi
táblát
nem
tekinti a törvényalkotás nél-
magok nem
nem
lájuk
sem
mert
külözhetetlen elemének,
frendek
a
sem
választottjai a nemzetnek,
törvényeken.
alapul
A
táb-
hajdankor
semmit sem tudott a frendi tábláról, s 1681-ben a soproni országgylésen egyedül azon esetleges
körülményekbl támadt, mivel a terem
szk
volt
valamennyi karok és rendek befogadására. Utóbb ás
nem
nyerte
hanem királyi kegyelem által megállapodását. Úgy vélekedik tehát Tartörvény,
nóczy, hogy azt lása nélkül el
tot
nem
el
alkotmány minden csorbu-
az
szívelhetek
eszközlének
—
De már ezt a frendek. Egy királyi leira-
lehetne
ki,
törülni.
melyben roszalás
fejeztetik ki
A frendek részéri meghogy a soproni országgylés eltt századok óta gyakran megtörtént, hogy a f-
Tarnóczy beszédére. jegyeztetett, is
rendek
—
zászlós urak
—
külön tanácskoztak a
zajos köznemességtl s ezek' követeitl.
Az ezután következ idk Ferencz jelentése tünteti történelmet tanácsai itt
ír
szerint
következik.
és a
jár
fel,
jövt el.
fejleményeit
melyben egy egész
jósolja,
A
Deák
ha a nemzet
„Jelentés"
szövege
Deák Ferenc
1839
Ítélete az
— 40-iki
országgylés törvényalkotásairól. A
országgylés
fontosabb
a vezérszónokoknak a
befolyású beszédeit. s
olvasóink
velük Deák tének,
tudása,
dönt
tanácskozásokban
De hiányos lenne rajzunk
meg nem ismertetnk
ha
Zalavármegye
Ferencnek,
Hertelendy
— 40-iki
kiemeltük a
törvényeit,
mely annak örökbecs
megyé-
tett Jelentés-ét,
emléke,
történeti
köve-
ifjú
Károly követtársával
jükhöz az országgylés folyamáról
tikai
1839
fennebbiekben eladtuk az
s poli-
irodalmunk remeke.
E könyvben már elre nagy elme, mely késbb mint oszlop
megvilágította
a
veti
fényét
az
a
a rhodusi torony-
görög
tengerszorost:
úgy ragyogott Magyarország viharos korszakainak sötétében, s vezette a nemzetet a törvényesség utján, a haza és alkotmány megvédelmezése
Ebbl
s
épségben
maradása
nagy
megismeri a tudnivágyó, a
mánya, a frendek
és követek
célja
felé
király és kor-
háza
politikáját,
a pártok mködésének inditó okát és bels rugóit r mint tükörben látja maga eltt az ellentétesküzdelmét, a diplomatái titkos
elvek és nézetek
törekvések és a hazafiúi nyilt jogvédelem erélyes és mégis óvatos harcát;
látni
fogja a törvények
és igazságok védelmében a legelszántabb
ságot
bölcsességgel
államférfiúi
és
tapintattal
bátor-
egyesülve.
A ítéli
Jelentés irója
meg
ers
a helyzetet,
van, rá mutat
a
logikával
mint az a valóságban
nehézségekre,
a
fogja föl és
a
mik
sikerét
akadályozzák; számba veszi a nyerés és vesztés esélyeit
:
mi
utolsóból?
gyzelem vagy csataigy mond róluk véleményt,
megfontolja a
vesztés lehetségeit, s így ad a
elsbl, mi rósz az
jó következik az
teendk
iránt tanácsot.
Okoskodásának
kiindulási
tetteinek
alapja,
pontja a törvény, fegyvere a logika
és
igazság.
Csak biztosra megy küzdelembe, kozkáztatni nem Küzdelmében f az elv, a jöv, ezt mindig megmenteni igyekszik, csak formákban enged és alkuszik. A hatalmat nem támadja meg, nem
szeret.
Mvja
ki,
nem
sérti,
A kormánynak meg hogy miatt
az igazat lehetetlen
sem nem
igerli és
és felségnek oly s
boszantja.
kimélen mondja
fedezi föl a törvény mellzését,
rá azért
felelsségre
megneheztelni,
vonni.
alkotmánynak tántorithatlan
A
sem a
szabadságnak
és
s megfélemlithetetlen'
85
nem
híve.
Ettríl
lárd,
az elvet és jogot
el
nem
tekintetnek alá
védelmében bátor és szisemmi érdeknek s küls
áll,
rendeli,
E
nélkül a polgári életet
A
politikai
zeti
és
nem
megvalósításában két
célok
viszonyok
nem
engedik,
ha
elv ve-
id
lehet, s
kockáztatni, fentar-
valósításukat jobb idkre,
tani
áldozza.
tudja képzelni sem.
megvalósitani a jelenben,
:
nem
föl
kedvezbb
viszo-
nyok bekövetkezésére, ha most ellenségesek azok. A nemzet életérdekei s aspirátiói megvalósításában az eszményt nézi, s mikor az alkalom ked-
vez, a mit hidegen szes
erkölcsi
Nem
létesíteni.
A nem hez
ereje
számit
központosításával
sikerült kezdést
kezdésnél.
Ily
elvek
Deák Ferenc
az a kor
törvények
itt-ott
vannak
tömött és
egyszer,
lyával eladva, a szóban
rázója
lev
kifejtve,
Jelentés-ben.
eseményeinek;
Magya-
felvilágosítja
gépezetébe, s képzetet
ad
keresztül
a
látszó hézagait, belepillantanunk
törvényalkotó egész
mennyi
s
átlátszó irá-
enged az országgylés göröngyös
kezd.
rosszabbnak tartja semmi-
nézetek
és
igyekszik
idben semmit sem
alkalmas
nem
a nemzet ösz-
ki,
arról,
mily nehéz
s
tisztulási
és
haladás
útja,
fokozaton
keY
nálunk a reformok és
átalakulási
m-
menniök az eszméknek,
s
mily
késn
és fáradságos munka után születnek meg fonto•sabb kérdésekben törvényeink.
86
most hadd
És
maga
beszéljen
könyv
a
irója.
—
Aggodalommal lépek a nehéz pályára kezdi azt a Jelentés
mely néhol
okoztak,
vedései
keser
ingerültséget
lebegett
szabadságunk
három érdemes polgártársunk
sebei s
ez
ideig,
így
fájdalmasan érezve azon
állapotot, melyet polgári
nyomasztó
vérz
—
felhként
gerjesztve, sötét
st
ma
lebeg
szen-
máshol
rettegést,
a nemzet
is
Növelték ez aggodalmakat azok, a mik az
fölött.
országgylés megnyitását megelzték, s az oly pillanatok, melyekben az ellenséges kürülmények
nem
növeked
hatalma
reményét,
de a jelent
is
melyekben az általános igazsága
távoztatta
jövendnek
csak szebb
fenyegette,
veszélylyel
csüggedést csak az
el,
hogy igaz ügyért küzdeni
ügy
meggyzdés,
azon
s
még akkor
is
köie-
mikor már sikerhez nincs remény. Az els tanácskozási tárgy azon sérelem
lesség,
hogy Pestvármegye követe az országgyléstl felsbb hatalom által eltiltatott. Ez veszévolt,
lyeztette leti
választás
jogát s a képvise-
függetlenségét.
Elhatározták, hogy
a szabad
rendszer
addig semmi egyéb tárgyat
míg
ez orvosolva
nem
fogadták
el,
tartsák a kk-ek
vénycikkhez
—
föl
nem
nem lesz. De st tanácskozás
magukat az
volt
az
terjesztenek,
ezt a
alá
frendek
sem
vették
1879-iki XIII. tör-
válaszuk
—
a
mi a
87
eladásokat rendeli legelébb
királyi
vétetni
alá
és
Ha
pedig uj sérelem volt.
—
—
viszonzák az rr-ek
tanácskozás
Ez a második,
tárgyaltatni.
az
és
elfogadják
elvet
akkor az országgylés
eladások bevégzdésével eloszlattatik, s a nemzet nem adhatja elé panaszait és sérelmeit; a
kir.
pedig a törvény világosan rendeli, a gyakorlat
hogy az országgylést addig eloszlatni míg a fejedelmi sérelmeket nem orvo-
igazolja,
nem
is
lehet,
Ha
solja.
gylés
az rr-ek elfogadják, akkor
csak a fejedelem
tója lesz,
nem
és
az
ország-
parancsainak végrehaj-
a haza
közjava
boldogsága
s
felett
tanácskozás végett gyúl
A
kk.
rr.-ek
eladták, hogy állandó szabályul a
tan;
kozási tárgyak sorát kitzni
össze.
nem
és
azok
lehet, ezt
természete, fontossága és sürgssége szerint
kel!
most pedig legels az emiitett sérelem, mert annak orvoslása nélkül az orsz gylés nincs kiegészítve, s nem képes tana kzni. megállapítani
Erre
hogy
a
;
felség
kir.
a szabad választás
kívánja,
a frendek
mindenek
eltti
is
leiratában
jogát
kijelentette,,
elállottak a kir.
tárgyalása
nem
korlátozni
eladások
sürgetésétl,
de
a
sérelmet tettleg a pesti követnek hazaszeretetbl
önként lemondása orvosolta és
rr.-ek
ellen
szabad választási
óvást téve,
meü. joguk
Ekkor a
kk.
korlátozása
tanácskozási tárgyul a
kir.
eö-
adások 1-s pontját vették
nézve a
melyre
elé,
kormánytól felvilágosító adatokat kértek, egyide-
jleg pedig a ket
is
elsbbsége
1790. XTII. töra
értelmezése s
ily
hosszas vita
feletti
kir.
eladások
kiegyenlitése
ily
következmény
csekély
sérelme-
illet
Az
kivánták.
tárgyalni
vénycikknek
nem
szólás szabadságát
nyereségnek
volt
tekinthet.
kir.
Az elleges sérelmekre nem érkezett kedvez válasz. Ezek régi vérz sebei voltak az
országnak;
panaszai
ismételt
hogy a
sajnos,
nemzet
sem
felírásai
s
kormányt a törvények megtartására ségének helyreállítására. Most
is
gylés végén
kir.
a? okra
érkezett
még súlyosabbá tette nem csatoltatott
Galícia
a só ára önkényesen
nyesen rójják
orvoslásától tették
többséget
nem
szólalnak dést
fel,
függvé
válasz, de az
Erdély
és
meg, az adót önkéujoncadást, de az
az
A jelent
követek hiszik,
növeked buzgósággal
rr-ek
nemzeti
a mit eddig elérni képesek
A
csak az ország-
vissza Magyarországhoz,
foganata lesz
nem ismer
azok szent-
Zalavármegye követei ezek
nyert.
hogy ha jövben a
bírták rá a s
fájdalmukat.
állapittatik
stb.
ki
annyiszor
;
mert csak a csüggeakarattal
nem
sikerül az,
voltak.
szólás szabadságán ejtett sérelmek, némely
polgárok ellen eljárása és az
támasztott ellenök
perek,
hozott
az
Ítélszékek
Ítéletek,
melyek
89 polgári
állásuk
függetlenségét és személyes sza-
badságukat, valamint a köztanácskozások szabadságát sokkal mélyebben érdekelték, hogysem azok •ellen
a
nemzet képviseli
ne szólaltak volna.
fel
Felszólaltak azon fájdalmas érzéssel, mit a sére-
lem
nagysága
szült,
azon
s
határozottsággal,
melyet a sértett törvények szentsége
felterjesztésben a
kormány önkényes
eljárását
jelentették
orvoslását
egyezett bele,
következésének
ságot, s
kívánták.
st
rendeletét,
törvényteleneknek
Ítéletét
azok
s
ki,
és
megszüntetését, az okozott
ték
a veszé-
közérdekek fontossága megkívánt, külön
lyeztetett
a birák
s
sérelmek
tettleges
mér-
teljes
De a frendiház nem
mentegette a kormányt és bíró-
pártolta
oly
azt,
melyek a két tábla lehetetlenné tették.
közt
az
elveket
egyességre
A frendek
dalmasan lepte meg a kk-at és izenetökben részletesen
állítva
jutást
ezen izenete rr-et,
s
föl,
fáj-
második
fejtették ki nézeteiket,
a
mit törvényekbl és polgári alkotmányunk lelké-
bl
mentettek, s a mit a nemzet nevében mon-
hogy az a nemzet akarata volt, s ügyök és kifejtett elveik igazsága felett nyugodtan
dottak, hiszik,
várják a jelen s
A frendek
jövkor
ítéletét.
arra szólították
a sérelmi panaszokat
s
föl
a kkt, hogy
elvek vitatását mellzzék,
alkossanak a fen forgó tárgyakról uj törvényeket. De a kk-ok meg voltak gyzdve, hogy a s
90 fennálló
törvényeken
nem
törvénynyel orvosolni korlátot
egyedül
ellen a törvény
keresnek oltalmat a hon polgárai.
erejében
uj
Törvény szab
lehet.
önkény
hatalomnak,
a
sérelmet
ejtett
De
magát a törvényt s annak oltalmazó erejét önkény ellen csak a nemzet erkölcsi ereje biztosithatja,
a
s
mely
hiányában nem
nemzet
képes
azoknak
tiszteletben tartani, s
annak független önállása játéka lesz, s azt ujabb
nyek sem mentik
ezen
meg
er
erkölcsi
törvényeinek
szentségét
tiszteletet szerezni,
csak a véletlen esetek és
ismét ujabb
a végelsülyedéstl.
törvé-
Ha
föl
nem szólal a nemzet, midn törvényei sértetnek, hanem sérelmét elhallgatva, minden sértett törvény helyett ujat alkot, önmaga csökkenti törvényei tekintetét; mert hallgatása
annyi, mintha.
helyben hagyná a történteket, vagy azokat a
vény kétes
nem
értelmezésével
szólal a nemzet,
a törvények
mentegetné.
midn
határain, ki
a
fogja
hatalom
tör-
Ha
föl
túllépett
figyelmeztetni
a
kormányt elkövetett
hibájára? s mi fogja ráhogy a törvények ösvényére ismét visszatérjen? Sértett törvények mellett komoly méltósággal felszólalni több tiszteletet mutat a fejedelem iránt is, mint a gyáva hallgatás; mert az bírni,
férfias
bizodalom,
ez
pedig
félénk
kétkedés
a.
fejedelem igazságában, s azon nemzet, mely tör-
vényeinek
s
polgári
jogainak
sérelmét
gyáván'
hallgatva tri veszély
Gyáva
óráiban.
ne örvendjenek és
gyáván hagyná
el,
;
népeknek a fejedelmek
A
együtt
.
.
.
hség soha nem lé-
mert félelem és bizalom,
gyávaság nemzeteknél
teznek
fejedelmét a
el
kk-nak és rr-nek a fennálló törvények sé-
relmérl
elbb tanácskozniuk,
kellett
sérelmek
a
tettleges következéseinek tettleges megszüntetését,
a
törvények
sürgetniök,
tekintetének
helyreállítását
mindezeket
de
elmellzve,
kellett
a
sérel-
meket elhallgatva, uj törvények alkotásába eresz-
nem
kedniük el
nem
lehetett.
A frendek
javaslatát ezért
fogadhatták.
hónapokon
így folytak a vitatkozások
aggodalom közt várták a kétes dését. A frendek most azt
szenvedk
egyedül a
országgylés.
mellett
A legbuzgóbb
jövnek
javallottak.
szólaljon
át.
s
kifejlh<
az
föl
részvét meleg érzése,
a barátság és szeretet édes kötelességei hatalmas
ösztönül szolgáltak nekik arra. hogy a szenvedk sorsát enyhíteni, elvesztett szabadságukat visszaszerezni igyekezzenek.
minden
némulni,
s
lesség volt.
egyéb
érzelemnek
ez a kötelesség
A
ben szólaltak
szent és magasai
>i
elttük, melynek hatalmas sza-
kötelesség állott
vánál
De egy
a
haza
el
iránti
kellett
köte-
nemzet képviseli a nemzet nevéföl
sértett
törvényeik
Egyes polgárok sorsa enyhítésére
a
védelmére..
nemzet
i
_
"92
oda nem adhatták,
szabadság
a polgári
s
meit elhallgatni ok vétek
lett
volna
sérel-
még akkor
is,
mikor fentartásához a remény utolsó szikrája is elenyészett; mert a mit a hatalom ront. meg, az ismét feléledhet
gol,
de a mit a nemzet könnyelm-
;
önként oda
sége
vet,
azt visszaszerezni
nem
képviseli
mit
a
ritkán
A
lehet.
nemzet
tehettek oly lépést, melylyel elvei-
megtagadva,
ket
mindazt,
vagy gyávasága elhanya-
tettleg
törvényesitették
volna
polgári
szabadságukra
nézve
már pedig a nem-
oly igen veszélyesnek hittek;
zet sérelmeinek elpanaszolása helyett kegyelemért
annyi
esdekelni tettleg
szenvedkre, kinosabb
mint a történteket
nyomni a
bélyegét
a nemzet jogainak árán
s
nekik szabadulást is
volna,
lett
helyeselve, véteknek
lett
sem nyúlhattak
Ilyen
!
áron
szabadulni nekik
volna a szenvedésnél. a
tehát
szerezni
frendek
E részben
által
ajánlott
országgylés
bezárá-
módhoz.
Már
ki
sának napja
tzve
volt s
az
a kk-ok és rr-ek
még mindig
áll-
hatatosan megmaradtak a mellett, hogy az ujonc-
megajánlás terjesztik, ejtett
bele
nem és
országos végzést addig
föl
nem
mig a frendek a szólás szabadságán
sérelmek
változatlan
kk-ok
iránti
iránti
egyeznek.
felirásuk
De
fölterjesztésébe
a frendek
többsége
is
maradt ellenszegülésében, melyet a rr-ek legyzni képesek nem voltak.
93
S
így küzdöttek
folyvást
enyész
inkább
sikertelenül,
reménynyel.
keserségét növelte
az,
hogy
Kétes
mind-
s
helyzetük
félniök kellett, hátha
kifárad a nemzeti buzgóság s a többség az alsó
tábla
elveit
mi
eláll,
megtagadva,
által az
önmaga
a nemzet
a
dúlja
ronthatott.
szülte
öngyilkolás,
pedig
a
jövnek reménye nem kisérnek részvét
szebb
száll a
melyet
a mely nemzet
jogait,
meg
de
bukás mindig gyávaság
ilyen
ez
ugyan,
legborzasztóbb
mert a meggyilkolt jelennel
halál,
ez,
Az
akkép
válik, s
legszentebb
föl
melyeket a hatalom megsértett
nem
érdemétl
felírás
puszta kérelemmé
együtt
is.
sirba
Olyan halál
könnyei
;
mert
önmagát elhagyja, sorsát meg-
érdemli.
Eközben mintegy közbeszólólag felségnek egy
elzve a tását
kir.
szólás
ígérte,
s
leirata,
leérkezett a
mely felírásukat meg-
szabadságának sértetlen fentar-
aggodalmukat
némileg
kívánta
nem
megnyugtatni. De Zalavármegye követeit ez nyugtathatta meg.
nak
látta,
országos
Azonban az országgylés
követelésüket
az
melyekben
határozatokat,
megegyezett,
a
felséghez
felküldeni,
jó-
rrindazon
elejtve,
a
ket s
tábla
azok
föl-
terjesztettek.
Az ország nádora május
1-én tartott
elegyes
ülésben szóval tudatta, hogy a felség ápril 29-én kiadott
kir.
végzése
által
megrendelte,
hogy
94
mindazon egyének,
országgylés
kik a legutolsó
óta perbe fogattak, s jelenleg a rajok kimondott
büntetés alatt vannak,
teljes
szabadságba helyez-
más
tessenek, s az eddig folyamatba inditott
perek a
megsznjenek. Örvendettek a
is
mint
jelentésnek,
hogy szenved
egyes
viseli
teljes
mérték
;
A
nélkül
annak
tehát,
nem tekintsemmiben el nem térhogy a
latuk mellett maradtak meg, s
vett jelentést
látták,
midn
hogy
felhozott alapos
rendek
mérték
s
azokban
s
okok sem voltak képesek a határozottan
:
fkije-
hogy a törvényhez szorosan ragaszpolgári szabadságuk sérelmeinek teljes
orvoslása
biztosítását a
jöv
az ország-
országgylés
váltottak,
megegyezését kivivni
lentették,
kodnak,
felett
javas-
huszonhárom
izenetük, melyeket a jelen és múlt
a polgári szabadság
s
a nemzet kép-
de ezt
tárgyalják, s rá íelirjanak, tovább is régi
gylés végnapjaiban
is,
ismét szabadok,
orvoslásnak
hették s kifejtett elveiktl hettek.
kk. és rr-ek
polgárok,
polgártársaik
a hazának visszaadattak
ily
kivívását
s
jövend bvebb
nemzet hazafiúi buzgóságának
országgylés
gondosságának
a
kötelesség megnyugtató érzetével adják
Emlékezetes tényeket jegyzett
föl
s
a
teljesített át.
a jelentés
magyar nyelvnek az országgylésen való térfoglalásáról. Már a királynak és királynénak
irója a
az országgylés
nevében üdvözlésére választott
95 bizottság kiküldésekor inditványoztatott a kk. és rr.
gylésében, a mit a frendek
hogy
bizottság
a
errl a nádor
felségeik
zölje.
hogy
kijelentették,
elfogadtak,
is
felségeiket magyarul üdvö-
értesülve,
által
azt elfogadják.
Századok
most üdvözölte legelébb a magyar törvényes jedelmét nemzeti nyelven, szintén
rekesztésekor
üdvözlések,
s
s az
országgylés
magyarul
óta fe-
be-
az
történtek
ezentúl bizonyosan a köztisztelke-
dések nyelve a magyar
lesz.
Késbb
a
követek
frendekkel együtt elhatározta, hogy a felirásokat csak magyar nyelven készitendik, s a
háza
a
nádort megkérték tésére,
a
ki
tetnie.
A
kk.
ezt is
kir.
hogy az a fennálló tárgyazza,
pontjai
iránt
terjesztetik
kir.
készült felira-
bele sztték, melyre azon
hogy a
a
válasz által kell elintéz-
kir.
vá-
felség e kivánatot elfogadta,
ezután minden országgylési
készül és
s igy
és rr-ek tehát sérelmeik és a
némely
lasz érkezett, s
és
felírás
eladások tukba
azt válaszolta,
megváltoztatását
törvénynek szokott
a felség elé terjesz-
ezeknek
föl.
felírás
magyarul
így hát ezentúl mind
mind Írásban nemzeti nyelvén szól kiés rályával a magyar is. Kérték ezenkívül a kk. s rr-ek feliratukban, hogy a felség kir. válaszait szóval,
leiratait is
magyar nyelven adja
ki,
s
miután a
nyelven alkotott törvények magyar szövege az eredeti és elhatározó, azok jö-
magyar és
latin
96
vben
magyarul
csak
tanács
helytartó közre, a
szerkesztessenek,
magyarul
körleveleit
udvari kancellária
kir.
is
a
kir„.
bocsássa
ugy
irjon,
a
magyar ezredeknél a vezényszavak magyarosittassanak, a magyar katonaságnál a magyar nyelv behozassék s egyedül magyar tisztek alkalmaztassanak,
a
magyar
diák helyett a
legyen
teles
a tanitási
tanintézetekben legyen,
megtanulni,
azt
nyelv a
minden honfi köszóval: kérték a
magyar nyelvnek országos nyelvvé tételét s az államszolgálat minden ágában a diák és német nyelv helyett a magyar nyelvnek behozatalát. Mindezekbl a legnagyobb rész teljesítetlenül maradt, de némelyeket a felség elfogadván, ezek a
már elbb
ismertetett Ví.
Ezek közül legfontosabb szágos kk. és
rr.-ek,
magyarul
egyedül
t.-
az,
cikkbe foglaltattak.
hogy mind az
mind a vármegyék szerkeszszék
helytartótanács ugy adja
ezentúl
felírásaikat,
ki körleveleit,
a
or-
a
magyar
magyar ezredek kormányai, az egyházi törvényhatóságok magyarul levelezzenek, s az anyakönyvek magyarul szerkeszteskamara,
udvari
senek oly
helyeken
szentbeszédek túl
a
is,
a hol a gyülekezethez a
nem magyarul
tartatnak, s ezen-
egyházi szónoknak, káplánnak
plébánosnak,
és segédnek olyak alkalmaztassanak, kik magyarul
tudnak
;
végre,
a mit a kk. és rr-ek különösen
hangsúlyoztak, hogy az országos pénztáraknál a
97
számadások magyarul készíttessenek. Ezek hasznos és nem csekély következés elölépések: de sok van még hátra, a mit nyelvünk ügyében tennünk kell. Azonban ott áll az már ma, a
honnan visszalépéstl haladás
a
bizonyos
félni
többé
mert
;
csakhamar szükségessé
nem
minden
lehet,
st
elrelépés
A
teszi a másikat.
mint
a múlt országgylésen az, hogy a törvény nyelve
magyra
magyar felírásokat úgy fognak következni nemsokára a magyar válaszok a közigazgatás minden ágából lassanként elmarad a diák nyelv, s minden polgárnál szükségessé válván a magyar nyelv tudása, képtelenség nélkül nem lehet jövre az iskolai tanítás nyelvét magyarrá nem változtatni. így halad az lépésrl-lépésre, a mit a nemzetnek a
....
lett
kivívta a
:
;
nem ismer
csüggedést
általános
közkívánata
Vajha a példa másban nos tanítással szolgálna a magyarnak
közszükséggé
Ers nek
az
is
tett.
hasz-
jogérzetrl tanúskodik a kk. és rr-ekujoncajánláskor
jesztés tartalma,
melyben
a felséghez tett fölter-
az európai nagyhatalmaknál s eszközölje
azok az emberiséget,
közben
kérték, járjon
ki,
népeik boldogságát
s
hogy önér-
dekeinket tekintve, a lefegyverzés átalános rendszerét fogadják
kevesbítvén,
el,
s
ezáltal
roppant hadseregeik számát népeiket
oly
békességgel
boldogítsák, melynek áldásait azok fentartásának Kossuth.
'
98
nem
—
Valóban szomorú midn a nemzetek egyhogy a ugy szólnak mást pusztitó harcai megszntek, ujabb csapás költsége
föl
emészti.
—
dúlja föl azon reményeket, miket a drága véren szerzett béke Ígérni látszott
pának
s ez
;
a csapás Euró-
a vészteljes védelmi rendszere, mely
az
nemzetet kény szerit béke idején
minden
pant seregeket tartani,
st
is
rop-
azokat gyakran növelni..
munka; kéz vonamunkás mennyi pedig mennyi er és el e védrendszer által a nemzet kézi iparátik egyik legfbb kincse a
A nemzetgazdaság
tól?
!
költség, a mit a megkevesedett
mennyi a
s
munkásernek
kell
elteremteni
katonaság
a
e teher Minden nemzet, a mely nyomasztó súlyát, minden hatalom nyögve viseli ezen kénytelenség jármát, s még sem menekülérzi
tartására?!
hetnek tle tan,
egyetértleg
s
megszüntetni
mint
a
azon
határozot-
könny
akarnák,
volna
mire csak
maguk
kényszeritik
e
védrendszer
soká
fenmarad, a
védelem
nak súlya
komolyan,
azt,
Ha
egymást.
népek
csak
pedig
;
eszközei
gyáva harcos,
nyomott
t
rendszere csak
e kérelmet intézni
agyon.
alatt kit
roskadnak
nehéz
Magyarország véd-
védelmez képviselinek azon fejedelemhez,
ki
katonaság
azt
is
kérték a fejedelemtl,
illett
a békét
népeinek biztosítani kétségkívül óhajtja ... és rr.-ek
le,
páncéljá-
A
kk.
hogy a
egy részét béke idején hasznos
köz-
99
munkákra használtatni engedje meg. Róma békében
építették castrumaikat,
kelt szép utaikat
ma
is
bámulatot
hires emléképületeiket. Miért
s
ne követhetnék katonáink a nagy példát
némileg súlyos testi
enyhitve
lenne
edzené,
kivált
s
hatású, viszonyaink közt
mindennapi
azon
nyomja, a katonák
nálunk lenne ez jó
kétszeresen
a hol oly sok a tenni való, annyi
a
Ezáltal
?
katonatartás
a
mely a népet
terhe,
erejét
légiói
foglalatosságoktól,
szükséges,
er
vonatik ezért
s
el
oly
kevés a munkás kéz. Mily haszonnal lehetne ezt közcélra
A
forditani!
kk.
kormány egyformán
relmüket, a nemzet és
ha
nem
sikere
—
vészit,
lesz.
bevégzdött
Ezzel
eladták ké-
és rr.-ek
—
mondja
a
Jelentés
eladások 1. pontja feletti tanácskozás, elkészült annak érdemében a felirás, s az országgylés 11 -ik hónapjában a felség elé ter-
irója
a
kir.
jesztetett.
Ez mutatja a mi országgyléseink rendkívül bonyolult ügy-tárgyalását s nehéz küzdelmeit, a
miknek
forrása a nemzet
egyszersmind
igazolja
országgylésének
a
számtalan kis
Erdély
sikertelenségét.
Ha
sérelmei; 1834-iki
a
nagy
anyaország országgylése sem tudott gyorsabban cselekedni, a miatt, hogy a követek házának két
hatalmas bécsi
ellenféllel:
német
a
magyar frendekkel
kormánynyal
kellett
és
folytonos
a és-
100
ers
harcot vívni
ellenzék
lyi
három egyenjogú nemzet
a
bevett vallás, a
kormányszék
kir.
függ
kormánytól
bécsi osztrák
tehát kilenc
lária,
képtelen
folytatni
gyzve, az ersb szerült
joga
szintén a
és
kancel-
erdélyi
szemben
volt,
eltt
s
négy
és
de ellentétes
jogosult,
és felfogású hatalmi tényezvel
harcot
hogy az erdé-
csodálhatni-e,
;
végre
érdek sikeres is
meghajolni
le-
kény-
!
És
most a
kir.
eladások
pontja, a
2-ik
katonaság élelmezése és elszállásolása került
nácskozása
gylés a népre nehezed sokszor akart e bajon kül.
Ma már
seritvé
ama
súlyos teher miatt és
segiteni,
beszállásolás miatt.
gondolat keserves lehet
munkáját
végezve,
hójába, melyet Ínséggel övéinek, nincs
Már
a szegény adózóra,
tartozik,
s
napi sú-
szalmás kuny-
hazatér
küzködve,
önmaga
épí-
abban egy zugoly, hová há-
nélkül vonulhasson
borgatás
nél-
lerótta mindazt, a mivel
az államnak s földesurának
tett
de foganat
elbirálhatlanná lett a teher s elke-
az egyenkénti
hogy miután kínteljesen lyos
ta-
Régóta panaszolt már az ország-
alá.
meg háznépével;
meri házában a beszállott katonának alkalmatlan jelenlététl
nem
A vadnak
menekedhetik.
bar-
madárnak fészke van, melytl ervel minden tolakodót de a magyar adózó nem ura még sajátjának is, házában nem
langja s a is
távol
tart
;
101 rendelkezik, az állani rítatlanul,
s
itt
t
hez
nem
ért,
haza
a közös
debb érzelmei sem
már
ezt
hábo-
öt
oly vendéget szállít hozzá, kit trni
kénytelen, oly vendéget, szülötte, kit
sem hagyja
az
gyakran idegen
ki
s ki
t
közös
nem
érti,
s
szeretetének
föld
a
ki-
szelí-
Mélyen
érezték
1836-iki kk. és rr.-ek, s a
frendek
kapcsolják.
hozzájárulásával országos választmányt neveztek ki
tárgyban
e
országgylésre
való
be
is
munkálkodásra;
ezen
az
munkáját, a kk. és
adta
a katonabeszállásolás és
élelmezés
mai
hogy módja
nem
nagyrészt
nem
törvé-
rr.-ek tárgyalták, s kijelentették a felség eltt,
igazságos
nyesek
;
terhei
s
kijelentették óhajukat,
hogy a házankénti sznjék meg,
beszállásolás és súlyos élelmezés
mindezekrl a
gondoskodjék élelmezze
ket
és épitsen
katonai
kincstár:
katonai laktanyákat
a kk. és rr.-ek készek a kincstárnak
kárpótolta-
tása iránt egyezkedésbe bocsátkozni.
Az
jesztetett,
nem
elkészült
igy
de a válasz
orvosolta
neveztek
a
ki
meg. Ill-ik
felirás
nem Ezért
a
fölséghez fölter-
volt kielégít s a bajt
ujabb
választmányt
törvénycikkben, utasítva, hogy
a katonai kincstárral a terhek enyhítése
laktanyák a
építése
nádornak
iránt egyezkedjék,
mutassa
be,
hogy
s
katonai
munkálatát
az sajtó
utján
nyilvánossá tétetvén, iránta a legközelebbi ország-
gylésen
végleges határozat hozathassék.
A
kk.
102
panaszoltak
és rr-ek is,
a katonai kihágások miatt
melyek békés polgárok önkényes súlyos terhét
még keserbbé
teszik,
s
kívánták törvény
által
gátlását és megszüntetését. Elkészítették azt, terjesztették a felséghez, de válasz rá
tárgy
s igy e
munkálat
nem
majd a katonai
csak
tárgyalásakor
lesz
fel-
érkezett,
élelmezési
tanácskozás
alá
eladások
3-ik
vehet. Érdekes a Jelentés-nek a pontjára, a
Dunának
kir.
egyéb hajózható folyóknak
s
szabályozására vonatkozó tanácskozásokat érint része.
A
kk.
örömmel fogadták azt, mert már a múlt országvele de e munkát óriásinak
és rr-ek
ez az ország közóhajtása, s
gylés
foglalkozott
látták,
olyannak, mely a nemzet összes erejének
;
eszközölhet
megfeszítésével lesz
mény,
;
kisebb kezde-
lenne, mely a nemzet áldozatkészségét haszon nélkül kifárasztja továbbá olyannak, melyhez a nemzet kell áldozatát csak ugy lesz hajlandó meghozni, ha a
csak erpazarlás
foltozás
tárgyat és a
célt,
közöket, melyeket
mire áldozata felhasználni
kéretik,
az eredményt, a mely remélhet
—
egész
jedésében ismeri. Bizottság kiküldését,
kormány rendelkezése határozták felséget,
segíteni
tehát
hogy rendelje
el,
azt el,
alatt s
az esz-
szándékoznak, és
s
lev adatok
kiter-
azzal a közlését,
feliratukban megkérlek a
eljárásában a kormány által
azon
meghagyással, hogy
103
jöv
munkálatát a
országgylésre adja
be,
hogy
az akkor múlhatatlanul tanácskozás alá vétethessék.
Ezután a reform-törvényekre tés.
Legelébb
múltját
kereskedelmi
hitelügyi és
s
tér rá
a Jelen-
váltótörvények megalkotásának
a
fontosságát
hogy még 1790-ben választmány kidolgozására. Már fél század múlt volt kiküldve úgymond els felét véres harcok el azóta
ismerteti
érinti,
;
—
—
foglalták
hazánkban
béke áldásai között
a
kezdett a szorgalom és
ébredezni
is
munkásság
késbb
de
el,
akadályokkal
küzdésre
kényszerült
ösztöne, a városok nevekedni, kalmárok, kereske-
dk,
iparosok és gondos mezei gazdák szaporodni
kezdettek, a
polgári tevékenység
ága
ismeretlen
mvelkre
talált
számos ezeltt ;
uj
jövedelmi
források nyíltak meg, a mik szaporitották a szük-
ségeket
és
kényelmet
módjait. Ezek érlelték
méjét,
s
a
mostani
mint azok fedezési
ugy,
meg
a váltótörvények esz-
országgylés
valósitotta.
Ezeknek hatása nagy, következményei jótékonyak lesznek: emelik a hitelt, a forgalmi és munkás-
ert
s
életet
adnak a kereskedésnek,
a forgalomnak.
De ehhez id
kell s a
uj
ösztönt
munkában
kitrni tudás. Kereskedést és szorgalmat törvény
nem
teremt,
a többit az fejti
csak az akadályokat háritja
ez
id
s
a
nemzet
ereje és
el,
gondossága
ki.
Gyakorlati érvekkel magyarázza a Jelentés az
104
csdtörvény kérdé-
adósságok betáblázását és a
kedvez
melynek
sét,
megszilárdulását
A
meghonosodását. hitel
mondja,
oly
s
magyar
bankot a
nemzeti
kereskedés
és
hitel
takarékosság szellemének
a
s
várja a
hatásától
felvirágzása
f
eszközének
hasznosnak és szükségesnek,
min
a váltótörvény, a mi nélkül ezek jótékony hatása is
E
sokkal csekélyebb lesz.
szerint
ennek mielbbi
létrehozására az országgylés választmányt bizott
hogy
meg,
készítsen, a
mi
mint a nemzet kívánságát a
fel-
elkészülvén
:
ezt
De
ség elé terjesztette. és így
munka. nemzet
Ezért
kereskedésünk
szívlelend
Vajha
földre talált
a
mikor
tán ez fája
;
s
mert a
Ezek
lehet.
miket
a
mintegy
a
ma
is
haza bölcse
nemzet
a
meg-
lelkére
nemes eszme-mag termékeny volna De tán nem messze az id, a
!
sok
mint,
is
és
hogy a
véli,
buzgósággal felfogja,
nem
ezeltt
id
szabad, s független világ-
igazságok,
félszázaddal
érkezett
fordított
minden módot megpróbáljon
kereskedésünk soha
kötött.
a rá
nem
jövre szükségesnek
tárgyat ujabb
létesítésére
nélkül
arra válasz
maradt
sikertelen
e
tervet
felállításáról
egyéb
h
óhaja és jóslata,
valósítására
teljesül,
a
nemzet
élet-
megtermi az arra hivatott embert
A kamatok biztosítását ri-ek,
de
illet
a
kamatjának törvényt
felség
azt
is
nem
a
hitelez javára
alkottak a kk.
fogadta
el,
és
s igy
105
megvalósítniok
nem
Azonban
lehetett.
perek iránt hozott törvény e hiányon
a szóbeli is
némileg
segit.
Nagy fontosságú a közigazság országgylési
az
csak a
hordozását
költségek
nemesség kötelességévé
és közteher-
törvény, mely
azon
tekintetében hozott
viselés
De még nagyobb
tette.
közti viszony szabá-
a földesurak és jobbágyok
lyozásáról 1836-ban hozott törvények némely pont-
jainak
szabadelv
szítése.
Ilyen az örök váltság iránt hozott pótló
törvény (1840. VII. és
irányban
t.
4.
c.
pótlása
§),
és kiegé-
hogy a földesúr által megha-
jobbágy közti szabad egyezség
tározandó bizonyos akár
általános összeg fizetésével,
akár
jobbágyok,
egyes
sukat (az
hatóság
uri
községek
szolgálataikat és adózá-
tartozásukat,
földesúri
egész
sértetlen
hagyatván)
tö-
idkre megválthassák, az ekként szerzdések az 1836. VIII. t. c. 3-dik
kéletesen és örök készült
§-ában elszámlált eseteken
tetbl
gyanánt úrbéri
összeg
lefizetett
teher
jogát
kivül
bontathassanak,
természet
azon senki
ne
fel
volt.
nem
bármely s
törvény eltt teljesen
legyen,
milyen
Nem
kényszeri
sérti,
tekin-
a megváltás
nem
a megváltott
t
e törvény,
korlátoz törvényes
szabadságot, de szelid szavának hatalmas erejével
lerontja
azt a válaszfalat, melyet a
szabadság között
nép és
káros elítéletek alapján emelt
106 vala a hajdankor lesz
hibás
szorgalomnak két nagy
A
bizonyosak.
gyok és
erej rugója van: szabadság hatalmas
két
hon
varázs-er
két
Azon
mostani
a
tott
els
tulajdon
tosan
tulajdonnal biró e
haza;
becsben
mert
a
nem
és tulajdon.
a szabadság és
tette le
s
ez alapon biz-
hazánk szebb jövje.
A
szabad polgárok számát neveli csak
pedig
törvény;
s
er
az örök váltságról alko-
törvényhozás,
alapját
két
és törvényhez,
szabadság
:
emelkedni
fog
Csak
Ez a
ert
polgárnak
a
honhoz
melyet
törvény,
és tulajdon!
védelmében.
népet
a
biztosan
a
ez
ad
ösztön
a
lelkesedést köti
Hatása lassú
felfogása.
de biztosabb, s következményei na-
talán,
ezek által lesz
ers
a
szabadság többekkel megosztva erejében nyer
vészit,
s
biztosságá-
ban növekedik. Társa ez üdvös
intézkedésnek a jobbágyok
örökösödésérl hozott átalános törvény, az eddigi
különböz,
s
hely és viszonyok szerint változó
szokások helyett, mely a haza e hasznos
osztá-
lyának vagyoni ügyét halál esetére az igazság és
méltányosság alapján állandóul és a nyugtatására intézi
mezrendrségi,
vallási
—
s
meg-
el.
Fontosak voltak a
felek
—
bár kisebb mérvben
—
a vizekrl és csatornákról, a
különösen a gör.
nem
egyesült vallás
sérelmekrl, a Részek visszacsatolásáról, az uni-
107
tárius vallás bevétetésérl hozott törvényjavasla-
melyekbe mindkét ház beleegyezett, csak az unitáriusok bevétele halasztatott el a Részek tett-
tok,
leges visszakapcsolása alkalmára.
Nagy érdek
a
Jelentés-nels.
a pesti nemzeti
szinház felállítását és állandó megalapítását illet Ez, egyeseknek az
része.
tán
tett
nem
ajándékából
XL.
1836-iki
levén valósitható
forintot adtak
ország rr-dei 450.000
foly-
c.
t.
A
leges megalapítására és fentartására.
:
az
annak végvégrehajtás
és felügyelés egy állandó országos választmányra bizatott s az a törvényben világosan kimondatott.
A
rr-ek
és
kk.
jelent
ványból
bizonyosak
arról
—
tett
követek a cél
hogy a
érhet.
lesz
el
—
mondják a
országos alapít-
Azonban
azt
is
hogj idvel a nemzetiség fejldése s Pest város buzgósága nem fogják trni, hogy a magyar szinház az idegen német mellett a magyar haza
hiszik,
mintegy
fvárosában mint hatóság
s
a
zsellérkedjék,
magyar nemzet
s
a
nem
fogja mindig önkebelében az idegent a
zeti
felett
Ez
pártolni.
káros
város
erteljes tagja,
és
nem-
igazságtalan
lenne, mert Pest város tulajdona fennálló színhá-
zára nézve sérthetetlen; de ha önérzésük, nyelv és nemzetiség iránti buzgóság egykor még arra vezetni képesek
a nemzet melynek
k
lennének, hogy e tulajdont használják, azon nemzetére,
nem
javára
alkotó részei, s mely Pestet emelni,
108
kifejldését
mindenkor
verk a
fontosságát
s
lelkesen törekedett
emelésére
közérdekeink
ség csak
ellen
még
de
a
lakosok
összesége
nemzet soha nem
már ma mind
ez
!
mely
a
gátot vet a nemzeti-
is
ott
marad,
Hála Istennek
le-
legszentebb
mert
fordították;
kifejldésének,
nép
akkor jövre
használtak,
fváros
a
:
nevelni
is
akkor ugyanazon ert, melyet
kilátásaink,
fváros
honban
áldozattal
lehet.
beteljesedett.
Budapest polgársága méltónak bizonyitotta magát a nemzet és ország rokonszenvére. A fváros rájuk, s
k
az ifjú
erben
folyvást
emelked
szép
fvárosukra büszke örömmel tekinthetnek.
Örömmel formok terén
fogadta b.
Vécsey Miklós és
vezérlete alatt a által
összekötése
tott t.-cikket,
hid
építését
nyainak t.-cikkeket
Dunának
b.
Sima György
és Tiszának csatorna
végett alakult társulatról alko-
Buda-Pest közt a Dunán illet,
kisajátitás ;
az ország az anyagi re-
nem
át állandó
mint
szintén a vasutak irá-
által
biztosításáról
különben
alkotott
téren a m.
szellemi
tudom. Akadémia, magyar Ludovika katonai Aka-
démia és Nemzeti Múzeum érdekében alapítványok becikkelyezését, végre az
tett
ujabb
izraeliták-
nak polgári helyzete javításáról hozott törvényt. Az utókor kiváló figyelmét érdemli meg az
adómegajánlás kérdésének önérzetes és a nemzethez méltó komoly
tárgyalása.
A
kk.
és rr-ek
109
azt,
s
k
hogy
eladták,
csak egy évre ajánlták
meg
mivel az országgylés egy év és egy
hó-
nap múlva
hivatott
engedelme nélkül törvényesnek adót
kell
igy fogta
is
tekintette,
is
a törvény
ismerhetik, mert nekik az
megszntnek
Ezt az orsszággyülés
magáénak
adó
az
rovatott ki s vétetett fel; ezt
nem
el
hónapra
e
egybe,
s
tekinteniök.
fel,
a sérelmet
az országgylésrl
fel-
küldött felírásukban a törvény rendeletéhez ragasz-
kodva, jövre tettek.
eljárás
ellen
ünnepélyes óvást
De azon egy hónapi adó beszámításának
nem
kérdésébe is
ily
eladta,
sáig az adó
A
bocsátkoztak.
követek háza azt
hogy a legsulyosb sérelmek orvoslámegajánlásába nem bocsátkoznak;
de a többség azt
nem
fogadta
el,
s
az adó meg-
igérésének és a föltételek részleteinek tárgyalásá-
ba bele
bocsátkozott.
így a felség
nagyobb összeget 1840. május az orsszággyülés
2-tól
bezárása napjául
1843. évi május 2-ig oly világos lotta
meg,
tettleg
tése és
meg
hogy
nem
ha az
orvoslásának
elfogadott, a
teljes kii
föltétellel
aján-
az orsszággyülés
azonnal teljesen megsznjék.
onnan a sérelmek mellzésével, nagyobb adó-
terjesztetvén
összeget kivánó
(mely akkor volt kitzve)
tartatnék, az adó tovább fize-
beszedése
Ez a felséghez
nap
által kívánt
:
leirat érkezett, a
nagyobb adóösszeg a
nézete ellenére megszavaztatott,
s
mit a többség zalai
követek
az adó
1840.
110
május
13-tól (a mikorra az
hív ása
határozva),
volt
országgylés 1843.
egybe-
májusáig
évi
tüzetett ki.
Szintoly fontos tárgy volt az orsszággyülési
—
hirlap létesítését illet
mirl
a
indítvány,
melyben
még 1836-ban
törvényjavaslat
tett
—
készült,
is
azoknak elleges vizsgálat nélkül kiad-
hatását határozták, s egyszersmind a szerkesztk ellen
—
ha
—
hibáznának
célszer
A frendek nem
rendeltelett.
fogadták
szándék sikertelen maradt. Ez tehát ism4t
fölvették e
tárgyat,
belenyugvásra;
fölkérték
nem
fogadták,
nek egész
meg de
nézetöket,
A
vélték.
határozatuktól.
e célra
kk.
kijelentették,
hogy a
nem
azt a
alapul,
igy
is
elle-
semmikép
a tárgyat a sajtókérdés-
kk.
leend és
rr.
felvételére uta-
azonban nem
törekedni, ismét kifejezték
a frendek
A
s
a frendeket
azok most
de
kiterjedésében
sitandónak
szntek
hanem
el,
országgylésen s
nezték, s a vizsgálat nélküli lap eszméjét el
büntetés
és
most sem rr.
megelz
újból
állottak el
meg
újból
vizsgálat törvényen
kormány csak a nemzet hozzá-
járulása nélkül, annak jogai sérelmével hozta ber azért
k azt megegyezésökkel nem törvényesithetik.
És igy voltak.
e
semmit kivinni képesek nem vannak ugyan gyzdve, hogy a
tárgyban
Meg
nemzet legnagyobb szükségeinek egyike, hirlapok létesítése.
ily
szabad
Más alkotmányos nemzetekné
111
a szabad sajtó nek,
midn
minden tárgyat
vitatásai
abban a
mikor tanácskozás
törvényhozás
alá
kifejte-
határoz, s
a kérdésnek
kerül,
már
minden oldala ismeretes, a nemzet képviseli tudják a nemzet véleményét és közszükségét, s vég-
ahhoz
zéseiket
nem
A
szabják.
lehet félni,
hol ez igy van, ott
hogy valamely eszme
elragadó
küls fénye veszélyeztesse a nemzeti érdekeket mert a szabad sajtó megvitatja s
valóságban tünteti
s
a közvélemény
A kormány
azáltal
ott igaz
annak ép a szabad adhat irányt.
De
törvényhozás
nem
nézetét.
felfogása
nem
tisztul
ügyében nem sajtó
nem
szabad vezetése
által
Minden utasitja
törvényhatóság követeit,
a
maga
kormány
munkáját ezekhez nem irányoz-
Innen a sok csalódás, rósz biztosan
lehet.
a nemzet
kormány egyoldalú
számítás, az
választásában az ingadozás,
eszközök
a mi mellett a czél
midn
és
nemzet fejldésének
hatja.
a
kormány
ismeri a másik szüksé-
lépteit,
sokban káros
ersödik.
mert
haladó
ez
és
félhet,
kisérheti figyelemmel a
irány és
a külst,
bizonyosan a közvéle-
tudja
szerint
s
lefejti
a hol ez nincs, a
ményt, egyik vidék geit és
s
mi van bell, mi a való,
fel,
el
nem érhet,
Ne gondolja
ismerni
kezdi
senki,
és
hogy
szükségeit, a
fejtegetésekkel irányt
adhasson
a közvéleménynek; mert mihelyt az ellen szólni tiltva
van,
s
az ellenkez
vélemény
kifejezése-
112
még ha
gátoltatik,
támad s
az
emberekben a
is,
az
a hol
fojtja el
cél
nem
mivel a valót tisztán
ott
gyanú
tisztasága
iránt;
nem
sejtett kifakadásait
rémet látnak közvéleményt
a
hanem annak
st
várt,
is
látják,
Nem
nincs.
az elzetes vizsgálat,
tulását gátolja, s
az,
legigazságosabb
gyakran
keserbbekké
tisz-
nem
is
zavaróbbakká
s
teszi.
Ki
emelnem
kell
a népnevelés érdekében
még s
a városoknak
gylési joggal felruházásai
lel
eljárását.
gylés végén
A
kk.
tárgyában
magasb
hazafias és az állam
az országgylésnek
és rr-ek
ország-
tanusitott
érdekeinek megfe-
már
a múlt ország-
érezték a népnevelés
szükségét s
választmányt akartak kinevezni, de a felség
meg
egyezett utolsó
benne,
hanem
azt válaszolta
napokban, hogy fejedelmi
gondoskodni
fog
azon
nem az
szerint
tiszte
intézeteknek, a miket a
kk és rr-ek utóbbi felírásukban javasoltak, a kö-
rülmények szerint lehetséges vényre
A
a
tehát
felség
Tör-
felállításáról.
szerint
szükség
nincs.
kk és rr-ek fájdalmasan vették ezt; mert
voltak arról
gyzdve, hogy
ügyelése a nemzetnek
ebben
korlátolni
azt,
a nevelésnek a
meg fel-
legszentebb joga, s hogy annyi, mint
a
polgárok
atyai jogát megszorítani, öregbedett e fájdalom,
midn
hogy a múlt országgyléstl fogva év alatt e tárgyban a kormány részérl
látták,
lefolyt 3
113
semmi sem gylésen
reményének
nehogy ez országelmunkálatokban és javaslat-
Ugyanezért,
az
is
mi a nemzet
a
történt,
megfelelt volna.
készítésben gátul ne legyen valamely
egy
választmányt
kerületi
neveztek
kir. ki,
válasz, azt e
s
tárgynak kidolgozásával megbízták; de az a szin-
nem szenved
tén halasztást
munkálatát
ben
készítette
sem
el,
ismer
e
törvény
Addig
is
által
meg
mert minden
tunk, a
hogy a
jöv nem
fölvegye,
igyekezzék.
és
egyes polgá-
mindent, a mi
hatalmukban
a
áldozat,
hazának és
abban a mit
s
eszközölni
is
mit e célra
emberiségnek
fordí-
oltárára
Nevelni a népet oktatással,
letéve.
alá
csüggedést
azért,
ismét
pedig a közhatóságok
rok tegyenek ;
Szükség
végére
tanácskozás
kerületi
tárgyat
szilárdsággal
lehet,
országgylés
az
az
s igy
vétethetett.
országgylés
áll
csak
köztárgyak özöné-
van
intéssel, cél-
szer
törvényekkel, ez a legnemesb feladat, mely
kifejti
a nemzet erejét, virágzásra emeli a hazát,
biztosítja törvényeink szentségét,
jobbakká és boldogabbakká
A városoknak
s
az embereket
teszi.
a törvényhozásban való
vazatadás ismét fokozott érdekldést
országgylésen. Magok a városi telték a politikai jogot.
tak tle, s
míg az ie 9SUth.
nem
A
sza-
az
keltett
küldöttek köve-
kk és rr-ek tartózkod-
voltak hajlandók megadni addig,
eddigi városi választás és utasítás
fenn8
114 áll.
Db hogy
egy választmány kiküldése
telelett kir.
megsznjék, indítvány
ez akadály
bels
városok
mely a
iránt,
országgylési
viszonyairól s
helyzetüknek miképen rendezésérl és javitásáról
még
ez
országgylésen kimerít véleményt adjon. ekkor
Ezt a többség
városok követei közül
Utóbb azonban azt,
s
nem
gylésben
ekkor többséget nyervén
lasztmányt azonnal kiküldöttek az
országgylés végéhez
meg nem
st
el,
többen szólottak
is
kerületi
fogadta
a
kir.
ellene.
megújították
egy kerületi vá-
:
de az, minthogy
;
munkáját
közeledett,
kezdhette. Ezért országgylési választ-
mányt neveztek ki, mely a jöv országgylésre kész munkát terjeszszen elé, a mit az mindjárt vegyen tárgyalás hez
akarták
Ezt a kk és rr-ek a felség-
de a frendek nem késbb azonban némi módosítás
fölterjeszteni,
egyeztek bele tétetvén
alá.
;
megegyeztek,
rajta,
nem
érkezett.
tént,
pedig mindenki átlátta,
de
rá
kir.
így e tárgyban ellépés
mulasztásunk
válasz
nem
tör-
hogy az halasztha-
már sok
tatlan.
Eddigi
pzült s
azok keser következéseit naponként job-
ban
érzi
a haza.
is
Más nemzeteknél
roszat
a városokban
fejldött legelébb a mélyebb alapra fektetett polgári
szabadság
meg hajdan lom
az erszakszülte
láncait,
nek bölcsi,
s
a
Városok
tiszta felfogása.
igazságtalan
a szorgalomnak
szabadságnak
s
és
törték 1
ata-
mveltség-
nemzetiségnek
L15
nem
támaszai a városok voltak. És ha ez nálunk
egészen
történt,
így
nemzetiségnek és polgári désére
kifejl-
voltak jótékony hálás-
leginkább a törvényhozásnak
azt
sal,
épen a
nem
városaink
kir.
hazánkban
szabadságnak
ha
és
százados
mulasztása és gyakran isméiéit hibái okozták.
E tolni.
hibákat jóvá kell tenni, a hiányokat
A
tásának helyrehozását
pó-
mert ez századok mulasz-
feladat nehéz,
de hozzá
jelenti,
fogni,
kell
mert válponton állunk már.
Még hatalmunkban
van a városokat bizalom és
szeretet,
igazság és
méltányosság szorosb kötelékeivel a nemzeti sza
badság közérdekéhez fzni áll
célszer törvények
mely
ert,
erkölcsi
általuk a hazát
siker,
s
által kifejteni
egyedül
annál
ezt,
lélekben idegenek
még
náltatni.
ellenünk
De
viselivel,
nállásától
yárosok
minél
biztos
a
s
hanem
szhben
és
maradnak hozzánk, st id-
is
érdekeink ellen fognak hasz-
a polgárok
nem
a városok
tiszt-
összességével
kell
községeknek
független
lehet biztosan remélnünk,
hogy azt
:
mert
a
szabadon és tisztán a haza javára s
De
kevésbé
tekintettünk,
szavazatjoyot
e
megosztanunk
nálni,
és
azokat
képes
annál inkább félhetünk, hogy azok, kiket
századokig idegeneknek
vel
beunök azon
virágzásra emelni.
is
inkább halasztjuk
még hatalmunkban
;
mindazon
köz tekintetek,
politikai fontosságára
fogják has/
melyek a
ki
.
nézve fenforognafc, 8*
Gll
nem s
hanem
a tisztviselkrl,
az egész városról
a város polgárainak egyesülésérl állanak. Ezt
a független állású
vény
állal
tése,
a kamarától való
s
csak
a kérdéshez
\
megszünteEzért
s
azt azonnal tárgyalni
a
hozzá
kezdetén
munkálat
kerületi választmányt kiküldeni, latát beadja,
cél-
kiterjesz-
eszközölni.
mindjárt
fogni,
királyi vá-
álasztás
függésnek
biztosan
jöv országgylésnek
a
közigazgatásának
s
elrendezése, a szabad
tése fogják
kell
pedig
azt
rosok be's viszonyainak
szer
rendet kell tehát tör-
polgári
létrehozni;
dolgozására
ha az munkákell.
így re-
mélhet, hogy az igazság és méltányosság alapián
el
fog intéztethetni.
Nagy tanúság fekszik a Jelentés befejez réhol Deák Ferenc bölcsesége néha megható, máskor az érzelmek melegsége által szében, a
elragadó, mindig kifejezési
erben
egyformán érdekes alakban és nyilatkozik.
—
—
országigy szól íme t. kk és rr-ek gylésünk folyama fbb vonásaiban. Mennyire feleltek meg feladatuknak a nemzet képviseli, a !
jöv
mutatja meg. Voltak célszer intézkedések,
mel)ek a fejldést elmozdítják; sok a teend, pedig az
de
még
igen
elhaladást sok akadály
gátolja.
Egyik
akadálya
nálunk a szabad
kifejlésének a feudalizmus volt,
tulajdon
melyet a közép-
117
él
harcokban
'kornak
Hazánkba
is
lovagszelleme
áthatott a külföld példája,
hanem
jesen kifejtett fedualizmus,
okozott.
nem
a
tel-
a szabad tu-
lajdon eszméjébl támadt egy annál rosszabb
károsabb
mely
vegyülék,
külsjével
s
szabad
a
tulajdonnak szinét fentartotta. de valóságát megsemmisítette.
E vegyülék
siség
az
nemzetek jókor lerázták a feudalizmus de hazánk az siség súlyos jármát <
A
iseli.
azt hitte a
külszinért
csak képzeletben volt ugy,
örökös per forrása,
még most
dúlta
azt,
magyar nemes, ez
igy is terüh inkább
értékétl megfosztotta.
azt s
s
is
a legnagyobb birtoki bi-
s
mely
zonytalanság,
Mégis pártolták az
bilincseit,
vagyonának szabad tulajdonosa, pedig
hogy s
Más
volt.
büszkék voltak
rá,
pedig
a nemesi birtok biztonságát, ugy,
fel
család,
mely kétkedés
nélkül elmondhassa, hogy javaihoz
másnak semmi
hogy
alig
van vagyonos
törvényes joga
nyessé
törvényeinket
rést nyitván
és
eszme
oly
kezd a nemzet, vát;
soká s
gyökerében
tette
szövevéezer
perfolyamunkat,
igazságnak
az
haladásunkban. Bámulni ez
siség
Az
nincs.
Ez gátol hogy tudta magát
elfedésére.
lehet,
De már ébredni id komolyan int sza-
fentartani.
érti
az
rázták
meg
az siségét azok,
s biztos a remik ez országgylésen mény, hogy a hajdankornak szomorú hagyomány-
történtek,
.kép
ránk
szállott
elítéleteit
e
részben
is
le-
811
gyzi f
nemzet
a
valóságos
érdekeinek tisztább"
lfogása.
Haladá-unk másik súlyos akadálya, hogy a
nem-nemesek ingatlan neme c i javakat tulajdonjoggal nem bírhatnak. A nemesi rend önmagát bünteti ez által, mert javainak becse sokkal na-
gyobb
ha nem-nemes
volna,
nem
birtokából
ki
nézve
mert minden
is,
honfitársait
De káros
zárná.
annak hazára
a
megszorítás a szor-
ily
galomnak és köziparkodásnak szabad kifejldését, nehezíti. Azonban e tárgyra nézve i- önérdekünk sürget az
által
id; mert ha semmit nem teszünk
a nemesi javak értéke emelésére,
midn
a
biz-
megszerezhet polgári és jobbágyi birtok becse mindinkább nevekedik, mi tosabb,
hátra
s
maraclunk
meg
tleg
bárki
fog
által
;
s
javaink való értéke éiezhe
A
csökkenni.
haladás c két
alcadálja megszüntetésére legyen
jöv
az srégi jogegyenltlenség
megegyezen
megsznik,
kebellel
s
ha
a tör-
igaz láppal
szabályozlatnak, akkor nyugodtabb
tekinthetünk
hazánk jövjébe; mert az
és közvélemény ki fogják
hátra
lesz,
fej leni, a mi még minden osztálynak érdekei egy ma-
gasabb közérdekben fognak sült erejében függetlenségére lesz
terhei
f
gondja a
törvényhozásnak. S ha ez megtörténik,
vényhatóságok beligazgatásai,
id
els
a nemzet.
egyesittetni,
nézve
is
s
egye-
biztosabb'
119
Nehéz a haladás pályája, mert ezer ellenkez érdekkel kell küzdeni, melyek hogy önmagukat
mmden
védjék,
lépést a polgári alkotmány
forgatására irányzottnak kiáltanak
minden
mert
a nemzet
törvényhozásnak
fkép
látszólag
midn
függ.
is,
A
jelen szükségeit kell
De legyen figyelmes
tekintetbe venni.
hogy a
is,
de fontos
;
nemzet jövje
lépéstl a
fel-
arra
az alkotott törvények a jelen!
jövend
a
kielégítik,
kifejldését
ne
kössék meg, vagy annak helytelen irányt ne ad-
Nemzetünk
janak.
ami
dás pályájáre. Csekély,
eddig történt, és csak
már
a törvény hiányait
téve,
hala-
el^ nehéz lépés már meg
gyönge kezdet, de az
van
már a békés
fellépett
is
molyan akarjuk azokat
pótolni, s
ismerjük,
ko-
javunkra meg-
a mit rosznak és károsnak tapasztalEz tunk. érzés és ez ösztön létrehozzák majd az változtatni,
ert,
mely
jónak
a
Korunknak nak,
annyi
az
s
között virágzásra vérrel vivtak
munkra. a
A
sértett
az ép
rétl arra
oly félve,
ki
ki,
e
uj
életet adni a
nem-
szorgalom-
vásárlott béke áldásai
véren
emelni a hazát, melyet seinks
seink vére felzúdult
gyáva, mint a
ki
hona védelmére volt.
A
ki
tartott fenn szá-
nem
kötelességet
önérdek
szükség
szükséges.
felkölteni a
kötelessége
szent
szunyadó ereje i,
zet
eszközlésére
teljesiti,
mert
zajától visszaijed,
az ellenség fegyveföl
nem
kelt,
mikor
kifejldésére minden
120 áldozattól
a
kényszerítve
tespedésnek
vagy
s
többet
nem
álma
lassú
mert a
;
halál,
nemzetet
a
teszi
mint a
tesz,
törvény kényszeri
életöl
semmivé
kevéssé szereti
oly
ép
honvédelmi kötelességét csak
ki
teljesiti,
mire hatalom
inkább
az
irtódzik,
mint
hónát,
s
és
még
annak
függetlenségét, mint a fegyveres ellenség dúlása.
A
országnak eldarabolt ereje ismét össze-
feldúlt
állhat,
id
s
törheti
az
kialudt nemzeti
nem
körülmények kedvezésével meg-
és
ellenség hatalmát, de a tespedésben
ert semmi hatalom többé
vissza
hozza.
A vélemények különbsége haladási kérdések felett s ebbl származott eszmesurlódások nem ölik el a haladás ösztönét, st annak uj ert adnak; csak gylölség és
üldözés ne párosuljon
mert
akkor a vélemények szabadsága van elnyomva, mely nélkül nincs szabad tanácskozás. Alkotmányos nemzeteknél, hol csak a azokkal,
többség
midn
kifejtett
nem marad, hanyagság,
tesznek.
csak
eszméket
kitürni
csüggedés,
az
ki
biztos,
okoknak
tudás
ki,
s
kisérje.
gyz ez
el
De a
ingatagság
azon súlyos
kifejldést
lehetetlenné
minden
melyek
A
akkor
lépés
igazságnak hatalma vivja
ereje s az
átkok,
minden
határoz,
a
az elkezdett
munkában már
kifáradt
s
ezentúl henyén akar vesztegelni, nézzen elre,
s
ha
látni fogja,
mennyi még a teend, hanyag-
121
sága múlni kal
azon
fog.
A
készül.
vagy nem
ki
lépett tiszta szándék-
melyet
pályára,
hamar
oly
mert erejét
csügged,
teendk nagy tömegéhez mérve, nem hogy
érhessünk,
célt
hogy
a
i
ernket a
s
lát
reményt
az tekintsen vissza a leg-
közelebb lefolyt 25 évre, haladtunk,
elhagyi
hogy mégis
látni fogja,
gyengébb
er
csügged, sikerrel munkálkodhatik
;
ha nem
is,
gondolja meg,
mienk a kezdés nehéz munkája és egy
hogy a
ember élete csak egy óra a nemzet életében, de minden lépés könnyebbé teszi a következt, s minden óra kevesíti a teendket. Az ingatag és változékony pedig figyelmezzen a világ tapasztalásának a történeti évkönyvekben
hogy
sára,
er,
elpazarlott
hogy a
mely
más nem
célt
melynek
tudás,
azon
leirt
az ingatag és változékony célt
soha nem
biztosítja,
minden
csak
érhet
mint a
bukásnál
tanítá-
er
és
kitürni-
jelszava:
„Csak újra és ismét újra!* Eddig a
kozásának
s
melyekben ismerete
s
Jelentés,
államférfiúi bölcseségének gyöngyei,
Magyarország
az
múltjának
tökéletes
újjászületésének gyakorlati terve, nagy
körvonala és elképe
ugy
Deák Ferenc mély gondol-
anyagi,
él.
Eltte világosan
állottak
mint a szellemi téren azok a
szükségek és reformok, melyeket az ország régi alkotmányos intézményeihez kapcsolva s azokat részint
kifejtve,
részint
korszervé
átalakítva,
a
122
haza
virágzásba lesz indítható,
uj
közössé
jogegyenlsége dogság
mint
gosabban
közbol-
jóllét és
jöv
fejldése
gyakorla-
kigondolva és megfogalmazva,
volt
könyvben. Senki egyszerbben,
kis
e
a szabadság
Magyarország nemzeti
lesz.
és alkotmányos élete s
nem
magán
a
által
biztosítható
tiabban
s
és megszilárdítása, a honpolgárok
tétele
meggyzbben
és
vilá-
egy valódi magyar
politika irányát, valósítása eszközeit és föltételeit
nem
formulázta, mint
itt
formulázva van. A nem-
zet jellemével, intézményeinek természetével
formában nyezit,
meg elhaladásának fbb
állapítja
ers
állását,
s
kijelöli
megmondja: melyik? mily
a létesülhetés
vben
té-
logikával, biztos számítással sorozza
bizonyos egymásutánba a teendket,
mai
egyez
mily
kilátásaival
lesz
azok
alapon,
a közel jö-
tovább fejtend?
Mint
látjuk,
Deák Ferenc
ki'zi az ideált,
magasan lobogtatja a nemzeti óhajok zászlaját, minden kérdésnél felállítja a legmagasabb mértéket,
buzdítja a
egyesült
lelkes
nem
7
etet
határozott akaratra
cselekvésre,
reményteljes munkára serkent.
s-
kitartóbb trésre s Ellentéte
Kossuth
Lajos.*
* „Höke Magyarország ujabbkori történelme Ferenc, nagyeleméri plébános 1893" nyomán.
;
kiadta Szabó'
Párhuzam Széchenyi
István és Kossuth
Lajos között.
Hké
A eleméri
Lajos
által irt és
plébános
kiadott
által
cimü
Történelme"
ujabbkori
Szabó Ferenc német„Magyarország
munkából
terjedelemben közölt „Jelentés "-bi
Deák Ferenc magasan szárnyaló
ama
zonyságot szerezhet
alkotó
kiki
egész láthatja
szellemét, s
errl,
bi-
melylyel
édes hazánkat &z igaz alkotmányosság alapjaira fektetni
és
fennállását
évezredekre
biztosítani
törekedett azon idkben, a mikor a szabadságára
büszke magyart legféltékenyebben rzött kincsé-
tl: szabadságától és függetlenségétl nemcsak a
kormány,
bécsi
iparkodott. Tolt,
de
Szava
belellen^ég ,.a
mert el-zör be
is
megfosztani
pusztában kiáltó
kellett
szava'
következnie egy vég-
hogy a romknvekbl Deák Ferenc a magyar alkotmányosság fényes épületét telen rombolásnak,
felállíthassa.
A
—
,.Gonservativek és szabadelvek
Világosig" Asbóth
1825-t]
János ,, Irodalmi és politi-
124
cimü munkájából jelen füzelünkben
kai arcképek"
közölt részletbl
is
tapasztalhatta szíves olvasónk,
Deák Ferenc békés utón eszközlend magyar alkotmányos nagy alkotásainak Kossuth Lajos szenvedélyes, lázas
hogy ugy
Széchenyi István, mint
küzdelme vágta
útját.
Tagadhatlan tény,
korszakban Széchenyi a tettekre Lajos a szenvedélyes
lázas
hogy e ébredés, Kossuth
küzdés
és
az ezt
követ rombolás, Deák Ferenc az alkotás emberei. Hogy állításunkat a tisztelt olvasó még jobban
megérthesse,
kötelességünknek
tartjuk
megvonni a párhuzamot gr. Széchenyi István, Kossuth Lajos s Deák Ferenc között, hogy Kossuth Lajosnak e kettvel szemben elfoglalt ellen-
még jobban kidomborítsuk
állá c pontját
tétes
s
kimutassuk, miszerint Magyarország alkotmányos
mvének
nem
megépítésénél
alkotó, de a
az
rtmboló elemet képviselte.
A és
föladat
politikai
könyen
nehéz. Asbóth
arcképek-
János
»
cím munkája
Irodalmi alapján
megoldhatónak látszik, mert nevezett jeles
irónk oly
jeles psychologiai
tanulmányt nyújt e
három vezérszereplrl, melybl a leglaikusabb is
felfoghatja az ébreszt,
lyes
küzdk Jól
*
közötti
mondja
ész
alkotó s a szenvedé-
nagy különbséget.
Asbóth János
*)
:
„Irodalmi és politikai arcképek" 20. lap.
»A mi Szé-
L25
magasra emelé, a nemzet valóságos ébresztjévé tévé, az abban keresend, hogy a
chenyit oly
idegentl
mit az
vett,
az benne magyarrá lön
magyarrá tudta tenni
tiszta
zetébe
Kossuth
örökké kinálta a
;
a
külföldre
a döntést, a
terveivel,
kereste
a
a
s
mindazt,
beilleszteni
:
nemzet szervemit
teremtett.
spekulált nemzeti
végmenekvést mindig
magyar koronát orosznak,
ott
fran-
annyira jutott, hogy
ciának, és hanyatló éveiben
odadobta volna Magyarországot a dunai confoekarjaiba
deratió
is,
hogy
csakhamar majorizált
szolgájukká legyünk azoknak, a kiknek vezetésére
vagyunk
hivatva
ezredéves
Széchenyit az ilyen eszmék
Ö
maga
a
akarta,
maga
lábára akarta
multunknál
nem
állítani
fogva.
kiséltették soha.
a magyart.
Nem
hogy tovább menjen, mint a mennyire a lábán mehet, de megmozgatott minden
hogy a nemzet ereje magából a nemzetbl fejldjék minél magasabban. követ,
Továbbá cia
földrl
keztében tisztán
Soha
Kossuth idegen, különösen fran-
vett igaz és
nem
egyszer sokkal tovább ment, mintsem
magyar
politika azt
önvédelmi
az
ország úgy
hasznos eszmék követ-
nem dl
megengedhette volna.
úgy nem bukik, az össze, ha Kossuth magának harc
a harcnak és az országnak szellemével ellentétbe
nem
jut,
lyével,
ha a köztársaságot törpe
valóságos államcsin
által,
fraktió segé-
a nemzet és a
126
nem
hadsereg ellenére végzetes
proklamálja
nem
küzdelmekbe
;
és soha oly
sodortatunk,
ha a
haladás érdekeinek elmozdítása mellett kiemelni tudja a konzervatív érdekeket
Széchenyi
ellenben
nem
is.
egy drága, kedves
eszméjét szorította háttérbe, ejtette érdekkel ellenkezni tatik
ha magyar
Széchenyi szavára
a tudós akadémia és
fel
hull le
látta.
el,
dl meg
állít-
az siség,
a jobbágyság lánca és támadnak ország-
szerte a közlekedési eszközök. Kaszinót
állit,
kez-
deményezése meghonosítja a lóversenyt, megélénkíti a sportnak minden nemét, központosítja, megteremti a magyar
társaságot.
Nincsen neki nagy,
nincsen neki kicsiny, nincsen, a mihez ne szólna és nincsen, sza.vára,
a mi
nincs,
virágzásnak ne induljon az
ha az ment tönkre, többé Kassandra
a mi tönkre ne menjen,
szavával ellenkezve indul. Hiszen igy
midn már szavára,
senki
maga
sem
az
hallgatott
ország
is,
mely oly példátlan
gyorsasággal emelkedett, miglen az
ügyét leste
és kereste. Széchenyinek az volt leggyöngébb
ol-
megrendit ervel tudta támadásait intézni, hogy nem volt képes megérmit a tömeggel megértetni ugyan alig tetni, a
dala,
is
meljre Kossuth
lehet,
hogy
folyománya
vask velkezetességének
lehetett
:
mindenkor
s
csak egy
mindenben a
.magyar érdeket szolgá'ni. Kossuth toronyiránt rohant a
biztos bukás-
127
nak
tömeg
ez az a következetesség, melyet a
s
megért
A
és megtapsol.
francia
eszmék, a feb-
m-ly
egész Európát
ruáriusi
napok
elöntötte,
mind >ze.estbben
áramlata,
és szélesebben szílot'a
a bizalmatlanságot Széchenyi ellen és a bizalmat
Kossuth
Nem
mellett.
csoda léhát, ha az alá-
Kossuth
merült vezér Széchenyi helyére a ki
ernek
erejével
nek egy hibája
jutott,
úszott az árral. Széchenyi-
volt.
hogy
közjogi
viszonyaink
sarkkövét, viszonyunkat Ausztriához rendezetlenül
hagyta.
tört ki
Itt
oka.
De
illik
az,
a válság,
volt azonkívül
hogy
érzelménél,
a szivekre
meg
Kossuth
még
tudta
hódította
itt
ez
volt
romlásunk
egy hibája
nem
is,
tudott hatni.
minden
fogni a szivet
meg
e
tudni-
lázas
napokban
a fogékony sziveket. Hiszen a leghitványabb ro-
?ar
már ösztönénél fogva
is
jobban vonzódik
a
melegebbhez, hogyne vonzódnék az ember. Azon-
Kossuthnak még egy természetes elnye Széchenyi mágnás volt. Nagy hátrány a ma-
kivül volt is.
gyar közéletben. Mindenütt, a hol a gentry osztálya
ki tudott
fejldni, ez osztály kezébe került a nemzeti
talom. Következménye volt ez egyfell a
hatalom „inter
s
duos
az
oligarchia közötti litigantes
tertius
királyi
harcoknak,
gaudet"
ha-
az
elvének
a köznemesség majd az egyik, majd a másiknak fogta pártját, mindenikben a maga érdekét védte.
128
A
gentry több érzékkel bir a korszükségek, több
a nemzeti aspiratiók iránt, mint a nemzet töme-
gétl elzárkózott, az alsóbb osztályokhoz csak a
nem
közizgalom, az eligazodni
simuló fnemesség a
napjaiban
tudás
másfell azonban jobban kormányzáshoz és parancsoláshoz, mint a
csinyes
érdekek
elfogult,
s
dolgaival
és
a mi való
;
viszonyok
kicsinyes
ért ki-
köz^
f, a kormányzás, az ország
a
nem
foglalkozás traditióival
biró
polgári osztály. így jutott a hatalom súlya a gentry kezébe mindenütt, a hol kifejldött. Széchenyi-
nek
tehát hátrányára
még akkor
is,
volna aiistokratasága
ha nem mutatkozik
—
mutatkozott
lett
hideg,
st
—
a mint néha
sért tartózkodásban és
a népszerségnek egyenes megvetésében.
A
fejedelmi
vergdött
helyzetre
Kossuth
inkább tartozott azon osztályhoz, melyet szellemi proletariátusnak
szoktunk
nevezni.
hogy
Igaz,
aggkorában megszállották még aristokratikus leitások
is.
Sokat
és irodalmi
mutatta
sem
késtek h'zelegni e
nagy minutiózitással hány és melyik nagy csalá-
hogy
-
mely
dainkkal ölelkezének a Kossuth-család tagjai.
,
terjedelmes családfát közölvén a
Újságban, ki,
»Kossuthok si fészkérl
udvaroncai
velleitásoknak,
Magyar
irt
vel-
Végre tudjuk,
hogy
f>rfi
és
n
fiaiban éppenséggel
praetendensi érzetet nevelt: a meddig a Habsburg-
ház
itt
van,
addig a
Kossuthház
nem
jöhet
129
'haza; nemcsak Kossuth
és
hanem Kossuth Ferenc
mindenki,
tányolhatott
sem
Tódor sem, a
•név helyett felvette
Lajos nem, a mit mél-
ki
már
az elébb használt a Lajos nevet
Tódor
is.
Azóta
megváltoztak a viszonyok. Kossuth Lajos Magyar-
országban aluszsza örök álmát, ambitióval
mint
képvisel prókátor
ellentétet
Ferenc pedig
Magyarország
földjén.
nyomott helyzet,
klienfela
utazgat
Kossuth Lajos mint nélküli
fia
hires apja nevével dicsekedve,
telve,
nagy pályafutását. Az
kezdte
lángelméje
és pozitiója
között annál
élesebben érezhette, minél inkább szemébe ötlött
midn
aviszásság,
végre törvényhozásban
egy asszony képviselje, alárendelt
nem
ft
ült,
mint
pozitióban.
s
és egy üres
maga
fölött látott
szivet.
Tán ekkor
tiáival
a szellemi proletarialus, a forradalmak e
f
eleme
inkább kitöri)
felé.
Ebben
az
idben találkozunk
azzal
gylölséggel,
sokszor igazságtalan,
haza érdekeit tette
érzelmeivel és tenden-
hajlott
Kossuthnál
örök
egy üres
szem
már a pharizeust
az
e-
fojtott
mely
leg-
lángként
elkeseredett,
nem
egyszer a saját és a
ell
téveszt
ellenségévé
a sadduceusnak, a plebe-
just a patríciusnak.
„Minden arra dl, a merre tnemesség
mély
érzetével
hajlik.
A
köz-
a közszükségek* iránt
azon áldozatkész hazafiságával, melyben a több osztályt mindenkor felülmulta, önként, egyszerre,
.és
Kwtt
130
minden kívánságáról, magával egyen jogúvá tette a népnek millióit. Tette ezt pedig az 1847 48-iki országgylésen, úgyszólván
midn tett
a
alatt
válasz feliratnak
Szemere
után
nap
egy
napirendrl
levétele
Bertalan a közteherviselés
iránt
Ekkor monda Kossuth, a magyar
inditványt.
nemesség
letett
múltját
diesit
s
adómentességét
búcsúztató amaz emlékezetes beszédét
melynek
;
részletes megismertetését szükségesnek
tartjuk.*)
„A magyar nemességet egy ezredéves históriája a nemzet lételének talapzatává szentelte föl. Ö irta be a magyar nevet, a jövevény nemzet nevét Európa nemzeteinek arany könyvébe, mely-
bl
egy ezredév
sok
viszontagságai
nevet kitö-
ritek, de azt nem, melyet belé a magyar nemesség
Ö
férfikarja
irt.
lételének
harcait;
századokon
tnt
fel
át,
s
vivta
els volt
sorban az ország
Európa
táborszeme
minden viharok között
is,
nem
korszakotalkotó eszme Európában, mely
hamarább vagy Magyarhon földébe átültetést ne talált volna. Hogy Magyarország lett, hogy Magyarország van az az mve. És e közben a magyar nemesség az, mely jármot trni nem tanult meg, mely a szabadság aranyfonalát kezébl soha ki nem ereszté, melynek nevéhez egy históriai emlék a nemesség közrehatása mellett,
késbb
:
*)
205
Magyarország njabb u ori Történelme;
206. lap.
irta
Hftke
Lajos
•
-
131
Magyarország lett
soha."
.
azon
selés
.
absolutizmus törvényesítve
itt
:
.
.
politikai
ha
nem
Majd igy folytatja „A köztehervimelyen a nemesség politikai alap, :
.
súlya felemelkedik feje.
hogy mióta az ország
az:
tudniillik
csatlakozik,
tehát
súlya
s
ez
;
nemesség annyi becses históriai elnyei óhajtjuk,
ennek
fentartassanak,
lételének s jogainak kút-
csak
hogy a
útja van. az:
egy
hogy az élettel kiáltó ellentétben álló adómentességrl lemondjon mert az sokáig semmi esetre fenn nem tartható. Uj tényezk vannak a küszö:
bön; bebocsájtásuk feltartóztathatlak s a lemondás érdeme s igy annak bére sem lehet többé a nemesség egyedüli sajátja." Szavazatra bocsájtatván e kérdés, bár a nagybirtokosok féltek, hogy a
vármegyékben hatalmas középnemesség ket nyert.
túlságos adóval terheli, többséget
Voltak
ugyan
elegen,
a kik
gok föladásához.
De ha már meg
niuk a bevégzett
tények eltt, ha
nagylelkség
terheit,
kellett hajol-
már
viselniük
hogyne akartak
volna osztozkodni annak örömeiben, fényében ezek
Igy leltek demokratákká testvériségért,
is.
Elfogta
is.
ket
a
a népért való rajongás.
Mindezekhez
hozzájárult az európai
aztán
általános áramlat, a francia
já-
örökölt szabadsá-
rultak volna szavazatukkal az
kellett a
sohasem
demokratikus és forradalmi
eszmék bódulata
:
a gentry
rajongni kez-
132 eleit
a népért s vele annál szorosabban ölelkezett,
minél inkább érezte, hogy a hazát érdekl saját
nagy
nép
a
tervei
Nem
erejét igénylik.
csoda
dönt osztály egekig emelte Kossuthot, kit a néper érvényesítjének tartottak, ki a népben évszázadokon át parlagon hever tehát,
hogy
e
népbl emelkedett
•ert, mivel a
értékesíteni
ki,
tudta.*)
Hatalmát fokozta korlátlan idealizmusa, érzelem
ama
dent, a
mi csak
melegsége, mely magába szeretni való volt.
Az
ölelt
A
Nem
csoda
mvé-
hatásának
költészet
csodás közvetlenségébl volt valami az ben, leigázva az elmét.
min-
szózatát
hallgatva érthet volt, miért soroztaték a szetek közé a rhetorika.
s az
beszédétehát,
hogy
a demokratiának, a rohamos haladás és a nagy sikerek által élesztett idealizmusnak és utópiának,
az
erre ébredés, megifjodás
midn
korszakában,
tornyosultak az
és rajongásnak ezen
haza égboltozatján ugy
a
is
absoluüzmus, a germanizatió, a
lázadás alakjaiban a veszedelmes felhk, Kossuth leszoritott
nemzet
minden vetélytársat és rendelkezett a
szivével, akaratával.
Hjába kínjai közt,
vcsak
hogy Kossuth
rombolni
*)
Széchenyi
kiáltotta
képes
;
a
kétségbeesés
politikája alkotni
nem,
hiába utalt arra, hogyan
Asbótht János Politikai arcképek 36. lap.
133 vissza Kossuth a nép gyengéivel,
élt
hogyan híKassandra szava csak visszaés gúnynyal találkozott. Kossuth hatal-
zelkedik ezeknek, tetszéssel
mának
egész
elüldözte az dáig. kelt
az
súlyával
fordult
oroszlán
szivüt
Széchenyinek
s
a döblingi téboly-
Kossuth csillagzata ragyogott az égen, riadva szavára a magyar; büszke furak kivonultak
érkez megváltó
valamint a zsidók járó tüzoszlopot, földjére.
tyánnak
elé,
szellemét követé a nemzet,
követék
hogy
egykoron az elttük
eljuthassanak
az ígéret
Szózata hadseregeket teremtett. Az aggasfonnyadt,
megacélozta
és a
csatáival növeszté
gyermeknek zsenge
a
magyar
csatázott s
karját
gyzelmes
Kossuth ambitióját. A szabad-
ságszeret magyar nép
sikerei elbizakodottá tették,
hogy túlbecsülvén saját magát, a nemzet oszlopának tartotta magát s megrontására tört mindannak, a mi akaratának nem hódolt, becsvágyának ellenszegült. Az 1849-ki Debreczenbe annyira,
áthelyezett országgylésen a flamingók társasága által
gyámolitva mint e nemzet autokratája
kedik.
Érdekesek
s
Kemény Zsigmondnak getései.
viselkedését híven
alábbiakban
visel
jellemz
közölt fejte-
A
terrorizáló Kossutb.*
Ha nem voltam megelégedve — káját Kemény — az európai eszmék
kezdi
mun-
menetével,
annál kevésbé lehettem belügyeink oly fordultával,
Kossuthnak kezébe
mely
Már
hazám
tette le
sorsát.
hogy a pozsonyi országgylés végnapjai
pedig,
Kossuth discretiójára
bizták Magyarország
hely-
jövendjét, mondhatnám egész existentiáját
zetét,
errl kételkedni többé
Komoly akkor
midn
is,
szottak
aggodalmak
közt éltem tehát
midn
s
nem
ki.
tört
Mert
hosszabb
sokkal
tudtam,
nem
közt
mintsem
ne
*
meg
ki
remél
lát-
kor-
óta harcoltam
izgatni
;
még
meghasonlás
bizonyo-
sokkal
semmi
sejdítettem volna, az,
Kemény Zsigmond,
sics Gusztáv.
id
ellen,
miként
szünend
csalatkozik
lenni a bécsi
saját keblében nyilt
Kossuth destrucliv nézetei
sabban
nem
az uj minisztériumnak
semmi összeütközései
mánynyal,
alig lehetett.
körülmények és
rombolni,
hogy iszonyúan
miként
a
magyar
a forradalom és a kiegyezés. Irta Bek-
135
minisztériumban
nem
subjugáltatni Ily
a pesti
elem elbb-utóbb
mérsékelt
a
fog.
midn
hangulatomból következett, hogy
országgylés
vágyam sem
kihirdettetett,
legkevesebb
volt a követi pályához, sehol
candidatusként sem léptem
föl,
és
Kvár
még
vidéké-
nek remetei kerületében anélkül választattam meg képviselvé, hogy valakinek csak egy sort
volna ez
is irtani
iránt.
Talán nem sértem meg a szerénység
igényeit,
ha említem, miként elvbarátaim középszer
hatás-
nál többet vártak parlamentáris munkásságomtól, s
én
már egyszer is
annyi
birtam
kötelességérzettel,
a követséget elvállaltam, szándékom
—
legyen helyemet betölteni.
Ulmann-házban egy fogadott
ki
hogy ha
oly
Széchenyi
szobából
több
álló
gr.
az
lakást
hogy legyen alkalmuk a
célból,
rokonérzetü követeknek eszméik kicserélésére. Re-
mélhet
vala,
eleme
mérsékeltebb fog kapni a
ez által a minisztérium
naponként ersebb támaszt
önnön tanácsinkább genirozhatja azon férfit,
parlamentben,
kozmányaiban kit
miszerint
is
kénytelen volt
maga
s
igy
közt trni, mert visszalé-
pése sokkal veszélyesebb vala, mint miniszterkedése.
Az Ulmann-conferentiába csdültek a képviselk. Mondhatni háromnegjed része a parlamenti férfiaknak, tagoknak jelen volt. De e részvét csak -ni- hány napig tartott
136
Mert gróf
idben
oly
érdemeirl
gróffali
midn
éltünk,
Széchenyi'
divattá
elfeledkezni
személyes barátság épen
vált,
nem
út a
s a nép-
szerségnek sem kivivására, sem megtartására. Csakhamar szétkürtöltetett tehát, hogy az Ulmann-conferentia egyedül Széchenyi és Kovács Lajos müve,
hogy azt a dolgok irányával elégületlenek tervezték rejtettebb célokra mint els s
tekintetre látszik.
A
clubbok reaktióról beszéltek, mely magát
organizálni
mely
kezdi,
álfogásokkal
igyekszik
csupán csak Széchenyi gróf számára proselytákat szervezni.
E károgás mérséklet
elbb
az
ingatagokat,
valódi barátait
is
utóbb a s az
visszarettenté,
Ulmann eonferentia négy heti élet után teljesen' megsznt, vagy legfölebb mint oly hely volt ismeretes, hol néhány hirlapot elolvasni lehet.
Évek óta valék Széchenyi
gróffal,
oly szoros
összeköttetésben
minben Kovács Lajoson
kivül
aligha volt valaki követtársaim közül, s a
nemes
megbecsülhetetlen
emlé-
gróf barátsága azért
knek marad
is
elttem,
mert
a
szélsségekre,
tehát e viszonynál fogva
is
mun-
vezet irányok
ellen,
mondhatom bizonyo-
san, hogy alaptalan rágalom volt -elés
e proselyta-keresésrl.
nyújtott
egyesülten
alkalmat a haza kitnségeivel kálkodni
többször
Igen
minden is,
hiresz-
a gróf akartr
137
proselytákat
mérsékelt ügynek, a hazának, a
a
nemzetiségnek, akart proselytákat a minisztérium
józan részének együtt és egyiránt, de különösen
maga számára
a
idk
Az hogy
s
azok kijátszásával nem. közé tartozott,
szerencsétlenségei
gyanú ügybarátaink szivében
ily
is
gyökeret
verhetett.
Mi személyemet
gamat az
azok
illeti,
talán sorozhatom
ma-
közé, kik leghelyesebben hatottak
Ulmann-conferentiák szellemére.
csakhamar
Azonban
kedvetlenség
egyik
a
el
munkássá-
Történt, hogy egy alkalommal a
vármegye-
másik
után
és
ért
zsibbasztotta
gomat.
40 egyéngyléseit. Minden
ház termébe mentem, hol az akkor
bl
álló
széls
párt tartotta
alig
követnek szabad bejárása levén oda, valamint az Ulmann-conferentiákra
is,
jelenlétem
nem
te-
kintethetett indiscretiónak.
Két
olt
órai
ülés elég vala arra,
hogy
láthassam, miként ezen többnyire reputatió küli
és
középszer
egyéniségek
át-
nél-
még megrázó
hatást gyakorolhatnak ügyeinkre, mert az agrariai viszonyok körüli nézeteikkel a falusi népet, s a
világszabadság felli általános fogalmaikkal pedig a fiatalságot s proletariátust könnyen
magukhoz
csatolhatják.
Kilépve
a
terembl
az
Ulmann-confereir
138
Kovács Lajoshoz mentem. E napon
tiába s utóbb
majd mindig Széchényi vén,
ket
együtt
alkotnának
a
és
és Eötvös
nyomában
ismételve kértem
külön
forradalmi elemre s
pesti
le:
népcs-
dületekre támaszkodó szélsdemokrata párt ellen egy, a nevezett miniszterekkel
Deákkal
és
foly-
tonos összeköttetésben álló mérsékelt pártot, mely jól disciplinálva legyen ellátva,
s
vezetkkel rendszeresen
mert különben a vármegyeháziak fejünkre
fognak nni. Széchenyi méltányolta szavaimat, de a nélkül,
hogy általános sententiáknál többre terjeszkednék. Ellenben
Eötvös,
kit
én,
mint testvéremet
szerettem, rémlátásnak tartotta állitásomat, s azt
mondta: bolondság
arról beszélni
is,,
hogy ezen
nyugtalan, de hitel nélküli emberek ellenünk valamit tenni tudjanak.
Indulatba jvén, válaszoltam
Emlékszem, hctottak
csináljatok, a
mindentl visszavonulok. hogy a késbbi katasztrófák
mit tetszik, én ugy
sem
:
rám
is
oly mélyen, mint e scena.
Százszor beszéllettem
el
barátaimnak,
s
min
dég egyiránt ers keserséggel.
Az elvették
olasz
kérdés
minden
vezettetése
iránt.
tbani részvételtl, s dról
az ambitiónak,
és a
most
emiitett eset
reményemet, ügyeink eszélyes Visszavonultam
a vitatkozás-
lemondottam minden álmaijóakaróim ervel sem vehet-
139
lek
bellem a nak,
a szószékbe lépjek, mert kihall
hogy
reá,
hit,
kihalt
s
más fordulatot adhatni dolgainknem annyira ellenségeink erélye,
mint barátaink gyöngesége miatt. Az országgylés els hónapjaiból két rövid nyilatkozat
de
fölött,
Közlönyben érdektelen kérdések aztán teljesleg elnémultam. S midn
áll
a
a karzat kezdett uralkodni, a terrorizmus garázdálfelütötte fejét, az utcai csoportozatok
késbb
az
kodtak
én minél ritkábban és
országházán,
rövid ideig voltam jelen a gyléseken, Egyébbiránt, ha alkalom nyilt a kérdéseket
vagy
fölállás,
az
aránylag Ennyit
szavazat utján eldönteni, mindig mérsékeltebb véleményt pártoltam.
mondhatok
követi
pályámnak
pesti
részérl.
A arra,
minisztérium soha rá
nem
szánta
magát
hogy miniszteri pártot alkosson, és a veze-
tkkel rendes érintkezésbe
jöjjön.
Ellenben elég ügyetlen volt egy nagy bakot lni. t. i. Kossuthot nevezte ki a minisztérium szónokának a parlamentben.
Errl privatime értesittettünk. Ugy kellett tehát képzelnünk
:
1-ször,
hogy
Kossuth csak azt fogja óráim, a mi a minisztertanácsban eldöntve van; 2-szor, hogy nekünk Kossuth azt kell védeni az oppositió ellen, a mit •
elterjesztett
140
Azonban rendszerint mit
el
Változtatva adta
midn
aztán,
s
teit,
megtámadtattak,
az oppositiótól e nézetek
még
egyet
és szépen átszökött az
A
Kossuth?
tett
a minisztertanács néze-
forditott a dolgon,
nézeteikhez.
magukban dühöngtek,
miniszterek
de-cri-
sisektl félvén, kénytelenek voltak a szavazáskor
Kossuthtal együtt
felállani.
S mi eredt ebbl? Az, hogy a mérsékelt emberek,
kozás
nagy
elején és folyama
alatt szólottak,
távozának a gylésbl
orral
kik a vitat-
el,
mindig
mert
az
á)
—
modorban nyilatkoztak, mint eredménybl magából Ítélve a minisztérium
conservativebb
—
célszernek tartotta
nem ugy
b)
;
votizáltak, mint
a hogy nyilatkozának.
A reknek
közönség tehát ket reaktionarius
von maga után, és miattok szabadon nem
—
zoghat. hitte
A
embe-
minisztérium ólomsúlyként
kiket a
tartá,
közönség
mo-
politikusoknak
elvtelen
ket, mert nézeteiket propter bonum pacis
feláldozniok kellett. hálátlan
Ily
bánásból
nem
okvetlen pártunk demoralisatiója? sertáltak valakit által
a
gyengék.
hozzánk?
—
S
mi
is
következett-e
sorainkból deköthetett volna
hozzánk, kik a minisztérium'
szüntelen félredobatánk, az ellenzéktl pedig
kigunyoltatva valánk
?
141
hogy a mérsékelt párt nép«zerüsige elkopott, nem genirozta magát többé. Kossuth
látva,
Eleinte csak éjjeli eonferentiákat tartott az ellen-
zék vezetivel,
késbb
nyíltan cimborált az egész
párttal.
Madarászszal
Összeköttetésébl cravallok
az utcai
s
következett a minisztérium
vezetivel,
nullificáltatása és a terrorismus.
Kossuthnak a széls demokralákkali
össze-
fenyeget impulsust adott a közvé-
köttetése oly
leménynek, hogy majd minden e párt libériájába
sem
senki
öltöztette gondolatait, és
bátorkodott
tisztán hallatni nézeteit.
Az
•döntve, gyülekezési helyünk
meg
már
Ulmann-conferenliák
nem
levén
volt.
Nyíltan tanácskozni bátorságosnak alig hivk.
Kivátasztánk tehát nagy óvatossággal néhány -egyént,
kik
ügyelve
nak, külön-külön
arra,
hogy együtt ne
járja-
lopózzanak be mindig délután
4 óra körül Szúnyog szállására,
értekezni a
ott
haza érdekeirl. Kovácsot félvén,
hogy
Szúnyog mint az
ember, éber figyelem
besorozni utcák
által
alatt tartatik, s
nem
merte,
leggyülöltebb
megjelenései
felfedeztetésre vezetnek.
E
titkos
konferencia négyszer gylt össze,
mert Kossuth ellen alakulván, magunk .miként rósz idt választánk V.y célra.
is
beláttuk,
142
Batthyány Lajos megrémülvén Kossuth kéz
kerekedésén,
volt
—
termeiben,
—
valának
értésünkre adatik, hogy
alatt
óra körül az Ulmann-conferentia
11
este
felül-
delt
órára
nap
a
melynek kulcsai Kovács Lajosnál találkozni szeretne velünk. Mi a ren-
Ö
megérkeztünk.
nádornak
jelenté,
hogy másmiként a
kinyilatkoztatandja,
minisztériumból visszavonul, ha
1.
Kossuth nem
szabja magát a miniszteri tanács határozataihoz
parlamenti beszédeiben egyetlen
egy
kivánta,
hogy
ha
s
hirlapczikket
vétessék
ki
2. ir.
Kossuth ezentúl
Kemény Dénes
Kossuth kezébl
kormány nevébeni nyilatkozás, s miniszteri noknak Deák neveztessék ki. Mig e fölött a
szó,
volt a
vesz
észre
csot
szófolyt
a kis teremben, mely üvegfal s függönyök
által
van
a-
ott",
fteremtl valaki
elválasztva,
—
egy árnyat
a függönyök megett;
„spion
Ková-
többen. Kiki megijedt s
súgták
elküldöttek,
meg. Senkit sem
hogy a nagy termet vizsgálja talált ott. ítélje
meg már
valaki
nincs-e nagy foka ott a rémuralkodásnak, hol a) a
miniszterelnök
magához tart
titkos
hivatni,
ülést
mellett elrémíti
nem
hiszi
hol
b)
hol
c)
tanácsosnak minket
a miniszterelnök
éjjel
egy árny a függöny
azokat, kik az ország miniszter-
elnökével beszélgetnek. perfid magaviseletének
S pedig ez még Kossuth'
els napjaiban
történt.
Néhány nappal utóbb a kioskban
vagyok:
148
találkozom
és
nyugalommal
külön hiv,
Pérczellel.
így szól
Kovács Lajos és
:
egész
s te
nem
akartok nyugodni. Gondolom, azt természetesnek
fogod
hogy
találni,
valamint én
felakasztatlak,
jutni,
nek
hogy
tartom,
hatalomra fogok
mihelyt
hasonló esetben
szintén felakasztatsz. Megvallom, ez
engemet
idk
annyira
st
vallomásban,
mint valamely kétség-
axiómát adoptáltam.
telen
Az hok
utczai csoportozatok és forradalmi klub-
naponként
hogy
togni, jól
te
hogy éppen nem ütdtem meg
izgatottak voltak,
a nyilt
természetes-
is
élénkülnek. Kezdenek arról sut-
országgylést epurálni
az
emlékszem, tizenegy név
kiket a cravallok
Kovács
fognak.
cirkulált,
els alkalommal Széchenyi
és
reaktionáriusoknak
kell.
mint olyaké,
láb alól eltenni jelöltetnek
Kovács összehívta a
sára.
de
ki
e
kereszteltek közül leginkább.
Széchenyi szuronyos fegyvereket gyjtött
nyugalomra,
Ha
tizenegyet,
egyszersmind
szállá-
inti
ket
megállapíttatik,,
hogy ne mutassák ok nélkül magukat az utcán, s mig az ingerültség tart, ne háljanak otthon.
késbb
Valamivel
—
nekem,
s ezt
Széchenyi
többeknek
is
beszélte
ha dolgok a még veszélyesebb lakásáról
midn viszi,
s
titkos
járatot
készíttet
háza
megtámadtatik,
elbb
gyermekeit
hullámokba
'éli
magái.
azt
alakot
a
be,
váltanak,
lánchidhoz, s
családját a
dobván
:
mondja hogy ,
Dunához
feleségével a-
144
Egy miniszteri tanács
indikáltatik Kossuthnál.
Széchenyi belépvén a terembe, Kossuth egy vont-
csöv
puskát mutat neki,
késbb Kosuth
mint
nekem
a gróf
—
gon ez,
l
kor gy.
.
igy szólt
.,
a gróf felé irányozva,
beszélte, félig tréfás, s mint
másoknak monda, gúnyos hanhozzá: „Nemde derék puska
nekem egy sógorom,
van
s
és
s
egy hazaárulót!"
Tudatik, hogy Kossuth
a gróf kitünleg bátor
volt,
chenyi zsebre tette a csodálatos
könyezve kellett
panaszolta
el
vele akármi-
ki
s
mégis
tréfát, s
Szé-
majdnem
nekünk. Mekkora fokra
a tcrrorismusnak hágni
ott,
a hol a szere-
pek ennyire megváltoztak
A
terrorismuí? jellemzésére foglaljon
még egy
helyet
itt
specialitás.
Az usurpalio következ
magához
Kossuth
határozat
feletti
genesise
hivatván Deákot
s
Páz-
mándyt, elbeszéli szándokát. Ezek egész súlylyal ellenszegülnek, és sok küzdés után szelidebb nézetekre is birják
t.
Összegyjtetik egy vegyes titkos ülés.
Kossuth a szószékre
lép,
s
csúfosan
sza azokat, kikkel conferentiát tartott i
tervét
adja
el,
kiját-
volt,
proklamálja, hogy Ferenc Józsefet bitorlónak kinti
els
egy már kész szerkezetbl
s
te-
az országgylés.
Képzelni
alig
lehet
a
vegyes gylés meg-
H5 döbbenését
bámulatát,
és
csak
a
ki
mint én,
meg magának meggyzdést, hogy mint háborgó idkben egy
személyesen jelen vala, szerezhette
ama
mély,
nagyobb
kétségbeejt
ele
nincs,
illusió
tanácskozó testület szellemét a tokból
Ítélni
meg.
A
csak köpenyeg, melybe
hozott határoza-
„többség",
egyesek
a „közakarat",
ambi-
takarják
tiójukat.
Kossuth nyilatkozatára Pázmándy, bár mint elnök
szabályok
a
szerint a discussiókba
egész
vegyes
miként Kossuth indítványának
ülést,
vetkezményei beláthatlanok,
gyzdve, hogy az
erélyesség
Deák ván
e
nem
szerénységgel figyelmezteti a
vegyülhetett,
s
kö-
maga meg van
lépés, akár a jogosság, akár
szempontjából tekintve, helytelen.
föláll
székébl, szintén szóhoz akar-
jutni.
De Kossuth magánkivüli dühhel fordul Pázkiáltá mándy felé Meg vagyok gyzdve ekkor hogy ha Windischgrátz Pestre j, engem
—
—
:
—
nyakán
végigvonta
kezét
—
fölakasztatni fog.
Azonban legyen az elttem szóló is meggyzdve, hogy lesz, a ki azokat elbb felakasztassa, kik szavaik és tetteik által Windischgrátz bejövetelét elsegítik. Ily tel
"
szinte vallomás után, minden
nélkül,
S még Kossuth.
.
észrevé-
a szerkezet rögtön elfogadtatott. itt
nem végzdött
be megaláztatásunké !•
146
hosszasabban
Kossuth
fogadni mer,
európai viszonyokat.
hogy Gavaignac megbukik, leon,
hogy
lehet,
gyzni
fognak
a
kezdte fejtegetni az
s lehet,
Ledru-Rollin
—
monda
hogy Napófog gyzni, és
a hegypárt, kiknek
vörösek,
szivébl óhajtja diadalát.
A gylésen És
jelen.
sok
püspök
és dignitarius
volt
higgadt, e tekintélyes férfiak, ezen
e
vagyonaiknál
érzelmeiknél
és
fogva aristokrata
emberek kénytelenek voltak vidám arccal hallani ily
jóslatokat,
melyek
végrombolásaiknál
az
egyébb jelentéssel nem bírhattak.
A elbb tiók -az
házszabályok
szerint
minden inditvány
sorozatot kap, aztán kinyomattatik, a
által
megvizsgáltatik, s
auditórium
külön
ha többen
kirekesztésével
conferentiákban
követelik,
vegyes, vagy
a
kifejtetik,
sec-
s
végre közta-
nácskozás alá kerül. így akarta magát az országgylés a rögtönzés veszélyeitl megóvni.
szétszaggatá
tettleg
A
terrorismus azonbaa
e szabályokat.
S a ház tárgyalási rendjére emlékezni annyi mint
volt,
Kossuth
A
lenni és összeesküdni
ellen.
smki
sectiók kimentek divatból, s csak a
kérdésekben,
hajtás
hazaárulónak
mink
módjai,
b áltattak.
a
például az adókivetés
legel,
bormérés
stb.
és
föl-
hasz-
147
Kossuth indítványainak elleges sáról szó
A
sem
kinyomatá-
volt.
után a nyilt tanácskozásban
titkos ülések
opponálni iszonyú szemtelenségnek
tartatott.
Practice tehát, kivált a publico politikus kér-
désekben,
tanácskozmány physiognomiája ez
a
vala
A
táblára
Néha
órája.
ki volt
függesztve a titkos ülés
megjegyzéssel:
ily
„tiz
órakor
titkos,
u azután nyilvános ülés fog tartatni.
A
rendes idre, néha estve,
összegyltek a
követek.
A
házat vagy már körülfogva találták
vagy
pel,
észre,
hogy
pedig a
midn már
nép-
bent ültek, vették
tömeg az utcán, az udvaron
cso-
portosodik.
Egy óranegyed, néha
félóra is eltelt, várva
az eseményeket.
Ekkor tette,
a
„éljen*'
hangzik künn, mi azt jelen-
hogy Kossuth j. Megérkezve Kossuth, az
titkos ülést,
midn
elnök
rögtön föllépve
megnyitotta
Kossuth a
szószékre, egy nagy oratiót tartott.
Beszédeiben
rendszeresen
kétféle
taktikát
használt: 1.
Néha a fdolgot mint
mellékest emiitette meg.
P. o. ekként szólott
„Jelentem alásan, hogy már intézkedéseket 10'
148
tettem a 15 krajcáros, 10 forintos, 100 forintos
bankjegyek kibocsátása
iránt,
*
vagy
„Gondoskodott a kormány, a ház jóváhagyá-
hogy
reményében,
sának
ez s ez
teljesedésbe
vétessék." Ily
praemiszák után azután következett va-
örvendetes
lami
valami
seregeink
hir,
mellesleges
A
közt.
„éljenekkel"
dictió
közakaratnak
kez nap 2.
tekintetett,
s
rögtön vagy a követ-
a nyilvános ülésben acclamáltatott.
Ha Kossuth
szónoklattal
állt
szenvedélyek,
elre
a határozatot, melyet kivinni
el
kivette
A mérsé kiettek
valamit,
s
elbb egy
midn
zsebébl
ritkán tudtak
ellenben
a
minden szinte szó
A
titkos ülés
intimidáló
felizgattattak a s
széls
elolvasá indít-
meg
terveibl
párt
készülve, s többnyire Madarász László által
tartalma
kisértetvén,
akart, rendkivül félté, akkor
ványát.
vagy
mely a törvényhozó leggyönyörbb ömle-
kérdés,
test figyelmébe ajánltatik a
dezések
állásáról,
el
volt
diatribjei
ledorongoltatott.
után következ nyilvános ülés
hangulata a küls
tömeg és a karzat által Madarászék kezében volt, s néha teplomkövetéseknek is voltunk tanúi, tanúi voltunk oly szomorú
jeleneteknek,
latkozatának
hogy az, ki a titkos ülésbeni nyikövetkezményeitl tartott, bnét a.
149
nyilvános ülésben expiálta, védvén azon eszméket,
melyektl iszonyúan
A
rettegett.
már Kossuth
seregek összeütközése után
autocratora
Magyarországnak, mert a honvédi
lett
bizottmány csak
árnyékával
a hatalomnak,
birt
az országgylés pedig, mint föntebb megmutattam,
még álmodni
igába volt fogva, és függetlenségérl
sem
mert.
Debrecen
lakosai
nem
még
a
pestiek.
A
valának
a
áthatva, mint
forradalmi szellemtl ugy annyira
nép komolyabb viselet
bár
s
volt,
bálványozásig imádta Kossuthot, ha mesterségesen
föl
nem
izgattaték,
kerülte a botrányos de-
monstrációt. Az igaz, hogy Földváryt szét akarta szakítani, fcát
s
ha Besze nem
okvetlenül
gátolja
mégis
kevés
az
ily
sokkal ritkáb-
itt
ban kerültek el, mint a fvárosban recennek
De
volna.
végrehajtotta
féktelen kitörések esetei
meg, szándo-
;
mert Deb-
proletáriusa lévén, az elélhetési
biztosság az egyénekben bizonyosan némi hajla-
mot hogy
tartott
e
Természetes,
fönn a konzervatióra.
hajlam
ember akadt;
kiirtására ott is elég alkalom és
ámbár az egyenlségi kiubb
mélyzete a táborbamenetel
által
tetemesen
sze-
meg
vala apadva.
Ezek voltak Debrecen elnyei.
Azonban fájdalommal
kell
a mérsékelt gondolkozásuak
bevallani, miként
mégis
nem
sok
vi-
150 gasztalást
viszonyok
debreceni
a
leltek
egész
komplexusában. Mert ha szintén a debreceni
ben szánta
magát az
el
civis
nehezeb-
utcai csoportozatokra és
rivalgásokra, annál határozottabban, annál feltét-
lenebbül
Kossuth
kész
volt
mint a kormány vezetjéét, ugy diumét
teljesiteni.
képzelni
sem
ugy
akaratját
mint
is
indivi-
az engedelmességben határt
Itt
lehetett.
Madarász
Debrecenben
organi-
tökéletesen
—
zálta politikáját és a város lakható része t.
i.
—
a követek elhelyezve valának
hogy az ember
volt,
is
oly kicsiny
inkább
szavait
és
lettéit
hol
lehetett ellenrizni.
Kossuth
maga
lassanként
mellé, kik
és cselszöv
mindenre
nkbl
ségre s rjöngésre hatni.
Továbbá
kész
vont
kalandorokból
akármin vakmer-
alkalmasak valának
t
rábír-
:
körül
lalatossága Kossuth
nem
állván,
kamarillát
Ormay egy vadászcsapatot melynek semmi határozott célja, fog-
Kossuth organizált.
egy
látszék
lenni.
táborba, vigyáztak
személyének rzésén
E palotarök intéseire,
s
ségük bárminek végrehajtására
vak
kisérték
kivül
t
a
engedelmes-
képesekké
tette
ket. Végre pedig: Természetes, hogy
mentl
szerencsétlenebb
151
állapotba sodortatott a képviselház,
annál gya-
nakodóbbak voltak az ersen kompromittált egyéniségek a kevésbbé komprommitáltakra s mert ;
helyzetükön
egy mérsékleti irány politikai
még
életöket
kivül
fenyegette, nekik az önfentartás
is
ösztönénél fogva vagy üldözni, vagy lefegyverkeztetni
Ebbl 1.
nem
józanabb eszüeket.
a
kellett
lélektanilag két törekvés folyik
Komprommitálni azokat,
kik
:
még
eddig
valának besodortatva. 2.
felett
Eltenni láb alól a mértékletességben szer-
makacs egyéniségeket. Kossuth az els módban volt mester.
mód
Madarász a másik
használatba vételét
sóvárogta.
A képviselház több tagjainak
inkább
nem
—
mely mértékben
—
bár
a gyanús
ln
helyzete, annál
kijavithatatlanná
hajolhatott
volt
pedig, a
magában vérszomjas
követeknek vésztörvény-
szék elébe állítására.
S ha Pesten az a
mérsékletieknek
józan ész esete
súgta,
utcai
már a
Debrecenben
félni.
hogy
kravalloktól volt oka
a
parlamenti
epuratio
lehetségesebbek.
Debrecenben január 9-én
tartatott az
els
ülés. Itt
Kubinyi
Ferenc
mig Windischgrátz herceg
kivinni
elébe
akarta,
küldött
hogy a depu-
152
eredményrl tudósítását
az
táció
nem
el
küldi,
nyilvános ülések ne tartassanak.
minden uj ingerültségeknek a parlamentbe s a nép közé vezetését elzárni, melyre Pázmándy lemondása miatt nagy hajlam Célja
volt
mutatkozott.
nem
Kubinyi törekvése
id múlva
Rövid s
ha
megjelent Deáktudósitása,
emlékszem,
jól
sikerült.
12-én
ülés
titkos
hirdet-
tetett.
Kossuth hosszasan elterjesztvén a kö-
Itt
zelebbrl történteket,
levelére,
herceg
nem
engedte
tást s a
az ország állá-
állapotját,
követségnek
a
—
s lefestvén
kiterjeszkedett Deák melyben eladatik, hogy Windischgratz
sát és a sereg
Ez
meg
—
felsége
és feltétlen
szóla
—
menetét
elébe
alávetést
kivánt.
a birodalomba felolvasz-
magyar nemzetnek az élk sorából
kitör-
lését jelenti.
Ha lió
Ausztria
—
tévé hozzá
statusadosság elvállalását
fbb
ily
Bécsbe
pontjai
kérdések iránt
lehetne
kétszáz mil-
követelné, ha
sürgetné, miként a had, a finánc,
gatás
—
st
azt
a közigaz-
centralizáltassanak,
alkudozásba
bocsát-
kozni.
De a nemzet meggyilkoltatása soha egyezkedés tárgyává
„Én
tehát
nem
—
válhatik.
folytatá
—
nem
arról beszé-
15;]
lek, jó-e,
azt
tanácsos-e ezen a téren alkudni?
mondom
alkudni
:
mészárszékre
a
viszi
nem
Ha
lehet.
a borjut
hogy
mészáros,
Hanem leölje,
szabadkozik a kötelén, ez pedig azt mondja
:
szabadkozzál, legyen köztünk béke, de azon tétel alatt,
hogy \égezzelek
szen ez
legrosszabb,
a
mit tesz
ki:
s
ne föl-
ez? hi-
a mi történhetik vele? magunkat s a békealkudozásokról sem kell, hanem csekély vélekedéazt mondani: Magyarország az ön-
Védjük tehát többé szólni
sem
szerint
védelem terén igazságosabbat
oly igazságos
áll,
nem
téren, melynél
ismer a história;
nyujtá az engesztelésre karjait, halj
meg, ha békét akarsz
nek,
nem
Ha
!
mégis
ki-
de azt felelték: pedig igy
felel-
tehetünk egyebet, minthogy védelmez-
zük magunkat, mert hiszen halni ráérünk akkor
is,
lesz id, mert ha elvesztettük a nemzeti lét-
nek harcát."
Kossuth beszédében két
fontos
pont volt:
Egyik, mit csak mellékesen emiitett, hogy a
statusadósságba osztozás és bizonyos kiterjedésig
a birodalmi összpontosítás
feltétele
maga
kibékülni
is
hajlandó
védelmi téren
Még
volna
mellett talán és
csak a
áll.
ennyi önmérséklés
is
felötl volt e fér-
fiúnál.
A nyugodtabb kedély emberek ván akarták fogni.
tehát
sza-
154
Ennélfogva kívánták
hogy a bizottmány egyenlítésére
:
meg Deáknak, meg a dolgok ki-
íratnék
ragadjon
minden mutatkozó alkalmat.
Nyáry pedig, mint a védelmi raritmát, a nyilvános ülés datni és
jegyzkönyvbe
képviselház és
semmi
téren létei collo-
csupán a létez
:
hogy a
törvényeket
esetében
eventualitás
kimon-
tisztán
által
tétetni követelte
nem
védi
az
fog
1848-iki törvények megtartásánál többet kívánni.
Az els
indítvány,
t.
idre
jának határtalan
i.
a követség misszió-
kiterjesztése,
mindeddig
nyitva tartotta volna a pacificatio útját,
st
tett-
leg a bizottmány kezébe adta volna át az egész
kérdést.
Nyáry
pedig
terve
ketté
metszette
vala
Kossuth merész álmait, határt szabván neki a gyzedelem eseteiben
is.
ugyan, hogy a papirgaranciák
Természetes egy
demagóg
mindenható
ritkán korlátolhatják
szeszélyét végtére
azonban
;
be
kell
körülményeket, jan.
13-én több
ert
is
vallani
miként a mérséklett emberek, tekintve a mint várai
még
nehéz
fejtettek
M,
lehetett.
De Kossuth határozottan ellenezte a bizottmánynak adandó ujabb felhatalmazást a békekísérletekre.
Nyáry terve latossággal kelt
ellen
ki.
pedig
még nagyobb
indu-
155
Az eszmék összpontosítása nélkül oszolván el
a titkos
elre
ülés,
nyilvános ülésen
leend
mert a
;
karzat,
ingott követekre
A
13-iki
is
a
sokkal
egyenetlenebb
szelleme a
még meg nem
harc
a
miként
látható volt,
áthatand.
nyilvános
ülés
igazolta
sejtel-
meinket.
Mert maga Kossuth
kihagyá
az
az
eltti
nap mondott beszédébl, hogy a státusadósságokbani osztozás
és
a hadfináncügy,
meg
a kor-
mányzás fbb pontjainak a birodalom mechanizmusába illesztése mellett is lehet a kialkudás. Továbbá azon inditvány, miként a pesti bizottmány minden alkalmat használjon fel ezentúl is
az egyezkedésre, Irányitól ledorongaltatva s
Madarász
megtámadva, ali» talált pártolókra. Végre Nyáry az 1848-iki törvényeknek mint a jogvédelem határkövének, melyen tul semmi esetben
által
sem
lehet terjeszkedni, fölállítását sokkal
bágyadtabban motiválta, mint tegnap, és Kossuthon kivül
még más szónokoktól
is
megtámadtatván,
lassankint retirálni kezdett.
Hasztalan pártolta
monda,
hogy Kossuth
csak azért
is
el
kell
t
hasztalan
Hunfalvy,
nyilatkozata
fogadni
Nyáry
után
már
javaslatát,,
mert különben egész Európa szine eltt azt mondanók ki, hogy mi örökös háborút akarunk folytatni
és a békét okvetlenül eltávolítani
akarjuk.
156
S pedig ha latba teszsziik Magyarország körülményeit azon körülményekkel, melyek velünk átellenben állanak, azt hiszem., nem lehetünk a meg
nem
illusióban. Tehát azt mondom, Nyáiy Pál indítványát el nem fo-
semisittethete'si
lehetetlen
a
gadni.
Hasztalan tanácsolta az elfogadást Hunfalvy;
mert nyilatkozatát gúnyos zajok kisérvén, Nyáry erélye megtört.
de
Fölállt,
*
Hátha
nem
hallgatták meg.
— szólott a
zaj lecsendültével
hátha ugy formuláznánk igen örülök, telt
.
.
.
—
—
Én
szellem a
Mondom
tisz-
nem fogunk
ház, mert tudom, így vezér nélkül
maradni. (Némi c?end.)
—
lárma).
(uj
hogy ilyen harcias
Nyáry
:
hátha ugy
formuláznánk, hogy a képviselháznak a nemzet jogait feladni
nem
az országnak
integritását,
s
békét
is
alkotmányát megvédi,
csak ezen alapon fogad
formula zás azon
Ily
volt,
lévén hatalmában, ezeket, ugy
kivül,
hogy homályos
els indítvány szellemétl
az
el.
is
egészen
el-
távozott.
S most Nyáry a mérséklettek aprehenzióját is
magára vonta. Kazinczy Gábor
nem
fölkiált
utóbbi
„Ny.^ry
lál
ezen
értem,
mert
ebben
értelme
nem
foglaltatik,
módositványát
elbbi
indítványának
azért ezt,
ha ezen utóbbi
157
módositványa
gamévá teszem
részemrl makérem bocsát-
"visszavonná,
által
és szavazás
alá
tatni.
A
mindig
célszer volt
ingerültség
tartó
miatt valóban
az elnöknek a vitatást felállás sze-
rinti
szavazat utján minél
meg
is
történt s
elbb
Mi
eldönteni.
Nyáry nagy minoritásban ma-
radott.
Kossuth óriás hatalmán kivül
e jelenet
onnan
is
magyarázható, mert Nyárynak régi szélsségei
s
ujabb
moderatiója
egyaránt
A
popularitásának rontására. tudták neki elengedni az
nem
mérsékletiek
áprilisi
forradalomkor
szerepét és a vármegyeházban tartott beszé-
vitt
a flamingók* gylölték t, mert a késbbi
deit;
idkben
indifferensek
honvédi
a
törekedett
Kossuth ellenében az
az
befolytak
bizottmánynak
némi önállóságot szerezni
is
fél-Kossuthianusok,
és
Somogyi, Gorové, Hajnik
stb.
változását igen kirivónak,
p.
o.
pedig Nyáry gyors
igen indecensnek tar-
tották.
Azonban ámbár a Nyáry popularitása akkor a
fagyponton
volt,
fiascójának fokát
mégis
abban
az kell
inditvány keresni,
teljes
hogy a
mérséklettek szeptember óta elnémitva levén,
januáriusban *
ték igy.
A szélsket
egészen
desorganizálva voltak
még és
a kalapjuk mellett viselt Teres tollról nevez-
158
semminem
nem
konferenciákat állandólag
tar-
hanem néha nálam, néha más helyeken
tottak,
gyltek össze
pipázni.
Néhány nappal
parlamentáris
ezen
csata
után a táborból két különös hir érkezett. Egyik. hogyPerczel Kossuthnak egy
szemrehányásokat
levélben
gylést
a
tett
az
s
miatt
táblabiró-politika
goromba ország-
szétüzéssel
fenyegeti.
A az
másik hir éppen
i.,
t.
ellenkez
irányú volt,
hogy Görgei egy plakátban kinyilatkoz-
tatta volna,
miként a honvédi bizottmányt, mint
forradalmi kormányt,
—
el
nem
ismerendi;
mert a király
dül
a
törvényes
tott
—
hadügyminisztertl fogad
Ez
volt
els nyilvános
s
által válasz-
el
rendeleteket.
meghasonlása
geinek, s annál felötlbb, minthogy neki kívül tudnia tását,
midn
s
lehetetlen
a honvédi volt
nem
be
A
látnia, el
nem
Gör-
kétség-
bizottmány
a kormánytól rendeleteket
tulaj donkép
hir
kellett
egye-
nulli
hogy fogad,
Kossuthot repudiálja.
Perczel és Görgei
nagy zavart
szélsk Görgei
szándékairól
támasztott a
nyilatkozata
követek
miatt,
elterjedt
közt
;
a
a mérsékletiek
Perczel fenyegetésétl rettegvén.
A tartotta.
közaggodalmat Kovács fölhasználandónak
159
Listát keringtetett tehát,
tartására szólittatnék
fel
titkos ülés
melyben
az elnök.
Titkos ülés helyett azonban egy konferenciát asztal gyjtöttek a városház ftermébe, s az
mintha elnökölne. Kossuth
fejére,
ült le.
interBarthal, kire a mérsékletiek bizták az Görgei iránt, pellációt, kérdést tevén Perczel és
Kossuth
t
szónoklatát, s bár
forditotta
ellen
nevezé, politikáját ostromolta. akkor még elhamarkodott lépés a
meg nem
sehol
Ezen
megpuhitva követek közt, kik a tábori hirek által voltak, ingerültséget kezd támasztani. Barthal csakhamar tovább
megy
s kivánja,
hogy: a pénztár állapota, mert szerencsétlenségnek tartaná, ha az ország
a)
nagy
terjesztessék
el
egy pénzcrizis elébe menne; b)
világosittassanak
szintén
nem
har-
akarja.
E szavakra iszonyú lárma Kiabálni
a követek
a desperatio
az ármádia állapotáról, mert ozát küzdeni
fel
üt
kezdenek Barthalra
ki.
s
egymásra a
követek.
Perczel
Miklós
Beszét duellumra hvja
ki,
mellettem fenyegetdzik, hogy ki notabene majd eligazitja Kovács Lajosnak
Bernáth József a száját
ki
sem
—
tátotta
—
a baját.
Kossuth a mellékszobába vonul
s
kihoz egy
160
nyaláb
Ezekbl olvas néhány
írást.
Perczelre, részint Görgeire
sort,
részint
Tonatkozót.
Aztán megtámadja Barthalt,
követek
a
kire
ismét kiabálni kezdenek.
Ez módosítja elbbeni
szavait, kérvén képvi-
hogy ne értsék t félre. Kossuth patheticusan kiabálja
seltársait,
:
—
•
Csak álljanak el a
hirek fölkapása által
gyávák, kik a rósz
mindig és mindenütt
Egy része a követeknek gúnyosan
más
ron-
azoknak passust ád a távozásra.
tanak,
kacagott,
része „helyesezett."
Barthal annyi férfiassággal, mennyi
cekben lehetséges, hárította
gorombaságait
egyébaránt
;
el
ily
per-
magáról Kossuth
ismét simítani kezdte
interpellátióinak értelmét.
Mind hasztalan. Az ingerültség továbbra
is
megmaradt
s
a
gyf&és elvadult hangulattal oszlott szét.
Egész
debreceni
mutatásunk
szájukon forgott a „flamingóknak" harca."
—
,,Ezek az
a katonaság
el
s
hátra.
Kovácscsal kintették
—
a
fegyvert
Az
—
emberek |
,,a
mindig
desperatio
azt szeretnék,
letenné"
ingatagok
alatt
—
szégyelni
ha
suttogták
kezdették
mert Barthalt csak eszköznek
te-
az utcán társalkodni.
hogy akkor Barthal többre ment, mint a mennyire kellett volna menni S valóban kétségtelen,
161
mely párt ezentúl akar
oly párt emberének,
mely veszve van, ha
gokat rekrutirozni, s ismeri
ta-
félre-
erejét.
Azonban
mi
ekkor
még
csak alakulóban
valánk, s az illet fegyelem s pártbölcseség egészen
hiányzott sorainkban.
A
Barthal
interpellátiója
sehogysem akart
kimenni a Kossuth és Madarász fejébl, a rendrminiszter úr
nem sznt meg
s
azóta
hol egyik,
hol másik mérséklettebb emberbe akadékoskodni.
Fenyegetései indulatosabbak voltak, mint azeltt. Utilevelek nélkül a városból vadászat végett
sem
még
igen lehetett kimenni, s a követek távozása
szigorúbb
másoké.
Ha
e
gorombáskodott.
miatt
volt
panasz
Szunyogh
kötve, mint a
történt,
sokalván
Madarász Madarász
némi "szemrehányásokat tett eléggé vakmer volt, a képviselház
hetykeségeit,
mire
szabályhoz
neki,
jelen-
gylés eloszlatásának perce alatt, ezt válaszolni Majd számolunk a guillotine eltt. Kovács Lajos egy pár napra sógorához ment ki Levelekre. Minthogy azonban indulása eltt beszélé, hogy Lónyai Menyhértet is szeretné meglátogatni, s ezt a rendrségnek megsúgták, Madarász átirt Beregmegyébe, hogy kéz alatt járjanak utána, vájjon Kovács Lajos nem találkozott-e létében, a
:
Kessuth.
1
162
az öreg Lónyai Jánossal?
nem
s
tartott-e
ennek
házánál titkos összejövetelt.
Ezen bosszantásokat mely csaknem célt ért. Kovács
t.
i.
tetézte egy
spionkodás,
a feleségéhez Pestre levelet
irt.
hogy Madarász minden pecsétet feltör, valami kereskedlegénynek öltözött fogad nagy fizetésért meg, ki azt fiatal embert Minthogy
pedig
titkon vigye
ges
módon
el,
tudta,
és egy útlevelet, melyet mestersé-
szerzett, adott
át.
id múlva
Kevés
gyanú támad a keresked legény becsületessége iránt, s Kovács Lajos visszaveszi levelét, úgyszintén Pálfy
Jánosnak
mely
az
egy
céduláját,
nélküli
aláirás
köpeny eg-gallérjáb a
ál-keresked
volt
varrva.
A
cédulának tartalma csupán egy intés volt
hogy Windischgrátz herceg most könnyen kibékíthetné az országot, mert a képvisel urak meghköltek. Bármennyire sietett Kovács, Madarász mégis
Pázmándyhoz,
már
az útlevél
megtudta,
dolgát
névtelen cédula tartalmát grátzceli Ily
kokettirozásról
is.
st
gyanitá a
Mert kezdett Windisch-
beszélgetni.
kellemetlenségek közt valánk,
midn
egy
reggel valamelyikünk az utca-szegletre tekintvén, látja,
hogy
kiragasztva,
Mészáros
Lázártól
mely rögtönitél
brecenbe, s katonai
egy 'piacát van
eljárást
törvényszék
rendel De-
alá vet minden
108 egyént,
a
ki
seregeknek
császári
ügyének bármi szolgálatot tesz.
nem
séget
képvisel
mus
vont
férfi
és
n,
nem képvisel
és
és az
A
ellenség
piacát különb-
katona és
nem
katona,
Szóval a terroris-
közt.
legélesebb fegyverével fenyegetett mindenkit,
és a követi kar önállóságának s véleményszabad-
ságának legkisebb szikráját
Nem
sok ész
kellett,
elölte volna.
is
hogy észrevegyük, mi-
ként az egész piacát vagy a parlament epurátiója végett gyártaték, vagy legalább egyenesen arra fog elhasználtatni.
Láttuk a élesebb
pártkitörések
csak egy szelid
pallost
vala,
t.
i.
:
Mészárosnak
nyakunk
fölött függeni
esetében.
miként
magát
az
Megfoghatatlan
volt
lehetséges a
ellenünk
eszközül
használtatni ?
Többen a
mérséklettek közül találkoztak a
hadügyminiszterrel,
meg
fogják
t
s
hogy nyíltan
kimondták,
az országgylésen támadni.
hamar átértette a kérdés meggyzdött, hogy neve távoli
Mészáros ságát, s
s malitiával használtatott
A
fontos-
célokra
föl.
falragaszok eltntek.
A
mérséklettek Mé-
szárosról egész tisztelettel szólottak
;
de a hon védi
bizottmányt és Madarászt, kinek a falragasz keletkezését/ tulajdonították,
kezdték
élesen
kor-
holni.
11'
164
A kormány
hogy bakot ltt,
belátván,
febiv
3-án összegyüjté a képviselket.
Madarász
Itt
László jellemének egész
bizottmánynak:
honvédelmi
.
..
tegye a ház kötelességévé a
kívánja:
mindazokra
felállítani
.
politikai
nézve,
bíróságokat
már a
kik
háznak
határozatánál fogva a honárulás vétkébe esnek.
Ez más
szóval a hires
falragasz ismétlése
azon különbséggel, hogy magunk nyújtottuk
volt,
volna a
bárd
bizottmány vezetett
—
nyakunkat.
alá
ürügye
alatt
—
Mert a honvédi
a
Madarász
által
Kossuthra bizni a szabályokat, melyek
szerint organi zártass ék és járjon el a vésztörvényszék,
annyit
tett,
életünket ellenségeink discretió-
jára bizni.
Erre csak reá
A
nem
mérsékletiek
kormány a ház
állhatott
tehát
senki.
követelték,
beterjeszsze a
elé
hogy a
törvényszéki
javaslatait, s az részletesen tárgya] tassék.
így remélhet volt 1-ször a szabályok szeliditése
2-szor az, hogy a képviselk
nek oly bárgyuak, hogy magokat vésztörvényszék
még sem ki
lesz-
ne vegyék a
alól.
Ritkán volt annyira masquirozott vitatás, mint
a
febr.
3-iki.
Egyik
fél
sem merte
utógondolatait
megpendíteni.
Csak az
látszott a
beszélk kedélyén, hogy
165 érzik, miként a Madarász javaslatának elfogadá-
törvényesítve van.
terrorismus
sával a feltétlen
Végre a mérséklettek gyztek, de a flamingók segítségével.
Egy Irányi,
pár
t.
a szélsk
i.
közül,
igy jelesen
vagy félreértésbl, vagy szivességbl
gadták a mérséklettek javaslatát. vetek tehát látván, miként
Az ingatag
elfo-
kö-
szabad megbélyegzés
nélkül pártolni Kazinczy nézetét, ahhoz állottak.
A
honvédi
bizottmány,
mintha az
ország
-sorsa egyenesen a terrorismustól függene, sietett
a
tárgyazó
vészbíróságokat
ház elébe •és
terjeszteni,
törvényjavaslatát a
az a februáris
s
8-ki,
9-ki
10-ki üléseken tárgyaltatott.
hogy rövid lehessek, szükségesnek hiszem egészen különválasztani azon indítványokat, meItt,
lyeknek politikai célúk lói,
miknek
is volt,
alapjai tisztán
az oly indítványok-
csak büntetjogi szem-
pontok valának.
Bezerédy
ván
—
—
kívánta,
a kérdés fontosságát
motivál-
hogy a beadott törvényjavaslat,
mieltt a közgylésen sznyegre kerülne, a sectióban tárgyaltassék.
cenben helyiség
még nem
a
vetlenül
elbb
Tudatik, miként
Debre-
tartására
semmi
sectió-gyülések volt
szabályai szerint
iha e két
—
elkészítve
:
azonban a ház
minden fontos indítványnak
ok-
az osztályokban kell megvitattatni
körülményt combináljuk, tisztán kitnik,
166
hogy Bezerédy kivánata beburkoltan magába foglalta a vészbi- ósági
A
második
törvényjavaslatnak elnapolását.
melyben
javaslat,
irány
politikai
lappangott, szintén a Bezerédyé volt.
Azt kivánta
t.
hogy
i.,
mányai
a rendkivüli
hanem
Minden
a
idk a
megyék
bizott-
szempontból
válaszszák. Doctrinai
gálva, kétségkivül
nai,
a vésztörvényszéki
hanem
birákat ne a kormány,
vizs-
helytelen e javaslat,
azonban
nem
a doctri-
az ember
alatt
helyességet
pillanati
tekinti.
méltán tarthatott
jó gondolkozású
—
attól,
hogy a honvédi bizottmány kinevezései, Madarász vérszomjazó természete miatt, a rémuralkodást megállapitani
fogják
nyugodt kedély gések majmolói
a
vidéken
magyar
által
és a különben'
nép a francia rjön--
kegyetlenségekre szoktattatik.
Bezerédy indítványa kivette volna a hon védi bizottmány kezébl a terrorizmust, hol az Mada-
rászban nagy
apostolra talált és könnyen rend-
szerré alakulhata
a birok
;
s e helyett a
kinevezését,
megyékre ruházván
remélni
lehetett,
kegyetlenség, ha egyes esetekben
alább
nem
ki
is
hogy a tör,
leg
5-
leend vezérelve a birák kiszemelésében.
Bezerédy kivül kevés
indítványának a becsületes
ers
oldala levén,
célon
semmi csoda, ha
rövid vitatás után megdöntetett.
Sokkal bölcsebb volt és szintén az általános terrorismus alapjait renditette volna
meg Kovács-
167
hogy a „honvédelmi
Lajos azon indítványa,
bi-
zottmány elterjesztésére mindenkor a ház határozza meg,
valljon bizonyos helyen kell-e a vész-
törvényt kihirdetni, vagy így minden
?"
alkalomkor legalább
szükséges
bizottmánynak
indokolni
honvédi
volna a
lett
nem
szabályait, mi már magában véve figyelmet érdeml korlát. Továbbá soha kormány az egész országra,
st annak ki
a
nevezetes részére se terjeszthette volna
Végre
vészbíróságot.
gyakran
alkalom Madarászt,
megtámadni,
ljét, nyilvánosan
nyilt
volna
mint a terrorismus képviseutoljára talán
s
csak belátták volna a képviselk, hogy Madarász
minden roszszája épen olyan
és fenyegetései
mumus,
szemébe nézni a
mellett
is,
nem
hogy hozzá közellépni
és
halál félelmének kiállása nélkül
ne lehessen.
Kovács indítványa elég pártolókra nem lálván,
ta-
félrevettetett.
Késbb ugyancsak Kovács
javaslatba hozta,
hogy a követek, a ház különös engedelme vésztörvényszéki és Debrecen
lenlegi székhelye,
ne tétethessék
kereset
városa,
s
az
esetre
országgylés
je-
ostromállapotba
vészbírósággal ellátva ne legyen.
Indítványának
els
a vésztörvényszék alá
«iaga Madarász
mint
semmi
nélkül,
alá ne vettethessenek,
felét,
nem
László
is
t.
i.
a követeknek
tartozását,
most már
pártolta; s általában
168
nem
kivánt emlékezni a falragasz által elkövetni
szándékolt
nem
pártolták,
ezt
átalában
lett
volna a Madarász
néz
suth messze
Ennyibl vegyitett
kivé-
s
pedig nagy gát a
és
tendentiái
Kos-
tervei ellenében.
a
állottak
vészbirósági
vitákba
pártcélzatok és politikai tendenciák.
Miután
a
honvédi bizottmánynak vészbiró-
sem
sági javaslatait többé
nem
dönteni
Debrecen
hogy
legyen vészbirósági tekintetbl,
állapotban
teles
De
csinre.
sem meg-
halasztani,
természetes volt, hogy a
lehetett,
mérséklett párt kötelességének
ismerte
az egyes
§§-ok szelidilését munkálni és befolyni erélyesen miszerint
arra,
hiányos
határozatlan
a
büntettessenek,
különben
kik
kifejezések és
olyanok önkényüleg ne
szerkezet miatt
megmenthetk
valának.
E
célját
némileg
el
is
érte,
bár
minden-
ben nem.
Az egész vésztörvényszéki vitatásokban nösen felötl közül
a
volt
az,
hogy még az
legszélsbbek
is
külö-
exaltált párt
szelidebbek valának,
mint a honvédi bizottmány.
Ezen mérséklettebb szellem, mint a februarius
3-ki
volt,
mint az óvatosságnak
nem
súlyt
nyert
min
a
a szivnek,
tulaj donitható.
A Kazinczy— Kovács nagy
annyira
azáltal,
cotteria
már
t.
i.
hogy február elején
169
nem
meghatározd, és
id
pazarolni
erejét több-oldalu
megtámadásokra,
eltti
—
hanem minden
áron és kizárólag arra munkálni, hogy Madarász László, ki a terrorismust képviselte s Kossuthnak
rósz
bármi
szelleme,
A
terv
merész
könnyen nyakába
De
eszközöknek használatba
bármennyi áldozattal megbuktattassék.
vételével, s
Kovácsnak,
s
kerülhetett.
másfell
az
látszott;
is
társai valamit
nem mozognak,
mal Madarász
által
Mert iránt
ki keresztülvitte,
kézre kerittetni fognak.
ismeretes
dolgok állásá-
ha tehát a forradalmi szellem
val
;
—
mirl akkor naponként
rismus a követi
kar közt
Kossuth
gyülölségük
volt
nyílt elégületlenségük a
és
ha Kovács és
a legels alkalom-
felfrissitésére
—
volt szó is
a terro-
martalékot keresett
volna, akkor e rémrendszert leginkább Kovácson lehetett
tak
volna
megkezdeni
legtöbben,
és
a
;
mert
rá haragud-
követek között
is
kevés
hihet volt. Ennélfogva félig-meddig az önvédelem szem-
népszersége pontjából
nak
hogy
tenni
is
lévén,
elleges
Madarász
eltökélésük
kiadattatása
kérdéssé kellett
megbuktatását,
nemcsak
Kovácsok-
—
ezért történt,
noha,
hanem
magas politikai combinátiókból, ezt még ellenségük sem hozná kétség alá. A pártok közt a titok, kivált ha ez parlamentaris munkásságra vonatkozik nehezen megrizhet. leginkább
—
170 történt
így
hogy a Madarász
tehát,
elleni
aggressió terve transpirált.
Ugy
látszott,
Madarásznak érdekíben feküdt,
miszerint ne széls eszmék fölött kezdessék a vita, s hogy a kitörést ne
mérséklé
Ezért
hangú volt. Én szemfájás
nem
meg
provokálja.
társait,
s
maga
nyugodt
miatt a speciális vitatásokon
hanem tudom, hogy a gylés után barátaim hozzám jvén, beszédjeik-
jelen
ennek
ben
lehettem;
a
tulajdonították
széls
radicalok
felötl szelidségét.
Különben megfoghatatlan rász, kit
különösen
resve az
alkalmat, gúnyos
példás szelidséggel az apróbb
A cikke,
Pálfry
is volt,
János,
mintegy
kifejezésekkel
válaszolt
ke-
illetett,
a provocatiókra, s
észrevenni
ingerléseket
hogy Mada-
sem
akarta.
február 12-ki gylésen a Közlönynek egy
eszmék forogtak fenn, Kossuthnak kijelenteni, hogy a
melyben
alkalmat
kibékitési
adott
kormány általában magáévá nem teszi a Közlöny nem hivatalos rovatjában megjelent cikkeket azonban elvileg mégis kimondhatja, hogy a honvédi bizottmány védeni kivánja a hazát
talan megtámadás utat
nem
akar
ellen,
elzárni,
s
e
az igazság-
védelem közben semmi
hogy Magyarország ügyei r
171
a nemzet jogai,
becsülete és szabadsága alapján
egyenlittessenek
ki}
mint
legtanácsosabb
egyenlíteni
úgy
körülmények között
a
ki-
(Mi erre iszonyú
lelát.
éljenzést csináltunk).
A
dolog genesise következ
A
:
mióta Nyáry
els napjaiban megveretett azon kérdés körül hogy „jelentse ki a nemzet, miként semmi esetben sem fogna az 1848-ki törvények az országgylés :
megtartásánál
többet
eredményéül,"
—
désben
Nyáry
követelni
a védelmi harc
mondom, ezen
a mióta,
megveretett,
t
kér-
naponként több
és több kedvetlenség érte.
Madarász
mányban tett;
a
intrigái
miatt a honvédelmi bizott-
fékezésére semmit
Kossuth
sem
képviselházban pedig beszédei
minden
azonban,
er
mellett, positivus
ki
nem
gyakran valának talpraesettek.
hallgattattak, bár
Nyáry
tehe-
volt,
rósz
csillagzata
kitl félni lehetett, mint
ellenségtl, s kinek, mint jó barátnak, alkalmában
van sok hasznot
. Midn
Ezt érzé
zugnak
tenni.
ellene,
s
különösen a radicalok zugnak
mérséklettsége
miatt,
Közlönybe,
ott
elbeszélteti, tat
és
dynastiávali
akkor
egy
cikket
irat
a
sok haszontalan tirádák közt
miként
Magyarország
tehát a házban leginkább
a dynastia ellen
maga nem
háborút
stb.
foly-
... és a
kibékülésre kell törekedni.
Madarász
Józsi,
ki
akarván a bokorból a
172 nyulat ugratni, meginterpellálja a honvédi bizott-
mányt, hogy magáévá jelent cikkeket. let,
Sok
teszi-e a
Közlönyben meg-
teketória után végre a
hogy hivatalosan
fele-
másnapra
megadathassék,
halasztatott.
A
Kossuth a cikket
nem? Az els
fordult:
Meg
tagadni
vagy
sarkponton
ezen
kérdés
fogja-e
directe
esütben magát tisztán a kibékülés
ellenségének declarálván, Nyáry és társai a hon-
bizottmányból
védi
esetben,
nem
ha
t.
fognak
kilépni
a második
;
a cikknek legalább feszméjét
i.
desavouirozná, akkor
továbbra
honvédi bizottmány úgy a hogy
is
marad a
volt.
Az egé?z cselszövényt a Madarász-féle emberek csinálták, remélvén Nyáry megaláztatását.
De
makacs
Nyáry
az
tette
megbánták lépésüket, mert ember lévén, kormánykérdéssé
csakhamar egész
ügyet;
—
tisztán
Madarász és
kormány alkotására pedig az idt még a radicalok sem látták elérkePálffy
Albert- féle
szellem
zettnek.
Madarász
tehát korholtatott szélessé-
Józsi
géért.
Kossuth
zavarban
volt
s
mosta
kezét.
Mi
nevettük az egész kakasviadalt.
Végre pedig már mit
tenni,
nem
Nyáry tói megválni,
csakugyan kelletvén vala-
vala
st
bátorsága
Kossuthnak
egyenesen a Kazinczy-
173'
klubba
Kovács
tagadta ugyan a kinyilatkoztatá,
embere
lévén,
—
taszítani,
tehát félig
Közlöny illet
hogy a
sem
végkép a hidat lerontani. Mi kegyességét megtapsolok,
comoedia
alatt jól éreztük
exigentiák
az
ell
kibékülés
de aztán
cikkét,
elvileg
meg-
az
s
akarja
egész
magunkat.
Az ezután következ napok ülésein egyremásra következtek a torzsalkodások, személyeskedések és vádak a békepárt ellen. A szenvedélyes tanácskozások legkényesebb kérdését képezte a követek purifikáltatásának kérdése, melyrl Kemény Zsigmond igy szól „Nincs a parlamenti küz:
emelésében,
delmek
elkezdve
országgylés
az
kinyitásától a legutolsó üléséig oly tárgy,
mely a
mérsékletiek vezeti és Kossuth-Madarászék által egyaránt annyi számitással, annyi mellékgondo-
dühvel és annyi apró cselszövényekkel vezettetett volna, mint a követek
latokkal,
annyi
elrejtett
purifikáltatásának kérdése.
a szerencsétlen magyar forradalom esea ményei valaha annyi fontossággal birandnak a részletörténészetben, hogy a pragmaticus
Ha
f
magának idt veend, akkor kérén nem kételkedem, hogy épen a purificatio tekre
kiterjeszkedni
is
désének akkori
kezelésébl
fogja
megbírálni mind az
idk mostohaságát, mind
és párthivei birtak-e
azt,
ügyességgel
a
hogy Kovács forradalom
174 eszközöket és mó-
közepette a forradalom ellen
dokat találni?
Kossuth ntt.
mányozni,
dében
Lajos
napról napra
ingerültsége
csak a flamingókkal tudott és akart kors
maró gúnyjának
békepárt
a
különösen a
ellen
minden beszé-
éle
fordult.
hadsereghez
való
Kiviláglik ez
eltt
elutazása
mondott beszédébl: „Méltóztassanak teh^t nekem garanciát nyújtani, hogy visszatértemkor ezen országgylést találandom
körülményre figyelmezni
Méltóztassanak egy
itt. :
csak azt ne érjük meg,
hogy az országgylés
elveszitse
minélfogva a nemzet
akarata képviseljének
kintetik a
nép
a hadsereg
s
által;
nymbust, te-
a népnek egy tekintélyes része
csak valamiképen oda ne men-
jünk, hogy az országgylés
engedelmesség
azon
kötelékei
irányában a köteles
megtáguljanak,
s
hogy
elvesztvén az országgylés a nép eltt nymbusát, polgári
háborúnak
legyen a
nemzet
kitétetve.*
Kossuth a békepárt mellének szegzi fegyverét. békepártnak a purificatio
kérdésében nyert
A
gy-
nem birva ingerültségével, a házba hogy a békepártot bevádolja, s kimondja, miszerint van egy kotteria, mely a kibékülést
zedelme miatt jött,
akarja, és
sége leend,
attól tart,
midn
hogy
e kotteriának több-
aztán kormányozni nem
vagy az országgylés (mert nymbusát
a nép
által
szétveretik.
Hej be
fog,
elvesztette)
másképen
goa-
175
dolkozott Kossuth 1847-ben,
Metternichhez
midn
intézett levelében
Wirkner utján
következket mondotta: „érjen bár szerencse vagy szerencsétlenség
várjon bár
;
a
rám kényelmes vagy gondok-
minden viszonyban, minden köaz lesz a büszkeségem és boldogságom, hogy olyan lelkület alattvalója vagyok felségének az én uramnak és királyomkal terhes élet
rülményben
nak, a ki
sem
hségben utána.
áll
;
mindig
és loyalitásban egy
él
lénynek
"
Kossuth beszéde után
Irinyi
elre
elkészitett
taktika szerint inditványba hozta, miként
„a hon-
védi bizottmány" elnöke Kossuth Lajos felhatalmaztatik,
hogy
szükség
a
és
körülményhez
más helyre tehesse át. Nálunk — mondja Kemény Zsigmond — hol akkor, mint Tiberiusok korában a maga semmi nevén nem neveztetett, ezen indítványnak nagy képest
az országgylést
hatást kellett
A
támasztani.
követek felingerldtek. Kiki
szép ürügyek
országgylés
alatt
az elnapolási
látta,
hogy
itt
jognak, s az
tettleges feloszlathatásának
Kossuth
kezébe játszásáról van szó.
Mindnyájan ciójának a
érthettük,
bunkója ott van.
az Irinyi indítványával
függ
eszmét,
mely
vmgy nem fogtok a béke
hogy Kossuth oráA Kossuth szavai
együtt tettek egy
igy és
hanzik:
„ti
össze-
képviselk,
a kiengeszteldés szavain/
176 hallgatni
eszközeim lesztek az utolsó csepp kiürí-
és
ha
vagy
téséig,
magatokat
által is
már
Kossuth
és
megtorolja tervét
bnös
11
akkor merész dolgot az
minden rósz szenvedély
embert a képviselház
örökös vád alatt
14-ig
ápril
uszitott r
ellen
a reactió fészkének kiáltatott
Végre
forralt,
manifestumot, és
olmützi
kivihesse,
mely aztán egészen volt s
csak egy gondolat
tlem, én a házat eloszlatom és
azután befogatlak.
titeket
hogy hogy
izolálni metitek
ki.
13-ának reggele.
Mi-
dn titkos tanácskozásba hivatánk, annyi Nyáry
által
már
felvirradt april
transpiráltatott,
miként a dynastia ellen akar
inditványt tenni a táborból hazatért Kossuth
;
de
hogy mekkora belterje leend ezen inditványnak s micsoda szempontok által motiváltatik, azt még határozottan tudni
Az
október
állittaték,
nem
lehetett.
8-iki
nyilatkozatból,
meljben
nem
volt joga
miként V. Ferdinándnak
a nemzet tudta nélkül a királyságról lemondani, logice azt
lehetett
most Ferenc
következtetni, hogy Kossuth
József
nyilatkoztatja
ki
helyett
Ez az els
ambiciójából
lélektanilag
magyar
possibilitás.
Kossuth
csak annyi
következett,
ország királyi
gubernátorává
Ferdinándot
V-ik
királynak.
hogy
neveztesse
magát Magyarki,
s
mint a
jogoknak ideiglenes tulajdonosa, egy
fele-
177
ls
minisztériumot alkosson,
nyozzon. Ez vala a
A
harmadik
Kossuth
íl-ik
s
ezek
possibilitás.
possibilitás arra nézve,
inditványozand,
mit
vett detronizatio
kormá-
által
hogy
a szorosan
uralkodóház
az egész
s
volt
szám-
zetése.
Mig
e
szomorú
Kossuth a terembe
az ember ez eszét,
a
gyzedelmekért
talások után
probobilitásokon
garmádiára
elterjesztette a
rakott
jártatta lépett
s
magasz-
detronizatiót és az
uralkodóház számzetését.
Becsületemre mondhatom, hogy majd minden követ
ki
volt
képébl
kelve,
s
bár hiszem,
a szoros értelemben vett Kossuthiánusok
Kossuth mellett szavaztak,
de
hogy
nyiltan
arról legtökélete-
meg vagyok gyzdve, hogy egy titkos szavazásban 20 voksa nem lett volna. A gyzedelmeknek kábitó hire t. annyira csakugyan nem vette el annak, ki különben sem volt rjöng, az eszét, sebben
i.
hogy
elhihesse,
dolog,
hogy egy
lenni,
és
az
Európának közönyös nagyhatalmasság megszünend
miként
súlyegyen
európai
felforgattatván,
nyugat közt egy üresség támad, melyet
kelet és
betölteni
nem
De hát
lehet.
sem
sem
itt,
eddigelé a parlament
nem
a világon sehol
még
tanusitott elég politikai
bátorságot a forradalom közt.
A Kos*nth.
római
senatus
tudta magát elhatározni, 12
178
hogy az
ellenséget a
egyenkint lemészároltassák
nem
tüntetett
;
soha
ellenében
vetelései
curalison
sella
bevárva,
de a tribunusok köhasonló
bátorságok
fel.
Kossuth a
következ okoknál
detronizaciót
fogva követelte a sereg akar már valahára egy
1-ör: Mert zászlót,
mely
alatt
küzdjön, akarja Magyarország
ha a parlament még tovább
függetlenségét s
késik kivánatát teljesiteni,
séget
maga
a
fogja kikiáltani,
katonai diktatúra könnyen
rögtön
(Itt
Lajosnak
a
sereg a függetlenés a
a képviselház
polgár-háború,
Kossuthnak azon
hogy
Kossuth
való hivatkozása
hatott
állítása,
s a
bekövetkezhetnek.
Kemény mondja
valótlanság, vagy mint
,,Menykcsapásként
vérontások, a
szétveretése
megjegyezzük,
hadseregre
is
ránk
mer ság).
(képviselkre)
melyet apr. 13-án nyi-
hogy t. i. az ármádia követeli a detronizaciót. Mi ugyan általában tudtuk, hogy a kormányelnök igazmondás nem úrnak az
latkoztatott ki,
tartozik
ferényei
közé,
de
lehetetlen volt feltennünk,
annyi
hogy
ily
ben merjen egy positiv gal) elállani.
Klapka
gel (hazugság-
május
els napjaiban
megérkezett
és
(6-án)
Hunfalvy
menvén, monda, hogy a tábornok még vagy egy megbízható követtel ta-
Kovácshoz vele és
De
Debrecenbe
vakmerséget fontos kérdés-
179 -ál
Engem
kzni akarna.
meg
szólított
végett
e
Kovács és délután 3 óra körül tiszteletére mentünk Klapkának. Klapka bels szobájába vezetett és panaszold, hogy rósz hatást
sem
publikálni
merték
Mi
lemondásától.
14-ki
az ápril
határozat ohj
a seregben, miként eddigelé még
okozott
félnek a legjobb tisztek
és
hogy az ármádia
elbeszéltük,
hangulatáról Kossuth épen ellenkezt
lház nem mondja
ki
a
s
a függetlenséget, akkor a
proklamálni
sereg fogja
Klapka
állitand.
állított
egyre ijesztette, miként ha a képvise-
követeket
katonai
és
nem gyzött
diktatúrái
eléggé bámulni
és
miután 30 ezer reserváról beszélt, mely az oszszerencsétlenség, ha a
hogy iszonyú érdeke sorsa
nincs representálva
határoznak,
fölött
Kossuth
poroszokat
s
ontania
Én
utoljára
még
a
nyakunkra hozza
is
hol
ott,
megfontolatlan határozatok miatt.
•hogy
—
tartományokban fekszik
trák-német
katonaság az
ország vérét
kell
megjegyzem,
muszkákat és a
—
Klapka
eszmét, tanácsolá, hogy
kapva ezen
monda
fel-
lenne a
jó
képviselháznak az april 14-ki határozatot revokálni.
(íme az igazmondó
Kossuth!
államcsínyt követett
terrorizált és
2-szor:
(?)
A
nép, a merre
Álürügyekkel el.
A
(Kossuth) átutazott,
nyughatatlanul követeli a detronizaciót,
id
jele,
..ignorálni,
szerz).
s
ez
ha
az
nem szabad magamagát megsemmisíteni nem
melyet a képviselháznak
12"
180 kívánja, (Ugy látszik,
tömeget
tizált
A
népnek.
3-szor
látta
hogy Kossuth csak a fana-
maga
eltt és ezt nevezte
szerz).
Veronában
:
egy európai congressus
fog tartatni, melyben az osztrák és az olasz ügyek elintéztetnek. Itt kerülend
el,
s
Magyarország sorsa
ha addig a függetlenség
nem
követeket
ki
nem
mondatott,
küldhetünk e congressusra,
s
majd vagy
kihallgatással olvasztják össze Ausztriával,
alkuszszák és darabolják
európai diplomatia
pedig valamit az tott, is
Magyarországot.
el
azon aztán többé segíteni
nem
is
Ha
megállapílehet."
(Ez
államcsínyre valló ürügy volt).
Ez a
harmadik
argumentum
még oda
is
hogy az egész detronizáció csak mert Kossuth a tulországi összeköt-
látszott mutatni,
comoedia
;
tetései utján tudta,
miként az ausztriai monarchia
reconstrcutiója európai congressus által történend-
majd egyrészrl az octroyirozott alkotmány, másrészrl a detronizáció vonatik vissza és az egész pör egy te deum-mal fog végzdni. Nevetséges lenne, ha nyaktör nem volna vén, ott
az egész titkos ülés; mert valósággal
nevezetesebb
épen a
része
a követek
veronai congressus
említésekor kezdett szabadabban lélekzeni.
A
történészet
egy törvényhozó
komolyan
test
igen ^természetes,
ekkora
miután
elhinni
nem
ostobaságát
;
fogja
pedig
szeptember vége óta
181
Madarász László
gráciájából
sem
hírlapok,
nem
levelek külföldrl a szerkesztkhöz
tak be, s miután a
legokosabb követ
láthatott,
bocsáttatis
a deb-
még
sze-
legtávolabbi fogalma
sem
semmi
receni hirlapokon kivül
mével sem
sem
Journalt
volt hát a törvényhozásnak az európai viszonyok
—
Elször a világosságot kellett a elvenni, hogy benne a volt szenvedélyek
állásáról.
háztól
vezethessenek is
.
;
(íme
tette.
.
a
.
ezt a
rendrminiszter
meg
Kossuth
szabadságszeret
!)
három fmotivumát elterjeszhogy bármint dljön el a kérdés,
Kossuth, miután kijelenté,
tette,
azt okvetlenül indítványozni fogja a nyilt ülésen is,
melyre
Ez
a
tömeg
egyelre
fanatizáltatatott.
appellatio
bejelentett
népszenvedélyekre. De különben
hatalma volt,
volt
sokkal nagyobb
sokkal
bizonyosabb
egyenesen
megtámadni
Kossuthnak,
miként indítványát
is
volt a
a legkétségtelenebb életveszély nélkül lehetetlen;
sokkal inkább
Kossuth
támaszkodhatottt
nép
e kér-
dühösségére, hogysem
désben a
fanatizált
valakinek
eszébe jutott volna a positiv és nyilt
ellenszegülés.
Mert
bármily
gyarlók
voltak
is
argumentumai, az kétségtelen, hogy háta mögött volt e
kérdésben a tiszavidéki nép.
Igaz ugyan,
hogy a békepárt embereinek padjairól a „ votizáljunk, votizáljunk" szó hangzott el, de viszont nagy robajjal tört ki
más padokról
a
,,
titkos ülésen a
182
gylés zavarban
—
helye"
nincs
votizaciónak
s
az egész titkos
oszlott szét.
Magyarország függetlenségi nyilatkozata
ápril
14-én
1849-ben.
14-én
April
követek
a
ülésre hivattak össze a
nyilt
terembe
szokott
;
de azalatt, mig a
követek ülhelyeikre gyülekezni kezdettek, a nép-
templomát fogta körül
a kálvinisták
a Collegium rövid
sétatéren
eltti
id múlva
a tolongás
s
eláradott
oly annyira,
hogy
miatt a terembe be-
jönni alig sikerült.
Ez annál felötlbb
volt,
mivel a titkos
tárgyairól becsületi kötelesség volt a
ülésre,
melynek
tárgyát tulaj donképen
kimondani még akkor szabad
A s
követeknek
mert a kormány maga csdité a töme-
hallgatni,
get oly
ülés
népnek
az ottan
nem
lett
volna.
templom kapui felnyittatának minden helyet. Ekkor Kos-
a
elfoglalt
suth egyik felvett embere, Drágos, kivánta határozatilag kimondatni, teszi
hogy a ház mára a templomba
át ülését.
A
teremben lev képviselk ez
kozának
s
ellen szabad-
nem akartak. A „maradjunk benn". A képviselk
helyeikrl kimozdulni
többség kiabálta
egymással veszekedni kezdettek. zásra Íratták
föl
Sokan
nyilatko-
magukat, de ez elmaradt azért,
mert az elnök látva a közkivánságot, határozat-
183
nak vette tik
Szünet
Ö
hogy a gylés a teremben
azt,
mígnem Kossuth megérkezett.
volt,
a terembe
hangon az
lépvén, rövid szót
elnökkel, s Besze, ki
a terembe,
stentori
A nagytemplomban itt
tarta-
meg.
alig
oda
át
hangon több
szintén vele jött
kiáltá
;
Képviselk
:
!
—
ember van
ezer
vagyunk pár százan a nagytemplomban
váltott suttogó
a karzatok üresek pedig
ezerek vára-
koznak. Felszólitom tehát a képviselket, menjünk
hirdessük
és
által
a
ezerek
valót
és
ezerek
ajkain.
Besze megindult, Kossuth kalapjához nyúlt, a flamingók
tolakodtak, s
kifelé
midn
az
elnök
kimondá: „a ház kivánsága következtében a mai ülést a
református
A nép maga lóságos civis nem Az
ifjúság
nagytemplomba teszem
már nagyon kevesen
ezen enunciációt
át",
hallották.
bár Kossuthot imádta, a va-
>
igen örvendett,
st komoly
volt.
asszonyok valának inkább
és az
fa-
natizálva.
April
gylés
volt,
14-én
nem
országos ülés,
hol lehetetlen vala
bármin
hanem
nép-
ellenmondás.
ellenségei
egyaránt
bevallani fogják. Kossuth Lajos akkor a
következ
Ezt a revolutio
barátai
és
beszédet mondotta v
Hazám
rancsolni,
képviseli
!
Méltóztattak velem pa-
hogy mikor szükségét látom, a táborba
184
menjek. Voltam legközelebb,
onnan
s
vén, kötelességemnek ismerem,
ház
pár
említeni
ülésben
nyilvános
eltt,
a
itt
t.
képvisel-
meg-
hivatalosan
hadjáratunk
szóval
visszatér-
eddigi
ered-
ményeit.
„A van
magyar hadsereg általában lelkesülve annak utolsó tagjait is áthatotta az ügy
;
szentségére, s az isteni gondviselésnek erre alapitott biztos
oltalmazó reményére fektetett
gyzdése
gyzedelemrl
a
ügyében hazája
ban az
bizva, a
kijelölt
a mely sereg
s
mellett, Istenben s
gyzedelmek
ütközetbe,
az
nem
vitéz
biztos hitével
féli
igaz
karjai-
megyén
a halált, az a Deki
pontot elfoglalja bizonyosan.
tam örömmel
meg-
És én
kiknek
elvérzeni sokakat,
lát-
halófél-
ben az volt utolsó szavuk: „Éljen a haza!" ,,A kormány kötelessége szerint, gyámolUva a
t.
által,
képviselháznak
rendithetlen hazaszeretete
melynek tanuja valék utamban mindenütt,
de melyet oly magas fokon
mint
sehol,
épen
azon
nem
találtam mégis
vidékeken,
melyek az
nyomását érezték volt, a kormány mondom, mindezektl gyámolitva, nem fog semmit ellenség
elmulasztani, hogy, ha új
getné
meg
az országot, azzal
is
is
új
diadalmasan meg-
mérkzhessünk. És én nemcsak a hitével,
mondom
hanem :
az
észnek
elérkezett a perc,
is
ellenség fenye-
hitnek
szent
meggyzdésével
midn
Magyarország-
185
nak szabaddá, függetlenné
midn
a perc,
nemzet
lennie; elérkezett
Magyarországnak,
képviselinek
Európa
s
különösen a
kötelessége,
Isten,
világ,
nép eltt kimondani: hogy szaba-
és a
függetlenek
dok,
kell
zések és tapsok
akarunk
lenni
!
(Zajos
éljen-
!)
„Uraim!
ha én visszaemlékezem azokra, a most egy esztendeje történtek, és a
mik épen mik közt az rendelete
gondviselésnek kiszámithatlan
isteni
magam
én
szerint,
is
az események
a szerénység porából, melyet örömest vallot-
által,
tam magaménak, kiemelve, némi tevékeny részt vevék ha visszaemlékezem azon hségre, mely;
idk
lyel az
ausztriai
viszontagságai alatt iparkodtam az
háznak trónusát megtartani
ha végig tekintem az gig
nézem azon
—
dulat
nemzet
árulást,
hálátlanságot,
hitszegést
—
összeségeével :
az
mentve
talán
ausztriai ház által
volnék
vedélynek némileg fölingerült hangjával
hogy
Isten s
és
a szen-
mondanám
rendelkezhetik Isten akármint
velem
ez életben, bocsáthat
rám
s
melylyel ezen in-
emberek eltt, ha személyes boszuval, azt,
ha
;
;
vé-
indulata keblemnek közös volt a
mely
viszonoztatott
segiteni
rám
szenvedést, bocsáthatja
a vérpadot, a bürök poharát, vagy a szám-
zetést; de
egyet
nem
bocsáthat
nem, hogy én valaha az Talója
legyek.
Azt
nem
ausztriai
rám
soha, azt
háznak
alatt-
rám
Isten
bocsáthatja
186
mert
sem,
embernek,
az
láncokba
bár
valamire,
ki
el
van határozva
minden
szoríttatnának
mindig marad elég ereje meghalni tudni,
tagjai,
ha magát máskép meg nem mentheti." Ezután eladván, hogy a Habsburg-Lothringeni királyok hányszor, és miként törtek a
alkotmány
névszerint Lajos és
közelebb
ellen,
fhercegn
Károly fhercegek és Zsófia
Ferenc
miként láziták
a magyar nemzet ellen a hor-
föl
vátokat, szerbeket, oláhokat, szászokat, ,,
magyar
folytatja
:
mind a jog, mind a hazafiúi kötemind a körülmények állása, mind a had-
Tehát
lesség,
sereg
méltányosság,
iránti
a
mely hadsereg
hogy a nemzet egyszer mondja meg, hogy mig a hadsereg vérzik, bizfölötte alkudni tos is lehet abban, hogy senki nem fog oly föltételek mellett, melyek végett megkívánhatja
nem
már,
volna
lett
méltó vérét ontania; és a köte-
lesség a nép iránt,
miszerint a nép tudja, hogy
elvezendi áldozatainak
szabadság
és
koknál fogva,
önöket vetve
gyümölcseit, mely a jólét,
Én,
boldogság. itt
mindezen indo-
az Isten templomában fölhivom
uraim, nemzeti képviselk, hogy számot Isten,
lelkiismeretük,
a haza iránti köte-
lességükkel, vegyék bölcs tanácskozás és elhatá-
rozás
ben ki
alá
van
indítványomat,
melyet a következk-
szerencsém elterjeszteni
:
Mondassék
a nemzet nevében határozatilag, hogy
187 1.
sült
Magyarország
a
vele törvényesen egye-
és hozzá tartozó
Erdélylyel
minden orszá-
gokkal,
részekkel s tartományokkal egyetemben,
szabad,
önálló
nyilvánittatik,
és
európai statusnak
független
és
ezen
egység
statusterületi
föl-
oszthatlannak, épségére sérthetlennek kijelentetik.
A
2.
nemzet gása az
Habsburg-Lothringeni árulása,
elleni
ország
területi
és az ország
elszakitását,
eltörlését fegyveres
végett
idegen
által,
hogy
épségének eldarabolását, Er-
Horvátországnak
és
magyar
hitszegése és fegyverfo-
nemkülönben azon merény
által,
délynek
ház, a
Magyarországtól
önálló statuséletének
erszakkal megkisérleni,
hatalom
fegyveres
erejét
s
e
is,
a
nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét
mint
sanctiót,
kétoldalú
ország
s
kötések
alapján
tartományai
Habsburg-Lothringeni egyesült Erdély és
tományok nevében ország
ugy a pragmatica
általában azon kapcsolatot, mely
fölötti
örökre
közötte
közt
és Magyar-
ezen
fönnállott:
ház Magyarország, a vele
a hozzátartozó részek
s
tar-
uralkodásból ezennel a nemzet kizáratik,
területérl
kirekesztetik,
minden polgári jogok
s
és az élve-
zetébl számkivettetik. 3.
Midn
természeti ládba,
a magyar nemzet elidegeníthetlen
jogánál
önálló
s
fogva, az európai statuscsa-
szabad státusként belép,
egy-
188
szersmind
ha
irányában,
státusok
saját jogai
nek, békét s barátságot
melyek
népekkel,
alatt állottak, jó tatni,
s
minden más
hogy
kinyilatkoztatja:
tartani,
nem
sértet-
különösen azon
velünk egy fejedelem
ezeltt
szomszédságot alapitani
s foly-
a kölcsönös érdekek alapján barátságos
kötésekkel szövetkezni elhatározott akaratunk. 4.
Addig, mig az ország kormányzati rend-
gylés megalapítaná, az országot egész kiterjedésében egy kormányzó elnök szerét a nemzeti
fogja a kel
maga
veend
mellé
felels
miniszterek-
számadás kötelezettsége mellett kormányozni. 5.
Ezen határozatokban kimondott elveknek
nyilatkozványba foglalása
fogalmazása választ-
s
mányra bizassék." Kossuth beszéde végeztével
Almásy
kérdést
Pál,
intézett
a
ház
elnöke,
a képviselkhöz:
kivánnak-e az elterjesztett indítványokhoz hozzá szólni?
A képviselk adta
kiáltásban
testülete ezen általános föl-
válaszát
Elfogadjuk egészen
:
Ezután általános lelkesedéssel Kossuth
kormányzónak" gylésen,
:
Almásy
ház
I.
József
1707-ben az ónodi
királylyal
szakítottak,
eb ura fakó
Kossuth két
kurucok
a
midn
ezt kiáltván
a
kiáltatott ki.
tettek
így
„ország-
föntebbi elnökei
Pál, s
:
nyilatkozatai, indítványai br.
Perényi Zsigmond és
jegyzje Szacsvai Imre aláírásával
189
Európa
raanifestumba
népeihez,
foglalva, ápril
19-én közzététettek.
Május 2-án Kossuth kormányzó minisieriumá-
nak következ ügyér
s
pénzügyér
:
Seb;
ügyér
gr.
:
Duschek Ferenc
vallás-
s
választott csanádi
vics
elé:
bel-
Szemere Bertalan; Batthyány Kázmér
ministeri tanácselnök:
kül- s kereskedelmi
László;
a ház
tagjait terjeszté
közlekedési
;
püspök
:
Gsány
:
közoktatási: Horváth
Mihály
igazságügyéz
Vuko-
:
hadügyér: Görgey Arthur.
Szemere a maga programmjában kormányát demokratának, forradalminak és republikánusnak
A
jellemezte.
békepárt,
s
a
köztársasági
elvnek ellene volt a
kormány nagyobb
része,
élén Görgey és az egyesült két párt teket tett a
elkészüle-
—
kormány megbuktatására.
a hadügyérség mellett a hadvezérséget tartá,
neki
a
s
Visockit,
Görgey is
nem tetsz Dembinszki
Percei
helyébe
Vettert
annak
s
meg-
helyébe a had-
állitá
testek élére.
Mig ezek Budán az
ifjú
£
Debrecenben történtek,
Ferenc József császár Varsóban
zott Miklós
orosz
cárral,
ki
neki a
találko-
magyar
lá-
zadás elnyomására hathatós segélyt akként Ígérte
hogy tábornagyát Paskievicset 200.000 emberrel Magyarországba küldi, szükség esetére meg,
ugyanannyit inditand a határra.
Midn
e
miatt
Lamoriciére, a francia köztársaság akkori
péter-
190 vári követe felszólalna,
Európában
azt felelte
:
a forradalmat
hadaim Magyarországban, a poroszé Badenben, a franciáé Rómában. leverjük,
az én
Kossuth június 5-én pestre. tett
Másnapra pedig országos
böjtöt
hirdette-
támadás
fenyeget
az orosz részrl
Buda-
tartá bevonulását
elhárí-
tására. Ezen aggály közé vegyült azon örömhir, hogy Arad vára, miután a várbeliek ehökben 30
lovat megettek, a kiküldöttek pedig hirül
hogy Buda vára
be
van véve,
s
vitték,
a császári se-
regek a határig szoritvák, hét havi ostrom után az
rség
elvonulása
tisztességes
megadta magát,
június
föltéte
alatt
Temesvár ezután
2-án.
szorosb ostrom alá vétetett.
Augusztus 9-én Temesvár közelében SzentAndrásnál
érte
utói
Haynau
a Szegedtl eddig
s
e
miatt
egyébként
is
kaszás újoncokból
hátráló
reget.
Bem
demoralizált,
negyedrészben álló
magyar
éppen akkor érkezett meg
s
se-
vévé át
Dembinszkytl a vezényletet, erre-arra parancsosztás közben azonban lováról lebukott s karját kificamitván,
nem
madt zavarban teljes
akadt hirtelenében,
ki
és fejetlenségben pótolja.
végzdött a csata. Temesvár Vécsey ostroma
ta A
tá-
sereg-
feloszlásával
Ezzel
alól
fel-
szabadult.
Augusztus 10-én Görgey tertanácsban elterjeszté, hogy
Aradon a miniszmiután egyesülé-
191
semmi sem
sét a déli hadsereggel ség,
hogy a kormány a
t
el,
Bemet
hogy
kijelenti,
nem
Erdélybe
gátolja, szük-
f vezérletrl ilyennek
határozzon;
nem
fogadhatja
Különben
követheti.
a nép
is
megunta a háborút s békét óhajt minden áron. mert nem gyzi a hadak élelmezését és a tábo-
A
rok utáni fuvarozást.
lszer és pénz
ugyan kész
tékán van.
megküzdeni Haynauval, céltalannak
tázást
a
kormány
Javasolja
áron
fogya-
Maroson
átkelni a
de az orosz
tartja.
minden
is
s
elleni
csa-
tehát,,
hogy
alkudjék
meg
az
oroszszal.
Másnap sának
híre.
jött
E
meg
a déli hadsereg
felbomlá-
váratlan eset villámcsapásként ha-
tott
mindenkire. Görgey szörnyen felpattant, mi-
dn
megtudta, hogy Kossuth már korábban Bemet
magyar hadak fvezérévé. Most Koshogy miután a dolgok végsuth maga zetes fordulatával a kormány vitele lehetetlenné vált, Görgey teljhatalommal ruháztassék fel, hogy
nevezé
ki
a
ajánlotta,
az oroszszal megkezdett alkudozást folytassa. Gör-
gey követelte, hogy Kossuth a kormányról az részére Írásban
vetkez
írásbeli
mondjon
Kossuth
ezt a kö-
nyilatkozatban tette
A A
le.
nemzethez!
szerencsétlen
Isten a legközelebbi
harcok után,
melyekkel
napokban meglátogatta
a
192 nemzetet, nincs többé remény, hogy az egye-
nagyhatalmasságok ellen
sült orosz és osztrák
az önvédelem harcát sikerrel folytathassuk. Ily
körülmények közt a nemzet életének megmen-
jövjének
tése s
biztositása
egyedül a hadse-
reg élén álló vezértl lévén várható, s lelkem tiszta
meggyzdése
további
létezése a
szerint, a
adom
hazafiúi
is
a nemzetnek,
érzéstl
indittatva,
válván
magam
:
melylyel
tiszta
minden
hazámnak
a minisztérium
s
ezennel
hogy azon
lépteimet s egész életemet egyedül
szentelem,
nemcsak
nézve
nemzetre
haszontalanná, de károssá tudtára
mostani kormány
nevében
míg a nemzet
a kormányról lelépek s addig,
& maga hatósága szerint másként intézkednék, a legfbb polgári s katonai
hatalmat
Görgey
Arthur tábornok úrra ruházom.
Megvárom tle zet s a
s
azért
az Isten, a nem-
história eltt felelssé
ezen hatalmat
legjobb
teszem,
hogy
tehetsége szerint sze-
gény hazánk státus-életének megmentésére,
ja-
vára s jövjének biztosítására forditandja. Szeresse hazáját oly önzetlenül, mint én szerettem
és legyen a nemzet boldogságának biztosításá-
ban szerencsésebb nálamnál. Cselekvéssel többé
zámnak,
ha halálom
nem
használhatok ha-
valami jót
számára: örömmel adandóm
eszközölhet
életemet áldoza-
193
Az igazság és kegyelem Istene legyen a
tul.
nemzettel.
Aradvárban, aug. 11-én, 1849. Kossuth Lajos kormányzó.
ugyané napon következ kiáltványt
Görgey bocsátotta .,
ki
Polgárok
Magyarország eddigi ideiglenes
!
kormánya többé nem a
létezik.
A kormányzó
miniszterek hivatalaikról önként
Ezen körülmény
által kényszerítve,
s
lemondtak.
a katonai
fparancsnokság mellett ideiglen a polgári fhatalmat
is
átvettem.
Polgárok a hazáért
harccal
!
A
mi súlyos körülményeink közt
még tehet, mindent meg fogok
vagy
békés
fogja parancsolni s
hogy
a
uion,
tenni,
miként a szükség
minden esetre oly módon,
már annyira
megfeszített
áldozatok
könnyittessenek, az üldözések, kegyetlenségek, gyilkolások megszüntessenek.
Polgárok sors csapásai
!
Az események rendkívüliek leverk
mítani lehetetlen
;
:
ily
;
a
helyzetben elre szá-
az én tanácsom és kívána-
hogy békésen vonuljatok vissza lakjaitokba s még azon esetben se álljatok ellen részt a harcban, ha az ellenség s vegyetek
lom
az,
yárostokat
megszállaná;
mert személy-
s
va-
gyonbiztosságot valószínleg csak ugy nyerheiKossuth.
194
ha tzhelyeiteknél, békés foglalkozásaitok közt nyugodtan maradtok. tek,
Polgárok
l
A mit
az Istennek kifürkészhet-
len végzjse reánk küld, férfias
önérzetünkön
gal s
veszhet
alapuló azon
hogy az igaz
trni,
fogjuk
határozottság-
reménynyel örökre
ügy
nem
el.
Isten velünk!
Ó-Aradon, aug. 11-én, 1849-ben. Görgey tábornok."
ígyan
ez
alkalommal Rüdigeihez
ezt irta:
„Tábornok úr! Ön bizonyosan ismeri ha-
zám szomorú
Megkímélem tehát önt mindama kísértetiesen ösz-
történetét.
fárasztó ismétlésétl
szefügg eseményeknek, kétségbeesés harcába, ságainkért T
elbb törvényes szabad-
aztán létünkért,
bebonyolitottak.
bennünket a
melyek
A nemzet
mind
jobb.
s
mélyebben
mondhatom,
nagyobb része a harcot könnyelmüleg nem keemberek segélyéreste,- de számos becsületes nemzethez nem tartoztak, de kik ugyan vel, a viszonyaik által abba bek- vonattak, becsületesen, vitézül s gyzedelme.-en megállta.
Ekkor parancsolá az európai felsége,.
politika,
Oroszország császárja
szövetkezzék,
hogy
hogy
Ausztriával
bennünket legyzzön
s
.
további harcot Magyarország alkotmányáért le-
195 hetetlenné tegye
.
.
Megtörtént
.
.
.
Ma-
Ezt
.
gyarország számos derék, jó hazafiai elre látták s megjósolták. A jelenkor története fel
—
fogja egykor fedezni:
mi inditá arra az ideigkormány többségét, hogy azon szózatok ell fü'et zárjon. Az ideiglenes kormány nem lenes
A legnagyobb
létezik többé.
gébbnek
Ed, a tetté,
tett
veszély
leggyön-
t.
találta
embere, de
a további
vérontást
gyarországra nézve
nem
a haszontalan
Ma-
hasztalannak,
károsnak
láttam,
azt az orosz interventió kezdetében
is
miként kijelen-
tettem.
Én ma mondana le
felszólítani az ideiglenes föltétlenül,
kormányt:
mert fönnállása az or-
szágjövendjét napról-napra borúsabbá és szánandóbbá tehetné. Az ideiglenes kormány azt elismerte s önként lemondott, a legfbb hatalmat az én kezembe tevén le. E körülményt az én legjobb meggyzdésem szerint arra használom fel, hogy az em-
bervért kíméljem s békés polgártársaimat, kiket
többé
nem
megmentsem,
moraitól
leteszem
téllenül
hader
védhetek, legalább a háború
többi,
vezéreit
ismerjék,
is
s
tlem
ez
midn által
nyo-
fegyvereimet talán
elkülönözött
a
föl-
magyar
osztályainak
arra indítom, hogy velem együtt
el-
miképpen Magyarországra nézve most 13*
196 ez
legcélszerbb,
a
példámat kövessék. E
s
lépésnél bizom a császár magasztalt nagylelk-
ségében, remélve, hogy annyi vitéz kik,
elbb
mint
hatalma
által
osztrák
harcba keveredtek, sorsnak
s
egy
a viszonyok
tisztek,
ez Ausztria
társamat,
tlleni
boldogtalan
szomorú
bizonytalan
Magyarország mélyen
sujlott népeit,
melyek igazságszeretetére építenek, ellenségeik véres bosszú-dühének kitétetni gedni. Elég lenne talán,
nem
ha én
fogja en-
magam esem
áldozatul.
E ön
levelet
önhöz intézem tábornok
volt az els,
adta nekem,
ki
úr,
mert
azon becsülés bizonyságait
melyek bizalmamat megnyerték.
ha a további
Siessen ön,
vérontásnak
elejét
venni akarja, a fegyverletétel szomorú tényét,
a legrövidebb
id
alatt,
de oly
gessé tenni, hogy az csak
módon
lehetsé-
az orosz
felsége
császár hadai eltt menjen végbe. Mert ünne-
pélyesen kijelentem, hogy készebb vagyok egész
hadtestemet egy kétségbeesett harcban, legyen az bármi túlnyomó
er
ellen,
megsemmisittetni,
mintsem hogy az osztrák hadak eltt nül rakjam
le
föltétle-
fegyvereimet.
Én holnap, augusztus
12-én,
Világosra,
holnapután, augusztus 13-án Borosjenre me-
gyek seregemmel; mit a végett közlök önnel,
hogy ön
az osztrák és az én
seregem
közé
L97
vonulhasson,
s
engem
elválaszszon.
A
legrövidebb
válaszát,
határtalan
az ön
bekerítsen irtö
és
amattól
alatt
elvárván
nagyrabecsüléssel
vagyok Ó-Aradon, 1849-ki augusztus 11-én. Görgey Arthur. a
A mint
akként
irta,
tévé
a
:
Görgey kiadta a fegyverek lerakása csát.
És most, szomorú
vendölésének, hogy
„eljött
világosi fegyverletétel
lefegyverzett
a
paran-
nagyszer
Haynaunak adták
át,
deket az osztrák
seregbe
halál,
vérben
áll."
után az oroszok a
magyar hadsereg ki
iránti
sejtelmében a költ jö-
hol a temetkezés fölött egy ország
A
Schlick
már közel levén Rüdiger Vimagyar hadsereget bekerité, mire
osztrák tábornok lágosnál
Görgey.
mind
csapatait
ezeket és pedig a honvé-
rangkülönbség nélkül
közlegényeknek, a császári seregben szolgáltakat a fegyszázadokba
(Strafcompagnie) soroztatá;
volt császári tiszteket pedig
a
mint rabokat Arad-
várába hozatá, melyet Damjanich aug. hó 17-én adott át az orosznak, az pedig Haynaunak.
E
tény után Paskiewics a
fogyott
kolera és
egyéb
három hónap alatt 15 ezerrel meghadait északi hónába sietve visszavezette.
betegség
Varsóból
által
négy milló
forint
áru
Kossuth-bankót
198 küldött vissza Ausztriának
folyó
rubel értékben
beváltás végett.
mig Kossuth, meneÉlni tudott a hazáért, de meghalni nem.
Világos! a nemzet temetje
lett,
ki a hazáért halni készült folyton, külföldre
kült.
Most már bátran kérdezhetjük Jogos volt-e forradalmunk?
Jogos volt-e forradalmunk?* Az a
áhítatos
a
szenvedés,
sóhajok a mellekbe
bnhdés
meg
semmisittelett
ideje
az utolsó
szorultak;
beállott s alig
magyar sereg: az
akasztással, fbelövéssel és bebörtönzéssel párosult
bosszúvágy többé mi korlátot sem ismert.
Hazánk
•
melyhez
szinjátéka,
mény, annyi szép
kilátás
annyi szép
volt kötve,
—
re-
tragoe-
diaként végzdött. Ihletve volt akkor Vörösmarty
,
midn
mondd, hogy „sírjánál a félvilág könyekbe Valóban, azon nép, mely életével, vagyoborul nával áldozott, jobb sorsot érdemlett. Azonban, \"
ha igaz
az,
adja az
Ur
hogy igaz legyen: elbb vagy utóbb a
Isten,
miként a szerencsétlenség
felvilágosodás s ezzel a jobblét forrása, valamint
a hiba forrása a szerencsétlenségnek.
Szükséges
volt-e,
elkerülhetetlen-e,
eszélyes
vagy ildomos-e, hogy azon népfajt, mely általánosan anyagi jobblétben gyarapodott, (mi a szellemi gyarapodást szintén föltételezi) népfajt, bár lassú, de
hogy azon *
és
Eszmék
szereplirl
;
és Jellemrajzok az 18(8'9. Irta
Mészíros Lázár.
— mondom,
nyugalmas halaforradalom eseményei
200
— és
dásából felriaszszák ?
sem nem
dott,
élsköd térre vigyék? hogy sem sem arra nem képzett, el nem ké-
értett,
hogy
szített cselekedetre ingereljék?
dül
mások
keresett
valami
feletti
nem
hogy sem nem álmo-
sem nem
kivánt,
mindenét
létét s vele
látatlan,
elre
ezzel alig ser-
kockára
tegye
—
kiszámíthatlan jobbéit,
egy
midn;
inkább lehetett a vesztéstl tartani, mintsem sikert
reményleni ?
—
Szükséges volt-e?
nem tudom;
de ha a
természetben minden összefügg, akkor minden
vagy egy
Birni vélt
fbb
tudományunk dacára,
gondviselés
határozott
nyögünk, elkerülhetetlennek
Hanem
a mellett
be
kell
kell
birt
minthogy
rendelete
alatt
vallanunk.
vallanunk azt
is,
hogyha valamely sikert remélhetett is a merény, az 1848-ki év els harmadában egy egész alárendelt állásból
valamely szabadabb állásra
s
a
mind a két hemisphaerán létez angol fajtól követelt seifgovernement-re vergdhetni ez az id:
nek eszélyes, bár
A
mostani
kelléke
nem
nagyszivü választása
társadalmaknak ez
nem
lévén
—
kár
azonban
utóbbi
fölötte
volt..
szót
veszte-
getni.
Ha a
legnehezebbet, a kezdetét
lasztotta: volté joga
oly jól vá-
hozzá a népnek, hogy kor-
mányzási alak változzon? Mig az ész
s az
igaz-
ság törvényei helyett a történeti s positiv jogok
201
uralkodnak, e jogra felhatalmazottnak
midig
tartani a
Macaulay
mig
népet,
Babbington
valaki
meg nem
mondását
Angolhon XVII. századbeli
mind-
kell
czáfolja,
melyet
mon-
forradalmáról
„A jog, melylyel valamely nép ellenáll a rósz kormánynak, szoros hasonmása azon jognak, melylyel az egyén törvényes védelem hiányában megtámadóját megsemmisítheti. Nem köteles a dott:
társaság mindazt szenvedöleg eltrni, mit a zsar-
nokság vele éreztethet emberi lény.
ellentállás.
találkozott
ki
végzdik
lett
vona,
s igy
jogai sérttettek,
s
hogy
hogy nemzetünk törvényei,
b
sérelmei s ezek orvos-
az ausztriai ház az
ideje óta keletkezett
vekbl
azt sem,
a türelem, hol az igazolható
lására kívánalmai voltak, vannak, s
vi-
u
Eddig Macaulay,
dinánd
még
a rósz kormányzat meddigjét
lágosan kifejteni képes
hogy hol
nem
mert
;
—
azt
I.
els magyar
Ferkirály
törvény- és történeti köny-
kivehette.
Ha már
feljogosítva volt anyagi és szellemi
fejldéséhez méri. történelmi és positiv törvények,
szerzdések érdemlett
által biztosított,
igazságos
egyenes,
kormányzatot követelni teni bíróság,
sok véráldozattal meg-
mint
:
és részrehajlatlan
kissé kétes s csak az
egyedül igaz
dönthet el azon nemzet és fejedelme
axióma, között
ítélszék
is-
által
vájjon a fennálló, a
eskü
által
ersített
202
kölcsönös állam-szerzdések mellett volt-e a nemzet feljogosítva egy olyas eltér, független
mely magában benfoglalja azon
követelni,
melybl egy
olyas
társország-féle
állást csirát,
állapotot
leszszen ki Ausztria ellenében, mint
Norvégiáé
pl.
Svéciához, vagy mint a svájci kantonoké a
három fkantonhoz, vagy
tozó rativ
állammá alakuljon? És ha ez mind kétes
—
dási alapot nyújt:
örök
s
nem
végre,
fölötte
fej-
vál-
hogy foedesok okosko-
kétes az, legalább az
morál
igazság és a valódi
eltt
nem
:
(a
status-igazságot és morált csak érdeke kielégítése tételezi az,
ki
hogy valamint nem becsületes egyén ünnepélyes szavát megszegi, úgy azon korfel),
mány sem
tekintethetik
becsületesnek
mostani diplomatiának errl nak,
—
is
mely az ünnepélyes
maga
jogokat
meg
szegi
s
tiszteltetni
mányról
is
akar
;
bár a
eltér nézetei vanesküvel
biztosított
mégis atyai kormány-
névvel kérkedik és büszkélkedik,
ségben
—
st
ilyen
min-
bár az ilyes atyai kor-
Napóleon rég elmondotta, hogy „gyak-
I.
ran nincs zsarnokabb oly kormánynál, mely magát atyainak nevezi és tartja.
Hogy a jogos koltatott,
kevésbé
kormányé,
nem
volt,
s
térrl a forradalmira erszavolt a
nép hibája, mint azon
mely a nemzet irányában igazságos ennek sok jó, nagylelk, áldozatkész
áetteit legtöbb
izben
nagylelk
feledéssel viszo-
203 nozta, s ezen spanyol
jezsuita-modorú
egész a legújabb idkig
midn
uj
kat
azon remény
is
jogokkal
azokat els több
megtartotta; s most el
osztotla ki*),
S hogy Bécsbl ezt
egész mértékben gyakorlottak, sottakból**),
ven
—
az eddig olva-
vagy még máshol olvasandókból
kiviláglik s
Ha
tehát
az államalak
kivilágland.
magyar
s
háromnegyedrésznyi
megváltoztatására, lássuk
szervei és eszközei ennek kivivhatására
**)
b-
szempontból feljogosítva volt a nemzet
igazsági
-•)
hogy
vagy mi
megcsonkítja,
visszavonja.
is,
a nemzetet, e jogo-
fejében
alkalommal
egészen
:
látta
eljárását
T
i
az 184-8-diki törvényeket
Hivatkozás Mészáros emlékirataira
?
:
voltak-e
Volt-e biztos remény forradalmunk
si-
kerére ? Mi a szereket
Magyar- és Erdélyhont
közvélemény már régi idk óta
a nagy európai
Kis-Európává
illeti,
tette
5000-nél több
négyszögmért-
fldnyi területe miatt, melyen annyi használható
anyag
hogy gyártmányokon
találkozott,
kivül (mik-
nek behozatalát szintén kevés ermegfeszítéssel
id
rövid
alatt
termelése az elbbi atyai kormány által díttatott el),
s
nélkülözni birta volna, bár azok
—
a külföldi
segélyt
nem moz-
könnyen
nél-
külözheté.
Mi pedig mszeres eszközeit
illeti,
hogy ha
egy népfaj 5V2 milliót számol, (mennyit a magyar törzs számolt s
késbb
csak Ausztria oktalan és
politikátlan bánásával emelte e
szám
harmadánál többet dát,
úgymint a
tót
jának mondhatta,
dának
:
azt 8 millióra), s
királyság
s az összes
tesz ki
;
s
ha
14 milliónyi népe
ha a másik harma-
német rokonszenvü barátst még ha harmadik harmas
a szerb, szlavóniai, horváth és oláh fajok
205
római katholikus részének többségét tónak tarthatta,
— úgy bizvást
a karban hiány
nem
Mi a tagok tén
sem
hozzá
szí-
elmondhatja, hogy
mutatkozott.
fejeit
néhány külön
is
szót
késbb szinmég azokban
kiknek
illeti,
szentelünk,
volt hiány.
Legalább
nem mennyiségre
illetleg óhajtott volna a
nézve.
Minségét
nemzet talán jobbakat,
mivel a választottak sokja a kisebb-nagyobb, nyil-
vános és magán, hivatalos, barátsági és tanácslói
körökben a középszerség bélyegét mutatta.
Meg
kell
azonban
hogy ebben majd
vallani,
minden népnek közös eljárása van, talán azért, maga tömegestl középszernek érzi mamivel természetes, hogy ahhoz szit gát, következleg jobban, kihez inkább hasonlít. Igazság szerint azonban vádolni a magyar lett
ben,
midn
azzal,
lehet általában
hogy
igen változó
irányában, bár több eset-
kedvenczei
volna
választásai rosszak voltak, az
tatlanság e:*ény
Ha
fajt
nem
lett
állha-
volna.
a történelem könyveiben valahol az Isten
keze mutatkozik,
—
emberekkel valami
ben több
férfiút
ez akkor
nagyra
enged
látszik,
célozván,
születni,
kik
midn azon
az
id-
azon nagyot
véghez vigyék, különböz tehetségeikkel egymást kiegészítendk.
Ha
tehát egész
Magyarhon vagy ennek fbb
206 értelmei
és
eszei
volna a történelmi
tudták
ki
könyvekbl szemelni ezt a tanulságot, azaz ha a positiv modorú tudósok mintája szerint, kik
—
összehasonlítás által akarnak haladni a tudomá-
— k
nyokban,
is
volna ma-
összehasonlították
gukat, vagyis figyelmüket a
fbb
szerepek kellé-
keire kiterjesztették volna, és
amerikai
a)
nem
maguk eltt
területeket
terjedt
találván, kiknek több év alatt mindig vesz-
mivel az egyik térrl a másikra
teniük lehetett,
menekülhettek
s
újra gondolkozhattak ellentállási
eszközökrl
nem
b)
lévén
Magyarországnak népszelleme
népfaj egysége,
szági
nagy eszméje, melynek csétlenség
tyúzza c)
nyilt kel,
azt
s
kivitelére az
még jobban
sarkalja
franeziaor-
közös
egy
els szerenés
sarkan-
;
nem
lévén a hazának egyenes és mindig
közlekedése tengeren keresztül azon népek-
melyek irányában hajlammal
szükségeit lyöket
is
népfajok e)
tevleges segé-
tekintetbe az országnak rósz
helyzetét;
földrajzi
vagy
nyújthatták volna;
nem vévén
d)
késbb
pótolhatták s
viseltettek
által
más érdek
és ellenszenvü
súlyosbított környezetét;
látván a hadi tehetségek és értelmek hiá-
nyát (mivel ha voltak
másérzelmüek
voltak,
is
:
vagy elaggottak vagy
vagy régóta máshoz szokva,
207
nehezen simultak,
az újhoz
meretük
öntudatuk
s
nem
azzal régi lelkiis-
s
magukat;
vetkezleg semlegesen viselték
még
az ujaknak pedig
id
csak
deteiket
a
sok. bárha
hogy
s
nem más,
hogy kifejldjenek
kelletett,
meg, kö-
barátkozott
mint
cseleke-
s
körülményekhez arányosíthassák)
;
s
végre
ha a
f)
politikus,
ban államférfiak
diplomatikus
létezését
meg
is
s
egyáltalá-
engedem, kér-
dezem, vájjon ezek. vagyis az 1847-rl
mköd
fszereplk
mi a
kelléke? ily
okos emberiséget és népszerüsé-
sikerrel
ha pedig
dn
—
kezesked forradalmak fbb
látták
fbb
kellékekkel biró
mint Strausz
a föntebbiek
szereplt
ugy államunk változásáéi! feltételez
s
más
az egészen
eseményekért
márciusi
vették észre, hogy az
gyarokkal akkor
szándékozott
talállak,
jele,
talán
hogy az
idé-
könyvbe nem pillantottak be
zett történelmi
nem
s
Az összes emberiség Krisztus",
„
kevesebb hévvel vívtak volna,
s
nem
hiányát
Krisztus urunkat találni vélle, mi-
mondotta:
alakot
má-
találtak-e egyikben vagy
lángészt, határozott akaratot,
sikban oly erényt, szilárd jellemet,
séget,
1848-ra
—
még nagy s-
Ur
célt
Isten velünk
végbevitetni
jól
ma-
nem
fájdalmasan megbuktunk!
Megbuktunk ezért: de még azért is, mivel a szerencse soha sem üldözött minket annyira. Oly szerencsétlen
népfaj
vagyunk,
mint a milyenre-
-208
mélabús zenénk mutat. Elmondhatjuk magunkról, hogy rövid örömökre és hosszú fájdalmakra születtünk.
Mi sem
még mi sem
sikerült s talán sok
hosszú ideig
sikerülend.
Hibáink sok dics tetteink eredményeit meghiúsították,
s
ezek mellett csak annyiban szabad
kérkednünk, hogy szép
bnökkel nincs vétségektl
noknak
tetteink
undok
emléke
terhelve. Kisebb peccadillek vagyis
ugy
sem akarjuk magunkat
ártatla-
vallani.
Forradalmunk jogosságáról, eszélyességérl, szükségességérl
s
talán elkerülhetetlenségérl
szólottunk, s azon
minden után,
eredményre
reményeink,
dugába dltek
megalázóbb,
kevés csillogva s
zsarolóbb
zánk osztályrészéül.
is
hogy fényl id
jutottunk,
függetlenség helyett a leg-
nyg
jutott szegény ha-
Kossuth.
Midn honunk bevallottuk, erkölcsi
úgyszólván óhajtott
hogy a
erk sem
ségre nézve
buktának
—
testi
erk
mikép a érjen
min-
csakhogy
nem
jól ki
—
beszélénk,
mellett szellemi és
hiányzottak,
hevenyészett uj
sikert
okáról
számitott s
államalkat
szükséges
kivivása
lett
volna,
mint valaki azt megjegyezte; „ oly politikus értelemben és erényben oly egész férfi, férfi,
ki
meggyzdése
désének ereje
és
önidszaka
képes
által
férfi,
ers
meggyz-
volna a többi
lett
vi-
nemcsak belátni s annak valódiságáról honfitársait meggyzni, de még képes is
lág politikáját
szelleme erejével,
szónoklata
hatályával s láng-
esze uralmával azokat vezetni." zott s mivel több
—
más hiány
is
Ily férfi
hiány-
vala észlelhet
hazánk megbukott.
Midn
e
sorok
irója
a
veszélyben
forgó
ügy megmentésére hivott legfbb szerepl egyéa mintájául a fentebbi jellemet tzte ki, lássuk
már most: mink Kossuth.
volt?
hogy annál világosabban
M
210
meg magunknak, vájjon nem másként.
magyarázhassuk
miért
történt ez és az úgy, s
Magyarhon, bár Európában szép lal
s
el,
idegent
bár mióta
áll
sok
mégis ugy tekinte-
s kérni kellé. Azért
hallá,
hogy
bizonyos
bekebelezett
melyet a hatalomnak
nemzet,
is
sokban
ellentáll,
létezik,
s
faj
biró
kérdezni
csodálkozott Európa,
nemzet
itt
mas Ausztriának tettei
a dunai gzhajózás,
nem mint szabadalmakkal
de
csoportozata,
dn
fog-
visz rajta keresztül,
mint Ausztriába
tett,
tért is
mi-
mely a hatal-
mely több
jeles hadi
következtében már elnyt is vivott ki magának.
Hanem
a diplomatia
máskép gondolkozott.
Eunek néhány barátságos képviselje
eljárásun-
kat politikai calamitásnak, egy másik biztosságot
nem
gerjesztnek,
bnnek
úgyis
az
érzelm
ellenséges
pedig
vallotta és tartotta.
Bár a diplomatia
ellenszenvvel
viseltetett
ha a csodálkozás terérl a tevleges térre átlépni kezd angol népnek id engedtetett volna addig agitálni, mig a kormány a vox populi vox Dei-t elismeri, ügyünk a diplomatia irántunk,
—
dacára
is
nyerhet vala
valamit:
akkor fogyatkozott dicsségünk
hanem éppen csillaga,
s
csak
sajnálattal találkozhatott.
Azt lehet tehát
kérdezni,
ványult csillagunk ?
—
fiainak legfbbje
az,
is,
hogy
miért hal-
Mert a hon kormány-férkit
a sorsa hon regene-
211 catiója
id
hatalmas
eszközéül, élesztjéül,
óta értelmi munkásául
értékére nézve kevésbé
választott,
volt
futó csillag vagy északi fény.
s
régibb
—
bels
mint inkább
sark-,
S mégis ugy
látszott,
mintha a gondviselés benne a választottak egyikét jelölte volna
ki
mert
;
elébb bünhödtette,
hogy a hon szabad
désének vértanújává fény sugározta a
véleményeért
politikai
legyen
körül
fejét.
késbb
s
Ekként
hon erlködéseivel, igyekezetével
:
kifejl-
bizonyos azonosítja
az egyénisé-
gek minsége szerint egyiknek mestere lesz, kire amaz esküdhessék, másiknak barátja, soknak a szellemi és politikai
pesség,
tehetség vagy
ké-
politikai
többnek a hazafiság példánya
;
s
mind-
annyian a szabadság erélyes vezérei egyikét, apostolát találják
Midn
benne.
kormány változott, s alakja is változni kezdett, az események következetessége s az elbbi idkben kifejtett munkássága e férfit a fbbek egyikének jelölte ki, s a nyilvános vélemény legfbbjének tévé miért mert ha az értelmes tömeg vagy a corpus juris sanior pars a
!
;
többségét talán is
nem
is
birta,
de
—
még ezek
közt
találkozott hajlammal, mert igényeinek legtöbb
elnyt és kezességet
nyújtott,
s
mert a nép rop-
pant többségével igazán dicsekedhetett, mihez rult
még
az ifjúságnak
hozzászitása.
erélyes,
hevült,
já-
roppant
212
Ezen egyén Kossuth Lajos
gyermekes együgységgel,
„lángésznek
költi ihletünek asszonyi gyengédséggel* kitl Ausztria
vánított,
hideg
kit a
rültnek nevezett Urghardt Dávid
s földiéi által
bölcsész
volt,
s kit ellenségei
is
félt,
— nyil-
a diplomatia tartott
értelmi tehetségnek vallani kény-
szerültek.
Hanem
amint a haza ujabb eseményei
t a nyilvános
lyása alatt
irója a fentebb idézett,
mintát
ismét
fölállítja
sem pedig a
tett,
nem
terhes
állhatott,
biztos révbe
igér kormányférfi-
de mivel ettl Kossuth
;
hivatásának
igen elütött,
fölött
téren
sikert
sem meg nem
kormányozni képes
Kossuth,
—
felelhe-
és veszélyes viszonyok
ekként az
s
lefo-
látjuk, — e sorok
állam hajóját
nem
is
lehetett.
mint a haza tapasztalta,
— sok
parlamentáris határozottsággal, de kevesebb sze-
mélyes bátorsággal dicsekedhetett.
A
szószéken, a
szónoklatban fenséges lény volt; az alatt s azon kivül mindjárt emberré
mében
páratlan egy
lett.
Legfbb
s
maga
ne-
tulajdona a szónoklat volt,
melylyel a magyar sziveket elvarázsolni s magá-
hoz kötni
tudta, a miért
tén beszélni és beszédet
t
a nép,
hallgatni
— mely szinszeretett, —
még
akkor
dn
a szintén beszélni és önmagát hallatni sze-
is
egyetlenegy emberének tartotta, mi-
ret értelmiség fbbjei Kossuth irányábani mukat aludni küldték.
hajla-
21S
Kossuthban
roppant és fáradhatatlan
szor-
galom létezett, s munkásság, mely ha jó eredménynyei dicsekedhetendett, magának több hálaadókat szerzett volna, mintsem szerzett ennek azon mutatványával, mely jelentségét abban látmunkálkodna egyedül szott keresni, mintha mindannyiért, s ha ö ezzel felhagyna, minden veszendbe menendene s a gép állana; tudhatta pedig, mit valamely iró mondott: „hogy ki maga akar egyedül gondolkozni, általában felhagy min-
den gondolkozással." Ennek utóbbi rá,
illik
túm
hanem
vult,
E
ama
tulajdonát,
gán erények
—
férfiak gyökerei
tiszta földjében
mint kevésbé
ide
suth inkább a keleti nép
—
agyafúrtságát
felejtett
gyarapodnak.
—
valót politika
szokott
tartotta
ugyan minden diplomatiai egy
„qui múl-
vagyis azt a valahol olva-
mondja tovább, hogy a
mott
latin szó:
nihil vult."
„hogy a nyilvános
sottat:
azt
illik
ugyan nem
sorok irója megadja neki a magánélet min-
den szép
többit
rá
fele
a ma"
De a
mellzi,
s
mezején Kos-
— mert
meg,
elnyo-
mit
eljárás feltételez,
eddig
noha
tudóssal azt tartom, hogy forradal-
maknál az egyenesszivü szereplk az egyedül ügyesek. Ha nem akar vala mindenhol csodálatot gerjeszteni, nem akarja mindig Nagy Sándor-ként a csomót keresztülvágni, vagy ha nem akarja magát Deus ex machina-nak mutatni: ugy nem idé-
214
zem, a mit lord
Palmerstonról mondott egyszer
a „Times", mit bár sajnálattal idézek zok, csol,
s
azért
Halljuk tehát a „Times
nem
volt
a
ki,
függetlenség- kivivási) mester-
tör
el.
csodálatot gerjeszt
elevenségének
lábai
Ha hanem
tényeknek,
szerint
„ha
nem
a szavakat
célt
általa okozott félel-
tojások közt táncoló mes-
hogy egyet sem
fantastikus
világ.
„Palmerston békesség-
-t:
más, mint az
mének visszahatása. ter,
késbbi
fölöttem a
Ítéljen
fentartási (Kossuth
sége
alkalma-
s
hanem mottóm meggyzdésemnek paran-
melyek
nem
irányában"
Babington
Macaulay
absurdumok"
érnek,
stb.
szavaknak,
tekinti vala
;
ö. ki
a politikát az exigentiák tudományának nevezte az expediensekben
nem
sem
volt igen válogatós,
melyek célra vezetnek, megragadá,.
azokat,
bár a logika
mi kiegyenlítést sem enged
delmes olvasottságában kiszemelhette, is,
s
ha-
mivel a politikának
sui
generis
s
:
már
terje-
azért
vagy eltér'
logikája van, alkalmazhatta volna épen azon Ma-
caulay mondását „The essence of politic
promisse",
azaz: a politikának
is
essentiája
coma
ki-
egyengetés.
Kár volt pedig ezt fejében nem tartania és sokban nem használnia; bár igaz az is, hogy sok érdekes tárgyban akadályozva hiszem, hogy
midn
Ausztria
lehetett.
mondom, mivel más népfajokat bü-
Ezeket azért mondottam és
215
nös
háborúra hívott
ellentállásra s polgári
midn zelem
ezen Ausztria
—
e
gyar eszme
alig
legyzhetésére szintén
harcot
kivívni elhatározta.
hogy az olaszhoni gy-
látta,
a magyar
által
látást nyert,
fel, s
De ha
ki-
következzék bármi,
is,
tekintjük,
hogy a ma-
találhatott oly pártolásra a kül-
magyar sziv óhajtott, s ha figyelemmel lett volna Kossuth az iránt, hogy plus minus forradalmával jogos téren állott a földön, mint a milyet a
—
magyar,
s
tekintetbe
siker nélkül
sokat
azon kormányoknál, hon, s végre
hogy
veszi,
árthat,
s
melyek
tekintvén
egy
pedig
nagy szó
árthat épen
hajlamát kereste a
az eszközöket és szere-
—
mikben sok jobb óhajtani való volt Magyarhon ómegáját, a függetlenség kimondását és ket,
:
pedig hazug indokok
általi
kimondásának sürge^
tését elhalasztja vala. Miért?
—
mert ezzel jogot
— mi a legveszedelmesebb fegyverek közé tartozik — azon vas kezekbe, melyek — ha lehet — kiirtásunkra, mivel pedig ez nem volt lehetséadott,
ges, lenyügözésünkre
reánk
—
irányozvák. Mily jajt hozott
éreztük.
Eszközökrl szólván
elébb,
ugy
látszott,
hogy
Kossuth embereit, kiket gondolatai kivivására választott,
azok közül választá, kik igenli, helyesli,
hízelgi vagy olyasok voltak, kik heves véralkatuknál fogva az elébbi túlszabad, vagyis a radicál
párthoz tartoztak. Ezek
nyelve
többet
pergett,
216
mintsem
itéletök
helyén volt; s azért
is
eljárá-
saikban a helyett, hogy eredményt hoztak volna elé,
csak zavart és keserséget okoztak.
Azok
közül, kik
tapasztaltságuk
beligazgatási
meretesek levén, a
mveltségük, munkásságuk, de
valának,
nem
nem
képzelt,
által
a
higgadtabb
honban
is-
véralkatuak
várt viszonyok közt
magukat közömbösen viselték és sem nem tolakodtak, sem a hivatalokat nem vadászták csak akkor választott, midn ket már nem nélkülözhette. Ezek egy része, igaz, hogy a fontolva haeleintén
:
ladók vagy
udvari
emberek, azaz konzervativek
közé tartozott, kik közül sok hasznos hazafi, mivel nem vágtatott, nem ugratott az akadályokon keresztül, tott,
s
fajnak
—
a hires
pecsovicsok közé
azért forradalmi tartatott,
st
sorozta-
idkben hasznavehetetlen
becsméreltetett
is,
s
kiket
Duscheken kivül Kossuth maga is megvetett, s a közvélemény irányukban szintén durván nyilatkozott.
Ezen ket,
látatlan s
tevleges befolyású itélszé-
a közvéleményt, nagyobb részben a beszéd-
ben, Írásban kenyeret vesztett sok ügyvéd, hivatalnok, fiatalabb s korlátot
ben, vagyonban,
pezek.
Ezek
st
nem
becsületben
szóvitákra
készek,
szerettek; s ezek ellenében
ménynek jobb
tr is
pap, erkölcs-
bukottak ké-
handa-bandázni
azok, kik a közvéle-
irányt adhattak volna, azaz az ugy-
L>17
nevezett jó emberek épen azért, mivel bátran állottak ellen,
—a
s
nem
a küzdtérre kilépni
nem
mertek,
gyávaság bélyegét tökéletesen megérdemlik
mert többségben levén,
mi több
ellensúlyt képezhettek s
ellenrködhettek volna.
:
S bár
átláthatta
kiki
— hogyha
—
akarta
közvélemény irányadói káros
voltát (mik közé
Kossuth nevét visel hírlapot
is
maga Kossuth volna,
—
jobbnak
is
kell
tarthatta,
a népszerségnek
sokban
mit hires irók erénynek mondanak;
némely fontosabb dolgokban, nek vallják
azt,
—
a
soroznunk),
—
ha akarta
ellentállani,
—
st még bn-
bár sokan
meg sem
honunkban
volna, a véleménynek
maga
—
e
is ellenállani,
midn
ártott
Kossuth
oly kiváló állapotban létezett, s annyira el-
ssködött mindannyiak annak
pes volt
fölött,
irányt
adni,
hogy nemcsak
st még
ember, egy magyar világot képezni Igaz, a
mi igaz
;
az
els
bár csak
is.
magyar
rium a hazai ügyek ismeretsége
ké-
miniszté-
s szellemi
tehet-
maga is a magasabb hivatalok beszörny bakokat ltt mint pl. a láng-
sége dacára töltésében
esz
;
Lonovics
együgy
jó
helyett,
kit
Hámot emelte
megnyerni
érsekségre
kellé,
az
— krajcáros
politika szerint.
Gr. Teleky József gubernátor után, kit igen
cpnservativnek servativet küld,
tartott, ki
Vay
Miklóst,
második con-
az ujabb viszonyoknak szintén
218
nem nagy
kedvelje.
fogásokat
lehetne
el
tott
ily
miniszteri bal-
mondanunk, hogy Kossuth
kell
igen
Még több
kimutatni; de hagyjuk, mivel
is
azokkal
foghatott
kezet
személyesen olyasokat
s
állí-
a fontosabb helyekre, kik a haza ügyét nem-
nem
csak hogy
st annak
mozdították el,
buká-
sát elkészítették.
Két személyre nézve azonban Kossuth ihletve
midn
látszott lenni,
nak induló viszonyok között
vele
költi ihlettsége
jelöltette ki,
kit
látása azon
férfiak
Démonja ború-
socraticus
elször Görgeyt
által
élesített be-
egyikének jósolt, kinek lelke
kisebb helyzetekben szunnyadozott, mig egy ügyes
kéz annak tehetségeit dolván, hogy nálják az
itt
is,
ki
nem
tapintotta,
— gon-
mint máshol, az emberek
embereket,
s
csi-
hogy a seregek szüksé-
ges lelkét, mely a vezérben
rejlik,
benne
feltalá-
landja.
A
midn Bemet
másik,
törvényül
csak
önszeszélyét
Erdélybe küldötte, ismeré, s a
ki
mások
irány ábani engedelmességet gyakorlatiatlan elvont-
ságnak de a
tartotta, s a ki,
ki
igaz,
Magyarhonnal
azt,
Erdélyt visszaszerzé,
együtt
el
is
veszté,
vagy ha már ezt általánosan kimutatni nehéz lenne,
—
meg
marább veszté
kell
engednie, kogy kelleténél ha-
el.
Ha Kossuth országgylés
is
alatt,
az
1847.
március eltt kezdett
több akadályra s több és bát-
219
rabb ellentállásra akad, tán
hamar, hogy
Ha
nem
tapintja
ki
oly
az országgylés spiritus rectorja.
késbb üt ki, akkor tamás eredményt mutatand fel.
a francia forradalom
lán az országgylés
Mivel a francia
forradalom
kiütött,
mivel
s
magyar küldöttséggel lévén Bécsben, az ottani vélemény vezeti
st még
az udvar
t
látta,
hogy
látta,
kiválólag tisztelik,
hozzá fordult, hogy az utcák
is
viharos és lármás mozgalmait lecsillapítsa
végre
a
hogy eszméje oly
;
mivel
sikert nyert:
fel-
sbbsége érzetében megersítve s az ügyek élére hamar jutván, szédelgést kapott, s ezen lázas állapotban csak magyar suprematiáról álmodozott, mibl még akkor sem ébredt fel, midn a horvátok fegyveres kézzel törtek be, az lázadtak,
st
ellenünk
maga
kezni kezdett. Pedig ha lekszik,
ki
oláhok
Ausztria
is
Deák nézete
szerint cse-
Horvátország és Szlavóniára
mindent megadni
s
vészen,
s
nézve
minden ellenséges érdek
egyenlítését ajánlá, az egész ügy szintén
dulatot
fel-
fegyver-
ekként
a
késbb
tett
más
kifor-
szegedi
ajánlatot elébb lehetett volna azoknak jó akarat-
nak
s
kibékülési önkénytes szándoknak tartaniok^
mert még akkor Magyarhon megtörve mint már a szegedi
nemzetgylésen
nem
tett
volt,
ajánlat
alkalmával.
Ezek szerint tökéletes
—
merészséget
mint láttuk
—
tulajdonított,
önmagának noha
nenn
:220
volt
azon merészsége, mely a haza végcélját önutón kivinni birta volna,
genialisabb
teremtette s
mivel, mint az örök végzet antagonistája, lehet-
lenné vált követelésért küzdött, kiszámított tervet,
nem
szintén
politikát
mozgalom
egész
birván,
kezei
elkorcsosult s azért
között az is
késbb
jogot adott minden pártnak, hogy eljárását becs-
mérelhesse.
Hogy
azonban
egyszer felhagyjak Kossuth
mehessek át, hogy ismét hasonlítással kell kezdenem. A németek azt mondják: „nem jó az ördöggel incselkedni, mert kelleténél hamarabb múltjának
taglalásával s jövjére
újra sajnálom,
toppan
be,"
—
mivel
s
hazánk
ügyét magyar
nyers szólás szerint „a fene megette", mi „az ördög
elvitte
a
-t
felülmúlja, s ezen ördögöt
jobbára vagy legjobban Kossuth hivta
nem tudom,
erben
nem-e,
hibázom-e,
ki,
—
azért
ha Kossuthra
deux
„Revue de mondott el:
nie."
Lamartine önmaga pedig azt monda: hogy
alkalmazom,
mit
Cuvilliers Fleurz a
mondes"-ban Lamartineról „Lamartine mint költ nem tartozott történelmet tudni, s ekként szeme sem lehetett, hogy lásson, sem emlékeznie nem kelleték, hanem csak költeegy
forradalom
csinálásához
vagy bolond, vagy Isten a költt csatolta, eharlatánt
az
kell
én
;
—
vagy gonosztev, Cuvilliers ezekhez
szegény fejem pedig a
vagy nyeglét toldja hozzá,
ki
nagy
221
dicsségének
részét
oktalanságának
ellenségei
köszönheti.
Mi jövjét
t s
—
tovább, annál roszabb
függ,
mely
minél távolabb
zarándokságban
tartja.
hogy a szerencsétlenség mint honunk elhoztam, felvilágosítja s tisztítja
—
állapotánál
elméket.
elhaladt
Kossuth,
Ó,
korú,
sanguinicus)
ideges
higgadtabb
s
roppant szellemi s
soha
is
esze
fontolóbb
—
t
törvények szerint
Továbbá, bár
—
talán a kelleténél
által
csillapítva lehet
minségre vergdhet. a
kisebb
nem
nem
itéltehet-
birandják
physiopsychologicus
hazája javára kiegyenlíteni.
lelkületét s azon, mit Stratford
stambuli angol követ róla mondott
Ganning, a
„petty fogging lawyer" (szószátyáros ügyész)
mészetét úgysem változtatandja óhajtandó
:
—
vérmes (nervoso
külömbséget
legalább
lévén szerfelett
hasznosabbá tenné, bár
tehetségei
közötti
nem
pedig
id
az
ez megtörténnék,
sége
és
véralkata
több izgatottságból
Ha
s
—
Igaz,
s
—
külföldön, hónától távol
az
idtl
ez attól az
illeti,
mégis annyi
meg
ter-
annyira, mint
elnyökkel
bír,
hogy
t
sok hibás fogásainak dacára, a haza egy uj me-
elsk közé sorozandja mindig, ki nélkül a nép üdvöt alig várandana. Az európai rényében
az
körülmények még mindig hamu
alatt
ég
parázs-
hoz hasonló állapota ha valamely nyugoti szelltl (minek azonban népszabadsági
s szabaditási szel-
222
lemben kellene propagandáznia), kevés id után a mi honunkra jelen keser és felizgattatnék,
minségében
keseredett
ugy nevét
visszahatna,
lev
ezzel összeköttetésben
s
nélkülözni
ségét
hihetleg
alig
nyozta tása a népnél
Nem
lehetne.
mivel Kossuth népszersége
nem
s
egyéni-
pedig azért,
úgyszólván bálvá-
csökkent. Mivel továbbá
oly szerencsésnek vallhatja magát,
minvel kevés
más forradalmi fnök dicsekedhetik, hogy buktának majdnem két évi lefolyása után a független forradalmi fbb szereplktl komolyan igen keveset biráltatott, számzetése, vértanusága pedig úgyis fénykoszorúval diszesíti.
De ha késbbre
terjedne hazánk újjászületése,
Macaulay
akkor talán
Babington utóitélete lord
Glarendon választása alkalmából király alatt, aligha reá is
nem
illend,
f
lehetséges az, ha egy politikus
lyok által számzetik részét
külföldön
s
Károly angol
II.
t.
i.
„Ritkán
polgári
viszá-
legjobb korának némely
kénytetik
tölteni,
hogy
midn
visszatér hazájába, képes legyen sikerrel vezetni
a haza ügyeit a kormány
Midn prófétája,
nészeket
Macaulay,
élén."
a múltnak
(miként a Schlegelek nevezi),
azt
irója,
mint +.
hozzá
sem
azt,
tenni
hogy „soha".
egyike a
hogy
mondja,
akkor e sorok
— =
hogy
híres ujabbik
,
törté-
„ritkán'',
0,
nem
meri
„alig",
sem
azt,
223
E sorok
még
irója
azonban
melyekben
eseteket,
magának
képzelhet Kossuthot
nélkülözni
hanem ezek közül csak azt érinti, midn gyzelmes és önzéstelen küler segélyével egy (mit a történelemben még találni nem lehet, de
lehetne,
mégis a lehetségek körébe tatnék a haza,
más
férfira
bad,
észleges
tani.
Ekkor
s
tartozik) visszahódit-
annak hevenyészend kormánya
id
bízatnék, kinek s
hagyatnék, sza-
igazságos intézményeket alakí-
Kossuth
a
jelenlétét
jobb jövvel
kormánynyal ellátott könnyen nélkülözné, nélkülözhetné,
biztatott s tettlegesen jobb
haza igen
is
st még elzményei
s
mindenben
szeret jelleme miatt károsnak
E azt az
tarthatná.
is
sorok Írójának felfogása mennyiben igaz,
id
jövend
fogja elhatározni
olvasójának
tetszik,
ha
utasítja
;
s
vá-
tetszik.
Végre, hogy Kossuth-tsd szerencse,
Ítélete
akkor Széchenyi
programm" töredékére
„Politikai
laszszon,
nem
hanem ha
;
a nagy magyarnak „Kelet Népére"
Istrátt-nak,
a
szaglál ózni
midn
is
végezzek
:
Magyarország feléledne,
csak életben találná, de független hazájába
ha a
nem-
még
hogy mint milyen ember térne vissza; mint olyan-e, ki német szó-
visszatérni
lás szerint
be,
mint
is
engedné, kérdés
:
„régi ajándékozó nadrágjában" ki
egyszer
a
francia
kevert hercegnek, másszor,
lépne
és orosz vérrel
midn még
csálmás
224
nem
rokonainkat
Viddinben
a becsü-
pezsgben ers, de jellemben gyenge
letes,
fának
ajándékban
kinálta
Kánaánunkat,
ki
s
nyütte volna
májaként
valamivel jobbat
mert
hogy
kettejét,
arról ;
illik
lehet"
;
—
hogy
Bull
egyik
rósz
úrért
Követem alásan, három mondásának
elfeledem
nem
birna többé
„király
már pedig
eltrni,
emlékezem,
harmadikról
hogy
egy
pedig ven-
cseréljen be.
miket a
csak
azért
is, s
John
visszafizetésében ajánlaná,
nem
el
dolga, Csáky szal-
egy harmadiknak
Johany-jának
hibáztam,
ha nadrágját
menne
kali-
és mézzel folyó
tejjel
talán,
roszul
s
még
dégeltetése
s
—
ismeré
alattvalója
tudni-
nem
többé
Lajoskánk mond, az
mit
szentírás.
mi
Végre még a számüzöttekrl emlékezem meg, úgy illik a sorba, mint ököl a szemre
itt
;
hanem
mivel
magában szép
s
a számzöttek
szellemi állapotát s azok között Kossuthét
sem, és Macaulaynál sem
is,
mi
festette és festhetné ki
jobban, ide irom vizenys fordításban:
„A számzöttek azon önámítás hatása léteznek,
mely helyzetökhöz
ellenséges párt által
alatt
látszik tartozni.
számzött
politikus férfi
Egy el-
hagyott társadalmát átalában hamis pontról nézi.
Bánatában,
óhajtásában
tárgy
elferdítve
eltte.
Minden
létez
s
és
veszekedés
értelmében
minden
más színben
ötlik fel
lázadásnak
tetszik.
226
Nem
lehet
t
meggyzni, hogy hazája nem
arról
hánkódik ugy utána, mint
hazája után
azt
;
hogy mindannyi régi társai, kik otthon maradtak s birtokaikat élvezik, azon érzések által képzeli,
kinozvák, melyeknél fogva
képzelmi
idnek
ábrándjai
azon
távolléte,
ily
arányban nnek. Az
mely hátrahagyott barátjai hevét az övét lázítja honvágyát minden hó
folyása,
hidegíti,
növeszti;
;
szülföldje
emlékezik reá
minden hóban kevesebbet
t. E csalódás majdnövekszik, ha több ugyanazon
s nélkülözi
nem
rültséggé
okért
szenved számzött
föld valamely pontján. áll,
tehernek
életet
hosszabb hazájátóli
Minél
tekinti.
az
hogy
létezik
Fbb
mik voltak
beszélnek,
arról
együtt a kül-
foglalkozásuk abból s
mik
le-
hettek volna eddig; egymást indulatosan a közös ellenség
ellen
ingerlik,
egymást túlzó gyzelmi
és boszuállási reményekkel táplálják"
Ez
bizony
az
Kossuth, s
egész
stb.
emigratió kisebb-
szellemi érzését kisebb-nagyobb
tokban,
nagyobb
mint az létezett
hévvel
Törökhonban
Kossuth.
úgy
jelöli
s létezni fog
ki,
máshol mindenkor.
Kossuth a forradalom után. Kossuth azon órában, hogy a kormányt teljhatalommal Görgeyre átruházta, az elre látott katastropha szemeivel
elöl
Aradról Lúgosra ment.
Itt
saját
hogy a temesvári csatában demomég meglev 25 ezer fnyi néppel a
látá,
ralizált
itt
harcot
folytatni
nem
lehet.
Azért
idkre tartandó, a Visoczkitól
magát jobb
vezetett olasz
és
lengyel légió kiséretében Orsovára, innen a török földre menekült. Vele együtt menekültek: Batthyányi
Kázmér, Perczel Mór, Vetter, Mészáros, Dembinsky stb.
Kossuth Törökországból szabadulván, meg-
kezdette diadalutját Észak-Amerikában és Angol-
honban, majd Genuában és végre Turinban pedett
A
le,
tele-
a nélkül hogy magyar lenni tudott volna.
dynastia
elleni
gylöletében a magyar szent
koronát kínálgatni kezdte
mindenkinek, a
az osztráktól elvenni hajlandó vei kunt és bent újra
sem teljesülend
lett
volna, s
ki
azt
mig
hí-
mozogni kezdtek, hogy soha-
külföldi Ígéretekkel ámítsák ön-
magukat és a kétségbeesett, de kétségbeesésében is vérmes magyart, szerephez segítsenek számos
227 kalandort és bajba keverjenek számos becsületes,
de méltán elkeseredett hazafit és kompromittáljuk
a nemzetet, jogainak visszaszerzését nehezítve a
fels bizalom aláásása a
uj tettre
Deák Ferenc Magyarország alkotmányossábékés utón
gát törvényes és
t
mert
vívta,
is
addig az országban
:
Deákot a helyzet
konzervativeket és
hivta.
ki
által
akarta
soha a
kivívni, és
koreszmék és cos-
nem
mopolitikai áramlatok végletei
ragadták ma-
gyar érdekek kockáztatására.
soha külföldön,
Politikája itthon sarkalt,
hasem
vihette politikájának
hogy idegennek szágot,
mint
árulta,
teve
emelte Deákot, az át hajszálnyit felfelé,
sem
sem
;
A mi
Kossuth. volt,
,
a
so-
oda,
Magyaror-
kínálta volna
annyira
fel-
hogy hosszú emberéleten
engedett
lefelé
consequentiája
ki
meggyzdésébl, sem egyaránt élvezte a ko-
s a nemzet kegyeletét, soha sem sem onnan ered kegy vesztés lehetsége által nem befolyásoltatta magát, és meggyzdésének a hségét emelte a meggyzdés helyes-
rona kegyét innen,
ségének
nagy pillanatokban és nagy
ismételt bebizonyulása
az volt,
sem
;
mindennek koronája pedig
hogy sem balsors
siker
el
nem
ügyekben
kápráztatá,
el el
nem csüggeszté, nem ragadta soha.
Az egyszerségnek magasztosságában csak ax antik világ teremtett
népszerség,
hatalom,
hozzá
hasonlókat.
fejedelmi
kegy
Hír,
özönnel
228 áradt reá. S távol tartott magától mindent, a mi
Nem
személyes felemeléshez hasonlíthatott volna. csábbal
birt reá
vágygyal kerget mait, fáradozását
semmi mindabból, annyi
halandó.
nem
a mit sóvár
Gondját,
vették igénybe
izgal-
személyes
ügyei soha. Mint a hogyan lemondtak a világról,
kincsrl,
családi
idknek
ihletett
boldogságról,
mindenrl,
múlt
hogy annál teljesebben
férfiai,
szentelhessék magukat nagy missziónak, úgy
egyedül nemzetének eleget
is
egész az eszményig
élt,
annak a követelésnek, hogy a
tett
a nagy-
ki
ság útjaira lép, annak maga mögött kell hagyni minden egyebet, a miben a többi halandó vágyainak kielégítését keresi. Az utóbbi ötven év alatt Magyarország középkori jelleg, agóniába sülyedt országból az újkori állam és kulturélet színvonalára emelkedett.
A nagyszer
átalakulási processusban a
nagy
fér-
De
csu-
fiak egész sora lépett
váltakozva eltérbe.
pán csak
dolgozott
volt az
állott és
eltérben a
dönt
volt az egyetlen férfiú ki azzal
a népszerséggel,
látással és bátorsággal is
népszer követelésekkel azon
politikát,
szakadatlanul és
pillanatban.
Magyarországon,
a.
de egyúttal azzal a bebirt,
hogy szemben a
elfogadtatta a nemzettel
melynek a magyar állam újra
támadása köszönhet. Ennek az embernek
magasztos
tervét
fel-
:
s.
nemzet kibékülését a dynastiával, Magyarország alkotmányosságának
törvényes
csak egy ember ellenezte rini
remete. Tán
dynastia
elleni
kivívását
Kossuth Lajos, a
:
Deák
irigyelte
gylölete
utoni
annyira
mély gyökeret
vert szivében,
hogy az országot inkább
coknak akarta
kitenni,
mint
tu-
vagy a
sikereit,
a király
uj
iránti
har-
hség-
ben
megszilárdulva,
látni.
Az egykori kormányzó nem tudta elfelejvolt valaha teljhogy ennek az országnak
teni,
hatalmú ura.
nem
akart.
Feledni
a folytonos
nem
tudott,
haladás
utján
mert feledni
A
kik
Azon a
nem akartak téren,
mottó, hogy: „nem
felejteni."
egyrészrl az
a hol
—
lehet felejteni !*
pedig az, hogy: „nem szabad
a
lett
másrészrl
—
felejteni !*
nagyon
érdekes társaság verdött össze.
Mikor a haza határai újból megnyilnak mindvoltak zárva
azoknak, a kik ell tizenhét évig
el
mikor a számzetésben
szomorú éveket
tke gyanánt
mindenki erkölcsi kamatait kinek
maga
és a
áll
a
tér,
saját javára
hozhatja haza,
s
mikor újból minden-
itthon;
élvezheti
nyitva
eltöltött
dolgozni a haza javáért is,
és senkit a múlt
nem
korlátozhat a jövnek sikerében, mert minden
el
van felejtve, és minden meg van bocsátva, st érdemül tudatik be mindaz, a miért egykor valaki mikor újra szabad a üldöztetett, elitéltetett;
—
gondolat, sajtó,
a cselekvés,
midn
utolsó Ítéletét
csánat édes „ temetkezés" *
Irta „,%
a
nem hanem az
föltámadás
harsogja,
szabad a
szabad a szó,
himnuszát zengi,
—
a
„dies irae"
általános bo-
mikor a nagy
után, „mely fölött egy ország
Magyarország közélete az ezredik évforduló „A király" cimü könyv nyomán.
vér-
korszakában;
231
—
ben
áll" eljött végre az a kor, „mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán" akkor Kossuth Lajos az, a ki hangosan és :
országvilág hallatára kijelenti, hogy
fentartja a
Habsburg-ház magyar trónjogára nézve az incompatibilitás
ö a Habsburg-Lotheringeni ház
elvét;
trónvesztése
után
többé
nem
ismeri
matica sanctio jogfolytonosságát
selvé választják volt
(mily naiv
;
s
el
a Prag-
mikor képvi-
gondolat
az ország
!
kormányzóját, a Habsburg-ház számkivetjét,
diurnum mellett egyszer képviselvé választani !) hirdeti, hogy nem jöhet haza, mert neki „nem lehet felejteni", mert ,, közte 5
25
írt
kr.
—
és azon kéz
teend volna, képét
nem
fátyola
egy iszonyú vértenger áll"
szemei
az
képes
ell elfedni"
megvádolja jog'eladással, és ellen,
mondván
halálát látom
hség
melybe a
közt,
:
—
Deák
Ferencet
,,Én a kiegyezésben a
nemzet
!"
Tehát teljesen és
már 1849-ben, is
folyásának
tiltakozik a kiegyezés
minden módosítás nélkül ugyanaz, melytl
az 1849. ápril 14-iki álláspont
közt
,
le-
— melynek
idk
,,az ;
esküjét
az
akkori
megdöbbentek
az
;
idk
viharos izgalmai
ország legjobbjai,
melyet a debreceni országgylésen
is
s
csak a forra-
dalmi terrorizmus volt képes hangos ellentmondás nélkül keresztül hajtani.
Megjegyzend azonban, hogy Kossuth Lajos-
282
nak ez a
nem
és ezek a lázitó kijelentései
tiltakozása,
nem
külföldi lapokban,
röp-
becsempészett
is
iratok vagy manifesztumok alakjában jelennek meg,
hanem
bent az országban,
melyek Kossuth
hirlapok
a
hasábjain,
átveszik a Böszörményi
leveleit
László újságából, és lenyomatván, szabadon
a
jesztik
a nép milliói közt. S a
és
ügyész egyes egyedül csak
királyi
esküdtszék
az
elitéli
az
incompati-
Böszörményi Lászlót,
tanért fogja pörbe
bilitási
és
polgárság
ter-
t. Ez az els és egy-
szersmind az utolsó sajtópör Kossuth Lajos miatt
latkozatai
Kossuth Lajos
a
koronázás
levelei miatt,
szeresen érkeztek azután kezik
sem
vala
szerkeszt
is,
óta.
nyi-
Soha többé
melyek pedig rendsajtópör
hirlap-vállalat,
sem
nem
kelet-
sem
kiadó,
ellen.
Kossuth Lajos dörg tiltakozása a kiegyezés és a koronázás ellen, ha nem is tette ugyanazt a hatást, a mit hajdan Mózes, midn az arany borjú
körül
táncoló népének az ég dörgése és
villámlása közt kihirdette a
de
nem
is
hangzott
Minden
el
egyébtl
az egy
körülmény,
nemzet
tizenhét
parancsolatot
tiz
;
—
nyomtalanul. eltekintve,
hogy
éven át
azt, el
a
már maga az mitl az egész
volt tiltva, s a
mi
után tehát annál inkább vágyódott, minél inkább
23:!
el
volt
szabad
akadály
közvetlen
és
minden
és
élvezhette szabadon
gyönyört
okozott
mag;i
az az egy
:
—
nélkül elször
ez éppen oly
mámoros
mint a
milyet a
kiszabadult embernek
börtönlég
1
minden
érintkezést
kockáztatás
mindenfelé,
hosszú fogságból nyirkos
tehát
hogy a nemzet a Kossuth Lajossá
körülmény, való
—
tle,
tiltva
okoz a
után az els szabad légáram
beszivása.
Megrészegszik sebesen
ugrál,
lehel be.
s
kéj
tle,
a szive
s
mint annak, a
ki
csaknem
tiszta
oly
oxygént
következ pillanatban a legnagyobb
a
közepette meghalt.
Ebben mely
csaknem
a
csak
ideig visszafojtott
gukat, sok,
—
általános
arra adott alkalmat,
nem
melyek
érzelmek kitombolhassák ma-
születtek
a
mámorban,
hogy a hosszú
már
ugyan oly elhatározá-
akkor megindult és a
ki-
egyezés irányában haladó eseményeket föltartóz-
—
tatni
tudták
gyar
közvéleménynyel
volna.
de megizleltették a maazt
az
italt,
melyhez
hozzászokni minden népnek nagy hajlandósága van, de egy népnek sem oly nagy, mint a mamegizleltették a logikával és a konzegyarnak :
nem törd, a tárgyi és az •összefüggéseket nem keres, az objektív ket nem mérlegel érzelmi politika italát. kvenciákkal
okozati érdeke-
Kossuth Lajos tiltakozásának tehát ha nem
234
meg
volt
az a hatása, hogy a nemzetet a tettek
mezejére ragadja,
st még
az sem, hogy a
zetet rögtön két táborra oszsza
:
de
meg
nem-
volt az
evolúciónak az az eredménye, hogy az események folyásában apró homokszigeteket és kszik-
melyeket
könny
lákat
emelt,
rülni,
melyekbe nem volt szükséges beleütközni,
eleinte
de melyeket figyelmen kivül
(Ezekbl
lettek
a párt
és
gultak,
—
nem
volt kike-
lehetett hagyni.
késbb, mikor a közélet habjai
személyes
harcok iszapjától megsár-
azok a lerakodó helyek,
melyekbl a
zátonyok és Scyllák és Charybdisek keletkeztek).
A
legtöbben azok közül, a kik szürcsölték
zettel
a
Kossuth Lajos
mohó
élve-
titáni
szen-
vedélyének tüzét, fenséges stylusának zamatát, és a papíron folydogáló
hangtalan
plasztikus
—
deklamációját,
körmondatainak
egy pillanatig sem
gondolkoztak arról, hogy tehát mi
is
az
tulaj-
donképen, a mit cselekesznek ?
A
legtöbben azok közül egy pillanatig
vetettek számot magukkal,
sem
hogy vájjon a Kossuth
Lajos eszméivel és céljaival állanak-e harmóniában, melyek a Habsburg dinasztia ellen izgatják a nemzetet,
és
gátolni
törekednek a nemzet és
a dinasztia
egybeolvadását
és Kossuth
Lajos
közt
?
avagy hogy köztük
támadt-e egy áthidalna-
235 tatlan is
k
midn
ür,
a Kossuth tiltakozása
után
akarják a koronázást és üdvözlik az alkotmány
helyreállítását
A
I
legtöbben
elmélkedtek
e
tudták elutasitani,
egy
felett
mert sem a
;
sem pedig
reállitásának biztos és
pillanatig
mámor
élvezetét
sem
nem
az alkotmány hely-
elnyeirl nem
gyakorlati
akartak lemondani, így
közérzületbe,
bele a
csepegett
a kétértelmség.
káposzta
theoriája.
nemcsak a multakra
polgárjogot a kecske
nyert
így
a
egyértelmség helyett
koronázás korszakában az
és a
már
S
bugygyant
így
vetett fátyol,
hanem
ki
a Ferenc
József által helyre állit ott alkotmány közszabadságai-
nak
véd
pajzsa alatt
is,
az a forrás, mely a
ki-
szemben az emlékezések haragos folyója lett, és mely az alámosott sirokból visszahozta a könyeket és a halottakat. Az a forrás, mely késbb, mikor az önz r ártviszábékülés
Lethe
vizével
lyok megzavarták az alkotmányos hatalom forrá-
sának
tiszta
mint amaz,
tükrét,
—
—
tisztábbnak
a népszerségnek
is
tnvén
forrása
föl,
lett.
Kossuth Lajostól, ha egyáltalában nem tudta magát arra határozni, hogy hallgasson, és hogy
nem vágva
elébe az eseményeknek, ne álljon be
Cassandrának, holott
Trója
már nemcsak hogy
23
nem
forgott veszedelemben,
hanem éppen
Kossuth volt az a ravasz Ulysses, a közszabadságok
tengelyén
alkotmány sáncai közé
nem
ha
tól,
;
—
a trójai falovat az
tehát Kossuth Lajos-
nem
vagy
tudott,
a
maga
ki betolatta
akart hallgatni,
senki se várhatott egyebet, mint azt, a mit Kossuth
Lajos
akkor
és mondott. Mert hisz
tett
abban
az idben, ha józan és egészen reális kombináció
jöv, de mégis csak puszta alapulhatott mindaz a remény és vá-
alapján állhatott föltevésre
melyet
rakozás,
is
a
a
Ferenc József
politikusok a
uralkodói egyéniségéhez, szótartásához, és az 1867. kiegyezés eredményeihez kötöttek.
—
Senki,
közül, a kik Kossuth
azok
akár
Lajost jól ismerték, akár azok közül, a kik Kossuth
Lajost
nem
ismerték,
fényes ködében látták
hogy lelkébe volna,
t
senki
eltt, a nélkül,
tudtak vagy akartak
Kossuth Lajostól, a
várta
se
folyvást az illúziók
maguk
belepillantani
kormányzótól, a
volt
mert
Habsburg-háznak európai
jelentségre vergdött ellenfelétl, a függetlenségi nyilatkozat
éven
át
birtokában
az összes
—
indítványozójától, a kinek egy egész
Kossuth
volt szent
koronázási Lajostól,
jelvényekkel az
magyar és egy
egészen
által
egyetemben,
emigráció vezérétl, a
kérdést csak Európa uj
István koronája,
küls beavatkozása,
európai egyensúly alkotása
megoldani kivánó történetcsinálótól, a modern
237
Hannibáltól, val ki
nem
esküt tesz, hogy soha
ki
a
békül,
„ante portás*, a modern Cátótól, a
állott
nem sznt
meg
Rákócy Ferenctl, a ki nem Kossuth Lajos-
sanctionálja a szatmári békét
akár
ki
hangoztatni, hogy ,,Austriam delendam
esse censeo", a Ill-ik
tól,
Rómá-
már egyszer gyztesen
s aki
ismerte
—
:
t, akár nem ismerte, senkise
hogy véget érvén számzetése, és szabad
várta,
lévén útja a
rálép erre az útra,
hazatérésre,
és hazatérvén leteszi a
a királynak, a
kit
hségi esküt ugyanannak
trónjától megfosztott és szám-
kivetett.
Az
— dolgot — tehát
nézve a
emberi
nem
és
oldaláról
politikai
meg
lepett
senkit,
hogy
Kossuth Lajos intranzigens maradt és az önkéntes
számzetést választotta. Ezekhez járultak,
ha
nem
alapján, de a dolgok
megegyezés fogva
s
ezekkel
korrelációban
is
elzetes
természeténél
álltak
mindazok
a politikai elégületlenségek, melyek ugy Ausztriá-
ban, jogi
Magyarországon
mint
formája,
a
dualizmus
köz-
de fként annak az életben való
megszilárdulása ellen
bszülten és zajosan
nyil-
vánultak.
Ilyenek voltak Ausztriában, és legeli jártak
a sorban,
a
csehek tiltakozásai, és Magyarorszá-
gon a nemzetiségi, de mozgolódásai.
kivált a szerb ultrák kihivó
238
Ezek ugyanis az abszolút rendszernek vérrel és szolgálattal való támogatása után
hanem megcsalatva
csalódva,
k
abszolút
az
saját érdekeik ellen
k
ebbe
támogatták,
is
magyarázták
séget
mül
be a
tudták
érezték magukat.
az uralkodóházat
rendszerrel
—
s
midn
—
az abszolút rendszert
identifikálták,
teljesen
is
nem csupán
az uralkodóház
bele,
maguk
sokszor a
iránti
h-
jutalmazandó érde-
s
A
javára.
magyarokat
az uralkodóház örökös és engesztelhetetlen ellen-
ségeinek
hségnek
iránti
a
önz
megvalósítani
azt
is
az uralkodóház
és odaadó ragoszkodásnak tud-
k
hogy
ták be,
még
tekintve,
romjain akarták
magyarok rovására akarták céljaikat, s a magyar állam nemzetiségi
felépíteni
aspirá-
cióikat.
Mindezek
tehát,
megtörténte
kiegyezés
a
nemcsak a csalódás tudatával voltak eltöltve, hanem azzal a keser érzéssel is (a miben az után,
összetalálkoztak
érzéseik
körök
hadsereg
a
és
magát
kifizeti
kodóházért
magyarok ontani,
volt,
loyális
nyilt ellenségének
mint az ural-
voltak),
az
s
hogy jobban
ket megillet
hségesen lemondani.
csehek
nagyobb mindig
uralkodóház
a
államjogokról
A
érzéseivel),
vért
(mint
lenni
az
osztrák udvari
az
bszültsége mert
és csalódása annál
k —
bár
hséggel az uralkodóház
szerintük iránt
—
239
éppen
ugy
cseh közjogot, mint a
a
hirdették
magyarok a jogfolytonosságot,
k
és
a törté-
is
nelmi jogfejldés álláspontján lévén, az osztrák-
német
szemben
centralistákkal
egy
bizonyos
pontig éppen oly ellentétben álltak, mint
a ma-
gyarok.
k
És mégis, holott és pedig
seivel,
Magyarország követelé-
ugy a forradalommal, mint késbb
a passziv ellentállással szemben, mindig az osztrák abszolutizmust
a Bach-korszaknak
támogatták, és
azokat
a cseh
k
liferálták
beamtereket,
akik Magyarországot ellepték, s a kikrl Kazinczy
Gábor
azt
hogy „ex az
állította
officio
aktákban
az
1861 -ki országgylésen,
születnek, a burokban élnek és
temetkeznek
—
el",
mégis mind-
k
most húzzák a rövidebbet, mert mig Magyarország történelmi jogai az egész jutalmául
ezek
vonalon
elismertettek,
lisztikus
államformában
helyzetben
marad,
addig Csehország a dua-
éppen
abban a az összmonarchia
mint volt
csak
uralkodó korszakában.
Ez
annál
inkább
fájt
a cseheknek, mert
most már elütve látták magukat mindazoktól az elnyöktl, melyek addig, mig az összmonarchia gondolata Magyarország elnyomásával egyértelm részükre nyitva maradtak.
volt,
Hogy jogok
a csehek,
álláspontján
a kik szintén a történelmi álltak,
és
bár
maguk sem
240 lelkesedtek
osztrák-németek
az
képviselt
által
összmonarchia eszméjeért és maguk sem hittek annak tarthatóságában, mégis miért nem helyezkedtek azzal nyílt oppozicióba,
s
miért támogat-
—
ták azt vérrel és szolgálatokkal?
az az
ugy az
magyarázata
egy
lehet, hogy a csehek hogy minél inkább rászorul
gondolkoztak,
uralkodóház
és az osztrák- német centralista
irányzat Magyarországgal
ert
annál több
szívhat
összmonarchiából, az
ergyjtés
terén
is
s
szemben Csehországra,
magába Csehország
majd
idvel a történelmi jogok
És elkeseredésük annál nagyobb nézve
rájuk
mint
volt,
már sem
de többé
sem
az uj köz-
nem
tak; mert Magyarország éppen az
egyezvén,
s
must; most
osztrák-német
az
számíthat-
legnagyobb centralistákkal
velük együtt alkotván
már
mert
az összmonarchia,
az eddigi ergyjtésre,
ellenségeivel,
volt,
a dualizmus éppen csak
jogi rendszer tarthatatlanságára
volt
az
annál valószínbb, hogy ez
dúsan fog nekik kamatozni.
habár annyi
ennek csak
meg
a cseheknek sokkal
a dualiz-
okuk
több
ennek tartósságától megijedni, mint
tartha-
tatlanságában reménykedni.
S a csehek, a kik a saját (tévesen bár), de Magyarország
szen
egy
rangba
Staatsrechtjüket
közjogával
helyezték, azért
is
egé-
fájlalták a
magyarokkal való kiegyezést, mert ugy
tartották.
241
hogy els Ferdinándnak, a után
halála
király
magyar
Lajos
II.
mint osztrák fherczeg
csakis
a magyar
reklamálta
ki
koronát,
k
nyújtották a
legnagyobb támaszt a magyar korona elnyerésé-
midn
ben,
t
megkoronázták.
cseh királynak megválasztották és
Ö
szerintük
cseh királyság pozíciója
magyar nemzeti
ha a
járult volna osztrák
lett
volna képes a ver-
senyt kiállani Zápolyával, a zott
Ferdinánd,
nem
nem
fhercegi állásához,
I.
megkoroná-
szintén
királylyal.
Tehát a csehek a dualizmusban, melyben
k
a magyar történelmi jogok
visszaállítását
el-
lenben a cseh történelmi jogok megsértésével lát-
nem
ták,
hangosan
maga Kossuth zet
nem
akartak és
oly
épp
s
tudtak belenyugodni,
tiltakoztak az ellen, mint
Lajos.
És most már a kiegyezés után, a cseh nemforrongásaihoz csatlakozott a hatalmas cseh
udvari arisztokrácia
dokon
át
ugyanaz, melybl száza-
is,
Magyarország elnyomói és zsarnokai a
Lobkovicok,
a
Schwarzenbergek,
a
Kaunitzok,
Metternichek, a Kollonicsok, a Thunok
dischgratzek teltek
ki,
hagyományaik közé
s
tartozott,
hogy Magyarországot a
És
el
íöld
k legyenek, mint színérl eltöröljék.
ezeknek hangulatát,
mindezek nemcsak hogy Kossatk.
Win-
hogy a kancellárok
és mindenható államminiszterek
képzelni
a
a kiknek épp ugy családi
az,
lehet
és
a
midn
kisiklani érezték kezeikIC
242
is,
hanem
hatalmat,
böl a
melyen a
jöv
biztosan látták az utat
történelme haladni fog, s me-
lyen tisztán látták a saját fejükre
a magyarokat, a kiket
k
nni ugyanazokat
századokon
át irtottak,
gylöltek.
S
aki ismeri a régi osztrák
hogy
és tudja,
a
cseh
gyökeret vert abban, az összeköttetések
s
az
udvar történetét,
aristokrácia
mily mély
hogy mily intimekké váltak uralkodóház
tagjai és a
cseh aristokrácia tagjai közt,
—
csak az alkothat
magának
a
komplikációkról,
fogalmat
azokról
melyek a cseh aristokrácia
nyilt
oppoziciója után
éreztetni tudták
magukat nemcsak
még 1867-ben
is
az udvarhoz
közel
körökben,
álló
királynak legközelebbi környezetében
maga
tudja a
nagy
lelki
az általa
és
is.
mivoltában
egész
akaratert,
még
a
És csak az azt a
felfogni
Ferenc
melyet
nemcsak bölcsen,
de
József,
hanem merészen
alko-
rétidnek védelmében oly sokszor tanúsított.
tott uj
Ellenben
éppen
ugy,
mélyebben bele
ezekbe
bámulhat igazán
ama
csak
az,
a ki mind-
tud pillantani, csak az
csodálatos jelenség
fölött,
hogy néhány évvel késbb, mikor a cseh oppozició,
a
rendelkezésére
állott
parlamenti, tehát
alkotmányos befolyások következtében már odáig
hogy a van tzve, s
jut,
cseh
koronázás már ugyszólva
ki
megbontása s a magyar szupremácia megrenditése hogy a mikor ezzel a dualizmus
;
843 ez a kisérlet a
magyar
és a közös
kormány
folyásával (melynek akkor a magyarbarát
a
magyar Lányai,
Beust,
és a közös hadseregnek a dua-
lizmus
alapján
tagjai)
visszaveretik,
köszönhet
és
:
szervezje Kuhn
els
induló
a
Ferenc József bölcsességének érzületének
be-
—
gyzelem és
a
ismét csak
korrekt alkotmányos
hogy
akkor Kossuth
Lajos nyíltan a cseh követelések pártjára
áll,
és a
csehek Turinba utaznak, hogy a turini cseh prófétától
tanácsokat kérjenek, és
neki
hódoljanak.
A
király alkotmányos érzülete és
Kossuth dinasztiaellenes mködése. A
koronázás
király a
leumán
ismét
felejtett
!
negyedszázados jubi-
—
Sokat, sokat ismét
elfelejtett.
Nem
olvasta
sedéssel
hangon,
hivatalos el
hanem
királyi beszédét,
országgylés üdvözletére válaszul
még
egyszer
századdal
ban oly
A
a
döm
egy
volt
jelsza-
negyedszázad eltt dics el-
h
Magyarország apostoli
királya
népe közt a kölcsönös szeretet és bizalom
megersödve,
E folyt
—
szent koronája a nemzet szire eltt fejemre
tétetett s ez által
és
S ebben
boldogan érzett!
oly
király igy szólott
midn
adott.
koronázás dics korszaká-
„Bizalmam az si erényben"
vam,
melyet az
átérezte mindazt, mit egy negyed-
azeltt,
ifjan,
igazi lelke-
uj
világot nyert.
bizalmamban nem csalatkoztam, mert
huszonöt
év
alatt
a
le-
a magyarnak si erényei
245
h
ragaszkodás
királyához
és
rajongó szeretet
hazájához, minden alkalommal szivemel összhang-
zásban
nyilvánultak,
minek
folytán
nemcsak az
ország szellemi és anyagi terén a legörvendetesebb haladás és fejldés mutatkozott, hanem az
monarchia hatalmi állása
egész
És nemcsak igy is
is
növekedett.
szólt a király,
11
hanem
igy
S a koronázási jubileumkor újra
cselekedett.
adott egy koronázási ajándékot.
Addig
csak
egy
birodalmi
székváros volt:
Bécs.
Budapest csak Magyarország „fvárosa" volt. A koronázási jubileumon pedig a király Szent István birodalmának szivét épp ugy tette, mint a milyen Bécs.
szék-
várossá
És nemcsak Budapest, hanem az egész ország lelkes örömmel fogadta a király ajándékát.
Bécsnek ez
A tak
:
—
fájt.
De nem
sokáig.
koronázási jubileum örömhangjai elnémul-
és rögtön következett egy másik jubileum. Kossuth Lajos 90-ik születésnapjának jubi-
leuma.
S
Budapest
székváros
is,
—
—
immár nemcsak f-, hanem
sietett
megválasztani díszpolgá-
rának Kossuth Lajost.
Mindebben
tulajdonképpen
semmi
sincs.
246
—
Nagy ember!
—
gyelet!
autonóm jog
!
—
nemzeti
ke-
Visszataszító lenne az ellenkez.
És mégis tüszúrás volt
És mindig ugyanazon a helyen
De trd hogy
el
uram
király
!
!
és ne
mutasd
is
fáj.
Mert ez ismét hozzátartozik az alkotmányos
eskühöz és az adott szóhoz.
St
hogy Magyarország ennyire hálás
örülj,
!
és ennyire érzi a hála tartozását.
Mert tartozik,
A
hisz s
Magyarország
neked
is
hálával,
neked oly sokat köszönhet!
bécsi urak azonban elégedetten dörzsölték
egymásnak gratulálni. „Das habén die lieben Ungarn wieder ausgezeichnet gemacht !* kezeiket, és siettek
—
De még ne húzd el ajkadtól, s ne tedd le kezedbl a keser poharat, óh! király! mert még nincs vége
—
Nem
volt elég egy
negyedszázadon
át bizo-
nyítanod az alkotmányos esküt és az adott szót;
—
mert
csak
igazán
ime
ezután
!
nem
hisznek neked
akarnak
alkotmányos
!
meggyzdni
—
És még
arról,
fejedelem vagy-e
?
hogy
és hogy
247
nem
igazán
állasz-e titkos egyetértésben azokkal,
nemcsak a magár sovinizmust kárhoztatják, hanem még a Pragmatica sanctiónak sem hajlandók azt a magyarázatot adni, amit annak Deák Ferenc adott. Meg akarnak gyzdni arról, hogy vájjon az alkotmányosság Magyarországon >zabad mez-e, avagy csak üvegház, melyben nem szabad más növénynek lenni, csak ami Xeked kedves És tehát csak most fognak következni az próbák igazi Exament kell tenned akik
!
!
Felséges ur, az alkotmányos uralkodásból
!
És ha eddigelé csak az országgylés kisebbsége nyúlt érzelmeid közé, oly sokszor gyöngéd-
st durván
—
most mindezt meg fogja az országgylés többsége is, mely az egész
telenül,
tenni
:
nemzeti akaratnak alkotmányos kifejezése,
maga
a nemzet.
Midn Te
1848-ki alkotmány helyreálli-
az
tására magadat eltökélted,
szivedbl századok legnagyobb
amit akarnak, retnek'
•
:
—
fel
Te magad szórtad
elítéleteit,
emlékeid, s megtetted azt,
pártok
gyermek- és
ki
ifjúkori
amit Guizot a politikai
erényének
tart,
ha
,,
annak,
tudják áldozni azt^ a mit
sze-
és csak vallásos érzelmeidet, egyhá-
zadhoz való hü ragaszkodásodat a múltból épen és érintetlenül,
tarthattad
mint
nem
meg ellen-
sem a szabadsági/al alkotmányos esküdben meg is fogadtad, hogy
kezt sem söt
tehát
az alkotmánynyal,
248
az egyházak jogait és szabadságait védeni fogod
;
—
s
h
Azt kívánják Tled, hogy mint egyházadnak fia, ne érezd azokat, a sérelmeket, melyeket
ime most még ezt
is
Tled!
elkívánják
a Te egyházad szenvedni és panaszolni kívánják, hogy a Te fejedelmi Te közvetlen támogatásoddal ami minden más országban,
sanctióddal, történjék
—
házadnak uralkodó helyzete
fog.
volt,
hol
a
—
Azt
st
meg Te
a
az,
egy-
csak forra-
dalmi erszakkal, és nagy rázkódások árán
tör-
ténhetett meg.
Azt kívánják Tled, hogy se
nyújtsd
dokon
ki
még
a kisujjadat
azoknak segítségére, akik száza-
nemcsak a Te egyházadnak, hanem házadnak i?, változatlanul szolgái, s támaszai voltak, s akik, ha törésre került, inkább tudták megtagadni nemzeti, mintsem dinasztikus érzelmeiket. Mindezeket most a Te szemed láttára akarják a históriai jognak pieát
trónodnak
h
s
desztáljáról lerántani
a gylöletnek,
melyet
most
És
ellentik.
és kiszolgáltatni
mindannak
századokon át elfojtottak
a Te szemed láttára akarják
még harcban nem
rajtuk kitölteni mindazt, s
azt kívánják
hogy
lenne
verük,
ha
a
akkor
keresztedet
Mert igy
is
a
Te
királyi
be vihessék
akarja
azt
mely maga a nemzet.
elég
Tled, fegy-
pálcádat és apostoli ellenük a harcba.
—
az országgylés többsége,
219
És nézd, az
él
azok,
akik Kossuthtal az élükön, és az örök bizalmatlanságot
tiltakozást
képviselik veled szemben, azok
most
azt
hiszik
(st lelkük mélyében meg vannak gyzdve), hogy Te ebben a harcban engedni nem fogsz, és nem fogod
vallásos érzelmeidet és egyházadhoz
ragaszkodásodat
való
alkotmányos köte-
alárendelni
lességednek.
Nézd ség
!
hogyan sietnek a képviselházi több-
támogatására
—
!
hogyan adja
s
Kossuth a jelszót: még az kezni kell
—
!
mely
gatnod,
rályi
Abban
Tehát azt a
is
maga
szövet-
politikát kell
támo-
nemcsak a képviselházi többség a Kossuth Lajos politikája
hanem
programmja, is.
ördöggel
ki
a
pisztolyban, melyet a többség
ki-
mellednek szögez, a Kossuth szavának ércé-
bl van megöntve És
akikben
Te
hetnek
segithetsz.
kotmányos
a golyó.
rajtad,
Ki
tudnál, azok
bizni
kell
nem
segit-
Benned biznak, Te nem magadat szolgáltatnod az al-
akik
kötelességnél
fogva
azoknak,
akik
Veled szemben formailag a nemzet akaratát kép-
Ha
viselik.
visszautasítod ket, s
a
nemzetre,
mányos
—
lálsz
joga,
hanem
az
si
:
Te magad
appel-
a mi a koronának alkot-
akkor
k
nem
a nemzetre,
bizalmatlanságra fognak appellálni.
Kétségtelen, hogy ellened
— el
fogják veszteni a csatát
de kétségtelen az
is,
hogy Te nem
Te
leszel
£50
képes az alkotmányt fentartani
ha kénytelen
—
ellenök.
leszel felfüggeszteni az
alkotmányt,
hogyan tarthatod meg akkor esküdet, alkotmányra
kotmányra
—
letettél?
esküdet és
tett
meghajolsz
tarthasd,
—
ratának,
Ha
pedig,
S
melyet az
hogy az
al-
adott szavadat meg-
a parlamenti többség aka-
akkor esküszegéssel fognak
azok, akik hivatkozni
fognak
vádolni
apostoli kötelessé-
geidre. De ez utóbbi vád ellen megóv Téged a nemzet akarata és a törvény; ellenben az alkot-
mányos eskü fel
az
és az adott szó alól
—
egyház.
Bármilyen
nem
lelki
oldozhat
harcok közt
tehát, s bármilyen kisértések és befolyások dacára is,
meg
tehát hajolnod a parlamenti többség
kell
akaratának
Te külön
—
!
és a
S kormányod
Te
le
speciális hiveidet, a
hatalmaddal és Kossuth segitsége
mig
8 majd,
mely
és
nem
által.
lelkedben a legádázabb harc folyik
aggódva fogod várni a segit kezet,
—
fog megérkezni,
egy fekete várost, sülve
gyzni a Te királyi
fogja
fogod
s
látni
látni fogsz
Magyarországot egye-
egész
egy
azalatt
koporsó körül, melyet
Itáliából
haza hoznak. Kormányod nem
magyar
székvárosodban fentartani a rendet, és
csak egy hajszál
temetése
az
választ
el
alkotmánynak
attól, is
lesz
képes
hogy Kossuth
temetése legyen.
Mert a katonák már kivonultak a kaszárnyából.
De ekkor
—
kormányod szerencséjére
—
Turin-
251
ból
plakátokat ragasztanak
érkezett
mire
kon,
akinek
mégis,
És
rend ismét helyre
a
ez az ország
nemcsak
ezt
fogja
egész
denki
a
Te fogod
Európa,
Te
—
nyugalmadat
nem ebiben
fognak
hogy
kérdezni,
chikus
alkotmányossággal
—
;
is
„ennyi
licentia?
ott
lesz
elég
a
néma
azt.
ami
és töprengve
monar-
szabadság?"
nagy
ily
sze-
—
És nemcsak Euró-
is
minden szem Rád
magyargylöl arcon hogy „hát még ez sem
minden
kérdés,
:
u ]
Xe
még meg
s
a logika
s
öszeférhet-e egy
hanem Ausztriában
lesz függesztve ;
látni
akik logikusan gondol-
játszhatik-e egy törvényes rendben
repet a poétika
—
és türelmedet. Mert
szövetségeseid
fogják
pában,
!
magyarok eltt természetes,
az esetben a
-odni
hanem
megmagyarázni
senkinek
tudja
Tehát van
szót fogad
látni,
Magyarországon
mint
áll.
és bámulni fogja min-
Európában többen vannak, koznak,
—
az utcá-
ki
a
húzd
el
kezedbl
tehát
a
ajkadtól, s ne tedd le
keser poharat
!
—
mert
nincs vége Abbáziában.
— — hogy
Nos
!
Ugy-e
mit
halljuk tehát
nem
kell
tartott fenn és
megmondanom
nektek,
mit képviselt Kossuth
a koronás királyival szemben?
252
— —
nem
Persze, hogy
Ugy-e
azt
sem
elmondanom, hogy
kell
az utóbbi napok alatt mik történtek Budapesten?
Hisz
ti
láttátok,
— —
mert
itt
voltatok.
Ugy van! Nos tehát Abbáziában Vilmos
akit Felséges
császár,
urunk éppen e napokban látogatott
ersen kikelt a magyarok viselkeMert, úgymond, kegyelet ide, kegye-
meg, nagyon dése ellen. let
de a mi sok, az sok!
oda,
hogy
volna
szabad
eltrni,
módon
és
tüntetésekkel
mely bele,
oly
nemcsak
a
is.
császárnak mit
—
Nos?
És
kifejezést,
a monarchikus prin-
és
hogy a haragos
mindezekre a Felséges ur?
minden szem az elbeszél
arcára tapadt.
—
nem
a kegyeletnek oly
adjanak
tudjátok-e,
felelt
—
és azt
dinasztikus érzésekbe ütközik
hanem kompromittálja
cípiumokat
—
Védte a magyarokat!
Zárszó. Csodálatos ez a mi magyar nemzetünk!
A
kit
egyszer szivébe zár, azt aztán beczézi,
szereti hévvel,
ha az
kitartóan,
általa szeretett
porladoznak,
hen egész
a
sirig,
st
egyénnek hamvai a sirban
a kegyeletet
nem
vonja
meg
tle.,
emlékét rzi. Hibáit a feledés takarójával fedi be, az elkövetett elszenvedett
hibák
miatt reá
bekövetkezett és
nyomorra nem akar vissza emlékezni,
csak erényeit hangoztatja, szózata varázserejérl beszél
—
szóval
megboc
dicsithesse.
veltjét
Kossuth
Lajossal.
így
ájt
mindent, hogy ked-
tett
Elfelejtett
magyar nép minden nyomort, a
minden megalázást, mit miatta elszenvednie kellett, Kossuthban csak egyet látott és lát, a szi-
—
veket
meghóditó varázsos szónokot, az érzelmi
politikust.
a 90 éves
Szivét adta oda, szive melegével kisérte
aggastyánt a sirba.
A
ki
megátalko-
dottságában a hazától távol akart maradni, mert a Habsburg-ház
iránt
táplált
gylölete
maradásra ösztönzé és készteté, a nép
szeretete
a haza földjére
távol-
annak hamvait hozatja s oly
254 szeretettel veszi körül,
fénypompát
oly
minrl a Nem kérdezte
ki
fejt
a
ravatal körül,
történelem
nem
tanúságot.
ez a nép
romlásunkra
vagy eszméi
müködött-e,
tevékenysége buktatta-e
vagy oktalan
az
nem
;
irányított
kérdi
helyes
:
a politikai
hívásnál,
e lelkesedés
unokáinak
elvérzettek i.
t.
szava lelkesedést s
ezekre
azt,
csak
szive a
hogy Kossuth Lajos apáink szivébe,
tudott önteni
apáról fiára
tüze
tesz
is
Nem, mindezt nem kérdezte,
egyet érzett
tetemre
meg
az
volt-e politikája, hibás-e
—
eljárása?
s
:
szállt.
íme az
érzelmi politikának századokra szálló hatása.
Nem
tagadom, hogy a
felcsigázott
érzelmi
politika a túlhajatott szenvedélyességig fokozható,
a túlhajtott szenvedélyesség pedig vak, a körül-
mények
s
viszonyokat hidegen mérlegel ész sza-
vára ritkán
hallgat
;
de
hát
fogja e miatt
ki
nemzetét ostorozni, ha egyszer megragadott szivét kitörésében meggátolni torozlak, és azért,
a mit
követed,
sem
gáncsollak
tettél.
ama
nem
Én sem osdrága népem mind
tudja
?
Hiszen csak apáid nyomdokait
tulajdonodba
átment drága örök-
séget tartottad fenn, értem alkotmányos önállósá-
godat, melyet apáid elidegenithetlen tulaj donképen
reád ruháztak.
Fentartottad becsülettel
—
s
ez
legfbb dicsséged! Ezennel csak egyre figyelmeztetlek
ret népem: Ne hallgass az érzelmi
hn
sze-
politikusokra.
szavát, mely a múlt tapasztalatait
Kövesd eszed eledbe
állítva,
„többet észszel,
azt hangoztatja:
mint érzelmi ervel''. gondoljunk a jövre.
Hagyjuk a multat,
A
dics múlt emlékei, Szt. István, Szt. László. Hunyady János, Mátyás király szivet s észt egyaránt meghóditó
dics
alakjainak
serkentsenek
tettei
magyar hazánk
tettek véghezvitelére,
össz-
népének boldogitására.
A
történelembl egyet tanultam: „Szeretni hazámat s szeretve tisztelni alkotmányos királyomat.*'
mányos hazám
A
ki
hangzatos
királyi
ház ellen
népét,
ha
frázis
emeli
alatt az
fel
alkot-
szavát, vagy
törvényes utón, vérontás
ez
nélkül vivhatja alkotmányos szabadságát, önálló-
ságát
:
vérfürdbe
bármily dics legyen
küldi,
is
a harc kezdete, ha vége az elrelátható enyészet, nemzetem leigázása, évekre kiterjed romlása,
nem fogom, mert tisztelni nem tudom. Megmondom hogy miért Mert az ilyen cselekeazt tisztelni
!
detre,
mondjuk harcra
serkent,
szózatban az egyéni ambiciónak irányuló
törekvését
másod sorban de be
nem
kultuszszal
felülkerekedésre
els sorban,
csak
s
a haza népének boldogulását célzó,
váltható Ígérgetést. S azt
suth Lajos, azért
személyével
látom
bár lángkeblü
nem tudok megbarátkozni
Magyarországon sem.
Kos-
tette
tulhajtottan
A személvkultusznak
a
zött
ott
van
256 hol a kivívott alkotások
helye,
nemzetboldogité
horderejkkel mindenkinek imponálnak, más szóval a nemzeti aspirációkat minden tekintetben kielégitik.
A magyar nemzetnek volt
csak egy aspirációja
alkotmányosságának megóvása alkotmányo-
:
san elfogndott királya által. Kossuth Lajos 1849-iki
e
számzte
14-én
ápril
hazából
meglehet,
meglehet,
ciója,
gylölete birta hozzá,
az alkotmányos
hogy
hogy
ambi-
ház
iránti
a dynastikus
rá, ezt már nem vitatom, elég az számzte s e tényével számzte
magát, mert hazájáért meghalni csekbe
dynastiát
hogy személyes
nem
akart, bilin-
melyekbl csak Deák bölcsének lángszelleme, s dicsn
verte az országot,
Ferenc, a haza
uralkodó érzülete
I.
Ferencz József királyunk alkotmányos
szabaditá
íme
fel.
az
ellentét
Deák
Ferenc és Kossuth Lajos közt.
Kossuth Lajos a szükségtelen harci véráldozat végletéig
megy,
e hazából kivonul,
sorsára és e
nemzet
nemzete
itt-ott
s
midn
magára hagyván mellett;
külföldrl
szító tiltakozó szózatával
belül
mozog
óhajtott
s
külföldrl
jöv
s
nem
is
gylöletet
a törvényes határokon
;
s létrehozza,
által
nemzetet
Deák Ferenc
kitart véglehelletéig,
tördik Kossuth Lajos
a nemzet
e
hallatja hangját a
függetlensége mellett
a nemzet lenygözve,
még
pedig vér nélkül,
alkotmányosságot, meg-
257 állapítja
a nemzet
és uralkodója
közötti szoros
közösségei, melynek talpköve a nép szeretete és az uralkodó
bizalma
a sokat
szenvedett nem-
zethez.
A
magyar nemzet és felséges királya közti békét tehát Deák Ferenc hozza létre és csodálatos, hogy személyével a magyar nép nem zött olyan kultuszt, mint Kossuthéval, sokat
hányatott
;
kinek
rombolásai százszorta múlják
felül
dicsk-
bens
nek hirdetett alkotásait. Meglehet az igaz
nemzetet, mert tény,
tisztelet tartotta távol attól a
hogy a
kit
igazán
bensén
annak
tisztelünk,
emlékét szivünkbe zárjuk, de személyét profanizáló kultusztól megmentjük.
Ezen könyvem, melynek megirásában a tisztább
szándék
vezérelt,
kegyes olvasó elé a múlt
világosan tárja
idk
helyzetét,
s
leg-
a
fel
a sze-
repl vezéregyéniségek jellemét, int szózat is akar enni szeretett magyar népemhez, hogy tartózkodjék mindazon egyének kultuszszerü magasztalásától, kikben megvolt ugyan a tehetség, hogy a haza népét boldogithassák. de a kiknek határtalan ambíciójuk
nagyszer alkotások
helyett kiszamithatlan
nyomort, egy népnek évtizedre terjedd enyészetét idézték el és tanulja tisztelni akotmányossága ;
bátor harcosait Széchenyi
személyeiben
és
beletzöjét
Deák Ferencben. kinek Kossuih.
István,
Dessewfy Aurél
a haza
észpolitikája
bölcsében
mindent helyre'
'
258 állított,
mit
alkotott,
mit
Kossuth lerombolt a nép
;
mindent meg-
sóvárogva óhajtott. Legyen
Deák Ferenc szelleme vezérelje a egy második ezredévig fogja elvezetni, dacára minden ellenmondásnak Kossuth fia Ferenc és követi részérl, létrehozza azon harmóniát a nemzet és alkotmányos királya között, mely királyt s nemzetet egyaránt boldogit. emlékük
Adja
áldott,
mert e szellem
népet,
az
királyért,
junk, és
el
ég,
utolsó
lehetetünkig
ne tántorodjunk,
követiben
tatott
hogy ugy legyen!
Kossuth
!
Isten,
Ettl
el
haza és ne
áll-
még ha Kossuth Ferenc
magának
itt
érdeme szerint mél-
Lajosnak szivet mámoritó csáb-
hangjai szólalnának meg. Isten óvja, Isten áldja e hazát és felséges királyát.
^s
n.
A Lí LEPLEZETT
NÉPÁMITO
LIBERALIZMUS.
A Ha
liberalizmus lényege.
végig
nézünk
mezején, lehetetlen
nem
vén
Európánk
politikai
látnunk azt a két saját-
ságos, egymással szemközt álló irányzatot, mely-
nek egyike a hatalmi trónust
bitorolja,
a másika
annak elfoglalására fáradhatlanul tör. Az elsnek „liberalizmus" a neve, a másik „ szocializmus nak nevezi magát. Vizsgáljuk csak közelebbrl, mily elmekbl
áll
ezen
két
irány
;
mely társa-
dalmi osztály érdekeit szolgálja, mily czélok tör, s
s
a politikai konstelláczióra
?
Kezdjük az egész Európában uralkodó „Liberális" nevénél
ralizmuson.
szabadság mivel
í'elé
milyen azok kölcsönhatása a társadalomra
védnökségét
itt-ott
vindikálja
demokratának
libe-
fogva a polgári
is vallja
magának,
dc
magát, tehát
az elnyomott alsó néposztályok jogainak és érde-
keinek megvédelmezése vágjon., törekvéseinek sajnos, a
ómen"
—
,,
célját
liberalizmusánál
st
hogy hatáskörébe képezze. Csakhogy a „nomen non est
is kell,
inkább ominosus a liberalizmusnak
262
napról-napra
összmüködésébl származott és mindjobban észlelt és tapasztalt
végeredmény,
— mely a politikai erkölcsök demora-
eddig
kifejtett
lizációjában, nz egyéni és
sában
a nép
érdekének
anyagi
sában, kulminál.
közszabadság
Praxisban
eltiprá-
elnyomá-
teljes
a hangzatos libera-
lizmus ellentétes az elnevezésébe foglalt magasztos fogalmakkal.
Nem
ám
védi
az elnyomott nép
érdekét, de következetesen gyarapitja az „állam"
vagy inkább az abban csoport
központi
uralomra
centralizálja
a
és
érdek-
ugy
az
vele
nem egyetért
szabadságát.
Zsarnokképen
egyesek, mint az egyetemes
polgárság jogait
vergdött
elkobozván
haialmátj
politikai
összes
élet
phazisait,
hogy az életert önmagában bírhassa. Rendszabályozza a polgári élet minden mozzanatát, az anyagi téren
ép
ugy,
mint
megakadályozza a szabad s
a
hogy
szellemin,
mozgást
és fejldést.
kényszerzubbonyba rakja az egész társadalmat.
De még magán
ezzel
életnek
átlépi a családi
bályozza
a
sem
elégszik
különben
meg.
rezervált
szentély küszöbét,
magánélet minden
dominál a despotikus kényszer
Behatol
területébe,
megrendsza-
lépéséi,
szóval
minden eszközé-
nek felhasználásával, igénybevételével. Ezen rása, melyet
het
lépten-nyomon észlelünk,
nem
az egyéni szabadság védelmének, s
igazolja a
a
szabadelv elnevezést.
eljá-
nevez-
nem
is
:
A
liberálimusnak állásfoglalása a sajtóval szemben.
No de
van mégis
egy
terület,
melyen
szabadságot nemcsak megengedi, hanem védi
—
s
ez a sajtó
a saját érdekét
de
mégsem
És miért
tere
véd
—
is
korlátokat
más
oly megszorítással, mint
teszi
Egyszeren
ezt?
azért,
téren.
mert a
miután közvélemény csinálásának,
megvásárolt, sajtó
eszköze a
vagy elferditésének,
is
állítva
és ellenzéki sajtó között
többnyire tle függ,
hatalmas
itt
a
s
segítségével
ápolja azt a
birkatürelmet, mely népünket annyira jellemzi, s
mely a liberalizmus zsarnok uralmát meghosszabbítja,
évekre biztosítja.
A
sajtótól fél
ám
a legna-
—
félti nymbusát, melyei meg gyobb ellenzéki is; szerzett magának, melylyel éppen ellenzékieskedése
gondolkodók körülövezték félti egyéni jellemét, mert a liberális sajtó szabadon folytán a józanul
;
264
abban
gázolhat
is
;
liberálisok uralkodásra képtelenek
tencek,
reakcionáriusok,
k
;
és
nem
a
csak söté-
ultramontánok,
zsoldosok
pápai
klerikálisok,
mert
jövjét,
félti
ostoba
papuesnyalók.
mondjak a hitrl? A liberalizmusnak nincs hite, hacsak az önmagába helyezett ellenvetést nem bizodalmat nem nevezem hitnek. Abban felülmúlhatatlanok. A pozitív vallással biró És mit
tr
egyént letorkolják, kigúnyolják, becsmérlik, nevetségessé,
st
lehetetlenné teszik, s innét van,
hogy
még a legnagyobb politikai szereplk isinkább liberálisoknak vallják magukat, a sziveikben él bels hitsugallatnak ják,
küls megnyilatkozását
nehogy a
sajtó tigrisfogai által
liberális
daraboltassanak
mint
s
illiberálisok a
bitófájára akasztassanak.
lemgyengeségnek a ják,
félemlíti
dött
jele,
vagy nem veszik
visszafojt-
szégyennek
Hogy mindez csak
—
azt
vagy
nem
jel-
akar-
Egy érdekcsoport ket, a liberalizmus szolgálatába szeg-
sajtónak
észre.
—
érdekcsoportja
maguktól azokat a
s
igy eltaszítják
milliókat, kik bár ostobáknak,
lázitóknak, izgató dölyfös papoknak, buta
ból
fel-
él tömegnek
tartatnak
is,
dogmák-
de hitökben boldo-
gok. Sajnállak Horác, mert énekelted: „etsifractus illabatur
manapság
orbis,
impavidum
bizony
kevés az
legnagyobb politikusaink a liberális sajtónak
is
ruinae,"
ferient
—
jellem,
mert
attól tartanak-
hogy
ilyen
menyköve beléjük
csap, szét--
265 zúzza,
semmivé
mennykt
teszi
ket.
tóan. Miért? Mert csak a
ben
látják
kinek
A
liberalizmusnak
szóró Jupiterét szolgálják
ez
akaratát
menykt
államistenség a
liberális
kitar-
szóró Jupiter-
megszemélyesitjét.
sajtó
tudtul a halandó embereknek.
hen.
hírnökei
adják
A
liberalizmus demokráciája. hogy
Lássuk már, lizmusnak felelet
áll
nagyon
egyszer.
hangzatos, tartalom
a
dolog
a
libera-
demokráciájával
fennenhirdetett
Demokráciája
nélküli
frázis.
!
A
csak
Hiszen min-
dennap tapasztaljuk, hogy kérlelhetlenül üldözi mindazon osztályokat, melyek a nemzeti népanyagból a természetes fejldés kedtek
nem
némi jogolsultsággal és
s igy
pal birnak.
alapján kiemel-
A nép
erkölcsi alap-
alsó osztályaival vagy éppen
—
vagy velk
kimostohán bánik véve a választások idejét, a mikor is a népre
tördik,
szüksége lévén, azt pénzes zacskóval, adóelengehatalmi eszközeivel, szabadságot
dési Ígéretekkel,
Ígérget nagy szólamokkal, papi birtokok elajándékozásával magához csalni iparkodik.
A munkás szolgáltatja ellene,
ki,
osztályt a
tkepénzes osztálynak
söt coerciv rendszabályokat alkot
a helyett,
hogy sorsán segitene
sadalom hasznos elemévé tenné. szándékosan elhanyagolja,
s
A
s
a tár-
földmivelket
a tönk szélére jut-
267
azon milliókat, kik
tatja
verejtékükkel mi vélik a
et.í'öld
Közvetett adórendszerével módját
ejti
annak
hogy az állam terheinek súlyát az alsó néposztály viselje. A nagyiparnak minden kitelhet mó-
don való pártolása
keresetétl
által
tke hiányában
mindazokat, kik
meg zésire
fosztja
a kisipar
szrit vák. Büszkén hirdetteti magát a szellemi és
szabadság bajnokának, és mégis
lelkiismereti
liábomt
a pozitiv vallás
indit
dözve minden
rl
midn
ül-
a saját magasztos lényegé-
ideált,
mesét
költött
ellen,
irtó-
gyanánt az emberiségre
hitvallás
ráerszakolni törekszik.
A
liberalizmusnak
látjuk,
ideáloknak
létez
eszményeket
osztályt foszlj a
nem vehetk, lerontja,
me£ legdrágább
él eszményétl,
ben
rideg tanai
mint
tehát,
s így
midn
a
esik az alsó nép-
kincsétl: a szivé-
s károsítja szellemi vagyo-
nában, miután a népnek sem ideje, sem képes
hogy
nincs ahhoz, kozzék,
vagy
bölcseleti
azokat
Iheoriákkal foglal-
Eszmények
megemészsz<\
nélkül pedig csak az állat tenghet. \'-Y-ti
különös
demokrácia
sóbb néposztályt nemcsak de
még
erkölcsi
sének eszközétl in
niliiluni"
tem"
el
vagy
alapjától, is
anyagilag szellemi
megfosztja „credo
mely az a-
ez.
in
hujus conservatores
'.
elpusztítja.
emelkedheté-
hacsak a „credo
statum omnipotenministros,
a
hova
268 a tömeget vinni
morálnak
akarja,
nem nevezhet felsbb
és a Krisztus által tanitottuál tökéletesebb,
felsbb hitvallásnak.
De ha mennyiére
a ily
nemzetet
alkotó osztályok
vala-
káros a liberalizmus uralma, vájjon
melyik osztály érdekeit képviseli
nagyon egyszer.
?
A
felelet itt is
A lebeg üzérked
nagy tökéét,
tzsde üzérkedéséét, a mely dacára annak, hogy közvagyon legnagyobb részét birja, alig fizet adót, és az állam terheiben éppen nem, de annak részrehajló védelmében nagyon is osztozkodik. Elmozdítja továbbá a nemzetközi nagyipart, midn közgazdászati politikájában minden termelési ágnak érdekeit tisztán a nagyiparnak rendeli alá. a a
Ugy-e csodálkozol kedves olvasóm, a liberalizmus-
nak ezen különleges
—
persze jó pénzért
többségének
teljes
demokráciáján,
—
a tudatlan
a melylyel
tömeg
nagy
mellzésével a leggazdagabb és
szervezetének közvetitésével az egész társadalmat
domináló és kizsákmányoló osztálynak védnökéül csapott
fel
?
Légy most
liberális
!
A
liberalizmus és a plutokrácia.
De nézzük
hogy milyen
közelebbrl,
kissé
ez a plutokrácia, melyet a szabadéi vüség annyira
mondjuk inkább szolgál? Az
dédelget, tette
meg
az
a világ
türelmes, s egy-két hamis
papir
igen riasztja
mennyiség
meg; a papír
érette
olcsó, tehát végtelen
ki
reális
ellenértéket
—
—
s már pedig ilyen akad mindig a papir könny, s minden nehézség ;
végtére
is
nélkül
szállítható
a földteke bármelypontjára
ennélfogva alkalmas, hogy
lomnak
nem
számtétel
ilyen képzeleti érték elállítására alkal-
mas, ha akad jó bolond, a
ad
értékpapírt
urává, mert tudja, hogy a
kitn
eszköze
a
nemzetközi
legyen. Ez
a
—
forga-
papir
ma
a meggazdagodásra vágyó emberiség törekvésének fcélja; a legértékesebb, a leghasznosabb vagyona.
érték fekv vagyona van, ez minden körülmény között csak 4%-ot hoz, ha intelligens ember 2000 fri érték Mert ha valakinek 100,000
munkaerejét reá féle
fordítja,
írt
azonkívül
még minden-
elemi esélyekkel és csapásokkal
is
kell
szá-
270
molnia mig ugyanily érték papir minden fárad;
ság nélkül 5%-ot hoz
még
a tulajdonosa a mellett
s
a saját munkaerejét
A
értékesítheti.
is
föld-
tulajdon e szerint csak 4%-ot, apapirpedig7%-ot
jövedelmez. Ugy-e kecsegtet?!
És milyen
eszközökkel
talizmus a papir
bl
-
képzeleti
termel
értékeket
Szivattyú
emelte
melylyel
osztályok reál keresetét
önerejé-
vagyon értéke
reál
készülékkel,
az
értékét,
a kapi-
fel
fiktív
a
fölé
?
producens
üzletek segélyével a
saját pénztárába szivattyúzza. Látszólagos kötések
segélyével, a melyekért
szólva közön-
mellesleg
séges halandó a büntet
igazsággal jönne érint-
kezésbe, lenyomják az árakat éppen akkor, amikor
termel kénytelen eladni, és viszont felemelik, mikor az áru már az üzérek körmei között van, a mibl az következik, hogy a termel olcsón ád, a
a fogyasztó drágán vesz, s a roppant árkülönbö-
nagytke
zet a
zsebébe
rémít sebességgel egyre n, nak bizonyos örökké
számánál
növeked
holt
a mely
ekképen
ha már a
milliók-
folyik, s
nagyobbra
növekedett,
vagyont képez, a mely a
valódi forgalomtól elvonatik,
kamatok kamatjával
folyton szaporodik, felszaporodva a reálproductio és a
munka
ellen
támadólag lép
fel,
el
akarván
nyelni a világot, s ha garázdálkodását az emberiség továbbra
kamatait
i-;
ma már
nyeli,
mert
az összes termelt értékek
sem
tri, bizonyára
el
is
271
bírják fedezni.
nagytke nem is
A szédít talál
felszaporodásával
nagy
vagyis
vállalkozást,
növeked
sebességgel
mindig kell elhelyezést, hozzáfog
a
miért,
gründoláshoz,
garral léptet életbe valamely nagy s
a reklám
odadob a
segítségével
tudatlanok nyakába egy néhány száz
millió
érték Csszegeket
rossz papirt, hogy a reális
áru el-
helyezze a kéte~ érték rossz papírok megszerzése végett piacra
hagyja
bukni
vállalatot.
papifokba,
dobott szilárd
s
magát a jövedelmeznek
Eklatáns
aztán
hirdetett
példa erre a híres Panama-
szédelgés, jóllehet ez csak egy a sok közül, me-
lyeknek száma ezer mindenütt.
A nagy tkének nincs hazája, hatáskörét kiterjeszti az egész földkerekségre, és ha Német-, Franczia-. Angol-. Spanyolország. Ausztrália, Amerika, Afrika, stb.
kozik, ott
bármely pontján jó üzlet
kínál-
van hazája, a melyért aztán kész saját
idleges hazájának
érdekeit
feláldozni,
st meg-
károsítani.
Hogy
milyen
erkölcsi
állapota,
fejében
még
a
ki
lehet
a
ki
az
ilyen
pénzüzérnek nyereség
a legcsekélyebb
saját hazája ellen
is
kész
minden embertársát csakis prédának
fellépni, tekinti,
kitl a legutolsó falatot fondorlattal eltulajdonítja,
annak ez
megtisztelését a
amúgy
is
csak
t.
olvasóra bizom. miután
másodrend
tekintet a társada-
lom szervezetében véghezvitt rombolásai
mellett.
272
Azon határtalan pénzszomj, amely telhetetlen cápaként mindörökké
préda után
uj
hajszolja,
nem elégszik meg az elnyelhet ingó vagyonnal, hanem igenis az egész világ vagyonának birtokmozgásba hoz mindent, népet egyaránt, hogy mig az elst meg-
lására vágyódik. földet és veszi,
Épp
nemzetközi nagyiparának rab-
az utóbbit
hozzá van nve, lithetlen
azért
Mig a
hajthassa.
igájába
—
ezért
kötött
föld
addig e két
ezt az üzérek
mozgósitanak
árucikk
nagyon
is
hogy
mindent,
a nép
s
megköze-
jól tudják,
ezt a
nagy
világforgalom ingó áruczikkévé tehessék. Innét az elkeseredett harc a hitbizományok, az alapítványi,
különösen
a
vagyon
napi
és
parasztbirtok
a
oszthatatlansága ellen. Ezek ellen Lármáz
jának egész tábora, vallás fennál s a
hazájukból
neki
mivel tudják, hogy mig
s
népet ideális iultatott
sikerülhet; azért támadják azt
megingatni,
vallás szolgái
sajtó-
lerontani
tekintélyének
eszmék
röghöz,
kötik a
tervök
els sorban
a
nem
a vallást,
törekszenek,
hogy a
csorbitásával a papi
vagyont közprédának tehessék, s a parasztot, ha a papok
eszmét
által
benne ápolt és
elveszitette,
a
rideg
fentartott utili
tarizmus
vezérvas-
karjaiba hajtsák. Az ekképen kivetkztetett parasztnépet, miután az üzleti szellemnek teljes hiányá-
nagyon is könnyen vihetik a fehér rabszolgakereskedés népes piacára és sodorhatják a demoval van,
273 ralizált.
ingatag
elvtelen,
tátongó
existenciák
örvényébe.
Ugyanazon zsák
a
haza
nevezve
az
szolgálatában
támad a világpolgár pénz-
célból
fogalma anyaföld
szeretetét,
„állam"
álló
mely
chauvinizmusnak
ellen,
s
a „hazát" a
fogalmával
akarja
védelmezésében ügy sem egyébb. mint a nagytkével szövetséges érdek-
helyettesíteni,
„
állam"
mégsem
szövetkezet uralma. Azt gondolom, hogy ez
egyenérték az általunk jével.
Mivel
dunk
—
s
ezen
felfogott
érdekszövetkezet
mely szerintök faliam"
mi a „ham" fogalma
tartjuk és hiszszük,
alatt
az
ellen
—
—
fogalmat
hazának piszokja,
miniszter úr mondja, a hazának
—
táma-
„haza"
igazi
ellenben a hazának, mintWíassics
érdekszövetkezetnek
eszmé-
vagyunk hazafiatlanok,
azért
azért izgatók, hazaárulók, a
k
„haza"
—
t.
stb.,
kultusz-
mondjuk az
leghasznosabb polgárai.
Szerencsétlen haza az, melynek csak érdekpolgárai
No
vannak.
nem s
de becsméreljenek,
bocsátkozunk, mert
mint
ilyet csak való
ezekkel
alkuba
elttünk a haza szent, értelmében
vehetjük és
veszszük.
Kossuth.
18
A
kisi ar
nagyipar,
A tkeuralomnak nemzetközi
nagyipar,
feltételek,
vagyis
munkaer
nélkül
a
és a
kereskedés.
kiegészít
egyik
része a
mely a szükséges el-
a
nyers anyag
felesleges
és
hogy bizonyos területeket elfoglalhasson, idegen tkével a világ bármely pontján nagy telepeket állit, a nyerstermények árát leszoritja, a termelés károsításáis,
csak
azért,
val idegen anyagot használ, a
mába
keresetét
keríti,
megrontja
romboló
a
s
oda prédául. Többnyire
munkásnépet
lenyomja,
nyereséget
vagyis
mondva
jobban
közjólétet
alapon
és
ily
a
rombol,
nemzeti
a
módon
és az igazi
„
állam"
szerviszi,
forgalomtól
helyett,
amint megtenné
emelné,
álló
dobja
szocializmusnak
nemzetközi pénzpiacra
a
elvonja. Pusztít
erkölcseiben
hamisítványokat termel-
vén, károsítja a fogyasztót, s az zett
hatal-
hogy a
egy szilárd
által
istápolt
nemzeti ipar.
Hasonlóképpen pervertálta a nagytke a hazai kereskedelmet
is,
a
mely,
mint
tapasztalásból
27 í
hogy szakértk
tudjuk, a helyett, a
forgalmat
termel
a
által
közvetítené
és fogyasztó között,
az
üzérek haszonles serogének kezébe került, a kik aztán minden árut, habár
egyikre-másikra szük-
ségük sincsen, összevesznek, azt nyereség remé-
nyében kézrl kézre adják,
termeltl
fogyasztóhoz
a
árkülömbözet,
s
ugy. hogy mig ez a
máris
jut.
mindkettnek
óriási
az
károsításával jár.
De még a kiskereskedést is módositotta a nagytke óriási raktárainak felállításával. A nagyiparinak hamisítványai
rakban,
halomszámra hevernek
olcsóságuk tönkre tesz
s
e raktá-
minden
szolid
mely jó árucikkét nem adhatja el azon potom áron. melyen a nagyipar tetszets kinéüzletet,
zés
hamisítványát adja. így vándorol
nyereség a
nemzetközi
pénzpiacra.
azután a
Így
pusztul
a nemzeti vagyont leginkább gyarapító keresked osztály,
s
így
nagytke
lesz
a
szolgálatába
üggetlen
szegd
ipar elveszti függetlenségét
s
polgárokból a bérenc.
A
kis-
a nagyipar szolga-
ságába kerül. A független polgári elemnek pusztulása épp oly végzetes a nemzetekre nézve, amily
vétkes a
tisztességes keresetnek
csalárd eltulaj-
donítása.
Ez tehát
azon
néposztály,
néposztály, mert hazája
hez
nem
polita
is
tartozhatik
érdekcsoport,
a
no de nem
is
nem
lévén, a haza népé-
—
hanem azon kozmo-
melynek
szolgálatába a
támadólag minden hazai,
szegnem-
állandó reáltermeléssel
foglal-
liberálisnak csúfolt irány teljes odaadással dött. zeti,
Ez
lép fel
államalkotó,
kozó osztály államban,
—
ellen,
mert bizik a háta mögött
jobban mondva
vetkezetben, melynek uralmát
nek
életét biztosította,
kibérelte.
álló
hatalmi érdekszötartja
és erejét
a
fenn, mely-
maga
részére
Mi A
liberalizmus
a
mit
tehát
neveznek, s
a mit
manapság sajnos
legjobbjaink
is,
nemzetközi nagytkével érdekkö-
él
zösségben
szabadelvüségnek
még
annak tartanak, az nem
jóllehet saját vesztükre,
egyéb, mint a
?
mely
a
érdekcsoport,
minden-
áron centralizál, rendszabályoz, a polgárok egyéni és lelkiismereti szabadságát korlátozza, a független
elemeket
üldözi,
hatalma
s
segédeszközeinek
esész fegyvertárával az államalkotó reálproducens osztályok ellen a pusztító harcot folytatja. kráciája
pedig
erkölcsi alappal
abból
felsbb
biró
helyébe a plutokráciát ismeri,
mig
a nép
megvédelmezné,
hogy
áll,
ülteti
alsó
hanem
Demo-
lerántván
osztályokat, s
az
azok
egyeduralkodónak
osztályait
inkább
nem hogy
kárositja
ugy
anyagi, mint szellemi javaiban. Ez a liberalizmus a
mai formájában.
Kell-e
belle
?
A Midn
szocializmus.
Európa
gény,
hazátlan,
ingott
munkás
tulnépes államaiban a
elnyomott
s
czéljául,
mozgalom,
mely
akkor
a
ez
materialistikus
meg-
megindult
ama nagy a
szocziálizmus felfogásból
?
Oly
ki
lett.
tan,
kiindulva,
a
szervez-
tzvén
reactiót
a szocziálizmusnak szülanyja
Mi
is
sze-
nézve a nagytke nyo-
osztályra
mása elviselhetlenné vált. munkás osztály keretében kedési
hitében
mely
tagadásba
vonia nemcsak a haza, de a vallás szent fogalmait is. A mai társadalmi rendnek felbontása.. az egyéni szabadságnak teljes elkobzása képezik törekvései
célját,
melyet az
államcommunizmus
alapján szervezett, tehát a magánvagyon jogosult-
ságát tagadó
centralizált administrativ
szervezet
keretén belül olyképen akarnak megvalósítani, hogy
az uralkodó osztályt a túlnyomó számánál fogva
durvább kézi munkát képvisel
flotans
munkás
nép képezze
A
communizmus
irányzatú,
teljesen
mely megvetve
materiálisukul
minden
erkölcsi
ala^-
támaszkodik. Hadat
pot,
az utilitarizmus elveire
izén
minden társadalmi eszménynek, a haza és
a
azt
egyéni
az
porja
keinek.
eszméjének
magasztos
a vallás
függetlenséget,
közkereseti
társulattá
Tanának
lizmusnak
pedig ugy
elvét
állam
fogja
érdecentra-
a
legmagasabb
a
Elti-
alárendelvén
lett
sarkpontja
egyik
fejlesztése
demokrácia
egyaránt.
A
fokig.
hogy
fel.
a
mveltségnek magasabb nívóján álló osztályokat a kézi munkások színvonalára akarja lefokozni, a helyett, hogy az alsóbb osztályok szellemi és erkölcsi állapotának fejlesztésével ezen osztályokat is
a felsbb körökhöz közelebb hozni törekednék.
Látván továbbá hadat izén a kamatait a s
az
reális
agresszív
a mely,
miután
termékenységébl
meriti,
vagyonnak,
természet
rombolását,
-töke
csak
ezen osztálynak hátrányára nincsen,
tós foglalkozást biztosit a
A nagytke
liberális
séggel használja
mányait,
s
ket a régi elfordítsa,'
a
fel
a
és a
nagyipar
és
tenni
szolid
a
ügyes-
csakhogy régi
figyelmö-
önmagáról arisztokrácia
Innen ered, hogy a liberális
megtévesztett
és a
nagy
forradalom hagyo-
ébrentartásával
papság
ván különbséget
tke
sajtója
szocialistákat,
utódai ellen izgatja. sajtó által
munkás kezeknek.
a francia
gylölség
tar-
a
vagyon,
hasznos
szocialisták
nem
kizsákmányoló
tud-
nagy-
a zsaroló nemzetközi
nemzeti ipar,
az érté-
80
termel
keket elkobzó
fogyasztó, továbbá a
és
károsító üzérkedés és a reális kereskedés között
vak dühvel
társadalom
a
összes
institúcióinak
elpusztítására törnek. Pedig eszméik kivihetetlenek,
ember nem
mert az
formába lehetne gyúrni testén kivül
vannak
tén
még
s
melynek
szin-
melyeknek kielégítésérl a
nem gondoskodott. szocializmus nem képes, de a
Alkotásra tehát
szocializmus a
hanem
és kényszeríteni,
lélekkel is bir, a
igényei,
bármilyen
melyet
agyag,
társadalmi rend-
nek szétrombolására, a kultúra termékeinek elpusztítására
tömege
—
igen
arra
nyers
képes
is
erejénél
fogva, miután látja,
hogy a tke nyomása nemcsak
lesz,
idk
csak
felbontása
A
társadalmi
kérdése
és
következik be, mint gondoljuk, ha
még tovább
fforrása
a bajok toló
a
tévelyeg és
is
sajtó ellen.
:
a
Nem
nem
végeredményét,
hogy
Európánk
s
földje
sége romjain
uj
sebb eszméiknek.
száma
akarok
utódaink
tanyákat
talán
elbb
az emberiség
és az
azt pár-
próféta lenni, de
csak
vértl
rendnek
nyújt orvosságot
nagytke
fejleményeknek
mostani
napról-napra
a reménytelenek
s
szaporodik.
óráról-órára
pedig
elkeseredettségénél
és
hogy meg nem sznik, st inkább elviselhetlenebb
még
lesz,
az
képezheti
majd vén magasztalt mveltázik
épitendnek egészsége-
Az
egészséges
agrarizmus feladata.
Egész Európában, mint
egymással szemben,
a liberalizmus
Mindkett az
lizmus.
pontosítására,
látjuk, két irányzat áll
társadalomnak
a
és a
államhatalom
szocia-
össz-
teljes
centralizációja
óhaja szerinti megrendszabályozására
liberális
személyes szabadság
a
korlátozására és a függet-
len polgári élet megszüntetésére törekszik. Mind-
kett
a
kényuralom minden
megszerezni az
eszközét
általa képzelt állam
akarja
részére
különbség közöttök
csak az, hogy mig az
a nagy
tkepénzest,
addig a
ílotans
tömeg
nyers
erejét
másik
s
a
els
a tudatlan
akarja
„állama*'
egyeduralkodójává tenni.
A
két politikai áramlatban képviselve látjuk
a nemzetközi
nacionálissá
Hiszen a két
más
nagy tkét és a hasonlólag lett
gyármunkást.
Hol
széls népelem közt
a
inter-
többi?
vannak még
állandó jelleg, állam- és társadalomfentartó
osztályok milliói, ott van a földmives, a földbirtokos, a kisiparos, kiskeresked, a pap, a tanitó,
282 az iró, a tét
mvész,
képez, az
szóval a társadalom szerveze-
állami
életet
erkölcsi
fentartó,
alappal biró, hazájuk és vallásuk iránt ragaszkodással viseltet elemek egész sorozata. Hát ezek-
nek az irány,
nem
érdekét
képviseli
ezeknek jólétérl, szellemi és erkölcsi
ldésérl nem gondoskodik utolsóbb idkig lat,
mely
nem
volt
a társadalom
senki
nagytke
?
Nem
!
A
fej-
leg-
Európában olyan áramezen
meinek fentartását tzte volna a
semmi
senki és
jogosulatlan
legbecsesebb
ele-
céljául s
mely
ki
zsarolásai
ellen
for-
termel osztályokat, a nemzeti elemet gyámolította és a nyomás enyhítése által a munkások társadalomellenes mozdulva, ezen reális értékeket
galmát megszüntette volna.
Csak
a legutóbbi
idben
kezd
egy
ilyen
agráriusnak nevezett, de a valóságban az összes felkaroló
mozgalom
pedig Európaszerte,
jóllehet a
termel osztályok megindulni,
még
érdekeit
késn, de idejekorán drága hazánkban, melynek nagy földterülete ter-
nyugati országokban talán
mékeny, népe még a hol
még
romlatlan és állandó jelleg;
élnek a vallás és hazafiság ideáljai s
az üzérkedés ragálya
sadalmi
szervezet
betegségnek
még nem
belsejébe,
hatolt be s igy
tekintend. Minálunk
hatók a bajok,
s
van
beteg- fellábadozzék,
remény
is
csak
még
a tár-
küls
orvosol-
hozzá, hogy a
csak a bajok okát kell kon-
283
statálnunk és lelkiismeretes buzgósággal a gyógy-
kezeléshez hozzálátnunk.
Hogy hol a bajok forrása, azt már tudjuk most már csak a gyógykezelés módját kell meg;
határoznunk
és
mellék-
végrehajtanunk.
tekintetek nélkül
a
odaadással,
azt teljes
Ha már a nagytke egyesült mindazokkal. kik ebbl élnek, ha compact testté szervezked-
tek
munkások
a
világszerte
szervezkedjenek minálunk
is
:
tömörüljenek
erkölcsi értékökben legsúlyosabb,
sadalom
fentartására
keresményébl, producens
mások
nemzeti
tár-
munka hozamából él
a föld, a
vált
a
képesitett saját becsületes
Fejtsék
osztályok.
öntudatossá
és
a számra legnagyobb,
erik
békés
ki
fölényét,
utón
korlátozzák
a
kizsákmányolására irányuló törekvéseket,
goudoskadjanak a flotans tömegek jogosult érdekeirl
s paralizálják
Legels sorban dettebb
felforgató szándékaikat. biztosítani
kell
a legelterje-
jövedelmezségét,
kore c etforrás
s
ez ná-
lunk kétségkívül a drága anyaföld, a mely a leg-
több egyént táplálja,
s
mely a
a nemzet ellenálló erejét nált szellemi
erk
s
véd
ert, a munkát,
a kultúra által elhasz-
kiegészít részét képviseli.
a földmivelést mozdítják
Ha
el, akkor biztosítottuk
a magyar haza legtöbb polgárainak jólétét.
Hazánknak rendkívül kedvez fekvése, földjenek jó minsége, munkás népének ereje máris
.284
biztosítják a sikert, csak az üzérkedés által támasztott
akadályokat
kell
Mindenekeltt
elh ári tanunk.
a földmivelk hiteligényeirl
a mi szövetkezetek által nagyon
het, ha a^ok eszméjét
gondoskodnunk,
kell
is
könnyen
terjesztjük.
elér-
És milyenek
legyenek ezen szövetkezetek, hogyan létesüljelek
Azt gondolom,
gyón
is
hogy a
könnyen létesíthetk, ha megtakarított
nem
\
na
hitelszövetkezetei:
fillé-
nyerészked vállalatokba, hanem önsegélyz egyletekbe fektetjük. így folyik be az els beruházásokra és az üzemfentartásra
reinket
a
az ilyen
szükséges olcsó pénz. Hasonlólag szövetkezeti utón kell
az
csapások
elemi
a mi
eszközölni,
oszlanának meg.
által s
elleni
ezen
biztosításokat
is
károk egyenletesen
az ország körülbelül az egye-
nesadóknak megfelel összeget takaríthatná meg, a mi kétségtelenül nagy lendületet adna nemcsak a földmivelésnek,
Emelni vonalat, és
sára
kell
hanem
az iparnak
továbbá
a
különösen a földmivel
vidékenként
melyek a szakéri
is.
szakismeretek szin-
mintatelepeket
kell
nép oktatáállítani,
a
kezelés fokozott jövedelmez-
ségét gyakorlatilag igazolnák, az
smereteket
ter-
üzem javítására szükséges anyag könnyének és közvetítenék. A nép-
jesztenék, s az
beszerzését
iskolákban elemeit, a
is
tanítani kellene a földmivelés alap-
felsbb szakintézetekben pedig az ok-
tatást oly irányúvá kellene
tenni,
hogy azokban
285 és gyakorlat tökéletes összevágósága
az elmélet
a valódi gazdaszellem, a föld ápolásának
mellett,
—
—
fejlesztésének
elvei
termo ereje fentartásának
terjesztessenek.
is
A
és
hol pedig a földterület megosztása
egyenltlen, a népesség sürü,
nek nincs helye,
oly törvényes intézkedések
ott
léptettessenek életbe, melyek iogait védik,
a tulajdonos és bérl
a kölcsönös viszonyt szabályozzák,
Nagy elnyére válnék
tartósságát biztosítják.
a tulajdonosnak, a kinek jövedelme ez
maga müveivén meg,
ez
által fokoz-
tatnék és biztosíttatnék, elnyére a népnek a földet
nagyon
és a terjeszkedés-
mely
is,
regié nélkül gaz-
dálkodik.
Csak a nép képes versenyezni az üzér-
kedéssel,
csak
tudná, hogy
dóságát
a
így
felbonthatian
men
l'öldmivel gyermekeit s
igy ezen
kel pótolhatná
t.
mert
De még
i.
is
len-
a vagyonosodó
neveltethetné, etabliroz-
is
kitn,
tisztán nemzeti elemek-
a középosztály azon hézagait, a
melyek társadalmunknak oly s
bir.
társadalmi következményei
nének ezen intézkedésnek, hatná
meg,
bérletekben állan-
hitbizománynyal
biztosító
messzebb
gazdagodhatnék
kirivó részét képezik
a melyek csakis a nép osztályából kikerült nem-
zeti
elemmel
tölthetk
be,
hogy az egész
vezet egyönteten fejldhessék.
tálynak tömörülése szerítené oly
magát
szer-
A földmivel
a kormányt
is
osz-
kény-
vám- és tarifaszerzdések kötésére,
286
melyek az
agrár
osztály
érdekeit
nagyban el-
mozdítanák.
és
Az öntudatra ébredt termel osztálynak els ffeladata, hogy az üzérkedésnek azon visszaszüntesse be, melyek segítségével ez a
éléseit
mények
árait
kénye-kedve
szerint
ter-
leszoríthatja
éppen akkor, a mikor azokat a termel maga értékesiti,
felemelheti,
és a
is
fogyasztónak adja.
Az üzérkedésnek ezen machinációja eredményezi, hogy a termel munkája eredményétl, a fogyasztó pedig az élelem olcsóságától
els sorban
elüttetik.
Értem pedig
a látszólagos börzekötéseket,
a me-
lyeknél fogva valaki eladhat valamit, a mije nin-
csakhogy a más áruját valódi értéken
csen,
alól
megszerezhesse. Ez oly privilégiuma az üzérvilágnak, a
melyért
más állampolgár
szigorú bünte-
tésnek lenne alávetve. Az üzérvilágnak ezen erkölcstelen eszköze az, a melylyel az idegen vagyont
legkönnyebben eltulajdonítják, a szegény földmi-
velt
legérzékenyebben sújtják, károsítják, és a
nemkülönben a reálkezelést tönkre teszik. Követelni kell a kormánytól, hogy a nagy iparválla-
kisipart,
latokat szigorúan ellenrizze, s a hamisítványokat,
de különösen az élelmiszerek meghamisítását megtorolva, a szolid ipart versenyképessé
A vagyon túlnyomó zében adósság
van, a földet terheli,
része a
nagyobb
tegye.
tkepénzes
állami és
ke-
magán
mint a milyen annak az értéke,
287 •és
a tkepénzesnek, adómentes állam- és földhitel-
kötvényei, száz
másnem
privilegiált papírjai alap-
ján, teljesen adómentes.
Azok
összes hasznát élvezik,
nem
tehát, akik a világ
osztoznak az állam
és pedig azért, mert a liberális állami
tértiéiben,
adórendszer csakis azon látható reálvagyon sarcolását célozza, a mely által
már amúgy
ben a által
h
védi
meg van
az üzérkedés
röviditve,
mig
ellen-
szövetséges óriás tökéjét privilégiumok
még
is.
Ezen
telnünk,
hadd
ellen
is
hozamában
egszükségesebb megterheltetés
a
tkék megadóztatását viselje a terhét is
melynek minden kedvezményét
kell
köve-
azon államnak,
élvezi.
minden jogos eszközzel megvédelmezni a gyármunkás osztály érdekeit a tökepénzes zsarnoksága és kapzsisága ellen, hogy Igyekeznünk
kell
ekkép jogos igényeiket kielégítvén,
dalomnak visszahódíthassuk,
s
ket
a társa-
kiragadhassuk az
internacionalizmus vaskarmai közül.
Korlátoznunk
kell a
kamatot
is,
hadd sznjék
meg azon anomália, a melynél fogva a pénz munka nélkül nagyobb jövedelmet hoz, mint a reálvagyon nagy fáradsággal.
Mindezen
rendszabályok
keresztülvitelére
képes a mi társadalmunk, csak ismerje érdekeinket
s
szövetkezzék
fel
valódi
az érdekközösség és
a közös ideálok nevében. Határozott akaratnyilvánítása által fogja megszüntethetni a -és
visszaéléseket
rendezhetni a szociális kérdés anyagi oldalát.
A
valláserkölcsi alap fejlesztésének
szükségessége. Miután lélekbl
az
áll
is
:
ember nemcsak testbl, hanem annak, ugy ennek is
valamint
megvannak a maga követelményei. A
test
nem
élhet táplálék, a lélek
és kedély ideálok nélkül.
A
ólomsulylyal
kor materializmusa
mai társadalomra,
nehezedik a
a mely kirekesztette a hitet,
felbolygatta az erkölcsi rendet, a hit által elfoglalva tartott
Pedig ideálok
társadalom
trónusra
a
nélkül
mily
önzést helyezte.
hamar bomlik
fel
a
!
Ha mindenki hászsza,
sivár
ki
csakis
a
saját
érdekét
haj-
hozza majd ama nagyszer tervezetek
életbeléptetésére, foganatosítására szükséges nagy-
mérv
áldozatokat
?
Áldozatok
nélkül gyengül,
elertlenedik az államtest nemcsak befelé
is,
kifelé,
hanem
a mennyiben bensejét az egyenetlenség
és az ocsmány érdekharc fogják feldúlni.
Az nyeitl
élet
nyomorúsága között él
és eszmé-
megfosztott egyén pedig vagy a remény-
289
lemondás, vagy ha
telén
élvezetek megszerzésére
nagyobb, az
tettereje
irányuló vétek karjaiba
magát dobni. Világos, hogy az
fogja
úgyszólván csak
ilyen rideg,
él társadalom nem
állati életet
tarthatja fenn magát, annak pusztulnia
egy
nemesebb
helyet
képes társadalomnak
életmódra
A
csináljon.
hogy
kell,
téren
szellemi
még A kultúra meg vannak talán
nagyobb a pusztulás, mint az anyagin. élén
nemzetek
haladó
E
mételyezve.
nagyon
tekintetben
helyzetünk, mert népünkben
mint a
még
Ezen ideálokat
terére léptek.
még
teljesen
érintkezése által a és
Ápolnunk
kell
vallás,
jóllehet
kell
teljes
negatio
gondos kézzel mételyezett
Folytonos,
önzetlen
néppel, miáltal azt a jó
bátor
barátjává
a
meg nem
hogyan?
S
értelmiségnek.
ugy a
él
ideálja,
mi
a
szellemek inkább tudatlansá-
roszakaratukban
gukban mint a
kedvezbb
is
magasztos
hazaszeretet
az úgynevezett ers
ápolnia
is
harcosává
a nép vallásos
fogja
ügy
nevelni.
érzületét, fejlesz-
tenünk erkölcsi felfogását, növelnünk hazaszeretetét, ragaszkodását az államfhöz, szóval valláserkölcsi alapon
kiképeznünk az életers polgári
jellemet, az
államok
nagyságának
alapját.
megengedett
Az alkotmányosság minden eszközével ellene kell küzdenünk
minden olyan vallásos Kossuth
ezen ftámaszát, a népek
érzület
állami
intézkedésnek,
a mely a
megingatását célozza. Az isko1
9
290
Iákban a kezdetleges alapismeretek oktatása mellett a fsúlyt a kedély és morális érzület fejlesztésére
fektetnünk
kell
;
magát a népet pedig nemesebb
élvezetekre kell oktatnunk, hogy a rút tivornyák és s
iszákosság mocsarából
az
ez nagyrészben
papságnak a
nemesen
felfogó
célt
elérhessük,
meg
kell
szün-
azon rideg elzárkozottságot, a melyben az
intelligentia a
keresnünk
önz
hivatását
a
kiemeljük,
feladata.
Hogy ezen tetni
mielbb
néptl
kell
célok,
elszigetelve él
a vele
hanem
a
;
ellenkezleg
való érintkezést, de tiszta
nem
emberszeretet,
a
részvét és a jó ügy iránti lelkesedés által vezé-
Támogatnunk kell a népet tanácsunkkal, megvédenünk befolyásunk által. Csak igy fog a reltetve.
nép emelkedhetni anyagilag és
erkölcsileg, csak igy
válhatik oly polgárává a hazának, a kinek vállain
bizton nyugszik a nemzet jövje.
Egyéb Hanem hogy
irányelvek.
ez létesülhessen, s a törvény-
tisztelet
mély gyökeret
toztatni
az államélet
akadályozni,
verhessen,
egész
meg
kell
meg
irányát,
hogy minden egyes állami
válkell
intézke-
dés a nép szabadsága és jóléte ellen irányuljon.
Meg az
kell
döntenünk a büroktatikus basáskodás,
aktagyártásba
semmittevés
számszaporitásba
és
egész
burkolt
rendszerét s arra kell
töre-
kednünk, hogy habár kisebb számú, de erkölcsileg feladatuk magaslatán
álló,
jól
fizetett
nem
végezzék lelkiismeretes pontossággal szontalan
papírfogyasztást,
valódi meritumát; kai, kell
hanem
nem
változtatni
kapaszkodó és
a
hanem
törvénykezésnek
fiskális
nemesebb értelemben
a
a ha-
teendk
mint a közönség zsarno-
annak hséges
mint
tisztviselk
fogásokra
sáfárjai.
Meg
alakiságokba
utaló menetét
;
vett jogerkölcsi alapon kell t
a törvénykezésnek
nyugodnia.
békebirói intézményt, s a népet
•
Be
kell
hozni
a
arra kell ösztop
nözni, hogy
egymás
közötti peres ügyeivel
vala-
292
mely
köztiszteletben
egyénhez
álló
forduljon,.
a ki aztán a reábízott ügyeket minden költség s
a felek károsodása nélkül fogja kell
elintézni.
Fenn
tartanunk a municipális jogokat, rnert zavart
parlamenti helyzetünk
mellett
gári jogaink
garanciáit.
egyedüli
ezek képezik pol-
Oda
nunk,
hogy a polgárok közügyekben
vétet
komoly
kötelességüknek
hivatalos
közegeket
szorítsák.
Jogokat
foglalkozásnak jogosultakra tartása
s
a
teljesítésére
érdemes
foglalkozást
a
hárítani.
felelsséget pedig a
A
municipalitás fen-
fontos egy agrár
felette
hat-
adni a muncipiumoknak,
való
tekintsék,
kell
tekintsék,
kötelességük
kell
hogy a közügyekkel
kell
való rész-
államra nézve,
mely csak ugy gyarapodhat, ha területének minden
egyes
pontján
utalt országra
;
de
fontos a védelemre
ellenálló
tralizált
államforma
De mi
helyzetünknél
képességet
is
noha a cen-
biztosit,
nagyobb támadóképességet ad. fogva
a védelemre
támadólag nem léphetünk fel
utalva,
rendszer
mert a decentralizált
is,
nagyobb
gunk
él
vagyunk
s igy biztossá-
a municipális rendszert köveUli.
Ilyen
irányban
jobb
részének
mítva
még
haladva,
társadalmi
az utolsó órában
s
az
értelmi -ég
tevékenységére is
szá-
rekonstruálhatjuk
e sokat szenvedett szegény hazánkat.
E els
feladatra, bármily
tekintetre,
nehéznek látszassék
mi mégis képesek vagyunk, m<
is rl
:.r,ö
egy öntudatra lan,
s
ha
erejének is
egyszer
tettereje kiszámithat-
nép
ébredt
irányba
jó
teleltetik,
segiiségével a rekonstructio,
ép oly gyorsan halad,
mint
az épités
rombolás, ha
a
elámitották. Megtehetjük mindezt, csak lel
ellenségeinket
zeivel
s
meghiúsítani
igyekezzünk
ádáz
kezzünk mindnyájan,
a
érdekeivel összeforvák,
nemzetközi
a
az
ismerjük
béke eszköSzövet-
törekvéseiket.
érdekei a haza
kiknek
és a kik távol állanak a
machinációk
boszorkánykonyhájától.
Frigyünk megmenti e hazát, emeli télyét,
annak
legyzi és szétszórja ellenségeinket.
eszme magasztos
titáni
nagyságának
tekin-
Csak annyi
lehet
hogy a széthúzó törekvéseket egyesiteni képes. Ha majdan ezen feladatokat is megoldottuk, ha
•ereje,
a
társadalmi
életet
az
t
nemzeti
megillet
majd hozzáfognunk legnagyobb feladatunk megoldásához .// magyar nemzeti kultúra megalkotásához. Ez legfontosabb teendnk, mert a mely népnek nincsen önálló kultúrája, annak nincs alapra helyeztük vissza, akkor
kell
—
—
s mint ilyen meg nemzeti jellege sem sem foglalhat a kultur népek között. E
ugy
kell
átalakítanunk
intézeteinket,
alsóbb
kiképeztessék,
kényszer,
hanem
kentse tanulásra,
s
célból
és felsbb tan-
hogy azokban a szellem
egyaránt
helyet
és jellem
ifjúságunkat
ne
a
az eszme iránti lelkesedés sers
maguk
az intézetek ne büro-
294 kratikus intézmények,
hanem
Pártolnunk
gócpontjai lehessenek. szetet
a
kell
mvé-
abban a
mert a haladás
irodalmat,
és
a szellemélet lüktet-
pillanatban megsznik, a melyben a legjelesebbek szellemi
termékei az olvasó
hiányán
elkallódnak.
megsznik
A haladás
életmködés
az
Egyesüljünk erkölcsi iránti
közönség pártolás-
is.
alapon,
lelkesedésbl
önzetlen
meg
csiségünket, védjük
megszntével nagy
a
fen tartván
s
cél
erköl-
eszményeinket, hogy az
igazság büszke érzetével szállhassunk sikra azok ellenében, kik a korszellem
burkolva
palástjába
Eszméink
mint vadorzók legyilkolni szeretnének. igazságával
felvértezve
pusztításaikban,
ben
tartjuk,
s
midn
de
s
ez
bven
meg
emberi jogaikat
kárhozatos
dését megakadályozzuk,
zánkat,
akadályozzuk
ket
tisztelet-
eszméik tovaterje-
megvédjük mereteit ha-
hálálja
meg
szeretett önfias
feláldozó készségét.
Ma még
van
idnk. Rajta
tehát
fél, hogy nemsokára megkondul a dalom vészharangja.
!
—
mert
világforra
III.
A
TÁRS AD A LOM MOLOCHJA.
A
társadalom Molochja.
Ébreszt hangjaim
jelen kötetének
részében rámutattam azon
hazánkat a
édes
melyek
rendszernek
további
Könyvünk
harma-
liberális
fentartása mellett fenyegetik.
dik részében foglalkoznunk kell
melynek a liberalizmus áldozatot mutatja be, s
második
veszélyekre,
azon Molochchal,
haza gyermekeibl álló mely kiolthatatlan szom-
e
júban a társadalmak népének utolsó vércseppjét Hadd lássuk e Molochot a maga is követeli. meztelenségében, ismerjük
fel
lényegét,
megismerve óvakodni tudjunk tle, talmával
melyek lyói
szemben
falain
oly
védvárakat
fegyverének
éle
hogy
igy
pusztitó ha-
emelhessünk,
megcsorbul,
go-
visszapattannak, melyeken belül a társadalom
megtarthatja függetlenségét, megóvhalja saját dekeit s
övnek
boldogulván, munkája árán egy alapjait rakhatja
I.
A látlan
§
szebb
le.
A Moloch
lényege.
társadalom Molochja urahna,'
ér-
a kapitalizmus kor-
mely végtörekvésben a létez ke-
298
resztény társadalmi rendnek felbontását, minden
idealizmusnak
kapcsának
nalis
ránk
megsemmisítését célozza. E Moloch-
teljes
egy hatalmas
indirect utón elvonja és azt
osztályok keresetét
tkéihez
egész
Eljárását
csatolja.
melynek
rendszerbe foglalta,
akkor vetette
meg
mikor a forgalom könnyítésére a papir-
alapjait,
értékeket
tzsdéket
a
és
a pénz,
jegyezzük
vagyon öncéllá dás
hogy a productiv
azon hatásán alapul,
felhalmozott
szivattyurend-
mathematikai pontossággal
szernek lassú bár, de
mig
cohaesio-
nemzeti kultú-
szóval:
lazitását,
nak egész hatalma
mköd
a társadalom
kiirtását,
nem
meg
s
öltött,
ennek könnyitésével
reskedelemben oly
és
nem a
a tkefelhalmozó-
s
nem
Kezdetben,
a pénz
jól,
fajult,
tulnagy arányokat
forgalmat
behozta.
könnyitette a az ipar és ke-
pezsg tevékenységet
idézett
el, hogy a látszólagos vagyonosodás rohamos emelkedése meghódította az államgazdászok, politikusok
és
szociálphilosophusok egész hadát, kik a
rendszer pillanatnyi sikereitl elvakítva talizmus
és
társadalmi
keinek
indusztrializmus"
rendszereket
védelmét
tzték
alapuló
elvein
alakítottak, ki
a „ kapi-
ezek érde-
céljokul;
üldöz-
ték a kezdetlegesebb régi termelési módszereket,
igája alá hajtották a
munkás
ellenséges állást foglaltak tálylyal
osztályt,
általában
minden produktív oszszemben; elnyöket biztosítva az hnpro-
299
Szóval megalkották
duktiv osztályoknak.
ralizmus, vagy a mi vele azonos
:
a libe-
a liberális mer-
kantilizmusnak rendszerét, mely a régi nemesség
más alakban
kiváltságait totta
ugyan a
lerontotta
:
az üzérkedésnek biztosírégi
helyébe egy ujat, a
állított
uralmáét, pártolta
hogy
azért,
a
népszabadságot,
mig hatalmába
az abszolutizmust segiti el. mert
hódoló
neki úgyis
de
csak
tekintélyeket leront-
a kormányokat; s azóta liberális
elbánhatik e
de
pénz sivár, korlátlan
a neki ártalmas
hassa, és csak addig,
tekintélyeket,
keríthette
jelszavak alat igy
könnyebben
összpontosított
hatalommal.
A
kapitalistikus
Molochnak ezen rendszere
hosszabb fennállása óta megalkotó suppositiíitól
nagyon nek
is
eltér eredményt
hatása
alapja
alatt
inog a
mutatott
társadalmak
nyugati
az ingást érezzük mi
;
is,
mely-
fel,
kik pedig távol
állunk hatása gyupontjától.
2.
Ha
e
hogyan I.
A
§.
és
kapitalistikus
Moloch rut kinövései.
Moloch lényegét ismerjük, lássuk már
miben
Megtette
jelentkezik, vagyis mit a pénzt
öncélnak
s
mivel
megal-
igy
kotta a tkebirtokosok hatalmas országát.
?
A
töke-
jövedelemnek biztonságával leszorította a realprohelyezte a pénzbirtokosok aristo-
ductiot,
föléje
kraciáját
minden más reálproductióból él
társa-
300
st
dalmi rétegnek,
elnyöket
oly
biztositott
is
minkkel más társadalmi elemek nem
tagjainak,
rendelkeztek
nem
és
els hatalommá
A
rendelkeznek.
is
pénz
leit.
S mi ennek a szomorú következménye?
II.
tke jövedelmének
Az, hogy a
intézkedések által
ministrativ
productióhoz
tkének
zódása
oly
hogy
be,
állott
a reál-
biztositott,
nagyobb jövedelmez-
viszonyítva
sége folytán a
törvényes és ad-
a
nagymérv
felhalmo-
nagy bankok és
károk üzleteiben felhalmozott
ban-
tkék kamatai tunem
lajdonosaik egyéni szükségleteinek fedezésére
használta ihatván
fel,
a tkéhez
melyek igy nemcsak kamatok rodnak,
de
a
tözsdemüveletek
hogy 100
irt
lesz,
ha tekintetbe
már tik,
hogy
veszszük
men
száz milliárdokra látjuk,
100 év
frtból
ezen
segélyével
fel-
Ha meggon-
is.
alatt
már
li>,800
az ilyen
nagyságát,
tkék
a
kamatjával szapo-
hatalmozódásuk még gyorsittatik doljuk,
csatoltatnak,
tkék
borzalommal
kamatai, a mel>ek
ma
az egész reálproductio jövedelmét felemész-
már
közel
jövben
fel
fogják emészteni a világ
mintegy 1500 milliónyi lakosságának munkafeleslegét és a népet nz éhenhalás kényszerségének teendik
ki.
A Moloch védinek azon argumentuma, hogy
hiszen jön egy nagy válság, akkor kevesbedik a
tke, vagy hogy a tzsde-üzle' éknél pénzét nyerik
el
az
egymás
az üzérek, célzatos mystificatio.
m Mert egyrészt minden krachnál egyes nagy tke-
pénzesek óriási összegeket nyernek,
tke kis
nem
összege
s igy
csakis a
fogy, a veszteségek
tkepénzeseket sújtják
nagytkét egységes
a nagy
másrészt pedig, ha a
;
egésznek
a
veszszük,
tár-
semmit sem változhogy melyik részben van a nagyobb ösz-
sadalomhoz való viszonyán tat
az,
szeg egyesitve, de változtat a tzsdék Molochja. a mely olyan végzetes hatalmat vétel nélkül
ki-
mindenkitl be tudja hajtani súlyos
még
adóját,
hogy
nyert,
olyanoktól
is,
kiknek semmi üzérke-
désben nincs részük. Hiszen az állami adó nagyrésze a nagy
tke
szekrényeibe folyik
hiszen a
;
keresked a fogyasztási cikkeket drágábban kénymint a
telen eladni,
közötti
kinálás és kereslet
viszony azoknak árát meghatározná,
maga
mel
akár
pedig sohasem
értékesítheti
a
ter-
nyers,
akár ipari terményeit normális áron, mert abból
maga tetemes
az üzér mindig kiveszi a
még
De nyolja
ki
a
nagytke
zönséget, mely
a
melésére
gében féle
hol az
nem jól
zsákmá-
szolgálatában
valóban
keresend,
erejében.
tke
Az
álló
által félre-
mindenütt keresi, csak
fordított Jlotans
és agressiv
tke
tke
hangzatos jelszavai
a baj okát
vezetve,
úton
az üzérség a nagy kö-
és
a nagy
sajtó, a politikusok
nem,
más kerül
száz
hasznát.
az értékek
ott ter-
óriási mennyisé-
itt
nKgkülönböztetend,
felemiitett két-
mert mig az
302
elbbi
uj értékeket
produkál
kel fedezi, addig az agressiv
így kamatait ezek-
s
tke nem
termel sem-
mit és kamatait a producensek zsebébl szedi. Ezen
borzadályos Moloch okozója a szociális kérdésnek,
megrontója az emberiség jólétének, nak. Ez
köznépbl
a
öli ki
a vallást,
idealizmusá-
ezen kozmo-
politikus szörnyeteg irtja ki a hazafiságot, ez csalja
piszkos tizeiméinek hálójába sokszor a legtisztessé-
gesebb embereit a közéletnek, az rontja erkölcsiséget.
Ez
ellen kell a
meg
a köz-
produktív osztályoknak
egyesülniök, hogy létezésüket biztosítsák. 3.
Moloch
§.
és
satellesei,
üzérek
az
uralmának
pusztítása, egyesekre és egyetemlegességben.
A Moloch a
satelleseinek hallatlan sikerei
és
meggazdagodás
emberekben
A
is
tke
a gyors meggazdagodás vágyát.
munkát, a
szorgalmas
kenységet, a
látlanokká tettek,
a
rendszeres
mezejét, melyet
productio
konkurrenciája
fordulnak
lesz
tevé-
a nagy
üzérkedés úgyis há-
az
s
mind többen hagyják abba
spekuláció
vagy más kárán
gyors meggazdagodás kietlen mezeje
nagyobb
egyes
felébresztik az
terén,
a száma a
munka
felé.
és
való
Mind
nélkül meggaz-
dagodni vágyó embereknek, nagyobb a hadserege a Molochot szolgálóknak. Ezzel növekszik hatalma, terjed országa és
ebben az országban
len üzérek hatalmi befolyása.
külete
az olyan
a lelket-
Hogy milyen a
embernek, a kinek egész
lel-
gon-
303
mások megrövidítésére,
a
dolatmenete
dalom megrövidítésére irányul, nak zömével egyenes ellentétben hacsak némileg
igy honfitársai-
áll,
megtudhatjuk,
ismerjük a pénzvilág
ha a nagyon
dását,
s
távolról figyeljük
is
társa-
a
gondolkoutján csak
diskrét lapok
a pénzemberek koronkint
is
ki-
derül, de folytonosan gyakorlott vétkes üzelmeit.
Mentl
jobban
azok
gyarapodik
szélesebb
körben
nézetük
annál gyorsabban
sadalom
s
harapódzik
demoralizációja.
el
annál
száma,
cynikus világ-
halad elre a
tár-
Minél gyorsabban nö-
vekszik az inproduktiv osztályok befolyása, annál
rohamosabban hanyatlik az államfentartó nemzeti elemeké. Kétféle káros jelenség származik ebbl, a
másik
pedig, hogy a társadalom valódi érdekei, a
Moloch
az egyik az
korrupció,
erkölcstelenség és
és üzérei érdeke mellett, háttérbe igy
meg van akadályozva
a
szorulnak, és
társadalom testének
Hogyan is fejldjék annak minden egyes
szabad, egészséges fejldése. a társadalmi tagját
test,
békóba
midn
verik,
láncra
Szabad fejl-
fzik.
désében elhal
megakadályozva elsenyved, elkorcsosul, nagy örömére Molochnak, kinek hasa be-,
tölthetetlen s
No féktelen
de
vágya kielégithetetlen.
még
sem
ezzel a pusztítással
éri
be,
dühében nekiront minden ideálnak, min-
den positiv vallásnak, mert tudja erkölcstelen
és érzi,
machinációjának csakis
hogy
az ideál és
304
A társadalom
vallás állhatja útját. ját csak
képezheti, az erkölcsös
a vallás
dalom pedig csakhamar jának
satelleseivel
a
A népbl
osztályból
Francziaországban
nek
„
ki kürtölni.
vallástam lást az isko-
kitiltja a
— Rothschild 200
melyet
hazafiságot,
a
gunyorosan chauvinizmusnak igyekszik lákból,
akarja
ki
melyet ultramontanizmusnak, az
vallást,
intelligensebb
Azért üzi
egyetemben az ideálok, és a
vallás üldözését tervszerüleg. irtani
társa-
Moloch praktiká-
átlátja
erkölcstelen voltát.
honfia tlan,
Moloch
erkölcsi alap-
ezer frankot fizet
Nálunk
Jézus élete" megírásáért.
Renan-
behozza
a polgári házasságot és a felekezetnélküliséget, a
Ennek zengi diÉs mi ennek a legszomorúbb következménye ? Az, hogy az ideálok pusztulása nagy mérvben neveli az ön-
modern
vallástalan pogányságot.
minden
csségét, ezt ápolja
zést, meglazítja
téren.
a csakis ideális alapokon fentart-
ható államtestek összetartozandóságát, hogy mi-
elbb
feloszolhassanak. Mert csak erre vár az inter-
nacionális Moloch,
hogy szabadon nyomulhasson
elre és prédát zsákmányolhasson. Kizsákmányolni pedig csak ott lehet félelem és megtorlás nélkül,
a hol
a
társadalmi testek szétfoszlási processu-
sánál fogva
megsznt
a megtorló biró.
a kölcsönös védelem, eltnt
A Moloch
által
támasztott önzés
azon corrosiv elem, azon erkölcsi a társadalmat külön részekre
királyvíz,
bontja.
Az
mely
így el-
305 szigetelt,
részek nagyon könnyen
vált
egy
a társadalom testétl
jól szervezett
külön-
elszakadt,
szolgáltathatók
ki
pénzszomjas szövetségnek zsák-
mányul. 4. §.
Moloch
és a munkásnép.
Bármennyire vezeti gálatába
szegdött
napi
bárhogyan takargatja,
is
a Moloch szol-
félre
sajtó a
közvéleményt,
leplezgeti is a
Moloch a mez-
telenséget s elnémitani igyekszik a panaszos jaj
szavakat, melyeket Molochnak a társadalom testére gyakorolt
zsarnok nyomása sajtol
sadalom embereibl,
—
a tár-
ki
a panaszok mégis
tán hallhatók. Legtöbbet szenved a szegény kásosztály,
mely nem birván
szabadítására egy
el
tisz-
mun-
a nyomást,
fel-
általános u. n. szocialisztikus
mozgalmat inditott meg egész Európában. A mozgalom félelmetes hullámokat ver, melyek szilaj ságukban el akarnak seperni mindent, a mi fennáll, végleg elpusztitani magát a társadalmat szély ez oldalról óriási, kíméletre senki,
nem
is.
A
ve-
számithat
mert a nyomasztó igát megutált munkás-
rjöngve tombol, s sem megkegyelmezést nem ismer. E néptl retteg Moloch leginkább, és hogy irháját megmenthesse, ördögi számí-
nép mint a felbszitett féktelen
tással rendkívül által,
midn
Kossuth.
állat
dühében sem pardont,
ügyes tevékenységet
ezen alacsonyabb
fejt ki sajtója
mveltségi fokon 20
306 álló
munkásosztályok figyelmét, csak hogy
magától, mint a bajok relje,
fehasználva
egyedüli
a francia
következetesen
mányait,
ezt ön-
okozójától
elte-
forradalom hagyo-
a papság
és az
tokráciára irányítja, s a gylöletet ezen
arisz-
ma már
teljesen ártatlan osztályok ellen folytonosan szítja.
Ezen ördögi eljárásával akarja megmenteni s
tálisait,
dokra.
A
fentartani
francia
zsarnok uralmát,
munkások
kapi-
évszáza-
felkeresték elleneiket,
hogy ezek a Moloch táborában keresendk, de a régi gylölség a felsbb osztályok ellen, kiknek különben egy része szintén Moloch zász-
tudják,
lajához
szegdött
s
igy
ezen
eljárása
által
a
gylöletet igazolni látszik, oly mély gyökeret vert szivökben, hogy a
már nem soká elodázható
vi-
har kitörésénél a kapitalisztikus Molochchal együtt a társadalom felsbb rétegei gettetnek.
is
elsöpréssel fenye-
Moloch Moloch
szervezett hadteste. legnagyobb
hadtestének
és
kitn
delme szervesen összefügg jában és
leplezett
operálásában
vesze-
organizáció-
rejlik.
Legfelül
a nagy tke állanak
s annak leghatalmasabb képviseli ezek kormányozzák az elfogosultságban
;
béke és háború, kor-
tehetetlenné
vált
mányok
fejedelmek sorsa
nak,
s
és
világot,
befolyásolván a
k határozválasztásokat, k intézik felett
a kormányok politikáját. Innét van, hogy a kor
mányok velk ép
egész Európában szolidaritásban állanak úgy, mint a parlamentek többsége. Min-
den törvényes
és
az
hadseregek
óriási
álló
dekeik védelmére,
pedig csakis
adminisztratív intézkedés,
a
is
készen állanak
is
tendenciáik igazolásán, kivánalmaik
Ha
a
nép
méltató valamely intézkedés csak leg-
távolabbról lyok
ér-
közvéleményt gyártó sajtó
jogosultságának kimutatásán fáradozik. érdekeit
st
is
érintené az övéket, vagy e szipo-
egyikével történnék valami látszólagos igaz-
ságtalanság,
egész Európa sajtóján fergetegként
dörög végig
a felháborodás
moraja
s
a közön-
30S
ség szabad gondolkozásában megbénítva szajkó-
módra ismétli azt. De ezen hatalmas küls apparátus
mellett
nem kevésbbé kártékony rejtett szerkezet is mködik a társadalmi közromlás nagy müvén egy
roppant
elterjedt
titkos társulatok terjesztik seré-
nyen néprontó eszméiket, legszerényebb
az érdekszövetkezet
s
az üzérek és közvetitk a
tagjai:
legrejtettebb hegyi falvakba is elviszik tanaikat, és
demoralizálják, kizsákmányolják a népet.
Ezen
titkos
propaganda
csápja az óriási polypnak,
hatalommal
s
mint
ép oly
veszélyes
maga
az állam-
a népsouverenitás
küls
látszatá-
val összeolvadt formidabilis Moloch. Képzelhet-e,
hogy az
ilyen védeszközökre
csak valamit
is
rosszabbodjanak
mérveket
erszak
öltsön
szét
is is
a viszonyok,
nép
a
nem rombolja?
garázdálkodását,
tatni
támaszkodó hatalom
engedjen elnyeibl, bármennyire
nyomora, mig
kül-
Végletekig fogja foly-
az
s
bármily nagy
emberi
társadalmat
egy elementáris erej katastropha elé vezetendi.
Pedig ez a látszólag oly megingathatlan
hatalom mégis gyenge
álló
lábakon
alapon
áll,
mert
egy lökés, mely a népeket öntudatra ébresztené, a társadalmak föleszmélése hypnotikus állapotukból
elseperhetné
uralmát
és
helyreállithatná a
társadalom megromlott
egyensúlyát minden na-
gyobb
nélkül,
megrázkódtatás
csak
a
nemzet-
309 fentartó, államalkotó produktív osztályoknak kel-
lene egyesülniök
s
saját
osztálya érdekének ér-
vényesítését célul kitüzniök.
A
Molochja
kapitalizmus
alatt fenyegeti
a mi
liberális
társadalmunkat,
zászló
kizsákmá-
nyolja és demoralizálja a föld népét, elnyomja a
földmivel
behozza a korrupciót, meg-
osztályt,
mételyezi a politikust, kényszeríti a kormányt az
ország érdekének megsértésével ügyét szolgálni,
minden
agyonkiabál
szabadon nyilvánuló véle
ményt, meghamisitja nemzeti kultúránkat,
kiirtja
azon ideálokat, melyek nemzeti létünket egy redéven át
biztosították,
a
feldúlja
ez-
felekezetek
békéjét, terjeszti a vallástalanságot, teremt privilegizált osztályokat,
mint zsellérek
melyek mellett mi nemsokára
húzódhatunk
meg
saját hazánk-
ban, szóval végromlással fenyegeti társadalmunkat,
veszélyezteti
nemzeti
létünket,
szabadsá-
gunkat. 5.
§.
A Moloch
ellen emelt
védgát vagyis a társadalom
rekonstrukciója.
Társadalmunk legnagyobb, legzsarnokibb ellensége a Moloch és satellesei a pénzvilág üzérei. Mindkettnek leküzdésére erély és józanul :
gondolkozó, társadalmi és ges.
De
hazájukat politikai
sajnos,
—
önérdek
tényezk
tisztelet
nélkül
szeret
kitartása szüksé-
a kivételeknek
—
310 politikai
tényeziknek erre
sem hatalmuk, sem
komoly akaratuk nincsen, hiszen és az ezzel azonos
mondva
szolgálatában
öntudatlanul
részint
zinknek túlnyomó
maga
vagy jobban
álliberálizmus,
libertinizmus
tudatosan,
a kapitalizmus
ugy
része, és
a társadalom
is e
részint
áll,
politikai ténye-
mintha
látszik,
feladat megoldására kép-
telennek látszanék, mióta pártokra, klikkekre, csoés természetes
portokra oszlott,
összetartozósá-
gából kivetkzött.
Mindazon elemek, a melyeket a mostani sadalom
felszinre
ha nem
is
szedték
hozott, korrumpálva
de
erkölcsileg,
szellemileg
tár-
vannak,
magukba
eszmék bóditó maszlagát.
az elferdített
Az uralkodó materializmus közepette nem tudnak vagy
nem akarnak
önállóan gondolkozni, elveszí-
bellük a
tették idealizmusokat, hiányzik
dés melege, az zusa,
—
lelkese-
tör eszmék impul-
egyesítésre
szóval képteleneknek
látszanak az ön-
zetlenség nagy tetteire.
De ha beteges,
a
intelligenciánk senilis
egy része korhadt és
egoismus
sorvasztó
lázában
még társadalmunknak egy osztálya, józan eszét nem zavarták meg tetterejét nem bilincselte le a panama
szenved, van
melynek
intact
a tévtanok,
vagy panamino
;
nagy
tettekre,
nagy lelkesedésre
képes, válla széles és ers, testében erö, csak irányítani kell
jó célok
megvan
felé,
s
az
ez ké-
311
megküzdeni még ama félelmes polip ezer kínjaival, csak öntudatra ébresztessék s szunnyadó
pes
ereje egy közös cél felé
népet
nép és a fel
ezen elementáris
mentésére,
a
csoportosittassék. Ez a
szeretk csoportja. Használjuk
ert azon társadalom meg-
melyet meggyógyítani
önernkbl
A nép azonban
csak nyers
képtelenek vagyunk.
er, vezetkre van szüksége,
magyar társadalom dású
és
vezetje legyen a
független,
még meg nem
önálló
mételyezett
gondolkointelligens
osztálya.
E
célból
szövetkeznie
azon független
kell
és tiszta szándékú értelmiségnek,
tok tarthatatlan,
haza javára együttes
még
felismerve,
a
tud áldozatokat hozni, s egy
társadalmi
oly téren, a hol tók.
veszélyes voltát
mely az állapo-
akciót
még
Alulról kezdve,
meginditani
minden
romlatlan elemek találha-
alapjából kezdve kell meg-
társadalmunk megrongált
inditani és megépiteni
rozoga épületét, összeilleszteni benne, ami együvé tartozik,
s
mikor az
ers
falak
emelkednek, ekkor tenni reá a
már magasra
tiszta
öntudatból
sarjadzó politika szilárd fedelét.
Minthogy Moloch ködnek,
és
és
éber figyelemmel
ellenök irányuló törekvést,
közeinek súlyával
nem
szabad
satellesei
még
dobbal
hogy
titkon
kisérnek
m-
minden
azt hatalmi esz-
csirájában elnyomhassák,
verebet
fognunk,
hanem
312
nem ébreszt ürügyek
csendben, gyanút
mködnünk
kell
nünk
bizalmát,
megismernünk
sem
itt
kisérnünk
figyelemmel
megóvnunk a
baját,
szabad
részét, melyet
kell
De
az önzés,
értelmiség
hanem
ideálos
papokat,
a
valamint a tanárok és tisztviselk
néptanítókat,
romlatlan
nem
állású
még, különösen a
vezetnek
célok
zsarolástól.
ha már annyira segitenünk miveldését
megnyernünk a szerényebb
azon
érdekét,
megállanunk,
mentünk, akkor el s
alatt
közelednünk a néphez, megnyer-
és
Egyleteket
részét.
körülményekhez
képest
egy elvbarátunk
által
nünk, idrl-idre
kell
alakitanunk a
változó célokra,
azokat
vezéreltetnünk, ellenriztet-
friss szellemi
táplálékkal ellát-
nunk, a földbirtokos és a parasztgazda, általán a produktív osztályok összetartozóságáról a népet
meggyznünk,
érdekei
megismerésére
nunk, azok érvényesítésének
nyítanunk
s így
taníta-
lehetségét bebizo-
a hasonérdekü osztályokat szoro-
A földmivel osztályok létrehozásával meg kell magya-
san összeforrasztanunk. solidaritásának
hogy az
ráznunk,
úr névvel
jelzett
osztályban
oly elemek
is vannak, a kik a saját vagyonuk vagy munkájok jövedelmébl élve mások kizsák-
mányolására
nem
olyanok
is,
vannak
utalva
tetés
által
a kik
törekszenek
—
no meg aztán
az utóbbi jövedelemszerzésre
— mert csak
leszünk képesek
ilyen
megkülönböz-
megszüntetni azon
313
általánosan divó wr-gyülöletet, melyet a jogtalan
De még
exactiók elidéztek.
állapodnunk.
meg
zsarolásától pedig
kitása által céljából
;
óvnunk az uzso-
érdekének elmozditása
hatalomnak
a társulati
gazdasági
ezeknek állandó befolyása óvjuk a
het,
kell
fogyasztási egyletek ala-
gazdasági
vezetnünk
kell
népet
sem szabad meg-
hitelszövetkezetek, egyes lelketlen kereske-
rától
dk
A
itt
megismerésére
körök által.
szervezése
A
mennyire
és le-
népet a perlekedés veszélyeitl és
hogy perpatvaros ügyeiben egy köztiszteletben álló értelmes emberhez forduljon, a ki ezt mindkét fél elnyére szivesen költségeitl, ajánljuk neki,
elintézi, fel
e
—
hogy az célhoz vezessen, kérjünk
s
ténykedés
tességes
elvállalására vidékek szerint tisz-
embereket,
nem akadna, egy
vagy ha ilyenre vállalkozó
tisztességesebb
gondolkozású
ügyvédet, a kivel ha megérttettük, hogy mint a
szegény népnek védjét minimálisan megszabott dijjazása mellett
lájának
delmezsége
ama
dúsan
fogja kárpótolni kliente-
széles köre, nagysága, is
emelkedik,
köztiszteletet és
a
melylyel jöve-
nem véve
tekintetbe
nagy befolyást, melyet
jó-
szívségével a nép között nyerend. Ilyen utón a becsületesség
A
is
lehet
jövedelmez.
középiskolákban
nunk, a megalapitottakat tanárok
egyleteket
kell
alakita-
eszméinknek megnyert
vezetésére biznunk, az ifjúságot hazafi-
314
ságra és az egykor rájuk bízandó nép szeretetére oktatnunk, a kapitalizmus
veszélyeire
figyelmez-
tetnünk, hivatásuk ideális felfogására lelkesítenünk,
koronkint
szellemi
táplálékkal
hogy
ellátnunk,
bellük a jó ügynek hasznos
munkásait képez-
hessük.
A nagyobb gény-
városokban
vallásos jelleg
munkás-segélyegyleteket
és
le-
alakita-
kell
nunk, mert csak azáltal leszünk képesek a gyári
munkásokat óvni,
ket
az
internationale veszélyeitl
meg-
a társadalom vallásos, hasznos, haza-
fias tagjaivá tenni,
nem
a kapitalizmusnak és
a
társadalmi rendnek ellenségeivé képezni.
A
hol csak
lehet,
maknak parasztbérbe mivel nép állithatja tani
szédelg
többnyire
osztálylyal
mert
adását, ki
nép fosztogatását.
csak a föld-
íölddevostáto-
bolt,
melybl
a szegény, nyomorral
A
magas
bért, és
mégis
vagyonosodván, nagyobb bérletet
venne, és ezen úton jöhetne létre az annyira
vánatos farmer
rendszer, igy
valóban
vagyonos, a haza
mottev
középosztály,
és legfelsbb
ké-
küzd
földmivel osztálynak regieje
nincs, azért fizethet aránylag
— igy
uradal-
parasztnyuzó bérl-
és
szemben vagyis azon
nyelmesen zhetik
az
a konkurrenciát a mos-
rokkal, a kiknek a föld csak
boldogul
el
segítsük
kí-
keletkezhetne egy
talaján termett szá
a mely
osztályok között
-
aztán a felsbb
ma még
tátongó
315 és csak bevándorlóit söpredék által elfoglalt óriási
magyar
ürt sikeresen betölthetne, s egy valóban
nemzeti
kultúra
alkotó elemévé válhatnék. Saj-
nos egy ilyen magyar középosztály hijával nemzeti
nem
kultúránk
létezik és
egy idegen polgárság fajjellegét
Meg
nem
kell
a mi
van, az
viseli
magán.
magyarázni a népnek azt
a pártoskodás
és
resnie igaz üdvét, vetnie reménységét,
hogy
is,
korteskedésben
is
kell
ke-
hanem
a
érdekei han-
földmivelö osztály összetartásában,
goztatásában és érvényesítésében. Csak igy kaphat lendületet a földmivelés,
csak igy boldogul-
hat az államalkotó magyar elem többsége, polita
csak
túlnyomó nagy
keletkezhetik egy a
igy
kapitalizmustól független,
kozmo-
haladást
a
és
fejldést biztositó nemzeti vagyon.
Egy ilyen actióra az idpont megérkezett, mert Moloch pénznyomása mind ersebben érezhet. Érzi
ezt legjobban a földmivelö és a
mun-
kás-osztály.
A nemzet maga érdekszövetség
tikai
tett
s
Moloch
is
kezd, a poli-
ébredezni
omnipotenciája
által
terem-
kapitalistikus uralmát meghonosító,
folyton dédelget lethargiájából feleszmél és esz-
mélni
kezd
újra.
De ha
látja,
hogy
reményei
tönkremennek, hogy a legjobb akarat és fényesebb
tehetség
kai szervezet
is
képtelen a mostani
szövevényei között
a legpoliti-
valamit tenni,
316
mert akarata ellenére
is
meggyzdé-
eltérittetik
medd
sének ösvényérl és az idegen aspirációk
—
mezejére szorittatik
fogékonyabbá
lesz
valami
vár
fordulatot,
valamely uj eszme
sára és hálás lesz azok iránt,
befogadá-
kik a politikai és
társadalmi mocsár hínárjából kivezetnék, vagy a
kibontakozásra az utat megjelölnék.
Különben Európaszerte kezd már megvilágosodni Moloch szövevényes országa; nyilvánvalóan mutatkozik az
officiell
függése a plutokráciával,
liberalizmus összeés intézmé-
jelszavaik
nyeik szabadelvnek csúfolt külalakja vészit
fényébl
és
gyanút
lassankint
ébreszt a figyelme-
sebbeknél.
Az öntudat
A
ébred, világosítsuk
fel
egészen.
gyors elhatározásra és serény cselekvésre kü-
lönben
is
int
az
dása. Csak addig
id
és az
események gyors hala-
tehetünk valamit, csak
addig
munkálkodhatunk a béke és a hazafiság érdekében, mig Molochnak romboló hatalma, zsarnoki keze nem ölte még ki minden értelmes ember szivébl az idealizmust, mig
nem
den része a társadalomnak a vidlátó rideg önzésébe,
mig
megvan
el
min-
materializmus rö-
mig akadnak olyanok, a
érdekkörükön kivüles eszméért sedni,
sülyed
az
is
tudnak
áldozatkészség
a
kik
lelke-
köz-
jóért.
De amint mondám, sietnünk
kell,
mert már
317
olyan
körök
szédelg
is
foglalkoznak a tzsdei
spekulációival,
tisztességrl
ügyletek
kiknek ezt felfogásuk a
határozottan
tiltaná.
Sietnünk
kell
nehogy a kapitalizmus romlottsága eddig
azért
is,
még
érintetlen
népünket
elvonja tlünk azon
is
biztos
támaszkodhatunk.
megmételyezze, alapot,
s
igy
a melyre
ma
IV.
AZÁN K AT SPECIALITER F ENY ÉGETHET VESZÉLY. II
Hazánkat
specialiter
fenyegethet
veszély.
A Molochnak még egy
zánkat
delem
általános veszélye mellett ha-
másik, egészen
ezen életers
faj
agressziv akciója, a mely
csak a hatalmas szláv
hanem
tikájában,
törzsek társadalmi
lyosak
jelenben
birodalom agressziv
egyszersmind a kisebb akciójában
is
mulasztásaink a múltban,
akarni kellett volna és
összes
vesze-
speciális
fenyegeti, s s ez a szláv elem terjedése,
is
nempoli-
szláv
nyilvánul. Sú-
a
mikor csak
ma már magyar volna hazánk
lakossága, de súlyosak is,
s
midn már nem
mulasztásaink a
lehet az öntudatra
ébredt nemzetiségekkel, hatalmi eszközökkel boldogulni, s mi mégis adminisztratív utón akartuk
ket magyar híveivé tenni
anyagi,
sem
magyar állameszme mig másrészt nem tördtünk sem
hazafiakká, a ;
szellemi
érdekeikkel,
nem
tettünk
semmit a földmivelés emelésére, majdnem semmit Kossuth.
21
322
nevelésük érdekében és igy kiszolgáltattuk a
föld-
höz ragadt, gyámkodásra szorult népet az uzsorások
ügyvédek
és
zsarolásának, a kikkel gon-
datlanságból szolidaritásba léptünk. Végzetes lépés,
mely a primitív
a
dolgokat
adnak
valljuk
A
tótot.
tótot,
pénzt és meg-
még nagyon
mellett
szép
majd a katonáit
Ígérnek, ha atyuska
is
így készül a pánszlávizmus, a melybe
elküldi.
hanyagságunk, hibás
be szintén
kormányintézkedéseink
s
a Molochchal vállalt szo-
lidaritásunk következtében
sem
gondol a
atyuska pedig szereti a szegény
védelmezik a
bele.
nem
ergo a tótnak
ez pártolja az uzsorást,
küld jó embereket, a kik
—
ur,
következ
magyar az ügyvéd, a hivatalnok, az nyúzza
tótot,
ellenségei;
is
szerint a
magyar az
konklúzióra vezet: tóttal,
logika
tót
Nem
jólétet adni.
vagy
tudtunk,
ideálokat,
sem
magunk
nem
tanácsot,
kényszeritettük
akartunk
nekik
sem védelmet, sem
Ezt a szabadságot, a mely
mindig
csak állami követelések és okadatlan rendszabá-
lyozásokban nyilvánul,
magyar parlamentrl,
nem ha
érti.
A
budapesti
elfogyott a választási
áldomás, csak annyit tud, hogy ez jogokat igér, hogy aztán elkobozhassa, választási szabadságát fennen hirdeti, hogy annál erszakosabban megfoszthassa tle.
A
csak azt akarjuk,
pártnak legyen
szegény
hogy az
ers
tót
népet
ámítják és
országban uralkodó
tologatója, támasza, de jog-
323 ból ne követeljen semmit.
védelem, mely csak
arra
minden
jog-
hogy a silány
való,
a haza lakosságának számát sza-
földjét mivelje,
polcokra
urakat
az
csak a pária e haza
szemben megsznik
ban, melylyel
porítsa,
Ö
emelje,
de szabad-
No
ilyen rend-
ságot ne élvezzen, ne követeljen.
szabályokkal és a kormánynak ilyen zsarnoki járásával csak növeljük az elégedetlenséget,
juk
benne a haza
vágyat
Oroszország
ki,
is
felé,
Atyuska iránt. Ha
csak szidják egymást, annak
szít-
ápoljuk a
ébresztjük a
s
még magyar parlamentben maguk
szeretetet az
hogy a
gylöletet,
iránti
el-
pláne hallja, a magyarok
csak
örülni tud
és kitartóan várja az Atyuska boldog országának eljövetelét.
A nyokat
lom
pánszlávizmus annál veszedelmesebb aráölt,
túlsó
minél jobban
felének, Ausztriának,
Pedig ott a szláv
van nemcsak tetében
halad elre
elszlávosodása.
elem határozottan túlsúlyban
számszerleg, de befolyása
tekin-
is.
Hogy a Lajthán hazánk bérceire
is
túl
sötét
mészetes, hogy kiindulási gál az agitációknak,
az
növeked
miveltségi
az ter-
vet,
pontul és alapul szol-
köztudomású,
és
hogy
nehéz munkáját, az
Pedig a múltban könny,
nemzetiségek
szláv hatalom
árnyékot
megnehezíti a magyarosítás világos.
a biroda-
fokát
és
st
az idegen
szegénységét
324
véve tekintetbe,
ket, ha nem
is
ma sem
lehetne túlnehéz feladat
a nyelvnek,
gyar állameszmének megnyerni.
de legalább a ma-
De fel
kell
ébredni
a magyar társadalomnak a lethargiából, hogyug, saját,
mint kormányainak
visszaéléseit jóvá téve, a területet visszahóditsa. Itt
nisztratív kényszer,
itt
mulasztásait
pótolva,
hazának ezen veszend
nem
használ az admi-
csak a magyar értelmiség-
nek érdekldése, a népnek sikeresvédelme, viszonyainak javitása és a jó irányú népnevelés
mozdítása vezethet jó eredményre.
el-
Óvszerek a pánszlávizmus terjedése ellen.
A nemzetiségektl kell
vidéken jóindulattal
lakott
közeledni a megvetett és elhanyagolt szegény
néphez,
ki
kell
menteni az uzsora
ha
és
lehet,
mértékletességi egyletek alakitása által a pálinka
hatalma
alól.
Hitelszövetkezetek által olcsó pénz
St
forráshoz
kell
juttatni.
érdekldni
kell
ügyei iránt,
zsarnokoskodástól.
fölötte
még nem
ez
megóvni
elég,
a hivatalos
szeretetteljesen
gyám-
kodni, s különösen meggyzni ket arról, hogy a magyar társadalomnak nem megvetett gyermekei; hogy ez nekik nem ellenségük, hanem jóakarójuk és igy ápolni, ébreszteni benne a nemzeti ideált,
a melyet társadalmunk közönye
de
mely
az
agitációk
majdnem
dacára
legalább egy szükkörü lokális
folyton
kioltott,
pislog,
patriotizmus alak-
jában. Ilyen
vidékeken
rendkivül
fontos
még
a
326
pánszláv intelligenczia szemmeltartása, annak, ha
magyar
lehetséges, szép szerével való megnyerése, a
elemnek behatolása
medvét
barlangjában
vezetését kezeikbl s
egyleteik látogatása által.
Az ügyek
felkeresni.
kell
kivenni,
A
praktikáikat kilesni,
ha szép módon meg nem nyerhetk, üzelmeik
megtorlásával
az
kell figyelmeztetni
olyan
népet zsarolják, az ilyen
ha
társadalmilag
kell,
birtokosokat, kik a
eljárás
magyar társadalomnak,
A
hazának.
gyar
a leghálásabb emberi
ugy
kell
rend
kell
állítani
szegény nép
e
szeretetét a
ma-
akár magyar,
akár
lény a világon,
csak
földmivel
tót,
st
veszélyére,
pellengérre
ket, mert csak igy biztosíthatjuk háláját a
Komolyan
ártalmatlanokká tenni.
hozzá közeledni, a hogy egy magasabb-
erkölcsi érzés megkívánja.
és jobbágy szerepét folytatni,
alsóbbrend, de
Nem
hanem
kell az
t
úr
mint egy
polgártársat
szabad és egyenjogii
tekinteni.
Épen oly tévesztett az alamizsna-osztogatás, még ha jóindulatból ered is, mert káros csök:
kenti az önérzetet
alamizsna
kell a
és
henyélésre
népnek,
hanem
késztet.
jó
Nem
szó, jó bá-
násmód, önzetlen érdekldés, tanács és közvetett társadalmi gyámolitás. Ha ebben részesítjük, ha
nem
állunk
ellenségeinek
dással fog hozzánk
pártjára,
hajolni és
ragaszko-
megnyerhet
lesz
a magyar állameszmének. Persze, ha csak akkor
327
beszélünk hozzá, ha szavazatára vagy munkájára
van szükségünk, különben pedig védtelenül
nem
gáltatjuk ki hivatalos és
hivatalos
zzük
önkényének, szántszándékkal
szol-
zsarolói
a folyton
le-
selked orosz ágensek karjai közé, a kik, hacsak a látszat kedvéért is, mégis valamit tesznek értük, vagy legalább jó szóval kal hitegetik.
kés
—
id
az
Itt
ábrándok-
tartják, csalfa
rajta!
nehogy aztán
legyen.
A Moloch
és pánszlávizmus ellen
emelend védgát
szálfái.
Hogy veszélylyel
az
itt
általános
vázolt
szemben ers
speciális
és
emelhessünk,
védgátat
lássuk, milyen szálfákat kell alkalmaznunk,
hogy
az a védgát tartós lehessen és a hullámokat t-
lünk elterelhesse.
mint a hát
;
A
minnek els
nem
feladat
Lássuk
mit tegyünk: Egyesiteni kell a közös érdekek következ-
1
tében egymás támogatására utalt
sadalomnak, a melyek ként
olyan nehéz,
tekintetre látszik.
ma
rétegeit a tár-
nagyrészt
küzdenek egymással,
s
ellenfelek-
velük egyetemben
megszilárditani társadalmunk struktúráját. 2.
Az
igy
egyesitett
közös érdekeiket,
osztályok
melyeket
felismernék
ma nem
ismernek,
mert félrevezetve, az úr legnagyobb ellenségével, a Molochchal tart, a szegény ember pedig a vak
328
demokráciával
urgyülöletnek
az
gyakorolja
alakját
egy
speciális
ábrándosan kigondolt
s
esé-
ket nem
lyektl várja megváltását. Pedig ha
a
személyes, de a közérdek egyesiti, érvényesíthet-
nék kívánalmaikat,
megóvhatnák a közös anya-
föld vétkesen elhanyagolt érdekeit,
a legmagyarabb,
alapját
számosabb
osztályok
megvethetnék
leghazafiasabb
és leg-
jólétének, felvirágoztatnák
a hazát.
Az együvé
3.
rülése mintegy
tartozó osztályok ilyetén tömö-
természetes kiválasztás
által kü-
lönítené el az ellenkez alapokon álló improduktív
osztályokat;
elkülönített
önként
így
érdekei,
nyilt
nyilvánulnak
játékra
azok
kényszerítve,
ártalmatlanok lennének, mert hatalmuk csak ad-
mig annak megóvására öntudatlan idegen
dig tart,
erket használnak
fel
;
ellenben leleplezve, világos
viszonyok között és megfosztva titkos hatalmuktól,
még
talán
fermentum gyanánt hasznára
lehelnek a társadalomnak.
megállani a
Ha
is
nyíltan akarnának
tömör társadalom ellenében, az ha-
talmával bármikor megsemmisítheti ket. 4.
A
társadalom
tények logikájának
hatalmas
és
változatlan
társadalom szivében gyökerez
nak
lesz
csakis
majd
iránya,
a
politikai pártok-
kútfejévé, a melyek
arányuk és
nyesíthetik,
alapján szervezett
akaratukat
sulyoknak megfelelleg érvé-
és a klikk-uralom eszközévé lett par-
329
lamentárízmust a polgári szabadság védbástyájává változtatják.
fog az ilyen tevékenység társa
Segíteni
5.
dalmnk
még egy
struktúrájának
vezeti hibáján.
képen csak
A
lényeges szer-
Magyarországban tulajdon-
régi
két társadalmi réteg volt, egy fels:
a nemesség, és egy alsó
a parasztság
;
;
az ezeket
elválasztó ür kitölthetlen maradt, mert a polgári
elem oly csekély számú got
nem
pótolhatta.
volt,
hogy a nagy héza-
Természetes
fejldésnél a
jobbágyság felszabadultával, ezeknek soraiból lett
volna
fejldését megakadályozta
melyet
a
augurált
kel-
elállania a polgári elemnek, de ezek
nemzet
a
helytelen politika,
irányú
plutokratikus s
ama
liberalizmus
félrevezetett
in-
ösztöne oly
soká eltrt. Ezen politika üldözbe vette a földet s azzal
együtt
akadályozván paraszt
nyomult
a
magyar elem
a vagyonosodást, megakasztotta a
elem fejldését
is.
Ez az oka, hogy nem
elre ezen üres helyre, melynek
tése logikus szükségletté vált.
magyar anyaggal nem kodott
egy
ket
alatt kat,
minden
hatalomra
jutott,
üzletté aljasitotta
züllött
oda
tola-
exisztenciá-
erkölcsi és szellemi érde-
nélkülöz idegen elem, nyelvünket,
betöl-
Minthogy ezen hely
volt betölthet,
internacionális,
ból összetákolt,
sajátítva
zömét és meg-
az
mely jól-rosszul állami
el-
protekció égise
meghamisította kultúrán-
mvészetünket
és
irodai-
330
munkát, leszorított a térrl minden oda törekv nemzeti elemet
egy búja parazita
s
hazánk termékeny
folytat
szervezettel összeforrni
Ezen a bajon
Ha
het.
dalmak
képes soha.
csak a nép ébredése
is
óriási területeit fogja bérbe venni,
házi
kezelésre.
segít-
melyek
sem alkalmasak a jövedelmajd kibírják a kon-
k
pénzemberekkel, igy meggazdagod-
a
kurrenciát
mveldnek
nak,
nem
de a nemzeti
a parasztság felismtrte érdekeit, az ura-
terjedelmüknél fogva
mez
foldj én,
exisztenciát
középosztályt,
és fiaik
már
a hiányzó magyar
a földben gyökerez nemzeti
ezt
jelleg középosztályt fogják megalkotni, a mely-
nek törhetlen
hazafiságán
hatalma
idegen népek kulturális befolyása.
s
az
majdan
S ezek
is
kodott
kozmopolitikus
kiállják
megtörik
a
rendithetlen
versenyt a betola-
elemekkel
muknál és romlatlan magyar
az ellenség
már nagy
erkölcsi egyensúlyánál fogva
remtsük
meg
rítják az
idegen elemeket.
szá-
fajszellemi erejénél, is.
Te-
magyar középosztályt és ezzel megalkottuk a magyar kultúrát is, mert a felszínre kerül elemek magyarok lesznek és kiszo6.
ket
is
a
Végre még a széthúzó nemzetiségi eleme-
megnyerjük igy a magyar állameszmének,
mert a föld
érdekeit felkarolva, biztosítjuk jóié-
töket, indirekt pedig
nagy befolyást gyakorolha-
mveldésükre
és befolyásolván papjaikat,
tunk
331
tanítóikat,
meggyzzük ket
hogy nincsenek
arról,
magyar
elhagyatva, hogy támaszuk van a a mely
dalomban,
szemmel
kiséri érdekeiket és
megóvja a kizsákmányolástól. Egy uj igy nekik, szorosabbra
társa-
ideált
adunk
kapcsoljuk a haza talajá-
hoz és felfegyverezzük az agitátorok csábitásai kik különben maguktól is elhallgatva, elellen,
némulnak, mihelyt a jogos panaszok támpontjától megfosztjuk. Csak ezen az utón, de igy annál biztosabban nyerhetjük
meg
a nemzetiségeket,
mig ellenben az eddig gyakorolt rendszer, a pénzüzérek
adminisztratív
protekciója,
brutalitások,
olykor a szokásos egyenetlenségek és hanyagság
csak elmérgesitik a nemzeti kérdést.
mellett,
Ha
ezen nagy
gyzdéssel,
teljes
gyors
fogja
siker
mü
remélleni
jobban van
már
kelti
fel
sem mernek, mert
minden,
a
talaj
mint gondolnánk.
elkészítve,
homályos öntudat
egy
valamely nagy akció szükaz egész társadalmat, a mely
a honvágyat,
ségessége járja át lázas
meg-
odaadással látunk hozzá, oly koronázni fáradozásainkat, a
mint sokan
Eszmélni kezd
létesítéséhez tiszta
tevékenységgé
változik
át,
mihelyt neki a
h elyes utat megmutatjuk. Nagy a feszültség, nyissuk
meg
a szelepeket, szabadítsuk
lebilincselt
ert.
Egy
ilyen
majd megkezdhetjük a litikát,
nem
régi
fel
a földhöz
társadalommal aztán óhajtott nemzeti po-
párttaktika lesz ez,
hanem
a
nemzet
332
akaratának titáni
impozáns
a
manifesztációja,
ert kölcsönöz azon kormánynak,
nek kezébe
a hatalmat
letette,
mely
a mely-
mert a nép ön-
tudatos tömege álland háta mögött.
Ers
lesz az
a birodalom túlsó felével, az ottan
lév
ellensé-
ges
áramlatokkal
latba vetheti
ratának egész és
szemben
majd öntudatos súlyát.
cimerkérdések
Nem Ha
mert
a nemzet
és egészséges aka-
lesz szükség a zászló
felvetésére,
hódolni akaratunknak.
pünkben rejl
is,
mert kénytelenek
egyek vagyunk a né-
óriási életervel,
kikerülhetlen harcok viharait
is.
kiálljuk
majd a
Záa r s
z
o.
Egy uj ezredév küszöbér] a távolabbi jöv homályába tekintve, biztató jelekkel kecsegtet nemzetünk géniusza. A vén Európa korhadt tár-
rohamos léptekkel klyzmához. ott már annyira
sadalmai
ciális
kérdés,
olyan
mérveket
mozódás, ugy
meg van
vesztette szép
ideáljait
és oly formidabilis
közelednek a katakiszélesedett a szoöltött a
mételyezve, a
nép
hatalmi
tkehal-
annyira
legalsóbb
el-
rétege
eszközökkel kapasz-
kodik az uralkodó Moloch veszélyeztetett hatalmához, hogy a feszültséget folyton fokozza s a szociális
bolva dönti
nem
forradalom
kitörését
vonul majd végig
nemcsak
sietteti.
Európában
Moloch zsarnok
már
rom-
romba
rendszerét,
az egész nyugati társadalmat.
nemzeti társadalmat
Ez és
Ha
ha-
a magyar
szervezetten találja ezen
nyugodtabban nézhetünk elébe, mint világrészünk bármely más nemzete, fiatalabbak
vihar, sokkal
és fejetlenebbek levén ezeknél,
itt
a bajok
sem
334 mélyre, habár
hatoltak olyan
majmolás a
szertelen
következtében,
szelgés
látszanak
látszólag
a rend-
panamizmussal való tetsajnosán, komolyaknak
is.
Ha azonban
az okok mélyére
hatolunk,
e
felhk mögül dereng még a napAz agresszív tkének halmozódása nálunk aránylag csekélyebb mérveket öltött. Agrár állam
nehéz, sötét fény.
vagyunk, termékeny földünk még jólétében
tart-
hatja az aránylag csekély lakosságot, csak ápol-
nunk
hazánk
kell
ha ezt teszszük, jónépünk zöme, félteni
talaját s
megelégedett lesz
létben
fogja jólétét
fog a
és tartózkodni
lázongástól.
Kevés számmal van még az internacionálé megmételyezett munkás-osztály s ha jóirányu
bennök a
letek fentartják
mes keresetük ellen
kor,
vallási ideálokat, tete-
nem
az
egész társadalom
fognak küzdeni, de természetesen csak ak-
ha a társadalom többi
nem
emberek,
adva a
tehetség,
még
álljunk
—
sugallatát,
osztályai, a produktiv
vállalnak szolidaritást az agressziv
tke improduktív nép,
egy-
mellett legfeljebb egyes osztályok,
elnyomóik és
direkt
által
a világ
csak
képviselivel. Azért van meghogy mi, a maroknyi magyar katasztrófa-íergetében
kövessük a
a magyar
ne téveszszenek
meg
meg-
is
józan magyar
sziv csalhatatlan
ész
ösztöneit,
a hamis jelszavak és idejé-
ben fogjunk a második államalkotás nagy
mvé-
335 hez.
Adott a magyarok Istene hozzá olyan anya-
got, a
mely
ritkítja
így ünnepeljük
mondták a
párját kerek a nagy világon,
meg
a millenniumot, hiszen meg-
táltosok,
delmeskedni Hadúr
hogy ez
Ármány
idben
fölött.
fog
gyze-
V.
A
VALLÁSOK
KÜLÖNFÉLESÉGE
Kossuth.
A
vallások külön feles ege, vagy melyik az igazi vallás
mozgás,
nyüzgés,
Általános
!
sürgés- forgás
jellemzi a világ összemberiségének életmködését.
Tekintsünk
bár
országok
délre,
völgykatlanok
nyugatra,
keletre,
fvárosaiba
falvaiba,
a
észak
vagy
és a legelrejtettebb
halandó
emberi
nem
mindenütt egyforma életmködésében. Kora reggeltl zik,
kés
éjszakáig sürög, forog,
szenved,
lecsillapíthassa,
magának
hogy
dolgozik,
tönét krelégithesse,
életfentartási
gyötr éhségét,
testét
hajlékot
küzd, fárado-
öl
ösz-
szomját
ruhával betakarhassa, ön-
építhessen
és biztosithasson,
melyben az éghajlatok változékony idjárásai ell meghúzódhassék. ezek veszélyeivel szemben bátrabban szembe szálhasson, dacolhasson. Az emberi az
nem
állatok
ezen
életmködése
életfentartási
észlelhet, nyilvánuló
teljesen
ösztönének
azonos
naponkint
mködésével, törekvésével.
340
De tovább megyek. Az ember szaporodik és el hal, mig teste izmos; vet, arat, épit, kutat, utazik,
szárazföldeket hasogat, úszva tengereket szel
át,
a
föld
rabolja.
gyomrába
S mindezt
mködése
által
a tökéletesebb
Ezen
kényelmére.
saját
területi
viszonyokhoz vannak
melyeken túlmenve halálát
láncolva,
kincsét
felülmúl ugyan egyes állatvilágo-
melyek bizonyos
kat,
a
ennek
hatolva,
sietteti,
még nem
állatvilágon
de-
emelkedik
Nem, még akkor sem, mikor tanul és tani t, uralkodik és engedelmeskedik, másokat megtámad, felül.
mindezt, habár
szervezkedik és elvál, mert és
más
és kegyelmez,
védi, szeret és gylöl, öl
önmagát
alakban, megtaláljuk az állatvilágban
Összmüködésnek rugója hasonlólag hoz az
más
anyagi
életkedv
az
szükség,
is..
az állatokéés
test?'
élvvágy kielégítése.
Hiszen
ki
nem
tapasztalta volna,
éhség
a halálfélelem,
állatoknál
fáradhatlan munkát,
tartós
hogy az
ösztöni
nyugalmat,
inger,
szeretet
vagy gylöletet támaszt. élvvágy után
Testi
Ezek elrebocsátása
más
lakója
csillag
gömbünkre állatok
fárad,
s
ha
renyhe, lomha marad.
kielégitve,
egy
tör,
állat is
és
vizsgálja
száll le
az
itt
természetét,
lényegét,
mtgnyilatkozását
után tegyük
;
ez bizonyára
erre
föl,
hogy
a mi föld-
létez különféle bensejének
küls
semmi kölömb-
341
nem
et
ember
talál
fogná tartani az nél
mint
mvésziesek,
oly
legremekebb
Hiszen
lénynek.
ruházott
nem
hajléka: szövevényei
sebben
ruházkodik,
oly
gyengédek és
ban
a
pillangó színe-
dallamosabban
;
gyorsabban, biztosab-
a világtájakat, a
át
szelik
méhek munkája
és szorgossága, életfentartási eszközeinek
lásában,
világról
világróli
;
feltalá-
nagyobb,
szárnyalása
tökéletesebb, mint az emberé
az oroszlán ersebb.
a sas magasabbra emelkedik, mint a magát
nevez emberi
letesnek
mindenütt
sünk.
embert
lény.
megteremtésében,
hajlékának
gyámoltalanabb mint egyes
menve bátran tanulnia: zatot,
a
az
fedezésében,
állithatjuk,
megalkotásában
állatfajok.
hogy
fától
kalásztól
sajátítja el s
St
tovább
sok tekintetben
az érzéktelen természettl a
hogy
találni
Életszükségleteinek
Felül.
magától
Bár merre
fogjuk
töké-
tekint
anyagi tökélyeiben egyes állatfajok
földi,
múlják
azt
fino-
pacsirta
a vándormadarak
•énekéi,
fel-
palotái
egy féregnek virág-
mak, mint egy póknak hálója a
is
a többi teremtmények-
embert
és tökéletesebb tulajdonságokkal
felsbb
nem
nem
között,
és állatt
is
sokat
az ültetési
annak magjától a
kell
módovetést.
szóval rendeltetése az. hogy a természetnek utándicsi-
zója legyen. Ilyennek találná az annyira tett
embert egy más
csillag lakója.
És valóban bármily nagynak tartsa
is
magát
342 az ember, valójában
természetét
testi
véve
te-
kintetbe, csak gyarló állat.
De bármennyire anyaginak ember köznapi
mégis
élete,
a
tartozhatik
különálló tulajdonság is,
mégis büszkének
t
bözteti
t
meg
ez,
az
többé
s
nem
sorába. Egy
melyre ha öntudatlanul
kell lennie,
mert ez külön-
a többi teremtményektl, ez emeli
minden
felül
földi
természetek
földi
is
abból egy bizo-
kirí
nyos tulajdonság, mely nem is
látszassák
állatvilágnak,
ez teszi
t
koro-
Ezen tulajdonságá-
nájává az össztermészetnek.
val törekszik minden anyagi fölé, száll felfelé a föld porától az égi régiók felé.
Napi és lelke
felszáll
köznapi
élet
harci
után sokszor visszavonul
fáradalmai
Istenéhez,
zajában,
siketit
a
harsonásában
riadójának
a harangok
vagyis imádkozik.
A
világháborúk
hallhatóvá lesz
mélabús hangja. Mintha magasabb*
régiók
szólnának
hínák.
A
bele
harangok
s
ezen
az
embert magukhoz
ünnepélyes,
komoly
hangja figyelmezteti az embert igazi hazájára, magasztos rendeltetésére, szellemi világára s ünneplésére
annak,
ki
a
felsbb szelemi
világ-
nak megteremtje és ura. A nyugati kereszténység országaiban a harangok zúgása hivja össze a
hiv
lelkeket
Alkotójuk
tartományokban a
imádására
;
a keleti
muedzimok mélabús hangja
hallható a karcsú mecsettornyokról, mely a hiv-
343 ket Allah imádágára szólítja, figyelmezteti és ezrek fordulnak
hajtják fejket azon lény
minden
hamu
csak
eltt, kinek
A
és por.
pusztáin
Arábia
lásától.
ezrek
szemében
zsidóság
iskolái
viszhangzanik Jehova magaszta-
zsinagógái
és
:
arccal napkeletnek és porba
végigvonul
a
jámbor
zarándoksereg, hogy prófétája sirjánál háláját
le-
róhassa. Az indus szent folyama a Ganges partján
A
térdepel.
perzsa a hegyek magaslatait keresi
hogy távol a
minden
világ
zajától az élet
fel,
forrá-
sához Istenéhez közeledhessék és karjait a napjelképéhez
hoz, mint a láthatlan istenség
A
hesse.
sr
pásztornépek tartományaiban
vándor
íüsíoszlopok emelkednek
A vad pogány
rokról.
emel-
fel
áldozati
oltá-
összekuporodva ül faragott
képe eltt és imádja benne a szellemet.
Ez
az.
mi
az
felmagasztalja, az
embert
állatok világa fölé helyezi. Mindenütt és
ben
találjuk a szelleminek
fölött
;
lanul
fölényét
anyagi
az érzéki vágyak és ösztöniekben akaratis
megnyilatkozik a léleknek megmagyaráz-
hatlan epedése a láthatlanhoz, a
az
minden-
az égihez van láncolva,
földi
mely epedésével
mindennek meg-
van a maga imádsága, a maga vallása, csak az észnélküli állatvilágnak nincs meg az, és annak az embernek,
akar
aki
mindenben
Istenét,
kételkedve
féktelen
ggjében
az állathoz
hasonló
lenni,
megtagadva
örökkévalósága
fölött.
Az
344 istentagadó, az örökkévalóság
száma Képzelt
összemberiséggel szemben.
az
elenyész
bölcseségük
fitogtatva hangoztatott
és
kételkedk
fölött
büszkeségüknek, lealacsonyi-
csak korcsszülöttje
meggyalázója természetöknek. Büszkeségök-
tója,
ben önistenekké lesznek gúnyul a mindenségnek.
Az összes világrészekben mindenkoron Salamon szellemében
imádkozzék
ismerni
a
ez
dicsiteni
ember
ha
világon,
Istene
emelkedhetik
minél
Istent ismeri;
íel
lesz
gyökere.
élet
nagyságát és hatalmát,
szentebb kedik
örökkévaló
akkor
csak
Istent
tökéletes igazság, Isten hatalmát
az
ez
emberiség:
az
Az
az állat-
felül
jobban
ismeri
bensbb,
annál
kedélye, minél gyakrabban emel-
hozzá, annál
gyökeret az, a mi
nem
mélyebben földi,
hanem
benne
ver égi,
örökké-
való.
ség
Meg van ugyan tudata, meg van
az eszes lényeknél az istena hit s a belénk
helyezett
remény, de az istenség képzete nagyon
A
is variál.
vallások különfélesége a földkerekségen
latba
ejt.
A
népcsaládok különfélesége magában
involválja a vallások millió
ember mindenütt
különféleségét.
Ezerötszáz
közül körülbelül háromszáz millió
vallja a keresztény
ben
bámu-
vallást
;
a föld öt világrészé-
dicsérik a keresztények
A zsidóság minden med tana Istenrl,
Istenét.
világrészben található. Moha-
örökkévalóságról és a halán-
345
dók Allah
kötelmeirl
iránti
nem-
meghódította
hanem Ázsia megmér-
csak Európa egy részét,
hetlen tartományait és Afrika
ismert és ismeret
len belsejét.
A a
kiknek
nagyon
istenröli
ssége
fogalmaik
magasztosak,
is
elttünk csupán
még
azért,
az
vagy a tüz hatalmát,
nyek jótékony vagy káros rekre dicsi' i,
állat,
növény
magát az istenséget puhatolható
és
az
az
tisz-
növé-
embe
sokan vannak, Vájjon
a
elidk hsében
imádják-e, az nehezen
nem
civilizált
a felfogások a
az állatok
hatásának hódolnak. s
csillag-
ki-
.
képességek és
is
hogy
isme-
;
Tagadásba mint a
nem
elidk hseit
Nagyon
imádói.
fetisch-kultusznak
a
csillagban
mert vagy kevesen
tudunk,
másokról, hogy
imádók,
kik
tiszták,
méltósága és ben-
közéjök, vagy nyelvket
Sokakról csak annyit
telik
tekintetben
csodálatraméltó. Sok népnek vallása isme-
hatoltak rik.
sok
erkölcstanaik
egyszersége,
istentiszteletük
retlen
pogányoknak nevezzük,
kelet egyes népeit
tehetségek variálását
tehetségek
és
hogy
vonhatjuk,
országok
népeinél
bizonyos
vala szellemi
lépcszetét.
ugy amazoknál
találjuk,
felfogások
a
variációját
kell
feltételeznünk.
Hiszen a keresztény világban
is
sokan van-
nak, kik tudatlanságukban egy megholtnak
sirja
346 fölött térdepelve
imádkoznak,
végy
egy
szentet
ábrázoló képtl vagy szobortól csodás eseményeket várnak,
jóllehet
ezen
hiv
nevelt és tanitott
jól
képek és szobrok a eltt csak jelképei,
mondhatnók, emléklapjai a szentnek, közbenjárásával
ha üdvösek,
De most az a kérdés merül
meg riáló
hathatós
könyörgésünket támo-
Istennél
gatja, kívánságainkat,
ki
pártolja.
miért van
fel,
istenségrl alkotott képzeletek ezen va-
az
sokasága? Az istenséget mindenki keresi, min-
denki akarja
Mire való
tisztelni.
változatosság,
honnét a vallások különfélesége
Csodálatos emberi Alkotódtól?
A
tában
és rejlett.
rejlik
tehát ez a sok
elme mit
is
?
követelsz te
vallások különfélesége Isten akara-
Vagy szabad-e a
telkednünk, hogy mind az
fölött ké-
akaratából történik
?
Ha
a vallások különféleségét akarta, akaratát magasz-
ámbár gyarló elménk ezek Vegyük a teremtményeket
tos célok vezethették,
felfogására
képtelen.
sorba, mindenütt csak végtelen változatossággal, variátióval égi
találkozunk.
A
szinek
tarkasága, az
testek formátiójának különfélesége,
növények,
mind
állatok és
ez mutatja
gét az alkotásban.
emberek
Isten
a kövek,
változatos
megmérhetlen
bölcsesé-
Vegyük az embert szemügyre
Egy ember különbözik a másiktól, st két letesen
es
egyforma
képe,
egymástól.
Itt
körkülönbség gyermekéveinktl
van
a
!
töké-
nem-
aggkorunkig.
347
És
neme
mely
szükséges a
legtökéletesebb
a
maga
létezésnek
a
Minden
)
lény
létezésében és nemében.
csodálatos, mindegyik
hanem
hogv
meg,
mondhatja
ki
Nem
tökéletes.
az összességet
kell
néznünk
És
az egyest,
ha meg-
s
van benne az összhang, tökéletesnek mondandó.
Az egyes
részét képezi az összhangzatos-
csak
nak és célszer
Ha
kell
hogy legyen.
tekintetbe veszszük
továbbá, hogy min-
den egyes ember a vallásról alkotott vagy szerzett fogalmaiban es vallásos érzelmeiben folyton tozik, tokélyesbül
vagy satnyul
;
vál-
ha meggondoljuk,
hogy gyermekkorunkkal járó hitfogalmainkban és érzelmeinkben mások voltunk, mint ifjú koránkban, hogy
korunk
mondva megérlelve mait
tökélyesbitette vallásunk fogal-
edzett fé rokoninkban, testi
apadásával
lelkünk
sorvadnak, akkor
jobban
megváltoztatta,
érettsége
tehetségei
ámulatom
is
ernk
is
folytonos
lassan-lassan
kell
hogy
kiseb-
bedjék a vallások különfélesége fölött a földkerekség
különböz népei
között.
És ha fontolóra veszszük az éghajlati viszonyok befolyását, a hideg vagy forró klímának a behatását a világtájak, a növényzetre, állatvilágra és emberre, akkor a vallások különfélesége felett
nem
is
csodálkozom.
A
hideg éghaljat halandója
az örök hósivatagok között komoly és erkölcsei-
ben durva,
fogalmaiban
tökéletlen,
mint az a
348
A
ruha, mely testét a fagy ellen védi.
forró ég-
asszonyias, tespedt; a nap
hajlat lakója renyhe,
éget sugara seny veszti erejét, hervasztja tagjait, akár a virág leveleit. Az emberek vérmérséklete, szenvedélyessége, egész bels valója más-más-
meg
képen nyilatkozik
a
vagy hideg
forró
ég-
Az emberek bels indulatainak, gondolat menetének égalji viszonyok szerinti különböz küls megnyilatkozása föltételezi a vallások külön aljban.
féleségét igaz
hiv
kultuszok variálását, jóllehet az
a
és
lelke
szárnyain
mindenütt egyformán
lebeg Istenéhez, örök hazájához.
Már
hogy
kijelentettük,
komolyabb,
mint a forró
hidegebb volna,
er
magaviseletében
égalji
mintha
vére,
;
képezi büszkeségét.
Képzeltehetségében kevésbé élénk, akár
mint
vallása
gondolatot nyesek,
mint
a hólepellel
szabadságát Ítélet
királyait is a
nak
körül.
t
-szabad
minden
a
templomai
ép
az a
szegé-
nélküliek,
tájék.
A
ugy,
szabadságát. Innét
karok és rendek
de
képet,
pompa
boritott szereti
komor,
Komoly
ege.
nem
keresi és kutatja,
gondolat és
colja
borult
melyben
egyszerek,
maga
bátorság
felhvel is,
észak
hófödte
a
durvább,
erkölcseiben
lakója
férfias
mint a
van,
hogy
törvényeivel sán-
Templomában nem tri egy fpap-
leköt
szavát,
gondolkozás,
fogja megváltoztatni?
ez
Ítéletét.
életének
Szabad
harc,
jelszava.
Ki
349
A
meg van a tüzes vér, képzel tehetség. A barátságos, örökké
forró égaljakban
az élénk
mosolygó, felhtlen égboltozat, a földi növényzet
ragyogó szinpompája, a madarak
andalító dala
szóval az össztermészetnek érzékeket csiklandozó
hatása
ember
befolyásolja az
éjszak lakójának
érzékeit.
A
hideg
nyers magatartása, Isten házá-
sohasem elégitheti ki a forró égalj lakosát. már élénk képzel képességnek változatos, ragyogó képekkel zománcozza körül nak egyszersége
templomaiban
hitét,
a
szereti
pompát, a szinek
gazdagságát és az érzékinek küls
szemkápráztató
tisztelete
fényét. Isten-
ünnepélyességekben
nyilvánul/Érzelmeiben szenvedélyesebb, tüzesebb,
érzelmének
vallásos
kitörésében
Változékony, nyugtalan
természete
ban a királyok,
egyháziakban a fpapok
tában és Ítéletében nyugszik meg. ezek
jólétének,
Újból
nyugtot
hogy önmagát zabolázhassa, a
s
talál,
zabolátlanabb.
kérdem,
lelki ki
világiak-
akara-
Amazok
üdvösségének
világi
tolmácsai.
megváltoztatni
fogja
nem
termé-
szetét?
St is
a mérsékelt éghajlati
találkozunk ellentétekbe
viszonyok között
átcsapó
érzelmekkel
és felfogásokkal, a szerint, a
mint az éghajlatnak
egyik vagy másik
forró
égaljhoz a
áll
vallások
lakója a
közelebb. és
Ép
vagy hidegebb
ezért kellett létrejönnie
istentisztelet
különbözségének
350
magában
dísztl
nélküli,
tisztelet.
vallásban
Európa
is.
tartományaiban uralkodik az egyszer,
északibb
pompa
keresztény
a
A
isteni tisztelet
fosztott protestáns isteni
tartományokban már a katholikus
déli
érzelmeinek
honol,
kiapadhatlan
mámoritó dicsségével. Ebben a vallásban megvan az egység, az üdvözit hitforrásával, lelket
amazokban
nek egyeduralkodása, büszke,
sajnos
tévútra
vezetett
a szabadságára
emberi
észnek
gyümölcse, mely pártoskodást, egyenetlenséget szül a protestánsok között. Innét a feloszlás és az egy-
ség hiányából származó
elmerül
protestáns
idnkint
és
fel-
aztán
pártok szakadozott-
vallási
sága.
És miért gúnyolja otromba észszel az éjszaki miért
protestantizmus, hitét és
egyházát,
boldogságát le
az észak
és
melyben
lelki
lakója
felhs égboltozatát, fenyveseit,
meg
veti
áraszsza
annyi
nyugalmát délre
fél
el
mosolygó éget és viruló
a katholikusok
vagy
millió
találja? Küldje
nyugotra az
esztendeig tartó
mindezekkel táját,
lélek
a
teleit
és
délnek
és akkor felfogjuk
majd ridegségét, komorságát. Miért
ítéli
nyugat lakója
el
az
önhittségtl eltelve a dél és éjszakinak
dísztl
fosztott,
egyszer istentiszteletét? Nincs abban semmi megvetend, nincs az egyszerségben semmi elitélend.
t
A
tisztelik,
materiális haeretikusok Jézust keresik, dicsilik, imádják,
ösztevékenységeik
351
az
keresésében
erény
de talán
veszített,
ingereljük val
csak
el-
az
dél
nyugat nedvdús
és
érzéket csiklandozó
éltet,
virágainak
eltaszított
A
szeretetnek.
isteni
k
gyermekei
nyilvánul.
nem
szerveiket,
elemével
melenget napunk sugarai-
éltessük földjüket, olvaszszuk fagytól dermedt
tájukat és
issza fognak térni azon oltár küszö-
\
mi mutatjuk
melyen
béhez,
mindennap
a
mi
Istenünknek tetsz áldozatot.
Csak az emberi tudatlanságnak, mondjuk
hogy egymást becsméreljük hogy sokban különbözünk s minden-
durvaságnak csak azért,
ben
ki
jele az.
egyformák,
egyérzésüek
nem
lehetünk.
A
mily kevéssé lehetséges az, hogy mi mindnyájan
mint
e
földnek
lakói egy
nyelven
beszéljünk,
egyforma életmódot folytassunk, ép oly lehetetennek látszik elttünk, hogy a föld lakosságának összesége
egyformán,
nélkül egy
keresztény
egyönteten,
anyapárt kebelében, min-
den duzzogást mellzve, menhelyét,
eltt hajlik szivét
különbség
találja fel tulaj donképeni
még ha minden térd Jézus szent neve meg és a halandók mindenegyikének
Jézus neve boldogítja, a mint boldogítani
fogja.
Távol
legyen
tlünk
tartozónak kigunyolása vetjük
meg azon
viszonyaikhoz
a
más
vagy becsmérlése.
keresztényeket,
mérten
éghajlathoz
Nem
a kik éghajlati
tlünk különböz módon
352 dicsitik, imádják Krisztus Urunkat,
Megváltóját.
k mindnyájan
parancsolatjait
mindnyájunk
t
megváltott] aí,
félik,
termé-
tanait követik,
teljesitik,
szetök sugallata szerint mennyei Atyánkat szere-
Nem
tik.
küls
a
variálása dönt
jának, a
nem is hanem
szokás,
e kérdésben,
Jézus
a a
felfogás hit
tan egységének
hirdette
tartása képezi a kereszténység egységét
összfoglalatja
szavakban
e
rejlik:
alap-
a fen-
melynek
„Ez az örök
élet,
hogy ismerjenek téged, a
Isten
vagy és megismerjék Jézus Krisztust, a
egyedül igaz
ki
kit
küldöttéi.
Ebben
böz
rejlik
vallási
féleségének
ebben
felfogása,
hogy
lényege,
emberi test szélkor-
eltörpülne, az
bácsolta porrá lenne; a lélek
hez
száll,
külön-
évezredrl
imádása nélkül az
érzéssel imádja. Isten
emberi lélek
a vallások Istenét
különböz alakban, de egyforma
évezredre, bár
bens
a világ összlakosságának külön-
mert
felfelé
Istenének
czélja
tör,
Istené-
megismerése,.
Istenében való örök boldogulása.
Mivé mint az
meg
lett
volna az emberiség, ha Krisztus
igazság
e világon?
világító
Állatias
nyában merült volna által
el.
megvilágittatott az
fáklyája
jelenik
szenvedélyeinek posvá-
Krisztus tana és szeretete
emberiség elméje, meg-
dobbantatott az anyagiakon az érzékfölöttiekre.
nem
csüng emberi
sziv
353 Mit
mondjunk
ményei
nem
napját
Ök
is
azokról, akik mint Isten teremt-
a kinyilatkoztatott
i-merve,
bár
lombos vagy
fák
árnyékába,
tegyenek
mindenben
melynek
összemberiségnek
célzó
az
füstje
állati
fel-fel
kszobraik
mindezen tény-
ezen öntudatos, bárhajló, Isten dicsí-
nyilvánul az emberi
cselekvésében
nem méltósága
bár
vonzódásuk nyilvánul.
iránti
mennyire variáló, de Istenhez tésére
menekül-
gyújtsanak
fogadalmakat
Istent dicsitik,
kedésükben Istenök
Az
imádják
üregeibe, vagy
örömáldozatot,
oltáraikon
t
magaslatára, hatolja-
hegyeik
fel
nak bár ktemplomaik jenek
leledznek.
Rejtzzenek bár az erdk srjébe,
földi útjaikon.
eltt,
a sötétségben
Isten teremtményei, öt keresik,
szálljanak
száll,
igazság fény-
Isteni
természet
fölött.
mint megfejthetlen, felfoghatlan töké-
Isten,
letesség lebeg
ember
az
eltt, s e porszem,
t.
i.
mint por-teremtmény
az ember, joggal emelkedik
Istenéhez. Isten a felfoghatlan bölcseség és igaz-
ság;
az
szetébl
ember pedig ki
nem
megismerésére
tör.
de egy a
A
csendes felé
cél.
ha büszkeségében termé-
vetkzött, a felfoghatlan igazság
Különbözk ugyan
müveit,
a
ki
mindnyájunk
minden embert egyformán KwEUth.
hiv
utak,
európai
és a
óceán szigeteinek vad lakója egy Isten
törekszik,
vonz.
de
az
fölött
átölel, szeret,
teremtette a világokat,
áll,
de
magához
szabott határt 53
354 és vizeknek,
a földek
t
mindenben
kerekséget, hogy
lássuk,
juk. Miért gylöljük azokat, a kik
mint mi? Miért
be a föld-
népesítette
öt
nem ugy
kárhoztassuk azokat,
imádlátnak,
a
kiket
még nem meggyzdésük
szeret és a kiknek az igazság fáklyája
vagy a
világit,
félrevezetve,
kik
szerint Istenöket a nekik
Az
igaz és
hogy a vallások és ennek
e föld kerekségén
most
ha
de
ébreszt,
ségnek
kifejtett
lakói között csodá-
okait,
nyomán megtudtuk, hogy
tek
az élelmezés
különféle-
e
csodálkozásunk a az
elbb
kifejtet-
ighajlati viszo-
életmód
és az
mily
nagy
ember kedélyvilágára,
gyakorolnak az
befolyást
különfélesége
ismerjük
nivóra redukálódik. Az
legalsóbb
nyok,
utakon keresik
Istenfél kedves Isten eltt.
Igaz ugyan,
latot
kijelelt
vérmérsékletére és gondolatmenetére. Mellesleg megjegyezzük, hogy a vélemények variátiójában
is
megtaláljuk
lényeges dolgokra nézve, a
a vallás
is
megsznnék
1.
az
összhangot
1.
Az összes
az Istenségben való
embernek viszonya
Istenhez; 3.
viszonynak kihatása ezen és a halál utáni
A
vallásnak ezen
lényegét megtaláljuk
a kereszténységben, vallásában
Az
de a
a
melyek nélkül maga
vallás lenni.
vallások lényegét képezi: hit;
az
vad
népek
e
életre.
nemcsak pogány
is.
értelmileg
kevésbbé fejlettebb
népeknél
355
zrzavaros a vallás lényegének A pogány ságnál megvan ugyan
lökéletlen.
fogása
is.
Istenségben és
való
egyaránt
eget
de ez
hit,
Beismeri, vagy tán jobban és
ember
az
benépesili a földet képzelt
sokféle
fel-
mondva
isteneivel.
az
érzi
Isten
közötti viszony szükségességét, de nincs
tisztában e viszony céljáról, innét az Isten iránti
kötelmekrl
ápolt,
különfélesége
nemek
terjesztett és
Istennek
az
és
A
vari át iója.
felfogott
hozott életrl
túlvilági
is
tanok
áldozati
vannak
fogalmaik, de homályosságuk megtévesztleg hat vallási
érzületük megnyilatkozására.
Minél fejletlenebb a nép, annál zavarosabbak vallási
fogalmai, és mégis a
gyermekes
felfogá-
sok az isteni dolgokról manifesztálják az ember méltóságát, kiben az istenség állatvilág fölött.
Honnét
ben az Istenre,
is
megnyilatkozik az
származnék az ember-
örökkévalóságra
és Isten iránti
kötelmekre való folytonos gondolat van,
mondja
mert Isten
szt.
Pál,
azt
nyilatkoztatta
Hogy Isten tudják a pogányok is, ki nekik, hogy Isten ?
örök erejét és láthatatlan lényegét megismerjék; és mivel mindezt látják, ép azért menthetlenek, ha Islent
teremtményeiben
föl
nem
ismerik.
Minél érettebbek, fejlettebbek lettek a népek
annál jobban
:
bvítették a vallásról alkotott fogal-
maikat. Meglehet,
hogy voltak és még
népek, a kikben csak az Isten
iránti hit
vannak él,
23*
de
356
sem áldozatról, sem túlvilági életrl mitsem tudnak. Az Isten iránti hitbl azonban mint egy ;i
kik
hogy kikeljen
csirából kell
az imádság,
készség,
a
remény, az áldozat-
vagyis
vallásosságnak
a
kezdete, végül pedig a halhatatlanság gondolata,
a siron
túli
jutalom vagy büntetés eszméje. Ezen
eredeti svallás kibontakozott lassan-lassan sztik
méreteibl
kezdetét vette
és
népek
a
ész- és
kedélyvilágának természeti viszonyok szerint válta-
kozó vallási
mostan,
különfélesége és
fölfogás
Hiszen
ember
az
régente
arra
csakis
hogy gondolatát külsleg tegye.
Az
érzékitse,
érzékités iránti hajlam
az istenség
küls
jelképezte a bika
A
képeit, ;
alakjait.
mint
ugy,
és
törekszik,
nyilvánvalóvá
megteremtette
Az
isteni
ert
az isteni okos ágot a kigyó.
jelképnek összeté vesztésébl
képezett,
ép
törekedett
eltérése..
azzal,
a mit
jel-
származott a képimádás, a fetischizmus,
melynek legalsóbb bálványoknak
foka
a
bálványimádás.
külön hajlékot épitettek,
A
melyek-
ben az arra rendelt papság végezte a szolgálatot. Szóval a
mi az emberben mint gondolat
megérzékitve a talált.
A bels
küls
érzéki
mellett a
küls
vallás mellett megtaláljuk
ruháját,
küls
élt,
az
istenitiszteletben kifejezésre
vagyis az
isteni
annak félelem
isteni tiszteletet.
Kezdetben csak magasabb szellemi tulajdonságokkal
felruházott
vagy Isten
által
specialiter
357
emberek hordják a
kiválasztott
emberek
között.
A
Mózes.
khinaiak
dicsekednek
szintén
-az
kinyilatkoztatással,
isteni
tiszteletére tanitsák a
vannak
és
népek,
hitök szerint
az
hogy
küldött,
Isten
többi népek
és a
tisztelnek embereket, a kiket
maga
maga
küldött volt
Ilyen isteni
perzsák,
fáklyáját az
hit
megismerésére
s
halandó emberiséget. Voltak az
a kik
istenség
burkolták bölcseiket és isteni tiszteletet
mezébe mutatnak
be nekik.
A népek
ezen felfogása eredményezte a valaz
különféleségét,
lások
isteni
Az svallás-
földkerekségen.
jának variálását e
mód-
tisztelet
nak csirája egy és ugyanaz vala kezdetben, de a föld
különbözsége
szerint a
mag, a mely
bevettetett,
különbözképpen csírázott ki. Hiszen egy és ugyanazon gabonamag egy és ugyanazon gabonaneme: termeszti, szerint, s
ki
a
de
vagy
száz
mint
vagy
egyik
gyümölcsözvé
ezerképpen
válik.
variál,
másik
vidéken
kel
Minden
egyes
nép
legjobbnak és legigazabbnak tartotta azon sát,
ben
a
vallá-
a melybe atyái szelleme bevezette s a mely-
gyermeksége
óta felnevelkedett.
A
szokás
hatalma s az els benyomások kiirthatlan met:gyökerezése ersen mködtek közre nem csak az egyesek, de egész népek gondolkozásmódjára.
A
vallások tehát
«gyes népek
nem
szokásait,
kevésbé változtatták erkölcseit,
meg
törvényét és
358
alkotmányosságát, a
mint az
vérmérsékletet
viszonyok:
éghajlati
A
és kedélyhangulatot.
vallási
fogalmaknak hatása annál mélyebb, minél jobban
hogy a
tudjuk,
magasztosabb,
ember igaznak
mint
A
kérdések meg-
vallási
viszályt szül egyesek között ép ugy,
nemzetek
egész
népek
egyes
megzavarnék az minden jónak és
és
Istenhez,
kul forrásához.
bolygatása
nem szabad
megbolygatni
hogy megbolygatnék viszonyát
leg-
melyet megtámadni,
legszentebb,
megszentségteleníteni, anélkül,
emberre nézve a
vallás az
között. Bolygassuk
vallását
kardot fog ellenünk.
türelmetlenné
és
Ép
meg lesz.
ezért vált leihetetlenné
az összes vallások egyesítése.
Az ezen
vallásuk
fogalma és
ama
nemkülönben
egyesek,
igazságáról
meggyzdése
népek,
egész
és becsérl
alkotott
eredményezte és szülte
téves felfogást, melylyel minden
más
vallás-
hoz tartozót tudatlannak, rosszakaratúnak, megtévesztetlek, megrögzöttnek,
A
bélyegzett.
vallási
istentelennek meg-
gylöletnek
felkeltésével
támadtak a vallásháborúk, melyek véres nyomokat
hagytak
de melyek
ugyan az emberiség
a dolgok természete
hetteneknek,
st
közönyös mindaz a mit
mellett kikerül:
szükségeseknek látszanak. Csak
a gyermeki fejletlen
betölti,
történetében,
észszel
iránt,
bíró egyén
marad
ami másnak eszmekörét
igaznak, szentnek
tart.
A
fejlettebb'
359
emberi ész 'ülönbséget tesz a lényeges és lényegtelen,
a szükséges és járuléka
elme
belátja,
érzése,
meggyzdése
lehet közös
kell
véleménye,
képzelt szentélye
és
tulajdona
hogy ezekkel seknek
emberek
hogy egyes
A müveit
között.
nem
összemberiségnek és
az
szemben kíméleteseknek,
türelme-
lenni.
Tudatlanokkal és tévelygkkel szemben rendesen elnézbbek vagyunk, mint szándékkal rosszakaratuak.
mat érzünk, ezektl
a kik
azokkal,
Amazok
iránt szánal
utálattal fordulunk
Vallási
el.
dolgokban tudatlanoknak vagy az igazságtól megté vesztetteknek
nevezzük mindazokat, a kik más
vallásnak követi. Sajnáljuk ket. Felfoghatatlan-
nak a
tnik
fel
elüttünk
velünk
lényegesekben
ha egyes emberek
az,
egyetértenek,
vég-
de
eredményben vagyis végkövetkeztetésekben a mi zságunktól messze eltérnek. Sokszor hiszszük, hogy az önérdek vagy az igazságnak szánszándékos elferdítése vezeti ket, hogy nem akarnak velünk
tartani
és
igazság világától, a
akarattal
távolodnak
melyhez
oly
E gondolat felháborodást háborodás
haragot
kelt
szül,
az
közel állanak.
bennünk
mely
el
s
a
fel-
annál nagyobb,
minél közelebb állanak igazság dolgában hozzánk azok, a kiket megvetünk.
A alapon
tapasztalás bizonyitja, hogy a keresztény
nyugvó
felekezetek
legjobban
gylölik
360
A gylölet lángja sohasem magasra még a kereszténységnek
csapott
egymást. oly
sággal vivott küzdelmeiben sem, mint felkerekedése
tantizmus
alapokon
tény
szemközt és
pártok
álló
a
protes-
Pedig keresz-
idejében.
egymással
állottak
vívták a haláltusát
fel
pogány-
a
t.
a katholi-
i.
cizmus és protestantizmus.
hogy csak egy
Igaz ugyan,
a
hetik
népei
között,
Egy az
Isten,
föld
vallásnemek.
igaz vallás létez-
de
különbözk kinek
a
vagyunk, kihez szivünk vonzódik
s
a
alattvalói
egy a vallás,
a mely megismerésére vezet, szivünket alkotóink-
hoz
így véve fel a dolgot, csak egy hit
irányítja.
lehetséges,
t.
az Istenben való hit; csak
i.
kötelesség háramlik reánk
tének kötelessége a
túlvilági
bözk
;
t.
az Isten szerete-
i.
csak egy remény tarthat fenn,
boldog
jainkban életrl
s
;
változatos
variáló
alkotott
félesége szerint.
maga
De
reménye.
élet
a vallásnemek, melyekben a
megnyilatkozik
egy
a
hit
külön-
külsleg
szeretet felebarát-
a reménység a túlvilági
képzeteink és felfogásunk külön-
A
vallások különfélesége ép oly
megváltoztathatlan,
mint
az
emberi
természet
variálása.
De
kérdjük, melyik hát a legigazabb, a leg-
jobb az összes vallások között?
E
kérdés
tárgyát a
nem
egyszer képezte heves vita
magukat igazaknak
tartó
vallásfeleke-
301
zetek között.
vitatta,
csak azt
felekezet
De mivel minden egyes
vallása a legjobb és
hogy az
más
legigazabb és minden
felekezetet tévedésen
szó sem alapulónak jelentett ki, megegyezésrl csak annyit viták lehetett. A sokszoros heves vallásnem egybizonyítottak be, hogy nem minden
minden egyes ember elméjébe boldogítja egyformán a gyermekségtl s nem szóval, hogy minden egyes megtévesztett szivet formán
világlik be
;
nép azon
tartja
vallását
mely
a
legjobbnak,
az össztermészetét véve tekintetbe, felfogásának
igazságról legjobban
meggyzdése,
kielégiti.
vallási
A gyermek
togalmi
hitbeli
nem
köre
lehet
a gondolatugyanaz, mint egy érett emberé a különbözik szegény vad néger vallásneme ;
civmzált,
tisztán
gondolkodó
vallásról
népek
alkotott fogalmától.
embernek, egy bölcsnek a gyermeki a képzetei igazabbak és nemesebbek
De mivel egy
érett
képzeteinél, ész fogalmainál, képzel-tehetségeinek hogy következésképpen annak a vallástana kell
közelebb igazabb, tisztább, nemesebb, Istenhez összes az hozó legyen, a ki bölcsesége által
embereket fölülmúlja, a
teremtmények alkotója
ki
e
istenségével mint a
földön megjelent, hogy
megváltson, üdvözitsen. És ki az, a ki legbölcsebb az zött,
ki
istenségével
bevilágitotta
emberek köaz
anyagin
3G2
csüng
emberiséget,
megmutatta az
a
eloszlatta
tatlanhoz juthat? Ez
maga
Jézus
honnan tudjam én meg, hogy legjobb,
eredményébl. Sokan ták.
Krisztus
a
voltak,
Ö
tanítása a
Tisztán
tanitása
vallásokat
kik
már létezket megváltoztat-
vagy a
alapitottak,
és-
De
Krisztus.
az
legmagasztosabb?
a
sötétséget
melyen a halandó a halha-
utat,
Urunk
egy
egyetlen
kijelentéssel
mondván: „Gyümölcseirl ismerjétek ket", minden jó fa jó gyümölcsöt
rámutatott ezek értékére,
terem, mig a korhadt fa korhadt gyümülcsöt hoz
minden
a mely
fa,
vágatok és a
A
tzre
nem hoz
vallásnak jótékony vagy
káros befolyása
nemzetek erkölcseire
könnyen felismerhet.
nagyon
boldogságára
ki-
vettetik.
egyes emberek vagy egész és
jó gyümölcsöt,
;
A népek nemes erkölcsei visszatükrözik magának a vallásnak nemességét, igazságát.
Mózes vallása
sokféle áldozataival, mosakodásaival és körülmetélési
ritusával csak a szolgaságból kikerült és a
szabadság útjára vezetett népnek való tisztán egy zeti
nemzet vallása
volt.
Istennek tartotta a zsidó
a nép önmagának el
minnen
más
tehát tökéletes,
él
vallás. Kiválasztott s
megveti
vallásának ellenzi.
csak
hivtl.
s
Ez
Magát Jehovát nem-
népként szerepel az ókorban a zsidónép mindazokat, a kik az
volt.
Maga
megvetéssel fordul Vallása
nem
csak jelzje egy ujabb,
vala
minden
3G3
egyformán
embert
felölel
boldogító,
világval-
lásnak.
Mohamed
Arábia pusztáin alapítja uj vallását.
A harczias törzsek sorakoznak melléje és karddal kezökben szereznek neki hiveket. E vallás magán viseli
a
harcias
mely
szólt,
jelleget,
át.
Arabián
vonul végig
harcolva
Afrikának egy részén
de csak egy nemzetnek
st Európába
is
és
behatol,
és karddal kezében Allah tiszteletére és dicsítésére birja
a nemzeteket.
Az egész
vallás a zsidóság,
pogányság és kereszténység tanainak zrzavaros — zfoglalatja. Maguk a kinyilatkoztatások, melyek a
túlvilági
tek,
vonatkoznak, harczias természe-
életre
hogy bátorítsák a hadfit
vonatkozó
kéjekre
érzéki
s
Ígéretekkel a túlvilágon, lelkesítsék a
>
hivk üzdt. A Mohamed
vallását
követ nép
har-
minden nemzetet gylöl néppé lett. Amilyen a vallása, olyan a nép maga. Örökös háborúkba keveredve nem épit, hanem ront nem cias, hódító,
:
nemesül,
hanem
Kérdjük, egy bölcs vallásának nevez-
elkorcsosul.
het-e az terem. •
•Iván
Ép
ilyen
vallás,
vallásalapitóktól,
ilyen
gyümölcsöket
a
kik,
hogy követöket
nagy tömeg felkorbácsolt szenvedélyei-
hódolnak.
prófétáktól,
mely
ezért óvta Krisztus az emberiséget az
találjanak, a
nek
érzéki kéjekbe elmerülve satnyúl,
rizkedjetek,
a kik
mondja,
a
hamis
báránybrben jönnek hozzátok,
hensejökben pedig ragadozó farkasok.
364
Az
igazi jó vallás legjobb
hozott gyümölcseiben
rejlik.
ismertet
zsidóságnak, pogányságnak és
nak be
jele tehát
Ezt véve alapul, a
mohamedanizmus
a keresztény katholika vallás
kell látnia
magasztosságát, fölényét az összes vallások
nem
Hiszen évezredek óta
felett.
vala egyetlen egy nép
sem, mely erkölcsében annyira nemesült, felfogá-
sában annyira
tisztult volna,
mint
az,
mely Krisz-
magának. A többi vallások ugy
tus vallását vallja
az embe-
szólván csak anyagi érdekeit szolgálják riségnek.
Mózes maga kevés reménységébe
világi élet
suijt helyez a túl-
Mohamed
:
pedig csak
érzéki gyönyöröket, hóditó kéjeket helyez kilátásba
És ha megcáfolatlan tény
a túlvilágon. a szellem
nemesebb a
hatlan egyszersmind
testnél,
az
is,
az,
hogy
akkor megczáfol-
hogy Jézus vallása
nemesebb, magasztosabb, az ember
tökélete -ebb,
minden más a földön vallásnál. Szava a lélekhez
letkét kielégítbb
létezett
vagy létez
szól,
lelket
ragadja
tisztelete,
és
nem
az érzékiséget. Isten-
imádása a legjobb Istennek lélekben
igazságban.
mások
lenek
meg
Más
a
~s
vallások rombolók és türelmet-
iránt
;
az érzékiséggel együtt támaszt-
ják és hömpölygetik tovább a szenvedélyek
bsz
árját.
Más vallásban csak bizonyos földrészek Jézus
vallása
s
ellenséget
látnak,
csak
azok népe számára alapitvák.
testvérnek nevez
minden embert
365 világrészek különbsége nélkül.
A
világot öleli át és
az embereket a felebaráti szeretet kötelékével fzi
egymáshoz.
Csak egy törvényt ismer, a szeretet
törvényét, mely
hanem
gylöl, az
istenséghez
nem
hanem összefz, nem
bont,
boldogít; a léleknek felemelésével
pedig
fölfelé
vonzza
embert az örökké boldogító istenségéhez. kötött emberi lélek istenivé
A
lesz.
a gyarló
A
testhez
keresztény
katholika vallást gyümölcseirl ismerjük
Álta-
fel.
lános, azaz katholikus vallás, mert a hideg észak
komoly lakóját
ép
úgy
elégíti
égöv szenvedélyes lakosát
;
ki,
mint a forró
a bölcsnek ép olyan
reményt nyújt, mint a földhöz tapadt miveletlennek igazsága
fényével
meg
;
ép úgy merészebb elmét, mint a koldusbotra támaszkodó világítja
a leg-
-zegénynek szükkörü eszmevilágát szóval boldogít, ;
üdvözít mindenkit, a
s
lások
ki
vallja és követi.
csiráját fejlesztette
ki
A
val-
Krisztus a legna-
gyobb tökélyben, az összmindenség legszebb összhangzatában. Tanában megnyilatkozik az Istenségvégtelen fenségében, mint
minden ember
atyja;
az embert mint Isten gyermekét Istenéhez vonzza a szeretet, a végnélküli szeretet kötelékével
örökkévalóságot
mint
minden
jónak
;
önmagát testvérnek
Istenfia,
az
megjutal-
mazóját és minden rosznak megbüntetjét elénk
;
állítja
tünteti föl, ki jóllehet
csak azért jött a világra, hogy a sötét-
ségben tapogatódzó, a
lelki
nyomorba n sínyld
366
embert megváltsa,
méltósága
elvesztett
polcára
ujból emelje. Istenhez vezesse. Kri-ztus tanában
megvan
a
hit.
remény
megvan az melynek minden vallás
és szeretet,
örök változatlan igazság,
alapját kell képeznie, de mely a többi vallásokban elkorcsosult, elcsenyevészett. Krisztus tana, vallása
nem
képez vallásnemet, ez a vallás a maga igazi
természetében, vagyis az, a mit az Isten szelleme az ember
már
lelkébe
Csak Jézus vallásáról
teremtésekor
mondhatjuk,
eredet
és
hirdeti,
de lényegében birja
nem
hogy az
vallásfelekezet,
igazságot
hanem
kedhetnek a többi vallások
is.
beleoltott.
hogy
isteni
nem csak hogy A katholicizmus
igaz vallás. Büszkél-
követi általuk
igaz-
nak képzelt vallásfelekezetükkel, mi katholikusok dicsitjük az Istent vallásunkban kezetben.
és
nem
fele-
TARTALOM. — — — — —
az Olvasónak
Üdv
Kossuth Lajos
/.
Bevezet
a
világtörténelem
— — — —
rész
—
ii>
:
l<>sz> : k'-
W
eltt.
— — — — — — fölött
1
Elmefuttatás Magyarország ezer éves múltja
A
magyar nyelvkérdés
és
a
magyar
tud.
á
akadémia
— — — — — — — — — — — — — Az úrbéri telekváltsági viták — — — — Kormány izgatás az örökváltság ellen Deák Ferenc az 1839 — 40-iki országgylés törvény— — — — — — — — — alkotásairól — — — — — — Kunzervativek és szabadelvek nemzet öntudatra ébredése — — — — Kossuth Lajos életrajza A korona elásása — — — — — — — — — — úrbér — megállapítása
\
\
— — — — — — — —
— — — — — — — — — — — — — —
16 19
50 53 5í»
65 <í9
74
Ítélete
— — — — — — — — Magyarország függetlenségi nyilatkozata — — — — — — — — — Jogos volt-e forradalmunk? — — — Volt-e biztos remény forradalmunk sikeiére? Kossuth — — — — — — — Kossuth a forradalom után A kik nem akartak felejteni — — — — — — — Párhuzam Széchenyi István és Kossuth Lajos között A terrorizáló Kossuth — — — —
JV
király
alkotmányos
Zárszó
134 182 1
6H
204 110 230
érzülete és Kossuth dinasztiaellenes
— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —
mködése Abbáziában
*3 122
:i44
251 2ö.':
II.
A
népánútó liberaliziüus leleplezési.
— — — — — — — — szemben — — — — — A liberalizmus demokráciája — A liberalizmus és a plutokrácia — — — — — A nagyipar, kisipar és a kereskedés — — — — — — — — Mi a liberalizmus"? =- — — — — — — — — — A szocializmus Az egészséges agrarizmus feladata — — — — — — — A valláserkölcsi alap fejlesztésének szükségessége — — — — Egyéb irányelvek A liberalizmus lényege
26Í
A liberalizmusnak
263-
állásfoglalása a sajtóval
III.
A
,1
§.
A Moloch
2.
§.
A
3.
§.
4.
§.
— — —
lényege
satellesei stb.
a
V.
291
297
— —
munkásnép
— —
305
307
Hazánkat specialiter fenyegethet veszély.
— — —
—
321
325 327" 333-
V.
A vallások
288
299 302
Hazánkat specialiter fenyegethet veszély Óvszerek a pánszlávizmus terjedése ellen A Moloch és pánszlávizmus ellen emelend védgátszálfái Zárszó
278 281
297
Moloch szervezett hadteste /
274 27/
—
—
—
kapitalistikus Molocli rút kinövései
Moloch és Moloch és
269
társadalom molochja.
társadalom molochja 1.
266-
A
vallások különfélesége
különfélesége, vagy melyik az igazi vallás
—
339-
HIBAIGAZÍTÁS. A mini minden ugy a magyar nép lap utolsó sor.'iban Noe egyik fiától helyett olvasandó: mint minden néptörzs, ugy n magyar nép is Noe egyik fiától és pedig ez utóbbi Jafeitöl (J.
:
származtatja magát. A 157. lap 11-ik
A
163.
sorában:
elengedni helyett megbocsátani. elhasználtatni
sorában:
11-ik
I:ij<
felhasz-
helyett
náltatni.
A A
201.
utolsóeltti sorában: axióma els sorában Mészáros Lázárnak
/;//>
203. i.ip
ezen kirohanását
nem
a Jezsuiták
elleni
tartjuk se helyesnek, se alaposnak. (A szerz.'
utolsó sorában: leszel helyett leszesz.
.1
249.
A A
307. lap 5-ik sorúban
/;//>
lap
314.
probléma.
helyett
:
elfogosultság helyett elfogultság.
sorában:
25-ik
keletkezhetne
helyett
keletkez-
hetnék.
A
331. lap 14-ik sorában: nemzeti helyett nemzetiségi. A 339. lap lö-ik sorában: ezek veszélyeivel szemben bátrabban szembeszállhasson helyett olvasandó: s ezek részérl fenyeget veszélyekkel szembeszállhasson. A 354. lap utolsó sorában: kevésbbé fejlettebb helyett kovésbbé fejlett olvasandó.
A könyvben
használt kevésbé ismert latin kifejezések magyarázata.
Salus rei publicae salus nostra : a köztársaság üdve a mi Qd-
vünk e medio fonté
etc.
(á.
jében
nomein non ni in
sebz ómen
rejlik a
est
embert
teszi az
fermentum
lap,
-2. sor) legbelsenyil;
=
a
=
=
név j
:
= = =
.1
25.
lap
els sorának „a
=
kovász:
=
[
;
=
:
=
formatio képzdés, alakulás; niveaura redukálódik a legalsóbb fokra szállíttatik le manifesztálják = tanúsítják, kinyilvánítják
=
bonnes inlentions"
helyhez
-
;
internationalis nemzetközi variálás váltakozás: variál váltakozik involvál magába foglal
;
luctantes ventos etc. (35. lap, 8. sor alulról) a tenger hullamait felkavarni igen, de lecsendesiteni nem tudta támadó agressiv administrativ bejkormányzati conclusio következtetés: ergo tehát: solidaritás egyöntetttsi _
;
patriotizmus kötött hazafiság
localis
;
az éle forrásának
eszmény
idea!
specialiter contlictus
fram-zia
:
= különösen — összeütközés,
imaginatio
;
harcz
;
képzelödés.
mondata: J'enfer estpavéedes
pokol jó szándékkal van kikövezve".
a
J
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
THIS
POCKET
OF TORONTO ÜBRARY
^^