I. Adatlap. 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény: Budapesti Műszaki Főiskola 1034 Budapest, Doberdó út 6

1. számú útmutató A felsőoktatási intézmények által benyújtott, alapképzési, illetve szakirányú továbbképzési szakok létesítésére, azaz a képesítési követelmények elfogadására irányuló kérelem

A kérelem címzettje: az oktatási miniszter Véleményező: a Magyar Akkreditációs Bizottság

I. Adatlap 1.

A kérelmező felsőoktatási intézmény: Budapesti Műszaki Főiskola 1034 Budapest, Doberdó út 6. A képzésért felelős kar: Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar

2.

A kérelem tárgya: a) szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeinek meghatározása b) szakirányú továbbképzési szak indítása

3.

A szak megnevezése:

4.

Szakirányú továbbképzés szintje: a) főiskolai

5.

A szak javasolt tudományági besorolása: Villamosmérnöki tudományok (a 169/2000. (IX .29.) Korm. rendelet melléklete szerint)

6.

Infokommunikációs (főiskolai) szakirányú továbbképzési szak

2005. december 10, Prof. Dr. Rudas Imre rektor

7.

Az adatlap mellékletei: 1. számú melléklet: Az intézményi tanácsnak a szak létesítését kezdeményező határozata 2. számú melléklet: A Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium támogató véleménye 3. számú melléklet: A Nemzeti Hírközlési Hivatal támogató véleménye

1 d:\kata\keszitendok\foiskolai_tanacsok\wordalapanyag\nov22\nov18_mod\infokommszakm09.rtf 2005.11.18.


II. A szaklétesítési kérelem indoklása Az új szak létrehozásának indoklása 1. A szakképzettség várható hasznosítási területe, munkaerő-piaci, társadalmi igény a várható szakemberszükséglet bemutatásával A fejlett országokban kialakultak a digitális, integrált távközlő rendszerek, amelyek létrehozásában közösen vesznek részt a különböző, soknemzetiségű vállalatok (globalizáció). A távközlésre jellemző továbbá a digitalizálódás, valamint a konvergencia jelensége, amely során az informatika, a multimédia és a távközlés egyre jobban összefonódik. A távközlés fejlődése hazánkban is megfelel a nemzetközi műszaki színvonalnak. A távközlés feltétele, hogy legyenek megfelelő eszközök és legyen az igényeket kielégítő infrastruktúra. A távközlési eszközök üzemeltetése, alkalmazása, fejlesztése korszerű informatikai ismereteket is követel. Ennek felismerése vezette el Intézetünket az Infokommunikációs (főiskolai) szakmérnöki továbbképzési szak létrehozására, mely képzés modulárisan épül fel a különböző igények kielégítése céljából. A távközlési alapképzéssel rendelkező szakemberek munkájuk során sokszor szembesülnek azzal, hogy nem rendelkeznek kellő mélységű informatikai tudással. Munkájuk során szükségük lehet az objektumorientált programozás, az adatbázisok létrehozásának és kezelésének ismeretére, és esetenként matematikai problémák megoldására. A távközlési-informatikai rendszerek üzemeltetése állandóan veszélyeztetett, ezért rendkívül nagy az igény az informatikai biztonság és megelőző védekezés kialakítására. Az Informatikai biztonság szakirány létesítése szolgálja ezt az átképzési illetve továbbképzési célt. A szakirány részletesen foglalkozik továbbá az informatikai biztonság fizikai és logikai megvalósításának módszereivel és követelményrendszerével. A szakirány képzési anyagában az informatikai rendszerek védelmének technológiai módszerein túlmenően szervezési-szervezeti valamint a szabályzati-szabályozási kérdések egyaránt szerepelnek. E területen évi 20 szakmérnök hallgató jelentkezése várható. A távközlési-informatikai rendszerek használata során az elektronikus távközlési szolgáltatást biztosítónak (és a felhasználónak) üzemeltetési és fejlesztési feladatai is vannak. Ennek érdekében informatikai (hardver és szoftver) eszközöket kell ismerni és használni. Ezen igények kielégítését célozza az Üzemeltetési informatika szakirány létesítése. A szakirány hallgatói megismerkednek az elterjedt informatikai rendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabványokkal (ITIL, MOF) és betekintést nyernek a hálózatfelügyeleti rendszerek, a működéstámogató rendszerek (OSS), ügyféltámogató rendszerek (CRM) valamint a számlázási rendszerek (Billing Systems) felépítésébe és működési elveibe. Ennél a szakiránynál is mintegy 20 szakmérnök jelentkezése várható évente. A távközlés és az informatika konvergenciájának következtében kialakultak azok a rendszerek, melyeket távközlési-informatikai rendszernek hívhatunk. Azoknak az informatikai megoldásoknak és lehetőségeknek a bemutatását tűzte célul a következő modul, melyek segítségével az informatikai eszközök szolgálják a távközlést. Ezt a 2


képzést a Távközlési informatikai rendszerek szakirány keretében végezzük. A szakirány képzési célja az, hogy hallgatóinak rendszer szintű szemléletmódot adjon. A hallgatók szakirány elvégzése után rendszer tervezésre lesznek képesek. A képzés elsődleges célja tehát az, hogy a hallgatók megismerkedjenek azon távközlő és informatikai berendezésekkel, eszközökkel és interfész pontokkal, melyek összekapcsolásával távközlési és informatikai rendszer alakítható ki. A várható szakmérnök igény 20 fő/év. A műsorszóró szolgáltatók (TV, rádió) ma már a hagyományos módon (pl. kábel, rádiós) közvetített szolgáltatások mellett internet alapú szolgáltatásokat is kínálnak a felhasználónak. Ehhez szükséges megismerni azokat az informatikai eszközöket, melyek segítségével ez megvalósítható. Ebbe beletartozik az anyagok előkészítése, digitalizálása, feldolgozása (mind a hang, a kép, a videó esetében), valamint a „stream line media” megvalósításának informatikai eszközei. Ennek a piaci igénynek kíván megfelelni az IP alapú média szakirány. Ezen a területen is mintegy 20 szakmérnök képzése várható évenként. Fentieket összesítve, évenként mintegy 100 hallgató jelentkezése várható az Infokommunikációs szakmérnöki szakra, akik végzés után alkalmassá válnak a távközlési rendszerekben előforduló informatikai kérdések áttekintésére és kezelésére. 2. Nemzetközi trendek az új szak vonatkozásában, ezek várható megjelenése Magyarországon Az informatikai biztonság kiemelkedő jelentőségét az is bizonyítja, hogy különböző nemzetközi szervezetek (pl. ISACA) jelenleg is végeznek ezzel kapcsolatos oktatást többek között Magyarországon is, amelyekhez kapcsolódóan nemzetközi minősítések is szerezhetők (CISA, CISM). Ezek a képzések azonban – bár nyilvánvalóan magasan képzett szakembereknek szólnak- a felsőoktatási képzésben mostanáig nem jelentek meg. Ugyanígy fontos az informatikai üzemeltetésre és biztonságra vonatkozó szabványok ismerete, melyek oktatásához vizsgák és minősítések kapcsolódnak, de az előzőhöz hasonlóan ennek lehetősége a felsőoktatási képzésben még nem jelent meg. A harmadik generációs mobil rendszer (UMTS) magyarországi megjelenése és alkalmazása új műszaki követelményeket támaszt és ezáltal új ismeretek megszerzése szükséges. A műszaki képzésben ezért szükségszerű az új mobil technológia műszaki ismereteinek és az ahhoz kapcsolódó új informatikai rendszereknek az oktatása. 3. A szak képzési céljának és követelményeinek a szakterület és más szakterületek rokon szakjaival történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek meghatározása Az Infokommunikációs szakmérnök szakirányú továbbképzési szak tantervének a kialakításakor a képesítési követelmények összehasonlító elemzésére alapoztunk. A tanterv mind a felvétel szintjén, mind a végzés szintjén modulárisan épül fel ezzel is a különböző képesítési követelményeknek való megfelelést szolgálja. A szakirányú továbbképzési szakra elsősorban műszaki főiskolai végzettségű, híradástechnikai villamosmérnököket várunk. Az alapképzéshez ebben az esetben a képesítési követelmény előírja a hírközlés elmélet és a jelelmélet alapvető ismeretét. A távközlés és az informatika konvergenciájának trendje azonban arra vezette a főiskolát, hogy az Infokommunikációs szakmérnöki továbbképzési szakra ne csak a 3


híradástechnika szakirányon végzetteket fogadjuk. A tantervben ezért egy úgynevezett Előtanulmányi tömböt írunk elő a képesítési követelmények különbözőségéből adódó alapképzés kiegyenlítésére. A más szakirányon végzett villamosmérnökök részére ezért átképzési jelleggel kiegészítő tananyagot biztosítunk a távközlési-hiradástechnikai alapismeretekből. Az előtanulmányi tömb tárgyainak kötelező felvételével biztosítani lehet a szakmérnöki szak elvégzéséhez szükséges alapozó ismeretanyagot. Bár az átképzés nem elsődleges célja a továbbképzési szak indításának, azonban az előtanulmányi tömb előírásával olyan szakemberek is felvehetők, akik az alapképzésben nem tanultak híradástechnikai ismereteket. A tanterv modularitása a végzés oldalán is megvalósítható. A tervezett négy szakirány (Szakirányú tömb) olyan ismeretanyagot tartalmaz, mely a rendkívül gyorsan fejlődő technikai-technológiai környezethez jobban és gyorsabban képes alkalmazkodni, mint az alapképzés tanterve. Összességében az Infokommunikációs szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak egyrészt a legfrissebb informatikai ismeretanyagot képes biztosítani a korábban végzett híradástechnikai villamosmérnökök számára, másrészt az informatika-távközlés konvergenciáját figyelembe véve át-, illetve továbbképzési lehetőséget nyújt a legdinamikusabban fejlődő szakterületre. 4. Annak bemutatása, hogy a meglevő szakok képesítési követelményei nem elégítik ki az új szak által elérni kívánt célt, az új szak tanterve nem illeszthető bele a meglévő szakok képesítési követelményei által megadott keretbe, tehát feltétlenül új szakot kell létrehozni Az Infokommunikációs szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak ismeretanyaga messze túlmutat a képesítési követelményekben megfogalmazott kereteken. A tananyag leginkább az alapképzés képesítési követelményekben megfogalmazott „Differenciált szakmai ismeretek” részhez kapcsolódik. Összehasonlítva a villamosmérnöki és az informatikus képzés követelményeit, látható, hogy a távközlési és informatikai szakma konvergenciája még nem jelent meg a felsőoktatási képzésben. Ennek egy pontján kívánunk továbbképzési lehetőséget biztosítani: azaz a híradástechnika területén dolgozó szakemberek célorientált speciális informatikai tudását szeretnénk növelni. Az Infokommunikációs szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak tanterve az Előtanulmányi tömb nélkül 360 tanóra tananyagot kíván átadni a hallgatóknak, melyből 210 tanóra a közös Szak alapozó tömb, illetve 150 tanóra a Szakirányú tömb tárgyait jelenti. Ebben a levelező formában történő képzésben összesen 120 tanóra laboratóriumi gyakorlat van. Ezek az óraszám adatok imponálóan mutatják, hogy a szakirányú továbbképzési szak az alapképzésben nem tanítható mennyiségű és minőségű ismeretek elsajátítását biztosítja. Összehasonlításként: a villamosmérnöki alapképzés tanterve a nappali tagozaton 450 tanórát, a levelező tagozaton 178 tanórát biztosít a differenciált szakmai ismeretekre. 5. Az új szak létrehozásának képzési és kutatási előzményei az intézményben Az elmúlt években négy évfolyam végzett a Híradástechnika Intézet „Mikrohullámú PCM hírközlés” szakmérnöki tanfolyamain. A már kiadott oklevelek száma 100 felett van. Az oktatott anyagban megtalálhatók az űrtávközlés és az optikai hírközlés egyes fejezetei. Több jegyzet készült a szakmérnöki tanfolyam hallgatóinak segítésére. A 4


MATÁV a nagy számú dolgozójára való tekintettel támogatta a képzést. Ingyenesen rendelkezésre bocsátotta az ország különböző helyein megtalálható telekonferencia berendezéseit, így az utolsó két évfolyam részben távoktatási formában tanulhatott. A Híradástechnika Intézet akkreditáltatta és elindította a Távközléstechnikai szakmérnöki továbbképzési szakot, mely elsősorban az informatikai alapképzésben résztvett hallgatók át- és továbbképzését szolgálta. Az elmúlt években mintegy 60 fő végzett ezen a szakmérnöki szakon, elsősorban az IP alapú távközlés szakirányon. Éppen ennek a továbbképzési kurzusnak a tapasztalatai alapján ismertük fel és határoztuk el, hogy szükség van a híradástechnika szakirányon végzettek informatikai továbbképzésére. Ebben a felismerésben komoly szerepet játszott az ipari- és szolgáltatói vállalatokkal való szakmai kapcsolatunk, akik inspiráltak végzett hallgatóink informatikai ismeretének bővítésére. Több oktatónk vesz részt vállalati szakmai tanfolyamok szervezésében és oktatásában, valamint szaktanácsadási, szakértői és fejlesztési tevékenységben. A távközlési szektorban alkalmazott informatikai rendszerek biztonságos működése és üzemeltetése a szolgáltatások magas szintű működésének feltétele. A tervezett szakmérnöki képzés célja, hogy olyan ismereteket adjon, amelyek hasznosítását végzett hallgatóink a munkahelyükön azonnal (minden továbbképzés nélkül) megkezdhetnek.

A szakindítás indoklása 6. A végzők iránti regionális és/vagy országos igény prognosztizálása (a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával) Az akkreditáció szüksége és az újabban jelentkező szakmai igények a teljes továbbképzési rendszerünk továbbfejlesztését tette szükségessé. A kidolgozott tanterv rendszerben kezeli a szakirányú továbbképzési szak oktatását, modularitást biztosít mind a belépéskor, mind a kilépéskor. Ez a modularitás növeli a jelentkezők számát. Az eddigi tanfolyamainkon igényként lépett fel a nagyobb specializáció is. E szakirányú tömbök ezt figyelembe véve alakultak ki. A korábbi hallgatói létszámból egykét modul indítása prognosztizálható a jelentkezők számától és igényétől függően. (A hallgatóknak már a jelentkezéskor meg kell jelölni a választott szakirányú tömböt.) Egy-egy szakirányú tömb gazdaságosan 20-25 fővel indítható, a várható létszámot ennek megfelelően adtuk meg (20-30 fő). 7. Az adott szakon folyó képzés helyzete országos szinten (felvételi keretszámok más felsőoktatási intézményekben, az ott végzettek elhelyezkedési lehetőségei, a szak jövője, a szakon folyó képzés kínálatának változása országos szinten az indítás után) Ismereteink szerint főiskolai képzésben kizárólag a Budapesti Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar –illetve jogelődje- folytatott szakirányú továbbképzést a távközlés és informatika területén. A végzettek elhelyezkedési gondja fel sem merül, hiszen a jelentkezők többsége munkahelyének aktív támogatásával (képzési díj, tanulmányi szabadság, előmenetel) iratkozott be eddigi tanfolyamainkra. 8. A felsőoktatási intézménynek a képzés szerkezetét, a hallgatói létszám alakulását, a belső munkaerő kihasználását befolyásoló céljai a szak indításával 5


A Budapesti Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Híradástechnika Intézetét az Infokommunikációs szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak kidolgozásában és indításában elsősorban a szakma rendkívül gyors fejlődése és az ebből következő -a képzésre vonatkozó- igény vezette. A szakmérnöki képzés formája illeszkedik a nemzetközi felsőoktatási normatívák elvárásaihoz. A „long life learning”, azaz az élethosszig tartó tanulás elvét mindenkor szem előtt tartva a szak indítása nem csak a hallgatóknak nyújt lehetőséget új szakmai ismeretek elsajátítására, hanem életben tartja és fokozza oktatóink érdeklődését és fejlődését az adott területen. Ezáltal a BSc és MSc képzéshez szükséges műszaki szakoktatás és posztgraduális szakképzés magas színvonala is folyamatosan biztosított. Kétségkívül nagy jelentősége van azonban annak is, hogy az alapoktatásból szerzett nem túl magas jövedelem kiegészítése oktatóink megtartását is segítheti.

6


III. A szak képesítési követelményei INFOKOMMUNIKÁCIÓS (FŐISKOLAI) SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI 1.

A képzési cél Infokommunikációs szakmérnökök képzése, akik a villamosmérnöki, híradástechnikai alapképzésen túli ismereteket szereznek a távközlés területén alkalmazott korszerű informatikai és gyakorlatorientált programozási módszerekről valamint eljárásokról. Az ismeretek birtokában képesek a fenti feladatokkal kapcsolatos gyakorlati, üzemeltetési és alkalmazási kérdések informatikai megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése Főiskolai szakmérnök, infokommunikációs szakon. Infokommunikációs szakember. 3. A képzésben való részvétel feltételei Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező villamosmérnökök, illetve műszaki vagy természettudományi (mérnök, mérnöktanár, műszaki menedzser, informatikus, stb.) szakképzettséggel rendelkezők. Villamosmérnöki híradástechnikai alapismeretek hiánya esetében a hírközlés elmélet, a jelelmélet, a közegben és szálon történő jelátvitel tananyagából előtanulmányi követelményeket kell teljesíteni. 4. A képzési idő A képzési idő legalább 3 félév, legalább 720 összóra, legalább 90 kredit. [E melléklet alkalmazásában az idő- és teljesítményegységek definíciói megegyeznek a „Műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről” megjelent 157/1996. (X.22.) Korm. rendeletben alkalmazottakkal.] 5. A képzés főbb tanulmányi területei 5.1 Alapismeretek és szakmai törzsanyag: legalább 45, legfeljebb 55 kreditpont; A szakot megalapozó ismeretek, különösen a matematikai probléma-megoldás, az adatbázis alkalmazás, valamint a titkosítás és információ-biztonság ismeretei. A fejlett információs és kommunikációs társadalom kialakulásával kapcsolatos (innováció és iparjogvédelem, minőségbiztosítás, EU ismeretek, mobil hírközlés) ismeretei;

7


5.2 A szakhoz kapcsolódó választható szakirányok; legalább 15, legfeljebb 25 kreditpont; A szak egyes speciális ismeretei az informatikai biztonság, az üzemeltetési informatika, a távközlési informatikai rendszerek, az IP alapú média, azaz a távközlés területén alkalmazott informatikai megoldások előállítása és kezelése területeiről beleértve azok minőségi kérdéseit is. 6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben és a tematikában előírt — részben egymásra épülő, részben egymástól független —gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze. 6.1 Szakdolgozat követelményei: A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont. 6.2 A záróvizsga: 6.2.1. Záróvizsgára bocsátás feltételei: A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen: - a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése, - a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása. 6.2.2. A záróvizsga részei: - a szakdolgozat megvédése, - a szakirányú modul tárgyainak elméleti és gyakorlati kérdéseire irányuló komplex szóbeli vizsga. 6.2.3. A záróvizsga eredménye: A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy, a szóbeli záróvizsgára adott érdemjegy egész számra kerekített számtani átlaga.

8

9

4.

2+0

0+3

Informatikai biztonság szabályozása

Laboratóriumi gyakorlat

kezelés

3+0

Működés folytonosság és katasztrófa

helyzet

2+0

Kriptográfia

gyakorlat

Laboratóriumi

Routerek

Call centerek, help desk

Számlázási rendszerek

0+3

2+0

3+0

2+0

gyakorlat

Laboratóriumi

Műholdas rendszerek

Áramkör és csomag kapcsolt protokollok

Mobil informatika

0+3

2+0

3+0

2+0

Operációs rendszerek szolgáltatásai a Operációs rendszerek üzemeltetése Távközlési szolgáltatások informatikája Üzemeltetési Távközlési inforinformatika matikai rendszerek szakirány szakirány

3.

Jelelmélet Hírközlés elmélet Jelátvitel közegben és szálon Híradástechnikai mérések

(nem híradástechnika szakirányon)

1+1 1+1 2+0 2+0

2+0 2+0 2+0 1+1

Heti óraszám ea., lab.

gyakorlat

Laboratóriumi

Video alkalmazások

IP kapcsolatok

0+3

2+0

3+0

2+0

1+1 1+1 2+0 IP alapú média szakirány Média alapdokumentumok

Villamosmérnöki alapképzés után

Matematikiai programok Adatbázisok Informatikai normatívák azEU-ban Informatikai biztonság alapjai

Informatikai biztonság szakirány

Villamosmérnöki alapképzés után (híradástechnika szakirányon)

2.

1.

Félév


IV. A szak tanterve és a tantárgyi programok leírása

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló óra és vizsgaterv A szak tantervét az alábbi áttekintő táblázat, valamint a következő oldalon található részletes táblázat tartalmazza.


2. Tantárgyi programok A Jelelmélet tantárgy rövid programja: Az információ tárolása, továbbítása és feldolgozása jelek formájában történik. A tantárgy célja az, hogy osztályozza és csoportosítsa a jeleket, valamint a hallgatók megismerjék azon módszereket, melyekkel ezen osztályozás megtehető. A tantárgy előre mutat és az analóg és digitális jelek feldolgozhatóságát vizsgálja, jelfeldolgozó és tömörítő algoritmusok alapjait mutatja be. Irodalomjegyzék: Gordos-Takács Digitális beszédfeldolgozás (MK 1983) A Hírközlés elmélet tantárgy rövid programja: Az információátvitel alapfogalmainak, a híradástechnika jeleinek, módszereinek és rendszereinek megismertetése. Irodalomjegyzék: Dr Ferenczy Pál: Hírközléselmélet (Műszaki Könyvkiadó, Budapest) Dr Simán István: Digitális jelfeldolgozás (KKMF jegyzet)

alapvető

A Jelátvitel közegben és szálon tantárgy rövid programja: Koaxiális tápvonalban történő terjedés elmélete. Hullámellenállás, reflexiós tényező, állóhullám arány, bementi impedancia, koaxiális üregrezonátor, Smith diagram. Négyszögletes csőtápvonal. Optikai kábel. Sokmódusú kábel (SI), egymódusú kábel (MM), optikai adó és vevő. Antennák, antenna jellemzők. Szabadtéri terjedés, Poyting vektor, fading (abszropció, többutas terjedés). Irodalomjegyzék: Dr. Csernoch János: Mikrohullámú berendezések A Híradástechnikai mérések tantárgy rövid programja: Szintfogalmak, átviteli csillapítás, reflexió- és ütközési csillapítás, földszimmetria, ellenállás, impedancia, torzítás csillapítás, fázis, csoportfutási idő, fogalmak és mérési módszerek ismertetése. Távvezetékek rövid összefoglalása. Irodalomjegyzék: Klatsmányi Béla: Híradástechnikai mérések (KKVMF) A Matematikai programok tantárgy rövid programja: A tantárgy keretein belül a hallgatók megismerkednek a mérnöki munkájukat segítő matematikai programok használatával. Kiemelt szerepet kap az egyenlet rendszerek megoldása, mátrix műveletek és jelfeldolgozással kapcsolatos műveletek elsajátítása. Matematikai programokkal analóg és diszkrét idejű hálózatok modellezhetők és analizálhatók, valamint szintézisük is megvalósítható. Irodalomjegyzék: MATLAB alkalmazások (ZMNE jegyzet)

11


Az Adatbázisok tantárgy rövid programja: Adatbázisok fogalma, egyszerű adatbázis struktúrák, rendezési, keresési algoritmusok, bináris fák. Relációs adatbázisok fogalma, SQL szintaktika, kliens-szerver megoldások, MySQL adatbázis szerver a gyakorlatban. Irodalomjegyzék: Dr. Kovács László: Adatbázisok tervezésének és kezelésének módszertana Adatbázisok tervezésének és kezelésének módszertana Martin Gruber: SQL A-Z Az Informatikai normatívák az EU-ban tantárgy rövid programja: A tantárgy bemutatja a távközlő és informatikai hálózatok berendezéseire vonatkozó ajánlásokat és előírásokat és az RTTE direktívát. Kiemelten kezeljük a berendezésekre vonatkozó érintésvédelmi, valamint rádiós zavarvédelmi előírásokat és a “CE” megfelelőségi jel alkalmazását, annak alkalmazási szabályait. Irodalomjegyzék: www.etsi.org (EU normák) www.nhh.hu (Hazai normák) Az Informatikai biztonság alapjai tantárgy rövid programja: A tantárgy bemutatja az informatikai biztonság alapvető fogalmait és összetevőit. Ismerteti az informatikai biztonsághoz kapcsolódó releváns hazai és nemzetközi ajánlásokat (TCSEC, ITSEC, CC, MEH ITB ajánlásai, COBIT, ITIL, MSZ ISO/IEC 17799:2002 stb.), áttekinti az informatikai rendszereket érintő fenyegetéseket és az ellenük alkalmazható védelmi intézkedéseseket. Irodalomjegyzék: Horváth-Lukács-Tuzson-Vasvári: Informatikai biztonsági rendszerek, Erst & Young 2001. F. Ható Katalin: Adatbiztonság, adatvédelem, Számalk Kiadó, 2001. www.isaca.hu Az Operációs rendszerek szolgáltatásai tantárgy rövid programja: A tantárgy áttekinti és összeveti a gyakorlatban leginkább elterjedt operációs rendszereket (Microsoft Windows, Solaris, Linux stb.) ill. az általuk biztosított szolgáltatásokat. A fő hangsúlyt a unix operációs rendszerre helyezi,ennek megfelelően a laboratóriumi gyakorlatokon a unix felhasználói szintű megismerése történik meg. Irodalomjegyzék: dr. Beinschróth József: A UNIX operációs rendszer használata (főiskolai jegyzet) Bartók-Laufer: UNIX felhasználói ismetetek Bagoly-Papp: UNIX alapismaterek dr. Beinschróth József: Mérési útmutató az Alkalmazott számítástechnika című tárgyhoz (oktatási segédlet)

12


Az Operációs rendszerek üzemeltetése tantárgy rövid programja: A tantárgy áttekinti és összeveti a gyakorlatban leginkább elterjedt operációs rendszerek (Microsoft Windows, Solaris, Linux stb.) adminisztrációjával, üzemeltetésével kapcsolatos problémaköröket. A fő hangsúlyt a unix operációs rendszerre helyezi, ennek megfelelően a laboratóriumi gyakorlatokon unix rendszeradminisztrációs ismeretek valamint shell programozási ismeretek szerezhetők meg. Irodalomjegyzék: Tannenbaum-Woodhull: Operációs rendszerek Kernighan-Pike: A UNIX operációs rendszer A Távközlési szolgáltatások informatikája tantárgy rövid programja: Az információ értelmezése távközlési hálózatokban. Hordozószolgálatok és az ezekre épülő távközlési szolgáltatások osztályozása. Szolgáltatások biztosításához szükséges műszaki és informatikai alapelvek. Alap és kiegészítő szolgáltatások műszaki és informatikai biztonsági előírásai, alkalmazások. Távközlési végberendezések típusai és azok működése. Irodalomjegyzék: Dr. Robert Bestak, Maros Dóra: UMTS (powerpoint) Maros Dóra: GSM (jegyzet) Dr. Dárdai Árpád: Mobil távközlés, mobil Internet Maros Dóra: Mobil és vezetéknélküli kommunikációs hálózatok (tervezett jegyzet) A Kriptográfia tantárgy rövid programja: A titkosítás alapfogalmai, szimmetrikus (osztott kulcsú) és aszimmetrikus (titkos és nyilvános kulcsú) eljárások. RSA, DES és AES titkosítási eljárások. WLAN biztonság, WEP. Irodalomjegyzék: Horváth, Lukács, Tuzson, Vasvári: Információ Biztonsági Rendszerek, 2001 A Működés folytonosság és katasztrófa helyzet kezelés tantárgy rövid programja: A tantárgy bemutatja az informatikai rendszerekkel támogatott folyamatok működés folytonossági és a katasztrófa helyzet kezelési kérdéseihez tartozó problémaköröket, ismerteti a működésfolytonossági és a katasztrófa tervek készítésnek eljárásait. Irodalomjegyzék: Horváth-Lukács-Tuzson-Vasvári: Informatikai biztonsági rendszerek, Erst & Young 2001. Raffai Mária: BCP Üzletmenet-folytonosság biztosítása – Megelőzési, felkészülési és helyreállítási terv, Novodata Bt., Budapest, 1999 www.contingencyplanning.com Az informatikai biztonság szabályozása tantárgy rövid programja: Informatikai rendszerek biztonsági kérdései, szervezeti, szabályzati módszerek. Hozzáférés-ellenőrzés az operációs rendszeren, fizikai és környezeti biztonság. Irodalomjegyzék: MSZ ISO/IEC 17799:2002 A Laboratóriumi gyakorlat (IB) tantárgy rövid programja: A laboratóriumi gyakorlat egyrészről a unix operációs rendszer biztonsági funcióinak 13


vizsgálatára (file és user security) másrészről a hálózati kommunikáció problémáinak vizsgálatára terjed ki. Irodalomjegyzék: Peter Norton: A hálózati biztonság alapjairól, Kiskapu Kft., 2000. Pulai-Sziklássy-Tóth-Udvaros: Védd magad az Interneten!, Kossuth Kiadó Rt., 1997., www.rootshell.com A Számlázási rendszerek tantárgy rövid programja: Távközlési szolgáltatók számlázási rendszereinek általános felépítése. A számlázás alapelvei szolgáltatástípusonként. Prepaid és postpaid számlázás. Hívásadatgyűjtés és feldolgozás folyamata, díjazási alapelvek. Számlázási rendszerekben alkalmazott informatika védelmi előírások és megoldások. Irodalomjegyzék: Maros Dóra – Gyányi Sándor – Wührl Tibor: Távközlési szolgáltatások számlázási rendszerei (tervezett jegyzet) A Call centerek, help desk tantárgy rövid programja: Az ügyfélmenedzsment alapelvei, ügyféladatok nyilvántartása és kezelése, CRM rendszerek feladatai. Call centerek és help deskek működésének informatikai környezete. Ügyviteli és adatvédelmi kérdések megoldásai. Irodalomjegyzék: Maros Dóra, Jusztin Tamás: Ügyfélkezelési rendszerek (tervezett jegyzet) A Routerek tantárgy rövid programja: CISCO útválasztók működése. AZ IOS operációs rendszer, authentikáció, interfészek beállításai. IP hálózatok konfigurálása, csomagszűrések és egyéb védelmi intézkedések. Kisebb munkahelyi hálózatok csatlakoztatása publikus hálózatokhoz. Irodalomjegyzék: Cisco felhasználói dokumentációk A Laboratóriumi gyakorlat (ÜI) tantárgy rövid programja: Cisco útvonalválasztók programozása, IOS operációs rendszer megismerése. IP hálózatok konfigurálása. RIP, OSPF, IGRP, EIGRP router protokollok. Szűrőlisták, hálózati címfordítás konfigurálása. Irodalomjegyzék: Cisco felhasználói dokumentációk Mérési útmutatók.

14


Az Áramkör és csomag kapcsolt protokollok tantárgy rövid programja: A tantárgy keretein belül a hallgatók megismerik az áramkör- és csomagkapcsolt hálózatok berendezései közti kommunikációs szabályokat, protokollokat. Kiemelten kezeljük az előfizetői interfész pontok protokolljait, de jelzés váltással kapcsolatos eljárások (No7, CAMEL) is hangsúlyt kapnak. Csomagkapcsolt hálózati protokollok esetén elsősorban az útválasztó protokollok megismerése a cél. Irodalomjegyzék: No7 jelzésváltás (ETSI ajánlás) CAMEL jelzésprotokoll (ETSI ajánlás) Stephen A. Thomas IP kapcsolás és útválasztás (Kiskapu 2002.) A Mobil informatika tantárgy rövid programja: A digitális mobil távközlési hálózatok felépítése, szabványrendszerei. A mobil hálózatok helynyilvántartási rendszere és tipikus forgalmi esetei. Az adatátvitel gyorsaságát és a szolgáltatások minőségét (Internet-mobil) javító új eljárások elvi megvalósítási lehetőségei. A WAP koncepció, a GPRS csomagkapcsolt megoldás, Edge alkalmazás, harmadik generációs rendszerek (IMT 2000). Harmadik generációs mobil rendszerek felépítése, az UMTS rendszer. DECT és a Bluetooth rendszer. WLAN megoldások, szabványok. Irodalomjegyzék: Maros Dóra: GSM Dr. Dárdai Árpád: Mobil távközlés, mobil Internet Maros Dóra: Mobil és vezetéknélküli kommunikációs hálózatok (tervezett jegyzet) A Műholdas távközés tantárgy rövid programja: A földi mobil távközlési hálózatokkal együttműködő satelit mobil rendszerek felépítése és típusai. A mobil satelit kommunikáció alapelvei. Kapcsolatkiépítés LEO és MEO rendszereken keresztül. A CDMA alkalmazása a LEO rendszerekben. GLOBALSTAR, IRIDIUM és más rendszerek. GPS- műholdas helymeghatározás. Irodalomjegyzék: Dr. Dárdai Árpád: Mobil távközlés Dr. Csernoch János: PCM űrtávközlés A Laboratóriumi gyakorlat (TR) tantárgy rövid programja: Vezetékes interfészpontok jellemzőinek mérése, digitális kapcsolástechnikai elemek (PCM kapcsolók) mérése Irodalomjegyzék: Dr. Csernoch, J.: Mikrohullámú PCM hírközlés I. (KKMF szakmérnöki) Dr. Egri T.: Mikrohullámú áramkörök (KKMF) Dr. Almássy Gy.: Mikrohullámú mérések A Média alapdokumentumok tantárgy rövid programja: A médium általános fogalmának tisztázása után a multimédia rendszerek alapját képező időfüggő-diszkrét és időfüggetlen médiumok szerkesztésének, kezelésének alapjait, felhasználásuk és alkalmazásuk célszerű módját ismerjük meg. Irodalomjegyzék: Tay Vaugham: Multimédia Robert Reinhardt, Jon Warren Lentz: Flash 5

15


Az IP kapcsolatok tantárgy rövid programja: HTML nyelv ismertetése. Honlap készítés technikája. Honlap interaktívvá tétele JavaScript segítségével. Irodalomjegyzék: Füstös János: World Wide Web. Bevezetés a hálózati információs rendszer tervezésébe és használatába. Szak Kiadó, 1996 Nagy Péter: JavaScript 1.2 Kézikönyv. Kiskapu Kft., 1998 A Videó alkalmazások tantárgy rövid programja: Szélessávú és keskenysávú videókonferencia megoldások, a rendszerek alkalmazási lehetőségei. Kép- és hangátvitel az IP hálózaton. Videó rendszerek és szolgálatások átviteltechnikai megoldásai, audio és videótömörítési eljárásai. Irodalomjegyzék: A Laboratóriumi gyakorlat (IM) tantárgy rövid programja: Gyakorlati munka a Digitális média szakirányhoz laboratóriumokban. Irodalomjegyzék: A laboratóriumban alkalmazott szoftverek gépkönyvei.

16

tartozó

stúdiókban

és


V. Tantárgyak – oktatók megfeleltetése Előtanulmányi tömb Sorszám: Tantárgy neve:

1 2 3 4

Tárgy felelős:

Jelelmélet Hírközlés elmélet Jelátvitel közegben és szálon Híradástechnikai mérések

Egri Tamás dr. Egri Tamás dr. Csernoch János dr. Klatsmányi Béla

Matematikai programok Adatbázisok Informatikai normatívák az EU-ban Informatikai biztonság alapjai Operációs rendszerek szolgáltatásai Operációs rendszerek üzemeltetése Távközlési szolgáltatások informatikája

Wührl Tibor Gyányi Sándor Wührl Tibor Beinschróth József dr. Beinschróth József dr. Beinschróth József dr. Maros Dóra

Szak alapozó tömb

5 6 7 8 9 10 11

Informatikai biztonság szakirányú tömb

21.1 22.1 23.1 24.1

Kriptográfia Működésfolytonosság és katasztrófa helyzet kezelés Informatikai biztonság szabályozása Laboratóriumi gyakorlat (IB)

Tuzson Tibor dr. Beinschróth József dr. Gyányi Sándor Beinschróth József dr.

Üzemeltetési informatika szakirányú tömb

21.2 22.2 23.2 24.2

Számlázási rendszerek Call centerek, help desk Routerek Laboratóriumi gyakorlat (ÜI)

Maros Dóra Maros Dóra Gyányi Sándor Gyányi Sándor

Távközlési informatikai rendszerek szakirányú tömb

21.3 22.3 23.3 24.3

Mobil Informatika Áramkör és csomag kapcsolt protokollok Műholdas rendszerek Laboratóriumi gyakorlat (TR)

Maros Dóra Wührl Tibor Dr. Csernoch János Wührl Tibor

IP alapú média szakirányú tömb

21.4 22.4 23.4 24.4

Média alapdokumentumok IP kapcsolatok Videó alkalmazások Laboratóriumi gyakorlat (IM)

17

Színi Erzsébet Gyányi Sándor Molnár János dr. Erdős Endre


VI. Mellékletek

1. számú melléklet: Az intézményi tanácsnak a szak létesítését kezdeményező határozata 2. számú melléklet: A Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium támogató véleménye 3. számú melléklet: A Nemzeti Hírközlési Hivatal támogató véleménye

18

INFOKOMMUNIKÁCIÓS (FŐISKOLAI) SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

képesítési követelményeinek meghatározása, valamint szak indítása

TARTALOMJEGYZÉK I. II.

III. IV. V. VI.

Adatlap A szaklétesítési kérelem indoklása Az új szak létrehozásának indoklása 1. A szakképzettség várható hasznosítási területe, munkaerő-piaci, társadalmi igény a várható szakemberszükséglet bemutatásával 2. Nemzetközi trendek az új szak vonatkozásában, ezek várható megjelenése Magyarországon 3. A szak képzési céljának és követelményeinek a szakterület és más szakterületek rokon szakjaival történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek meghatározása 4. Annak bemutatása, hogy a meglevő szakok képesítési követelményei nem elégítik ki az új szak által elérni kívánt célt, az új szak tanterve nem illeszthető bele a meglévő szakok képesítési követelményei által megadott keretbe, tehát feltétlenül új szakot kell létrehozni 5. Az új szak létrehozásának képzési és kutatási előzményei az intézményben A szakindítás indoklása 6. A végzők iránti regionális és/vagy országos igény prognosztizálása (a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával) 7. Az adott szakon folyó képzés helyzete országos szinten (felvételi keretszámok más felsőoktatási intézményekben, az ott végzettek elhelyezkedési lehetőségei, a szak jövője, a szakon folyó képzés kínálatának változása országos szinten az indítás után) 8. A felsőoktatási intézménynek a képzés szerkezetét, a hallgatói létszám alakulását, a belső munkaerő kihasználását befolyásoló céljai a szak indításával A szak képesítési követelményei A szak tanterve és a tantárgyi programok leírása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló óra és vizsgaterv 2. Tantárgyi programok Tantárgyak – oktatók megfeleltetése Mellékletek 1. számú melléklet: Az intézményi tanácsnak a szak létesítését kezdeményező határozata 2. számú melléklet: A Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium támogató véleménye 3. számú melléklet: A Nemzeti Hírközlési Hivatal támogató véleménye

1 2 2 3 3

4 4 5 5

5 6 7 9 9 11 17 18

I. Adatlap. 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény: Budapesti Műszaki Főiskola 1034 Budapest, Doberdó út 6

Recommend Documents