i. 81 &t He í t «it g

3' aí) x g a n g

1853.

i. 81 & t He í t « it g. :XX. 0ítícf. ííuSge^cben unD öerfcntict am 20. ßebtuar 1854.

Erdély nagyfejedelemségét' i llető

1853-diki évfolyam . - 1 .

O

s

z

XX.

t

á

l

y

.

darab.

Kiadatott és szétküldetett 1854-diki Február 20-án.

T Í B E P N Í « J Í « I ■ . B P O jn jn .IA .IE IIENTPS

MAPEJIE h p i n t i i i a t S t p a n c u b a n i a . I.

C E II g í 8 N E. fflTM íyö XX.

Éc t p a d a t S mi t p i m i c ö

20. <E>ei>p5 a p l 8 1854.

1016

206. szám,

Np. 206.

9ír. 206.

Kereskedelmi és vámszerzödvény Ausztria és Poroszország között.

$önM éí

unb

TpantatS

3 o ííu e r tr a (j

§it>if€^cn Ocftcrreic^ unb ^rcujkn.

de Kommep*ilE mi do Bamx ^vntpo Asclpia mi

rißscia. Aláíratott Berlinben 1853 február 19-kén.

Unter§ei#net jn. SScrlin am 19. gelmtar 1853.! C’a csEcitpicS j^n KepJinS

19 «Pcspsipio 1853.

A mindkét reszrőli jóváhagyásokban kicseréltetett (S&enbafel&fl am 4. 2fyrU 1853 in ben 9?ati- Pati-fiEiilsniJo c’a8 cKimsiti tot! «kojo ^in 4. Augyanott 1853. april 4-kén. npiae 1853. ftcationen au3getoe#felt. A birodalmi tőrvénylap LXVIH. dar. 207. *z. kiada­ 3m 0íet#ggefe^latte L X V 1 II. ©tütf 9Jr. 207, tott és szétküldetett oktober 20-kán 1853. angegeben itnb öerfenbet am 20. Octoí>er 1853.

Mi E l s ő

Ferericz

József,

Wix %xanb 3'oftpf)

ESJetinBjE imncpbJO mininilmg L.VVIII, Np. 207, cctpadalS mi tp^mic8 jpn 20 OutoBpe 1653.

ber 0rfíc, iVoI < P p a n ‘l i c i i S Ioec
c s á s z á r ; eoH@offeö©!£ß&cn ^ G ífcryp a ^ ciít’rrctcí); din rj'öuia j s I l>amnezeí imnepEtopajS Asc!pif[| Magyar- és Csehország, Lombardia és Velencze, főttig öon Ungarn unb -93őf;men, ber Somíiar» peyeao önrapiosl mi Bocmiel, peuejo .lommpdiel ml Dalmát-, Horvát-, Tótország, Galiczia, Lodomeria bet unb 33enebig3, öon S)almatien, tfvcatien, Btneuiel, tL?8 Da.!msQiel, Kpoau'ul, Cfinoonicl, Ti-íiiiicl, Jodomepiel mi í.iB Ixjipiit; apsiíaieto Aíés llliria királya; Ausztria f5herczege; Krakó nagy- ©íaöomen, ©almién, Scboinericn uttb Sííirien; cípieJ; mípr^ű dsio caS Kpavonlel; da^cjo .lotj(Sr$et$og öon öeflerrei#; ©rofjfier^og öon Jíra* he rezegő; Lotharingia, Salzburg, Steyer, Karántán, pintjiűj, C>.iicí8príA&t, Ctipiel, KspinticI, Kipniojiei, fau; < § er 5 og öott Sotljringcn, ©aíjbtirg, Stcicr, Iirajna, Bukovina, Felső- és Alsó-Slézia herczcge; BőKOiiincI, í .i R Cüfcicl do ckcS mi doxocß; mjpejo •ßârntljien, lírain, SBufottnna, £>(kr* unb 5tic* Erd ly nagyfcjedelmo; Morvaország őrgrófja; Habs­ npin'iiao a ?8 Apdoc.i8.isI; Komito do mspijino oil ber »@#lefien; ©rofífürft »ott ©ictcntuirgcn; burg és Tirol herczegitett grófja sat. sat. SftarFgraf öon S e r e it; geffirfieter @3raf ven MopsaicI; fomitMo do Acfusprí mi Tipojí m. q. *. is t e n

k e g y e lm é b ő l

a u s z tr ia i

.^aBSljurg unb Sirol jc. jc. Miután meghatalmazottunk is Poroszország ki­ rálya Ö Felségének meghatalmazottja között, a mindkét rrszrjli vidékek közti kereskedelmi és for­ galmi viszonyok kinerita szabályozása czéljából, nemkülönben az átalános n'met vámegyesülés elő­ mozdítása tekintetéből, Berlinben folytatott tárgya­ lások nyomán, f. é. február 19-kén ugyanott egy 27. czikkb'l álló szerzödvény köttetett és íratott aláj meljnclt tartalma szóról szóra következő:

94

• •

* ■* ' '

O F e l s é g e , az a u s z t r i a i c s á s z á r , és •r

0

__

F e l s é g e a P o r o s z király

azon óhajtástól vezéreltetvén, hogy a birodalmaik liözti kereskedést és forgalmat kiterjedt vámmentesgégék és vámmérséklések, egyszerűsített és egyforma vámkezelés és minden forgalmi intézetek megkönyitett használata által egész kiterjedésben előmozdít­ sák, 8 azon czélból, hogy vámjövedelmeiket bizto; sitsák, és az átalános német vámegyesülést' előké­ szítsék, alkudozásokat nyittattak, s e czélra általuk meghatalmazottakul neveztettek k i: r*

O F e l s é g e az a u s z t r i a i o s á s z á r , által, ö Felségének valóságos belső titkos Báró B r u c k Károly és « _

öiacíjbem in ^olge ber jwifc^crt Unfcrcnt 5Je» öQÜmä#ttgtcn unb jenen ©einer üNajcftär beS Königs öon Sßreufjcn jutn 3u-'C(f(: c'ncr umfaf* fenben öícgclung ber ^anbelö* unb íBcrfcT;r5&c>* ftteljungen jtoif#cn ben üeiícrfcitigen (M ’tcícit, fotirie tn ber 2ll>ít#t, eine allgemeine bcittf#c Boűeiniguttg ju förbevn, ju SUcrítii gepflogenen 23cr^anbltmgen, ant 19. február b. 3. bafclbfl ein auä 27 Sírtifcln &cfkí;cnbcr ükrtrag afrgef#íoffen uttb uuter$ci#net njorben ifi, u?cl#cr öon SBort ju SBort, Wie folgt, lautet:

' ©c. SJiciieftat ber Äiaifcr DonDcftocicl) unb

@c. SDíajcíftit ber Elöntő tom Sprcuffcn, öon bem 2Bunf#e geleitet ben .£atibel unb 23er* feljr jtütfc^cu fljren ©clneten bur# auSgcbci;nte Soíí&efretungen unb Soflertnâfjtgungc», bur# öcr* einfa#te ttnb. glei#förmige Sotlbcijanblung unb bur# erlei#terte Senufcttng aller íBcrfc^rőanfiatten in umfaffenber 3Beife ju förbertt, unb in ber 9lfcfi#t, iljre 3oiIctnnal)mcn ju ft#crn, unb bte allgemeine beutf#e 3ofictttigtutg attjuüafyttctt, i;a6en Unter^anblungen eröffnen laffeit unb ju biefem Sroecfe ju 93eöolimä#tigten ernannt:

@e. Stöajc jföt ber^aifer DonDciterrctd;:

tanácsosa, 9Wterljö#fl

0 F e lsé g e a P o r o s z k i r á l y á lta l:

S^rett ro(rHt#en geheimen gre#errn (Sari öoit S ru c f, unb

50iajeftdt ber ^önig Don ^rcujcn:

IU 1 .1

Usui <jo, jpn rpma nerru i.i!sni.iopS >io c’i l tl’nítS .fo lirpáínS, ^ntpo nJt.sinoiiru'nps.ig noclps mi ^ntpo D.íininotinuiipil Ma’rc lin ii Coio pcucjil HpKciel, c’a ^insn.IatB ml c’o ceccrpicB okojo l'J. < !> <spespio a *. ír .8 tpinUtf do 27 rptiss.il st cKoní de a prrsia ^rtp'ísnB tr.odS mii .^ntincS po•frpinur.10 do nrrouB mi de Bommq.'it5 ^nlpc teppilopir.io rtiiindspopS CTpu'.topS, nprßsm tni do a -pnaintn pcsnipoo do cann. wpprr.ci.% ucncpape, Kípo tpsutatS din zWepo $n mepc esni npcK«m «pmdi%:

Malcclaloa Con .nmncpi.topR.t3 Asclptcl mi Jtlalcclaten Con pcyejo Ilpccicl ^nc:.fí.iciiiul do dopinu« do a ^n>lr.ta jpntp’nnB modTi mal ^ntincB ncrojiB.i8 mi aommrp'jiMB ^ntpo teppitoplMo .iop8 npin cKstipI tni ímiopip! do »»m* msl .íiacpapl, npin tpantspo nitníjsc mnl cimnn mi mal snifopmi. ml npin «fojoripo do amiopap’uo ti* tspopö inctitste.iopB do Knmmincmi^no, mi an^ndí ^n rsqetB do a’m! ncceicspa nepncaslsnijo .lop! da nana. mi do n dccttidc üuoo nentps snipoo do nsa» qcpmar.% ucncpapo, aS mindntB tea c i co ^nsén ncrouiinisnl mi aS nsmilB cnpo rio a u B aiccta <1« njiniaotinuiapt: Malcclaloa Coa ^m ncpilopw ä Acctpiel

no BgponsjS Kap oj do EpsK, KoncüiapS *nt5SJ0 intim! ajg cél, mi Maíectatea Cea peyeje Ilpccicl

Ö Felségének ministerelnöke és kölügyministëre, 3liler^ö#fi 3#rcn SD?tni|ier*$prâftbenten unb 5D?i* ao Baponság O tto T co d o p do S I a n t o s í ,Po J i Bíró M a n tc u ffe l Otto Tivadar, nijler ber auswärtigen Stngelegen^eiten, gret* npecedintejo minictcplsasl mi minictpsjS ceS <1® ectepnc, ^errn Dtto ^eobor öon SJian teu ffel, mi és unb 0 Folségének fő adóigazgatója, Pom m er E s c h e 3íííerf)ö#fl 3^ren ©eneraibirector ber (Steuern, no Io a n O p id p ix de Ilo m m e p E m e , dipento- János Fridrik, ps.iS penepapo do Kontpiasils^I s-’B cc*5 ^riebrt# öon Sßommer © f#e; kik i?» fólhatalmazványaiknak egymássali közlése njel#e, na# gef#et)cnet SWittijeilung unb gegen* KapI, dsni «io ’ml a8 EsmmineEEtB uininotinue^8

Ip: kölcsönös elismerése után a következő kereske­ feitiger Sínerfemutng it)rer:2?oíínta#ten, ben föl* jo p í mi c’aS peKBnnocxstS d e omindöe nipiji.io, delmi é* vátn- szeriődvényt állapították és kötöt­ génben .§anbeI3= unb 3oífoertrag vereinbart unb c’aS .^nBoiië mi aS ^nKiilatS spraitops.iS IpíntstS de nerouS mi de Bam i: abgeféloffen íjaben: tek meg: 1. Czikfc.

Q lrtifel i.

I

'■ Apt. li

ílipatae Kontpantanul ce OBíéra, de a ns ^mA szerződő felek kötelezik magukat, hogy az . 2>Se contraljirenben Steile »er|)flt#ten ftc^, országaik közti kölcsönös forgalmat semmiféle be-, ben gegenfettigen 23erfeijr $ttnf#en ifjten Sanben nedÍKii Kommep'jlB^S do o napte mi du a.ita-jjií-tpo: hj- vagy átviteli tilalom által nem gátolják. buta) fcinerlei féinfuí;r*, SíiiSfuljr ** ober íDuttf* jjepe^e 40pB npin: niuo o npoishlsro du inmoptg, ocnóptg cés do tpancilS. fu^r^aSerbote §u fyemmeit. Co BopS noté íáíe - ed cn iísEl de^a aqécta nsz alóli kivételeknek csupán: ^uSnatjmen fyieoott bűrfen nur jlattftnbcn: mal r , a) jjvn opiainija t3Battn/i»I, c ip e l, ns^B' prjsT de( a) dohány-, só-, lőpor-, játékkártyák- és nap­ a) bei £abaf, ©alj, ©d)te$pulöer, ©Jrielfar* ten unb Jtalenbern; iib u ik i, Bipiji.iop8 de » okS mi a Kíuendape.iO|'iS; táraknál; b) au§ ©efimb^eitS^oItjeűOíücfj^ten; b) egészség rend'rsígi tekintetekből; b) din npißinijü no^iijiano do rinatate; c) in SSejieíjung auf .RrtcgSbeburfniffe unter c) hadi szükségletekre vonatkozólag rendkívüli c) jjm npÍBinjja >ie.iopí de jin ( i nentps pccBoía aui?erorbentíí#en ílmflanben. ^n ^mnpfifliípxpl eetpao^dinapí. körülmények között, lehet helye. 2. Czikk.

S ír tife l 2. <§tnft#ílí# be3 SSeírageS, ber ©i#erung unb ber (M)ebung ber (Eingangs*, SluSgangS* unb 2>ur#gang3=3íbgaben bürfen »ott feinem ber Cet­ ben coniratjireubcn Steile britté ©taaten günflt* ger, aí3 ber anbere eontraljirenbe £í;cil bef/an* beit tcerben. Sebe, britten ©taaten in biefen 33e$ieí;ungen eingeräumte ©egönfitgung ifi bafjer o1)ne ©egenleijlmtg' bem anberen contraT;irenben kijeire glei#seitig etnjuráumen. Ez alól csnk azon kedvezmények vétetnek ki, SíuSgenomnten íjietton ftnb nur biejentgen mclylyeket az egyik szerződ.) fiíllel most vagy jö­ SBegönjligungen, .»»cl#e bie mit cinem ber con* vendőben vámegyesült állndalmak élveznek, mint iraljtrenben Steile je§t ober füttftig joífoereínten ezintén. azon kedvezmények, melyek más álladal— ©taaten geniefien, fonne foI#e Segünfitgungen, mfanak a fönálló és a jelen szerzSdve'ny megkö- tuel#e anberen ©taaten búr# befieíjenbe unb téso előtt közlütt szerzödvényeh által engedtettek, üor 2íbf#fujj. be8 gegenwärtigen ©ertrage® mit* vagy ezen más álladalmaknak ugyanezen tárgyakra geteilte ©ertrage jitgefknben ftnb, ober biefen nczvo nem tnagasb mértékben netalán ezen szer- anberen ©taaten für biefelben ©egenfteinbe üt ui#t í)öí>ereiu SJÍafje au# na# Qtblauf biefét z&lvények lefolytn után is engedtetnének. ©ertrage jugeflanben tterben foííten. A be-, ki- és átviteli adók összegére, biztosí­ tására és beszedésire nézve a két szerződő fél közüi egyik 6em lánhatik más harmadik alladalmakkol kedvezőbben, mint a másik Szerződő féllel. Ennélfogva minden, más harmadik alladalmaknak tzen tekintetekben engedett kedvezmény a másik szerződő félnek viszonszolgáltatás nélkül egyidejű­ leg megengedendő.

3. Czikk. A szerződő felek 1834 január 1-től fogra az országaikbeli nyers tcrmcszlményck szabad bevite­ lének s az ipar-termékek mérsékleti vámdijszabás mellett megengedendő bevitelének alapján kölcsönös forgalmi könyitéseket akarnak életbe léptetni. Ehczképest már most megegyeztek abban, hogy az 1 . ndliíliletben kijelelt áruktól, azoknak az egyik álladalom területéni szabad forgalomból a másiknak tcriilctérei közvetlen átvitele alkalmával, semmi, illetőleg az ezen mellékletben meghatárocoltaknál magasabb beviteli adók ne szedessenek be.

Továbbá az 1854 évben biztosok általi érte­ kezletet fognak tartatni a végett, hogy a fönebbi szempontnak megfelelő további forgalmi könyitések ir ii; ogyezkedjenek. 4. Czikk. Ha a jelen szerződvény tartama alatt a szer­ ződő álladalmak egykének vagy márkának terüle­ tében az átalános vámszabásszerü beviteli vámok • jelenleg érvényes rámszabáshoz képest f ö l e n e lt e t n é n e k ezek az I. mellékletben megálla-

' S ír tife l 3. 2)ie contraljírenben £ í)c ik treffen öom 1. Samtar 1854 au gegenfeití^e ©erFe$r3=(Met#* termtgen auf ©runbíage be§ freien Einganges roí;er 9íatuv*@rjeugniffe unb beS gegen ermäßigte Sottffifte gu geflaítcnben (Einganges geU)erbIt#er (Srjeugniffe ifyrer Sanber einíreten fafjen. SDemgemafj ftnb fte f#oh je£t űbereingefom* mén, bajj öon ben ín ber 2Mage I be$ei#neten SBaaren, bei beren unmittelbarem Uebergange au3 bem freien SBerfeljre im Oebiete be8 einen in ba8 ©ebiet bcS anberen ©iaateS, feine, be* $teí;mtg3trei[e feine böseren,. al8 bie in biefer Qlnlage befiimmten (Eingangs * Síí'gaben erhoben werben fotfen. ©ic toerben ferner: im Sa^re 1854 (£otn* miffarfen jufammentreten íaffest, um ft# über »eitere, bem obigen @eft#í§pitncíe entfpre#enbe SSerfe^r§»(Sríci#tcrungcn §u einigen.

Apt. II JjVn npiBinjja Kxtimel, acceitspipel mi a Js^poI Bimel de intpspe, einipo mi do tpancitS, ni’jo sna din ammdou m>paüo icontpsnlanul ns na nőié ct, tpante no u.ite cUtspl.^n modë mát «FaBopaBepg," daü^lS >jéaj3^ti aspto liontpactante. ^ ii'io ísbopape ce aa ía w a/topg cthtspí n p iiiin u rjia a 'io cto, ce Ba «Pave ^ntp’flyejau’I íimnö mi 'je^eT.ia>ite ntpjjl KontpantanHl í i p i öB,ieri»iIöno de a o ía io mi oa a'séaops ctate^ , Ce" ee^enS de aiyl naimí a’icjo íoBopip!, da ' Kap! ce BBKspi ctate^o qe csntS pesnito aK»in npin Bgmi ccS ce BopS pesni .j\n Biilopő kü sna din nipgue Kontpantanij!, npeiism mi »tapl ioßopxpi, >io c’aS KomiecS EjlopS ctate npin tpantate ^inKiilato mi Ksmmineirato .^vnainte de jpriiriilapo« tpsntats^sl a’ieclsíu, cés i;apt mi dsni ecKspvepea aiectops tpantate BopS í i a co ctiasja auectops ajte elata nentps aqeÁeml oslenle j^nci na j^n mecspi mai 1 mape. Apt. III.

.

IIxpjji-ie BontpaatasBl Bop3 jtsa mecspe, Ka de^a i . Iansapie 1854 ct T ^ n 'i ó a 'í d e o nspte mi do c.iia smiopipue Kommepqía^I upiaii rju intpi>pel ^siBepe a npodsntcjopő natspajl itpslo mi a intpipei npcdsnteJOpË á*> indsctpii-din ijxpüe Jop«, ne ce Ba nepmito ne a in n o aami crizhU. ,^\n son^opmit»te ira n'iécta c’ti> ^vnBoitS de aisöiu, Ka centps mepque jpneomnate adiUnii&nt»J3 I , KBTidg BopS tpe'ie nemeziatS din Homna-puI h.ib jÍBepá din teppitopl^^s ínsl ctatS ^n teppi— topisig >3ej5l.iajUö ctatö, cl ns ce lae niwe o sami de intpape, pecnentio^ c i ns ce lae ajit-b Bami mai mape, deKits >i®ü .jncemnati -pn aiectS addiiinwintä. Mai jpnK0/!0 Jjvn sns.ig 1854 sopB manda na c l ce adsno iror. aicapl, cnpo á ce jjinBoi acsupa aJto'pg mai denapte íiniopipl dè HommepMl» KOppecn8ncitope nsnt»«I de nedepo mai de cscS.

Apt. IV. S trtife í 4. ^Vniimimndsce Ka jpn timnsjiS m H na Qinő Sentt trá^renb ber 2)auer beS gegenfoárti* áqectS tpantatg, jpn teppitopi«jg snsla cóü fjis
135*

pitott forgalmi könyitésekre befolyás nélkül ma­ eintreten faßten, fo bleiben biefe auf bie itt ber ns Ba ásó niie o in f jsiniri tcsnpa cmloptpLiopS da ’ Qtnlage I öereinbarten Q?erfeíjt8 * (Srleic^tenmgen Kommepils deenpe Kspl c’a iir a tS ^nooipe ^n idradnak. ditim&ntsjS I. ot)ne (ginfíufj. Eap jpntimimndsre ns ena din n p u u e tonÄBenn aber einer ber contraíjirenben £f)eiíe Ha predig a szerződő felek egyike a® I. mellék­ tpintaruT nentps Bep’ an» din mep'uje nsmite j^n letben megnéveiett árult valamelyikére nézve jelen­ für eine öon ben in ber Sínlage i genannten legi átalános "vámdíjszabásánakmérséklését, akár SBaaren eine fërm^fjtguitg feines gegenwár* nddiUm»nts.i8 I. cn’tnl m ÍR tn io p e c o tapifá cea allgemein uenepapo de BStni do cratn,
öffentlichen.

Apt. V. 5 trtife l 5. '■ 1. A szerződő felek az áruknak egyik állada1. .Ia tpoepen nomrzii>t% a mcpiuopC din 1. 35ie eontratjirenbcn Steile werben bei bent lom területéről a másik területérei közvetlen átvi­ unmittelbaren Uebergange öon 2Baarcn auS betn t"Ppitop!siS ensl ctolfi irppitop!».^ » »jr.itJ.ic.ito mpal ml din Kontpi, ftp i. n eUintjo szerint sem a be- sem a kivitel alkalmával vám jefüi;rt werben, wenn biefe SBaaren nad) ifyrcn tcppitPpJ» ctpxinÄ intepmediape, n-.dft aiccto rarpnl alá nem esnek, semmi átviteli vámokat sem vesz­ allgemeinen 3oütarifen Weber bei ber éinfuljr dsai tnpi'Pc.io ^opß ucncpnpl do nani ns oopß tfi ni'jo ja intpspe niwo .ia rraipe, nek, minden mái esetekben ellenben csak a jelen­ notjj bei ber Ülu9fufyr einer Qlbgabc unterliegen, ennnace ja dinaontpa ^in tóto qrjcjajte ^ntimn.npl ns Bopi fetne Sur^gangS^ibgabett, in allen anberen ftäl* leg fönálló átviteli vámokat, azonban vámmázsájától len bagegen feine anberen, a!8 bie gegenwärtig jsa a JU Bami do tpancit!, dcntS aiéa 'io fbcI' legfölebb 3 % ezüst garasnyi vagy 10 krajezárnyi befleljenben 3)urd;gaitg8 = • 91bgaben, l)ö$flen& jenttBm, mi -p n mtimu de io j 8 ms-itS 3 1/, rpoaiao tószegben szedetik- be. Ezen átviteli vámoknak bo$ ben Setrag »on 3V2 Silbergrofdjen ober de appintg cé8 10 Kps
.

1019 ' 6 . Czikk. 1

' Âpt. VI. : Sír t i! cl 6. A kölcsönös forgalom további könyitése czélCnpe a smlopa mi mat msatS KommepqfsjS pe3ur weiteren dríei#tenmg beö gegenfeitigen Jiból mindkét részről "be-, ki- és átviteli vámmen­ íBcrfe^reS wirb BciDerfettS Befreiung öott (Sin* qinposS ce ctimMéci de emindoe nipuue CEBtipe tesség engedtetik: gangS*, 2íu8gang8* unb 5Dur#gang8 *Stbgaben de Bami de intpape, emipo uii de tpancitS: á) oly árukra nézve (a fogyasztási tárgyak ki­ vételével), melyek egyik álladalomból a má­ siknak vásáraira vagy sokadalmaira vitetnek ‘ vagy bizonytalan eladásra a sokadalmi és vásári forgalmon kivül az egyik álladalomból a másikba küldetnek, ottan pedig szabad for• galomba nem tetetnek, hanem a vámhatóságok ellenórködése alatt nyilvános rakhelyekre (rakudvarokban, árucsarnoki hivatalokban sat.) lerakatnak s előre meghatározandó határidő alatt eladatlanul visszavitetnek; . b) oly baromra nézve, mely a másik álladalom vásáraira vitetik és cl nem kelvén onnan vissza szálliUalik; c) újra Öntendő harangokra, fehérítendő viaszra, gcrebenelni való selyemhulladékokra nézve, a súly mennyiség szoros megtartása mellett; d) mosni, fehéritni, kallózni, elkészitni, nyom­ tatni és kötni való szövetekre és fonalakra, úgyszintén fénymázolni, sikárolni cs befesteni va'ó tárgyakra nézve;

jitgcftanben: a) für 2Baareit (mit SíuSnafyme üou JBerje^ Tung§=®egenflánben), wel#e au8 bem einen (Staate auf SMârfte ober SKeffen beS an* beren gebra#t ober auf itttgewiffen Sßer* fauf aufjer bent 2Wefj* unb SDiarftüerlef;re auS bem einen Staate na# bem anberen öerfenbet, bafelbfi aber nt#t in ben freien ' Sßetfe^r gefegt, fonbern unter dontrole ber Soßbeljörbe tn ßffentli#en üJHebcrlagen ($a
o) egyéb kijavításra, földolgozásra és nemesbí­ tésre rendelt, a másik álladalomba vitt és az említett ezéiok elérése után, az o végett ki­ tűzött külünüs szabályok figyelemben tartása mellett, visszavitt tárgyakra nézvo, ha azok­ nak lényeges minősége és n vezető változat­ lanul marad;

e) für fonfiige jur Ofeparatur, Bearbeitung unb Sßereblung bcftotnite, út ben anberen ©taat gebra#te uttb tta# (Srreicfmttg jeneâ 3wccfe§, unter ®eoba#tung ber beëijaib ge*, troffenen Befonberen 93orf#riften, jurüefgeführte ©egenfteinbe, Wenn bie Wefentli#e S3ef#affeníjeit ’ unb bie Benennung öerfel* ben unöerânbert bleibt; . • még pedig az a), 1>), d) és c) alatti esetekben, a uttb jwar in ben pflen unter.a ), b), d) unb mennyiben a kivitt cs újra behozott tárgyak azon­ e), foferne bte ^bentitât ber au8* unb wieber ossága kétségen kívüli. eingefüi;rten ©egenftânbe aufjer Bwetfeí ifi. , 7. Crifck. Az olly árult vámhivatali kezelésére nöavo, mellyek a liiséröjogyi eljárás alá esnek, a forgalmi könnyítőd as által fog kölcsönösen biztosíttatni, hogy as illy áruknak az egyik szerződő álladalom terü­ letéből a másiknak tcrületébei közvetlen átvitele alkalmával a zérlevétel, más zár rátétele cs ez áruk kirahalása elmarad, a mennyiben sz o végett meg­ állapított licllókckneh elégtétetett, és hogy italá­ ban, az elintézés lehetőleg siettetik.

i

8

9 lrtt!el 7. , <§inft#tii# ber $óflámtíi#cn öeíjanblung öon SBaatcn, bte bem $egieitf#etnüerfâtjren unter* liegen, wirb eine S3erfef)r§eriet#tetimg babur# gegenfeittg gewährt werben, baji beim, unmittel* baren Uebergange foI#er Sffiaaren au§ bem ©e* biete be§ einen contra^irenben ©taateS in ba8 ©ebiet be§ anberen bie 23etf#íu§abnaljme, bte Qtnlage eines anberweiten 33erf#I«ffe8 unb bie QiuSpacfuttg ber SBaarcn unterbleibt, fofern,e ben bieferijalb öereinbarten ©rforberniffen genügt ift, unb bafj überhaupt bie Abfertigung mßgli#fi bef#Ieunigt wirb. >

Czikk.

a irtü e l 8. '

- ■A gzeríódő felelt meg fognak abban egyezni, S)ie contraijtrenben, Steile Werben ft# öer» hogy átellenes határszéli vámhivatalaikat, a hol azt einigen, ti)re gegenüberliegenben ©rärijjoüämter, a viszonyok megengedik, mindenkor egy helyre Wo e§ bie JBerljältniffe geftatti«, je an einen rendelondik, hogy igy ez áruknak az egyik vámvi­ Ort ju öerlegen, fo bafj bie 3tmt8^anblungen dékből a másikba átlépésénél a hivatalos csolekvó- bei- bem Uebertritte ber SBaaten auS einem 3 ^ * nyek egyidejűleg történhessenek. gebiete in ba8 anbere glei#jeitig ftattftnben

fönnett.

a) nentps mep>ii.ie (aiâp t de OBlenteJiè de Konesms), kapl co addsRS dintp’sni ctatB ja niaIje^e céS tiprspi^o ndS ns Ba $i nive o ^indoéji decnpe ideniitatea osleate.iopg eenoptate mi peimaojrtate. Apt. VII. JjVn npißinaa tpantipel din naptoa oiiiiio. 5opg de Bann, a mepqiaop§, Kapl csntS esnasee Jia npoqeespa BÜotojop« de ^ncoßimsnig, ce Ba KOn^ede de o napte mi de a.3ta o amlopapo da Kommepqls npintp’aiécta, kt> m tpcqcpeo nemeziati atxpopS rnopil din teppitopls.iß ensl ctatä Kontpaniante .^n teppitopisjö *Jo.i8ljajtS sa pcmxné stocS .isopoa ciijij[5.iBl, nsnepea ajtsl ciyüS mi decia^epea mep<äijopB, ^inüxtS co B o p § ^indenjini pe^epstsje acsnpa Rtpopa c’aS ii>K8t8 jpnßoipe .^n npininija a
\

Ih>pnüe Eontpantanjjl ce Bopä jp.nBoi, «a, snde BopS nepmite pc^epinuexe, cx’ml amtneze oiiqicjta jopS Konfiniapl de Bami ja atape jiokS, ja tpeqepea mep^MopS dintp’snS teppitopls de Bami jpn ieaa.ia.U8, npo'iocspa o ííiq iaao c i ce noti $aie totS ^intp'snS timnS,

1020 Apl. IX.

9. Cziktrü

3 tr tife l 9. 0 .'ly benső vámoknak, mellyek a szerződő álSnnerc 5l&ga6en, tocí#e in bem einen ber ladalmak egyikében, akár az álladalom akár közsé­ conttafyitenben Staaten, fei c8 fut 9le#nung gek éa testöletek rovására, valamelly termeléh elő­ be3 StaateS ober für 0fe#nutig tton Gomntunen állítására, elkészítésére vagy fölhasználására vet- unb Gotporationett, auf ber .öcröot'&ringung, ber vék, a, szerződő áliadalmak termelékeit semmi szín 3u6ereitmtg ober bem S3etfcrau#e eitteS (Srjeug* alatt sem szabad magasabb mértékben és, terholőb- ntffeS ruíjett, bűrfen (Sr^eugttiffe ber cottirafyiren* bea eulytanio!», mint a saját országbeli hasonnevű ben Staaten unter feinem JBortoanbe l)5l)cr ober in Iftftigerer Seife treffen, al3 bie glei#namigen termeié keket. (Sr^eugniffe beö eigenen SanbeS. . Mindazon termslékek túl, mellyok a 3 csikkhez aSonaüen (Srjeugnijfen, bie na# ber bemSlrtif ei csatolt melléklet szerint cgyih élladatombdl a má­ 3;angef#íoffenen5íníage I. au8 bent einen Staate sikba mérsékelt váadijszabási tételek mellett hozat­ tti ben anberen ju ermäßigten Soilfä^en eiitßcijeit, nak be, s a meliyekröl váaareadtariásszerüleg bébi— unb öon toel#en jollotbnungSmâb’tg bargetíjan ; Eonyiitatiiä, hogy azok, mint külföldi beviteli áruk föirb, baß fte al3 au2lânbif#e8 (SingangSgiit bie a vámhivatali kezelésen ezen utóbbi diadalom vala­ jollämtlt#e SSefjanblung Bei einer (Srije&ungö&emelly vámszedőhatéságánál átmentek, vagy annak fyörbe beS légtérén fcefianben Ijatien, ober bcrfel* még alatta állanak, nem szabad semmiféle fo?ébbi icn no# unterliegen, barf feine »eitere Sl&gabc adfttj. sem az ólladalom sem a községek és testü­ irgenb einer 5lrt, fei e8 für öte#nung be3 Staaletek rovására' beszedni, fennhügyatván ózonban azon teS ober für 9ie#nung tiott Gommuncit unb Gor* benső adók, mellyek a szerződő, áüadaimak egyi­ Rotationen, erhoben Serben, jebo# mit 23orbcf;aIt kében az illyes termelékek további . földolgozására berjentgen inneren Steuern, tüd#e in einem ber vagy az. őzok&óli egyéb készítésekre, a külr vagy contrai;irenben Staaten auf bie lüritere '-ikrát* belföldi eredet különbsége nőikül, étalában vetvék ßeiiung ober auf anberroeite ^Bereitungen au3 Ellenben cjly terseié kék, mpllyek ezen melléklet foI#eh (Erjeugniffen, ofjne Unterf#ieb bc8 au3-szerint egyik álladalomból a másikba vámmentesen Iânbif#en ober inlänbif#en Urípntngc3, allge­ hozatnak be, a benső megadóztatásra vonatkozólag mein gelegt ftnb. ^Dagegen teerten érjcugniffe, \»el#e na# biefer Sínlage au8 bem einen iit beit belföldiek gyanánt tekintetnek. anberen Staat joHfrei cingcfjen, in U?c\icf)ung auf bie innere 53cjteuerung aI3 einl;eimii#e be* ^anbelt. 10. Czikk. A szerződő felek kötelezik magnkít, miszerint az iltető biralmaikba be- vagy azokból kifelé való csempéüzség elhárítására és isegbüntetésére helló eszkölök által közrehatandnaU s o czólra a megUivántató büntető törvé lye'áet kibocsátandják, a jog­ segélyt biztositandják, a isásik álladalom fölügyelő hivatalnokainak a csempészek üldözését biralmukbsn megengedendő, 8 azoknak adó-, vám és rendörhivatalnobok, reint szintén a helységelőJjárók által minden hivántató értesítést és segélyt nyujtandnak. * Az tzsn étaláíios határoíüíok szerint megkö­ tött vámegyesvínjt a III. rasüéklet tartalmazza. Határsféli vidokre és olly határszéli, területré­ szekre nézve, hol a szerződő felek biraltaai idegen él.adaluiakkal határosak, ez örködési szolgálalnáli kö!csöncs gyámolilás végelti szabályok megfognak állapíttatni.

11. Czikk. Árumegváltásí- és átrakási jogok a szerződő felék álladalmaiban meg nem engedhetők, s a ha­ józási és egészségrendőrségi, mindszintén a vámbiztosításra megkívánta tó szabályok föntartása roellett, egy áruyezet& sem kéayszeriltethetik,. vala­ melly bizonyos helyen megállapodni, ki-, be vegy átrakodni.

S ír íif el 10. 3?ie contrafjircnbcn Steile »er^fli#teit fi#, jut SBerljittung unb 93efkaüutg be3 S#lci#f)an* belS na# ober au3 .iíjten refpccfiocn ©eOicfen búr# angemeffene üDJittel mitjinuirfcn unb jtt biefem 3 wecfe bte etforberli#en Strafgefefoe jtt erlaffen, bie 8íe#t8íjilfe 51t gctoâfyrctt, ben 9í»ffi#t36eamten be8 anberen SíaateS bie Verfol­ gung ber Gontraucnfenten itt i^r @cüict 51t geftatten unb benfel&en búr# Steuer-, 3 °^ ’ unb ^olijei&eamte, fotcie búr# bie Orl3oovpänbe alle erforberli#e 3lu3funft unb ©ci^ilfe jtt ííí;cil roerben ju íaffen. 5)a3 na# SOiaßgate biefer allgemeinen 93efHmmungen a&gef#loffene 3 oíl*GarfcI entí;ált bie Slnlage III. Süt ©tJnjgewâffer unb fűt fol#e ©rSn$» fire
Dipi.19 din jusrtps, Kipt ce ia8 epp* ensiS din ctitP-io Eontpastinut nentps cpodsirpoo, npoatpapoa céi EoncsmwS oep* *n*I npodanti, ofntps xomcstBjS cta'BJSl, réS nentps Fomostajg sommsnoJopS mi FOpnopisIsnijopS, ns ce aopi j u nentps Dfodantr-ie cUtuopg KontpanUnut o i niie 5118 npetectS rvtitno m»I mrpo cég tnodl mal ^nrpeaiitöpS, J e n t i co itß nonlps aiejeml npodmto a jo u^pel ccjip. Ilentps töte npodsnteje, kd[1 dsai additxtn&n« ts.iS I a-mtspalg 4 a optipM8.t8 3 in'px dintp'inj ctati $n vejß jajli R» nnnx emlopaU, mi deenpo Bipl ce oa Komnpoci dsa^ pfrsjmi&nibiB do aim*, k i ha ssnS ctpiinS do inipape aB
Api,

X.

Cnpo n ^mncdi'na tni n nedorrcl ncroa«.!*. <#8ptisS mi d n trppitopin.in 4opH piTomtine, ntpUi.TO Koiilp. ritnnul ou ur-jfri do a >on.«i.i* du 4inr.> rpin ofiiMi*i;>l do »onlp:a.^sI»iio do anm^ tui do ao.iiun, npexnm mi rpin «nticiii tiommBiio.iI. ^Vnnoipoa do nnmi «io c’a Jjin«iilat8 d«a% »'io* cto dirnamslBtiT ticnrpnpl co hcntipindo ^n addi-

txn’.T.ntn.iH III. .^11 npiainija an^^opÄ de,ia ionfinfo tni # n apl— ninu» at^popS uinn o Foniinispl, Bndo teppilople.«® nipuuopB Kontpantamil cn intT4m:chll :» ct"t* cipiino, co iiop* ^nur.urvo uesnp# mecupojopt nrnipn ax%ntops.i8 pc
Apt. XI. Q lrtifc l 11. Dprn's-iS do a derinpKa mi de a aindo ns ca Stapel- unb Umf#Iag3re#te ftnb in ben Ba admitc ^in ct»tc40 n^pui^opg aontpintinul, nd Staaten ber contraíjirenben ^vcite unjulârftfl, unb e3 barf, tiorbe^altli# f#tfa^rt3- uab ge=> de boj 8 nrpmito npecnpinU-40 do 4 incv nentps nv* funb9eitS^joltjeili#er t. foteie bet jut Si#erung B.nqtuno, mi nentps 004iu:a caniupe, opewm roi ' ber 9l&gaben erforberli#en 33orf#tiften, fein nentps »rceBBpapoa dipuopS, ns co na noté 4opßtf Sßaarenfü^ter;gezwungen werben, an einem be« niqe »ng KondMntopS de mi-p^t de a cta 4 a Bnfc-: flimmten Drte anju^altett, au3*, citt- obet um* 40fti dctrpminatS, do a deoKipra, do a ^nrjp**1’ julaben. céS de a t,ancKipKa. 4 a a«ie
Apt. XII. ■ : m r tifél; 12. ' ; | üipiiMo Kontpanlän'ßl BopS admite naiejo ma2)te contraíjirenben Sljeiíe werben He ©ée* A szenödö felek a inäfik fél tengeri hajóit a pitimo a je lejeijajte nipul mi j|inin.pfntipeJO /opl « o k rahom&nyait ugyanazon föltételek alatt s ugyan f^iffe be§ anbéten £l)eiieö unb beten Sabungén azon vámok mellett tocsátacdják be, mint saját ten­ unter benfelBen 8ebingungCn unb gegen Dtefel* csnt aqejeml Kondiitsnl mi no Axnrt aiejeiul tsneo Ben Slbgakn/ tt)te bte eigenen ©eef^ife, jü* Ka mi nponpiojë naie mapitimo. geri ha}éikcL laffen. . ! Mindegyik álladalom a biralmabeli kikötök hö©te (S^iffá^rí jroifi^en ©eé^âfen fcincSOe^ «Piiirape ctatS e JslBepS do a pecepaa nentps ‘ ZÖtii hajózást saját hajói számára tarthatja főn. Oly Biete3 fann jebet Staat feinen, eigenen Sdjiffeti naieje ceie nponpio naBirailsnea jpntpo noptspija bed-'Czmt'nyehbcn mindízáltal, mellyel'et e teliia-| »orBeljalten. Segünfiigungen jebcdj, wel$e in mapitime q je teppitoplsjsl ceB, J[lnci iaBopipuo tétben a szerződő álljdalmak egyihe más harmadik 33ejicfuutg hierauf einet bet conttaljttcnben Staa* qe ans^S din ctateJie Kontpantanßl je Ba $ano npin óllsiíalmak híjóiaál sserződés mellett biztosit, ugyan­ ten ben Sdjiffen britter Staaten burcij UeBerein* jpnBoipe naieJopS a.itopg ctate ;jin npißinna aqdcta, az a mísik álhdatom héjúit is részeltetendi, ha funft gewährt, wirb berfelBe and) ben ©Riffen Je es iaqe mi naicjopS qcjsi.ia.itS ctalS, déirb aezen utóbbi a kölcsonössígrc rááll. Az egyik ál­ be3 anberen Staates ju £f)eil Werben laffen, >iect3 din tpmi Ba ctinsja pcyinpoyitatoo. ^lnBxpKaladalom több kikütúiben os ogymásutsni meg- vagy Wenn leitetet bie (Segenfeitigfeit ^ugefktjt. 35ie f oa céS decKxpt;. poa csKteciB'B mal msjte nophirahodás a másik élladaluis hajóinak rapgengedendö. fucceffioe 35cfra$tung obet (Sntlöfcfyitng in mel)=> tspl mapilimo a Ad zml din ctatc^e Kontpanlanjjl oa teren Seehäfen be3 einen Staates fotl ben S$ if* í i nepmici naiejopö betOefefc* no nfpanlaniji ce Ba Koncteta dsui> 4cvic.mlsr.ca ijerint ítélendő meg. pel do cape ce jjin?. geöung Ujrer ^ctmat $u Beurteilen, Az egyik Éllai^loaibűü fytjók teherk.-’pességé- i Kxptjüe de mecsputípe, KapI a8 B3^ópe dem 3ut 9?aci;weiftmg übet bie SabungSfäijigfeit nek kimutatására n h*:áju!.bcli törvényhozás szerint bet Schiffe beS einen StaateS foöen bie nadj .levi&raqlsnea ijepel de Kape ce uin3 nßie.je, cenopS érvényes megmérés hizonyiiványok a hajómértéfeeh bet ©efefcge&ung iljtet «§cintat gütigen SftefiBricfe, KOncidcpa de ausncS cnpe a detepmina «anavitatoa cgycnlegezésinek főn'nrtása mellett, a másik áüa- ttorBefjaltlidj bet Oiebuctiön bet Scfjipműfíe, Bét naieAopii ènsl ctais, pecepsindsce pedsvepoa mccsdáicmbani hajózási és kiküiói fdók megállapitásá- ^efifiellung öon Sd;iffa^rt3» unb >§afcn*2íBga* pe! ctatopiti 41D qe^ajajtS ctalö cnpe a detepmina nál elegendők. Ben im anberen Staate genügen. taaca do nanir^'ilsne mi de ooptS. 12. CzikL

13. Czikk. A pzerz5iiű fcle^ egyik ónak rzon hajóitól,, me­ lyek szercncséllensdg va gy szükség eseteiten a má­ siknak hihütóibo evezned be, ha csak a tartózko­ dás ezüksógtclenill meg nesi hosszabbiitatik, vagy kereskedelmi forgaluaira nem használtstih, hajózási tagy kihütűi cdtík nem veendők. O'ly kárt vaílott és putra vetett óru^tól, me­ lyek valumcllyih szerzudö fél hajójába voltak rakva, a másik fél által, a szArazoni újra kivitel alkslmávali átviteli illetóli c a netsUni biztonságba helyzési dij fonUrtísa mellet», vám cstk aktor veendő, ha acok fogyasztás alá kerülnek.

14. Czikk. A síscrsüdö fe'.eh birodalmaiban m;nden termé­ szetes és mesterséges vizi utadon a hajózás az aroh egyikéhez tartozó híjóveietőhnek és jármüvek­ nek ugyanazon föltételek alatt s a hajó- vagy ra­ kománytól! ugyanazon vímok mellett engedendő meg, miot a saját álladslmukbeli hajdvczetökneh és jármüvehnoL'.

15. Czikk. A töltések éa cgrdb országutak, csatornák, zsi­ lipéit, hompok, hidtik és hidnyilásohnak, a kikö­ tők és kiszálló helyeknek, a hajózható víz megjelö­ lésének és világításának, a révkalauzolás, a durucaigék és mérlegintézetek, a lerakó helyek, a hajó iruk megmentésére és biztosságba helyzésére szol­ gáló intézeteknek s t. e. f. használata, a mennyi­ ben az építmények vsgy intézetek a közforgalomra rendtslvék, akár as élladdom akár magános jogosí­ tottak által kezeltessenek azok, a másik álladalom-

"3trt'i!el 13. S3on Skiffen beS einen bet contraljircnben 3^^eile, weldje in UngíiHtá* ober 9íotí)fáííen in bie Seehäfen beS anberen cinlaufen, foiien, Wenn nidjt ber 2iufmtl)alt unnötig verlängert ober jum ^anbelctetfeijvc bcnujjt wirb, SdjiffaíjrtS* ober .§afcn*2l&gaBen ni<$t etijoBen Werben.

Apt. XIII.

De/ia naieje snel din nipuUe «ontpantaniil, KapI $n iiacspl de infoptsnis céâ de neßoii sop3 intpa noptspi.ie qe.ieija.iEc, ns ce Ba Jisa dpeEiü.iH de niBirxqlsne cdS de noplS, déKi aweje naie ns’inl BopS npejaryi medepea auoAO i i p i jia c i, céS ns BopS npoíita do dainca cnpe a ia io Kommepils, EsnspiAo ctpiaate de aai mi appsnsi te de mape, Sßon ^atoatic* unb Stranbgütern, weldje in Kcpl aS «Soi'.ö jpnirtpKato naia snc\ din n’Lpgijia baS Schiff eincä bet contra^ivenben Steile tiex* KontpanlaniiT, ns ce sopS csnnsno ja nwo 0 dape, laben Waren, foTI fcon bem anbeten, unter SSot* Befjalt bet íDnrdjgangSaBgaBe Bet bet SBieber* dc-KXtB nsmal Kinds Bopë tpeie ^in KoncsmS, poau3fuf)t ju fianbe unb beS etwaigen 33ergeíoí)« cepBindsce dpentsjg de a pecnsnde Barna de tpanneS, eine 3iBgaBe nur bann- etfjoBcit werben, cilB ja peecnopt^pcâ JopS ne scsatg, mi tanca ?e wenn bicfelBen in ben SSerBraudj ü&erge^en. c’apS KSBBini nentps iieclpapca jopS. .

'S lrtife l 14. 3ur 93efai;rung aííer natürlichen unb fönfl« litten SBafferftrafjen in ben ©eBieten bet contra* I)irenben Síjetíe foüeti Sdnpfüfjret unb gatjt* jeuge, welche einem berfelben angeljören, unter bcnfelBen 93ebingungen tmb gegen bicfelBen 916* gaben tion ©djiff obet Sabung jugelaffen wer* ben, wie Sd)ipfüi;rer unb gaf;rjeuge beS eige* nen Staateö. S ír tife l

15.

Sie ©enufcung bet ßtyüufféen nnb fonflfgen Strafen, (Sanáíe, S^íettpen, gälten, 93rö(fen unb SMtfenöffnungen, bet «§âfen unb SanbűngS* í)Iá§e, bet ©eset^nung unb 33eTeit$tttng beS ^a^tWaffetS, be§ SobtfenwefenS, bet J?ra^ne unb 2Bage*3ínffoIten, bet Öíiebetlagen, bet Slnflaíten jut {Rettung unb ©ergung öon SdjtpgtM n unb berglei^en me^r, in foWeit bie élníagen ober 3XnftaItcn füt ben ftffentlic^cn SSerfeíjt Be* flimmt ftnb, főtt, gícic^ötel oB bicfel&en bont

.

Apt XIV.

KoßdsKitopil de naie mi de Bapqe a je snsl dia ctatejo icontpantaniil BopS noté nacira ne töte dpsmspije de an% aUtS natspaM KitS mi aptifhia^l din teppitopIgJB qajsUajtS ctatS esst aqejeinl Kondhl8nl mi ne J i n » aiejrm l tance de naix cé8 de ^nmpmtspi, kb mi ifondaiatopi! do naieje mi nap«ieje ni^IsnajT.

Apt. XV. Csnnsmit snsl din ctate co BopS notá <£ojocí c;sl aqejeml KondhTsnI mi ne Jtnrvpecnandepoa a
1022 hoz tartozóknak hasonló föltételek és illetékek mel­ (Staate obet bon $riöatbete#tigtcn ücrtoaítct ^ecto amaieziminto mi inctitste aopg 4i doctinato lett engedendő .meg, mint a saját államokhoz tar­ toerben,- ben Angehörigen beS anberen ©taatefl nentps Rommep
Illet éhek, a tengerrilágitás és hajókalauzo lás­ sál megengedhető eltérő határozatok főntartása mel­ lett, csak az illy építmények vagy intézetek való­ ságos használatánál szedetthetaek be. ■ Ezeknek nlföntartási költségeket, a befektetett ■tökepénz országszerte divatozó kamataival ogyütt nem szabad meghaladciok. . ' Utíámok a rakott járművektől olly országuta­ kon, meHyekíhüzyetlentíl vagy közvetve a szerző­ dő álladalmahnak egymás költi vagy a hülfölddeii összeköttetésére szolgálnak, ott, hol ezek egy igás marhától és egy ménfőidre egy ezüst garasra vagy lölebb rúgnak, legfölebb a most érvényben álló öss«zégekben, ott pedig, a hol azok ezen mennyiség­ ig-nem ragnak, legfölebb ezen utóbbiban szeden‘ d5k be. Az országbatárszéién átmenő forgalomérü ' otrőmoknak, az említett országutakon a térek hoszszához eránykg, a saját úlladdmi területre szorí­ tott forgalomért járóknál nem szabad magasabbak­ nak lenniük.

©ebüíjren, wie ben Angehörigen beâ eigenen ©taateS, geflattet werben. ©ebütyreit bürfen, öorBeljaltli# bet beim ©ee6eléu#tung8- unb ©eelootfenivefen juläfftgen ab* toet^enben ffieflintmintgen, nur bei ttúrfli#er 23e* ttufcung fol#er Anlagen ober Anfklten erhoben toerben. V 2)iefel&en bürfen bie UnterI)altung8fojlen fammt ben Ianbe3űbli#en beö Anlage* Gapitalá ni#i űberpeigen. *

Ns co copS notó jsa tance nentps atapl amaeziminto mi inclitato, dcinlS nzmsl nndS co aopl io.joci ^n ia n t i, pemininiS .j\nci ^n cajópoa jops dicnsciilsnuo Kootpspi so £s^ti nentps Luaminapoa aael de nißiratg mi nentps nijot:yIft. Anecto tan:o ns nopfi noté tpuqo necto caecojo do ^ntpeumraantS dinnprsni cs inti'pect-Ju sani(ajsjsi astuiaatS 4a inctitsipce ä'iejopS ammezimmte dsni iC3.il iicpi.1.

JSeggelber für belabcneS guljraerf főtten auf ©trafen, ®el#e unmittelbar, ober mittelbar jut iBerbtnbung ber contraljtrenben ©taaten un­ ter fi# ober mit bejn AuSIanbe bienett, ba, n?o biefelben ben ©afc öon etnent ©i(bergrof#ett fúr ein 3ufltíjiet unb eine geograpí;if#e SDíeile er* rei#en ober űberfleigen, ^5#fien8 ju ben je^t geltenben ^Betragen unb ba, roo fte jenen ©a& ni#t erreichen,, hö#{kn3 ju biefem lederen er* íjoben werben. 2BeggeIber für einen bie San* beâgränje überf#reitenben Sßerfeljr biirfen auf ben erwähnten ©trafen na# 2)eri;äinifj ber ©tretfenlâugen ui#t ^ö§cr fettt, als für bett auf ba8 eigene Staatsgebiet 6ef#rânften fl3erfef;r.

Tanca do dprmg nentps tpxcspcje ^inicipitate nodpsmspLse, sapl cepnccul nemeziats vúS mezistJ nentps csQmincKi ilctntS atitä. TänceJe do dpamS ii.nipa Kommrp'iIi.jS vo tpeio nteto i:on*f'inieJo u.!U0 fcpcHit» ns nnpK bd6 n«.irtpo 17 csikkekben foglalt határosatok érvényeset. bie tn ben Artifeln 1 6 uttb 17 enthaltenen U3e- dicascitfcnhao Bicrto, vi r'wjo Kapl co ttenopindS Kimmungen, ^n aptixsiit IC mi 17.

'

16. Czikk.

A r tife l

1 6.

Apt XVI.

Vaspályákon a szállítmányok idejére, módjára és árára ver.atiiozólag a másih fél alattvalói és asoknak érái kevésbé kedvező bánásmód alá nem vettethetnek, mint c saj&t alattvalók és azoknak árai.

Auf (Sifenbaljnen follen in SJejieijung auf bie 3eit, Art unb greife ber 39ef3rberungen bie Angehörigen beS anberen Tljetleő uttb beren ©ft* tér ni#t itngűnjltger als bie eigenen Attgehöri» gen uttb beren ©űter beíjanbeít Werben.

J|\n npiainun timns.isl, innd».:»! mi ftopfuipljopS ocnediiisniJopB no ia.U.ie ft prnato, cMinimiil «nsl din ctato-ie Kontpantanut mi mnnpijn .»opR ns co oopS tpanta ks mal 'fii-úpo, de^tß rr.aosniil qejsl.ia.it3 ctati mi cinxpi.tu .wpS.

A másik álladaloa térülőiéből ki- vagy oda történő átszállításodért egyik álladalon által se szedessenek magasabb vaspályái fuvarílletéliek azok­ nál, mellyek alá ugyanazon vaspa.yán a saját bírá­ lómban (öl és lerakott áruk aránylag esnek.

$üt 3)ur#fu^ren na# ober auS bem ©e-

Iftnlpn tpancitojo ^n cé8 din trppüoplsjifi enni ctatS c i ns in tanco do tp.iticnoplÄ uo K%4i.»n 4e~ peKato mul m*pl diíKit* »Mnin, M.popa rantR csnnsco ne aien ra.ie •fcpewsti npom-p'ilRnajniint» isnspi^c, «io co ^inKjpiii mi ce docBap« ^n teppitopIsJB cfß.

17. Czikk.

btefe beS anberen (Staates foíí fein Staat í)öl)ere alő btejenigen <5ifcnbahnfra#tfâ(}e ergeben íajfen, wel#eu auf berfelben ©ifenba^n bie in bem eigc* nen ©cbiete auf* uttb abgelabenen ©űter öer* hâltnijjmâftfg unterliegen. A rtife l

17.

3)ie contrahúenben íí^cile werben baljin wir* fen, ba§ bte SBaarenbeförbermtg auf ben (Sifen* bahnen in tfjren ©ebieten búr# J&erfieílung un­ mittelbarer @#tenenöerbinbungen jtDtf#en ben an einem Orte jufammentrejfenben 33aí>tten unb bur# Uebetpjrung ber Transportmittel öon einer Sabn auf bie anbere tn5gli#fi erlei#tert tverbe. /..Továbbá ott, hol határssél&iken közvetlen sin©ie werben ferner, tco an' i^iren ©rän­ _összeköttetések léteznek és^a ssállitó eszkösök át­ gen unmittelbare (S#ienenöerbinbungen öor^anmenete tSSrtűaíls, aaon árukat, mtsllyeh szabálysze- ben ftnbr unb ein Uebcrgang ber Transport­ rüleg lezárható kocsikban viMnek be, és ugyana­ mittel ftottfinbet, SBaaren, ttel#e in öorzon kocsikon az ország belsejében olly helyre f#riftSmâfig öerf#lieparen Sagen entgegen ^záUittatuák, hol az elintézésre jogosított vám- vagy unb in benfelben SBagen na# einem Orte im adóhivatal létezik, a határszélem bevallástól, lera­ Innern befßrbert »erben, an toel#em ft# ein kásiéi éa itvizsg4\ést61, mint szintén a csomózástól jjur Abfertigung befugtes 3oü- ober ©teueramt menteg fogják hagyni, á mennyiben azon áruk a jbefinbet^ öon ber Declaration, Ulblabung unb

A szerződő felek oda fognak munkálni, hogy a vaspályákon! áruszállítás biralmaikban az egy he­ lyen Összetalálkozó pályák költi közvetlen sinöszssekfttíetéseh előállítása állal és a szállító eszkö, töknek egyik pályáról a másikra átvitele által lehe­ tőleg niegkönny ittessék.

Apt. XVII. Ihptii-io Kontpantaru' nopÄ ^nrpiiji, Ka ecti dipon mcp>ii.iop8 no m>.ii.io ícpouato din teppitopio-íO jojiS c i co smtopcco ne t.xtS oa -fi its nolintl'v npin ammi’zapo do itsmmincnnlfni nem-ziatc do unno ^ntpe Kwi-ie ícpeifato ho co ^n.i.:necKi 4a en8 jokí, mi npin npoKspapoa mixuoioJopS do tpancnoptS, deia o 8840 <epcK&ti ia a.ita. Mai j|inK040, $n 40pjpi40 snde 4a roníinioie 4opS co BopS a f í.ia RzcimincKmlsnl nemeziato npin Ki4l «fepeKíto mi ende MepKSJi'ilsnca mix40
1023 lakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által a bevi­ €íctoifton rnt ber ©ränje, fbwie tiorn Golíotoet* pel, snde ce u f f n »n8 oííiqla de Bámi céS de telre bejelentvék. f#luffe frei laffen/ ín fo ferne jene SBaaten KontpiBsqlsne kb ^aKs^t&te cnpe a je ecnedi, déai búr# UeBergaBe ber 2abung§tier$ei#ntffe unb aqecte mepql Bopi i i ^incinsato cnpe intpape dxn-> dsnil Koncernnmlsniae de ^nRipKitspi mi Kipui^e gra#tBriefe jurn (Eingänge angemelbet ftnb. de tpancnoptS. Olly árak, melljek szabályszerüleg lezárható SBaaren, wel#e in »orf#riftmäßig »erf#Iieß* Mepsiae, Kapl tpicspo de a jie niJiuopS vaspályakocsikban valamellyik szerződő fél biralmáa Baren (SifenBaljnwagett búr# ba3 (Sefiieí eineS pKape mi de peBiciisne, npeirsm mi de ciuLiapea hagyandók. a mennyibnn azok a rabjegyzékek és fowoljl int Innern als an ben ©ränjen frei no.ii.iopë atitS ^n JiíntpB.iö Qepel, KitS mi^aKonteherlevelek átadása által az átvitelre följelentvén, Meißen, in foferne biefelBen búr# UeBergaBe ber iinie, déKi a'ie.io mcpql d*ndsml Koncemniqrenlie és aa érdeklett vaspálya igazgatóságok által az il­ Sabung§»ersei#niffe unb gra#t6riefe jurn $ur#- de ^mcBpicitspi mi itxpui-io de tpancnoptS ce BopS lető átviteli adók kitudására és beszedésére megkí­ gange angemelbet, unb Don ben Beteiligten (Si* ^ncinsa nentps tpancitb’, mi déKi adminictpiqrsnMe fenBaljn*23erWaltungen bte jur Ermittlung unb KiA'uopS <$epecate intepecate rsopB jiza mecspe^e vántaié intézkedések megtételtek. (ErljeBung ber geBüljren&en 2)ur#gang8aBgaBen de jin c i nentps pecBotepea mi jjinKaccapea tanceerforberli#en (Sinri#tungen getroffen ftnb. jiops qe ce K SBBini nentps tpancitB. A fínebbi határozatok foganatosítása azonban attól föltételeztetik, hogy az érdehlett vaspályaigaz­ gatóságok a kocsiknak az ország belsejébeni elin­ téző hivatalnál vagy a kimenti hivatalnál, sértetlen zárral, kellő idején! megérkezésére kötelezessenek. %

Baiópea dicnscbqlsnijiopS npeqedinjj't ecte Kon5Die 93erwitfli#mtg ber öorfidjenben 53eflttnmungen ifi jebo# babur# Bebíngt, baß bte Be= diqlsnati npintp’aqécta, in adminictpiqleni/ie ku iteiligten (SifenBaljtt*33erwaItungett für ba§ re#t- jop i iepenate intepecate ce BopS oB.iera, »a tpxjeittge (Eintreffen ber Sffiagen mit untieríe^tem cspejie et cocécKi ja timnë, ich cijfiAeM neßxtxaSerf#luffe am 9lBfertigung8amte im ^tmern mate, ab o^M sab de ecnediqlsne din .mntps céS ober am 2lu8gang8amte ber^fli#tet feien. A& o ííi'ils jg de einipe.

18. Czikk. '

Apt. XVIII. 9 lrtife l 18/ IIipQÚe Kontpantanul Bops jsspa ^vunpesnx, Ka 35ie contraljirenben Steile wollen gemein« 4s*ndsce npinqinie sniíopme c i ce decBO.ite indsf#aftli#. ba^in wíríen, baß búr# 9íttnaljme glei#főrmiger ©runbfáfce bte ©ewerBfamfeit Be= ctpia, mi c% ce dee íaics.itate Rits ce áa noté mai förbert unb ber Sefugttiß ber Untertanen beS ^intincB csnnHinüopS snsl ctatS de a ßista jsKps einen StaateS, in bein anberen SirBeit unb @r= mi Kimtirg ^n qe^a^a^tS ctatS. werB ju fu#en, mőgli#ft freier Spielraum ge* geBen werbe. . j{lnqen£nds deja timnsjs jp.n Eape.tpantatsjS Az egyik szerződő fél azon alattvalói, kik a SSon ben Untertanen beS einen ber contra* másik fél biralmábnn kereskedést és ipart űznek, érettben í£í)eile, wel#c in bem ©eBtete beS cm= a'iecta Ba intpa ^n antinitate, deja csnnsmii snel vagy munkát keresnek, azon időponttól fogva, mely­ bem ^anbel unb ©eWerBe treiBen, ober QtrBeit din n^pQue EontpantanQl, napi ce OKKsni kb neroteppitopIsaS «iejeijaAte nipa?, ben jelen szerzBdvény életbe lépend, olly adó fize- fit#en, foll bon bem 3«tyuncte aB, Wo ber ge= ßSJiS mi indsetpia tésére no ktitclcztesscnek, melynek az ugyanazon genwártige. íBertrag in «fíraft treten wirb, fetné c i ns ce qépi> niué o dape, qe ns o BopS pecnsnde iparviszonyban álló saját alattvalók basonszerüleg 2lBgaBe entri#tet werben, wel#er ni#t glei#= accemine csnnsinil el, napi ce a íí á i ^in aqéaml mäßig bie in bemfelBen ©ewerBä&erfjältntffe peíepinjji de oimsniqlsne. alá nem vetvék. fielienben eigenen Untertanen unterworfen ftnb. Accemine mi íaBpiKaníjií mi indsetpiapií, Kap! Nemkülönben olly gyárosok és iparüzSk, kik 2)eßglei#en főtten gaBrifanten unb ©ewerBe* csupán az általuk űzött Ügyletre nézve tesznek vá­ treíBenbe, wel#e Bloß für baS öon #nen Betrie* íáicö Ksmaxpitspe nsmál nentps indsetpia ks Kape sárlásokat, vagy olly utazók, kik nem árukat, liá­ Bette ®ef#aft 9titfâufe nta#en', ober Oíetfenbe, ce ORRsni, cég írutíopil, Kapl ns da«« ks ciné nom azoknak csafc mintáit olly czélból visznek ma­ wel#e ni#t SBaaren félBft, fonbern nur SKufier mepql, qt nsmal msetpe cnpe a a í fja icsmnxpitopl gukkal, hogy megrendeléseket keressenek, ha az berfelBen Bei f.# führen, unt ©eftellungcn ju de aqeje mepql, déKi BopS f i KxnxtatS boíí nentps ctatsjé jpn Kape aS jóőzen iparüzlctrei íüljogositást, azon álledalomban, fu#en, wenn fíe bie 33ere#tigung ju bíefent ®e- aqéctx indsetpii mellyben Ukhelyök van, a törvényes adózások lefi­ werBeBetrieBe ín bem Staate, in wel#ent fte #= Bsinga npin pecnsndepea tancejopS .lerajl, cé§ ce zetése által megszerezték, vagy ha illy belfrtldi ren SBo^nft^ ^aBen, búr# (Entri#tung ber ge* BopS a í í j a ^n cepsias-iS snops atapl indsetpiap! iparüzók vagy kereskedők szolgálatában állanak, a fep#en 2lBgaBen- erworBett IjaBen, ober im céS ncroaitopl indiijenl, ns BopS í i OEjerauI a pemásik álladalomban ezért semmi további adózást SDienfle fol#er inlänbif#cn ©eWerBetreíBenben cnsndc nentps aqécta a^ti tanci $n qeja^ajts ctatS ober Jfaufíeute fielen, in bem anberen Staate fizetni ne köieleztessenek. feine Weitere 9l6gaBe ^iefür ju entri#ten ,öcr* ípffi#tct fein. ’ : Vásároknak és sokadalmaknak kereskedés foly­ Ile J in r i aqécta Kindg csnnsmil snsl ctatSj 9lu# főtten Beim 83efu#e ber SJtárfte unb tatása és saját termesztmények vagy gyártmányok SDícffcn jur 2íu3ü6utig beS ^anbelâ unb jttm BopS mepqe Aa ' oiageje mi tiprspue qeJisUaJiti eladása végetti látogatása alkalmával is, a két álla— 9lBfafce eigener (Srjeugniffc ober gaBrifate in je* ctatS cnpe a denpinde nerojjí mi cnpe a’ml d ecíaie dalom mindenikében a másiknak alattvalói ugyana­ bem ber Beiben Staaten bie Untertanen beS an* npodsnteje céí ^aBpiKateje JopS nponpio, ce' BopS zon bánásmód alá vetendök, mint a saját alattvalók. bereit eBenfo wie bie eigenen Untertanen Beljan* tpanta de $iiKape ctatg j^ntOKmal Ksm ce tpanti beit werben. csnosmií jsI. A szcuődö felek közösen oda akarnak mun­ kálni, hogy egyforma elvek elfogadása által as ipar olflmozdittassék és az egyik álladalom alattvalóinak azon jogosítványára nézve, mi szerint azok a má­ sik álladalomban munka ói keresmény után járhas­ sanak, a lehető legszabadabb hatáskör engedtessék.

A szerződő felek egyikének olly alattvalói, kik 2)ie Untertanen beS einen ber contraljirenben a különböző álladalmak piaczai közötti tenger- vagy Sfjeile, wel#e baS gra#tfu^rgewerße, bie See- ce

I. 1853.

Csnnsmil snel din nipniae Kontpantanul, Rspl ns Kipismia, b s niBin^lsnea ne mape

QBR801

136

1024 folyamhajózást üdk^ ezen ipsrüzletért a másik fél ober $fuf5f<$iffaíjtt jwif(§en ^lâfcen üerfdjicbcttcr ccS ne pÄBpI ^inlpe niiiiiijd dií#epito.fopi5 ctate, ns Mrálmában iparadó alá ham vctendök. (Staaten Betreiben, főtten fut biefett ©ewerBeBe* cc BopS CBnnsno conlps aiécti o m siils n e js trieB in bérit ©cBietc be§ anberen £l;eileö einer Bep’ o KontpisBilsno de indsetpix .jis tcppitopisjg ■je.!' Ma.ite mpyl. ©ewerBeftettcr nidjtrunterworfen werbm. 19. Czikk; A szerződő álladalmak még a a 1853 év folya­ mában egy étalánOB pénz-egye«ség iránt alkura fog­ nak lépni. Már most megegyeztek abban, hogy egyik sem fogja körül ók az általa veretett pénzeket a forga­ lomból kivenni, vagy az általa azokra nézve sza­ bóit értéket megcsíifckeBteni, a nélkül, hogy aaokrtak az eddigi törvényes értékbeni beváltására leg­ alább négy heti határidőt ki ne n tüzölt, [és ezt le­ folyása előtt legalább is három hónappal ki nem hirdette és a másik fél tudomására nem juttatta le­ gyen Cs’sk a tizennég lalléros vagy a huszonnégy és fél forintos pénzlábra vágy a metre-pénz rendezerrei átmeneteinél tartatik főn az illető álladálom számára, azon érték arány meghatározása, melly szerint eddigi pénzeit beváltani, vagy saját bírálmában forgásban, hagyni akarja.

A szerződj felek továbbá a másik fél- ércz■vagv papiros pénzéire vonatkozó bűntetteket és vetségekef a saját érez- vagy papiros pénzűkre vosatkozó büntettek- és vétségekkel egyaránt fogják büntetni. A kiiaöttük megkötött pénzegyezvény a IV . mellékletben foglaltatik.

20. Czikk. A szerződő felek mindanikc kü!földöni ügyelőit arra kötelezendi, hogy a másik fóV alattvalóinak, a mennyiben az az illető helyen ügj elő által képvi­ selve nincs, óltalmat él segedelmet ugyanazon mó­ don és nem'magasb illetékekért nyújtson, mint sa­ ját alattvalóinak.

7 '.

Apt. X IX . ,v ; : Q trtife l 19." Ctate.to KontpuRtanQl bü;i» inipa .post jpn do* 3)te cotttra|trenben Staaten werben nocí) im Saufe bc§ 3a|re§ 1853 über eine allgemeine k»pcm8 ansaßl 1853 .pn i>t ju f;aBen. 9htr Beim ta.tepl céS de doize'il mi natps mi :i:Rinxtate TmoUeBergange jum SÖierje^n £f)alcr* ober 3,'icr pini op cictema monetspo meipii.x, cta'n.ig pecninunb jwanjig uttb ein f)al& ©ulbenftifje ober jum tiaS .prnl aa peccpsa dpenls.iS do a detepmina opometrtf$en éftiinjfyflenie BleiBt tS bent Betreffen­ nxp'ilsnca npeuB.!»!, dsni icspo oa soi ks c i cc den «Staate. Vorbehalten, ba§ SBcrtíjüeríjaltittfj ju CKiu.Ej monota cea du ew n céi c i ce rmitx Befiimincnnadj -weléent er feine Bisherigen .fin 'ii'pKg.^-)l6ne .jvn irppilOj/lí tS ceB. 3Jiünjen etnlßfen, ober in feinem (SeBiete in Um* lauf laffen Will. Mal .^n!(0.t0, tiipti'.te Hout|jaut;>ti|tl nopß m-pco3)te;contra§irenben &hei‘e werben ferner 93er» Bremen unb 5ßergel;en in 93ejtcl;tmg auf SDiütije Ksta npitninil mi de.iintf.tj j(vn npininua monutel céS ober $a£iergelb beö anberen £l/eile8 mit glei* a Bani-jopß do x ip tii at «le.icl.xi.ttü ntjitil kb a'ie.iem! $en ©trafen, wie íBerBreíjen uttb ©ergeben in neJcnce, Ka mi Kpiiuinit ni'r de.tiuti-.io .^n npininua Sejtetyung auf bie eigenen SDiünjcit ober baS ei­ nionelel nponpio réS n KiinüopR do x%ptie nponpil. gene Jpaptergelb Belegen. 35a§ unter ionéit aB* .^\nBoipoo acsnpa monrtet 'io c'a .fnm futi .pnlpo gef^loffeue Stfünjfartcl ifl in ber Qinlage IV . d&nccAu co Kflunpindo .^vi additxtn,r.nts.t8 IV. enthalten. Apl. XX. Q trtife l 20. 'biiKspo din ttiptiltü i.untpanlanm oa oc.ura ' Sebet P(t contratjirenben Steile ^ irt) ÍC',1C fëonfuln.im Qluâlaube ver:pfUá;ten, ben Qhigcijö«' no Koncs-iil ce! din ijepe,ie ctp^inr, Ka cBnnBiui.topS ttgen be§. anberen $f>eiieâ, fofente Icfetcwr an ■ie.ictoa.tto napul, densmua atécta na na tfi penpo* bém Betreffenben $la§e burdj einen Gonful ni$t c.T.ntaU npintp'snü KoncxAë ^n niaun pccneutioi, vertreten ifl, ©dnt{3 unb 33etfhinb itt berfelücn c i .jo npO).spe exatipo mi n**Btop8 .pntonmal bb mi 9lrt unb gegen ni#t l/itf/cre ©eBüijren, wie ben csnnstnüopS nponpit mi 't amicpo do t»nro mal eigenen Slttgef/örfgen ju gewá^ren. map! aa mi nn n'ioctia.

21. Czikk.

Apt XXI.

A szerződő felek egymásnak kölcsönösen azon jogot engedik, miszerint vámhelyeikre hivatalnoko­ kat küldhesssnek, olly ezélból, hogy azoknak a vámügyre és határszéli őrködésre vonatkozó ügy­ kezeléséről tudomást nyerjenek, mi végre ezen hi­ vatalnokoknak minden alkalom készséggel nyújtandó.

llT.pui.iu aontpnntana! fu il ctinRJidci »na o.itols dpoDtaiS do a tpxmilo Aa .loaapüo .lopi de oim> o iii'iia til kb cKonü de a co nonnintjo docapo ooptapoa tpcac4 op8 .fn npiainija name! mi a npiniriipsl do.ia Koniinio, cnpo napo ^SKpapc cc nopS da aio* ctopS o ifh ia u l toto misi.io'jojo do .iinci>.

S lr t if e l 21. 35ie contraljitenben £f)eik gefielen jtc$ ge* genfeitig baâ 9le#t ju, att íí;re 3bflficílen 93e* amte ju bem 3weie ju fenbett, unt üon ber @ef
'

22. Czikk.

.

-

A szerződő álladalmak azon egyes országré­ szeiben, mellnek, azoknak vámvidéhéb&l kiz árvák, •'valameddig azok kizárása tart, a jelen szerződvény 1 9 czikkeibën foglalt meg állápodások nem al­ kalmazandók.

Q lr tifel 22. 3n benjenigen einjelnen SanbeSt^eilen bet contratjirenben ©taaten, welche üon beren 3°H 3 géBietc auSgef^loffett ftnb, finben, fo lange beren 3(u8f$lufi bauert, bie 9?eraBrebuttgen in ben 5lr» tifein 1 Biâ 9 beâ gegenwärtigen Vertrages feine StnWenbung. '

Acsnpa uinepel piuIanüopS mi acsnpa claticli< joI ^in amxndoo toppitopie.to da Bam% nipuUo Kontpantanul jprnl Bopfi Hímmineita ana aatcla toto ditojo qo BopS dopi. Acsnpa eceKsUpel aiectt! jfnßoipl co eopi a&ueno mal anpoae deni a
1025 23. Czihh.

A r tife l 23.

Apt. XXIII.

A sieriSilö á.Iadalmak biztosai még as 1853, JjVnni ^in deKspmB ansjsl 1853 cüBOpSadsna 9io# int Saufe beS SdjreS 1853 főtten év folyamában össze fogn*k jőni a végett, hogy a tëommiffarten ber contraljirenbett Staaten ju* Kommicapil ctatejopS Kontpantanjil Ra jpn.Koniop— fönebbi ctikkokhez képest meghivántató közös ha­ fammentreten, um bie in ©emä^eit ber öor« mitate ks aptiKsjil npeiedingl ce ctatopdcüi .pnBOi— tározatokat és végrehajtási szabályokat megállapítsák. fleljenbett Artifel erfprberli#en’ SBereinBarungen pije de JincB mi npecitpintpje nentps nsnepoa jpis

unb S3o%tg§öi>rf#riften fefyufMen.

jsKpape.

24. Czihh.

Apt. XXIV. . A rtife l 24. • A» ezen szerzödvény mellékleteiben foglalt Dicnscmlsnije ne cé ssnopindi j^n addittmin3Die itt ben Anlagen biefeS Vertrages ént* határozatott, ennek kiegészítő részeiül tekintendők. ^aítenen 93efKmntungen ftnb alő integrirenbe teje aqectsl tpantats ce Boptë Koncidepa «a nxpul ■ßntpcpinul a.ie aiejsla. Steile beffelBen anjufe^en. 25. Czihk. Ezen szerzödvény tartama tizenkét évre, tehát 1854. januar i-töl 1865. december 31-héig állapittatik meg. 1860>dik évben a szerződő álladalmak biztosai össze fognak jőni a végett, hogf a két szerződő fél és a Távkapcsolatukhoz akkor tartozandó álla­ dalmak közötti vámegycsfllé« iránt, vagy azon eset­ ben, ha illy egyesség még létre nem hozathatnék, az 1851 januar 1-jén életbe lépő és a 3. czikkben emlitftt biztosi tárgyalások által utólag megállapí­ tandó forgalmi könnyítéseknek tovább menő könynyebbségek és a mind két r-íszrőli vámszabásoh le­ hető közelítése és egyenlősítése iránt alhudozzarak.

26 Czikk. Az ezen szerzúdvénjhei járu’ás föntartatik azon német élladilmak széninra, mellyek 1854. januar 1-ón vagy később a Poroszorszéggali vámegyesü­ lethez fognak tartozni. Az oeen szerz^lv,Ínyhez járulái a most vagy jövendMon Auszlr íval vAmkapc-’olatban levő olasz álladalmaknak is szintúgy szabadságokban á ll..

A r tife l 25. 35te Sauer btefeS Vertrages toirb auf jtcölf 3aí)re, alfo öom 1. 3idnner 1854 bis junt 31. 2)ecemBcr 1865 fejlgefiellt. dS toerben im Saljre 1860 ßommiffarien ber conira^ifcttbett Staaten jufammentreten,- unt über bie Bottetnfguug jtoif#en ben Beiben cdutraí;uenben Retten unb ben iljrem BottöerBanbe ‘alSbantt angeljörtgen Staaten ober/ gailâ eine fol#e Einigung no# ni#t $u Stanbe geBra#t Serben fönnte, űBer toettergeijenbe, aß bte atn 1. 3fâtmer 1854 emiretenben unb bur# bie im Artifel ,3 ernannten comntiffarif#en 23er1)anb= luttgen na#trâgli# feftjuftettenben 33erfetyr3*(Sr* Iei#terungen unb ftBer ntögli#fie Annäherung unb @Iei#flettung ber Beiberfeitigen Bolltarife yt unter^anbeln. t

Apt. X X V . A’icctS tpantatg cn aßé BaJope doienpozeve anl, adetrc deja 1. Iansapie 1854 n in i ja 31. Dß^ieimpo 1865. ^Vn an»/.» 1860 cë BopS adsna icommicapil ctatejopjj Kontpantanjj! cnpe a neroßia acsnpa peanipel de Bami jpntpe im ecjo nxpftl Kontpantanßt mi jjintpo ctateje
Apt XXVI. A r t if e l 26. . AcfOjjiapea ja awecl« tpantatS penvine pecep3)er ©eitritt 31t btefem JBertrage Bleifct bett* sat& mejopë ctate ^jepmane, KapJ ja 1. Ian. 18545 jentgen beutf#en Staaten öorBetjalten, roel#e cé» mal txpzis ce sops üiné de jeritspa de sanvE am 1. Sftmtet 1854 ober fyftter jum Bottvereme k s Ilpscia. mit Sßreufjen gelj&ren rcerben. - 9ii#t ntinber fleljt ber Beitritt ju btefem Acct mlné Ba
Apt. XXVII. A r t if e l 27. A q e c t S tp a n t a t S c e Ba p a t i f i K * m i d o K s m i n t e j e Jolcn szerzödvény jtWáhagyandó és a jóváha­ ©egentDärtiger Vertrag foű ratificírt uitb , e§ I d e p a t ííÍ K X ,)Tsnií r e b o p S tK irrica f 11 B e p ^ iin s .jin d e — gyási okmányok a jívő hónak folytában Berlinben foCfett bte Oíafiftcatit)n34Wintben int Paufc beő kfcserélcndflk. fünftigen 3J?onate3 in Serlitt attSgetDe#feít werben. K s p c s j s j s i i e l B iito p e . C’a íxKstS ^ii.Bepjing, '^in noicnpezeqe,í>eKelt Berlinben, ezer nyolezszáz ötven harmaSo gef#e^en SBerlin, ben neunje^nten ge* diki február tizenkilenczedikén. Bruar (Eintaufenb a##unbert unb brei uttb fünfzig. Bpsapie o miit onts csto uinnlzeq! mi tpel. v 27. Czikk.

Iíruck.

tton SBrurf.

CP- H-)

(L. S.)

de Bp8K. \

;-

Mantcuffel Otto. Pommer Esche Fridiik.

(X C )

' £)tto bon íKanteufcL

'

Cp. HO

*

Otto de MantcB'fftfe.i.

(k. S .),

( X C .)

- gtiebri# öon 5ßommer*(Ef#e., '

í>piedpix de üommep Eme. (X C .)

(li. s.)

CP. HO í.

■ '

' i-

Koiicemm>iiíöne

Jegyzeke

azon tárgyaknak, mellyek a Poroszország ierjettigett,©egenfhíubf, tvcl#e int.3 n5t|#Enüer* de OBÍenteje ate.iea, Kap! ^vn Kommep*iÍ5jij£ cs Ausztria» közti forgalomba beviteli vám- fe^rc 5VDÍf#en iprcu§cn unb .Cejíerrei# eingangs* dintpe Ilpjjcia'mi Asctpia Bopg í i custite do Taentesen vagy mérsékleti közbenső vára-, jpflfvel ober rju .einem ermäßigten .3 wif#ettjoű* Bama de intpapo cé« ce cops csnnsne .ia o szabással bocsátandpk. . Bami intepmediape CK'tzst'b. :.:!;)faöc ^isuTaff?n ftní?. .. ,A. Vámmentes tárgyak. I. HuMídóksk.

Ezek alátt éttemlűk: njers vajy eítrxétt kir-

r/

.

. A / 3 ^ M c .®íGenr^ut)C.'

1 . A B fá íle .

m.. ■ :i§itrüáter'íftrtb ^er^attbeit i' ßlBfâlle unb AB*

A. (Jelente cKíiite de Bam^. l.,lvi^tsne. JJVstpc aieelo ,ce ^injjejjerSi ínzitapjeje «3 136*

102a' „Uadékok és metszelékek; vér, híg és szára ztott; . trágya^ állati; mócsingók; szarvak, ideértve a zer­ ge- és ezarvasszarvikat is, ezaruhegyek, szaruka­ rikák és szatufaradékok; körmök és lábak vagy lábszárcsontok; csontok, csontliszt (spodium), csont­ hab' (czUiOrföld); eny'vbőr, viasz készítési hulladé­ kok (méhsalak, lépesméz, sonkoly); gyapjupehely ( fonásí hulladék), posztó- vagy gyapjudarabok (szö-vési hulladék), gyapjunyiredék (posztó nyirési hulledék) tépetgyapju. Fahamu, kilúgozott; turfa, kőszén- és bsrnaszénhamu; mészcsáva vagy hamutöld; cserszak:vagy kilúgozott cser; olajmagszah és olajmagszakliszt; alom szálasa, szecska, polyva és korpa; fürészpor - és gyalu forgács; moslék;-törköly és lőre; papi­ ros szeletek (papiros hulladékok) rongyok.

Üvegsajt és üveghab; érczsalak; rézsalak; pénzverési salak (ezüst salak, aranymü salak, tégelyha. mu); czinsalak; üveg- agyag- és porczellánáruh cserepei. ;c. ■

'

;

2 . Ágy tollak.

’ \

f#nijje öon rofen ober gegârbten <§Juten unb tiiitspeje de ne! Kpsde cél ip n cite ; cinné ne^i^, geilen; 93íut, flöfftgeS unb eingetrotfneteő; 35ün* Kiiratg mi ^inRixratS; rsnols animaae; neapo; lépne, ger, tl)ierif#er; gle#fert; Corner, etnf#Iie§li# jpntpe K»pl ce KsnnpindS KÓpne.ie de napé nerpa ©emStyörner unb £irf#get»eiíje, Jpornfyifcen, mi Kopne^o de qeptS, Kopno sap fsp l, lopne toki <§ornf#eiben unb <§ornfy5ne; Miauén unb güjje uii aum (3ucfererbe); Séimfeber; Slbfáfle ce fa ié k jc I s ; n zitsp e de oépi Kind cenpenipij »on ber ÉSa#8bereituung (53ienenerbe, SSientn* íjo ie de J i n i elfu#enmeljl; ©treuíaub, de ojels mi fopinx do tspti deojels; fpsnzepl de Síroi), .§acféviing 0§ácffel), (Styreu Oftaff) unb actepnstl, nale, Ulitspe, njeno mi tip&Qe; »ixv* Meie; @dge* unb <§obeIfyáne; 6#Iempe unb tspe do fepeetpeg mi do ocjb ; adsnitapi ne 4 sndS <S:|mIi#t; Treber unb Stefiet; $apiera£>f#niße mi cnvn.t5pe; ctopcepi do ctpsrepl mi tspli de Oßafcierfyâne), labern ober Summen (Strafen). mslitspe; U IiU p o de n>plh>, cdpenue. ©IaSgatle unb @Ia8f#aum; @#lacfen von Cnsmi do r jia x i; erspx do minepa-tie; lunsnn (Érjen; Äu^feraf#e; SWünjgefraj (<3il6ergefrâj, de apami; pocspo do moneti (pocspe do apaintl, @ölbf#mtebegefrâ$, J?a|>eIIaf$e); Sinttgefrâj; pocspo de.ia 8spapl, qonemx din lonitopl); pocspe (Sterben üon ®Ia§-, unb *ßorjeIIan« de Kocitop} ; qlOBsp! do farpÍKito do r ja x i, .üti ioaaren. mi nopue.iang. 2.

2. 33ettfebcrn.

ApKspI de natS.

3. Méhköpük

3. CtsnI 3. S ie n e n fH cfe eleven méhekkel; méh&osarak, használtak és ollya- mit lebenben ©ietten; 93ieuenförbe, gebrauste ks a.itino oie; woio céB somniuc, scsato mi atipl, nok, a mellyekben a méhek megfolytvák, mézzel unb foI#e, in Wellen bie QJienen getßbtet ftnb, ^Ln Papi c’iiS ommopatß a.tcincje, na mlopo. együtt. mit bem ^oitig. ■4. Vegytani segédanyagok és termékek, neveze­ tesen: ‘

v Érczes viz, természetes, palaczkokban és kor­ sókban; kén; borkő, nyers, finomított, jegedzett» 'vas-, réz-, vegyes vas- ésrézgálicz,fehér; oszol­ ható üveg. Korom- és szénfeketitö, nyomdafesték, frank­ furti fekete festék; enyv (hal-, szaru- börenyv); schmirglpapiros és schmirglpóíztó. 1 Kénszálak; kénfák, ideérve a végytanilag ké­ szített gyufákat, dörzsfácskákat, dörzsfidibusokat és -gyupalaczkoeskákat; kanóczok.

Buzér; Csülleng; fogas rezeda. 5.

4. (£fjemif#e ^ ilfS fto ff e unb 3ßro* bufte, nâtnli#: ' SDiirteratroafTer, natürlidjeS, in ßlafdjen unb trügen; <5#toefel; SBeinftein, rotjer, rafimrtcr, frtyftaütftrter; SSitriot, (Sifen*, .Slupfer», gentíf#» ter (Eifen* unb Jiu^fer*, weiter; SBaffergíaí. 3iuf?* unbJío^lenf#íDarj, 58u#brutferf#tt)Ärjc, granffurter (3#i»ârje; Seim «§orn», Sc« ber*); ©(fimirgel^apier unb @#mirgeltu#.

Am mincpfl.io natspa.io ctiRJO mi spilopo; nviiocx; rrpemop taptipi, KpsdS, pif#inatS Kpicti.íicalí; ßilpio-iÄ, do fepS, d? apami, ammcetcFitl do fcpS mi do apami, d.i b í ; ajxoo.t ctcpicatl. Ncrpéji do ipi
Mindenféle tojás és te j, nem különben tejföl. 5. S ie r a lle r 9lrt unb 3 JÍÍI# ,

tn g le i*

djen JK aijm . 6 . Földek és földáruk.

4. Matcpie cescidiapl mi Dpodaotc xcmho, adcM:

6. ®rben unb irbcn e S a a r e n . Ezek alatt értendők: hegyi len és kő len; tájt hierunter ftnb »erjlanben: Qimiantl) unb 316kö, czement és darázskő, veres vaskő, vas fény­ Befl; Simâftein, ©ement unb i£ufftein; 93Iut* foszlány; mindenféle festékföldek; folyókovacs da­ fiein; fflraunftein; garöerben atfer Sírt; glufj* rabokban ás őrölve; vas szén (rajzon); mész és f^at^ in «Stößen unb gemahlen; ®ra))^it (Stei^ gypsz, égetetlen és égetett; agyag; márga; lápfőid; Hei, SBafferWei); Äalf unb ®^8, ungebrannt puzzolán- vagy lávafőid; homok, a festett is (a unb gebrannt; Se^m; SJíergeí; SDioorerbc; 5ßuj* tört kobalt üveg kivételével); schmirgel, sulyagko- jolan* ober Sa^a*(Erbe; ®anb, au# gefärbter vacs darabokban és őrölve; keserfőld; mindenféle (mit 3íu§naí)me ber geriebenen <S#maIte); agyag ideértve a pipaagyagot és porczellán földet <S#mirgeI; ©^ioecf^at^ in ©tötfen unb gema^* len; ^alfetbe; ^ o n aííet Sírt, einf#Ite§Ii# Is ; porrátört darázskő; pallérfőid; kallófőid. ißfeifent^Ott unb ^orjeííanerbe; S!ra^; ^ri^el; SEBalfererbe. / Közönséges fazekas árúk, azaz közönséges a©emeine ÍEö^ferwaaren, b. % getoő^nli#e8,

5. Osc do toti cneaia mi .lanto, accemine mi cm m tini. 6 . llxmintspl mi •faipisato do jstS.

Ai
1027 gyagfflldből készített fazékedény, mázzal vagy máz aus gemeiner S^onetbe: »erfertigteS íEityferge* ce íaapiin din jstS opdinape ks céS iip x cmajlS, ' nélkül, mint szintén fekete vagy vasszén-edény; fdjitt mit' ober ohne ©lafut, fotoie f$l»arje§ ober nperem mi Bace nerpe céß derpaiitS ^recnezl; likő vagy tégla-koczkalapok; olvasztó tégelyek. h>I de tonitë. , r ., ®ra^it*©ef^irr; ^liefen; ©chmeíjttegeí. 7. -Mindenféle érczek.

7. (St&e a lle r Sitt. • , ,

8 . Mezei termések, kerti növények és erdei ter­ 8. mések. Ezek alatt értetnek, minden mezei termések kévében vagy szalmában, a mint azok közvetlenül a mezőről behordatnak; len- és kendernövények; takarmányfüvek, fű és széna; kstáng, szárítatlan; bogács-kóró, és tákácsmácsonya; burgonya. Gabna és hüvelyes vetemények, mindenféle ola­ jos vetemények, a mákmagvakat ideértve; kerti vélemények; ánizs és kömény; lóherék; mustár; nustárliszt vagy örlött mustár, hólyagokban, palaczkokban vagy korsókban be nem csinálva; min­ denféle bogyók, frisen, szárítva, vagy csak befőzve, ez utóbbiak azonban nem palaczkokban, szelenczékben s t. e f.; len és kender (gerebeneletlen és gerebenelt), chinai fO, csepü és Jkőcz; erdei gyapot; buzérgyökér. Fák, bokrok, szőlőveszők, hajtások, ültetvények, ültetni való csemeték; élő növények cserepekben vagy kádakban; fris virágok, levelek és bimbók; fris és szárított (úgy szinte besózott vagy eczetbe becsinált, hordókba rakott) főzelékek, répák * gyö­ kerek, gombák ide értve a szarvas gombákat is és hagymák; virághagyma ós csilla; gyümölcs, neve­ zetesen: alma, kajszin baraczk, .köríve, tengeriszőlő, cseresznye, dinnyo, kerek szilva, naszpolya, őszi toraczk, szilva, birsalma, kökény, pöszméte, fris, aszalt vagy csupán befűzött (pép), azonban nem palaczkokban, szelenczékben s t. e. f.; dió, zöld és száraz, vadgesztenye; eperlevelek.

Tapló, nyers; gyékény; hanga; kalmus, fris; zuzmó és moh; kannamosó fii; káka és nád (fö­ dél és tahácsnád); háncs, nyers; hinárj erdei fa magvak (btlkkmakk, tölgymakk, fényű tobozok); gubacs, gubacsliszt.

gelb früd jte, ©attengetoädjfe unb SBalbfrüchte. hierunter ftnb öerfianben: aííe $elbfruthte in ©atBen ober in (Stroh, f°l$ e unmitteí* Bar som Selbe eingefü^rt werben; gla$8» unb ^anf^anjen;: gutterMuter; ©ra§ unb -§eu; (Sichorten, ungetrodnete,; Karben unb SöeBerbi* fleht; Kartoffeln. ©etretbe^ unb -plfenfrüchte, Oelfaaten aűer Qlrt, einf* lüitrgeln.

7. Minepaae de to ti cneßia. 8. Ilpodsnte de h ii u b s , de rpidinx mi de mdspeu ' ^Vntp’a’iecte ce ^nae.ueri: tote npodsnteje de KimnS ^in cnonl céS jpn naie, npensm ce addssS nemeziatS din Kimos; inS mi mneni jpn natisp»; niinte nentps nstpeuS; épet mi im S ; qiKope neoCKati; cKals mi CHieijI de nentenatS; nome de nimsnts. Tpinaue mi
Saunte, ©traute, 9teBen, Schößlinge, ©efc* Iinge., ©tauben jum SBer^fianjett; leBettbe ®e* toä
9. Folyóvízi halak

9. Ilecql de p«&8 , 9. g tu ß fif^ e , Frisek; folyóvízi és patakbeli rákok,1 frisek; frifche; gluß * unb ©a^fteBfe, frif^e; Sanb* npocnegT, paql de paS mi nxpasj me^tl deKxmnS; Kactopl; Bidpe; Bpocwe. . ; :; azárazi csigák; hód; vidra; béka. f
10. © eflügel, jahnteS unb njilbeS.

10, IIxcxpI domeetke mi cejsatiie.

1 1 . Tjaatx, adenx: 11. ® Ia 8 , nämlich: rjaatx KonBaBX (Bace de waatx), Bepde, nerpx mi Öblös üveg (üvegedény) zöld, fekete és sárga, £ohIgta§ (®Ia§gef(hitr), grünes, fchtoatjeS rajBinx jpn Kojopea cea natspa^e,neimnpecx, nea maga természeti színében, sem nem sajtóit, kö­ unb gelBeä in feinet natürli^en garBe, tneber tpacx mi nenetezitx. szörült, sem nem sikárolt. gepreßt, gefchliffen, noch aBgetieBen. 12. Szőrök. 12. IlepS . 12. $ a a te

1 1 . Üveg, nevezetesen:

Mindenfélék, nyersek, a sertét kivéve; lószőr, atter Qtrt, to^e, mit 3lu8f$luß ber SSorftat; de to ti cneuie, «psdS, aiapx de nepg de nopui j kifőzött festett, gerebenelt. nepS de na^S ieptS, Kojopits, «Kxpmxnatg. ^Pfetbehaare, gefottene, gefârBte, gehebelte.

13. Pemine, adem : 13. ^ a rje , nämltch: Szurok; kátrány (ásványkátrány és másféle); 5ßeih; ^heer C3^ineraWheer unb anberer); nxKspx 3 BxtpanS (ßxtpanS minepajie mi de aatx cnenyirkátrány; hegedügyanta; földszurok és más föld— SDaggert; Kolofonium; Slë^halt unb anbere®rb» uix;) da g g e r t intpanS demectainnS; Kojiofonls; gyánták (hegyi szurok, hegyi kátrány); kőolaj, harje (SBerg^ech, ©ergtheer); ©teinöl, fchtrarjeâ. acia^tS mi aate pemine de mmsntS (uxKBpx, ratpanS de msnte); ojels de nétpi nerps. fekete. 13. Gyanták, nevezetesen:

Terpeniinolajj madárlep; szekérkenőcs, fekete. • • £erVentín6l; v

14. Fa és faáruk.

ffiogeííeim;

SBagenfdjmterc,

; 'T4. .$ o Ij utib ^oísüjaacett. '^Herunter ftnb öerffrutbeit: ffitettníjoíj; 33att* unb Stämmen, Störfen unb S#ei* tm; halfen, ^fojlen, Sâgercaarett, Sajtolj unb alles anbere.öorgearbeitete 9iugljoi$; gaf#itten, spfaljljjolj, giecfctUKiben, 93uf#, OJeiftg, $ol$bor!e unb (Serberlolje.

Tepnentml} m e r i; snedpe de «pe, nerpi.

14. .lernno tni -fíEpiifíto de .icmnl.

^Vntpo aqecte ce ^inijejjerf: jemno de nyers szinezetlen kádár-, esztergályos-, asztalos- és csupán gyalult faáruk és kerékgyártó ler?, £if$let*.unb bíop gehobelte ^oljtraamt mecapl mi'l)ölj#cK, ftibibuS, intpaní, fid iisc, CKositopl do dinül, matspo festve, páczolva,- fénymázolva vagy sikárolva, sem 3al)nflc#er, SSefen u. f. tu., toeber gefärbt, ge* m. q, a . , Kapó ns aopfi <í m<)I Kojopito, notízito, más anyagokkal egybe nem kötve. ßeijt, laeftrt ober ^olirt, ite# itt ißcTbiubuug mit date tm .»k 8 cég no.iito, nl'it oopS f i ftnapcenito anderen Stoffett. nn a.ilo malopic. Je g y z e t . Az egyes alkatrészek megerősité^ n c e m n a p o . KxntMne.ie.io, ti»ie.io mptoUUnmerfuitg. 93ef#Ifige, 9)ágcí, S^rattíte», ' , sere vagy összeköttetésére szolgáló foglaÄOJC, ricje.ie, «icparpijo, spocic.te, fsnUe, (^amiére, Öicife, S#löffcr, ferner Scilc, tokj szegek, csavarok, sarkpántok, karikák, ctpénrapi.10, cfopa, »ufl, *opdo.tc.io, nilaStricié, Seagate, 33iubfabcn, Sauber, zárak, továbbá kötelek, zsinegek, madzagok, nejo toi KspoAiMc nentpa ^nitenenipoa ccí Sémire unb SKiemcn jut 53cfcjligiutg ober kötfonalak, szalagok* zsinórok és szíjak .^mnpennapca nipui.iopS ns nopB ■fi.ncdio., ffiet&inbung ber «in;feinen ©cflanbtljeilefáltc* a fönebb nevezett áruk vámmentes bebocsá­ fen bte jotlfreie 3ulaffmtg ber vcrflehenb Ka mep
15. Szén.

;

'

Barna-, fa- él kőszén, nem különben furfa. 16. Kosárfonóáruk. Durvák, nevezetesen hántatlan vesszöböt, nem különben bántott Vesszőből, sem festve, páczolva, ; fénymázolva, sem firnaszszal bevonva, gazdálkodási használatra valók, po: szekérkasok,; halvarsák, kéz­ kosarak (hátkosarak), ruhakosarak s. a. t.

15. KxpaaiiT. 15. Jíoí;len. Kipasnl do nin)«ntS do 4 cmnX mi do oélpt, SSratm^, ^oíj* unt) SíeinFo^lett, iuglct^ett accemiro mi tap-fi. Sorf. IC. )!cpi! do xouinpl ,^mn4ctito 16. Jto rljfíe ^ te rm a a re tt, große, nâmltdj auâ tutgef#ÄIictt Oiutl;oit, inglci* #en auS gef^âlten Oíut^en, mcber gcfârßt, ge.ßeijt, lacfirt, no# gefirnißt, jttnt 2Birt^if#aftS* geßrau^e, j. 33. 2Bagenfle#teu, gif#reufen,^rng!5rße (£uien), Söaf^förße u. f. ft».

rpoco, adom din naio.to ncdccnoiato, acccminc mi din nnicjo decnoiate, ncio.iopitc, ncnetczitc, ncdite ks 4Ae8 céi nepni'ie, ncntpn sc«.iS ovonomiuM, d. o. jcml do FapS, BXfiuio do acc*!, nanfpo,nouiípl do paie m. 1 . 4 .

17. Mcta.ic. 17. SDJetalle. ,^ntpo aqcclo co fnue.<.uB: apccnisS (mapeHierunter ftnb wrflanbeit: Slrfenif, Dpcr» iizek alatt.értetnek: egérkő,* aranyglét, egérkövessavany; arany és ezüst„rudakban, lemezek­ ment, arfcnigc Saure; @olb unb Silßcr in , íip ir a B ti, ni-tit*P' álanvfém • éreny; dárdanyfera (dárdanykirály); hor- ftng, Jti4'fer* uttb SKefftngfctle, ©locfengut; ültf= do apami mi M am i, *iioae; niKejia; n jatin i; *otermés- és viská töredék horgany; czín da- feTmítall; Sßlatina; ©^iepgíanjmetaíl CSíiie^* timonis métáéiig; zinKS apsdS mi dcrTä íip im itS í íglanjfőntg); 3ittf, ro^er :miD alter gebrodener: KoeitojiiíS jn fpscto, tlpayl mi.t. mi noMtopí aeals rábpkMn, tud&kban s. a. t. ésv óösha töredék czin.' 3inf; 3inn;m ;© I M c tt.Stangen ír. ;f. -to. unb- ^tpiwatS. 'ralttS.öcbr0#eneá 3‘tm. * : Malomgyártmán} ok. 18. 3Jíü^lenfabrtfate, 18. t>aipisate da mopv Bzek alatt értetnek: darált vagy megbántott hierunter ftnb serflanben: aef#rotíefe ob« a1« « « ae ^nuc-warl; rpinaae mixin*^ ,

17. Fémek. ,

•

1029 magvak, dara, ípro dsrí, dercze és liszt;'. lasJca és hasonfaju tészlamii; kenj ér; h?jos- kétszersült; lisztláng-készitmények, az «: liajpor, keményítő, csiriz, pép, leogonme, n^zgapótszerck.

öcfí^aítc jíőrner, @ra;tiie, ©ric§, ©rít&c utnb ^eíjí; Rubeln ünb gíet#ártige3 ScigWcrf; SBrob; ©#ip£tt>tebäcf; JtraftmeljI**probufte, b. -§aar* puber, ©tavié, Jtteifier, $a^c, Seogomme, ©um« im*©urrogate. •

11». Papiros, irodalmi és művészeti tárgyak, ne­ 19. R a p ie r, vezetesen:

íite ta r if# e unb Jíunftge* genfi ált be, námtí#: Mindennemű enjvezctlen papiros (itató-, bo­ uugcleimteá Rapier aííer Sírt (Söf#- $acf= unb ríték- rs nyomtató papiros); fövény-és palapapiros, 35rucfya£ier); ©anb* unb @d;teferpa]píer, tttglct* nem különben palapapirosbóli számoló, táblát; <á- #en 9?e#entafeln au§ ©#teferipa:|)ier} iparén* blapapiros és posztópréselű papiros. becfeí unb $re§fyane. ■ Kéziratok (beirott pipiros) és irományok; raj­ 3)?anufcrtyte (befdjriebeneé 5j3aj)ier) unb Síc= tolatok, Fövények. ten; Segnungen, ©emäloe. Könyvek, nyomtatottak, mind bekötve mind 93ü#er, gebrucfte, foiuoljl gebunben al3 un* kötetlenül; foldabroszok; zenemüvek; réz-ésaczél- gebunben; Sanbfarten; QJíufífaliett; Äufcfer* unb metszetek; kőnyomatok; fametszetek, feketék és ©tafyífMe; Sítfogra^mt; .!poIjf#nttte, feltárj színezettek ; közönséges képesek; a mennyiben ezen ober farbtg; orbtnftre ©ilberbogen; fofertte btefe tárgyak a szerződő áiladalinak egyikében nyomattak ©cgenßänbe in einem ber eontra^irenben ©taa= ten gebrucft unb öeríegt ftnb. tagy adattak ki. ■ ©#au= unb 2)enfmünjen. Emlékpénzek.

rnapQ ccS cKoce din ocoe, nn.’jinilBpi’ mape, rpic5,' nxctls íui í i p i n i ; tiieuel mi a.ita jsKpspI.accemina din ajsslB; .nxnej, bíkoíIh de naiej npodsnte do í'ipin’B ^ntipilope, adein>:' nspdii, cKpooé^x, 'iipS, nam,, kok* do rami, cspporate de rsmi. 19 X^ptix, OBtente Jiitepapl mi aptictWe, adcKi xip tb íx p i ujiels de toti cneiiia (xxptit do cBestö, de -ninnaKotalg, de tinnpß); x ip tii ns apini, KJieitx, IxE^iljo de KomnstS din x ip tit ks .'apini M ejlli; maifaBa mi maKaBa de ctp.Yinc8 jpn'npoc'/.. ManHCKpinto (xiptii citpici) iuij'ante; decemne, iiíóne. , 1 Kiput, tinipite, atits jerato Kit8 íui ne^erate; Xapte; madica-iie; xaaitorpaíio mi cmit«po ^n ojje-iöj jitorpaíie; itcworpafie nerpe mi ito.iopite; k o a o opdinap! da ÍKóne; deusmija 0EÍentc,i0 auccte BopS í i tinipite mi mi ^infpenpinco jpn ens^S" din ctate^e Kontpantanaí. Meda^ie do toli Ka.iitatea.

Je g y z e t. A hírlapokért, naptárakért és hir­ 3í n nt er f tt n g. SDie für Bettungen, Jíaíenbcr unb n c e m n a p e. I’emine pecepcali tanca de detményekért netalán fönálló bélyegadó Síníiinbigungen ettoa Be|1ef)eube ©tárnáéi* ctirmi ie sa Kscta nentps razeto, ita^endape mi f ntartatik. Síbgabe bíetbt »orbefjaíren. mi jwcviinnipl. . 20. Sclyemgubók.

20. (BeibencoconS -(©eibengaííetten).

20. Toroinl de m itaci.

21. Kövei» és kóáruk.

21. © t e i n e unb © t e i n t o a a r e n .

2 1 . üétpo mi mep>il do netpa.

Ezek alatt értetnek: minden faragott és fara­ gatlan termes-, mész-, pala-, tégla- és épület kö­ vek; malomkövek; mindenfélo köszörű és fenkövek; tűzkövek, kőnyomás', kövek, metszettek vagy raj­ zoltak. PalnvcRszűk és palatáblák (fa-rámákban is); márványból, gránitkőből, homokköböl és gypszből készült nagy müvek (emlékek, szobrok, mellszob­ rok s t. c. f.) kigyóliőbő! kész lt rtruk.

.^ntpe aieete ce .imjíe.MerB: tótonetpe^e tiiate hierunter ftnb berjlanben: aííe behauene unb unbehauene 93n i# *, JÍaíf*, ©#tefer*, 3 k $ i U unb mi neliiate íipim hlóco, Bipoce, do apdecii, de SOíauerfleine; 2Mf;ífieine; @ # le if* unb, SBefc* aiwe mi de mspl; netpe de m opi; netpe de toflcine aííer Sírt; gíintenfieine; Sttí;ograpf;irfleine, q u i ini ksjíI de tóti cnejjia; Epomenl; netpe de jjtorpaíii, cina!e,cé8 ^ncemnatc. grafcirte ober bejei#nete. . / Kondeie de apdecii mi taB,io do apdecii (mi ©#ieferflifte unb ©#íefertctfeln (au# in Ijöí* jernett Ólaiméit); grófié Sírbeíten auá 3)íarmor, npince jpn viemns);
pentfnffrin.

•

\■ 22. Mepif de naio, tpectii íui CKopai, adeRi: 22. ©trof>=, 9íoíjr* unb © afltoaaren, nántli#: Poroacino mi poroscine da niijópe din CKŐpjji,' Háncsból, gyékényből, szalmából és kákából - 5Jíatten unb. guf&eífen öort íBafi, ©irifen, ninipirS, naie mi nanspi, opdinapT, neKOJOpite. készült takarók a lábtcritok, közönsébesek, festet- ©ut# unb ©#iíf, orbinär, ungefärbte. 22. Szalma-, nád- és háncsáruk, nevezetesen:

lonok, 23. Bité, adeKi : 23. íBfeíj, namlt#: Kai, KatepI, ms.ii, acinl; niüel; napiéi; ol, Lovak, öszvérok szamarak, borjuk; malaczok; SPferbe, 3)iauíefel, 33touí#iere, @fei; Kälber; a ía p i de.BepBeiI (Kactpaisl cé8 Bitsßl); Kanpe. juhok, kivéve az iiriiket; kecskék. ©^anferfel; ©#af»teíj, mit 9íu3f#Iu£i ber mel; 'Siegen.' 23. Marhák, nevezetesen:

24. SBagen unb © # Jit t e n , oljne Seber* ober Sßolfterarbeit.

24. Kocsik és szánok. Bürmunka és kipárnázás nélkül. ;

25. Vád.

Apró (nyúl, tengeri nyul)v

. ■ *

'

25. S iíb ^ r e t ,. flcineS Odafen, á?anitt#en).

24.

Tpicspe (Kape) n iT cinii,

í i p i asKps, de ne^e céS de nepine. 25. m iK B

Bmat8,

(lenspl de itimnS mi de'ßaci.)

26: J i n i , adeirt: 26. 9Boííe, nárnlt#:' ; , a m i de ol, mise (de mól), spsdi mi neata— ©#af* unb Santmnjoííe, rolje unb gefämmte, Júh- és báránygyapju, nyers és gyárát ott, nem ingíei#en gemahlene, ro^, gebíei#t unb gefärbt. nati, accemine miiinati, Bpsdi, cni^ati mi koaop iti. különben őrlött, nyers, fehérített és festett. 26. Gyapjú, nevezetesen:

1030

B. Azon tárgyak, mellyek a közbenső forgalomban mérsékleti vámszabás alá esnek, még pedig: 1

Közbcnsü rárnszabis A

Sz&m

tá r g y ak

A megvámozss me'rté-

n e v e z e t e

k<>

Poroszor­ szágban R. lati.

ez. gar.

Auszlrlá - j

bsn

ír.

j

kr.

H áncs-, g y é k é n y - , n ád - , k á k a- és s z a lm a á r u k : a) háncs- gyékény- káka- és szalmából font takarók és lábteritőh, közönségesek, festett, valamint nyers, hasogatott széknád . .. . . . . . . .

mázsa

i

—

1

30

b) szalma-, nád- és faáncsfonadékok s illyes áruk, a mennyiben ezek A. 22. sz. alatt, ragy fönebb ■a) alatt és utóbb c) alatt meg nem nerezvék; hasogatta» szalmábóli térítők; kalapok (a báncsés «zalmakalapokat kivéve) fölkészítés nélkül; hasogatott, páczolt széknád .

mázta

3

5

4

30

c) szalma-, nád- és háncsfonadékok, mellyek selyem vagy más fonatokkal vagy lószúrrel áthusvák vagy átszövök (sparteríe) .

mázsa

21

P a m u tfo n s l, mindenféle, keveretlen ve gy gyapjúval avvagy lennel hevert, fehéritetlen, fehérített vagy festett, egy sodratu, többsodratu vagy ozérnázott, rendezetlen vagy rendezett, ideértvén a pamutgyupot is . . . . . . .

mázsa

.

b) minden egyéb csontáruk, fával, cserzett bőrrel, üveggel, papirossal és csirizzel, chbástrommal, márvánnyal, szalonnakövel, gypszszel, sem valódi sem ál aranyozásu vagy ezüstözésü, sem arany­ vagy ezüst fénymázzal be nem vont nemtelen fémekkel egybekötve is (*z uj ozüstöt vagy packfongot kivéve); halhéj, elvagdalt és halhéjpálczák . . . . . . .

í

—

30

i

22%

2

30

mázsa '

1

—

1

30

mázsa

8

5

I

30

5

1

30

7 , 30

C so n táru k , ideértvén a szaru-, köröm- és más állati faragásra való anyagokból készült árukat (a békateknőt, elefántcsontot és kagylóhéjat kivéve) . . . . . a) halhéj, hasogatott

.

.

.

.

.

.

.

4

R a jz ó n és v ö rö s r a jz ó n

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

5

Ö lo m á ru k , finomak, novezetesen: játékszer, egészen vsgy részleg ólomból; más ólomáruk in fény­ mázolva, firnászolva vagy festve, azonban sem valódi sem ál aranyozásunk vagy czftatözósüelt, sem arany vagy ezüst fénymázzal be nem vonva, csonttal (az elefántcsontot kivéve), szaruval, körmökkel, fával, cserzett bőrrel, üveggel, sem valódi som ál aranyozásu vngy ezüstözésü, sem arany- vagy ezüst fénymázzal be nem vont nemtelen fémekkel cgyboküttetésbon is (az uj ezüs­ töt Vagy packfongot kivéve) . .

; mázsa 3

mázsa

5

—

mázsa

—

15

—

45

mázsa

—

15

—

43

a) nyersvas, nem különben, t redék-vas, azaz veslia tort vas és vashulladékok (reszelt vaspor, v»ssalak vagy vassziporka) . . . . . .. . .

mázsa

—

7'/,

—

2 2 »/,

Nyers vas ahutákból a bányahatóságoknak a származásról! bizonyítványai mellett történő közvetlen elszállítás alkalmával , . . .

mázsa

—

5

—

15

mázsa

—

20

i

—

mázsa

i

—

i

30

mázsa

i

22%

2

30

mázsa

—

—

45

✓

i

Je g y z e t . A czinből készült játékszer ölömből készült játékszer gyanánt kezolletik. K e fe b ö tfiá ru k , d u r v á k , nevezetesen: sertéliöl készüli árúk, fával és vassali egybeköttetésben, sem nem páczolvo, fénymázolva, firnászolva, - festve, sem nem sikárolra . . . . , 7

8

V e g y t a n i s e g é d a n y a g o k és k é s z ít m é n y e k , novezetesen: - timsó, sósavany, kénsavany . . . . . V ás és v a s á ru k , a gépeket és gépalkatrészeket kivéve.

b) frissített, azaz minden vert és hengerelt vas rudakban (az idomított, ’/a porosz vagy bt'esi hü­ velyken aluli vastagságú gömbölyű rudakat, és a hét porosz vagy bécsi küvelyknél szélesebb lapos vasat kivéve), hevenyvas, vaspálya sinek; aczél, nyers és finomított (salkázott), edzett és öntött, aczél (a Va bécsi vagy porosz hüvelyeknél nem vastagabb rudakat kivéve) . c) idomított, azaz valamely a használatra előkészített alakban kivert vagy hengeritettrudvas; nagyobb kocsi alkatrészekhez (tengelyekre s. t. e. f.) durván előkészített vas, a menynyiben ily es alkat­ részek egyénként egy mázsányit és annál többet nyomnak; vaspléh és vaslemezek (ide értve a hét porosz vagy bécsi hüvelyknél szélesebb lapos vasat) sem nem simítva, sem nem czinezve, sem nem firnászolva, fenymázolva vagy lyuggatva; aczéípléh és aczél lemez sem nem simítva sem nem köszörülve; ekevas; horgony, mint szintén horgony és hajólánezok d) vaspléh és vaslemezek, simítva, czinezve (bádog), horganyozva aczéllemezek, simítva vagy köszörülve; vassodrony (ideértve az alóli vastagságú gömbölyű rudakat), aczélsodrony (ideértve a nem vastagabb rudakat) nyers vagy simított; aczélhúrok .

vagy firnászolva; aczéípléh és V» porosz vagy bécsi hüvelyken % porosz vagy bécsi hüvelyknél . • •

6) Öntött vasárúk, nyereseb, azaz mindazok, melyek esztergályozva, reszelve, vésve, lyukasztva, fúrva, köszörülve, simítva, firnászolva nincsenek

.

.

.

. •

. • .

•

3 egy té t. A levésett túlöntvények vagy öntvényszélek nyomai az öntött árukat az ezen vímiegyréki tétel ali sorozás alól nem zárják ki.

'

15

;

1031

A megvámo­ A

t á r g y a k

n e v e z o t e

Közbensö vámszabás

Poroszor­

Auszlri-

szágban

ban

zás mérte­ -sOS MI

ke R. tall.

•

' 1

f) Vasáruk, közönségesek, azaz durvák, vert vasból vagy vasöntvényből, vasból és aczélból, vaspléhből, vas és aczél sodronyból készített áru!r, czinezve, rezezve, a rozsda elleni oltalom végett fekete mázzal vagy firnásszal bevonva is (azonban sem nem simítva, vagy köszörülve, sem nem fény mázolva), fávali kapcsolatban i*, nevezetesen: fúrt, lyukasztott vagy rostélyokká összekö­ tött rudak és Iemezeli, Ülök. kőfalkapcsok, feszítő rudak (fcecskeláb&h), durva sulykok, pörölyök; kocsi alkatrésze!», a inennyiben azok előbb a c) alatt nem nevezvék; durva Öntött vasmunkák, a mennyiben azok főnebb e) alatt nem nevezvék, mázos (zománczolt) főzőedények is 5 szegek, czövekszegök, horgok, e.;zkábák, peczkek, szántó ?asak, boronák, irtókapák, kapák téhelyek, csá­ kányok, gerebenek, gereblyék, lapátok, trágya- sséna és fütövillák, csapdák és vastörök, motólák i)3 tekerő csigák, alaborok, patkók, lóvaSarók, lánczok (a horgony és hajólánezokat kivéve), nyársak, vaslábak, vasmacsfták, tüzfogók, tüzlapátok és szitóvasak, kazánok, serpenyők, mozsa­ rak és mozsártörők, ajtó és ládavasaratok, téglázó vasak, facsavarok, reszelök, ráspolyok, kávé . hengerek, kávéőrlők, zárak, durva karikák, csavaros fojok, vésők, toronyorák, durva mázsa ru­ dak, durva fogók, dorombok, vakaró kefék vas sodronyból fémmüvesek számára, durva sodronymüvek vas- és eczél sodronyból e. t. e. ezenkívül miudsn fejszék, durva fűrészek, sarlók, ka­ szák, posztó készítő és durva szabó ollók, durva kések kézmüi használatra (bicskák, parasstkések i>) . .• . . . . . . A fölebb emlitett árukon létező nem lényeges más lém- alkatrészek, mellyek sem v a ­ lódi ectn ál arnayozásnak vagy ezüstözésttek (az uj ezüstöt vagy pakfongot kivéve), ' ezen úrnkat a' mázsájáért 2. rh. tallér vagy 3. forint ,iyi díjszabás alá sorozásból ki nem zárják. g) vasáruk, finomak azaz finom vasöntvény-áruk, vas és aczéláruk, simítva, köszörülve, fénymá­ zolva (ürnászolva), azonban sem valódi sem álaranyozásnak vagy ezüslözéBüek, sem arany­ vágy ezüst fcnymázzal nem borítottuk, csonttal (az elefánt csontot kivéve), szaruval, körmökkel, fával, cserzett bőrről, üveggel, sem valódi sem ölaranyozáíu vagy ezüstözésü, sem arany — vagy ezüst fénymázzal nem borított nemtelen fémekkel (az uj ezüstöt vsgy packfongot kivéve,) egy­ bekötve is p 0. kések (a főnebb f) alatt nevezetteket kivéve) ollók, finom fűrészek, kapcsok és nűkípcsok, karikák, l; ártok, vakarók is siantók (vakaró- és simító vasazatok), fegyverek és fosyver alkatrészek, finom vas- vagy aczél sodronyból! sodronymüvek, ttiindazaítal az utóbb h) alatt nevezett tárgyakat ős az aczél gyöngyöket kivóvtí . . . . . . h) varrítik, hötőtük, horgolótűk (tiímzö tíik is) nyel nélkül . . . . .

mázsa

ez. gar.

fr.

2

kr.

3

Je g y z e t.'

9

10 j

/ mäzsa mázsa

3 35

5 •

Z s ir a d é k o k , nevezetesen: vaj, fris vagy olvasztott; allatzsir, olvnsztstlan és olvasztott (faggyú, olvasztott zsír, Jud- és disz­ nó zsir); szalonna; faggyany és fsggyany sav . . . . . . . .

1

mázsa

F o l y ó v í z i já r m ü v e k , fá b ó l, evozós, valamint vitorlás jármüvek, vas vagy rézborítékkal vagy a nélkül, ideértve a h'jó mozgására és fó Uartására szükséges fölszerelési tárgyakat p. 0. vitorlákot és vitorla rudakat, horgonyokat éj horgony láncznkat, hyóköteleket, mellékhajókat, a mennyiben ezek nzűma a szokott tzükst?g!cle« iul nem hAg; m>g pedig: . l’.iroszországban 4000 font teherképességért . . . . .. . Ausztriában 20 vám múzsányi tonna teherképességért - . . . . ' .

4 50

30

2

1°

•

•

15

j

:

....

:V h *

mázsa

15

12

*

1

1

11

i

Í

II

Si

Ü v e g és ü v e g á ru k : s) Tükiiriiveg, dur*a, köszörületlen . . . . . . . . b) fehér ökiös üveg, n\ustr.Ulan, köszörületlen, síkút olatUn, sajtólatUn, vagy csak kösiörüU dugóval, fenékkel vagy karimáva1; abl*k és tábla üveg természetes színében (zöld, félig és egészen fehér) c) sajtóit, köszörült, sisárolf, metszett, mustrált fehér üveg; uzy szinte koszorú- gyertyatartóhoz való üvegfüggők, üvegemből», üveggyöngyök és üvegniázj köszörűit tükörüveg, hig^nyózott vagy nem higanyozott, ha darabja 288 porosz vagy 284 bécsi négyszög hüvelyknél nem nagyobb. d) színes, festett, aranyozott, ezüstözött, vagy álkövekkel (metszett bővekkel) kirakot üveg aa alak különbsége nélkül; üvegáruk csonttal («* elefántcsontot kivéve), szaruval, körmökkel, fával, cserzett Durrel, papirossal és csirizz«!, alabástroaimal, márvánnyal, szaloanakövel, gypszszel, sem valódi sem álaranyozáau vagy ezüstözésü, sem arany vagy ezü»t fénymázzal be nem vont nem­ telen fémekkel ( hz uj ezüstöt vagy packfongot kivéve) egybekötve; rámába foglalt tükrök, me­ lyeknek üvegtáblái darabonként 288 porosz vagy 284 bécsi négyszöghüvelyknél nem nagyobbak; üveg oldák (ál- drágakövek) foglalat nélkül . . . . . . e) tükörüveg, köszörült, higanyozott vagy nem higanyozott, ha darabja 288 porosz vagy 2-84 bécsi □ hüvelyknél nagyobb, és pedig az Ausztriábai bevitelnál . . . . . a Porosz országbai bevitelnél, ha darabja: 288— 576 porosz □ hüvelyknél nagyobb . . . . 576—1000 „ „ „ . .

L 1853.

45

mázsa

1

22 ya

2

30

. mázsa

2

#

3

•

mázsa

3

137

mázsa darab darab

*

•

1

5

4

«

10

15 15

• -

1 30 I .

i|

• • 1

10â2

!; jj ;<

h'öi'.fn»5 A m egtfao-

i

Í8 1 » » '1

A i

1

W' CO

(1

n o n z

ol ü

...... P^nuior-

'

‘

!

1

j

,

jf

dirob d*r«b dir:b

15

1

16

’ ■' '

!

17

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

;

1

.

3o:

i

1 1

narizsi már,™

5

•1

30

j

10

•

30

j

3

•

! mázsa

10

15

15 ■ 3

.

1

30 ‘

!

K o s á rfo n ó á ru k , finomak, nevezetesen minden az A. 1(5 sz. nlatt nem foglaltak, csonttal (*z ele­ fántcsontot kivéve) szaruvai, körmökkel, cserzett bőrrel, üveggel, papirosul és CMrizzel, nhbásirommal, márványnya), szalonna kővel, gypszszel, rgetetlen agyaggal, sem valódi sem ál oranyorá-u va?y ezüstózésü, sem arany vagy ezüst fénymázzal benemvont nemtelen f>:mc!;kcli kapcsolatban is (az uj ezüstöt vagy packfongot kivéve) . . . . . . . . .

tnázsa

3

S z ü c s á r u k , nevezetesen: . kést, be nem húzott juhbörbundák, nem különben iélelellcn teritök, szőrös bürbélésch éa szegélyzetek' . . . .

mázsa

3

'

Réz- és s á rg a ré z á r u k : a) réz és sárgaréz, vert, liéng-ritett, öntött, táblákban, lapokban, pléhekben és sodronyokban, sárga, • rézhurok, durván előkészített, melyiíett rézpléhek (tézpléháriik, a mint azok a hámorból ki­ kerültek) • . .. . . . . . .................................................................................................’ b) réz- és sárgaréaáruk, sem firnászolva, sein fénymázolva befestve vagy benyomtatva (a préselt cziírázatokat, p. o. szekrény- és ajtó foglatokat függöny tartókat kivéve), csonttal (az elefántcsontot kivéve) szaruval, körmekkel, fával, cserzett bőrrel, üveggel, sem valódi sem álaranyozásu vagy ezüstöxésíi, sein arany vagy ezüst fe'nymázzal benemvont nemtelen fémekkel (az uj ezüstöt, 1 vagy packfongot kivéve) egybekapcsolva is, nem különben reszelt sárga réz (bronsz por), sárga sík és fekér sik c) réz- és sárga rézáruk, firnászolva, fénymázolvs, befestve vagy benyomatra, nem különben ssjtdlt 1 czifrázatok, mind ezen áruk sem valódi sem álaranyozással vagy ezüstözéssel, sem arany vagy i 1 ezüst fénymázzal be nem vonsa, csonttal (az elefánt csontot kivéve) szaruwsl, körmökkel, fával, 1 cserzett bőrrel, üveggel* sem valódi sem ál aranjozásu vagy ezüstözésü, sem arany vagy ezüst V fénymázzal benemvont nemtelen fémekkel (az uj ezüstöt vagy packfongot kivéve) egybekapl csolva is . . . . . . . . . .

1 1

Je g y z e t :

Iléz vagy sár
1

1

5

•1

30

5 15

18

í j

1

1

.

43

i

tnízsi

S a jto k

.

f

i

mázia

.

.

!

tn iisi

«>

. 15

'

k

mázai

:

...................................................................................................................................................

! kr, ‘ j

frt.

,

M ű sz erek ; a) befoglalt szemüvegek (pápaszemek sat.) és színházi látcsövek, . . . . . b) csillagászí, sebészeti, mennyiségtani, géptani, zenészeti, láttani (a fdnebb (a) alatt nevezettek kivételével), természettani műszerek, azon 'anyagszerekrei tekintet nélkül, melyekből ezok készityék . . . . . . . . . . . . . .

-

ez. űrr

15

14

.

;

4

fiié’ z

.

iban

10

13

.

j

»z.^Un

t-ti.

—. ——

,

1000— 1400 porosz □ hüvelyknél nagyobb . . 1400-1900 „ . . . . • 1900 porosz □ hüvelyknél nagyobb . . . J e g y z e t : Oly tükrök, melyeknek üvegtáblái darabonként 288 porosz vagy 284 bécsi négy­ szög hüvelyknél nagyobbak, a rámárai tekintet nélkül, mind a Porosz országba, mind szinte az Ausztriába! bevitelnél azon közbenső vám alá esnek, mely az általuk taítalraazott üvegtáblákra nézve van meg állapítva.

.

,-------- 1 Auíztri-«

1.0

"

'

..

Zis Efciti-

'F a á ru k , ide értve a nádakból diókból, parafákból és egyéb faragáira való növényt pnyagokból ké­ szült árukat. 1 a) ki nem rakott szelvények és koezka talajok; parafa lapok, parafa karikák, parafa dugók, parafa talpak, durván előkészített nyelek és ny'imantyuzatok . . . . . . . • b) házi bútorok, színezve, paizolva; fénymázolva, simítva vagy egyszersmind vassal, sir*cár«:Z7r1, cserzett bőrrel, hárcscssl, gyékénynyel, kosárfonadékkal, kákával, szalmával és azéknáddali egybekötfetésben, nem különben minden más kádár) esztergályos-, és asztalos áruk, melyek sem az A. 14 sz. alatt nem foglaltatnak, sem fönebb a) alatt vagy alább c), alalt clö nem sorolvák, vassal (a simított aczélt kivéve) és sárga rézzel egybekapcsolva ía c) szelvényok, koczkatalajok és más k rakott munkával készült áruk; játékszer; fésű* áruk; finom faragott és esztergályos munkák; csonttal (az elefántcsontot kivé*e), szaruval, körmökkel, cser­ zett bürrel, üveggel, papirossal é3 csirizzel, alabástrommal, m'.rvánjnyal, szalonnakövet, gypszszel, sem valódi sem álar<snyozásu vagy ezüstizésü sem arnny vagy ezüst fénymázzal bo nem vont nemtelen fémekkel (az uj ezüstöt vagy p
12

1

!i

H

■ :

!

1

t á r g y a

mázsa

1

mázsa

3

•

P-V i

5

«>

30:

4

30

\ 1

t

i

mázsa

15

iö

15

.

í

i 1

•

I

1

1

!

1033

Közben*5 ^ámszabás !

A megvámoA

t á r g y a k

ne v és el e

Poroszor­

zí j mérté­

Auszlri> ában

szágban

ke li. tall.

ez. e«r.

■-1—1 fr.

hr.

5 t

; 19

B ő r és b ő rá ru k , ide értvén a gnmmi- ds gulta-perchabtil készült árukat: a) mindenféle bor, nevezetesen: cserzett ragy-csak vörösre cserzett burok, fakóbőr, talpbőr, borjubőr, •csizmaszár, bagaria, irha- És fejérre fcésziteitt b5r, p rgament, briisseli és dániai keztyiibor, kor-r dován, szattyán, minden festett, fénymázolt, aranyozott és préseli búr; gummi- lemezek, gummi szálak mis snyagokkali összeköttetés nélkül; gutta-pércha, inkább vagy kevésbé megtisztítva . b) bőr- és gummi-áruk^ ki)z3nségesek, azaz durva csizmadia-, nyereggyártó- és böröndösíruk, cserzett, vörösre cserzett vagy csupán feketére festett Mrből vatry gumroiból, fávali egybeköttetésben is; fúvók, nemkülönben más nem fénymázolt, színezett, festett vagy sajtóit czifrázátokkal dnemlátott gummi-gyártmányok . . . . . . . . . . Je g y z e t : A fönebb nevezeti áruknak pamut-, len- ?agy gyapju-rzövetckkeli, kibélelése és ezen áruknak zárakkal, csatokkal, karikákkal, és efféle, sem valódi sem ál-aranyozásu vagy ezüstözésii, sem arany- vagy ezüst-fénymázzal be nem vont nemtelen, fémckkeli egjbeköttetése (az uj ezüstöt vagy paeMongot kivéve) ezeket mázsánként az 5. r. tallér vagy 7 frt. 30 kr. díjszabás ala sorozásból nem zárja ki. c) Bőr- és gummi-áruk, finomab, aza?. kordovánból,.szattyánból, bTŰss?li és dániai bérből, irha- és fejérre cserzett búrból, fénymázolt, színezett, befestett, aranyozott vagy sajtolt czifmatokkál ellátott bőrből (a ieztyük kivételével), pergamantból, fénymázolt, színezett, befestett, vagy sajtolt cziírázatohkal ellátott gummi-vagy gutta-perehából készült áruk . . . . . c) bi'r-keztyük, szőtt anyagokkal egybekapcsolva is . . . . . . . L e n f o n a l, nevezetesen: a) nyers, czérn&zatlan .. . . . . . . . . . , . b) fejéritett. ide értve a csupán főzött vagy szapult (parlugozott) és színezett fonalat i?, czérnázatlan c) mmiienréle ezérnázott ' . ■ . . ' . . . . •'

20

É: 2í 22

.

.

.

. . :

.

.

. .

. .

Ü

.

.

.

.

.

.

.

;

S z it á s á r u k , durvák, nevezotesen: kész fasziták fonadékokból vajy vassodronjbóü fenékkel, sem n*;m páczolva, fénymázolva, firaászolva, színezve, sem nem sikárolva ;i - , . " .

23 2G

27

'

É to lo k , elkészítettek, nevezetesen: a) csokoládé és csbko’adé potlékók, valamint csokoládé-gyártmányok, Racahout des Arabes, cseme­ géit, ezukormű, sütemények, minden nemii kétszersült, a bajé.skétszersiiliet.kivéve; ezuk orral, eczettcl olajjal vagy különben, nevezetesen minden pabczkokban, szelcnczékben, sat. becsinált, bepárolt vaey cs»k besózott g\ ümíilcsftk, fűszerek, főzelékok és más enni való tárgyak,. . . b) mustárpor hólyagokban: palaczkokbaii, korsókban, mint ‘szintén elkészített mustár is

mázsa

5

*"■ •>‘‘‘.ví »»í ■:

í-'.yK,

.>-»*!>...■

' >i » '.

■i <-Í'*

* ''3

« ■' ' •>' •1- *

22%

. k

2

30

,7

30

>

mázsa mázsa

10 21

mázta mazsa mázsa

5 7

•

10

m;
2

«

3

•

15

•

mázsa

■

mázsa

1

mázsa

3

mázsa

4

mázsa

3

15 •

15 30

4 * 45 j 30 •

15 7

*

i

5

4

45! 1

? 30 S

j

30

• 5

5

45 J

4

j{ 30 í

<1 mázsa

*

15

•

45

í mázsa mazsa • i'

K ő á ru k : a) márvány-, gránit-, homokkő- és gypszáruk, a mennyiben ezek az A. 21. sz. alatt nem foglalvák, alabástrom- és sza1onn:íko-árü!r; . ‘ -' V' í-1 * r>y‘; * y ' . . . ’ ■ mázsa b) fél-drágakövek, nevezetesen í achát, adular, amrthyst, cakcdon, carncol, jaspis, onyx és 'crysomázsa pras, köszörülve, metzve’ fsgy1-más ihódöh munkaivá, fíiglaliát’ nélkül *: > ; . i

28 í

1

f

b) konyvkötninunliák, papirosból és csirizből durva, fénymázolt áruk ezen anyagokból, nemkülönben mintász-míi kűcsirizblil, hegyi'szurokból's hasonló anyagokból' . " ; . ■• '?

1«

mázsa

-

1 a) pnpiroskárpitok

f:

!

O la j , nevezetesen: a) kender-, len- és repezeolaj hordókban

P a p ir o s á r u k :

24

1

.

P a p ir o s : a) minden enyvezett papiros; tarka (a b) alatt említett papirosfajokat kivéve), kőnyomati, benyom­ tatott vacy vonatozott, "számadásokra, függvényekre; fuvarlevelekre sat. előkészített papiros; festő papiros . . . . . . . . . . . . • b) anny- és czíistpapiros, <ía arany- vagy ezii«t-mustrával készült papiros (valódi vagy ál, broníiíoll); préselt és átvert papiros; nemkülönben ezen papirosból)' szelvények < . . .

23

1(

G y e r t y á k , faggyú-, viasz-, czeívclo- és faggj any-gyertyák, viasztekercsek

( • ’

10

7 5

•

>7

30 1

3

5

4

30 j

7

3° j

5

1

•

1

1

A n ya g á ru k : a) egyszinö. vagy fejér, nemkülönben csupán színes (sem aranyozott sem eziistözőft) szélcsíkokíral ellátott fejér fayence vagy*’It3cdéhy j^íí J íllycs ^Vpák:,i-' : ; fcl !:,í" '-u'* *. . 1 mázsa <mázsa b) bef^éfett, tobbszinü, ben; omott^nieg nraríyozótt vagy meseaiistözött faytncc vagy kőedény mázsa c) fejér, ezmes (sem ar»nzozott sem ezüstözött) szc'lssikokkal ellátott porezellán . .

.

1 3 3

22%

2

5

4

*.

137 í1

'

30 í 30 i 30 j|

1034 - -

■ ••~

Közbenső vinm&bás A me?rimoA

t á r g y a k

n e v e z e t e

Au*z in­

mgban

ában

K, j « .

1 , fr. 1 kr.

zás mérjéke

S'

Pi>roj*or-

tall. 1 gar.

d) színes, festett, benyomott, mégaranyozott vagy ezüstözött porczellán . . . . . e) agyagárak, mindenfélék (a főnebb (d) alatt nevezetteket kivéve), egyszersmind zománcz Is, sem valódi sem ál-aranyozása vagy ezüstözésü, sem arany- vagy ezüst-fénymázzal be nem Tont nem­ telen fémekkel egybekötve (az uj ezüstöt vagy packfongot kivéve) . 29

M arh a; nevezetesen a) Szarvasmarha: ökör és bika . . . . . 3. tinó . . . . b) disznó, hizlalt és sovány (a malaczot kivéve). c) ürii . . . . .

2. tehen

30

mázsa

5

máz*.\

3

darab darab darab darab darab

1 i

2 i

30

5

1

30

15 15

*o

3

30

1

30

1 20 10

1 .

1

S z ő tt á ru k , nevezetesen: a) pam ut á ru k , pamutból, vagy pamut és más, nem selyem- vagy gyapjú szövési anyagokból arótt áruk, 8 efféle áruk enyvezve, firnászolva, kaucsukkal, gutta-perkhával, más gyantáiról ragy viasszal bevonva vagy beáztatva, avvagy valódi vagy ái-arany vagy ezüst-szálakkal vagy font üveggel egybekapcsolva is, még pedig: 1. legközönségesebbek, közönségesek, közép finomak, azaz minden a 2. cs 3. alatt nem nevezett áruk . . . 2. igen finomak, azaz minden a 3‘ alatt nem nevezett ritkds szövetek p. o. Jaconet, orgántin, musselin, musselinet, vapeur, mull és tüll . . . . 3. legfinomabbak, mint: bobbinet (tüll anglais) petinet, csipkék, hímzett árul., és minden pamutáruk valódi vagy ál-arany-vagy ezüst szálakkal vngy font Uvprgel egybekapcsolva . . . . . .

1

7

I

4:>

nuzsa má/sa

30

100 200

már.'a

b) L e n á ru k , len-, kender-, csepii-, manilla-kender-, uj-seelandi len-, háncs-, tengeri hinár-, és chinai fü-, erdei gyapot- s egyéb növényrostokból szőve, illyes áruk egjszcvsmind bátrán) olva, firnászolva, enyvezve, kautschukkal, gutta-perchával, más gyantákkal vagy viasszal bevonva vnsy beáztatva, vagy vnlódi avvagy ál arany- vagy ezüstszálakkal vagy font üveggel cgit'eknpcsolvii is, még pedig: 1.

legközönségesebbek, közönségesek, és középfinomah, azaz minden a 2 és 3 alatt nem nevezett áruk . . . . 2 . finomak, úgymint: minden sima szövetek (vásznai»), mellyekből 100 mdlékszálnál több esik egy bécsi folyó hüvelykre, minden leminmasz, patyolat és minden nem tömőt szövetek, a 3 alatt nevezetteket kivévo 3. legfinomabbak, úgymint: csipkék, hímezett áruk és valódi vagy ni- arany- vagy ezüstszálakkal vagy font üveggel egybekapcsolt áruk . . . .

tn:i?.sn :ío

nviz^a

I

marsa

!

4 .»

200

c) G y a p ju á ru k , gyapjúból, vagy gyapjú- és más nem selyem szövési anyagokból szólt árul», és efféle áruk kátrányolva, firnászolva, enyvezve, kautschukkal, gutta-percliával, más gyantákkal, vagy viasszal bevonva vagy beáztatva, vagy valódi avvagy úl-arany-, arany- vagy ezüst- szálak­ kal vagy font üveggel egybekapcsolva is, még pedig: 1.

legközönségesebbek, közönségesek, közép finomak és finomak, azaz minden a 2 és 3 alatt nem nevezett áruk . . . . . . . 2. igen finomak, azaz minden nem tömött szövetek a 3. alatt nevezetteket kivévo 3. legfinomabbak, úgymint: schawlok és schawkendők, csipkék, hímezett áruk és minden volodi vagy ál-árahy- vagy ezüst-szálakkal vagy font üveggel egy­ bekapcsolt áruk . . . .

d)

múzsa mázsa

45 30

mazsa

100 200

S e ly e m á r u k , még pedig:

1. finomak, azaz csupa selyemből készült vagy valódi avvagy ál-arany- vagy

2.

ezüst-szálakkal vagy font üveggel egybekapcsolt selyem áruk, nemkülönben következő áruk, legyenek bár ezek akár csupa selyemből, akár más szövési anyagokkal egybekapcsolt selyemből készítve: minden szalagok, félbársony, kenderbársony és valódi bársony, musselin, barege, crepe, gazé, selyemcsip­ kék, és más nem tömött szövetek, mint szintén minden hímezett áruk

mazsa

közönségesek, azaz minden az 1 . alatt nem nevezett áruk, a meilyekben más szövési anyagokon kivül selyem is létezik, nemkülönben kautschukkal, guttaperehaval, más gyantákkal vagy viasszal bevont vagy beáztatott selyem áruk .

mázsa

I

go

1120

50

75

30

1035

•

! I !

1

t

A

t á r g y a k

Közbenső vámszabás A megvámo­

ne v e i e t e zás mérté­

a •-«8 M

32

Ausztri­

szágban

ában

ke

CO

31

Poroszor­

R. fali.

ez. gar. L

I

kr.

1

30

30

H o rg a n y á ru k : a ) horganypléhek és horgonysodrony, nemkülönben horganyáruk, sem firniszolva, sem fén:mázolva vagy befestve . . . . . . . . . . . .

mázsa

1

b) horgán; áruk, firnászolva, fénymázolva, befestve vagy benyomtatva, azonban sem valódi, sem álaranyozásuak vagy ezüstözésück, sem arany- vagy ezüsi-fénymázzal be nem vonttak, csonttal (az elefántcsontot kivéve) szaruval, körmökkel, fával, cserzett bőrrel, üveggel, sem valódi, sem ál-aranyozásu vagy ezüstözésü, sem arany-vagy ezüstfenymázzal be nem vont nemtelen fémek­ kel (az uj ezüstöt vagy packfongot kivéve) egybekapcsolva is . . . .

mázsa

3

5

4

mázsa

35

•

*0

Össze te tt vagy a p ró á r u k , m é r t e le n á r u k , m értelen á ru k snt., nevezetesen: ‘ a) finomak, azaz egészen vagy re’szben valódi vagy álaranyozásu vagy ezüstözésü, vagy aranyavvagy ezüst-fénymázzal bevont nemtelen fémekből készült áruk (az órákat, a borított táblákat, réz- vagy sárga re’z-pléheket és sodronyokat, mint szinte az aranyozott vagy ezüstözött gyön­ gyöket és minden uj ezüst vagy packfong-árukat kivéve); nemes fémekkel, drága kövekkel, va­ lódi gyöngyökkel és pamut-, len-, selyem- vagy gyapjufonatokkali egybeköttetés nélkül, továbbá ál-arany- és ezüst-lemez . . . . . . . . . . . . b) közönségesek, azaz csontáruk, olomáruk, kefekötő-áruk, vas- és aczél-áruk, üvegáruk, faáruk, kosárfonóáruk, réz- és sárgaréz-áruk, bőráruk, papirosáruk, szitásáruk, alabástrom-, márvány-, szalonnakő- és gypszáruk, agyagáruk és horganyárnk, más anyagszerekkeli kapcsolatban, a mennyiben azok fönebb A. vagy illetőleg B. alatt 3. sz. b), 5. sz., 6 . sz., 8 . sz. f) g); l i . sz. d), 12. sz. b) c), 16. sz., 18. sz. b) c), 19. sz. b) c), 25. sz., 28. sz. e), 31. sz. b) alatt nem foglaltatnak, azonban nemes fémekkel, uj ezüsttel vagy packfonggal, drágakövekkel, valódi gyöngyökkel, korallal, borostyánkövei, gagattal, békatekenővel, gyöngyházzal, tajtékkal, és pa­ mut-, len-, selyem- vagy gvapju-fonatokkali egybeköttetésen kivül, és az órákat kivéve . .

• ;

< i. li •1 ■i

mázsa

21

•

30

‘ •!! : ;( -!(

Átalános jegyzetek. 1. A valamelly meghatározott anyagból készült árukra nézve a fönebbi jegyzékben megállapított vámmentességek és közbenső vámszabások acgy vagy több más anysgohltal egybekötött ollyas anyagból álló árukra (összetett áruk) csak annyiban alkalmazhatók, a mennyiben az illyes egybeköttez tésch világosan meg vannak engedve. • 2. A vámoknak az elegysuly vagy tisztaeuly szerinti beszedése iránt, és a fönebbi jegyzék második szakaszában nevezett tárgyak teísíntetébenl g üngysuly megtérítése írén*, mindegyik álladalomnak mindenkori átalános vámjegyzékében foglalt rendeletek, a megállapított közbenső vámok beszedésénéi is alkalmazandók. , ! 3. Ha olly egyes áruk, mellyek a fönebbi jegyzék második szakában elősorolvák, most vagy jövendőben. az egyik vagy másik álladalomban a höabensö forgalomra nézve megállapított összegnél csekélyebb átalános vámjegyzékszerü beviteli vámtételek alatt állanánah, az illyes tárgyaktól a köz­ benső forgalomban is az átalános vámjegyzékszerü vámtétel fog beszedetni mindaddig inig az a megállapított közbenső vámot el nem éri vagy meg nem haladja. A szerzödtény 2. czikkében foglalt el? az illyes tárgyakra nézve is cs. 4. A fönebbi jegyzékben nem foglalt tárgyakra a mindegyik álladalom átalános vámjegyzékében most vagy jövendőben létező átalános, s ille­ tőleg a bizonyos határszéli területekre vagy vámhivatalokra vonatkozó kivételes vámszabások alkalmazandók. ' '

1036

©egenftänbe, Vu.cldjc im âtoifdjenfccrfeljte dnem etmőfjiQten 3 ^Ufa^c untcvKcflcn, unb jttmr: Sujift^fnioII-Sa^ .

SNafjilab

f.

b er

É t fl -e n .jl â n M

giurnnt«

® ei n f » it « n 0

4 5

6

8

ber

ffierioUung

(n

(n

Spreupen

Oejlemiti

ÖJl§Ir ©«ír. © ají*, 33tnfett*, d lo lji» , © $ t lf * unb © tro fjtra a re n : • a) SRatten unb gujjbedcn »on SBaf>, SBtnfen, ©c^ilf unb ©trolj, orbinâre, gefärbt, aueb robc8, gehaltenes ©tufylrobr ........................................................... b) ©trolj*, dloijv» unb £Bajlgefie$te unt) bergleitb.cn SB.aaren, főttéit folibe nier^ ftiberten, noeb mit ©olb ober ©ilberlacf äberjogenen SJietallen (mit 9tu8nabmc \>on Oien* filbet ober spatffong) . . . . . . .......................................... 9ttnnerfung: ©})iel£cug au8 3in!) rcirb njfc ,.©))icf$cug au3 jülci beljaubclt. S3ürfieitbtnbent>aatett, grobe, namiiung mit .§oIj uni» (Stfen, lreber gebetjf, iaefirt, gefirnipt, gefärbt noc^ Jjolirt . . <§^emff<$e > §tífSfioffc unb -íj5robwftc, Wfaun, ©aíjfőure, ©(bftcfeffäitre . . ........................................................... ©(fen unb (Eife n tta a ta t, mit QíuSttáfyne són ÜJíafcbinen unb SJÍafcbincnbefianbtljeitcn: a) Öío^eifeií, tngleicben Q3rucceifcn, b. í). n(tc3 gebvotbeneä (Sifen unb (SifcnaOfűííc ((Bifcnfciíc, ^ammerféiag ober S^mibjunt-cv) . ................................................................... Ölobeifen éei unmittelbarer íBerfcnbung -m\ ben Jpüttcmverfcn mit Uv|>rungő»3cii3»íííc" bet S3crgbe§5rben . . . . ................................................................... b) gcfrifájíeő, b. f). aííeS gcfcbmiebetc unb gcftaljte (Sifcn in Stábén (mit 2íuSnat)mc beS fa* ^onntríen,:ber runbett, unter Vz ^reußifcben ober SBiener 3 °fí ©tőbe unb bcő mef;r ól§ fteben bfcw^lX'e ober SSiencr 3»tt breiten 'SIa^cifenS), SuWeneifcu, <5ifcn£>af>nf^icttett ; ©tabl, tó^er ttnb itafftuirter (gegerbter), (Sement- unb @n§flaí)I (nttt QUtönafjme ber Stangen üon níc^t me^r afS */2 SBíctter oter ^rcufjtfcbe 3^fí 2)tcfe) •. c) fa^onnirteS, b. üt eiltet für ben ©ebraudj üorgericbieten ^otnt auSgcft^mtcbctcä oter ge* tcaljtíS @ifen ín ©táben; ©feu^ lücícbeő jtt groben 93ePanbtf)ciíett .»pst SEBagctt (2ícbfen u. bgl.) rob öorgefcbmíebet ift, foferne .bergíeitben Q3efianbi^eifc ciitjcln einen dentner unD bar« über trtegen; (Eifenbled? unb (Eifen^Iattcn (einf^lief;[t verrinnt, geftrniG’t, latfirt ober gelocbt; ©ta^Ible^ unb ©tsbtyiatten tneber ^olirt ttos^ «bgef^Iijfen; ípphtg?d>«r*(5i|eit; Slttfer, fotüie Sinfer» unb ©(bifféfetten ' . . . . d) ßifenblcfib unb ©ifen^Iattett, ijoiirt, »ersinnt (Sffiei^&Ie^), »er^inft ober gefirnißt; ©tablbfe^ unb ©tabulatién, ^olirt ober abqefcbliffen; ©ifenbrabt (einfiblie^li
P-

(Sftitntr

1

Ccntner

3

4

Genttitr

21

30

Gcntner

—

30

1 22%

no

Peittuer Zentner

4 4

Ccntner

no 30

30

Wettiner

15

Peittner

15

Ccntner

7V,

4 5 Í;

I 221V 15 I I

Gentner

20

1

30

Gentnec

Gentner

30

30

Centncr

©entner

fr.

22%

30

.imiuniß

9 10

11

e) (Sifengufjfcaaren, rolje, b. f). aííe, bic ni&t aßgebreijt, gefeilt, geftemmt, gelobt, geßoi/rt, ge« f4)Iifftrn, politt, gefirnißt jínb .. . . • . ......................................... .. 9ínmerfung: ©£urett bon aßgèpemmten Ueßergüffett ober »on ®u(jnät$en ft§lie» fjen bie @u§n?aaren :bott ber @inrei§ung in biefen £ariffa{} nit^t au§. f ) Sffentvßaren, gemeine, b. §.gíóbe au§ gèf^mte&etcni:(Eifen ober (Stfettgufi, fii fje), grobe ©djISgel, -§ámnter; Sefianbt^etíe üon Sagen, foVceit fte nic^t ttotf}cí)e«b un* tér c) genannt ftnb; große (Sifmtgufjffiaaten, főttjeit fte. nitíjt »orfteíjenb unter e) genannt flnb, aud? gíaftrte (ematííirte) Jfotíjgef^irre; Sfíágel, Mieten, ^afen, .klammern, %\veâe, pflüge, Gggen, parfén, .gauen, ^cücn, jtram^en, <§ecijein, Sieben, Schaufeln, 3)ung», ^eu» unb Cfettgaßeln, gaöen unb gaugeifen, SBtn ben<§etnmfc$uíje, ^ufeifen, Striegeln, «ftetien (mit 9íu8f$Iufí ber Sinfer* unb 6$ipfetten), Söratftríefje,, íDreifűfte, gencrfyuttbe, getterjangett, ©lutbfdjaufeln, imefyt »ergolbet ober toerfilbett, vtod) mit ©oIb= ober ©ilßerlacf überzogen flnb (mit 2Iu3naf)nte öon üfteujtlßer ober 3ßaeinefett); ©tearin unb ©tcarinfdure * . g lu fifa ^ rje itg e , ^ßljer.ne, fowoijl. Oiuber» als ©cgeifa^rjeuge mit ober oi;ne (Sifen» ober .Jtityferßefdjlag, eínf^Iie^íitf) ber jur ffiemegung unb ßr^altung beS ©^ifjreë not^roenbigen. (Sinri<§tuitg§fiücfe, j. 53. ©egei unb ©egelfiangen, 5(nfer unb 5ínfer?etten, ©cfctfffeiie, 23ci= f^iffe, itt főnjeit beren Sínja^I über ben ,gefóöí;nli(í)en S3ebarf nuft IjinauSgéfjt, unb jtrar: in ^Preu^n für bie Safl bon 4000.5Pfunb ^ragfä^igfeit . . . . . in Defterreic^ für bie Sonne tton 20 3»tt»<Sentner ÍEragfd^igfeit . . . @ Ia8 unb © la Sw a a re n ; a) ©jjfegefglaâ, rofyS, tmgef(§itjfeneS . . . . . . . . . b) tt»ei§e§ §o^Ig!a§, ungemufiert, ungefd}liffen, unaßgerteßen, unge^re^t, ober nur mit aßgef(^Iifcnen ©to^feln, 93öben ober éiänbent; genfler^ ttnb Tafelglas itt feiner natürlichen garße (grün, fjalß unb ganj toeifl).... . . . . . . . . . . ,; c) gc£re§te3, gcfc^liffeneS, aßgerießcneS, gefdjnitteneâ, gemufterteâ tuei^eâ ©íaő; aitcß ffieí;ange ju .Stroncnleudjtern öon ©Ía3, ©íaáfttöpfe, ©íaSperíett unb @la3|c^mclj; gef^íiffeneS ©í)ie*

öentner

15

45

Gentner

Zentner Gentner

Gentner

4 50

3 35 15

30

10

Wz —

— ; -í— — 12

Sentner

15

—

Zentner

22%

2

45

30

1038

i

3wif#fnjon*6a^

/ ^Benennung

3?fafjfiab bet

©egenji&nbe

n> 6 fí J

oljne Unterf#ieb ber ^orm; ©laSftaaren in 33erbinbung mit SSeiit (mit 9lu3naf)me öon (Elfenbein), •éorn, flauen, .^olj, lohgarem Sebet, (parier unb $aW>e, 9liabafler, Éflarmor, ©í>ene Raffung e) (Spiegelglas, gef#Iiffene8, belegt obet unbelegt, toenn bag ©tücf metyr nl3 288 ^ren^i^e ober 284 Sffitener £mabratjotI mifjt, unb jtoar: bei bem (Eingänge in Oefterrei# . . . , . bei bem (Eingänge in ^ßteufjcn, njenn baS ©tücf mifjt: über 288 bi§ 576 □3oti '£ r e u f n f # .......................................... ......................................... „ 576 , 1000 „ „ , 1000 „ 1400 , ' , ......................................... „ 1400 „ 1900 ......................................... „ 1900 nSoU i>reu^if# . ................................... 9lnm etfung: ©Riegel, beren ©taStafeln über 288 $>reufnf#e ober 284 Söicner öuabratjoll baS <Stüä mejfen, unterliegen, oi;ne i)iücffi#t auf ten 9fa#men, forooljl bei bem (Eingänge in ^reufien, al8 au# bei bem (Eingänge ‘ in Defletrei#, bemjenigen 3roif#enjoü, U)cl#er für bie ©iaâtafefn, bte fte entsaften, Vereinbart tfi. ^ o ljio a a re n , einf#lie£ili# ber SBaaren au§ Otöfyren, Sßüffen, Jtorf unb anberen öcgctabili* 12 f#en ©#ni£fioffen: a) gourniete unb 5ßarqueten, ni#t eingelegte; Äorfylatten, $otff#eibcn, ííorfjíityfcln, Jtorffof)« lenj toi) öorgearbeitete ^efte unb (5 la ö ia tu tf)ö ljc t.................................................. V) ^auSgetâttje (SJleubleâ), gefärbt, gebeijt, lacfitt, ipolirt ober au# itt SSctbinbung mit (Sifcn, ' SJteffxng, lohgarem Seber, SSaft, Sinfen, Äorbgef(e#ten, ©#ilf, ©trof;« unb ©tufjlrofyr, in* glei#en alte anberen SSött#er-, 35te#3ler= unb £if#letu)aaren, toeI#e loeber unter A . Dir. 14 begriffen, no# sorjíeíjenb unter a) ober na#fleíjenb unter c) aitfgcfüfyrt ftnb, au# in ffierbinbnng mit ëifen (mit 2íuSnaíjme beS ^olirten ©tafyíeS) uttb 3JJcffmg . . . . c) gourniere, 5j}arqueten unb anbere SBaaren mit eingelegter Slrbeit; ©^ieljettg; J?antntm a#er<< ■ haaren; feine -©#uíjs= unb 2Dve#Ötcttraamt; au# in aSetbiitbung mit Sein (mit QtitSnaljme öon (Elfenbein), §orn, Miauen, lohgarem Seber, ©la3, '.Papier unb ^paypc, SUaba* fler,- 9Jiatmor, ©^etfjlcin, uneblen Weber c#t tto# une#t «ergolbeten ober üerftlbcr» ten, no# mit @olb= ober ©ilberlaâ überzogenen éJietatien (mit 2(u8nai)tnc oott SUcuftlber obet 5ßaematif#e, me#anif#e, muftfalif#e, o\)ti]#e (mit iiuöua^me ' ber öorfiel)enb unter a) genannten) ^^ftfaiif#e, oijne öiücfji#t auf bie Materialien, auS benen'^fie gefertiget ftnb . . . . . . . ..................................... II áí afe . . . . * > . . • • • * . . 1 15 & o tb fle # ie tiu a a te n , feine, namli# aüe unter A . 9ir. 16 ni#t begriffene, au# in 53er* binbung mit 58ein (mit si(u§nat)me öon (Elfenbein),, ^orn, flauen, lohgarem Seber, ©la8, ! “ spartet unb ^ a ^ e , Qlíabajíet, 2J?armot, (B^eáftein, © ^3, ungebranntem Xfjott, uneole 1 teeber e#t no# une#t öetgolbeten ober öerftlberten, tto# mit ©olb* ober ©ilberiatf über« Sogenen Metallen (mit- Qiuânatjme »on 9leujtl6et ober 5Pacffong) . 17 Ä u tf# n erto aaten , ttämli#: fertige ni#t überzogene ©#afpefje, beèglei#ett ungefütterte £Dccfeit, ißeljfittier uttb S3efä§e J 18 «^ö^fet» unb 3JÍefftngioaaten: | a) Äu^fer unb SDiefftng, gef#miebete8, getoaljteS, gegoffeneS, in tafeln, glatten, 93ie#en unb |

in

‘4?reuptn

Gfntiier

2

Zentner

3

fi.

fr.

3

5

4

30

10

Gentner

©tnef Stürf ©tücf ©türf ©tllrf

j

Oeflerrci#! Í

Oit^Ir <2gr.

’

gelglaS belegt ober unbelegt, toenn baS ©tücf ni#t übet 288 :j>reuf?i|'#e obet 284 2Bie* net Qmbtat&oÜ mi$t ■. d) farbiges, bemaltes, öergolbeteâ, »erjtiberteS, ober mit Mafien (Jtameen) eingelegtes ®la8

in

ber ©erjoUung

' -•’ \-’■' • "

j

15 15

1 4 10 15

15

Gentncr

öentner

1

(Fcntncr (Sentncr

3 —

(Scntncr

dentner Gentnet

15

1

30

5 10

4 -

30 30

10

15

(5

2 1

—

3 1

— 30

4

30

Gentner

5

3

1 Gentner V

3

.

o

1039 VÍ

3wíf^enjoíí->©öö 2WapflaB 33 e n e n n u n g

b er

@ e g e n fi ä n b e

btr

M «> B S rs ■&

■

20

5ßreufcn

Oeflerrcid; |

Kt^lt ©flt. . ©rfityten, SRcfjingfaUeit, ro^ üorgearßciteie, öertieftc ÄuipfcrBIe^c (^ferfdjalen, »ute {le Dom Jammer fommen) . .. •' . . . . b) Ättyfer» unb SDieffingWaarcn, Webet gefirnißt tto$ lacfirt, Bemalt ober Bebrucft (mit 5íu8* ttafjme ber geprcfjten SSerjtctungen, $. ©. Äaften» unb SMrBefcijlägc, ffiorljangijalter), audí> in ffierbinbimg mit ©ein (mit 9lu8na^me öon @If<:nBein), «§oru, flauen, .§ol$, Iol)* garem Seber, ©Ia8, ltneblen, Weber e$t no$ utted;t üergolbeten ober »erftlberten, nod) mit ®olb= ober ©ilbevlad überzogenen SJíetaííen (mit 9lu3nal)ute öon Sieuftlber ober $acf* fottg), ingleid)en getiebetteâ SJiefjutg (93ronjepuloer), Siaufcfcgoib unb Ofattfdjftlber . c) iiityfer* unb 3)ieffutgwaaren, „geftrnifit, ladirt, Bemalt ober bebrudt, ingleiden gc^refüte 33er* jieruitgcn, alle biefe SBaaren webet ec§t ttod? unecht üergolbet ober öerftlbert, ned? mit ©olb* ober ©ilberlacf übttjogen, aud) út SBerbinbmtg mit i*ein (mit 5lu3nal)me 'oon @1* feubeitt), ^ont, Pfauen, Jjjolj, lohgarem Setcr, ®la8, uneblcn, webet edjt nod; unedjt fcer* golöcteu ober tictftlberien, nodj mit ®olb* ober ©ilbetlad überjogenen SKetaflen (mit 2litS* ttaljme fcoit 9ieuftl6cr ober ißadfottg) . . . . . . . . . Slunterfung: Segirungen »on Jiityfcr ober 2JJcfftttg mit utteblen fDietaficn (mit SíuS= naljme üott SJleuftlber ober *]3ergie;cf>en auS im= (Men, weber cd;t no^» unecht i'crgoibefcn ober öeríiíBertm, not^ mit @oIb= ober ©ilberlacf überzogenen Metallen (mit 9lu3na^me »on Sfleuftlber ober ^arffong) fc^lie^t biefelbetf öon ber 3«IftfT«n9 S« bem ©a{5e öon 5 Sit^lr. ober 7 fl. 30 fr für ben fëentner nic^t au8. c) Seber* uttb ©ummiwaaren, feine, b. Í). i'ebcrwaareu ion ßorbuan, ©affian, Síarofin, brüf* felcr unb bmiifi^cm Seber, fftmifdj» unb wcifjgarem Scber, Iacfirtem, gefärbtem, bemaltem, ucrgolbetent ober mit gepreßten Sjeryenuigen t-ev[ei)cnnn Seber (mit éluânafjme ber .§anb= *4)it^e), l'oit pergament, von lacfirtem, gef(ubtcni{ bemaltem ober mit ge^rc^ten 93erjierun* gen »erfe^ettem ©unimi ober ©nttaperdjia ......................................... d) Icbentc -§anb|"d!ui)e, and; in Sßcrbinbnug mit gewebten ober gewirften ©toffen » S e in e n g a m , nâmli^: a) rol)c3, nngejwirnt ■ . . b) gebleichtes, mit (Sinfd;luf? be§ ungejwirnt . . ' . c) gewirnteä aücS 5trt .

, . .. . . . ' . blot; abgefod;ten ober gebüften (geâfc^erten) unb gefärbtes, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

21

Sichte, Xalgi, Sac^S-, 2Bat£tatij* uttb ©teaviu^i^te, Sa^ëjlöcfe

22

D e l, nâmlicb: ^anf=, Sein* unb Ö?a£§öl in gâffern

23

in

.

.

.

.

..................................................

(p a rie r: a) aiieS geleimte ^afcier; bmtteS (mit 2lu8itat)me ber unter b) genannten 5j3ai3iergattungett), Iit{jcgra})í;irte3, bebrucfteS ober limirte3, ju 3?ec^nungctt, ßtifetten, grad;tbricfeit, 2)eoifen it. f. w. »orgeri<§tcte3 ^ö^ter^ JDÍalepa^c . .................................................

I. 1853.

Senttter i

b fr. ;

fl.

2

1 22%

30 : i i

Gentner

3-

5

4

30 ; 1 is 5

15

15

Zentner

1 22 %

2

O co

19

fflerjoilung

in

) f ’ -■ ft

Zentner

5

7

30

(Sentner (Sentner

10 21

Zentner

10

(Sentncr Ccntner Centner Centner '•*r Centner

Centnet

15

15 30

15

5 7

—

— 1 45 1

7 10

2

30 1

3 15 1 -

45

1

1 13S

30 j

1040

-

p

v».

= -

'

!

3ttif^enji7Ü.Satj 9J?a9pab

' [$ " t ti c it it a n g

i e r 1 c ^ e tt fl ä, « b e

ÜOetjoliung

s S 24 1: 1 1 2 5

1 ; 26

27

.. i

1 :» 1' 30

c • ;

i; ■ \

• .

1 r ** f i ‘' 1* ’ Fi ft ii * 8|t

:C*cffrrrcic$

---->

Gentner

3

5

4

30

(Sentner

4

—

5

45

Gientner

3

5

4

30

Stebnta$ertt>aaren, grobe, nâmlt$: fettige freu te Siebe mit fflöben tion «§oIjgeffe($t ober »oit (Sifenbraljt, tueber gebest, Xacfirt, geftrnifit, gefärbt nodj polirt

Gentner

—

15

—

45

S p e ife tt, jubereitete, nâmli<§: a) QíffocolaH ttnb (S^ocoíabm^imoQate, fo»uie Gljocolaben*gabrifate, 9íacat)oiit beä QírabeS, Gonfituren, 3 ^ * * » ^ Ändjentoerf, aller Sírt, mit 3íitőna^me »ott Scbipjioie* baef; mit 3ucFer, (Efftg, Del obet fonjV namentlich aííe in gíafc^en, 23üc§fen tt. bgí. eingema<$te eingebámpfte obet au$ etttgefal§enc gföt^te, ©etoűtje, (Semüfe unb anbere Gonfumtibilicn b) Senfpuíoet tn Síafen, gíafdjeit, trügen, voie aud; juBereiteter ©ettf . . . .

(Scntncr Pcntner

7 5

— —

10 7

— 30

O'eutntr

3

4

30

Gcntner

5

*• * (

30

(üntner Gcntner

1 22V 2 3 5

2 4

; 30 ; 30

Gcntner (ű'tiítter

3 5

5

4 7

Gcutncr

3

5

4

Vßapitt* unb ^ a ^ t o a a r e n : ■.

a) ißapiertapeten . . . . . ................................... . b^ Su$bmbet*2írbéiten auâ papiét unb ‘itytye, grobe íatfirte SBaatett auS biefen Urfiofen, auá) gormer*5ltbett au8 Steinpappe, 9t§pl)alt ober fi^nlic^en Stoffen . . . .

S íe ittw a a r e n ; a) SBaaxctt au3 £92armor, ©ránit, Sanbfteiit unb fotoeit földbe ni<$t unter A . 9ír. 21 j begriffen ftnb, au§ 9ííabafter unb S p e íf r e m .......................................................... b) .§aí&*@beíjíetne, námítdj: 3ícfiat, Síbuíar, ^fmetf/#, Gíjaíce&on, Garneol, 3a8pi8, £>ni>r nnb ßfjröfopraâ, gefáslijfen, gefd^nitien ober in anberer SBeife bearbeitet, ofyite Raffung . £í)ontoaat en: a) einfarbiges ober toeijjeâ, ittgíei^en tceifjeâ nur mit farbigen (loeber oergolbetcn noefc w » ftlbetten) Dtanbftreifen »ctfeJjeneâ gatyence ober Steingut; bergletc^cn pfeifen . b) bemaltes, meijtfatbtgeâ, bebtudteâ, t>etgoIbefe§ ober tterftiberteS ga^ence ober Steingut c) roet^eâ, audj mit farbigen. (tcebet sergolbeten no<$ oerftlberten) Síanbjlreifen ucrfcbeneS , ^jJorjeüan . . . . . ................................................................... dj farbigeg, bemaltes, bebrucfteë, öcrgoíbefeg ober fcerftíberfeő íj3or$eífan . . . . e) ifjonteaaten aűet Sírt (mit 3íu§f$Iufí bet üorfÍeí;enb unter <1) genannten), aud) (5ntail iu • S3erbinbung mtt unebíen, weber eét tto(^ une$t ycrgoíbetett ober üerftlbcrfen, tioc^ mit ®DÍbí ober Siíberíaá überjogencn 9)íetaííen (mit 9íu8naí>me von Sfieitftlbcr ober Sßacffong)

,2 8 • j

•

IJreupen

—

b) ©olb* unb Silberpapier, unb Rapier mit ®olb* ober Silbermuflet (edjt obet une$t, aui$ bronjirt); gepreßtes unb but^gef^fageneS <papter; ingletc^cn Streifen »on biefen i^a^iergattungen . . . . . . . .. . .................................

|:

in

m yx <Sgr• -fl. |fr.

1“■i1■ ■

1 1

in

ber

u

SSiei^, námíid;: a) éíinbüteí): 1. Dc^fen unb 3uí)tíHere . ................................................................... ■. : -2. 'Ää^c.. . . * . . . .......................................... 3. ^ungtiic^ . . . . . . . . * . b) Sdjtoeme, gemäftete unb magere (mit 2íu8fd)í«ij ber S^ an feríel)................................. c) ^ammel . . . . . . ,• . . ..................................... 2Bebe= unb a B ir fb a a r e it, ncimíidr. a) Sau ín tü o ííeu tü aateít, qüvcU c uttb getinríte auá S3aumtt?oííe, ober Saunnroiic unb anberen ní$t féibenen ober inoííeuen SBebe» unb SBirlftoffen, auc^ bergleidjeu 2Baaren ge» leimt, geftrni^t, mit Äautf^uf, ©utta^er^á, anberen ^garjen ober 2ßad;3 űberjogett ober geträntt, ober in SSetbtnbung mit echten ober une^ten ©oib * ober Silberfäben ober ge* fyonnenetn ©lafe, unb $'.vat: 1. gemeinte, gtmeine, utittelfeiue unb feitte, b. i. aííe ni^t unter 2 unb 3 genannte Saaten ............................................................................................ 2. ertrafeitte, b. i. aííe ni^t unter 3 genannte unbidjie ‘ ©etoebe, j. ©. 3 ‘tconetâ, DrgantiuS, 9]íuffcíin6, SOZuffelinetS, SBa^eurS, 9)iuíí§ unb £üü8 ! 3.. fetnfler 5trt, ai8: 53obbinet§ (Sű íí angíaiö), $etinet3, S^igett, gefiirfte SBaareu

r> —

—

30 30 ; 1 i 1 1 30 1 f f

Stftrf Stürf Stürf Stftrf Stütf

2

1 1 — —

15 15 — 20 10

3 2 1 1 —

30 ! — j :‘o j 30 >

1 1

i

Gentucr 30 _ Gentner

1

45 ,

100

—

3toif#en3olt«©afo 2BajjflaB © e n t n n u n g

b e t

® e g e n ft ä n b e

SBerjotlung

s

b) Setnenmaaren, getoefcteunb getoirfte, auS $la#§, «§anf, 2Berg, 3)?aniííafjanf, SJieufeelânber $Ia#S,93aft*, ©ee» unb #itteftf#en @ra3, SBaíbtooííe «nb anberen öegetai>Uif#en gafern, au# ber* glei#ett2Baarcn geleert,geftrnipt, geleimt, mit ,i?autf#uf, @uttaper#a, anberen ^arjen ober* 2Ba#8 überjDgeit ober getrSnft, ober in SSertnnbung mit e#ten ober une#ten ®olb= ober ©il&erfäben ober gefponnenem ©lafe, unb jwar: 1. gemeinter 2trt, gemeine unb mittelfeine, b. i. alte ni#t unter 2 unb 3 genannte Söaaren . . . . . . . . . 2. feine, als alte glatte ©eiceße (Seinmanbe), öon benen meljr al8 100 Äettenfâben auf ben SBtener Gurrent=3oÄ geljen, alle leinene ©amafie, 93attijle unb alte unbi#te ©tojfe, mit 2iu8nal)me ber unter 3 genannten . . . . 3. feinfter 3lrt, alS: ©pifcen, geßitfte ÄBaaren, unb Stßaarejr tn 5Bcrf>inbnng mit e#* ten ober une#ten ©olb* unb ©il&erfäben ober gefponnenem ©lafe c) 9 B o Ilcn w aaren , getrefcte unb getoirfte, au§ Sffiotle ober SBolte-unb anbere« m#t fei* benen SBcfce* uttb SBirfjtoffcn, au# berglei#en SBaaren geleert, gefirnißt, geleimt, mit Äautf#uf, ®uttaper#a, anberen ^arjen ober 2Ba#3 üSerjogcn ober getrânft, ober tn 2?er* Imtbung mit e#ten ober une#ten ®oIb* ober ©il&erfäben ober gefponnenem ©lafe, unb jtüar: 1. gemeinfier 9lrt, gemeine, mitteifeine unb feine, b. t. alle ni#t unter 2 unb 3 ge* nannte S B a a r e t t ................................ ........ . . . . •. 2. extrafeine, b. t. «He unbi#te ©eroe&e mit 2íu8naljme ber unter 3 genannten 3. feiitfter 3lrt, alS: ©f>at?I§ unb ©tjatottü#er, ©pi^en, geftiefte SBaaren unb aCCe SBaarcn in SSetlnnbung mit e#ten ober une#ten ©olb* ober ©il&erfäben ober gefponnenem ®lafe . . . . . . . . d) © ctbentvaaren, ttnb jtvar: 1. feine, b. i. SBaarett au8 ©eibe allein ober in Sßer&tnbung mit e#ten-ober utte#* ten ©olb' ober ©il&erfäben, ober gefponnenem ©lafe,. inglei#en folgenbe SÖaa* ren, foI#c mögen au8 ©eibe allein ober in Sßer&inbung mit anberen SSe&e= ober Söirfmaterialim erjeugt ■fein: "affe fflâttbeiy iBelpel, jpiäf#e-unb ©ammete, SDiuffelin, SSarcge, Grepe, ©aje, ©lottbett, ©pt'^en unb anbere unbi#te (fíare) ®eicc&e, fottie alte gefiirfte 3öaaren . . . . . . . 2. gemeine, b. i. alle ni#t unter 1 genannte űöaarett, itt betten aujier anberen SBcbe- unb SBirffloffen ft# au# ©eibe Èeftnbet, inglei#eu -.fetbene, mit Jtaut* f#uf, ©utta^er#a,' anberen ^arjett ober 2Ba#3 überzogene ober getränfte ffiaareit . . . . . . . . . .

I:

32

in

in

ißreufjen

Deflemi#

Oittytr ©gr. unb alle SBaumtöoltroaaren in ffierfcittbung mit e#ten ober une#ten ©oIb= ober ©il&erfäben ober gefponnenem ©tafe . . . . .

31

ber

S in fw a a r c n : a) 3i«i&l«#c «nb 3inforal)t, tnglci#en 3infroaarett, meber geftrnijjt tto# lacfirt ober &cmalt

Gentner

30

Gentner Gentner

mr » f l Li

fr.

200

45 30

75

Gentner

200

Gentner Gentner

45 100 30

Gentner

200

Gentner

80

120

Gentner

50

75

Gentner

30

b) 3infroaaren, gefirnißt, Iatfirt, Bemalt ober Bebrueft, jebo# meber e#t tto# ttne#t öergoibet ober »erftlbert, no# mit ©oIb= ober ©tl6erlacf ftberjogen, au# tn SSerßinbung mit S3ein (m it 2tuönaf)mc öon (ElfenBein), ^orn, flau en , ^ olj, lohgarem Seber, ®la§, uneblen, tce* ber e#t no# utte#t öergolbeten ober öerftlüerten, no# mit © oI d » ober © iléerlatf ütjer^o* genen SWetallen (m it 9tuSna^ntc öott Sfíeuftlíier ober ^acffong) . . . . .

Gentner

30

3«fammc.ngefe§te ober fu rje SBaarctt, C m iu catllcriett tt. f. to., nântli#: a) feine, b. \ SBaaren, ganj ober t^eifmeife auS e#t ober une#t öergolbeten ober öerftlßer^» tett, ober mit ©olb» ober ©ilfceriacf üierjogenen uneblen 3Setallen (mit 2lit8nafjme ber U^rett, ber plattirten tafeln, Uile#e unb 35räl;te au8 Ätöfer ober 3)iefftng, fowie ber öer= golbeten-ober öerftlberten perlen unb aller Saarett auS 9?euftl6er ober ^acffottg), aufjer aSerbinbuttg mit ebien 2)íetalíen, (Sbelfieitten, e#ten Sßcrien unb ©cfpinnfteit öon Saum» wolle, Seinen, ©eibe ober Sßolle ; ferner une#te3 ©lattgolb unb une#teö 93lattftlber

Gentner

35

50

138*

1019 3wif^en5on*®a{j D)?a§flab w •\ ' < u> -1 CT ;' 1 ë »

r;i

S9 c! n e n n u n g

b e r , ® e g e n jl á tt b e

ber íBcrjoííung

in

in

^mtjjtn

£5eflcmi$

Öitljlrj Sgr.

I b) gemeine, b. íj. ©einwaareiv Q3Ieiwaatett, ©ürfhttbinbetwaatett, (Sifett* unb Staíjlwaaren, ©íaSwaaren, .gofeWaaren, J?orbfk$terwaaren,.JÍu:Dfer* unb 2)?efftngWaaren, Scberwaaren, $apier* unb spatyjrtpaamt, Siebmacberwaarett, Saaren au8 Sílabajler, üMarmor, Spccf* fíein mtb ©^8, StfjoMDaaren uttb 3'níwaaren in SSerbtnbung mit anberett Materialien, foWcit fte nidjt DcrjíeJjenb unter A . ober bejieljungSweife unter B . 9ír. 3 b), 9ír. 5, 9lr. 6, 9lr. 8 f ) g), Str.- 1* d), 9lr. 12 b) c), Sít. 16, Sir. 18 b) c), 5Rr.'l9 b) c), SRr. 25, 9ír. 28 e), Sír. 31 b) begriffen ftnb, jebo# aufier SSerbinbuttg mit ebien SDíetallen, %euftl6er ober ^acffong, (Ebeífieinen, e$ten perlen, Korallen, Scrnflein, ©agat, Sd>ilb» patt, Perlmutter, SKeerf^aunt unb ©efpinnfien Dott ©auntwolle, Seinen, Selbe ober SBolíe .................................................. unb mit 2íu§naf;me ber Ubrcn . .

dentner

21

fr.

30

St%ememe SJcmcvfmtgcit. 1. ÜDte m Dorf}cl)ettbem íBerjcicf^ntffe fiit SBaarett ait3 cinciit ücfiimmten SOíatcriale Dcninbartctt 3 l'M ’cfrcim!flín >'»t> H'Difdjfttseílíitye Rubelt a u f‘2Baaren, Wel$e au3 einem föltett Stfateriale út Skrínnbuiig mit cinciit ober mehreren anberen SDfaterialicn t'cfící;cn (\tifammciigc|'V(}tf SBaaren), mtr írt fotveít 3ímr»enbung, alő bergfetd)ett íBcr&ínbmtgcn auőbrucflid; jttgclaffcit fittb.

2. 3?ie in bem jcbeSmaligen allgemeinen 3oíítarifc jebcS Staates über bte (Srtjcbutig bet 3űíle naity bem íUnttto-tflcwiil'te ober nacfy bem 9?cfto*®ewt$te unb über bie £ara*33crgütuiig für bie in ber jtpeiten Qlbttjcilutig bcá Dor|lcl)cubcn íűcrjcidmijfcS genannten CJcgcnflánbe ent* Ijaítencit ©eflimmungcn fommen aud) bei ber (Mjcbuitg ber.'üemnbattcu 3wi[d;cu$üUe jur Qlnnxnbung. 3. (Sollten einzelne ©egetifftinbe, welche in .ber Retten 2í6tf;ciluitg beö DorRcí/cnbcn a>cr^i4'iiiffc3 a»Hrfiil)rt fiiib, in bem cincit ottr bent anberen Staate allgemeinen tarifmäßigen (Eittgangöüoíífaöen Don geringeren, até bem für ben B'viídicnucrfcíir vcrciuOartcn ‘-i'etraae tmtct!i> gen ober fiitiftig unterworfen Werben, fo wirb .Don folgen ©cgenjKiuben atsd) int 3^iftí,^^crfcí;re bor aílgfinciiic tarifmäßige 3cllfa|) fo l'i'W cxl)ol>en Werben, «18 er ben üereiitbartcn BwifdKttjolífaö ni$t erreicht ober überflcigt. Ser int 9(rtifcl 2 beö íUertvageö enthaltene ©unitjal) ftnbet auf biefe ©egenfianbe 9lttwenbung. 4. ,§ittftdjtTíd) ber itt bem Dorflcljenben ißet^cidjuiffe tűdjt enthaltenen ©cflenflänbe fomnicu bie allgemeinen, £>f^icf’iiitaöivcifc bíc alá IKuSnafjme für oewíffe @rän$tccfc:t ober 3'oilâmter je^t ober fünfíig beíkl;ciiben 3oUfá^c in bem allgemeine» 2'arifc jcocö Staates jur «»• tocnbattg. !

1043 B.

Oßiente, Kapi .jm KommepniöJ« intepmediape cöntö cöirasce .ia o Bairn» CK'LZöt’Bj mi ansm e: I

Barna intepmediape i

PerBJitopsjg N t n ip e a

... de

«0 «! 10

Q. £ •0 Í3

1

2

3

.1 *1

;! I': Í! !■ . Jj ::

T o p t S de bbmBaK 8 de ló ti cnegia nemecteKatS cés mecteEatS bb JH>ni céS in8, np^imEitS, jjumeil» céS Kojopitg," ^vmp’sns $ip8 , .fn mal msjte iip e céS fasttS a g i, nenetezuS céS netozit?» accomino mi Bäte do Bsausaiä . . . . . . . . . .' «

sntp.

i

ratp.

3

ffntp.

21

antp.

1

rponi de n[iu.

Kp.

30

1

5

4 30

22%

2

30

1

30

3

5

4 30

1

^ op sccm i'icp scop o m io

sntp.

3

S

4 30

5

Mopql í ine do njis m » s , ndeKi: »Riapio, do tol8 céS napte do mRrr.cí 5 mi aate tnepql de n/smEH date ks juik§, ks sepnisa cd* znrpiiiti', ^incx niMl 8»pito céS apuintite íjenainS op íajcS, nwt date kb Jan8 áspis cé8 apyintis, mi ,^vn .^ninpcKnape ks oc.8 (aítpx do ocg de e^eíantö), Koptig, snrie, íemng, ns^ie apitcin., r.iuini, inctae nenOBÍ.il (aíaj^ de apyintg do Kina ctíá naKfoxirs), nisl aspite cél apuiniite V ’nKinß op
6

7

8

.

.

.

.

.

.

. .

.

.

.

.

.

M e p i I r p o c o do n op iopl . adeni: mep'íl dff n'spS de nopKS ^in .pmDpesnape ks jemns mi íe p í, ni'io notorito, dato kb ^aüë ccS Bepniie, nwa eosopite céá noaite . . . . . Mat op io c B E c i d i a p ! mi n p o dB nt e x o m i i e , adeKi: iiütpi. ar.pi, fc*iid5 mspiatiKB, a^ids csaíspíKB (de nsíloci) .

1

30

KBtp.

f

iII 1

ta^p. imn.

1

Í

i

8ami

M e p n l de C R ó p u i , n i n i p i r s , t p e c t i ë , n a a e p x mi nai e: a) nanspino mi porosine cbb niuldpe de cKópjji, mnipirg, nanspi mi naie, opdinapl, Kojiopite, mi tpectii KpBdi, decniKati nentps CKasne . . . . . . b) jjimn
j *n : A s c tp ii 1

Ilp x c ia

Kntp.

j i i

! !

,

M op ql do o c 8 .^trrapeBm. iui mep^i.ie de nopni, Bnrie mi aate matepie anima.il de cKBantspt (aiap i de uie tiinti mi Bßctone de ocS do nec^e .

1

!

^0

o il e n t e j o p 8

1

1

5

Kntp.

Kntp,

—

__

15

7 30 S

45

—

1

! t

.

.

..

.

.

optë mi mop'it de epS tpamioá d’adpents.iS de.ta íaspiKa de uitS, adeKí totg íeps^g BitBtS mi potspzit5 ^in psde (a fa p i de psde^e potBndo de rpocirno inai mir.i de % dei,iets npscianä céË BienecS, mi de íepsdS ^atä de jsnijime mai mapo do 7 draeto npsciane cég ßieaece), iepè ^vn ípscte, íxpi> fopmx; nente de k u I íepenatej oijo.th Kpads mi pafinatg, oiíe.18 de qementiqíBne mi tspnat? (a ía p i de psde^e de rpocime rb msl mapo de V* deyetS nienecs cég npscianS . . . . . . . . . c) íepS Ji5 npf.t§, adeut «feps .^r\ psda Bitste cés polsnzite ^in #opim> de a cepBicnpe s c l} #epS EitstS Kpsds nentps niput rpoce de tpxnspe (ocie m. a. ac.), dén> atapl nxpul íixitape Ba tpsv» sni KT>ntaps mi mal m sjtß; tininea mi naaio de íep 8 (Ksanpinz&ndsce mi iepwä jiatS de mai do 7 depeta npsciane cés Bisnece) nenoaite, neftocitopite, aedate ks Bopniíe céä ^aKS mi nerispito; liniitea mi n^ane ks ojjejjS nenojiíe mi nenetezite; íepe de apatSj an:(0pe, opeKítm mi jinnuspl de cnKope mi de nsie , . . : . . . . . . d) tiniKea mi n.í&'ie do íepö, nojite, Kocitopite, zinKBite céí date ks Bepni
nntp.

—

15

— 45

!

éntp.

7%

22%

Kntp.

5

15 1

Kntp.

20

sntp.

1

Kntp.

: * 2v i 1

l-

1

1

30

2

30

i<m

■i **■

-■* j -~ '■.» . ’i-3 •.*-)k * ; i O J

i■ '* c./:i ?’ >

'.

*• */ ..; O IH

--Barna $ntpemedi«pe

' U PersJii-

,

i

' ! "

' '

\1

■ .

' -i

..

■ :

N i m i p e a o B I e n t 8 Ji o p 8

i !

I r

i !

T

is

■'

9

;

'

■

Í p i c i m í , adeKx: sntS npocnetS cés lontS; rptcíme anima^e notoiiitx mi tonilx (ceS, r.ncripe, entspi do rxci.i mi de nopKÜ); .íapdB (o.vtü n^); doapinS mi a'iidS c capinB . . . . . . .

Í0

B a c e de n a s i r a t s ne p * s p l , (.isnlpií, Bap>u>) de .temnJÍ, otxtg ks joacijl nxtí mi ninze, k» ce8 íxpx fepeRitspe da ícps cés de apan'i., JJvmn[le5n^ ks nxpuuo do .linci n>nlps niiuiKBpou mi ^intpejjinepea naieí, d. e. íruize, mi psde <íu in>nzu, anKopc mi /anuBpI do enKopo, í«nio do naie, kbíhö (.ísntpil misJ), dési. nKmepsJiB ,iops ns m í i mai mape de Kitö o de .»ínci opd napminié, mi ansme: Ilpscia nentps jjvnKapKT>tspa de 4000 nsnzl do dsng . . . . . .fn Asctpia nentps BötoisAS de 20 Kintapo de Banix do dsü.

41

Í

Ilp s c ia t-»p. ima.

nepfopätei netezite, date ks Bepniqe . . , . . 0 B ce p B x q I» n e . öpme^e de tspnitape jjintipite mi de Kscstspe de iepg lüpnalS ns cciudi ijiepo 8 í i annipate de psjjini (jpnci ni: Bege mi ruaie nepíopate, r^spite cé8 .pmnpesnato nentps rpatic, i.iet?, .ientspe de mspl, dpstfl, áiaiede íepS, ^!OKane; nipa! KonctitstiBo do tpicape, de ns nopR í i nsmite mal cscë ess c)j mepql rpoce dö íeps tspnatg, do ns Bopfc í i nsmite mai oscS c«b c), uii Bace de BSKxtipit cmi.atBite; ksíp, ijinte, sndijje, CKOBe, .pmEBtritspe, apatpt', rprnt', rpxs.vuo dé íepg, cane, icasie, Be^qlspe ue ctpancS, nentine de tpscS ísiops.ig, rpt E.ie, .ioí/c^í, «f*p>topl, BT>pteanijje, cstia.it*, oediio do pote, iioIkooc, geceje, ^anßspl (aíapx de qe.ío de snnope uii de n»ie), íp irip ), nipoctpic, tifinc,- itoii'i'ns topiiu»*, m-ntinl do ,tm , pizxtopl (ks ExntsraeaeJe aop»), apmc mi mpni.ie epme/iopií, tn
i- 1 ■ i

■

do

A actp i»

rpom. de

spy

44.

Kp.

; e) mépsí ! : 1 ^ : de ^fepS tspnatá, Kpsde, adeiro, töte K%te ns cantS csqite, ni-iite, jpntipite, nspile,

j'

I

*n

■

Í

•

topsil

"

1

T/taa:! mi m e p i l de raajsi: a) r.ia»i de OK.íihde, Kpsd^, ntnetfziti . . . . . . . . b) rja s i K0BK8BT. M Bi, n-modejati, neníteziti niil dati ks cmepuü, nectpinci, ( én nsmal ks doDspJ, íandspl cég mspflinl netezite; r.iaa de tot») . . . . . . . . c) Maatx a^sá. ctpanci, níteziti, dali. ks cmepűí, tiiati., mode^aH; rai attppnxtspe.ie de.ia jxininapii de iim rt , bsiubÍ, mxppejie mi cmajtS de rAum ; r.iaxT> netezm de owMindo, cnoili réS nécnoiti, Kindg ípscta-JS ns Ba í i niaí mape de 28S deíjcte nx pate de Ilpscia cég 284 degete nx'pate de Biena; . . • . . d) r^aiKT, Roiopilx, zsrpifiu, espiu, appintiti cés nsex ks nacte (itamee) í t p i dictinyopc do íop m i; mep

aa idipapea ^n Asctpia,

.

.

.

.

.

Knip.

15

45

Kn(p.

i 1 1

3

Í1 1 Kntp. litilp.

3 3.>

5 —

mtp.

1

15

•t 30 J 50 ( # 1 n m * 10

;

I

• • •

—

Kntp.

_ 7’/» — — 12 15

i t I

I*. 0

Kntp.

1

Kntp.

2

2 2 V,

2

30

1í

3

k i

j

j I

sntp Kntp.

3

5

i

4 20 i

1

10

_

_

!

Barna .pntpemejl ape

1

Pers/5T>-

N s m i p e a 3to ' S c*la . E 90 5C

o s l e n t e a o p g

i |fn

top».i8

jjin

de

Hpsoia

Bami Up. imn.

♦

1

1

Aictpia

1 rpoin.

de I »P9-

íi.

«P

! M intpapeo jp.n ITp?cia, Bind ipsctwS Ba f i necte 288 n in i ab 576 dejjete □ npsciane ,, 576 „ lOOÖ ,, ,, „ 1000 „ „ 1400 „ „ 1400 „ „ 1900 „ „ 1900 depete □ npsciane . . . . O s c e p s i q l s n e . OKSjindwie, aae KipopS OKispl de rjasci Bop§ $i ma! inapl de 289 deuete nitpate npaciar.o ceä 284 ßieneco, i i p i npißinjii Jia mipyinxtipeJe .lopS, ntitä ja mtpapea jjinllpscia, Kitg mi ah intpapea ^vnA«ctpia ce BopS csnnsn« ja aqea Bami ^ntpemediape, decnpo Kapó c’a íiK stS ^uiBoipe nentps taB.ie.io de r.iaiKT,, qe Ksnnpindf.

4 30

13

M í ep o

Kntp. '

-

10

— 30

14

Inctpsm into: • a) oitc,iapI npir.inl jpn ieBa mi OKiane . . . . . b) inctpisminto actponoiniyo, xipspviie, matematiqe, meKani'ie, idscíkrjI, oatiue (aíapx de ueje nsmite mai csc8 csb a) «ficiie, *ip h npiBÍniji ja matepis^eje din Kapl csnts íaBpiKate . . .

15

15 —

15

16

! 17 i 00 1

1

5

11

i' Y iy

i i

3

i

i

!

15

Kntp»

1

ji

4 10

1

I

i; l' i'

15 15

Kntp.

i

.

1

M ep q l do ji o m n 8 , jjinapesni u i mepiLie iaBpisate din tpectii, nsie, iu s ti mi a.ito matepie Bepetajl de cKSjntspi: a) íepnitspo (Kiui»me/e) mi napirete, nensce; tiEjige - naaqe - actsusme - taane de iu sti (csgepS); mmcpe mi tacte de iui&BÍpi> . . . . . . . . . . . b) moniJű de naex, irojopite, nelezite, date ks js k ?, cojite cég mi ^n .pmnpesnape ks íepS, a-samx, nc.to apriciti, CKOpiji, ninipirë, ^mn.ietitHpe de Komspí, nanspi, ks nale, ks tpeeth. de CKasne, accemine mi tote qe.ieja.itc mepql de Eslnapg, ctpsrapS mi mecapS, napi ns csntS enxmepate niql eset A. Np. 14, niql inai eseti cke a),, niql mai atocS csb c ), mi mi ^.n jjimnpssnape ks ícpS (a ís p i de ojje.í8 no.iilë) mi ks akarni . . . . . . . c) íspnilspe, nopKete mi aate mepql npince jjiu aate JSKpspí; JKSKipie; uepqí de nentinapl; mepql «fine de cm ntspi mi do ctpjsripii; mi ^in ^imnpesnape ks ocS (a ía p i de ocS de eJefants), Kopnä, snrio, neje apraciti, r,ia;si, x ip tii mi maKaBa, aaaBactps, mapmopi, ctcatitS, piac», me­ tsző ncnoBi.il niql aspite céS apijintite yensiná cég ía.icS, ni’il date ks jakb áspis cés appintis (a ía p i de naníonrí); p.coeuimu opoAoijie neadsJie de .lemnS mi Komspí de opoaoijie, JiemnS ^in íau.i Bponzs.ial mi mep^l date ks .iá«« áspis cég apijintis, JisKpspí BOsaKüte . .

12

i

, ípset. ípsc.t. ípset. ípset. ípset.

.

.

.

.

.

.

♦

«

.

•

•

•

•

*

•

•

i Kntp.

45

15 i

• Kntp.

10

Kntp.

2

.

Kntp.

1

M e p w l í i n o do nőm! » p l m n a e ti t e . aJeKi, tőte Kite ns ce Ksmpindő csat A, Np. 16, mi ^ninpesnate ks oce (afapx de ocá de e^ieíantS), Kopnä, snrie, neje aprxcili, r.ia®t, xipti^ mi niaKaua, a-iaeactps, mapmopi, ctcatitë, íjincS, .ístS neapcB, meta.íe nenoBWl KapI ns csntB n iil aspite cóS apyimita vensins cóS ía,ic 8, n iil date ks jbks áspis cég apuintis (aíapx de naKÍonrg)

Kntp.

3

5

4

M ep q l do KOscoKapI, adeni,: Kowoqe napate ^vnci ne.pmEptKate ks a^ti. matepii, accemine Konepeminte neKitttsmite, B.ian% de KxntsmilS mi KxntsméAi de Bjan^ ne mappine . . . . . .

Kntp.

3

15

5

Karnis.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

M o p u l do ap&mi> mi a , i a m i : a) apami mi luam-E, Bitsl^, potsnzitx, tspnaH j^n teE^e, naa^e, tinÍKca, cipnvt mi Kopde de aiam i, tinÍKca do apami> CKiiat^, jssnati tpsda (Bac-e KonssBe npoKsm üs emitS din qloasns) < b) mepil du ap»mi mi de a.ianvt nedate ks nepni'ie cég ks jsass, zsrpiíite cés tiaipite (aíapt de opin>t»pejo tinipite, d. e. iepeicitgpe do apmape mi de srne, pozete de nepdeíe), mi jjvmnpcsnate ks ocS (afapi de ocb de e.5cíantS), Kopng, snrie, jiemnl, ne.ie ap riciti, rjsarei, meta.ie nenosLil niql aípito c«3 appintite íjtensing céS ía.ics, niq! date ks jaKS áspis cég appintis (a ía p i de naníü iira), accemine aiam i mxqimti (n^Eepe de sponzí), íoijje csnitope de Kojopea aspsasí mi a apijunts-isl . . . . . . . . . . . . c) mepql do apsini mi de e.iami, date ks Bepniqe, ks js k S, zsrpiíite cég tinipite, accemine opniIspc tiuipite, tóté aqecte mepql niqí aspite cég apyintite uensinS céS ía jc g , niql data i;s ^aifg áspis cég apijintis, mi ^ninpesnate ks ocb (a ía p i de ocä de e^eianlä), iiopn», snrie, aemnf, nc.io apnciti, iMast, metaje nenOBijl niql aspite céS apqúntite pensinS cég ía^cií, niql date ks aai;8 áspis cés apuißtis (afa p i da natiíonrB) . . . . O B c e p B i q J s n e . Am« ctcKxtspe.io de apami. mi akarni ks meta,ie nenoBÜl (a ía p i do nai(íunrg) mi mepqwe íaspinate din aqecte amecteKitspo ce uopg tpanta ua mepquo de apami mi aaami.

30

1

—

3 — ' 30

f

30

Hntp.

1 1

22%

2 : 30 1

t

Kntp.

3

5

Kntp.

10

15

4 30

1

15 ~

-

i(&6

.■ síi '

Bima .pntpcraodiipe Pcra.n-

N tm ip 6 i

O B l e n t e j o p g

« 5 *c

... Cu
topsjl

•fn

I

da

I

-

ilpsci»

pâm t

6 «o :

55 !

19

Ile Jie rai m ep nl de ne Ae, ^mnpesm. rai mepsc8 kk jjecdape d»> BisniB*K«, in? cé* jixhx, mi ^ininpeenspea anectopä mep^I k8 Bpocic, Kxixpxmo, a piiR mi ' mle.ie accemcoI din metaje nenoBMl ni'jl anpito c<5i> spuintiiu uensinS cc8 &mc8 niqi dato ks j»k 8 aspiB céë apqintis (n<Papx do náKtfonr*) ns rrttido ne 896Cie mepqi deaa aptiKadSdB de Bamx do 5 Up itnn ccS 7 <#iix. aBpitx.cég ks opnxlspe tin%pite (aiapx de mxnaine) de iipprainuntS, de ramS cci raianepKa datx ks jík í, Kojopiix, z*rpxiix céi k« opr*xt#pe tmxpilo . . . . . d) mxnsuie de ne.ie; mi ^in ^mupcsnape ks matepie Utcaié cóá ^mnji tito ,

20

Toptg de i n i , ad<-Kx: a) Kpsdë, ne
21

A B m i n e , do ces, de «jépt, de cnppmaueii mi de ctecpiKB,
22

O jie is , adeKi>: ojei» de Hinein,, de >n®

23

rputü. de »PU.

Up. im a .

.

.

.

.

.

.

íj

.

Kntp.

rnlp.

7 '30

i;n
imlp. rn'p. Kntp.

Kntp

• ..

A s c tp io

15 30

2\

I

—

■13

ir.

7 30 7

I

2 ;

-

10

!—

j

—

3 !—

;

*5

- Mr.

I I

—

t 30

5

Í 4 ,20

I de paniax jpn bbjjI

.

.

.

.

.

.

.

.

Xxptix: a) »Hx xxptia m o íít j KO-iopilx (a4*..xpitx cé5 jiniatx, ntnip» Komn-'te, euHeie, Kxpßi d« j]vn(fxprfai8, dt'ßice iiru ; mnKmia n>nlp« Z‘ r,mfl . b) djikS de aspS mi da *pif nië, mi xiptii k« inod>Me de hk[>8 mi Dpqin'.Ä (q nsing ecß 'Fa.icf, mi iin iaga Bponz 4è!); xipiix d ix npe-is ni! r.\tbtx; occcuuno mi iim i» din a’iccto cncuio do xxptix . . . ■{' " .. . . . . . . .

Kntp

nntp. Kntp.

-

1 3

I

j

24

25 26

28

M e p i l de x x p t i x nii de tnaicaBa: *) t*nt y[ d-! xxpsix . . . . . . . b) j»Kp«pi de jcntopl d« Kxpal din xxptix rai maKSBJ, mrpil rpoco dnlo k» ,iaii8 din n*ircte tnntepie opujmapi, mi mude.ie din maKana tape, ac-faJlB céJ acceininl matepie . . . .

untp.

3

Mepq! de c i t a p l , rpore, adenx: eite de ÄtmnS, npenanste K8 i«nd«pi^e de jumnjcliti'px de jcmng céi do cipmx de «fe^S, BtneltZite, r.tdate ks JaitB céS Bepni'ie, noK0.i0pite mi nenojiie .

itntp.

—

^ s n p s p l de inxn K a pe npenapate, od^Kx: ») qiOKo.iarfx mi cxppor»te de qlo o.iadx, npf'Ksm mi iaspinate de «lioirojadx, patc^xKt spiBmrfi, rroniente, Cfix-spiKaae; njx'iintp, Binonts de io i cn-ga, ai^px de bikoiiI a^ik uentps naie; nome. mipoce jer_m« mi »^le jMij xpI de mxnKfpH ixK8t« kb c xapB, oji^tS, o.iels mi «.itiuinte, npcii pato dsjiiéav íeptö cés mfipate mi n»?ce rjxsce, Kstie m«u. . . . . . . b) ixpinx de mactapB Jjin r.ixate, Bemme, spmope, npeKsm mi msctapB npenapatS

Kfitp. Kntp.

< : 5

Kntp.

—

r» -i.-)

I »

5

4 30

.

15

1

Mep<j|denétpx: #) uipp^I de mapmopx, rp»n!tS, nr-tpx apinoex mi gineS, opeKsm mi a»ieJo Kapl ns csntä KBnnpince CRBt A. Np t i, ) ti'tpp ctni npeuioct*, adúKx: aratä, ad«japg, ametictS, KajqedonJi, Kapneoii, iaenide, oni'je mi xpicunpacB, ntttzi e, txiaie, céS asKpate -aJitS modS ixpx jtrxispx . . . . .

rm'p.

3

Kntp.

5

M e p i l de a b « ; i ) "P i'nai» rés ma'ojiKX de o isojope céäS a^BX, acccmine mi s-ib x kb mxpvinxtape Ko.iopile (jjincx mii aspite ni'ii apmuliip); nptKsra mi nine .

Kntp.

! I

I

-

45

10

7 !30

ö

22%

10i7

b) ía ie n ijt céS maio.5Íif& zsrpxfitx, bs mai ras-ite K040pt, tiaipitt, sspitx cég apvintiU c) nopue.uns a.iEcí, mi ks nn>pijinüspe KO.iopite (^ncx ns aspite cég apyintite) . . . d) nopue.iang wuopitá, z-rpiíitS, timpiis, aspitä cdí apijintitS . . . . .

. . .

. c) mepql do .islg de tóií, cnpjjia (afapt do qe.se nsmite mai cscg csb d), mi cmajtg >pn.pmnpeflnapo ks meta^e nenoBMJ niql aspite cés appintite yensiiiS op í s j c b , niul dde kb janii asp)» céS apqintis (aíapx do naKÍonrg).. . • . . . . .

29

B i 1e , ade«*:

30

icntp.

‘

n) Bitó iropiisto: 1. bői mi taspl do n p e c * «

.

.

Y •

•

.

2. B a l l ........................................ .............. .

30

Kntp. ;

itntp. Kntp.

.

.

3. nite tinepo . . . . . h) nop’il, .pnr; i'jisyl ini ne^nrpimajjl (fif>ápi> de nspqel)

. , .

.

c) BcpBC’il (Kactpssi?, BltSil«). .

..

.

.

.

.

.

.

.

. .

.

.

. .

KanS i;ang

.

2 1 1

Kaiig

kbiis

M e p ql jje cs t o mi ^.nin j e ti t e , eden.: a) mepql de eshibsiíS ijecstc mi jpmn-ietite din BsmBass, cég din EsniEing mi aatejie jpnci. ns dini matepia do mxtacB céá a i nt jjecutö mi jpmiuetito mi accminS íRepql date ks m is, kr Bepniie, .^mBpxKnta ks -ksb'iIssS, rstanepKa, ks rate peuiine cés 'icpx, cés umate $ri 8c3cminl jisupitpí, cég jpn .pmapesnepo ns cipmi. de asps cég de apijintis yertsins céí ía.icg cés ks r.t&an> toptx, mi cnsmc: 1. tőle mnpui.10 rpoco, opdinapl, mezoíine mi íino KapI ns csntg nsmite csb 2 mi 3 . 2. í ’ino do tot«, adein>: tóté uecetspeJc pnpl KapI ns csnts nsmile c íe 3, d. o auiKOnete, oprantino, mscc.üne. mseejineto, xopsote, ms.iS mi'tsjg . . . 3. do cneijía qca mai íini>, DpeKsm: Bosinote (ts^S aniMt;) nent'nete, xojib t« cfsaipl, Bpodit«po, mi tóto mcpqi,ie de BsmBató ^in jpmnppsnape ks cipmi v'nsinx cég ía .ic i de asps cég de apjjints op ks rajait topci. . . . . . . . . b) rnnp^I do inS ijecsto mi jpmn^etite ks qloKxne^o de ing, M>neni>, ctsni, Ein en i de Mani.ia, in8 do Nusn Zo.ianda, cnopui do iconaq!, aarx mi eapBX kíííbíi, EsmBahS cejEatisg ini ajte iipe bcVcta.JJ, acctmino mcp'il mi msiate ^in KaípanS, date ks nepniqe, ks KJtls, jpuiBpxiiato »« KasqlbKS,

15

30

15 30

20 10

30

itntp. Kntp.

45 30

írntp.

rslaccpitn, n.ito pcniine céá qépi op msiate j^n cccßiniiio .isspspl, cé5 uii .^n ^mapesnape ks cipm* qcnsini céS de aspő op de apyintä céS ks maci. toptx, mi ^neme: 1. tóto mepquo do cmijia woa inai opdinapo, opdinapo mi mezo#ini, KapI ns csnts nsmite csb 2 mi 3 . . . . . . • . . . . 2. í>ino, űpeitsm: toto uecctspejo neíede (nmzetspe), Kapí Ksanpindü mai ms.itB de 100 íipo do spzéji do sng deuctë opdimpe de Biena, tote demactoAe, Buticte^e de inS mi tote matcpicAO papl, a í . p i do qe^o nsmito csb 3 . . . . 3. do cnejjia qca mal
Kntp.

30 írntp.

Kntp.

1 . de cnojiia woo mai opdinape, mezoíine iái íin s , adeirt: toto mepqLio nensinite c*b 2

mi 3 . . . . » . . * • . • * 2. csnpaíino, adeKX: toto uecctspe^e papi, a ía p i de q*Me nsmite cbb 3 . 3. do cnejjia qea ma! í i n i , npe«sm: luj^spl mi it^pae de m a .ú , xopBote csBaipI. mepql Bpodito mi toto inepii.io jpn jpmupesnapo ks cipmi venKint cés
M e p q l de z in K s : a) tiniKea de zíiik S, cipmx de zinxS, accemino mepql de zinicg nedste

rpxíite

.

.

.

.

.

.

.

.

‘ ...

ks

Bepr.iqe, ks Jianfi c<5X zs. . ,

Kntp. Kntp,

30

Kntp,

Kntp.

80

120

nntp.

50

75

Kntp,

30

b) mepql da zinnS date ks Bepniie, ks jaKg, zsrp iíite cé3 tm pite, jpnci niql aspite céí ap^intito QensinS op ía JcS ciqe dato ks j b k í a?pis cé.i apyintis, uii $n jpmnpesnapc ks ocg (a f« p i do

I. 1863. 1

139

'1048 Mann»«! Bama intepmodiipc

iVre-iitopsifc

N s m i p e a

o i 1 e o t e .t o p i de

1HO 0 —» o."" © S » i 'a

aamt tiijp .

ima

iocS de G-iefantS), KopniS, «nrie, jiemnis, np.se ppnciti, rji?.5tn meta.io ncr.oEuI nwl ss^ite cég »publik jjeßisinB céí <Sa.tc8 niil dato ks jaiiS aspi» ctS apuintiS (aiapi do naufour>) Mep<jt c o a i n s c e

32

II p s e i»

cé g m e p i l m e p s n t e ,

A s c I pi I

rpotn do

ip .

»PU.

30

K ntp .

arnmecl o K i t s p e m. i. .». ndtm»:

: a) mepql fine de totë cég jjva napte din metäxe nenosul acp.te cég ípuintite uensiiiS cé8 «fa.icí ctg d&le F5jjiasB ajspÍB cég appintis (a^^pt do opojouie, 18BA3 kb
Kntp.

. )>) mep'ií opdinapJ, atienv mep«ií de ocS, de imsüie S de nrpiípl, nicfil do ícpS mi do ou,c.\í, do rjfiacB, de .lecítiá, d>i jfimiuelitopl de Koinlspl, mepil de npt-mi mi a.iami, do niu.ie, xipt;x mi martasa, jnippií de citupf, rnepyl de aiasdctps, mapmopi, tteal.t» mi giacä, de ,ihi8 mi do zinnJ j[vn jjvmnpeKnapo ks a.ito mstepiadie, de KKinna iik iopS í i nsnito mai esc8 ckbI A. cég pecncatim CEB; B. Np. 3 i>), Np. 5, Np Np. 8 f) t). Np. l t d) Np. 12 b) r) Np. 1(3, Np. ltí b) c), Np. 19 b) c), Np 25, Np. 28 >), Np. 31 b), jf.nci í i p i .junnpe?nupo ks mcta.w noti.il, naicíonris, aelpó nprjjíoce, m^pripiíapB, mijnieenH, Kix.iicapü, raratB urclS ti.; uoetoex, ckoíci do mxprxpitap* cnemb de! mape, mi topeitape de Bemosd;, iri§, mx!;ux céS .íxnx, mi a#apx de opo,iou:e

Kntp.

50

21

30

i:

Orjcepm/iísm yenepapí.

1. Custipi.ie de B5SK1 1 , mi Kita.ils de Bami jjiutpemedíape decnpo icapí c'a íik b Is ^inBoipo fn Koncomnmlsnofl upmedinto nentps mep
Déííi opeKspí aptisbai ensmepajil jpn a doa napte a KoncemniMlonoI npcHfdinßi, jpn 8n»48 cél f n M tiu 8 din ctato csntR cnBrruil céh c»nn»ue BÍitopG 4a o Bami de intp?pe dsn^i. tspiía yeaepape f n mtime inai mim, -döKitÖ aj! aentps alapi aptiK84l ce Ba Jßa Barna dsni tapiía flenppape mi jjin nommepnlBAg fntpomodiopo n in i aUniI, nxni KxndS rié c ti Binrt ns Ba a**sn?e céS ns bí tp. ^ntpemadiape, docnpc nspe c’a íiu b IS jpnBoipo. Hpinqim'Bíí
I 4 ^Vn; nplniíiga OBienleiiopS qß ns ce Ksnnpinds fn KoncemniMtsnea npeqedinte ce Ba aniMisa Barna din líp iía qenepjpo a íixKip»! cUU mi pe»cneatiße anooa i;»pe f n mods ec'ieni!5naáe Ksclt; aitKin céB Ba Escta siitopS nentps openapl Qinste Kon#iniapI céE ncnlps opoitapl o ífiíio do eamv

1049 ^ li.

H .,

Jegyzéke

!1

azon tárgyaknak, mellyektől. a Poroszország berjemgen ©egeujl&nbe, öon weiten itn és Ausztria közötti közbenső forgalomban fc^enöeríefjre jtoif^en $reufjen unb, Defierreidj kiviteli vámok aszedethetnek be. QíuSgangS =Abgaben erfoben werben fönnen.; 1. H u lla d é k o k , és pedig: bÓrkéssitéseknél az enyvbőr; nyers bőrhulladékok és részek; elhasz­ nált régi bőrdarabok; szarvak, szaruhegyek, szarukarikák, szarufaradékok; körmök; c s o n to k , ez utób­ biak akár egészben akár fölaprózva. 2 . N a d á l y ok.

3. T ö lg y g u b a c s (gubacs), gubacsliszt, makk, mák kéj, makkcsésze, csergubacs; h a m u z s ir és más kilugozatlan növényhamu; borkő, nyers. 4. A ra n y - és e z ü s trö g . 5. G r á n á t , köszöriiletlen. 6. K é s z íte t te n bőrök és s z ő rö k , még pedig: nyers (Írií, sózott szárított) bőrök, készíteni falúk; nyers nyúl- és tengri nyulbőrök; mindennemű szűrök, ideértve a serték is.

^

•

H.

•

..

.

.

Koncernnviiöne

do OEÍenteje aye.ie, nentps Kapl ce Ba nolő Js a Bam i de ernipe ^vn Kommepsljug ^nlpo-, mediape ^vntpe Ilpscia mi Aactpia.

1. K i z i t a p o , mi snsmo: dc,ia apricitopio 1. 9lb f ä l l e , unb jtoar: Don ©erbereien ba§ Setmleber; 9tbfáűe:unb' Steile »ott roljen nejo de K^el«; iazxtspo ini nipul de nel npsdo; häuten unb gellen; abgenu^te alte ^cberfiücfe; netewo, do ncjo ■noptali, soKixj Kopno, B^pfepI do .§ßrner, ^ornfpi^en, .§orafcbetbctt, JQornfipâne; KopnS, tasic ;de ,K0pn8i acitiu do Kopn?; snrio) oce, flauen; Änodjen, le|tere mögen ganj ober ger= 4'n .^ntpeijl cé3 iipim ate.' fleinert fein. 2. ^linitopl. 2; 931utegel. 3. T o r o m o^ í i i n i de roroml, rinde, noacode 3. @(ferbo:p:pern (Äno^ent), Jtno^ern* rinde, Bajoriee, roroinl do t s íi; n o t a c i , mi a jti, nteljl, (§iá;eín/@i$elfyülfen, 2?aíonea, ©aflâpfel; 5ßottaf$e unb anbere unauSgelaugte öcgetafei** lensini Bepetaae din Kapo n» e’a íeptö jiemii u p e m o p t a p t a p i , npadí. lifdje 2lfd?e; SBeinftein, roljer. 4. @ p Ib«=unb (Silberftufen. 4. Áspis mi a p y i n t ë rninepa-ie. 5. T p a n a t o , «pade. 5. © ran aten , rolje 6 . I I e í ini n i.p 8 , mianímo: nelKpíde (nepzí, 6. -§äute, ^ elle unb -§aare, ttnb jtoar: ro^e (grüne, gefabene, trotfene) .§äute. unb gelle 1 cipate, acKate) cnpo a ce npenapa nnpo^e; ncJ KpsJe , de me^S mi de Jtanpi; Bel itp^da §ur Seberbereitung; roI)e behaarte (5á)af=, Samm* ns mpS de de lenspl de itimaS mi do ííhcz ; nxpS do toU cneunb 3ifgcnfeüe; xolje ^afen* unb .Saninc^en* fette; <§aare aller Qltt, emfd)Iie§iic^ ©orften. Jiia, 4«nnpe8m> mi nips de nopn&.

7. H o n g yo k éi más papiroagyártásra való hulladékok: len-, pamut-, selyem- és gyapjurongyok, pállasztott rongyok (rongypép); papiros-sze­ letek (pajiiroshulladéhok), mázolatpapiros (beirott vagy benyomtatott); nemkülönben ócska halászhálók, otska alattság és kötelek. 8 . A lá n y- ét> Ité k a n y - é r c z és keverék; á 1 a n y f é m és á 1 a n y t a p 1 ó.

.7 . S u m m e n ( ^ a b e r n ) unb anbere 2lb* falle ju r *pa£terfabrifation: leinene, baumwollene, feibene unb roottene Summen, aut§ macertrte Sunt* £en 0§albjeug); *Jk})ierabfcijntkel (*J3a^tcrft?äne); 2J?afulatur (befdjjriebene unb bebrutfte); beäglei* <$en alte gtfdjernejje, altcS £au© erf unb ©triefe.

III.

III.

Vámegyez vény.

Sotl'Äariel.

7. C d p e n jje , mi a^to «xzitspe cnpe a ís Bpiiía x ip iii; cdprnge de mű, de BsniBaKä,. de m itacx mi de , mi cdpenue mslate; tiletspe (Ja x ip tii; maasaitspi (x ip tii c«pici mi tinapiti); accemine poa nt nt. 9. S e ly e m , inég pedig: sclyeingubók; selyem­ 9 M i í a c i mi ansme: roroine de 9. <3etbe, unb jttat: <Seibengatteten (<So*1 hulladékok, fonatlanok; selyem, nyers fonatlan vagy con§); (SetDenabfâüe, ungefponnen j ©eibe, rofye, Kizitípe de m itaci, netopce; m itaci npsdi, nefonott; nyers varoaclyein. cés <5iyö;. m Vam do kkcMB Kpadi, unfilirt ober ftlitt; rofye 9täl)feibe. 10. F a z a lra s a g y a g , porozellángyárak szá­ iO. vlstS de ojiapl cDpe a í»Bpiva nopfte10. 3:o43fertf)on für íp.orje’líanfabrifen mára (porczcllánftí'd). ($Porjettatterbc). rfanS (nimaniá do nopae-i»««).

is . A szerződő álladalmak mindegyike kötelezi magát, miszerint a másik álladalom be-, ki- és átviteli vámtörvényei áthágásainak (13. és 14 §§.) meggátlására, fölfedezésére és megbüntetésére közre fog hatni a következő határozatokhoz képest.

2. §• A szerződő felek mindegyike a saját be-, kiés átviteli vámtörvények áthágásainak meggátlására vagy följelentésere utasított alkalmazottjait arra kőtelezendi, hogy mihelyest tudomásukra jut, misze­ rint a másik fél illyes (örvényeinek áthágása fog merényeltetni, vagy liógy illyes áthágás történt, azt az elsőbb esetben minden őket törvényesen illető eszközökkel megakadályozzák és mind két esetben

§ .i, Seber ber contraljireriben (Staaten öetyfltcfjtet ft<% juríBerfytnberung, ßntoeefung unb 23enrafung »on Uebertretungen , (§§;-13 unb 14) ber (Sin*, 2tu8« unb 3)urdjgattgâ*2ibgabengefeße be§ anbe* ren (Staates nadj SD?a§gabe ber folgenbett 93e* jltminungeit mitjunrirfen. §. 2. 3eber ber contral)irenben Steile tttrb feinen 2lngeftellten, reelle jur SSerfytnberung ober jur 2lri$eige,öon Uebertretunaen feiner eigenen (Sin*, 9luâ= unb Í)urc^gang8*3lbgabengefe^e angeroie* fen ftnb, bte SSerpfii^tung aufTegen, fobalb tfjnen befannt tirirb, bafj eine Uebertretung berartiger (Sefefce beS anberen ^etléâ untcrnonimen Wer* ben foff, ober flattgefitnben Ijat, biefelbe int er*

III. ^ V n B o ip e

d e B a m i..

§ .i. OiiKape din ctste-ie Kontpantanjjl ce oBíén de a Konjsxpa' dsoi dicnsci'iisni/te spnntópe cnpe a .fmnediKa, a decKonepi mi a nedenci »BatepiJtt (§§. ■ 13 mi 14) .pnsontpa jfpi.iOfiS de Bami do intpape, • de euiipo uii de tpanciig a Je 'ie^Bi.ia.itè ctalÖ.

§ 2. OiiK»po din nipa'-iß Knntpant«nijí bű nane jpu- : detopipe a<8Dpa drn«tniuMop* c>I , -Kupi c&ntS dociinajj cnpe a fmnedm» i éS cnpe a app>ta »Bate-< pije ^miontpa Jieij aopR c >m o dn nami de intpapo, * de emipe mi do: tpancitS, Ka ^ndctx Bops afíjfa ki e a ce ^ntprnpinde <é^ k i eV j^mpenpinoä o ; aBatepI ^vnKon'pa aiipupi ^eijl a
139*

a belföldi vám- vagy addhatdeágnak (Ausztriában a fö-vámhivataloknak ragy a pénzügyőrségi bizto­ soknak, Poroszországban a tő-vámhivataloknak vagy fű-adóhivataloknak) a leggyorsabban följelentsék. í 'v „

í

'

i

i

;

í

fleren $aííe bw$ aííe ■ií;nen gefe^íid) sitiit* íjenben SJíittel. fljunítcíjfi ju ücv^tnbcrit uut> in 6eit>en ^fitten ber falánt>if<$cn ober Steuer* Beprbe (in- Defíertetcí) ^au^tjoíí=>2(emtcr ober Sinanjica^coimnifiare, in $rcttfjen Jjjattytjoíl* 9lemter ober ^au^tflcitcr-Qícmtcr) fd'Ieuiiigft nn* jujeigen./; '

:i' ’ÍÍ;ÍV:

í

'

'

f

! t

.

í

ratS

ni í i

ks uoIÍí.jjt*

ira tóté n tix jd ip jc vo j a

Komsctö ifsai Jeye, nii ^in amindoo Eacspüo n ía K i sppitapo K-itä co sa notő msl isto Ja attopitatoa indiuem do bem i céS do Kontpimlcno (jd Asctpia .13 o í í h i c j j npinsinjal do Bsmi cég j j iitmmifípil Diriéi iinri!ßi-p!, jpn ITpsria ja of*íi'iie.io npinuina.»! do sami tég ja oífiuiejo opinsinsA\ de KontpÍEs'ilEne).

U (:

3. s.

.

.

í.‘

.)iaci ács apa crcininat, .^vn c'apc tiu a Jt: dec.tonrpi.

§.4. 35ie (Sr^eDurtgS * 2íentfer ber ccntral/ircnbcu Staaten főtten ben bajit üon bem anberen Staate ermächtigten oí'erett 3^0- ober Steuer« Beamten beffelBen bie (Sinfící;t ber Oíegifter ober Oícflificr =3l(>tf;etíungen, rceít^c beit fflaarcnvier* f d ) t au3 unb nací) bent le^crett ttnb att ber ■©ränge beffelBen nacfyfteifen, iietfl ©elegen atif 33egeí)tett {eberjeit au bev QCmt-Sfícííc geftaiten.

0'F-fi’iii'.jc ifo D'ini D.io rt.tciopS i;ontpatit:njj| «opÄ rcpniilo totfder.na of fin'aai.irpR cincpiopl do nemi mi r!n *onCr its-iírtii? nstopic; tjí rape iiéd a i!:> 'icin.'.n l'.S rlatS, 1..1 n ti'd», do uo;{} <;rpi', po vcc'e.ie ttiS di-cinpuimintijo do jnucctf, ntpt app„tx mimi.npea tsrtnmcpíl« tűt din tűi Jjin ctnU.iR din «pmi mi .n Krnfiiu-.ie J .-.1 dincptsni ta donamin* te.tü |iccaer,tÍQC.

Az, egyik álladalombeli vám- vsgy adóhatósá­ gok a másik áll^dalotn be-, ki- és átviteli vámtör­ vényeinek tudomásukra jutandó áthágásairól ezen utóbbi áliadalora illető vám- vágy adóhatóságait tüstént értesítsék, s annak az ide vágó tényekről, a mennyiben azokat kipuhatolni képesek,' minden czélszerü felvilágosítást nyújtsanak.

4 §. A szerződő álladalmak vémszedő hatóságai, a másik állddfllotn által arra ÍBIhatalmszott fő-vámvágy adóhivatalnokoknalr, az ezen utóbbi álládalomból ki- vagy abba befelé menő s az annak liatárszéle'ni áruforgalmat tanúsító lajstromok vagy lajs­ trom-osztályok megszemlélését, az igazolványokkal együtt, valahányszor kívántatik a hivatalhelyiségben kötelesek megengedni.

t. 3.

§. 3. • ’ 3>te ' obet SteuerBeíjörbcn beö cinen Staates felien üBer bte gu tljrcr Äenntiitp ge* lattgenben UeBertretungen üon Sin*, 9íu3* unb 2>ur$gangS*2l&gaBettgefeken beâ anberett Staa* te3 ber jufianbigen 3oíí--’ ober SteuerBdjörbe beS leiteten fofort üKittíjeiíung inadén unb bcrfclücn baBei ÜBer bic einfe^íagenbett ^atfadjett, füveit fíc bíefc ju ermitteln »tvmßjjcn, jebe facfcbicnliée Slusfunft etibetien.

A stopitiuíje

du «enn. mi de Kont^iEsiIsno t

.ia ina! din cíatt», .jmdati ve oapg esm:sr.wo j a Bancociinna jopg an tepl jpntontj'a .u-yijopfi do sam i do intpapo, de cuiifc mi do tpsncitS a ,io >:c.i b ü s j Ií ctatí, Bopg -favo rsm al d. in ig eppittpo nstopitxu.i de cég de Koníf its-iisne j:oninclinal a ctalc.ir.I din r p m , u:i ^.t BopS da opl csünux do ^nKat*

uop!
§• »•

S 5. §• 5. O ffriin u íl de in o n túl d j KontpicaitRtic .1» A két szerződő álla.íalom közötti határszélen ■ 35ie 3btt* unb Steucvöcamten an ber ©rSnjc létező vám- és adóhivatalrtokok oda utasitandók, gunfdjen Beiben cotttraíjircnbcn Staaten fedett r.tmíinio .fiitpu nmindoc clatiMo «nntpmtanut co miszerint a csempészségnek mindkét részrőli meg- angerotefen fterben, fid? jur SJerfnitnng unb (?nt* uojiR fncap 'im a, ».-/* c i co cnpivino rá t ó n iisn«gátlása és fölfedezése végett, egymást a legnagyobb bechtng be3 Sd?teicfyí)anbcl3 nad? beiben Seiten »oiniii Miit no a.iuil cnpo a ^mnrdiK# mi n dcccomi nskészséggel gyámolitsák,: s e czélból egymással ne !)itt Bereituníligft ju untctflű^eu ttttb xiicíjt atteitt nepi luroux.iß ís p iu it de pnnndop nsmat rx ’ml ir«inniiiit>Jo acil a.itopa .j»n urjiH msl ju jenem 3'^tfc ©atyrncBmungcn ftc fy g e* csak észrevételeiket a lehető legrövidebb idő alatt genfeitig Binnen ber fürjeseit gvifl miíjutf;cUen, ci-íí|iIR IrpminS dcci.oncpipi.ic 10 nopS iano cnpo kölcsönösen közöljék, lianem egyszersmind jó szom­ szédokhoz illő egyetértésben is maradjanak, s a fonbern aw§ ein fremtbnacfyBarítcí;c3 &'crttcl)meu cKonB.iR a'.cctn, <jí c i co mi j r u c . v :é n -finlpo da.nczélszerü közrehatás iránti értekezés végett időről gu unterhalten unb gttr ffierítánbi(jung üBer i mil 1; » m 'j.iil mi om;’il mi c% c a uoncs tlo dm limai .jvn tiüiní tűi .1« ^niim n.npl cn*-ula.il ncsnpj qcMst időre s különös okokból egymással tanácskozzanak. gtüecfmâ^igeS Swfflntntetntjirfcn öoit 3 f'1 3eit unb bei Befonberen JBeranlaffimfifu fid) mit inat krhS mo 1Ö do a i-on.tRttpa capo »xxar.ucpoo etttanber ju íerat^en. »'IUKifl.ISl tíCi/liflIlö. Az cgymáml szembe fekvő föliígyelési állo­ Sei jebet ber cinanbec gegcmtlicríicíicubcn ^a •fm;ajie (;t»utrno do incnrs*i)sno oonsci mások mindegyikénél egy lajstrom vezetendő, mellybo Slufjt^tSfíationen folí citt Oícgtflec flcfüf)tt ii'cr* «t; .n i.if.ito co uj íi'l ó aiig |irt) :ct8 <jin snpo co nopl az említett közlések beigtatandók. ; : , ben, in lüelc^eâ bie erwähnten SDÜttijcilunscn Iposo íBm mincni’iiBnuo decopo Ktpt c’a nopsitS. einjutraßen ftnb. •

- ■

-

6 . §,

A szerződő felek vám- és adóhivstnlnokainak megengedendő, miszerint valamelly csempész vagy az álladalmukbeli be-, ki- és átviteli vámtörvények áthágása tárgyainak vagy nyomainak üldözése al­ kalmával a másik álladalom vidékébe mehessenek, olly czélból, hogy az ottani községelőljárók vagy hatóságoknál a tényállás és á tettes kinyomozására s a-bizonyítók biztosítására szükséges intézkedése­ ket,' a véghezvitt vagy megkísértett vámcsalásra vo­ natkozó minden bizonyítékok beszerzését, nemkü­ lönben a körülményekhez képest, az áruk egyelőrei lefoglalását és & tettesek letartóztatását indítvá­ nyozzák. , t ■

§. 6. 2>m unb SteuerBeamten bet contra* ^irenben Sí;eile főtt geflattet fein, Bei 33erfoí* gung etneS Sc^Iei^ánbícrá ober bet ©egeit» fiânbe ober Spuren einer UeBertretung ber (Sin* 2íu§= unb Swr^gangS^SíBgaBengefe^e i^re3 Staa* te3 ft<^ tn ba§ ©eBict beS anberett Staateö ju bem Swecfe ju BegeBen, unt Bei ben bortigen DrtSüorpânben ober SBe^Örben bte jur ©rmitt* Ittng be§ íEíjatBefianbeS unb beâ 3:t)âter§ uttb bte jut St^erung beS 93ciDeífe3 erfotberli^en Üftafkegeln, baS Sammeln attet ^8ett?ei3mittel Be* jügli$ ber »ottBra^tén ober »erfüllen 3ottumgefung, foteie ben Untftánben nacB, bie einft* \oeilige Sef^tagna^me bee 2Baaren unb bie ^ejl* Haltung ber ^âter. ju Beantragen.

§• a. Ki nJ 8 oíT’i'iiatiil de a m i mi do sontpitsilBna at nipui.iopg tonlpaníanul nop8 ncpccKsta ne aníJS Kapó íüna ncroi;8 ÍEp lici, op oclcntS do Mcctgnorouö cét> Bpme.to cnel as;tcpt j^nKontpa jtetjUopS de aami do intpapo, do cmipo mi do IpancilS aj« ctatasst Jop 8 , jc sa 41 cepnv.cS de • tpeio fn tfppitcpls.iS qcjBi.u’.itg ctstg sa cKong do a oponsne anticliJopS KommanajI réS astopitjauopfi de asojo mecspe.te do jin c i cnpo Konctitcpoo dantei oi a íiDtopsJsI n i cnpe acccKspapoa nposcl, cnpo «dsnspoa tstspopS miajjdiiejopg npositdpo ^n npiainaa RWKipcI de Bami qo c'a fisstS op c'a icpKtU» npcKsni mi, d;m ^mopcglspxpl, cnpe co^cczpipo« deoKamdeti a mepqwopg mi cupo appcctjpoo ntopsjclt

A szerződ? felet mindegyikének községeIőljírói és hatóságai kötelesek az illyes indítványokat akkf’p teljesíteni, a mint íz a saját dlladalmukbeli be-, ki- és átviteli vámtörvények gyanított vagy fölfedezett áthágásaira n^’zve jogukban s kötelességökben áll. Egyszersmind az egyik rész vám- és adóhivat*InoIi?i, el'íjártí hatóságuknek a másik rísz illeti hatósága rdszéróli n cgkerestelésc által folszólitatlialnak, miszerint vagy ezen utóbbi hatóság elölt vagy pedig saját országuk illető halósága előtt a vámcsslísra vonatkozó kCrülménvekr.íl vallomást tegyenek.

, ' Anträgen biefer 2W folfeh bie DrtSborfiSnbe unb 33ef)örben jebeä tét cotttrditrettbcn Sfjeiíe in berfelben SCBeífe genügen; nríe ityneii biefí bei bermutfjeten ober entbeeften Uebertretungen ber ein-, 2íu3* unb 2 )urdjgaitg3»<2ibgabettgefe&e beS eigenen (Staates jujieíjt unb obliegt. 3íu$ főn* nen bte unb ©teuerbeamten 1beS cinen $l)eilc3 burdj Síeqxiifitíon tfjret »orgefefcten 93c* íjörbe tton (Seiten ber jupnbtgen ©eíjörbc beö anbeven 3ű)eiíe3 aufgeforbett tcerben, entoeber tior festerer felbft obctöor ber contyetentcn 99e* íjlorbe ifjresJ eigenen SanbeS, bie auf bte 3oH= umgcíjmug bezüglichen Untfimtbe auSjufagen.

Aniictil Bommsna.'il^ mi ajtopilasüo- 'fiinitpei din nxpai.ie KontpántanuT BopS acK8.ita do nponsnepi-ie aqecte fn aqeagml mods, na Ksm c.’aps tpanta decnpo ccatepl csenente céS deceonepite jpn Konfpa jepLiopS do Bamt da intpapo, do emipe mi da Ipariéiig a -ie ctats-J8l aopS. Aecemina ofíiqiaoii do Bami mi do KontpiBBíísne al sne! trapjjí, dsn» yepepea £8topitißel csnepiopl a .iop8, co BopS noté np0B0K8 de astopiíafoa Komnetiiite a 1 e4ei.1a.1te nxpuT, bo c t dee mxplgpii céS Klap8 fnaintea a^ectel din ispmi cés ^naintea astopitiuet Komnelinlo a uepel ,iopfí, acsnpa ^\n!npeuííipi>piwiopS f n npißinga k ijk ipel de Bam%.

7. 4.

§.7. deiner ber contra^irenben .Steile ifirb in feinem ©ebiete Sßeramgungeti jttnt 3 » ^ « be§ S^Ieic^^anbeiâ nadj bem Oebiete be3 anberen £f?ciic3 bulten, ober Verträgen jttr <3id?erung gegen bie möglichen 9?ad?tf;cile fd)letd$änblcri* fc^er Unternehmungen ©iltigfeit jugejieíjen.

Niwe »na din irijjjlao itonl paritanyl ns Ba csíepi f n téppitoplRjg cés fiicoßipl ks ckoh8 do a í'K'ia neroßis isptioS jpn teppitoplsjg qe^oUaJtto nipBÍ, niie Bopá da oajópe Kontpante^opS de acceEspapo fiiKonípa damno^opá qa ap nolé pecsata din fntpenpindepl de mrojjS isptiB?.

A szerződj felek egyike sem fog saját területében a másik fél területébe irányzott csempészség végetti egyesületeket iQini, sem a csempészsc'gi merényle­ tek leintö hátránjai ellen biztosító szerz'déseket jóváhagyni.

g. 7-

■ ‘ §. 8.' S. 8. < E>hi;ape din nipjjue Kontpantanßl e OB^eratii Sieber ber contrai;ircnben £f)ciie.ift »cr^pi^ A szerződ i felek mindegyike köti les mcggáto’ni, hogy olly árukészletek, mellek a másik fél terüle­ tét, ju »erbinbern, baf) fficrrätf;e »oit SBaaren, de a fmnediKa, ira 4111 annpoaiapo de Koníinie-ío tébe irJnjzott csempészsépro rendelteknek tekin­ iueld;e al3 jttnt (Stbíetcbíianbcl itadj bem ®e* «io4i snB vámhatóság várja és i'llcnúrsépo alá helyeztessenek. ftattet unb in biefem ^aiie unter 23ctfcitbbar fein, fo foilcn, flatt beSfelben, anber» nsnepea cíiju sjíI , atsnut fn jioksaS aneclBl c i ce vámozolt a n bclfiildi áruk készleteinek a határ­ lucire mögit(i)il ji(i;ernbe ßontrol*!0?a5regeln an^ opdine a.ite meccpe de itontpo^i RitS co eh nolé széli Járáson bellii a megengedett, a»az o saját gcorbiiet u’erben. SSorrätfye yott fremben öe^oti* mai ceKspe. IJpoBicisnue do mepql ctpiiee Bimsite országban a helybeli fogyasztáshoz mért forgalom ton unb Don iiilänbifi;cn SGDaaren inner^alß be3 mi de vajé indipene 41n nxunpincsAS yfpssjsl kobszükségletét nem szabad nieghaladniok. Ha azon @râitjbejirfe3 folfen •ba3 fflcbürfnifj beö erlaub* íinispe, c i ns tpési necte .«’nea kommepiis/iBf nepgyanú lámád, hogy illy nemii áruk készletei az ten, b. í;. nad) bein ßrtli(^en Sßerirau^e im tnicS,, cdeui necte aqcoa ne c’a demecepsts jjvn érintett szükségleten feliil és csempészség végeit eigenen Sniibc tcnicffciun 5J3erfel?re3 nic^t über* aépa cea dsni KcncBms,i2 ^oito.íe EcKindsce npefii;reitcn. Gntjic^t íBerbá^t, bap SBorrät^e nseß, k i c’aS ctp&ncS npoBicisnl de cnejjia Esmit-a alakultak, úgy az illycs raktárak, n mennyiben tör­ i'cn Sßaarcn ber lefetgebci^ten 5irt über ba3 6e* vényesen megengedhetőn támhtóságnak a csemfn spmi necte ,iinca jjsncemnati ini ks ckogh dó jcid)netc 93ebürfnip «nb jum 3'»«^ ,be3 ©^leic^* pészség meggátlá8ára alkalmas ellenőrkBdésc alá a íawe neroaS ísplíoS, atsaql acceminl maracine, ijanbclö' gcbiCoet Ratten, fo fótién bergíei^er. helyzend'ik. ne Kitä BopS nepmite Jeipüe, ce BopS nsne csb kouéíicberlageit, in főttéit c3 gefefelic^ suíáfjtg ifi, tp o ji cneiíia-íe a «stopitijjeT de Bami mi aKKonaounter fyccietle, jur fBer^inberuug beS íjatibclö geeignete ßoutrole ber 3ott&el)örbe ge* dati cnpe a f mnedina nerojjSvig isptißS. lleílt iwerDett. 8. §.

9 SA szcrz'dű felek mindegyike köteles: a) Olly árukat, mellyeknek bo- vagy átvitele a másik álladalomban tilos, aion álladalom felé csak az ottani különös ongedelem elómutatása mellett vám- vegy adóhivatalilag elintézni;

S. 9. Sebet ber conttaljirenben ^ eile ^)flid)tet:

§• 9. ■.

■

ifi »er*

Oiiirape din ropjjue KOntpantsnijl e OB-ierati:

a ) S a a re n , beren din* ebet 5>ut^fu^t in bem anberen (Staate »erboten ifi, nadj bem* felben nur beim Sladjweife bortiger befon* beret Srlaubnif) joít* ober fieueramtíi^ ab*

a) f n npißiniia mepqi.iopg, a íapopa intpsp© céS : tpancitä e npoisilg f n qe^aaajtg ctatg, de a

jufettigenj

ecnedi, ím indsce JSHpapoa o$hiaje de sarai céä de KontpiBsqlsne, nsmal atsnql, KindX ce Ba KomnpOB», n i c’a KiaxtatS .ih in g i cnoüia
1052m b) olly árukat, mellyek a másik , állidalomban beviteli vámkötelesek, és oda. rendel vék,v

! b) ffiaarett7 toel^e-ín =bem. anberett -S taate j eingangáa&ga&enpfítitytig unbbaíjfnbefhmmt j fínfy na<£ | bemfelben •

1 . csak valamelly ottani, elegendő jogosít­

1» nur^itt'ber Síf^fung na^ efnem-bor-

ványokkal ellátott belépési hivatal felé vezető irányban, 2 . a kilépési hivataloktól vagy igazolási helyektől, csak olly nappali időben, hogy a határon túl az ott megengedett időben

tígen, mit -auSretcbenben. Stefugniffen öerfeljenen (Singangáamte,, 2; »ott ben 5tu8gang§ämtern ober -Segt* timationSflellen nur §u folgen £ageâ» jeiten,ibaf fte- ienfcitS^ber (Sränje ju bort erlaubter 3 eit eintreffen •fönnen, unb3. unter ffieríjinberung jebeS öermeibli» . $en 2íufentbalte8 jttufebert bem 2lu3* gangSamte ober ber Segttimattonőjlelle unb ber ©ránje 30Ü* ober fleueramtlidj abjufertigen, ober mit 2lu8wcifen ju öerfeljen.'

;

megérkezhessenek, és 3. a kilépési hivatal vagy az igazolási hely

és a határszél között minden elkerülhető megállapodás megakadályozása mellett vám- vagy adóhivatalilag elintézni,

vagy igazolványokkal ellátni.

-

io. s.

-

Egyszersmind a két álladalmak1 mindegjike az Isméti kivitelre meg npm adóztatott árukért neki nyújtott biztosságok elintézését, nemkülönben a ki­ vitelért illető adóelengedéseket vágy visszaszolgál­ tatásokat csak a' kor teljesitendi, ha a belépési hi­ vatal“ által kiadandó bizonyítvánnyal tánusittatik, hogy a 1 fónkijelelt szomszédországba kivitt áru ez utóbbiban bejelentetett. A határszéli vámhivatalok a vámlajstromokból egymással kölcsönösen heten­ ként hitelesített’átnézeteket kíizlendnek, níéllyek a kivitelre elintézett említett nemű áruk nemét és mennyiségét tartalmazzák.

u :§ . A 9 §.-ban b) alatt és a 10. §.-ban foglalt határozatok foganato^iiása rlött a szerződő felek a -közös határon az áruk átvitelére rendelt bejelentő és megvizsgáló helyek kellő száma és jogosítván) ai Iránt, az azok elé, a mennyiben egy mással közvet­ len viszonyban állanak, öszhangzóíag kiszabandó elintézési órák iránt, s akivitt áruknak a túlsó ha­ tárom bejelentő .hivatalig a szükséghez képest el­ rendelendő kisérései iránt, nemkülönben a vaspályaforgalomra vonatkozó különös szabályok iránt egy­ mással a legnayobb készséggel értekezendnek.,

12. §. A szerződő felek mindegyike kötele? a másik fél be-, k i- és átviteli adótörvényeinek a 13. és 14. §§.-bán említett áthágásait nem csak saját alatt­ valóinak, hanem mindazoknak is, kik területében ideiglenesen laknak, vagy cBak pillanatilag tartózkodnakás, az idézett szakaszokban kijelelt bünte­ tésekkel! fenyegetés’.mellett' megtiltani. Mindkét szerződő fél kölcsönösem kötelezi mngât^ miszerint A másik szerződő félnek azon alattvalóit,1 kik'ellen csempészség gyanúja: keletkezett, saját < ■területén ie lü l ellenőmtetcndi.

b) t+n npißinai -mep
de jegitimiHlsne nsmal ja aUpe tinng ajk züel, ks c i noti coci dintojo de sonfiois Ai tiiDDijJ yo o DtpmicS »kojü, 3 . C5B Kondtaisna in na nopg cta nihiipt +n-

tpe o#«fiqiBjß de emipe cé8 uocImS de Jieyilira'fc'iline mi ^ntpo sonfinia.

§ . 10 .

g. 10.

3lutf> wirb jeber ber beiben (Staaten bie (Sr* lebtgung ber für bie 2Bteberau8fuljr imüerabflatjter SOBaaren itym geleiteten (Sicherheiten, fowie bie für 9lu8fuí)ren;gebü()renben ÖtOgaOcn-CSvlaffe ober (Srfkttungen erfi bann eintreten lajfcit, Wenn tfym bureb eine öom (Singaugäamte auSjit* fteüenbe 93ef
Accemino iixuapo ctatß e ^ndctopilß do a ns da aia; i nB'itsnca io c’« di-nacR .ia d*ncc4 S nonips peeenoptapoo mepniJopÄ ncDinr.ito, ni'ie du a pectitsi Komnctinue.jo co KsnninÄ n» ntps eicipe, deM,U nsmal n n d 8 ct> b* üomnpoia npin r-di aepipeo einici» do of-fi'jiiuB de inlptpi', kt. tn-piea ('cnoptati ctats.iS BfjinS c’a jpnrinsMfi m.oio. O i'f i’jiiMO Koníiniapl de nann .fml nopB Bammineaa lóti crntimina Koncnmln aatviitWo din p:uocuMo do csm i, ititpl BMi ipindf. em uin mi u^timoa ini'p'ii.iü|iS ecceditc neutpa cenuptg.

§ 11. §. 11. Mal ^nainto de n cc cceKHta dirn«n'|UÍ40 im §. 10 enthaltenen SBcflimnumgcn toerocit bte Ksnnpinno contraljirenben X^eile über bie erforberlicbe 21u« lfonlpantiinul co nopß ^nne.urwc aexup» rMinp.i.tsl %a1)l unb bte SBefugniffe ber jimt ffiaareiiüber- do «liniii mi nranpa elipicnvlenijof S of fiwr.jup d > gange an ber gemeínfcbaftltcbeu ©rân^e Deflimm* ^ncinn»|ii; mi do jpmracrnpo di cliiuto ticnlpa lpre* unb ßrl;ebung3flelictt, iiOcr bic peo mi-pgi.j()p8 «eclo ionfininjß xommanl, »r*npi berfelben, főnjeit fte ju- cinanbcr unmittelbar in opo.iopS ncntpB orn' dij'co niepMi.iop' 'in ranl8 a co 93ejtel)ung flct)en, übereinflimmenb öorjufebreiben« nporttpio a'KMopR of-ii'iif, ^nmtö nnpB ct« fn poben 9lbfertigumj8fiunben unb über, tudj 53c« iojHiiijx n' mrziaii nniMu fcitpn a.itu.ic, ppi vam toi bürfniö anjuorbneube amtliche ^Begleitungen ber arenpa j^ncouim«ntn.u! din ofiiMln ie o a co Hi> auSgefu^rten Saaren t)i8 jitr jenfeitigen 2ln« c.nnne dnia imm na f i do Jtincx ccntpn tnqiuJi melDefieile, forcier über befonbere 3KnfjrrgeIit jur fcaoptale m m a» offi'iiaAS de ftirina^po din voben; (Sifenbal)nöetfel?t ftc§ bereitwiliigft ju öer* ^a.tajitS ctatfi, acccmono mi »ennpn mrcapo.topi mofiânbigen. uia.il nentps Kommep'jiBJiS no üi.iuo ■fcpitaato §. 12. j ' §• 1 2 . 2 >eber ber contra^ircnben $fjeife lj.it' bie in i%i:apo din nipu üo liontpantanut d\ npuiti ben §§. 13 unb 14 erwähnten Uebertretungen TBBt aminepinijspo do nt doace.ie jpnceninntp §§. ber ®n», 2lu8* unb íDurcbrtangő'Slbgabengofifce 13 mi 14 asutepüc Bommemopale bko.ío ^nnonlpa be8 anberen ^etleS nic^t allein feinen Sluge^ö* A>uiaupS do anmi do intpipe, de emipe ml de tpanrigen, . fonbern audj allen binjertigert, welche in ciifi a Ao iu.iBM t.itI c ta ti, nsnamal cunniuiuoplS feinem ©ebiete- einen öoröbergf^eiiDen S3}i>bm1§ c t l, i i mi tBtupopg aieJo p S, aapl aS mezimantS ^aben; ober au^ nur a»genblirflitopg ^n teppitoplajl ccß, c é i Kapl co t í í . i i unter ^lnbrobun^ ber ju Jenen ^Paragraphen be- BKO/IO nsmal BnS inomentS. Atnindoo nipm'.i;) nonicidjtieun ©trafen $n öerbteteri SJeibe contra» ipautaimr ce oB^én, «na intpe a.ita d$ a niiairia ^irenbe ÍEbei'e öcr^fii^teti ftcb we
1053 13.- f.

’■'

' • § .d 3 .

V

V;

A másik tél be-, ki- és átviteli tilalmainak át­ hágásai s a rám- vsgy adóesonkitások, azaz olly fuíjrserBoten be8-anberen S^eiíéS unb,Sött- obit cselekvényeU vagy törvényellenes mulasztások, mel­ .Steuerbefrauben, b. ^attblu|i8enn0bír lyel! állal az *utóbbitól az őt törvényesen illető be-, gefefcwtbrige. Unteríaffuugen ,3 ü r# .-njcl^e^bem “ ki- vagy átviteli vám elronátik-, vagy föl nem fe­ literen .«eme.iíjm., .gefefcli<§ geBüíjrenbe JSttt-, deztetése sikerülvén, elvonatnék, a szerződő felek 2íu8* v.ebet ’ $ut<$gangS*9ÍBg'aBe. entjogen .toirb mindegyike által, választása szerint, vagy az áthá— ober Bef unentbeátem, ©eítngen entjogen wetben gái tárgyának elkobzásával, esetlegesen a teljes toütbe, ftnb »ott jebem: ber contraljtrenben 33jeile írték megtérítésével, s a mellett arányos pénzbün­ na$ feinet 3Ba^I etttoeber, mit ©onfíScation bé3 tetéssel, vagy ugyanazon pénz- vagy vagyonbünte- ©egeiifianbeá ber UeBertretung, etientuett ®ríe= ' lésekkel fenyegeteadök, mellyek alá saját adótör­ gung be8 »űííen SBertíjeá, :uní> baneBen mit an=* vénynek azonnemtl vagy h*sonló . áthágásai vetvék. gemeffener (Seíbfirafc ober mit í>enfeíí>en @elb*

ober aSermßgeuSjirafen ju Bebroíjen, mieten gleichartige ober áJjníú$e UeBertretungen feinet eigenen 2lBgaBengefefce unterliegen. Ax utóbbi esetben a bünteteti összeg, a men­ 3m leiteten ?fa0e iji bet StrafBetrag, fo­ nyiben az törvényesen az elvont adózási Összeghez ltéit berfelBe gefefclid) na$ bem entjogennt ‘ 91B* aránylik, ezen álladalom vámjegyzélte fzerint sza­ gaBenBetrage ft# rietet, naá)feem£atifebe8 bandó ki, mellynek adótörvénye megszegelett. Staates jit Benteffen, bejfen StBgaBengefefc üBer* treten »ötben ifi. 14. |. A másik álladalom be-, ki- és átviteli vámtör­ vényeinek ollyas áthágásaira nézve, mellyek által bebizonyithatólag valamel y be-, ki- vagy átviteli tilalom nem lehetett vagy nem lett volna megsér­ tendő, \agy valam lly adó jogellenesen elvonandó, bizonyos határok között a büntető biro Ítéletétől ’ függő, elegendő pénzbüntetések rendelendő!».

15. |. Fogság- nigy munkabrJi büntetéseket (a végre nem hajtható pénzbüntetéseknek a saját adótörvények •zerint fogság vagy munka által eszközlcndő ki­ töltésül fontartva), nemkülönben becsületbeli bün­ tetéseket, iparjogosilránjok elvonásit, vagy biln.tctéssuljosbitáskép, a megtörtént elítélések kihirde­ tését rendelni, ezen egyenény alapján a szerződő felek i’gyike sem köteles.

16. §.

§. 14. güt foíc^e UeBertretungen _ber ©itt», JítuS* unb é)uTcfjgang§ =SíBgáBengefefce ,be8 . anberen StaateS, burcfj ttieíc^e erioeiSlid) ein (Ein», 5íu8* ober 2)urd;fuf)rberBot m$t s>etíe§t unb eine 516* gaBe wiberrec§tlí<$ ni$t cntjpgen toerben fonnte ober folíte, ftnb genögenbe, tn Befiimmten ©ränjen ttom ffrafri(§tetli<§ett (Srnteffen. aBíján* gfge ©elbflrafen anjubroíjen. §. í5. greiíjeitS* obet 9lrBeit8ftrafen (öorBeíjaltlic^ ber na$ feintn eigenen QíBgaBengefefcen eintre* tenben 3lBBüjjung . untioííjítetf&atet ©elbfttaíen buTcB ^aft ober SírBeit), fo-tote (líjtenfirafen, bie (Sntjieíjung öoit ©etterBsBetcctytigungen, ober, aI8, <Straff<$ârfung, bie 23efanntma$ung erfolg* ter -fflerurt^eilungen anjubroljen, ,uift auf bett ©tunb biefeS ^arteiS -feiner ber .confrafjirenben S^eiie serjpflirtet.

17. S. A másik fél be-,/ki- és átviteli adóiömnyei
::

■

ABatepiae ^nxontpa BpoiBhlsnijopS de intpape, do emipe mi de tpancitg a yie qejeLia^te, nfpjjl, ml damniíiKMlsniíO do ,Bámi> céS de epqtpÍBsqlsne, ad iK i atapl íante cé8 ommicicnl j^n Kontpa jopS npin Kape a^octel , din spmi nipal ’i ce csbtpaye Bama de intpape, de emipe m\ de tpancitfi ve ’l ce ezbbíqí dsat jieve, cié8 ’i c’apf> csBtpáve BindS U5 c’spá decROnepi einipee, ce BopS nedenci de íiiK ap e din m.piji.ae Kontpantanal dsai. ajueijepea cea céä HS KoniicKapea OBleotsJsI de SBatepe, dsni t^nlimnJape k s , densnepe« np,eßW8j.Jivntperi, mi nejinro SMécta ks ms^nti Jjin sanl cmmecspati, cés ks aqejeml msjnte $n Ban! céé ^in aBcpe, ja KapI csntS csnasce acceminl tBatepl ^nuontpa ^eQi.iopS ce&e. J|Vn kecsjS din spmi csma nis^ntel, ^ntat8 ce Ba . yers^a npin»dicBsciiilsn&& .leijei dsni» Kitimea
;

§. 14.

'■

Oentps stapl asatepl ^nKontpa ^eyüopS de sami de intpspe, de emipe mi de tpancitS a Jie vejieljiajte nipijT, npin Eapl dzm npoBe ns c’a KUttatä npoißiqlsnea de intpape, de emipe mi de tpancitS, mi ns epa op ns c’a nststS a ce csBtpaije.O Bam^ ^inKontpa ae^opS, ce BopS ammepinua nedence ^.n Bánt KSBBÍnir.Míoce <16 ca BppS detepmina.dsni rtcipea ks R8Ae a .s 8dc33jslncna.se. §.-i5.

v '-‘ ;

Síi'is sna din. irapsüe Rontpsntanjil ns Ba $ i OBacrati. notepea aqectel j^nsoipl de aammepinga nedence da sppectö cëa de ^sKps (a ía p i de Kacspijie jjin Repl dsni (aeijue ctatsJ8 l ^nenotandsce pecicote . mi.jnte.5e, KBJnocsjiS ce nedencecw ks appectS cég ks vsőKps), DÍ50. sedenci -iníamanut, nhe petpaaepefl -dpeaisjsh de mecepii, ’nho nKEaÍKape{t ,cí&ntinjjeJopS Kondem&’itopie csb tiWs; de--pnicnpipe.

§. 16.

; §. 16.

Ellenbe* a 12—15. §§. szerint kibocsátandó Dagegen batf burc$ bie nacf> ben;:§§.;erfej)Iifett, 35ro» '▼ényszorü megbüntetése aem ki nem zárathatik sem jungen ober , ©ewaltt^âti^eiten, ^âlfc&ungen, nem korlátoltathatik. 93e^ungen ober. @ri)reffuttgen . u. bgi. .ntdjt

auSgef^Icffen ober Bef^rânlt ttjerben.

■ - §.13

;;

.

,

Diuüontpa cs ce Ba noté decíiínaa cég a ce peclpAKue! unpia dicnsc^Isuke. Hena^l, qe ce BopS emito s.dsni ■§§. Í12— 15 nedeqcipea jeravie a ajtop$ ^ntffims^tope* asatepl, de.iinte cé5 Hpiminl qe BopS OKBspe .ia írsjKapoa jevi^iopS' de samx de intpape, de emipe mi de tpancifö a vie qe.i»ÍJaat8 ctatS, npeasm : B^íim ip 1, onascinlsne neaeraae, ammspmßipl céä Bio^iuije,■ía4ciíÍK^>3l5ní, 'Koppsaqisnl, etopqepl mi a4 te aeéemin?.

•§. 17. §. 17. UeBertretungen ber (Sin=>, 2iuâ= unb .2Dur^= i Ilentps ' aeatepije •jpnnontpa jepüopS de- nami gang8*9lBgaBengefe§e :beS -anberen Sfjeileâ- ^at, de' intpape,- de •emipe mi do tpancitS a jia qeJieljBJíte auf ,9inttag tiner ^ufiân&igen 'SBeíjörbe beffelBen, nipul, íixBape- dinin»puúe KOntpanUmijí,} dsn-b.jrojebet! :fcer: -contta^irenben, íEíjeiíeü.^on-ubenfelBen pepea snél astopitial Komnetinjjl, Ba dicnsne Ka ats@eti^ten:!unb .in -.beufeIBen;;gormeii; toie UeBet» deijeje c i ■
1054 1. toenu ber Síngefcbulbigte entweber cin 1. KTfidfi jpnn-3.iaats.il céS e csnnscfi a.il cla1. ha a vádlóit vagy azon álladalom polgára, melly által 6 vizsgálat és b'dntetés alá veendő, vagy Slngeljörfger beS 6taatcS ifi, weiter if)n jur ts.isl K&po epo c i’j í csansni .u .j.r.Bect:n>ii5nf? mi ja ncdéan, cdJ Unterfuc&ung unb Strafe jiefjon foíí, ober 2 . l.tndß c^pja rs sa f i asslS nsmil fn lim' 2. wennjener nid^t allein jur 3ett ber 2. ha ö ezen álladalom területében nem pusz­ n;.iS oEateprl snfi iuez-vm.i.nt5 timaopipo ^n trppiUebertrctung in b em / @ebicte bicfeS Staates einen, tán az áthágás idejekor, habár csak mulólag is, la­ Wenn aíxfy nur öoriíbergeí)enbrn aBoJjnjty fy.itte topls.iü ait'clB] ctilS rtg ci i i trominicj aBstepea kott, vagy ha az áthágást ezen területből követte aif'.vnni'ficö tcppitupljjE aicc'a, ii mi a^ndS ce ober bie Ucbertretung Don biefent ©ebiete au3 e l, hanem ha a vizsgálati indítvány beérkeztekor beging, fonbern audj bei ober r.ac$ bem (Eingänge na tif-ia jpn clatB.jß a^ecta ^n tiinnr,.ifc KindE ct:S vagy azután is, ugyanazon álladalomban megkap­ beS SlntrageS auf Ürtterfuc^uug jxc^ itt bcntfcl* dani wo bi coci opoeo:apea k* ce 'fdtrv ^nható,. . . V. ben Staate betrefen lâfjt, Bcctin<)l8ne, ' a 2 . alatt érintett esetben azonban csak akkor, ^inci jjm FEcsië .fi.c.m níi; ess 2 j.buuI aitusl, in bem unter 2 erwähnten galle jeboefy mir ha a vádlott azon áUadalomnák n e m polgára, mclly- bann, wenn ber 2lngefdjulbigte nid)t 2lngcböri- r.ir.dS ^nKBJnsts.tS ns ea f i c.'nns.í o.iő c’. iitail, nek törvényei a vád alatti áthágás tárgyát képezik. gcr beS Staates {fl, beffen ©efefce ©egeuflant) a M Kxpat .ii-ol nsnti oEk'Dts.ií assti'pfl ininnUle. ber angeffimibigten Uebertretnng finb. '

18 8 .

_

.. A 17. §.-bsn kijelelt vizsgálatokra nézve azon bíróság, mellynek járásából az áthágás elkövettetett, s azon bíróság, mellynek járásában a vádlott állan­ dóan, vagy mint idegen, ideiglenesen lakik, illető legyen anynyiban, a mennyiben ugyanazon áthágás miatt ugyanazon vádlott elleni e’járás valamelly más bíróság ' előtt folyamatban vagy : végeldöntés által befejezve nincs.

§.18. Su ben im S. 17 bejei^ncten Uittcrfudum* gen foiien baS ©crid)t, jjon beffeu 33cyrfc auS bie Ucbertretung begangen ifl, unb ba3 ©crid't, in beffen 93cjirfe ber 2íngcfcfyuíbigtc feinen 2I5obu» ftfc ober, als 2lu3!ânbcr, feinen cinflwciligen 9l:ifentfjaTt f;at, in fofernc jujlänbig fein, a!3 nic^t wegen berfelben Ucbcrtrctiuig gegen ben-felben Síngefduilbigtcn ein S5crfa(;rcit bei einem anberen (Seri^tc anhängig ober btirtb f(Micjj!id;c (Sntft^cibung beenbiget ifl.

19. § A 17. §.-b:n Hjelelt vizsgálatoknál a másik álladalonibe'i hatóságok vágy alkalmazoltak hiva­ talos előadásainak ugyanazon bizonyerő tulajdoní­ tandó, melly a saját álladalombeli hatóságok vagy alkalmazottak hivatalos előadásainak hasonnemü ese­ tekben tulajdonittatik. , ■ .

«-I :

§• 19. SBci ben im §. 17 bcjcidjucten Uiitorftidjmt* gen foíí ben amtlichen Eingaben brr 33eí;5rbcn ober 2íngcflcílten bc3 anberen Sía.itcS biefel&c 93cWci§fraft beigclcgt werben, welcbe ben amt-» Itdjcn Síngabctt ber 33eí;orbcn ober Síngcfh’íífcn beS eigenen Staatc3 in fallen gleicher 2(ct bei^ geíegt ifi.

§ 18. .la jpntH'ctiripüc Ko:.-in> niopi;t;: jjn §. 17, x í dt un.'g, din n.tS n>p»l wcpK'ndü{ilK c’a KutníricS *iatip ca, mi ntsdt’uwä ^n n.i8 K ipit irpK;nd«pl8 ^ncs.mnts.iS .pul epe .t 'í it« c'p iin * jpml cpß mt’zxinir.n'r.iÄ tir.no[a;>i- co^F. -fi unmucl! ul nsnial b Ik id I, t>truH ír n’ps i,lenini i«nlcpo .ji'i-onIpa a'KMBlDUiI .^nKí.itiutB i .b rv na í-i BpziH rpu>icr?pa .in a.ili5 *3

§■ 10 vla .^nsccliripi.i.’ nőmm m pr.le .pn

17 oo

ni da rppxt- pijDpS o-f f-i'jia ti n .u Rat»piii.i]i.iopl ccö o íftiÍ 5U'.iop8 «i'MsI ia.UA rln’G .vn’ocmt iiotrpo npon.topp, Kapo cn «H nppxU; i.iopß a .»n 1 #t
20. §.

§. 20 .

5- '»’O.

A 17. §.-hoz képest indított büntető eljárás és büntetés-végrehajtás költségei ugyanazon elvek sze­ rint határozandók meg s vetendök ki, mellyek a saját álladalombeli törvények hasonnemü áthágásai miatti büntető eljárásra nézve érvényesek.

D ie Sofien cineS itacty SJíafjjabc bc3 §. 17 cingcíeitcten Strafverfahrens itttD ber Strafuoli* flrccfung finb ttad) benfelbcn ©ritnDfájjcu ^it be» jlimmen unb «ufjulcgcii, weltbe fúr Straffer» fahren wegen glcid;artigcr Uebcrtrctiingcn ber ©efcfcc bc3 eigenen StaatcS gelten. gür bie cmflwciíigc 53cflreitu:ig berfelben íjat ber Staat ju forgcit, in welchem bie Uutcvfu* d>ung geführt wirb. Diejenigen Jtoftcn beS a3erfai;rcn3 unb ber StrafuoUflrecfung, welche, wenn erflcreS wegen Ucbertretung ber eigenen Qlbgabengcfeße fhttgc* funbèn Jjättc, toon j,encm Staate ftblicfjli^ ju tragen fein würben, fyat, in foweit fic uic^t üom 2ingcfebulbigtcn cingejogcn ober burefy cingcgait» gene Strafbeträge (§. 21) gcbccft werben Ißtt* nett, ber Staat ju crflatten, bcjfett 33ei)5rbe bie Uriterfu^ung beantragte.

Cnorr.ic nnrl ü^o'iocapo tinin.il rpzito d«nx §. 17 íui n .ns ecf KRtxpcI nciloictl cn nnpí detrpmina mi c<< nnpB cmí o «Is .it. a'ic.nml npin'dni«, napi aí iia.iópn ^n npibinjjn npt)'icríp«>l iii’nc.it Drntp» aecöminl riatcpl ,^\n üonlpa ,n ui.iopS clala.ial Cc8.

§.21. 3Me ©clbbetrâgc, weiche in goige eines nat^ SJiafgabe beS §. 17 cingelcitctcn Strafnerfal)* rcnS toon bem Slngefdjulbigten ober für »erfauftc Oegcnftänbe ber Uebcrtretung einge^en, ftnb ber* geflalt ju »erwenben , bap-baöon junâc^jl bie rürfflânbigen ©eri^tSiojicn, fobamt bie bem an­ beren Staate entjogenen Stbgaben unb juleßt bie Strafen betätiget werben.

§ 21.

Azoknak egyelőrei fedezéséről gzon álladalom tartozik gondoskodni, mellyben a vizsgálat foly.

;

«

Az eljárásnak és a büntetés végrehajtásának aion költségeit, mellyek, ha az eljárás a saját adó­ törvények áthágása miatt folytettatott volna, végtére azon álladalom által lennének viselendők, a mennyi­ ben azok a vádlottól be nem hajthatók, vagy a be­ jött büntetési összegek által ( 2 1 . §.) nem fedeztet­ hetnek, azon álladelom köteles megtéríteni, mellynek hatósága a vizsgálatot indítványozta.

21. S. \ A 17* §-hoz képest indított büatet5 eljárás folytán a vádlottól behajtóit, vagy az átbógás elá­ rusított táigyaurt befolyó pénzösszegek legköxelebb a háiraU\6 perköltségek, annakutánna a má­ sik álladalomVól eWont adók, s végre a büntetések Jefizetéséro fordítandók. ; ,. -

IlrnlpB nnBonrpipeo deox.írr'lalx a avejong enreo na ^nrpixi cUts.iS, .^n itrpucü •ía’jo ^nacciiriilRnoB. A'iojo caoco a ao opoiccaprl mi a iá cccmtxpii nodencet, itapl, dő«i npo'iecRp« cVpS í i ap ■ zilS ncntjiB asatcpl ^nuonlp» jicqí.M| i> de nam% • .10 snM itulí, op f i n nádi ^\n r-|.*iín* a'iiclit ctatS, co BOpS pecníindu de cU tatl, a inpal «»topitate Ba <£i nponneg jfnB;clir8poa, d-anmaa na i9 Ba f i pucnsncS ^nxs.inat5.i8 cél ns co aopl notd HXKOnrpi npin mB.iole.io ^n B^nl ?o aopl 4i Sntpatl.

Címere de lanl, sápi ^in apraa nposecapel ppzite dsm. §. 17 in ip i de^a .^nBB-inatiuS cd8 neulpí oBlenleje B&ndsto « .10 aiatopel,

co BOpl a a a iin

írni*, ks msl jpntcls c i ce EKnoifpe cnocc-io poctanßl a apo c’a dammíiKatS w - íja jjjti c U t í mi ^vn sp m i msjoto-ie.

1055 Ez alábbiakról azon illadilom intézkedik, mely­ ben a i eljárás történt.

Decnpe qe^é din upmi ea diensne ctats-is, Ueber bte festeren. íjat ber ©taat ju öerfü* Kape c’a iiKBtS npoqecspa. gen, in welchem baS ©erfahren fiattfanD.

§.22. §. 22. ^nsectirapea spziti, dsni §. 17 Ba jp.nqeta nnA 17. §-hoz képest indított vizsgálat, mindad­ d in t na<§ SDÍafjgabe be§ §. 17 eiugeleitete dig, mig jogerejtt véghatírorat nem hozatott, aion Unterfudjung ift, fo lange ein. recfjt§Mfttgc8 mal deKitS, dsni pponsnepea astopitiuel mejnl álladalom hatóságának indítványára, melly azt k i­ (Snb*èrfenntnifMo$ ntdjt erfolgte, auf Antrag ctatS, Kape a qepstS e t ce #aKi, déKi ns ce Ba f i eszközölte, tüstént abban hagyandó. bet 99eí)5rbe beSjenigen, ©taateS, Welker biefelbe nponsnqiatS CAniinjia iina^ie K3 notepe de ^eije. »eranlafjtjjatte, fofort ein^ufieííen. 22. $.

23. *. Azon büntetéseknek, mellyekre a vádlott a 17. §-hox képest indított eljárás folytán elitéltetett vagy Onhénytesen ajánlkozott, elengedése vagy enyhíté­ se azon álladalmat ille ti, mellynek bíróságánál az elítélés vagy ajánlkozás történt.

Az illy

büntetés-elengedések vagy büntet ís-

enyhitések előtt azonban, aion álladalom hatóságá­ nak, mellynek törvényei áthághattak, az az iiánti nyilatkozásra alkalom nyújtandó.

24 5. A szerződő felek mindegyikének bíróságai, a másik álUdalomban az ezen álladalom be-, ki- és átviteli adótörvényeinek áthágása miatt vagy a 17. §-hoz képest indított minden büntetfi eljárásra vo­ natkozólag kötelesek legyenek, az illető biróság m egkérésijére. 1. a bírósági járásukban tartózkodó tanukat és dologértökct ha kívántatik, hit alatt kihallgatni, » e t elsőbbeket a tanúbizonyság letételére, a mennyi­ bon az az országos törvények szerint mog nem tagadtithitik, p. o. a tanuk iáját buntársságára nem vonatkozik, vagy olly körülményekre nem terjesz­ tendő ki, mellyeh a váddal közeli kapcsolatban nem állanak, szükség esetében szorítani;

§.23. 3)a8 9?e$t jutn (Maffe unb jur OMberung ber ©trafen, ju welken ber 9tngef$ulbigte in golge cineâ na$ Sftafigabe be§ §. 17 eingelet* teten 25erfal)ren§ öerurt^eilt würbe, ober ft$ freiwillig erboten l)at, fieíjt bent Staate $u, Bei beffen @eri<$te bte ffierurttjeifung ober (Erbietung erfolgte. (ES fofl jebod) öor berartigeit @traf=(Srtâffen ober ©trafmiiberungen ber jufidnbigen Sße^örbe be8 ©taateS, beffen @efe§e übertreten waren, ©eíegenljeit gegeben Werben, ftd? batübet ju Supern.

-

§ .2 3

DpentsjS d e. a Iepta nii de a jfim c^nzi nedence^e, Ja Kapl c’a KondemnatS jpnKs^nr tsj? ^in spma npoqecspel »pzite dsm §. 17, céS ja Kapl c’a cbiinscS exi de -B^nx B o ii, Romnete aqe^s! ctati, ja a Ae K ip sI »sdeije c’a KondemnatS ^LUKSAaatsAS op c’a o iie p itS de ssn i boíi.

jjlnci nentps acceminl teptipl cé8 mismlopipl de nedence ce Ba da ORKacisne de a ce nponsn^ia aBtopitatea Komnetinte a ctats^sl, a Jie Kxpsl aeifl. c’a§ Kx iKatë.

§.24. §• 24. ^ln npÍBinQa íi^icbpe! npo^ecspe nenaat spzite 3Me ©ertöte jebe8 bet contraljtrenben ©taa* ten főtten in ©ejte^ung auf jebeS in bem an* ásni § 17 j^n qejia,iajts ctats nentps aßatcpt *nbereu (Staate wegen Uebertretung ber (Sin*, Kontpa Aeiji.iopB do Bam^ de intpapo, de emipe mi 2íu8 « unb 35ur<$gang8 * 9íbgabengefe£e btefeS de tpancitS a Je aiectol ctatS, wsdegeje iiiK ip » ! ©taateS obet in @emâ£(jctt beS §. 17 eingelei* din ctateje Kontpantanjjl oops i i osjerate, dsm tete ©traföcrfatjren üer£fíiá)tet fein, auf férfit* »lepepea JK?deji8J5l Komnetinte. <§en beS jufiânbigen ©eric^teS 1. a eccamina ne maptspil mi npiienstopil de 1. 3?ugen unb ©adjöerfianbige, welche ft$ in ifyrent ©ert$t§bejtrfe aufijalten, auf (Stfor* ji8Kp8, Kapl jp.ml as m ezim sntsjS ^vn qepKBndspsJiS bem ciblt$ ju öerne^men unb etfiete jur 2lb* xtBdeKBtopecKS a^s aopS, mi dsm ^imupeglspipl Iegung beS 3eugniffe8, foweit baSfelbe nidjt na$ al csnngne mi ja jKspim&ntS, mi Aa ^intimniape ben SanbcSgefefcen öerweigert werben barf, j. 58. de Jiin c i a mi $opav ué ’ie l dintelß aa densnepea bie eigene, 3J?itf($uIb ber Senken betrifft, übet HtKptmantsJiBt, deKsmBa dsm je v ije Qepel n« Ba ftdj auf Umftânbe erfiretfeu folT, Wef$e mit ber
2. hivatalos sica.léket tartani s a leletet hite— lesiteni; 3. olly vádlottaknak, kik a fölkért biróság já­ rásában tartőzkódoak, a nélkül, hogy ez utóbbi ál­ ladalmi kipcsolátához tartoznának, idézvényeket és birói határoaatokot kézbesittetni; 4. a megkeresett biróság járásában találtató törvényszcgflkot s ezeknek ingó vagyonát letartóz­ tatni és kiszolgáltatni, hacsak azon törvényszegők a megkeresett bíróság álladalmi kapcsolatához, vagy olly harmadik álladalomhoz nem tartoznak, melly a kérdéses törvényszegésnek mag részéröli kellő megvizngálására és megbüntetésére szerzödvények által köteleztetik.

2. a j|intpenpinde Bicitipl o ííiiia jl mi a asten2. amtliche ©eftdjtigungen öorjunefjmen unb tisa pecsJtatsjS JopS; * ben 93efunb ju beglaubigen; 3 a ^.mminsa «litislsnl mi deqiclsn! ^vnKsJna3. Singefdjulbigten, welche ftd; im iBejirfe beS erfudjten ®erid)te8 aufljalten, oljne bent jjüopB, Kapl ce a i- f ji kb medepea ^n ^epBsndapsjS ©taatSöerbanbe beS lederen anjuge^ören, S3ot* »BdeuBjsl npOBOKatS, f i p i a i i csnosml al ctatsjsl Iabuttgen unb (Srfenntniffe beljânbtgen ju íaffen j aqectsl din spnvB »sdeiiS j 4. a appecta mi a èctpada ne Rsjnomil mi bs4. Uebertreter unb beren bewegliche ©üter, welche im SBejitfe beS erfudjten ©eri$te8 attge* nspije mímKitope a je JopS, Kapl ce BopS a ífja troffen werben, anjuljalten unb auSjuIiefetn, in ^in qepKBndap&aS »8deQ8Jsl npOBOKatë, deKsmsa aqel foferne nidjt jene Uebertreter bem ©taat8öer= KSjnomI ns BopS í i csnnsinl al ctatsjsl »sdegsnl banbe beS erfaßten (Seric^teâ ober einem folgen, npoBOKats cég al aAtsl atape ctats, K«pe e OBAeratS britten ©taate ange^ören, welcher burdfj 33er* snpin tpantate a ^nBectira mi a nedenci dsm kbbträge öer£ffl<$tet tfi, bte fragfidjje Uebertretung BÍnina^ din naptoa cea aBatepea decnpe Kape ce tpanti. feinerfeits gehörig unterfu^en unb befitafen ju íaffen.

25. S.

§. 25. §.,25. Ilpin je ijije decnpe Barna de intpape, de emípe (Së ftnb in biefem Jiartel unter „(Ein*, 9lu8* adótörvények“ alatt a be-, ki- s átviteli tilalm ak, unb 2)utd;gang8»5Ibgabengefefcett" auc^ bie (Sín*, mi de tpaiicitS ce ^naejjierë j^n anécH jfnBoipe és a „bíróságok“ alatt a szerződő álladalmak mind­ 9tu8* unb 5)ur(^fu§röerbote unb unter „©etiáj* mi npoishlsnije de Bami. de intpape, de emípe mi egyikében az illynemü saját törvényei áthágásai— ten" bie in jebem ber contra^irènben' ©taaten de tpancitS, mi npin »csdene ce j|ingejjer8 astopiEzen egyezvényben

I. 1853.

a „be-, ki- és átviteli

140

nak(megviz*gélásáracsmegbüaletéséreron(lolt!ha- jut Unterfu<$ung unt) 93eflrafung toorr Ueí>ertre* tißU e densmito *n fricape din ctatrjoBratpiiU ngl tungen ber eigenen derartigen ©efefce víefteííten cnpe a jpnBectira mi a nedenci antepuo ^nitoatp» tóságoh is értetnek. ’ r ' '- v,)V atipopS jc ij I. 9Set;örben »erfianbeu.

v T;. 26. s.

; v i;..

S 26.

;.A fönebbi: határozatok által ,a ;,szerzödá,:s a ttnai* nspon kelt«z 6rzödvényhez és ezen egyczvényjhez a. siterzödvény 26.; czifeke alapján jáiutómáa álladalmaU között/a csempészség elnyomása végett «megállapított további kedvezményei«, meg nem szün­ tetnek sem meg nem váltóztajnab. ' ,

Y 26. - . / $)ut$ bte öorfleJjeitben SBeflimmungen wer* ben weitergetyenbe' Bugcftânbniffe jwifdjett ben coittrafiiratben unb anberen bem SSertrage öom heutigen £age unb .btefeni Partei auf ©rtatb beS 2írttfcl§. 26 be3 erfkren fceitretenben Staa* ten jum Steife ber ttnterbrütfuug bc3 Sd)let<§* Ijan^elS ntc^t aufgeljoftcn ober geänbert

flpin dicnsciMlsnüe npeqediunl ns ce dee^iinUéc% ni ctate se ca aopS accouia jia tpaalalJuS de act*z! mi .!» a<Jt?cli +nBoipe ne temelsji» »ptiirsjiuil 26 e.il tpantatsjul cs cironS de a Jpmnedisa nt.T0U8.il íeptiaS

IV .

IV .

IV .

Pénzegyezvény.

Sttúnjfarícl

•flnooipe .pn iipiiiiniia inonetei.

§. 1 § .i. mapc din cipui.ic Ronlpantanat rt; an.iérv ■ A »sé/zßdd jfeieii. mindegyike y $ i# z ííiE 8gát, Qeber ber óntírafjirenbett Steile rnyflúítctj de a csnnsne .ia ^nBcctitrilrno rci de a nedcoci ftcíj, feine 9íngeljörigeu wegen eines ín 33ejug nrszerint saját alattvalóit, a másik fél >által,-.vertj nc CRDnnirl cel nrntps »>piminit etil d cJintcJc ^inauf bte, »on bem anberen £l;.ctíe geprägten SDJiin*; pénzekre, vágy az általa kibocsátott papirospínz-j tpenpinro <éS uonimic« .^in nfiB'iiija r..müoj'6 rire avvagy az általa Rzalősi ’eizközkép pénze- [ je», auf ba§ »t>n bemjeJÍ'fn nitëgegebene 'i'a^ier» Irul do »lec.ls.M* n;'pte. .>n npi’ iru* *>ni.»op6 do ivei törvényes.1!! egyenlővé tett közhiteli papiro-j gelb ober auf biejeuigen öffentlichen (Srcbititya* xiptn. cDiiml de d*nca, rtíí tipiiiuun n'UMopl sokra yoaatitozóísg mere'nylett íagy- elKövetctt ^ün-: friere, welche er-feinpn SKünjen alő 3a(i[ung8< tett ivagy vtjtség ;miatt?,épenugy vizsgálat ölá veendi mittel gefegli^' gíeit^gcfkílt itat, unternommenen' .xiptio ntE.ul c do >pediti>. »^popa ca Jen djl* *s hasonló büötHísseliibüntetendi, mint ha a bűntett ober Begangenen 3>er6rcti;eu§ ober ißcrgciienS ■tocuil uniópe ho o npo mi niunt, i.i .l. éiüttjeu oben baö eigene ^^tergelb fhutgcfmi-j bett, hätte. j ' U 1-.«*-:.--,'

^

-■

§. 2.

I

. ’ A. sziTiodö felek 'mj.ndegyiUe továbbá arra kö- 'j h.*8po din nxpui.io rontpmtnin.il •» mal ^vn3|cber ber contraí)ircnbcu 51()cile üfceruimmt. telezi, tnsgát, miszerint a ter(ile{^ben tartózkodó olly ferner; bie :£Ser£fíi$tuug, bie itt. feinem @eí>iete| KOJO Hcsnpa coa os í r n u i s n o u 'jrpcpo« hmcIidegeneket, kik'^Ual, a másik félnek pénzeire, pa- ftdy auffyaltenben Srentben,. »oit welken cin föl*! .ja.tfo íitpöl dn n retpada rrd. ar.u'p# r l no cl;nipiro jpéneére' yagy/n* 1 ,, §-rban„ kijelelt közhitoli pa-: ($e§ S3er6re^en. ober .íBergcfjen in 93ejug auf mt, napi *8 nicziir/nntn.tí ^in lnppiloplMÄ r l, tni pirosaira vonatkozólag, ilíyes bűntett vagy vétség bie SKűnjen, baő ijßa^iergelb . ober bie ittt §. l ! in fii I b .^ntpen) incS céA a tommitS alapi i-piminl merényelteteít yig y követtete.it e l, ‘ «a utóbbinak ßejetc^ueten Grebitä^aVicre beS anberen í£í;ci(e8; ct*i> diMinto .|\n iipininua »ani.iopS do n:t la,iB, stnimegkeresésére annak bíróságainak liiadnndja; . Ha unternommen ober Begangen worben, auf 0?e*! .lopS de .xiptii. er S .pn npiüinüa x^pti<Mop8 de rpoazon.baa az illycs személyek' olly álladalom alattva^ 'quijttion .bc3 lederen att bejfen ©eriéte au3gu« ditt .jinccmnaío .^n §. 1 a .nr »fc.ttija.ito ni;ut. lói, oieíly a mai napon kelt szerzödvényhes s esen .liefern. Sinb jebot^ berglet^cn ^ßerfonen 5(n» UcKsmna ,^nci rtapJ nepcone »top?, -fi cRCnntnl aJ ©gye$vénxhez a szerzödvény 26 czikke alapján hoz- gehörige eines Staateë, weí(f;er betű flSerfragCj Elint ctatS, uapo ce na «ccoiya ja lpantitB.il din zájáraU, úgy esen álíadalmat illeti kiválóla^ azon »qpt feurigen iEage unb biefent.Jtartel auf ©runl) zioa de acli.z! mi .in .pnsoipca .viticta ao tctrrtMl jog,, miszerint a kiadást íiiyánhassa, s ennöjfogva beâ ,Qírtifel3 26 beâ erftereu Bdgctrcten ifl, fo aptii.pjsj»l 26 a.)8 tpuntaisjat, alsnv! clalR.tS nveeta ezen áliadalotn a megkeresett álladalom áit&Meg- fieÍK bicfem Staate »orjugSweife baS Oicd>t ju, ua obó dpentg kb npníi p in ^ de a 'topo octpadipo#í köz^elebb az ezen jog gyakórláta iránti üyíl&tkozEt- bie' Qtusiieferung ju »erlangen unb e3 ifi ber<= mi de a>K!a a'jcctg cto!8 ce «a no*fli
'junäcfjft jur ^rllârung «Ber bie 3iuëftlutng bie* acsnpa ecep>iitii«.iBl aiectBl dpenti». fc3 9ie(t)teè auf^uforbern. .

'■jil <;r" ? :í •

- ■ 3. §.

■ >-

, A kiszolgáltatásra nézve á 2 . ‘§-ban-kimondott kötelezeUségnek nem" léénd' helye, ha azon" álládalom, mellynek ttrüíetében az il.yes idegen létasik vagy u) a UözöUo s egy .harnaadik álladalom között t*SYW<5ny kihirdetése ,előtt, a büntetteI; Jrá n t. jKötótt. átalános i.,' jázoknak oda jeendő ki,. . sz.pígáUalisáta' U'óteleztetik, v^gy k b) ha a vizsgálatot !éa

(”*f' jr

a megbüntetést maga

' £. 3. ' §. B. Oc.icn'ilsrico ctnpcci s. 2 ncnlps cctpa:M c in , bem §. 2 auSgeffrro^ene ffier^fii^ tuttg jur. Sluálieferung foíí ní^t eintreten, wenn dape ns aa aaé ^okS, n%nd ctsts.:3, jpn a JÍ Kip*I bet' Staat, in beffen ©eBiéte ein fölver 'grent* teppitopls co atfí.ix sn8 atapo cípiinS ber ftti^ Beftnbet, entweber : a) in ©ema^eit eine3 jwif^en ifim unb a) ne temelwé snsl Ipnnt&tS ucnepspo acsnpa ccipadfpel poiinpove n KpimipapuopS jjinEiiiatS ehtent. britten Staate öor SSerfünbtgung .pntpe dancsjS mi s.Ug ctitS .^nainte de ns. biefeS .ííartelS ;afcgcfdjíoífeuen allgemeinen • £ßcrtvage3 itßer bie gegenfeitige 9lu3liefe= BJÍKapea aiectcl ^iEooipI e os-iera « a cclpada . rung ber^erBre^eí i'erfrfít^tet-ifi, benfel= E^ectsía no npiminapw»1, céS ‘ èen'bakiit áuSsiiIiéfern, b) bie Unterfuc^ung unb SBeflrafung felbji b) innd npsícpecye a ípzi cinrsp8 ^nBectin^S“

1057 elrendelni czélsierübbrtek látj». Az utóbbi őseiben azonban as 1 . 0§ bán megállapított kítelezettség szinte alkalmazandó.

4.

,

A szer*ódö. felek ( f& 1—3, §§., határozatait olly bflntettelire s vétségekre is, mellyek a közülök valamollyik által kibocsátott álladalmi adóslevelek 8 a forgalomra rendelt papirosok, nemkülönben a más jogi szernél} eh által az álladalom. jóváhagyása mel­ lett bármelly birtokosra kibocsátott hitelpapirosok csalárd utáneását VBgy meghamisítását tárgyazzák, a mennyiben azokra nz 1 . §. nem alkalmazható, vagy ez illyes hamis papirosoknak nyerészkedési szándékból vagy legalább tudta merénylett terjesz­ tésére vonatkoznak, olly módon akarják kiterjesz­ teni, hogy as illyos büntetlek és vétségek megbün­ tetésénél a L'elfuldipapirosok 8 a más áüadalombeli hasocfaju,papirosok között különbség,,ne tétessék, s, * tizsgálat vagy kiszolgáltatás tekintetében is az «Ikalmaztassék, a mi az 1 —3 §§-ban megállapittáSott.

:

:»ergangen ju
n^atmi a nsne * n jsKpape nedénea. ^Vn hrC8jg din spm-B.^nce ce sa nóte annaina ao» : cemine OBjen^Isnea Rsnapinci jjin §. 1 4

• " 8-4. . '■ < :§\ 4' ’ ' - .. ’■ Ilipjjue ^ontßantanut , ki dieiraci2)ie .cpnttafyirenben Steile „toolíen bif 93e= fümmungen bet §§. 1—3 au<$ auf ffierBredjen ilsnüe §§. 1—3 Bops aßé a ce ectihdo mi jia Kpinnb .SSergeíjen, recipe bie Betrűgli<$e $ßa<$afy» minil oéë „dejiqte^e 'ie aS de OBlenlS imitiutsne' niung ober, bie Q$erfálfd)ung ber i'on einem »on ^inme^'Btöpe céë íaJciíiKxqlBne de OB^ermlsnLie ifinen auögcfieílten <5taat§ - @djuíbf$eine unb de ctatS céS de x^ptieje dectinate nentps lepitsjum Umlaufe Befiimmtenjßafciere, foroie ber öon jiqlsne. emice .de sna. dintpAnce^e, opeKsm mi de anberen jurifitfeijen $erfonen utifer ©enefjmi* x^ptie^e de Kpedit.l ne ngme.io nponpiitaps^B! emice gimg beS' (Staates auf. jtben Sníjaber auSgefer* de aate nepcone .leraal HB-nepmicIanea ctatsjsl, tigten férebitSpafcíere, fotoeit auf foW;e nfcf>t ber j^nKitë Aa aiecte xiptie n» ce b» ann^ixa §. 1 , §. 1 2ímt>enbung finbet, jum ©egenfianbe Íja* céS KapI ce pe^epecB^ ja nppaiQipca atipopS xipBen, ober bie auë geiüinttfüdjtiger 2IBft$t ober tie ía jc e jjvntpenpinci din noitx de BxmtirS céS ks bocfj toiffentlidj unternommene SSerBreitung föl*. cqiinii’B, jpn inodsjS aqecta, Ka nedencipea ati<§er une^ten Rapiere Betreffen, in ber Sírt au8* popg Kpimint céS de.iinte c i ns ce t e i dictinpepe gebefjnt ttiffen, baji Bei ber .SSeflrafung fölver : jpnfpe vxT.ptiß-je .indivene mi ^ctpe ^ p tie i« , da; a93erBred)en •unb SSergeBen jtinfctjtu infónbif^en ’ieanil cnejjii din le ja ja jts, ctatS, mi ^n opißinna ■papieren unb -gleichartigen ^ßaJpiereri au8 bem ^nBectirx^Isnei cél a ectpadxpei c i .ce annaiw dianberen. :<Staate. ein ">Unterzieh ni$t i gemalt cßsciylsnijie deenpe KapI c’a "■ ■/" StuSlieferung, baSjcnige .9lnmenbung pnbett•foű, tca8 itt. beit §§..1— 3 üereinBart ifi,

- •. -::^:n . .... • 5. .■ Ha valamelly állndjlombsn, melly a mai nnpon Kind jjmtp’snë , ctatS, Kape . c’a accoQiatS Ja SBénn itt einem ©taate, melier ?aSer= kelt szerzödvényhoa s őzen egyezvényhes a szer- trage :»ont. heutigen £age unb biefem Bartel auf (tpantatsjg din zioa de acltzl mi ja jpnBoipoa a^éxödrény 26. czikke alapján hoizájárult, bantelú @rmtb beS ,9írtífel8 26 be8 erfieren Beigetreten ;cta ne temeis.iB aptius^sAgl 26 a^ä tpautatsasl, ns törvényhozásban a büntettek és vétségek közötti ifi, bie ÜnterftBeibung §tcif(^en íBerBre^en unb Ba KBcta ^in jejjicj^iiísne dictinpepea -pntpe Kpiminl különbség nem létezik, vsgy ha az ezen egyez- ffiergefien in bet ©trafgefefcgeBung nidjt Befielt, mi deainte, céä imitapea op ía^ci#ÍKapea nena^e rényben említett pénzek vagy hitelpapirosok bUnte- ober , bie firafBare 9la<$aljmung ober 9ktfálfdjung de sani! cés xiptie^e de Kpedits nsmite jpn anécti tésrcm< Itó utánzása vagy hamisítása a törvény által ber in biefein ítavíd genannten :9Kün$en ober , jpnBoipe Ba j^ncemnati de jeije kb a.iti nsmipe más mintsem ,,bűntett és vétség“ névvel jelölteti» 6rebit8^a^iere mit cinem anberen Sfiamen, al8 oap’ ns es „Kpiminl mi dejinte,“ atsnql ctatsjiS ameg; úgy ezen állndalumnak szabadságában áll, az mit „SBerBretBen unb SBergeíjen" »on bem @e* , qecta sa noté nsBAisi.q'lsnea jfnBoipel c i ómniUi egyczv<;ny kihirdetésekor ez eWöbb rsetben az om- fe(je Bcjei^net ftnb,. fo BleiBt e8 biefem, ©taate ] jjin sacsAs dinteís ziqep'ue „céö dejiinte“ se ce pe- ' litclt inr^külaubuztolésre vonatkozó ezen szavakat , anljeímgeficííf, Bei:ber ©efannfmacpung beS Jíar= , íepecKB .ia Kommemopata diciinyepe, mi ^in Kacs^s ' „vagy vétség" elhagyni, ti máaorfik esetben ezen telő, im erfieren ^nííe bie ,auf jene itnferf<$et=Fa.5H dgué Ba noté ^sn .ioks^S ecnpecísnel ,,Kpiminl kifojezés helyébe „bünteti éa vétsíg11 azon megje­ bitiig Bezüglichen SBortc »ober SSerge^en" h?eg= mi de^iote,“ ex nsni densmijjea irape Ksppecnsnda julaffett, int jtueiten gatíe an «Stelle bcë Qiuë* lölést lenni melly törvényhozásának. megfelel. jteoicjmTsnel cbaű. britcfeS .,a3erBrei$en ttnb:. 33ergcijen" i biejenige ©ejei^nung ju fefeen, ineiée feiner ©cfe^geBung entfpri^t. ő. S.

,

Mi tehát jo’en ezerzódvíny minden határozatait megfontolván, nzt jóvá- a helybenhagytuk, császári szavunkkal Magunkra s Utódainkra nézve Ígérvén, hogy nzt egész tartalmi szerint hűn megtsrtjuk s megtarhtni fogjuV.

fo ^aben 2Bir, ttac^ Prüfung fâtnmtli^er 93e* Nol ecaminxndë tote dicasc^qtsnue »Mectsl fiimmungen biefeâ ffiertrageS, benfelBen gutge^ei* tpantats Mamë ricitS ks KaJe mi ’jamë annposati, fen unb geneiimiget, toerf^rec^en auct) mit ltnfe=> npomiijTndö ks KSB^ntsjs noctps qecapeS nentps rem faiferlicJjen SBorte für Un8 unb ttnfere 9ia^* nol mi spmamil noctpil, k i’jS BOmS OBcepsa ks Kpefolger benfelBen feinem ganjen Sn^alte nat^ ge* dinijx mi Borns manda Ka accemine c t ce OBcepse treu ju BeoBa^ten unb BeoBacbten ju laffen. mi de aajjil jpn toti Ksnupindepea jisl. Minek bizonyságául jelen okiratot eajátkezüleg ; 3ü beffen Sefiâtigung ^aBen SEBir gegen* Cnpe a Kipsl ^vnUpipe amS csscKpicS aueetö aláírtuk, s csáazári pecsétünkkel megerősítettük. toärtige Urfunbe eigenfânbig unterjei^ttet, unb doKsmanta bs nvtna noctpi» mi amS mandatS c i ’I felBer.Ürtfer faiferli^eS. ^nftegel beifögen laffen. ce adnsni cmus^iS noctps imnepiaje. Kelt császári fö- és székvárosunkban Bécsben,

©o: gef^e^en ttt Unferer faiferii^en ^gau^t*

C’a datß ^vn Kanitajifl mi pecedinua noctpi im-

1058 ma'/czius huszonhotedikén, az Urnák 1853, uralko- unb 0íeftben$ftabt SBien am ftefcen unb jwanjig* nepiaje Biena jfn doezenl mi mente Miptio, anu 8 ftett SM tj im Sa^re be3 ^eilő 1853, Unferer mintsipe! o min. oatg « te iinilze
(L-S-3 ® v a f a3uoI =©c$auenftein m. p.

(T . H .)

'

Gróf Buol-Schauenstein s. k.

9luf ©einer f. f. 9tyoftoIifc§ett £DiajeftSt $öcí>ft eigenen S3efel)I: Subtoig Don 33tcgeíef>en m: p., f. f. <§of* unb OÁinifterialratfj.

Ő cs. b. apostoli Felségének Ingfelsőbb parancsára B íe g e le b e n L a jo s s. k. 1'

fcPAM ICK» I0CEB m. n. (JL C.)

3 o fe })lj *»• p-

F E R E N C Z JÓ Z S E F s. k.

cs. k. udvari ét ministen tanácsos.

Sír. 207.

207. szám.

Kom. ,

E B O jS - IlIn B e n m le in m .

n.

Din mandatsii MaUctátel Ceje 4. p. anoctojito

JadoBÍKS de Dierejoson m. n. »oncüUpS t. p. de Mpte mi minictepúue.

(Np. 207.

n » B .n K v m > n e a $unbmací;un<} a külügyministernek .1853, oktober 12-ről, beS SDíinifierő beö 2leugcrcit Dont 12. minictpBJíI do ectepne din 12. Ontocpe 1853, a Modenái és Pármai herczegségnek egy­ Dctober 1853, betreffenb bic 5lcccffto? npin Kapu co fano KsnnocKBtS, k i decnpo o részről, s a Poroszországgal 1854. januar nen ber «£er§o§tí;űmer SOíobcna unb napló dsKatcJO Mstinn mi IInpmn, decnpo arma cinerfeitS, unb Der Dont 1. nnplo clatcjc qcpmnno pennito npin nnmx ks 1-től kezdve vámegyesülí német álladalmakanuar 1854 an, mit ^rcuficit joü? Tlpscia dója 1. Ianííapio 1854, c’n8 ncconak másrészről, az Ausztria és Poroszor­ Vereinten beutfcí)cii (Staaten anberettliiatS ja tpnntntRjS do nntnb mi do ncroyü szág között 1853. február 19-kén kelt vámés kereskedelmi szerződvényhezi csatlako­ feitő, $u bem ßott* unb t£>anbclőDer* ^vntpo Asctpia mi Hpscin din 19. «I'ocpsnpio zása, továbbá azon vidékterület iránt, melly- trage gttnfdjen Dcjterreicí) unb ^ren* 1853, anol co nscjitn» mi ^ntimlcpoa teppire ezen , szerzödvény 1854. januar 1-jétől $en Dont 19. február 1853, bann ben loplsisl Ja Kapo co na nntuiKa n'iűctí tpnn©etnetäumfaufl, auf Peleijeit biefer talS dein 1. Iansnpio ^nnintc. fogva alkalmazandó. ©ertrag Dont 1 . Januar 1554 an 2ln»enbun(j finbet.

Hirdetménye

f

A birodalmi törvénylap LX Y III. dar. 208 sz. kíada- 2>m 9tei$3öefeft6Iatte L X V III. ©tűd 9lo. 208, ^Vn BB.tctinis.i8 ímni'piuic cnnsnRtBJll LXVIU, Np. 209, cctpidalß mi tp^miefi .fvn 20. Onlocpc 1653, auSgege&en unb öerfenbet am 20. Dctofcer 1853. . tott és~szétkii!delett oktober 20-kánl 853. jicntnpi kh ipliRK.in.t6 2f> n.tH tpinl»ls.tnj Az Ausztria és Poroszország közötti íönebb ki­ SJíit 93e$ie1jung auf 5írtifel 26 be8 öotfte* hirdetett vám-;, és kereskedelmi szerzödvény 26 . Ijenb fttnögcmacftfett 3ofí- uttb ^anbcíőöcrtragc3 do Bami mi do Romnicf*)!» fntpo Anclpiit mi Ilpsda czikkére vonatkozólag ezennel közhírré tétetik, §wif$en £)eftcrrei$ Unb *Preufjen wirb ^termit n8BJÍRalS mal cbcS, c c »dilniu npintp'aiécta m»I do hogy az említett czihkhez képest Weiter jut flffentífdjen Jíenntnifi ge6ra<$t, baf} nspto 4a K8n..oc
patina, másrészről a Poroszországgal, az 1853 spríl 4-kén Berlinben ll’ötött ezerzödvény erejénél fogva 1854. januir 1 -jétöl kezdve vámegyesült német álladatmak, je­ lesen: B a jo r o r s z á g , S z á sz o rsz ág , H a n n o ve rs, W ü rtte m b e rg ,

anberfeitő

oop docnpo a.itx mpto cíalcJo vopmano, "api fn ootrpoo tpanUls.isl ^nRíiittB aa I>cp.iln8 fn *1. AnpUc 1853, c’»8 pcenill npin Bami RsIIpscia do.ia l.hnsapio 185-1 fminto, mi ansme: Baeapia, Caconia, XanoBcpa, BísptemBcpr, Eaden, Xecca ejentopiuo, mapejo dsKitS Xecca, ctat&io sápi co QinS de /entapa do Bami mi de nerogS tspínqíRi, anol Epasnmseir, O.idensspr, Naccaí, mi

bíe öom 1. Sattuar 1854 an mit $reujjeu öer* möge .beS am 4. 9tyril 1853 ju SBerliit afcge* f^Ioffenen SSertrageS joűöereinten beutf^en ©taaten, namlic§: 93aiern, ©acfjfen, $ annoöet, S ü r t t e m íe r g , Baden, 93aben, - H ess e n i v ál a s z t ó f ej e d e le m s é g , (S^ur*§effen, H essen i n a g y h e rc z e g s é g , ®rof$ersogtl)um R e ffe n , a th itrin g i vám- és kereskedelmi egylet­ íDte jum t Íj ü t i n gi f en 3ott- unb 4?mt* hez; tartozó álladalmah, továbbá belSöemne gehörigen ©taaten, bann B ra u n s c h w e ig , 23raunf<$ftieig, O ld en b u rg, DíbettBurg, Nassau, és SKaffau, unb F r a n k f u r t szabad város bic freie panKfspt8 az Ausztria és Poroszország között 1853. február bem gwif^en Déftemi# unb $reufien aat 19. c’afi accoQtatS ^a tpántatsjl de Bami mi de nerouí 19-dikén aláír tt vám- és kereskedelmi szerzödvény- gefauat 1853 unterjei^neten unb ^an- fntpe Asctpia mi Ilpscia, ve c’a csscEpícS fn 19.

hei houáállottah, olly módon, hogy annak, minden b^öetírage; b$igettctat ftttb, bergefiált, bap.bcf^ OcBpsapie 1853, ^tn'modsáS a^ecta, Ka tote dicnshatározatai 1854. janjur Írjétől, keidre,,a, föneipji;®eflimm«ngett.:ftuc^ aúf bteâfl&eÄ* ctMlsniAe'aal, deaa 1 . Iansapie 1854 ^naiiite c t 'ce teU nőmet és olasz óljad#lmakra is, alkalmaztatni gebauten ; beutf$en unb , italicnifdjen ©taaten- aniwiqe :mi aa ma! csc8 nsmlteJia ctate vöpmane mi öom 1. Sanitär .1854 ab,Slmoenbung .ftnberi it-juiano. ÍORnik.

téerben.

Mai jjvnKOJO, j^n npÍBÍnn,a ^ntíndepel teppitoplsferner .toirb jur 9tad)ri$t^injtc{)tlí(fy Í)c3 Továbbá azpn vjdékterQlet tekintetében, mely­ re az 1853 februsr 19. szerzödvény hatálya ki fog ©ebtetSuntfangeS, auf:tödben bte Söirfung -í>cS- J 8l, a j itape ce Ba ectindo antiBÍtatoa tpahtatKJsI ÍBertrageS öom 19. február 1853 ftc^ erflrecfert din i9. ,«I>cB.'!8»pie 1853, ce mát nsB.iiiti, crtpeesiinterjedni következendök tétetnek közhirrié: U i spml-topeJe: ' trirb, tto$ £Rac&jlcl)enbe3 befannt gemalt: Tpantat»3Í> din 19. 4>eBpsapie 1853 cc Ba I. Az 1853. február 19. szerzödvény azo^élI. Ser íBertrag öom. 19. február 1853ftnbet I. ladalmakra és egyes Tidéhrészekre is alkalmazandó, íHnlöCubung. aucfj auf biejemgen©taaícn unb cin? anruiira rni ja aseja ctato mi ntpijí de teppitopls, mellyek a szerzödvényhez Ónállóiig járult álladal- 3eliten @ebietStl)eilc, wclée bent 3oíl* uttb ©teuer* napi csntS pesniie ks cictema de Bami mi de Konnapte de mak valamellyikének vám- és adórendszeréhez csat­ föfícnte eineâ ber an bem ©ertrage felbfianbig tpiB^Isne a «nsl din ctátejc napi aS beteiligten Staaten qngcf$Ioffcn ftnb. eine jia tpaatatë. lakoztak. Aiecte ctatü mi n^puí teppítopiaat cinrepa^I Ezen álladilmak és egyes vidákrészeh jelenleg 5Diefe Staaten unb -einzelnen @ebietőtf)cile cxnts aKsm nejie spmxtopo: c következik: ftnb bermalett bie folgenden: din nEptea Asctpiel : A u s z tr ia részéről: öon ©eite £U fte rie t <§8: / npin'iiaats.ië jliextenctcin, jpn notepea tpantatsa L ic h t e n s t c in i herczegség, Ausztriával ba8 gürftentfjum Siechten fi ein', öermöge 1852. junius 5. kötött szerzödvényénél (iß. czjkk) feines Vertrages mit Oefierreiefj öont 5. Sunt jbI ceS ks Asctpia din 5. Linie !1852-(aptÍK8J8JŐ 1852 (Sírtifel 13); fogva; 13); din naptea jeritspel tjepmaní noptopiíjil: a német vámegylet részéről: öon ©cite beS beutfd^en 3óftöcrcine8: 1. MeitJenBBpr IÜBepin, ^vn notepea tpantat8J 5l 1. M e c k le n b u rg S c h w e r i n , Poroszor­ 1. 2)ie ©c^toertn, öermöge szággal 1826. december 2 -kán kötött szerzfldyé- feipeö íBertrageS mit 5Prcu§en öom 2. december ceS ks Ilpscia din 2. De^emcpe 1826, ^in npiBinjga nyénél fogra, Poroszország által köritett Rossow, 1826, itt 93ejicí;ung auf feine öon unt* nipijijopH ce,ie teppitopiají Poccob, NejjeBand mi Netzeband és Scbönbcrg videkréazei tekintetében; f^loffenen ©ebictst^eilc pioffot», Sffcfcebanb. unb UlmBppr ^nKice de IIpBcia;

©djöitbcrg;

- ‘

2. S z is z - C o b u r g - G o th a , Bajorországgal 2. © a< §fcn*ßoburg*® otlja, öermöge 2 C^xcen-KoBBpr-rota, ^in notepea tpantatsés Wurttembcrggel 1831. junius 14-kén kötött szer- feincS íBertrageS mit 53aicrn unb SDBürttemberg J 8l ceâ kb Eaßapia iui Bisptemsepr din 14. Isnie *ödvt'ny*-núl fogv», a liUnigsbcrgi hivatal tekinte­ öom 14. Sutti 1831, in ©ejteí;ung auf baS. 1831, ^vn npißinua o ííiils ja ! KíonircBepr; tében} 3ímt Königsberg; 3. niBapjjBRpr- Psdo-imtadt, .]ui notepea tpan3. S c h w a r z b u rg - U u i’ o ls t a d t , Poroszor­ 3. ©cJj.iöar$burg =9iubDÍftabt, öcrntö* szággal 1833. m<jus 25-kén kötött szerzödvénynól ge feines íBertrageS mit ißreufien öom 25. .SKat tatsjsl céa ks; ílpseia din 25. M jIs 1833, ^jn opifogva, Poroizország ált «I körített országrészei te­ 1833, in 93cjicl)ung auf feine öon ^relifjeit unt* Binjja nipijüopg cese de uépi ^vmíice de Ilpscia; f^Ioffcneit Sanbeöt^eile; kintetében; 4. Caxcen Beimap-Eicengx, .^vn notepea tpan4. ©ad)fen*2Beimat==.(lifenac§, öcr*. 4. S z á s z - W c im a r - E ls a n a c h , PórOMortatsjsl céë ks Ilpscia din 30. Mai# 1833, jpn npim öge feincS ÍBertrageS mit Sßrcufjcn. öom 30. szlgg«l 1833. maju» 30-kAn kötöil atereödvényéBinaa o í íi’iie^opS Aactödt mi OjdicjieBen; SD Jat 1833, in aöejie^ung auf bte Qtcmter 5ttt* nél fog\n, ai altstedti és oldlslebeni hivjtaloU teflebt unb ÓlbiSleben; kinletéboa; 5. UiaapijBBpr • CondepcxaBcen , jpn notepea 5. © d>tü a r $b u r g =© ott ber 8Ij a u fe n , 5. S c h w a r z b u r c - So n d o rs h a u s e n , Po­ -tpp;^,.nji8píanij;., ; ... frifdjcit ©ebicte cingej^jíoffenen b ep. 'fâfiv* ben „foglalt rénei Icliintetíben;

flentí;umc8; 6 . Szás t- C o b u rg - G otha, Poroszország­ 6. © a d) f ett * G qbúr g =.® o t í;a , öermöge gal J833. junius 2 G-kán kötött stmödvényéiiél feincS ÍBertrageS mit !£reuficn öom 26. Süni fogva, a volkonroJci hivatal tekintetében; 1833, ín 53ejieí;ttng auf baS Qlmt íBolfenrobe; 7 . H e s s o n - H o m b u rg , a hesseni nagyhrr7. .§effeu«^om burg, öermöge feineS czegséggel 1835 február 20-kfn kötött szerzőivé« ÍBertrageS mit bem ©refjtyerjogtfmm <§effen öom nyénél fugva, a honburgi hivatal tekintetében; 20. február 1835, in Sejie^ung auf ba§ 9lmt «§ombitrg; 8 . O ld e n b u rg , Poroszországgal 1836. de­ 8. O íb en b u rg , öermöge feincS 95ertrage8 cember 31-hén kötött szerzödvényénél fogva, a mit 5J3mtíjen öont 31. december 1836, in 33e* birh$#feldi fejedelemség tekintetében; jie^ung auf baS gűrftentljum -SBirfenfelb; 9. W a ld e c k ős P y rm o n t, Poroszországgal, 9. SOBalbccf unb 5Pvrniont, öermöge fei» 1839. januir 9-kéa kelt szerzödvényénél fogva, a neS ÍBertrageS mit Sßreufjett öont 9. 3anuar wildecki fejedelemség tekintetében; a Poroszor­ 1838, itt SJejie^uttg auf baé göi'tlent^um SCBal« szággal és a vámegylet többi tagjaival 1841. de­ bccf, unb öerntöge feineS íBertrageS mit ^hreu» cember 1 1 -kén kelt szerzödvényénél fogva, a pyr- fen unb ben übrigen üíiitglíebent beS 3ottöcr* eincS öom 11. december 1841, tn SBcjte^ung monti fejedelemség tekintetében; auf baS Sürfient^um íp^rmont; 10. A n h a lt- K ö th e n ég A n h a lt- D e s s a u , 10. 9 ln ^ aIt*Jíö t^ en unb Stn^altPoroszországgal 1839. april 25-kán kelt szerződ - 3)effau, öermöge t^reS ÍBertrageS mit $reu* vényénél fogva, a két ország köiötti vám- és for­ §cn öout 26. 2íbril 1839, betrefenb bie 3otígalmi viszonyok tekintetében; unb íBerfctyrgöerijáítníffe jtöif^en ben beiberfeiti* gett Sänbern;

I 1853.

0 .: CíXceniRyiBBpE ruta,

jpn riotepea tpsntats.181 cefc ks Ílpseia din 26. Isnia 1833 , .fin npiBinjga oí#iiIs.58l BojKenpode; 7; Xeccer. - XómBspr, j|vn notepea tpantat»«! et 8 kb inape.io dsisatS Xecca din 20. «bcBpsspie 1835, jjin npiBijijja oífiulB^si XoniBBpr; , 8 . O/idínsspr, ^n notepea tpant8t848l ceS kb Ílpseia din 31. UctemBpe 1836, .^n npÍBinija npinwinatBJBl BipHeníPejd; 9. BiJideK mi Ilipmont, ^in-.notepea tpantats^sl ceS ks ílpseia din 9 lansapie 1838, jjin npiBinjja npinqinatBJBl Baadeic, mi jjin notepee tpantatsasl ceS ks ílpseia mi qela-ia^ül meniBpi al jerxtspel de Ba­ m i din 11. DeqemBpe 1841, jpn nplßina^ npinntnats^isl Ilipmont; j

10. AnxaJt Kloten mi Anxa^t-Deccas, jjm noUpea tpantatsJBl ^op8 kb ílpseia din 26. Anpi.se 1839, npißinjid peíepicjjojopS de, Bami mi de Kommep«il5 ^intpe uepeae ammdspopa;

141

1060

11. A n h a lt - B e r n b u r g , Poroszországgal It. A nxut-Eepnupr, fn ootepee tpaotatuii 11. 3 tnljaIt-© ernButg, öermöge feineö 1839 . julius 11-kén kötött szerzödvényénéí fogva, Vertrages mit ^ßreufjen üom 11. Suli 1839, ce 8 n Ilpscia dia 11. Isiié 1839, 410 cpisina* po-az anhalt-bernburgi országrészeknek a porosz köz­ Betreffend bte (Erneuerung ber Verträge, toegen ’nnoipel tpiaUtojopg, nentps intpape« n^pQÍjopS de cictema do sontpivetett addrendazerhozi csatlakozását tárgyazó szer- Slnfdjliefjung ber anyait-BernBurgifc^en SanbeS- uopi din Anxut-Eepnupr tpeiie an: ba8 £reuf»f<$e ínbíreete ©teuerfyflem; Bsílsno indipénti a Ilpscicl; aödvények megújítása iránt; 12. ^effen^om Burg, tiermögefetneSVer­ 12. Xeccen-Xonuspr, 4in notepoo tpinUt&ni 12. H e s s e n - H o m b u rg , Poroszországgal trages mit $reufien bont 5. íDecemBer 1840, in cél ks Ilpscia din 5. Deiomipe 1840, -jin npleinu» 1840. december 5-kén helt szerzödvényénéí fogva, 33ejie^ung auf baS DBeramt 3Jíeifen^eim; offiqlsjsT csnepiopö Meicenxeim. a meisenheimi ffihivatal tekintetében; 13. vünoe, notepea tpintatusl cég n IIps13. L ip p e , Poroszországgal s a vámegylet 13. St^))e, üermöge fetneS Vertrages mit többi tagjaival 1841. ohtober 18-bán kötött szer- $reufíen unb ben üBrigen üKitgliebern beS 3 ott' cia mi qeluajQl momipi al peanisnet de »«mi din zödvényénél fogv», Lippe herczegség tekintetében, fceretneS i'om 18. OctoBer 1841, in 93e$iefjung 18. Oatoipe 1841, j n npiiinm npinqiaatuBl .linne, és Poroszhonnali ugyanazon napról hölt szerzödvá- auf baS gürfieutíjum Si^e, unb »ermöge fcineS mi jpn notepea tp&otits4s! ccS *s Ilpscia din adatni nyénél fogva, a fejedelemség lipperodei, cappeli és JBertrageS mit $ßreu§en üon bemftlben Sage, in zi, npiBinm nipu'uopS din leppitopisal npio- natusl ylinnepode, Ktnnej ini Tpfaenx^ren; grävenhageni vidékrészei tekintetében; ^erobe, Setééi unb ©rctoeníjagen; 14. S z á s z - W e im a r - E is e n a c h , Bajoror­ 14. CtR^n-Beimtp Eiccnax ^n nutepca tpan' 14. ©acíjfen-3Betntar*(Sifena<§, Ver­ szággal 1843. május 24-kén kötött azerzödvényé- möge fetneS Vertrages mit SBatcrn »ont 24. tatsjsl cél ks Etsspia din 24. M»ls 1843, ^n npinél fogva, az ostheimi elöbiróeág tekintetében; 5Díai 1843, in Sejte^ung auf ba8 33orbergeric§t Binaa zsdeas.!s! antepiopS Octx>.*im; £>fH)etm; 15. L u x e n b u rg , Poroszországgal s a vám­ 15. Surem’B u rg , »ermöge feines ©ertra­ 15 vlsRcensspr, jpn notepea tpm tatusl cél egylet többi tagjaival 1S47. april 2-kán kötött szer- get mit ^reufjen unb ben üBrigen 3J7itglicbern kb Ilpscia mi KB qcIa.tR.11jl momipi at jtrntBpel do zödvényénél fogva, a luxenburgi nagyherczegség- beS BoűtiereineS üom 2. 9tprií 1847, bie gort- cam i din 2. Aopüo 1817, dccapo Jtonlinsipea ^nneh a poroszországi s a vámegylet egyéb álladal- bauer beS Qtnfc^IuffeS beS ©rof?ljerjogtf)umc8 coQipel mspejst donit! .Isacenaiipr u cictcrai do maibeli vámrendszerhez! további csatlakozása iránt; SuremBurg an baS 3ottft)fiem $Prcuf?cn8 unb ber Bami a Ilpscicl mi k iojop!j*.itc ctite din jeritspa de aam i; üBrigen Staaten be8 3o£foercine8 Betreffenb; 16. Illasmispr-vlinao, notopca tpaatatsisl 16. S c h a u m b u rg - tL ip p e , Hannoverával 1(3. (Sdjaum Burg-Stppe, wrmöge fei­ 1851. september 25-dikén kötött szerzödvényénéí nes íBertrageS mit Jpamtotocr ttom 25. ©e^tent- cég ks XanoBt'pa din 25. Ccatctnepo 1*r51 ; fogva; Ber 1851. JjVntindopca L-ppUopIs.tst ppsnisncl do aim i II. A th ü r in g i vám- és kereshedelmi egy­ II. 35cr ©eBíctSumfang beS ti; Arin g iften II. let vidékterülete a Poroszország, Hesseni választó­ 3oű* unb .§anbel8öeretne8 ifi eríidjtíí($ au8 bem mi do Kommcp*t!s tispinoho co sede din apIim iuS fejedelemség, a szász-nagyherczegi és herczegi ál- Ijter unten aBgebrurften *) Sírtifel I be8 am 10. I tinipitS mai xo£& *) a.tl IpiotaUisI *to c’a .pnladaloak, továbbá a schwarzburgi herczegi és reussi 3)iat 1833 ju 93erlin jicifc^en !Prcufjen, Gíjitr- niilatl jpn 10 Mi!» 1833 ^n IJcp.ting ^nlpo IIpsherczegi kormányok között Berlinben 1833. május <§effen, ben grofjfjerjoglid)- unb í;erjogli(^*fSc^ft- cia, Xccca c.tcotopa.ic, ctatc.tc ttmpUopíi dnKato ml 10 -kén kötött szerzfidvénynek itt alább lenyomott *) fetyen (Staaten, bann ben fürfilí$«fcfyujar$Burgi» (imtato caconiio, aoo! rsBrpnioju uplniiaccil lllsupuf$en unb fűrfUicí^rcufjifctycn [Regierungen aBge* *npr mi I’cscc. I. ciikkéből látható. ftyíoffenen SSertrageS. Bécs 1853. oktober 12-kén. Biona f n 12 Ontospo 1853. Sffiten am 12. OctoBer 1853.

Gróf Buol-Schauenstein s. k.

®r. 93uoI*<3c$auenftein m. p.

* ) I. Czikk. A következő porosz .királyi országrészek: az

*) Slriifeí I. £ie főitigli
s z á s z - w e im á ri és e is e n a c h i nagyherczegi tar­

Sante, mit SUianafymt bet Stemtec S lllfle b t unb £Mbi6(e6en tományok, az a lls te d ti, o ld is l e b e n i és osthei- unb be« Slmte« Djl^etnt, bie Ijerjoglidj <3a(^fene9)Jeinln« mi hivatalok kivételével, a s'zász-m eining en i her­ gen’f^en fianbe, bie Ijerjoglidj Sfl(^fen*5lUenbnrgif(I|en czegi tartományok, a s z á s z - a lte n b u rg i herczegi Sattbe, bie Ijetjoglidj @ac^fen
Sanbe, mit Slusnaljme bet Stemter 03 o lt en tobe unb Jti* czegi tartományok, a v o lk e n r o d e i és kö n ig sb er- n ig íb e tg beá 5?űtjlent^ume8 Sid jten& erg , unb bie fűtflli^ g i hivatalok, a lic h t e n b e r g i fejedelemség kivéte­ (Sc^wat jb ut’g«@onbet 6^ a ufen’fc^enunbfütjlti^S^tD at j* lével, s a s c h w a rz b u rg - s o n d e rs h a u s e n i és B u rg * Sítuboljlabtifdjeit Dbet^etrf^aften, unb bte fűtjllii^ s c h w a r z b u r g - r u d o ls ta d ti herczegi fSuradalmak, € te u jr© d jle i((í,{R e u ji< ® te i& « unb flíeup*8obeniletn s a r e u s s - s c h le it z i, r e u s s - g r e it z i, ésreuss- unb ®6 e1 6b otfif($en Sanbe' »erben ju einem gemeinfamen lo b e n s t e in i és e b e r s d o r fi herczegségi tartomá­ Soli« unb §anbel«tet6anbe untét bem Kamen:

«a

nyok ezen nevezet alatt: t h ü r in g i á lla d a lm a k vám

„3 o n * unb § a n b e lí» e te in bet tfjüttngtfdjen és

k e r e s k e d e lm i

© ta a te n "

»eretniget. ■ - e g y le t e “ egy U6zős vám és kereskedelmi kapcsolatban egye*ülnek.

©ebrucft Bei ^eobor ©tein^aitpen.

Kom. Esojt-IHnscnctcin m. n. *) AptÍRS.iR.ig I. Ilipuiuo din trppitopiMÜ peqcckB npseiang: 'lo p m l do opamlt mi do Qdpv Épfspt, jpmnpcnni kb <mpRnpÍJo Illtpucinrcn mi UioronplsK, icpsB.!» Xcccct cJcntopMl UImajM.iden, Uépa nnpwsl dm»lA C m cn- Ilnimip mi Eiccnsx, afap i do offhie^o A-ictodt mi O^dicjicacn mi do o ffiilsjg Oclxoim, Qépa dsiats-ist Ciccrn-Mnininrcn, uopa dsKnUusI Cincnn-AJtcníspr, Qcpa dsxatsisl CaKccn KoBnpr mi Tota, a#ap> de o ííiiio jo Do.iKenpodo mi Klonircsepr, do npiniinits iB /lixtenB o p r , mi dominie.ic csnopiop! npin^iinccal lllsipaBRpr-Coudoprxasccn mi lllBapijispr-Psdojctadt, mi Uőpa npinqinécn Pescc-Ill-telu, Pcscc-Tpcia mi I’escc-vlOBenctcin mi Eiopcdopf co B0p8 jpmopcsna pnt,>’o je n ts p i Komsni do aam> mi do Komop
1