TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................ 4 I. ÁLTALÁNOS INDOKLÁS (FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA) ......................................... 5 I. 1. A számszaki beszámoló 11/a., 11/b., és 12. számú mellékleteiben szerepeltetett jogcímadatok elemzése....................................................................................................................... 5 I. 2. a) Intézményi szerkezeti változások ............................................................................................ 6 I. 2. b) Hallgatói változások ................................................................................................................. 6 I. 2. c) Köztársasági ösztöndíjak ....................................................................................................... 14 I. 2. d) Egyéb ösztöndíjak (pl. Bursa Hungarica, miniszteri ösztöndíjak az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet szerint) ...................................................................................................................... 15 I. 2. e) Kollégiumi támogatás – szociális viszonyok ........................................................................ 16 I. 2. f) Tankönyv- és jegyzettámogatás ............................................................................................. 18 I. 2. g) Sport- és kultúratámogatás ................................................................................................... 19 I. 2. h) Tudományos Diákköri Tevékenység ...................................................................................... 19 I. 2. i) Hallgatói mobilitás ................................................................................................................... 20 I. 2. j) A képzési szerkezet változása – munkaerő-piaci igények .................................................... 23 I. 2. k) Gyakorló intézmények ............................................................................................................ 28 I. 2. l) Oktatói, kutatói változások, teljes és részmunkaidős foglalkoztatások .............................. 28 I. 2. m) K+F tevékenység ................................................................................................................... 30 I. 2. n) Változások az intézményi szolgáltatásban ........................................................................... 36 I. 2. o) Speciális feladatok bemutatása............................................................................................ 52 I. 3. a) Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, egyszerűsítési, takarékossági intézkedések okai (jogszabályváltozások, kormányhatározatok) és azok gazdálkodásra gyakorolt hatása ................................................................................................................................................. 52 I. 3. b) Vállalkozási tevékenység végzése ........................................................................................ 52 I. 3. c) Vegyes rendeltetésű eszközök esetében az értékcsökkenés alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztási módjának változtatása, az alkalmazott új módszer és annak hatása ................................................................................................................................ 52 I. 3. d) Értékelés a kiszervezett tevékenységek, szervezetek helyzetéről ...................................... 52 I. 3. e) Részesedés gazdasági társaságokban ................................................................................. 52 I. 3. f) A dolgozók lakásépítési és -vásárlási támogatására fordított kiadások bemutatása, a kölcsönben részesítettek száma ...................................................................................................... 53 I. 3. g) A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása ........... 53 I. 3. h) A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat-gazdálkodási rendszer, a feladatfinanszírozás, a kincstári információszolgáltatás tapasztalatai ......................................... 53 I. 3. i) Az esetleges évközi intézmény-, illetve gazdasági vezetőváltás és annak hatásai............. 54 I. 4. Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása ............................ 54 I. 4. a) Rendkívüli események, körülmények ................................................................................... 56 I. 4. b) Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása .................................................... 57
2
I. 4. c) Az év során átadott és átvett feladatok és az ezekhez kapcsolódó létszám- és előirányzatmozgások bemutatása ...................................................................................................................... 57 I. 4. d) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása ............................................................. 57 II. RÉSZLETES INDOKLÁS (AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA) ......................................................... 58 II. 1. A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása .......................................... 60 II. 2. Az előirányzatok alakulása – az előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése ................... 62 II. 2. a) Kiadási-bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása, annak indoklása ............................................................................................................................................ 62 II. 2. b) Konkrét, meghatározott feladatokra a tárcától, a középirányító szervtől, illetve a más fejezettől kapott előirányzatok felhasználása, az esetleges maradványok nagysága és okai ..... 63 II. 3. Az intézményi bevételek alakulása .......................................................................................... 70 II. 3. a) A 2014. évi bevételi előirányzatok és teljesítések alakulása............................................. 70 II. 3. b) A követelések behajtása érdekében tett intézkedések, a behajthatatlan követelések állománya ........................................................................................................................................... 73 II. 4. A maradvány feladatteljesítéssel összefüggő alakulása ........................................................ 73 II. 4. a) A költségvetési maradvány felhasználásának alakulása, a 2013. évi költségvetési maradvány főbb felhasználási jogcímei ........................................................................................... 73 II. 4. b) A vállalkozási tevékenység maradványának alakulása ...................................................... 74 II. 4. c) A 2014. évi költségvetési maradvány keletkezésének oka, összetétele .......................... 75 II. 5. Az európai uniós forrásból megvalósuló programok alakulása.............................................. 76 II. 6. Vagyongazdálkodás, az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása .... 78 II. 6. a) A gazdálkodás és a vagyonváltozás összefüggései, a felhalmozással (beruházás, felújítás) összefüggő feladatok megvalósítása, az intézményi vagyon állományváltozásának értékelése........................................................................................................................................... 78 II. 6. b) A 2014. évben végrehajtott kincstári vagyonhasznosítás .................................................. 80 II. 7. Tulajdonosi részesedés ............................................................................................................. 81 II. 8. A követelések és kötelezettségek állományának alakulása .................................................. 82 II. 9. A letéti számla pénzforgalma ................................................................................................... 83 II. 10. Befizetési kötelezettségek éves teljesítése ........................................................................... 83 II. 11. Zárolás ..................................................................................................................................... 83 II. 12. Egyéb, az intézmény által lényegesnek tartott információk ................................................. 83
3
Vezetői összefoglaló A Budapesti Gazdasági Főiskola a 2014. évben is eredményesen folytatta gyakorlatorientált oktatási és kutatási tevékenységét magyar és idegen nyelven, az alap-, mesterképzés, a felsőfokú szakképzés, a szakirányú továbbképzés és a felnőttképzés területén. A főiskola öt képzési területen összesen 12 alapképzést, 1 osztatlan képzést, 8 felsőoktatási szakképzést és 6 mesterképzést akkreditáltatott és hirdet meg. évről évre. A beszámolási évben további két mesterképzési szak, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, valamint a vállalkozásfejlesztés szakok sikeres akkreditációja valósult meg. Kidolgozásra került továbbá öt alapképzési szak duális képzési programja, mely szakokon 2015 szeptemberében indulhat meg az új képzési forma. Kiemelkedő, hogy az Intézmény több mint 1100 hallgatója vesz részt az idegen (angol, francia, német) nyelvű alap- (4 szak) és mesterképzésekben (2 szak). A Főiskola folyamatosan bővíti és mélyíti széles nemzetközi kapcsolatrendszerét, öt kontinens, közel 50 országának több mint 200 felsőoktatási intézményével tart fenn oktatási, kutatási kapcsolatot. A Budapesti Gazdasági Főiskola rendelkezik a nemzetközileg is elismert ISO 9001:2009 minőségügyi tanúsítvánnyal, a beszámolási évben a felülvizsgálati audit sikeresen megvalósult az Intézményben. A 2014. évben a gazdaságtudományi és társadalomtudományi képzési területen az igen magas állami ösztöndíjas ponthatár következtében tovább csökkent az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgatók létszáma és aránya, a költségtérítéses/önköltséges hallgatók aránya már magasabb és egyre növekvő mértékű. A Főiskola hallgatói létszáma a beszámolási időszakban szintén további csökkenést mutatott, 2014. október 15-én 15.057 főt ért el. A Főiskola oktatóinak, kutatóinak létszáma is csökkent, pozitívumként értékelendő viszont, hogy a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók, kutatók aránya dinamikusan növekedett. A nemzeti felsőoktatási törvény rendelkezései szerint 2014. november 15-től a Budapesti Gazdasági Főiskolán is bevezetésre került a kancellária intézménye. Ezt követően megkezdődött a kancellári szervezet kialakításához szükséges új szervezeti és működési rend kidolgozása, elkészítése és Szenátus elé terjesztése. A Szenátus 2015. február 14-i ülésén fogadta el a szervezeti és működési rend módosítását, az intézmény új organogramját, amelynek megfelelően a 2015. évben megkezdődött a szervezetfejlesztési tevékenység. A Főiskola 2014. évi gazdálkodása során jelentős erőfeszítéseket tett a pénzügyi erőforrások előteremtése érdekében, továbbra is kiemelt figyelmet fordított a saját bevételek megszerzésére, összegének lehetőség szerinti növelésére és a realizált bevételek takarékos felhasználására, a csökkenő állami támogatás mellett. Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodáson túl az IFT-ben vállalt célkitűzések is ütemezetten megvalósításra kerültek, melyekhez segítséget jelentett a Kiválósági és a Képzésfejlesztési támogatás is. A Főiskola 2014. évi gazdálkodási tevékenysége a gyakran és jelentősen változó körülmények ellenére is stabil és kiegyensúlyozott volt. A saját bevételek aránya 2014-ben meghaladta az állami támogatások arányát. Komoly problémát jelentett a beszámolási évben, hogy az érvényben lévő beszerzési tilalom és a pályázati források szűkülése miatt informatikai és oktatástechnikai eszközöket csak minimális mennyiségben és értékben lehetett beszerezni, ezáltal az eszközállomány elavultsága növekedett, a közbeszerzési szabályok szigorodása pedig jelentősen lassította az eszközbeszerzéseket.
4
I. Általános indoklás (feladatkör, tevékenység bemutatása) I. 1. A számszaki beszámoló 11/a., 11/b., és 12. számú mellékleteiben szerepeltetett jogcímadatok elemzése Az anyanyelvi lektorok (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) tevékenységének támogatására a beszámolási időszakban is 19.917 eFt állt a főiskola rendelkezésére. Tényleges kifizetés a tárgyévben 5 anyanyelvi lektor megélhetési költségeinek fedezetére, 9.069 eFt összegben történt, így e jogcímen 10.848 eFt visszafizetési kötelezettsége keletkezett az intézménynek. A fogyatékossággal élők kiegészítő támogatására (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) 5.760 eFt támogatást biztosított a minisztérium. A beszámolási időszakban a fogyatékkal élők létszáma 32 fő volt, így 1.920 eFt-ot kell a főiskolának a maradványelszámolás keretében visszafizetnie. A tűz- és vagyonvédelmi feladatok ellátására (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) a fenntartó 2.000 eFt támogatást biztosított a főiskola részére, amely összeget teljes egészében felhasználtuk. A Szülőföldi képzés támogatására (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) 10.000 eFt-ot biztosított az EMMI. A támogatást a főiskola a szülőföldi (székhelyen kívüli) képzések – a székelyudvarhelyi turizmus-vendéglátás alapképzési szak és a kolozsvári nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak – költségeinek fedezetére használta fel. A Tisztaszoftver és/vagy tanulmányi rendszer támogatására 15.000 eFt állt a főiskola rendelkezésére, amelyet a célnak megfelelően részben a Microsoft-licencek megújítására, részben a tanulmányi rendszerhez kapcsolódó kiadások fedezeteként használtunk fel. Az EISZ és/vagy DPR rendszer támogatására 10.000 eFt-ot biztosított 2014. évi eredeti előirányzatként az EMMI, amelyből előfizettük, illetve megújítottuk az oktatást-kutatást segítő EISZ-adatbázisokat, valamint támogattuk a DPR rendszert. A BGF képzési szerkezetváltására 300.000 eFt támogatást kapott a főiskola, amelyet a tantárgyi programok, az oktatás anyagi és tudományos feltételrendszereinek megújítására használt fel. A támogatás összegéből 175.020 eFt-ot – a megkötött szerződések alapján – a beszámolási időszakot követően fizetünk ki. A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg a speciális programtámogatások között 200.000 eFt címzett támogatásra volt jogosult, amelyet a kar a működési költségeinek fedezetére fordított. A tárgyévi felhasználás összege 165.299 eFt, a fennmaradó összeg kifizetése – a kötelezettségvállalásoknak megfelelően – 2015-ben esedékes. A számszaki beszámoló részét képező 11/a. és 11/b. mellékletek szöveges értékelését a jelen beszámoló I. 1. d)–h) pontjai tartalmazzák.
5
I. 2. a) Intézményi szerkezeti változások A nemzeti felsőoktatási törvény rendelkezései szerint 2014. november 15-től a Budapesti Gazdasági Főiskolán is bevezetésre került a kancellária intézménye. Ezt követően megkezdődött a kancellári szervezet kialakításához szükséges új szervezeti és működési rend kidolgozása, elkészítése és Szenátus elé terjesztése. A Szenátus 2015. február 14-i ülésén fogadta el a szervezeti és működési rend módosítását, az intézmény új organogramját, amelynek megfelelően a 2015. évben kezdődött meg a szervezetfejlesztési tevékenység, valamint az ügyrendek kidolgozása.
I. 2. b) Hallgatói változások A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatói létszáma a 2014. október 15-i statisztika szerint 15.057 fő volt, amely az előző évihez képest 536 fő csökkenést mutat. A hallgatói létszám alakulását alapvetően a felvett és beiratkozott hallgatók száma határozza meg, mivel hosszú évek átlagát tekintve a sikeres záróvizsgát tett hallgatók száma lényegesen nem változott. 2014ben a felvett hallgatói létszám 132 fővel nőtt az előző évihez képest, de még mindig érezhető a jelentkezettek számának alakulásában a gazdaságtudományi alapképzéseken a rendkívül magasan meghatározott állami ösztöndíjas felvételi ponthatárok visszafogó ereje. Az előző években felvettek alacsonyabb létszáma és a tanulmányaikat megszakítók számának növekedése a hallgatói összlétszám csökkenéséhez vezetett. Az 1. táblázat a 2013. és 2014. évi keresztféléves, általános, valamint pótfelvételi eljárásban felvett hallgatói létszámot mutatja be. A táblázat adatai tartalmazzák a jogorvoslattal felvett hallgatókat, de nem tartalmazzák a szakirányú továbbképzésre felvetteket. 1. táblázat A Budapesti Gazdasági Főiskolára 2013-ban és 2014-ben felvett hallgatók létszáma Képzőhely
2013-ban felvett hallgatók összesen ÁÖ ÖK Össz. ÁÖ % ÖK %
2014-ben felvett hallgatók összesen ÁÖ ÖK Össz. ÁÖ % ÖK %
GKZ
105
263
39,9
60,1
93
KKK
345 1 061 1 406
24,5
75,5
KVIK
523 1 055 1 578
33,1
PSZK
776 1 296 2 072
37,5
158
101
194
47,9
52,1
376
1 050 1 426
26,4
73,6
66,9
490
1 043 1 533
32,0
68,0
62,5
1 003
1 295 2 298
43,6
56,4
BGF össz. 1 749 3 570 5 319 32,9 67,1 1 962 Rövidítések: ÁÖ – állami ösztöndíjas; ÖK – önköltséges.
3 489 5 451
36,0
64,0
A BGF, mint az ország legnagyobb főiskolája, egyben egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye a korábbi években az országos ranglistán a felvett összes hallgató létszáma alapján az előkelő 6. helyezést érte el, amit a gazdaság- és társadalomtudományi képzéseken megállapított magas állami ösztöndíjas ponthatárok (ezáltal az országosan felvett állami ösztöndíjas hallgatók csökkenése) ellenére 2014 júliusában is sikerült megőrizni. A BGF nem csupán intézményi szinten ért el országos szinten elismerésre méltó eredményt, hanem a budapesti karok a Felvi Top 10-ben találhatók, 2014-ben Magyarország összes felsőoktatási intézményének karai közül a PSZK az 1. helyen, a KVIK a 6. helyen, a KKK a 8. helyen szerepelt a felvett hallgatók összes számát tekintve.
6
A BGF széles képzési kínálatát a 2. táblázat mutatja be. A 2013/14. tanévben először kerültek meghirdetésre az új típusú felsőoktatási képzések (továbbiakban FOSZK); 20 féle nappali és 13 féle levelező képzést sikerült elindítani, így a képzési kínálat a 2012. évihez viszonyítva 12-vel növekedett ezen a képzési szinten. 2. táblázat A BGF képzési kínálata 2014-ben
Képzőhely GKZ KKK KVIK PSZK BGF össz.
2014. februárban és szeptemberben induló képzések száma (db) FOSZK Alapképzés Mesterképzés nappali
levelező
nappali
levelező
távoktatás
nappali
levelező
2 5 5 8 20
3 2 8 13
3 6 6 5 20
3 3 2 1 9
2 2 4
2 1 2 5
3 4 2 9
Összesen 8 22 22 28 80
Az alap- és mesterképzések száma külön képzésként tartalmazza a magyar, valamint az idegen nyelvű képzéseket. Az alapképzésen összesen 7 (négyféle angol, egy francia és két német), a mesterképzésen két idegen (angol) nyelvű képzés indult. Alapképzés A BGF-en változatlanul négy képzési területen folyik alapképzés. Az utóbbi három év alapképzéses létszámadatait munkarendenként a 3. táblázat szemlélteti. 3. táblázat Az alapképzések munkarend szerinti hallgatói létszámadatai az utóbbi három évben (fő, az adott év október 15-i létszáma szerint) Megnevezés
Nappali
Távoktatás
Levelező
Összesen
GKZ
KKK
KVIK
PSZK-BP
PSZK-SA
BGF
2012
362
2 965
2 994
3 801
127
10 249
2013
296
2 836
3 032
3 753
-
9 917
2014
264
2 493
3 204
3 656
-
9 617
2012
54
-
737
987
20
1 798
2013
24
-
647
888
0
1 559
2014
13
-
581
816
-
1 410
2012
73
679
186
-
34
972
2013
96
578
141
101
-
916
2014
124
504
157
129
-
914
2012
489
3 644
3 917
4 788
181
13 019
2013
416
3 414
3 820
4 742
-
12 392
2014
401
2 997
3 942
4 601
-
11 941
7
Az alapképzés nappali munkarendű képzésén tanuló állami ösztöndíjasok létszámában drámai visszaesés tapasztalható (a 2011-ben felvett 2.132 fős létszám 2012-ben 346-ra csökkent, 2013-ban 374-re, 2014-ben pedig 497-re nőtt), amit az önköltséges hallgatók számának a növekedése csak részben tudott ellensúlyozni. (A 2011-ben felvett létszám 1.154 fő volt, amely 2012-ben 2.797-re növekedett, 2013-ban 2.594-re, 2014-ben pedig 2.478-ra csökkent.) A távoktatásban megállt a korábbi évben tapasztalt jelentős visszaesés, míg a levelező munkarendű képzésben 10%-os növekedés volt a felvettek számát tekintve az előző évhez képest. 1. ábra Az alapképzés hallgatói létszáma karonként (fő, 2012–2014)
4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2012. 2013. 2014. 2012. 2013. 2014. 2012. 2013. 2014. 2012. 2013. 2014. 2012. 2013. 2014. év év év év év év év év év év év év év év év GKZ
KKK Nappali
KVIK Távoktatás
8
PSZK-BP Levelező
PSZK-SA
A 2. ábra az utóbbi három évben a főiskola alapképzéseire felvett hallgatói létszámot mutatja be finanszírozási formák szerinti megosztásban, intézményi szinten összesen. 2. ábra Alapképzésekre felvettek száma intézményi szinten összesen (fő, 2012–2014)
3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2012
2013
2014
Államilag támogatott/ állami (rész)ösztöndíjas
2012
2013
2014
Költségtérítéses / önköltséges AN
AL
2012
2013
2014
Összesen
AT
Felsőfokú szakképzés/felsőoktatási szakképzés (FOSZK) A 2014-ben felsőoktatási szakképzésre felvett hallgatók száma kismértékben növekedett 2013hoz képest, de az országosan felvehető állami ösztöndíjas, illetve e képzési szintre érvényesített keretszám csökkentése miatt továbbra is jelentősen elmarad a 2012. évitől. Pozitívum, hogy a GKZ-n 2014-ban is indultak felsőoktatási szakképzések. Az országosan is jelentős létszámcsökkenés ellenére megállapítható, hogy minden harmadik FSZ-es/FOSZK-os hallgató a BGF-re jár, az intézmény tehát megőrizte piacvezető szerepét ezen a területen. Az utóbbi három év összehasonlító adatait a 4. táblázat tartalmazza.
9
4. táblázat Az FSZ-képzések hallgatói létszámadatai (fő, az adott év október 15-i létszáma szerint) Kar, év
Nappali 63 58 97 432 353 337 1 029 774 610 579 453 483 31 2 134 1 638 1 527
2012 2013 2014 2012 2013 2014 2012 2013 2014 2012 2013 2014 2012 2013 2014 2012 2013 2014
GKZ
KKK
KVIK
PSZK-BP
PSZK-SA
BGF
Levelező 30 69 50 78 95 178 214 299 3 231 322 463
Összesen 63 58 97 432 383 406 1 079 852 705 757 667 782 34 2 365 1 960 1 990
Megjegyzés: A PSZK SA-ról a teljes hallgatói létszám a PSZK-ra került át. A 3. ábrán jól megfigyelhető, hogy a finanszírozási formák tekintetében a felsőoktatási szakképzéseken egyértelműen meghatározó és népszerű az állami ösztöndíjas finanszírozási forma; az állami ösztöndíjas keretszám csökkenése még részben sem pótolható önköltséges hallgatókkal. 3. ábra A felvettek száma a felsőfokú szakképzésre/felsőoktatási szakképzésekre (fő, 2012–2014)
1 000 800 600 400 200 0 2012
2013
2014
Államilag támogatott/ állami (rész)ösztöndíjas
2012
2013
2014
Költségtérítéses / önköltséges FN
10
FL
2012
2013 Összesen
2014
Hagyományos főiskolai képzés Az utóbbi három évben a hagyományos főiskolai képzéseken részt vevő hallgatói létszám a főiskola célkitűzéseinek megfelelően jelentős mértékben csökkent, 2013-ban intézményi szinten összesen 3 hallgató volt, aki nem a Bologna-típusú képzésben kezdte meg tanulmányait. 5. táblázat A hagyományos főiskolai képzések hallgatói létszámadatai karonként és munkarendenként (fő, az adott év október 15-i létszáma szerint) Munkarend, év Nappali
Távoktatás
Levelező
Összesen
2012 2013 2014 2012 2013 2014 2012 2013 2014 2012 2013 2014
GKZ
KKK
KVIK
4 4 -
3 3 -
15 4 3 15 4 3
PSZK-BP PSZK-SA 7 1 10 2 17 3 -
-
BGF 10 1 29 6 3 39 7 3
Mesterképzés A BGF három képzési területen, hat akkreditált mesterképzési szakon stabil hallgatói létszámmal, összesen 847 hallgató számára magas színvonalú mesterképzéseket folytat, amelyek a munkaerőpiacon elismert mesterszintű végzettséget biztosítanak. Sikeresen folytatódott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karával együttműködve a székhelyen kívüli Nemzetközi tanulmányok levelező munkarendű képzés is a KKK gondozásában. 2014 szeptemberében már a kolozsvári egyetem vette fel az új hallgatókat, de intézményünk oktatók biztosításával tudott hozzájárulni a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztéséhez. Változatlanul a levelező munkarendű képzés tekinthető dominánsnak, de mindkét munkarendben csökkent a hallgatói létszám, intézményi szinten összességében 7%-kal 2014-ban.
11
6. táblázat A mesterképzések hallgatói létszámadatai karonként és munkarendenként (fő, az adott év október 15-i létszáma szerint) Kar
2012 129 62 82 273
GKZ KKK KVIK PSZK BGF
Nappali 2013 113 55 73 241
2014 88 54 61 203
2012 19 231 173 341 764
Levelező 2013 2014 17 2 195 158 141 135 317 349 670 644
Összesen 2012 2013 2014 19 17 2 360 308 246 235 196 189 423 390 410 1 037 911 847
A mesterképzések esetében egyértelműen domináns az állami ösztöndíjas finanszírozási forma (4. ábra); önköltséges finanszírozási formában a négy féléves magyarországi mesterképzések kevéssé népszerűek az alapképzéses végzettséggel rendelkező magyar hallgatók számára. 4. ábra A felvettek száma a mesterképzéseinkre összesen (fő, 2012–2014) 350 300 250 200 150 100 50 0 2012
2013
2014
Államilag támogatott/ állami (rész)ösztöndíjas
2012
2013
2014
Költségtérítéses / önköltséges MN
12
ML
2012
2013 Összesen
2014
Szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzés iránti érdeklődés a korábbi évek tendenciájához hasonlóan további csökkenést mutat (7. táblázat). A jelentkezések kis számának több oka is van. Egyfelől a vállalkozások kevésbé tudják anyagilag is támogatni munkavállalóik esetén a képzésben való részvételt, az érdeklődők így inkább az állami ösztöndíjas levelező mesterképzéseket választják. 7. táblázat A szakirányú továbbképzések hallgatói létszámadatai munkarendenként (az adott év október 15-i létszáma szerint, fő) Kar GKZ KKK KVIK PSZK BGF
2012 97 97
Esti 2013 143 143
2014 209 209
Levelező 2012 2013 2014 8 7 70 64 50 10 7 296 109 10 384 180 67
2012 8 70 10 393 481
Összesen 2013 2014 7 64 50 7 252 219 323 276
Államilag támogatott (állami ösztöndíjas) – költségtérítéses (önköltséges) képzés Az utóbbi három év adatait vizsgálva megállapítható, hogy gyökeres változás következett be, aminek egyértelműen az az oka, hogy rendkívül magas állami ösztöndíjas felvételi ponthatárokat vezettek be a főiskola fő képzési területén (a gazdaságtudományokban). Az alapképzés esetében jelentős létszámban csak a gazdaságinformatikus (informatika képzési terület) alapképzésre juthattak be állami ösztöndíjas hallgatók, valamint a FOSZK és a mesterképzés hallgatói is dominánsan állami ösztöndíjasok. Míg 2012-ben intézményi szinten az államilag támogatott hallgatók aránya 55,6%, a költségtérítéses hallgatók aránya 44,4% volt, addig ez az arány 2014re jelentősen megváltozott. Az államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas hallgatók aránya intézményi szinten a 2012. évi adatokhoz viszonyítottan 33,5 százalékkal csökkent 2014-re, amikor is a hallgatók 42%-a költségtérítéses/önköltséges, míg 58%-a önköltséges/költségtérítéses (8. táblázat, 5. ábra). 8. táblázat Az államilag támogatott (állami ösztöndíjas) és a költségtérítéses (önköltséges) hallgatói létszámadatok (fő, az adott év október 15-i létszáma szerint) Kar GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA BGF
ÁT/ÁÖ 264 2 470 2 972 3 610 82 9 398
2012
2013
K/ÖK Össz. ÁT/ÁÖ 315 579 196 2 039 4 509 1 883 2 269 5 241 2 192 2 751 6 361 3 063 133 215 7 507 16 905 7 334
K/ÖK Össz. 302 498 2 286 4 169 2 680 4 872 2 991 6 054 8 259 15 593
2014 ÁT/ÁÖ 261 1 492 1 786 2 940 6 479
K/ÖK Össz. 239 500 2 207 3 699 3 060 4 846 3 072 6 012 8 578 15 057
Rövidítések: ÁT/ÁÖ – állami támogatott/állami ösztöndíjas; K/ÖK – költségtérítéses/önköltséges.
13
5. ábra A hallgatói létszám alakulása karonként, finanszírozási formák szerint (fő, 2012–2014)
4 000 3 500 3 000 2 500
GKZ
2 000
KKK
1 500
KVIK
1 000
PSZK-BP
500
PSZK-SA
0 ÁT/ÁÖ
K/ÖK
2012. évi hallgatói létszám
ÁT/ÁÖ
K/ÖK
ÁT/ÁÖ
2013. évi hallgatói létszám
K/ÖK
2014. évi hallgatói létszám
Intézményi szinten az októberi létszámadatok alapján 2014-ben összesen 4,3%-kal csökkent a létszám, benne 14,7%-kal az állami ösztöndíjasoké, amit kismértékben ellensúlyozott a magasabb önköltséges hallgatói létszám. Megállapítható, hogy egyre növekvő arányú az önköltséges/költségtérítéses hallgatók aránya. Ez a tendencia minden bizonnyal 2015-ben is folytatódni fog.
I. 2. c) Köztársasági ösztöndíjak Az EMMI által meghatározott ösztöndíjkeretet a beszámolási időszakban is teljes mértékben felhasználtuk. A pályázatok kiírása, a benyújtott kérelmek értékelése és az intézményi szintű döntés a HTJSZ előírásai szerint sikeresen megvalósult. A 9. táblázat karonként mutatja be az utóbbi három évben Köztársasági ösztöndíjban részesített hallgatói létszámot. 9. táblázat Köztársasági ösztöndíjban részesült hallgatók száma (fő) Kar GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA BGF összesen
2012 3 34 33 40 2 112
2013 2 22 24 31 1 80
2014 1 25 20 30 76
Látható, hogy a Köztársasági ösztöndíjban részesülők számában a 2013-ban induló csökkenő tendencia továbbfolytatódott. 2013-ban 28,6%-os csökkenés volt 2012-höz viszonyítottan, 2014ben pedig 5%-os csökkenés állapítható meg az előző évhez képest. Ennek oka elsősorban az
14
államilag támogatott és állami ösztöndíjas létszám csökkenése volt, a Fenntartó pedig ennek alapján határozza meg az intézményi szintű keretszámot. Sajnálatos módon az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgatók létszámának csökkenésével a keretszám további jelentős csökkenése várható. Köztársasági ösztöndíjban (számszaki beszámoló 11/a sz. melléklet) a 2013/2014-es tanév II. félévében 33 fő, a 2014/2015. tanév I. félévében 43 fő részesült. A minisztérium e jogcím fedezetére 2014-ben 19,38 MFt-ot bocsátott az intézmény rendelkezésére, ezért a maradványelszámolás keretében a főiskolának 6,8 MFt befizetési kötelezettsége keletkezett.
I. 2. d) Egyéb ösztöndíjak (pl. Bursa Hungarica, miniszteri ösztöndíjak az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet szerint) Az 51/2007. (III. 21.) Korm. rendeletben felsorolt ösztöndíjak kifizetése a HTJSZ-ben rögzített módon zajlott, a DJB előterjesztéseit a Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottsága megtárgyalta, a döntés után a kifizetések határidőre megvalósultak. A következő táblázat intézményi szinten tartalmazza az utóbbi három évben Bursa támogatásban részesített hallgatók számát, amely jól mutatja, hogy a korábbi évek visszaesése 2014-ben is folytatódott, mindez közel 15 %-os csökkenést mutat a 2013. évhez viszonyítva. 10. táblázat Bursa-támogatásban részesült hallgatók száma (fő)
GKZ
2011/12 2. félév (fő) -
2012/13 1. félév (fő) 98
KKK
360
312
KVIK
378
PSZK-BP PSZK-SA
Kar
BGF
217
2012/13 2. félév (fő) 89
2013/14. 1. félév (fő) 73
2013 össz. (fő) 162
672
293
248
541
319
697
295
225
623
552
1 175
471
56
42
98
26
1 536
1 323
2 859
1 174
2012 össz. (fő)
83
2014/15. 1. félév (fő) 78
2014 össz. (fő) 161
207
169
376
520
254
214
468
415
886
435
390
825
11
37
-
-
-
972
2 146
979
851
1 830
2013/14 2. félév (fő)
Bursa ösztöndíjra támogatásként (számszaki beszámoló 11/a sz. melléklet) 36,8 MFt illette meg a főiskolát a beszámolási időszakban. E jogcímen 50 MFt-ot bocsátott a minisztérium az intézmény rendelkezésére. Így a 2014. évi előirányzat-maradvány jóváhagyásánál a BGF-nek a Bursaösztöndíjak fedezetéből 13,2 MFt befizetési kötelezettsége keletkezett. A miniszteri ösztöndíjban részesülő hallgatók száma a 2013/2014. tanév 2. félévében összesen 4 fő (KKK 1 fő, KVIK 2 fő és PSZK 1 fő) a 2014/2015. tanév 1. félévében összesen 4 fő (KKK 1 fő, KVIK 2 fő és PSZK 1 fő). A főiskola 2012-ben létrehozta a Biztos Jövő Ösztöndíjprogramot (továbbiakban BIJÖ), amelyre a 2012-ben vagy ezt követően felvett alapképzés nappali munkarendű önköltséges, kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók pályázhatnak. A támogatás jelentős (az előző féléves önköltségi díj 100, 50 vagy 25%-át elérő) mértékű. A pályázati rendszert 2012-ben dolgoztuk ki, az első támogatásokat 2013 februárjában fizettük ki. A 11. táblázat részletesen tartalmazza a 2014. évi
15
BIJÖ-adatokat. Eszerint 2014-ban összesen 205 hallgató közel 24 millió Ft ösztöndíjban részesült, ami országos viszonylatban is egyedülálló, példa értékű támogatás a kiemelkedő teljesítményű, tehetséges önköltséges hallgatók részére. 11. táblázat Összefoglaló táblázat a 2014. évi BIJÖ-ösztöndíjakról 2013/2014 2. félév Kar
GKZ KKK KVIK PSZK BGF
Támogatott hallgatók száma
2 39 12 26 79
Felhasznált támogatói összeg (Ft)
240 000 5 201 000 3 392 000 2 257 350 11 090 350
2014/2015 1. félév Támogatott hallgatók száma
2 43 41 40 126
Felhasznált támogatói összeg (Ft)
2014. év összesen Támogatott hallgatók száma
80 000 5 532 500 3 529 000 3 658 500 12 800 000
4 82 53 66 205
Felhasznált támogatói összeg (Ft) 320 000 10 733 500 6 921 000 5 915 850 23 890 350
I. 2. e) Kollégiumi támogatás – szociális viszonyok Kollégiumi férőhelyek, elhelyezettek száma, bérelt kollégiumi férőhelyek A fővárosi karok hallgatói közül továbbra is sokan igényelnek kollégiumi elhelyezést, bár az előző évhez képest 2014-ben a BGF KKK esetében 36%-kal, a KVIK esetében 10%-kal. a PSZK esetében pedig 9%-os csökkenés tapasztalható. A GKZ-n a nappali munkarendű képzésben az előző évihez képest csökkent ugyan a hallgatói létszám, s evvel arányosan a jogosultak köre is, mégis nőtt a kollégiumi elhelyezést igénylők száma. Az elhelyezettek száma bizonyítja, hogy a kollégiumi kapacitás kihasználtsága Budapesten az őszi félévben maximális. A tavaszi félévben a végzett kollégisták megüresedett helyeit a várólistáról töltjük fel. A Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerben használjuk a kollégiumi modult, így a kollégiumi hallgatók fontosabb adatai naprakészen lekérdezhetők. Változatlanul biztosítjuk a kollégiumokban a szakkollégista hallgatók külön elhelyezését, ezen a módon is támogatva a kiemelt jelentőségű tehetséggondozást. Folyamatosan törekszünk a helykihasználtság javítására. A kollégiumokra vonatkozó létszámadatokat a 12. táblázat tartalmazza.
16
12. táblázat A BGF kollégiumi összesítő adatai (fő, 2011–2014)
Kar, év
BGF
GKZ
KKK
KVIK
PSZK-BP
2011 2012 2013 2014 2011 2012 2013 2014 2011 2012 2013 2014 2011 2012 2013 2014 2011 2012 2013 2014
Nappali munkarendű hallgatók száma
11 609 12 659 11 797 11 235 519 425 354 326 3 478 3 529 3 302 2 410 4 231 4 085 3 861 4 299 4 604 4 462 4 280 4 200
Kollégiumi ellátásra jogosult hallgatók száma
Kollégiumi férőhelyek száma
Kollégiumi férőhelyet igénylők száma
7 551 6 191 7 395 8 181 333 319 372 245 2 084 1 720 1 611 2 086 2 367 1 712 2 414 2 885 2 728 2 440 2 998 2 965
1 418 1 371 1 149 1 135 440 440 216 216 240 236 238 238 301 302 302 300 393 393 393 381
1 865 1 582 1 491 1 252 191 163 184 195 613 657 492 315 413 287 312 282 611 475 503 460
Ebből: Elhelyezettek Elutasítottak száma száma
1 134 1 198 1 117 1 105 186 162 181 189 326 359 259 268 280 284 284 267 305 393 393 381
461 337 374 127 5 1 3 1 287 254 233 47 133 28 36 82 110 79
A fenti adatok alapján kollégiumi támogatás (számszaki beszámoló 11/a sz. melléklet) címén 78,7 MFt-ra volt jogosult a főiskola a 2014. évben, ezzel szemben a minisztérium 108,3 MFt-ot bocsátott rendelkezésre. A 29,6 MFt-os különbözetet a főiskola az előirányzat-maradvány elszámolás keretében rendezi. A főiskola és valamennyi kara törekedett a kollégiumi épületek felújítására és a szolgáltatások bővítésére, melynek további részletei megtalálhatóak a II. 2. c) alfejezetben. Lakhatási támogatás A lakhatási támogatás jogosultsági adatainak elemzése azt mutatja, hogy az utóbbi két évben a lakhatási támogatásra jogosultak száma jelentősen csökkent, így kisebb lett a támogatásban részesültek száma is. Ennek fő oka, hogy a felvett hallgatók jelentős része az utóbbi években már önköltséges volt, aminek következtében a támogatásra jogosultak aránya is lényegesen megváltozott. A 13. táblázat részletesen tartalmazza a lakhatási támogatásra jogosultak és támogatásban részesülők számát.
17
13. táblázat A lakhatási támogatásra jogosultak száma (fő, október 15-i létszám szerint) Képzőhely GKZ KKK KVIK PSZK Budapest PSZK Salgótarján BGF
2012 113 1 479 1 467 2 153 112 5 324
2013 146 1 105 1 128 1 649 4 028
2014 107 873 903 1 446 3 329
Lakhatási támogatás (számszaki beszámoló 11/a sz. melléklet) címén a hatályos előírások szerint 2014-ban a főiskola 192,18 MFt-ra volt jogosult, ami 107,82 MFt-tal több a rendelkezésre bocsátott előirányzatnál. Ezt az összeget a fenntartó a 2014. évi maradvány-elszámolás keretében bocsátja a főiskola rendelkezésére.
I. 2. f) Tankönyv- és jegyzettámogatás Tankönyv- és jegyzettámogatás, sport, kultúra (számszaki beszámoló 11/a sz. melléklet) jogcímen 2014-ben az 5.135 fős hallgatói átlaglétszám alapján 61,1 MFt-ra volt jogosult a főiskola, amelyhez a beszámolási időszakban 79,0 MFt állt rendelkezésre, így a különbözetet (18,1 MFt-ot) a maradvány-elszámolás keretében rendezi a fenntartó. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg A tankönyv, jegyzet, sport, kultúra támogatása címén összesen 2.372 ezer Ft-ra volt jogosult a kar; ez az előző évi adatokhoz képest kismértékű növekedés jelentett. 2012-ben 249, 2013-ban 190, 2014-ben 201 hallgató képezte a jogosultsági alapot. A rendelkezésre álló pénzügyi forrásból – a vonatkozó szabályok figyelembevételével – hallgatói ösztöndíj címén tankönyv- és jegyzettámogatásból 2.372 ezer Ft-ot használtak fel. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Tankönyv- és jegyzettámogatás jogcímén 2014-ben összesen 17.865 ezer Ft-ra volt jogosult a kar (1.514 hallgató után). A rendelkezésre álló pénzügyi forrásból hallgatói ösztöndíj címén tankönyvés jegyzettámogatásból 17.865 ezer Ft-ot használtak fel. Külkereskedelmi Kar Tankönyv- és jegyzettámogatás jogcímén 2014-ben összesen 14.703 ezer Ft-ra volt jogosult a kar (1.246 hallgató után). A rendelkezésre álló pénzügyi forrásból jegyzetkészítés, valamint hallgatói ösztöndíj címén tankönyv- és jegyzettámogatásból 14.703 ezer Ft-ot használtak fel.
18
Pénzügyi és Számviteli Kar Tankönyv-, jegyzet-, sport- és kulturális támogatás címén – a 2.147 fős hallgatói átlaglétszám alapján – az előirányzat 25.335 eFt volt, mely a ténylegesen biztosított előirányzattól 171 eFt-tal maradt el.
I. 2. g) Sport- és kultúratámogatás Támogatott sporttevékenység A 2014. évi sport- és kulturális normatívából sporteszközök vásárlása, karbantartása, a hallgatók rendszeres úszás- és teniszoktatása feltételeinek biztosítása, csapatversenyek nevezési díjainak, kirándulások finanszírozása valósult meg. A kimagasló sportteljesítményt nyújtó hallgatók sportösztöndíjban részesültek. A beszámolási időszakban a BGF 7 hallgatója vett részt a Magyar Sportcsillagok ösztöndíjprogramban, akik válogatott szintű sportteljesítményük, valamint kiemelkedő tanulmányi eredményeik alapján az EMMI-től jelentős összegű ösztöndíjat kapnak. Támogatott kulturális tevékenység Az aktív hallgatók köréből kerültek ki a főiskola kulturális életének a hajtóerejét biztosító szervezők. Az ő óriási lelkesedéssel és elkötelezettséggel végzett munkájuk eredményeként az alábbi rendezvények valósulhattak meg a beszámolási időszakban:
gólyabál, gólyaköszöntő, főiskolai és kari napok, kultúrestek, hagyományőrző kulturális rendezvények (pl. Mikulás-, illetve karácsonyi ünnepség, Bálintnapi rendezvény, farsangi bál, nőnapi ünnepség, kerti partyk stb.).
2014-ben is megrendeztük a BGF újévi koncertjét, a Nemzedékek Találkozója Sport és Kulturális Napot, valamint a Pénzügyi és Számviteli Kar kórusa is több rendezvényen örvendeztette meg a hallgatóságot műsorával.
I. 2. h) Tudományos Diákköri Tevékenység 2014. november 28-án tartottuk a BGF 2014. évi Tudományos Diákköri Konferenciáját, amelyet a Külkereskedelmi Kar Tudományos Diákköri Tanácsa szervezett meg. A konferencia első részvételi felhívását májusban, a másodikat szeptemberben tettük közzé. A felhívás a szokásos adathordozók (plakátok, a főiskola honlapjának TDK-oldala) mellett személyre szóló Neptun-üzenet formájában is eljutott valamennyi hallgatónkhoz. Jelentkezni a Modulo rendszerben lehetett.
19
A konferencia – a hagyományoknak megfelelően – egy plenáris előadással kezdődött, amelyet Balázs Péter, DSc, a Közép-európai Egyetem professzora tartott. A zsűri által legjobbnak ítélt dolgozatok szerzőit könyvutalványokkal (I. díj: 30 ezer Ft, II. díj: 20 ezer Ft, III. díj: 10 ezer Ft), könyvcsomagokkal, ill. szakmai folyóirat-előfizetésekkel és tárgyjutalmakkal díjaztuk. A könyvutalványokat és az ajándékkönyveket a Kiválósági támogatásból vásároltuk. A tárgyjutalmakat és a különdíjakat a főiskolával kapcsolatban álló kiadók, cégek, intézmények ajánlották föl. A versenyre 112 hallgató 102 dolgozattal jelentkezett. A határidőig 106 hallgató 94 dolgozatot adott be, amelyek közül 104 hallgató 90 dolgozata került bemutatásra 13 szekcióban. Ebben az évben lényegesen (mintegy 30%-kal!) kevesebb dolgozatot nyújtottak be hallgatóink, mint korábban. A Rektori Tanács 2015 tavaszán külön napirendi pontként tárgyalja majd a kérdést, egyszerre igyekezve feltárni a kedvezőtlen helyzet okait megtalálni a javítás lehetőségeit. A dolgozatok elkészítésében 60 belső és 9 külső konzulens segítette a hallgatókat. A legtöbb hallgatót a legeredményesebben támogató konzulensek e munkájuk elismeréseként a 2014. évi Kiválósági támogatásból díjazásban részesültek. A zsűri munkájában 38 oktató kolléga és 3 külső szakember vett részt. A 94 dolgozatból 39 részesült díjazásban, 8 különdíjat adtunk ki. Az Országos Tudományos Konferenciára pedig 37 dolgozat benevezését támogatta a zsűri.
I. 2. i) Hallgatói mobilitás A Budapesti Gazdasági Főiskola széles, folyamatosan bővülő nemzetközi kapcsolati hálóval rendelkezik. Öt kontinensen több mint 200 külföldi felsőoktatási intézménnyel tart fenn élő, aktív kapcsolatot. Ennek a kapcsolatrendszernek köszönhetően évről évre jelentős hallgatói mobilitás valósul meg. A Budapesti Gazdasági Főiskola küldetésnyilatkozatában és intézményfejlesztési tervében meghatározott céljai közül fontos szerepet kap a nemzetköziesítési célkitűzés. Mindezek keretében kiemelt célként jelenik meg a 2015-ig tartó időszakra vonatkozóan az idegen nyelvű képzési kínálat további bővítése, a ki- és beutazó hallgatók számának további növelése, valamint a nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatási projektek bővítése. A nemzetköziesítési célok megvalósítása jegyében a Campus Hungary projekt keretében 2015 januárjában külföldi (ACA – Academic Cooperation Association) és hazai szakértők részvételével megtörtént a főiskola nemzetköziesítési auditja. A főiskola által kötött együttműködési megállapodások eredményeképpen a 2014. esztendőben az intézmény összesen 253 hallgatója vett részt külföldi részképzésen, és 210 hallgató végezte szakmai gyakorlatát külföldön. (A külföldi tanulmányúton részt vevő hallgatókat is ideszámítva 494 főre emelkedik a kifelé irányuló mobilitás.) A 2013/2014. tanév II. félévében 21, míg a 2014/2015. tanév I. félévében 62 külföldi hallgató tanult a főiskolán teljes idejű képzés keretében. A vizsgált időszakban 512 külföldi hallgató részképzés keretében folytatott tanulmányokat a BGF-en. A hallgatói mobilitás meghatározó keretét – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is az ERASMUS program adta. A mobilitási adatokat a 14. táblázat foglalja össze.
20
14. táblázat Hallgatói mobilitási adatok 2014-ben (fő) Programok, megállapodások megnevezése
Időszak 2013/2014 2014/2015 II. félév I. félév
Külföldi részképzésre küldött magyar hallgatók
143
110
Ebből: Erasmus CEEPUS kétoldalú megállapodás alapján
116 1 26
79 31
Külföldi szakmai gyakorlatra küldött magyar hallgatók
102
108
28 74 21
39 69 62
Részképzésre fogadott külföldi hallgatók
230
282
Ebből: Erasmus CEEPUS
176 1
210 -
53
72
31
-
1 30
-
33
16
33
16
Ebből: Erasmus CEEPUS kétoldalú megállapodás alapján egyéb Teljes idejű képzésre fogadott külföldi hallgatók
kétoldalú megállapodás alapján Valamely kar által szervezett külföldi tanulmányúton részt vevő hallgatók Ebből: Erasmus CEEPUS Campus Hungary kétoldalú megállapodás alapján egyéb Valamely kar által tanulmányút keretében fogadott külföldi hallgatók Ebből: Erasmus CEEPUS kétoldalú megállapodás alapján egyéb
A hallgatók az Erasmus program keretében a 2014. évben összesen 514.970 euró ösztöndíjat kaptak. Az Avans Hogeschool, International Business School Breda intézménnyel kettős diplomát adó kétoldalú szerződésünk keretében (nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak, angol nyelvű képzés) a 2013/14. tanév II. félévében 22, a 2014/15. tanév I. félévében 19 hallgató vett részt partnerünknél részképzésen. A 2013/14. tanév II. félévében 4 hallgató, a 2014/15. tanév I. félévében 5 hallgató tanult a Fachhochschule Frankfurt am Main intézménnyel kettős diplomát kiadására irányuló kétoldalú szerződésünk értelmében a frankfurti partnerintézményben.
21
A Siberian State Aerospace University nevű intézményben kétoldalú szerződésünk keretében egy hallgató folytatott tanulmányokat a 2014/15. tanév II. félévében. A Puskin Orosz Nyelvi Intézetben kétoldalú együttműködés keretében a 2013/14. tanév II. félévében 1 hallgató, a 2014/15. tanév I. félévében kétoldalú együttműködés keretében 1, MÖBösztöndíjjal 4 hallgató folytatott tanulmányokat. A japán Josai Egyetemen 2, a Josai Nemzetközi Egyetemen 1 hallgatónk vett részt féléves részképzésen, a 2013/14. tanév II. félévében, a 2014/15. tanév I. félévében a Josai Egyetemen 4 fő, a Josai Nemzetközi Egyetemen és a Seishin Egyetemen 1-1 hallgatónk folytatott résztanulmányokat. A 2013/14. tanév II. félévében 1 hallgató a Külkereskedelmi Karról a Japán Alapítvány közreműködésével a Josai Egyetemre szervezett tanulmányúton vett részt. A 2013/14. tanév II. félévében a japán Josai Nemzetközi Egyetemről 1 fő vett részt tanulmányúton a Külkereskedelmi Karon. 2014 őszétől 5 országból összesen 7 külföldi önfinanszírozó diák kezdte meg tanulmányait intézményünkben. (1 hallgató az Egyesült Arab Emirátusokból, 2 Kínából, 1 Németországból, 1 Venezuelából, 2 pedig Franciaországból érkezett.) A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében 2014 őszétől a Külkereskedelmi Karon nyolc országból 17 diák kezdte meg tanulmányait. 1 hallgató Angolából érkezett, 1 BoszniaHercegovinából, 1 Grúziából, 5 Jemenből, 1 Jordániából, 3 Kazahsztánból, 1 Kínából, 1 pedig Vietnamból érkezett. A KVIK-re összesem 11-en érkeztek a Stipendium Hungaricum program keretében alap- vagy mesterképzésre. A kétoldalú megállapodások keretében a Külkereskedelmi Karon a 2013/14. tanév második félévében 1 hallgató tanult a brazil Pontofícia Universidade Católica de São Paulo egyetemről, valamint egy hallgató az orosz Siberian State Aerospace Universityről, továbbá 3 fő a francia Group EAS Párizs és 2 fő az Orléans ESCEM intézményből. A 2014/15. tanév I. félévében a Külkereskedelmi Karon tanult kétoldalú szerződések keretében 2 fő a Catholic University of Brasilia brazil egyetemről, 1 fő a Católica de São Paulo egyetemről, 5 hallgató a Siberian State Aerospace Universityről, 2 fő a japán Josai Nemzetközi Egyetemről, 4 fő a japán Ritsumeikan Egyetemről, továbbá 3 fő a francia Group EAS Párizs és 2 fő az Orléans ESCEM intézményből. A KVIK kétoldalú nemzetközi megállapodás keretében szakmai gyakorlatra is fogad külföldi hallgatókat, legnagyobb számban a thaiföldi Rajabhat (királyi) egyetemi hálózat tagintézményeiből. Kétoldalú megállapodás alapján küld hallgatókat magyarországi szakmai gyakorlatra a Kijevi Nemzeti Kereskedelmi és Gazdasági Egyetem is. A fogadott külföldiek száma 2014-ben 15 fő volt, akik szállodai gyakorlaton vettek részt, főként a kar kiemelt partnere, a Danubius Nyrt. szállodáiban. Német partnerintézménytől 1 fő töltötte szakmai gyakorlatát a főiskola nemzetközi részlegén. A CEEPUS-program keretében a 2013/14. tanév II. félévében a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar egy hallgatója „long-term” státuszban kint töltötte a szemesztert az osztrák partnerintézményben. Szintén „long-term” státuszban a főiskola is fogadott a második félévre egy külföldi CEEPUS-hallgatót.
22
A Magyar Rektori Konferencia, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola együttműködésének eredményeképpen, a Science Without Borders brazil ösztöndíjprogram sikereinek köszönhetően a 2014. évben még több: 30 brazil hallgató kezdte meg tanulmányait a Pénzügyi és Számviteli Karon, a 2014/15. tanév I. félévben pedig 53-re nőtt a számuk. A Külkereskedelmi Kar a külföldi Erasmus-hallgatóknak minden félévben indít magyarnyelvórákat, valamint a magyar történelmet dióhéjban megismertető tárgyat (Intercultural Management Hungary), amelyek iránt mindig nagy érdeklődés mutatkozik. A beérkező külföldi hallgatókat a Külkereskedelmi Karon külön hallgatói szervezet, az Xchangecsoport segíti. A csoport munkája nagyban megkönnyíti a külföldi hallgatók sikeres beilleszkedését mind a főiskolai, mind a hétköznapi életbe. A csoport tagjai már az oktatás megkezdése előtt felveszik a kapcsolatot a külföldről érkező diákokkal, és az egész tanév során folyamatosan szerveznek számukra programokat, illetve segítik őket a mindennapi problémák megoldásában, szorosan együttműködve a kari nemzetközi osztály munkatársaival.
I. 2. j) A képzési szerkezet változása – munkaerő-piaci igények Az intézmény a képzési struktúra átalakításában is prioritást biztosít a munkaerő-piaci elvárásoknak, olyan új szakokat és specializációkat dolgoz ki és vezet be, amelyek biztos elhelyezkedési lehetőséget kínálnak a végzett hallgatóknak. A munkáltatók körében végzett felmérések, valamint az intézetekhez, szakokhoz kapcsolódó szakmai tanácsadó testületek tagjainak megkérdezése alapján azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése kerül a középpontba, amelyeket a munkaerő-piaci szereplők a legfontosabbnak tartanak (pl. kommunikációs és prezentációs készségek, szakmai idegen nyelv tudása, alkalmazott IT-ismeretek stb.). A kiadott oklevelek hazai piacképességének szinten tartása és növelése mellett szükséges a nemzetközi társadalmigazdasági környezethez való alkalmazkodás is. A főiskola lehetőséget biztosít a hallgatóknak és motiválja is őket arra, hogy egyéni ambíciójuk szerint külföldön teljesíthessenek egy-egy szemesztert, illetve idegen nyelvi környezetben tölthessék a szakmai gyakorlatukat. A jövőben is kiemelt feladatnak tekintendő a hallgatói mobilitási lehetőségek szélesítése, a nemzetköziesedés széles körű támogatása. Az alapképzési szakok számának, jellegének változásai 2014-ben a főiskola alapképzési kínálata: 4 képzési területen 12 alapképzés, amelyek közül négy alapképzési szak idegen nyelven (angol, német vagy francia) is választható. Jelentősen nőtt az informatika képzési területre felvett (gazdaságinformatikus) hallgatók létszáma, továbbá a 2012ben első alkalommal indult új specializációkon is folytatódott az oktatás. A főiskola állandóan törekszik arra, hogy a szakirányok, specializációk megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek, így ezek korszerűsítése, aktualizálása folyamatos. A képzések tartalmi megújítása mellett több modern módszertani eszköz alkalmazására, illetve kiterjesztésére is sor került (pl. az online konzultációk és vizsgafelkészítők rendszere a nehezebben teljesíthető tantárgyak esetén, a Coospace nemcsak a tudásanyag, gyakorló feladatsorok, tananyagok, információk megosztására, hanem elektronikus vizsgáztatásra is alkalmas).
23
Kedvező változást jelentett, hogy a közel négy évtizede működő kereskedelmi és vendéglátó üzleti szakoktató alapképzési szakon a 2014/15-es tanévben ismét indult új évfolyam. A jelentkezők számának drámai csökkenése alapvetően annak tulajdonítható, hogy ezen a gazdaságtudományi alapképzési szakon (is) igen magas ponthatárhoz kötött az állami ösztöndíjas finanszírozási forma. Mindez kedvezőtlen jelenség, tekintettel arra, hogy a szakiskolák, szakképzést folytató szervezetek folyamatosan igénylik a megfelelő szakmai tapasztalattal is rendelkező gyakorlati oktatókat. Székelyudvarhelyen 2014 szeptemberében is jelentős érdeklődés mellett a turizmus-vendéglátás alapképzési szak újabb évfolyamát sikerült elindítani. A mesterképzések tapasztalatai A 2014. évi folyamatokat figyelembe véve a mesterképzések vonatkozásában az alábbi megállapítások tehetők:
a BGF mesterképzései változatlanul népszerűek a jelentkezők körében; a levelező munkarendű mesterképzések iránt nagyobb az érdeklődés; tovább növekedett az érdeklődés a részidős közgazdásztanár-képzés iránt, különös tekintettel arra, hogy a közoktatás és a szakképzés közvetlen állami irányítás alá vonásával szigorú követelménnyé, tehát egzisztenciális érdekké vált minden szakmai tárgyat tanító tanár számára a mesterfokozatú tanári képesítés és végzettség megszerzése, sajnálatos módon az osztatlan tanárképzést – elegendő jelentkező hiányában – az intézmény nem tudta elindítani.
Másodszor indult sikeresen 2014-ben az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok mesterképzés, levelező munkarendben, és sikerült beindítani a turizmus-menedzsment nappali munkarendű mesterképzést is. Az idegen nyelvű mesterképzés fenntartása és fejlesztése az intézmény számára kiemelten fontos, mivel ez jelentős mértékben hozzá tud járulni a főiskola intézményfejlesztési tervében meghatározott egyik fontos célkitűzéséhez, a nemzetköziesedés megvalósításához. A 2014. évben az intézmény két mesterképzési szakot akkreditált sikeresen, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás és a vállalkozásfejlesztés mesterképzési szakokat, amelyeken 2015 szeptemberében indulhat az oktatás. A BGF-en a beszámolási évben tovább szilárdultak a mesterképzések tartalmi és szervezeti feltételei. A tantárgyi tematikák és az egyes tárgyak szakirodalmi bázisai folyamatosan korszerűsödnek. A mesterképzési szakokon végzettekről a munkaerő-piaci visszajelzések összességében kedvezők. Felsőfokú szakképzések/felsőoktatási szakképzések A főiskola országos viszonylatban is széles képzési kínálattal rendelkezik ebben a képzési formában. A megújult FOSZK-ok sajnálatos módon országosan nem kaptak kellő mértékű publicitást, kevéssé voltak ismertek mind az érettségizők, mind pedig a középiskolák körében, továbbá az állami ösztöndíjas helyek pontos száma sem volt megfelelő arányban biztosított és publikált. A
24
jelentős szakalapítási és -indítási előkészítő tevékenység ellenére 2014 szeptemberében számos képzést nem tudott elindítani az intézmény (a meghirdetett 42 képzésből 8 nem indult). A 15. táblázat tartalmazza a felsőoktatási szakképzéseket, valamint a felvett hallgatók létszámát. 15. táblázat A Budapesti Gazdasági Főiskolán 2014 szeptemberében elindult felsőoktatási szakképzések Képzés neve
Emberi erőforrások - humánpolitikai Emberi erőforrások - személyügyi Emberi erőforrások - humánpolitikai Emberi erőforrások - személyügyi Gazdaságinformatikus Gazdaságinformatikus Gazdálkodási és menedzsment kis- és középvállalkozási Gazdálkodási és menedzsment porjektmenedzsment GKZ Gazdálkodási és menedzsment porjektmenedzsment PSZK Gazdálkodási és menedzsment kis- és középvállalkozási Gazdálkodási és menedzsment porjektmenedzsment Kereskedelem és marketing - kereskedelmi Kereskedelem és marketing - kereskedelmi logisztika Kereskedelem és marketing marketingkommunikáció Kereskedelem és marketing - kereskedelmi Kereskedelem és marketing - kereskedelmi logisztika Kereskedelem és marketing marketingkommunikáció Kommunikáció és média - kommunikátor Kommunikáció és média - moderátor Kommunikáció és média - kommunikátor Kommunikáció és média - moderátor
Szakirányok/ specializációk száma
2 2 1 1
2
Munkarend
22 18 17 7 28 18
46 42 40 29 94 35
nappali
24
44
nappali
14
37
nappali
15
40
levelező
5
30
levelező
11
31
nappali
38
67
nappali
37
73
nappali
46
78
levelező
19
38
0
0
2
3
3
levelező levelező
2 2
0
0
26 28 0
56 51 14
0
0
0
0
0
0
nappali
20
49
nappali
17
46
nappali
63
107
levelező nappali
Közszolgálati
1
levelező
Nemzetközi gazdálkodási - európai uniós üzleti 3
Nemzetközi gazdálkodási - Európai uniós üzleti
levelező 3
és és és és
számvitel számvitel számvitel számvitel
-
pénzintézeti vállalkozási GKZ vállalkozási PSZK államháztartási
Pénzügy és számvitel - nonprofit Pénzügy és számvitel - pénzintézeti Pénzügy és számvitel - vállalkozási Turizmus-vendéglátás - turizmus Turizmus-vendéglátás - vendéglátó Turizmus-vendéglátás - turizmus Turizmus-vendéglátás - vendéglátó F első o k t at ási szak k épzés ö sszesen
nem indult a 2013/2014. és a 2014/2015. tanévben nem indult a 2013/2014. és a 2014/2015. tanévben nem indult a 2013/2014. és a 2014/2015. tanévben
nem indult a 2014/2015. tanévben
5
4
levelező
3
14
levelező
22
37
14
33
nappali
Pénzügy és számvitel - nonprofit Pénzügy Pénzügy Pénzügy Pénzügy
nem indult a 2013/2014. és a 2014/2015. tanévben nem indult a 2013/2014. és a 2014/2015. tanévben
nappali nappali levelező
1
Nemzetközi gazdálkodási - külgazdasági Nemzetközi gazdálkodási - nemzetközi szállítmányozás és logisztika Pénzügy és számvitel - államháztartási
Hallgatói Hallgatói létszám létszám (2013. október (2014. október 15-i állapot 15-i állapot szerint) szerint)
nappali nappali levelező levelező nappali levelező
Közszolgálati
Nemzetközi gazdálkodási - külgazdasági Nemzetközi gazdálkodási - nemzetközi szállítmányozás és logisztika
Megjegyzés
nappali 4
4
2 2
nem indult a 2013/2014. és a 2014/2015. tanévben
nappali nappali nappali levelező levelező
nem indult a 2013/2014. és a 2014/2015. tanévben
levelező levelező nappali nappali levelező levelező
40
25
nem indult a 2013/2014. és a 2014/2015. tanévben
0
0
51 33 44 10
62 60 68 30
0
0
11 24 94 97 33
31 43 133 128 48
0
0
914
1 738
Szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzések iránti érdeklődés több éve megfigyelhető csökkenése 2014-ben is folytatódott. A főiskola ezekre a kis létszámú, speciális képzésekre is nagy figyelmet fordít annak érdekében, hogy ezzel is vonzerőt gyakoroljon a potenciális jelentkezőkre. Sajnálatos módon sem a lakosság jövedelmi viszonyai, sem a vállalkozások pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy nagyszámú képzést tudjanak a karok indítani. (Ez főként a GKZ, a KKK és a KVIK esetében jellemző.) Komoly eredményeket csak a PSZK tud elérni. A résztvevők száma az elmúlt időszak tendenciájának megfelelően tovább csökkent, illetve a vidéki bázisok is tovább szűkültek (a főiskola jelenleg főként Szegeden, Kecskeméten, Pécsen és Nyíregyházán indít szakirányú továbbképzéseket). A főiskola folyamatosan törekszik a szakirányú továbbképzések korszerűsítésére. Tanfolyami és egyéb képzések A tanfolyami képzéseken részt vevők 96%-a a Pénzügyi és Számviteli Kar képzéseit látogatja. Az OKJ-s képzések mellett kiemelendő az okleveles könyvvizsgáló, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése. A KVIK-en továbbra is sikeres tanfolyam a „Borschola” kurzus, bár a megelőző évhez képest 6 fővel csökkent a résztvevők létszáma. A 2013-ban elkészült és 2014 szeptemberétől hatályba lépő új felnőtt- és szakképzési törvény a felnőttképzéssel foglalkozó intézményeket már a 2013-as „átmeneti” évben is számos feladat és kihívás elé állította. Ezen megváltozott és az eddigieknél sokkal szigorúbb szabályozásnak való megfelelés megkívánta, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola egy egységes, valamennyi karra vonatkozó koncepció alapján engedélyeztesse a 2014 szeptemberétől indítani kívánt képzéseket. Az ehhez szükséges, valamennyi kart érintő előkészítő a munkát a Felnőttképzési Központ koordinálta, a BGF Minőségügyi Irodájának aktív közreműködésével. Az új jogszabálynak megfelelően intézményünk 2014-ben sikeres felnőttképzési akkreditációs eljárás után kapta meg 14 program engedélyét. A többciklusú képzési rendszer tapasztalatai Megállapítható, hogy a többciklusú képzésre való áttérés véglegesen befejeződött. A korábbi hagyományos főiskolai képzésben már csak kisszámú hallgató (3 fő) vett részt. Ugyanakkor statisztikák bizonyítják, hogy a Bologna-típusú képzések hallgatóinak viszonylag kis hányada fejezi be tanulmányait a mintatanterv szerint, és veheti át az előírt nyelvvizsga birtokában oklevelét. Az alapképzéseken a záróvizsgát tett és a diplomakiadásra jogosultak száma közötti jelentős (átlagban 30%-os) eltérés oka az előírt szakmai nyelvvizsga (nyelvvizsgák) hiánya. Ennek aránya jelentősen nem változott a korábbi évekhez viszonyítva. Az alapképzés és a mesterképzés kapcsolata a többciklusú képzésben összetett. Egyrészt számos hallgató szakot vagy képzési területet vált a mesterképzésen történő továbbtanulás során, így az alapképzés szakmai ismeretei a hallgatók esetében meglehetősen nagy különbségeket mutatnak. Ennek megoldása a hiányzó tantárgyak teljesítési kötelezettségének az elő-
26
írása. Egyre növekvő arányban jelentkeznek a mesterképzésekre a BGF-en korábban alapképzésen részt vett hallgatók, ami pozitív fejleménynek tekinthető. A munkaerő-piaci visszajelzések alapján a többciklusú képzésben diplomát szerzett hallgatóknak piacképes a diplomájuk. Elhelyezkedési gondjaik nincsenek; ezt igazolják a DPR keretében végzett felmérések eredményei és a munkaadók körében végzett interjúk egyaránt. Nemzetközi együttműködésben hirdetett képzések A Budapesti Gazdasági Főiskola idegen nyelvű és nemzetközi együttműködésben folytatott képzési kínálata kifejezetten széles. Intézményi szinten három koordinált nemzetközi képzésen folyik oktatás:
BA in Business Management képzés (Anglia Ruskin University, Cambridge), amelyet a BGF harmadéves hallgatói végezhetnek el BGF-es tanulmányaikkal párhuzamosan; MA in International Business képzés (Anglia Ruskin University, Cambridge), mely 3 féléves, nemzetközi együttműködésben meghirdetett, az angol partnerintézmény mesterfokozatát adó képzés; PhD-képzés (International Doctorate in Business Studies, Anglia Ruskin University, Cambridge), amely 4 (teljes idős) vagy 6 féléves (részidős) nemzetközi együttműködésben meghirdetett, az angol partnerintézmény doktori fokozatát adó képzés.
A főiskola karain a nemzetközi együttműködésben megvalósult képzések a korábbi évek hagyományai alapján tovább folytak. Az ezen képzésekben részt vevők számára biztosított a külföldi partnerintézmény oklevelének (is) a megszerzése. A Stipendium Hungaricum miniszteri ösztöndíjas hallgatók kormányzati együttműködési megállapodás alapján vesznek részt képzéseinken. A KKK-n 17 fő tanul a nemzetközi gazdálkodás, illetve a kommunikáció és médiatudomány szakokon, a KVIK-n pedig 11 hallgató vesz részt a turizmus-vendéglátás és a turizmusmenedzsment angol nyelvű képzésben. Külkereskedelmi Kar Angol nyelvű képzés Az Avans Hogeschool, International Business School Breda intézménnyel kettős diplomát adó kétoldalú megállapodás keretében összesen 45 hallgató vett részt részképzésen. A vizsgált periódusban összesen 5 hallgató tanult a Fachhochschule Frankfurt am Main intézménnyel kettős diplomát adó kétoldalú megállapodás keretében. A bredai intézménnyel 12 éve, a frankfurti intézménnyel 2011 óta folyik két diplomát nyújtó angol nyelvű képzés. A képzés hallgatói választhatnak: ha tanulmányaikat Budapesten a KKK angol nyelvű képzésén folytatják, akkor a BGF által kibocsátott BA közgazdász oklevelet szerzik meg. A holland BA Bachelor in Business Administration oklevelet abban az esetben szerezhetik meg, ha tanulmányaikat az 5-7. félévben Bredában folytatják. A frankfurti képzés keretében a 3-4. és a 7. félévet töltik a partnerintézményben a hallgatók, és a hét félév sikeres teljesítése esetén a partnerintézmény BA Bachelor in International Business Administration oklevelét kaphatják meg.
27
Francia nyelvű képzés A nemzetközi gazdálkodás francia nyelvű nappali alapképzésre a magas minimális állami ösztöndíjas felvételi ponthatárok miatt 2014-ben kevesebben jelentkeztek. A harmadik évfolyamon 17, a másodikon 12, az első évfolyamon 10 hallgató tanul. A lemorzsolódás minimális, ebben a tanévben egyetlen hallgató sem maradt ki a három évfolyamon. Az első évfolyam első félévi vizsgaeredményei kielégítők, nem térnek el az eddigi évek tapasztalataitól. A harmadik évfolyam francia diplomához szükséges tantárgyainak nagy részét a Jules Verne Egyetem Közgazdasági Karának oktatói Budapesten oktatják. A francia nagykövetség egyetemi együttműködéssel megbízott attaséjának és a Francia–Magyar Kereskedelemi és Iparkamara vezetőjének tájékoztatása szerint nagyon jó visszajelzések érkeztek a Magyarországon jelenlévő francia vállalatok vezetőitől a képzésen végzett hallgatókkal kapcsolatosan. A jó nyelvtudáson kívül dicsérik alapos szakmai felkészültségüket, rugalmas alkalmazhatóságukat. Örvendetes, hogy évről évre több magyar hallgató utazik Erasmus részképzésre valamelyik francia intézménybe, és egyre több francia hallgató érkezik a főiskolára. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A képzési struktúrában a nemzetköziesedés felé történő fontos lépés volt 2013-ban az Oviedo-i Egyetemmel és a Le Havre-i Egyetemmel a kereskedelem és marketing alapképzési szakra megkötött kettősdiploma-megállapodás, továbbá a minden korábbi évet meghaladó külföldön toborzott hallgatói létszám (15 fő). Ennek a két szerződésnek az eredményes aláírásával bővültek a BA angol és német nyelvű képzések a kereskedelem és marketing, valamint a turizmus-vendéglátás alapszakokon biztosított kettősdiploma-lehetőségek. 2014-ben ezen kettősdiploma-programokban 10 hallgató vett részt. Pénzügyi és Számviteli Kar Az Université Paris Ouest Nanterre La Defense egyetemmel együttműködésben folytatott szakmai képzés 2014-ben is elindult, 23 fő részvételével.
Duális képzés A főiskola a 2014. évi előkészítő munka eredményeképpen 2015 szeptemberében öt alapképzési szakon (gazdaságinformatikus, kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás) indíthat duális képzést. I. 2. k) Gyakorló intézmények A főiskola nem rendelkezik gyakorló iskolával, tanüzemmel, tangazdasággal, művészeti gyakorlóhellyel, vagy klinikával.
I. 2. l) Oktatói, kutatói változások, teljes és részmunkaidős foglalkoztatások 2014-ben, a 2013. évi 6%-os csökkenés után csak minimális mértékben változott (nem egészen 1 százalékkal csökkent) az oktatói, kutatói és a tanári létszám. Sokkal jelentősebb ennél a szerkezeti változás: részben az előléptetéseknek köszönhetően jelentősen nőtt az egyetemi
28
docensek száma, ugyanakkor – részben az átsorolások miatt – növekedett a tanári munkakörben foglalkoztatottak száma is. 16. táblázat Oktatói, kutatói, tanári átlaglétszám (fő, 2013–2014) Teljes munkaidős Egyetemi tanár Főiskolai tanár Egyetemi docens Főiskolai docens Adjunktus anársegéd Kutató Tanári munkakörben foglalkoztatottak (mestertanár, gazdasági tanár, gazdasági oktató, nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár, lektor) Teljes munkaidős összesen Részmunkaidős Egyetemi tanár Főiskolai tanár Egyetemi docens Főiskolai docens Adjunktus Tanársegéd Kutató Tanári munkakörben foglalkoztatottak (mestertanár, gazdasági tanár, gazdasági oktató, nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár, lektor) Részmunkaidős összesen Összes oktató, kutató, tanár
2013 4 37 25 106 112 45 6
2014 3 36 36 107 95 38 10
69
75
404
400
1 2 4 4 6 2
1 2 3 5 4 3
4
6
23 427
24 424
2014. március 1-jei, illetve szeptember 1-jei hatállyal 11 adjunktus főiskolai docenssé (Mészáros Ágnes, Balázsné Lendvai Marietta, Szekeres Diána, Hlédik Erika, Polcz Károly, Szászvári Karina, Remenyik Bulcsú, Kozák Tamás, Szokács Kinga, Gritsch Mátyás, Kozák Ákos), míg 8 főiskolai docens egyetemi docenssé (Kovács Tamás, Petykó Csilla, Oroszné Csesznák Anita, Király Gábor, Stecné Barati Izabella, Fodor Mónika, Jäckel Katalin, Fellegi Miklós) történő előléptetéséről döntött a BGF Szenátusa. A Budapesti Gazdasági Főiskola Szenátusa Nyusztay László és Roóz József részére professor emeritus címet adományozott. Az oktatói állomány szerkezetében a korábbi évek kedvező tendenciája tovább folytatódott, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya tovább növekedett, a 2014. december 31-i állapot szerint 196 oktató, kutató rendelkezett tudományos minősítéssel. A növe-
29
kedésnek egyaránt forrása volt a saját oktatók fokozatszerzése és a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók felvétele. Ezzel a növekedéssel, a teljes munkaidős oktatók, kutatók körében 56 %-ra emelkedett a minősítettek aránya. A tudományos minősítéssel rendelkező oktatók arányának fenntartható növelését a PhD-képzésben részt vevők továbbra is magas száma biztosítja. A PhD-képzés mellett a főiskola több munkatársa újabb diploma megszerzése érdekében folytatott tanulmányokat, továbbá több mint 50 fő tanult részben a főiskola által szervezett tanfolyamokon, képzéseken idegen nyelvet. 2014-ben az oktatói korösszetétel is tovább javult: az 55 év feletti oktatók, kutatók részaránya 35 % alá csökkent. A Budapesti Gazdasági Főiskola valamennyi képzési szinten (felsőfokú/felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés) törekszik gyakorlatorientált ismeretek átadására, amelynek megvalósítása érdekében a szakma jeles képviselőit igyekszik bevonni az oktatásba. Az intézmény szenátusa címzetes főiskolai tanári címet 2014-ben Gárdos Csaba és Török László részére, címzetes főiskolai docensi címet pedig Sókiné Nagy Erzsébet, Szabó Mihály és Kakuk Béla részére adományozott. Vendégoktatók, vendégelőadók bevonása egy-egy előadás megtartása, illetve egy-egy kifejezetten gyakorlatigényes tárgy oktatása céljából mind a négy karon rendszeresnek tekinthető, óraadó oktatók alkalmazása elsősorban az idegen nyelvű képzések és a speciális gyakorlati szakmai ismeretek oktatása terén jellemző. A 2014. október 15-i statisztikák alapján a főiskola összesen 140 óraadó oktatót foglalkoztatott megbízási szerződéssel, ami 16 fővel kevesebb, mint az előző évben. A BGF 21 oktatója az ERASMUS vagy a CEEPUS program keretében látott el külföldi partnerintézménynél oktatási tevékenységet, míg ugyanezen mobilitási programok keretében 22 külföldi oktató érkezett a főiskolára. A vizsgált időszakban – a főiskola tudatos nemzetköziesítési törekvéseinek köszönhetően – másfélszer annyi oktató utazott külföldre, mint egy évvel korábban. A karok közötti áttanítás a vizsgált időszakban további növekedést mutatott, amely tovább növelte az intézményen belüli integráció szintjét is.
I. 2. m) K+F-tevékenység A BGF 2014. évi kutatási és fejlesztési tevékenységét – akárcsak a megelőző évben – az Alkalmazott Tudományok Főiskolája címhez kapcsolódó Kiválósági támogatás határozta meg. A kutatási programok jelentős hányadát ebből a forrásból finanszíroztuk, és a külföldi, valamint a hazai konferenciákon való részvételt is döntő mértékben ebből támogattuk. A Prosperitas tudományos kiadványsorozatban 2014-ben egy újabb monográfia és két folyóiratszám jelent meg. Átalakult a BGF tudományos konferenciája: a Magyar Tudomány Ünnepéről 2014. november 14én egyetlen plenáris ülésen, tekintélyes és eredményes kutatók előadásaival emlékezett meg a főiskola. A Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése című konferencián vehették át a főiskola oktatói, kutatói a BGF 2014. évi Tudományos Díjait is. Az oktatók, kutatók tudományos eredményeit bemutató konferenciát 2014 tavaszán szerveztük meg, Alkalmazott Tudományok I. Fóruma címmel. A konferencia két napján 18 szekcióban 152
30
előadás hangzott el, amelyből 73 konferenciacikk született. A cikkek lektorált változatait elektronikus kiadványban tettük közzé. A BGF egyes karai 2014-ben 23 kisebb konferenciát szerveztek – hazai és külföldi vendégek közreműködésével, ahol összesen 123 előadás hangzott el. A BGF oktatói 2014-ben 128 hazai konferencián és 72 nemzetközi tudományos fórumon tartottak előadást. A beszámolási évben a főiskola oktatói és kutatói összesen 278 publikációt tettek közzé, amelyek mindegyike megtalálható az MTMT-ben. A tudomány népszerűsítése érdekében a főiskola 2014-ben is bekapcsolódott a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatba; szeptemberben több százan látogattak el a budapesti és zalaegerszegi helyszínekre, ahol változatos programokkal várták az érdeklődőket. Külső forrásból támogatott kutatási projektek: Jelenleg két OTKA által támogatott kutatás folyik:
„A magyar fiatalok vállalkozásindítási elképzelései és ösztönzési lehetőségei” című kutatás. „A szubszidiaritás érvényesítése a közpénzügyekben” című projekt keretében megvalósuló kutatás.
A Visegrádi Alap támogatja a 31310060 számú, „Time for the Third Step? The 4+ and the Eurozone Accession” elnevezésű kutatási programot. A TÁMOP-4.2.2A-11/1/KONV-2012-0009 azonosító számú MEDIC SPHERE projekt 2014 decemberében zárult. A projekt keretében a Gazdálkodási Kar kutatói két kutatócsoportban, két kutatási cél megvalósításán dolgoztak. Az esetfüggő egészség- és kórház-gazdaságossági hatékonysági modellek kidolgozására megalakult csoport célja egy olyan modell kialakítása, amely alkalmas egy esetfüggő, betegközpontú döntés-előkészítés meghonosítására a hazai kórházi gyakorlatban. Az esetfüggő, ügyfélközpontú gazdaságtudatos kórházi protokollok kidolgozására megalakult csoport célja a költség–haszon-modell segítségével egy olyan betegútoptimalizálási protokoll kidolgozása, amelynek segítségével az egyes egyén jellemzői alapján az egészségügyi ellátás időtartama lerövidíthető, az ellátás az egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodik. A projektzáró konferenciát 2014. november 18–19-én tartottuk, mintegy 100 résztvevővel. Az Interreg IVC pályázat támogatásával zajló VERSO projekt is 2014 végén zárult, amelynek keretében olyan jó gyakorlatok költség–haszon-elemzésén dolgoztak a főiskola kutatói, amelyeknél az önkéntesség valamilyen formában hozzájárul a munkanélküliség elleni küzdelemhez. A projektzáró rendezvényt 2014. szeptember 23–25-én tartottuk Zalaegerszegen, a BGF Gazdálkodási Karán. Az ADAPTYKES – ADAPtation of trainings based up on the Finnish Workplace Development Programme (TYKES) (Hivatkozási szám: 2012-1-HU1-LEO05-05847) projekt keretében olyan kutatás készül, amely a kkv-szektor állapotát méri fel munkahelyi innováció és képzési programok tekintetében, majd a felmérés eredményei alapján kidolgozzuk a finn gyakorlat hosszú- és rövid
31
távú képzésének adaptált változatát. A program hosszú távú célja, hogy hozzájáruljon magyarországi munkahelyek fenntartható fejlesztéséhez. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott Kiválósági támogatás nyújtott fedezetet az alábbi kutatási programokra: 1. Regionális hálózatkutatás – a Zselic példája. Kutatásvezető: dr. Gáspár Tamás A kutatás fő célja egyrészt az, hogy a régiót, mint fejlesztési egységet interdiszciplináris (környezeti, közgazdasági, műszaki, közigazgatási és kulturális) definiálásával. A kutatás a Zselic hálózati rendszerét és fejlesztési lehetőségeit igyekszik feltárni. Olyan térségről van szó, amely három megyéhez, hat járáshoz tartozik, nagyon elmaradott, ugyanakkor hihetetlen a természeti szépsége és lakóinak a tenni akarása. Ebben a kutatási évben elkészültek a Zselic különböző nézőpontú tanulmányai, hálózati rendszerei, humán fejlettségi alapmodulja, ezek elhelyezkedése a nemzetközi erőtérben, valamint a téma átfogó bibliográfiája. A következő évben a fejlettség társadalmi kohéziós erőit kívánjuk feltárni háztartási, valamint intézményi reprezentatív lekérdezéssel.§ 2. Lost in services – Szolgáltatási folyamatok újraszervezése. Kutatásvezető: dr. Kása Richárd Napjaink pénzügyi közvetítő szolgáltatóinál alaptétel a fogyasztói szükségletek, igények és elvárások kielégítése, valamint az e céloknak alárendelt folyamatfejlesztés. Kérdés, hogyan észlelik a fogyasztók a pénzintézeti folyamatokat, illetve a fejlesztésükre irányuló projekteket, milyen attitűdök alakulnak ki bennük ezek hatására. A vizsgálat első fázisában fókuszcsoportos interjúk készültek a fogyasztók körében, a másodikban pedig egyéni mélyinterjúk születtek kereskedelmi bankok szakértőivel. Mindkét oldal meghallgatása megerősítette azt a feltételezést, miszerint az emberi tényező az egyik legfontosabb befolyásolója a fogyasztói percepciónak, amelynek fejlesztése és „kikapcsolása” (informatikai technológiák fejlesztése) egyaránt járható út lehet a jövő pénzintézetei számára. A kutatás első szakaszának feltáró eredményei után 2014-ben – a kialakított terminológia és koncepciók, módszerek és technikák alapján – egy pilot kutatás zajlott le, amelynek során a kidolgozott blueprint módszerrel felmérték egy szolgáltató folyamatait és megkísérelték a terminológiánkat erre ráilleszteni. A kutatás jelen szakaszában emellett elkészült egy entrópia–percepció–ergonómia hármasát vizsgáló szoftver rendszerterve, amely alkalmas lesz a user-swappelés tervezésére és optimalizálására. 3. A fogyasztói preferenciák vizsgálata. Kutatásvezető: dr. Tarján Tamás Legfontosabb eredmények: A BME-n 2014 őszén végzett, 71-es mintán történt kísérlet eredményei egyértelműen igazolni látszanak négy feltevést: i) helyes volt a kutatásba 2011-ben bevonni az intranzitivitás kérdéskörét; ii) az, hogy a tranzitív lépésszámok átlaga minél távolabb áll a vaktában adott válaszadásétól, azt jelenti, hogy az emberi agy annál inkább képesnek bizonyult a konzekvens/tranzitív válaszadásra;
32
iii) minél bonyolultabb a termék, az emberi agy annál kevésbé képes a konzekvens/tranzitív válaszadásra. iv) felügyelt helyzetben a nagy többség is képes, még a legbonyolultabb termék esetében is, konzisztens/tranzitív módon válaszolni, míg ellenkező esetben csak egy töredékük. 2014-re sikerült azonosítanunk a termékattribútumokkal kapcsolatos nyolc legfontosabb tényezőt, amelyek meghatározhatják a termékek attribútumainak észlelését, és ezen keresztül a fogyasztói preferenciákat. 4. Monetáris politikai kommunikáció. A magyar növekedési teljesítmény és a gazdaságpolitika összefüggései. Kutatásvezető: dr. Bihari Péter A monetáris politikai kommunikáció az inflációs célkövetést és a kettős célkövetést alkalmazó jegybankok esetében vizsgálja az előretekintő iránymutatás alkalmazásának lehetőségeit, célját és összefüggését az inflációs célkövetés rendszerével. A kutatás megállapítása, hogy a zéró kamatkorlát környezetében az előretekintő iránymutatás a kamatpolitika helyébe lépve egy önálló monetáris politikai eszközzé válik. A kutatás elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tapasztalatai alapján fogalmazott meg általánosabb érvényű megállapításokat. A magyar gazdaság közelmúltbeli teljesítményét magyarázó narratíva szerint a gazdaságpolitikával kapcsolatos bizalomvesztés, valamint a gazdasági, jogszabályi környezet kiszámíthatatlansága következtében lecsökkent a potenciális növekedés üteme. A fizikai tőkejavak bővülése megállt, a tényleges foglalkoztatottság alig növekszik. Ugyanakkor a hazai teljesítménymutatók 2013 eleje óta lényegesen javultak. E feszültséget a kutatás egyedi tényezők (az EU-források gyorsított lehívása, világméretű likviditásbőség, a reáljövedelem meglepetés-dezinfláció miatti növekedése) hatásával magyarázza. A kutatás végkövetkeztetése az, hogy a magyar gazdaság az egyedi tényezők átmeneti hatásának lecsengésével a narratíva szerinti pályán halad tovább. 5. Stratégiai döntések a digitálisidentitás-menedzsmentben. Kutatásvezető: dr. Fehér Katalin A kutatás célja a gyorsan gyarapodó szakirodalom és a mérvadó üzleti trendriportok (pl. Gartner, Forrester, Pewresearch, IBM) alapján szűrni, mérni és elemezni, hogy a digitalizálódómediatizálódó környezetek és eszközök milyen egyéni/kollektív stratégiai döntéseket kényszerítenek ki a „big data” környezetben. A projekt az első empirikus mérföldkő elemzési szakaszában van a már teljesült mintavétel alapján (60 interjú két régióban), a work-in-progress publikációk/konferencia-részvételek folyamatosan jelennek meg, illetve kerülnek beadásra. A tervezett nagy mintás kvantitatív kutatásra a következő kutatási évben kerül sor. 6. Az egészségvédelem, wellness és a dohányzási szokások átfogó vizsgálata. Kutatók: dr. Jäckel Katalin és dr. Fodor Mónika Az első primer kutatás a magyar és román lakosság körében elemezte az egészségvédelem és egészségmegőrzés módját, a lakosság véleményét a wellness egészségmegőrzésben játszott szerepéről. A második kutatási fázis az egészségmegőrzés további aspektusait elemezte, a dohányzási szokások vizsgálata, a dohánytermékek vásárlói preferenciájának elemzése kapcsán.
33
7. Desztinációk turisztikai teljesítményének település szempontú megközelítése. Kutatásvezető: dr. Szalók Csilla A 2014 tavaszán megkezdett kutatás célja egy olyan globális index (Turizmus Komplex Mutató, továbbiakban TKM) kialakítása és tesztelése, amely a települések szintjén alkalmas a turizmus teljesítményének megállapítására, a települések, régiók turisztikai fejlettségének összehasonlítására, rangsorolására. Célunk, hogy a kifejlesztett mutató és az annak hátterében lévő településszintű adatbázis segítse a turizmus jelentőségének komplex bemutatását a települések életében. Ezzel megoldódna az a probléma is, hogy az egyes turisztikai desztinációk összehasonlítása ne korlátozódjék a KSH által gyűjtött vendégforgalmi adatokra (vendégszám és vendégéjszakák száma). A kutatás végső eredményeképpen létrejövő konzisztens adatbázis alkalmas lesz arra, hogy a jelenleginél szélesebb információtartalmú és pontosabb indikátorokkal váljanak összehasonlíthatóvá a desztinációk, kirajzolódhassanak a területi egyenlőtlenségi, fejlettségi viszonyok turisztikai megközelítésben. Pontosabb célértékeket lehet majd az egyes pályázatokhoz rendelni (ami jobban szolgálja a valós versenyképességet növelő hatás elérését az egyes fejlesztések esetében), egyértelműbben meghatározható lesz a különböző desztinációk turisztikai fejlettségi szintje, így a fejlesztési forrásokat célzottabban lehet kihelyezni és hatékonyságukat vizsgálni, valamint a stratégiai tervezéshez valós és teljes körű információkat biztosítani. A települések és a TDM-szervezetek szempontjából érték lesz, hogy fejlesztési céljaik meghatározásához, pályázataik elkészítéséhez rendelkezésükre állhat majd egy megalapozott, hiteles adatbázis. Ugyanez az előny jelentkezik majd a pályázatok kiírói számára is. 8. A fogyasztás, a kiskereskedelem és a makrogazdaság összefüggései. Kutatásvezető: dr. Kozák Ákos A kutatási program a magyar fogyasztási szerkezet változásait európai perspektívában is értékelte. Kiderült, hogy a válság visszavetette minden tagállam lakossági összfogyasztásának növekedését, de a vizsgálatba bevont országok közül egyedül Magyarországon csökkent az egy főre jutó fogyasztás. A fogyasztási cikkeket kategóriánként vizsgálva megállapítást nyert, hogy a ruha- és cipővásárlás a vizsgálatba bevont országok körében kismértékben változott (enyhén nőtt vagy enyhén csökkent), Magyarországon viszont a felére csökkent. Az empirikus adatfelvétel visszaigazolta, hogy nagyon komoly kapcsolat van a makrogazdasági folyamatok és a lakossági fogyasztás között. Annak ellenére, hogy 2009–2011-ben is egyre nőtt a háztartások rendelkezésre álló jövedelme, a fogyasztási ráta ebben az időszakban egyenletesen csökkent. A válság egyik hatása volt a fogyasztói szokások megváltozása, a válságstratégiák megjelenése a háztartásokban, amely a tudatos vásárlásban, a fogyasztói döntések racionalitásában, a tudatos-tervezett és impulzivitást elutasító vásárlói minőségben érhető tetten, mai napig meglevő takarékossági stratégiákkal párhuzamosan. 2011-hez képest csökkent ugyan a költéseiket visszafogó háztartások aránya, de számuk még mindig magas. 9. Élelmiszer-biztonsági és -minőségi kutatások. Kutatásvezető: dr. Lugasi Andrea A kutatás célja, hogy tudományos vizsgálatokkal megállapítást nyerjen, vajon a XXI. század kereskedelmi és intézményi vendéglátásában széleskörűen alkalmazott ún. sous vide konyhatechnológiai módszer megfelel-e a legmodernebb biológiai és élelmiszer-biztonsági elvárásoknak és előírásoknak. A sous vide technológiára jellemző alacsony hőmérsékleten való főzés egyik fontos célja, hogy a húsok sokkal puhábbak legyenek, mint más hőkezelések esetében. Miután a húsok hosszú ideig
34
vannak azonos (alacsony) hőmérsékleti zónában – ellentétben a hagyományos főzési/sütési eljárásokkal – a rostok lényegesen puhábbak, érzékszervi szempontból sokkal kedvezőbbek lesznek. A gyakorlat, valamint a hazai és a nemzetközi szakirodalom meglehetősen szerteágazó, esetenként ellentétes tapasztalatokról számol be, különösen, ami a mikrobiológiai/élelmiszerbiztonsági kockázatot, a tápérték- és állományváltozásokat illeti; éppen ezért szükségesnek látszik ellenőrzött körülmények között, megismételhető módon vizsgálni a sous vide eljárást, majd annak eredményeit részben széles körben publikálni, részben pedig beépíteni a gasztronómia oktatásának különböző szintjeibe. 10. FANS – Football and Society (Sportszociológiai kutatás) Kutatásvezető: dr. Dobák Dóra A kutatás célja kettős. Elsődlegesen összefüggéseket kíván találni egyes szociológiai jellemzők és a szurkolási mintázatok, magatartások között. Ehhez szurkolói személyiségprofilokat és a labdarúgáshoz kapcsolódó csapatprofilokat alakítottak ki, majd ezeket összemetszették. A kutatás másodlagos célja egy reprezentatív szurkolói profil-adatbázis építése, amely adatbázist felhasználva validálják majd a tanszéken (illetve a GKZ-n) kifejlesztett két statisztikai inferenciamódszert (klaszterezési módszer és szeparációs becslő módszer). 11. Iskola a jövőben: a gazdasági felsőoktatás Magyarországon 2050‐ben. Kutatásvezető: dr. Király Gábor Napjainkban a felsőoktatásnak számos kihívással kell szembenéznie. Az új technológiák és társadalmi gyakorlatok elterjedése, valamint a gazdasági-társadalmi környezet átalakulása megkérdőjelezi az adottnak vett válaszainkat az oktatással és tanulással kapcsolatban. Ezeknek a technológiai és társadalmi kihívásoknak az együttes jelenléte megkérdőjelezni látszik a felsőoktatási gyakorlat megszokott formáit. A szakirodalomban megjelent számos kutatási eredmény az oktatás jövőjéről, azonban ezek tágabb keretek között, és más módszertanokkal közelítették meg a témát. A jelen kutatás – egy, az oktatási területre még nemigen alkalmazott jövőkutatási módszer, a backcasting segítségével – a gazdasági képzés részterületére fókuszálva a magyarországi felsőoktatás lehetséges szcenárióit tárja fel. 12. „A vállalat felelősséget vállal a bolygóért”: Főiskolai hallgatók tájékozottsága, véleménye vállalati és személyes felelősségről, etikáról. Kutatásvezető: dr. Radácsi László A 2014-ben megkezdett, az első elemzési eredményeket 2015-ben produkáló kutatás célja az, hogy a BGF PSZK hallgatói körében felmérje egy felelős/etikus vállalati működéssel kapcsolatos, a tudás és az érzékenység fejlesztését célzó beavatkozás kiinduló állapotát. A kérdések egyrészt arra irányultak, hogy a hallgatók mit tudnak a vállalati felelősségvállalás fogalmi rendszeréről, a tudatos vásárlásról, másrészt azt tudakolták, hogy mit gondolnak a vállalatok etikusságáról, az érintettek szerepéről a felelős működés fejlesztésében, a téma oktatásban való megjelenéséről. Arra is választ kerestek, vajon kapcsolódik-e az elméleti tudás személyes döntéseikhez, cselekvéseikhez. 13. Auditpartner nem kötelező rotálásának hatása a vállalat üzleti hatékonyságára. Kutatásvezető: dr. Siklósi Ágnes A kutatás arra keresi a választ, vajon mennyire van hatással az üzletmenet sikerességre és a könyvvizsgálat minőségére a könyvvizsgálat során jelentkező rotáció. A vizsgálat a rotáció és a
35
könyvvizsgálat minősége, valamint a rotáció és az üzletmenet sikeressége közötti kapcsolatot igyekezett feltárni.
I. 2. n) Változások az intézményi szolgáltatásban I. 2. n. 1. Könyvtár A Budapesti Gazdasági Főiskola egységes könyvtári hálózatának tagjai a főiskola tudományos profiljának megfelelő tudományterületek szakkönyvtárai, amelyek az oktatás helyszínén biztosítják a különböző szintű képzések oktató, kutató és tanulmányi munkájához szükséges szakirodalmi információellátást és tájékoztatást. A karok képzési profiljának megfelelően kialakított dokumentációs és információs szolgáltatásaik keretében gyűjtik, adatbázisba szervezik és rendelkezésre bocsátják az intézményekben oktatott diszciplínák legfrissebb szakirodalmát, közvetítik az országos szolgáltatásokat. Nyilvános könyvtárként gyűjteményüket és szolgáltatásaikat hozzáférhetővé teszik az országos könyvtári rendszer számára is. A BGF központi könyvtárának feladatait a PSZK könyvtára látja el. A könyvtári hálózat tevékenységének összehangolását, a közös feladatok koordinálását, a BGF központi könyvtár vezetőjeként a PSZK könyvtárának a vezetője végzi. Adatok a könyvtárak működéséről A könyvtárak állománya A könyvtárak együttes állománya közel 250 ezer könyvtári egység (könyv, tékázott folyóirat, elektronikus – digitális – dokumentum, szakdolgozat, egyéb dokumentum). 6. ábra A BGF teljes könyvtári állománya (db)
Könyvtári állomány összesen (db)
249 697
2014 év
2013 év
244 034
241 000 242 000 243 000 244 000 245 000 246 000 247 000 248 000 249 000 250 000
A kari könyvtárak állománygyarapításának értéke valamennyi könyvtári dokumentumot tekintve meghaladja a 26 millió forintot. (Mindez több mint 4 millió Ft-tal marad el az előző évitől.) A
36
beszerzett dokumentumok száma 380 db-bal növekedett az előző évhez képest. Ezzel szemben jelentősen csökkent a beszerzett folyóiratok félesége (67) és darabszáma (113), ennek következtében 8 millió forinttal csökkent a folyóiratok beszerzésére fordított összeg. A beszerzés forrásait tekintve a támogatás (Márai Program IV, NKA könyvtámogatás, EMMI – Intézményi kiválósági támogatás, TÁMOP-pályázat, a KVIK könyvtárai esetében a Manchester University Library támogatása) és az ajándékozás nagymértékben segítette az állományfejlesztést. Az állomány alakulása Könyvek Az elmúlt évben összesen 2025 db-bal gyarapodott a könyvtárak együttes könyvállománya. Bár a könyvbeszerzés 12,4%-kal volt több, mint az előző évben, az állományból történő kivonás közel 50%-kal haladta meg az előző évit. A kari könyvtárakkal szemben elvárás, hogy megfelelő példányszámban rendelkezzenek a kötelező és ajánlott irodalmakkal. A beszerzések folyamata az utóbbi évben – különösen szeptembertől – lelassult, többek között a speciális szakkönyvek közbeszerzési partneren keresztül történő beszerzési problémái miatt. A könyvtárakban elérhető jegyzetek és tankönyvek gyors forgásuk miatt hamar elhasználódnak, köttetésre nincs lehetőségünk, ezért ezeket a példányokat vásárlással kell pótolnunk. Adatbázisok Az elektronikusan elérhető szakmai tartalmak bővítésének igénye évek óta jelen van könyvtárainkban. Az elmúlt évben – az EMMI speciális EISZ/DPR támogatásának köszönhetően – az EISZ Nemzeti Program keretében az előző években szolgáltatott adatbázisokhoz képest neves, szakmailag kiemelkedő adatbázisok (SpringerLink, Science Direct) előfizetését tudtuk biztosítani. Szintén EMMI-támogatásnak (a kiválósági támogatásnak) köszönhetően lehetőségünk nyílt az Emerald adatbázis szakterületünket érintő tartalmainak finanszírozására is. Ezekkel az előfizetésekkel, a könyvtárak által szolgáltatott szakmai tartalmakkal könyvtárhasználóink szakirodalmi igényeinek ellátását magas színvonalon tudjuk biztosítani. Folyóiratok A folyóiratok beszerzése a könyvekhez hasonlóan közbeszerzés keretében történik. Minden tanév végén igényfelmérést végzünk a tanszékek és szervezeti egységek körében, és ezen igények alapján készítjük el, illetve módosítjuk rendelésünket. A korábban említett folyóirat-megrendelések csökkenésének egyik oka, hogy egyre több folyóirat érhető el online az előfizetett adatbázisokban, így ezeket nyomtatott formában már nem rendeljük meg. A csökkenés okai között szerepel továbbá néhány folyóirat megszűnése, illetve a minimálisra próbáljuk csökkenteni a több példányos előfizetéseket. Néhány folyóiratból csak a kari könyvtárak rendelkeznek példánnyal; a folyóiratok új számairól tartalomjegyzék-szolgáltatás keretében tájékoztatjuk az érintett tanszékeket és oktatókat.
37
Könyvtári területek Az elmúlt évben a könyvtárak alapterülete és a férőhelyek száma nem változott, a szabadpolcon elhelyezett dokumentumok száma emelkedett 498 db-bal. A férőhelyek (olvasói leülőhelyek) száma a GKZ és a KKK könyvtárában kielégítik a jelenlegi használói igényeket, ám a KVIK (55) és a PSZK könyvtárában (44) kevésnek bizonyul. A GKZ kivételével a könyvtárak elhelyezése, berendezése, a könyvtári terek kialakítása a mai kor követelményeinek és elvárásainak már nehezen tudnak eleget tenni; szükségszerűvé vált a felújítás, átalakítás, esetleges újjáépítés, bővítés. Könyvtárhasználat, szolgáltatások Beiratkozás A PSZK kivételével minden kari könyvtárban csökkent a regisztrált használók száma. A PSZK könyvtárban viszont közel 40%-kal (1361 fő) nőtt a beiratkozottak száma, aminek köszönhetően 5,4%-os emelkedés tapasztalható BGF-szinten is. 7. ábra A BGF könyvtárainak regisztrált használóinak száma (fő)
Regisztrált használók (fő)
15 200 15 000 14 800 14 600
15 085
14 400 14 200
14 314
14 000 13 800 2013 év
2014 év
Könyvtárhasználat A könyvtárak használatát tekintve a legtöbb mutató értéke csökken. Emelkedést a KVIK idegenforgalmi szakkönyvtárában a személyes (helyben) használat, az internethasználat és a távhasználat mutat; az utóbbi több mint 40%-kal, az előző kettő több mint 5%-kal bővült. A távhasználat a PSZK könyvtárában megkétszereződött. Mindez azt bizonyítja, hogy a könyvtárhasználati szokások átalakulóban vannak. Egyre többen keresik az online tartalmakat, szolgáltatásokat, egyre inkább előtérbe kerülnek a szakmai adatbázisok és digitális folyóiratok az oktatás, tanulás, kutatás folyamatában. Tájékoztatás A referensz kérdések száma némi emelkedést mutat az előző évhez viszonyítva. A növekedés magyarázható a megnövekedett szakdolgozati, TDK-dolgozati kutatástámogatással, ugyanakkor a
38
csökkenő használati statisztika elősegíti a konkrét, személyre szóló mentorálásra fordítható minőségi időt. A könyvtárak munkatársai általános és szaktájékoztatást nyújtanak a saját könyvtáruk állományáról, szolgáltatásairól, az elektronikus szolgáltatások használatáról, a fontosabb hazai és külföldi információs szolgáltatásokról, azok hozzáférhetőségéről, valamint a könyvtári rendszerről. Eligazítják az olvasókat a keresett tárgykörök szakirodalmában. Irodalomkutatás A könyvtárak hagyományos szolgáltatásai közé tartozik az irodalomkutatás és témafigyelés, amelyet a könyvtárosok folyamatosan és igény szerint is végeztek 2014-ben. Használóképzés A könyvtárak hagyományos és elektronikus szolgáltatásai az olvasókat a tanulásukhoz vagy munkájukhoz szükséges szakmai információk lehető leggyorsabb elérésében segítik. A BGF könyvtári hálózatának tagkönyvtárai nagy súlyt helyeznek a használók képzésére. A könyvtárat használók felkészítésére, az informatikai írástudás elmélyítésére, a digitális és online szakmai tartalmak között történő eligazodás ismeretének átadására a karokon eltérő gyakorlatok alakultak ki. A GKZ könyvtárában a Tanulásmódszertan tantárgy keretében 2x2 óra könyvtárismereti, könyvtárhasználati foglalkozást tartottak, a KVIK IFO Könyvtárában szervezett keretek között adatbázis-bemutatókat, könyvtárhasználati bemutatókat rendeztek. A KVIK és a PSZK könyvtárában a regisztrációs héten könyvtári bemutatók voltak. A KVIK könyvtárában a 2014/2015-ös tanév I. félévében a „Könyvtárhasználat elmélete és gyakorlata” című kurzust tartottak az I. évfolyamos nappali, andragógia alapképzési szakos hallgatók részére. Emellett a korszerű keresési technikákat népszerűsítő előadást is tartottak az ősz folyamán „Online könyvtári szolgáltatások a tanulás és a kutatás szolgálatában” címmel. A KKK könyvtárban a használóképzés két pilléren nyugszik: az egyik az Internet-, adatbázis- és könyvtárhasználat kurzus, amely 2 kredit értékben szabadon választható tárgy, a másik pillér pedig a minden félévben kétszer megrendezésre kerülő szakdolgozati különóra, amelynek során 90 percben adnak áttekintést a minőségi szakdolgozat elkészítésének vázlatos feladatairól. A PSZK könyvtárában a tanév során a Tanulásmódszertan tantárgy keretében történik az első éves hallgatók felkészítése a könyvtár és a szakirodalom használatára, a digitális írástudás fejlesztése. A végzős hallgatók az őszi és a tavaszi szemeszterben is szakdolgozat írásához kapcsolódóan könyvtárhasználati, kutatás-módszertani ismereteket kapnak. Reprográfiai szolgáltatások A BGF valamennyi könyvtárában az elmúlt évben is jelentős igény mutatkozott a reprográfiai (fénymásolás, nyomtatás) szolgáltatások iránt. Online szolgáltatások Szakirodalmi adatbázisok szolgáltatása A színvonalas szakirodalmi információellátás részeként működött a könyvtárak által előfizetett és szolgáltatott adatbázisok, illetve a szakminisztérium és a BGF által közösen előfizetett és a könyvtárakon keresztül közvetített EISZ adatbázisok elérése. Az adatbázisok használata által az olvasók több ezer folyóirat teljes szövegéhez és egyéb elektronikus információkhoz jutnak, jelentősen megnövelve a könyvtárak által felkínált információk mennyiségét és választékát.
39
A 17. táblázat a 2014. évben elérhető adatbázisokat tartalmazza. 17. táblázat A BGF könyvtáraiban elérhető adatbázisok és finanszírozásuk 2014-ben Adatbázis megnevezése
Beszerzés formája
Önrész forrása
1.
Akadémiai folyóiratgyűjtemény
EISZ Nemzeti Program keretében
EISZ/DPR támogatás
2.
Az Akadémiai Kiadó szótárcsomagjai
EISZ Nemzeti Program keretében
EISZ/DPR támogatás
3.
EconLit
EISZ Nemzeti Program keretében
EISZ/DPR támogatás
4.
EBSCO adatbázisok
EISZ Nemzeti Program keretében (100%-os állami támogatás)
-
5.
Cambridge University Press
EISZ Nemzeti Program keretében
Kari költségmegosztással
6.
Science Direct
EISZ Nemzeti Program keretében
EISZ/DPR támogatás
7.
SpringerLink
EISZ Nemzeti Program keretében
EISZ/DPR támogatás
8.
Web of Science
EISZ Nemzeti Program keretében
EISZ/DPR támogatás
9.
EMERALD
BGF szintű konzorciális előfizetés
EMMI kiválósági támogatásból
10.
Science Direct Backfile Collection
100%-os állami támogatás
TÁMOP-4.2.5.B-11/1-20110001 kiemelt projekt keretében
11.
Complex Jogtár
Kari szintű előfizetés (BGF koordinációval)
kari finanszírozás
12.
Complex Céginfó
Kari szintű előfizetés (BGF koordinációval)
kari finanszírozás
13.
Magyar Tudományos Művek Tára
BGF szintű hozzájárulás
EMMI kiválósági támogatásból
2014-ben lehetővé tettük, hogy a BGF alkalmazottai távolról, VPN-kapcsolattal elérjék a könyvtárak által szolgáltatott adatbázisokat. Online OPAC, honlap, online közösségi terek Minden kari könyvtár elektronikus katalógusa elérhető az interneten, és valamennyi könyvtár rendelkezik honlappal, ahol a könyvtár bemutatásán, a szolgáltatások, valamint a könyvtárak
40
állománygyarapodásának ismertetésén túl egyéb aktuális tájékoztatást is nyújtanak az olvasók részére. A BGF könyvtári hálózatának tagkönyvtárai jelen vannak az online közösségi tereken is (pl. Facebook, könyvtári blog), ahol könyvtári hírekkel, referensz információs szolgáltatással, könyvajánlókkal, humoros képekkel igyekeznek felkelteni a felhasználók figyelmét, segítséget nyújtani, naprakész információkat közvetíteni nekik. Oktatást, kutatást, tanulást segítő feladatok Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) Az MTMT a hazai tudományos közélet szereplőinek, intézmények és kutatók publikációinak és a rájuk érkezett hivatkozásoknak hiteles nyilvántartására hivatott. Láthatóvá és érzékelhetővé teszi a tudományos teljesítményt is, amely a nemzetközi adatbázisokban nem megjelenített. A Budapesti Gazdasági Főiskola vezetése 2012. július végén terjesztette ki az MTMT adatbázisához történő csatlakozási szándékát a BGF 3 karára vonatkozóan (GKZ, KKK, KVIK). A PSZK az MTMT adatbázisához történő csatlakozást már korábban, 2011 májusában elkezdte. Az MTMT intézményi és kari adminisztrátori teendőit a könyvtárak munkatársai látják el, segítve ezzel az oktatók, kutatók munkáját. Az MTMT2 kiemelt uniós projekt egy nemzetközi tudományos bibliográfiai adatbázis teljes kiépítését célozta meg. Ehhez a projekthez a BGF is csatlakozott, melynek keretében vállaltuk, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan regisztráljuk intézményi szerzőinket, feltöltjük tudományos munkásságukat, amelyet adminisztrátori láttamozással látunk el, majd nyilvánossá teszünk. A vállalt kötelezettségünket 2014. szeptember 15-ére – határidőre – teljesítettük. Az adatbázis – adott intézmény részéről történő – feltöltési szintjétől függően lehetőség adódik tudománymetriai elemzések, valamint az intézmény tudományos tevékenységét reprezentáló statisztikák készítésére. Budapest Business School Repository (BORY) – intézményi repozitórium A főiskola céljaival összhangban, az intézményi tudásvagyon archiválására, megőrzésére, hazai és nemzetközi szintű megosztásának támogatására intézményi repozitórium együttes létrehozására került sor a BGF-en. 2014-ben három repozitórium kialakítása történt meg: publikációtárat, dolgozattárat és dokumentumtárat hoztunk létre. Mindhárom repozitórium együttes célja, hogy a bennük tárolt információk, dokumentumok tartós megőrzését biztosítsuk, lehetőséget teremtve a több szempontú visszakereshetőségre. Matarka A KKK és a PSZK könyvtára is részt vesz a Matarka (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa) adatbázis építésében több szakmai folyóirat tartalomjegyzékének feldolgozásával.
41
A könyvtárak informatikai infrastruktúrájának fejlesztései A könyvtárak minőségi szolgáltatásainak biztosításához és megtartásához az informatikai infrastruktúra folyamatos karbantartása és fejlesztése elengedhetetlen. A könyvtárak közül a GKZ könyvtárában a legkorszerűbb a könyvtári információs infrastruktúra a TIOP 1.3.1 projektnek köszönhetően. A többi kari könyvtárban a géppark elavult, működőképességének határára ért, a gépek cseréje immár nem halogatható tovább. A KKK könyvtárának médiatárában lévő 21 számítógép továbbra is elavultnak tekinthető, mert bár alapfunkciókra használhatók, a nyelvtanulást segítő hanglejátszásra alkalmatlanok (vékonykliensként nincs hangközvetítő eszköz a gépekben). A KVIK könyvtárában a könyvtári géppark fejlesztése szintén szükséges lenne. Bár részleges fejlesztés történt – újabb, de használt gépeket több ízben is kaptak a teljesen korszerűtlenné vált gépeik helyett –, jelenlegi gépeik messze nem tudják kielégíteni felhasználóik igényeit. A KVIK idegenforgalmi szakkönyvtárában mind az olvasói, mind a dolgozói számítógépek meglehetősen rossz állapotban vannak, a szolgáltatások szinten tartásához mindenképpen alapos fejlesztésre van szükség. A PSZK könyvtárában az olvasótermi elöregedett géppark javítására rövid távon megoldást jelentett a 2014 során üzembe helyezett, 20 db használt számítógép. 2014-ben sem sikerült viszont a már évek óta igényelt USB-s vonalkódolvasók beszerzése. Mindez egyrészt a technikai avulás miatt vált szükségessé, másrészt a 2011-ben lecserélt könyvtárosi gépeken már nem áll rendelkezésre olyan port, amelyhez a jelenlegi vonalkódolvasók kapcsolódhatnának, így csak több csatlakozó-átalakító alkalmazásával hidalható át a probléma. A 2012-ben üzembe helyezett multifunkcionális nyomtató/fénymásoló esetében továbbra is hiányoznak azon technikai feltételek, hogy a használók szolgáltatásként önállóan (könyvtárosi segítség nélkül) igénybe tudják venni a gépet. A pénzbedobós rendszer ehhez a készülékhez ugyanis nem alkalmazható, a kártyás (vagy egyéb) rendszer kiépítése pedig további beruházást igényelne. Szakmai szervezetekben való részvétel, szakterületi együttműködés Könyvtárszakmai, érdekképviseleti szempontból nagyon fontos, hogy szakmai szervezetek tagjaként megfogalmazzuk a véleményünket, segítve ezzel intézményünk előrejutását. A kari könyvtárak közül a GKZ könyvtárának kivételével minden könyvtár tagja az Informatikai és Könyvtári Szövetségnek, a KVIK és a PSZK könyvtára tagja a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, a központi könyvtár tagja az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának. Humánerőforrás-ellátottság A KVIK könyvtárában 10, a KVIK idegenforgalmi szakkönyvtárában 4, a KKK könyvtárában 10, a PSZK könyvtárában 5 fő látja el a feladatokat. A GKZ Könyvtárban 2014 nyarán 1 fővel csökkent a munkatársi létszám nyugdíjba vonulás miatt, új munkatárs felvételére nem került sor. A
42
munkatársak leterheltsége mindenütt nagymértékű, különösen a PSZK könyvtárában, ahol a kari feladatok mellett a munkatársak a központi könyvtári feladatok végzésébe is bekapcsolódnak. Pályázati részvétel 2014-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola kiválósági támogatásából lehetőségünk nyílt az EMERALD Management eJournal 120 adatbázis, az EMMI speciális (EISZ/DPR) támogatásának köszönhetően az EISZ adatbázisok széles körű, szakmai területünket jól lefedő könyvtári szolgáltatására. Az NKA által elindított Márai program III.-ban történő részvételre a BGF könyvtárai is meghívást kaptak. A pályázat megvalósítására 2014-ben került sor. Ugyanebben az évben indult el és valósult meg a Márai program IV. A Közép-európai Brókerképző Alapítvány pályázatán a GKZ és a KKK Könyvtára sikeresen vett részt. 2012-ben a könyvtárosok továbbképzésére meghirdették a TÁMOP 3.2.12-12/1/KMR „Kulturális szakemberek képzése a szolgáltatásfejlesztés érdekében” című pályázatot, amelyen a BGF könyvtárai is részt vettek. A pályázaton a BGF könyvtári hálózata 16 863 940 Ft összegű támogatást nyert. A pályázat keretében 25 könyvtári szakember 68 képzésen vesz részt.
I. 2 .n. 2. Informatikai szolgáltatások A Budapesti Gazdasági Főiskola informatikai infrastruktúrájának összetevői korszerűnek mondhatók. A főiskola a NIIF hálózatán keresztül csatlakozik az internethez, minden telephely 1 Gb/sec adatátviteli sebességgel. Az NIIF által nyújtott nyilvános internetszolgáltatás felett egységes tűzfalak alkalmazásával kialakított virtuális magánhálózat az alapja a hallgatóknak, oktatóknak, munkatársaknak, külső partnereknek nyújtott informatikai szolgáltatásoknak. Az informatikai eszközökre is kiterjedő beszerzési tilalom miatt az informatikai infrastruktúrában fejlesztés nem történt; ez komoly kihívásokat jelentett és jelent az üzemeltetés számára. A beszerzés adminisztrációjának növekedése nagymértékben megnehezíti az informatikai terület fejlesztési és üzemeltetési körülményeit, továbbá nagy adminisztrációs terhet ró a kollegákra. A főiskola informatikai eszközökkel való felszereltségét a 18. táblázat mutatja. Az üzemeltetést az Informatikai Központ munkatársai és a kari szervezet munkatársai végzik. A kiszolgálók konszolidációja a Windows Server 2012-es különböző kiadásaira folyamatos, a régi, elavult hardvereken és szoftvereken futó rendszerek, szolgáltatások átkerülnek a magas rendelkezésre állást biztosító több node-os kiszolgáló farmokra. A nagy kapacitású (10–12 TB) adattárolókon az adatok biztonságát RAID 1 -5 -10 technológiák biztosítják. 2014-ben folytatódott a több tartományos környezet egy tartományra történő átalakítása. Az átállást nehezíti a címtárra épülő szolgáltatások folyamatos elérhetőségének biztosítása. A migrációval párhuzamosan az alapinfrastruktúrát érintő adattisztítás is megtörténik. A végpontvédelem területén áttértünk a Symantec Endpoint Protection 12.5-es verziójára.
43
A legális szoftverek használatát továbbra is a Microsoft Campus Agreement, az oktatási mennyiségi és licencszerződések biztosítják. A Tisztaszoftver keretében elérhető licencek a főiskolának mintegy 8 MFt kiadást jelentettek. Az általánosan használt operációs rendszerek a Windows 7 és 8.1 magyar és MultiLanguage verziói. A hálózati kiszolgálókon MS Windows 2008, 2012 szerver operációs rendszereket használunk, illetve ahol adott a lehetőség, ott nyílt forráskódú szoftvereket, a Linux különféle disztribúcióit telepítettük. Az oktatásban használt számítógépeken az MS Office 2010, 2013, MS Internet Explorer és különféle szakmai programcsomagok futnak (SAS, SAP, SPSS, FIDELIO, OPERA, NUTRICOMP, Nagyutazás 3). Az idegen nyelvű képzéseken a szoftverek idegen nyelvű verziói is elérhetők. Követve az iparági trendeket, különös figyelmet fordítottunk a felhőszolgáltatások intézményünkben történő bevezetési lehetőségeinek vizsgálatára. Ennek keretében több kolléga bevonásával elkezdtük tesztelni az felsőoktatás számára ingyenes Office 365 szolgáltatást.
44
18. táblázat A Budapesti Gazdasági Főiskola informatikai eszközökkel való felszereltsége
BGF Megnevezés 2013. év 2014. év
GKZ
KKK
KVIK
Változás Változás Változás 2013. év 2014. év 2013. év 2014. év db % db % db %
2013. év 2014. év
PSZK
NYTK
REKT
Változás Változás Változás Változás 2013. év 2014. év 2013. év 2014. év 2013. év 2014. év db % db % db % db %
Hálózati számítástechnikai eszközök száma (db)
466
579
113 24,2%
80
102
22 27,5%
113
209 96
85,0%
62
62
0 0,0%
130
125 -5
-3,8%
3
3
0
0,0%
78
78
0 0,0%
Hallgatók által használt számítógépek száma (db)
1285 1295
10 0,8%
170
160
-10
-5,9%
330
327
-3
-0,9%
200
204
4 2,0%
529
548 19
3,6%
0
0
0
0,0%
56
56
0 0,0%
Könyvtárakban használt számítógépek száma (db)
177
157
-20 -11,3%
38
38
0
0,0%
27
27
0
0,0%
44
44
0 0,0%
68
48 -20 -29,4%
0
0
0
0,0%
0
0
0 0,0%
Kollégiumokban, hallgatói irodákban stb. helyen használt számítógépek száma (db)
144
157
13 9,0%
13
13
0
0,0%
52
52
0
0,0%
37
37
0 0,0%
42
55 13 31,0%
0
0
0
0,0%
0
0
0 0,0%
Oktatók által használt számítógépek száma (db)
480
546
66 13,8%
67
64
-3
-4,5%
137
181 44
32,1%
102
102
0 0,0%
166
178 12
7,2%
8
21
13 162,5%
0
0
0 0,0%
Nem oktatók által használt számítógépek száma (db)
439
508
69 15,7%
50
50
0
0,0%
123
123
0
0,0%
76
83
7 9,2%
86
90
4
4,7%
5
5
0
0,0%
99
157
58 58,6%
Projektorok száma (db)
303
303
0 0,0%
10
10
0
0,0%
68
68
0
0,0%
86
86
0 0,0%
126
126
0
0,0%
3
3
0
0,0%
10
10
0 0,0%
Előadótermekben használható számítógépek száma (db)
151
151
0 0,0%
58
58
0
0,0%
37
37
0
0,0%
9
9
0 0,0%
47
47
0
0,0%
0
0
0
0,0%
0
0
0 0,0%
Egyéb helyeken használt számítógépek száma (db)
508
446
-62 -12,2%
5
5
0
0,0%
8
8
0
0,0%
127
127
0 0,0%
300
238 -62 -20,7%
0
0
0
0,0%
68
68
0 0,0%
Számítástechnikai eszközök összesen
3953 4142
189 4,8%
491
500
9
1,8%
895 1032 137
15,3%
743
754
11 1,5% 1494 1455 -39
-2,6%
19
32
13
68,4%
311
369
58 18,6%
Szoftverek száma (db)
2 476 2491
15 0,61%
80
101
21 26,3% 1891 1891
0
0,0%
350
350
0 0,0%
85
79 -6
-7,1%
3
3
0
0,0%
67
67
0 0,0%
2 476 2491
15 0,61%
80
101
21 26,3% 1891 1891
0
0,0%
350
350
0 0,0%
85
79 -6
-7,1%
3
3
0
0,0%
67
67
0 0,0%
Ebből: jogtiszta szoftverek száma (db)
45
Központi szolgáltatások, rendszerek A Neptun tanulmányi adminisztrációs rendszer új funkciójának bekapcsolása lehetővé tette, hogy a hallgatók ugyanazzal a felhasználónév–jelszó-párossal érjék el a Neptunt, mint a többi központi szolgáltatást. Ezzel a hallgatók jelszókezelési problémái jelentősen csökkentek, és az esetek döntő többségében távolról – személyes ügyintézés nélkül – képesek lejárt jelszavukat lecserélni, elfelejtett jelszavuk helyett újat igényelni. A 8. ábra a hallgatók által elvégzett jelszóváltoztatások éves eloszlását mutatja. 2014-ben mintegy 15000 sikeres jelszóváltoztatást végeztek el a hallgatók önkiszolgáló módon. 8. ábra A hallgatók által végzett jelszóváltoztatások száma és éves eloszlása (db)
800 700 600 500 400 300 200 100
2014.01.01 2014.01.13 2014.01.25 2014.02.06 2014.02.18 2014.03.02 2014.03.14 2014.03.26 2014.04.07 2014.04.19 2014.05.01 2014.05.14 2014.05.26 2014.06.07 2014.06.19 2014.07.01 2014.07.13 2014.07.25 2014.08.06 2014.08.18 2014.08.30 2014.09.11 2014.09.23 2014.10.05 2014.10.17 2014.10.29 2014.11.10 2014.11.22 2014.12.04 2014.12.16 2014.12.28
0
Összeg / Sikeres
Összeg / Sikertelen
2014-ben bevezettük a Modulo 2 rendszert, ami funkcióban és megjelenésben is jelentős fejlődés hozott. A beadott 21167 űrlapból 21072 került feldolgozásra, ami kiemelkedően magas, 99,55%-os feldolgozottsági arányt jelent. A CooSpace oktatástámogató rendszerben a 2014-ben aktív színtereknél 530 fő rendelkezett oktatói szerepkörrel, átlagosan 86871 hallgatói belépés történt havonta. Az 51734 feltöltött dokumentum között található 122 SCORM szabványnak megfelelő elektronikus tananyag is. A feltöltött dokumentumok megoszlását a 9. ábra szemlélteti. A rendszerben tárolt dokumentumokat közel 2 millió alkalommal töltötték le a felhasználók.
46
9. ábra A CooSpace-rendszerbe feltöltött tartalmak megoszlása típus szerint A CooSpace-rendszerbe feltöltött tartalmak megoszlása típus szerint kép videó prezentáció szöveges pdf html táblázat
Pályázati forrásból a karokon meglévő különálló Moodle oktatástámogató rendszerek migrációja megtörtént. Az infrastrukturális adottságok miatt a rendszert a Gazdálkodási Kar Zalaegerszegen alakítottuk ki. A rendszer féléves működése során átlagosan 1996 hallgatói belépés történt havonta (összesen 15964). A rendszerbe feltöltött 6348 tartalom megoszlását a 10. ábra szemlélteti. 10. ábra A Moodle rendszerbe feltöltött tartalmak megoszlása típus szerint A Moodle rendszerbe feltöltött tartalmak megoszlása típus szerint Feladat Jelenléti ív Könyv Csevegés Válaszlehetőség Adatbázis
A beszámolási évben megjelenésében és funkcionalitásában is megújult a BGF honlapja. Az új struktúra követi a kor trendjeit: letisztult, a fontos tartalmakat jól kiemelő megoldásokat tartalmaz. Elkészült a mobileszközökre optimalizált honlap is, amelynek átlagos napi látogatottsága 700 fő, közel 1600 oldal letöltés. A számviteli szabályokban bekövetkező változások miatt 2014-ben a főiskola bevezette a korábbi TÜSZ-t leváltó új korszerű ERP rendszert, az EOS-t. Figyelembe véve a szabályozási környezetben bekövetkezett jelentős változásokat, az új rendszerre történő átállás sikeresen megtörtént.
47
A Pénzügyi és Számviteli Karon jelentősen nőtt a gazdaságinformatikus képzés hallgatói létszáma, ezáltal a gépteremigényes, kis létszámú tanórák száma. Ennek következtében az amúgy is közel maximális gépterem-kihasználtság tovább emelkedett, ami előrevetíti egy vagy két új számítógépterem kialakításának igényét. A Külkereskedelmi Karon a korábbi 20 WiFi elérési pont mellé újabb 88-at szereltünk fel, ezzel biztosítva az oktatási épületek, a kollégium és a tornacsarnok teljes lefedettségét. I. 2. n. 3. Sport A főiskolán kritériumkövetelmény a nappali munkarendű alapképzési szakokon a Testnevelés tantárgy, amelynek teljesítéséhez a hallgatók több lehetőség közül választhatnak (pl. úszás, aerobik, sportkörökben végzett rendszeres sportolás). Minden kurzus kiemelt célja, hogy hallgatóink egész életükön át alkalmazható egészségmegőrző testkulturális ismereteket sajátítsanak el. Ezen túlmenően számos hallgatónak biztosít az intézmény helyszínt, edzőt és megfelelő sportfelszerelést a rendszeres testmozgáshoz. Valamennyi karon jól felszerelt konditermek szolgálják a hallgatók napi mozgásigényének kielégítését. Vízilabdacsapatunk 2014-ben megnyerte az egyetemi bajnokságot. Hasonló sikerrel büszkélkedhetnek vívóink és evezőseink is. A beszámolási évben, az immáron hetedik éve megrendezett intézményi szintű Nemzedékek Találkozója Kulturális és Sportnap rendezvény keretében számos szabadidősport-versenyen vettek részt a hallgatók (pl. kispályás foci, kosárlabda, röplabda, futás). Népszerű ezen kívül még az asztalitenisz, valamint a yorkyball is. A sportoláshoz optimális feltételekkel a GKZ és a KKK rendelkezik, részint a karhoz tartozó létesítmények (pl. torna-, kondicionáló-, aerobic és pingpongterem) és a közvetlen környezetben található sportlétesítmények (uszoda, sportpálya, teniszpálya) révén. A főiskola 2014 márciusában a 2013-as évhez hasonlóan sikeresen vett részt a MOB felsőoktatási tagozata és a MEFS közreműködésével kiírt pályázaton, és 7.996 eFt vissza nem térítendő támogatást nyert el. A támogatási összeg felhasználásával a Testnevelési Intézeti Tanszéken létrehoztuk a Sportirodát, valamennyi karunk bevonásával kidolgoztuk a BGF szabadidősport-koncepcióját, életmód- és sportágválasztási tanácsadást vezettünk be, hallgatói kezdeményezésű szabadidősport-versenyeket támogattunk, élsportoló hallgatóinkat mentoráltuk, bővítettük a testnevelésórák kurzuskínálatához szükséges sporteszközeinket. A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg kollégiumában konditermek szolgálják a hallgatók napi mozgásigényének kielégítését. A konditermek egyre népszerűbbek a hallgatók körében, és a kar nem kollégista hallgatói is igénybe veszik ezt a mozgási lehetőséget. A beszámolási időszakban a termek felszereltsége új kézi súlyzók beszerzésével bővült. A külön női és férfi konditerem naponta 7 és 22 óra között áll a hallgatók rendelkezésére. Az elmúlt években alakult kis létszámú, de lelkes amatőr futócsapat a karon. A Főiskolás Fesztivál idején szervezik a hallgatók az ún. kisfröccs kupát, amelyen a kar több csapata is indul. 2014 októberében, a "Kutatók Éjszakája" rendezvényen kerékpáros ügyességi versenyt rendeztünk, amelynek nagy sikere volt a diákok körében. Ebben a tanévben ősszel és tavasszal is rendeztünk yorkyball labdarúgó tornát, amire lánycsapatok is neveztek.
48
A Külkereskedelmi Kar területén található saját tulajdonú termek (tornaterem, konditermek) száma és felszereltsége főiskolai viszonylatban kifejezetten jónak minősíthető. A termek sportszerekkel történő ellátottsága is megfelelő. A kar közvetlen környezetében sportpálya, uszoda, hatalmas park, lovarda található, mely adottságokat a kar a testnevelési foglalkozások megszervezésében megpróbálja maximálisan kihasználni. A Külker Sport Fun diákszervezet a Testnevelési Tanszék közreműködésével 2014. április 18-án Fitt napot szervezett, amelyen a résztvevőknek lehetőségük nyílt olyan sportágak kipróbálására, mint a TRX, a zumba, vagy a zsírégető aerobik. A program keretei között részt vehettek egészséges táplálkozásról és önvédelemről szóló előadáson, valamint különféle orvosi vizsgálatokon (pl. magnetspace állapotfelmérés, fogászati állapotfelmérés, reflexológia, speedbody elektromos izomstimulációs edzés, reflexológia-talpmasszázs, fülgyertya-kezelések, gerincvizsgálat és vércukorszint-mérés). A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon a testnevelés órákon felül tanszéki sporttáborokat szervezünk (síelés, kerékpározás, evezés). A Testnevelés Intézeti Tanszék munkatársainak a közreműködésével több szabadidősport-programot és sportversenyt sikerült megvalósítani, mint például: ‒
‒
‒ ‒
A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség 2014. március 12-én elsőként nálunk találkozhatott a „Sportpontprogram” bemutatásával, ahol karunk Európa-bajnok öttusázójával, Földházi Zsófiával több száz érdeklődő hallgató előtt beszélgetett a tanszékvezető a tanulás és a sport egymást segítő művelésének lehetőségeiről. Egyéni hallgatói versenyszámok: ügyességi kerékpárverseny, szkanderbajnokság, a „BGF legerősebb embere” verseny, mezei futás, dekázóverseny, büntetőrúgó verseny, zsákolóverseny. Csapatversenyek kari és dolgozói csapatok részvételével: atlétika, váltófutás, strandröplabda-bajnokság, kötélhúzás, kosárlabda, kispályás labdarúgás, akadályverseny. Szabadidősport: tenisz, asztalitenisz, tollaslabda, lábtenisz, darts, íjászat.
A Pénzügyi és Számviteli Karon egy kisméretű tornaterem és több konditerem is szolgálja a hallgatók és a dolgozók sportolási lehetőségeit. A játék- és sportszerkölcsönzés nagyban segíti a kollégisták szabadidős tevékenységét. A beszámolási évben több sikeres sportbajnokság is megrendezésre került: foci, kosárlabda, asztalitenisz, darts sportágakban. Nagy népszerűségnek örvend a minden évben megrendezésre kerülő 24 órás futball. A HÖK által szervezett sportesemény a beszámolási időszakban a bowling- és beerpong-bajnokság volt. A Főiskolai Napok keretében csocsó, darts, erőnléti versenyek, extrém sportpark, falmászás, kangoo állt a hallgatók rendelkezésére. A résztvevők kidobós, pingpong, élő póker, streetball, és szkander bajnokságon mérhették meg tehetségüket, kitartásukat. A HÖK és a Testnevelési Tanszéki Osztály évről évre sítábort szervez. A hallgatók között számos élsportoló van, eredményeiket egy újonnan létrehozott dicsőségtáblán tesszük közzé. A Testnevelés Intézeti Tanszék intézményen belüli tanszékekkel (KÖT szimpóziumokon és a Pedagógiai Intézet Andragógia címmel rendezett tudományos konferenciáján prezentációk tartásával) és más egyetemekkel, főiskolákkal közös kutatásokban való részvétellel (Babes– Bólyai Tudományegyetem) törekedett a gyakorlatban hasznosítható tudományos eredmények elérésére.
49
I. 2. n. 4. Kultúra 2014-ben már hetedik alkalommal került megrendezésre a főiskola újévi koncertje, amelyre minden év januárjának második hétfőjén kerül sor, és amely magas színvonalú zenei élményt nyújt oktatóknak, volt kollégáknak és hallgatóknak egyaránt. Az egyre szűkülő pénzügyi források ellenére is törekszik a főiskola a kulturális rendezvények támogatására. A karok változatos és sokszínű kulturális programokat, lehetőségeket kínálnak a munkatársaknak, illetve a hallgatóknak. A BGF eseménynaptárában valamennyi rendezvény részletei megtalálhatók. A Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszéke 2014-ben is több nyelvi-kulturális napot szervezett, amelyek keretében a munkatársak és a hallgatók egy-egy ország. nyelvterület, régió irodalmába, kultúrájába, gasztronómiájába egyaránt betekinthettek. A Külkereskedelmi Karon hallgatói színtársulat, míg a Pénzügyi és Számviteli Karon kórus működik. Kifejezetten sokszínű a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg kulturális, szabadidős programkínálata, amely elsősorban a kollégiumban valósul meg. A beszámolási évben például „Gazdász” mozisorozatot rendeztek. A hallgatók az egyes alkalmakkor nemcsak megnézték, hanem meg is vitatták a látott filmet, aktuális kérdéseket fogalmaztak meg a film kapcsán. A Kollégiumi Bizottság rendszeresen szervez kézműves foglalkozásokat (elsősorban a húsvéti és karácsonyi ünnepkörhöz kötődően), programjai részben a néphagyományok ápolását is szolgálják, mint például a májusfa állítása és a májusfa kitáncolása. Új programelemként jelent meg a kollégiumban a gasztronómia, ún. vacsoracsata rendezvények keretében. Rendszeresen szerveztek főzőversenyeket „nemzetek konyhája” címmel, ahol az olasz, a magyar, az amerikai és a lengyel konyha ízeit varázsolták a zsűri elé a versenyzők. I. 2. n. 5. Tanácsadás A főiskola karain a hallgatók sokrétű tanácsadási szolgáltatásban részesülhetnek. Ezek közül is kiemelendő a valamennyi karon működő karrieriroda, illetve diákcentrum szolgáltatási kínálata:
Információs (általános) tevékenység: a volt és a jelenlegi hallgatók rendelkezésére állnak az iroda munkatársai. Az iroda folyamatosan gyűjti a feladatkörét és a hallgatókat érintő információkat, tudásbázisokat alakítva ki belőlük. Életpálya-tervezés: a hallgatók egyéni tanácsadáson vehetnek részt, ahol segítséget kapnak a tanulmányok alatti, illetve a későbbi tervek meghatározásához, a fordulópontok kitűzéséhez, rövid távú célok és eszközök kiválasztásához. Ide tartozik a karrier-tanácsadás, valamint az állás- és a gyakorlatihely-keresés. Szakmai gyakorlatok szervezése: a hallgatók szakmai gyakorlatának adminisztrációs ügyintézése, az aktuális lehetőségek hirdetése, kapcsolattartás a szakmai gyakorlati helyet biztosító cégek és a főiskola között. Részmunkaidős és teljes munkaidős álláslehetőségek, szakmai gyakorlati pozíciókkal kapcsolatos szolgáltatások: ▪ külföldi partnerkapcsolatok építése; ▪ tanulmányokkal kapcsolatos pályázati lehetőségek; 50
▪
együttműködve az Erasmus-irodával, az iroda folyamatosan nyilvántartja a hallgatói tanulmányi pályázati lehetőségeket, segít a pályázatok megírásában, beküldésében. Karriernap, állásbörze szervezése: ez nagymértékben erősíti a hallgatók és a munkáltatók közötti közvetlen, személyes kapcsolatokat. A karriernap találkozási lehetőséget teremt a szakmát képviselő korábbi és a jelenlegi diákok számára. A rendezvény célja, hogy a hallgatók a karriernap segítségével könnyebben megtalálhassák a számukra leginkább megfelelő szakmai gyakorlati munkaadót. Előadások, műhelybeszélgetések, tréningek: az iroda előadásokat, tréningeket szervez a hallgatók számára például a munkahelyi stressz, munkahelyi kommunikáció témában. Rendezvényszervezés Online hírlevél szerkesztése Hirdetési felületek koordinálása, értékesítése és kezelése: a kari hirdetőtáblákat és az online hirdetési felületeke a karrieriroda munkatársai gondozzák. Rendezvények szervezése végzett hallgatóink számára.
A hallgatói tanácsadás részben a tanulmányi előadók, részben az oktatók, részben a karrieriroda feladata és kompetenciája. A rendszeres évfolyam-tájékoztatók mellett az ügyintézők személyesen segítik a hallgatókat tanulmányi és egyéb ügyeik megoldásában, a mintatanterv szerinti haladásban. Kiemelendők még a hallgatói szervezetek által nyújtott szolgáltatások, amelyeket például a Mentor Központ, vagy a DiszPont biztosít a Külkereskedelmi Kar hallgatóinak. Pszichológiai tanácsadás Tíz éve folyik a főiskolán pszichológiai tanácsadás. A hallgatók között sajnos jelentős számban találhatóak olyan személyiségek, akiknek testi-lelki egyensúlyát környezeti ártalmak veszélyeztetik (életviteli, szociális kudarcok, konfliktusok stb.), és pszichológiai tanácsadást igényelnek. Ezt a tevékenységet csak speciális lélektani képzettséggel rendelkező szakember végezheti. Vannak olyan hallgatói esetek, állapotok, amelyek klinikai kezelést kívánnak; ilyenkor gondoskodni kell a hallgató további sorsáról – pszichiáteri segítéséről. A tanácsadás a főiskola mindhárom budapesti karán folyik, heti rendszerességgel, a hallgatók számára a honlapon nyilvánosságra hozott időpontban. A tapasztalatok igazolták a szolgáltatás szükségességét. Hetente kb. 8-10 hallgató él a lehetőséggel. Vannak visszatérő páciensek, akiknek sikerült segítséget nyújtani mentális problémáik kezelésében. Diákhitel-ügyintézés, hiteltanácsadás A Diákhitel Központ Zrt. szakmai támogatásával a hallgatóknak a főiskola teljes körű tájékoztatást nyújt mind a Diákhitel 1., mind a Diákhitel 2. konstrukcióról, a hitelfelvétel módjáról és az egyéb fontos tudnivalókról. A diákhitelt igénylő hallgatók adatainak egyeztetése, hallgatói jogviszonyuk visszaigazolása, a kiírt tételek ellenőrzése is megtörténik. A hallgatónak lehetősége van arra is, hogy a hiteligénylő adatlapot a karokon adja le, amelynek továbbításáról az intézmény gondoskodik. A 2014/15-ös tanév 1. félévében is az országos statisztika szerint a diákhitelt igénylők között a BGF-re felvett hallgatók az élcsoportban vannak. Igaz, viszonylag kevés hallgató (összesen 610 fő) adta le az igénylést a karokon, de ez az előző évi létszám közel háromszorosa!
51
I. 2. o) Speciális feladatok bemutatása Az anyanyelvi lektorok tevékenységéről, valamint a szülőföldi (székhelyen kívüli) képzés támogatásáról az I. 1. alfejezet tartalmaz információkat.
I. 3. a) Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, egyszerűsítési, takarékossági intézkedések okai (jogszabályváltozások, kormányhatározatok) és azok gazdálkodásra gyakorolt hatása Az állami ösztöndíjas felvehető hallgatói létszám csökkenésének ellensúlyozására a főiskola számos takarékossági intézkedést tett a korábbi években, és folyamatosan törekedett az újabb költségcsökkentő, racionalizáló lehetőségek megtalálására. A költségcsökkentés mellett az intézményi saját bevételek növelésére is kiemelt figyelmet fordít a főiskola, hogy az oktatást megfelelő színvonalon tudja tartani, az ehhez szükséges fejlesztéseket meg tudja valósítani. A tervszerű, kiszámítható gazdálkodást – az elvonásokon túl – a tárgyévben egyéb adminisztratív intézkedés közvetlenül nem befolyásolta, de a 2012 elejétől folyamatosan hatályban lévő beszerzési korlátozások, tilalmak betartatása – az előző évi hasonló rendelkezést is figyelembe véve – veszélyezteti az oktatáshoz, kutatáshoz, elvárható szintű hallgatói szolgáltatásokhoz szükséges tárgyi feltételrendszer biztosítását. Többletterhet jelentett a gazdasági szervezet számára a 4/2013 (I. 11.) Korm. rendeletben előírt számviteli elszámolási szabályok gyakorlati alkalmazása, az előírásoknak megfelelő beszámoló összeállítása, a havi költségvetési jelentések elkészítése.
I. 3. b) Vállalkozási tevékenység végzése Megrendelők hiányában vállalkozási tevékenységből származó bevétele a főiskolának a beszámolási időszakban nem volt.
I. 3. c) Vegyes rendeltetésű eszközök esetében az értékcsökkenés alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztási módjának változtatása, az alkalmazott új módszer és annak hatása A főiskola a tárgyidőszakban vállalkozási tevékenységet nem folytatott, eszközei kizárólag az alaptevékenységét szolgálták, így az értékcsökkenés megosztására nem került sor.
I. 3. d) Értékelés a kiszervezett tevékenységek, szervezetek helyzetéről A főiskolának a beszámolási időszakban költségvetésből kiszervezett tevékenysége nem volt.
I. 3. e) Részesedés gazdasági társaságokban A főiskola a beszámolási időszakban is az Alma Mater Tanétterem Kft.-ben rendelkezett részesedéssel, amely gazdasági társaságnak 100%-os tulajdonosa. A társaság tevékenysége a 52
kereskedelem és marketing, valamint a turizmus-vendéglátás alapképzési szakos hallgatók szakmai gyakorlati lehetőségének biztosítása, képességeik fejlesztése, ismereteik bővítése, emellett üzletszerű gazdasági tevékenység végzése (vendéglátás, rendezvények lebonyolítása). A társaság működésével segíti a KVIK gyakorlatorientált képzése feltételeinek biztosítását, tényleges üzleti környezetet teremtve a hallgatók munkaerő-piaci igények szerinti felkészítésére. A főiskola a kft. szolgáltatásainak döntő részét a képzések lebonyolításával kapcsolatban veszi igénybe szerződéses jogviszony alapján, de a társaság az intézményi és kari szintű rendezvények lebonyolításában is részt vállal. A társaság a 2014. évi tevékenységét pozitív eredménnyel zárta (amely az előzetes egyszerűsített éves beszámoló adatai szerint 1.645 eFt összegű mérleg szerinti eredmény).
I. 3. f) A dolgozók lakásépítési és -vásárlási támogatására fordított kiadások bemutatása, a kölcsönben részesítettek száma A főiskola a dolgozóinak lakásépítési, vásárlási kölcsönt a tárgyévben nem adott.
I. 3. g) A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása A főiskola a Magyar Államkincstárnál vezeti pénzforgalmi számláit. A beszámolási időszak végén a BGF vagyonában – a számviteli elszámolási szabályoknak megfelelően – idegen pénzeszközként egy közvetlen EU-s pályázati támogatási előlege szerepelt, 1.198 eFt összegben, amelyet szintén a MÁK-nál vezetett devizaszámlán tart az intézmény.
I. 3. h) A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat-gazdálkodási rendszer, a feladatfinanszírozás, a kincstári információszolgáltatás tapasztalatai A főiskola a vonatkozó jogszabályok alapján, a Magyar Államkincstár szolgáltatásait veheti igénybe pénzforgalmának lebonyolítására. A kincstári elszámolás rendszerében a rovatok megjelenése, a hozzájuk kapcsolódó szigorú fedezet-ellenőrzés jelentősen megnehezítette a mindennapi pénzforgalom lebonyolítását, az előirányzatok kezelését, de a szolgáltatások összességében megfelelően funkcionáltak. A továbbfejlesztés lehetséges irányaként továbbra is javasolt lenne az információk tárolásának, rögzítésének és az adatszolgáltatásoknak egy rendszerben történő megoldása, hogy adott felhasználó, egyetlen belépéssel, a hozzárendelt valamennyi funkciót kezelhesse. Problémát jelent, hogy a tranzakciós díjként felszámított összegekről a MÁK automatikusan továbbra sem biztosít tételes kimutatást az intézmények részére, így ezen – a gazdálkodást igen jelentős összeggel terhelő – tételek ellenőrzése nem biztosított. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a KIR továbbfejlesztése minden szempontból szükséges, mind a szoftver, mind az azt támogató humán erőforrás oldaláról, mivel a rendszer minimális funkcionalitása a gazdálkodással szembeni információs igényeket nem tudja kielégíteni.
53
I. 3. i) Az esetleges évközi intézmény-, illetve gazdasági vezetőváltás és annak hatásai A nemzeti felsőoktatási törvény rendelkezései szerint 2014. november 15-étől a főiskolánkon is bevezetésre került a kancellária intézménye, így a nem oktatási, nem kutatási tevékenységet ellátó szervezeti egységek munkáltatói jogkört gyakorló vezetője ezen időponttól a kancellár. Ennek megfelelően – a munkába állását követő 20 napon belül – a gazdasági és műszaki főigazgató átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele mellett átadta munkakörét, illetve az ahhoz tartozó dokumentumokat a kancellárnak, és gazdasági vezetői feladatait megbízott gazdasági és műszaki igazgatóként folytatta. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a kancellári szervezet kialakításához szükséges új szervezeti és működési rend kidolgozása, elkészítése és Szenátus elé terjesztése.
I. 4. Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása A főiskola 2014-ben is meghirdette felsőoktatási szakképzési, alap- és mesterképzési, szakirányú továbbképzési szakjait. (A képzési szintenkénti és munkarendenkénti hallgatói létszámok alakulását az I.1. b) pont tartalmazza.) A főiskola által oktatott gazdaságtudományi és társadalomtudományi képzési területeken az állami ösztöndíjas felvett hallgatói létszám 2014-ben is csak a megelőző évi rendkívül alacsony szinten maradhatott. A főiskola ezekre a képzésekre a jelentkezők többségét önköltséges finanszírozási formára tudta csak felvenni. A képzések önköltségét az 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott összegkorlátok között kellett megállapítania a felsőoktatási intézményeknek. A hallgatói létszám belső összetételének átrendeződése az állami támogatás csökkenése mellett – az előző év tendenciáját folytatva – a szolgáltatási díjbevételek (önköltség és költségtérítés) további növekedését eredményezte. A képzési, gazdálkodási, pénzügyi intézkedések megalapozottságához a főiskola az általa kialakított mutatószámok segítségével kontrollálja időszakosan a feladatellátását. A mutatók értékelésének, elemzésének eredményeit hasznosítva állítja össze az intézmény a következő időszakra vonatkozó stratégiai és taktikai tervét.
54
19. táblázat Hatékonysági, létszám- és pénzügyi mutatók alakulása 2012 és 2014 között a BGF-en
Megnevezés
2012. év 2013. év 2014. év
1. Hatékonysági mutatók 1. Egy hallgatóra jutó működési kiadás (ellátottak juttatásai nélkül) (eFt/fő)
423,5
414,0
395,9
2. Egy államilag támogatott hallgatóra jutó összes költségvetési támogatás (eFt/fő)
545,1
629,7
688
443,4 55,5%
467,8 50,9%
492,5 48,2%
74,9% 20,7 55,6% 49,8%
75,7% 17,2 47,0% 50,1%
75,4% 15,3 43,0% 49,6%
93,0% 99,6% (I) 79,5 (II) 82,4 15,9%
97,9% 99,9% 23,4%
95,6% 92,0% (I) 23,6 (II) 24,2 32,6%
3. Egy költségtérítéses hallgatóra jutó saját (működési) bevétel (eFt/fő) 4. Állami támogatás aránya az összes bevételből (előirányzat-maradvány nélkül) (%) 2. Létszámmutatók 5. 6. 7. 8.
A nappali munkarendű hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva (%) Egy oktatóra jutó államilag támogatott hallgató (fő/oktató) Államilag támogatott hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva (%) Oktatók aránya az összes alkalmazotton belül (%)
3. Pénzügyi mutatók 9. Pénzeszközök aránya a forgóeszközökön belül (%) 10. Saját forrás aránya (%) 12. Likviditási gyorsráta 13. Forgótőke aránya (%)
A hatékonysági mutatók változását a rendelkezésre álló források és a teljesített kiadások csökkenése, a bevételek forrásösszetétel-változása, valamint az összes hallgatói létszám csökkenése (a finanszírozási forma szerinti hallgatói létszám összetételének jelentős módosulása) együttesen eredményezte. Külön ki kell emelni, hogy az intézmény állami forrásból finanszírozott hallgatói létszámának alakulását jelentősen befolyásolta az államilag támogatott és az állami ösztöndíjas hallgatók arányának változása. Ezen intézkedés hatásai a gazdálkodást (a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető források nagyságát, valamint felhasználásuk lehetőségeit) nagymértékben befolyásolták, mivel az állandó (üzemeltetési, működtetési) költségeket a hallgatói létszámtól függetlenül viselnie kell a főiskolának. A hatékonysági mutatók esetében megfigyelhető, hogy az egy hallgatóra jutó kiadások a tárgyévben is csökkentek, ami az előzőekben leírt körülmények alapján igen jelentős változás. Mindez a takarékossági intézkedésekre és a jelentősebb támogatási összeget képviselő pályázatok hiányára vezethető vissza. Az egy államilag támogatott hallgatóra jutó állami támogatás emelkedése a külön jogcímekre érkező támogatásoknak köszönhető, amelyek azonban az intézmény működtetési költségeit nem, vagy csak kis mértékben finanszírozzák. A tárgyévben kivételt jelentett utóbbi alól a GKZ részére biztosított speciális programtámogatás. Az állami támogatás – a hallgatói létszám összetételének változásával összhangban – egyre kisebb részt képvisel a feladatellátás forrásai között, így a tárgyévben az intézmény összes bevételéből a saját bevételek aránya meghaladta az állami támogatásét. Az intézmény működtetésének, üzemeltetésének saját bevételekből történő mind nagyobb arányú finanszírozása számos problémát vet fel az államháztartási elszámolás keretei között, a bevételek megszerzését és felhasználhatóságát tekintve is.
55
A létszámmutatók módosulását a hallgatói létszám munkarend és finanszírozási forma szerinti, valamint az alkalmazotti létszám összetételének változása okozta. A hallgatói létszámmutatók értékének változását leginkább az befolyásolta, hogy az összes létszám csökkenése mellett a nappali munkarend szerinti képzésben résztvevők létszáma viszonylag stabil, amely az önköltséget vállaló hallgatók létszámának növekedéséből eredt. Az oktatók létszámaránya kismértékben, de csökkent, aminek oka a mind nagyobb arányú központi feladatellátáshoz szükséges adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak létszámának biztosítása, illetve a nyugdíjba vonuló oktatók pótlásának problémája. A pénzügyi mutatók alakulásának vizsgálata során látható, hogy a főiskola gazdálkodásának pozitív irányú alakulása és eredménye a beszámolási időszakban is fenntartható volt. Az állami vagyonba nem tartozó befektetett eszközökön felüli eszközállomány legjelentősebb tétele továbbra is a pénzeszközök, amelyek aránya a forgóeszközökön belül 2,3 százalékpontos csökkenést mutat az előző évhez képest, de értékében jelentősen meghaladja azt. A részaránycsökkenés oka a követelésállomány tárgyévi növekedése. A pénzeszközök összegének növekedését a beszámolási időszakban is fenntartott takarékossági intézkedéseknek és a realizált, pótlólagosan megszerzett forrásoknak az eredménye. A saját források aránya csökkent, mivel a tárgyévet megelőzően a főiskolának szállítói kötelezettségállománya nem volt, így a 2014 végén kimutatott 189,7 MFt-os kötelezettségállomány miatt 92%-ra mérséklődött. A likviditási gyorsráta(ák) a tárgyévben elmaradnak a korábbi évek szintjétől, ami szintén a kötelezettségek állományának összegével magyarázható, ugyanis a számítási módszer egyes tényezőit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy azok mind pozitív irányban változtak a beszámolási időszakban. A likviditási gyorsráta (I) esetében kizárólag a pénzeszközöket kell vizsgálni, amelyek jelentősen nőttek a bázisévhez viszonyítva. A likviditási gyorsráta (II) esetében a pénzeszközök állományának jelentős növekedése mellett a követelésállomány is nőtt. Értékpapírokkal nem rendelkez(het)ett a főiskola, így az nem befolyásolta a számítást. Az előzőekben bemutatott pénzügyi mutatók értékének változása alapján az is megállapítható, hogy a BGF a pénzügyi stabilitását a beszámolási időszakban is megőrizte, amit a forgótőke (a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökön felüli eszközök) arányának 9,2 százalékpontos emelkedése is jól szemléltet, amely a pénzeszközök és a követelések növekedéséből eredt.
I. 4. a) Rendkívüli események, körülmények A főiskola működtetésére tárgyévben rendelkezésre bocsátott állami támogatás előirányzatát tényleges elvonás nem terhelte, a felvehető állami ösztöndíjas hallgatói létszám csökkenése miatt azonban az állami forrásellátottság nem alakulhatott kedvezően. Számottevő többletterhet okozott a főiskola számára az Állami Számvevőszék tárgyévben lefolytatott vizsgálata, amely két részletben, közel kéthónapos folyamatos terhelést jelentett a vizsgálatban részt vevő kollégáknak, akik így a feladataikat csak túlmunka keretében tudták ellátni.
56
I. 4. b) Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása Az intézmény és minden alkalmazottja folyamatosan többletfeladatokat vállalt (pl. felnőttképzés, továbbképzések folytatása, szakmai rendezvények szervezése, ingatlanok szabad kapacitásának bérbeadása, felesleges kapacitások feltárása, megszüntetése, pályázati források megszerzése) azért, hogy a főiskola a képzési programjait megújítsa, a finanszírozás változásának negatív hatásait mérsékelje, a szakmai tevékenység színvonalát megőrizze, illetve eleget tegyen a folyamatosan változó jogszabályi előírásoknak, valamint a fenntartó és más állami szervek elvárásainak.
I. 4. c) Az év során átadott és átvett feladatok és az ezekhez kapcsolódó létszám- és előirányzat-mozgások bemutatása Ilyen a főiskolán a tárgyévben nem fordult elő.
I. 4. d) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása A BGF gazdasági és pénzügyi tevékenysége 2014-ben összességében eredményes volt, mivel az előző évhez képest is jelentősen csökkenő állami támogatás ellenére az intézmény megőrizte likviditását, stabil pénzügyi helyzetét. Működési zavarok nélkül biztosítani tudtuk a szolgáltatást az informatikai, könyvtári, kollégiumi ellátás területén is. A hatékonyabb, gazdaságosabb működtetés feltételei tovább javultak, amit a főiskola az egyes képzési helyeken megvalósított beruházásokkal, felújításokkal is támogatott. A főiskola a beszámolási időszakban is teljesítette küldetését: országos beiskolázással minden ágazat számára jól felkészült pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nemzetközi ismeretekkel ellátott szakembereket bocsátott a munkaerőpiacra. Továbbá megfelelő kompetenciákkal és ismeretekkel rendelkező fiatalokat biztosított a tárgyévben az idegenforgalmi, vendéglátási, (kül- és bel-) kereskedelmi ágazatok számára.
57
II. RÉSZLETES INDOKLÁS (AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA) A főiskola 2014. évi gazdálkodása során kiemelt figyelmet fordított a pótlólagos források megszerzésére, összegük lehetőség szerinti növelésére és a realizált bevételek takarékos felhasználására, az állami támogatás csökkenésének ellensúlyozására. Az erőforrásokkal történő hatékony gazdálkodáson túl az IFT-ben vállalt célkitűzéseket is ütemezetten megvalósítottuk, amihez nagy segítséget jelentett a 154,4 MFt összegű Kiválósági támogatás is. Így megállapítható, hogy a főiskola 2014. évi gazdálkodása a körülmények gyakori és jelentős változása ellenére is stabil és kiegyensúlyozott maradt. A külső környezeti tényezők, mint a regionális adottságok, a demográfiai trend, valamint a szabályozási környezet változásai adottságként kezelendők, mivel ezekre az intézménynek nincs közvetlen befolyása. Ezzel indokolható, hogy nem minden szervezeti egység gazdálkodásában küszöbölhetők ki a negatív irányú folyamatok. A főiskola 2014. évi gazdálkodásának, előirányzatainak és azok teljesülésének főbb adatait a következő táblázat tartalmazza. 20. táblázat A BGF bevételeinek és kiadásainak alakulása 2013-ben és 2014-ban (adatok eFt-ban) 2014. évi 2013. évi teljesítés (eFt)
Megnevezés
Működési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Működési bevételek Felhalmozási bevételek
eredeti előirányzat (eFt)
módosított előirányzat (eFt)
teljesítés (eFt)
264 191
194 000
200 939
72 507
0
52 757
199 644 52 716
3 863 590
3 210 000
4 339 712
4 222 393
256
0
2 638
2 637
250 032
160 000
306 566
305 596
Központi, irányító szervi támogatás
4 617 951
4 212 400
4 457 843
4 457 843
Előző év költségvetési maradványának igénybevétele
1 771 529
0
2 833 611
2 833 611
Működési célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú átvett pénzeszközök
Bevételek össz esen
10 840 056
Személyi juttatások
7 776 400 12 194 066 12 074 440
3 456 167
3 820 800
4 742 049
919 032
1 031 400
1 311 539
927 780
Dologi kiadások
2 079 802
1 161 300
2 906 728
1 789 138
Ellátottak pénzbeli juttatásai
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
3 244 247
1 224 266
1 727 200
1 878 977
974 897
Egyéb működési célú kiadások
54 247
0
154 082
151 653
Beruházások
64 065
35 700
699 947
325 883
208 866
0
500 744
96 528
7 776 400 12 194 066
7 510 126
Felújítások Kiadások össz esen
8 006 445
Alaptevék enység m aradványa
2 833 611
0
0
4 564 314
Létsz ám (fő) Engedélyezett létszám Átlagos statisztikai állományi létszám Tartósan üres álláshelyek száma
1 027
987
852
855
0
0
A táblázat adatainak általános értékelése A főiskola a tárgyévi feladatellátás során 12.074 MFt bevételt realizált, amely a 2013. évi teljesített bevételek összegét 11,4%-kal, 1.234 MFt-tal meghaladja, és mindössze 0,98%-kal marad el a módosított bevételi előirányzattól. Az állami támogatás összege a beszámolási 58
időszakban 4.458 MFt volt, amely 160 MFt-tal, azaz 3,5%-kal kevesebb, mint a 2013. évre biztosított állami forrás. Az államháztartáson belüli támogatások összege a beszámolási időszakban 252 MFt volt, amely az előző évi teljesítésnél 84 MFt-tal, 25%-kal kevesebb. E bevételek csökkenésének oka a megelőző évben megvalósított, akkor realizált pályázati bevételek tárgyévben való elmaradása, illetve a pályázati lehetőségek szűkülése volt. A tárgyévi intézményi saját (működési, felhalmozási és átvett pénzeszköz) bevételek a beszámolási időszakban 416,7 MFt-tal, 10,1%-kal haladták meg a megelőző év teljesítési adatát, amelyet elsősorban az önköltséges formában beiratkozó hallgatók számának növekedése eredményezett. A 2014-ben teljesített bevételek struktúráját a következő diagram szemlélteti. 11. ábra
A főiskola 2014-ben pénzeszközeinek felhasználásával – szigorú belső kontroll és takarékos gazdálkodás mellett – 7.510 MFt kiadást teljesített, ami az előző évi kiadások összegénél 496 MFt-tal, 6,2%-kal kevesebb. Ennek indoka a tervezett kiadások folyamatos kontrollja mellett az elérhető pályázati források további szűkülése, a megvalósításokhoz szükséges kiadások elmaradása, de nehezíti az ütemezett pénzfelhasználást a beszerzések időszükségletének jogszabályváltozások miatti növekedése és a beszerzési korlátozás hatályban maradása is. A beszámolási időszakban a kiadás megtakarítás mértéke a módosított előirányzat 38,4%-a volt. A 2014. évben teljesített kiadások összetételét a következő diagram szemlélteti.
59
12. ábra
Összegezve megállapítható, hogy a BGF gazdasági stabilitását a folyamatosan változó jogszabályi és környezeti feltételek mellett a tárgyévben is megőrizte. Ebben kiemelt szerepe volt a fenntartó által rendelkezésre bocsátott Kiválósági támogatásnak, speciális programtámogatásoknak, a főiskola pénzügyi fegyelmezettségének, racionalizálási intézkedéseinek, amit az is igazol, hogy a pótlólagos források, pályázati bevételek, szabad kapacitások kihasználásával, a 2014. évi gazdálkodás során jelentős – 4.564 MFt összegű – előirányzat-maradványt ért el.
II. 1. A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása A főiskola kiadásainak forrása a beszámolási időszakban is alapvetően a normatív állami támogatás és a saját bevételek, valamint az előző évi előirányzat-maradvány felhasználása volt, amelyek igénybevételével a működés, az üzemeltetés és a szükséges fejlesztések kiadásait teljesítettük. A tervezett és teljesített kiadások alakulását – jogcímenként – a következő diagram szemlélteti.
60
13. ábra
Az intézmény 2014. évi teljesített kiadásainak összege 7.510 MFt volt. Ebből személyi juttatásokra és a munkaadókat terhelő kapcsolódó járulékokra 4.172 MFt-ot, azaz az összes teljesített kiadás 55,6%-át, az ellátottak pénzbeli juttatásaira 975 MFt-ot, azaz 13%-át fordította a főiskola. A teljesítés fennmaradó 31,5%-a nyújtott fedezetet az intézmény üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok ellátására, valamint az infrastrukturális fejlesztések és az egyéb pénzeszközátadás kiadásaira. Így dologi kiadásokra 1.789 MFt, beruházásra 326 MFt, felújításra 96 MFt, míg átadott pénzeszközként 152 MFt került kifizetésre tárgyévben. Az eredeti előirányzat 7.776,4 MFt, a módosított pedig 12.194,1 MFt volt, ami 56,8%-os növekedést jelent. Ennek indoka egyrészt az, hogy a jogszabályok szerint az előző évi előirányzatmaradvány előirányzatosításra került a megfelelő felhasználási jogcímeken (kiemelt előirányzatokon). Másrészt a tárgyévben keletkezett többletbevételek előirányzatosítása okozta a növekedést, amely többletbevételek az intézményi működési bevételek eredeti előirányzaton felüli teljesítéséből, valamint az elfogadott pályázati elszámolásokra beérkező támogatásértékű bevételekből képződtek. További többlet-előirányzatot jelentettek az év közben különféle feladatokra, célzottan érkező állami források, mint a kormányzati bérpolitikai intézkedés alapján a 2014. évi bérkompenzáció fedezetére biztosított összeg, valamint a Kiválósági támogatás és a Stipendium Hungaricum ösztöndíjak támogatása. A BGF kiadási megtakarítása a tárgyévben 4.683,9 MFt, a bevételi lemaradása 119,6 MFt volt. Így az intézmény 2014. évi előirányzat-maradványa 4.564,3 MFt, amely 61%-kal meghaladja az előző évit. A 2014. évi előirányzat-maradvány összegét 543,8 MFt befizetési kötelezettség terheli 61
a képzési, tudományos célú és fenntartói támogatás és az egyéb, a jogosultsági elszámoltatás alá tartozó előirányzatok elszámolása alapján, amelyet a maradványelszámolás keretében kell rendezni a fenntartó részére történő átutalással. A beszámolási időszakban a főiskola számára a fenntartó maradványtartási kötelezettséget nem írt elő. A tárgyév végén az intézménynek sajátos eszközoldali elszámolása 90.922 eFt volt, amely a decemberben kifizetett bérek és járulékainak összege. A kapott előlegeknek 27 eFt, a sajátos forrásoldali elszámolásoknak 1.198 eFt a mérleg szerinti értéke. A kapott előlegek a visszafizetendő téves hallgatói befizetések, a sajátos forrásoldali elszámolások pedig az idegen pénzeszközök forrása. Az aktív időbeli elhatárolások értéke 11.874 eFt, ami a következő évi eredményt befolyásoló költségek, elsősorban a folyóirat-előfizetések és az előre fizetett biztosítási díjak összege. A beszámolási időszak végére azonosítás alatt álló kiadások és bevételek a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem maradtak.
II. 2. Az előirányzatok alakulása – az előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése II. 2. a) Kiadási-bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása, annak indoklása A főiskola 2014. évi eredeti előirányzata 7.776,4 MFt volt, amelyet a tárgyévben összesen 4.417,7 MFt összeggel módosítottunk, így a módosított előirányzat 12.194,1 MFt volt. Országgyűlési hatáskörben a beszámolási időszakban nem történt előirányzat-módosítás az intézménynél. Kormányzati hatáskörben a 2014. évi bérkompenzáció fedezetének biztosítása, majd a jogosultsági elszámolást követő pótelőirányzat biztosítása címén történt előirányzat-módosítás, amelynek összege a tárgyévben összesen 48,7 MFt volt. Szintén e hatáskörben, év közben az 1813/2014 (XII. 19.) Korm. határozat alapján a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram megvalósítása érdekében 37,1 MFt összegű pótelőirányzatot kapott a főiskola. Irányító szervi hatáskörben a fenntartó az „alkalmazott tudományok főiskolája” minősítés alapján a felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013 (II. 5.) Korm. rendelet szerint 154,4 MFt támogatásban részesítette a BGF-et. A Magyar Sportcsillag Ösztöndíjprogram keretében a 2013/2014. tanévre a programban részt vevő hallgatók javára 5,2 MFt pótelőirányzat érkezett a főiskolára. A saját bevételek esetében a jogszabályi változások alapján a felügyeleti szerv a működési és felhalmozási bevételeknél jelentkező többletbevételeket is előirányzatosíthatja az intézmények részére, amire 2014-ben két alkalommal, összesen 1.135,7 MFt összegben került sor.
62
Az előirányzat-módosítások döntő része a tárgyévben is intézményi, saját hatáskörben történt, ami azzal indokolható, hogy az előző évi előirányzat-maradvány előirányzatosítása megtörtént, 2.833,6 MFt összegben. A saját hatáskörben elvégzett előirányzat-módosítások másik jelentős részét, a támogatásértékű bevételek és az átvett pénzeszközök esetében, a tárgyévben képződött bevételi többletek előirányzatosítása jelenti. E jogcímen 206,3 MFt összegben kért az intézmény előirányzat-növelést, aminek indoka elsősorban a pályázati többletbevételek teljesítése és előirányzatosítása volt. Saját hatáskörben több alkalommal történt a kiemelt előirányzatok közötti évközi átcsoportosítás az állami támogatás előirányzatán belül, amit az intézmény által tervezett kötelezettségvállalások előirányzati fedezetének biztosítása tett szükségessé. Az évközi előirányzat-módosítások további indoklása az egyes kiemelt előirányzatokról készített beszámolórészekben található.
II. 2. b) Konkrét, meghatározott feladatokra a tárcától, a középirányító szervtől, illetve a más fejezettől kapott előirányzatok felhasználása, az esetleges maradványok nagysága és okai A konkrét feladatok megvalósítására célzottan – a minisztériumtól, illetve az intézkedései által – 245,5 MFt összegben érkezett támogatás, amelyet a következő jogcímekre, feladatokra használt fel a főiskola:
A fenntartó az NGM 6747/5/2014. számú intézkedése, valamint a 495/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben és az 1201/2014. (IV. 01.) Korm. határozatnak megfelelően – előzetes felmérés alapján – a közalkalmazottaknak a tárgyévben biztosította a 2014. évi bérkompenzáció fedezetét, 47,5 MFt összegben. A felhasználásáról kért beszámoló alapján, további 1,2 MFt többlettámogatás átcsoportosítása történt meg az 1746/2014. (XII. 15.) Korm. határozat alapján. Az év végi jogosultsági elszámoltatás keretében 0,1 MFt befizetési kötelezettség került kimutatásra. A felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet alapján 154,4 MFt támogatásban részesült a főiskola az „alkalmazott tudományok főiskolája” minősítéshez kapcsolódóan. A támogatás felhasználása a szerződés szerinti ütemezésnek megfelelően történik. A fenntartótól a Magyar Sportcsillag Ösztöndíjprogram keretében 5,2 MFt támogatást kapott a főiskola, amelyet a szerződés alapján, a jogosult hallgatók részére tovább is utalt. A Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogram 2014. július 1. és 2014. december 31. közötti szakaszának megvalósítására 37,2 MFt támogatás érkezett a 1813/2014. (XII. 19.) Korm. határozat alapján, melyet a programban vállal kötelezettségeinek fedezetére használt fel a főiskola.
63
II. 2. c) Az előirányzatok évközi változása, a tényleges teljesítést befolyásoló főbb tényezők A személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, valamint a létszám alakulása A személyi juttatások 2014-ben teljesített kiadásának összege 3.244,2 MFt volt, amely az előző évinél 6,1%-kal (211,9 MFt-tal) kevesebb. A személyi juttatások 93%-a (3.018,7 MFt) a foglalkoztatottak személyi juttatása, amelyet a főiskola a közalkalmazottai felé teljesített. A külső személyi juttatások az összes személyi juttatás 7%-a (225,5 MFt), amelyek főként pályázatok megvalósításához kapcsolódnak, illetve tananyagfejlesztések felhasználási szerződéseinek kifizetését tartalmazzák. A személyi juttatások csökkenését elsősorban az előző évben végrehajtott kötelező nyugdíjazás ez évben jelentkező teljes éves megtakarítása, valamint az elérhető pályázati források csökkenéséből adódó kiadás elmaradása okozta. Ezzel ellentétben növekedést indukált a főiskola azon törekvése, hogy az oktatók, kutatók minősítettségi arányát tovább javítsa, így új minősített oktatók felvételére is sor került. Jelentős számban szereztek a saját oktatók fokozatot, így a tárgyévben több esetben oktatói előléptetések is megvalósulhattak, amelyek a személyi juttatások részbeni növekedését eredményezték. További növelő tételként jelent meg a főiskola vezetésének azon intézkedése, hogy az eddigi óraadók helyett mind nagyobb számban közalkalmazottaival lássa el az oktatási többletfeladatokat. Az ellentétes hatások eredményeként, a főiskolán a foglalkoztatottak esetében 277.318 Ft/fő/hó volt a törvény szerinti illetmények, munkabérek átlaga a felmentési illetmények figyelembevételével. (Ez az összeg – a beszámoló kategóriák változása miatt – az előző évi rendszeres bérek alapján számított átlagilletmény kategóriával nem hasonlítható össze.) A főiskola 2014. évi feladatát 424 fő oktató, kutató, tanár és 431 fő nem oktató, összesen 855 fő átlagos dolgozói létszámmal valósította meg. Ebből teljes munkaidőben foglalkoztatott 831 fő, részmunkaidős alkalmazott 24 fő volt. A nem oktató, nem kutató munkavállalók számának és részarányának növekedésében a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatottak is szerepet játszottak. 14. ábra
64
Az oktatók és nem oktatók átlaglétszámának alakulását karonként a következő táblázat és diagram szemlélteti. 21. táblázat Oktatók és nem oktatók átlaglétszámának alakulása (adatok főben) Megnevezés
KKK
KVIK
PSZK
Rektorátus, NYTK
GKZ
BGF összesen
2013 2014 2013 2014 2013 2014 2013 2014 2013 2014 2013 2014 Oktatók Nem oktatók Összesen
148 117 265
137 113 250
127 101 228
127 99 226
125 106 231
125 101 226
27 43 70
35 41 76
58 58
77 77
427 425 852
424 431 855
15. ábra
A főiskolán a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma 2014-ben mindössze 3 fővel nőtt az előző évhez viszonyítva.
65
22. táblázat A BGF engedélyezett és átlaglétszáma 2014-ben (fő)
Megnevezés KKK KVIK PSZK GKZ NYTK Rektorátus BGF összesen:
Engedélyezett
Átlaglétszám
288 265 255 85 6 88 987
250 226 226 76 3 74 855
Az engedélyezett és az átlaglétszám közti különbség nem végleges feladatcsökkenés eredménye, mivel az intézmény törekvése, hogy az oktatás, a hallgatói szolgáltatások minősége és a színvonal javítása érdekében az átmenetileg üres álláshelyek betöltésre kerüljenek. Végrehajtott létszámcsökkentés A foglalkoztatottak létszámának csökkentésére vonatkozó kötelező előírás a tárgyévben nem terhelte a főiskolát. A humán erőforrással való hatékony és takarékos gazdálkodás továbbra is egyik fontos törekvése a főiskolának az alapfeladata (az oktatás, kutatás) színvonalas teljesítése mellett. A munkaadókat terhelő járulékokat – amelyek összege 928 MFt volt a beszámolási időszakban – a törvényben előírtak alapján teljesítette a főiskola. A munkaadókat terhelő járulékok beszámolási időszakban kifizetett összege a személyi juttatásokkal ellentétes irányban változott: 8,7 MFt-tal, azaz 1%-kal nőtt. Ennek oka főként az, hogy az intézmény törekszik az időszakosan jelentkező többletfeladatait belső munkaerővel elláttatni, amelynek a járulékterhe magasabb, mint a megbízásos foglalkoztatásé.
A dologi kiadások A dologi kiadások jogcímen teljesített kiadások összege 1.789,1 MFt volt a beszámolási időszakban. A bázisévhez viszonyítva a kifizetések 290,7 MFt-tal (14%-kal) csökkentek. A csökkenés oka elsősorban az volt, hogy a megelőző évben az MNV Zrt. részére visszaadott épület kiadásai nem terhelték az intézmény költségvetését. Másrészt az elérhető új pályázatok számának csökkenése miatt a megvalósításukra fordított kiadások is csökkentek. Ugyanakkor a közbeszerzési eljárások eredménytelensége miatt több nyári karbantartási munkát el kellett halasztani, így csak a legalapvetőbb javítások valósulhattak meg. Mindezek mellett azonban kiemelendő, hogy a BGF az üzemeltetés területén folyamatosan keresi az energiatakarékos műszaki megoldásokat, fejlesztéseket: mindig a leginkább költségtakarékos megoldásokat igyekszik kiválasztani. A beszerzések, szolgáltatás-igénybevételek versenyeztetési eljárásait intézményi szinten bonyolítja, ezzel is kihasználva az esetleges mennyiségi 66
kedvezményeket. Ennek érdekében folyamatosan közbeszerzési eljárásokat indít és a piac szereplőit versenyezteti a legkedvezőbb ár elérése végett, továbbá csatlakozik más intézmények által szervezett konzorciumokhoz egyes (elsősorban energia-) beszerzések során. A takarékossági intézkedések ellenére a főiskola működési kiadási a tárgyévben is – egyes kiadási jogcímeken – növekedtek, annak ellenére, hogy a BGF mindent elkövet pénzeszközeinek hatékony, racionális felhasználása érdekében. Folyamatos a források és a felhasználások elemzése, a takarékos gazdálkodás lehetőségeinek kutatása. Számos tételnél az előző évhez viszonyítva kiadás megtakarítás mutatható ki: a készletbeszerzések, bérleti és lízingdíjak, közüzemi díjak, de a szolgáltatási kiadások esetében is jelentős a kiadáscsökkenés az előző évhez képest. A kiemelt előirányzaton belül a legjelentősebb tételt a karbantartási, kisjavítási szolgáltatások és az egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások képviselik nettó 448,3 MFt-os összegükkel, melyek esetében a kiadások 73,8 MFt-tal csökkentek. A második legjelentősebb tételcsoportot a rezsiköltségek (gáz-, villany-, távhő-, víz- és csatornadíjak) jelentik, az áfa nélkül 232,8 MFt kiadási összegükkel. Ez utóbbi csoportban az előző évhez mérten 66,3 MFt-ot takarítottunk meg. Jelentősebb kiadás megtakarítás tapasztalható a készletbeszerzések esetében is, 16,8 MFt összegben, amely az előző évhez képest 12%-os csökkenést jelent. Ennek oka elsősorban az, hogy az új számviteli elszámolási rend szerint a kis értékű eszközbeszerzések is a beruházások között jelennek meg. A dologi és egyéb folyó kiadások előirányzata év közben 1.745,4 MFt-tal növekedett. (Ebből irányító szervi hatáskörben összesen 486,4 MFt összegű előirányzat-növelés történt.) Az állami támogatás egy alkalommal, a Kiválósági támogatás rendelkezésre bocsátása miatt 63,3 MFt összeggel növekedett. A saját bevételek előirányzata két alkalommal emelkedett: az intézményi működési és felhalmozási bevételeknél jelentkező többletbevételek előirányzatosítása révén, 423,1 MFt összegben. A legjelentősebb módosítás az évközi saját hatáskörű előirányzat-növelés volt, amely 1.259 MFt-ot ért el. Ennek keretében történt meg a 2013. évi előirányzat-maradvány felhasználásának előirányzatosítása (1.144,9 MFt), továbbá a támogatás értékű bevételek és az átvett pénzeszközök előirányzatain jelentkező bevételi többletek előirányzatosítása 18 MFt összegben (amely a pályázati elszámolásokra beérkezett összegekből állt). Ezenkívül – a kötelezettségvállalásoknak megfelelően – a költségvetés szerinti előirányzatok rendezésére is szükség volt 96,1 MFt összegben. A dologi és egyéb folyó kiadások tekintetében 1.117,6 MFt összegű kiadási megtakarítást ért el a BGF a módosított előirányzathoz képest.
Ellátottak pénzbeli juttatásai Az ellátottak pénzbeli juttatásaként teljesített kiadások összege a tárgyévben 974,9 MFt volt, amely 249,4 MFt-tal kevesebb, mint a megelőző évben. A teljesített kiadások csökkenése az államilag támogatott (állami ösztöndíjas) képzési formákban részt vevő hallgatók létszámcsökkenésével magyarázható. Az ellátottak juttatásainak eredeti előirányzata 1.727,2 MFt volt, amelyet év közben több alkalommal módosított az intézmény, így az év végi módosított előirányzat 1.879 MFt lett. 67
Az előirányzat-módosításokat az alábbiak indokolták:
a 2013. évi előirányzat-maradvány felhasználása jogszabály alapján, a hallgatói szervezetek egyetértésével kollégium felújítására történő átcsoportosítás a hallgatói szervezetek működtetésének költségeire, tankönyvek, jegyzetek elkészítésére történő átcsoportosítás Stipendium Hungaricum támogatás Sportcsillagok ösztöndíj támogatása Pályázati és egyéb támogatások miatti többletbevételből Összesen:
217,8 MFt -135,9 MFt -16,4 MFt 37,2 MFt 5,2 MFt 43,9 MFt 151,8 MFt
A tárgyévi hallgatói ösztöndíjak fedezetét az állami támogatás jelentette. Az ösztöndíjak elosztása és hallgatókhoz történő eljuttatása a BGF szabályzataiban és a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történt. A bevételi többletek tárgyévi összegét az Erasmus mobilitási pályázatok adták, de jelentős támogatást kapott a főiskola a Bursa ösztöndíjprogram keretében a szociálisan rászoruló hallgatók esélyeinek javítására. Továbbá többletforrásként jelentek meg a főiskola Biztos Jövő Ösztöndíjprogramjára a vállalkozásoktól támogatás és adomány formájában érkező pénzeszközök. A hallgatói támogatások a jogosultsági elszámolás keretébe tartoznak. E jogcímen a főiskolának 359,4 MFt befizetési kötelezettsége keletkezett, amelyet a fenntartó részére a maradványelszámolás keretében kell rendezni. Ennek összetételéről, a jogosultak létszámáról az I. 1. pont egyes alfejezetei nyújtanak részletes tájékoztatást.
Egyéb működési/felhalmozási célú kiadások A főiskola e jogcímen eredeti előirányzattal nem rendelkezett. A módosított előirányzat összege 154,1 MFt volt. A teljesített kiadások indoka, hogy a főiskola konzorciumvezetőként részt vesz több, az Európai Bizottság által közvetlenül kiírt pályázat megvalósításában, így a kapott támogatást a konzorciumi partnerek részére tovább kell utalnia, amit e jogcímen kell elszámolni. Továbbá ezen a kiemelt előirányzaton kellett elszámolni az előző évi jogosultsági elszámoltatásból származó befizetési kötelezettséget is, 89,4 MFt összegben. A Főiskolának kamatkiadásai a tárgyévben nem voltak.
Beruházások A felhalmozási kiadásoknál az immateriális javak és az ingatlanok vásárlása, létesítése, valamint a tárgyieszköz-beszerzések és beruházások összege 325,9 MFt volt 2014-ben, amely az előző évi ráfordításoknál 261,8 MFt-tal több. A növekedés oka, hogy a beszámolási időszakban – az előző évi előirányzat-maradvány felhasználásával – megvalósulhatott a Buzogány utca (Bagolyvár és Fráter György utca közötti szakasz) gépjármű-forgalom elől történő elzárása, gyalogos közterületként, azaz „sétáló utcaként” történő kialakítása, ami növeli a hallgatók és az ott dolgozók komfortérzetét, biztonságos intézménybe jutását. KEOP pályázati forrás felhasználásával a zalaegerszegi karon napelemes, háztartási méretű kiserőmű telepítése történt meg, mely 68
biztosítja a kar hő- és villamosenergia-igényét, ezáltal csökkentve a rezsiköltségeket. A főiskola által az állami támogatásból és a saját bevételekből elkülönített forrásai azonban nem teszik lehetővé – a szükséges mértékben – jelentős beruházások megvalósítását, így kiemelten fontos lenne az intézmény számára is elérhető infrastrukturális beruházási pályázati lehetőségek biztosítása. Emellett további pályázati forrásokból és az előző évi maradványból több fejlesztés is megvalósulhatott a tárgyévben, elsősorban az oktatástechnikai és informatikai infrastruktúra terén, amelyekkel biztosítható volt az oktatás feltételeinek szinten tartása és kis mértékben minőségi fejlesztése is. A 2014-ben megvalósult fejlesztésekkel a BGF az IFT-ben rögzített célkitűzéseit is igyekezett ütemezetten teljesíteni. Az elhúzódó engedélyeztetési és beszerzési eljárások miatt azonban az előző évi előirányzat-maradványból néhány tétel megvalósítása áthúzódik a beszámolási időszakot követő évre. A főiskola beruházási kiadásainak eredeti előirányzata 35,7 MFt volt. A 664,2 MFt összegű előirányzat-növelés az alábbi intézkedések keretében történt: Előirányzat-maradványból Állami támogatás átcsoportosításából Saját bevételek átcsoportosításából Saját bevételi többletek előirányzatosításából Összesen:
288,5 MFt 9,5 MFt 90,3 MFt 275,9 MFt 664,2 MFt
A beruházások 699,9 MFt-os módosított előirányzatával szemben a kiadási teljesítés összege 325,9 MFt, így a kiadási megtakarítás 374,1 MFt, azaz a módosított előirányzat 53,5%-a volt. Beruházásként, az ingatlan-infrastruktúra javítására az összes felhalmozási kiadás 26,4%-át költötte a főiskola, informatikai eszközök beszerzésére 44,4, míg egyéb tárgyi eszközök vásárlására az összes beruházási kiadás 29,2%-át fordította az intézmény.
A felújítási kiadások alakulása Felújítási kiadásokra a főiskola a beszámolási időszakban 96,5 MFt-ot fordított. Ez a bázisév teljesítési adatának 46,2%-a, Ennek oka az, hogy az épület- és gépészeti infrastruktúra nyári felújítás-karbantartási feladataira a tárgyévben kiírt közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, így újabb eljárást már az oktatási szünetben történő megvalósítással nem lehetett elindítani. Európai uniós források felhasználásával ezen a jogcímen kiadás nem valósult meg, így csak a lakhatási támogatás meghatározott részének (70%-ának) átcsoportosításából fedezett, a kollégiumok infrastrukturális megújítását célzó fejlesztések, valamint az előző évi maradvány felhasználásából és a tárgyévi saját bevételek terhére finanszírozott fejlesztések valósulhattak meg. Megvalósult az Alma Mater Tanétterem belsőépítészeti felújítása, a Laufenauer utcai kollégiumban a meglévő lift cseréje, mivel az elhasználódottsága miatt gyakoriak voltak a hibák, az ezzel járó karbantartási költségek pedig magasak, továbbá a zalaegerszegi kollégiumban fagyvédelmi és balesetvédelmi munkákat végeztettünk. A főiskola a tárgyévet követően további felújításokat kíván végrehajtani. Az intézménynél a felújításoknak eredeti előirányzata 2014-ben sem volt. 69
Az 500,7 MFt összegű évközi előirányzat-módosítást a következők indokolták: Előirányzat-maradványból (saját hatáskörű előirányzat-módosítás) Többletbevétel miatti (irányító szervi hatáskörű előirányzat-módosítás) Kiemelt előirányzatok közti átcsoportosítás (elsősorban a lakhatási támogatás 70%-ának felhasználása érdekében) Összesen:
229,6 MFt 127,0 MFt 144,1 MFt 500,7 MFt
A beszerzési eljárások nehézségei miatt az előző évi előirányzat-maradvány kötelezettségvállalásainak teljesítése áthúzódik a beszámolási időszakot követő évre.
PPP konstrukcióban létrejött beruházások, felújítások, szolgáltatásvásárlás bemutatása – NÉ II. 3. Az intézményi bevételek alakulása II. 3. a) A 2014. évi bevételi előirányzatok és teljesítések alakulása A főiskola alapfeladatainak ellátására 2014-ben 4.312.4 MFt működési és 145,4 MFt felhalmozási állami támogatást biztosított a fenntartó. Az állami támogatás eredeti előirányzata 4.212,4 MFt volt, amelyet év közben hatszor növeltek (245,4 MFt összegben). Ennek jogcímenkénti részletezése a II. 2. pont alatt található. Így az intézmény 2014. évi összes állami támogatásának módosított előirányzata 4.457,8 MFt volt, amely összeg a tárgyévben meg is érkezett. A felsőoktatási intézmények finanszírozási rendje a beszámolási időszakban jogszabály szerint nem változott, azonban a fenntartó a jogosultsági elszámoltatásnál 2014-ben is ettől eltérő elveket alkalmazott. A képzési támogatás, valamint a speciális programok elszámolása alapján a főiskolának 184,3 MFt befizetési kötelezettsége keletkezett. Az államilag támogatott hallgatói juttatások elszámolása alapján 359,4 MFt, a 2014. évi bérkompenzáció miatt további 0,1 MFt-os befizetési kötelezettsége, azaz összesen 543,8 MFt befizetési kötelezettsége van az intézménynek, amelyet a maradványelszámolás részeként kell rendezni. A főiskola belső allokációs rendszerében bizonyos korrekciós tényezők figyelembevételével alkalmazza a rendelkezésre bocsátott támogatás képzőhelyek közötti felosztását, amelyben megtartja a jogszabály szerinti normativitást, ezáltal ösztönözve az egyes szervezeti egységeket teljesítményük növelésére. A főiskola teljesített saját bevételeinek összege 7.616,6 MFt volt a beszámolási időszakban. Ebből a működési és felhalmozási saját bevételek összege 4.225 MFt (55,5%), az államháztartáson belüli támogatásoké 252,4 MFt (3,3%), az átvett pénzeszközöké 305,6 MFt (4,0%) az előző évi előirányzat maradvány igénybevétele 2.833,6 MFt (37,2%) volt. A tárgyévben a bevételi lemaradás 119,6 MFt, amely a módosított előirányzat 1%-a. A bevételek növelésének főbb nehézségei elsősorban a demográfiai problémák és a gazdasági nehézségek, 70
amelyek miatt a családok és a gazdaság szereplőinek költségviselő képessége jelentős csökkent. A felsőoktatási piacon érzékelhető versenyhelyzet miatt a képzési díjak sem növelhetők a szükséges mértékben. Mind komolyabb problémát jelent a közgazdászképzést folytató intézmények nagy száma miatt szétaprózódó hallgatói létszám, valamint a képzési piacon meglévő, mind élesebb konkurenciaharc; mindezek ellensúlyozása komoly erőfeszítéseket igényel a főiskola részéről. Továbbra is gondot okoz a gazdaságtudományi képzéseken rendelkezésre álló igen alacsony állami ösztöndíjas hallgatói létszám (a magas állami ösztöndíjas ponthatár). Mindezek jelentősen befolyásolják a BGF pénzügyi forrásainak összegét, stabilitását mind az állami támogatás, mind a saját bevételek tekintetében. A főiskola vezetése a beszámolási időszakban is fő feladatának tekintette a pótlólagos források megszerzését az oktatási feladatok zavartalan ellátása, a folyamatos működtetés és az előirányzott fejlesztések megvalósítása érdekében. Az intézményi működési bevételek növekedését eredményezte, hogy a főiskola által gondozott tudományterületeken az állami ösztöndíjas helyekről kiszoruló felvételizők az önköltséges képzésekre nyertek felvételt és iratkoztak be. Elsősorban ennek eredménye, hogy az intézményi saját bevételek 358,8 MFt-tal, 9,2%-kal nőttek az előző évi teljesített összeghez képest. A teljesített bevételek forrásösszetétele az előző évhez viszonyítva 5,7 százalékponttal változott a saját bevételek javára: 36,9% állami támogatás, 63,1% saját bevétel. (A beszámolási időszakban az előző évi 2.833,6 MFt előirányzat-maradványt – 440,5 MFt kivételével – felhasználtuk.) Az intézmény sikeres pályázati tevékenységének eredményeként az NFÜ-től, közreműködő szervezeteitől és egyéb államháztartási alrendszerbe tartozó szervezetektől 2014-ben a következő államháztartáson belüli támogatások érkeztek a főiskolához: KEOP 6.2.0 „Zöld Kampusz Zalaegerszeg” mintaprojekt KEOP-2012-4.10.0/A – A zalaegerszegi Zöld Kampusz napelemes fejlesztése TÁMOP-3.2.12 Kulturális szakembereink továbbképzése TÁMOP-3.2.12-12/1 Zala megyei könyvtárosok összehangolt továbbképzése TÁMOP-4.1.2. Angol nyelvű e-learning tananyag fejlesztése TÁMOP 4.1.2. Informatikai szakok integrált képzésfejlesztése TÁMOP-4.1.1.C Hálózati kutatás és képzési együttműködés TÁMOP 4.2.2.A MEDIC SPHERE GKZ-kutatás Nemzeti Munkaügyi Hivatal – decentralizált pályázat OTKA Szubszidiaritás érvényesítése a közpénzügyekben Vidékfejlesztési Minisztérium Hungaricumok pályázat (HUNG-2013) Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal PRO-RENO-B-13-E-0166 pályázat BURSA (Önkormányzatok) ösztöndíjak hozzájárulása Nemzeti Kulturális Alap könyvkiadási pályázat Önkormányzati támogatás (Zalaegerszeg)
6.872 eFt 48.826 eFt 5.975 eFt 911 eFt 9.690 eFt 31.348 eFt 33.440 eFt 55.802 eFt 3.890 eFt 2.029 eFt 2.662 eFt 150 eFt 39.765 eFt 1.000 eFt 10.000 eFt
A pályázati tevékenység eredményessége a beszámolási időszakban is kiemelkedő volt. A korábbi években végzett gondos elkészítő munkának köszönhetően számos, jelentős támogatási összeget képviselő pályázat megvalósítása volt folyamatban 2014-ben, annak ellenére, hogy a közép-magyarországi régióra számosságában is kevesebb pályázatot írtak ki, továbbá a pályázatonként elnyerhető támogatások összege is kevesebb volt, mint a korábbi években. A bevételek jogcímenkénti alakulását a következő diagram szemlélteti. 71
16. ábra
A teljesített bevételek alakulása a bázisévhez viszonyítva (bevételek tervtől való eltérése) 2014-ben az intézmény összes teljesített bevétele 12.074,4 MFt volt, mely 11,4%-kal (1.234,4 MFt-tal) több, mint a 2013. évi teljesítés. A rendelkezésre álló források megoszlását figyelembe véve az állami támogatás csökkenése 160,1 MFt, míg az intézményi saját bevételek összege (átvett pénzeszközökkel, támogatásértékű bevételekkel, előző évi előirányzat-maradvány igénybevételével együttes összege) 1.394,5 MFt-tal nőtt. Az állami támogatás csökkenése az államilag támogatott hallgatói keretszámok csökkentéséből ered, amit a jogosultsági elszámoltatásnál alkalmazott számítási módszer tovább csökkent. Ezen a beszámolási időszakban különböző jogcímeken érkező célzott támogatások javítottak, de a felhasználási kötöttségük okán nem, vagy csak minimális mértékben nyújtanak fedezetet az intézményi működtetés kiadásaira. Így különösen a feladatok bővüléséhez kapcsolódó kiadásnövekedésre, az egyes termékek és szolgáltatások áremelkedése miatti többletkiadásokra vagy a közalkalmazotti előresorolások ellentételezésére, amelyek költségvetési kompenzálása évek óta nem történt meg. Ennek következtében fejlesztésekre, megelőző karbantartásokra kizárólag az önköltséges képzésekből, pályázati forrásokból, bérleti díjakból származó források nyújtottak fedezetet a tárgyévben is. A tárgyidőszakban teljesített intézményi működési bevételek összege 358,8 MFt-tal, 9,2%-kal nőtt, elsősorban az állami támogatott (állami ösztöndíjas) keretszámok csökkentése következtében az önköltséges képzésekre beiratkozó hallgatói létszám növekedése miatt. Az átvett pénzeszközök összege 55,6 MFt-tal, 22,2%-kal nőtt, fő tétele az Erasmus mobilitási pályázatból 72
származó bevétel. A megvalósítás alatt lévő pályázatok számának csökkenése miatt államháztartáson belüli támogatásként 252,4 MFt realizálódott, amely jelentősen (25%-kal) elmarad a megelőző évben e jogcímen teljesített bevételekhez képest. Összességében a bevételek teljesítése alapján megállapítható, hogy az intézmény éves oktatási, képzési feladatainak ellátásához szükséges források biztosítottak voltak. Emellett azonban meg kell említeni, hogy a tapasztalatok és a beszámoló adatai is azt támasztják alá, hogy az állami felsőoktatási intézményhálózat fenntartási, működtetési feltételeit az állami költségvetés a szükségestől elmaradó mértékben, mind kisebb részben biztosítja, ezért az intézményeknek kell mind nagyobb összeget a saját bevételi forrásokból, a fejlesztések rovására e célra fordítani.
II. 3. b) A követelések behajtása érdekében tett intézkedések, a behajthatatlan követelések állománya A BGF 2014. december 31-i követelésállományának összege 98,7 MFt volt. Ez 67,2 MFt-os növekedést jelent a megelőző évhez képest, ami elsősorban a hallgatókkal szembeni kintlévőségekként jelentkezett. A jelentős mértékű és összegű növekedést elsősorban az eredményezte, hogy a hallgatók mind nagyobb része veszi igénybe az önköltség és képzési díjak több részletben történő kiegyenlítésének lehetőségét. A követelések a hallgatók és egyéb gazdasági szereplők által igénybe vett szolgáltatások teljesítéséből keletkeztek. A főiskola folyamatos intézkedéseket tesz a kintlévőségeinek beszedésére, mind a hallgatók, mind a gazdálkodó szervezetekkel szemben. A fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő hallgatók számára folyamatosan fizetési felszólításokat küld. Ennek eredménytelensége esetén ügyvédi felszólítást kapnak az érintett hallgatók, de ha ez sem segít, az intézmény fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesítteti fizetési igényét.
II. 4. A maradvány feladatteljesítéssel összefüggő alakulása A főiskola a tárgyévben is számos intézkedést tett a közpénzkiáramlás visszafogásáért, amelyek következtében a 2014. évi költségvetési maradványa 4.564,3 MFt lett. Ez jelentősen meghaladja az előző évi összeget.
II. 4. a) A költségvetési maradvány felhasználásának alakulása, a 2013. évi költségvetési maradvány főbb felhasználási jogcímei A 2013. évi jóváhagyott előirányzat-maradvány összege 2.833.611 eFt volt, amelyből – a kötelezettségvállalások alapján – a beszámolási időszakban a következő részletezés szerint használtunk fel 2.393.164 eFt-ot (a szakmai teljesítések figyelembevételével):
73
23. táblázat Az előirányzat-maradvány felhasználása Összeg (eFt)
Jogcímek A személyi juttatások kiemelt előirányzata az előző évről áthúzódó önköltséges és költségtérítéses képzések óradíjának kifizetésére és a december hóban kifizetett honoráriumok személyi jövedelemadó befizetéseire, többletfeladatok kereset- és illetménykiegészítéseire, több éves megvalósítással kiírt pályázatok 2014. évre ütemezett kiadásaira került felhasználásra. A munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatát a személyi juttatások jogszabály szerint esedékes járulékára, az előző évről áthúzódó közterhek kiegyenlítésére fordította a főiskola. A dologi kiadások kiemelt előirányzatából a főiskola az előző évről áthúzódó szállítói számlák kifizetését rendezte, az előző évben megkötött szerződések szerinti tanfolyami szolgáltatási díjak, vizsgadíjak, egyéb szolgáltatás-igénybevételek kiegyenlítését teljesítette, amelyek az intézményi alapfeladatok mellett a folyamatban lévő pályázatok megvalósításához is kapcsolódtak. Az ellátottak pénzbeli juttatásának előirányzatát az előző évről áthúzódó ösztöndíjak és egyéb hallgatói juttatások, pályázati ösztöndíjak kiegyenlítésére fordította a BGF. Az egyéb működési célú kiadásokból a jogosultsági elszámoltatás alapján képződött befizetési kötelezettséget teljesítette a főiskola. A beruházás kiemelt előirányzatának (intézményi saját bevételek, pályázati pénzeszközök) előirányzat-maradványából - immateriális javak beszerzését, - számítástechnikai, oktatástechnikai eszközök, - egyéb tárgyieszköz-beszerzéseket kellett – előzetes kötelezettségvállalás alapján – finanszírozni. A felújítások maradványából a rendelkezésre álló infrastruktúra legszükségesebb állagmegőrzési munkálatai, valamint részleges kollégiumi felújítások valósultak meg a tárgyévben is. Költségvetési maradványból 2014-ben felhasználva:
655.717
207.653
878.442
217.831 89.351
265.756
78.414 2.393.164
A kötelezettségvállalásoknak megfelelően a fennmaradó 440.447 eFt összegű 2013. évi maradványt 2015-ben használjuk fel.
II. 4. b) A vállalkozási tevékenység maradványának alakulása A főiskola a 2013. évben vállalkozási tevékenységet nem folytatott, így az ebből származó bevételből maradványa nem keletkezett.
74
II. 4. c) A 2014. évi költségvetési maradvány keletkezésének oka, összetétele A 2014. évi maradvány kiemelt előirányzatonként és kötelezettségvállalás főbb jogcímenként: Kiadási megtakarítás kiemelt előirányzatonként: Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatása Egyéb működési célú támogatások Beruházások Felújítások Kiadási megtakarítás összesen: Bevételi lemaradás összesen: 2014. évi költségvetési maradvány
1.497.802 eFt 383.759 eFt 1.117.590 eFt 904.080 eFt 2.429 eFt 374.064 eFt 404.216 eFt 4.683.940 eFt -119.626 eFt 4.564.314 eFt
A 4.564.314 eFt összegű előirányzat-maradvány teljes összege kötelezettségvállalással terhelt, a 24. táblázatba foglalt feladatokra. 24. táblázat Az előirányzat-maradványra vonatkozó kötelezettségvállalások
Feladatok
Összeg (eFt)
A költségtérítéses és önköltséges képzésekhez kapcsolódó többletfeladatok kereset- és illetmény-kiegészítései (személyi juttatások) oktatás, konzulensi, tutori díjak, vizsgáztatás, opponálás stb., 2014. decemberi áthúzódó bérek
1 115 964
A költségtérítéses és önköltséges képzésekhez kapcsolódó többletfeladatok kereset- és illetmény-kiegészítései (járulékok), 2014. decemberi áthúzódó bérek járulékai
301 751
Megbízási, vállalkozói szerződések oktatási, vizsgáztatási egyéb feladatokra a 2014/2015-ös tanév I. félévére
130 829
OTKA pályázathoz kapcsolódóan hallgatók alkalmazása, járulékok, külföldi és belföldi kiküldetés, készletbeszerzés, egyéb költség Közalkalmazottak tanulmányi szerződéseihez kapcsolódó kifizetések Üzemeltetéshez kapcsolódó készletbeszerzés Szakmai anyagok beszerzése, szakmai szolgáltatások igénybevétele Informatikai eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele Üzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatás igénybevételek Rehabilitációs hozzájárulás 2014. IV. negyedév Hallgatói ösztöndíjak 2014/2015. I. félév EMMI Kiválósági támogatás megvalósításának kiadásai Jogosultsági elszámoltatás alapján befizetési kötelezettség Immateriális javak beszerzése 75
5 639 7 347 147 640 130 499 102 871 556 030 6 195 519 168 111 366 543 755 25 400
Feladatok Informatikai eszközök beszerzése Egyéb berendezések, gépek vásárlása ERASMUS INSIST pályázat maradványa ERASMUS Mobilitás pályázat maradványa CEEPUS pályázat maradványa SANOMA OY megállapodás Képzési szerkezetváltás támogatása Székhelyen kívüli (kolozsvári) képzés Lakhatási támogatásból a kollégium felújítására fordítandó összeg KEOP - kollégium és étterem épületekben energetikai felújítás PSZK B épület aula, átjáró folyosó kialakítása Markó utcai épület energetikai korszerűsítése 2015-ben felhasználásra kerülő 2014. évi költségvetési maradvány összesen:
Összeg 105 288 121 060 8 320 62 073 141 1 013 148 570 904 171 191 80 010 127 000 34 290 4 564 314
II. 5. Az európai uniós forrásból megvalósuló programok alakulása 25. táblázat Az európai uniós forrásból megvalósuló programok alakulása
Intézmény
BGF
BGF
BGF
BGF
A teljes támogatás összege (M Ft)
Önerő mértéke (%)
2012.01.01 -2014.12.31
55,80
2,79
2012.05.02 -2014.04.30
89,57
5,00
235,94
0,00
143,35
0,00
Projekt azonosítója
Projekt tárgya
Projekt időtartama
1342R4
Volunteers for European Employment (INTERREG IV/C)
TÁMOP4.1.2.A/111/1-20110003
Informatikai szakok integrált képzésfejlesztése
TÁMOP4.2.2.A11/1/KONV2012-0009
KEOP6.2.0/B/112011-0005
MEDIC SPHERE Klinikai adatok komplex egészségügyi, gazdasági és oktatási célú felhasználása informatikai eszközök támogatásával Zöld Kampusz Zalaegerszeg mintaprojekt
2012.09.01 – 2014.12.31
2012.02.01 -2014.01.20
76
2014. évi támogatásfelhasználás (M Ft) 25,58
43,62
83,97
1,11
Intézmény
Projekt azonosítója
BGF
12/0034L/4847
BGF
11/0029L/4018
BGF
BGF
BGF
BGF
BGF
BGF
TÁMOP3.2.12/1/K MR-20120015 TÁMOP3.2.12/12012-0027 TÁMOP4.1.1.C12/1/KONV2012-0010
2013-1-TR1LEO0547517
HU-2013Leo-PA-6023
KEOP4.10.0/A/12 -2013-0489
BGF
13/0030-E1005
BGF
13/0030-E4008
Projekt tárgya ADAPtation of trainings based up on the Finnish Workplace Development Programme (Leonardo da Vinci Innováció Transzfer) ENtrepreneurship by E-Learning For Adults (Leonardo da Vinci Innováció Transzfer) Kulturális szakembereink továbbképzése a BGF könyvtárak szolgáltatásainak fejlesztése céljából Zala megyei könyvtárosok összehangolt képzése TÁMOP-4.1.1/C NyME - BGF - PE ZFOK - PTC Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműk. HOLISTIC APPROACH TO RISK – BASED INTERNAL FINANCIAL CONTROL FOR SMEs (Leonardo da Vinci Innováció Transzfer) Partnership for Exchange of experience in Student on-the-job Training (Leonardo da Vinci Partnerségek) A zalaegerszegi Zöld Kampusz napelemes fejlesztése Erasmus Mobilitási Főpályázat 2013/2014 Managing the responsible organisation (Erasmus Intensive Program)
Projekt időtartama
A teljes támogatás összege (M Ft)
Önerő mértéke (%)
2014. évi támogatásfelhasználás (M Ft)
2012.12.01 -2014.11.30
19,82
25,01
10,65
2011.11.01 – 2014.01.31
17,4
27,08
2013.01.01 -2015.03.20
16,86
0,00
2012.12.01 -2015.02.28
1,50
0,00
2013.04.15 -2015.04.14
140,35
0,00
2013.11.01 -2015.10.31
9,99
25,00
2013.08.01 -2015.07.31
6,30
0,00
2013.06.01 -2014.05.31
49,75
0,00
2013.06.01 -2014.09.30
175,19
0,00
102,8
2014.01.06 -2014.08.31
7,02
0,00
7,02
77
2,14
6,63
0,52
75,94
5,00
2,41
49,02
Intézmény
BGF
BGF
BGF
BGF
BGF
BGF
BGF
Projekt azonosítója
Projekt tárgya
Komplex épületenergetikai beruházás a BGF Buzogány utcai épületegyüttesében European economic govermance seen 21320391 from the V4 (Visegrádi Alap) Time for the Third Step? The 4+ and 31310060 the Eurozone Accession (Visegrádi Alap) Erasmus Mobilitási 14/KA1HE/1 Pályázat 62 2014/2015 Marketing Communication 2014-1Innovativeness of DE01European KA203Entrepreneurs 000624 (ERASMUS+ KA2 Stratégiai Partnerségek) INtergenerational Succession in SMEs' 14/KA2VET/ Transition SZ/2307 (ERASMUS+ KA2 Stratégiai Partnerségek) Hands on 2014-1Entrepreneurship in ES01Higher Education KA203(ERASMUS+ KA2 004892 Stratégiai Partnerségek) KEOP5.6.0/122013-0042
Projekt időtartama
A teljes támogatás összege (M Ft)
Önerő mértéke (%)
2014.06.01 -2015.05.29
297,00
0,00
2014.01.15 -2015.03.31
3,15
30,00
2013.12.01 -2015.09.30
2,10
12,50
2014.06.01 -2015.09.30
213,38
0,00
2014.09.01 -2017.08.31
7,62
0,00
2014.09.01 -2016.08.30
22,24
95,08
2014.09.01 -2016.08.31
7,32
0,00
2014. évi támogatásfelhasználás (M Ft) 9,25
2,83
0,00
81,6
0,00
0,75
0,00
II. 6. Vagyongazdálkodás, az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása II. 6. a) A gazdálkodás és a vagyonváltozás összefüggései, a felhalmozással (beruházás, felújítás) összefüggő feladatok megvalósítása, az intézményi vagyon állományváltozásának értékelése A főiskola vagyona 1.656,2 MFt-tal növekedett a beszámolási időszakban. A főiskola eszközállománya 2014 végén 14.060,2 MFt volt, ami 13,4%-os növekedést jelent a megelőző évhez viszonyítva. A növekedés a különböző vagyonelemek eltérő változásának 78
eredménye. Az intézmény eszközállományának 66,7%-a a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök értéke, ami a bázisévhez viszonyítva 9,9 százalékponttal csökkent. A befektetett eszközök változása közül az alábbi elemek a meghatározók. Az immateriális javak nettó értékének 33,5%-os csökkenését a tárgyévi beszerzések elmaradása, valamint az elszámolt értékcsökkenés idézte elő. A tárgyi eszközök állománya nettó értékben 0,9%-kal csökkent. A beszerzések értéke kisebb volt, mint az eszközök avulása. Ezen belül az ingatlanok értéke a tárgyidőszakban 0,5%-kal csökkent az előző évhez képest. Ugyanebbe az irányba hatott az épületinfrastruktúra fejlesztését célzó beruházások összegének csökkenése. Az épületek állagának megóvása érdekében tervezett értéknövelő felújítási munkák a közbeszerzési eljárások eredménytelensége miatt nem valósulhattak meg a szükséges mértékben. A kisebb felújítások ellenére az épületek egy részének állaga továbbra sem teljes mértékben kielégítő. Az elektromos és gépészeti berendezések, hideg-meleg víz, csatorna, fűtési rendszerek vezetékei részben már elavultak, emiatt gyakoriak a meghibásodások, javíttatásuk igen költséges. Az elmúlt években már megvalósult felújítások és beruházások ellenére is több épületben a teljes rendszer cseréjére lenne szükség, mert az eseti javításokkal nem lehet a hibákat tartósan elhárítani. A gépek, berendezések, felszerelések, járművek értékének csökkenése 19,6%, aminek oka, hogy az érvényben lévő beszerzési tilalom és a pályázati források szűkülése miatt nagy értékű informatikai és oktatástechnikai eszközöket a tárgyévben minimális mennyiségben és értékben lehetett csak beszerezni. Így a beszerzés jelentősen alatta maradt az elszámolt értékcsökkenés összegének. A fejlesztések forrása döntő részben az előző évi maradványok felhasználásából származott, mert – mint korábban többször utaltunk rá – kevés volt az elérhető pályázati forrás. A tárgyévben az eszközállomány tovább avult. A gépállomány használhatóságát (elhasználódottságát) szemlélteti a 26. táblázat is. 26. táblázat A gépállomány használhatósága (adatok eFt-ban) Sorszám Megnevezés 1. Gépek, berendezések bruttó értéke 2. Gépek, berendezések nettó értéke 3. Használhatósági fok (1./2.)
2013 3.075.865 307.067 10,02
2014 3.203.546 260.630 12,29
A befektetett pénzügyi eszközök értéke nem változott. A főiskola az Alma Mater Tanétterem Kft.-ben lévő 4 MFt összegű részesedését a tárgyidőszakban nem növelte. A befektetett eszközökkel összességében a főiskola körültekintően gazdálkodott a beszámolási időszakban is, hatékony igénybevételükre (hasznosításukra) kiemelt figyelmet fordított. A megvalósított felújítások kismértékben javították az épületek állagát és funkcionalitását. 79
Az intézmény nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközeinek értéke az összes eszközértéknek 0,002%-a (mely a főiskola esetében a készletek értékét foglalja magában, 210 eFt összegben). Az egyéb eszközök értéke 4.688,3 MFt, mely az összes eszközérték 33,3%-a volt a beszámolási időszakban. A 2013. évhez viszonyítottan a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök értékén felüli eszközérték 1.782 MFt-tal nőtt, melyen belül:
a készletállomány 99,2%-os (27 MFt-os) mérséklődését a folyamatos ésszerű és takarékos készletgazdálkodás követelményéből adódóan csökkenő mértékű beszerzés eredményezte, az értékpapíroknak év végi állománya nem volt, a pénzeszközök 1.638,5 MFt-os növekedésének oka a takarékossági intézkedések hatása mellett az önköltséges hallgatói létszám növekedéséből származó többletbevétel, a követelések 67,2 MFt-os növekedése elsősorban a hallgatók által igényelt részletfizetések engedélyezéséből adódott. A követelés jellegű sajátos elszámolások értéke 0,4 MFt-tal emelkedett, amelynek fő tételét a foglalkoztatottaknak adott illetményelőlegek jelentik.
Az intézménynek 2014-ben nettó értékben 2,6 MFt felhalmozási bevétele keletkezett, amely az ingatlanok értékesítése rovaton jelent meg. Oka, hogy a Buzogány utcai sétálóutca kialakítása a meglévő közvilágítási rendszer átalakítását, megújítását is érintette: a meglévő lámpatestek és azok vezetékeinek elbontása kártalanítási kötelezettséget rótt a főiskolára. Az új kandelábereket – az MNV Zrt. engedélyével – a Budapesti Dísz- és Közvilágítás Kft. részére értékesítette a főiskola. Ez a vállalat biztosítja a világítás folyamatos üzemeltetését. Az értékesítés ellenértéke kártalanításként beszámításra került.
II. 6. b) A 2014. évben végrehajtott kincstári vagyonhasznosítás A főiskola az épületeinek átmenetileg rendelkezésre álló szabad kapacitását 2014-ben is elsősorban bérbeadással hasznosította. Tantermeket, éttermi és büféhelyiségeket adott bérbe üzemeltetésre. A bérbeadás címén számlázott bevétele 46.849 eFt, amely 33,2%-kal kevesebb az előző évinél. A csökkenés elsősorban abból adódott, hogy a képzőhelyek által vagyonkezelt épületekből három ingatlan vagyonkezelői jogát a megelőző évben átadtuk az MNV Zrt.-nek, így nem jelentkezett a korábbi mértékben szabad kapacitás. A vagyonelemek hasznosításából befolyt bevételek teljes egészét az épületek üzemeltetésére, karbantartására fordították a karok. A főiskolán a beszámolási időszakban vagyonkezelői jog átadására nem került sor, de a Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. ingatlanon lévő „C” jelű (473,92 m2 alapterületű) 2 szintes irodaépület vagyonkezelői jogának ZMJV Önkormányzata részére történő átadásával kapcsolatos eljárás elindult.
80
II. 7. Tulajdonosi részesedés A főiskola a beszámolási időszakban egy részesedéssel rendelkezett. A gazdasági társaság és a tulajdoni viszonyok adatait a következő táblázat tartalmazza: 27. táblázat Gazdasági társaság a BGF tulajdonosi részesedésével Állami tulajdoni részesedés
Saját tulajdoni részesedés
A gazdálkodó szervezet megnevezése
Jegyzett tőke értéke eFt
aránya (%)
összege eFt
aránya (%)
Alma Mater Tanétterem Kft.
4.000
0
0
100
Költségvetési Költségvetési támogatás támogatás összege összege célja (eFt) eFt 4.000
0
-
A BGF 2007. július 27-én alapította az Alma Mater Tanétterem Szolgáltató Kft.-t. Székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11. Törzstőkéje: (alapításkor) 3.000 eFt volt, amelyet a főiskola 2009-ben 1.000 eFt-tal megemelt (intézményi saját bevételből). Tevékenysége: a kereskedelem és marketing, valamint a turizmus-vendéglátás szakhoz kapcsolódóan, a szakmai gyakorlati lehetőség biztosítása a hallgatók részére, képességeik fejlesztésére, ismereteik bővítésére, emellett üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása (vendéglátás, rendezvények lebonyolítása). A főiskola a társaság 100%-os tulajdonosa. Az Alma Mater Tanétterem Kft. bérleti szerződés keretében 2007. november 15-étől működik az Alkotmány utcai épület alagsorában. A társaság a 2014. évi tevékenységét is várhatóan pozitív üzemeltetési és mérleg szerinti eredménnyel zárja (amely az előzetes egyszerűsített éves beszámoló adatai szerint 1.645 eFt összegű mérleg szerinti eredmény), amelyhez hozzájárult a folyamatosan takarékos költséggazdálkodás és az intenzív marketingtevékenység mellett, hogy a kft. végezhette a beszámolási időszakban a KVIK gyakorlati oktatásához szükséges nyersanyag-beszerzési és egyéb technikai segítségnyújtási feladatokat is. Ezeket a tevékenységeket a szerződés szerint maradéktalanul ellátta. A kft. képzési tevékenységét is folyamatosan végezte a 2012 októberétől oktatott „Hallgatói projekt” elnevezésű tantárgy lebonyolításával. Az alapító tulajdonos elvárása a továbbiakban is az, hogy a kft. önfenntartó legyen, és a gazdálkodását pozitív mérleg szerinti eredménnyel zárja. A kft.-nek 2014 végén köztartozása nem volt. (A 2014. évi beszámoló készítés időpontja: 2015. május 31. A könyvvizsgálat folyamatban van.)
81
II. 8. A követelések és kötelezettségek állományának alakulása A követelések állománya – a megelőző évhez képest – a beszámolási időszakban jelentősen nőtt, amit az alábbi összeállítás szemléltet. 28. táblázat A BGF követeléseinek alakulása 2013–2014-ben (eFt) Megnevezés 30 nap alatti 31–60 nap 61–180 nap 180 napon túli Összesen:
2013 7 108 2 170 15 234 6 955 31 467
2014 25 706 5 784 39 071 28 129 98 690
Változás +18 598 +3 614 +23 837 +21 174 +67 223
% +261,6 +166,5 +156,5 +304,4 +213,6
A főiskola követelésállományának volumene 2013-hoz képest közel megháromszorozódott. A 30 napnál nem régebbi követelések esetében a növekedés 261,6%, aminek oka a hallgatói önköltséget és a költségtérítést részletekben fizető hallgatók létszámának jelentős növekedése. A követelések folyamatos csökkentését eredményezte azonban a főiskola által végzett követeléskezelés. Az intézmény a fizetési késedelembe került gazdasági szereplőknek, hallgatóknak rendszeres időközönként fizetési emlékeztetőket, felszólításokat küld, jogi képviselője útján fizetési meghagyásokat, végrehajtási eljárásokat kezdeményez. Jelentős a növekedés a további kategóriákban is, mely főként a fizetési nehézségekkel küzdő bérlők bérleti-díj elmaradásaiból adódik. Az intézmény gazdasági szereplők cégszerű működésének megszűnése miatt (csődeljárás) követelés elengedésére a tárgyévben nem kényszerült. A főiskolának a beszámolási időszak végén 189,7 MFt kötelezettségállománya volt. A kötelezettségek alakulásáról a 2013. és 2014. évben a 29. táblázat nyújt részletesebb információt: 29. táblázat A főiskola rövid lejáratú kötelezettségeinek alakulása 2013–2014-ben (eFt) Megnevezés 30 nap alatti 31–60 nap 61–180 nap 180 napon túli Összesen:
2013 0 0 0 0 0
2014 185 886 817 2 292 750 189 745
Változás 185 886 817 2 292 750 189 745
% +100,0 +100,0 +100,0 +100,0 +100,0
A főiskolának 2013 végén nem volt kötelezettsége, ezért valamennyi kategóriában 100%-os növekedés következett be. A 30 napnál nem régebbi kötelezettségek jelentős része a gazdasági év vége és a mérlegkészítésig ismertté vált fizetési igényekből keletkezett. A további kategóriákban kimutatott összegek a partnerek késedelmes számlázásából adódik. 82
II. 9. A letéti számla pénzforgalma - NÉ II. 10. Befizetési kötelezettségek éves teljesítése A 2013. évi jogosultsági elszámolás keretében a főiskolának 89,4 MFt befizetési kötelezettsége keletkezett, amelyet az – a fenntartó által előírtak szerint – 2014-ben átutalással rendezett.
II. 11. Zárolás - NÉ II. 12. Egyéb, az intézmény által lényegesnek tartott információk Összességében megállapítható, hogy a felsőoktatást érintő külső környezeti hatások ellenére a BGF 2014-ben is meg tudta őrizni stabilitását az oktatás, a szolgáltatásnyújtás és a gazdálkodás területén egyaránt. Az intézmény stratégiai célrendszerének erősítésével, az oktatás színvonalának és a szolgáltatás minőségének megőrzésével a jövőben is erre törekszik.
Budapest, 2014. április 28.
Sándorné dr. Kriszt Éva rektor
Dr. Dietz Ferenc kancellár
83
