HVG SZEMINÁRIUM-SOROZAT Az örökbefogadás és a gyámság szabályai az új Ptk. Családjogi Könyvében
dr. Katonáné dr. Pehr Erika Budapest, 2013. október 1.
2013. évi V. törvény
Az örökbefogadást érintő jogszabályi változások
Örökbefogadást érintő módosítás főbb indoka
A sok módosítás miatt a Csjt.-beli szabályok rendszere, a fejezet szerkezete nem volt kellően áttekinthető, a végrehajtási jogszabályokban az érdekeltek alanyi jogait érintő szabályok törvényi szabályozást igényelnek. CsjK. elvi tétele most is, hogy örökbefogadni csak kiskorú gyermeket lehet. Másik fontos alapelv, hogy a gyermek mindenekfelett álló érdeke mellett a jelenleginél jobban biztosítsa az érdekegyensúlyt a vér szerinti szülők és a vér szerinti család érdeke, valamint az örökbe fogadni kívánó szülők érdeke között (vér szerinti szülőnél szorongás, gyászmunka, önértékelés, bűntudat, szégyen),
Az örökbefogadó családot a szakirodalom egy olyan sajátos rendszerként írja le, melynek szerkezete egy háromszögre emlékeztet, egyik csúcsnál van a vér szerinti, a másiknál az örökbefogadó szülők, és a harmadiknál a gyermek: a titkos örökbefogadásnál a háromszög egyik része láthatatlan David Kirk állítása szerint az örökbefogadás sikerét leginkább az határozza meg előre, hogy az örökbefogadó szülők mennyire képesek a másság beismerésére. Ez a kihívás sokszor ambivalens érzéseket ébreszt az örökbefogadó szülőkben, hiszen minél jobban megszeretik a gyermeket, annál nehezebb a különbségre – a származásra – emlékezni.
Családjogi Könyv Örökbefogadási Címének szerkezete XII. Fejezet Az örökbefogadás célja és feltételei XIII. Fejezet Az örökbefogadás joghatásai XIV. Fejezet Az örökbefogadás hatálytalanná válása és felbontása XV. Fejezet Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok (Örökbefogadást is érintő más rendelkezések)
Más rendelkezésekben Alapelvek: A gyermek érdekének védelme Családi jogviszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott védelemben részesülnek. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjék. Ha a gyermek nem nevelkedhet saját családjában, akkor is biztosítani kell számára,hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és korábbi családi kapcsolatait megtarthassa. A házasság érvénytelenségi okai Az örökbefogadónak az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt kötött házassága érvénytelen. A rokonság A szülő és a gyermek közötti egyenesági kapcsolat leszármazással, vagy örökbefogadással jön létre
Az apaság vélelmének megtámadása
Az apai elismerő nyilatkozatot tették.
jogszabály megkerülése céljából
A kapcsolattartás fennmaradása
Halállal megszűnt házasságot, vagy mindkét szülő halálát követő házastársi, rokoni örökbefogadásnál (kivételesen nyílt örökbefogadásnál)
Az öröklési szabályok
Örökbefogadott törvényes öröklési joga, ha az örökbefogadás az örökbefogadott egyeneságbeli felmenő rokona, testvére, vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója által történt. Örökbefogadott után leszármazói és házastársa, házastársa és örökbe fogadója, örökbefogadó szülője és rokonai örökölnek.
XII. Fejezet Örökbefogadás célja és feltételei
Cél a rokoni kapcsolat, kiskorú családban nevelkedése (feltételek, joghatás, megszűnés meghatározása) Általános feltételek (egyező kérelem és hozzájárulás; ítélőképessége birtokában levő gyermek véleménye is; nevelésben kívánatos folyamatosság; közérdek már nem szerepel = gyermek érdeke) Az érdekek közvetlenül járulnak hozzá az örökbefogadás céljának érvényesüléséhez, a családi kapcsolat kialakulását erősíthetik, vagy megakadályozhatják. Sikeres örökbefogadás csak akkor jöhet létre, ha az egyes szereplők helyzete, motivációja, pszichés szükséglete nyíltan szóba kerülhet, és megtörténik e kérdések megválaszolása, feldolgozása.
Gyámhatósági hatáskörök (járási gyámhivatal, megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal – fővárosban V. kerület járási hivatala, - Szentendre - ; nevelésbe vétel felülvizsgálatától elválik)
Örökbefogadó személye (korhatár felemelése 25. életévre, kivéve rokoni, házastársi - közös gyermekké fogadás, testvérek örökbefogadása )
Alkalmasság megállapítása (külön jogszabály szerinti előzetes eljárás, felkészítés után; 3év + 1 év hosszabbítás; speciális eljárás - nemzetközi, rokoni stb., 1 év gondozás gyermekvédelmi nevelőszülőnél – TEGYESZ feladata: elemző interjú, tesztelés, de protokoll nincs)
Örökbeadható gyermek csak kiskorú (szülei nem élnek, nevelni nem képesek, kivéve házastársi)
Örökbefogadhatónak nyilvánítás (legfeljebb két évre + 2 év hosszabbítás, jogkövetkezményekre való figyelmeztetés )
Kapcsolattartás a gyermekvédelmi rendszerben, formái: folyamatos és időszakos kapcsolattartás (felügyelt kapcsolattartás is) levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. Ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelésekor vagy 10 napon belül hivatalból, átmeneti nevelésnél hivatalbóli eljárás a gyermek szüleivel, nagyszüleivel, testvéreivel való kapcsolattartásnál. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, a telefonhívás, a csomagküldés és a gyámhatóság határozatában szabályozottól jelentősen eltérő évenkénti egykét látogatás
Jelentősen eltérő a kapcsolattartás: több alkalommal két hónapnál hosszabb ideig nem látogatja meg a gyermeket, kapcsolattartási jogát nem a gyámhatóság határozatában előírt helyszínen és időpontban gyakorolja, kapcsolattartási jogát a gyermeket veszélyeztető módon gyakorolja.
Szülői hozzájárulások nyílt és titkos örökbefogadáshoz (fogalmak pontosabb meghatározása, jognyilatkozatok egységes visszavonási lehetősége - 6 hetes korig - szülő vagy más hozzátartozó általi nevelés érdekében; szülői felügyelet megszűnése; hozzájáruló nyilatkozatok mellőzése, de kell a 14 év alatti cselekvőképtelen szülő hozzájárulása) Titkos örökbefogadásnál gyermek születés előtt is, gyámhatósági jóváhagyás a 6. évet betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében (nyilvántartások) Nyílt örökbefogadás – a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével – csak a TEGYESZ, vagy működési engedéllyel rendelkező örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével jöhet létre.
Szolgáltatások: tanácsadás és segítségnyújtás a válsághelyzetben lévő várandós anyának; családok átmeneti otthonában biztosított ellátáshoz való hozzájutás szervezése; örökbe fogadni szándékozó felkészítése az örökbefogadásra, a szülő és az örökbe fogadni szándékozó kapcsolatfelvételének előkészítése; az örökbefogadás engedélyezését követően a vérszerinti szülőnek és az örökbe fogadónak történő segítségnyújtás, tanácsadás. Terhességét titkoló válsághelyzetben lévő várandós anyára vonatkozó rendelkezések (hozzájáruló nyilatkozat, fővárosi TEGYESZ székhelye, mint lakcím – iratok őrzése - 4 hónapon túli anyakönyvvezetői értesítés)
Örökbefogadás előtt gondozás (Gyer. szabályok átemelése, három eset, mint kivétel)
Nemzetközi örökbefogadás (fogalma: végleges jelleggel más országba kerül, független az állampolgárságtól)
Haszonszerzés tilalma (ne legyen vagyoni előny a feleknél, közreműködőknél az indokolt költségeken felül)
Örökbefogadás utánkövetése (az örökbefogadást követően - a 5 évig követő gondozás keretében - a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását jogszabályban meghatározott szervezet, vagy a TEGYESZ a külön jogszabályban foglaltak szerint figyelemmel kíséri és segíti). A gyermek családba kerülése nagyon sok mindent megmozgat a szülőkben, saját gyermekkoruk régen elfelejtett élményei, hangulatai erősödhetnek fel, és rendkívül felkavaróak lehetnek - örökbefogadás utáni depresszió - )
XIII. Fejezet Az örökbefogadás joghatásai
Gyermeki jogállás, közös gyermekké fogadás (együtt vagy külön; házastársi)
Joghatás a jogokra és kötelezettségekre (megszűnik a szülői felügyeleti, rokontartási, de rokoni kapcsolattartás két esetben fennmarad, valamint a nyíltnál vér szerinti szülő kapcsolattartása)
Örökbefogadott neve (összekapcsolt családi név, kivételesen családi név megtartása, kivételesen utónév megváltoztatása; képzelt személy megállapítása már nem szerepel)
(Az örökbefogadott korábbi családi nevének fenntartása az örökbefogadók vér szerinti szülőként való bejegyzését azonban nem akadályozza meg.)
Vérségi származás megismerése (2013. január 1-jével)- 2011 évben 165 esetben kérték a gyámhatóságtól. Tájékoztatás az adatok köréről (írásbeli kérelem szükségessége)
örökbefogadott az örökbefogadás tényéről korától függetlenül juthat információhoz
ugyancsak felvilágosítást kérhet arról, hogy vér szerinti szülője él-e, és van-e testvére, féltestvére (meghallgatással)
Ha 14 életévét betöltötte vér szerinti szülőjének, testvérének természetes személyazonosító adatairól (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve Meghallgatások (vér szerinti szülő, testvér stb.) és annak mellőzése. Az örökbefogadási eljárás során is nyilatkozhat a vérszerinti szülő, mert minderről tájékoztatni kell.
Két alapvető érdek ütközik össze, a gyermek származás megállapításához fűződő joga és a szülő személyes adatai tiszteletben tartásához fűződő joga. Nem közölhetők az adatok, ha ismeretlen helyen való távollét vagy elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges a meghallgatás, a vér szerinti szülő, a testvér nem járul hozzá kiskorú gyermek érdekeivel ellentétben áll Ettől független vér szerinti szülő - anonimizált - egészségügyi adatai megismerésének lehetősége (OEP megkeresés, elutasítás, ha nincs jelentősége)
XIV. fejezet Örökbefogadás hatálytalanná válása, felbontása
Egy fejezetbe vonja (ex tunc, ex nunc hatással, hatáskör gyámhatóság vagy bíróság - csak a kiskorú érdekében, indokolt esetben, a fenntartása elviselhetetlen- )
Egyik örökbefogadó a meghalt örökbefogadó tekintetében is kérheti (bármelyikükkel szemben tanúsított magatartás alapján) Ügyésznek nincs keresetindítási joga Az örökbefogadás megszűnésével felélednek a leszármazáson alapuló rokonságból származó azon jogok és kötelezettségek, amelyek az örökbefogadással megszűntek, de a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek (gondozás, nevelés) nem állnak helyre. Kérelemre a családi név további viseléséről dönthetnek
(A gyermek örökbefogadhatóvá válásához szükséges eljárásokat nem kell ismét lefolytatni)
2013. évi V. törvény
A gyámságot érintő jogszabályi változások
Családjogi Könyv Gyámsági részének szerkezete XIV. Cím A gyámrendelés XV. Cím A gyámság gyakorlása XVI. Cím A gyámságnak és a gyám tisztségének megszűnése
XIV. Cím A gyámrendelés
Gyámság alatt álló kiskorú ( gyám kirendelésére csak akkor került sor, ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt. A gyermeknek feltétlen joga van arra, hogy számára a gyámhatóság gyámot rendeljen) A gyám feladatköre (gyámság tartalma, definíciója neveléssel bővül, de kivételek lehetnek pl. gyermekvédelmi gyám) családi jogviszony áll fenn közöttük Gyámrendelés szükségessége (bejelentési kötelezettség közeli hozzátartozó, más hatóság, bárki. Gyámhatóság hivatalból rendel gyámot) Gyámul az elrendelhető, aki vállalja ( nem kötelesség).
Nevezett gyám - elsődlegesen jogosult viselni – gyámhatóság napra kész nyilvántartást vezet (mellőzhetőség okait felsorolja: gyámságot nem viselhet, a gyámság gyakorlásában akadályozva van, kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné, gyámságot nem vállalja. Rendelet gyám, mint hagyományos gyám (a közeli hozzátartozó, vagy hozzátartozó, a gondozásban részt vevő személy) Ítélőképessége birtokában levő gyermek véleménye ( alapos okból tiltakozik a 14. életévét betöltött) Külön gyám- közös gyám ( gyámhatóság mérlegel)
Kötelező gyámrendelés (családbafogadó gyám esetei) Gyermekvédelmi gyámság (nem sorolja fel teljes körűen , közjogi elemek vannak túlsúlyban, Gyvt. részletezi az eltérő szabályokat pl. mikor kell kirendelni és kit nem lehet kirendelni) Többes gyámrendelés (házastársak közösen vállalják, két közeli hozzátartozó vállalja, különös szakértelem kell – feladatkörök pontos meghatározása)
Gyámság viselésének feltételei (nagykorúság, kizáró ok nemléte, + szubjektív és objektív alkalmasság, továbbá vállalja - kivéve gyermekvédelmi gyámnál , ez a munkaköre) Személyi alkalmasság (szakvélemények, gyermekkel való kapcsolata stb.) Kizárás a gyámság viseléséből (Csjt.-vel egyezően, de érvénytelenség nincs - fel kell menteni, ha akadály keletkezik később)
XV. CÍM A gyámság gyakorlása
Főszabályként a szülői jogok és kötelezettségek szabályait megfelelően alkalmazni kell a gyermek érdekében (de pl. a gyámság nem szünetel) Ítélőképessége birtokában levő gyermek részvétele, vélemény nyilvánítása az őt érintő ügyekben (ez eddig csak gyámhatóság feladata volt, most a gyám számára is kötelező) Tartási kötelezettség nem következik önmagában. Gyermek személyes gondozása sem szerepel Szülői kapcsolattartási jog gyakorlásának biztosítása (indokolt korlátozás)
Gyám jogkörének korlátai (nem jogosult: név meghatározása, megváltoztatása, örökbefogadáshoz való hozzájárulás; gyámhatósági jóváhagyás kell a családi jogállás rendezéséhez) – eseti gyám rendelése.
Vagyonkezelés (terjedelmét a szülői tv. képviselet határozza meg, de pénz és értéktárgyat át kell adni)
Gyámhatóság felügyelet a működés felett (felvilágosítás, jogkör korlátozása, intézkedések megváltoztatása hivatalból és csak közeli hozzátartozók kérelmére) – gyermekvédelmi gyámságnál irányítás. Jelentések, számadások. Csak a szülő és a gyámhatóság jogosult kérni a gyermekelhelyezés megváltoztatását (szülő, nagyszülő, testvér, szülő testvére perindítási joga megszűnik)
Gyám költségeinek és kiadásainak megtérítése (gyermek tartása - juttatások folyósítása, gyermek jövedelme vagyona igénybevétele - és ettől különáll a gyámság ellátásának kiadása stb., gyermek jövedelméből, vagy a gyámhatóság megtéríti – számadás elbírálása során) – kivéve gyermekvédelmi gyám. Gyám számadási kötelezettsége (időszakos éves, egyszerűsített számadás - családbafogadó gyám- , nincs számadás. Eseti számadás hivatalból, kérelemre gyámolt, hozzátartozó- végszámadás.
XVI. CÍM A gyámságnak és a gyám tisztségének a megszűnése
Gyámság megszűnése (szülő felügyelet, nagykorú) megállapító határozattal Gyámi tisztség megszűnése (gyámság megszűnése, felmentés, elmozdítás) A gyám felmentése (nem felróható okból, hanem érdekkörben felmerülő okból- nincs érdeksérelem, veszélyeztetés – új szabály: ha később derül ki az akadály, vagy utóbb lesz akadály) - vagy a gyermek érdeke jobban érvényesül.
Gyám elmozdítása (felróható okból: így jogaival visszaél, kötelességét elhanyagolja - olyan cselekményt követ el, mellyel a gyermek érdekét súlyos sérti, veszélyezteti - vagy méltatlan lesz) Felfüggesztés két feltétele: feltételezhetően el kell mozdítani és késedelem veszéllyel jár (kár, bűncselekmény) Gyám kötelezettségei a tisztség megszűnése után (jelentés és végszámadás). Követelések 1 év alatti elévülése- tudomásul szerzéstől)
A gyámi tisztség megszűnése és a vagyonkezelés alóli felmentés időben elválik Gyám kártérítési felelőssége a vagyonkezelés során (többféle vagyoni vita lehet) – nem alkalmazható a szülői felügyelet enyhébb szabálya. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai szerint, ha alkalmazott akkor annak alapján felel. Gyámhatóság felelőssége – közigazgatási jogkörben okozott kárfelelősség.
Köszönöm a figyelmet!
