Magyar Vegyipari Szövetség
MAVESZ Elektronikus Hírlevél IV. Évfolyam 3. szám
2009. szeptember 21.
Komolyan érinti a vegyipart a válság Válaszok a HVG Ecoline szerkesztőségének kérdéseire* Mennyire súlyosan érinti a vegyipart a válság? A válság mely következményei sújtották leginkább a szektort, és a vegyipar mely területeit érinti legérzékenyebben a válság? Elég komolyan érinti a vegyipart a válság. A hazai vegyipar legnagyobb ágazatát, a műanyagipart és az annak alapanyagot termelő vállalatokat jelentős visszaesés sújtja, hiszen a műanyagipar három legnagyobb felvevő piacán - csomagolóanyag, építőipar és autóipar - egyaránt visszaesés következett be. (A csomagolóanyagok területe volt kevésbé érintett a visszaesésben.) A válságnak minden tényezője – recesszióból származó keresletcsökkenés és hitelpiaci beszűkülés – súlyosan érinti a szektort. Ezt tetézi, hogy ugyan a monomer termeléshez szükséges nyersanyagok ára az előző évihez képest lényegesen alacsonyabb, de 2009 második félévére a polimer termékek jegyzésára is közel hasonló mértékben csökkent. Ezáltal a szektorbeli fedezettermelő képesség a recesszió és a pénzügyi válság nélkül is mélyponton lett volna. Jószerivel a vegyipar minden területét érzékenyen érinti a válság. A válság jelenségeken belül a kereskedelmi kapcsolatokban megnőtt a nemfizetés kockázata, megjelent a vegyi anyagok és termékek piacán is a körbetartozás. Ez egy olyan spirál, amelyikbe végső soron szinte minden magyar vállalkozás belekerült… Mindezt fokozta – egy mondhatni magyar specialitás – az árfolyamkockázat. Ez mintegy plusz-mínusz 30 %-os üzleti kitettséget okozott, amit viszont egyetlen kereskedelmi vagy termelői árrés sem képes kezelni.
MAVESZ A Felelős Gondoskodás® Szövetsége
A tartalomból: ETS—újabb ETS újabb bizonytalanságok
3
Katasztrófa védelem: védelem törvény módosítás
3
MAVESZ Környezetvédelmi Konferencia 2009
4
Új MAVESZMAVESZ - tagok
4
Szervezeti életünkről
4
Mennyivel eshet vissza az ágazat termelése és az ágazatban ténykedő vállalatok árbevétele 2009-ben? Mennyivel csökkenhet a szektor jövedelmezősége? Az ágazat termelése akár 30-40 százalékkal is visszaeshet, csakúgy, mint az itt tevékenykedő vállalatok árbevétele. A szektor jövedelmezősége 2009 első félévében mondhatni nullára csökkent. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a vegyiparban a megtérülés és a nyereség termelése nem hónapokban, félévekben vagy egy-két évben mérhető. Az elmúlt 20-30 évben, például, folyamatosak voltak a petrolkémiai árrés rövidtávú kilengései, több év átlagában kell jónak lenni. A 2009. I. félévi adatok szerint a vegyi anyagok és termékek gyártása 27,9 %-kal, értékesítése 27,8 %-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest.
Milyen konkrét lépésekkel próbáltak védekezni a vegyipari cégek a válság ellen? Kijöhet-e nyertesként egy vállalat a válságból? Mire van szükség ehhez? A védekezés több lépésben valósítható meg. Az ésszerű költségcsökkentések bevezetése, az új beruházások indításának elhalasztása volt az első védekező intézkedések között, amelyeket szinte valamennyi vegyipari vállalkozás meglépett. Ugyanakkor több vegyipari társaság éppen a mostani időszakban hajtott végre jelentős felújítási és karbantartási munkálatokat, illetve épített új létesítményt, hiszen egy-két éven belül újra erőteljesen növekszik majd a kereslet, és a kialakult gazdasági helyzetben olcsóbban lehet megvalósítani ilyen beruházást, mint a válság előtt. (Folytatás a 2. oldalon) *A válaszokat szeptember 15-én a MAVESZ Titkársága készítette el a szövetség elnökségi tagjaitól beérkezett vélemények alapján
EURÓPAI SZERVEZETEINK
Válság és vegyipar (folyt.)
IV. Évfolyam 3. szám
A válságra adott válasz lényeges eleme az üzemek technológiai folyamatainak olyan módosítása, amelynek eredményeként a termék portfoliót rugalmasan lehet alakítani a recessziónak kevésbé kitett termékek gyártása javára. Ezen felül fontos olyan új termékek kifejlesztése és piacra dobása, amelyekre recesszióban is viszonylag stabil marad a kereslet. Végül, de nem utolsósorban, az ország kedvező földrajzi fekvését kihasználva szükséges újabb piacokra való belépés is.
Kerültek-e/kerülhetnek-e fizetésképtelen helyzetbe a szektorban ténykedő vállalatok, s ha igen, akkor milyen százalékban? Minden bizonnyal lesznek fizetésképtelen helyzetbe kerülő vállalatok, bár százalékos becslést nem tudunk tenni arányukra és példákat is inkább a környező országokban láthatunk. Nyilván a stabil tulajdonosi és tőkeháttérrel rendelkező cégek maradhatnak ilyen helyzetben talpon, a kisebb vállalatok vannak kitéve nagyobb veszélynek. Azaz a válság után az iparág koncentrációja Európa szerte növekedhet. Milyenek a szektor kilátásai a következő néhány évben? Stagnálás után lassú fejlődésre számítunk. A válságból való kilábalást követően azonban biztató körülmény, hogy a közép-kelet-európai régió felvevő piacain komoly növekedési potenciál van, hiszen a régió országaiban pl. az egy főre jutó műanyag-felhasználás lényegesen elmarad a nyugat-európai szinttől. Ezt kedvező földrajzi fekvésünk és hatékony működés révén lehet kihasználni. Reményeink szerint ekkor visszatérhet a magyar vegyipar arra a figyelemre méltó növekedési pályára, amely egy évtized után a válság hatására tavaly tört meg először. Pozitív zárszóként hadd utaljak az EU vegyipari bizalmi indexére, amely – bár még mindig igen alacsony értéken – ez év március óta folyamatosan emelkedik, júliusban 6 százalékpontos növekedést mutatott, s ugyanilyen várakozásokat tükröz az általános európai feldolgozóipari index is.
„Stagnálás után lassú fejlődésre számítunk… A közép-kelet-
EU bizalmi indexek: vegyi anyagok és termékek gyártása, valamint feldolgozóipar
európai régió piacain komoly növekedési potenciál van.”
2
ETS: Újabb bizonytalanságok a szénszivárgásnak kitett ágazatok listája körül A tagállamok vezetőinek fóruma és az Európai Parlament között 2008. decemberében megállapodás született az emisszió kereskedelemről szóló irányelv (ETS) felülvizsgálatának legfontosabb elemeiről. Megegyeztek a szénszivárgásnak kitett, un. exponált ágazatok és alágazatok meghatározásának két sarokkövében: 1. a közvetlen kibocsátásokból eredő többletkiadások számszerűsítésénél a jelenlegi költségek 100 %-át veszik alapul, 2. a közvetett kibocsátások többletkiadásainak számszerűsítésénél pedig az elektromos áram díjának meghatározásához 0.95 kg CO2/kWh-val számolnak.
Ezen elvek mentén meghatározott exponált státuszú ágazatoknak és alágazatoknak óriási erőfeszítéseket kell tenniük még akkor is, ha a benchmark alapú ingyenes kiosztás megvalósul. Az Európai Bizottság Vállalkozási Igazgatósága mindvégig ragaszkodott ezekhez az elvekhez. Ez a megállapodás most úgy tűnik, hogy megváltozott, és helyébe lényegesen kedvezőtlenebb feltételek kerülnek. A jelenlegi költségeknek csak 75 %-a lenne figyelembe vehető 2013-ban és 2014-ben, és az elektromos áram díjára gyakorolt hatás meghatározásakor 0.45 kg CO2/kWh-val számolnának. Mindez jogi és gazdasági bizonytalansághoz vezetne, hiszen jogosak azok az elvárások,
IV. Évfolyam 3. szám
hogy az exponált státusz meghatározásának feltételei azonosak legyenek a teljes kereskedelmi ciklusban, a figyelembe vehető aukciós százalék csak ötévenként változhasson. Információk szerint az EU Klíma Bizottság szeptember 18-i ülésén a szénszivárgásnak kitett ágazatok korábbi listáján megerősítést nyert a vegyipari alágazatok felsorolása. A kiszámíthatóság érdekében fontos, hogy az exponált státuszú ágazatok, alágazatok meghatározásának feltételei állandóak maradjanak és az év végén esedékes végső döntések is ebben a szellemben szülessenek.
„Fű alatt” módosították a súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló törvényt A 2009. évi LVI „saláta” törvény – több más törvény mellett - módosította a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV törvényt. A módosítás értelmében az üzemeltetőnek a jövőben bejelentés helyett kérelmet kell benyújtania
•
a veszélyes ipari üzem újraindítása,
•
jelentős bővítése esetén, illetve
•
ha a technológiának vagy az anyagoknak a biztonságra gyakorolt hatása lényegesen megváltozik.
„A módosítás szakmai egyeztetés nélkül, korábban már az Alkotmánybírósá g által is kifogásolt saláta törvényhozási eljárásban történt”
A kérelemhez csatolni kell az új körülményekre vonatkozó biztonsági jelentést vagy elemzést. A korábbi szabályozás szerint a veszélyes üzem újraindításakor nem kellett új biztonsági jelentést készíteni. A biztonsági elemzés rendszeres – legalább ötévenkénti – felülvizsgálatát a jövőben nem elegendő egyszerűen megküldeni a hatóság részére, hanem kérelmet kell benyújtani az engedély meghosszabbítása érdekében. A veszélyes üzem építési engedélye, használatba vételi engedélye és a tevékenység megkezdésének engedélye a jövőben az OKF engedélye alapján adható ki, tehát nem szükséges hozzá a szakhatóság hozzájárulása. A benyújtott biztonsági jelentéssel és elemzéssel kapcsolatos hiánypótlásra a hatóságnak a korábbi 45 nap helyett csak 35 nap áll rendelkezésére, míg a szakhatóságnak 30 nap helyett 22 nap alatt kell a hiánypótlás szükségességéről értesítenie a hatóságot. A módosítás szakmai egyeztetés nélkül, korábban már az Alkotmánybíróság által is kifogásolt saláta törvényhozási eljárásban történt. Ennek oka nyilvánvaló, hiszen a bejelentés helyett engedélykérelemhez kötött újraindítás, bővítés, stb. szakmailag indokolatlan és az EU előírásnál szigorúbb követelmény. Jelentős terhet ró az érintett cégekre, értelmetlenül bürokratikusabbá teszi az eljárást. Ezen szigorítások mellett elhanyagolhatóak az ésszerűsítés irányába tett gesztus értékű módosítások. 3
IV. Évfolyam 3. szám
MAVESZ Környezetvédelmi Konferencia 2009 Hagyományos Vegyipari Környezetvédelmi és Kémiai Biztonsági Konferenciánkat ebben az évben október 1414-1515-én rendezzük Egerben. A napirendre tűzött aktuális környezetvédelmi és kémiai biztonsági témakörök megvitatása, a jogalkotók, a hatóságok és az ipar képviselőinek párbeszéde elősegítheti az alkalmazhatóbb jogszabályi környezet kialakítását, az együttműkö-
dés hatékonyabbá válását .az ipar és az állami intézmények között. A megvitatandó környezetvédelmi, kémiai biztonsági és munkavédelmi témakörök részben az EU szintű szabályozást, részben a hazai jogszabályokat illetve azok végrehajtása során felmerült problémákat fedik le. Hangsúlyos témáink az emisszió kereskedelemmel foglalkozó ETS irányelv módosításával összefüggő vegyipari
hatások, a REACH gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos aktualitások és a GHS. A REACH és a GHS illetékes hatóság vezetőinek jelenléte lehetővé teszi, hogy a vállalkozások jelezzék feléjük a problémákat, és megfogalmazzák azokat a kéréseket, melyek csökkentenék kiszolgáltatottságukat. Bővebb info honlapunkon: www.mavesz.hu
Új tagok a MAVESZ-ben
Az Egri Konferencia napirendje az EU szintű
A MAVESZ 2009. májusi közgyűlése óta újabb vállalatok csatlakoztak szövetségünkhöz: - CNI Nyomda és Csomagolóipari Kft, Tiszaújváros A társaság nyomdaipari festékek gyártásával foglalkozik.
- NITROKÉMIA Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.
A társaság tevékenységi körébe mérnöki tevékenység, tanácsadás, környezetvédelem, kármentesítés és szennyvízkezelés tartozik.
szabályozást, a hazai jogszabályokat, illetve azok végrehajtása során felmerült problémákkal
MAVESZ - szervezeti életünkről
foglalkozik.
Október 1-2-án Lisszabonban tartja közgyűlését és ehhez kapcsolódó szakmai rendezvényeit az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC), (CEFIC amelynek a Magyar Vegyipari Szövetség is tagja. A CEFIC konferencia fő szakmai témái az alábbiak lesznek: - az európai vegyipar javaslatai a válás hatásainak enyhítésére - energia, EBK, logisztika: klímaváltozás, ETS, ENSz Koppenhágai Konferencia - kutatás és fejlesztés a vegyiparban
A MAVESZ Elnöksége november 18-án tartja soron következő ülését, tervezett főbb témák:
•
beszámoló a szövetségi érdekképviseleti munkáról, illetőleg info csere a válság kezelésével kapcsolatos vállalati tapasztalatokról.
•
a MAVESZ 2010. évi működésével kapcsolatos elvárások, a költségvetési tervezés fő elvei, irányszámai, 2010. évi tagdíjak,
•
a 2010. évi vegyipari ágazati bértárgyalásokra való felkészülés.
4
Magyar Vegyipari Szövetség 1036 BUDAPEST Bécsi út 85.
A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) 1992 óta működik a magyarországi vegyipari termelő és kereskedő társaságok önkéntes szakmai és munkaadói érdekképviseleteként.
Telefon/fax:: (1) 363 8720 E-mail:
[email protected] www.mavesz.hu
Tagjai között megtalálhatók a vezető hazai petrolkémiai vállalkozások, valamint a szénszálszénszál-gyártásban, a műtrágyaműtrágya- és növényvédőszernövényvédőszer-gyártásban, a festékfesték- és háztartásvegyiparban tevékenykedő vállalkozások, továbbá vegyipari disztributor társaságok. A MAVESZ keretében működő szakszövetségek a műanyagműanyag-gyártás és feldolgozás, a műanyag csőgyártás, a festékgyártás és más vegyipari területek vállalkozásai számára nyújtanak fórumot a szakmai együttműködéshez és a közös célok és érdekek képviseletéhez. képviseletéhez.
Legyen az Ön cége is a MAVESZ tagja, ha tájékozottabb akar lenni a vállalkozását befolyásoló piaci folyamatokról, az üzletfejlesztési és jogszabályi környezet változásairól, az EU vegyi anyag rendeletéről (REACH) és más hazai és EU szintű jogszabályi változásokról, a vegyipar más szereplőivel összefogva lát lehetőséget a hatékony érdekképviseletre, a vállalkozását befolyásoló szabályozási környezet anomáliáinak orvoslására,
Aktuális információk REACH honlapunkról www.reachcentrum.hu
tagja kíván lenni a magyar vegyipart irányító vezetők szakmai közösségének, mert az Ön számára is hasznosak a rendszeres konzultációk, megbeszélések, információk.
www.mavesz.hu
