Huszka Péter: Peczárszky Katalin élete és pedagógiai munkássága
Peczárszky Katalin (1913-1993) tánctanár és koreográfus
Magyar Táncművészeti Főiskola, 2008 Konzulens: Szatmári-Nagy Szilvia Opponens: Zsámboki Marcell
Tartalomjegyzék
1.BE VEZETÉS 1.1. Magamról
4 .
4
1.2. Miért ezt a címet választottam
5
2. A TÁNC TÖRTÉNETÉRŐL NAGY VONALAKBAN
6
2.1. A tánc
6
2.2. A társastánc kialakulása, fejlődése Magyarországon
6
2.3. Versenytánc Magyarországon
9
3. PECZÁRSZKY KATALIN ÉLETE
12
3.1. A 30-as évekig
12
3.2. Külföldi kitérő
12
3.3. 50-es évektől Szentesen
13
3.4. NDK-s Kapcsolat.
15
3.5. Versenyek és pontozás
16
3.6. 80-as évek
19
3.7.A Művelődési ház után
19
4. PEDAGÓGIAI MUNKÁSSÁGA
21
4.1. Pedagógia
21
4.2. A jelleméről
22
4.3. Tánciskola
25
4.4. Versenytánc
26
4.5. Gyerekcsoportok
27
4.5.1. Balett
27
4.5.2. Formációs órák
29 1
4.6. Bálok össztáncok
31
5. PECZÁRSZKY KATALIN ETIKETTJE
32
5.1. Illem, etikett, protokoll
32
5.2. Kató néni mint illemtanár
33
6. BEFEJEZÉS
35
6.2. Kitüntetései
35
6.1. Tanítványai:
35
6.3. Köszönet nyilvánítás
36
6.4. Búcsú
37
6.4.1. Oltyán Lajos sírbeszéde 1993 március 8
37
6.4.2.Huszka Péter
38
Bibliográfia
40
Melléklet
41
2
Peczárszky Katalin 71913-1993/
Az életem volt a tánc"
3
1.Bevezetés
1.1 Magamról
Tanulmányaimat Csongrádon az Ének Zenei Általános Iskolában kezdtem meg, és tíz éves koromban egy bemutató alkalmával találkoztam először a táncnak annak a formájával, ami később életem fontos részévé vált. Pályafutásom
1994-ben
kezdődött az akkori Szilver TSK-ban Szatmári - Nagy Szilviánál. Az oktatások a Kossuth Lajos Általános iskola tornatermében folytak, heti kétszer egy órában. Még emlékszem az első vizsgabálomra, ahol a társastáncokon kívül csárdást is táncoltunk. 1995-ben kaptam meg az első versenykönyvemet, ami után már rendszeresen látogattuk hétvégénként a táncversenyeket Első megmérettetésünk az akkori párommal(Sarusi - Kis Diána) Egerben volt, ahol is a 8. helyen végeztünk latin-amerikai táncokból. Később eredményesen szerepeltünk E, D, C osztályokban is. Az igazi áttörést a táncban a partnerváltás hozta meg a számomra 1998-ban. Második
és
egyben
utolsó
táncpartneremmel,
Túri
Gabriellával
régiós
bajnokságokon, országos bajnokságokon, magyar bajnokságokon értünk el számos első, dobogós illetve döntős eredményeket, mind standard, mind pedig latin amerikai
táncokban.
Táncoltunk
az
1999-es
olaszországi
junior
standard
világbajnokságon, majd nem sokkal utána a Germán openen is Manheimben. Ifjúsági korosztályban szintén dobogós helyezéseket tudhattunk magunk mögött, amikor is már tíztáncos párnak számítottunk. Felnőtt ranglistákon, bajnokságokon, meghívásos Középiskolai
versenyeken
szerepeltünk
tanulmányaim
szakközépiskolában
végeztem,
jó
befejeztével mint
eredményekkel (amit
informatikus
a
egészen
Sághy
1998
2002-ig.
Mihály
és 2002
ipari
között)
a
továbbtanulás miatt, a partneremmel nem tudtuk egyeztetni időpontilag az edzéseket ezért szétváltak az útjaink. Felvételt nyertem
a Szeged
Tudományegyetem
Természettudományi karára s egyben a Magyar Táncművészeti Főiskolára is. Mivel akkor az első helyen a szegedi iskolát jelöltem meg ezért szeptemberben a TTK-n műszaki informatikusként folytattam a tanulmányaimat nappali tagozaton. Két év múltán a tömény matematika és fizika után döntöttem úgy, hogy újrafelvételizem a Magyar Táncművészeti Főiskolára. 2004 szeptemberében kezdetem tanulmányaimat
4
és az iskolával párhuzamban dolgozni kezdtem a Szilver Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, mint táncpedagógus. 2007 szeptembere óta egy másik művészeti iskolában, Vásárhelyen, a Stílus Alapfokú Művészetoktatási Intézményen belül is táncpedagógusként tevékenykedem. Jelenleg a Magyar Táncművészeti Iskola IV. évfolyamos hallgatója vagyok.
1.2 Miért ezt a címet választottam
A
dolgozatom
legfőbb
célja
az
volt,
hogy
emléket
állítsak
egy
olyan
táncpedagógusról, aki az egész életét a táncnak, szakmájának szentelte. Szentes városában nagyon nagy köztiszteletnek örvendet. Generációkat tanított meg a tánc és viselkedéskultúra alapjaira. Bármerre is járt az országban a szakmabeliek ismerték becsülték szerették tisztelték őt. A Szilver 1997-ben rendezte meg első versenyét Peczárszky Katalinra emlékezve. Versenyszerűen 2002-ig táncoltam és ez idő alatt én is részt vettem egy-két emlékversenyen. Kíváncsiság töltött el hogy ki lehetett „mindenki Kató nénije" 1 . Egészen mostanáig pedagógusnak
élete és munkássága
számított
akinek
„csak
számomra tízezrekben
ismeretlen mérhető
volt.
Olyan
tanítványainak
száma." 2 Kutatómunkámmal szeretném az utókor számára összefoglalni azokat írásos vagy tárgyi emlékeket, amik fenn maradtak róla az évek folyamán. Véleményem szerint Szentes városának egy olyan egyénisége volt, akiről kell, hogy írjunk, kell, hogy beszéljünk.
i
1 2
Bodrits, 2006. 292. Bodrits, 2006. 292.
5
2. A tánc történetéről nagy vonalakban
2.1 A tánc A Magyar Értelmező Kéziszótár megfogalmazásában a tánc „ rendszerint zene vagy ének ütemére végzett ritmusos mozgás. " A mozgás az emberi létezés egyetemes és alapvető törvénye; mozgás nélkül nincs élet. Ebből következően, ahány élettevékenysége van az embernek, annyiféle mozgásforma létezik. Ezek közé tartozik a tánc is. A tánc a vidámság, az öröm kifejezésének eszköze, s bár a társasági táncok szinte mindegyikének meghatározott mozgáselemei és formai kötöttségei vannak, mégis a fesztelenebb, hangulati elemekkel telített szórakozási lehetőségek, közé tartozik. Mintegy ötszáz éve, hogy Európában szakmává lett a művészi tánc. Mi magyarok elmondhatjuk magunkról, hogy táncra termett nép vagyunk, valóban tekintélyes társasági-, színpadi- és népi tánchagyományokkal rendelkezünk. A táncnak, mint sportnak is jelentős nevelési hatása van, mert hagyományteremtésre és ápolásra ösztönöz. „Táncolás közben sok más dicséretes és tiszteletreméltó tulajdonság birtokába jutunk" - mondja Caruso -, mert ez a művészet gyakorolja a test erejét, mozgékonnyá teszi az embert és elsajátíttat vele az udvari viselkedés és tisztelet kifejezésének illő módját. A tánc az ember sajátja, öröm és bánat kifejezője évezredek óta. A társastánc a férfi és a nő összehangolt mozgása az áradó, sodró zenére, amely nemcsak a táncost, hanem a nézőt is gyönyörűséggel tölti el. Szorosan kötődik hozzá az illem, az etikett és a protokoll is.
2. 2 A társastánc kialakulása, fejlődése Magyarországon
1873 előtt csak az akkori városi tánctanárok, - akik csak a felsőbb polgárságot tanították -kaptak információt a táncleírásról. A huszadik században az élet lüktetőbbé, gyorsabb tempójúvá válik. A táncművészet minden ágában ugyanez tapasztalható. A balettművészet tagadásából születik a modern mozdulatművészet,
6
ugyanakkor felvirágzik a klasszikus balettművészet. A néptánc XIX. századi „felfedezése" művészeti, tudományos és társadalmi téren bontakozik ki. A modern kori tánctanítás a századfordulót követően alakult ki a polgárosodás előretörésével és ezzel együtt a ma is divatos táncok megjelenésével együtt. A társastánc szakít a balett alapokkal, és új funkciója a sportszerűség, a század első évtizedeiben jelentkezik.
Európa
szerte
és hazánkban
is egyre
nagyobb
a
tánciskolák
irántiérdeklődés. Régi táncokat oktattak: keringőt, francia négyest, polonézt, polkát, mazurkát, körmagyart. Mire az ezek a táncok általánossá válnak, már Amerikában ring az új társastáncok bölcsője: cakewalk, boston, onestep. Ezekből a csiszolt, hétköznapi mozgásra épülő formákból születik meg a foxtrott, stb., azaz az angol táncstílus. Ez teszi lehetővé a társastáncok iskolarendszerbe foglalását: Ekkor alakulnak a tánciskolák és megszületik a versenytánc is. A két világháború között a külföldi szaklapok a versenyekkel és a kialakult versenytáncformákkal, egyre jobban foglalkoztak, de amikor egy fiatal, a külföldi eredményeken felbuzdult táncmester, színes beszámolót küld egy szaklapnak, a hazai szakemberek elítélték és nem foglalkoztak vele, pedig a versenytáncot nem is ismerték. A századvég magyar táncmesterei általában valamilyen iparosmesterség mellé tanulták hozzá a szükséges tudnivalókat. 1932-ben a Tánctanítók Lapja a tánc iparjogvédelmét sürgeti a Belügyminisztériumtól, s nem a művészi és pedagógiai irányú támogatást kéri A táncmester pálya , mint fő vagy mellékfoglalkozás megnyílik a magyarok előtt, de mindez még osztrák és német mintára. A magyar táncmester pálya szűklátókörűsége, abból fakadt, hogy nem kapták meg a kellő társadalmi megbecsülést. Később már néhány pedagógus kiharcolja a tánctanítóképző felállítását, az állami diploma megszerzésének lehetőségét és egyegy szakkönyvet is megjelentetnek, de a törekvéseik nem vezettek eredményhez. A szakemberek hamis illúziókban élve, úgy gondolták, még a felszabadulás után is, hogy a magyarországi Tánctanítóképző magas színvonalon áll. Úgy képzelték, hogy a
körülöttük
lévő
államokhoz
viszonyítva
világviszonylatban is.
7
első
helyen
áll,
sőt
még
A II. világháború előtti tánciskola a viselkedés elsajátításának iskolája volt. Beilleszkedés a társasági életbe, a két nem közeledésének segítése, ez volt a cél. A magyar fiatalságnál a háború miatt, kimaradt a swing korszak zenei és mozgás formáiból. Akkoriban csak sok tilalmat megkerülve lehetett táncmulatságot rendezni és a tánciskolák is így indulhattak meg. A háború után a társastáncot nem kívánatosnak nyilvánították és ezért a tánctanárokat, inkább a néptánc felé orientálták. 1950 elején újra nagyobb támogatást kapott a tánciskolái oktatás, a fiatalok elszoktak a szervezett formájú tánctanulástól. A szigorú tiltások ellenére az 50-es évek végén berobban hazánkba a rock and roll zenei és táncanyaga és ez miatt a táncoktatásnak is változnia kellett. Elkezdtek jobban foglalkozni megint a társastánccal és a versenytánccal. Az ifjúsági szervezetek és a népművelés támogatta a megalakuló klubokat és a versenyek népszerűsítésével, mind a közösség és mind a fiatalok körében nagy érdeklődést keltett. 1956/57-ben a magyar szakemberek a versenytánc és a táncklubok megindítását javasolták. Belátták, hogy tömegessé kell tenni a tánccal való foglalkozást. A 60-as évek tánciskolái voltak a fiatalság táncos összejöveteleinek a színterei. Magyarországon a 60-as évek közepétől kezdődött a társastáncok klub kereteken belüli tanulása, gyakorlása és a versenyszerű táncolás. Békéscsabán, Gyulán, Szarvason, Orosházán és Szentesen működött már táncklub a 60-as
években.
Megnőtt
az
amatőr
illetve
a
versenytáncosok
száma.
A
tanfolyamoknak köszönhetően egyre színvonalasabb lett a tánc világa. Ezekben az években indult el a standard és a latin-amerikai táncok versenyeztetése.
8
2.3. Versenytánc Magyarországon A
Művészeti
Dolgozók
Szakszervezetéhez
tartozó
Táncpedagógusok
1961
májusában megalakították az Országos Amatőr Táncverseny Bizottságot, de az állami támogatás híján nem fejthette ki az alapszabály-tervezetben elképzelt tevékenységét. Az első nemzetközi stílusban megtartott verseny 1961-ben, a Kulich Gyula színpadon került megrendezésre. Ezen 14 pár vett részt. A következő táncokból tartották meg a versenyt: bécsi keringő, angol keringő, quickstep. Országos méretű kibontakozásról 1962/63-tói beszélhetünk. 1963 után ugrásszerűen megnő mind a tömeges érdeklődés mind a magasabb osztályokba kerülő párok száma.3
Ev
Versenyzők országosan
kb. 100 30 vidéki pár kb. 1965 120 vidéki pár
szama pár
22 pár
D oszt.
300pár -. 0 . K 78 par
D C oszt. D-1 C B oszt.
1964
1966
Az országos Az országos versenyen versenyig szereplők eljutott legjobbak osztályok szerint
Kb 800 600 vidéki pár
pár
92 pár
22 pár pár oszt 56 22 pár pár oszt. 15 pár oszt. 79 7 pár
1965-ben a Népművelődési Intézet feladatává teszi a társastánccal való elvi és módszertani foglalkozást is, megindul a nemzetközi tájékozódás, a magasabb színvonalú
anyagfeltáró
és
feldolgozó
munka,
aminek
eredményeképpen
megjelennek az első korszerű tánclejegyzéssel közreadott szakkönyvek és jegyzetek.
1967-ben Magyarországon kb.130 társastánc klubban, illetve társastánc-együttesben kb. 65 pedagógus, készíti fel a versenyzőket. A versenyzők száma kb. 1600. 4 1968. január, 1-től lépett életbe az Országos Társastánc Bizottság által előkészített Magyar Versenyszabályzat.5
'Dienes 1968 85-86 'Dienes, 1968. 86. 1 Dienes, 1968. 87
9
Innentől
kezdve
csak
valamely
klubban
vagy
egyesületben
leigazolt
versenykönyvvel rendelkező táncosok indulhattak a táncversenyeken. B osztályig kidolgozták a lépéshatárokat. A 60-as években Dl D2 C B A S(sonderklasse) osztályok voltak. Ezekben az időkben a standard táncokhoz tartozott az angol keringő, tangó, bécsi keringő, slowfox és a quickstep. Latin-amerikai táncokhoz, pedig a cha-cha-cha, samba, rumba paso doble, és a csárdás. A jive-ot nemzetközileg „1968-ban vették fel ötödikként a latin-amerikai táncok közé" 6 , s Magyarországon csak ezek után váltotta le a csárdást. Később a nyolcvanas években az E osztállyal bővült az osztályok sora, mint a legalacsonyabb
osztály,
s még
később,
a 90-es
években
lett
a Dl
D2
megkülönböztetés elhagyva, amiből a sima D osztály lett. 1989 óta a magyar versenytáncot a MTÁSZ (Magyar Tánc - Sport Szövetség), 1998 óta szakszövetség irányítja. Azóta lett a versenytánc sportág, és ide került az akrobatikus rock n' roll szakág is Azok a tánctanárok, akik a sportegyesületek és a táncklubokon belül a versenyzőket felkészítik, körülbelül 1996-ig a Magyar Művelődési Intézet (a régi Népművelési Intézet) tanfolyamain is tudtak képesítést szerezni.(kb. 10 évenként, később 3 évenként, majd évi rendszerességgel indították a táncoktató képzést) Most azonban a Magyar Táncművészeti Főiskolán, illetve a Testnevelési Egyetemen tehetik meg ugyanezt..
Az 1950-ben megalakult Állami Balett Intézet, amelyl983-ban főiskolai rangot kapott, a táncos-és pedagógiai képzés központja lett. Mind a művészképzésben, mind pedig a táncpedagógus képzés vonatkozásában megvalósult a főiskolai végzettség megszerzésének lehetősége. A táncpedagógus szakon folyó képzés célját az alábbiak szerint határozták meg:
6
Gertrude 1994 111
10
Az olyan táncpedagógusok képzése, akik magas fokú technikai és pedagógiai képzettséggel rendelkeznek •
a klasszikus balett
•
a néptánc
•
a társastánc
•
a modern tánc,
•
a gyermektánc
oktatása terén és széles körű táncszakmai, zenei, pszichológiai, valamint pedagógiai képzettségük
által
végzettségüknek
alkalmasak
megfelelő
arra,
területen
hogy egyéni
táncoktató és
intézményekben
csoportos
a
táncpedagógiai
tevékenységet folytassanak. Magyarországon (2006-s adatok alapján) kb. 135 versenytánc - egyesület van, kb.3000 versenytáncossal. A külföldi amatőr illetve profi tanárok segítségével a magyar táncsport színvonalasabb
ugrásszerű
versenyeket
fejlődésen ment rendezünk.
Latin
keresztül. amerikai
Egyre
erősebb
táncokból
és már
világbajnokunk is van Maurizio Vescovo és Törökgyörgy Melinda személyében. Standard táncokból pedig László Csaba És Mikes Anna a legeredményesebb hazai párosunk Remélhetőleg a nemzetközi tánc-sport szövetség több éves munkálkodása nem lesz hiába való és a közeljövőben a versenytáncot is, elismerik majd, mint olimpiai sportág.
11
3. Peczárszky Katalin Élete
3.1 A 30-as évekig Peczárszky Katalin 1913. október 19.-én született Nagykövesden. Anyja neve Papp Margit. A szülei korán elváltak és, ezért számomra az apja neve ismeretlen. 19251928 Polgári Leány Iskolát végzett Szentesen, majd ugyanebben a városban 19291930 Kereskedelmi Iskolát végzett. A Tánc és illemtanár szakmai végzettségét Budapesten az Országos Táncmester Képző intézményben szerezte 1930 és 1932 között.7.
3.2 Külföldi kitérő
A szakképesítés megszerzése után szakmai tudását az akkori Jugoszláviában kamatoztatta nem kevés sikerrel. Az ottani településektől nagyon sok támogatást kapott. Sorra nyíltak a tánciskolái Zomborban és a környező településeken. Felkapott és nagyon keresett tánctanár lett. Néptáncot és társastáncot egyaránt tanított. Életének ezen, korszaka egészen a második világháborúig tartott, ami után kénytelen volt visszatérni Magyarországra. Minden értéktárgya, minden megszerzett vagyona odaveszett a hazatérése folytán, azonban a jugoszláviai kapcsolata megmaradt. Tanítás céljából, versenyekre, bemutatókra járás céljából szentesi csoportjaival vissza-visszajárt Zombor környéki településekre Topolyára Moravicára. Topolyára egy verseny alkalmával kivitt egy Trojka c koreográfiát. o
Trojka: hármasfogat; három egymás mellé befogott lótól húzott kocsi vagy szán. Ez egy orosz tánc volt a mi arról szólt, hogy. volt három ló, meg egy fogathajtó és ezt táncolták el. Az öltözékről annyit lehet tudni, hogy a lányoknak rövid fényes szoknyájuk és bojtos sapkájuk volt.
7 8
Bodrits, 1988. 172. Bakos 1976 868
12
3.3 50-es évektől Szentesen 1950. évi I. törvény
a helyi (megyei, járási, városi, községi)
tanácsokról
rendelkezett. A törvény, szemben a korábbi önkormányzati autonómiákkal, a tanácsokat szovjet mintára az egységes és központosított államhatalom helyi szerveiként határozta meg. A tanácsok központi irányítását 1950-1953 között a belügyminiszter, 1953-1954-ben a minisztertanács látta el.9 Ezekben az években államosították az összes iparost, az egészen pici iparosokat is, és az akkori ipartestületi székházból (a tanácstörvény alapján kultúrházakat hoztak létre) városi kultúrház lett (Móricz Zsigmond művelődési ház) Visszatérése folytán Peczárszky magántánciskolát alapított, de az államosítások végett az 1950-1953 terjedő időszakban
a
Vendéglátó
vállaltnál
helyezték
alkalmazásba
(statisztikus
munkakörbe). Helyhiány miatt nem igazán volt lehetősége a tánctanításra és 1953— ban került a Móricz Zsigmond művelődési házba, ahol alkalmazták őt, mint tánctanár egészen 1981-ig.
(Tánciskolái vizsgabált követő csoportkép Szentesen a Móriczban 1956. február) Ezen időszak alatt vezetett tánciskolát Szentesen és a környező településeken is, mint például Nagymágocson, Derekegyházán, Fábiánsebestyénen, Csongrádon. A 9
Glatz, 2000. 666.
13
Művelődési Házban táncklubot alapított a versenyzők részére. Foglalkozott még a 14 éven aluli gyerekekkel, akikből a formációs kiscsapatot csinálta. 1962-1983 között Országos Társastánc Bizottság tagja, 1963-1986 nemzetközi pontozóbíró. 1963-ban, 1965-ben és 1968-ban szereplés az MTV által rendezett Ki mit tud tehetségkutató versenyen. A Ki mit tud? (1962) jelentősége - mai szóval élve- az interaktivitás megteremtése volt tévé és közönsége között; a tévé ezzel nyitott a társadalom felé, megmutatta az emberek és a kultúra sokszínűségét, aktívvá tette a nézőket, hiszen ők alakíthatták a műsor menetét. Itt fedezték fel többek között Kern Andrást, Gálvölgyi Jánost, a Fonográf együttest és a Neotont. 1961-ben indult az első Ki mit tud? Tehetségkutató verseny, a döntőt 1962 tavaszán rendezték. A megmérettetés akkoriban inkább a hivatalos állami tehetségkutatás eszköze volt, hiszen ebben a versenyben megszabott műfajokat a hagyományos kulturális műfajok alapján határozták meg, így volt versmondás és néptánc is. Egyik legnagyobb sikerük volt, hogy bejutottak a 65-ös döntőbe. Szentes városa televízión keresztül nézhette a hat pár formációs táncát. Részvétel a Miskolci Formációs Fesztiválon 1965-től kezdődően kisebb nagyobb megszakításokkal egész az 1980-as évekig. 1978-ban az „ezt táncolta a nagyi" című gyermekprodukcióval koreográfiai díjat nyert. Elnyerte a verseny különdíját is azzal, hogy 7-8 éves gyerekekkel mutatta be a táncokat, ami ebben az időben igen nagy feltűnést keltett. Szinte elsőként vállalkozott arra, hogy óvodás korú gyerekeknek társastáncot oktasson. (Ennek a formációnak volt a tagja Szatmári - Nagy Szilvia is.) 1970-től
az
198 l-es
évekig
cserekapcsolat
táncegyüttessel. 10
10
Bodrits, 1988. 172
14
az
NDK-beli
Blau
Silber
3.4 NDK-s Kapcsolat
A Hallei illetve a Leuna Városában működő Blau Silber táncegyüttessel a kapcsolat 1970-ben kezdődött. 1971-ben utaztak először a szentesi táncosok az NDK-ba, ahova Kató néni egészségi okok miatt nem tudott kiutazni, így a művelődési ház akkori igazgatója Oltyán Lajos vezette a csapatot. Nem sokkal utána német táncosok jöttek Szentesre, de ekkor már a kultúrház tánctanárnője fogadta őket. Abban az időben a nyelvi nehézségeket tolmács segítette. .A Launa művek vegyészeti cég volt és ez patronálta az NDK-beli táncegyüttest A Blau Silber akkori C osztályos csapata felnőttekből illetve házaspárokból állt, akik koruknál és felkészültségüknél fogva a szentesi C-s párokhoz képest jobbak voltak Dolgozó felnőtt emberek voltak akik hobbyból űzték a táncnak, ezen formáját. Nem volt korosztály megkülönböztetés így a 10-en éves iíjak a felnőttekkel versenyeztek. A versenyen élőzenére táncoltak a párok. Peczárszyk Katalint tánctanárként vagy pontozóként vett részt ezeken a versenyeken. Az 197l-es szentesi csapatban már 15 évesen B osztályos versenyzőként szerepelt Varga Erzsébet. Vélhetően ez a 'cserekapcsolat' egészen Kató Néni nyugdíjba vonulásáig, 1981-ig tartott. 1977-ben kiutazók névsora:
Csoportvezető:
Kruzslicz Pál
Tánctanár:
Peczárszky Katalin
Csapatkapitány:
Vass Erzsébet
Táncosok:
S; Benkő László - Benkő Lászlóné () A; Gilicze László - Halász Ilona B; Pászti Sándor - Mészáros Etelka C; Berkes József - Altmár Erika
15
P
R O C R A
LEUNA
19778.25-
M 29.
3.5. Versenyek és pontozás
Az országos tehetségkutató versenyek után jobban elfogadottabb lett a társastánc és az 1960-as évek második felében rendszeresek voltak a versenyek. Akkoriban Kató néni jóban volt a Jánosi László - Pálinkó Lujza (első zonderes pár) párossal, sok Szentesi versenyre eljöttek bemutatózni.
Magyarországon Szentesen kívül már több kisebb nagyobb városban is volt táncklub, mint például Budapesten, Szombathelyen, Békéscsabán
Pontozóként. Guller János, Kaposi Edit, Nyírí Lajos Rimányiné Kis Anikó is és Kocsis György is megjelent számos versenyen.
Rimányiné Kis Anikó Férje volt a számlálóbizottság egyik tagja
16
I
Kató nénit nagyon sok helyre hívták pontozni, és ahol csak tudott ott meg is jelent. Elfogulatlan tudott maradni, a tanítványaival szemben. A versenyeken is szigorú volt és sokszor rosszabb helyezéseket kaptak tőle a párjai, mint más pontozóktól. Mindig megmondta a véleményét a párnak a versenyen nyújtott teljesítményükről, lakár utolsók akár elsők voltak. Ha Kati néninek nem tetszett, akkor jött az őszinte kritika. Szinte mindig elégedetlen volt, mert mindig jobbat akart. Ezt pontosan tudták a tanítványok is hisz ezért szerették, tisztelték és becsülték őt.
Saváriára Szombathelyre közel 20 éven keresztül jártak versenyezni. Az ország minden
szegletét
bejárták,
igen jó
eredményekkel.
A Miskolci
Formációs
táncversenyen is sokszor szerepeltek és nem is egyszer hozták haza az első díjat a gyerekcsoportjával.
(A képen Vass Erzsébet látható amint a formációs kiscsoportot vezeti)
17
A C osztályos országos versenyt mindig eltették máshova. Nem igazán volt népszerű, ez nem volt akkora látványosság, mint mondjuk egy A vagy B osztályos verseny, meg sokkal többen is voltak, ezeken a versenyeken. Kató néninek köszönhető, hogy az 1970-es évektől talán egész 2000-ig Szentesen voltak a C osztályos országos bajnokságok. Regionális elődöntők voltak és a döntő 30-40 párral került megrendezésre a kultúrházban egészen 1985-ig, 85 után, pedig a Klauzál Altalános Iskola tornatermében zajlottak a megmérettetések. Ugyanebben a tornateremben rendezték az első Emlékversenyt is 1997-ben. A versenyekre az utazást a kultúrház állta a saját költségvetéséből, illetve ha kellet, akkor a szállást is. Volt egy kisbuszuk és azzal szállították a párokat. Ha messzebbre mentek, mint pl. Leuna, akkor azt a távolságot már vonattal tették meg. A ruhákat többnyire a tánctanárnő intézte. C osztályig a fiúknak spencer, felsőbb osztályokban smoking vagy frakk volt a versenyruházata standard táncoknál. Mára már B osztálytó felfele a frakk az elfogadott versenyruházat. Latinból szintén spencer volt C osztályig, magasabb osztályban, pedig már díszítették is. A lányoknak abban az időben úgy hozatták a ruhaanyagot külföldről. Nagyon sok tüllt használtak, és általában az NDK-ból hozatták a tüllöket. Keményebbek voltak, mint az itthoniak. Standard-nél az alsó szoknya körülbelül 50-100 méter hosszú tüllből állt, latinoknál lekerült az alsó szoknya, és egy rövidebb szoknya váltotta. E felső ugyanaz maradt. A cipő akkori magas sarkú alkalmi cipők voltak, amit bármely cipőboltban be lehetett szerezni.
18
3.6. 80-as évek A pályája során, körülbelül 20 éven keresztül egy harmonikás Dobos Ferenc kísérte az órákat, aki a 80-as években disszidált Amerikába. Ez igen rosszul érintette mivel szinte minden órán ott volt vele. Később már egy bárzongorista közreműködésével folytatódottak a táncórák. Néha még élő zenére is táncoltak a gyerekek Horváth Zoltán és zenekara révén, akik néha a táncversenyeken is szolgáltatták a talpalávalót. Ezután lett egy szalagos magnója, de azt nem igazán szerette. Később 1984-ben az akkori Formációs csoport szüleitől kapott egy kazettás magnót, amit aztán nagyon megszeretett. Ha el is romlott mindig meg tudta szerelni vagy szereltetni valamelyik tanítványával. Hosszú éveken keresztül az édesanyával élt egy nem igazán összkomfortos lakásban szentesen, a Lenin út 40. szám alatt. Senki nem gondolta volna, hogy milyen rossz körülmények között élnek hisz rendkívül jól öltözött és mindig ápolt volt. Pedáns és rendszerető. Életének egyik legboldogabb pillanata talán az lehetett, amikor a várostól Berezvai Julianna közreműködésével és az akkori Tanács elnök Csorba György segítségével egy 2 szobás önkormányzati lakást kapott a hetvenes évek második felében. Rendkívül büszke volt arra, hogy lett egy saját lakása. Nagyon megérdemelte hisz addig a város nem igazán honorálta fáradhatatlan munkáját, pedig a táncosaival minden városi rendezvényen, megmozduláson részt vett. Szentes hírnevét, pedig országos hírűre emelte 3.7. A Művelődési ház után 1981-ben különböző okok miatt és a nyugdíjaztatása miatt el kellett jönnie a Móricz Zsigmond Művelődési Házból. Mindazt, amit a hosszú évek során felépített ott kellett hagynia. Helyét Bajominé Varga Erzsébet vette át, s az ő vezetése alatt alakult meg a szentesi Boleró Táncsport Egyesület.
19
Kató nénit nagyon rosszul érintette ezen időszak, mondhatni belebetegedett. Örökre fájó pont maradt az életében, hogy nem folytathatja azt, amit elkezdett. Munkáját, hivatását ezek után sem adta fel. Be akarta bizonyítani, hogy kora ellenére tud még táncolni, tud még táncot tanítani. 1981-től a Szentes környéki településeken ugyanúgy oktatott tánciskoláiban. Nagymágocson Fábiánsebestyénen Derekegyházán. Fábiánsebestyénen a Művelődési Ház akkori igazgatója Ormos Gábor segítségével újra táncklubot alapított, s a szentesi Művelődési házból nagyon sokan átjártak hozzá, és ugyanitt vitte tovább a formációs csoportját is, akikkel még pár évig eljutott a Miskolci Formáció Bajnokságokra. Ez alatta az idő alatt olyan párokat nevelt ki, akik E Dl D2 C osztályos táncversenyeken országos eredményeket értek el, sokszor megelőzve a Bolerós Párokat, ami valamelyest elégtétel volt a számára. Idősebb korára magas vérnyomással küszködött, s már nem tudott tanítani. Az utolsó nyilvános szereplése egy C országos verseny volt, ahol zúgott a taps, amikor a közönség elé lépett. -Hűtlenek lettek hozzám a lábaim! -zsörtölődött, amikor már nehezére esett a mozgás. Szerető és hűséges segítői nélkül csak nehezen boldogult, a mindig vidám és határozott Kató néni. Az első szünetben azonban távozott az egészségi állapota miatt. Csillogó szemmel, de fáradtan és mérgesen mondta: - Micsoda tánctanár az akit, két oldalról támogatnak?! Később már csak azt üzente - Sok sikert!11
11
Bodrits 2006 292
20
I
4. PEDAGÓGIAI MUNKÁSSÁGA
4.1 Pedagógia A táncpedagógia egy gyűjtőfogalom, ami magába foglalja a tánc tanítását, a táncosok, táncművészek, táncpedagógusok kiképzésének folyamatait, módszerét, módszertanát. Ezt oktatják a táncpedagógusok. Magyarországon a kedvelt és eredményes pedagógusra jellemző tulajdonságok: „szakmai
és általános
hivatástudat,
igényesség,
műveltség,
a gyermekszeretet,
példamutató
magatartás,
a lelkiismeretesség, pedagógiai
érzék,
a
derű,
szuggesztivitás. Tanulási motiváció: „a motiváció tanulási indítékok együttese,
amely rávesz a
tanulásra, és a tanulási kedvet végig ébren tartja. " A motivációt különböző tényezők határozzák meg, mint például az érzelmek, és érdeklődés. A táncban mindez úgy érvényesül, hogy a tananyagot, valamint kapcsolódó tevékenységet érdekessé tesszük, tehát felkeltjük az érdeklődést. Az érdeklődés felkeltése a motiváció egyik típusa. A tánctanításban leggyakrabban használt motivációs összetevői: • Teljesítmény motiváció • Mozgásszükséglet kielégítése • Szépérzék kielégítése • Büszkeség a tánctudásra • Táncos csoportba kerülés igénye • Felnőtt példaképpel való azonosulás igénye • Érvényesülés, elismerés iránti igény • Szülői akaratnak való megfelelés • Büntetés elkerülésének igénye
12 13
Falusi 2003 82 Antal 2002 163
21
• Hivatásos táncos pályára való készülés A tánc iránti érdeklődés jelentősen függ az azonosulástól. Ez akkor eredményes és sikeres, ha kapcsolódik egy tanár személyiségéhez, vagy egy idősebb táncoshoz.
4.2 A jelleméről Peczárszky Katalin a tanítványai számára maga volt a motiváció. A gyerekeknek ő jelentette a táncot. Könnyedén libbent a táncparkett közepére, hogy megmutassa a csillogó szemű, tizenéves diákoknak a kezdő lépéseket. Nála kevésnek bizonyult, ha valaki ügyesen mozgott a zenére, kötelező volt a jó modor, az udvariasság. Egy rosszul sikerült táncot, hamarabb felejtett, mint a rossz viselkedést. Majdnem két évtizedig vezette magántánciskoláját, majd államosították (a tánctudását). A Szentesi
Művelődési
Központ
elismert
táncpedagógusa
volt.
Pedagógiai
munkásságában fontos szerepet kapott az illem és az udvariasság. Elsősorban a nevelést hangsúlyozta nem, pedig a tanítást. Nevelésében fontos volt, hogy az emberek tiszteljék mások eredményeit, figyelmesek legyenek egymással szemben. A táncversenyzők mellett csoportokkal is foglalkozott. Azt vallotta, hogy az emberek csak közösségben valósíthatják meg önmagukat. A csoportokkal érte el a legnagyobb sikereit is. Tanítványai jó tanárnak tartották bár nála a mércét nehéz volt elérni. Senkivel sem kivételezett. A próbák alatt nem tűrt lazaságot, de utána akár órahosszat
beszélgettet
tanítványaival.
Mindig
megkövetelte
a
megfelelő
ruhaviseletet. A fiúknak hosszú nadrág és ing volt a feltétele annak, hogy a táncórákra járhassanak. A lányoktól, pedig hosszú szoknyát követelt.
22
Nagyon kemény ember és nagyon karakteres egyéniség volt. Szigorú volt de a tanítványai még is szerették és tisztelték. Akkor még nem tudták, nem értették, miért fegyelmezte nevelte őket annyira. Utólag jöttek rá, hogy mennyi
mindent
köszönhetnek az akkori nevelésnek és tanításnak. Vass Erzsébet elmondása szerint - Olyan szigorú volt, ha például elment valaki moziba a táncóra idején és ő ezt megtudta (mindig megtudta), akkor azt vagy azokat a gyerekeket nem engedte be a táncterembe két hétig, sőt még az udvarról is elzavarta őket, azzal az indokkal, hogy nem kötelező ide járni, helyette egész nyugodtan lehet csavarogni. A munkájában arra törekedett, hogy megismerjék a gyerekek
a társastánc
alapfogalmait és alapmozdulatait. Megtanította, hogyan táncoljanak zenére és az adott tánc motívumainak ritmusképletére. Fontos volt számára, hogy tanítványai pontosan és stílusosan táncolják el a tanult táncokat, párosan vagy csoportosan is. Nála a zenének és a táncnak mindig összhangban kellett lennie. Külön foglalkozott a standard illetve a latin amerikai táncokkal. Rendkívül emberséges volt környezetével szemben Emberi magatartása példaértékű mindenki számára.
23
A következő történt. 1969-1972 Oltyán Lajos volt a kultúrház igazgatója. Egyik este odament Kati néni hozzá és kérdezi - főnök van olyan, hogy hosszú lépés? - persze, hogy van. - és mondja mi az? - egy deci bor két deci szóda. - a fene vigye! Kiderült, hogy előző este Nagymágocson a tánciskolában keringőt tanított és egy botlábú fiatalemberbe botlott. Mondta neki, hogy - fiam hosszú lépés, fiam hosszú lépés, s közben csattogtatott. A legénynek nem ment a hosszúlépés s Kati néni kérdezte tőle, hogy - fiam tudja maga mi az a hosszú lépés - igen 1 deci bor 2 deci szóda. Ezen úgy felkapta a vizet, hogy elzavarta a fiatalembert. Másnap ment ki Nagymágocsra tanítani, és persze nem volt az órán a legény. Akkoriban már autóval vitték rendszeresen. Kérdezősködött merre lakik, s elment hozzá hogy bocsánatot kérjen. Tanítási módszereinek fontos részét képezte a csattogó. Egy fából készült kétszárú lapos eszköz, amit zene vagy számolás mellett egyaránt előszeretettel használt. Mindig az ütemet csattogtatta vele vagy néha még a növendéke fejére is jutott belőle, ha azok nem tudtak tiszteletre méltóan vagy kultúrált módon viselkedni az órán. Azzal vezényelte az össztáncokat, az órán azzal jelezte a szünetet és annak a végét is. Szinte mindig a kezében volt és mindent le tudott vezényelni vele. Két darab csattogója volt abból az egyiket Szatmári - Nagy Szilviára hagyta. Egy Peczárszky emlékversenyen állították ki fényképekkel és egyéb tárgyakkal együtt, ami Kató nénihez köthető, és sajnos ekkor veszett el a fából készült eszköz. Akkoriban nem volt még tükör, ami segítette volna a párosok munkáját. Manapság a táncosok tükör előtt szeretnek gyakorolni. Látják az esetleges hibákat, könnyemben rájönnek, mit kell kijavítani ahhoz, hogy egy mozdulat jól mutasson. Akkor Kati néni volt mindenki számára a hibajavító tükör és ezt a feladatot nagyon jól el is látta. Nagyon kemény munkát követelt mindenkitől. Ahogy tükör sem úgy videó CD illetve DVD
sem volt akkoriban,
ami
nagymértékben segíthette volna táncos és a tánctanár munkáját. Ezek segítségével mostanság rengeteg információhoz juthatunk mind a technikai újítások terén mind koreográfiailag, mind zeneileg. Külföldi profi tanárokat nézhetünk, hogyan és mit tanítanak. Világbajnokok koreográfiáit másolhatjuk le magunknak. 24
Kató néni minden koreográfiát maga talált ki. Mindegyiket lerajzolta lejegyezte papírra, olyan módszerrel, ami számomra első ránézésre igen bonyolultnak tűnt. Táncjelírást alkalmazott, ahol a fekete háromszög, vagy fekete körből vonal a táncost ábrázolta az üres háromszög, vagy az üres körből vonal, pedig a táncosnőt. Frontjeleket rajzol különböző irányokkal, amiket térrajzon adott meg. Hangjegyeket, amik az ereszkedés és emelkedés mértékét határozták meg.
4.3 Tánciskola
„A Tánciskola nem csak szórakozóhely, hanem fiatalságunk nevelésének tartozéka. Fiúk, lányok már gyermekkorukban tanuljanak táncolni, mert ezáltal nem csak a mozgáskultúrájuk
fejlődik,
testtartásuk
javul,
szebben
járnak,
ügyesebben
biztosabban mozognak, hanem a táras érintkezés formáit is elsajátítják" 14
Tánciskolákat kisebb megszakításokkal közel 60 évig alapított és vezetett külföldön (Jugoszlávia) és Magyarországon egyaránt. Iskoláiban elsajátíthatták a társastáncok néptáncok divattáncok alapjait az oda beiratkozok. A 60-as években Lakos Ferencné elmondása szerint az volt a szokás, hogy ha valaki kijárta a nyolcadikat, akkor beíratták Kató néni tánciskolájába. Mindig sokan voltak az óráján fiúk lányok vegyesen. Körbeállította a csapatot és megtanította egy-egy táncnak az alaplépését utána sorba álltak a lányok, a fiúk, pedig sorba vonultak előttük és mindegyik lányhoz egy fiú került. A következő körbe eggyel jobbra vagy balra mentek a legények, hogy minden lány párban is eltáncolhassa a megtanult tánclépést. Mint minden tánciskolában itt is voltak tehetségesebbek és kevésbé tehetségesebbek. Soha nem volt egyetlen egy tanulója sem, akit azért küldött volna el a tánciskolából vagy akár a táncklubból, mert botlábú volt. (A trágár beszédért a pontatlanságért annál inkább) Mellé állt, gyakorolt vele, csattogtatott neki, vezette, illetve tanította, hogyan kell vezetni.
14
Gyenes 1958 249
25
Az óráin külön voltak kezdő illetve haladó csoportok. Megtanulhatta mindenki a társasági táncok alapjait. Tanulhatták az angolkeringőt, a bécsi keringőt, a quicksteppet, slow fox-ot, az argentin tangót, a cha-cha-cha-t, rumbát, samba-t, a paso doble-t és a jive elődjét, a rock and roll-t is. Mellette tanulhatták az aktuális divattáncokat és természetesen a néptáncot. Az órák délutánonként voltak heti két órában.
4.4 Versenytánc A versenytáncosok a tánciskolások közül kerültek ki. Onnan lehetett jelentkezni, ha valaki komolyabban akart foglalkozni ezzel a műfajjal, persze a tehetséges táncos palántákat gyorsan kiszúrta és táncklubosokhoz rakta. Mindenkinek egyformán biztosította ugyanazokat a lehetőségeket a fejlődéshez és a továbblépéshez Bemelegítés nem volt az óráján de akkor még nem is érezte senki ennek szükségét. Helyette úgy épített fel az órát, hogy a könnyebb feladatokkal kezdett a tanulókkal. Fokozatosan nehezített. Az alaptechnika volt számára az első nagyon figyelt az alapokra. Nagyon sokáig napokat, heteket töltött, azzal hogy csak sétáltatta az embereket különböző lábmunkákkal, lábtechnikákkal. Nem hamar akart célt érni inkább a jó alapra épített. Sajátosság volt Kató néninél, hogy minden párnak más koreográfiát készített. Akkoriban is volt figurakatalógus és meg voltak adva, hogy melyik osztályban milyen figurákat lehet táncolni, de ő mindenkiét, egy picit máshogy készítette el. Figyelt a magasságkülönbségre, életkor illetve testalkati különbségekre. Mindenki számára az ideális stílust próbálta megtalálni, ami épp a párhoz illik. Egy versenyen például nem lehetett felismerni a párjait a koreográfiájuk miatt, ellentétben mondjuk egy másik klubéval szemben. Senki sem táncolta például egyformán a cha-cha-cha-t. Precízen és pontosan mutatta a lépéseket, a kar és kézmozdulatokat és a fejtartásokat.
26
A klubon belül az edzéseken minden párral külön-külön is foglalkozott. A koreográfiából mindig kiszedte azokat a figurákat, amik szerinte gyengébben mentek a pároknak s azokat gyakoroltatta velük, amíg koreográfia teljesen össze nem ért.
4.5 Gyerekcsoportok
A gyerekcsoportjainál nem feltétlen szempont volt hogy megtanítson mindenkit a klasszikus
értelemben
vett
társasági
táncokra,
igaz
keringőzni
mindenkit
megtanított. Nagyon sokféle táncjátékot csináltatott velük. Ezek célja az volt, hogy megtanítsák a helyes testtartást. Ennek érdekében gyakoroltatta a talpon, féltalpon, hajlított térddel való járást, a különböző futásformákat (hátul és elöl felkapott lábbal, előre nyújtott lábbal). Ezeket követték a testsúly áthelyezések, súlyos és súlytalan lépések és a térformák tudatos használata. Ezekbe a koreográfiákba azért beleszőtte a tánclépéseket is. Minden formációnak meg volt a maga ruhája illetve története.
4.5.1 Balett
Kató néni gyerekcsoportokkal 1965-től foglalkozott egészen a 80-as évek közepéig. Formációs gyerekcsoportjainak az órai felépítse a következő volt: 1 óra balett, lóra formációs táncok. A balett nagyon jó alapokat biztosít a táncot tanulni vágyóknak, ezért nagyon komolyan vett minden órát. A szép mozgás minden ember ösztönös vágya. A klasszikus balett az, amellyel ez a vágy elérhető. Tanulása erős koncentrálást, fegyelmezett, tudatos munkát igényel. Tanítása fiatal korban kezdődik, hiszen a test ekkor még laza, az izmok alakíthatóak, az izületek tágíthatóak. Fontosnak tartotta, hisz segítségével fejleszteni tudta: •
A gyerekek mozgásmemóriáját,
•
A mozdulatok dinamikáját,
•
A teherbíró és a koncentráció képességüket,
27
•
Egyensúlyérzéküket,
•
Technikai adottságait,
•
Testi-lelki teherbírását,
•
Hallását, ritmusérzékét
•
Dinamikai különbségek iránti érzékét,
•
Előadási készségét,
•
A mozgás pontos zenei kivitelezését.
A balett ösztönözte a gyerekeket az igényes munkára, az érzelmi nyitottságra, az egészséges életmódra és a külső megjelenésének (testtartás, ápoltság, öltözködés) igényességére. Néhány példa miket tanított a balett órán: •
Pozíciók
•
Kar és kéztartások
•
Demi plié és Grand plié
•
Battement tendu
•
Hajlások
•
Relevé-k
•
Fondu
•
Frappé
A balett segíti a gyerekek egyenes tartását, azt hogy minden irányban jól forogjon, tudjon egyensúlyozni. Ez a tánc kezdetben a lábra helyezi a hangsúlyt. A klasszikus balettnál a táncos a mozgáshoz a karjait is segítségül hívja.
28
4.5.2 Formációs órák
Az egy órás balettet formációs tánc követte. Abban az időben nem volt még mix, nem jártak külföldre a formációs csapatok. Magyarországon egy évben egyszer megrendezésre került a formációs bajnokság Miskolcon. Itt adta elő minden kis csapat a koreográfiáját A Kató néni tánccsoportja gyerektánc csoport volt 14 év alatti gyerekekből. Akkoriban 10 párja volt a formációban, de lehetett volna bármennyi, mert csak annyi volt meghatározva, hogy egységesen mozgó táncosok legyenek. Nem volt meghatározva hány fiú, hány lány legyen. Lány lánnyal táncolt fiú ruhában. Nem volt megkülönböztetve modern vagy nem modern. Viszont már akkor is volt külön standard ill. latin. Amiket táncoltak: •
Polka
•
Házi bál Miki egéréknél
•
Ezt táncolta a nagyi
•
János legyen fenn a János hegyen című dalra foxtrott
•
Meseautó filmzenéjére Angol keringő
29
Az ezt táncolta a nagyit matrózruhában adták elő és a divattáncok illetve társasági táncok lépéseit fedezhettük fel benne, mint például a horsie, charleston, foxtrott lamberthoff, simmi.
Ezt táncolta a nagyi Miskolc 1979
Polka, Miskolc 1979
30
4.6 Bálok össztáncok Minden szombaton volt össztánc. Ezekre jegyet kellett venni mindenkinek és ezeket az össztáncokat Kati néni végig vezényelte. Bárki jöhetett az össztáncra nem volt igazából semmilyen kitétel, aminek meg kellett volna felelnie. Talán csak egy: Abban az időszakban még lennie kellett gardi mamának, akik elkísérték a lányokat a szombati bálokra. A gardi szó a gardíroz francia, német eredetű szóból ered, aminek jelentése: kísér, felügyel. Ha a leányzó édesanyja vagy nővére nem tudott elmenni, akkor megkérték valamelyik idősebb asszonyt, aki ment a lányával, hogy ugyan legyél már az én lányomnak is. A lányok és a Gardi mamák a terem szélén, székeken ültek, a fiúk pedig, a tánctéren középen álltak. Kató néni vezényelt, bemondta, hogy milyen tánc lesz, elindította a zenét és indulhatott a felkérés. A fiúknak először a gardi mamától kellett engedélyt kérni, és ha engedélyezték, akkor a lánynak még mindig volt joga nemet mondani. Ezt viszont Kati néni üldözte. Azt mondta - kislányom, ha ide jöttél, és tisztelettel felkérnek, akkor nincs olyan, hogy nem mégy el táncolni, hogy képzeled? Azokhoz a fiúkhoz is odament, akik a 'majomszigeten'(a terem közepén álló legények, akik nem mentek táncolni) maradtak. Ha egy fiú túl sokáig állt ott, akkor megkérdezte tőle, hogy - fiam maga miért vett jegyet? Menjen és táncoljon. A etapok között volt szünet, ahol lehetett karonfogva vezetni a lányt a teremben és közben csevegni vele, de Kati néni ezt is vezényelte. Volt egy olyan szabály, hogy a lányt nem lehetett visszakérni 10 vagy 12 táncig, mivel akkoriban is a fiúknak volt, hogy ugyanaz a lány tetszett A vizsgabálokat szintén végig vezényelte és konferálta. Figyelt arra is ha például legénynek vagy leánynak ott volt az édesapja, édesanyja, akkor fel kellett kérni a szülőket egy-egy táncra. A záró bálokon volt hölgyválasz is, és élőzenére táncolhattak a bálon a táncospárok
31
5. Peczárszky Katalin etikettje
5.1 Illem, etikett, protokoll Az illem. A magyar nyelv értelmező szótára szerint „a társadalmi érintkezés, a másokkal való viselkedés szabályainak koronként változó összessége ". Az illem nem egyéb, mint a jó modor, a figyelmesség, megnyilvánulása.
az udvariasság és a mások iránti tapintat
Célja, hogy kellemesebbé tegye az életet. A társas élet képezi az
alapját az illemtannak, s a társadalom formája magához alakítja az illemet is.15 Az illemtan egy-egy adott korban az illem legfontosabb elemeit próbálja átadni az utókor számára. Az illemtannak köze van: •
A törvényhez (ami megszabja, mit és hogyan szabad cselekedni)
•
Az erkölcshöz ( ami belülről sugallja mi helyes vagy helytelen )
•
A társadalmi konvencióhoz (előírja az emberek viselkedéseinek normáit).
Ezek a szabályok nemre, fajra, vallásra és korra való tekintet nélkül kötelezőek. Az etikett. A szó a francia nyelvből származik, eredeti jelentése „címke",
„árujegy",
„felsorolás"16.
társadalmi
Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint: „a
érintkezés formáinak
megszabott rendszere."
Az Értelmező szótár így definiálja a
fogalmat: „A társadalmi érintkezés, viselkedés formáinak, illemszabályainak vagy előkelősködő megmerevedett
körökben,
a diplomáciában
stb. megszabott
s
előkelő
rendszerint
rendszere."
Az etikett a francia királyi udvarban, Versailles-ban alakult ki az abszolutizmus (önkényuralom) virágkorában. A szó ma is elsősorban a fényes udvartartásokat és az előkelő társadalmi osztályok ceremónia rendjét idézi.
15 16
Ottlik 2004 25 Egyetemi jegyzet 12
32
Protokoll: fogalma az idők során bővült, tágabb értelemben vált használatossá; a köznyelvben sokan beleértik a társasági élet viselkedési szabályait is.17 •
Jelenthet nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvet
•
Jelentheti, olyan szabályok összességét, ami meghatározza az emberek hivatalos érintkezési módját
•
És jelentheti a hivatalos érintkezésekre, különösen a rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre az íratlan szabályokat és az érvényben lévő szokásokat is.
5.2 Kató néni, mint illemtanár
„- Lehet, hogy sokan nem hiszik el -mondta Kató néni
de én a tánctanítást
sztaniolnak, csomagolóanyagnak tekintettem. Abba raktam bele az illemtant. Igen megmutattam - azokat az amúgy természetesnek tűnő dolgokat -, hogy miként viselkedjék a fiú, ha a lányt felkéri táncolni. Elmondtam, milyen fontos, hogy ápolt legyen a kéz, a köröm, meg ilyesmi." 18 Alapvető emberi magatartásra, udvariasságra, tiszteletre oktatott. Táncórán és táncóra után is beszélgetések keretében. Az illem beleolvadt az egész személyiségébe. Fontosnak tartotta:
17 18
•
a pontosságot
•
az öltözködést és a megjelenést
•
az ápoltságot
•
az udvariasságot
•
az emberi magatartást
•
a másik iránti tiszteletet
•
tánc etikettjét
Egyetemi jegyzet 13 Szentesi élet 1992.
33
Ő maga mindig divatosan öltözködött. Az alkata vékony, szikár volt Az arcát púderozta, ápolt, kifejező kezei és vörös körmei voltak. Magas sarkú cipőket viselt, mindig elegáns volt, maga a megtestesült elegancia. Illatos márkás kölnit használt (Nina Ricci) és mindig finom illatfelhő lebegett körülötte. Megjelenése beszéde tartása példa értékű, hangja magas és szigorú volt Egy példa, hogy mennyire komolyan vette a megjelenést: Egy táncversenyen történt, hogy a Móricz Zsigmond Művelődési ház akkori igazgatója Oltyán Lajos felvett a csíkos ingjéhez egy kockás nyakkendőt a verseny megnyitása alkalmából és a következőket mondta neki, -hogy maga így akar mellém állni? Hát hogy képzeli? S akkor szólt, valami fiúnak hogy hozzon gyorsan valami egyszínű nyakkendőt az igazgató úrnak. Ebből az esetből is látszik hogy nem csak magára, hanem környezetére is figyelt. Alapvető emberi magatartásra, udvariasságra, tiszteletre oktatott. Táncóra után volt hogy a kályha mellett egészen estig beszélgetett a fiatalokkal de nem a táncról, hanem emberségről. Miként kell köszönni, miként kell felkérni egy lányt táncolni. Túl azon, hogy táncot tanított sok olyat is, ami az emberi magatartáshoz szükséges. Például Oltyán Lajos elbeszélése alapján: volt olyan gyerek, aki koszos cipőben ment be az órájára és azt kiküldte a kúthoz, hogy mossa meg a cipőjét. Tudta hogy sokuknak nem könnyű az anyagi helyzete, de mégis sikerült neki az ápoltságra nevelni tanítványait. A pontosságot nagyon komolyan vette és meg is követelte ezt a táncos növendékektől. Azt vallotta, ha tudod, hogy nem tudsz időben ideérni, akkor inkább ne is gyere. Ha valaki mégis elkésett volna, azt nem engedte be és hazazavarta. Nem csak az óráit kezdte pontosan, hanem e táncversenyeket is, függetlenül, attól hogy megérkezett e mindenki helyszínre. Hajtotta az egész versenyt, hogy minden az előre megírt versenyprogram szerint történjen. Rendszeresen figyelt diákjai tanulmányi eredményeire. Ha valaki rosszul tanult nem engedte táncra.
34
Mikor utazgattak versenyekre, bemutatókra egész idő alatt figyelt hogyan beszélnek, ülnek, viselkednek tanítványai. A tánc etikettjének talán legfontosabb szabálya, hogy senkit nem lehet és nem is szabad táncra kényszeríteni A felkérésre az olyan formulák a leggyakoribbak, mint a „Szabad?", „Felkérhetem?", Szabad egy táncra Kati néni a fiúknak megtanította, miként kell egy lányt felkérni, hogyan kell a tánctérre vezetni (a fiú a jobbján vezeti a lányt). Miként illik vele beszélgetni, csevegni. A tánc után vissza kell a vezetni a helyére és megköszönni a táncot. Az óráin szó esett még a felnőttek, pedagógusok szülők iránti tiszteletadásról is.
6. Befejezés
6.2 Kitüntetései
•
Szocialista Kultúráért (1967 és 1972)
•
Szentes Város fejlesztéséért (1974).
•
Nívó díjat - Népművelési Intézet 1981
•
Nívó díj - Magyar Táncművész Szövetség 1984
•
6 pedagógiai díj
•
5 koreográfiai díj 19
6.1 Tanítványai:
Taródi Tóth Erzsébet: Papiron Sc alapítója és vezetője szegeden. Információim szerint most Amerikában él és ott folytatja tánctanári ruhakészítői munkáját.
"Bodrits, 1988. 172
35
Bajominé Varga Erzsébet: 1981 után a szentesi Botafogó együttes vezetője tánctanára Lakatos Ferencné: Gyógypedagógus és táncpedagógus, aki sajátos nevelési igényű és tanításban akadályozott gyerekek oktatását végzi. Szatmári-Nagy Szilvia: A CLASSIC Alapfokú Művészeti Táncoktatási Intézmény táncoktató pedagógusa (1999-től), Kunszentmártonban a SZIL VER Alapfokú Művészeti igazgatója
(2003-2004),
Táncoktatási
Szentesen
a
Intézmény SZILVER
Táncművészeti Kht. Ügyvezetője (2004-től). A SZILVER TSE alapítója (1992), táncpedagógusa, elnöke.
6.3 Köszönet nyilvánítás
Ezúton szeretném megköszönni, mindazoknak, akik segítettek, a dolgozatom elkészítésében. Tőlük tudhattam meg, hogy milyen ember, táncpedagógus és illemtanár volt Peczárszky Katalin. Nagyon kevés írásos emlék maradt Kati néniről, ezért az életéről, a jelleméről, a tanítási módszereiről szinte mára már csak szóbeszéd maradt. Szerencse hogy vannak, még akik emlékeikben megőrizték és a mai napig szeretettel beszéltek róla. Ők tudják még igazán milyen is volt mindenki Kató nénije, és köszönettel tartozom, hogy átadták nekem ezeket az emlékeket. Remélem, ezúton megtudom, köszönni, hogy összegyűjtöttem és maradandó írásos emléket állítottam Peczárszky Katalin részére, mert a szavak elszállnak és elkopnak az idők folyamán, de az írás örökre megmarad.
Köszönettel tartozom a beszélgetésekért, képekért, dokumentumokért és a sok türelemért, ami a kérdéseimkor kellett, de önök mégis készséggel segítettek nekem.
Köszönöm
Oltyán
Lajosnak:
aki
az
1960-as
években
Népművelődési
felügyelőként tevékenykedett és a Móricz zsigmond kultúrház volt igazgatója( 1969-1972)
Vass Erzsébetnek: Katónéni tanítványának, barátjának
36
Lakos Ferencnének, Dr. Berezvai Juliannának és Szatmári - Nagy Szilviának, akik nélkül nem sikerült volna!
Köszönöm
6.4 Búcsú
6.4.1.01tyán Lajos sírbeszéde 1993 március 8.
Egy sírgödör mellett állni szomorúság, mindig bánat, mindig azt jelenti: egy emberi élet véget ért. Ezzel a tudattal, ezzel a szomorúsággal állunk most itt Peczárszky Katalin tánctanár, mindnyájunk Kati nénije koporsója mellett. Búcsúzzunk! A Szentesi Művelődési Központ jelenlegi és volt dolgozói, a Táncklub vezetői és tagja. Búcsúzunk azzal a tudattal, hogy egy nagyon gazdag, tartalmas hosszú élet most véget ért. Igen! Kati néni meghalt, de biztos vagyok benne, hogy szuggessztív egyéniségének, munkájának, eredményeinek emléke, hosszú évtizedekig élni fog, mert élete szolgálat volt a szó szoros értelmében. Szolgált egy csodálatos szép művészeti ágat és szolgálata Szentes Város és környéke évről évre felserdülő fiatalságát. Szolgálta az embert, akit mindig ügyesebbé, tartalmasabbá emberebbé igyekezett nevelni. Szolgált de nem kiszolgált. Munkáját soha nem volt hajlandó sem múló divatok, sem múló eszmeáramlatok szeszélyéhez igazítani. Szakmai tudása, szakmai értékítélete, nyilván a családi házból hozott szépérzéke mindig lehetővé tette számára, hogy művészi törekvéseit, ha kellett heves viták árán is, önállóan valósítsa meg. És neki volt igaza. Csak megköszönni tudjuk élete munkáját. Azt, hogy szentesi maradt, hisz képességei alapján nyilván elmehetett volna. Kedvezőbb körülmények közé, csinálhatott volna fényesebb karriert, nem tette. Nem tette annak ellenére, hogy
37
különösebben nem kényeztette el a város vezetése akkor, sem amikor országos hírű eredményeket ért el. Itt maradt és nevelt. Jó tanár volt. Vallotta, hogy nem a tanítás a legfontosabb, hanem a nevelés. Nevelt udvariasságra, egymás iránti figyelmességre, illemre. Nevelt arra, hogy az ember örül mások sikerének és tiszteli mások eredményeit. Nevelt arra, hogy az ember csak az emberek közösségében lehet egész ember, csak így valósíthatja meg önmagát. Ezért Foglalkozott mindig csoportokkal is. A táncversenyzők eredményi mellett legnagyobb sikereit csoportos produkciókkal aratta,
ahol
a
legkisebbektől
a
felnőttekig
tudott
országosan
is
elismert
koreográfiákat készíteni. Ez eredményezte, Hogy a Szentesi Táncklub Kiváló Együttes kitüntetést kapott. A mérce nála mindig magas volt. Saját maga elé és tanítványai elé mindig komoly célokat tűzött, amit csak szigorú követelmények teljesítésével lehetett elérni. Senkivel nem kivételezett, legjobb tanítványát, vagy hivatali főnökét egyaránt leteremtette, ha neki nem tetsző módon viselkedett, de a botlábú táncost ugyanúgy dicsérte, ha látta az igyekezetet, mint az A kategóriás versenyzőt. Próba alatt nem tűrt lazaságot, de utána órahosszat is beszélgetett a fiatalokkal. Úgy tartotta, hogy aki a fiatalok között él nem öregszik. Néhány hét múlva táncverseny lesz Szentesen, olyan országos verseny, melyet 22 évvel ezelőtt Ő rendelt ide, hogy ezzel is városa hírét öregbítse. Hiszem, hogy szelleme ott lesz ezen a versenyen is. Mi majd egy percre akkor is megállunk, és Rá emlékezünk. Most is és amíg élünk emlékét megőrizzük. Huszka Péter Én is szeretnék elbúcsúzni, bár én már nem ismerhettem magát, de most, hogy már „megismertem" minden tiszteletem az öné Drága Kató néni. Soha nem felejtem el magát, mert ha ránézek a szakdolgozatomra, mindig tudni fogom, hogy egy nagyszerű emberről szól. Búcsúzom, hát én is: Isten veled Kati néni!
38
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a mienk igazán, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk. " (Kodály Zoltán)
39
Bibliográfia ANTAL 2 0 0 2
ANTAL László: A néptánc pedagógiája. Hagyományok Háza, 2002. 163
Budapest,
BAKOS 1 9 7 6
BAKOS Ferenc:Idegen Szavak és kifejezések
szótára.
Budapest, Akadémia Kiadó, 1976. 868 BODRITS 1 9 8 8
BODRITS István: Szentesi Ki Kicsodái.
Szentes,
Szentes Városi Könyvtár, 1988. 172. BODRITS 2 0 0 6
BODRITS István Nagy Szentesi Sportkönyv.
Szentes,
Városi Könyvtár Kht 2006. 292. DIENES 1 9 6 8
DlENES Gedeon: Tánctudományi
Tanulmányoki967-
1968. Budapest, Magyar Táncművészek szövetsége, 1969. 8 5 - 8 7 . EGYETEMI JEGYZ
EGYETEMI JEGYZET: Protokoll
kézikönyv.
Budapest
Magyar protokollosok klubja,2000. 12-13. FALUSI 2 0 0 3
FALUSI Iván: Didaktika.
Budapest, Nemzeti
t a n k ö n y v k i a d ó , 2 0 0 3 . 82. GERTRUDe 1 9 9 4
GERTRUDE Krombholcz: Társastáncok.
Budapest,
Planétás, 1997. 111. GLATZ, 2 0 0 0
GLATZ Ferenc: A magyarok Krónikája.
Budapest,
Magyar könyvklub, 2000. 666. G YENES 1 9 5 8
GYENES Rudolf: Keringőtől a mambóig.
Budapest,
Móra Ferenc könyvkiadó, 1958. 249. OTTLIK 2 0 0 4
OTTLIK Károly: Protokoll.
Budapest,Panoráma,2004.
25. SZENTESI ÉLET 1 9 9 2
SZENTESI ELET: A t t á n c o l t e g y életet. 1 9 9 2 X X I I I . E v f .
12. sz.
40
Melléklet
7.
j u l i u s
5.
Be j e l e n t é s
Muzsik
Hcpn-'ivel'si Tincoszt Gúller
Intézet
ily
Jú
oc
E, t i D A r-
Ás /
TOK az
S
Leunol
GiLicze í.í32ti 13;rke
t i n c M u b j .'.tál teresst'il/
au^.sztus
A kiutazó:
Benkő
T
Intézeten
1977.
a
"5-23
h-.szánk szent, si
cr/.er.-tt
c.jhiv
táncklub
ol
;.;ot
-sínk te-..
között.
névsora:
László Sándor
-
József Miklós
Kisórők:
János
-
Halász
Altcir Bcnk^ő
Peezír.ísky vaus
S.-.
2.lészíros
íirika Kiklóoné
Katalin
Erzsébet
'uzsik
Ilona
iitelka
-
-
János
-
szombathelyi
cratozS
iró
'
csapatkapitány csapntve
líucsik i£az£
41
v e n d ti £ t i n c o s o k
e t ő
Jriroe tó
l í
.
VMu Ittvssi KSnSííá KSí?53i É6Ü0 SZENTfcS, Ady Eadre u. i í . -. o?3 T^I - 70 alkalmazó szervTnegnevezése és d m e ) ' Ügyiratszám :.JQ -— Költséghcly száma és
i f í t l K f t j * KltPVUl - . • n t'" r - j j . " I '1 . Ja m u n k t f e l y n l e g r i é v e z é s e és rfftie) KINS-siTTíT Xe!:roa; 79
f>rt 7 . n f
tflyil
fíAAftl
T K p ^ f r n t Rovat, t é t e l s z á m a f ^ f y f - ^ l -
Azonosításl szám: (Illetményhivatal tölti ki)
Munkaszerződés iétreJOtt a f e n ő alkalmazó szerv és
P c c g ^ z k r /
K p t á l t r (név, előző név, leánykori név)
-Papp Bol^Atlftj__ év
EZUL helye: flqjgl.'Öypofl
anyja neve: ideje:
19—nap;
hó
-Sg9ntOJt fcCSin 4°-*
lakos között. 1. A szerv a munkavállalót lSJf munkahelyen, y ^ g p g f l
i^jfcUO
— határozatlan Időre* —
év J í U Q U á í .
'
— 197Í
'
napjától ] napos próbaidő közbeiktatásával
év j f l O O O H ^ C T
hő ! ? ? L _ napjále tartó határozott időre*
dolgozó hó
—
i napi
hó ^ minőségben
—
Idejére (előreláthatóan 197— év napjáig)* munka elvégzésére* alkalmazza és : munkaidejét
A. . . heti
havi
órában
állapítja meg.
£nnek alapján munkabére a
KH-"Utl
-
•)
kulcsszámú,
Jelű munkakörének; b)
c) ...
kulcsszámú,
fokozatú
» z á m ú utasítás szerint
—
kulcsszámú,
tércsoportjának;
korcsoportjának — megfelelően a következő: •
Alapbér (tSrzsfizetés)
I
Alapbérjellegű pótlék
a pótlék "/„-a
—P -APR.-
,
Ft-' . Ft . Ft . Ft . Ft
Alapbér összesen:
j
j
-
Ft
Nem alapbérjellegű pótlék) . FI Ft Ft Havi Illetmény összesen:
—-
Ft
í . Munkaviszonyának kezdő Időpontja — az 5/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet 8—12. §-a, illetőleg a 18/1971. (EO. K. Jún. rk.' íz.) EüM—MüM sz. együttes utasítás 3. 5-a, a 14/1867. (X. 9.) MÜM sz. rendelet 16—17. S-a alapján, továbbá a a
mellékelt
/i». időbeszámítási határozat* a d a t f e l v é t e l i lap
s2erint
19
sz. utasítás . é v.
—
7
J-ban foglaltakra figyelemmel és . . hó napJa ~~~ '
Megjegyzés: a) szociális, egészségügyi ágazat; b) kulturális ágazat; c) igazgatási, gazdasági ágazatok munkaköreire vonatkozna!:. • A kívánt szövegrészt kell kitölteni. . ^ PMI—003 - 92 246/73. - 6000 - 73 5413 Pátria *** Szerv, Intézmény gpt.zJQI 126 <m)
42
7. 08. 2. Kiutazók névsora, iluzsik Jáü»s
Eberhard Korn HA L L E
Kedves Barátaink! Közlöm Önökkel a meghívásukra és az érkezés i d ő p o n t j á t . Kiutazók névsora.
1977
08.
23.cH kiutazók
Csoportvezetős Kruzslicz Pál Tánctanár: Peczárszky Katalin Csapatkapitány: Vass Erzsébet Táncosok: S ; Benkő László - Benkő Lászlóné A; G i l i c z e László - Halász Ilona B; P á s z t i Sándor - Mészáros Etelka C; Berkes J ó z s e f - Áltaár Erika Érkezés Haliéba 1 9 7 7 . 08. 25.én 1 7 . 1 5 óra k ö r ü l .
a viszontlátás!
43
özlettel
névsorát,
