Hunyadmegye. A regi Hunyadmcgye a torvenyhatosagok (Ijra szcrvezesckor a u)loszlatolt Zarandmcgyc cgy reszevcl cs a regi Szaszvaros-szekkcl buvulvc a mai 6932 '0", negys1.ogkilol11ctcr tcn·llctll Hunyadmcgycve kerckcdctt ki. A regi HunyadIllcgyc a Maros es a Rctyezat mclleket foglalta magaban, mig a rnni llj mcgyc ejszakon Torda-Aranyos es Also-Feher mcgyekkcl, kelcten Szebcnmcgyevcl, delcn Rornaniaval, nyugaton [>edig Krassc-Szoreny es Arad rncgyekkel hataros. Ezck a politikai hatarok lcgnagyobbreszt osszccsnek a hcgysegekbol all6 tcrrneszetcs hatarokkal, Ejszakon a Bihar-hcgysegbol az Aranyos es Feher-Keres koze nyomulo, 1480 meter magas Gaitla jcloli a hatart az 1253 mete.' magas Vulkanig. Onnan a Marosig az Erczhcgysegnek almas-e-zalatnai gcrinczc valasztja cI Also-Fchertol. Az Erczhegyseg nagyagi szakasza szepcn tagolt hornlokzattal fordul a Mares fele, mclynek balpartjatol Hunyad es KrassoSzoreny kozott a Ruszka-Pojana 1380 meter magas crdos hcgytomcgc tcrjeszkedik szet. A mcgye delnyugati sarka han emc1kedik a Retyczat hcgyseg, rnely, mint valami hatalmas hararbastya, deli oldalaval Romania fcle nez. A Rctyczat hcgycsoportjat az 50 kilometer hOSSZll, harmadkori retegekkel kitoltott Zsil\'olgy teknoje valasztja el a Rctyezatnal joval alacsonyabb romaniai hatarlanczolattol, a melyen sUrUn jart lovaglo ut vezet at az 1624 meter magas V ulkan hegy orrnan kcrcsznil. A .Retyezat a Sztrlgytol a Scbcs vizc mely volgyeig terjed, att61 nyugatra a bisztrai Vaskapuig a Vurvu Petri hcgysegci kovetkeznck. A Retyezat ejszaki mcrcdek oldalaval az alig 310 meter magas hatszcgi medenczebol, az ugy nevezett Hdtszeg vU/;lkA>61, hirtelen magasodik ki. Gerinczenek kOnilbelul tiz olyan csucsa van, a mely meghaladja a 2200 meter magassagot. Fo csucsa a 2477 meter magas Retyezdt, de lcgmagasabbra cmelkedik a 2486 meter magas V. Mare a Pclaga csucs-csoportban a mcly a f6 gerincz ejszaki oldalan ernelkedik es csonkakup alaku. Az erdelyi reszcknek cgyik legszebb es legerdekcsebb hegysege ez, mely kristalyos palakosetekbol, knlonosen phyllitbol, csillam- es arnphibol-palabol, a tarajzatosan kicsucsosodo Retyczat fo orom korul pedig granitbol all. E csucsokrol nagyszcrO kilatas tArtil fol minden iranyban. Delre, delnyugatra es keletre kopasz, meredck sziklacsncsok, sziklafalak, melyedesck, tengerszemck, egyes h6foltok es itt-ott tisztas heJyek tiinnek szemunkbe, mig ejszakra es nyugatra sW-O erdok, kopar hegyhatak s mely vOlgyek vahakoznak a legfestoibb osszevisszasagban. Deli
iranyban a hosszan clvonulo hcgyhatakon at cllatunk Romania sRt~ara, s6l messzeldtoval meg az Al-Dunat is latjuk C'gy kcskcny ezust szalag alakjAIJan. A Retyezdl hegyseg ncvczetessegei krJze tartoznak az atlag 2000 meter magasban l'cjtozo, gyunyorii smaragd szlnbcn jal~z6 tengerszcmek. Az c:rdClyi Karpatoknak cgyctlcn reszc scm dicsekedhetik annyi tengerszemmel, mint a Retyezat sziklas gerinczc, melyen majdncm minden nagyohJJ melycdls \'ag}'
A Zenola.t6 a Rct,edlon.
sziklaaag' soha ki ncrn apad6 krislcilytiszt~ vilze! van tele, Alig 5-6 negyszOgkilometcrnyi teruleten korulbelul 40 ilyen lobbnyire kisebb terjcddmia tcngerszem van. A tcngerszemck kozett legnevezetesebb az 1937 meter magasban fekvo , jegar-vajta s mintegy tiz holdnyi kiterjedesli ZmDltJ-U, mcly a zergevadaszoknak es a pisztranghalaseoknak kcdves taicilkozO hclyok, mIg a j6val nagyobb Bti/lura, vagy a nehezen mcgkozcUthcto Ftltlt-Id ts az Iker-Inlgerszelll mar ritkabban reszesnlnek latogat4sban. E tengerszcrnck a Relyezdl ncvi'J f6 csucstol mind delre esnek, de a mcrcdek cjszaki oldalon is rcjt6zik ket tengerszeru, mclyeknck feneken a oeprtgt szcrint a Retyedt tnndereinek kristaly palob\ja ragyog ember nem Idtla fenybcn. A retyeuti
tengerszemek kOrnyeket oriasi hasabokban es koczkakban letordelodzott s romszenileg' egym3sra omlott szikladarabok lepik el: a gyer novenyzemek pcdig fu kep'\"isdoje a torpe fut6fcnyo (Pinus pumillo). melynek torpe torzse nem f6lfele, hanem szelteben a fold szinen ~oazik el ugy, hogy a kuszo ~oak bclyenkent ujra g)'6keret vemek s valosaggal behalozzak a gyepes terUletet. E hegy~ havasi vilaga rendkivul zordon. A nyari nap sugarai sem mindig olvasztjak e.I a szurdokok hofoltjait, s azert itt a tenyeszet csak rood par hOnapra ujul f(ll evenkent, A mohok es a zuzmok e zord \"iI.agciban csa.k aJacsony sz3nj es revid dew nragos novenyek elhetnek meg, tovabba a felsO regi6kba is folkapaszkod6 torpe- is boroka-fenyo, meg a berczi fenyo, melyek vedelme alatt julius \"egi-n es augusztus e.lejen az alpesi r6zsa viral, s az alig jarba.t6 szilJak fokain a havasi gyop3r csalogatja mag3hoz a meresz pasztorfiut. Itt a legmagasahb csuesok konil nnnepelyes cscnd honol. melyet csak nella szakit felbe a harasi folemile szava, ~~. a kian6 ormok mogUl zergevadaszatra kicsapo szakallas-keselyu szarnyainak (.'t"iis suhogasa, '-ag)- a gyorsan tova iramJ6 zergek nyoman keletkezo koomlasok mennydorgesszeru moraja. A Retye:zat eppen zergei miatt szizadok 6ta egyik Iegkedveltebb hcgysege az erdelyi reszek ndaszainak. E zergek 15-20 fon); csapatokban legelesznc:k a ~'csUcsok szikJai toveben eg)'-cgy suta figyelmes es eber vezetese alatt. Egyetlen k6zubanas. rnadar rebbenese, vagy tivoli zaj azonnaJ figyel6 aMsra serkenti az ~Csz csapatot. A veUr nyugtalan mozdulata es fnttyentesszerfi jdad;isa n-Damgyors iramodasra inditja mindannyit s a meredek \<-ulDCJI!i3sokoo egy piIlantas alatt szetrebbennek, 1881 augusztus 1-6-ika kozott Rudol/ tr(JO()rok6s is vadaszott itt zerg&re. A vadiszat ideje alatt fensCges nejeveI egyntt a Kendeffyek boldogfaIvi kastclyaban volt szaJha. Hunyadmegye itt a Zlata i:s Sebes patakok eg)"tSUlesinCI onICktabJaval orOkitette
meg e fcjcddmi Jatogatast. A Retyezat hegysC:gnclc mCJt6 szomszedja a romcin.iai hatarszelen magasl6 Paring Ixgycsoport, mclyet Petrozsenyrol arinylag konnyu szerrel mcgkozelithetnnk: a Ids ZsiI \·olgyeool az J 487 meter magas Szlima hegyre cmeIkedve, bonnan klJnnyen foljuthatunk a 2076 meter magas Paringra, a Karsiara es az dt61 delre, mar Romania 'hatarin fckvo 2529 meter magas Mundri.ra. A PlWing tdjt5en uralkodik a kllmyez6 hcgyek egesz tomege f610tt es komor zordonsagavaJ, meg Cjsza.ki kenszt\·olgycioc-n fol-folcsiJ..l.a.ml6 tengerszcmeivel meg a Retyezat hatasoit is fc,lulmulja A Paring csoportt61 qszakra, a Sebcs (01,6 vOlgyenek fols6 vid&ebOl k.iind6Iva, a 2 100 meter magas SurUmnal
veszik k('zdetokct a vaskevekben gazdag, hatalmas kudzsiri havasok, rnclyek ejszakra a szaszvarosi havasokkal kapcsolatban a Kcnyermezoig nyornulnak
s az oda is cllatszo 1i94 meter magas Dalrilla es az 1769 meter
Godedl1
csuesokkal alig crnclkcdnek a fcnyu-regi6n tul. Hunyadmegyc terulctet harorn nagyobb foly6 ontozi: ejszakon a Fenh'/(iirO:Ii, kozepcn a lIfaros es delen a kettos Zsil. A JJ1arosnak szaz kilometernyi partvidekc Hunyadrncgyenck lcgaldottabb reszc, EIs(, mellekvize a Jlclly,t,-vl=, mely a Surian tengcrszemebol cred s Nagyvlz neven Kudzsirnal jut ki a hcgyck kozul, Szaszvarosnal a Vdrosutz, Piskinel pedig a scbes futasu Szlrig)1 rohan a Marosba, magciba fogadvan dob!' a Retyczat vizcit cgyesito Sebcst. Devanal a Cserna, hajdani ncven Egregy, es Dobranal a hajdan /onak nevezett Dobra vize novclik a Marost. Jobbrol lcgnagyobb rnellekvizci a Gyo.zyvlz es lcntcbb , Maros-Nernetivcl szcrnkozt a JGIi- es Nagy-ICajdll. Masodik f() folyoja a Feh~r-I(ij'riis, rnely a Dealu Csisuluj es a Vulkan forrasaibol Blczsenynel osszcfolyva, Kristy6rig delre tart s ott nyugatra fordulva, a bradi aranyzuzo-malrnokat hajtja. Korosbanyan alul Ocsnal mar Aradrnegyebe lep at. Harmadik f6 foly6 a megye deli reszeben a Magyar- es ROl/ldn-Zsil, mclyek cgeszen cllcnkezo iranybol futva, Pctrozsenyen alul egyesiilnek s attorvc a hatarhegyseget a Szurdok szoroson at, Romaniaba folynak. A megye delnyugati szelen ered s a Vaskapu nevti hcig6 alatt nyugatra kanyarodik a Bisztra, mely innen az Al-Duna fele 6s iddk 6ta hasznalt Mat nyit. Nagyobb tavai a megyenek a mar emlitctt tengerszemeken kivul nincsenck. Asvanyvizei kOrul az alvdczoi, algyoOi es kis-kaldni hevvizek mcllctt cmlitest erdernelnek a 6oholti, k~1Ilhuli savanyuvizek es a drvai konyhasos forras. hOSSZlJSagU
Huoyadmegye eghajlata a magas hegyi videkeken altalaban zordon, a lapalyokon es alantabb fekvesu volgyekben ellen ben' rnersekelt. Ez utobbi hclycken a rcndszerint nagyon meleg nyarakkal enyhe telck valtakoznak. A homero csak ritkan solyed - ro C" ala; Deva kOrul a januari hideg &itlaga scm haladja meg a -5'2 CO-toA tavasz eleg koran kczdodik ugyan, de a magas hegyseg kezellete miatt szeles es valtozo szokott lenni; de az osz annal kellemcsebb es tart6sabb.
A termo terulet 751.064 90.911, legeld 117.983
hektar. EbboJ szantofOld 163.061. kelt J 3.788, ret es szolO 1743 hektar, Legfobb terrneke a kukoricza. Buzat a Maros menten kivUI keveset termesztenek, de a megyc tobbi reszeiben annat tobb rozsot es zabot, A megyebcn sok gyumolcs tcrem, igy a Maros es Feher-Keres videkenek elohegyein sok szilva, melybol nagy
pAlinkat f6znck. Az alma- es kortetermes is gazdag. A Kr)rus.videk cscrcsznyejet, meggyet es Bulzesd almajat cgesz karavanokban viszik a moczok az AlffJldre. A Maros jolJlJ part jan kirun6 s1.6J1jterem s Deva kornyekenek kajszin- es oszibaraczkja ritkitja pa~at. Ojabban "Transyh'ania"
mennyisegu
nC\'\1
gyomo)cs-erte-
kesno szovetkezct
is alakult, rnely hivatva van a gyumolcsterrnesztesnek az cddiginel is nagyobb lcnduIctet adni. A lakossag a megyc nagyscigcihoz kepest gyer, mcrt sok a nem lakhato s a gazdasagi termelesrc alkalmatlan videk. A lakosok nagy reszc
rnczci gazdalkodassal, a havasok koson pcdig altalaban pasztorkodassal es erdei farnunkaval foglalkozik, A 357.540 hcktar erdotcruletbol az crdoertekesltes szcmpontjabol a kudzsiri es szaszvarosi havasok, meg a ruszkapojanai kincstari erdeRetyedti 'trcevad'u.. szct ,\II clso hclycn, A Rctyczat lOS Paring Ienyveseit a Kendell)' csalad hirja es ertekesui. A htizi faipar cI van tcrjedvc a lakossag koeou. Gazdascigifaeszkozeit es hili edenycit a nep altalaban maga keszlti, A Koros-videk egycs faluinak lakoi kadakkal, esebrekkel, s egyeb faedenyekkcl mcssze foldrc tc~edo hazalo kcreskedest folytatnak.
Szinten sokan foglalkoznak dllallellylsztbsel. Hatszegvidek s altalaban a havasi tajak juhaszata es marhatenyesztese viragzonak mondhato. Ujabb .idoben meg kezdettek honosftani az algaui es simrrienthali szarvasrnarha fajtcikat is, de a nep szfv6san ragaszkodik az 6si fajtahoz, habar az mar lehet6scn elsatnyult, A havasi videkek szegenyebb reszc folos szamu kecsket tart. Erdekes knlenlegessegc a megyei lotenyesztesnck a rnokany 16, melybol kulonosen a zsili es rctyezati fajta valik ki seivossagaval, hegymaszo Ogycssegevel es kevessel valo mcgelegedesevel. A gazdag vadallomanybol a medve, zcrge, hiuz, szarvas, 6z, roka, vidra es a havasok tetejeig mindenntt honos nyul cmlitendok. A klmeletlennl uzott halaszat es a fnreszmalmok elterjedese a galdcea-pisztrangot mar a Zsil Iorrasvidekere szoritotta s a kovi-pisztrangot is erosen pusztftja. A Maros foly6 e megyen at foly6 resze hal ban elegge gazdag es benne nehol nerncsak szep harcsakat fognak, hanem olykor kecseget is, mely a Tiszabol vandorol foJ. A megye all6 vizein es nadasaiban tornerdek vlzi-szarnyas fordul meg. igy nemcsak a godenyek latogatjak knlonosen Piski es Dedacs videket, hanem gyakran ejszaksarki madarakat is 16nck a vadci.szok. A megye legjovedelmezebb gazdasagi forrasa a 6d1lyamlvelh. Harom evtizeddel ez e16tt a Marost61 ejszakra es6 videkeken meg csak az aranybanyaszatot es Vajda-Hunyad kornyeken a vastermelest iiztek. A Zsil mellekenek koszentelepei 1869-ig, ha nem is egeszen isrneretlenul, de joforman folhasznalatlanul hevertck. A piski=-petrozsenyi vasut megnyiltaval azonban e videk szenbanyaszata egyszerre nagyon fOllendiilt. Az ezer evesnel regibb multu aranybanyaszatrol e mu "Aranybanyaszat" czinni fejezete reszletesebben megemlekezett. A vasbanyaszat is a Ruszka-Pojana keleti lejtoin szinten nagyon regi eredetu, de csak lcgutobb vett nagyobb Jcndfiletet, A legregibb, tortenclmi kor elotti id6k maradvanyainak tanusagtetele szerint a megye nagy resze mar az 6s id6kben lakott volt. A dak korszakban a megye tertilete fo resze volt Dacianak. A mai Vdl"nely (Gredistye) nevti kozseg' helyen fekndt adak birodalom f6varosa, Sarmizegethusa. Ugyancsak Sarmizegethusa helyen epttette Trajanus csaszar a r6mai provinciava lett Dacia llj szekvaros at, Ulpia Trajdndl. A1. utolso daciai es romai fOUratok is e megye terfileten rnaradtak fOnn 26o-b61 annak jeletil, hogy a r6maiak itt vivtak vegs6 harczaikat a mai erdelyi reszek teruleten a gotokkal, kik 265 kOrul Daciat elarasztva, kimeletlenfil szetromboltak minden r6mai epttrnenyt.
meg-
A megye folos szamu szlav eredetu helyncvci arrol taneskodnak, hogy a rornai uralom bukasa utan itt valami szlav nepseg tanyazott, melyoek meggyerOlt maradvanyait a honfoglalas idejeben a magyarsag nemcsak itt tata.lta, de valossinuleg mar az eJs6 szazadok alatt teljcsen be is olvasztotta magaba. A legregibb oklcvclck adatai nyilv3nval6v' tcsziJc, hogy a magyarsag mar koran megszallotta nemcsak a Maros mentet, hanem a megye tobbi teres volgyeit is; es hogy az .Arp'd-hazi kinilyok idejeben nagy su.nu magyarscig lakott Hunyadmcgyc ternleten, viIagosan bizonyitja az az 1302-ben Devan kelt iteletlevel, melyct Uszl6 erdelyi vajda es Zonuk f6isp'n adtak ki. Az iteletlevelben elc5fordu16 hclynevek tiszta magyar n~61 tesznck bizonysagot. Csak ezutan kezdenek a mellekvolgyekben, f61eg pedig Halszeg videken siiriibben foltOnni a kenezeik vezetese alatt a kipusztult teniletckre letelepUl6 olahok, A megye keletkezesenek ideje ismeretlen: de az tudva van, hogy a mcgyei f6ispansagot Deva es Vajda-Hunyad vamagyjai viseltek, a kik egyidej61eg olykor-olykor alispanok is voltak. E kettOs aJisp3ns;ig fOnn is maradt egeszen az 1876-ki uj rnegyerendezeslg , de azzal a koJonbsiggel, hogy a masodik alispan mindig a fe1s6kerOletben, Hatszegen lakott. A devai varnagy rcndesen az erdelyi alvajda Contos tiszt.seget is viselte, a mi degge mutatja a devai var hajdani fontossagat. A megye szekhelye Diva 6890 lakosu. rendezett tanacsiJ varos. Az arad-tovisi vasut mellett, a Maros balpartjan fekszik. 0&61, keletr61 es ejszak-keletr61 a Maros velgyenek gazdag is termCkeny sfksaga veszi korlJl; nyugaton es ejszaknyugaton feIkor alaku, lombos erdokkel boritott hegysor komyezi, mely egy magciban aJJ6, reszint erdes, reszint sziklis traehit kUpban vegz6dik epen a varos nyugati szele folott. E hegy csucsat Deva ,iri.nak fcst6i romjai koronazzak. Deva vara cgyike volt a lcgrtgibb erdeJyi kir3Iyi vciraknak. 1267-beo IV. Bela stregc partOt6 fiaval, a kes6bbi V. IstVcin kir3lylyaJ. Deva vara alatt otkOzott meg. V. Uszl6 a virat es varost 56 faluval egyQtt H unyadi Janosnak adomanyoata. I 459-ben Szilagyi Mihaly birta, ki a varost minden idegen tiszt visel6 bir.iskodasat61 mentesitctte. E kiviiltsigot M'tyas kiraly is mcgerdsltettc. 1504-bcn a var a koronara szaIlott s a tOrOkbecsapcisok ellen fontos veghclylye lett. A Szileziab61 visszater6 Bcithory Zsigmond 1601 julius havaban egesz udvarat itt tartotta. Bethlen Gabor 1621-ben a ,rar alatt kolon fejcdeJmi kastelyt (a mai "Magna curiciK-t) epitctt. E kasteJyban lakott a Muranyi Venus, Szechy Maria is 1632-ben, mikor Bethlcn Istvan felestgc volt. 1687-ben cs8szan hadak szanottak meg a varat, 171 7-1<)-ben grdf Steinville
erdelyi f6hadparancsnok sanczrnuvekkel er6sitette meg. Ill. Karoly kirily I 73 t-ben a hozzatartozo uradalmakkal egyetemben Visconti Gyula herczegnek adomanyozta, kit61 1743 ban gr6f Haller Janos es neje, Daniel Zsofia, 60.000 forintert megvettek. A vir azonban tovabb is katonai kezben maradt. A Hora lazadasa idejen Hunyadmegye nemessege e vcirban keresett es talalt rnenedekct. 1800-ban a katona.scig odahagyta es pusztulasnak indult. 181 7-ben I. Ferencz kirily devai latogatciscinak emlekere helyreaI.Iitottak. 1849 majus 27-iken a honvedek elfoglaltak, de nem sokciig tarthattcik birtokukban, mert augusztus 13-cin, val6szinUleg gondetlaasag okozta veletlenbol , a levegabe ropult. Az6ta romban van s ujabb id6ben a "Hunyadmegyei tortenelmi es • regeszeti tarsulat" gondviselese 6vja a vegpusztulastol. E tarsulat az ut6bbi evekben csigautat keszittetett hozza a hegyet borito erd6 fiii kozott, Dhldnak regi, tisztan magyar lakossciga 1570 korUl papjaval, Sandor Andrissal egyntt, ki Erdelyben a reformatusok els6 pnspoke lett, a reformacziohoz csatJakozott. A megfogyott m~oyar jobbagysag potlasara az elsa or olah jobbagyot 1604-ben a var akkori parancsnoka, Bethlen Gabor telepitette le, a kiknek szama ezutan lassan, de fokozatosan novekedett. Az olahok nagyobb elszaporodasa azonban a Lipot-fele diploma idejet61 szamithat6 s ekkor kezd6dik a megel6z6 id6ben annyira er6s reformatus magyarsag hanyatlasa is. A kiralyi kincstar megszilntette a devai egyhaz azon jarandosagait, melyeket a .fejedelmek koraban elvezett s ennek kovetkezteben Deva csakhamar kenytelen ket pap helyett egygyel beerni, de 1727-ben hiveinek s anyagi javadalmainak nagy megcsokkenese miatt ennek is oda kellett cillasat hagynia. Novelte az egyre szaporod6 idegen elemet az a 63 bolgcir csalad is, mel yet gr6f Steinville telepitett ide, de a melyeknek ivadekai kes6bb elkoltoztek vagy teljesen elolahosodtak. . Az 1867 utan kovetkezett kormanyok vetelkedtek egym3ssal Dev3.nak, e kOzmilvel6desi szempontbol fontos helyaek megerostteseben, A megyei hivatalokon kivUl van itt kiralyi torvenyszek, agyeszseg, jcirisbir6sag, penzngyigazgat6sag, allameptteszeti hivataJ, csendor-szarnyparancsnoksag, egy zaszI6alj honvedseg, neveleintezettel egybekotott allami f6reciliskola. tanit6kepz6-intezet, polgari leanyiskola. A buzg6n mUkod6 "Hunyadmegyei tortenelmi es regeszeti tarsulat" a megye tertileten talalt, f6leg r6mai regisegek gazdag gytijtemenyenek elhelyezesere muzeumot letesitett, A varos nevezetesebb regi epUletei a mar ismertetett varon kivUl a reformatusok temploma, mely a Hunyadiak korciban es segftsegevel ep6lt;
tovabba a fontebb mar cmlitctt 1lagy udua»: (.Alaglla curio). E renaissance stihi kastelynak ma is figyc1emre melto diszci az epsegben megmaradt kerti lepcsd, az elocsarnok kariatidjei es a nagy terern kandall6ja. Az ujabb epulctck kOzott kivalobbak : a megyehaza, az 1899-bcn epult, nemet renaissance still. igazsc\gOgyi palota, az 3.l1amif6realiskola, az "Elolegezesi szOvetkezet dlszes homlokzatu haza, az allarni tanitokepao-intezet eptilete es az aUami banyaiskola. Devat61 ejszakkcleti iranyban a Maros jobb part jan fekszenek ICembld es Hard kozsegek, a hajdani hunyadmegyei magyarsagnak meg mindig szamot tev6 maradvanyai, Har6t61 nyugatra Maras-Solymos kozseg kovetkezik, mely hajdan uradalmi szekhely es mezovaros (oppidum) volt, rna pedig csak egyszcni falu. Innen erdemes egy kirandulast tenni ejszalc fele Nagy-Agra, mcly Csertessel es Hondollal egyott a megyei aranybanyaszat egyik szekhelye. Nagy-Agon a Jegregibb banya 1747-ben nyilt meg a Szekeremb nevii erdotenrleten. A banyaban a tcrmes-arany ritka ; inkabb a telluros Ievelercz es a sylvanit, vagy a feher tellur szolgalnak a banyaszat alapjaul. 1836 ota itt egy ~anyasziskola is mfikodik , melyben banyarnunkas felngyeloket es munkavezet6ket kepeznek. Maros-Solymost61 ejszakra, egy Ides oldalvolgyben fekszik Boholt, melynek fOrdojet a verszegeny betegek kitiino credmenynyel hasznciljak. A vasas-szensavas vizU ivokuton kivul hideg tiikOrfard6k es meleg kadasfurdo vannak benne. Maros-Solymosr61 a Kis-Kajan volgyen s Boiczan es Bradon at igen erdekes kirandulast tehetnnk a Feher-Koros videkere, Utunk regenyes volgyon, tobb kisebb kozseg erintesevel visz Kardcsony/alvdra, hoi erdernes megneznnnk az "EIs6 erdelyi aranybanyatarsulat+-nak kaliforniai m6don epitett zuzomalmait. GyonyOru szirtszoroson, a I(/Jko"ziin erkeznnk a megye aranybanyaszatanak masodik kerfiletebe , mely Boiczdn kiwi Tresztia, Herczegmy, Kajdne/, Orm£ngyla es Pestyere kozsegek aranybanyait foglalja magaban. Boiczat elhagyva, Ormingyan at a 463 meter magas valisorai hagora, a Dealu Mare oldalara jutunk, honnan szep kilatas nyilik vissza fele Boicza meszsziklalra es katlanjaira , tov~bba del fele a Maros-menti hegyekre egeszen a Retyezatig es ejszak fele a Koros menti hegysorra, a Gaina-tet6ig. A Dealu Marerol a volgybe leereszkedve, a Mtlszdr': aranybanya-tarsulat Rakova neva zuzo-telepe mellett a jaras szekhelyere, Bradra erkeznnk, Brdd 3.880 lakosu nagykozseg , vegallomasa az arad-korosvolgyi vasntnak es g6czpontja Hunyadmegyc harmadik aranybanyaszati keruletenek, melyhez U
CzeIJe,I(ardcs, Ruda, I(ristyor, B"kares~ Sztanizsa, Dupapiatya, Dueses" FelslJ-Ltlnk.oj, PY':hodest, Pogyele, Also-, Fels8- Vdeza es Diy/in banyaszata tartozik. Brad nerncsak a jarAsi hivataloknak, hanem egy gorog-kcleti roman nyelvu algymnasiumnak is szekhelye, melynek ep61ete a f6terre nez. A f6ter tobbi epulctei kozul kivalobbak az cmeletcs kozseghaza es az uj vendegfogad6 epuletc. Igen csinos epuletben van elhelyezve a bradi aranybanyak tarsulatainak kozepponti irodaja is. Bradtol csak negyed 6rajarasra vannak a rudai aranybanyak legujabb rendszeni zuz6i, melyek egesz Europaban ritJdtjeik parjukat, A rudai ,,12 Apostol" ncw banya es a muszdri zuz6k evenkent igen tekintel yes mennyisegu aranyat termelnek. Bradtol keletre a KOros forrasvideken az 1264 meter magas Vulkan hegy toveben fekszik a hajdani Korosf6, rna /vistydr, mely szinten ba~yciszati fc5hely. Bradt61 ejszaknyugatra a FeherKeres menten fekszik a hajdani Zarandmegyenek s a mai korosbanyai jeirasnak szekhelye, Kiirijsodnya. A 900 lakosu szep fekvesu kozseg nevezetesebb epUlete a Ferencz-rendiek 6don kolostora es temploma, melynek sfrboltja tobb nevezetesebb zarandrnegyei csalad ternetkezd helye volt, tovabba a reg; megyehaza, melyben rna a jarcisi hivatalok vannak elhelyezve. Korosbcioyan es videken a Koros vizeben mar a r6maiak is aranyrnosast folytattak. Korosbanyat61 keletre, rnajdncm Aradmegye hatarszelen van AI- Vdcza, mely kenes meleg ford6jer61 isrnerctes. A ford6 vize 310 C. A telepet amyas park veszi korul. Ma kevesse latogatjak, de hajdan talalkozc helye volt nyaranta a komyek nernesi csaladainak. Az AI-Vacza es a szomszedos Baszarudsza kozseg kozott emelkedo trachyttufa dombon hajdani melegfomls munkaja lathato, rnely mukodese kozben jokora fatOrzseket kovesitett faopalla. Devatol ejszaknyugatra a Maros balpartjm, a Kaljan patak torkolataval atellenben Maros-Nlmeti fekszik. E kozseget a hOlza tartoz6 uradalommal egyQtt I. Rakoczy Gyorgy nagyvaradi vitez kapitanya, Gyulay Ferencz birta, ki t642-ben epittette a rna is meglevc5 kastelyt, mely jelenleg kivcil6 orientalistank, gr6f Kun Geza tulajdona, s melynck kertjeben a kozeli Micia romai . castrurn rornjaib61 sok folfratos k~ Iathato. Maros-Nemetitol alig negy kilometerre van ez a r6mai taborhely, mely az osszes daciai varak kozott legepebb aIlapotban maradt rank. A vasut e taborhelyct kozcpen metszi at. E castrum nemcsak varnallomas volt, hanem a r6mai aranybanysszat katonai ~rvonal'nak is egyik sarkpontja. A szomszedos Veczel kozsegc mellett egy volgyszorosban, atmenven a vasuton a Maroson, Branyicskdya, a J6sika csalad torzsleszkebe erkeznnk.
Branyicskat a XVI. szazad vegen Bathory Zsigmond fejedclem aj{mdekozla kcdves kanczellarjanak,. J6sika Istvannak, s az6ta a csalad allandoan birja , rola vette elonevet is. A Mares alvidekenek vegvclra az erdelyi Cejeddmck idejebcn a Maros jobb part jan es a vasut mellett fekvo 1I1arot-Illye volt. Ma jarasi szekhely. Bathory Istvan 1576-ban kedvelt hivenek, iktari Bethlen . Farkasnak adta, kinck fia, Gabor, kesobb Erdely nagy neva fejedel me, itt szaletctt. Ma az uradalom a regi Bethlcn-fele kastely maradvanyaival egyntt a bar6 Bornemissza csalad tulajdona. Maros-Illyetel delnyugatra, a Maros balpartjan , a Dobra patak torkolatanal fckszik a hajdan Jofconck nevezett Do6ra kozseg. E Calu 1848 clott szekhelye volt a szekely hatarOl'-huszarezred egyik szazadanak. Dobratol nyugati iranyban a Maros mcnten f\ volgy eros rnegszorulasan keresztul Zd",ra jutunk, mcly a megyenck nyugaton legszelso kozsege a vasut mellett , a Maroson valo tutajozasnak egyik fo allomasa s cgyuttal tekintelyes geczpontja is az Alfold fde iranyu16 fakcreskedesnek. Regi kastelyat, mely a Nopcsa csalad tulajdona volt, maig is jo karban tartott szep
diszkert veszi kornl. Devatol keletre, ugyancsak
a Maros rncnten, emlitest erdemel D~ddes,
mely a XVIII. szazadban a gr6C Gyulayak tulajdona volt. 1816-ban Kazinczy Ferencz a kastelyban , mint akkori tulajdonosanak vendegc , hiJzamosabban idozott s innen kiindulva , lelkescdessel jarta be Vajda-Hunyadot s a megyc tobbi tortenelrni nevezetessegti hclyeit. E kozseg szomszedsagaban fekszik Piski kozseg a Maros jobb part jan s ket vaspalya talalkozo pont jan. E helyet az a veres harcz tettc nevezetesse, mel yet 1849 februar 9-en Bern tabornok honvedjei vivtak itt a Sztrigyen at"i\10 hid kornyeken baro Puchner serege ellen. A csatateret egy emlekoszlop diszesiti. Piskinel a vasut haromfele agazik el , de e kozseg nemcsak mint nagy vasuti allomas nevezetes, hanem mint az allamvasutak egyik gyartelepe is, rnely maholnap egesz varossa fcjlodik. Piskin sznletett Barcsay Abraham, a XVIII. szazadi magyar irodalorn franczias iranyanak egyik nevezetes munkasa, Piskitol keletre van Tordas, mely Torma Zsofia regeszeti kutatasairol es Ieleteirol lett az europai tudomanyos korokben ismeretesse, E kozseget elhagyva, csakhamar a regi Kiralyfold szaszvarosi szekenek egykori Cohclyere, Ssaszoaroste erkeznnk. A csinosan epult, kozcl 6290 fonyi Iakossagu varos a Varosviz termekeny volgyeben, a deli Karpatokra szep kilatast nyujt6 hcJyen fekszik. Ket C6 reszbol all : az o-es uj-varosbol. Az o-varos dombon epOlt es rcgics kaIseju hazai szUk utczakban sorakoznak, az ujabb es szebb hazakbol
·
_
e nevezetes csataterc. E terseg kozsegeibcn, mint a regi Szaszvaros-szek tobbi f.'\lujaban is, csak a tagas utcza-sorok , a szilardabb teglaepuletek s az er6s kofallal kcritctt regi tcmplomok emlekeztetnek meg a hajdani sza.sz lakosscigra. A szc\sz kozsegek az cmlekczetcs kcnyerrnezci csatabol (1 479 oktober 1 3.) menckulU torokok boszujanak estck aldozatul. Isos-:-ben a szaszvarosi kinilybiro sirva adta ele a szek gyulesen, hogy: "a kipusztult szekbeli helysegek a kiralyi adot nern tudjak fizetni." Elhataroztak tchat, hogy az olah pasztorokat tOmcgesebben fogj~ikaz elpusztult kozsegekben letclepfteni, Hogy aztan e betelepitett olahscig mikent szarnyalta tul e falvak credeti SZeLsZ es magyar lakoss~oiit, legvilagosabban mutatja a Szaszvarostol delkeletre fckv6 ROlllosz kozseg, melynck ekkor 230 szasz nemzetisegn haznepe koze- 10 olah pasztorcsalad telepedctt cgy p6paval, s rna mar az 1637 f6nyi osszes lakossag kost csak 213 szcisz lakes van itt az 1424 f6rc szaporodott romansag mellett. A Kcnyermezo nevezetesebb kezsege] koze tartozik Bellczencz, mely majdnem a terseg kozepen fekszik. A XIX. szazad elejen a kozseg foldesura, a bar6 Orbanok cgyike, a kenyermezei csata hoseinek emlekezetere a hatarban kapolnat epittetett. Alig par kilometernyire odabb kelet fele AI-Ifellylr kozseg fckszik, melynek vasuti allomasa mcllett a "Hunyadmegyd tortenelrni es regeszcti tarsulat> crnleket allittatott a kenyermczci fenyes diadal ernlekere, melyet Bathory Istvan crdelyi vajda es Kinizsy PeU arattak a torokokon. Al-Kenyertol delre, a Kenyer vizc partjan fckszik Fel-I(eny~r kozsege, lentebb pedig a kudzsiri havasok aljan 0- es Uj-K-IIdzs£r, hoi az allami vashengermUhelyek vajda-hunyadi aczelbol sineket , gazdasag! es ipari szerszarnokat
gyartanak. Szaszvarostol ejszakra, az Erczhegysegbe nyomtil6 gy6gyi volgy elejen AI- Gyogy (hajdan Villa Didd) kozseget talaljuk, hoi az Arpad-haz korabeli het megyei var egyike allott. A kossegben emelkedo udvarhazban tOltotte aldasos eletet a szaszvarosi "Kun-kollegium" nagy lelku j61tev6je, grof Kun Kocsard, kinek teteme ott pihen a kOzseg folott emelked6, Koalja nevu meszsziklanak sirboltta alakitott egyik barlangjaban. V egrendeleteben gy6gyi udvarhazat es birtokat az "ErdeIyi Magyar Kozmiivel6desi EgyesOlet u -re hagyta, melye birtokon foldmfves-iskolat tart fOnn.Az e barlang fOlOtternelkedo rnesztufa magaslaton at Fereda- Gyogy hevforrasaihoz erkeznnk. Mar a r6maiak foliratokban halalkodtak itt a furdok nyrnphajanak. Az erdelyi fejedelmek idejeben is a legkcresettebb fordo volt. A gazdag forrasok vize alabb malmolcat hajt es igcn szep vlzesest alkot. A Gy6gy viz menten Bozesig haladva, a· madai,
erdofalvi es csebi szorosokon ,at az ugynevezett Erdohatsagra s onnan az Erczhcgysegbe juthatunk, Jarhato ilt csak Erdofalva es Balsa fcle visz; a mas kettd oly keskeny, hogy rajtuk athatolni is alig lehetseges. Epen ezert a torok ~
:::.~..,
\..
. .)
../'
,_ '-
,
-
?
..
('"
--
Vajda-Hunyad
vjn
.
r
dt!lDyuptnSL
idokben e hcgyszorosok barlangjai igen gyakran bU\'6hclyekul szolgciltaka menelrolo lakossagnak. Ezck a kopar meszszikJas helyek t~jkepileg a megye legszebb reszei es valosages termeszetes gy\1n1t vonnak Nagy-AltluJs, TelllY'-
Pojdna es Porkura aranyhcgyci kore. Algyogyt61 kcletre, a Maros balpartjan fekszik BoJ:aj falu, cgykori foldesura, Kapy Gyorgy hajdan er6s kastelyanak romjaival. Kitiino borarol reguta hires. Devatol keletre az Egrcgy ,·agy. Cscrna tcrrnekeny volgyebc jutunk, hoI rnanapsag Icgtomcgesebbcn lakik a rnagyarsag a megyc tcnilcten. Az Egrcgy volgye SzdllMhaima kuzseg mellott nyilik tagas torkolattal a Maros volgyerc. Del fde folyton keskenyedik, Vajda-Hunyadmil pedig mar cgeszcn szukrc szorul osszc a vaskovcket tartalrnazo szirtes hegyck kozott. A volgy lcgtermekenyebL reszc BarcsdnaJ. a Barcsay csalad usi feszkenel van. Barcsaval szcrnbcn az Egregy balpartjan van Cscrna-Ivycszllir, alabb pedig AI- es Fet-Pestes kczsegek kovetkeznek, mclycknck lakosai csakncm mind nemes szarmazasuak. Ezeknek nagy reszer~1 .azt tartja a hagyomany, hogy meg ina is osi foglalasu birtokaikon elnek. Aicibb delrc , az Egregy es a Zalasd vize egyesulesenel latjuk Vajda-Hunyadot. A helyseg folott, epcn a· Zalasd es Egregy viz cgymasba omlesenel cgy alacsonyabb szirtfokon ernelkcdik Vajda-Hunyad vara, mely, a mint ~ varoshoz kozelcdunk, csak akkor runik szernnnkbc, mikor mar egeszen mcUette vagyunk. Hunyadi Janos kczdcttc epittetni a mostani gyonY6ru 'lovagvarat , . mdy c kotet ."Epiteszcti ernlekck " ('zinni fcjezcteben reszlctesen ismertetve volt. Mig a .magasban a regi rniiepites c rernckebcn gyonyorkodunk, lent az uj-kor alkotasai kepen fustOlgo gyarkemenyck 'es olvaszto-kemcnczek vonjcik rnagukra figyclmonket. A Ruszka-Pojana csillampala es meszko-retcgci kozt mindjart varos hataratol kezdve hatalmas barna vasko-telepck kovetkcznck. Innen alig 8 kilorneternyirc az 'Egregy rnenten, a szornszedos TelekneI a volt brassai banyatarsulat banyru sz~lgciltatjcik a vaskovct. A Runk vizc mcllctt, PIOCZRaI', a nadragi (Krasso-Szerenymegye) tarsnlat banyai utan GyaldYoll taJeiljuk a kinostari vasbanyaszat f6 feszket, hoI ·1863 ota cgy 160 meter vastagsagu vastelepet fejtenck folszini mivelessel. Odabb Ruda, A/tin es Szohodol hatarciban szinten a kincstarnak, a Vadu-Dobri patak meUctt pedig a LOnyay grofi csaladnak vannak vasbanyai. 1882-ben Vajda-Hunyadra helycztek at a vasolvasztast, s c miatt Iegvonalban sodronypalyat epftcttek, mcly a VaduDobritol, 30'5 kilornetcrnyi tavolrol a faszenet es Gyalarr61 a vaskovet szcillitja a hunyadi kohokboz , de 1900 oktobcrtol a vaskdszallltas; mar kalon iparvasut vette at, mely Vajda-Hunyadig gyOnyoru videken halad at. A termeles oriasi, a mennyiben naponkent 1200 metcnruizsaig is folernclkedik, s fgy a hunyadi koho cgymagaban evcnkent 400.000 metcrmazsat kepes kiolvasztani.
a
Meg felszazaddal czelott a hegyseg' koICJnbol(; pontjain leis parasztkemenczekben olvasztottcik k i a nyers vasat s abbol az Egrcgy menten Hunyadtol fOlfele Tcleken, Kiralybanyan, Runkpatakan, Kaszabanyan, AJsO- es Felse-Limperten, Nadvabon s a vajda-hunyadi var aJatt, a Zalasd vizen allott hamorokban gazdascigi cszkozokct es kcreskedelrni vasat keszittettek, Ma csak Govasdicin alkalmazzak a viz-erot , Vajda-Hunyadon pedig g6zgepek rmikodnek.
'l-'ajda-Hullyaa nagykozseg, 4400 lakossal. Tobb j61 .:pUlt CSlOOS maganhciz van benne, ncrnknlonben tobb kinestari es ,-a.sgyan Dagy epUid. Gorog-katholikus tcmploma meg a Hunyadiak kori.bOl valo. A refomWusok tcmploma Bethlen Gabor idejeben epult. Hunyadon haJdan sok iparos czeh viragzott. Lakosai jclcnlcg a mezei gazdasag mellett vasipaml fogIalkomak. A kincstar kohotelepei a varost gyors fejlOdesnek inditottak es ennek kOvetkeztebcn jolletc is cmelkcdoben van. A ,'ar alatt kalon varosnegyedct kepeznck az ejjd-nappal mukodu magas olvaszto kemenczek es a Martin-aczelkoho. A Vajda-Hunyad kornyeken hajdan virigzott magyar k~b61 magyars3.gat leginkabb mcgtartotta a szomszedos IlostltU: nagyjaban mcg6rizte magyar-
sag-cit a Vajda-Hunyadtol
ejszaknyugatra fekv6 Beikosa is, noha 1764-ben a falu szabad nemessegere ep \'gy raerdszakoltak az elolahosodast szintc onkent maga utan vono hatardri szolgalatot, mint Hosdat, Pestes es Lozsad magyar lakosaira. Az Egregy volgyevel majdnem egykOzi'Jen halad a Sztrigy volgyc, mely Piski mellett torkollik a Maros volgyebe. E volgyon halad vegig a piski-e-petrozsenyi szarnyvasut, melynek. menten Ballz kozsegeben sznletctt 1 i 48-ban bci.r6· Nalaczy Jozsef, a magyar nemes testorok franczias iranyu irodalmi iskolajanak egyik tagja, ki fuleg llluforditci.saival tunt ki. A Szttigy jobb part jan van a juhvasarairol hires K86oldogfalva, melynel azonban sokkal nevezetesehb a szomszedos .Kis-I{'aldn nemcsak mar a rornaiak idejeben isrnert meleg ford6jer61, hanem azon nagyszabasu vashenger-mUhelyckr61 is, melyek e helyseget a megyei vasgyartas egyik f6 helyeve teszik. Az itt foldolgoaott nyersvasat a Vajda-Hunyad rnelletti Telekrel ipar-vasuton szcilUtjcik ide. A kozeleben c.sO Zeykjalva a Zeyk csalad osi feszke es birtoka. Gerog-keleti tcmploma XUr. szazadi roman stilu erdekes epUlet. Nyugatra egy kies mellekvolgyben fekszenek a bcir6 Nopcsa csalad 6si feszkeul tekintheto kituno gynmolcstermo Also- es Fe1s8- Szilvds kozsegek. Zeykfalvan alul jJfagyar-Brettye kczseget elhagyva, a szep varaljai szoroson at, a vasutnak Hdtszeg- Vdralja new allomasara ernnk. Az allomas foleu egy ortorony romjai lathatok , mely a Kendeffyeke, s melyrol az (jraJja rnelleknev ragadt a szomszedos Boldogfalvdra. {Jralja-Boldog/alva mintegy 300 lakosu kis magyar kozseg, hoI egy fcnsikszeni rnagaslaton ~m a Kendeffy-fele kastely, mely angolos csucsives izlesben megujttott tcrjede)mes epnletcsoport festei tornyokkal es erkelyekkel, A kastely, valamint maga messzire ellatszik, ep ugy gyOnyOni kilatast nyujt f61eg a Retyezatra es a Hatszeg - videk legnagyobb reszere. A fenyes berendezesu kastelyban becses mtikincseken kivUl gazdag konyvtar is van. Szinten emlitesre melt6 e kis helysegnek xm. szazadbol valo reforrnatus temploma, mclyben erdekes reg; falfestmenyek maradtak fOnn. A mint Hatszeg- Vciraljancil elhagytuk a 'Varaljai szorost, egyszerre, mint valami tnnderkert, te~ el szemeink el6tt az erdelyi reszek egyik legszebb taja, a haromszog alaku Hdtszeg V;"~'le.A gyonyOni tersegen mintegy 80 falu van elhintve. A badogtetejti tornyok csillogva jatszanak a napsug3.rra.l s imittarnott a zoldel6 fak tomegebol egy -egy kasteIy vagy udvarhaz emeli magasra hornlokzatat, del fele a hatterben kekJ6 hegyek Ianczolata zarja be a lathatart, melynek szelen fensegesen em eli Iegtobbnyire h6val fodott sziklafejet a Retyezat.
A demsusi templom.
A vldek f6he1ye Hdtszer 2450 lakosu, rendezett tanacsu varos, a HAtszeg vagy szokottabb neven a Farkadin vize mellette Szebb ep(lletei: az apaczak vezetese alatt a1l6 leanyiskola es a volt hatar6rseg alapjabol fontartott roman nepiskola. Fotererol gyOnyoni kih\tdst nyujt a Retyezatra, Marha- s f6leg juh-vasarai hfresek. A kozep-korban kiralyi vara volt. E .kiralyi var ispanjanak joghatosaga alatt allott a hatszegvideki olahok kenezi kerulete, melynek kenezi tervenyszeke is itt tartotta nleseit. Hatszegrol a rornai emlekekben rendkivul gazdag videk bejarasara Alsd-Farllarlin fele tcsznnk egy kircindUlast. A Farkadinban levo L6nyay-, hajdan Nopcsa-fele kastely udvaraban a kastely clott emelked6 feikor alaku vedfal romai fOHratos kovekkel van burkolva es ket vegen ket hatalmas, ugyancsak e korbel szarrnazo kooroszlaonal dfszftve. A szornszedos Fels8Farkatlinon es Tustydn at ot negyedora alatt Demsns kozsegebe erkeznnk, mclynek romai kovekbol rakott sajatsagos alkatu gorog-katholikus regi credeni templomat az eplteszeti emlekekrdl siol0 fejczetben mar ismcrtettnk. E kozsegb61 Nagy-Pestlnycn at harem negyed6ra alatt clerjnk a hajdani dak f6vcirosnak, Sarmizegethusanak s a romjain keletkezett Ulpia Trajaminak helyen epwt Vdrhe!y (romanos neven 'Gredistyc) kozseget. A tiszta roman lakossagu Icozseg keleti vegebcn meg jol lathatok Ulpia Trajana egykori arnphithearrumanak alapfalai. Magciban a kozsegben is lepten-nyornon rornai foliratos kovekre , csonka szobrokra, oszlopfejekre es egyeb epltesi dfszltrnenyekre bukkanunk. A hajdani Ulpia Trajana e romjait a kozep-korban es kes6bb is valosagos k6banyanak tekintettek nemcsak a kornyek lakoi, hancm meg a tavolabbiak is. ·Mar Matyas kiraly vitetett innen hudai kertjebc farag\~nyos koveket, sot ezek kOzul nehanyat Romaba a Vatikan gyojtemenyeibc is juttatott. 1738-ban gr6f Ariosti bejarta Hatszeg videket s a Varhelyrol kenilt foJiratos es faragott kovek nagy reszet osszeszedte es Becsbe vitte, hoI azok az udvari konyvtar epuletet dlszltik. A )cgut6bbi asatcisok es gy(Jjtesek credmenyet a devai muzeumban lathatni. Varhclytol nyu gat ra, a bisztrai 656 meter magas Vaskapu hcigo keleti aljab~n van a vcgyes lakossagu Zajkdtzy kozseg. Itt Hunyadmegye az ezredevi nemzcti Onnep es azon diadal ernlekere, me1yct Hunyadi Janos 1442 szeptembcr 6-an a Vaskapu szorosban a torokokon kivlvott, szep ernlekoszlopot alUttatott. Fontebb a Vaskapu hcig6n egy rornai hadi lit egyes reszeit lathatjuk, mig odabb, nyugatra, Alsd-Dallcz4r kozsegcu tul a Bisztra gyors vize mar Krasso-Saerenymegyebe lejt at.
Varhelytol delnyugatra a Pogany csalad torzsfeszken, K/o/Jo/ivall tit Ma/o11lvlzrc erkczunk, mclynck fclso vegcbcn cgy 150 meter magac; szikla tctejen lathatok a Kcndcffy csalad 6si varanak, a malomvfzi sziklavarnak, ragy rnaskent .I(o/czvdrnak festoi romjai. Szcmbcn Kolczvaraval, a Malomviz tu Is6 partjan szazados gesztenycfaktol kornyczvc egy regi gorog-kcleti kolostor templomanak romJal lathatok. Malomvtzrol Also- es Fels8-Szdllti.rpatak kozsegeken ~lt .IOJalja - Ohaodnci.l ujra elerjuk a piski-petrozsenyi vasutvonalat, a mclycn csakhamar berobogunk a jaras szekhclyerc, Pujra, honnan a szornszedos malajesdi val' romjaihoz es a
I)estc rei Larlanghoz el'dckes kirandulast lehctunk. lnnet kezdve teljescn hcgyi tcrrneszetu videkcn haladunk ~lt. A vaspalya, mdy
idc\ig is
'/"'0
cmclke-
desscl haJad, most meg Kolcav'r romjai. jobban ernclkcdik, l~gy. hogy a Pctrozsenyig tarto 35 I,ilometernyi szakaszon no tv valtakozik 68 cgycncsscl, I(rivddia .iII0Jll'ls a hasonlo nC\'ll hdyseg folou cn"1S falazattal tc"lOlOgatott magaslaton fckszik , ejszakkcletrc a Sztrigy men ten gp')nY()JtJ
rneszssiklak es vizesesek. valamint egy csontbarlang (Piatra Pojeni) erdcmlik meg a figyelmet. KrivadhiJl(\I kezdodik a vasut legszebb resze, andy na,~,'i,:dig
tart. Alig hagyjuk el a kriv4diai 4llomilst, balra egy epen maradt r6mai 6rtomyot pillantunk meg, melynek fOladata hajdan a Petrozseny el6tt lev6 Bo/i-vdrr61 (Csetatye-Bo/t") a Vulkcin hcig6ra men6 l1t vedelmezese volt. Az 6rtorony alatt tatong6 sziklaszakadek, a szeszelyes sziklaalakzatok s a vasutepites nagyszabilsu mfivei bilincselik le tekintetnnket. Nyolcz alaguton megy at s haromszor Idgy6dzik el egymas folott a vaspalya, mig a banyiczai allomasra ere Innen az ut folyvast Iefele lejt Petrozsenyig. Hatalmas sziklak verik vissza a vonat daborgeset. Egyszerre osszeszorul el6ttQnk a tijek s vonatunk eltiinik a Csetatye-Boli alagUtjaban. Kijovet balra egy sziklaszoros alatt latszik a Csetatye-Bo/i barlang nyilasa. A barlangb61 kioml6 patak a vasuti hid alatt a Banyicza patakaba zuhog ala. A B o/i nev e barlangra a jobb parton Icv6 savegalakU hegyr61 ragadt. NegyszogU kevekbel epult r6mai 6rtorony allott e nehezen megkozellthet6 hegy tetejen, Az alaglit epftesekor szethcrdott 6rtorony a krivddiaival egy rendeltetesti volt. E ponton leptnnk be °a Magyar-Zsil vOlgyen a Zsil foly6 medenczejebe, melynek nyugati hosszabb, atlag 600 meter magas szarnyat a Roman-Zsil vOlgye alkotja, A ket Zsil Iszkronynal val6 egyesiilese utan delre fordul s a hatarhegyseget attOr6 Szurduk szoroson at Romaniaba foly. A piski-e-petrozsenyi vasut megnyitasa el6tt a Zs~l medenczejet csak havasi pasztorok laktak, A havasi retek aljan ez id6ben szegenyes favisk6k s varsze~en bekeritett marha-aklok voltak egymcist616ranyi t!voIsagban elsz6rva. Az t869-ben megnyilt vasut s a nyomaban gyo~an follendiilt szenbanyaszat azonban gyorsan megvaItoztatta az egesz videk arczulatat. A regi lakossagot ma mar sokfeJ61 osszegytilt idegen, de magyarosod6 munkcis elem kezdi lassankent kiszoritani a 47 kilometernyi hossztJsc\gUszentelepek mellol, Ez id6 ota a kezdetben csak vasuti allomasul kiszemelt Petrozsmy kozeleben Deak-banya es fOntebb Petri//dnaI a L6nyay-telep egesz varosokka fej16dtek. A salgo-tarjani tarsulat a kiberelt kincstari es a brassai banyatarsulattal megvasarolt b6nyatelepcn a Di/sa- es Anyinyosza-volgy bcinyaival nagy forgalmat teremtett Petrozsenyben. Vjr'gz6 nepiskolak es egy aIJamiJag segelyezett kozsegi algymnasium mellett folyvast cr6sbod6 tisztviscl6i kar es ertelmiseg terjeszti e felreeso videken a muvel6dest. Keletre a Paring hegysegig ipar-vasut halad s nyugatr61 sodronypaIya szallftja a nagy mennyisegben taJalhat6 j6 min
szenbanyak hoz es ipartelepekhez jutunk, mig kozben az iszkronyi ruresztelepet es V,tlkdn hatarallomast erintjnk, a honnan a Szurduk-szoros meguyitasa e)olt a Kiraly-nycrgen atvezetd ~ires hag6 szolgcilt ut(J) Romaniaba s hoi Hunyadmegye a torok ellen hosi vedelemben 1445 tajan elesett Kendcffy Miklosnak az ezredevi onncp eveben cmlekoszlopot cillitott. A lupenyi (zsil-Iarkaspataki) allornason tul eredeti, 6si termeszetessegeben tarlll clenk a Zsil felso volgyc, A nagy kiterjedesu Icgel(jkct itt-ott tengeri-
Petrou~ny
• PUiDc bqyl4!CCeL
vetesek, kaposztaval es burgonyaval benltctett kertek szakgatjcik meg. Nagy tavolscigban szetszort, hcgycs tetcju hazak ttinedeznek fol, melyeknek gazdai csak fejszevel kinagyolt deszkakeritesekkel v~oy kihegyezett pa13nkokkal korulvett udvarukon hatalmas komondorok segitstge\'cl vedik ejjelenkent a videk duvadjait61 marhaallomanyukat, A Zsil-melleki rovid szarvu marha a hianyos gondozas kovetkezteben mcglchet6sen elsatnyult, de az itt tenyeszteu kis termctU es kitarto, mokany faju hegyi lovak igen jok, s ezeknek a hadsereg Bosznia megszallasakor nagy haszuat vctte. A magasabb fck\'o-u videkeken a juhaszat viragzu gazdascigi ago
A volgy legvegs(; telepetol, J(i1llplllllj11)1d..ft61, a regi oklratok Nyakmezejetol ejszakra a 2074 meter magas Dreludll-teI8rc, a 2038 meter magas BII./a marer«, vagy a Retyc:zdl fele igen szep s vadregenyes havasi tajakon at\'iv6 kirandulasokat lehet tenni. A Zsil volgye egyike hazank terrneszerl kincsekben es szepsegekben leggazdagabb videkeinek, melyct eddig is csak elzart volta s az eddig hianyos kozlekedes vont el a szelesebb kOni erdcklodes elol. Egyre fejlodo szenbanyaszata azonban mar is orszagszerte ismeretesse tctte. Az cmberi szorgalom, tudornany es a befektctett toke uj eletet teremtett e harminez evvel ezelott meg esak nagyjaban ismert havasi tajakon.
