Ezen túrafüzet ……………………………………… sporttárs tulajdona, aki a ……………………………… egyesület tagja. Lakcím:…………………………………………….. Anyja neve:………………………………………... Születési idő:………………………………………. A túramozgalom teljesítését igazoljuk és ……… sorszám alatt a túramozgalom jelvényét és oklevelét kiadtuk.
.………………..……………………. Orbán Imre túramozgalom szervezője
Várak a Magas-Bakonyban
Túramozgalom teljesítésének a feltételei A túramozgalom jó lehetőség a műemlékekben, természeti és történelmi kincsekben gazdag Bakony megismerésére. A felsorolt várak, várromok, várhelyek felkeresése bármilyen, ahhoz kapcsolódó bélyegzővel, illetve a túramozgalom kihelyezett kódjaival igazolható. Az érintési pontok felkeresését általában a helyszínen található bélyegző lenyomatával kell igazolni, de bármilyen bélyegzés (posta, bolt, plébánia, vendéglő stb.) elfogadható, amely utal az adott helyszínre. A legtöbb esetben azonban nem lehet bélyegzővel igazolni, ilyenkor a túramozgalom saját kódját kell felírni, vagy annak hiánya, megsemmisülése esetén az adott pontról a fénykép is elfogadható. A túramozgalmak teljesítése nincs időhöz kötve. A túra feltételeinek teljesítése után az igazolófüzetet és a felbélyegzett buborékos válaszborítékot a túramozgalom szervezőjének címére kell visszaküldeni. A szervező elérhetőségei: Cím: Orbán Imre 8523 Egyházaskesző Kossuth Lajos utca 7. Telefon: 06-70-942-4410 Email:
[email protected]
Igazolás Bakonybél, Bakonyújvár
Pápavár hegyi sáncok
Somhegy, "Podmaniczkyak-útja"
Kód:
Kód:
Kód:
Tevelvár
Bakonykoppány, Várhegy
Vinye, Zörög-hegyi I-es földvár
Kód:
Kód:
Kód:
Vinye, Zörög-hegyi II-es földvár Kód:
Csesznek
Pápa
Bélyegzés
Bélyegzés
Pénzesgyőr, Somhegyi kősáncok
Porva, Kék-hegyi sáncok
Kód:
Kód:
Vinye, Kesellő-hegyi I-es földvár Kód:
Vinye, Kesellő-hegyi II-es földvár Kód:
Ugod
Városlőd, Hölgykő vár
Bélyegzés
Kód:
Döbrönte
Bélyegzés Porva – Pálihálás, Generál-erdei földvár Kód:
Díjazás: fémjelvény, mely ellenértéke 1.000 Ft. A túramozgalom 2017. március 1-től teljesíthető.
Vinye, Kesellő-hegyi III-as földvár Kód:
Bakonybél, Bakonyújvár
települések népessége, valamint a környező falvak lakossága bemenekült a Bakonyba. A későbbi Ugod várához tartozó területen, a mai Iharkút határában lévő Bakonybéltől északra kb. 3 km-re a Gerence völgy felett, a Tönkölös-hegy egyik Tevelvár, illetve a közelében lévő Pápavár nevű őskori földvárakat megerősítette, s kiugró nyúlványán, 432 m magasan találjuk az elpusztult vár csekély maradványait. ott húzta meg magát a veszedelem idején. A vár két részre tagozódik. Miután a Tönkölösről lehúzódó 5-10 m széles A sáncokról azt beszélik, hogy a tatárok elől ide menekült pápaiak építették, ezért hegynyergen át volt megközelíthető, az őskori földvár két 10 m széles sáncárka lett Pápavár a neve. A sáncok viszont az ősidőkben készültek, a menekülők csak között építették meg a külső várat, a várkastélyt. Ez a rész erős falakkal, zömök, átépíthették a saját védelmükre. A pápaiak vára teljesen megsemmisült, de a Kisszabálytalan négyszög alakban készült egy kőbástyával. A külső várfalak Pápavár nyergében 150 méter hosszú, kettős, őskori földsáncgyűrű nyoma hosszúsága 18x30x30x25 m volt. A várrész udvara körül a várfalakhoz simuló figyelhető meg. lakóépületek, bizonyára a Podmaniczkyek várnagya és a várőrség számára. Ez volt a vár stratégiailag legfontosabb része, mert ez zárta le a hegynyerget, a Bakonybél, „Podmaniczkyak-útja” sánc könnyű megközelítés útját. A külső sáncárkon átívelt felvonóhíd a boltozatos várkapuba torkollott. E várkapun át bejutottak a külső vár vagy várkastély udvarába. Bakonybéltől ÉK-re található a történelem előtti időkből származó, helyenként Ezen keresztül kellett menni, hogy a szemközti várfalon nyíló második várkaput kettős sáncvonulat, amely a Somhegy oldaláról, kb. 3 km-en át húzódik a elérjék. Itt kilépve, a következő sáncárok feletti híd túlsó oldalán, a harmadik Tönkölös oldalára, miközben átszeli a Száraz-Gerence völgyét. A sánc átlag 1 méter várkapun át lehetett csak megközelíteni a szokatlanul nagy terjedelmű- kb. 7000 magas, 6-7 méter széles. A két sánc között25-30 méter a távolság, egyes négyzetméter alapterületű- belső várat vagy várudvart. Ez 28-56 m váltakozó helyeken csak 1 sánc található, míg az erdős lejtőkön egyáltalán nincs sánc. szélességben 185 m hosszú. Alaprajza papucshoz hasonló, és a Gerence feletti Építésükhöz az itt található löszös agyagot használták fel. É-i oldalukon helyenként csúcsában bizonyára megfigyelésre szolgáló kőbástya védte. 30-40 cm mély sáncárok figyelhető meg. A sáncvonulat rendeltetését nem ismerjük, A kővárat 1529-1533 között a Podmaniczky család tagjai, feltehetően Rafael és a helybeli mondák szerint út volt, melyen Podmaniczky János és Rafael járt János építette, akik a királytól adományként kapták e vidéket. Bakonyújvárból a Somhegyi várba. Valóságos rablófészek volt, amelytől különösen sokat szenvedett a bakonybéli Feltehetően a késő bronzkorban építették a sáncot. apátság, de fosztogatásaikkal örökös rettegésben tartották az egész vidéket. Végül is a pozsonyi, majd az 1543. évi besztercebányai országgyűlés száműzte őket, Tevelvár és a vár lerombolását rendelte el. Az 1545. évi nagyszombati országgyűlés határozata viszont a Podmaniczkyakat a hűtlenség vétke alól felmenti, mert a király Bakonybéltől nyugatra a Pápavár nevű csúcstól kb. 2 kilométerre északnyugati kegyelmébe visszatértek. Ennek ellenére a bakonyújvári várat, Ordó várát Somogy irányban az 518 méter magas Égés-tető északnyugati nyúlványán 400 méter megyében és Szerdahely várát Nyitra megyében, melyek a Podmaniczkyaké voltak, magasságban húzódnak a Tevelvár őskori sáncai. le kellett bontani. A hagyomány szerint a tatárjárás idején, 1242 februárjában, amikor a tatár hadak A bakonyújvári várat feltehetően a királyi csapatok az 1546-47-es években Esztergom felől a Dunántúlt is elárasztották, a várható tatár támadás hírére a Pápa ostrommal elfoglalták és lerombolták. Az 1548. évi országgyűlés már nem említi. helyén lévő települések, valamint a környező falvak lakosai bemenekültek a A XVIII. század elején a várból még tekintélyes romok álltak az Esterházy család Bakonyba, a későbbi Ugod várához tartozó területre, megerősítették a Tevelvár, birtokában. illetve a közelében lévő Pápavár nevű őskori földvárakat, s ott húzták meg magukat a veszedelem idején. Pápavár A sáncokról azt beszélik, hogy a tatárok elől ide menekült teveliek építették, ezért lett Tevelvár a neve. A menekülők az őskori sáncokat építették át. A gerincen az Bakonybéltől kb. 5 kilométerre délnyugatra található 531 méter magas Pápavár Égés-tető felőli védelmet biztosító 3 - 4 méter magas dolomitkavics sánc és az azt nevű csúcstól kb. 500 méterre északnyugatra húzódó 488 méter magas Kis-Pápavár kísérő árok látható. nevű hegygerincen őskori földvár állt. A tatárjárás idején 1242 februárjában, amikor A sáncot az egykori Városlőd - Franciavágás közti vasút építésekor átvágták. a tatár hadak Esztergom felől a Dunántúlt is elárasztották. A várható tatár támadás hírére a hagyomány szerint a mai Pápa helyén lévő
Bakonykoppány, Várhegy
A két enyhén lejtős hegyoldalon teraszok húzódnak egymás alatt, melyek a DNY-i igen meredek hegyoldalnál szakadnak meg. Bakonykoppányt Bakonybéllel összekötő mút mellett emelkedik a 297 méter magas A DK-i oldalon hat teraszt találunk, ezek közül az alsó kettő nem halad végig az Várhegy. Valószínűleg az avarok egykori sáncvára lehetett. Erre következtethetünk egész belső rész hosszában. a közelben feltárt avar sírokról. Nyugati oldala meredeken szakad le a GerenceAz ÉNY-i oldalon öt terasz láthat, ezek azonban nem alkotnak összefüggő völgyébe, míg keleti oldala a meredek falú Kétvár-árok miattcsak nehezen vonalakat, és közben még néhány elmosódókisebb terasz is látható. A belső közelíthető meg. Ezért az avarok a lankás feljárón egy 130 méter hosszú és 4 méter rész gerincének DNY-i végéből egy erősen lejtő nyúlvány indul ÉNY-i irányban a széles, 1 méter mély sáncvonalat építettek. Ez zárja le félkörben a feljárót. Cuha-patak felé. Ezen, a felső hegygerinctől számítva 100 méter után, ismét A hegytető lapos részét 88 méter hosszban 5 méter széles, 2-3 méter mély sáncárok teraszok következnek. Összesen tíz állapítható meg egymás alatt. A teraszok száma zárja le. Ettől keletre, a Várhegy és a Répa-hegy közötti nyerget 60 méter összesen 21, de ehhez az ÉNY-i oldalon néhány elmosódottat is hozzá kell venni. hosszúságban metszi át a sánc. 1968-ban ásatást végeztek a területen. Az előkerült cserepek a késő bronzkorba és a Valamennyi sáncvonulat csatlakozik a Kétvár-árokba, s ezzel a hegy védelmét kora vaskorba keltezhetőek. teljessé tette. Csesznek Zörög-hegyi I-es földvár A Bakony egyik mészkőszirtjére épült hatalmas vár romja már messziről A Cuha-völgyétől K-re emelkedő 493 méter magas, lapos fennsíkú hegyet meredek, meghatározza a tájképet. A várat Cseszneki Jakab királyi kardhordozó építette az helyenként sziklás oldal övezi. A hegy fennsíkját magába foglaló földvárat 1260-as években. A XIV. század elején a Csák nemzettség tulajdona lett. 1326-ban Nováki Gyula írta le. „A földvárat Ny, É és ÉK fel#l sánc határolja. A DK-i oldalon Károly Róbert szerezte meg a Csák család három másik várával együtt, Dombó és csak a Ny felől szögletesen visszakanyarodó sánc halad közel 300 métert, és a Nyék váráért cserébe. 1392-ben Zsigmond király a Garai családnak adta más közepén van egy 70 méter hosszú sáncrészlet, ezen az oldalon sáncot nem találunk. birtokokért cserébe. Virágkora erre az időre a XV. századra tehető, amikor a Garai A sánc hossza 3338 méter, amihez a sáncnélküli DK-i oldal hosszát hozzáadva, a család gótikus lovagvárrá építtette át. 1482-ben a vár örökös nélkül maradt, ezért földvár kerületét 5088 méterben jelölhetjük meg. A belső terület legnagyobb királyi tulajdonba került, majd Mátyás király Szapolyai Istvánnak adományozta. átmérője 1900, legnagyobb szélessége 870 méter. 1527-ben Habsburg Ferdinánd kiűzte Szapolyai János csapatait a környékről és hű Három kapuja van. Az egyik az ÉNY-i oldalon helyezkedik el, ettől 230 méterrel támogatójának Török Bálintnak adta a várat, aki később átállt Szapolyai János lejjebb egy 160 méter hosszú sáncba vágva még egy külső kapu is van. oldalára, de Cseszneket megtartotta. 1542-ben visszakerült Ferdinánd királyhoz, A második kapu a földvár DK-i oldalának közepén található, amit a már említett70 miután a törökök Budán elfogták Török Bálintot. 1542-ben Csaby István vette méter hosszú sánc véd. A harmadik kapu a sánc K-i végéhez közel van, ahová a K-i zálogba. hegynyúlvány el#i nyeregből vezet fel az út. Forrás a belső területen nincs, csak Veszprém 1552-es eleste után végvárrá vált, ekkor a király növelte Csesznek lejjebb a hegy lábánál.” 1965-66-ban végzettrégészeti feltárások alapján a késő helyőrségét. 1561-ben Wathay Lőrinc várkapitány még meg tudta védeni a török bronzkorban, az un. Urnasíros kultúra népe építette az erődítést. támadástól. 1594-ben Győr eleste után a környék török kézre került és Csesznek harc nélkül megadta magát. 1598-ban visszafoglalták a magyarok. 1636-ban az Esterházy birtokába került. 1704-ben, majd 1705-ben a kurucok Zörög-hegyi II-es földvár foglalták el, akiket 1709-ben kiűztek a várból. A vár ezután visszakerült az Esterházy családhoz, akik az 1740-es években barokk várkastéllyá építtették át. A hegy DNY-i végéből egy kissé alacsonyabban fekvő, keskeny hegynyelv nyúlik 1780-ban az Esterházyak elhagyták Cseszneket és új palotába költöztek. A vár egy ki. Körben meredek oldal övezi. A hegy fennsíkja felől, pedig egy-egy 56,33, illetve részét 1810-ben földrengés rombolta le. 1820-ban pedig villámcsapás általi tűzvész 8,5 méter hosszú és alig pár méter széles el#vár foglal helyet. A belső terület hossza okozta a vár pusztulását. 138 méter. Ez már valamivel nagyobb, 15-20 méter széles hegyhát. Kétoldalt erősen lejt#s, de jól járható oldala van, míg a DNY-i vége meredek, alig járható hegyoldalban végződik.
Pápa
támadások során elnéptelenedtek, még jóval a törökök kiűzése után is megőrizték különállásukat: a nyugati Felső-, a déli Alsómajornak 1842-ig saját tanácsa volt. A pápai vár a török hódoltság korában a végvárrendszer fontos tagja volt. Bár A várnak a török hódoltság terjeszkedése, Buda (1541) és Székesfehérvár (1543) síkságon épült, a mellette elterülő mocsaras tó és a Tapolca-patak védhetővé, eleste után nőtt meg a jelentősége. Martonfalvay vezetésével két török ostromot vert Bécshez való közelsége stratégiailag fontos várrá tették. A 18. században vissza 1543-ban és 1555-ben. A század közepétől Pápa önálló főkapitányság, a lerombolták, ma már csak a délnyugati bástya helyén, a mai Bástya lakótelepen levő vidék egyik meghatározó végvára volt, a Bécs előtti védvonal részeként az Udvari falmaradvány és néhány utcanév emlékeztet az egykori végvárra. Haditanács védelmi terveiben kiemelt helyet kapott. A helyőrség létszámát tekintve Pápa mezőváros az Árpád-korban udvarnokispánság, ennek megfelelően egy a győri végvidék harmadik legnagyobb vára volt Győr és Veszprém után (az előírt nagyobb terület központja volt. Már ekkor állt itt egy királyi udvarház, ennek helye létszám 459 fő volt, ténylegesen azonban 500-1000 fő között ingadozott). Híres azonban bizonytalan, talán a mai Várkastély helyén kell keresni. kapitányai között találjuk Török Jánost, Majthényi Lászlót, Huszár Pétert, Török Valamiféle erősség biztosan állt már a 15. század elején, Pápán tartották ugyanis Istvánt. 1401-ben azt a főúri gyűlést, amelyen Luxemburgi Zsigmond bántatlanságot ígért az Pápa kétszer került török kézre: először a tizenöt éves háború során három évre, őt fogságban tartó uraknak. Ekkor Pápa a Zsigmond-párti Garai Miklós birtoka volt, 1594 és 1597 között (a belső vár körüli árkot Szemender pasa ásatta), majd a Bécs akit a király 1402-ben nádori rangra emelt. Valószínűleg a Garai család építtetett a elleni utolsó hadjárat során 1683-ban másfél hónapra. Közben 1600-ban is század első harmadában egy megerősített udvarházat a mai Várkastély helyén. elszenvedett a vár egy két hónapos ostromot a császári seregektől, amikor a zsold Ez már nem lehetett jelentéktelen erődítmény, az Albert király halálát követő elmaradása miatt fellázadt vallon katonák átvették a vár feletti uralmat és a török trónviszályban 1442-ben visszaverte a Habsburg-párt cseh zsoldosainak ostromát. kezére akarták játszani. A 15. századtól az oklevelek rendszeresen említik a pápai vár várnagyait. A török 17. századvégi kiűzése után, 1702. február 7-én a I. Lipót császár elrendelte A várost körülölelő külső várat valószínűleg a mohácsi csatát követő években, talán a védelmi funkciójukat vesztett kisebb magyarországi erősségek, köztük a pápai éppen a várost 1529-ben ért török támadás után kezdték felépíteni, a sebtében végvár lerombolását, Esterházy Antal földesúr közbenjárásának és Veszprém felhúzott gyenge palánk azonban – amely a későbbi várnál bizonyára valamivel vármegye 1702. március 20-ai közgyűlésének köszönhetően azonban ez elmaradt. nagyobb területet fogott közre – aligha állhatott volna ellen egy komoly ostromnak. A pápai vár utoljára a Rákóczi-szabadságharcban töltött be katonai funkciót, viszont A vár tényleges építtetője Martonfalvay Imre deák, a Pápát birtokló enyingi Török ez a néhány év hozta a legnagyobb megpróbáltatást a lakosság számára: 1704 és család számtartója volt, aki 1543-ban érkezett a városba. 1709 között a vár és a város nyolcszor cserélt gazdát. 1704 januárjában elfoglalta Károlyi Sándor kuruc vezér, márciusban azonban már újra császári kézen volt, Emlékiratában így ír erről: „Az várat pusztán találám, várassát épületlen, igen Sigbert Heister tábornagy pedig felgyújtatta a várost. Májusban visszatértek a megbusulék rajta. […] Ez időkezbe megösmerém és jól eszembe vevém, hogy ez kurucok, ekkor Esterházy Antal földesúr, a vár főkapitánya is átállt hozzájuk. keves néppel nem vagyok elég az nagy puszta Pápa várassának oltalmára és Három újabb hatalomváltás után 1705 végén Bottyán János tábornok elfoglalta megtartására es hitvány palánk mellett, elhagyám az vár épületeit, az várast kezdém Pápát, itt rendezte be főhadiszállását és innen intézett hadba hívó kiáltványt a először építeni, honnét az várat óltalmazzák. Az várast kissebben szakasztám, Dunántúl népéhez. Ezzel a kuruc uralom két évig tartó, viszonylag nyugalmas palánkját fölállatám, fonatám és sároztatám gyorsasággal, azután az árokját is időszaka köszöntött a városra. megásatám. […] Azután az vár környül való hitvány palánkot is jó bástyákkal Valahányszor a császári seregek elfoglalták a várat, nem mulasztották el kirabolni és második esztendő fordulatjában Isten segítségével ujolan megépítém jó módon, sok felégetni (az 1707. augusztusi tűzvészben csak két ház maradt épségben), a gondviselésömmel és szorgalmatosságommal.” szabadságharc leverése után pedig, mint a lázadók egyik központját, lerombolták. Az 1740-es években kezdetét vette a belső vár átalakítása főúri rezidenciává, Martonfalvay a török fenyegetettség miatti sietségben tehát a városnak csak egy melynek során a század végére létrejött az Esterházy-kastély. 1752-ben Mária részét kerítette körül. A falak felhúzásával kijelölte a későbbi belváros területét, Terézia királynő Esterházy Ferenc földesúr kérésére pedig elrendelte a külső vár ezzel évszázadokra meghatározva a város további fejlődését. A biztonságot nyújtó még álló falainak lebontását. Egy 1783-ban készült térkép még jelöli a romok – falakon belül nagyszámú népesség gyűlt össze, a területet sűrűn beépítették, a 17. néhol már beépített – helyét, egy 1808-as térkép viszont már csak a délnyugati századra kialakult utcahálózat lényegében máig változatlan. A falakon kívül maradt bástya sáncait tünteti fel; az utolsó falmaradványokat tehát a 18. század végén részek – jobbára kertek, gazdasági épületek, úgynevett majorok –, melyek a török bonthatták el.
Döbrönte, Szarvaskő vár
Porva – Pálihálás-puszta, Generál erdei földvár
Döbrönte falu felett magasodó gerincen épült a romjaiban is impozáns Szarvaskő Igen érdekes, és Porva őskori emlékekben való gazdagságára fölöttébb vára. Döbrönte neve szláv eredetű, valószínűleg XI. századi település. A helységet jellemző az a kataszteri följegyzés is, amely arról tesz említést, hogy Porva először 1330-ban említi írásos adat Devrente néven, ekkor a híres Himfy család Páliháláson, a Generálerdőben, ill. annak platóján, őskori földvárat - mondja birtoka volt. A vár építésének idejét 1373 - 1374 évekre jegyzi a krónika. Nagy a jelentés - a Pálihálásról Szépalmáig húzódó nagy nyiladékból, a Szilas-árok után, a Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt hadvezérének, Himfy Benedek diófáktól balra, az erdőben vezet# borzavár-somhegyi gyalogút mellett pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen a döbröntei uradalmának területén. leljük meg. Legjobb megközelítése azonban Szépalma-majorból van. A XV. század elejére a nemesi család politikai befolyása lehanyatlott, így a A majorból a Pejacsevich-Mikó család sírkertje felé megyünk. környékbeli földesurak egyre nagyobb területeket ragadtak el tőlük, sőt 1401-ben a A sírkert előttaz erdőbe egy sokat használt gyalogút és egy erdei út vezet. Ezen kb. Rátóti Gyulaffyak fegyvereseikkel megtámadták és kifosztották az erősséget is. 1 km után érünk fel a platón, ahol egy erdei tisztás mellett, fák között, az úttól Mivel birtokaik bevétele erősen lecsökkent, maga a Himfy família is a rablólovagok jobbra pillantjuk meg a földvárat. A földvár szabálytalan nyolcas alakú. Belső szintjére süllyedt. Leghírhedtebb rablásuk során 1464-ben a családtagok fegyveres magassága átlag 5 m. A sánc kívülről 2m magas. Szélessége, hossza 30-40 m. szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi (Pannonhalma) A Bakonyban egyedülálló a létesítés módja, a gödörszermegoldás. A földvárnak a apátságot is. Ezt már Hunyadi Mátyás király sem tűrhette, a Himfy család birtokait tisztás felé eső része körül széles külső sáncárkot ástak. Ez feltehetően a víztároló elkoboztatta és Kanizsai László bárónak adományozta. Nemsokára ismét a Himfyek szerepét is betöltötte. Egy szakaszában most is csapadékvizet tárol. A földvártól Dtulajdonába került, akik most a családon belül perelték egymást. 1499-ben Himfy re ismeretlen célú, nagyobb terjedelmű, a földvárhoz hasonlóan ásottterületrész Imre feleségül adta Orsolya nevű leányát Essegvári Ferenchez, aki egyúttal zálogba van. vette a döbröntei várbirtokot is. A törökkel vívott 1526-os mohácsi csata utáni időszakban urai igyekeztek megerődíteni, ekkoriban emelték a hatalmas, vastag falú Vinye, Kesellő-hegyi I-es földvár rondellát, aminek lőréseiből ágyútűz alá vehették a rohamozó ellenséget. 1547-ben még a pozsonyi ország|gyűlés öt lovas katonát fogadott fel a kicsiny helyőrség A Kesellő-hegy ÉNy-i szélén, a Hódos-ér és ennek mellékvölgye, a Kőfejtő-árok létszámának növelésére, de továbbra sem számították a jelentősebb véghelyek közé. közötti enyhén lejtő földnyelven terül el. A belső terület hossza 355 méter, Nádasdy Tamás nádorispán 1555-ös jelentésében még épségben említette Döbröntét. szélessége kb. 230 méter. Oldala körben nagyon meredek, helyenként sziklás, csak a A XVI. század második felében indult pusztulásnak, ekkor a falu is elnéptelenedett. DK felé folytatódik felfelé az összekeskenyedő gerinc. Alsó, É-i végében egy sánc 1640-ben még laktak benne, feltehetően a XVII. század végén vált lakhatatlanná. 40 és 65 méter hosszú szakasza közötti kapunyíláson meredek feljáró vezet fel. Végső pusztulását valószínűleg egy török portyázó csapat okozhatta. Felső, DK-i végét magas, kettős sánc zárja le 90 méter hosszúságban, köztük mély Az 1760-as években a Devecser melletti középkori Meggyes faluból származó árokkal, majd egy 47 méter hosszú előtér után még egy alacsonyabb, 65 méter meggyesi nemesi előnevű Somogyi család lett a környék legnagyobb földesura. hosszú sánc következik. Mindhárom sáncon kapunyílás van, ez az un. „Vaskapu”. Somogyi Miklós német és magyar telepesekkel népesítette be birtokát, a mai község A sáncok földből készültek, csupán a „Vaskapu” környéke tartalmaz némi területén, akik a gazdátlan romok köveit használták fel házaik építéséhez. kőanyagot. A magaslati telepet a kora bronzkorban az un. „Kisapostag kultúra” népe Döbrönte várromjának falait a XXI. század elején részben restaurálták, de még sok kezdte építeni. A „Vaskapuval” és az É-i sáncárokkal, már az utánuk jövő un. részletét a föld mélye rejti. „Dunántúli Mészbetétes Kerámia” népe erősítette meg a települést. A későbbi korszakokban nem éltek ittemberek. Pénzesgyőr Somhegyi sáncok Vinye, Kesellő-hegyi II-es földvár Pénzesgyőrtől északra, a 653 méter magas Nagy-Somhegy tetején, az északi lejtőn vonul a 8 méter széles, átlag 1 méter magas kősánc 550 méter hosszúságban. A sánc a Kesellő-hegy egész felső részét magába foglalja. A sáncot a terepen összegyűjtött kövekből, szikladarabokból rakták. Középső táján A hegyet körös-körül megszakítás nélkül sánc védi, amely helyenként már alig egy párhuzamos második sánc ágazik el 60 méteren keresztül. Ritka bronzkori ismerhető fel. Alakja szabálytalan, a hegy domborzatához alkalmazkodik. erődítmény. Jelenleg zárt terület, nem látogatható. Kerülete 5030 méter, legnagyobb átmérője 1550 méter.
Az ÉNy-i és a DK-i oldalán egy-egy kapunyílás van, mely utóbbi a Kopasz-hegy Ugod felé nyílik, mellyel egy feljebb fekvő keskeny gerincen lévő mesterséges töltés-út, az un. „Ördög-gát” köti össze. A sánc belső területén egy bővizű forrás, a Ugod Pápától légvonalban alig 12 kilométerre kelet felé fekszik. Csörgő-kút fakad. A leletanyagok szerint a későbronzkori un. „Urnamezős kultúra” A falu legmagasabb részén épült a vár. népe birtokolta a földvárat. Az Árpád-házi királyok korában a környéken a Csák-nemzetségnek voltak birtokai. Csák bán már 1270-ben a Bakony örökös ispánja volt. A falu nevét a vár első tulajdonosától, a szintén Csák-nemzetségbeli Ugod bakonyi örökös ispántól nyerte. Vinye, Kesellő-hegyi III-as földvár Ugod fia Csák II. Demeter 1281-ben bakonyi főispán volt, később bán lett. Halála után Luka fia Ádám unokájára, Pál fia Péterre szállt Ugod, aki azt Kőszeghy A hegy ÉK-i szélén a Csörgő-patak baloldalán meredek oldalú kis hegynyelv nyúlik (Németújvári) Ivánnak adta el. A korabeli krónikák megemlíti, hogy IV. (Kun) ki a Cuha-patak fölé, a végét függőleges sziklafal övezi. Ezen kisméretű, kétrészes László király 1289. december 1.-én Ugodon táborozott, de ellenségei elől sürgősen a vár nyomai láthatók. A vár belső része a hegynyúlvány végét foglalja magába, Tiszántúlra kellett visszavonulnia. hossza 20, szélessége 14 m, egy sziklába vájt árok védi. 1328-ban I. Károly király a cseh Chenignek adta, ettől kezdve Chenig de Wgod A vár küls# része kissé magasabban fekszik, hossza 26, szélessége 15 m, ezt a hegy néven szerepelt az okiratokban. 1346-ban Chenotonus Wgut comes nevében fordult többi részét#l két árok és közben egy sánc védi. Ettől további 65 méterre egy sekély, elő. 1398-ban a Dorozsma-nembéli Gara Jánosé, a nádor fiáé. A Garaiak 1450-ig rövid árok látható, de ennek rendeltetése bizonytalan. rendelkeztek a várral. 1494-ben Szapolyai Istváné, 1502-ben János nevű fiáé lett. Nováki Gyula a következőket írja az 1963-ban történő feltárásról: 1535-ben Királyi adományként kapta Choron András, majd Choron Margit kezével „A nagyon vékony földréteg alatt a szikla következe, csak egy kis kötőanyag nélkül akit Nádasdy Kristóf vett feleségül - a Nádasdy-család birtokába jutott. 1563 és rakottfaltöredéket és egy kis pincefélét találtunk a sziklába mélyítve. 1565 között Ugod is török kézen volt. 1608-ban a várúr, Nádasdy Tamás volt, aki A védőárok belső oldalán vakolt falmaradvány került el#. A külső várba húzott földet, rétet, erdőt adott Ugod új telepeseinek. A jövevényeknek csak a vár próbaárkok eredménytelenek voltak. A belső részben sok középkori cserép, néhány védelmére kellett kiállítaniuk lovast, vagy gyalogost. vastárgy (nyílhegy, kulcs) és egy pecsétgyűrű került elő, melyek arra vallanak, hogy Nádasdy Tamás eladta a várat Megyeri Imrének. 1616-ban Árki Péter volt a a XIV-XV. Századik lakottvolt”. várnagya. Tíz évvel később már elhanyagolt állapotban volt: csak palánkkerítés Ez a kis vár valószínűleg azonos a Miháldy István által említett„mészárszéki sziklás vette körül. Az 1632-es és az 1641-es záloglevelekben még szerepelt, védelmi hegy”-gyel, bár nem említi várjellegét. jelentősége azonban megszűnt. A század végén - a pápai és devecseri uradalmakkal Miháldy itt 1871-ben végzettásatást, melynek során falakat, csontokat, cserepeket, együtt - az Esterházy grófok kezére került. A várnak csak romjai maradtak meg, kályhacsempét, agancs-tőrt, vaskést, kardhegyet és sarkantyút talált. amelyre az Esterházy család 1756 és 1759 között templomot építtetett. A XIII. századi várnak mára csak két külső 5 - 6 méter magas fala maradt meg, a templom az egykori vár középpontjában áll. Porva, Kék-hegyi sáncok „Öreg bükkfák merednek fel a mély völgyből, sziklaalakzatok fehérlenek az oldalában. Majd egy másik mély szakadék felső végén haladunk a biztonságos utacskán. Rövidesen különös, kb. 2 m magas, 100 m hosszú földsánc keresztezi az ösvényt, teteje szikladarabokkal van kirakva. 3-4000 éves, ősi, késő bronzkori földvár felső sánca ez. Lejjebb, kb. 100 m-re találjuk az alsó keresztsáncot, ez 50 m hosszú. Mindkettő két, kb. 50 m mély, szakadékos, sziklás árok között harántól, a természetes védelem k-ny. irányból tehát megvolt, a másik két oldalt az épített földsánc biztosította.” Forrás: Mészáros Gyula: Bakony, Balaton-felvidék (1983)
Városlőd, Hölgykő vár Városlőd és Csehbánya között, a Csiga-hegynek nevezett, megközelítően észak-déli irányú kis hegyvonulat északi csúcsán épült a kb. 30x30 méter alapterületű kis vár. Az alacsony, de meredek domb lábánál a Tarna-patak a dombot északra félkörívben megkerülve folyik. A belső vár teljesen elpusztul, csak egy ciszterna maradványa látható. A keleti oldalon a falmaradványok között kivehető a vár egykori bejárata. A fennmaradt legkorábbi írásos feljegyzések 1240-ben említik Lueld községet, amely évi 400 kéve gabonával köteles hozzájárulni a veszprémi Szent Katalin apácakolostor fenntartásához.
Az egyik feltételezés szerint a Lueld/Lövöld szó a "lő" igére vezethető vissza, mivel Felhasznált irodalom: a Bakonynak ez a része már az Árpád-kor idején is kedvelt királyi vadászterület volt. A másik elképzelés Lehel (Lél) vezér nevével hozza összefüggésbe a község Dr. Darnay (Dornyay ) Béla: Bakony útikalauz nevét. 1270-ben a falut "Villa Lueld" néven, más községekkel együtt, Csák Péter Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon bánnak ajándékozta V. István király. A Csákok építhették a falu határában Hölgykő Bakonyszentlászló község honlapja várát, amely a bakonyi erdőispánság egyik központja volt. Porva község honlapja A várat először az 1321-ben kiadott oklevél említi, melyben "Heugku" várnagya Dénes József várlistája, várleírásai, alaprajzai. Zuszkur mester, mint királyi megbízott a veszprémi káptalan Jutas birtokába Németh Péter: Egy elfelejtettVeszprém megyei vár: Hölgykő beiktatja. Károly Róbert királyhoz Henrik veszprémi püspöknek 1325-ben írt Nováki Gyula: Földvár ásatások a bakonyi Cuha - völgy környékén. levelében Heym fia László mester "castellanus de Heugku et comiti Bokon", aki e Pásztor Emília: Földvárak és sírhalmok a Dunántúlon. tisztséget még 1332-ben is betöltötte. Scherer János: Bakonybél és környékének útikalauza. Az 1336. május 8.-án Somlyóvásárhelyen kiadott oklevelében Veszprém megye Dr. Hermann István: Pápa történetének rövid foglalata. A pápai vár(kastély) alispánja, Anthonius, és szolgabírái bizonyítványt adtak arról, hogy Ajkai András Dr. Hermann István: A pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete 1597– tiltakozása folytán némely kisleveldi vendégnépek által elkövetett hatalmaskodás 1997. iránt vizsgálatot tartott "hospites de minori Laweuld ad castrum pertinentes Dr. Kubinyi András: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Heulgku". Ifj. Hermann István: Szentmiklósi és óvári Pongrácz Gáspár pápai plébános Nagy Lajos uralkodása idején Leweld falu és környéke már ismét királyi birtok volt. városleírása a XVIII. század elejéről. Igaz, nem sokáig, mert a király 1364-ben Szent Mihály arkangyal tiszteletére kolostort alapított az akkor még Szent Mihály völgyének nevezett Torna-patak völgyében, és a falut a környező birtokkal együtt a karthausi szerzeteseknek adományozta. A kolostor a rendnek ajándékozott Hölgykő várának köveiből épült fel.
Döbrönte, Szarvaskő vár
Vallon lázadók kivégzése Pápán