HUN tananyagot kiegészítő 3. tanulmány: Háttérismeretek és vázlatpontok -1-

CLIM-NET/HUN tananyagot kiegészítő 3. tanulmány: Háttérismeretek és vázlatpontok

-13. tanulmány Háttérismeretek, összefoglaló, útmutató és vázlatpontok a helyi adaptációs stratégiák kidolgozásához, különös tekintettel az Európai Uniós és hazai intézményrendszer szerepére, a korábban elkészült klímastratégiák tapasztalataira, valamint a területfejlesztés és területrendezés kérdéseire

Tanulmányunk fejezetei [A] Ismert hazai és nemzetközi klímastratégiák tartalmi elemei, összehasonlítás, értékelés, jó példák kiemelése. [I] Iránymutató Európai Uniós és hazai nemzeti szintű dokumentumok [II] Korábban kidolgozott konkrét klímastratégiák, mint tapasztalati háttér és összehasonlítási alap [B] Európai Uniós és hazai intézményrendszer szerepe és feladatai a klímaváltozás tükrében (klímaváltozási szerepkörrel annotált szervezeti diagrammokkal) [I] EU-s intézmények struktúrája [II] Központi kormányzati struktúra Magyarországon [III] Kormányhivatalok, valamint a szakigazgatás szervezete és intézményrendszere Magyarországon. [IV] Állami fenntartású intézmények rendszere [V] Regionális (megyei) önkormányzati struktúra, [VI] Helyi (települési) önkormányzati struktúra, [C] A területfejlesztés és a területrendezés hatályos jogszabályi háttere és a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030, valamint az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ismertetése [D] Útmutató: összefoglaló és konkrét lépések leírása a helyi klímaváltozási adaptációs terv készítéshez, helyi területrendezési terv módosításához (Ellenőrző listák).

A. Ismert hazai és nemzetközi klímastratégiák tartalmi elemei, összehasonlítás, értékelés A globális klímaváltozás okaival és következményeivel együtt, mint az nevében is kifejeződik bolygónk egészére kiterjedő rendkívül komplex természeti és társadalmi folyamat, amelynek érdemi kezelése is csak globális szinten, világszintű összefogással és koordinációval lehet eredményes. Egyes nemzetállamok vagy kontinentális szövetségi rendszereik önmagukban a probléma megoldására nem alkalmasak. Ugyanakkor a végrehajtandó lépések sorozata kontinentális koordinációt, nemzeti koordinációt, regionális koordinációt, helyi, települési szintű koordinációt is igénylően végül a háztartások és vállalkozások majd a természetes személyek szintjén jelenik meg. A klímaváltozás korunk legsúlyosabb problémája, amely szoros kapcsolatban áll a globális népességrobbanással, a globális biodiverzitás csökkenéssel, a globális szociális olló tágulásával ebből következően az egyre tömegesedő migrációval, társadalmi zavargásokkal, működészavarokkal és terrorizmussal is. A klímaváltozás tehát az emberiség létfeltételeit, az emberiség csodálatos kultúrájának megmaradását, egyáltalán fajunk fennmaradását fenyegeti. A klímavédelemben kiemelkedő szerepe van annak, hogy az IPCC (Klímaváltozási Kormányközi Testület) tanulmányaira és ajánlásaira épülve az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét (UNFCCC- United Nations Framework Convention on Climate Change ) az évente tartott nemzetközi konferenciákon a részes felek (országok nemzeti kormányai) mennyire lesznek képesek tartalommal kitölteni. 1995 óta a részes felek 21. konferenciájánál


-2tartunk (COP, Conferences of the Parties) és sajnos eddig ez alatt a 20 év alatt nem sikerült áttörést elérni egy valóban hatékony és számonkérhető nemzetközi kooperáció és szabályozás megteremtésében. A Kiotói Egyezmény sajnos eredeti formájában lényegében teljes kudarcba fulladt. 2012-ben a lejárat évében a globális CO2-emisszió 50%-kal volt nagyobb, mint az 1990-es bázisévben. Tehát nemhogy csökkent volna a kibocsátás, de kifejezetten nőtt. Hiába írták alá független nemzetállamok, semmilyen eszköz nem volt arra, hogy bárki is számon kérje rajtuk, hogy nem tartották be. A részes felek elszigetelten működő nemzetállamok, vezetőik nem az emberiségnek, hanem csak saját választóiknak felelnek, ráadásul mandátumuk csak a következő választásokig tart, így az olyan kérdések, amelyek újraválasztási esélyeiket nem befolyásolják érdemileg, hatásukban viszont 4-5 évnél távolabbra mutatnak, bármennyire égetőek is, nem képesek elegendő motivációt biztosítani számukra. Nemrég jelent meg a King Jelentés (2015 június), ami világosan leszögezi, hogy a terrorizmus előretörése szoros összefüggésben van a megfékezetlen klímaváltozással, és annak következményeivel; a Közel-Keletet sújtó soha nem látott mértékű aszályokkal, a gabonaárak helyi megemelkedésével. Gyakorlatilag minden komolyabb bajunk a miatt van, hogy nem vagyunk képesek hatékony nemzetközi kooperációra szinte semmilyen igazán fajsúlyos hosszútávon ható kérdésben. I. Iránymutató Európai Uniós és hazai nemzeti szintű dokumentumok A klímaváltozás korlátozására irányuló nemzetközi erőfeszítésekkel összhangban az EU elkötelezte magát emisszióinak legalább 20%-os csökkentésére az 1990-es bázisévhez képest, a 2020-as célidőszakra és felajánlotta a 30%-os csökkentést is arra az esetre, ha más országok is tesznek hasonló felajánlást. A felajánlások hátterében az ÜHG kibocsátásokra bevezetett ETS emissziókereskedelmi rendszer jelenti az alapot amit 2005-ban az ipari termelés és energiaelőállítás vonatkozásában vezettünk be. 2012-től a rendszer a légiközlekedéssel bővült. Az EU ETS rendszere jelenleg az EU emissziók 45%-át fedi le. Ezzel párhuzamosan az EU minden tagállamára nézve éves célokat határoznak meg az ETS rendszerben nem szereplő emissziók vonakozásában. 2050-re az EU kifejezte szándékát egy 80-95% közötti emissziócsökkentésre. Az ezen emissziócsökkentési erőfeszítések mellett még fennmaradó várható klímaváltozáshoz az Európai Unió részletes stratégiát és komplex Alkalmazkodási Stratégiai Csomagot dolgozott ki, amely az alábbi honlapról letölthető: http://ec.europa.eu/clima/policies/adaptation/what/documentation_en.htm Hazánkban a nemzeti szintű feladatokat az országgyűlés által elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) szabályozza, amely kijelöli a nemzeti prioritásokat és kereteket, továbbá ismerteti a várható változásokat és hatásokat. A NÉS letölthető az alábbi honlapról: http://www.kvvm.hu/cimg/documents/nes080214.pdf 2013-ban kidolgozásra került a NÉS előre tervezett és ütemezett felülvizsgálatáról szóló tanulmány, MásodikNÉS megjelöléssel, mint szakpolitikai vitaanyag: http://20102014.kormany.hu/download/7/ac/01000/M%C3%A1sodik%20Nemzeti%20%C3%89ghajlatv


-3%C3%A1ltoz%C3%A1si%20Strat%C3%A9gia%2020142025%20kitekint%C3%A9ssel%202050-re%20-%20szakpolitikai%20vitaanyag.pdf

II. Korábban kidolgozott klímastratégiák, mint tapasztalati háttér és összehasonlítási alap: Az interneten számtalan hazai és nemzetközi klímastratégia található, ezek közül jelen vizsgálatunkban véletlenszerűen 26 db 2007 és 2015 között keletkezett dokumentumot kiválasztva és azokat részletesen elemezve törekedtünk áttekintést adni arról, hogy milyen kérdésekkel milyen arányban foglalkoznak az eddig elkészült és internetről szabadon letölthető dokumentumok és összességében mi jellemző rájuk. Időtáv és lépték: A 26 dokumentumból 12 nem adott meg időtávot, célkitűzései tehát időben határozatlanok. 4 stratégia mindössze 4 éves vagy annál rövidebb időtávban gondolkodik, 6 stratégia 10 év körüli időtávban gondolkodik, 3db 15 évet vizsgál, és mindössze 1 db van, amely 60 éves, időszakokra felosztott távlatokban tűzi ki céljait (Melbourne városa). A klímaváltozás olyan témakör ahol gyorsan kell cselekedni, de a hatások és célok tekintetében minimum 100 éves időszakban kellene gondolkodni. A sem cselekvési időzítést, sem célidőszakot nem tartalmazó dokumentumok funkciójukat nemigen tudják betölteni. A 4-5 év körüli időszak a politikusok választási ciklusaihoz, mandátumaihoz kötődik, ami egy nagyon szerencsétlen körülmény, hiszen a problémák nem oldhatók meg ilyen időléptékben. Terjedelem A dokumentumok közül a legrövidebb 1 oldalas, a leghosszabb (Szombathely városa) 287 oldal terjedelmű volt. A 26 stratégiából 2 db volt 5 oldal alatti, 8 db 20-50 olal közötti, 7db 50-150 oldalas és 2db volt 150 feletti. A terjedelem nem tartozik az érdemi minőségi mutatók közé, de az minimálisan szükséges dokumentáltság 20 oldal alatt nehezen valósítható meg. Tartalmi és szerkezeti elemek előfordulása Az tananyagunkban ismertetett 31 tartalmi és szerkezeti alapkövetelmény közül a 26 vizsgált dokumentum közül a legritkábban előforduló szempont a távmunka-távoktatás kérdése volt, amely mindössze 3 stratégiában szerepelt, ezzel szemben 25 stratégia tartalmazott energetikával, környezetvédelmi kérdésekkel és közlekedéssel kapcsolatos gondolatokat. E 3 témakör volt tehát a leggyakoribb. A szempontokat és a stratégiák számát, melyben szerepelnek az alábbi táblázat tartalmazza (A tartalmi kérdéseket piros a szerkezeti elemeket fekete betűszínnel jelöltük): Energiahatékonyság és -takarékosság, energiahordozók felhasználása, megújuló energiaforrások

25

Környezetszennyezés és -védelem, hulladékkezelés, talaj-, víz- és levegővédelem

25

Közlekedés

25

Adaptációs szempontok, célok, tervek

24

Építészeti, településfejlesztési kérdések

24

Mitigációs szempontok, célok, tervek

23


-4Vízgazdálkodás

23

Összefoglaló az általános helyzetről, tervekről, stratégiákról, jövőképről Oktatás-nevelés Felelősök megjelenítése Szemléletformálás, ismeretterjesztés Közegészségügy, egészségügy, egészségbiztosítás Mezőgazdaság

22

Természetvédelem, biodiverzitás, ökoszisztéma Finanszírozási forrás /költségigények becslése Ipar, bányászat

16 15 15

Környerzeti adatbázis /monitoring /adatsorok beszerzése /nyilvánosságra hozása

15

Erdőtelepítés, láprevitalizáció, élőhelyrekonstrukció Időrendi ütemezés Túlnépesedés elleni küzdelem, népesedéspolitika, demográfia, Turizmus és szolgáltatások klíma- vagy környezetbarátabbá tétele Új jogszabályalkotás, javaslat, szükséglet Lakosságbefogadási /szociális és foglalkoztatási kapacitások bővítése

14 14 12

Összefoglaló a területen várható klímáról

11

Tudományos tevékenységek finanszírozása /kutatások feltételrendszere Kockázatelemzés Adórendszer

11

20 19 19 16 16

12 11 11

8 6

Költség-haszon elemzés Munkavállalói alkalmazkodóképesség Biogazdálkodás, agroforestry

6 6 4

Távmunka, távoktatás

3


-5-

18 16 Frequency

14 12 10 8 6 4 2 0 0

3

6

9

12 15 18 21 24 27

Stratégiákban való szempont előfordulások hisztogramja

Stratégiák és szempontok csoportosítása (hierarchikus cluster-analízis) Szembetűnő, hogy az eddig vizsgált 26 stratégia közül egy sem volt, ami mind a 31 szempontot tartalmazta volna, és a 31 szempont között sem volt olyan, amely minden stratégiában szerepelne. Nincs azonban olyan szempont, ami legalább néhány stratégiában ne szerepelne és olyan stratégia sincs ami egyetlen szempontot se tárgyalna a megadottak közül. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a stratégiák is és a szempontok is két csoportra oszthatók (lásd two-way clustering ábrát). Vannak olyan stratégiák, amelyek a szempontok közül sokat tartalmaznak, mások jelentősen kevesebbet. A szempontok közül pedig vannak olyanok, amelyeket a stratégiák nagy része tartalmazza, másik csoportjukat csak kevés stratégia, méghozzá pontosan azok, amelyek sok szempontot vizsgálnak. Ez tehát arra utal, hogy vannak divatos témák, amik szinte kihagyhatatlanok és vannak olyanok, amiket csak az alaposabb vizsgálatok tárgyalnak. Ugyanakkor van néhány olyan téma, amelyeket érdekes módon éppen a sok témát figyelembevevők hagynak ki és más kevesebbet figyelembevevő stratégiák mégis tárgyalnak, tehát fontosak lehetnek, annak ellenére, hogy nem divatosak, ezek a következők:  Adórendszer  Munkavállalói alkalmazkodóképesség  Távmunka, távoktatás  Biogazdálkodás


-6-

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 1 0 0 1 1 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 1 1 0 1 1 0 0 0 1 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 1 0 1 1 0 0 1 1 1 1 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 1 0 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 1 1 0 0 1 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 0 0

0 1 1 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 0 1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 0 0 0 1 1 1 1 1 0 0 1 1 1 0

0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 0 0 1 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 0 0 1 0

0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 1 1 1 0 0 0 0 0

1 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1

1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 1 1 1 1 1 1 1 0

0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0

0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 1 0

1 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 1 0 0

1 1 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 1 1 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0

0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0

0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 0

1 1 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 0

1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 0 0 0 1 1 1 0 1 1 1 0 0 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 0 1 0 1 1 0 0 1 0 1 1 0 1 0 1 1 1 1 1 0 0 1 1 1

Körny_adatb Tudomány Természetvédelem Erdőtelep Mezőgazd Ipar Turizmus Lakosságbefogd Jogszabályalk Kockázat Költs-hasz Munkavállalók Túlnépesedés Öf_klíma Távmunka Biogazd Adórendszer Időrend Felelősök_ Közegészségügy Oktatás Adaptáció Mitigáció Közlek Környvéd Energia Vízgazd Építészet Öf_ált Szemléletform Finanszírozás

0 1 1 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Tokíó_város Telekom Starbucks Johnson_&_Johnson Hosszúhetény_község Tatabánya_város Gyenesdiás_nagyközség Melbourne_város Albertirsa_város Szombathely_megyei_jogú_város Budapest_XIII._kerület Szekszárd_megyei_jogú_város Chicago_város Dublin_város Budapest,_Hegyvidék,_XII._kerület Helsinki_város Koppenhága_város Ford Wales Ausztria Németország Duna-menti_országok Gyöngyös_város Eger_város USAID_(Amerikai_Nemzetközi_Fejlesztési_Ügynökség) Dél-Dublin

Two-way clustering eredménye a szövegben említett jól elkülönülő csoportokkal

Értékelés összpontszámokkal: A klímastratégiák tartalmi elemeinek értékelésére egy 0-tól 54 pontig terjedő értékelési és pontszámrendszert vezettünk be (részletesen lásd a 7-12. leckékhez tartozó tananyagfejezet VIII. fejezetében). Az általunk vizsgált klímastratégiák többsége 20-30 közötti pontszámot szerez, a legalacsonyabb 6 a legmagasabb 44. Ennek megfelelően a következő értékelési kategóriákat használhatjuk: Pontszám 40-felett 30-39 20-29 10-19 10 alatt

Kidolgozottság Kiemelkedő Jó Átlagos Átlag alatti Fejlesztendő

18 16 y cn e u q e r F

14 12 10 8 6 4 2 0 0

5

10 15 20 25 30 35 40 45


-7-

Klímastratégiák pontszámértékeinek gyakorisági hisztogramja Az adatok nagyjából normál eloszlásra emlékeztető gyakorisági eloszlást mutatnak, ami a hisztogramon és a normal probabilitási plotton is jól látható.

45 40 Sample values

35 30 25 20 15 10 5 0 -2 -1,6 -1,2 -0,8-0,4 0 0,4 0,8 1,2 1,6 Normal order statistic medians

Klímastartégiák értékelési pontszámainak eloszlása normal probabilitási plotton. A Mixture-analízis eredményei alapján azonban két értékcsoport is megfigyelhető, az egyik esetén 20 körüli pontszámoknál van az egyik és 40 körül a másik maximuma.

8 7,2 6,4

Frequency

5,6 4,8 4 3,2 2,4 1,6 0,8 0 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Mixture-analízis eredménye a pontszámokra

A maximális 54 pontot egyik stratágia sem érte el, mindegyiknek volt valamilyen hiányossága. 40 pont feletti, azaz táblázatunk szerint „kiemelkedő” kidolgozottságot 4 stratégia ért el ezeket érdemes jó példaként konkrétan is megemlíteni:


-8 Ausztria (Federal Ministry of Agriculture, Forestry, Environment and Water Management and Division Air Pollution Control and Climate Protection): http://www.klimawandelanpassung.at/ms/klimawandelanpassung/en/kwa_en_strat/  Wales, UK (Wales Assembly Goverment): http://gov.wales/docs/desh/publications/101006ccstratfinalen.pdf  Gyöngyös, Magyarország (Energiaklub): http://www.gyongyos.hu/doc/eghajlatvedelmi_strategia0_0.pdf  Eger, Magyarország (Energiaklub): http://www.eger.hu/public/uploads/Eger_TES_teljes_2012.pdf


-9B. Európai Uniós és hazai intézményrendszer szerepe és feladatai a klímaváltozás tükrében (klímaváltozási szerepkörrel annotált szervezeti diagrammokkal)

Fejezetünk a közigazgatási struktúra, intézmények és azok szervezeti egységei, tevékenységi és felelősségi körök bemutatásán keresztül tekinti át a klímaváltozásal kapcsolatos alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés témaköreiben fontos igazgatási stakeholdereket, döntéshozó szervezeteket és testületeket a klímaváltozással kapcsolatos szerep megjelölésével és rövid leírásával. Fejezetünk az alábbi hierarchia-szintekkel foglalkozik: I. EU-s intézmények struktúrája II. Központi kormányzati struktúra Magyarországon III. Kormányhivatalok, valamint a szakigazgatás szervezete és intézményrendszere Magyarországon. IV. Állami fenntartású intézmények rendszere V. Regionális (megyei) önkormányzati struktúra, VI. Helyi (települési) önkormányzati struktúra, A tömör és áttekinthető információközlés, gyakorlati használhatóság érdekében a rövid szöveges leírásokon kívül nagyrészt szervezeti diagrammokat és egyéb térben strukturált ábrázolási módokat fogunk alkalmazni. Az igazgatási struktúravázlatok kritikus beavatkozási-felelősségi pontjait (döntéshozói és finanszírozói szerepköröket) egy egységesített kódrendszerrel (piros betűk és számok kombinációival jelöljük az ábrákon. Ugyanezt a kódrendszert alkalmazzuk jelen fejezeten kívül, tanulmányunk C fejezetében a területi tervezés folyamatainak ábráinál, valamint a projekttervezés és pályázatok pénzügyi és technikai kérdéseivel foglalkozó tananyagrészünk (13-18. leckék) XI. fejezetének esetében is az EU 2020 stratégiához kapcsolódó operatív programok áttekintésénél. Az alkalmazott piros kódok formátuma: Nagybetűs jelölés (zárójelben kisbetű(k): és arab szám(ok)), pl. DF (b: 6, 18) A példakód jelentése: --az ábrán a megjelölt beavatkozási pont (szervezeti egység), döntéshozást (D) és finanszírozási forrást (F) is jelent, technológiafejlesztésről van szó (b), ami víz-, energia- vagy nyersanyag takarékossággal vagy hatékonysággal (6) valamint üvegházhatású gázok csökkentésével függ össze (18). Jelölések betű és számkódjai: D- döntéshozás F- finanszírozási forrás DF- ha mindkettő M- ha megvalósítás


-10A fenti nagybetűk után zárójelben az alábbi kisbetűk és számok találhatók, amelyek az odavágó területet és a kapcsolódó adaptációs és/vagy mitigációs célokat jelölik (aminek a megvalósításában szerepe van/lehet az adott szervezeti egységnek, beavatkozási pontnak). Klímaadaptációban és mitigációban fontos területek (az ebben résztvevők stakeholderek): a) Tudományos kutatásfinanszírozás b) Technológia fejlesztés (energiatakarékosság, -hatékonyság, szén szekvesztráció) c) Oktatás (1. klímaváltozás, ökológia, 2. szakképzettségi-műveltségi diverzitás) d) Szemléletformálás, ismeretterjesztés, véleményformálás (média, sajtó, könyvkiadás) e) Jogalkotás (Adózástól a helyi rendeletekig) f) Túlnépesedés elleni intézkedések (demográfiai szabályozási pontok) g) Munkavállalói alkalmazkodóképesség, mobilitásra való hajlandóság és alkalmasság, valamint szakterületi rugalmasság fokozása. (Nyelvtudás, átképzés, támogatás) h) Környezetvédelem (kibocsátások, szennyezések, hulladékgazdálkodás) i) Természetvédelem (biodiverzitás) j) Vízügy-vízgazdálkodás k) Mezőgazdaság (beleértve: Erdészet, Halászat, Vadgazdálkodás, Élelmiszerbiztonság kérdéseit is) l) Területfejlesztés, vidékfejlesztés, Táj- és településépítészet m) Turizmus (ökoturizmus) n) Egészségügy (Közegészségügy, járványügy, ellátórendszer) o) Bányászat, Energetika, Építészet, Ipar és Közlekedés (Energiahatékonyság, energiatakarékosság, megújulók) Adaptációt és mitigációt egyaránt javító kiemelt fontosságú célok: 1. Tudományos (kutatói, oktatói és szakértői) kapacitás (személyi és tárgyi feltételek) fenntartása, fejlesztése és biztosítása a helyi döntésekhez. 2. Helyi adottságokkal, környezeti és társadalmi feltételekkel kapcsolatos adatok megléte, és széleskörű elérhetőségének biztosítása. 3. Természetes és természetközeli ökoszisztémák alkalmazkodóképességének és ökológiai szolgáltatóképességének megőrzése (in situ és ex situ aktív természetvédelmi kezelésekkel, és hagyományos védelmi intézkedésekkel) 4. A táj mozaikosságának és biodiverzitásának növelése. Ökológiai átjárhatóság biztosítása vonalas létesítményeknél. 5. Ökológiai követelmények szerinti biogazdálkodás és klímabarát talajművelés, komposztálás általánossá tétele. 6. Víz-, energia-, és nyersanyag takarékos, illetve -hatékony technológiák alkalmazása a lakóhelyeken, iparban, közlekedésben, mezőgazdaságban, szolgáltatások területén. 7. Távmunka és távoktatás lehetőségeinek bővítése (közlekedési igények csökkentése, mitigáció és adaptáció) Elsősorban adaptációs célok: 8. Magasabban és több rokonszakmában képzett, rugalmas (átképezhető) munkavállalók 9. Angolul és egyéb idegen nyelveken beszélő, mobilis munkavállalók


-1110. Magasabb általános műveltségű és tartalmilag diverzebb műveltségű, szakképzettségű és tájékozottságú lakosság 11. Nagyobb lakosságbefogadási, szociális és foglalkoztatási kapacitás 12. Környezeti és közegészségügyi kockázatok csökkentése (a klímához való természetes alkalmazkodóképesség megőrzése céljából) 13. Csapadékgyűjtők, tározók, és vízretenciót fokozó földhasználati megoldások elterjesztése, hatékony vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, árvíz- és belvíz elleni védelem 14. Európában őshonos, de a várható klímához adaptált növényalkalmazások az erdészetben, mezőgazdaságban, park- és települési zöldterület tervezésben. 15. Települési zöldterületek, ivóvízhozzáférések, árnyék és menedékhelyek arányának, közterületi elérhetőségének növelése. 16. Lakások hatékony hőszigetelésének, és árnyékolásának biztosítása (sugárzó hő és felhevülés elleni védelem). 17. Közlekedési igények és közlekedéssel töltött idő csökkentése távmunka és távoktatási módszerek elterjesztésével 18. Tűz- és természeti csapások kockázatainak csökkentése, katasztrófavédelem fejlesztése, biztosítási-rendszerek átalakítása a nagyobb időjárási változékonysághoz alkalmazkodva. Elsősorban mitigációs célok: 19. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a lakóterületeken, közlekedésben, iparban, mezőgazdaságban és a szolgáltatásokban. 20. Üvegházhatású gázok megkötésének és tartós elnyelődésének fokozása őshonos fajokból álló klímavédelmi erdők telepítésével, lápok és mocsarak revitalizálásával, klímabarát talajműveléssel és növénytermesztéssel, klímabarát hulladékgazdálkodással, és esetleg technológiai jellegű szénmegkötéssel. 21. Fosszilis energiahordozók kitermelésének (bányászatának) visszaszorítása és felhasználásának csökkentése. Megújuló energiaforrások használatának fejlesztése. (Ugyanezen kisbetűs és sorszám kódokat alkalmaztuk a tananyag 13-18 leckéihez kapcsolódóan az EU 2020 Stratégiához kapcsolódó Operatív Programok ismertetése kapcsán és jelen tanulmányunk C fejezetében a tervezés kérdéseinél is)


-12-

I. EU-s intézmények struktúrája EU PARLAMENT Az Európai Parlament az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület. Az Európai Parlament az EU jogalkotó intézménye, melyet ötévente közvetlenül választanak meg az uniós választópolgárok. Legutóbb 2014 májusában voltak európai parlamenti választások. Jogalkotási, felügyeleti és költségvetési hatáskörrel rendelkező, közvetlenül választott uniós intézmény. Fő feladata, hogy a tagállami érdekeket megjelenítő Tanács és az uniós érdekeket megtestesítő Bizottság mellett az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje az uniós döntéshozatalban. Uniós jogszabályokat fogad el az Európai Unió Tanácsával együtt, az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok alapján. Nemzetközi megállapodások elfogadásáról határoz. Dönt az Európai Unió bővítéséről. Ellenőrzi a Bizottság munkaprogramját, és jogszabályjavaslatok előterjesztésére kéri fel az intézményt. A Parlamentet az évek során a tagállamok egyre több hatáskörrel ruházták, ma már a Tanáccsal nagyrészt egyenjogú társdöntéshozó, társjogalkotó szerv. A Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését. A monetáris politika témájában megbeszéléseket folytat az Európai Központi Bankkal. A Parlament hagyja jóvá az Európai Bizottság kinevezését is, és felügyeli a testület munkáját. Demokratikus ellenőrzést gyakorol az összes uniós intézmény felett. Megválasztja a Bizottság elnökét, és jóváhagyja a biztosi testületet. Bizalmatlansági indítványt fogadhat el a Bizottsággal szemben, lemondásra kötelezve a testületet. Kivizsgálja az uniós polgárok által benyújtott petíciókat, és egyéb vizsgálatokat indít. Választási megfigyelést végez. Jelölése DF (a-o, 1-21) mert a Parlamentnél van a döntéshozás és a finanszírozás is. Az Unió rendelkezik azokkal a szakértőkkel, akik meg tudják ítélni a források szétosztásának legoptimálisabb módját. Ebből is következik, hogy valamennyi a klímapolitikában fontos területtel kapcsolatban hoznak döntéseket, illetve az adaptáció és mitigáció területén felmerülő valamennyi kiemelt fontosságú cél megvalósításában közreműködnek. Az EU sajátos döntésmechanizmusából fakad, hogy ugyanazon ügyben két szervezet is lehet döntéshozó és finanszírozó

EU BIZOTTSÁG Döntés előkészítő, javaslattevő szerv, azonban lehetnek ellenőrző, képviseleti és jogalkotó végrehajtó feladatai is. Kormányszerűen működő intézmény, élén politikai testület áll, élén politikai testület áll. (Biztosok kollégiuma) A Bizottság 28 tagú biztosi testületből áll, amely magában foglalja az elnököt és az alelnököket is. A bizottsági tagok – minden EU országból egy személy – biztosítják a Bizottság politikai irányítását az ötéves mandátumuk folyamán.


-13Az elnök minden bizottsági tagra felelősséget ruház bizonyos politikai területek vonatkozásában. Új jogszabályokat javasol az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának, és gondoskodik arról, hogy a tagállamok megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. A Bizottság „kezdeményezési jogával” élve új jogszabályokat javasolhat, melyek elfogadásáról az Európai Parlament és az EU dönt. A Bizottság a legtöbb esetben azért tesz javaslatot, hogy teljesítse az uniós szerződésekből fakadó kötelezettségét, vagy mert egy másik uniós intézmény, egy uniós ország vagy egy érdekelt fél felkérte erre. 2012 áprilisától az EU polgárai is kérhetik a Bizottságtól, hogy terjesszen elő javaslatot valamely jogszabályra. Az Európai Bizottság az EU egészének érdekeit képviseli. Szakterületenként tagolt kb.30 ezer fős apparátussal rendelkezik. Nem közvetlenül a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja. Székhelye Brüsszel, Luxemburg. DF (a-o, 1-21) mert a Bizottságnál van a döntéshozás és a finanszírozás is. Az Unió rendelkezik azokkal a szakértőkkel, akik meg tudják ítélni a források szétosztásának legoptimálisabb módját. Ebből is következik, hogy valamennyi a klímapolitikában fontos területtel kapcsolatban hoznak döntéseket, illetve az adaptáció és mitigáció területén felmerülő valamennyi kiemelt fontosságú cél megvalósításában közreműködnek. Az EU sajátos döntésmechanizmusából fakad, hogy ugyanazon ügyben két szervezet is lehet döntéshozó és finanszírozó


-14-

I.

PARLAMENT

EURÓPAI UNIÓ FŐ INTÉZMÉNYEI DF (a-o, 1-21)

TANÁCS

EURÓPAI TANÁCS

DF (a-o, 1-21)

BIZOTTSÁG

DF (a-o, 1-21) EGYÉB INTÉZMÉNYEK Európai Beruházási Bank

Európai Ombudsman

Európai Unió Bírósága Tanácsadó Szervei

Egyéb Szervei

Európai Beruházási Bank

Európai adatédelmi biztos

Európai Központi Bank Európai Unió ügynökségei Számvevőszék

Gazdasági és Szociális Bizottság

Régiók Bizottsága Intézményi testületek


-15-

PARLAMENT Strasbourg (751 tag) (pártcsoportok alkotják)

DF (a-o, 1-21)

vezető testületei SZAKBIZOTTSÁGOK Alkotmányügyi bizottság D (a-o, 1-21) Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság D (a-o, 1-21) Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottság D (d,g, 8,9,10,) Fejlesztési bizottság D (a,b,c,d,f,1,2,6,8,9,10,) Foglalkoztatási és szociális bizottság D (c,f,g,1,2,7,8,9,10,11,12,17) Gazdasági és monetáris bizottság D (a-o, 1-21) Halászati bizottság D (c,d,h,i,j,k,2,3,6,13,) Ipari, kutatási és energiaügyi bizottság D (a,b,d,h,i,j,k,l,n.o.1.2.3.6.16.17.18.19.20.21) Jogi bizottság D (a-o, 1-21) Költségvetés-ellenőrzési bizottság D (a-o, 1-21) Költségvetési bizottság D (a-o, 1-21) Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottság D (a,b,c,d,h,i,j,k,l,m,n,o,1,2,3,4,5 ,6,12 ,13,14,15,16,17,18,19,20,21) Közlekedési és idegenforgalmi bizottság D (a,b,c,d,l,m,o,2,3,4,6,17,) Kulturális és oktatási bizottság D (a,c,d,m,1,2,7,8,9,10,17) Külügyi bizottság D (9) Biztonság- és védelempolitikai albizottság D (a,1,2,18,) Emberi jogi albizottság D (2) Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság D (c,d,l,k,m,2 ,5,6,10,13 ,14,15,18,19,20,21) Nemzetközi kereskedelmi bizottság Nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság D (f,g,2,7,8,9,11,) Petíciós bizottság Regionális f ejlesztési bizottság D (a,b,d,f,l,m,o,1,2,8,9,10,11,)

ELNÖKÖK KONFERENCIÁJA D (a-o, 1-21) tagjai: - Parlament elnöke és a politikai csoportok vezetői.    

Politikai döntések. Napirend elkészítése. Bizottságok felügyelete. Uniós Intézményekkel, tagállamokkal kapcsolattartás.

BÜRÓ F (a-o, 1-21) tagjai: - elnök, - 14 alelnök   

parlament működtetése. feladatok szervezése adminisztráció


-16-

DF (a-o, 1-21)

AZ BIZOTTSÁG

Tagjai 28 tagállamonként 1 tagja van, Ők a BIZTOSOK (1 elnök, 7 alelnök, 20 biztos) Tagállam jelöli, mandátuma 5 évre szól. Elnökét az Európai Tanács javaslata alapján a Parlament választja egyszerű többséggel. A Biztosok megbízatását az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagyni, kinevezésüket az Európai tanácstól kapják. Miniszterekhez hasonló tárcákkal rendelkeznek. Tevékenységükért az Európai Parlamentnek felelnek, kollektív felelőségük van. Bizalmatlansági indítványt ellenük a Parlament nyújthat be, de egyes biztosokat csak a Bizottság elnöke menthet fel.

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főfelügyelője 1.Mezőgazdaság és vidékfejlesztés D (c,d,l,k,m,2,5,6,10,13,14,15, 18,19,20,21) 2.Éghajlat- és energiapolitika D (a,b,c,d,h,i,j,m,o,1,2,3,4,5,6,12, 13,14,15,16,17,18,19,20,21) 3.Versenyjog D (o,1,2,) 4.Digitális gazdaság és társadalom D (a,b,f,g,1,7,8,9,10) 5.Gazdaság és pénzügyek, adózás és a vámunió D (a-o, 1-21) 6.Oktatás, kultúra, ifjúságpolitika és sportügyek D (c,d,g,1,8,9,10,11) 7.Foglalkoztatási és szociális ügyek, munkavállalói készségek és mobilitás; D (a,c,d,f,g,1,8,9,10) 8.Környezetpolitika, tengerügyek és halászati politika D (a,b,c. d,h,i,j,k,l,m,n,o,1,2,3,4,5,6,7,12,13,14,15,16,17,18,19,20,21) 9.Európai szomszédságpolitika és az EU-csatlakozási tárgyalások 10.Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és a tőkepiaci unió D (a-o, 1-21) 11.Egészségügy és élelmiszer-biztonság D (d,f,n,3,12,15, 16,17,18,19,20,21) 12.Humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés 13.Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika D (a,b,d,h,i,j,k, l,n.o.1.2.3.6.16.17.18.19.20.21) 14.Nemzetközi együttműködés és fejlesztés D (a,b,d,g,9,) 15.Jogérvényesülés, fogyasztópolitika és a nemek közötti esélyegyenlőség D (d,g, 8,9,10,) 16.Migrációs és uniós belügyek, valamint az uniós polgárság 17.Regionális politika D (a,g,l,1,2,8,9,) 18.Kutatás, tudomány és innováció D (a,b,d,h,i,j,k,l,n.o. 1.2.3.6.16.17.18.19.20.21) 19.Kereskedelem 20.Közlekedés D (a,b,c,d,l,m,o,2,3,4,6,17,)

Betölti a Bizottság alelnöki tisztét. Elnökli a Külügyek Tanácsát. Részt vesz az Európai Tanács munkájában.

Hatásköre Egyszerre tölt be javaslattevő, döntéselőkészítő, koordinatív, végrehajtó, igazgatási, döntéshozói, ellenőrzési és képviseleti funkciót. Kizárólagos joggal rendelkezik a jogalkotási javaslatok beterjesztésével a döntéshozó Tanács és Parlament felé. Szerepet játszik a Tanács és a Parlament döntéseinek végrehajtásában. Az EU költségvetésének tervezetét készíti. Felelős az elfogadott költségvetés menedzseléséért (kezeli és felügyeli az uniós programokat) Eljárást indíthat azon tagállamok ellen, akik nem teljesítik a kötelezettségeiket.


-17II. Központi kormányzati struktúra Magyarországon A kormány a legfőbb végrehajtó hatalmi szerv, a közigazgatás legfőbb irányítója. A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A magyar kormányt a miniszterelnök és a miniszterek alkotják. A kormány élén a miniszterelnök áll. A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelölhet ki. Magyarország politikai rendszere parlamentáris, vagyis a kormány az országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Ez azt jelenti, hogy az országgyűlésnek joga van ellenőrizni a kormány munkáját. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés tagjai választják meg. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest is kijelölhet. A miniszterek feladata, hogy az irányításuk alá tartozó szakterület hatékony működésének elősegítése érdekében jogszabályjavaslatot dolgozzanak ki, és végrehajtsák a kormányprogramban foglaltakat. A miniszterek feladata továbbá, hogy képviseljék a magyar kormányt az Európai Tanácsban, vagy más nemzetközi szervezetekben. A jogszabály erejénél fogva valamennyi minisztériumban dolgozik politikai és közigazgatási államtitkár. A szakterületért felelős államtitkárok a minisztérium feladatai közül egy-vagy több területért vállalnak felelősséget. Beszámolással a miniszternek tartoznak. A parlamenti államtitkárok politikai jellegű vezetők, akiknek elsősorban az a feladatuk, hogy kapcsolatot tartsanak a többi minisztériummal, a parlamenti képviselőcsoportokkal, illetve helyettesítsék a minisztert Országgyűlés ülésein. A közigazgatási államtitkár a minisztérium hivatali szervezetének szakmai vezetője, a minisztériumi apparátus munkájáért felel. DFM (a-o, 1-21) A Kormány a legfőbb végrehajtó hatalmi szerv, ennek megfelelően az Országgyűlés által megalkotott költségvetési törvény keretei között dönt és gazdálkodik a fejlesztésre fordítható összegekkel. A minisztériumok, mint döntés végrehajtó egységek a saját területükön gazdálkodnak a Kormány által nekik juttatott pénzeszközökkel. A statútum törvény határozza meg, hogy melyik minisztérium milyen feladatok végrehajtására kötelezett. (A táblázat a jelenlegi kormánystruktúrát tükrözi) III. Kormányhivatalok, valamint a szakigazgatás szervezete Magyarországon A „jó állam” koncepcióba illesztette bele az Országgyűlés a Kormányhivatalok létrehozásáról szóló törvényt. A cél az egységes és ügyfélcentrikus területi szintű államigazgatás megvalósítása volt. A Kormányhivatalok költségeit az Országgyűlés a központi költségvetésből finanszírozza. A megyei (fővárosi) Kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti. A Kormányhivatalokat a Kormány - minisztere útján irányítja. A főigazgató a kormánymegbízott általános helyettese, munkáját igazgató segíti. Legfőbb feladata a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolni a kormányzati feladatok területi végrehajtása. A járási (fővárosi kerületi) hivatal a megyei hivatal kirendeltségeként jár el.


-18Miniszter Közigazgatási Államtitkár Parlamenti Államtitkár Önkormányzati Államtitkár Rendészeti Államtitkár

Miniszter Közigazgatási Államtitkár Parlamenti Államtitkár Európai Uniós és Nemzetközi Igazságügyi Együttműködésért Felelős Államtitkár Igazságügyi Kapcsolatokért Felelős Államtitkár

II. Központi kormányzati struktúra Magyarországon Belügyminisztérium

Miniszterelnök (Miniszterelnök-helyettes)

Emberi Erőforrások Minisztériuma Miniszter Közigazgatási Államtitkár Parlamenti Államtitkár Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkár Egészségügyért Felelős Államtitkár Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkár Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkár Felsőoktatásért Felelős Államtitkár Köznevelésért Felelős Államtitkár Kultúráért Felelős Államtitkár Sportért Felelős Államtitkár Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkár

KORMÁNY

Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Honvédelmi Minisztérium Miniszter Parlamenti Államtitkár Közigazgatási Államtitkár

Miniszter Közigazgatási Államtitkár Parlamenti Államtitkár Energiaügyért Felelős Államtitkár Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkár Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkár Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár Vagyonpolitikáért Felelős Államtitkár

Miniszterelnökség Miniszterelnökséget vezető miniszter Közigazgatási államtitkár Parlamenti államtitkár Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár Európai uniós ügyekért felelős államtitkár Kormányzati kommunikációért felelős államtitkár Nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár Stratégiai ügyekért felelős államtitkár Területi közigazgatásért felelős államtitkár

Nemzetgazdasági Minisztérium Földművelésügyi Minisztérium Miniszter Közigazgatási Államtitkár Parlamenti Államtitkár Agrárgazdaságért Felelős Államtitkár Állami Földekért Felelős Államtitkár Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkár Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért Felelős Államtitkár

Külgazdasági és Külügyminisztérium Miniszter Közigazgatási Államtitkár Parlamenti Államtitkár Biztonságpolitikai és Nemzetközi Együttműködésért Felelős Államtitkár Gazdaságdiplomáciáért Felelős Államtitkár Kulturális és Tudománydiplomáciáért Felelős Államtitkár Külgazdasági és Külügyi Államtitkárság

Miniszter Közigazgatási Államtitkár Parlamenti Államtitkár Adó- és Pénzügyekért Felelős Államtitkár Államháztartásért Felelős Államtitkár Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkár Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkár Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár


-19-

Belügyminisztérium

Miniszterelnök (Miniszterelnök-helyettes)

Emberi Erőforrások Minisztériuma

KORMÁNY

●Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkár ●Egészségügyért Felelős Államtitkár ●Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi ●Kapcsolatokért Felelős Államtitkár ●Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkár ●Felsőoktatásért Felelős Államtitkár ●Köznevelésért Felelős Államtitkár ●Kultúráért Felelős Államtitkár ●Sportért Felelős Államtitkár ●Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkár

Igazságügyi Minisztérium

DF (a-o, 1-21) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ●Energiaügyért Felelős Államtitkár ●Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkár ●Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkár ●Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár ●Vagyonpolitikáért Felelős Államtitkár

Honvédelmi Minisztérium

DFM (a,b,c,e,f,g,n,1,2,7,8,9,10,11,12,16,17,19)

DFM (a,b,c,h,i,l,m,o,1,2,3,6,7,12,14,15,16,17,18, 19,20,21)

Miniszterelnökség ●Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár ●Európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár ●Európai uniós ügyekért felelős államtitkár ●Kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ●Nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár ●Stratégiai ügyekért felelős államtitkár ●Területi közigazgatásért felelős államtitkár

DFM (a-o, 1,2,4,5,6,7,9,15,17,19,20,21)

Nemzetgazdasági Minisztérium Földművelésügyi Minisztérium ●Agrárgazdaságért Felelős Államtitkár ●Állami Földekért Felelős Államtitkár ●Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkár ●Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért Felelős Államtitkár

DFM (a,b,c,d,e,g,h,i,k,l,m,o,1,2,3,4,5,6,8, 10,12,13,14,15,19,20,21)

Külgazdasági és Külügyminisztérium ●Biztonságpolitikai és Nemzetközi ●Együttműködésért Felelős Államtitkár ●Gazdaságdiplomáciáért Felelős Államtitkár ●Kulturális és Tudománydiplomáciáért Felelős Államtitkár ●Külgazdasági és Külügyi Államtitkárság

●Adó- és Pénzügyekért Felelős Államtitkár ●Államháztartásért Felelős Államtitkár ●Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkár ●Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkár ●Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár

D (a,9)

DFM (a,b,c,e,g,7,8,9,11,17)


-20-

III. Kormányhivatalok, valamint a szakigazgatás szervezete Magyarországon Kormánymegbízott

DF (a-o, 1-21)

Főigazgató

Szakigazgatási Szervek

Igazgató

Szociális és Gyámhivatal D (11)

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal

Törzshivatal Belső Ellenőrzési Osztály Kabinet Törvényességi Felügyeleti Osztály Hatósági Főosztály D (e) Ügyfélszolgálati Főosztály Oktatási Főosztály D (c,g,1,2,7,8,9,10) Koordinációs és Szervezési Főosztály D (d,g,2,10)

Humánpolitikai Főosztály Pénzügyi Főosztály D (a-o, 1-21) Informatikai Főosztály D (d,7,) Jogi és Perképviseleti Főosztály D (a-o, 1-21)

Védelmi Bizottság Titkársága D (18)

Járási Hivatalok *

D (b,l,6,13,16,17,18,19)

Igazságügyi Szolgálat D (e)

* Esetenként és területenként

Növény és Talajvédelmi Igazgatóság

változó hatáskörrel. pld.

Erdészeti Igazgatóság

- Kormányablak - Okmányiroda - Hatósági és Gyámügyi Osztály - Földhivatali Osztály - Foglalkoztatási Osztály - Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Osztály - Népegészségügyi Osztály - Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály - Gyámügyi Osztály

D (h,i,k,l,2,3,4,5,6,13,14,15,20,) D (h,i,l,m,2,3,4,12,14,20,)

Földművelésügyi Igazgatóság D (k,l,2,4,5,6,13,14,19,20)

Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság D (k,5,6,12)

Földhivatal D (l,13)

Munkaügyi Központ D (e)

Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv D (g,2,7,8,9,10,11)

Fogyasztóvédelmi Felügyelőség D (d)

Közlekedési Felügyelőség D (d,l,m,o,2,6,17,)


-21IV. Állami fenntartású intézmények rendszere Az állam a közhatalom birtokosaként, helyzetéből, kötelezettségeiből adódóan, a „köz” érdekében, közfunkcióként lát el. Az államháztartás három alapvető funkcióval tradicionális, szociális, gazdaságpolitikai rendelkezik: A tradicionális funkció keretében gondoskodik az állam az államháztartás forrásaiból mindazon feladatokról, melyeket az állam a társadalom állami típusú megszervezésének kezdeteitől ellát. A szociális funkció időben később az állami gondoskodó szerep megjelenésével párhuzamosan alakult ki. A szociális funkció esetében az újraelosztás egyszerre célként és eszközként is megjelenik, amely a szegényebb társadalmi rétegek leszakadásának, ellehetetlenülésének megakadályozását célozza. Fontos jellemzője, hogy egyes feladatok az állami szerepvállalással párhuzamosan jelen van a magánszféra is (pld. magántulajdonban levő oktatási intézmények stb.). A magánszféra szociális szerepvállalása jellemzően piaci alapon történik, bár vannak példák karitatív jellegű, nonprofit működtetésre is. A gazdaságpolitikai funkció kiinduló pontja, hogy az állam a legnagyobb jövedelemtulajdonos, alkalmas és képes a gazdaság egészének befolyásolására. Az állam ezen funkcióját számos eszköz segítségével gyakorolhatja (pld. központi kínálat vagy kereslet támasztásával, antiinflációs intézkedésekkel, adók, alapok, célprogramok, támogatások meghatározásával, amelyekkel a gazdasági stabilizációt, a növekedést, a foglalkoztatásösztönzést vagy az országon belüli területi gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését segíti elő.) A feladatok ellátásában és finanszírozásában az államháztartás alrendszerei között munkamegosztás működik. Ennek megfelelően az egyes alrendszerekben más és más feladatok, intézményrendszerek, finanszírozási források és technikák jelennek meg.

V. Regionális (megyei) önkormányzati struktúra Az ország 19 megyéjében továbbá a fővárosban működik Közgyűlés. Tagjait közvetlenül listán választják. A Közgyűlés tisztségviselői: az elnök, a saját tagjai közül választott alelnök (ök), akiket a Közgyűlés titkos szavazással választ. Megyénként eltérő a bizottsági struktúra és elnevezés. A Közgyűlés jogosítványa, hogy milyen bizottságokat hoz létre illetve milyen feladatokat ruház át. A Közgyűlés - a munkája segítése érdekében - a bizottságok mellett tanácsnok (okat) is választhat. A Hivatal vezetője minden esetben Főjegyző, helyettese az Aljegyző. A Hivatal belső struktúrájának kialakítása a főjegyző feladata, a Közgyűlés hagyja jóvá a Szervezeti és Működési Szabályzatában. A megyei önkormányzat funkciói: • az önkormányzás gyakorlása a törvény keretei között • az állami közigazgatás közvetítése • élni a felterjesztés jogával • kötelező és szabadon vállalt feladatok ellátása • vagyonnal való gazdálkodás A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre:


-22A megyei önkormányzat köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető. Törvény a megyei önkormányzat kötelező feladatává teheti az olyan körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítását, amely a megye egész területére vagy nagy részére kiterjed. Kötelező feladata lehet továbbá olyan körzeti jellegű közszolgáltatások megszervezése, ahol a szolgáltatást igénybevevők többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat területén lakik.


-23-

IV. Állami fenntartású intézmények rendszere Tradicionális (hagyományos) funkciót ellátó intézmények

szociális otthonok

funkciót ellátó intézmények

hajléktalan ellátás

önkormányzati

bíróságok közigazgatási szervek

Gazdaságszabályozási intézményrendszer

DF (a-o, 1-21)

kormányzati

alapellátó

D (a,b,k,l, m,n,o,1,6,19,21)

kormányzati kormányzati

járóbeteg


D (a,b,j,o,1,6,13, 16,19,21)

Közlekedéspolitikai intézményrendszer

D (a,b,m, 1,6,17)


társadalom biztosítás kormányzati kormányzati

EÜ biztosítás rendszere kormányzati

óvodai

Belső rend védelmét biztosító intézményrendszer

közbiztonság

Infokommunikációs intézményrendszer

D (c,d,7)

Egészségügyi ellátó intézményrendszer DFM(f,n,12

fekvőbeteg szakrendelés kormányzati kormányzati

Energiapolitikai intézményrendszer

honvédelem államhatár védelme

Szociális DFM(11) ellátó intézményrendszer

természetbeni

Adó, pénzügyi, költségvetés politikai intézményrendszer intézményrendszer

M (a-o, 1-21) Állam szuverenitását biztosító intézményrendszer

Gazdaságpolitikai

kormányzati

DFM (a-o, 1-21) Jog alkalmazási feladatokat ellátó intézményrendszer

(jóléti) funkciót ellátó intézmények

DFM (a-o, 1-21)

parlamenti

Jogalkotási feladatokat ellátó intézményrendszer

Szociális

Az állami funkciók ellátását szolgáló intézmények

kormányzati kormányzati kormányzati kormányzati kormányzati

Állami nyugdíj és egészségügyi ellátó intézményrendszer ellátó rendszer Oktatási DFM(c) intézményrendszer

alapfokú

kormányzati

középfokú

nemzetbiztonság

Munkaerőpiaci intézményrendszer


D (g,7,8,10,11,17)

Vagyonpolitikai intézményrendszer

felsőoktatás

kormányzati kormányzati kormányzati kormányzati kormányzati nevelésikormányzati segélyezés kormányzati kormányzati kormányzati gyámhatóság kormányzati kormányzati

Fejlesztés és klímapolitikai intézményrendszer

D a,b,f,i,j,k,l,m,o,1,2,3,4,5,6, kormányzati kormányzati 13,14,15,16,18,19,20,21) kormányzati

Gyermek és ifjúságvédelmi intézményrendszer


-24-

V. Regionális (megyei) önkormányzati struktúra KÖZGYŰLÉS TANÁCSNOKOK

DFM (a-o, 1-21)

HIVATAL

Közgyűlés Elnöke

FM (a-o, 1-21)

Alelnök(ök)

Megyei Főjegyző

BIZOTTSÁGOK

Titkárság

Megyénként eltérő (pld.)

Aljegyző

D (a-o, 1-21)

Költségvetési és Gazdasági Bizottság D (a-o, 1-21)

Jogi és Ügyrendi Bizottság

OSZTÁLYOK Megyénként eltérő (pld.)

M (a-o, 1-21)

D (a-o, 1-21)

Kulturális, Oktatási és Idegenforgalmi Bizottság D (a,c,d,g,m,1,2,7,8,9,10,11

Szervezési, Jogi, Pénzügyi Osztály M (a-o, 1-21)

Területfejlesztési és Területrendezési Osztály M (b,d,h,i,j,k,l,m,o,2,3,4,5,6,7,12,13,14, 15,16,17,18,19,20,21

Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság D (b,d,h,i,j,k,l,m,o,2,3,4,5,6,7,12,13,14, 15,16,17,18,19,20,21


-25VI. Helyi (települési) önkormányzati struktúra Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló a 2011. évi CLXXXIX. törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselőtestület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. A területi önkormányzatok pedig a megyékben. A fővárosi önkormányzat egyszerre települési és területi önkormányzat is. A helyi önkormányzat jogi személy. Évente legalább hat ülést tart, jellemzően nyilvánosat illetve évente egyszer közmeghallgatást köteles tartani. A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat. Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselő-testülete önállóan dönt. A képviselő-testület - szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból. A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át. A települési önkormányzat illetékessége a település közigazgatási határáig terjed. A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. A helyi önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.


-26-

VI. Helyi (települési) önkormányzati struktúra POLGÁRMESTER Alpolgármester

KÉPVISELŐ TESTÜLET DFM (b,c,d,e,g,h,i,j,k,l,m,n,o,1,2,3,4,5,6,7,8,10, 11,12,13,14,15,16,17,18,20,21)

JEGYZŐ Aljegyző

SZAKMAI APPARÁTUS a közfeladatok végrehajtására. Településenként eltérő belső szervezeti egységek. pld.

BIZOTTSÁGOK

TANÁCSNOKOK

- Jogi és Szervezési Iroda - Adócsoport - Építési, Műszaki Iroda - Településüzemeltetés - Szociális csoport


-27-

A települési önkormányzat feladat- és hatásköre (A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között)

Rendeletet alkot

Határozatot hoz

Önállóan igazgat

Meghatározza szervezeti és működési rendjét

Gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat

Meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik

A felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat

Önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat

Dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről

Szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek A feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat

Törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol


-28-

A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó kiemelt helyi önkormányzati feladatok DFM (l,2,15)

Településfejlesztés, településrendezés

 A közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése

Gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások DFM (g,8,11)

Szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg Lakás- és helyiséggazdálkodás

DFM

Óvodai ellátás

DFM (l,2,15,)

DFM (c,d,g,10)

 Nemzetiségi ügyek  Sport, ifjúsági ügyek  Helyi közösségi közlekedés biztosítása

Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások

DFM (b,h,i,j,k,m, 4,5,6, 12,13,14,15,16,19,20,21)

Helyi környezet- és természetvédelem vízgazdálkodás, vízkárelhárítás

DFM (18)

DFM (18)

 Hulladékgazdálkodás DFM (d,h,i,5,6,)

DFM (l,2,15,)

Kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása

DFM (n,12)

 Településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása)

Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában

DFM (o,6,7,17)

 Környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás) DFM (n,12,16)  A területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása

A kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is

 Víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül DFM (j,l,n,6,13,15)

Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem 

 Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok DFM (e,m,o,2,6,)

DFM (g,7)


-29Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem  DFM (g,7)

Helyi közfoglalkoztatás A képviselő-testület

Rendeletalkotás

A helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása

Önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás Intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése

Eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál

A települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés A településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes

hatásköréből nem ruházható át:

Szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás A gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele, átadása Megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás Közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása Állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti Az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén Területszervezési kezdeményezés

Amit még törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal


-30-

A képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt.

A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére

POLGÁRMESTER A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében

A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.


-31-

Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben

Tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a . képviselő-testület bizottságának ülésén

Gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében

Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról Jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő

JEGYZŐ Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket

Évente beszámol a képviselőtestületnek a hivatal tevékenységéről

Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át

Dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben

A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét


-32E. A területfejlesztés és a területrendezés hatályos jogszabályi háttere és a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030, valamint az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ismertetése

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT törvény 29. §-a úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot 2013. december 9-én elfogadta, a törvény 2014. január 1-jén hatályba lépett. A törvény hatályos szövege letölthető az internetes jogtárból: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300026.TV Háttéranyagai pedig rendszerezetten megtalálhatók az alábbi honlapon: http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag A törvény térségi területfelhasználási kategóriákban gondolkodik az alábbiak szerint: OTrT 5. § (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 1000 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, ad) települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ba) vízgazdálkodási térség, bb) építmények által igénybe vett térség, bc) települési térség. (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 50 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területű települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség. (3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriákat is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően, valamint a kiemelt térségek terve a térségi területfelhasználási kategóriákra a törvénytől eltérő előírást is megállapíthat.

Ezen térségtípusok vonatkozásában a törvény specifikus szabályozásokat vezet be.


-33-

A törvény bevezeti továbbá a térségi övezetek fogalmát az alábbiak szerint: OTrT 12. § (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvízjárta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület,

Ezen térségi övezetekre a törvény specifikus szabályozásokat vezet be, továbbá felhatalmazza a Megyei Önkormányzatokat, hogy saját területrendezési tervükben bevezessék az alábbiakat: (3) Ajánlott megyei övezetek: a) tanyás térség, b) tájrehabilitációt igénylő terület, c) szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület, d) térségi árvízi kockázatkezelési terület. A kiemelt térségek területrendezési tervei és a megyei területrendezési tervek további kategóriákat és azokra vonatkozó specifikus szabályokat vezetnek be. Az egyes települések saját területrendezési tervükben helyi védettségű objektumokról, és a területhasználat részletszabályairól rendelkeznek, illeszkedve a korábban tárgyalt tervekhez.


-34-

A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETRENDEZÉS HATÁLYOS JOGSZABÁLYI HÁTTÉRE a területfejlesztésről és a területrendezésről 1996. évi XXI. évi törvény valamint a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény alapján.

.

Jogszabály célja:

● a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, ● az intézményrendszer kialakítása, ● a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, ● az innováció térbeli terjedésének elősegítése, ● a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, ● a főváros-vidék, a városok-községek, a fejlett-elmaradott térségek közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése.

Jogszabály feladata:

● a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel, ● a fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, ● a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése.

Központi állami szervek feladatai: Országgyűlés DF (a-o, 1-21)

Kormány DFMT (a-o, 1-21)

Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum DT (a-o, 1-21)

● elfogadja az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót (részletesen a II. fejezetben) ● megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, ● elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait ● biztosítja a regionális politika érvényesülését, ● előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit. ● Kormány, valamint a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások érdekegyeztető fóruma. ● Kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása


-35Legfontosabb jogszabályi változás: 2012. január 1-től megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési tanácsok. A területfejlesztési és a területrendezési feladatokat tehát egységesen a megyei önkormányzatok látják el

Területi szervek feladatai:

Regionális területfejlesztési konzultációs fórum DT (a-o, 1-21)

Megyei területfejlesztési konzultációs fórum, Megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai DFMT (a-o, 1-21)

Egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei - ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester - regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. Összehangolják a megyei önkormányzatok döntéshozatalát. A megyei közgyűlés és a - megye területén működő - megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben. A megyei önkormányzat (fővárosi önkormányzat) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot. stb.

DT (a-o, 1-21)

A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására a megyei közgyűlések a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre.

DT (a-o, 1-21)

Az egy régió területén működő megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzata területi operatív programok megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtásában való közreműködésre a régióban nonprofit gazdasági társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget működtetnek.

Térségi Fejlesztési Tanács

Regionális Fejlesztési Ügynökség

Területfejlesztési önkormányzati társulás DT (a-o, 1-21)

A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre. Amelyek felett a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol.


-36Területrendezés, településfejlesztés, tervezés legfontosabb elemeinek bemutatása az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) alapján

A területrendezés az országra, illetve térségeire kiterjedően a terület felhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése, a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása, nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határ menti területrendezési tevékenység összehangolása.

Szűkebb értelemben a területrendezés az az alapvetően műszaki tevékenység, amely valamely területnek, földrajzi térnek, létesítményeik rendszerének, illetőleg egyes létesítményeiknek területi elhelyezkedését, kiterjedését, ezek egymáshoz való kapcsolatát, fejlesztési lehetőségeit, illetve szükségleteit az adottságok, a társadalmi és ökológiai igények és a komplexitás figyelembevételével kijelöli, meghatározza.

Tágabb értelemben a területrendezés koordinatív tevékenység, amely magában foglalja az adottságok, lehetőségek feltárása alapján a társadalmi céloknak megfelelő műszaki és ökológiai értelemben célszerű térbeli rend megtervezését és megvalósítását, valamint a tervektől eltérő, helytelen térbeli fejlődés megakadályozását szolgáló hatósági intézkedéseket.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT törvény 29. §-a úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot 2013. december 9-én elfogadta és 2014. január 1-jén hatályba lépett a………


-37-

NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján kijelöli a 2014–2020-as fejlesztési időszak nemzeti, szakpolitikai súlypontjait. A Koncepció jövőképe és célrendszere 2030-ig szól. Emellett fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a 2014–2020-as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is. Ez utóbbi az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához és a kapcsolódó, 2014–2020 közötti programfinanszírozási időszakhoz illeszkedik.

Jogszabályi alapok, előzmények Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elkészítéséről a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezik. A Koncepció az egyes ágazatokat, szakpolitikákat irányító minisztériumok, illetve államtitkárságok, valamint a megyei önkormányzatok és Budapest által jelzett megyei, illetve fővárosi fejlesztési igényeket és elképzeléseket figyelembe véve, azokat összehangolva adja meg a fejlesztési célokat.

Hazai fejlesztéspolitikai kapcsolódások A Koncepció illeszkedik a kiemelt nemzeti stratégiai tervdokumentumokhoz, fejlesztéspolitikai és területfejlesztési szempontból közös irányt határoz meg a szakpolitikák számára, és kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz és megalapozza a kiemelt nemzeti célkitűzések megvalósítását szolgáló – fejlesztéspolitikai célú – szakpolitikai programok tervezését és végrehajtását. A Koncepció a fejlesztéspolitikai eszközökön keresztül kapcsolódik a nemzeti költségvetésből finanszírozott fejlesztési célú programok megvalósításához.

Európai uniós kapcsolódások A Koncepció egyik fő funkciója az EU 2020 Stratégiához és a 2014–2020 közötti uniós támogatáspolitika keretcéljait és keretszabályait az EU szintjén rögzítő Közös Stratégiai Kerethez illeszkedve, azokhoz hozzájárulva a hazai fejlesztés- és területfejlesztési politikai keretek, célok és prioritások kijelölése, a hazai fejlesztés- és területfejlesztési politika orientálása. A Koncepció fejlesztéspolitikai céljai és elvei képezik az Európai Bizottság és Magyarország között a 2014-2020 közötti uniós források felhasználására kötendő Partnerségi Megállapodás koncepcionális hátterét, megalapozza a 2014–2020 közötti uniós források felhasználásra irányuló hazai operatív programok tartalmát, továbbá orientálja a hazai fejlesztési célú források felhasználását is.


-38SZAKPOLITIKAI ÉS ÁTFOGÓ STRATÉGIÁK DT (a-o, 1-21)

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Energiastratégia

NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció DT (a-o, 1-21)

Átfogó fejlesztéspolitikai koncepció

PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS 2014-2020 OPERATÍV PROGRAMOK

2010-2020

F (a-o, 1-21)

EU források allokációja az EU kohéziós politika tematikus célkitűzésére

Közös Stratégiai Keret

2014-2020

Semmelweis Terv Wekerle Terv

EU kohéziós politika tematikus célkitűzéseire EU források tervezése a vidékfejlesztésben és a halászatban

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Nemzeti Környezetvédelmi Program

EU 2020 STRATÉGIA

Vidékfejlesztési politika célkitűzései

Területi fejlesztéspolitikai koncepció

Fenntartható Fejlődés Stratégia

Operatív Programok Halászati politika célkitűzései

Nemzeti Közlekedési Stratégia

SZAKPOLITIKAI PROGRAMOK

DTFM (a-o, 1-21)


-39-

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadását megelőző állapot bemutatása és a Koncepció megalkotásának indokai: A 2005-2009 közötti időszak területi folyamatainak elemzéséből megállapítható, hogy a területfejlesztési politika céljai nem elégséges mértékben érvényesültek, valamint a 2005-ös Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) öt 2020-ig szóló átfogó, és hét 2013-ig szóló országos területi céljai időarányosan nem teljesültek. Az OTK nem minden elve és célja épült be az ÚMFT (2007 - 2013. évi uniós tervezési időszak) ágazati és regionális operatív programjaiba, azokat csak felületesen, mintegy iránymutatásként vették figyelembe. A térségi szintű fejlesztési koncepciók és programok elkészítésének a gyakorlatban kevésbé volt jelentősége. A térségek versenyképessége nem javult, a felzárkóztatás megtorpant, a területi kohézió mértéke nem volt kielégítő, a társadalmi különbségek nőttek, de a környezet állapota fokozatosan javult, a környezetterhelés pedig csökkent. Az OTK csak kis hatással volt az ágazati tervezésre és a szakpolitikákra, mert az ágazatok és a területi tartalmak összességében csak részlegesen és hiányosan jutottak el az ágazati tervezés, stratégiák szintjére. Az OTK-ban meghatározott sajátos térségtípusok és ezek céljai többnyire nem voltak tetten érhetők az ágazati szakpolitikákban, illetve gyakorlatilag nem épültek be a hazai fejlesztéspolitikába. A szubszidiaritás elvének érvényesülését gátolta, hogy nem sikerült teljes egészében megoldani az egyes területi szintek közötti feladatok és hatáskörök lehatárolását. A területfejlesztési politika csak részben tudta érvényesíteni a hatékonyság és a koncentráció elvét, a gyakorlatban kevésbé érvényesült a térségi, táji szemlélet elve, az egyes projektek gyakran nem a helyi igényekhez és adottságokhoz igazodtak. A területfejlesztési intézményrendszert átfedések, párhuzamosságok és alacsony hatékonyság jellemezte. A területi tervezési rendszer nem újult meg, a visszacsatolás és az átláthatóság nem érvényesült.


-40-

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz kapcsolódó Tervezési és forrás felhasználási alapelvek:

A közpénz felhasználása közhasznot eredményezzen. A fejlesztési források felhasználásában mind a tervezés, mind a végrehajtás szintjén, különösen a gazdaságfejlesztési támogatások esetében az elsődleges szempont, hogy a támogatásból megvalósított fejlesztés közösségi szinten jelentkező hasznokat eredményezzen, a támogatás mértékének megfelelő arányban. Közhaszon például a foglalkoztatás növelése vagy a környezeti állapot megőrzése, javítása.

Nemzeti fejlesztési célok és prioritások érvényesítése. A fejlesztési források felhasználásának keretét jelentő programok tervezése és végrehajtása során az OFTKban és a releváns hazai stratégiákban rögzített célokat és prioritásokat érvényesíteni kell.

A megtermelt értékek hasznosulása a helyi közösség javára. A fejlesztési források felhasználásával a támogatások révén előállított értékeknek a lehető legnagyobb mértékben a helyi és nemzeti közösség javára kell hasznosulnia.

Partnerség és közösségi részvétel. A fejlesztésekkel összefüggő tervezésben és végrehajtásban érvényesíteni kell a partnerséget, és lehetőség szerint a közösségi részvételt. A térségi és helyi programokban a közösségi részvételnek különösen teret kell adni.

Foglalkoztatáshoz való hozzájárulás. A fejlesztési források felhasználása során elsődleges szempont, hogy a támogatások a foglalkoztatás növelését, de legalább szinten tartását eredményezzék.

A természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának és értékeinek megőrzése, javítása A fejlesztési források felhasználása nem eredményezheti a környezet állapotának, a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások mennyiségének vagy minőségének romlását, azok megőrzését minden fejlesztés esetében biztosítani szükséges, a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok betartásával. A gazdaságosan előállítható és kitermelhető hazai erőforrások óvó felhasználása szükséges.


-41-

Új területfejlesztési megközelítések Autonóm térségek

Makroregionális térkapcsolatok feltárása

Periférikus térségek becsatolása az ország társadalmi-gazdaság vérkeringésébe

Természeti erőforrásainkat védő térszerkezet

Beruházásösztönző térszerkezet

Város-vidék együttműködés

Többközpontú fejlődés


-42-

Új középszint: új megyei szerepek  Az önkormányzati és területfejlesztési rendszerünk legutóbbi átalakításával a területi középszint új főszereplőivé a megyék váltak. A megyék egyik legfontosabb feladata a területfejlesztés lett, és a megyéken kívül tulajdonképpen nincs is más szereplő a középszinten (kivétel a Balaton kiemelt térsége).  A megyék képviselik hazánkban a térségi szerveződések hagyományos egységeit. A helyi szint feletti területi szinteken kimutatható identitásmintázat mely ugyan hazánkban tradicionálisan nem túl erős egyértelműen hozzájuk kötődik. A megyék a valós térszerveződésekhez is közel állnak: a megyeszékhelyek, illetve a megyei jogú városok (ahol egy megyében több megyei jogú város is van) vonzáskörzetei és tágabb gazdasági, közigazgatási és közszolgáltatási kapcsolatai jól lefedik a megyéket. A nagyobb térségek lefedésére és az európai tervezési/statisztikai rendszerhez igazodás érdekében a megyék felett álló régiók rendszere is kialakításra került. A 19 megye 7 statisztikai régiót, NUTS 2-es szintet alkot, melyek választott irányító testület hiányában nélkülözik a megyék politikai legitimitását.  A megyei tervezést és fejlesztést is csak erős területi szemléletben, egymással együttműködő megyékkel lehet ellátni. A várostérségek kialakulásában szintén fontos tényező a térség települései és egyéb szereplői közötti együttműködési készség. Ezt a hasonló lehetőségek és kihívások, de a történelmi kapcsolatok, a hagyományok, a közös kulturális örökség is nagymértékben elősegítik. A megyei területfejlesztési szerepköröknek két fontos iránya lehet a jövőben. A megyei önkormányzat szakmai segítséget kaphat a magasabb szintű területi és kormányzati hivataloktól és ügynökségektől.  A megyék egyrészt tervezhetnek és végrehajthatnak fejlesztéseket központilag kialakított - a kormányzati és a helyi szinttel összefüggésben meghatározott - megyei fejlesztési tárgykörökben. A megyéknek kell koordinálni a helyi szintű fejlesztéseket: azok lehatárolását, összehangolását, nyomon követését és értékelését. Ez természetesen jelentheti megyehatáron átnyúló helyi szerveződések (pl. várostérségek) közös kezelését is. A sikeres fejlesztésekhez a megye koordinációs támogatása mellett aktív helyi/térségi fejlesztési partnerségek működtetésére van szükség.


-43Város és vonzáskörzete, mint funkcionális alapegység Funkcionális térségek - hiányzó láncszem a fejlesztéspolitikában

Magyarország területi alapú fejlesztéseinek eddigi nehézségei sok esetben abból fakadtak, hogy a fejlesztések nem a valós térszerveződések folyamataiba avatkoztak be. Az eddigi gyakorlat döntően a valós térkapcsolatokat gyakran kevéssé tükröző, közigazgatási határok mentén szerveződő területegységek fejlesztésére irányult, amelyeket nem jellemzett a települések közötti együttműködés, a kölcsönös előnyök és kompromisszumok feltárása, a városok térségük iránti felelősségvállalása. Ha javítani akarjuk a területi alapú fejlesztési beavatkozásaink hatékonyságát, akkor e téren gyökeres fordulat kell. A valós térszerveződéseket követő beavatkozási alapegységeket és területi középszintet kell kijelölni a fejlesztések számára.

A helyi szint alapegységei: a város-vidék együttműködést érvényesítő várostérségek

A városok vonzáskörzetét több funkció térbeli szerveződése jelöli ki. Egyrészt a foglalkoztatás, a munkaerő-piac, ugyanis általában a város kínál több munkahelyet a környékbeli településeken élők számára, melyeket napi ingázással érhetnek el. A városi szolgáltatásokat (közszolgáltatások, közigazgatási szolgáltatások és egyes rendszeres lakossági ellátást szolgáló üzleti szolgáltatások) a környékbeli településekről igénybevevők lakóhelye is kijelöli a vonzáskörzet határát. Adott esetben a városi vonzáskörzetet azok a városkörnyéki települések is kijelölik, melyek termékeiket a város piacán értékesítik, illetve különböző keresleti igényeiket ott elégítik ki. A városok és vonzáskörzetük egysége nem csak a város felől közelíthető meg. Város és környéke, a környező vidéki térségek kölcsönösen szolgáltatnak egymás számára. Jó esetben a város környéke kínál elsődleges helyszínt a városban élők rekreációjára, az általuk fogyasztott élelmiszer, vagy sok esetben akár iparcikkek előállítására. A várostérségek kialakulásában szintén fontos tényező a térség települései és egyéb szereplői közötti együttműködési készség. Ezt a hasonló lehetőségek és kihívások, de a történelmi kapcsolatok, a hagyományok is nagymértékben elősegítik. Ki kell emelni a helyi identitás szerepét is, mely egy várostérség fejlődésének legfontosabb erőforrása lehet, mert a helyi szereplőket a térség érdekében való és együttes cselekvésre ösztönzi. A területi fejlesztések alapegységei a városok és a vidéki térségek együttműködésére épülő, a várost és vonzáskörzetét magában foglaló várostérségek lesznek (szakmai kifejezéssel funkcionális várostérség - FVT). Lehatárolásuk alapulhat a különböző funkciók vonzáskörzeteit kimutató területi elemzésekre, de ugyanígy a térségi együttműködés hagyományokra és a térségi identitásminták eloszlására is. Mindez azt jelenti, hogy egyrészt központi szinten is meg kell határozni a szerveződések kereteit, szabályait és intézményeit. Másrészt a területi középszint, a megye koordinációja is sokat segíthet a szerveződésében és a működés nyomon követésében. A kialakításban magának a helyi szintnek is mozgásteret kell biztosítani, hogy valóban jól működő fejlesztési térségek jöjjenek létre.

A várostérségek fejlesztésének szempontjai

Teret kell nyerniük a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiosztott és a pályázati úton elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének. A fejlesztések a térség egészének javát szolgálják, az erőforrások települések közötti funkcionális és harmonikus elosztásával. Mindez dedikált forráskereteken, térségi együttműködésben kialakított helyi-térségi projektcsomagok vagy programok formájában nyilvánulhat meg, különösen az uniós fejlesztési források felhasználásakor. A várostérségek fejlesztéseit központilag orientálni kell, összhangban a kormányzati és megyei szintű fejlesztésekkel. Fontos, hogy e tárgykör sokszínű legyen, lehetőséget adva a komplex és integrált megközelítések alkalmazására, kiterjedve a települési infrastruktúrára, a közösségi és közúti közlekedésre, a gazdaságra és helyi gazdaságra, a foglalkoztatásra, a közszolgáltatásra, a társadalmi felzárkózásra, a tudatformálásra vagy akár a képzésekre. Együtt-tervezés: nem csak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de a települések gazdálkodásában és tervezésében (ld. terület-településrendezési és településfejlesztési tervezés, helyi adópolitika) is a térségi, a várost és vonzáskörzetét szerves egységben kezelő szemléletet és gyakorlatot kell alkalmazni.


-44-

A vidékfejlesztés szempontjai, valamint nemzeti prioritásai Magyarország alapvetően vidékies típusú ország, valamennyi vidéki térségi lehatárolás (pl. OECD) szerint az ország területének túlnyomó többsége vidéki térségnek minősül tájhasználatában, gazdaságában és népességi jellemzőiben. Az elmúlt évtizedek trendjei hazánkban - összhangban az agrár- és élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlyának csökkenésével - általában a vidéki térségek leértékelődéséhez vezettek. Számos vidéki térségünk válságba került, népessége elvándorol vagy elöregszik, a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás népességeltartó képessége alacsony, és ennek szerepét a gazdasági diverzifikáció egyelőre nem tudta pótolni. Átfogó stratégiára épülő vidékpolitikai fordulatra van szükség a város-vidék kapcsolatok megújításával, a falvak, tanyák gazdasági létalapjának megerősítésével, a vidék érték alapú fejlesztési lehetőségeinek felismerésével.

A vidékpolitika funkciói

A vidékfejlesztés beavatkozási térségei

Átfogó vidékpolitikai célkitűzések

- A táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a környezetminőség javítása. - Egészséges és biztonságos élelmiszer előállítás és -ellátás. - Megélhetés, kedvező életfeltételek és életminőség biztosítása a vidéki népesség számára - Általános jellemzők által kijelölt vidéki térségek. - Speciális táji, környezeti problémák, adottságok alapján kijelölt vidéki térségek. - Jelentős társadalmi hátrányokkal, problémákkal rendelkező vidéki térségek. - Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségi problémák. - Helyi, térségi, vidékfejlesztési együttműködések - Város-vidék kapcsolatok megújítása a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva. - Vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítése. - Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése, a helyi gazdaságfejlesztése. - A vidéki munkaerő, különösen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők megtartásának és megtelepedésének támogatása.


-45-

Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek fejlesztése Tanyás térségek fejlesztése

Aprófalvas térségek fejlesztése

Helyi, térségi vidékfejlesztési együttműködések

- A Tanyafejlesztési Program kiterjesztése. - A tanyás térségek átfogó fejlesztési programjának és cselekvési tervének megvalósítása. - A tanyás térségek, tanyás külterülettel rendelkező önkormányzatok, illetve a tanyai gazdálkodók, lakosok számára érdemi és közvetlen fejlesztési forrás biztosítása, a meglévő tanyák megőrzése, a gazdasági termelésbe való visszaintegrálása. - Hosszú távú tanyaprogram keretében a tanyákra vonatkozó jogi szabályozás szükséges alakítása, melynek szempontjai: a tanyai lakosság önkormányzati képviselete, a tanyás külterületre vonatkozó településfejlesztési és -rendezési tervezés, szabályozás megújítása, a közbiztonság javítása, a szolgáltatások elérhetőségének javítása (pl. tanyabusz szolgáltatás), az infrastrukturális fejlesztés (a környezeti szempontok figyelembevételével), a tanyai birtokrendezés. - A napi munkába járás, ingázás igényeihez maximálisan illeszkedő akadálymentes és fenntartható közösségi közlekedés fejlesztése, a hiányzó térségi kapcsolatok kiépítése különösen a zsáktelepülések, határ menti települések esetében. - Az aprófalvak gazdasági létalapját biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése. Helyi, autonóm ellátási, energetikai rendszerek kialakítása. - A szociális és önellátó gazdaság kialakulásának, tartós és fenntartható működésének ösztönzése - A helyi népesség szociális, egészségügyi, adminisztrációs igényeinek minél kevesebb utazással történő kielégítése, rendszeres mobil szolgáltató rendszerek kiépítésének támogatása. - A klímaváltozás elleni védekezés elősegítése az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével és az agrárium átalakításával (pl. szárazságtűrő, a helyi ökoszisztémába illeszkedő növények elterjesztése). - A helyben élő tehetséges fiatalok mentorálása. Hosszú távú programmal szükséges őket segíteni taníttatásuk és elhelyezkedésük során. Helyben maradást és letelepedést segítő programokkal az értelmiség helyben tartásának segítése. - Helyi közösségek kialakulásának, fejlesztési programjaik közös kidolgozásának segítése, a kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, kulturális örökség megőrzése. - Az aprófalvak falusi turizmushoz, öko- és aktív turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrájának és a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának térségileg összehangolt fejlesztése. - Az aprófalvas térségekben található nagy számú üresen álló ingatlan felmérése, koncepció kidolgozása a hasznosításukra. - A hazai vidékpolitika fontos eszköze az uniós vidékfejlesztési politika keretében kialakított és támogatott (LEADER) helyi vidékfejlesztési közösségek működése. Ezek a helyi vidékfejlesztési közösségek önállóan, autonóm módon, partnerségben, a helyi önkormányzati, gazdasági és civil szektor együttműködésében szerveződnek. A helyi szinten megvalósítható vidékfejlesztési beavatkozásokat a helyi vidékfejlesztési közösségek által tervezett helyi vidékfejlesztési stratégiák alapján célszerű megvalósítani, mely így programalapú, a helyi közösségi részvételre építő, széles körű térségi és közösségi fejlesztési hatásokat generáló végrehajtást tesz lehetővé. A helyi vidékfejlesztési közösségek nemzetközi együttműködési lehetősége is fontos eleme a vidékpolitikának. A területfejlesztési, városfejlesztési, szakágazati fejlesztéspolitikai eszközökkel összehangolva, együttműködve a helyi vidékfejlesztési közösségek és programok a jövőben még jelentősebb szerepet játszhatnak a helyi és térségi szintű fejlesztésekben.


-46-

A területfejlesztés és a területrendezés összehangolása Az OTrT és a területrendezés a területi tervezésben

Megyei területrendezési tervek lehetőségei

A területrendezés hosszú távú céljai

A 2008-ban átfogóan módosított Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény meghatározza az ország térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére. Ennek értelmében meghatározza az országos jelentőségű közlekedési, energetikai hálózatokat és az egyedi építményeket, továbbá az országos övezeteket. Az ország szerkezeti tervében szereplő elemeket a megyei terv is rögzíti, illetve a jogszabályi korlátok között pontosítja. A megyei területrendezési terv a megye térszerkezetének alakítását közvetett módon és behatárolt keretek között szabályozza. Az OTrT jogszabályi környezetének vonatkozásában kiemelendő, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény határozza meg a területfejlesztés és a területrendezés céljait és feladatait. Jelentős szerepe van továbbá a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletnek is, mely a területfejlesztésre és a területrendezésre vonatkozó külön szabályokat tartalmazza. Az OTrT meghatározza, hogy a megyei terveknek milyen terület-felhasználási kategóriákat és térségi övezeteket és mely feltételekkel kell alkalmaznia. A megyei területrendezési terv a meglévő és tervezett országos jelentőségű térszerkezeti elemeken túl tartalmazza a meglévő és tervezett térségi jelentőségű elemeket, műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket is. Az önkormányzati rendelettel elfogadott megyei területrendezési terv a térségi szerkezeti tervet, a térségi övezeteket és a területrendezési szabályzatot foglalja magában. Ezt kiegészítik a területrendezési terv szigorú tartalmi követelményei által nem kötött, a helyi sajátosságok és tendenciák alapján kidolgozott területrendezési ajánlások és intézkedési javaslatok, melyeket a megyei közgyűlés határozattal fogad el. A megyei területrendezési terv térségi övezetei jelölik ki - a terület-felhasználási kategóriáktól függetlenül - azokat a sajátos jellemzőkkel, elsősorban védendő értékkel vagy a tájhasznosítás szempontjából kiemelkedő adottsággal rendelkező területi egységeket, amelyekre a területrendezési előírásokon túl fontos ágazati (természetvédelmi, környezetvédelmi, energetikai, vízgazdálkodási, honvédelmi stb.) jogszabályok is vonatkoznak. A területrendezési terv célja tehát a terület-felhasználási igények nagytávlatú összehangolása. Ennek érdekében a terv meghatározza a térségi terület-felhasználás és a műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét. A tervezés feladata, hogy elősegítse a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását, az elmaradott térségek fejlődését, a táji, természeti, kulturális értékek megőrzését, a természeti erőforrások védelmét. A terület-felhasználás általános szabályai, valamint a fejlesztési elhatározások térbeli fizikai elrendezése, előírásai a megvalósuló fejlesztéseken keresztül érvényesülnek.


-47-

A területfejlesztési intézményrendszer szabályozási keretei

A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének jelentős átalakításával járt. A törvény értelmében 2012. január 1-jétől a megyei önkormányzatok tevékenységévé vált a területfejlesztési és a területrendezési feladatok ellátása. Ezzel egyidejűleg megszűntek a regionális, a megyei-, és a kistérségi területfejlesztési tanácsok. A törvény rendezi ezen intézmények tekintetében a szükséges jogutódlás kérdéseit is. Ennek megfelelően a regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok jogutódjává a területileg érintett megyei A törvény megállapítja hogy a területrendezési terveket önkormányzatok váltak. továbbá, Az új szabályozás a regionális fejlesztési legalább tízévenként felül kell vizsgálni, megszünteti a ügynökségek kiemelt feladataként a megyei és fejlesztési program területrendezésia tervtanácsokat. megvalósításával összefüggésben fejlesztési döntések előkészítését, A tervezési végrehajtását, valamint a területfejlesztés intézményi munkájának segítését határozza meg.

Lényeges, hogy amennyiben egy megye területén túlmutat egy-egy területfejlesztési ügy, az az érintett régió területét alkotó megyék, illetve a főváros képviselőiből felálló regionális területfejlesztési fórum feladatkörébe tartozik. Létrejöttek emellett a megyei területfejlesztési fórumok is, amelyeknek a megyei önkormányzatok és a megyében található megyei jogú városok delegáltjai a tagjai. A megyei területfejlesztési fórum célja, hogy a megyei jogú városokat bekapcsolja a megyék területfejlesztési döntéshozatalának előkészítésébe. A törvény újraszabályozza a megyei önkormányzatok területfejlesztési hatáskörét. A feladatok felölelik a területfejlesztési döntéseket megalapozó vizsgálatokat, a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozását, nemzetközi együttműködési megkötésének lehetőségét, valamint számos rendszermegállapodások megújítása lényeges kérdésben a megyei önkormányzat számára véleményezési jogot biztosít. A megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról. A feladatok ellátása vonatkozásában ugyanakkor beszámolási kötelezettség terheli.


-48-

A Koncepció megvalósítása érdekében a fejlesztéspolitikai és a szakpolitikai tervezés rendszerét meg kell újítani, egységes rendszerbe foglalva a tervezési folyamatokat. Ez a hatékony, egymást szinergikusan támogató fejlesztések feltétele. A fejlesztési eszközök hatékonyságának növelésében kulcsszerepet tölt be a különböző területi szinteken megvalósuló tervezés. A tervezés feladata, hogy az eredmények és folyamatok értékelése alapján, az érintett szereplők egyéni stratégiáinak összefogásával kijelölje, illetve korrigálja a célkitűzéseket. A tervezés ugyanakkor a célok elérését biztosító eszközök kijelölésével megalapozza a fejlesztési eszközök hatékony felhasználását. A tervezés egységes, összehangolt rendszerének megteremtése olyan alapvető követelmény, amely a teljes hazai fejlesztéspolitikai gyakorlatnak, így a területi fejlesztések eredményességének is sarokköve.

Egységes országos tervezési rendszer

Egységes területi tervezés: a rendezési és fejlesztési tervezés

A hatékony és célszerű fejlesztések működtetéséhez szükség van az országban zajló tervezési tevékenységek olyan átfogó szabályozására, amely rögzíti, hogy milyen típusú és szintű terveket, kiknek, milyen tartalommal és eljárási rendben, illetve végrehajtási eszközrendszer birtokában kell megalkotnia, s ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Az egységes tervezési rendszerben az OFTK-ban rögzítettekkel összhangban egyértelműen meg kell határozni az ágazati irányítás és az egyes területi szintek tervezési kompetenciáit, valamint az egyéb speciális, területfejlesztési politikai célokból adódóan kiemelten kezelendő területegységekkel kapcsolatos tervezési feladatokat, illetve ezek viszonyát a többi területi tervhez.

összhangja

Partnerség és kommunikáció a tervezésben

Megyei tervezés és mikrotérségi léptékű helyi tervezés ●A fejlesztési tervek, programok országos szintje mellett a tervezés, programozás legfontosabb területi szintje a megye. A megye fontos koordináló szerepet tölt be a mikrotérségi léptékű integrált város- és vonzáskörzeti viszonylatokban formálódó helyi tervezések esetében. A megyei szint koordinálja és támogatja is e helyi tervezéseket. Az ország középtávú fejlesztési irányait meghatározó és megújuló OFTK-val, az OTrT-vel, a Széli Kálmán Tervvel, valamint az Új Széchenyi Tervvel összhangban megyei és helyi szinten is meg kell határozni a közép- és hosszú távú fejlesztési terveket. ●A megyei fejlesztési tervek megalapozásához és a megyei integráció sikeres megvalósulásához meg kell teremteni a megyei, a térségi (különösen a kiemelt térségek) és a városokkal való együttműködést, a gyors információáramlás biztosítását, továbbá ösztönözni kell a komplex, integrált fejlesztési programok készítését és megvalósítását. ●A megyék terület- és vidékfejlesztési feladataik keretében közreműködnek a vidékfejlesztési tervezésben, programozásban, a vidékfejlesztés keretében megvalósuló helyi fejlesztési programok segítésében, megalapozva a megyei szintű vidékfejlesztési koordinációs, tervezési és végrehajtási tevékenységeket. ●A tervezés és a programozás végig viteléhez szükséges a megyei és a helyi szintű tervezési intézményrendszer, a partnerségi együttműködések kiépítése és a tervezéshez szükséges forrás, valamint a szabályozási feltételek biztosítása, vagyis szükséges a helyi és a megyei szintű tervezés átfogó megújítása.

Vertikális és horizontális koordináció Fontos követelmény, hogy a szabályozás kellő mozgásteret biztosítson az „alulról” jövő (bottom up) tervezési kezdeményezéseknek, melyeknek meg kell teremteni az intézményrendszeri feltételeit is. A tervezés folyamatában a vertikális és horizontális koordináció egyaránt nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy a legitim tervdokumentumok betöltsék funkciójukat. A tervezési rendszer szabályozásában fontos biztosítani, hogy az operatív programok, a kiemelt programok és projektek és valamennyi állami-közösségi fejlesztési tevékenység a stratégiai - koncepcionális tervekhez igazodjon

Egységben az uniós és a hazai tervezés A hazai tervezési gyakorlatnak célszerű továbbra is alkalmaznia az EU-finanszírozású programokon túlmenően is az uniós tervezési rendszert, kifejezéstárat és eljárásrendet a hazai sajátosságok figyelembevételével. Ugyanakkor az uniós források tervezését is a hazai tervezési rendszer szerves részeként kell kezelni és az uniós forrásoktól független vagy azokon túlmutató tervezési dokumentumokra való kitekintéssel kell programozni.

Szakmai megerősítés Szükséges a tervezés szakmai kapacitásainak javítása. A szakértők, tervező intézmények mellett a közigazgatásban is szükséges a stratégiai szemlélet, a területi tervezéshez szükséges készségek erősítése. A megyékben és helyi szinten is indokolt a tervezés jelentősebb létszámú szakmai apparátusának kiépítése, a regionális fejlesztési ügynökségek létező tervezési kapacitásaival összehangoltan. Az ágazatok tervezési-fejlesztési kapacitásai is erősítendők, mind mennyiségben, mind minőségben.


-49-

NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciónak (OFTK) a Környezetügy valamint a Klímaváltozás kérdéseire a területrendezés, településfejlesztés, tervezés oldaláról adott megoldási javaslatai


-50-

Középtávon megvalósítani szükséges környezetstratégiai feladatok

Környezetstratégiai javaslatok

Hosszú távú fejlődést megalapozó környezetstratégiai területek

 Az épített környezet értékeinek és a természeti erőforrások védelme, természetés tájvédelem, környezetvédelem, örökségvédelem, a települési környezet védelme és élhetőbbé tétele, a kedvező táji adottságok megőrzése, a táj szerkezetének és karakterének kedvezőtlen irányú változásának lassítása, megállítása.

 A fenntarthatóságot, az épített környezet és a természeti erőforrások mennyiségi, minőségi védelmét és a gazdasági versenyképességet, megélhetést, a foglalkoztatást és az önellátást egyidejűleg biztosító gazdasági tevékenységek és ágazatok fejlesztése.

 Agrár- és erdő környezetgazdálkodási rendszerek működtetése.

 Szemléletváltás a vízgazdálkodásban. Vízmegtartás, - pótlás és elvezetés - valamint komplex a gazdálkodással, tájszerkezettel összhangban történő működtetés.

 Természeti erőforrásaink és ásványkincseink nemzeti kézben tartása, kiemelten a termőföld és a víz védelme, fenntartható használata.  Integrált, a vízkészlet megőrzését és fenntarthatóságát szolgáló vízgazdálkodás.

 Energiatakarékosság, alternatív, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése.  Az épített környezet értékeinek védelme, valamint az épített örökség fenntartható fejlesztése örökség erőforrásként való használata.

 Klímaadaptáció, negatív hatások csökkentése.  Környezettudatosság növelése, az újrahasznosítást és a takarékos anyag-energia-, térhasználatot ösztönző szabályozás, szemléletformálás.

 A fenntarthatóság elvrendszerét erősítő környezeti nevelési és és szemléletformálási feladatok erősítése.


-51-

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció hosszú távú (2014-2030) fejlesztési célkitűzései amelynek eredményeként Magyarország megőrizheti természeti erőforrásait. Beavatkozási területek természeti erőforrásaink fenntartható és stratégiai szemléletű védelme, és takarékos használata az élővilág, a termőföld, a talajok és a vízbázisok védelme, az ivóvízminőség a biológiai- és táji sokszínűség, javítása, illetve a tájgazdálkodási valamint a hazai erdők védelme, keretekbe illeszkedő vízgazdálkodás megőrzése

az energiahordozókkal, építőipari alapanyagokkal való fenntartható gazdálkodás és az ásványkincsek védelme

a fenntartható hulladékgazdálkodás (megelőzés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás) feltételeinek megteremtése

a zöldgazdaság bővítése, a környezetvédelmi ipar fejlesztése, energiatakarékosság és hatékonyság, energiabiztonság, a megújuló energiaforrások térségi autonóm energiaellátási rendszerekben való fenntartható hasznosítása, a geotermikus energia komplex hasznosítása, a földhő hasznosítása a klímabiztonság megteremtése, a települési és intézményi klímavédelem, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás

környezetvédelem és környezetbiztonság a környezeti oktatás, nevelés és szemléletformálás erősítése


-52-

Energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség Energiafüggőségünk csökkentése

Zöldenergetikai reform

Környezetkímélő közlekedés

A megújuló és alternatív energiaforrások szélesebb körű, fenntartható használatával, a decentralizált térségi/lokális energetikai rendszerek kiépítésének támogatásával, az energiatudatosság fokozásával, az energiatakarékosság és -hatékonyság növelésével, a geotermikus energiapotenciálunk kihasználásával, az energiabeszerzési források diverzifikálásával csökkenthető hazánk energiafüggősége, javítható az ellátásbiztonság és létrejöhet az energiahatékony, jelentős megújuló energia potenciáljával felelősen és hatékonyan gazdálkodó magyar társadalom és gazdaság.

Már energiafüggőségünk kismértékű csökkentése is jelentős lökést adhat a magyar gazdaság és az államháztartás számára, amelyben az energiaimport jelenleg rendkívül nagy terhet, kiadási tételt jelent. A képzett és képzetlen munkaerőt egyaránt igénylő térségi energetikai rendszerek, valamint energiahatékonysági átalakítások a jövedelmek egyenletesebb elosztását és térségekben tartását is lehetővé teszik. Így nagymértékben hozzájárulhatnak a foglalkoztatási célok eléréséhez, valamint a leszakadt térségek felzárkóztatásához is. Ehhez építőipari szemléletváltás is szükséges: az extenzív (zöldmezős ingatlan- és infrastruktúrafejlesztő) irányok helyett intenzív hangsúlyokkal (az átalakítást, zöld infrastruktúrákat preferáló), az energiahatékonyságot is szolgálva.

A közösségi és az alternatív, egyéni nem motorizált közlekedés újbóli térnyerése a településeken belüli és települések közötti közlekedésben, valamint a kötöttpályás közlekedés preferálása a komplexebb élhetőségi és fenntarthatósági szempontok mellett az energiaigényünk csökkentésére is nagymértékben kihat.


-53-

Az energiafüggőség csökkentése és a klímavédelem Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz a városokban

A

klímaváltozás alapvető okai jelentős részben a városi térségekben összpontosulnak. A városok mikroklímája a globális változás hatásai nélkül is jelentősen eltér a kevésbé urbanizált térségekétől, ezek a különbségek pedig a klímaváltozás hatására a későbbiekben felerősödhetnek. A klímaváltozás hatásaira koncentráló megközelítésmód és az alkalmazkodóképességet célzó intézkedések egyben lehetőséget is teremtenek az alternatív gazdasági növekedésre és a környezettudatosság növelésére.

Helyi szabályozások, adók, pénzügyi ösztönzők és beruházások alkalmazása a városi Fejlesztéspolitikai feladatok:

klímavédelem érdekében. A zöld és kék gazdaság céljainak és elveinek követése, valamint a lokális erőforrásokra épülő helyi gazdaság erősítése. A klímabarát építészeti megoldások előnyben részesítésének támogatása. A környezetbarát és hatékony, energiatakarékos távfűtő rendszerek fejlesztése, távhő rekonstrukció. Jobb elérhetőség biztosítása kevesebb közlekedési szükséglettel az optimális területhasznosítás révén. Klímabarát, alacsony szén-dioxid kibocsátású, versenyképes és biztonságos városi tömegközlekedés kialakítása, a gyalogos és a kerékpáros közlekedés előtérbe helyezésével, valamint a szolgáltatások technikai alkalmazkodása a klímaváltozáshoz. A szélsőséges mikroklíma mérséklésére kiegyenlítő zöldfelületek biztosítása.


-54-

A stratégiai erőforrások megőrzésének, fenntartható használatának szakpolitikai feladatai

Kiterjedt városi, ipari és infrastrukturális területhasználat

Fokozódó elszegényedés nem segíti a környezettudatos életmódot

A logisztikai központok, ipari parkok számának gyarapodása számottevő területfoglalással jár, mellette a mezőgazdasági területek nagyságának csökkenése jellemző, amelynek okai a belterületbe vonások, az ipar, a bányászat és az infrastruktúra terjeszkedése, az erdőterület növekedése. A növekvő mértékű urbanizáció hatása tetten érhető a beépített területek nagyságának növekedésén túl a kis területen koncentrálódó lakosság adott térséget érintő fokozott környezet terhelésében is, melyet a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése hivatott ellentételezni. A különböző területhasználati igények az ökoszisztémák biológiailag aktív területeinek beszűküléséhez és feldarabolódásához vezetnek. A túlhasznosítás, az inváziós idegenhonos fajok terjedése és a szennyezés is a biológiai sokféleség csökkenését okozza. A természetvédelem is fokozódó kihívásokkal szembesül a természeti rendszerek egészének megóvására, lehetséges gyarapítására irányuló törekvései során.

A társadalom értékrendjében az anyagi jólét megszerzése, a fogyasztás valós jelentőségéhez képest aránytalanul nagy szerepet kap, míg a környezet minőségének, szolgáltatásainak értékelése nem megfelelő súlyú, jelentős energiaigény és -veszteség keletkezik. A társadalom polarizálódása a jómódúak növekvő fogyasztása mellett az elszegényedést is magával hozta. A kiszolgáltatottak lehetősége az önellátásra, az életmódváltásra, a takarékossági beruházásokra korlátos. A tartós munkanélküliség sújtotta térségekben terjed a megélhetési célú, környezeti károkozással is járó bűnözés. Az ipari termelés bővülése összességében nem járt együtt a környezetterhelés hasonló arányú növekedésével, ugyanis a leépülő nehézipar, vagyis az anyag- és energiaigényes ágazatok helyett a feldolgozóipar és a szolgáltatások indultak fejlődésnek. A fokozódó kereskedelmi aktivitással és a termelési módozatok változásával összefüggésben az áruszállítás, különösen a közúti szállítás növekedett számos kedvezőtlen környezeti hatást okozva, mint a helyi levegőminőség, a zajterhelés, az emberi egészség, az épített környezet állapotának romlása.


-55-

Klímapolitika és energiabiztonság Nem fenntartható a jelenlegi energetikai szerkezet

A klíma alakulásától függő mezőgazdaságilag megművelhető területek-, az ivóvíz minőségű édesvíz készletek- valamint a fosszilis energiahordozó tartalékok gyors csökkenése miatt az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a fenntartható energiaellátás biztosítása a XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai közé tartozik. Az olcsó és szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre álló fosszilis energiahordozók korszaka végéhez közeledik, az eddigi fogyasztási szokások nem lesznek fenntarthatók a jövőben, az elkövetkező időszak a struktúra- és paradigmaváltás korszaka kell legyen. Az energiabiztonság nem csak gazdasági, hanem egyre inkább geopolitikai stratégiai kérdéssé is válik. Hazánk a hagyományos energiaforrások tekintetében Európa egyik legkiszolgáltatottabb országa. A Kormány felelőssége, hogy a nemzeti érdekeket képviselve, adekvát válaszokat adjon a csökkenő fosszilis energiatartalékokért folyó verseny és - ezzel egyidejűleg - a klímaváltozás negatív hatásai által jelentett kihívásokra

A klíma alakulásától függő mezőgazdaságilag megművelhető területek-, az ivóvíz minőségű édesvíz készletek- valamint a fosszilis energiahordozó tartalékok gyors csökkenése miatt az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a fenntartható energiaellátás biztosítása a XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai közé tartozik. Az olcsó és szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre álló fosszilis energiahordozók korszaka végéhez közeledik, az eddigi fogyasztási szokások nem lesznek fenntarthatók a jövőben, az elkövetkező időszak a struktúra- és paradigmaváltás korszaka kell legyen. Az energiabiztonság nem csak gazdasági, hanem egyre inkább geopolitikai stratégiai kérdéssé is válik. Hazánk a hagyományos energiaforrások tekintetében Európa egyik legkiszolgáltatottabb országa. A Kormány felelőssége, hogy a nemzeti érdekeket képviselve, adekvát válaszokat adjon a csökkenő fosszilis energiatartalékokért folyó verseny és ezzel egyidejűleg - a klímaváltozás negatív hatásai által jelentett kihívásokra Területi prioritások


-56-

FEJLESZTÉSPOLITIKAI FELADATOK Továbbra is támogatni szükséges a lakás- és házfelújítási programokat az energiahatékonyság, energia-megtakarítás fokozása érdekében. Támogatni szükséges az elavult ivóvízhálózat felújítására vonatkozó lakás- és házfelújítási programokat.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a szabad talajfelszín és növényborítottság növelésével.

Folytatni szükséges a megújuló energiaforrások mennyiségi és szerkezeti felmérését, meg kell tervezni az alkalmazás menetrendjét, kapcsolódva a környezetvédelmi és az agrárfejlesztési elképzelésekhez - a szociálpolitikai, a foglalkoztatáspolitikai és a vidékfejlesztési szempontok figyelembevételével.

Az energetikai célú növénytermesztés, a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználása, az erdei biomasszában lévő lehetőségek további kiaknázása hangsúlyos irány lehet, főleg a foglalkoztatás növelése érdekében, különösképpen a hátrányos helyzetű vidéki társadalmi csoportok számára. Mindez azonban nem szoríthatja háttérbe az élelmiszertermelést, nem veheti át az erdőgazdálkodás területeit, illetve kulcsfontosságú, hogy ne alakuljanak ki monokultúrás térségek.

A természetközeli területek és a zöldfelületek terhére a jellemzően beépített területek (települési táj), valamint azon belül a burkolt felületek növekedésének lassítása, ésszerű szinten tartása. Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázat-megelőzés és kezelés.

Szükséges a lakosság energiatudatosságának növelése, a lakossági energiatakarékos beruházások kivitelezésének támogatása.

Középületek energetikai célú felmérése, megtervezése, felújítása, ami az energiahatékonyság növelése mellett munkahelyeket is teremtene.

Erdőgazdálkodási fejlesztés az erdőterületek, erdei vízgyűjtők vízrendezésével, az erdők vízvisszatartó képességének javításával.

Támogatni, ösztönözni kell az energiaszövetkezeteket, társulásokat, amelyek az alternatív energiaforrások felhasználására, a helyi okos hálózatok kiépítésére és ezek integrálására irányulnak.

A költség-optimalizált intézkedések érdekében szükséges a helyettesítő új építést a korszerűsítésfelújítás fogalomkörébe vonni, hiszen esetenként nem a felújítás, hanem a helyettesítő új építés a gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldás

Támogatni szükséges a távhő rendszerek korszerűsítését, bővítését, újak építését.

Az egyik kiemelt, elsődleges feladat az energiahatékonyság támogatása.

A klímapolitikát és az energiabiztonságot regionális szinten koordináló szervezet létrehozása. Az éghajlatváltozás, a kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával.


-57-

D. Útmutató: összefoglaló és konkrét lépések leírása a helyi klímaváltozási adaptációs terv készítéshez, helyi területrendezési terv módosításához. Ez a fejezet a kurzus tananyagában a 2-6 valamint a 7-12. leckékben feldolgozott (és ott részletezett anyag) egyszerűsített, rövidített átszerkesztett kivonata, amelyet ellenőrzőlistakénti használatra javaslunk. Önkormányzatonként a következő dokumentumokra, adatokra, vagy egyéb alkalmas információforrásokra van szükség, mielőtt stratégiakészítésbe fognánk:  Klímastratégia, ha már van korábbi változatban  Településfejlesztési terv vagy koncepció, ha van  Területrendezési terv (térképpel együtt)  Egyéb tervek, koncepciók és stratégiák, amik rendelkezésre állnak, vagy amiket az önkormányzat figyelembevételre ajánl (pl. polgármester választási programja)  Hatályos helyi rendeletek gyűjteménye szinte mindenről (helyi adókról, költségvetésről, környezetvédelmi, természetvédelmi, építésügyi, munkaügyi, segélyezési, oktatáspolitikai, felnőttképzési, agrár, turisztikai, vízügyi…)  Az önkormányzat költségvetése,  Lista a településen működő állami és önkormányzati intézményekről.  Statisztikai adatok, amennyiben rendelkezésre állnak az alábbi kérdésekről: 1. a lakosság demográfiai, iskolázottsági, munkaerő piaci helyzetéről, 2. a helyi vállalkozásokról, cégekről, 3. a településen élő munkanélküliek, hajléktalanok, menekültek és bevándorlók számáról,

I. Klímastratégia készítés lépéseinek összefoglalása 1. A tájékozódó vizsgálat munkafolyamatának lépései és ütemezése 1.1. Kapcsolatfelvétel: 1.1.1. Felvesszük a kapcsolatot az előzetesen szerződött, vagy egyeztetett Önkormányzatokkal és helyi kapcsolattartót kérünk. (Kezdő időpont) 1.2. Tájékozódó adatgyűjtés: 1.2.1. Helyi kapcsolattartónk segítségével bekérjük az önkormányzat (tananyagban ismertetett) dokumentumait és a rendelkezésükre álló adatokat, ismereteket elektronikus vagy postai úton. (kb. 1 hónap)


-581.2.2. Megkérjük a helyi kapcsolattartót, hogy segítsen nekünk a közvélemény-kutató online kérdőívünk helyi elektronikus levelezőlistákra való kiküldésében. (Az 1. hónap során minél hamarabb) 1.2.3. Internetes és szakirodalmi adatgyűjtést végzünk a településről. 1.2.4. Helyszíni terepbejárást végzünk, esetleg meglátogatunk helyi intézményeket (ez a lépés későbbre is ütemezhető) 1.3. Felkészülés kompetens helyi személyiségekkel való mélyinterjú sorozatra: 1.3.1. A beérkezett dokumentumokat, valamint a kitöltött online kérdőíveket tanulmányozva készítünk egy település-specifikus mélyinterjú-kérdőívet, amely a szakértőnk által a dokumentumok alapján felvetett sérülékenységi, rugalmassági viszonyokkal, valamint mitigációs és adaptációs lehetőségekkel kapcsolatos. (2. hónap végéig) 1.3.2. Kapcsolattartónktól javaslatot kérünk kompetens helyi személyiségekre akikkel mélyinterjút tarthatnánk (tananyagban ismertetett szempontok szerint) 1.3.3. A javaslatok figyelembevételével személyre szabjuk kérdőíveinket 1.3.4. Időpontot egyeztetünk a mélyinterjú jelöltekkel 1.4. Mélyinterjúk: A kérdőív birtokában személyesen felkeressük a kapcsolattartónkat és az általa javasolt kompetens helyi személyeket (a fentiekben megadott preferenciák szerint) és velük mélyinterjúkat tartunk, a kidolgozott kérdőív segítségével. Helyszíni terepbejárást végzünk és meglátogatjuk a település jelentős intézményeit. (a 3. hónap során) 1.5. Összegzés: Tapasztalatainkat rendszerezzük és összegezzük egy „Klímaökológiai átvilágítási jelentés” című dokumentumban, majd azt megvitatjuk az érintettekkel. (a 3. hónap végéig) 1.6. Ennek birtokában foghatunk bele a stratégiakészítés érdemi lépéseibe. 2. Stratégiakidolgozás menete: 2.1. Azonosítjuk a rendszert (település, régió, intézmény, vagy annak valamely alrendszere) amire vonatkozóan klímastratégiát készítünk, megjelöljük a stratégiakészítés kezdetét és a stratégia célidőszakát, megjelöljük a stratégiakészítés terület-specifikus céljait, azonosítjuk a vizsgálandó állapotjelzőket (a vizsgálat szempontjait), a rendszer elemeit (ökológiai és társadalmi szerveződés elemei, intézmények, stakeholderek), kölcsönhatásait, környezetét, és a kiindulási állapotot (állapotfelmérés). Megkeressük a stratégiakészítés lehetséges információforrásait, 2.2. Feltárjuk, hogy milyen változásokra kell számítani a globális klímaváltozás (és esetleg más figyelembeveendő folyamatok) tekintetében a kérdéses rendszerre és környezetére vonatkozóan a kérdéses időszakban. 2.3. Feltárjuk a változások lehetséges hatásait, a kitettségeknek megfelelően.


-592.4. Feltárjuk a rendszer sérülékenységeit 2.5. Feltárjuk a rendszer meglévő vagy fejleszthető rugalmassági (mérséklési és alkalmazkodási) kapacitásait. 2.6. Azonosítjuk az egymással komplementer sérülékenységi és rugalmassági indikátor párokat és értékeljük a hatások, kitettségek és sérülékenységek valamint a meglévő rugalmassági kapacitások mérlegét, elvégezzük az azokra vonatkozó kockázatelemzést (a várható hatások vonatkozásában), vagy kockázatbecsléseket, azonosítjuk a veszélyeket és azok kritikus ellenőrzési pontjait (esetleges monitoring szükségleteket). 2.7. Ezzel azonosítjuk, hogy mely rugalmassági kapacitások szorulnak fejlesztésre. 2.8. Azonosítjuk a fejlesztésre szoruló rugalmassági kapacitások lehetséges növelési módjait (számításba vehető felkészülési, reagálási, alkalmazkodási, mérséklési és megelőzési eszközöket, köztük: jogszabályokat, intézkedéseket, és az azok megvalósításához szükséges szervezeti és egyéb megvalósítási kapacitásokat. 2.9. Elvégezzük a számításba vehető intézkedések ökológiai hatásvizsgálatát (ecologicalenvironmental impact assessment) 2.10. Elvégezzük a számításba vehető intézkedések társadalmi hatáselemzését (social impact management). 2.11. Kockázati alapú költség-haszon elemzést végzünk a lehetséges rugalmasság növelő intézkedések tekintetében, a hasznokra és károkra vonatkozóan az ökológiai közgazdaságtan eszközeit is felhasználva (financiális hatásvizsgálat – risk and costbenefit analysis). 2.12. Elkészítjük fentiek alapján célszerűnek látszó intézkedések megvalósítási tervét, lépéseit, időbeli ütemezését, (a megfelelő szervezeti és egyéb kapacitásokkal rendelkező) lehetséges felelőseit, és költségvetését, továbbá megjelöljük a szükséges költségvetés lehetséges forrásait. Az itt elkészült intézkedési terv tartalmazza a helyi rendeletek, köztük a helyi területrendezési terv módosítására vonatkozó javaslatokat. 2.13. Listázzuk stakeholdereket, javaslatainkat.

a a

megvalósításba bevonható szakértőket, figyelembeveendő információforrásokat,

döntéshozókat, és ügyviteli

2.14. Az elkészült stratégiát az érintettek között szakmai vitára bocsájtjuk, és annak figyelembevételével javítjuk-véglegesítjük.

II. Klímastratégia fejezeteinek ellenőrző listája: 1. Vezetői összefoglaló (max 0,5-1 oldal) 2. Lakossági tájékoztatásra szolgáló összefoglaló (miért fontos, miért jó, mik a hasznai?) 3. Bevezetés 4. Helyzetkép, helyzetelemzés a. A konkrét rendszer azonosítsa, lehatárolása (annak elemei, környezete, állapotjelzői)


-60b. A jelenben fennálló állapotok és éppen zajló állapotváltozások c. A klímaváltozásról és vele összefüggő folyamatokról szóló általános jellegű rész (éghajlatváltozás, tudományos összefüggések, klímaprogramok a világon, jó példák (best practices), jogszabályi, politikai háttér) 5. A stratégiakészítés fő célja, alapelvek, alapfogalmak, prioritások, küldetés, jövőkép 6. A stratégiakidolgozás keretei: felhasznált információforrások, keletkezési körülmények, kapcsolódó horizontális vagy más szintű stratégiák, tervek és programok, előzmények és kidolgozási módszerek ismertetése. 7. Várható változások összefoglalása, listája 8. Várható hatások a konkrét rendszerre, figyelembe véve a kitettségeket. 9. A rendszer azonosított sérülékenységeinek annotált listája, 10. A rendszer hatásokkal és sérülékenységekkel szemben meglévő rugalmassági kapacitásai. 11. Azonosított sérülékenység-rugalmasság párokra vonatkozó kockázatok és veszélyek elemzése 12. Fejlesztésre szoruló rugalmassági kapacitások annotált listája (felkészülési, mérséklési és alkalmazkodási teendők) 13. Az azonosított fejlesztendő rugalmassági kapacitások növelésének javasolt módjai és eszközei (intézkedési javaslatcsomag). 14. Az intézkedési javaslatcsomag ökológiai-környezeti hatásvizsgálata (kiegészíthető SWOT-elemzéssel is) 15. Az intézkedési javaslatcsomag társadalmi-gazdasági hatásvizsgálata (kiegészíthető SWOT-elemzéssel is)

(humánökológiai)

16. Az intézkedési javaslatcsomag pénzügyi hatásvizsgálata, kockázatalapú költséghaszon elemzéssel, ökológiai közgazdasági eszközök figyelembevételével 17. Megvalósítási terv a szervezeti kapacitások figyelembevételével (részfeladatok, végrehajtás módja, időbeli ütemezés, felelősök, költségvetés, finanszírozási források) 18. Kommunikációs terv 19. Mellékletek: tanulmányok, szakértői listák, ügyviteli javaslatok, lakossági felmérések és mélyinterjúk eredményei, statisztikai adatok, szakirodalom és forrásjegyzék 20. Lehetséges melléklet: Irányelvek a településfejlesztési és egyéb horizontális stratégiák felülvizsgálatához: például Településfejlesztési Tervvel Integrált Klímastratégia

III. Klímastratégia tartalmi és szerkezeti elemeinek ellenőrző és értékelő kérdéssora 1. A stratégiában világosan le van-e határolva a rendszer, amiről szó van? 2. Szerepel benne összefoglalás az adott terület várható klímájáról vagy annak lehetséges szcenárióiról?


-613. Szerepel benne összefoglalás az adott terület általános helyzetéről, egyéb terveiről, stratégiáiról, jövőképéről? 4. Szerepelnek benne adaptációs szempontok, célok vagy tervek? 5. Szerepelnek benne mitigációs szempontok, célok vagy tervek? 6. Szerepel benne kockázatelemzés (kedvezőtlen események bekövetkezési valószínűségei és azok súlyossága, következményei) 7. Szerepel benne költség-haszon elemzés? 8. Szerepel benne időrendi ütemezés az elvégzendő feladatokról vagy elérendő célokról? 9. Szerepel benne az elvégzendő feladatok felelősének/felelőseinek (intézmény, szervezet, vagy személy) megjelölése? 10. Szerepel benne az elvégzendő feladatokhoz kapcsolódó finanszírozási forrás megjelölése, vagy költségigény becslése? 11. Foglalkozik környezeti adatbázisok előállításával, monitoring-rendszer működtetésével, adatsorok beszerzésével, vagy nyilvánosságra hozásával? 12. Foglalkozik a megoldandó tudományos kérdések finanszírozásával, vagy ezen kutatások feltételrendszerének kialakításával? 13. Foglalkozik oktatási-nevelési kérdésekkel? 14. Foglalkozik szemléletformálási, ismeretterjesztési (média, sajtó, kommunikáció) kérdésekkel? 15. Foglalkozik népesedéspolitikai, demográfiai, túlnépesedést korlátozó kérdésekkel? 16. Foglalkozik a munkavállalói alkalmazkodóképesség (képzettség, átképezhetőség, mobilitás) kérdéseivel? 17. Foglalkozik lakosságbefogadási, szociális és foglalkoztatási kapacitások bővítésével? 18. Foglalkozik a távmunka és távoktatás kérdéseivel? 19. Foglalkozik építészeti, településépítészeti, településfejlesztési kérdésekkel? (épületszigetelés, árnyékolás, települési zöldterületek, fásítás, ivóvíz-hozzáférések, árnyék és menedékhelyek arányának, közterületi elérhetőségének növelése, közterületi vízfelületek.) 20. Foglalkozik közegészségügyi és egészségügyi ellátórendszeri vagy egészségbiztosítási kérdésekkel? 21. Foglalkozik természetvédelmi, biodiverzitás megőrzési vagy ökoszisztémákkal kapcsolatos kérdéssel? 22. Foglalkozik környezetszennyezési, -védelmi, vízvédelmi, levegővédelmi kérdésekkel?

más természetes

hulladékkezelési,

talajvédelmi,

23. Foglalkozik klímavédelmi erdőtelepítéssel, láprevitalizációval, élőhelyrekonstrukcióval? 24. Foglalkozik biogazdálkodással vagy agroforestryvel? 25. Foglalkozik mezőgazdasági kérdésekkel? 26. Foglalkozik energiahatékonysági, energiatakarékossági kérdésekkel, fosszilis energiahordozók használatának-kitermelésének csökkentésével, vagy megújuló energiaforrásokkal?


-6227. Foglalkozik ipari vagy bányászati kérdésekkel? 28. Foglalkozik közlekedési kérdésekkel? 29. Foglalkozik vízgazdálkodási kérdésekkel? 30. Foglalkozik a turizmus és a szolgáltatások rendszerének klímabaráttá, környezetbaráttá (pl. ökoturizmus) alakításával? 31. Foglalkozik adórendszerrel? 32. Foglalkozik jogszabály alkotási kérdésekkel?

IV.

Ellenőrzőlista a figyelembe veendő legfontosabb klímahatásokról (A klímaváltozás legfontosabb magyarországi hatásainak listája )

1. Folyóink átlagos vízhozama csökken, mert téli vízhozamuk enyhén nő, nyári azonban erősebben csökken. A tavaszi árvizek korábbra tolódnak, esőeredetű árvizek kockázata nő. (Ezt a kockázatot növelik a vízgyűjtőn letarolt erdők révén csökkenő növényzeti vízretenció) A nagytavak és tározók gyakrabban lesznek alacsony vízállásúak, vízminőségük romolhat, a felszín alatti vizek utánpótlása csökken. A talaj nedvességtartalma csökken, az aszály veszélyesebb lesz. 2.A talajoknál növekszik a csapadék okozta erózió, és szél okozta defláció, valamint az aszály hatásai, a szervesanyag csökkenése. 3.A biodiverzitás csökkenni fog, fajok az országból eltűnnek, mások megjelennek, a közösségszerkezet megváltozik, invazív fajok elterjednek. Ökoszisztéma-szolgáltatások és az évszakos mintázatok módosulnak. 4.Erdőtüzek, erdei szélkárok, csökkenő erdei biodiverzitás, csökkenő édesvízmegkötés, csökkenő talajvédelem, csökkenő szénmegkötés várható. 5.Hőhullámok okozta halálozás növekedés, katasztrófa-stressz, nyári szmog, allergén pollenek, vektor terjesztette betegségek (malária, leismaniasis, lyme-kór, kullancsencephalitis, hantavírusok, nyugat-nílusi láz, féregfertőzések), bőrrák, gombatoxinok. (Túl meleg (25°C feletti) napok miatti többlethalálozás a referencia időszakban 121 volt, 2020-2050 között 267-nek várható, 2070-2100 között pedig 1060nak.) 6. Mezőgazdaságban: árvíz, belvíz, ónos eső, özönvízeső, sárlavina, földcsuszamlás, jégverés, köd, zúzmara, hófúvás, hőségnapok, aszály, UVB, korai és kései fagyok, erdő-bozót- és tarlótüzek, új kórokozók, kártevők várhatók. 7. Épületekben: özönvízeső és vihar okozhat kárt. (A hőhullámok idején fontos az épületek megfelelő kialakítása) 8. Közlekedést veszélyeztetheti a hőhullám, aszfaltkárosodás, síkos utak, köd, hóakadályok, kátyusodás. 9. Hulladéklerakók, csapadékoknál

szennyvíztisztítók:

járványkockázatot

jelenthetnek

extrém

nagy


-6310. Napenergia inkább alkalmazható lesz, vízenergia kevésbé, szélenergia változó, energiaszállító rendszerek sérülése következhet be, növekvő nyári energiaigény merülhet fel. 11. A turizmus keresleti és kínálati oldala is változhat. 12. Biztonságpolitika és katasztrófavédelem: erdőtüzek, nemzetközi konfliktusok eszkalálása, infrastruktura biztonság, ipari biztonság, ökológiai biztonság, egészség és élelmiszer biztonság kerülhet veszélybe, a klíma-migráció tekintetében pedig forrás-, cél- vagy tranzitország is lehetünk (ki- és bevándorlás is növekedhet az átmenőforgalom mellett). 13. Munkaerőpiacon változások következhetnek be, vállalkozások csődje, kivonulása, teljes gazdasági szektorok átrendeződése miatt, munkaerő hiány és többlet is jelentkezhet

V. Települési önkormányzat klímastratégiája kapcsán a vizsgálandó sérülékenység-típusok ellenőrző listája A település a klímaváltozás következményeivel szemben sérülékeny, ha: (Ökológiai és környezetügyi kérdések)  Ha a település természeti értékei, természetközeli élőhelyei, élővilága, műemlékei, kulturális öröksége nem állnak hatékony és szakszerű védelem alatt.  Ha a település ipari, bányászati, mezőgazdasági, kereskedelmi vagy szolgáltató létesítményei környezetszennyező vagy környezetkárosító módon működnek.  Ha a település környezete (talaja, levegője, felszíni és felszín alatti vizei, földtani rétegei) szennyezettek. (Infrastrukturális kérdések)  közterületein nem állnak rendelkezésre ívóvízforrások (közkutak), nincsenek kiépített menedékek nagy esők vagy viharok esetére, nincsenek nagy befogadóképességű, védett és légkondicionált terek hőség esetére, az utak mentén nincsenek fasorok, nincsenek nagy parkok, zöldfelületek. Ha a közterületeken nincsenek ingyenes segélyhívó vagy segítségnyújtó berendezések, alapszolgáltatások. Ha a település közelében nincs jóléti célú parkerdő.  Ha a település árvízvédelme nincs megoldva (ha egyébként árvízveszély fennállhat.)  Ha a településen a tűzrendészeti és építési szabályokat nem tartják be.  Ha az ivóvízellátás, csatornázás és hatékony szennyvíztisztítás nincs megoldva,  Ha a település hulladékgazdálkodása nem megoldott vagy korszerűtlen,  Ha a településen nincs megfelelő állategészségügyi és növényvédelmi ellátórendszer (állatorvos, növényorvos, gyombiológiai szakember, talajvédelmi szakember és megfelelő laboratóriumok)


-64 Ha nincsen megfelelő és lakosságarányos egészségügyi ellátórendszere (mentőszolgálat, elsősegélyhelyek, orvos, gyógyszertár, szakrendelő, laboratórium, kórház, közegészségügyi és járványügyi ellenőrzés).  Ha az épületek vagy az infrastruktúra elavult vagy leromlott állapotú,  Ha a lakások, lakóházak nincsenek megfelelő hőszigeteléssel, nyílászárókkal és árnyékolástechnikával ellátva.  Ha a település működtetése nem energia- és víztakarékos, illetve hatékony,  Ha a lakásokban és közterületeken nincs megfelelő internet elérhetőség (korlátozott a naprakész információhoz való hozzájutás)  Ha közlekedési vagy szállítási akadályok esetén nem megoldott a település élelmiszer, ivóvíz-, és energiaellátása, nincsenek biztonsági raktárkészletek,  Ha a település közelében nem érhető el szakszerű katasztrófavédelmi segítség (pl. tűzoltók)  Ha rossz a település közbiztonsága, nincsenek közterületi kamerák, vagy jól működő polgárőrség, elérhető rendőri segítséggel,  Ha a település belső és más településekkel összekötő közlekedési rendszere nem megoldott vagy nem környezetkímélő,  Ha a település nincs felkészülve bevándorlók fogadására és ellátására,  Ha a településnek nincs önálló felnőttoktatásra, továbbképzésre is alkalmas oktatási intézménye (közösségi főiskola, sokoldalú gimnázium) (Lakossági szempontok)  Ha sok a hajléktalan és ellátásuk (éjjeli menedék, nappali pihenő, étkeztetés, tisztálkodási lehetőség, ruházat, orvosi ellátás, munkaközvetítés, szociális gondozás, jogi segítség, lelki segítség) nincs megoldva vagy nem megfelelő kapacitású az ellátórendszer.  Ha magas a jövedelemmel vagy önellátási lehetőséggel nem rendelkező munkanélküliek aránya és ellátórendszerük nem kielégítő.  Ha nagy a betegek, rokkantak, fogyatékkal élők aránya és ellátásuk nem kielégítő.  Ha sok a gyermek és idős ember.  Ha a lakosság iskolai végzettsége alacsony szintű.  Ha a lakosság körében alacsony a szakképzettek aránya.  Ha a lakosság közében alacsony az idegen nyelveket beszélők aránya,  Ha a lakosság nem szolidáris a rászorulókkal, ha nincsenek összetartó kisközösségek,  Ha a lakosság kirekesztő, diszkriminatív vagy ellenséges hangulatú,  Ha a lakosság körében a rasszista, szélsőséges, idegengyűlölő vagy intoleráns vélekedések nem kerülnek határozott elutasításra,  Ha sok a településen az alkoholista, pszichiátriai beteg, vagy kábítószerfogyasztó,


-65-

(Információs kérdések)  Ha a település és környéke természeti adottságai nem feltártak-feltérképezettek vagy az ezzel kapcsolatos adatok nem nyilvánosak,  Ha a településnek nincs környezeti és ökológiai monitorozó rendszere, vagy annak adatai nyilvánosan nem érhetők el,  Ha a település döntéshozóit nem támogatja hozzáértő szakembergárda, (pl. nincs ökológus, nincs klímaszakértő stb.)  Ha a településnek nincs megfelelő, körültekintően kidolgozott klímastratégiája.

Sérülékeny rendszerek (települési klímastratégiák szerint):  pincék, alacsonyan fekvő területek- hirtelen lezúduló nagy mennyiégű csapadék eláraszthatja őket,  csatornahálózat- hirtelen lezúduló nagy mennyiégű csapadék túlterhelheti,  ivóvízellátás- nagy szárazság a locsolások miatt fennakadást okozhat benne,  mezőgazdasági területek- hosszan tartó csapadékos időszak is, aszály is, nagy meleg is, fagyok is, jégesők is, párás idő is, viharok is, földcsuszamlésok is károkat okozhatnak,  épületek, építmények – 70 km/h-nál erősebb szélvihar leszakíthatja a tetőfedeleket  energiaellátás, távbeszélőberendezések vezetékei- 70 km/h-nál erősebb szélvihar súlyosan megrongálhatja őket, tatós, intenzív ónos eső hatására leszakadhatnak, havazás, hófúvás esetén az épületek tetőszerkezete károsodhat a hó súlya miatt  könnyű épületek- összedőlhetnek 70 km/h-nál erősebb szélviharban  közlekedés- zavarok támadhatnak, akadályok keletkezhetnek szélviharban, 70 km/hnál erősebb szélvihar fákat törhet ki, ónos eső, jegesedésnél rövid idő alatt síkossá válhat az út, faágak törhetnek le a rájuk rakódó jég súlya alatt, havazás hófúvás miatt hótorlaszok alakulhatnak ki, sínek felfagyhatnak, a jégréteg megnehezítheti a közlekedést,  élelmiszerellátás, egészségügyi ellátás, betegszállítás, gyógyszerek beszerzése- ezek akadozhatnak a közlekedés nehézségei miatt,  utasok- az elakadt járművekben jelentősen lehűlhet a testhőmérsékletük, fagyási sérüléseket szenvedhetnek,  gázellátás: vezetékes gázellátás leállhat a gázvezetékek befagyása miatt,  áramellátás-növekedhet a felhasználás, ráfagyott jégréteg miatt átmeneti zavarok keletkezhetnek ,  nagylevelű fák érzékenyebbek a hőségre (vadgesztenye, platán ),


-66 viharkárok és tűz szempontjából a fenyőfák a legsérülékenyebbek,  kis tárolókapacitással rendelkező ellátóhelyek sérülékenységet jelentenek,  kis távolságokra is gépkocsi használata, mert növeli a szmog kialakulásásnak veszélyét , fejletlen vagy drága közúti tömegközlekedés (nem az igényekre szabott), (kerékpárutak részleges), P+R területek kiépítetlensége, kerékpár kölcsönző rendszer hiánya,  ivóvíz ellátáshoz használt kutak rossz minősége,  „Energiafelhasználás elmaradottsága (kazanhaz-rekonstrukcio, kozvilagitas korszerűsites, letesitmenyek vilagitáskorszerűsitese, fűteskorszerűsites)  „hiányoznak a környezetkímélő helyi közlekedés (pl kerékpár, roller )infrastrukturális elemei”  pollen terhelés: allergén pollen koncentrációja magas vagy nagyon magas,  iparvárosok, üzemek, gyárak, bányák szomszédsága (még rosszabb, ha a város nincs hatással ezek működésére)- károsan hatnak a levegőminőségre, ezáltal az egészségre, illetve közrejátszhatnk a szmog kialakulásában  jelentős forgalom, áthaladó forgalom szennyezi a levegőt és adott időjárási viszonyok mellett szmogot okozhat  nem megfelelő szennyvíztisztító rendszer, mely szárazság esetén több tisztított szennyvizet enged be a (patakba), mint annak vízhozama, ezzel jelentős vízminőség romlást idéz elő  szennyvízcsatorna hálózat hiánya vagy kis kapacitása, illetve település kis lefedettsége  tisztított szennyvíz szennyezőanyag tartalma a megengedett határérték feletti  alacsony ivóvízkészlet tartalékok (valamilyen vízhasználat miatt, pl. erőmű, bányavíz kitermelés)  veszélyeztetett vízbázisok, sérülékeny rétegvíz készletek  hidrológiai védőterületek kialakítatlansága, védettségük megoldatlansága  települések, „településrészek tűzi vízigénye nem (kielégítően) megoldott,  esővízgyűjtők hiánya, mely a zöldfelületek öntözése érdekében kellene, a lakosság körében is  a felszín alatti vizek minőségi vizsgálatának hiánya (pl. monitoring kutak hiányaszintén vulnerabilitás lehet, ha nem tisztázott, hogy a kutak finanszírozása kinek a feladata, hiszen ez a kutak üzemeltetését hátráltatja, gátolja), szennyezése, minőségének romlása, mert az aszályok idején megnövekedett vízigény egy részét, még ha nem is az ivóvizet, ezekből lehetne fedezni  szennyezőanyag (komponensek) a talajvízben, a megengedett határétéket meghaladó koncentrációban  felszín alatti vizek nem megfelelő, nem fenntartható használata ( a határértékek nincsenek igénybevétel szerint meghatározva)  (településen átfolyó) patakoknál, folyóknál a nem megfelelő mederállapotok, mederformák.


-67 a víztározók nem megfelelő üzemeltetése,  csapadékvíz elvezetésének (részleges) megoldatlansága (csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, elmaradottsága), a kiépített vízelvezető árkok, csatornák nem megfelelő karban tartása, korszerűtlensége .  Hegységben, hegységek mellett található területeknél a hegységekből a vizek gyors és intenzív lefolyása  rossz energiahatékonyság  víz pazarlása, víztakarékosság hiánya  felkészülés hiánya a várható kényszerhatásokra, pl. folyasztói árak emelkedésétől való függés (rossz energiahatékonyság esetén függés az energiaárak emelkedésétől)  megfelelő védekezési stratégia hiánya a szélsőséges időjárási eseményekre,melyek károkat okozhatnak a kulturális építményekben, termésben, lakóépületekben, és ezek helyreállítása nagy költségekkel járhat  zöld felületek hiánya miatt rosszabba a levegő minősége és egészségtelenebbek, kellemetlenebbek az életkörülményeket, és ez a turizmust is csökkenti  a megfelelő védekezési stratégia hiánya hátráltatja a lakosságban is a környezettudatos gondolkodás kialakulását  a felszín alatti és termálvízkincs nem megfelelő „védelme, megőrzése és fenntartható, integrált térségi hasznosítása”  A klímaváltozás következtében előforduló kivételesen magas vízhozamok esetén az áradásoknál lehetségesen érintett vízparti (víz melletti) területek.  a kevés ivóvízzel, rossz vízellátottsággal rendelkező területek, ha a klímaváltozás következtében csökken a csapadékmennyiségük  azok a területek, ahol annyira lecsökken a csapadék, hogy aszályok fordulhatnak elő  azok a területek, amelyeknek nem áll a rendelkezésére megfelelő létszámú (és képzettségű) személyi állomány, korszerű technikai eszközök, anyagi források, és ezért nem tudnak megfelelően alkalmazkodni a klímaváltozáshoz  urbanizált területek, városok, ahol sok ember él, nagy a népsűrűség, és rá vannak utalva az élelmiszerszállítmányokra, közlekedésre, víz, különböző termékek és energia odaszállítására  ha a közlekedési eszközök, iskolák, sürgősségi ellátás árterületen található vagy ki van téve egy esetleges áradásnak  könnyen túlmelegedő épületek túlsúlya  az áradásnak kitett területek : tengerek melletti (tidal flooding), folyami áradás (fluvial flooding) és erős esőzések miatti (surface water floding), olyan települések, ahol áradásnak magas kockázattal kitett földhasználati területek vannak Lakosság sérülékeny csoportjainak számbavétele a településen (ellenőrző lista):


-68A munka alapú jövedelemből (bér, fizetés, megbízási díj) élőket a munkahelyük elvesztése súlyosan érintheti, sérülékenységük attól függ, hogy  vannak-e tartalékaik (pénz, tartós élelmiszer, értéktárgyak),  családi segítségre számíthatnak-e,  tartoznak-e segítőkész kisközösséghez,  milyen a kapcsolati tőkéjük,  milyen az iskolai végzettségük,  vannak-e szakképzettségeik (milyen, hányféle),  beszélnek-e több nyelven,  van-e internet hozzáférésük és megfelelő informatikai tudásuk,  milyen a munkaerő-piaci helyzetük,  van-e lehetőségük lakóhely-változtatással munkához jutni,  milyen a lelki és egészségi állapotuk. A Nemzetközi Vöröskereszt sérülékenységi indikátorai szerint különösen sérülékenyek a következő embercsoportok tagjai:  katasztrófák áldozatai, háborús övezetek lakói (sérülések, víz és élelem hiánya, újabb katasztrófának való kitettség miatt)  traumák átélői  a rossz egészségi állapotúak (lelki vagy testi betegek, sérültek, rokkantak, fogyatékosok)  rossz közegészségügyi körülmények között élők (tiszta ivóvízhez való hozzá nem férés, rossz higiéniai viszonyok, egészségügyi ellátás hiánya)  idősek és gyerekek,  terhes anyák,  bevándorlók, otthonukat elhagyók,  mélyszegénységben élők,  munkanélküliek,  tartósan alultápláltak és éhezők  hajléktalanok

VI. Települési önkormányzat klímastratégiája és a területrendezési terv módosítása kapcsán a vizsgálandó rugalmassági kapacitás típusok ellenőrző listája


-69Ellenőrzendő, hogy az adott településen létezik-e ilyen kapacitás, mekkora az, fejlesztésre szorul-e, fejleszthető-e? 1. Elsődleges rugalmassági kapacitások 1,1. A klímát elsődlegesen szabályozó légköri üvegházhatású gázok koncentrációit érintő rugalmassági kapacitások  Üvegházhatású gázok (főképp széndioxid) kibocsátás-csökkentésének mitigációs kapacitása  Természetes klímaszabályozási potenciál növelésében rejlő mitigációs és adaptációs kapacitás  Üvegházhatású gázok (széndioxid) ember által befolyásolt megkötésének mitigációs kapacitása. 1.2. A klímát elsődlegesen szabályozó bioszféra ökológiai rendszereinek épségéből származó rugalmassági kapacitások  Az élőhelyek biodiverzitást fenntartó kapacitása  Ökológiai rendszerek biodiverzitásában rejlő adaptációs kapacitás  Ökológiai rendszerek szolgáltatás növekedésében, illetve annak előmozdításában rejlő (revitalizáció, élőhelyrekonstrukció) mitigációs és adaptációs kapacitás.  Ökológiai követelmények szerinti biogazdálkodás elterjesztésében rejlő mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentési kapacitás  Ökológiai rendszerek be nem töltött öntisztulási kapacitása 1.3. Az emberiség lélekszámának és ökológiai lábnyomának csökkentésében, valamint ennek társadalmi és földrajzi kiegyenlítésében rejlő elsődleges rugalmassági kapacitások  Népességszabályozásban rejlő mitigációs és adaptációs kapacitás  Életmódváltásban és az ökológiai lábnyom csökkentésében rejlő mitigációs és adaptációs kapacitás  Vagyoni és esélyegyenlőségi különbségek kiegyenlítésében rejlő adaptációs kapacitás  Hátrányos helyzetű országok és régiók nemzetközi megsegítésében és ezzel is összefüggő nemzetközi egyezményekben rejlő (külpolitikai) mitigációs és adaptációs kapacitás


-701.4 A társadalmi szintű alkalmazkodás lehetőségét és képességét elsődlegesen meghatározó rugalmassági kapacitások  Tudományos alapkutatási (klíma-adaptációs és mitigációs) kapacitás és intenzitás  Tudományos szintetizáló (klíma-adaptációs és mitigációs) kapacitás és intenzitás  Alkalmazott kutatási, műszaki-fejlesztési és innovációs kapacitás  Oktatási, képzési, átképzési, továbbképzési adaptációs kapacitás  A munkavállalók mobilitási kapacitása 2. Másodlagos rugalmassági kapacitások 2.1 Energetika  Megújuló és/vagy klímabarát energia előállítási kapacitás  Energia-racionalizálásban és energiatakarékosságban rejlő megtakarítási kapacitás 2.2 Vízügy  Folyóvizek beépítés-mentes ártereinek árvízbefogadó, illetve a vízgyűjtők növényzetének vízvisszatartó (vízretenciós) kapacitása  Folyóvizeken létesített tározók, és lakossági- vagy intézményi esővízgyűjtők vízpótlási kapacitása  Vízhatékonyságban és víztakarékosságban rejlő megtakarítási kapacitás  Szennyvíztisztítási kapacitás 3. Harmadlagos rugalmassági kapacitások 3.1. A mezőgazdaság néhány rugalmassági kapacitása  Állat- és növény-egészségügyi, valamint gyombiológiai hálózat feladatellátó kapacitása (szakszolgálat, szakirányú egyetemek, intézetek, kamarai tagság, szakirányú gazdasági társaságok)  Mezőgazdasági szerkezetváltásban rejlő alkalmazkodási kapacitás 3.2. Településeket érintő néhány rugalmassági kapacitás:


-71 Településtervezésben és építészetben rejlő adaptációs és mitigációs kapacitás (beleértve a közterületek menedék- és segítségnyújtó kapacitását is)  Zöldtető, zöldfal, zöldhomlokzat létesítésben rejlő mitigációs és adaptációs kapacitás  Politikai-, katasztrófa- és gazdasági menekült vagy klíma-migráns befogadási kapacitás 3.3 A lakosság szokásait, mindennapi tevékenységét is érintő néhány rugalmassági kapacitások:  Lakossági megtakarításokban, tartós élelmiszer készletekben, értéktárgyakban rejlő alkalmazkodási kapacitás  Közlekedési igény csökkentésben rejlő mitigációs és adaptációs kapacitás  A közlekedés módjának és eszközének megválasztásában rejlő mitigációs és adaptációs kapacitás  Lakás-kapacitás  Hulladékfeldolgozó, újrahasznosító kapacitás (Külön tekintve, de figyelembe véve a klíma- és környezetbarát hulladékmegsemmisítési, illetve biztonságos tárolási kapacitást is) 3.4. Egyéb rugalmassági kapacitások  Katasztrófavédelmi és humanitárius (tűzoltó, mentő, tűzszerész, polgári védelmi, hajléktalanellátó, szociális) segítségnyújtási, valamint kárelhárítási és helyreállítási (épületek, berendezések, infrastruktúra: autómentő, szerelők és más szakembereket igénylő) kapacitás, valamint az egészségügyi ellátórendszer különböző elemeinek betegbefogadási kapacitásai  A társadalom normális működésének fenntartásával kapcsolatos egyéb infrastrukturális kapacitások  Klimaberendezések használata (épületek légkondicionálása)  Időjárás-szabályozásban és egyéb geo- illetve eco-engineering technikákban rejlő jövőben perspektívikus alkalmazkodási kapacitás

VII. Lehetséges stratégiai célok ellenőrző listája Adaptációt és mitigációt egyaránt javító kiemelt fontosságú célok: 1. Tudományos (kutatói, oktatói és szakértői) kapacitás (személyi és tárgyi feltételek) fenntartása, fejlesztése és biztosítása a helyi döntésekhez.


-722. Helyi adottságokkal, környezeti és társadalmi feltételekkel kapcsolatos adatok megléte, és széleskörű elérhetőségének biztosítása. 3. Természetes és természetközeli ökoszisztémák alkalmazkodóképességének és ökológiai szolgáltatóképességének megőrzése (in situ és ex situ aktív természetvédelmi kezelésekkel, és hagyományos védelmi intézkedésekkel) 4. A táj mozaikosságának és biodiverzitásának növelése. Ökológiai átjárhatóság biztosítása vonalas létesítményeknél. 5. Ökológiai követelmények szerinti biogazdálkodás és klímabarát talajművelés, komposztálás általánossá tétele. 6. Víz-, energia-, és nyersanyag takarékos, illetve -hatékony technológiák alkalmazása a lakóhelyeken, iparban, közlekedésben, mezőgazdaságban, szolgáltatások területén. 7. Távmunka és távoktatás lehetőségeinek bővítése (közlekedési igények csökkentése, mitigáció és adaptáció) Elsősorban adaptációs célok: 8. Magasabban és több rokonszakmában képzett, rugalmas (átképezhető) munkavállalók 9. Angolul és egyéb idegen nyelveken beszélő, mobilis munkavállalók 10. Magasabb általános műveltségű és tartalmilag diverzebb műveltségű, szakképzettségű és tájékozottságú lakosság 11. Nagyobb lakosságbefogadási, szociális és foglalkoztatási kapacitás 12. Környezeti és közegészségügyi kockázatok csökkentése (a klímához való természetes alkalmazkodóképesség megőrzése céljából) 13. Csapadékgyűjtők, tározók, és vízretenciót fokozó földhasználati megoldások elterjesztése, hatékony vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, árvíz- és belvíz elleni védelem 14. Európában őshonos, de a várható klímához adaptált növényalkalmazások az erdészetben, mezőgazdaságban, park- és települési zöldterület tervezésben. 15. Települési zöldterületek, ivóvízhozzáférések, árnyék és menedékhelyek arányának, közterületi elérhetőségének növelése. 16. Lakások hatékony hőszigetelésének, és árnyékolásának biztosítása (sugárzó hő és felhevülés elleni védelem). 17. Közlekedési igények és közlekedéssel töltött idő csökkentése távmunka és távoktatási módszerek elterjesztésével 18. Tűz- és természeti csapások kockázatainak csökkentése, katasztrófavédelem fejlesztése, biztosítási-rendszerek átalakítása a nagyobb időjárási változékonysághoz alkalmazkodva. Elsősorban mitigációs célok:


-7319. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a lakóterületeken, közlekedésben, iparban, mezőgazdaságban és a szolgáltatásokban. 20. Üvegházhatású gázok megkötésének és tartós elnyelődésének fokozása őshonos fajokból álló klímavédelmi erdők telepítésével, lápok és mocsarak revitalizálásával, klímabarát talajműveléssel és növénytermesztéssel, klímabarát hulladékgazdálkodással, és esetleg technológiai jellegű szénmegkötéssel. 21. Fosszilis energiahordozók kitermelésének (bányászatának) visszaszorítása és felhasználásának csökkentése. Megújuló energiaforrások használatának fejlesztése.

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények A kidolgozás és elfogadás folyamatának minőség-biztosítási követelményei: 1. Legyen a klímastratégia kidolgozását végző szakmai teamban legalább egy olyan vezető szakértő, aki a klímaváltozás ökológiai és társadalmi hatásainak vizsgálatában járatos, e területen nemzetközileg jegyzett, referált impact faktoros publikációkkal, és tudományos (PhD) fokozattal rendelkezik; és a stratégia jóváhagyás előtti tervezetét szakmai tartalmát illetően, felelős módon nevével jegyzi. 2. A stratégia politikai jóváhagyást megelőző tervezetét kidolgozása után az önkormányzat honlapján hozzák nyilvánosságra, és bocsássák nyilvános vitára, összegyűjtve a beérkező véleményeket; kellő időt biztosítva a széleskörű véleménynyilvánításra. 3. A beérkezett véleményeket a szakmai team rendszerezze és összegezze jelentésben, ha szükséges módosítsa a tervezetet, de jelentés formájában mindenképpen csatolja a stratégia mellékletei közé. 4. Ezt követően az arra jogosult testületek vitassák meg a stratégia tervezetét és csak ezt követően fogadják el.

A stratégiakészítés prioritási alapszabályai A stratégiakészítés gyakorlata során nem sérthetjük meg az alapvető szakmai és logikai prioritási szabályokat. Egy alrendszer alkalmazkodása érdekében nem okozhatunk károkat más alrendszerekben. A stratégia nem sértheti az alapvető szabadságjogokat, emberi jogokat, demokratikus és kulturális értékeket, nem vezethet diszkriminációhoz vagy szegregációhoz, nem lehet alkotmányellenes és a javaslatoknak követniük kell a hatályos jogszabályokat, hacsak nem éppen azok módosítása a stratégiai javaslat. Az Európai Unióban fontos horizontális elvek a fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség, környezetvédelem ezeket tehát nem szabad keresztezni. Egy települési klímastratégiának feltétlenül komplementaritásban kell vizsgálnia a mérséklési (mitigációs, azaz „kezelhetetlen elkerülését” célzó) és az alkalmazkodási (adaptációs, azaz az „elkerülhetetlen kezelését” célzó) intézkedéseket. A dolgok belső logikájából fakadóan egy korrekt stratégia nem helyezheti az adaptációs kérdéseket a mérséklési kérdések elé, mert az maladaptációhoz vezetne. Miután a mérséklési lehetőségeket kihasználtuk csak akkor szabad a maradék még fennmaradó hatáshoz való alkalmazkodással foglalkozni. Ahogyan rugalmassági kapacitások közül a harmadlagosakat sem helyezheti az elsődleges vagy másodlagosak elé, mivel azok ebben a sorrendben egymás előfeltételei. Továbbá az alkalmazkodási és védelmi intézkedésekben sem szabad az urbánus környezet védelmét úgy megtervezni, hogy az a természetes élővilág és a környezeti elemek


-74károsodásának terhére történjen. Ezen szakmai alapszabályok ignorálása szakmailag elfogadhatatlan hibás alkalmazkodáshoz és súlyos környezeti, társadalmi és anyagi károkhoz vezet. A klímastratégia készítés komplexitási szabálya Klímastratégiát tetszőlegesen kis vagy nagy rendszerre is lehet készíteni, de az adott rendszert mindig a lehető legteljesebb komplexitásában kell vizsgálni. Szakmailag nem elfogadhatók a különböző szakértők által elkülönítetten készített olyan független részstratégiák, amelyek a kijelölt rendszernek (pl. település vagy régió) csak bizonyos folyamataival foglalkozik, mivel egy rendszeren belül a folyamatok nem függetlenek egymástól, így elképzelhetők olyan intézkedések, melyek az egyik részfolyamat szempontjából előnyösnek tűnnek ugyan, de egy másikban nagyobb kárt okoznak, mint amennyi hasznot eredeti céljuk szerint jelentenek. A rendszer kijelölésével jelölődik ki annak környezete is, így azonosítható, hogy milyen elemekkel és milyen hatásokkal kell foglalkozni. Klímastratégiák esetén célszerű, hogy a rendszer kijelölése egyúttal térbeli lehatárolással is egybeessen, és a lehatárolt térrészlet minden objektuma a vizsgált rendszerhez tartozzon. (Nem helyes például X község kerékpározási klímastratégiájáról, vagy csapadékelvezetési klímastratégiájáról, vagy idősgondozási klímastratégiájáról, vagy adóügyi klímastratégiájáról beszélni, hanem ezen szempontoknak egy egységes községi klímastratégiában komplex módon kell szerepet kapniuk.)

HUN tananyagot kiegészítő 3. tanulmány: Háttérismeretek és vázlatpontok -1-

Recommend Documents