HUN tananyag: Klímaváltozási projektek pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -1-

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -1A klímaváltozási projektervezés és megvalósítás pénzügyi és technikai kérdései (segítség a megvalósításhoz) I.-VI. A fejezet tartalma A. Klímaváltozási projektervezés legfontosabb bevezető és háttérismeretei: I. Program, projekt, pályázat alapfogalmai II. Projekt finanszírozás alapvető, végső forrásai III. Tudomány, kutatás, fejlesztés, innováció, tudástranszfer IV. Regionalitás-regionális politika, területfejlesztés V. Klímapolitika: elmélet; gyakorlat és ökológiai hatások VI. Gazdasági/Társadalmi/Környezetei költség-hasznon elemzések új módszerei, ökológiai közgazdaságtani megközelítés B. Klímaprojekt eltérő nézőpontokból: VII. Klímaprojekt, ha pályázatkiírók vagyunk VIII. Klímaprojekt, ha pályázók vagyunk C. A projekttervezés, pályázatírás és megvalósítás mai gyakorlata, kihívásai és problémái: IX. Pénzügyi és technikai kulcsszavak, amiket ismeri kell, mielőtt projekttervezésbe vagy pályázatírásba fognánk X. Pénzügyi (finanszírozási) források és a finanszírozás megvalósítása XI. A klímaváltozáshoz kötődő tudományfinanszírozás problémái és megoldásai XII. Pályázatkeresés és figyelés, nemzetközi és hazai pályázati rendszer XIII. Érintett állami szervek, felelősök (igazgatási hierarchia, EU alapismeretek) XIV. Szakértők, tanácsadók, pályázatírók XV. Pályázati felhívások és útmutatók XVI. Projekttervezés és megvalósítás XVII. Pályázat kidolgozás, a pályázatírás lépései XVIII. Pályázat benyújtás XIX. A pályázatok értékelésének általános szempontjai (egyfordulós, kétfordulós) XX. Támogatási szerződés, egyéb szerződések XXI. Esettanulmány egy sikeres projektről (Perth és Melbourne munkahelyi közlekedési terveinek sikere) XXII. Jelentések, beszámolók, pénzügyi elszámolások XXIII.Projekt értékelés (monitoring, ellenőrzés) XXIV. Disszemináció

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -2Előszó Tananyagunk utolsó fejezetéhez érve már tisztában vagyunk a klímaváltozás jelenségének általános kérdéseivel, ismerjük a Magyarországon várható lehetséges következmények jelentős körét, átlátjuk a lehetséges sérülékenységeket, rugalmasságokat, megtanultuk miből áll egy klímastratégia és milyen lépéseken keresztül építhető fel, tanultunk a klímakommunikáció fogásairól is. Ezzel lényegében minden fontos ismeretnek birtokában vagyunk, amelyekre a klímaváltozásra való felkészülésben és stratégiakészítésben általában szükség van. A pályázatírás, projekttervezés pénzügyi és technikai ismereteire (amelyet tanfolyamunk végére hagytunk) mondhatnánk, hogy tulajdonképpen nincsen szükség, hiszen ez önmagában nem klímaváltozás specifikus ismeret, mindennapi munkánk során ezernyi projektet hajtunk végre, sok esetben nyújtunk be pályázatokat is. Ez ugyanolyan általános ismeret az önkormányzatok, családok, civil-szervezetek, cégek és magánemberek életében, mint a jogszabályok alkalmazása vagy a közlekedés szabályai, miközben eljutunk munkahelyünkre. Ezek után talán furcsának tűnhet, hogy ez az anyagrész lett a legnagyobb terjedelmű és ehhez kapcsolódik a legtöbb tanulmány is klímaváltozási tanfolyamunkon. Mi szükség van mindezekre, mikor a projektervezés és pályázatírás pénzügyi és technikai kérdéseiről talán tanfolyamunk minden más témakörénél nagyobb mennyiségű online tananyag, útmutató és irodalom állt és áll már eleve is rendelkezésünkre. Nos, a válasz egyszerű. Jelen tananyagfejezetünk nem kíván egy százegyedik projektmenedzsment tankönyv, vagy egy ezeregyedik pályázatírási tanácsadó füzet lenni. Mi nem általában szeretnénk arról beszélni, hogy mik a pályázatírás és projektmegvalósítás legfontosabb ismeretei, hanem azokat a specifikumokat szeretnénk megmutatni, amiben a klímaváltozási projektek eltérnek a többi hasonló területtől. Szeretnénk rámutatni arra, hogy a projektek és pályázatok világában ismert fogalmak milyen alkalmazási nehézségeket jelenthetnek, ha a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról, klímavédelemről, klímastratégia készítésről, vagy felkészülési projektről van szó. A klímaváltozás és következményeinek mérséklése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a felkészülés folyamata olyannyira komplex és szokásos viselkedésmódunktól (politikáinktól és igazgatási gyakorlatunktól) annyira eltérő kívánalmakat követel meg, hogy ebben minden más területnél nagyobb szerepet játszik a tudományos kutatás, fejlesztés, innováció, szintézis és a tudástranszfer. Mivel a klímaváltozás jelenségköre Földünk valamennyi szféráját, a természeti és társadalmi folyamatok összességét érinti, így a gondolkodásmódunknak is el kell térnie az egyéb projekteknél, pályázatoknál és startégiai koncepcióknál megszokott sémáktól. Bízunk benne, hogy tananyagunk ezen része is hasznos gyakorlati segítséget fog jelenteni abban, hogy az emberiség és annak részeként mi magunk (e tanfolyam résztvevői) eredményesebben tudjunk megbírkózni a klímaváltozással és következményeivel. Mivel jelen tananyagrészünk nagyobb terjedelmű, mint ami az eredetileg tervezett időkeretben tanítható lenne, így lehetőségünk volt a fejezetbe kiegészítő anyagrészeket (nem nélkülözhetetlen, de a mélyebb megértést szolgáló szövegrészeket) is beilleszteni. Ezek feldolgozása néha valamivel nagyobb intellektuális kihívást jelent, mint más szövegrészek esetében, de bízunk az oktatóink és hallgatóink bölcs arányérzékében, amikor a tananyagunkat hasznosítják és a csoport vagy feladataik aktuális igényeihez alkalmazkodnak. (Ez a tananyagrész Hufnagel Levente és Homoródi Réka (2014): Alkalmazott klímaökológia, című egyetemi jegyzet kéziratszövegének (BCE-SZIE) átvételével készült, tartalmazza továbbá Nyárai Horváth Ferenc: Pályázatfigyelés, pályázatírás című egyetemi kurzus tananyagának

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -3(SZIE MKK) egyes részeit, a Hufnagel Levente és Sipkay Csaba szerkesztésében 2012-ben megjelent Klímaváltozás hatása ökológiai folyamatokra című könyv 1. fejezetének kivonatát, valamint Harnos Zsolt-Gaál Márta és Hufnagel Levente szerkesztésében 2008-ban megjelent Klímaváltozásról mindenkinek című könyv egyes elemeit; a szerzők engedélyével.) A. Klímaváltozási projektervezés legfontosabb bevezető és háttérismeretei I. Program, projekt, pályázat fogalomkörének általános bevezető kérdései, alapfogalmai A klímaváltozásra való felkészülés, alkalmazkodás, mérséklés vonatkozásában a program előre eltervezett, elvégzendő tevékenységi elemek sorozata, amelyet személyek csoportja, szervezet, vagy intézmény hajt végre. A program egy jól átgondolt stratégiát követve projektek sorozata is lehet. A stratégia a legátfogóbb célkitűzésrendszer és működéspolitika; amely esetleg több konkrét programban ölt testet, mely programok önmaguk is több kis projekt megvalósításával bontakoznak ki. Klímaváltozás tekintetében települési stratégiai cél lehet például közelebb jutni egy klíma- és környezetbarát fenntartható információs társadalom megvalósításához helyi szinten. Ebben egy programot jelenthet a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképesség és rugalmasság fokozása a munkavállalói mobilitás javítása céljából. Ennek egy hatékony projektje lehet (sok más projekttel együtt hatva) egy ingyenes angol nyelvtanfolyam-sorozat megszervezése és lebonyolítása a település lakossága körében. A projekt egy gondosan (egyedi szervezeti környezetben) megtervezett és végrehajtott tevékenységsorozat, amelynek „életciklusa” van: konkrét célt/célokat meghatározott idő alatt kíván elérni és ehhez meghatározott (humán és anyagi) erőforrásokat rendel. Projekt a klímaváltozás kapcsán lehet kutatási, tudományos szintetizálási, fejlesztési, innovációs, oktatási, tudástranszfer, stratégiakészítő, közvéleménykutatási, szakértői, irodalmi adatgyűjtő, koncepció kidolgozó, intézkedési javaslatot kidolgozó, szervezetek működését átvilágító, szaktanácsadási, személyzetpolitikai, tervezési, szervezetátalakító, intézményalapító, kampányszervező és még nagyon sokféle más tevékenység. Minta projektnek nevezhetünk egy meghatározott projekt-típushoz tartozó, olyan jól előkészített és sikeresen megvalósított projektet, amely jó gyakorlatként (best practice), követendő példaként, mintaként ajánlható. A minta-projektekkel kapcsolatos alapvető követelmény, hogy dokumentációjuk és eredményeik szabadon tanulmányozhatók, publikáltak, és a nyilvánosság számára könnyen elérhetők legyenek, továbbá eredményeiket hatékony disszemináció (tudatos éss célirányos információterjesztés, publikálás) kövesse. A projekt egyszeri vállalkozás, amelynek kezdete és vége van, bizonyos esetekben célszerű lehet a projekt megvalósítására céget (gazdasági társaságot) alapítani, amely a projekt megvalósulása és a végső elszámolások után, ha már az utókövetés és egyéb például garanciális kötelezettségek is lejártak, megszűnik. Az ilyen gazdasági társaságot projektcégnek nevezzük. A spin-off cégek viszont olyan innovatív általában kis- vagy középvállalkozások, amelyet egy egyetem, főiskola, vagy állami kutatóintézet munkatársai hoznak létre saját kutatási eredményeik gazdasági hasznosítása céljából. Ezek nemcsak az átmenetileg vállalkozóvá is váló kutatót, hanem anyaintézményét is szolgálja, amely ily módon pluszforrásokhoz juthat.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -4A projektcél az a végeredmény, amelyet a projekt el kíván érni. Sok esetben ez a cél, egy több részcélból álló célrendszert alkot. Lehetnek kvalitatív és kvantitatív célok ezek eltérő módon értékelhetők. Nagyon fontos, hogy a projektcél összhangban legyen a megvalósítást végzők szervezeti és személyes céljaival, hogy utóbbiak ne dominálhassanak a fő cél felett, ugyanakkor az is fontos, hogy a projektcél valóban hatékonyan szolgálja azt a programot vagy stratégiát melyek részét képezi. A célok megvalósítását egy adott célrendszeren belül leginkább az egymással ellentétes érdekű versengő alcélok (vertikális célütközések) veszélyeztetik. Ha egy települési klímaváltozási stratégia részeként egy konkrét projekt célja a társadalmi feszültségek csökkentése az esélyegyenlőség javítása által, miközben a projekt megvalósításában szerepet játszó személyek saját versenyképességüket, versenyelőnyüket kívánják fokozni, akkor igen nehéz lesz ebben a kérdéskörben előrelépni. Hasonlóképpen, ha a klímavédelmi stratégiai cél a természetes és természetközeli állapotú erdősültség fokozása, az erdőbiomasszában megkötött szén növelése és a klímaszabályozó képesség javítása érdekében, a megvalósításban szerepet játszó erdészetek célja viszont az erdészeti termékekből (pl. fűrészáru) származó haszon növelése és rövidtávú gazdasági előnyök biztosítása az erdőtelepítési támogatások megszerzése révén, akkor ez könnyen a fő cél ellen ható látszatmegoldásokra vezethat. Például kimutatjuk, hogy hány hektár új erdőt telepítettünk és milyen nagymértékben növeltük az „erdő” művelési ágban nyilvántartott területeink arányát, miközben a területünk össz erdőbiomasszája felére csökkent. A célok azonban nemcsak vertikálisan ütközhetnek, hanem horizontálisan is. Ezért fontos, hogy csak olyan projekteket valósítsunk meg, amelyek a különböző horizontális célokat egyaránt jól szolgálják. A klímastratégiáknak például fontos része a globális népességrobbanás, mint kiváltó ok mérséklése; a társadalmi különbségek, mint belső feszültségforrások csökkentése; és a munkavállalói mobilitás, rugalmasság fokozása is. A globális túlnépesedés elleni küzdelemnek (1. cél), a társadalmon belüli szociális feszültségek csökkentésének (2. cél), valamint mindezekkel párhuzamosan még a társadalom alkalmazkodóképességének és rugalmasságának növelésének (3. cél) – mint horizontális célok szolgálatának -- például fontos eszköze lehet a vidéki kistelepülések halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi rétegének felemelése, esélyegyenlőségük javítása helyi oktatásfejlesztési projektek megvalósításával. Például a helyi iskola szakképzéseket, idegen nyelvi képzéseket, felsőoktatási felkészítő kurzusokat, felnőttképzési programokat, esti, levelező és távoktatási tagozatokat is indít. Ez egyúttal növelheti a vidék megtartó erejét is és segít a falvak elnéptelenedése elleni küzdelemben (4. cél); csökkentheti az elvándorlást, sőt akár új családok beköltözését is előmozdíthatja. Ha azonban e helyett, a fenti célok közül a 4.et például a gyermekvállalás bátorítását szolgáló helyi kiegészítő családtámogatással kívánjuk megvalósítani, akkor szembekerülünk az 1., 2., és 3. célkitűzésünk mindegyikével, sőt hosszútávon még az eredetileg szolgálni kívánt 4. céllal is. A projekt életciklusa előkészítésből, megvalósításból és értékelésből, majd sok esetben az eredmények nyilvánosságra hozásából (publikálásából) áll. A projekt szakmai megvalósítását a projekt-team végzi. A projekt-team az a szakmai csapat, aki a projektet megtervezi és végrehajtja. Célszerű, hogy a projekt-teamben minden fontos szakterület képviseltetve legyen, hasznos továbbá, ha eltérő személyiségű emberekből áll. A projekt tervezés és menedzsment a projekt-team feladata ezek a fogalmak magukban foglalják a projekt szakmai előkészítésének és

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -5megvalósításának minden egyes elemét, szabályozását, ellenőrzését is egészen a projekt lezárásáig. Sajnos a pályázati források elnyerése érdekében kötött (általában túlságosan kötött) szerződések gyakran nem elég rugalmasak ahhoz, hogy a projekt megbízható szabályozóciklusos vezetése megvalósítható legyen. Ez egy olyan peremfeltétel, ami nagyon sok eredetileg jól átgondolt projekt „sikerkommunikációval járó érdemi sikertelenségé”-hez vezet jelenleg, mert a projekt működésének ésszerű szabályozási-ciklusa és a valódi célok szem előtt tartása helyett, pályázati támogatási szerződés vezérelte projekt-megvalósításokká (egyfajta sajátos pótcselekvésekké) alakulnak át, amelyek így a támogatók pénzének bürokratikus eszközökkel való eltékozlásához vezetnek, de mindenesetre jelentősen lerontják a projektek szakmai lehetőségeit és minőségét. A projektek pénzügyi forrásai származhatnak  hazai forrásokból (államtól, kormánytól, költségvetésből, kormányhivataloktól, országos hatáskörű szervezetektől, önkormányzatoktól, civil szervezetektől, alapítványoktól, magánszemélyektől…) vagy  külföldi forrásokból (Európai Unióból, EU költségvetésből, NATO-tól, a Norvég alaptól, külföldi civil szervezetektől, külföldi alapítványoktól, magánszemélyektől). A források elnyerése céljából sok esetben pályázat vagy pályázatok benyújtására kerül sor. A pályázat egy dokumentum, funkcióját tekintve egy kérelem, amit azzal a céllal készítünk, hogy projektünkhöz pénzügyi forrást szerezzünk, tartalmát tekintve a projekt tervének leírása és önértékelése, amelyet legtöbbször a kiíró által meghatározott formátumban kell benyújtani. A pályázatnak normális esetben akkor kell (és csak akkor szabadna) megszületnie, amikor már kidolgozott projekttervünk van, és ahhoz keresünk forrásokat. Ez a sorrend nem cserélhető fel! Először a projekt ötlete születik meg, amelyhez megkeressük azt a pályázati formát, amelyből támogatást lehet szerezni hozzá. Nem a projekt van a pályázatért, hanem a pályázat segíti a projektet. A gyakorlatban sajnos nagyon elterjedt, hogy pályázati kiírásokhoz próbálnak kalandorok projektterveket eszkábálni, annak érdekében, hogy az adott forrást elnyerjék esetleg megelőzve olyan érdemi potenciális pályázókat, akik valóban azzal a kérdéssel foglalkoznak, amiről a pályázatnak szólnia kellene. Még súlyosabban káros jelenség, ha először politikai vagy más döntéshozói támogatókat keresnek, hogy megtudják (vagy befolyásolják), hogy milyen pályázatokat fognak kiírni, amit meg lehetne csapolni és ahhoz készítenek „pályázatot”, majd az elnyert pályázati pénz birtokában próbálnak „projekttervet” összedobni és megvalósítani, lehetőleg minél kevesebb pénzből, hogy minél több maradjon a „profit”. Ezek a jelenségek lényegében a joggal való visszaélés, korrupció, befolyással való űzérkedés, csalás, jogilag támadhatatlan formában végrehajtott, de a társadalomra nézve rendkívül káros kombinációi. Rengeteg közpénz folyhat el ilyen módon, méghozzá úgy, hogy a hatóságok és a különböző auditáló, monitorozó és kontrolling szervezetek mindent a legnagyobb rendben találnak. Ezen káros jelenségek kiszűrésére a folyamatellenőrzések (monitoring, audit) és a pénzügyi elszámolási ellenőrzések teljesen alkalmatlanok, sőt hátrányosak, kontraszelektívek. Minél jobban ellenőrzik a formális működéseket és a pénzköltéseket az annál jobban kedvez a

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -6bürokratikus áltevékenységeknek és a pályázati folyamatokat és szabályokat jól ismerő, de érdemi szakmai tevékenységet nem végző jelentkezőknek. Nem véletlen, hogy a közbeszerzések sokszor magasan a normális piaci árak felett történnek. A megoldást csakis a végeredmény szakmai színvonalának ellenőrzése jelenthetné. Ha a projektcél magas szakmai színvonalon valósult meg és a létrehozott érték arányos a támogatási összeggel, akkor teljesen mindegy, hogy milyen módon és formában történtek a kifizetések és ki mire és hogyan költötte a pályázati pénzt. A problémát az jelenti, hogy a pályázatkiírók és közreműködő szervezetek általában szakmailag nem kompetensek a végeredmény valódi szakmai színvonalának megítélésére, csupán azt tudják ellenőrizni és vizsgálni, ami lényegtelen (pl. részhatáridők, számviteli fegyelem, dokumentumok és szerződések megléte) és aminek az ellenőrzése kifejezetten a szakmai pályázók számára kedvezőtlen, hiszen ha valaki gyógyításhoz, házépítéshez vagy ökológiához ért, akkor nyilván nem töltheti idejét közbeszerzési, pályázatdokumentációs és számviteli kérdésekkel. Aki viszont csak a bürokráciához ért az nem fog érteni a hasznos érdemi tevékenységekhez, kreatív munkához. A formális tartalmi ellenőrzés (a támogatási szerződésben lefektetett eredményelemek checklist szerű pipálgatása) szintén konraszelektív lehet, hiszen egy valóban kreatív, értékteremtő szellemi tevékenységnél a fő stratégiai célok szolgálatát kellene szem előtt tartani és nem azt, hogy a munka elkezdése előtt mit gondoltunk arról, hogy milyen részeredményeken keresztül fogjuk szolgálni a fő célokat. Ha egy komoly kutatási, fejlesztési, innovációs, szintetizáló, művészeti-alkotó vagy tudástranszfer projekt elején pontosan meg tudjuk mondani, hogy milyen lépések által, milyen részteljesítéseket fogunk elérni, akkor szakmai szempontból abba a projektbe bele sem szabad fogni, hiszen nyilvánvaló, hogy alapvetően új eredményeket nemigen várhatunk tőle, az ilyen projektek pedig nem méltók támogatásra. A tervezés természetesen minden projektnek fontos része, de a tervek ideális esetben az átgondolt munkakezdést szolgálják, sohasem a tevékenység megmerevítését. A projekt megvalósítása és értékelése tekintetében nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a projekt-tervek rendszerével és a tervezésnek, mint folyamatos alkotó tevékenységnek a jellegével. Sajnos a pályázati elszámolási és ellenőrzési rendszerek gyakran nagyon bürokratikusak, formálisak és szakszerűtlenek, így sokszor nagyon nehézzé teszik a normális egészséges tervezési ciklus működtetését. A szakmailag nem kellőképpen felkészült adminisztratív szemléletű kollégák ugyanis gyakran a célok megvalósulása helyett, a tervek és szerződésmellékletek megvalósulását vizsgálják, ami rendkívül káros, szakszerűtlen és alkalmatlan hozzáállás, mert töménytelen mennyiségű közpénz elherdálásához vezet. Hagyományosan egy projekt megvalósítása során, időrendben a következő tervtípusoknak kellene elkészülnie:  A-terv: ajánlattételi vagy tanulmányterv, amellyel megpályázzuk a támogatást.  B-terv: szerződéskötési és engedélyezési terv, amely a megrendelővel vagy támogatóval egyeztetve alakul ki, a megítélt költségvetési keretek ismeretében. (Szakszerűtlen, formális pályázatértékelési rendszer gyanúját veti fel, ha ez megegyezik az A-tervvel, mert ez arra utal, hogy a pályázati eljárás, bírálat és szerződéskötés semmilyen olyan új tapasztalattal, információval nem járt, amelyet a tervezésben célszerű lenne figyelembe venni.)  C-terv: megvalósítási és kivitelezési terv, ami a konkrét munkafolyamatokat segíti, koordinálja. Ez egy folyamatosan változó munkaanyag, amely a pályázat megvalósításának rugalmas menedzsment eszköze.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -7 D-terv: megvalósulási és projektzárási terv, ami a projekt teljes érdemi befejezése után készül el. Építkezésekkor ezt nevezik használatbavételi tervnek, amelyet a tulajdonosnak vagy megrendelőnek kérnie kellene a végső elszámolás aktusa során. Sajnos nagyon sok építkezésnél ez a tervtípus már nem szokott elkészülni, pedig nagyon fontos lenne. Ha építkezési tervrajzokról van szó, akkor a D-terv-et a B terv másolatára rajzolják fel eltérő színnel, annak érdekében, hogy a végállapot világosan dokumentált legyen. Régi nagy építkezések archív D-terveit nézegetve gyakran láthatjuk, hogy a megvalósulási terv jelentősen, akár 60-70%-ban is eltér az eredeti B-tervektől, hiszen akkor jó egy épület (vagy bármilyen projekt), ha az építkezés közben felmerülő minden problémára a legjobb megoldásokat választják és a legtöbb információ figyelembevételével hozzák meg a szükséges alkotói döntéseket. Alkotói szabadság nélkül ugyanis minőségi munka nem képzelhető el. A túlságosan kötött, részletes szerződések és túlbürokratizált ellenőrzési folyamatok (amelyek a mai pályázati rendszerekben sajnos ésszerűtlen mértékben túlburjánzani látszanak) ezért eredményeznek mindig jelentős minőségcsökkenést és forráspazarlást. Egy projekt pénzügyi forrásait több támogató közösen is biztosíthatja, de az is elképzelhető, hogy egy pályázat által támogatott komplex tevékenységet több fél közösen végez el, általában jól azonosítható alprojektek, részfeladatok vagy témacsoportok formájában. A pályázatok az élet minden területén megtalálhatók. A klímaváltozással összefüggésben az alábbi pályázattípusok lehetnek fontosak:  Álláspályázatok (klímaszakértő, klímaökológus)  Ösztöndíjpályázatok (kutatási ösztöndíj, képzési ösztöndíj, mobilitási ösztöndíj)  Tudományos kutatási pályázatok (klímaökológia, tájökológia)  Fejlesztési pályázatok (településfejlesztés, technológiafejlesztés, szolgáltatásfejlesztés, termékfejlesztés)  Innovációs pályázatok (e-learning, távmunka, e-ügyintézés bevezetése, új tartalomszolgáltatás)  Oktatási pályázatok (intézményfejlesztés, tananyagfejlesztés)  Közbeszerzési pályázatok (beruházás, felújítás, fenntartás, működtetés)  Disszeminációs pályázatok (folyóirattámogatás, könyvkiadás)  Konferencia szervezési és részvételi támogatások, tanulmányút, expedíció pályázatai  Humán erőforrás fejlesztési pályázatok (szakértői team bővítés vagy minőségi fejlesztés) Támogatási intenzitás alatt azt értjük, hogy egy adott pályázat esetén a megvalósítandó projekt hány százalékát fedezi az adott támogatótól e célra elnyert támogatás. A konzorcium több kedvezményezett támogatásával megvalósuló projektek esetében a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése a projekt közös megvalósítása, valamint ennek érdekében közös gazdasági érdekeik előmozdítása és erre irányuló tevékenységük összehangolása céljából. II. Projekt finanszírozás alapvető, végső forrásai

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -8Széchenyi István 1830-ban megjelent Hitel című könyve a magyar gazdasági irodalom egyik történelmi mérföldköve. A gazdaság működtetéséhez (így a projektek megvalósításához is) anyagi forrásokra, tőkére, vagy annak hiányában hitelre van szükség. Ha közcélú, közérdekű projektről van szó, akkor azt nyilván nem a magángazdaság vagy a bankok fogják finanszírozni, hanem magának a társadalomnak kell az adófizetők által befizetett állami pénzből. A KSH adatai szerint Magyarországon 2015-ben a központi költségvetés bevételei 10 932 855 millió forintot tesznek ki. A 2015. évi kiadások összesen 11 774 309 millió forintra vannak tervezve. Ami a 375 349 986 millió forintot kitevő magyar GDP kb. 30%-a. Ez a 30% az a hányad, melyet a központi kormányzat különböző módokon magához von és újraoszt, és amely közcélokat, közérdeket szolgálhat. Ez az a komponens amire a demokratikus politikai hatalom (közvetve a választó) egyáltalán hatást gyakorol; a maradék 70% a magánszféra (bankok, cégek, részvénytársaságok, magánszemélyek) ellenőrzése alatt áll és ebből körülbelül 15-20 százalékpontnyit részt tesz ki a feketegazdaság (beleértve a bűncselekményekből származó nyereséget és az eltitkolt jövedelmeket is). A központi költségvetés bevételeiből (a 2015. évi költségvetési törvény szerint)  656 045 millió forintnyi a helyi önkormányzatok támogatása (GDP 1,8%),  152 286 millió forintot fordítunk egyetemek, főiskolák támogatására (GDP 0,4%),  39 789 millió forint az MTA támogatására (GDP 0,1%),,  74 107 millió forint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba (GDP 0,2%, melyeket nagyrészt az innovációs járulék fedez, kutatási tématámogatás mindössze 7 686 millió forint melyet viszont teljes egészsében a költségvetés fedez.)  8 900 millió forint a Nemzeti Kulturális Alap támogatására, használunk fel. A kutatási és fejlesztési kiadások a GDP %-ában a következőképpen alakulnak a világ vezető államaiban a KSH publikációi szerint (http://www.ksh.hu/), kiegészítve néhány dőltbetűvel szedett európai részadattal: Ország (Svédország, Finnország) Japán Egyesült Államok Európai Unió (EU-27) Kína Magyarország (EU részeként) Egyesült Királyság (EU részeként) Románia (EU részeként)

GDP%-a 1991-2006 között 3,0-3,5% (2013. évi adat) 2,5-3,5% (növekvő tendencia) 2,4-2,8% (hullámzó) 1,8-1,9% (stagnál) 0,5-1,8% (gyors növekvő tendencia) 0,85-1,45% (2002-2013 között növekvő tendencia; 1,8-ig kellene növelni 2020-ig) 1,44%, amiből csak 0,48% az állami részesedés (2015. évi adatt súlyos csökkenés után) 0,4% (2013. évi adat)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -9A GDP (bruttó hazai össztermék) az egy területen, adott idő alatt (általában 1 év) előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke, tehát a kormányzati fogyasztás, a lakossági fogyasztás (háztartások), a beruházások, és a nettó export összege. Nettó export, az export és import különbsége. A negyedévenkénti GDP növekedést sokszor az inflációval korrigálják, azaz a pénzromlás ütemét meghaladó növekedést (reálnövekedést) szokták feltüntetni. A Nemzetközi Valutalap 188 tagállamára nézve (ami szűkebb, mint a Világbanki jelentés 194 országa) a GDP értékek 2014-ban a következőképpen alakultak:

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -10-

Ország

Millió USD Föld (összes) 77269168 1. Európai Unió (teljes) 18527116 2. Egyesült Államok 17348075 3. Kína 10356508 4. Japán 4602367 Németország (rész az EUból) 3874437 Egyesült Királyság (rész az EUból) 2950039 Franciaország (rész az EUból) 2833687 5. Brazilia 2346583 Olaszország (rész az EUból) 2147744 6. India 2051228 7. Oroszország 1860598 8. Kanada 1785387 9. Ausztrália 1442722 Magyarország (rész az EUból) 136989 (274 forintos USD árfolyammal számolva Magyarországon ez 375 349 986 millió forintot jelent) A Világbank 2015. szeptember 18-i jelentése (World Development Indicators database) szerint a Föld globális GDP-je 77 868 768 millió USD volt. A nemzeti részesedések a következőképpen alakultak (Európai Unió tagországait külön véve): Hely a sorrendben 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 58. 192. 193. 194.

Ország Egyesült Államok Kína Japán Németország Egyesült Királyság Franciaország Brazilia Magyarország Marshall Szigetek Kiribati Tuvalu

Millió USD 17419000 10360105 4601461 3852556 2941886 2829192 2346118 137104 191 167 38

A GDP-t viszonylag könnyű kiszámolni, de mint mérőszámot nagyon sok kritika éri. 2010. novemberében David Cameron brit miniszterelnök mutatott rá, hogy a GDP rendkívül félrevezető lehet, például jelentősen emelheti egy nagy katasztrófa (földrengés, cunami, árvíz, tűzvész) is, hiszen az újjáépítés pótlólagos kiadásai a hazai össztermék gyarapodásaként jelentkeznek), de növeli a GDP-t a háborúk száma (fegyverezet, mint „javak”), és a válások száma is hiszen, ha szétesnek a családok akkor az 1 főre eső fogyasztás pazarlóbbá és költségesebbé válik. A feketegazdaság által termelt jövedelem szintén kimarad a hivatalos

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -11kimutatásokból. A GDP értékét néha becsléssel próbálják pontosítani. Magyarországon a feketegazdaság aránya a fehérhez képest kb. 15%-os volt 2012-ben. Nyilvánvalóan jobb lenne egy másik mérőszámot megállapítani a GDP helyett, amely valósághűbben tükrözi az általános jólétet, jó közérzetet (ilyen például a GWB, General Wellbeing, vagy a HPI, Happy Planet Index). A londoni New Economics Foundation által kifejlesztett HPI a várható élethosszt, az élettel való elégedettséget és az ökológiai lábnyomot foglalja magában, ez alapján az országok sorrendje nagyon eltér a GDP sorrendtől. (https://en.wikipedia.org/wiki/Happy_Planet_Index) Vilá gsor rend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 103. 104. 105.

Ország

Costa Rica Vietnam Colombia Belize El Salvador Jamaica Panama Nicaragua Venezuela Guatemala Bangladesh Cuba Hungary Belarus United States

HPI

64.0 60.4 59.8 59.3 58.9 58.5 57.8 57.1 56.9 56.9 56.3 56.2 37.4 37.4 37.3

Elégedettség

Életkilátások

(Experienced well-being)

(Life expectancy)

7.3 5.8 6.4 6.5 6.7 6.2 7.3 5.7 7.5 6.3 5.0 5.4 4.7 5.5 7.2

79.3 75.2 73.7 76.1 72.2 73.1 76.1 74.0 74.4 71.2 68.9 79.1 74.4 70.3 78.5

Ökológiai lábnyom (Ecological footprint) 2.5 1.4 1.8 2.1 2.0 1.7 3.0 1.6 3.0 1.8 0.7 1.9 3.6 4.0 7.2

Ebben az értékelési rendszerben sok latin-amerikai ország szerepel a világ vezető országai között, Magyarország pedig meglehetősen a végén kullog, de 2 hellyel még így is megelőzi, a GDP-ben az Európai Unió mögött második Egyesült Államokat. Fontos mutató lehet más szemszögből, hogy a társadalom mekkora hányada foglalkozik kreatív munkával (pl. tudósok, művészek, mérnökök, tanárok, orvosok). Európában ezek az adatok a KSH publikációja szerint (http://www.ksh.hu/szamlap/robotok_inn.html, 2015-1014) a következőképpen alakulnak: A tágabban értelmezett kreatív munkát végzők aránya néhány európai országban 2006-ban Ország A kreatív munkaerő A létszám Egy főre aránya, % változása jutó 2001. év GDP, az EU-27 átlaga

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -12-

Hollandia Svájc Belgium Dánia Svédország Finnország Németország Norvégia Izland Nagy-Britannia Észtország Olaszország Csehország Szlovénia Franciaország Írország Ausztria Lettország Magyarország Szlovákia Litvánia Görögország Lengyelország Ukrajna Spanyolország Horvátország Szerbia Bulgária Portugália Törökország

47 45 44 44 44 44 42 42 41 41 40 40 39 39 38 38 38 36 35 35 34 33 33 31 31 30 29 28 25 22

97 105 108 109 106 107 108 103 121 109 100 134 110 121 n.a. 100 121 112 111 104 112 116 111 90 106 95 n.a. 78 120 116

%-ában 131 135 120 126 125 117 114 186 130 118 69 104 79 88 111 146 128 56 65 64 54 97 53 105 52 n.a. 37 75 31

Az EU költségvetése Magyarországon Az EU költségvetéséhez mindössze 295 560 millió forinttal járulunk hozzá, miközben ezt jelentősen meghaladják az onnan érkező bevételeink. Az EU-s források a projektfinanszírozás és a pályázatok nagyon nagy részét adják. Magyarország a csatlakozás óta a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik, azaz több támogatást kap az EU költségvetéséből, mint amennyit befizet. A pozitív egyenleg a csatlakozástól 2013-ig több mint 6000 milliárd forint (részletesen lásd az alábbi táblázatban, forrás: http://ec.europa.eu/hungary).

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -13(millió EUR) EU-ból származó bevétel 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 Összesen

5,909.00 4,177.10 5,330.92 3,650.04 3,568.64 2,002.63 2,427.57 1,842.15 1,356.96 713.39 30,978.40

EU felé teljesített befizetés

Egyenleg

920.00 928.40 937.41 955.03 908.91 947.06 870.23 782.50 833.20 537.07 8,619.80

4,989.00 3,248.70 4,393.51 2,695.01 2,659.73 1,055.57 1,557.34 1,059.65 523.76 176.32 22,358.60

Egyenleg milliárd forintban (300 HUF/EUR árfolyamon) 1,496.70 974.61 1,318.05 808.50 797.92 316.67 467.20 317.89 157.13 52.90 6,680.58

III. Tudomány, kutatás, fejlesztés, innováció, tudástranszfer, technológia transzfer A tudomány: igazolt ismeretek gondolati rendszere. A definícióhoz tehát két dolog kell, az egyik, hogy igazolt, tesztelt, ellenőrzött ismeretekből álljon, a másik, hogy azok az ismeretek összefüggő gondolati rendszert alkossanak. Így a tudomány fejlesztésére hivatott tudományos kutatásnak funkciója szerint két formája van:  az egyik új igazolt ismeretek előállításával, vagyis tudományos hipotézisek felállításával és azok tesztelésével foglalkozik,  a másik pedig a külön-külön előállt igazolt ismereteket szervezi rendszerbe. A tudományos kutatás utóbbi formáját tudományos szintézisnek nevezzük. Ilyen szintetizáló kutatást végez például klímaváltozási témakörben az IPCC, amikor jelentéseit kidolgozza, de ide tartozik a szakirodalmi szemlecikkek, monográfiák készítése, de főként lényegkiemelés és összefüggéskeresés révén az egyetemi tankönyvírás, tananyagfejlesztés is. A tudományos kutatásnak azonban típusa szerint is van két formája:  alapkutatás vagy tiszta tudomány  alkalmazott kutatás, alkalmazott tudomány. Alapkutatás vagy tiszta tudomány, amelynek célja a világegyetem megismerése, középpontjában maga az valóság, illetve annak szaktudományi nézőpont szerinti vetülete áll. Az alapkutatások révén állnak elő az új ismeretek, ide tartoznak az új felfedezések, ez az amelynek az eredményeit tudományos folyóiratokban publikálják és ezáltal azonnal közkinccsé, mégpedig az emberiség egészének közkinccsévé válnak. A tiszta tudomány a legszélesebb értelemben vett társadalom érdekeit szolgálja, ennek következtében az államnak kell finanszíroznia és működtetnie, elsősorban egyetemek, egyetemi intézetek fenntartásával másodsorban alapkutatási pénzforrások biztosításával. Az egyetemek ugyanis olyan tudományos kutatóintézetek, ahol elsősorban alapkutatásokkal, szintézissel és

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -14oktatómunkával foglalkoznak, utóbbival elsősorban oly módon, hogy a hallgatók az egyetemi oktató-kutatók tudományos eredményeit ismerik meg (előadásokon és gyakorlatokon) és azok kutatási projektjeibe kapcsolódnak be TDK, szakdolgozat, diplomamunka, vagy PhD értekezések elkészítése révén. A tudományos szintézis jelentős részét képezik az egyetemi tananyagfejlesztések, tankönyv és jegyzetírások, monográfiák és review cikkek. A klímaváltozás szempontjából fontos alaptudományok:  ökológia,  klimatológia,  környezettudományok,  földtudományok,  biológia,  bio- és geokémia,  bio- és geofizika,  biomatematika és biometria,  humánökológia,  természettörténet. Alkalmazott kutatás, amelynek középpontjában nem önmagában a világegyetem megismerése, hanem valamely partikuláris emberi tevékenység áll. Az alkalmazott kutatás is új tudományos eredményeket állít elő és azokat tudományos folyóiratokban közreadja, de azok már nem biztos, hogy az emberiség egészének egyetemes érdekeit szolgálják, hanem egyes társadalmi rétegek érdekei erősebben is kötődhetnek hozzá. Zömmel azonban ezek művelése is közérdek, ezeket is zömmel az államnak kell finanszíroznia, de ebben már megjelenhet a magánfinanszírozás is, bizonyos esetekben. Az alkalmazott kutatások tekintetében fennálló csoportérdek általában olyan széleskörű, hogy nehéz hozzá érdekelt nem állami finanszírozót találni. Az alkalmazott kutatásokat is nagyrészt egyetemeken művelik, de itt már egyes ágazati támogatású speciális kutatóintézetek is szerepet játszhatnak esetenként általában nagyobb egyetemekkel együttműködésben. A klímaváltozás kapcsán az alábbi alkalmazott tudományok játszanak kiemelkedő szerepet:  alkalmazott ökológia,  alkalmazott környezettudomány,  mezőgazdaságtudomány,  tájépítészet,  közegészségügy és járványtan,  alkalmazott demográfia és népesedéspolitika,  környezeti és agrárjog,  ökológiai közgazdaságtan,  környezetgazdaságtan. Szintén zömmel tudományos kutatók, gyakran egyetemi oktatók által végzett tevékenység a fejlesztés is, ez azonban már nem tartozik a tudományos kutatás körébe. A fejlesztés ugyanis nem új tudományos ismeretek létrehozásáról vagy azok szintéziséről szól, hanem a már meglévő tudományos ismeretek felhasználásával új termékek, új szolgáltatások, vagy új technológiák kialakítása a cél. Ez néha sok ember érdeke, máskor nagyon kevésé. A fejlesztés már nem feltétlenül szolgál közérdeket, de még szélesebb csoportérdeket sem, hiszen a fejlesztés eredménye nem azonnal közkinccsé váló tudományos publikáció, hanem gyakran szabadalom, üzleti vagy ipari titok, amely gyakran egy szűk gazdasági csoport, egy vagy néhány cég érdekeit szolgálja. Áttételesen persze a fejlesztésből is lehet haszna a

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -15társadalomnak, de annak javát már nem a közösség egésze, hanem csak szűkebb érdekcsoport fölözi le, így a fejlesztések támogatása alapvetően nem állami vagy közösségi feladat. Az állam mégis sokszor támogat jelentős közpénzekből fejlesztéseket, mert annak révén többlet adóbevételeket remélnek. Valójában fejlesztések állami vagy közösségi támogatása csak akkor indokolt, ha olyan új termékről, szolgáltatásról vagy technológiáról van szó, amely állami vagy önkormányzati jellegű közfeladatok ellátásához vagy egyéb közérdekhez (környezetvédelem, természetvédelem, oktatás, egészségügy, közbiztonság, katasztrófavédelem, ökológiai gazdálkodás, klímavédelem, fenntartható társadalom kialakítása, tiszta energia, társadalmi esélyegyenlőség, béke fenntartása, demokratikus működés, jogállamiság stb.) kapcsolódik. Klímaváltozás kapcsán lényeges közérdekű fejlesztési tevékenységek:  aktív természetvédelmi kezelési eljárások fejlesztése  környezetvédelmi technológiafejlesztés  ökológiai vagy precíziós mezőgazdasági technológiafejlesztés  tiszta energetikához, energiahatékonysághoz, energiatakarékossághoz kapcsolódó fejlesztések  víztakarékos és vízhatékony technológiák fejlesztése  köz- és felsőoktatás módszertani fejlesztése (e-learning, távoktatás)  elektronikus ügyintézés, elektronikus vásárlások és távmunka módszerek fejlesztése  környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztése  közegészségügyhöz és járványügyhöz kapcsolódó fejlesztések  tudományos kutatás műszereinek, mérési eljárásainak fejlesztése  monitoringrendszerek fejlesztése A tiszta tudománytól még a fejlesztésnél is távolabb áll logikailag az innováció. Az innováció új tudományos kutatási, vagy fejlesztési eredmény gyakorlati alkalmazásba való bevezetése. Az innováció az esetek többségében egyetlen cég vagy cégcsoport érdekeit szolgálja, tehát önmagában nagyon nem közérdek. Közérdekű innováció, amelyet állami vagy önkormányzati jellegű közfeladatok ellátásához, vagy egyéb közérdek érvényesülése érdekében vezetnek be. Tudástranszfernek nevezzük a tudományos kutatások, fejlesztések, és az innováció, valamint a gyakorlati tevékenységes során felhalmozódó tapasztalatok átadását más személyek részére. A tudástranszfer legfontosabb kiindulópontja természetesen az alapkutatás, a tiszta tudomány, hiszen alapvetően új ismeretek elsősorban itt keletkeznek. A tudástranszfer fő működtetője alapvetően a köz- és felsőoktatási rendszer, de ezek számos nem hagyományos oktatási tevékenységeit is ideértve. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és felkészülés szempontjából kiemelkedően fontos tudástranszfer szervezetek és szituációk:  közoktatás (óvodától az érettségiig)  felsőoktatás (felsőfokú szakképzéstől, az egyetemi alap és mesterképzésen át a doktorképzésig)  felnőttképzés (műveltségi és ismeretterjesztő tanfolyamoktól, a szakmai átképzések és továbbképzések világáig)  speciális szakképzések és képességfejlesztő tanfolyamok, nyelvtanfolyamok  tehetséggondozás formái (kutató diákok, tudományos egyesületek, hobbiklubok)  generációk közötti tapasztalatátadás családi és kisközösségi formái

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -16 maga a gyermeknevelés akár családban akár intézményben  internet és média (könyv, újság, folyóirat, tv, rádió, színház, mozi)  munkahelyi kollegiáris tudástranszfer (általában nagyon korlátozott az ellentétes érdekviszonyok miatt) A technológia transzfer egy viszonylag új fogalom (a tudástranszfer egy speciális formája), amely az új technológiák egyik helyről másikra való terjesztését szolgálja, gyakran szoros kapcsolatban a tudományos kutatással, egyetemi oktatással, fejlesztéssel és innovációval is. Ha a technológiatranszfer egyik országból vagy kontinensről a másikra mutat (általában fejlett országból fejlődő felé), akkor abban a befogadó ország helyi egyetemeinek közreműködése általában nélkülözhetetlen, mert az ismereteket a helyi körülményekre adaptálni kell. Ami az Egyesült Államokban jól működik, az ugyanabban a formában nem feltétlenül működőképes Sao Toméban vagy Bangladesben. A technológia transzfer jellemzésére álljon itt a Debreceni Egyetem, Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központ honlapjának bevezető szövegéből származó idézet, amely nagyon sok lényeges dolgot rendkívül tömören fogalmaz meg (http://www.techtransfer.unideb.hu/technologiatranszfer-a-vilagban.html, 2015-10-13): „Az egyetemek elsődleges és legfontosabb célja a tudás közvetítése a közérdek szolgálatában. A nyílt innovációs szemléletmód elterjedésével párhuzamosan az egyetemek hagyományos funkciói, így az oktatás és a kutatás mellett újabb feladat jelenik meg az egyetemek működésében: törekvés az intézményben előállított tudás minél szélesebb körű hasznosítására a közjó szolgálata érdekében. A nyílt innovációs modellben a vállalkozások együttműködéseken keresztül, külső erőforrásokra támaszkodva egészítik ki belső kutatásfejlesztési kapacitásaikat. A folyamat során a külső erőforrásként megjelenő egyetemek mind piac-orientáltabbá válnak, a cégek pedig versenyt teremtenek közöttük a gyorsan előállított és iparilag alkalmazható kutatási eredmények iránti igényükkel. Ugyanakkor fontos szempont, hogy az ipari együttműködések és a tudástranszfer mechanizmusainak kialakítása nem sértheti az egyetem tradicionális, központi küldetését és az ehhez kapcsolódó alapelveket.” Az alábbiakban egy ábrán foglaljuk össze az új ismeretek áramlásának legfontosabb irányait és csatornáit. Az ábra a kölcsönhatásokat, szinergiákat nem tartalmazza, csupán az egyes elemeket, azok logikai sorrendjét, valószínű időrendjét, és a fő információáramlást a tudástranszfer folyamatokban. A tudástranszfer fő útvonalai, új ismeretek tekintetében:

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -17Alapkutatás

Alkalmazott kutatás

Doktorképzés (PhD)

Eredeti tud. folyóirat cikk

Fejlesztés

Egyetemi oktatás (MSc és BSc)

Review cikk

Ismeretterjesztő cikk, híradás

Innováció

Közoktatás

Tudományos monográfia

Ismeretterjesztő könyv, kézikönyv

Széleskörű gyakorlat

Tankönyv, jegyzet, on-line tananyag

Általános műveltség, köztudott ismeretek, általános gyakorlatok, széleskörben elterjedt közkincs

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -18IV. Regionalitás, regionális politika, területfejlesztés A klímaváltozáshoz vezető folyamatok mérséklése, a klímaváltozásra való felkészülés és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyaránt fontos kérdésköre a területfejlesztés vagy tágabb értelemben a regionális politika. A regionalitás megjelenik globális szinten, kontinentális szinten és az egyes országonon belül is. Bolygószinten jelentős regionális különbségeket látunk a társadalmi jólét, jogbiztonság, és a természetes ökoszisztémák állapotának vonatkozásában, valamint a széndioxid kibocsátásokban és elnyelésekben is.  Latin-Amerikában például sok helyen nagyon magas biodiverzitás, nagy értékű érintetlen természetes élőhelyek találhatók és a lakosság lelki jóléte, boldogsága (HPI indexben mérve például) is igen magas ugyanakkor a GDP gyakran relatíve alacsony értéket mutat. Fejlődőnek nevezzük, pedig lehet, hogy minta lehetne a „fejlettek” számára.  Afrika jelentős területein szintén vannak komoly természeti értékek, de a lakosság jóléte alacsony szintű, háborúskodások, nyomor, a közbiztonság hiánya, a demokratikus intézményrendszer működésképtelensége, magas fokú bűnözés, éhinségek súlytják, a klímaváltozásra nagyon érzékenyek és tömeges migráció forrásai lehetnek a jövőben, a GDP gyakran alacsony hasonlóan a HPI indexhez.  Európa és Észak-Amerika gazdaságilag fejlett, magas GDP-t mutató régió, de a természeti értékeit nagyrészt felélte, természetes ökoszisztémáit (erdők, lápok) jelentősen károsította, a HPI index szerint lakossága nem igazán boldog, társadalmának ökológiai lábnyoma jelenleg is extrém nagy. Jelentős változásokra van szüksége.  Ázsia (Oroszország ázsiai része, Kína, India, Dél-Kelet Ázsia) nagyon változatos, mozaikos képet mutat, úgy természeti, mint társadalmi-gazdasági nézőpontból. Régió alatt egyedi sajátosságok alapján felismerhető, közös jellemzőket magukon viselő és földrajzilag elhatárolható területi egységeket értünk. A régióknak eltérő lehet a természeti, politikai, társadalmi, gazdasági, demográfiai, kulturális állapota így eltérő szabályozásokat, támogatásokat, fejlesztési terveket, kezeléseket igényelhetnek. Regionalizmus az a mozgalom, amely (országhatároktól függetlenül) a hagyományosan kialakult vagy valamilyen szempontból egységes képet mutató régiók identitásának és autonómiájának kialakítását, vagy helyreállítását tűzte ki célul. A regionalizmus rámutat arra, hogy habár világunk természeti és gazdasági folyamatai alapvetően globálisak, a politikai döntéshozás és jogalkotás globális szintre emelése pedig egyre sürgetőbb közérdekünk lenne, ez semmiképpen nem jelenthet valamiféle uniformizálást, vagy homogenizálást, hanem a régiók eltérő sajátosságaira és az ott élők önrendelkezésére tekintettel kell lenni. A döntéseket azon a szinten kell meghozni, ahol azok hatást gyakorolnak. Helyi ügyeket helyben kell intézni, regionális ügyeket regionálisan, a globális problémákat pedig globális szinten. Regionalizáció, az az állami, jogalkotási aktus, amely a regionalizmus igényeinek tesz eleget, felismerve és kijelölve a régiók határait, és megalapítva intézményrendszerüket.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -19Az Európai Unióban a regionális berendezkedésnek különböző típusai élnek egymás mellett, vannak:  Unitarista államok, mint az Egyesült Királyság, Görögország, Írország, ahol a régiók statisztikai egységek csupán, elkülönült közigazgatási szervekkel, de politikai autonómia nélkül.  Decentralizált államok, mint Finnország vagy Franciaország, ahol a régiók az előzőekhez hasonlóak, de a helyi szintre különböző döntési jogköröket delegálnak, telepítenek, amelyek azonban visszavonhatóak, mert nem alkotmányosan vannak rögzítve, hanem rugalmasan alkalmazkodnak a pillanatnyi viszonyokhoz és igényekhez.  Erősen regionalizált államok, mint Spanyolország vagy Itália, ahol a régiók alkotmányosan rögzített határokkal és autonómiával rendelkeznek, helyi jogszabályokat alkothatnak és dönthetnek költségvetésükről, de az alapvető jogrend és állami berendezkedés központilag szabályozott.  Szövetségi típusú államok (államszövetségek, föderációk), mint Németország, Ausztria, Belgium, ahol a régiók (tartományok) szinte önálló államok, saját kormánnyal, parlamenttel, adórendszerrel, költségvetéssel, csupán bizonyos jogköröket, a közös feladatokat (külügy, hadügy, közös pénzügy, alkotmányozás) végzi a központi kormányzat, illetve egy részét az is delegálja az európai szerveződések számára. Kossuth Lajos ilyen államot szeretett volna létrehozni „Dunamenti Népek Konföderációja” néven, sajnos csak akkor, amikor a megvalósításhoz politikai hatalma már nem volt. Az Európai Unió politikája e tekintetben 3 fő áramlat mentén zajlik: 1. Gazdasági és társadalmi kohéziós politika, mely azon eljárások és tevékenységek összessége, melyek az Unió egészének, mint egységnek, azaz teljes közösségének fejlődését és érdekeit szolgálja. 2. Strukturális politika, amely az integrációt segíti, az azt veszélyeztető hiányosságokat, szerkezeti problémákat orvosolja, a gazdasági-szerkezeti eltéréseket törekszik kiegyenlíteni, hogy növelje a stabilitást. (A gyakorlatban ez is regionális szintű működést jelent.) 3. Regionális politika, amely a tartósan fennálló társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekre fókuszálva tudatosan avatkozik be a fejlődés elősegítése és a feszültségek csökkentése érdekében. Ez egy tipikusan területfejlesztési jellegű megközelítés, amely különösen azért fontos, mert az integráció a fejlődés hasonló fokán álló, hasonló gazdasági szerkezettel rendelkező, országok között hozza a legtöbb hasznot és nyereséget minden résztvevő partner számára. A regionális politikák fókuszpontjai, általános célkitűzései, stratégiai céljai:  A régiók közötti gazdasági, jóléti, társadalmi, szociális különbségek csökkentése, elmaradottságok orvoslása.  A regionális sokszínűség (természeti és kulturális örökség) megóvása.  A környezetminőség megőrzése, javítása.  A köz- és felsőoktatás, valamint a tudástranszfer fejlesztése, javítása.  A természeti erőforrások fenntartható, hatékony és racionális használata.  Munkalehetőségek bővítése.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -20 A fenntartható társadalom megteremtése és a régiók gazdasági versenyképességének növelése. A EU-s Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS) egy olyan az EUROSTAT által kifejlesztett és az egész Európai Uniót hálózatosan lefedő regionális rendszer, amelyet hivatalosan az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rögzített. A magyarországra vonatkozó rendszer a következőképpen néz ki: 1. NUTS 1-es szinten Magyarország három országrészre oszlik: Dunántúl, KözépMagyarország (gyakorlatilag Budapest és Pest megye), valamint az Északi középhegységet és az Alföldet magában foglaló keleti területek. 2. A NUTS 2-es szint, 7 tervezési-statisztikai régióból áll (lásd az alábbi térképen). 3. NUTS 3-as szint (legalacsonyabb hivatalos szint) pedig ma a megyéknek és Budapestnek felel meg. 4. A LAU 1-es szint (korábbi NUTS 4) 175 statisztikai kistérséget tartalmaz, 5. LAU 2-es szinten (korábbi NUTS 5) pedig 3152 település található.

NUTS-2 régiók Magyarországon (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/NUTS:HU)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -21Regionális támogatási alapelvek A támogatásokat 4 fő alapelv szernit kell megvalósítani:  Programozás elve, vagyis a projekteket programokba szervezve, alulról építkező, helyi döntéshozók és a közösség által jóváhagyott stratégiai koncepciók és operatív tervek mentén kell támogatni.  Partnerségi elv, vagyis a különböző szervezetek és intézmények regionális fejlődésre vonatkozó döntéseit (valamint a nem állami szereplők tevékenységét) intézményes formában koordinálni kell.  Koncentráció elve, vagyis a forrásokat nem szabad elaprózni.  Addicionálás elve, vagyis az EU-s forrásokat ki kell egészíteni tagállami forrásokkal, hogy a motiváció biztosított legyen. A területfejlesztés mérföldkövei Magyarországon A területfejlesztési elvek és gyakorlatok, módszerek és eljárások változnak, fejlődnek az idők során, az alábbiakban rövid kronológikus összefoglalását adjuk a Magyarországi eseményeknek.     

1996. A parlament elfogadja a területfejlesztésről szóló XXI. törvényt. 1998. Elkészül és elfogadásra kerül az OTK (Országos Területfejlesztési Koncepció) 1999. Módosul a területfejlesztési törvény 2001 és 2004 Jelentések készülnek a területi folyamatok alakulásáról, a települési politika hatásairól 2003-ban Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) fogadnak el, valamint elkészül a Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (OTrT) 2004. Megtörténik az OTK felülvizsgálata 2005 Új OTK készül. 2006. Elkészül az ÚMFT (Új Magyarország Fejlesztési Terv) a 2011. évi CXCVIII. törvény módosította a területfejlesztési törvényt

     2013-ban az Országgyűlés módosította az OTrT-t, amely 2014-ben lépett hatályba  2014-től tehát a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 és az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) jelenti a jövőre vonatkozó iránymutatást.

(Részletesebben, a területfejlesztés és a területrendezés hatályos jogszabályi háttere és a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030, valamint az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ismertetése a tananyagunkhoz kapcsolódó 3. tanulmányban található)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -22V. Klímapolitika: elmélet; gyakorlat és ökológiai hatások Ez a fejezet a Hufnagel Levente és Sipkay Csaba szerkesztésében 2012-ben megjelent Klímaváltozás hatása ökológiai folyamatokra című könyv 1. fejezetének kivonata, melynek szerzői Hufnagel Levente, Horváth Levente, Homoródi Réka, és Farkas Péter voltak (az átvétel a szerzők engedlyével történt). Az eddigi ökológiai és klimatológiai kutatások alapján egyértelműnek tűnik, hogy az emberi tevékenység jelentős hatást gyakorolt a Föld éghajlatára. Az emberiség mindezt felismerve különféle gazdaságpolitikai eszközöket próbál alkalmazni annak érdekében, hogy a földi ökoszisztémát érő negatív gazdasági hatásokat csökkentse, valamint hogy olyan gazdasági szerkezetet – termelési módok, ösztönző-rendszereket stb. – alakítson ki, amely hosszú távon fenntartható. Ezek a gazdaságpolitikai eszközök a legkülönfélébb szándékolt és nem szándékolt hatást gyakorolják a földi ökoszisztémára. Éppen ezért, amikor az ember és a földi ökoszisztéma egymáshoz való viszonyáról beszélünk, akkor nem egy egyszerű, egyirányú oksági jellegű, „egyik meghatározza a másikat” típusú oksági kapcsolatról beszélünk, hanem egy ennél bonyolultabb kölcsönhatásáról. A következő néhány oldal ennek a kölcsönhatásnak a „visszacsatolás” részéről fog beszélni, azaz arról, hogy az emberiség milyen klímapolitikai eszközöket dolgozott ki, és alkalmazott mindezidáig. Külön kitérünk majd a várható ökológiai hatásokra. Az emberiség hosszú évtizedek óta foglalkozik a fenntartható környezet problémájával, ennek megfelelően a kérdés közgazdasági tárgyalásának könyvtárnyi irodalma létezik. Ebből a hatalmas irodalomból azokat a kérdéseket próbáljuk kiválasztani, amelyek a közeljövőben várható környezetpolitikai intézkedések ökológiai hatásainak megértéséhez, valamint a környezetpolitikai intézkedések formálásához véleményünk szerint hasznosak. Tárgyalásunk egyszerű, a matematikai eszköztárat nélkülöző, grafikus jellegű, normatív, azaz értékítéletektől mentes, leíró jellegű. Az érdeklődő olvasó részletesebb és egzaktabb ismertetést találhat pl. K. G. Mäler és J. R. Vincent (ed)., Jeroen CJM van den Bergh (ed.) valamint Kneese†, A. V. and Sweeney, J. L. (ed.) által szerkesztett kézikönyvekben. (Lásd a 2. tanulmány végén található irodalomjegyzéket.) A kérdéskör tárgyalásánál az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy a tudományos ismeretek társadalomba való beépülésének, beágyazódásának folyamata bár régóta tanulmányozott, mégis kevéssé ismert. Ezért röviden ismertetjük az új intézményi iskola meghatározó tudósának ezzel kapcsolatos nézeteit (Williamson, 2000.), amely segítséget nyújt, hogy a különböző absztrakciós szinteken mozgó elméletrengetegben eligazodjunk. Ezt követően bemutatjuk az egyik legfejlettebb környezetpolitikai eszköz, a szén-dioxid kereskedelem működési mechanizmusát. Végezetül nagyon röviden összefoglaljuk az Európai Unió aktív és tervezett környezetgazdasági intézkedéseit, és ezek lehetséges ökológiai következményeit. Tudományos eredmények társadalmi beágyazódása A tudományos kutatásokat alapvetően meghatározza a mögöttes kulturális beágyazottság, ez a nehezen meghatározható fogalom, amely ebben a kontextusban talán azoknak a kérdéseknek az összességét jelenti, amelyet a társadalom fontosnak gondol. A tudományos felismerésekből lassan, évtizedek alatt lesznek konkrét intézmények (pl. UNFCC) és intézkedéscsomagok (jogszabályok, pénzügyi és egyéb erőforrások). A konkrét intézkedéseket, törvényeket az egyének saját céljaiknak megfelelően alkalmazzák, ennek

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -23eredménye lesz egy megvalósult intézkedéscsomag, amely az egyéni érdekek torzítása miatt nem feltétlenül egyezik meg az eredeti célkitűzéssel – akár teljesen ellentétes hatású is lehet. Ráadásul a megvalósult társadalmi intézmények hatékonyságának kvantitatív értékeléséhez bizonyos idő szükséges, hiszen a statisztikai értékelés minőségét nagymértékben meghatározza a mintanagyság. Végezetül a kvantitatív értékelések statisztikai módszereken alapulnak és ennek megfelelően előre meghatározott mértékű, első és másodfajú hibáktól, valamint számtalan egyéb statisztikai problémáktól (pl. kismintás torzítás) terheltek. Mindez oda vezet, hogy a gazdaság „intellektuális szférájának pillanatképe” számtalan egymással versengő elmélet keveréke. Ahhoz, hogy ebben az elméletrengetegben eligazodjunk, szükség van valamilyen meta-modellre (elméletekről és szerepükről alkotott elméletre). Az emberiség történelme folyamán számtalan ilyen meta-modellt dolgozott ki, a továbbiakban Williamson (2000) elképzeléseit alkalmazzuk a környezetgazdasági problémákra. Tudás társadalmi hasznosításának modellje az intézményi közgazdaságtanban Absztrakciós szintek

Főbb elemei

Változás sebessége

Környezetgazdasági példák:

1. Szint

Beágyazottság: 100-1000 évente - absztrakt informális intézmények - szokások, kultúra gondolkodásmódok

Ember környezethez fűző viszonya: - földanyától a természet meghódításáig

2. Szint

Formális intézmények: - kormányzat, bürokrációa - tulajdonjog csere

10-100 évente

Nemzeti és nemzetközi szervezetek: - Környezetvédelmi minisztérium - UNFCC; EU

3. Szint

Tényleges intézményi működés: - Konkrét játékszabályok - Érdekcsoportok befolyása

1-10 évente

Intézmények közötti szerződések: - Kiotói megállapodás - EU környezetvédelmi céljai

4. Szint

Játékszabályok napi alkalmazása: - Erőforrások elosztása - Árak, mennyiségek, adókulcsok

folyamatos

Intézmények napi működése: - Beruházási döntések - pl. CO2 kvóta piaci árának ingadozása

Az intézményi gazdaságtan alkalmazása a környezetgazdaságra, Williamson, 2000 alapján, azt átdolgozva. A táblázat az absztrakciós szinteken lefelé halad, a legabsztraktabb ismeretektől, intézményektől közelít a konkrétabb felé. Értelemszerűen, minél magasabb absztrakciós szinten mozgunk annál általánosabb kutatásunk alanya, következésképpen annál nehezebben megfogható dolgot elemzünk. Éppen ezért az ábrához fűzött magyarázatok is a nehezebben megfogható utalásoktól a könnyen érthető gyakorlati példákig terjednek. A legfelső absztrakciós szint ebben a kontextusban az ember természethez való viszonyát jelenti. Egy végtelenül leegyszerűsített mégis általánosan elterjedt elképzelés szerint a természetes közegben élő ember a természethez fűződő egységét kifejező szimbólumvilág helyét a természet meghódítása, majd a fenntartható fejlődés ideája vette át. Céljainknak ez az egyszerű elképzelés is megfelel, ugyanakkor fontosan tartjuk felhívni a figyelmet, hogy a tényleges folyamat vélhetően teljesen más volt, a folyamat pontosabb leírását megtalálható, pl. Jared Diamond (pl. Diamond (2005)) műveiben.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -24A fenntartható fejlődés ideájának megszületésétől jelentős idő telt el a globális környezetvédelem lehetőségét megteremtő intézmények kialakulásáig. Mégis idővel a környezetvédelem először nemzeti szinten, majd nemzetközi szinten eljutott arra a szintre, hogy az erőforrások elosztását különféle mechanizmusokkal befolyásolni lehet. Ezeknek a mechanizmusoknak tervezésekor, valamint vizsgálatakor közös kiindulópont a környezeti erőforrások sajátos jellege: A környezeti erőforrások közjavak, vagy kvázi közjavak jellemző példái, az egyszerűség kedvéért mi a továbbiakban a közjavaknak elnevezést fogjuk használni. Ezeket a fogalmakat a létező legegyszerűbb módon mutatjuk be, egy részletesebb elemzés található bármelyik standard mikroökonómai könyvben (Pl. Varian (1992)). Ezeknek a jószágoknak két alapvető megkülönböztető tulajdonságuk van:  Kizárhatóság: A közjószág olyan jószág, amelynek fogyasztásából más fogyasztók nem zárhatók ki,  Rivalizálás: valamint fogyasztásuk nem zavarja meg a többi fogyasztót. Klasszikus tankönyvi példa erre a Föld klímája. Ezeknek a javaknak a társadalmilag optimális termelésére és elosztására a klasszikus piaci mechanizmus még az elméleti modellek szintjén is csak nagyon speciális esetekben alkalmas. Ennek megfelelően különféle elméleti irányzatok születtek a piaci mechanizmusok kijavítására. Leegyszerűsítve kétféle fundamentálisan különböző irányzat különböztethető meg:  Az egyik irányzat (Pigou, A.C. (1932)) az állami beavatkozásban látja a megoldást, melynek formája lehet szabályozás, különféle adók stb. Ezen irányzat képezi a szellemi hátterét a gazdasági tevékenységek környezetvédelmi szabályozásának.  A másik gondolati kör (Coase (1960)) a piaci mechanizmusok „kijavítására” helyezi a hangsúlyt mégpedig oly módon, hogy a tulajdonjogokat pontosan definiálva legyenek. Értelemszerűen ha egyszer a tulajdonjogok pontosan vannak definiálva, és valamilyen okból a kiinduló allokáció nem hatékony (azaz lehetőség van kölcsönösen előnyös cserére), akkor a piaci szereplők csere segítségével oly módon igazítják ki az erőforrás-elosztást hogy „mindenki jól járjon”. Ennek a két iskolának a követői az idők folyamán számtalan különféle mechanizmust dolgoztak ki, ide tartoznak a különféle adózási sémák, aukciók, kvótakereskedési rendszerek stb. Létrejött továbbá egy mechanizmus-tervezésnek (mechanism design) nevezett tudományág, amely matematikai (játékelméleti és egyéb) módszerek segítségével elemzi ezeket a mechanizmusokat. Sajnos ezeknek a munkáknak a végkövetkeztetése az, hogy egyik iskola által javasolt mechanizmusok sem vezetnek minden esetben közgazdaságilag optimális megoldáshoz (Baliga, Sandeep and Maskin, Eric (2003). Éppen ezért a gazdaságpolitikai gyakorlat is kénytelen a különböző tökéletlen megoldások között egyensúlyozni. Ezek az elméleti irányzatok tökéletlenségük ellenére is formálni tudták a gazdasági gyakorlatot, hiszen megteremtették azokat az intézményi kereteket, amelyekkel egyáltalán befolyást lehet gyakorolni a gazdaság szereplőire. A harmadik absztrakció szint ezeket az intézményeket tölti meg tényleges megállapodásokkal. Az ilyen megállapodások közül a legjelentősebb a Kiotói egyezmény, amely megteremti az országok közötti kvótakereskedés alapjait. Számtalan egyéb megállapodás is létrejött, most röviden bemutatjuk az Európai Unió jelenleg elfogadott, valamint a közeljövőben várható intézkedéseit. A táblázat harmadik oszlopában bemutatott

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -25sebességi korlátok miatt nem ismertetünk olyan elképzelést, amelyet a jelenlegi intézmények nem tárgyalnak konkrét javaslatként, hiszen azok bevezetésére a következő öt évben nagyon kevés esély van. Nem foglalkozunk továbbá az első iskolához tartozó, állami szabályozáson alapuló intézkedésekkel, mivel ezeknek az intézményeknek (pl. minisztériumok) működése közismert. Célkitűzések rendszere: Jelenleg működő környezetvédelmi programok kvantitatív célkitűzésen alapulnak. Egy tipikus kvantitatív cél lehet pl. az, hogy legyen 30%-os kibocsátás csökkentés az 1990-es szinthez képest. A kvantitatív célkitűzések rendszerek általános a mai gazdasági gyakorlatban, a fiskális, vagy monetáris politika, vagy a multinacionális vállalatok hasonló elven működnek. Ennek megfelelően ennek a rendszernek számtalan hiányossága ismert, de az eddigi újrastrukturálási kísérletek (pl. Koppenhága) nem jártak eredménnyel. Emisszió-kereskedelem: Legfejlettebb, legrégebben működő rendszer, melynek célja a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának csökkentése. Mivel ez a legfejlettebb, ugyanakkor kevéssé ismert rendszer, ezért a piac működését szemléltető példaként részletesen ismertetjük. Közlekedés és szállítmányozás: Célja a megújuló energiák használatának növelése a közlekedésben és szállítmányozásban. Ennek eszköze a kötelező bekeverési arány (amely az EU-ban 2020-ra átlagosan 10%), amely előírja az üzemanyag értékesítésekor a minimális megújuló (növényi, vagy állati olajból stb. előállított) részarányt. Amíg az USA-ban elsősorban a bio-etanol (alkohol, „bio-benzin”), addig Európában a biodízel (növényi olajokból alkoholok segítségévek átészterezéssel készített üzemanyag) terjedt el. A rövid távú megingások ellenére hosszú távon a kilátások összességében két okból kedvezőek ebben a szegmensben. Egyrészt bizonyos olajárszint felett a kereslet gyakorlatilag „végtelenné” válik, másrészt az Európai Unió jelenleg elfogadott kvantitatív céljainak teljesítéséhez a jelenlegi piaci méret hatszorosára kell, hogy bővüljön. Ennek a környezetvédelmi intézkedéscsomagnak az ökológiai hatásairól számtalan tanulmány született, ezek bemutatásával a téma ellentmondásossága miatt nem foglalkozunk. Az üzemanyag célú biomassza termelés egyrészt termőterületeket von ki az élelmiszergazdaságból, másrészt a megtermelt biomassza végül elégetésre kerül, ami széndioxid kibocsátással jár, előnye csupán a ciklikusság azaz megújuló jelleg. Valójában azonban ha már legyártottuk a bioüzemanyagot, az onnantól ugyanúgy hat, mint a bioszféra által évmilliárdok alatt előállított fosszilis energiahordozó. A bio-etanol és a bio-dízel előállítási folyamatának elemzése hasonló logika mentén történik, ezért itt csak a bio-dízel gyártás többlépcsős folyamatát szemléltetjük . Növényi alapú üzemanyaggyártás folyamata

1. Fotoszintézis

x

2. Betakarítás

x

3 Préselés

x

4. Észterezés

=

1.3.2. ábra: A bio-dízel gyártás többlépcsős folyamata

5 Teljes hatásfok

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -26Ami az ökológiai következményeket illeti, a közeljövőben várható olyan növények vetési területének elterjedése, amelyek fenti ábra szerint definiált hatásfoka magas. Jelenleg biodízel gyártására leginkább repcét és pálma-olajat; bio-etanol gyártására pedig cukornádat és a kukoricát alkalmaznak, de mindkét vonatkozásban számos más növény is felmerülhet, sőt ezek alternatívája lehet a biogáz (biometán) is, mint alkalmas üzemanyag. Utóbbi hátránya, hogy elégetés nélkül kiszabadulva is üvegházhatású gáz (összességében jelenleg a széndioxid mögött a második legfontosabb), sőt fajlagos üvegházhatása nagyobb is mint a széndioxidé. Miután a fenti folyamat messze legbonyolultabb lépése a fotoszintézis, ezért a kutatás főiránya olyan élőlényekre irányul, amelyek fotoszintetikus hatásfoka magas. Több kormányzati és multinacionális vállalat is támogat például algatermesztéssel kapcsolatos kutatásokat. A témáról bővebben ír pl. Gouveia, Luisa and Oliveira, Ana (2009). A hagyományos növénynemesítés ezen a területen meglehetősen csekély sikert könyvelhetett el eddig, a magasabbrendű növények nemesítése inkább szárazságtűrésben, herbicidrezisztenciában, kártevők és kórokozók elleni ellenállóképességben, gyomokkal szembeni versenyképességben, fagyállóságban bizonyult eddig igazán sikeresnek, a termésátlagok növekedését ezen módszerekkel lehetett leginkább növelni. Megújuló energia és energiatakarékosság: Az EU célul tűzte ki, hogy 2020-ig az energiatermelés bizonyos aránya (országonként változó, átlagosan 20%) megújuló energiaforrásból származzon. A megvalósítás konkrét mechanizmusa jelenleg nem ismert. A ipari alkalmazás szintjén álló lehetőségek a vízenergia-, a napenergia-, a geotermikus energiaés végezetül a biomassza hasznosítása. Habár környezeti hatástanulmányok valamennyi megújuló energiaforrás esetén azonosítottak környezeti hatásokat, nagyléptékű környezeti hatás leginkább a biomassza alapú villamos áram és hőtermelés elterjedése esetén várható. Értelemszerűen itt a biomassza alapanyagot jelentő energiaültetvények elterjedésére gondolunk. REDD rendszer várható hatásmechanizmusa

Erdők Bioszféra Szolgáltatása

REDD

Baseline

Kompenzáció Idő

Erdőterületek megőrzéséből származó kibocsátás-csökkentés (magyarázat a szövegben) REDD (Erdőterületek megőrzéséből származó kibocsátás-csökkentés): Habár a koppenhágai klímakonferencia lényegében kudarccal végződött, pozitívumként mégis kiemelhető az erdővédelmi programok (REDD: Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation) nevesítése és fontosságának elismerése. Ugyanakkor a program

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -27finanszírozása és pontos működési mechanizmusa egyelőre nem ismert. Éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy a következő vázlatos ismertetés spekulatív, melynek célja lényegében az, hogy a nyitott ökológiai kérdésekre felhívja a figyelmet. Vélhetően minden ország, vagy térség számára meghatároznak egy alapszintet (baseline), amelynél kisebb mértékű csökkenés, vagy nagyobb mértékű növekedés esetén az adott ország/térség pénzügyi kompenzációra jogosult. Ez a kompenzáció a tervek szerint csökkenti majd az erdőpusztulás ütemét, különös tekintettel a fejlődő országokban található esőerdőkre. A program hatékony működéséhez értelemszerűen hatékony ökológiai monitoring rendszerre, valamint az erdők bioszféra szolgáltatásainak komplexebb megértésére van szükség. Rendkívül fontos felismerni, hogy az emberiség jelenlegi technológiai fejlődés mellett nem képes erdőket „előállítani”, ezért egyetlen lehetőség a különféle bioszféra szolgáltatások megőrzésére a már meglévő erdők védelme.

CO2 kvóta rendszer működésének bemutatása Tovább haladva az absztrakttól a konkrétumokig és ezzel tovább szűkítve az elemzés tárgykörét a következőkben bemutatjuk, hogy milyen módon működik a legfejlettebb környezetvédelmi rendszer, a CO2 kvóta-kereskedés (1.3.4. ábra). Most tehát Williamson osztályozása alapján a harmadik és negyedik absztrakciós szinten mozgunk, azaz a fejezet végére bemutatjuk, hogy milyen módon alakítja a fenntartható fejlődés ideája egy környezetvédelmi termékekkel foglalkozó bróker mindennapjait. Az összes fent említett intézmény bemutatására helyhiány miatt nincsen lehetőség, mi úgy véljük, hogy aki a CO2 kereskedés alapelveit és működési mechanizmusát megérti, az ezeket az alapelveket jó eséllyel alkalmazhatja bármelyik másik coase-i alapokon nyugvó rendszerre is. Bár részeredmények szintjén a következőkben részletezett modell ismert, mégis a szintézis módja újszerűnek tekinthető. Módszertan: A közgazdaságtan jellemzően csak pozitív mennyiségekkel dolgozik, éppen ezért a koordináta rendszernek jellemzően csak a jobb-felső Q1-es részét használja. Mindezt kihasználva a közgazdászok a kezdetektől végrehajtottak különféle, egyéb természettudományok és a matematika számára szokatlan koordináta rendszer transzformációkat. Ilyen pl. a két egymással szembeállított koordináta rendszer - az Ededgeworth-doboz - vagy a Hick-féle négyrészes ábra. Mi ez utóbbit fogjuk felhasználni a CO2-kvóta keresletét és kínálatát meghatározó piaci összefüggések grafikus szemléltetésére. Piaci Kereslet: Az alábbi ábra Q1 személteti a piaci keresletet, amelyet az alábbi mechanizmus határoz meg: 1. Pozitív CO2 ár arra ösztönzi a rendszerbe bevont szereplőket, hogy kibocsátásukat csökkentsék, ezt szemléleti a Q2-es ábrára a kibocsátás-csökkentési görbe. Erre rövid távon (közgazdaságtan rövid táv alatt azt az időszakot érti, ameddig tőkeberuházásra nincsen mód) azonban korlátozott lehetőség van; például egy energiakonszern, amelyik szén és földgáz tüzeléssel egyaránt rendelkezik, eldöntheti, hogy melyik üzemanyagot használja fel áramtermelésre, de nem építhet egy új szélerőművet. Magas CO2 ár esetén jobban megéri földgázt égetni, amíg alacsony ár esetén a széntüzelés a kedvezőbb. Éppen ezért a rövid távú kibocsátáscsökkentési görbe felülről korlátos, adott mennyiségnél nagyobb csökkentésre technológiai okok miatt

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -28egyszerűen nincsen lehetőség. Hosszú távon már lehetőség van tőkeberuházásra, építhetők szél/naperőművek, ezért hosszú távon a kibocsátás csökkentés korlátlan, akár olyan gazdasági szerkezet kialakítására is van (elvi) lehetőség, amelyik tisztán karbon-semleges. 2. A kereslet következő meghatározó tényezője a kibocsátásra alkalmazott küszöbérték, amelyet elviekben a különféle klímakutatók által meghatározott fenntarthatósági szcenáriók határoznak meg. Ezt szemlélteti a Q3-as kvadráns. 3. A kibocsátási küszöb, valamint a szén-dioxid ár különbségeként létrejövő nettó kereslet (Q4) jelenik meg a piacon. 4. Végezetük a Q4-es kvadráns szemlélteti a kereslet-ár viszonyt. CO2 kvóta piac keresleti oldala 1. Kibocsátás csökkentés

4. Keresleti görbe

Kibocsátás csökkentési görbe (rovid táv)

Kibocsátás csökkentési görbe (hosszú táv)

PCO2

Keresleti görbe: egyensúlyi pontok halmaza

Kibocsátás Csökkentés

450

QCO2 Küszöb

Kibocsátás alapszintje

2. Nettó kibocsátás

Nettó kereslet

3. Nettó kibocsátás

A CO2 kvóta-kereskedés keresleti mechanizmusa Fontos hangsúlyozni, hogy a Q1-es kvadránsban megjelenő keresleti görbe minden pontja egyesúlyi pont. Ugyanakkor létezik olyan kereslet-ár kombináció, amely nem hoz létre egyesúlyi pontot. Piaci Kínálat: A Pozitív CO2 ár arra ösztönzi a befektetőket, hogy CO2 kibocsátást csökkentő projektekbe fektessenek be. A jelenleg működő konkrét mechanizmusok, valamint technológiák részletesebb megismerésére a http://cdmpipeline.org/ honlapot ajánljuk. Értelemszerűen minél magasabb a CO2 ára, annál többféle technológiába lehet befektetni, továbbá annál nagyobb profitot realizálnak az olcsó csökkentési technológiába befektetők. Mindez az alábbi mechanizmusok keresztül biztosítja a kínálatot:

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -291. A befektetések a technológiák által meghatározott mennyiségű kibocsátás csökkentést generálnak, ezt illusztrálja az alábbi ábra Q2-es része. 2. A befektetések által generált kibocsátás-csökkentés jelenti az inputot egy olyan többlépcsős folyamatnak amely a kereskedésre alkalmas kvótákat előállítja, ezt illusztrája a Q3-as kvadráns 3. Ennek a folyamatnak a segítségével ellenőrzik hogy a kibocsátás-csökkentésre irányuló projekt a különféle előírásoknak (addicionalitás, stb.) megfelel-e Amennyiben igen, akkor az illetékes hatóság olyan értékpapírt bocsát ki, amely igazolja a befektető által realizált kibocsátás-csökkentés nagyságát. 4. Ez az értékpapír jelenti aztán a nettó kínálat egy részét a szén-dioxid kvóta piacán. Minden azonban kiegészül olyan egyéb értékpapírokkal, amely mögött nincsen valós kibocsátás csökkentés. Ezt illusztrája az alábbi ábra Q1-es kvadránsának nettó kínálat függvénye. CO2 kvóta piac kínálati oldala 1. Kibocsátás csökkentő befektetések Kibocsátáscsökkentő befektetés

Marginális költség

4. Nettó Kínálat

PCO2

Nettó kínálat

Befektetések

QCO2

Projekt alapú kibocsátás csökkentés

2. Projekt alapú mechanizmusok

Érték papírosítási görbe Kibocsátás csökkentés

3. Értékpapírosítás

A CO2 kvóta-kereskedés rendszer kínálati mechanizmusa Fontos megjegyezni tehát, hogy a nettó kínálati görbe minden pontja egyensúlyi pont. Ugyanakkor létezik olyan kereslet-ár kombináció, amely nem hoz létre egyesúlyi pontot.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -30Szén-dioxid árának változása a EU m ásodik kereskedési időszakában 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0

8. 26

5. 26

10 .0

2. 26

10 .0

1. 26

10 .0

8. 26

09 .1

5. 26

09 .0

2. 26

09 .0

1. 26

09 .0

8. 26

08 .1

5. 26

08 .0

08 .0

08 .0

2. 26

5,0

A CO2 árának változása az EU második kereskedési időszakában A keresleti görbét alkotó egyensúlyi pontok halmaza és a kínálati görbét alkotó egyensúlyi pontok halmazának metszéspontja jelentik az egyensúlyi árat. Ez az egyensúlyi ár a tőzsdén kereskedett piaci ár modellbeli megfelelője. A valóságban természetesen számtalan egyéb tényező is meghatározza tényleges piaci ár kialakulását, számít például a nem projekt alapú kvóták kezdeti elosztás, vagy a pénzügyi közvetítők tevékenysége végezetül mindenek felett a piaci bizonytalanság és a várakozások. Áttekintettük tehát, hogy a fenntartható fejlődés ideája, hogyan vezetett különféle intézmények (mint például az UNFCC) kialakulásához. Láttuk, hogy ezeknek az intézményeknek a kutatásai által meghatározott klímavédelmi célkitűzések (pl. a reverzibilitást biztosító 2 0C-os maximális hőmérséklet növekedés) milyen mechanizmusokon keresztül befolyásolják a gazdasági szereplőket és a gazdasági szereplők egyéni döntései milyen módon formálják a piacot. Úgy véljük, hogy a rendszer megértése nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy az ökológiai kutatások gyakorlati alkalmazhatósága növekedjen, és az eredmények ténylegesen hasznosulni tudjanak az emberi civilizáció formálásában. VI. Gazdasági/Társadalmi/Környezetei költség-hasznon elemzések új módszerei, ökológiai közgazdaságtani megközelítés A költség-haszon és költség-hatékonyság típusú döntéstámogató elemzések azt a célt szolgálják, hogy a gazdasági/társadalmi/környezeti probléma megoldása során a döntéshozó a legkedvezőbb alternatívát választhassa ki. Természetesen önmagukban a költség-haszon (cost-benefit) és költség-hatékonyság (cost-effectiveness) elemzések ez nem képesek biztosítani, hanem csak egy részét képezik a döntést megalapozó vizsgálatoknak. (A döntéstámogatásnak részét képezik ugyanis a különböző környezeti-ökológiai, társadalmi és gazdasági hatáselemzések is, amelyek információtartalma nem mindig sűríthető bele a költség-haszon-hatékonyság hármasába, de ezen felül a döntéshozónak még más további szempontokat is figyelembe kell vennie, mint például aktuálpolitikai helyzet, közvéleményközhangulat stb. A költség-haszon elemzés lényegében a project megvalósítása során keletkező hasznok (előnyök, javak, vagyoni és nem vagyoni értékek) és a megvalósításhoz szükséges költségek (a tevékenységhez szükséges és felhasznált, vagy a nyereség érdekében feláldozott javak,

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -31továbbá elszenvedett hátrányok és veszteségek értéke) számbavétele, számszerűsítése, és pénzbeni értékben való kifejezése ("forintosítása") történik meg. Zöldmezős beruházásoknál, építkezéseknél, infrastruktúra-fejlesztésnél, új üzemek, szociális intézmények, lakóparkok stb. létesítésénél (melyek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, mérséklés, illetve felkészülés során lényeges elemek lehetnek), az egyik legfontosabb (és általában figyelembe nem vett, de az ökológiai közgazdaságtan eszközeivel jól kezelhető) “költség” az élőhely megváltozása (földhasználat-változás) miatt kieső ökoszisztéma-szolgáltatás értéke, mint a társadalom egészét ért vagyoni és nem-vagyoni kár. Ennek figyelembevétele a tudományos vizsgálatokon túl, ma már az igazságügyi élővilág-védelmi gyakorlatban is felmerül, természetkárosítás bűntette esetén, mint az ügyész által a társadalom képviseletében indított kártérítési kereset. Ez utóbbira a későbbiekben részletesebben is kitérünk, a klimaváltozáshoz való alkalmazkodás, mérséklés és felkészülés vonatkozásában betöltött kiemelkedő és nem triviális jelentősége miatt. A költségek megbecslése során minden költség-elemet meg kell kísérelni feltárni. A főbb költség típusok, amelyekre egy klímaprojektnél gondolni kell:  beruházási költségek,  a kialakítás során okozott környezeti károk, vagy kiesett ökoszisztéma szolgáltatás elmaradt hasznai,  működtetési költségek,  a működtetéssel járó üvegházhatású gáz kibocsátásával, vagy egyéb ökológiai szempontból előnytelen emisszióval (esetleg szennyezéssel) a társadalomnak okozott kár,  a működtetés során környezet-igénybevétellel vagy környezetterheléssel okozott károk,  a project lezárása és a végállapot kialakítása során felmerült költségek és esetlegesen okozott károk vagy elmaradt hasznok. A hasznok becslésére a gyakorlat sokféle módszert, megözelítést használ. Mivel a hasznok a project specifikus célrendszerével függenek össze, így ehhez általános útmutató nem adható. A hasznok fő típusai például a következők lehetnek:  Jövőben megjelenő piaci értékkel rendelkező termékek vagy szolgáltatások értékének jelenértékre diszkontált formája. (Itt nyilván a piaci értékesítés jövőjéről is rendelkezni kell valami hipotézissel.)  Környezetállapot javulásának értéke (ökológiai közgazdaságtani jellegű megfontolások és szakértői becslések)  Megelőzött, elhárított potenciális károk, veszteségek értéke (esetleg az utólagos kárelhárítás és rekonstrukció költségével becsülve)  A project révén csökkentett sérülékenységek, kitettségek vagy hatások értéke (vagyoni és nem vagyoni komponenseket is érinthet.)  A project révén növelt rugalmasságok, kapacitások értéke (szintén vagyoni és nemvagyoni értékeket is magában foglalhat).  A természettel összefüggő “létezési”, “etikai” és “potenciális” értékek növekménye (ezek jelentésére, értelmezésére a későbbiekben visszatérünk)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -32A pénzegységben kifejezett hasznok és költségek közgazdasági módszerekkel elemezhetők, ehhez a hasznok és károk egyszerű egyenlegén kívül, gyakran nettó jelenérték számítást, belső megtérülési rátát is számolnak. A nettó jelenérték (NPV) számítás lényege, hogy minden év esetére elosztják az adott évi hasznot a diszkontráta eggyel növelt értékének az adott év sorszámára emelt hatványával, majd ezen jelenértékre diszkontánált hasznokat összegzik és az így kapott összegből levonják az évekre vonatkozó (azonos módon diszkontált) költségek összegét. A diszkontráta minden szituációban más és más lehet, különböző megfontolások alapján, de gyakran alkalmazzák az aktuális banki kamatokat, vagy az adott vállalkozás nyereségességéből számított rátát diszkontrátaként, de figyelembe vehető az infláció vagy defláció és még számos más megfontolás is. A belső megtérülési ráta (IRR) az a diszkontráta érték, amelynek alkalmazása esetén a nettó jelenérték fentiekben kifejtett számértéke 0-val lenne egyenlő. Az éves beruházási költség (ACC) a beruházási költségek összegének és a tőke megtérülési aránynak a szorzata. A tőkemegtérülési arányt (CRF) a diszkontláb és a beruházás élettartama segítségével egy függvénnyel számítják ki. Ilyen és ehhez hasonló egyéb mutatókat, természetesen a jelenlegi állapotból kiindulva, az összes szakmailag szóbejöhető döntési alternatíva esetén megbecsült várható állapotra ki kell számítani, hogy meghatározható legyen a döntés során az a célállapot is, amely a legjobbnak gondolt döntési alternatíva eredményeként előállna. A költség-hatékonyság elemzés hasonló a költség-haszon elemzéshez. A költségek figyelembevétele teljesen azonos módon történik. Az lényegi eltérés mindössze a hasznok, eredmények értékelésében van és abban a tekintetben is csak skálakérdésről van szó. A költség-hatékonyság elemzés esetén a hasznokat (célok elérését) pénzegység helyett naturáliákban (természetes mértékegységekben) fejezzük ki. A hatékonysági mutatókat úgy szokták képezni, hogy az egységnyi költségre eső naturáliában kifejezett előrehaladást (változást, eredményt) fejezik ki. Például, ha a klímaváltozás mérséklése, és az alkalmazkodás elősegítése céljából őshonos fafajokból álló természetközeli erdőket, vagy lápvegetációt állítunk helyre mezőgazdasági termelésből kivont, vagy revitalizált ipari, települési vagy más degradált területen, akkor a költség-hatékonysági ráta mértékegysége lehet hektár/forint, vagy nemzetközi összehasonlítások céljára négyzetkilométer/euró. Ugyanez a szituáció költséghaszon jellegű megközelítésben kifejezhető [ökoszisztéma szolgáltatási érték USD/ költség USD] formában is, hiszen az ökoszisztéma szolgáltatások értékét (Costanza et al 1997 Nature-ben megjelent cikke nyomán) általában USD/ha/év mértékegységben fejezik ki, ahol az évvel és a területegységgel könnyen számolhatunk. (Erre a kérdésre az alábbiakban még visszatérünk.) A hagyományos költség-haszon elemzések (Cost-Benefit Analízis, CBA) eredetileg csak közgazdasági szakértők szakértelmét követelték meg, és csupán vállalkozások profit célú projektjeire vonatkoztak. Azóta újabb, magasabb társadalmi elvárások jelentek meg a CBA-k kapcsán, melyek a korábbi jellemzően pénzügyi és gazdasági szakértelmen túl, magas szintű ökológiai, környezettudományi, szociológiai szakértelmet is megkövetelnek. Egy-egy valóban komplex program vagy intézkedés körültekintő gazdasági-társadalmi és ökológiai-környezeti költség-hasznon elemzése sok szakértő bevonásával végzett team munkát követel, amelyben

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -33az ökológiai közgazdaságtan és a humánökológia eredményeit, újabb módszereit és megállapításait is alkalmazni kell. Egy-egy ilyen modern CBA önmagában is komoly tudományos project, a pályázatok elkészítése során ezek igazi megvalósítására az esetek többségében nincs mód, általában elegendő a pályázai útmutatók által rögzített táblázatokat kitölteni és a józan paraszti ésszel belátható következményeket, előnyöket és hátrányokat számbavenni. A projektek tényleges megvalósítása előtt viszont a komoly CBA-k elkészítése valóban szükséges. A különböző pályázati kiírások elvárásai e tekintetben nagyon eltérnek egymástól, így jelen fejezetben főként bizonyos ökológiai közgazdaságtani alapelvek, megfontolások ismertetésére vállalkozhatunk, amelyek kifejezetten a klímaváltozási projektek és pályázatok kidolgozása során lényegesek. Egyéb tekintetben a költség-haszon elemzések kiterjedt, és napról napra fejlődő irodalmára hivatkozunk, amelynek áttekintése viszont meghaladja tanfolyamunk jelen kereteit. Néhány példa segédanyag az egyszerűbb hagyományos esetekre:  Guide to Cost-Benefit Analysis of Investment Projects (Structural Funds, Cohesion Fund and Instrument for Pre-Accession) ”, 2008 (EU Útmutató)  Guidelines for Cost-Benefit Analysis of Waste Management Projects, 2008 (EU Iránymutatás) Bioszféra-szolgáltatásokkal (ökoszisztéma szolgáltatásokkal) és azok gazdasági értékével kapcsolatos alapvető meggondolások  Az emberi társadalom a bioszféra része, attól (annak „szolgáltatásaitól”) elválasztva életképtelen.  A bioszféra szolgáltatásai korlátozottan állnak rendelkezésre (a természeti erőforrások végesek).  A bioszféra szolgáltatásait az eltérő élőhelyeken felismerhető élőlényközösségek (biomok, társulások…) együttesen, egymással kölcsönhatásban nyújtják.  Egy adott élőlényközösség által nyújtott szolgáltatás volumene, az élőlényközösség típusától függ és annak térbeli kiterjedésével (területével) arányos.  Egy adott élőlényközösség sérülésének vagy megsemmisülésének hatása a globális ökoszisztéma folyamatain keresztül (biogeokémiai ciklusok, globális légkörzés stb.) az emberi társadalom egészére fejti ki hatását, így a lokális károsodás és annak hatásai, egy bonyolult ökológiai hatásláncon keresztül, térben és időben diffúz módon jelentkeznek, gyakran az eredeti károsodás helyszínétől távol. Fentieket több nézőpontból kiindulva is könnyen beláthatjuk, igazolásukra most csupán néhány alapvető tényt említünk:  Földünk klímájának szabályozását a Bioszféra globális folyamatai biztosítják. Az éghajlat szabályozása révén a bioszféra tartja a Földet lakhatónak hosszú évmilliárdokon keresztül. Az éghajlati rendszer zavarai korunk egyik legsúlyosabb globális környezeti problémáját jelentik .  A Bioszféra szolgáltatásai közül a klíma-szabályozás csak az egyik, bár kétségkívül a legfontosabb jelenség. A szárazföldi élet másik feltétele az oxigénes légkör, amely a

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -34minden élő szervezetre gyilkos hatású UV sugárzást kiszűrő ózon-pajzs létének is feltétele. (Ezen „bioszféra szolgáltatás” nélkül csak az óceánok mélyén lenne élet.)  A Bioszféra szolgáltatja ezen kívül a belélegezhető összetételű levegőt, az ivóvizet, a mezőgazdasági termelést lehetővé tevő talajfolyamatokat, biztosítja a mérgező hatású anyagcseretermékeink ártalmatlanítását, a vizek öntisztulását és a táplálékként használt számtalan élőlény-populációt is. (Természetesen mindezeken kívül, fosszilis tüzelőanyagaink és az építőipar által használt mészkősziklák is a bioszféra működésének termékei.)  A bioszféra-szolgáltatások hatékonyságát és a rendszerek működésének megbízhatóságát a funkcionális redundancia egy speciális esete az ún. biodiverzitás (biológiai sokféleség) biztosítja. Az élővilág-védelem fő célja ezen biológiai sokféleség megőrzése (lásd Riói-egyezmény). élelmezés vízellátás energia GLOBÁLIS VÁLTOZÁSOK

ökoszisztémák

turizmus

társadalmi jólét

biodiverzitás közlekedés egészség A globális változások az „ökoszisztéma szolgáltatások” révén vannak hatással számos szektorra, végeredményében a társadalmi jólétre (Czúcz et al. 2007 alapján)

További meggondolások: „Mind a tudomány, mind a közvélemény felismerte, hogy ma a kihalások korát éljük: a kipusztulás mértéke példa nélküli. Az emberi tevékenység hatására világszerte olyan élőlénytársulások szűnnek meg, amelyek kialakulásához évmilliókra volt szükség. (…) E nagymértékű fajkipusztulás az egész bolygóra, s így az emberre is végzetes lehet!” (…) „A veszély gyorsuló ütemben növekszik, hiszen az emberi populáció növekedése is gyorsul. (…)” „A biodiverzitást veszélyeztető tényezők hatása szinergikus, vagyis az egymástól látszólag független tényezők –például a savas ülepedés, a fakitermelés, vagy a túlzott mértékű vadászat – káros hatásai összeadódnak, sőt összeszorzódnak, …”(Idézetek forrása: Standovár, T., Primack, R.B. 2001) A természet károsításával összefüggő kárkomponensek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 60§ (2) bekezdése szerint:

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -35„Természeti érték, terület, valamint védett természeti terület veszélyeztetése, károsítása esetén az ügyész keresetet indíthat a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.” Ugyanezen törvény 81§-a szabályozza a polgári jogi felelősség kérdéseit és ennek keretében a (2) bekezdés sorolja fel az okozott kár elemeit. A (2) bek. a, b, és c pontja az általában „vagyoni kár” jellegűként ismert: a) tényleges vagyoni kárt b) az elmaradt hasznot c) a károkozás felszámolásával kapcsolatban felmerült indokolt költséget, a d és e pontok pedig az ún. „nem vagyoni kár” elemeit: d) a természeti állapot és minőség károsodásából eredő, illetve e) a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő nem vagyoni kárt foglalja magában. Ez a törvényben rögzített logikai struktúra a természetes- vagy jogi személyeket ért károsodások kapcsán kialakult szempontrendszert követi. Amikor azonban az ügyész a Tvt. 60.§-ban, valamint a 81§ (4) bekezdésében foglalt feladatának eleget téve, lényegében a „társadalom képviseletében” („a köz érdekében”) nyújt be kártérítési keresetet, akkor ez a helyzet nehézzé teszi az egyes kárelemek világos elkülönítését és az elkülönített komponensek jogi minősítését. Élővilág-védelmi és ökológiai szempontból, egy élőhely és élőlényközösség vonatkozásában elkövetett természetkárosítás legnagyobb mértékben azáltal okoz kárt a társadalomnak, hogy a károsodás következtében az ún. bioszféra-szolgáltatások sérülnek. Az elmaradt (kieső) bioszféra szolgáltatások értékének meghatározása vagy szakértői becslése az ökológiai közgazdaságtan területén kialakult módszertan segítségével történhet. Ennek az elmaradt szolgáltatásnak az értéke logikailag a Ttv 81. § (2) b) pontban felsorolt elmaradt haszonnak (mint közismert vagyoni kár típusnak) felelne meg. Tekintve azonban, hogy ez a kár az emberi társadalom egészét érinti, így az egyes emberekre mintegy a „társadalom működésének rendszerén” átszűrődve érkezik el, ennek következtében gyakorlatilag nem vagyoni kárként jelenik meg. Nyilvánvaló, hogy ez a kár komponens egyúttal „a természeti állapot és minőség károsodásából ered” így a (2) bekezdés d) pontjához is tartozna, ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy végső soron a „társadalom, (…) életkörülményeinek romlásában” fejeződik ki, így a (2) bekezdés e) pontjában foglalt nem vagyoni kár fogalmától sem különíthető el. Ebben a tekintetben az elmaradt bioszféra-szolgáltatások értékével szorosan összefügg, a károk mérséklésével kapcsolatban felmerült ún. „indokolt költség” is. Ennek a költségnek indokoltsága abból következik, hogy a megfelelő kárenyhítés elmaradása az elmaradt bioszféra-szolgáltatások értékét nagyobb mértékben növelné, mint az indokolt költségként megjelölt összeg. Ezen nem vagyoni kár mérséklésére irányuló tevékenység ugyanakkor más természetű potenciális károk elhárítását is biztosítja. Ilyen például a természetkárosító erdőírtás esetén a vágásterületen felszaporodó gyomok virágporainak allergiát kiváltó közegészségügyi, vagy a gyomosodó területen felszaporodó mezőgazdasági kártevők növényvédelmi hatása. Az így értelmezett indokolt költség tehát számos más valós vagy potenciális kár mértékének számszerűsítéseként is felfogható.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -36A két fenti egymással szorosan összefüggő kárkomponenstől független további kárkomponensek:  a véglegesen megsemmisült védett élőlények jogszabályok alapján számítható eszmei értéke, mint a társadalmat ért kár.  Az élővilág-védelmi szakirodalom által megkülönböztetett etikai-, potenciális és létezési értékből következő, a társadalom egészét érő nem vagyoni jellegű kár, amelynek számszerűsítésére még jelenleg sincs megfelelő módszertan és egymástól való fogalmi elkülönítésük sem egyértelmű. Ezek jelentése a következő:  Potenciális érték: jövőbeli hasznossági erőforrás (pl.: gyógyszerkutatási alapanyagok, biotechnológiai források, nemesítési genetikai alapanyagok, új kutatási és alkalmazási lehetőségek, genetikai információtartalom, felfedezésre váró életformák tanulmányozásának tudományos lehetősége …)  Létezési érték: az az értékkomponens, amit a társadalom (emberiség) egy adott időpontban hajlandó lenne megfizetni az eredeti állapotban való megőrzés érdekében  Etikai érték: a társadalom aktuális értékrendjétől, morális színvonalától függő, a biológiai sokféleség megőrzésének kötelességéből és az élet tiszteletéből fakadó érték. Bioszféra szolgáltatások értékelési módja az ökológiai közgazdaságtan eszközeivel A bioszféra szolgáltatásai hagyományos felfogás szerint ún. externáliák, amelyeket általában, mint pénzben nem kifejezhető „nem vagyoni érték” vesznek figyelembe. Ennek megfelelően ezek a nem vagyoni értékek a GDP-ben sem játszanak szerepet. A környezetvédelem és élővilág-védelem eminens érdeke azonban, hogy ezeket a nem vagyoni jellegű értékeket is törekedjünk a hagyományos értelemben vett vagyoni erőforrásokhoz hasonlóan pénzben kifejezni. Erre az élővilág-védelem egy fontos módszertani segédtudományt az ún. ökológiai közgazdaságtant hívja segítségül. A bioszféra-szolgáltatások gazdasági értékét az ökológiai közgazdaságtan eszközei alapján határozhatjuk meg (Standovár-Primack 2001, Kerekes-Szlávik 1996), a pénzt mint általános értékmérőt alkalmazva. A szakirodalomban fellelhető különböző számítási módok eltérnek ugyan egymástól, de segítségükkel az érték tartomány behatárolható. Costanza et al 1997 Nature-ben megjelent munkája a bioszféra szolgáltatásainak globális értékét 32 billió US$/évben határozza meg és egyúttal az egyes ökoszisztéma típusok hektáronkénti éves értékeit is tartalmazza. (4.2 táblázat Standovár-Primack 2001 könyvéből).

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -37-

Tekintetbe véve, hogy a világ összesített GDP-jét (ugyanezen forrást alkalmazva, és annak időpontjára tekintve) 18 billió US$-ra tehetjük, ebből is könnyen megállapítható, hogy az emberi társadalmak teljes függőségben vannak a természetes ökoszisztémáktól.

Az ökoszisztéma szolgáltatások értékének globális térképe (Costanza et al., 1997).

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -38-

Az ökoszisztéma szolgáltatások értékének európai térképe (Costanza et al., 1997 adatai alapján, Harnos et al 2008: Klímaváltozásról mindenkinek című könyvéből.) A térkép színkódjai azonosak Costanza cikkének globális térképével, de ez az ábrázolás csak a szárazföldi ökoszisztémákat mutatja.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -39Az ökoszisztéma szolgáltatások értékének magyarországi térképe (Costanza et al., 1997 adatai alapján, Harnos et al 2008: Klímaváltozásról mindenkinek című könyvéből.) A térkép színkódjai azonosak Costanza cikkének globális térképével.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -40B. Klímaprojekt eltérő nézőpontokból VII. Klímaprojekt, ha pályázatkiírók vagyunk Pályázatkiíróként különös felelősségünk van azért, hogy munkánkkal a valódi, értékes kutatásokat és fejlesztéseket támogassuk, és hatékonyan tegyük ezt, ezért ismernünk kell a pályázat alapú kutatásfinanszírozási rendszer hibáit, problémáit, hogy azokra megfelelő válaszokat tudjunk találni. Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar biokémikus: „A tudományos támogatásáról” című munkájában a következő gondolatokat fogalmazta meg:

kutatás

„Azok az állami hivatalok, melyek a kutatáshoz anyagi támogatást nyújtanak, azt a (látszólag korrekt) bürokratikus álláspontot képviselik, hogy felelősek az adófizetők pénzének elköltéséért, tehát tudniuk kell, hogy mire és hogyan költik el, mert csak úgy ítélhetik meg, hogy a befektetés helyes volt-e, vagy nem. Ezért nem csupán pályázatokat várnak el, hanem az elvégzendő kutatási feladatok részletes leírását is megkívánják. Ez olyan csapás, ami egyszerűen megöli a felfedezői szellemet. Ha valaki már előre tudja azt, amit nem tudunk és, hogy mit kellene tennünk, az nem kutatás, hanem csupán kérődzés. Ez kizárja azt, ami váratlan. Szomorú példája a katasztrofális hatásnak a rákkutatás, amely teljesen megrekedt, új gondolatokra vár. Ez száz, ezernyi, ha nem milliónyi élet elvesztését jelenti és a felelősséget az elmondhatatlan szenvedésekért.” A tudományos kutatások és fejlesztések pályázati alapú támogatásának általános kritikája Régóta ismert az a (talán eredetileg Szent-Györgyi Alberttől származó) dilemma, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban fékezni a tudományos előrehaladást a világban? A válasz egyszerű: pályázati alapú tudományfinanszírozási rendszerrel. Hívjunk össze egy bizottságot a legkiválóbb kutatókból és érjük el, hogy kutatómunka helyett mások terveinek előzetes véleményezésével foglalkozzanak, ezzel őket máris semlegesítettük. Az összes többit, pedig bíztassuk arra, hogy készítsenek minél részletesebb, minél dokumentáltabb, minél ellenőrizhetőbb pályázati terveket és folyamodványokat, amit ehhez a bizottsághoz kell benyújtaniuk. Amíg ezeken dolgoznak biztosan nem fognak kutatni, a többségük pedig nem nyeri el a támogatást, tehát utána sem fog kutatni, az a néhány, aki pedig elnyeri, az legalább félévenként készítsen igazoló jelentéseket, részjelentéseket, pénzügyi elszámolásokat és egyéb kimutatásokat annak érdekében, hogy ő se tudjon dolgozni. Ezen túlmenően a kutatástámogatásra szánt pénz jelentős részéből állítsunk fel sokemeletes hivatalokat és ott alkalmazzunk precíz-gondos bürokratákat, akik az egész folyamatot rendkívüli alapossággal képesek ellenőrizni, dokumentálni és végső soron a pénz nagy részét minden érdemi tudományos eredmény nélkül eltüntetni. Szent-Györgyi Albert: „A tudományos kutatás támogatásáról” című munkájában [SzentGyörgyi Albert (1988): Válogatott tanulmányok –Gondolat Kiadó, Budapest] a következőket írta: „A tudományos támogatás jelenlegi módszere olyan támadás a tudomány és intézményei ellen, ami szörnyű károkat okoz. Arra tanítja a fiatal kutatókat, hogy ne a problémákkak törődjenek, hanem inkább azokat a projekteket fontolgassák, melyek segítségével lehetőségük adódik arra, hogy támogatáshoz jussanak.”

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -41Élesen bírálta a tudományos bizottságok létét is: „Mindennek aligha lehet sok köze a bizottságokban ülő személyek színvonalához. A legnagyobb felfedezéseket rendszerint a terület legelismertebb képviselői utasítják el. Ha valamit elutasítanak, az csaknem felér a felfedezés elismerésével; egy olyan új ismerettel, ami eltér a régitől.” A pályázatokhoz benyújtott kutatási tervekről a következőképpen nyilatkozott: „A jövőben elvégzendő kutatás megítélése a kutatási tervek alapján egyszerűen értelmetlenség, mert az eredmények kizárólag a kutató munkájának színvonalától függenek. A legcsodálatosabb kutatási terv is értéktelen egy nívótlan kutató kezében, míg egy jó kutatótól elvárható, hogy valami újat alkosson anélkül, hogy bármiféle pályázatot írt volna. Pasteur elutazott Németországba, hogy tanulmányozza a sörkészítést, és hazatért azzal, hogy felfedezte az optikai izomériát.” Ralph W. Moss : Szent-Györgyi és a Rák-sárkány című írásában [Szent-Györgyi Albert (1988): Válogatott tanulmányok –Gondolat Kiadó, Budapest] a következőket írta: „—Ha Louis Pasteur kikelne sírjából, mert meghallotta, hogy még mindig nem találták meg a rák gyógymódját, a NIH (Egyesült Államok: Nemzeti Egészségügyi Hivatala) azt mondaná neki: „Természetesen segítségére leszünk. Pontos részleteiben írja hát le, hogy mit fog csinálni a kapott pénzből a három év alatt” – Nagyon köszönöm! – szólna erre Pasteur, és visszatérne sírjába. Miért? Mert a kutatás azt jelenti, hogy az ismeretlenbe megyünk. --A tudomány területén, ha valaki tudja, mit fog csinálni, akkor az hülye! Olyan ez, mintha Michelangelonak vagy Renoirnak azt mondanák, hogy mondja meg előre, hány pirosat és hány kéket fog vásárolni, és ezeket a színeket pontosan hogyan szándékozik összerakni.” Mi jelentheti a probléma megoldását? Klímaprojektek kidolgozásával, megvalósításával kapcsolatban a pályázatokat úgy kell kiírni, hogy azok valóban körültekintő és komplex kutatásokat, fejlesztéseket, innovációkat, tudásvagy technológiatranszfert támogassanak, amelyek valóban képesek a problémában érdemi előrelépést elérni. A pályázat kiírásához célszerű klímaökológus szakértő segítségét kérni, mert már magának a pályázati kiírás megfogalmazásának, a szakmai feltételeknek, előnyöknek és az értékelési szempontoknak is döntő szerepe van a sikerben. Ideális esetben a pályázatkiírónak az az érdeke, hogy 1. a legalkalmasabb jelölt(ek) nyerjen(ek), 2. a támogatásként megítélt (kiosztott, elköltött) összeg a lehető leghatékonyabban hasznosuljon, minél nagyobb hányadban a kitűzött cél érdekében. Ennek eléréséhez néhány alapelv figyelembevétele szükséges, amelyeket az alábbiakban ismertetünk. Az egyszerűség és bürokráciamentesség elve A legjobb, legalkalmasabb jelölt szinte soha sem az, aki a legmeggyőzőbben, legelegánsabban, legrészletesebben tudja elkészíteni a hatalmas és bonyolult pályázati anyagát, hanem az, aki a megvalósításban lesz a legsikeresebb. A bürokratikus és adminisztratív feladatok sikeres megoldásában, valamint a menedzsmentben és pályázásban való szakmai jártasság nyilvánvalóan soha sem egyezik meg a projekt szakmai

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -42megvalósításához szükséges szakértelemmel és valódi alkalmassággal. Ebből következően az egyik legfontosabb szabály, hogy egy jó pályázati kiírásnak és útmutatónak egyszerűnek kell lennie, lehetőleg úgy, hogy a pályázati űrlapokat és mellékleteit gyorsan, rövid idő alatt, különösebb költségek és pályázatírói szakértelem nélkül is minden írástudó ember el tudja készíteni, pályázatírók, tanácsadóirodák, könyvelő és adminisztrációs stáb segítsége nélkül is. Így van lehetőségünk arra, hogy sokan adjanak be pályázatot és a pályázók között ott legyenek a valóban alkalmas szakmai jelöltek is. Ha a pályázati dokumentáció nagy, bonyolult és szakértelmet igénylő, akkor nagy valószínűséggel csak a szakmai feladathoz nem értő fővállalkozók vagy nagy bürokratikus intézmények lesznek a benyújtók között, akik alvállalkozóként, vagy még rosszabb esetben alvállalkozók alvállalkozóiként vonják be azokat a szakembereket vagy kis vállalkozásokat, akiknek a pályázóknak kellett volna lenniük. Ennek az a hátránya, hogy igen alacsony lesz a támogatás hatékonysága, mert a tényleges szakmai feladat elvégzőjéhez a támogatási összegnek csak töredéke jut el. Az átlátható döntéshozás elve Akkor tekinthető átláthatónak a pályázati rendszer, ha teljesen egyértelmű minden résztvevő és a nagyközönség számára is, hogy ki vagy kik és pontosan miért nyerték meg a pályázatot. A mai pályázati rendszerek többségének egyik legnagyobb hibája és sérülékenysége a kuratóriumi vagy bizottsági titkos szavazásokkal való döntéshozás. Ez ugyanis egyrészt teljesen átláthatatlanná teszi az egyébként jól dokumentált folyamatot, másrészt tág teret enged a korrupciónak, uram-bátyám összefonódásoknak, szubjektív mérlegeléseknek, csalásoknak, vagy ezek feltételezésének és ez által a jó hírnév, valamint a közbizalom elvesztésének. A szakértői bizottságok és kuratóriumok döntéshozói szerepe abban legyen, hogy meghatározzák a pályázatok értékelésének objektív pontszámrendszerét és a döntési algoritmusát. Vagyis előre meghatározzák és a pályázat kiírásával egyidejűleg nyilvánosságra hozzák, hogy a pályázatokban milyen adatokra kiváncsiak, azok milyen értékei hány pontot jelentenek, és milyen módon fogják a pontszámokat összegezni és a végösszeg alapján a jelölteket rangsorolni. Ezek a pontszámok nem vonatkozhatnak jövőre vonatkozó tervekre, hanem a pályázó múltját, objektív teljesítménymutatóit (nemzetközi publikációk száma, idézettsége, impact factora, Hirsch-indexe) kell alapul venniük. Nem célszerű, hogy a pontszámok olyan mutatókat vizsgáljanak, amelyek korábbi szubjektív döntéshozásokon, vagy társasági kapcsolatokon múltak (tagságok, kitüntetések, címek), de pontszámokkal természetesen értékelhető a képzettség megléte (diplomák száma, szintjei). Ezt követően a pályázó saját maga önértékeléssel kiszámítja pályázatának pontszámértékét és a pályáztatónak csak az a feladata, hogy az önbevallásként elkészített pályázatokat számszakilag és a bizonyítékok megléte alapján (checklist-szerűen) ellenőrizze. Ezt az ellenőrzést a kuratórium által meghatározott szabályzat követésével bármelyik titkárnőnek töléletesen el kell tudni végeznie 10 percnél rövidebb idő alatt. A beérkezett pályázatok közül automatikusan kell nyertesnek hírdetni a legmagasabb pontszámok elérőit. Ha a kuratórium felvállalja a szubjektív mérlegelés esetleges előnyeiért cserében a támadások és pletykák lehetőségét, akkor több nyertest hírdető pályázatok esetén megteheti, hogy az első valahány legjobb pályázat mellett (amelyek a fenti rendszer szerint objektíven a legjobbnak minősültek), néhány további nyertesről biztonsági vagy méltányossági alapon továbbra is szubjektív módon dönt. Az információterjesztés elve Nagyon fontos, hogy a kiírt pályázatunkról valóban tudomást szerezzenek azok, akik a lehető legjobb jelöltek lennének. Habár a pályázók természetes vagy jogi személyek is lehetnek, minden jogi személy mögött is végül természetes személyek állnak. Lényeges tehát, hogy

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -43pályázati felhívás azokhoz a természetes személyekhez jusson el elsősorban, akik a szakmai megvalósításban döntő szerepet tölthetnek be. A lehetséges szakmai jelöltekhez, szakértői listákra, szakmai szervezetek levelezőlistáira, egyetemek és kutatóintézetek dolgozóihoz, dolgozói levelező listáira kell a felhívást eljuttatni, nem elegendő azt valamilyen közlönyben vagy honlapon meghírdetni. Az információterjedéshez továbbá idő is szükséges, így fontos, hogy a meghírdetés és a beadási határidő között minél több idő álljon a jelöltek rendelkezésére. Az alkalmasság megítélésének alapelvei Klímaprojektek (ott ugyan szűkebben klímastratégiák) vonatkozásában a jelen tananyag 7-12. leckéiben található VIII. fejezet tartalmazza azokat a minőségi követelményeket, alapelveket és szempontokat, ami alapján egy ilyen vonatkozású pályázatok szakmai színvonala és minősége megítélhető. A projekt ellenőrzésének alapelvei A pályázat sikeres odaítélését követően kezdődik a projekt megvalósítása. Nagyon lényeges kérdés, hogy az ellenőrzés és döntéshozás elsősorban a projekt két végpontjára, nevezetesen a kezdetére (legjobb jelölt kiválasztása) és végére (a megvalósított projekt szakmai tartalmának színvonalára, annak ellenőrzésére) koncentráljon. Nagyon fontos, hogy mindenki számára világos legyen, hogy a projekt végeredményének szakmai sikeressége az egyetlen lényeges értékelési és ellenőrzési szempont. Ha ugyanis a szakmai végeredmény siralmasan gyenge és színvonaltalan, akkor teljesen mindegy, hogy egyébként a pénzt rendkívül szabályosan költötték el és az ellenőrzési, részjelentési és egyéb dokumentumokat ragyogó precizitással, gondossággal és határidőre adták le, az egész így is úgy is kidobott pénz, csak ráadásul még az ellenőrzési folyamatra is elherdáltunk egy csomó pénzt, időt és munkaerőt. Ha viszont a szakmai végeredmény sikeres, magas színvonalú és eredményes, akkor úgyszintén teljesen mindegy, hogy a megítélt pénzt vajon elfagylaltozták, szétszórták, vagy elmulatták-e valamelyik szórakozóhelyen, szintén érdektelen, hogy mit és hogyan dokumentáltak vagy nem dokumentáltak menet közben. Egy projektet menet közben nem ellenőrizni, hanem legfeljebb szakmai monitoringgal segíteni lehet, de ez nem a pályáztató, hanem a pályázó feladata. A folyamatnak kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a változó körülmények között a projekt eredeti fő célkitűzése lebeghessen mindvégig a megvalósítók szeme előtt és ne a részjelentések és időrendi tálázatok formális adminisztratív teljesítése. Fontos, hogy a projektteam a rábízott pénzt a lehető leghatékonyabban, legrugalmasabban használhassa fel, szabad kezet kapva ebben, a fő cél elérése érdekében. Fontos, hogy a pályázati adminisztráció feladatai ne vonjanak el érdemi munkaerőt, időt és energiák a fő cél szakmai megvalósításától. Nagyon fontos végül az is, hogy a pályázó legyen anyagilag és erkölcsileg is felelős a szakmai végeredményért és mindvégig legyen meggyőződve arról, hogy ezt fogják rajta számonkérni és ellenőrizni. Kétségtelen, hogy a végeredmény szakmai tartalmának ellenőrzése nagyságrendekkel komolyabb felkészültséget igényel a pályáztató részéről, mint a számlák és részjelentések akta-tologatása, de megéri a befektetést, mert ez az, amiért a pályázatot kiírta. VIII. Klímaprojekt, ha pályázók vagyunk

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -44Pályázóként (a jelenlegi sok esetben súlyosan elhibázott tudományfinanszírozási rendszerben) egy klímaprojekt megvalósításába csak úgy érdemes belefogni, ha már az elején pontosan tudjuk, hogy hogyan kívánjuk megvalósítani a projektünket, ahhoz ténylegesen milyen forrásokra van szükségünk, és alaposan átgondoltuk, hogy a projektünk megvalósítása valóban érdemben fog hozzájárulni egy a klímaváltozással kapcsolatos kérdés hatékony, körültekintő és komplex megoldásához. Kétségtelen, hogy így igazán kreatív, igazán jó tudományos kutatási, fejlesztési, innovációs, szintetizáló, tudástranszfer vagy művészeti tevékenységet nem lehet kifejteni, de jelenleg ez a realitás, ehhez kell alkalmazkodni. Logikailag a projekt az első és csak utána következik a pályázat! Meg kell terveznünk a projektünket és megkeresni, hogy az milyen pályázati forrásokból finanszírozható. Nagyon sok félresikerült projekt keletkezik úgy, hogy a gombhoz próbálják varrni a kabátot, vagyis „kitalálnak” valami projektet, ami meg tud felelni a pályázati kiírás feltételeinek. Ez a megoldás csak akkor hasznos, ha biztosak vagyunk benne, hogy a pályázatot mi fogjuk megnyerni, így a projekt kidolgozásával kapcsolatos munkánk nem vész kárba. Ha viszont van egy jól átgondolt projektünk, ami adott pályázaton nem nyert, akkor az még számtalan másik pályázatra is benyújtható, mert önmagában átgondolt, megvalósítható és versenyképes. A pályázatokhoz való általános stratégiai hozzállásunk lehetőleg az legyen, hogy általános szakmai programunkban, kidolgozandó projektjeinkben már eleve figyelembe vesszük, hogy mik a jelenleg divatos szellemi, társadalmi és politikai áramlatok, amelyek mentén feltehetőleg a pályázatok is kiírásra fognak kerülni, és tevékenységünket úgy optimalizáljuk, hogy ezeknél növekedjenek az esélyeink, azaz javaslataink, referenciáink, tapasztalataink eladhatóak legyenek. Ez sajnos kétségtelenül nem ideális megoldás, hiszen itt egymással eltérő megfontolások ütközhetnek. Kutatási, fejlesztési, innovációs jellegű tevékenység esetén alapvetően két egymással ellentétes tanács adható és mindkettő ésszerű a maga nézőpontjából: 1. Foglalkozz olyasmivel, amihez jól értesz, de senki más nem csinálja, mert ott van lehetőséged valóban újat, valóban eredetit, valóban innovatívat alkotni! (Ez esetben viszont sajnos a publikációid idézettsége és kummulált impact factorod, valamint Hirsch-indexed alacsonyabb lesz az elérhető szokásosnál, így kisebb esélyed lesz a pályázatok elnyerésére, vagy a tudományos karrier építésére.) 2. Foglalkozz olyasmivel, sőt ha nem nagyon értesz hozzá, akkor akár tanulj is bele, amivel a jövőben sokan fognak foglalkozni, divatos és még divatosabb lesz, mert azon a területen lesznek nagy nemzetközi kooperációk, ott fognak pályázatokat kiírni, abban fognak szakértőket keresni, abban létesítenek intézményeket, szervezeteket. (Ez esetben viszont sajnos le kell mondanod a nagyon eredeti elgondolásokról, amelyek nem illeszkednek a fő sodorvonalba, mert azokat nem fogják megérteni, nem fogják támogatni és így perifériára szorulsz a versenyben.) Egy komolyabb pályázat megírása sajnos a jelenlegi szisztémában és szokásos gyakorlat szerint meglehetősen nagy idő, munka és néha pénz befektetést is jelent, elnyerésére pedig sok esetben nagyon alacsony az esély, hiszen sok pályázó verseng és a döntési mechanizmus, értékelési rendszer sokszor átláthatatlan, vagy homályos. Ez alól kivételt az jelent, ha a pályázatot kifejezetten a mi számunkra, vagy velünk egyeztetve írták ki, ez azonban csak az esetek kis részében jogszerű (meghívásos közbeszerzési pályázat, különleges szakértelmet vagy specifikus tapasztalatot kívánó álláspályázat, már folyamatban lévő nagyprojekt meghívásos alpályázata, nagy állami intézmények közötti stratégiai együttműködés stb.)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -45Taktikai skálán szemlélve a dolgokat a meglévő helyzetből és adottságokból kell kiindulni és abban kell a lehető legjobbat elérni. Nyilván mérlegelnünk kell a kockázatokat, várható nyereségeket és veszteségeket ahhoz, hogy eldöntsük megéri-e indulnunk egy adott pályázaton. Az első, amit ki kell szűrnünk, hogy valódi pályázati kiírásról, vagy formális „kamu” kiírásról van szó, aminek már megvan a nyertese. Sajnos ez nem mindig könnyű, de néhány támpont segíthet. Nagy valószínűséggel „kamupályázat”ról van szó, ha:  Hivatalos formában szabályosan meghírdették ugyan, de informális csatornákon nem terjesztik tudatosan, nem írnak e-mail figyelmeztetéseket, nem reklámozzák szakmai fórumokon, nem küldik ki levelező listákra.  A pályázat benyújtási határidejét a törvényes keretek között, de a lehető legszűkebbre választották.  A pályázat meghírdetési ideje nagy ünnepek, vagy szabadságolások idejét közvetlenül megelőző pénteki napra esik.  A pályázati kiírás nem a lehető legtágabb ésszerű feltételeket határozza meg, illetve követelményeket támasztja a pályázóval szemben. (Például egy álláspályázatnál botanikus kerti igazgatót keresnek, legalább 20 éves botanikuskert vezetői tapasztalattal, spanyol és kínai felsőfokú nyelvvizsgával és kizárólag orchideanemesítési szakirányban szerzett okleveles kertészmérnöki diplomával.)  A pályázati kiírás eleve nem adekvát követelményt támaszt. (Például alkalmazott rovartani kutatóintézet élére nem kiemelkedő tudományos teljesítményű és nemzetközi kooperációkban járatos rovarkutatót keresnek, hanem államigazgatási gyakorlattal rendelkező agrármérnököt; vagy új technológia kidolgozására nem egyetemi kutatócsoportok pályázhatnak, hanem a régi technológiát alkalmazó cégek; vagy ha jellemzően rugalmas, egyéni szolgáltatásokból álló rendszer megszervezéséhez kisvállalkozások vagy magánszemélyek helyett kizárólag egy bizonyos határ feletti mérleg főösszegű cégek pályázhatnak.)  Ha telefonos érdeklődésünkre nem adnak azonnal korrekt, gyors és érdemi választ, hanem visszahívást kérnek, egy későbbi időpontban. Ha eldöntöttük, hogy indulunk a pályázaton, akkor mielőtt bármit tennénk be kell szereznünk a teljes pályázati csomagot, minden mellékletet és minden kiegészítő információt és annak minden részletét gondosan át kell nézni, el kell olvasni, hogy biztosak legyünk abban, hogy a pályázat valóban nekünk szól-e, valóban el tudjuk készíteni a szükséges dolgokat a megjelölt határidőig és minden szükséges feltételnek meg tudunk felelni. Ha minden rendben, akkor tervszerűen végig kell menni a lépéseken, mindent el kell készíteni és az útmutatónak megfelelően be kell nyújtanunk a pályázatot. C. A projekttervezés, pályázatírás és megvalósítás mai gyakorlata, kihívásai és problémái IX. Pénzügyi és technikai kulcsszavak, amiket ismernünk kell mielőtt projekttervezésbe vagy pályázatírásba fognánk A pályázati anyagokban, és általában a számvitelben tárgyi eszköznek nevezik azokat a dolgokat, amelyek megfogható anyagi formában léteznek (nem immateriális javak) és több

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -46mint 1 éven keresztül maradnak a projekt (vállalkozás, intézmény) vagyonában. A Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Standardok (IFRS) szerint az olyan eszközöket lehet elismerni tárgyi eszközként, amelyek a jövőben várhatóan jövedelmet (vagy más hasznot) generálnak a projekt (vállalkozás, intézmény) részére és amelyek bekerülési értéke megbízhatóan mérhető (becsülhető). Forgóeszköznek nevezzük azokat az eszközöket (készletek, alapanyagok, követelések, rövid lejáratú értékpapírok, pénz), amelyek nem maradnak tartósan a cég vagyonában. Állóeszköz, minden olyan vagyontárgy, amelynek beszerzési értéke ismert és elvi elhasználódási (amortizációs) ideje jogszabályok által meghatározott. Értékük fokozatosan megy át (olvad bele) a termékek vagy szolgáltatások értékébe, amit a könyvelés jogszabályban rögzített módon követ (modellez, értékcsökkenési leírás folytán költségként elszámol). Az állóeszköz hasznos élettartama az az időszak ameddig az eszköz előreláthatólag célszerűen használható. A dologi kiadások között lehet tervezni, minden a projekt megvalósításához kapcsolódó anyagköltség vagy szolgáltatás értékét, adminisztrációs, kommunikációs költségek, beszerzések, szolgáltatások. Személyi költségek a bérköltségek, megbízási díjak, járulékok. Támogatástartalom a támogatás nagysága, amit nem kell visszafizetni, mivel jelenértékben adják meg, néha bonyolult módon, vagy táblázatok segítségével számítható. Pályázatok kiírásában gyakran szerepel, hogy milyen támogatási intenzitás várható tehát, hogy a megvalósítandó projekt költségeinek hány százalékát fogja fedezni az elnyerhető támogatás. A támogatási intenzitás a támogatástartalom és az elszámolható költségek hányadosa, gyakran %-ban kifejezve. Egy intézkedés támogatástartalma, az az előny, amelyhez a kedvezményezett hozzájut. “Az uniós előírások néhány alapesetet szabályoznak (pl. vissza nem térítendő támogatás, kamatmentes hitel), de vannak olyan konstrukciók, amelyek támogatástartalma nehezen számszerűsíthető (pl. céltartalék képzési kötelezettség alóli felmentés). A piaci kamatok számításánál a Bizottság által évente megállapított ún. referencia ráta tekinthető piaci kamatnak. Azon állami hitelek, amelyeknél a kamatláb a referencia rátánál alacsonyabb, állami támogatásnak minősülnek. A referencia rátát használjuk a több éven keresztül nyújtott támogatások jelenértékre számításánál és a tiltott támogatások visszafizettetésénél is.“ (Részleteiben lásd: Szegediné Lengyel Piroska: Támogatások számvitele, Elektronikus tankönyv -- http://lengyelpiroska.hu/tamogatase/konyv/) Önerő az a saját pénz, érték vagy apport amit a projektbe mi magunk viszünk be. Végrehajtási idő a projekt vagy részfeladat elkezdése és befejezése közötti időtartam. Ráfordítási idő az a munkamennyiség ami alatt 1 ember végzett volna a feladattal, tehát emberórában, emberévben stb. mérjük. Ha 5 ember 2 napig folyamatosan dolgozott, akkor az 10 embernap ráfordítás. Célcsoport a felhasználók, fogyasztók, ügyfelek, igénybe vevők, akik számára valamilyen terméket vagy szolgáltatást eladunk, vagy térítésmentesen nyújtunk, akiknek az igényeit vagy szükségleteit kielégítjük.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -47Stakeholderek, az érintettek, vagyis a vezetők, dolgozók, beszállítók, hatóságok, kedvezményezettek, vagyis mindenki aki bármilyen módon kapcsolatba kerül a szervezettel vagy a tevékenységgel. Know-how az immateriális javak egy formája, olyan tudományos, műszaki vagy gazdálkodási ismeret (tudás, gyakorlat, gyártási mód, technológiai megoldás) amely valamilyen termék vagy szolgáltatás különleges (nem közismert) előállítását teszi lehetővé, és amelynek átadása valaki számára anyagi előnyökkel járhat. Költség a tevékenységhez szükséges és felhasznált, vagy a nyereség érdekében feláldozott javak értéke, de tágabb értelemben ide tartoznak a tevékenység következtében elszenvedett hátrányok és veszteségek is. Hitel lényegében kölcsön, olyan pénzügyi megállapodás, amelynek során a hitelező lemond az általa nyújtott áru vagy szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak, aki a hitelszerződésben meghatározott határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását. A hitelhez társulhat kamat, de lehet kamatmentes is, sőt visszafizetése feltételekhez is köthető. Sőt létezhet vissza nem térítendő hitel is, aminél a vissza nem térítésnek lehetnek feltételei. A visszatérítendő hitelnek lehetnek biztosítékai, mint például a jelzáloghitel esetén, vagy a kezességnél. A visszatérítés történhet egy összegben, vagy részletekben, megállapodás szerint. Likviditás fizetőképességet vagy pénzzé tehetőséget jelent. Fizetőképesség azt jelenti, hogy a cég képes a követeléseket időben teljesíteni. A tartós fizetésképtelenséget csődnek nevezzük, ami csődeljárást vonhat maga után. Ha a csőd szabálytalan-jogszerűtlen működés, vagy felelőtlen gazdálkodás révén állt elő ez csődbűntettet is jelenthet. Egy eszköz likviditásán viszont azt értjük, hogy milyen mértékben használható fel forgalmi eszköként, milyen gyorsan tehető pénzzé. A készpénz a leglikvidebb fizetőeszköz, mert azonnal felhsználható. Valuta egy ország törvényes fizetőeszköze (bankjegy vagy érme) egy másik ország fizetési forgalmában, vagyis külföldi készpénz. Deviza pénzhelyettesítő eszköz, külföldi fizetőeszközre szóló követelés, azaz például értékpapír, csekk, hitellevél, folyószámla követelés, utazási csekk, utalvány vagy váltó. A deviza és valuta árfolyamai különbözőek, tipikusan a valuták vételi és eladási árfolyamai között nagyobb a rés, mint devizák esetén. Franchise egy szerződésen alapuló olyan együttműködési forma, amely során a franchisor egy értékkel bíró megjelölés, név, bejegyzett védjegy valamint egy ahhoz kapcsolódó üzletviteli tapasztalat, működési rendszer komplex használati jogát adja át, a franchisee pedig ennek fejében díj fizetésére és a név minőségének védelmére kötelezett. Lízing egy olyan kombinált bérleti és adásvételi szerződés valamilyen tárgyi eszközre, amelynek lényege, hogy a lízingbevevő a vételár kamatokkal növelt összegének adott naptári időszakra eső részét lizingdíjként megfizeti, majd a teljes vételár kifizetése után a tárgy a tulajdonába megy át. Ha menet közben a lizingbevevő vételi szándékától eláll, akkor a tárgyat tulajdonosának a lizingbeadónak visszaszolgáltatja és szerződés szerint elszámolnak. A lízing kiegészítő szolgáltatásokat is magában foglalhat.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -48Kamat, a pénz ára, vagyis annak az éves díja, hogy a pénzt valaki számára rendelkezésre bocsátjuk (hitel, bankbetét, folyószámla stb.). A kamat vagy hozam a befektető „jutalma” amit azért kap, hogy a jelenben lévő biztos fogyasztási lehetőségét elcseréli egy kockázatos jövőbeli lehetőségért. A kamat összege helyett gyakran a kamatlábat adják meg, ami az átadott összeg százalékában értendő. Felfedezés, tudományos kutató vagy fejlesztő tevékenység olyan kidolgozott eredménye, amely a természetben már meglévő objektum, összefüggés, törvényszerűség felismerését foglalja magában, függetlenül attól, hogy adott történelmi korszakban az gazdaságilag közvetlenül hasznosítható-e vagy sem. Találmány tudományos kutató vagy fejlesztő tevékenység olyan kidolgozott eredménye, azaz olyan új alkotás, melynek közvetlen gazdasági hasznosítása lehetséges, vagy a gazdasági szférán kívül ugyan, de a gyakorlatban hasznosítható. Szabadalom, a bejelentett és elismert találmány alkotója részére biztosított időben korlátozott (jellemzően 20 évig tartó) monopoljog a találmány gazdasági hasznosítására, alkalmazására. A szabadalom közösségi hasznát az jelenti, hogy így a találmány nyilvánosságra kerül, azt a feltaláló nem kénytelen titokban tartani, illetve nem kell jogosulatlan felhasználástól, ipari kémkedéstől tartania. A pályázati anyagok gyakori kelléke az aláírási címpéldány. Általában közjegyző által hitelesített okirat, amely tartalmazza a cég képviseletében aláírásra jogosultak (cégjegyzésre jogosultak) aláírásának mintáját. Néha a pályázat kiíró titkársága, vagy az anyaintézmény titkársága is hitelesítheti az aláírásokat. A pályázati anyagokhoz sok esetben kell referenciákat megadni. Referencia annak a dokumentuma, hogy az illető cég, személy vagy intézmény valamilyen munka elvégzésére, korábbi tevékenységei, eredményei és tapasztalatai alapján képes, alkalmas, rátermett. Referenciaként szolgálhat egy jelentős szakmai személyiség írott ajánlása, vagy csak neve és elérhetőségi adatai ahol a feltett kérdésekre választ adhat, de referencia lehet egy korábban megvalósított sikeres projekt, publikáció, megjelent könyvek, folyóiratcikkek, szakmai díjak, hazai és nemzetközi elismerések jegyzéke, szakmai gyakorlatról szóló igazolás is. Cash flow, a projekt vagy vállalkozás tevékenysége által generált pénzmozgások kimutatása. A cash flow értéke a pénzbevételek és pénzkiadások különbsége. X. Pénzügyi (finanszírozási) források, a finanszírozás megvalósítása A projektfinanszírozás általános és végső forrásait korábbi fejezetünkben már bemutattuk. Itt néhány speciális finanszírozási kérdésről adunk áttekintést, amelyek a projektek megvalósításában fontosak lehetnek. Ha a projektötletünk, már egy konkrét projekttervben is testet öltött, akkor eljött az ideje a források bevonásának, amellyel a szükséges beruházásokat és a szükséges forgóeszközöket finanszírozni tudjuk.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -49Milyen közvetlen finanszírozási források merülhetnek fel? A források a következő komponensekből származhatnak: 1. Saját kockázati tőke, önerő, saját erő (a projekt résztvevői saját vagyonukat, eszközeiket használják fel.) 2. Mecénási támogatás (természetes vagy jogi személy ellenszolgáltatás nélkül segíti a projekt megvalósítását. Művészeti jellegű projekteknél gyakori forma.) 3. Szponzori támogatás (természetes vagy jogi személy szerződés alapján, bizonyos ellenszolgáltatások fejében –pl. reklám lehetőség, társadalmi elismertség, megbecsültség kivívása stb. – nyújt támogatást. Sport jellegű projekteknél gyakori forma) 4. Vissza nem térítendő beruházási támogatások, pályázatok útján. (Általában állami vagy közösségi forrásból, ellenszolgáltatás nélkül, de sokszor meglehetősen nagy adminisztratív terhekkel és bürokratikus akadályokkal nehezített támogatás.) 5. Kamatmentes vagy piacinál alacsonyabb kamatozású hitelek. 6. Piaci kamatozású hitelek 7. Pénzügyi lízing (Nem az enyém, míg ki nem fizetem, de használom díj ellenében. Olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő által kiválasztott jószágot, azaz a lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében átengedje.) Ha saját tőkénk, mecénásunk vagy szponzorunk nincs, akkor megfontolandó, hogy valamilyen pályázati konstrukcióban, vagy hitelkonstrukcióban gondolkodjunk-e. Pályázat előnyei:  Visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás Pályázat hátrányai:  Nagy a feleslegesen elvégzett munka kockázata  Lassú a procedúra  Nagy (sokszor ésszerűtlenül és rombolóan nagy) adminisztrációs többletterhet jelent, több évre elhúzódóan  Sok speciális kritériumnak kell megfelelni az elején  Sok kötöttség, rugalmatlanság várható a megvalósítás során  Időzítési problémákat okoz  Nagyon rossz az elnyert támogatás felhasználási hatékonysága (a kötöttségek miatt, minden sokkal többe kerül, pazarló forma)  A befejezés után is megmaradó kötelezettségeket származtat  Néha utófinanszírozási forma, ami komoly hátrány, de természetesen vannak előfinanszírozású pályázatok is. (Jellemzően előfinanszírozású a tudományos kutatás, fejlesztés, innováció, oktatás, tudástranszfer, könyvkiadás, konferenciarészvétel, ösztöndíj. Utófinanszírozásnál döntő kérdés, hogy hány százalék lehet az előleg.)  A különféle ellenőrzések és részjelentések időigénye miatti késlekedés költségei (Az egyik szakaszban már teljesített eredmények kifizetései hónapokat csúsznak a különféle ellenőrzések miatt, így nem lehet abból finanszírozni a következő szakasz költségeit.)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -50 Sok lehet az olyan nem elszámolható költségtípus, amit maga a bürokratikus működésforma gerjeszt (bírság, kötbér, perköltség, pénzügyi műveletek és a likviditás fenntartásának díjai, kötelezően bevonandó alvállalkozó vagy „partner”, amely a költségekkel arányosan nem ad hozzá értéket, adók, illetékek, amelyek nem közvetlenül a kedvezményezettet terhelik, pályázati megkötésekből származó forrásátcsoportosítási nehézségek költsége stb.) Hitel előnyei:  Nagyobb eséllyel és gyorsabban elnyerhető  A projektre szabható, rugalmasabb kontrukció  Jobban időzíthető, gyorsabban megvalósítható,  Kevesebb az adminisztrációs teher,  A tartozás kiegyenlítése után nincs további kötelezettség  Előfinanszírozási forma Hitel hátránya:  Magas kamatokkal terhelt visszafizetési kötelezettség Egyes projektek megvalósításában szerepet kaphat a PPP konstrukció (azaz public-private partnership) ami közfeladatoknak a közszféra intézményei és a magántőke együttműködésében való szerződéses ellátását jelenti. Ennek jellemző módja, amikor a közfeladat ellátásához szükséges létesítmények, eszközök, intézmények beszerzésébe, létrehozásába, megalapításába az állam vállalkozó magáncégeket von be. A magánszereplő meghatározott ideig (rendszerint 20-25 évig) saját hasznára működtetheti a létesítményt, a közintézménnyel szerződésben meghatározott kereteken belül, majd ezt követően a vagyon és az üzemeltetési jog a közintézményre száll át. [Ennek középkori jogelőd-intézménye az adóbérlés volt, amikor a király vagy földesúr az elkövetkező évek adójának behajtási jogát egy „vállalkozónak” (általában rablóvezér, zsoldosokat alkalmazó kereskedő vagy bankár) engedte át meghatározott előrefizetett összeg ellenében.] Vigyázzunk! A PPP rövidítés purchasing power parity jelentést is takarhat, ami valuták vásárlóerő paritását jelenti, vagyis azt, hogy mennyi terméket vagy szolgáltatást lehet vásárolni egy valuta meghatározott összegéért egy másik valuta értékéhez mérve. A referenciavaluta lehet az amerikai dollár, vagy újabban az euró. A költségek pályázati szempontból fontos, leggyakrabban felmerülő kategóriái (A pályáztató szándékától függően ezek nagyon sokfélék lehetnek és nem állnak szoros kapcsolatban standard számviteli fogalmakkal, így mindig ellenőrizendő a pályázati útmutatóban, hogy mit hogyan definiálnak):  Személyi költségek (pl. bér, járulékok, napidíj, megbízási díj, szakértői díj)  Tárgyi eszköz beszerzések (pl. vegyszer, laboreszköz, fogyóeszközök)  Immateriális beszerzések (pl. know-how, adatok, szabadalmi jogok, modellek, szakvélemények)  Reprezentációs költségek (pl. munkaebéd, konferenciazáró díszvacsora, ajándék külföldi vendégeknek)  Egyéb dologi kiadások (repülőjegy, hotelszámla)  Külső megbízással teljesített részfeladatok beszerzési jellegű költségei (ha nem megbízási díjként, hanem beszámlázással finanszírozzuk magát a a részeredményt)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -51 Beruházások (építés, korszerűsítés, állóeszközök)  Rezsiköltségek (közüzemi díjak)  A befogadó intézmény által levonható fenntartási költségek (Általában az elnyert támogatás fix százalékában korlátozzák.)  Általános és adminisztrációs költségek (postaköltség, nyomtatópatron, papír-írószer, bélyegzőkészítés) A közbeszerzés egy törvényesen megkövetelt eljárás, amely a költségvetési szervek közszolgáltatási tevékenységükkel összefüggő árubeszerzéseinek, beruházásainak, szolgáltatásmegrendeléseinek egy jogszabályban meghatározott körére vonatkozik. A közbeszerzés elvi célja az átláthatóság, nyilvánosság, esélyegyenlőség és a gazdaságos beszerzés, aminek az érdekében a közbeszerzési eljárás nyílt vagy meghívásos versenyeztetésből áll. A valóságban (legalábbis hazánkban) a közbeszerzés révén a költségvetési szerveket szinte mindig jelentős anyagi hátrány éri, rendszerint a piaci ár sokszorosáért szerzik be a számukra szükséges termékeket és szolgáltatásokat,  Egyrészt, mert minél bürokratikusabb (látszólag ellenőrzöttebb) egy folyamat annál nagyobb lehetőség és több csatorna nyílik a korrupcióra és visszaélésekre, annál több gyenge láncszem van a folyamatban,  másrészt maga az eljárás akadályozza az ésszerű, hatékony és gyors vezetői döntéseket,  harmadrészt, mert a szolgáltatók és kereskedők nyilvánvalóan megfizettetik a közbeszerzővel a közbeszerzési eljárás által okozott többletmunkát, bonyodalmakat és veszteségeket is,  negyedrészt magának a közbeszerzési folyamatnak is jelentős költségei vannak (közbeszerzési irodákat tartanak fenn, alkalmazottakat csak ezért fizetnek, akik így produktív értékteremtő munkában nem vesznek részt stb.). Ha tudjuk, hogy projektünk megvalósításához egyes termékek vagy szolgáltatások közbeszerzése válik szükségessé akkor a pénzügyi tervezés során eleve minimum 2-3 szoros árakkal célszerű kalkulálni. A támogatás folyósításának módjai:  Előfinanszírozás 100%-ban, utólagos elszámolással  Előleg 80%-ig, majd részelszámolás, ezt követően előlegként a maradék 20% majd végső elszámolás  Közvetlen beszállítói kifizetés (a pályázó nem pénzt kap, hanem felhasználható keretet)  Szakaszos utófinanszírozás  Utófinanszírozás, 25-80% előleggel  Utófinanszírozás 100%-ban, elszámolás számlák és jelentések alapján Szakaszos utófinanszírozás lehetséges menete: 1. beszállító benyújtja a számlát 2. pályázó kifizeti 3. pályázó kifizetési kérelmet nyújt be a támogatónak 4. támogató hosszasan ellenőrzi a számlát és elszámolhatóságát

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -525. támogató kifizeti a támogatást, vagy elutasítja a kérelmet, ha nem találja szabályszerűnek. A klímaváltozáshoz kötődő tudományfinanszírozás problémái és megoldásai (jó gyakorlatok, jó példák) Információforrás: The Richard A. and Susan F. Smith Campus Center, Suite 836 1350 Massachusetts Avenue Cambridge, MA 02138 Tippi Jilek (CCSF Manager) e-mail: [email protected] A tudományfinanszírozás általában a kormányok hatáskörébe tartozik, de nem kizárólagosan. A pénzek számos helyről jöhetnek: befektetőktől, alapítványoktól, egyetemeket támogató vagy azokkal együttműködő vállalatoktól, magánszemélyektől, nemzetközi szervezetektől stb. Úgy tűnik, azonban, hogy hiába a sok tudományos siker – a finanszírozási folyamatoknak számos problémával kell szembenéznie, különösen a klímaváltozás következtében. 1. Tudás megléte vagy hiánya A helyi közösségek gyakran rendelkeznek a tudással, hogyan kell alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz és az extrém időjárási eseményekhez, de nincsen hozzáférésük és ráhatásuk azokra a támogatásokra, amik segíthetnék őket ezen megoldások megvalósításában. Így történik ez éppen Nyugat-Afrikában is, ahol a klímaváltozás hatása egyelőre megjósolhatatlan, de gyakran a legszegényebbek viselik a legnagyobb terheket. Felismerve ezt, a gazdagabb országok a legveszélyeztetebbeknek és azoknak, amik a legnagyobb hatásnak vannak máris kitéve, ún klímafinanszírozás keretében nyújtanak segítséget az adaptációs és mitigációs intézkedésekhez. Természetesen a nemzeti kormányok szintén hozzáteszik a maguk részét. Ezek a támogatások – függetlenül attól, hogy nemzetközi vagy nemzeti forrásból származnak – nemzeti szinten kerülnek felhasználásra. A helyi és regionális hivataloknak azonban általában nagyon kevés ráhatása van ezek elköltésére. Problémát jelenthet az a kérdéskör is, hogy vajon a helyiek tényleg a legjobb megoldásokat ismerik-e, és képesek-e ezeket a pénzeket még hatékonyabban felhasználni. Mindenesetre azokon a helyeken, ahol az elmúlt évtizedekben a helyi közösségek már jól megtapasztalták a klímaváltozás extrém hatásait, a helyi farmerek és pásztorok sokszor már tudják, hogyan kell reagálni és alkalmazkodni ezekhez a szélsőséges eseményekhez és biztosítani saját rezílienciájukat. (A rezíliencia rugalmasságot, azaz stressztűrő- vagy alkalmazkodóképességet jelent.) A forrásokon keresztül, amiket ezeknek az országoknak biztosítanak, igyekeznek kapacitást teremteni és eszközt adni, hogy azonosítsák, priorizálják rezílienciaberuházásaikat saját maguknak. Ezek a megoldások természetesen nagyon függnek a helyi viszonyoktól: a közösségtől, a régiótól és nagyon nehéz nemzeti szinten kezelni őket. Megoldás - Tudáshiány Az egyik megoldás lehet a decentralizált kímaadaptációs alap, vagyis egy olyan rendszer bevezetése, ahol a pénz elköltése helyi döntéseken múlik, és helyi a finanszírozási felelősség is. Sok országnak – nem csak a Száhel-övezetben – helyi kormányzati rendszere van, ami lehetővé teszi a decentralizált kormányzást és finanszírozási felelősséget.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -53Maliban és Szenegálban, mint más országokban is, a pénzügyi autonómiát és a helyi kormány kapacitását meg kell erősíteni, hogy a támogatásokat kezelni tudják, de éppígy a helybéli lakosok kapacitását, hogy fenntartsák a kormányt és más szükséges intézményeket. Az IIED (International Institute for Environment and Development - Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet) segíti a nemzeti és decentralizált kormányoknak felállítani a decentralizált klímaadaptációs alapot Kenyában és Tanzániában. Ezek a pilotprojektek új munkahelyeket teremtenek Szenegálban és Maliban, közösen a Közel-Kelet Alapítvánnyal (Near East Foundation) és az IED Afrique nemzetközi civilszervezettel. Ezekben az országokban a regionális kormányzati hatóságok létrehozták az alapot, A közösségek és a helyi hatóságok együtt dolgozzák ki a megfelelőségi kritériumokat, amik alapján szétoszthatók ezek a pénzek. Ez céltartalékokat jelent, hogy biztosítsák a befektetések eredményességét férfiak és nők számára egyaránt. Az adaptációs tervezőbizottságok települési szinten különböző korú férfiakból és nőkből állnak, beleértve a polgármestert, aki az adaptációs pénzek 70 %-ának priorizálásáért felelős. Ők alkalmazzák majd a rezílienciaértékelést, hogy azonosítsák, mely beruházásokról gondolják egyöntetűen, hogy a leginkább segít az adaptációban és növeli a rezílienciát a klímaváltozással szemben. A fennmaradó összeget alacsonyabb szinteken használják fel (20 %), 10 %-ot pedig az adminisztrációs költségekre és a kötelező átláthatóságra fordítanak. A projekt segít a decentralizált kormányzati hatóságoknak mindkét országban a megfelelő rendszert és intézményi struktúrát létrehozni, ami lehetővé teszi számukra a klímaalap lehívását a nemzeti klímaalapból, a Zöld Klíma Alap Nemzeti Végrehajtó Szervezeteitől vagy más donoroktól. E szemlélet nemzeti tervezési rendszerébe történő beágyazásával e projekt hivatott biztosítani a közösség-vezérelt adaptáció fenntarthatóságát. 2. A döntéshozók tagadják a klímaváltozást Csupán példaként említendő, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányzói között jó néhányan kételkednek, vagy éppen tagadják azt, hogy a klímaváltozás létezik, de olyan is akad közöttük, aki vallási okokra hivatkozva úgy gondolja, hogy nem kell semmit sem tenni ellene. Megközelítésükben egy közös van: forrás allokációja nélkül lehetetlenné teszik az adaptációt vagy a mitigációt. A jelenlegi kormányzók közül a következők a tagadók: Rick Scott (Florida), Bobby Jindal (Louisiana), Chris Christie (New Jersey), Pat McCrory (ÉszakKarolina) és Greg Abbott (Texas). Megoldás a klímaváltozást tagadó vezetők esetén Az USA Szövetségi Katasztrófavédelmi Ügynöksége megnehezíti a klímaváltozás-tagadó kormányzók helyzetét. Az Ügynökség csak olyan katasztrófákra való felkészülésre szánt pénzek kifizetését hagyja jóvá, mely államok kormányzói jóváhagyják a klímaváltozással járó kockázatcsökkentési tervet. Ez számos republikánus kormányzót politikailag kötelezni fog, akik továbbra is állítják, hogy a Föld nem az emberi tevékenységnek köszönhetően melegszik, vagy inkább nem cselekednének semmit sem. Álláspontjuk ugyanis gátolja az államok hozzáférését dollárok százmillióihoz a FEMA alapból. Az elmúlt öt évben az ügynökség átlagosan egy milliárd dollárt nyert évente támogatások formájában, olyan államokban és területeken, amelyek megtették a megfelelő lépéseket a pusztítás hatásainak csökkentése érdekében. Így, ha egy kormányzó nem fogadja el a tervet, azzal kockáztatja, hogy politikai okok miatt mitigációs folyamat nem megy végbe, ezáltal növelné a polgárokra váró veszélyeket, pusztán a klímaváltozással kapcsolatos hite miatt. Ez a szigorítás egyelőre nem érinti azokat a szövetségi pénzeket, amiket kármentesítés címen hurrikánok, árvizek és más pusztítások után osztanak ki. 2016. márciusában már azok az államok, amelyek ezekre a pénzekre igényt tartanak, meg kell becsüljék, hogy hogyan

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -54veszélyezteti a klímaváltozás a lakosságot. A kormányzóknak egy kockázatcsökkentési tervet kell aláírniuk. Néhány állam, pl. New York már beépítette terveibe, de a legtöbb még nem, ugyanis a FEMA 2008-as útmutatója még nem írta elő kötelezően. 3. Kevés állami pénz - külső és belső okok? Az Egyesült Királyságban a tudományfinanszírozás veszélyes szakaszhoz ért, ugyanis az állami hozzájárulás, amit csak nagy nehezen lehetett növelni a múltban, egyre bizonytalanabb, és a közelmúltbeli egyszer emelés sem tudta megelőzni azt, hogy ne essen le az állami ráfordítás a GDP 0,5 % alá, ami sokkal kevesebb, mint bármelyik fejlett országban (2015. március: 0,48%). Ennek az az oka, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított állami pénzek csak a harmadát fedik le a teljes R&R költségnek, az iparnak pedig elkötelezettséget kell vállalnia a termékre, hogy közpénzből történő finanszírozás folytatódjon. Ugyanakkor, ha a kormány nem hisz az adott kutatás-fejlesztésben, akkor a főbb szereplők – gyógyszergyártók, tervezőirodák, high-tech gyártó vállalatok – máshova viszik az üzletet. Ez megbénítja a kutatást és a technológiai fejlődést, ami a kihívásokkal teli jövő szempontjából igen hátrányos, nem beszélve az emberi és gazdasági következményekről, vagyis az elkövetkező elkerülhetetlen munkahely megszűnésekről. Az okok között találjuk a gazdasági válságot, amit – a vezetők szerint – az ország nem tudott kiheverni. Ugyanakkor nehezen elfogadható ez az indok, figyelembe véve az EU-s átlagot (2012-ben EU28-ra nézve 2,06 %), és azt a célkitűzést, hogy a tagállamok 2020-ra a GDP 3 %-át költsék kutatás-fejlesztésre.

Az előrejelzések vészjóslóak, 25-40 % közötti visszaesés várható a szektorban. Ráadásul, ahogy az Üzlet, Ipar és Készségek Részlege javasolta, költséget lehet csökkenteni a közbeszerzések központi irányításával, centralizálásával. Más szóval minden apró eszköz, pipetta, ami közpénzből kerül megvételre csak egy központi rendszeren keresztül rendelhető. Bár ez elsőre jónak és hatékonynak tűnik, de – a magyarországi oktatási rendszer példája is bizonyítja – ez nem működhet jól, hiszen a központi intézmény abban érdekelt, hogy ne adjon pénzt az intézmények igényei szerint. Maga a folyamat pedig jóval lassabb és bürokratikusabb. Magyarországon a közbeszerzések jelentős anyagi hátránnyal és mérhetetlen pazarlással járnak és erre máshonnan is ismertek példák. Sajnos a bürokratikus intézmények mindig a bürokrácia további fokozásával kívánják megoldani azokat a bajokat, amiknek a létét zömmel maga a bürokrácia okozza. Régi bölcsesség, hogy ahogyan a szamár csacsit, az íróasztal még több íróasztalt szül. Egyes kutatásfinanszírozási és kifizető ügynökségeknél már olyan bonyolult ügymenetet vezettek be és betonoztak be jogszabályokba, szabályzatokba és

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -55előírásokba, hogy 100-200 adminisztratív munkatárs lát el olyan feladatokat, amelyek érdemi ellátása (ésszerű szabályozás esetén) 1 jól megfizetett félállású titkárnő alkalmazásával kezelhető lenne. Természetesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyáltalán nem olcsó, egy olyan országnak, mint Zimbabwe, az éves nemzeti költségvetésének másfélszeresét igényelné a Nemzeti Stratégiai Válasz a Klímaváltozásra (NCCRS) szerint. Tekintettel a kiadási korlátokra, hiába várják, hogy az Államkincstár jelentősen finanszírozza a klímaváltozással kapcsolatos feladatokat, a megoldást máshol kell keresni. Az NCCRS a megoldást az ENSZ ügynökségektől, a Globális Környezeti Alaptól, Bill és Melinda Gatestől és másoktól várja. A belső finanszírozás kihívásait a stratégia világította meg, mi szerint a nemzeti kormány nem engedheti meg magának, vagyis olyan partnerekre kell, támaszkodjon, mint a Comesa (Északés Dél-Afrika Közös Piaca) és az ENSZ Fejlesztési Programja. Sajnos globálisan jelentkező problémákat nemigen lehet nemzetállami szinten kezelni, az érdemi és hatékony nemzetközi integráció egyre sürgetőbb szükséglet. Ehhez azonban a nemzetállamoknak önként le kell mondaniuk nemzeti szuverenitásuk egy részéről, annak érdekében, hogy a globális problémákat globális szinten lehessen kezelni. Megoldás – Pénzhiány Egyértelmű, hogy amíg a gazdaság nem fejlődik, az adaptáció finanszírozása túlmutat Zimbabwe jelenlegi, szűkre szabott pénzügyi kapacitásán. Így a hatóságoknak máshonnan kell pénzhez jutni, ami lehet egy hibrid finanszírozási modellje a klímaadaptációnak: mobilizálva a hazai állami és magántőkét, míg folyamatosan igénybe veszik a globális támogatási mechanizmusokat, amiket a különböző ENSZ ágazatok címén lehet lehívni. A klímaváltozás szektorának ebben jó példát mutat a HIV és AIDS elleni kereszteshadjárat finanszírozási megoldása. A klímaváltozás számos ember életére, de a bolygónkra is komoly fenyegetést jelent. A Harvard Egyetem úgy döntött, hogy megbirkózik ezzel a kihívással innovatív kutatásokon keresztül, melyek tényleges megoldásokat hoznak, a vezetők következő generációit felkészítik és jobb fenntarthatósági mutatók elérését kezdeményezik, amelyek már egy ideje csökkentik az Egyetem karbonlábnyomát. Ennek érdekében 2014. április 7-én Drew Gulpin Faust elnök bejelentette, hogy létrehozzák a Harvard Egyetem Megoldások a Klímaváltozásra Alapját, hogy támogassák a kutatási kezdeményezéseket, melyek célja felgyorsítani az áttérést a szénalapú rendszerekről a megújuló energiaforrásokon alapulókra, és azokat az innovációkat, amik a tisztább energia és zöldebb világ felé terelik a változást. A környezetvédelmi és energiaalap elindításához az egyetem szélesebb körű adománygyűjtő erőfeszítéseket tett, Faust elnök elkötelezte magát, hogy a 2014-2015-ös tanév során egy millió dollárnyi támogatást fog szétosztani. A pénzeket az alábbi témákba fektették: Innovatív megoldások kutatása 2009 óta a harvardi kutatások 71 millió dollárt nyertek el, hogy folytassák kutatásaikat az energia és környezetvédelem területén. A Harvard Kampány kezdete óta kb. 133 millió dollárt gyűjtött össze. A Megoldások a Klímaváltozásra Alap 20 millió dollárt gyűjtött össze. Tanítás és tanulás A Harvard-i Környezetügyi Központtal kapcsolatban álló 239 intézmény tanít és vezet ökológiai, környezetügyi és energetikai kutatásokat, és 243 szakot és számos azon belüli

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -56további szakirányt kínál, melyek ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak. Az egyetemi szakok, szakirányok és az azon belüli kurzuskínálat egyenes arányban van azzal, hogy egy kérdést (vagy egyáltalán az oktatást) mennyire vesszük komolyan. A szakok számának csökkentése mindig azzal jár, hogy az összevontabb szakterületen belül mindenre kevesebb idő jut, így a képzések színvonala radikálisan csökken. A szakok és kurzusok számának növelése pedig mindig együttjár a kutatások, fejlesztések és a tudástranszfer felvirágoztatásával, ami egyértelműen a legfontosabb eszköz a klímaváltozással szembeni alkalmazkodóképesség javításában, a társadalmi rugalmasság megteremtésében és egy fenntartható társadalom kialakításában. Fenntartható közösségépítés 21% csökkenés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, beleértve a növekedést és a felújításokat (bázis: 2006-2014), 21% csökkenés a vízhasználatban 2006-hoz képest és több mint 87 %-a az ingázóknak a Harvard-i támogatású fenntartható közlekedést használja. Új alternatív energiarendszer, mely kombinálja a hőt és az áramot, mely a kampusz elektromosenergia-igényének 28 %-át fedezi, 14 %-ot felvásárolt megújulóenergia fedez, és 120 LEED tanúsítvánnyal regisztrált és rendelkező projekt, amelynél többel egyetlen felsőoktatási intézmény sem rendelkezik. Minden a Harvard Egyetemi autonómiához tartozó rendőrségi gépjármű hibrid üzemű.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -57-

Zimbabwe: A végső egyeztető találkozó, melynek témája a Nemzeti Stratégiai Válasz a Klímaváltozásra [1] Az IIED honlapja: http://www.iied.org/local-climate-adaptation-bridging-funding-gap (2015.09.12)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -58[2] Klímaváltozást tagadó politikusok: http://thinkprogress.org/climate/2015/08/09/3689649/john-kasich-climate-denial/ (2015.09.12) [3] Klímaváltozást tagadó politikusok: http://www.theguardian.com/science/occamscorner/2015/mar/13/science-vital-uk-spending-research-gdp (2015.09.12) [4] Az Egyesült Királyság forráshiánnyal küszködik, ki tudja, mi a jó megoldás? http://www.herald.co.zw/adaptative-strategies-marred-by-lack-of-funding/ (2015.09.12) [5] A Globális Környezeti Alap honlapja: https://www.thegef.org/gef/ (2015.09.12) [6] Zimbabwe stratégiája a klímaváltozásra: http://www.gwp.org/fr/GWPSouthernAfrica/GWP-SA-IN-ACTION/News/Zimbabwes-Climate-Change-ResponseStrategy-Adopted-at-final-consultation-meeting/ (2015.09.12) [7] A Comesa honlapja: http://www.comesa.int/ (2015.09.12) [8] Az USA-beli FEMA megoldása a klímaváltozás-szkeptikus kormányzók ösztönzésére: http://insideclimatenews.org/news/18032015/fema-states-no-climate-planning-no-money (2015.09.12) [9] A Harvard Egyetem pénzügyi megoldása: http://vpr.harvard.edu/internal-fundingopportunities-1 (2015.0 XI. Pályázatkeresés és figyelés, nemzetközi és hazai pályázati rendszer A pályázatkeresés és figyelés időrabló, sokszor inproduktív tevékenység, ezért nem mindegy hogyan csináljuk. Ne tanulmányozgassunk pályázati útmutatókat, hanem szűrjük a felhívásokat, célirányosan a következő szempontok szerint: 1. Tematikáját tekintve beleillünk-e? 2. Jogosultak vagyunk-e megpályázni? 3. Milyen volumenű projekteket támogat, beleférünk-e? 4. Milyen szempontok szerint értékel, esélyesek vagyunk-e? Ha bármelyik kérdésre NEM a válasz, akkor ejtsük a pályázatot, keressünk alkalmasabbat. Ne próbáljunk mindenáron megoldásokat találni arra, hogy mégis megpályázhassuk, hacsak nem vagyunk biztosak benne, hogy mi fogjuk megnyerni. Információforrások:  Korábban hasznosak voltak, és részben léteznek még ma is nyomtatott források, de ezekből nem ajánlott tájékozódni, mert állandó késésben vannak (Világgazdaság, Figyelő, Pafi, Pályázati Forrás Express, Pályázat Vadász Magazin), némelyiknek van online változata is, ami hasznos lehet.  Lényegesek viszont a gyűjtőportálok (www.nfu.hu, www.opik.hu, www.pafi.hu, www.palyazatiras.lap.hu, www.eupalyazat.lap.hu, www.forrásportal.hu, www.sansz.org, www.hefop.hu ) Ezekből több is van.  Minisztériumi honlapok, költségvetési szervezetek honlapjai  Fejlesztési ügynökségek honlapjai  Európa szerver  EU Főigazgatóságainak websitejai  Hazai és külföldi alapítványok, bankok honlapjai  Egyéb honlapok (www.oecd.org, www.visegradfund.org, www.wfd.org, www.unesco.hu, www.worldbank.org, www.budapest.hu)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -59Ha a szűrésen túl vagyunk és találtunk néhány alkalmasnak tűnő pályázatot, akkor következik az, hogy el kell olvasnunk a részletes útmutatót, ellenőrizendő, hogy minden kritériumnak meg tudunk-e felelni. Különösen az alábbi feltételek lehetnek fontosak:  Projektünk illeszkedik-e a pályázat átfogó és konkrét céljaihoz?  Rendelkezünk-e a megkövetelt önerővel?  Bizonyítani tudjuk-e, tiszta múltunkat, tartozásmentességünket, megvannak-eaz előírt garanciák és biztosítékok?  Képesek vagyunk-e viselni az adminisztrációs terheket?  A tervezett tevékenységek költségei elszámolhatók-eaz adott pályázat keretei között?  A pályázati forrás keretösszegéből maradt-e még annyi, hogy eséllyel pályázhassunk projektünkkel?  Rendelkezésre áll-e még a leadási határidőig annyi idő, hogy az összes dokumentációt az előírt módon elő tudjuk állítani?  Van-e megfelelő tudással rendelkező szakértőnk a pályázat beadásához?  Nincs-e valami különleges előírás, aminek nem tudunk megfelelni? Ha ezek közül bármelyik kritérium nem biztosítható, akkor le kell mondani a pályázatról, mert nem érdemes belefognunk. (Segíthet, ha utánanézünk korábbi hasonló pályázatok tapasztalatainak például az http://www.emir.gov.hu/ honlap segítségével.) A klímaváltozási jellegű projektek támogatásához a közeljövőben nagy jelentőségűek lehetnek az EU 2020 stratégiához kapcsolódó Operatív programok, ezért ezeket egy kicsit részletesebben tekintjük át az alábbiakban. Az EU 2020 Stratégiához kapcsolódó Operatív Programok Az Európai Unióval 2014. 09.11-én aláírt megállapodás alapján Magyarország a következő 7 évre szóló Széchenyi 2020 program keretében összesen 25,4 milliárd euró fejlesztési forrást használhat fel, amely hozzávetőleg 8000 milliárd forintot tesz ki. Az Európai Uniós megállapodás 21,9 milliárd euro beruházás előtt nyitotta meg az utat a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikai támogatások keretében. Emellett Magyarország a vidékfejlesztés terén 3,45 milliárd euro és a halászati és tengerügyi ágazatban pedig 39 millió euro támogatásban részesól majd a most induló 7 éves fejlesztési ciklusban. Valamennyi tagállam meghatározta a Partnerségi Megállapodás nemzeti prioritásait: Magyarország esetében ez a következő volt: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése a gazdasági növekedés elősegítése révén és a társadalmi felzárkóztatás réven 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Mindezek alapján határozható meg majd, hogy melyik támogatási forma milyen célra költhető el, illetve abból milyen típusú támogatás igényelhető. Az alábbi strukturális diagramokon piros F betűt követően betű és számkódokkal jelezzük, hogy a klímaváltozási sratégiák megvalósításához milyen vonatkozásokban szerezhető

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -60finanszírozási forrás az alábbiakban megjelölt tevékenységi körökhöz, projekttípusokhoz és szakterületekhez. Klímaadaptációban és mitigációban fontos területek kisbetűs kódjai: a) Tudományos kutatásfinanszírozás b) Technológia fejlesztés (energiatakarékosság, -hatékonyság, szén szekvesztráció) c) Oktatás (1. klímaváltozás, ökológia, 2. szakképzettségi-műveltségi diverzitás) d) Szemléletformálás, ismeretterjesztés, véleményformálás (média, sajtó, könyvkiadás) e) Jogalkotás (Adózástól a helyi rendeletekig) f) Túlnépesedés elleni intézkedések (demográfiai szabályozási pontok) g) Munkavállalói alkalmazkodóképesség, mobilitásra való hajlandóság és alkalmasság, valamint szakterületi rugalmasság fokozása. (Nyelvtudás, átképzés, támogatás) h) Környezetvédelem (kibocsátások, szennyezések, hulladékgazdálkodás) i) Természetvédelem (biodiverzitás) j) Vízügy-vízgazdálkodás k) Mezőgazdaság (beleértve: Erdészet, Halászat, Vadgazdálkodás, Élelmiszerbiztonság kérdéseit is) l) Területfejlesztés, vidékfejlesztés, Táj- és településépítészet m) Turizmus (ökoturizmus) n) Egészségügy (Közegészségügy, járványügy, ellátórendszer) o) Bányászat, Energetika, Építészet, Ipar és Közlekedés (Energiahatékonyság, energiatakarékosság, megújulók) Adaptációt és mitigációt egyaránt javító kiemelt fontosságú célok: 1. Tudományos (kutatói, oktatói és szakértői) kapacitás (személyi és tárgyi feltételek) fenntartása, fejlesztése és biztosítása a helyi döntésekhez. 2. Helyi adottságokkal, környezeti és társadalmi feltételekkel kapcsolatos adatok megléte, és széleskörű elérhetőségének biztosítása. 3. Természetes és természetközeli ökoszisztémák alkalmazkodóképességének és ökológiai szolgáltatóképességének megőrzése (in situ és ex situ aktív természetvédelmi kezelésekkel, és hagyományos védelmi intézkedésekkel) 4. A táj mozaikosságának és biodiverzitásának növelése. Ökológiai átjárhatóság biztosítása vonalas létesítményeknél. 5. Ökológiai követelmények szerinti biogazdálkodás és klímabarát talajművelés, komposztálás általánossá tétele. 6. Víz-, energia-, és nyersanyag takarékos, illetve -hatékony technológiák alkalmazása a lakóhelyeken, iparban, közlekedésben, mezőgazdaságban, szolgáltatások területén. 7. Távmunka és távoktatás lehetőségeinek bővítése (közlekedési igények csökkentése, mitigáció és adaptáció) Elsősorban adaptációs célok: 8. Magasabban és több rokonszakmában képzett, rugalmas (átképezhető) munkavállalók 9. Angolul és egyéb idegen nyelveken beszélő, mobilis munkavállalók

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -6110. Magasabb általános műveltségű és tartalmilag diverzebb műveltségű, szakképzettségű és tájékozottságú lakosság 11. Nagyobb lakosságbefogadási, szociális és foglalkoztatási kapacitás 12. Környezeti és közegészségügyi kockázatok csökkentése (a klímához való természetes alkalmazkodóképesség megőrzése céljából) 13. Csapadékgyűjtők, tározók, és vízretenciót fokozó földhasználati megoldások elterjesztése, hatékony vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, árvíz- és belvíz elleni védelem 14. Európában őshonos, de a várható klímához adaptált növényalkalmazások az erdészetben, mezőgazdaságban, park- és települési zöldterület tervezésben. 15. Települési zöldterületek, ivóvízhozzáférések, árnyék és menedékhelyek arányának, közterületi elérhetőségének növelése. 16. Lakások hatékony hőszigetelésének, és árnyékolásának biztosítása (sugárzó hő és felhevülés elleni védelem). 17. Közlekedési igények és közlekedéssel töltött idő csökkentése távmunka és távoktatási módszerek elterjesztésével 18. Tűz- és természeti csapások kockázatainak csökkentése, katasztrófavédelem fejlesztése, biztosítási-rendszerek átalakítása a nagyobb időjárási változékonysághoz alkalmazkodva. Elsősorban mitigációs célok: 19. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a lakóterületeken, közlekedésben, iparban, mezőgazdaságban és a szolgáltatásokban. 20. Üvegházhatású gázok megkötésének és tartós elnyelődésének fokozása őshonos fajokból álló klímavédelmi erdők telepítésével, lápok és mocsarak revitalizálásával, klímabarát talajműveléssel és növénytermesztéssel, klímabarát hulladékgazdálkodással, és esetleg technológiai jellegű szénmegkötéssel. 21. Fosszilis energiahordozók kitermelésének (bányászatának) visszaszorítása és felhasználásának csökkentése. Megújuló energiaforrások használatának fejlesztése.

(Ugyanezen nagybetűs, kisbetűs és sorszám kódokat alkalmaztuk a tananyaghoz kapcsolódó 3. tanulmányban az államigazgatás intézményrendszere, valamint a területi tervezés tárgyalása során)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -62-

Az EU 2020 Stratégiához kapcsolódó Operatív Programok Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

GINOP

F (a,b,g,h,i,v,m,o,1,6,7,8,9,10,11,16,17,19.20,21)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

TOP

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program

F (b,h,i,j,k,l,m,o,1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15,16,17,18,19,20,21)

VEKOP

KEHOP Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program

F (a,b,c,d,g,h,i,j,l,m,o,1,3m6,7,8,9,10,13,14,15,16,17,19,20,21

F (b,h,i,j,l,o,2,3,4,5,6,12,13,14,15,16,17,18,19,20,21)

IKOP

VP

Integrált Közlekedési Fejlesztési Operatív Program

Vidékfejlesztési Program

F (b,h,o,6,7,17,19) F (k,l,2,5,6,13,14,15,19,20

MAHOP

EFOP

Magyar Halászati Operatív Program

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program F (a,c,d,g,1,7,8,9,)

KÖFOP Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program F (c,d,g,)

RSZTOP Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program F (c,d,f,g,7,8,9,11,

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -63-

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -64GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program F (a,b,g,h,i,v,m,o,1,6,7,8,9,10,11,16,17,19.20,21)

1. Kis- és Középvállalkozások versenyképességének javítása

3. Infokommunikációs fejlesztések 4. Energia tengely

TENGELY

PRIORITÁSI TENGELY

8

8

2. Kutatás, Technológiai fejlesztés és innováció

   

Megújuló energia: napenergia Megújuló energia: biomassza Egyéb megújuló energia (ideértve a hidroelektronikai, a geotermikus és a tengeri energiát) és a megújuló energiaforrások integrációja (ideértve a tárolást, a gáz és megújuló hidrogén előállításához szükséges infrastruktúra energiaellátását) Energia-hatékonysági és demonstrációs projektek a KKV-kben és támogatási intézkedések

5. Foglalkoztatás 6. Versenyképességi munkaerő 7. Turizmus 8. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése tengely 

Energia tengelynél jelzett területek



A meglévő lakásállomány energia hatékony felújítása, demonstrációs projektek és támogatási intézkedések

+

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -65-

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program

TOP

 

Ipari területek és szennyezett talaj rehabilitációja Kerékpárutak és gyalogutak



Háztartási hulladékok kezelése (ideértve a minimalizálásra, a válogatásra és az újrahasznosításra irányuló intézkedéseket) Háztartási hulladékok kezelése (ideértve a mechanikai, biológiai kezelést, a hőkezelést, az égetést és a hulladéklerakással kapcsolatos intézkedéseket) Kereskedelmi, ipari vagy veszélyes hulladékok kezelése Vízgazdálkodás és az ivóvízkészletek védelme (ideértve a vízgyűjtő-gazdálkodást, a vízellátást, az éghajlatváltozáshoz való különleges alkalmazkodási intézkedéseket, a távfogyasztásmérést, a díjszabási rendszereket és a szivárgás visszaszorítását) Levegő minőségi intézkedések A biodiverzitás védelme és javítása, természetvédelem és zöld infrastruktúra Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések, az éghajlattal kapcsolatos kockázatok (pl. erózió, tűz, árvíz, vihar és szárazság) megelőzése és kezelése, ideértve a társadalmi tudatosság növelését, a polgári védelmet és a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat Ipari területek és szennyezett talaj rehabilitációja Megújuló energia: napenergia, biomassza Egyéb megújuló energia (ideértve a hidroelektronikai, a geotermikus és a tengeri energiát) és a megújuló energiaforrások integrációja (ideértve a tárolást, a gáz és megújuló hidrogén előállításához szükséges infrastruktúra energiaellátását) A közcélú infrastruktúra energia hatékony felújítása, demonstrációs projektek és támogatási intézkedések A tiszta városi közlekedési infrastruktúra és annak elősegítése Intelligens szállítási rendszerek (ideértve a szükségletkezelés, az úthasználati díj- rendszerek bevezetését, az IT-monitoring ellenőrzési és információs rendszereket) Kerékpárutak és gyalogutak



F (b,h,i,j,k,l,m,o,1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15,16,17,18,19,20,21)

1.

Ipari 2.Vállalkozásbarát, területek és szennyezettnépességmegtartó talaj rehabilitációja

  

településfejlesztés Kerékpárutak és gyalogutak

2.

TENGELY

PRIORITÁSI TENGELY

7

8

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítése

 

3.Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi Ipari területeken területek és szennyezett talaj rehabilitációja

   

4.A helyi közösségi szolgáltatások Kerékpárutak és gyalogutak fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5.Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 6.Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban 7.Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)

              

Háztartási hulladékok kezelése Kereskedelmi, ipari vagy veszélyes hulladékok kezelése Vízgazdálkodás és az ivóvízkészletek védelme (ideértve a vízgyűjtő-gazdálkodást, a vízellátást, az éghajlatváltozáshoz való különleges alkalmazkodási intézkedéseket, a távfogyasztásmérést, a díjszabási rendszereket és a szivárgás visszaszorítását) Levegő minőségi intézkedések A biodiverzitás védelme és javítása, természetvédelem és zöld infrastruktúra Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések, az éghajlattal kapcsolatos kockázatok (pl. erózió, tűz, árvíz, vihar és szárazság) megelőzése és kezelése, ideértve a társadalmi tudatosság növelését, a polgári védelmet és a katasztrófavédelmi Ipari területek és szennyezett talaj rehabilitációja Megújuló energia: napenergia, biomassza Egyéb megújuló energia (ideértve a hidroelektronikai, a geotermikus és a tengeri energiát) és a megújuló energiaforrások integrációja (ideértve a tárolást, a gáz és megújuló hidrogén előállításához szükséges infrastruktúra energiaellátását) A közcélú infrastruktúra energia hatékony felújítása, demonstrációs projektek és támogatási intézkedések A tiszta városi közlekedési infrastruktúra és annak elősegítése Kerékpárutak és gyalogutak

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -66-

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

VEKOP

F (a,b,c,d,g,h,i,j,l,m,o,1,3m6,7,8,9,10,13,14,15,16,17,19,20,21

Van hatása a programnak a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölésére, de Kormányzati döntés még nem született.

3. Kutatás, fejlesztés és technológiai innováció 2. Infokommunikációs fejlesztések 1. Turisztikai és természetvédelmi fejlesztések

TENGELY

PRIORITÁSI TENGELY

9

8

4. Vállalkozások versenyképességének javítása

5. Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása 6. Települési környezet és közszolgáltatás fejlesztése 7. Társadalmi hozzáférést bővítő és humánerőforrás fejlesztést támogató programok 8. Foglalkoztathatóságot szolgáló programok 9. Közigazgatási és közszolgáltatási fejlesztések

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -67-

KEHOP

1. Klímaváltozással összefüggő beruházások 2. Települési vízellátást, a szennyvízelvezetést, az ivóvízminőség

TENGELY

PRIORITÁSI TENGELY

6

8

Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program F (b,h,i,j,l,o,2,3,4,5,6,12,13,14,15,16,17,18,19,20,21)

javítását szolgáló fejlesztés 3. Hulladékgazdálkodás 4. Kármentesítés

5. Természetvédelemre és az élővilág fejlesztés 6. Energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások

alkalmazása

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -68IKOP Integrált Közlekedési Fejlesztési Operatív Program

A tömegközlekedés eredményezhető.

fejlesztésével

közvetett

módon

pl.

levegőminőség-javulás

F (b,h,o,6,7,17,19)

VP Vidékfejlesztési Program

Van hatása a programnak a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölésére, de Kormányzati döntés még nem született.

F (k,l,2,5,6,13,14,15,19,20

MAHOP

Magyar Halászati Operatív Program

EFOP Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

Az „emberi erőforrás” fejlesztésének oldaláról közvetett módon a tudás, oktatás, ismeretátadás által van hatása a klímaváltozásra

F (a,c,d,g,1,7,8,9,)

KÖFOP Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program

Nincs közvetlen hatása a klímaváltozásra.

F (c,d,g,)

A közigazgatás átalakítása jelenleg folyamatban van, a bürokratikus eljárásrendekkel szemben végbemenő szemléletváltozás a hatékonyabb ügyintézés elősegítése közvetve lehet hatással a klímaváltozás kérdésére.

RSZTOP

Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program

F (c,d,f,g,7,8,9,11,

A rászoruló személyek támogatása, a munkanélküliség kérdésének orvoslása, az átképzés eszközrendszere, a menekültpolitika, a „klíma migránsok” helyzete közvetve mind-mind összefüggésben lehetnek a klímaváltozás kérdésével.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -69-

XIII. Érintett állami szervek, felelősök (igazgatási hierarchia, EU alapismeretek) A projektjeink megvalósítása során tisztában kell lennünk azzal, hogy mely állami és EU-s szervezetek lehetnek fontosak a célkitűzéseink megvalósításában, hova fordulhatunk segítségért, kik a döntéshozók, kik a felelősök, hol található meg az adott feladattal kapcsolatos döntéshozás az államigazgatás hierarchiájában. (A témakör részletes kifejtése a jelen tananyagunkhoz kapcsolódó 3. tanulmányban található meg) XIV. Szakértők, tanácsadók, pályázatírók A klímaprojektünk kidolgozását végző szakmai teamben nélkülözhetetlen, hogy legyen legalább egy olyan széleslátókörű, vezető szakértő, aki a klímaváltozás ökológiai, környezeti és társadalmi hatásainak vizsgálatában egyaránt járatos, e területen nemzetközileg jegyzett, referált impact faktoros publikációkkal, és tudományos (PhD) fokozattal rendelkezik, sokirányú szakértői tapasztalatai vannak (szerepel valamelyik hivatalos szakértői névjegyzékben: igazságügyi szakértők, kamarai névjegyzékek); és a projekt tervezetét szakmai tartalmát illetően, felelős módon nevével jegyzi. Manapság divat lenézni a kutatóegyetemeken szerzett diplomákat és az alapos tudományos képzettséget, és csupán a gyakorlati tapasztalatok meglétére támaszkodni. Ez azonban kockázatos választás. Régi vicc illusztrálja ezt a helyzetet: -- Mi a különbség a pacsirta és a varjú között? -- A varjú is énekesmadár, csak levelező tagozaton végzett. A vezető szakértő kiválasztására különös hangsúlyt kell fektetni, ha viszont már megvan, akkor az összes többi részterület szakértőinek bevonását rá kell bízni, szabad kezet és bizalmat adva neki, mert onnantól kezdve az a legfontosabb, hogy szakértői teamünk hatékony együttműködésre és jó emberi kapcsolatokra legyen képes. Nem szerencsés különböző szakterületű szakértőket toborzásszerűen összecsődíteni és valamiféle struktúrálatlan bizottságot alakítani belőlük. Az ilyen bizottságok legfeljebb ötletbörzékre lehetnek alkalmasak, de nem hatékony és érdemi együttműködésre. Ez is egy régi viccel illusztrálható: --Mi a különbség a ló és a teve között? --A teve is ló, csak egy bizottság tervezte. Sajnos a mai projektfinanszírozási és pályázati szisztémában gyakran nem elegendő, ha a projekt megtervezéséhez és megvalósításához kitűnő szakembergárdával rendelkezünk, mert a bürokrácia útvesztőiben nem szakmai tudásra, hanem adminisztratív képességekre van szükség. Ami sajnos olyannyira elburjánzott, hogy az azokban való eligazodás külön szakmává vált. Olyan ez, mint a polgári és büntetőperek világa, ahol nem elegendő tisztességesnek és jóhiszeműnek lenni, a büntetlenséghez és a kártárítési kötelezettség elkerüléséhez bizony néha szükség van egy ravasz ügyvédre is. A cégünk könyvelését sem magunk intézzük már (mégha nem is lenne bonyolult dolog), hanem szakképzett könyvelőt veszünk igénybe. Ne sajnáljuk rájuk a pénzt, mert nem boldogulunk nélkülük!

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -70A bonyolultabb pályázatokhoz bizony nem elegendő a szaktudás és a józan paraszti ész, hanem profi pályázatírót is be kell vonnunk. Súlyos társadalmi válságjelenség, hogy ez így van, de ameddig így van, el kell fogadnunk a helyzetet. Miről ismerhetjük fel a jó pályázatírót? 1. Sikerdíjas konstrukcióban dolgozik, és nem kér magas sikerdíjat, hiszen gyakran nyer, így versenyképes árat kínálhat. 2. Vannak korábbi pályázatairól referenciái. 3. Naprakész információkkal rendelkezik, jól tájékozott. 4. Komplex szolgáltatást nyújt a pályázat minden részletkérdésében, szükség esetén tud javasolni bevonandó további adminisztratív szakembereket, könyvelőt, jogászt, lobbistát. 5. Proaktív, kreatív, rugalmas, tárgyalóképes. Ha kiválasztottuk a pályázatírót (pl. www.patosz.hu honlapról, vagy ismerősök ajánlása alapján) akkor kérjünk árajánlatot, szerződéstervezetet és kössünk vele világos szerződést. A szerződés lényeges szempontjai:  Fizetési feltételek  Munkamegosztás  Felelősségek  Titoktartás  Határidők  Esetleges alvállalkozók lehetősége XV. Pályázati felhívás és útmutatók A pályázati felhívás egy rövid közlemény, melyből a pályázat kiírásának tényéről és alapvető tartalmáról értesülünk. Ez után viszont be kell szereznünk a teljes pályázati csomagot, útmutatókkal, adatlapokkal és mellékletekkel együtt. Újabban ezek már elektronikusan állnak rendelkezésre, de sajnos kizárólagos elektronikus benyújtásuk és aláírásuk még nem minden esetben biztosított, így kénytelenek vagyunk papír alapú dokumentumokkal is bajlódni. Remélhetőleg ebben rövidesen jelentős előrelépések lesznek. A részletes pályázati kiírások és útmutatók minden esetben különbözőek lehetnek, van azonban néhány olyan szerkezeti elemük, amely gyakran előfordul, így érdemes megemlíteni. Az első nagy fejezet gyakran a támogatás célját és hátterét ismerteti. Főbb részei lehetnek:  Alapvető cél és háttér  Részcélok  Forrás A második nagy fejezet lehet a pályázók körének meghatározása, gyakran a következő szempontok alapján:  Jogi forma  Méret  Tevékenységi kör

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -71 Székhely  Jellemzők  Kizáró okok felsorolása (lehetnek szakmai okok, gazdálkodásra vonatkozó adatok, szakmai szempontok és adminisztratív feltételek) A harmadik fő fejezet a pályázat szakmai tartalmát ismerteti, például a következő szempontok szerint:  Támogatható tevékenységek  Nem támogatható tevékenységek  Elszámolható költségek  Nem elszámolható költségek  Előírások a megvalósításhoz  Korlátozások (területi, iparági, tartalmi)  Időrendi kérdések (projekt kezdete, befejezése, végső pénzügyi elszámolás határideje)  Utókövetési, fenntartási kötelezettségek A negyedik fejezet a pénzügyi szabályozásokról szólhat:  Támogatási jogcím és forma  Támogatás összege, intenzitása,  Önrész  Biztosítékok és feltételek  Előlegre vonatkozó szabályok  Pénzügyi elszámolás szabályai A kiírás ötödik fő témaköre lehet a pályázat elbírálásának és monitoringjának szempontjai és indikátorai, majd végül az adminisztratív információk csoportja hatodikként. Ide tartozhatnak:  A kiírás felfüggesztése, megszűntetése  Benyújtás helye, ideje, módja  Technikai kérdések  Értékelés és döntéseljárási szabályai  Panaszkezelés és hiánypótlások  Mellékletek (fogalomtár, jogszabály jegyzék, űrlapok és mellékletek listája, esetleg benyújtási ellenőrző lista)

XVI. Projekttervezés és megvalósítás A projekt életciklusa előkészítésből, megvalósításból és értékelésből, majd sok esetben az eredmények nyilvánosságra hozásából (publikálásából) áll. A projekt megvalósítása során egymásra épülően o folyamat tervezési, o funkciófelosztó szervezési (szervezet kialakítási), és a kialakított szervezeti formákhoz o személyzetgazdálkodási, végül pedig o folyamat irányítási (ellenőrzési és szabályozási) feladatokat is meg kell oldani.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -72Csak ismert és tisztázott folyamathoz alakítható ki adekvát szervezet. Ebből következően a merev intézményi struktúrák (pl. évtizedek óta azonos hierarchiában működő osztályok, csoportok) nem segítik elő a hatékony menedzsmentet. Ha egy jól tervezett folyamathoz igazodó jól szervezett intézményi struktúránk van, akkor következhet a struktúra pozícióinak (státuszainak) feltöltése az elérhető legalkalmasabb személyekkel. Ebből következően tehát nem lehet ideális projektet tervezni előre adott poziciójú személyek figyelembevételével. A humán-erőforrás gazdálkodásnak követnie kell a projektfolyamat lépéseit, de ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy a személyzet fejlődése, a résztvevők egyéni karrier-igényeinek kielégítése, megvalósítása is sikeres legyen, hiszen ha a személyzet egyéni céljai nincsenek összhangban a projekt vagy a szervezet céljaival, akkor a projekt sikeres megvalósítására csekély esély marad. Egy megfelelően tervezett, szervezett és személyzettel ellátott projektet mindezeken túl működtetni is kell, ide tartoznak a különböző ellenőrzési és szabályozási feladatok, amelyek szintén a menedzsment részei. Ezen műveleteket együttesen projekt-menedzsmentnek nevezzük, gyakran ugyanígy nevezik az ezzel foglalkozó szakmai team-et, szakértői csoportot is. A folyamat tervezés a következő logikai elemekből állhat: o A lehetőségek felismerése o A célok meghatározása o Az előfeltételek (premisszák) tisztázása (hipotézisek, prognózisok, háttérjelenségek és körülmények) o Alternatív cselekvési lehetőségek feltárása (pl. ötletbörze) o Az alternatív cselekvési lehetőségek értékelése - döntéselőkészítés (költségek, hasznok, következmények, kockázatok) o A cselekvési alternatíva kiválasztása (döntés) o Támogató tervek készítése, indikátorok kijelölése és azok számszerűsítése A folyamat-tervezés gyakran alkalmazott grafikus eszköze a GANTT-diagram, vagy másnéven vonalas ütemterv. Ez egy a projekt ütemtervének átláthatóságára szolgáló diagram, lényegében a részfolyamatok időtartamának grafikai ábrázolása vonalas formában. A vonal magában foglalhatja a célkitűzésnek megfelelő időtartamokat. Az események tervezett befejezését időpontokként ábrázolja. Folyamatokhoz adott esetben járulékos információként táblázatos felsorolást is lehet rendelni, ez a táblázatos felsorolás lényegében az ún. tevékenységjegyzék, amely tartalmazza, hogy milyen munkafolyamatokat, esetleg részprojekteket hajtunk végre. Rendszerint tevékenységjegyzék készül el először, ezt egészítjük ki, GANTT-diagrammá, majd ez utóbbi alapján terhelés-diagram is szerkeszthető, amelyik az idő függvényében (x-tengely azonos a GANTT-diagrammal) ábrázolja az adott időszakhoz tartozó ráfordítást (ez lehet munkaerő, pénz vagy más is).

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -73-

Tevékenységjegyzék, Gantt-diagram és terhelésdiagram (Dr. Daróczi Miklós: Projektmenedzsment című nyilvános online tananyagából, Szent István Egyetem, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20100019_Projektmenedzsment/ch27.html) A projekt szakmai megvalósítását a projekt-team végzi. A projekt-team az a szakmai csapat, aki a projektet megtervezi és végrehajtja. Célszerű, hogy a projekt-teamben minden fontos szakterület képviseltetve legyen, hasznos továbbá, ha eltérő személyiségű emberekből áll. Egy sikeres teambe kell legalább

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -74o o o o o o o

egy motivátor (zászlóvivő, lelkesítő), egy koordinátor (szervező, összehangoló, ügyintéző), egy szakmai vezető (tudós), egy precíz ember (megvalósítási részletek, határidők), egy pragmatikus ember (kreatív probléma-áthidaló), egy jó bürokrata (adminisztrátor, dokumentum-rendszerező), és egy örök ellenzéki (kritikus, hibakereső, belekötő, ellenőrző ember).

Természetesen ezen tulajdonságokból egy személyben több is ötvöződhet, ahogy egy szakértőnek több szakterületen is lehet végzettsége, tapasztalata, szaktudása. Mindenképpen kívánatos, hogy a szakértői teamben feltétlenül legyen legalább egy széles műveltségű, generalista (polihisztor jellegű) személyiség, különben a projekt szétfolyik a specialisták kezei között. A projekt tervezés a projekt-team feladata. A projekttervezés lépései:  Általános problémafelvetés (Például változik az éghajlat, ennek következményei lesznek, milyen problémák merülhetnek fel?)  Általános célkitűzés (Mit akarunk elérni?)  Kreatív-intuitív megoldáskeresés (ötletbörze, igénytérképezés, tájékozódás, irodalomkeresés, analógiakeresés)  Projektötlet. Akkor jó egy projektötlet, ha: o reális problémákra és lehetőségekre szabott, o illeszkedik a pályázó hosszú távú fejlesztési terveihez, vagy egyúttal revideálja is azokat, o bírja a partnerek és érintettek támogatását, o megvalósítható, o egyedi, o jelentős hatása van a külső környezetre is.  Helyzetértékelés és háttértanulmányok (kik az érintettek –stakeholderek, mik a fő problémák, milyen ok-okozati összefüggések vannak, mi a fő cél, milyen részcélok vannak, ezek megvalósulásától milyen eredményeket várunk, mik a megoldási alternatívák és azok előnyei-hátrányai, milyen külső és belső tényezők játszanak szerepet, mik a kockázatok, mik az ötlet erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei.)  Megvalósítási terv: o mik az átfogó célkitűzések és azokat milyen indikátorokkal jellemezhetjük, milyen módon ellenőrizhetjük, vagy monitorozhatjuk. o a projekt milyen konkrét céljai fogják ezt szolgálni, azok milyen feltételezéseken alapulnak, mik az indikátorai, hogyan ellenőrizhetjük. o milyen részeredményeket kell elérni ahhoz, hogy a konkrét célok megvalósuljanak (mik az indikátorai, hogyan ellenőrizhető) o milyen tevékenységet kell folytatni az részeredmények eléréséhez és mik azok előfeltételei (személyi, tárgyi, financiális, intellektuális, jogszabályi, környezeti), o milyen eszközöket, módszereket, technológiákat fogunk alkalmazni azok megvalósításához. o kik irányítják, kik végzik, kiknek a részvételével,

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -75o milyen időbeli ütemezéssel, határidőkkel o milyen költségvetés szükséges ehhez o mik a finanszírozás forrásai A tényleges megvalósítás során a tervezés, tevékenység, ellenőrzés, értékelés, újratervezés folyamatos ciklust kell, hogy alkosson ahhoz, hogy a megvalósítás folyamata megbízható és rugalmas legyen, az egyetlen, ami nem változtatható meg az átfogó célok megfogalmazása, hiszen ez esetben értelmét vesztené a projekt. A fentiekben kifejtett projekttervezési és projektmenedzsment elemek minden lényeges információt és teendőt magukban foglalnak, néha azonban (különösen összetettebb projekteknél, illetve pályázatokhoz kapcsolódóan) divatos alkalmazni egyéb úgynevezett „menedzsment eszközöket”, amelyek ugyan nem igazán a tényleges menedzsment eszközei, de kétségkívül segítséget jelenthetnek bizonyos folyamatok áttekintéséhez, az ismeretek rendszerezéséhez. Néha ezek kidolgozását a pályázatok kötelezően előírják, így annak ellenére foglalkoznunk kell velük, hogy valójában a mi konkrét projektünkhöz esetleg nem is lennének feltétlenül szükségesek. A leggyakrabban előforduló „menedzsment eszközök” a következők: -Problémafa, célfa -Stakeholder analízis -„Kockázatelemzés” -Project ciklus menedzsment (PCM) -Logikai keretmátrix -SWOT-elemzés -Súlyozási mátrix -Pályázati indikátorok A következőkben ezen fogalmak jelentését tekintjük át. Problémafa, célfa A problémafa egy elágazó gráf (faágakhoz vagy gyökérzethez hasonló grafikai struktúra), amelyben közvetlenül vagy közvetve minden nyíl egy fő problémában fut össze. Célszerű a fő problémát minél magasabb szinten felismerni, hogy az annak megoldásához való hozzájárulás minél jelentősebb lehessen, és minél kevésbé kerüljünk tévutakra a problémák rengetegében. Meg kell keresni, hogy mik a fő probléma elsődleges okai, majd azon okokat milyen másodlagos okok hozzák létre és így tovább visszafelé haladva az okokozati láncban az okozatoktól az okok felé.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -76Globális klímaváltozás és annak környezeti és társadalmi hatásai

Bioszféra szabályzóhatás gyengülése

Antropogén ÜHG emisszió

Globális népességrobbanás

Globális Szociális Válság (Olló)

Nemzetközi Intézményrendszer elégtelensége

Élőhely pusztítás

Biodiverzitási válság (csökkenés)

A klímaváltozás globális problémafája (a hagyományos problémafák ciklusmentesek és elágazók, itt viszont komplexebb jelenségről és kölcsönhatásokról van szó) A célfa a problémafára adott válaszokat tartalmazza, ugyanezen logika szerint. Globális klímaváltozás és annak környezeti és társadalmi hatásai enyhítése

Antropogén ÜHG emisszió csökkentése, visszafordítása

Globális népességrobbanás leállítása

Globális Szociális Válság enyhítése

Bioszféra szabályzóhatás erősítése

Nemzetközi intézményrendszer fejlesztése

Élőhely Pusztítás leállítása, visszaford -ítása

A klímaváltozás globális célfája

Biodiverzitás megőrzése, növelése

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -77Stakeholder analízis: A stakeholderek azaz érintettek, azon csoportok, amelyek befolyással vannak a szervezet működésére, a projekt megvalósítására vagy más módon szoros kapcsolatban vannak azzal. Az érintetteknek alapvetően két csoportját különböztethetjük meg:  A belső érintettek a szervezet vezetői és dolgozói, míg a  külső érintettek a különböző beszállítók, hatóságok, fogyasztók, a tevékenység célcsoportjai lehetnek, valamint akár a globális társadalom egésze, vagy a bioszféra. Nagyon lényeges annak tisztázása, hogy az adott kérdésnek kik is a szóbajöhető érintettjei. A célcsoport a fogyasztók, felhasználók azon csoportja, akiket a projekt, vállalkozás, termék vagy szolgáltatás, mint vásárlót, ügyfelet, igénybe vevőt elképzel, azonosít, és akihez aktivitásait igazítja. Egyszerűen fogalmazva a célcsoport az embereknek vagy a vállalkozásoknak az a csoportja, akiknek el akarunk adni valamit. Amit el akarunk adni az nemcsak termék vagy szolgáltatás lehet, hanem eszme, gondolat, elképzelés is. Az „eladás” nem csupán tényleges adás-vételt, hanem meggyőzést, cselekvésre motiválást, vagy cselekvéstől való visszatartást is jelenthet. A célcsoport állhat természetes és jogi személyekből, cégekből, intézményekből civel-szervezetekből is, de tudnunk kell, hogy végülis utóbbiak mögött is természetes személyek állnak. Mindig gondolnunk kell arra, hogy a velünk kapcsolatba kerülő természetes személyek érdekei nem feltétlenül azonosak az általuk „képviselt” jogi személy érdekeivel, bár gyakran ezek többé-kevésbé azért egybeesnek. A stakeholder-elemzés mint tevékenység a következő logikai lépésekből áll: 1. az érintettek azonosítása 2. információgyűjtés az azonosított érintettekről 3. az összegyűjtött információ értékelése, elemzése 4. cselekvési terv kidolgozása A stakeholder-analízisnek nevezett tevékenység gyakran egy táblázat (stakeholder-mátrix) összeállításában fejeződik ki, amely az alábbi adatokat tartalmazhatja: 1. az érintettek megnevezése 2. az érintettek jellemzése a projekt szempontjából 3. az érintettek érintettségének jellege (hogyan hat rájuk a probléma) 4. az érintettek érzékenysége, sérülékenysége, rugalmasságai 5. az érintettek motiváltsága és befolyása 6. az érintettek várható viselkedése 7. az érintettek befolyásolásának lehetőségei 8. javaslatok, teendők, felelős, határidő „Kockázatelemzés” pályázati anyagokban: A kockázatelemzés, veszélyelemzés és a kockázati alapú költség-haszon elemzés számos érdemi vonatkozásával a 7.-12. leckéket magában foglaló stratégiakészítési fejezetben már foglalkoztunk. Az ott tárgyaltak komoly felkészültséget igénylő szakértői feladatok, ahol a kockázatok érdemi számszerűsítésre kerülnek. Ebben a szakaszban nem ezekkel foglalkozunk, hanem néhány olyan (pályázatoknál gyakran megkívánt) ún. „menedzsmenteszközzel”, amelyeket az érdemi kockázatelemzések helyett szoktak alkalmazni és a dokumentációkban, adminisztratív jellegű szövegekben „kockázatelemzés” címszó alatt

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -78tárgyalni. A menedzsment-irodalomban ezek a módszerek széleskörűen elterjedtek, de valójában nem kockázatelemzések, hanem egyfajta logikai jellegű hibaelemzések. Kockázatelemzésnek tekinteni ezeket szakmailag teljesen komolytalan, de sajnos a pályázatkiírók, menedzserek és bürokraták egy jelentős része ma már tényleg elhiszi, illetve kifejezetten azt gondolja, hogy ezek kockázatelemzések, így nekünk is említést kell tennünk róluk. Ezen módszerek legnagyobb előnye, hogy elegánsan elnevezhetők és segítségükkel a felületes szemlélő számára kedvezőbb színben tüntethetjük fel pályázati anyagunkat, mert végiggondoltabbnak, alaposabbnak, szakszerűbbnek tűnik, így elleplezhetjük esetleges érdemi hiányosságainkat. Négy ilyen divatos módszerről kell tudni:  Tipikus hibaforrás módszere (TIPHIB)  ISHIKAWA (halszálka) diagram  Hibamód- és hatáselemzés (FMEA)  ABC-pareto diagram A tipikus hibaforrás módszerét akkor alkalmazzuk, amikor a konkrét projekt kapcsán felmerülő hibákról fogalmunk sincs, mert nincsenek valós adataink, tényleges információnk, de valódi szakértelmünk, tapasztalataink se nagyon. Ilyenkor összehívhatunk egy minél heterogénebb összetételű szakmai teamet és tarthatunk velük egy ötletbörzét a lehetséges hibákról tisztán szubjektív alapon. Az ötletszerűen felmerült hibalehetőségeket (akár kockázatokat, nehézségeket, akadályokat) ezután szintén szubjektív alapon csoportosíthatjuk, rangsorolhatjuk, és egyesével jellemezhetjük szintén szubjektív bekövetkezési esély és hatás kategóriákba (nagy-kicsi-közepes). Ezt követően intuitív alapon megpróbálhatunk kockázatkezelési intézkedéseket kitalálni az egyes elemekhez, csoportokhoz. Ez a módszer érdemi elemzést nem jelent, eredménye egy szöveg táblázatokkal, amelyet el lehet helyezni a pályázati anyagban. Az ISHIKAWA-diagramot a tipikus hibaforrás módszeréhez kapcsolódóan, vagy attól függetlenül is el lehet készíteni, lényege, hogy elágazó (halszálka vagy fenyőág alakú) elrendezésben felírjuk a lehetséges hibaok csoportokat, azon belül az okokat. A hal fejénél, vagy a fenyő tövénél általában felírják, hogy „rossz működés, sikertelenség” vagy valami hasonlót. A diagram nem annyira menedzsment eszköz, mint inkább egy szöveges problémakifejtést helyettesítő csoportosítás címszavas összefoglalása. Érdemi elemzést nem jelent, de néhány perc alatt kevés munkával összeállítható és viszonylag nagy terjedelem elfoglalására alkalmas. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA, azaz Failure Mode and Effect Analysis), eredetileg az autóiparban kezdték alkalmazni, de később széles körben elterjedt kockázatelemzésre emlékeztető álmatematikai eljárás, melynek során szubjektív (1-10-ig terjedő pontszámskálán jellemzett) módon értékelik  a hiba bekövetkezési esélyét (gyakran A-val jelölik),  a hiba következményének súlyosságát (gyakran B-vel jelölik)  a hiba rejtettségét (gyakran C-vel jelölik) Végül e három számot összeszorozva kapják meg a PRN-értéket (Risk Priority Number), ami a kérdéses hiba fontosságát jellemzi. Minthogy a skálák teljesen szubjektívek és semmilyen mérési vagy összehasonlítási eljárás nem áll mögötte ez a szám csupán a véleményező véleményét, benyomását fejezi ki. Érdemi

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -79elemzést önmagában nem jelent, de mivel számszerű értékkel történik a jellemzés ezért alkalmas a szakmaiság megtévesztő látszatának kialakítására. Ezt néha fokozzák azzal, hogy a számszerű jellemzést végül visszaegyszerűsítik szubjektív fogalmakká (pl. 1-50 „alacsony kockázat”, 51-100 „közepes kockázat”, 101-300 „magas kockázat” és 301-1000 ”kritikus szintű kockázat”), amiből maguk a számok is származtak, de ez mostmár úgy tűnik, mintha valami érdemi mérés eredménye lenne. Az ABC-pareto diagram elnevezésű ábrázolási forma, az előbbi „módszerektől” eltérően valódi szakmai tartalommal bír, hiszen egy múltbeli ellenőrzések eredményeit tartalmazó hibaadatbázisból származik. Maga a diagram egy egyszerű relatív gyakorisági oszlopdiagramm, melynek oszlopait nagyság szerint sorba állítják. Mivel a relatív gyakoriság (vizsgált esetszám/az összes eset) már valóban szakszerű becslése a valószínűségnek, az ábra valós információt hordoz, viszont a hiba súlyosságát nem veszi figyelembe, így itt sem kockázatról van szó. Vilfredo Federico Damaso Pareto (1848 –1923) kiemelkedő olasz társadalomkutató, közgazdász és filozófus volt, aki szerteágazó vizsgálatai során azt tapasztalta, hogy amennyiben egy vizsgált jelenséget nagy számú véletlen jellegű tényező befolyásolja, akkor erőteljes gyakorisági koncentráció figyelhető meg néhány ható tényező tekintetében, vagyis aránylag kevés, de fontos ható tényező magyarázza az esetek magas arányát. Ebből következően jogos megfontolás lehet, hogy elsősorban ezekkel az alapvető tényezőkkel kell foglalkozni, ezek ok-okozati kapcsolatait, hatásait, következményeit kell elemezni, hogy a folyamatot hatékonyan kezelni tudjuk. Ehhez tudnunk kell, hogy milyen arányúak a koncentrálódások, és mik ezek a kulcstényezők.

30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 1

2

3

4

5

6 7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Pareto-diagram Gyakran megfigyeltek olyan eseteket, amikor a hibatípusok felső 20%-a magyarázza a bekövetkezett hibaesemények 80%-t (ezeket nevezik A-típusú hibáknak), a középső 10%-a a hibatípusoknak az esetek 10%-át okozza (B-típusú hibák) és végül a hibatípusok maradék 70%-a is összesen csak 10% eset között oszlik szét (C-típusú hibák). Az A, B és C típusú hibákat táblázatosan is összefoglalhatjuk és megtehetjük, hogy erőforrásainkat elsősorban a legtöbb hibát okozó jelenségek kezelésére fordítjuk. Ez a gondolkodásmód az orvostudományi kutatások támogatásának elosztásában például azt eredményezné, hogy a

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -80vezető halálokok gyógyítására fordítanánk a legtöbb pénzt. A valóságban ez sokszor nem így történik, hiszen a tömegeket megbetegítő trópusi járványos betegségek és egyéb szegénységgel összefüggő kórokok kutatása nem igazán jövedelmező a fizetőképes kereslet hiánya miatt, ezzel szemben a jellemzően fejlett országokban fontos időskori degeneratív betegségek gyógyítása jövedelmező, így a cégek ezeket fogják preferálni. Project ciklus menedzsment (PCM) A projekt ciklus menedzsment néven sok pályázat előír egy bizonyos működési formát, mely bizonyos típusú projekteknél valóban alkalmazható eszköz, sok esetben azonban egy túlbürokratizált, túlrészletezett áltevékenység. A projekt ciklus menedzsment egy sorozatos döntéshozási eljárás, mely a projekt életcikusának teljes folyamatát érinti, a projektet jelentő tevékenységsor világos célok mentén, meghatározott időhatáron és adott költségvetési kereten belüli végrehajtásához, amely magában kell, hogy foglalja: 1. az érdekeltek egyértelmű beazonosítását (elsődleges célcsoportok, végső kedvezményezettek) 2. a koordináció, menedzsment és finanszírozás világos meghatározását, 3. a monitoring- és értékelési rendszert, valamint egy 4. pénzügyi és gazdasági elemzést (vagyis annak bizonyítását, hogy a várható hasznok meghaladják a kiadásokat) Valódi tudományos alapkutatási projekteknél, érdemi alkalmazott kutatásoknál, kreatív szellemi alkotótevékenységeknél, tananyagfejlesztéseknél, művészeti alkotómunkánál ezen elemek szinte mindegyike nyilvánvalóan értelmetlen és erőltetése éppen ezért roppant káros. Vegyük végig a lépéseket! 1. Az érdekeltek egyértelmű beazonosítása hasznos lehet, ha például pékséget akarunk nyitni, hiszen akkor fontos, hogy kiknek akarjuk eladni a termékeinket, kiket fogunk alkalmazni, kiktől kell engedélyeket kérnünk és kik lesznek a konkurrenseink, ellenérdekeltjeink. A tudományos kutatásnál vagy szakmai szintézisnél viszont a cél a valóság megismerése a világ működésének megértse, a célcsoport pedig aki számára új igazolt ismereteket állítunk elő, mindig az emberiség egésze, hiszen az eredményeket publikálni fogjuk. Régen rossz, ha egy ilyen tevékenységnél engedélyezési kérdéseken, kollégák alkalmazásán, vagy pláne a konkurrencián gondolkodunk. 2. A tudományos kutatás vagy bármi más szellemi alkotótevékenység esetén a külső koordináció és a menedzsment az egyéni alkotás szabadságának a halála, a kreativitás tönkretétele, a tehetség elpazarlása. Egy pékség esetén természetesen nélkülözhetetlen a termelési és kereskedelmi folyamat koordinálása. 3. A monitoring és értékelési rendszer hasznos a pékség esetén élelmiszerbiztonsági és minőségfejlesztési szempontból. Szellemi alkotótevékenységnél viszont magát a folyamatot nem szabad monitorozni, hiszen ez értelmetlen teljesítménykényszerekhez fog vezetni, célszerű és értelmes munka helyett. Ha például előírjuk egy kutatónak, hogy évente legalább 2 cikket kell írnia, akkor a legnagyobb baj ami történhet, ha tényleg megírja ahelyett, hogy akkor írna cikket, amikor valóban publikálásra méltó eredményre jutott.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -814. Valódi szellemi alkotótevékenységnél elvárható, hogy valami gyökeresen új, sohasem látott dolog álljon elő. Hogyan képzelheti el bárki is, hogy előre kitalálná, hogy a még fel sem fedezett vagy fel sem talált dolognak mekkorák lesznek a várható hasznai, és hogyan fognak azok viszonyulni a kutatásra fordított összegekhez?! Egy pékségnél viszont valóban jogos kérdés, hogy mekkora ráfordításokkal mekkora hasznot fog termelni és, hogy ebből következően rentábilis lesz-e. Ahhoz, hogy a PCM elvei működjenek a projektnek  egy adott kiinduló helyzetből  adott időtartamon belül  adott eszközökkel  egy specifikus célt elérni kívánó tevékenységsorozatnak kell lennie. Ezeknek az érdemi tudományos kutatási, fejlesztési és más szellemi alkotótevékenységek jelentős része ismét csak nem felelhet meg, hiszen eleve nem határozható meg specifikus cél, nem mondhatjuk meg előre, hogy milyen eszközöket fogunk használni (hiszen az belső lényegéből fakadóan menet közben derül ki), nem adhatunk időintervallumokat, a kiinduló helyzet leírása pedig könyvtárnyi méretű dokumentációt (nevezetesen a szakirodalom egészét) jelenti. A PCM céljai, alapelvei: 1. kínálat-vezéreltség helyett kereslet vezéreltség (Egy pék ne olyan kiflit gyártson amilyen lisztje van, hanem olyat amilyet az emberek venni akarnak, viszont egy kutató, fejlesztő, művész, vagy szintetizáló szakember ne politikai megrendelésre dolgozzon, hanem olyan dolgot csináljon amiben tehetséges, amihez ért. A kétféle projekt eltérő igényű tehát.) 2. tevékenység orientáltság helyett cél orientáltság (Egy pék ne azzal foglalkozzon, hogy minél gyorsabban és egyszerűbben gyártson kiflit, hanem azzal, hogy a kifli minél jobb, egészségesebb, finomabb legyen. Egy tudós viszont nem láthatja előre a célját, neki tehát magára a tevékenységre kell fókuszálnia, hogy az a lehető legszínvonalasabb, legeredetibb, legújszerűbb legyen.) 3. esetleges dokumentáltság helyett szabványos dokumentáció, (Egy pékségben legyen szabványosan dokumentálva a HACCP rendszer, legyen pontos kimutatás a lisztről és az eladott kiflikről, a befolyt pénzről és befizetett adókról. De egy szellemi alkotó projektben ne a papírokra koncentráljanak, mert akkor az egész tevékenységük hiábavaló lesz.) 4. rövid táv helyett hosszú táv és fenntarthatóság a tervezésben (Ez fontos cél minden esetben.) 5. különálló eseti projektek helyett vertikális és horizontális integráció (az államigazgatásban ez hasznos, de a pékségeknél nem, és a tudományban sem) 6. bizonytalan hatások helyett mérhető hatások (Ez fontos, de nagyon eltérőek lehetnek az időléptékek projekttípusoknál. A pékségnél a befektetések 1-5 év alatt megtérülhetnek és a társadalmi hatás már a megnyitás után 1 héttel jelentkezhet, a tudományos kutatás eredményére (a publikációra) a munka kezdetétől rendszerint 3-4 év múlva lehet számítani, az eredményének a társadalmi hatásai viszont legkorábban 10 év múlva, de sokszor csak 50-100 év múlva érződnek és vannak olyan kiemelkedő eredmények is, amelyeket az eredeti kutató halálát évtizedekkel követően újra fel kell

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -82fedezni, mielőtt társadalmi hatásukat kifejthetnék, így történt például Gregor Johann Mendel (1822 – 1884) úttörő kutatásaival és zseniális eredményeivel, amivel megalapította a genetikát, amely nélkül ma sem korszerű mezőgazdaságról, sem korszerű orvostudományról nem beszélhetnénk. A PCM főbb jellemzői:  A projekt életciklust szakaszokra tagolja  Minden szakaszhoz hozzárendeli a kulcsdöntéseket, az információigényeket, és a felelősségeket, (biztosítja továbbá az érintettek részvételét)  Az egyes szakaszok sikerességének előfeltétele az megelőző szakasz befejezése,  Az értékelés tanulságai, tapasztalatai hasznosulnak a jövőbeni lépések tervezésénél. A PCM elemei: 1. Programozás (első ciklusnál probléma-felismerés, majd elemzések, korlátok, lehetőségek és prioritások) 2. Koncepció illesztés (pl. több projektet egy programhoz, több programot egy szakpolitikához, de szakpolitikák közötti horizontális illesztés is szükséges) 3. Tervezés (stratégiaalkotás és tevékenységi program kidolgozás) 4. Finanszírozás (pályázati folyamat, befektetés vagy hitelbírálat) 5. Megvalósítás (végrehajtás és monitoring) 6. Értékelés (következtetések a korrekciókhoz, újabb probléma-felismerés)

Logikai keretmátrix (LKM) Egyes pályázatok kötelezően előírják, hogy a pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell egy logikai keretmátrixot. A logikai keret módszer sajnos ugyanazt a gondolkodási sémát követi, amelyet a projekt ciklus menedzsment kapcsán már áttekintettünk és értékeltünk. Mivel az Európai Uniós pályázatok megkövetelik ezt a gondolkodási sémát ezért jobb, ha megismerjük, mert úgy egyszerűbb átlátni, hogy mit várnak el tőlünk. Maga a koncepció nem lenne alapvetően hibás, ha nem erőltetnék az egységes alkalmazását és dokumentálását olyan esetekre is, amikor az nem adekvát.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -83Maga a logikai keret nem más mint az alábbi kérdésekre adott válaszok összegzése:  Miért valósítjuk meg a projektet?  Mit szeretnénk a projekttel elérni?  Hogyan fogja ezt a projekt teljesíteni?  Milyen külső tényezők fontosak a projekt sikeréhez?  Hol található a projekt sikerességéhez és értékeléséhez szükséges információ?  Milyen eszközök szükségesek?  Mennyibe fog kerülni a projekt? A logikai keret módszer eredetileg elemzési és tervezési szakaszból áll, amelyek a következő elemeket tartalmazzák: Az elemzési szakasz:  érintettek elemzése,  SWOT elemzés,  probléma elemzés,  cél-rendszer elemzés,  stratégia-elemzés. A tervezési szakasz:  logikai keretmátrix kialakítása,  tevékenységek ütemezése,  erőforrások ütemezése. A beavatkozási logika szintjeit és fogalmait az alábbi táblázatban foglaltak mintájára képzelhetjük el. Logika

Cél

Definíció

Jelentés

Átfogó célok

Hosszú távú társadalmi, gazdasági, szektorszintű vagy nemzeti programcélok, amelyek megvalósulásához a projekt hozzájárul. A projekt központi célja a projekt kedvezményezettek, intézmények, illetve a rendszer számára biztosítandó fenntartható előnyök szempontjából. Ez határozza meg a projekt sikerét. Csak egy projektcélról beszélhetünk. A projekt megvalósításával biztosítandó termékek/ szolgáltatások, melyekért a projekt menedzserek közvetlenül felelősek. A projekt termékek/szolgáltatások megvalósításához elvégzendő

Társadalmi-gazdasági előnyök, közösségi célok amelyek eléréséhez a projekt hozzájárul

Miért fontos a projekt a régiónak?

Konkrét és kézzelfogható előnyök a projekt célcsoportok számára

Miért van szüksége a kedvezményezetteknek a tervezett tevékenységekre?

Minden, amit a kedvezményezettek kapnak a projekt megvalósítása után

A projektnek köszönhetően a kedvezményezettek mit fognak elérni, vagy mit tudnak tenni? Mit kell tenni, hogy a kedvezményezettek hozzájussanak a tervezett

Projekt célja

Eredmények, hasznok (outputok) Tevékenységek (inputok)

Miket kell tenni a projekt megvalósítása során?

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -84teendők.

előnyökhöz?

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -85Maga a logikai keretmátrix a következő elrendezést követi:

Logikai keretmátrix (LKM) A projekt céljainak teljesülése alulról fölfelé és balról jobbra a nyilak mentén haladva valósul meg.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -86Mint látható a logikai keretmátrix cellái 16 sorszámozott elemet tartalmaznak, ezek értelmezése a következő [szögletes zárójelben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és klímavádelem szempontjából különösen fontos tudományos kutatások esetére adunk alkalmazható példákat]: 1. Általános stratégiai célkitűzés, hosszú távra, amelyhez a projektünk, ha kis mértékben is, de kimutathatóan hozzájárul. [Pl.: Szeretnénk elérni, hogy az emberiség a jelenlegi súlyos válsághelyzetéből kilábalva átalakuljon egy a bioszféra többi elemével harmónikusan együttműködő, fenntartható, klímabarát, környezetbarát, szolidáris és demokratikus, globális információs társadalommá; amely tartósan képes megbírkózni a jelen és a jövő kihívásaival.] 2. Konkrét projektcél amit meg kívánunk valósítani. (1 db fő cél) [Pl.: Szeretnénk egy valós terepi adatbázishoz illesztett közösségökológiai és anyagforgalmi szimulációs modellt kidolgozni a Nagykovácsi mellett található vizes élőhelyre, amely alapján becsülhetők lennének az élőhely különböző kezelési módjaihoz kapcsolódó ökológiai szolgáltatások, szénfluxusok és biodiverzitási mutatók.] 3. A projektcél megvalósítását jelentő várt eredmények. (több termék, szolgáltatás, haszon, változás, amit előállítunk, megvalósítunk, elkészítünk vagy elérünk.) [Pl: a cél eléréséhez szükséges, hogy rendelkezzünk: ökológiai alapállapotleírással, helyszíni mikroklima adatokkal, szezonális közösségdinamikai adatsorokkal, talajtérképpel, hidrológiai adatbázissal, légifelvételekkel, vegetációtérképpel, társulástani felvételezésekkel, stratégiai modellel, stb.] 4. Az eredményeket létrehozó tevékenységek [Pl. terepi adatfelvételezés és ökológiai mintagyűjtés, laboratóriumi mintafeldolgozás, légifotózás, modellfejlesztés, adatbázis elemzés, szakirodalmi adatgyűjtés, szakirodalmi szintézis.] 5. Előfeltételek vagy peremfeltételek, amelyek teljesülése szükséges a sikerhez. [Pl. hatósági engedélyek, kutatásfinanszírozási források, hozzáértő személyzet] 6. Feltételezések, valószínűségek, kockázatok a tevékenységek elvégzéséhez. [Pl. nyerési esély a szóbajöhető pályázatokon, szakhatósági hozzájárulások beszerzésének bizonytalanságai] 7. Feltételezések, valószínűségek, kockázatok az eredmények eléréséhez [Pl. a kutatóknak lesznek-e jó intuíciói, képesek megfelelő módszereket kidolgozni az elvégendő feladatokhoz, a tervezett vizsgálatok alkalmasnak bizonyulnak-e a kérdések megválaszolására] 8. Feltételezések, valószínűségek, kockázatok a fő cél (vagy célok) megvalósulásához. [Pl. a projektcél megvalósulása esetén az elért eredmények magas impactfaktorú nemzetközi folyóiratokban publikálhatóak lesznek-e, fogják-e sokan felhasználni, idézni, szakmai áttörést jelent-e a szakterületen, új eredmények sokaságát és magasabb színvonalú ökológiai tudást eredményez-e, hatékonyan kerülnek-e bele az eredmények a tudástranszfer láncolatába, fogják-e széles körben oktatni, hatással lesz-e a társadalomra?] 9. Tevékenységekhez szükséges erőforrások és eszközök (mi kell hozzá?) [Az előfeltételek megléte esetén – finanszírozás, engedélyek, képzett személyzet – a tevékenység elvégzésének lesznek-e bürokratikus akadályai, nehézségei, sikerül-e a kutatókat hatékonyan mentesíteni az adminisztratív és pénzügyi elszámolási kötelezettségek alól, lesz-e a kutatóknak szabad keze és gyors-, rugalmas változtatási-beavatkozási lehetősége a projekt menet közbeni akár többszöri teljes

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -87átszervezésére, újragondolására, elegendő idő áll-e majd rendelkezésre a problémák megoldásához?] 10. Információ források, amelyek a tevékenységek megvalósulására reflektálnak. [Pl. Kutatók megbízási szerződései és a költségek, díjak, előlegek banki átutalásáról szóló igazolások] 11. Eredmény indikátorok [Pl.: kutatási zárójelentések] 12. Eredmény indikátorok forrása [Pl. projekt-team szakmai vezetője] 13. Célindikátorok [Pl. megjelent impact factoros publikációk jegyzéke] 14. Célindikátorok forrása [Pl. Web of Science adatbázis] 15. Stratégiai hatásindikátorok [Pl. a projektben született tudományos közlemények kummulált impact factora, idézettsége, a résztvevő kutatók scientometriai mutatóinak időarányos növekménye, az eredmények bejutása a tudástranszferláncokba, ráépülő alkalmazások, fejlesztések, szintézisek, tananyagok, oktatások, ismeretterjesztő művek, innovációk] 16. Hatásindikátorok forrása [Pl. Web of Science adatbázis, Scopus adatbázis, Google Scholar, MTMT adatbázis, sajtó, internet] SWOT-elemzés A SWOT elemzésnek nevezett tevékenység annyira általános értékelési forma, hogy több különböző alkalmazása is felmerül. Használhatjuk az alapprobléma vizsgálatára, a célrendszer vizsgálatára, egyes tevékenységek vagy eljárások értékelésére, de a projekt egészének jellemzésére is. A SWOT mozaikszó a  Strengths - erősségek  Weaknesses - gyengeségek  Opportunities - lehetőségek  Threats - veszélyek szavak kezdőbetűiből származik. Maga az elemzés nem más, mint ezen sajátosságok rendszerezett végiggondolása egy táblázat az ún, SWOT-mátrix segítségével. SWOT-mátrixból alapvetően kétféle létezik: 1. elemzési, feltárási SWOT-mátrix 2. menedzsment SWOT-mátrix Míg az első a gyengeségek, erősségek, lehetőségek és veszélyek feltárását, azonosítását, összegyűjtését célozza, addig a második a már azonosított jellemzőpárokra keres megoldásokat.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -88-

Elemzési SWOT-mátrix Belső sajátosságok Külső sajátosságok

Pozitívumok Erősségek Lehetőségek

Negatívumok Gyengeségek Veszélyek

Menedzsment SWOT- mátrix Lehetőségek

Erősségek

Gyengeségek

Veszélyek

Lehetőségek kiaknázása az erősségek meglovagolásával A veszélyek elkerülése az erősségek segítségével

Lehetőségek kiaknázása a gyengeségek kompenzálására Veszélyek elkerülése a gyengeségek kompenzálásával

Teendők, tevékenységek súlyozási mátrixa Vannak olyan típusú emberek, akik mindig a sürgős dolgokkal foglalkoznak, ezért a fontos dolgokra nem marad idejük. Ennek következménye egy feleslegesen elpazarolt, rohanó ámde üres, tartalom nélküli, hiábavaló életben nyilvánul meg. Vannak viszont olyan (tiszteletreméltó, de életidegen) személyiségek, akik kizárólag a fontos dolgokkal hajlandók foglalkozni, méghozzá azokkal is fontossági sorrendben, így rendkívül tartalmas, de a világtól elforduló, néha a levegőben járó életet élnek. A projektmenedzsmentben a teendők és tevékenységek súlyozási mátrixban való elrendezését javasolják, a következőképpen: Súlyozási mátrix Kicsit Fontos

Kicsit Közepesen Nagyon

5. 4.* 3.**

Sürgős Közepesen 4. 3.* 2.*

Nagyon 3. 2. 1.

A teendők és tevékenységek prioritását alapvetően a sorszámok szabják meg, azonos sorszámok esetén a csillagok számának csökkenő sorrendjét érdemes követni. Pályázati indikátorok A projekttervezés során, de különösen a pályázatok dokumentálásánál és ellenőrzésénél nagy szerepe van az indikátoroknak, vagyis azoknak a mutatóknak, mutatószámoknak amellyek az eredményeket jellemzik, bemutatják, igazolják, azaz a projekt eredményességét jellemzik. Az indikátorokat úgy kell megválasztani, hogy azok valóban fontos dolgokat mutassanak, valóban lényegi dolgokra reflektáljanak.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -89Meg lehet adni egy kastélyfelújítási projekt indikátoraiként, hogy 53 db konnektort fogunk beépíteni, 34 hamutartót helyezünk el, 61 Putto díszíti a mennyezetet és 44 virágcserép lesz az ablakokban, és ezek a számok nagyszerűen ellenőrizhetők, dokumentálhatók, de még egy laikus számára is nyilvánvaló, hogy teljesen lényegtelenek, hiszen a kastély felújítása nem attól lesz sikeres vagy sikertelen, hogy ezek a mutatók 200-300%-osan megvalósultak, vagy csak 10%-os mértékben. Mindkét esetben lehet nagyszerű is, pocsék is az elvégzett munka. Az indikátoroknak az érdemi eredményekről kell szólniuk, de lehetnek mennyiségi, minőségi vagy időre vonatkozóak. Az indikátorokat úgy kell definiálni, hogy azok különleges szakértelem nélkül is azonosíthatóak, érthetőek, megbízhatóak és ellenőrizhetők legyenek. Egy klímaváltozással kapcsolatos vagy más jellegű tudományos kutatási, fejlesztési, innovációs, szintetizáló vagy stratégiafejlesztési projektnél teljesen rossz, használhatatlan és értelmetlen mutatók az alábbiak:  jelentés oldalszáma,  előírt fejezetek megléte,  előírt tartalmi elemek azonosíthatósága,  kitöltött űrlapok száma,  bevont szakértők száma,  ráfordított munkaidő,  ráfordított, szabályosan elszámolt költségek,  nyilvántartások megléte,  jelenléti ívek megléte,  részjelentési határidők betartása. Hiszen ezek a projekt lényegéről és sikerességéről vagy sikertelenségéről semmilyen információt nem hordoznak, ráadásul hatásukban kontraszelektívek. Klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatási, fejlesztési, innovációs, szintetizálási vagy tudástranszfer projektnél releváns indikátorik lehetnek például az alábbiak:  Közlésre elfogadott, referált-lektorált publikációk száma,  Publikációk kumulált impact faktora  Időegység alatt beérkezett idézettségek.  Bejegyzett szabadalmak  Államilag elismert fajták  Elismert tudományos kiadónál megjelent nemzetközi könyvfejezetek vagy monográfiák  Megvalósult szakmaspecifikus alkotások  Felépített adatbázisok  Kidolgozott modellek  Védelem alá került területek  Lecsökkentett ÜHG kibocsátások, vagy lecsökkentett ökológiai lábnyom értékek  Kiképzett szakértők, megvalósított képzések  Megnövekedett munkavállalói rugalmasság  Rekonstruált élőhelyek, telepített fák vagy klímavédelmi erdők A pályázatok egy részénél előírják, hogy az alkalmazott indikátoroknak meg kell felelniük a SMART kritériumoknak, azaz legyenek:

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -90    

specifikusak (Specific) mérhetőek (Measurable) rendelkezésre állók (Achievable) valósak (Realistic), és idő alapúak (Time-based)

Más pályázatoknál az indikátorokat a QQTTP kritériumoknak megfelelően várják el, azaz fejezzék ki a következő ismérveket:  mennyiségi eredmény (Quantity)  minőségi eredmény (Quality)  azonosított célcsoportú (Target Group)  meghatározott határidőre (Time) és  meghatározott helyen (Place) megvalósuló. Egy projekt kapcsán sokféle indikátor megadható:  input indikátor (erőforrások megléte)  output indikátor (kimeneti, megvalósítási adatok)  eredmény indikátorok (a projekt közvetlen hatásai)  hatás indikátorok (a projekt sikere mennyiben mozdítja előre a fő probléma megoldását.) XVII. Pályázat kidolgozás, a pályázatírás lépései A pályázat célja a támogatás elnyerése, ebből következően ellentétben a projekttervvel itt nem a saját logikai rendszerünket kell követnünk, hanem a pályázat értékelőinek a fejével kell gondolkodnunk. Ezért elsőként össze kell gyűjtenünk a pályázattal kapcsolatos összes anyagot és információt, majd azokat alaposan tanulmányoznunk kell, mindent elolvasva, és ha kell kijegyzetelve, vagy bejelölve. A megírás során használjuk a kiíró által használt nyelvezetet, pályázati szakkifejezéseket, akkor is, ha azok nem a legjobb megfogalmazások, akkor is, ha szerencsétlen tükörfordításokról, magyartalan vagy félreértésen alapuló kifejezésekről van szó. Ez azért fontos, mert a bíráló ezeket a kulcsszavakat keresi és őt kell kiszolgálnunk. Ne felejtsük el, hogy sokszor a jogszabályok is téves, szakmailag hibás, vagy a tudományos szóhasználattól eltérő definíciókat használnak (mert a kodifikátorok nyilvánvaló okokból ritkán lehetnek kiemelkedő szakemberek is egyszerre), de ha perről van szó, vagy államigazgatási eljárásról akkor ezek a definíciók az irányadók, természetesen a szakmai szövegeinkben, tananyagainkban, tudományos közleményeinkben nem kell, sőt nem is szabad ilyen módon kommunikálnunk. Minden kommunikációs csatornának megvan a maga nyelvezete, stilisztikája és van, ahol az egyéni stílusunknak kell teret biztosítani, mert az lesz a leghatékonyabb, de a pályázatírás nem ebbe a körbe tartozik. Miután alaposan tanulmányoztuk az összes rendelkezésre álló információt elő kell venni az értékelésről szóló útmutatót és minden értékelendő szemponttal kapcsolatban össze kell gyűjtenünk érveinket. Ezeket az érveket a pályázat anyagában mindenképpen el kell helyeznünk, függetlenül attól, hogy kérik-e vagy sem. Minden fontos érvnek meg kell találni a megfelelő helyét. Meg kell könnyítenünk a bíráló dolgát, hogy ne kelljen gondolkoznia az

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -91értékelésben kért válaszain, hanem azokat tálcán kínálva találja meg a pályázati anyagban. Törekedni kell arra, hogy a pályázat jó benyomást keltsen, hitelesnek tűnjön, meggyőző legyen. Pályázatíráskor a szerénységnek nincs helye. Tartsuk be a formai és tartalmi követelményeket. Emeljük ki szakmaiságunkat és adjunk ehhez jól dokumentált referenciákat. A pályázatírás lépései: 1. Anyaggyűjtés 2. Az összegyűjtött anyag strukturálása, rendezése 3. Vázlatkészítés (címekkel és alcímekkel) 4. Az alfejezetek feltöltése tartalommal A pályázat fontos komponensei lehetnek:  Logikai keretmátrix  Projektterv, ütemezés  Megvalósíthatósági tanulmány  Költségvetés és érdemi indoklása  Nyilatkozatok, igazolások  Mellékletek (ami az űrlapokba és a terjedelmi keretekbe nem fért bele)  Adatlap  Tartalomjegyzék, fedlap  Kísérőlevél. XVIII. Pályázat benyújtás Ha a pályázat elkészült és minden részletét többször ellenőriztük, akkor be kell nyújtani az előírt módon (vagy módokon) és példányszámban. Ha pályázatkészítés során kérdéseink merülnek fel, akkor forduljunk a kiíróhoz, de a válaszaikat csak e-mailben történő megerősítés esetén szabad készpénznek venni. Nagyon sokszor előfordul, hgy a kiírót képviselő ügyintézők, titkárnők nem ismerik olyan pontosan a konkrét kiírás részleteit, mint mi és tévedhetnek is, de az is előfordulhat, hogy mi értjük félre szavaikat. Csak dokumentált válaszaikra lesz lehetőségünk utólag hivatkozni. Gyakori hibák: 1. Pályázó szakmai önéletrajzának a hiánya 2. Összegzés hiánya 3. Tartalomjegyzék hiánya 4. Projekt értékelési terv hiánya 5. oldalszámozás hiánya 6. projekt felelősök megnevezésének hiánya 7. célkitűzések hiánya 8. kontakt adatok (e-mail, telefon, cím) hiánya 9. Költségvetés számítási hibái 10. Cégszerű aláírások hiánya 11. Korábban már elutasított pályázat módosítás nélküli újrabenyújtása 12. Hiányzó mellékletek XIX. A pályázatok értékelésének általános szempontjai (egyfordulós, kétfordulós)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -92A pályázati döntéshozatal folyamatában a pályázatkiírón kívül közreműködő szervezetek is részt vehetnek, vagy külön bírálóbizottságot, kuratóriumot, egyéni bírálókat kérhetnek fel. A pályázat benyújtását a következő lépések szokták követni: 1. érkeztetés, elektronikus regisztráció 2. a benyújtási jogosultság vizsgálata 3. a pályázat kötelező tartozékainak meglétére vonatkozó formai ellenőrzés (esetleg hiánypótlásravaló felhívás) 4. befogadás az érdemi szakmai bírálatra 5. tartalmi értékelés, előszelektálás 6. érdemi bírálat 7. döntés 8. szerződéskötés 9. megvalósítás 10. ellenőrzés 11. végső elszámolás és disszemináció A pályázati eljárás alapvetően kétféle lehet:  egyfordulós (nagyjából a fenti menetrend)  kétfordulós (először rövid vázlatos összefoglaló anyagot lehet benyújtani, majd azok szelektálása után csak az esélyes pályázókat hívják meg a második fordulóra, aminek menetrendje nagyjából a fenti) A pályázati kiírás lehet:  egyszeri meghírdetés  folyamatos meghírdetés szakaszos értékelésekkel  folyamatos meghírdetés folyamatos értékelésekkel A bírálóknak feltett kérdések között gyakran szerepelnek a következők:  a pályázat tartalmaz-e támogatásra méltó javaslatot?  a pályázó szakmailag alkalmas-e a projekt megvalósítására?  a benyújtott módon a projekt sikeres megvalósítása lehetséges-e?  a javasolt módszerek korszerűek-e?  a benyújtott költségvetés reális és arányos-e?  vannak-e szakmai, finanszírozási, jogi vagy etikai veszélyek?  Szubjetív skálán hány pontra értékeli a pályázat minőségét, támogatandóságát? A pályázati döntések a következők lehetnek:  elfogadás a benyújtott módon  elfogadás módosításokkal  elfogadás redukált költségvetéssel  elnapolás, esetleg kiegészítő információ bekérésével  elutasítás, későbbi figyelembevétel lehetőségével  elutasítás pénzhiány miatt (új szakaszban új benyújtás lehetőségével)  elutasítás szakmai okok miatt (átdolgozás nélkül nem ajánlott újra benyújtani)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -93XX. Támogatási szerződés, egyéb szerződések Ha a pályázatot elnyertük, akkor szerződéskötésekre kerülhet sor. A legalapvetőbb maga a támogatási szerződés, amely a következő tartalmi elemeket tartalmazhatja:  A támogatás formája  A támogatás összege és maximális részösszegei költségkategóriánként vagy projektszakaszonként  A támogatás aránya (önrész figyelembevételével)  A felhasználás és megvalósítás időtartamai  A kifizetések ütemezése, feltételei  Pénzügyi elszámolási szabályok  Szakmai beszámolási kötelezettség és szabályok  Ellenőrzések rendszere  Módosítási szabályok  Projektzárási szabályok  Fenntartási kötelezettségek  Dokumentumok irattározásának szabályai  Szerződésszegésnek minősülő cselekmények szabályai  Kommunikációs szabályok  Igazolások, mellékletek és biztosítékok A támogatási szerződésen kívül az alábbi szerződések megkötésére kerülhet még sor a megvalósítást megelőzően vagy annak folyamatában:  Konzorciális szerződés (tagok közötti munka és forrásmegosztás, részprojekt felelősök)  Alvállalkozói szerződések  Megbízási szerződések  Munkaszerződések  Adás-vételi, lízing- vagy hitelszerződések. XXI. Esettanulmány egy sikeres projektről (Perth és Melbourne munkahelyi közlekedési terveinek sikere) (A Workplace Travel Plans in Melbourne and Perth, 2007 tanulmányban foglalt eredmények bemutatása) 1. Probléma A közlekedés hatása a környezetre igen jelentős, hiszen komoly energiákat használ fel, és a világ olajkészletének legnagyobb része is a közlekedésban ég el. Ez szennyezi a levegőt, többek között nitrogén-oxidot és szilárd részecskéket juttat a levegőbe, továbbá széndioxidkibocsátása miatt nagymértékben felelős a globális felmelegedésért is, hiszen a közlekedés a leggyorsabban növekvő kibocsátási szektor. Ezen belül pedig a közúti fuvarozás a globális felmelegedés egyik legnagyobb okozója. A fejlett országok környezetvédelmi szabályozása csökkentette az egyes járművek károsanyag-kibocsátását, azonban ezzel párhuzamosan sajnos megnőtt a járművek száma, amelyeket ráadásul nagyobb mértékben is kezdtek el használni a korábbiakhoz képest. Több tanulmány is készült arról, hogy milyen lehetőségek vannak a közúti járművek széndioxid-

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -94kibocsátásának drasztikus csökkentésére. Az energiafelhasználás és a károsanyag-kibocsátás a közlekedési módtól függően nagyon eltérő mértékű, ezért a környezetvédelmi szakemberek sürgetik az átállást a légi és közúti közlekedésről a vasúti és emberi erővel hajtott közlekedésre, valamint a közlekedés elektromosáram-alapúvá tételét, és az energiahatékonyság növelését. A közlekedési rendszerek további hatása a zsúfoltság, közlekedési dugók, valamint az autóorientált városterjeszkedés, amely a természetes élőhelyeket és a földművelés alatt álló területeket veszélyezteti. Azt jósolják, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának globális csökkenése jelentősen javítani fog a Föld levegőminőségén, a savas esőkön, a szmogon és a klímaváltozáson. A közlekedés károsanyag-kibocsátásának az egészségre gyakorolt hatása is aggodalomra ad okot. Egy nem régiben készült felmérés szerint, amely a közlekedés károsanyagkibocsátásának terhességre gyakorolt hatását vizsgálta, összefüggést talált a károsanyagnak való kitettség és a gesztációs időtartam és valószínűsíthetően a méhen belüli növekedés normálistól való eltérései között. Ezeknek a hatásoknak az enyhítésére fejlesztették ki a. munkahelyi közlekedési tervet, amelyet ma már világszerte használnak. A munkahelyi közlekedési tervek egy egész sor intézkedést foglalnak magukba, amelyek elősegítik a fenntarthatóbb és költséghatékonyabb közlekedési szokásokat a dolgozók, a partnerek és a látogatók között is. Ezek a tervek érinthetik az üzleti utakat, a flottakezelést és a teherszállítmányozást is, amennyiben ezek jelentős szerepet játszanak adott szervezeten belül. Ausztrália fővárosaiban a munkába járás elsőszámú eszköze az autó. A 2001-es népszámlálás (összeírás) napján a munkába utazó ötmillió ember közül 70 százalék vezetett, és 7 százalék volt utas (Australian Bureau of Statistics 2003 – az Ausztrál Statisztikai Hivatal 2003-as adatai szerint). Az autók károsanyag-kibocsátása a városi légszennyező anyagok egyik fő forrása, amelyek közül az emelkedő fotokémiai szmogszintek aggasztóak Ausztrália legnagyobb városaiban. 2005-ben az autók üvegházhatású gázkibocsátása 43.7 millió tonna volt, a közúti közlekedés kibocsátása (ebbe beleértendők a személyautók is) 27%-kal emelkedett 1990 és 2005 között. Az ausztrál fővárosok forgalmi torlódásai óvatos becslések szerint is igen sokba kerültek, a növekvő zsúfoltság pedig a munkába illetve haza jutás idejét és az üzleti hatékonyságot is jelentősen befolyásolja. Az ingázásos utazások a városi utakon kialakuló dugók elsődleges okai. A közlekedési infrastruktúra bővítése költséges lenne, és csak késleltetné a probléma megoldását, vagy éppen további forgalomnövekedést is indukálna. Az autós ingázás csökkentésének, valamint más közlekedési alternatívák – úgyismint tömegközlekedés, biciklizés és távmunka – előtérbe helyezésének szükségességét kormányzati szinten is felismerték, ezért ezt a városfejlesztési tervek és a fenntarthatósági stratégiák is figyelembe veszik. Az utazási szokások megváltoztatása fontos szerepet játszik a megnövekedett városi forgalom kezelésére hivatott erőfeszítésekben. Ausztráliában az 1990es évek vége óta különböző programok segítenek a fenntartható utazási módozatok kiválasztásában „TravelSmart” név alatt, amely Nyugat-Ausztráliából indult, de a legtöbb államban és territóriumban már szintén létezik. Ez magában foglalja a munkahely-alapú kezdeményezéseket Ausztrália következő területein: Australian Capital Territory, Northern Territory, Queensland, South Australia, Victoria és Western Australia. Ezek nagy többsége munkahelyi közlekedési tervet is alkalmaz, más néven „green transport plans” (kb. zöld közlekedési terv), amelyek olyan, a munkáltató vagy területi vezető által megvalósított

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -95akciótervek, amelyek a munkahely által generált autós közlekedést igyekeznek csökkenteni. Európa és Észak-Amerika bizonyos területein szintén működnek ehhez hasonló munkahelyi közlekedési tervek, amelyek az autós ingázásból eredő városi zsúfoltság, a közlekedés energiafelhasználása és a légszennyezés problémáinak enyhítésére hivatottak. A közlekedési tervek fontos részét képezik a fenntartható közlekedési intézkedéseknek az Egyesült Királyságban is, ahol központi és helyi kormányzati szervek is komoly összegeket fordítottak ezek fejlesztésére. A munkahelyi közlekedési terveket Ausztráliában tesztelték elsőként, az ún. Smogbusters program keretén belül az 1990-es évek végén Brisbane-i, Sydney-i, Melbourne-i, Adelaide-i és perthi munkáltatók segítségével. Ezek közül most a TravelSmart munkahelyi program Melbourne-i és perthi megvalósulását mutatjuk be a programok lépéseinek, a megközelítések és az eredmények összevetése mellett. Mindkét városban a munkáltatók közreműködésével olyan közlekedési terveket dolgoztak ki, amelyek csökkentik az egyszemélyes autóhasználatot az ingázásban. 2. Megoldás Perth-ben a TravelSmart munkahelyi programot 1996-ban kezdeményezte a környezetvédelmi hatóság válaszul a fotokémiai szmoggal kapcsolatos aggodalmakra. A munkahelyi közlekedési tervezésben a munkaadók közreműködnek a munkahelyre való eljutásban, valamint a hazajutásban. Ennek a tervnek része több olyan intézkedés is, amelyet a munkaadó kivitelez, és amelyeknek általában az autóhasználat és annak káros hatásainak csökkentése a célja. A Melbourne-i és perthi TravelSmart programok hasonló lépéseket foganatosítottak a közlekedési tervek kidolgozásakor, mégis a munkaadók elvárásai és a tervezés, kivitelezésben nyújtott támogatásuk eltér. A közlekedési terv főbb lépéseit az 1. táblázatban foglaltuk össze. Mindkét programban a toborzás során direkt megközelítést alkalmaztak a munkáltatók, valamint a felügyelő ügynökséget megkereső munkáltatók irányában. Melbourne-ben a toborzás az elmúlt időkben meghatározott területekre fókuszált, hogy a helyi zsúfoltság csökkentése még jobb eredményt hozzon. Perth-ben sok, a programba bevont munkáltató állami kormányzati szerv volt – részben egy központi intézkedésnek köszönhetően, amely előírta számukra a közlekedési tervek kidolgozását és bevezetését. Számos helyi tanács is részt vett, legtöbbjüknél volt TravelSmart alkalmazott. A perthi munkaadó elköteleződését a közlekedési terv kidolgozása mellett a vezérigazgató (CEO) által aláírt levél biztosítja, valamint a munkaadók nyilvánosság előtti szerepvállalása a programban. A munkáltató kinevezi az egyik alkalmazottat a közlekedési terv koordinátorának, és munkacsoport alakul a terv kidolgozására. A koordinátor lehet a környezetvédelmi hatóság vagy a TravelSmart dolgozója is, de akár olyasvalaki is, akinek a pozíciójához semmilyen módon nem kötődik a közlekedés. A munkacsoport állhat érdeklődő dolgozókból, de lehetőleg legyenek megtalálhatók közöttük a következő vállalati területek képviselői is: munkahelyi létesítménykezelés, a flottakezelés és az emberi erőforrás menedzsment. A jelenlegi közlekedési szokások megismeréséhez és az lehetőségek kidolgozásához szükséges a terület feltérképezése, valamint a dolgozók közötti felmérés. A terület feltérképezése többek között magában foglalja a kerékpáros közlekedés lehetőségét, a tömegközlekedést és az autós parkolást minden egyes munkahely mellett illetve közelében. Mindkét programban online felmérést alkalmaztak, és kérték a dolgozókat a részvételre. Az egy vállalatnál dolgozóknak általában 30-50%-a szokta kitölteni a kérdőívet. Perthben tervezési workshopokat szoktak tartani a munkavállalói oldal megismerésére, hogy mit gondolnának egy lehetséges közlekedési tervvel kapcsolatos intézkedésről. Perth-ben a

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -96program igyekszik a munkaadót bevonni a munkahelyre való eljutás megértésébe, és az adott helyre és kultúrára szabott terv kialakításában. A logika itt az, hogy azáltal, hogy a munkaadó maga készíti el a tervet, érdekelt lesz abban, hogy meg is valósítsa, és a közlekedési terv intézkedéseit az elvárt üzleti gyakorlat részévé tegye. Ezzel a megközelítéssel körülbelül 6 hónap alatt jutunk el a terv megvalósulásáig, természetesen a dolgozók – munkáltató által is meghatározott – részvételi aktivitásától függően. A nagyobb úticélokra szabott közlekedési tervek ennél összetettebbek, és kidolgozásuk is tovább tartott. Lépés Munkaadók toborzása

Melbourne Célzott toborzás, kiemelt területekről, többek között ‘cold calling’ is. Néhány munkaadó maga keresi meg a programot.

Elindulás

Találkozás a munkahely képviselőivel az elvárások és teendők tisztázására; esetlegesen egy munkacsoport létrehozása vagy egy már meglévő bizottság felhasználása

A munkahely megismerése

Teendők azonosítása akcióterv elkészítése

Jóváhagyás megszerzése

A terület felmérésének elvégzése (munkahelyi létesítmények, helyi közlekedés); Alapvető munkavállalói közlekedés felmérése; kérdőív elkészítése; Munkavállalói fókuszcsoportok (a főbb úticéloknál) és Közlekedési terv készítése sablon segítségével; Ellenőrző listából a teendők kiválasztása a terület felmérése és a kérdőív eredményei alapján

A munkahelyi koordinátor megszerzi a menedzsment jóváhagyását; ennek érdekében üzleti tervvel is

Perth Célzott toborzás és a programot önként felkereső munkáltatók vegyesen; CEO levélben erősíti meg a részvételt; évenkénti csatlakozási lehetőség a programhoz a munkaadók számára Munkahelyi koordinátor kinevezése; Munkacsoport kialakítása; a terv hatókörének meghatározása a munkáltató céljait, az érintett területet és utazásokat is magában foglalva; határidők felállítása a főbb lépésekre Munkahely-elérési audit (munkahelyi létesítmények és gyakorlatok, helyi közlekedés); Alapvető munkavállalói közlekedés felmérése; Munkavállalói fókuszcsoportok (a főbb úticéloknál) Teendők azonosítása az auditból és a kérdőívből megismert korlátok és lehetőségek ismeretében; Tervezési workshop a munkavállalók javaslatainak megismerésére; Közlekedési terv felvázolása (általában a munkahelyi koordinátor készíti) A munkahelyi koordinátor megszerzi a menedzsment jóváhagyását; A munkáltató felvétele az éves

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -97-

A terv kivitelezése

alátámaszthatja a tervezetet (business case) Információs anyagok biztosítása; Carpooling szoftver (Közös autóhasználati szoftver, másnéven telekocsi); Gyalogos és kerékpáros megoldások; Közlekedési tervhez tanácsok

programinduláskor Információs anyagok biztosítása; Képzési/kapcsolattartási alkalmak és hírlevelek a munkahelyi koordinátoroknak; Közlekedési tervhez tanácsok

A megvalósítás általános sémája Melbourne-ben a tervezési folyamat kevésbé intenzív, sablont használ és ellenőrzési listát a teendők kiválasztásához, hogy ezzel felgyorsítsa a közlekedési terv elkészítését. A program nagyobb szerepet vállalt a közlekedési tervek elkészítésében válaszul a munkáltatók aggályaira. Az egyszerű területi felmérés, valamint a dolgozói utazási kérdőívek eredményei alapján kiválasztották a megfelelő lépéseket a sztenderd ellenőrzőlistából, ezzel létrehozva az alapját egy rövid közlekedési tervdokumentumnak. A TravelSmart támogatást nyújt a munkaadóknak a közlekedési terveik kivitelezésében. A dolgozókat pedig információs anyagok segítik a közlekedési alternatívák megismerésében. Mindkét városban népszerűnek bizonyultak a tömegközlekedést és a kerékpáros úthálózatot bemutató helyi kalauzok. A Melbourne-i munkáltatók számára ezeken felül az alábbi források is rendelkezésre állnak többek közt: •

Üzletiterv-alkalmazás – ez a szoftver lehetővé teszi a munkaadók számára a dolgozóik jelenlegi közlekedési szokásaival kapcsolatos adatainak a bevitelét, mind a napi munkábajárásra, mind az üzleti utazásra vonatkozólag, valamint ezen utak valós költségének felbecslését. Ennek haszna, hogy segít a munkáltatónak tesztelni, hogy vajon a közlekedési szokások megváltoztatását célzó program jár-e költségmegtakarítással a vállalat számára.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -98•

•

Telekocsi szoftver – ez a VicRoads kutatásán alapszik, amely kimutatta, hogy a kulcs a sikeres közösautó-használati programhoz a potenciális résztvevők nagy létszámban történő toborzása volt rögtön az induláskor, hogy ezzel növeljék az egymásra találás esélyét. WalkSmart és CycleSmart – aktív ingázó megoldások, melyek alapja lépésszámlálók és biciklis távolságmérők kiosztása azon dolgozók között, akik vállalják, hogy részben vagy teljesen gyalog vagy kerékpárral járnak munkába. A résztvevők hozzáférést kaptak olyan honlapokhoz is, amelyen rögzíthetik a napi megtett lépéseiket vagy letekert kilométereiket, miközben buzdító információkhoz és egyéb ösztönzőkhöz is jutnak a TravelSmart-tól.

Perth-ben a munkahelyi koordinátorok lehetőséget kapnak a kapcsolatépítésre és képzések megtartására, köztük a negyedéves fórumokkal és az éves workshoppal a főbb úticélokról. A TravelSmart programok mindkét városban működtetnek hírlevelet, benne megjelentetnek helyi esettanulmányokat és híreket is. A munkáltatókat arra bátorítják, hogy vegyenek részt az éves kerékpáros és gyalogos programokon, például azzal, hogy Melbourne-ben indulnak a munkahely csapatával a „Ride to Work Day” kezdeményezésen, illetve Perthben a „Bike to Work” és „Walk to Work” kihívásokon. a. Program-megvalósítás Melbourne-ben a TravelSmart Workplaces projektekben eltérő megvalósítási metódusokat alkalmaztak. A program munkatársai különböző munkahelyekkel dolgoztak együtt az induló Better Ways to Work projektben Darebin-ben. Amikor ezt kiterjesztették más városokra is, a részt vevő önkormányzatokat felkérték, hogy jelöljenek ki egy projekt munkatársat, és dolgozzanak ki egy közlekedési tervet a saját hivataluk vonatkozásában. Az emögött meghúzódó gondolat az volt, hogy ha a helyi önkormányzat világosan látja majd, hogy mivel jár egy munkahelyi közlekedési terv kidolgozása és megvalósítása, akkor jobb helyzetben lennének, ha a módszert a helyi munkáltatók között kellene népszerűsíteniük. A TravelSmart a helyi önkormányzati dolgozókat különöbző információkkal, kiadványokkal, továbbképzésekkel, kapcsolati hálóval és bizonyos tevékenységek centralizálásával (pl. adatgyűjtés és -elemzés az éves munkahelyi felmérések alapján) segítette. Ez a folyamat még évekig működött, de általában beárnyékolta egy közös probléma: az önkormányzatok nem szívesen fektettek komolyabb összeget ennyire új projektbe olyan haszon reményében, amelynek materializálódásában vagy nem voltak biztosak, vagy amelyet nem értettek meg, szemben például a hagyományos közlekedésirányítási módszerekkel, mint például a mérnöki tervezés. Következésképpen az önkormányzatok szívesebben bízták a dolgot gyakorlattal nem rendelkező dolgozókra (sem a közlekedési igények kezelése terén, sem az önkormányzati ügyintézésben), és még a közlekedési igények kezelésével kapcsolatos teendőket is olyan szekciókba száműzték, ahol a lehető legkevesebb esélyük volt bármilyen komolyabb hatást elérni. Annak a lehetősége, hogy a közlekedési igények kezelését integrálni lehessen a stratégiai tervezésbe vagy a gazdasági fejlődésbe, általában elúszott. A néhány kivétel, mint amilyen Darebin városa is, ahol a projektmunkatárs pozícióját erősen megfinanszírozták, és ahol a közlekedési igények kezelését az önkormányzati közlekedési tevékenységek szerves részeként tekintették, olyan eredménnyel járt, hogy azok az önkormányzatok képesek voltak tőkét szerezni más, szintén a közlekedési szokások megváltoztatását célzó projektekre is. A munkahelyek a legtöbb önkormányzat számára nem voltak prioritás (különösen, ha például az iskolák által generált közlekedési torlódással kerültek összehasonlításba), és csupán maroknyi azoknak a száma, amik továbbra is közvetlenül próbálják a helyi vállalkozásokat bevonni

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -99munkahelyi közlekedési tervek kialakításába. Az Alfred Hospital-ban és a Monash University-n működtetendő TravelSmart projektekbe egy a közlekedéstervezés és szokásváltoztatás területén tengerentúli tapasztalattal rendelkező konzultánst is bevontak. Ez lehetővé tette egy olyan hibrid modell kifejlesztését és tesztelését, amely személyre szabott információkon alapszik az utazási opciók és közlekedési tervek elkészítése tekintetében. Ezzel szemben a St Kilda Road és CBD (central business district, központi üzleti nagyed) projekteket a Közlekedési Osztály valósította meg, a finanszírozásuk pedig megengedte, hogy további alkalmazottakat vegyenek fel a programba a munkaadókkal való együttműködésre ezeken a területeken. Perth-ben az közlekedéstervezést a Department of Environment & Conservation and Department for Planning & Infrastructure munkatársai segítették, akik közösen valósítják meg a programot. 2007-ben öt helyi önkormányzat vett részt a TravelSmart Workplace programban, azzal a céllal, hogy közlekedési tervet állítsanak össze saját munkahelyük számára. Akárcsak a Melbourne-i modell esetében, a cél a helyi TravelSmart munkatársak kiképzése ezekben az önkormányzatokban, hogy ezáltal képesek legyenek a közlekedés megtervezésére a helyi munkáltatók számára az elkövetkező években. Az önkormányzatokat támogatja a Department for Planning & Infrastructure az alkalmazottak fenntartására, és ennek a támogatási megállapodásnak részét képezi a TravelSmart Workplace megvalósítása. Remélik, hogy ez az elköteleződés a folyamatos kapcsolatépítéssel, képzésekkel és támogatással kiegészítve segít a Melbourne-ben tapasztalt problémák elkerülésében. Perthben nem régiben innovációként egy workshop-sorozatot tartottak a közlekedéstervezési szakaszban. A munkahelyi koordinátorok minden hat hónapban workshopokon ültek össze, ahol tapasztalatot cseréltek a közlekedési terv kidolgozásának minden egyes fázisával kapcsolatban. Ez szakmai és sorstársi segítségnyújtást is jelentett, ami jelentős szerepet játszott a tervek időbeni elkészülésében. A munkaadók támogatására kísérőjegyzetek és sablonok is készültek. Jelenleg a TravelSmart Victoria teszteli két közlekedésfelügyeleti szervezet fejlesztését a CDB és a Box Hill tevékenységi központban Melbourne keleti részén. Két másik területet is (St Kilda Road és Dandenong) azonosítottak, mint lehetséges jövőbeni fejlesztés helyszínét. Arra számítanak, hogy ha sikerül, a jövőben az ehhez hasonló közlekedés-felügyeleti szervezetek fogják a vezető szerepet játszani a munkahelyi közlekedési szokások megváltoztatását célzó programok irányításában és megvalósításában, jóllehet továbbra is szüksége lesz a helyi munkaadókkal együttműködő önkormányzatoknak a támogatásra, akárcsak azoknak a munkaadóknak, amelyek olyan helyen működnek, amely nem tartozik egyértelműen egyik közlekedés-felügyeleti szerv területéhez sem. A 2. táblázat felsorolja a közlekedési tervek lehetséges megvalósításának előnyeit és hátrányait, a Melbourne-i és a Perth-i tapasztalatokból kiindulva. Ahol állami kormányzati szerv volt a kivitelező, általában pozitív volt az eredmény, azonban a kiterjesztés itt problémát okozhat az erőforrások korlátozott volta miatt, különösen a program munkatársai tekintetében. Az önkormányzatokon keresztül végzett projektmunka vegyes eredményt hozott, sikeres közlekedési terveket ott, ahol az önkormányzat felkarolta az utazási szokások megváltoztatását mint kulcstényezőt a közlekedés rendezésére irányuló erőfeszítéseikben. A közlekedés-felügyeleti szervezetek együttműködésre adnak lehetőséget a munkaadók között, hogy munkahely-alapú megoldásokat fejlesszenek ki, de ennek működőképessége Ausztráliában még bizonyítatlan. Néhány munkáltató a maga erejéből készített közlekedési tervet, hogy ezek tartóssága és hatásossága nem ismert. Megvalósítási módszerek:

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -100Megvalósítási módszer Állami kormányzat

Helyi önkormányzat

Közlekedésfelügyeleti szervezetek

„Csináld magad”

Előnyök Következetes megközelítés; Kapacitás a kiértékelésre; A program megvalósításában kiemelkedő tapasztalat

Hátrányok A kevesebb forrás a stratégiai tervezésre fordítható; Nehézséget okozhat a közlekedésitervapplikáció jelentős kiterjesztése Helyi kapcsolatok Lehetőség minőségi felhasználása, válasz helyi utazástervezésre, a lehetőségekre; csökkenések felbecslésére Közlekedéstervezési tevékenységekbe lehet integrálódni Sikeres tengerentúli Még nem kipróbált alkalmazás; Alacsony ausztráliai környezetben; Az kormányzati költség; üzleti előnyöket még ki kell Kiemelkedő munkáltatói dolgozni részvétel és a közlekedésterv”tulajdonlása” Alacsony kormányzati Bizonytalan, hogy hány költség; Kiemelkedő munkaadó vállalná munkáltatói részvétel és a támogatás nélkül; közlekedésterv”tulajdonlása” Tapasztalatés forrásmegosztás hiánya

b. Közlekedési tervek eredményei A TravelSmart munkahelyi projektek Melbourne-ben 166 munkaadót érintettek, ezeknek mintegy fele készítette el a közlekedési tervét. A lemorzsolódási arány projektenként eltérő volt, de amelyek nagyobb támogatást nyújtottak a közlekedéstervezéshez és a megvalósításhoz, azok nagyobb arányban érték el, hogy a munkáltatók aktívan közreműködjenek. A „lemorzsolódó” munkáltatók esetében interjúkat készítettek annak megismerésére, hogy miért nem tartottak ki vagy a közlekedési terv elkészítésében vagy megvalósításában. Az okok között szerepelt a rossz időzítés (szervezeti átalakítások) és kulcsemberek elveszítése, idő vagy erőforrás hiánya, vagy a terv szükségtelennek vagy nem megfelelőnek ítélése a vállalat számára. Perth-ben 31 munkaadót toboroztak, és egy kivételével mind elkészítette a maga közlekedési tervét. Az egyik „munkáltató” egy nagy egészségügyi központ öt nagy és számos kisebb szervezeti egységgel. A munkaadók kétharmadáról tudjuk, hogy aktívan dolgozik a szokások megváltoztatását célzó intézkedések megvalósításán a közlekedési tervek által érintett 70 területen. A közlekedési tervek tartóssága változó: néhány egy-két év alatt feledésbe merült, azonban jónéhány már több mint három éve működik. Egy felmérés szerint, amely 13 olyan munkahelyről készült, amelyek közlekedési terveket készítettek a program keretében, a legtöbb egy pár lelkes alkalmazotton múlt, akik az utazási szokások megváltoztatásáért küzdöttek. Ez arra utal, hogy az igények kezelésére tett intézkedéseket még integrálni kell a szervezetek működési rendjébe. Mindkét programban a tipikus közlekedési terv részeként biztosították az információt az utazási lehetőségekről a dolgozóknak, és ösztönző programokat szerveztek, például közös sétálást vagy kerékpáros megmérettetéseket, továbbá javítottak a munkahelyi kerékpáros eszközökön is. Számos munkahelyen közösautó-használatot szerveztek. Néhány munkáltató ösztönzőket

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -101ajánlott fel alternatív közlekedés igénybevételének elősegítésére az ingázáshoz, pl. ajándékutalványokat bizonyos cél elérése esetén. Voltak, akik a dolgozói autók parkolásának díján változtattak. A szoftver, az információs anyagok és a tanácsok segítségével a TravelSmart ezen intézkedések közül többnek a megvalósulását támogatta. Dolgozói felmérések szerint a legtöbb, közlekedési tervet megvalósító munkahelyen az egyfős ingázós autóhasználat átlagosan 10%-kal csökken. Néhány munkaadó akár 30 vagy még magasabb százalékos csökkenésről is beszámolt, általában azt követően, hogy változtattak a vállalat által biztosított autóparkoló használatán, és aktív elősegítő intézkedések után. Az ilyen mértékű csökkenés megegyezik az Egyesült Királyságban tapasztaltakkal. Perth-hez képest Melbourne-ben több anyagi támogatást és emberi erőforrást fordítottak a munkahelyi közlekedési tervek támogatására. Ez tükrözi a nagyobb költségvetési elköteleződést a közlekedési igények kezelésére hozott intézkedésekre, és lehetőséget teremtett arra is, hogy a módszerek elegyét alkalmazzák, jelentősen nagyobb munkáltatói kör bevonása mellett. A munkahelyi közlekedési tervek sikeresen bevonhatják a munkaadókat a fenntartható utazási opciók kialakításába ingázó vagy éppen üzleti úton lévő dolgozóik számára. Az egyutasos autók használatának csökkentése, párhuzamosan a tömegközlekedés jobb kihasználtságával, a kerékpározással és egyé alternatívákkal, a legtöbb, közlekedési tervet kidolgozó és kivitelező munkahelynél megvalósult. A közlekedéstervezésben használt eltérő módszerek azt sugallják, hogy igen fontos a megfelelő támogatás a tervek elkészítésében és a kivitelezés szakaszában is. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a nagyobb erőfeszítés jobb és tartósabb eredményeket produkál. Az állami kormányzati szerven keresztüli programmegvalósulás sikeresebbnek bizonyult más kipróbált módszereknél, azonban megfelelő kapacitással és támogatással az önkormányzatok jelentős szerepet játszhatnak a közlekedési tervek kiterjesztésében még több munkáltató számára. A közlekedésfelügyelettel és működtetéssel kapcsolatos szervezeteket is érdemes megkeresni – meglovagolva a munkáltatóknak a jobb megközelíthetőség és a kedvező környezeti hatások érdekében történő együttműködési szándékát. A munkaadók szerepvállalását a közlekedési tervekben olyan módon is növelhetjük, hogy az egész tervezési folyamat során igényeljük a részvételüket. Néhány Melbourne-i önkormányzat bizonyos fejlesztéseket közlekedési tervekhez köt, és ezáltal kontrollálja az új vagy megnövelt földterület használatának közlekedésre gyakorolt hatását. Forrásjegyzék: [1] Munkahelyi Közlekedésszervezés, Munkahelyi Közlekedési Terv, https://www.levego.hu/sites/default/files/munkabajaras.pdf (2015.09.03.) [2] ÚTMUTATÓ a munkahelyi közlekedési tervek készítéséhez, http://pm10.kormany.hu/download/8/d0/70000/NFM%20Mhelyi%20k%C3%B6zleked%C3% A9s.pdf (2015.09.03.) [3] CO2 emisszió csökkentésére irányuló megoldások a közúti közlekedésben, http://www.ecodriving.hu/ (2015.09.03.) [4] Workplace Travel Plans in Melbourne and Perth, 2007 http://atrf.info/papers/2007/2007_Meiklejohn_Wake.pdf (2015.09.03.) XXII. Jelentések, beszámolók, pénzügyi elszámolások A pályázat által támogatott projektek esetén sokszor sajnos nagyon sokféle jelentést kell készíteni és nemegyszer ésszerűtlenül gyakran. Bizonyos pályázatoknak különös jellemzője az a fajta túlbürokratizáltság, ami már sokszor az érdemi megvalósítás rovására, sőt nemritkán

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -102annak meghiúsításával, vagy szakmai színvonalának erőteljes lerontásával és óriási pénzpazarlással jár. Előfordul, hogy negyedévente vagy félévente kell olyan dokumentáltságú jelentéseket készíteni, aminek a puszta előállítása 4-5 hetet venne igénybe, ez azt jelenti, hogy a tényleges szakmai munkával tölthető idő 20-30%-kal is lecsökkenhet. Mindez tudományos kutatási és fejlesztési pályázatokra is jellemző, ahol közismert, hogy 3-4 évnél rövidebb idő alatt semmilyen érdemi eredményt nem lehet elérni. Ez nyilvánvalóan nem vezethet máshoz, mint áltevékenységeken alapuló kamujelentések tömegtermeléséhez. A jelentéseket sokféle céllal előírhatnak:  Támogatás felhasználásának indoklása vagy igazolása  Kifizetési kérelem alátámasztása  Támogatás lehívás  Hatékonyság mérése  Időarányos eredményesség mérése  Elszámolhatóság ellenőrzése  Fenntartás igazolása A jelentések jellemző típusai:  Időközi jelentések (Projekt előrehaladási részjelentés)  Pénzügyi részelszámolás egyszerűsített szakmai részjelentéssel  Zárójelentés  Projekt fenntartási vagy utókövetési jelentés Projekt előrehaladási jelentés (PEJ, időközi részbeszámoló) A projektelőrehaladási jelentés alapvető céljai a közreműködő szervezet oldaláról:  A pályázati dokumentációban megjelölt célokhoz és tervekhez mért projektelőrehaladásra vonatkozó információszolgáltatás a finanszírozó, kiíró, vagy közreműködő szervezet számára, ami indokot szolgáltat a közreműködő szervezet adminisztratív munkatársainak alkalmazására.  A nagyobb program (amelynek a projekt része) hatékonyságának és eredményességének értékelését, mérését, igazolását lehetővé tevő mennyiségi és minőségi adatok szolgáltatása a közreműködő szervezet számára. A projektelőrehaladási jelentés alapvető céljai a pályázó oldaláról:  A kifizetési kérelmek alátámasztása, vagyis annak igazolása, hogy a felmerült költségek a pályázatban meghatározott célok és feladatok megvalósításához kapcsolódnak.  A céloktól és eredeti tervektől való (a dolog belső lényegéből fakadóan természetszerűleg mindig előforduló) jelentős eltérések elfogadtatása a közreműködő szervezettel, azok szakmai és pénzügyi indoklása által. A projektelőrehaladási jelentés tartalma:  A vizsgált időszakban folytatott tevékenység bemutatása.  Az esetlegesen elért részeredményekről.  A közbeszerzések lefolytatásáról, ha volt ilyen.  A költségvetés alakulásáról.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -103 A nyilvánosság tájékoztatásáról, kommunikációról, esetleg horizontáls célkitűzések teljesüléséről. A projektelőrehaladási jelentés jellemző mellékletei:  Kifizetési kérelem,  Számlák, bizonylatok,  Szerződések, megrendelők,  Teljesítésigazolások,  Indikátorok értékeinek adatai  Összesítések, táblázatok, kimutatások,  Dokumentációk A projekt előrehaladási típusú jelentéseknél gyakran nem elegendő összefoglalóan beszámolni az elért eredményekről és a felhasznált forrásokról (ahogy az évente, vagy még inkább kétévente ésszerű lenne), hanem néha minden egyes kifizetett számláról meg kell mondani, hogy a projekt melyik alprojektje, melyik szakaszának, melyik feladatához kapcsolódik, pontosan ki, milyen időkeretben végezte el azt a részfeladatot amihez kellett, és hogyan dokumentálható annak eredményessége. Ennek képtelensége azzal illusztrálható, mintha egy iskolai történelem órán a felelet a következőképpen történne: --Mikor volt a második világháború? --1939. szeptember 1-től (Lengyelország lerohanásától), 1945. szeptember 2-ig (Japán kapitulálásáig). --Mekkora volt az emberveszteség? -- 75 millió fő (Ebből 27 millió katona és 48 millió civil). -- Név szerint? Az ilyen típusú bürokratikus vegzálásokra a pályázók nyilván megoldásokat fognak találni. Számtalan megoldás létezik, de a jogszabályok változásával mindig újabbakat és újabbakat találnak ki. Például régebben elterjedten alkalmazták azt a megoldást, hogy az egész tevékenységet, vagy annak nagy részét formálisan megrendelik egy nonprofit kft-től (régebben kht-knak nevezték ezeket), aki 1 db számlán beszámlázza a kért összeget a projektgazdának, és ennek ellenértékeként semmilyen szakmai feladatot nem végez el, viszont egyfajta negatív bankként működve 20%-nyi pénz ellenében biztosítja a pénz 80%-ának szabad és rugalmas felhasználhatóságát, amely összegből a projektgazda gyönyörűen meg tudja csinálni a feladatot, sőt még magáncélra, vagy más projektjeinek a finanszírozására is bőven jut belőle, míg ha szabályosan költené el a pénzt, akkor az a költségek egyharmadának fedezésére sem volna elég és eleve nem is megfelelő módon jutna hozzá. A szakmai jelentés tehát magas színvonalon elkészül, a pénz hatékonyan kerül felhasználásra, az érdemi célt sikeresen szolgálja és a pénzügyi elszámolás mindössze 1-2 számla bemutatását jelenti. Egyes politikusok haragszanak ezekre a negatív bankként működő (tulajdonképpen rendszerbutasági parazitának nevezhető) cégekre és volt olyan kormányzati ciklus, amelynek során büszkén jelentették be a parlamentben, hogy többszáz kht-t szüntettek meg. Valójában ez hibás hozzáállás, mert ezek a szervezetek hatékonyan és viszonylag jutányos áron segítenek kompenzálni az állami bürokrácia által okozott tetemes károkat. Nyilván a valódi

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -104problémamegoldást nem ezek, hanem a bürokrácia felszámolása jelentenék, de ameddig annak politikai akadályai vannak, kényszermegoldásokhoz kell folyamodni. Egyik jelentős egyetemünk, egyik jelentős professzora mondta egyszer, viszonylag nagy szakmai nyilvánosság előtt, hogy a pályázati alapú projektfinanszírozás olyan, mint az éhes patkányok labirintus kísérlete. Minden évben átalakítják kicsit a labirintust, hogy a patkány nehezebben tudjon kijutni belőle, de mi intelligens patkányok vagyunk és valahogy mindig sikerül elkerülnünk az éhenhalást és még némi szakmai munkára is jut belőle. Más kérdés, hogy ez a labirintus feladvány értékes szellemi kapacitásokat és rengeteg időt von el attól, ami a valódi feladatunk lenne. A bürokrácia felszámolásának egyik jelenleg első hallásra extrémnek tűnő lehetősége lenne, ha a tudományfinanszírozás szervezéséből teljesen kihagynánk a pályázatokat, jelentéseket és pénzügyi elszámolásokat. Az, hogy melyik területen kik a jelentős kutatók és milyen a tudományos teljesítményük az naprakészen és számszerűen (referált cikkek száma, összesített impact factor, idézettség, hirsch-index) kiolvasható, kigyűjthető nemzetközi publikációs és scientometriai adatbázisokból (Web of Science, Scopus, JCR, SJR), de a Magyar Tudományos Akadémia és működtet egy ilyen rendszereket MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára), valamint AAT (Akadémiai Adattár) néven. Minden szakterület esetén meghatározható lenne, az arra a szakterületre szánt állami források ismeretében egy mutatószám kombinációkból álló küszöb, az utolsó 5 év teljesítményére nézve, amely fölött a kutatók automatikusan megkaphatnák a támogatás rájuk eső részét. Ha erősebben akarjuk koncentrálni a forrásokat, akkor egy minimális alaptámogatás feletti részt sorsolással is kioszthatnánk. Az adott kutató által elnyert támogatás teljes összegét át kellene utalni az illető személyes bankszámlájára azzal, hogy arra költi amire akarja. Ha kedve van elfagylaltozhatja, ha kedve van műszereket vásárolhat belőle, ha kedve van asszisztenseket alkalmazhat. Újra „pályázni” azonban az elnyert támogatást követően leghamarabb 5 év múlva lehet és a döntés majd akkor is automatikusan az utolsó 5 év tudományos teljesítménye alapján fog történni. Ha ugyanis a kutatónak van 5 éve ameddig nem kell adminisztrációs kérdésekkel foglalkozni és érdekelt abban, hogy nemzetközileg jelentős tudományos eredményeket érjen el szakterületén, akkor a kutatási támogatás birtokában el is fogja érni azokat, feltéve, hogy arra személyében alkalmas (ami garantált, ha az utolsó 5 évben ilyen teljesítményt már bizonyíthatóan nyújtott). Ezen a módon a jelenleg kutatástámogatásra szánt összegnél jóval kevesebből is jóval több jutna a tényleges kutatások hatékony támogatására, miközben további jelentős megtakarításokat lehetne elérni komoly hivatalok személyzetének racionalizálásával, rezsiköltségeik megspórolásával és irodaházaik értékesítésével vagy bérbeadásával. Hasonló bürokráciamentesítő ésszerűsítések az egyetemek és az akadémiai intézmények szervezetében is végrehajthatóak lennének a fenti intézkedések következtében. XXIII. Projekt értékelés (monitoring, ellenőrzés, értékelés) Ha a pályázati folyamat végén megkötött támogatási szerződés (vagy az annak mellékletét képező útmutatók valamelyike) a projektmegvalósítás valamely szakaszában valamilyen jelentéstípus vagy beszámoló benyújtását írja elő, akkor ahhoz a benyújtási aktushoz valamiféle ellenőrzés, értékelés is társul. Ezen túlmenően a szerződés más típusú ellenőrzési lehetőségeket, rendkívüli ellenőrzéseket, illetve rendelkezésre állási kötelezettséget is előírhat. Ezek nagyon lényeges és sokszor sajnos ügydöntő elemei lehetnek egy projekt sikerességének, sőt még a pályázat benyújtásának is. Több olyan eset is ismeretes, amikor a

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -105pályázat benyújtása előtt a konzorciumi partnerek már mindenben megegyeztek, kidolgozták a terveket, elkészítették a pályázatokat, több szakember hónapokat dolgozott a pályázati anyagon, mikor előkerül egy kötelezően kitöltendő nyilatkozat, amely szerint a konzorciumi partnerek vállalják, lehetővé teszik és alávetik magukat a közreműködő szervezet vagy pályázatkiíró pénzügyi és tevékenységi ellenőrzéseinek. Sok nagy pályázat benyújtása ott hiúsul meg, hogy a tucatnyi partner közül egy vagy kettő (rendszerint a for-profit gazdasági társaságok) ilyenkor kilépnek a projektből, miután jogászaik elolvassák ezeket a nyilatkozattervezeteket. A jelentések rutinszerű ellenőrzése leggyakrabban a következő lépésekből áll: 1. a jelentéscsomag formai ellenőrzése (minden előírt dokumentum megvan-e, alá vannak-e írva, szabályosan vannak-e kitöltve) 2. eljárási szabályoknak való megfelelés ellenőrzése (megtörténtek-e azok a lépések, amelyeket az erre vonatkozó szabályzatok rögzítenek) 3. pénzügyi ellenőrzés 4. szakmai ellenőrzés 5. döntés a támogatás kifizethetőségéről 6. tényleges utalás Ha az ellenőrzések során hiányosságokat tapasztalnak, akkor legtöbbször hiánypótlást kérnek. Ha a hiánypótlás nem sikeres, akkor korrekciót kérnek. Mindezek teljesítéséig a kifizetési folyamatot általában felfüggesztik. Néhány esetben lehetőség van rendkívüli részbeszámolók benyújtására és részteljesítés igazolások után részkifizetésekre. Ezek dokumentációja általában egyszerűbb, mint a tervezett-ütemezett jelentéseké. Ez egy hasznos lehetőség a projekt folyamatos finanszírozásának biztosítására. Az ütemezett és rendkívüli ellenőrzéseken kívül, a nyomonkövetés eszköze a monitoring adatszoláltatás is. Itt előre meghatározott mutatók értékeit kell rendszeresen benyújtani, általában elektronikus úton, monitoring adatlap kitöltésével. A legkomolyabb ellenőrzés a projekt zárójelentéséhez kellene, hogy kapcsolódjon (ez azonban nem mindig van így). A projektzárást általában megelőzi egy nyilvános zárórendezvény, amire minden érintettet meghívnak. XXIV. Disszemináció A projekt megvalósítása során, ha a támogatási szerződés előírja, akkor tájékoztatási és eredmény terjesztési (disszeminációs) kötelességeink is lehetnek. Néha egy arculati kézikönyv ennek még a módját és formáit is meghatározza. A disszeminációt legjobb a projekt integráns részének tekinteni, szerepeltetni a tevékenység jegyzékekben és a költségvetésben is. A disszeminációnak alapvetően két formája van: 1. a tevékenység folyamata közbeni tájékoztatás (pl. óriásplakát, ami bemutatja, hogy mi épül itt, sajtónyilatkozatok a projektről, szóróanyagok, folyamatosan fejlesztett honlap, köszönetnyilvánító táblák) 2. a projekt szakmai lezárását követő végeredmény publikálása, információterjesztés és tudástranszfer folyamatok (zárópublikációk, hasznosítás, ismeretterjesztés)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -106A disszemináció céljai:  a projekt eredményeinek terjesztése a projekt által kiváltani kívánt hatás növelése és a forrásfelhasználási hatékonyság javítása céljából,  az esetlegesen közpénzből fedezett finanszírozás eredményének közkinccsé tétele,  a támogatók, finanszírozók reklámozása, imázsának javítása (hogy érdekükben álljon a támogatás),  a megvalósítók szakmai közismertségének javítása, szakértelmük elérhetővé tétele mások számára,  tapasztalatok átadása. A disszemináció szintjei: 1. tájékoztatás a projekteamen belül (belső kommunikáció) 2. tájékoztatás a stakeholderek szintjén (érintett személyek és intézmények) 3. tájékoztatás a szektoron belül (lokálisan, regionálisan vagy globálisan) 4. a nagyközönség tájékoztatása lokálisan, regionálisan, nemzeti szinten, EU szinten, világszinten. A disszemináció elemeit (pl. könyv, cikk, tv-interjú, honlap, plakát, szórólap, film, előadás, rendezvény, hírlevél, körlevél) célközönség specifikus formában célszerű elkészíteni. A diszemináció lehetséges célcsoportjai és a számukra adekvát csatornák: 1. szakértők a világon (első- és másodfajú tudományos publikációk) 2. a projekt haszonélvezői (lehetőségek bemutatása, használati útmutatók) 3. politikusok (vezetői összefoglalók, intézkedési javaslatok) 4. oktatási szakemberek (tanártovábbképzés, tankönyv, oktatási segédkönyv) 5. médiamunkások (sajtóközlemény, sajtótájékoztató) 6. érdeklődő nagyközönség (ismeretterjesztő disszemináció) 7. nem érdeklődő nagyközönség (figyelemfelkeltő disszemináció) Ezek közül kiemelkedő jelentősége van a szakmai zárópublikációknak, hiszen az összes többi csatorna ebből indul ki. Ha a projekt teljesen új tudományos kutatási eredményt ért el, akkor azt először tudományosan kell publikálni, minden további kommunikáció csak erre hivatkozva történhet. Kommunikációs és hitelességi szempontból nagyon szerencsétlen, ha például egy nagyközönségnek szóló bejelentés vagy sajtótájékoztató hamarabb történik meg, mint ahogy a tudományos publikálás folyamata lezajlott volna. A tudományos publikálás formái és csatornái: 1. Elsőfajú tudományos közlemény:  nemzetközileg referált-lektorált, impact factoros folyóiratcikk 2. Másodfajú tudományos közlemények:  Előpublikációk, preliminary reportok céljára: konferenciakötetek  Utófeldolgozások céljára: review cikk, tudományos könyvfejezet, monográfia 3. Harmadfajú tudományos közlemények:

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -107 Fokozatszerzést szolgáló disszertációk (közgyűjteményben elhelyezett kézirat, de publikálható is)  Publikált kutatási jelentés, projektjelentés 4. Nem tudományos, szakmai információforrások:  Ismeretterjesztő művek  Szakkönyvek, kézikönyvek, tankönyvek, egyetemi jegyzetek  Elektronikus információforrások 5. Nem tudományos, nem szakmai információforrások:  Sajtótermékek (napilapok, magazinok)  Sajtónyilatkozatok  Médiaszereplések  Reklámok, hírdetmények Az első- és másodfajú tudományos közlemények a nemzetközi szakmai közönség számára jellemzően angol nyelven készülnek, bár lokális jelentőségű eredmények nemzeti nyelveken is publikálhatók esetleg angol összefoglalóval. A harmadfajú közlemények és a nem tudományos információforrások jellemzően nemzeti nyelven készülnek. A publikációkon kívül a disszemináció részét képezik az egyéb tudástranszfer láncok is:  Alkalmazási lánc (alapkutatás → alkalmazott kutatás → fejlesztés → innováció → elterjedt gyakorlat → általános műveltség)  Oktatási lánc (alapkutatás → doktorképzés → graduális felsőoktatás képzés → közoktatás → általános műveltség)  Ismeretterjesztő lánc (alapkutatás → tudományos publikációk → ismeretterjesztő irodalom → általános műveltség)  Szintézis lánc (alapkutatás → elsőfajú közlemény → review cikk → monográfia → szakkönyv, tankönyv → általános műveltség) Ajánlott irodalom (A klímaváltozással kapcsolatos szakirodalmi áttekintést is magábanfoglaló 2.tanulmányunk részletes bibliográfiát tartalmaz, itt csupán a klímaváltozási projektek pénzügyi és technikai kérdéseihez kapcsolódó néhány fontosabb ajánlott forrást jelölünk meg, a további tájékozódás megkönnyítése céljából) [1] Précsényi István (1995): Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projectértékelési módszerek a szupraindividuális biológiában – KLTE, Debrecen [2] Egri Imre: Projektmenedzsment tankönyv: http://www.nyf.hu/gtk/sites/www.nyf.hu.gtk/files/Letol_tanagyag/Projektmenedzsmen t-Egri%20Imre.pdf [3] RFH OKTATÓK KÉPZÉSE: Projekt ciklus menedzsment: http://old.ektf.hu/~ricsi/2010-2011_2_felev/projektmonitoring/M2Projektcikl_mment.pdf [4] Ulicsák Béla (2013): Nemzetközi vállalkozás gyakorlata http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_e5_nemzetkozi_vallalkozas _scorm/projekt_ciklus_menedzsment_pcm__hbPhK7Gaak3L8xc9.html

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -108[5] Széchenyi István Egyetem, Európa-tanulmányi Központ: Pályázatírás és pályázati menedzsment az Európai Unióban tanfolyam tananyagai - http://www.sze.hu/etk/_palyazatiras/tananyagok.html [6] Dr. Daróczi Miklós: Projektmenedzsment online tananyag, Szent István Egyetem, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20100019_Projektmenedzsment/ch27.html [7] Harnos, Zs., Gaál, M., Hufnagel, L. (szerk) (2008): Klímaváltozásról mindenkinek – Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. (1-197 oldal) ISBN 978-963-503-384-3 [8] Harnos, Zs, Csete, L. (szerk) (2008): Klímaváltozás: Környezet-KockázatTársadalom . –Szaktudás Kiadó Ház, Budapest (1-377 oldal). ISBN 978-963-9736-870 [9] Hufnagel L, Sipkay Cs (szerk) (2012): A klímaváltozás hatása ökológiai folyamatokra és közösségekre – Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest (1-530 oldal) ISBN 978963-503-511-3 [10] Juan Blanco and Houshang Kheradmand (ed) (2011): Climate Change Geophysical Foundations and Ecological Effects, :InTech - Open Access Publisher, Rijeka, Croatia, ISBN 978-953-307-419-1, Available from: http://www.intechopen.com/books/climate-change-geophysical-foundations-andecological-effects/ [11] Suzanne W. Simard and Mary E. Austin (Ed.) (2010): Climate Change and Variability. Sciyo. ISBN: 978-953-307-144-2, Available from: http://www.intechopen.com/books/climate-change-and-variability [12] IPCC Fourth Assessment Report: Climate Change 2007, Available from: https://www.ipcc.ch/publications_and_data/ar4/syr/en/contents.html [13] IPCC Fifth Assessment Report: Climate Change 2014: Impacts, Adaptation, and Vulnerability Available from: http://www.ipcc.ch/report/ar5/wg2/ [14] Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózat: PÁLYÁZATÍRÁSI TANANYAG http://www.nonprofitforum.eu/prog/upload/8759641373964605/PI_Palyazatiras_tanan yag.pdf [15] Az IIED honlapja: http://www.iied.org/local-climate-adaptation-bridgingfunding-gap (2015.09.12) [16] Klímaváltozást tagadó politikusok: http://thinkprogress.org/climate/2015/08/09/3689649/john-kasich-climate-denial/ (2015.09.12) [17] Klímaváltozást tagadó politikusok: http://www.theguardian.com/science/occams-corner/2015/mar/13/science-vital-ukspending-research-gdp (2015.09.12) [18] Az Egyesült Királyság forráshiánnyal küszködik, ki tudja, mi a jó megoldás? http://www.herald.co.zw/adaptative-strategies-marred-by-lack-of-funding/ (2015.09.12) [19] A Globális Környezeti Alap honlapja: https://www.thegef.org/gef/ (2015.09.12) [20] Zimbabwe stratégiája a klímaváltozásra: http://www.gwp.org/fr/GWPSouthernAfrica/GWP-SA-IN-ACTION/News/Zimbabwes-Climate-Change-ResponseStrategy-Adopted-at-final-consultation-meeting/ (2015.09.12) [21] A Comesa honlapja: http://www.comesa.int/ (2015.09.12)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímaváltozási projektek – pénzügyi és technikai kérdések I-VI. -109[22] Az USA-beli FEMA megoldása a klímaváltozás-szkeptikus kormányzók ösztönzésére: http://insideclimatenews.org/news/18032015/fema-states-no-climateplanning-no-money (2015.09.12) [23] A Harvard Egyetem pénzügyi megoldása: http://vpr.harvard.edu/internalfunding-opportunities-1 (2015.0 [24] Szent-Györgyi Albert (1988): Válogatott tanulmányok –Gondolat Kiadó, Budapest [25] Szegediné Lengyel Piroska: Támogatások számvitele, Elektronikus tankönyv -http://lengyelpiroska.hu/tamogatase/konyv/