HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -1-

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -1A klímaváltozási stratégiakészítés elmélete, gyakorlata, módszerei és feladatai, különös tekintettel a helyi és térségi szintekre I.-VI. A fejezet tartalma TÖRZSANYAG: I. Mi fán terem a Klímastratégia? II A klímastratégia tervezés-szervezés elméleti kérdései, módszerei és alapfogalmai III. Területi stratégiák és tervek rendszere (Policy frame work: kapcsolódás releváns kormányzati és szakmai programokhoz) IV. Klímastratégia készítés lépései V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre VI. Klímastratégiák felépítése, szerkezeti elemei VII. A klímastartégiák egyes szerkezeti elemeinek tartalmi kérdései VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, tartalmi és formai minőségi követelmények, értékelés KIEGÉSZÍTŐ ANYAG (MÓDSZERTANI SEGÉDESZKÖZÖK A KLÍMASTRATÉGIÁK KÉSZÍTÉSÉHEZ): IX. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén. X. Földrajzi analógia alkalmazása a klímaváltozás hatásainak elemzésében és az intézkedési javaslatok kimunkálásában

(Ez a tananyagrész Hufnagel Levente és Homoródi Réka (2014): Alkalmazott klímaökológia, című egyetemi jegyzet kéziratszövegének (BCE-SZIE) átvételével készült, tartalmazza továbbá a Hufnagel Levente és Sipkay Csaba szerkesztésében 2012-ben megjelent Klímaváltozás hatása ökológiai folyamatokra és közösségekre című könyv 4. fejezetének kivonatát, a szerzők engedélyével.) I. Mi fán terem a Klímastratégia? Nagyon sokféle dokumentumot neveznek a világban klímastratégiának. Klímastratégiát kidolgoznak magánszemélyek, intézmények, bizottságok, cégek, egyesületek, klubok, nemzetközi szervezetek, de települések, államok, államszövetségek is. Legtöbbjük néhány oldalas prospektusszerű küldetés-nyilatkozat. Vannak köztük lényegében ismeretterjesztő jellegű tanulmányok, melynek a végén kívánalmakat, általános célokat fogalmaznak meg. Léteznek települési klímastratégiák, amelyek gyakran üres zöld-marketing jellegű reklámok a polgármester újraválasztása érdekében. Mások településtörténeti visszaemlékezések, „jó lenne, ha...” típusú javaslatokkal. Vannak komolyabbak is, de sok esetben csak odáig jutnak el, hogy az egyik fejezetben megfogalmaznak kívánalmakat, stratégiai célokat és egy másik fejezetben felsorolják, hogy milyen általános „kormányzati eszközök” merülhetnek fel ezek megvalósításában, de ezeket már nem kapcsolják össze egymással. Vannak lakossági felmérések vagy fórumok eredményeit közreadó dolgozatok, amelyek a lehetséges célok és ötletek listáját tekintik stratégiának. Léteznek főiskolai szakdolgozatnak tűnő vegyes

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -2szakirodalmi kompilációk is, másutt megvalósult jónak tűnő ötletek gyűjteményeivel. És vannak olyanok, amelyek magasabb szinten elkészült klímastratégiák települési szintre lebutított változatai néhány helyi konkrétum megnevezésével és a vonatkozó jogszabályok teljesen felesleges listájával. Ha valaki ilyen dokumentumokat szeretne előállítani, ahhoz tananyagunkra nincsen szüksége, hiszen rengeteg konkrét mintát találhat az interneten keresgélve. A jelen tananyag módszertani útmutatóként kíván szolgálni a települési és regionális önkormányzatok gyakorlati szakemberei számára, annak érdekében, hogy olyan helyi klímastratégiákat dolgozzanak ki, amelyek megvalósíthatóak és amelyek megvalósítása által a klímaváltozás veszélyei csökkennek, mérséklődnek, az elkerülhetetlen kockázatokra pedig a helyi közösség felkészül, alkalmazkodik. Egy ilyen valós helyi stratégiának figyelembe kell vennie az önkormányzat más irányú terveit-stratégiáit (horizontális kapcsolatok), a társadalom magasabb szerveződési szintjein kidolgozott stratégiákat, terveket és programokat ugyanúgy, mint a helyi intézmények, civil szervezetek, vállalkozások és a lakosság szándékait, célkitűzéseit is (vertikális kapcsolatok). Az Európai Unióban fontos horizontális elvek (klímaváltozási témakörrel erős kapcsolatban) a fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség, környezetvédelem, kisvállalkozások helyzetbehozása, ezeket tehát feltétlenül szem előtt kell tartani. Ha a klímastratégiát eleve úgy készítik el, hogy ezeket figyelembe veszik, akkor erre építve később a szakterületi tervek akár mindegyikével integrálhatók. Ennek egy feltehetően sok esetben hasznos formája lehet például a „Településfejlesztési Tervvel Integrált Klímastratégia”. Az integrált stratégiák és tervek létrehozása mindig azzal jár, hogy mindkét eredeti dokumentum felülvizsgálatra szorul a másik dokumentum célkitűzéseinek figyelembevételével. Néha lehetnek ellentétes szakterületi célok, ahol a szükséges harmónia megteremtésének feladata végül nem szakértői, hanem döntéshozói kompetenciába kerül, a döntés-előkészítés és döntéstámogatás azonban ez esetben is szakértői feladat, legfeljebb több szakértő együttműködését követeli meg. II. A klímastratégia tervezés-szervezés elméleti kérdései, módszerei és alapfogalmai A klímaváltozással kapcsolatban többféle dokumentumtípusról beszélhetünk, amelyet a gyakorlatban sajnos gyakran tévesen vagy nem következetesen használnak. Ezek közül leggyakoribb a jelentés, javaslatcsomag, akcióterv, koncepció, policy és a stratégia. A jelentés (report) egy konkrét projekt (vizsgálat, tevékenység, elemzés) befejezését követően annak részleteit, eredményeit, megállapításait összegző dokumentum. Egy települést érintően, klímaváltozással kapcsolatban ilyen jelentés készülhet egy olyan projektről például, amely:  a település önkormányzati dokumentumainak, helyi rendeleteinek ökológiai vagy klímaszakértői szakértői átvilágításáról szól,  a település lakosságának klíma-attitűdjeiről szóló közvélemény kutatást tartalmaz,  a település lakosságának klíma-rugalmassági kapacitásait érintő felmérésről szól,  a település közintézményeinek felkészültségét vizsgálja,  a település vállalkozásainak üvegházhatású gáz emisszióit összegzi,  a település természeti értékeinek sérülékenységét elemzi,

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -3 a település lehetőségeit, versenyelőnyét elemzi az ökoturizmus fejlesztése céljából,  a település agrárterületeinek biogazdálkodással kapcsolatos potenciálját méri fel… Az intézkedési javaslat vagy javaslatcsomag egy konkrét ügy konkrét megoldására vonatkozó egyszeri előterjesztést magában foglaló dokumentum. Ilyen dokumentum például kidolgozásra kerülhet egy olyan szakértői munka vagy projekt során, mely a korábbiakban ismertetett jelentések valamelyikén alapul. A tevékenységi terv, vagy akcióterv, a probléma közvetlen megoldását szolgáló gyakorlati lépések, intézkedések gyűjteménye, amely kitér az: o elvégzendő feladatokra, részfeladatokra, o azok időbeli ütemezésére, o azok felelősére és közreműködőire, o a végrehajtások módjára, o a végrehajtáshoz szükséges költségvetésre, és megjelöli o a finanszírozás forrásait. A koncepció egy alaposan megvizsgált problémakörről kialakított szakmai felfogás, elgondolás, illetve ezt kifejtő tanulmányszerű dokumentum. A klímaváltozás kapcsán bármely szakterület, folyamat, működés vagy intézmény kapcsán kifejthető ilyen álláspont, tanulmány, dokumentum. A policy szónak nincs jó magyar megfelelője, jobb híján irányelveknek hívhatjuk, bár néha politikának fordítják. Ez egy általános irányelvekről, eljárásmódokról szóló szándéknyilatkozat, amelyet követni kívánunk, és amely az alapelveknek egy olyan jóváhagyott rendszere, amely abban segít, hogy a később meghozandó konkrét döntések a megfelelő, kívánatos eredménnyel járjanak. A stratégia egy olyan probléma megoldási módszer és eljárás, amely alapvetően három létfontosságú elemből áll: o diagnózis, helyzetelemzés, -értékelés, problémafeltárás, amely egységes jól végiggondolt koncepciót alkot. o policy (irányelvek, célok, eljárásmódok rögzítése) o akcióterv (a problémának, olyan konkrét megoldási terve, amely megfelel az irányelvekben foglaltaknak) Integrált stratégia, érintkező több horizontális témakörben kidolgozott stratégia, javaslatcsomag, koncepció vagy terv kölcsönös felülvizsgálatát követően kialakított egységes vagy összekapcsolt dokumentum vagy dokumentumok. Mindezen dokumentumok szakértői kidolgozása, vagy egyes részleteik ezt követő megvalósítása, vagy akár teljes megvalósításuk projekt keretében történhet. A projekt egy gondosan (egyedi szervezeti környezetben) megtervezett és végrehajtott tevékenységsorozat, amelynek „életciklusa” van: konkrét célt/célokat meghatározott idő alatt kíván elérni és ehhez meghatározott (humán és anyagi) erőforrásokat rendel. Projekt a klímaváltozás kapcsán lehet kutatási, tudományos szintetizálási, fejlesztési, innovációs, oktatási, tudástranszfer, stratégiakészítő, közvéleménykutatási, szakértői, irodalmi adatgyűjtő, koncepció kidolgozó, intézkedési javaslatot kidolgozó, szervezetek működését átvilágító,

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -4szaktanácsadási, személyzetpolitikai, tervezési, szervezetátalakító, kampányszervező és még nagyon sokféle más tevékenység.

intézményalapító,

A pályázat egy dokumentum, funkcióját tekintve egy kérelem, amit azzal a céllal készítünk, hogy projektünkhöz pénzügyi forrást szerezzünk, tartalmát tekintve a projekt tervének leírása és önértékelése, amelyet legtöbbször a kiíró által meghatározott formátumban kell benyújtani. Egy projekt pénzügyi forrásait több támogató közösen is biztosíthatja, de az is elképzelhető, hogy egy pályázat által támogatott komplex tevékenységet több fél közösen végez el, általában jól azonosítható alprojektek, részfeladatok vagy témacsoportok formájában. (A projektmenedzsment, pályázatírás valamint a kapcsolódó egyéb pénzügyi és technikai kérdések részletes kifejtése a jelen tananyagunk 3. fő részében: a 13-18. leckékben található.)

III. Területi stratégiák és tervek rendszere (Policy frame work: kapcsolódás releváns kormányzati és szakmai programokhoz) Egy klímastratégia akkor lehet igazán sikeres és könnyen megvalósítható, ha kapcsolódik az egyéb területi stratégiák és tervek rendszerébe, kapcsolódik az elérhető pályázati forrásokhoz, valamint a releváns hazai és nemzetközi, kormányzati és szakmai programokhoz. Különösen fontos tisztában lenni azzal, hogy tervezett tevékenységeinknek hol vannak kapcsolódási pontjai az alábbi területekkel: 1. Döntéshozók és potenciális finanszírozási források a. EU-s intézmények struktúrája b. Központi kormányzati struktúra Magyarországon c. Kormányhivatalok, valamint a szakigazgatás szervezete és intézményrendszere Magyarországon. d. Állami fenntartású intézmények rendszere e. Regionális (megyei) önkormányzati struktúra, f. Helyi (települési) önkormányzati struktúra, 2. A területi tervezés rendszere (pl. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció) 3. Európai Uniós pályázati források, alapok Klímaadaptációban és mitigációban fontos területek (az ebben résztvevők stakeholderek): a) Tudományos kutatásfinanszírozás b) Technológia fejlesztés (energiatakarékosság, -hatékonyság, szén szekvesztráció) c) Oktatás (1. klímaváltozás, ökológia, 2. szakképzettségi-műveltségi diverzitás) d) Szemléletformálás, ismeretterjesztés, véleményformálás (média, sajtó, könyvkiadás) e) Jogalkotás (Adózástól a helyi rendeletekig) f) Túlnépesedés elleni intézkedések (demográfiai szabályozási pontok) g) Munkavállalói alkalmazkodóképesség, mobilitásra való hajlandóság és alkalmasság, valamint szakterületi rugalmasság fokozása. (Nyelvtudás, átképzés, támogatás) h) Környezetvédelem (kibocsátások, szennyezések, hulladékgazdálkodás) i) Természetvédelem (biodiverzitás) j) Vízügy-vízgazdálkodás

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -5k) Mezőgazdaság (beleértve: Erdészet, Halászat, Vadgazdálkodás, Élelmiszerbiztonság kérdéseit is) l) Területfejlesztés, vidékfejlesztés, Táj- és településépítészet m) Turizmus (ökoturizmus) n) Egészségügy (Közegészségügy, járványügy, ellátórendszer) o) Bányászat, Energetika, Építészet, Ipar és Közlekedés (Energiahatékonyság, energiatakarékosság, megújulók) (Részletes kifejtést lásd a tananyaghoz kapcsolódó 3. számú tanulmányban, valamint a tananyaguk 13-18. leckéjénél) IV. Klímastratégia készítés lépései Előkészítő tanulmányok, tájékozódó anyaggyűjtés, elemzések Mielőtt egy helyi önkormányzat klímastratégiájának elkészítésébe belefognánk meg kell győződnünk arról, az az ahhoz szükséges alapvető feltételek rendelkezésre állnak-e és el kell végeznünk egy tájékozódó anyaggyűjtést valamint az összegyűlt anyag alapvető rendszerezését, elemzését. Az előzetes tájékozódó vizsgálatok az alábbi elemekből állhatnak: 1. Önkormányzati dokumentumok és adatok szakértői vizsgálata, klímaökológiai átvilágítása, 2. Internetes és szakirodalmi adargyűjtés, 3. On-line közvélemény kutatás a helyi lakosság körében, 4. Mélyinterjúk kompetens helyi személyiségekkel, 5. Helyszíni tájékozódó terepbejárás, helyi intézmények meglátogatása, 6. „Klímaökológiai átvilágítási jelentés” készítése a tapasztalatok összegzéseként és azok megvitatása az érintettekkel. Szükséges feltételek: 1. Az önkormányzat, vagy annak vezetője elkötelezett abban, hogy aktívan közreműködjön a projekt megvalósításában, és ennek keretében különösen:  biztosít egy kapcsolattartót, aki a munkafolyamatok során rendelkezésre áll,  biztosítja, hogy a működési területéről a szakértők által kért információ, dokumentumok, adatok a szakértők számára időben rendelkezésre álljanak,  elősegíti, hogy egyenként kb. fél-egy óra időtartamú mélyinterjúkra a megfelelő helyismerettel rendelkező kompetens személyek (interjúalanyok) rendelkezésre álljanak az előre egyeztetett helyen, napon és órában,  segítséget nyújt abban, hogy a szakértők által összeállított online közvélemény-kutató kérdőív, minél több a településsel összefüggésbe hozható levelező listára, e-mail címre kiküldhető legyen. (Képviselőtestület, önkormányzati dolgozók, intézmények vezetői-dolgozói, cégek, civil szervezetek és a lakosság legszélesebb köre, akikről e-mail cím ismert) 2. Önkormányzatonként a következő dokumentumokra, adatokra, vagy egyéb alkalmas információforrásokra van szükség:  Klímastratégia, ha már van korábbi változatban

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -6 Településfejlesztési terv vagy koncepció, ha van  Területrendezési terv (térképpel együtt)  Egyéb tervek, koncepciók és stratégiák, amik rendelkezésre állnak, vagy amiket az önkormányzat figyelembevételre ajánl (pl. polgármester választási programja)  Hatályos helyi rendeletek gyűjteménye szinte mindenről (helyi adókról, költségvetésről, környezetvédelmi, természetvédelmi, építésügyi, munkaügyi, segélyezési, oktatáspolitikai, felnőttképzési, agrár, turisztikai, vízügyi…)  Az önkormányzat költségvetése,  Lista a településen működő állami és önkormányzati intézményekről.  Statisztikai adatok, amennyiben rendelkezésre állnak az alábbi kérdésekről: 1. a lakosság demográfiai, iskolázottsági, munkaerő piaci helyzetéről, 2. a helyi vállalkozásokról, cégekről, 3. a településen élő munkanélküliek, hajléktalanok, menekültek és bevándorlók számáról, 3. Önkormányzatonként a következő interjúalanyokra lehet szükség:  Az önkormányzat működését, költségvetését, helyi rendeleteit, terveit, intézmények működését jól átlátó kompetens személy vagy személyek, (polgármester, jegyző, önkormányzati munkatárs, képviselő)  A település és környéke természeti viszonyait, élőhelyeit jól ismerő helyi személy, (pl. természetvédelmi szakember, nemzeti park területileg illetékes természetvédelmi őre, helyi ökológus kutató vagy amatőr természetbúvár, helyi természetvédelmi, környezetvédelmi, vagy természetrajzi egyesület vezetője, természetrajzi vagy helytörténeti múzeumi munkatárs, iskolai biológia tanár)  A helyi lakosság demográfiai viszonyait, iskolázottságát, munkaerő piaci helyzetét és problémáit átlátó kompetens személy (szociális vagy munkaügyi szakember, önkormányzati előadó vagy vezető…)  Az önkormányzat környezetvédelmi előadója,  Jelentős helyi intézmények és civil szervezetek vezetői A tájékozódó vizsgálat munkafolyamatának lépései és ütemezése 1. Felvesszük a kapcsolatot az előzetesen szerződött, vagy egyeztetett Önkormányzatokkal és helyi kapcsolattartót kérünk. (Kezdő időpont) 2. Helyi kapcsolattartónk segítségével bekérjük a fentiekben szereplő dokumentumokat és adatokat elektronikus vagy postai úton. (kb. 1 hónap) 3. Megkérjük a helyi kapcsolattartót, hogy segítsen nekünk a közvélemény-kutató online kérdőívünk helyi elektronikus levelezőlistákra való kiküldésében. (Az 1. hónap során minél hamarabb) 4. A beérkezett dokumentumokat, valamint a kitöltött online kérdőíveket tanulmányozva készítünk egy település-specifikus mélyinterjú-kérdőívet, amely a szakértőnk által a dokumentumok alapján felvetett sérülékenységi, rugalmassági viszonyokkal, valamint mitigációs és adaptációs lehetőségekkel kapcsolatos. (2. hónap végéig) 5. A kérdőív birtokában személyesen felkeressük a kapcsolattartónkat és az általa javasolt kompetens helyi személyeket (a fentiekben megadott preferenciák szerint) és velük mélyinterjúkat tartunk, a kidolgozott kérdőív segítségével. Helyszíni terepbejárást végzünk és meglátogatjuk a település jelentős intézményeit. (a 3. hónap során)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -76. Tapasztalatainkat rendszerezzük és összegezzük egy „Klímaökológiai átvilágítási jelentés” című dokumentumban, majd azt megvitatjuk az érintettekkel. (a 3. hónap végéig) 7. Ennek birtokában foghatunk bele a stratégiakészítés érdemi lépéseibe. Stratégiakidolgozás menete: 1. Azonosítjuk a rendszert (település, régió, intézmény, vagy annak valamely alrendszere) amire vonatkozóan klímastratégiát készítünk, megjelöljük a stratégiakészítés kezdetét és a stratégia célidőszakát, megjelöljük a stratégiakészítés terület-specifikus céljait, azonosítjuk a vizsgálandó állapotjelzőket (a vizsgálat szempontjait), a rendszer elemeit (ökológiai és társadalmi szerveződés elemei, intézmények, stakeholderek), kölcsönhatásait, környezetét, és a kiindulási állapotot (állapotfelmérés). Megkeressük a stratégiakészítés lehetséges információforrásait, 2. Feltárjuk, hogy milyen változásokra kell számítani a globális klímaváltozás (és esetleg más figyelembeveendő folyamatok) tekintetében a kérdéses rendszerre és környezetére vonatkozóan a kérdéses időszakban. 3. Feltárjuk a változások lehetséges hatásait, a kitettségeknek megfelelően. 4. Feltárjuk a rendszer sérülékenységeit 5. Feltárjuk a rendszer meglévő vagy fejleszthető rugalmassági (mérséklési és alkalmazkodási) kapacitásait. 6. Azonosítjuk az egymással komplementer sérülékenységi és rugalmassági indikátor párokat és értékeljük a hatások, kitettségek és sérülékenységek valamint a meglévő rugalmassági kapacitások mérlegét, elvégezzük az azokra vonatkozó kockázatelemzést (a várható hatások vonatkozásában), vagy kockázatbecsléseket, azonosítjuk a veszélyeket és azok kritikus ellenőrzési pontjait (esetleges monitoring szükségleteket). 7. Ezzel azonosítjuk, hogy mely rugalmassági kapacitások szorulnak fejlesztésre. 8. Azonosítjuk a fejlesztésre szoruló rugalmassági kapacitások lehetséges növelési módjait (számításba vehető felkészülési, reagálási, alkalmazkodási, mérséklési és megelőzési eszközöket, köztük: jogszabályokat, intézkedéseket, és az azok megvalósításához szükséges szervezeti és egyéb megvalósítási kapacitásokat. 9. Elvégezzük a számításba vehető intézkedések ökológiai hatásvizsgálatát (ecologicalenvironmental impact assessment) 10. Elvégezzük a számításba vehető intézkedések társadalmi hatáselemzését (social impact management). 11. Kockázati alapú költség-haszon elemzést végzünk a lehetséges rugalmasság növelő intézkedések tekintetében, a hasznokra és károkra vonatkozóan az ökológiai közgazdaságtan eszközeit is felhasználva (financiális hatásvizsgálat – risk and costbenefit analysis). 12. Elkészítjük fentiek alapján célszerűnek látszó intézkedések megvalósítási tervét, lépéseit, időbeli ütemezését, (a megfelelő szervezeti és egyéb kapacitásokkal rendelkező) lehetséges felelőseit, és költségvetését, továbbá megjelöljük a szükséges költségvetés lehetséges forrásait. 13. Listázzuk a megvalósításba bevonható szakértőket, döntéshozókat, stakeholdereket, a figyelembeveendő információforrásokat, és ügyviteli javaslatainkat. 14. Az elkészült stratégiát az érintettek között szakmai vitára bocsájtjuk, és annak figyelembevételével javítjuk-véglegesítjük.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -8V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre Előzetes tájékozódó vizsgálatok Az előzetes tájékozódó vizsgálatok adatgyűjtést, információgyűjtést és az összegyűjtött ismeretek jelentésben való összezését jelentik. Ebben alapvetően 5 eszköz lehet segítségünkre: 1. Önkormányzati dokumentumok és adatok szakértői vizsgálata, klímaökológiai átvilágítása, 2. Internetes és szakirodalmi adargyűjtés, 3. Online közvélemény kutatás a helyi lakosság körében, 4. Mélyinterjúk kompetens helyi személyiségekkel, 5. Helyszíni tájékozódó terepbejárás, helyi intézmények meglátogatása. Ezek közül az 1., 2., és 5. nem igényel különösebb módszertani megfontolást, a 3. és 4. (online kérdőív és mélyinterjú) azonban igen. Ezeknél ugyanis a kérdőíves felmérések és mélyinterjúk általában szokásos módszertani megoldásaitól jelentős mértékben el kell térni, ha a stratégiakészítés szempontjából valóban hasznos infirmációhoz szeretnénk jutni. Online kérdőívezés: Célja elsősorban, hogy megismerjük a települési klímastratégia szempontjából fontos érintettek (stakeholderek) alapvető motivációit, preferenciáit, szándékait egyszersmint információt szerezzünk tájékozottságukról, másodsorban, hogy módot adjunk számukra a klímaváltozással kapcsolatos intézkedésekkel összefüggő javaslattételre. Az online kérdőívezéssel új ötleteket, gondolatokat is gyűjtünk, ezért a kérdéseket úgy kell feltennünk, hogy azzal ne szűkítsük be a válaszadás lehetőségeit. Kerülendők a feleletválasztós megoldások, helyette szabadon kitölthető irányítatlan válaszokat kell kérni. A preferenciák vizsgálatához legjobban az allokációs típusú kérdések használhatók, amikor például egy meghatározott összeg felosztását kérjük különböző költségvetési fejezetek között. Az egyik legalkalmasabb irányítatlan nyitott kérdési szituáció, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ha döntési jogkörrel rendelkező vezető lenne, akkor mit tenne ilyen vagy olyan problémák ügyében. Ha települési klímastratégiáról van szó, akkor érdemes konkrétan is rákérdezni, hogy az adott településen, milyen vonatkozásban javasolna intézkedéseket, van-e tudomása különböző figyelembeveendő objektumokról vagy jelenségekről. A kérdőív lehetőleg ne legyen hosszú és a feltétlenül megválaszolandó legfontosabb kérdéseket tegyük az elejére, hogy a részleges kitöltések minél nagyobb száma is használható legyen. Ne kezdjük a kérdőívet a kitöltői adatokkal, de ha fontosak, mert reprezentatív mintákat is képezünk az adatokból akkor a kérdőív végére sem szabad helyezni. Ne féljünk a szokatlan megoldásoktól, nyugodtan használjuk a kitöltői adatokra vonatkozó kérdések céljára a kérdőív középső mezőit, esetleg elválaszthatjuk vele, a különböző jellegű kérdéscsoportokat, hogy azok ne interferáljanak egymással! Mélyinterjúk: A mélyinterjúk lényege, hogy a válaszoló saját szavaival saját gondolatait mondja el, kérdéseink a beszélgetés tematikájának mederbentartását szolgálják, nem egy kérdéssorra keresünk rövid válaszokat. Ennek ellenére a mélyinterjú segítő kérdéssorát még a szokottnál is jobban elő kell készíteni. Mélyinterjúkra csak az internetes és szakirodalmi tájékozódás, a szervezet dokumentumainak (pl. települési önkormányzattól kért anyagok) klímaökológiai

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -9átvilágítása, az online kérdőíves felmérések eredményeinek értékelése, valamint a helyszíni terepbejárás után kerüljön sor.

A tényleges stratégiakészítés lépései: A vizsgálandó rendszer azonosítása Mielőtt stratégiakészítésbe, vagy környezeti hatásvizsgálatba vagy bármiféle érdemi tervezésbe kezdenénk világosan azonosítani kell a rendszert, amellyel foglalkozni kívánunk. A rendszer pontos lehatárolása nélkül nincs értelme a környezet fogalmának sem, hiszen az a rendszerre közvetlenül hatást gyakorló tényezők összességét jelenti. A fizikai lehatároláson kívül világosan meg kell jelölnünk a stratégiakészítés céljait is, valamint a kijelölt rendszernek azokat az állapotjelzőit, amivel az állapotok, állapotváltozások és célok jellemezhetők. Miután azonosítottuk és megjelöltük a rendszert (település, régió, intézmény, vagy annak valamely alrendszere) amire vonatkozóan klímastratégiát készítünk, tisztázni kell annak határait, hogy tudjuk mi az, ami még bele tartozik feladataink körébe és mi az, amire már nincs közvetlen hatásunk. Településeknél fontos a világos térképi lehatárolás is. A térbeli lehatárolás egyúttal felhívja figyelmünket azokra a térbeli szomszédsági viszonyokra, amelyek később fontosak lesznek számunkra. Különösen oda kell figyelni azokra a természeti objektumokra (tavak, patakok, erdőfoltok), amelyek egyik része a határon belülre, másik részük kívülre esik, mert ezek kezelése nem lehet eredményes külső együttműködések megszervezése nélkül. A térbeli lehatároláson kívül tisztáznunk kell az időbeli viszonyokat is. Meg kell jelölnünk a stratégiakészítés kezdetét és a stratégia célidőszakát, hiszen ugyanannak a problémának a kezelése teljesen eltérő lehet rövid-, közép- vagy hosszútávon, ahogyan a hatótényezők szerepe és a körülmények is lényegesen eltérőek lehetnek. A munkavállalók képzetlenségéből eredő alkalmazkodási nehézségeket például -- rövidtávon néhány hónapos átképzésekkel, szakmai vagy informatikai vagy nyelvtanfolyamok megszervezésével kezelhetjük, -- középtávon a felsőoktatásban való részvételhez alapíthatunk támogató ösztöndíjakat, vagy vállalhatunk át tandíjakat, vagy szervezhetünk meg távoktatási programokat, míg -- hosszú távon az alap- és középszintű közoktatás fejlesztése is fontos eszköz lehet. A rendszer azonosításának témakörébe tartozik továbbá, hogy megjelöljük a stratégiakészítés terület-specifikus céljait, vagyis, hogy milyen állapotokat kívánunk elérni és azt mivel jellemezzük. Ha például üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése az általános cél, akkor vagy azt kell megjelölni, hogy milyen össz kibocsátás értékről mire szeretnénk csökkenteni, például ekvivalens széndioxidban kifejezve, vagy az elnyelendő széndioxid mennyiségét adhatjuk meg egy klímavédelmi erdőtelepítésnél, vagy százalékosan jellemezhetjük az energiatakarékossági jellegű intézkedésünket. A különböző jellemzési módszereket kombináltan is alkalmazhatjuk, de stratégiakészítésnél nagyon lényeges szempont, hogy a cél megvalósulása, részleges megvalósulása, időarányos megvalósulása egyértelműen jellemezhető legyen. Nem elegendő dokumentálni, hogy tettünk/tenni kívánunk valamit az általános cél elérése érdekében, hanem tudnunk kell, azt is, hogy mennyit tettünk vagy kívánunk tenni. A stratégiák céljainak mennyiségi rögzítése azért is fontos, hogy ha egy

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -10nagyobb térség több településének stratégiái rendelkezésre állnak, akkor abból önmagában megadható legyen a stratégiák megvalósulása esetén összesen várható eredmény is. A rendszer azonosításának elengedhetetlen tartozéka, hogy felsoroljuk vagy definiáljuk annak elemeit (ökológiai és társadalmi szerveződés elemei, intézmények, stakeholderek), hogy tisztában legyünk azzal mit vesz figyelembe a stratégia és mit nem. Ha például egy település klímastratégiájáról van szó, amelyet a települési önkormányzat fogad el, akkor tisztázandó, hogy a településen fizikailag megtalálható intézmények közül csak az önkormányzati fenntartásúakra vonatkozik-e, vagy az egyházi, alapítványi esetleg központilag fenntartott állami intézmények is figyelembe veendőek, hiszen nem célszerű, hogy az önkormányzat olyan dolgokról is rendelkezzen, vagy terveket fogalmazzon meg, amire a valóságban nincs tényleges ráhatása. Tisztázandók továbbá a rendszer elemeinek kölcsönhatásai, kapcsolatai, hiszen az egyik elem változtatása a többire is hatással lehet. Nem biztos például, hogy klímavédelmi eredményként könyvelhetjük el, ha a helyi szénbánya energiatakarékosabban termel ki több elégethető szenet, aminek következtében olcsóbban, nagyobb mennyiségű széndioxidot fognak később kibocsátani. Tisztázandó továbbá, hogy a rendszer részének tekintett elemekre milyen a rendszeren kívüli (környezeti) tényezők gyakorolnak érdemi hatást, vagyis mik képesek azok állapotát vagy rendszeren belüli kölcsönhatásaikat érdemben befolyásolni, állapotukat megváltoztatni. A vizsgálandó rendszer azonosításának részét képezi az is, hogy jellemezzük annak kiindulási állapotát, helyzetét, alapállapotát. Ehhez egy tájékozódó állapotfelmérés elvégzésére van szükség. Tudnunk kell például, hogy a védendő területeken milyen fajok, milyen mennyiségben fordulnak elő és milyen térbeli és időbeli mintázatokat mutatnak, hiszen ennek hiányában fogalmunk sem lehet arról, hogy védelmi intézkedéseink eredményesek lehetnek-e vagy sem. Tudnunk kell, hogy milyen a lakosság összetétele életkori csoportok, képzettségi szintek, munkaerő-piaci helyzet, egészségi állapot, lakáshelyzet, jövedelmi viszonyok szempontjából, hiszen ennek hiányában sem a sérülékenységekről sem a rugalmasságokról, sem a lehetséges felkészülésről nem állapíthatunk meg semmit. Ismernünk kell az intézményi és szolgáltatási kapacitásokat és igényeket, az intézmények, civil szervezetek és vállalkozások helyzetét. A rendszer azonosításának keretében kell tisztáznunk azt is, hogy mik lehetnek a stratégiakészítés lehetséges információforrásai, honnan szerezhetjük be a szükséges helyspecifikus adatokat és ismereteket.

Várható változások azonosítása Miután azonosítottuk és megismertük a rendszert, tisztában vagyunk annak aktuális állapotával és körülményeivel, tisztáztuk a kezdeti és célidőszakot, akkor van esélyünk arra, hogy képesek leszünk feltárni a globális klímaváltozás (és esetleg más figyelembeveendő párhuzamos folyamatok) által gerjesztett változások mibenlétét. Tisztázni kell, hogy a rendszert és környezetét illetően mi fog változni, milyen irányban és milyen mértékben. A globális klímaváltozás bolygóméretű, kontinentális és regionális mintázatairól az IPCC klímaváltozási forgatókönyveiből, az azok alapján futtatott globális cirkulációs modellek (GCK-ek) outputjaiból, valamint a globális modellek leskálázásaiként használatos regionális

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -11klímamodellekből vagy statisztikusan leskálázott adatsorokból tájékozódhatunk. Egy település léptékére ezen modellek leskálázása nem minden esetben ésszerű, ez a település méretétől függ. A globális klímamodellek 300km-es, a regionális klímamodellek pedig 50-25 km-es rácsokra készülnek. Hazánkban sok esetben elegendő azonban ha elsősorban országos vagy tájegységi léptékű változási tendenciákból indulunk ki, hiszen az egyes forgatókönyvek és modellek kisléptékben nagyobb változatosságot mutathatnak, mint amennyit ésszerűen figyelembe lehet venni. A nagyobb térléptékekre kapott robusztus eredmények megbízhatóbbak. A globális klímaváltozás egy település vonatkozásában a következő közvetlen változástípusokat eredményezheti: 1. Változhat a lokális klíma, azaz a megszokott időjárási események gyakorisága és értékeik időszakos átlagai. Nőhet az évi, évszakos és havi várható átlaghőmérséklet, növekedhetnek az éjszakai minimum-, és nappali maximumhőmérsékletek, növekedhet a téli csapadékmennyiség és csökkenhet a nyári, növekedhet a rendkívüli időjárási események (nagy viharok, váratlan fagyok, hőhullámok, intenzív csapadékok) gyakorisága. Változékonyabbá válhat az időjárás. 2. A távolabb bekövetkező klímaváltozás miatt változhat a településre érkező vízfolyások vízhozama. 3. A távolabb bekövetkező klímaváltozás miatt invazív növény-, állat- és mikrobafajok megjelenésére kell számítani, változhat a levegő pollentartalma, portartalma, megjelenhetnek gyomok, növényvédelmi kártevők, valamint növény-, állat- és humánegészségügyi kórokozók, vektorok és paraziták. 4. A távolabb bekövetkező klímaváltozás eredményeként begyűrűző gazdasági és társadalmi változások érhetik el a települést, amely a kívülről érkező termékek és szolgáltatások árában és rendelkezésre álló mennyiségében, valamint munkaerőkeresletben és kínálatban is megnyilvánulhat. 5. A távolabb bekövetkező klímaváltozás eredményeként menekültek, bevándorlók szokottnál nagyobb mértékű megjelenésére kell számítani. 6. A távolabb bekövetkező klímaváltozás eredményeként információ, valós hírek vagy álhírek, rémhírek is eljuthatnak a településre, melyeknek úgyszintén jelentős hatásuk (pl. pánik) lehet. Ezek lehetnek az elsődleges közvetlen változások, amelyek többféle kombinációban közvetett változások sorozatát indíthatják be. A várható változások feltárása a stratégiakészítés szintjén szakirodalmi szintézissel, szakértői intézményektől (egyetemek, kutatóintézetek, környezeti információkkal foglalkozó cégek) való információkéréssel, vagy adatvásárlással, helyszíni tájékozódással, internetes adatgyűjtéssel esetleg szakértőkkel való mélyinterjúk segítségével lehetséges, ha célirányos tudományos kutatómunkára nincs vagy korlátozott a lehetőség. Várható változások lehetséges hatásainak azonosítása Az előző szakaszban körvonalazott lehetséges közvetlen és közvetett változások a rendszerünk egyes elemeire és kölcsönhatásaira, valamint a rendszer környezetére hatással lehetnek. A változásokból következő potenciális hatások azonosítására a rendszerünk kitettségei alapján van lehetőségünk.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -12A változások közül a rendszerre csak azok képesek hatással lenni, melyekre nézve a rendszer kitett, vagyis érzékeny, a változásra állapotváltozással reagálhat. Hatásról csak akkor beszélhetünk, ha az állapotváltozással jár. A rendszer állapota akkor tekinthető megváltozottnak, ha a rendszer azonosításakor megjelölt állapotjelzők közül legalább egy megváltozik. A hatótényezők összességét tekintjük a rendszer környezetének, a többi változás csupán a külvilág része, ha azok ilyen értelemben közvetlen hatást nem gyakorolnak. Az előző szakaszban felsorolt potenciális változások, változástípusok listáját követve megjelölhetjük a legfontosabb lehetséges hatások néhány példáját, amelyekre egy konkrét szituáció hatásvizsgálatánál esetleg gondolni lehet egy település, mint rendszer esetén: ad 1. A megváltozó időjárási viszonyok közvetlen hatással lehetnek a település élővilágára, a mezőgazdasági termésátlagokra, a helyi állóvizek vízszintjére, a lakosság egészségi állapotára, a balesetek kockázatára, az egészségügyi ellátórendszer leterheltségére, a vízfogyasztásra, a szennyvízmennyiségre, az épületek és az infrastruktúra állapotára, a közlekedési lehetőségekre, a közterületek fenntartásának munkaerőigényére, az abiotikus erdő- és mezőgazdasági károkra stb. ad 2. A távolabbról érkező vízfolyások megváltozó vízhozama hatással lehet az öntözési lehetőségekre és az árvízi kockázatra. ad 3. Az invazív gyomok, kártevők, kórokozók megjelenése növelheti az erdő és mezőgazdasági biotikus károkat, természetvédelmi problémákat okozhat, állat- és közegészségügyi, járványügyi kockázatokat növelhet. ad 4. A távolabb bekövetkező klímaváltozás eredményeként begyűrűző gazdasági és társadalmi változások hatására változhat egyes termékek és szolgáltatások ára, munkaerőtöbblet vagy munkaerőhiány jelentkezhet. ad 5. A távolabb bekövetkező klímaváltozás eredményeként megjelenő menekültek és bevándorlók szokottnál nagyobb számának hatására kimerülhetnek a hajléktalanokat ellátó rendszerek, egészségügyi ellátórendszer, adminisztratív ügyintézési rendszer, közlekedési rendszerek kapacitásai, infrastrukturális kapacitások, ugyanakkor többlet munkaerő, többlet átképzési és továbbképzési igény jelentkezhet. A bevándorlók orvosolhatják egyes területek (pl. egészségügy) munkaerőhiányát, új termékeket (pl. egzotikus élelmiszerek, népzene, népművészet) és szolgáltatásokat (pl. arab vagy más nyelvtanfolyam) hozhatnak létre. A megnövekedett lakosságszám és a kulturális különbségek átmeneti nehézségeket követően pozitív hatásokkal is lehetnek a település életére. ad 6. A beérkező valós vagy téves információ pánikot, nyugtalanságot, zavargásokat kelthet, de pozitív hatásai is lehetnek a nagyobb szolidaritásban, közösségi összefogásban, tartalékok képzésében, változásokra való felkészülésben, nyelvtanulásban, szakképzésben, a képzettség megbecsülésében. A várható hatások azonosítása a stratégiakészítés szintjén szakirodalmi szintézissel, szakértői intézményektől (egyetemek, kutatóintézetek, környezeti információkkal foglalkozó cégek) való információkéréssel, vagy adatvásárlással, helyszíni tájékozódással, internetes adatgyűjtéssel esetleg szakértőkkel való mélyinterjúk segítségével lehetséges, ha célirányos tudományos kutatómunkára nincs vagy korlátozott a lehetőség. A sérülékenységek feltárása A sérülékenység, sebezhetőség (vulnerábilitás) egy rendszer azon tulajdonsága, hogy környezetének valamely megváltozása a rendszerre olyan hatást képes kifejteni, amely annak

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -13fennmaradását, önazonosságát, vagy normális működését, épségét veszélyeztetheti, károsíthatja. A sérülékenység lényegében alacsonyszintű alkalmazkodási kapacitást jelent. Sérülékenységet leginkább az alábbi alkalmazkodási kapacitások hiánya jelenthet:  tartalékok, készletek  raktározási, elhelyezési, befogadási kapacitások,  üres férőhelyek  párhuzamos folyamatok, amelyek helyettesíthetik egymást  diverz rendszerek, amelyek egyazon funkcióra többféle (nem feltétlenül csak az adott körülmények között leghatékonyabb) megoldást alkalmaznak,  generalista, széles tűrőképességű, univerzálisabb megoldások. Egy egyén (és családja) sérülékeny, ha nincsenek tartalékai, nem számíthat családi segítségnyújtásra, nem tartozik szolidáris kisközösséghez, szegényes a kapcsolati tőkéje, alacsony az iskolai végzettsége, nincs, kevés vagy elavult a szakképzettsége, nem beszél idegen nyelveken, nincs internet hozzáférése, nem mobilis, rossz az egészségi állapota. Különösen sérülékenyek a katasztrófák, háborúk, balesetek áldozatai, traumák átélői, a menekültek, hajléktalanok, munkanélküliek, fogyatékosok, betegek, rokkantak, idősek, gyermekek, terhes vagy szoptató anyák, mélyszegénységben élők, tartósan alultápláltak, analfabéták. Egy település sérülékeny, ha: (Ökológiai és környezetügyi kérdések)  Ha a település természeti értékei, természetközeli élőhelyei, élővilága, műemlékei, kulturális öröksége nem állnak hatékony és szakszerű védelem alatt.  Ha a település ipari, bányászati, mezőgazdasági, kereskedelmi vagy szolgáltató létesítményei környezetszennyező vagy környezetkárosító módon működnek.  Ha a település környezete (talaja, levegője, felszíni és felszín alatti vizei, földtani rétegei) szennyezettek. (Infrastrukturális kérdések)  közterületein nem állnak rendelkezésre ívóvízforrások (közkutak), nincsenek kiépített menedékek nagy esők vagy viharok esetére, nincsenek nagy befogadóképességű, védett és légkondicionált terek hőség esetére, az utak mentén nincsenek fasorok, nincsenek nagy parkok, zöldfelületek. Ha a közterületeken nincsenek ingyenes segélyhívó vagy segítségnyújtó berendezések, alapszolgáltatások. Ha a település közelében nincs jóléti célú parkerdő.  Ha a település árvízvédelme nincs megoldva (ha egyébként árvízveszély fennállhat.)  Ha a településen a tűzrendészeti és építési szabályokat nem tartják be.  Ha az ivóvízellátás, csatornázás és hatékony szennyvíztisztítás nincs megoldva,  Ha a település hulladékgazdálkodása nem megoldott vagy korszerűtlen,  Ha a településen nincs megfelelő állategészségügyi és növényvédelmi ellátórendszer (állatorvos, növényorvos, gyombiológiai szakember, talajvédelmi szakember és megfelelő laboratóriumok)  Ha nincsen megfelelő és lakosságarányos egészségügyi ellátórendszere (mentőszolgálat, elsősegélyhelyek, orvos, gyógyszertár, szakrendelő, laboratórium, kórház, közegészségügyi és járványügyi ellenőrzés).  Ha az épületek vagy az infrastruktúra elavult vagy leromlott állapotú,

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -14 Ha a lakások, lakóházak nincsenek megfelelő hőszigeteléssel, nyílászárókkal és árnyékolástechnikával ellátva.  Ha a település működtetése nem energia- és víztakarékos, illetve hatékony,  Ha a lakásokban és közterületeken nincs megfelelő internet elérhetőség (korlátozott a naprakész információhoz való hozzájutás)  Ha közlekedési vagy szállítási akadályok esetén nem megoldott a település élelmiszer, ivóvíz-, és energiaellátása, nincsenek biztonsági raktárkészletek,  Ha a település közelében nem érhető el szakszerű katasztrófavédelmi segítség (pl. tűzoltók)  Ha rossz a település közbiztonsága, nincsenek közterületi kamerák, vagy jól működő polgárőrség, elérhető rendőri segítséggel,  Ha a település belső és más településekkel összekötő közlekedési rendszere nem megoldott vagy nem környezetkímélő,  Ha a település nincs felkészülve bevándorlók fogadására és ellátására,  Ha a településnek nincs önálló felnőttoktatásra, továbbképzésre is alkalmas oktatási intézménye (közösségi főiskola, sokoldalú gimnázium) (Lakossági szempontok)  Ha sok a hajléktalan és ellátásuk (éjjeli menedék, nappali pihenő, étkeztetés, tisztálkodási lehetőség, ruházat, orvosi ellátás, munkaközvetítés, szociális gondozás, jogi segítség, lelki segítség) nincs megoldva vagy nem megfelelő kapacitású az ellátórendszer.  Ha magas a jövedelemmel vagy önellátási lehetőséggel nem rendelkező munkanélküliek aránya és ellátórendszerük nem kielégítő.  Ha nagy a betegek, rokkantak, fogyatékkal élők aránya és ellátásuk nem kielégítő.  Ha sok a gyermek és idős ember.  Ha a lakosság iskolai végzettsége alacsony szintű.  Ha a lakosság körében alacsony a szakképzettek aránya.  Ha a lakosság közében alacsony az idegen nyelveket beszélők aránya,  Ha a lakosság nem szolidáris a rászorulókkal, ha nincsenek összetartó kisközösségek,  Ha a lakosság kirekesztő, diszkriminatív vagy ellenséges hangulatú,  Ha a lakosság körében a rasszista, szélsőséges, idegengyűlölő vagy intoleráns vélekedések nem kerülnek határozott elutasításra,  Ha sok a településen az alkoholista, pszichiátriai beteg, vagy kábítószerfogyasztó, (Információs kérdések)  Ha a település és környéke természeti adottságai nem feltártak-feltérképezettek vagy az ezzel kapcsolatos adatok nem nyilvánosak,  Ha a településnek nincs környezeti és ökológiai monitorozó rendszere, vagy annak adatai nyilvánosan nem érhetők el,  Ha a település döntéshozóit nem támogatja hozzáértő szakembergárda, (pl. nincs ökológus, nincs klímaszakértő stb.)  Ha a településnek nincs megfelelő, körültekintően kidolgozott klímastratégiája. (Részletesebben lásd a sérülékenységről szóló tananyagrészben.) A konkrét helyspecifikus sérülékenységek feltárása történhet

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -151. 2. 3. 4.

irodalmi forrásokra és statisztikai adatokra alapozva, célirányos kérdőíves felméréssel a lakosság vagy kiemelt célcsoportok körében, helyismerettel rendelkezők körében végzett mélyinterjúk segítségével, szakemberek által végzett terepi felmérésekkel, célra orientált szakértői vizsgálatokkal.

Ezek bármelyike külön-külön vagy együttesen is megfelelhet a célnak, de idő- és költségigényük jelentősen eltérő lehet. Idő vagy pénzszűke esetén a leghatékonyabb megoldást a helyismerettel rendelkezők körében végzett mélyinterjúk jelenthetik. Ennek kulcsa, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akik a számunkra fontos információval rendelkeznek és, hogy az interjúkat felkészülten, előkészítetten és hatékonyan végezzük. Az interjúk előkészítését az rendelkezésre álló dokumentumok tanulmányozása, előzetes adat- és információkérés, valamint egy előre összeállított kérdőív segítheti. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy az interjú ne legyen mechanikus, hanem adjon lehetőséget új ötletek, gondolatok felmerülésére is. Ha a szükséges számú és diverzitású mélyinterjú nem készíthető el, akkor egy egyszerűsített megoldást jelenthet egy csoportos ötletbörze megszervezése minél több feltehetőleg kompetens résztvevő bevonásával. A sérülékenységek feltárása terén gyakorlati segítségként ajánljuk tananyagunk sérülékenységi fejezeteiben (3. és 4. fejezet) szereplő példák és listák ellenőrzőlistaként való használatát, valamint a rugalmassági fejezetekben szereplő kapacitások (kapacitás katalógus elemei) meglétének ellenőrzését, hiszen azok hiánya úgyszintén sérülékenységet jelez. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy tananyagunk ezen listái soha sem lehetnek teljeskörűek, hiszen minden település más rendszer, más egyedi problémákkal, amelyekre nem lehet sablonokat ráhúzni, listáink csupán arra szolgálnak, hogy ötleteket adjanak, hasonlóan a jó gyakorlatokról szóló gyűjteményes tanulmányunk példáihoz. Rugalmassági (mérséklési és alkalmazkodási) kapacitások feltárása A rugalmasság és sérülékenység fogalmai szorosan összefüggenek egymással, ezek részletes kifejtése tananyagunk sérülékenységről szóló (3. és 4.) valamint rugalmasságról szóló (5. és 6.) fejezeteiben valamint a háttéranyagként csatolt tanulmányokban (különösen 2. tanulmány) találhatók. Jelen szakaszban ezekből csupán annyit idézünk fel, amely a rugalmassági kapacitások helyi feltárásának módszereit illetően nélkülözhetetlen. A külvilág változásaira a rendszer többféle módon reagálhat, többféle választ adhat: 





Plasztikus reakció, ha a hatásra a rendszer állapota tartósan megváltozik. (Ennek szélsőséges esete a rendszer megsemmisülése, de lehet tartós károsodás, vagy érdemi károsodás nélküli kismértékű megváltozás, esetleg az új körülményekhez való tartós alkalmazkodás is.) Reziliens (elasztikus) reakció, ha a rendszer a hatás következtében egyensúlyi állapotából kimozdul ugyan, de idővel oda rugalmasan visszatér. (Ez lehet átmeneti károsodás utáni helyreállás, vagy rugalmas alkalmazkodás is.) Rezisztens (passzív ellenállási) reakció, ha a rendszer a hatást elnyeli ugyan, de azt károsodás nélkül átengedi magán, állapota érdemben nem változik meg átmenetileg sem. Valójában csak nagyon rövid időre nagyon kis mértékben változik meg, szinte csupán „észleli és nyugtázza” a változást (megremeg, de ellenáll).

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -16A rugalmasság (climate resilience) a társadalmi-gazdasági-ökológiai rendszernek az a kapacitása, hogy  a külső kényszerek által okozott feszültségeket enyhítve, fenntartsa fő funkcióit,  megbirkózzon a veszélyes eseményekkel, trendekkel és zavarásokkal,  képes legyen úgy alkalmazkodni, átszerveződni, megváltozni, vagy tovább fejlődni hogy javítsa saját fenntarthatóságát, és  felkészültebb legyen a klímaváltozás hatásaira. Ez a nemzetközi szakirodalomban általánosan elfogadott definíció, túlmutat a magyar „rugalmasság” szó köznapi jelentésén és magában foglalja:  a klímaváltozással kapcsolatos mitigációs (mérséklési, kibocsátás csökkentési, szénmegkötési), és  adaptációs (alkalmazkodási) tevékenységek minden elemét, beleértve a sérülékenység ellen ható társadalmi vagy ökológiai válaszadás plasztikus, reziliens (elasztikus) és rezisztens reakciótípusait is, amelyekről a sérülékenységgel kapcsolatos fejezetben volt szó. A klímaváltozással kapcsolatos társadalmi szintű problémakezelés kulcsa a tudományos alapkutatás, a kutatási eredmények közreadása, valamint alkalmazása a társadalmi tevékenységeinkben (alkalmazott kutatás, fejlesztés és innováció). Ehhez szorosan kapcsolódik az így előálló új ismeretek gyors bevezetése az oktatási rendszerbe és az ismeretterjesztés csatornáiba (internet, tömegtájékoztatási eszközök, média). A klímaváltozás kihívása mindezek mellet is csak (társadalmi és globális) összefogással kezelhető. A klímaváltozáshoz, mint megoldandó problémához alapvetően két irányból közelíthetünk, a mitigáció vagy adaptáció oldaláról. A mitigáció, azaz a kibocsátások csökkentése, a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe való kijutásának a visszafogását jelenti, ezzel megelőzhetjük a további káros hatásokat és a klímaváltozás felgyorsulását. Az adaptáció, azaz alkalmazkodás, a már most vagy a közeljövőben bekövetkező változásokra való felkészülést jelenti. A mérséklés “a kezelhetetlen elkerülését”, az alkalmazkodás pedig “az elkerülhetetlen kezelését” jelenti. A rendszer meglévő vagy fejleszthető rugalmassági kapacitásainak felmérése a stratégiakészítés szintjén szakirodalmi szintézissel, szakértői intézményektől (egyetemek, kutatóintézetek, környezeti információkkal foglalkozó cégek) való információkéréssel, vagy adatvásárlással, helyszíni tájékozódással, internetes adatgyűjtéssel, kérdőíves felmérésekkel, szakértőkkel való mélyinterjúk segítségével, szakértői ötletbörzékkel, valamint célirányos szakértői vizsgálatokkal végezhető el, figyelembe véve a sérülékenységi szakasznál elmondottakat is. A rugalmassági kapacitások felmérése magában foglalhatja a szükségletek és igények felmérését is a lakosság, intézmények, szervezetek, vállalkozások körében. A rugalmassági kapacitások település-specifikus felmérése kapcsán gyakorlati segítségként, egyfajta kiindulópontként ajánljuk a tananyagunk rugalmassági fejezeteiben található kapacitás katalógusunk ellenőrzőlistaként való használatát. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ezen listáink és gyűjteményeink csupán kiragadott példák a lehetőségek sokkal nagyobb tárházából, így a rugalmassági kapacitások helyi katalógusának felvétele nem nélkülözheti és mélyreható helyismeretet és kreativitást.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -17-

Várható változások (továbbá hatások és kitettségek), valamint sérülékenységek és rugalmasságok összekapcsolása A várható változások lehetséges hatásainak ismeretében egymáshoz rendelhetők a legfontosabb sérülékenységek és az azokra vonatkozó rugalmassági kapacitások. Valamennyi releváns kombinációt meg kell vizsgálnunk. A munka során figyelemmel kell lennünk arra, hogy egy változás többféle egymástól független vagy csak részben összefüggő hatást fejthet ki a rendszerünk azonos vagy különböző elemeire. Például attól, hogy a nyári csapadékhiányból eredő egyik hatást kompenzálhatja az öntözési kapacitás, ugyanennek a változásnak egy másik hatását (nagyobb koncentrációjú szálló por kockázata) még nem kezeltük. Ugyanakkor egyfajta sérülékenységet többféle hatás is fokozhat, illetve egy hatás többféle sérülékenységet befolyásolhat. A folyóparti családi házak árvízi sérülékenységét fokozhatják a viharos erejű szelek, villámcsapások, földcsuszamlások is, a megnövekedett folyóvízszint, a gátak rossz állapota és a nagy esőzések mellett. A sérülékenységek vonatozásában szintén az a helyzet, hogy gyakran többféle módon lehet a rendszer rugalmas, többféle mérséklési vagy alkalmazkodási kapacitás merülhet fel, amelyeket esetleg együttesen kell figyelembe venni. Ha például a klímaváltozás következtében tömegesen lesznek munkanélküliek a „nyehőcetermesztési” szakembereink, akkor többféle rugalmassági kapacitás igénybevételével megoszthatjuk a problémát: 1. Egy részüket átképezhetjük datolyatermesztési szakembernek, ha arra keletkezett valamennyi igény. (Mezőgazdasági átképzési, továbbképzési kapacitás) 2. Más részüket elküldhetjük angol, finn, észt, lett, litván vagy lengyel nyelvtanfolyamra felkészítve őket egy tőlünk északabbi munkavállalásra, ahol a klímaváltozás kifejezetten kedvez a „nyehőcének”, illetve éppen most válik majd termeszthetővé, így szaktudásukat, tapasztalataikat nagy haszonnal kamatoztathatják. (Nyelvoktatási kapacitás) 3. Harmadik részük számára - akik fiatalok és tehetségesek- felkínálhatunk felsőoktatási ösztöndíjakat és emeltszintű érettségire felkészítő tanfolyamokat. (Felsőoktatási kapacitás) 4. Negyedik részük korengedményesen nyugdíjba küldhető, esetleg nem szakirányú részmunkaidős foglalkoztatással kombinálva. (Nyugdíjrendszer kapacitása) 5. Ötödik részük számára (akik tanulni nem tudnak, vagy nem kívánnak, de még nem nyugdíjkorúak) biztosíthatunk átmenetileg munkanélküli segélyt vagy közmunkát (Segélyek és közmunkák kapacitása.) Kockázatelemzés Kockázat alatt egy esemény bekövetkezésével járó kár mértékének és bekövetkezési valószínűségének szorzatát értjük. A kockázatelemzés tehát az alábbi logikai lépésekből áll:

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -181. Lehetséges kimenetelek (események egy eseményrendszeren belül) azonosítása, vagy az elemi események gyakorlati nézőpontú csoportosítása, ha azok ismertek. 2. A lehetséges kimenetelek (események) következményeinek számszerűsítése (hasznokkárok értéke vagy mértéke) 3. A lehetséges kimenetelek (események) valószínűségeinek becslése vagy számítása 4. A kockázatok számszerűsítése az előbbiek alapján. A kockázatelemzés egy döntéstámogató módszer, amely segítséget nyújthat a legjobb megoldások megtalálásában, valamint annak azonosításában, hogy milyen sérülékenységeket kell komolyan venni, milyen rugalmasságokat érdemes fejleszteni és milyen mértékű beruházások, befektetések látszanak célszerűnek és indokoltnak. A kockázatelemzés történhet az előző szakaszban azonosított változási-sérülékenységirugalmassági kombinációk vonatkozásában is, azok lehetséges kimeneteleit tekintve vizsgálandó eseményeknek. A kockázatelemzés kiegészülhet a kockázatkezelés, kockázatcsökkentés módozatainak figyelembevételével és azok költség-haszon elemzésével is. Ide tartozhatnak a különböző biztosítások, rugalmasságnövelő beruházások, védelmi intézkedések, felkészülési tervek, és maga a klímastartégia készítés is egy kockázatcsökkentési-kockázatkezelési tevékenység. Veszélyek és kritikus ellenőrzési, szabályozási, beavatkozási pontok azonosítása A veszélyelemzés, a kockázatelemzés során kis valószínűségűnek, de nagy súlyosságúnak azonosított problémák további vizsgálatát tartalmazza, gyakran olyan kritikus ellenőrzési pontok bevezetésével, amelyre vonatkozóan folyamatos monitorozásra, monitoring rendszer kiépítésére is szükség van. A veszélyek ritkán bekövetkező, de bekövetkezésük esetén súlyos következményekkel járó események lehetőségét jelentik. Ha a veszélyről és annak időbeli alakulásáról tudomásunk van, arról naprakész információval rendelkezünk, akkor esélyünk van a megelőzésre, védekezésre. Egy tengerparti település esetén ilyen nagyon ritka, de súlyos veszélyforrás lehet a cunami. Ha folyamatos monitoring rendszer, műholdas tengermegfigyelés, vagy mérőhálózat áll rendelkezésre, akkor időben kiadható a riasztás és így sok emberélet, illetve vagyoni kár előzhető meg. A klímaváltozással növekszik az extrém időjárási helyzetek gyakorisága és intenzitása így a meteorológiai előrejelző rendszereknek a jelenleginél komolyabb szerepe lehet. Ez azonban csak akkor hatékony, ha település-specifikus riasztási rendszer és intézkedési terv is rendelkezésre áll. Azonosítani kell azokat a kritikus ellenőrzési pontokat, ahol a veszély előre jelezhető (a patak vízmércéje, a gát állapota, tűzészlelő torony vagy magaslat, monitorig központ, meteorológiai állomás, mintavételi pontok). Azonosítani kell azokat a kritikus beavatkozási pontokat is, ahol veszély esetén az elhárító lépések megtehetők (szükségtározó zsilipjének megnyitása, útlezárások, vészjelző berendezések bekapcsolása, segítségnyújtók készültségbe helyezése, menedékhelyek megnyitása, raktárak megnyitása, elektronikus tájékoztatási rendszerek, mozgósítás, evakuálás stb.). Javaslattétel monitoring rendszerek kiépítése A klímaváltozási stratégia vagy intézkedési javaslatcsomag tartalmazhatja a helyzetelemzések, ökológiai tanulmányok, szakértői vizsgálatok, környezeti hatáselemzések,

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -19kockázatelemzések vagy veszélyelemzések során szükségesnek mutatkozó monitoringrendszerek kiépítésére, megszervezésére vonatkozó javaslatokat is. Egy monitoring rendszer a következő elemekből áll: 1. pontosan definiált és standardizált módszerekkel mért indikátorok (pontosan mit, hol, mikor és hogyan mérünk, ki végzi azt, ki a felelőse) 2. folyamatos (real-time), vagy célra orientáltan gyakori mintavételezések és adatfelvételezés, (rendszeresen elvégzett vizsgálatok, megfigyelések, vagy mérések és azok dokumentálása, regisztrálása). 3. az adatok adatbázisokba rendezése, és nyilvánosságra hozása, 4. az adatok feldolgozása, értékelése, 5. az adatfeldolgozásból nyerhető (az adatok által mutatott) lehetséges alternatívákra előre kidolgozott cselekvési algoritmusok (pl. riasztási rendszer, veszélyességi színkódokkal). A folyamatos vagy rendszeres észleléseken alapuló megfigyelő-hálózatok a jövőben egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Az így nyert adatokat a lehető legszélesebb körben, késlekedés-mentesen nyilvánosságra kell hozni, és elérhetővé kell tenni a tudományos kutatás, adatfeldolgozás, publikálás számára. A pontos adatok real-time és nyilvános online elérhetősége az alkalmazkodás egyik kulcsa. A következő típusú monitoring-rendszerek kiépítése egymással való összekapcsolásuk, és nyilvános adatszolgáltatásuk megszervezése tűnik létfontosságúnak: 1. Meteorológiai monitoring és előrejelzés 2. Ökológiai megfigyelő-hálózat az újonnan megjelenő növény, állat- és mikrobafajokra, valamint a levegő pollenösszetételére 3. Biodiverzitás monitorozás 4. Növényvédelmi megfigyelő és előrejelző hálózat 5. Vízjárásra és vízállásokra vonatkozó monitoring 6. Vízminőségi monitoring felszíni és felszín alatti vizekre 7. Levegőminőségi monitoring 8. Talajvizsgálati monitoring 9. Zaj-, rezgés és földrengésvédelmi monitoring, 10. Káros sugárzások monitoringja 11. Közegészségügyi, állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági és járványügyi monitoring (az adatgyűjtés, anonimizálás, és gyors nyilvánosságra hozás itt döntő fontosságú) 12. Közlekedési monitoring (forgalom alakulása) 13. Demográfiai monitoring (születések, halálozások, bevándorlás, kivándorlás, koreloszlás, képzettségi és jövedelmi csoportok eloszlása) 14. Szolgáltatások és infrastrukturális kapacitások állapotának tér-időbeli monitoringja, 15. Termékek és szolgáltatások elérhetőségének és árának alakulása 16. Sérülékenységi indikátorok és rugalmassági kapacitások alakulása 17. Statisztikai adatgyűjtések rendszeressé és hozzáférhetővé tétele 18. Műhold felvétel sorozatok és légifotók rendszeres nyilvánossá és ingyenesen letölthetővé tétele. Mindezek hatékony megvalósításához elengedhetetlen a nagyfelbontású műholdfelvételek ingyenes hozzáférhetőségének biztosítása, a fenti monitoring rendszerekből előálló adatok egységes adatbázisba gyűjtése és nyilvánossá tétele, az adatok térinformatikai (GIS)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -20rendszerekben való feldolgozása és azok nyilvánossá tétele (online, Open Access, internetes formában). Ameddig ezek központilag nem állnak rendelkezésre, addig a települési önkormányzatok fontos feladata lehet ezen adatok legalább saját területükre vonatkozó folyamatos beszerzése, kiegészítése és nyilvánosságra hozása honlapjukon. Fejleszthető és fejlesztésre szoruló rugalmassági kapacitások listájának elkészítése A korábban ismertetett feladatok elvégzése után azok eredményeinek birtokában összeállítható azon rugalmassági kapacitások (felkészülési, mérséklési és alkalmazkodási módok) listája, amelyek fejlesztésére lehetőség és szükség is mutatkozik. A rugalmassági kapacitásokat célszerű számszerűen is jellemezni és megadni jelenlegi (kiindulási) értéküket, valamint fejlesztésük kívánatos mértékét is. Mivel ezeknek a legtöbb esetben költségigényük is lesz, így hasznos lehet többféle alternatíva felvázolása. A fejlesztésre szoruló és fejleszthető rugalmassági kapacitások lehetséges növelési módjainak számbavétele Az egyes kapacitásokhoz célszerű lehet a bővítés több alternatív vagy kiegészítő lehetőségét is feltárni és felsorolni. Azonosítani kell a számításba vehető felkészülési, reagálási, alkalmazkodási, mérséklési és megelőzési eszközöket, köztük: jogszabályokat, intézkedéseket, és az azok megvalósításához szükséges szervezeti és egyéb megvalósítási feltételeket. Ha lehetséges, akkor a szükségesnél nagyobb mértékű kapacitásnövelésre kell növelési javaslatot, módokat találni, illetve azt alternatívákkal lefedni, hogy a döntéshozóknak a költségek figyelembevételekor legyen mozgástere a sikeres tervezéshez. Ez az a fázis, ahol lehetőség van alternatív intézkedési javaslatcsomagok elkészítésére a további vizsgálatok számára. Ebben a munkában lehetnek segítségünkre a már bevált hazai és nemzetközi példák, jó gyakorlatok (vagy akár az ún. Best Practices gyűjtemények, katalógusok). A jó gyakorlatokkal kapcsolatos leírások azonban csak akkor megbízhatóak, ha csak konkrét, valós, ellenőrizhető, jól dokumentált eseteket tartalmaznak, mindig megjelölve az információ forrását és a további részletes tájékozódás lehetőségét. Ezek közül különösen az alábbi típusok tehetnek jó szolgálatot: 1. Klímaváltozással összefüggésben fontos monitoring rendszerek, környezeti adatbázisok (meteorológiai adatsorok, nagyfelbontású dátumozott műholdfelvétel sorozatok, térinformatikai adatbázisok, földhasználati, statisztikai, fenológiai, vízügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, klímaszcenáriók modellfuttatási outputjai…) nyilvánossá és ingyenesen online elérhetővé tétele, mint eset, gyakorlat. 2. Kiemelkedően sikeres tudományfinanszírozási megoldás a klímaváltozással, biodiverzitás védelemmel, ökológiával kapcsolatos témák preferálására és az ilyen kutatások fellendítésére. (Ez lehet pályázatkiírás, intézetalapítás, egyetemekkutatóhelyek kiemelt támogatása, társadalmi összefogással végzett valami.) 3. Kiemelkedően sikeres oktatási-nevelési projekt a klímaváltozással, ökológiával, környezeti problémákkal, globális változásokkal, természetvédelemmel kapcsolatban (óvoda, általános iskola, középiskolák, szakképző intézmények, egyetem, doktori képzés, post-graduális képzések, e-learning, távoktatás…)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -214. Kiemelkedően sikeres ismeretterjesztési-szemléletformálási project vagy akció, kampány a felnőtt lakosság, aktív szakemberek vagy döntéshozók között. 5. Klímavédelmi célú erdőtelepítés, az adott kontinensen őshonos fajokkal, diverz növényzettel, mezőgazdasági művelésből kivett vagy volt ipari vagy volt települési területen. 6. Vízi és vizes ökoszisztémák hatékony védelmével kapcsolatos eset. Holtágat, tavat, patakot, lápot, mocsarat… alakítottak védett területté, természetvédelmi oktatóhellyé, kutatóállomássá, ökoturizmus központtá…) 7. Természetes vagy természetközeli erdő ökoszisztémák hatékony védelmével kapcsolatos eset. Nagy összefüggő erdőterületet, városkörnyéki erdőt stb… alakítottak védett területté, természetvédelmi oktatóhellyé, kutatóállomássá, ökoturizmus központtá, tanösvénnyé…) 8. Természetes vagy természetközeli gyepek, kaszálók, legelők lágyszárú ökoszisztémák hatékony védelmével kapcsolatos eset. Füves élőhelyet alakítottak védett területté, természetvédelmi oktatóhellyé, kutatóállomássá, ökoturizmus központtá, tanösvénnyé…) 9. Kiemelkedően sikeres biogazdálkodási project (növényvédőszerek és műtrágyák mellőzésével, alacsony széndioxid kibocsátással, energia- és víztakarékosan piac és versenyképes növénytermesztés, állattartás.) 10. Kiemelkedően sikeres környezetbarát Agroforestry project. 11. Kiemelkedően sikeres mitigációs megoldás a közlekedés, ipar, lakóházak, települések, hulladékgazdálkodás területén. (pl. Energia és víztakarékos megoldás, ami csökkenti a CO2 kibocsátást is.) 12. Sikeres, környezetbarát vízgazdálkodási megoldás. 13. Kiemelkedően sikeres munkaszervezési megoldás (otthonról végezhető távmunka, online munka…) amivel jelentősen csökkentette a cég a közlekedést, közlekedési eszközök igénybevételét. 14. Sikeres klímaadaptációs megoldás az egészségügy területén. (Kórházak olyan építészeti megoldása, ami csökkenti a klimatizálási költségeket, klímaváltozással összefüggő járványügyi intézkedések, közegészségügyi fejlesztések, hőségriasztáshoz kapcsolódó hatékony intézkedéssor…) 15. Sikeres városépítészeti, területrendezési megoldás, vagy jogalkotás, ami növelte a zöldfelületek, parkok, fasorok, zöldtetők, magánkertek arányát, számát, felületét, településkörnyéki jóléti erdők létesítését. 16. Sikeres adópolitikai, államigazgatási vagy jogalkotási megoldás, ami csökkentette a széndioxid kibocsátást, környezetszennyezést, növelte a természetes élőhelyek arányát. 17. Sikeres adózási, felvilágosító, szociálpolitikai vagy jogi megoldás a túlnépesedés megfékezésére, a népsűrűség csökkentésére (külföldi jó példák). 18. Sikeres oktatási-szakképzési megoldás a lakosság (vagy fiatalok) képzettségi diverzitásának, sokféleségének növelésére (sok választható tárgy bevezetése köz- és felsőoktatásban, szakképzés diverzifikálása, választható szakirányok, kreditrendszeres megoldások, szakok számának növelése szakképzésben és felsőoktatásban). Olyan megoldás, amivel csökkenthető a munkaerő-piaci verseny, növelhető a társadalmi szintű rugalmasság, alkalmazkodóképesség, diverzitás. 19. Sikeres megoldások a munkavállalói mobilitás (mint társadalmi alkalmazkodási forma) fokozására bel- és külföldi szinten (nyelvtudás, családcentrikus megoldások, támogatási formák, képzés).

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -2220. Sikertörténetek a nemzetközi összefogások erejére a környezet- és klímaügy területén. Szervezetek, intézmények, cégek, kormányok, civil-kezdeményezések, vagy önkormányzatok közötti nemzetközi együttműködés. (További információ és példák kapcsán lásd a jelen tananyaghoz kapcsolódó 4. számú tanulmányt, amely a jó gyakorlatok rendszerét ismerteti és egy Best Practices gyűjteményt is felkínál számos további forrás megjelölésével.) A tervezett intézkedések ökológiai hatásvizsgálata (Ecological and Environmental Impact Assessment) Miután kidolgoztuk a lehetséges intézkedési javaslatcsomagot vagy csomagokat el kell végeznünk ezek elemenkénti és együttes ökológiai hatásvizsgálatát. Meg kell vizsgálni, hogy a javasolt intézkedési csomagok, hogyan befolyásolják: 1. A természetes ökoszisztémák és a biodiverzitás megőrzését, 2. A környezeti elemek és rendszereik állapotát, 3. A kérdéses rendszer (pl. település vagy önkormányzat) működésének ökológiai lábnyomát, 4. A település természeti és kulturális örökségének, valamint a táj értékeinek megőrzését, 5. A társadalom fenntarthatóságának humánökológiai feltételeit. Ha valamely intézkedésnek minden fenti szempontrendszert figyelembe véve csak kedvező ökológiai hatásai vannak, vagy azok olyan működésmódokat váltanak fel, amelyeknek minden szempontból rosszabbak az ökológiai hatásai, akkor csupán ezt a tényt kell körültekintően igazolni, de a hatások mértékének számszerűsítésétől el lehet tekinteni. Ha viszont valamely intézkedés egyes ökológiai szempontok tekintetében kedvezőtlen hatásokat is eredményez, vagy olyan korábbi működésmódokat vált le, amelyek ökológiai nézőpontból bármilyen tekintetben is előnyösebbek voltak, akkor az intézkedés és lehetséges alternatíváinak (beleértve a korábbi gyakorlatot is) minden ökológiai hatását számszerűsíteni kell, hogy az előnyök és hátrányok megalapozottan legyenek mérlegre tehetők. A tervezett intézkedések társadalmi hatáselemzése (Social Impact Assessment and Management) Ha az intézkedések ökológiai hatáselemzése kedvező eredménnyel zárult, akkor rátérhetünk az intézkedések társadalmi hatásvizsgálatára és a hatások kezelésének kérdéseire. Az International Association for Impact Assessment által megfogalmazott definíció szerint a társadalmi hatásvizsgálat (SIA) magában foglalja azokat az elemzési, monitorozási és menedzsment folyamatokat, amelyek a tervezett intézkedések akár szándékos akár nem tervezett, akár pozitív akár negatív következményeit érintik, vagy bármilyen társadalmi változást eredményeznek a tervezett intézkedés által okozott beavatkozások következtében. A társadalmi hatáselemzés és hatásmenedzsment elsődleges célja egy fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb (harmonikusabb, egyenlőbb) természeti és társadalmi környezet megteremtése az emberiség számára. A társadalmi hatásvizsgálat során tisztázni kell, hogy a tervezett intézkedések hány embert érintenek, azok milyen társadalmi csoportokba milyen számban tartoznak, és milyen társadalmi csoportokra, milyen jellegű hatások várhatók.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -23-

A vizsgálandó szempontok a következők:  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek mindennapi életmódját, munkájukat, lakóhelyüket, pihenésüket, szabadidejüket, életszínvonalukat, lehetőségeiket?  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek kultúráját, nyelvét, szokásaikat, értékrendjüket, erkölcsi világrendjüket, vallásukat és hitéletüket?  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek közösségeit, azok stabilitását, kohézióját, jellegét, szolgáltatásaikat, intézményeiket és szervezeteiket?  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek politikai rendszereit, a saját életüket érintő beleszólási-alakítási lehetőségeiket, a demokrácia szintjét és minőségét?  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek környezetét, a levegő és a víz minőségét?  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek tekintetében az élelem elérhetőségét, minőségét, változatosságát és biztonságosságát?  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek tekintetében a por- és zajszintet valamint az egyéb környezeti kockázatokat és veszélyeket, amelynek ki lehetnek téve?  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek közművekhez, közszolgáltatásokhoz és infrastrukturális elemekhez való hozzáférését?  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek fizikai biztonságát?  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek forrásokhoz való hozzáférhetőségét, és ellenőrzési lehetőségeiket a forrásaik felett?  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek egészségi állapotát, valamint anyagi, fizikai, társadalmi, lelki és szellemi jólétét?  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek személyiségi, polgári, vagyoni és szabadság jogait, beleértve az alkotmányos és szerzett jogokat, valamint a jogaik gyakorlásának lehetőségét is?  Hogyan befolyásolják az intézkedések az érintett emberek lehetőségeit, érdekeit, félelmeit és törekvéseit, közösségeik és gyermekeik jövőjét? A hatásmenedzsment során védendő alapvető társadalmi értékek: 1. Az alapvető emberi és polgári szabadságjogok biztosítása mindenki számára. Az önrendelkezéshez való jog. 2. A férfiak és nők, kultúrák, rasszok, nemzetek, társadalmi csoportok azonos és egyenlő jogai, valamint egyenlő társadalmi lehetőségei, esélyegyenlősége, hátrányos megkülönböztetések nélkül. 3. Egyenlő és igazságos hozzájutás a jogok védelméhez. 4. Az élethez, munkához, munkakörülményekhez, egészséges környezethez és a jó életminőséghez való jog, és hozzájutás biztosítása mindenki számára, amely magában foglalja az emberi és társadalmi potenciál fejlesztéséhez, kiteljesedéséhez való jogot is. 5. A tanuláshoz és művelődéshez való jog és lehetőség biztosítása mindenki számára, beleértve a tájékozódáshoz, az információhoz való hozzájutás jogát is. 6. Az emberek joga és lehetősége, hogy részt vegyenek az őket érintő döntésekben. A demokratikus működés, mint érték. 7. A helyi tudás és gyakorlat értékének elismerése és megőrzése.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -248. Az ökológiai rendszerek, bioszféra és a biodiverzitás, valamint az emberiség kulturális örökségének megőrzése, mint alapérték. A tervezett intézkedések kockázati alapú költség haszon elemzése (Financial Risk and Cost-Benefit analysis) Az ökológiai és társadalmi hatáselemzést követően kockázati alapú költség-haszon elemzést végzünk a lehetséges rugalmasság növelő intézkedések tekintetében, a hasznokra és károkra vonatkozóan az ökológiai közgazdaságtan eszközeit is felhasználva. Miután a korábbiakban már elvégeztük a klímaváltozás következményeinek kockázatelemzését ismeretek a lehetséges károk és azok valószínűségei. Most azonban a rugalmasságot fokozó, mérséklési és alkalmazkodási kapacitásokat bővítő tervezett intézkedések csökkentik a beavatkozások és felkészülés nélküli kockázatokat, így tudnunk kell, hogy milyen mértékű kapacitásbővítés mekkora kockázatcsökkenéssel jár és ehhez hozzá kell rendelni ennek járulékos hasznait, valamint az intézkedések költségeit is. Az elemzést az ökológiai közgazdaságtan eszközeinek és fogalmainak figyelembevételével kell elkészíteni. (Az idetartozó gazdasági alapfogalmak és tudnivalók, valamint az ökológiai közgazdasági módszerek részletes bemutatására tananyagunk 3. fő részében a 13-18. lecke során kifejtett pénzügyi és technikai kérdések között kerül sor) Intézkedések Megvalósítási Terve Ha már meghatároztuk a szükséges intézkedéseket, rugalmassági kapacitást bővítő javaslatokat, elvégeztük annak ökológiai és társadalmi hatásvizsgálatát, valamint kockázati alapú költség-haszon elemzését az ökológiai közgazdaságtan eszközeit is felhasználva és mindezek alapján a tervezett intézkedések célszerűnek, biztonságosnak és megalapozottnak látszanak, akkor el kell készítenünk az Intézkedések Megvalósítási Tervét, amely kijelöli a tényleges megvalósítás útját és végigvezet a szükséges lépéseken. Egy használható megvalósítási tervnek a következő nélkülözhetetlen elemeket kell tartalmaznia: 1. Az intézkedések megvalósításának lépései, 2. annak reális időbeli ütemezése, 3. a lépések (megfelelő szervezeti és egyéb kapacitásokkal rendelkező) lehetséges felelősei, 4. a projekt költségvetése, 5. továbbá meg kell jelölnünk a szükséges költségvetés lehetséges forrásait. Kiegészítő elemek: 6. Listázzuk a megvalósításba bevonható szakértőket, 7. Listázzuk az érintett döntéshozókat, 8. Listázzuk az egyéb stakeholdereket (érintett természetes és jogi személyek), 9. Listázzuk a figyelembeveendő információforrásokat, 10. Megadhatjuk azokat a releváns hazai és nemzetközi példákat, best practice-okat, amelyek kapcsolódhatnak a javaslatainkhoz. 11. Megfogalmazzuk ügyviteli javaslatainkat.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -25-

Az első változatban elkészült Stratégia ellenőrzésének és javításának lépései a szakértői véglegesítés előtt Az elkészült stratégiát az érintettek között szakmai vitára bocsájtjuk, és annak figyelembevételével javítjuk-véglegesítjük. Ennek lépései: 1. A tervezet megküldése minél több érintett, szakértő és lehetséges véleményforrás (önkormányzati képviselők, intézményvezetők, civil szervezetek, egyházak) számára, azzal, hogy véleményüket, módosító javaslataikat írásban küldjék be egy meghatározott időintervallumon belül. A véleményezési időt nem szabad túlságosan rövidre szabni, de túlságosan elhúzni sem érdemes. (Magyar viszonyok között 3-4 hét reális.) 2. A tervezetet nyilvánosságra kell hozni elektronikus formában és a honlapon is lehetőséget kell adni anonim vagy nevesített hozzászólásokra. 3. Össze kell hívni egy lakossági fórumot, minden érintett meghívásával, ahol rövid előadásban ismertetni kell a stratégia tervezetét és lehetőséget adni a hozzászólásokra. A közönség aktivizálása céljából fel lehet tenni provokatív kérdéseket, ki lehet emelni egyes kérdéses elemeket, hogy beinduljon a vita. 4. A stratégia kulcselemeiről kérdőíves közvélemény-kutatást is lehet végezni. 5. Fel lehet kérni illően díjazott szakmai lektorokat véleményük kifejtésére. A szakértői team az összes begyűjtött véleményt összegzi, jelentést készít róla, amelyet mellékletként csatol a stratégiához és ahol szükséges javítja-korrigálja a stratégiát, amelynek így véglegesített szövegváltozatát javasolja döntéshozói elfogadásra benyújtani.

VI. Klímastratégiák felépítése, szerkezeti elemei 1. 2. 3. 4.

Vezetői összefoglaló (max 0,5-1 oldal) Lakossági tájékoztatásra szolgáló összefoglaló (miért fontos, miért jó, mik a hasznai?) Bevezetés Helyzetkép, helyzetelemzés a. A konkrét rendszer azonosítsa, lehatárolása (annak elemei, környezete, állapotjelzői) b. A jelenben fennálló állapotok és éppen zajló állapotváltozások c. A klímaváltozásról és vele összefüggő folyamatokról szóló általános jellegű rész (éghajlatváltozás, tudományos összefüggések, klímaprogramok a világon, jó példák (best practices), jogszabályi, politikai háttér) 5. A stratégiakészítés fő célja, alapelvek, alapfogalmak, prioritások, küldetés, jövőkép 6. A stratégiakidolgozás keretei: felhasznált információforrások, keletkezési körülmények, kapcsolódó horizontális vagy más szintű stratégiák, tervek és programok, előzmények és kidolgozási módszerek ismertetése. 7. Várható változások összefoglalása, listája 8. Várható hatások a konkrét rendszerre, figyelembe véve a kitettségeket. 9. A rendszer azonosított sérülékenységeinek annotált listája, 10. A rendszer hatásokkal és sérülékenységekkel szemben meglévő rugalmassági kapacitásai. 11. Azonosított sérülékenység-rugalmasság párokra vonatkozó kockázatok és veszélyek elemzése

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -2612. Fejlesztésre szoruló rugalmassági kapacitások annotált listája (felkészülési, mérséklési és alkalmazkodási teendők) 13. Az azonosított fejlesztendő rugalmassági kapacitások növelésének javasolt módjai és eszközei (intézkedési javaslatcsomag). 14. Az intézkedési javaslatcsomag ökológiai-környezeti hatásvizsgálata (kiegészíthető SWOT-elemzéssel is) 15. Az intézkedési javaslatcsomag társadalmi-gazdasági (humánökológiai) hatásvizsgálata (kiegészíthető SWOT-elemzéssel is) 16. Az intézkedési javaslatcsomag pénzügyi hatásvizsgálata, kockázatalapú költséghaszon elemzéssel, ökológiai közgazdasági eszközök figyelembevételével 17. Megvalósítási terv a szervezeti kapacitások figyelembevételével (részfeladatok, végrehajtás módja, időbeli ütemezés, felelősök, költségvetés, finanszírozási források) 18. Kommunikációs terv 19. Mellékletek: tanulmányok, szakértői listák, ügyviteli javaslatok, lakossági felmérések és mélyinterjúk eredményei, statisztikai adatok, szakirodalom és forrásjegyzék 20. Lehetséges melléklet: Irányelvek a településfejlesztési és egyéb horizontális stratégiák felülvizsgálatához: például Településfejlesztési Tervvel Integrált Klímastratégia

VII. A klímastartégiák egyes szerkezeti elemeinek tartalmi kérdései Vezetői összefoglaló A vezetői összefoglaló hagyományosan maximum 2 szerzői flekk (3600 leütés szóközökkel együtt) terjedelemben megírt kivonat. (Ez 12-es betűmérettel, szimpla sorközzel, 2,5cm-es margókkal, teleírt 1db A4-es oldalt jelent körülbelül.) Ez az a terjedelem, amelyet egy érdektelen és elfoglalt döntéshozó (politikus vagy gazdasági felsővezető) hajlandó elolvasni. A kormány- és államfőket reggelente maximum 2 flekk terjedelmű hírösszefoglalóval tájékoztatják munkatársaik az előző nap legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeiről, nagyobb szerencsétlenségeiről, haláleseteiről. A vezetők számára készített kivonat a tudományos cikkek absztraktjához hasonlóan a teljes anyag összefoglalását tartalmazza. Az absztrakt azonban jellemzően csak 10-12 soros, 8001000 leütéses összefoglaló szöveg, amely minden fő fejezet lényeges állításait áttekinti. A vezető összefoglaló abban több ennél, hogy a maradék 2600 leütés terjedelemben azokat a részeket emeli ki, amiben a vezetőnek döntést kell hoznia, jóvá kell hagynia valamit, vagy intézkedési láncolatot kell beindítania. A vezetői összefoglalót úgy kell megírni, hogy abban ne legyenek sem irodalmi hivatkozások, sem a dokumentum érdemi fejezeteire vonatkozó utalások, hanem az önmagában érthető legyen és cselekvésre ösztönözzön. A vezetői összefoglaló lehetőleg ne tartalmazzon ábrát, táblázatot, hanem csak folyamatosan olvasható és könnyen érthető szöveget. Kerülni kell benne a szakkifejezéseket és túlságosan hosszú körmondatokat. Nem szabad szinte semmit eleve köztudottnak feltételezni. Lehet benne könnyen áttekinthető sorszámozott felsorolás a legfontosabb javaslatokról, teendőkről. A teendőkkel kapcsolatban általában a következő kérdések tehetők fel: Mit? Mikor? Hogyan? Miért? Ezek közül a vezetői összefoglalóban a mit? és miért? kérdések megválaszolására kell koncentrálni. A „mit?” nélkülözhetetlen, a „miért?” a meggyőzéshez kell, a „mikor?” kérdést a politikus sértésnek veszi, a „hogyan?” pedig nem érdekli.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -27-

Politikai vezető számára az jelenti a fontos információt, ami újraválasztási esélyeit növeli, népszerűségét javíthatja, gazdasági vezető számára pedig az a fontos, ami a profitot növeli, vagy a költségeket csökkenti. Az igazán lényeges dolgok természetesen nem ezek, de a vezetői összefoglalóban úgy kell tálalni a dolgokat, mintha csak ezekről lenne szó. Michael Faraday-ről (1791-1867) az elektrotechnika atyjáról terjedt el az a legenda, hogy egyszer kutatásának eredményeit, egy csodálatos új világot mutatott be egy vezető angol politikusnak, laboratóriumán végigvezetve. A bemutató végén az ostoba miniszter, aki nyilvánvalóan nem értett semmit a magyarázatokból megkérdezte, hogy „na jó és mire jó mindez?”, mire Faraday minden felháborodás nélkül egyszerűen csak azt válaszolta, hogy „Sir, egyszer majd ezt is meg lehet adóztatni.” Lakossági tájékoztatásra szánt összefoglaló A lakossági tájékoztatásra szánt összefoglaló célközönsége valójában nem a lakosság egésze, hanem az érdeklődő értelmiségiek, újságírók, egyetemi hallgatók, értelmes középiskolások, vagyis olyan emberek, akik az Élet és Tudományt, vagy a Természet Világát is szívesen olvassák, illetve megnézik a TV-ben a Mindentudás Egyetemét, vagy régebben a Gólyavári Estéket. Ezt a szövegrészt tehát világos, a valódi lényeget egyszerűen, de érdemben bemutató, az érdekességeket kiemelő, a távlatokat és összefüggéseket megmutató, ismeretterjesztő stílusban kell megírni. Terjedelme a vezetői összefoglalónál lényegesen hosszabb is lehet (jellemzően 4-5, de akár 8-10 oldal), de az érdeklődést folyamatosan fenn kell tartani, amit gyakori és vonzó fejezetcímek segíthetnek. Célszerű, hogy legyenek benne ábrák, táblázatok, fényképek, térképek és a szövegben lehet utalni a dokumentum más fejezeteire, vagy akár irodalmi forrásokra is, különösen, ha azok interneten online elérhetők. A szövegnek azonban önmagában is értelmesnek és érthetőnek kell lennie. Fontos, hogy a lakossági tájékoztatásra szánt szöveg tartalmazzon az elején rövid, sajtóközleményként is felhasználható, bevezető összefoglalást (az újságírók és felületesebben érdeklődők részére) és csak ez után térjen ki a részletek kifejtésére. A szakkifejezéseket nem kell teljesen kerülni, de ez a szövegrész sem szakértők és tudósok, hanem a művelt nagyközönség számára készül, ezért csak olyan szakkifejezéseket tartalmazhat, amelyek egy érettségi vizsgán is előfordulhatnának. Lényeges, hogy ez az összefoglaló is tartalmazza azt, hogy a klímastratégia miért fontos, miért jó, mik a hasznai, milyen célokat kíván elérni, milyen eszközökkel teszi azt és mik a legfontosabb javasolt intézkedések. A lakossági összefoglalót úgy kell elkészíteni, hogy ha egy választópolgár azt elolvassa, akkor érdemben tájékozott legyen annak tartalmáról és kialakíthassa saját (lehetőleg pozitív) véleményét azzal kapcsolatban. A szövegnek szerepe van abban is, hogy anyagi és erkölcsi támogatókat szerezzen az ügynek, amiért a stratégia létrejött. Ne tartalmazzon azonban direkt felhívásokat, pénzgyűjtést, reklámszerű részeket, mert azt az olvasók felismerik és elveszíthetik érdeklődésüket. Az emberek nem szeretik, ha becsapják, manipulálják, vagy kihasználják őket, ennek tehát látszatát is kerülni kell. A lakossági tájékoztatás legyen korrekt, érdemi, és valós érvekkel meggyőző. Bevezetés A bevezetés a klímastratégia első valódi fejezete, amely felvázolja a hátteret és megjelöli az általános célkitűzést. A bevezetés tartalmazhat irodalmi áttekintést, utalhat jogszabályokra, lehet benne nemzetközi körkép a másutt alkalmazott megoldásokról és fel kell vetnie a problémákat, melyre választ ad a stratégia. A bevezetés magában foglalhatja a későbbiekben általunk külön fejezetként tárgyalt helyzetelemzést, általános áttekintést, a település mint

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -28konkrét rendszer és környezete bemutatását, a stratégiakészítés céljait, alapelveit, küldetését, jövőképét, és kereteit is, de mindezek külön-külön fejezetekként is kezelhetők. Kis települések, egyszerűbb vagy részleges stratégiák esetén összevont bevezetés célszerű, míg terjedelmesebb műveknél, járási vagy nagyvárosi stratégiáknál viszont a logikusan részekre tagolt forma a célravezetőbb. Helyzetkép, helyzetelemzés A konkrét vizsgálandó rendszer azonosítása, definiálása, lehatárolása Ez egy nagyon fontos rész, mert minden további lépés ezen áll vagy bukik. Pontosan kell tudnunk, hogy mi az a rendszer amit vizsgálunk, mik az elemei, milyen kapcsolatban vannak azok egymással, mik a vizsgálandó állapotjelzők, ebből következően mit tekintünk állapotnak vagy állapotváltozásnak, ebből következően mik a hatótényezők, hatások, azaz mi a rendszer környezete. Az a kijelentés, hogy a rendszer „X város” önmagában értelmetlen, mert nem mindegy, hogy a város közigazgatási területén található  minden objektumra, minden ott tartósan vagy ideiglenesen előforduló emberre, természetes és jogi személyre, intézményre és szervezetre, állatra, növényre, mikrobára, talajra, levegőre, vízre (stb.) vonatkozik a kidolgozandó stratégia,  vagy csupán ezekből azokra a környezeti és társadalmi elemekre, amelyekre a helyi önkormányzatnak közvetlen befolyása van,  vagy ennél is szűkebben, csak magára az önkormányzatra és az önkormányzati intézményekre. Ha tágabban értelmezzük a várost, akkor is fel kell sorolni, hogy mik azok az elemek, amelyekről tudomásunk van, amelyeket figyelembe veszünk, amire nézve elemzéseket végzünk, mert ismeretlen objektumok tekintetében nem lehetséges stratégiát kidolgozni. Fontos, hogy a logikai azonosításon és az elemek felsorolásán kívül, a rendszert térben, térképileg is lehatároljuk, tudjuk, hogy mi és meddig tartozik hozzá, illetve mi van a szomszédságában. Ha a rendszert (települést) valamilyen funkcionális egységként fogjuk fel, amelynek céljai vannak, akkor SWOT-analízist is készíthetünk a település erősségeiről gyengeségeiről, veszélyeiről és lehetőségeiről. Ha viszont elsősorban földrajzilag tekintünk rá, akkor ez természetesen értelmetlen. A rendszert időben is le kell határolni, megjelölve, hogy mit tekintünk kiinduló állapotnak, mi lesz a stratégia megvalósítási időszaka, és mi a célidőszak. A jelenben fennálló állapotok és éppen zajló állapotváltozások Ez a fejezet tartalmazza az általános kiindulási állapotot, a változások előtti szituációt és azt a helyzetet, ami szükségessé tette a klímastratégia elkészítését. A jó helyzetelemzés tartalmazza azokat a már meglévő működési problémákat és hiányosságokat is, amelyek a klímaváltozással fokozódhatnak, de megoldásuk klímaváltozás nélkül is kívánatos lenne. A helyzetelemzés a jelenről szól, de visszatekinthet a múltba, hiszen a jelen csak a jelenségek gyökereivel, előzményeivel együtt érthető meg és kitekinthet a közeli jövőre, hiszen a jövő veszélyeit a jelenben végrehajtott (időben megtett) intézkedések mérsékelhetik. Klímaváltozásról szóló általános rész Általános, részben ismeretterjesztő jellegű rész, mely ismerteti a klímaváltozás lényegét, főbb tudományos összefüggéseit, a világon másutt elindított klímaprogramokat, jó hazai és nemzetközi példákat, valamint a jogszabályi és politikai hátteret. A fejezet célja, hogy a

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -29helyzetelemzéshez képest megjelölje a változások irányait és az azokra való válaszadás általános lehetőségét, módjait, szükségességét. Ez a fejezet elhagyható, amennyiben a benne foglaltak már köztudomásúak, ez esetben a bevezetés tölti be ezt a funkciót is. Célkitűzés Ez a fejezet tartalmazza a stratégiakészítés fő célját, kiegészítő céljait, követendő alapelveit, alapfogalmait, a prioritásokat, küldetést és jövőképet, valamint azokat az értékeket, amelyet fenntartani kíván. Világosan megfogalmazott célok nélkül a stratégia és egyáltalán bármiféle tervezés vagy intézkedés értelmetlen. Nagyon lényeges azonban, hogy tisztában legyünk céljaink hierarchiájával, mert egy látszólag jól megoldott alacsonyabb rendű cél elérése néha a legfőbb célok akadályozóivá is válhat. A klímaberendezések használatával például megoldható, hogy az irodában ne legyen elviselhetetlen hőség, de ezek a berendezések rengeteg energiát fogyasztanak, így közvetett széndioxid-kibocsátásukkal növelik a globális felmelegedést, aminek a lokális enyhítésére hivatottak lennének. A céloknak világos és áttekinthető koherens célrendszert kell alkotniuk. Az alábbiakban felsoroljuk a klímaváltozási stratégiák készítése során feltétlenül figyelembeveendő legfontosabb célokat és célcsoportokat Adaptációt és mitigációt egyaránt javító kiemelt fontosságú célok: 1. Tudományos (kutatói, oktatói és szakértői) kapacitás (személyi és tárgyi feltételek) fenntartása, fejlesztése és biztosítása a helyi döntésekhez. 2. Helyi adottságokkal, környezeti és társadalmi feltételekkel kapcsolatos adatok megléte, és széleskörű elérhetőségének biztosítása. 3. Természetes és természetközeli ökoszisztémák alkalmazkodóképességének és ökológiai szolgáltatóképességének megőrzése (in situ és ex situ aktív természetvédelmi kezelésekkel, és hagyományos védelmi intézkedésekkel) 4. A táj mozaikosságának és biodiverzitásának növelése. Ökológiai átjárhatóság biztosítása vonalas létesítményeknél. 5. Ökológiai követelmények szerinti biogazdálkodás és klímabarát talajművelés, komposztálás általánossá tétele. 6. Víz-, energia-, és nyersanyag takarékos, illetve -hatékony technológiák alkalmazása a lakóhelyeken, iparban, közlekedésben, mezőgazdaságban, szolgáltatások területén. 7. Távmunka és távoktatás lehetőségeinek bővítése (közlekedési igények csökkentése, mitigáció és adaptáció) Elsősorban adaptációs célok: 8. Magasabban és több rokonszakmában képzett, rugalmas (átképezhető) munkavállalók 9. Angolul és egyéb idegen nyelveken beszélő, mobilis munkavállalók 10. Magasabb általános műveltségű és tartalmilag diverzebb műveltségű, szakképzettségű és tájékozottságú lakosság 11. Nagyobb lakosságbefogadási, szociális és foglalkoztatási kapacitás 12. Környezeti és közegészségügyi kockázatok csökkentése (a klímához való természetes alkalmazkodóképesség megőrzése céljából)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -3013. Csapadékgyűjtők, tározók, és vízretenciót fokozó földhasználati megoldások elterjesztése, hatékony vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, árvíz- és belvíz elleni védelem 14. Európában őshonos, de a várható klímához adaptált növényalkalmazások az erdészetben, mezőgazdaságban, park- és települési zöldterület tervezésben. 15. Települési zöldterületek, ivóvízhozzáférések, árnyék és menedékhelyek arányának, közterületi elérhetőségének növelése. 16. Lakások hatékony hőszigetelésének, és árnyékolásának biztosítása (sugárzó hő és felhevülés elleni védelem). 17. Közlekedési igények és közlekedéssel töltött idő csökkentése távmunka és távoktatási módszerek elterjesztésével 18. Tűz- és természeti csapások kockázatainak csökkentése, katasztrófavédelem fejlesztése, biztosítási-rendszerek átalakítása a nagyobb időjárási változékonysághoz alkalmazkodva. Elsősorban mitigációs célok: 19. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a lakóterületeken, közlekedésben, iparban, mezőgazdaságban és a szolgáltatásokban. 20. Üvegházhatású gázok megkötésének és tartós elnyelődésének fokozása őshonos fajokból álló klímavédelmi erdők telepítésével, lápok és mocsarak revitalizálásával, klímabarát talajműveléssel és növénytermesztéssel, klímabarát hulladékgazdálkodással, és esetleg technológiai jellegű szénmegkötéssel. 21. Fosszilis energiahordozók kitermelésének (bányászatának) visszaszorítása és felhasználásának csökkentése. Megújuló energiaforrások használatának fejlesztése.

A startégia-kidolgozás keretei Ez a fejezet tartalmazza a felhasznált információforrások megjelölését, a keletkezési körülményeket, a kapcsolódó horizontális vagy más szintű stratégiákat, terveket és programokat, az előzményeket és a kidolgozási módszerek ismertetését. Ez a fejezet elsősorban a stratégia későbbi továbbfejleszthetőségét szolgálja, mert itt lehet ellenőrizni, hogy valamilyen más dokumentumot vagy tervezetet a stratégia kialakítása során figyelembe vettek-e vagy sem. Várható változások Ez a fejezet ellentétben a klímaváltozás általános kérdéseit tárgyaló korábbi szakasszal azokat a változásokat összegzi, listázza és ismerteti, amelyek a konkrét rendszerrel (az adott régióval, településsel vagy intézménnyel) kapcsolatban merülnek fel. Alapvetően két fő részt kell tartalmaznia: 1. A globális klímaváltozás helyi vonatkozásai (hogyan változik a helyi időjárás), mit mondanak a konkrét helyszínre, vagy közeli rácspontra, érintett cellára leskálázott modellek. 2. A globális klímaváltozás máshol bekövetkező következményei, hatásai, milyen módokon érik el a vizsgálat fókuszában álló rendszert. (Ha a szomszéd települést eléri az árvíz, akkor menekülteket kell befogadni, ha a mediterrán térség sivatagosodik akkor drágább lesz a narancs, ha tőlünk északabbra kedvezővé válik az időjárás hazai növényeink termesztésére, akkor igény jelentkezhet városunk képzett munkaerejére,

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -31vagy több külföldi vendéghallgató érkezése várható a helyi agráregyetemre, ha a Kárpátokban gyorsabban olvad a hó, akkor gyakrabban lesznek a Tiszán nagy árvizek, így ki kell települni az ártérről, vagy új védműveket kell emelni stb. ) Várható hatások Az előző fejezetben számba vett változásokat össze kell vetni a kitettségekkel, vagyis a saját rendszerünk azon elemeivel, amire a változások hatást képesek gyakorolni. A csökkenő csapadék hatással lehet például  Nem öntözött mezőgazdasági területeinkre  Öntözőrendszerünk igénybevételére (vízfogyasztására)  Közparkjaink állapotára  Lakossági vízfogyasztásra  A száraz levegő és kiszáradó talaj növelheti a szállópor mennyiséget  Korábbra tevődhet az őszi lombhullás  Később érhetnek be gazdasági növények (…) Minden további fejezet és felkészülési munka azon múlik, hogy mennyire teljes körűen ismertettük a felmerülő várható hatásokat. Felkészülni csak arra lehet, amiről tudomásunk van, amire számítunk Sérülékenységek annotált listája Ebben a fejezetben rendszerünk azon elemeit és alrendszereit kell számba vennünk, amelyek esetén a hatások olyan mértékűek lehetek, hogy az rendszerünk normális működését már nem teszi lehetővé, vagyis amelyek sérülésekhez, károsodásokhoz fognak vezetni. Ez a szakasz az előző fejezet anyagából indul ki és abból szűri ki a várható problémákat. Sérülésnek kell tekintenünk a célkitűzésben megfogalmazott jövőbeli lehetőségek elvesztését, a fenntarthatóság veszélyeztetését, az alapértékek sérelmét, a biodiverzitás csökkenését, az életminőség romlását, a természeti vagy kulturális örökséget érő károkat, a kiválasztott rendszer és a helyi társadalom működési zavarait. (Részleteiben és példák kedvéért lásd a sérülékenységről szóló tananyagrészt) Rugalmassági kapacitások katalógusa Ez a szakasz listázza és ismerteti a rendszer hatásokkal és sérülékenységekkel szemben meglévő ismert rugalmassági kapacitásait. Vagyis, hogy a hatásokból milyen mennyiséget képes elnyelni, kezelni sérülések kialakulása nélkül, vagy mérsékelt, még tolerálható sérülésekkel. Ide tartozik például, hogy hány menekültet vagyunk képesek befogadni és ellátni, mekkora terület, milyen volumenű locsolására vannak vízkészleteink, hány embert tudunk időegység alatt átképzésben részesíteni, hány hónapra elegendőek a készletek és megtakarítások. (Részleteiben és példák kedvéért lásd a rugalmasságról szóló tananyagrészt)

Kockázatok és veszélyek

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -32Ez a fejezet tartalmazza az azonosított sérülékenység-rugalmasság párokra vonatkozó kockázatok és veszélyek elemzését, azaz a lehetséges kimeneteleket, azok súlyosságait, valószínűségeit, valamint a veszélyek kritikus ellenőrzési és beavatkozási pontjait. Fejlesztésre szoruló rugalmassági kapacitások annotált listája Ez a lista tartalmazza, hogy a hatások és sérülékenységek ismeretében milyen kapacitásokat milyen mértékben kellene emelni. Milyen területen és mire kell felkészülni, mit milyen mértékben kell mérsékelni, mihez milyen mértékben kell alkalmazkodni. Milyen kapacitások felelnének meg a változásokból és hatásokból eredő megnövekedett kihívásoknak. Csak olyan kapacitások igazán használhatók, amelyeket számszerűen jellemezni tudunk jelenlegi állapotukban és a kívánatos mérték vonatkozásában is, mert csak így rendelhetők hozzá a megnövekedett igényekhez. Például: --A hajléktalanszálló befogadó- és ellátóképességét 30-ról 100-ra kellene emelni, beleértve az élelmezést, tisztálkodási lehetőségeket, egészségügyi ellátást, ügyviteli segítségnyújtást, informatikai segítséget is. --A mezőgazdasági területeken az öntözhető területek arányát 20%-ról, 80%-ra kellene emelni. --A köz- és lakóépületek energiaellátását a jelenlegi 0%-ról 90%-os mértékben helyi előállítású megújuló energiaforrásokból (napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biogáz) kellene fedezni. --A köz- és lakóépületek megfelelő színvonalú szigetelését és árnyékolástechnikáját a jelenlegi 20%-ról 95%-ra kellene javítani. --Háziorvosok számát 3-ról 5-re kellene emelni, --A helyi főiskolán a habilitált oktatók arányát 50% fölé, óraterhelésüket heti 8 alá kellene csökkenteni. --A helyi múzeum ökológus szakembereinek számát a jelenlegi 1-ről 5-re kellene emelni. --Csatornázottságot a település 20%-ról 100%-ra kellene javítani. --Szennyvíztisztító üzem kapacitását meg kellene duplázni, --A jelenleg meglévő felhagyott gyümölcsösök 100ha-nyi területén hazai fajokból álló diverz fafajösszetételű klímavédelmi erdőt kellene telepíteni. --El kellene érni, hogy a 19-45 év közötti helyi lakosság körében 20%-ról 60%-ra emeljük a felsőoktatásban éppen részt vevő, vagy felsőfokú képzettséggel rendelkezők arányát. --El kellene érni, hogy a lakosság körében a jelenlegi 5%-ról 70%-ra emeljük az angol nyelven kommunikálni képesek (legalább alapfokú nyelvvizsgával rendelkezők) arányát. --El kellene érni, hogy a lakosság körében a jelenlegi 24%-ról 3% alá csökkenjen az aktív dohányosok száma. --El kellene érni, hogy a település környéki természetközeli élőhelyek, a jelenlegi 5%ról 100%-ban legalább helyi szintű védelem alá kerüljenek --El kellene érni, hogy a helyi mezőgazdasági őstermelők és vállalkozások a földterület jelenlegi 0,5% helyett legalább 60%-ban ellenőrzött biotermesztést folytassanak,

Intézkedési javaslatcsomag

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -33Ez a fejezet tartalmazza az azonosított fejlesztendő rugalmassági kapacitások növelésének javasolt módjait és eszközeit. Tartalmazhat például:  Helyi jogszabályokra vagy tervekre, dokumentumokra vonatkozó módosítási javaslatokat,  Adókra és kedvezményekre vonatkozó javaslatot,  Társadalmi szervezet létrehozását,  Koordinációs testület, bizottság felállítását,  Konferencia, szimpozium, workshop szervezési javaslatot,  Kommunikációs javaslatot,  Honlapok fejlesztését, új adatszolgáltatást,  Bürokrácia csökkentését irányzó megoldásokat,  Intézmények működési módjának vagy alkalmazott módszereinek megváltoztatására irányuló javaslatokat,  Pályázatok kiírására vagy módosítására vonatkozó javaslatokat,  Szervezeti vagy személyzeti javaslatokat,  Monitoring rendszerek indítására vonatkozó javaslatokat,  Felmérésekre, adatgyűjtésekre, adatbázis építésre vonatkozó javaslatokat,  Új képzések beindítására tett javaslatokat,  Új projektek, beruházások, fejlesztések javaslatát,  Új intézmények létesítését,  Készletbeszerzések javaslatát stb. A javaslatcsomag ökológiai-környezeti hatásvizsgálata Ez a fejezet a javaslatcsomag szakmai ellenőrzöttségének, átgondoltságának, alkalmasságának dokumentálására hivatott ökológiai szempontból. Célja, hogy a döntéshozó megalapozottan dönthessen. A javaslatcsomag társadalmi-gazdasági (humánökológiai) hatásvizsgálata Ez a fejezet a javaslatcsomag szakmai ellenőrzöttségének, átgondoltságának, alkalmasságának dokumentálására hivatott társadalmi szempontból. Lényegében egy Social Impact Assessment (SIA) eredményeit tartalmazza, a szükséges menedzsment megfontolásokkal együtt. Célja, hogy a döntéshozó megalapozottan dönthessen. A javaslatcsomag pénzügyi hatásvizsgálata, finanszírozhatósága, kockázati alapú költség-haszon elemzése (ökológiai közgazdaságtani értékelés) Ez a fejezet a javaslatcsomag szakmai ellenőrzöttségének, átgondoltságának, alkalmasságának dokumentálására hivatott pénzügyi finanszírozhatósági és hosszútávú hasznossági, megtérülési szempontból. Célja, hogy a döntéshozó megalapozottan dönthessen és, hogy az érintetteket meg lehessen győzni a megvalósítás célszerűségéről. Megvalósítási terv A megvalósítási terv vagy akcióterv című figyelembevételével tartalmazza:  a részfeladatokat,  azok végrehajtási módját vagy alternatíváit,

fejezet

a

szervezeti

kapacitások

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -34   

az időbeli ütemezést, a részfeladatok és a koordináció felelőseit a szükséges költségvetést a lehetséges finanszírozási forrásokat

A megvalósítási terveket gyakran táblázatos formában készítik el, úgy hogy az egyes lépések megtétele során ellenőrzőlistaként is használható legyen. Kommunikációs terv A klímastratégiák megvalósítása a szokottnál sokkal nagyobb mértékű társadalmi összefogást, együttműködést, közös akaratot igényel, hiszen szinte nincs is a társadalomnak olyan része, olyan személy, szervezet, intézmény, hatóság, amelynek ne lenne konkrét feladata benne, vagy akinek a közreműködése, de legalább egyetértő elfogadása ne kellene hozzá. A kommunikáció ezért a szokásosnál tágabban értelmezett és nagyobb jelentőségű feladat egyszerre nagyon széles körű, ugyanakkor mélyebb a szokásosnál, hiszen nem csupán egyszeri cselekvésre kell ösztönöznie, hanem az egész életmód, életvitel, gondolkodásmód mélyreható átformálására és nem csupán 1-2 hónapos, hanem nemzedékekig áthúzódó időtartamra. A kommunikációs tervben tehát rövid-, közép- és hosszútávú feladatokat is meg kell fogalmazni:  Rövidtávú kommunikációs cél, az elkészült klímastratégia elfogadásához szükséges társadalmi és döntéshozói támogatottság megteremtése.  Középtávú (néhány évre vonatkozó) kommunikációs cél a klímastratégia megvalósítási időszakában a tényleges felkészülési, mérséklési és alkalmazkodási lépések megtételének társadalmi támogatottsága a megvalósítási tervnek megfelelő lépések szerint.  Hosszútávú kommunikációs cél a klímatudatos, környezetbarát, fenntartható, szolidáris, rugalmas és alkalmazkodó-képes információs társadalomra való áttérés megvalósításának kommunikációs támogatása. Kommunikáció eszközei:  Rövidtávon a személyes kapcsolattartás az érintettekkel, honlap, körlevelek, rendezvények, sajtómegjelenések.  Középtávon fentiek mellett kiadványok (könyvek, folyóiratok), nagyszabású konferenciák, állandó médiajelenlét, internetes tartalomfejlesztés, iskolák felkeresése, tanfolyamok indítása, kiállítások szervezése.  Hosszútávon: fentiek mellett a köz- és felsőoktatás, valamint szakképzés és felnőttképzés mélyreható reformja. A kommunikációban a figyelemfelkeltés és fenntartás mellett egyre nagyobb szerepe van az az átadott információ minőségének és formájának. Létfontosságú a hiteles, széles látókörű, szakmailag korrekt, tudományos alapokon nyugvó kommunikáció. Klímaváltozási szakmai szempontok a rövidtávú kommunikációhoz Üzenetek, amelyeknek a társadalom legszélesebb köréhez kellene eljutniuk:

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -351. "A klímaváltozás a túlnépesedés következménye." 2. "Az éghajlatot csak a természetes és ép bioszféra képes szabályozni." 3. "A klímaváltozás kihívása csak (társadalmi és globális) összefogással kezelhető." 4. "A klímapolitika gyermekeink túléléséről szól." 5. "A klímaváltozás növeli a szociális feszültségeket." 6. "Csak egy fenntartható társadalom klímabarát." 7. "A klímaváltozás humánökológiai kérdés". 8. "A klímaváltozás fajok tömeges kihalásával jár." 9. "A klímaváltozást mi okozzuk és minket veszélyeztet." 10. "Minden létfeltételünk a klímától függ." 11. "A jövő döntéshozója klímaökológus is egyben". 12. "Klímabarát = emberbarát = természetvédő". Szlogen-kombinációk:  "A klímaváltozást az emberi túlnépesedés okozza, amely az emberiség végét is jelentheti, ha nem cselekszünk időben.”  „A klímaváltozás fajok tömeges kihalásával jár, mivel az éghajlatot csak a természetes, sokszínű és ép bioszféra képes szabályozni.”  "Minden létfeltételünk a klímától függ, így a klímapolitika gyermekeink túléléséről szól"  "Csak egy klímabarát társadalom tartható fenn, és csak egy fenntartható társadalom klímabarát." A fenti rövid üzenetek tartalmi összefüggései (a projekt “fülszövege”): A klímaváltozás – szoros összefüggésben a túlnépesedéssel, globális fajkihalási és biodiverzitási válsággal, valamint a szociális válságokkal – az emberiség legnagyobb kihívása eddigi történelmünk során. A megfelelő és stabil globális éghajlati rendszer a bioszféra és annak részeként az emberi társadalom, sőt egyáltalán az Élet legalapvetőbb létfeltétele, és minden más létfeltételünk is a klímától függ. A klímaváltozás tényét és antropogén eredetét kutatási eredmények, megfigyelések tömkelege támasztja alá. E két dolog tekintetben a tudományos világban soha nem látott mértékű konzenzus van. A jelenség mögött az emberiség túlnépesedéséből fakadó okok, a fosszilis energiahordozók ipari forradalom óta tartó kitermelése és elégetése, az erdők és természetes vizes élőhelyek rohamos kiírtása, az ipari és közlekedési környezetszennyezés, a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlat, és a rohamosan előretörő urbanizáció áll. Az emberi tevékenység a földi bioszféra egészséges működésének és szabályozó kapacitásának megbontásával, az őserdők kiírtásával, a lápok és mocsarak lecsapolásával, az erdőborítottság csökkentésével okozza a legnagyobb károkat és veszélyeket. A klímaváltozás következtében növekszik a rendkívüli időjárási események (hőhullám, erős viharok, árvízszerű csapadékok, aszály, rendkívüli kései fagyok és más extremáliák) gyakorisága és intenzitása. Jelentősen eltolódnak a természetes vegetáció éghajlati zónái és a mezőgazdasági növények termeszthetőségi területei. A klímaváltozás tovább fokozza a földhasználati változások és környezetvédelmi problémák miatt már önmagában is aggasztó biodiverzitás csökkenési válságot és a fajok rohamos kihalását. Az éghajlat megváltozása tovább növeli a túlnépesedés miatt már amúgy is magasabb járványveszélyt és közegészségügyi kockázatokat, valamint a katasztrófahelyzetek gyakoriságát és súlyosságát. A földi klímarendszer megváltozása tovább tágítja a globális társadalmon belül már egyéb

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -36okok miatt is aggasztóan magas vagyoni és szociális különbségeket, csökkenti az esélyegyenlőséget, tömeges népvándorlást indít be, és humanitárius problémák sokaságát eredményezi, továbbá agresszióhoz, bűnözéshez, polgárháborúkhoz vezet. A tragikus következmények elkerülése érdekében alapvetően át kell alakítanunk szokásainkat és társadalmunk működését, létrehozva egy nemzetközi és helyi szinten is fokozottan együttműködő, környezetbarát, klímabarát, szolidáris, tudásalapú, fenntartható társadalmat. Ezen cél elérésében és az emberiség jövőjének biztosításában, kulcsszerepe van a tudományos kutatások fellendítésének, a tudományos információk széleskörű terjesztésének, valamint természetesen a közoktatásnak és a felsőoktatásnak. A jelenségek komplex elemzéséhez és a válaszok kimunkálásához szinte minden tudományterület eredményeire szükség van, az élettudományok, környezettudományok, földtudományok, műszaki tudományok, valamint a gazdaság- és társadalomtudományok sok szakterületét beleértve, de ebben az ökológiai és humánökológiai kutatásoknak különleges integráló szerepe van. A speciális klímaökológiai megfontolásoknak, elemzéseknek, adatoknak és módszereknek a társadalmi és gazdasági döntéshozás minden elemébe bele kell épülniük, a jogalkotástól, adópolitikától az önkormányzatok, vállalatok és háztartások helyi döntéseiig. Az válságból való kiút egyik fontos eszköze a nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi klímastratégiák kimunkálása és megvalósítása. A sikeres klímastratégiák két kulcsfontosságú oszlopát “mérséklés”-nek (mitigáció) és “alkalmazkodás”-nak (adaptáció) nevezzük. E két tevékenység egymás kiegészítője és támasza. A mérséklés a “kezelhetetlen elkerülését”, az alkalmazkodás pedig “elkerülhetetlen kezelését” jelenti. Kezelhetetlen a légköri üvegházhatású gázok mennyiségének további növekedése, valamint az erdők és természetes élőhelyek további csökkenése, mert már a jelenlegi éghajlatváltozáshoz is nagyon nehéz alkalmazkodni, ezeket tehát gyorsan és radikálisan mérsékelni, illetve ahol lehet megfordítani kell. Az elkövetkezendő 10-50 év klímaromlása viszont már megállíthatatlan és elkerülhetetlen, tehát ahhoz és annak következményeihez, a mérséklési erőfeszítések ellenére is, alkalmazkodni kell. Kommunikációs tézisek, amelyeket a vitákban képviselni kell: 1. 2.

3.

4.

5.

6.

A mindenkori klíma egyaránt alapvetően határozza meg az ökoszisztémák és az emberi társadalom létfeltételeit is. A múltban bekövetkezett klímaváltozások mindig is jelentős ökológiai hatásokkal jártak, fajok tömeges kihalását, új fajok dominánssá válását és a táj képének alapvető megváltozását eredményezve. A föld története jelentős klímaváltozások sorát mutatja, így annak kell lenni az alapvető hozzáállásunknak, hogy a klíma bizony változik (mert eleve változékony) és ennek a következményei nagyon súlyosak lehetnek, ha arra fel nem készülünk. A klíma és bioszféra kapcsolatának jobb megértését az elképzelhető legfontosabb kutatási feladatunknak kell tekintenünk, mert ezen az emberiség léte és boldogulása nyugszik. Mára kétségtelen ténnyé vált, hogy az emberiség kollektív tevékenysége bolygónk meghatározó tájalakító, környezetváltoztató hatótényezője, ami sok minden máson kívül a klímára is jelentős hatással van. Korunkban a globális válságjelenségek (biodiverzitáskrízis, nyersanyag- és energiaproblémák, a túlnépesedés következményei és a klímaváltozás)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -37egymással kölcsönhatva, egymás hatásait nemegyszer felerősítve fejtik ki hatásukat. Legfontosabb tájékozódási források a nagyközönség számára: Magyar nyelven: Harnos, Zs., Gaál, M., Hufnagel, L. (szerk) (2008): Klímaváltozásról mindenkinek – Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. (1-197 oldal) ISBN 978-963-503-384-3 Harnos, Zs, Csete, L. (szerk) (2008): Klímaváltozás: Környezet-Kockázat-Társadalom . – Szaktudás Kiadó Ház, Budapest (1-377 oldal). ISBN 978-963-9736-87-0 Hufnagel L, Sipkay Cs (szerk) (2012): A klímaváltozás hatása ökológiai folyamatokra és közösségekre – Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest (1-530 oldal) ISBN 978-963-503511-3 Legfontosabb ingyenesen letölthető nemzetközi források, angol nyelven: Juan Blanco and Houshang Kheradmand (ed) (2011): Climate Change - Geophysical Foundations and Ecological Effects, :InTech - Open Access Publisher, Rijeka, Croatia, ISBN 978-953-307-419-1, Available from: http://www.intechopen.com/books/climatechange-geophysical-foundations-and-ecological-effects/ Suzanne W. Simard and Mary E. Austin (Ed.) (2010): Climate Change and Variability. Sciyo. ISBN: 978-953-307-144-2, Available from: http://www.intechopen.com/books/climate-change-and-variability IPCC Fourth Assessment Report: Climate Change 2007, Available from: https://www.ipcc.ch/publications_and_data/ar4/syr/en/contents.html IPCC Fifth Assessment Report: Climate Change 2014: Impacts, Adaptation, and Vulnerability Available from: http://www.ipcc.ch/report/ar5/wg2/

(A klímakommunikációval kapcsolatban lásd még az ezzel foglalkozó külön tananyagfejezetet is.) Mellékletek: A klímastratégiák lehetséges és célszerű mellékletei az alábbiak lehetnek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

tanulmányok, szakértői listák, ügyviteli javaslatok, lakossági felmérések és mélyinterjúk eredményei, statisztikai adatok, szakirodalom és forrásjegyzék Lehetséges melléklet: Irányelvek a településfejlesztési és egyéb horizontális stratégiák felülvizsgálatához: például Településfejlesztési Tervvel Integrált Klímastratégia

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -38-

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények A kidolgozás és elfogadás folyamatának minőség-biztosítási követelményei: 1. Legyen a klímastratégia kidolgozását végző szakmai teamban legalább egy olyan vezető szakértő, aki a klímaváltozás ökológiai és társadalmi hatásainak vizsgálatában járatos, e területen nemzetközileg jegyzett, referált impact faktoros publikációkkal, és tudományos (PhD) fokozattal rendelkezik; és a stratégia jóváhagyás előtti tervezetét szakmai tartalmát illetően, felelős módon nevével jegyzi. 2. A stratégia politikai jóváhagyást megelőző tervezetét kidolgozása után az önkormányzat honlapján hozzák nyilvánosságra, és bocsássák nyilvános vitára, összegyűjtve a beérkező véleményeket; kellő időt biztosítva a széleskörű véleménynyilvánításra. 3. A beérkezett véleményeket a szakmai team rendszerezze és összegezze jelentésben, ha szükséges módosítsa a tervezetet, de jelentés formájában mindenképpen csatolja a stratégia mellékletei közé. 4. Ezt követően az arra jogosult testületek vitassák meg a stratégia tervezetét és csak ezt követően fogadják el. A települési klímastratégia szerkezeti elemeivel kapcsolatos szakmai minimum követelmények A stratégia tervezete sokféle formában, tartalommal és mellékletekkel elkészíthető, de az alábbi 14 sarkalatos szerkezeti elemet mindenképpen tartalmaznia kell: 1. A konkrét településre vagy régióra vonatkozó specifikus helyzetelemzés 2. A stratégia fő célkitűzései 3. A stratégiakidolgozás kereteinek megjelölése (kapcsolódó vertikális és horizontális stratégiák, tervek és programok, valamint az információforrások és feldolgozási módszerek ismertetése) 4. A várható változások terület-specifikus listája vagy összefoglalása 5. A várható hatások megjelölése a konkrét rendszerre (pl településre), figyelembe véve a változásokat és kitettségeket. 6. A rendszer azonosított sérülékenységeinek annotált listája, 7. A rendszer hatásokkal és sérülékenységekkel szemben meglévő rugalmassági kapacitásaira vonatkozó becslések vagy értékelések 8. Azonosított sérülékenység-rugalmasság párokra vonatkozó kockázatok és veszélyek elemzése 9. Fejlesztésre szoruló rugalmassági kapacitások annotált listája (felkészülési, mérséklési és alkalmazkodási teendők) 10. Az azonosított fejlesztendő rugalmassági kapacitások növelésének javasolt módjai és eszközei (intézkedési javaslatcsomag). 11. Az intézkedési javaslatcsomag ökológiai-környezeti hatásvizsgálata 12. Az intézkedési javaslatcsomag társadalmi-gazdasági hatásvizsgálata 13. Az intézkedési javaslatcsomag pénzügyi hatásvizsgálata 14. Megvalósítási akcióterv a szervezeti kapacitások figyelembevételével (részfeladatok, végrehajtás módja, időbeli ütemezés, felelősök, költségvetés, finanszírozási források) A települési klímastratégia tartalmi minimum követelményei

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -39I. Egy települési vagy regionális klímastratégiának a sérülékenységek közül feltétlenül vizsgálnia kell, 1. A település természeti környezetének, jellemző élőhelyeinek és életközösségeinek ökológiai sérülékenységeit 2. a település lakosságának, munkavállalóinak jellemző egyéni és családi szintű sérülékenységeit 3. A településen működő kis- és középvállalkozásokat érintő jellemző sérülékenységeket 4. A település közintézményeit és közszolgáltatásait érintő jellemző sérülékenységeket. II. Egy települési vagy regionális klímastratégiának a rugalmassági kapacitások közül feltétlenül vizsgálnia kell, az elsődleges és másodlagos rugalmassági kapacitásokat. A rugalmassági kapacitások közül elsődlegesek, amelyek a klímaváltozási problémakör közvetlen hatótényezői, vagy a megoldás elsődleges kulcsai, azaz a  légköri üvegházhatású gázok mennyiségével kapcsolatos kérdések,  a bioszféra egészséges ökológiai működésével kapcsolatos kérdések,  az emberiség túlnépesedésével és ökológiai lábnyomával kapcsolatos kérdések, illetve  a problémakör megoldásához elsődlegesen elvezető tudományos kutatással, és oktatással kapcsolatos kérdések. A rugalmassági kapacitások közül másodlagosak, amelyek a társadalom legalapvetőbb létfeltételeit érintik ugyan, de hatásuk az elsődleges tényezőkön keresztül, vagy azok lényeges közreműködésével valósul meg, ide tartoznak az  energetikai, és  vízügyi kérdések A stratégiakészítés prioritási alapszabályai A stratégiakészítés gyakorlata során nem sérthetjük meg az alapvető szakmai és logikai prioritási szabályokat. Egy alrendszer alkalmazkodása érdekében nem okozhatunk károkat más alrendszerekben. A stratégia nem sértheti az alapvető szabadságjogokat, emberi jogokat, demokratikus és kulturális értékeket, nem vezethet diszkriminációhoz vagy szegregációhoz, nem lehet alkotmányellenes és a javaslatoknak követniük kell a hatályos jogszabályokat, hacsak nem éppen azok módosítása a stratégiai javaslat. Az Európai Unióban fontos horizontális elvek a fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség, környezetvédelem ezeket tehát nem szabad keresztezni. Egy települési klímastratégiának feltétlenül komplementaritásban kell vizsgálnia a mérséklési (mitigációs, azaz „kezelhetetlen elkerülését” célzó) és az alkalmazkodási (adaptációs, azaz az „elkerülhetetlen kezelését” célzó) intézkedéseket. A dolgok belső logikájából fakadóan egy korrekt stratégia nem helyezheti az adaptációs kérdéseket a mérséklési kérdések elé, mert az maladaptációhoz vezetne. Miután a mérséklési lehetőségeket kihasználtuk csak akkor szabad a maradék még fennmaradó hatáshoz való alkalmazkodással foglalkozni. Ahogyan rugalmassági kapacitások közül a harmadlagosakat sem helyezheti az elsődleges vagy másodlagosak elé, mivel azok ebben a sorrendben egymás előfeltételei. Továbbá az alkalmazkodási és védelmi intézkedésekben sem szabad az urbánus környezet védelmét úgy megtervezni, hogy az a természetes élővilág és a környezeti elemek károsodásának terhére történjen. Ezen szakmai alapszabályok ignorálása szakmailag

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -40elfogadhatatlan hibás alkalmazkodáshoz és súlyos környezeti, társadalmi és anyagi károkhoz vezet. A klímastratégia készítés komplexitási szabálya Klímastratégiát tetszőlegesen kis vagy nagy rendszerre is lehet készíteni, de az adott rendszert mindig a lehető legteljesebb komplexitásában kell vizsgálni. Szakmailag nem elfogadhatók a különböző szakértők által elkülönítetten készített olyan független részstratégiák, amelyek a kijelölt rendszernek (pl. település vagy régió) csak bizonyos folyamataival foglalkozik, mivel egy rendszeren belül a folyamatok nem függetlenek egymástól, így elképzelhetők olyan intézkedések, melyek az egyik részfolyamat szempontjából előnyösnek tűnnek ugyan, de egy másikban nagyobb kárt okoznak, mint amennyi hasznot eredeti céljuk szerint jelentenek. A rendszer kijelölésével jelölődik ki annak környezete is, így azonosítható, hogy milyen elemekkel és milyen hatásokkal kell foglalkozni. Klímastratégiák esetén célszerű, hogy a rendszer kijelölése egyúttal térbeli lehatárolással is egybeessen, és a lehatárolt térrészlet minden objektuma a vizsgált rendszerhez tartozzon. (Nem helyes például X község kerékpározási klímastratégiájáról, vagy csapadékelvezetési klímastratégiájáról, vagy idősgondozási klímastratégiájáról, vagy adóügyi klímastratégiájáról beszélni, hanem ezen szempontoknak egy egységes községi klímastratégiában komplex módon kell szerepet kapniuk.) Klímastratégiák tartalmi értékelési rendszere Települési klímastratégiákat nagyon különböző színvonalon, minőségben és kidolgozottságban készítenek, ezért ha az elkészült dokumentum, egyébként megfelel a korábbi szakaszokban ismertetett minőségbiztosítási, tartalmi és formai követelményeknek, valamint alapelveknek, akkor felmerülhet annak igénye, hogy teljeskörűségét, átgondoltságát, kidolgozottságát egy értékelési pontszámrendszer segítségével is jellemezzük. Erre adunk most egy példát. Az alábbi 32 kérdésből álló lista, ellenőrzőlistaként is használható. Megtehetjük, hogy ha valamelyik kérdésre NEM a válasz, akkor 0 pontot adunk, ha IGEN a válasz, de a foglalkozik? kérdésre az igenlő válasz csak érintőleges (felsorolásban szereplő kifejezés, csupán futólagos említés) akkor 1 pontot adunk, ha pedig a vizsgált tartalom érdemi tárgyalásra is kerül (legalább néhány mondat vagy szakasz csak ezzel foglalkozik) akkor 2 pontot adhatunk. Az első 10 kérdésre csak 1 vagy 0 pont adható, a 11-32. kérdésekre pedig 2, 1 vagy 0 pont a leírtaknak megfelelően. A rendszerben összesen tehát 54 pont szerezhető. Az általunk vizsgált klímastratégiák többsége 20-30 közötti pontszámot szerez. Ennek megfelelően a következő értékelési kategóriákat használhatjuk: Pontszám 40-felett 30-39 20-29 10-19 10 alatt

Kidolgozottság Kiemelkedő Jó Átlagos Átlag alatti Fejlesztendő

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -411. A stratégiában világosan le van-e határolva a rendszer amiről szó van? 2. Szerepel benne összefoglalás az adott terület várható klímájáról vagy annak lehetséges szcenárióiról? 3. Szerepel benne összefoglalás az adott terület általános helyzetéről, egyéb terveiről, stratégiáiról, jövőképéről? 4. Szerepelnek benne adaptációs szempontok, célok vagy tervek? 5. Szerepelnek benne mitigációs szempontok, célok vagy tervek? 6. Szerepel benne kockázatelemzés (kedvezőtlen események bekövetkezési valószínűségei és azok súlyossága, következményei) 7. Szerepel benne költség-haszon elemzés? 8. Szerepel benne időrendi ütemezés az elvégzendő feladatokról vagy elérendő célokról? 9. Szerepel benne az elvégzendő feladatok felelősének/felelőseinek (intézmény, szervezet, vagy személy) megjelölése? 10. Szerepel benne az elvégzendő feladatokhoz kapcsolódó finanszírozási forrás megjelölése, vagy költségigény becslése? 11. Foglalkozik környezeti adatbázisok előállításával, monitoring-rendszer működtetésével, adatsorok beszerzésével, vagy nyilvánosságra hozásával? 12. Foglalkozik a megoldandó tudományos kérdések finanszírozásával, vagy ezen kutatások feltételrendszerének kialakításával? 13. Foglalkozik oktatási-nevelési kérdésekkel? 14. Foglalkozik szemléletformálási, ismeretterjesztési (média, sajtó, kommunikáció) kérdésekkel? 15. Foglalkozik népesedéspolitikai, demográfiai, túlnépesedést korlátozó kérdésekkel? 16. Foglalkozik a munkavállalói alkalmazkodóképesség (képzettség, átképezhetőség, mobilitás) kérdéseivel? 17. Foglalkozik lakosságbefogadási, szociális és foglalkoztatási kapacitások bővítésével? 18. Foglalkozik a távmunka és távoktatás kérdéseivel? 19. Foglalkozik építészeti, településépítészeti, településfejlesztési kérdésekkel? (épületszigetelés, árnyékolás, települési zöldterületek, fásítás, ivóvíz-hozzáférések, árnyék és menedékhelyek arányának, közterületi elérhetőségének növelése, közterületi vízfelületek.) 20. Foglalkozik közegészségügyi és egészségügyi ellátórendszeri vagy egészségbiztosítási kérdésekkel? 21. Foglalkozik természetvédelmi, biodiverzitás megőrzési vagy más természetes ökoszisztémákkal kapcsolatos kérdéssel? 22. Foglalkozik környezetszennyezési, -védelmi, hulladékkezelési, talajvédelmi, vízvédelmi, levegővédelmi kérdésekkel? 23. Foglalkozik klímavédelmi erdőtelepítéssel, láprevitalizációval, élőhelyrekonstrukcióval? 24. Foglalkozik biogazdálkodással vagy agroforestryvel? 25. Foglalkozik mezőgazdasági kérdésekkel? 26. Foglalkozik energiahatékonysági, energiatakarékossági kérdésekkel, fosszilis energiahordozók használatának-kitermelésének csökkentésével, vagy megújuló energiaforrásokkal? 27. Foglalkozik ipari vagy bányászati kérdésekkel? 28. Foglalkozik közlekedési kérdésekkel? 29. Foglalkozik vízgazdálkodási kérdésekkel? 30. Foglalkozik a turizmus és a szolgáltatások rendszerének klímabaráttá, környezetbaráttá (pl. ökoturizmus) alakításával? 31. Foglalkozik adórendszerrel? 32. Foglalkozik jogszabály alkotási kérdésekkel?

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -42-

KIEGÉSZÍTŐ ANYAG (MÓDSZERTANI SEGÉDESZKÖZÖK A KLÍMASTRATÉGIÁK KÉSZÍTÉSÉHEZ): A feltárt problémákra való megoldáskeresésben jó eszköz lehet a kezünkben, ha máshol más körülmények között már bevált módszereket, gyakorlatokat vagy példákat gyűjtünk össze és megvizsgáljuk, hogy saját viszonyaink között azokból mi és miképpen lenne használható, mit lehetne adaptálni. Nagyon fontos azonban, hogy ezek ne szolgai másolások legyenek. Ugyanakkor az is fontos, hogy a másutt alkalmazott példák keresése ne legyen akadálya annak, hogy saját kreativitásunkhoz fordulva új megoldásokkal álljunk elő amelyek, majd mások számára lehetnek jó példák. Ehhez a munkához alapvetően két megközelítési mód lehet sikeres: 1. „Best Practices” gyűjtemények készítése, készíttetése, vagy már meglévő ilyen gyűjtemények tanulmányozása. 2. Földrajzi analógiák keresése, és a klimatikusan analógnak talált terület gyakorlatának, kultúrájának, alkalmazott módszereinek tanulmányozása.

IX. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén. (Terjedelmi okok miatt ezt a tananyagrészt elkülönülten, a tananyagsorozatunk részét képező 4. számú tanulmányban találják. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy “Ismert hazai és nemzetközi klímastratégiák tartalmi elemei, összehasonlítás, értékelés” címmel, a 3. számú tanulmány is tartalmaz egy fejezetet, ahol szintén máshol alkalmazott megoldásokról van szó. Ezek ugyan nem feltétlenül jó példák, vagy jó gyakorlatok, de ötleteket és viszonyítási alapot mindenképpen adhatnak.)

X. Földrajzi analógia alkalmazása a klímaváltozás hatásainak elemzésében és az intézkedési javaslatok kimunkálásában Ez a fejezet a Hufnagel Levente és Sipkay Csaba szerkesztésében 2012-ben megjelent Klímaváltozás hatása ökológiai folyamatokra című könyv 4. fejezetének kivonata, melynek szerzői Hufnagel Levente, Horváth Levente, Gaál Márta, Gimesi László, Kocsis Márton, Ladányi Márta, Dede Lilla, Diós Nikoletta, Drégelyi-Kiss Ágota, Sipkay Csaba, Türei Dénes, Vadadi-Fülöp Csaba, Verasztó Csaba, Gergócs Veronika, Petrányi Gergely voltak (az átvétel a szerzők engedélyével történt). A klímaváltozási stratégiák intézkedési javaslatainak kidolgozásához egy egyszerű és hasznos eszközt jelent a Földrajzi analógia alkalmazása, hiszen ha tudjunk, hogy városunk jövőbeli klímája, milyen másik város jelenlegi klímájával egyezik meg, akkor bőséges tárházát kapjuk azoknak az ötleteknek, módszereknek és megoldásoknak, amelyeket máshol már évtizedek vagy évszázadok óta eredményesen alkalmaznak. A földrajzi analógián alapuló módszerek szerepe a klímaváltozás hatásainak kutatásában

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -43Földrajzilag analóg területeknek azokat a területeket nevezzük, amelyek jelenleg olyan klimatikus adottságokkal rendelkeznek, amilyen az adott területen a jövőben várható, azaz amilyet a klíma szcenárió jósol. A földrajzi analógián alapuló módszerek jó lehetőséget jelentenek a klímaváltozás várható hatásainak feltérképezésében. A klímaváltozás lehetséges ökológiai, gazdasági és társadalmi hatásainak hazánkra vonatkozó elemzésében és előrejelzésében alapvetően az alábbi módszertani lehetőségek kínálkoznak:     

szakirodalmi szintézisen alapuló megközelítések, meglévő adatbázisok idősorainak statisztikai elemzése, szimulációs modellezésen alapuló esettanulmányok, földrajzi analógián alapuló módszerek, illetve, ezek kombinációja.

A szakirodalmi szintézisen alapuló megközelítések minden kutatómunka számára nélkülözhetetlenek, de alapvetően új gondolatokat csak nagyon speciális esetekben eredményeznek. A meglévő adatbázisok idősorainak statisztikai elemzésével a klímaváltozás lehetséges hatásairól csak abban a szűk tartományban nyerhetünk információt, amely a historikusan már ismert és regisztrált klímaváltozékonyság körében értelmezhető. A szimulációs modellezésen alapuló esettanulmányok roppant fontosak, de ezek csak azon részrendszerek esetében alkalmazhatók amelynek kölcsönhatás-viszonyait már kellő részletességgel ismerjük, ezért a szimulációs modelleket jelenleg csak egy-egy populáció lokális viszonyaira tudunk fejleszteni, de regionális léptékű komplex természeti és társadalmi viszonyok szimulációja ma még nem reális lehetőség. Emellett a klímaváltozási forgatókönyvek a század végére olyan mértékű változást mutatnak, hogy a klimatikus paraméterek értékei az eddig használt szimulációs modellek értelmezési tartományán kívülre eshetnek. A klíma megváltozásának nagyobb régiókra és komplex folyamatokra vonatkozó reális következményeit tehát jelenleg leginkább a földrajzi analógiák keresése által próbálhatjuk meg körvonalazni. A földrajzi analógia módszerével olyan területeket kereshetünk, amelyek jelenlegi klímája olyan, mint a vizsgált célterületé a jövőben. A földrajzi analógiák módszere lehetőséget ad arra, hogy az általunk vizsgált régió jövőbeli lehetséges viszonyainak értékelésében, a leginkább valószínűnek tűnő klímaszcenáriók alapján, más régiók jelenlegi viszonyait és az ott összegyűlt adaptációs tapasztalatokat hasznosítsuk. A földrajzi analógiák hasznosításának alapvetően három fő iránya lehetséges: 1. Az analóg területek térinformatikai ábrázolásával a különböző klímaszcenáriók és modellfuttatások outputjai vizualizálhatók, megnyitva a lehetőséget a lényegkiemelésre, csoportosításra és a szcenáriók által jellemzett változások nagyságának érzékeltetésére. 2. A kérdéses terület adott klímaszcenárió szerinti analógja lehetőséget ad arra, hogy az ottani viszonyokról adatokat gyűjtve a célterület egy lehetséges jövőjéről véleményt alkothassunk. Ennek segítségével hipotéziseket generálhatunk az adaptációs stratégia kialakításához. 3. Az előző megközelítés fordítottja éppen ilyen fontos, hiszen ha megkeressük, hogy mely jelenlegi területek jövőbeli analógja a mi célterületünk, akkor arról kapunk információt, hogy a jelenlegi természeti és társadalmi körülményeinkről való információinkat, termelési tapasztalatainkat, a hazai meglévő tudásbázisunkat, mely területen tudjuk a későbbiekben hasznosítani. (Pl.: hol nyílhatnak meg új piacok a hazánkban nemesített növény és állatfajták számára, hova exportálhatunk hazai technológiákat, eljárásokat, módszereket, hol lehet szükség tanácsadói, szakértői tevékenységünkre.)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -44A földrajzi analógiák módszere számos fontos kérdés megválaszolásának egy lehetséges módja. Ennek ellenére a módszer számos veszélyt is rejt magában, aminek következtében egy felületes interpretációt számos jogos kritika érhet. Közismert hasonlattal élve, a hasonlat olyan, mint egy íj, ha nem feszítik meg eléggé, akkor nem hatásos, ha viszont túlfeszítik, akkor elszakad. A földrajzi analógiák kapcsán „túlfeszítést” okozhat, ha az összehasonlításba olyan tényezőket is bevonunk, amelyek nem klímafüggők, vagy amelyek klímafüggők ugyan, de a klímafüggés más tér-időbeli skálán értelmezhető, mint az általunk vizsgált szcenárió. A természetes vegetáció típusa például egyértelműen és erősen klímafüggő, ennek ellenére helytelen volna azt feltételezni, hogy a klimax növénytársulás és az annak megfelelő talajtípus néhány évtizedben mérhető időskálán kicserélődhet, hiszen ezek dinamikája néhány ezer éves skálán zajlik és a legkisebb már észlelhető állapotváltozások is legalább százéves léptékben értelmezhetők. Fontos szempont ugyanakkor a földrajzi analógiák értékelésében, hogy a kérdéses terület jövőbeli analógja csupán azon változók szerint analóg, amelyet a vizsgálatba bevontunk. Az időjárási-rendszer átalakulásával például a napi hőmérsékleti és csapadékviszonyok nyilvánvalóan átalakulnak, de például a nappalhosszúság éves dinamikája és ezzel összefüggésben a sugárzási viszonyok jelentős része továbbra is a földrajzi szélességtől függ, ami nem fog megváltozni. Ehhez hasonlóan a domborzati és geológiai viszonyok megváltozása sem várható az általunk vizsgált időbeli skálán. Fontos megállapítani, hogy a földrajzi analógia módszere nem veszi figyelembe a légkör CO2-szintjének változását, hiszen a vizsgált területek jelenlegi klímáit hasonlítja össze. Problémát jelenthetnek a társadalmi folyamatok tehetetlenségével összefüggő kérdések is, hiszen a hagyományok, termelési tapasztalatok, bevezetett fajok és fajták hatása nem hagyható figyelmen kívül. A lehetséges módszertani problémák és bizonytalanságok ellenére számos fontos kérdés egyik lehetséges megközelítési módja a földrajzi analógia lehet, így az ily módon nyert információk hasznosításától még akkor sem tekinthetünk el, ha azok első látásra inadekvátnak tűnnek. Nyilvánvaló, hogy még egy bizonytalan becslés, vagy gyengén tesztelt és esetleg vitatható vagy ellentmondásos hipotézis is jobb, mint az információ teljes hiánya. Földrajzi analógia meghatározására irányuló kutatások A földrajzi analógia az eltérő gazdasági struktúrájú és/vagy eltérő gazdasági lehetőségű országok és területek klimatikus, természeti és földrajzi sajátosságaiban meglevő hasonlóságot tárja fel. A hasonlóság bizonyítható megléte esetén az adott ország vagy terület fejlesztésére következtetések vonhatók le, de e következtetések megfogalmazásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a gazdasági, földrajzi és társadalmi tényezőket. Például, valamely termelési ág vagy mezőgazdasági termék meghonosíthatósága kutatásakor a földrajzi feltételeken kívül azok fogyasztói igényeit és értékesíthetőségi lehetőségeit is fel kell tárni. A földrajzi analógia a nagyobb gazdasági egységek (esetleg regionális körzetek vagy országok) erőforrásai jövőjének kutatásában is kiemelkedő szerephez juthat (Tóth, 2003). A földrajzi analógia módszerével olyan területeket kereshetünk, amelyek a bázisidőszakban (1961-1990) megfigyelt klimatikus adottságai azonosak a vizsgált terület jövőbeli klímájával. A nyolcvanas években jelentek meg az első ilyen elemzések, amelyek a klímaváltozás lehetséges hatásainak feltárásához a földrajzi analógia módszerét használták. A nyolcvanas években jelentek meg az első ilyen elemzések, amelyek a klímaváltozás lehetséges hatásainak feltárásához a földrajzi analógia módszerét használták. Az első elemzésekben csak az évi középhőmérsékleteket vették figyelembe, ezek alapján keresték meg az analóg területeket. Régebbi klímaszcenáriók alapján Parry et al. (1988a, 1988b) megállapította, hogy Izland analógja Skócia, Finnországé Dánia, ill. Szentpétervár régiója a

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -45Kárpátok térségével lesz klimatikusan hasonló (4.9.1. ábra). Ugyanilyen irányú analóg párokat találtak Amerikában és Japánban is. Kiemelik, hogy pusztán csak az évi átlaghőmérsékletek összehasonlítása nem elegendő, további elemzésekhez figyelembe kell venni más klimatikus paramétereket is (Carter et al., 1994).

4.9.1. ábra: Parry et al. által meghatározott analóg területek (Parry et al., 1988) Hasonló eredményre jutottak más kutatók is (Bergthorsson et al., 1987; Kettunen et al., 1987; Aittonieml, 1992) a Skandináv területek vizsgálatakor, azaz Izland és Skócia, ill. Finnország és Dánia alkotnak klimatikusan analóg párokat. Hallegatte és társai (2007) Párizs analóg területeit keresték, és kimutatták, hogy az analóg területek Európa mediterrán térségében találhatók, Párizstól több száz km-re délre, és jelentős hasonlóságot mutatnak az Észak-Afrikai területek is. Megállapításaik szerint Párizs klímája az évszázad végére (20702100) Córdoba (Spanyolország) klímájához lesz hasonló, így a spanyol régió klímaadottságához való alkalmazkodási technikákat kell tanulmányozniuk. Duckworth (2000) nem adott konkrét analóg párokat, de meghatározta a klimatikus eltolódás mértékét. Megállapítása alapján 2°C-os globális hőmérséklet emelkedés esetén Európában az analóg területek minimum 100 km-re délebbre lesznek a vizsgált területekhez képest, ami a vegetáció határának északi irányú elmozdulásában is meg fog mutatkozni. Hasonló eredményeket kaptak angol kutatók is (Maynard, Expert Group on Climate Change and Health in the UK, 2001) az évi középhőmérsékletek elemzésekor, ők 2 °C-os változás esetén Dél-Anglia analóg területének Bordeaux régióját találták. Kiemelik, hogy csupán csak a hőmérsékleti analógia nem elegendő, tovább kell vizsgálódni, mind az éven belüli változásokat, mind a földrajzi adottságokat is figyelembe kell venni. Magyarországon is folytak kutatások a földrajzi analógia módszerével. Mika és társai kétfajta elemzést is végeztek. Keresték a földrajzi analóg párokat Magyarországon belül, és Magyarország analóg párjait Európában (Molnár és Mika, 1997; Mika et al., 2002; Huszár et al., 1999). Ők is több paramétert vettek figyelembe az analóg párok meghatározáshoz: a nyári és a téli félév átlaghőmérsékletét, valamint az éves csapadékmennyiséget, bázis időszakként az 1961-1990 közötti 30 éves adatsort használták. A magyarországi vizsgálatban fél fokos hőmérsékletemelkedéshez keresték az analóg párokat, de az elemzésbe bevont 49 állomás közül csak kilenc állomáspár mutatott megfelelő hasonlóságot. Ilyen volt például Pécsely és Pápa (Pécsely jövőbeli klímája hasonlít leginkább Pápa jelenlegi klímájára), de ők is arra a következtetésre jutottak, hogy a hasonlóság elfogadásához a nem klimatikus paramétereket is figyelembe kell venni. Nem biztos, hogy a féléves átlagokban való térbeli megfelelés garantálja a finomabb időbeli statisztikák időbeli extrapolálhatóságát. A vizsgálatokba bevont

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -46mérőhelyek további elemzésében megállapították, hogy 1 fokos hőmérséklet emelkedéshez ugyanúgy találhatók analóg párok, de az előbbieknél kevesebb, összesen hét pár felelt meg. Megállapították, hogy a különböző helyzetű állomások csak kis része vonható be sikerrel a földrajzi analógia alapján álló hatásvizsgálatba. Molnár és Mika (1997) következtetései szerint az analógia kézenfekvő lehetőséget teremt a balkáni térség és hazánk összekapcsolására, sőt akár az ottani gazdálkodási, életmódbeli tapasztalatok majdani itthoni átvételére, de ezzel a lehetőséggel óvatosan kell bánni, az eredmények csak első közelítésnek tekinthetők. Nyilvánvalóan semmi nem garantálja, hogy bárhol a Földön napjainkban létezzen olyan éghajlat, mint ami a jövőben Magyarország egyes tájain várható. A térbeli analógiával való becslések alapvetően esettanulmányok kidolgozására alkalmasak, figyelembe véve melegebb és hidegebb régiókat, azt vizsgálva, hogyan tudja a hidegebb régió adaptálni a melegebb régióban használt eljárásokat. Statisztikai eljárásokkal olyan tényezőket is megvizsgálhatunk, amelyek hatása nem kapcsolható össze a klímaváltozás hatásával, például a talajtípus és talajminőség hatása (Schimmelpfennig et al., 1996). Mendelsohn et al. (1996) megállapította, ahogy a klíma melegszik, a termelők gazdálkodási szokásokat (mint a termésszerkezet vagy az agrotechnika) vehetnek át a melegebb területeken gazdálkodóktól. De nagyobb változás hatására az ökonómiai változások, mint például a termény ára vagy a termelés költsége miatt ez a típusú alkalmazkodási lehetőség nem feltétlenül a legelőnyösebb. Előnye még a földrajzi analógoknak, hogy megvizsgálhatjuk, hogyan alkalmazkodhat a természetes vegetáció különböző klímákhoz (Parry et al., 1988a, 1988b; Mendelsohn et al., 1994). Az analógia módszerével könnyebben megérthetjük és megjósolhatjuk a klímaváltozás lehetséges hatásait, enyhíthetjük a kedvezőtlen hatásokat, megismerhetjük az éghajlat tér és időbeli változékonyságát (Kunkel et al., 1998). A földrajzi analógiának vannak hátrányai is. Ha úgy döntünk, hogy a földrajzi analógiát alkalmazzuk, tudatnunk kell, hogy az analógia keresésekor nem vesszük figyelembe az üvegházhatású gázok mennyiségi változását (Carter et al., 1999) és a klímaszcenáriók távoli időpontokban vett bizonytalansága miatt hosszú távú előrejelzéseknél a módszer csalóka eredményt adhat. Habár a Földön sokféle klíma megtalálható, elképzelhető, hogy nem találunk megfelelő analóg területeket. Ennek ellenére ez az egyik olyan elemzési módszer, amivel tesztelhetjük szimulációs modelljeinket, de nem ajánlott az eredményeket megfelelő validálás nélkül elfogadnunk (Barrow and Lee, 2003; Carter et al., 1999), hiszen a földrajzi analóg területek éghajlatát más tényezők is befolyásolhatják, ilyen a domborzat, szélességi körön való elhelyezkedés vagy a tengertől, óceántól vett távolság. Kutatásainkhoz felhasznált anyagok és módszerek A World Meteorological Organization (WMO) ajánlása alapján a földrajzi analógia módszeréhez, összehasonlításra az 1961-1990 bázis időszakot választottuk. A vizsgált városokra (Debrecen, Győr, Budapest, Pécs, Szeged, Miskolc) vonatkozó havi átlaghőmérséklet és csapadékösszegek az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatbázisából származnak. Az Európára jellemző havi adatokat az International Panel on Climate Change Data Distribution Center (IPCC DCC) Climatic Research Unit (CRU) TYN CL 2.0 adatbázisából vettük (New et al., 2002). Ebből szintén az 1961-1990 időszak havi hőmérsékleti átlagait és csapadékösszegeit dolgoztuk fel (Solymosi et al., 2007; Szenteleki, 2007). Az adatbázis 10 szögperces térbeli felbontása megfelelő a földrajzi analógia módszerének. Az adatbázist az Európában található közel 20000 meteorológiai mérőállomás adatait felhasználva a földrajzi szélesség, hosszúság és magassági adatok függvényeként

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -47interpolálással állították elő. Ellenőrzésként összehasonlították a valós havi átlagokkal (New et al., 1999). Az elemzésekben több klímaszcenáriót vizsgáltunk meg. A klímaszcenáriók GCM (General Circulation Models) modellek végeredményei. Megfigyelhető, hogy hiába azonosak a kiindulási paraméterek a különböző modellekben, más és más eredményeket kaphatunk (Bartholy, 2006), ezért tanulmányunkban a UK Met Office Hadley Centre és a Geophysical Fluid Dynamics Laboratory modellfuttatásait vizsgáltuk. A földrajzi analóg területek meghatározásához az alábbi adatbázisokat és modelleket használtunk fel: 1. UK Met Office (UKMO) Hadley Centre által készített klímaadatbázisok:  TYN SC 1.0 adatbázis, amely a HadCM3 modell 10 szögperces térbeli felbontású, 100 éves havi átlagadatait tartalmazza a 2001-2100 időszakra, az A1FI, A2, B1 és B2 szcenáriókra (Mithcell et al., 2003, 2004, 2005). Az adatok Európa szárazföldi területét fedik le.  UKTR (1992): tranziens modell, évenkénti 1%-os CO2 szint növekedéssel számol egymás utáni évekre, a 2066-2075 közötti időszakban. Modellfuttatási eredmények leskálázása csak Győrre és Debrecenre érhetők el. 2. Geophysical Fluid Dynamics Laboratory (USA) által készített klímaadatbázisok:  GFDL2534 (1991): csatolt óceán-levegő modell, a 2025-2034 közötti éveket jellemző 30 év adatsora.  GFDL5564 (1991): csatolt óceán-levegő modell, a 2055-2064 közötti éveket jellemző 30 év adatsora. Szintén Győrre és Debrecenre leskálázva. 1970-ben a statisztikai felmérések megkönnyítésére az EUROSTAT Európa országait földrajzi és adminisztratív szempontokat is figyelembe véve régiókra (NUTS) osztotta. Az EUROSTAT adatbázisából az 1997-2006-es időszakra vonatkozó statisztika adatokat dolgoztuk fel. Munkánkhoz további adatbázisokat is felhasználtunk. Ilyen a CORINE (Coordination of Information on the Environment), az egységes Európa környezeti információs rendszere. A klimatikus adatok feldolgozásához és az adatok klímaszcenárió-adatbázisokból való kiolvasásához és kezeléséhez a TETYN (Solymosi et al., 2007) és a KLIMAKKT (Szenteleki, 2007) adatbázis kezelő szoftvereket használtuk. Az adatok további feldolgozásához és a számításokhoz a Microsoft Office Excel programcsomagját, a statisztikai elemzésekhez a PAST szoftvercsomagot (Hammer et al., 2001) használtuk. A földrajzi analógok és a különböző térbeli adatok megjelenítéséhez az ESRI ArcGIS szoftvercsomagját használtuk. A földrajzi analógia meghatározásához két módszert használtunk, a Rang módszert (De Pauw, 2002) és a Climex módszert (Sutherst és Maywald, 1998; Young et al., 1999). Mindkét módszernél a havi hőmérséklet és csapadék adatokat használták. A Rang módszernél az összehasonlításra a megfigyelt adatsorok és a szcenáriók euklideszi távolságát vették figyelembe, és ezt a távolságot rangsorolták. A legkisebb távolság mutatja a legnagyobb hasonlóságot (100%), a legnagyobb távolság a legkisebbet (0%). A módszer sajátosságából adódik, hogy a földrajzilag analógnak mondott terület, lehet, hogy klimatikusan egyáltalán nem hasonlít a vizsgált terület jövőbeli klímájára, hiszen mindig van 100%-os és 0%-os egyezés. Kétséges az is, hogy két terület hasonlósága függ a vizsgált pontok számától. Ezt a hátrányt küszöböli ki a Climex módszer, amely a vizsgált pontok számától függetlenül határozza meg két adatsor hasonlóságát.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -48Mindkét módszer hátránya, hogy a vizsgálatba csak városok klimatikus adatait vonták be, így földrajzi analógként csak városokat kaphatunk, s lehetséges, hogy a valódi analóg területet nem mutatják. Az összehasonlítás alapját kiterjesztve dolgozatunkban nem városok adatait, hanem az IPCC CRU adatbázisát használtuk összehasonlítási alapként, amely az 1961–1990 bázisidőszak 30 éves adatsor adatait tartalmazza 10 szögperces térbeli felbontásban. (Horváth és Gaál, 2006; Horváth, 2007). A Rang módszerrel (De Pauw, 2002) a TYN CL 2.0 (New et al., 2002) adatbázis 31143 rácspontját állítottuk sorrendbe aszerint, hogy mely ponthoz tartozó klíma hasonlít legjobban a szcenárió adataihoz. Ez egy ordinális skálán való elhelyezkedést mutat, így arról nem tudunk mondani semmit, hogy a hasonlóság valójában milyen mértékű. Európában sokféle klímájú terület van, így nagy valószínűséggel a leginkább hasonló pont adatai nagyban megegyeznek a szcenárió adataival, de a nagyobb változásoknál, az évszázad vége felé a hasonlóság már megkérdőjelezhető. Az analóg területek rang módszerrel való meghatározása a következő: 12

Trj   (TEMPji  Ti )2 i1 12

Prj   ( PREC ji  Pi ) 2 i 1

Tsj  100 [1 

1  rankTrj

] N 1 1  rankPrj Psj  100  [1  ] N 1 2

Sj 

Tsj  Psj 2

2

Ahol  j: a rácspont sorszáma (j=1-31143)  i: hónapok száma (i=1-12)  TEMPji: a j-ik rácspont i havi átlaghőmérséklete  Ti : a vizsgált területre vonatkozó szcenárió i havi átlaghőmérséklete  PRECji: a j-ik rácspont i havi csapadékösszege  Pi: a vizsgált területre vonatkozó szcenárió i havi csapadékösszege  Trj: a j-ik rácspont hőmérsékleti távolsága a szcenáriótól  Prj: a j-ik rácspont csapadékösszeg szerinti távolsága a szcenáriótól  Tsj: a j-ik rácspont rangja a hőmérsékleti távolságot tekintve  Psj: a j-ik rácspont rangja a csapadékösszeg szerinti távolságot tekintve  Sj: j-ik rácspont hasonlósága a szcenárióhoz (0-100) A rang módszerhez képest a Climex módszerrel (Sutherst és Maywald, 1998; Young et al., 1999) a klímák közötti eltérést már két adatsor esetén is kifejezhetjük. A hasonlóság mértéke a Rang módszerrel ellentétben, nem függ a pontok számától, így az ismert és a földrajzi analógia meghatározásához használt módszerek közül a továbbiakban ezt használtuk. Az analóg területek Climex módszerrel való meghatározása a következő:

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -49-

Tdj 

1 12   TEMPji  Ti 12 i 1

Pdj 

PREC ji  Pi 1 12  12 i 1 1  a  ( PREC ji  Pi )

ITj  e

 k T Tdj

I Pj  e

 k P  Pdj

CMI j  ITj  I Pj Ahol         

j: a rácspont sorszáma (j=1-31143) i: hónapok száma (i=1-12) TEMPji: a j-ik rácspont i havi átlaghőmérséklete Ti : a vizsgált területre vonatkozó szcenárió i havi átlaghőmérséklete PRECji: a j-ik rácspont i havi csapadékösszege Pi: a vizsgált területre vonatkozó szcenárió i havi csapadékösszege Tdj: hőmérsékletek abszolút eltérésének átlaga Pdj: csapadékösszeg eltérések átlaga a: a csapadék szempontjából nem szabad csak az abszolút eltéréseket vizsgálni, hiszen azonos csapadékeltérések jelentősebbek alacsony csapadékösszegeknél, mint magasaknál. A számításoknál az a=0,05 értéket használtuk  ITj: j-ik rácspont hőmérséklet szerinti egyezése a szcenárióval (értéke: 0-1, teljes egyezés esetén ITj=1)  IPj: j-ik rácspont csapadékösszeg szerinti egyezése a szcenárióval (értéke: 0-1, teljes egyezés esetén IPj=1)  kT: felhasználó által tetszőlegesen megválasztható érték, kT=0,1 esetén 1oC-os eltérésre az egyezés ITj=90%, az analógia területek meghatározásánál ezt az értéket használtuk használtuk (11. ábra)  kP: felhasználó által tetszőlegesen megválasztható érték, hasonlóan mint a kT-t, a kP=0,1 használtuk CMIj: „Composite Match Index”, a vizsgált rácspont és a szcenárió egyezésének mértéke (0-1), teljes egyezés esetén CMI=1 A Climex módszer módszertani továbbfejlesztése A Climex módszerrel eredetileg a hőmérsékletet és a csapadékot azonos súllyal kell figyelembe venni. Ahhoz, hogy meghatározzuk csak a hőmérsékleti vagy csak a csapadék szerinti hasonlóságot, vagy adott súlyokkal vegyük őket figyelembe, módosítottuk CMI kiszámítását. A módszert továbbfejlesztve, egy λ változó bevezetésével meghatározhatjuk, hogy a hőmérsékletet és a csapadékot milyen súllyal vegyük figyelembe. Az általunk fejlesztett, módosított számítási mód a következő:   k T ITj  e T dj

I Pj  e

 (1  ) k P  Pdj

CMI j  ITj  I Pj 1961-1990

2011-2040

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -50λ=1

λ=0,75

λ=0,5

λ=0,25

λ=0

4.9.2. ábra Analóg területek különböző λ értékekre (hasonlóság %)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -51Ha λ értékét 0,5-re állítjuk, visszakapjuk az eredeti CMI-t, ha λ=1 akkor a hőmérséklet szerinti, ha λ=0 akkor a csapadék szerinti hasonlóságot kapjuk. Ezzel tetszőleges súlyozásokat is meghatározhatunk, attól függően, hogy a vizsgálatba bevont két paraméter mennyire fontos az adott vizsgálatban. Az analóg területek meghatározásánál a felhasználóra van bízva, hogy milyen hasonlósági értéktől tekinti analógnak a kapott területeket. Önkényes választással csak a 90%-nál nagyobb egyezést mutató területeket neveztük analógnak, hiszen ennél az értéknél a hőmérsékletek átlagos eltérése kisebb, mint 1 oC. Az analóg térképeken a sötétebb területek mutatnak nagyfokú egyezést. Hat várost vizsgáltunk (Debrecen, Győr, Budapest, Pécs, Szeged, Miskolc), és megkerestük ezek analóg területeit a vizsgált időszakokra. A módszer ellenőrzéseként, megkerestük az analóg területeket a bázisidőszakhoz (1961–1990) is, ekkor – az elvárásainknak megfelelően – a vizsgált célterületet kaptuk analóg területként. Igen nagy egyezéssel (≈100%) visszakapjuk a célterületeinket. Miskolcra az egyezés kicsit kisebb, de így is magas. Részletesebb elemzéseket csak Debrecenre végeztünk, de módszertanilag hasonlóképpen kell eljárni a többi vizsgált városnál is. Megvizsgáltuk a módosított Climex módszert különböző λ értékekre, a bázisidőszakot és a 2011–2040-es időszakot figyelembe véve. Mivel a klímaszcenáriók között ebben az időszakban nincs nagy eltérés, ezért most csak az A2 szcenárió HadCM3 modelleredményét mutatjuk be (4.9.2. ábra). A λ változó beállítási lehetőségei termesztett növényfajok példáin A λ változó beállításával növényspecifikusan határozhatjuk meg, hogy milyen súllyal vegyük figyelembe a hőmérsékletet és a csapadékot. A λ változó beállítási lehetőségeit agroökoszisztémák termesztett növényfajainak példáin ismertetjük. Célszerű szakértői véleményeket figyelembe véve megadni a súlyozást. Problémát jelent, hogy a növények különböző fenofázisaiban hol az egyik, hol a másik tényező a fontosabb. Varga-Haszonits (2000) szerint az intenzív fajták termesztésekor egyre csökken az 1 kg biomassza előállításához szükséges vízmennyiség. A hőmérséklet kisebb emelkedésével nagyobb termésátlag érhető el, de túl nagy emelkedés esetén a termés drasztikusan is csökkenhet. Ebből következhet, hogy a csapadékot kevésbé vegyük figyelembe, de a klímaszcenáriók alapján a növekvő hőmérséklettel együtt a nyári csapadékok csökkenésére számíthatunk. Például a búzánál, ha elegendő a talajnedvesség akkor a hőmérséklet határozza meg a növekedés ütemét. Hazánkban a vegetációs periódusa vízellátottság szempontjából kedvező. A búza optimum hőmérséklete 20–25 oC, de 35 oC feletti hőmérséklet a megfelelő mennyiségű vízellátottság mellett is kedvezőtlen. A kukorica szubtrópusi növény, ezért nagy a hőigénye, így a melegedő klíma pozitív hatást jelenthet a termesztésben, viszont a vízigényes növények közé tartozik, így a csökkenő csapadékkal ez a két hatás kiolthatja egymást. A júliusi maximális vízigény után a növény vízszükséglete folyamatosan csökken. Sajnos, a jövőben pont a nyári időszakra várhatjuk a legnagyobb csapadék csökkenést. A napraforgó melegkedvelő, szárazságtűrő növény. A 22–27 oC közötti hőmérséklet kedvezően hat rá, de nagy termések csak akkor várhatóak, ha elegendő víz áll a rendelkezésére. A szőlő a mérsékelt égöv növénye. Különösen kedvezően hat a minőség alakulására a száraz, meleg nyár és a hosszú, napsütéses ősz. Közepes vízigényű növény, így jól tud a változó klímához alkalmazkodni. Az öntözött kultúrák esetében, zöldségeknél gyümölcsöknél, talán a csapadék szerinti hasonlóság helyett inkább a hőmérsékleti hasonlóságot érdemes előtérbe helyezni, mivel a szükséges vízmennyiséget a csökkenő csapadékok ellenére is megkaphatják.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -52Láng (1984) megállapította, hogy jelenlegi körülmények között a különböző ökológiai tényezők szerepe (%) hogyan hat a gyümölcstermő növények termőképességére (4.9.1. táblázat). A talaj hatásától eltekintve az alma, körte, szilva, szamóca és málna termőképességére nagyobb hatást gyakorol a csapadék; a cseresznye, meggy, kajszi és őszibarack esetében a pedig a hőmérséklet hatása jelentősebb. Különböző ökológiai tényezők szerepe (%) Gyümölcsfaj Csapadék Hőmérséklet Alma 60 10 Körte 55 20 Cseresznye, meggy 20 40 Szilva 50 20 Kajszi 15 65 Őszibarack 20 60 Málna 55 15 Szamóca 30 20

Talaj 30 25 40 30 20 20 30 50

Varga-Haszonits (2006) összefoglalta, hogy a lehetséges klímaváltozás milyen hatással lehet különböző szántóföldi és kertészeti növények várható termésére (4.9.2. táblázat). Megállapította, hogy a kalászos gabonák számára a teljes fejlődési időszak csapadékösszege nem korlátozó tényezője a termésnek. A rövidebb időszakok nedvességi viszonyai (például a talajnedvesség) viszont jelentősen hatottak a hozamokra. Különböző szántóföldi és kertészeti növények termésének várható változása 2 oC-os 20%-os csapadék Növény hőmérsékletnövekedés csökkenés Őszi búza 5–15% -2–-3% Őszi árpa -4–16% 0–3% Tavaszi árpa -7–0% 2–4% Rozs 0–3% 0–3% Kukorica -33–-22% -5–-2% Cukorrépa -18–-1% -9–-3% Napraforgó -27–-1% -5–4% Burgonya -46–-21% -4–-24% Lucerna -33–-20% -8–-6% Szőlő 0–14% 5–7% Borsó -20–15% -5–2% Paradicsom -12–14% 1–6% A fenti táblázat alapján ajánlásokat adtunk, hogy az analógia kereséskor milyen λ tényezőt vegyünk figyelembe a különböző növények szempontjából, figyelembe véve a klímaváltozás során az időjárási paraméterekhez tartozó várható termésváltozásokat. Mivel a számítások gyorsan elvégezhetőek, ajánlott több λ értéket is megvizsgálni. Eddig eredményeink alapján megfigyelhető, hogy a különböző súlyozással közel azonos területeket kapunk analógnak, de mind a hőmérsékletnél, mind a csapadéknál találunk olyan területeket, amelyek az egyik változó szerint nagy hasonlóságot mutatnak, a másik szerint nem. Ezen területek közötti átfedés igen nagy, így a további elemzésekben, konkrét szakértői javaslatok hiányában, csak a λ=0,5 értékkel dolgoztunk, azonos súllyal figyelembe véve a hőmérsékletet és a csapadékot.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -53-

λ változó meghatározása λ Növények 1 0,75 Őszi búza X X Őszi árpa X Tavaszi árpa X X Rozs X Kukorica X X Cukorrépa X Napraforgó X X Burgonya X X Lucerna X X Szőlő X Borsó X X Paradicsom X Alma, körte, szilva, szamóca, málna Cseresznye, meggy, kajszi őszibarack X X Öntözött kultúrák X X Értékesebb kertészeti kultúrák (öntözött) X X

0,5 X X X X X X X X X X X X X X

0,25

0

X X

X

X

X

Az elmúlt időszakok vizsgálata Az elmúlt tíz évben voltak az eddig mért legmelegebb évek, ezért megvizsgáltuk, hogy az 1961-1990-es bázisidőszakhoz képest megfigyelhető-e valamilyen változás az azóta eltelt időszakban. Megkerestük az 1971-2000 és 1978-2007 időszakhoz tartozó analóg területeket is (4.9.3. ábra). Míg az 1961-1990-es időszak jól adja vissza Debrecen régióját, addig a másik két időszakban megfigyelhető, hogy Debrecen régiója kicsit kisebb, a dél-romániai terület egyre nagyobb hasonlóságot mutat a bázisidőszakhoz képest, és megjelentek a délmagyarországi klimatikusan hasonló területek is. Az eredmény azt mutatja, hogy az analógia számításához használt módszer kellően érzékeny, már ki tudja mutatni az utóbbi tíz évben tapasztalt melegedést is. Debrecen analóg területeiről a következőket állíthatjuk:. A 2011–2040-es időszakra Debrecentől délebbre lévő területeket kaptunk analógnak, a 2041–2070-es időszakra ez az eltolódás már nagyobb, de az egyezés mértéke már nem mindenhol elfogadható (<90%). Az évszázad végére (2071–2100-es időszakra) Európában lényegében nem található elfogadható analóg terület, hasonló klímájú területek Észak-Afrikában vannak (4.9.4. ábra). Ezért a továbbiakban csak a 2070-ig tartó két időszakot vizsgáltuk (2011–2040 és 2041– 2070), hiszen csak ezekhez az időszakokhoz vannak olyan analóg területek Európában, amelyek megbízhatóan (90%<) mutatnak analógiát. Hasonló eltolódásokat figyelhetünk meg a különböző városok analóg területeiben is. Észak- és Dél- Magyarország analóg területei között is megmaradnak a mostani különbségek, így a 2011-2040 időszakban Budapest, Győr és Miskolc analóg területei dél-magyarországi területeket adnak vissza. Hasonlóság (%)

Debrecen 1961-1990

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -54-

Debrecen 1971-2000

Debrecen 1978-2007

4.9.3. ábra Debrecen analóg régiói, különböző időszakokra (hasonlóság %-ban megadva)

Debrecen analóg területei a 2071-2100 időszakra

Az analóg régiók meghatározása

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -55-

Az analógia módszere alapján beazonosítottuk, hogy a különböző klímaszcenáriók mely NUTS2 régiókkal mutatnak analógiát Debrecen jövőbeli klímájához. Ahhoz, hogy lássuk, hogy a földrajzilag analóg régiók tényleg hasonló klímájúak, célszerű megvizsgálni a Debrecenre vonatkozó szcenáriók és az analóg területek klímáját is. Időszakok 2011-2040 A1 Analóg régiók: YU003 RO03 RO04 BG12

Hőmérséklet

Csapadék

25, 0

80 Debrecen 11-40 A 1

Debrec en 11-40 A 1 A nalóg régió

A nalóg régió

70

20, 0 60 15, 0

50 40

10, 0

30 5, 0 20 10

0, 0 Jan

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

Aug

Sz ept

Okt

Nov

Dec 0 Jan

-5, 0

2011-2040 A2 Analóg régiók: YU003 RO03 RO04 BG12

25, 0

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

A ug

S zept

Okt

Nov

Dec

90 Debrecen 11-40 A 2

Debrec en 11-40 A 2

A nalóg régió

80

A nalóg régió 20, 0

70 60

15, 0

50 10, 0

40 30

5, 0 20 0, 0

10 Jan

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

Aug

Sz ept

Okt

Nov

Dec 0 Jan

-5, 0

2011-2040 B1

25, 0

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

A ug

S zept

Okt

Nov

Dec

80 Debrecen 11 40 B 1

Debrec en 11 40 B 1 A nalóg régió

A nalóg régió

70

20, 0

Analóg régiók: YU003 RO03 RO04 BG12

60 15, 0

50 40

10, 0

30 5, 0 20 10

0, 0 Jan

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

Aug

Sz ept

Okt

Nov

Dec 0 Jan

-5, 0

2011-2040 B2 Analóg régiók: YU003 RO03 RO04 BG12

25, 0

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

A ug

S zept

Okt

Nov

Dec

80 Debrecen 11-40 B 2

Debrec en 11-40 B 2 A nalóg régió

A nalóg régió

70

20, 0 60 15, 0

50 40

10, 0

30 5, 0 20 10

0, 0 Jan

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

Aug

Sz ept

Okt

Nov

Dec 0

-5, 0

Jan

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

A ug

S zept

Okt

Nov

Analóg régiók (2011-2040) klimatikus adottságai A a fenti ábrákon az analóg régiók, a legnagyobb hasonlóságot mutató terület és Debrecen jövőbeli éghajlati diagramjai láthatók. A diagramokon látható, hogy a 2011-2040 időszakban mind a hőmérséklet, mind a csapadék igen hasonló. Kisebb egyezést kapunk a 2041-2070

Dec

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -56időszakban, az eltérések a nyári hőmérséklet különbségekből adódik. A nagyobb eltérések nyárvégi átlaghőmérsékletben és a júniusi és őszi csapadékokban figyelhetők meg. 20412070 A1 Analóg régiók: BG11 BG12 BG22 GR12

30, 0

80 A nalóg régió

A nalóg régió

70

25, 0 60 20, 0 50 15, 0

40

30 10, 0 20 5, 0 10

0, 0

0 Jan

20412070 A2 Analóg régiók: BG11 BG12 BG22 GR12

Debrecen 41-70 A 1

Debrec en 41-70 A 1

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

Aug

Sz ept

Okt

Nov

Dec

30, 0

Jan

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

A ug

S zept

Okt

Nov

Dec

80 Debrecen 41-70 A 2

Debrec en 41-70 A 2 A nalóg régió

25, 0

A nalóg régió

70

60 20, 0 50 15, 0 40 10, 0

30 20

5, 0

10

0, 0 Jan

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

Aug

Sz ept

Okt

Nov

Dec 0 Jan

-5, 0

20412070 B1 Analóg régiók: BG11 BG12 BG22 GR12

30, 0

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

A ug

S zept

Okt

Nov

Dec

80 Debrecen4170 B1

Debrecen4170 B1 Analóg régió

25, 0

A nalóg régió

70

60 20, 0 50 15, 0 40 10, 0

30 20

5, 0

10

0, 0 Jan

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

Aug

Sz ept

Okt

Nov

Dec 0 Jan

-5, 0

20412070 B2 Analóg régiók: BG11 BG12 BG22 GR12

30, 0

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

A ug

S zept

Okt

Nov

Dec

80 Debrec en 4170 B2

Debrecen 4170 B 2 A nalóg régió

25, 0

A nalóg régió

70

60 20, 0 50 15, 0 40 10, 0

30 20

5, 0

10

0, 0 Jan

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

Aug

Sz ept

Okt

Nov

Dec 0

-5, 0

Jan

Febr

Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

A ug

S zept

Okt

Nov

Dec

Analóg régiók (2041-2070) klimatikus adottságai A vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a nagy hasonlósági indexű pontok közelében szintén magas hasonlóságú pontok helyezkednek el. Így megbizonyosodtunk, hogy az analógia keresésekor nem csak szétszórt pontok hasonlóságát találtuk, hanem statisztikailag értelmezhető régiókat. Ez az időjárás térbeli eloszlásának tulajdonságából is adódik. A 20112040 időszakra látszik, hogy az egyezés igen nagyfokú, az analóg területek klímája nagyban hasonlít a jövőbeli klímához, de a 2041-2070 időszakra ez az egyezés már kisebb, az évszázad végére egyáltalán nem is található Európában elfogadható hasonlóságú terület. Megállapítottuk, hogy a klímaváltozás előrehaladtával az analóg területek egyre messzebb,

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -57délebbre találhatók, a következő évtizedekben ez az eltolódás 250–450 km, az évszázad közepére ez több, akár 450–650 km is lehet. A hasonlósági térképeken látszik, hogy egy időablakban a különböző szcenáriók különböző területeket mutathatnak hasonlónak, viszont vannak olyan területek, amelyek mindegyik klímaszcenárió szerint analógok. Ez abból adódik, hogy a forgatókönyvek az első évtizedekben közel hasonló változást mutatnak, s csak az évszázad végére különülnek el lényegesebben. Érdemes megvizsgálni, hogy hol vannak Európában azok a területek, amelyek jövőbeli analógja Debrecen lesz. Ezt az előzőekben is vizsgált időszakokra határoztuk meg. A számításhoz szintén a Climex módszert alkalmaztuk, és a λ=0,5 értéket használtuk, csak az bázisidőszakok szerepe felcserélődik. A bázisidőszaknak a 2011-2040, ill. a 2041-2070 időszakokat választottuk, attól függően, hogy melyik időszakhoz keressük az analóg területeket. Ezen jövőbeli klímát mutató térképen kerestük meg Debrecen 1961-1990 időszakhoz tartozó klímájának analóg területeit (4.9.7. ábra). A kapott területek Debrecentől északra, főleg Lengyelországban helyezkednek el. Az analógok elhelyezkedése egybecseng azzal, hogy a jövőbeli melegedés több száz kilométeres eltolódással járhat együtt, csak itt tőlünk északabbra lévő területek „csúsznak” le hozzánk. Az analógia módszere alapján beazonosítottuk, hogy a különböző klímaszcenáriók alapján Debrecen klímája mely NUTS2 régiókkal mutat analógiát, ill. melyek azok a régiók, amelyen jövőbeli analógja Debrecen régiója lesz. Hasonlóság (%)

2011-2040

2041-2070

Analóg régiók: PL11, PL43, PL41 Analóg régiók: PL61, PL12, PL31 Analóg területek a vizsgált időszakokra (hasonlóság %) Debrecen analóg régiói Debrecen jövőbeli klímájával analóg régiókat több, a földhasználat, a termesztett növények és a természetes vegetáció szempontjából is elemeztük. A földhasználati és a termesztett növényekre vonatkozó adatok az EUROSTAT adatbázisából származnak. A természetes vegetációra vonatkozó adatokat a CORINE 2000 adatbázisból vettük. Debrecen analóg régióit két időszakra vizsgáltuk, a 2011-2040 és a 2041-2070 időszakra. Az évszázad végére (2071-2100) Európában lényegében nem találtunk megfelelő hasonlóságot mutató régiókat. Debrecen analóg régiói a 2011-2040 időszakra a Vajdaságban, Dél-Romániában és Észak-Bulgáriában, az évszázad közepére (2041-2070) KözépBulgáriában és Észak-Görögországban találhatók. Az analóg régiókat és EUROSTAT kódjait az alábbi mutatja.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -58Az analóg területek és régiók összehasonlításához alapként Debrecen régióját, a HU32 (Észak-alföld) régiót használtuk.

Debrecen lehetséges analog (piros) és inverz analog (kék) NUTS2 régiói a vizsgált időszakokra Az analóg régiók természetes vegetációval fedett területeinek elemzése Az analóg régiókban található természetes vegetációtípusok területének arányát a régió területéhez képest a CORINE 2000 adatbázis alapján az alábbi táblázat mutatja. Természetes vegetációtípusok területének aránya a régió területéhez képest (%) CLC2000 PL11 PL43 PL41 PL61 PL12 PL31 HU32 YU003 RO03 RO04 BG11 BG12 BG22 GR12 243

4,87

2,31

2,77

4,04

6,08

6,11

1,35

1,66

2,33

5,88

8,73

9,68

9,15

8,61

244

0

0

0

0

0

0

0

1,06

0

0

0

0

0

0

311

2,44

4,69

3,05

2,15

3,85

4,71

8,04

4,01

15,22

19,97 18,53

18,79 19,49

17,81

312

14,28 38,68 17,98 18,48 14,95 11,04

0,23

1,16

1,92

0,39

0,27

0,45

9,88

1,97

313

4,35

6,92

4,78

2,84

4,15

7,41

0,57

1,02

2,64

1,92

1,25

4,53

9,24

3,87

321

0

0,3

0,06

0,25

0

0

5,18

1,65

1,69

0,99

2,31

1,27

3,83

3,8

322

0

0

0

0

0

0

0

0,68

0,56

0,09

0,02

0,13

0,07

0,22

323

0

0

0

0

0

0

0

0,68

0

0

0

0

0

9,47

324

0,57

1,01

0,64

0,57

0,65

0,31

1,14

0,76

1,04

2,01

5,33

4,78

9,28

5,24

411

0,02

0,02

0,02

0

0,04

0,07

0,01

0,21

0

0

0

0

0

0

412

0

0

0

0

0

0

0

0,16

0

0

0

0

0

0,32

Összesen

26,53 53,93

29,3 28,33 29,72 29,65 16,52

A táblázatban szereplő vegetáció típusok:

13,05

25,4 31,25 36,44 39,63 60,94

51,31

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -59243 Elsődlegesen mezőgazdasági területek, jelentős természetes növényzettel 244 Telepített erdők 311 Lomblevelű erdők 312 Tűlevelű erdők 313 Vegyes erdők 321 Természetes gyepek, természetközeli rétek 322 Láp, mocsár 323 Szklerofil vegetáció 324 Átmeneti erdős-cserjés területek 411 Szárazföldi mocsarak 412 Tőzeglápok

0,3

P L43 0,2

P L61 P L41 P L11 P L12

C oordinat e 2

0,1

P L31

YU03

HU32 0

RO03

-0,1

-0,2

RO04 B G11 B G12 B G22 GR 12

-0,2

-0,1

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

C o o rdinate 1

A természetes vegetáció relatív területarányának hasonlósági mintázata (NMDS, euklideszi távolság) Az NMDS, euklideszi távolság módszereket alkalmazva megállapítható, hogy a várakozásnak megfelelően az egyes országokhoz tartozó területek egymás közelében találhatók. Az y tengely mentén egyfajta Dél–Észak irányú elhelyezkedés figyelhető meg. A lengyelországi területek a tűlevelű erdők magas arányával, míg a görög, bolgár és román területek a lombos erdők nagyobb arányával jellemezhetők. Debrecen régiója és ÉszakSzerbia ebből a szempontból átmenetinek tekinthető. Szklerofil vegetációban és tőzeglápokban Görögország tűnik ki. A magyar és a szerb terület hasonlósága az ábra és a táblázat alapján is szembeszökő, ebben a két régióban a legkisebb a természetes vegetáció

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -60területe, amely – a domborzati tulajdonságok miatt (síkság) – a jelentősebb szántóföldi területekkel magyarázható. Ha a hasonlósági mintázatot az ökológiai régió térképpel együtt szemléljük, akkor jól látható, hogy az ordinációban élesen elkülönülő lengyel területek a tűlevelű erdők és részben a lombos erdők övébe esnek, míg a vajdasági, román, bolgár és magyar területek az eredeti erdős-sztyepp zóna részei, csupán a Kárpátok magashegységi intrazonális hatása vágja ketté az idetartozó területeket. Érdekes, hogy a görögországi terület, amely valójában már a mediterrán keménylombú és babérerdők övébe tartozna, és így jelentősen el kellene térnie a többi területtől, nem határolódik el élesen, aminek oka sajnos az eredeti vegetáció emberi hatásra történő visszaszorulásával magyarázható. A görög terület egyébként nemcsak a vegetációtípus fiziognómiai sajátosságai alapján, hanem florisztikailag is nagyon különböző jelleget mutat. Látszik, hogy az analóg területek a közép-európai flóraterületen (III.) találhatók, a pannóniai és kelet-balkáni flóratartományban. Csak a görög régió különbözik ezektől lényegesen, ez a V. típusú, mediterrán flóraterületre esik. Ez azonban az elemzett adatokban nem tükröződik. A III.-al jelzett közép-európai flóraterületet mérsékelt klímájú lombos erdők, bükkösök és tölgyesek jellemzik, keleti részein a szárazabb, hűvös telű, kontinentálisabb éghajlatot kedvelő tölgy, luc, erdeifenyő, a nyugatabbi nedvesebb, atlantikus, enyhébb telű klímát jellemző bükk, nyír, fenyérek, tőzegmohalápok jellemzik. A védettebb pannóniai és a kitettebb kelet-balkáni flóratartomány nem válik el élesen, mindössze arról van szó, hogy utóbbiban bizonyos szubmediterrán hatások is észlelhetők. A V.-el jelzett mediterrán flóraterület viszont az előzőektől alapvetően eltér. Jellemző növényzeti típusa a trópusok és a mérsékelt öv érintkezésénél, széles sávban valósul meg. Mivel az egyik évszakra trópusi a másikra mérsékelt éghajlati viszonyok jellemzőek, így összességében szubtropikusnak tekintjük. Hegyvidékein mérsékelten meleg és nedves körülményeket igénylő babérlombú fák és cserjék, szárazabb sík és dombvidékein keménylombú örökzöldek uralkodnak. A babérlombú erdőket félkemény, pergamenhez hasonló, kis levelű fák alkotják, a keménylombú erdők pedig a mediterrán fenyveseket váltják le alacsonyabb térszíneken. Itt örökzöld tölgyesek vagy fenyőerdők jellemzőek. Mivel ősi kultúrterületről van szó, gyakoriak az erdő helyett megjelenő macchia-cserjések és molyhos levelű lágyszárúak, törpecserjések. Jellemző kultúrnövénye az északabbról hiányzó olajfa, de jellemző a füge, gránátalma, mirtusz, oleander, illatos fűszer- és gyógynövények és orchideák. Ennek megfelelően tehát az ábrákon látható florisztikai és vegetációs típus mintázatok, valamint a biogeográfiai térkép egymást alátámasztva mutatják a változás ugrásszerű jellegét. A Corine ökológiai régiók térképén viszont ez a határvonal nem ismerhető fel.

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -61-

Európa flóratérképe (Soó, 1932) További fontos információhoz jutunk, ha mindezen eredményeinket egy másik osztályozás szerint (EEA), Európa ökológiai régióival és Európa biogeográfiai régióival is összevetjük. Ezen térképek alapján megállapítható, hogy hazánk területe ökológiai sajátosságait és biogeográfiai jellegét tekintve is szigetként – Kárpát-medence – helyezkedik el Európa térképén. A nálunk megfigyelhető állapot – kivéve a szerb területet – nem hasonlít az analóg területekhez. Ebből következően, hazánkban egy lehetséges klímaváltozás hatása mindenképpen alapvető átstrukturálódásban, az állapotok gyökeres megváltozásában nyilvánulna meg, amely felhívja a figyelmet a természetvédelmi és általánosabb értelemben biodiverzitás-megőrzési alkalmazkodás jelentőségére, ezen feladatok súlyára és fontosságára. A kapott eredmények természetvédelmi jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, és az eddigieknél is árnyaltabbá, ha az eddig elemzett potenciális, ill. historikus térképi információkat a valós jelenlegi helyzetképpel vetjük össze a CORINE adatbázis alapján. Az ábra készítésekor, az adatbázisból csak a térképi jelmagyarázatban szereplő természetes élőhelytípusokat válogattuk le, minden más területet fehéren hagyva. A térképsorozat alapján megállapítható, hogy hazánk természeti értékei már ma is nagyon szűk területre szorultak vissza – sok a fehéren maradt, nem természetes terület –, és veszélyeztetettségük klímaváltozás nélkül is drámai. Megfigyelhető továbbá, hogy az analóg

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -62területek természetes vegetációtípusai hasonlóan rossz állapotban vannak. A biodiverzitás megőrzése szempontjából legjobb helyzetben az lengyel analóg területek vannak. Ezek a tények felhívják figyelmünket a gyors és hatékony cselekvés szükségességére és ráirányítják a figyelmet fokozott felelősségünkre.

Európa biogeográfiai régiói (EEA, Biogeographical regions, 2005)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -63-

Európa ökológiai régiói (EEA, Digital map of European ecological regions, 2003)

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -64-

Természetes társulástípusok és természetközeli ökoszisztémák előfordulási viszonyai a CORINE 2000 alapján A Debrecen régiójával analóg területek természetes vegetációs viszonyait elemezve megállapítottuk, hogy az analóg régiókban a természetes vegetációval fedett területek aránya

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -65mind nagyobb, mint Debrecen régiójában. Az északi analóg területeken a tűlevelű erdők, míg a déli területeken a lombos erdők mutatnak nagyobb területarányt. Csupán a nagyon extrém klímaváltozást jelentő görög terület tartozik a mediterrán kemény és babérlombú erdők övébe. Az ökológia zonalitást figyelembe véve megállapítottuk, hogy az analóg területek, a vajdasági régiótól eltekintve, mind más ökológiai besorolásba esnek, rávilágítva a Kárpát-medence természetes vegetációjának a klímaváltozással szembeni sérülékenységére. Összefoglaló megállapítások és módszertani fejlesztéseink alapján

következtetések a földrajzi

analógián

alapuló

A földrajzi analógia meghatározásának általunk kidolgozott új módszere, a Climex módszer általánosítása egy  súlyozási változó segítségével. Megfigyelhető, hogy a különböző súlyozásokat használva az analóg területek kissé eltérnek egymástól, bár az alapvető mintázatok és tendenciák nem változnak meg. Mind a hőmérsékletnél, mind a csapadéknál találunk olyan területeket, amelyek az egyik változó szerint nagy hasonlóságot mutatnak, a másik szerint viszont nem. Az analógiakeresést minden konkrét esetben úgy célszerű elvégezni, hogy meteorológiai paraméterként azokat a tényezőket vonjuk be a vizsgálatba, amelyek a vizsgálat célrendszere szempontjából limitálóak. Ezen belül is meg kell határozni a paraméterek súlyozási prioritásait, amit a súlyozással adhatunk meg. Az új módszer lehetőséget ad a klímaparaméterek különböző súllyal való figyelembevételére, így a módszer célra orientáltan optimalizálható. Ez akkor lehet igazán hatékony, ha előzetesen rendelkezünk valamilyen szakértői információval arról, hogy milyen súlyozási intervallum jöhet egyáltalán szóba. A földrajzi analógiával kapcsolatban egy új szemléletű elemzési módszert vezettünk be. Ennek alkalmazása során azt a területet keressük meg, amelynek klímaszcenárió szerinti analógja éppen a célterületünk jelenlegi (historikus vagy bázis) állapota. Ennek segítségével fel lehet tárni azon területeket, ahol a jelenleg meglévő ökológiai tudásunk és hazai termelési tapasztalataink a jövőben hasznosíthatók. Véleményünk szerint ez az elemzési megközelítés fontos szerepet játszhat az aktív természetvédelem tevékenységeiben, valamint a mezőgazdasági fajtanemesítés és fajtaalkalmazás területén. Földrajzi analógia módszere több irányba is továbbfejleszthető. Az analógiakeresésbe bevonhatunk más klimatikus paramétereket is, mint a minimum és maximum hőmérsékletet vagy a felhőborítottság, ill. más nem klimatikus paramétereket, például a talajtulajdonság. Minél több paraméter szerint keressük az analógokat, nagy valószínűséggel annál kevesebb megfelelően hasonló területet kapunk. Egy másik továbbfejlesztési lehetőség, termesztés szempontjából a hónapok eltérő súlyozással való figyelembevétele. Illetve lehetséges ezen két fejlesztési irány együttes figyelembevétele, amellyel növény specifikus analóg területeket kereshetünk. Egy régió természetes vegetációval fedett, vagy agrárterületeinek, területhasználati típusainak és így élőhelyeinek magas diverzitása, különösen változó körülmények között, jelentős szerepet játszhat a kérdéses régió ökológiai működőképességének fenntartásában. Ennek gazdasági jelentősége is nyilvánvaló, hiszen az egymástól eltérő klimatikus igényű növények termesztése, termelési módok alkalmazása nyilvánvalóan csökkenti annak esélyét, hogy egy kedvezőtlen időjárású év az egész régió gazdasági működését megsemmisítse, míg alacsony diverzitás esetén ez nagyon is valószínű. A magas diverzitás fenntartása tehát, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak is fontos eszköze lehet. A vizsgálatok alapján lényegében szcenáriótól függetlenül világossá vált, hogy az évszázad közeli évtizedeiben a változásokhoz való adaptáció déli szomszédaink termelési és földhasználati tapasztalatainak hasznosításával képzelhető el. Ez az időszak inkább csak fajtaváltásokat, diverzebb földhasználati módokat és klímavédelmi intézkedéseket

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -66(erdőtelepítés, ésszerűbb vízgazdálkodás, radikális emisszió csökkentés és általános takarékosság) követel meg. A 2041–2070 közötti időszak azonban már alapvetően más jellegű. Ebben az időszakban az alkalmazkodás már radikális faj-, ill. fajtaváltásokat, új termelési módok bevezetését, aktív természetvédelmi beavatkozásokat igényel. A 2071 utáni időszak alkalmazkodási stratégiái a leginkább bizonytalanok, ezen kérdések megválaszolása a jelen tanulmány keretei között már nem képzelhető el. Az Európán kívüli analógiák feltérképezése nem képzelhető el az ismertetett módszerek nagyobb adatbázisra való egyszerű alkalmazásával, hanem újabb módszertani fejlesztéseket is igényel, mivel a nagyobb változások esetében az analóg területen tapasztalható klímát teljesen más tényezők határozzák meg. A földrajzi analógiák elemzése jelen tanulmányban elsősorban olyan eredményeket tárt fel, amelyek a mezőgazdaság és földhasználat, valamint a környezet- és természetvédelem területén hasznosíthatók, és elsősorban ugyanezen területeken mutatnak rá a további kutatások fontosságára is. A hazai mezőgazdaság vonatkozásában a következtetések részben az alkalmazkodás (adaptation) lehetséges stratégiáihoz vezetnek közelebb, részben feltárják azokat a földhasználati lehetőségeket is, amelyek a megelőzés és klímavédelem (mitigation) céljait szolgálhatják. Az alkalmazkodás útja a földhasználati és növénytermesztési szerkezet analógiák szerinti megváltoztatását, a mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítását és a szükséges faj- és fajtaváltásokat jelenti. A klímavédelmi tevékenységet leginkább az ún. klímaerdők telepítése jelentheti az intenzív mezőgazdasági termelésből kivonandó területeken. A dolgozat eredményei egyértelműen arra utalnak, hogy a természetvédelemi szektor területén alapvető paradigmaváltás vált szükségessé. A jelenleg uralkodó „in situ konzerváció”, vagyis a fennálló ökológiai állapotok jelenlegi élőhelyeken való megőrzése helyett a természetvédelem célja csakis a bioszféra működőképességének, önszabályozó kapacitásának és biológiai sokféleségének megőrzése lehet. Ennek megvalósítása a károsító antropogén hatások megakadályozásával és az ökológiai rendszerek természetes alkalmazkodási folyamatainak aktív segítésével lehetséges. Magyarország élővilág-védelmi helyzete ebben a vonatkozásban jelentősen eltér Európa többi országának helyzetétől. Ennek következtében az ott kidolgozott megoldások és stratégiák nem feltétlenül importálhatók könnyen. A mi esetünkben a természetes menekülési utak hiánya jelenti a fő problémát. A probléma megoldásában az „eco-engineering” jellegű aktív természetvédelmi munka nem kerülhető el. Ez a munka alapvetően két részfeladatra bontható:  Hazánk megváltozó (tehát jövőbeli) éghajlatának megfelelő (ahhoz adaptált) természetes és természetközeli élőlényközösségek létrejöttének elősegítése,  a jelenleg hazánkban élő és annak megváltozó ökológiai feltételeihez alkalmazkodni képtelen élőlény-együttesek menekülési útvonalának biztosítása. A meglévő természetvédelmi területeinken elsődleges cél a klímától független károsító hatások (zavarás, szennyezés, fragmentáció) mainál hatékonyabb kiküszöbölése, de a megváltozó éghajlat hatásaira bekövetkező szerkezeti átstrukturálódásokat és az új fajok spontán megtelepedését nem szabad akadályozni. Ez azonban önmagában nagyon kevés. Elengedhetetlenül szükséges, hogy más művelési ágakból kivont területeken aktív telepítésekkel segítsük elő a mi jövőbeli klímánkhoz más területen már adaptálódott természetközeli társulások kialakulását. Ehhez a földrajzi analógia módszere úgy nyújthat segítséget, hogy megkereshetjük hazánk jövőbeli klímájának jelenlegi analógjait és ezen területek flóráját és faunáját, valamint természetes vegetációtípusait és talaját kell mintaként és propagulum-forrásként tekintetbe vennünk. (Ezek a területek többnyire hazánktól délre a Balkán-félszigeten találhatók). A másik feladat az alkalmazkodásra képtelen fajok megőrzése,

CLIM-NET/HUN tananyag: Klímastratégia készítés I-VI. -67ami szintén a földrajzi analógián alapuló területkeresés és transzlokáció segítségével oldható meg, de itt azon területek megkeresése a cél, amelynek jövőbeli klímája éppen hazánk jelenlegi, ill. historikus éghajlata. (Nagyrészt lengyelországi területek jöhetnek elsősorban szóba.) Ezen aktív természetvédelmi beavatkozások megvalósítása csakis a természetvédelmi hatóságok nemzetközi együttműködésével valósítható meg, amelyben a diplomáciai és nemzetközi jogi eszközök alkalmazása nélkülözhetetlen. A dolgozatban elért eredmények rámutatnak arra is, hogy a földrajzi analógiák módszerét probléma-specifikusan kell alkalmazni, a felvetett kérdésekhez adekvát meteorológiai paraméterekre, és azok adekvát súlyozása által. Az aktív környezet- és természetvédelmi beavatkozások, valamint a tudományos kutatómunka kiszélesítése és elmélyítése egyaránt felvet financiális kérdéseket is. Ezek kapcsán különböző emberi tevékenységek és szektorok látszólagos érdekei ütközhetnek, ami szükségessé teszi a hatások és következmények pénzbeli kifejezését. Erre az ökológiai közgazdaságtan eszközei nyújtanak lehetőséget. A bioszféra-szolgáltatások idő- és területegységre eső pénzbeli értékét többféle megközelítéssel lehet becsülni, ill. közelíteni. Ebből a szempontból kiemelendő Costanza és munkatársai 1997-ben a Nature-ben megjelent cikke, amelynek az óta számos továbbfejlesztője és bírálója is akadt. A természeti tőke és a bioszféra-szolgáltatások pénzbeli értékelését ellenzők leginkább attól félnek, hogy ez az értékelési mód azt sugallja, mintha a bioszféra megvásárolható, vagy funkciói pénzzel kiválthatók lennének. Természetesen nem erről van szó, csupán arról, hogy a pénzt, mint általános értékmérőt és „mértékegységet” arra használjuk, hogy a különböző élőhelytípusokat és azok szolgáltatásainak jelentőségét, hatásait összehasonlításra alkalmas módon kezelhetővé tesszük. Ez az értékelési rendszer alapját képezheti a hazai agrártámogatási rendszer klíma- és természetvédelmi szempontú átdolgozásának, valamint új lehetőségeket nyit a gazdaság szabályozásához is. A széndioxid emisszió-kereskedelem mintájára bevezethetők olyan piacbarát megoldások, amelyek a klímaváltozással kapcsolatos mitigációban és az adaptációban is fontos szerepet játszhatnának. A klímavédelmi célú erdőtelepítések, a természetvédelmi célú transzlokációs projektek, a földterületeknek az intenzív művelésből való kivonása, vagy éppen az ökológiai feltételeknek megfelelő mezőgazdaság kialakítása ezen eszközök segítségével lendíthető fel. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia természetvédelmi részének korrekt költség-haszon elemzése más módon nem is képzelhető el, e nélkül viszont a Stratégia megvalósítása gyenge lábakon állna. Mindezekhez kiváló módszertani segítséget nyújthat a földrajzi analógiák módszere.

Irodalomjegyzék (Terjedelmi okokból lásd a 2. tanulmány végén)