HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

Készítette: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV LÉTAVÉRTES MIKROTÉRSÉG (Létavértes – Bagamér – Álmosd - Kokad)

Létavértes

Bagamér

Álmosd

Vonatkoztatási időszak: 2005 - 2010. év

Kokad

Létavértes mikrotérség hulladékgazdálkodási terv 2005-2010. ___________________________________________________________________________

Létavértes mikrotérség hulladékgazdálkodási terv 2005-2010. I. A tervkészítés általános adatai, a térség bemutatása 1.1. Előzmények Az AKSD Városgazdálkodási Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) kapott megbízást Létavértes mikrotérség 2005-2010. közti időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének elkészítésére. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület és településfejlesztési, valamint terület és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell elkészíteni. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 37.§ (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. A felülvizsgálat és a beszámoló alapján szükség szerint módosítani kell a terveket. A felülvizsgálat eredményéről és a további teendőkről értesíteni kell a tervezésbe bevont és érintett hatóságokat, érdekvédelmi szervezeteket, valamint a lakosságot. A hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza, mely rendelet szempontjait, felépítését alkalmaztuk a terv elkészítése során. Munkánk során a következő jogszabályok előírásait használtuk fel: -2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról -126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről -4/1984. (II.1.) EVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról

________________________________________________________________________ AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.

2


-46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról -242/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól -98/2001.

(VI.15.)

Kormányrendelet

a

veszélyes

hulladékkal

kapcsolatos

tevékenységek végzésének feltételeiről (Mód. 192/2003. (Xl. 26.) Kormányrendelet) -16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről (Mód. 10/2002. (III. 26.) KöM rendelet) -22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről -213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről -241/2001. (X. 10.) Kormányrendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről -1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről -50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól -16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről -94/2002. (V 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól (Mód. 195/2002. (IX. 6.) Kormányrendelet) -5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól -71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól ________________________________________________________________________ AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.

3


-164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről -23/2003. (XH. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről -224/2004. (VLL 22.) Kormányrendelet a hulladékkezelési közszolgáltatásról és a közszolgáltatási szerződésről -45/2004. (VH. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

A fentieken túl munkánk során felhasználtuk az önkormányzatok által hozott hulladékgazdálkodásra vonatkozó helyi rendeleteket is. Az érintett önkormányzatok érvényben lévő környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei: - Létavértes Városi Önkormányzat Képviselőtestületének 20/2004. (IV.29.) Ör. számú rendelete A köztisztaság fenntartásáról - Létavértes Városi Önkormányzat Képviselőtestületének 41/2004. (XII. 20.) Ör. számú rendelete A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról - Bagamér Község Önkormányzatának 17/2004. (XII.15.) ÖT. számú rendelete A település szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásokról -Álmosd Község Önkormányzatának 11/2005. (V.19.) KT rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervről -Álmosd Község Önkormányzatának 15/2005. (VII.12.) KT rendelete A települési szilárd

hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi

közszolgáltatásról és a

közterületek tisztántartásáról


4


-Kokad Község Önkormányzatának 15/2004. (XII. 22.) sz. rendelete a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező közszolgáltatásról A terv tartalmát egyeztettük az alábbi hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal: - Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) országgyűlési határozat, - Észak-alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve (15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet, - Bagamér település Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008. - Kokad Község Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2009. - Sáránd Község Önkormányzatának Hulladékgazdálkodási Terve 2005-2010. A hulladékgazdálkodási terv elkészítése során az alapadatok összegyűjtése, a jelenlegi helyzet értékelése, az országos és regionális szinten megfogalmazott célok területi szintű meghatározása, valamint a célok megvalósítását szolgáló intézkedések, eszközök és cselekvési programok kidolgozása a feladat. A terv stratégiai alapelvei: - Megelőzés elve: a hulladék mennyiségének és veszélyességének tudatos minimalizálása. - Az elvárható felelősség, gondosság elve: a hulladék birtokosa köteles a hulladék környezetterhelő hatását tudatosan minimalizálni. - A szennyező fizet elv: a hulladék termelőjének, birtokosának vagy a hulladékká vált termék gazdájának helytállási kötelezettsége (a hulladék kezelési költségének, kártérítések és büntetőjogi felelősségek megfizetése) a környezetvédelmi károkért. - Az önellátás elve: minden lehetséges hulladéktípus gyűjtésére fel kell készülni. - A fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célok ütemezett tervezése egymásra épülő lépésekben, a lehetőségek és a teherviselő képesség figyelembevételével. ________________________________________________________________________ AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.

5


1.2. Általános adatok 1.2.1. A tervkészítés helyszíne Térség: Létavértes mikrorégió Érintett önkormányzatok: Létavértes Város Önkormányzata 4281 Létavértes, Kossuth út 4. Tel: (52) 376 345 KSH szám: 0905768 Bagamér Község Önkormányzata 4286 Bagamér, Kossuth u.7. Tel: (52) 587 400 KSH szám: 0920011 Kokad Község Önkormányzata 4284 Kokad, Kossuth u. 60. Tel: (52) 376-228 KSH szám: 0917455 Álmosd Község Önkormányzata 4285 Álmosd, Fő út 10. Tel: (52) 388 014 KSH szám: 0927641 Tervezés báziséve:

2004. év

Tervezési időpont:

2005-2010.

Tervkészítés időpontja:

2005. október

A terv felülvizsgálatának esedékessége: 2007. október ________________________________________________________________________ AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.

6


1.2.2. A terv készítőjének adatai A cég elnevezése: AKSD Városgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság A cég székhelye: 4031 Debrecen, István út 136. A cég székhelyének telefonszáma: (52) 524 110 KSH szám: 10678750-9003-113-09 A terv elkészítésében a szakértő szervezeten kívül részt vett: -

Kozák János környezetvédelmi szakmérnök

-

Nagy Edit okl. tájvédő geográfus

1.3. A tervezési terület bemutatása Létavértes mikrotérség Hajdú-Bihar megye, azon belül a Derecske- Létavértes kistérség észak-keleti részén található, közvetlenül az országhatár mellett, Debrecentől délkeleti irányban 20-40 km távolságban. A vizsgált terület az Érmelléki löszös háton, az Ér-völgytől É-ra, Ny-ra elhelyezkedő homokos lösszel fedett hordalékkúp síkság. A felszínt Álmosdtól északra löszös homok, délre típusos lösz borítja. Lényegében egyetlen tájtípus uralja, a mély talajvizű löszös síkság. Talajtakarója főleg alföldi mészlepedékes csernozjom, melyhez északról homokos aljzatú, kovárványos barna erdőtalajú sáv csatlakozik. Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlat és jelentős vízhiány jellemzi. A Létavértesi mikrotérség a stagnáló térségtípusú Derecske- Létavértes kistérség része. A stagnáló térségekben vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot. A terület települései főközlekedési utaktól távol esnek, csak alacsonyabb rendű közutakról közelíthetők meg. A kedvezőtlen közlekedési helyzetének, az infrastruktúra fejlesztésének elmaradásának köszönhetően számottevő ipar nem települt a mikrotérségbe. A térség gazdaságszerkezetében a mezőgazdasági jelleg

dominál.

Helyi

mezőgazdasági

szövetkezetek,

egyéni

mezőgazdasági

vállalkozók egyaránt résztvesznek a mezőgazdasági termelésben, mely a helyi ________________________________________________________________________ AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.

7


feldolgozóipar alapját képzi (Hungaro Torma- Bagamér, Topa Konzerv Kft-Kokad, HH Kft, Léta-Coop Kft, Meteora Kft- Létavértes). A kedvezőtlen gazdasági szerkezetnek köszönhetően nagy problémát okoz a térségben a munkanélküliség magas aránya (Létavértes- 9%, Álmosd- 30 %, Bagamér-28 %, Kokad-10 %). Létavértes az 1970.július 1-ig önálló Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre. A település északi részén természetvédelmi terület található (Egyhajúvirág). A következetes fejlesztés erdményeként a város jól kiépült infrastruktúrával rendelkezik. Számos intézménye térségi feladatokat lát el. Létavértes a központja az Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulásának. A városi címet 1996. július 1-től kapta vissza. Bagamér 700 éve a nyíri homok és az érmelléki feketeföld határterületére települt, bihari falu. Bagamér község határában a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részeként 300 ha védett terület található, a Kék-kálló völgyében, mely a megye egyedüli tájképi értéke. Botanikailag értékes területek találhatók itt: a bagaméri ezüsthársas a Rétaljban, a Malom-gáton a védett lilásszínű kökörcsin és a homoki nőszirom. A település 2/5-öd része feketeföld s megterem itt a búza és a kukorica, a 3/5-öd rész homokon a rozs, a rétiszéna és az akác-fa. A tormát a század eleje óta termesztik, melyre kedvező hatással van a helyi érmelléki klíma. Ma már mintegy 250-300 ha-on termelnek tormát. Álmosd község mezőgazdasági jellegű, halmazos szerkezetű település. A XVIII. század végén épült öreg, nádfedeles lakóházban élt és alkotott Kölcsey Ferenc 1812 és 15 között. A klasszicista kúria ma Kölcsey Ferenc Emlékház. A község másik kiállítása a Kovácsműhely, Mucsi Mihály kovácsmester teljes szerszámkészletével, és a gyártott termékek, patkók, szekér- és ekealkatrészek bemutatásával.


8


Kokad jellegét tekintve mezőgazdasági település, a gazdaság alapját nagymértékben a mezőgazdaság képezi (savanyító üzem, konzervgyár). Természeti értékei közül megemlíthető a Daru- láp (Kokad 031 és 058 hrsz.), mely a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része. Mikrotérség lakosainak száma:

12 400 fő

Ebből: Létavértes

7320 fő

Bagamér

2615 fő

Álmosd

1818 fő

Kokad

600 fő

Mikrotérség közigazgatási területe:

21 277 ha

Ebből: Létavértes 11 662 ha Bagamér

4702 ha

Álmosd

3413 ha

Kokad

1500 ha

II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete 2.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége Jelen hulladékgazdálkodási tervben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe, a települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, az önkormányzatok tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal foglalkozunk,

melyekről

az

önkormányzatnak

kell

gondoskodni

valamilyen

jogszabályi kötelezettség alapján, vagy önként vállalt feladatként.


9


A hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit tartalmazó 126/2003. Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 2.5. pontja szerint a hulladékok mennyiségére vonatkozó adatokat csak a tervezési területen található hulladékokra kell meghatározni. Adathiány esetén statisztikai, illetve méréseken alapuló műszaki becslés is alkalmazható, megadva a módszer leírását. Ahol ez nem lehetséges, n.a. (nincs adat) jelölés alkalmazandó. Az önkormányzatok nem rendelkeznek a konkrét mennyiségekre vonatkozó adatbázissal, így az adatok az érintett önkormányzatok számított vagy becsült adatszolgáltatásból származnak. A tervidőszakra meghatározott egyik legfontosabb feladat a hulladékok mennyiségére, összetételére vonatkozó nyilvántartási rend kialakítása, valamint az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételek biztosítása. Ezáltal a mennyiségi, összetételbeli változás nyomon követhetővé válik.

A fejezet elkészítése során figyelembe vettük a hulladékok jegyzékét tartalmazó 16/2001. (VII.18.) KöM rendeletben (Mód.10/2002. (III.26.) KöM rendelet) foglaltakat.

A mikrotérségben keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük A térségben keletkező nem veszélyes hulladékokat és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/1. táblázat tartalmazza.

A települési szilárd hulladék összetételét a településszerkezet nagymértékben meghatározza. A kertes, falusias jellegű területeken, ahol a vegyes tüzelésű fűtési mód elterjedt, domináns a szervetlen, nem éghető frakció (salak, törmelék). A gázfűtés ________________________________________________________________________ 10 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


terjedésével egyre kevesebb éghető hulladékot használnak fel helyi fűtésre így ezek is deponálásra kerülnek. Az átlagos települési szilárd hulladék becsült összetétele: Papír

16 %

Üveg

3%

Fém

3%

Műanyag

8%

Szerves anyag

38 %

Textil

6%

Veszélyes hulladék 1 % Szervetlen hulladék 25 % A települési szilárd hulladék egyik fő komponense, 20-40 % a csomagolási hulladék valamint a 10-15 %-ot kitevő építési-bontási törmelék. Ez a két hulladékkomponens viszonylag nagy környezetterhelést jelent, mivel az idők folyamán nem bomlik le és deponálása jelentős területeket vesz igénybe. El kell érni, hogy a szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőinek a visszanyerési aránya 50 %‚ újrahasznosítási aránya 25-45 % legyen. A II/1. táblázatban található települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozó adatok az AKSD Kft nyilvántartásából származnak. A táblázatban szereplő folyékony települési hulladékok mennyisége becsült adat, 80 l/fő/nap értékkel számoltunk. A lakosságnál keletkező építési, bontási hulladék becsült összetétele: -tégla, beton, cserép 50-60 % (EWC 17 01 01, 17 01 02, 17 01 03) -fa

25% (EWC 17 02 01)

-üveg

5% (EWC 17 02 02)

________________________________________________________________________ 11 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


-műanyag

5 % (EWC 17 02 03)

-egyéb

5-10% (EWC 17 09)

Építési és bontási hulladékon az építmények építőipari kivitelezése során keletkező hulladékokat értjük. A 45/2004. (VII.26) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 1. sz. melléklete szerint az alábbi hulladékok tekinthetők építési és bontási hulladéknak:

A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok Kitermelt talaj Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék

Fémhulladék

Műanyag hulladék Vegyes építési és bontási hulladék

Ásványi eredetű építőanyag hulladék

EWC kód 17 05 04 17 05 06 17 01 01 17 03 02 17 02 01

Mennyiségi küszöb (t) 20 20 5 5

17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 11

2

17 02 03

2

17 09 04

10

17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 02 17 06 04 17 08 02

40



Amennyiben a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége meghaladja a fenti mennyiségek küszöbértékét, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot a többi csoporttól elkülönítve gyűjteni, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. A települési szilárd hulladékok körében a veszélyeshulladék-komponensek aránya 0,51 %-ra tehető. A leggyakoribb veszélyes hulladéknak minősülő komponensek: elem, festék, akkumulátorok gyógyszerek, göngyölegek, olaj- és vegyszermaradványok. Szelektív gyűjtéssel a veszélyes komponensek kinyerhetővé válnak. Az

önkormányzatok

felelősségi

körébe

tartozó

tevékenységekből

származó

mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok az Önkormányzatok által üzemeltetett közétkeztető konyhákon, valamint közterület fenntartási tevékenység során keletkeznek. A keletkező nem veszélyes mezőgazdasági hulladékok jelentős része takarmányként vagy talajjavítóként hasznosul. Kiemelten kezelendő hulladékáramok A térségben keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/2. táblázat tartalmazza. A térségben a szelektív gyűjtés a lakossági veszélyes hulladékok (hulladékolajok, akkumulátorok és szárazelemek, kiselejtezett gépjárművek, egészségügyi eredetű hulladékok, állati eredetű hulladékok, növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik, azbeszt) körére nem terjed ki. A háztartásoknál keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok közül a kiselejtezett elektronikai berendezések valamint a házi- és hobbikertekben felhasznált növényvédő szerek

és

göngyölegei

jelenleg

települési

szilárd

hulladékként

kerülnek

ártalmatlanításra. ________________________________________________________________________ 13 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik begyűjtését a 103/2003. (IX. 11) sz. FVM rendelet szabályozza. A lakosságnál keletkező, 1 liternél, vagy 1 kg-nál kisebb mennyiségű növényvédő szer kiürített, megfelelően tisztított (3-szor kiöblített) csomagolása nem minősül veszélyes hulladéknak A lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. A maradék növényvédőszerek, és az 1 liternél vagy 1 kg-nál nagyobb kiszerelésű csomagolási hulladékokkülön gyűjtést és kezelést igényelnek. A településeken elhullott állatok tetemei veszélyes hulladéknak minősülnek. A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 5.§ 2. bekezdése szerint az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. A lakosságnál keletkező kiselejtezésre kerülő gépjárművek többnyire autóbontóba kerülnek. Tapasztalatok szerint a lakosság körében keletkező gyógyszerhulladék mennyisége elhanyagolható. A hulladékká vált gyógyszerek a települési hulladék mintegy 0,01 ‰ét adják. A települések orvosi rendelőiben keletkező gyógyszeres göngyöleget engedéllyel rendelkező társaságok veszik át ártalmatlanításra (Hajdukomm Kft. és Septox Kft.) A lakossági gyógyszerhulladékot a gyógyszertárak 2005. december 1-től kötelesek visszavenni, így ezen hulladéktípus települési hulladéktól elkülönített módon történő gyűjtésére van lehetőség a településeken. ________________________________________________________________________ 14 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A térségben keletkező, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és éves mennyiségük A térségben keletkező csomagolási hulladékokat és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/3. táblázat tartalmazza. A térségben bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjés papír, üveg és műanyag hulladékok esetében. A térségben a szelektív gyűjtés a nem veszélyes csomagolási hulladékok tekintetében nem terjed ki a fa, fém, vegyes összetételű kompozit, textil és egyéb, kevert csomagolási hulladékokra, ezért a keletkezett mennyiségekre vonatkozóan nincs adat. A települési szilárd hulladék 20-40 % csomagolási hulladék, a szelektív gyűjtés kiterjesztése ezen komponensek körére csökkenteni fogja ezt az arányt. 2.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A térségben felhalmozott, további kezelést nem igénylő nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést nem igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/4. táblázatban láthatók. A települési szilárd hulladéklerakók területén felhalmozott kommunális szilárd hulladékok mennyiségét tüntettük fel a táblázatban, a többi hulladékkomponens esetében nem áll rendelkezésünkre pontos mennyiség.



Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a térségben felhalmozott további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük A

térségben

felhalmozott

további

kezelést

igénylő

kiemelten

kezelendő

hulladékáramok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/5. táblázatban láthatók. A térségben a csomagolási hulladékok kivételével nem történik elkülönítetten a kiemelten kezelendő hulladékok gyűjtése, ezen hulladékok egy részének lerakása a települési szilárd hulladékkal együtt történik, így a felhalmozott mennyiséget illetően nem rendelkezünk adatokkal. A térségben felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/6. táblázatban láthatók. A térségben a szelektív hulladékgyűjtés papír, üveg és műanyag hulladéktípusok esetében valósul meg. A többi komponens lerakása települési szilárd hulladékkal együtt történik, így a felhalmozott mennyiséget illetően nem rendelkezünk adatokkal. A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége az 1. sz. mellékletben található II/7. táblázatban látható. A mikrotérségben keletkező települései szilárd hulladékok elszállítását az AKSD Kft végzi a debreceni regionális hulladéklerakó területére. A mikrotérségben keletkezett ________________________________________________________________________ 16 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


szociális szennyvíz befogadója a Létavértesi Szennyvíztisztító telep. A keletkezett szennyvíz 21%-a jut el szennyvízcsatornán, ill. tengelyen a szennyvíztisztító területére. A többi hulladékkomponens beszállításáról ill. kiszállításáról nem vezetnek nyilvántartást. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyisége Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyisége az 1. sz. mellékletben található II/8. táblázatban látható. A térségbe beszállított és a térség területéről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége a legtöbb hulladékkomponens esetében nem ismert. A keletkezett hulladékokat az esetek többségében a lakosság a települési szilárd hulladékkal együtt gyűjti, így elszállításuk a kommunális szilárd hulladékkal együtt történik. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése során lehetővé válik ezen hulladékok elkülönített kezelése, ezáltal csökkenthető a lerakók környezeti kockázata, nyomon követhető lesz mennyiségük, megvalósulhat szakszerű ártalmatlanításuk, újrafelhasználásuk. A térségben keletkező állati tetemek egy részét az ATEV Rt szállítja el DebrecenBánk területén található feldolgozóüzemébe, egy részét Bagamér és Álmosd által üzemeltetett állati hulladékgyűjtő telepen helyezi a lakosság, illetve az 50 kg-nál kisebb tömegű tetemeket elföldeli. Az orvosi rendelőkben keletkező gyógyszeres göngyöleg gyűjtése megoldott, elszállítója a Septox Kft ill. a Hajdukomm Kft.



A területre beszállított és a területről kiszállított csomagolási hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított csomagolási hulladékok típusa és éves mennyisége az 1 sz. mellékletben található II/9. táblázatban látható. A mikrotérségből a szelektíven gyűjtött papír, műanyag és üveg hulladékkomponensek kiszállítása történik, az AKSD Kft Vértesi úti hulladékválogatójába. A többi hulladék típus a települési szilárd hulladékkal együtt kerül lerakásra a debreceni regionális hulladéklerakó területén. Nincs információnk arról, hogy a területre történne csomagolási hulladék beszállítás. 2.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/10. táblázatban látható A keletkező települési szilárd hulladékok lerakásra kerülnek az AKSD Kft Debrecen Vértesi úti telepén. A térségben Létavértes kivételével a szennyvízcsatorna hálózat nincs kiépítve. A térségben keletkező szennyvíz mennyiségének csak 21 %-a kerül évente tisztításra, ami jelentős terhelést jelent a települések környezete számára. A nem vízzáró kivitelű közműpótló műtárgyak felszámolásával, az illegális lerakások szigorú ellenőrzésével, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével, megfelelő szennyvíztisztító létesítmények építésével, illetve a Létavértesi Szennyvíztisztító telep kapacitásának további bővítésével (lehetőség van a kapacitás növelésére 1000 m3/d -ra, a jelenlegi 500 m3/nap-ról) csökkenthető a környezeti kockázat. ________________________________________________________________________ 18 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A keletkezett mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok (pl. növényi maradványok) jelentős része hasznosul talajjavítóként, takarmányként, egy részét azonban a települési hulladékokhoz hasonlóan, elégeti a lakosság.

Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, kiemelt hulladékáramok arányainak bemutatása Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, kiemelt hulladékáramok arányainak bemutatása a sz. mellékletben található II/11.táblázatban látható A lakosságnál keletkező települési szilárd hulladékok esetében a veszélyes és a nem veszélyes komponensek elkülönített gyűjtése nem megoldott. Az esetek többségében a lakosságnál keletkezett ezen hulladékok a települési szilárd hulladékkal kerülnek lerakásra. A veszélyes komponensek szelektíven történő gyűjtésével megelőzhetővé válik a háztartási eredetű veszélyes hulladékok települési hulladékáramba kerülése, ezáltal ártalommentes kezelésük.

A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok közül, az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a települések orvosi rendelőjében keletkező, elkülönítetten gyűjtött és onnan elszállított egyéb hulladékáramok ártalmatlanításra kerülnek (Septox Kft-Álmosd, Kokad, Hajdukomm Kft- Létavértes). A településeken keletkező állati tetemek egy részét hasznosítják (ATEV Rt.), más részüket pedig állati hulladékgyűjtő helyen rakják le, illetve a lakosság elföldeli. A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/12. táblázatban látható



A térségben keletkező települési hulladékok, illetve az önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladékok közül a szelektíven gyűjtött papír-, üveg- és műanyaghulladékok szelektív gyűjtése történik. A szelektíven gyűjtött hulladékot az AKSD Kft. saját telephelyén található válogatóműbe szállítja. A csomago1ási hulladék a települési szilárd hulladékok egyik fő komponense. Szelektív gyűjtéssel lehetővé válik ezen csomagolási hulladékok feldolgozása, újrahasznosítása, így csökkenhet a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége.

III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos műszaki követelmények 3.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése Kezelésnek nevezzük a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása hasznosítása, ártalmatlanítása. A települési hulladékokra vonatkozóan a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet előírásai az irányadóak. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szól a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet. Az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait tartalmazza. ________________________________________________________________________ 20 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket határozza meg. A rendelet hatálya a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésével, begyűjtésével, szállításával, előkezelésével, tárolásával, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységre terjed ki. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szól az 50/2001 (VI. 1 5.) Korm. rendelet. A veszélyes hulladékok esetében a 98/200 1 (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg az alapvető műszaki követelményeket. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályait a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet tartalmazza.

A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet határoz. A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szól a 224/2004. (VIL 22.) Korm. rendelet. Az érintett településeken a törvényben és a jogszabályokban előírtaknál szigorúbb követelmények nincsenek előírva. 3.2.

A

jogszabályokban

meghatározottaktól

eltérő

speciális

műszaki

követelmények A tervezési területen a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nem vonatkoznak a műszaki létesítményekre, gépekre. A tervezési területen a hatályos jogszabályokban ________________________________________________________________________ 21 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


meghatározottaktól eltérő speciális, területi, helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A települési szilárd hulladék egyik fő komponense (30-40 %) a csomagolási hulladék, valamint a 10-15 %-ot kitevő építési-bontási törmelék. Mindkét hulladékkomponens viszonylag nagy környezetterhelést jelent, mivel nem bomlik le, deponálása pedig jelentős területeket vesz igénybe. El kell érni, hogy a szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőinek a visszanyerési aránya 50-65 % legyen, újrahasznosítási aránya pedig 25-45 % legyen. A települési szilárd hulladékban található hasznos alkotók, üveg, papír, fém, műanyag, textil, fa hasznosításának elősegítésére szolgál a szelektív hulladékgyűjtés. A hulladékgyűjtő szigetek illetve a hulladékudvarok kialakításának és üzemeletetésének műszaki követelményeit az 5/2002. (X.29.) KvVm rendelet szabályozza. A rendeletben kerülnek megfogalmazásra a gyűjtősziget alapvető műszaki követelményei. Eszerint a szigeten legalább háromféle frakció külön gyűjtésére kell lehetőséget biztosítani, szabványos, zárható, géppel üríthető edényzetben. Fontos követelmény, hogy a gyűjtősziget gyalogosan könnyen megközelíthető legyen, például forgalmas közterületeken, kereskedelmi egységek környékén. Ugyanakkor a gyűjtőszigetet érdemes nem közvetlenül a legforgalmasabb gyalogos útvonalak mentén elhelyezni, mert ez könnyen azt eredményezheti, hogy a járókelők egyszerű vegyes hulladék gyűjtőként használják. Számolni kell azzal, hogy a konténerek telítődési ideje nem követi pontosan az ürítési rendet, azaz a konténerek hamar megtelnek, és a lakosság ezek mellett helyezi el gyűjtött hulladékát. Ezt a mennyiséget is minden esetben el kell szállítani, és az esetlegesen elhelyezett vegyes hulladékot is fel kell takarítani. Ügyelni kell arra, hogy a gyűjtősziget és környéke rendezett látványt nyújtson. Szintén fontos követelmény, hogy a felhasználók pontos tájékoztatatást kapjanak arról, mit és hová helyezzenek el. ________________________________________________________________________ 22 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A rendelet kimondja, hogy gyűjtősziget csak abban az esetben létesíthető, ha az ott begyűjtött hulladék további kezelésre történő átvétele biztosított. A szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó előírások betartásán túl törekedni kell arra, hogy a lerakással ártalmatlanított hulladékok biológialilag lebomló szervesanyagtartalma csökkenjen. A 2000. LIII. Törvény (Hgt.) előírása szerint a lerakással ártalmatlanított hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát a mért értékekhez viszonyítva 2007. július 1. napjáig 50 %-ra, 2014. július 1. napjáig pedig 35 %-ra kell csökkenteni. V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások 5.1. A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzők ismertetése 5.1.1. Hulladékok gyűjtése és szállítása Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladékok gyűjtését, szállítását a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet szabályozza. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának szabályait a 242/200. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet előírásait a települési hulladék kezelésére, a települési önkormányzat által, a jogszabályoknak megfelelően szervezett közszolgáltatás díjának meghatározásakor kell alkalmazni. Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében külön-külön határozza meg az általa szervezett, a települési szilárd, illetve folyékony hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díját. A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díjmegállapításának ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének ________________________________________________________________________ 23 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyének, a díjfizetési feltételeknek és módoknak a megállapítására. A

mikrotérség

településein

a

hulladékkezelési

közszolgáltató

az

AKSD

Városgazdálkodási Kft. A térségben a vegyes szilárd kommunális hulladékok gyűjtése 120 literes szabványos hulladékgyűjtő edényzetben történik. Elszállítását zárt rendszerű szállítójárművel végzi az AKSD Kft a Kft. debreceni regionális hulladéklerakó területére. Létavértesről hetente háromszor, Álmosd, Bagamér és Kokad településekről hetente egyszer történik a kommunális szilárd hulladékok elszállítása. A hulladékkezelési közszolgáltató adatai, engedélyei: AKSD Városgazdálkodási Kft. Székhely: 4031 Debrecen, István út 136. Tevékenység: veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása KSH szám: 10678750-9003-113-09 Telephely: 4002, Debrecen, Vértesi út 9/b. Debrecen szilárd kommunális hulladéklerakó létesítmény építési engedélye (6236/1993.) Szilárd kommunális hulladéklerakó létesítmény építési engedély módosítása (623-10. 2003.) Debrecen szilárd kommunális hulladéklerakó telep használatba vételi engedélye (254/1994.) Debrecen szilárd kommunális hulladéklerakó telep I. ütemének használatba vételi engedélye (254-12/1994.) Debrecen, térségi hulladéklerakó környezetvédelmi engedélye (203/19/1998.) TIKÖFE 3618/01.2002. számú engedély veszélyes hulladék átvételéről és kezeléséről TIKÖFE 476/15/2003. számú hulladékártalmatlanítási engedély ________________________________________________________________________ 24 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség 14-2951/6/2003. számú engedély hulladékok begyűjtésére Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség 14-1316/4/2003. engedély veszélyes hulladék szállítására TIKÖFE Ht. 2033/7/2004. számon kiadott egységes környezethasználati engedély (III. ütem IPPC. engedély) TIKÖFE Ht. 965/31/2004. számon kiadott egységes környezethasználati engedély (III-IV. ütem IPPC. engedély) Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladékok gyűjtését, szállítását a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet szabályozza. A településtisztasági szolgáltatás végzéséhez a szolgáltatást ellátó személyeknek betartandó műszaki, közegészségügyi, valamint egyéb feltételeket a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról szóló 4/1984 (II. 1.) EVM rendelet szabályozza. Létavértes településen a szennyvíz gerincvezeték kiépítettsége 32 %. A keletkezett szennyvíz

befogadója

a

Létavértesi

Szennyvízkezelő

telep.

A

közműpótló

műtárgyakban gyűjtött szennyvizet Sápi Gyula (Derecske, Arany J. út 38.) vállalkozó szállítja zárt gépjárművel a Létavértesi Szennyvízkezelő telepre. Bagamér településen nincs kiépített szennyvízhálózat. A települési folyékony hulladék gyűjtését és szállítását Gál Imre vállalkozó szippantó kocsival végzi. Sem a vállalkozó, sem a gyűjtőjármű nem felel meg a jogszabályokban előírt folyékonyhulladékgyűjtésre és -szállításra vonatkozó követelményeknek.



Álmosd községben nincs kiépített szennyvízhálózat. A keletkező és összegyűjtött szennyvíz begyűjtését a Mezőgazdasági Szövetkezet Álmosd (4285 Álmosd, Táncsics u. 22.) végzi szippantásos módszerrel. A szennyvízszállítás MTZ típusú vontatóra kapcsolt tartállyal történik. A szolgáltató által alkalmazott szállítójármű megfelel az előírt követelményeknek, ürítése a Létavértesi Szennyvízkezelő telepen történik. A településen keletkező, el nem szállított települési folyékony hulladék a területen elszikkad. Kokad községben nincs kiépített szennyvízhálózat. A közműpótlókban keletkezett szennyvizet a környező települések vállalkozói szállítják el a Létavértesi Szennyvízkezelő telepre, illetve egy része a területen elszikkad. Szelektív hulladékgyűjtés Létavértesen 2004. évtől kezdve valósult meg a szelektív hulladékgyűjtés. A létesített 7 db gyűjtőszigeten 7x4 db 1000 literes gyűjtőedényzet kihelyezése történt. A gyűjtőkonténerekben műanyag, papír és üveg hulladékkomponensek gyűjthetők. A gyűjtőedényzet ürítését az AKSD Városgazdálkodási Kft. végzi. A szelektíven gyűjtött hulladékot a Kft. saját telephelyére, a Debrecen Vértesi úti válogatóműbe szállítja. Bagamér településen 2005. január 1-től van szervezett szelektív hulladékgyűjtés. A településen 5 db hulladékgyűjtő szigetet alakítottak ki, melyeken 5x4 db hulladékgyűjtő konténer található. Ezekben műanyag, papír és üveg hulladékok gyűjthetők. A konténerek ürítését az AKSD Városgazdálkodási Kft. végzi, és szállítja el a gyűjtött mennyiséget a Debrecen Vértesi úti válogatócsarnok területére. Álmosd településen a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében a településen 2005. január 1-től lakossági szelektív hulladékgyűjtést vezettek be. A település területén 4 db hulladékgyűjtő sziget található, melyekről a gyűjtőedényzet ürítését kéthetente az AKSD Városgazdálkodási Kft. végzi. Az ________________________________________________________________________ 26 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


edényzetekben (3x4, 1x5 db 1100 literes gyűjtőedényzet) papír, színes üveg, fehér üveg és műanyag flakonok szelektíven történő gyűjtését teszi lehetővé. Kokad településen 2005. január 1-től valósul meg a szelektív hulladékgyűjtés. A községben három hulladékgyűjtő szigetet hoztak létre. A rendelkezésre álló gyűjtőedényzet ürítését az AKSD Városgazdálkodási Kft. végzi. A szelektíven gyűjtött hulladékot a Kft. saját telephelyén tárolja, majd újrahasznosítás céljából a megfelelő kezelőtelepre szállítatja. Veszélyes hulladékok A szelektív gyűjtés a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékokra nem terjed ki, ezért a kommunális hulladékkal együtt kerül egyelőre lerakásra. A lakosságnál keletkező állati tetemek elhelyezése sok helyen gondot okoz. A mikrotérség városaiban a következő módon történik elhelyezésük: Létavértes Az állati tetemeket az ATEV Rt rendszeresen elszállítja Debrecen- Bánk területén található feldolgozó üzemébe ártalmatlanítás céljából, területén nem található állati hulladékgyűjtő telep. Az állati tetemeket átvevő ATEV Rt adatai, engedélyei: Cég elnevezése: Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat Rt. Székhely: Budapest, Illatos út 23. Tevékenység: Az állati eredetű hulladékok szervezett formában történő begyűjtés, kezelés és újrahasznosítás céljából történő feldolgozása. Az Rt. Által előállított termékek: fehérjelisztek, takarmányzsír, technikai zsír, zsírpor, talajjavító (komposzt) alapanyag, biogáz alapanyag, égésre előkészített húsliszt.



A Társaság ISO 9001:2000 Minőségirányítási-, valamint ISO 14 001:1996 Környezetirányítási

rendszerben

végzi

tevékenységét,

a

debreceni,

hódmezővásárhelyi, mátyásdombi és szolnoki gyárában HACCP rendszert működtet. A Hajdú-Bihar Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 41/H/2004. számú határozatában engedélyt adott a társaságnak állati eredetű hulladékok ártalmatlanítására Az Rt. Az átvett állati eredetű hulladékokat a Debrecen-Bánk településrészen található üzemébe szállítja. Álmosd Bagamérrel közösen üzemeltet egy állati hulladékgyűjtő helyet. A telep Álmosd közigazgatási területén található. A keletkezett állati eredetű veszélyes hulladék elszállítása, megfelelő engedéllyel rendelkező társaság részére történő átadása nem megoldott. Az állati tetemeket fémtartályban gyűjtik, majd elföldelik. 2005. dec. 31-el szükséges a telep felszámolása. Kokad község területén nem található állati hulladékgyűjtő telep. A keletkező 50 kgnál kisebb tömegű állati tetemek a tulajdonosok saját ingatlanukon elföldelik. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységek során veszélyes hulladékként egészségügyi eredetű hulladék keletkezik: Létavértes településen egészségügyi eredetű hulladék a település orvosi rendelőjében keletkezik. A veszélyes hulladéknak minősülő egészségügyi eredetű hulladékok (használt tűk, fecskendők) elkülönített gyűjtése megoldott. A keletkező hulladékok átvevője a HAJDUKOMM Kft. (4031 Debrecen, Határ Út 1022.). Az orvosi rendelőben keletkező gyógyszeres göngyöleg átvevőjének adatai, engedélyei: Cégnév: Hajdú-Bihar Megyei Kommunális és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. ________________________________________________________________________ 28 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Székhely: 4031 Debrecen, Határ út 1022. Telefon: 52/ 412-927, 52/ 412-946, 52/ 412-403 Telefax: 52/ 412-834 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.kszgysz.hu/hajdukom.htm

Tevékenység: Veszélyes és

nem veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása,

ártalmatlanítása Engedélyek: 1102/03/2005. számú hulladék égetési és átvételi engedély 14-1191/7/2003. számú veszélyes és nem veszélyes hulladék begyűjtési és ártalmatlanítási engedély 17/1189-9/2003. számú veszélyes és nem veszélyes hulladék szállítási engedély Bagamér, Álmosd és Kokad települések orvosi rendelőiben keletkező egészségügyi hulladékok elszállításával, ártalmatlanításával a vállalkozó háziorvos a Septox Kft-t bízta meg. Az orvosi rendelőben keletkező gyógyszeres göngyöleg átvevőjének adatai, engedélyei: Cég elnevezése: SEPTOX Kft. Székhely: 1 142 Budapest, Komáromi út 2. Levelezési cím: 1 142 Budapest, Komáromi út 2. E-mail: [email protected] Tel: (+36-1)469-5032 Fax: (+36-1)467-0241 A Kft. az egészségügyben keletkező fertőzőveszélyes hulladékok kezelését végzi. Az ehhez kapcsolódó tevékenységei:



-veszélyes hulladékok közúti szállítása az ADR előírásainak megfelelő járműparkkal (önrakodás, konténerek szállítására és rakodására alkalmas gépkocsikkal és a hozzá tartozó konténerparkkal rendelkezik) -veszélyes hulladékok begyűjtése -veszélyes

hulladékok

ártalmatlanítása

égetéssel,

saját

üzemeltetésű

égetőberendezésben -veszélyes hulladékok átvétele -egyszerhasználatos gyűjtőeszközök biztosítása a hulladék gyűjtéséhez, szállításához (ORKI engedélyes papírdobozok, keményfalú műanyag edények, fóliazsákok) -szaktanácsadás a veszélyes hulladékok gyűjtésével, szállításával kapcsolatos törvényi kötelezettségek teljesítéséhez A társaság a következő engedélyekkel rendelkezik: Veszélyes hulladékok átvételéhez a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott engedély (KF: 5011-6/2002.) Veszélyes hulladékok szállításához a Környezetvédelmi Főfelügyelőség által kiadott engedély (14/990-5/2003) 5.1.2. A felhalmozott hulladékok tárolási telephelyeinek, üzemeltetőjének megnevezése,

tárolási

technológiája,

kapacitásának

és

kihasználtságának

bemutatása Települési szilárd hulladék lerakók A korábbi hulladék elhelyezési gyakorlatnak megfelelően a településeken keletkező hulladékok elhelyezésére 20 évvel ezelőtt kijelölésre kerültek olyan területek (anyagnyerő helyek, bányagödrök), ahol a települési hulladékot lerakták. Ezen területek mindenféle műszaki védelem nélkül kerültek kijelölésre. A jelenleg érvényben lévő környezetvédelmi jogszabályok értelmében ezek a hulladéklerakó helyek illegális lerakásoknak minősülnek. ________________________________________________________________________ 30 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Ezeken a területeken felhalmozott hulladékok típusa többnyire a nem veszélyes hulladékok körébe tartozó szilárd kommunális hulladékok, építési törmelékek.

Létavértes műszaki védelem nélküli települési szilárd hulladéklerakója (25 600 m2) már nem üzemel. Területén 41 000 m3 települési hulladék halmozódott fel. Rekultivációs terv készült a területre, a tervek szerint a rekultivációs munkák az ISPA project keretén belül valósulnak meg. Bagamér település területén engedéllyel rendelkező települési szilárd hulladék ártalmatlanító-, ill. lerakó a település területén nem található. A szilárd hulladék elhelyező telepe a 4229 és 4234 hrsz földterületeken került kialakításra. A 5200 m2 területű telephelyet már megszüntették. A hulladéklerakó egy domboldalban került kialakításra 1980-ban. A depónia sem alsó, sem felső szigeteléssel nem rendelkezik. A depónia csurgalékvizének gyűjtésére és kezelésére semmilyen műszaki megoldás nem volt. A telep nem rendelkezett infrastruktúrával, őrzése nem volt megoldott, nem volt körbekerítve. A lerakott hulladék átlagos vastagsága 0,50 m, a becsült lerakott hulladék térfogata 2600 m3, 0,5 t/m3 tömörséggel számolva mennyisége 1300 t. A Hajdú-Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Program keretében a szilárd hulladék lerakó várhatóan rekultivációra kerül.

Álmosd község közigazgatási területén, a 098/1 hrsz. alatt található az egykori kommunális szilárd hulladéklerakó, mely 2005. január 1-vel felhagyásra került. A 3200 m2 területű műszaki védelem nélküli területre rekultivációs terv készült. A lerakott hulladék becsült mennyisége 5800 m3.

Kokadon az 1988-ban létesített, engedéllyel nem rendelkező, műszaki védelem nélküli kommunális szilárd hulladéklerakó a helyi önkormányzat kezelésében volt. A ________________________________________________________________________ 31 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


telepet a belterülettől 500 méter távolságra telepítették. A belterület és a lerakó között erdőterület található. A területen elhelyezett hulladék mennyisége 1200 m3. 2005. január 1-től a lerakó nem üzemel.

A térségben az AKSD Városgazdálkodási Kft. végzi a települési szilárd hulladék szállítását. A begyűjtött kommunális hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása az AKSD Kft. debreceni kommunális hulladéklerakó területén (Debrecen, Vértesi út) történik. A folyamatosan, szakaszonként épülő telep 22,3 ha területű, kapacitása mintegy 3,5 millió m3 ami kb. 40 évre biztosítja Debrecen és a környező települések hulladék elhelyezését. Az I. ütem 1993 őszen, a II. ütem 1996-ban, a IV ütem egy része 2003ban került átadásra. Ugyanebben az évben kezdődött az ISPA támogatásból épülő, 3,3 ha területű regionális hulladéklerakó építése is. A korábbi ütemek a felhagyásukat követően folyamatosan rekultiválásra kerültek. A depónián elhelyezhető hulladékfajták: - kommunális hulladék - nem veszélyes ipari hulladék - építési törmelék - föld hulladék A hulladéklerakó kombinált szigetelésű. A szennyezett csurgalékvizek drénrendszerrel kerülnek összegyűjtésre. Biztosítva van a lerakott hulladékok tömörítése, fedése, a felhagyott lerakórészek rekultiválása, és a hulladéktömeg biológiai bomlása során keletkező biogáz kinyerése és hasznosítása is. A talaj és rétegvizek minőségének a figyelésére (5- 1 5 m mélységű) monitoring kutak szolgálnak. Az A.K.S.D. Kft által működtetett, Európai Uniós támogatással korszerűsített debreceni regionális hulladékkezelő telep 2005. január 1-től Debrecennel együtt 22 település lakossági hulladékát fogadja. A telepen a vegyes lakossági hulladék az újonnan épült 3,3 ha nagyságú szigetelt lerakó térben kerül elhelyezésre, míg a lakossági szelektív gyűjtés eredményeként beérkező hulladék fajták — papír, üveg, ________________________________________________________________________ 32 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


műanyag, - az év elejétől működő modern válogató csarnokban kerülnek utóválogatásra.

Települési folyékony hulladék lerakók

A települések nagy részén (Létavértes kivételével) a szennyvízhálózat nincs kiépítve. A lakosságnál keletkező folyékony hulladék közműpótló műtárgyakban történik. A közműpótlók nagy része nem szakszerűen kiépített, így az összegyűjtött szennyvíz egy része elszivárog, illetve elszikkad, terhelve ezáltal a felszíni és felszín alatti vizeket.

Létavértes

településen

folyékony

hulladék

lerakás

az

1995-ben

átadott

szennyvíztisztító telepen (Létavértes, Hevesi Á. utca 0640/16 hrsz.) történik. A szennyvíztisztító telep üzemeltetője a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzatok Vízmű Rt. (Debrecen, Hétvezér u. 21. sz.). Az 1995-ben létesített telep korszerű biológiai BIOCLEIR rendszerű szennyvíztisztító, mely jelenleg 500 m3/nap kapacitással működik (kihasználtsága 35 %). A szennyvíztisztító maximális kapacitása 1000 m3/nap-ra bővíthető. 1995. évet megelőzően a települési folyékony hulladék lerakása egy, az 1970-es évek végén létesített leürítőhelyen történt. Üzemeltetője Létavértes Város Önkormányzata volt. Az 50x50 m kiterjedésű lerakót 1995-ben bezárták. Rekultiváció nem történt, a terület az elmúlt 10 év során beerdősödött.

Bagamér településen a települési folyékony hulladék ürítése a műszaki védelem nélküli települési szilárd hulladék lerakó (lásd települési szilárd hulladék lerakók jellemzése) területére történik.

Álmosd községben a települési folyékony hulladéklerakó a település belterületétől északi irányban kb. 800 m távolságban, a 089 hrsz. alatt található. A műszaki védelem ________________________________________________________________________ 33 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


nélküli mélyedésbe közel 20 évig történt ürítés. A lerakóra részleges környezetvédelmi felülvizsgálat készült. A telep rekultivációját pályázati pénzekből szeretnék megvalósítani. Kokad településen nincs az Önkormányzat által üzemeltetett folyékony hulladék leürítő telep.

Állati hulladékgyűjtő helyek

A településeken a lakosságnál keletkező állati tetemek elhelyezése 2005. december 31ig lehetséges állati hulladékgyűjtő telepeken. Ezt követően fel kell számolni ezen telepeket, és gondoskodni kell a tetemek megfelelő elhelyezéséről.

Létavértes területén nem található állati tetem elhelyezését szolgáló állati hulladékgyűjtő telep. Az állati tetemeket kihelyezett konténerekbe szállítja a lakosság. A konténerek tartalmát az ATEV Rt szállítja el Debrecen-Bánk területén található feldolgozó üzembe.

Bagamér és Álmosd települések közösen üzemeltetnek Álmosd közigazgatási területén egy állati hulladékgyűjtő telepet. Az elhullott állati tetemeket 2 db 12 m3-es fémtartályban tárolják. Miután a tartályok megtelnek, földborítást kapnak. Az előírásoknak megfelelően a telepet 2005. december 31-ig fel kell számolni.

Kokad község területén nem található állati hulladékgyűjtő telep. A keletkező 50 kgnál kisebb tömegű állati tetemek a tulajdonosok saját ingatlanukon elföldelik.



Inert hulladéklerakó:

Létavértes területén két mélyfekvésű területen történik föld, vályog, tégla és betontörmelék lerakása annak érdekében, hogy a terület beépítésre alkalmassá váljon. A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet szerint a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása nem építési engedély köteles abban az esetben, ha a terepszint megváltoztatása nem haladja meg 1m-t. A Létavértesi Városi Önkormányzat tájékoztatása szerint a tereprendezés során a terep magasságának változása nem haladja meg az 1 m-t, így a lerakók nem építés engedély kötelesek.

Az

Önkormányzat

egyeztetett

a

lerakók

ügyében

a

Tiszántúli

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, amely jóvá hagyta a terület tereprendezését azzal a feltétellel, hogy veszélyes hulladék lerakás nem történhet a területen. A feltöltést követően a Létavértes Városi Önkormányzat a területen parkolók létesítését tervezi.

5.1.3. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység ismertetése, jellemzése Létavértes területén hulladékkezelési tevékenység a Létavértesi Szennyvízkezelő telepen történik. Az 1995-ben létesített, a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzatok Vízmű Rt. Által üzemeltetett telep korszerű biológiai BIOCLEIR rendszerű szennyvíztisztító, mely jelenleg 500 m3/nap kapacitással működik (kihasználtsága 35 %). A szennyvíztisztító maximális kapacitása 1000 m3/nap-ra bővíthető.

Bagamér és Álmosd, Kokad településeken nem működik hulladékkezelő telep, hulladék válogató vagy hasznosító létesítmény és nincs az előírásoknak megfelelő, hosszabb távon tovább működő hulladéklerakó sem. ________________________________________________________________________ 35 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A települések szilárd hulladékgazdálkodási koncepcióján belül a legnagyobb hangsúlyt a keletkező hulladékmennyiségének csökkentésére, a hasznosítható, valamint a veszélyes komponensek szelektíven történő gyűjtésére, és az illegális lerakások megelőzésére kell fektetni Az AKSD Városgazdálkodási Kft. végzi Debrecenben és a környező településeken a szelektíven gyűjtött hulladékok elszállítását. A begyűjtött hulladékok a Kft telephelyére kerülnek beszállításra, ahol a hulladékok előkezelését végzik. A hulladékkezelés módja: válogatás, tömörítés, bálázás. Az előkezelhető, szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék fajtái és éves mennyisége a következő: 15 01 01 - papír és karton csomagolási hulladékok 4000 tonna/év 15 01 02 - műanyag csomagolási hulladékok 400 tonna/év I 5 01 04 - fém csomagolási hulladékok 400 tonna/év 15 01 07 - üveg csomagotási hulladékok 400 tonna/év A begyűjtött, újrahasznosítható települési szilárd hulladékok kezelését szilárd burkolattal ellátott területen végzik A beérkező hulladékot mérlegelés és minőségi ellenőrzés után válogatják, rakodják és előkészítik bálázásra. A hulladék tömörítését és bálázását egy 600 m2 alapterületű csarnokban bálapréssel végzik. A hulladék felhordását a bálázógarathoz egy 1,2 m széles és 13,5 m hosszú láncos szállítószalag biztosítja. A Kft a hulladékokat az előkezelést követően újrahasznosítás céljából megfelelő kezelőtelepekre szállíttatja.



5.1.4. Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása Települési szilárd hulladéklerakók A térség kommunális szilárd hulladéklerakói nem felelnek a jogszabályokban előírt műszaki követelményeknek. A lerakókat fel kell számolni, rekultiválni kell a telepeket. Az elmúlt években Európai Uniós támogatással korszerűsítésre került a Debrecen Vértesi úton található regionális hulladékkezelő telepét, mely 2005. január 1-től Debrecennel együtt 22 település lakossági hulladékát tudja fogadja. Az ISPA project részét képezte a megyében mintegy 60, korábban üzemelő, de jelenleg nem megfelelő műszaki feltételekkel működő lerakó bezárása és rekultiválása is. Ebben a projectben szerepelnek többek között a mikrotérségben lévő, felhagyott települési lerakók rekultivációja is, azonban a rekultivációs munkálatok pénzügyi nehézségek miatt még nem kezdődhettek el. A Hajdú-Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Programkeretében rekultiválandó települési szilárd hulladéklerakók mennyiségi adatai, rekultivációjuk becsült költsége a 2. sz. mellékletben látható. A Létavértesen található iszapos löszön létesített 25 600 m2 területű lerakó már nem üzemel. A területén 41 000 m3 települési hulladék halmozódott fel. A rekultiváció során közel 10 300 m3 takaróföld és termőföld terítése történik, ezt követően kezdődnek a parkosítási munkálatok. A már meglévő 6 monitoring kút mellé még 3 db létesítendő a területen, így nyomon követhető a lerakó hatása a környezetére. A rekultivációs munkák költségeit 89-142 millió Ft közötti összegre becsülik. A hulladéklerakó rekultivációjára a Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. által környezetvédelmi felülvizsgálati és rekultivációs terve készült el 2002. évben, mely után 2004. május 20-án elkészült a hiánypótlási terv, melyre a Tiszántúli Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3858/1/2005. szám ________________________________________________________________________ 37 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


alapján kiadta a kötelező határozatot. Ezen kötelező határozat módosítása a 3858/4/2005. számú határozat. A már bezárt Bagaméri szilárd hulladéklerakót homoktalajú területen létesítették (5 200 m2), területén 2 600 m3 települési szilárd hulladék került lerakásra. A rekultiváció során a felhalmozott hulladékot Debrecenbe szállítják, majd 1 000 m3 térfogatú földtakarást kap, ezt követően parkosítva lesz a terület. Egy monitoring kutat kell létesíteni a lerakó környezetében. A munkálatok becsült költsége 12 millió Ft lesz. Álmosd településen a 3200 m2 területű települési szilárd hulladéklerakót megszüntették. Becslések szerint közel 5800 m3 települési szilárd hulladék elhelyezése történt az iszapos lösszel fedett területen. Konkrét rekultivációs munkák nem zajlottak a lerakó területén. A rekultiváció során a felhalmozott hulladékot Debrecenbe szállítják, majd 650 m3 térfogatú földtakarást kap, ezt követően parkosítva lesz a terület. Egy monitoring kutat kell létesíteni a lerakó környezetében. A munkálatok becsült költsége 17 millió Ft lesz. Kokad 5700 m2 területű hulladéklerakóját már bezárták. A felszínt borító homoktalajon 6800 m3 hulladék került lerakásra. A rekultiváció során 2000 m3 földtakarást kap, majd parkosítva lesz a terület. Ezenkívül három monitoring kutat kell létesíteni a lerakó környezetében. A munkálatok becsült költsége 29-39 millió forint közötti összeg. Települési folyékony hulladéklerakók A mikrotérség területén található műszaki védelem nélkül kialakított folyékony hulladék tárolókat, leürítőhelyeket fel kell számolni, területüket rekultiválni kell, monitoring kutak segítségével ellenőrizni kell mennyire terhelték környezetüket.



Létavértes települési folyékony hulladék leürítőhelyét bezárták 1995. év során, a Létavértesi Szennyvízkezelő telep megépítését követően. A területen nem folytak rekultivációs munkálatok, az elmúlt 10 év során erdő borította be az egykori leürítőhelyet. Bagamér településen a települési folyékony hulladék ürítése a műszaki védelem nélküli egykori települési szilárd hulladék lerakó (lásd települési szilárd hulladék lerakók jellemzése) területére történik. A lerakót be kell zárni, a területet rekultiválni kell. Álmosd községben a települési folyékony hulladéklerakó a település belterületétől északi irányban kb. 800 m távolságban, a 089 hrsz. alatt található. A műszaki védelem nélküli mélyedésbe közel 20 évig történt ürítés. A lerakóra részleges környezetvédelmi felülvizsgálat készült. A telep rekultivációját pályázati pénzekből szeretnék megvalósítani. Kokad településen nincs az Önkormányzat által üzemeltetett folyékony hulladék leürítő telep.

Állati hulladékgyűjtő helyek

A 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet szerint állati hulladék csak 2005. december 31-ig helyezhető el állati hulladék-temetőben. 2006. január 1. után elföldelni csak az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott állatokat, az elhullott baromfit, a 3 hetesnél fiatalabb malacot, szopósbárányt, kecskegidát, borjút, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékot lehet, melynek szállítása jelentős köz- vagy állategészségügyi kockázattal jár. Új állati hulladék temető létesítése nem engedélyezhető. Az Észak-Alföldi Hulladékgazdálkodási Terv önkormányzati feladatként határozza meg a kistérségek igényeinek megfelelő hűtő-tároló kapacitás létehozását, begyűjtő rendszer megszervezését (pl. ATEV RT.). Kistérségi szintű egyeztetést igényel az ________________________________________________________________________ 39 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


állati hulladékgyűjtő telep helyszínének kijelölése. A fent említett rendelet tartalmazza a hulladékgyűjtőre vonatkozó műszaki követelményeket. Az állati hulladék-gyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep a települési rendezési terv alapján csak ipari területen létesíthető. A telep telekhatára a meglévő, vagy a települések általános rendezési tervében kijelölt összefüggő lakóterület, illetve lakott épület között a védőtávolságot a környezetvédelmi felügyelőség állapítja meg. A távolság nem lehet kevesebb mint 500 méter.

A mikrotérség területén Bagamér és Álmosd települések közösen üzemeltetnek Álmosd közigazgatási területén egy állati hulladéhgyűjtő telepet. Az elhullott állati tetemeket 2 db fémtartályban tárolják. Miután a tartályok megtelnek, földborítást kapnak. Az előírásoknak megfelelően a telepet 2005. december 31-ig fel kell számolni.

5.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők 5.2.1. A települési hulladék, valamint zöld- és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálók ismertetése Létavértes mikrotérségben nem található települési hulladék, valamint zöld- és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálására alkalmas létesítmény. 5.2.2. A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya a tervezési területen Az érintett településeken nincs egyetlen társaság sem, amely hulladék hasznosítással foglalkozna és nincs egyetlen hulladék hasznosítására szolgáló létesítmény sem. A térség

közelében

egyedül

a

debreceni

A.K.S.D.

Kft

foglalkozik

hulladékhasznosítással. ________________________________________________________________________ 40 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


5.2.3. A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége (aránya) és ebből a lerakásra kerülő mennyiség Létavértes területén 770 t települési szilárd hulladék keletkezik évente. Becslések szerint ennek a mennyiségnek a 30 %-a biológiailag lebomló szerves települési hulladék, vagyis 230 t. Bagamér településen becslések szerint a keletkezett települési szilárd hulladék kb. 330 t, azaz évi 100 tonna biológiailag lebomló szerves hulladék keletkezik. Álmosd községben becslések szerint évi 33 tonna biológiailag lebomló szerves hulladék keletkezik. Kokad községben becsült adatok szerint évi 24 tonna biológiailag lebomló szerves hulladék keletkezik. Ez a hulladéktípus a vegyesen gyűjtött szilárd hulladékban jelenik meg, szelektív gyűjtésre vagy válogatásra nem kerül, így kezelésére a településeken nincs egyetlen kezelő telep sem. Az önkormányzatok nem rendelkeznek adatokkal arról, hogy a lakosság vagy a mezőgazdasági termelő szövetkezetek milyen arányban komposztálják ezt a hulladék fajtát és a keletkezéshez képest milyen arányban kerül lerakásra a biológiailag lebomló hulladék. 5.3. A települési folyékony hulladékokkal való gazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők 5.3.1. A területen keletkező települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége, településenként A mikrotérség településein keletkező települési folyékony hulladék mennyisége a II/1. táblázatban látható (1.sz. melléklet). ________________________________________________________________________ 41 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Létavértes Szennyvíztisztító telepén évente megközelítőleg 405 m3 települési szennyvíz tisztításából származó iszap (EWC 19 08 05) keletkezik. Bagamér, Álmosd és Kokad településeken nem történik szennyvíztisztítás, települési szennyvíz tisztításából származó iszap (EWC 19 08 05) nem keletkezik. 5.3.2. A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezési módja, engedélye, a lerakóhelyek (leürítőhelyek) ismertetése Létavértes

településen

folyékony

hulladék

lerakás

az

1995-ben

átadott

szennyvíztisztító telepen (Létavértes, Hevesi Á. utca 0640/16 hrsz.) történik. A szennyvíztisztító telep üzemeltetője a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzatok Vízmű Rt. (Debrecen, Hétvezér u. 21. sz.). Az 1995-ben létesített telep korszerű biológiai BIOCLEIR rendszerű szennyvíztisztító, mely jelenleg 500 m3/nap kapacitással működik (kihasználtsága 35 %). A szennyvíztisztító maximális kapacitása 1000 m3/nap-ra bővíthető. A keletkező települési szennyvíz tisztításából származó szennyvíziszapot (EWC 19 08 05) helyben tárolják.

Bagamér településen a települési folyékony hulladék elhelyezése a műszaki védelem nélküli települési szilárd hulladéklerakó telepen történik. A folyékony hulladék elhelyezésére nem készült üzemeltetési terv, a szippantott szennyvíz elhelyezésére vonatkozóan semmilyen belső előírás vagy javaslat sincs. Álmosd községben a települési folyékony hulladéklerakó a település belterületétől északi irányban kb. 800 m távolságban, a 089 hrsz. alatt található. A műszaki védelem nélküli mélyedésbe közel 20 évig történt ürítés. A lerakóra részleges környezetvédelmi felülvizsgálat készült. A telep rekultivációját pályázati pénzekből szeretnék megvalósítani.



Kokad területén nem található Önkormányzat által üzemeltetett folyékony hulladék leürítőhely. A keletkezett települési folyékony hulladék elhelyezése a Létavértesi Szennyvíztisztító telepen történik.

5.3.3. A tervezési terület szennyvíziszap-hasznosítási jellemzői, hasznosítási módjai A tervezési területen kidolgozott szennyvíziszap hasznosítás nincs. 6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása 6. 1. Hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen

a

tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok összetételi és mennyiségi prognózisa A hulladékmennyiség jövőbeli alakulásának becslésénél szükséges figyelembe venni a tervezési területen a lakosságszám változását, az életszínvonal várható alakulását. Ezenkívül a magasabb tervezési szintű hulladékgazdálkodási tervekben (Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Észak-alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve) foglaltakat. A tervezési területen a népességszám viszonylag állandónak tekinthető, ill. a lehetséges kismértékű változás nem okoz jelentős változást a keletkező hulladék mennyiségében. A keletkező hulladék mennyiségére jelentős hatással van az emberek életszínvonalának és a terület gazdaságának a változása. Statisztikai adatok alapján a terület GDP-je folyamatosan növekszik, így a jövőre nézve is ez várható.



A fogyasztói szokások jelentős változása nem várható, azonban az alábbi tényezők hatással lesznek a keletkező hulladék mennyiségére: • csomagolóanyagok mennyiségének növekedése, • a tartós fogyasztási cikkek élettartama ill. avulási idejének csökkenése, • a félkész élelmiszerek fogyasztásának növekedése, • az egészségügyi hulladék mennyiségének növekedése. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és az Észak-alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervben a hulladék mennyiségének a változását 2008-ig becsülték. Mindkét tervben a hulladék mennyiségének növekedését prognosztizálták. Az önkormányzatok célkitűzései között kell, hogy szerepeljen néhány megelőző intézkedés

bevezetése,

mely

a

térségben

keletkező

települési

hulladékok

mennyiségének csökkenését eredményezi. A fogyasztási szokásokat megváltoztató felvilágosító, tudatformáló programokat kell kezdeményezni a lakosság körében. A tervidőszakra meghatározott egyik legfontosabb feladat a hulladékok mennyiségére, összetételére vonatkozó nyilvántartási rend kialakítása, valamint az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételek biztosítása. Ezáltal a mennyiségi, összetételbeli változás nyomon követhetővé válik. Jelenleg a térség területén keletkező hulladékok mennyiségére vonatkozóan a valósvagy ellenőrzött adatok hiányában nem állt rendelkezésünkre mindenben pontos adat, ezért a hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései sem adhatók meg pontosan, néhány hulladék esetében is csak becsülhetők. A hulladékok nyilvántartási rendszerének kialakításával az adatok a későbbiekben pontosíthatók.



A területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (X 7.) KvVM rendeletben szereplő Észak-Alföldi statisztikai régió hulladékgazdálkodási terv adatai alapján a térségben keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó hulladékok esetében az alábbiak szerint becsülhető:

VI/1. táblázat: A képződő nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása (tonna/év) Hulladék

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Települési szilárd hulladékok Lom hulladék Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok Adathiány miatt nem adható meg

-

Várható mennyiség 2010. év (t/év) -

Adathiány miatt nem adható meg

-

-

+3 +3 -15 +85 +3

1328 73 305 834 750 4630

Növekedés prognosztizálható Növekedés prognosztizálható Csökkenés prognosztizálható Növekedés prognosztizálható Növekedés prognosztizálható

%

A települési szilárd hulladék, a lom hulladék és az építési és bontási hulladékok mennyisége a további fejlődéssel, életszínvonal növekedéssel párhuzamosan fog nőni. A szilárd kommunális hulladék szelektív gyűjtésével elérhető a keletkező hasznosítható hulladékkomponensek kinyerése, újrafelhasználása, feldolgozása. A települési folyékony hulladék mennyiségére vonatkozóan csökkenés várható a csatornahálózat kiépítésének köszönhetően. Az ivóvízhálózatra való bekötésekkel párhuzamosan meg kell oldani a keletkező szennyvíz csatornahálózaton történő elvezetését. A térség területén keletkező szennyvíz szabálytalan elhelyezését meg kell szüntetni, az illegális leürítő helyeket fel kell számolni.



A

települési

folyékony

hulladék

előírásoknak

megfelelő

összegyűjtésével,

elvezetésével megelőzhető, csökkenthető a környezetterhelő/szennyező hatás. A csatornahálózat kiépítésével azonban a keletkező szennyvíziszap növekedésével kell számolni. VI/2. táblázat: A képződő kiemelt hulladék áramok mennyiségének várható alakulása (tonna/év) Hulladék

A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

%

Növekedés prognosztizálható +15 adathiány miatt nem adható meg Csökkenés prognosztizálható, -5 adathiány miatt nem adható meg Veszélyes Növekedés prognosztizálható, hulladékok Elektronikai hulladékok adathiány miatt nem adható meg Kiselejtezett Növekedés prognosztizálható gépjárművek adathiány miatt nem adható meg Egészségügyi Növekedés prognosztizálható +15 hulladékok adathiány miatt nem adható meg Állati eredetű Csökkenés prognosztizálható -3 hulladékok adathiány miatt nem adható meg Csökkenés prognosztizálható Azbeszt adathiány miatt nem adható meg 0 Növényvédőszerek és Stagnálás prognosztizálható csomagoló eszközeik adathiány miatt nem adható meg Adathiány miatt nem adható Egyéb hulladékok meg Nem Csomagolási Adathiány miatt nem adható veszélyes hulladékok meg hulladékok Adathiány miatt nem adható Egyéb hulladékok meg Növekedés prognosztizálható +25 Gumi hulladék adathiány miatt nem adható meg Hulladékolajok Akkumulátorok és elemek

Várható mennyiség 2010. év (t/év) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Az elektronikai hulladékok jelenleg a települési hulladékkal együtt kezelt hulladékok. Az életszínvonal emelkedése várhatóan ezen hulladékok mennyiségi növekedését fogja eredményezni. ________________________________________________________________________ 46 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Az egészségügyi ellátás színvonalának növekedése miatt a keletkező egészségügyi hulladékok mennyiségi adataiban kismértékben növekedés várható. Azonban a lakossági gyógyszerhulladék begyűjtési lehetőségeinek megteremtésével a kezelendő hulladékok mennyisége növekedni fog. Az egyre bővülő gépjárműparknak köszönhetően a kiselejtezett gépjárművek, a gumi hulladékok és a hulladékolajok mennyisége növekedni fog. A nagyobb hatékonyságú, kis kiszerelésekben megjelenő növényvédő szerek hulladékainak mennyiségi változása nem várható. A keletkező állati eredetű hulladékok mennyiségének tekintetében emelkedés nem várható. A háztartások által termelt települési hulladék veszélyes komponenseinek (elemek, gyógyszerek, akkumulátorok, olaj- és vegyszermaradványok) szelektív gyűjtését kell kezdeményezni a lakosság körében. VI. /3. táblázat: A csomagolási hulladékok várható alakulása (tonna/év)

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

A keletkező hulladékok % mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok Növekedés prognosztizálható +3 Növekedés prognosztizálható +3 Adathiány miatt nem adható meg Adathiány miatt nem adható meg -

Várható mennyiség 2010. év (t/év) 10,2 5,6 -

Adathiány miatt nem adható meg Adathiány miatt nem adható meg Növekedés prognosztizálható +3 Adathiány miatt nem adható meg -

4,3 -

A szilárd kommunális hulladékok mennyiségének növekedésével a csomagolási hulladékok (papír, színes üveg, fehér üveg, műanyag flakonok) mennyiségének ________________________________________________________________________ 47 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


növekedése is várható. (A 2005. évre előírt 50 %-os hasznosítási arány elérése érdekében bevezetett szelektív hulladékgyűjtéssel a kezelendő hulladékok aránya viszont jelentősen növekedni fog.) 6.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések a tervezési területen A tervezési területen keletkező települési szilárd hulladék összetételére, az összetevők tömeg szerinti megoszlásara vonatkozóan nem rendelkezünk mért, valós adatokkal. Ezért csak az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel, illetve a kapcsolodó jogszabályokkal összhangban az elérendő hasznosítási arányok, illetve az elvárt csökkentés mértéke adható meg. Települési szilárd hulladékok: A

települési

szilárd

hulladék

mennyisége

az

életszínvonal

növekedésével

párhuzamosan növekedni fog a tervezési területen. Az érintett településeken hulladékgyűjtő szigetek kerültek kialakításra, amelyek biztosítják a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét. A szilárd kommunális hulladék szelektív gyűjtésével elérhető a hasznosítható hulladékomponensek

újrafelhasználása,

feldolgozása.

A

Hajdú-Bihar

megyei

Hulladékgazdálkodási Program keretében a szelektív hulladék gyűjtés beindulásával a településeken a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyisége 2008-ra várhatóan mintegy 32%-kal csökken. A 2000./LIII. Hulladékgazdálkodási törvény a következő célkitűzéseket írja elő: A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat a bázisév 2004. július l napjáig

75%-ra

2007. július l napjáig

50%-ra



2014. július l napjáig

35%-ra kell csökkenteni.

A háztartásokban keletkező települési szilárd hulladékok szerves anyag tartalmának csökkentése egyedi komposztáló berendezésekkel érhető el. Első lépésben az elkülönített gyűjtést kell megoldani, majd aerob vagy anaerob lebontási eljárásokkal biztosítani kell a hulladék lebomlását és a képződött komposzt felhasználását. A 2008ig tartó időszakban preferálni a kistérség területén egy komposztálásó telep kialakítását. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50% hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Szükséges a szelektív gyűjtési rendszer kiterjesztése további hasznosítható (fém, zöldhulladék, építési, bontási hulladék, stb.) és veszélyes hulladékok körére. Az építési, bontási hulladékok tekintetében 2008-ig el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt, míg veszélyes hulladékok esetében 30 %-os hasznosítási arányt kell elérni. Fontos, hogy a veszélyes hulladék átadása engedéllyel rendelkező társaságnak történjen. A Hajdú-Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Program keretében megépült a debreceni hulladékkezelő telep bővítése, szükséges az engedély nélkül működő hulladéklerakók felhagyása, rekultivációja. A szelektív gyűjtési rendszer sajátos, azt kiegészítő eleme a hulladékudvar. A hulladékudvar segít a szelektív gyűjtés lakosság általi elfogadtatásában, a szelektív gyűjtéshez történő hozzászoktatásban. Az udvarban a lakosság hulladékának egy részét díjfizetés nélkül adhatja le, csökkentve a hulladékszállítási díjat, ami a lakosságnál megtakarítást eredményez. Hulladékudvar létesítésével az optimális visszagyűjtési arányok: - Papírféleségeknél 60-70% - Műanyagoknál 30-40% ________________________________________________________________________ 49 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


- Fémeknél 80-90% - Üvegnél 60-70% - Textilhulladéknál 60-70% - Veszélyes alkotóknál 60-70% Az udvar működéséről, annak használatáról rendszeresen és részletes információkkal kell, hogy rendelkezzen a lakosság. Az állati eredetű hulladékok állati hulladékgyűjtő helyeken történő elhelyezését 2005. december 31-ig meg kell szüntetni. Települési folyékony hulladék és szennyvíziszap A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 21. §-a értelmében Önkormányzati kötelezettség a keletkező szennyvíz kezelésére vonatkozóan hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése, fenntartása. Közszolgáltatás kiterjed a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és elszállítására. Szükséges a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetésének és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztításának, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósítása. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormányrendelet 2. §-a szerint a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésőbb 2015. december 31-ig a 2000-10000

lakosegyenérték

terheléssel

jellemezhető

szennyvízkibocsátású

szennyvízelvezetési agglomerációk területén. A tervezési területen két település sorolható ebbe a kategóriába (Létavértes és Bagamér). ________________________________________________________________________ 50 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Település

Kód

Lakosegyenérték

Létavértes

D245/1

7178

Bagamér

D22/1

2576

Álmosd

E9/1

1825

Kokad

E348/1

745

Létavértes pályázatok útján szeretné tovább bővíteni a településen kiépített szennyvízcsatorna hálózat arányát. Bagamér és Álmosd települések már évek óta pályáznak közösen állami támogatásra a beruházás megvalósítására. A szennyvízelvezetési és kezelési beruházásokat az Önkormányzatok önerőből nem tudják megvalósítani, csak pályázati forrásból. Kokad településen nem tervezik a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését, mivel a településen magas az idősek aránya, akik nem tudnak a szükséges önrésszel a munkálatokhoz hozzájárulni. A településeken a csatornázási munkálatok befejeződéséig kötelezővé kell tenni, hogy a lakosság a keletkező települési folyékony hulladékot engedéllyel rendelkező szolgáltatóval szállíttassa el engedéllyel rendelkező szennyvíztelepre (pl. Létavértesi Szennyvíztelep), illetve Kokadon nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a közműpótlók vízzáró kivitelűek legyenek és a tulajdonosok a keletkező szennyvizet engedéllyel rendelkező vállalkozóval szállíttassák el. Érdekelté kell tenni a lakosságot a szennyvíz csatorna hálózattal ellátott területeken a kiépített közcsatornarendszerhez történő csatlakozáshoz. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 11 §-a talajterhelési díjfizetési kötelezettséget állapít meg, ami azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. ________________________________________________________________________ 51 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Elengedhetetlen a települési folyékony hulladék begyűjtési, kezelési rendszerének korszerűsítése. A települések szennyvízcsatornázásának és tisztításának megvalósulásával a folyékony hulladék mennyisége csökkenni fog, viszont növekedni fog a kommunális szennyvíz iszap mennyisége. 2008-ig minimálisan 55%-ra kell növelni a szennyvíziszapok hasznosítási arányát. A hasznosításra (komposztálás, mezőgazdasági felhasználás, energianyerés) nem alkalmas iszapok mennyiségét a szennyvíz és az iszapok előkezelésével a lehető legkisebbre kell csökkenteni. 6.4. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek

megfelelő

üzemmódra

fejlesztése,

illetve

rekultiválása,

kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása A tervek szerint a Hajdú-Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Program keretében a települések szilárd hulladéklerakói felszámolásra kerülnek. Gondot jelent, hogy az ISPA pályázatból valószínűleg nem tudják teljes mértékben finanszírozni a hulladéklerakók rekultivációs munkálatait. A folyékony hulladék leürítése a jövőben csak a megfelelő engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepen történhet, az előírásoknak nem megfelelő leürítőhelyeket fel kell számolni, rekultiválni kell. A 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet szerint állati hulladék csak 2005. december 31-ig helyezhető elállati hulladékgyűjtő helyeken. Így 2006. január 1-től fel kell számolni az állati tetemek elhelyezésére szolgáló, előírásoknak nem megfelelő telepeket.



7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program 7. 1 . A hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása, a tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje, költségigénye A fejezetben a mikrotérségben a Hulladékgazdálkodási tervben foglaltaknak megfelelően a tervezési időszakra vonatkozó szükséges intézkedések kerülnek felsorolásra a határidők megadásával az egyes intézkedések végrehajtásáért felelősök megnevezésével. Az intézkedések egy részéhez megadtuk a becsült költségeket is, melyek a megvalósítástól függően (kivitelezés időpontja, stb.) a becsült összegektől eltérhetnek. 1. A Hajdú-Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Program keretében a műszaki védelem nélküli települési szilárd hulladék lerakók felhagyása, rekultivációja, az illegális szilárd hulladéklerakás szigorú büntetése, az illegális hulladéklerakások felszámolása Határidő: 2007. december 31. Költség: 147- 213 mó Ft

2. Az érintett településeken a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötések megvalósítása. Határidő: legkésőbb 2015. december 31-ig Költség: 9 mrd Ft



3. A műszaki védelem nélküli települési folyékony hulladék lerakók felhagyása, rekultivációja, az illegális folyékony hulladéklerakás szigorú büntetése. Határidő: folyamatos Költség: 150-220 mó Ft

4. Az állati hulladékgyűjtő helyek felszámolása, a keletkezett állati tetemek begyűjtése, elhelyezése a Hulladékgazdálkodási Terv részét képező dokumentáció alapján.

5. A mikrotérségben keletkező építési, bontási hulladék és egyéb inert hulladékok elhelyezése.

A

térségben

hulladékkezelési

közszolgáltatást

végző

AKSD

Városgazdálkodási Kft. tud az említett hulladékok elhelyezésére konténert biztosítani a lakosság számára, azonban a magas szállítási költségek miatt a lakosság nem veszi igénybe az adott szolgáltatást.

Így javasolt a térségben egy megfelelő műszaki

védelemmel ellátott inert hulladéklerakó létesítése, mely műszaki paramétereit, üzemeltetésének szabályait a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet tartalmazza. Ennek értelmében hulladéklerakót az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a településrendezési tervével, valamint helyi építési szabályzatával összhangban, az országos településrendezési és építési követelmények betartása mellett lehet telepíteni. A hulladéklerakó csak ipari övezetben, illetve - a településrendezési terv alapján külterületen létesíthető. A hulladéklerakó telekhatára és a meglévő vagy a település(ek) településrendezési tervében kijelölt összefüggő lakóterület, illetve lakott épület(ek),

védett

természeti

területek,

mezőgazdasági

területek

között

a

védőtávolságot a környezetvédelmi felügyelőség állapítja meg, amely nem lehet kevesebb, mint inerthulladék-lerakó esetén: 300 m. A hulladéklerakót csak akkor lehet engedélyezni, ha a hulladéklerakó telepítési jellemzői arra engednek következtetni, hogy a hulladéklerakó nem okoz jelentős környezeti veszélyt. ________________________________________________________________________ 54 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Derecske Város Önkormányzat Településfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottsága jelezte, hogy Derecske területén szükséges egy építési törmelék, és bontási hulladék lerakó létesítése. A létesítendő inert hulladéklerakót a kistérség centrumában célszerű kialakítani. A beruházás

helyszínéül

szolgáló

terület

kiválasztásánál

természetvédelmi,

környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági szempontokat kell figyelembe venni. A tervkészítés első lépéseként szükséges a térségben keletkező építési és bontási hulladékok mennyiségének felmérése, ennek alapján határozható meg a tervezett létesítmény kapacitása, költségigénye. Elsődleges cél, hogy a Hulladékgazdálkodási Terv 2007-ben esedékes felülvizsgálatáig történjen adatgyűjtés a keletkezett inert hulladékok mennyiségéről, és a felülvizsgálat során a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározható lesz a szükséges kapacitás, a megvalósítás költségei. A létesítendő lerakó kapacitásának felmérése azért is lényeges, mert ennek alapján dönthető el a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról) foglaltak alapján, milyen dokumentációk,

vizsgálatok

szükségesek

a

létesítést

megelőzően.

Ezen

dokumentációban kell javaslatot tenni hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi vizsgálatok, gazdasági és társadalmi elemzések alapján mely területek alkalmasak a beruházás megvalósítására, és a megfelelő technológia kiválasztására. Csak ezen vizsgálatokat követően lehet felelősségteljesen kijelölni, hol létesüljön az építési, bontási és inert hulladékokat befogadó lerakó.

VAGY

A településrendezési tervben a települések kijelölhetnek olyan mélyebb fekvésű, roncsolt területeket, melyek feltöltése az érintett település(ek) tervei között szerepel. A kijelölt terület feltölthető építési, bontási és inert hulladékkal, betartva a Tiszántúli Környezetvédelmi,

Természetvédelmi

és

Vízügyi

Felügyelőség

előírásait.



Amennyiben építési engedély szükséges a tereprendezéshez, feltöltéshez, ezen területek kijelölésébe be kell vonni a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget.Az érintett Önkormányzatok hatáskörébe tartozik ezen területek kijelölése.

6. A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtőjárattal történő begyűjtése évi két alkalommal. Határidő: 2008. Költség: 1-1,5 mó Ft/év

A begyűjtő járattal elszállított veszélyes hulladékok mennyiségéből megállapítható, hogy a térségben hány hulladékudvar létesítése, mely hulladéktípusok gyűjtése indokolt,

meghatározható,

hogy

a

létesítendő

hulladékudvarok

gazdaságos

üzemeltetéséhez milyen méretű hulladékudvar létesítése szükséges. Környezetvédelmi szempontból javasolt hulladékudvarok telepítése településenként, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy egy-egy hulladékudvar beruházási és üzemeltetési költsége nagyon magas.

7.

A

lerakással

csökkentése

ártalmatlanított

érdekében

házi

biológiailag

komposztáló

lebomló

berendezések

szervesanyag-tartalom beszerzése,

a

házi

komposztálás és a komposzt felhasználás népszerűsítése, a települések zöldfelületein keletkezett zöldhulladék komposztálása, a komposzt zöldfelületeken történő felhasználása, a házi komposztálás módjainak ismertetése Határidő: 2006. folyamán Költség: 10 e Ft/edényzet + 1 mó Ft ismeretterjesztésre



VAGY/ÉS

Kistérségi összefogásban megvalósítható egy komposztáló létesítmény kialakítása a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyagtartalom csökkentésére. A

biohulladék-kezelő

biohulladék-kezelő

telep

telep

létesítése

telepengedély-köteles

kialakításának

és

tevékenység.

üzemeltetésének

A

feltételeit

a

23/2003.(XII.29.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Derecske Város Önkormányzat Településfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottságának tájékoztatása szerint Derecske lakosságának jelentős része mezőgazdaságból él, így sok mezőgazdasági hulladék keletkezik a településen. Erre alapozva a mikrotérségben keletkezett mezőgazdasági hulladék komposztálása érdekében szükségesnek tartják egy biológiailag lebomló hulladék lerakó és feldolgozó üzem létesítését a településen. Létavértes Városi Önkormányzata a keletkezett mezőgazdasági hulladék feldolgozás nem kistérségi, hanem mikrotérségenkénti megoldását javasolta. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint a település szívesen otthont adna egy mikrotérségi komposztáló üzemnek, melyben a lakosságnál és a feldolgozó üzemekben keletkezett biohulladékok kezelése történne. A létesítményt pályázati forrásból kívánják megvalósítani. A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyagtartalom csökkentése mellett a komposztálóüzem munkahelyteremtő beruházás, mely hozzájárulhat a kistérség magas munkanélküliségének csökkentéséhez. A kistérség településeinek feladata eldönteni, hogy a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyagtartalom csökkentését szolgáló komposztáló telepek létesítését kistérségi (1 db komposztáló üzem a kistérség területén) vagy mikrotérségi

szinten

(mikrotérségenként

1

db

komposztáló

üzem)

kívánja

megvalósítani. A kistérségben 1 db komposztáló üzem (mely a kistérség egész területéről fogadja a szerves

hulladékok)

létesítése

fajlagosan

kisebb

költséggel

jár,

mintha

mikrotérségenként épülne 1 db komposztáló üzem. Célszerű a telephelyet a kistérség ________________________________________________________________________ 57 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


centrumába, megfelelő infrastruktúrájú, jól megközelíthető területre, lehetőleg magasabb lélekszámú település közelébe tervezni. Ugyanakkor figyelembe kell venni , hogy a kistérség peremén elhelyezkedő településekből a nagyobb szállítási távolságnak köszönhetően valószínűleg kisebb lesz a biológiailag lebomló szerves anyag beszállított mennyisége, illetve a komposzt értékesítésének lehetősége is kisebb területre koncentrálódik. Utóbbi problémák egy ésszerűen megszervezett gyűjtő- ill. kiszállítójárattal orvosolhatók, azonban ezen tételek természetszerűleg növelik a beruházás és a működtetés költségét. A mikrotérségenként egy komposztáló üzem létesítésének költsége nagyobb, viszont munkahelyteremtő beruházásról lévén szó, több munkahely létesülhet a kistérségen belül, csökkentve így a területre jellemző magas munkanélküliségi rátát. A kisebb szállítási távolságnak köszönhetően valószínűleg nagyobb lesz a beszállított szerves hulladék mennyisége, illetve a komposzt is nagyobb arányban lesz értékesíthető. A komposztáló üzemek elhelyezése egy-egy mikrotérség jól megközelíthető területén, lehetőleg magasabb lélekszámú település közelében javasolt. VAGY

A lakosságnál elhelyezhető biohulladék gyűjtésére alkalmas egyedi gyűjtőedényzet és a települések egy kijelölt részén nagyobb térfogatú, 8-10 m3-es zöldhulladék gyűjtő, a szükséges szellőzést biztosító konténer. A konténerben gyűjtött zöldhulladék az AKSD Városgazdálkodási Kft. Debrecen Vértesi úti telephelyén található komposztáló létesítményeiben kerül kezelésre. A szolgáltatás díja a közszolgáltatási díjba beépíthető. Határidő: folyamatos Költség:

beszerzés 300e Ft/konténer, konténerek elszállítása 250e Ft/év/település, komposztálási költség 60e Ft/év/település.



8. Egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységek -

Hulladékanalízis

készítése,

hulladék

nyilvántartás

vezetése

az

érintett

önkormányzatoknál - Felvilágosító, tudatformáló tevékenység a lakosság körében - A lakosság érdekeltségének és lehetőségeinek megteremtése a keletkező hulladékmennyiség csökkentésében - Kevesebb növényvédőszer alkalmazás elérésére kell ösztönözni a felhasználót. Lehetőség szerint támogatni kell a biokertészet meghonosítását. - A csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése érdekében ösztönözni kell kevesebb csomagolóanyag-felhasználást a lakosság (fogyasztók) körében. 8. 3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 8. 3. 1. Hatékony hulladékgyűjtési, -szállítási rendszerek kialakítási terve Hulladékgyűjtés A

településen

keletkező

települési

szilárd

hulladék

gyűjtését

szabványos

hulladékgyűjtő edényzetben, a szelektív hulladékgyűjtés a hulladékszigeteken kihelyezett zárt edényzetben kell kivitelezni. A hulladékgyűjtő udvar és gyűjtősziget a kevert hulladék egyidejű begyűjtése mellett a közszolgáltatás részeként üzemeltethető. Hulladékudvar elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvételére begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolására, begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadásra létesíthető. A hulladékudvar létesítése telepengedély köteles tevékenység. Az engedélyezés során rendelkezni kell a létesítmény fe1hagyása utáni esetleges kárelhárításról és környezeti ________________________________________________________________________ 59 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


rehabilitációjáról.

Működését

üzemeltetési

szabályzatban

kell

rögzíteni.

Hulladékforgalmáról nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell teljesíteni. Az önkormányzatnak tájékoztatni kell a lakosságot a hulladékudvarról, működési rendjéről. A tájékoztatásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia: - a háztartásokban keletkező hulladékok átlagos mennyisége és összetétele, - a hulladékgyűjtő udvarban leadható hulladék fajtái, mennyisége, - a létesítmény igénybevételének feltételei (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.), - a létesítmény használatának előnyei, - a káros környezeti hatások megelőzésének módjai, - a hasznosítás lehetőségei, azok várható gazdasági hatásai. Hulladékudvar létesítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: - településszerkezet, ezen belül beépítettség aránya, ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye; - lakosság által elfogadható ráhordási távolság; - begyűjtendő hulladékok köre; - begyűjtendő hulladékok mennyi összetevők szerint; - kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei; -begyűjtött

hulladékok

további

kezelésének

érdekében

történő

műveletek

megvalósíthatósága; - hulladékhasznosítás lehetőségei; - hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata; - gazdaságossági szempontok. A hulladékudvarban a következő hulladékok gyűjthetők: - a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, - nagydarabos hulladék (lom), - a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, ________________________________________________________________________ 60 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


- nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően, valamint - a lakosságnál keletkező 1 m3 meg nem haladó építési, bontási hulladék. A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni és őrizni kell. A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát. A hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m2. Lakossági beszállításkor külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. A hulladékgyűjtő udvar személyzetének a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel kell rendelkeznie. A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani. A begyűjtött hulladék - a biológiailag lebomló hulladék kivételével - az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani. Hulladékszállítás A kommunális hulladék begyűjtésért, szállításáért az igénybevevők szolgáltatási díjat kötelesek fizetni. Ezt a szolgáltatást -a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 12. §-a alapján- mindenki köteles igénybe venni. ________________________________________________________________________ 61 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A kizárólag a hulladék begyűjtésére, illetve szállítására vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre szólóan lehet megkötni. Az ilyen szerződésben meg kell határozni a hulladék ártalmatlanítását végző közszolgáltatót, a szelektíven gyűjtött hulladékok esetében az azok hasznosítását vagy ártalmatlanítását végző hulladékkezelőt. A településeken keletkező szilárd kommunális hulladék begyűjtését és elszállítását az A K S D Kft; (4031 Debrecen, István út 136. ) végzi. A szállítás zárt konténerekben kiporzás- és szóródásmentes szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon történik. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével bővül az elkülönítetten gyűjtött és elszállítandó hulladékok köre. A szelektíven gyűjtött hulladékokat szintén az A.K.S.D. Kft szállítja el a Debrecen Vértesi úti telephelyén található válogatóműbe, majd átadja a megfelelő engedéllyel és eszközrendszerrel rendelkező, hulladékhasznosítást végző kezelőtelepnek. A mikrotérségben tervezett szennyvízelvezető csatornahálózat megépítésével, valamint a háztartások csatornahálózatra történő kötésével a térségben keletkező települési folyékony hulladék nagy része elvezetésre, tisztításra kerül. A keletkező szennyvíz kezelési aránya javul. 8. 3. 2 Hasznosító rendszerek terve A mezőgazdasági és kertészeti tevékenységnél sokféle hulladék-anyag található. Értékesek a zöld levél- és szárrészek, a zöldségfélék hulladékai, az avar- és lombféleségek, valamint a háztartások által termelt hulladékban található szerves anyagok. A biológiai kezelésre, valamint stabilizálásra felhasználható hulladékok körét és a biohulladékok kezelésének részletes szabályait a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet tartalmazza. A komposztálás végterméke az alapanyagtól és a kezelési eljárástól függően különböző összetételű, egynemű, földszínű morzsás szerkezetű lehet. ________________________________________________________________________ 62 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A kész komposztot elsősorban kertészetekben, szőlőkben és gyümölcsösökben, valamint rétek és legelők trágyázására célszerű felhasználni. Szántóföldön erősen kötött és túlságosan laza talajokon mutatkozik meg a kedvező hatása. Kistérségi összefogásban javasolt komposztáló létesítmény(ek) kialakítása a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyagtartalom csökkentésére.

A

biohulladék-kezelő telep létesítése telepengedély-köteles tevékenység. A biohulladékkezelő telep létesítésének engedélyezése során rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításáról és környezeti rehabilitációjáról. A biohulladék-kezelő

telep

kialakításának

és

üzemeltetésének

feltételeit

a

23/2003.(XII.29.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A begyűjtést követően a keletkező biohulladék komposztálása az AKSD Városgazdálkodási Kft. Debrecen Vértesi úti telephelyén is lehetséges.


HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

Recommend Documents