HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

Készítette: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV HOSSZÚPÁLYI MIKROTÉRSÉG (Hosszúpályi – Monostorpályi - Hajdúbagos)

Hosszúpályi

Monostorpályi

Hajdúbagos

Vonatkoztatási időszak: 2005 - 2010. év

Hosszúpályi mikrotérség hulladékgazdálkodási terv 2005-2010. ___________________________________________________________________________

Hosszúpályi mikrotérség hulladékgazdálkodási terv 2005-2010. I. A tervkészítés általános adatai, a térség bemutatása 1.1. Előzmények Az AKSD Városgazdálkodási Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) kapott megbízást Hosszúpályi mikrotérség 2005-2010. közti időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének elkészítésére. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület és településfejlesztési, valamint terület és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell elkészíteni. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 37.§ (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. A felülvizsgálat és a beszámoló alapján szükség szerint módosítani kell a terveket. A felülvizsgálat eredményéről és a további teendőkről értesíteni kell a tervezésbe bevont és érintett hatóságokat, érdekvédelmi szervezeteket, valamint a lakosságot. A hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza, mely rendelet szempontjait, felépítését alkalmaztuk a terv elkészítése során. Munkánk során a következő jogszabályok előírásait használtuk fel: -2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról -126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről

________________________________________________________________________ AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.

2


-4/1984. (II.1.) EVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról -242/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól -98/2001.

(VI.15.)

Kormányrendelet

a

veszélyes

hulladékkal

kapcsolatos

tevékenységek végzésének feltételeiről (Mód. 192/2003. (Xl. 26.) Kormányrendelet) -16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről (Mód. 10/2002. (III. 26.) KöM rendelet) -22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről -213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről -241/2001. (X. 10.) Kormányrendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről -1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről -50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól -16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről -94/2002. (V 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól (Mód. 195/2002. (IX. 6.) Kormányrendelet) -5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól -71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól ________________________________________________________________________ AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.

3


-164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről -23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről -224/2004. (VII. 22.) Kormányrendelet a hulladékkezelési közszolgáltatásról és a közszolgáltatási szerződésről -45/2004. (VH. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

A fentieken túl munkánk során felhasználtuk az önkormányzatok által hozott hulladékgazdálkodásra vonatkozó helyi rendeleteket is. Az érintett önkormányzatok érvényben lévő környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei: -Monostorpályi Község Önkormányzatának a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 11/2000. (XII.29.) Önkormányzati rendelet -Hajdúbagos Község Önkormányzatának 9/2004. (VII.01.) Önkormányzati rendelete A települési szilárd hulladék szervezett, kötelező helyi közszolgáltatásról

A terv tartalmát egyeztettük az alábbi hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal: - Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) országgyűlési határozat, - Észak-alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve (15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet. - Monostorpályi Község Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008.


4


A hulladékgazdálkodási terv elkészítése során az alapadatok összegyűjtése, a jelenlegi helyzet értékelése, az országos és regionális szinten megfogalmazott célok területi szintű meghatározása, valamint a célok megvalósítását szolgáló intézkedések, eszközök és cselekvési programok kidolgozása a feladat. A terv stratégiai alapelvei: - Megelőzés elve: a hulladék mennyiségének és veszélyességének tudatos minimalizálása. - Az elvárható felelősség, gondosság elve: a hulladék birtokosa köteles a hulladék környezetterhelő hatását tudatosan minimalizálni. - A szennyező fizet elv: a hulladék termelőjének, birtokosának vagy a hulladékká vált termék gazdájának helytállási kötelezettsége (a hulladék kezelési költségének, kártérítések és büntetőjogi felelősségek megfizetése) a környezetvédelmi károkért. - Az önellátás elve: minden lehetséges hulladéktípus gyűjtésére fel kell készülni. - A fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célok ütemezett tervezése egymásra épülő lépésekben, a lehetőségek és a teherviselő képesség figyelembevételével.


5


1.2. Általános adatok 1.2.1. A tervkészítés helyszíne Térség: Hosszúpályi mikrotérség Érintett önkormányzatok: Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzata 4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 6. Tel: (52) 598 413 KSH szám: 0906266 Monostorpályi Község Önkormányzata 4275 Monostorpályi, Bajcsy-Zsilinszky u. 1 Tel: (52)393 014 KSH szám: 0925894 Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos, Nagy u. 101. Tel: (52) 567 212 KSH szám: 0926160 Tervezés báziséve:

2004. év

Tervezési időpont:

2005-2010.

Tervkészítés időpontja:

2005. október

A terv felülvizsgálatának esedékessége: 2007. október 1.2.2. A terv készítőjének adatai A cég elnevezése: AKSD Városgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság A cég székhelye: 4031 Debrecen, István út 136. ________________________________________________________________________ AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.

6


A cég székhelyének telefonszáma: (52) 524 110 KSH szám: 10678750-9003-113-09 A terv elkészítésében a szakértő szervezeten kívül részt vett: -

Kozák János környezetvédelmi szakmérnök

-

Nagy Edit okl. tájvédő geográfus

1.3. A tervezési terület bemutatása Hosszúpályi mikrotérség Hajdú-Bihar megye keleti, a Derecske- Létavértes kistérség keleti részén található, Debrecentől délkeleti irányban 20-30 km távolságban. A mikrotérség települései a Dél-Nyírség déli részén találhatók. A Dél-Nyírség futóhomokos hordalékkúp síkság. Felszínét futóhomok váztalaj borítja, melyet humuszos homokkal takart felszínek szakítanak meg. A mikrotérség területén réti csernozjom talaj is megjelenik. Éghajlata mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, jelentős vízhiánnyal. A Hosszúpályi mikrotérség a stagnáló térségtípusú Derecske- Létavértes kistérség része. A stagnáló térségekben vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot. A térség települései Debrecen felől a 4808. ill. 4809. sz. közelíthetők meg.A térség gazdaságszerkezetében a mezőgazdasági jelleg dominál. Helyi mezőgazdasági szövetkezetek, egyéni mezőgazdasági vállalkozók egyaránt résztvesznek a mezőgazdasági termelésben, mely a helyi feldolgozóipar alapját képzi (pl. Avikorn Kft- Monostorpályi). Hosszúpályi közel 5400 fős mezőgazdasági jellegű település a megyeszékhelytől közúton 18 km-re, vasúton 24 km-re fekszik. A település az Árpád-korban alakult ki a Nyírség és Sárrét találkozásánál. Északi határrésze nagyrészt erdő borította terület, amely tájvédelmi körzet különleges madár- és növényvilága miatt. Ezen a területen szőlő- és gyümölcsöskertek, valamint futóhomok is található. A déli határrész jól ________________________________________________________________________ AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.

7


termő öntés- és vályogtalajú, mezőgazdasági hasznosításra alkalmas. A rendszerváltás után megindultak a kisebb vállalkozások, de nagyon hiányzik az ipari fejlesztés a munkahely teremtés. A község az erdőspuszták régiójaként Debrecen agglomerációs körzetének része, ami a jövőbeni fejlődését meghatározhatja. Monostorpályi Debrecentől dél-keletre helyezkedik el. Zsáktelepülés, így átmenő forgalommal nem rendelkezik. Területe jellemzően homokkal fedett hordalékkúpsíkság. A településtől északra a homoktalajok az uralkodók, délre homokos-lösz talajok a jellemzőek. Külterületén 260 ha kiterjedésű természetvédelmi terület található, mely a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozik. Védett egyedi értéket képvisel a településtől északra található Feketefenyves. A község területén csekély mezőgazdasági és ipari tevékenységet folytatnak. Munkalehetőséget elsősorban a környező települések ipari üzemei (jelentős az ingázók száma), ill a mezőgazdaság jelentenek. Hajdúbagos Debrecen délre 14 km távolságra a nyírségi és a bihari rész határán fekvő 2000 lelkes település. Gazdag művelődéstörténeti hagyományokkal rendelkezik, műemlék temploma a 15. században épült. A községben jelentős természeti értékek lelhetők fel, itt található az ország egyetlen földikutya rezervátuma, gazdag növény és állatvilággal. A kedvezőtlen gazdasági szerkezetnek köszönhetően nagy problémát okoz a térségben a munkanélküliség magas aránya (Hosszúpályi- 16,7%, Monostorpályi- 7 fő %, Hajdúbagos- 4,8%). Mikrotérség lakosainak száma: Ebből: Hosszúpályi

9600 fő 5500 fő

Monostorpályi

2200 fő

Hajdúbagos

2000 fő


8


Mikrotérség közigazgatási területe: Ebből: Hosszúpályi

16 488 ha 8300 ha

Monostorpályi

4444 ha

Hajdúbagos

3744 ha

II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete 2.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége Jelen hulladékgazdálkodási tervben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe, a települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, az önkormányzatok tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal foglalkozunk,

melyekről

az

önkormányzatnak

kell

gondoskodni

valamilyen

jogszabályi kötelezettség alapján, vagy önként vállalt feladatként.

A hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit tartalmazó 126/2003. Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 2.5. pontja szerint a hulladékok mennyiségére vonatkozó adatokat csak a tervezési területen található hulladékokra kell meghatározni. Adathiány esetén statisztikai, illetve méréseken alapuló műszaki becslés is alkalmazható, megadva a módszer leírását. Ahol ez nem lehetséges, n.a. (nincs adat) jelölés alkalmazandó. Az önkormányzatok nem rendelkeznek a konkrét mennyiségekre vonatkozó adatbázissal, így az adatok az érintett önkormányzatok számított vagy becsült adatszolgáltatásból származnak.


9


A tervidőszakra meghatározott egyik legfontosabb feladat a hulladékok mennyiségére, összetételére vonatkozó nyilvántartási rend kialakítása, valamint az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételek biztosítása. Ezáltal a mennyiségi, összetételbeli változás nyomon követhetővé válik.

A fejezet elkészítése során figyelembe vettük a hulladékok jegyzékét tartalmazó 16/2001. (VII.18.) KöM rendeletben (Mód.10/2002. (III.26.) KöM rendelet) foglaltakat.

A mikrotérségben keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük A térségben keletkező nem veszélyes hulladékokat és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/1. táblázat tartalmazza.

A települési szilárd hulladék összetételét a településszerkezet nagymértékben meghatározza. A kertes, falusias jellegű területeken, ahol a vegyes tüzelésű fűtési mód elterjedt, domináns a szervetlen, nem éghető frakció (salak, törmelék). A gázfűtés terjedésével egyre kevesebb éghető hulladékot használnak fel helyi fűtésre így ezek is deponálásra kerülnek. Az átlagos települési szilárd hulladék összetétele a Hajdú- Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Terv alapján: Papír

16 %

Üveg

3%

Fém

3%

Műanyag

8%

________________________________________________________________________ 10 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Szerves anyag

38 %

Textil

6%

Veszélyes hulladék

1%

Szervetlen hulladék

25 %

A települési szilárd hulladék egyik fő komponense, 20-40 % a csomagolási hulladék valamint a 10-15 %-ot kitevő építési-bontási törmelék. Ez a két hulladékkomponens viszonylag nagy környezetterhelést jelent, mivel az idők folyamán nem bomlik le és deponálása jelentős területeket vesz igénybe. El kell érni, hogy a szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőinek a visszanyerési aránya 50 %‚ újrahasznosítási aránya 25-45 % legyen.

A II/1. táblázatban található települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozó adatok az AKSD Kft nyilvántartásából származnak. A táblázatban szereplő folyékony települési hulladékok mennyisége becsült adat, 80 l/fő/nap értékkel számoltunk.

A lakosságnál keletkező építési, bontási hulladék becsült összetétele: -tégla, beton, cserép 50-60 % (EWC 17 01 01, 17 01 02, 17 01 03) -fa

25% (EWC 17 02 01)

-üveg

5% (EWC 17 02 02)

-műanyag

5 % (EWC 17 02 03)

-egyéb

5-10% (EWC 17 09)



Építési és bontási hulladékon az építmények építőipari kivitelezése során keletkező hulladékokat értjük. A 45/2004. (VII.26) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 1. sz. melléklete szerint az alábbi hulladékok tekinthetők építési és bontási hulladéknak:

A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok Kitermelt talaj Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék

Fémhulladék

Műanyag hulladék Vegyes építési és bontási hulladék

Ásványi eredetű építőanyag hulladék

EWC kód 17 05 04 17 05 06 17 01 01 17 03 02 17 02 01

Mennyiségi küszöb (t) 20 20 5 5

17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 11

2

17 02 03

2

17 09 04

10

17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 02 17 06 04 17 08 02

40

Amennyiben a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége meghaladja a fenti mennyiségek küszöbértékét, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot a többi csoporttól elkülönítve gyűjteni, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja.



A települési szilárd hulladékok körében a veszélyeshulladék-komponensek aránya 0,51 %-ra tehető. A leggyakoribb veszélyes hulladéknak minősülő komponensek: elem, festék, akkumulátorok gyógyszerek, göngyölegek, olaj- és vegyszermaradványok. Szelektív gyűjtéssel a veszélyes komponensek kinyerhetővé válnak. Az

önkormányzatok

felelősségi

körébe

tartozó

tevékenységekből

származó

mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok az Önkormányzatok által üzemeltetett közétkeztető konyhákon, valamint közerületfenntartási tevékenység során keletkeznek. A keletkező nem veszélyes mezőgazdasági hulladékok jelentős része takarmányként vagy talajjavítóként hasznosul. Kiemelten kezelendő hulladékáramok A térségben keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/2. táblázat tartalmazza. A térségben a szelektív gyűjtés a lakossági veszélyes hulladékok (hulladékolajok, akkumulátorok és szárazelemek, kiselejtezett gépjárművek, egészségügyi eredetű hulladékok, állati eredetű hulladékok, növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik, azbeszt) körére nem terjed ki, ezért keletkező mennyiségükre vonatkozóan nincs adat. A növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik begyűjtését a 103/2003. (IX. 11) sz. FVM rendelet szabályozza. A lakosságnál keletkező, 1 liternél, vagy 1 kg-nál kisebb mennyiségű növényvédő szer kiürített, megfelelően tisztított (3-szor kiöblített) csomagolása nem minősül veszélyes hulladéknak A lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. A maradék növényvédőszerek, és az 1 liternél vagy 1 kg-nál nagyobb kiszerelésű csomagolási hulladékokkülön gyűjtést és kezelést igényelnek. ________________________________________________________________________ 13 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A háztartásoknál keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok közül a kiselejtezett elektronikai berendezések valamint a lakosság körében felhasznált növényvédő szerek és göngyölegei jelenleg települési szilárd hulladékként kerülnek ártalmatlanításra. A háztartásoknál keletkező állati eredetű hulladékok mennyisége elhanyagolható. A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 5.§ 2. bekezdése szerint az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. A lakosságnál keletkező kiselejtezésre kerülő gépjárművek többnyire autóbontóba kerülnek. Tapasztalatok szerint a lakosság körében keletkező gyógyszerhulladék mennyisége elhanyagolható. A hulladékká vált gyógyszerek a települési hulladék mintegy 0,01 ‰ét adják. A települések orvosi rendelőiben keletkező gyógyszeres göngyöleget engedéllyel rendelkező társaságok veszik át ártalmatlanításra (Hajdukomm Kft.) A lakossági gyógyszerhulladékot a gyógyszertárak 2005. december 1-től kötelesek visszavenni, így ezen hulladéktípus települési hulladéktól elkülönített módon történő gyűjtésére van lehetőség a településeken. A térségben keletkező, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és éves mennyiségük A térségben keletkező csomagolási hulladékokat és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/3. táblázat tartalmazza. A térségben a szelektív gyűjtés a nem veszélyes csomagolási hulladékok tekintetében nem terjed ki a fa, fém, vegyes összetételű kompozit, textil és egyéb, kevert csomagolási hulladékokra, ezért a keletkezett mennyiségekre vonatkozóan nincs adat. ________________________________________________________________________ 14 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A települési szilárd hulladék 20-40 % csomagolási hulladék, a szelektív gyűjtés kiterjesztése ezen komponensek körére csökkenteni fogja ezt az arányt. 2.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A térségben felhalmozott, további kezelést nem igénylő nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést nem igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/4. táblázatban láthatók. A települési szilárd hulladéklerakók területén felhalmozott kommunális szilárd hulladékok mennyiségét tüntettük fel a táblázatban, a többi hulladékkomponens esetében nem áll rendelkezésünkre pontos mennyiség. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a térségben felhalmozott további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük A

térségben

felhalmozott

további

kezelést

igénylő

kiemelten

kezelendő

hulladékáramok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/5. táblázatban láthatók. A térségben a csomagolási hulladékok kivételével nem történik elkülönítetten a kiemelten kezelendő hulladékok gyűjtése, ezen hulladékok egy részének lerakása a települési szilárd hulladékkal együtt történik, így a felhalmozott mennyiséget illetően nem rendelkezünk adatokkal.



A térségben felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/6. táblázatban láthatók. A térségben a szelektív hulladékgyűjtés papír, üveg és műanyag hulladéktípusok esetében valósul meg. A többi komponens lerakása települési szilárd hulladékkal együtt történik, így a felhalmozott mennyiséget illetően nem rendelkezünk adatokkal. 2.3. A területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok típusa és mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége az 1. sz. mellékletben található II/7. táblázatban látható. A mikrotérségben keletkező települései szilárd hulladékok elszállítását az AKSD Kft végzi a debreceni regionális hulladéklerakó területére. A mikrotérségben keletkezett szociális szennyvíz befogadója a Hosszúpályi Szennyvíztisztító telep. A keletkezett szennyvíz 17 %-a jut el szennyvízcsatornán, ill. tengelyen a szennyvíztisztító területére. A többi hulladékkomponens beszállításáról ill. kiszállításáról nem vezetnek nyilvántartást.



Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyisége Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyisége az 1.sz. mellékletben található II/8. táblázatban látható. A térségbe beszállított és a térség területéről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége a legtöbb hulladékkomponens esetében nem ismert. A keletkezett hulladékokat az esetek többségében a lakosság a települési szilárd hulladékkal együtt gyűjti, így elszállításuk a kommunális szilárd hulladékkal együtt történik. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése során lehetővé válik ezen hulladékok elkülönített kezelése, ezáltal csökkenthető a lerakók környezeti kockázata, nyomon követhető lesz mennyiségük, megvalósulhat szakszerű ártalmatlanításuk, újrafelhasználásuk. A térségben keletkező állati tetemek egy részét az ATEV Rt szállítja el DebrecenBánk területén található feldolgozóüzemébe, illetve az 50 kg-nál kisebb tömegű tetemeket a lakosság saját tulajdonú ingatlanán elföldeli. Az orvosi rendelőkben keletkező gyógyszeres göngyöleg gyűjtése megoldott, elszállítója a Hajdukomm Kft. A területre beszállított és a területről kiszállított csomagolási hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított csomagolási hulladékok típusa és éves mennyisége az 1. sz. mellékletben található II/9. táblázatban látható. A mikrotérségből a szelektíven gyűjtött papír, műanyag és üveg hulladékkomponensek kiszállítása történik, az AKSD Kft Vértesi úti hulladékválogatójába. A többi hulladék ________________________________________________________________________ 17 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


típus a települési szilárd hulladékkal együtt kerül lerakásra a debreceni regionális hulladéklerakó területén. Nincs információnk arról, hogy a területre történne csomagolási hulladék beszállítás. 2.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/10. táblázatban látható A keletkező települési szilárd hulladékok lerakásra kerülnek az AKSD Kft Debrecen Vértesi úti telepén. A térségben Hosszúpályi kivételével a szennyvízcsatorna hálózat nincs kiépítve. A térségben keletkező szennyvíz mennyiségének csak 17 %-a kerül évente tisztításra, ami jelentős terhelést jelent a települések környezete számára. A nem vízzáró kivitelű közműpótló műtárgyak felszámolásával, az illegális lerakások szigorú ellenőrzésével, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével, megfelelő szennyvíztisztító létesítmények építésével, illetve a Hosszúpályi Szennyvíztisztító telep kapacitásának további bővítésével csökkenthető a környezeti kockázat. A keletkezett mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok (pl. növényi maradványok) jelentős része hasznosul talajjavítóként, takarmányként, egy részét azonban a települési hulladékokhoz hasonlóan, elégeti a lakosság.

Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, kiemelt hulladékáramok arányainak bemutatása Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, kiemelt hulladékáramok arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/11.táblázatban látható. ________________________________________________________________________ 18 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A lakosságnál keletkező települési szilárd hulladékok esetében a veszélyes és a nem veszélyes komponensek elkülönített gyűjtése nem megoldott. Az esetek többségében a lakosságnál keletkezett ezen hulladékok a települési szilárd hulladékkal kerülnek lerakásra. A veszélyes komponensek szelektíven történő gyűjtésével megelőzhetővé válik a háztartási eredetű veszélyes hulladékok települési hulladékáramba kerülése, ezáltal ártalommentes kezelésük. A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok közül, az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a települések orvosi rendelőjében keletkező, elkülönítetten gyűjtött és onnan elszállított egyéb hulladékáramok ártalmatlanításra kerülnek (Hajdukomm Kft). A településeken keletkező állati tetemek egy részét hasznosítják (ATEV Rt.), illetve a lakosság elföldeli.

A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/12. táblázatban látható A térségben keletkező települési hulladékok, illetve az önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladékok közül a szelektíven gyűjtött papír-, üveg- és műanyaghulladékok szelektív gyűjtése történik. A szelektíven gyűjtött hulladékot az AKSD Kft. saját telephelyén található válogatóműbe szállítja. A csomago1ási hulladék a települési szilárd hulladékok egyik fő komponense. Szelektív gyűjtéssel lehetővé válik ezen csomagolási hulladékok feldolgozása, újrahasznosítása, így csökkenhet a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége.



III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos műszaki követelmények 3.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése Kezelésnek nevezzük a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása hasznosítása, ártalmatlanítása. A települési hulladékokra vonatkozóan a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet előírásai az irányadóak. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szól a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet. Az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait tartalmazza. A 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket határozza meg. A rendelet hatálya a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésével, begyűjtésével, szállításával, előkezelésével, tárolásával, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységre terjed ki.



A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szól az 50/2001 (VI. 1 5.) Korm. rendelet. A veszélyes hulladékok esetében a 98/200 1 (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg az alapvető műszaki követelményeket. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályait a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet tartalmazza.

A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet határoz. A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szól a 224/2004. (VIL 22.) Korm. rendelet. Az érintett településeken a törvényben és a jogszabályokban előírtaknál szigorúbb követelmények nincsenek előírva. 3.2.

A

jogszabályokban

meghatározottaktól

eltérő

speciális

műszaki

követelmények A tervezési területen a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nem vonatkoznak a műszaki létesítményekre, gépekre. A tervezési területen a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális, területi, helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A települési szilárd hulladék egyik fő komponense (30-40 %) a csomagolási hulladék, valamint a 10-15 %-ot kitevő építési-bontási törmelék. Mindkét hulladékkomponens viszonylag nagy környezetterhelést jelent, mivel nem bomlik le, deponálása pedig ________________________________________________________________________ 21 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


jelentős területeket vesz igénybe. El kell érni, hogy a szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőinek a visszanyerési aránya 50-65 % legyen, újrahasznosítási aránya pedig 25-45 % legyen. A települési szilárd hulladékban található hasznos alkotók, üveg, papír, fém, műanyag, textil, fa hasznosításának elősegítésére szolgál a szelektív hulladékgyűjtés. A hulladékgyűjtő szigetek illetve a hulladékudvarok kialakításának és üzemeletetésének műszaki követelményeit az 5/2002. (X.29.) KvVm rendelet szabályozza. A rendeletben kerülnek megfogalmazásra a gyűjtősziget alapvető műszaki követelményei. Eszerint a szigeten legalább háromféle frakció külön gyűjtésére kell lehetőséget biztosítani, szabványos, zárható, géppel üríthető edényzetben. Fontos követelmény, hogy a gyűjtősziget gyalogosan könnyen megközelíthető legyen, például forgalmas közterületeken, kereskedelmi egységek környékén. Ugyanakkor a gyűjtőszigetet érdemes nem közvetlenül a legforgalmasabb gyalogos útvonalak mentén elhelyezni, mert ez könnyen azt eredményezheti, hogy a járókelők egyszerű vegyes hulladék gyűjtőként használják. Számolni kell azzal, hogy a konténerek telítődési ideje nem követi pontosan az ürítési rendet, azaz a konténerek hamar megtelnek, és a lakosság ezek mellett helyezi el gyűjtött hulladékát. Ezt a mennyiséget is minden esetben el kell szállítani, és az esetlegesen elhelyezett vegyes hulladékot is fel kell takarítani. Ügyelni kell arra, hogy a gyűjtősziget és környéke rendezett látványt nyújtson. Szintén fontos követelmény, hogy a felhasználók pontos tájékoztatatást kapjanak arról, mit és hová helyezzenek el. A rendelet kimondja, hogy gyűjtősziget csak abban az esetben létesíthető, ha az ott begyűjtött hulladék további kezelésre történő átvétele biztosított. A szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó előírások betartásán túl törekedni kell arra, hogy a lerakással ártalmatlanított hulladékok biológialilag lebomló szervesanyagtartalma csökkenjen. A 2000. LIII. Törvény (Hgt.) előírása szerint a lerakással ártalmatlanított hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát a mért értékekhez viszonyítva 2007. július 1. napjáig 50 %-ra, 2014. július 1. napjáig pedig 35 %-ra kell csökkenteni. ________________________________________________________________________ 22 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások 5.1. A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzők ismertetése 5.1.1. Hulladékok gyűjtése és szállítása Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladékok gyűjtését, szállítását a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet szabályozza. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának szabályait a 242/200. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet előírásait a települési hulladék kezelésére, a települési önkormányzat által, a jogszabályoknak megfelelően szervezett közszolgáltatás díjának meghatározásakor kell alkalmazni. Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében külön-külön határozza meg az általa szervezett, a települési szilárd, illetve folyékony hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díját. A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díjmegállapításának ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyének, a díjfizetési feltételeknek és módoknak a megállapítására. A

mikrotérség

településein

a

hulladékkezelési

közszolgáltató

az

AKSD

Városgazdálkodási Kft. A térségben a vegyes szilárd kommunális hulladékok gyűjtése 120 literes szabványos hulladékgyűjtő edényzetben történik. Elszállítását zárt, tömörítős rendszerű szállítójárművel végzi az AKSD Városgazdálkodási Kft a Kft. debreceni

regionális

hulladéklerakó

területére.

Hosszúpályi,

Monostorpályi,

Hajdúbagos településeken hetente egyszer történik a kommunális szilárd hulladékok elszállítása. ________________________________________________________________________ 23 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A hulladékkezelési közszolgáltató adatai, engedélyei: AKSD Városgazdálkodási Kft. Székhely: 4031 Debrecen, István út 136. Tevékenység: veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása KSH szám: 10678750-9003-113-09 Telephely: 4002, Debrecen, Vértesi út 9/b. Debrecen szilárd kommunális hulladéklerakó létesítmény építési engedélye (6236/1993.) Szilárd kommunális hulladéklerakó létesítmény építési engedély módosítása (623-10. 2003.) Debrecen szilárd kommunális hulladéklerakó telep használatba vételi engedélye (254/1994.) Debrecen szilárd kommunális hulladéklerakó telep I. ütemének használatba vételi engedélye (254-12/1994.) Debrecen, térségi hulladéklerakó környezetvédelmi engedélye (203/19/1998.) TIKÖFE 3618/01.2002. számú engedély veszélyes hulladék átvételéről és kezeléséről TIKÖFE 476/15/2003. számú hulladékártalmatlanítási engedély Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség 14-2951/6/2003. számú engedély hulladékok begyűjtésére Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség 14-1316/4/2003. engedély veszélyes hulladék szállítására TIKÖFE Ht. 2033/7/2004. számon kiadott egységes környezethasználati engedély (III. ütem IPPC. engedély) TIKÖFE Ht. 965/31/2004. számon kiadott egységes környezethasználati engedély (III-IV. ütem IPPC. engedély)



Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladékok gyűjtését, szállítását a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet szabályozza. A településtisztasági szolgáltatás végzéséhez a szolgáltatást ellátó személyeknek betartandó műszaki, közegészségügyi, valamint egyéb feltételeket a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról szóló 4/1984 (II. 1.) EVM rendelet szabályozza. Hosszúpályi településen a kiépített szennyvízcsatorna hossza 11,5 km. A keletkezett szennyvíz befogadója a Hosszúpályi Szennyvíztisztító telep. A közműpótló műtárgyakban gyűjtött szennyvizet Koncz Károly vállalkozó szállítja zárt, IFA típusú gépjárművel a Hosszúpályi Szennyvízkezelő telepre. Monostorpályi településen nincs kiépített szennyvízhálózat. A közműpótlókban keletkezett kommunális folyékony hulladék elszállítását Sápi Gyula (4033 Derecske, Arany János u. 38/A) egyéni vállalkozó végzi a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt.

(Debrecen,

Hétvezér

u.

21)

által

üzemeltetett

Hosszúpályi

települési

szennyvíztisztító telepre. A szennyvízszállítás IFA típusú szippantós gépjárművel történik. A településen keletkező, el nem szállított települési folyékony hulladék a területen elszikkad. Hajdúbagos településen nincs kiépített szennyvízhálózat. A közműpótlókban keletkezett kommunális folyékony hulladék elszállítását egyéni vállalkozók és a TURMIX Bt. (Debrecen, István u. 35. IX/29.) végzik a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt. (Debrecen, Hétvezér u. 21) által üzemeltetett Hosszúpályi települési szennyvíztisztító telepre. A településen keletkező, el nem szállított települési folyékony hulladék a területen elszikkad. ________________________________________________________________________ 25 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Szelektív hulladékgyűjtés Hosszúpályi településen a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése során 6 db hulladékgyűjtő szigetet létesítettek. A szigeteken 6x3 db 1100 literes gyűjtőkonténert helyeztek el, melyekben papír, üveg és műanyag hulladékok gyűjtése valósul meg. A szelektíven gyűjtött hulladékot az AKSD Városgazdálkodási Kft. szállítja el a Debrecen Vértesi úton található válogatóüzemébe, majd újrahasznosítás céljából a megfelelő kezelőtelepre szállítatja. Monostorpályi községben 2004. év során az AKSD Városgazdálkodási Kft három hulladékgyűjtő szigetet alakított ki (Marx K. u. -Létai u. sarok, Landler u. – Kossuth u. sarok, Petőfi u.). A hulladékgyűjtő szigeteken 4x4 db 1000 literes gyűjtőedény található, melyek üveg, műanyag és papír hulladéktípusok gyűjtésére alkalmasak. Ürítésük kéthetente történik. Hajdúbagos településen a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében a településen lakossági szelektív hulladékgyűjtést vezettek be. A település területén 2 db hulladékgyűjtő sziget található, melyekről a gyűjtőedényzet ürítését szükség szerint az AKSD Városgazdálkodási Kft. végzi. A szelektíven gyűjtött hulladékot a Kft. saját telephelyén tárolja, majd újrahasznosítás céljából a megfelelő kezelőtelepre szállítatja. A gyűjtőedényzetek papír, üveg és műanyag flakonok szelektíven történő gyűjtését teszik lehetővé. Veszélyes hulladékok A szelektív gyűjtés a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékokra (elektronikai hulladékok, akkumulátorok, gyógyszeres göngyöleg stb.) nem terjed ki, ezért a kommunális hulladékkal együtt kerül egyelőre lerakásra.



A lakosságnál keletkező állati tetemek elhelyezése sok helyen gondot okoz. A mikrotérség településein keletkező állati tetemeket az ATEV Rt. szállítja el egyéni megrendelés alapján a Debrecen-Bánk településrészen lévő feldolgozó üzemébe. Az állati tetemeket átvevő ATEV Rt adatai, engedélyei: Cég elnevezése: Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat Rt. Székhely: Budapest, Illatos út 23. Tevékenység: Az állati eredetű hulladékok szervezett formában történő begyűjtés, kezelés és újrahasznosítás céljából történő feldolgozása. Az Rt. Által előállított termékek: fehérjelisztek, takarmányzsír, technikai zsír, zsírpor, talajjavító (komposzt) alapanyag, biogáz alapanyag, égésre előkészített húsliszt. A Társaság ISO 9001:2000 Minőségirányítási-, valamint ISO 14 001:1996 Környezetirányítási

rendszerben

végzi

tevékenységét,

a

debreceni,

hódmezővásárhelyi, mátyásdombi és szolnoki gyárában HACCP rendszert működtet. A Hajdú-Bihar Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 41/H/2004. számú határozatában engedélyt adott a társaságnak állati eredetű hulladékok ártalmatlanítására Az Rt. Az átvett állati eredetű hulladékokat a Debrecen-Bánk településrészen található üzemébe szállítja. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységek során veszélyes hulladékként egészségügyi eredetű hulladék keletkezik. A mikrotérség településeinek orvosi rendelőjiben keletkező egészségügyi hulladékokat a Hajdukomm Kft. szállítja el ártalmatlanításra. (4031 Debrecen, Határ út 1022.) Az orvosi rendelőben keletkező gyógyszeres göngyöleg átvevőjének adatai, engedélyei: Cégnév: Hajdú-Bihar Megyei Kommunális és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. Székhely: 4031 Debrecen, Határ út 1022. ________________________________________________________________________ 27 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Telefon: 52/ 412-927, 52/ 412-946, 52/ 412-403 Telefax: 52/ 412-834 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.kszgysz.hu/hajdukom.htm Tevékenység: Veszélyes és

nem veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása,

ártalmatlanítása Engedélyek: 1102/03/2005. számú hulladék égetési és átvételi engedély 14-1191/7/2003. számú veszélyes és nem veszélyes hulladék begyűjtési és ártalmatlanítási engedély 17/1189-9/2003. számú veszélyes és nem veszélyes hulladék szállítási engedély 5.1.2. A felhalmozott hulladékok tárolási telephelyeinek, üzemeltetőjének megnevezése,

tárolási

technológiája,

kapacitásának

és

kihasználtságának

bemutatása Települési szilárd hulladék lerakók A korábbi hulladék elhelyezési gyakorlatnak megfelelően a településeken keletkező hulladékok elhelyezésére 20 évvel ezelőtt kijelölésre kerültek olyan területek (anyagnyerő helyek, bányagödrök), ahol a települési hulladékot lerakták. Ezen területek műszaki védelem nélkül kerültek kijelölésre. A jelenleg érvényben lévő környezetvédelmi jogszabályok értelmében ezek a hulladéklerakó helyek illegális lerakásoknak minősülnek. Ezeken a területeken felhalmozott hulladékok típusa többnyire a nem veszélyes hulladékok körébe tartozó szilárd kommunális hulladékok, építési törmelékek.

Hosszúpályi települési szilárd hulladéklerakója 10 éve nem üzemel. A településtől keletre található, mintegy 88200 m2 területű hulladéklerakón becslések szerint közel ________________________________________________________________________ 28 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


4400 m3 települési szilárd hulladék elhelyezése történt. Az ISPA project keretében fog a terület rekultivációja megvalósulni.

Monostorpályi településen hulladéklerakó 3 éve nem üzemel. Korábban a Bánk út mellett 9000 m2-en kerültek elhelyezésre a keletkezett települési hulladékok. A lerakó magassága 2 m, mélysége 1 m, becslések szerint a felhalmozódott hulladék mennyisége 18 000 m3. A Hajdú-Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Program keretében a szilárd hulladék lerakó várhatóan hamarosan rekultivációra kerül.

Hajdúbagos települési és szilárd és folyékony hulladéklerakója a településtől déli, délkeleti irányban, Hajdúbagos külterületén 095/11 hrsz. alatt létesült. A lerakót bezárták, a rekultivációs terv készítése folyamatban van. A Hajdú-Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Program keretében a lerakó várhatóan rekultivációra kerül.

A térségben keletkezett települési szilárd hulladékok elszállítását az AKSD Kft. végzi. A begyűjtött kommunális hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása a Kft. debreceni kommunális hulladéklerakó területén (Debrecen, Vértesi út) történik. A folyamatosan, szakaszonként épülő telep 22,3 ha területű, kapacitása mintegy 3,5 millió m3 ami kb. 40 évre biztosítja Debrecen és a környező települések hulladék elhelyezését. Az I. ütem 1993 őszen, a II. ütem 1996-ban, a IV ütem egy része 2003ban került átadásra. Ugyanebben az évben kezdődött az ISPA támogatásból épülő, 3,3 ha területű regionális hulladéklerakó építése is. A korábbi ütemek a felhagyásukat követően folyamatosan rekultiválásra kerültek. A depónián elhelyezhető hulladékfajták: - kommunális hulladék - nem veszélyes ipari hulladék - építési törmelék - föld hulladék ________________________________________________________________________ 29 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A hulladéklerakó kombinált szigetelésű. A szennyezett csurgalékvizek drénrendszerrel kerülnek összegyűjtésre. Biztosítva van a lerakott hulladékok tömörítése, fedése, a felhagyott lerakórészek rekultiválása, és a hulladéktömeg biológiai bomlása során keletkező biogáz kinyerése és hasznosítása is. A talaj és rétegvizek minőségének a figyelésére (5- 15 m mélységű) monitoring kutak szolgálnak. Az A.K.S.D. Kft által működtetett, Európai Uniós támogatással korszerűsített debreceni regionális hulladékkezelő telep 2005. január 1-től Debrecennel együtt 22 település lakossági hulladékát fogadja. A telepen a vegyes lakossági hulladék az újonnan épült 3,3 ha nagyságú szigetelt lerakó térben kerül elhelyezésre, míg a lakossági szelektív gyűjtés eredményeként beérkező hulladék fajták — papír, üveg, műanyag, - az év elejétől működő modern válogató csarnokban kerülnek utóválogatásra.

Települési folyékony hulladék lerakók A települések nagy részén a szennyvízhálózat (kivétel Hosszúpályi) nincs kiépítve. A lakosságnál keletkező folyékony hulladék közműpótló műtárgyakban történik. A közműpótlók nagy része nem szakszerűen kiépített, így az összegyűjtött szennyvíz egy része elszivárog, illetve elszikkad, terhelve ezáltal a felszíni és felszín alatti vizeket.

Hosszúpályi településen a Hajdú- Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt. üzemelteti a több település összefogásában épült Hosszúpályi szennyvíztisztító telepet. A szennyvíztisztító telepre Hosszúpályi település, mintegy 600-650 ingatlanáról elvezetett szennyvizek kerülnek bevezetésre. Ezen kívül a község és további három település szippantott szennyvizeit is fogadja a telep. A telep kiépített kapacitása 1000 m3/nap. Azonban jelenleg mintegy 150-300 m3/nap kapacitással üzemel, mivel a környező településeken tervezett szennyvíz elvezető hálózat még nem került kiépítésre. A szennyvíztisztítási technológia kétlépcsős, mechanikai és mélylégbefúvásos, eleveniszapos biológiai tisztítás.



Monostorpályi településen nem történik folyékony hulladékkezelés, 2003-ban bezárták a folyékony hulladék leürítő telepet. A területre környezetvédelmi felülvizsgálat valamint rekultivációs terv készült, a munkálatok még nem kezdődtek el pénzügyi okok miatt. A közműpótlókban keletkezett kommunális folyékony hulladék elszállítását Sápi Gyula egyéni vállalkozó végzi a Hosszúpályi települési szennyvíztisztító telepre. Hajdúbagos települési és szilárd és folyékony hulladéklerakója a településtől déli, délkeleti irányban, Hajdúbagos külterületén 095/11 hrsz. alatt létesült. A lerakót bezárták, a rekultivációs terv készítése folyamatban van. A keletkezett szociális szennyvizet a Hosszúpályi szennyvíztisztító telepre szállítják.

Állati hulladékgyűjtő helyek A településeken a lakosságnál keletkező állati tetemek elhelyezése 2005. december 31ig lehetséges állati hulladékgyűjtő telepen. Ezt követően fel kell számolni ezen telepeket, és gondoskodni kell a tetemek megfelelő elhelyezéséről. A mikrotérség településein nem található állati hulladékgyűjtő telep. Az állati tetemeket az ATEV Rt. szállítja el ártalmatlanításra megrendelés alapján.

5.1.3. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység ismertetése, jellemzése Az Hajdú- Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt. által üzemeltetett Hosszúpályi Szennyvíztisztító telep területén történik folyékony hulladékkezelés. A telep kiépített kapacitása 1000 m3/nap. Azonban jelenleg mintegy 150-300 m3/nap kapacitással üzemel, mivel a környező településeken tervezett szennyvíz elvezető hálózat még nem került kiépítésre. A szennyvíztisztítási technológia kétlépcsős, mechanikai és mélylégbefúvásos, eleveniszapos biológiai tisztítás. ________________________________________________________________________ 31 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Monostorpályi, Hajdúbagos településeken nem működik hulladékkezelő telep, hulladék válogató vagy hasznosító létesítmény és nincs az előírásoknak megfelelő, hosszabb távon tovább működő hulladéklerakó sem. A települések szilárd hulladékgazdálkodási koncepcióján belül a legnagyobb hangsúlyt a keletkező hulladékmennyiségének csökkentésére, a hasznosítható, valamint a veszélyes komponensek szelektíven történő gyűjtésére, és az illegális lerakások megelőzésére kell fektetni Az AKSD Városgazdálkodási Kft. végzi Debrecenben és a környező településeken a szelektíven gyűjtött hulladékok elszállítását. A begyűjtött hulladékok a Kft 4031 Debrecen, István út 136. alatti telephelyére kerülnek beszállításra. ahol a hulladékok előkezelését végzik. A hulladékkezelés módja: válogatás, tömörítés, bálázás. Az előkezelhető, szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék fajtái és éves mennyisége a következő: 15 01 01 - papír és karton csomagolási hulladékok 4000 tonna/év 15 01 02 - műanyag csomagolási hulladékok 400 tonna/év I 5 01 04 - fém csomagolási hulladékok 400 tonna/év 15 01 07 - üveg csomagotási hulladékok 400 tonna/év A begyűjtött, újrahasznosítható települési szilárd hulladékok kezelését szilárd burkolattal ellátott területen végzik A beérkező hulladékot mérlegelés és minőségi ellenőrzés után válogatják, rakodják és előkészítik bálázásra. A hulladék tömörítését és bálázását egy 600 m2 alapterületű csarnokban bálapréssel végzik. A hulladék felhordását a bálázógarathoz egy 1,2 m széles és 13,5 m hosszú láncos szállítószalag biztosítja. A Kft a hulladékokat az előkezelést követően újrahasznosítás céljából megfelelő kezelőtelepekre szállíttatja.



5.1.4. Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása Települési szilárd hulladéklerakók A térség kommunális szilárd hulladéklerakói nem felelnek a jogszabályokban előírt műszaki követelményeknek. A lerakókat fel kell számolni, rekultiválni kell a telepeket. Az elmúlt években Európai Uniós támogatással korszerűsítésre került a Debrecen Vértesi úton található regionális hulladékkezelő telepét, mely 2005. január 1-től Debrecennel együtt 22 település lakossági hulladékát tudja fogadja. Az ISPA project részét képezte a megyében mintegy 60, korábban üzemelő, de jelenleg nem megfelelő műszaki feltételekkel működő lerakó bezárása és rekultiválása is. Ebben a projectben szerepelnek többek között a mikrotérségben lévő, felhagyott települési lerakók rekultivációja is, azonban a rekultivációs munkálatok pénzügyi nehézségek miatt még nem kezdődhettek el. A Hajdú-Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Programkeretében rekultiválandó települési szilárd hulladéklerakók mennyiségi adatai, rekultivációjuk becsült költsége a 2. sz. mellékletben látható. Hosszúpályi településen a 88200 m2 területű települési szilárd hulladéklerakó bezárása már 10 éve megtörtént. Becslések szerint közel 4400 m3 települési szilárd hulladék elhelyezése történt a homoktalajú területen. Konkrét rekultivációs munkák nem zajlottak a lerakó területén. A rekultiváció során a felhalmozott hulladékot Debrecenbe szállítják, majd 1800 m3 térfogatú földtakarást kap, ezt követően parkosítva lesz a terület. Egy monitoring kutat kell létesíteni a lerakó környezetében. A munkálatok becsült költsége 17 millió Ft lesz. Monostorpályi területén található homoktalajon létesített 8000 m2 területű lerakót már felszámolták. A területén 12 000 m3 települési hulladék halmozódott fel. A ________________________________________________________________________ 33 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


rekultiváció során közel 2600 m3 takaróföld és termőföld terítése történik, ezt követően kezdődnek a parkosítási munkálatok. A rekultivációs tervek alapján a Bánki út mellett található korábbi lerakón a kommunális hulladék átrostálásra kerül. A hulladékrész a debreceni lerakóra kerül beszállításra és lerakásra, míg az időközben humuszosodott szerves anyag tartalmú rész, helyben, a lerakó rekultivációjánál kerül felhasználásra. Három monitoring kút létesítendő a területen, így nyomon követhető a lerakó hatása környezetére. A rekultivációs munkák költségeit 23-35 millió Ft közötti összegre becsülik. A már felszámolt Hajdúbagosi szilárd hulladéklerakót homoktalajú területen létesítették (4800 m2), területén 12 000 m3 települési szilárd hulladék került lerakásra. A rekultiváció során 4400 m3 térfogatú földtakarást kap, majd parkosítva lesz a terület. Három monitoring kutat kell létesíteni a lerakó környezetében. A munkálatok becsült költsége 25-44 millió Ft közé tehető. Települési folyékony hulladéklerakók A mikrotérség területén található műszaki védelem nélkül kialakított folyékony hulladék tárolókat, leürítőhelyeket fel kell számolni, területüket rekultiválni kell, monitoring kutak segítségével ellenőrizni kell mennyire terhelték környezetüket. Hosszúpályi területén a Szennyvíztisztító telep kiépítésével párhuzamosan 1994-ben bezárásra került a települési folyékony hulladék leürítőhely, amely egy természetes mélyedésben, műszaki védelem nélkül létesült. A bezárást nem követték rekultivációs munkák. Napjainkra beindult a terület renaturalizálódása. Monostorpályi településen nem történik folyékony hulladékkezelés, 2003-ban bezárták a folyékony hulladék leürítő telepet. A területre környezetvédelmi ________________________________________________________________________ 34 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


felülvizsgálat valamint rekultivációs terv készült, a munkálatok még nem kezdődtek el pénzügyi okok miatt. Hajdúbagos kommunális folyékony hulladékleürítőhelye a kommunális szilárd hulladék lerakó területén volt. A lerakót bezárták, rekultivációs terv készül a területre. Állati hulladékgyűjtő helyek A 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet szerint állati hulladék csak 2005. december 31-ig helyezhető el állati hulladék-temetőben. 2006. január 1. után elföldelni csak az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott állatokat, az elhullott baromfit, a 3 hetesnél fiatalabb malacot, szopósbárányt, kecskegidát, borjút, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékot lehet, melynek szállítása jelentős köz- vagy állategészségügyi kockázattal jár. Új állati hulladék temető létesítése nem engedélyezhető. Az Észak-Alföldi Hulladékgazdálkodási Terv önkormányzati feladatként határozza meg a kistérségek igényeinek megfelelő hűtő-tároló kapacitás létehozását, begyűjtő rendszer megszervezését (pl. ATEV Rt.) Kistérségi szintű egyeztetést igényel az állati hulladékgyűjtő telep helyszínének kijelölése. A fent említett rendelet tartalmazza a hulladékgyűjtőre vonatkozó műszaki követelményeket. Az állati hulladék-gyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep a települési rendezési terv alapján csak ipari területen létesíthető. A telep telekhatára a meglévő, vagy a település általános rendezési tervében kijelölt összefüggő

lakóterület,

illetve

lakott

épület

között

a

védőtávolságot

a

környezetvédelmi felügyelőség állapítja meg. A távolság nem lehet kevesebb mint 500 méter. A mikrotérség területén nem találhatóállati hulladékgyűjtő telep. Az állati tetemeket az ATEV Rt. szállítja el ártalmatlanításra megrendelés alapján.



5.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők 5.2.1. A települési hulladék, valamint zöld- és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálók ismertetése Hosszúpályi mikrorégióban nem található települési hulladék, valamint zöld- és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálására alkalmas létesítmény. 5.2.2. A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya a tervezési területen Az érintett településeken nincs egyetlen társaság sem, amely hulladék hasznosítással foglalkozna és nincs egyetlen hulladék hasznosítására szolgáló létesítmény sem. A térség közelében egyedül a debreceni A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft foglalkozik hulladékújrahasznosítással.

5.2.3. A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége (aránya) és ebből a lerakásra kerülő mennyiség Hosszúpályi területén 599 t települési szilárd hulladék keletkezik évente. Becslések szerint ennek a mennyiségnek a 30 %-a biológiailag lebomló szerves települési hulladék, vagyis 180 t. Monostorpályi településen becslések szerint a keletkezett települési szilárd hulladék 229 t, azaz évi 68 tonna biológiailag lebomló szerves hulladék keletkezik. Hajdúbagos községben becslések szerint évi 76 tonna biológiailag lebomló szerves hulladék keletkezik. ________________________________________________________________________ 36 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Ez a hulladéktípus a vegyesen gyűjtött szilárd hulladékban jelenik meg, szelektív gyűjtésre vagy válogatásra nem kerül, így kezelésére a településeken nincs egyetlen kezelő telep sem. Az önkormányzatok nem rendelkeznek adatokkal arról, hogy a lakosság vagy a mezőgazdasági termelő szövetkezetek milyen arányban komposztálják ezt a hulladék fajtát és a keletkezéshez képest milyen arányban kerül lerakásra a biológiailag lebomló hulladék. 5.3. A települési folyékony hulladékokkal való gazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők 5.3.1. A területen keletkező települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége, településenként A mikrotérség településein keletkező települési folyékony hulladék mennyisége a II/1. táblázatban látható (1.sz. melléklet). Hosszúpályi területén a Szennyvíztisztító telepen évi 261 m3 települési szennyvíz tisztításából származó iszap (EWC 19 08 05) keletkezik. Monostorpályi és Hajdúbagos településeken nem történik szennyvíztisztítás, települési szennyvíz tisztításából származó iszap (EWC 19 08 05) nem keletkezik. 5.3.2. A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezési módja, engedélye, a lerakóhelyek (leürítőhelyek) ismertetése Hosszúpályi településen a Hajdú- Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt. üzemelteti a több település összefogásában épült Hosszúpályi szennyvíztisztító telepet.



A szennyvíztisztító telepre Hosszúpályi település, mintegy 600-650 ingatlanáról elvezetett szennyvizek kerülnek bevezetésre. Ezen kívül a község és további három település szippantott szennyvizeit is fogadja a telep. A telep kiépített kapacitása 1000 m3/nap. Azonban jelenleg mintegy 150-300 m3/nap kapacitással üzemel, mivel a környező településeken tervezett szennyvíz elvezető hálózat még nem került kiépítésre. A szennyvíztisztítási technológia kétlépcsős, mechanikai és mélylégbefúvásos, eleveniszapos biológiai tisztítás. A Hajdú- Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt. tájékoztatása szerint az elmúlt évben 50 667 m3 települési folyékony hulladékot szállítottak a szennyvíztisztító területére, a települési szennyvíz tisztításából keletkezett szennyvíziszap (EWC 19 08 05) mennyisége 261 m3/év. Monostorpályi és Hajdúbagos településeken nem történik folyékony hulladékkezelés. A közműpótlókban keletkezett kommunális folyékony hulladék elszállítása a Hosszúpályi települési szennyvíztisztító telepre történik. 5.3.3. A tervezési terület szennyvíziszap-hasznosítási jellemzői, hasznosítási módjai A tervezési területen kidolgozott szennyvíziszap hasznosítás nincs. 6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása 6. 1. Hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok összetételi és mennyiségi prognózisa A hulladékmennyiség jövőbeli alakulásának becslésénél szükséges figyelembe venni a tervezési területen a lakosságszám változását, az életszínvonal várható alakulását. Ezenkívül a magasabb tervezési szintű hulladékgazdálkodási tervekben (Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Észak-alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve) foglaltakat. ________________________________________________________________________ 38 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A tervezési területen a népességszám viszonylag állandónak tekinthető, ill. a lehetséges kismértékű változás nem okoz jelentős változást a keletkező hulladék mennyiségében. A keletkező hulladék mennyiségére jelentős hatással van az emberek életszínvonalának és a terület gazdaságának a változása. Statisztikai adatok alapján a terület GDP-je folyamatosan növekszik, így a jövőre nézve is ez várható. A fogyasztói szokások jelentős változása nem várható, azonban az alábbi tényezők hatással lesznek a keletkező hulladék mennyiségére: • csomagolóanyagok mennyiségének növekedése, • a tartós fogyasztási cikkek élettartama ill. avulási idejének csökkenése, • a félkész élelmiszerek fogyasztásának növekedése, • az egészségügyi hulladék mennyiségének növekedése. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és az Észak-alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervben a hulladék mennyiségének a változását 2008-ig becsülték. Mindkét tervben a hulladék mennyiségének növekedését prognosztizálták. Az önkormányzatok célkitűzései között kell, hogy szerepeljen néhány megelőző intézkedés

bevezetése,

mely

a

térségben

keletkező

települési

hulladékok

mennyiségének csökkenését eredményezi. A fogyasztási szokásokat megváltoztató felvilágosító, tudatformáló programokat kell kezdeményezni a lakosság körében. A tervidőszakra meghatározott egyik legfontosabb feladat a hulladékok mennyiségére, összetételére vonatkozó nyilvántartási rend kialakítása, valamint az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételek biztosítása. Ezáltal a mennyiségi, összetételbeli változás nyomon követhetővé válik. Jelenleg a térség területén keletkező hulladékok mennyiségére vonatkozóan a valósvagy ellenőrzött adatok hiányában nem állt rendelkezésünkre mindenben pontos adat, ezért a hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései sem adhatók meg pontosan, néhány hulladék esetében is csak becsülhetők. A hulladékok nyilvántartási rendszerének kialakításával az adatok a későbbiekben pontosíthatók. ________________________________________________________________________ 39 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (X 7.) KvVM rendeletben szereplő Észak-Alföldi statisztikai régió hulladékgazdálkodási terv adatai alapján a térségben keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékok esetében az alábbiak szerint becsülhető:

VI/1. táblázat: A képződő nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása (tonna/év) Hulladék

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Települési szilárd hulladékok Lom hulladék Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok Adathiány miatt nem adható meg

-

Várható mennyiség 2010. év (t/év) -

Adathiány miatt nem adható meg

-

-

Növekedés prognosztizálható Növekedés prognosztizálható Csökkenés prognosztizálható Növekedés prognosztizálható Növekedés prognosztizálható, adathiány miatt nem adható meg

+3 +3 -15 +85 +3

1116 11,33 241 000 483 -

%

A települési szilárd hulladék, a lom hulladék és az építési és bontási hulladékok mennyisége a további fejlődéssel, életszínvonal növekedéssel párhuzamosan fog nőni. A szilárd kommunális hulladék szelektív gyűjtésével elérhető a keletkező hasznosítható hulladékkomponensek kinyerése, újrafelhasználása, feldolgozása. A települési folyékony hulladék mennyiségére vonatkozóan csökkenés várható a csatornahálózat kiépítésének köszönhetően. Az ivóvízhálózatra való bekötésekkel párhuzamosan meg kell oldani a keletkező szennyvíz csatornahálózaton történő elvezetését. A térség területén keletkező szennyvíz szabálytalan elhelyezését meg kell szüntetni, az illegális leürítő helyeket fel kell számolni. ________________________________________________________________________ 40 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A

települési

folyékony

hulladék

előírásoknak

megfelelő

összegyűjtésével,

elvezetésével megelőzhető, csökkenthető a környezetterhelő/szennyező hatás. A csatornahálózat kiépítésével azonban a keletkező szennyvíziszap növekedésével kell számolni. VI/2. táblázat: A képződő kiemelt hulladék áramok mennyiségének várható alakulása (tonna/év) Hulladék

A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

%

Növekedés prognosztizálható +15 adathiány miatt nem adható meg Csökkenés prognosztizálható, -5 adathiány miatt nem adható meg Veszélyes Növekedés prognosztizálható, hulladékok Elektronikai hulladékok adathiány miatt nem adható meg Kiselejtezett Növekedés prognosztizálható gépjárművek adathiány miatt nem adható meg Egészségügyi Növekedés prognosztizálható +15 hulladékok adathiány miatt nem adható meg Állati eredetű Csökkenés prognosztizálható -3 hulladékok adathiány miatt nem adható meg Csökkenés prognosztizálható Azbeszt adathiány miatt nem adható meg 0 Növényvédőszerek és Stagnálás prognosztizálható csomagoló eszközeik adathiány miatt nem adható meg Adathiány miatt nem adható Egyéb hulladékok meg Nem Csomagolási Adathiány miatt nem adható veszélyes hulladékok meg hulladékok Adathiány miatt nem adható Egyéb hulladékok meg Növekedés prognosztizálható +25 Gumi hulladék adathiány miatt nem adható meg Hulladékolajok Akkumulátorok és elemek

Várható mennyiség 2010. év (t/év) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Az elektronikai hulladékok jelenleg a települési hulladékkal együtt kezelt hulladékok. Az életszínvonal emelkedése várhatóan ezen hulladékok mennyiségi növekedését fogja eredményezni. ________________________________________________________________________ 41 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


Az egészségügyi ellátás színvonalának növekedése miatt a keletkező egészségügyi hulladékok mennyiségi adataiban kismértékben növekedés várható. Azonban a lakossági gyógyszerhulladék begyűjtési lehetőségeinek megteremtésével a kezelendő hulladékok mennyisége növekedni fog. Az egyre bővülő gépjárműparknak köszönhetően a kiselejtezett gépjárművek, a gumi hulladékok és a hulladékolajok mennyisége növekedni fog. A nagyobb hatékonyságú, kis kiszerelésekben megjelenő növényvédő szerek hulladékainak mennyiségi változása nem várható. A keletkező állati eredetű hulladékok mennyiségének tekintetében emelkedés nem várható. A háztartások által termelt települési hulladék veszélyes komponenseinek (elemek, gyógyszerek, akkumulátorok, olaj- és vegyszermaradványok) szelektív gyűjtését kell kezdeményezni a lakosság körében. VI. /3. táblázat: A csomagolási hulladékok várható alakulása (tonna/év)

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

A keletkező hulladékok % mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok Növekedés prognosztizálható +3 Növekedés prognosztizálható +3 Adathiány miatt nem adható meg Adathiány miatt nem adható meg -

Várható mennyiség 2010. év (t/év) 5,7 3 -

Adathiány miatt nem adható meg Adathiány miatt nem adható meg Növekedés prognosztizálható +3 Adathiány miatt nem adható meg -

2,4 -

A szilárd kommunális hulladékok mennyiségének növekedésével a csomagolási hulladékok (papír, színes üveg, fehér üveg, műanyag flakonok) mennyiségének ________________________________________________________________________ 42 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


növekedése is várható. (A 2005. évre előírt 50 %-os hasznosítási arány elérése érdekében bevezetett szelektív hulladékgyűjtéssel a kezelendő hulladékok aránya viszont jelentősen növekedni fog.) 6.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések a tervezési területen A tervezési területen keletkező települési szilárd hulladék összetételére, az összetevők tömeg szerinti megoszlásara vonatkozóan nem rendelkezünk mért, valós adatokkal. Ezért csak az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel, illetve a kapcsolódó jogszabályokkal összhangban az elérendő hasznosítási arányok, illetve az elvárt csökkentés mértéke adható meg. Települési szilárd hulladékok: A

települési

szilárd

hulladék

mennyisége

az

életszínvonal

növekedésével

párhuzamosan növekedni fog a tervezési területen. Az érintett településeken hulladékgyűjtő szigetek kerültek kialakításra, amelyek biztosítják a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét. A szilárd kommunális hulladék szelektív gyűjtésével elérhető a hasznosítható hulladékomponensek újrafelhasználása, feldolgozása. A Hajdú-Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Program keretében a szelektív hulladék gyűjtés beindulásával a településeken a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyisége 2008-ra várhatóan mintegy 32%-kal csökken. A 2000./LIII. Hulladékgazdálkodási törvény a következő célkitűzéseket írja elő: A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat a bázisév 2004. július l napjáig

75%-ra

2007. július l napjáig

50%-ra



2014. július l napjáig

35%-ra kell csökkenteni.

A háztartásokban keletkező települési szilárd hulladékok szerves anyag tartalmának csökkentése egyedi komposztáló berendezésekkel érhető el. Első lépésben az elkülönített gyűjtést kell megoldani, majd aerob vagy anaerob lebontási eljárásokkal biztosítani kell a hulladék lebomlását és a képződött komposzt felhasználását. A 2008ig tartó időszakban preferálni kell komposztáló telep kialakítását. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50% hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Szükséges a szelektív gyűjtési rendszer kiterjesztése további hasznosítható (fém, zöldhulladék, építési, bontási hulladék, stb.) és veszélyes hulladékok körére. Az építési, bontási hulladékok tekintetében 2008-ig el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt, míg veszélyes hulladékok esetében 30 %-os hasznosítási arányt kell elérni. Fontos, hogy a veszélyes hulladék átadása engedéllyel rendelkező társaságnak történjen. A Hajdú-Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Program keretében megépült a debreceni hulladékkezelő telep bővítése, szükséges az engedély nélkül működő hulladéklerakók felhagyása, rekultivációja. A szelektív gyűjtési rendszer sajátos, azt kiegészítő eleme a hulladékudvar. A hulladékudvar segít a szelektív gyűjtés lakosság általi elfogadtatásában, a szelektív gyűjtéshez történő hozzászoktatásban. Az udvarban a lakosság hulladékának egy részét díjfizetés nélkül adhatja le, csökkentve a hulladék szállítási díjat, ami a lakosságnál megtakarítást eredményez.



Hulladékudvar létesítésével az optimális visszagyűjtési arányok: - Papírféleségeknél

60-70%

- Műanyagoknál

30-40%

- Fémeknél

80-90%

- Üvegnél

60-70%

- Textilhulladéknál

60-70%

- Veszélyes alkotóknál

60-70%

Az udvar működéséről, annak használatáról rendszeresen és részletes információkkal kell, hogy rendelkezzen a lakosság. Az állati eredetű hulladékok dögkútban történő elhelyezését 2005. december 31-ig meg kell szüntetni. Települési folyékony hulladék és szennyvíziszap A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 21. §-a értelmében Önkormányzati kötelezettség a keletkező szennyvíz kezelésére vonatkozóan hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése, fenntartása. Közszolgáltatás kiterjed a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és elszállítására. Szükséges a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetésének és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztításának, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósítása. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormányrendelet 2. §-a szerint a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ________________________________________________________________________ 45 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésőbb 2015. december 31-ig a 2000-10000

lakosegyenérték

terheléssel

jellemezhető

szennyvízkibocsátású

szennyvízelvezetési agglomerációk területén. A tervezési területen két település sorolható ebbe a kategóriába.

Település

Kód

Lakosegyenérték

Hosszúpályi

D176/1

5452

Monostorpályi

D286/1

2140

Hajdúbagos

D226/1

1984

A mikrotérség területén csak Hosszúpályiban történtek szennyvízcsatornázási munkálatok (11,5 km hosszú szakaszban). A

települések

megvalósítására,

már

évek

ezért

óta

pályáznak

valószínűleg

a

állami

támogatásra

a

beruházás

térség

szennyvízcsatornázása

és

szennyvíztisztítása hamarosan megvalósulhat. A csatornázási munkálatok befejeződéséig kötelezővé kell tenni, hogy a lakosság a keletkező települési folyékony hulladékot engedéllyel rendelkező szolgáltatóval szállítassa el engedéllyel rendelkező szennyvíztelepre. Érdekelté kell tenni a lakosságot a szennyvíz csatorna hálózattal ellátott területeken a kiépített közcsatornarendszerhez történő csatlakozáshoz. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 11 §-a talajterhelési díjfizetési kötelezettséget állapít meg, ami azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.



Elengedhetetlen a települési folyékony hulladék begyűjtési, kezelési rendszerének korszerűsítése. A települések szennyvízcsatornázásának és tisztításának megvalósulásával a folyékony hulladék mennyisége csökkenni fog, viszont növekedni fog a kommunális szennyvíz iszap mennyisége. 2008-ig minimálisan 55%-ra kell növelni a szennyvíziszapok hasznosítási arányát. A hasznosításra (komposztálás, mezőgazdasági felhasználás, energianyerés) nem alkalmas iszapok mennyiségét a szennyvíz és az iszapok előkezelésével a lehető legkisebbre kell csökkenteni. 6.4. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek

megfelelő

üzemmódra

fejlesztése,

illetve

rekultiválása,

kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása A Hajdú-Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Program keretében a települések szilárd hulladéklerakói

felszámolásra

kerültek,

várhatóan

rekultivációjuk

hamarosan

megvalósul. A folyékony hulladék leürítése a jövőben csak a megfelelő engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepen történhet, az előírásoknak nem megfelelő leürítőhelyeket fel kell számolni, rekultiválni kell. 7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program 7. 1 . A hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása, a tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje, költségigénye A fejezetben a mikrotérségben a Hulladékgazdálkodási tervben foglaltaknak megfelelően a tervezési időszakra vonatkozó szükséges intézkedések kerülnek ________________________________________________________________________ 47 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


felsorolásra a határidők megadásával az egyes intézkedések végrehajtásáért felelősök megnevezésével. Az intézkedések egy részéhez megadtuk a becsült költségeket is, melyek a megvalósítástól függően (kivitelezés időpontja, stb.) a becsült összegektől eltérhetnek. 1. A Hajdú-Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Program keretében a műszaki védelem nélküli települési szilárd hulladék lerakók felhagyása, rekultivációja, az illegális szilárd hulladéklerakás szigorú büntetése, az illegális hulladéklerakások felszámolása Határidő: 2007. december 31. Költség: 65- 96 mó Ft

2. Az érintett településeken a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötések megvalósítása. Határidő: legkésőbb 2015. december 31-ig Költség: 7mrd Ft

3. A műszaki védelem nélküli települési folyékony hulladék lerakók felhagyása, rekultivációja, az illegális folyékony hulladéklerakás szigorú büntetése Határidő: folyamatosan Költség: 100-150 mó

4. Az állati hulladékgyűjtő helyek felszámolása, a keletkezett állati tetemek begyűjtése, elhelyezése a Hulladékgazdálkodási Terv részét képező dokumentáció alapján.



5. A mikrotérségben keletkező építési, bontási hulladék és egyéb inert hulladékok elhelyezése.

A

térségben

hulladékkezelési

közszolgáltatást

végző

AKSD

Városgazdálkodási Kft. tud az említett hulladékok elhelyezésére konténert biztosítani a lakosság számára, azonban a magas szállítási költségek miatt a lakosság nem veszi igénybe az adott szolgáltatást.

Így javasolt a térségben egy megfelelő műszaki

védelemmel ellátott inert hulladéklerakó létesítése, mely műszaki paramétereit, üzemeltetésének szabályait a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet tartalmazza. Ennek értelmében hulladéklerakót az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a településrendezési tervével, valamint helyi építési szabályzatával összhangban, az országos településrendezési és építési követelmények betartása mellett lehet telepíteni. A hulladéklerakó csak ipari övezetben, illetve - a településrendezési terv alapján külterületen létesíthető. A hulladéklerakó telekhatára és a meglévő vagy a település(ek) településrendezési tervében kijelölt összefüggő lakóterület, illetve lakott épület(ek),

védett

természeti

területek,

mezőgazdasági

területek

között

a

védőtávolságot a környezetvédelmi felügyelőség állapítja meg, amely nem lehet kevesebb, mint inerthulladék-lerakó esetén: 300 m. A hulladéklerakót csak akkor lehet engedélyezni, ha a hulladéklerakó telepítési jellemzői arra engednek következtetni, hogy a hulladéklerakó nem okoz jelentős környezeti veszélyt. Derecske Város Önkormányzat Településfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottsága jelezte, hogy Derecske területén szükséges egy építési törmelék, és bontási hulladék lerakó létesítése. A létesítendő inert hulladéklerakót a kistérség centrumában célszerű kialakítani. A beruházás

helyszínéül

szolgáló

terület

kiválasztásánál

természetvédelmi,

környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági szempontokat kell figyelembe venni. A tervkészítés első lépéseként szükséges a térségben keletkező építési és bontási hulladékok mennyiségének felmérése, ennek alapján határozható meg a tervezett létesítmény kapacitása, költségigénye. Elsődleges cél, hogy a Hulladékgazdálkodási Terv 2007-ben esedékes felülvizsgálatáig történjen adatgyűjtés a keletkezett inert ________________________________________________________________________ 49 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


hulladékok mennyiségéről, és a felülvizsgálat során a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározható lesz a szükséges kapacitás, a megvalósítás költségei. A létesítendő lerakó kapacitásának felmérése azért is lényeges, mert ennek alapján dönthető el a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról) foglaltak alapján, milyen dokumentációk,

vizsgálatok

szükségesek

a

létesítést

megelőzően.

Ezen

dokumentációban kell javaslatot tenni hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi vizsgálatok, gazdasági és társadalmi elemzések alapján mely területek alkalmasak a beruházás megvalósítására, és a megfelelő technológia kiválasztására. Csak ezen vizsgálatokat követően lehet felelősségteljesen kijelölni, hol létesüljön az építési, bontási és inert hulladékokat befogadó lerakó.

VAGY

A településrendezési tervben a települések kijelölhetnek olyan mélyebb fekvésű, roncsolt területeket, melyek feltöltése az érintett település(ek) tervei között szerepel. A kijelölt terület feltölthető építési, bontási és inert hulladékkal, betartva a Tiszántúli Környezetvédelmi,

Természetvédelmi

és

Vízügyi

Felügyelőség

előírásait.

Amennyiben építési engedély szükséges a tereprendezéshez, feltöltéshez, ezen területek kijelölésébe be kell vonni a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. Az érintett Önkormányzatok hatáskörébe tartozik ezen területek kijelölése.

6. A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtőjárattal történő begyűjtése évi két alkalommal. Határidő: 2008. Költség: 1-1,5 mó Ft/év ________________________________________________________________________ 50 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A begyűjtő járattal elszállított veszélyes hulladékok mennyiségéből megállapítható, hogy a térségben hány hulladékudvar létesítése, mely hulladéktípusok gyűjtése indokolt,

meghatározható,

hogy

a

létesítendő

hulladékudvarok

gazdaságos

üzemeltetéséhez milyen méretű hulladékudvar létesítése szükséges. Környezetvédelmi szempontból javasolt hulladékudvarok telepítése településenként, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy egy-egy hulladékudvar beruházási és üzemeltetési költsége nagyon magas.

7.

A

lerakással

ártalmatlanított

biológiailag

lebomló

szervesanyag-tartalom

csökkentése érdekében házi komposztáló edényzetek beszerzése, a házi komposztálás és a komposzt felhasználás népszerűsítése, a települések zöldfelületein keletkezett zöldhulladék komposztálása, a komposzt zöldfelületeken történő felhasználása, a házi komposztálás módjainak ismertetése Határidő: 2006. folyamán Költség: 10 e Ft edényzetenként + 1 mó Ft ismeretterjesztésre

VAGY/ÉS Kistérségi összefogásban megvalósítható egy komposztáló létesítmény kialakítása a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyagtartalom csökkentésére. A

biohulladék-kezelő


telep

telep

létesítése

kialakításának

telepengedély-köteles és

tevékenység.

üzemeltetésének

A

feltételeit

a

23/2003.(XII.29.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Derecske Város Önkormányzat Településfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottságának tájékoztatása szerint Derecske lakosságának jelentős része mezőgazdaságból él, így sok mezőgazdasági hulladék keletkezik a településen. Erre alapozva a mikrotérségben keletkezett mezőgazdasági hulladék komposztálása érdekében szükségesnek tartják egy biológiailag lebomló hulladék lerakó és feldolgozó üzem létesítését a településen.



Létavértes Városi Önkormányzata a keletkezett mezőgazdasági hulladék feldolgozás nem kistérségi, hanem mikrotérségenkénti megoldását javasolta. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint a település szívesen otthont adna egy mikrotérségi komposztáló üzemnek, melyben a lakosságnál és a feldolgozó üzemekben keletkezett biohulladékok kezelése történne. A létesítményt pályázati forrásból kívánják megvalósítani. A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyagtartalom csökkentése mellett a komposztálóüzem munkahelyteremtő beruházás, mely hozzájárulhat a kistérség magas munkanélküliségének csökkentéséhez. A kistérség településeinek feladata eldönteni, hogy a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyagtartalom csökkentését szolgáló komposztáló telepek létesítését kistérségi (1 db komposztáló üzem a kistérség területén) vagy mikrotérségi

szinten

(mikrotérségenként

1

db

komposztáló

üzem)

kívánja

megvalósítani. A kistérségben 1 db komposztáló üzem (mely a kistérség egész területéről fogadja a szerves

hulladékok)

létesítése

fajlagosan

kisebb

költséggel

jár,

mintha

mikrotérségenként épülne 1 db komposztáló üzem. Célszerű a telephelyet a kistérség centrumába, megfelelő infrastruktúrájú, jól megközelíthető területre, lehetőleg magasabb lélekszámú település közelébe tervezni. Ugyanakkor figyelembe kell venni , hogy a kistérség peremén elhelyezkedő településekből a nagyobb szállítási távolságnak köszönhetően valószínűleg kisebb lesz a biológiailag lebomló szerves anyag beszállított mennyisége, illetve a komposzt értékesítésének lehetősége is kisebb területre koncentrálódik. Utóbbi problémák egy ésszerűen megszervezett gyűjtő- ill. kiszállítójárattal orvosolhatók, azonban ezen tételek természetszerűleg növelik a beruházás és a működtetés költségét. A mikrotérségenként egy komposztáló üzem létesítésének költsége nagyobb, viszont munkahelyteremtő beruházásról lévén szó, több munkahely létesülhet a kistérségen belül, csökkentve így a területre jellemző magas munkanélküliségi rátát. A kisebb szállítási távolságnak köszönhetően valószínűleg nagyobb lesz a beszállított szerves hulladék mennyisége, illetve a komposzt is nagyobb arányban lesz értékesíthető. A ________________________________________________________________________ 52 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


komposztáló üzemek elhelyezése egy-egy mikrotérség jól megközelíthető területén, lehetőleg magasabb lélekszámú település közelében javasolt. VAGY

A lakosságnál elhelyezhető biohulladék gyűjtésére alkalmas egyedi gyűjtőedényzet és a települések egy kijelölt részén nagyobb térfogatú, 8-10 m3-es zöldhulladék gyűjtő, a szükséges szellőzést biztosító konténer. A konténerben gyűjtött zöldhulladék az AKSD Városgazdálkodási Kft. Debrecen Vértesi úti telephelyén található komposztáló létesítményeiben kerül kezelésre. A szolgáltatás díja a közszolgáltatási díjba beépíthető. Határidő: folyamatos Költség:

beszerzés 300e Ft/konténer, konténerek elszállítása 250e Ft/év/település, komposztálási költség 60e Ft/település.

8. Egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységek -Hulladékanalízis

készítése,

hulladék

nyilvántartás

vezetése

az

érintett

önkormányzatoknál - Felvilágosító, tudatformáló tevékenység a lakosság körében -A

lakosság

érdekeltségének

és

lehetőségeinek

megteremtése

a

keletkező

hulladékmennyiség csökkentésében -Kevesebb növényvédőszer alkalmazás elérésére kell ösztönözni a felhasználót. Lehetőség szerint támogatni kell a biokertészet meghonosítását. -A csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése érdekében ösztönözni kell kevesebb csomagolóanyag-felhasználást a lakosság (fogyasztók) körében.



8. 3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 8. 3. 1. Hatékony hulladékgyűjtési, -szállítási rendszerek kialakítási terve Hulladékgyűjtés A településeken keletkező települési szilárd hulladék gyűjtését szabványos hulladékgyűjtő edényzetben, a szelektív hulladékgyűjtés a hulladékszigeteken kihelyezett zárt edényzetben kell kivitelezni. A hulladékgyűjtő udvar és gyűjtősziget a kevert hulladék egyidejű begyűjtése mellett a közszolgáltatás részeként üzemeltethető. Hulladékudvar elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvételére begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolására, begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadásra létesíthető. A hulladékudvar létesítése telepengedély köteles tevékenység. Az engedélyezés során rendelkezni kell a létesítmény fe1hagyása utáni esetleges kárelhárításról és környezeti rehabilitációjáról.

Működését

üzemeltetési

szabályzatban

kell

rögzíteni.

Hulladékforgalmáról nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell teljesíteni. Az önkormányzatnak tájékoztatni kell a lakosságot a hulladékudvarról, működési rendjéről. A tájékoztatásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia: - a háztartásokban keletkező hulladékok átlagos mennyisége és összetétele, - a hulladékgyűjtő udvarban leadható hulladék fajtái, mennyisége, - a létesítmény igénybevételének feltételei (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.), - a létesítmény használatának előnyei, - a káros környezeti hatások megelőzésének módjai, ________________________________________________________________________ 54 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


- a hasznosítás lehetőségei, azok várható gazdasági hatásai. Hulladékudvar létesítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: - településszerkezet, ezen belül beépítettség aránya, ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye; - lakosság által elfogadható ráhordási távolság; - begyűjtendő hulladékok köre; - begyűjtendő hulladékok mennyi összetevők szerint; - kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei; -begyűjtött

hulladékok

további

kezelésének

érdekében

történő

műveletek

megvalósíthatósága; - hulladékhasznosítás lehetőségei; - hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata; - gazdaságossági szempontok. A hulladékudvarban a következő hulladékok gyűjthetők: - a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, - nagydarabos hulladék (lom), - a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, - nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően, valamint - a lakosságnál keletkező 1 m3 meg nem haladó építési, bontási hulladék. A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni és őrizni kell. ________________________________________________________________________ 55 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát. A hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m2. Lakossági beszállításkor külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. A hulladékgyűjtő udvar személyzetének a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel kell rendelkeznie. A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani. A begyűjtött hulladék - a biológiailag lebomló hulladék kivételével - az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani. Hulladékszállítás A kommunális hulladék begyűjtésért, szállításáért az igénybevevők szolgáltatási díjat kötelesek fizetni. Ezt a szolgáltatást -a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 12. §-a alapján- mindenki köteles igénybe venni. A kizárólag a hulladék begyűjtésére, illetve szállítására vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre szólóan lehet megkötni. Az ilyen szerződésben meg kell határozni a hulladék ártalmatlanítását végző közszolgáltatót, a szelektíven gyűjtött hulladékok esetében az azok hasznosítását vagy ártalmatlanítását végző hulladékkezelőt. A településeken keletkező szilárd kommunális hulladék begyűjtését és elszállítását az A K S D Kft; (4031 Debrecen, István út 136.) végzi. A szállítás zárt konténerekben. kiporzás- és szóródásmentes szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon történik. ________________________________________________________________________ 56 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével bővül az elkülönítetten gyűjtött és elszállítandó hulladékok köre. A szelektíven gyűjtött hulladékokat szintén az A.K.S.D. Kft szállítja el, majd saját telephelyén

elkülönítetten

tárolja,

és

átadja

a

megfelelő

engedéllyel

és

eszközrendszerrel rendelkező, hulladékhasznosítást végző kezelőtelepnek. A mikrotérségben tervezett szennyvízelvezető csatornahálózat megépítésével, valamint a háztartások csatornahálózatra történő kötésével a térségben keletkező települési folyékony hulladék nagy része elvezetésre, tisztításra kerül. A keletkező szennyvíz kezelési aránya javul. 8. 3. 2 Hasznosító rendszerek terve A mezőgazdasági és kertészeti tevékenységnél sokféle hulladék-anyag található. Értékesek a zöld levél- és szárrészek, a zöldségfélék hulladékai, az avar- és lombféleségek, valamint a háztartások által termelt hulladékban található szerves anyagok. A biológiai kezelésre, valamint stabilizálásra felhasználható hulladékok körét és a biohulladékok kezelésének részletes szabályait a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet tartalmazza. A komposztálás végterméke az alapanyagtól és a kezelési eljárástól függően különböző összetételű, egynemű, földszínű morzsás szerkezetű lehet. A kész komposztot elsősorban kertészetekben, szőlőkben és gyümölcsösökben, valamint rétek és legelők trágyázására célszerű felhasználni. Szántóföldön erősen kötött és túlságosan laza talajokon mutatkozik meg a kedvező hatása. Kistérségi összefogásban javasolt egy komposztáló létesítmény(ek) kialakítása a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyagtartalom csökkentésére. A


telep

létesítése

telepengedély-köteles

tevékenység.

A

biohulladék-kezelő telep létesítésének engedélyezése során rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításáról és környezeti rehabilitációjáról. ________________________________________________________________________ 57 AKSD Városgazdálkodási Kft. 4031 Debrecen, István út 136.


A


telep

kialakításának

és

üzemeltetésének

feltételeit

a

23/2003.(XII.29.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A begyűjtést követően a keletkező biohulladék komposztálása az AKSD Városgazdálkodási Kft. Debrecen Vértesi úti telephelyén is lehetséges.


HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

Recommend Documents