Hulladékgazdálkodás. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága

Hulladékgazdálkodás Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága

2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd ([email protected]) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék

EU céljai 



A hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése A képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása  



Az Unió hulladékgazdálkodásának 3 elve   



2000-2010. között a hulladék mennyiségének 20 %-os, 2050-ig 50 %-os csökkentése (veszélyes hulladékok!) a hulladékképződés megelőzése újrahasználat és hasznosítás a hulladék biztonságos ártalmatlanításának fejlesztése, monitoring

Szigorú szabályok

A hulladékgazdálkodás hierarchiája

Hazai feladatok 

Alapvető változások az ország hulladékkezelési gyakorlatában  

 

szelektív hulladékgyűjtés, -kezelés; újrahasznosítás, illetve az újrahasznosítás előfeltételeinek megteremtése; lerakóhely kialakítása és működtetése; komplex hulladékkezelési rendszerek kiépítése (pályázati források)

Stratégiai célok    

Kiterjesztés  az ország teljes lakosságára Rekultiválás EU normák Jogi-szervezeti háttér

A települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási kötelezettségei 

Kötelezően ellátandó közszolgáltatás  TSZH rendszeres elszállítása;  Ártalmatlanító létesítmény létesítése és működtetése;  Begyűjtőhelyek, előkezelő és hasznosító telepek létesítése és működtetése;  A közszolgáltató a feladatait az önkormányzati rendeletben előírt módon végzi 

közszolgáltatási szerződés

Regionális rendszerek célja 

A hulladékkezelési tevékenység színvonalának, a környezet minőségének javítása 



A nem megfelelő hulladéklerakókat legkésőbb 2009-ig be kellett zárni.  



Magyarországon 2700 lerakó működött  30%-a felelt meg az előírásoknak

728 db (2000) lerakóról 100-ra (2009), majd végül 38-ra csökken; új, nagyobb lerakókat is kell építeni  legalább 100 ezer főt kiszolgáló regionális lerakók

Lefedettség  megnőtt  

helyi jogszabály a nem megfelelően kezelt hulladék mennyisége is csökkent

Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek (2013. június 1.)

Hulladékgazdálkodási rendszerek megvalósítása 

A hulladékok kezelési költségét a lakosság köteles finanszírozni 



az önkormányzatoknak meg kell határozniuk a hulladékbegyűjtés, -elszállítás lakossági díjtételét

A komplex rendszerek megvalósítása kettős célú  

megelőző jellegű  környezetszennyezés megelőzése helyreállító jellegű  régi lerakók felszámolása és rekultivációja

Egy komplex rendszer jellemzői  



 

egy földrajzilag összefüggő területen, a terület összes településeire kiterjedően, azonos környezetvédelmi, műszaki szempontoknak megfelelően, egységes rendezési elvek szerint, azonos műszaki színvonalon oldja meg a területi egység hulladékgazdálkodását

Korszerű regionális hulladékkezelő rendszerek 

A regionális lerakók rendszere elősegíti  

 



a gépesítettség fokozását, a lerakási technológia hatékonyabb és gazdaságosabb üzemeltetését, a keletkező biogázok energetikai hasznosítását, elősegíti a komplex hulladékkezelési módszerek alkalmazását

A regionális lerakók építése 

megköveteli a gyűjtési-szállítási rendszer változtatását

Térségi önkormányzati társulások feladatai A földrajzi, gazdasági és társadalmi környezethez igazodóan  a haszonanyagok és a biohulladékok szelektív gyűjtését és a lerakásra kerülő hulladék ártalommentes elhelyezése; 

  

   

hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok, átrakóállomás(ok); haszonanyag-válogatómű; mechanikai és biológia hulladékkezelési technológiák; korszerű és biztonságos hulladéklerakó

heti rendszeres hulladékgyűjtés bevezetése; korszerű gépjárműpark biztosítása; egységes edényrendszer bevezetése; optimális járatszervezés és logisztikai rendszer

A rendszer elemei a hulladékok valamennyi fajtájának együttes kezelése;  hatékonyabb gyűjtés, szállítás, előválogatás ill. előkezelés, ártalmatlanítás és hasznosítás;  kisebb térfogatú és minél kisebb kockázatot jelentő hulladék  végleges lerakás;  elhelyezett hulladék  nem veszélyezteti a környezet állapotát;  jól ellenőrizhető és irányítható rendszer 

Várható eredmények kevesebb hulladék kerül a lerakókba;  növekszik a felhasznált hulladékok mennyisége;  csökken az égetőkben ártalmatlanításra kerülő anyagmennyiség;  csökken a környezetterhelés és -igénybevétel;  hasznosítható hulladékok feldolgozása hatékonyabbá és szélesebb körűvé válik;  csökken a környezetszennyezés;  növekszik a környezeti tudatosság  egy térségi integrált hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása jelentheti a problémák végleges megoldását 

A hulladékkezelés korszerűsítése 

Célkitűzés 





a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének mintegy 30-35 %-ra történő csökkentése, az előkezelt hulladék hasznosítása

Elemei 

  

 

Szelektíven gyűjtött csomagoló anyagok: bálázás  nyersanyag-áram Komposztálható hulladékok: komposztálómű Veszélyes hulladék: ártalmatlanítók Vegyes kommunális és ipari/intézményi hulladék: stabilizálás  energetikai hasznosítás / depóniatér Nem hasznosítható hulladékok: lerakó Válogatómű

A mechanikai-biológiai előkezelés 

A vegyesen gyűjtött TSZH lerakással történő ártalmatlanítását kizárólag előkezelést követően lehet elvégezni. 



a hulladék alapú tüzelőanyagok alkalmazása energiakinyerés céljából

Az MBH-eljárás 







a kezelt hulladék térfogatát, tömegét, nedvességtartalmát jelentős mértékben csökkenti  csak a kiszárított, stabil állapotú hulladék kerül a lerakóba leválaszthatók egyes hasznosítható komponensek, magas fűtőértékű másodlagos tüzelőanyag  jelentős térfogatcsökkenés érhető el a szilárd tüzelőanyag hasznosításával növelhető a rendszer hatékonysága alacsony üzemeltetési költségekkel, a környezet terhelése nélkül

Az MBH-technológia elemei 1. A vegyes hulladék 250-300 mm méretűre történő durva aprítása 



csökkenti az anaerob, levegőtlen gócok kialakulásából fakadó bűzhatás mértékét elősegíti az anyag keveredését, homogenizálódását

2. Az aprított hulladék támfalak közé rakása    

mesterséges levegőztető rendszer; mérőszondák (hőmérséklet és oxigén); szemipermeábilis membrán  biztosítják a folyamat ellenőrzött irányítását a folyamat 3-4 hetes időtartamú  prizma bontása

3. A stabilizátumot dobrostán választják szét  



tüzelőanyag és a lerakásra kerülő maradékanyag frakció mágneses szeparátor  vastartalom bálázó

4. A méret alatti maradékanyag-frakció  lerakó

Az MBH-technológia végterméke 

Másodlagos tüzelőanyag: felhasználható energetikai hasznosításra 



fűtőértéke 10 % nedvességtartalom mellett kb. 12-15 MJ/kg

A hulladék a stabilizálás során tömegének 25-35%-át elveszti ,  tömegének mintegy 57-62 %-a kerül a hulladéklerakóra,  míg 34-38 %-a másodlagos tüzelőanyagként és a 4-5 %-a visszanyert vasfémként hasznosítható 1 tonna beszállított és aprított vegyes hulladék (stabilizálást követően) kb. 0,7 t rostálandó stabilizátum keletkezik 0,25 t a tüzelőanyag 0,42 t a lerakandó maradék és 0,02 t a visszanyert vashulladék 

Az MBH-hulladék kezelési folyamata

Dátum - Élőlábban kitöltendő

Előadás Címe ! Élőlábban kitöltendő

19

Mechanikai-biológiai stabilizálás egyszerűsített folyamatábrája

Dátum - Élőlábban kitöltendő

20

A mechanikai-biológiai előkezelés

A mechanikai-biológiai előkezelés

A mechanikai-biológiai előkezelés

A mechanikai-biológiai előkezelés

Dátum - Élőlábban kitöltendő

Előadás Címe ! Élőlábban kitöltendő

25

Komposztálási technológia 1. bio- és zöldhulladék darabolják; 

kétkannás gyűjtés, hulladékudvarok

2. összekeverés, optimális jellemzők beállítása, prizmába rakás;  

hőmérséklet- és oxigénmérő szondák; szemipermeábilis takarófólia

3. négy hetes érési időtartam 

levegőztetés, a hőmérséklet és oxigéntartalom mérése számítógépes vezérléssel;

4. utóérlelés 

prizmákban, további két hónapon keresztül, nyílt utóérlelő téren;

5. végső munkafázis  

az érett komposzt mobil dobrostával és a hozzákapcsolt légosztályozó géppel való tisztítása; a durva frakciót oltóanyagként visszaforgatják a rendszerbe

6. kész komposzt 

fedett tárolótérben tárolják az értékesítésig

7. az eltávolított maradékanyagok a lerakón kerülnek ártalmatlanításra

Komposztálás

Válogatóművek technológiai folyamata 

Feladat 

a szelektíven gyűjtött másodnyersanyagok típusazonos (kézi) válogatása és értékesítésre történő előkészítése

1. A szállítmány ürítése, tárolás a válogatócsarnokban,  

a nagy tisztaságú hulladékok feladószalagon keresztül közvetlenül a bálázóra kerülnek utóválogatást igénylő hulladékok a válogatószalagra kerülnek,

2. pozitív / negatív válogatás,  

pozitív válogatás: olyan válogatás, ahol a szalagról a vegyes összetételű hulladékból a kinyerni kívánt összetevőket emelik ki; negatív válogatás: ha a döntően egyfajta hulladék szennyező elemeinek eltávolítása a cél, akkor a válogatás nem a fő összetevőre irányul, hanem az azt szennyezőre; ebben az esetben a hasznos hulladék a szállítószalag végén lévő konténerbe vagy bokszba kerül, míg az attól eltérő anyagokat a szalagról leszedve külön tárolják

3. elektromágneses vasleválasztás, 4. bálázógép, bálák mozgatása, tárolása  

bálafogóval felszerelt szállítótargonca, bálatároló csarnokban

Válogatóművek  



Egy soron legalább 6-7 frakcióra osztályozást biztosítanak, Az üveg frakciót közvetlenül a hasznosítóba történő szállításra rendszeresített konténerbe ürítik, A technológia alapegységei   

    



telepített dobrosta kézi válogatószalag klimatizált kabinban mágneses vasleválasztó elkülönített üvegszortírozó gyűjtőboxok konténerekkel automatikus üzemű horizontális bálázó szállítószalagok lég- és klímatechnikai rendszer

kb. 5-10 % lerakandó maradék kerül ki

Válogatóművek

Fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás 

Fenntarthatóság szempontjai 



projekt tervezésében, kivitelezésekor, működtetésében, a tevékenység felhagyásakor

Indikátorok 

     



A képződő települési szilárd hulladék mennyisége a kezelés módja szerint [kg/fő/év] Anyagában hasznosított (komposztáltat is beleértve) Energetikailag hasznosított Égetett Lerakott (biológiai előkezelés nélkül) Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a begyűjtött hulladékhoz képest Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a begyűjtött hulladékhoz képest Lerakott hulladék aránya a begyűjtött hulladékhoz képest

Célcsoportok 

közvetlen célcsoportjai 



a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybevevő háztartások és intézmények

közvetett célcsoport 

az állandó lakónépesség és a térségben ideiglenesen tartózkodó lakosok, látogatók

Várható környezeti hatások 

Környezetterhelés 



Talaj- és talajvíz-szennyeződés 



aljzatszigetelés, talaj és talajvíz, meteorológia, csurgalékvíz, hulladék-vizsgálat

Környezet állapotának javulása   



vízkormányzás

Monitoring rendszer 



üzemeltetési eljárás, minőségbiztosítási rendszer

Vízminőségi káresemények 



minimális

Rendkívüli szennyezések megelőzése 



diffúz jellegű levegőterhelés és környezeti zajterhelés (a védelmi övezet sugara: 500 m)

a táj esztétikai hatásának növekedése, a környezeti elemek veszélyeztetésének megszűnése, levegőszennyezés csökkenése

Hulladékkezelési engedély

Várható gazdasági hatások    

Haszonanyagok visszaforgatása a nyersanyag-áramba Energiatermelés A hatásterületen található ingatlanok értékének növekedése Munkahelyteremtés

Várható társadalmi hatások   

Lakosság elégedettségének növekedése Lakosság környezettudatos gondolkodásának fejlődése A települések vonzerejének megtartása, növelése

Elérendő célok   

 

Az újrahasználatot elősegítő bázisok Házi komposztálás: eszközök, oktatóprogramok A gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítása Környezetbiztonságos hulladéklerakó Mechanikai és biológiai hulladékkezelő eljárások

Célkitűzés 1. Hulladékképződés megelőzése

Módszer, technika, technológia • Termék-újrahasználat és házi komposztálás

Eszközök • • • •

Térségi újrahasználati bázis Központi oktatóbázis Házi komposztálás segítése Gyűjtőszigetek létesítése

2. A gyártói felelősségi • Gyűjtési technika: közösségi körbe tartozó szelektív gyűjtés térségi • Hulladékudvarok létesítése hulladékok térségi kiterjesztéssel • Speciális hulladékgyűjtő járművek begyűjtési • Logisztika: szelektív, differenciált, • Regionális válogatómű, bálázó feltételeinek körzetes biztosítása • Hulladékkezelés: utóválogatás, bálázás • Átadás: hasznosítónak

Célkitűzés

Módszer, technika, technológia

• 3. Biológiai hulladékkezelés bevezetése, a • hulladék szervesanyag- • és energia • tartalmának hasznosításával

4. Környezetbiztonságos hulladékártalmatlanítás lerakással

Eszközök

Gyűjtési technika: házhoz menő, kétkannás • Lakossági gyűjtő edényzet szelektív, lakossági osztályozással ügyfélazonosítóval • Speciális hulladékgyűjtő Logisztika: szelektív direkt és kistérségi járművek körzetes, ügyfélazonosító rendszerrel Hulladékkezelés: differenciált biológiai

Biohulladék-komposztálás; a komposzt felhasználása városgazdálkodásban, rekultivációban

• Kistérségi átrakóállomások • Regionális komposztálómű • Regionális MBH kezelőmű

• Osztályozott vegyes háztartási hulladék mechanikai és biológiai, bálázása, energiatartalmának hasznosítása vagy ártalmatlanítása hőhasznosító műben • Műszaki védelem, csurgalékvíz-gyűjtés, • Regionális hulladéklerakó depóniagáz-gyűjtés és -kezelés, környezeti monitoring-létesítés, -fenntartás.

A háztartási vegyes hulladék differenciált gyűjtési és kezelési eljárásai

Dátum - Élőlábban kitöltendő

Előadás Címe ! Élőlábban kitöltendő

38

Díjpolitika  

Önkormányzatok felelőssége A díjstruktúrával szembeni elvárások  



a díjmeghatározás legyen stabil, az érintettek számára áttekinthető, a díjbevétel nyújtson fedezetet  az indokolt működési költségekre, ráfordításokra,  a megfelelő szolgáltatási színvonal biztosításához szükséges pótlások és rekonstrukciók forrásainak megteremtésére,  a fejlesztések egy részének vagy egészének megvalósítására, a díjmechanizmus ösztönözzön a hatékonyság javítására és egyben kezelje a hatékonyságjavulás hatásait is

Díjpolitika 

Változó és állandó üzemelési költségek    



Szennyező fizet elv alkalmazása 



Megelőzés és újra-használat költségei Haszonanyagok szelektív gyűjtése, szállítása, kezelése Biohulladékok gyűjtése, szállítása, kezelése Vegyes hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, maradék lerakása A fizetendő díj összhangban legyen az elszállított hulladék mennyiségével

A regionális rendszerek bevételei 

Elsődleges bevételi források 



Bevétel hulladékgyűjtésből Bevétel másodlagos nyersanyagok értékesítéséből (árbevétel és termékdíj

Másodlagos bevételi források 

Bevétel komposzt értékesítéséből

Externáliák 

BAT, környezetvédelmi előírások 



megbecsülhetők az egyes receptorokkal (emberek, fauna, flóra, épületek) kapcsolatos károk (halálozás, megbetegedések, alacsonyabb mezőgazdasági termés, erdők pusztulása, épületekben okozott károk, éghajlatváltozás, ökoszisztémát ért kedvezőtlen hatások), és azok időbeni lefolyása

Externális költségek és hasznok  







klímaváltozást okozó „üvegház” gázok externális költségei, hagyományos légszennyező anyagok, és levegőbe került toxikus anyagok externális költsége (pl. egészségre gyakorolt hatás), szennyezőanyagok talajba és vízbe történő szivárgásának externális költsége, a létesítmények által kiváltott kellemetlen hatás (látvány, zaj, szag, stb. ) externális költsége, energia-visszanyerés externális haszna

Externáliák 

A lerakás során externális költségekkel járó outputok    



hulladéklerakón keletkező gázok szennyezőanyag-szivárgás talajba és vízbe területhasználat energia-visszanyerés (a hagyományos energia-előállítás során keletkező környezeti károk elkerülése) a lerakó üzemeltetésével járó kellemetlenségek (zaj, por, szag, vizuális szennyezés)

Köszönöm a figyelmet!