EGYSZERU EN ELÉRHETO
ÚJ MEGOLDÁSOK. ÚJSZERU MEGKÖZELÍTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA. Üzleti megújulás. ibm.com/expressadvantage/hu
A Z
I B M
N E G Y E D É V E N T E
M E G J E L E N Ô
• A mi emberünk: Hübler Gábor • Made in Hungary: StarMenü – íz és technológia • Szombathely – a nyugat királynôje • Portré: Káldy Attila kerékpárversenyzô
2007/3
Kék Rózsa
F O L Y Ó I R A T A
Kék Rózsa 2007/3
Tartalom Beköszöntô IBM-hírek
3 4–7
Kedves Olvasó! A mi emberünk: Hübler Gábor IBM-referencia: System i
8–9 10
IBM-ajánlat
11–13
IBM-aktuális: Új kutatások
14–15
IBM-partner: Laurel Kft.
18–19
IBM-innováció: Lotus Notes és Domino
20–21
Made in Hungary: StarMenü
22–23
Kulturális ajánlat
24–25
Utazási ajánlat: Szombathely
26–27
Éttermi ajánlat: Avocado
28
Portré: Káldy Attila kerékpárversenyző
29
Életmód: Barlangászat
30
IMPRESSZUM Kék Rózsa – az IBM Magyarország ügyfélmagazinja Megjelenik: 8000 példányban • Felelôs kiadó: IBM Magyarország 1117 Budapest, Neumann János u. 1. • Tel.: 382-5500, e-mail:
[email protected] Fôszerkesztô: Intôdy Gábor • Szerkesztôbizottság: Kósa István, Csapó Viktória, Erôs Judit, Inczefi Judit, Jurisich Lídia, Szekeres Mónika, Tornóczky Gabriella Fômunkatárs – üzlet és informatika: Horváth Annamária Olvasószerkesztô: Stark László • Fotós: Bagó Dániel, Garai Antal (címlap) Tördelés: Zsivanov Sándor • Szerkesztôség: Mmd Corporate, Public Affairs and Public Relations Consultants, Oktogon Ház; 1062 Budapest, Aradi u. 8–10. • Tel.: 266-7833 Design, nyomdai elôkészítés: Impressio Magyarország Kft. Ügyvezetô igazgató: Dózsa Tamás • Nyomda: Pera Nyomda Kft.
Az IBM világszerte több mint 330 000 embert foglalkoztat. Egyik legfontosabb értékünk munkatársaink szellemi tôkéje. Ezért számunkra minden olyan kérdés lényeges, amely a humánerôforrás-menedzsmenthez kapcsolódik. Nemcsak cégen belül fejlesztjük folyamatosan ezt a területet, de tanácsadóink szakértelmével és technológiánkkal is segítjük ügyfeleinket, hogy minél eredményesebb HR-politikát folytassanak. A közelmúltban jelent meg tanulmányunk a HR-szakma legújabb kihívásairól Az adaptív munkaerô címmel, amelyet négyszáz HR-vezetô megkérdezése és saját tapasztalataink alapján állítottunk össze. Bármely területen is tevékenykedjen, minden üzleti vezetô haszonnal forgathatja a szabadon elérhetô esszét, amelynek egyik sarkalatos megállapítása, hogy csak az üzleti célokkal összehangolt, s a felsô vezetés részérôl támogatott HRstratégia lehet hatékony. Az emberi teljesítménnyel más írásunk is foglalkozik. Megismerhetik Káldy Attila kerékpárversenyzôt, aki már sokadszorra szelte keresztül az Egyesült Államokat, szinte megállás nélkül tekert közel ötezer kilométert. Bemutatjuk kollégánkat, Hübler Gábort. Egészen biztos, hogy vásárlásai során már ön is kapott olyan számlát, blokkot, amelyet az ô közremûködésével bevezetett IBM kiskereskedelmi rendszer állított elô. Made in Hungary cikkünkben a házias ízeket és a csúcstechnológiát párosító készételgyárat ismerheti meg. Természetesen az étteremajánlat sem marad el, míg úti célnak most a kétezer éves múltú Szombathelyet ajánljuk. Kellemes olvasást kíván
Paál Péter vezérigazgató
3
4
Kék Rózsa 2007/3
IBM-hírek
Hazai környezetre kialakított megoldások, IBM Expressz hazai kis- és középvállalatoknak Az IBM a közelmúltban útnak indította Magyarországon Express Advantage programját, amely kis- és középvállalatokra szabott hardver- és szoftvertermékeket, valamint komplett üzleti megoldáscsomagokat tartalmaz. Az ajánlatokat az IBM Magyarország hazai partnerek bevonásával alakította ki. Eddig olyan cégek csatlakoztak a közös munkához, mint az Agni-Tech, a CNW, az iKron, az itelligence, a Kreatech, a Megatrend, az R & R Software, a SzintézisSpot, és az UniOffice. A megoldások között találhatóak általános, valamint iparág-specifikus termékek, többek között kiskereskedelmi értékesítési folyamatot, kábeltelevíziók üzletmenetét, vállalkozások dokumentummenedzsmentjét és adatmentését támogató csomagok. Kiállták a próbát az üzleti élet minden területén ezek a megoldások, melyeket egyre szélesebb körben használnak már közepes méretû vállalati környezetben, ahol fontos a könnyû telepíthetôség és kezelhetôség. Az IBM Express Advantage elérhetô áron kínál – a cég növekedésével párhuzamosan bôvíthetô, fejleszthetô – hardver- és szoftvereszközöket, szolgáltatást és üzleti alkalmazáso-
kat is. Így mindig csak az aktuális igényeknek megfelelôen szükséges információtechnológiára kell költeni, miközben a jövôben esedékes fejlesztések sem ütköznek korlátba: az alapokon folyamatosan tovább lehet építkezni. A szerverek például a terhelés növekedésével Hot-Swap tárolókkal és további operatív memóriával bôvíthetôk, vagy egy hagyományos levelezôrendszert már egy egyszerû lépéssel professzionális csoportmunkaszoftverré lehet emelni. Péter Zoltán, az IBM Magyarország kereskedelmi igazgatója elmondta: „Az IBM Express Advantage programját választó ügyfelek biztosak lehetnek abban, hogy az IBM globális portfóliójából itthoni igényekre és környezetre szabott megoldásokat alkalmazhatnak. A program sikerét jelzi, hogy világszerte már több mint ezer helyi partner csatlakozott közremûködôként, fejlesztôként kezdeményezésünkhöz.” Az IBM a kis- és középvállalatok igényei szerint könnyen és egyszerûen elérhetô finanszírozási konstrukciókat is kidolgozott, és tanácsadással, technológiai támogatással segíti a felhasználókat. ibm.com/hu
Integrated Volume Team technológiai ajánlatok Néhány hónapja alakult az IBM Magyarország volume csoportja, amelynek feladata, hogy piacfigyelésen alapuló technológiai ajánlatokkal, kis- és közepes vállalatoknak szánt IT-megoldási csomagokkal, marketingakciókkal növelje az IBM piaci részesedését az x86-os szerverek, a tárolóeszközök és a szoftver-termékek területén, foglalta össze Tóth Péter, a Volume csoport vezetôje. A volume csoport (Integrated Volume Team) az említett brandek szakembereibôl, marketingesekbôl és partnerfelelôsökbôl áll. A csoport tevékenységének a célja, hogy felmérje a piaci igényeket, majd ennek, és a technológia fejlôdési irányának ismeretében meghatározza a piaci stratégiát, és irányt mutasson. Marketingtevékenységük eredménye az Express Advantage katalógus, amelyben – negyed- vagy félévente – a teljes, szolgáltatásokkal és partneri megoldásokkal kiegészített portfólió megjelenik. Továbbá hasznosak azok a brosúrák, amelyek bemutatják a legfontosabb termékek technikai paramétereit, egyszerû, áttekinthetô formátumban. Az Ajánlat címû kiadvány háromhetente mutat be egy-egy olyan fókuszterméket vagy megoldáscsomagot,
amely versenyképesen pozicionálható a konkurencia hasonló eszközeihez. Ezek az ajánlatok mind elektronikusan (pdf), mind papír alapú változatban elkészülnek, így nemcsak az IBM weboldalára kerülnek fel, hanem az IBM-partnerek is kapnak belôle, ezáltal megkönnyítve a saját marketingtevékenységüket. Továbbá egyszerû megjelenést biztosít a végfelhasználók felé. Izgalmas kezdeményezés a május közepén indult webcast, mely az IBM tárolóeszközeit, illetve BladeCenter szervereit mutatja be egy-egy félórás prezentáció keretében. Az elôadások a leglátogatottabb informatikai weboldalakra kerültek fel. Tóth Péter elmondta, hogy az idei és a jövô év középpontjában az energiagazdálkodás és a hûtés áll, hiszen ez óriási probléma mind szerver, mind rack, mind szerverszoba szinten. Megjegyezte, hogy fontos terület lesz még a 10 ezer dollár alatti szerverek értékesítése. Ez utóbbit az indokolja, hogy a múlt évben az IBM – az IDC felmérése szerint – piacvezetô volt Magyarországon, kivéve az elôbb említett területet. Nem véletlen tehát, hogy a volume csoport rövid távú tervei között éppen e piaci szegmens kap kiemelt figyelmet. ibm.com/hu
Kék Rózsa 2007/3
IBM-hírek
Kereskedôk, vigyázat – jönnek az omnifogyasztók! Az IBM élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói szokásokat felmérô reprezentatív vizsgálatot folytatott az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Az eredmények új fogyasztói tulajdonságok kialakulását mutatják, amelyek hosszabb távon mélyrehatóan változtatják meg a termelôk és forgalmazók kapcsolatait az ügyfelekkel. A felmérésbôl kiderül, hogy a fogyasztói bizalom egyre alacsonyabb: a vásárlók 70%-a nem bízik túlságosan abban, hogy a márkás élelmiszerek gyártói megfelelôen figyelnének a fogyasztók egészségére, vagy a környezetre. Felük nincs meggyôzôdve az élelmiszerek biztonságosságáról, negyven százalékuk pedig már leváltotta megszokott márkáját az elmúlt két évben. A megkérdezettek 60 százaléka állította, hogy többet tud a termékek tartalmáról, mint két évvel korábban, és 72% még több információt akar a forrásról, az elkészítési eljárásról és az összetevôkrôl. Noha a termék, márka és csomagolás még mindig kulcsfontosságú az eladások szempontjából, a vásárlói viselkedésben jelentôs fordulat zajlik: a fogyasztói döntéseket egyre jobban befolyásolják egy-egy közösség tagjai és véleményformálói, s egyre fontosabbá válnak olyan faktorok, mint a termék hatása az egészségre, közérzetre, környezetre és a társadalomra. Eközben a hagyományos marketingüzenetek hatása csökken. Az eredmények egy új típusú vásárló, az „omnifogyasztó” profilját rajzolják ki. Ezek a személyek tudatosak, kételkedôk, aktív és kiterjedt – gyakran az interneten kialakított – közösségi kapcsolatokkal rendelkeznek. Az
omnifogyasztó széles termékkörbôl vásárol, s véleményét, tapasztalatait folyamatosan megosztja másokkal. Az omnifogyasztó átláthatóságot követel, és csak abban a termékben bízik, amelynek eredetét és hatásait jól ismeri. Megnyeréséhez a legjobb út, ha a gyártók és forgalmazók biztosítják az áruk nyomon követhetôségét, valamint a lehetô legteljesebb információt nyújtják a termékekrôl. Mindezt ma már nem szükséges bolhabetûkkel feltüntetni, hiszen egy, a csomagolásba integrált olcsó chipen akár egy kisebb könyvtárat megtöltô adat elfér, egyedi sorszámozással pedig az is megoldható, hogy a fogyasztó bárhol és bármikor az interneten keresztül lekérje a gyártótól az adott cikkre vonatkozó adatokat. Az IBM szerint a követhetôség és az információ biztosítása értékes versenyelôny, s azok nyerhetik el a vásárlók rokonszenvét, akik nem majd valamikor a jövôben, szabályozóktól kényszerítve cselekszenek ügyfeleik széles körû informálása érdekében, hanem az elsôk között lépnek. Ennek elôsegítésére a cég piacra vezeti az IBM Élelmiszer-biztonsági Menedzsment Rendszert, s kétdimenziós vonalkódokat, valamint tömegfelhasználásra alkalmas rádiófrekvenciás azonosítással (RFID) mûködô árujelölô megoldásokat fejlesztett ki. www.ibm.com/consumerproducts
Az IBM receptje az IT alapú televíziós mûsorgyártáshoz Az utóbbi években egyre nagyobb teret kap IT alapú mûsorgyártás a televíziózásban. Ennek lényege, hogy a mûsorokat digitalizált médiafájlokban tárolják, melyek közvetlenül és telepített hálózatokon – a meghatározott „házirend” szerint, automatikusan – hozzáférhetôvé válnak. Jelenleg a mûsorgyártók egyidejûleg többféle régi és új technológiát használnak, ami komoly gondot jelent a produkciós munkafolyamatok szervezésében, a felvétel, lejátszás vagy a mûsorszórás összehangolásában. A modern hálózati technológia kiterjedt használatával a tartalom fájlként mozgatható és továbbítható. A nyíltabb rendszerek használatának elônye, hogy integrálhatóak más back office informatikai rendszerekkel, így az automatizáció az egész mûsorgyártó vállalatra kiterjeszthetô, ami jelentôs idô- és költségmegtakarítást eredményez.
Az IBM „integrált mûsorgyártó környezet” elnevezésû modellje úgy fogja fel a mûsorgyártást, mint ami az erôsen fragmentált, osztott munkakörnyezetbôl az integráltabb folyamatok és módszerek irányába fejlôdik. Az IBM Digital Media Center egységes központi tároló (archiváló) rendszerre épül, egységesen kezeli a munkafolyamatokat is. Az IBM hardver- és szoftvermegoldások csak a middleware (avagy szerverszoftver) rétegig terjednek, az alkalmazási réteg viszont mindig valamely más gyártó terméke. Így van példa IBM-es referenciára az SGT, a Thomson, vagy az Ardendo cégek együttmûködésével. Az alkalmazási réteg komponensei az IBM DB2 adatbázis, a Websphere applikációs szerver és portál, a Tivoli Storage Manager rendszerekhez kapcsolódnak. ibm.com/hu
5
6
Kék Rózsa 2007/3
IBM-hírek
A Magic Software megkapta az IBM SOA partner címet
A Magic Software elképzelései szinkronban vannak az IBM Service Oriented Architektúrával rugalmasságot és agilitást kínálva az üzleti alkalmazásoknak. A nagyvállalati alkalmazások és integrációs technikák vezetô fejlesztôje, a Magic Software Enterprises (NASDAQ: MGIC) bejelentette, hogy az IBM SOA (Szolgáltatásorientált Architektúra) Specialty tagjává vált az IBM szigorú technikai és üzleti vizsgálata után. Ezzel a Magic Software technológiája integrálódhat az IBM stratégiájával és technológiájával. Sandy Carter, az IBM csoport SOA és WebSphere alelnöke szerint egyre fontosabb a vállalatok számára – üzleti rugalmassága miatt – a Magic Software SOA melletti elkötelezettsége, mely lehetôvé teszi, hogy az ügyfelek folyamataikat tovább javíthassák, miközben már meglevô IT-beruházásaik értékét is meg tudják ôrizni. Amit Ben-Zvi, a Magic Software termékfejlesztési és marketing alelnöke büszke arra, hogy az IBM SOA Specialty tagjává válhatott a cég. „A SOA mutatja, merre tart az alkalmazásfejlesztés, mely megváltoztatja a korábbi szemléletet, a hangsúlyt a hardverrôl és szoftvertechnológiáról az üzleti alkalmazások felé mozdítja el” – tette hozzá. Az IBM jelentôs erôt kép-
visel a SOA fejlesztésében és az elfogadottságának növelésében. Az IBM System i felhasználóbázisa nagyobb szerephez jutott, s ez a Magic számára fontossá tette, hogy figyelembe vegye az IBM SOA stratégiáját megoldásainak elkészítése során. Valószínûleg a System i felhasználók még több elônyt találnak a SOA-ban, mint a más platformokat használók, amikor a meglevô rendszereiket nagyvállalati megoldásokhoz integrálják. A Magic (Onyx) Magyarország Kft. (NASDAQ: MGIC) több mint 16 éve vezetô a nagyvállalati alkalmazások fejlesztésében, bevezetésében, és a technológiai integrációiban. A cég szolgáltatásorientált platformját világszerte meglevô rendszerek átalakításánál, és újak fejlesztésénél, valamint meglevô megoldások külsô vagy belsô, heterogén környezetben mûködô integrációjánál használják. A Magic platform független technológiája lehetôvé teszi a cégek számára, hogy kompozit alkalmazások gyors összeszerelésével agilisan válaszolhassanak a piac változó igényeire. Az iparági vezetô cégekkel (IBM, SAP) együttmûködve, világszerte több mint 2500 ISV segítségével, a Magic Software több mint másfél millió vevôhöz jut el. www.magicsoftware.com;
Az IBM jóslata: a fogyasztó bekapcsolja magát Az elkövetkezô öt-tíz év egyik legfontosabb trendje az energiaiparban a felhasználók aktív bekapcsolódása lesz az energiaellátásba – jósolja az IBM új tanulmánya. A megállapítások alapjául szolgáló kutatás során világszerte közel kétezer energiafogyasztót, száz energiaipari vezetôt és több szakértôt kérdeztek meg, akiknek meglátásait ötvözték az IBM iparági tapasztalataival. Több, egymást erôsítô folyamat eredményeként sok tekintetben módosul majd a villamosenergia-termelés módja, irányítása és elosztása. A változások három mozgatórugója az új technológiák megjelenése, a fogyasztók növekvô igénye arra, hogy meghatározzák, milyen forrásból kívánják a számukra szükséges energiát beszerezni, és a klímaváltozással kapcsolatos reakciók. A felhasználók szerepe megnô – többé nem akarnak a szolgáltatások
passzív befogadói lenni. Energiatudatos vállalatok és lakóközösségek kapcsolódnak majd be termelôként is, hogy biztosítsák saját igényeiket, így olcsóbban, vagy környezetkímélôbb forrásból juthassanak energiához, és értékesíthessék a felesleget. A megkérdezettek több mint felét érdekelné az energia önálló elôállítása, ha ennek költsége nem magasabb a piaci árnál. E folyamatok a mainál is összetettebb, intelligens, az információtechnológiát intenzíven használó, kevésbé hierarchikus közüzemi hálózatok kialakulásához vezetnek majd. Mindez kihat a villamosenergia-szolgáltatók üzletmenetére és stratégiájára is, akiknek sok résztvevôn alapuló hálózati struktúrára, gyorsabban változó piacra és új ügyféligényekre kell felkészülniük. ibm.com/iibv
Kék Rózsa 2007/3
IBM-hírek
Szabina és Adrienn, a Romaster program elsô két ösztöndíjasa A roma kisebbség helyzete Magyarországon komoly figyelmet kíván mindazon cégek részérôl, akik felelôsséget érzenek a társadalom jövôje iránt, egy olyan környezetben, mely a tudásalapú gazdaság felé halad.
Az IBM Magyarország alapítópartnere, a Hungarian Business Leaders Forum tehetséggondozó Romaster programjának, amelyet rendkívüli érdeklôdés mellett, az idei év elején hirdettünk meg. Sok száz pályázat érkezett az ország különbözô részérôl, miközben folyamatosan nôtt a támogató vállalatok száma is. A Romaster program lehetôség nyújt arra, hogy a
diploma megszerzéséig szoros kapcsolat alakuljon ki a kiválasztott diákok és a támogató cégek között, miközben a tanulók megismerik a vállalat mûködését, cégfilozófiáját és kultúráját. Így nem csupán ösztöndíjat adnak a hátrányos helyzetû, tehetséges diákoknak, hanem több éven keresztül szakmai mentorként is ott állnak a diákok mellett, akik felkészültebbé válnak a munka világába történô integrációra. Az IBM Magyarország vezetôi és munkatársai, az elsô két ösztöndíjassal – Kanalas Szabinával és Kocsis Adriennel, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium diákjaival –, idén októberben találkoztak. Inspiráló beszélgetést folytattak az IBM tevékenységérôl, s arról is, hogy mit jelent ennél a rangos világcégnél dolgozni. A két lány azért jelentkezett a Romaster programba, mert informatikai szakterületen szeretnének egyetemi tanulmányokat folytatni. Adrienn már most is korrepetálja iskolatársait informatikából, Szabina pedig matematikatudásával tûnik ki osztályában. Az ösztöndíj komoly segítséget jelent Adrienn számára, hogy elvégezhesse a szükséges informatikai és nyelvtanfolyamokat, Szabina pedig emelt szintû angoloktatásban kíván részt venni. www.hblf.hu
Elindult az IBM éjszakai toborzókommandója Vajon csak a szesz- és dohányipar kiváltsága, hogy egy-egy termékének rajongókat toborozzon a legkedveltebb szórakozóhelyeken? Az IBM-nél úgy gondolták, ha másoknak bevált, miért ne alkalmazhatnák ezt a módszert arra, hogy munkalehetôségeket reklámozzanak. Az IBM budapesti üzleti szolgáltatóközpontja, amelyben amúgy is ezrével hemzsegnek a fiatalok, tárt karokkal várja a nyelveket beszélô diplomásokat. Errôl természetesen lehet hirdetéseket találni újságokban, az interneten, és számos cikk is adott már hírt a központ tevékenységérôl, de sokkal személyesebben is meg lehet szólítani a célközönséget. Például ismerôsökön keresztül – az állások jelentôs részét jelenleg is belsô ajánlók segítségével foglalják el a „hozd a barátodat” program keretében. Most a cég lecsap a mulatókra is. A kellékek: egy nagy, fénylô IBM-es táska, benne a HR-munkatárs névjegye, prospektusok, amelyek kiemelik a kedvezô munkakörülményeket, a nemzetközi karrierlehetôséget, a soknemzetiségû csapatot, egy adag jókedv, lazaság
és a csapat indulhat az éjszakai bevetésre, hogy levadássza az alkalmas jelölteket. imb.com/hu/issc
7
8
Kék Rózsa 2007/3
A mi emberünk
Jó valami újat létrehozni Merésznek gondolták Hübler Gábort, amikor kilenc hónapja felvették az IBM-be, és vázolta éves terveit. Most egyik legsikeresebb kollégájuknak tartják a kiskereskedelmi pénztármegoldások menedzseléséért felelôs, huszonkilenc éves informatikust. – Hogyan csöppent az informatika világába? – Mindig is a gépek és a kütyük érdekeltek. Nyolcévesen már bent ültem egy óriási repülôgép pilótafülkéjében, a vezérlôpult elôtt. – Oda meg hogy került? – Édesapám vezette a gépet. – Irigyek lehettek az osztálytársai. – A gimnáziumi osztálytársaimnak kijutott az élménybôl. Édesapám egyszer az egész osztályt elvitte repülni, tizenháromszor szálltunk fel-le a kecskeméti katonai reptéren. Sokan rosszul is lettek, én szerencsére bírtam. – Ha ilyen jól bírta, miért nem vitte tovább a családi hagyományt? – A mûszaki vonal azért megmaradt. Az angol-francia speciális nyelvi gimnázium után jött az informatika szak, a Bánki Donát – mai nevén Budapesti Mûszaki – Fôiskolán. Tervezôrendszerek szakirányon végeztem, mindig is a gyakorlati feladatok érdekeltek. Az elsô munkahelyemen is – ahova még diplomázás elôtt szervizmérnöknek felvettek – az volt az egyik legizgalmasabb feladatom, amikor egy hordozható kézi terminálon futó alkalmazás tervezését és fejlesztését bízták rám. Ez arra szolgált, hogy az áruraktárba érkezésekor leolvassák vele a vonalkódot, és így a termék bekerüljön a központi adatbázisba. Az alkalmazást évekig használta a megrendelô. Jó volt valami újat létrehozni és látni, hogy haszna van. Késôbb a fejlesztést abbahagytam és elkeztem ügyfelekkel dolgozni. Az egyik legélvezetesebb munkám egy gyémánt manufaktúra teljes pénztárgépes és informatikai rendszerének kialakítása. A rendszer engedélyeztetésétôl a telepítésig mindent rámbíztak. – Jó ajánlólevél lehetett a késôbbiekben. – El is csábultam, amikor egy üzletlánc tulajdonosa megkeresett, építsem fel a cége teljes informatikai, logisztikai rendszerét és irányítsam a logisztikai munkákat. Tanulságos évek következtek. Elôször itthon terjeszkedtünk, négy üzletbôl hirtelen tizenegy lett, aztán bevettük Lengyelországot is. Ott négy üzletet nyitottunk két hónap alatt. Rengeteget jártam Varsóba,
Kék Rózsa 2007/3
A mi emberünk
és látni, hogy haszna van
Krakkóba, Poznanba, Katowicébe, létrehoztuk, majd ellenôriztük az üzleteket. Érdekes volt beletanulni egy teljesen más adózási rendszerbe, más törvényi feltételekbe, mentalitásba. – Azután következett az IBM… – A pénztárgépekkel és kioszkokkal foglalkozom, kollégáimmal csapatban koordináljuk a kereskedelmet, az eladói és a felhasználói oldalt. Szoros kapcsolatban vagyok a partnerekkel, hisz ez a terület a kölcsönös egymásrautaltságon alapszik, és partnereinkkel együtt kínálunk teljes megoldásokat az ügyfeleknek. – Szabadidejében mi a kedvtelése? – Utazás és autósport. – Mi a legközelebbi úti cél? – Vietnam, immár másodszor. – Miért éppen Vietnam, fôleg, ha már járt ott? – Édesapám az elsô magyar 777-es kapitány, például Saigon és Párizs között vagy Vietnam és Ausztrália között repül. Egyszer már meglátogattam ôket. Vietnam óriási meglepetés volt. A viszonylag nagy szegénység ellenére kedvesek, viccesek és vidámak az emberek. Vietnam nagyon gyorsan fejlôdik. Sorra nyílnak az üzletek és egyre több az európai, amerikai cég. Saigonban több bevásárlóközpont is nyílt.
– Mi volt a legemlékezetesebb? – Látni, ahogy élnek, az utcán üzletelnek. Bármit megkapsz, a tévétôl kezdve a biciklin át az óráig mindent. – Gondolom, a családtagjai a legjobb, kipróbált helyekre kalauzolták. Beleértve a látnivalókat. – Elképesztô helyeken jártunk. Saigon volt a bázis, de voltunk a középsô országrészben, Danangban, bebarangoltuk egy második századi város, My Son romjait és a régi fôvárost, Hue-t, na meg átugrottunk Kambodzsába, ahol Angkoron és a dzsungelen kívül behajóztuk a Siem Reap-i úszóvárost is. Az egész élet a vízen zajlik, a templom, az iskola, a krokodilfarm és az összes lakóház egy folyóra települt. – Mi a helyzet az autókkal? – Szeretek vezetni és imádom a sport autókat, mint amilyen a Porsche 911 Carrera például. – Netán van is egy otthon? – Sajnos 911-esem nincs. Egy Porsche 944 S2-es a büszkeségem. Amit csak tudtam, magam újítottam fel rajta, és a bonyolultabb dolgokat profikra bíztam. Már két és fél éve dolgozunk rajta, de még nincs teljesen kész. Idén legalább tudtam már vele menni egy kicsit. Sok örömet okoz, fôleg ha megy. Ha elkészülök vele, megyek is, mint a puskagolyó!
9
10
Kék Rózsa 2007/3
IBM-referencia
A bôvítés motorja – a System i Rövidesen a K&H Bank jelentôs hálózatbôvítést hajt végre, ehhez pedig informatikai rendszerét is át kell alakítania. E bôvítésnek biztosítja majd a „háttérországát” az IBM System i 595. „A bankhálózat jelenleg 172 fiókból áll, további közel 150 fiók nyílik a közeljövôben, s ennek a bôvített rendszernek az igényeit kell kiszolgálni” – magyarázta a K&H Bank expanziós stratégiáját Pocsai Zsolt ITigazgató. „2006 november-decemberében, a nagy rendelekezésre állású környezetnek köszönhetôen, az üzletmenet befolyásolása nélkül álltak éles üzembe az új gépek. A 16 processzorral szerelt, akár 64 processzorig skálázható rendszer jelentôs erôforrás-növekedést eredményez, amelynek köszönhetôen az informatikai rendszer párhuzamban a bank növekedési stratégiájával, készen áll a többlet teljesítményigény kiszolgálására. „Ez a technikai fejlesztés a bankhálózat sikereit is befolyásolja, mert elôsegíti az eredményes üzletmenetet” – tette hozzá Pocsai Zsolt. „A hatékonyabban üzemelô rendszernek köszönhetôen dinamikusan bôvülhet az ügyfélkör, illetve a számlaforgalmat tekintve is jelentôs emelkedést tud az informatikai környezet zavartalanul kiszolgálni, ezek a tényezôk pedig a bank üzleti eredményeit növelik.” A K&H Bank bizalma töretlen az IBM-technológiában, informatikai hátterét 15 éve ez a nagy megbízhatóságú IBM-platform biztosítja, több különbözô alkalmazási területen. A bankhálózat 2004-ben kezdte meg az éles üzemi migrációt, az elmúlt 2–3 évben pedig a számla- és hitelkezelést kiszolgáló valamennyi korábbi alkalmazás bekerült az új integrált rendszerbe, az Equationbe. A System i összesen hat korábbi, számlakezelést kiszolgáló alkalmazást váltott ki, egyetlen integrált rendszerrel. A rendszer integráltsága a közvetlen kiszolgálásra, többek között a bankfiókok, illetve a háttérirodák teljesítményére is pozitív hatással van, ugyanis minden egyetlen rendszeren belül történik. A 24 órás nagy megbízhatóságú rendelkezésre állásnak és a zárási idôk jelentôs lecsökkenésének köszönhetôen, az elektronikus bankrendszerek, illetve az e-banking mûveletek csaknem minden területen valós idejû mûködést produkálnak. Napjaink egyik legfontosabb területe az adatbiztonság, ahogy a különféle a hálózaton keresztül érkezô fenyegetések egyre szaporodnak. „A System i külön-
leges ezen a téren is, gyakorlatilag feltörhetetlennek tartják” – magyarázta Pocsai Zsolt. „Az operációs rendszert nagyon erôs biztonsági modullal látták el, s a jogosultságkezelés is igen magas fokú védelmet biztosít.” A System i rendszer telepítése jelentôs megtakarítást eredményez, mivel a K&H karbantartással együtt bérli a teljes infrastruktúrát. Az új, hat korábbi alkalmazást kiváltó integrált rendszer három évre vetítve kisebb fenntartási költséget jelent, mivel kiváltja a korábban használt szervereket. További hatékonyságnövekedést eredményez a platformok konszolidálása, ami az integrált rendszer egyik legfontosabb elônye. Bár a bank hároméves bérleti szerzôdést kötött a rendszerre, az IT-igazgató szerint míg korábban körülbelül ennyi idôn keresztül volt versenyképes egy-egy gép és alkalmazáscsalád használata üzleti környezetben, ez az idô kezd kitolódni, s nincs messze, amikor egy megfelelôen felépített rendszer akár 4–5 évig is mûködtethetô. „A System i legnagyobb elônye, hogy megteremti a növekedéshez szükséges infrastrukturális hátteret, s ez a bank expanziós terveinek is megfelelô alapot szolgáltat, ezért is döntöttünk mellette” – tette hozzá Pocsai Zsolt. ibm.com/systems/hu/i
Kék Rózsa 2007/3
IBM-ajánlat
Az új IBM Power 6 processzor és a System p570 szerver kiváló virtualizációs technológiákat kínál Az új termék elônyeit és a benchmarking eredményeket Surányi József System p tanácsadó és Molnár Gergô értékesítési specialista ismertette. Az IBM Power 6 szerverprocesszorainak elôdje, a Power 5+ is jóval a konkurencia elôtt járt – már ami a tranzakciók számát illeti magonként –, de a Power 6 még ezt a teljesítményt is messze túlszárnyalja. Kétmagos (dual core) processzorról van szó, amely az elôdjéhez hasonlóan több szálon dolgozik, azaz egy processzormag, egy idôben két utasítást tud feldolgozni, így kihasználtsága nagyságrendekkel javul. Az IBM System p570 középkategóriás szerver is a POWER6-os processzorra épül, ár/teljesítmény aránya kimagasló, mainframe gépekbõl átvett megbízhatósági és rendelkezésre állási jellemzõkkel bír, mindemellett kapacitása rugalmasan bõvíthetõ és innovatív. A 19 colos rackbe építhetô rendszer adatbázis- és alkalmazáskiszolgálásra, valamint szerverkonszolidációra egyaránt alkalmas. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy az új szerver jóval kevesebb helyet foglal, kisebb helyiségekben is elfér, ami csökkenti az épületfenntartás költségeit. Az IBM moduláris szimmetrikus többprocesszoros (SMP) architektúrája azt jelenti, hogy el lehet indulni egy kétmagos – magonként akár 48GB memória – rendszerrel, amely bôvíthetô további építôegységekkel, ha nagyobb feldolgozási teljesítményre (akár 16 magra), I/O- és tárolókapacitásra van szükség. A System p570 kiszolgáló úgy készült, hogy az on demand környezetek költséghatékony és rugalmas kiszolgálója legyen. Az innovatív virtualizációs technológia és az igény szerinti kapacitásbõvítés (CoD) funkciók javítják a kiszolgáló változó számítástechnikai igényekre adott válaszkészségét. Ily módon jobb a kihasználtsága üzleti alkalmazásoknál éppúgy, mint vektor típusú matematikai mûveleteknél, ez utóbbi fôként grafikai feladatok területen elônyös. A p570
megvalósítja a „green” energiamenedzsment törekvést az adatközpontokban. Környezetbarát, mert nem fogyaszt el fölöslegesen egyetlen wattot sem. Ezt úgy érik el, hogy az éppen inaktív magok automatikusan lekapcsolódnak, majd újra felébrednek, mikor szükség van rájuk (NAP-mód). A fejlesztések során jelentôs áttörést értek el a hômérséklet-szabályozásban is. Szenzorok ellenôrzik folyamatosan a rendszert, és a ventilátorok sebességét az optimális értékre állítják be. Ezek mind „apróságnak” tûnnek, de a szerver elektromos fogyasztását így akár 80 százalékkal is lehet csökkenteni. Jelentôs elôrelépés történt a folyamatos rendelkezésre állás javításában. Hisz az IT-környezet leállása komoly pénzügyi veszteséget okozhat, ronthatja a cég versenyhelyzetét és megingatja az ügyfelek bizalmát. Ezért célként tûzték ki, hogy csökkentsék a leállások számát, vagy ha erre mégis sor kerülne, akkor a hibaelhárítás idôtartamát. A Live Partition Mobilty segítségével megvalósíthatók mindezek. A rendszer jelzi az alkatrészek meghibásodásait, bekapcsolja a tartalék processzorokat, legtöbb esetben a javítás, üzemelés közben, leállás nélkül is elvégezhetô. A funkciók a rendszerek processzorkihasználásának javításában is segítenek, és lehetôvé teszik, hogy a vállalatok egy kisebb rendszerrel is teljesíthessék a növekvô feldolgozási követelményeiket. Az IBM legfejlettebb, nagyvállalati teljesítményt biztosító csúcskategóriás technológiáját és változó piaci feltételekhez történô alkalmazkodást kombináló p570 szervere biztosítja azokat a fontos szolgáltatásokat, amelyekre a közepes méretû cégeknek szüksége van a túléléshez, a mai kiélezett piaci versenyben. ibm.com/systems/hu/p
11
12
Kék Rózsa 2007/3
IBM-ajánlat
Segítenek az IBM virtuális lényei:
Az avatarok bemasíroznának az egészségügybe is Az IBM kutatói bemutatták azt a szoftvert, amely egy virtuális modell (avatar) segítségével lehetôvé teszi, hogy az orvosok olyan módon érjék el a paciensek egészségügyi adatait, mintha csak élôben vizsgálnák ôket. Az avatarok jól ismertek a virtuális világokból, és elektronikus játékokból, ahol egy-egy szereplôt személyesítenek meg különbözô élôlények formájában. Az avatarok közel sem csak a szórakoztatás területén tehetnek jó szolgálatot: a szoftver használatával az orvosnak nem kell kartotékok mélyére ásnia, vagy számítógépes könyvtárak között keresgélnie, ha egy beteg kórtörténetét szeretné megismerni. A doktor egerével a pácienst megszemélyesítô avatar valamelyik testrészére kattintva lehívhatja a testtájékhoz tartozó valamennyi információt. Például egy hátfájós ember avatarjának gerincére klikkelve megjelenik valamennyi adat a kérdéses területrôl: korábbi panaszok leírása, laboreredmények, röntgenfelvételek. Az orvos különbözô szempontok szerint szûkítheti, vagy tágíthatja az adatok megjelenítését. A jelenleg az egészségügyben általában használt, az adatokat ôrzô és menedzselô megoldások nem használják ki a rendelkezésre álló információtömegben rejlô lehetôséget. A papíron vagy különbözô adatbázisokban töredékesen tárolt zárójelentések, képi felvételek, leletek pácienseik egészségügyi állapotára, hamar szembeszökôvé válnak az összefüggések, sôt több idô maradhat a beteggel foglalkozni. Az IBM egy másik kutatási projektje szintén az avatarokat fogja munkára. A beszédfelismerô szoftver kiegészítéseként készül az az egyelôre angolul értô virtuális személy, aki a folyó beszédet jelbeszéddé alakítja a nagyothallók számára. A segítséggel élô így – laptopja segítségével – bárhol aktiválhatja virtuális jeltolmácsát, akár otthon, televíziónézés közben, akár mozi-
ban, színházban vagy társaságban. Az elmúlt tíz évben háromdimenziós világok (3D) sora jött létre az interneten; mind különbözik egy kicsit a másiktól, és mind hasonlít egy kicsit a valódi világra. Ha kirándulni akarunk például a mostanában nagy népességszaporulatot megélô Second Life-ba (SL), azaz „Második életbe”, ingyen letölthetjük a kliensprogramot, amivel aztán kapcsolódunk azokhoz a központi szerverekhez, amelyek az SL világát tartalmazzák. Belépéskor a felajánlott készletbôl kiválasztjuk azt a 3D-s emberszerû figurát, „aki” minket képvisel az új világban. Repkedünk vele egy kicsit, felülrôl is szétnézünk az újonnan csatlakozók segítésére szolgáló Operációs Szigeten, ahol akadálypálya is van, hogy a kezdôk megtanulhassanak repülni. Az avatarok „tulajdonosai” a világ különbözô részein ülnek számítógépeik elôtt, otthonaikban. Ezt követôen az SL wikijében felsorolt egyik felfedezôcsoport ajánlata alapján akár a Chebi-mecsethez is mehetünk, ahol a valódi világtól eltérôen, vegyesen foglalhatnak helyet nôk és férfiak. Beszélgethetünk is, egyikôjük érdekes honlapokat ajánl, aztán az SL-lakók által írt számtalan blog egyikén bemutatott Ajax Arénát repülhetjük körbe. A blog szerzôje, az Aleister Kronos nevû avatar azon a véleményen van, hogy nem bûn a valódi világ különleges építményeinek mását az SL-ben is megépíteni, ha ennyire szépre sikeredik, de hogy a másik oldal képviselôi is elégedettek legyenek, már rég várják a lakók javaslatait az ideális virtuális fociaréna felépítéséhez. Végül beugorhatunk a tôzsdére, és megnézhetjük a helyi pénz, a LindenDollár (L$) árfolyamát. A belépéskor két másik lény, vagy ahogy az SL-ben hívják, avatar is születethet velünk egy idôben. Velük is ismerkedhetünk, de jobb, ha elôbb magányosan bolyongunk, és szétnézünk ezen a furcsa vidéken. A keresôben kiválasztunk egy mesebeli növényekkel benépesített parkot, oda teleportáljuk magunkat, majd türelmesen várunk addig, amíg pár másodperc alatt felépül körülöttünk a látvány. Aztán az SL egyik kórházának hallucinációszimulációját is kipróbálhatjuk. A Kaliforniai Egyetem pszichiátriaprofesszora, Peter Yellowlees a páciensei beszámolóiból összegyûjtött, rémisztô hangélményeket és vizuális hallucinációkat szimulálja és magyarázza a diákok, orvosok, nôvérek és a hozzátartozók (avatarjai) számára, így azok jobban meg tudják érteni, mi folyik a beteg fejében. ibm.com/healthcare
Kék Rózsa 2007/3
IBM-ajánlat
SolveDirect
– az elérhetô, testre szabható szolgáltatás
Együttmûködésbe kezdett az ausztriai székhelyû SolveDirect és az IBM, amelynek keretében közösen kínálunk szolgáltatásokat az IT Szolgáltatás Menedzsment területén (ITSM) a kis- és középvállalatoknak is. A SolveDirect egy 2000-ben alapított osztrák cég, amely újszerû üzletmodelljének köszönhetôen dinamikus fejlôdésnek indult, hétévnyi mûködés után már Ausztria 50 legjelentôsebb cége között tartják nyilván. Az üzleti modell szakít az eddigi gyakorlattal, és az általa készített szoftvereket nem elsôsorban dobozos termékként árusítja, hanem az interneten keresztül elérhetô szolgáltatásként. Az elgondolás beleillik a manapság népszerû internetalapú szolgáltatások trendjébe, amelynek helyességét egy a Gartner által készített elôrejelzés is alátámaszt, miszerint 2010-re az új szoftverek 30 százaléka már „Software and a Service” (SaaS) formában kerül értékesítésre. Az együttmûködés keretében a SolveDirect termékei az IBM szerverein futnak, valamint világszerte az IBM nyújt hozzá tanácsadási és implementációs szolgáltatásokat. A SolveDirect az ITIL alapú szolgáltatás menedzsment területét célozza meg, amely már világszerte elterjedt és jelentôsége Magyarországon is dinamikus növekedésben van. Az ITIL (IT Insfrastucture Library) egy a brit kormányzat által a '80-as években indított kezdeményezés, amely az IT-üzemeltetés területén szerzett tapasztalatokat és a bevált gyakorlatokat összegzi és gyûjti egybe. A SolveDirect terméke az ITIL Service Support folyamatainak támogatását tûzte ki céljául, versenyképes alternatívát nyújtva a piacon már elterjedt termékekkel szemben. A SolveDirect esetében az ügyfélnek nem szükséges a termék infrastruktúrájának kialakításával,
üzemeltetésével foglalkoznia, nem szükséges üzemeltetésért felelôs humán erôforrást biztosítani, valamint értékes emberi erôforrást sem kell hozzárendelni a termék életciklusa során felmerülô verzióváltások miatt. A szolgáltatási formából adódóan nagy felhasználószám esetén lényegesen alacsonyabb az ár a versenytársakhoz képes, amely így már kis- és középvállatok valamint oktatási intézmények számára is elérhetôvé válik. A folyamatok leképezésére dinamikusan testre szabható tervezômodul áll a felhasználók rendelkezésére. Ezzel tetszôleges, a felhasználó által alkalmazott incidens-, probléma-, és változáskezelési folyamat alakítható ki. A SolveDirectnek nem csupán a folyamatai, de a felülete és jogosultsági rendszere is széleskörûen paraméterezhetô, így lehetôvé válik a vállalati rendszerbe történô egyszerû és gyors integrációja. Mivel a SolveDirectnek és az IBM-nek jelentôs tapasztalata van az ügyfelek leggyakoribb igényeirôl és azok kivitelezésérôl, egyszerû esetben csupán pár napos testreszabás után használatba vehetô a rendszer. Bonyolultabb folyamatok és konfigurációs adatbázis-struktúra esetén viszont az implementációs idô jelentôsen változhat. A SolveDirect mára már több mint 180 ügyféllel rendelkezik, köztük olyan cégek, mint például az osztrák Raiffeisen Informatik, Spar vagy az osztrák IBM is. Magyarországi terjesztését nemrégiben kezdte meg az IBM, ennek eredményeképpen máris két referenciával rendelkezik – a Delta Services Kft. SolveDirect-et választott, valamint a CEU-n 2007 december folyamán tesztelték a megoldást, hogy 2008-ban bevezessék. A SolveDirect termékét havidíjas szolgáltatásként kínáljuk, amely szolgáltatás esetén az IBM és a SolveDirect felelôs: • a termék infrastruktúrájának kialakításáért (pl.: szerverterem kialakítása – IBM-telephelyen, hálózati elérhetôség biztosítása, informatikai biztonság implementálása), • az infrastruktúra üzemeltetéséért (pl.: megfelelô rendelkezésre állás (–99,8) biztosítása, felmerülô incidensek/igények kezelése, a termék verzióváltásainak megtervezéséért és kivitelezéséért, stb.). Az ügyfélnek kizárólag az internetelérést szükséges biztosítani.
13
14
Kék Rózsa 2007/3
IBM-aktuális
Kiskereskedelemi, idegenforgalmi, fuvarozó cégek innovációja Ma a mûszaki újítások gyorsan és hatékonyan reprodukálhatók, s ugyanez a helyzet az üzleti folyamatokban bevezetett innovatív modellekkel. Az IBM Magyarország és a GKIeNET Innovációs trendek 2007 címû kutatása számos vállalatvezetô megkérdezésével több gazdasági szektort is vizsgált. A válaszokból kiderül, hogy azok a vállalatok a leginnovatívabbak, melyeknek piacain a legerôsebb verseny, s hogy az informatika megfelelô alkalmazása minden szektorban a siker kulcseleme. Minden kereskedôcég próbálja ötletekkel és gyorsasággal megelôzni a konkurenciát. A kisebbek pedig a jó minôségû, egyedi áruk kínálatával és a megkülönböztetett kiszolgálással tehetnek szert elônyre a nagyvállalatokkal szemben. Az egymással versenyzô multinacionális vállalatok pedig piaci részesedésüket folyamatos újítások – kapcsolódó szolgáltatások, szórakozási lehetôségek – révén képesek megtartani. Minden szereplô számára új lehetôségeket teremt az internetes értékesítés, bár a szabályozási környezet bonyolultsága és az elektronikus kereskedelem kiforratlan törvényi háttere fékezi a piac fejlôdését. Kedvezô földrajzi adottságunk miatt a szállítmányozás és logisztika ígéretes terület, de ezt jelenleg nem használjuk ki eléggé. A magyar éves átlagos áruszállítási teljesítmény több mint fele az országon áthaladó tranzitforgalom, amelyhez nem adunk értéket. A közúti áruszállítást sokszereplôs, éles piaci verseny jellemzi, ahol az újítási képesség a fennmaradás nélkülözhetetlen eleme. A kisméretû hazai fuvarozócégek és a külföldi társaságok megjelenése mellett nemzetközi elismerést kiharcoló, magyar érdekelt-
ségû vállalatok nôttek fel. A sikeres hazai közúti fuvarozók kiemelt szerepet szánnak üzleti folyamataik informatikai támogatottságának, amivel az élesedô versenyben optimalizálják kapacitásukat, útvonalaikat, munkatársaik terhelését és biztosítják a megfelelô tervezést. Integrált elektronikus rendszerek kiépítésével, nyomon követhetik szállítmányaikat, és átláthatóvá válik adminisztrációjuk. A magyar vasúti szállítás versenyképességének megtartásához hasonló szemlélet szükséges. Az idegenforgalmi iparban az utazásszervezôk és a szálláshelyek körét egyaránt szigorú ár- és minôségi verseny jellemzi. Az internetes foglalások és a gyors összehasonlítás lehetôsége arra késztetik a piaci szereplôket, hogy egyénre szabott ajánlatokkal álljanak elô. A másik oldalon az önkormányzatok, társulások és kistérségek saját turisztikai stratégiájuk részeként turisztikai szervezeteiket, online megjelenésüket önállóan igyekeznek kialakítani, országosan átgondolt, egységes, turisztikai stratégia nélkül, amely keretbe foglalhatná a jövôbeni fejlesztéseket. A kutatás kitér arra is, hogyan értékelik helyzetüket a jövô innovátorai, a végzôs egyetemisták. A hallgatók hiányolják a gyakorlatias képzést, úgy látják, kevés lehetôségük adódott a különbözô vállalatok mûködésének megismerésére, ugyanakkor elégedettek az elméleti oktatás színvonalával. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója elmondta: „A kutatás eredményei megerôsítik meggyôzôdésünket, hogy a vállalatoknak és az oktatási szférának a lehetô legszorosabbra kell fonni kapcsolataikat. Az IBM Magyarország számos, kölcsönös elônyökön alapuló együttmûködést alakított ki felsôoktatási intézményekkel: közösen fejlesztünk tanterveket egyetemekkel és fôiskolákkal, közös kutatási projekteket indítunk, munkatársaink gyakorlatorientált kurzusokat tartanak, gyakornoki programokat indítunk, hogy integráljuk a hallgatókat az üzleti életbe. A gazdaság szereplôinek ahhoz hogy versenyképességüket megtartsák és fejlesszék, szükségük van tehetséges, innovatív szemlélettel rendelkezô végzôsökre, s tapasztalatokkal, gyakorlati ismeretekkel, technológiával tudják segíteni az oktatási intézményeket.” ibm.com/hu/social/2007-10-trendek.html
Kék Rózsa 2007/3
IBM-aktuális
IBM globális HR-kutatás: kritikus helyzetben a vezetôi utánpótlás A HR-igazgatók háromnegyede az egyik legsúlyosabb problémának és erôteljesen fejlesztendô területnek tartja az új vezetôk kinevelését az IBM üzleti tanácsadó egységének (IBM Global Business Services) és az Economist kutatási részlegének (Economist Intelligence Unit) legújabb, globális emberi erôforrás témájú kutatási beszámolója szerint.
A felmérés során 40 országban – köztük Magyarországon is – összesen négyszáz HR-igazgatót kérdeztek arról, hogy milyen kihívások elôtt állnak, s mely kérdéseket tartják a legégetôbbnek. Gruhala Péter, az IBM Magyarország üzleti tanácsadó egységének igazgatója szerint ma a hatékony vezetô nemcsak arról ismerszik meg, hogy hozza a számokat, és keresztülverekszi magát a viharos idôszakokon, hanem olyan környezetet teremt, amely a tehetséget, a kiemelkedôen teljesítôket vonzza és tartja meg – azokat az embereket, akikbôl meglehetôsen szûkös utánpótlásra számíthat csak a jövôben. Elkerülendô a magas szintû vezetôi és szakmai tudás hiányából fakadó fennakadásokat, a cégeknek gondoskodniuk kell arról is, hogy rendelkezzenek a késôbb menedzserekké kinevezhetô munkatársak csoportjával.
A kutatás során megkérdezettek több mint fele úgy véli, vállalatuk nem tud megbirkózni azzal a feladattal, hogy munkatársaik tudását és készségeit olyan irányban és ütemben fejlessze, ahogyan azt az üzleti élet megkívánja. További problémát jelent, hogy sok esetben a kollégák ismeretei nincsenek szinkronban a cég célkitûzéseivel. Az „adaptív munkaerô" címû tanulmány három, az eredmények szempontjából kritikus személyzeti faktort határoz meg, amelyek egyúttal olyan feladatokat is jelentenek a HR szakemberek számára, amelyeket csak az üzleti vezetéssel szorosan együttmûködve oldhatnak meg: – Elôre meg kell határozni, hogy az üzlet fejlôdése és változása milyen személyi képességeket követel meg az elkövetkezô 3–5 évben. – Meg kell találni a szakértô munkatársakat, akik nem csak a jelen körülmények között teljesítenek kiválóan, de arra is képesek, hogy kövessék változásokat: szívesen tanulnak, és nem idegenkednek attól, hogy feladatuk, vagy elvégzésének módja megváltozik. – Az együttmûködést a vállalati élet alappilléréve kell tenni, megszüntetve a silókat, mert a kihívások anynyira összetettek, hogy azokra csak a különbözô fejekben meglévô eltérô tudás és szemléletmód ötvözésével lehet válaszolni. ibm.hu/iibv „Az adaptív munkaerô” címû tanulmány öszszegezve a legfontosabb megállapításokat, arra utal, hogy a jelenlegi, rendkívül gyorsan változó és kíméletlen, globális versenyt diktáló gazdasági környezetben a belsô és külsô elvárások, a piac igényei megkövetelik, hogy a cégek rugalmasan mûködjenek, az általuk legkiválóbban gyakorolt tevékenységekre koncentráljanak és ellenálljanak a kívülrôl érkezô nehézségeknek. Ezért a gazdálkodószervezetek számára kulcsfontosságú, hogy képesek legyenek felmérni, milyen készségekre lesz szükségük a jövôben, és munkatársaik kritikus tömegénél gyorsan fejlesszék ki a szükséges kompetenciákat. A HR-igazgatók 14 százaléka vélte úgy, hogy igazán adaptív munkatársakkal rendelkezik.
15
MIÉRT AZ IBM POS MEGOLDÁSOK? Az IBM, Üzleti Partnereivel közösen a legegyszerûbb, mindent egy dobozban tartalmazó termináloktól a multimédiás, érintôképernyôs rendszerekig mindenre tud ajánlatot adni, és mindehhez megvan a kellô mélységû szakérteleme, amely a megrendelôink igényeihez és pénztárcájához igazodik.
Minden kereskedônek látnia kellett már IBM POS pénztári rendszert a szupermarketekben, nagyáruházakban és egyéb kereskedelmi egységekben. Az igazság az, hogy az IBM fejlesztette ki több mint 30 évvel ezelôtt a vonalkódot, és nem sokkal ez után szintén az IBM telepítette az elsô POS pénztári rendszert. Magyarországon az elsô pénztárterminálok 1989ben kerültek beállításra, majd az elsôk között az IBM Magyarország kapott APEH forgalmazási engedélyt szoftver alapú, feketedobozos nyomtatóra. A most kapható IBM fiscal nyomtató elektronikus journal-technológiát szintén az IBM honosította meg Magyarországon. POS megoldásaink skálájának szélesítésére szoros együttmûködésben dolgozunk sok száz, vezetô szoftverfejlesztô céggel. Ennek a széles körû együttmûködésnek köszönhetôen mindenki számára kínálhatunk kereskedelmi megoldásokat,
a legkisebb üzletektôl a legnagyobbakig, a kereskedelem minden területén. Az IBM azóta, hogy a hetvenes években kifejlesztette az elsô pénztárterminál rendszerét, folyamatosan új technológiákat vezet be, mely üzleti elônyöket jelent a kereskedôknek. Üzleti partnereinkkel együtt a telepítés és a karbantartás minden kérdésében segítséget tudunk nyújtani ügyfeleink számára. Az IBM POS rendszereinek rendkívüli ár/teljesítmény mutatói még a legárérzékenyebb vásárlót is meggyôzhetik, és vonzó alternatíva lehet az IBM Global Finance lízing konstrukciója is. A fentiekben leírtak alapján reméljük, sikerült bebizonyítanunk, hogy az IBM POS megoldásaira bármilyen kereskedelmi környezetben számíthat, és megbízható partnerként, együtt sikerrel megbirkózunk a kereskedelemben felmerülô problémákkal.
Mit kínál az IBM Retail manapság...? ...a legkorszerûbbet A SurePOS 500-as rendszer az érintôképernyôs megoldást igen kis helyigénnyel egyesíti. Ez a megoldás különösen hasznos a vendéglátóipar és a szállodaipar területén, ugyanakkor a legkorszerûbb POS megoldást jelenti bármilyen más kereskedônek is. Ez a rendszer igény esetén felszerelhetô multimédiás sztereó hangszóróval, valamint egy másodlagos, a vevô felé nézô kijelzôvel, amely reklámozási célra is használható. IBM SurePOS 500
...teljesítményt és bôvíthetôséget Az IBM SurePOS 700 család, a világon legelterjedtebb 4694 POS terminálok utódja, a nagy teljesítményû, sok funkciós POS terminálok és kiegészítô elemeik széles skáláját kínálja a kereskedôknek. A felhasználó az igényeinek pontosan megfelelô sebességet, funkciót és pénztárkonfigurációt választhatja.
IBM SurePOS 700
Az IBM SurePOS 300 család, a 700-as család kistestvére. Moduláris kialakításával könnyen integrálható bármilyen kereskedelmi környezetbe. Sok kiegészítôvel rendelhetô, így tetszôleges konfiguráció alakítható ki. Felhasználóbarát, könnyen kezelhetô, ergonomikus. IBM SurePOS 300
...egyszerûséget Ez a jó minôségû, kis helyigényû thermo blokk nyomtató új távlatokat nyit a maga másodpercenkénti 52 soros sebességével. A SureMark piacvezetô technológiai színvonala felgyorsítja a kiszolgálást, így csökken a sorbanállás, ugyanakkor kiváló minôségû a blokknyomtatás – és mindez csendes mûködési környezetben. IBM SureMark nyomtatók
...ösztönös mûködtetést A SurePoint POS kijelzôk sokféle grafikai és érintôképernyôs alkalmazást tesznek lehetôvé. A könnyû kezelhetôség érdekében öt különbözô kezelési mód alkalmazható: a teljes méretû érintôképernyôs vagy nem érintôképernyôs megoldás, a numerikus billentyûzet, a mutatóeszöz, de akár hangfelismerés is használható.
IBM SurePoint kijelzô
...interaktivitást Napjaink kereskedelmi igényei olyan megoldásokat követelnek, hogy az információ szinte bárhol, azonnal hozzáférhetô legyen, még vásárlás vagy akár utazás közben is. Ön az IBM Anyplace kioszk megoldásaival biztosíthat ügyfelei számára egy teljesen interaktív megoldást, amely szinte bárhol lehetôséget nyújt a fentiekben említett igények kielégítésére. Keskeny, strapabíró és különbözô rögzítési megoldásaival szinte bárhol elhelyezhetô.
IBM Anyplace Kiosk
18
Kék Rózsa 2007/3
IBM-partnerek
Laurel Kft. – Küldetés a versenyképességért Az 1993-ban mindössze 14 fôvel startoló székesfehérvári csapat, a Laurel Kft. mára piacvezetôvé vált a kereskedelmi, informatikai rendszerek fejlesztése és forgalmazása területén. Ebben a szép karrierben az egyik legfontosabb partnerének, az IBM-nek is igen komoly szerep jutott. Néhány évvel a rendszerváltás után érezhetôen megváltozott a gazdasági élet Magyarországon. Egyre többen voltak, akik szûknek érezték az állami vállalatok által kijelölt mozgásteret, s rugalmasabb, hatékonyabb, eredményesebb szervezetre vágytak. Közéjük tartozott az a székesfehérvári csapat is, aki a SZÜV-bôl kiválva, 1993-ban Laurel Kft. néven alapított vállalkozást. A 14 fôvel induló Kft. ma már száznál is több embert foglalkoztat, piacvezetô a kereskedelmi rendszerek területén, s az IBM egyik legjelentôsebb partnere a kiskereskedelemben. Errôl a vitathatatlan sikertörténetrôl beszélgettünk Bessenyei István ügyvezetô igazgatóval, a Laurel Kft. alapító-tulajdonosával. – Ma önöket elsôsorban kereskedelmi rendszereikrôl ismerik. Mivel indultak? Hogyan kezdték a tevékenységüket? – Megalakulásunk pillanatától kezdve a kereskedelmi rendszerekre koncentrálunk: a hazai piacra, fôleg a kiskereskedelem számára kínálunk informatikai megoldásokat. Kezdetben az Albacomp is részt vett a vállalkozásunkban, ôk biztosították a technológiát, mi pedig erre alapozva készítettük, fejlesztettük, forgalmaztuk rendszereinket. Persze ahogy múlt az idô, egyre többen megismerték cégünket, több referenciánk lett, nôtt a forgalmunk, s egyre nagyobb kihívásokkal találkoztunk, s még nemzetközi vonalon is elindultunk. – Hogyan kerültek kapcsolatba az IBM-mel? – Hamar rá kellett ébrednünk arra, hogy a fejlôdésnek gátat szab, ha viszonylag szûk technológiai rétegen dolgozunk. Szembesültünk azzal, hogy több cég a vevôink közül, elsôsorban persze a multinacionális vállalkozások, egységes rendszert akarnak mind hardverben, mind szoftverben, s eme egységes rendszert sokszor éppen IBM-alapokon képzelik. Minthogy mi is teljes választékot szerettünk volna kínálni, logikus volt, hogy felvegyük a kapcsolatot a Kék Óriással, ami – mint kiderült – az IBM-nek sem volt ellenére.
Akkoriban ugyanis a Laurel név már jól csengett a magyar piacon. Több, nagy kereskedelmi-informatikai projekt lebonyolítása állt mögöttünk (példaként a Fotex üzletcsoportot említeném), s egy olyan piaci szegmensben tevékenykedtünk, ami az IBM számára is izgalmas kihívást jelentett. Már a kezdetektôl fogva látszott, hogy a kapcsolatfelvétel mindkét félnek kedvezô. Egyre több eredményt könyvelhettek el, s mára elmondható, hogy a Laurel Kft. eladásainak döntô többségét IBM-termékek, a pénztárgépek jelentik. Bessenyei István külön kiemeli, mennyire olajozottan mûködik ez a kapcsolat, melynek alapja vitathatatlanul az, hogy az IBM élen jár a technológiákban, a Laurelnek pedig – mint partnernek – igen kedvezô, hogy mindig a vezetô technológiákat kínálhatja a piacon. – Van-e ennek a partnerségnek az ügyfeleik számára is kézzelfogható eredménye? – Magyarországon rengeteg a kereskedô, roppant kiélezett a verseny, és csak az képes stabilan megmaradni, aki a legújabb, legkorszerûbb eszközöket használja. Úgy gondolom, vevôink is alátámaszthatják, hogy az általunk forgalmazott megoldásokkal üzleti folyamataik valóban eredményesebbek, versenyképesebbek lettek. Ha ez nem így volna, nem lenne annyi elégedett partnerünk, s nem keresnének bennünket újabbak és újabbak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy-egy fejlettebb technológia bevezetése nálunk kicsit másként térül meg, mint Nyugaton, hiszen eltérôek a jövedelmek, mások a bérek, így egy kisebb munkaerô-megtakarítás – ami együtt jár az új technológia bevezetésével – valamivel késôbb hoz hasznot. – Honnan értesülnek az IBM új fejlesztéseirôl, hogyan tartják a kapcsolatot? – Kölcsönösen keressük egymást. Az IBM például rendszeres fórumokat, tanfolyamokat, konferenciákat tart, ahova meghívják üzleti partnereiket. Nekünk igen széles az ügyfélbázisunk, így folyamatosan felmerülnek ötletek, fejlesztési elképzelések, s ilyenkor mi keressük meg az IBM-et, hogy tudna-e valamilyen megoldást javasolni. Az ügyvezetô igazgató ezután egy másik termékrôl beszél, ami ugyan nem kifejezetten IBM-fejlesztés, mégis kapcsolódik hozzá:
Kék Rózsa 2007/3
IBM-partnerek
– A dStore rendszer Nyugat-Európában a legszélesebb körben elterjedt POS-szoftvertermék, az IBM által is certifikált és kiemelten támogatott kereskedelmi front office megoldás. Nem véletlen tehát, hogy pont az IBM javasolta nekünk, hogy foglalkozzunk a dStore-ral, melynek mára mi vagyunk a kizárólagos hazai fejlesztési és disztribúciós partnere. Ezt a rendszert egyébként több projektünkben is kínáljuk, és sok olyan cégnek tudjuk ajánlani, akiknek nemzetközi megoldásra van szükségük. – Nemrégiben látták el egységes kereskedelmi-informatikai rendszerrel a Lapker közel 300 hírlapárusító üzletét, s itt megint csak felbukkant az IBM neve… – Erre a valóban nagy projektre az IBM-mel együtt pályáztunk, s nagyon szoros küzdelemben nyertünk. Igazi újgenerációs, érintôképernyôs IBM kasszamegoldásokkal látjuk el az említett boltokat. Hiszünk abban, hogy hamarosan valamennyien érezni fogják az új technológia pozitív hatásait, hiszen jobb az ergonómia, kevesebb a hibalehetôség, a pénztáros vagy az eladó is jobban tud figyelni a vevôre. – Térjünk most kicsit vissza önökre! Ilyen nagy projekteket már nem lehet tucatnyi munkatárssal intézni. Hányan dolgoznak ma a Laurelnél? – Ahogy a cég növekedett, eljutott abba a fázisba, hogy dönteni kellett: megállunk vagy továbbmegyünk? A megállás persze kényelmesnek tûnt volna, de úgy véltük, ebbôl egy idô után óhatatlan visszaesés lesz. Egyértelmû volt tehát a döntés: növekedni fogunk. Közben olyan lehetôségünk is adódott, hogy bizonyos akvizíciók révén megvásároltuk a konkurens céget, s ez nagyon megerôsítette piaci pozíciónkat. Jelenleg 120-130 fô dolgozik a Laurel cégcsoportban, és szükség is van ennyi munkatársra, hiszen nagyon széles az ügyfélbázisunk. Ez önmagában persze még nem jelentene olyan sok munkát, de azért azt látni kell, hogy egy kereskedelmi-informatikai rendszerekkel foglalkozó cég különbözik a hagyományos IT-cégektôl. Ez utóbbi leszállít egy számítógépet vagy egy szoftvert, s utána általában minimálisra esik vissza a vevôvel a kapcsolata. Nálunk igen szoros kötelék alakul ki, hiszen ha egy pénztár csak egy órára is leáll, az már komoly gondot jelent, s még nem is beszéltünk arról, hogy egy-egy ilyen rendszer életciklusa akár a tíz évet is elérheti. Nekünk tehát nemcsak a rendszerek bevezetésére, eladására kell figyelnünk, hanem a nagyon magas színvonalú háttértámogatásra és szolgáltatásra is. www.laurel.hu
19
Kék Rózsa 2007/3
IBM-innováció Uffe Sorensen, IBM
Lotus Notes és Domino – Csoportmunka szimfónia Ingyenes irodai alkalmazáscsomaggal, továbbá a hatékonyságot, az üzleti kapcsolattartást és a vállalati tudáskezelést segítô alkalmazásokkal és funkciókkal bôvítette az IBM a nyár végén bejelentett Lotus Notes és Domino 8 csoportmunka környezetét. A szeptember végén New Yorkban megrendezett Collaboration Summit konferenciát követô napon az IBM Magyarországon is ismertette az újdonságokat. A rendezvényre hazánkba látogató két regionális vezetôvel, Uffe Sorensennel, a Lotus Messaging and Collaboration üzletág igazgatójával és Manfred Stadlerrel, a Lotus and Workplace Portal termékcsoport kereskedelmi vezetôjével a bejelentésekrôl, valamint az izgalmasnak ígérkezô idôszak elé nézô piacról beszélgettünk. Virágok az íróasztalra Kétéves fejlesztést és több mint 25 ezer vállalatot felölelô tesztelést követôen az IBM augusztus végén kezdte szállítani a Lotus Notes 8 és Lotus Domino 8 kliens és szerver oldali csoportmunka alkalmazásokat. – A vállalati felhasználók ma már nem az elektronikus levelezést, hanem az együttmûködést sokrétûbben támogató alkalmazások együttesét használják elsôsorban, asztali gépen, notebookon és intelligens telefonon egyaránt, akár az íróasztalnál ülnek, akár úton vannak – mondta lapunknak Manfred Stadler. – Az általunk megkérdezett vállalati vezetôk válaszaiból az is kitûnik, hogy elsôsorban a csoportmunkatámogatás javításától várnak versenyelônyt a következô idôszakban. Ezért a Lotus Notes 8-ban az IBM a beérkezô levelek mappanézetét egy átfogó és integrált munkakörnyezetté alakította, amelyben a felhasználók az e-mailek mellett a naptárat, az azonnali üzenet-
küldést, az irodai alkalmazásokat és a vállalatuknál használt egyéb üzleti alkalmazásokat is egyetlen felületen érik el. A Lotus Notes 8 mindezeket az alkalmazásokat a képernyô jobb szélén megjelenô, kibôvített sávba rendezi, így a felhasználó a bejelentkezést követôen a munkájához szükséges összes erôforrást áttekintheti és elérheti – az alkalmazások mellett a projekteket, a feladatokat és a munkatársakat, partnereket és ügyfeleket is. Mindezek az erôforrások között keresôfunkció segíti az eligazodást, amellyel a keresés a világhálóra és a merevlemezen tárolt dokumentumokra is kiterjeszthetô. További újdonság, hogy a levelek a hagyományos nézetek mellett – a Gmail levelezôszolgáltatásra emlékeztetô módon – ún. párbeszédekbe rendezhetôk. A Lotus Notes 8 kliens és szerver oldalon a platformok széles körét támogatja, beleértve a Linuxot és a Windowst. A Lotus Expeditor 6.1.1 programozói modellre épül, amelynek alapját az eclipse.org nyílt szabványai adják. A fejlesztôk ezáltal a Lotus Notes 8 kliens oldali munkakörnyezetet könnyen integrálhatják a nagyvállalati mashup, azaz kompozit alkalmazásokkal, amilyenek például a SOA környezet szolgáltatásokból felépülô alkalmazásai. Egy hónappal a Lotus Notes és Domino 8 bejelentését követôen az IBM további alkalmazásokkal és funkciókkal bôvítette a csoportmunka-támogató környezetet. Ezek közé tartozik az üzleti kapcsolatok építését a közösségi weboldalakról ismert szolgáltatásokkal segítô IBM Lotus Connections, a dokumentumok megosztását lehetôvé tevô IBM Lotus Quickr, az elektronikus ûrlapok böngészô alapú kezelését támogató IBM Lotus Forms és a fejlett, egységes üzenetkezelést megvalósító IBM Lotus Sametime 8.0. Az Applications on Demand for Lotus Notes által a csoportmunka-támogató környezet hostolt szolgáltatás formájában is elérhetô, a Lotus Domino Web Access 8.0.1 pedig azoknak ad hatékony hozzáférést, akik kis sávszélességû kapcsolaton csatlakoznak távolról a vállalati hálózatra. A FIPS 140-2 szabvány támogatása a levelezés titkosítását is lehetôvé teszi. Ugyancsak a mobilfelhasználók számára lehet majd hasznos az IBM Lotus Notes Traveler. A 2008 elsô negyedévében megjelenô kliens a Microsoft Windows Mobile alapú mobileszközökön is elérhetôvé teszi a cso-
Manfred Stadler, IBM
20
Kék Rózsa 2007/3
IBM-innováció
portmunka környezetet, és valós idôben, automatikusan szinkronizálja a levelezést, a naptárbejegyzéseket, a címtárat és a teendôk listáját. A jövô év elején újabb konnektorok is várhatók a Quickr kiegészítéseként, amelyekkel a fájlmegosztó funkciók közvetlenül elérhetôk lesznek Lotus Notesból és Microsoft Outlookból. A felhasználók közvetlenül a Quickr megosztott mappáiba másolhatják majd a csatolmányokat, ezzel csökkentve a levelek méretét, mivel a mellékletek helyett elég lesz egy linket küldeniük. A Quickr olyan alkalmazásprogramozó felületeket is kap, amelyekkel könnyen integrálható lesz a vállalati tartalomkezelô rendszerekkel.
ta, amelyhez a vállalatok igény szerint szolgáltatásokat vásárolhatnak. A Lotus Symphony Documents, a Lotus Symphony Spreadsheets és a Lotus Symphony Presentations alkalmazások Windows és Linux alapú PC-ken egyaránt használhatók, az Open Document Format mellett a Microsoft Office fájlformátumait is támogatják, és lehetôvé teszik az elkészített dokumentumok PDF -be mentését. A bejelentést követô elsô héten több mint százezer regisztrált vállalati és egyéni felhasználó töltötte le az alkalmazásokat az irodai csomag www.ibm.com/software/lotus/symphony címen található weboldaláról. A magyar verzió is rövidesen elérhetô lesz.
Közösségtámogató képesség Uffe Sorensen elmondta, hogy a csoportmunka szoftverek professzionális vállalati felhasználóinak száma világszinten jelenleg 250 millióra tehetô. A Lotus Notes és Domino 135 millió értékesített licencével 42 százalékos részesedéssel bír ezen a piacon. Ezeknek a felhasználóknak a zöme a nagyvállalatokban található, a Fortune Top 100-as listáján szereplô szervezetek közel fele Lotus Notes és Domino felhasználó. – Az IBM Software Grouphoz tartozó Lotus csoport bevétele világszinten az utóbbi 10 egymást követô negyedévben folyamatosan nô – mondta Sorensen. – Európában ez a szám 13, és itt a piaci részesedés is lényegesen meghaladja a 42 százalékot. Ez különösen az európai középvállalatok körébôl kikerülô felhasználóknak köszönhetô. Ennek a növekedésnek további lendületet adhat a web 2.0-s technológiák és az ingyenes irodai alkalmazáscsomag integrálása, valamint a Lotus Notes és Domino Expressz licenckonstrukció, amely a közép- és a kisvállalatok számára is hozzáférhetôvé teszi az IBM csoportmunka-támogató megoldását. Stadler szerint a következô években a csoportmunka-környezetek közösségtámogató képessége lesz az egyik legfontosabb megkülönböztetô tényezô ezen a piacon.
Kis Endre
Ingyenes irodacsomag Az említett alkalmazásokkal egy idôben az IBM bejelentette a Lotus Symphony irodai alkalmazáscsomagot is, amelyet a felhasználók ingyenesen letölthetnek. A szöveges dokumentumok, táblázatok és prezentációk készítésére és megosztására szolgáló eszközöket tartalmazó csomag az OpenOffice.org nyílt forráskódú irodai alkalmazáscsomag IBM által támogatott változa-
Forrás: Computerworld, 2007. október 2. A Computerworld engedélyével www.ibm.com/software/lotus/symphony
Dokumentumformátumok háborúja Amikor arról kérdeztük, hogy az ODF és a Microsoft által szabványosítani kívánt Open XML formátum rivalizálása milyen hatással lehet a csoportmunkatámogató környezetek piacára, Sorensen azzal válaszolt, hogy szerinte nincs ilyen háború: az ODF nyílt szabvány, az IBM is ezt támogatja, és technológiailag semmi sem indokolja egynél több szabvány szükségességét. Felvetésünkre, hogy ez az iparág már korábban is látott párhuzamosan létezô szabványokat, és az Open XML szabványosítási folyamata sem zárult még le, Stadler úgy fogalmazott, hogy mint minden esetben, úgy itt is a piac szava lesz a döntô. Léteznek olyan szituációk, amelyekben a több szabvány által kínált választási lehetôség elônyt jelent. De csak akkor, ha ezek a szabványok valóban nyíltak és a gyakorlatban is kompatibilisek egymással. A vezetô szerint az Open XML esetében ez jelenleg nem látszik biztosítottnak. És azt is számos példa igazolja, hogy az iparág legnagyszerûbb fejlesztései közül nem egy a nyílt közösségtôl ered. Az IBM szeptemberben formálisan is csatlakozott az OpenOffice.org fejlesztôi közösségéhez, amelynek átadja az irodai alkalmazáscsomaghoz készített fejlesztéseit. Kérdésünkre Sorensen elmondta, hogy ezek közül az elsô a Lotus Symphony eszközeit fogyatékkal élô felhasználók számára is elérhetôvé tevô funkciók kódja.
21
22
Kék Rózsa 2007/3
Made in Hungary
Házias ízek csúcstechnológiával Nemrég avatták fel a StarMenü Kft. újonnan létesített készételgyárát. Már elkezdôdött az üzemszerû gyártás az országosan elismert Tóth Endre zalai mesterszakács szakmai irányítása mellett, és sorra jelennek meg az új termékek a kereskedelemben. A kapacitás napi 120 ezer adag étel, több mint 200 termékkel, amelyek a gyárral szerzôdô szolgáltatókon keresztül a közétkeztetésbe is eljutnak. A Zala megyében, a festôi Kis-Balaton közelében, Sármelléken mûködô vállalkozás vezetôje Rückert Zoltán, egykori IBM-es kolléga, az autóipar rejtelmeiben jártas konzultáns, aki saját üzletében ma is épít az IBM-nél megszerzett tapasztalataira, és IBMeszközöket alkalmaz a termelés irányításában, mert ezekben bízik legjobban. Elsô pillantásra nagy váltásnak tûnik az információtechnológia és az autóipar után élelmiszerrel foglalkozni és processzorok, bitek, szoftverplatformok helyett fasírtról, húslevesrôl és sajtos szendvicsrôl gondolkodni. Ugyanakkor – noha a termékek különböznek –, az ügyfelek igényeit maximálisan kiszolgáló és a megfelelô piaci területet megcélzó vállalkozás folyamatainak kialakítása nem
sokban különbözik egymástól a távoli iparágakban. Képzelôerô, szakmai tapasztalat, családi indíttatás és egy jó adag bátorság, amire szükség volt ahhoz, hogy részben banki finanszírozás segítségével elinduljon az országban példa nélküli technológiával és kapacitással rendelkezô készételgyár. Rückert Zoltánnal Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója beszélgetett. – Ipari szervezômérnökként, korábbi IBM-es autóipari konzultánsként honnan jött az ötlet, hogy az élelmiszeriparban folytatod pályád? – Mûködô családi vállalkozásunkon keresztül, amely élelmiszerek forgalmazásával foglalkozott, jó rálátásom volt az európai élelmiszerpiacra. Feltûnt számomra egy olyan rés, szektor, amely jelentôs forgalmat bonyolított Németországban, Franciaországban és Angliában, de Magyarországon még nem akadt mûvelôje. Ez convenience ipar, az a fajta gasztronómia, amely kiváló és állandó minôségben az otthoni elkészítéssel is versenyképes áron kínál egészséges, természetes összetevôkbôl álló konyhakész ételeket két fô vevôkör számára. Az egyik az otthoni fogyasztók csoportja, akiket hipermarketeken keresz-
Kék Rózsa 2007/3
Made in Hungary
tül érhetünk el, a másik a vendéglátás, beleértve az éttermeket, melegítô- és melegkonyhákat, valamint vállalati étkeztetôhelyeket. Ha konzultáns nyelven fogalmazok, gyakorlatilag a konyhai tevékenységek outsourcingjáról beszélek. – Nem okozott nehézséget, hogy ennyire új területtel kezdtél foglalkozni? – Nem. Sôt, kifejezett elônyömre szolgálnak korábbi IBM-es ismereteim, ugyanis a gépjármû- és a készétel-gyártás között közvetlen az összefüggés. A convenience ipar gyökerei a német autógyárakig nyúlnak vissza, akik óriási létszámú munkatársi gárdájuknak biztosítottak meleg étkeztetést. Egyre nagyobb tömeget kellett egyre professzionálisabban kiszolgálni. Ezek
a gyárak a saját szemléletmódjukkal és pontosság iránti igényükkel szervezték meg az étkeztetést, és bármilyen furcsán is hangzik, de az autógyárak mély tapasztalata a munkafolyamatok optimális kialakításában és a technológia alkalmazásában tökéletes alap az élelmiszeriparban. Mi is ezt a modellt követjük. – Hogyan tudnám elképzelni az autógyárra hasonlító konyhát? – Ne egy háztartási, vagy üzemi konyha, de még csak ne is egy házhoz szállítói hálózat jusson eszünkbe, mi ipari mértekben és folyamatokban gondolkodunk. Mesterszakácsokból álló csapat tervezi meg a terméket, elôre felállítjuk a munkafolyamatokat, központosított beszerzésen keresztül a legjobb minôségû alapanyagokat szerezzük be, elkészítjük a pontos gyártási tervet, és több millió adagos nagyságrendben gyártjuk – a reggelitôl a vacsoráig, a szendvicstôl a desszertig – az azonosan magas minôségû termékeket. A legmodernebb hûtés- és csomagolástechnológiával, óriási teljesítményû, a mennyiséget és hômérsékleteket hajszálpontosan szabályozó berendezésekkel, IBM-alapokon nyugvó számítógépes vezérléssel, por- és csíramentes környezetben, egyszóval: csúcstechnológiával dolgozunk. Szinte gyógyszergyári körülmények között mûködik üzemünk. 800 literes üstünkben néhány perc alatt felforraljuk a levest, fasírtunk a forró teflonszalagon pillanatok alatt tökéletesen átsül, a töltött húsba a spenótot hangsebességgel lövi be a töltôgép. Az értékesítôhelyig tartó hûtési lánc biztosítja, hogy a termékek mindenféle tartósítószer nélkül harminc napon keresztül eltarthatók, ízük pedig friss marad. – Milyen fejlôdési lehetôségek rejlenek még a vállalkozásban? – Még több adag étel, még több üzem, még nagyobb kapacitás. A gyártáson kívül termékeket is fejlesztünk, nemcsak saját magunk, hanem külsô megrendelôk számára is. – Milyen ételeket ehetünk a sármelléki konyhából? A kínálat zömét a tradicionális termékek adják, melyek kritikus tömegben fogynak vendéglátóhelyeken és a kiskereskedelemben, ilyen például a sertéspörkölt, a sólet füstölt csülökkel, a paprikás csirke, a töltött káposzta, vagy például káposztás kocka. A Tesco már gyártási kapacitásunk jelentôs részét le is kötötte. Hosszú távon gondolkodunk: építünk arra, hogy a technológia, és a szigorú beszerzési politika biztosítja a legmagasabb minôséget, miközben a termelés óriási volumene miatt az árakat kedvezô szinten tartjuk.
23
24
Kék Rózsa 2007/3
Ajánló
A számítógép egerébôl kinyúló zsinórt szimbolizálja a „Hosszú farok”. Ez a címe annak a sikerkönyvnek, mely a bôség gazdaságtanáról, egy teljesen új üzleti modellrôl szól. A túltermelés, a bôség hatalmát csak most kezdjük megtapasztalni, amikor a végtelen választékban dúskálva végre szembetûnôvé válik, mit is akarnak a fogyasztók, és miként szeretnének hozzájutni. A zeneipart kiforgatta a sarkaiból az iTunes és a Rhapsody; hamarosan az összes többi ágazatban is hasonló átalakulások várhatóak. Chris Andersonnak, a Wired magazin fôszerkesztôjének – elsô ízben, cikk formájában – publikált írása a „hosszú farok” jelenségrôl, napjaink legnagyobb hatást gyakorló üzleti tanulmányává vált. Könyvében ezúttal feltárja, hogyan jutottunk el idáig, és milyen szédületes lehetôségek kínálkoznak az új alkotók, az új aggregátorok és az új ízlésformálók számára egyaránt. Számba veszi többek között a hírnév gazdaságát, a digitális készletet, a Wal-Mart hatást, a felhasználói közremûködésben rejlô lehetôségeket, és a kultúra felbomlását sok párhuzamos szálra. Bemutatja, miként érvényesül a hosszú farok gazdaságtana a játékpiactól a reklámozáson át egészen a konyhai kisgépekig. Felfedi a kilenc aranyszabályt, amelyek segítségével sikert arathatunk az eladási görbe elnyúló farkának területét érintô piacokon. Végül bepillantást nyújt a jövôbe, amely máris jelen van. http://hvg.hu/hvgkonyvek
A nagy sikerû Van Gogh-tárlat után, megnyílt a Szépmûvészetiben a Hundertwasser kiállítás, ahol 36 festmény, 50 grafika és 3 kárpit szerepel, a mûvész hagyatékát gondozó KunstHaus Wien gyûjteményébôl. Külön teremben mutatják be az alkotó építészeti törekvéseit. A mûtárgyakat egymilliárd forintra biztosították. Hundertwasser 1928-ban, Bécsben született, (eredeti neve: Friedrich Stowasser). Élete során Japántól ÚjZélandig bejárta világot, de mindvégig megôrizte osztrák gyökereit. Nagy hatással volt rá a spanyol Gaudi munkássága, az európai szecesszió és az organikus építészet. Egy élhetôbb, emberibb világot szeretett volna teremteni. Errôl tanúskodnak írásai is. (A látás nyelvtana, Penészkiáltvány az építészeti racionalizmus ellen, Meztelenbeszéd a harmadik bôr jogáért). Festményeit, grafikáit éppúgy, mint iparmûvészeti tárgyait és épületeit, a színek és formák játékos tobzódása jellemzi. Képein a természet absztrahált ábrázolása jelenik meg, de az általa tervezett házakat is befedik a zöldellô fák, virágzó bokrok, melyek az alkotó ökologikus szemléletét hirdetik. „Vidámnak” tartott tarka mûvein, nemcsak a szellem, hanem a félelem hatása is érzôdik. A mûvész 69 családtagját veszítette el a holokauszt során. A kiállítás 2008 január közepéig, (hétfô kivételével) minden nap 10 és 17.30 között tekinthetô meg. www.museum.hu
Ritkán fordul elô, hogy egy idôben jelenjen meg ugyanarról a témáról könyv és film. Annak pedig még kisebb az esélye, hogy egy reklámszakember, aki egy kereskedelmi tévé vezetôje volt, szembeforduljon azzal a konzumvilággal, amit részben maga teremtett. Egyszer minden ember életében elérkezik az az idõ, mikor úgy érzi spirituális értékek felé kell fordulnia. Tolvaly Ferenc: El Camino – Az út címmel írt önvallomást, és készítetett egy 90 perces öndokumentációt, mert úgy érezte, eddig álarcot viselt, és meg kell találnia önmagát. Gyanakszunk is, hogy „a belsô út” sem más, mint jól eladható téma. Korábban volt már önfelfedezô úton a szerzô, melyet Tibetben a lélek címen publikált, és világjáró sorozata mindig újabb darabokkal egészül ki. Most a spanyolországi Santiago de Compostela felé indult el gyalogszerrel, ahol Szent Jakab nyugszik. Az Észak-Spanyolországon át odavezetô 800 kilométeres út az – El Camino – pedig a világörökség része, milliók gyötrelmes meditációjának, lelki megtisztulásának színhelye. Mikor az ember kibújik korábbi életébôl, le kell számolnia az önámítással, a mindennapjait átszövô hazugságokkal, hogy aztán megtalálja, és újra felépítse igazi énjét. Errôl a katartikus folyamatról szól a film és a könyv. S hogy ez csak illúzió, vagy tényleg sikerül hôsünknek „újjászületnie”, azt döntse el a nézô és az olvasó. www.filmkultura.hu
utazás
El Camino, a belsô út
kiállítás
Hundertwasser Budapesten
könyv
Hosszú farok
Kék Rózsa 2007/3
Ajánló
Karácsonyi meglepetés lesz a mozikban, hogy 21 évvel a nagy sikerû Macskafogó címû – inkább felnôtteknek szóló – kultuszfilm ôsbemutatója után elkészült a második, egész estés rajzfilm is. Ternovszky Béla rendezô a folytatást már számítógépes grafikával készítette, de megôrizte a régi kétdimenziós animáció hagyományos stílusát, akvarelles hátterekkel. Egyedül a félelmetes „gépkutya” kel életre 3D-s technikával. A mû részben követi, részben parodizálja a kommersz akciófilmek fordulatait. Mértékkel alkalmazták a gegeket, a szöveg szellemes, de nincsenek benne öncélú, üres szóviccek. A film egy fenekestül fölfordult világot mutat be, ahol az egerek üldözik a cicákat. A második rész egy a „pafrikai” dzsungelben vadon élô macskatörzsrôl szól, melynek elszánt tagjait nem sikerül az egereknek átnevelniük. A régiek mellett feltûnik egy új fôszereplô, Stanley, az igazságkeresô, bátor újságíró egér, aki Rudolf Péter hangján szólal meg. A decemberi bemutatón már gyászkeretben szerepel a stáblistán az azóta elhalálozott Darvas Iván, aki a fôrendôrnek, az Intermaus agg igazgatójának kölcsönözte a hangját a filmben. A 64 éves rendezô – a Gusztáv, a Pumukli és a Mézga család alkotója – abban reménykedik, hogy Macskafogó 2 is maradandó darabja lesz életmûvének, és több nemzedék ôrzi majd emlékezetében. A film számos meglepetést tartogat a nézôk számára, hacsak nem jelennek meg kalózmásolatok még a premier elôtt. www.macskafogo.net
Titkok és hazugságok
A televíziós riporter, Frei Tamás, miközben a világot járta, betért a könyvesboltokba is, ahol sok olyan aktuális elemzõ kötettel találkozott, melyekhez nem juthattak hozzá a hazai olvasók. Így született meg a Park kiadó gondozásában a Frei könyvespolca sorozat, melynek elsô darabja Alekszandr Litvinyenkóról szól. Az egykori orosz titkosszolgálati tisztet tavaly novemberben mérgeztek meg radioaktív izotóppal Londonban. Életérôl és haláláról sosem fogjuk megtudni a teljes igazságot. A szerzôk, Litvinyenko özvegye és a magyar dollármilliárdos, Soros György moszkvai embere, Alex Goldfarb valóságos politikai thillert írt. De A titkos ügynök halála, sokkal hátborzongatóbb bármelyik kitalált történetnél. Imogen Edwards-Jones könyve, az Ôrült divatvilág rávilágít a legtitokzatosabb üzletág színfalai mögött zajló sötét üzelmekre, melyekrôl mit sem sejtünk, akár alkalmi vásárlók vagyunk, akár megszállott divatrajongók. Az Angliában élô, amerikai oknyomozó újságíró Greg Palast Felfegyverzett diliház – Titkok és hazugságok címû mûvében arra a következtetésre jut, hogy a saját olaját jó áron exportálni óhajtó Amerikának igenis nagyon jól jöttek a Világkereskedelmi Központ elleni merényletek, hiszen így a Fehér Ház ürügyet talált a közel-keleti rendcsinálásra. A mû pár hónap alatt, New Yorktól Sydneyig kultuszkönyv lett, és segít abban, hogy másként értelmezzük a híreket. www.parkkiado.hu
sorozat
cd
Különös körülmények között írta Mahler az V. szimfóniát. Alma Schindlerrel kötött házassága elsô évében, nyári alkotóperiódusában, villájuk közelében, az erdôben, egy kicsi házba költözött, és minden idejét az alkotásnak szentelte. Hajnali hatkor reggelizett, délelôtt komponált, s ilyenkor senkit sem kívánt látni. Csak ebédkor tért vissza családjához. A szimfónia elsô tételében egy vasárnap délutáni, üres kaszárnyaudvar képét idézi fel, monarchiabeli békeidôk egyik kisvárosában. Az alkonyi bágyadtságba egyszerre a trombita hívó szignálja hasít bele: lejárt a kimenô. A katonai induló lendületével kezdôdik a darab, ez következetes folytatása a Mahler korábbi mûveiben felbukkanó „vonulás zenéinek”. A szimfónia hatalmas gyászindulóként fejezôdik be. A mai füllel is modern hangzású zene az ôskáoszról szól, mely mindig újraszüli a világot, hogy a következô pillanatban megsemmisítse. „Ó, bárcsak ötven évvel halálom után mutathatnám be szimfóniámat!” – sóhajtott fel Mahler, amikor az ôsbemutatóra készült. Mintha elôre látta volna, hogy mûve fél évszázadig szinte teljesen feledésbe merül. Mahler V. szimfóniája csak az utóbbi években jött újra divatba, a leghíresebb zenekarok repertoárdarabjaként. A ritkán hallható mû a Decca kiadó gondozásában jelent meg CD-én, rangos elôadásban: a Los Angeles-i Filharmonikusokat Zubin Mehta vezényli. www.decca.com
Macskafogó 2
film
Az ôskáosz szimfóniája
25
Szombathely
a nyugat királynõje
Nem vezet Szombathelyre autópálya, de bármilyen irányból érkezünk ide, hívogatóan szép tájakon hajthatunk át. Akár Sárvár, Kôszeg vagy az Ôrség felôl gördülünk be, a széles, tiszta, fasoros utcákba, s ha éppen delet üt a harang a székesegyház tornyában, beülhetünk bármelyik hangulatos ebédezôhelyre. Mindközt talán a Gödör, a haspártiak vendéglôje a legjobb. Régvolt idôkben római légionáriusok masíroztak errefelé, talán éppen itt, ahol a piros kockás abrosszal leterített asztalnál üldögélünk. Nyaranta a szomszédos Romkertben zajló antik vacsorákon kóstolhatjuk meg az autentikus római fogásokat is. A fölénk boruló téglaboltozat fölött látni véljük a fórum oszlopsorát, a császári palotát, az ôsi Savaria capitoliumát. A helyükön emelkedik a püspöki palota épületegyüttese. Ahol pedig várjuk, hogy kihozzák a helyi specialitásokat, a vasi pecsenyét vagy a dödöllét, az nem más, mint az egykori püspöki pince. Erre az elôtérben jókora hordók figyelmeztetik a vendéget, akinek kötelessége hörpinteni legalább egy pohárkával, ami jól csúszik a házias, magyaros étkekre. E helyen Claudius császár alapított várost Kr. u. 43-ban Colonia Claudia Savariensium néven. A kolóniát a XV. Apollinaris légió kiszolgált katonái, azok családtagjai és a hozzájuk csatlakozott kereskedôk, iparosok népesítették be. A Romkertben még ma is látható a borostyánkôút, mely elhaladva a néhai közfürdô, a vámház és a Mercurius-szentély mellett, akkor is a város közepét szelte át, és a tartomány civil igazgatásának és a császárkultusznak központjává tette Savariat.
Ezeket az idôket elevenítik meg minden évben a Savaria Történelmi Karneválon, melynek leglátványosabb része a jelmezes felvonulás. Az utcákat három napig hegylakó kelta harcosok, gladiátorok, gyalogos és lovas íjászok, mutatványosok, gólyalábasok és komédiások népesítik be. Ilyenkor „csúcsra járatják” a Ferences-kertben a Történelmi Témaparkot, ahol mûködô eszközökön mutatják be az ókorban használatos technológiákat és eszközöket. A várost 455-ben földrengés döntötte romba, német neve a mai napig is: Steinamanger (kövek a mezôn), ami a természeti katasztrófák és a népvándorlás viszontagságai során elpusztult római város romjainak szomorú képét vetíti elénk. Mai neve – 1274 óta – az itt zajló szombati vásárok emlékét ôrzi. Szombathely és környéke a középkor évszázadaiban a gyôri püspök birtoka volt, késõbb pedig a vármegye székhelye lett. A települést a Rákóczi-szabadságharc viharai nagyon megtépázták, romjaiból a püspökség 1777-es meg-
Kék Rózsa 2007/3
Utazási ajánlat
alapítása után támadt fel. Felsôszopori Szily János (1735–1799), Szombathely elsô püspöke, meghívta Hefele Menyhért (1716–1794) építészt, aki megteremtette Szombathely mai napig vonzó barokk arculatát. A történelmi belváros szerkezetében máig ôrzi középkori formáját, a fôtéren találjuk a híres színésznô, Márkus Emília és az egykori igazságügy-miniszter Horváth Boldizsár lakóházát. Kevesen tudják, hogy a fôtéren áll Joyce kedvenc regényhôsének, Leopold Bloomnak szülôháza. Érdemes betérni az OTP Bankfiókjába is, ahol az üvegpadló alatt az egykori Savaria római korból származó maradványai láthatóak. Az ezredfordulón helyezték vissza ide – eredeti helyére – a Szentháromság-szobrot. Elôdje, 1714ben állíttatott, emlékeztetvén a három évvel korábbi pestisjárványra. Az oszlop 1716-ban, a tûzvész idején megsemmisült. A város 1869-ben – közadakozásból – Hudetz János szobrászmûvésszel készíttette el a jelenlegi emlékmûvet. A szobrot 1932-ben egy szélvész ledöntötte, és 1938-ban készültek el a rekonstrukcióval. Érdemes megnézni a székesegyházat, mely arról is nevezetes, hogy itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Lorándnak a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A fôtértôl pár lépésre találjuk a Képtárat, mellette az Iseum romjat, szemben pedig a zsinagógát. Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidó templomot, mely 1975 óta a szomszédos zeneiskola hangversenytermeként mûködik. Mellette a második világháborúban elhurcolt zsidók emlékmûve látható. A középkori vár délkeleti bástyájára épült a Smidt múzeum. Érdemes rászánni egy kis idôt, mert itt megyei régészeti leleteket; kard-, pénz- és érmegyûjteményt tekinthetünk meg az orvostörténeti, üvegmûvészeti lakberendezési kiállítás mellett. A város nyugati részén, a Bartók Béla körút mellett, az egykori téglagyári gödrök helyén 1966-ban alakították ki a Tófürdôt és a Csónakázótavat. Jó idôben lehet csóna-
kázni és vizíbiciklizni a tavon. Az egykori „felszabadulási emlékmû” 1979 óta a város szimbóluma volt. A rendszerváltás után is megmaradt. Erre a helyre a gyönyörû panoráma miatt érdemes felgyalogolni. Igazi felüdülést nyújt az idén rendbe hozott Parkerdô. A régi tornapálya helyén futóösvényeket, pihenôhelyeket és játszótereket alakítottak ki. A Gyöngyös-patak partján fekvô 27 hektáros botanikus kertben, a Kámoni Arborétumban a mérsékelt és hideg égöv fái és cserjéi közt sétálhatunk. Legszebb arcát májusban mutatja, a rhododendronok virágzásának idején. Sok híresség kezdte pályafutását Szombathelyen: a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István az itteni líceumban tanult, akárcsak a Vas vármegyei nemesség tudós tagja – Festetics Imre (1764–1847), aki ötven esztendôvel G. Mendel elôtt fedezte fel az öröklés genetikai törvényeit. Szombathelyi diák volt Berzsenyi Dániel (1776–1836), a kor legnagyobb magyar költôje, és méltó utódja Weöres Sándor (1913–1989) is. A város – most is nagy lendülettel zajló – fejlôdése a századforduló idején indult meg. Szombathely vasúti csomópont lett, lakossága néhány évtized alatt többszörösére növekedett. Ebben az idôszakban kezdték a települést a Nyugat királynôjeként emlegetni. www.szombathely.hu
27
28
Kék Rózsa 2007/3
Éttermi ajánló
Avocado
– laza orientalizmus, európai eleganciával
Nemrég nyílt meg a Váci utcától pár lépésre az Avocado étterem, amely kedélyes, mediterrán teraszával a Belváros egyik legérdekesebb színfoltja. Az ódon hangulatú belsô tér nemcsak a múlt század hangulatát idézi, hanem a ház egykori lakójának, Karády Katalinnak emlékét is.
A földszinti termet egy hatalmas Buddha-kép uralja, a különféle bormárkákat bemutató polcok fölött. Az étlap is az egzotikus fogásokkal harmonizáló italokat ajánl a chardonnay-tól a zweigeltig. A bôrhuzatú, formatervezett karosszékek, az antik tükrök, a füstszínû falak és függönyök, a barna padló, az opálüveges csillárok olyan benyomást keltenek, mintha egy angol gyarmati stílusú kávéházba érkeztünk volna, ahol illatos mécseseket ringat a bejárat melletti vízlámpa, akárcsak Indiában. Mindenütt különleges vázákat, misztikus tárgyakat, szobrocskákat látunk. S fenn a galérián egy exkluzív brit klubra emlékeztetô könyvtárszoba fogad bennünket, kényelmes foteljeivel. A tervezô szándéka szerint itt a laza orientalizmus ötvözôdik az európai eleganciával. De nemcsak a látvány lenyûgözô, hanem a „fúziós konyha” válogatott alapanyagokból készült remekei is. Vegetáriánusok körében kiváltképp népszerû – a névadó – avokádósaláta vajas kukoricával. Ugyancsak különleges, a zöld petrezselyemmel meghintett, fehér paradicsomleves, melyben felcsillan az apró garnélarákok intenzív íze. Ez kellemesen megágyaz a vargányás rizottónak. A roppanósra fôtt rizst gombás mártás öleli körül, feta, parmezán sajt és fürtös paradicsom díszíti. A friss mentalevél, a bazsalikomecet pedig kiemeli a legrejtettebb, természetes ízárnyalatokat is.
Avocado Music Cafe & Restaurant Budapest V., Nyáry Pál utca 9. www.avocadomusiccafe.hu
A fôfogás – a bôrében sült kacsa – valóban fejedelmi. Mielôtt forró lapon kisütik a szárnyast, egy ideig toledopácban pihen, majd francia rakott krumplival, üde ribizkével és rozmaringgal, flambírozott eper és egész bors társaságában teszik a tányérra. Erre jól csúszik egy pohár finom merlot barrique, a Zichy grófok kedvenc bora. A vacsorát egy képzômûvészeti alkotásként adjusztált – sûrû balzsamecettel körülrajzolt – finom túrótorta koronázza meg, menta és lime díszítéssel. Jól illik hozzá deszszertborként a tokaji édes szamorodni. Legközelebb majd megkóstoljuk a másik legendás fôfogást, a báránybordát rozmaringos fûszerkabátban, polentával, és mézes fokhagymában marinírozott mogyoróhagymákkal. Ez amúgy is része a „degusztációs extra menünek”, ami kiállja a próbát a legigényesebb üzleti ebédeken is. A kávét már az alsó szinten isszuk meg, ahol lefelé menet régi londoni utcalámpák világítják meg a lépcsôt. Itt a belsôépítész ugyancsak szabadjára eresztette fantáziáját. A bárpult fölött több méter hosszú aranykeretben monitorok sorakoznak, melyeken virtuális láng és füst gomolyog, mintha rés nyílt volna egy másik világra. A falakon, a sejtelmes fényben, kultikus ábrák derengenek föl elôttünk. A legbelsô, félkör alakú szeparé puha pamlagain ülve pedig úgy érezzük magunkat, mintha egy maharadzsához érkeztünk volna vendégségbe.
Kék Rózsa 2007/3
Portré
A kerékagy Miután sorra megdöntötte az ujjhegyen, az ökölbe szorított kézfejen és a tenyér külsô élén végrehajtott fekvôtámaszok világrekordját, új hobbi után nézett. Káldy Attila idén nyáron harmadjára tekerte végig az Amerikát átszelô kerékpárverseny 4897 kilométerét. – Akárhogy számolok, nem fér bele majd ötezer kilométer tíz napba és hat órába. Ennyi idô alatt szelte át most nyáron Amerika tizenöt államát, Portlandtól Floridáig. – Plusz tizenkét perc. De így is éppen tizennyolc órával gyorsabb voltam, mint tavaly. – Leszáll egyáltalán a biciklirôl? – Ha nagyon muszáj, enni valamit, vagy aludni egy órát, de ezekre sajnálom az idôt. Az elsô két nap például meg sem álltam, nagyon neki kell lépni, hogy magam mögött hagyjam a mezôny sûrûjét. – Olyan sokan tolonganak egy ilyen túlélôversenyen? – Most nyáron huszonkilencen voltunk, meg a kísérôk. Egy versenyzôt általában nyolc-tíz fôs segédcsapat követ autóval, pótbiciklivel. Orvos, pszichológus, szerelô, szakács… Attól függ, mire futja. Velem öten voltak, de az elsô versenyen, 2003-ban kísérôautó nélkül indultam. – Pedig akkor még csak a fekvôtámaszban számított profinak. – Azért ha az ember 1700 hagyományos támaszt lenyom egy óra alatt, 1213-at ökölbe szorított kézen, 1050-et pedig ujjhegyen, van némi állóképessége. Meg hát elindultam én már kerékpárversenyeken korábban is. Miután sorra beállítottam a fekvôtámaszrekordokat, keresnem kellett valami mást. Az a hír járta, hogy az 1994-es agárdi ultratriatlon-vb aranyérmese egy Peugeot-t vihet haza. Elhatároztam, én leszek az, aki hazaviszi. Nekiláttam: szakember újra tanított úszni, napi tizenkét órát futottam, pihenésképpen tekertem. Tizenöt kilométer úszás, hétszázhúsz kilométer biciklizés és négymaratonnyi futás után én lettem a világbajnok. – Megérte. – Magam miatt mindenképp, mármint hogy bizonyítottam. Az autó azonban nem lett az enyém. Idôközben átminôsült vigaszdíjjá, és az utolsó befutó kapta. Csak errôl elfelejtettek tájékoztatni. Persze nem ezért csináltam, ahogy az amerikai versenyen, a RAAM-on sem a tízezer dolláros fôdíj miatt indulok.
– Félretehetné a következô évi versenyre. – Na, ez igaz. De már megszoktam, hogy a tetemes summát, úgy ötmillió forintot minden alkalommal össze kell kalapoznom. Amibe a repülôjegy, a nevezési díj és az autóbérlés kerül. Márpedig ha nem futballról vagy olimpiai sportágról van szó, nem túl rózsás a helyzet. – „Civilben” mivel foglalkozik? – Minden alkalmi munkát elvállalok. Végzettségemet tekintve kômûves volnék, de voltam már gondnok, autófényezô, takarítok, festek, füvet nyírok. A pénzre visszatérve, szerencsére mindig összeakadtam jó emberekkel. Segített például a New Yorkban élô magyar mûkereskedô, Pákh Imre. A székesfehérvári vállalkozó, Dóczi István pedig a versenyt is végigcsinálta velem a lakóbuszban. – Miben tud segíteni a „stáb”? – Úgy mûködünk, mint egy Forma–1-es csapat. A sivatagban például 32 másodperces részidôvel kentek be tetôtôl talpig napolajjal. Van, aki az ennivalóról gondoskodik. Egyszerû dolgokra kell gondolni: rizs, krumpli, tészta, csoki meg sok innivaló, víz, energiaital, de mézet is iszom. Szokták kérdezni, mennyit fogyok tíz nap alatt. Legfeljebb egy-két kilót, többet nem szabad, mert nem bírnám erôvel. – Mi volt a legmelegebb helyzet? – A sivatag, szó szerint, a maga hatvanfokos, perzselô hôségével. Jéggel bélelt bukósisakkal és jeges vízzel átitatott törölközôvel a nyakamban tekertem. Aztán az átállás sem könnyû, amikor az ember a tengerszint alatti mélységbôl hirtelen 3000 méter magas hegyek közt találja magát. Folyamatos akklimatizálódás: Arizona, sivatag, Sziklás-hegység, Préri, Appalache… – Biztos van kedvenc vidéke, már ha emlékszik bármire is az ôrületes hajtáson kívül. – Kansas a legkedvesebb városom, ahol már várnak, és maga a seriff is nekem drukkol. Megtettek a helyi gyorsétterem tiszteletbeli tulajának, még a lakóbuszt is feltöltötték kajával. Na, az ilyesmi feledteti el a felhólyagosodott tenyeremet és fenekemet, a görcsbe rándult vádlimat, meg azt, hogy negyvenkilenc éves vagyok. – És hogy bírja a strapát a bicikli? – Sokan azt hiszik, valami spéci kerékpárom van. Egyáltalán nincs. Kilencsebességes, nyolckilós tajvani kerékpárral indulok, s utazik velünk a lakóbuszon egy másik is tartalékban. A rajtnál vannak olyan biciklik, amelyeknek egyetlen kereke majdnem egymilliót ér. Aztán a finisben nincsenek sehol. Nem ezen múlik. Ez egy túlélô agyjáték. – Jövôre elindul? – Naná! Most nyeregben vagyok! www.kaldyattila.hu
29
30
Kék Rózsa 2007/3
Életmód
Föld alatti mozgalom
Magyarországon valamennyi barlangot törvény védi 1961 óta. Ez nem csak azt jelenti, hogy a felfedezett barlangokat fel kell tárni, és utána kutatható állapotban kell hagyni – hanem bejelentési kötelezettség is terheli a gyanús járatok megtalálóját. Ha mindez építési területen történik, akár többszázezer forintra is büntethetô, aki nem függeszti fel a munkálatokat. A rendelkezést a barlangok jelentôs természetitudományos és egészségügyi értéke indokolja. A föld alatti üregek megôrzik a kialakulásukkor jellemzô viszonyokat, az ôslénykutatók a barlangokban található csontmaradványok segítségével rekonstruálhatják az évmilliókkal azelôtt ott élt állatvilágot és ebbôl a hajdani klimatikus viszonyokra következtethetnek. A Csákváribarlangban például nyolcmillió évvel ezelôtti trópusi állatvilág nyomaira bukkantak, de a csiszolt kôkorszakból már a barlanglakó ember temetkezésének és tûzhelyének nyomai is fennmaradtak. Magyarország mintegy négyezer – az átlaghômérséklet közeli, körülbelül 10 Celsius-fokos – barlangjának terei gyógyhatásuk szempontjából is elsôrangúak. Ennek alapjait a klimatikus tényezôk, a levegô kalcium-ion-koncentrációja, a radonsugárzás, a magas relatív páratartalmuk, csíra- és pormentességük képezi. A légúti megbetegedések, így az asztma gyógyítására is alkalmas környezetet, az aggteleki karszt Béke-barlangját elsôként nyilvánították gyógybarlanggá, 1965-ben.
Maga a barlangkutatás is akkoriban, a hatvanashetvenes években élte virágkorát, amelyet a szakma egyaránt tart sportnak és tudományos kutatómunkának, és amit mára extrém sportnak minôsítettek – azaz kivonták a társadalombiztosítási kategóriából – annak ellenére, hogy azt állami területen lévô természeti képzôdményekben „ûzik”, állami engedéllyel. A tanfolyamokon elsajátítható szakmai ismereteken kívül elôírt felszerelést, így fej- és tartalék lámpát, bakancsot, gumicsizmát, vízhatlan overallt és zsákot, kötelet, ereszkedô- és mászógépet igénylô kalandtúrák mellett a nagyközönség választhat a klasszikus idegenforgalmi barlangok, illetve a nehezebb pályák közt. Az elôbbiekben kiépített járdákon, megvilágított terekben sétálhatunk, utcai ruhában. (Ilyenek az aggteleki Baradla-, a lillafüredi Szent István-, a budapesti Pál-völgyi-, vagy mondjuk a Szemlôhegyi-barlang.) Az utóbbiakban nomádabb körülmények között barangolhatunk: létrákon mászva, kötélen ereszkedve, szûk járatokban csúszva, saját fejlámpával. A budapesti Mátyás-hegyi-barlang kifejezetten tanbarlang, a barlangjárás ismereteinek elsajátítására szolgál, szakavatott vezetôk segítségével.