HU Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat?

HU

14

2014

Különjelentés

SZ.

Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik üvegházhatásúgáz‑ kibocsátásaikat?

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel. +352 4398-1 E-mail: [email protected] Internet: http://eca.europa.eu Twitter: @EUAuditorsECA YouTube: EUAuditorsECA

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 ISBN 978-92-872-0868-2 doi:10.2865/68153 © Európai Unió, 2014 A sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. Printed in Luxembourg

HU

14

2014

Különjelentés

SZ.

Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik üvegházhatásúgáz‑ kibocsátásaikat? (az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján)

Tartalomjegyzék

02

Bekezdés

Glosszárium

I–VII

Összefoglalás

1–7

Bevezetés

1–2

Az uniós környezetvédelmi politika magas szintű védelmet tűzött ki célul

3–4

A veszélyes éghajlatváltozás megelőzése az Európai Unió kiemelt célja

5–7

A közintézmények fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozási célok elérésében

8–11

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

12–101

Észrevételek

12–61

Az uniós intézmények és szervek nem rendelkeznek közös politikával az üvegházhatásúgáz‑kibocsátásaik nyomon követésére és visszaszorítására

12–29

Nem ismert az uniós intézmények és szervek teljes karbonlábnyoma, továbbá a hiányosan rendelkezésre álló információk a jelentések hitelességét fenyegető kockázatot jelentenek

30–43

Csak az épületek energiafogyasztására vonatkozóan áll rendelkezésre bizonyíték arról, hogy az uniós intézmények és szervek által összességében okozott kibocsátás csökken

44–51

Az ellenőrzött uniós intézmények és szervek több mint fele nem határozott meg számszerűsített célokat kibocsátásaik csökkentésére, és csak kettő rendelkezett 2020-ra vonatkozó számszerűsített céllal

52–61

A fennmaradó kibocsátások ellentételezését csak korlátozott mértékben alkalmazzák, és az uniós intézmények és szervek nem rendelkeznek egységes megközelítéssel

62–101

Az uniós intézmények és szervek nem használják ki teljes mértékben a Bizottság által népszerűsített környezetvédelmi irányítási eszközöket

62–76

Az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) bevezetése terén elért haladás lassú

77–89

A jelenlegi szabályok szerint a zöld közbeszerzés inkább csak lehetőség mintsem kötelezettség, és csak kevesen alkalmazzák azt szisztematikusan

90–101

Új épületek és jelentős felújítási projektek esetében nem alkalmaznak szisztematikusan az energiahatékonysági teljesítményre vonatkozó környezetbarát építési előírásokat

Tartalomjegyzék

102–114

Következtetések és ajánlások

Melléklet – A zöld közbeszerzés értékelésére alkalmazott ellenőrzési módszer

03

Az intézmények és szervek válaszai:

–

Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa

–

Európai Bizottság

–

Az Európai Unió Bírósága

–

Európai Központi Bank

–

Európai Számvevőszék

–

Európai Külügyi Szolgálat

–

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Unió Régiók Bizottsága

–

Európai Beruházási Bank

–

Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

–

Európai Környezetvédelmi Ügynökség

–

Európai Gyógyszerügynökség

–

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)

Glosszárium

04

Az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló uniós szakmai kódex: az Európai Bizottság által támogatott önkéntes szakmai kódex, ami az adatközpontok energiafogyasztásával és a kapcsolódó környezeti, gazdasági és energiaellátás‑biztonsági hatások csökkentésének szükségességével foglalkozik. CO2-egyenérték (CO2e): üvegházhatású gázok kibocsátásának általános mértékegysége, amely azok eltérő globális felmelegedési potenciálját tükrözi. Éghajlatváltozás: az ENSZ Éghajlat‑változási Keretegyezménye alapján az éghajlat megváltozása, amely közvetlenül vagy közvetve olyan emberi tevékenységekkel függ össze, amelyek megváltoztatják a globális légkör összetételét, és amely az összehasonlítható időtartamok során megfigyelt természetes éghajlati változékonyságon túli járulékos változásként jelentkezik. Ellentételezés: a szén‑dioxid‑kibocsátás ellentételezése egy olyan mechanizmus, amellyel egy egyén vagy szervezet saját szén‑dioxid‑kibocsátásának egészét vagy annak egy részét úgy kompenzálja, hogy a szén‑dioxid‑kibocsátásnak a világ más részén történő, pl. a széntüzelésű erőműveket szélerőművekkel való felváltása útján megvalósított csökkentéséért fizet. Az ellentételezés viszonyítási alapját az jelenti, hogy az ellentételezést eredményező kibocsátás‑visszaszorítási projekt hiányában mekkora lenne az elméleti kibocsátás. EMAS: az Európai Unió önkéntes környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere. Ez a rendszer kompatibilis az ISO 14001 szabvánnyal, de a követelmények terén túlmutat rajta. Energiahatékonyság: akkor nevezünk valamit energetikai szempontból hatékonyabbnak, ha megegyező energiafelhasználással nagyobb teljesítményt nyújt, vagy kevesebb energiafelhasználással képes ugyanolyan teljesítményt nyújtani. Az energiahatékonyság javítása az energiafogyasztás csökkentésének, illetve az energiafogyasztás növekedési üteme visszafogásának egy módja. Fenntartható fejlődés: az ENSZ közgyűlése által 1987-ben elfogadott Brundlandt‑jelentés szerint olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy nem veszélyezteti a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére való képességét. GHG protokoll: az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos, a GHG Protocol Initiative által kidolgozott, széles körben alkalmazott önkéntes nyilvántartási és beszámolási standard. Ez a kezdeményezés a World Resources Institute (washingtoni székhelyű, környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezet) és az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (nemzetközi vállalatok genfi székhelyű szövetsége) által összegyűjtött, vállalkozásokat, nem kormányzati szervezeteket, kormányokat és egyéb szereplőket magában foglaló, több érdekelt félből álló partnerség. Globális felmelegedési potenciál (GWP): egy üvegházhatású gáz hatásának meghatározására szolgáló jellemző, amely az adott gáznak a globális felmelegedésre egy adott időszakon keresztül gyakorolt hatását a szén‑dioxid hatásával hasonlítja össze. GreenBuilding program (GBP): az Európai Bizottság önkéntes programja az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások nem lakóépületekben történő felhasználásának előmozdítására szolgáló költséghatékony intézkedések támogatására. ISO 14001: ez a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott szabvány határozza meg a környezetvédelmi irányítási rendszerekre vonatkozó kritériumokat, és azok ennek alapján tanúsíthatók. A szabvány nem tartalmaz a környezetvédelmi teljesítményre vonatkozó kötelező követelményeket, hanem egy olyan keretrendszert vázol fel, amely alapján az adott vállalat vagy szervezet eredményes környezetvédelmi irányítási rendszert hozhat létre. Karbonlábnyom: egy termék vagy tevékenység által közvetve vagy közvetlenül, illetve személyek és szervezetek tevékenységével kapcsolatban kibocsátott CO2 vagy üvegházhatású gázok teljes mennyiségének jellemzésére használt népszerű kifejezés. A karbonlábnyom kiszámítására nincsenek kötelező jellegű uniós szabályok.

Glosszárium

05

Kibocsátásáthelyezés: üvegházhatású gázok kibocsátásának a kötelező korlátozásokat betartani kívánó országokban történő csökkentésének az a része, amely más, ilyen korlátozásokat nem alkalmazó országokban jelenhet meg újra. Például a vállalatok a fejlett országokból a fejlődő országokba helyezhetik át a termelést a kibocsátáskorlátozások megkerülése céljából. Környezetbarát közbeszerzés (GPP): beszerzési folyamat, amelynek során a közhatóságok olyan árukat, szolgáltatásokat és kivitelezési munkákat igyekeznek beszerezni, amelyek életciklusuk során a másként beszerezhető, ugyanolyan alapfunkciójú áruknál, szolgáltatásoknál és kivitelezési munkáknál kisebb környezeti hatást fejtenek ki. Környezetbarát közbeszerzési (GPP) eszköztár: az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által kiadott gyakorlati iránymutatás ahhoz, hogy a környezetvédelmi előírásokat a pályázati dokumentumok műszaki specifikációinak, illetve a kiválasztási és/vagy odaítélési kritériumok és szerződésteljesítési záradékok részeként alkalmazzák. Megújuló forrásokból származó energia: a 2009/28/EK irányelv meghatározása szerint: nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája. Nullaközeli energiaigényű épület: az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv meghatározása szerinti igen nagy energiahatékonysággal rendelkező épület. A nullaközeli vagy nagyon alacsony energiaigényt döntően megújuló energiával kell kielégíteni, beleértve a helyszínen vagy a közelben található megújuló energiaforrások felhasználását. Szén‑dioxid (CO2): természetben előforduló, valamint fosszilis tüzelőanyagok, mint pl. olaj, gáz, szén és biomassza elégetésekor, a földhasználat változásakor és ipari folyamatokban (pl. cementgyártás) melléktermékként keletkező gáz. A szén‑dioxid a fő antropogén üvegházhatású gáz, és referenciaként szolgál, amelyhez a többi üvegházhatású gáz hatását mérik. Szén‑dioxid‑semlegesség: amikor egy termékhez vagy tevékenységhez kapcsolódó nettó szén‑dioxid‑kibocsátás az elkerülhetetlen kibocsátások ellentételezésének figyelembevételével nulla. Szervezetek környezeti lábnyoma (OEF) módszer: az Európai Bizottság által a közintézmények életciklus‑alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére ajánlott módszer. A módszer magában foglalja az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentését, de nem csak erre korlátozódik.

Glosszárium

06

Teljes munkaidős egyenérték (FTE): a személyek számának mérésére szolgáló mértékegység, amely annak ellenére összehasonlíthatóvá teszi őket, hogy hetente eltérő számú munkaórát dolgoznak. Upstream kibocsátások: a GHG protokoll szerint az upstream kibocsátások a megvásárolt vagy más módon beszerzett árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó közvetett kibocsátások. Ezek a bejelentő szervezet általi átvételig merülnek fel, ezért „bölcsőtől a kapuig” kibocsátásként is hivatkoznak rájuk. Üvegházhatás: az üvegházhatású gázok által a Föld felszín közeli légkörében (a troposzférában) okozott hőfelhalmozódás. Az üvegházhatás pontosan úgy melegíti fel bolygónk felszínét, ahogy az üvegház üvegfalai növelik a benti levegő hőmérsékletét. A természetes üvegházhatás nélkül a hőmérséklet fagypont alatt lenne. Az emberi tevékenységek azonban globális felmelegedést és éghajlatváltozást okozva nagymértékben megnövelték a természetes üvegházhatás intenzitását. Üvegházhatású gázok (GHG): például a szén‑dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén‑oxid (N2O) és a fluorozott szénhidrogének (HFC): az ezek által elnyelt napsugárzás felelős az üvegházhatásért. Különböző globális felmelegedési potenciáljuk miatt az üvegházhatású gázok kibocsátását általában szén‑dioxid‑egyenértékben (CO2e) számítják ki és szerepeltetik a jelentésekben. Visszaszorítás: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vagy elnyelésének javítására irányuló erőfeszítés. Idetartozik például a fosszilis tüzelőanyagok hatékonyabb felhasználása, a megújuló energiaforrásokra való átállás, az épületek szigetelésének javítása, valamint az olyan nyelők mint például az erdőterületek megnövelése a légkörben található szén‑dioxid megkötése érdekében.

07

Összefoglalás

I

Ahhoz, hogy az Európai Unió éghajlatpolitikája hiteles legyen, az uniós intézményeknek és szerveknek közin‑ tézményként élen kell járniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának (karbonlábnyomuk) csökkentésére szolgáló szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtá‑ sában. 2005-től az uniós intézményeknek és szervek‑ nek sikerült megfordítaniuk az épületekhez kapcso‑ lódó kibocsátásuk növekvő trendjét. Elszalasztották ugyanakkor annak lehetőségét, hogy közös politikát dolgozzanak ki és hajtsanak végre arra vonatkozóan, hogy hozzájáruljanak a kibocsátások 2020-ig az 1990es szinthez viszonyított 20%-os csökkentésének uniós céljához.

II

A 15 ellenőrzött uniós intézmény és szerv közül hat nem készített jelentést 2012. évi kibocsátásairól, de a jelentést készítő szervezetek sem hozták nyilvános‑ ságra a teljes kibocsátásukat. Ezért nem ismerhető meg a teljes karbonlábnyomuk, és a hiányosan rendel‑ kezésre álló információk a beszámolás és a kibocsátás visszaszorítási erőfeszítések hitelességét fenyegető kockázatot jelentenek.

III

Csak az épületek energiafogyasztása terén áll rendel‑ kezésre bizonyíték arról, hogy az uniós intézmények és szervek által összességében okozott teljes kibocsátás csökken. A többi kibocsátással, különösen az utazással kapcsolatos adatok nem teszik lehetővé egyértelmű tendencia azonosítását.

IV

Az eddig elért átfogó csökkentés jórészt a megújuló forrásból származó villamos energia felhasználásának tudható be, ami a karbonlábnyom kiszámításánál nulla kibocsátásúnak minősül.

V

Az uniós intézmények és szervek nem használják ki teljes mértékben a Bizottság által támogatott környezetvédelmi irányítási eszközöket. Az euró‑ pai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rend‑ szer (EMAS) bevezetése terén elért haladás lassú. A közintézmények 2001 óta kérhetik felvételüket az EMAS‑jegyzékbe, és 2014 júniusában a 15 ellenőrzött uniós intézmény és szerv közül hetet már regisztráltak. A zöld közbeszerzésre inkább lehetőségként mintsem kötelezettségként tekintenek, és csak néhány intéz‑ mény, illetve szerv alkalmazza azt szisztematikusan.

VI

Az üvegházhatásúgáz‑kibocsátás csökkentésére hama‑ rosan kitűzendő, 2030-ig szóló uniós cél újabb lehető‑ séget nyújt az uniós intézmények és szervek számára egy közös politika kidolgozásához és végrehajtásához.

VII

A Számvevőszék azt ajánlja a Bizottságnak, hogy tegyen javaslatot az uniós intézmények és szer‑ vek karbonlábnyomának csökkentésére szolgáló közös politikára, amelynek tartalmaznia kell egy 2030-ig szóló, számszerűsített átfogó célértéket az üvegházhatásúgáz‑kibocsátás csökkentésére. Az uniós intézmények és szervek: a) vezessenek be harmonizált megközelítést kibocsá‑ tásaik minden vonatkozó közvetett kibocsátással együtt történő bejelentésére; b) dolgozzanak ki egységes megközelítést az elkerül‑ hetetlen üvegházhatásúgáz‑kibocsátások önkén‑ tes alapon történő kompenzálására; c) teljes mértékben használják ki a Bizottság által tá‑ mogatott környezetvédelmi irányítási eszközöket, különösen a zöld közbeszerzés terén.

08

Bevezetés

Az uniós környezetvédelmi politika magas szintű védelmet tűzött ki célul

A közintézmények fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozási célok elérésében

01

05

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a környezetvédelmi követelmé‑ nyeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába.

02

A környezetvédelemre vonatkozó uniós politika magas szintű védelmet tűzött ki célul. Ez a politika az elővigyá‑ zatosság és a megelőzés elvén alapul, valamint azon az elven, hogy a környe‑ zeti károkat elsődlegesen a forrásuknál kell elhárítani, továbbá a „szennyező fizet” elven1.

A veszélyes éghajlatváltozás megelőzése az Európai Unió kiemelt célja

03

Az Unió szilárdan elkötelezte magát2, hogy 2020-ig legalább 20%-kal csök‑ kenti az üvegházhatású gázok kibocsá‑ tását 1990-hez képest3.

04

Az Európai Bizottság javaslata a 2030ra vonatkozó üvegházhatásúgázkibo csátás‑csökkentési célt az 1990-es kibocsátások 40%-ában irányozza elő az Unión belüli kibocsátások tekinte‑ tében4. Az Európai Parlament legalább 40%-os csökkentést kért5.

Az üvegházhatásúgáz‑kibocsátás két legnagyobb kibocsátási forrása Európában a tüzelőanyagok elégetésé‑ vel történő energiatermelés és a köz‑ lekedés6. A közigazgatás működési módjának megváltoztatásával minden szinten befolyásolni tudja az ilyen és más jellegű kibocsátások mértékét. A közbeszerzés által környezeti szem‑ pontból fenntartható megoldásokat részesíthetnek előnyben a szükséges kivitelezési munkák, áruk és szolgálta‑ tások beszerzése során.

06

Ahhoz, hogy az uniós politika hi‑ teles legyen, fontos, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek (a továbbiakban: uni‑ ós intézmények és szervek) jó pél‑ dával járjanak élen a közigazgatás karbonlábnyomának csökkentésére szolgáló stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában. Az 1. háttérmagyarázat további információkat tartalmaz a szervezetek karbonlábnyomának kiszámítására vonatkozóan.

07

A Szerződésben lefektetett elveknek megfelelően két egymást kiegészítő módja van az uniós intézmények és szervek által kibocsátott üvegház‑ hatású gázok környezeti hatásának mérséklésére: a) elsősorban az üvegházhatásúgáz‑kibocsátás csökkentése; b) a fennmaradó kibocsátás kompen‑ zálása ellentételezéssel.

1

Lásd: az EUMSZ 191. cikke.

2

Lásd: az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülésének elnökségi következtetései, 32. bekezdés.

3

Az Európai Tanács felajánlotta, hogy a kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalást 30%-ra növeli, ha más jelentős gazdaságok is méltányosan kiveszik részüket a globális kibocsátáscsökkentési erőfeszítésekből.

4

Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra, COM(2014) 15 final, 2014. január 22.

5

Az Európai Parlament 2014. február 5-i állásfoglalása az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretéről (2013/2135(INI)).

6

Eurostat: Energia-, közlekedésés környezeti mutatók zsebkönyve, 2013-as kiadás.

09

1. háttérmagyarázat

Bevezetés

Szervezetek karbonlábnyomának kiszámítása A szén‑dioxid‑lábnyom egy szervezet tevékenységeihez kapcsolódó teljes közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz‑kibocsátás (GHG‑kibocsátás). A kibocsátások forrása például az erőművek villamosenergia termelése, fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával végzett fűtés és szállítási tevékenységek lehetnek. Az üvegházhatású gázok, mint például a szén‑dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén‑oxid (N2O) és a fluoro‑ zott szénhidrogének (HFC) eltérő globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek. Egy tonna metán például 25 tonna szén‑dioxidnak felel meg. Ezt figyelembe véve minden kibocsátott gáz mennyiségét szén‑dioxid egyenértékben (CO2e) határozzák meg, hogy az összes kibocsátási forrás hatását egy számszerűsített értékben lehessen kifejezni. A széles körben használt GHG protokoll a kibocsátásforrások három kategóriáját („körét”) különbözteti meg. Az alábbi ábra a közigazgatási intézmények szempontjából leginkább releváns forrásokat mutatja be.

Üvegházhatású gázok 1. kör: közvetlen kibocsátások

2. kör: közvetett kibocsátások

3. kör: közvetett kibocsátások

Munkába járás Üzleti utak Tüzelőanyag-fogyasztás

Villamos energia

Áruk és szolgáltatások

Saját járművek

Távfűtés és hűtés

Állóeszközök

Eredetileg az intézmények beszámolási kötelezettsége az 1. és 2. körbe tartozó kibocsátásokra összpontosí‑ tott. A 3. körbe tartozó kibocsátásokat azonban egyre inkább figyelembe veszik az üvegházhatású gázokhoz kapcsolódó kockázatok és lehetőségek átfogó kezelése érdekében. Forrás: Európai Számvevőszék.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere 08

Az ellenőrzés a 2012-ben 500 főnél töb‑ bet foglalkoztató összes uniós intéz‑ ményre és szervre kiterjedt. Ezenkívül az ellenőrzés témaköréhez közvetlenül kapcsolódó speciális feladatai miatt az Európai Környezetvédelmi Ügy‑ nökséget is bevontuk az ellenőrzés hatókörébe. Az 1. táblázat felsorolja az ellenőrzés hatókörébe vont 15 uniós intézményt és szervet. Az ellenőrzés során az Európai Tanácsot és az Európai Unió Tanácsát (a továbbiakban: a Ta‑ nács) egy intézményként kezeltük, mivel az Európai Tanács nem rendel‑ kezik saját titkársággal, hanem ezt a szerepet az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága látja el. Hasonlóképpen az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsá‑ got és a Régiók Bizottságát (továbbiak‑ ban: bizottságok) is egy intézménynek tekintettük, mivel közös épületeket, lo‑ gisztikai hátteret és fordítószolgálatot használnak, és azokat közösen kezelik. Az ellenőrzés külön figyelmet fordított az Európai Bizottságra, nem csak mére‑ te miatt, hanem mert ez az intézmény rendelkezik a jogalkotási kezdeménye‑ zésekre vonatkozó jogkörrel.

09

A Számvevőszék ellenőrzése azt érté‑ kelte, hogy az uniós intézmények és szervek rendelkeztek‑e az igazgatási tevékenységeik által a környezetre gyakorolt hatások csökkentésére szolgáló politikákkal, és hogy ezeket a politikákat hatékonyan hajtották‑e végre. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy az uniós intézmények és szervek: a) elvégezték‑e üvegházhatásúgáz‑kibocsátásaik kiszámítását, csökkentették‑e ezeket a kibocsátásokat, valamint ellentételezéssel kompenzálták‑e fennmaradó kibocsátásaikat; b) teljes mértékben kihasználták‑e a Bizottság által a kibocsátások csökkentésének céljából népszerű‑ sített környezetvédelmi irányítási eszközöket.

10

Az ellenőrzés kérdőíveken, interjúkon, valamint az ellenőrzött uniós intézmé‑ nyek és szervek által közzétett vagy rendelkezésre bocsátott dokumentu‑ mok és statisztikák elemzésén alapult. Ezenkívül a beszerzési eljárásokból vett minta vizsgálatára is kiterjedt.

11

Az ellenőrzés nem a szén‑dioxid‑ kibocsátás ellenőrzése volt, azaz céljai között nem szerepelt az ellen‑ őrzött uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának kiszámítása vagy ismételt kiszámítása, illetve a számítá‑ sok alapjául szolgáló adatok pontos‑ ságának ellenőrzése. Eltérő kitétel hi‑ ányában a jelentésben idézett adatok a 2012. évre vonatkoznak.

10

11

1. táblázat

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

Az ellenőrzés hatókörébe vont 15 uniós intézmény és szerv A létszámtervben szereplő állások száma 2012-ben (2014)

Helyszínek

Európai Bizottság

25 065 (24 901)

Brüsszel, Luxembourg, Ispra, Geel, Karlsruhe, Petten, Sevilla, Grange, képviseletek a tagállamokban

Európai Parlament

6 684 (6 773)

Brüsszel, Luxembourg, Strasbourg, tagállami információs irodák

Európai Tanács1 Az Európai Unió Tanácsa

3 153 (3 101)

Brüsszel Brüsszel, Luxembourg

Európai Beruházási Bank2

2 185 (2 369)3

Luxembourg

Az Európai Unió Bírósága

1 952 (1 991)

Luxembourg


1 670 (1 661)

Brüsszel4


1 448 (2 602)

Frankfurt am Main

1 255 (1 252)

Brüsszel

Európai Számvevőszék6

887 (882)

Luxembourg

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal

775 (861)

Alicante


634 (685)

Köln


590 (599)

London


136 (135)

Koppenhága

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság5 Az Európai Unió Régiók Bizottsága5

3

1 Az Európai Tanács titkársági feladatait az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága látja el. 2 Az EBB önkéntes alapon vett részt az ellenőrzésben. 3 Az álláshelyek száma a 2012 végén és a 2013 végén fennálló helyzetet tükrözi. 4 Székhely. 5 A bizottságok közös épületeket, logisztikai hátteret és fordítószolgálatot használnak, és azokat közösen kezelik. 6 Az Európai Számvevőszék megállapításait nem ellenőrizték külső felek.

12

Észrevételek

Az uniós intézmények és szervek nem rendelkeznek közös politikával az üvegházhatásúgáz‑ kibocsátásaik nyomon követésére és visszaszorítására Nem ismert az uniós intézmények és szervek teljes karbonlábnyoma, továbbá a hiányosan rendelkezésre álló információk a jelentések hitelességét fenyegető kockázatot jelentenek

12

A Számvevőszék véleménye szerint az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának méretével kap‑ csolatos megbízható és átfogó infor‑ mációk alapvető előfeltételei a hiteles és követésre érdemes példaként szolgáló, eredményes kibocsátás‑vis�‑ szaszorítási stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának. A legtöbb uniós intézmény és szerv esetében jelen‑ leg nem állnak rendelkezésre ilyen információk.

Nincs egységes módszer az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának kiszámítására

13

Nincs kötelező érvényű, a közigazgatá‑ si szervek karbonlábnyomának kiszá‑ mítására vonatkozó uniós jogszabály. Az uniós intézmények és szervek elvi‑ leg szabadon dönthetnek arról, hogy beszámolnak‑e a tevékenységeik által okozott kibocsátásokról, és ha igen, hogyan végzik a kibocsátások kiszámí‑ tását és nyomon követését.

A fogadó országok azonban bizo‑ nyos beszámolási kötelezettségeket támaszthatnak feléjük, például az épületeik energiahatékonyságával kapcsolatban. Ezeket a beszámolási kötelezettségeket azonban nem har‑ monizálták uniós szinten.

7

A Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv (HL L 222., 1978.8.14., 11. o.) úgy rendelkezik, hogy adott esetben és a vállalat fejlődésé‑ nek, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben az üzleti beszámolónak tartalmaznia kell nem pénzügyi információ‑ kat, beleértve a környezetvéde‑ lem kérdéseire vonatkozó információkat is. 2013 áprilisában a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújtott be (COM(2013) 207 final, 2013. április 16.), amely a beszámolást kötelezővé teszi az átlagosan több mint 500 munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára.

8

Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.). A rendelet nem vonatkozik az Európai Központi Bankra és az Európai Beruházási Bankra. Az uniós ügynökségek pénzügyi szabályzattal rendelkeznek, amelyek az Unió általános költségvetésére vonatkozó szabályokat követik.

9

Az Európai Központi Bank éves beszámolójának egy fejezete a környezetvédelmi kérdések‑ kel foglalkozik. Az Európai Beruházási Bank az EBB csoport éves beszámolójának részét képező társadalmi felelősség‑ vállalásról szóló jelentésében számol be a környezetvédelmi kérdésekről.

14

A magánszektorban kialakuló gyakor‑ lattal7 szemben az uniós költségvetési rendelet8 nem írja elő a környezetvé‑ delmi információk bevonását a IX. cím („A beszámolók tartalma és a könyvve‑ zetés”) szerint benyújtandó beszámo‑ lók 9 körébe. Erre vonatkozóan intéz‑ ményközi megállapodások sincsenek.

15

Az önkéntes európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS)10 részt vevő szervezeteknek be kell számolniuk a „kibocsátá‑ sok” alapmutatóról, amely a CO2egyenértékben kifejezett teljes éves üvegházhatásúgáz‑kibocsátást is tartalmazza. Az EMAS‑ban való részvételre vonatkozó felhasználói útmutatóról szóló bizottsági hatá‑ rozat11 szerint azonban a kibocsá‑ tások számszerűsítési módszerét még tisztázni kell. Az útmutató mindenesetre azt javasolja, hogy a szervezetek ne csak a közvetlen, hanem a jelentős mértékű közvetett üvegházhatásúgáz‑kibocsátásról is számoljanak be (lásd: 1. háttérmagyarázat).

10 Az EMAS‑ról bővebben lásd: 62–76. bekezdés. 11 Lásd: az EMAS rendszerben való részvételhez szükséges lépéseket meghatározó felhasználói útmutatónak a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő létrehozá‑ sáról szóló, 2013. március 4-i 2013/131/EU bizottsági határozat 25. és 26. oldala (HL L 76., 2013.3.19., 1. o.).

13

Észrevételek

16

A Bizottság 2013. április 9-én elfoga‑ dott ajánlása12 a szervezetek környezeti lábnyomának meghatározására szolgá‑ ló OEF‑módszer alkalmazását ösztönzi a közintézmények életciklus‑alapú kör‑ nyezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére, amely magában foglalja az üvegházhatásúgáz‑kibocsátásokról való beszámolást. Az OEF‑módszert a Bizottság Közös Kutatóközpontja dolgozta ki, figyelembe véve a már meglévő és széles körben alkalmazott szervezeti környezeti elszámolási mód‑ szereket és a vonatkozó iránymutatá‑ sokat tartalmazó dokumentumokat.

17

A Bizottság szerint az OEF‑módszer kidolgozását az tette szükségessé, hogy „jelenleg annyi módszer és kez‑ deményezés létezik egymással pár‑ huzamosan a környezeti teljesítmény értékelésére és ismertetésére, hogy a környezeti teljesítményre vonatkozó információkat egyre inkább zűrzavar és bizalmatlanság övezi”13. Ahogy a számvevőszéki ellenőrzés is rámutat, ez az uniós intézmények és szervek ál‑ tal a karbonlábnyommal kapcsolatban végzett beszámolásra is vonatkozik.

A 15 ellenőrzött uniós intézményből és szervből hat nem készített jelentést 2012-es üvegházhatásúgáz‑kibocsátá saikról, de a jelentést készítő szervek sem számították ki és hozták nyilvánosságra kibocsátásuk minden elemét

18

Az ellenőrzés a 2012-es üvegházhatású kibocsátásokkal kapcsolatban az uniós intézményeknél és szerveknél kön�‑ nyen elérhető információkat vizsgálta. Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Számvevőszék, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség és az Európai Gyógyszerügynökség 2012ben nem tett közzé a kibocsátásaikkal kapcsolatos információkat. A többi intézmény és szerv által közzétett információk hiányosak voltak.

19

A szervezetek karbonlábnyomának kiszámítására vonatkozó kötelező érvényű szabályok hiányában az ellenőrzés az Európai Parlament karbonlábnyomra vonatkozó beszámo‑ lóját tekintette referenciaként, annak széles tárgyköre miatt. A 2. táblázat összehasonlítja a figyelembe vett vagy figyelembe nem vett kibocsátásfor‑ rásokat és a bejelentett kibocsátási szinteket.

12 A Bizottság 2013. április 9-i 2013/179/EU ajánlása a termékek és a szervezetek életciklus‑alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.). 13 Lásd: a 2013/179/EU bizottsági ajánlás (2) preambulumbekezdése.

Európai Parlament

3

6

( )

( )

( )

( )

Kivitelezési munkák

Irodabútor

Informatikai berendezések

Egyéb berendezések

( )

x

x

x

x

x 5

x

x

x

x

x

x

x

5

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

4

2

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

n.a.

x

x

x

2

1 066

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

n.a.

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

n.a.

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

n.a.

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

n.a.

Az EBB‑re vonatkozó adatok az intézmény karbonlábnyomáról készített 2012-es jelentéséből származnak.

Megjegyzés: A kibocsátásra vonatkozó adatok nagyrészt a beszámoló uniós intézmények és szervek különböző éves környezetvédelmi jelentéseiből származnak. A Bíró‑ ság esetében az adatok forrása az intézmény karbonlábnyomáról készített külső jelentés.

6 Kivitelezési munkák vagy tartós termékek előállítása során keletkező kibocsátás.

5 Csak papír.

4 Csak hivatali gépjárművek.

3 Nem tartalmazza a parlamenti képviselőknek a brüsszeli és strasbourgi ülésekre való utazását.

2 Csak az EMAS környezetvédelmi irányítási rendszer hatókörébe vont épületek.

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

1

1 Csak a 2010–2012 közötti időszakra vonatkozó összesített adatot tettek közzé, éves adatot nem.

Állóeszközök

Hulladék

Áruk és szolgáltatások beszerzése

Látogatók

Üzleti utak

x

Áruszállítás

Személyszállítás

x

Munkába járás

Bíróság

( )

Európai Beruházási Bank

Hűtőgázok szivárgása


Épületek energiafelhasználása


A BESZÁMOLÁS HATÓKÖRE tartalmazza a következő kibocsátásokat:


42 911

Európai Bizottság

704

A bizottságok (EGSZB és RB)

2 145


17 793


16 441


18 801


91 893


Kibocsátás 2012-ben (tonna CO2-egyenérték)

Tartalmazza ( ) Becslés formájában tartalmazza Részben tartalmazza x Nem tartalmazza n.a. Nem áll rendelkezésre

Jelmagyarázat:

2. táblázat

Észrevételek

14

2012-re vonatkozóan bejelentett kibocsátások CO2 -egyenértékben (csak a már közzétett vagy közzétételre szánt információk, az Európai Parlament beszámolójának tárgyköre, mint referencia alapján)

15

Észrevételek

20

Amint azt a 2. táblázat is mu‑ tatja, az Európai Parlament éves összkibocsátásának bejelentése során a kibocsátásforrások széles körét figyelembe vette. Emiatt az Európai Parlament által bejelentett kibocsátás mennyisége majdnem olyan magas, mint az összes többi uniós intézmény és szerv által bejelentett kibocsátás összesen. Bár a kibocsátásforrások kategóriái elviekben átfogóak, a Parla‑ ment úgy döntött, hogy nem számol be a képviselők származási országuk, illetve a brüsszeli és strasbourgi ülé‑ sek között tett utazásából származó kibocsátásokról.

21

A Bizottság 2013-as környezetvédelmi nyilatkozatában a CO2-egyenértékben kifejezett GHG‑kibocsátásról szóló be‑ számoló csak az EMAS hatókörébe tar‑ tozó brüsszeli, luxembourgi és petteni épületek14, valamint az e helyszíneken használt hivatali személygépkocsik energiafogyasztásából adódó kibo‑ csátásokkal kapcsolatos információkra szorítkozott.

22

Az Európai Gazdasági és Szociális Bi‑ zottság, valamint a Régiók Bizottsága csak az épületek energiafogyasztásával kapcsolatos kibocsátásokról számolt be. A bizottságok kifejtették, hogy hajlandóak lennének fontolóra venni az átfogó környezeti lábnyom kiszá‑ mítását, ha uniós szabvány szerinti, az OEF‑megközelítésen alapuló harmoni‑ zált módszertan állna rendelkezésre.

Három uniós intézmény és szerv törekedett a beszámolás javítására

23

Az Európai Központi Bank beszámoló‑ jának tárgykörét 2008 óta fokozatosan bővítették. Azonban a munkatársak munkába járása, valamint az új EKB irodaház építése által okozott kibocsá‑ tások kiszámítása hiányzott.

24

A 2012-es beszámolási időszaktól kezd‑ ve az Európai Beruházási Bank a GHG protokoll szerinti módszertant15 alkal‑ mazta. A beszerzett termékek (a papír kivételével) előállítása által okozott kibocsátások, a beruházási javak (pl. berendezések és járművek) előállítása során keletkező kibocsátások nem sze‑ repeltek a beszámolás tárgykörében.

25

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal 2013-tól a beszámolási hatókör kiter‑ jesztését tervezi egy külső tanácsadó által készített tanulmány alapján. A tanulmány hatóköre azonban nem terjedt ki a beszerzett árukhoz és szol‑ gáltatásokhoz, valamint beruházási ja‑ vakhoz kapcsolódó upstream kibocsá‑ tásokra. Ezenkívül csak a repülőutak által okozott kibocsátásokra terjedt ki, de nem foglalta magában a más közle‑ kedési módok használatával tett üzleti utakat, illetve a tagállami hatóságok munkatársai által az OHIM‑nál tett látogatásokhoz kapcsolódó utazást.

14 Lásd: 6. táblázat. 15 Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért / World Resources Institute: GHG Protocol Corporate Standard (A GHG protokoll vállalati standard).

16

Észrevételek

Három uniós intézménynek, mivel elindították az EMAS‑hoz való csatlakozás folyamatát, fel kell készülnie a kibocsátásokról történő beszámolásra

26

A Tanács Főtitkársága a Tanács karbonlábnyomának megállapítása érdekében egy tanulmány megrende‑ lését tervezi. A tanulmány csak a Brüs�‑ szelben folytatott tevékenységekre fog kiterjedni. A tagállami képviselőknek az országukból a Tanács főtitkársá‑ ga által szervezett ülésekre történő oda- és visszautazása nem tartozik a tervezett tanulmány hatókörébe. A Luxembourgban vagy a tagállamok‑ ban tartott tanácsi üléseket sem fogják figyelembe venni.

27

A Bíróság 2010-ben átfogó külső tanul‑ mányt készíttetett karbonlábnyomáról. A lábnyom kiszámításának módszere megegyezett a Parlament esetében alkalmazottal. 2011-ben és 2012-ben újabb, naprakész számításokat végez‑ tek a fő kibocsátásforrásokra vonat‑ kozóan. Az adatokat 2014 júniusában tették közzé.

28

A Számvevőszék 2013 novemberében szerződést kötött egy külső tanácsadó‑ val az EMAS bevezetésére való felké‑ szüléshez. Az ellenőrzés időpontjában még nem született döntés a kibo‑ csátásokról történő beszámolással kapcsolatban.

A Bizottság még nem döntött arról, hogy beszámolójában használni kívánja‑e a szervezetek környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló OEF‑módszert

29

Az OEF‑módszerrel kapcsolatos, a Kö‑ zös Kutatóközpont isprai székhelyén készített tanulmány kimutatta, hogy a módszer közintézmények esetében is alkalmazható. A Bizottság azonban még nem indította el azt a folyamatot, amelynek célja, hogy részletesebb alegységenkénti OEF‑szabályokat (OEFSRs) alkosson a közintézmények számára. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a módszer esetleges széles körű megvalósításához további elemzésre van szükség, különösen az annak be‑ vezetéséhez szükséges erőforrásokat illetően.

Csak az épületek energiafogyasztására vonatkozóan áll rendelkezésre bizonyíték arról, hogy az uniós intézmények és szervek által összességében okozott kibocsátás csökken

30

Az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának tényleges nagy‑ ságával kapcsolatos átfogó és meg‑ bízható információk hiányában nehéz meghatározni az üvegházhatásúgázkibocsátás terén jelentkező általános tendenciákat. Ehhez az ellenőrzésnek bizonyos esetekben feltevésekre kellett támaszkodnia, melyek megala‑ pozottak ugyan, de csak korlátozottan bizonyítottak.

17

Észrevételek

31

A már meghozott vagy javasolt uniós határozatok 1990-et tekintik referen‑ ciaévnek (lásd: 3. és 4. bekezdés). Nem állnak rendelkezésre azonban 1990-re visszamenő konkrét kibocsátási adatok az uniós intézményekre és szervekre vonatkozóan. Ezért nem lehetséges jelenlegi teljesítményüket összevetni az 1990-es tényleges kibocsátásaikkal.

32

Mindazonáltal vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a teljes kibocsátás 1990-től legalább 2005-ig lényegesen növekedett16. Ezt a növekedést az Unió bővítése, a már meglévő intézmények és szervek tevékenységének fokozó‑ dása, illetve új intézmények és szervek létrehozása okozta.

33

2006-ban nagyobb szabású erőfeszíté‑ sek kezdődtek az üvegházhatásúgázkibocsátás visszaszorítására. A fordu‑ lópont az épületek energiafogyasztása által okozott kibocsátásokra össz‑ pontosított. Ezeknek a kibocsátások‑ nak a nagyságrendje a fűtés, hűtés, világítás, főzés, elektromos és elekt‑ ronikus eszközök, valamint az adat‑ központok teljes energiafogyasztásá‑ tól17, továbbá az alacsony vagy nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátással meg‑ termelt energia részarányától függ.

A környezetbarát villamos energia segítette az épületek energiafogyasztása miatt növekvő kibocsátások tendenciájának megfordítását...

34

2007-ben az uniós intézmények és szervek elkezdtek megújuló forrá‑ sokból származó villamos energiát vásárolni („környezetbarát villamos energia”18) a saját termelésből nem fedezett villamosenergia‑igény kielé‑ gítésére. Az ellenőrzött uniós intéz‑ mények és szervek mindegyike külső villamosenergia‑ellátásukat jelentős részben vagy egészben környezetbarát villamos energiából fedezik.

35

A karbonlábnyom kiszámításánál a kör‑ nyezetbarát villamos energia általában nulla kibocsátásúnak tekinthető19. A környezetbarát villamos energiának az átfogó karbonlábnyom‑számításra gyakorolt enyhítő hatása 20% körü‑ li, feltéve, hogy a villamos energia egésze megújuló forrásból származik, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozóan teljes körű beszámolási tárgykört alkalmaznak. A környezetba‑ rát villamos energiára történő átállás ezért csökkenti a teljes kibocsátást, kivéve, ha ezzel párhuzamosan a nem megújuló forrásból történő teljes energiafogyasztás oly mértékben növekszik, hogy azt a környezetbarát villamos energia nem tudja ellensú‑ lyozni. Erre azonban nem volt példa az ellenőrzött uniós intézmények és szervek esetében.

16 A Bizottság brüsszeli épületeinek teljes energiafogyasztása például 2005-ben 60%-kal haladta meg a 2000-ben, a Számvevőszék számára nyújtott adatsor első évében mért értéket. 17 Az épületek teljes energiafogyasztására számos tényező van hatással, különösen az alábbiak: az épületek száma és mérete, használatuk intenzitása a használati időszakot és a felhasználók számát is beleértve, műszaki szempontból tekintett energiahatékonyságuk, az ingatlangazdálkodás hatékonysága, a munkavállalók viselkedése és az időjárás változékonysága. 18 A környezetbarát villamos energiának teljesítenie kell a származási garanciára vonatkozó, a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.) szereplő követelményeket. 19 A Bizottságnak a brüsszeli épületekre vonatkozó éves környezetvédelmi nyilatkozatában a környezetbarát villamos energia nem nulla kibocsátásúként szerepel.

18

Észrevételek

…de a külső forrásokból származó környezetbarát villamos energia csak korlátozott mértékben alkalmas az üvegházhatásúgázkibocsátás csökkentésére

Az utazással kapcsolatban rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé egyértelmű tendencia azonosítását

36

Az uniós intézmények és szervek sajá‑ tos jellegéből adódóan az utazásból származó kibocsátások jelentősebbek, mint a tagállami közigazgatási szer‑ vek többségénél. Az utazásból eredő kibocsátások átfogó kiszámításához a következő forrásokat kell figyelembe venni:

Az uniós intézmények és szervek által felhasznált környezetbarát villamos energia túlnyomó részét több intéz‑ ményre kiterjedő keretszerződések alapján külső forrásból szerzik be Brüs�‑ szelben és Luxembourgban. A külső forrásból származó környezetbarát vil‑ lamos energiának azonban két jelentős korlátja is van az üvegházhatásúgázkibocsátás csökkentése tekinteté‑ ben: egyrészt jelenleg nem érhető el mindenki számára, másrészt pedig nem tekinthető az energiahatékonyság fo‑ lyamatos javítására szolgáló eszköznek.

39

a) munkába járás; b) üzleti/hivatalos utak; c) az intézmények és szervek által szervezett ülésekre és konferen‑ ciákra érkező látogatók és külső résztvevők.

37

A piacon elérhető környezetbarát villamos energia mennyisége jelen‑ leg korlátozott. Ezért a környezet‑ barát villamos energia beszerzése csak akkor csökkenti a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ha a beszerzés következtében a fosszilis tüzelőanyagból származó villamos energiát új, további megújuló for‑ rásokból termelő létesítményekből származó villamos energia váltja fel. A környezetbarát villamos energia irán‑ ti megnövekedett igény azonban való‑ színűleg megnövekedett kínálatot fog előidézni, legalábbis hosszabb távon.

38

A környezetbarát villamos energia használata egyszeri intézkedést jelent a kibocsátások gyors és látványos csök‑ kentésére, de nem tekinthető a folya‑ matos teljesítményjavítás eszközének. A környezetbarát villamos energiára történő átállással idő nyerhető az átfo‑ gó energiaigény csökkentésére szolgá‑ ló további intézkedések bevezetéséig.

40

Mindezen források figyelembevételé‑ vel az utazáshoz kapcsolódó kibocsá‑ tások az uniós intézmények és szervek beszámolójában megadandó teljes kibocsátás legalább felét tennék ki. Az utazások által okozott kibocsátásokkal kapcsolatos adatok többsége azon‑ ban jelenleg kevésbé teljes körű és megbízható, mint az épületek ener‑ giafogyasztására vonatkozó adatok. A munkába járásra vonatkozó kibocsá‑ tások kiszámításának alapjául szolgáló adatok esetében például általában nagy a hibaarány. Csak az Európai Par‑ lament és az Európai Beruházási Bank adatai tették lehetővé hosszabb távú tendenciák értékelését, és az ezekből adódó eredmények abszolút értékei eltérő irányokba mutatnak.

19

Észrevételek

41


Az Európai Parlament által közzétett, utazáshoz kapcsolódó kibocsátások abszolút értéküket tekintve 2012-ben kb. 20%-kal magasabbak voltak, mint 2006-ban. Ez a növekedés nagyrészt a Parlament által fogadott brüsszeli és strasbourgi látogatók utazása által okozott kibocsátásokból adódik 20, de abból is, hogy a munkatársak Brüsszel, Luxembourg és Strasbourg közötti utazásai terén elért megtakarításokat (lásd: 2. háttérmagyarázat) megha‑ ladta az említett három helyszínen kívüli üzleti utakhoz kapcsolódó növekedés21. Az arányokat tekintve azonban az utazáshoz kapcsolódó, teljes munkaidős egyenértékre vetített kibocsátást illetően a Parlament 3,3%os csökkentést ért el22.

42

Az Európai Beruházási Bank arról számolt be, hogy az utazáshoz kapcso‑ lódó kibocsátások 2012-ben a 2007-es értékhez képest 6%-kal csökkentek. Az egy főre eső, utazáshoz kapcsolódó kibocsátások 36%-kal csökkentek.

20 Csak a Parlament által támogatott utazásokat vettük figyelembe. 21 2012-ben a Parlament arról számolt be, hogy a munkatársak három fő helyszín közötti utazása a karbonlábnyom 2,5%-át tette ki. A munkatársak más helyszínre történő utazása (főként légi közlekedéssel) a lábnyom 6,9%-ának felel meg. 22 A „teljes munkaidős egyenérték” a Parlament által alkalmazott fogalmak szerint (lásd: glosszárium) nemcsak a parlamenti képviselőket és személyzetet foglalja magában, hanem a látogatókat is.

A Brüsszel, Luxembourg és Strasbourg közötti utazások által okozott kibocsátás csökkenése Az Európai Parlament személyzete által a Brüsszel, Luxembourg és Strasbourg között tett utazások száma 2012-ben a 2006-os szinthez képest 34%-kal csökkent. Ez főként annak tudható be, hogy a légi közlekedést nagyrészt felváltotta a vasúti közlekedés. Millió kilométer

2006

2012

Változás

Közút

10,4

9,3

– 10%

Vasút

3,0

7,1

+ 139%

Légi közlekedés

4,8

0,5

– 90%

Összesen

18,1

16,9

– 7%

Forrás: a Számvevőszék számítása a Parlamenttől származó adatok alapján. Megjegyzés: az összesített értékek a kerekítés miatt különbözhetnek.

20

Észrevételek

Jelentőségük ellenére gyakran nem tekintik kibocsátásforrásnak az állóeszközöket, valamint az árukat és szolgáltatásokat

43

Az áruk (pl. élelmiszer vagy irodai esz‑ közök) és szolgáltatások (pl. takarítás vagy vendéglátás) is kibocsátással járnak, de ezeket – a papírhoz kapcso‑ lódó kibocsátásokon kívül – csak ritkán veszik figyelembe. Ugyanez vonatkozik a tartós használati cikkek (pl. informa‑ tikai eszközök) előállítására és az épü‑ letek kivitelezésére vagy felújítására is. Csak az Európai Parlament számította ki az állóeszközöknek, áruknak és szolgáltatásoknak a karbonlábnyomra gyakorolt teljes hatását, amely nagy‑ ságrendileg az intézmény 2012-ben közzétett teljes kibocsátásának 30%-át tette ki. A Bíróság esetében ezek hatá‑ sát a 2010-es számok alapján becsülték meg.

Az ellenőrzött uniós intézmények és szervek több mint fele nem határozott meg számszerűsített célokat kibocsátásaik csökkentésére, és csak kettő rendelkezett 2020-ra vonatkozó számszerűsített céllal

44

A Számvevőszék véleménye szerint fontos lenne számszerűsített csök‑ kentési célokat meghatározni, hogy biztosítani lehessen a szervezetek környezetvédelmi irányításának fenntarthatóságát. Az ilyen célok nyilvános közzététele és elérése fontos az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítések hitelességének alátámasztásához.

45

2013-ban az ellenőrzött uniós intéz‑ mények és szervek több mint fele nem rendelkezett az üvegházhatásúgázkibocsátás csökkentésére vonatkozó számszerűsített célokkal. Mások konk‑ rét tevékenységekhez vagy kibocsá‑ tásforrásokhoz kapcsolódó, illetve átfogó célokat határoztak meg, míg az Európai Parlament a kettő kombináció‑ ját alkalmazta (lásd: 3. táblázat).

A rövid távú célokra nagyobb hangsúlyt fektettek…

46

Az esetek többségében egy és három év közötti időtartamra vonatkozó rövid távú célokat tűznek ki. Az ellenőrzés megállapította, hogy a rövid távú célok hasznosak lehetnek, ha van lehetőség gyorsan realizálható ja‑ vulásra, például a kibocsátásoknak a környezetbarát villamos energiára való átállással történő csökkentésére. A rövid távú célokhoz kapcsolódó főbb kockázat az, hogy nem adnak megfelelő időtávot olyan intézkedé‑ sekre, amelyek több előkészületet igényelnek, és csak a kezdeti döntést követő néhány év elteltével eredmé‑ nyeznek kibocsátáscsökkentést (főként az építési projektek esetén). Ezenkívül az ellenőrzés megállapítása szerint az épületek energiafogyasztásához kap‑ csolódóan az egyik évről a következőre vonatkozóan meghatározott rövid távú célok elérését az időjárás váltakozása is torzíthatja.

21

Európai Parlament

x

Európai Bizottság Európai Központi Bank A bizottságok (EGSZB és RB) Európai Beruházási Bank

x

x x

x x

x


x x

1

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Hosszú távú cél (2030)

Középtávú cél (2020)

Nem

Rövid távú célok (1–3 év)

Igen

Fajlagos célok

x

Abszolút célok

Jelmagyarázat:

Átfogó cél

Számszerűsített üvegházhatásúgázkibocsátás‑csökkentési célok Alegységenkénti célok

3. táblázat

Észrevételek

x x

x


x

x

x

x

x

x

x

Bíróság

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

1 Meghatároztak néhány kiegészítő középtávú kibocsátáscsökkentési célt 2016-ig az energiafogyasztást, a papírfelhasználást és a hulladékter‑ melést illetően. A számszerűsített célok meghatározzák, hogy idővel milyen mértékű kibocsátáscsökkentést kell elérni. Négyféle számszerűsített célt külön‑ böztethetünk meg: οο az alegységenkénti célok olyan kibocsátásokra vonatkoznak, amelyeket konkrét tevékenységek okoznak (például az épületek fűtése és hűtése során okozott kibocsátások); οο az átfogó cél az adott intézmény/szerv tevékenységei által okozott kibocsátások összességére vonatkozik; οο az abszolút célok azt irányozzák elő, hogy adott tevékenységek vagy valamely adott intézmény/szerv egésze által okozott kibocsá‑ tások csökkenjenek a kibocsátások valamely bázisévbeli mértékéhez képest; οο a fajlagos célok az egy főre vagy egy négyzetméterre eső kibocsátás csökkentését irányozzák elő valamely bázisévhez képest.

47

A csökkentési célokat vagy abszolút értékben (a teljes kibocsátás csök‑ kentése) vagy fajlagos módon (az egy főre vagy egy négyzetméterre jutó kibocsátás csökkentése), illetve a kettő kombinációjaként határozták meg. Az abszolút értékben kifejezett csökken‑ tési célok meghatározása jobban il‑ leszkedik az uniós éghajlatpolitikához, mivel az a teljes kibocsátás csökkenté‑ se mellett kötelezte el magát.

Ezen túlmenően az abszolút kibo‑ csátásra vonatkozó csökkentési célok teljesítése egyben azt is jelenti, hogy a fajlagos teljesítmény is javul, kivéve, ha az adott intézmény vagy szerv vis�‑ szafogja a tevékenységeit.

22

Észrevételek

…és amennyiben vannak 2020ra vonatkozó célok, azokat fajlagos értékként határozták meg

48

4. táblázat

Az Európai Parlament és az Európai Beruházási Bank határozott meg 2020ra vonatkozó célokat. Ezeket a célokat fajlagos értékként meghatározva tették közzé.

49

A Parlament környezetvédelmi nyilatko‑ zatában a 2006 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan a teljes munkaidős egyen‑ értékben számolt személyi állományra vetített 30%-os kibocsátáscsökkentési cél szerepel. A 4. táblázat összehason‑ lítja a 2006-os23 kibocsátásokat a 2012-es kibocsátásokkal, mind abszolút érték‑ ben és fajlagosan, a teljes munkaidős egyenértékben számolt személyi állo‑ mányra vetítve24.

A Parlament üvegházhatásúgáz-kibocsátásának abszolút és fajlagos csökkenése

Teljes kibocsátás (tonna CO2-egyenérték) Munkatársankénti kibocsátás

2006

2012

Csökkenés

100 138

91 893

- 8,2%

9,37

6,89

- 26,4%

Forrás: az Európai Beruházási Bank 2012-es karbonlábnyom‑jelentése.

50

5. táblázat

Az EBB 2012-es karbonlábnyom jelentésében megadott, az egy főre jutó karbonlábnyom 2020-ig történő legalább 20%-os csökkentésének célját használták fel a 2007-es referencia‑ évhez viszonyított eredmények nyo‑ mon követésére és közzétételére. Az 5. táblázat összehasonlítja a 2007-es kibocsátásokat a 2012-be n mértekkel, mind abszolút, mind munkatársankénti fajlagos értékben25.

Az EBB üvegházhatásúgáz-kibocsátásának abszolút és fajlagos csökkenése

Teljes kibocsátás (tonna CO2-egyenérték) Munkatársankénti kibocsátás

2007

2012

Csökkenés

17 932

16 441

- 8,3%

11,9

7,5

- 37,0%

Forrás: az Európai Beruházási Bank 2012-es karbonlábnyom‑jelentése.

23 A Parlament 2006-ban számolt be először karbonlábnyomáról. 24 Nettó kibocsátás (a környezetbarát villamos energia nulla kibocsátásúnak tekintendő). A „teljes munkaidős egyenérték” a Parlament által alkalmazott fogalmak szerint (lásd: glosszárium) nemcsak a parlamenti képviselőket és személyzetet foglalja magában, hanem a látogatókat is. 25 Nettó kibocsátás (a környezetbarát villamos energia nulla kibocsátásúnak tekintendő). Meg kell jegyezni, hogy az EBB által közzétett kibocsátások nem hasonlíthatók össze a Parlament által megadott értékekkel, mert eltérő módszertani koncepción alapulnak.

23

Észrevételek

Nem határoztak meg a 2020 utáni időszakra vonatkozó hosszú távú célokat

51

Az uniós intézmények és szervek egyike sem határozott meg 2020-on túlmutató hosszú távú célokat. A 2030ra vonatkozó kötelező uniós üvegház hatásúgázkibocsátás‑csökkentési célról szóló 2014. januári bizottsági javaslat (lásd: 4. bekezdés) lehető‑ séget nyújt az uniós intézmények és szervek számára, hogy hosszú távú egységes módszert dolgozzanak ki és alkalmazzanak.

A fennmaradó kibocsátások ellentételezését csak korlátozott mértékben alkalmazzák, és az uniós intézmények és szervek nem rendelkeznek egységes megközelítéssel

52

A szén‑dioxid‑kibocsátás ellentételezé‑ se26 egy olyan mechanizmus, amellyel egy szervezet saját üvegházhatásúgázkibocsátásának egészét vagy annak egy részét úgy kompenzálja, hogy a szén‑dioxid‑kibocsátásnak a világ más részén történő, pl. a széntüzelé‑ sű erőműveket szélerőművekkel való felváltása útján megvalósított csök‑ kentéséért fizet. A megfelelő ellen‑ tételezésnek elismert rendszer révén ellenőrizhetőnek kell lennie annak ér‑ dekében, hogy a kibocsátáscsökkentés teljesítse az addicionalitás (azaz ne tartalmazzon olyan csökkentést, ami egyébként is megvalósult volna) és állandóság kritériumait, valamint elkerülje a kibocsátásáthelyezést és a kétszeri beszámítást. Amennyiben az elkerülhetetlenül felmerülő kibocsá‑ tásokat ellentételezik, a tevékenység szén‑dioxid‑semlegesnek minősül27.

53

Az uniós intézmények és szervek számára nem kötelező szén‑dioxid‑el‑ lentételezést alkalmazni. Ennek ellenére több intézmény és szerv elkezdett ilyen rendszert használni, de gyakran csak korlátozott körben. Az ellenőrzés megállapította, hogy az ellentételezésért fizetett díj tonna CO2-egyenértékenként 3,45–24,5 euró között mozog, ezáltal jóval az Európai Parlament és a Tanács által a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló irányelvben meghatározott 40 eurós (2007-es áron számolt) felső értékhatár alatt van28.

Az uniós intézmények és szervek egy kis része önkéntes alapon alkalmazza az ellentételezést

54

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség alkalmazta első‑ ként az ellentételezést. 2006-ban kibocsátáskompenzációs rendszert vezettek be az üzleti utakra vonatko‑ zóan. Az EEA utazási irodája kiszámítja az okozott kibocsátást, és ellentétele‑ zésként „Gold Standard” tanúsítván�‑ nyal29 rendelkező energiahatékonysági projekteket támogat Afrikában. 2012ben az ellentételezés teljes költsége 745 tonnára 11 286 euró volt, ami tonnánként 15,15 eurót jelent. Ezenkí‑ vül 2010-re, 2011-re és 2012-re vonat‑ kozóan 2013 júliusában a fűtéshez kapcsolódó kibocsátások ellentétele‑ zéséről döntöttek, és ennek keretében 2420 euró értékben, azaz tonnánként 10 euróval támogattak egy törökorszá‑ gi szélerőműpark‑projektet.

26 A szén‑dioxid-ellentételezést nem szabad összetéveszteni az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerével (EU ETS), amely a nagy energiafogyasztású tevékenységek üvegház hatásúgáz-kibocsátásaira vonatkozó, kötelező jellegű fix összkvótás kereskedési rendszer. Lásd: az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás, 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.). 27 Az Egyesült Királyság Energiaügyi és Éghajlatváltozási Minisztériuma által 2011-ben kiadott „A guide to carbon offsetting for the public sector”(Útmutató a szén‑dioxid‑kibocsátás ellentételezésére a közszférában) című dokumentum második változatának 11. oldalán található fogalommeghatározás szerint: „A szén‑dioxid‑semleges státusz azt jelenti, hogy – a kibocsátások kiszámítására szolgáló átlátható folyamat eredményeként, a kibocsátások csökkentésével és a fennmaradó kibocsátások ellentételezésével – a nettó szén‑dioxid‑kibocsátás nulla.” 28 Lásd: a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.) melléklete (2. táblázat). 29 A kibocsátáskompenzációs projektekre vonatkozó, széles körben használt önkéntes „Gold Standard” tanúsítási szabványt 2003-ban hozták létre nem kormányzati szervezetek.

24

Észrevételek

55

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal 2010 óta alkalmaz ellentételezést tevékenységének fokozatos szén‑di‑ oxid‑semlegessé tétele céljából, annak figyelembevételével, hogy szén‑di‑ oxid-kibocsátásuk beszámolási ható‑ körét az elkövetkező években kiterjesz‑ tik. A 2012-ben közzétett 2145 tonna kibocsátást 52 549 euró ráfordítással, azaz tonnánként 24,5 euró értékben ellentételezték egy olyan projekt támogatása érdekében, amelynek célja a tűzifával működtetett hatékony tűz‑ helyek terjesztése volt Nigériában.

56

Az Európai Parlament 2012-ben alkalma‑ zott első ízben kibocsátáskompenzációt. A Parlament elnöksége úgy határozott, hogy kibocsátásainak a Parlament 2011-ben közzétett karbonlábnyomának mintegy 27%-át kitevő bizonyos kate‑ góriái (különösen az épületek energia‑ fogyasztása és a tisztviselők hivatali utazásai) esetében ellentételezést hajt végre. A kibocsátáskompenzációs egységek piaci árának csökkenése miatt az eredetileg kalkulált 705 000 eurós összeg helyett a Parlament ténylegesen 89 558 eurót30 (tonnánként 3,45 eurót) fizetett egy Kínában található acélgyár‑ tó üzemnek a „Gold Standard” tanú‑ sítványt teljesítő energiahatékonysági projektje számára31.

57

Az Európai Központi Bank ellentéte‑ lezést alkalmazott a vasúton megtett üzleti utakra vonatkozóan. Ez 2012-ben 30,9 tonna CO2-t tett ki, ami az üzleti utakból eredő kibocsátások csak kis részét jelentette. Az EKB nemzetközi üzleti utazási szolgáltatások beszer‑ zésére vonatkozó 2012. decemberi fenntartható beszerzési iránymuta‑ tásai32 azt javasolják, hogy a Bank követelményként szabja meg a sikeres ajánlattevő számára, hogy a hivatalos utak által okozott üvegházhatásúgázkibocsátás 100%-át kompenzálja.

Az iránymutatás azt javasolja, hogy a szén‑dioxid‑ellentétele‑ zésben érintett projektek telje‑ sítsék az addicionalitás és az ál‑ landóság kritériumait, kerüljék el a kibocsátásáthelyezést és a kétszeri beszámítást, valamint az ellentétele‑ zést független külső ellenőr ellenőriz‑ ze. Az ellenőrzés idején az ajánlást még nem hajtották végre.

Két uniós szerv döntött az ellentételezés alkalmazásáról, de elhalasztotta vagy felfüggesztette a végrehajtást

58

2007-ben az Európai Beruházási Bank irányítóbizottsága jóváhagyta a Bank tevékenységének szén‑di‑ oxid‑semlegessé tételét, és a fennma‑ radó kibocsátás megfelelő minőségű kibocsátáskompenzációs egységek használatával történő ellentételezése mellett döntött, miután megfelelő intézkedéseket tesz azok csökkentése érdekében. Az ellenőrzés időpontjá‑ ban azonban még nem hajtották végre a határozatot. Az EBB úgy döntött, hogy a végrehajtás 2014-ben fog megkezdődni, a 2013-as fennmaradó karbonlábnyom ellentételezésével.

59

2008-ban az Európai Repülésbiztonsá‑ gi Ügynökség keretszerződést írt alá a légi közlekedésből származó kibocsá‑ tások kibocsátáskompenzációs szolgál‑ tatások keretében történő ellentéte‑ lezésére. Az EASA szerint a szerződést 2010-ben az utazási költségvetés csökkentését követően felfüggesztet‑ ték. 2012-ben az EASA ellentételezést végzett a vasúton megtett üzleti utak‑ ra vonatkozóan.

30 Ez a Parlament költségvetésének 239. cikke alatt az ellentételezés céljára rendelkezésre álló kiadási összeg (950 000 euró) kevesebb mint 10%-a volt. A 239. cikk alatt fennmaradó összeget azonban nem használták fel további kibocsátáskompenzációs egységek vásárlására. 31 A műszaki specifikációk nem tartalmaztak a kibocsátáskompenzációs egységek származási országára vonatkozó követelményeket, pedig a Parlament külső tanácsadója az uniós tagállamok vagy a legkevésbé fejlett országok előnyben részesítését javasolta. 32 Lásd még: 88. bekezdés.

25

Észrevételek

A Bizottság nem alkalmazza az ellentételezést

60

A Bizottság weboldalán33 az éghajlat politikai biztos a légi közlekedéssel kapcsolatban a kibocsátások önkéntes ellentételezésének fontolóra vételét tanácsolja az uniós polgárok számára (lásd: 3. háttérmagyarázat).

61

Az uniós intézmények és szervek többségéhez hasonlóan a Bizottság azonban jelenleg nem ellentételezi kibocsátásait, sem a biztosok, sem a munkatársak légi utazásaira vonat‑ kozóan. Az intézmények és szervek vezetői jelenleg nem ellentételezik kibocsátásaikat, a következőképpen összegezhető érvek miatt:


a) az ellentételezést nem a saját kibocsátáscsökkentését kiegészítő megoldásként tekintik, hanem an‑ nak alternatívájaként, ami kevésbé hiteles, mint a saját kibocsátások csökkentésére irányuló erőfeszítés. Ezért véleményük szerint minden költségvetési előirányzatot ener‑ giahatékonysági intézkedésekre kellene felhasználni;

b) az ellentételezést korainak tarják egészen addig, amíg ki nem merí‑ tették az összes többi, a meglévő kibocsátások megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozó lehetőséget;

33 Ways you can fight climate change (Hogyan léphetünk fel az éghajlatváltozás ellen), 2014. január (http://ec.europa. eu/clima/citizens/tips/ tips_04_en.htm).

c) a tevékenységeknek az ellen‑ tételezés segítségével történő szén‑dioxid‑semlegessé tételére vonatkozó politika megfelelő, és az összes uniós intézményt és szervet tekintve egységes jogi és pénzügyi kereteket igényelne; d) a kibocsátáskompenzáció minősé‑ ge nem minden esetben garantált. A Számvevőszék véleménye szerint a kibocsátáscsökkentési intézkedése‑ ket kiegészítő (és nem azokat helyette‑ sítő), minőségi szempontból garantált ellentételezés megfelelő választ ad ezekre a kérdésekre.

Az éghajlat‑politikai európai biztos az ellentételezés alkalmazásának fontolóra vételét javasolja a feltétlenül szükséges repülőutakkal kapcsolatban „A légi közlekedés a szén‑dioxid‑kibocsátás leggyorsabban növekvő forrása a világon. Ha repülővel utazik, vegye fontolóra a szén‑dioxid‑kibocsátás ellentételezését. Az ezzel foglalkozó szervezetek kiszámítják az Ön által okozott kibocsátásokat, és megújuló energiaforrásokba fektetnek.”

26

Észrevételek

Az uniós intézmények és szervek nem használják ki teljes mértékben a Bizottság által népszerűsített környezetvédelmi irányítási eszközöket Az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) bevezetése terén elért haladás lassú

62

A Bizottság támogatja az uniós kör‑ nyezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer bevezetését a tagállamokban. Az EMAS célja a szervezetek környezeti teljesítményének folyamatos fejleszté‑ se tevékenységeik minden, nem csak az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos környezeti szempont‑ jának rendszerszintű és rendszeres értékelésével. Mielőtt a szervezeteket a tagállamok illetékes hatóságai nyil‑ vántartásba vennék, azoknak akkredi‑ tált külső környezetvédelmi ellenőrök által végzett ellenőrzésen kell átes‑ niük az EMAS‑rendeletben foglaltak teljesítésének ellenőrzése érdekében. A bejegyzés megújításához rendszeres további ellenőrzésekre van szükség34. A Bizottság szerint az EMAS „a piacon levő leghitelesebb és legmegbízha‑ tóbb környezetvédelmi irányítási esz‑ köz”35. A tanúsítási rendszerben való részvétel a Unión kívüli szervezetek számára is nyitott.

63

A szervezetek részvétele az EMAS‑ban önkéntes, és a résztvevők „előnyre tehetnek szert a hatósági ellenőrzés, a költségtakarékosság és a nyilvá‑ nosságban róluk kialakuló kép ré‑ vén, feltéve, hogy bizonyítani tudják környezeti teljesítményük javulá‑ sát.”36 Az EMAS‑rendelet lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy egy szervezetnek csak egy részét vetessék nyilvántartásba.

2001 óta él a közintézmények EMAS‑regisztrációjának lehetősége, és 2014 júniusában az ellenőrzött uniós intézmények és szervek közül hét volt bejegyezve

64

Az 1993-ban elfogadott első EMAS‑rendelet az ipari ágazatokban tevékenykedő vállalatokra korlátozó‑ dott. Az EMAS‑rendelet első felülvizs‑ gálata 2001-ben (EMAS II) megnyitotta a lehetőséget minden gazdasági ágazat előtt, beleértve a köz- és ma‑ gánszféra szolgáltatási szektorát. Az uniós intézményeket felkérték, hogy törekedjenek a „rendeletben megha‑ tározott elvek elfogadására”37. A 2009ben elfogadott második felülvizsgált változat (EMAS III) vonzóbbá tette a rendszert a kisebb szervezetek, köztük a 250-nél kevesebb munka‑ társat foglalkoztató közintézmények számára.

34 2014 januárjában több mint 4500 szervezet és körülbelül 7800 helyszín rendelkezett EMAS‑minősítéssel. 35 Lásd: „Az EMAS és az ISO 14001: komplementaritások és különbségek” című EMAS tájékoztató adatlap (http://ec.europa.eu/ environment/emas/pdf/ factsheet/EMASiso14001_ high.pdf). 36 Lásd: a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/ EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.) (8) preambulumbekezdése. 37 Lásd: a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer‑ ben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló, 2001. március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 114., 2001.4.24., 1. o.) (21) preambulumbekezdése.

27

Észrevételek

65

6. táblázat

2014 júniusában az ellenőrzött uni‑ ós intézmények és szervek közül hét rendelkezett EMAS‑regisztrációval és öt másik a felkészülési szakaszban volt. A 6. táblázat bemutatja a jelenlegi helyzetet.

66

Az EMAS‑tanúsítvánnyal rendelkező uniós intézmények és szervek közül három úgy döntött, hogy az általuk használt helyszíneket vagy épületeket csak részben vonják be a rendszer ha‑ tóköre alá. Ezek a hatókör‑korlátozások a legtöbb esetben csak ideiglenesek, és olyan épületekre vonatkoznak, ame‑ lyek egyelőre még nem teljesítik az EMAS előírásait, vagy amelyeket az el‑ következő években kiüríteni terveznek.

Az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben részt vevő intézmények és szervek Intézmény/szerv Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Európai Bizottság

EMAS‑regisztrációval rendelkezik, vagy tervezi 2005 óta

2005 óta

Az épületek alapterületének lefedettsége 2013-ban 100% Brüsszel 85% Luxembourg Petten (JRC) Egyéb JRC helyszínek Kiadóhivatal (Luxembourg) Grange

0%

Végrehajtó ügynökségek Tagállami képviseletek Teljes lefedett alapterület Európai Parlament

2007 óta


2008 óta


2010 óta

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Európai Unió Régiók Bizottsága Európai Tanács Európai Unió Tanácsa Európai Gyógyszerügynökség Az Európai Unió Bírósága Európai Számvevőszék

2011 óta Előkészítés alatt, 2015-re tervezik a nyilvántartásba vételt

Három fő helyszín Tagállami irodák

0% 0% 57%

85% 0% 77% (egy bérelt épületre nem terjed ki) 100% (kivéve a külső adatközpontban található területet) A kizárólagosan használt öt épület 100%-a A Bizottsággal megosztva használt épület 0%-a n.a.

Előkészítés alatt, 2015-re tervezik a nyilvántartásba vételt Előkészítés alatt, 2016-ra tervezik a nyilvántartásba vételt Előkészítés alatt, 2016-ra tervezik a nyilvántartásba vételt Felkészülés egy környezetvédelmi irányítási rendszer bevezetésére Európai Beruházási Bank Nem döntöttek az EMAS mellett (az ISO 14001 használatát is fontolóra veszik) Európai Repülésbiztonsági Ügynökség Nem döntöttek az EMAS bevezetésére történő felkészülés mellett

n.a. n.a. n.a.


n.a.

Nem döntöttek az EMAS bevezetésére történő felkészülés mellett

31% 100% 0% 0%

n.a. n.a.

28

Észrevételek

A Bizottságnál az EMAS hatóköre jelenleg erősen korlátozott

67

A Bizottság esetében az EMAS rend‑ szer hatóköre a többi intézménynél és szervnél nagyobb mértékben van korlátozva. Ezt részben a Bizottság mérete magyarázza, különös tekintet‑ tel a számos tagállamban fenntartott helyszínekre és a rendszer hatóköre alá bevonni tervezett épületek jelen‑ tős számára. A késedelem azonban a döntési folyamat lassúságának és a ráfordított személyzeti erőforrások elégtelenségének is betudható.

68

Miután 2005-ben nyolc brüsszeli épületben több szervezeti egységre kiterjedő kísérleti EMAS projektet hajtott végre, a Bizottság csak 2009 szeptemberében döntött úgy, hogy az EMAS‑tanúsítvány hatókörét minden brüsszeli és luxembourgi tevékeny‑ ségére és épületére kiterjeszti. E cél‑ kitűzés teljesítésére nem tűztek ki határidőt.

69

2010-ben a Közös Kutatóközpont öt helyszínének irányítási rendszere szer‑ zett ISO 14001 tanúsítványt. Elmulasz‑ tották azonban a lehetőséget, hogy ezzel egy időben az EMAS nyilvántar‑ tásba vételt is elvégezzék 38.

70

2013 novemberében a Bizottság vállalta, hogy az EMAS alkalmazását kellő időben kiterjeszti az Európai Unión belüli minden tevékenységére és helyszínére39. A határozat kifeje‑ zetten említi a Közös Kutatóközpont és a grange‑i Élelmiszerügyi és Állat‑ egészségügyi Hivatal tevékenységei‑ nek és létesítményeinek bevonását az EMAS‑tanúsítvány hatókörébe. A vég‑ rehajtó ügynökségeket és a Bizottság tagállamokban található képvisele‑ teit a határozat azonban nem említi (több mint 35 épület mintegy 38 000 ezer négyzetméternyi alapterülettel). A rendszer tagállami képviseleteken történő alkalmazása lehetőséget nyújtana az EMAS aktív előmozdítá‑ sára a tagállamok területén, valamint megfelelően bizonyíthatná, hogy alkalmazása a kis szervezetek számára is hasznos lehet40.

71

Ugyanezek a megfontolások érvé‑ nyesek a jelenleg az Európai Külügyi Szolgálat által irányított uniós külkép‑ viseletekre (több mint 140 országban körülbelül 250 000 négyzetméter alap‑ területtel). Az EKSZ még nem kötelezte el magát az EMAS alkalmazása mellett.

38 Az EMAS az ISO 14001 minden előírását magában foglalja, és egyúttal túl is mutat azokon. A két rendszert egyszerre is lehet ellenőrizni és tanúsítani. Ezért az egyidejű ellenőrzés és tanúsítás csak korlátozott mértékű többletköltséggel jár. 39 A Bizottság 2013. november 18-i C(2013) 7708 final határozata a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) a Bizottság szolgálatainál történő alkalmazásáról. 40 A Bizottság kiadott egy „EMAS eszköztár kisvállalkozásoknak” című útmutatót a kis szervezetek számára, és egy úgynevezett „Könnyített EMAS” elnevezésű szabványosított módszer alkalmazását javasolja.

29

Észrevételek

Az EMAS bevezetése költségekkel jár, de környezetvédelmi szempontból javulást és pénzügyi megtakarításokat eredményez

72

Az ellenőrzés megállapította, hogy az EMAS működtetése évi 50 000 és egymil‑ lió euró közötti összeget emészt fel, az adott uniós intézmény vagy szerv mére‑ tétől, valamint a rendszer teljesítményé‑ vel kapcsolatos ambícióktól függően. Ez a becslés tartalmazza a személyzeti, valamint a tanúsításhoz és a belső ellenőrzéshez kapcsolódó kiadásokat, de nem foglalja magában az EMAS által szükségessé tett beruházásokat.

73

Az EMAS bevezetésekor a szervezet teljesítményjavulásának első jelei már általában az első EMAS-tanúsításra való felkészülés időpontjában megmutat‑ koznak. Például 2012-ben mind az Euró‑ pai Központi Bank (2010 óta rendelkezik EMAS regisztrációval) mind a bizottsá‑ gok (2011 óta rendelkeznek EMAS re‑ gisztrációval) a 2008-as szinthez képest a villamosenergia‑fogyasztásuk körül‑ belül 20%-os csökkentéséről számoltak be, és a folyamatos csökkenés mindkét esetben már 2009-ben megkezdődött.

74

Ezek a megtakarítások nemcsak a környezetre vannak pozitív hatással, hanem pénzügyi hozadékuk is van. Általában az EMAS‑t bevezető uniós intézmények és szervek nem köve‑ tik nyomon a rendszer által realizált pénzügyi megtakarításokat. Az EMAS azonban azonnali pozitív pénzügyi ha‑ tással jár az energiafogyasztás és más erőforrások felhasználásának előzetes beruházások nélküli csökkentése miatt, különösen a jobb ingatlangazdálkodás (pl. a fűtési időszak és az átlaghőmér‑ séklet kiigazítása) vagy a személyzet magatartásában bekövetkező változá‑ sok (pl. elektronikus eszközök kikap‑ csolása az iroda elhagyása előtt) miatt.

75

Amennyiben beruházások szüksége‑ sek a teljesítményjavulás eléréséhez, a pénzügyi megtakarítások csak ké‑ sőbb jelentkeznek. Például a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal kiértékelte az épület energiahatékonyságának növe‑ lésére irányuló, a 2010–2012-es időszak‑ ban mintegy 2,5 millió euró értékben végrehajtott, az EMAS‑hoz kapcsolódó beruházásokat (napelemek, belső felújítás, hűtőberendezés). A Hivatal szerint az energiaköltségek terén várt megtakarítások alapján a beruházás körülbelül hét év alatt térül meg.

76

A Bizottság számításai szerint mintegy hétmillió euró bruttó megtakarítást értek el 2012-ben az EMAS keretében a brüsszeli épületei energia- és vízfel‑ használásának csökkentésére hozott intézkedések következtében41. 2012ben a Bizottság brüsszeli épületeinek42 összesített energiafogyasztása körül‑ belül 15%-kal volt alacsonyabb, mint 2005-ben.

A jelenlegi szabályok szerint a zöld közbeszerzés inkább csak lehetőség mintsem kötelezettség, és csak kevesen alkalmazzák azt szisztematikusan

77

A közbeszerzések környezetbaráttá tételéről szóló bizottsági közlemény‑ ben43 meghatározott zöld közbeszerzés (GPP) egy olyan beszerzési folyamat, „amelynek alkalmazásakor a hatóságok azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és munkálatoknak a beszerzését része‑ sítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatások‑ hoz és munkálatokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet”.

41 Az alkalmazott módszer szerint 2005 volt a referenciaév. A 2012. évi „virtuális fogyasztást” (az EMAS keretében hozott energia- és víztakarékossági intézkedések nélküli fogyasztás) a 2005. évi energiafogyasztási mutató [kWh/m2] és a 2012-es tényleges alapterület alapján számították ki. A 2012. évi „virtuális fogyasztást” összehasonlították a tényleges 2012. évi fogyasztással. Ezután a „virtuális fogyasztást” 2012-es áron összehasonlították a 2012-ben felmerül tényleges költségekkel a pénzügyi megtakarítások kiszámításához. 42 Az adatok a Bizottság által használt azon épületekre vonatkoztak, amelyek az adott évben a Bizottság ingatlanportfoliójába tartoztak. A számítás során nem vették figyelembe a végrehajtó ügynökségeket. 43 COM(2008) 400 végleges, 2008. július 16.

30

Észrevételek

78

Az uniós intézmények és szervek köz‑ beszerzésére jelenleg vonatkozó sza‑ bályok egyetlen kivételtől44 eltekintve nem tartalmaznak semmilyen előírást a csökkentett környezeti hatást kifejtő áruk, szolgáltatások és kivitelezési munkák beszerzésére. A zöld közbe‑ szerzést csak lehetőségnek tekintik, és annak alkalmazása nem kötelező.

79

Az Unió költségvetési rendelete nem tér ki a zöld közbeszerzés alkalmazásá‑ ra45. A költségvetési rendelet alkalma‑ zási szabályai46 lehetővé teszik környe‑ zetvédelmi szempontok alkalmazását a közbeszerzésben, és szabályokat határoznak meg arra vonatkozóan, hogy e szempontokat miként lehet érvényesíteni a műszaki specifikációk, a kiválasztási és odaítélési kritériumok, illetve a szerződésteljesítési záradé‑ kok terén. Az alkalmazási szabályok rendelkezései a közbeszerzésről szóló korábbi uniós irányelvhez igazodnak47.

80

A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításá‑ ról szóló irányelv48 azon rendelkezéseit azonban, amelyek előírják a közigaz‑ gatási szervek számára a teljes élet‑ tartamhoz kapcsolódó energetikai és környezeti hatások figyelembevéte‑ lét, nem építették be az alkalmazási szabályokba. Ugyanez vonatkozik az energiafogyasztási címkézésről szóló irányelvre 49, amely előírta az ajánlatké‑ rő hatóság számára, hogy törekedje‑ nek kizárólag a legmagasabb ener‑ giatakarékossági szintű és a legjobb energiahatékonysági osztályba tartozó termékek beszerzésére50.

Végezetül a költségvetési rendelet alkalmazási szabályai az energiahaté‑ konyságról szóló irányelv51 vonatkozó rendelkezéseit sem veszik még figye‑ lembe. Ennek eredményeként a zöld közbeszerzés területén a valamennyi uniós intézményre és szervre jelenleg érvényes jogi kötelezettségek eny‑ hébbek, mint a tagállami hatóságokra vonatkozó előírások.

A Bizottság a zöld közbeszerzés önkéntes alapon történő alkalmazását támogatja

81

A Bizottság Költségvetési Főigaz‑ gatósága által kiadott közbeszer‑ zési vademecum52 és a Circular on the inclusion of environmental considerations in public contracts awarded by the EU Institutions (Körlevél a környezetvédelmi szempontoknak az uniós intézmények által odaítélt közbeszerzési szerződésekben történő érvényesítéséről) című dokumentum53 az olvasót az önkéntes alapú zöld közbeszerzésre vonatkozó ajánlások‑ hoz 54 és a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által kiadott GPPeszköztárhoz irányítja.

44 Az uniós intézmények esetében jelenleg egyetlen területen kötelező a zöld közbeszerzés: az Energy Star program hatókörébe tartozó energiatakarékos irodai berendezésekre vonatkozóan. Lásd: az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 39., 2008.2.13., 1. o.) 6. cikke. 45 A költségvetési rendelet a „környezet”, a „fenntartható fejlődés” és a „fenntarthatóság” fogalmait sem tartalmazza. 46 A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/ EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.). 47 Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.). 48 A 2009/33/EK irányelv. 49 Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 2010/30/EU irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás‑fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (HL L 153., 2010.6.18., 1. o.). 50 A 2010/30/EU irányelv 9. cikke. 51 Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról és a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). 52 2013. áprilisi változat.

31

Észrevételek

82

A GPP-eszköztár a pályázati dokumen‑ tumok műszaki specifikációinak, illetve a kiválasztási és/vagy odaítélési kritéri‑ umok és szerződésteljesítési záradékok részeként alkalmazandó környezet‑ védelmi előírásokra tesz javaslatot. A számvevőszéki ellenőrzés megkez‑ désekor az eszköztárban található GPP-kritériumok 19 termék- és szol‑ gáltatáscsoportot fedtek le55. Minden termék-, illetve szolgáltatáscsoport esetében a GPP-kritériumok két típusa különböztethető meg. A Környezetvé‑ delmi Főigazgatóság szerint: a) az alapkritériumokat minden aján‑ latkérő hatóság fel tudja használni, és azok a főbb környezeti hatá‑ sokkal foglalkoznak. Kialakításuk lehetővé teszi, hogy minimális kiegészítő ellenőrzéssel és több‑ letköltséggel lehessen egyszerűen alkalmazni a GPP‑t; b) az alapkritériumok és átfogó krité‑ riumok összehasonlítása másoló‑ papír és grafikai célra szánt papír esetén. Ezek kiegészítő ellenőr‑ zést igényelnek, illetve a hasonló rendeltetésű termékekhez képest többletköltséggel járnak.

A legtöbb intézmény és szerv alkalmazta a zöld közbeszerzést, de nem szisztematikus módon

83

Az ellenőrzés megállapította, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Központi Bank 56 belső utasításokkal és szisztematikus nyo‑ mon követéssel de facto kötelezővé tette a zöld közbeszerzést a releváns esetekben. A Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizott‑ ság esetében csak közös szolgálataik által kiírt ajánlattételi felhívások ese‑ tében alkalmazzák kötelező jelleggel a zöld közbeszerzést. Az Európai Külügyi Szolgálat arról tájékoztatta a Számvevőszéket, hogy egyelőre még nem alkalmaz zöld közbeszerzést. A többi intézmény és szerv alkalmazta a zöld közbeszerzést, de nem sziszte‑ matikus módon.

84

Az ellenőrzés az uniós intézmények és szervek által kiírt 160 közbeszerzési eljárás olyan ajánlattételi dokumen‑ tumait értékelte, amelyek relevánsak voltak a zöld közbeszerzés szem‑ pontjából, és megvizsgálta, hogy az ajánlattételi felhívásokhoz kapcsolódó dokumentumokban szerepeltek‑e a GPP-eszköztár szerinti vagy más kör‑ nyezetvédelmi kritériumok. A közbe‑ szerzési eljárások többségét 2012-ben indították el, illetve véglegesítették. A 7. táblázat foglalja össze az eredmé‑ nyeket, az ellenőrzési módszerrel kap‑ csolatos részletes információk pedig a mellékletben találhatók.

53 2007. májusi, 2013. januárban aktualizált változat. 54 Európai Bizottság, Buying green! A handbook on green public procurement (Zöld vásárlás – A zöld közbeszerzés kézikönyve), 2. kiadás, 2011. Ez a dokumentum a „Bizottság szolgálatainak szóló indikatív dokumentum”, ami „semmilyen módon nem tekinthető kötelezőnek az intézmény számára”. 55 1. Másolópapír és grafikai célra szánt papír; 2. tisztítószerek és takarítási szolgáltatások; 3. irodai informatikai berendezések; 4. kivitelezési munkák; 5. közlekedés; 6. bútorok; 7. villamos energia; 8. étkeztetési és vendéglátó‑ipari szolgáltatások; 9. textilipari termékek; 10. kertészeti termékek és szolgáltatások; 11. ablakok, üvegezett ajtók és tetőablakok; 12. hőszigetelés; 13. kemény padlóburkolatok; 14. falazóelemek; 15. kapcsolt hő- és villamosenergia termelés; 16. útépítés és forgalmi jelzőtáblák; 17. utcai világítás és forgalmi jelzőlámpák; 18. mobil telefonok; 19. beltéri világítás. 56 Az EKB esetében még korai volt azt értékelni, hogy az utasításokat teljes mértékben betartják‑e, de egyértelmű volt, hogy előrelépést tettek.

32

7. táblázat

Észrevételek

Környezetvédelmi kritériumok alkalmazása a pályázati dokumentumokban Kategória

Szám

Az összes %-ában

Jellegéből adódóan környezetbarát

8

5%

Nagyon környezetbarát

21

13%

Környezetbarát

32

20%

Kismértékben környezetbarát

57

36%

Nem környezetbarát

42

26%

Összes vizsgált eljárás száma

160

100%

85

Az értékelt eljárások több mint fele „nem környezetbarát” vagy „kismér‑ tékben környezetbarát” minősítést kapott a következő okokból: a) a pályázati dokumentumok nem tartalmaztak környezetvédelmi kritériumokat, vagy csak annyi volt az előírás, hogy az ajánlattevő a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat teljesítse (nem környezetbarát); b) egyáltalán nem (nem környezet‑ barát) vagy csak korlátozottan (kis mértékben környezetbarát) alkalmazták a GPP-eszköztár által javasolt alapkritériumokat; c) az odaítélési kritériumok között a környezetvédelmi kritériumok csak viszonylag alacsony súlyozás‑ sal szerepeltek, amely következté‑ ben az eljárás eredményére gyako‑ rolt hatásuk csak csekély volt, ha azokat nem kombinálták a műszaki specifikációk vagy a kiválasztási kritériumok között szereplő kör‑ nyezetvédelmi követelményekkel (kismértékben környezetbarát).

A Bizottság GPP-kritériumai nem fedik le az összes releváns közbeszerzési területet, és az alapkritériumok sok esetben nem elég ambiciózusak

86

2008 óta a Bizottság 22 GPPkritériumcsoportot tett közzé, azok azonban még mindig nem terjednek ki minden releváns közbeszerzési terület‑ re. A Környezetvédelmi Főigazgatóság 2014-es GPP-munkaprogramja57 nem tartalmaz az eszköztárral kapcsolatos iránymutatást a következő területeken: adatközpontok 58, épületek karbantar‑ tása és javítása, valamint üzleti utak (pl. környezetbarát szállodák, légi közlekedés, autóbérlés). A másoló‑ papírra és grafikai célra szánt papírra vonatkozó meglévő kritériumok nem tartalmaznak a nyomtatási szolgáltatá‑ sokra vonatkozó kritériumokat.

57 A munkaprogramokat a Környezetvédelmi Főigazgatóság weboldalán teszi közzé: http://ec.europa. eu/environment/gpp/ gpp_criteria_wp.htm 58 Ezzel a területtel azonban az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló uniós szakmai kódex foglalkozik (lásd: 101. bekezdés).

33

Észrevételek

87

Az ellenőrzés megállapította, hogy egyes esetekben a GPP alapkritériu‑ mai kevéssé voltak ambiciózusak és könnyen teljesíthetőek voltak, vagy nem mutattak túl az alkalmazandó jog‑ szabályok által már előírt követelmé‑ nyeken59. Másrészről egyes engedélye‑ zésre jogosult tisztviselők kifejtették, hogy azért nem használják az átfogó kritériumokat, mert fennáll a kocká‑ zata, hogy nem találnának elegendő számú ajánlattevőt, mivel nem minden ajánlattevő tudja teljesíteni az átfogó kritériumokat.

88

Az Európai Központi Bank főként a Bizottság GPP-ajánlásai alapján dolgozott ki a fenntartható közbeszer‑ zésre vonatkozó belső iránymutatást. Az EKB‑iránymutatás melléklete nem kínál választási lehetőséget alapvető és ambiciózusabb kritériumok közül, hanem a beszerzendő termékek és szolgáltatások minden kategóriájához egységes kritériumokat javasol. Az EKB által alkalmazott kritériumok általában szigorúbbak, mint a GPP-eszköztárban található alapkritériumok, de nem érik el az átfogó kritériumok szintjét. Az informatikai berendezések esetében azonban az EKB kritériumai túlmutat‑ nak az eszköztár átfogó kritériumain. Ezenkívül az iránymutatás olyan terü‑ letekre is kiterjed, amelyeket a GPPeszköztár szerinti kritériumok nem fednek le, pl. irodaszerekre, irodai be‑ rendezésekre és nemzetközi utazásra.

Nem foglalkoznak átfogóan életciklusköltség‑elemzéssel

89

A GPP-eszköztár jelenlegi kritériumai bizonyos mértékig magukban foglalják az életciklusköltség‑elemzést. A 2014. februárban elfogadott új közbeszerzési irányelv60 azonban szigorú követel‑ ményeket támaszt. Az irányelv arról rendelkezik, hogy a termék, szolgálta‑ tás vagy kivitelezési munka életciklusa során felmerült alábbi költségek részét vagy egészét kell releváns mértékben figyelembe venni: a) az ajánlatkérő szerv vagy más felhasználók által viselt költsé‑ gek, mint például a beszerzéshez kapcsolódó költségek, a használat költségei, mint például energiafo‑ gyasztás és más források felhasz‑ nálása, karbantartási költségek, valamint az életciklus végéhez kapcsolódó költségek, például elszállítási és újrahasznosítási költségek; b) az adott áruhoz, szolgáltatáshoz vagy kivitelezési munkához annak életciklusa során kapcsolódó környezeti externáliáknak betud‑ ható költségek, amennyiben ezek pénzben kifejezett értéke megha‑ tározható és ellenőrizhető; az ilyen költségek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásá‑ nak költségeit, valamint a klímavál‑ tozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat. A GPP-eszköztár jelenleg nem tar‑ talmaz ilyen átfogó életciklusköltség‑ elemzést.

59 A mobiltelefon‑töltők (külső tápegységek) aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó GPP-alapkritériumok egyszerűen csak megismétlik a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram‑fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. április 6-i 278/2009/EK bizottsági rendeletben (HL L 93., 2009.4.7., 3. o.) meghatározott követelményeket. 60 A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 68. cikke (Életciklusköltség‑elemzés) (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

34

Észrevételek

Új épületek és jelentős felújítási projektek esetében nem alkalmaznak szisztematikusan az energiahatékonysági teljesítményre vonatkozó környezetbarát építési előírásokat Az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása az épületek energiahatékonyságának javítása lesz

90

Az épületek felelősek az Unió teljes energiafogyasztásának 40%-áért. Az épületek energiahatékonyságának javítása ezért fontos eszköz az üveg‑ házhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az új épületek tervezési folyamata során vagy meglévő épüle‑ tek jelentős felújításával lehet a leg‑ nagyobb hatást gyakorolni a jövőbeni energiahatékonyságra. Ezért nagyon fontos, hogy az uniós intézmények és szervek ambiciózus célokat tűzze‑ nek ki saját épületeikre vonatkozó‑ an, ha valóban csökkenti szeretnék kibocsátásaikat.

91

A legszigorúbb energiahatékonysági előírások teljesítéséhez az uniós in‑ tézményeknek és szerveknek arra kell törekedniük, hogy épületeik teljesít‑ sék a GPP-eszköztár építési projektre vonatkozó átfogó kritériumait. Ezek az önkéntes alapon választható kritériu‑ mok két lehetőséget ajánlanak: a) az épület energiahatékonyságának teljesítenie kell az alapul szolgáló, alacsony energiaigényű vagy pas�‑ szív házakra vonatkozó előírásokat;

b) ennek alternatívájaként helyi meg‑ újuló energiaforrásnak (az építési területen belül, pl. napelemek, biomasszakazán, szélturbina stb.) kell rendelkezésre állnia, továbbá az épületnek a vonatkozó tagálla‑ mi jogszabályok által engedélye‑ zett maximális energiaigénynél jelentősen alacsonyabb maximális energiaigénnyel kell rendelkeznie.

92

A GPP jóval enyhébb alapkritériu‑ mai azt javasolják, hogy a vonatkozó jogszabályok által engedélyezett maximális értéknél jelentősen ala‑ csonyabb energiafogyasztási előírást határozzanak meg a teljes fogyasztás‑ ra. A Bizottság Közös Kutatóközpontja által 2005-ben indított, környezetbarát épületekre vonatkozó GreenBuilding programja (GBP) is ezt a megközelítést alkalmazza. Ez az önkéntes alapon működő program a nem lakóépü‑ letek tulajdonosait célozza, arra ösztönözve őket, hogy az épületek energiahatékonyságát javító költség‑ hatékony intézkedéseket hozzanak61. A „GreenBuilding partnereknek” a következő követelményeket kell teljesíteniük: a) amennyiben ez gazdaságilag élet‑ képes, az új épületeknek 25%-kal kevesebb primerenergia‑fogyasz‑ tással kell rendelkezniük, mint a hatályban levő építési szabályok által előírt energiafelhasználási szint; b) a meglévő épületeknek a felújítást követően összesen legalább 25%kal kell csökkenteniük primerener‑ gia‑felhasználásukat, amennyiben ez gazdaságilag életképes.

61 A programban részt vevő épületek száma: 936 (2014. február 24-i állapot).

35

Észrevételek

Az uniós intézményeknek a brüsszeli épületekre vonatkozó politikája energiahatékonysági szempontból nem volt ambiciózus

93

Az ellenőrzés időpontjában egyetlen ellenőrzött uniós intézmény sem kö‑ vette a GPP-eszköztár által támogatott megközelítést és a GBP programot a brüsszeli épületekre vonatkozóan.

94

A Bizottság Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatala (OIB) a Manual of standard building specifications (Épületek szabványos műszaki speci‑ fikációinak kézikönyve) 2011. decem‑ beri kiadását használta referenciaként a Bizottság szervezeti egységeinek otthont adó épületek műszaki teljesít‑ ményének és jellemzőinek meghatáro‑ zásához62. A kézikönyv szerint elegen‑ dő volt, hogy az épületek teljesítsék a primerenergia‑felhasználásra vonat‑ kozó regionális jogszabályokban meg‑ határozott minimális követelményeket.

95

A Bizottság 2025-ig várhatóan lecse‑ réli vagy felújítja a Brüsszelben el‑ foglalt teljes alapterületének 50%-át. Az OIB egyelőre még nem értékelte az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU átdolgozott irányelv rendelkezéseinek az erre a projektre gyakorolt hatásait. Az irányelv előírja, hogy 2018 után a közintézmények tulajdonában álló vagy általuk használt épületeknek nullaközeli energiaigényű épületnek kell lenniük, és 2020 végére minden új épületnek teljesítenie kell ezt az előírást.

96

Amikor az Európai Parlament legutóbb 2010-ben áttekintette a brüsszeli ingatlanpiacot, a környezetvédelmi teljesítményre vonatkozó kiválasztási kritérium szerint a javasolt projektek esetében meg kellett adni a teljesít‑ ménnyel kapcsolatos információkat, de a teljesítményre vonatkozóan nem vol‑ tak minimumkövetelmények megha‑ tározva. A kiválasztott „Trebel” projekt esetében a projektgazda kötelezett‑ ségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy az új épület teljesítménye betart‑ ja a primerenergia‑felhasználásra vo‑ natkozó brüsszeli jogszabályok szerinti megengedett maximális értéket.

97

Az elkövetkező években a Parlament‑ nek fel kell újítania fő brüsszeli épüle‑ teit. Az első felújítandó épület a Paul Henri Spaak épület lesz. A Parlament adminisztrációja négy lehetőséget vázolt fel, ebből a legambiciózusabb egy nullaközeli energiaigényű épület‑ re vonatkozik. 2012 szeptemberében az épületekkel, közlekedéssel és egy környezetbarát Parlamenttel foglalko‑ zó munkacsoport a környezeti teljesít‑ mény szempontjából második legjobb lehetőséget választotta. Az ellenőrzés időpontjában még nem született dön‑ tés a Parlament Elnöksége részéről.

62 A kézikönyv új és jelentős mértékű felújításon átesett épületekre vonatkozik.

36

Észrevételek

98

A Tanács úgy véli, hogy a GBP nem releváns a jelenleg építés alatt álló Europa épület szempontjából. Az épü‑ let jelentős, a projektbe integrálandó részeit 1922 és 1927 között építették, és műemléki védettséget élveznek. A Tanács szerint ez lényeges techni‑ kai korlátnak minősül, ami az épület energiahatékonyságára is jelentős hatást gyakorolt. A Justus Lipsius Building épület felújításáról még nem született döntés. A Tanács 2015-ben tervezi megkezdeni az épület környe‑ zetvédelmi engedélyének megújítási folyamatát.

Más helyszíneken új, energiahatékonysági szempontból ambiciózus építési projektek indultak

99

Az ellenőrzés megállapította, hogy az uniós intézmények és szervek más helyszínein folyó építési projektek ambiciózusnak minősülnek a teljesí‑ tendő energiahatékonysági előírások szempontjából, ezért azok összhang‑ ban állnak a GPP-eszköztár és a GBP által támogatott megközelítéssel. Az Európai Központi Bank azonban az egyetlen intézmény, amely a frankfurti Grossmarkthalle‑nál épülő új helyszíne kapcsán hivatalosan is a GBP nyilván‑ tartásába vetette magát.

100

Egyes vezetők úgy vélik, hogy jobb, illetve elegendő a BREEAM (BRE63 Environmental Assessment Method, azaz BRE környezetvédelmi érté‑ kelési módszer) vagy más hasonló üzleti értékelési rendszer, mint pl. a DGNB64 alkalmazása. A GBP azonban az említett értékelési rendszereknél jobban összpontosít az építési projekt energiahatékonyságára, és a GBP‑hez történő csatlakozás az üzleti értéke‑ lési rendszerekkel párhuzamosan is történhet.

Az ellenőrzött uniós intézmények és szervek egyike sem csatlakozott az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló önkéntes uniós szakmai kódexhez

101

Az adatközpontok a közigazgatási épületek növekvő energiaigényé‑ nek egyik fő okai. A Bizottság 2008 óta népszerűsíti az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló uniós szakmai kódexet. Az önkéntes szakmai kódex létrehozásának célja az adat‑ központok növekvő energiafogyasz‑ tásának korlátozása65, valamint a kap‑ csolódó környezetvédelmi, gazdasági és energiaellátás‑biztonsági hatások csökkentése volt. Célja az adatközpon‑ tok üzemeltetőinek és tulajdonosainak ösztönzése, hogy költséghatékony mó‑ don csökkentsék az energiafogyasz‑ tást. A kódexhez résztvevőként és/ vagy támogatóként lehet csatlakozni. Az ellenőrzés időpontjában egyetlen uniós intézmény és szerv sem csatlako‑ zott még a kódexhez.

63 A Building Research Establishment (BRE) épületkutató intézet korábban az Egyesült Királyság kormányzati intézménye volt (jelenleg már magánszervezet), amely kutatást, tanácsadást és vizsgálatokat végez az építőipari és környezetvédelmi iparágak számára. 64 Deutsches Gütesiegel Nachhaltiges Bauen, DGNB GmbH. 65 A kódex alkalmazásában az „adatközpont” kifejezés olyan épületet, létesítményt és helyiséget jelent, amely vállalati kiszolgáló számítógépeket, a kiszolgálókhoz kapcsolódó távközlési berendezéseket, hűtőberendezéseket és energiaellátási berendezéseket tartalmaz, továbbá valamilyen adatfeldolgozási tevékenységet végez (pl. üzletviteli szempontból kritikus fontosságú nagyszámítógépes létesítménytől kezdve egészen az irodaépületekben található kisméretű szerverszobákig).

Következtetések és ajánlások 102

Ahhoz, hogy az Unió éghajlatváltozásra vonatkozó politikája hiteles legyen, az uniós intézményeknek és szerveknek példát kell mutatniuk. Élen kell járniuk a közintézmények karbonlábnyomának csökkentésére szolgáló szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában.

103

Az uniós intézmények és szervek nem rendelkeznek közös megközelítéssel e kihívás támasztotta feladatok teljesí‑ téséhez. Elszalasztották a lehetőséget, hogy közös politikát dolgozzanak és hajtsanak végre arra vonatkozóan, hogy hozzájáruljanak annak az uniós célnak az eléréséhez, hogy az üvegház hatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szint‑ hez képest 2020-ra 20%-kal csökkenjen.

104

A Bizottság nem tett javaslatot kötele‑ ző érvényű konkrét szabályokra azzal kapcsolatban, hogy az uniós intézmé‑ nyek és szervek igazgatási tevékenysé‑ geikben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikkével összhang‑ ban vegyék figyelembe a fenntartható fejlődés elvét.

105

A kibocsátások visszaszorítására irányu‑ ló erőfeszítések konkrét eredményekkel jártak. 2005-től az uniós intézmények‑ nek és szerveknek sikerült megfordítani‑ uk az épületekhez kapcsolódó kibo‑ csátásuk növekvő trendjét. A kötelező érvényű szabályok hiánya miatt azon‑ ban a cselekvés esetenként késedelmet szenvedett, csak korlátozott mértékű volt, illetve elmaradt.

106

Az Unió által az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozóan 2030-ra kitűzött csökkentési cél új lehetőséget nyújt az uniós intézmények és szervek számára egy közös politika kidolgozásá‑ hoz és végrehajtásához.

Ajánlás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére szolgáló közös szakpolitika kidolgozására 1. A Bizottság tegyen javaslatot az uniós intézmények és szervek igaz‑ gatási tevékenységei által okozott karbonlábnyom csökkentésére szolgáló közös szakpolitikára. Ez a politika: a) tartalmazzon számszerűsített át‑ fogó célt az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére, és lehetőség szerint ötéves időközi mérföldköveket is; b) álljon összhangban a nemzetközi éghajlat‑változási tárgyalásokon képviselt uniós állásponttal, ezért a célértéket abszolút értékben vett csökkentésként kell meghatározni.

107

A 15 ellenőrzött uniós intézmény és szerv nem rendelkezik közös meg‑ közelítéssel az üvegházhatásúgázkibocsátásuk figyelemmel kísérésére. Közülük 6 nem számolt be kibocsátá‑ sairól, de a jelentést készítő szervek sem hozták nyilvánosságra a teljes kibocsátásukat. Ebből következően nem ismert az uniós intézmények és szervek teljes karbonlábnyoma, to‑ vábbá a hiányosan rendelkezésre álló információk ronthatják a jelentések és a kibocsátás‑visszaszorítási erőfeszíté‑ sek hitelességét.

37


108

Csak az épületek energiafogyasztása terén áll rendelkezésre bizonyíték arról, hogy az uniós intézmények és szervek által összességében okozott teljes kibocsátás csökken. Az utazással kapcsolatban rendelkezésre álló ada‑ tok nem teszik lehetővé egyértelmű tendencia azonosítását. A beszerzett termékek, szolgáltatások és kivitelezési munkák által okozott ún. upstream kibocsátásokat gyakran nem veszik figyelembe.

109

Az eddig elért csökkentés jórészt a megújuló erőforrásokból származó villamos energia felhasználásának tudható be, ami a karbonlábnyom kiszámításánál általában nulla kibocsá‑ tásúnak minősül.

Ajánlás a kibocsátások harmonizált kiszámítására és a harmonizált beszámolásra 2. A z uniós intézmények és szervek ve‑ zessenek be harmonizált módszert az üvegházhatású gázok közvetlen és közvetett kibocsátásának ki‑ számítására és az ehhez kapcso‑ lódó beszámolásra vonatkozóan. A beszámolásnak: a) ki kell terjednie a releváns közve‑ tett kibocsátásokra is, figyelem‑ be véve a szervezet környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló bizottsági módszer terén bekövetkező fejleményeket; b) lehetővé kell tennie a csökkentési célok elérésében történő előreha‑ ladás mérését a különböző uniós intézmények és szervek esetében.

110

A fennmaradó kibocsátások önkéntes ellentételezését csak korlátozott mér‑ tékben alkalmazzák, az uniós intéz‑ mények és szervek nem rendelkeznek egységes megközelítéssel a kérdéssel kapcsolatban.

Ajánlások az önkéntes ellentételezésre vonatkozó egységes módszerre 3. A z EMAS révén az uniós intézmé‑ nyek és szervek dolgozzanak ki közös megközelítést a fennmaradó üvegházhatásúgáz-kibocsátások önkéntes alapon történő kompenzá‑ ciójára vonatkozóan. 4. Amennyiben ellentételezést alkal‑ maznak, annak megfelelő minőségű‑ nek és elismert tanúsítási rendszer keretében ellenőrzöttnek kell lennie. 5. A z ellentételezésnek olyan projek‑ tekre kell irányulnia, amelyek nem csak a kibocsátások csökkentéséhez járulnak hozzá, hanem a fenntart‑ ható fejlődéshez is, és előnyökkel járnak a projekt által érintett helyi lakosság számára.

111

Az uniós intézmények és szervek nem használják ki teljes mértékben a Bizott‑ ság által támogatott környezetvédelmi irányítási eszközöket. Ez rontja mind az intézmények és szervek, mind az említett eszközök hitelességét.

38


112

Az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer bevezetése terén elért haladás lassú. A közintéz‑ mények 2001 óta kérhetik felvételüket az EMAS‑jegyzékbe, és 2014 júniusá‑ ban a 15 ellenőrzött uniós intézmény és szerv közül hetet már regiszt‑ ráltak. A Bizottság által bevezetett EMAS rendszer hatóköre jelentősen korlátozott.

113

A zöld közbeszerzésre a jelenlegi uniós pénzügyi szabályok inkább lehető‑ ségként mintsem kötelezettségként tekintenek, és csak néhány uniós intézmény, illetve szerv alkalmazza azt szisztematikusan. A Számvevőszék 160 vonatkozó közbeszerzési eljárás vizs‑ gálata alapján megállapította, hogy azok több mint fele nem tartalmazott környezetvédelmi kritériumokat, vagy csak olyan gyenge kritériumokat alkal‑ mazott, amelyek valószínűsíthetően nem befolyásolták az eljárás eredmé‑ nyét. Új épületek és jelentős felújítási projektek esetében nem alkalmazzák szisztematikusan a Bizottság önkéntes GreenBuilding előírásait.

114

Az ellenőrzés időpontjában az uniós intézmények és szervek egyike sem csatlakozott az adatközpontok ener‑ giahatékonyságáról szóló önkéntes uniós szakmai kódexhez.

Ajánlások az EMAS és a zöld közbeszerzés teljes körű bevezetésére 6. Minden uniós intézmény és szerv csatlakozzon az Európai környezet védelmi vezetési és hitelesítési EMAS rendszerhez, és fokozatosan csökkentsék az annak hatókörére vonatkozó esetleges korlátozásokat. Ezenkívül vegyék fontolóra, hogy csatlakozzanak az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló uniós szakmai kódexhez is. 7. A z uniós intézmények és szervek alkalmazzák a zöld közbeszerzést, amennyiben erre lehetőségük van. Az uniós intézményekre és szervekre vonatkozó pénzügyi, illetve a köz‑ beszerzési szabályoknak megfelelő eszközöket kell nyújtaniuk ahhoz, hogy az intézmények hozzá tudja‑ nak járulni a környezet védelmé‑ hez és a fenntartható fejlődéshez, miközben arról is gondoskodniuk kell, hogy az intézmények a lehető leggazdaságosabb szerződéseket köthessék.

Ezt a jelentést a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara fogadta el 2014. június 24‑i luxembourgi ülésén.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA elnök

39

Melléklet

Melléklet

40

A zöld közbeszerzés értékelésére alkalmazott ellenőrzési módszer

Az ellenőrzés 160, a 60 000 eurós küszöbértéket meghaladó közbeszerzési eljárás olyan ajánlattételi dokumen‑ tumait értékelte, amelyek relevánsak voltak a zöld közbeszerzés szempontjából, és megvizsgálta, hogy az aján‑ lattételi felhívásokhoz kapcsolódó dokumentumokban szerepeltek‑e környezetvédelmi kritériumok. A kapott ajánlatok és az eljárásokhoz kapcsolódó odaítélési határozatok vizsgálatára nem került sor.

A pályázati dokumentumok értékelésének kritériumai A zöld közbeszerzés (GPP) a Bizottság meghatározása szerint egy olyan beszerzési folyamat „amelynek alkalma‑ zásakor a hatóságok azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és munkálatoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és munkálatokhoz képest kisebb mértékben terhe‑ lik a környezetet”1. A Bizottság iránymutatást tett közzé a GPP‑re vonatkozóan2, és egy eszköztárat dolgozott ki az ajánlattételi felhí‑ vások előkészítéséhez, amely az ellenőrzés időpontjában 19 különböző termék- és szolgáltatáscsoportra terjedt ki3. Minden termék-, illetve szolgáltatáscsoport esetében a kritériumok két típusa különböztethető meg: alapvető („alapkritériumok”) és ambiciózusabb („átfogó”) kritériumok. A Környezetvédelmi Főigazgatóság szerint: a) az alapkritériumokat minden ajánlatkérő hatóság fel tudja használni, és azok a főbb környezeti hatásokkal foglalkoznak. Kialakításuk lehetővé teszi, hogy minimális kiegészítő ellenőrzéssel és többletköltséggel lehessen egyszerűen alkalmazni a GPP‑t; b) az alapkritériumok és átfogó kritériumok összehasonlítása másolópapír és grafikai célra szánt papír esetén. Ezek kiegészítő ellenőrzést igényelnek, illetve a hasonló rendeltetésű termékekhez képest többletköltséggel járnak. Az alapkritériumok és átfogó kritériumok összehasonlítása másolópapír és grafikai célra szánt papír esetén 100%-ban visszanyert rostból készült újrahasznosított papír beszerzése Alapkritériumok Átfogó kritériumok A papírnak 100%-ban visszanyert rostból kell készülnie, amelyből minimum A papírnak 100%-ban visszanyert rostból kell készülnie. 65%-ot tesznek ki a fogyasztói felhasználás után visszanyert rostok. A visszanyert papírrostok egyaránt tartalmaznak fogyasztói felhasználás A visszanyert papírrostok egyaránt tartalmaznak fogyasztói felhasználás után visszanyert rostokat és a fogyasztói felhasználást megelőző, papírgyári után visszanyert rostokat és a fogyasztói felhasználást megelőző, papírgyári selejtből származó rostokat. A fogyasztói felhasználás után visszanyert selejtből származó rostokat. A fogyasztói felhasználás után visszanyert rostok származhatnak fogyasztóktól, irodákból, nyomdákból, könyvkötészerostok származhatnak fogyasztóktól, irodákból, nyomdákból, könyvkötészetekből vagy hasonló üzemekből. tekből vagy hasonló üzemekből. Az uniós ökocímke vagy más, közvetlenül a papírgyártáshoz (és nem az üzem irányítási gyakorlatához) kapcsolódó I. típusú tagállami ökocímke A papírnak legalább elemi klórtól mentesnek kell lennie (ECF). Teljesen környezetvédelmi kritériumainak teljesítése. A kritériumokra vonatkozó klórmentes (TCF) papír is elfogadható. teljes dokumentáció a következő címen található: • Uniós ökocímke: http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/product/ pg_copyingpaper_en.htm Forrás: Copying & graphic paper - Green Public procurement (GPP) Product Sheet (Másolópapír és grafikai célra szánt papír – zöld közbeszerzési (GPP) termékadatlap), Európai Bizottság, GPP oktatási eszköztár – 3. modul: Beszerzési ajánlások, Brüsszel, 2008. (http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/toolkit/paper_GPP_product_sheet.pdf). 1

COM(2008) 400 végleges, 4. o.

2

Buying green! A handbook on green public procurement (Zöld vásárlás – A zöld közbeszerzés kézikönyve), 2. kiadás, 2011.

3

1. Másolópapír és grafikai célra szánt papír; 2. tisztítószerek és takarítási szolgáltatások; 3. irodai informatikai berendezések; 4. kivitelezési munkák; 5. közlekedés; 6. bútorok; 7. villamos energia; 8. étkeztetési és vendéglátó‑ipari szolgáltatások; 9. textilipari termékek; 10. kertészeti termékek és szolgáltatások; 11. ablakok, üvegezett ajtók és tetőablakok; 12. hőszigetelés; 13. kemény padlóburkolatok; 14. falazóelemek; 15. kapcsolt hő- és villamosenergia‑termelés; 16. útépítés és forgalmi jelzőtáblák; 17. utcai világítás és forgalmi jelzőlámpák; 18. mobiltelefonok; 19. beltéri világítás.

Melléklet

Melléklet

41

Amennyiben erre lehetőség volt, az ellenőrzés az eszköztár ajánlásaival vetette össze a pályázati dokumen‑ tumokat. Ha az eszköztár nem fedte le az adott területet, az ellenőrző csoport más, hasonló termék-, illetve szolgáltatáscsoport kritériumait vette alapul. Példák: Az eszköztár nem tartalmazott a fénymásolókra vonatkozó kritériumokat, de az eszköztár hasonló informatikai berendezésekre vonatkozó kritériumai alkalmazhatók voltak; az eszköztár a bérelt vagy lízingelt épületekre vonatkozó kritériumokat sem tartalmazott, de a kivitelezési mun‑ kákra vonatkozó termékadatlap egyes kritériumai alkalmazhatók voltak.

Az eljárások osztályozására szolgáló öt kategória A vizsgált eljárások osztályozására az alábbi öt kategóriát alkalmaztuk:

Nem környezetbarát A pályázati dokumentumok nem hivatkoztak környezetvédelmi szempontokra, vagy a követelmények nem befolyásolták a beszerzés során alkalmazott módszert. Példák: utalás az intézmény általános környezetvédelmi politikájára vagy annak beidézése a dokumentumban, illetve a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés előírása.

Kismértékben környezetbarát a) Ha az eszköztárban rendelkezésre állnak kritériumok: az alapkritériumok csak részben teljesülnek. Amennyi‑ ben az eljárás környezetvédelmi hangsúlya az odaítélési kritériumokon van, a környezetvédelmi kritériumok aránya a teljes súlyozáson belül (ár és minőség) 10% alatti. b) Ha az eszköztárban nem állnak rendelkezésre kritériumok: a pályázati dokumentumok tartalmaznak környezet‑ védelmi rendelkezéseket, de ezek csak a megkötendő szerződés másodlagos paraméterei. Amennyiben az eljárás környezetvédelmi hangsúlya az odaítélési kritériumokon van, a környezetvédelmi kritériumok aránya a teljes súlyozáson belül (ár és minőség) 10% alatti.

Környezetbarát a) Ha az eszköztárban rendelkezésre állnak kritériumok: teljes mértékben vagy nagymértékben teljesülnek az alapkritériumok, illetve részben teljesülnek az átfogó kritériumok. Amennyiben az eljárás környezetvédelmi hangsúlya az odaítélési kritériumokon van, a környezetvédelmi kritériumok aránya a teljes súlyozáson belül (ár és minőség) legalább 10%. b) Ha az eszköztárban nem állnak rendelkezésre kritériumok: a pályázati dokumentumok jelentős környezetvé‑ delmi rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek a beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy kivitelezési munkák elsődleges funkcióira vonatkoznak. Amennyiben az eljárás környezetvédelmi hangsúlya az odaítélési kritériu‑ mokon van, a környezetvédelmi kritériumok aránya a teljes súlyozáson belül legalább 10%.

Melléklet

Melléklet

42

Nagyon környezetbarát a) Ha az eszköztárban rendelkezésre állnak kritériumok: teljes mértékben vagy nagymértékben teljesülnek az át‑ fogó kritériumok. A kiválasztási kritériumok között környezetvédelmi kritériumok szerepelnek, magas szintű környezetvédelmi előírásokat határoznak meg a műszaki specifikációk között, illetve az odaítélési kritériu‑ mok között nagy hangsúlyt kapnak a környezetvédelmi megfontolások (legalább 25%-os súlyozás). b) Ha az eszköztárban nem állnak rendelkezésre kritériumok: a pályázati dokumentumok nagyrészt a követendő környezetvédelmi gyakorlaton alapulnak. A kiválasztási kritériumok között környezetvédelmi kritériumok szerepelnek, magas szintű környezetvédelmi előírásokat határoznak meg a műszaki specifikációk között, illetve az odaítélési kritériumok között nagy hangsúlyt kapnak a környezetvédelmi megfontolások (legalább 25%-os súlyozás).

Jellegéből adódóan környezetbarát Ebben az esetben a beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy kivitelezési munkák elsődleges funkciója környe‑ zetbarát, például környezetbarát tetőszerkezet építése vagy a környezetvédelmi teljesítmény javítását célzó tanácsadási szolgáltatások igénybevétele.

A kiválasztott minta Az ellenőrzött uniós intézmények és szervek mindegyikét érintően összesen 160 közbeszerzési eljárást vizsgál‑ tunk, az Európai Külügyi Szolgálat kivételével4.

A minta 2012. január és 2013. február között indított, illetve véglegesített eljárásokat tartalmazott. Néhány, az említett időszak előtt vagy után indított eljárást is vizsgáltunk, hogy átfogóbb képet kapjunk, különösen a ki‑ sebb, kevesebb közbeszerzést bonyolító uniós intézmények és szervek tekintetében.

4

Az EKSZ arról tájékoztatta a Számvevőszéket, hogy nem alkalmazzák a Bizottság által népszerűsített zöld közbeszerzési eljárásokat.

Az ellenőrzött uniós intézmények és szervek válaszai Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa Tudatában lévén a környezetvédelmi kérdések egyre nagyobb jelentőségének a Tanács Főtitkársága több éve dolgozik azon, hogy javítsa tevékenységeinek környezeti teljesítményét. A Főtitkárság tisztában van azzal, hogy az eredményes környezetvédelmi irányítás elvei milyen kedvező hatást gyakorolhatnak a társada‑ lom fenntartható fejlődésére, ezért igyekszik érvényre juttatni őket mindennapi működése során. Környezet‑ védelmi irányítási programot dolgoz ki annak érde‑ kében, hogy lehetővé váljon az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) megvalósítása. A Főtitkárság megjegyzi végül, hogy környezetvé‑ delmi irányítási programjának célkitűzései összhang‑ ban vannak a Számvevőszék által megfogalmazott ajánlásokkal.

43

Európai Bizottság Összefoglaló I

Az Európai Unió nemzetközi szinten élen jár a pro‑ aktív éghajlat‑politika kidolgozása és végrehajtása terén. A Bizottság szerint az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának csökkentésére az EMAS a megfelelő szakpolitikai eszköz. Emellett számos példát találhatunk arra, hogy a kibocsátások 20%os, 2020-ig való csökkentése céljából végrehajtott szakpolitikák a közigazgatásban, vagyis az uniós intézmények és alkalmazottak tekintetében is érvé‑ nyesülnek. Ez a 2030-ig elérendő új célok (így az üvegházhatásúgáz‑kibocsátás javasolt 40%-os csök‑ kentése) esetében is így lesz. A Bizottság saját tevékenységekre vonatkozó kör‑ nyezetvédelmi politikája prioritásként többek között a szennyezés megelőzésére, a természeti erőforrások hatékonyságára, a CO2-kibocsátás csökkentésére, a keletkező hulladékmennyiség csökkentésére, az újrahasznosítás ösztönzésére, az ajánlati felhívások környezetvédelmi feltételekkel való kiegészítésére, a környezetvédelmi jogszabályok betartására, alkal‑ mazottai és a vele kapcsolatban álló felek környezet‑ tudatosabb magatartására összpontosít. A Bizottság stratégiája ezért arra irányul, hogy az EMAS környezetvédelmi vezetési rendszer révén csök‑ kentse működési és igazgatási tevékenységeinek valós környezeti hatását. A Bizottság az EMAS révén e hatás valós csökkentését kívánja elérni, nem pedig a CO2-kibocsátás csökkenté‑ sét (és különösen nem ellentételezését). A Bizottság mérete és szervezeti felépítése miatt az EMAS rendszert először csupán néhány brüsszeli bizottsági épületben vezettük be, majd hatókörét fokozatosan kiterjesztettük. 2013-ban az EMAS‑jegyzék az összes helyszín tekintetében az alkalmazottak 89%át és az irodafelület 57%-át fedte le.

Az ellenőrzött uniós intézmények és szervek válaszai

A Bizottság a rendszert a jelenlegi költségvetési helyzetben a rendelkezésre álló erőforrások felhasz‑ nálásával progresszív módon bővíti. Vezető szerepe megnyilvánul például abban, hogy a GIME (Groupe inter‑institutionnel de management environnemental, intézményközi környezetvédelmi irányítási csoport) elnöki tisztjének betöltésével az EMAS alkalmazására ösztönzi a többi intézményt és szervet.

II

A Bizottság folyamatosan bővíti az EMAS és a kibo‑ csátásról szóló EMAS‑jelentések hatókörét. Az EMAS‑hatókör nagy léptékű növelése egyértelműen jelzi a Bizottság elkötelezettségét az általa okozott környezeti hatások csökkentése mellett. A teljes körű jelentéstétel az EMAS teljes körű bevezetése után is a Bizottság célja marad.

IV

A Bizottság 2005 óta Brüsszelben az egy négyzetmé‑ terre eső szén‑dioxid‑kibocsátás jelentős csökkentését érte el (2005 és 2012 között – 46,2% az EMAS hatókö‑ rébe tartozó irodaépületekben); ezen adat kiszámítá‑ sakor nem feltételezte, hogy a megújuló forrásokból előállított villamos energiához kötődő kibocsátás értéke nulla.

V

A Bizottságnál az EMAS bevezetése és folyamatos bővítése a szabályozási követelményeket és a költség‑ vetési korlátokat figyelembe véve jól halad. Emellett az EMAS bővítése a nagyságrend, a földrajzi eloszlás és a szervezeti minta vonatkozásában jelentősnek tekinthető. A környezetvédelmi kritériumok közbeszerzésbe való beemelése a Bizottság környezetvédelmi politikájának egyik célkitűzése.

VI

A Bizottság folytatni kívánja az EMAS bevezetését, ami az uniós intézmények és szervek igazgatási karbonlábnyomának csökkentésére szolgáló közös szakpolitikának tekinthető.

44

VII

A Bizottság részben elfogadja ezt az ajánlást. A Bizottság szerint az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának csökkentésére az EMAS a meg‑ felelő szakpolitikai eszköz. A Bizottság ezért ezt az ajánlást az EMAS bevezetésének folytatásával kívánja teljesíteni. Egy 2030-ra vonatkozó, átfogó GHG‑kibocsátáscsökkentési célszám előírásával ugyanakkor figyelmen kívül hagynánk a tágabb szem‑ pontokat, például az uniós intézmények és szervek költséghatékonyságát és sajátosságait. A Bizottság emellett alapos, szükség esetén a felme‑ rülő költségeket és hasznokat teljes körűen érté‑ kelő hatásvizsgálatok elvégzésével folytatni fogja a GHG‑kibocsátás költséghatékony és – amennyire lehet – holisztikus módon történő csökkentésére szolgáló megfelelő szakpolitikák kidolgozását, aminek során a 2030-as célokat is figyelembe veszi. A jelenlegi szakpolitika alapelve, hogy a kibocsátáscsökkentést a lehető legkevesebb költ‑ séggel kell megvalósítani, ezért a kötelező csökkentési célszámokat nem szervezeti, hanem európai és tagál‑ lami szinten rögzítjük. Ezzel megőrizzük a rugalmassá‑ got a célszámok optimális úton történő eléréséhez. Az uniós jogszabályok nem írnak elő konkrét közigaz‑ gatási kibocsátáscsökkentési célszámokat, e szinten mégis lehetséges további intézkedéseket hozni, többek között az EMAS bevezetésének folytatásá‑ val, ami az uniós intézmények és szervek igazgatási karbonlábnyomának csökkentésére szolgáló közös szakpolitikának tekinthető.

VII a)

A Bizottság a szervezet környezeti lábnyomának meg‑ határozására szolgáló módszer közigazgatási változa‑ tának sikeres kidolgozását feltételül szabva elfogadja az ajánlást. A Bizottság emellett úgy ítéli meg, hogy az EMAS bevezetésével megfelelő módot teremtett a legjelentősebb közvetlen és közvetett környezeti hatások – köztük a Bizottság általi GHG‑kibocsátás – azonosítására, mérésére és jelentésére.


VII b)

A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást, de felhívja a figyelmet az önkéntességre, és arra, hogy az ilyen ellentételezés helyénvalóságának megítélése az egyes uniós intézmények és szervek autonómiájába tartozik.

45

Bevezetés 01

Ügyelni kell arra is, hogy a közös megközelítés:

A fenntartható fejlődés a klasszikus definíció szerint olyan fejlődés, amely a jelen szükségleteit anélkül elégíti ki, hogy veszélyeztetné a jövő generációk szükségletkielégítési képességét. Következésképpen magában foglalja a „korlátozások” fogalmát is, annak biztosítása érdekében, hogy a környezet a jelen és a jövő szükségleteit is kielégíthesse.

i. ne ösztönözzön a valós kibocsátáscsökkentés mellőzésére;

04

A Bizottság emellett a meglévő szakpolitikák – köz‑ tük az EMAS – révén továbbra is a kibocsátások valós csökkentésére fog törekedni.

iii. legyen tekintettel a beszámolási rendszerek, to‑ vábbá a kellően magas színvonalú ellentételezési rendszerek elérhetőségére. Alkalmazásához érté‑ kelni kell, hogy milyen mértékben igényel uniós erőforrásokat és közpénzeket.

Az Európai Unió nemzetközi szinten élen jár a proaktív éghajlat‑politika kidolgozása és végrehajtása terén. Számos példát találhatunk arra, hogy a kibocsátások 20%-os, 2020-ig való csökkentése céljából végre‑ hajtott szakpolitikák a közigazgatásban, vagyis az uniós intézmények és alkalmazottak tekintetében is érvényesülnek. Ez a 2030-ig elérendő új célok (így az üvegházhatásúgáz‑kibocsátás javasolt 40%-os csök‑ kentése) esetében is így lesz.

VII c)

06

ii. vegye figyelembe a meglévő mechanizmusokat, például a kibocsátáskereskedelmet; és

A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást, és teljes mérték‑ ben támogatja az EMAS népszerűsítését. A hatóköri korlátozások az EMAS részét képezik, betartásukkal a szervezetek a legjelentősebb környezetvédelmi szempontokra tudnak összpontosítani. A Bizottság meg fogja fontolni az adatközpontok energiahatékonyságára vonatkozó európai kódex aláírását, miután megvizsgálta, hogy az összeegyez‑ tethető‑e a pénzügyi kerettel, különösen az igazgatási előirányzatokkal. A költségvetési rendeletnek és alkalmazási szabályai‑ nak jelenlegi felülvizsgálata keretet biztosít a zöld köz‑ beszerzés és különösen a 2014/24/EU irányelv szerinti életciklusköltség‑elemzés további előmozdítására. A Bizottság a zöld közbeszerzés kapcsán további útmutatókat fog kidolgozni, és azokat a GIME ülésein népszerűsíteni fogja.

A Bizottság folytatni kívánja az éghajlat‑politikával és annak végrehajtásával kapcsolatos proaktív megkö‑ zelítését, és folytatni fogja a GHG‑kibocsátás költség‑ hatékony és – amennyire lehet – holisztikus módon történő csökkentésére szolgáló megfelelő szakpoliti‑ kák kidolgozását. Az uniós jogszabályok nem írnak elő konkrét közigazgatási kibocsátáscsökkentési célszá‑ mokat, e szinten mégis lehetséges további intézke‑ déseket hozni, többek között az EMAS bevezetésének folytatásával. Az EMAS‑hatókör nagyléptékű növelése egyértelműen jelzi a Bizottság elkötelezettségét az általa okozott környezeti hatások csökkentése mellett.

07

A Bizottság a meglévő szakpolitikák – köztük az EMAS – révén továbbra is a kibocsátások valós csök‑ kentésére fog törekedni, noha megfontol más lehető‑ ségeket, például az ellentételezést is. E megfontolások során ügyelni kell arra is, hogy az alkalmazott megoldás: i. ne ösztönözzön a valós kibocsátáscsökkentés mellőzésére;


ii. vegye figyelembe a meglévő mechanizmusokat, például a kibocsátáskereskedelmet; és iii. legyen tekintettel a beszámolási rendszerek, to‑ vábbá a kellően magas színvonalú ellentételezési rendszerek elérhetőségére. Alkalmazásához érté‑ kelni kell, hogy milyen mértékben igényel uniós erőforrásokat és közpénzeket.

Észrevételek 12

A karbonlábnyommal kapcsolatos megbízható és átfogó információk nem előfeltételei a kibocsátás‑vis�‑ szaszorítási stratégiák kidolgozásának és végrehajtá‑ sának. A Bizottság által alkalmazott kibocsátás‑vissza‑ szorítási stratégiák csökkentő hatása világosan látható.

16

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy 2013. április 9-i aján‑ lásával összhangban népszerűsíteni kellene a szer‑ vezetek életciklus‑alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló közös (OEF-) mód‑ szer alkalmazását, többek között az EMAS‑jegyzékben szereplő szervezetek között. A Bizottság a kísérleti szakasz eredményeinek áttekintése után – a felülvizs‑ gált OEF‑módszer rendelkezésre állásával – meg fogja fontolni egy nemzetközi kísérleti szakasz indításának lehetőségét is annak érdekében, hogy kidolgozza a Bizottság vagy hasonló közigazgatási szervek környezeti lábnyomának számítására és jelentésére vonatkozó konkrét ágazati szabályokat.

18

A GHG‑kibocsátásról nem minden tekintetben beszá‑ moló uniós intézmények és szervek említése kapcsán meg kell jegyezni, hogy az EMAS‑rendelet értelmében a szervezeteknek annyiban kell beszámolniuk kibo‑ csátásukról, amennyiben ez szükséges és lényeges. A szervezetek közvetlen vagy közvetett kibocsátá‑ sukról részlegesen is beszámolhatnak, többek között attól is függően, hogy milyen szinten vesznek részt az EMAS‑ban. Ha a szervezetek egyáltalán nem, vagy nem mindegyik EMAS‑alapmutatóról számolnak be, azt meg kell indokolniuk.

46

21

A tárgykörbe tartozó tevékenységi kör bővítése már a 2014. évi EMAS cselekvési tervben is szerepel, megvalósítása teljesebbé teszi a 2013. évi jelentést, és egyéb eredményekkel is jár.

29

A Bizottság által ajánlott OEF‑módszer jelenleg még a 2016 végéig tartó átfogó kísérleti szakaszban van. A kísérleti szakasz céljai közé tartozik többek között azon technikai követelmények meghatározása, ame‑ lyek kulcsfontosságúak a módszernek a Bizottsághoz hasonló felépítésű közigazgatási intézményekben való széles körű alkalmazásához. A kísérleti szakasz eredményei emellett várhatóan az OEF‑módszer felülvizsgálatához és javításához vezetnek majd. E folyamat során a Bizottság azon ágazatok ágazati OEF‑szabályainak kidolgozását helyezte előtérbe, amelyek környezeti hatásai arányukban a legnagyob‑ bak. A közigazgatási szektor nem tartozik ezek közé. A Bizottság a kísérleti szakasz eredményeinek áttekin‑ tése után – a felülvizsgált OEF‑módszer rendelkezésre állásával – meg fogja fontolni egy nemzetközi kísérleti szakasz indításának lehetőségét is annak érdekében, hogy kidolgozza a Bizottság vagy hasonló közigazga‑ tási szervek környezeti lábnyomának számítására és jelentésére vonatkozó konkrét ágazati szabályokat.

31

Az 1990. év kibocsátási adatai a szervezetek többsége esetében nem ismertek. A jelenlegi kibocsátási tel‑ jesítménynek az 1990. évihez viszonyított értékelése becslések útján történik.

35

A Bizottság szerint előfordulhat, hogy a környezet‑ barát villamos energiával kapcsolatos kibocsátás nullának tekintésével téves képet kapunk az energia‑ fogyasztás valós csökkenéséről (vagy növekedéséről).

37

Környezetbarát villamos energia vásárlásával az intézmények a megújulóenergia‑termelő létesítményekbe való beruházásra ösztönzik a villamosenergia‑termelőket.


39 c)

A legtöbb látogató és külső résztvevő az utazás‑ sal kapcsolatos kibocsátását saját szervezeténél is jelentheti, ami e kibocsátás kettős számbavételéhez vezethet.

44

Az uniós jogszabályok nem írnak elő konkrét közigaz‑ gatási kibocsátáscsökkentési célszámokat, e szinten mégis lehetséges további intézkedéseket hozni, töb‑ bek között az EMAS bevezetésének folytatásával. A jelenlegi szakpolitika alapelve, hogy a kibocsátáscsökkentést a lehető legkevesebb költ‑ séggel kell megvalósítani, ezért a kötelező csökkentési célszámokat nem szervezeti, hanem európai és tagál‑ lami szinten rögzítjük. Ezzel megőrizzük a rugalmassá‑ got a célszámok optimális úton történő eléréséhez.

46

Az EMAS irányító bizottságának 2014. januári ülésén a Bizottság úgy határozott, hogy a már létező éves célszámok mellett hosszú távú célszámokat is bevezet. Ezzel nagyobb segítséget kívánt adni szolgálatainak az éves célszámok és intézkedések meghatározásához.

47

A Bizottság létszámának csökkenésére (a jelenlegi pénzügyi keretben – 5%) és az EMAS hatókörének folyamatos bővülésére tekintettel a beszámolás továbbra is egyaránt tartalmazni fogja az abszolút és a relatív értékeket.

51

A Bizottság alapos, szükség esetén a felmerülő költsé‑ geket és hasznokat teljes körűen értékelő hatásvizs‑ gálatok elvégzésével folytatni fogja a GHG‑kibocsátás költséghatékony és – amennyire lehet – holisztikus módon történő csökkentésére szolgáló megfelelő szakpolitikák kidolgozását, aminek során a 2030-as célokat is figyelembe veszi. A jelenlegi szakpolitika alapelve, hogy a kibocsátáscsökkentést a lehető legkevesebb költ‑ séggel kell megvalósítani, ezért a csökkentési célszá‑ mokat nem szervezeti, hanem európai és tagállami szinten rögzítjük. Ezzel megőrizzük a rugalmasságot a célszámok optimális úton történő eléréséhez.

47

Az uniós jogszabályok nem írnak elő konkrét közigaz‑ gatási kibocsátáscsökkentési célszámokat, e szinten mégis lehetséges további intézkedéseket hozni, töb‑ bek között az EMAS bevezetésének folytatásával.

52

A lehetséges kibocsátáskompenzációs egységek köre igen tág és igen egyenetlen színvonalú. Az uniós éghajlatvédelmi jogszabályoknak való megfe‑ lelés kapcsán már kidolgoztak ellentételezésre vonat‑ kozó szabályokat, amelyekre az egységesség érdekében az uniós intézmények általi ellentételezés kapcsán is tekintettel kell lenni. E szabályok egyaránt vonatkoznak a saját tevékenységhez viszonyított nagyságrendre és a megfelelő minőségűnek tartott típusokra. Alapvetően ügyelni kell annak biztosítására, hogy az ellentétele‑ zésre használt intézkedések kiegészítő jellegűek legye‑ nek, megbízható monitoring, beszámolás és ellenőrzés útján kizárják a csalás lehetőségét, számviteli szabályaik pedig lehetővé tegyék a kettős számbavétel elkerülését. A Bizottság a meglévő szakpolitikák – köztük az EMAS – révén továbbra is a kibocsátások valós csök‑ kentésére fogja helyezni a hangsúlyt, noha megfontol más lehetőségeket, például az ellentételezést is. E megfontolások során ügyelni kell arra is, hogy az alkalmazott megoldás: i. ne ösztönözzön a valós kibocsátáscsökkentés mellőzésére; ii. vegye figyelembe a meglévő mechanizmusokat, például a kibocsátáskereskedelmet; és iii. legyen tekintettel a beszámolási rendszerek, to‑ vábbá a kellően magas színvonalú ellentételezési rendszerek elérhetőségére. Alkalmazásához érté‑ kelni kell, hogy milyen mértékben igényel uniós erőforrásokat és közpénzeket.

61 – Utolsó francia bekezdés

A Bizottság a meglévő szakpolitikák – köztük az EMAS – révén továbbra is a kibocsátások valós csök‑ kentésére fog törekedni, noha megfontolja az ajánlást az uniós intézmények általi ellentételezéssel kapcsola‑ tos közös megközelítés kidolgozására. Szem előtt kell tartani, hogy az Európai Gazda‑ sági Térségen belüli légi forgalomból származó


CO2-kibocsátás 2012 (Horvátország tekintetében 2014. január 1.) óta az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályába tartozik. Az ilyen kibocsátások tekintetében tehát a légitársaságoknak kibocsátási egységeket kell beszerezniük és felhasználniuk. Az EGT‑n belüli légiforgalmi árak ekképpen az uniós kibocsátáskereskedelmi egységek árfolyamától függe‑ nek, ami az ellentételezéssel egyenértékű megoldás‑ nak tekinthető.

48

A Bizottság tagállamokban található képviseletei az összes bizottsági épület alapterületének mintegy 2%-át teszik ki, néhányukat más intézmény üzemelteti.

76

Lásd az 52. bekezdéshez fűzött megjegyzést.

Ki kell hangsúlyozni, hogy a Bizottság brüsszeli épüle‑ tei kapcsán 2012 és 2015 között megvalósított 15%-os energiamegtakarítást úgy sikerült elérni, hogy közben a Bizottság személyzete a bővítéssel összefüggésben 25%-kal nőtt.

65

79

A Bizottság rá kíván mutatni, hogy a 6. táblázat nem a négyzetméterekben kifejezett lefedettséget adja meg, hanem csupán az épületek alapterületének szá‑ zalékos lefedettségi arányát.

67

Az EMAS‑követelmények teljesítéséhez szükséges erőfeszítést nem szabad alábecsülni. A Bizottság messze a legnagyobb intézmény, ugyanakkor politiká‑ jával egyértelműen elkötelezte magát amellett, hogy az EMAS‑t a rendelkezésre álló költségvetés keretein belül minden tevékenységére és épületére kiterjessze (lásd a C(2013) 7708 határozatot).

68

Az EMAS Brüsszelre és Luxembourgra való kiterjesz‑ tése rögtön a 2009. évi határozat meghozatala után elkezdődött: 2010-ben minden brüsszeli, 2012-ben pedig minden luxembourgi tevékenységet nyilvántar‑ tásba vettek. Az épületek teljes körű nyilvántartásba vételére először 2015-ben Brüsszelben fog sor kerülni, majd progresszív módon a többi helyszínen.

69

A Közös Kutatóközpont öt intézetének ISO 14001 szerinti tanúsíttatására vonatkozó döntés még azelőtt született, hogy a Bizottság 2009-ben elhatározta volna az EMAS kibővítését. E helyszínek EMAS szerinti nyilvántartásba vétele folyamatban van.

70

A Bizottság úgy döntött, hogy az EMAS bővítését felsővezetői szinten, az EMAS irányító bizottsága kere‑ tében kell felügyelni. A bővítés progresszív módon, a legjelentősebb helyszíneket előre véve zajlik.

A költségvetési rendelet és alkalmazási szabályai ugyanazon elveket írják elő, mint az említett irány‑ elvek, így az uniós szabályok összhangban vannak a tagállamokban alkalmazottakkal. A költségvetési rendeletnek és alkalmazási szabá‑ lyainak a jóváhagyási eljárás alatt álló új rendel‑ kezések révén még inkább elő kell mozdítaniuk a környezetvédelmi megfontolások alkalma‑ zását, ideértve a 2014/24/EU irányelv szerinti életciklusköltség‑elemzés odaítélési módszerként való alkalmazását is.

80

A költségvetési rendelet és alkalmazási szabályai horizontális rendeletként nem sorolnak fel szakpoliti‑ kai területekre vonatkozó ágazati kötelezettségeket, hanem általános szabályokat tartalmaznak a költség‑ vetés végrehajtására. A költségvetési rendeletnek és alkalmazási sza‑ bályainak a jóváhagyási eljárás alatt álló új ren‑ delkezések révén elő kell irányozniuk, hogy az életciklusköltség‑elemzés lehetőleg uniós szinten elfogadott módszereket alkalmazzon. E lehetőség figyelembevételére az EMAS‑ért felelős szakpolitikai szolgálatoknak kell ügyelniük.

81

A Bizottság a zöld közbeszerzés előmozdításához megfelelőnek tartja a vademecum és az egyedi irány‑ mutatás önkéntes alapon történő használatát, amen�‑ nyiben az együtt jár a tagállamok számára referencia‑ ként szolgáló bevált gyakorlatok terjesztésével.


84

Noha számos folyamat még nem teljesen környezet‑ barát, az esetek többségében lényegében megvalósul egyfajta zöld közbeszerzés. A szerződéseknek csupán mintegy negyede nem tartalmaz zöld kritériumo‑ kat. Ezzel az intézmények jobban teljesítenek, mint általában az európai közigazgatások. Egy vonatkozó tanulmány1 uniós szintű felmérése szerint 2009–2010ben a közigazgatások átlagosan 54%-a alkalmazott zöld kritériumokat legutóbbi, 10 kiemelt termékcso‑ portot érintő közbeszerzései során (építőipar, villamos energia, takarítás, textíliák, élelmiszerek és vendéglá‑ tás, bútorok, irodai IT‑berendezések, papír, kertészeti termékek és eszközök, szállítás).

85

„Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés” című közleményében (lásd a 43. lábjegyzetet) a Bizottság javasolta, hogy hogy 2010-re az összes pályázati eljárás 50%-a legyen „zöld”, abban az értelem‑ ben, hogy teljesítse a jóváhagyott és egységes GPP‑alapkritériumokat. E célszám a környezetbarát szerződések számának (illetve értékének) az összes szerződés számához (illetve értékéhez) viszonyított arányát mutatja meg azon ágazatokban, amelyek tekintetében egységes GPP‑kritériumokat határoztak meg. Ezt a célszámot a Tanács is jóváhagyta2. Mivel a Számvevőszék olyan termékcsoportokat is vizsgált, amelyek tekintetében nem léteznek uniós GPP‑kritériumok, a GPP‑célszámok elérését értékelő módszertan nem teljesen összeegyeztethető.

86

A Környezetvédelmi Főigazgatóság 2012/2013-ban az informális GPP tanácsadó csoportban részt vevő tag‑ államokkal közösen meghatározta a GPP‑kritériumok kidolgozásával kapcsolatos igényeket és azok rang‑ sorát. Az adatközpontok magas prioritást kaptak, így hamarosan döntés születik arról, hogy ki kell‑e dol‑ gozni a vonatkozó kritériumokat. Az épület‑karbantar‑ tás várhatóan helyet fog kapni a hamarosan elkészülő irodaépületi kritériumok között. Az üzleti utakhoz nem rendeltünk különösebb prioritást.

49

87

A kritériumok aktualizálása igen erőforrás‑igényes folyamat. A Bizottság a hiányosságok megszüntetését és a termékcsoportok felülvizsgálatát a rendelkezésre álló erőforrások keretén belül el kívánja végezni. A mobiltelefonokra vonatkozó kritériumot levettük a honlapról, mivel már valóban nem ambiciózus, és a GPP tanácsadó csoport sem rendelt hozzá magas prioritást.

89

Az életciklusköltség‑elemzés (LCC) nem minden ter‑ mékcsoport esetében alkalmazható ésszerűen. Ha az ajánlatkérők például környezetbarát papírt kívánnak beszerezni, elég annak feltüntetése, hogy a papírnak „újrahasznosítottnak” vagy „fenntartható forrásból származónak” kell lennie, mivel e termékcsoport kap‑ csán az ajánlatkérőnek nincsenek karbantartási vagy üzemeltetési költségei. A Bizottság dolgozik az irányelvnek a költségvetési rendeletbe való átültetésén. Mindazonáltal az LCC alkalmazását nem teszi kötelezővé.

89 – Utolsó francia bekezdés

A Bizottság jelenleg vizsgálja az LCC‑re vonatkozó iránymutatás lehetőségeit.

90

A Bizottság célszámokat határozott meg az épületek energiafelhasználását illetően, és az EMAS rendszer‑ ben eredményeket is ér el. Brüsszelben például, ahol az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv végrehajtása 0,13%-os éves energiamegtakarítást eredményez, a Bizottság 1%-os, vagyis nyolcszoros megtakarítást irányzott elő.

1 The uptake of green public procurement in the EU-27 (Zöld közbeszerzés az EU-27-ben), Centre of European Policy Studies http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/CEPS‑CoE‑GPP%20 MAIN%20REPORT.pdf 2 A Tanács 2008. szeptember 22-i következtetései http://register. consilium.europa.eu/doc/srv?l=EN&f=ST%2013067%202008%20INIT


50

93

101

94

A Bizottság a saját adatközpontjai mellett Luxem‑ bourgban és Brüsszelben is bérel adatközpont‑létesít‑ ményeket. Ez utóbbiak tulajdonosai aláírták a maga‑ tartási kódexet.

Az említett program még folyamatban van, ugyan‑ akkor a brüsszeli és a luxembourgi infrastrukturális és logisztikai hivatal (OIB és OIL), valamint a JRC prioritá‑ sai megfelelnek az alkalmazandó nemzeti vagy regi‑ onális normáknak. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Bizottság egyes újabb keletű épületprojektjei, különösen a JRC isprai telephelyén, megfeleljenek a GBP program követelményeinek. Az OIB a jövőben fog csatlakozni a programhoz, amint annak számára is lesz hozzáadott értéke.

A Manual of standard building specifications (Épületek szabványos műszaki specifikációinak kézikönyve) a passzív épületek teljesítményszintjének elérését célozza, és a következő minimális projektkövetelmé‑ nyeket írja elő: ––

2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról,

––

regionális jogi minimumkövetelmények.

Az adatközpontokra vonatkozó magatartási kódex követelményeinek betartása a Bizottság épületei kapcsán igen komoly terhet róna a költségvetésre. Az alkalmazásáról szóló döntés esetén az épületek komoly felújítására lenne szükség, illetve a Bizottság épületeinek kora miatt egyes követelmények nem is teljesíthetők. Az adatközpontok belső felépítése mindazonáltal tiszteletben tartja a magatartási kódex ajánlásait.

A Bizottság jelenleg vizsgálja adatközpont‑politikáját, kitérve az adatfelhők használatára is.

Következtetések és ajánlások 102

A kézikönyv az energiahatékonysági megoldásoknak és a megújuló energia bevezetésének az értékelése céljából energetikai ellenőrzések és/vagy tanulmá‑ nyok végzését is előírja.

Az Európai Unió nemzetközi szinten élen jár a pro‑ aktív éghajlat‑politika kidolgozása és végrehaj‑ tása terén, és ez a 2030-ig elérendő új célok és az üvegházhatásúgáz‑kibocsátás javasolt 40%-os csök‑ kentése esetében is így lesz.

95

103

A jövőbeli (akár új épületekkel, akár felújításokkal kap‑ csolatos) projektek pénzügyi tervezésekor azonban mindig tekintettel kell lenni a 2014–2020 közötti több‑ éves pénzügyi keret éves költségvetési előirányzataira.

Emellett számos példát találhatunk arra, hogy a kibo‑ csátások 20%-os, 2020-ig való csökkentése céljából végrehajtott szakpolitikák a közigazgatásban, vagyis az uniós intézmények és alkalmazottak tekintetében is érvényesülnek. Ez a 2030-ig elérendő új célok (így az üvegházhatásúgáz‑kibocsátás javasolt 40%-os csök‑ kentése) esetében is így lesz.

A Bizottság az energiahatékonyságról szóló 2012/27/ EU irányelv követelményeinek (4. és 5. cikkének) teljesítésére irányuló erőfeszítései révén elkötelezett példát mutat a közintézmények számára, az OIB pedig elvégezte az irányelv épületekre gyakorolt hatásának értékelését.

100

A Bizottság a megközelítését nem korlátozza az épü‑ letek energiahatékonyságára, és úgy ítéli meg, hogy a BREEAM vagy más hasonló üzleti értékelési rendszer átfogóbb, illetve jobban megfeleltethető a szak‑ politikának és a tevékenységek globális környezeti hatásainak.

A Bizottság szerint az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának csökkentésére az EMAS a megfe‑ lelő szakpolitikai eszköz.


104

A bizottsági szakpolitika célja a GHG‑kibocsátás költséghatékony és – amennyire lehet – holisztikus módon történő csökkentése, különösen az energia‑ ügyi és éghajlat‑változási csomag útján. Az uniós intézmények igazgatási tevékenységéből eredő kibocsátások csekély aránya miatt a Bizottság nem tartotta célszerűnek, hogy kötelező szabályokat írjon elő e tevékenységi kör tekintetében. E kibocsátásokra azonban természetesen alkalmazandók az uniós vagy nemzeti szinten előírt csökkentési célszámok.

105

Semmi nem utal arra, hogy az uniós intézményekre és szervekre előírt kötelező szabályok jobb eredmények‑ hez vezettek volna.

106

A Bizottság folytatni kívánja az EMAS bevezetését, ami az uniós intézmények és szervek igazgatási karbonlábnyomának csökkentésére szolgáló közös szakpolitikának tekinthető.

Ajánlás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére szolgáló közös szakpolitika kidolgozására 1. A Bizottság részben elfogadja ezt az ajánlást. A Bizottság szerint az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának csökkentésére az EMAS a meg‑ felelő szakpolitikai eszköz. A Bizottság ezért ezt az ajánlást az EMAS bevezetésének folytatásával kívánja teljesíteni.

A Bizottság emellett alapos, szükség esetén a felme‑ rülő költségeket és hasznokat teljes körűen érté‑ kelő hatásvizsgálatok elvégzésével folytatni fogja a GHG‑kibocsátás költséghatékony és – amennyire lehet – holisztikus módon történő csökkentésére szolgáló megfelelő szakpolitikák kidolgozását, aminek során a 2030-as célokat is figyelembe veszi. A jelenlegi szakpolitika alapelve, hogy a kibocsátáscsökkentést a lehető legkevesebb költ‑ séggel kell megvalósítani, ezért a kötelező csökkentési célszámokat nem szervezeti, hanem európai és tagál‑ lami szinten rögzítjük. Ezzel megőrizzük a rugalmassá‑ got a célszámok optimális úton történő eléréséhez.

51

Az uniós jogszabályok nem írnak elő konkrét közigaz‑ gatási kibocsátáscsökkentési célszámokat, e szinten mégis lehetséges további intézkedéseket hozni, többek között az EMAS bevezetésének folytatásá‑ val, ami az uniós intézmények és szervek igazgatási karbonlábnyomának csökkentésére szolgáló közös szakpolitikának tekinthető. Közös válasz az 1. ajánlás a) és b) pontjára A Bizottság nem fogadja el az ajánlás ezen részét, mivel az figyelmen kívül hagyja a tágabb szemponto‑ kat, például az uniós intézmények és szervek költség‑ hatékonyságát és sajátosságait. Egy ilyen megközelítés alkalmazásához bizonyítani kell annak előnyeit.

107

A Bizottság az EMAS keretében fokozni kívánja GHG‑kibocsátásának felügyeletét.

108

A Bizottság az erőfeszítéseit saját épületei energia fogyasztására összpontosította, mivel ez volt a GHG‑kibocsátások legnagyobbnak számító területe, ahol a beruházások legjobb megtérülése volt várható. A Bizottság jelenleg foglalkozik az utazás területével, amely a kibocsátó második számú forrása.

109

A Bizottság a megújuló forrásokból származó brüsszeli energiafogyasztásához kötődő kibocsátás kiszámítása kapcsán eddig sosem alkalmazta a zéró kibocsátást feltételező megközelítést. Az EMAS hatókörébe tar‑ tozó irodaépületek energiafogyasztása 2005 és 2012 között 40,5%-kal csökkent (Brüsszel, kWh/m2).


Ajánlás a kibocsátások harmonizált kiszámítására és a harmonizált beszámolásra

2. A Bizottság az OEF‑módszer közigazgatási változatá‑ nak sikeres kidolgozását feltételül szabva elfogadja az ajánlást. Úgy ítéli meg, hogy az EMAS bevezeté‑ sével megfelelő módot teremtett az általa okozott legjelentősebb közvetlen és közvetett környezeti hatások – köztük a GHG‑kibocsátás – azonosítá‑ sára, mérésére és jelentésére. Az EMAS és a további intézményközi együttműködés révén az intézmények képesek lesznek harmonizált megközelítést alkalmazni GHG‑kibocsátásuk számítására. a) A Bizottság által ajánlott OEF‑módszer jelenleg még a 2016 végéig tartó átfogó kísérleti szakaszban van. A kísérleti szakasz céljai közé tartozik többek között azon technikai követelmények meghatározása, ame‑ lyek kulcsfontosságúak a módszernek a Bizottsághoz hasonló összetett közigazgatási intézményekben való széles körű alkalmazásához. A kísérleti szakasz eredményei emellett várhatóan az OEF‑módszer felülvizsgálatához és javításához vezetnek majd. E folyamat során a Bizottság azon ágazatok ágazati OEF‑szabályainak kidolgozását helyezte előtérbe, amelyek környezeti hatásai arányukban a legnagyob‑ bak. A közigazgatási szektor nyilvánvalóan nem tarto‑ zik ezek közé. A Bizottság a kísérleti szakasz eredmé‑ nyeinek áttekintése után – a felülvizsgált OEF‑módszer rendelkezésre állásával – meg fogja fontolni egy nemzetközi kísérleti szakasz indításának lehetőségét is annak érdekében, hogy kidolgozza a Bizottság vagy hasonló közigazgatási szervek környezeti lábnyomá‑ nak számítására és jelentésére vonatkozó konkrét ágazati szabályokat.

110

Az uniós éghajlat‑politika és szabályozás a kibocsátá‑ sok ellentételezése kapcsán valóban nem irányoz elő kötelező rendszereket. A Bizottság a meglévő szakpo‑ litikák – köztük az EMAS – révén továbbra is a kibocsá‑ tások valós csökkentésére törekszik.

52

Ajánlás az önkéntes ellentételezésre vonatkozó egységes módszerre

3. A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást, de felhívja a figyelmet az önkéntességre, és arra, hogy az ilyen ellentételezés helyénvalóságának megítélése az egyes uniós intézmények és szervek autonómiájába tartozik. Emellett az uniós éghajlat‑politika és szabályozás a kibocsátások ellentételezése kapcsán valóban nem irányoz elő kötelező rendszereket. A Bizottság a meg‑ lévő szakpolitikák – köztük az EMAS – révén továbbra is a kibocsátások valós csökkentésére fog törekedni. Ügyelni kell arra is, hogy a kibocsátások ellentételezé‑ sére vonatkozó közös megközelítés: i. ne ösztönözzön a valós kibocsátáscsökkentés mellőzésére; ii. vegye figyelembe a meglévő mechanizmusokat, például a kibocsátáskereskedelmet; és iii. legyen tekintettel a beszámolási rendszerek, to‑ vábbá a kellően magas színvonalú ellentételezési rendszerek elérhetőségére. Alkalmazásához érté‑ kelni kell, hogy milyen mértékben igényel uniós erőforrásokat és közpénzeket. 4. A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást. A lehetséges kibocsátáskompenzációs egységek köre igen tág és igen egyenetlen színvonalú. Az uniós éghajlatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés kapcsán már kidolgoztak ellentételezésre vonatkozó szabályokat, amelyekre az egységesség érdekében az uniós intézmények általi ellentételezés kapcsán is tekintettel kell lenni. E szabályok egyaránt vonatkoznak a saját tevékenységhez viszonyított nagyságrendre és a megfelelő minőségűnek tartott típusokra. Alapvetően ügyelni kell annak biztosítá‑ sára, hogy az ellentételezésre használt intézkedések kiegészítő jellegűek legyenek, megbízható monitor‑ ing, beszámolás és ellenőrzés útján kizárják a csalás lehetőségét, számviteli szabályaik pedig lehetővé tegyék a kettős számbavétel elkerülését. A Bizottság a meglévő szakpolitikák – köztük az EMAS – révén továbbra is a kibocsátások valós csök‑ kentésére fogja helyezni a hangsúlyt, noha megfontol más lehetőségeket, például az ellentételezést is.


5. A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást, de megjegyzi, hogy a helyi lakosság érdeke csupán egy azon ténye‑ zők közül, amelyeket figyelembe kell venni az ellenté‑ telezés színvonalának megítélésekor.

111

A Bizottság osztja a Számvevőszék azon észrevételét, miszerint az intézményeknek be kellene vezetniük az EMAS rendszert, és/vagy ügyelniük kellene a rendszer jobb kihasználására.

112

Az EMAS hatásos és igényes vezetési eszköz, gyors bevezetését azonban a legtöbb uniós intézmény esetében költségvetési korlátok akadályozzák. A ható‑ köri korlátozások az EMAS részét képezik. Az EMAS‑t költséghatékony és – amennyire lehet – holisztikus módon kell végrehajtani.

113

Noha számos folyamat még nem teljesen környezet‑ barát, az esetek többségében lényegében megvalósul egyfajta zöld közbeszerzés. A szerződéseknek csupán mintegy negyede nem tartalmaz zöld kritériumo‑ kat. Ezzel az intézmények jobban teljesítenek, mint általában az európai közigazgatások. Egy vonatkozó tanulmány (lásd a Bizottság válaszának 1. lábjegy‑ zetét) uniós szintű felmérése szerint 2009–2010-ben a közigazgatások átlagosan 54%-a alkalmazott zöld kritériumokat legutóbbi, 10 kiemelt termékcsopor‑ tot érintő közbeszerzései során (építőipar, villamos energia, takarítás, textíliák, élelmiszerek és vendéglá‑ tás, bútorok, irodai IT‑berendezések, papír, kertészeti termékek és eszközök, szállítás). Új épületek és/vagy jelentős felújítási projektek ese‑ tében a Bizottság általában az energiahatékonyságon túlmutató BREEAM kiválósági standardot alkalmazza.

53

114

A Bizottság tovább fogja vizsgálni, hogy az adat‑ központok energiahatékonyságára vonatkozó európai kódexben való részvétel összeegyeztethe‑ tő‑e a pénzügyi kerettel, különösen az igazgatási előirányzatokkal.

Ajánlások az EMAS és a zöld közbeszerzés teljes körű bevezetésére

6. A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást, és teljes mérték‑ ben támogatja az EMAS népszerűsítését. A hatóköri korlátozások az EMAS részét képezik, betartásukkal a szervezetek a legjelentősebb környezetvédelmi szempontokra tudnak összpontosítani. A Bizottság meg fogja fontolni az adatközpontok energiahatékonyságára vonatkozó európai kódex aláírását, miután megvizsgálta, hogy az összeegyez‑ tethető‑e a pénzügyi kerettel, különösen az igazgatási előirányzatokkal. 7. A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást. A költségvetési rendeletnek és alkalmazási szabályainak jelenlegi felülvizsgálata keretet biztosít a zöld közbeszer‑ zés és különösen a 2014/24/EU irányelv szerinti életciklusköltség‑elemzés további előmozdítására. A Bizottság a zöld közbeszerzés kapcsán további útmutatókat fog kidolgozni, és azokat a GIME ülésein népszerűsíteni fogja.


Az Európai Unió Bírósága Bevezetés (01–11)

54

Így korrektebb módon értékelhető az eddig elért haladás jelentősége, amely többek közt az alábbiakat foglalja magában: ––

az EMAS‑projekt megkezdése;

A Bíróság igazgatása – amint az éves jelentések, illetve minden más különös jelentés esetében is rendszerint teszi – igen nagy figyelemmel fogadja a Számvevőszék észrevételeit, és minden alkalommal erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megtegye az esetlegesen megfogalmazott ajánlások végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

––

az üvegházhatást okozó gázoknak a Bíróság tevékenységei által 2010-ben okozott kibo‑ csátásait érintő, nagymértékben kimerítő diagnosztika elkészítése, és e Bilan Carbone (károsanyag‑kibocsátásra vonatkozó kimutatás) kulcsfontosságú ágazatcsoportjainak a 2011-es és 2012-es évre vonatkozó naprakésszé tétele;

Amint a jelen különjelentés is mutatja, a Bíróság nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, és határozottan elkötelezte magát e területen, többek között az EMAS (Eco Management and Audit Scheme) (környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer) teljes és strukturált kerete alapján, azon humán- és pénzügyi erőforrásokat érintő korlátozások ellenére, amelyeket az utóbbi években bevezettek. Ez az elkö‑ telezettség egyébként – amint azt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása területén elért csökkentés mutatja – már érzékelhető eredményeket hozott.

––

2010 óta az üvegházhatást okozó gázok ki‑ bocsátásának jelentős mértékű csökkentése számos javítási tevékenység végrehajtásának köszönhetően;

––

a környezeti szempontoknak az ajánla‑ ti felhívások keretében történő fokozott figyelembevétele;

––

A BREEAM standard alkalmazása a Bíróság épü‑ leteinek 5. bővítésére vonatkozó projekt során.

A következő válaszok így alapvetően hasznos ponto‑ sításokat kívánnak nyújtani a Számvevőszék bizonyos észrevételei és ajánlásai tekintetében.

Észrevételek (12–101) Általánosságban a különböző európai intézmények által a környezetvédelmi politika területén elért haladást is azon források mércéje szerint érdemes megítélni, amelyeket azok erre a célra fordíthattak. Célszerű tehát hangsúlyozni, hogy a Bíróság azon erőfeszítései és cselekedetei, amelyeket a jelen külön jelentés említ, az eszközöknek a lehető legtakaré‑ kosabb felhasználása mellett kerültek végrehajtásra (különösen ideértve a költségvetési hatóság által engedélyezett egyetlen új, 2012-ben rendelkezésre álló poszt létrehozását).

A Bíróság Bilan Carbone‑jának kimerítő jellege és a karbonlábnyomának jelentős mértékű javulása (12–61) A Bíróság igazgatása – arra törekedve, hogy az üveg‑ házhatást okozó gázok általa történő kibocsátása céljából konkrét intézkedéseket tegyen – 2010-től lét‑ rehozta az üvegházhatást okozó gázoknak a Bíróság tevékenységei által okozott kibocsátására vonatkozó első diagnosztikát, és e Bilan Carbone kulcsfontosságú ágazatcsoportjait 2013-ban naprakésszé tette a 2011es és 2012-es évre vonatkozóan. Ennek keretében fontos hangsúlyozni, hogy a Bíróság a diagnosztika tárgykörét igen kimerítően határozta meg, és az „Utazások” ágazatcsoport nem csak a lakó‑ hely és a munkahely közötti utazást, hanem a szak‑ mai utakat és a látogatók útjait is magában foglalja. Ezenfelül a Bíróság karbonábnyomának javítására vonatkozó erőfeszítések nem korlátozódnak kizárólag az „Energia” egyetlen szempontjára.


Az egymást követően elvégzett diagnosztikák objek‑ tív módon lehetővé tették annak megállapítását, hogy 2010 óta a Bíróság kibocsátásai különösen a következő ágazatokban csökkentek: ––

2011 és 2012 között az üvegházhatást okozó gázoknak a „Látogatók utazásai” ágazatból szár‑ mazó kibocsátásai 14%-kal csökkentek;

––

2010 és 2011 között, valamint 2011 és 2012 között az üvegházhatást okozó gázoknak az elektromos áram használatához kapcsolódó kibocsátásai 98%-kal, illetve 6%-kal csökkentek;

––

2011 és 2013 között a hulladékkezelés költségei 25%-kal csökkentek, és a háztartási hulladék mennyisége ugyanezen időszak során 10%-kal csökkent.

Az ilyen csökkenések különösen a következő projektek eredményei: ––

egy zöld energiára vonatkozó szerződés megkö‑ tése az elektromosáram‑szolgáltatóval;

––

az épületek szigetelésének javítását lehetővé tevő intézkedések bevezetése;

––

bizonyos épületek energetikai jellemzőinek optimalizálása;

––

az organikus hulladék csökkentése és a szelektív hulladékgyűjtés javítása.

Ezenfelül a „lakóhely és a munkahely” közötti utazás‑ hoz és a „hűtőközegek szivárgásához” kapcsolódó kibocsátások pontosabb becslése lehetővé tette a Bilan carbone e két ágazatcsoportjához tartozó adatok minőségének a javítását, ily módon csökkentve az ilyen ágazatcsoportokra jellemző bizonytalanság szintjét. Az átláthatóság érdekében a Bíróság Bilan Carbone‑jára vonatkozó jelentéseket közzétették a Curia internetes oldalon, és így az az uniós polgárok rendelkezésére áll.

55

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonat‑ kozó ellentételezési rendszer végrehajtásának hiá‑ nyára vonatkozóan a Bíróság igazgatása úgy véli, hogy az ilyen ellentételezési projektek finanszírozása csak akkor vehető tervbe, ha a kibocsátások megszünteté‑ sére és csökkentésére vonatkozó valamennyi előzetes létező lehetőséget kimerítették, különösen az intéz‑ ményen belüli valamennyi szereplő erőteljes mobilizá‑ lásának megőrzése, és az e területen szükséges kezde‑ ményezések nagyobb mértékű ösztönzése érdekében. Ezenfelül a Bíróság igazgatásának az a véleménye, hogy az ilyen ellentételezési projektek finanszírozá‑ sához előzetesen közös intézményközi megközelítés elfogadása szükséges, különösen a megfelelő költség‑ vetési keret meghatározását, a támogatható projektek típusait és kritériumait, valamint az ennek szentelhető költségvetési keretösszeget érintően.

A Bíróság határozott elkötelezettsége az EMAS‑projekt végrehajtását illetően (62–75) Hangsúlyozni kell, hogy az EMAS‑projeknek a Bíró‑ ságon történő végrehajtását 2012-ben az aktivitás nagymértékű fokozódása jellemezte, különösen az EMAS‑koordinátor kinevezésével.

Először is a Bíróság igazgatása többek között hang‑ súlyt helyezett a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban a Bíróság szolgálataival és személyzeté‑ vel szemben folytatott rendszeres kommunikációs és tudatosítási tevékenységek fontosságára. Ezt követően kétszintű működési struktúra került bevezetésre az EMAS‑projekt tartós irányítása céljából. 2013-ban kerettanulmány készült az EMAS‑projektre vonatkozó megvalósítási menetrendnek az intézmé‑ nyen belüli elkészítése céljából. E tanulmánynak az intézmény helyiségeinek az EMAS‑rendelet követel‑ ményei tekintetében, környezetvédelmi szempontból történő értékelésén túl azon szakaszok meghatáro‑ zása volt a fő célja, amelyek az EMAS‑regisztrációhoz szükségesek, amelyet a javasolt naptár szerint 2016ban kell megszerezni.


Ami a környezetvédelmi célokat és különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a csök‑ kentését illeti, a Bíróság igazgatása inkább a viszony‑ lagos célkitűzések meghatározását részesíti előnyben (például az épületek területéhez és/vagy a létszámhoz viszonyítva), melyek az EMAS‑rendeletben (1221/2009/ EK rendelet) ismertetett mutatók segítségével mér‑ hetők. A Számvevőszék által javasolt, abszolút jellegű, számszerűsített célkitűzések ugyanis csak abban az esetben relevánsak, ha az alapjukat képező adatok kellően szilárdak, és ha a választott mutatók változásai időbeli szempontból koherens információval szolgál‑ hatnak. Ugyanakkor bár a kellőképpen megbízható, számszerűsített mutató meghatározásához szükséges feltételek jelenleg nem teljesülnek, a közeljövőben az EMAS‑projekt előrehaladása keretében valószínűleg teljesülni fognak.

A környezeti kritériumok közbeszerzési szerződésekbe való beintegrálásának támogatása (zöld közbeszerzések) (77–89) A Bíróság igazgatása osztja a Számvevőszék azon törekvését, amely szerint támogatni kell a környe‑ zeti kritériumoknak a közbeszerzési szerződésekbe való beintegrálását, és ily módon hozzá kell járulni a tartósabb fejlődéshez, különösen a Bizottság által közreadott „Green Public Procurement toolkit” hasz‑ nálatával. Ez az oka annak, hogy a Bíróságnak a közbe‑ szerzésekre vonatkozó vademecuma külön bekezdést tartalmaz az ökológiai közbeszerzésekre vonatko‑ zóan, amely egyébiránt közvetlen linket tartalmaz az Európai Bizottság vonatkozó információihoz. A Bíróság igazgatásának álláspontja szerint azonban az egyes intézmények engedélyezésre jogosult szolgálatainak kellően tág mérlegelési mozgásteret kell megőrizniük a környezeti kritériumokat érintően annak érdekében, hogy a különböző értékelési kritériumokat a kezdemé‑ nyezett ajánlati felhívás sajátosságainak függvényé‑ ben megfelelő módon mérlegelhessék.

56

A BREEAM standard relevanciája a Bíróság ingatlanállománya környezetre gyakorolt hatásainak a nagyobb mértékű csökkentése tekintetében (90–101)

A Bíróság igazgatása annak érdekében, hogy az ingat‑ lanállományának a környezetre gyakorolt hatásait a minimumra csökkentse, a Bíróság épületeinek ötödik bővítésére vonatkozó projekt keretében a BREEAM standardot részesítette előnyben a Számvevőszék által referenciaként említett GBP standardhoz képest. A BREEAM standard ugyanis nem korlátozódik az „energiatakarékosság” egyetlen szempontjára, hanem más, legalább ugyanolyan fontosságú szempontokat is tartalmaz (mint például a vízfogyasztás, a hulladék‑ kezelés és a tartós mobilitás), ami bizonyosan az oka annak, hogy az uniós intézmények körében ezt a stan‑ dardot alkalmazzák a legszélesebb körben.

Következtetések és ajánlások (102–114) A Bíróság összességében kedvezően fogadja a Szám‑ vevőszék által a jelen jelentésben tett észrevételeket és ajánlásokat. A Bíróság a Számvevőszék következtetéseivel egyet‑ értve elismeri az EMAS‑rendszerhez való csatlakozás fontosságát, és 2012 óta aktívan elkötelezte magát eziránt, különösen az EMAS‑koordinátornak a költ‑ ségvetési hatóság által engedélyezett poszt által lehetővé tett kinevezésével. A Bíróság az eszközökkel való, a jelenlegi költségvetési válság kontextusá‑ ban rá háruló takarékosság ellenére célul tűzi ki az EMAS‑regisztráció 2016-ban történő megszerzését. A Bíróság ezzel egyidejűleg folytatni kívánja a Bilane Carbon‑jának a javítását és a környezeti kritériumok azon közbeszerzési szerződésekben történő alkalma‑ zásának az elősegítését, amelyek a vonatkozó rende‑ leti rendelkezések értelmében a hatáskörébe tar‑ toznak. Ezenfelül a Bíróság épületeinek a következő, ötödik bővítése teljes mértékben hozzá fog járulni a Bíróság ingatlanállománya környezetre gyakorolt hatásainak a csökkentéséhez a BREEAM követelmény e területen való legnagyobb mértékű tiszteletben tartásának köszönhetően.


Végezetül a Bíróság különösen támogatja a Számvevő‑ szék azon ajánlásait, amelyek az ellenőrzött területen a megközelítések nagyobb mértékű harmonizálását és a megerősített intézményközi együttműködést ösztönzik, melyek többek között a Bizottság által előterjesztett vagy előterjesztendő kezdeményezések‑ nek köszönhetően valósulnak meg. Ennek keretében a Bíróság igazgatása felkészült arra, hogy részt vegyen a legjobb közös megközelítések meghatározásához szükséges munkában.

57

Európai Központi Bank Az Európai Központi Bank (EKB) elismeréssel konsta‑ tálja az Európai Számvevőszék vizsgálatát arról, hogy az uniós intézmények és szervek miként számítják ki, csökkentik és ellentételezik az üvegházhatásúgázkibocsátást, továbbá üdvözli az erről szóló számve‑ vőszéki különjelentést. Az EKB komoly jelentőséget tulajdonít a fenntartható szakpolitikáknak, és meg‑ győződése, hogy közös erőfeszítéssel meg lehet birkózni a gazdaságunk és természetes környezetünk támasztotta aktuális kihívásokkal. Éppen ezért külö‑ nösen hálás a Számvevőszék általános észrevételeiért az abban rejlő lehetőségekről, ha az uniós intézmé‑ nyek közös megközelítés kialakításával járulnak hozzá a szén-dioxid‑kibocsátás csökkentésének, mint hosszú távú uniós célkitűzésnek az eléréséhez. Ezzel összefüggésben az EKB emlékeztet, hogy az EKB által a karbonlábnyomának csökkentésére hozott intézkedésekről szóló, 2014. április 28-i számvevőszéki jelentés elismerte, hogy az intézmény lépéseket tett az adminisztratív tevékenységéből adódó negatív kör‑ nyezeti hatások redukálására. Az EKB erre a jelentésre már reagált, az alábbiakban pedig a különjelentés észrevételeihez és ajánlásaihoz fűzött megjegyzései olvashatók.

08 – 1. táblázat

Az EKB teljes munkaidőre átszámított maximális dol‑ gozói állománya elsősorban az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozása miatt emelkedett a 2012-es 1448,5-ről 2014-ben 2602-re.

23

Ami a munkatársak munkába járása által okozott kibo‑ csátást illeti, az EKB‑ban most folyik annak a számítási módszertannak a kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a karbonlábnyomról szóló következő jelentésbe már ez a tényező is bekerüljön.


83 és 88

Az EKB értékeli a Számvevőszék megállapítását, misze‑ rint az intézmény minden releváns területen belső utasításokon és szisztematikus ellenőrzésen keresz‑ tül de facto kötelezővé tette a zöld közbeszerzést, továbbá, hogy tervei szerint éves környezetvédelmi jelentésében a jövőben a fenntartható közbeszerzési iránymutatás végrehajtása során elért eredményekről is beszámol.

1–7. ajánlás

Az EKB üdvözli és támogatja a Számvevőszék ajánlá‑ sait az üvegházhatású gázok kibocsátásának csök‑ kentését szolgáló közös szakpolitikák kidolgozásáról, a kibocsátás kiszámításának harmonizálásáról és a harmonizált beszámolásról, valamint a fennmaradó kibocsátás ellentételezéséről. Az EKB messzemenően támogatja az adatközpontok energiahatékonyságá‑ ról szóló, önkéntes alapú, uniós szakmai kódex azon célkitűzését, hogy „az európai adatközpontok ener‑ giafelhasználásának csökkentése által csökkentsék a kibocsátást, korlátozzák a globális felmelegedést és pénzt takarítsanak meg”, és fontolóra veszi, hogy tag státusért folyamodjon.

58

Európai Számvevőszék Az Európai Számvevőszék Főtitkársága üdvözli a szám‑ vevőszéki észrevételeket, és nagyra értékeli a Számve‑ vőszék javításra irányuló ajánlásait.

2. ajánlás

A Főtitkárság elfogadja az ajánlást, és be fogja vezeti a Számvevőszék közvetlen és közvetett GHG‑kibocsátásainak mérését és jelentését, továbbá csökkentési célokat fog meghatározni. A karbonlábnyommal kapcsolatos feladatok és a GHG‑módszertan végrehajtása a folyamatban levő EMAS‑projektet követően a környezetvédelmi prog‑ ram prioritást élvező céljai lesznek.

3–5. ajánlás

A Főtitkárság elfogadja az ajánlásokat, és a Számve‑ vőszék fennmaradó GHG‑kibocsátásainak kompenzá‑ lására szolgáló politikát fog meghatározni, valamint megfelelő ellentételezési eljárást fog bevezetni. Ezekre az intézkedésekre közvetlenül a 2. ajánlásban leírt intézkedések befejezése után fog sor kerülni.

6. ajánlás

A Főtitkárság elfogadja az ajánlást, és a Számvevőszék kezdeményezni fogja az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben történő bejegyzést. Az EMAS‑típusú környezetvédelmi irányítási rendszer végrehajtása jelenleg is folyamatban van. A kezdeti környezetvédelmi felülvizsgálat és annak ellenőrzése, hogy a Számvevőszék épületei teljesítik‑e a vonatkozó előírásokat, 2014. április 10-én kezdődött el. A Főtitkárság támogatja az adatközpontok energia‑ hatékonyságáról szóló önkéntes uniós szakmai kódex általános elveit és céljait az európai adatközpontok energiafogyasztának csökkentése, ezáltal a kibocsá‑ tások csökkentése, valamint a globális felmelegedés visszaszorítása és pénzügyi megtakarítások realizálása érdekében. Ezért a Főtitkárság a következmények és kockázatok költség‑haszon elemzése után fontolóra veszi a kódexhez történő csatlakozást. A Számvevő‑ szék szolgálatai már eddig is számos bevált gyakorla‑ tot alkalmaznak például a virtualizáció és az informati‑ kai eszközök környezetbarát beszerzése terén.


7. ajánlás

A Főtitkárság elfogadja az ajánlást, és szisztematiku‑ sabban fogja a jövőben alkalmazni a környezetbarát közbeszerzést úgy, hogy a GPP‑t integrálja a Szám‑ vevőszék környezetvédelmi irányítási rendszerébe – különösen belső eljárások kidolgozásával és rendszer‑ szintű nyomon követéssel.

59

Európai Külügyi Szolgálat A 2011. január 1-jén létrehozott EKSZ alkalmazottainak többségét egy új, az energiafogyasztás és a környezet‑ védelem szempontjából is megfelelő modern épület‑ ben helyezte el. Az EKSZ továbbá három régi épületet örökölt a Tanácstól. Ezek bérbeadási szerződése 2018-ban jár le, ezért az EKSZ jelenleg vizsgálja, hogy hogyan tudná növelni az említett épületek hatékony‑ ságát, valamint hogy milyen alternatívát kínál a brüs�‑ szeli ingatlanpiac. Miután az EKSZ brüsszeli vagyonkezelő részlege szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást kötött a Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatallal (OIB), az EKSZ elvárja, hogy az OIB a létesítménygaz‑ dálkodási szolgáltatások terén bevált gyakorlatokat alkalmazza. 2012-ben az EKSZ aláírt egy szerződést a székhelyek épületeinek zöld energiából származó nagyfeszült‑ ségű árammal való ellátásáról (Contract EEAS-106DIVA4-SUP‑DIR). A szerződés 100%-ban környezetba‑ rát villamos áramot (LGO) biztosít az EKSZ számára, valamint eleget tesz a szövetségi és regionális szintű ellátási engedélyeknek is. Az EMAS rendszerben való önkéntes részvételt tekintve, az EKSZ‑t érdekli és szeretne többet megtudni e program irányításáról, illetve ennek forrássemleges alapon történő megvalósításáról. Hasonlóképpen, az EKSZ nyitott arra, hogy – amennyi‑ ben megvalósítható – bevezesse a zöld közbeszerzés alapelvét (ez azonban sajnos nem mindig lehetséges az Unió harmadik országokban működő küldöttségei esetében). Mindazonáltal vannak jó példáink a küldöttsé‑ gekkel kapcsolatban: jelenleg tanulmányozzák, illetve kivitelezik a napelemek felszerelését a kam‑ bodzsai, zöld‑foki‑szigeteki, szamoai és koszovói küldöttségeken.


Megkértük a Burundiban, Nigerben és Mexikóban folyamatban lévő építési projektekért felelős építé‑ szeket, hogy fejlesszenek ki környezetvédelmi meg‑ oldásokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése céljából, továbbá szenteljenek több figyelmet a környezeti szempontoknak (pl. fenntart‑ ható alapanyagok, bioklimatikus megoldások, alterna‑ tív energiaforrások használata stb.). Az egyéb ingatlan‑ piacok esetében ez a kérdés több problémát vet fel. Az EKSZ elkötelezett az üvegházhatású gázok kibo‑ csátásának csökkentése mellett, szem előtt tartva a működését befolyásoló operatív korlátokat.

60

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az Euró‑ pai Unió Régiók Bizottsága 65 – 6. táblázat

A két bizottság hat épületéből öt az EMAS hatóköré‑ nek szerves részét képezi. A hatodik épület a tulajdo‑ nos Európai Bizottsággal közösen használt. Így ez az épület nem tartozott a bizottságok környezetvédelmi irányítási rendszerének hatálya alá, jóllehet az épület‑ ben dolgozó bizottsági személyzetnek alkalmaznia kell a vonatkozó EMAS‑eljárásokat. A két bizottság jelenleg azt fontolgatja, hogy ezt az épületet is az eljárások hatálya alá vonja.

72

Az EGSZB és az RB úgy ítéli meg, hogy valamennyi jogi kötelezettséget (beruházások) és EMAS‑hoz kapcso‑ lódó fontos ellenőrzést figyelembe kell venni.

83

2014-ben a két bizottság úgy döntött, hogy a jövőben minden igazgatóságuk köteles konzultálni az EMAS csapatával a zöld közbeszerzésről, amennyiben a szer‑ ződés értéke meghaladja a 60 000 eurót.

91

Az EGSZB és az RB egyetért azzal, hogy az uniós intéz‑ ményeknek és szerveknek törekedniük kellene arra, hogy az épületek megfeleljenek a zöld közbeszerzési mutató (GPP Toolkit) kialakítása átfogó kritériumainak. Brüsszel városi térségében azonban, ahol a bizott‑ sági épületek találhatók, korlátozottak a lehetőségek a helyi megújuló energiaforrások épületeken belüli használatára. Ezért a két bizottság nem tudja meg‑ valósítani az épületekre nézve a zöld közbeszerzési mutatóhoz kapcsolódó b) opciót.


Még ha a bizottságok jelentősen növelnék is az épüle‑ teiken található napelemek számát, ez a teljes villa‑ mosenergia‑fogyasztás nagyon kis százalékát tenné ki. A két bizottság jelenleg egy kapcsolt energiatermelő létesítmény lehetőségét vizsgálja a környezeti terhelés csökkentése érdekében.

101

Az EGSZB és az RB elemezték a magatartási kódexet, és megjegyzik, hogy az elsősorban a 2011 után létre‑ hozott adatközpontokra összpontosít, míg a bizottsági adatközpontok 2004-ből származnak. A magatartási kódex aláírása szükségtelen terhet róna a két bizottságra, mivel már megvalósította a kódex által javasolt „informatikai eszközök és szolgáltatások” sok jó gyakorlatát.

105

61

3. ajánlás

Az EGSZB és az RB egyetért azzal az ajánlással, hogy az uniós intézmények és szervek közös megközelítést dolgozzanak ki erre a témára. Az ellensúlyozásra fordított kiadásokra azonban csak akkor kerülhet sor, miután a két bizottság környezeti hatásainak csökkentésére minden lehetséges beruhá‑ zást megtettek.

111

A bizottságok hangsúlyozni kívánják, hogy teljes mér‑ tékben kihasználják az Európai Bizottság által támoga‑ tott környezetvédelmi irányítási eszközöket.

114

Lásd a 101. bekezdésre adott választ.

Annak ellenére, hogy nincsenek az összes intézmény számára kötelező szabályok, a két bizottság kézzelfog‑ ható eredményeket ért el kibocsátáscsökkentésében az EMAS segítségével:

6. ajánlás

2013-ban az egy főre jutó földgáz‑fogyasztás 51%-kal, az egy főre jutó villamosenergia‑fogyasztás pedig 21%-kal volt alacsonyabb, mint 2008-ban.

Az EGSZB és az RB egyetért az ajánlással. 2014-ben a két bizottság úgy döntött, hogy minden igazgatóság köteles konzultálni az EMAS csapatával a zöld közbe‑ szerzésről, amennyiben a szerződés értéke megha‑ ladja a 60 000 eurót.

109

A bizottságok szeretnék hangsúlyozni, hogy nemcsak zöld energiát vásárolnak, hanem a műszaki beruhá‑ zásoknak köszönhetően energiafogyasztásukat is sikerült csökkenteni (lásd még a 105. bekezdést).

2. ajánlás

Az EGSZB és az RB egyetért az ajánlással. Amint sor kerül a szabvány harmonizálására, a két bizottság megkezdi közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz‑kibocsátása kiszámítását és egy konkrét cselekvési terv kidolgozását. Mindaddig, amíg nincs összehangolt módszertan a karbonábnyom kiszámítására, a bizottságok a szén‑dioxid‑kibocsátás hatásainak mérséklésébe fektetik erőforrásaikat.

Lásd a 65. és a 101. bekezdésre adott választ.

7. ajánlás


Európai Beruházási Bank Általános megjegyzés

Az Európai Beruházási Bank (EBB) köszönettel vette az Európai Számvevőszék (ESZSZ) felkérését arra, hogy az EBB önkéntes alapon vegyen részt a „Hogyan számít‑ ják ki, csökkentik és ellensúlyozzák az EU intézményei saját kibocsátásukat az üvegházhatású gázok tekinte‑ tében” elnevezésű vizsgálatban. Az Európai Unió bankjaként az EBB tevékenységei során a társadalmi felelősségvállalást mindig köz‑ ponti kérdésként kezelte, a környezetvédelmi hatások feltárásában és kezelésében komoly tapasztalattal rendelkezik. Az EBB nagyra értékeli a Számvevőszék megállapításait, amelyek a Bank kiváló teljesítményét tükrözik, és az alábbiakban örömmel fűzi további megjegyzéseit az előzetes észrevételekhez:

19 és 24

Az EBB állandó figyelemmel követi az üvegházhatású gázokat kibocsátó készletek forrásait, valamint szük‑ ség szerint és az ésszerűségnek megfelelően igazít a jelentés hatályán.

42

Az EBB a közlekedés egy főre jutó kibocsátását 2007ben 11,0 tCO2e értékről 2012-ig 36%-kal, 7.10 tCO2e értékre csökkentette.

45, 48 és 50

Az EBB véleménye szerint jobban tükrözhetők az ope‑ ratív tényezők – így pl. az üzleti volumenek és a mun‑ kavállalók számának – a szén-dioxid‑kibocsátásra gyakorolt hatásai, ha a szén-dioxid‑kibocsátást egy főre jutó adatok formájában is közöljük a jelentésben.

58

A szén-dioxid‑kibocsátás csökkentése érdekében vég‑ rehajtott hosszú távú intézkedések után, amelyeknek nagy része már életbe lépett, az EBB úgy határozott, hogy a maradék szén-dioxid‑kibocsátásokat a 2013. évi kibocsátásoktól kezdve ellensúlyozza, illetve ellen‑ tételezi, így a REDD+1 projektet választotta ki a kom‑ penzáció alapjául.

62

1. ajánlás

Az EBB üdvözölné az ajánlásban javasolt közös poli‑ tikát, amelynek célja az EU intézményei és testületei részéről hagyott karbonlábnyom csökkentése.

2. ajánlás

Az EU intézményei és testületei részéről közvetlenül és közvetve kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisé‑ gének összehangolt módszerekkel végzett kiszámítá‑ sát és jelentését az EBB örömmel fogadná.

3–5. ajánlás

A 2013 évi állapot szerint az EBB maradék széndioxid‑kibocsátását a REDD+ projekttel létrehozott szén-dioxid‑kreditekkel ellensúlyozza, amelyek‑ nek érvényesítését az arany fokozatú Ellenőrzött Karbonszabványok (Verified Carbon Standard, VCS) szerint az Éghajlati, Közösségi és Biodiverzitási Szö‑ vetség (Climate, Community and Biodiversity Alliance, CCBA) végzi, amely nem csupán a kibocsátások csökkentéséhez járul hozzá, hanem az érintett helyi lakosság javát szolgáló fenntartható fejlődéshez is.

6. ajánlás

Az EBB tudomásul veszi az ESZSZ ajánlását, amelyet a Környezetgazdálkodási Rendszer kivitelezése során – fokozottan figyelembe vesz majd.

1 Az erdőirtások és erdőpusztulás miatti károsanyag‑kibocsátás csökkentését (Reducing Emissions from Deforestation and Degradation, REDD) az Egyesült Nemzetek Szervezete indítványozta annak érdekében, hogy megakadályozza a világ erdeinek pusztulását. A „REDD+”, az erdőirtás elkerülésén túl, a társadalom fejlődését kedvezően befolyásoló egyéb tevékenységek között, már a vadvilág szerepének megőrzését, a közösségfejlesztést és munkahelyteremtést, valamint az erdők szén-dioxid‑készleteinek növelését is célul tűzi ki.


Európai Repülésbiztonsági Ügynökség Az EASA teljes körűen elismeri annak fontosságát, hogy minimálisra csökkentse tevékenységeinek a környezetre és az üvegházhatásúgáz‑kibocsátásra (GHG‑kibocsátás) gyakorolt hatását. Szabályozó ható‑ ságként a környezet védelme a polgári légiközlekedés terén a jogilag meghatározott feladatai közé tartozik. A 2003-as létrehozása óta eltelt időszakban az EASA nem volt abban a helyzetben, hogy az üvegházhatásúgáz‑kibocsátások csökkentését célzó széles körű intézkedések mellett elköteleződhessen. Az EASA mostanra a fejlődésének egy stabil szaka‑ szába lépett, és több nemrég meghozott vezetői döntés lehetővé teszi, hogy a jövőben a figyelmét erre a témára összpontosítsa:

1. a Project GREEN vállalati környezetvédelmi kez‑ deményezés elindítása 2014-ben az ügyvezető igazgató támogatásával; 2. az EASA egy új, egybérlős központi székhelyre átköltözése 2016-ban további lehetőségeket te‑ remt az EASA karbonlábnyomának csökkentésére; valamint 3. a kulcsfontosságú operatív tevékenységek össze‑ vonása (például beszerzés, üzleti utak és konfe‑ renciák szervezése), amelyek a Project GREEN‑ben mind szerepet kapnak. A Project GREEN célul tűzi ki, hogy felhívja a figyelmet az EASA környezetvédelem iránti felelősségvállalására, és a gondos szomszéddá válás iránti elköteleződésére. A projekt közvetlen céljai az alábbiak: 1. a tevékenységei a természetre gyakorolt hatásá‑ nak figyelembevételével az EASA környezetvédel‑ mi szakpolitikájának meghatározása; 2. a környezetvédelmi kulcsmutatószámok és prog‑ resszív célok kijelölése; 3. zöld beszerzési folyamatok kialakítása; valamint 4. a helyi közösségek bevonása a zöld projektekbe.

63

18 és 19

A Project GREEN keresi azokat a lehetőségeket, ame‑ lyeken keresztül az EASA környezetvédelmi teljesít‑ ménye mérhetővé és jelenthetővé tehető, beleértve a 2014-es és azon túli kibocsátási értékeket a 2013-as év alapul vételével. A kibocsátás mérésével és jelenté‑ sével kapcsolatos legjobb módszer kidolgozása érde‑ kében figyelembe fogja venni az Európai Parlament karbonlábnyomával foglalkozó jelentését.

45

Valószínűleg a 2013-as évet kiindulópontnak tekintve a Project GREEN az EASA GHG‑kibocsátásának csök‑ kentésére vonatkozóan célokat fog megfogalmazni.

59

A szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibo‑ csátásának ellentételezésével kapcsolatban az EASA 2012-ben a vasúti szolgálati utak esetén bevezette az ellentételezést. Ezen túl a Project GREEN támogatja a környezetbarát utazási módokat, a munkába járás, a szolgálati és látogató utak esetén. A költségvetés korlátainak figyelembevétele mellett fontolóra veszi a szolgálati légi utazások ellentételezését.

65

A Project GREEN át fogja tekinteni az EMAS kiválasz‑ tott elemeinek lépésről‑lépésre történő bevezethe‑ tőségét, figyelembe véve a 2016-os új székhelyre költözést. Az EASA az EMAS‑nál kevésbé hivatalos keretek között is keresni fogja a környezetvédelmi fej‑ lesztéseiből származó eredményeik elismertetésének lehetőségeit.

1. ajánlás

Az EASA nyitott egy, az üvegházhatásúgáz‑ kibocsátások csökkentését célzó közös szakpolitika iránt. A politikának figyelembe kell vennie az uniós intézmények és szervek tevékenységeinek sokszínűsé‑ gét. A közös politika előkészítése során a Bizottságnak az uniós intézményekkel és szervekkel konzultációt kell folytatnia, és a bevezetés költségeit részben vagy egészben magára kell vállalnia. A Project GREEN várhatóan célokat fog kijelölni a GHG-kibocsátás csökkentésére.


2. ajánlás

A Project GREEN az EASA tevékenységei tükrében át fogja tekinteni a Bizottság OEF-módszerének legjobb bevezetési módozatait.

3–5. ajánlás

Az EASA üdvözli az intézményekkel és szervekkel megvalósuló közös, önkéntes ellentételezés megkö‑ zelítésére vonatkozó munka lehetőségét, amely az elismert programok nyilvántartásán alapulva magas minőségű ellentételezéseket céloz meg. Az EASA figyelembe veszi, hogy az ellentételezésre vonatkozó közös megközelítés fejlesztésének hozzá kell járulnia nemcsak a kibocsátás csökkentéséhez, hanem a projekt által érintett helyi lakosok javát célzó fenntartható fejlődéshez is. Az erőforrások optimális elosztása biztosítható, amennyiben az ellentételezési modell uniós intézményi szinten, az összes uniós ügy‑ nökség és szerv számára hozzáférhető módon valósul meg.

6. ajánlás

A Project GREEN át fogja tekinteni az EMAS kiválasz‑ tott elemeinek lépésről‑lépésre történő bevezethe‑ tőségét, figyelembe véve a 2016-os új székhelyre költözést. Az EASA az EMAS‑nál kevésbé hivatalos keretek között is keresni fogja a környezetvédelmi fejlesztéseiből származó eredményei elismertetésének lehetőségeit. A Project GREEN fontolóra veszi az EASA‑nak az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló uniós szakmai kódexbe történő regisztrálásának előnyeit, kiemelten annak figyelembevételével, hogy 2016-ban új telephelyre költözik. Említést érdemel, hogy a Project GREEN‑nel az EASA gondos szomszédként kíván eljárni a helyi közösség‑ gel megvalósuló együttműködései során.

7. ajánlás

64

Az EASA üdvözli a „zöld közbeszerzésre” irányuló pénzügyi és/vagy közbeszerzési szabályok módosítá‑ sára vonatkozó javaslatot. A Project GREEN támogatja a standard „zöldbarát” eljárások kifejlesztését az EASA beszerzési folyamatai során, és kidolgozásukat köve‑ tően figyelemmel kíséri azok megvalósítását. Ahol erre lehetőség nyílik, a zöld közbeszerzés eszközkészleté‑ nek eljárásai felhasználásra és integrálásra kerülnek a specifikációkban (technikai, kiválasztási/odaítélési kritériumok).


65



19 – 2. táblázat

12–13

Ajánlások

Továbbá az Ügynökségnél nem folyik semmiféle egyéb, tüzelőanyag‑fogyasztással járó tevékenység, és nincsenek saját gépjárművei sem.

A korábbi évekhez hasonlóan az EEA 2012-ben is csak megújuló forrásokból származó villamos energiát vásárolt. A Kongens Nytorv 6. szám alatti főépületünk fűtésével kapcsolatos kibocsátás 2012-ben 71 tonna CO2-t tett ki. Ezt a kibocsátást a 2010. és 2011. évi, fűtéssel kapcsolatos kibocsátásokkal együtt ellentéte‑ leztük (lásd a jelentés 54. bekezdését).

Az EEA teljes mértékben egyetért a Számvevőszék ajánlásaival.

Az Európai Gyógyszerügynökség megtette a kezdeti lépéseket karbonlábnyomának csökkentésére, ame‑ lyek közül a legfontosabb, hogy megújuló forrásokból előállított villamos energiát vásárol. Az Ügynökség szén‑dioxid‑kibocsátásának legfőbb forrása a villamos energia volt, így annak 100%-ban megújuló energia‑ forrásokból történő beszerzésével a kibocsátás nullára csökkent.

Annak érdekében, hogy még felkészültebb legyen a karbonlábnyom mérésére vonatkozó harmonizált megközelítés bevezetésére, az Ügynökség nyomon követi az üzleti utakból, illetve – amennyiben az utat az Ügynökség szervezi – a látogatók Ügynök‑ séghez való utazásából származó kibocsátásokat is. Az Ügynökség az autó nélküli munkába járást is támogatja azon döntésével, hogy 2015-től nem bérel parkolóhelyeket, és további előkészületként bevezeti a környezetvédelmi kritériumokat az EMA beszerzési iránymutatásaiban.

18

Az EMA környezetvédelmi stratégiájának 2013. decem‑ beri elfogadását követően – amelyben az Ügynökség kötelezettséget vállal az Egyesült Királyság klímaválto‑ zásról szóló 2008. évi törvényének (UK Climate Change Act 2008), valamint a 2013 júniusában az Egyesült Királyságban elfogadott környezetvédelmi adat‑ szolgáltatási iránymutatásoknak (UK Environmental Reporting Guidelines) a betartására – az Európai Gyógyszerügynökség a környezetvédelmi információ‑ kat is belefoglalja jövőbeni éves jelentéseibe.

19

Amíg a környezetvédelmi információk szolgáltatására vonatkozóan nincs harmonizált utasítás, az Európai Gyógyszerügynökség belefoglalhatja a vonatkozó fő teljesítménymutatók szűkebb körét az energiafelhasz‑ náláshoz, a szállításhoz és a hulladékhoz kapcsolódó nem pénzügyi információkba.


45

Az üvegházhatásúgáz‑kibocsátási célok meghatáro‑ zása részét fogja képezni annak a cselekvési tervnek, amelyet az EMA a környezetvédelmi irányítási rend‑ szer részeként fog kidolgozni.

65

Környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak része‑ ként az EMA bevezette a környezetvédelmi felülvizs‑ gálatot. Ezt követi a későbbiekben a környezetvédelmi politika, illetve egy környezetvédelmi irányítási rend‑ szer létrehozása. Az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerhez (EMAS) való végleges csatlakozás 2015 folyamán várható.

99–100

Az Európai Gyógyszerügynökség felhívta a bérbeadó figyelmét az uniós „Green Building Certification” tanú‑ sítványra, és úgy értesült, hogy a bérbeadó lépéseket tett a programhoz való csatlakozás érdekében.

101

Az Ügynökség felkészült az adatközpontok energia‑ hatékonyságáról szóló uniós szakmai kódexhez való csatlakozásra.

66

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és forma‑ tervezési minták) A „Hogyan számolják ki, csökkentik és ellentételezik az uniós intézmények és szervek az általuk kibocsátott üveg‑ házhatású gázokat?” (How do the EU institutions and bodies calculate, reduce and offset their greenhouse gas emissions?) című ellenőrzés megállapításai tekin‑ tetében, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) ezen megállapítások tartalmának az illetékes szolgá‑ latai által elvégzett elemzése alapján kijelenti, hogy a megállapítások nem teszik szükségessé részéről az észrevételezést. A kifejezetten a BPHH‑t érintő megállapítások reálisan tükrözik a BPHH‑nak az ellenőrzés ideje alatt érvény‑ ben lévő környezetkezelési gyakorlatát. A valamennyi elemzett intézményre és ügynökségre vonatkozó általános megállapítások megfelelnek az ellenőrzésben szereplő objektív adatoknak. Az ellenőrzésből levont következtetések és javaslatok megalapozottak és indokoltak, előre mutatnak, és ezért erősítik az Európai Unió környezetvédelmi politi‑ kájának hitelességét.

HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ? Ingyenes kiadványok: •

egy példány: az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu),

•

több példány, valamint plakátok, térképek rendelése: az Európai Unió képviseletein keresztül (http://ec.europa.eu/represent_hu.htm), nem uniós országokban a küldöttségektől (http://eeas.europa.eu/delegations/index_hu.htm), a Europe Direct szolgáltatáson keresztül (http://europa.eu/europedirect/index_hu.htm) vagy a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszám tárcsázásával (ingyenesen hívható az EU egész területéről) (*). (*)

A legtöbb hívás és a megadott információk ingyenesek (noha egyes mobiltelefon-szolgáltatókon keresztül, telefonfülkékből és hotelekből a számot csak díjfizetés ellenében lehet hívni).

Megvásárolható kiadványok: •

az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu).

Előfizetéses kiadványok: •

az Európai Unió Kiadóhivatalának forgalmazó partnereitől (http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm).

QJ-AB-14-014-HU-C ISSN 1831-0893

Az Európai Unió éghajlatpolitikája csak akkor lehet hiteles, ha az uniós intézmények és szervek is élen járnak a saját üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk csökkentésére szolgáló szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában. Különjelentésünk azt vizsgálja, hogy igazgatási tevékenységeik környezetre gyakorolt hatásának csökkentésével miként járulnak hozzá az uniós intézmények és szervek annak az uniós célnak az eléréséhez, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest 2020-ra legalább 20%-kal csökkenjen.

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

HU Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat?

Recommend Documents