HOGYAN MÁSSZUNK KI A DEPRESSZIÓBÓL?

HOGYAN MÁSSZUNK KI A DEPRESSZIÓBÓL?

Összeállította: Szabó György parapsychológus alternatív gyógyító

www.onismeretegyeniutakon.hu

Depresszió

Összeállította: Szabó György parapsychológus

Kérem, hogy a következőképpen használd a jegyzetet: Teremts az olvasáshoz megfelelő körülményeket, gondoskodj arról, hogy egy-egy alkalommal legalább 15-20 percig ne zavarjanak. A leírtakat ne csak mechanikusan fusd át, hanem, ”értő olvasással” mondatról mondatra haladj! (Akár hangosan is olvashatsz!) Minden mondat után tarts egy kis szünetet, kb. 2-3 percet. Tehát olvass el egy mondatot, értsd meg annak tartalmát, tudatosítsd magadban a mondanivalóját, az értelmét; figyeld az ehhez kapcsolódóan benned keletkező érzeteket. Gondolkodj el azon, hogy mennyire van az adott dolog jelen nálad, hogy hogyan tudnád az olvasottak lényegét a saját életedben kamatoztatni; milyen élethelyzetek voltak már eddigi életedben, amelyek kapcsolatba hozhatók az adott mondattal, gondolattal. Hogyan viselkedtél akkor, mit gondoltál, mit éreztél és mit cselekedtél?, stb. Ízlelgesd, egy kicsit, ”meditálj” el rajta, majd olvasd el még egyszer ugyanazt a mondatot! Hogyan viselkednél a mondat értelmezése után egy hasonló szituációban? Ha így kielemeztél egy mondatot, akkor lépj tovább. Nem kell egy nap alatt végezni az olvasással, inkább lassabban haladj, de a tartalmat tedd maximálisan a magadévá!! Egészséggel használd a jegyzetet, és annak tartalma váljék épülésedre!!

ELŐSZÓ Életünkben semmi nem történik véletlenül, minden bennünket ért jó, vagy rossz dolog értünk van. Minden problémának, tünetnek (fáradtságnak, energiahiánynak, diszkomfort-érzetnek, sebnek, fekélynek, daganatnak) egyszóval minden betegségnek a szellemiekben, lelkiekben gyökerező okai vannak. A betegség a lélek nyelvén megszólaló JELZÉS, és célja az, hogy vegyük már észre végre, hogy rossz úton haladunk, és változtassunk az életünkön. Minden, az életünk során szerzett betegség pszichoszomatikus eredetű, ezért a leglényegesebb a betegség lelki, szellemi okának a megkeresése, tisztázása. A lelki okok feltárásához célszerű igénybe venni képzett és nagy tapasztalatokkal rendelkező holisztikus szemléletű szakembert. A lelki tényezők feltárása során a beteg a problémái, betegségei okaival szembesül. Ha sikerül tudatosítani, hogy az egyes tünetek mit is kívánnak jelezni, az adott betegségnek mi is a célja; valamint, ha az illető hajlandó és akar is változtatni az eddigi szemléletén és életvitelén, akkor lehet szó gyógyulásról! Ha ez a tudati váltás megtörténik, és a változásra való hajlandóság megvan, akkor a harmónia visszaállítása érdekében alkalmazzuk bátran az alábbiakban leírt ősi bölcsességeken, esetenként évszázados tapasztalatokon alapuló módszereket. Mivel minden ember más és más, ezért mindenkire vonatkozó, és mindenkire egységesen érvényes szabályokat felállítani nem lehet, de léteznek általánosnak tekinthető vezérfonalak. Azaz minden nagy kultúrkör összefoglalta a Test, a Lélek és a Szellem működésének összefüggéseit. A következőkben az elnyomott és összetört lelkünk ”karbantartására”, a magunkkal cipelt súlyos lelki terhek letételére vonatkozó ismeretek kerülnek összefoglalásra, a teljesség igénye nélkül, az

2

Depresszió


európai ember számára könnyen érthető módon, célirányosan a depresszióra összpontosítva. (Természetesen a lélek sohasem választható külön a fizikumtól és a szellemtől, így a lelkünk ápolása, karbantartása mindenkor hatással van a testünkre és szellemünkre is.) ”Olyan gond nincs, mely ne hozna kezében ajándékot Neked. A gondokat azért kapod, mert szükséged van ajándékaira!”

MI A DEPRESSZIÓ? Egyszer hallottam egy jó hasonlatot: A depressziós ember olyan, mint az, aki egy fényesen kivilágított szobában, segíteni akaró családtagjaival és aggódó ismerőseivel körülvéve csukott szemmel ül, és üvölt, hogy gyújtsa fel végre valaki a lámpát, mert a szobában teljes a sötétség és ő nem lát semmit! Az emberek alapvetően két csoportra oszthatóak kifelé forduló (extrovertált) és befelé forduló (introvertált), vagy más szavakkal optimista és pesszimista beállítottságú egyénekre. Megfigyelhető, hogy több depressziós ember kerül ki a pesszimista beállítottságú emberek közül, és sokkal tovább időznek az ilyen típusú emberek a depresszió állapotában, mint az optimista beállítottságú társaik. A temperamentum is jelezi a depresszió lehetőségét. A szangvinikus és kolerikus típusúak kevésbé hajlamosak a depresszióra, míg a flegmatikus, és melankolikus típus alkatából adódóan eleve depresszív jellegű. A depresszió egy tünetkép gyűjtőfogalma. Maga a ’depresszió’ szó latin eredetű, és levert lelkiállapotot, nyomott hangulatot, búskomorságot jelent. A depresszió néha akár egymásnak ellentmondó tünetek sokaságával nyilvánulhat meg. A megjelenő tünetegyüttes, a kialakuló depressziós szindróma egy jelzés, hogy a testi-lelkiszellemi harmónia megbomlott. A depressziónak két változata van: a testi eredetű és a lelki eredetű. A testi eredetű depressziót szervi okok idézik elő. Okozhat depressziót, kivált ha annak látszólag semmilyen (lelki) okát nem találjuk: • a (központi)idegrendszer energiafelhasználásának hibái /diszponézis/, • hormonszint megváltozása, • az agyi biogén-aminok mennyiségének változása, • a víz és az elektrolit-háztartás egyensúlyának megbomlása, • a hipoglikémia nevű állapot. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a vérnek igen kicsi a glükóztartalma, amire pedig a test minden egyes sejtjének szüksége van. A hipoglikémiások nyugtalanok, szédülnek, ingerlékenyek, vagy depressziósak. és mindez együtt is jelentkezhet. (Némely szakember úgy véli, hogy a szellemi fogyatékosok bizonyos csoportjánál, vagy a skizofréniában szenvedőknél, továbbá az alkoholisták többségénél kimutatható az alacsony vércukorszint.)

3

Depresszió


A testi eredetű depresszióval jelen jegyzetben nem foglalkozom. (Megjegyezendő a teljesség kedvéért, hogy a hibás testi működések oka is, --pl.: hipoglikémia, az elektrolit-háztartás hiányosságai, vagy a hormonszint tökéletlensége-- szintén a nem tökéletes lelki működésekben keresendő!) A depressziós emberre mindig jellemző az alábbi öt pontban megfogalmazott állapotok némelyike: (esetenként az öt jellemzőből több is megtalálható egyidejűleg) 1. Szomorú, magányos, közönyös, vagy ingerlékeny hangulat; a hangulatok hirtelen váltakozása. 2. Túlzottan negatív, önbüntető Én-képzet. 3. A túl aktív vegetatív idegrendszer zavart vegetatív működéseket eredményez. 4. Leromlott gondolkodási folyamatok könnyű elterelhetőséggel, koncentrációképtelenség, határozatlanság, közönyösség, reménytelenség, és tehetetlenségbe merülés. 5. Testi panaszok, indokolatlan fájdalom, gyengeség, fáradtság. A depresszió mint gyűjtőfogalom, az alábbi tünetképeket egyesíti: a páciens levert, hangulata nyomott, aktivitása gátolt. Jellemzői továbbá a fáradtság, alvászavarok, étvágytalanság, székrekedés, esetenként hasmenés, fejfájás, szívdobogás, menstruációs zavarok, testi funkciók legyengülése, szexuális érdeklődés hiánya, stb. A fentebb felsorolt állapotok mindenki számára ismerősek, hiszen mindenki volt már szomorú, vagy lehangolt állapotban, esetenként dekoncentrált, és valljuk be, hogy a sajátmagunkról alkotott véleményünk --az Én-képünk-- sem a legrózsásabb, és mindehhez még néha-néha testi panaszaink is járultak. Mi tehát a különbség a ”rossz hangulat” és a depresszió között? Meddig ”rossz hangulat”, és honnantól depresszió? Rossz hangulat Tudjuk a rossz hangulat okát. Rövid ideig (max. 1-2 nap) tart. Pihenéssel, (aktív, passzív) feltöltődéssel könnyen múlik. Tudatosan ki tudunk belőle lépni.

Depresszió Számunkra ismeretlenek állapotunk mélyebb okai. Hosszú ideig (akár évekig) is eltarthat. Nem tudunk kikapcsolni, nehezen megy a regenerálódás, állapotunk nehezen rendeződik. Nem ismerjük a módját, de nem is kívánunk tenni a helyzetünk megváltoztatásáért.

A táblázatból is látható, hogy a különbség két tényező irányításának képességéből adódik. A két tényező egyike a tudatosság faktora, a másik az időbeliség faktora. Ez a kettő összefügg egymással, és a depresszió mélységével. Mennél kevésbé vagyunk tudatában annak, hogy a lelki működéseink tőlünk függenek, és mennél hosszabb ez az időtartam, annál mélyebb a depresszió. Mikor lelki működéseinkre saját magunkhoz képest még viszonylag tudatosak vagyunk, és csak kis időt töltünk el

4

Depresszió


ebben a kevésbé tudatos állapotban, akkor ezt csak ”rossz hangulatnak”, ”rossz passznak” hívjuk, ilyenkor a depresszió felső rétegét érintettük csak. Ha a lelki működéseink felett a tudatosságunkat és irányítóképességünket egyre többször veszítjük el, akkor egyre több időt töltünk el ebben a helyzetben, vagyis egyre mélyebbre kerülünk a depresszióban. Ez a két tényező egyúttal megmutatja a depresszióból való kilépés mikéntjét is. Ez a jegyzet is azt a célt szolgálja, hogy ha megértjük, átgondoljuk, megmeditáljuk, és alkalmazzuk az alábbiakat akkor fokozódni fog a tudatos irányítása a lelki működéseinknek. Ha a lelki tényezők, az érzéseink tudatosan irányítást kapnak, akkor nem tudnak bennünket Marionett-figuraként madzagon rángatni össze–vissza. (Ne a farok csóválja már azt a szerencsétlen kutyát!!) Láthatjuk tehát, hogy az élet folyamán szinte mindenki átesik mélyebb vagy felszínesebb depresszív állapotokon, depresszión, még ha nem is veri ezt nagy dobra. Az is látható, hogy csak tőlünk függ, hogy a depresszió mely szintjére süllyedünk és ott meddig tartózkodunk!!! Ezért a depresszióra fokozottan

igaz az, hogy a depresszív állapotból senki nem tud senkit sem kihúzni, ”kivarázsolni”; hogy kilépjünk belőle, azért mindenkinek meg kell dolgozni! Mindenki maga választja meg, hogy kilép-e belőle, vagy még egy kicsit benne marad. Sem az orvos, a pszichiáter, sem a természetgyógyász, sem másvalaki nem tud helyettünk kijönni a bajból, ők csak az utat mutathatják, hogy merrefelé is kell(ene) elindulni, de a konkrét lépéseket nekünk kell megtenni, ha meguntuk végre cseppet sem kellemes helyzetünket.

A DEPRESSZIÓ OKAI A depresszió alapvető oka: Mint már említettük, minden, az életünk során szerzett, testileg is megnyilvánuló betegségünk pszichoszomatikus, azaz szellemi, lelki eredetű. Az élethez való helytelen szellemi, lelki hozzáállás idővel fizikailag is, konkrét tünetként, betegségként nyilvánul meg, manifesztálódik. Például a sokáig, akár évekig ki nem élt és elfojtott harag idővel a máj és az epe helytelen működését okozhatja, és epekövek megjelenéséhez vezethet. Minden harmóniahiány, pillanatnyi energiablokk, fájdalom, de akár a legsúlyosabb betegség, és így a depresszió kialakulása is, beleilleszthető egy folyamatba. Mindennek megvan a maga oka. A depresszió kisebb vagy nagyobb fokban szinte minden betegség előfutáraként megjelenik, ugyanis ha nem a saját életsorsunknak megfelelően tapasztaljuk meg a világot és éljük az életünket, azaz ha nem vesszük észre szellemünk és lelkünk sugallatait, akkor erre egy több lépcsős rendszer figyelmeztet. A több lépcsős jelzőrendszer végén jönnek először az apróbb energetikai problémák, "rossz közérzet" és ebben a stádiumban jelenik meg a depressziónak 5

Depresszió


nevezett tünetegyüttes is, majd ha ennek hatására sem változtatunk életünkön, jönnek a szellemünk és lelkünk végső eszközei: kisebb-nagyobb, végül pedig akár súlyos, vagy gyógyíthatatlan betegségek. Így tehát látható, hogy betegségek fizikai megjelenésének folyamatában a depresszió szinte egy kihagyhatatlan lépcsőfok. A depresszió konkrét lelki okai: A lelki eredetű depressziónak három eredendő lelki oka van: -- Az önvád -- Az önsajnálat -- Sajnálkozás másokon Ezen túl a depresszióst erős lelkiismeret-furdalás gyötri, tele van szemrehányással önmaga felé, és állandóan jóvá akar tenni valamit. A depressziós elfojtja agresszióját, elutasítja bármiért is a felelősséget. Azonosulni kíván az életről való lemondással, magánnyal, öregséggel, és végül a halállal. A depresszióban a páciens rákényszerül arra, hogy az élet ellenpólusával, a halállal szembesüljön. Nagyon magányos, de nem akar egyedül élni és megöregedni, ki kívánja vonni magát a felelősség alól, de mégis vállalnia kell --ha mást nem is-- a saját életéért a felelősséget, ezért szüksége van olyanokra, akikre támaszkodhat. Ugyanúgy fél az élettől, mint a haláltól. Az alábbiak ahhoz nyújtanak segítséget, hogy áttekintsük a lelki depresszió főbb okait, szembesüljünk azokkal, és mivel már tudjuk ezeket a tényezőket, úgy a fenevad többé már nem ismeretlen számunkra, és eredménnyel vehetjük fel a kesztyűt ellene, hiszen kiismertük a természetét, megismertük az okokat, szemléletet változtathatunk, és így tehetünk is ellene! A depresszió mint láttuk --a lelkünk és szellemünk sugallatainak figyelmen kívül hagyása miatt történő-- az egyes életterületekhez való helytelen hozzáállásunk következménye, azaz okozat. Minden okozatnak oka van! Az alábbiak segítségével mindenki a saját életében találja meg az okot, vagy okokat, változtassa meg pozitív irányba, és az okozat is jó irányba változik!

HOGYAN MÁSSZUNK KI A DEPRESSZIÓBÓL? (Ne vedd zokon Kedves Olvasó, de innentől fogva tegeződő hangnemet fogok használni!) Egyetlen betegségedből sem tud téged kigyógyítani más (orvos, természetgyógyász, vagy bárki) csak te vagy képes erre egyedül! Fokozottan érvényes ez a depresszióra. Ez egy olyan probléma, amely ellen ha te nem kívánsz tenni, akkor senki sem képes kihúzni, kirángatni téged ebből az állapotodból. Hasonló ez a helyzet ahhoz, mintha furcsa módon magadat a saját hajadnál fogva kellene kihúzni egy gödörből. (mint Münchausen báró meséjében) A gödörben lévő szemszögéből

6

Depresszió


lehetetlennek tűnik a dolog, (ezért sokan inkább nem is tesznek semmit) Ha meg már kint vagy, akkor meg már nem az a dolgod, hogy a gödörbeli dolgokkal foglalkozz! A helyzet paradox voltát csak annak felismerése oldhatja fel. Vagyis csak addig van, addig kell a depresszió, míg fel nem ismered, nem tudatosodik, hogy TE SAJÁT MAGAD MIT ÉS HOGYAN VÁLTOZTASS A SAJÁT ÉLETEDBEN! Ha ezt felismered, és megteszed a tőled telhetőt, akkor a betegség elérte célját, a jelzés, az információtartalom célhoz ért, innentől kezdve tisztában vagy az okokkal, a folyamattal és az okozattal, következésképp meghaladtad a betegséged; ezért a depresszió, annak minden tünetével együtt törvényszerűen múlik, múlni köteles, Te pedig már nem foglalkozol azzal, hogy tegnap még depresszióban voltál, hanem örülsz, hogy sikerült. Minden nap új nap, minden nap megvan a lehetőséged arra, hogy változtass, és a változtatás révén kintebb és kintebb kerülj a nemkívánatos állapotból. De ehhez TENNI KELL A DOLGOD, hiszen semmiből nem lesz semmi, csak valamiből lesz valami! Nézzük a depresszió három eredendő okát külön-külön, és a konkrét tennivalókat az adott okok megszüntetése érdekében. AZ ÖNVÁD Az önvád során a legkisebb dolgokért is magadat hibáztatod. Hiszen (úgy gondolod) nem olyan vagy mint más, egy bizonyos dologgal, történéssel kapcsolatban nem olyanok az érzéseid, gondolataid, reakcióid mint másnak. A saját viselkedésedet --összehasonlítva a benned élő sztereotípiákkal, vagy a mások szokásos viselkedésmintáival-- sajátmagad irracionálisnak értékeled és ez alapján ítéled meg magadat, negatívan. Ha olyasmit követtél el, amiről lelked legmélyén is valóban úgy vélekedsz, hogy hiba volt, és nagy fájdalmat okoztál másoknak -- tárgyilagosan ismerd el a vétked. Ennyi a dolgod, de ne legyen lelkiismeret-furdalásod! Mindig jó oka van annak, ha valaki rosszul viselkedik, --jelen esetben te-- mi több, akár olyan jó oka lehet, hogy a vétkes --azaz te-- joggal megbocsáthat magának! (Ha valami történés, tett, vagy dolog megvalósul a világban, --bárki is lehet a megvalósító, még akár te is-- akkor annak létjogosultsága van! Semmi sincs véletlenül, a Teremtőnek mindennel célja van, még a te helytelen viselkedéseddel, fájdalom-okozásoddal is.) Három ok arra, hogy ne vádold magad!: 1. A butaság: A tettet amit elkövetsz, vagy amit mások elkövetnek, előbb mérlegelni kell, mielőtt ítélkeznél, vagy ítélkezünk. 2. A tudatlanság: A tudatlanság annyit jelent, hogy bizonyos jártasságot, tudást, még nem sajátítottál el, és ezért hibáztál. Te ezzel felismerted, hogy tudatlan voltál, és gondolom teszel is ellene, míg a tudatlan társad nem képes elsajátítani semmit, bármennyit gyakorolt is, mert nem ismerte fel a tudatlanságát. Ráripakodni a vétkesre, mikor a baj már megtörtént, szánalmasan keveset ér, de annál többet árthat.

7

Depresszió


3. A lelkiválság: Egyetlen életcélod, elkerülni még a látszatát is annak, hogy alkalmatlan volnál valamely szerepre, feladatra, vagy pedig, hogy olyan dühbe lovalod magad mások ellen, amely mellett már semmi sem számít.

*Soha, semmiért semmikor ne vádold magad! Légy elnéző magaddal szemben, hiszen ember vagy, és mint ember nem lehetsz tökéletes. De legyen a szándékod mindig tökéletes, célozd mindig a száz százalékot!! Hibázni hibázhatsz, de igyekezz nem elkövetni kétszer, (na jó, kétszer lehet) háromszor UGYANAZT A TERMÉSZETŰ HIBÁT!!! (De ha elköveted mondjuk akár huszonötödjére is, ugyanazt a dolgot, bűntudatod akkor se legyen!, mert valami okból annak úgy kellett történnie, a legjobb szándékod ellenére. (Ha hibáztatni kívánod magad valamely általad helytelennek minősített tetted miatt, automatikusan ugorj a *-gal megjelölt szövegrészhez, és értelmezd azt ismét!) Az önvád kétirányú támadás. Egyfelől cselekedeteid, másfelől személyiséged ellen. Az önvád olyan erőszak magad ellen, amelyről azt hiszed, hogy megérdemled. Még jól is esik, mert azt hiszed, hogy a sok önsanyargatással megtisztulsz a bűneidtől. Ez pedig igazságtalanság önmagaddal szemben. Az önvád mindig veszélyes. A vádaskodás nem csak akkor hiba amikor önmagadra irányítod, hibás és veszélyes akkor is, ha mások ellen fordul. Nem lehetünk dühösek egymásra úgy, hogy keményen meg ne fizetnénk az árát. A düh mások hibáinak az ára, de mi fizetjük!!! Az önvád az önteltség jele, vagyis az önutálók, önvádlók alapjában véve önteltek. Olyan tökéletesnek és különlegesnek képzelik magukat, hogy ők nem hibázhatnak. Tudomásul kell venni, hogy az ember az ember, és mert ember, nem tökéletes, és nem tehet róla, hogy még ideje le nem jár, számtalan ostobaságot művel. Ne akard itt a Földön elérni a tökéletességet, mert ha akaratod nem teljesedik, (márpedig az soha nem teljesedik tökéletesen úgy ahogyan te azt elvárod) akkor holtbiztos az érzelmi válság. Törekedj a száz százalékra, tégy meg minden tőled telhetőt, legyen a szándékod tökéletes mindig és mindenben, de lazulj el, tudd elfogadni azt, hogyha mégsem teljesen a te elképzeléseid szerint lép előre a világ; ettől pedig ne zuhanj össze, mert ha megtettél minden tőled elvárhatót, akkor már rajtad kívülálló okok miatt történtek az események a te elvárásaid ellenére; és mint mondtam semmi nem véletlen, ha valami megvalósul a világban, akkor annak létjogosultsága van! Az önvád gyávaság is. A gyávaságot a sok lelkiismeret-furdalással hozod létre, amely az erős jellemű embert is idővel gyengévé teszi. Sajnos iszonyatos árat fizetsz azért, hogy a bűntudatot ilyen módon alkalmazod. Minél többet aggodalmaskodsz azért, mert valami bekövetkezhet, annál inkább növeled az esélyt, hogy az csakugyan bekövetkezik.

8

Depresszió


A lelkiismeret-furdalás rossz tanácsadó. Vagyis sohase hibáztasd magadat, hanem elemezd hibáidat és vétkeidet, és azután minden erőddel azon légy, hogy ne ismételj meg egyet sem. Ha érdemtelen embernek hiszed magadat, tenni is fogsz róla, hogy semmi érdemes ne történjék veled. Az ember önmaga legádázabb ellensége. Önmagadat elfogadni, ez a gyógyír erre a betegségre! Tudomásul kell venned a gyöngéidet, emberi hibáidat, szokásaidat, és közben neki kell gyürkőznöd, hogy leküzdd ezeket az emberi gyarlóságokat, amelyeket egyrészt születésedkor örököltél, másrészt évek hosszú során keresztül építgettél magadban. Tudnod kell megbocsátani másoknak, de önmagadnak is. Ez a nagy lecke. A vallás és önvád. Ha azt hiszed, hogy vallásod tanításai megkívánják lelki szenvedéseidet, tévedsz. A vallás nem korbács, a vallás arra való, hogy segítségedre legyen, hogy betakarózz vele. Isten arra teremtett téged is, hogy az Ő törvényeit betartva beteljesítsd Őt magadban és a külvilágban; boldog legyél, szeretetben és boldogságban élj! Ha te a szeretet és boldogság helyett a szabad akaratodból a depresszió állapotát választod, nemcsak magad ellenére munkálkodsz, hanem Isten alapvető törvényének ellenébe is! Ha depresszióba süllyedsz, ha lelkiismeretfurdalást érzel, ha úrrá lesz rajtad a düh, vagy a rettegés, akkor nemcsak lelki egészséged, hanem hitedhez való hűséged is megrendült! Mitől borulsz ki? Az izgalmi állapot fő oka az, hogy valamibe belelovalod magadat. Gondolataid okozzák a fájdalmat, és nem az amit mások

tettek, vagy mondtak! Senki soha, semmikor nem tud felhúzni, ha nem hagyod magad! Ha örömteli gondolataid vannak, akkor boldog leszel. Ha nyugodt gondolataid vannak, nem fogsz dühbe gurulni. És ha nincsenek rettegéssel teli gondolataid, akkor a világon semmitől sem fogsz félni. Az önvád irracionális gondolatai: Az önvádas depresszió sohasem azért telepszik rád, mert elbuktál, vétkeztél, vagy akaratlanul fájdalmat okoztál valakinek. Nem. Az önvádon alapuló depressziót két irracionális gondolat okozza: • Azt hiszed, hogy tökéletesnek kell lenned, vagy • Azt hiszed, hogy az emberek rosszak, s ezért szigorúan el kell ítélni őket. Ez a két irracionális gondolat mindig depressziót okoz, ha hiszel benne, és ha ezekre gondolsz, amikor valami rosszat cselekszel. Hogyan birkózz meg az elutasítással? Főként azért rettegsz az elutasítástól, mert azt hiszed, az elutasítás annyit jelent, hogy --szerinted-- te semmire sem vagy jó, mert ha nem így lenne, akkor nem utasítottak volna el téged. Az elutasítás tehát --szerinted-hitványságod bizonyítéka. Ha elutasítanak téged, talán többet mond az elutasítókról, mint rólad. Az elutasítás hamarosan feledésbe merül, vagy veszít jelentőségéből, vagy éppenséggel az elutasított javára szolgál. Ha az elutasítás nem zökkent ki a saját kerékvágásodból, akkor a jövőben kevesebb elutasítás fog érni. Ha minden egyes elutasítás után a depresszió mélyebb bugyraiba csúszol, később azután annyira igyekezel elejét venni a legközelebbi elutasításnak, hogy túlságosan is keresed

9

Depresszió


majd a másik kedvét. Szakítsd meg a kört, higgadtan és tárgyilagosan fogadd az esetleges elutasítást, ne hagyd, hogy az kizökkentsen a harmóniádból! Számíts a kudarcra! Változtatni bármely szokásodon rendszerint igencsak energia és időigényes próbálkozás, és mindig fel kell készülni a kudarcokra. Szokásaidtól csak rengeteg munka árán, és általában többszöri visszaesés után szabadulhatsz meg. Légy jó magadhoz! Légy tisztában szokásaiddal, ismerd fel kedvező, és kedvezőtlen oldalait. És ha legközelebb megint elkövetsz valami ostobaságot, légy elnéző magaddal szemben és lásd be, hogy megint a szokásaid áldozatául estél! (Ilyen módon lehet, és kell is a betegségeket, akár a depressziót is az önmegismerés, és a későbbiekben az önmegvalósítás szolgálatába állítani.) Éld meg a mindenkori jelen-pillanatot! Egyetlen valóság van, a jelen-pillanat. A múlt az már elmúlt, a megtörtént dolgokon már nem tudsz változtatni. A jövő még nincs, és hiába tervezed meg a jövődet, az biztosan nem tökéletesen úgy fog realizálódni, ahogy elképzelted. Miért fárasztod, kínozod magad olyan felesleges dolgokkal mint a múlt és a jövő terhei? Tedd le, és ne foglalkozz tovább a múlttal, de a jövővel sem! Ne azonosítsd magad cselekedeteiddel! Önmagad alábecsülése olyan súlyos probléma, hogy behatóbban kell tanulmányoznod, míg valóban megérted a legfontosabbat: fogadd el önmagadat akkor is, ha elítélhetően viselkedsz, és beszéld le magadat az ilyenkor szokásos önvádról. Ha a rossz cselekedetek rosszá tesznek, vajon a jó cselekedetek nem tehetnek-e jóvá? Ha igen, és ha meg akarod tudni hogy tűrhető emberi lény vagy-e, avagy sem, akkor minden nap jegyezd meg a magadnak osztogatott jó és rossz pontokat, és majd meglátod, hogy mennyivel több lesz a jó, mint a rossz pont. Mindkét esetben válaszd külön a részt az egésztől, és ne jellemezd az egészet a résszel. Nem vagy tökéletes, mert ember vagy, és olykor igenis rosszul fogsz viselkedni, mert néha ostoba, tudatlan, vagy éppen zavart vagy. Tanulj meg vitázni magaddal! Változtathatsz gondolkodásmódodon, ha nem csak elemzed gondolkodásodat, és a keletkező gondolatokat, hanem hangosan ki is mered mondani a racionális gondolatodat. Ha nem vagy egyedül, akkor magadban mondd ki, még akkor is, ha nem hiszel benne. Legalább gondold végig! Az irracionális gondolatok bajba sodornak. Ha ezt a tanácsot megfogadod, akkor leszel alkalmas az alábbi forradalmi gondolatokat tudomásul venni: A világon nincsenek rossz

emberek, csak rossz cselekedetek vannak; érzelmi síkon senki nem boríthatja ki a másikat, csakis fizikai értelemben; mindenkinek szíve joga, hogy tévedjen, és ha téved, azért még nem kell kiátkozni. Láss hozzá, és meglátod menni fog! AZ ÖNSAJNÁLAT

10

Depresszió


A depresszió másik fő oka az önsajnálat. Ez ugyanúgy ízzé-porrá zúzhat, mint a lelkiismeret-furdalás. Amíg némi iróniával kezeled a kívánságokat, nem leszel depressziós akkor sem, ha azok nem teljesülnek. A baj akkor kezdődik, amikor azt hiszed, hogy feltétlenül neked van igazad. Értsd meg jól: nem olyan sok minden szükséges az életben, mi több, élned se olyan nagyon szükséges. Egy gondolat arról, hogy nem olyan szükséges, hogy élj: Számtalan hőstettet vittek véghez olyan emberek, akik nyilvánvalóan úgy vélték, hogy számukra az élet nem olyan fontos, máskülönben nem tették volna kockára azt. Ugyanezek az emberek azonban egy nappal azelőtt még lehettek depressziósak; mert megtudták, hogy nincs rájuk szükség a munkahelyükön, vagy hogy rákosak, és azért azt hitték, hogy itt a világ vége. Szoba és kenyér híján elpusztulhatsz, de ha egyik, vagy másik közeli barátoddal szakítasz, abba még nem halsz bele. Csak arra kell vigyáznod, hogy az emberek ne gyűlöljenek. Nem a szeretet, hanem az emberi gyűlölet az ami gondot okoz. Tegyél különbséget szomorúság és tragédia között: Az önsajnálattal gerjesztett depresszió alapja többnyire az, hogy összekevered a szomorú eseményeket a katasztrófával, tragikus eseményekkel. Őszintén hiszed, hogy amit átélsz az iszonyú, hogy attól vége a világnak, egyszóval elviselhetetlen. Életed során az események nagy többsége sajnálatos, de nem rettenetes; lehangoló, de nem katasztrófális; szomorú, de nem tragikus. Az önsajnálat akkor lép fel, amikor azt hiszed, hogy muszáj megkaparintanod valamit, és hogy szörnyű és elviselhetetlen, ha az nem sikerül. Ha hajlamos vagy az önsajnálatra, akkor verd ki a fejéből az ilyentén gondolatokat, mert csak így tudod megőrizni lelki egyensúlyodat. A lelki zavarok rosszabbak a frusztrációknál. Az élet frusztrációk véget nem érő sorozata! Élni annyi mint frusztrálódni, csalódni! Ezért, ha frusztrációmentes életet óhajtasz, akkor tulajdonképpen a halált kívánod! Úgyhogy alkudj meg inkább a hátadra nehezedő púpokkal, de közben azért tanulj meg úszni az árral. Ha nem teszel különbséget frusztrációk és lelki zavarok között, két olyan hibát követhetsz el, amiből súlyos károd származhat. Egyfelől megnehezíted a dolgod, mivel a csalódás fájdalmát a lelki zavarok kínjával is tetézed. Másfelől háborgó lelked úgy megkavar, hogy nem találsz kiutat a frusztrációból. A megzavart elme nem szül világos gondolatokat! Önsajnálat miatt hamis vádak: Ha megvádolnak valamivel, ne izgulj, hanem tedd fel magadnak az alábbi két kérdést: Igaz?, vagy Hamis? Ha úgy döntesz, hogy igaz, ne hibáztasd magad amiért vétkesnek találtattál, hiszen minden embernek joga van tévedni. Győzd meg magad, hogy tényleg helytelenül viselkedtél, és most már legalább változtathatsz rajta! Ha pedig hamis a vád, akkor meg minek izgatnád fel magad? Mások csak megmondják a véleményüket, te veszed zokon a megjegyzést, és sértődsz vérig a gondolattól, hogy mások fejében megfordulhat rólad olyasmi is, amit te elutasítasz. Bizony, mások fejében bármi is megfordulhat --akár a valósággal tökéletesen ellentétes dolog is-azt befolyásolni nem áll módodban.

11

Depresszió


Ne légy depressziós házastársad hűtlensége miatt! Légy hálás, hogy nem te vagy az, akinek ilyen viszonyba kellett menekülnie. Benned legalább mindig volt annyi akaraterő és elszántság, hogy ellenállj, ha megkörnyékeztek, míg gyenge ösztönlény életed párja ugyanerre képtelennek bizonyult. Te eléggé érettnek bizonyultál ahhoz, hogy hű maradj adott szavadhoz. Bebizonyítottad, hogy megbízható és hűséges vagy, míg társad a házasság két életbevágóan fontos követelményén elbukott. És ha életed párja visszatér hozzád, mondván: ”Sohasem kezdtem volna ki mással, ha te…. így meg úgy….”, ezt ne nyeld le, mert te is egy listára valót tudnál sorolni az ő ”így meg úgy” dolgairól, de ez téged mégsem térített el az egyenes útról! Egyáltalán nem biztos, hogy benned van a hiba, ugyanúgy lehet a párodnál is. A neurotikusok gyakran visszaesnek. Ne feledd, hogy bármi amit megtanultál, idővel feledésbe merülhet. Ez nem csak az egyszeregyre érvényes, hanem a viselkedésedre is. Az elméd ellustul, ha nem gyakorlod az ésszerű gondolkodást. Ha nem vagy résen, magad ellen hívod ki a sorsot. Egy-egy visszaesés még nem a világ, és semmiképpen sem azt jelenti, hogy eddig semmire sem mentél. Az eredmények három mércével mérhetőek: gyakorisággal, tartalommal és súlyossággal 1. Gyakoriság: Ha a feleséged/férjed már csak hetente egyszer veszekszik veled, holott azelőtt minden nap talált rá okot, akkor hatalmas lépést tett előre. Örülj neki! 2. Tartalom: Ha már csak egy órahosszat vitatkozik, és nem egész éjjel, mint régebben, akkor hatalmas lépést tett előre. Örülj neki! 3. Súlyosság: Ha csak csészékkel és tányérokkal dobálózik, ahelyett, hogy öklével verné a falat, vagy téged, akkor hatalmas lépést tett előre. Örülj neki! Jaj annak aki abban reménykedik, hogy hitvestársa, gyermeke, vagy a körülötte állók majd egyik percről a másikra megváltoznak. Az ilyen ember depresszióra ítéltetett! Az önsajnálat hatalmas fegyver: Az önsajnálat fegyverként való felhasználásának egyik legerőteljesebb módja az öngyilkossággal való fenyegetőzés. További fegyver még, ha szenvedsz a másik miatt, (zsarolás) vagy italba, kábítószerbe való menekülés. Úgy érzem, az igazság kevésbé ártalmas, mint a tudatlanság. Az alkoholisták és a nagyivók gyakran nagyon bizonytalanok, és azért sírnak bele a pohárba, mert az életben nem sikerült célt érniük. Ebben a helyzetben már nem csak az önsajnálatnak, hanem a sajnáltatásnak is szerepe van. Fontos, hogy megértsd: mekkora hatalmat adsz mások kezébe, ha önsajnálatuk láttán engedsz nekik. Ne légy mások kapcarongya! Az önsajnálat egyik legegészségtelenebb következménye, amikor tűröd, hogy az emberek kihasználjanak, irányítsanak, becsapjanak. Ha őszintén úgy érzed, hogy megtetted a magadét, akkor sokkal többet ne nyújts, mert visszaélnek veled, és nem méltányolják erőfeszítéseidet! Ha ezt a csapdát el akarod kerülni, vésd az eszedbe, hogy senki sem használhat a lába kapcájának, ha te nem tűröd! Valójában te segíted hozzá a másikat ahhoz,

12

Depresszió


hogy uralkodjék rajtad! Itt az ideje, hogy környezeted tudomására hozd: egyszer, s mindenkorra megelégelted, hogy ide-oda lökdössenek, és ha azon nyomban fel nem hagynak vele, akkor rád ne számítsanak, szükség esetén a szakítástól sem riadsz vissza. Az elutasítás maga nem fáj, legfeljebb annak, aki felfújja a dolgot, és más embereket sem lehet megbántani, hacsak nem hagyják magukat. Minél több tiszteletet tanúsítasz önmagad iránt, annál több tiszteletet fogsz kapni másoktól. Mikor engedj? A válasz igen egyszerű. Akkor engedj, amikor különösebben nem fontos neked a dolog. És akkor makacsold meg magad, amikor neked fontos dologról van szó. Néha megalkudni is lehet, de néha nem. Ebben mindig az érzelmeidre hallgass. Csak légy őszinte önmagadhoz, és döntsd el, hogy mit bírsz elviselni, és mit nem. Aztán, vagy egyszer és mindenkorra fütyülj rá, vagy tégy ellene valamit, mégpedig első alkalommal. Ne tologasd a dolgaidat, majd holnap megteszem, stb. A mártírokat csak az oroszlánok szeretik. Az önsajnálatod ellened fordítja azokat, akiket pedig oly kétségbeesetten igyekszel megnyerni magadnak. A szomorú igazság az, hogy a világ gyűlöli a mártírokat. Kétezer évvel ezelőtt a mártírokat oroszlánok elé vetették. Ma ugyanolyan kegyetlenséggel bánunk velük, mégpedig azzal, hogy engedünk nekik. Ami csak fokozott önsajnálatra buzdítja őket, hisz könnyfakasztó műsorszámuk kellő sikert aratott. Önsajnálói módszer, mellyel amellyel uralomra törsz, csak az ostobákra, és a gyengékre hat, és ráadásul lejáratod magad. SAJNÁLKOZÁS MÁSOKON A sajnálat bármely irányban alkalmazva, depressziót okoz! Sajnálhatod magadat, sajnálhatsz másokat, akár állatokat, vagy dolgokat is, például egy várost, tájat, fát, stb. Nehogy azt mondják kérges szívű vagy. Az emberek nemcsak azért adnak kifejezést érzelmeiknek, mert valóban felkavarta őket valami, hanem mert azt hiszik, hogy elvárják tőlük hogy kifejezésre juttassák a szomorú eseményhez illő érzéseiket. Rendkívül nehéz nem reagálni olyan helyzetekre, amikor az embertől elvárják az együttérzést. A közhit szerint kegyetlen és közönséges az, aki higgadtan veszi tudomásul a fájdalmat, vagy valakinek az elvesztését. A sajnálkozásra késztető irracionális gondolatok: Két irracionális gondolat gerjeszti a sajnálkozást: • Az első, hogy azt hiszed, hogy a boldogtalanságot külső tényezők okozzák. • A második, hogy azt hiszed, hogy kutya kötelességed felizgatni magadat a mások búja-baja és a megzavart lelki békéje miatt. A boldogtalanságot nem külső okok gerjesztik, a frusztrációkat azonban többnyire rendszerint igen. Azután már tőled függ, hogy frusztrációid mivé lesznek, rajtad áll, hogy megzavarhatja-e lelki egyensúlyodat, vagy sem. Az emberek szembenéztek már kivégző osztaggal, végzetes rákbetegséggel, éhezéssel, stb.,

13

Depresszió


anélkül, hogy pszichózisos depresszióba estek volna. Lehetsz együttérző, gondoskodó, de ne törjél össze a mások gondjainak súlya alatt. Együttérzésből is megárt a sok. Túlhajtott az együttérzés, ha depresszió fenyeget, ha elveszíted a kedvedet, vagy dühbe gurulsz, akkor már túlhajtod az együttérzést mások iránt, és amit teszel, ésszerűtlen. Sajnálkozás mások baján, látszólag igen nemes érzés, valójában azonban nagyon káros és hatástalan is. Sokan abba a tévhitben élnek, hogy kötelességük agyonizgulni magukat, és el kell veszteniük lelki egyensúlyukat, más emberek gondja és zaklatottsága miatt. Mivel az ember maga zaklatja fel saját magát, a dolgok önmagukban ezt nem tudják megtenni, ezért az irracionális gondolatot felül kell vizsgálni. Mégpedig úgy, hogy felteszed magadnak a kérdést: Megéri-e?, Van-e értelme? Tehát sajnálkozás helyett inkább tedd meg azt ami tőled telik. Mekkora ostobaság az, ha majd belepusztulsz valamibe, aminek a megváltoztatásáért egyetlen lépést sem teszel, csak kiabálsz és panaszkodsz! (Emlékezz a jegyzet elején lévő hasonlatban szereplő ordító emberre!) Érzelmi zsarolás: Ha nem akarsz lelki terror áldozatául esni, véss eszedbe néhány rendkívül fontos tényt: • Az első: bármennyire is felizgatja magát az a bizonyos másik ember a viselkedésed, vagy terveid miatt, soha se hibáztasd magad az ő lelki állapotáért. • A második: ha a zsaroló arra hivatkozik, hogy mindezt csak azért teszi, mert szeret, ne higgy neki! Nem az a vágya, hogy független legyél, hanem, hogy az ő akarata teljesüljön! Abban reménykedik, hogy a könnyeitől és jajveszékeléseitől kellemetlenül érzed majd magad, és beadod a derekad. Hidd el, csakis a tulajdon érdekét tartja szem előtt és nem a tiédet. • A harmadik: ne engedd, hogy bárki kétvállra fektessen azzal, hogy öngyilkossággal fenyegetőzik. Ha rád fogja ezt a fegyvert, azonnal jelentsd ki, hogy nem vállalod a felelősséget a haláláért, világosítsd fel, hogy az életével mindenki maga rendelkezik, és hogy rendkívül aljas trükk, és övön aluli dolog az öngyilkossággal való fenyegetőzés, de ha boldoggá teszi, hogy meghal, akkor csak tessék! • A negyedik: a sajnálkozás gyengíti azt, akit sajnálnak. Ahelyett, hogy -mint hiszed-- bátorságot öntenél belé, elérzékenyülésed csak azt adja tudtára, milyen reménytelennek látod a sorsát, és milyen mélységesen megérted, hogy minden oka megvan a depresszióra. A sajnálkozás gyakran igazságtalanságra csábít. Az igazság szigorú mércével mér. Rengeteg igazságtalanságot szülhet, ha ellágyulsz ott, ahol keményen ki kellene tartanod. A szenvelgés és az ellágyulás csak azt eredményezheti, hogy teljesen félreérted a másikat, és nem úgy bánsz vele, ahogyan azt az ő jól felfogott érdeke megkívánná. Mérhetetlen mennyiségű

igazságtalanságot követnek el a szeretet nevében!

14

Depresszió


A másokon sajnálkozókból lesznek az önsajnálók. A másokon való sajnálkozásban a legveszedelmesebb az, hogy önsajnálókat szül. Az erőszakos sajnáltatás jól bevált módszere, ha mások a maguknak okozott izgalmakért a te nyakadba varrják a felelősséget. Remélik, hogy ettől majd belátod, milyen rettenetesen viselkedtél, és teljesíted az önmagát sajnáltató vádlód minden kívánságát. Úgyhogy ne hagyd magad felelőssé tenni, ne engedd, hogy sajnáltassák magukat, mert a butaságot saját akaratukból követték el. Végezetül egy jó tanács: Előbb-utóbb kimászol a depresszióból, akkor is, ha semmit se teszel ellene. Úgyhogy ne essél kétségbe, ha kétségbe esel! Az ember gyakorlatilag egész életében lehet szégyenlős, határtalan és izgulós, megbántott, megkeseredett, gyűlölködő és dühös. De ha rátör a depresszió, egyvalamire biztosan számíthat: akár szed ellene gyógyszert, akár nem, ki fog mászni belőle, és ha rá se hederít a depresszióra, akkor is véget ér. Bármilyen kétségbeesetten és nyomorultul érzed is magadat alkalomadtán, próbáld eszedbe idézni, hogy egy szép napon a múlté lesz az egész. És nem kell öngyilkosnak lenned ahhoz, hogy véget érjen ez a nyomorúság, csak légy egy kicsit türelmes! UTÓSZÓ Az elveket, a módszereket és praktikákat tehát mostmár ismered, tessék vele élni, tapasztald meg mindenki a lelki szemléletváltás áldásos hatásait egészségére nézve. Különleges, vagy extra titok tehát nincs, csak annyi: az életet élni kell,

nem pedig félni!! Hogyan ültesd át mindezeket a mindennapi életedbe? Úgy, hogy először is logikusan megérted az itt leírtakat, majd vizsgáld meg, hogy az életedben a depressziónak mely okai a dominánsok, majd döntsd el, hogy kívánsz-e változtatni állapotodon. Ha igen a válasz, akkor hangolódj rá a teendőkre, töltekezz vele, ízlelgesd, foglalkozz vele, dédelgesd a fentebbi gondolatokat. Majd egyszerűen annyi a dolgod, hogy HATÁROZD EL HOGY ELKEZDED; legyen benned egy szándék, hogy mondjuk holnaptól (egy kicsit) változtatni fogsz a tudatosságodon, eddigi szemléleteden (tulajdonképpen azokon a tényezőkön amelyek ebbe a depresszív állapotba juttattak) Programozd magad, mondd ki hangosan: ”A feni gondolatok fényében fogom élni az elkövetkezendő perceket….” És tedd is így. Aztán a percekből összeáll az első óra, majd eltelik az első nap is, és így tovább…., annyi a teendőd, hogy örömmel és bátran fogj neki!; percről percre éld meg a hatásokat, a szervezeted jelzéseit figyelembe véve tedd a dolgodat, közben légy tudatos a tevékenységed során, figyeld magad, érezd a változásokat, és szűrd le a tapasztalataidat. Ne légy türelmetlen, a maratoni táv 42 kilométere is az első rövidke lépéssel kezdődik. Van időd bőven…. Minden ember más és más, így a harmónia megtartása, illetve az estleges gyógyulás minden ember esetében más és más, azaz egyénre szabott, individuális. 15

Depresszió


Ami az egyiknek gyógyír, az a másiknak esetleg káros lehet. (Ebből a jegyzetből is csak azt tedd magadévá, azt használd, amit a lelked legmélye is helyesel, amit az első szándékod, az intuíciód szerint igaznak érzel. (Figyelem, lényeges az első szándék, az első gondolat, az első megérzés, az intuíció, hiszen az egy pillanattal később bekapcsolódó logika az első szándékodat jelentősen átértékeli, és az eredmény a logikával már nem lesz tökéletes.) Bízzál saját magadban, hiszen náladnál jobban senki sem tudja, hogy neked mi a jó. Bízzál magadban, megérzéseidben ösztönös bölcsességedben, és akkor a kívánt siker sem marad el!. A fentebb leírt módszerek alkalmazása hozzásegít a lelki egészség visszaszerzéséhez és megtartásához. Márpedig az egészség megtartása, esetleges visszaszerzése mindenkinek saját jól felfogott és legfontosabb, alapvető és elemi érdeke kell, hogy legyen. Hiszen csak egészséges állapotunkban tudunk megfelelően élni, dolgozni, tanulni, a magunk és embertársaink számára a leghasznosabban tevékenykedni. Egészségesen van meg az a komfortérzet, amelyben a legoptimálisabban --harmóniában és szeretetben-tudunk együttműködni a világgal.

MINDENKI SAJÁT SORSÁNAK A KOVÁCSA!!! MINDENKINEK JÓ EGÉSZSÉGET!!!

16

HOGYAN MÁSSZUNK KI A DEPRESSZIÓBÓL?

Recommend Documents