Hová lettél drága völgyünk Szerkesztôségi publikáció... 2

Tartalom

Hová lettél drága völgyünk – Szerkesztôségi publikáció . . . . . . . . . . . . . . . .

2

Szakmapolitikai vitanap Vendégünk volt a Magyar Országgyûlés Egészségügyi Bizottsága kormánypárti és ellenzéki alelnöke – MOSZinfo . . . . . . . . . . . .

4

Tanulmány Metabolikus szindróma – Dr. Samu Antal . . . . . . . . . . . . A compliance alapszabálya – Dr. doc. Simon Kis Gábor Új módszerek az egészségcentrumban – Prof. Paul Clayton – Dr. Mikola Bálint . . . . . . . . . . . Gyógyszerellátás Nagy-Britanniában – Dr. Bartal Éva . . Mit vár a társadalom a gyógyszerészektôl – Gerô Zsuzsa

............... ...............

6 9

............... ............... ...............

11 12 14

Szervezeti Élet GYOK 2008. Programelôzetes – MOSZinfo . . . . . . . . . . . EuroPharm Fórum – Dr. Samu Antal és Dr. Hankó Balázs . Asthma-Allergia a gyakorlatban MOSZ tovbbképzés Egerszalókon – MOSZinfo . . . . . . Életmûdíjasok – MOSZinfo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tudósítás a Rozsnyay Mátyás emlékversenyrôl – MOSZinfo Vélemény Nyolc év a gyógyszerészi pályán – Gerzanitsné Hallgattassék meg a másik fél is – Deák Péter Levél az elnöknek – Gonda János . . . . . . . . . Vita – Dr. Sánta Zsuzsanna . . . . . . . . . . . . . .

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint

.............. ..............

18 19

.............. .............. .............

21 22 23

Tóth Mónika .......... .......... ..........

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

24 25 26 27

Nyitott szemmel Nemzetközi és hazai sajtófigyelô – Horváth Csaba és Pintér László . . . . . . . .

28

A kozmetikus tanácsolja – Barabás Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

31

Továbbképzés Gyógyszertári menedzsment2 – Dr. doc. Simon Kis Gábor . . . . . . . . . . . . . .

B IV

Szerkeszti a szerkesztô bizottság: dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, dr. Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre

ISSN 1588-8231

A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected]

Hirdetés felvétel: MOSZ Iroda

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Nyomdai elôkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda

Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA

Gyógyszertár VII. évf. 5. szám 1

Hová lettél drága völgyünk… A kisebbségi kormányzás eddig eltelt rövid idôszakát az óvatos tapogatózás, a konfliktuskerülés, a stratégiai döntésektôl való tartózkodás jellemzi leginkább. Az új egészségügyi miniszter feladata nem a nagy változások beindítása, hanem a mûködôképesség fenntartása, a kompromisszum keresése, a békéltetés. A népszavazás vizitdíjat eltörlô eredményének a jelenlegi megoldás fényében nem lesznek vesztesei a háziorvosok, forrást is találtak a praxisok elmaradó bevételeinek pótlására, így nagyjából viszszaáll a „reform” elôtti állapot. Ugyanez azonban nem mondható el sajnos a megszüntetett egészségügyi intézmények vonatkozásában, ott a struktúra és a kapacitások is jelentôs és tartós veszteségeket szenvedtek el. Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló, a parlamentben kétszer is áterôltetett törvény sorsa is megpecsételtetett, ám hogy milyen formában – hatályon kívül helyezés – részben vagy egészen, módosítgatás, visszavonás – lassan születik döntés. A kérdés technikailag sem egyszerû, tartalmilag pedig még teljes mértékben kidolgozatlan az új törvény. Idôközben pedig visszavonhatatlanná vált az egészségbiztosítás privatizációját megakadályozó, az Albert házaspár által benyújtott népszavazási kezdeményezés, amely ugyan a pénztári törvény hatályon kívül helyezésével okafogyottá vált ugyan, de a kezdeményezôk szerint a kormányzat folyamatosan változó álláspontja és a bizonytalan parlamenti erôviszonyok miatt csak egy kötelezô népszavazási eredmény akadályozhatja meg az egészségbiztosítás magánosítását. Ha az ügydöntô népszavazás eredményes, az 3 évre kötelezô érvényû az Országgyûlésre nézve. A kormányfô június végéig óhajtja látni az új egészségbiztosítási koncepciót, a tárca minisztere legkorábban ôszre ígéri a törvény tervezetét, hiszen elôtte felül kell vizsgálnia a kötelezô egészségbiztosítási rendszert, elô kell készítenie a jogszabálymódosítások koncepcióját, valamint összehangolt intézkedési tervvel kell elôállnia. Ami biztosra vehetô: a meglévô rendszer teljes mértékben változatlanul hagyása egyáltalán nem valószínû. A változások szükségessége nem vita tárgya. Azonban okulni kellene az elmúlt idôszak kudarcaiból, ami fényesen mutatta,

2 Gyógyszertár VII. évf. 5. szám

Gyógyszertár …nincsen semmihez se kedvem Érzem azt, hogy nincs ez rendben így Bár tudnám hova, de hova, de hova, de hova megyek...

hogy alapos elemzés, világosan megfogalmazott célkitûzés, szakmai és társadalmi támogatottság nélkül a nagy elosztó rendszerek reformjai nem valósíthatóak meg. Az egészségbiztosítás reformkísérlete már eddig is nagyon sokba került: nem pénzben kifejezhetô az a veszteség, amit az áldatlan politikai csatározások, a kormányzati válságba sodró koalíciós ellentétek, a szakma és a társadalom elbizonytalanítása, bizalomvesztése és részben sikeres szembeállítása okozott. A május 7-i kormányülésen a miniszterelnök felvázolt egy gondolatot, szerinte a „jelenleg jobbára csak kifizetôhelyként mûködô Országos Egészségbiztosítási Pénztárból önállóan gazdálkodó, biztosítóként mûködô intézményt kell csinálni. Olyan intézményt, amely felelôsséget tud vállalni a gazdálkodásáért. Nagyobb felelôsség, nagyobb önállóság, biztosítószerû mûködés, a kis önállóságú költségvetési intézményi mûködés helyett.” A miniszter szerint a biztosítói funkciót meg kell erôsíteni, ez a területi kiegyenlítését szolgálja, az ellenôrzést megerôsíti és gazdálkodási szabadságot ad. a biztosító a nem megfelelô teljesítményt nyújtó szolgáltatóval bonthasson szerzôdést. A koalíció idején már hozzászoktunk a kidolgozatlan, még koncepciónak is nehezen nevezhetô ötletek felbukkanásához, most a miniszterelnök szavai sem írnak le egy megoldási javaslatot. Csupán elveket fogalmaz meg, és nem lép túl az evidens elvárások szintjén. Egy kormánytag jelezte, hogy számos elképzelésrôl folyik a vita, és a kormányfô biztosan nem az MSZP által jóváhagyott biztosítási modellrôl beszélt akkor a kormányülésen. A több biztosító, de még a több pénztár gondolata is lekerült napirendrôl, a szocialisták visszatérek ahhoz a korábbi „dallamhoz”, miszerint az egy pénztárnak kell biztosítószerûen mûködnie. A megoldásról a párton belül is folyik még a vita, korántsem beszélhetünk olyan javaslatról, amely legalább a kormánypárt támogatását élvezné, nem is beszélve a parlamenti többség támogatásának megszerzésérôl. Nincs új a nap alatt, hiszen az egészségbiztosítási önkormányzatok – területi elv alapján – elvben tulajdonosi jogokat gyako-

rolhattak, a nekik szánt funkció éppen az erôforrások elosztásának, a szolgáltatások minôségének a felügyelete lett volna, ha elég idejük lett volna a mûködés begyakorlására és eredmény felmutatására az199398 közötti idôszakban. Az egészségügy reformkísérlete teljes egészében megbukott. Azonban a kisebbségi kormányzás még inkább rákényszeríti a szocialistákat, hogy sikereket „kommunikáljanak”. A legelsô „reformlépést” bizony a legkisebb ellenállás irányában – a gyógyszerészet területén tették meg, és azok nem is kerültek visszavonásra –pedig az egészségügy összes többi területén végrehajtott változás esetében visszavonulásra kényszerült a kormány. A gyógyszerészet azonban irreverzibilis változásokat szenvedett el – a liberalizáció elsôsorban a patikalétesítés korlátainak feloldásával a korábban stabilan mûködô gyógyszerellátás struktúráját jelentôsen megváltoztatta, és sajnos a folyamatnak még nincs vége. A gyógyszerészeti szektor nem volt képes maga mellé megszerezni a társadalmi támogatást a kormány liberalizációs lépéseivel szemben, mivel azok alapvetôen a piacon lévô – korlátozott számú – szereplôk számára jelentettek hátrányt. A lakosság nem szenvedett közvetlenül és azonnal érzékelhetô hátrányt, és a kommunikációs gépezet sikeresen hitette el, hogy a verseny elônyös helyzetbe hozza a fogyasztókat. A mostani biztosítói fiaskó után a gyógyszerészet ismét számíthat frontális támadásra, hiszen kötelezôen bizonyítani kell, hogy a verseny kényszeríti helyes magatartásra a piaci szereplôket. Ismét hangos lesz a média a patikák ügyében. Talán a mostani fogyasztóvédelmi ellenôrzések már ennek az elôszelét adják, amennyiben újabb „fogást lehet találni” a gyógyszerészeken. Tisztázatlan és értelmezhetetlen jogi környezetben folynak a laikus ellenôrzések (aki emlékszik rá ötven évvel ezelôtt is volt már ilyen). Remélhetôleg a várható intézkedések ma már a józan ítélôképesség mezsgyéjén történnek majd. Vagy attól függ, hogy hogyan „viselkedik” a szakma olyan lesz a retorzió mértéke?

„Gyógyszertár”

2008. Megújult tartalommal hetedik évfolyamát indítja a közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek havi magazinja a „Gyógyszertár”. A MOSZ mértékadó szakmapolitikai kiadványa szerkesztôi 2008-ban is ellátják Önt egyedülállóan bemutatott ismeretekkel. Információ Helyzetértékelés Vélemények Továbbképzés Aktualitások

Fizesse elô Ön is! Megrendelhetô: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Budapest, 1134. Huba u.10. T:236-0974, Fx:239-0349, E-mail:[email protected] www.magangyogyszereszek.hu


Szakmapolitikai vitanap Egerszalókon

Nyílt választmányi ülést tartott a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége május 17-én Egerszalókon Azért kezdeményeztük a beszélgetést a parlamenti szakbizottság vezetô szakpolitikusaival, hogy bemutasssuk a problémákat, meggyôzzük ôket azok gyógyszerbiztonságot veszélyeztetô kedvezôtlen hatásairól, és segítséget kérjünk tôlük a jogalkotó folyamatban. Tapasztalataink szerint ugyanis az egészségügyet és annnak mûködtetését meghatázozó döntések a politikai porondon születnek. Elsôsorban ez motiválta a felkéréseket. Az elnök felkérte a meghívott vendégeket, hogy az aktuális döntési környezetrôl, a kilábalás lehetôségeirôl tájékoztassák a megjelent gyógyszerészeket. Nagy érdeklôdés várta a MOSZ egerszalóki asthma-allergia akkreditált továbbképzése szombati napján megrendezett nyílt országos választmányi ülését, ahol szakmapolitikai fórumot szerveztek. A fórum meghívott vendégei voltak, a Magyar Országgyülés Egészségügyi Bizottságának alelnökei, Dr. Schvarcz Tibor (MSZP) és Dr. Mikola István (Fidesz) az Orbán kormány egészségügyi minisztere, valamint Dr. Molnár Márk Péter, az OEP szakmai fôosztályvezetôje. Az érdeklôdôk zsúfolásig megtöltötték a Shiraz Hotel konferenciatermét, ahol a nyílt választmányi ülés elsô felvonásaként Emlékplakettel köszöntötték a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége leköszönô tisztségviselôit. Az elismeréseket a szövetség elnöke adta át. Ezt követôen Dr. Mikola Bálint expozéjában bemutatta a gyógyszerellátó rendszer jelenlegi helyzetét, kitérve azokra a gyógyszerbiztonságot veszélyeztetô sarokpontokra, amelyek azonnali megoldásra várnak. Az egészségbiztosítási törvény visszavonásáról született politikai döntés és


a legutóbi napokban, az új egészségügyi miniszter megnyilvánulásaiból következtethetô várható szakmai intézkedések alapvetô változásokat hozhatnak az egészségügyi ellátórendszer normalizálásában. Az erôltetett és modellezés nélkül végrehajtott reformlépések egyértelmûen káros következményei a legfrisebb politikai elképzelés szerint jórészt helyrehozhatóak. Örömmel látjuk, hogy az orvostársadalom normalizálás irányában tett erôfeszítései már részeredményeket hoztak, s legutóbb, az egészségügyben dolgozó ápolók jogos és közvetlen gondjai is miniszteri meghallgatásra találtak. A MOSZ elnöke vitaindítójában kitért arra, hogy – meglátása szerint – legalább két pozícióban a reformlépések helyrehozhatatlan károkat eredményeztek. Egyik ilyen terület az egészségügyi intézményrendszer részleges lerombolása, a másik a gyógyszerellátás átszervezése. Nyilván minket az utóbbi érint alapvetôen. A 2006 decemberében a parlament által elfogadott gyógyszer-gazdaságossági, liberalizációs, és a köztestületek szerepét negligáló törvények visszavonhatatlan és irreverzibilis pályára állították, piaci versenykörnyezetbe „lökték” a magyarországi gyógyszerellátást. Ismeretes, hogy a törvényelôkészítés szakaszában felsorakoztatott érveink, de az Alkotmánybírósági megkereséseink is hatástalanok, eredménytelenek maradtak. A mostani politikai fordulat bizonyos mértékben helyre tudja hozni az ellátórendszerben eddig okozott károkat és meg tudja akadályozni az egészségbiztosítás piacosítása irányában tett kezdeményezéseket. De valyon milyen lehetôségeink vannak a gyógyszerellátásban okozott károk mérséklésére, a mûködési feltételek biztosításának határán lévô gyógyszerészi erôfeszítések segítésére, a kedvezôtlen és lemerevített jogi környezet megváltoztatására.

Dr. Schvarcz Tibor bizottsági alelnök beszédében kifejtette, a népszavazás után egyértelmûvé vált, hogy a korábbi egészségpolitika nem folytatható tovább, ezért az egészségbiztosítási törvény visszavonásra került. A biztosítási rendszer átalakításáról várhatóan júniusra készül el egy tervezet, amely szeptemberben kerülhet a parlament elé, hangzott el a tájékoztatóban. Meglátása szerint sok probléma van a jelenlegi egészségügyi rendszerben, melyek mûködési zavart okoznak Elsôdleges szándékuk egy kiszámítható környezetben mûködô egészségügyi ellátórendszer kialakítása, ezt szolgálja majd a biztosítási rendszer átalakítása is. A gyógyszerellátó területtel összefüggô kérdések kapcsán, több fronton is pozitív elmozdulási lehetôségeket vázolt fel a bizottság kormánypárti alelnöke. Terveik szerint az árrésrôl hamarosan egyeztetést kezdenek a szakminisztériummal, s a generikus helyettesítés érdekeltségi rendszere megvalósítására korábban biztosított 2,5 Mrd forint (ami tavaly októberben még reális összeg volt, ma ennek már a háromszorosáról folynak a tárgyalások [szerk.]) ágazatba való visz-

szajuttatása elakadásának körülményeit is megvizsgálják. Egyetértenek a gyógyszerészi gondozási tevékenység hasznosságával mind az egészségnyereség, mind a hosszútávú gazdasági eredmény vonatkozásában. Elismerik, és szükségesnek tartják, egyben szakmai segítséget kérnek a személyi jog és a menedzsmentjogok konkrét meghatározásában, a gyógyszerbiztonságot fenntartó és garantáló harmonizációjában. Ebben az összefüggésben egyetértenek a személyi jog intézménye megerôsítésével, nem tartva szerencsésnek a láncpatikák térhódítását. Schvarcz alelnök úr tájékoztatta a résztvevôket arról is, hogy a gyógyszerész doktori cím diplomához kötött egyidejû megadásával (praxis doktor) kapcsolatosan megállapodtak az oktatási minisztériummal, közeli pozitív döntés várható az ügyben. Kifejtette véleményét az asszisztensképzés és szakképzés reformjának szükségességérôl, egyetértve a kompetenciakörök pontos meghatározásával. Elismerve az OEP negyedévenkénti fixesítési eljárásával összefüggô problémák egy jelentôs részét úgy ítélte meg, hogy az évenként két alkalommal való eljárás és a jelenlegi gyakorlatnál ritkább árérvényesítô technika jelentôs terhektôl kímélné meg a gyógyszerellátó ágazatot. A jelenleg folyamatban lévô, indokolatlan és bizonytalan következményekkel járó fogyasztóvédelmi hatósági ellenôrzésekkel összefüggésben felvetôdô kérdéseket illetôen tájékozódni fog. MOSZ és MGYK szerepvállalással egy egyeztetô munkacsoport létrehozását látja szükségesnek, amelyben a szaktárca és a fogyasztóvédelem részvételének biztosításában közremûködést vállalt. A parlamenti bizottság alelnöke expozéjában elismerte, hogy a patikaliberalizációval nem a jelenleg kialakult helyzet volt az elsôdleges céljük, hiszen csak 11 olyan helyen létesült gyógyszertár, ahol eddig nem volt, erôsítve a hozzáférési esélyeket. Ezzel összefüggésben felül fogják vizsgálni, hogy az új patikák beváltották-e a létesítés feltételeként vállalt ígéreteiket.

Dr. Mikola István részben az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy a jelenlegi igen kedvezôtlem helyzetben a miniszternek a problémavizsgálatnál többet kell tennie. Emlékeztetett arra, hogy az egészségügy átalakítására az MSZP-s politikusok is igennel szavaztak. El kell számolni az elmúlt másfél évvel, és le kell vonni a megfelelô konzekvenciákat. Ezzel együtt konstruktív együttmûködést vállalnak a károk enyhítésében a mûködôképesseg helyreállításában. Mikola alelnök úr véleménye szerint nem lélegezhetünk fel, a kármentést követôen továbbra is sok probléma van még az egészségügyben s a gyógyszerellátásban egyaránt. A gyógyszerészet jelenlegi helyzetét tragikusnak látja. Ezen a szakterületen egy olyan piaci átalakulás kezdôdött el, amely irreverzibilis. Nagyon nehéz lesz a multinacionális cégek útjába állni, akik belépnek a gyógyszerpiacra, mivel ezek érdekérvényesítô képességével, gazdasági lehetôségeik-

központi szerepének felismerésérôl, illetve a fejlesztések eredményérôl is. Ismertette, hogy júniusban válik aktuálissá a TAJ azonosítás vényszintû vonalkódos megjelenítése, ami meggyôzôdése szerint jelentôs mértékeben fogja enyhíteni a jelenlegi adminisztrációs tülterheltséget a patikákban. Az elszámolással kapcsolatos 2008-as tervek szerint bevezetésre kerül az elektronikus elszámolás, az elszámolási és az utalványozási idôközöket csökkentik. Az egyéb csapásirányokról beszélve az OEP szakmai fôosztályvezetôje az árrésrendszer módosításáról, a jogviszony ellenörzések és szankcionálások revíziójáról, a közhiteles és nem támogatott gyógyszeradatbákel majdnem lehetetlen versenyezni. Ismeretei szerint van olyan befektetôi törekvés, amely 1,5 Mrd Eurot kíván a közeljövôben befektetni a gyógyszerpiacba. Hangsúlyozta továbbá, hogy a személyi jogos gyógyszerészeknek a döntések meghozatalában vétóig terjedô kompetenciát kell adni, ha lehetséges minél hamarabb. Ezzel összefüggésben azt is haladéktalanul szükséges szabályozni, hogy ki tulajdonolhat és milyen arányban patikákat. Dr. Mikola István bizottsági alelnök szerint foglalkozni kell a közeljövôben a negyedéventi fixesítéssel, a gyógyszertárak jövedelmezôképessége drámai csökkenésével, a gyógyszerészi gondozás finanszírozásával. A szolgáltatási díj bevezetésének szakmai tartalmát sürgôsen meg kell fogalmazni, de a tárca által korábban megígért 3 milliárd forint, és a TB-jogosultság ellenôrzéséért járó díjazás kifizetésére is haladéktalanul sort kell keríteni. Meglátása szerint fel kell gyorsítani a munkát az egészségügyi ellátó rendszer mûködésének helyreállítása érdekében. Ne a hosszútávú stratégia és a reformtörekvések legyenek a jelenlegi cselekvések fô csapásirányai. Okulva az erôltetett, átgondolatlan és szakszerûtlen reformlépések okozta, számos esetben helyrehozhatatlan károkból, azokat a jövôben sokkal megfontoltabban, a szakmai szervezetekkel együttmûködve a társadalmi hatásokat elemezve kell átgondolni. Drámainak ítélte az ellátórendszer és a gyógyszerellátás helyzetét szakmai és morális értelemben egyaránt. Ezzel összefüggésben felvetette a szakmai kamarák kötelezô tagsága és jogosítványaik visszaállítása idôszerûségét. Lesznek változások az egészségügyben, hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Bizottság fideszes alelnöke. Expozéjában kifejtette, hogy nem mondanak le a magyarországi gyógyszertárakról, s dolgozni fognak a korábbi, honi patikák repatrializálásának programján. Mindent megtesznek a gyógyszerellátás nemzeti érdekkörben tartásáért.

Dr. Molnár Márk Péter OEP szakfôosztályvezetô a patikát mûködtetô gyógyszerészek problémáját más szemszögbôl, az operatív elszámolási kapcsolat szempontjából közelítette meg. Tájékoztatta a fórum résztvevôit a közelmúlt intézkedéseirôl, az OEP stratégia megvalósításának ütemezésérôl, teljesítésérôl. Szó esett az OEP ügyfélbarát hozzáállásának erôsítésérôl, a gyógyszertörzs

zisról tett említést. Ismertette egyértelmû törekvéseiket a generikus helyettesítés érdekeltségi rendszere megteremtésében, az elmúlt évben a gyógyszerellátás számára megígért és rendelkezésre álló veszteségpótlás szorgalmazásában egyaránt. A vitaindítókat követôen számos kérdés hangzott el a fórum résztvevôinek részérôl, amely aktív vitát provokált. A beszélgetés folyamán a szigorú fogyasztóvédelmi ellenôrzésekkel kapcsolatos reakciók kapták a fôszerepet. Ezen túlmenôen szó esett – mások mellett – az OEP ellenôrzésekrôl, az árképzés gyakorlatáról, a maximált árakról, az árrésrôl, a generikus programról, a finanszírozási elôleg visszatartásáról, és az egészségügyi tárca által megígért 3 milliárd forint kifizetésérôl. A közel másfél órás aktív párbeszéd során számos korábbi és újkeletû, a gyógyszerellátás biztonságát veszélyeztetô, a kedvezôtlen és kiszámíthatatlan gazdasági környezet egyes elemeit részleteiben feltáró kérdés került terítékre. A szünet nélkül, folyamatosan interaktív három órás fórum összefoglalásaként Dr. Mikola Bálint összefoglalójában tételesen ismertette azokat a felvetéseket, amelyekben konszenzus született. Zárszavában megköszönte az aktivitást, az empátiát, s további konzultációk szükségességét vetítette elôre. Annak a határozott szakmai igénynek adott hangot, hogy a szakpolitikusok a döntés-, és jogszabályelôkészítés során vegyék figyelembe a praktikum érveit.

MOSZinfo Gyógyszertár VII. évf. 5. szám 5

Gyógyszerészi gondozás Metabolikus szindróma programja A metabolikus szindróma Reaven-i koncepciója alapján a betegség lényege – genetikus és életviteli (elsôsorban a fizikai inaktivitás, egészségtelen zsír- és kalóriadús táplálkozási szokások stb.) tényezôk hatására létrejövô – inzulinrezisztencia, majd kompenzatórikus hiperinzulinaemia kialakulása, amely a cukor- és zsíranyagcsere zavarához, hipertóniához, majd szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához vezet. Úgy tûnik napjainkban a hiperinzulinizmus patogén szerepének megkérdôjelezése mellett egyre inkább a mérsékelt postprandiális hyperglikaemia feltételezett atherogén hatása kerül elôtérbe. A tünetegyüttes „jéghegy elmélete” szerint az eredeti molekulárbiológiai kiváltó ok az inzulinrezisztencia és/vagy a hiperinzulinizmus. A jéghegy csúcsait a szénhidrát- és a zsíranyagcsere zavarai, a hipertónia, valamint a véralvadási zavarok alkotják. Idôközben az elképzelés szerves részévé vált a viscerális vagy abdominális elhízás. Az utóbbi idôben az atheroszklerotikus folyamatok kialakulásával kapcsolatosan számos országban végzett nagyszámú epidemiológiai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a szérum inzulin szintje lineáris koncentrációt mutat a szív- és érrendszeri megbetegedések prevalenciájával. A nemzetközi és hazai adatok alapján a metabolikus szindróma prevalenciája az iparilag fejlett országokban 25-30%-ra tehetô. m ó Progra s Prevenci te e b ia D erészi ntése Gyógysz angol jele


A jelentôs beteg populációt – hazánkban több millió embert – érintô metabolikus szindrómára vonatkozó jelenlegi ismereteink alapján megállapítható, hogy egy olyan komplex rizikótényezô amelynek jegyeit hordozó egyének megtalálását, orvoshoz irányítását,

preventív szemléletû betegvezetését a lehetô legkorábban célszerû elkezdeni. Bizonyított tény ugyanis, hogy a veszélyeztetett egyének célzott kiemelésével, sikeres hosszú távú együttmûködésük elérésével, edukációjukkal, életviteli és gyógyszeres terápiájuk követésével jelentôsen elôsegíthetjük – a biztonságosság és költséghatékonyság elvének figyelembevételével – a metabolikus (vércukor- és zsírszintek, keringési és haemoreológiai stb.) célértékek elérését. A fenti elvek figyelembevételével – mivel jól ismertek hazánkban a metabolikus- és keringési megbetegedések morbiditási és mortalitási adatai – nyilvánvaló volt, hogy a metabolikus szindróma jegyeit hordozó veszélyeztetett egyéneket egy egységes (az orvos szakmával egyeztetett) prevenciós protokoll alkalmazásával érdemes a gyógyszerészi gondozásba bevonni. A metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozói programunk indításakor a következô fontosabb célkitûzések fogalmazódtak meg: egy új komplex innovativ gyógyszerészi gondozói szolgáltatás nyújtásával tovább hangsúlyozni a gyógyszertár egészségügyi szolgáltató jellegét metabolikus, kardiovaszkuláris kockázatú egyének kiszûrése és orvoshoz irányítása interdiszciplináris team tagjaiként – az egészségügy más szereplôivel és a betegekkel együttmûködve – életviteli és gyógyszeres terápiás menedzsmenti, edukációs és prevenciós stratégiák alkalmazásával a rizikótényezôk kiküszöbölése, a kóros paraméterek célértékre csökkentése epidemiológiai adatgyûjtés és elemzés, prospektív és egységes módszertan alkalmazásával

A magyarországi gyógyszerészi gondozói programok sorában 2005. november 14.-én a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége irányításával és gondozásában, az „Egy csepp figyelem” Alapítvánnyal történô – elsôsorban média – együttmûködés keretében és a Roche cég szakmai és anyagi támogatásával indult el a Gyógyszerészi Diabetes Prevenciós Program. Az azóta eltelt idô során országosan mintegy 600 gyógyszertárban teremtettük meg a vércukormérés lehetôségét. Az így létrejött országos gyógyszertári gondozói hálózat jó alapot teremtett – a többi gyógyszerész- és orvosszakmai szervezetekkel, egyetemek gyógyszerésztudományi karaival, civil szervezetekkel, stb. történô kooperációban – további kognitív szolgáltatások (hipertónia, diszlipidaemia, metabolikus szindróma stb.) integrálására, fejlesztésére. A 2007 ôszén a hazai gyógyszerészi gondozás egységes és további sikeres megvalósítását célzó – a három gyógyszerész-szakmai szervezet (MGYT, MGYK, MOSZ) egységes támogatásával és képviselôibôl álló – bizottságot alapítottunk. Létrehozva ezzel a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságát, amely a Magyar Hipertónia Társasággal történô együttmûködés keretében kidolgozta a „Gyógyszerészi Gondozás Metabolikus Szindróma Program” protokollját. A „végleges” protokoll 2008. tavaszára elkészült és a programban történô résztvevôk között hamarosan – az érintett kb. 300 gyógyszertár elôzetes értesítését követôen – kiosztásra kerül. Egyben – elôzetes információink alapján – az érdekelt szakmai szervezetek web oldalaira is felkerül.

Dr. Samu Antal alelnök Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Gyógyszertár VII. évf. 5. szám 7

Az életmód megváltoztatása és az ellenôrzô vizsgálatok gyakorisága

„OALI – 2005“ (Országos Alapellátási Intézet – 2005) 8 Gyógyszertár VII. évf. 5. szám

A compliance aranyszabálya Mottó: Nincs idô nosztalgiázásra! Elôre kell menekülni! Kommunikáció – „közlés, híradás; ennek eredménye (Magyar Értelmezô Kéziszótár). Azaz a kommunikáció tájékoztatást, információk cseréjét, közlését jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer segítségével. A vezetôk idejük 80%-át kommunikációval töltik (a gyógyszertárvezetôk is). A szakmai, társadalmi és személyes siker nagymértékben attól függ, hogyan tudunk embertársainkkal kommunikálni. Az emberi kommunikáció jellemzôje, hogy sok csatorna igénybevételével történik. Gyógyszertárban történô beszélgetés során pl. elengedhetetlen beszélgetôtársunk igényeinek, véleményének, elvárásainak megismerése. Ehhez hasznos megismerni, begyakorolni az ún. figyelmes hallgatás („értô figyelem”) módszerét. A közvetlen emberi kommunikáció során egy személyiség a másik felé olyan jelzést bocsát ki, amely azt eléri, s abban „dekódolásra” kerül, vagyis valamilyen reakciót vált ki. A reakció nem feltétlen megfigyelhetô. A kommunikációban tehát a kölcsönhatás mozzanata nem feltétlen szükségszerûség. Az a személy, akitôl a vizsgált helyzetben a kommunikáció elindul, a kommunikátor vagy a közlô fél. Aki a közlést kapja és felfogja, a befogadó. A közlés módja, formai sajátossága, jelrendszere a kód. A kommunikáció többféle kódban történhet, a kód jel egységei különbözôk, azonban jelentéstartalmi, értelmi egységei azonosak és ez a mindennapi élet közös, kollektív értelemrendszerébôl fakad. A közvetlen emberi kommunikáció mindig egy társadalmi szituációban történik, e szituációnak mindig van valamilyen értelme, minôsítési lehetôsége a kollektív tudatban. A két ember relációja egymáshoz meghatározott és minôsített (organizációs kapcsolatok, státuszkülönbségek, szereprelációk stb. játszanak itt szerepet). Minden kommunikációban lényeges szerepet játszik a szituáció. Az emberi magatartás legnagyobb részt társadalmi elôírásokat követ. Ezeket az elôírásokat normáknak vagy szabálynak nevezik. A norma elôírások sorozata, amely megszabja, hogy egy adott személyiségnek adott helyzetben és viszonylatban hogyan lehet, szabad, kívánatos vagy kötelezô viselkednie. Bizonyos alapvetô normák a törvények, jogszabályok, illemszabályok, a hagyomány és a szokás egyes normái. Magatartásmódok a szocializáció során alakulnak ki, ekkor tanulja meg a személyiség azonosítani a normát igénylô szituációkat és viszonylatokat, és ekkor ismeri meg a szankciókat is. A normáknak csak egy része az, amely közös, kollektív jellegû kognitív képben él a személyiségben, a társadalom minden tagjában. A társadalom általában több kisebb-nagyobb csoportra oszlik, amelyekben a normák különbözôek. A normák sajátos csoportokba rendezôdve megszabják az emberi magatartást úgy, hogy meghatározzák, milyen helyzetben és milyen viszonylatban kinek hogyan kell viselkednie. Mindenki különféle szerepekben kénytelen viselkedni élete folyamán, olyanban is, amilyennel interakciós partnerében találkozik. Pervazív szerepek, amelyek az egyén minden más szerepviszonylatába belejátszanak és befolyást gyakorolnak rájuk. Ilyen pervazív szerep az életkor és a nem szerepe, ez az egyén állandó jellemzôje a társadalmi szisztémában. Családi (és rokonsági) szerepek. A család a társadalom alapvetô intézménye, a családban betöltött pozíció a személyiség

alapvetô jellemzôje, és ha nem pervazív szerepe is, az élet elég nagy részére rányomhatja bélyegét, és meghatározó erejû lehet. Családi szerep a szülô, az anya, az apa, a gyermek stb. szerepe. Organizációs vagy foglalkozási szerepek. A modern társadalomban az egyén életét organizációs relációk hálózata veszi körül, a szervezeti rendszerekben elfoglalt helyhez sajátos szerepek tartoznak. E szerepek különbözô jellegûek lehetnek, egyesek csaknem pervazívek pl. hivatásszerû foglalkozások szerepei (gyógyszerész, orvos stb.), mások egészen felszínesek, csaknem szituatív természetûek. Szituációs vagy „passzazsér” szerepek. Azt jelenti, hogy bizonyos társadalmi helyzetekben átmenetileg magára vesz az egyén bizonyos szerepeket, és ezekben addig van, amíg a szituációkban tartózkodik. Az ember pl. lehet vevô, járókelô, kliens, ügyfél, nézô, beteg stb. Minden ilyen helyzethez meghatározott magatartásnormák tartoznak, amelyeket a környezet elvár, és amelyeknek megfelelôen kell viselkedni. Minden szerep tehát valamilyen meghatározott helyzethez kötôdik, amit a személyiség elfoglal a társadalmi viszonylatok rendszerében. Ezt a helyet nevezhetjük státusznak. E státuszok képe valamilyen formában él a személyiségben. Egyes szerepekben elô van írva, hogy a kommunikációt ki kezdheti, milyen formai jegyeket kell magán viselnie. A szocializáció lényegében szereptanulást jelent. A szerepek helyes eltanulása és megvalósítása kapcsolatban van a személyiség érésével, és mintegy feltétele a felnôtt identitás kialakulásának. A kommunikáció szituációját és viszonylatrendszerét mindig a kommunikáló emberek teremtik. A kommunikatív szituáció és viszony kialakítása történhet nagyon gyorsan, különösen akkor, ha a kommunikátorok nagyon rutinosak, begyakorlottak, de történhet vontatottan, redundánsan, korrekciós mozzanatokon át is; pl. amikor az egyik kommunikációs fél gyakorlatlan. A kultúra társas tanulási folyamat eredménye. Kialakulása a szervezet megalapításakor kezdôdik. Ekkor ugyanis a tagoknak olyan együttmûködési cselekvési mintákat kell kialakítaniuk, amelyek révén sikeresen meg tudnak birkózni a kihívásokkal, problémákkal. Amelyek sikeresnek bizonyulnak, azok követendô szabályszerûségekké válnak a tagok számára – ezek a sikeres eljárások, mint hiedelmek beépülnek, s természetes rutinokká válnak. Az így kialakult értékrend, a rendszeresen eredményesnek bizonyuló eljárások mûködési szabályokká, rutinná alakulnak, s ezeket mindenki a szervezeti szocializáció folyamatában sajátítja el. Ennek pozitív következményei vannak a szervezet, de az egyén számára is: a szervezet számára kiszámíthatóvá válnak a viselkedések, a tagok számára pedig kapaszkodót, biztonságot nyújt. Minden szervezeti kultúraformáció két legfontosabb kérdése, hogy hogyan viszonyul a szervezet a külsô változásokhoz az alkalmazkodás és a túlélés érdekében, illetve hogyan valósítja meg a belsô integrációt.

A kommunikatív megnyilvánulások négy fô jellemzôjét különítik el. A megnyilvánulások interaktív jellegûek (dialogikusak). Ez azt jelenti, hogy még a monológ-jellegû interakciók is interaktívak, és ahogy a beszélôk hallgatókat igényelnek, hasonlóképp a vezetôknek is szükségük van követôkre. Gyógyszertár VII. évf. 5. szám 9

A megnyilvánulások kontextusfüggôk. A kommunikatív interakciók „helyzetfüggô módon benne foglaltatnak abban a realitásban, amelyet éppen alakítanak. A megnyilvánulások epizodikusak. A kommunikatív megnyilvánulások a benne résztvevôk számára is elkülöníthetô események. A megnyilvánulások rögtönzöttek. A szervezeti megnyilvánulások megvalósítói sem azt nem tudják elôre pontosan, hogy mások mit mondanak vagy tesznek a következô pillanatban (a kölcsönös megnyilvánulások során), sem azt, hogy ôk maguk erre miként fognak reagálni. A közvetlen emberi kommunikáció jelenségei és szabályszerûségei ott a legfontosabbak, ahol az emberek közötti érintkezés lényegi tartalma a kommunikáció. Minden ilyen területen szervezett módon, organizációs keretekben folyik az emberek érintkezése egymással, ez azt jelenti, hogy a kölcsönhatások egy része normák által szabályozott, és az egymással kapcsolatba kerülô emberek elsôdlegesen szervezeti szerepeik révén lépnek interakcióba egymással. A köztük lévô viszonylatokban szervezeti erôk határozzák meg, ki hogyan és milyen célból akarja befolyásolni a másikat, miben és milyen mértékig ki kit próbál kontroll alatt tartani, és ki az, akinek feladata és joga a másikat megváltoztatni. Fontos elem az empátia, vagyis az a képesség, hogy a ki nem mondott dolgokból is értsen valamit az ember, és hogy a másik érzelmi állapotát és viszonyulását némileg át tudja élni. A nem verbális kommunikáció fontos része a gyógyszerész-beteg kapcsolatnak. A gyógyszerész legyen képes fogadni és értelmezni a beteg nem verbális jelzéseit, továbbá legyen tudatában, hogy ô is küld ilyeneket a partnernek. A nem verbális üzenet megerôsítheti a szóbeli közlést, de ellent is mondhat annak, gyengítheti hatását. Ha a két csatorna nem ugyanazt közvetíti, kevésbé hihetünk a szavaknak, mint az egyéb jelzéseknek. A nem verbális eszközöket az emberek sokkal rosszabbul tudják ellenôrizni beszédüknél. A dolog jelentôségét alátámasztja, hogy egy üzenet 70-80 százaléka nem verbális csatornákon keresztül jut el a címzetthez.

A nem verbális jelzések funkciói: A társas helyzet kezelése Az én bemutatása Az érzelmi állapot közlése Az attitûdök kommunikációja A csatornák ellenôrzése

Szavak nélkül is érthetô jelzések Az elsô benyomás döntô szerepe Átélés, átvétel, empátia Udvariasság, tisztelet Viselkedési szabályok, diplomácia

Gesztusok Összefüggnek a testtartással és az érintéssel. Ide tartoznak a váll, kar, kéz és lábmozdulatok. Alapvetôek a fej és a kéz közötti mozgások. Lehetséges félrevezetô jelek: a száj eltakarása, az orr vakargatása, kevés gesztus (kéz) használata, a szemkontaktus kerülése, kevés mosoly, ruhadarabok huzigálása, hajtogatása, hirtelen helyzetváltoztatások (hátradôlés a széken), lábak gyors keresztezése és nyitása, „takaró” tárgyak (táska, mappa) felemelése. Testtartás A szék elején ülô beteg pozitív viszonyulást jelent a hallottakhoz, a hátradôlô idegességet, egyet nem értést, esetleg megtévesztési szándékot kommunikál. Orientáció A szemtôl-szemben helyzet az egyetértés érzetét kelti, az elfordulás az ellenkezôjét. A tárgyalás során az egymás mellettiség az azonos oldalon állást sugallhatja. Érintés Alapvetô emberi szükséglet, öt szinten értelmezhetô: funkcionális/szakmai társadalmi/udvarias baráti/szívélyes szeretetet kifejezô/intim szexuális/izgató A gyógyszerész-beteg összefüggésben az 1-2. szint alkalmazandó (a bizalom, a diszkréció, a megértés jelzésére és erôsítésére). Öltözködés Funkciói: a viselô védelme, a környezet védelme a viselôtôl, nemi szerepek kifejezése, társadalmi szerepek kifejezése. Az öltözködésnek fontos szerepe van az imázs, az identitás, az értékek stb. kifejezésében. Személyes tér Négy különbözô zóna létezik, melyeket az emberek kommunikálás közben fenntartanak: Intim zóna Személyes zóna Szociális zóna Nyilvános zóna

0-45 cm 46-120 cm 1,21-3,50 m 3,5 m-en túl

Érzelmileg közel állók Barátok, ismerôsök Idegenek Csoportnyi ember

Tárgyalási helyzetben a szociális zóna az elfogadható távolság. A nem verbális eszközök: Fejmozdulatok Az egyik oldalra billenô fej: figyelem, érdeklôdés, esetleg agresszió. A gyógyszerészt hallgató beteg sûrû bólogatása jó jelnek tekinthetô. Arckifejezés Mozdulatlanság: vagy az érzelem kifejezésére való képtelenség, vagy erôs, befolyásos egyéniség. Ez utóbbi típus keveset mozog, jól tudja ellenôrizni az arcát. Emellett hajlamos a szemkontaktus megszakítására, az érintésre és a személyes tér megsértésére. Ez a viselkedés minden körülmények között kerülendô a beteggel szemben! A mosolygó gyógyszerész könnyebben tud kapcsolatot teremteni, de pozitív válasz csak a természetes, nem erôltetett mosolyra várható. Szemkontaktus Tartása a közvetlenséget és az ôszinteséget jelzi, megszakítása mögött idegesség, csalódottság rejtôzhet. A pupilla kitágulásából az érdeklôdésre következtethetünk. Beszédhang Különösen akkor nagy az információtartalma, ha a kommunikáló felek nem láthatják egymást. Illatok Legfontosabb a higiénia és az ápoltság. 10 Gyógyszertár VII. évf. 5. szám

Gyógyszerész szaktudásánál fogva sajátos fölényben van, ún. szakértôi hatalom van a kezében, tehát páciensei figyelnek rá, szakértôi tekintélyt ruháznak rá. A tisztán szolgálatóra jellemzô szenvtelen információközlés, bár lehet formailag szabályos, nyilván alkalmatlan a beteg együttmûködésének és bizalmának megnyerésére. A gyógyszerészeknek nagy szükségük van a kommunikáció fejlesztésére, a kommunikációs érzékenység és az empátiás képesség fokozására. Már az egyetemi képzés során is, de a posztgraduális képzésben kiváltképpen. Különösen a krónikus betegek kezelésében meghatározó jelentôségû a beteg együttmûködése, a compliance, amelynek hiányában a leghatékonyabb gyógymód sem eredményes. Eleve kudarcra van ítélve bármilyen kezelés, ha a betegek érzelmileg elutasítják a kommunikátor személyét, vagy nem hisznek neki, mert nem tartják megfelelô mértékben hozzáértônek, megbízhatónak. A kommunikáció sikerességét a meggyôzés szempontjából: a kommunikáció forrása (a gyógyszerész viselkedése, külleme, rokonszenvessége, hitelessége, szakértelme, megbízhatósága, tekintélye stb.) a kommunikáció tartalma, természete (a mondanivaló struktúrája, érvrendszere, érzelmi és értelmi elfogadhatósága stb.)

a kommunikáció befogadója (a beteg kora, neme, tájékozottsága, elkötelezettsége). A kommunikáció egyik meghatározó sikertényezôje tehát, hogy a gyógyszerész érzékelteti-e a betegével, hogy figyel rá, komolyan veszi és megérti ôt. Ha egy beteg a kommunikátort hitelesnek tartja, akkor feltételezi róla a szavahihetôséget, az elfogulatlanságot és a szakértelmet. (Nehezen hiszünk valakinek, ha az illetô megjelenése, viselkedése, az ôt körülvevô tárgyak nem segítik elô, hogy ôt szakértô, megfontolt, elfogulatlan stb. személynek tekintsük.)

Sulykolnunk kell a közvéleménybe, hogy „BÁRHOL SZEREZTE BE GYÓGYSZERÉT, KÉRDEZZE MEG GYÓGYSZERÉSZÉT!” Miért? Mert a gyógyszeres terápiával kapcsolatos adekvát felvilágosítást csak gyógyszerész képes adni. Egyúttal a Compliance Aranyszabályát minden közforgalomban dolgozó gyógyszerésznek el kell sajátítania és tudatosan alkalmaznia szükséges, hogy a gyógyszertár helyzeti elônye kiépüljön, megmaradjon.

Nagyon fontos, hogy a gyógyszerész kommunikációja legyen: COMPLIANCE ARANYSZABÁLYA:

Világos, érthetô Tömör: néhány szóval, mondattal adjuk meg a szükséges felvilágosítást. Kerüljük a körülírásokat és a szócséplést.

ÉREZTESD A BETEGGEL, HOGY HALLOD AMIT MOND (FIGYELSZ RÁ); ÉREZTESD VELE, HOGY MEGÉRTETTED, A PROBLÉMÁJÁT, BAJÁT;

Nyugodt: azaz érzelmi megnyilvánulástól mentes legyen. A nyugalom imponál mindenkinek.

ÉREZTESD VELE, HOGY TISZTELED SZEMÉLYÉT ÉS DISZKRÉT VAGY;

Személytelen: gyógyszerész annak a szervezetnek a képviselôje, amelyben tevékenykedik, tehát nem kell saját személyét hangsúlyozni.

HALLJA amit mondasz (figyel Rád);

A jó gyógyszerész nemcsak a közlés, hanem a meghallgatás mûvésze is. A betegek személyes törôdést várnak, amit nem minden esetben és nem mindenütt kapnak meg. Nemzetközi szinten egyre inkább elôtérbe kerül az a meggyôzôdés, hogy a beteg gyenge compliance-ért nem is annyira a beteg okolható, hanem az ôt kezelô orvos ill. gyógyszerész, mert rosszul kommunikálnak a beteggel.

ÉREZTESD VELE, HOGY SEGÍTENI SZÁNDÉKOZOL; és érezni fogod, hogy a BETEG is: ÉRTI amit beszélsz; TISZTELI a munkádat; és EGYÜTTMÛKÖDIK Veled, hogy jobban érezze magát, hogy meggyógyuljon. Nekünk diplomás gyógyszerészeknek a kommunikáció területén is fel kell vennünk a harcot a külvilággal, méghozzá olyan eszközökkel, amire predesztinálva vagyunk. Ilyen eszköz pl. a compliance. Gyógyszerésznek nemcsak gyógyszer szakértônek kell lennie, hanem (gyógyszer-) terápia szakértônek is. Már most!

A jelenlegi magyarországi liberalizált helyzetben (hogy már csak az nem árusít gyógyszert, aki nem akar) a compliance jelentôsége ugrásszerûen megnô.

Új módszerek az egészségcentrumban Az étrendkiegészítô gyógyanyagok („VItalPharmakonok”, [VIP terápia] pharmaco-nutrition) alapvetôen különböznek a gyógyszerektôl. A régi bölcsesség szerint (fiziológiai és sejtreprodukciós értelemben) azok vagyunk, amit eszünk. A vitalpharmakon (VIP) terápia ezt a gondolatot ötvözi a farmakológia, biokémia és epidemiológia tudományos eredményeivel. Ennek megfelelôen új típusú, complex mikrotápanyag rendszert hoz létre, amelynek segítségével helyes irányba befolyásolható, alakítható szervezetünk mûködése. Ezzel a módszerrel reális esélyünk van arra, hogy minimalizáljuk a metabolikus szindróma kedvezôtlen kóroki következményeit.

A vitalpharmakonok (VIP) alkalmazásának lehetôsége a rendkívüli módon összetett metabolikus rendellenességek elemzésével kezdôdik, amelyek – többek között – a legnagyobb morbiditású szív- és érrendszeri megbetegedésekhez is vezetnek. A vizsgálatok eredményeit összevetik a kereskedelemben beszerezhetô táplálálék- élelmiszerek élettani hatásaival. Ez képezi az alapját egy átfogó mikrotápanyag alapú támogató programnak, amely megfelelô idôtartam alatt képes helyreállítani az azonosítható, kedvezôtlen jelenségeket okozó metabo-

Dr. doc. Simon Kis Gábor likus problémát. Nem csodaszerrôl, hanem egy élettani alapokon nyugvó, teljeskörû támogató programról van szó. Ennek a megközelítésnek a segítségével a vér kémiai összetétele és az érfalak fiziológiája eredményesen újraprogramozható és átalakítható oly módon, hogy hatékonyan immunizálja a pácienst a szív és érrendszeri betegségekkel szemben. Ha a betegség már fennáll, az érfalat regeneráló folyamatokat támogatásával és erôsítésével, a katabolikus folyamatok befolyásolásával, visszafejlôdésre kényszeríthetô. A vitalpharmakon (VIP) terápia megközelítés megtanít minket arra, hogy az öregedéssel általában párhuzamosan együttjáró hanyatlási folyamat nem elkerülhetetlen. Betegségek, melyekrôl azt gondoltuk, hogy természetüknél fogva progresszívek, nem feltétlenül azok. Az atheroma visszahúzódásra késztethetô, a kopott ízületek újraépülhetnek. Ezeket a betegségeket a gyógyászatban degeneratívnak nevezik, mivel egy tipikus, európai módon táplálkozó páciens esetében az életkorral általában rosszabbodnak. De abból, hogy ez a jelenség gyakori, azt feltételezni, hogy ennek kényszerûen és kizárólagosan így is kell lennie, súlyos filozófiai és élettani tévedés. Gyógyszertár VII. évf. 5. szám 11

Az új megközelítés jelentôsen megváltoztatja gondolkodásunkat a betegségekrôl és azok kezelésérôl, valamint az öregedés egyes tüneteirôl. Személy szerint hiszek abban, hogy a vitalpharmakon (VIP) terápia ugyanolyan hatékonynak bizonyul a degeneratív betegségek kezelésében és gyógyításában, mint az antibiotikumok a bakteriális betegségek gyógyításában. Feltehetô, hogy ez a megállapítás túl radikálisan hangzik egy orvos számára. Ezzel összefüggésben had emlékeztessek arra, hogy felfedezésekor sok orvos mennyire lekezelte az antibiotikumokat és azok egyértelmû hatásait, mivel úgy gondolták, hogy a fertôzô betegségek egyrészt természeti eredetûek (valóban azok), másrészt kezelhetetlenek (egyértelmûen nem azok). A vitalfarmakon (VIP) terápia (pharmaconutritional medicine) meglepôen egyszerû és evidens élettai folyamat elemzésébôl következô igazságon alapul. Minden élô sejt dinamikus, azaz folyamatosan reprodukálja és korrigálja önmagát. A bôrsejtek naponta elhalnak és cserélôdnek, a vörös vértestek mintegy 4 hónap alatt használódnak el és veszik át újak a helyüket, tíz évenként új csontvázat növesztünk. Az élô szervezetben ez a változás fokozatos és állandó. A csuklóban lévô porc pusztul és regenerálódik, az atheroma az érfalakon folyamatosan lerakódik és leválik, a táplálékkal kalóriákat veszünk naponta magunkhoz, és az naponta alakul át hôvé, mozgássá és mindenfajta létfunkcióvá. Az élô szervezetnek kifogyhatatlan regenerációs és megújulási képessége van, ami a neolitikum ôsi evolúciós folyamatából ered. Ha ez nem így lenne, az emberi faj nem maradt volna fenn. 20 éves korunkra ízületeink elvékonyodnának, 30 éves korunkra artériáink szilárddá válnának, 40 éves korunkra agyunk elpusztulna. Többségünk esetében azonban ez nem következik be.

Igaz, hogy az évek múlásával a degeneratív típusú elváltozások halmozódnak, és növekvô számú, variábilis módon manifesztálódó klinikai megbetegedés formáját öltik. Ez a trend olyan nyilvánvaló és általános, hogy szinte megkérdôjelezhetetlen. Miért olyan gyakori ez a jelenség? Miért annyira más az öregkor? Van rá korrekt élettani magyarázat. Életünk elsô 20 évében a növekedési és megújulási folyamatok dominálnak. Ezt az állapotot „anabolikus dominanciának” nevezik. Az életkor elôrehaladtával a növekedés és megújulás lassul, a leépülés és hanyatlás folyamatai, vagyis a „katabolikus dominancia” kerül elôtérbe. Mire elérjük a 40-es éveinket, már inkább ezek a jelenségek dominálnak, és az „anabolikus dominanciáról” “katabolikus dominanciára” váltunk. Gyógyulási képességünk veszélybe kerül, a sebek hosszabb idô alatt hegednek be és nagyobb valószínûséggel fertôzôdnek el. Az immunrendszer hatékonysága csökken. Általánosságban a sejtek újraépítésének, megújulásának aránya csökken, és helyét átveszi a hanyatlás folyamata. Ezzel összefüggésben a szervek pusztulása apránként halmozódik, (a talaj lassú eróziójához hasonlóan) miközben mi az artériák lassú elzáródásáról, a csípô vagy a térd porckopásáról, vagy a csendben elhaló agysejtjeinkrôl beszélünk. A pre-klinikai betegségek hosszú látens idôszakot követôen a 60 éves korú emberek nyolcvan százalékánál egy vagy több degeneratív elváltozás tüneteit produkálják. Nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy az emberek többségénél kimerülnek mind az anabolikus alkotóelemek, mind az anti-katabolikus anyagok. Ez nem abszolút hiánya valamely nyomelemnek ami hiánybetegséget okoz (mint pl. a skorbut ami egy példa az A típusú anyaghiányra), de számos nyomelem szuboptimális bevitelének a kö-

vetkezménye (ami gyakran párosul kalória többlettel, ez a B-típusú anyaghiány). Mindezek a degeneratív elváltozások többségének egy igen valószínû általános eredôi. A többszörös nyomelemhiány uralkodó jelenségének struktúrális okai vannak. Az egyik legfontosabb oka a B-típusú anyaghiánynak az, hogy nem eszünk eleget. Paradox állításnak hangzik. Hiszen kortünet a súlygyarapodás (obesitas), pedig jóval kevesebbet eszünk, mint korábban. Bizonyára találkoztunk már mai beszámolókkal elôdeink kulináris kultúrájáról, a korábbi évszázadok során divatos táplálkozási szokásokról. Viszont ôk gyalogoltak, lovagoltak ott, ahol mi autózunk. Lépcsôket másztak, ahol mi liftezünk, és kalóriákat égettek el, hogy melegen tartsák magukat, míg mi felcsavarjuk a központi fûtést. Akinek a szervezetében kifogynak az anabolikus alkotóelemek és az anti-katabolikus anyagok, nagy bajba kerül. A szövetek megújulása lassul, értelemszerûen katabolius dominancia lép fel nála, elôtérbe kerül a szövetpusztulás. Ez a jelenség klinikai ellátást igénylô megbetegedésekhez, azok kumulált szövôdményeihez vezet. A mikro- és növényi eredetû étrendkiegészítôk felépített és szisztematikus alkalmazásáról korábban már kimutatták, hogy csökkentik a betegségek kockázatát. A vitalpharmakonok (VIP) alkalmazása csupán a logikusan következô lépés ezen az úton. Folytatjuk!

Prof. Paul Clayton (Oxford Brookes GB) Dr. Mikola Bálint (MOSZ H)

A gyógyszerellátás Nagy-Britanniában a brit egészségügyi rendszer reformja tükrében Nagy-Britannia gyógyszerekkel és egészségügyi termékekkel való ellátása túlnyomóan az NHS (National Health Service – állami egészségügyi szolgálat) ellátórendszerén keresztül történik. Ez magában foglalja a

Az alapellátásban túlnyomóan a közforgalmú gyógyszertárak végzik a gyógyszer-, és részben az egészségügyi termékellátást is. A gyógyszertárak készletbeszerzése nagykereskedôkön, kisebb mértékben az elôállítókon keresztül történik.

✔ közforgalmú gyógyszertárakat ✔ kórházi gyógyszertárakat ✔ orvosi készülék- és segédeszköz szállítókat ✔ diszpenzálásra (gyógyszerkiadásra) jogosult általános orvosokat.

A gyógyszereket három csoportba sorolják:


vényköteles gyógyszerek csak gyógyszertárban forgalmazható gyógyszerek szabadon eladható gyógyszerek.

Mivel az Egyesült Királyságban megengedett a gyógyszertárak többes, idegen, valamint társasági tulajdona, a független egyéni tulajdonban lévô gyógyszertárakon kívül vannak nagy gyógyszertárláncok, pl. – több mint 2500 üzlet, – több mint 360 üzletegység, – a (2003-ig a neve GEHE) tulajdonában, több mint 1 600 patikája van, – független patikák lánca, mintegy 1,700 patikával. A gyógyszertárakkal és gyógyszertári láncokkal a helyi egészségügyi hatóságok vagy az NHS elsôdleges ellátási szintjei ellátási szerzôdéseket kötnek.

rendelésével. Az utóbbi öt évben bevezetett gyógyszerek piaci aránya 2001-ben az Egyesült Királyságban csak 16% volt, Németországban 24,9%, az USA-ban 32%.

A közforgalmú gyógyszertárak nem létesülhetnek szabadon. 1987 óta az NHS a gyógyszertárakkal való szerzôdéskötést restriktív módon szabályozza, így a gyógyszertárak száma több mint 10 éve állandó.

Az elsôdleges ellátás szektorában a generikum-vények aránya folyamatosan emelkedik. 1998-ban egy eredeti készítmény átlagára 23,70 euró volt, egy generikumé 4,75 euró (a viszony 5:1, 1988-ban még 3,4:1 volt).

2000-ben 12 258 közforgalmú gyógyszertár volt, azaz egy gyógyszertár átlagosan 4878 lakost látott el. A gyógyszertárakkal való ellátottság az ország részei között eltér, 2001-2002-ben Angliában egy gyógyszertárra 5116, ÉszakÍrországban 3320 lakos jutott.

1996 decemberétôl 2000 decemberéig az eredeti készítmények kiadásai 4,4-szeresükre emelkedtek, míg a generikumok költségei „csak” megduplázódtak. Az áremelkedések miatt 1999-ben és 2000-ben maximált árakat alkalmaztak be a Selected List 499 generikumára.

5071 általános orvosnak (13%) van diszpenzálási joga, akik túlnyomóan a távoli, vidéki régiókban gyógyszereket adhatnak ki. Az Egyesült Királyság azon kevés európai ország közé tartozik (Hollandián, Svájcon és Svédországon kívül), amelyekben megengedett a csaknem korlátlan csomagküldô kereskedelem. Gyógyszerészek Az Egyesült Királyságban más OECD államokkal való összehasonlításban a foglalkozásukat gyakorló officinai gyógyszerészek aránya az 1000 lakosra jutó 0,39 gyógyszerésszel különösen alacsony. Az alkalmazott officinai gyógyszerészek átlagos évi fizetése 2001-ben 25.00033.000 font volt (41.000-54.000 euró). A gyógyszerek és egészségügyi termékek rendelése és kiadása A gyógyszerek és egészségügyi termékek rendelésére jogosultak az I. ellátási fokozatban az általános orvosok, fogorvosok, kórházi orvosok és meghatározott esetekben nôvérek, nemrég óta pedig a gyógyszerészek is. Az Egyesült Királyságban kb. 1500 gyógyszer rendelhetô (különbözô erôsségben és csomagolásban) az NHS-en keresztül. Ez a pozitív listához hasonló „Selected List” túlnyomóan generikumokat tartalmaz, és kizárja azokat a gyógyszereket, amelyek hatása nem igazolt. A listába fel nem vett gyógyszereket a betegeknek teljes áron meg kell fizetniük. Az Egyesült Királyságban 1998-ban az orvoshoz fordulások 69%ában (1982-ben még 78%-ában) gyógyszereket rendeltek. Más OECD államokkal összehasonlítva az Egyesült Királyságban az egy lakosra jutó vények száma alacsony volt (10 vény/fôre 1997-ben). A 90-es évek második felében az Egyesült Királyságban a vények száma jelentôsen növekedett, különösen a cardiovasculáris betegségek kezelésének gyógyszereié (a vények aránya számszerûen és értékben több mint 20%-kal). A rendelési magatartás az egyes brit országrészek között jelentôsen eltérô. Az azonos hatóanyagú gyógyszereknek a gyógyszerész részérôl való helyettesítése

az Egyesült Királyságban – sürgôs esetek kivételével – nem megengedett. Amennyiben a piacon egy generikum rendelkezésre áll, úgy a közforgalmú gyógyszertárban az általában drágább eredeti készítmény kiadása csak a generikum áráig megengedett. Gyógyszer- és egészségügyi termékfelhasználás A lakosság átlagos élettartamának növekedése a gyógyszer- és egészségügyi termékfelhasználásban is visszatükrözôdik. 1978 és 1998 között az idôsebb betegek gyógyszerrendelései több mint kétszeresükre emelkedtek, 98-ról 234 millió fontra, évi 12-rôl egy fôre 26 vényre, vagy az összes vények 32%-áról 50%-ra. Ezzel szemben a munkaképes korú lakosság gyógyszer- és egészségügyi termékfelhasználása 71%-kal csökkent, az egy fôre jutó vények száma 5,5-rôl 1,6 vényre. A gyógyszerköltségek növekedése A gyógyszerköltségek aránya az egészségügyi kiadásokban 2000-ben az Egyesült Királyságban 10,2% volt, a GDP kb. 1,2%-a. A nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy az egy fôre jutó gyógyszerkiadások az OECD országokban lényegesen meghaladják az Egyesült Királyságét. Ezek 2002ben Németországban 10%-kal, Franciaországban 48%-kal és az USA-ban 319%-kal haladták meg az Egyesült Királyságét. Ugyancsak feltûnôen alacsonyak a gyógyszerkiadások a GDP arányában, Egyesült Királyság 1,2%, USA 2,6% és Franciaország 1,9%. A brit gyógyszeripari szövetség szerint az Egyesült Királyságban a legmagasabb a vényre felírt generikumok aránya, és itt a legalacsonyabbak generikumok árai Európában. Az eredeti készítmények lényegesen magasabb árai ellenére pl. 2001-ben az egy vényre jutó átlagos költség az Egyesült Királyságban (16,6 euró) lényegesen alacsonyabb volt, mint Németországban (22,1 euró). Ez egyrészt az Egyesült Királyság lényegesen kedvezôbb generikumáraival magyarázható, másrészt a drágább, innovatív gyógyszerek tartózkodó

Gyógyszerárképzés 1957 óta az Egészségügyi Minisztérium a Gyógyszerár-szabályozási Rendszer (PPRS) keretében a gyógyszeriparral kialkudja az egyes originális készítmények alapárait (Net Ingredient Costs (NIC). A PPRS-en keresztül megállapítják a maximált árat, és korlátozzák az NHS-nek való eladásokból származó vállalati nyereséget. A NIC alapárak nettó eladási árak, és még nem tartalmaznak adókat. A generikumok „Gyógyszer Árszabásával” együtt ezek szolgálnak alapul az NHS által támogatott gyógyszerek árkalkulációjához. A disztribúciós költségek aránya (az árrés) a bruttó gyógyszertári eladási árban átlagosan 43,6%, és ezzel – a gyógyszertári láncok és a csomagküldô kereskedelem engedélyezése ellenére – lényegesen magasabb, mint pl. Németországban (28,8%). A gyógyszerek gyógyszertári eladási ára átlagosan 10%-kal magasabb, mint Németországban. Az NHS keretében térített gyógyszereket nem terheli forgalmi adó. Minden más gyógyszer a normál 17,5%-os forgalmi adó alá esik. A gyógyszerköltségek térítése A közforgalmú gyógyszertárakban kiadott gyógyszereket az angol Egészségügyi Minisztérium és az országrészek legfelsô egészségügyi hatóságai közpénzekkel finanszírozzák. A közforgalmú gyógyszertáraknak történô fizetéseket a „Gyógyszer Árszabásban” állapítják meg, amit havonta hirdetnek meg. Az NHS-sel elszámolandó minden receptért (2001-2002-ben havonta átlagosan egy gyógyszertárra 5000 vény jutott) 1,55 eurót fizettek. A gyógyszertárak további bevételeket értek el a magánreceptek beváltásával, az öngyógyszerelés gyógyszereinek, a szabadon eladható gyógyszereknek a kiadásával és olyan szolgáltatásokkal, mint oxigénkiadás, vérnyomás- és vércukormérés, tanácsadási tevékenységgel, és pótlékokkal, pl. a 24 órás szolgálat pótlékával. A rendelt gyógyszerek vagy egészségügyi termékek minden csomagolásáért a beteGyógyszertár VII. évf. 5. szám 13

geknek elvileg egységesen jelenleg 6,30 font (10,30 euró) díjat kell fizetniük. Ez azokra a gyógyszercsomagolásokra is vonatkozik, amelyeknek az ára a receptdíj alatt van (kb. a rendelt gyógyszerek 50%-a). Azok a betegek, akik állandóan gyógyszerekre szorulnak, egy elôfizetési utalványt szerezhetnek négy hónapra 32,90 fontért (54 euró) vagy egy évre 90,40 fontért (148 euró), ami a receptdíjak fizetését átalányban fedezi az említett idôszakok alatt. A receptdíjfizetés alól azonban a lakosság nagy része mentes, pl. a 16 éven aluliak, képzés alatt állók, terhesek, 60 éven felüliek, alacsony jövedelmûek. A betegek által fizetett térítés 1998-ban az elsôdleges ellátási szektor gyógyszerköltségeinek csak 6%-át fedezte. Gyógyszerellátás a szekunder és tercier ellátási fokozatban – kórházi gyógyszertárak A kórházi gyógyszertárak látják el mind a fekvôbeteg-ellátásba felvett betegeket, mind az elbocsátás elôtt állókat, valamint a kórházban ambulánsan kezelt betegeket. A kórházi utókezeléshez szükséges gyógyszereket a kórházban rendelik 4 hétre, és azokat a betegek díjmentesen hazavihetik. Ezzel szemben a kórházi ambuláns betegeknek a gyógyszereket a szokásos 6,30 font receptdíj ellenében adják ki. A fekvôbeteg-ellátás utáni és az ambulanter ellátott betegek gyógyszerellátása a kórházi gyógyszertárak és a kórházi költségvetések jelentôs többletterheléséhez vezet. A kórházban bevezetendô új gyógyszerekrôl a kórház gyógyszerbizottsága dönt. A gyógyszerbizottsághoz nemcsak orvosok és a kórház gyógyszerésze tartozik. A gyógyszerbizottság egy gyógyszerjegy-

zéket (Drug Formulary) dolgoz ki. A kórházi költségvetésben a gyógyszerek aránya 3-4%. A British National Formulary (BNF) összefoglalja a felírható gyógyszereket. 15 indikációs csoportba és további alcsoportokba sorolva a BNF egy értékes kézikönyv az orvos és a gyógyszerész számára, mert fontos információkat foglal össze a gyógyszer kiválasztására, felírására, kiadására és alkalmazására. Kimutatja az NHS állami egészségügyi szolgálat által nem térített gyógyszereket, a szigorú költség-haszon elemzés szerint kevéssé alkalmasként besorolt gyógyszereket, és ezzel költségfékezôen hat a gyógyszerkiadásokra. A „The NHS Plan” reformprogramnak a gyógyszerügyre való kihatásai A 2000 júliusában kezdôdött egészségügyi reformprogramot szeptemberben a gyógyszerügy területére is kiterjesztették. A gyógyszertárak és a gyógyszerészek szerepének erôsítésével költségeket kell csökkentenie, javítania kell a népegészséget és a betegelégedettséget. Meghatározott kompetenciákat áthelyeznek a kórházi osztályokról és az orvosi praxisból az ambuláns ápolási szolgálatokra és a közforgalmú gyógyszertárakra. A gyógyszertáraktól aktív farmakológiai-terápiás betegtanácsadást várnak, amivel orvoshoz fordulást takarítanak meg, és javítják a betegellátást. Számos gyógyszer és egészségügyi termék felírási kötelezettségét feloldották. Az általános orvosok, gyógyszertárak, községi nôvérek és terapeuták ellátási központokba való összevonásával javítani kell az elsôdleges ellátás hatékonyságát, hogy csak súlyos esetben legyen szükség kórházi beutalásra. Ez költségcsökkentést jelent a szekunder ellátás terén, ugyanakkor a központok

a betegeknek kényelmes és idôkímélô orvosi kezelést nyújtanak. 24 órás, területet lefedô gyógyszerellátást kell nyújtani a betegeknek jól elérhetô távolságban, valamint tapasztalt nôvérekkel mûködô NHS Direct telefonszolgálatot. Vényköteles gyógyszereket rendelhetnek gyógyszerészek és erre képzett nôvérek is a 2000. évi brit gyógyszertörvény szigorú feltételei mellett. Ehhez személy szerinti felhatalmazást kell elnyerniük. A kórházi gyógyszerészeket egyebek között arra hatalmazzák fel, hogy a betegek elbocsátás utáni gyógyszerelését segítsék elô, az officina gyógyszerészek arra kapnak jogosultságot, hogy tartós gyógyítás keretében rendeljenek gyógyszereket. A gyógyszertárakban az intenzívebb betegfelvilágosítással el kell érni: ✔ a betegcompliance javítását és ezzel a gyógyszerszedési hibák elkerülését ✔ a nemkívánatos gyógyszerhatások és interakciók elkerülését ✔ a gyógyszerpazarlás elkerülését. A gyógyszerészeket a jövôben ellenôrzik szakmai kompetenciájuk és a nyújtott szolgáltatás minôsége tekintetében. A Brit Királyi Gyógyszerésztársaság a gyógyszerészek igazolt inkompetenciája esetén törli ôket a társaság nyilvántartásából, és megtiltja a hivatás gyakorlását. 2003 áprilisáig az NHS állami egészségügyi szolgálat minden intézményét, a gyógyszertárakat is akkreditálni kellett, hogy az NHS-en belül elérjék a munkafeltételek és munkafolyamatok legmesszebbmenô standardizálását. Forrás: Krankenhauspharmazist, 2004,25,6,269-283.

Dr. Bartal Éva okl. közgazda

Mit vár a társadalom a gyógyszerészektôl? Magyar, máltai, portugál és francia gyógyszerészhallgatók véleményeinek összehasonlító vizsgálata kérdôíves felmérés alapján Manapság egyre több szó esik a gyógyszerészek társadalmi elvárásairól, a gyógyszerész egészségmegôrzô felelôsségteljes szerepérôl. Gyógyszerészek fontossága,relevanciája társadalmi jelentôsége napjainkban jelentôs mértékben változik. Egyrészt az egészségügyi reformok, liberalizáció kapcsán, másrészt a gyógyszerpiac térhódításának köszönhetôen. Jogos a kérdés: mit jelent ma gyógyszerésznek lenni, azaz mivel foglalkozik és milyen új változásoknak kell megfelelnie egy a szakmáját hivatásnak tekintô gyógyszerésznek? Az Európai Gyógyszerészhallgatók Egyesülete, a 2006/2007 éves témájaként arra volt kíváncsi, mi a gyógyszerészhallgatók véleménye a munkájuk során megjelenô társadalmi változásokról. 14 Gyógyszertár VII. évf. 5. szám

Az EPSA-nak (European Pharmaceutical Students’ Association) azaz az Európai Gyógyszerészhallgatók Egyesületének 120 ezer tagja van 32 országból. Az egyesület célja, hogy az európai gyógyszerészhallgatók megismerhessék egymást, együtt dolgozzanak, elmondhassák véleményeiket, ötleteiket. 1978 tavaszán Franciaországban, Nancy-ban alakult az Egyesület European SubCommittee(ESC) néven. Mai nevét, (EPSA), 10 évvel késôbb, a Helsinkiben tartott kongresszuson kapta. Felmérés során 531 kérdôívet értékeltem ki és hasonlítottam össze az I.-V. éves magyar hallgatók véleményeit a máltai, portugál és francia gyógyszerészhallgatók véleményeivel szemben. Tudományos Diákköri Konferencián ismertettem a kérdôív eredményeit a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár, Gyógyszer-

ügyi Szervezési Intézet nevében Kovácsné Dr. Balogh Judit segítségével és a Magatartástudományi Intézet nevében Susánszky Éva tanárnô segítségével. Kérdôív bemutatása: A kérdôív 54 zárt és három nyitott kérdést tartalmazott, kiértékelése pedig az un. ötös fokozatú „Likert” skála alapján történt. A kérdôív elsô részében, a gyógyszerészek, egészségügyi rendszerben betöltött szerepérôl kérdeztük a hallgatókat: mennyire fontos: a gyógyszerész és beteg közti kommunikáció növelése az expediálás során, szorosabb együttmûködés a többi egészségügyi dolgozóval, egészségügyi kampányok szervezése. A második részében, melynek alcíme a gyógyszerészek jellemzése, az alábbi kérdésekrôl kérdeztük a hallgatókat: mennyire fontos a gyógyszerészek szerepe a megfelelô tanácsadás, tájékoztatás terén, gyógyszerészek mennyire teljesítik az alábbi feladatokat: vény ellenôrzése, tájékoztatás a gyógyszerek megfelelô használatáról, a személyes tanácsadás biztosítása, szakmai nyelv érthetôvé tétele, a betegek egészségügyi állapotának követése (orvossal konzultálni), generikumok ajánlása, lejárt gyógyszerek, használt fecskendôk visszavétele, továbbá a kutatás fejlesztése, „me too“ gyógyszerek lecserélése A kérdôívet 71 magyar, 67 máltai, 252 portugál és 141 francia hallgató értékelte. Nemek szerinti megoszlás alapján 385 nô és 146 férfi hallgató, évfolyamok szerinti megoszlás alapján pedig 50%-át a III. éves hallgatók, 33%-át a IV. éves, 17%-át az V. éves, 1%-át pedig a II. éves hallgatók véleményezték. Eredmények bemutatása: Azon kérdésre, hogy a Társadalom tisztában van-e a gyógyszerészek szerepével az egészségügyi ellátásban, jelentôs eltérés mutatható ki a magyar és külföldi hallgatók véleményei között. Míg az elôbbiek szerint a társadalom nincs tisztában a gyógyszerészek szerepével, a máltai és portugál hallgatók közel 40, a francia hallgatók 60 százaléka szerint éppen ellenkezôleg. Feltehetjük a kérdést, hogy vajon mi állhat az eredmények különbsége mögött?

Megkérdeztük a hallgatókat arról, hogyan lehetne népszerûsíteni a gyógyszerészek egészségügyi rendszerben betöltött szerepét. A gyógyszerész beteg közötti kommunikáció fejlesztése, egészségügyi kampányok szervezése, szorosabb együttmûködés a többi egészségügyi dolgozóval, gyógyszerészet népszerûsítése iskolákban, szórólapok terjesztése, válaszok közül egyedül a gyógyszerész-beteg kommunikáció fejlesztését nyilvánították a magyar hallgatók fontosabbnak, a többi lehetôség közül nem állapítható meg szignifikáns különbség.

Mennyire növelhetik a gyógyszerészek egészségügyi rendszerben betöltött szerepét az alábbi tevékenységek?

(p=0.000154): gyógyszerész-beteg kommunikációt illetôen a gyógyszerkiadás során, szignifikáns eltérés állapítható meg. Gyógyszerészek mindennapos munkájuk során jelentkezô elvárásokkal kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a jó együttmûködô képességet mindenki egyformán fontosnak ítélte meg, de azt hogy a gyógyszerész jó kommunikációs képességgel rendelkezzen, jártas legyen szakmai kérdésekben, mindig tudjon megfelelô gyógyszert ajánlani, ellenôrizze hogy a beteg megfelelôen szedi-e a gyógyszert, a magyar hallgatók egyértelmûen fontosabbnak találták.

Mit várhatunk a gyógyszerészektôl?

A társadalom tisztában van a gyógyszerészek szerepével az egészségügyi ellátásban

(p=0.893): jó együttmûködést illetôen, nincs szignifikáns eltérés. A következô két diagram a gyógyszerészek feladatköreinek fontosságával foglalkozik, továbbá hogy ezen fontosnak nyilvánított munkákat a gyógyszerészek mennyire teljesítik. A vény ellenôrzést, tanácsadást, generikumok ajánlását minden hallgató fontosnak találta, de a gyógyszer alkalmazásáról való tájékoztatást a magyar hallgatók, míg a gyógyszeres terápia ellenôrzését a külföldi hallgatók hangsúlyozták. Gyógyszertár VII. évf. 5. szám 15

Gyógyszerészek tevékenységi körének fontossága

A magyar hallgatók a gyógyszerész-beteg közötti kommunikáció fontosságát, a szakmai kérdésekben való jártasságot, a megfelelô gyógyszer ajánlását, vény ellenôrzését ítélték fontosabbnak, szemben a külföldi hallgatók véleményével, akik a megfelelô gyógyszeres terápia ellenôrzését, tanácsadást és a gyógyszerészek kutatásban elfoglalt szerepét tartják jelentôsebbnek. 30. EPSA kongresszus alkalmával, melyet 2007. április 16-22-ig rendezték meg Hágában „Mit vár a társadalom a gyógyszerészektôl?” címmel kisebb csoportokban beszélgettünk az alábbi témákról:

Szignifikáns különbség a (p=0.00): tájékoztatás a gyógyszer alkalmazásáról, gyógyszeres terápia ellenôrzésének kérdésében van. Az utolsó diagramon egyértelmûen látható, hogy a vény ellenôrzését illetôen a magyar hallgatók, a gyógyszerészek szerepét a kutatásban és a tanácsadás kérdéseinek válaszai alapján a külföldi hallgatók tartják nagyobb jelentôségûnek. A generikumok ajánlását és a betegek egészségügyi állapotának figyelemmel kísérését mindenki fontosnak tartotta.

Gyógyszerészi feladatok teljesítése

Mit tehet a gyógyszerész annak érdekében, hogy a betegek az elôírt dózisban szedjék gyógyszereiket, hogyan lehet egyeztetni a tanulmányaink során megszerzett és a munkánk során szükséges tudást, mennyire szükségesek a legújabb kutatásokhoz az újítások, és a generikus gyógyszereké-e a jövô? Egyetértettünk abban, hogy a gyógyszerészeknek nagyobb és több figyelmet, megbecsülést kellene kapniuk a társadalom felôl, továbbá azért, hogy felvállalhassuk a munkánkkal járó felelôsségtudatot , a társadalomnak jobban kellene támogatnia. Mint gyógyszerészhallgatók, mint leendô gyógyszerészek fontos tudnunk, hogy milyen nehézségekkel kell szembesülnünk munkánk során. Mint az egészségügyi ellátásban fontos szerepet betöltô dolgozóknak, ki kell használnunk minden lehetôséget, amely késôbb szakmai fejlôdésünket eredményezheti. Csak így tudunk a társadalmi-egészségügyi elvárásoknak eleget tenni és munkánkat mások által elismertetni, hogy a betegek felismerjék a gyógyszerészek egészségmegôrzô felelôsségteljes munkáját a gyógyszertárakban.

Gerô Zsuzsa Információs felelôs 2007/2008 Európai Gyógyszerészhallgatók Egyesülete

A pilisszentiváni gyógyszertárba (p=0.000): vény ellenôrzése, gyógyszerészek szerepe a kutatásban, (p=0.02): tanácsadás kérdésének válaszai alapján szignifikáns különbség állapítható meg. Összegzésként elmondható, hogy a magyar és a külföldi hallgatók a gyógyszerészet más-más területeit tartják fontosnak.

részmunkaidôs gyógyszerészt keresünk. Telefon: 06 30 922-8990

Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében.

(06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) ✦ Dr. Mikola Bálint 16 Gyógyszertár VII. évf. 5. szám

Hogyan növelhetô a patikai forgalom? Megkérdeztünk néhány szakgyógyszerészt, akik évek óta használják a Wonderline rendszerét. Dr. Nemere Gyuláné:

A Beteghívó rendszer és a plazmatévé összekapcsolása kellemesebbé teszi a sorban állást. A kettô kombinációja megtartja és gyarapítja a minôségi vásárlóimat, akik szeretnek gyorsan és kellemes környezetben vásárolni. A reklámozott termékek forgalma több mint 18%-kal emelkedett. Sok eszközt kipróbáltam és a Wonderline rendszerét tartom a leghatékonyabbnak.

Gonda János:

Amióta használjuk a Beteg Hívó Rendszert sokkal rendezettebben, és fegyelmezettebben történik a sorban állás. Kiküszöböli azt a régi problémát, hogy többen hallják az expediáló és beteg közti kommunikációt. Számomra azért fontos a rendszer, mert segítségével a patika emelt szintû szolgáltatást nyújt a betegek részére. Ahhoz, hogy a gyógyszergyártok és -forgalmazók reklámjai színvonalasan és az officinához jól illeszkedve jelenjenek meg, a Wonderline által kifejlesztett technológiára van szükség. A rendszeren futó termékek forgalma érezhetôen több mint 12%-al növekszik.

Székelyné Farkas Erzsébet:

A patikai vásárlók ugyanúgy megkérdezik a véleményünket az officinában üzemelô plazma tévén futó termékekrôl, mint azelôtt, de mindenképpen hasznos, mert otthon a televízióban látott termékek nevére legtöbbször nem emlékeznek. A rendszer képernyôjén futó reklámok viszont felelevenítik a sorban állás közben a reklámokat, és így célirányosan tesznek fel kérdéseket, majd vásárolnak. Visszamenôleg ellenôriztem a plazmatévén megjelent termékek forgalmát és 19-40%-os növekedést tapasztaltam.

Kérdezze meg Gyógyszerész kollégáit, Ôk a Wonderline rendszerével növelik forgalmukat.

Wonderline Média Kft. Fax: (+36-1) 272 0252 Mobil: (+36-20) 555 0996 Honlap: www.wonderline.hu Gyógyszertár VII. évf. 5. szám 17

Szervezeti élet Szervezeti élet Szervezeti élet Szervezeti élet A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége az ôszi gyógyszerész kongresszusok 1991. évi alapítója meghirdeti

A Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2008 rendezvényeit Tisztelt Kolleganôk és Kollega Urak! Ha valaki nekem 1991-ben, az elsô MOSZ konferenciánkon azt mondja, hogy lesz olyan ôsz, amikor a versenyképességünk megôrzése lesz az aktuális rendezvényünk egyik fô témája, talán többen megmosolyogjuk, de minimum megpróbáltuk volna helyes útra téríteni. Elkövetkezett ez az idô is. Nincs megnyugvás, nincs hátradôlés, nincs kiegyensúlyozott szakmai és gazdasági környezet. Folyamatos éberség van, folyamatos készenlét, folyamatos változás, folyamatos alkalmazkodás. Hihetetlen energiákat emészt fel a talpon maradás, koncepciózus elhivatottsággal felépített értékeink megtartása. Globalizáció, EU csatlakozás, liberalizáció, gazdasági növekedés megtorpanása, forráscsökkenés, munkaerôhiány, dinamikus mûködési költségnövekedés, piaci környezet, verseny. Gyógyszerbiztonság megteremtése, európai színvonalú gyógyszerellátó struktúra felépítése, továbbképzési rendszerek kialakítása, gyógyszerészi gondozás, gyógyszeres terápia menedzsment, szolgáltatásfejlesztés, gyógyszertárak egészségcentrummá fejlesztése. Keressük az egyensúlyt, az ellátás-biztonság folyamatos fenntartása mellett. Változott a világ, változnunk kell nekünk is. Alapértékeink megtartása mellet át kell gondolnunk a prioritásokat. Nem feladva közösen kimunkált szakmafejlesztési törekvéseinket a talpon maradás most a legfontosabb. Tôkeszegény környezetben ért minket az egészségpiacra történô korlátok teljes lebontása, özönlenek a szereplôk a pástra, kezdôdik a verseny. A verseny célja pedig legyôzni a másikat. Ilyenkor nélkülözhetetlen a belsô tartás, de igen lényeges a felkészülés a változásokra. Errôl szól majd a Gyógyszerészek 2008. évi Országos Kongreszszusa. A gyógyszerészi gondozás szakterülete most az onkológia lesz. Tekintettel a rosszindulatú daganatos megbetegedések kiemelkedô morbiditási tényezôjére, gyakorló klinikusokkal, egyetemi oktatókkal keressük közösen a megoldást a szakterületen az ismeretek gyarapítására, a gyógyszerészi szerepvállalás megfogalmazására. Ismét tervezünk nemzetközi kitekintést szakmai és gazdasági színtereken egyaránt. Építjük tovább a korábban a Szövetség által meghirdetett „Gyógyszertár, mint egészségcentrum” programot, a „Jövô gyógyszertárát”. A gyógyszerész és páciens találkozások számának dinamikus növekedésére figyelemmel, ebben az évben a szûrés és megelôzés szakterületek bemutatása kap kiemelt hangsúlyt. Elkerülhetetlen a szakmapolitikai kérdések áttekintése, az új egészségügyi szakirányítás programjának megismerése, az egészségbiztosítás terén kialakult helyzet tanulmányozása és értékelése. Markánsabb menedzsment és gazdasági profilt tervezünk, amelyben külön hangsúlyt kapnak majd a közösségi érdekérvényesítés lehetôségei, a versenykörnyezetben való talpon maradás egyes módszerei. Gondolkozunk egy új gyógyszertári portfólió elindításán is. Az eddigi érdeklôdés alapján ismét színvonalas kiállításokkal és termékbemutatókkal válik majd színessé a kongresszus, s a korábbi satellite rendezvények is meghirdetésre kerülnek. Minden gyógyszerész kollegát és érdeklôdôt tisztelettel és szeretettel várunk a MOSZ Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2008. évi rendezvényein és kiállításain! 18 Gyógyszertár VII. évf. 5. szám

Program 2008. október 09 (csütörtök) 14.00 – 14.30 14.30 – 18.00

Kongresszusi megnyitó Gyógyszeres terápia menedzsment – prevenció Kiemelt téma: Onkológia

2008. október 10. (péntek) 09.00 – 12.30

„A gyógyszertár, mint egészségcentrum” Kiemelt téma: Cognitív szolgáltatások a gyógyszertárban

14.00 – 17.30

Nemzetközi tendenciák a gyógyszerészetben Elôadások és fórum meghívott külföldi elôadók részvételével

17.30 – 19.00

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége közgyûlése

2008. október 11. (szombat) 09.00 – 12.30

Szakmapolitikai Nap Ünnepélyes Megnyitó Elismerések átadása Pályázatok eredményhirdetése Plenáris program, elôadások

Témakörök: Civil szervezetek szerepe a szakmai és gazdasági érdekvédelemben Nemzetközi modellek tanulmányozása Szakmai prioritások Védekezési taktikák, kitörési pontok 14.00 – 17.00

Szakmapolitikai Fórum

20.00 –

Fogadás a Kongresszus résztvevôi számára

2008. október 12. (vasárnap) 09.00 – 12.00

Menedzsment taktikák Innovatív szakmai fejlesztési lehetôségek Versenykörnyezeti operatív prioritások

12.30 –

Kongresszusi zárszó Satellite programok MOSZ Ifjúsági Fórum Cégelôadások Jövô Gyógyszertára Szûrési módszerek

Tisztelettel: Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke

Szervezeti élet Szervezeti élet Szervezeti élet Szervezeti élet

Beszámoló

Az EuropPharm Forum 2008. évi továbbképzô szemináriuma

Egészség és környezet, Étkezés és élelmiszerbiztonság, Egészségügyi rendszerek, Gyógyászati termékek és eszközök, Vezetés együttmûködés, WHO szervezeti fejlesztése.

Mint látható, a gyógyszerészet így külön területként nem jelenik meg, azonban minden program mátrix struktúrájában megtalálható.

2008. április 21-23. között került sor az EuroPharm Forum „a WHO világstratégiájától a mindennapi gyakorlatig” címû továbbképzô szemináriumára Koppenhágában. A rendezvényen az elôzô évinél többen 20 országból közel 50 fô vett részt. A szeminárium fôbb elemei az alábbiak voltak: 1. WHO kiemelt területeinek bemutatása; 2. Implementációs stratégiák; 3. Milyen bizonyítékok vannak a közforgalmú gyógyszerészet népegészségügyi jelentôsségérôl; 4. EuroPharm Forum kiemelt munkacsoportjainak találkozója. A keddi nap délelôttjén Inger-Lise Eriksen (Norvégia) elnök asszony köszöntôje után felkérte Nina Sautenkova-t a WHO képviselôjét elôadása megtartására. Az elôadó prezentációjának elején kiemelte az EuroPharm Forum és WHO közötti szoros kapcsolatot. Ezt követôen a WHO megváltozott stratégiájáról tartott elôadást. Az elmúlt években külön szakmai programok futottak, most már az országok igényeit lefedô integrált megközelítést alkalmaznak. Ezek az integrált programok az országok szükségleteinek megfelelôen alakulnak. A WHO 2008-2013 közötti kiemelt területei a teljes igénye nélkül az alábbiak:

Az átfogó elméleti elôadást két gyakorlati elemeket is felvonultató bemutató követett. A mentális betegségek jelentôsségérôl Matt Muijen a WHO regionális irodájának felelôse tartott elôadást. Felvázolta a mentális betegségek kezelésére szükségesnek vélt új egészségügyi struktúrát, melyben a kórházi gyógykezelésnek egyre kisebb szerep jut, helyette az otthonápolásnak, és a családi környezetnek megfelelô otthonokban történô ápolásnak nô meg a jelentôssége. Az elôadó számos európai összehasonlítást is bemutatott a mentális betegségek kezelésére szolgáló ágyszámok, költségek, és egyes gyógyszerek felhasználási arányairól. Ebbôl megállapítható volt, hogy a kelet-nyugati szakadék a betegségek kezelésének ezen területén is jelentôs. Azaz a nyugati országban sokkal többet költenek, illetve használnak fel gyógyszert a mentális betegek gyógyítására, mint a kö-

zép- és kelet európai országokban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a mentális betegségek kevésbé lennének jelen ezekben az országokban, csak a kezelésre fordítható erôforrások szûkösebbek. Az élelmiszerbiztonságért és az egészséges táplálkozásért felelôs regionális felelôs Francesco Branca az elhízás világméreteket öltô problémájáról beszélt. Ennek csökkentésére a WHO 6 területre fókuszáló cselekvési tervet dolgozott ki. Az egészséges életkezdet: A várandósság ideje alatti táplálkozás; a szoptatás; az óvodai, iskolai egészséges táplálkozás fontossága. Biztonságos és egészséges táplálkozás ellátásának biztosítása: Az egészséges táplálékok elérhetôségének biztosítása; az egészséges étkezést támogató adópolitikai; az élelmiszerbiztonság javítása. A vásárlók táplálkozással összefüggô tájékoztatása: Összetett tájékoztató (egészséges étkezés, élelmiszerbiztonság, fizikai aktivitás) anyagok és/vagy ételek csomagolásán a szükséges információk biztosítása.

Fertôzô betegségek, HIV/AIDS, TBC, Malaria, Nem fertôzô betegségek, Egészség biztosítása az élet kulcsfontosságú lépéseinél, Felkészülés a katasztrófavédelemre, Kockázatok csökkentése, Egészség meghatározók vizsgálata, Gyógyszertár VII. évf. 5. szám 19

Szervezeti élet Szervezeti élet Szervezeti élet Szervezeti élet Az egészséges étkezés integrált megközelítése: Alkoholfogyasztás csökkentése, fizikai aktivitás javítása stb. A táplálkozási és élelmiszerbiztonság javítása az egészségügyi szektorban: Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek részvétele a helyes táplálkozás elôsegítésében. A táplálkozási betegségek megelôzésének, diagnózisának, kezelésének javítása. A kórházi étkezési ellátás minôségének javítása. Dr. Hankó Balázs

Monitorizálás, kiértékelés: A táplálkozási szokások, ételfogyasztás és az élelmiszerbiztonság területére kiterjedô nemzeti, és nemzetközi figyelôrendszerének kialakítása. Mind a mentális betegségek, mind pedig az elhízás, egészséges és biztonságos étkezés területén megtörtént a WHO és az EuroPharm Forum munkacsoportjai közötti kapcsolatfelvétel. A délelôtt második felében Kirsten Holme Christensen az EuroPharm Forum szakmai titkára ismertette a Forum által a szakmai munka támogatására biztosított módszereket, eszközöket (internetes, intranetes lehetôségek, ország adatabázis stb.) Th(Dick)FJ Tromp elôadásában a Forum programjait és az implementációs stratégiákat is tartalmazó CD-t mutatta be. Elmondta, hogy a frissített változat elôre láthatólag 2008 nyarára készül el. A délutáni elôadások az implementációs stratégiákkal és az egyes országok tapasztalataival foglalkozott. Ala Ciobanu és Th(Dick)FJ Tromp közös elôadásukban mutatták be a Helyes Gyógyszertári Gyakorlat bevesztésének folyamatát Moldáviában. Az elôadás egyaránt hasznosítható volt azon országok részére is ahol még a Helyes Gyógyszertári Gyakorlat bevezetése nem történt meg, azonban általános elemei (prioritási mátrix; folyamatot támogató-gátló tényezôk elemzése stb.) minden program bevezetéséhez jól alkalmazhatóak. Az elôadásból azt is megtudhattuk, hogy a folyamat nem állt meg, és azokon a területeken ahol mind a betegek, mind pedig a gyógyszerészek a legnagyobb érdeklôdést mutatták további programok (asthma gondozás, elhízás elleni kampány, dohányzásról való leszoktatás) beindítása kezdôdött meg. A második bevezetô elôadást Suzete Costa tartotta Portugálióból. Portugáliát is elérte a múlt évek folyamán a gyógyszerpiac liberalizáció: vénynélküli gyógyszerek forgalmazása a gyógyszertáron kívül is engedélyezett lett; megszûntek a patikaalapítás korlátai; megnyílt a lehetôség a be20 Gyógyszertár VII. évf. 5. szám

fektetôk elôtt a láncalapításra. A Portugál Gyógyszerész Szövetség ezt a folyamatot megakadályozni nem tudta, így az egészségügyi kormányzattal megállapodva mindezen területeken elszenvedett sérelmekért a gyógyszerészi gondozás területeinek jogszabályba foglalását, és ennek finanszírozását kérte. A tárgyalások során ezen kérés megvalósult. A gyógyszerészszövetség nemzetközi szinten (elsôsorban az Egyesült Államokból vett példák alapján) tanulmányozta, hogy melyek lehetnek azok az új területek amivel a gyógyszerészi kompetencia növelhetô. Melyek azok a területek amelyeket gyógyszerészi gondozás tradicionális területein (betegségcsoportokra fókuszáló programok, gyógyszerterápia menedzsment) kívül is érdemes lehet a gyógyszertárakban biztosítani. Ilyen szolgáltatások lehetnek: részvétel a vakcinációs kampányokban, az otthoni betegápolásban és az enterális, parenterális táplálást biztosító szolgáltatásokban stb. A délutáni programok két workshopban folytatódtak. Az egyikben a gyógyszerészi szolgáltatások finanszírozásának tapasztalatairól beszélgettek a dániai gyakorlat alapján a résztvevôk. A másik workshopban, pedig a Magyar Gyógyszerészi Diabetes Prevenció Program implementációs folyamatát mutatta be Th(Dick)FJ Tromp moderálása mellett Dr. Samu Antal és Dr. Hankó Balázs. Elôadásukban elmondták, hogy a bevezetés elôtt milyen kockázat, érdekcsoport elemzéseket alkalmaztak, hogy milyen szempontok alapján választották ki a Programot koordináló Bizottság tagjait, milyen kommunikációs terv alapján dolgoztak. Az elôadásban ismertetett módszerek mind szerepelnek a Forum CD-jén, mint a bevezetési folyamatot támogató elemzési módszerek. Az interaktív workshop során egy példaként kitalált szolgáltatás bevezetésére is alkalmazták az elemzéseket a jelenlévôk. A másnapi program délelôttjén Hanne Herborg a Dán Gyógyszerész Továbbképzô Központ kutatási igazgatója tartott elôadást a közforgalmú gyógyszerészi szolgáltatások evidenciájának vizsgálatáról.

Elôadásában az elméleti megközelítés mellett a diszpepszia és a gyomorégés területén alkalmazott gyógyszerészi szolgáltatások eredményeirôl számolt be. A Nottighami Egyetem Társadalomgyógyszerészeti tanszékének professzora Claire Anderson egy szisztematikus irodalomkutatás eredményeit ismertette, ami 2004 és 2007 között tekintette át nemzetközi szinten a közforgalmú gyógyszertárakban nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosan létezô evidenciákat. Elôadásának konklúziójaként megállapíthattuk, hogy a közforgalmú gyógyszerészet területén több dokumentált evidenciára van szükség ahhoz, hogy a döntéshozók a gyógyszerészi szolgáltatásokat nagyobb mértékben elismerjék. Végezetül a délelôtt utolsó elôadásaként John Chave a PGEU fôtitkára tartott elôadást: „Hogyan használjuk a bizonyítékokat a döntéshozók befolyásolására”címmel. Anderson professzor elôadásához csatlakozva elmondta, hogy minél több és jobb minôségû bizonyíték van akár nemzeti, akár nemzetközi szinten a gyógyszerészi feladatok minôségére, eredményességére vonatkozóan, annál nagyobb az esély arra, hogy a politikusok a gyógyszerészet szakmaiságát figyelembe vevô döntéseket hoznak. Ugyanakkor elôadásában azt is hangsúlyozta, hogy mindezen bizonyítékokat úgy kell tálalni, hogy az egyszerû és könnyen érthetô legyen a politikusok számára. A cél az, hogy a gyógyszerészekrôl és gyógyszertárakról megváltoztassuk azt a képzetet, hogy nem egy pénzcsináló gép, hanem egy egészségügyi szolgáltató. A délután folyamán a Forum kiemelt területeivel foglalkozó munkacsoportok (Egészségügyi rendszerek, Gyógyszerminôség-gyógyszerhamisítás, Biztonságos gyógyszerhasználat Gyógyszerészképzés) tartottak megbeszéléseket. A magas szakmai színvonalú és a számos ország gyógyszerészi gyakorlatát bemutató elôadások mellett a társasági programok (megnyitó, gála vacsora) is számtalan lehetôséget nyújtott az országok gyakorlata közötti tapasztalatcserére és kapcsolatfelvételre.

Dr. Samu Antal (MOSZ) Dr. Hankó Balázs (MOSZ)


Asthma-Allergia a gyakorlatban MOSZ továbbképzô konferencia Egerszalók 2008. május 16-18. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége nagy érdeklôdésre számot tartó gyógyszerészi gondozás programja egy újabb területtel bôvül, ez pedig az asthma-allergia gyógyszerészi gondozás.

Az elôadás során megismerkedtünk a fitoterápia, balneoterápia (fürdô- és ivókúrák), klímaterápia, fényterápia, mozgás-, és maszszázsterápia, valamint a táplálkozásterápia részleteivel (a homeopátia nem képezte az elôadás részét).

Az asztma, allergia és COPD elôfordulásának gyakorisága indokolja a gyógyszerészek szerepvállalását a betegek gondozásában, szûrésében, esetleg gyógyszeres terápiájuk menedzselésében.

Dr. Samu Antal elôadásából képet alkothattunk a gyógyszerészi gondozás jelenlegi helyzetérôl, eredményeirôl, valamint a továbblépési lehetôségeikrôl. Számos statisztikai adattal támasztotta alá a gyógyszerészi gondozás létjogosultságát és fontosságát az asthma-allergia-COPD betegségek esetén.

Jelenleg kb. 200 ezer diagnosztizált asztmás beteg van Magyarországon, az allergiás megbetegedés pedig szinte már népbetegségnek számít, elsôsorban a parlagfûnek, légszennyezésnek és az élelmiszeradalékoknak köszönhetôen. A COPD (krónikus obstruktív tüdôbetegség) jelenleg a 4. helyen álló halálok hazánkban! Ezért elsôsorban a dohányzás tehetô felelôssé. Egerszalók gyönyörû természeti környezete, a Shiraz Hotel egzotikus keleti hangulata, az egerszalóki hôforrás gyógyító vize, a kedvezô idôjárás is hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevôk a színvonalas elôadásokat követôen megfelelôen kipihenhessék magukat.

Dr. Vaskó Attilától lényegretörô, jól dokumentált, összefogott elôadásokat hallhattunk az említett betegségek klinikumáról (kialakulás, tünetek, diagnosztika, differenciáldiagnosztika, klasszifikáció, terápia). Dr. Vecsernyés Miklós az asthma bronchiale farmakológiáját foglalta össze (az asthma kialakulása, a kezelésében használt gyógyszercsoportok legfôbb jellemzôi).

A szombati nap legnagyobb érdeklôdésre számot tartó eseménye a szakmapolitikai délután volt, melyen Dr. Schvarcz Tibor (Egészségügyi Bizottság alelnök – MSZP), Dr. Mikola István (Egészségügyi Bizottság alelnök – FIDESZ) és Dr. Molnár Márk Péter (OEP fôosztályvezetô) meghívott vendégek voltak jelen. Ez a program a MOSZ nyílt választmányi ülése volt, amely nem képezte szerves részét a továbbképzésnek. A választmányi ülés részletes tárgyalását más helyen közöljük. A sûrû program végén kellemes felüdülést jelentett a „Marokkói est”, melyen marokkói ételkülönlegességeket kóstolhattak meg, és lenyûgözô hastáncos mûsorban volt részünk a résztvevôknek. A továbbképzés vasárnap délelôtti elôadásán Dr. Samu Antal beszélt az Asthma-Allergia-COPD gyógyszerészi gondozásáról. Mint minden akkreditált továbbképzés, ez az elôadássorozat is tesztírással zárult.

MOSZinfo

Dr. Halmos Gábor prezentációja segített eligazodni a korszerû inhalációs gyógyszerbeadó rendszerek között. Részletesen tárgyalta az egyes rendszerek (MDI, MDI/Spacer, DPI, Nebuliser) elônyeit, illetve hátrányait. A gyógyszerészi gondozás szempontjából nagyon fontos adagolási és alkalmazási technikákról is részletes információt kapott a hallgatóság az egyes rendszerek esetében. Ezeknek az eltérô (!) technikáknak az elsajátítása nagyon fontos a gyógyszert alkalmazó beteg számára, melyben komoly segítséget nyújthat egy jól képzett gyógyszerész. Dr. Klukovits Anna elsô elôadásában az allergiás eredetû légúti megbetegedések gyógyszeres terápiájával foglalkozott. Második elôadásában egy igen érdekes területet ismerhettünk meg, ez pedig a felsô légúti betegségek nem gyógyszeres terápiája. A cím elolvasását követôen (bár az asztma nem felsô légúti megbetegedés) egybôl a fülünkben csengett egykori egészségügyi miniszter asszonyunk felejthetetlen megjegyzése, miszerint az asztmát tudomása szerint ma már nem jó levegôvel gyógyítják…


Életmûdíjasok

prof. dr. Nikolics Károly – 1996

Pap Endre – 1996

dr. Lantosi István – 1997

dr. Fodorné dr. Novák Alexandra – 1997

prof. dr. Szász György – 1998

dr. Mohr Tamás – 1998

dr. Pávics László – 1999

prof. dr. Erôs István – 2000

dr. Simon Kis Gábor – 2000

dr. Mikola Bálint – 2001

dr. Écsy Zoltán – 2002

Komáry Kázmér – 2002

prof. dr. Vincze Zoltán – 2003

dr. Szabó Sándor – 2003

Hankó Zoltán – 2004

prof. dr. Stájer Géza – 2004

prof. dr. Dick R. Gourley – 2005

dr. Samu Antal – 2005

Csejtei Mariann – 2006

dr. Orbán István – 2006

MOSZ A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

dr. Várszegi László – 2006


prof. dr. Zalai Károly – 2007

Mátyásné Simon Zsuzsa – 2007


Tudósítás

Nagyon jó elôadásokat hallhattunk, a zsûrinek azonban döntenie kellett.

a Rozsnyay Mátyás emlékversenyrôl

A zsûri tagjai voltak:

175 éve született Rozsnyay Mátyás kiváló gyógyszerész emlékére rendezett versenyt idén immáron 43. alkalommal tartották. A verseny 2008. május 16-17-én került megrendezésre Budapesten, buda egyik kiránduló övezetében, a csodás erdôvel körülvett Budai Sport Hotelben.

Bács-Kiskun megye: Békés megye:

A környezet szépségének megcsodálása után, a rendezvényen részt vevô versenyzôk nívós elôadásait hallgathattuk. A gyógyszertechnológiai, gyógyszerhatástani és gyógyszerügyi szervezési témákon kívül gyógyszerészettörténeti, homeopátiás és környezetvédelemrôl szóló elôadások színes kavalkádjában lehetett része a versenyt megtisztelô hallgatóságnak.

Gyôr-Moson-Sopron megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye: Pest megye:

A zsûri elnöke MGYT Szakmai Bírálóbizottságának elnöke: Gyógyszerészi Gondozási szakosztály: Gyógyszerésztörténeti Szakosztály: Gyógyszerkutatási szakosztály: Gyógyszertechnológiai szakosztály: Gyógyszerügyi szervezési szakosztály: Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Budapest:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Vas megye:

Prof. Dr. Vincze Zoltán Dr. Stampf György Dr. Télessy István Ferenczi Mónika Prof. Dr. Sátory Éva Dr. Hajdú Mária Rixer Mária Hajagosné Hümpfner Rozália Dr. Szûts József Lakatosné Dr. Hupuczi Rozália Kovácsné Nagy Mária Dr. Rádóczyné Kovács Zsuzsanna Frank Judit Szalay Annamária Magyarné Dr. Pintér Gabriella Küzmös Judit Dr. Binó Györgyné

Bognár András, az emlékverseny rendezô bizottsága elnökének felkérésére Rozsnyay Mátyás életérôl tartott összefoglaló elôadással prof. dr. Erôs István szavai nyitották meg a versenyt,. A zsûri elnöke Prof. dr. Vincze Zoltán szintén köszöntötte a megjelenteket és egy idézettel teremtette meg a hangulatot a továbbiakhoz: „Áldom a beszédet, mert ez lett az eszköze minden továbbiaknak!” A két napon összesen 4 szekcióban voltak elôadások, melyeket ugyanennyi zsûri tanácskozás követett. Hadd említsem meg név szerint a versenyzôket, akik a táraasztaloktól idôlegesen eltávolodva, Rozsnyay Mátyás emlékét követve, a tudomány felé fordultak a napi fáradtságos gyógyszerészi tevékenységük mellett: Bartók Adrienn – (Thymbra-Medoswiss Gyt., Mickolc), Bodor Áron – (Európa Gyt., Budapest), Bôsze Gergely – (PTE-ÁOK Gyógyszerészeti Intézet, Pécs) Fang Simon – (Magyar Korona Gyt., Kunszentmiklós), Herczeg Balázs – (Erzsébet Patika, Sopron), Horváth Éva – (Korona Gyt., Nyíregyháza), Kun Judit – (Kôhegy Gyt., Pomáz), Milkovics Réka – (Ferdinánd Patika, Budapest), Molnár Zsuzsa – (Vitál Plusz Patika, Békéscsaba), Murai Anett – (Libra Gyt., Izsák), Nagy Nikolett – (Európa Gyt., Budapest), Papp Veronika – (Alma Gyt., Komjádi, Budapest), Szabady Júlia – (Ciprus Hungária Patika, Budapest), Szabó Szilvia – (Gyógyszerpont Gyt., Budapest), Szalay Erika Alíz – (Betánia Gyt., Kátai Gábor Kórház, Karcag), Szôke Róbert – (Ôrangyal Gyt., Sárvár), Varga Gábor – (Dunapart Patika, Budapest) és Varga-Hatos Katalin – (Segítô Mária Gyt., Sopron). Versenyen kívül adtak elô: Perjés Éva – (Richter Gedeon Nyrt., Boots the Chemists) és Wagner Zsolt – (SE-GYTK V.évf., Szent István Gyt., Budaörs). A verseny külön ékessége volt a péntek esti irodalmi est, ahol elsôként Benkô Zsolt adott elô saját emlékek alapján írott, különleges hangulatú verseket. A gyógyszerész urat az egyik versenyzô, Molnár Zsuzsa irodalmi összeállítása követte, melyben a gyógyszerészek régi világát ismerhettük meg: elôadásából William Shakespeare Rómeó és Júliájának gyógyszerész alakja bontakozott ki, majd Dr. Putnoki István: Gyógyszertár az Isten szeméhez címû mûvébôl olvasott fel szemelvényeket. Az estet Prof. dr. Erôs István zárta, kinek verseitôl különös fényt kapott minden jelenlévô lelke. József Attila: Betûk sivatagában címû költeménye után Kosztolányi, Faludi verseit, majd Wolfgang Borchert novelláját adta elô.

Prof. dr. Vincze Zoltán elnök, amikor szombaton délben kihirdette a várva–várt eredményt mindenki meglepôdött milyen szoros volt a verseny. A végeredmény alapján két elsô helyezettet is hírdettek. Az egyik elsô helyezett, aki a Rozsnyay emlékplakettet kapott: Molnár Zsuzsa, professzionális elôadásával – Koleszterinszûrések adatai, avagy merre tovább gyógyszerészi gondozás – méltán kapta meg a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének különdíját is, melyet Rixer Mária a MOSZ Ifjúsági Fórumának elnöke adott át a boldog versenyzônek. A másik elsô helyezett aki párhuzamosan szintén megkapta a Rozsnyay emlékplakettet: Szabady Júlia, aki a klasszikus homeopátia gyógyítási rendszerérôl tartott szemléletformálóan újszerû elôadást. A harmadik helyezett Varga-Hatos Katalin a Rozsnyay kuratórium különdíjátl kapta. Ezt követôen minden kedves versenyzôt kiszólított a zsûri elnöke és mindenkinek jutott bíztató szó, egy díj, egy emléklap melyet a verseny emlékére mindenki magával vihetett haza. A versenyt végül prof. dr. Erôs István, majd prof. dr. Vincze Zoltán és Bognár András a rendezvény elnökének ünnepélyes záróbeszédei zárták. Számomra fantasztikus élményt és számos fontos tanulságot jelentett a verseny. Örülök, hogy részt vehettem, és arra bíztatom gyógyszerésztársaimat, hogy bátran jelentkezzenek a versenyre, mert részt vételükkel hozzájárulhatnak a jövô tudományos fejlôdéséhez.

Fang Simon Gyógyszertár VII. évf. 5. szám 23

Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény

Nyolc év a gyógyszerészi pályán

Egyszerre több szakmához is értenünk kell?! Nyolc évvel ezelôtt 2000 nyarán az egykori szegedi – büszkén viselt – Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán tanulmányaim befejezése után nagyon sok hallgatótársamhoz hasonlóan egy családi vállalkozásban kezdtem meg munkámat, Békéscsabán az 1812-ben alapított patinás SAS gyógyszertárban, édesanyám – vezetô szakgyógyszerész „szárnyai alatt”. Mint minden frissen végzett, hivatástudattal is felvértezett embernek, nekem is az volt az elsô és legfontosabb, hogy belevessem magam a munka szakmai részébe. Nagyon sok segítséget kaptam az idôsebb, bölcsebb és tapasztaltabb szakgyógyszerész kollégáktól, akik megtanították a szakma nehézségeinek megoldását miközben megmutatták szépségeit. Ekkor az idôm legnagyobb részét a laborban illetve a tára mögött töltöttem. Gyakran ott tudtam lenni a hozzánk ragaszkodó, bennünk megbízó és tanácsainkat elfogadó betegek közvetlen közelében, szívesen és lelkiismeretesen segítvén a gyógyulásukat, egészségük megôrzését. Mindig is arra törekedtem, hogy minél gyorsabban és minél több beteg problémáját megoldjam, lelkivilágát ápoljam, hiszen egy „jó” gyógyszerésznek empatikus készséggel is rendelkeznie kell. Ebben az idôben is patikalátogatók „hada” tért be hozzánk, – akiket emberileg mindig is megbecsültünk s türelemmel fogadtunk – azonban konzultációnk alapja és tartalma elsôsorban szakmai jellegû volt, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy szakmailag minôségi munkát végezhessünk. Tudásomat folyamatosan bôvítettem, – az aktuális napi problémákkal tisztában voltam – rendszeresen eljártam továbbképzésekre, érdekképviseleti gyûlésekre, rendezvényekre, szorgalmasan olvastam a folyóiratokat, szaklapokat. Volt idôm a nyugodt, lelkiismeretes, felkészült gyógyszerészi gondozásra, kiszolgálásra. Az évek azonban teltek – múltak, s ahogy szóba került a liberalizációs törekvés illetve szakmapolitikai kérdés helyett politikai kérdéssé vált a patikák sorsa, gondolataimban egyre többet kellett foglalkoznom a patikánk helyzetével, hogy úgymond jövôképével. Nagyon nagy feladatnak néztem, néztünk elébe, melyhez testvérem segítsége és hozzáértése is nélkülözhetetlen volt. Elsôdleges szempontnak éreztük, hogy a pa-


tika környezetében egy magas színvonalú, a betegek kényelmét szolgáló házi –, magán-, és szakorvosi rendelôket alakítsunk ki megteremtve ezzel a biztos hátteret. Úgy gondoltuk, hogy ezek után egy kicsit „hátradôlhetünk”, azonban az élet mindig hoz valami meglepetést. Egy év sem telt el és a folyamatos tiltakozásaink ellenére megszavazták és hatályba léptették a 2006. évi XCVIII. Törvényt – a gyógyszerek gazdaságossági törvényét – illetve a patikák liberalizációs törvényét, mellyel egy teljesen új helyzet állt elô! Mindannyian tudtuk, – bármennyire is tagadták a szakmához nem értô nyilatkozók – hogy a gyógyszertárak versenyhelyzete nem a betegek érdekét, egészségesebbé tételét szolgálja, hanem a mi munkánkat, helyzetünket nehezíti meg. Át kellett értékelnem, át kellett alakítanom a munkám összetételét. Nyilvánvalóvá vált, hogy a mindennapjaim során – többször elveimmel szembeszállva – egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnem a patikai arculat kialakítására, a marketing tevékenységre, a betegek felé irányuló kommunikációra. Mindez számomra fiatal gyógyszerésznek is e ismeretlen terület – a „modernizáció” felé vezetô út egyik ága – nagy kihívást jelentett, de be kellett látnom, hogy rendkívül fontos és nélkülözhetetlen a patika mûködéséhez, függetlenségéhez, esetleges fennmaradásához. Ma már rendszeresen követnem kell az újonnan nyíló patikák, a patikaláncok alakulását, sorsát, nem lehet figyelmen kívül hagyni a környezetünkben történô legkisebb változásokat sem. Állandóan elemeznem kell a piaci helyzetet, a gazdasági körülményeket, s nem utolsó sorban a politikai döntéseket is. Az emberek igényének növekedése, illetve a betegkörünk megtartása miatt foglalkoznom kell a patika médiában való megjelenésével – újság-, rádióhirdetések megírásával – törzsvásárlói kártya kibocsátásával, internetes honlap mûködtetésével, szezonális termékakciókkal és nyílt kozmetikai napok szervezésével is. Nem lehet kihagyni ezeket a szempontokat sem – még ha igen megterhelô is egy vállalkozás költségvetésében – hiszen nekünk gyógyszertártulajdonosoknak felelôsségünk van a patika fennmaradásáért is. Felgyorsult világunkban – ebben a globális gazdaságban – gyógyszerészi eskünkhöz méltóan egy dologról soha nem szabad megfeledkeznünk, még-

pedig arról, hogy a középpontban mindig a beteg embernek kell állnia és ehhez az elvhez mindenek felett ragaszkodnunk kell. Az egészségügyi helyzet és a népesség egészségi állapotának romlása miatt kötelességünk, hogy még nagyobb hangsúlyt fektessünk a gondozásra. Ehhez nyújt nagy segítséget a MOSZ által szervezett egészségmegôrzô, gondozói program is, melyben én is részt vettem kollégáimmal együtt. Kibôvítettük az officina területét és kialakítottuk a könnyen megközelíthetô, elkülönített „gondozó sarkot”. Ez a terület megfelelô helyet biztosít a napi rendszerességgel végzett szûréseknek, intim beszélgetéseknek, tanácsadásoknak, melyeket a hozzánk betérôk örömmel fogadnak és napi rendszerességgel igénybe is vesznek. Nyolc év telt el pályám kezdete óta, s mint ezek a sorok is tükrözik, nem tétlenül. Már a múlté az a biztos, nyugodt környezet, amelyben kiegyensúlyozottan tudtam dolgozni. Megéltem hullámhegyeket, hullámvölgyeket, éreztem magamat sikeresnek, sikertelennek, fáradtnak és fáradhatatlannak, a szakmát megbecsültnek, becsapottnak. Ennek ellenére sohasem adtam fel! Bár, az évek során többször feltettem azt a kérdést, hogy érdemes-e ennyi energiát s idôt befektetni. Hosszas gondolkodás után azonban mindig ugyanarra a megállapításra jutottam. Azok a pici örömök, elismerések, melyek betegeink visszajelzéseibôl érkeznek, mind-mind arra biztatnak, hogy azt az utat, melyen édesanyám elindult – még ha jóval nehezebb is – midig szem elôtt tartva, megbecsülve kitartással és optimizmussal folytassam a jövôben is… Bizony ezek után csak azt válaszolhatom: igen, egyszerre több szakmához is értenünk kell!

Gerzanitsné Tóth Mónika (gyógyszerész) Békéscsaba Sas Gyógyszertár

Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény

Hallgattassék meg a másik fél is AUDIATUR ET ALTERA PARS

Hallgattassék meg a másik fél is! Ebben a cikkben Dr. Sánta Zsuzsa szakgyógyszerész Töprengô címû írására szeretnék reflektálni, mely a Gyógyszertár 2008. márciusi számában jelent meg. Arra kívánok rávilágítani, hogy nem minden rossz, ami új, az éremnek mindig van egy másik oldala is. Magam részérôl 2003-ban végzett gyógyszerész vagyok. Ugyan az én apám nem volt a falu állatorvosa, de negyedik generációs gyógyszerész vagyok, és – mint a legtöbb korombeli gyógyszerész – immáron szakgyógyszerész is, természetesen én is beszélek két idegen nyelven, és végzôs hallgatója vagyok a Budapesti Mûszaki Egyetem MBA képzésének. Dolgoztam gyógyszeriparban és gyógyszertárban egyaránt. Ezt a felsorolást én sem büszkeségbôl tettem, pusztán érzékeltetni kívántam, hogy én sem kívülrôl érkezett laikus vagyok. Mint minden rendszernek, a szakgyógyszerész asszony által vázolt régi rendszernek is megvannak a maga elônyei és hátrányai. Az elônyeit ezeken a hasábokon azért nem sorolom el, mert ezt már kolleganôm (remélem nem sértem meg ezzel a titulussal) maradéktalanul megtette helyettem korábban. Megismerhettük belôle a verseny nélküli betegellátási rendszer idilli állapotát, ami valóban mûködôképes abban az esetben, ha az ember nem gyarló. Ha minden körülmények között a tôle elvárható maximumot nyújtja, és embertársai segítésére teszi fel az életét.

Sajnos a valóság csak csekély százalékban hozza ezt az eredményt. A legtöbb ember – mélységes tisztelet a kivételnek – nem tesz meg minden tôle telhetôt, ha azt nem kívánják meg tôle. Rájön, hogy akkor sem lesz több fizetése, jobb pozíciója, ha töri magát. Akkor hát miért törné? A beteg úgyis hozzá fordul, hisz nem tud máshoz. Akkor is tôle veszi meg a gyógyszert, ha kedves hozzá, és akkor is, ha mogorva vele, mert nem fog kilométerekkel arrébb menni, esetleg egy másik faluba. Fôleg, ha ott is pont olyan mogorvák hozzá. Nem kell a „beteg” érdekében pluszszolgáltatásokat nyújtania, hogy versenyképes maradjon, hiszen nincs is verseny. És ez így nagyon kényelmes is az orvosnak, a patikusnak, a(z egészségügyi) szolgáltatónak. Csak egyvalakinek nem kellemes ez, a többi embernek (akiket mi továbbra is betegnek hívunk, hiszen ezt szoktuk meg, és ez nekünk természetes, de tapasztalataim szerint számukra sértô). És lássuk be, a többi ember-ek vannak többen. A verseny kialakulása az ô javukat szolgálhatja, ha jól csináljuk. És azt is vegyük észre, hogy azoknak az orvosoknak, patikusoknak, akik eddig is abba a kisebbségbe tartoztak, akik kitettek magukért, kedvesek voltak a többi ember-hez, kompetens szakembereknek bizonyultak, folyamatosan tovább képezték magukat, és pluszszolgáltatásokat nyújtottak (egyszóval törték magukat) nem kell félniük a versenytôl, nem kell változtatni az eddigi szokásaikon. Legfeljebb fokozottabban figyelni, és még többet nyújtani. Természetesen a dereguláció nem azt hozta magával, hogy az ellátatlan településeken gyógyszertárak létesültek. Ezt bárki, aki csak egy kicsit is logikusan gondolkodik, egy pillanatig sem hihette. Rengeteg befektetô várt évek óta szinte kiéhezve arra, hogy beléphessen erre a védett piacra. Igen, tudomásul kell vennünk, hogy a gyógyszer kiskereskedelem is egy piaci szektor. A piacra lépô pénzügyi befektetôket pedig nem a falvak és tanyák boldogulása érdekli, hanem a hozam. Ezt pedig nagyvárosokban nagyobb mértékben lehet realizálni. Ezeknek az új befektetôknek van egy jelentôs elônyük velünk, tradicionális patikusokkal szemben túl azon, hogy lényegesen nagyobb tôkével rendelkeznek. Ismerik a versenyt. Olyan piaci szegmensekbôl érkeznek,

ahol emberemlékezet óta valamilyen fokú verseny zajlik, és az ebbôl eredô tudással és fortélyokkal felvértezve zúdultak most ránk. Vannak és lesznek etikátlan húzásaik, amik ellen amíg törvénybe nem ütközik nem tudunk mit tenni. Meg kell tanulnunk élni vele, és küzdeni ellene. Pontosabban nem ellene kell küzdenünk, hanem a többi ember (a vásárlók, vagy ha úgy tetszik a betegek) kegyeiért. Sokak számára ez idegen, de e nélkül nem maradhatnak fenn versenyhelyzetben, le fogják gyôzni azok, akikhez szívesen fordulnak az emberek-vásárlók-betegek. Minden rosszban van valami jó. Tanulni is lehet – sôt kell is – ezektôl az új belépôktôl. Nem az etikátlan húzásokat kell átvenni, nem errôl van szó. Meg kell látni azokat a dolgokat, szolgáltatásokat, amik szakmailag helyesek, és a többi ember javát, örömét szolgálják. Mi is tudunk tartani szûrôvizsgálatokat orvos kolléga bevonásával, de végezhetünk vércukorszint mérést, és ami a legfontosabb gyógyszerészi gondozást. Lehetünk szakmailag kompetensek, vehetjük a fáradtságot, hogy elmagyarázzunk dolgokat a „betegnek”, hogy úgy érezze; igen, itt törôdnek vele, tanácsot kap. Ezért szívesen fog visszajönni hozzánk. Látható, hogy a versenyt tudásra alapozva is meg lehet nyerni. Nem csak a pénz beszél. Pusztán meg kell erôltetnünk magunkat, és valóban szakmai tudásunk legjavát kell nyújtanunk, jómodorral és kedvességgel körítve. Folyamatosan képeznünk kell magunkat, hiszen aki tegnap diplomázott, és ma abbahagyja a tanulást, az holnapra tudatlan lesz. Jómagam jelenleg egy ilyen „bûnös” új gyógyszertárban dolgozom, ahol csupa fiatal gyógyszerésszel dolgozunk együtt. Hét gyógyszerész, és egy asszisztens. Az átlagéletkor 27 év. A gyógyszernek nem minôsülô egyéb termékek, vitaminok, étrend-kiegészítôk, dermokozmetikumok, stb. a 150 négyzetméteres officinában nyitott polcokon helyezkednek el. Egyvalaki mindig a nyitott részen tartózkodik, és segít a vásárlóknak, amennyiben azok igénylik. A termékeket tematika szerint helyeztük el. Szájápolás, Szív- és érrendszeri megbetegedések, mozgásszervi-, emésztôszervi-, bôrápolás, hajápolás, teák stb. Mindenki kedvére nézelôdhet, válogathat, tájékoztatókat olvasgathat, és ami a legfontosabb; tanácsot kérhet. Van olyan visszatérô vásárlónk, aki rendszeresen több órát tölt el ezzel. Eleinte persze gyakran néztek eladónak, ami akár sérthetné is az ember büszkeségét. Csakhogy azzal nem megyek semmire, ha megsértôdöm. Jobb, ha az ember hozzáállásával, szaktudásával és adekvát tanácsaival gyôzi meg a többi embert, nem Gyógyszertár VII. évf. 5. szám 25

Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény pedig az eladó és a gyógyszerész között mutatkozó különbségekrôl való sértett kioktatással. Legalábbis lényegesen hatásosabb és hatékonyabb. Nap mint nap hallom, hogy „De jó! Ezt még nekem senki így el nem magyarázta! Köszönöm!” És biztosak lehetünk benne, hogy ez egy elégedett, tehát visszatérô vásárló lesz, aki minden ismerôsének ezt a patikát fogja javasolni. Bizonyára mindenki számára unalomig ismert az kérés, hogy „olyat kérek, amit most reklámoznak”. Ilyenkor csak megkérdezzük, hogy milyen problémára szeretné szedni, odakísérjük a megfelelô polchoz, ahol együtt láthatja a teljes – adott betegségcsoportra vonatkozó – választékot. Ezek után már könnyen rátalál arra, amit a reklámban látott. Ugyanakkor egyszerre látja a konkurenseket is, és az áraikat is. Így gyakran felmerül a kérés, hogy magyarázzuk el, melyik a jobb, és miért. Ezenközben nem áll mögöttünk sor, van idônk nyugodtan átbeszélni az egyes készítmények elônyeit, hátrányait, anélkül, hogy mások is hallhatnák, illetve anélkül, hogy másokat feltartanánk. Ez természetesen jelentôs szakmai felkészültséget igényel, hiszen nem csak azt mutatom meg a vásárlónak, amit

ismerek, hanem minden terméket. Így persze elôfordul az is, hogy együtt tanulunk a vevôvel, közösen elolvasva a tájékoztatót. De legalább legközelebb már csípôbôl tudni fogom. És a többi ember kifejezetten hálás ezekért. Egyáltalán nem veszít a gyógyszerész a presztízsébôl (amit a média támadásai már amúgy is eléggé leromboltak) azzal sem, ha vállalja valamirôl, hogy nem tudja. Pusztán emberivé válik a többi ember számára, és ez szimpátiát ébreszt. És mi, gyógyszerészek is szívesebben járunk abba a boltba, ahol az eladók szimpatikusak számunkra, kérdéseinkre érthetô és átfogó magyarázatot kapunk, és nem néznek le minket, mert laikusok vagyunk az ott árusított árucikkekhez. Még akkor is, ha történetesen egy külföldi áruházláncról van is szó. Nem azt akarom ezzel bizonygatni, hogy minden új jó. Sôt. Csak annyit szerettem volna bemutatni, hogy nem minden új rossz. A magángyógyszerészeknek a verseny kialakulásával egy teljesen új helyzettel kell szembenézniük, és nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy az új rendszer átkozásával és becsmérlésével, valamint a régi magasztalásával vesztegessék az idejüket. A régi rendszer – belátható idôn

belül – nem fog visszatérni, kár rá pazarolni az energiát. Fogy az idô, az új konkurencia erôs, és rafinált. Egyszerûen nem érünk rá a kesergésre. Alkalmazkodni kell az újonnan kialakult helyzethez, amit legkönnyebben úgy lehet, ha utálkozás helyett megkeressük benne a jót, és igyekszünk azt saját – a külsô befektetôk számára nem hozzáférhetô – értékeinkkel kiegészítve tökéletesíteni. Mert a kollegák évtizedes szaktudása és tapasztalata az egyetlen, amivel versenyelônyben lehet a nagytôkésekkel szemben. De ez a vásárlót pillanatnyilag nem érdekli, mert máshol kap egy kapucsínót is a gyógyszer mellé. Nem azt szeretném mondani, hogy Önök is adjanak. Szerintem nem ez az a példa, amit át kell venni. De akadnak olyanok szép számmal. Azokat kell felismerni, tanulmányozni, és a saját szaktudással és tapasztalattal ötvözve egy még tökéletesebb formában nyújtani a vásárlónak. Biztos vagyok benne, hogy mindenki tud olyan szakmai szolgáltatást nyújtani, ami többet ér az egyszerû vevô számára is egy pohár kapucsínónál. Ezzel van esély a fennmaradásra.

Deák Péter András szakgyógyszerész

Levél az elnöknek DR. MIKOLA BÁLINT ELNÖK ÚR RÉSZÉRE Tisztelt Elnök Úr! Kedves Bálint! Engedd meg, hogy fénymásolatban elküldjek Neked egy nagyon kedves levelet, melyet a Dunapart Patika kapott. Nagyon remélem, hogy a levél elküldésével nem sértek személyiségi jogokat. Úgy gondolom (és üzenem minden kollégának), ezért, ilyenekért érdemes dolgozni, szolgálni. Tán nem hiába való a tevékenységünk. Hozzá kell tennem, hogy együttérzést, jó szót sokkal könnyebb nyújtani, ha közben nem kell attól félnünk, hogy hamarosan csôdbe megyünk, mert külföldi tôke által támogatott lánc „ránk nyit”, a közelben alapít patikát. Egyben szeretnék hangot adni felháborodásomnak: hogyan jelenhet meg a Gyógyszertárban, a MAGÁN(!!!) gyógyszerészek Országos Szövetségének lapjában egy a patikaláncokat „éltetô” cikk???!!! Mi, akik életünket, saját- és családunk vagyonát tet26 Gyógyszertár VII. évf. 5. szám

tük fel, és valójában kockáztatjuk nap, mint nap a láncok térnyerése miatt, ugye nem gondolod, hogy el tudjuk fogadni a megjelent cikket?! Nagyon-nagyon szeretnénk, ha soha többé hasonló förtelem nem kellene, hogy borzolja jó érzésünket. Évtizedek óta küzdünk, hajtunk, szenvedünk. Szemben a cikk szerzôjével, a privatizációkor, vagy nem sokkal utána hosszútávú hiteleket vettünk fel, évtizedekre eladósítottuk magunkat, talán még gyerekeinket-unokáonkat is. Ezek után ki az, aki büszke arra, hogy neki bezzeg sok jóérzésû, áldozatoktól sem visszariadó kolléga ellenére „sikerült” jó pénzért eladnia magát?! Sôt, ha elég rámenôs, az általa –is- segített lánc majd jól tönkre tesz, csôdbe visz néhány becsületes kollégát, és az ô családjukat. Ez a jövô??? És ezt a jövôt mi, gyógyszerészek segítjük??? – már mint hogy közülünk az elvetemültebbek-

Mindenki tudja, érzi, éli, hogy a külföldi tôke tönkre tesz minket. Tönkre tettük a magyar mezôgazdaságot, kiárusítottuk az országot, a finánctôke rabszolgái lettünkleszünk. Mi, akik MAGÁNgyógyszerészek vagyunk, akik tagjai vagyunk a MAGÁNgyógyszerészek Szövetségének, olvassuk a MAGÁNgyógyszerészek lapját, kikérjük magunknak, hogy valaki arra buzdítson minket, fogadjuk el az elfogadhatatlant. Szemben a megjelent cikkel, én arra biztatnék minden kollégát, ha nehéz s a hely-

Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény ket tartsuk meg! Ne hagyjuk lezülleszteni szép szakmánkat, hivatásunkat! Ne adjuk el magunkat!

zet, tartson ki! Ha feladjuk magunkat, a patikáinkat, a tulajdonunkat átengedjük a külföldi befektetôknek, semmink sem marad! Sem nekünk, sem a gyerekeinknek, sem az unokáinknak!

Tisztelt Elnök Úr, kedves Barátom!

Szegények vagyunk és egyre szegényebbek leszünk, de legalább az önbecsülésün-

Biztassuk a gyógyszerész kollégáinkat! Álljunk ki saját érdekeink mellett! Közösen

Vita! Vita! Vita!

lom, igyekeztem folyamatosan bôvíteni. Ezzel együtt hivatkoznék történelmi ismereteimre. Amióta magyar a magyar, küzdött az idegen befolyás ellen. Emlékeim szerint kötelezô olvasmány volt az Egri csillagok, ahol egy reménytelen helyzetben eskette fel Dobó István az embereit, hogy életüket és vérüket adják, ha kell. Az aradi 13 az életét áldozta a Habsburg befolyás megszünéséért, ma is ünnepeljük emléküket. Az ideiglenesen hazánkban állomásoz Tudom, Görgey Artúr történelmi szerepén még ma is vitatkoznak autent szakértôk, vajon áruló volt-e vagy hôs?! Nos, ha lehet én szívesebben azonosulok a nem vitatott pozitív hôsökkel, mint Dobó István, Kossuth Lajos, és hasonlók. Lehet, hogy én is belepusztulok, de nem adom fel a hitemet, az elveimet, és az értékrendemet. Ha szélmalomharc, amit vívok, ha egyedül maradok is, én kitartok. Biztos nem meglepô, hogy „ha én zászló volnék, sohase lobognék…”. A fényes szelek, amiket nevezhetünk „adott lehetôségnek” is, elôbb-utóbb színüket és fényüket vesztik.

ítéljük el a rövid távú, kizárólag saját érdekeket szem elôtt tartókat! A kormány politikájával szemben tegyünk a láncok ellen!

Gonda János Dunapart Patika személyi jogos vezetô szakgyógyszerész

Hálás vagyok a sorsnak, hogy volt szerencsém olyan nagy formátumú emberek közelében lennem, és dolgoznom, akik politikai vezetôként, hatalomban is és ellenzékben is kitartottak véleményük, elveik mellett. Igaz, ezen elvek szerinti intézkedések nem voltak mindig hasznára a gyógyszerész társadalomnak… Nem vagyunk egyformák és nem egyforma a véleményünk. Azzal a kitétellel teljesen egyet értek, hogy gondoljunk a holnapra. De nem gondolom, hogy a bizonytalan jövô reményében fel kell élnünk a jelent. Egy általam mélyen tisztelt kolléga arra kért, írjak néhány sort arról, hogy ne adják fel a hitüket, munkájukat a kollégák. Megpróbáltam.

Én nem adom fel- „míg egy darabban látsz..” Dr. Sánta Zsuzsanna szakgyógyszerész

A 2008. áprilisi Gyógyszertárban olvastam egy számomra korábban nagyon kedves és nagyra becsült kolléga írását. Annyira nem értek vele egyet, hogy azt már elhallgatni sem tudom. A gondolatmenet azt fejtegeti, hogy hogyan ragadjunk meg, illetve „hozzuk ki a lehetô legtöbbet az adott lehetôségekbôl”. Hát, hol is kezdjem?! Szóval, ha véletlenül ott marad a gyógyszertárban egy pénztárca, az egy kiváló lehetôség, de sem élni, sem visszaélni nem szoktunk a lehetôséggel. Sôt, minden jó külsejû gyógyszerészkolléganô számára áll a lehetôség, hogy kiváltsa a bárcát, kiálljon a sarokra, és még az is lehet, hogy ott jobban keresne, mint egy kisforgalmú patikában, mégsem tesszük. Ergo, szerintem nem kell élni minden lehetôséggel. Miután közismert rólam, hogy három gyermekem van én nekik is csak azt tudom mondani, tanítani, – a Skorpió után szabadon – a becsület ennél mégis többet ér. A természettudományos ismereteimet az egyetem öt éve alatt, majd az azt követô húsz évben, amióta a szakmámat gyakorGyógyszertár VII. évf. 5. szám 27

Nyitott szemmel!

óvédôk. Az internetes patika aktuális akciós ajánlatában a gyártó ajánlott fogyasztói áránál 10-15%-al kínáltak olcsóbban egyes OTC termékeket. A dolog szépséghibája csak az, hogy az adott készítmények gyártói soha nem adták meg termékeik ajánlott fogyasztói árát. Tehát a fogyasztót megtévesztették, hiszen nem lehet tudni, hogy az akciós kínálatban mihez képest olcsóbbak az árak. Apotheker Zeitung 2008. 03. 31. 1.old.

Magyarország Külföld Gyógyszerek a benzinkútnál Az ún. „dm-ítélet” (a legfelsôbb bíróság engedélyezte a dm-nek, hogy közvetítsen a betegek és egy internetes patika között) hatására sokan vérszemet kaptak. Egy klingenthali benzinkút tulajdonos már az ítélet másnapján tucatnyi gyógyszert kezdett árusítani a töltôállomáson. A helyi kamara értesítette a rendôrséget, aminek hatására percek alatt eltûntek a patikaszerek a polcokról. A kamara kérte a hatóságokat, hogy a gyógyszerek beszerzési forrását (patika?) is derítsék fel. Apotheker Zeitung 2008. 04. 21. 1.old. A patikusok kételkednek a közvetlen gyári ellátásban A gyógyszerészeknek nincsenek jó tapasztalataik az egyes gyártók által forszírozott új ellátási modellel. A kizárólag originális termékeket elôállító gyártók (pl. Pfizer) a készítményeiket a nagykereskedôk megkerülésével, közvetlenül juttatják el a patikákba. Jelenleg az összforgalom közel 17%-át teszik ki az ilyen közvetlen szállítások. Tíz patikatulajdonosból azonban kilenc nem tartja kielégítônek az új ellátási formát. A közvetlenül a gyártól kapott gyógyszerek esetében gyakorlatilag nincs rabatt, a nagykereskedelmi ár és a termelôi ár közötti különbség is a gyártónál landol. Ezeket a készítményeket naponta kell rendelni, ami jelentôsen megnöveli az adminisztrációra fordított idôt. Apotheker Zeitung 2008. 04. 07. 3.old. Veszélyes az internet Még szerencsére nem történt haláleset az interneten rendelt hamisított gyógyszerektôl. De a növekvô forgalom óvatosságra int. Mind a gyártók, mind a rendôrség az internetes gyógyszerkereskedelem betiltását, de legalább korlátozását szorgalmazzák. A BKA (Bundeskriminalamt) szóvivôje egy konferencián kifejtette: 1996 óta 38 esetben fordult elô, hogy a legális elosztási csatornában (gyártó-nagykereskedô-patika) hamis készítményeket találtak. A legtöbb gondot a hagyományos kereskedelemben a paralell import térnyerése okozza. A forgalom ebben a szegmensben eléri a két milliárd eurót. Gyakran olyan államokból érkezik gyógyszer, ahol a hatóságok ellenôrzô funkciója igencsak kétséges. Aggodalomra ad okot az illegális gyógyszer kereskedelem is, ahol a hamisított gyógyszerek aránya már eléri az 50%-ot is. A hamis készítmények többsége a jól eladható ún. „Lifestyle” termék, tehát fogyasztó, – potencianövelô, – és anabolikus készítmény. A BKA adatai szerint az illegális gyógyszerbiznisz mögött gyakran terrorszervezetek „pénzcsináló” leányvállalatai állnak. A hatóságok szerint az USA-ban közel 80 ember halálát okozó szennyezett heparinkészítmény esete is mutatja, hogy elérkezett az idô a gyors cselekvésre. www.pharmazeutische-zeitung.de Árpraktikák a Schleckernél A Schlecker drogérialánc által üzemeltetett internetes patikánál a Vitalsana-nál érdekes hirdetésekre lettek figyelmesek a fogyaszt28 Gyógyszertár VII. évf. 5. szám

Horváth Ágnes helyett Székely Tamás tárgyal a háziorvosokkal Korlátozta Horváth Ágnes, a távozó miniszter kompetenciáját a kormányfô. Megbízta Székely Tamást, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fôigazgatóját a háziorvosokkal folyó tárgyalások vezetésével. A „rapid váltást“ Horváth Ágnes lapunknak nyilatkozva annak tulajdonította, hogy a Magyar Orvosi Kamara 30 napos egyeztetési határidôt adott, s a miniszterelnök nyilván azt szeretné, ha a tárgyalások folyamatossága nem törne meg a miniszterváltással. A hivatali idejébôl hátralévô hetekben minden segítséget megad az egészségbiztosító fôigazgatójának az új feladatához – tette hozzá. Forrás: Népszabadság (2008. április 16.) Kasszasiker prolongálva Tart az egészségügyi reform eddigi lépéseibôl következô kasszasiker: az egészségbiztosítási alapban az elsô negyedév zárása után 34,3 milliárdos többlet van. A magyarázat: a tervezettnél több volt a bevétel és kevesebb a kiadás. A többlet része, hogy a jogviszony-ellenôrzéssel kapcsolatos kormányzati intézkedések hatására nôtt az új járulékfizetôk aránya. További jelentôs bevételi tételt jelentenek a gyógyszergyártók és – forgalmazók befizetései. A cégek az év elsô három hónapjában 10,1 milliárd forintot utaltak az Országos Egészségbiztosítási Pénzárnak. Ez az összeg 1,3 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A vizit- és kórházi napidíjakból 5,2 milliárd forint került a rendszerbe. Forrás: Népszabadság (2008. áprlis 18.) Magyar Nemzet 2008. április 24. A kamara támogatja a kabinet tervét a háziorvosi finanszírozás javítására A háziorvosok finanszírozásának javítását célzó intézkedéscsomaggal állt elô a kormány. A Magyar Orvosi Kamara támogatja a kezdeményezést, ám úgy látja: az ezzel járó többletforrás nem fedezi maradéktalanul a vizitdíj megszüntetése okozta bevételkiesést. A felek tovább tárgyalnak. Egyelôre nincs megállapodás, de érezhetôen közeledett a kormány és az alapellátásban dolgozók álláspontja, így nagyobb eséllyel elkerülhetô, hogy a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és a fogorvosok tömegesen bontsanak szerzôdést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP). Forrás: Magyar Nemzet (2008. április 24.) Székely Tamás nyugtatja a háziorvosokat Úgy tûnik, az egészségbiztosító vezetôjének sikerül konszenzusra jutni a szerzôdésbontással fenyegetôzô háziorvosokkal. Székely Tamás szerint holnap kiderül, miként pótolják a vizitdíj miatt kiesô bevételeket. Horváth Ágnesnek egy hónap is kevés volt a tömeges szerzôdésbontást kilátásba helyezô háziorvosok lecsillapítására, ám a kormányfô által megbízott Székely Tamásnak szinte egy hét alatt sikerült dûlôre jutni a vizitdíj pótlásának alap kérdéseiben. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fôigazgatója lapunknak azt mondta: szinte biztos abban, hogy az újabb, holnapi egyeztetésen konszenzusos javaslattal állhatnak fel a tárgyalóasztaltól. Forrás: Napi Gazdaság (2008. április 28.)

Csapás a gyermekpszichiátriára Az OPNI után a neves fôvárosi Faludi utcai intézet bezárását tervezik Bezárják az ország egyik legelismertebb és legnagyobb gyermekpszichiátriai szakrendelôjét, a fôvárosi Faludi utcai intézetet. A lépés egy folyamat része: az Egészségügyi Minisztérium már bezáratta a szakma központi ellátóhelyének számító Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet és számos más szakrendelôt, nemrég pedig lakat került az Országos Addiktológiai Intézetre is. – Átszervezés folyik a dolgozók létszámcsökkentése miatt – fogalmazott a Heim Pál Gyermekkórház-Rendelôintézet fôigazgatója arra a kérdésünkre, hogy valóban megszûnik-e a fôvárosi önkormányzat Madarász Utcai Gyermekkórházának neves Faludi utcai gyermekpszichiátriája. Harmat György egyelôre nem kívánt további részleteket nyilvánosságra hozni, annyi azonban bizonyos: február közepe óta tart a „racionalizálás“. Forrás: Magyar Nemzet (2008. április 29.) Mégsem omlott össze a gyógyszer-kiskereskedelem Sikeres patikaliberalizáció Az elmúlt egy év alatt – a törvényi változások hatására – jelentôs fordulat következett be a gyógyszertári piacon: módosulóban van a struktúra és a szereplôk viselkedése is. Máig csaknem 200 új patika nyílt meg, s zajlik – bár még nem számottevô – a koncentráció is, hálózatok szervezôdnek: a nagykereskedôk vertikális szerzôdésekkel indítottak, de a gyógyszertári beszerzési társulások is új életre keltek. A sokak által támadott patikaliberalizáció eredményesnek mondható. A növekvô verseny nyilvánvalóan patikacsôdöket is okoz majd, ez azonban a verseny természetes következménye, s fogyasztói szempontból nem érzékelhetô. Forrás: Világgazdaság (2008. április 30.) Egészségügybôl távozó államtitkárok Lemondott posztjáról Baraczka Mariann és Gál Ilona, az Egészségügyi Minisztérium két szakállamtitkára s Matejka Zsuzsa kabinetfônök is. Horváth Ágnes, a tárca távozó vezetôje azt mondta, hogy a lemondások tényét már bejelentette. Szintén lemondott Kincses Gyula államtitkár, és visszatér az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet fôigazgatói posztjára. Ugyanakkor a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára marad Kolber István, a jövôben a kutatás-fejlesztésért felelôs tárca nélküli miniszter munkáját segíti. Forrás: Magyar Hírlap (2008. május 2.) Kevesebb gyógyszer fogyott A gyógyszergyártók, -forgalmazók uniós fórumokhoz fordultak jogorvoslatért, a magyarországi helyzet megváltoztatását követelve. Szerintük a negyedévenkénti gyógyszerár-csökkentési licitek kiszámíthatatlanná tették a gyógyszerpiaci folyamatokat. Állítják, hogy az ôket ért veszteség éppen annyi, amennyit a profitból a kutatás-fejlesztésre költöttek volna el Magyarországon. A kormánynak szeptember végéig kell a gyógyszertörvény hatásairól beszámolnia az Országgyûlésnek, de jelentôs változtatásokat egyelôre nem tervez a szabályokban. Kökény Mihály, az Országgyûlés szakbizottságának elnöke a Népszabadságnak elmondta, tárgyalnak az ügyben. Legutóbb április elején parlamenti bizottság is foglalkozott a törvénnyel, ezen a fórumon a piac szereplôi is elmondhatták észrevételeiket. A politikus állítja: a gyógyszertörvény jól vizsgázott, mûködik, a célt: a gyógyszertámogatás költségeinek megfékezését maradéktalanul teljesíti. Az ôszi parlamenti beszámoló idején kisebb korrekciókra van lehetôség, hogy vizsgálható, van-e értelme annak, hogy ritkábban rendezzék az árliciteket, s ezzel biztonságosabbá tegyék a rendszert. Azon is gondolkodnak, hogyan lehet a kisebb településeken megtartani a gyógyszertárakat, hogyan lehetne ebben a körben növelni a vállalkozások jövedelmezôségét. A 2006-ban 544 milliárd forintos hazai gyógyszerpiac tavaly 520 milliárdos forgalmat bonyolított le, amely 2008 elsô három hónap-

jában 1,8 százalékkal tovább csökkent. A mind kisebb gyógyszerpiacon viszont enyhén emelkedtek az átlagárak. Míg tavaly egy doboz orvosságot átlagosan 1473 forintért vásároltak meg a magyarok, idén ugyanazért már 1494 forintot kérnek a cégek. A kórházakban nem csökkent a gyógyszerfelhasználás. Az év elsô három hónapjában csaknem 10 százalékkal több orvosságot használtak fel, mint 2007 elején. A jelenséget Rácz Jenô, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke a megnôtt betegforgalommal magyarázta. Forrás: Népszabadság (2008. május 3.)

Harc a hamisított orvosságok ellen Térségünkbe a legtöbb gyógyszerhamisítvány 30-31 százaléka Indiából és az Egyesült Arab Emírségekbôl érkezik, Kína pedig 20 százalékos részesedéssel van jelen az illegális gyógyszerpiacon. Becslések szerint a Magyarországon évente elfogyasztott gyógyszerek három-öt százaléka hamisítvány. Megelôzendô a hazai helyzet rosszabbra fordulását, az illetékes szervek hajtóvadászatot indítanak az illegális gyógyszerforgalmazás ellen. Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság program kormánybiztosa szerint Magyarországon a legális kereskedelmi forgalomban még nem találtak hamis gyógyszert. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szakértôi ezért azonnali megelôzô intézkedéseket sürgetnek. Elsôsorban a gyártók, a forgalmazók és a hatóságok közti együttmûködést erôsítenék, másodsorban a gyógyszerek és gyógyszeralapanyagok kereskedelmének ellenôrzését szigorítanák. Forrás: Népszabadság (2008. május 3.) Azonnali döntéseket várnak Székelytôl Az egészségügyi szakmai szervezetek már az új miniszter munkába lépése elôtt benyújtották a számlát A kórházak a betegellátást akadályozó finanszírozási korlátok újragondolását, a szakrendelôk a kiesô vizitdíj pótlását, az orvosok és a szakdolgozók biztos megélhetést garantáló életpályamodell megalkotását várják Székely Tamás új egészségügyi minisztertôl. A tavaly áprilisban hozott hibás döntések káoszt okoztak a fekvôbeteg-ellátásban, ezek mielôbbi korrekcióját reméljük az új egészségügyi minisztertôl – fogalmazott Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki azt hangsúlyozta, hogy ezek egy része nem igényel pluszforrást. Forrás: Magyar Nemzet (2008. május 3.) Esküt tett az új egészségügyi miniszter A hétfôn esküt tett tárcavezetô azt mondta, a törvény a teljes egészségügyi joganyaghoz hozzányúl, így ha csak visszavonják, akkor elôállhat a helyzet, hogy az egészségügy számos területe szabályozatlan marad, illetve visszaáll egy régebbi, nem megfelelô szintre. Hangsúlyozta: meg kell nézni a törvény összes szakaszát, azt, mi mit szabályoz és hogyan, és ennek alapján lépésrôl-lépésre lehet eldönteni, mi az a megoldás, ami vállalható. Székely Tamás, aki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) élérôl került miniszteri székbe, kérdésre válaszolva úgy vélte, önmagában a törvény visszavonásától az OEP nem lesz valódi biztosító. Mint mondta, ha az OEP-et valódi biztosítóvá akarják alakítani, akkor szükséges, hogy ne legyen szerzôdési kötelezettsége a teljes szektorral, hanem minôségi szempontokat érvényesíthessen a szerzôdéskötéskor Forrás: MTI (2008. május 5.) Több mint négyszáz gyógyszertárat bírságoltak Több mint négyszáz patikát bírságolt az egészségbiztosító a jogviszony-ellenôrzés elmulasztása miatt. A gyógyszerészek sérelmezik, hogy míg a háziorvosokat jutalmazzák a kontroll elvégzéséért, addig ôk csak büntetést kaphatnak emiatt. Egy hét alatt összesen 2,2 millió forint büntetést róttak ki több mint négyszáz patikára – értesült a Napi. A gyógyszertáraknak január óta kötelezô a paciensek jogviszony-ellenôrzése. Ennek végrehajGyógyszertár VII. évf. 5. szám 29

tását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) figyeli, elmulasztását pedig pénzbírsággal bünteti. Forrás: Napi Gazdaság (2008. május 6.)

Az MSZP kutatja, hogyan találjon ki az egészségbiztosítási reform útvesztôjébôl. Az átalakítást szabályozó törvényt várhatóan visszavonják, hiszen csak ehhez tudják megszerezni az Országgyûlésben a többséget, de saját, új elképzeléseikhez nem. Ha visszavonják a törvényt, a kormánynak a kármentésrôl is gondoskodnia kell, hiszen szinte a teljes egészségügyi joganyagot érinti, és nélküle számos terület szabályozatlan maradna. Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke rámutatott arra, hogy a két szélsôértéknek azt tekinti, hogy nem csinálnak semmit és folytatódik a mostani reform végrehajtása, illetve azt, hogy visszavonják a jogszabályt, de nem nyújtanak be újat. Látszólag e között a két „szélsôérték“ között kell valamilyen megoldást találnia a kormánypártnak. Kökény azonban leszögezte: olyan nincs, hogy semmi sem történik, hiszen – mint Székely is rámutatott – visszavonás esetén egyebek mellett a gyógyszerpiac és a várólisták szabályozásában is komoly gondok adódnának. Egy szocialista honatya szerint az egészségbiztosítás a felszínen politikai presztízsvita, pedig valójában szakmai kérdés. Forrás: Népszava (2008. május 7.) Visszavonják a pénztártörvényt Már az egészségügyi miniszter is ezt javasolja a kormánynak Az új egészségügyi miniszter is azt javasolja a kormánynak, hogy helyezze hatályon kívül az egészségbiztosítás átalakítására vonatkozó törvényt. Az SZDSZ elfogadhatatlannak minôsítette a döntést, a fideszes Mikola István szerint nem volt hiábavaló az ellenzék munkája. Felhatalmazást kaptam a kormánytól, hogy terjesszek elô egy koncepciót az egészségbiztosítás átalakításáról. Azt javaslom, hogy vonják vissza az errôl szóló úgynevezett pénztártörvényt – fogalmazott egy szakmai konferencián Székely Tamás egészségügyi miniszter. Az új koncepcióban szerepel, hogy erôsítsük meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) azon funkcióit, amelyekkel sokkal inkább valódi biztosítóként mûködhet majd – tette hozzá. Forrás: Magyar Nemzet (2008. május 9.) A tárcavezetô az új egészségbiztosítási koncepció tervezetét a jövô héten terjeszti a kormány elé. A jelenleg érvényben lévô egészségbiztosítási törvény hatályon kívül helyezése várhatóan a parlament tavaszi ülésszakán megtörténik, új jogszabály valószínûleg ôsszel lesz – mondta Székely Tamás egészségügyi miniszter a kormányszóvivôi tájékoztatón. A szolgáltatásvásárlás felelôsségének és szabadságának megteremtéséhez olyan biztosítóra van szükség, amely képes költségvetését tervezni, továbbá a kiadásnak és az egészségnyereségnek a lehetô legoptimálisabbnak kell lenne – mondta Székely Tamás. Hozzátette, hogy mindezekhez „konkrétabb“ ellenôrzési lehetôségek és kötelességek kellenek, amelyekhez megfelelô informatikai rendszer szükséges, s az apparátus létszámát is növelni kell. Székely Tamás az alapelvek között említette, hogy a társadalombiztosítás kockázatközösségen alapul és kötelezô benne részt venni. Forrás: MTI (2008. május 9.) Olcsó generikus készítmények Egy kedden nyilvánosságra hozott jelentés szerint az egyébként is „olcsó„ generikus (utángyártott) gyógyszerek árát további nyomás alá helyezi a kínai eredetû gyógyszerek áradata, mivel egyre több, a távol-keleti országból származó gyógyszeripari készítmény kap forgalmazási engedélyt a fôbb nemzetközi piacokon. „A piaci siker biztosítása érdekében a kínai vállalatok minden bizonnyal alákínálnak majd a jelenlegi áraknak“ – írja az IMS évi rendes „Intelligence.360“ piaci jelentésében. „A kínai értékesítési 30 Gyógyszertár VII. évf. 5. szám

stratégia tovább hajtja majd lefelé az árakat, amelynek messzemenô következményei lesznek a kutató-fejlesztô vállalatokra és a nemzetközi generika-gyártókra nézve.“ A kínai generikus gyártók hasonló módon jelennek meg a nemzetközi piacon, mint annak idején az indiai cégek, például a Ranbaxy Laboratories Ltd., amely maga is API-beszállítóként kezdte, majd egy évtizeddel átállt késztermékek gyártására. Az IMS szerint a kínai vállalatok az indiai cégek piaci pozíciójának megrendítésére törekszenek, megcélozva a fôbb piacokat, az Egyesült Államokat, Európát és a feltörekvô régiókat. A kínai generikum-ipar elôtt azonban még nehezen leküzdhetô akadályként tornyosul a minôség terén meglévô rossz híre. A kínai alapanyagból gyártott heparin szerrel kapcsolatban nemrégiben felmerült biztonsági problémák miatt folt esett a kínai gyógyszeripar hírnevén. „Az indiai gyógyszeripar felemelkedését jóval kevesebb negatív sajtónyilvánosság kísérte... és ez az a pont, ahol eldôlhet a piaci siker vagy a bukás“ – írja az IMS tanulmánya. Forrás: MTI (2008. május 13.) Az egy esztendôvel korábbinál erôsebb, a várakozásoknak nagyjából megfelelô elsô negyedévet zárt a Richter. Bogsch Erik, a vállalat vezérigazgatója közölte, az egy esztendôvel korábbinál erôsebb, a várakozásoknak nagyjából megfelelô elsô negyedévet zárt a Richter. Az adózott nyereség, amely 10,59 milliárd forint volt 2007 elsô három hónapjában, több mint negyedével magasabb a bázisnál. Jól teljesített a csoport az Európai Unióban, ahol a Richter gyógyszergyártási üzletága az egy évvel korábbinál mintegy hatodával nagyobb, 65 millió eurós árbevételt ért el. Gyorsan emelkedett az értékesítés Romániában, de 20 százalék fölötti növekedésrôl számoltak be a régi uniós államokban, illetve Csehországban és Szlovákiában is. Közel tizedével bôvült a vállalat forgalma a legnagyobb piacán, a FÁK-régióban is. Az elsô három hónapban ebben a térségben 72,7 millió eurós árbevételt könyvelhetett el. Ennél is érzékenyebben érinti ugyanakkor a Richtert, hogy továbbra sem rendezôdött az ágazat helyzete Magyarországon. A csoport itt realizált forgalma mintegy 15 százalékkal, 7,36 milliárd forintra esett. A vezetô kiemelte: a legnagyobb problémát továbbra is a kiszámíthatatlanság jelenti a vállalat számára, ugyanakkor bíznak benne, hogy az új egészségügyi miniszter stabilabb környezetet biztosít majd a szektor számára. A hazai megszorítások miatt a Richter visszafogta a beruházásait. Forrás: Világgazdaság (2008. május 13.)

Szociális kiadások Magyarországon Magyarországon fôleg a táppénzre, az egészségügyi ellátásra, az idôskori és a rokkantsági nyugdíjakra fordított pénzek emelkedtek ebben az idôszakban, míg a munkanélküli-segélyekre költött összegek reálértékben csak minimálisan nôttek. Az uniós statisztikusok azt is megállapították, hogy Magyarországon a régi tagállamokhoz képest még mindig viszonylag alacsony a szociális kiadások aránya a GDP-n belül: 2005-ben alig érte el a 21,9 százalékot, szemben a 27,2 százalékos uniós átlaggal. Forrás: Világgazdaság (2008. május 14.)

Állás lakással Székesfehérvári gyógyszertárba gyógyszerész házaspár vagy gyógyszerész szakasszisztens házaspár jelentkezését várjuk. Az álláshoz 60 m2 lakást biztosítunk.

Tel: 06 30 565-2204 vagy 06 30 565-2208

Kongresszuson jártam Ha május akkor Kozmetikus Kongresszus!

Legnagyobb örömömre a sok gép között akadt a hagyományos, gépmentes szépségápolást gyakorló kozmetikusok számára is látnivaló.

Az idei rendezvény sem fukarkodott az újdonságokban és mint mindig most is volt olyan újdonság, amit igen nagy érdeklôdés fogadott, a tûmentes mezoterápia.

Egyre inkább terjed a „Green Lifestyle” érzés a kozmetikai gyakorlatban és kerül elôtérbe a természetes hatóanyagok használata.

A mezoterápiát régóta használják az orvosi gyakorlatban, lényege, hogy egy injekciós tû segítségével a kívánt hatóanyagot a célhelyre juttatják. A kozmetikai gyakorlatban a mezoterápiát a bôr fiatalítására használják és ez esetben nem tûvel, hanem egy erre a célra kifejlesztett rádiófrekvenciás géppel. A hatóanyagként, mely bejut a bôr mélyebb rétegeibe, hyaluronsavat és multivitamin készítményeket használnak

Kifinomult luxusterméknek számítanak a tokhal ikrájából származó kaviár tartalmú krémek. A kaviár tartalmú krémek táplálják, hidratálják, feszesítik a bôrt és gyulladáscsökkentô hatásuk is van. A biotermesztésbôl származó 100%-os tisztaságú argánolaj, melyet a berber nôk évszázadok óta használnak az idôjárás viszontagságai ellen. Most a szépségipar az aknéra, ekcémára, striák ellen és bôrápoló masszázsolajnak használja. A mézemulzióval történô szôrtelenítés lassan kiváltja a hagyományos patronos gyantázást. A mézemulzió az ókori cukor, citromlé, víz fôzetének újkori változata, állagánál és módszerénél fogva sokkal kíméletesebb, mit a gyantázás, a másik nagy elônye, hogy nem allergizál. A kollagén ismét reneszánszát éli, ezúttal édesvízi halakból származó tiszta kollagén tartalmú gélek, krémek és pakolások formájában. A termék forgalmazói vallják, hogy ez a magas tisztaságú kozmetikum, a bôrön egy láthatatlan filmréteget képez és sejtszinten látja el a bôrt nedvességgel. Láthattunk igézô szempillákat, a 3D-s szálankénti szempilla hosszabbítás eredményeként. Ez a módszer akár 2 hónapig is megôrzi a szempillák természetes hatású szépségét.

Találkoztam több hasonló módszerrel is, melynek célja szintén a hosszantartó bôrmegújítás. Ilyen a mikroperforációs eljárás, amelyben a speciálisan kifejlesztett mikrotûk segítségével megnyílnak a hatóanyagok befogadására a bôr azon rétegei, melyek eddig rejtve maradtak a legtöbb kozmetikum számára. Leírhatatlanul sok gépet vonultattak fel a kiállítók, volt oxigénbár, ahol oxigént inhalálhatunk. Az arc fiatalítására számtalan csúcstechnológiájú gép és hatóanyag, a kötôszövet karbantartására és fogyasztására különféle vákuumos, ultrahangos csodák.

Majd jöhet az alapozó, ezzel ne fukarkodjunk, mert a gratulációk során, a fele így is a násznép arcára kerül át. A szemek kihangsúlyozása mindig az illetô adottságaitól függ, de általános trend a szemkontúr ceruza elsatírozása a szem formájának megfelelôen, szemhéjpúderrel tompítani, bársonyosítani az erôs színeket és a szempillákat szempillaspirállal erôsen kiemelni. A szemöldökrôl se feledkezzünk meg, kis kefével simítsuk át és leheletnyi barna, vagy szürke ceruzával frissítsük fel a szemöldököt. Egy kis hegyi levegô a járomcsontra és jöhet a száj kontúrozása, majd ecsettel a száj festése. Ezt a sminket bátran viselheti bárki, csak az alkalmazott szerek mennyiséget és a színek milyenségét az alkalom határozza meg. Kívánok mindenkin kedves olvasónak kellemes nyárelôt!

Barabás Éva

És nincs tavasz menyasszonyi smink nélkül. A sminkek gyönyörûek és valóban különlegesek voltak, mint az esküvô maga, mely minden lány életében az egyik legszebb és legemlékezetesebb nap. Mi szakemberek a szép sminkkel tudunk ennek a felejthetetlen napnak a szépségéhez hozzájárulni! Minden smink alapja a megfelelôen elôkészített szép sima bôr, aztán már csak egy nagyon jó korrektorra van szükségünk, mellyel kiemeljük a kiemelendôt, mint például a szemet és eltüntetjük az eltüntetendôt, mint például a foltokat.


NT

Vízszintes 1. Nemzetközi Gyógyszerész Szervezet, a megfejtés elsô sora 9. Honvéd 13. Spanyol férfinév 14. Nyomaszt 15. Bízik benne 16. Fa koronája 18. Robert …, Oscar díjas amerikai filmszínész 19. A megfejtés harmadik része 23. Rámol 24. Latin tehát! 25. Táplál 27. Tisztiorvosi hivatal rövidítése 28. Idegen hold! 30. TLÉ 31. Kételkedik 32. Nyújt 34. Azok 35. A kôzetalkotó ásványfajta 38. Abba az irányba 40. Leendô vej névelôvel 41. Elsô osztályú 43. Tili-…. 45. A délelôtt rövidítve angolul 46. KGR 47. Hely, németül 49. Krajnska …, szlovén síparadicsom 51. Régi súlymérték 52. Ritka férfinév 53. Egyik bankunk 54. Káté 56. Angol vonat! 58. Rangjelzés 59. Ab …, latin (eleve) 61. Szólam a kórusban 62. Óriáskígyó fajta 64. Mélységi magmás kôzet 66. Katonai ôrszem 68. Idegméreg fajta 69. A harc! Függôleges 1. Találó 2. Elôadó röviden 3. Verekszik 4. Ellop 5. Világhírû svéd együttes 6. A ti párja 7. A megfejtés második része 8. OT 9. Férfinév 10. Azon dolog végett 11. Rimánkodó 12. … Mars 15. Spanyol király! 17. MML 18. DTO 20. Sírhalom 21. A spanyol presidios fôvárosa Marokkóban 22. Csahol 26. Video ... (filmkölcsönzô) 28. Szeszesitalfajta 29. Fog 31. Latin szûz! 33. Kábítószer 36. Íz 37. „Luk” a jégen 39. A fészekalja is ez 42. Dühösen kiabál 44. Füzet régiesen 45. Megegyezés 48. Kedvelt tengeri halfajta 50. Nyílászáró fajta 52. Betakarít 55. Az erôd! 57. Hosszabbít (pl. ruhát) 59. … et labora (latin közmondás – „Imádkozz és dolgozz”) 60. … baba, világhírû japán film címe 65. Izületi szalag 66. Mértékegységrendszer neve 67. … Pacino világhírû amerikai filmszínész

A helyes megfejtést beküldôk közül a 2008 ôszén Siófokon megrendezésre kerülô kongresszuson a Dixieland koncertre szóló belépôjegyet sorsolunk ki 1 fô részére. Az elôzô havi keresztrejtvény nyertese: Gyôrfi Sándorné – Betánia Gyógyszertár, Cím: 5300 Karcag, Szabó József u. 14. 32 Gyógyszertár VII. évf. 5. szám


Ha képbe akar kerülni olvassa Ön is a

MOSZ

honlapot www.magangyogyszereszek.hu

portál

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége VII. évf. 5. szám • 2008. május

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2

Mire megszoktuk, sôt megszerettük az önállóságot és függetlenséget, máris készülhetünk az újabb beosztotti és nyomorgó létformára, hacsak fel nem vértezzük magunkat olyan tudással, ami esélyt ad a túlélésre. Erre készíti fel a személyi jogos gyógyszerész társadalmat a gyógyszertári menedzsment tanfolyam jelen évfolyama. Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzésünk negyedik évfolyamának fôbb témakörei:

Versenykörnyezet (elôadó: Dr. Mikola Bálint) Az Európai Unióhoz történt csatlakozás egyrészt lehetôséget kínál a fiatal, jó szakemberek számára külföldi munkavállalás formájában, másrészt a hazai ellátás terén kiélezett versenyhelyzetet teremt, ahol a multinacionális cégek lobbi tevékenysége dominál. A személyi jogos gyógyszerészeket egymás ellen versenyeztetve észre sem vesszük, hogy az oszd meg és uralkodj ôsrégi eszközét alkalmazzák velünk szemben. Legalább legyünk tisztában az igazi versenytársak kilétével! Változásmenedzsment (elôadó: Dr. Sándor István) A változásmenedzsment különbözô fázisait tudatosan alkalmazzák a gyógyszerész társadalom ellen. Az ún. fellazító fázis során nemcsak a gazdasági ellehetetlenítésünket fokozták, de erkölcsileg is lejáratnak bennünket. A gyógyszerellátás szervezetének változása nem egy lezárt folyamat. A változásmenedzsment többi fázisát is végig veretik még rajtunk. Jobb, ha felkészülünk rá! Nyereségérdekeltség (elôadó: Dr. Simon Kis Gábor) A gyógyszertár, bármilyen gazdasági formációban mûködik, alapvetô feltétele zavartalan gyógyszerellátó tevékenységének, hogy érzékelhetô nagyságrendû nyereséget termeljen. Még akkor is, ha a jelenlegi egészségügyi és pénzügyi kormányzat mindent elkövet tönkretételünkre. Tudatos médiahadjáratot folytatnak, sulykolják a „pénzéhes patikus” rémképét, pedig a magánszférában nyereség termelése nélkül nem lehet megélni. Csoportmunka, csapatmunka, csapatépítés (elôadó: Dr. Samu Antal) Ahhoz, hogy a gyógyszertárban folyó munka szakmailag és pszichológiailag is kielégítô legyen, a csoportból csapatot kell építeni. Fennmaradásunk záloga, hogy a gyógyszerész társadalom tudatosan összezárjon, és ne dôljön be a fellazító kísérleteknek. Konfliktusok menedzselése (elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán) Minél rosszabb a gazdasági, társadalmi helyzetünk, annál gyakoribbak a konfliktus szituációk a gyógyszertárakban is. Alapvetô szabály, hogy mindenütt, ahol emberek dolgoznak együtt, konfliktusok keletkeznek. Nem mindegy azonban, hogy ezeket a konfliktusokat a vezetô hogyan tudja lerendezni, tisztában van-e egyáltalán a megoldási módokkal.

Szombathely

szeptember

20 – 21.

(szombat-vasárnap)

Budapest II.

szeptember

27 – 28.

(szombat-vasárnap)

Szolnok

október

04 – 05.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november

08 – 09.

(szombat-vasárnap)

Debrecen

november

15 – 16.

(szombat-vasárnap)

Budapest III.

november

22 – 23.

(szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.)

Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók.

Információ: Marossy Irén tel/fax: 06-1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig; illetve Takács Gézáné dr. tel: 30 955-8125.

Gyógyszertári menedzsment2 IV. évfolyam, 2008. A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve:

......................................................

Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve: Szül. hely:

......................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kamarai mûködési nyilvántartási száma: . . . . . . . . . . Kelte: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit: Debreceni Egyetem

❏

Semmelweis Egyetem

❏

Szegedi Egyetem

Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

❏

Munkahely neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahely címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahelyi telefon:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mobil: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási név (ha a fentitôl eltérô): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási cím: Fizetési mód:

...................................................... Átutalás

❏

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2008. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát.

JELENTKEZÉSI LAP

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06/1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

❏

Hová lettél drága völgyünk Szerkesztôségi publikáció... 2

Recommend Documents