Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat III. 2007
Mezozoikum Környezettan és környezettudomány szakos hallgatók részére
Oktatási segédanyag
Triász • Tartama:251 – 199.6 millió év • Felsı-triász – rhaeti, nóri, karni
• Középsı-triász – ladin, anizuszi www.scotese.com
• Alsó-triász – oleneki, indusi
• Elnevezés: Közép-európai kifejlıdések három részre tagolódása • Pangea – Tethys – Csendesóceán •www.humboldt.edu
A triász élıvilág általános jellemvonásai • Meleg, kiegyenlített, száraz éghajlat → tengervíz sótartalma növekszik → evaporizáció, élıvilág kicserélıdése • P/T határt túlélık adaptív radiációja • Új kagylótípusok, pl. iszapba ásók, szuszpenzió filtrálók ( pl. Ostrea-félék, tapadó kagylók) • Modern tengeri uborkák, rák- és homárfajok • Középsı-triászban algazátonyok, felsı-triászban korallzátonyok = új, hatos korallok • Nyílt tengerekben cápák, csontos halak vadásztak = erıs állkapocs • További tengeri ragadozók: hüllık → pl. Notosaurus-félék, Placodontiá-k • Partokon Tanystropheus (nyaka 2x> testhossza) • Békák, teknısök, krokodilok – tengerekben is
Triász szárazföldi gerincesekrıl • • • • • •
• •
Szárazföldön emlısszerő hüllık csordákban vadásztak Cynodontá -k = kutyafogú hüllık (pl. Cynognathus)kép Lystrosaurus – növényevı hüllık, a triász „vizilovai”, csordában(alsó kép) Archosaurus („uralkodó hüllı”) – T1-tıl, kis termet, majd termetnövekedés, tavak-folyók környékén, 6 m-ig Rynchosaurus-félék („csırös hüllık”) – triász közepétıl, növényevık, „csırük” csipeszként mőködött Thecodontiá-k („zsebes fogú hüllık”) – elıször vízben élık, majd szárazföldiek, hátsó végtagon jártak, futás közben farkuk felemelkedett, 225 millió évtıl Elsı dinoszauruszok – 200 millió évtıl, Thecondontiakból fejlıdtek ki Elsı emlısök, elsı „szárnyas hüllık” = Pterosauria
A triász szárazföldi növényekrıl • P/T határ ennél a csoportnál is éles • Fatermető zsurlók, nyitvatermı ısfák eltőntek • Korpafüvek száma nagyon elcsökken • Cikászok, páfrányfenyık, nyitvatermık fellendülnek • Képek: felül triász téjkép; alul mezozoos növénytípusok
•www.emc.maricopo.edu
•www.frsno.k12.ca.us
A triász kızetekrıl • Kontinentális – epikontinentális környezetben: – sok törmelékes kifejlıdés, evaporit
• Trópusi sekélytengerekben kiterjedt zátonyok: – zöldalgák (diploporás dolomit, mészkı) – korallok és algák (Dachsteini mészkı, Fıdolomit)
• Mélytengerekben: – agyagpalák (pelágikus kagylókkal) – ammoniteszes mészkı
Jura • Tartama: 199.6 – 145.5 millió év • Elnevezés: Jura-hegységrıl • Felosztás – Felsı-jura • tithon, kimmeridgi, oxfordi
– Középsı • kallovi, bath, bajóci, aaleni
– Alsó • toarci, plenbachi, szinemuri, hettangi
A jura élıvilág általános jellemvonásai • Éghajlat kezdetben száraz és meleg, majd kissé hővösebb és csapadékos – növények szétterjednek → erdıalkotó cikászok és bennetitteszek, ginko-félék • Tengerekben szivacsok, korallok, ammoniteszek, belemniteszek, óriás krokodilok, teknısök, hüllık • Rovarok evolúciója felgyorsult • Szárazföldi hüllık – dinosauruszok gyors radiációja • Repülı hüllık – pterosauruszok • Madarak kifejlıdése • Emlısök közt patkány és nyúlnagyságú állatok
Szárazföldi élıvilág a jurában • Cikászok – – – –
Fatermet, oszlopszerő törzs Levélripacsok a törzsön Felsı-karbontól Virágkor jura és kréta, erdıalkotók
• Bennetites-félék (felsı kép) – Nyitvatermık – Fajszámuk elérte a 30-40 ezret! – Törzsük és levelük cikászokra hasonlít – Virágok a törzsön, a levélpárnák között – Kétivarú virág, magkezdemény tobozszerő védelem alatt •Képeken: Williamsonia sp., Ginkgo sp.– Felsı-permtıl felsı-krétáig
A jura tengerek élıvilága • Mészvázú nannoplankton (sárgásbarna algák) és dinoflagelláták a fitoplanktonban • Egysejtő állatok (foraminifera, radiolaria) gyakoriak • Zátonykörnyezetben korallok és szivacsok • Speciális kagylók speciális környezetben (pl. korai rudisták) • Ammoniteszek és belemniteszek a leggyakoribb puhatestők (biozonáció is!) • Ichthyosaurus-félék virágkora (kép) • Plesiosurus-félék új elterjedése
A legfontosabb jura kızetekrıl • Tethysben kiterjedt sekély- és mélytengeri üledékképzıdés – hierlatzi mészkı (brachiopodás – krinoideás), ammonitico rosso, agyagpalák (Bositra sp.), biancone, radiolarit
• Epikontinentális területen – fekete (anoxikus) agyagpala, vasas mészkı és oolitos vasérc, fehér mészkı és litográf mészkı
Híres jura fosszília lelıhelyek • Holzmaden (BadenWürttenberg, Németország) – kora-jura fekete agyagpala, O2-hiányos környezetben, (~180 millió év) – tengeri hüllık és halak, kiváló állapotban (bır, lágytest részek); ritkán dinoszauruszok, tengeri gerinctelenek
• Morrison formáció (Észak-Amerika, USA, Montanától ÚjMexikóig, ~150 millió év) – késı-jura sivatagi homokkıben dinoszauruszok
• Sonlhofen (Dél-Németország, Bavaria, ~150 millió év) – rómaiak óta ismert – késı-jura, szivacszátonyok övezte lagúnában képzıdött lemezes mészmikrit – szárazföldi, tengeri és repülı szervezetek egyaránt fosszilizálódtak benne
Holzmaden: Stenopteygius sp. (Ichthyosauria), Plesiosaurus sp. (Plesiosauria), Passaloteuthis sp. (Belemnoidea)
(képek: Selden és Nudds, 2003)
Morrison:Diplodocus sp., Camarosaurus sp., Stegosaurus sp.
www.smithsonian.com
Képek: Selden és Nudds,2003
Solnhofen: Archaeopteryx lithographica (londoni példány; madár), Compsognathus longipes (dinoszaurusz), Mesolimulus „haláltusája”, Saccocoma sp. (plankton tengeri sün)
(képek: Selden és Nudds,2003)
Kréta • Tartama: 145.5 – 65.5 millió év • Elnevezés: írókrétáról • Felosztás: – alsó – berriasi, valangini, hauterivi, barremi, apti, albai – felsı – cenoman, turon, coniaci, szantoni, kampani, maastrichti
A kréta általános jellemvonásai • Tethys-óceán intenzív záródása → kiterjedt magmatizmus • Mai óceáni medencék intenzív nyílása → kiterjedt magmatizmus • Meleg, kiegyenlített klíma • Globálisan magas tengerszint • Gazdag tengeri és szárazföldi élıvilág
Élıvilág a kréta szárazföldeken • Zárvatermık megjelenése és elterjedése – nyitvatermık gyors háttérbe szorulása • Virágos növények diverzifikálódása • ~140 millió évtıl zárvatermık gyors térhódítása • Uralkodó erdıalkotók a kréta nagy részében még a nyitvatermık
Élıvilág a kréta tengerekben • Tengeri fito- és zooplankton igen elterjedt (biozonáció!, maximális diverzitás) – mészvázú nannoplankton és plankton foraminiferák • Kagylók igen elterjedtek a sekélytengeri környezetekben; visszatérnek a”zátonyépítık” • Ichthyosaurus-félék jelentısége csökken • Plesiosaurus-félék jelentısége ismét növekszik • Mosasaurus-félék („úszó gyíkok”) – elterjedtek, alkalmazkodtak a tengeri táplálékhoz
Kagylók: Exogyra sp., Inoceramus sp.
(Walker és Ward,1995)
www.paleocurrents.com
(www.cartage.org.lb)
Hippurites sp. (kagyló) hippuriteszes mészkı és rekonstrukciója
Walker és Ward, 1995 (Skleton et al., 2003)
Különbözı kréta lábasfejőek
Repülı hüllık (Pteranodon sp., Quetzalcothus sp.)
Dinoszauruszok (Stegosaurus sp., Ankylosaurus sp., Pachycephalosaurus sp., Edmontosaurus sp.)
Kínai dinoszauruszok és madarak (Fuzzy raptor = pelyhes rabló, Confuciusornis sanctus és rekonstrukciója, Velociraptor mongoliensis)
(www.ammonline.net.au)
Hüllık a Kárpát-medencében • 1895. Erdély, Hátszegi-medence, báró Nopcsa Ferenc • 1966. Pécs-Vasas, II. külfejtés: kıszén meddıben lábnyomok • 1980. Komló – Kordos László • 1988. Komló – egyetemi hallgatók • Komlosaurus carbonis (200 millió év) • 2000. Bakony, Iharkút, İsi Attila •
Ábra: Fızy, 1998
A legfontosabb kréta kızetekrıl • Trópusi övben karbonátok: biancone, urgon és gosau mészkövek (óriás kagylókkal), írókréta • Óceánokban és szubdukciós területeken: pelágikus agyagpalák • Flis, metamorfitok és kiterjedten magmás kızetek • Epikontinentális tengerekben zöld homokkı, majd írókréta
Kréta mészkı – felhagyott római bánya, pulai amfiteátrum
(Skelton et al., 2003)
Írókréta – kréta (felszíni feltárás, mikroszkópi kép, rekonstrukció)
(Skelton et al., 2003)
