- 61 -
Horváth Dezső irk. alezredes, fő isk o la i docens Horváth Dezső nk.hadnagy:
A REPÜLÉ58IZT0MSÍG, REPllLfi SZERKEZETEKEN ALKALMAZOTT FEDÉLZETI BIZTDHSACI ESZKÖZEI
A
repülőszerkezetek
repülés-m űszaki je lle m ző iv e l szerben tám asztott
követelmények állandó fokozódása, az alkalmazási körük egyre nagyobb mérté kű kibővülése, a repülésbiztonság megteremtésével kapcsolatos követelmények fokozódása
oda v e z e te tt, hogy a n a vigá ciós, a repülógépvezetói, valam int a
különbözó rendszereket v ezé rlő feladatok matikai
megoldásához komplex auto
rendszereket k e lle t t k ia la k íta n i. Ez indokolta olyan
rend
szerek megjelenését, amelyek tulajdonképpen a rá d ió -e le k tro n ik a i és re p ü lő technikai
berendezések
összehangolt
fu n kcio n ális re ndszereit s ík o tjá k . A
m egvalósított komplex rendszerekben az in form áció-feldolgozás és a m űveletvégrehajtás
fe lad a ta i automatikusam mennek végbe, k özpo nto síto tt d i g i t á li s
és analóg számitóberendezések segítségével.
A
repülő szerkezet fe d é lze ti funkcio nális komplexum lényegében olyan
fu n kcionális fe d é lz e ti berendezések összességét j e le n t i , amelyek egymás kö z ö tt i
kölcsönös
repülő
kapcsolata
révén a legnagyobb műveleti hatás érhető e l a
szerkezet vezetésével, navigálásával és le s z á llítá s á v a l kapcsolatos
feladatok megoldásában.
A repülésbiztonság fenntartásához szükséges műszaki berendezések:
a.
/ A s ú lyp on tkie gye n líté s , s ta b iliz á lá s és a kormányozhatóság b iz to s ítá s á nak berendezései.
b.
/ Az egyes manőverekhez szükséges paraméterek betartásának e szközei.
c.
/ A biztonságtechnikai autonatikák és egységek.
d.
/ A
repülő
szerkezetet
v íz s z in te s helyzetben ta r tó , i ll e t v e v íz s z in te s
helyzetbe v is s z a té rít ő eszközük.
- 62 -
e.
/ Az üzemzavarok és veszélyes repülési üzemmódon parirozósának e szközei.
f.
/ A hajtónűegységek s ta b il működését b iz to s ít ó eszközök.
g.
/ A
f e ls z á lló
és le s z á lló sebesség megfelelő csökkentését b iz to s ít ó me
chanizmusok és berendezések.
Természetesen a felso ro lta kon k ív ü l szükségessé v é lt olyan berendezé sek bevezetése is a korszerű repülő szerkezeteken, amelyek e lőre figyelm ez te t ik
a szem élyzetet, ha a repülő szerkezet e lé r i vagy m egközelíti a repü
lé s i üzemmód megengedett veszélyes h a tá ré rté k e it.
A
repüléséülztonság fenntartásához s zo lgá ló eszközök sze rk e ze ti k ia -
la ítá s
szempontjából
hetnek
ö n á lló elle nő rző egységek is (b izto n s á g i automaták, e lle n ő rző auto
lehetnek a rendszerbe b e é p íte tt segédszervek, de le
maták, ha tá ro ló -ko rlá to zó automaták s t b . ) .
A
repülésbiztonság fe n n tartását szo lgá ló berendezések két fő elemből
tevődnek össze:
a.
/ az e lle nő rzés t szo lgá ló elemből;
b.
/ a nűveletvégrehajtó elénből.
A működési e lv alapján az e lle nő rző berendezés három csoportba s o ro l ható.
a.
/ Az
e lső
szerek 8z
csoportba azok tartoznak, amelyek működése egyszerűen a rend
paramétereinek
mérési rendszereire a la p u l. A k o n t r o l i- j e l ebben
esetben megegyezik az adott időben egyébként i9 mérhető paraméterek
é rték é ve l.
b.
/ A második csoportba azok tartoznak, amelyek működése az összehasonlítás elvén
a la p u l. A k o n tr o l1 -je lo t a konparátor (ö s sze h a s o n lító ) egységben
á llítjá k
e lő
és a je l tulajdonképpen az össze ha son lított rendszerekre
je lle n z ó jelzések különbségét tartalm azza.
c.
/ A harmadik csoport működése a je ln in ta v é te l elvén a la p u l.
- 63 -
A repülésblztonság fenntartását szo lgá ló műszaki eszközöket az I n fo r mációs j e l re a liz á lá s i e ljá rá s á tó l függóen fe lo s zth a tju k olyan eszközökre:
a.
/ anelyek automatikusan lekapcsolják a zt a re n d s ze rt, amelyben 8Z üzemza var f e llé p e t t;
b.
c.
/ anelyek átkapcsolnak egyik re n d sze rrő l a másikra (t a r t a lé k r a );
/ amelyek vagy a re p ü lé si paramétereket, vagy a rendszerek és segédberen dezések param étereit k orlá to zzá k .
Az
üzemzavarok p arirozására és a balesetveszélyes üzemmódok e lle n s ú
lyozására szo lgá ló rendszerek:
a.
b.
/ A repülőgépet v íz s z in te s helyzetbe hozó rendszer.
/ A ro b o tp iló tá t üzemzavar esetén autonatikusan vagy kézi úton kikapcsoló rendszer.
c.
/ Rendszerek,
onelyek
a repülőgépet k iv e ze tik a veszélyes raagasságzóná-
b ó l.
d.
e.
/ Az in tcrceptorok üzemzavara esetén azok behúzását b iz to s ít ó rendszerek.
/ Az
egyenáramú
generátorok
meghibásodása esetén a fe d é lze ti há ló zatot
a k k i«ilá to ro s üzemre átkapcsoló rendszer.
f.
/ A
váltakozóáranú generátorok meghibásodása esetén a fe d é lz e ti válta k o
zóáramú köröket a vész-á ra n fo rrá sra átkapcsoló rendszer.
g.
/ A
fő
hid ra u lika ren d sze r
meghibásodása
esetén a ta rta lé k h id ra u lik a -
rendszerre átkapcsoló rendszer.
h.
/ A
hajtóm úvezórlő
automatika
meghibásodása esetén a ta rta lé k v e z é rlő -
rendszert bekapcsló berendezés.
i.
/ A fő navigációs rendszerekről a ta rta lé k rendszerekre átkapcsoló beren dezés.
- 64 -
A
fokozott
nagymértékben
repülésbiztonság fenntartása terén a 3zenélyzet munkáját
megkönnyítő fe d é lzeti rendszer az automatikus repülőgépvcze-
tö -re n dszer (S zA U ).
A SzAU rendszerek a repülés különböző fokozataiban te lje s e n automati kus
és
félautomatikus
(a
műszerek Je lzé s e ire támaszkodó) veze té si nádot
b izto s íta n a k .
Az
s z e rű s ítik
repülőgép vezetésének összfolyam atát. Igen e lte rje d te n hasz
a
automatikus repülőgép-vozetórendszerek Jelentősen leegy
n á ljá k a SzAU rendszereket a le s z á llá s i megközelítés végrehajtásánál.
A
korszerű
csatornára hosszanti
(a
SzAU rendszerek két fő részre tagozódnak: az o ld a lirá n yé
csfirőkormányok
és
oldalkormányok
v e zé rlő c s a to rn á i) és a
csatornára (magassági kormányt v e zé rlő cs a to rn á ra ). A SzAU rend
szer egyes csatornáiban fontos szerep J u t olyan alapvető senéffcerendezósekre , amelyek mindegyike határozott fu n kcio n ális feladatot t ö l t be.
Az
autonatikus repülőgép-vezetőrendszerekben egyre nagyobb te re t hó
dítanak
a d i g i t á li s
tonság
számitóeqyséqek. A d i g i t á li s egységekre a re p ü lé sbiz
fokozása és a repülőgépnek a k i j e l ö l t útvonalon v oló vezetése terén
számos fe ladato t b íznak.
A
fe d é lz e ti d i g i t á li s számítóegység a repülőgép vezetésében te lje s e n
é j eljá rá sok bevezetését te s zi lehetővé. ( P l . : a Qoeing-2707 típ u sú repülő gép k e ttő zö tt vezetési rendszere, a Je lző és e lle nő rző ta b ló i tá jé k o zta tjá k a személyzetet a r r ó l, hogy üzemzavar esetén mi a teendő, ugyanakkor lehető vé
te szik
a
személyzet számára, hogy mindenkor az o p tim á lis elhatározást
hozza meg. A TU-144 hangsebesség f e l e t t i repülőgép s zin té n fe l van szerelve d i g i t á li s szám ítóegységgel.)
A d i g i t á li s számítóegységek b iz t o s ít já k a repülőgép automatikus veze tését
emelkedő és süllye d ő repülésben, v íz s z in te s repülésben, a le s z á llá s i
megközelítést
automatikus és d ire ktoros irá n yítá sb a n , a második körre való
kirkepiilésbcn és az automatikus le s zá llá s ba n . Ja v ítjá k a repülőgép s t a b i l i tá s i
és kormányoztatósőgí k a r a k t e r is z tik á it. Hatékony módon b iz to s ít já k sz
alapvető Je lzé s é t.
repülCgépvezető-nnvigációs Összegezve,
berendezések
üzemzavarainak azonnali
a fe d é lz e ti d i g i t á li s számítóegység Jelentősen re g -
k ö n n yíti a személyzet tevékenységét.
- 65 -
Biztonsági automaták
A
b izto n sági automaták re ndeltetése, hogy megakadályozzák a k ritik u s
re p ü lé si paraméter értékek és megengedett határértékek tú llé p é s t. Ezenkívül szükség esetén bárm ilyen he lyzetből v is s z a té ríth e tik a repülőgépet v íz s z in tes repülésbe.
A
b izto n ság i
automatikus
automatákat k é tfé le rendszerben használják, úgymint az
repülőgép-vezetörendszerekben,
valam int
a megadott útvonalon
való vezetés rendszeriben.
A k ritik u s re p ü lé si módozatokat általá b an : - a
megengedett d ő lé si szögsebesség ("te h e te tle n sé g i forgásba" k erülés le
hetősége); - a megengedett állá sszö g érték (átesés vagy tú lh ú z á s ); - tú lte rhe lése k (á lla n d ó maradandó deformáció jele n tke zé se ) határozzák meg.
Az ny függőleges tú lte rh e lé s -h a tá ro ló
méri az ny é rté k é t, a q sebes
ségi to r1ónyomást, a Hach-szánot, a repülőgép tömegét, valamint az
odz e l
fordulás szögsebességét.
A
számítóegység az adott re p ü lé si
módozathoz
meghatározza
a zt
az
ny ,k r itik u s
tú lte rh e lé s é rté k e t, amely adott esetben megengedhe
tő , és e zt az é rtéket
folyamatosan összehasonlítja az ny a k tu á lis é rté k e i
v e l:
ű n y • ny , k m
- ", *
■" ,
( 1)
p ahol: T p k ------------ t o z
-
a tú lte rh e lé s növekedési dinam ikáját figyelembe
vevő komponens;
T
P
k
a p iló ta re a k ció ide je ;
- együttható.
-
66
-
Araikor 3 A n y e lé r i a k ritik u s é rté k e t, bekapcsol a vés zje lzé s és mű ködni kezd a függőleges tú lte rh e lé s t csökkenté autooata.
A
b é lIn tő szögsebesség visszacsatoló körébe kapcsolódó s p e c iá lis be
rendezés c é lja , hogy a manóver a la tt ( p l . forduló közben) k iz á rja a szögse besség hatását és ezzel k ib ó vítse a repülőgép manőverezési lehetőségét.
A
tú lte rh e lé s i
automata
helyes
határértéket és az á t v i t e li e gyü ttha tó t a b izto n ság i
működésének
érdekében be k e ll tá p lá ln i a repülőgép s ú ly -
függvényébe és a repülési módozat függvényébe.
A repülő szerkezetek megalkotásánál legfontosabb fe ladat a s t a b i li t á si
és kormányozhatósági k a ra k te ris z tik á k b iz to s ítá s a . Ennek érdekében spe
c i á l i s automatikus berendezéseket használnak, melyek lehetővé te s zik a sze mélyzet
munkájának megkönnyítését a vezetés leegyszerűsítése á l t a l , a lé g i
üzemeltetés bármely szitu á ciójá ba n is .
Az
egyre szélesebb lehetőségekkel rendelkező autom a tizá lt repülőgép-
(h e lik o p to r -) vezetőrendszerek ja v ít já k a dinamikai tulajdonságokat ős k o rmányozhatőságot. ré szvé te le
Lehetővé
n é lk ül
is
te s z ik ,
hogy
a
repülőgépvezető állandó a k tív
fenntartható legyen a repülöszerkezetnek a k i j e l ö l t
útvonalon való repülése és a k ív á n t té rb e li he ly ze te .
A szabályozást igénylő paraméterek között e ls ő helyen k e ll megemlíte n i a gép á llá ss zö g é t, csúszását, a dőlés szögsebességét és gyo rs u lá sá t,
az
o ld a lirá n yú lengőmozgásokat, a tú lte rh e lé s i b ó lin tá s is zö g -vá lto z á s o k a t, va lam int azok időbeni s o ro za ta it.
A
repülő
szerkezet
két egymástól függetlenül működó kormányvezérló
rend sze rre l dolgozhat:
o ./ a
repülőgépvezetó
rendelkezésére
á ll ó kézi és lá bvezérlésű á ltalá n os
koraán yvezérló -szerve k ke l;
b ./ a
p iló t á t ó l független másik vez é rlő re n d sz e rre l, mely automatikusan ve
z é r li ugyanazokat a korm ányfelületeket.
- 67 -
Mindazokat veszélyes
az
automatikus
berendezéseket, amelyek a szem élyzetet a
üzemmód beálltának közeledésére fig y e lm e z te ti, továbbá a k t ív e l
lentevékenységet fejtenek k i minden olyan esetben, amikor a repülőgép ily e n veszélyes üzemmódok fe lé k özele dik , gyűjtőnéven BIZTONSÁGI AUTOMATÁKNAK ne vezzük.
Az
automatikus berendezések közé s oro lju k a s ta b iliz á ló automatákat,
a le n gő m ozgá s-csillap ító kat, a sebességhatároló automatákat, a kormányrendszer k a ra kte ris ztiká k szabályozására szo lgá ló automatákat.
A kormányrendszerek c s i ll a p í t ó i m eggyorsítják a repülőgép rö v id p e r i ódu3ú hosszanti és o ld a lirá n yú lengéseinek c s illa p ít á s á t . A le n g é s c s illa p í tó berendezés érzékelő eleme csak a rra re a gá l, ha a zt idő függvényében meg v á lto z ik
a repülőgép té rb e li szöghelyzete a tömegközépponthoz v is zo n y ítv a .
Az érzékelő elem szerepét pörgettyű t ö lt h e ti be. A műveletvégrehajtó mecha nikus
elemek szerepét á ltalában v á lto zta th a tó
hosszúságú rudazatok lá t já k
e l. A olyan
hosszirányú,
szögértékkel
szögsebességgel,
kere sztirá n yú és legyezőnozgás s ta b iliz á ló automaták fo rd ítjá k
hanem
az
el
a koro á n yfe lü le tek e t, amelyek nemcsak a
á llásszöggel
és
a tú lte rh e lé s nagyságával is
arányosak. Ezen automatikus rendszerek m űveletvégrehajtó mechanizmusai min denkor az állásszögnek és a csúszásnak megfelelő k orrekciós Jeleket dolgoz zák k i a lengések c s illa p ítá s á ra és a repülőgép mozgásának s ta b iliz á lá s á ra .
A
sebesség s t a b iliz á ló automata
a repülőgép sebességét a le s z á llá s i
megközelítés időszakában s t a b i li z á lj a .
A maximálisan megengedett függőleges túlte rhe lése k túllépésének mega kadályozása c é ljá b ó l tú lte rh e ló s -h a tá ro ló automatákat alkalmaznak. Az auto maták
e gyré szt
lehetőségét,
figye lm ezte tik a repülőgépvezetőt, másrészt k iz á rjá k annak
hogy a repülőgép vezetési hib á ib ó l a megengedett tú lte rh e lé s i
értéket tú llé p jé k .
A h a tá ro ló működése k öveti az ny , ©c, , / 3
• n 2 , CO x és g* v á lto zá s i
törvényszerűségeit:
l ny + *ftyny
*
K,fstab ^ stabj ^
| ny k r i t |5
- 60 -
|“
* K« < <* *
A
^ i s t a b 'T s t a b l — |° S < rlt| '
repülésbiztonság fenntartásában igen fontos szerepet tö ltenek be a
koroányvezérlő
re n d s ze ri
műszaki Jellem zői és azok kifogá sta lan üzembiz
tonsága.
A
repülőgép
vezetési
hibák kiküszöbölése cé ljá b ó l a kormányszervek
k ité ré s é t nehezítő és a sebességet k orlá to zó automatákat építenek be.
A
korszerű
v is s z a té rít ő ből
rob otpilóták
többségét
ma
már e llá tjá k a v ízszin te sb e
berendezéssel. Az ily e n rendszereknél 8 repülőgépnek a dőlés
és b ólintó s b ó l való kivé te lé h e z, azaz a v íz s z in te s h e ly ze t h e ly r e á llí
tásához elegendő megnyoimi a " v is s z a té r íté s a vízszinte sb e " nyomógombot.
A felso ro lta k on k ív ü l egyes repülőszerkezeteken a következő b izto n sá g i automatikát használják:
a.
/ Automatikarendszer, amely megakadályozza a repülőgép dugóhúzóba esését. A
rendszer k e llő időben fe lfe d e zi
a dugóhúzóba esés veszélyének köze
le d té t és olyan értelemben hat a korm ányfelületre, korülhessen
hogy a repülőgép ne
dugóhúzó-helyzetbe, i ll e t v e a dugóhúzó fe lé tendáló e vo lu -
t í v mozgásból kivegye.
b.
/ Ide sorolandó aég az á llá ss zö g -h a tá ro ló ,
magassághatároló,
valam int a
megszakított fe ls z á llá s és a második körre repülés autom atikái i s .
c.
/ A hidraulikarendszerek kifogá sta lan üzembiztonságának fenntartása érde kében
a repülőgépek többségén k e ttő z ö tt, sőt esetenként háromszorozott
hid ra u lika ren d s ze rt fő
alkalmaznak. K e ttő zö tt h id ra u lika ren d sze r esetén a
hidraulikarendszerben
fe llé p ő
nyomáscsökkenés
h id ra u lik a
s ziva tty ú
és a s ze rv o - (e r ő s ít ő /booster/) rendszerben esetén
-
egyes repülő szerkezeteken - olyan
egységet alkalmaznak, amely automatikusan bekap
csolódik és b iz t o s ít ja a repülő szerkezet le s zá llá s á t le á l l t hajtóművek esetén i s .
d.
/ A v ib rá c ió -e lle n ő rz ő rendszer: a repülő szerkezet alapvető konstrukciós elemeinek, a hajtómű egység s z ilá rd s á g i állapotának d ia g n o s ztik a i e ll e nőrző rendszere. Működése a v ib rá c ió ellenőrzésén a la p s zik .
- 69 -
e.
/ Nagy megbízhatóságú fe d é lze ti tűzoltórendszerck.
f.
/ Repülő szerkezetek robbanás e lle n i v é d e tts é g -b izto s ítá s rendszere.
Robbanásról vagy amely
z á rt
normál
e m líte tt
akkor beszélünk, ha valam ilyen k o rlá to zo tt méretű térben
tárolóban olyan in te n zitá sú energiafelszab3dulás következik be, úton nem vezethető e l ebből a zónából, tehát k ia la k u lá s á t az
térben vagy tárolóban a s z ilá rd s á g i határértékek á lt a l meghatáro
z o tt nyomást Jó va l meghaladó nyomás k ís é r i .
A
tűzesetek és robbanások keletkezése szespontjából különös v eszé lyt
Jelentenek
a repülőgép és helikopterek tü ze lő a n ya g ta rtá lya i. A robbanáskor
felszabaduló
energia és az ennek következtében lé tre jö v ő roocsolások tönk
retehe tik a repülő szerkezet más konstrukciós elem eit i s , vagy a szomszédos rendszereket és segédberendezéseket.
Ha
egy
fenntartását
repUlő
szerkezet
fedélzete e l van lá tva a repülésbiztonság
szo lgá ló eszközökkel, akkor a repülő szerkezet biztonsága sa
já t rendszereinek biztonságán túlmenően ezeknek a fe d é lz e ti b izto n ság i esz közöknek a kifogá sta lan üzembiztonságától i s függ.
A repülés biztonságának fenntartására szo lgá ló fe d é lz e ti eszközök Je le n lé te esetén i s bármely p illan a tb a n keletkezhetnek a repülő szerkezet kü lönböző
rendszereiben
Qg üzemzavarok vagy
Pg n orm álistól e lté rő működési
periódusok. Ez a k é tfé le á lla p o t az összeegyeztethetetlen események egész c s o p o rtjá t a la k íth a tja k i , azaz
% • » , * »
«>
A fe d é lz e ti rendszerek üzemképes állapotában is e lő fo rd u lh a t, hogy repülő szerkezet re ndszereire ható Qc
a
valószínűségű külső zavaró hatások a
fe d é lzeti b izto n ság i eszközök vagy a fe d é lz e ti b izto n ság i rendszerek egyál ta lán nem működnek (a z ily e n események valószínűsége Pc ) . Ez a k é tfé le á l lapot szin té n az össze nem
egyeztethető események te lje s c s o p o rtjá t a lk o t
j a , azaz
f,
0.
■ 1
(3)
- 70 -
A
fe d é lz e ti b izto n ság i eszközök hamis
előfordulhatnak azonban
Qn
beindulásának eredményeképpen
valószínűségű ba le seti
olyan helyzet i s ,
hogy ily e n
ily e n esemény valószínűsége Pn ) .
következmények.
következmények
nem
E lőford u lha t lépnek f e l (a z
Ekkor az összeegyeztethetetlen események
te lje s cso p o rtja :
Pn
*
■ 1
<*>
Ha a repülő szerkezet k ifogástalan á lla po ta m e lle tt tonsági eszközök rém léptek működésbe (Pc b a le s eti
v a ló s zín ű sé g ),
a fe d é lz e ti b iz úgy számolhatunk
és balesetmentes következményekkel i s , amelyek valószínűsége Qn ,
i ll e t v e Pn .
( 5)
- 1
Pn Például:
Valós amikor
az
körülmények
között
ily e n h e lyze t a lakulhat k i olyan esetben,
adott fe d é lz e ti b izto n ság i eszköz egy olyan élesen h a tá ro lt kü
szöb érzékenységű tú lte rh e lé s -h a tá ro ló , amely nem tud in form atív j e le t adni valamely
veszélyes
értékű
s zé llö k é s rő l. íg y a ro b o tp iló ta a tú lte rh e ló s -
-h a tá ro lá s hiányában nem tudja megakadályozni annak b a le s eti következménye i t , hogy a repülő szerkezet tú llé p je a megengedett tú lte rh e lé s i h a tá rt.
A hogy
repülő szerkezet Pc
valószínűségű üzemzavara esetén várha tó , hogy
a fe d é lz e ti b iztonsági eszköz
működésbe lé p ,
de az is e lő fo rd u lh a t,
hogy nem működik, aminek a valószínűsége Qc . Ekkor:
Pc . Q c = 1 A
fe d é lz e ti
b izto n ság i eszközök PR
(í) valószínűségű
működésbe lépése
esetén a veszélyes következmények e lh á ríth a tó ^ , tehát a fe d é lz e ti b izto n sági eszköz e ll á t j a a re á b ízo tt fu n kc ió t.
Te k in te t köd ik-e
vagy
nélkül azonban a r r a , hogy a fe d é lz e ti b izto n s á g i eszköz mű sem, a repülő szerkezet üzemzvara mégis okozhat b a le s e ti kö
vetkezményeket, amelyek je le n tk e zé si valószínűsége Qn .
- 71 -
E k é tfé le következmény szin té n te lje s csoportot a lk o t:
P„
A
fe d é lz e ti
szerkezet k e ll
Qn
. 0„
b izto n ság i
• 1
(7 )
eszköz üzemzavarának következtében a repülő
valószínűségű üzemzavara esetén b a le s eti következményekkel
számolnunk, de e lő fo rd ulha t az i s , hogy ez nem következik be. A b a le
s e ti következmény elmaradásának valószínűsége a repülő szerkezet üzemzavara és a fe d é lze ti b iztonsági eszközök üzemzavara (k e ttő s üzemzavar) esetén Pn . Ekkor is az összeegyeztethetetlen események te lje s cso p o rtjá t kapjuk:
Pn
* °n
' 1
«>
A repülő szerkezet és a fe d é lzeti b izto n ság i eszközök s z itu á c ió i egy szerű MARKOV-féle k ö rt alkotnak.
következésképpen a repülés közbeni ba le seti következmény k ia lak u lá sá nak valószínűsége:
Q • Qj ♦ 02 ♦ Q3 * Q4
(9)
ahol: Qj
-
a b a le s eti következmény kialakulásának valószínűsége a fedél z e t i b izto n ság i eszközük hamis beindulása esetén;
Q2
-
a ba le seti következmény jelentkezésének valószínűsége a repü lő szerkezet és a fe d é lz e ti b izto n ság i eszköz üzemképessége esetén;
Q3
-
a b a le s e ti következmény jelentkezésének valószínűsége a repü lő szerkezet üzemzavara és a fe d é lz e ti ba le seti eszköz műkö désbe lépése esetén;
-
a b a le s e ti következmény jelentkezésének valószínűsége a repü lő szerkezet üzemzavara és a fe d é lz e ti b a le s eti eszköz üzem zavara (k e ttő s üzemzavar) esetén.
- 72 -
A veszélyes következmény k i nem alakulásának valószínűsége:
P * P1 + P2 * PJ ♦ PA
C IO )
Ezeknek a valószínűségi koirponenseknek mindegyikét meghatározhatjuk a MARXQV-féle körből eredő összefüggések ala p ján :
°1 ■ P, « c °n
1
«2 = P8Pc °n
*
W
>
■ V e
°n
>
Pl = PaQc Pn
>
P2 s papc pn
«
P3 = 0aPc P„
>
W
■■
(1 1 ) c ° n
(1 2 ) c
Pn
A Q és P valószínűségek egymás között az összeegyeztethetetlen esemé nyek te lje s c s o p o rtjá t a lk o tjá k , m ive l:
W
P. ° c
*
P2
*
V
PaPc
■
'
P4
*
W
c
i
(13) W
V
c
P ♦ Q= 1 Ezeknek
a valószínűségeknek az összeszómlólásához meg k e ll határozni
a Pc • Pn • Pn *> P„ dúló valószínűségeket.
■
a
■ °c • °n ■ °n
és °n
k“ " -
FEUBSZNA.T IRODAICM 1 . Sajborodina sze rk -be n : D o rto vijo sziszté m i u p ra vle n yija poljotom (Moszkva "Tra ns zpo rt” , 1975.)
2 . T.M . Basti sze rk -be n : Hadozsnoszty g id ra v lic s e s zk lh szisztem vozdusnih szudov (Moszkva "Tra n s z p o rt", 1906.)
- 73 -
3. N .ll. Szmirnov szerk-ben: Eszkpluotacionnaja nadozsnoszty i rezsim i tehnicseszkogo ob s zlu zs iv a n yija szamoljotov (Moszkva "Tra n s zp o rt", 1974.)
4 . Sz.O u. Szkripnyicsenko:
O p tim a tizácija pezslmob p o ljo ta (Moszkva "M a sin osztro en yije ", 1975.)
5. Matematikai s ta tis z t ik a (Ouriapest, Tankönyvkiadó, 1967.)
6 . A .S z. Satalov szerk-ben: L e t3 ty e ln ije apparati kak o b je k ti u p ra vlé n yija (Moszkva "M a sin ősztro en yije ", 1972.)
