Horváth Ákos Kmetty Zoltán Mást gondolnak a világról? A külföldön élő magyarországi diplomások értékrendje 1

Füstös L, Guba L, Szalma I (Szerk.) Társadalmi regiszter 2008/1, pp.153-171 (2008)

Horváth Ákos – Kmetty Zoltán Mást gondolnak a világról? A külföldön élő magyarországi diplomások értékrendje1 1. Problémafelvetés Jelenleg megközelítőleg 120 000 – 150 000 diplomás magyar dolgozik a világ országaiban2, harmaduk 1990-óta hagyta el Magyarországot. A diplomás kivándorlásra a nemzetközi szakirodalom a brain-drain kifejezést használja, amit agyelszívásként fordíthatunk magyarra. A folyamat során a tudás elit egy része kivándorol a küldő országba, és gazdaságilag és szellemileg produktív éveit egy másik országban éli le, a fogadó ország gazdasági és szellemi tőkéjét növelve. A kivándorlás motivációja lehet a jobb anyagi körülmények keresése, a magasabb munkahelyi elismertség, vagy a küldő ország bizonytalan politikai helyzete. Ezek elsősorban primer motivációs tényezők, de feltételezésünk szerint a migránsok értékrendjével is magyarázható a kivándorlásuk; a bátrabb, nyitottabb gondolkodású kockázatvállaló emberek valószínűbb, hogy elhagyják az országot. Tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk a magyarországi diplomások, és a külföldre kivándorolt diplomások értékrendje közötti különbségeket, és ennek a segítségével jobban megértsük a motivációkat, amik az ilyen típusú migráció mögött meghúzódnak. A tanulmány első felében körbejárjuk az érték fogalmát, valamint az utóbbi évtizedek jelentősebb értékrend kutatásait Magyarországon. Ezek után a külföldi diplomások kivándorlását vizsgáló kutatások definíciós keretét, valamint az eddig publikált magyarországi kutatásokat ismertetjük. Az elemzés második részében összehasonlítjuk a hazai diplomások és a külföldön dolgozó magyar diplomások értékrendjét, az European Social Survey (ESS), magyarországi adataira, és egy külföldön élő Magyarországi diplomásokat vizsgáló kutatásra támaszkodva. 2. Értékrendek Magyarországon Az értékrendek egy adott korban társadalmanként különbözőek lehetnek, és egy társadalmon belül is koronként változnak. Egy értékrend alapegységei az értékek halmazai, melyek strukturált, és többé-kevésbé hierarchikus rendet alkotnak. Az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyik kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak, jónak, vagy rossznak (Andorka:2006 569p). Léteznek egyetemes humán értékek, melyeket megtalálhatunk minden társadalom, és közösség alapértékei között, és erre épülő egyéb értékek. Az, hogy ezek milyen sorrendben, a hierarchia melyik fokán helyezkednek el, alapvetően meghatározzák egy társadalom, közösség, formálódását, alapjaitól egészen a mindennapok ismétlődő felszíni cselekedeteiig. Éppen az értékek egymásra épülése az, ami az értékrendek sokszínűségét okozza, hiszen társadalmanként, és koronként - legyenek bár alapvetők egyes érékek - más és más értékekkel kapcsolódva, hierarchikusan más struktúrába rendeződve hatalmas diverzitást mutatnak. Ez a sokféleség egy társadalmon belül is értelmezhető, közösségek, csoportok, és akár egyénekként eltérő preferenciákat mutatva. 2.1 Értékek - meghatározás Az értékek egyéni cselekvést határoznak meg, melyek azonban hatással vannak szűkebb közösségére, és ezen keresztül szélesebb társadalmi rétegekre is. A folyamat emellett visszaható, amennyiben az értékek, érték rendek ütközése az egyént ismételt cselekvésre ösztönzi, és preferenciáinak, választásainak átértékelését. Füstös és Szakolczai tanulmánya 1

A tanulmány elkészítéséhez nyújtott segítségéért köszönettel tartozunk Jelenfi Gábornak. Saját becslés – Csak azokra a diplomásokra terjed ki az elemzésünk, akik szellemi tevékenységet folytatnak külföldön 2

1


szerint (Füstös-Szakolczai:1994.) amellett, hogy az értékek „nem egyéni döntés kérdései, nem változóak”, kettősség jellemzi azokat: „- egyrészt az innováció, az elképzelés és változás potenciális forrásai: ezek az emberi magatartás legaktívabb és legmobilabb elemei, ellentétben a statikus és mechanikus érdekek és impulzusok, ösztönök és vágyak determinisztikus fogalmával - másrészt szokások, rutincselekvések és viselkedésformák határozzák meg, ezért stabilak, folytonosak és változatlanok.” Az értékek a mindennapi életben a különböző normákon, szokásokon, szabályokon keresztül fejtik ki hatásukat, ezek által hatnak vissza az egyéni magatartásra. A társadalmi környezet változásai így nyomon követhetők egyének értékeinek változásának tanulmányozásával, emellett nem csupán „tükörképet” alkotnak, hanem alapvető jelentőségűek a változások formálásával (Füstös-Szakolczai:1994). Mivel az értékek absztrakt fogalmak, ezért operacionalizálásuk sem egyértelmű. A szociológia és pszichológia szakirodalom az értékek mérésének és rangsorolásának számos módszerét alakította ki3. - „a Rokeach-teszt, ami az alapvetõ emberi értékekre és értékválasztásokra vonatkozik (Rokeach: 1973) - az Inglehart-féle materiális és posztmateriális értékekre vonatkozó teszt (Inglehart:1997) - Schwartz teszt (Schwartz:1993, Bilsky-Schwartz:1994) - Morris 13 életút modellje (Morris:1956) - Értékrendszerek szervezetszociológia látószögből (Hofstede:1990) Talán a szociológiai irodalomban legtöbbet alkalmazott értékmérési módszer a Rokeach teszt. A teszt kérdőíve 18 cél- és 18 eszközértéket tartalmaz, ezeket kell a kérdezettnek rangsorolnia, egyrészt az eszköz, másrészt a cél dimenzióban található értékeket. A felsorolt értékek (Beluszky:2000): - célértékek: anyagi jólét, béke, belső harmónia, boldogság, bölcsesség, családi biztonság, egyenlőség, az elvégzett munka öröme, érdekes - változatos élet, a haza biztonsága, igazi barátság, igazi szerelem, kellemes - élvezetes élet, emberi önérzet, szabadság, társadalmi megbecsülés, üdvözülés. - eszközértékek: alkotó szellemű, bátor - gerinces, előítéletektől mentes, engedelmes, értelmes, fegyelmezett, felelősségteljes, hatékony, jó kedélyű, logikus gondolkodású, megbocsátó, önálló, segítőkész, szavahihető, szeretetteljes, tiszta, törekvő, udvarias. Ezek az értékek Rokeach szerint (Rokeach:1973) a legalapvetőbb emberi értékek (orientációk), és lefedik a teljes értékmezőt. A kérdezésben egyéneket kell kérdezni arról, hogy a fenti értékek (külön cél és eszköz) milyen sorrendet követnek esetében, az így kapott sorrend rangjai az egyes értékek pontszámainak felelnek meg, fordított sorrendben, azaz a legkevesebb pontértékű (érték) elem a legfontosabb. Az eredmények értelmezésénél megfigyelhető egy elem relatív elhelyezkedése, többi értékhez viszonyított helyzete, illetve ebből következően átlagos ’értéke’, mely a vizsgált csoport értékhez való viszonyulását fejezi ki, és a longitudinális, illetve társadalmak, csoportok közötti különbségek leírására alkalmas. 3

A felsorolt érték tesztek természetesen nem fedik le az összes érték mérésre használt módszert, csak a szakirodalomban leggyakrabban használt rangsorokat emeltük ki

2


Inglehart egy négytételes és egy tizenkét tételes értékvizsgálati sorozatot dolgozott ki. A tételek között társadalompolitikai célok szerepeltek. A célok fele materiális értékekhez volt köthető, a célok másik fele pedig posztmateriális értékekhez. A 12 tételes kérdéssor bekerült az Európai Közösség 1973-as vizsgálatába, majd a Világérték vizsgálatokba is. Tanulmányunk szempontjából kiemelkedő jelentősége van egy harmadik értékmérési módszernek, ami Shalom Schwartz nevéhez fűződik. Schwartz összesen tíz hipotetikus motivációs értéktípust alakított ki. Ezek a motivációs értéktípusok egyfajta értékrégióként is definiálhatók, amik több értéket fognak össze valamely közös motiváltság és vagy szükséglet alapján (Schwartz:1993 110p). • Önállóság • Univerzalitás • Jóindulat • Tradicionális • Konformitás • Biztonság • Hatalom • Teljesítmény • Hedonizmus • Ösztönzés A motivációs értéktípusokon belül az értékek további két csoportra bonthatók, ezek vagy terminális célúak (engedelmesség), vagy instrumentális jellegűek (engedelmes). Schwartz alapkutatásában az általa kialakított értékrendszert összesen húsz országban tesztelte. Az országok legtöbbjében 56 item-ből állt a lekérdezett értékrend blokk, egyes országokban további 6 értéket hozzáadtak ehhez. Az eredmények alapján validálták az egyes motivációs értéktípusokhoz tartozó kérdések körét. A kutatás egyik fontos megállapítása lett, hogy Rokeach-ék állításával szemben, az eszköz és a célértékeknek nincs eltérő hatása a cselekedetekre és az ítéletekre. A European Social Survey (ESS) vizsgálatokban az értékrendek mérésére Schwartz tíz motivációs értéktípusát kezdték el használni. Az operacionalizálást úgynevezett PVQ (Portrait Values Questionnaire) skálával végzik ezekben a kutatásokban. Összesen 21 kérdésből álló item sorból építik fel a 10 motivációs értéktípust4. 2.2 Magyarországi eredmények Hankiss Elemér és munkatársai átfogó vizsgálatokat végeztek mind a szocializmus, mind a II Világháborút megelőző korszak társadalmát vizsgálva (Hankiss-Manchin-FüstösSzakolczai:1983, lásd még: Beluszky:2000). A felhasználható értelmezések legnagyobb része azonban elsősorban a rendszerváltás után készült érték-vizsgálatok eredményeire hagyatkoznak. Elsőként az MTA kutatását emelnénk ki. Az adatok az MTA Szociológiai Kutatóintézet országos reprezentatív mintán lekérdezett kérdőíves vizsgálatából származnak; 1978-ban, 1982-ben, 1990-ben, 1993-ban került sor a lekérdezésekre. A kutatás vezetője Hankiss Elemér volt, a szervezésben és az elemzésben, a későbbiekben, a mélyebb értelmezésben Füstös László, Manchin Róbert és Szakolczai Árpád vettek részt. 4

http://essedunet.nsd.uib.no/cms/topics/1/4/1.html#note0

3


A Rokeach teszt előbbiekben vázolt struktúrájához a magyar felmérésben Füstös és szerzőtársai értékes tipológiával járultak hozzá (Füstös-Szakolczai: 1993), melyek egyrészt az értékek nyugati – indusztriális meghatározottságát mutatják, másrészt jó példát szolgáltatnak a cél és eszközértékek keveredésének kombinációira: - etikai értékek (bátor, gerinces, felelősségteljes, szavahihető) - hedonisztikus értékek (érdekes, változatos élet, kellemes, élvezetes élet, jó kedélyű, igazi barátság); - vallásos értékek (üdvözülés, megbocsájtó); - autonóm értékek (szabadság, a szépség világa, hatékony). Ezeket kiegészítve - intellektuális értékek – (bölcsesség, alkotószellemű, értelmes és logikus gondolkodású) - melyek egyenletes növekedése volt észlelhető egy meghatározott intellektualizálódási folyamat keretében. Az első kettő a szerzők szerint stabilak, amennyiben a társadalmi keretrendszer alapjait alkotják, melyekre ideológiai felhangok alapvetően még nem rakódtak rá. Ezek elsősorban individuális értékek. A harmadik csoport vallásos értékei folyamatosan veszítenek jelentőségükből, periférikussá váltak, mellettük az autonóm értékek köre a társadalom többsége számára nem rendelkezett relevanciával, nem volt széles körben elfogadott, és jelentőssége nem is növekedett. Az ötödik, eredetileg nem csoportosodott halmaz az intellektuális értékek halmaza, mely a fentiekkel ellentétben változatosságot mutatott az egyes időszakok között, monoton növekedést, mely közvetlenül a rendszerváltás után, 1990 és 1994 között volt a legjelentősebb. A vizsgálatot Füstös és Szakolczai tovább folytatta, 1996-os és 1997-es adatok bevonásával (Füstös-Szakolczai: 1999). Az 1996-os és 1997-es adatok kis elmozdulásokat mutattak 1990hez képest. Az egyetlen jelentős különbség a hedonizmus megerősödése és a munka etika fontosságának csökkenése volt. A rendszerváltás és az azt követő húsz év során több érdekes tanulmány és könyv is napvilágot látott a Magyarországi értékrendekkel kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül szeretnénk kiemelni ezek közül néhány általunk érdekesnek tartottat. Varga Károly összefoglaló monográfiájában (Varga:2003), körbejárja a vállalkozói potenciálok értéktartamát, az életminőség értékrendszeri tényezőit, valamint a politika értékhatását. Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor a rendszerválasztás utáni szabad parlamenti választásokon induló pártok választási filmjeinek éték- és szimbólumelemzését végezték el (lásd többek között: Kapitány-Kapitány:2003). Földvári Mónika Phd disszertációjában (Földvári: 2004) a vallásosság és értékrend együttjárását vizsgálta az 1999-es Európai Értékrend Vizsgálat (EVS) mintáján. Keller Tamás 2008-as tanulmányában (Keller:2008), pedig az értékekre támaszkodva épített magyarázó modelleket a társadalmi státuszra. Ahogy a korántsem teljes felsorolásból jól látszik, a magyarországi értékkutatások egyre szélesebb aspektusait vizsgálják az értékek és más szociológiailag releváns kérdések összefüggéseinek. Tanulmányunkban kísérletet teszünk arra, hogy a Magyarországról elvándorló diplomás értelmiségiek kivándorlása mögötti értékrendbeli sajátosságokat

4


felvázoljuk. Az empirikus adatok bemutatása előtt azonban röviden ismertetjük az „agyelszívással” kapcsolatos legfontosabb elméleti és gyakorlati eredményeket. 3. Migráció és Brain Drain Az úgynevezett agyelszívás (Brain Drain) kutatása már az 1950-es években elkezdődött. A fogalom számos átalakuláson ment át az utóbbi fél évszázad során (ld. pl.: Cohen:1997 vagy Pierpaolo:2004). A fogalmat az 1990-es évektől képzett migrációként definiálják leggyakrabban. A folyamat legegyszerűbb értelmezése, hogy a küldő országok produktív tudáselitjének egy része kivándorol a fogadó országokba, tevékenységük gyümölcseitől megfosztva az őket kitanító országot (Csanády-Személyi 2006). Az agyelszívást az 1990-es évekig teljesen káros folyamatnak tekintették a küldő országokra nézve. A 90-es években megjelentek azok a teóriák, amik a mellett érveltek, hogy a jelenségnek vannak pozitív oldali is. Ilyen lehet például, ha a külföldi munkalehetőség tanulásra és továbbképzésre sarkalja az embereket, ezáltal a küldő országban a plusz motiváció hatására növekszik a képzett munkaerő aránya (Stark-HelmensteinPrskawetz:1998). Az agyelszívás hatásai azonban inkább károsak, mint előnyösek. Egy adott ország tudáselitje jelentős hatással van az ország GDP növekedésére is. Ha ez a tudáselit kivándorol a GDP is csökken. José Groizard és Joan Llull (Groizard-Llull: 2006) 170 országban vizsgálták a GDPnövekedést és a képzett migrációt, és regressziós vizsgálattal kimutatták, hogy tíz százalékkal magasabb agyelszívás átlagosan 0,8 százalékkal alacsonyabb GDP-növekedéssel jár. Magyarországon a közbeszédben marginális szerepet játszik csak a képzett migráció kérdésköre, a tudományos életben már némileg többet foglalkoznak vele. Az 1990-es évek elején a Magyar Tudományos Akadémia kezdte el a téma tudományos vizsgálatát, és az utóbbi másfél évtizedben a vizsgálatok legnagyobb része az MTA keretein belül folyt. 1990ben az MTA egy alkalmi bizottságot állított fel, aminek az volt a feladata, hogy minél részletesebben feltárja a magyarországi képzett migráció okait. A bizottsági munka hatására több tanulmány is született (Anveiler et al., 1993, Berényi:1993). Az MTA Szociológiai Kutatóintézete többször is foglalkozott a magyar agyelszívás témakörével, kutatásaikat Csanády Márton és Személyi László (Csanády – Személyi, 2006) foglalta össze. A kutatóintézet szerint a rendszerváltást követően megugrott az elvándorlás, amelyet új csatornák megjelenése is segített, majd az 1990-es évek közepén fokozatosan csökkent. A külföldön élő magyarországi diplomások számát illetően csak szakértői becslések születtek eddig. Talán ezek közül a legmegbízhatóbbnak Frédéric Docquier és Abdeslam Marfouk (Marfouk:2005) becslései számítanak, akik az OECD ország hivatalos bevándorlási és kivándorlási statisztikáikat összesítették, és ezek alapján megadták, hogy országonként mekkora a külföldön dolgozó diplomások száma. Számításaik szerint 1990 és 2000 között 8%-kal 125 ezerre emelkedett a felsőfokú végzettségű magyar származásúak száma az OECD Magyarországon kívüli tagállamaiban, ami – Csanády Márton és Személyi László (CsanádySzemélyi: 2006) becslése szerint – mintegy 15–20 ezer kivándorlót jelent az évtizedben. Magyarországon eddig három kérdőíves kutatás foglalkozott a képzett migráció vizsgálatával. Az elsőt egy hazatérő kutatókkal, szakemberekkel foglalkozó nonprofit szervezet, a Project Retour folytatta a honlapján 2004-ben (Saphier – Simonovits: 2004). A második 2005-ben zajlott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Oktatáskutató Intézet és Prohászka Műhely Szakkollégium közreműködésével. Kétszázötven magyar diplomás, a rendszerváltást követően külföldre költözött válaszadó részletes demográfiai és életút-adatait dolgozta fel a kutatás, amely feltárta a kiköltözés motivációit, csatornáit és a válaszadók jövőbeni terveit is.

5


A harmadik kutatás gyakorlatilag a második kutatás folytatásaként fogható fel, és a Magyar Tudományos Akadémia Nyugati Magyar Tudományos Tanács elnöki tanácsadó testület és a Forsense Piackutató és Stratégiai Tanácsadó Intézet együttműködésében zajlott le 2008-ban. A kutatás eredményei 2008 tavaszán lettek publikálva (Csanády-Kmetty-Kucsera-SzemélyiTarján:2008). 4. A kutatás módszertana Tanulmányunk második felében kísérletet teszünk arra, hogy összehasonlítsuk a külföldön dolgozó magyar diplomások és a hazai diplomások értékrendjét. Egyik kutatás sem kizárólagosan értékrend-kutatás volt, viszont mind a kettőben lekérdezésre került a Schwartz teszt 21 item-es megfelelője (A kérdőívben használt kérdéseket és rövidített feloldásukat lásd a mellékletben). A hazai diplomások értékrendjét az ESS kutatás alapján vizsgáltuk. Az ESS (European Social Survey) egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat, amelynek célja az európai társadalmak monitoring kutatása szociológiai és politikatudományi szempontok szerint. Magyarországon a vizsgálat terepmunkáját 2002-ben és 2004-ben a TÁRKI végezte a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetével együttműködve, 2006-ban pedig a Gallup Intézet5. A tanulmányban a 2004-es TÁRKI kutatás eredményeit használtuk fel. A kutatásban összesen 1500 főt kérdeztek le személyesen a kérdezőbiztosok, területileg reprezentatív mintán. A diplomások aránya a súlyozatlan mintában 14.8% volt, a súlyozott mintában pedig 19.3%. A külföldi diplomásokat vizsgáló kutatás összetettebb metodológia mentén zajlott le. A vizsgálni kívánt sokaságról nem voltak megbízható adatok, listák; mind a célcsoport mérete, mind demográfiai struktúrája ismeretlen volt. Ezért a mintavétel során úgynevezett hólabda designt használtak fel (Goodman:1961), és online önkitöltős kérdőívet alkalmaztak a lekérdezéshez. A személyek azonosítására – a többszöri kitöltés elkerülése és a hálózati struktúrában elfoglalt hely kiszámítása végett – az e-mail cím szolgált. Minden kutatásban részt vett személyt megkértek, hogy további célcsoportba tartozó személyek e-mail címeit adják meg. A hólabda módszertant követő kutatások sikerének alapvető feltétele, hogy a kiinduló mintánk a célcsoport szempontjából minél heterogénebb legyen (Heckhatorn:1997, Heckhatorn:2002). A kutatás kezdeti e-mail címei a következő listákból származtak: Egy korábbi hasonló témájú kutatásra (Csanády – Személyi, 2006) válaszolók e-mail címei Az MTA külföldi diplomásokkal foglalkozó kutatásának összegyűjtött e-mail cím listája (mint részben elsődleges, részben olyan másodlagos célcsoport, akik továbbítani tudták a kutatásra való felhívást ismerőseiknek) Az MTA hírlevele Az MTA nyilvántartása szerint külföldön élő köztestületi tagjainak kiküldött emailek A célcsoporthoz köthető levelezőlisták, általában egy-egy országon belül (a TéT-attasék közreműködésével) A kérdőív huszonhét napon keresztül volt elérhető. A széles merítésű kiinduló listák eredményeképpen a mintába kerülő több mint 350 személy között is nagy változatosságot mutatott, hogyan kerültek kapcsolatba a kutatással. A legtöbben direkt e-mailt kaptak a kutatás vezetőitől, de közel azonos volt a levelezőlistákon elértek aránya is. A válaszadók elérési mutatói alapján a mintavételi design nem nevezhető tiszta hólabda adatfelvételnek, 5

http://www.tarki.hu/hu/research/ess/

6


hiszen a minta hálózati egymásra épülésének szerepe kisebb volt, mint az ilyen jellegű kutatásoknál általában. Sokkal inkább tekinthető egy sokféle heterogén listáról kiinduló mintavételnek, amit kiegészített egy hólabda adatfelvételi módszer is6. A minta végleges nagysága 358 fő volt7. 5. Diplomás értékrend Magyarországon Schwartz összesen 10 hipotetikus értékre vezeti vissza az értékek halmazát. Az ESS kutatásban és a külföldön élő diplomások kutatásában is ugyanannak a 21 itemes blokknak a segítségével lett feltérképezve a válaszadók értékrendje. Elemzésünkben a 21 itemet külön vizsgáljuk, és nem az összevont skálákat használjuk. Ahol szükséges azonban, jelezzük, hogy az adott értékek melyik hipotetikus értékkörhöz tartoznak. A külföldön dolgozó magyarországi diplomások értékrendjének megvizsgálása előtt összehasonlítottuk a teljes magyar lakosság, és a hazai diplomások értékrendjét. A következő táblázat tartalmazza az értékek rangsorrendjét – valamit egy 100-as skálára kivetített indexpontszámot8. Az indexpontszám minél magasabb értéke azt mutatja, hogy az adott értékben annál jobban hisz a célcsoport. TÁBLÁZAT 1. ESS TELJES (indexpontszám) 87 81 85

ESS TELJES (Rangsor) 1 4 2

ESS DIPLOMÁSOK (indexpontszám) 87 84 84

ESS DIPLOMÁSOK (rangsor) 1 2 3

Szavahihetőség

84

3

84

4

Egyenlőség

80

6

79

5

Alkotó szellem A haza biztonsága Segítőkézség Mások tisztelete, tolerancia Törekvés Boldogság Jó kedély Fegyelmezettség Udvariasság Hagyománytisztelet Előítéletektől mentesség Az elvégzett munka öröme Társadalmi megbecsülés Engedelmesség Anyagi jólét Érdekes változatos élet

75 80 76 73 69 76 69 72 74 69 68 61 57 50 42 37

9 5 8 11 13 7 15 12 10 14 16 17 18 19 20 21

79 78 75 74 73 72 71 70 69 69 65 63 53 42 39 35

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Környezetvédelem Szabadság Családi biztonság

6

Hagyományos értelemben a minta nem tekinthető a célcsoport reprezentatív mintájának, de több vizsgált változó mentén is beállt a mintában az egyensúlyi állapot, ami a minta reprezentativitásának indikátora 7 A kutatásról lásd bővebben: Csanády-Kmetty-Kucsera-Személyi-Tarján:2008 8 Az indexpontszám kiszámítása: 100-(x*20-20) ahol x az adott érték átlaga a célcsoporton belül

7


A diplomások és a teljes magyar lakosság értékrendje preferencia sorrend alapján nem különül el élesen. A legfontosabb értéknek mind a két csoportban a környezetvédelmet tartják, és a legkevésbé fontosnak pedig az érdekes változatos életet. Bár az értékpreferenciák hasonlóak tűnnek; mégis a 21 vizsgált értékből 8 esetben volt szignifikáns különbség az értékekre adott átlagpontszámok között9. A diplomások átlagpontszáma három olyan érték esetében volt magasabb, ami egyértelműen az önmegvalósítást, önállóságot és a teljesítményt hangsúlyozzák: • Szabadság • Alkotó szellem • Törekvés Viszont jellemzően olyan értékek esetében adtak alacsonyabb indexpontszámot, ami a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódnak. A rangszámok alapján a legélesebb különbség, az udvariasság értéke kapta, ami a teljes mintában 10. helyen végzett, a diplomások között viszont mindössze 14. A társadalmi megbecsülés, és az engedelmesség értéke, bár rangszám szerint ugyanolyan fontos volt a két csoportnak, az indexpontszámok szerint szignifikánsan kisebb mértékben tartják ezeket fontosnak a diplomások. Átlagpontszám szerint szintén szignifikánsan alacsonyabbra értékelték az előítéletektől való mentességet, valamint a boldogság keresését. Az értékeléseket vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a teljes lakossághoz képest a diplomások fontosabbnak tartják az önmegvalósítást, teljesítményt, és kevésbe fontosnak a normakövetést és a konformizmust, valamint a hedonizmust és hatalmat kifejező értékeket is alacsonyabbra rangsorolják. 6. Külföldi diplomások értékrendje Ahogy a tanulmány korábbi részében már részletesen kifejtettük, a külföldi diplomások értékrendjét egy 2008-as adatfelvétel alapján tudtuk megvizsgálni, amit az MTA és a Forsense közösen végzett. Az ESS vizsgálat és a Forsense 2008-as adatfelvétele között 4 év telt el, azonban feltételezésünk, és az eddigi ilyen jellegű vizsgálatok szerint is, az értékrend preferenciák változása hosszabb távú folyamat, tehát a két felvétel között eltelt négy éves időperiódus nem okoz diszkrepanciákat az adatok összehasonlíthatóságában10. Az indexpontszámok átlaga a külföldön dolgozó diplomások között 12 ponttal volt alacsonyabb, mint a Magyarországon élő diplomások indexpontszámainak átlaga. Előbbi csoportnak 57 pont volt, utóbbinak 69. Ez alapján esetleg feltételezhetjük azt, hogy a külföldi diplomások általában véve kritikusabbak mindennel szemben, kevésbé adnak magas pontszámot egy értéknek. Az alacsonyabb pontszám mögött esetleg valamiféle értékhiány is lehet. Ezeknek a kijelentésnek elsősorban azért korlátozott az érvényessége, mert a két adatfelvétel eltérő metodológia bázisa magában is okozhatta ezt az eltérést. Ebből következően elemzésünkben nem az indexpontszámok interpretáljuk, hanem az értékrangsorokat11. 9

ANOVA - 95%-os megbízhatósági szinten Ezt támasztja alá Füstös és Szakolczai vizsgálata (Füstös-Szakolczai:1999) is, miszerint a 90-es évek második felére úgy látszott az adatokból, hogy megszilárdult az értékrend, kis hangsúlyeltolódások voltak csak 1990 és 1998 között. 11 Az értékrangsorok felállítása mellett más módon is teszteltük az eredményeinket. A külföldi diplomások átlagos értékpontszámait átkalibráltuk az ESS diplomásainak átlagos értékpontszámaira (lineáris regresszió segítségével). Ezután a két csoportot páros mintás RANG T próbák segítségével összehasonlítottuk az összes értékdimenzió mentén. Az eredmények összességében megegyeztek a rangsorok közti különbségek vizsgálatakor kapott eredményekkel. 10

8


TÁBLÁZAT 2.

Előítéletektől mentesség, innováció Az elvégzett munka öröme Mások tisztelete, tolerancia Érdekes, változatos élet Alkotó szellem Törekvés Szavahihetőség Segítőkézség Boldogság Környezetvédelem Szabadság Egyenlőség Jó kedély Anyagi jólét Udvariasság Társadalmi megbecsülés Hagyománytisztelet Engedelmesség Fegyelmezettség A haza biztonsága Család biztonsága

Külföldön dolgozó diplomások (rangsor) 9 13 6 18 4 8 3 7 10 1 2 5 12 20 15 19 17 21 16 14 11

ESS diplomások (rangsor) 16 17 9 21 6 10 4 8 11 1 2 5 12 20 14 18 15 19 13 7 3

Rangsor különbsége -7 -4 -3 -3 -2 -2 -1 -1 -1 0 0 0 0 0 1 1 2 2 3 7 8

A táblázat harmadik oszlopa tartalmazza, a rangszámok különbségét. Az adatokból megállapítható, hogy sok tekintetben eltérő értékrenddel rendelkeznek a külföldön dolgozó magyar diplomások, sokkal élesebbek a különbségek, mint ami a teljes magyar társadalom és a hazai diplomások között volt felfedezhető. A két legfontosabb érték azonban állandónak tekinthető, a környezetvédelem és a szabadság. Előbbi univerzális érték, ahogy láttuk a teljes magyar lakosság sajátja, utóbbi pedig elsősorban diplomás értéknek volt tekinthető, bár a teljes lakosság körében is igen előkelő helyen volt rangsorolva. A külföldön dolgozó magyar diplomások a kiköltözés okát elsősorban a jobb anyagi lehetőségekben jelölték meg, de fontos motiváció volt a szakmai fejlődés és a negatív magyarországi belpolitikai helyzet is (Csanády et.all:2008). Az értékrendek közötti különbségekben ezek az okok csak részben jelennek meg. Az anyagi jólét posztulátuma ugyanolyan hátul helyezkedett el az értékek rangsorában, mint a hazai diplomások esetében, tehát bár okként megjelenik a pénz, az értékpreferenciában ez nem okoz változást. A szakmai fejlődés iránti igény sokkal inkább visszaköszön a preferencia sorrendben. Mind az alkotói szellem, mind a törekvés olyan értékek, amik jól összeköthetők a kiköltözés okaival – ezek elsősorban a teljesítményt és az önállóság értékdimenziójának fontosságát mutatják a kiköltözőknél. Az innováció, és az érdekes változatos élet iránti vágy elsősorban olyan egyéni individualista értékek, amik komoly mozgatórúgói lehetnek egy külföldi kiköltözésnek (ezek az értékek stimulációs – ösztönzés értékdimenzióként jelennek meg Schwartz modelljében).

9


Ezekkel szemben sokkal kevésbé volt a külföldön dolgozó diplomásoknak fontos érték a haza és a család biztonsága, ezek 7-8 hellyel hátrébb rangsorolódtak az ő értékpreferenciájukban, mint a hazai diplomások értékpreferencia sorrendjében. Más megközelítésben azt is mondhatjuk, hogy azok az értékek voltak számukra kevésbé fontosak, ami inkább zártabb gondolkodás értékeként jelennek meg egy társadalomban, mint a hagyományok, vagy az álam fontosságába vetett hit. A normakövetés (engedelmesség) értéknek a gyengébb szereplése egyenesen következik abból, hogy a kiköltözők inkább kockázatvállalók, és kevésbé konform cselekvők. 7. Értékek diszperziója – többváltozós elemzés Az egyes értékrendek preferencia sorrendje nem ragadja meg teljes egészében az értékrendek közti különbségeket. Két ugyanolyan rangsorú értékpreferencia sorrend mögött, lehetnek teljesen eltérő értékrend struktúrák. Ahhoz hogy jobban megértsük a külföldi és a hazai diplomások értékrendjét egy többváltozós statisztikai elemzési módszert használtunk fel. Az értékek együttes vizsgálatát teszi lehetővé az ún. sokdimenziós skálázás (MDS) módszere, amely egy koordinátarendszerben ábrázolja az értékeket, s a távolságok jelzik, hogy mennyire hasonlóan vagy különbözően vélekednek a megkérdezettek az adott értékekről. Minél hasonlóbbak két érték – akár pozitív, akár negatív – egyéni megítélései annál közelebb találhatók egymáshoz ezen az ábrán. Először megvizsgáltuk a hazai diplomások értékrendét az MDS módszerével12. GRAFIKON 1:

12

A modell Stress értéke 0.088 volt az RSQ pedig 0.975

10


Az x tengely az értékpreferencia sorrendjét adta vissza. Az x tengely értékeinek és az indexpontszámoknak a Kendall tau-b korrelációja 0.75 volt. Az y tengelyt sokkal nehezebben lehet interpretálni. Az engedelmesség (normakövetés) értéke nagyon elkülönül a többi értéktől. A negatív dimenzióban inkább konzervatívnak mondható értékek találhatóak, mint a társadalmi megbecsülés, hagyománytisztelet, fegyelmezettség és udvariasság, az engedelmesség mellett. A pozitív dimenzió legmarkánsabb értékei az előítéletektől mentesség, alkotószellem, törekvés, pedig sokkal inkább progresszív értékeknek tekintethetők. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a hazai diplomások értékrendjei mögött megfigyelhető az elsődleges értékpreferencia sorrend mögött egy másodlagos konzervatívprogresszív értékek mentén megtalálható törésvonal. Az ábrán feltűntettük Schwartz értékrendszerének eredeti dimenzióit is. A nyitott-zárt tengely és az egoista-altruista értéktengely is azonosítható, de kevésbé fontos rendezőelvként, és sokkal kevésbé tiszta formában. A külföldön dolgozó diplomások értékrendje az MDS elemzés alapján némileg más hangsúlyok szerint csoportosult13.

13

A modell Stress értéke 0.11 volt az RSQ pedig 0.934

11


GRAFIKON 2:

Akárcsak a hazai diplomások esetében, a külföldön dolgozó diplomásoknál is az x tengely leginkább egyfajta értékrangsornak tekinthető. Az x tengelyen elfoglalt hely és az értékek indexpontszámai közötti Kendall korreláció 0.94 fölötti volt. Az y tengelyen a legnagyobb változás talán a korábbi ábrához képest a család biztonsága és a haza biztonsága értékek átcsoportosulása a hagyománytisztelet, udvariasság és fegyelmezettség értékek mellé. Azt a második tengelyt leginkább egy biztonságkockázatvállalás dimenzióban értelmezhetjük (az y tengelyen a pozitív oldal mutatja a kockázatvállalás indikátor értékeit, a negatív oldal pedig inkább a biztonság értékeit). Tehát a hazai diplomások esetében másodlagos rendezőelvnek bizonyuló konzervatív-progresszív dimenziót a külföldi diplomásoknál felváltotta egy biztonság-kockázatvállalás dimenzió. Ez a dimenzió részben lefedi Schwartz nyitott-zárt gondolkodás értéktengelyét is. Ez alátámasztja azokat a korábbi megállapításainkat is, hogy a külföldre kivándorlás mögött elsősorban egy olyan értékstruktúra húzódik, ami az átlaghoz képest fontosabbnak tekinti a kockázatvállalást, és kevésbé fontosnak a biztonság posztulátumát. Itt meg kell azt is említenünk, hogy feltételezhetően az értékrendbeli különbségek a két csoport között csak részben erednek abból, hogy az egyik csoport itthon maradt, a másik csoport pedig elhagyta az országot14.

14

Természetesen lehetnek az értékkülönbségek mögött olyan okok is, amik demográfiai különbségekre vezethetők vissza. Elsősorban az életkor szerepének fontosságát szeretnénk kihangsúlyozni. A kivándorolt diplomások átlagéletkora 10 évvel alacsonyabb, mint a Magyarországi diplomásoké. A kockázatvállalásbiztonság dimenzió szerepének kihangsúlyozása részben ebből is következhet. Sajnos az alacsony esetszámok

12


8. Szinopszis Elemzésünkben kísérletet tettünk arra, hogy rávilágítsunk milyen különbségek húzódnak meg a külföldre kivándorolt diplomások és a hazai diplomások értékrendjei között. Az agyelszívással foglalkozó korábbi tanulmányok is mutatták, hogy a kivándorlás mögött eltérő motivációk húzódhatnak meg. A két legfontosabb motiváció a magasabb jövedelem biztosította könnyebb megélhetés és a kiszámíthatóbb szakmai előmenetel. Ezek mellett megjelenhet esetleg politikai indíttatású kivándorlás is, de ez a magyar helyzetnek jelenleg kevésbé sajátja. Az elemzés alapján egyértelmű, hogy a külföldre kivándorló értelmiség sok tekintetben máshogy gondolkodik a világról, mint az itthon maradt társaik. A legfontosabb értékek mindkét csoportban a környezetvédelem és a szabadság voltak. Az anyagi jólét posztulátuma annak ellenére alacsony helyet kapott a rangsorban, hogy a migránsok a kivándorlás legfőbb okaként a jobb anyagi boldogulást jelölték meg. Ez rávilágít az értékkutatások állandó kulcskérdésre is, hogy vajon a válaszolók a „valós” értékpreferenciájukat árulják el, vagy sokkal inkább egy olyan képet próbálnak magukról sugározni, amilyet a társadalom által elvártnak tekintenek. A legfőbb különbség a két csoport között a kockázatvállalás-biztonság érték dimenziójában fedezhető föl, a külföldre kivándorlók kevésbé tartják fontosnak a haza és a család biztonságát, viszont a hazai diplomásoknál többre tartják a kockázatvállalást, kreativitást, és az innovációt. A biztonság értékét Schwartz a zárt gondolkodással azonosítja, míg a kockázatvállalást és az innovációt olyan ösztönző (stimuláló) értékeknek tartja, amik folyamatosan újra és változtatásra sarkalja az embereket. Ezeknek az értékeknek a fontossága nemcsak a kivándorlóknál jelentős, hanem a fiatalabb nemzedéknek is sajátja. A tradicionális értékek szerepének csökkenése, és a nemzetállam szerepének átértékelődése előrevetítheti a kivándorlási potenciál további növekedését. Ezt a folyamatot erősíthetik a fokozatosan egyszerűsödő külföldi munkavállalási lehetőségek is. Alátámasztja ezt a gondolatmenetet, hogy az Európai Uniós csatlakozás után a kivándorlásnak egy új hulláma indult meg az Unió országainak irányába. Az értelmiség kivándorlása lehet veszélyforrás az ország számára, de lehet erőforrás is. Ha a kivándoroltak nem szakadnak el az anyaországtól, megszerzett tudástőkéjük visszaforgatható a magyar tudományos életbe, későbbi esetleges visszatelepülésük pedig a külföldi tapasztalataik beépítésével hasznot hozhat, mind a gazdaság, mind az oktatás, mind az egész társadalom számára. Az értékek irányából közelítve a kérdést nehéz a folyamatot pozitív-negatív konnotációba helyezni, hiszen az itt tárgyalt értékdimenziókban nem különítünk el rossz vagy jó értékeket, ez a fogalom pár a posztmodern értékszociológia számára nem is értelmezhető. Azt azonban feltételezhetjük, hogy a kint élő diplomások visszatérésük esetén olyan új normarendszert hoznak magukkal külföldről, ami hatást gyakorolhat a hazai normákra, attitűdökre és értékekre is. Ez azonban nem egy-két éves folyamat eredménye lesz, hanem akár tíz-húsz év is eltelhet, amíg az ilyen típusú változás társadalmilag is kimutatható hatást tud elérni.

miatt nem volt lehetőségünk kontrolálni ezt a hatást. Ennek ellenére azt feltételezzük, hogy ez a különbség nem csak az életkori különbségekből adódik, hanem a kivándorlás mögötti egyedi értékrendekből is.

13


IRODALOMJEGYZÉK Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába, Osiris kiadó Budapest 2006 Anveiler Judit – Tóth E. – Marton J. 1993: Tudóselvándorlás. Nem az megy és nem az marad akinek kéne. Magyar Tudomány. 5, 568–571. Bilsky, Wolfgang – Schwartz, Shalom H. 1994. Values and Personality. European Journal of Personality, 8. évfolyam, 3. szám, 163–182. Beluszky Tamás 2000: Érték, értékrendi változások Magyarországon 1945 és 1990 között in: Korall Társadalomtörténeti Folyóirat, 2000. http://www.korall.org/archivum/korall_1_files/ertekek_ertekrendivaltozasok_01.htm?contentI D=1 Berényi Dénes 1993: Az „agy-elvonás” pozitív megközelítésben. Magyar Tudomány. 9, 1111–1115. Cohen Robin 1997: Brain Drain Migration. Report for South African Commission on International Migration, 1996–1997 www.queensu.ca/samp/transform/Cohen1.htm Csanády Márton, Kmetty Zoltán, Kucsera Tamás, Személyi László, Tarján Gergely:. A magyar képzett migráció a rendszerváltás óta. Magyar Tudomány, 2008/05. szám 603-616 oldal http://www.matud.iif.hu/08maj/11.html Csanády Márton – Személyi László 2006: Brain Drain. Közelkép a diplomás magyarokról. Századvég. 41, 3, 79–122. Docquier, Frédéric – Marfouk, Abdeslam 2005: International Migration by Educational Attainment (1990-2000). Release 1.0, 1.1. World Bank Policy Research Working Paper. Földvári Mónika (2004): Vallásosság és értékek együttjárása a magyar társadalom generációiban, PHD ÉRTEKEZÉS Budapest http://www.lib.uni-corvinus.hu/phd/foldvari_monika.pdf Füstös László-Szakolczai Árpád 1994: Értékek változásai Magyarországon 1978-1993 Kontinuitás és diszkontinuitás a kelet-közép-európai átmenetben in:Szociológiai Szemle 1994/1. 57-90. http://www.socio.mta.hu/mszt/19941/fustos.htm Füstös László-Szakolczai Árpád 1999: Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban in: Módszertani füzetek, Budapest 1999 1-34. Giannoccolo, Pierpaolo 2004: The Brain Drain. A Survey of the Literature. Department of Economics, University of Bologna, Italy Goodman L. A. 1961: Snowball sampling; Annals of mathemathical statistics 32:223-258 Groizard, José – Llull, Joan 2006: Skilled Migration and Growth. Testing Brain Drain and Brain Gain Theories. DEA Working Papers 20. University of the Balearic Islands, Department of Applied Economics Hankiss Elemér - Manchin Róbert - Füstös László - Szakolczai Árpád (1983): Kényszerpályán? A magyar társadalom értékrendszerének alakulása 1930 és 1980 között. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest Heckathorn Douglas 1997: Respondent-Driven-Sampling; Social Problems Vol 44, No. 2 Heckathorn Douglas 2002: Respondent-Driven-Sampling II; Social Problems Vol 49, No. 1 Hofstede Geert 1980: Culture’s Consequences: International Diffreneces in work releated values London-Beverly Hills: Sage. Inglehart Ronadl 1997: Modernization and Postmodernization, Princetown University Press, Princetown New Yersey Kapitány Ágnes Kapitány Gábor 2003: Értékválasztás 2002 Új Mandátum könyvkiadó, Budapest Keller Tamás 2008: Értékrend és társadalmi pozíció. In: Századvég Új folyam 47. szám, No. 1, pp. 151-187

14


Morris Charles 1956: Varieties of Human Value, Chicago, Chicago University Press Rokeach Milton 1973. The Nature of Human Values. New York: The Free Press Saphier Regina – Simonovits Borbála 2004: The Findings of Project Retour’s Pilot Study on Returnees www.projectretour.org.hu Schwartz Shalom 2003: Univerzáliák az értékek tartalmában és struktúrájában. Elméleti előrelépések és empirikus próbák húsz országban In: Értékek az életben és a retorikában (szerk: Váriné Szilágyi Ibolya), Akdaémia Kiadó Budapest 2003 Stark, O - Helmenstein, C - Prskawetz, A. 1998: Human capital depletion, human capital formation, and migration: a blessing in a "curse"? 1998 Economic Letters, 60:3, 363-367. Varga Károly 2003: Értékek fénykörében, 40 év értékkutatás és jelen országos vizsgálat, Akadémia Kiadó, Budapest

15


MELLÉKLET – a tanulmányban felhasznált értékrend blokk kérdései: A következőkben embereket jellemzünk. Kérjük, mondja meg, hogy az itt jellemzett ember mennyire hasonlít Önre! Kérdés Új dolgokat találjon ki, hogy kreatív legyen. Szereti a dolgokat a saját egyéni módján intézni. Gazdag legyen. Azt akarja, hogy sok pénze és drága dolgai legyenek. Minden ember egyforma bánásmódban részesüljön. Azt gondolja, hogy mindenkinek egyenlő lehetőséggel kellene rendelkeznie Megmutassa képességeit. Azt akarja, hogy az emberek nagyra becsüljék azért, amit tesz. Biztonságos körülmények között éljen. Elkerül mindent, ami veszélyezteti biztonságát. Szereti a meglepetéseket, és szeret mindig új dolgokat csinálni. Fontosnak tartja, hogy az ember különféle dolgokat csin Azt gondolja, hogy az embereknek azt kell csinálniuk, amit mások mondanak nekik. Azt gondolja, hogy az embereknek mindig Meghallgatja azokat, akik másmilyenek, mint ő. Még akkor is, ha nem ért egyet velük, meg akarja érteni őket. Szerény és visszafogott. Megpróbál úgy élni, hogy ne vonja magára mások figyelmét. Fontos számára, hogy jól érezze magát. Szereti kényeztetni magát. Maga dönt arról, hogy mit csinál. Szeret szabad lenni és nem függni másoktól. Segít a körülötte élő embereknek. Törődik mások jólétével. Sikeres legyen. Reméli, hogy az emberek elismerik teljesítményeit.

Érték

Hipotetikus értékcsalád

Alkotószellem

Önállóság, belülről irányítottság

Anyagi jólét

Hatalom

Egyenlőség

Univerzalitás

Törekvés

Teljesítmény

Családi biztonság

Biztonság

Előítéletektől mentesség

Stimuláció (ösztönzés)

Engedelmesség

Univerzalitás

Mások tisztelete, tolerancia

Konformitás

Fegyelmezettség

Tradíció

Jó kedély

Hedonizmus

Szabadság

Önállóság, belülről irányítottság

Segítőkészség

Jóindulat

Az elvégzett munka öröme

Teljesítmény

16


A kormány biztosítsa biztonságát mindenfajta fenyegetéssel szemben. Azt akarja, hogy az állam erős legyen, hogy meg tudj Keresi a kalandokat és szeret kockázatot vállalni. Izgalmas életet akar élni. Mindig megfelelően viselkedik. El akarja kerülni, hogy olyat tegyen, ami más ember szemében helytelen. Fontos, hogy tiszteljék mások. Azt akarja, hogy az emberek azt csinálják, amit mond. Becsületes a barátaihoz. A hozzá közel álló embereknek akarja szentelni életét. Meggyőződése, hogy az embereknek óvniuk kell környezetüket. Fontos számára, hogy vigyázzon a környezetére. A hagyományok fontosak számára. Megpróbálja követni azokat a szokásokat, amelyek a vallási vagy családi hagyományok Minden lehetőséget megragad, hogy jól érezze magát. Fontos neki, hogy olyan dolgokat csináljon, amelyek örömet okoznak neki

A haza biztonsága

Biztonság

Érdekes, változatos élet

Stimuláció (ösztönzés)

Udvariasság

Konformitás

Társadalmi megbecsülés

Hatalom

Szavahihetőség

Jóindulat

Környezetvédelem, szépség világa

Univerzalitás

Hagyománytisztelet

Tradíció

Boldogság

Hedonizmus

17

Horváth Ákos Kmetty Zoltán Mást gondolnak a világról? A külföldön élő magyarországi diplomások értékrendje 1

Recommend Documents