HORN MAGYARORSZÁG KFT H9027 Gyõr, Gesztenyefa út 4. Tel: Fax: Internet:

55. évfolyam, 2012. 1. szám

HORN MAGYARORSZÁG KFT H9027 Gyõr, Gesztenyefa út 4. • Tel: +36 96 550 531 Fax: +36 96 550 532 E-mail: [email protected] • Internet: www.phorn.hu

700 Ft

TARTALOM

Krónika Fastener Fair 2012 Új cementgyár Királyegyházán Formatervezô díjasaink kiállítása Delftben Motorola ET1 vállalati táblagép Teljes 3D-s nyomtatási portfólió

www. technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: Dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail:[email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu

Innováció Mi vár az innovációra 2012-ben? Gábor Dénes-díjasok, 2011 Vitamindús csipszek kifejlesztése

4 6 7

CERN

Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-201-2480 Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

CERN LHC: „barackmagból atommagot”

Az RS Components kettôs sikere az Elektra 2011-es díjátadón Bevonatok – betekintés a termelés folyamatába Használt szerszámgépek piaca Olaszországban A GANZ-sztori 1.

társaságok

Méréstechnika Villamos, elektronikus, mechanikai mérôrendszerek, berendezések Vízügyi és árvízvédelmi adatgyûjtô rendszerek Mérni, ami alig mérhetô

8

Fastener Fair

2

Ganz

13

Horn

B1, 11

RS Components

B3 16-17 B2 10, B4

Tooltechnik

5

Weszta-T

5

Werth

16 18

18

21

Logisztika Csúcstechnológiai fejlesztés lassú gyarapodás mellett

CERN

Magyarregula

10 11 12 13

Elektronika

E számunkban megjelenô

MetSystem

8

Gépipar

Több szakembert vár az elektronikai ipar

Hungexpo

2 2 2 3 3

22

Környezet Kiotó - Durban - Kiotó Államosított hulladékgazdálkodás?

24 25

Energetika A KÁT-rendszer metamorfózisa

27

Atomenergia Stressz-teszt a Paksi Atomerômûnél Hulladékos irányelv magyar erôfeszítéssel

28 30

Ûrkutatás Robotizált rendszerek a világûrben

31 Technika 2012/1

1

KRÓNIKA

Fastener Fair 2012  

Új, 72 milliárd forintba került és 130 dolgozót foglalkoztató cementgyárat adtak át a  Pécstől 20 kilométerre lévő Királyegyházán a Lafarge SA és a Strabag SE közös beruházásában. A létesítmény, amelyben évi 1 millió tonna magas minőségű cementet tudnak előállítani. Európa legkorszerűbb cementgyárának számít, környezetterhelése messze az előírt határértékek alatt van, porkibocsátása a jelenleg elérhető legjobb technológiaként beépített 91 zsákos filternek köszönhetően néhány százaléka csupán az előírt értéknek.

Több, mint 300 kiállító 28 országból mutatja be termékeit 2012. április 24-26. között a Fastener Fair kiállításon, Hannoverben. A legtöbb kiállító Németországból, Olaszországból érkezik, majd sorrendben Törökország, Nagy-Britannia, Hollandia és Franciaország következik. A világon elismert kötőelem- és rögzítéstechnikai nemzetközi mustra ezúttal 55 olyan nagy cég jelenlétére is lehetőséget ad, amelyek eddig ezen a kiállításon nem szerepeltek. Az európai országokon kívül Ázsia és Észak-Amerika szakmai és üzleti reprezentánsai is képviselik magukat, amitől az európaiak a mainál nagyobb üzleti kapcsolatokat remélnek termelésük fokozásához. A jelek szerint az idei Fastener Fair a kötőelem- és rögzítéstechnikai termékcsaládba bekapcsolja az összeszerelési és telepítési rendszereket, a raktározás és a logisztikai szolgáltatások, a kötőelemgyártás és építési szerelvények témáját is.

2

Új cementgyár Királyegyházán



Technika 2012/1

A 2007-ben indult beruházáson több mint 3 500 ember dolgozott, többségük az itteni, szentlőrinci kistérségből, a 72 milliárdból 4045 milliárd értékű munkára hazai cégek szerződtek, az alapanyagokat 90-95 százalékban szintén magyar beszállítók biztosítják. A gyár üzemeltetői bíznak abban, hogy a magyarországi cementfelhasználás jelenlegi csökkenése nem lesz tartós, hiszen a beruházás megkezdése óta például a budapesti régióban felhasznált beton mennyisége a 2009. évi 2 millió köbméterről 0,6 millió köbméterre esett vissza.

Formatervezô díjasaink kiállítása Delftben A porcelániparáról híres és a design világában nagy elismertséggel bíró hollandiai Delftben, Hága szomszédságában a Made in Hungary PLUS rendezvénysorozat részeként egy hónapon át ismerkedhettek a Magyar Formatervezési Díjjal kitüntetett hazai tervezők munkáival. A korábbi alkotásokat tablókon, a tavalyi díjazottak munkáit tárgyi valóságukban mutatták be a Margit Tamás Art&Business Concepts közreműködésével. Többek között a lapunkban is ismer-

tetett CONCODICE készségfejlesztő játékok, az ellazulást segítő relaxációs lebegő kabin, a Radnóti Miklós vers ihlette pop-art könyv és a Nissioku lámpa képviselte a magyar designereket. Ugyancsak a Made in Hungary PLUS keretében november 24-én üzleti találkozót is rendeztek, amelyen a legújabb magyar fejlesztésű szabadalmak és termékek álltak a holland üzleti, illetve kulturális élet képviselői érdeklődésének középpontjában.

KRÓNIKA

Motorola ET1 vállalati táblagép Az eddigi piaci gyakorlattal szakított a Motorola, amikor a sok fogyasztói alkalmazás után a közelmúltban kifejlesztette az ET1-et, az első kifejezetten vállalati alkalmazásra hangszerelt táblagépet, amelyet december 6-án Budapesten közös sajtórendezvény keretében mutatott be a WLAN verzióval együtt az RRC Hungary Kft. és a Motorola Solutions. Az új eszköz minden szempontból munkaeszköznek tekinthető, belső felépítésében megfelel a vállalati szintű biztonsági feltételeknek, távolról menedzselhető, ellopás esetén a rajta lévő adatok letilthatók, és ellenáll a legkülönbözőbb viszontagságoknak. Az ET1  135x25x224 mm-es, 630 gramm tömegű, 1,2 m-es esést is átvészelő készülék, 7-colos, 1024x600-as pixeles felbontású érintőképernyős készülék, amelyet ultra erős ellenálló-képességű, repedés- és karcolás-mentes, úgynevezett Corning Gorilla technológiájú üveggel láttak el. A dual core processzor 1 GHz-es, memóriája 1 GB RAM, 8 GB-os adattárolási lehetőséggel, ám microSD kártyával ez 32 GB-os határig bővíthető.

Az operációs rendszer Google Android 2.3.4 kihangsúlyozott vállalati funkciókkal. A tájékoztatón bemutatták a Motorola Solutions által kidolgozott innovatív, úgynevezett Rho Elements alkalmazás-fejlesztő környezetet, amellyel a felhasználók egyszerűen fejleszthetnek alkalmazásokat: ezek változatlan funkcionalitással futtathatók Windows Mobile, Windows CE, illetve Android operációs rendszeren is. A felhasználók könnyen titkosíthatnak kritikus tartalmakat - így a bankkártya adatokat -, de a táblagép kormányzati és ipari szabványoknak megfelelő titkosításra is alkalmas. A beépített GPS modulnak köszönhetően a készülékek mozgása nyomon követhető, és ha a cserélhető akkumulátoros ET1 készüléket ellopják vagy elvesztik, akkor a táblagép automatikusan zárolható, illetve törölhetők róla a bizalmas üzleti adatok. A tájékoztatón elmondottak értelmében az ET1 sikeresen alkalmazható a gyártás, a kereskedelem, az egészségügy és a vendéglátás területén is.

Teljes 3D-s nyomtatási portfólió  

A 3D-s tartalom-nyomtatási megoldások vezető szolgáltatójaként ismert amerikai 3D Systems Corporation január 3-án fejezte be a 3D-s nyomtatás területén vezető szerepet betöltő Z Corporation és Vidar vállalatok felvásárlását, amelyekért 135,5 millió dollár készpénzt fizetett a svéd Ratos AB-hez tartozó Contex Group-nak. A 3D Sytems a teljes személyi és profes�szionális 3D nyomtató üzletet egyetlen egységbe szervezte, amelynek vezetését John Kawalára, a Z Corp egykori vezérigazgatójára bízták. Mindezt a 3D Systems és Z Corp termékek magyarországi viszonteladójaként ismert, 30 éve alapított Digit Számítástechnika – a nagyformátumú digitális megjelenítés eszközspecialistája – közölte lapunkkal. Gere Tibor, a Digit illetékese kiemelte, hogy ezzel a felvásárlással létrejött az első olyan cég a piacon, amely a legkülönfélébb 3D-s nyomatatási technológiákat, tartalmakat, illetve tervezési szolgáltatásokat egymaga képes kínálni. Az akvizíció a 3D Systems eddig is széles portfóliójába integrálta a Z Corp. és a Vidar termékeit, amivel egyedülálló helyet szerzett a háromdimenziós tartalmak nyomtatásának gyorsan és dinamikusan fejlődő piacán, és a vállalat így minden minőségi, technológiai és árkategóriában megoldásokat tud nyújtani ügyfeleinek. A megszerzett vállalkozások a 2011. év közepén zárult pénzügyi évben 58 millió dolláros bevételre tettek szert. A 3D Systems vezető szolgáltatója a 3D-s tartalomnyomtatási megoldásoknak, beleértve a 3D nyomtatókat és alapanyagaikat, valamint az azokkal készített tárgyakat, az egyedi igények szerint nyomtatott alkatrészek előállítását a szakemberek és fogyasztók számára. A 3D-s megoldásokat széles körben felhasználják a gyors tervezés, kommunikáció, prototípus és funkcionális termékek készítésénél. Technika 2012/1

3

INNOVÁCIÓ

Mi vár az innovációra 2012-ben? Hogyan alakul jövôre az innováció támogatása – kérdezhetik a kutatással, fejlesztéssel foglalkozó, abból megélni akaró vállalkozások, fôleg a 2012-es gazdasági kilátások ismeretében. Lesz-e áttörés a K+F ösztönzésében? Nem könnyû a válasz. A jelenleg formálódó új innovációs stratégia leginkább sokszor elhatározott, de pénzszűkében hamar elfelejtett megoldásokat tartal­ maz, mint például, hogy 2020-ig 1,15 százalékról 1,8 százalékra emeljük a GDP-ből a ráfordítások arányát, adókedvezménnyel, pél–dául a TB-járulék mérséklésével jutalmazhatjuk a kutató-fejlesztő szakemberek alkalmazását, támogatjuk az innovatív kisvállalko­zásokat. Azonban egy átláthatóbb, bürokráciamentesebb, gyors és ki­ számíthatóbb, tehát a hosszú távú tervezést segítő rendszer eddig csaknem állt össze a régi, rossznak mondott rendszer helyébe. Sőt, tavaly már nem is írtak ki új K+F pályázatot, oly sok kötelezettsége maradt az innovációs alapnak 2010-ből, idén pedig csak korlátozott lesz a pályázható összeg. Igaz, hogy 2012-től már nem csak a K+F-et nem végző vállalatok, hanem mindegyik befizet az innovációs alapba, de a 46 milliárd bevételből csak 13,5 milliárd lesz a szabad forrás – jelentette be a terület államtitkára. A mai K+F gyakorlat egyik visszássága, hogy a hazai K+F költések felét teljesítő gyógyszeripar a termelőszférában egyedül fizet különadót. A má­sik: a vállalatok az innovációs jár­ u­ lékukból nem írhatnák le a saját, vagy megrendelt K+F te­vékenység költségeit. Pedig, mint ahogy a Magyar  Innovációs Szövetség is legutóbb emlékeztett arra, a kormány által elhatározott növekedés nem valósulhat meg innovációk nélkül, ehhez pedig gyakorlati lépésekre van szükség. 4



Technika 2012/1

Innovációs politika és az ipar Az innovációnak kedvező politika és a megoldások rendszerének véghezvitele nálunk mindig nehezen ment. Elég, ha a néhai Pungor professzornak a rendszerváltozást követő, a politikai elittel folytatott harcaira gondolunk a pályázati rendszerért – az állami ajándé­ kozás helyett; a nemzetközi K+F szervezetekkel való kapcsolat felvételért - a nemzeti bezárkózás helyett. Pedig Magyarország történetileg nemcsak politikai síkon szenvedett el nagy vereségeket, hanem gazdaságilag, technikailag is, e két terület igazi nagyjai ellenére. Ma sokan visszasírjuk a rendszerváltás előtti nagy állami iparunkat, pedig azt leginkább a «gazda» sodorta nehéz helyzetbe a bürokráciájával és hatalmas pénzét­ vágyával aka­ dályozva a technikai fejlesztéseket. Mert máskülönben hogyan történhetett meg, hogy a Kandó moz­ donyokat és a Jendrassik dízelmotorokat a világnak ajándékozó Ganz az 1970-es évekre a vasúti járműveibe kénytelen volt a fejlettebb motorokat nyugati or­ szágokból importálni, hogy mozdonyait eladhassa. Nem mindegyik nagyüzemünknek volt olyan szerencséje és Horváth Edéje – aki azzal kezdte igazgatói ténykedését: régen rossz, ha a gyárban én leszek a legokosabb – hogy MAN és Steiger licencekkel fejleszthette to­­vább gyártmányait. De például műszariparunk nagyvállalata,  a geodéziai és laboratóriumi mű­ szereivel a világban is versenyképes, de a szovjet export miatt csődbe jutott MOM megmentéséhez

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH)  Kutatás és fejlesztés 2010 című tanulmánya szerint a K+F ráfordítás a vállalkozásoknál 8,4 százalékkal emelkedett, az államháztartáshoz tartozó intézményeknél 4,2, az egyetemek, főiskolák keretei között működő kutatóhelyeknél 1,3 százalékkal csökkent. Ugyancsak a KSH adatai szerint  2011-ben a vállakozások részesedése a teljes hazai K+F ráfordításokból a 2004. évi 40 százalékról 47,5 százalékra nőtt, de nem éri el a legfejlettebb államok ilyen adatát, ahol a vállalati ráfordítások az összes költés 6070 százalékát teszi ki. Miközben  a recesszió kezelésében legsike­ resebb országokban (Ausztria, Svédország, Németország) a vállalatoknak csupán 13 százaléka csökkentette K+F kiadásait, sőt, 6-8 százaléka még növelte is, addig Magyarországon a vállalatok (többségében persze KKV-k) 34 százaléka csökkentette és alig 3 százalékuk növelte az innováció támogatását. Ez azt jelenti, hogy Magyarország lemarad a recesszió kezelésének egyik segítő eszközéről.

8­9 előtt és után nem találtunk idehaza pénzt és a vállalat teljesen felmorzsolódott. Mindezek elret­ tentő példák az állam és az innováció viszonyára, amit önmagunk okulására fel kell mutatnunk.   Közoktatási törvény és az utánpótlás Szakértők szerint megfelelő intézkedésekkel, az ipari K+F támogatásával kevesebb, mint tíz év alatt megduplázhatók a GDP arányos K+F költések. A Magyar Innovációs Szövetség számításai szerint hatékony K+F+I politikával, az innovációs vállalatok megerősítésével és így a magas

INNOVÁCIÓ

hozzáadott értékű exporttal 1,52 százalékos nemzetgazdasági növekedés generálható. Ehhez viszont a K+F adókedvezmények rendszerét is meg kellene változtatni, hiszen az a vállalat nyereségadójához, azaz a kereskedelmi tevékenység­hez kötött. Így ez nem segítheti az induló innovatív kisvállakozásokat – akiket újabban gazelláknak neveznek – ezeknek ugyanis működésük első éveiben az új termékek bevezetésével sem bevételük, sem nyereségük nincs. De nem segíti a nagy K+F központok létrejöttét sem, mert azok nem végeznek kereskedelmi tevékenységet. Van már példa arra, hogy kutatóközpont vissza nem térítendő állami támogatást kap új, felsőfokú munkahelyek létesítéséért, ezek főleg nemzetközi tudásközpontok, amelyek a magyar tudást közvetítik a világnak. De ez a támogatás persze nem jelentős e cégek befektetései mellett, mégis itt tartják őket, amivel döntően e cégek a hazai oktatás, kreativítás színvonalát ismerik el.

Ám mindezzel egyáltalán nincs szinkronban a hazai egyetemi képzés igénybevételének tervezett csökkentése,  jobb esetben a megnehezítése a hallgatói létszám mérséklésével, hiszen csak ezeknek a központoknak a szakember utánpótlásához is több  végzettre lesz szükség és akkor még honnan veszünk diplomásokat az ipari szintű innovációhoz. Radikális visszavonulás Közben meg is jelentek az idei egyetemi felvételi keretszámok, amelyek szerint a tavalyihoz képest 20 ezerrel csökken a tandíjmentes elsőéves hallgatók száma. Ez azt jelenti, hogy csak a műszaki, természettudományos szakokon felvetteknek az aránya növekszik a többi szakhoz képest, számuk azonban jelentősen csökken. Így, míg tavaly a műszaki szakokra 9 850 hallgatót vettek fel állami ösztöndíjjal, az idén csak 8 000-et fognak. Őket kiegészíthetik az un. részönsztödíjasok, akiknek viszont az  igen jelentős tanulási  költsége-

ket maguknak kell vállalniuk, tehát erre már kevesebben vállalkozhatnak. Hasonló a helyzet a másik államilag „kiemelt” szakkal, az informatikával is, ahová a tavalyi  5 500-al szemben csak 3 600-at vesznek fel állami ösztöndíjjal, a TTKra is 2 100 helyett csak 1000-et. Nemhiába figyelmeztett rá számos szervezet, például a Rektori Tanács is, hogy az állami finanszírozás példátlanul gyors és radikális visszavonulása sok felsőoktatási intézményt is nehéz helyzetbe hozhat, hiszen a tanulólétszám csökkentésével az intézmény és az oktató gárda fenntartása is veszélybe kerülhet. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek a hazai innováció ügyére is, mert a műszaki, tudományos fejlesztés a felsőoktatással kezdődik, az, mint ahogy a nemzetközi példák is mutatják, szoros kapcsolatban van a diplomások számával. Az pedig közismert, hogy Magyarország a lakosságban mért 23 százalékos diplomás-arányával sereghajtó a fejletteb országok között. Komornik Ferenc

Technika 2012/1

5

INNOVÁCIÓ

Gábor Dénes-díjasok, 2011 Az Országgyűlés Főrendiházi Termében december 15én átadták a Novofer Alapítvány által a műszaki/mérnöki kutatómunka és a technológiai innováció terén nyújtott kiemelkedő teljesítmény társadalmi elismerésére kiírt 2011. évi Gábor Dénes-díjakat. A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes díjban részesültek: Harsányi Gábor villamosmérnök, az MTA doktora, habilitált egyetemi tanár, a BME Elektronikai Technológia Tanszék tanszékvezetője, a mikroáramköri megbízhatósági vizsgálatokkal, nevezetesen az elektrokémiai migrációval kapcsolatos alapkutatási eredményeiért, melyek nagy jelentőséggel bírnak az ólommentes forrasztás terén, illetve a vékony- és vastagréteg technológiák, valamint funkcionális polimerek alkalmazásával kialakított orvos-biológiai érzékelők, szenzorok és diagnosztikai berendezések területén létrejött, és szabadalommal védett megoldások kidolgozásában való alkotó részvételéért; Imre Sándor villamosmérnök, a műszaki tudomány doktora, a BME Híradástechnikai Tanszék habilitált tanszékvezető egyetemi tanára, a mobil és vezeték nélküli infokommunikáció, valamint a kvantummechanikai elvekre épülő távközlés és informatika terén folytatott, hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismert felsőoktatási és iskolateremtő munkásságáért; Jereb László villamosmérnök, habilitált egyetemi tanár, az MTA doktora, a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karának dékánja, az Informatikai és Gazdasági Intézet igazgatója, a hálózatfejlesztési stratégiai döntések megalapozását segítő, tervezést és megbízhatósági elemzést támogató modellezési módszerek 6



Technika 2012/1

kidolgozásáért, illetve e feladatok megoldására alkalmas szoftverrendszerek kifejlesztésében vállalt alkotó közreműködéséért; Losonczi Áron okleveles építészmérnök, a Litracon Kft. cégvezetője, a tudományt és művészetet sikeresen összekapcsoló, az építészet alakulását döntően befolyásolni képes, különleges hatású, iparilag is gazdaságosan gyártható fényáteresztő beton létrehozása és továbbfejlesztése terén végzett alkotó tevékenységéért; Matuz János agrármérnök, mezőgazdasági genetikus szakmérnök, a mezőgazdasági tudomány doktora, a Gabona Kutató Kft. kutatói igazgatói tanácsadója, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a hazai növénynemesítés, a gabonafélék – különösen az aestivum és durum búzák – nemesítése terén társnemesítőként elért eredményeiért; Molnár Jószef villamosmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, az MTA Atommagkutató Intézet igazgató-helyettese, a nukleáris elektronikában, az orvosi képalkotó eszközökben alkalmazható, nemzetközi szinten is elismert új generációs detektorok kifejlesztését segítő, szabadalmakkal fémjelzett alkotó közreműködéséért, nevezetesen a CERN-ben végzett K+F feladatok sikeres megoldásáért, a miniPET-II kamera megépítését megalapozó tudományos és műszaki eredmények létrehozásában vállalt szerepéért; Simig Gyula vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, habilitált

egyetemi magántanár, az EGIS Gyógyszergyár nyugalmazott kutatási igazgatója, az originális gyógyszerkutatásban, a hiánypótló generikus termékportfólió gazdagításában, új, hatékony és környezetbarát kémiai gyártó eljárások – és az ehhez kapcsolódó 200 szabadalom – kidolgozásában való alkotó közreműködéséért. Gábor Dénes-életműdíjban részesült Szántay Csaba vegyészmérnök, akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar Feltalálók Egyesületének elnöke, az értékes biológiai tulajdonságokkal rendelkező természetes szerves anyagok szerkezet-felderítése és szintézise során elért eredményeiért, nevezetesen az anyarozs ergot alkalodjai, a női emlőrák ellen leginkább alkalmazott taxol, a Cavinton szintézise és nagyipari szintézisének kidolgozása terén született találmányok kidolgozásában való alkotó közreműködéséért. Köszönete jeléül és elévülhetetlen érdemei elismeréseként In Memoriam Gábor Dénes oklevelet adományoztak Garay Tóth Jánosnak, a Novofer Alapítvány kuratóriumának élén közel két évtizeden keresztül folytatott áldozatos tevékenységéért. Szintén ezt az elismerést kapta Németh József címzetes egyetemi tanár, technikatörténész, a Gábor Dénes örökségének ápolását segítő több évtizedes tevékenységéért. A BME és a Novofer Alapítvány által alapított Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat Török Gergely Tihamér hallgató kapta a „Vegyes szemösszetételű folyómeder morfodinamikájának numerikus vizsgálata” tárgyú tudományos diákköri munkája ösztönzésére. B. S.

INNOVÁCIÓ

Vitamindús csipszek kifejlesztése A csipszet – különösen a megadóztatásához kapcsolódó információ áradatot követôen – sokan egészségtelen terméknek tarthatják. Pedig az innovatív ötleteket dédelgetô fejlesztôk ezt a ropogtatni valót sem hagyták parlagon. Egy devecseri cég kidolgozta a gyümölcsökbôl és zöldségekbôl elôállítható csipszek új technológiáját és hozzá a szükséges berendezéseket. A történetet Tornai Tamás, a Somló cégcsoport vezetôje idézte fel. Az emberek szeretik a ropogós csipszeket, amelyek pedig gyakran egészségtelenek. Azon gondolkodtunk, hogyan lehetne olyan csipszet varázsolni, amely nem hogy nem rontja, de még javítja is a fogyasztó egészségét. Egy, az élelmiszeriparban ismert technológiát, a vákuum bepárlás alapötletét alkalmaztuk, de hogy a sütés alacsony hőmérsékleten történjen, a vákuumot nagyobb értékűre kellett fokozni, amit fejlesztéssel értünk el. Elsősorban magas rosttartalmú gyümölcsökből, zöldségekből: almából, céklából, gombából, sárgarépából, stb. készítünk csipszeket, mert ezek kevesebb nedvességet tartalmaznak, kön�nyebb „beszárítani” őket. De arra is vigyáztunk, hogy a gyártás során ne veszítsék el a vitaminokat, ásványi anyagokat, ezért kellett alacsony hőfokon a sütést végezni. Kiderült, hogy 40 oC-on forr az olaj, ha a vákuum 98 százalékos. Érdekes volt kézzel megfogni a sütőnk külső falát, amelyben forrt az olaj. Ezután arra törekedtünk, hogy a végén ne egy összesült terméket kapjunk, hanem egy jól kitöltött, sejtszerkezetű anyagot. Kutatásaink főleg erre összpontosultak. A fejlesztést egy mérnök kollegával, Dr. Mátyás Lászlóval végeztük. Ehhez egy olyan sütőszerkezetet építettünk, amelynek

kettős fala van és amelyben a sütés mellett zajlik a centrifugálás is. A centrifugálásra azért van szükség, mert ha a vákuumból kives�szük az egyébként felületén olajos terméket, a külső légköri nyomás az olajat be fogja sajtolni a csipsz belsejébe. Ezért a sütőkosárban lévő gyümölcsök, zöldségek alól kiszivattyúzzuk az olajat. Ezt a kérdést is sikerült megoldanunk, úgy, hogy kétszintű olaj sütőberendezést készítettünk. A probléma az volt, hogy a 98 százalékos vákuumhoz több szivattyút is sorba kell kapcsolni, ami igen költséges megoldásnak mutatkozott. Ezért a következő fizikai elvet alkalmaztuk: Mivel tudjuk, ha egy 10 méteres vízoszlopnak a felső részét lezárjuk, és az alsó részét kinyitjuk, akkor a felső térben abszolút közeli vákuum keletkezhet. Hogy ez teljes folyamat legyen, a sütőtérből kivezető nyílásra csatlakozó cső, egy folyamatosan vízzel töltött oszlopra kapcsolódik. A szükséges vízoszlop magasságot némileg csökkenteni tudtuk diffuzor ráépítéssel. Ennek a technikának további előnye, hogy a vízzel együtt kiáramló olajgőz is lecsapódik a vizes kádba, így az is visszanyerhető. Ez nemcsak takarékos megoldás, hanem alacsony olajtartalmú és vitaminban gazdag terméket eredményez. A fejlesztések eredménye-

ként sikerült sokféle alapapanyagra kidolgozni az egészséges csipsz gyártási technolgiáját. Miután elindítottuk termékeink piaci bevezetését is, sajnos a vörösiszap katasztrófa a devecseri gyárunkat elöntötte. Az iszappal együtt jött farönkök bedöntötték a gyárunk oldalát, az elválasztó falakat, elpusztították gyártó eszközeinket, a laborunkat, prototípusainkat, a számítógépeket, a bennük tárolt adatokkal és a biztonságos helyen papíralapon is őrzött terveinket, rajzainkat, mérési eredményeinket. Rájöttünk, hogy az adatokat nemcsak különböző formákban, de más, más helyszíneken is tárolni szükséges. Még mindig dolgozunk az elveszett dokumentációk újrapótlásán. A gyár nélkül maradt munkatársainkat más vállalkozásaink azonnal átvették, és káraik enyhítéséhez anyagi segítséget nyújtottunk. Mivel a teljes gyárépület elpusztult, most készítjük az új gyár berendezéseinek, épületének terveit és keressük az építésre legmegfelelőbb helyszínt, lehetőleg helyben, a gazdaságilag is jelentős kárt szenvedett településen. Reméljük, hogy 2013-ban már ismét gyártani is tudjuk Devecserben csipszeinket és nem vész el örökre 8 éves munkánk, innovációnk, amellyel egy szokásokhoz igazodó, de egészséges élelmiszert dolgoztunk ki. Wellek Margit Technika 2012/1

7

CERN

Magyar közremûködôket várnak az LHC felújításához

CERN LHC: „barackmagból atommagot” Öveges professzor TV műsorának népszerűségét nagyban megnövelte, amikor a kabaréban úgy idézték az elbűvölő fizika népszerűsítő előadásait, hogy ott a nézőket arra tanítja, hogy hogyan lehet „barackmagból atommagot” készíteni. Valószínűleg e cikk szerzője is hasonló derültséget keltene a mérnökök társaságában, hogy ha kijelentené „gyerünk fiúk/lányok, építsük át a Large Hadron Collidert, az LHC-t a CERN-ben, hogy elérjük a tervezett 14 TeV-es energiát”. Pedig ez csak részben vicc. Valóban, a CERN-ben felhívást bocsátottak ki a tagállamokhoz, hogy jelentkezzenek az LHC csúcsenergiára való továbbfejlesztési munkálataihoz, ahol különlegesen jól képzett mérnököket és technikusokat keresnek a rendkívüli precizitást követelő munkák elvégzéséhez. 2011 a rekordok, 2012 a felkészülés éve Hogy a feladatot pontosabban megértsük, ahhoz érdemes röviden összefoglalni a pillanatnyi helyzetet. Az LHC szempontjából 2011 a rekordok éve volt. A jelenlegi világrekordot jelentő 7 TeV-es ütközési energiát 3.5 GeV-es protonnyalábokkal már 2010-ben elérték, de a fizikai mérések szempontjából a másik hasonlóan döntő paraméter a „luminózitás”, azaz az időegység alatti ütközések száma. 2011 során a luminózitást egy milliószoros faktorral sikerült növelni. Így 2011 júniusára már annyi adatot sikerült begyűjteni, amennyit egész évre terveztek. Ez lehetővé tette, hogy mint a legendás szocialista időkben a sztahanovisták, az év második

8



Technika 2012/1

felében már a 2012-es tervet teljesítsék. Ez a fizika szempontjából is óriási előrelépést jelentett, mivel a Higgs-bozon vadászatában sikerült a célegyenesbe kerülni és a lehetséges tartományt a minimumra leszorítani, ahol a várt helyen biztató jeleket találhattunk. Ahhoz, hogy a kérdést végleg eldönthessük, még egy éves mérésre van szükség, ha az LHC 2012-ben is olyan tökéletesen működik, mint 2011-ben. A szerint a szabály szerint, hogy nyerő team-en ne változtass, a CERN úgy döntött, hogy a tovább fejlesztési munkákat 2013-ra halasztják, így 2012 végéig folyamatos mérés lesz és csak ezután következik a másfél éves szünet a kutatási programban. Így bőven lesz mérési adat az állásidő alatti analizálásra. Tehát 2012 a felkészülés éve az átépítők számára, amely lehetőséget ad arra is, hogy magyarok is szervezett módon bekapcsolódjanak majd a 2013-as felújító, tovább­ fejlesztő munkákba. A pályázat nyílt abban az értelemben, hogy bárki jelentkezhet, akit érdekel ez a lehetőség. Magyar részről a Wigner Fizikai Kutatóintézet koordinálja a szervezést, a kapcsolat felvétel részleteit a cikk végén közöljük. Az elvégzendő munka követelményeinek megértéséhez az alábbiakban ismertetjük a szükséges technikai részleteket. Technikai részletek a fejlesztéshez A cirkuláris gyorsítók gyűrűjében 3 különböző funkciójú elem helyezkedik el a kerület mentén: hajlító dipól mágnesek, fókuszáló quadrupól mágnesek és lineáris gyorsító szek-

1. ábra

ció. Ezek között összesen 1700 ös�szeköttetés (interconnect) van. Ezek mindegyikét át kell építeni. Mivel a gyorsító szekció külön önálló egységet képez, ezért itt nem kell vele foglalkozni. A dipól szupravezető mágnesekben teljesen új, korábban sohasem alkalmazott innovatív „kettő az egyben” megoldást használtak a tervezők, amelyben a két körpályán, szembefutó nyalábokat tartalmazó vákuum csövekben az ellentétesen hajlító mágneses terek egymás visszatérő fluxusaiként funkcionálnak. Így automatikusan biztosítják, hogy a két csőben időben és térben azonos, de ellentétes irányú tér jöjjön létre a rekord hosszúságú 15 méter hosszú hajlító dipól mágnesekben. Hasonló a keresztmetszete a fókuszálás céljára használt quadrupól mágneseknek, amelyek lényegesen rövidebbek és számuk kb. harmada a dipóloknak. Ez a kompakt szerkezet persze rendkívüli kihívást jelent az ös�szeszerelés szempontjából, mert az adott felületen kétszer annyi ös�szeköttetést kell biztosítani, viszont így majdnem felére lehet csökkenteni azt a térfogatot, amelyet a Világegyetem leghidegebb helyének tartott 1.8 Kelvin fokra kell lehűteni. A viszonylag vékony több rétegű szigetelő rendszernek azonban nem csak a nagy hőmérsékleti különbséget, hanem a világűr tiszta-

CERN ságú vákuumot is biztosítani kell, hogy a részecskék ütközésmentesen száguldhassanak körbe-körbe az LHC-ban. Csak mellesleg érdemes megemlíteni még azt a harmadik körülményt is, hogy a közel 10 Tesla erősségű mágneses teret létrehozó elektromos áramok soksok tonnányi erővel préselik össze a szupravezető mágnes tekercseket, ezért különleges szilárdságú anyagokat kell alkalmazni. Kiemelt figyelem a forrasztásokra Gondolható, hogy a közel 10 éves előkészítő munka során milyen gondosan felmértek és teszteltek minden elképzelhető kockázatot, felhasználva a korábbi nagy szupravezető gyorsítók (Tevatron/ Fermilab, HERA/DESY és RHIC/ Brookhaven) építésénél szerzett tapasztalatokat. Mégis, a legkritikusabb pillanatban az ünnepélyes felavatás előtti napokban bekövetkezett egy sajnálatos esemény, az egyik forrasztás minősége a több, mint 10 ezer közül nem érte el a kívánt szintet, és túlhevült. Majd elszakadva elektromos ív keletkezett, amely felforralta a környezetében levő cseppfolyós héliumot, ez ugyan szerencsére nemesgáz lévén nem gyúlékony, ezért csak „egyszerű” nyomáshullámmal kissé odébb tolta a környezetében levő mágneseket. Persze a szupravezető SC-kábel különleges szerkezete miatt nem egyszerű mezei forrasztásról van szó, hanem SC és réz-kompozit egyvelegről, ahogy azt a 1. ábra mutatja. Az eset után természetesen az összes forrasztást megvizsgálták és a korábbi munkák jó minőségét jelzi, hogy összesen 2 esetet találtak, amikor az egyes mágnesek végei között az ellenállás értéke a megengedett 4 nanoOhm felett volt (50 és 100 nanoOhm). Természetesen ezt a két mágnest azonnal kicserélték. Még 3 esetet találtak, ahol 2.05, 2.32 és 2.87 nanoOhm

ellenállást találtak, amelyeket a helyükön hagyva azóta is folyamatosan figyelnek, de a két év alatt nem okoztak semmi problémát. A rézkábel-forrasztások megerôsítése Tehát a hibaszázalék kb 0.02 % volt, de itt csak 0 %-ot lehet elfogadni. A jelenleg alkalmazott diagnosztikai és karbantartási technika garantálni tudja, hogy amikor a rendszert bekapcsoljuk, akkor valóban minden forrasztás megfelelő és a teljes kábel szupravezető állapotba kapcsolható. De a folyamatos működés közben bármi történhet (földrengés, cunami stb.) és akkor mechanikailag megszakadhat a kör, vagy más módon hirtelen megszűnik a szupravezető állapot. Ilyen esetek megelőzésére minden szupravezető rendszerben eleve fel vannak készülve, ezért magát a vékony SC-kábelt mindig egy jól vezető vastag, általában réz kábelbe ágyazzák, ahogy a 1. ábra mutatja. Így a szupravezető állapot eltűnése után nem szakad meg az áram, és nem szabadul fel robbanásszerűen az energia, van idő lekapcsolni a rendszert. Van azonban itt is egy bökkenő: amíg a szupravezető áram folyik, addig nem lehet észrevenni, ha szakadás van a pót rézkábelben. Ez az a kockázat, amiért csak azt engedélyezték, hogy az LHC csak félgőzzel, azaz csak 3.5 TeV nyalábenergiával működjön. Az ellenőrző mérések azt mutatták, hogy a rézkábel forrasztások minősége olyan jó, hogy a meglevő gyengébb minőségű helyeken sincs annál nagyobb ellenállás, hogy olyan mennyiségű hő keletkezzen, amit a hűtőrendszer nem lenne képes elvezetni, ha ezen a szinten terheljük. Az eddigi tapasztalatok alapján még egy kicsit ennél is jobb a helyzet, ezért most már arról van szó, hogy 2012ben valószínűleg 4 TeV-re növelik a nyalábenergiát. Így a Higgs-vadászat effektivitását újabb 20 %-kal lehet megnövelni.

2. ábra

Viszont a teljes 7 TeV nyalábenergia garantálásához mindenképpen meg kell erősíteni a rézkábelek vezetőképességét a forrasztások környékén. Erre a 2. ábrán látható módszert dolgozták ki. Minden egyes forrasztást két oldalról egy-egy réz „shunt” kábeldarabkával támogatnak meg. Több mûszakban a föld alatt Bár a tényleges akció minimális beavatkozást jelent, mégis a teljes rendszert fel kell bontani! Érthető, hogy a teljes bontás és összeszerelés eltart másfél évig. Ehhez jönnek még persze a felmelegítés és újra lehűtés hosszú hónapjai. A munkát több szakaszon párhuzamosan indítva speciálisan kiképzett csapatok végzik majd. A munka 5 fázisból áll a hőszigetelés felbontása, a kriosztát bontása, a „shuntök behelyezése, a kriosztát lezárása és a hőszigetelés helyreállítása. A munkát Genfben szervezett több műszakos rendben a föld alatt az LHC alagútban fogják elvégezni. Az egyes csapatokat a CERN tagországaiban verbuválják, akiket az adott országban kialakított központi intézményben készítenek fel a feladatra. Magyarországon ezt a szervező munkát a Wigner Fizikai Kutatóközpont végzi. Az alábbi címen ott lehet jelentkezni egyénileg vagy csoportosan, technikusi és mérnöki képzettséggel. Wigner Fizikai Kutatóközpont (munkaidőben) ENDRŐCZI GÁBOR Tel: +36 1 392 2222/1685 E-mail: endroczi.gabor@wigner. mta.hu Posta: 1525 Budapest Pf. 49 Technika 2012/1

9

GÉPIPAR

Az RS Components kettôs sikere az Elektra 2011-es díjátadón Az évente megrendezésre kerü­ lô European Electronics Industry Awards (Elektra) díjai közül az RS két címmel is büszkélkedhet: „Az év disztribútora” és „Az év vállalata”. Az RS Components (RS), az Electrocomponents plc (LSE:ECM) vállalatcsoport tagja és a világ vezető elektronikai és karbantartási termékeket forgalmazó vállalata, két kategóriában is elnyerte a 2011-es Elektra European Electronics Industry Awards díjait. A londoni Westminster Bridge-n található Park Plaza-ban megtartott díjátadó vacsorán az RS két címet is kapott, „Az év disztribútora” cím mellett elnyerte a nagy presztízzsel bíró „Az év vállalata” címet is. Az Elektra Awards az elektronikai ipar legfontosabb eseménye, amelyen elismerésre kerülnek az európai szakemberek és cégek által elért eredmények, valamint ismertetésre kerülnek a legújabb innovációkkal, növekedéssel és munkavállalói motivációval kapcsolatos legjobb gyakorlatok is. A független tagokból álló bizottság az RS-nek adta át az év disztribútora (Distributor of the Year) kitüntetést, majd a nyertesek közül az RS-t választotta az év legjobb vállalatának (Company of the Year). A bizottság a kiemelkedő technológiai innovációk és kimagasló üzleti sikerek miatt választotta az RS-t mindkét kategória legjobbjának. A versenybíróság tagjait egyrészt különösen az győzte meg, ahogyan az RS megújította az értékesítési piachoz való hozzállását azáltal, hogy növelte online jelenlétét és jelentős mértékben fo10



Technika 2012/1

Glenn Jarrett, az RS Components elektronikai marketing részlegének vezetôje

kozta az új termékek bevezetésének számát. Továbbá a vállalat tervező mérnökök közösségére gyakorolt hatása is nagy benyomást keltett, mely az RS továbbfejlesztett, költségmentes tervező eszközein és tervező mérnökök számára létesített portálján alapul. A díjnyertes DesignSpark PCB egy teljesen integrált, hatékony és egyszerűen kezelhető NYÁK-tervező eszköz, amelyet kiadása óta már több, mint százezerszer töltöttek le. Glenn Jarrett, az RS Components elektronikai marketing részlegének vezetője a következőképpen nyilatkozott a kettős sikerről: „Az idei Elektra díjátadón elnyert kitüntetések nagyon nagy megtiszteltetések vállalatunk számára. Az elmúlt évben megerősítettük világszintű, többcsatornás forgalmazói pozíciónkat azáltal, hogy több tízezer új termékkel bővítettük ter-

mékválasztékunkat és nagy hangsúlyt fektettünk a kiváló szállításra illetve arra, hogy vevőink megfelelő értéket kapjanak megfelelő áron. Ezekkel a kezdeményezésekkel, valamint az iparban vezető, ingyenes tervezési eszközeinkkel és e-kereskedelmi megoldásainkkal jelentősen javítottuk a felhasználói élményt.” További információ és kapcsolat: RS Components Sp. z o.o. ul. Pulawska 303 02-785 Warszawa Poland Tel.: +36 1 408 8371 Fax: +36 1 408 8372 [email protected] www.rscomponents.hu

GÉPIPAR

Bevonatok – betekintés a termelés folyamatába Alapvetô kompetencia: Házon belüli bevonatolás A házon belül végzett bevonatolást alapvető feltételnek tartjuk a Paul Horn cégnél a hatékony, adott fela­ datra specializált és különleges szerszámok előállításához. A betétek bevonata megnöveli a kopásállóságukat és az oxidációval szembeni ellenállást, és csökkenti a súrlódást a simább felületnek köszönhetően. Az eljárás mindig növeli az anyagfáradással és extrém hőhatással szembeni ellenálló képességet. Az eredmény magasabb vágási értékek és hosszabb élettartam, még száraz megmunkálás esetén is. Rugalmasság a házon belüli bevonatolás során Az üzemeltetett létesítmény két munkanappal csökkenti a szerszám teljes előállítási idejét, külső megoldásokkal összehasonlítva. Mivel saját üzemünkben rendkívül alacsony eltérést engedélyezünk rétegvastagság és rétegeloszlás esetén, az így elkészült, homogén tételeknél nem tapasztalhatók azok az eltérések, amelyek a szerződéses bevonatoló vállalattól érkező, többféle termékre jellemzőek. A bevonatolást végző részleg átlagos, 24 órás átfutási idejének köszönhetően rendkívüli gyorsaságra vagyunk képesek. Termékspecifikus bevonat A bevonatolási szakaszok tovább oszthatók a töltés/adagolás, előkezelés, bevonatolási rendszer kiválasztása és bevonóanyag felvitele műveletekre. A töltés szerszámonként különbözik a betét formájától függően. A furatokkal ellátott betéteket kerek rúd tartja, a furat

Nyolc porlasztó berendezésünk magas szintû bevonatolási rugalmasságot biztosít.

nélküli betéteket speciális kialakítású fogókar, más formák, például nyéllel ellátott betétek esetén pedig forgótányér. A betéteket két ultrahangos tisztító állomásnál előkezelik termékspecifikus programok segítségével. Két vizes és egy száraz nagynyomású tisztítóberendezést is alkalmazunk. Porlasztó technológiák az egyéni bevonatokhoz Annak érdekében, hogy a bevo– natolást sokszínű termékskálánkhoz és anyagválasztékunkhoz igazíthassuk, porlasztó berendezéseket alkalmazunk, melyek képesek a különböző bevonatokat egyenként vagy kombinálva felvinni. A porlasztó eljárás (katódporlasztó) során nem keletkeznek cseppek. A különböző betéttípusok és tételek számára hat berendezést alkalmazunk, amelyek átlagos adagolási szintje 1400 egység, illetve két berendezést, ahol ez az érték 6000 egység. Ezek segítségével minden bevonatolást napi szinten tudunk ütemezni, változó rétegvastagsággal. Cseppmentes bevonatok A betét és a munkadarab közötti súrlódás csökkentése, illetve az igénybevétel és hőellenállás növelése érdekében a betétet akár 10 µm vastagságú kemény bevonattal

A termék formájától függôen a bevonatolt tételeket kerek és fogókaros rudakkal, illetve tányérokon tartjuk. A képen furatokkal ellátott betétek homogén tétele látható, amelyeket kerek rudak tartanak, illetve furat nélküli betétek fogókaros rudakon.

látjuk el. A PVD-bevonat ARCmódszere során cseppek keletkeznek, amelyek megjelennek a bevonaton. A cseppek negatív hatással vannak a precíziós megmunkálásra. A porlasztó technológia jelentősen javítja a felület minőségét, mivel a bevonóanyag nem megy át olvadt állapoton a folyamat során. A precíziós megmunkálás ezt követően egyenletes felületeket hoz létre. Mivel homogén tételekkel dolgozunk, és nem kell kevert termékekkel foglalkoznunk, a célértékhez képest +/- 20 százalékos tűréshatárt lehet fenntartani, a munkadarab méretétől és formájától függően. A kiszervezett bevonatolás esetén a tűréshatár általában +/- 30 százalék. Minôségbiztosítás A bevonatolási eljárás után ellenőrizzük a rétegvastagságot és rétegtapadást, a réteg felépítését és szerkezetét, valamint a réteg összetételét és eloszlását. A rétegvastagságot vagy egy domború részen, vagy röntgenes fluoreszcens sugárral ellenőrizzük. A rétegtapadásról Rockwell keménységvizsgálattal vagy karcolási teszttel szerzünk információt. Egy domború felületnél a réteg felépítését és szerkezetét is megvizsgáljuk. A REM-EDX módszer információt szolgáltat a rétegösszetételről és annak eloszlásáról. Horn Magyarország Kft. Technika 2012/1

11

GÉPIPAR

Használt szerszámgépek piaca Olaszországban A gazdasági világválság egyre inkább előtérbe helyezte a használt szerszámgépek kereskedelmét, amelynek segítségével Európában egyre több cég jut vásárlási lehetőségekhez, sőt, a németországi Kölnben 2011-ben már meg is rendezték az első ilyen arcélű szakvásárt. Ennek ellenére a használt szerszámgépek eléggé ismeretlen világot jelentenek, pedig megvásárlásukra még kevésbé jó konjunkturális környezetben is lehetőség nyílik. A szerszámgépfelhasználásban élenjáró Olaszországot eléggé keményen sújtotta a válság, így nem csoda, hogy a figyelem erőteljesen erre a használt gépek ágazatára terelődött. Ma már nyilvánvaló, hogy a szerszámgépek értékesítése 2009-ben átlagban 42 százalékkal esett vis�sza Olaszországban, így az európai értelemben vett KKV-kben bővelkedő ország viszonylag erős szervezettséget mutat a használt szerszámgépek értékesítése terén, sőt, a közelmúltban már megalakult az Olasz Használt Szerszámgép Szövetség is AIMUU néven. Dinamikus növekedés A frissen alakult AIMUU által közreadott első adatok szerint Olaszországban jelenleg 200 szakosodott használt szerszámgép-kereskedő cég működik, amely saját gépállománnyal rendelkezik. Emellett az ipari cégek közötti közvetlen adásvételben közvetítő szerepet játszó vállalatok is üzemelnek. Az AIMUU által becsült teljes használt szerszámgép-forgalom 1 milliárd eurót tesz ki. Továbbá a piaci szereplők 20 százaléka generálja a forgalom 80 százalékát, míg 15 százalékuknak az átlagos készle-

12



Technika 2012/1

te eléri az 5  500 szerszámgépet. A használt gépek kereskedelméből származó átlagos forgalom értéke Olaszországban 3,5 millió euró körül mozog, míg az új és használt szerszámgépeket egyaránt értékesítő kereskedők 13 millió eurós forgalmat realizálnak. Megjegyzendő, hogy a használt szerszámgép-kereskedők magasabb átlagos jövedelmezőséggel értékesítenek, mint csak az új gépek eladói. Ennek az oka, hogy más üzleti logika hatálya alá esnek a régi gépek, mint az újak. Sok kereskedő cég külföldi gépeket hoz be olcsóbban, majd az ügyfelek igényei szerinti átalakításuk után a vásárlók, illetve saját maguk számára is nyereségesen tudja azokat újraértékesíteni. Használt szerszámgépdivízió A használt szerszámgépek értékesítésének a fontosságát nemcsak a kereskedők, hanem a cégek is felfedezték már világszerte. A szerszámgépek gyártásában nemzetközileg élenjáró német DMG vállalatcsoport például kiemelt stratégiai fontosságot tulajdonít ennek a feltörekvő ágazatnak. Már évek óta létrehozták a DMG Csoporton belül a használt szerszámgépek kezeléséért felelő Gebrauchtmaschinen nevű divíziót. A kiemelt figyelem azzal magyarázható a DMG illetékesei szerint, hogy a konszern új gépeinek a beszerzése körül folyó tárgyalások 50 százaléka a használt szerszámgépekre vonatkozik. Az említett divízió célja összegyűjteni világszerte a „nyugdíjazott” DMG szerszámgépeket, felülvizsgálni,

termelésre foghatóvá tenni, tanúsítvánnyal ellátni, illetve az összes DMG kirendeltség rendelkezésére bocsátani, ahol ezek értékesítésére igény mutatkozik. Kétségtelen, hogy az új gépek vásárlásakor jelentkező finanszírozási nehézségek miatt gyakran könnyebb egy felújított, csúcstechnológiát képviselő szerszámgépet azonnal megvenni, mint hónapokig várni egy újra. Szabvánnyá emelt minôség Az újonnan megalakult AIMUU vezetői dokumentumba foglalták, hogy ugyan egy szerszámgép elavultsága nem a megmunkálási technológián, hanem a létrehozásánál alkalmazott műszaki megoldásokon múlik, mégis minden használt szerszámgépnek meg kell felelni bizonyos műszaki normáknak. Ezek szerint a numerikus, CNC vezérlésű szerszámgépeknél tíz évben szabták meg az értékesítendő gépek legmagasabb életkorát, mert ezen felül már a lízingcégek sem finanszírozzák a beszerzést. Más a helyzet például a párhuzamos esztergák esetében, amelyeknél lassúbb a fizikai elavulás, így itt az élettartam elérheti a két évtizedet is. Az AIMUU-hoz csatlakozó cégek közös etikai kódexet is elfogadtak. Ennek értelmében csak a szabványoknak megfelelő, saját utólagos műszaki támogatással biztosított, szabványszerűen működő használt szerszámgépeket értékesítik 3/6 hónapos garanciaidő szerződésbe foglalásával a végfelhasználóknak. Békés Sándor

GÉPIPAR

Egy legendás gépgyár történetének tanulságai

A Ganz-sztori 1. A Ganz gyár 167 éves történetét olvasva, ilyen kérdéseket lehet feltenni: Mi a fejlôdés titka? Hogyan vészelte át a gazdasági válságokat? Kiket neveztek ki vezérigazgatóknak? Mi a nehézgép-gyártás alapja? Milyen volt a „Ganz szellemiség”? A szerzôk a Ganz vízgép tervezésén nevelkedtek, a válaszokat a vízturbina és a nagyszivat�tyú gyártás tanulságai alapján keresték. Egy svájci öntőlegény, Ganz Ábrahám öntőműhelyt alapít Budán még 1844-ben. Ez a GANZ gyár születési éve. Azóta a gyár neve többször változott. A vízgép gyártást is tartalmazó vállalatok nevét az I. táblázat foglalja össze, ezeket alább egyszerűen Ganz névvel illetjük. Ganz Ábrahám találmánya, a kéregöntésű vasúti kerék a vasútépítés hőskorában nagy nemzetközi sikert arat, és a kis gyárnak sok rendelést biztosít, mert kopásállóbb, mint a régi kerekek. 1859-ig 13000 db vasúti kereket öntöttek, és a bevételt visszaforgatva a gyár rohamos fejlődésnek indult. Más nagy gyáralapítók, akik a XIX. század elején indultak: Borsig, Krupp, Opel, Withwort, Bessemer, Westinghouse, Worthington, a Ganzzal együtt mind műszaki szakemberek voltak. A legtöbbjük hozzá hasonlóan igen szerény viszonyok közepette kezdte működését, és jutott el fokozatosan a világhírű nagyvállalat szintjére, a vállalkozó kedv, a törhetetlen energia és a

kora átlagához képest ritka nagy szakmai tudás segítségével. Ganz Ábrahámnak a legfontosabb alapelve volt: „Kitűnő árut kell szállítani”. Ez a cél érdekazonosságot és baráti viszonyt teremt a vállalatvezetés és a beosztottak között. Valahol ebben rejlik a „Ganz szellemiség” gyökere. Mechwart hengerszékétôl a Ganz-csoportig Mechwart András lakatos inasként kezdte, majd a mesterlevél megszerzése után ösztöndíjjal végezte el az augsburgi politechnikumot. 1859-ben csatlakozott Ganz-hoz. Pihenést nem ismerő szorgalommal látta el a feladatát, a gyártás és a technológiai fejlődés motorja lett. A gyáralapító halála után a gyár vezetését 1867-ben veszi át. A budai gyár teljesítményére jellemző, hogy az első százezer kéregöntésű vasúti kerék 14 év alatt készült el, a második százezer gyártásához 4 évre volt szükség, a harmadik százezer pedig már 3 év alatt készült el. Az 1876-os gazdasági válság pénz-

I. Táblázat. A Ganz gyár neve 1869

Ganz és Társa Rt.

1911

Ganz és Társa Danubius Gép-Waggon és Hajógyár Rt.

1928

Ganz-Danubius Rt.

1929

Ganz és Társa Villamossági- Gép- Waggon és Hajógyár Rt.

1945

GANZ Mozdony- Vagon és Gépgyár

1959

GANZ-MÁVAG Mozdony- Vagon és Gépgyár

1990

Ganz Gépgyár Energetikai Gépgyártó Kft.

ügyileg nagyon súlyosan megviselte a vállalatot. Azonban ekkor már elő volt készítve Mechwart nagyszerű találmánya, a rovátkolt, nagy keménységű őrlőhenger és vele a hengerszék. A gyártmány választékot ezzel bővítette. A malomipart gyorsan meghódította, új rendeléseket kapott, és így a gyár szerencsésen átvészelte a válságot. Érdemes megemlíteni, hogy Mechwart nem fogadott el sem szabadalmi jogdíjat, sem jutalékot addig a vállalattól, míg az gazdaságilag meg nem szilárdult. A Mechwart-féle hengerszék leváltotta a malmok őrlőkövét, az egész világon forradalmasította a malomipart, beleértve az USA-t és Ausztráliát is. A válság leküzdése alapvető élmény lehetett Mechwartnak, ami meghatározta későbbi gyárvezetési elveit is. Úgy tűnik, hogy Mechwart alakította ki a „Ganz szellemiséget”, ami a halála után is tovább élt mind a mai napig, bár megkopott formában. Felismerve a villamosságban rejlő lehetőségeket, Mechwart 1878ban megalakítja az önálló Villamos Osztályt. Ez később nagyon gyümölcsözőnek bizonyult (transzformátor feltalálása, váltóáramú vasúti vontatás). A gyár 1879-ben négy gőzgéppel, 116 szerszámgéppel dolgozott 570 munkást foglalkoztatva. A hengerszéken és a kéregöntésű vasúti kerekeken kívül vízturbinákat, vasúti vasszerkezeteket, tüzérségi lövegeket, hidraulikus darukat és egyenáramú dinamókat gyárt. 1880-ban megveszi az Első Magyar Waggongyár Rt.-től a hatalmas kiterjedésű kőbányai úti vasúti kocsi gyárat, és evvel meghatározó szerepet nyer a vasúti jármű iparban. A millennium évében hat gyártelepen: törzsgyár (Ganz utca), vagongyár (Kőbányai út), villamos osztály (Lövőház utca), leobersdorfi gyár (Bécs mellett), ratibori gyár (Sziléziában), topusko-petrowagorai Technika 2012/1

13

GÉPIPAR

telep (Horvátország) a foglalkoztatott tisztviselők száma 708 a munkások létszáma 6100, a Ganz a Monarchia egyik legnagyobb gépgyártó vállalata. Mechwart András vezérlő elve a technikai önállóságra való törekvés volt. Kitűnő pénzügyi eredményt, jó hírnevet és technikai tekintélyt csak akkor lehet elérni, ha nem sablonok, vagy más vállalatok tervei szerint dolgozik a gyár, hanem a maga önálló technikai alkotásaira támaszkodik. Ebből következik az egyik alapvető megállapítása: „a gyár jövője a tervező irodában van letéve”. Mechwart naponta több órát töltött a rajzasztalnál, együtt tervezve, szerkesztve mérnökeivel, akiket tanított, a technikai fejlődés tanulmányozására és önálló munkára nevelt, meghagyva az önálló döntés lehetőségét is. Később is, hosszú ideig a gyár sikereinek titka az innováció volt: a konstruktőrök megsejtették a jövőt, és komplett berendezéseket fejlesztettek. Ez a szemlélet és gyakorlat generációkon keresztül megmaradt a gyár műszaki irányításában. Mechwart a gyárban gondot viselt a technológiai berendezésekre is, a kiváló szakmai tudású munkáskarra és az értelmes, gyakorlott, megbízható művezetőkre. Velük személyes érintkezéssel tartotta a kapcsolatot. A gyárhoz és a gyártmányokhoz ragaszkodó hűség egy gépgyárban leginkább érzékelhető a fejlesztő, tervező mérnöknél, majd utána a végszereldében meg a próbateremben és a külső szereléseken dolgozó művezetőknél és lakatosoknál. Ők ugyanis közvetlen kapcsolatba kerülnek a gyártott és üzembe helyezett géppel, és ezért szinte gyerekeikként kezelik ezeket. Üzleti sikereit Mechwart udvariassággal, előzékenységgel és a legmesszebbmenő méltányossággal érte el. Mechwart András a gyár irányításában bevezette azt az alapelvet, hogy „operatív döntést csak mér14



Technika 2012/1

II. Táblázat. Ganz által létesített vagy megvett nagyobb telepek 1939-ig 1870

Ratibor (Ganz alapítású gépgyár Porosz-Sziléziában).

1872

Nehrer-Müller-Keglovich féle vasércbányák (Neher, Gömör vmegye).

1880

Elsô Magyar Waggongyár Rt. (Budapest).

1887

Leobersdorfi gépgyár (Bécs mellett).

1911

Danubius Schoenichen Hartmann féle Hajó és Gépgyár Rt.

1927

Schlick-Nicholson Gép- Waggon és Hajógyár Rt. (Budapest).

1990

Ganz Gépgyár Energetikai Gépgyártó Kft.

III. Táblázat. Fontosabb vezérigazgatók 1946-ig, és találmányaik Ganz Ábrahám

kéregöntésû vasúti kerék

Mechwart András

kéregöntésû rovátkolt ôrlôhenger, malomipari hengerszékek bevezetôje

Bláthy Ottó Titusz

villamos transzformátor egyik feltalálója, váltóáramú hálózat fejlesztôje

Kandó Kálmán

villamos mozdony, váltóáramú vasúti hajtások bevezetôje

Jendrassik György

dízelmotor szabadalmak szerzôje, a gázturbina úttörôje

nök hozhat”. Ezzel elérte, hogy a fontos döntéseket az egész folyamatot átlátó munkatársai hozták. Ez az elv különben természetes: Egy műszaki objektum (gép, gyár, erőmű) létrehozása és működtetése sok szakember munkáját igényli. Ezek között a mérnökök felelőssége az, hogy az objektum fizikailag megvalósítható (gazdaságosan gyártható) legyen, és teljesítse a feladatát (a garanciát). Ezért az egész folyamat központi embere a mérnök. A vízturbina-gyártás élvonalában Az első vízturbinát 1866-ban gyártották a budapesti Császárfürdő részére. Ezt követően a vízturbina gyártás is felfutott, és két évtized múlva Ganz már a világ vízturbina gyártóinak az élvonalában volt. Ezt nemcsak mi, kései utódok állítjuk. Nyilvánvaló bizonyíték erre az, hogy 1890-ben a világ akkori legnagyobb vízerőműve, a Niagara Falls vízerőmű zártkörű tenderére a világ leg-

nevesebb 10 vízturbina gyártóját hívták meg, közöttük a Ganz-ot is. A döntést egy nemzetközi bíráló bizottság hozta: prof. W.C. Urvin, az angol királyi társaság tagja, Dr. C. Sellers, a német Franklin intézet mérnöke, E. Mascari, a párizsi francia intézet munkatársa, és T. Turretini, Genf város főmérnöke. Az ajánlatban a vízerőmű komplett tervét is be kellett nyújtani. Az első díjat egy amerikai cég nyerte, az újdonságnak számító Francis rendszerű turbinájával. A Ganz akkor még régebbi típusokat gyártott. Azonban a második díjat a Ganz nyerte a vízerőmű tervével, amit meg is vettek, és a világ akkori legnagyobb vízerőművét e szerint építették meg. Ezt tekintjük a magyar vízerőmű tervezés csúcspontjának, amit a tervezők a Mechwart-féle innovatív szellemiség révén érték el. A Ganz gyár az első világháborúig töretlenül fejlődött (II. Táblázat). A recessziós időszakokban, valamint a kisebb nagyobb gazdasági válságokban száz és száz vál-

GÉPIPAR

IV. Táblázat. GANZ vízturbina gyártása, 1866 – 2010 Évek

összes

átlag évente a

1030

29,4

1866-1900

1.vh. → 2.vh. → Rdv. →

Erômûvek száma 1 MW-nál nagyobb telj. gépekkel

Turbinák száma

→ Régi vízturbina típusok Pelton

Francis

Kaplan

átlag évente

1901-1919

868

45,7

7

23

-

1,66

1920-1944

241

9,6

14

32

1

1,80

1945-1989

242

5,4

14

16

36

1,47

1990-2010

63

3,0

5

10

1

0,76

Összes gyártott turbina: 2444 db.

lalat tönkrement, a Ganz viszont mindig megerősödve került ki. Mi volt ennek a titka? A gyár történetéből úgy tűnik, hogy: A válságok átvészelésének a titka az intenzív gyártmányfejlesztés és a kitűnő vezetés. Mechwart így küzdött meg az 1878-as válsággal. A titok egyszerű: Az új, valóban jobb gyártmányt válság idején is megveszik. Az ebből származó bevétel miatt nincs gazdasági csőd, nem kell munkásokat elbocsátani. A recessziós időszakokban azonban fennáll a veszély, hogy pénzkímélés céljából leállítják a fejlesztést. Ezért kell olyan vezérigazgatót választani, aki már bizonyított sikeres találmányaival, és felismeri az ígéretes fejlesztéseket. A III. Táblázatban felsoroltuk a Ganz fontosabb vezérigazgatóit a találmányaikkal együtt. A gyár vezetését nem közgazdászokra, bankemberekre, politikusokra, vagy általános menedzserekre bízták, akikre a saját területükön természetesen szükség volt, hanem: Vezérigazgatónak mindig a legjobb, elkötelezett, feltalálói képességeket is bizonyító, nagy áttekintésű gépészmérnököt nevezték ki. A trianoni békeszerzôdés hatásai A trianoni békeszerződés katasz– trofális a magyar vízturbina gyártás szempontjából. Az ország bányák és nyersanyagok (szén és vasérc) nélkül maradt, és a hegy-

vidék elvesztése miatt a hazai piac leszűkült. Ratibort, Leobersdorfot, és a többi külföldi érdekeltséget eladják, mert abban az időben multinacionális vállalatok még nem léteztek. A vízturbina gyártást a hazai piac elvesztése azért is érzékenyen érintette, mert a gyárak általában otthon próbálják ki az új megoldásaikat, és így a gyár innovációja elé is akadály gördült. Wolf Rudolf, a vízturbina gyártás korábbi cégvezetője azt javasolja a lecsökkent GANZ gyár vezetőségének, hogy a kialakult reménytelen helyzetben adják át a vízturbina gyártást a leobersdorfi gyárnak, mert Ausztriában számos vízerőmű építésére van lehetőség. Kandó Kálmán vezérigazgató azonban azt mondta: „NEM! Értünk hozzá, továbbra is gyártjuk!” Görög Jenő fiatal mérnököt cégvezetőnek kinevezve azzal bízta meg, hogy az üzlet szempontjából szóba jöhető országokban kössön ügynöki szerződéseket, és a vízturbina gyártást az export révén tartsák életben. Ez a rendszer bevált. A IV. táblázatból látható, hogy GANZ a két világháború között is szép számmal gyártott vízturbinákat. Bár a turbinák darabszáma kisebb, mint korábban, de az 1 MW-nál nagyobb teljesítményű turbinákkal ellátott vízerőművek átlagos száma még egy kicsit nagyobb is, mint előbb. A gyártás súlypontja az igényeket követve eltolódott a nagyobb teljesítmények felé. A két világháború

közötti időszak legnagyobb teljesítményű turbináit a gyár Almissa Vízerőműbe (Horvátország) szállította 22 MW-os egységteljesítménnyel 1926-ban, ami akkor nagy teljesítménynek számított. A IV. Táblázatból látható, hogy Kandó Kálmánnak igaza volt. Magyarországnak nem volt nyersanyaga, szűkös volt a hazai piac is, a vízturbina ipar mégis megmaradt. Egy kicsit elgondolkozva, így is feltehetjük a kérdést: Mi a nehézgépgyártás alapja? Mi a legfontosabb? A vízturbina-gyártás példája alátámasztja azt a megállapítást, hogy: Az ipar alapja nem a nyersanyagok (példa erre Japán virágzó vízturbina ipara is, pedig a szenet és a vasércet hajón importálják), sem pedig a hazai piac (példa erre a nagy hegyek nélküli Németország is, Európa legnagyobb vízturbina iparával), hanem a szakértelem, mai divatos szóval a know-how. A szakértelmet itt általánosan, nemcsak a műszaki ismeretekre, hanem a kereskedelmi és pénzügyi vonatkozásokra is értjük. Alapos, mindenre kiterjedő, begyakorlott szakértelemre gondolunk. Fáy Árpád Józsa István

Technika 2012/1

15

MÉRÉSTECHNIKA

Villamos, elektronikus, mechanikai mérôrendszerek, berendezések Vízügyi és árvízvédelmi adatgyûjtô rendszerek

Kontúrmérôk, mérôgépek

MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu www.metsystem.hu

16



Technika 2012/1

Nagyteljesítményû anyagvizsgálók

MÉRÉSTECHNIKA

Audio-, videostúdiók eszközei

Kategóriavezetô analóg multiszet

Motorvizsgálók, transzformátorvizsgálók A villamos és hôtechnikai kalibráció eszkozei

Komponens-analizátorok LCR-mérôk

Akusztikai és környezetvédelmi mérôeszközök, rendszerek

Biztonságtechnikai teszterek igényes alkalmazásokra Klímakamrák

Biztonságtechnikai teszterek igényes alkalmazásokra

Új multiméter 100A behajtható lakatfogóval

MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu www.metsystem.hu

Technika 2012/1

17

MÉRÉSTECHNIKA

Mérni, ami alig mérhetô Wafer rétegvastagság mérése multiszenzoros koordinátamérôgéppel A berlini Ferdinand Braun Intézetben diódalézerekbe és magas– frekvenciás erôsítôkbe gyártott wafereket pontosan egy meghatározott rétegvastagságra kell leppelni. Ezt a folyamatot a munkatársak egy tisztaszobában felügyelik egy, a giesseni Werth Messtechnik által gyártott multiszenzoros koordináta mérôgép segítségével. Ez a berendezés egy kromatikus szenzorral van felszerelve, ami érintésmentesen és precízen értékeli ki a szükséges jellemzôket. A látogató a berlini Ferdinand Braun Intézet, Leibnitz-Magas– frekvenciatechnika Intézetében – röviden FBH – csúcstechnológiával találkozik, melyet 220 munkatárs, ebből 110 tudós fejleszt és gyárt mindenekelőtt diódalézereket az anyagmegmunkálás, orvostechni­ka és a precíziós méréstechnika számára. A gyártás további súlypontja a magasfrekvencia-alkatrészek előállításán van a kommunikációtechnika, teljesítményelektronika és szenzorok számára. „Az FBH-ból származó diódalézerek a kicsi méretük mellett a nagy precizitásukkal, fényességükkel és teljesítményükkel tűnnek ki” – magyarázza Dr. Andreas Thies, a folyamattechnikai osztály tudományos munkatársa. Annak ellenére, hogy ezek a lézerek nem nagyobbak egy rizsszemnél, teljesítményük folyamatos üzemben eléri a 20 Wattot, illetve rövid szakaszos működés esetén a 100 Wattot. Magyarázatképpen: ezek kb. az 5000-25000-szeres értékek egy CD-lejátszó lézeréhez képest. Ezen tulajdonságok és az extrém körülmények közötti magas megbízhatóság alapján az FBH lézerek világszerte megbecsültek és a világűrben is megállják a helyüket, pl. az újgenerációs GPS műholdak atomóráiban. A fényforrások alkalmazható18



Technika 2012/1

sága sokrétű. Az orvostechnikában támogatják a fotodinamikus rákgyógyítást, mely során egy pontosan definiált hullámhosszal aktiválják a daganatsejtjein belül a gyógyszert, így a tumort rombolva. További alkalmazások az optikai precíziós mérésekben, ipari méréstechnikában és az anyagmegmunkálásban (hegesztés, forrasztás, jelöléstechnika) rejlenek. Waferek különbözô megmunkálási folyamatai A mikrohullám technológiában és optoelektronikában végzett kutatás és fejlesztés képezik a technológia alapjait. A wafereken az

epitaxia (egykristályos hordozón egykristályos félvezető rétegek kialakítása) segítségével leheletvékony rétegek keletkeznek a kívánt anyagjellemzőkkel. Modern ipari készülékekkel munkálják tovább a wafereket. A folyamatlánc magában foglal egy fotolitografikus eljárást, nedves- és száraz kémiai maratási folyamatokat. Egy 4 zollos waferre kb. 2000 db chip, vagy 10 000 db lézerchip fér. Minden wafert vékonyítani kell, mielőtt a technikusok a chipeket a waferekről eltávolítják, és azokat optoelektronikai, vagy magasfrekvenciás elemekbe szerelik. Ezt egy hordozóanyagra ragasztják fel, melyet utána egy meghatározott méretre leppelnek. Dr. Andreas Thies a folyamattechnika specialistája az FBH-nál, és mint olyan, a tisztaszobában végzett munkáért felelős. Elmondása szerint a wafer vastagsága a legfontosabb kritérium az alkatrészbe való beszerelhetőség szempontjából. A

1. kép. A tisztaszobában: A kezelô 3D CNC multiszenzoros koordináta mérôgépet alkalmaz kromatikus fókusztapintóval a wafer vastagságok meghatározására.

MÉRÉSTECHNIKA

egyedülálló feszültségmentes vezetésrendszerével– nagy pontosságú és a VideoCheck sorozat tagjaként szenzorokkal modulárisan bővíthető. (2. kép) Az alapban rendelkezésre álló képfeldolgozó szenzor (optika) mellett különböző tapintószenzorokkal, a Werth Fiber Probe szabadalmaztatott 3D üvegszálas mikrotapintóval, valamint különböző távolságmérő (lézer) szenzorokkal kombinálható.

2. kép. Szenzorkombináció: Az alkalmazástól függôen, a különbözô szenzorok kombinálhatók. a) kromatikus szenzor, b) képfeldolgozó szenzor, telecentrikus optikával, c) üvegszálas tapintó, d) üvegszálas tapintó parkolóállás

wafereket általában egy 350 µm kiindulás vastagságról egészen 100 µm-ig csiszolják le a későbbi alkalmazás függvényében. A 4 zollos gallium-arzenid (GaAs), vagy gallium-nitrid (GaN) – a nagyfrekvenciás alkalmazások esetében előnyben részesített anyagok – ez a folyamat kb. 2 órás, GaN esetén számottevően hosszabb. A pontos célvastagság elérése érdekében a wafert többször meg kell mérni. Régebben ez az eljárás kizárólag tapintásos különbségmérésen alapult. Ez a metódus következőképpen működött: a waferek vastagságát megmérték, mielőtt egy hordozóra ráragasztották volna. A ragasztás utáni ismételt mérés eredményeképp meghatározhatóvá vált a különbség a ragasztóréteg vastagságai között. Ennek segítségével a mindenkori, elérni kívánt wafervastagsághoz a leppelés anyagleválasztása meghatározható volt. Mivel ez az eljárás nem volt elég pontos, a felelősök egy speciális mérőrendszer beszerzése mellett döntöttek, mellyel érintésmentesen pontos és valós értékek határozhatók meg. Választásuk egy VideoCheck IP 400x200x200 3D

CNC multiszenzoros koordináta mérőgépre esett, mely egy kromatikus fókusztapintóval (CFP) is fel volt szerelve (1. kép). Ez a giesseni Werth Messtechnik 3D koordináta mérőgépe – a maga

A kromatikus fókusztapintó csak a wafer anyagát méri Az integrált Werth kromatikus fókusztapintó végzi a waferek vastagságának mérését. Ez a szenzor speciálisan a csillogó, tükröződő, és átlátszó anyagok/felületek nagypontosságú mérésére lett kifejlesztve. A szenzor így alkalmas optikai elemek, tükrök, illetve lencsék mérésére is. Habár a félvezetők, itteni pél-

Technika 2012/1

19

MÉRÉSTECHNIKA

dában a waferek, normál esetben nem eresztik át a fehér fényt, így a mérhetőség érdekében egy speciális infravörös fénytartományba eső fényt alkalmaznak, mely a félvezető anyagot át tudja világítani. (3. kép) A fényvisszaverődés és tükröződés fizikai jelenségek alapján az anyagok határfelületén interferencia képződik, melyet a rétegvastagság meghatározásához kiértékelnek. A szenzor döntő előnye, hogy „pontosan csak a wafer anyagát méri, a ragasztóanyagot, fémrétegeket és az elektromos struktúrákat figyelmen kívül hagyva” mondja Andreas Thies. A mérés gyorsan előkészíthető és elvégezhető. A felhasználó a wafert egy előkészített befogó segítségével az XY asztalon pozícionálja. A PC-n elindítja a WinWerth mérőszoftvert, majd kiválasztja a megfelelő pozíciót és beszúrja a wafer szükséges alapinformációit

3. kép: Szkennelés: Waferek vizsgálata a képfeldolgozó szenzor segítségével.

20



Technika 2012/1

(alak, méret). „Gallium-arzenid, gallium-nitrid, zafír, szilícium és szilícium-karbid anyagokat tudunk mérni, ezek a legfontosabb alapanyagaink - pontosít Andreas Thies. Más anyagokhoz szükséges a számítási indexek beadása. A mérendő alkatrész körülbelüli vastagságának megadása (saccolt méret ±50 µm) meggyorsítja a további méréseket.” A felhasználónak már csak a Start-ra kell kattintani és a berendezés elkezdi a mérési folyamatot. Ehhez a szenzor két vonalban – X és Y irányban – beszkenneli a wafert a középpontján keresztül. A mindenkori mért rétegvastagság megjelenik a képernyőn. Kimondottan praktikus, hogy a mérési adatok kiértékelése közvetlenül a mérőgép számítógépén lehetséges. Saját készítésű rutin segítségével a rétegvastagság eloszlása számszerűen és grafikusan kiértékelésre kerül. A mérési idő egy 70 mm-es wafer esetében kb. 2 perc. Ezután a felhasználó a vastagságeloszlásról teljes képet kap, melyet adott esetben a leppelőgépen tovább alkalmazhat. Az érintésmentes mérés meg­akadályozza a sérüléseket Az érzékeny waferek esetében sokszor előfordul, hogy a megmunkálás során mechanikus sérülések keletkeznek például egy finom karcolás. Tapintós mérés esetében a mérőerő hatására újabb sérülések keletkezhetnek, teljesen használhatatlanná téve a wafert. Amennyiben a mérés érintésmentesen történik, a folyamat a kisebb sérülések ellenére folytatódik. Legtöbb esetben ekkor a waferekben található chipek legtöbbje még használható. Az FBH csiszolólaborjában nem csak a CFP szenzort alkalmazzák. A VideoCheck IP alapfelszereltsége egy nagypontosságú optika is, melynek segítsé-

gével a waferek nagy felbontás és pontosság mellett vizsgálhatók. A zoom objektív mind CNC, mind kézi vezérlés esetén alkalmazható. A kívánt nagyítás beállításához különböző zoom lépcsők állnak rendelkezésre. A mérendő darabok különböző megvilágításával különböző feladatok oldhatók meg. A Multiring-es ferde megvilágítás, a sötétmezős felső fény kihangsúlyozza például az éleket, így akár azok érdessége is meghatározható. A függőleges, világosmezős megvilágítással a felületek szennyezettsége is vizsgálható. Andreas Thies a flexibilis berendezést „fényképezésre” is használja: „Pár perc alatt a raszterszkennelés funkcióval teljesen automatikusan a wafer-ről egy extrém nagy felbontású képet kapunk. Ehhez a definiált raszteren sok egyéni raszterkép egy nagy képpé lesz egyesítve. Ezúton készítünk képeket, hogy a wafer legkisebb részlete is látható legyen. Ez egy kiváló eszköz a tudományos vitáinkon.”

Ferdinand-Braun-Intézet, Leibniz MagasfrekvenciatechnikaIntézet Telefon: +49 30 6392-2600 [email protected] www.fbh-berlin.de Werth Messtechnik GmbH Telefon: +49 641 7938-0 [email protected] www.werth.de Werth Magyarország Kft. Telefon: +36 29 611 021 [email protected] www.werth.hu

EKEKTRONIKA

Több szakembert vár az elektronikai ipar Kevés szektorban számíthatnak hazánkban olyan biztos jövőre, mint a magyar elektronikai iparban. A mostani válságban is jól teljesítő elektronikai ipart ágazati részesedését tekintve csak  Korea és Finnország előzi meg (Koreában 21, Finnországban 20, Japánban és Magyarországon 13 százalék ez a részesedés), nem beszélve arról, hogy ez a terület már ma mindös�sze 70 ezer dolgozóval a GDP több, mint 5 százalékát állítja elő. Ennek ellenére az ország nem használja ki megfelelően az iparágban rejlő lehetőségeket és a terület fejlődésének több gátja közül az egyik a megfelelően képzett szakemberek hiánya – állapította meg a tavaly márciusban létrejött Nemzeti Elektronikai Kerekasztal.   Jobb fizetés, gyorsabb karrier Az ágazat annak ellenére szakemberhiánnyal kűzd, hogy az átlagbér háromszorosát biztosítja munkavállalóinak, ezen kívül biztos álláslehetőséget,  gyors személyes előrehaladást is. Tapasztalataik szerint viszont erről nem nagyon tudnak a pályaválasztásra gyermeküket orientáló szülők. Az elektronikában a minőségi tudás keresett termék, és Magyarországnak van mit kivinnie a nemzetközi piacra. Az ágazat a közeljövő nagy befutója lehet a világ iparában, érdemes lenne jobban odafigyelni a terület fejlesztésére – fogalmazott Marc de Bastos Eckstein, a multinacionális óriáshoz, a nemzetközi ThyssenKrupp vállalatcsoporthoz tartozó ThyssenKrupp Preste Hungary ügyvezető igazgatója. Az általa irányított cég a világ vezető autógyártói számára fejleszt elek­

tromechanikus kormányrendszereket 250 magyar mérnök közreműködésével. A vállalat a mindenkori magyar gazdasági helyzettől függetlenül folyamatosan növekszik, ami Eckstein szerint jól mutatja a szegmens perspektíváját.   Jogi stabilitás, kiszámíthatóság Az elektronikai ipar összeszereléssel foglalkozó területei alkalmasak az alacsony képzettségű munkaerő bevonására, így a foglalkoztatás radikálisan növelhető lenne. Az elektronikai ipar volumene a KSH adatai szerint 2010-ben 35 százalékkal emelkedett, szemben az ipar 15 százalékos bővülésével. A folytatáshoz viszont a befektetők számára vonzó feltételeket és légkört kell teremteni – nyilvánította ki  a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal. Az elektronikai gyártók legnagyobb bázisa a régióban nálunk van, és ezek a vállalatok jól érzik magukat Magyarországon, de a jövőt előre fel kell építeni. És�szerű szakképzésre, az innovációt serkentő politikára, versenyképes adóra, vámokra, valamint stabil jogi és szabályozási környezetre van szükség – hangsúlyozta Hetényi Márk, a főleg elektronikai gyártással foglalkozó, a legnagyobb

technológiai márkák számára szállító, hazánkban húsz éve működő Flextronics Hungary regionális főigazgatója.   Mérnök utánpótlás biztosítása A hazai KKV-k is jól szerepelnek az ágazatban: sokan egy-egy multinacionális vállalat beszállítói, mások pedig önálló fejlesztéseikből állítanak elő termékeket A műholdas kommunikációs rendszereiről és saját fejlesztésű robotrepülőgépeiről is ismert Bonn Hungary Kft. nemzetközi sikere jól példázza ezt a lehetőséget. A cég ügyvezető igazgatója, Kazi Károly szerint a mérnöki munka itt kreatív, jól megfizetett, az ágazat pedig világszerte gyorsan fejlődik. Kár lenne kihagyni ezt a kiváló lehetőséget Magyarország gyarapodására. Ezért is az ágazat meghatározó szervezetei létrehozták a Nemzeti Elektronikai Kerekasztalt, amely ajánlásokat adott a kormányzatnak az elek­ tronikai ipar jobb kihasználására. A szervezet tapasztalatai szerint a mérnöki végzettségűekből nagyon gyakran lesznek cégvezetők, szakmai irányítók más területeteken is, ezért arra bíztatják a fiatalokat, hogy elsősorban műszaki szakképzettséget szerezzenek és természettudományos, leginkább mérnöki pályát válasszanak. Arra is felhívják e pályát választók figyelmét, hogy ma már aktív, használható idegennyelv-ismeret nélkül senki sem lehet versenyképes ezen a területen. Lenhardt Miklós

Technika 2012/1

21

LOGISZTIKA

Logisztikai trendek 2012-ben:

Csúcstechnológiai fejlesztés lassú gyarapodás mellett A logisztika szót 1950 körül még pusztán csak fizikai értelemben használták, az áruszállítást és – raktározást értve ez alatt. Az 1980as évektől kezdve a termeléshez és értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások iránti igények megnövekedtek, mára pedig a piacot eluralta a 3PL/4PL (Third-Party Logistics/ Fourth-Party Logistics). A 3PL azt jelenti, hogy több logisztikai szolgáltatást egy szolgáltató végez, és alapjellemzője, hogy a 3PL csoport ipari ágazatfüggő beállítottságú. A 4PL értelmében az összes logisztikai szolgáltatást egy szolgáltató végzi logisztikai központokban. A mai logisztika színpadán a 3/4PL uralkodó szerepe mellett meghatározó az ellátási lánc egyre összetettebbé válása, illetve a gyors technológiai fejlődés. A logisztika fejlődését csak lelassította a gazdasági válság, ám a feltörekvő országok ebben az ágazatban is a növekedés örömteli szigeteit jelentik. Világméretû óvatos optimizmus A logisztika világpiaca az értékesítési mutatók nyelvén 2008-as csúcspontján 3,5 trillió (egy trillió egymillió milliárdnak felel meg) dollárt tett ki, majd 2009-ben a gazdasági világválság hatására 8,3 százalékkal esett vissza, és a 2010es újrakezdés során a veszteségeknek kevesebb, mint 5 százalékát tudta visszaszerezni a Datamonitor és a Research and Markets kimutatásai szerint. Az árulogisztika ágazati tanulmányai hasonló eredményeket mutatnak világméretek-

22



Technika 2012/1

A 2009-es válság által leginkább sújtott földrajzi régiók között említendő a világpiac egyharmadát uraló USA, illetve a másik egyharmadot birtokoló Európa. Mindkét régió egyébként a kiszervezési (outsourcing) szegmens meghatározó szereplője. ben, és a tanulmányok leszögezik: a 2008-as értékesítési eredmények enyhe túlszárnyalására, 3,8 trillió dolláros összeredménnyel, csak 2013-ban kerülhet sor. Piaci elemzők és tanulmányok azonban figyelmeztetnek arra, hogy a fellendülés nem mindenki számára lesz egyenlő mértékű, és főleg azon szolgáltatásnyújtók részesülhetnek belőle, akik előnyben részesítik Dél-Amerikát, az úgynevezett BRIC országokat, a Közel-Keletet és Ázsia csendes-óceáni térségét. Ezekben a térségekben a logisztika bővülése meghaladja a 10 százalékot, míg Észak-Amerika és Európa legfeljebb 4-5 százalékos növekedést könyvelhet el.

Szárnyaló feltörekvô piacok Igazán pozitív jelek a logisztika világszínpadán a BRIC országokból érkeznek. A Kínai Logisztikai és Beszerzési Szövetség által közzétett adatok szerint 2010-ben Kína logisztikai érétkesítései elérték a 15,7 trillió dollárt. A 90 százalékban az ipari termékek logisztikájának bővülésével megteremtett növekedés mértéke Kínában 2005-től évente elérte a 21 százalékot. Az alkalmazott modell a 3PL, a bővülés dinamikáját az ipari export mellett a nyugati modell szerint kihelyezett szolgáltatások biztosítják. A kínai kormány nagy hangsúlyt helyez a csúcstechnológiai logisztikai rendszerek bevezetésére – főleg az áru-

LOGISZTIKA

mációs és azonosítási rendszer, vagy az európai vasúti forgalomirányítási rendszer – bevezetése, amelyek célja az Intelligens Szállítási rendszer (ITS) kialakítása.

szállítás szempontjából kulcsfontosságú kikötők térségében. Indiában a logisztika „csak” 100 milliárd dolláros eredményt mutat fel, de a bővülés még a fojtogató bürokrácia és a fejletlen infrastruktúra mellett is megállíthatatlan. A logisztika valódi felvirágzása tapasztalható Brazíliában, amely már elhódította az USA-tól a Kína legfontosabb partnere címet. A BRIC csoport mellett szintén növekedés várható Törökországban, Mexikóban, Malajziában, Indonéziában, a Közel-Keleten, Szaúd Arábiában és az Arab Emirátusokban is. A logisztikai bővülés hajtómotorját adó kihelyezések főleg az autóiparban, a vegyiparban, a textilgyártásban, a csúcstechnológiai termékek előállításánál, a gyógyszeriparban, a repülőgépgyártásban, illetve a közszolgálati javak előállításánál tarolnak világméretekben. Európai forgatókönyv Az államok logisztikai teljesítményét 1-től 5-ig terjedő skálán ös�szetett paraméterek szerint mérő Világbank Logisztikai Teljesítmény Index szerint a világranglista első 20 országából 13 helyet európai országok birtokolnak, az irigylésre méltó 4, 11-es indexel rendelkező Németország vezérletével. A válság nem kímélte Európát, pedig 2008-ban még Nyugat-Európa egymaga a világpiaci termelés 21 százalékát szolgáltatta 750 milliárd dollárt kitevő értékkel. A 2009-es mélyrepülés után 2010-től Európa újrakapaszkodásba kezdett, amit jelez, hogy Rotterdam és Anvers kikötőiben a konténerek mennyi-

sége 14, 5, illetve 16 százalékkal növekedett. Eközben Kelet-Európában a logisztikai rendeltetésű kereskedelmi bérlemények kialakítását szolgáló tranzakciók száma egyfolytában növekszik. A tekintélyes Analytiqa erőteljes európai növekedést jósol 2012 és 2015 között. Eszerint a bevételek 32 milliárd euróval gyarapodnak, a kihelyezések pedig országonként eltérő mértékben ugyan, de ös�szességükben 26 százalékkal növekednek. A kiskereskedelem uralja majd továbbra is a porondot, de a házhoz szállítással kivitelezett online vásárlások szintén növekednek. A hagyományos logisztikai modellek továbbélése várható, és az anyagmozgatás 15 százalékkal nő, a gyógyszeripari kihelyezések pedig 24 százalékkal gyarapodnak. A válság által 2007-2010 között legjobban sújtott európai autóipar lassú növekedésének hajtómotorja Németország mellett Olaszország lesz, míg Franciaország és a Benelux államok ebben az iparágban a termelés kihelyezéséhez folyamodnak. Az elkövetkező évekre a logisztikáét döntő módon befolyásoló uniós intézkedések születtek. A 2006-2007 közötti időszakban az Európai Bizottság a jövő szempontjából meghatározó intézkedéseket hozott. Ezek közül említendő például az üvegcímkék azonosítása, a rakományoknak a Galileoval, illetve más műholdakkal való nyomon követése, valamint a vasúti, tengeri és folyami áruszállítást érintő technológiák – például a nagy hatósugarú azonosítás és nyomon követés, a folyami infor-

Új piaci trendek A Global Intelligence Alliance egy sor mértékadó piaci tendenciát vázolt fel 2016-ig Európa számára. A technológiai fejlődés az egyik irányadó trend, amely a vállalatok 70 százalékánál az anyagmozgatás esetén is a logisztikai célú informatika széleskörű bevezetését jelenti. Továbbá fejlődni fognak a logisztika és az ellátási lánc menedzselési technológiai eszközei, egyaránt beleértve a gépek közti integrációt, a folyamatirányítást, illetve az üzleti folyamatellenőrzést végző szoftvereket. Az áruszállítási lánc szimulációs eszköztára kibővül, és az e-kereskedelem jegyében erőteljesen fejlesztik az e-logisztikát és az elektronikus ellátási lánc elemeit is. Az elektronika és a félvezetők piaca már megmutatta, hogy az ágazati lánc automatizálása milyen pozitív perspektívákat kínál. A termékek és tárolók azonosítására szolgáló rendszerek, illetve a mobil alkalmazások fejlesztése szintén meghatározó lesz. Az említett tendenciát jól tükrözi, hogy 2010-ben a szállítmányozási területen értékesítették a rádiófrekvenciás azonosítási rendszerek (RFID) 28 százalékát. A cégfúziók és –felvásárlások 2012-ben is folytatódnak, és a költségek középtávú tervezhetősége mindenképpen a légi szállítás kárára a vasúti, tengeri és közúti szállítás növekedését hozza majd. A logisztikai trendeket figyelő Plunkett Research főleg a vasúti szállítás további felfutása mellett voksol, amit az RFID-rendszerek alkalmazása, a nyomvonalak GPSes feltérképezése, valamint a távfelügyelt mozdonyok elterjedése jellemez már 2012-ben is. Békés Sándor Technika 2012/1

23

KÖRNYEZET

Kiotó-Durban-Kiotó A cím egy útirány, amelynek kiindulópontja ismerôs, Durban viszont a féleredménnyel végzôdött ENSZ Klímacsúcs helyszíne volt, ahonnan viszont még évekig Kiotóra kell tekintenünk. A dél-afrikai Durban városában tanácskozott november 28. és december 11. között az ENSZ Klímacsúcs, hogy a jövőre lezáruló kiotói megállapodás folytatásáról döntsön. Mondjuk meg mindjárt, hogy lényegében ez a cél megvalósult, csak nem úgy, ahogyan az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésében leginkább érdekelt államok szerették volna. Ugyanis csak arról döntöttek, hogy feláll egy munkacsoport, amely 2015-ig kidolgozza a kiotói jegyzőkönyvet felváltó új, jogi erővel bíró megállapodást és legkésőbb 2020-ban azt jogi erőre emelik. Addig viszont folytatódik a kiotói egyezmény, amelyhez 2013-ban az aláírók konkrét vállalásokat tesznek. Ezt az eredményt, amelyet azért egyfajta biankó csekknek nevezhetünk, legfőképpen az EU harcolta ki, amely kikötötte, csak ebben az esetben folytatja a kiotói jegyzőkönyvben tett vállalásait.   Egymásra mutogatás A félsiker magyarázatához tartozik, hogy egy komoly megállapodást ma is akadályoz Oroszország, Japán és Kanada szembenállása a kiotói egyezményt negligáló USAval és Kínával. Oroszország és Japán ő miattuk nem akar csatlakozni, a „kiotós” Kanada meg éppen ő miattuk fel is mondta a jegyzőkönyvet. Ez a huzakodás a legtöbbet kibocsátók között azért is szomorú, mert pontosan miattuk nőtt a kibocsátás a kiotói egyezmény megkötése óta, és ezekben az években volt a legtöbb legmelegebb év és félő, hogy valamikor  mégis elérjük a 2oC átlaghőmérsékletemelkedést, amivel a felmelegedés 24



Technika 2012/1

már  öngerjesztővé válhat. Kanada ebből a szempontból is a legros�szabbkor válik ki, és hiába kritizálja joggal az USA-t és Kínát, tulajdonképpen saját, 170 milliárd hordónyi kőolajtartalékának növekvő felhasználását félti az egyezménytől, meg versenyhátránytól is tart a két nagy gazdasággal szemben.   Történelmi felelôsség? De van itt más is. India és a fejlődő világ. Az ő csatlakozásukhoz – a gazdasági felemelkedésük reális energetikai feltételeit is figyelembe véve – támogatás kell, amely igényt a kiotói államok eddig is méltányolták és a jövőben is megadnak a most elfogadott Zöld Klíma Alapon keresztül. Ezért is furcsa India és Kína azon érvelése, hogy a  fejlett államok kumulatív összkibocsátása az ipari forradalom óta messze meghaladja a fejlődő országok jelenlegi teljesítményét, vagyis a fejlettek történelmi felelősséget viselnek a jelenlegi helyzetért. Ez azért sem menti fel a fejlődőket, mert közben kiderült, hogy a fejlődő országok 2010-2035 közötti kibocsátása eléri majd az 1900-2009 közötti összkibocsátás háromnegyedét, tehát ebben a „lemaradását” hamar ledolgozhatja India és Kína. Ráadásul az utóbbi országból a szénerőművekre alapozott energaiellátás mellett a tározós vízerőműveiben keletkező hatalmas mennyiségű iszapokból rengeteg metán is a légkörbe kerül.   Tudományos eredményeket Mindezeket figyelembe véve persze  jó lett volna gyorsabban tető alá hozni az új megállapodást, ám a halasztásnak egy előnye azért le-

het: a tudománynak lesz ideje jobban a mélyére hatolni a klímaváltozást előidéző okoknak, másrészt a technika is sokat segíthet abban, hogy ne pusztán az ipar visszafogásával teljesíthessék az országok a vállalásaikat egyrészt, másrészt ne csupán  a szennyező ipari vállalatok  keletre, délre telepítésével oldják meg feladataikat,  amivel persze a világot tekintve semmit sem oldanak meg. A tudományos területnek tisztáznia kell, miről tehet az ember és miről nem az éghajlatváltozásban. Hiszen amiről nem tehet, ezért felesleges büntetnünk magunkat, forrásokat, kapacitásokat áldozni rá. Így talán több maradna a mi kibocsátásunk csökkentésére. Ebben az EU igen ambiciózus vállalást szeretne elérni: a létrejövő megállapodás a jelenlegi 5 százalékkal szemben 20-30 százalékos csökkentést írjon elő. K.F.

KÖRNYEZET

Államosított hulladékgazdálkodás? A hulladékgazdálkodás hazai újraszabályozása bár érvényesíti az EU 2008. évi  hulladék-keretirányelvének a követelményeit, de számos „magyaros” megoldással veszélyeztetheti is e követelmények teljesülését. Mikor roppan össze Európa a hulladékhegyek alatt? – kérdezik a kontinens környeztvédői. Félretéve a szenzációnak szánt kérdésfelvetést, Európa évi 2 milliárd tonnás hulladéktermelése  valóban nem csekélység, mint ahogy Magyarországé sem. Nálunk, szemben a fejlett országok évi 600-800 kilógramm egy főre jutó hulladékával, személyenként 1000 kilogramm jut, ez évi 104 millió tonnát tesz ki. Az európai hulladéktermelésnek igaz csak 5 százalékát adjuk, de ez is tízszerese az európai GDP-hez való hozzájárulásunknak, ami 0,5 százalék. Tehát mint Európának, Magyarországnak is van mit ledolgoznia ebben a témában.   EU-keretirányelv átvéve Az EU már 2008-ban új irányelveket dolgozott ki a hulladékgazdálkodásra, ezeket 2010. december 12-ig kellett volna átültetni a magyar jogba. Ha késéssel is, ez most sikerült. Az új szabályozás un. öt-

lépcsős hulladék hierarchiát ismert el: a megelőzést, az újrahasznosításra való előkészítést, az újrafeldolgozást, az egyéb, pl. energetikai hasznosítást és végül az ártalmatlanítást. Megindul egy Nemzeti Megelőzési Program, ezenkívül bevezetik a gyártói felelősség elvét, melyszerint a vállalatoknak a legtartósabb és könnyen javítható termékeket kell előállítaniuk, amelyek kevés hulladékot adnak egész életciklusuk során. Számos, eddig hulladéknak tekintett komponenst ezután mellékteméknek nyilvánítanak, hogy továbbhasznosíthassák. Végül, a szabályozás előírja, hogy elkülönített gyűjtési rendszert kell kialakítani a háztartási üveg, fém, műanyag és papír 50, a nem veszélyes építési hulladék 70 százalékának.   Termékdíj-szabályozás kritikával A fenti, igen felvilágosult elveknek megfelelő termékdíj-szabályo-

Megjelent az EU hulladék keretirányelvhez kapcsolódó első EU-rendelet, amely az acél- és alumíniumhulladékok termékké minősítésének konkrét követelményeit írja elő. Az átminősített hulladékot a rendelet „törmelékként” nevesíti. A rendelet kitér a fémtörmelékkel szemben támasztott követelményekre, a tisztaságára, sugárzásmentességére, robbanásmentességére, stb. A vállalkozásnak, mely nem hulladékot, hanem hulladékból átminősített terméket kíván forgalmazni - szigorú minőségbiztosítási követelményeknek kell megfelelnie, ezért nem várható, hogy az acélhulladék-beszállítók tömegesen élnének ezzel a lehetőséggel. Ráadásul a hulladékból átminősített termékek, hasonlóan a hulladékokhoz továbbra is a fordított áfakörbe tartoznak, ezért a vállakozásokat a lehetőség gazdasági vetülete sem motiválja a változtatásra. Például az ISD Dunaferr Zrt. továbbra is az acélgyártási alapanyagok hulladékként való beszállítását támogatja. Ugyanis, ha  környezetvédelmi szempontból továbbra is a konverteres acélgyártási technológia lesz a hulladékhasznosítási fázis, úgy megmarad a vállalat lehetősége a környezetterhelési díj csökkentésére, ami a Dunaferrnél évente több tízmillió forintot jelent.

zást várt a szakma, ám az eredmény nem mindenben felelt meg a várakozásnak. Az idei évtől a termékdíj-köteles termékek hulladékainak begyűjtésére egy állami szervet, az Országos Hulladék Technika 2012/1

25

KÖRNYEZET

Ügynökséget (OHÜ) hozták létre, lényegesen emelték a díjtételeket és csökkentették a mentességeket. Ez utóbbi különösen azon vállalatok számára hátrány, amelyek eddig az általuk gyártott hulladék begyűjtésével, újrahasznosításával, vagy ártalmatlanításával csökkenthették a környezetvédelmi díjaikat. Igaz, itt elenyésző esetekben előfordultak trükközések, ám ezek következetesebb hatósági ellenőrzéssel megakadályozhatók lettek volna, minden esetre e kirívó példák miatt nem kellett volna egy alapjában jó, ösztönző rendszert megszüntetni.   Az OHÜ-vel drágább lesz? Az OHÜ létrehozásával ennél a szervezetnél összpontosul majd a hulladékkezésre szánt állami pénz, amelyet megemeltek, de amelyet kizárólag a vállalatok befizetéseiből, a megemelt díjtételekből fedeznek. Mint ahogy a szakma értesült: az új hulladékkezelési szabályozás

alapján 100 milliárd forint büntetést készül beszedni az állam a gyártóktól, függetlenül attól, hogy a csomagolóanyagokkal általuk okozott környezetszennyezés ártalmatlanítása piaci alapon eddig mindössze 45 milliárdba került. A hulladékkezelés költségvetésének 55 milliárdos növelésével a gyártóktól, például az élelmiszerpiacon a termékdíj elszabadulásával akár a 10 százalékot is meghaladhatja a drágulás. Nagy probléma az is – teszik hozzá, – hogy az OHÜ közbeiktatásával az állam a termékdíj bevételekből levesz a költségvetésbe, az OHÜ így megfelelő forrás nélkül maradhat, és félő, hogy vagy az ártalmatlanítás szakad félbe, vagy nem fizet az elvégzett munkákért.

Beavatkozás a piacba Még nagyobb kritikát vált ki a szakmából az a döntés, hogy 2013tól kizárólag állami, illetve önkormányzati többségi tulajdonban lévő cégek végezhetnek csak hulladékkezelési közszolgáltatást. A szakma szerint ez teljesen átalakítja a hulladékgazdálkodási piacot, megszünteti a jelenlegi ösztönző piaci  versenyt, lehetlenné teszi a meglévő vállalkozások jelentős részének működését, ellehetetleníti a jelenleg érvényes közszolgáltatási szerződések teljesítését, így ez a beavatkozás alkotmánysértő is lehet, vagy akár kártérítési igényeket is megalapozhat. (Az AVE osztrák ilyen vállalat már bejelentette, hogy ez a rendelkezés 55 millió euró minuszt okoz a számára, aminek elkerüléséért minden jogi lehetőséget igénybe vesz). Ráadásul az „államosítást”  a szakemberek szakmailag is indokolatlannak tartják, hiszen megszünhetnek azok a magánkézben lévő létesítmények, amelyek jelentős szerepet játszanak a biztonságos  hulladékkezelés rendszerében, továbbá az is  kétséges, lesz-e elegendő forrás a szakmailag életképes többségi állami/önkormányzati tulajdonú vállalatok létrehozására, ismerve a költségvetés helyzetét.

Komornik Ferenc

26



Technika 2012/1

ENERGETIKA

A KÁT-rendszer metamorfózisa Különös átalakulásra készül a Kötelezô Átvételi Rendszer (KÁT), a megszüntetést követôen lassan újjászülethet, de olyan is maradhat, amilyen volt. A tavaly februári számunkban foglalkoztunk a megújulókkal termelt elektromos áram kötelező átvételi rendszere ellen, a fogyasztók állítólagos érdekében indított „támadással”. Ezt az áramot ugyanis a fogyasztók a villanyszámlájukba beállított 2-2,5 Ft/kW/ó költséggel támogatták. Azt is megírtuk, hogy a szakma szerint a  KÁT kivezetésével az ilyen áramtermelők óriási ráfizetést könyvelhetnének el, főleg a földgáz alapon kapcsoltan áramot és hőt termelő erőművek. Ennek ellenére az intézkedés megszületett.   Panasz az AB-hez Az új szabályozás megszüntette a KÁT-rendszerben megtermelt áramnak a piacinál magasabb áron való szolgáltatását. Ezért a földgázzal működő kombinált távhőt szolgáltató erőművek az Alkotmánybírósághoz is fordultak, elpanaszolván, hogy az új rendszer nem nyújt teljes fedezetet a költségekre, s így éves szinten 15-20 milliárd forint veszteséget okozhat a távhőtermelőknek. A talláros testület meg is kezdte a beadvány tárgyalását, ezután egy hónappal viszont a sajtó beszámolt arról, hogy rövidesen módosulhatnak a távhőszabályozás életbe lépett passzusai, így az AB-hez benyútott beadvány okafogyottá is válhat.   KÁT után METÁR Azt egyelőre nem lehet tudni, hogyan változik a távhő szabályozás, ha viszont a NFM által kiadott jogszabálytervezetnek hinni lehet, hogy új alapokra akarják helyezni a tisztább energiatermelés ösztön-

zését, nyilvánvaló, hogy a megújulónak nem minősülő, de a szénnél környezetbarátibb földgázt felhasználó kapcsolt hő és áramtermelés továbbra is támogatást érdemel majd. Nem beszélve arról, hogy a befektetők annak idején a KÁT-árakat figyelembe véve végezték a beruházást. A KÁT szüneteltetését követően az NFM szerint az őt felváltó METÁR csak később,  2013-tól léphet életbe. Ebben technológiánként és teljesítménytől függően kerülnének megállapításra az átvételi árak, a befektetői biztonság szavatolásaként 15 éves időtartamra. Habár a differenciált ár és a fix időtartam előrelépés a KÁT-hoz képest, egy KPMG elemzés szerint a METÁR tervezet több pontja is rontja az új rendszer átláthatóságát. Ilyen például a két évente kiosztásra kerülő teljesítmény-kvótákra tett ajánlás, illetve főként a biomasza-erőműveknél fontos térségi fenntarthatósági kvóták bevezetése. Ugyanis jelenleg nem látni, hogyan lehet ezeket a mechanizmusokat átlátható és versenysemleges módon működtetni, mégha olyan mögöttes céljaik is vannak, mint a fogyasztói árak védelme, a természet megkímélése.   Bónuszok jutalmazásra A megújuló energiatermelés hazai legnagyobb tartalékai a biomas�sza-erőművek, ezért a terv előirányozza, hogy ahol mód nyílik rá, ott kapcsolt energiatermelés valósuljon meg. A METÁR ezt un. hőbonusz nyújtásával segítené elő, az ilyen erőművek, ha hőt is termelnek, magasabb áron ad-

 

A kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés előnye a primerenergia megtakarítás, vagyis ugyanannyi hő és áram előállításához kevesebb tüzelőanyag szükséges, mintha a két terméket két külön létesítményben állították volna elő. Az EU 27 országából csak 7-ben működtek támogatás nélkül a kapcsolt fűtőművek, ezekhez kapcsolódtak most a hazai ilyen erőművek. A többi tagállamban jellemzően a megújuló termékeknél alkalmazott támogatásokkal ösztön­ zik a kapcsoltakat (garantált ár, garantált prémium, stb.) Ha a kap­ csolt termelő a megtermelt áramot a versenypiaci ár mellett értékesíti, akkor nem éri meg beruházni, mivel még a piaci hőértékesítési ár mellett is  a nettó jelenérték negatív. Tehát ha ezen erőművek nem részesülnek támogatásban, akkor nem épülnének meg. (Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) és a Budapest Corvinus Egyeteme ta­ nulmányából, 2010. október). hatnák az áramot. Szintén ilyen bonuszokkal ösztönöznék a leghátrányosabb területeken megvalósuló erőmű-beruházásokat, például szélerőművek telepítését is. Ezek miatt is a KPMG a KÁThoz képest előrelépésnek tartja a METÁR-t, de  az átláthatóság hiányán kívül bajnak tartja még, hogy az átvételi árakra vonatkozó hivatalos információk hiányában az iparág vállalalatainak nehézséget okoz a jövőjük tervezése. Egyelőre azt sem lehet tudni, miből és hogyan pótolhatják az idén és jövőre a korábban KÁT-rendszerben kapott támogatásaikat. De az ország szén-dioxid kibocsátása is nőhet a megújuló energiatermelést támogató rendszer késlekedése miatt. K.F. Technika 2012/1

27

ATOMENERGIA

Célzott Biztonsági Felülvizsgálat:

Stressz-teszt a Paksi Atomerômûnél A Paksi Atomerőmű biztonságos, a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) nem tárt fel olyan hiányosságot, amely megkérdőjelezné az atomerőmű tervezési alapjának megfelelő voltát és sürgős hatósági beavatkozást igényelne. Mindezt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) emelte ki abban a Nemzeti Jelentésben, amelyet az atomerőműben lezajlott felülvizsgálatról 2011 végén benyújtott az Európai Bizottságnak. A paksi erőmű sikeresen vette a stressztesztet — hangsúlyozta Fichtinger Gyula, az OAH megbízott főigazgató-helyettese, aki Rónaky József főigazgatóval közösen tartott évindító sajtótájékoztatót január 6-án a Hivatalnál. Fichtinger Gyula kijelentette, hogy a biztonsági szint állandóan növelhető, és találtak olyan lehetőségeket, amelyek előrelépést hoznak a paksi erőmű esetében, de nincs szükség azonnali beavatkozásra. Az Európai Bizottságnak elküldött jelentést – a többi erőműhöz hasonlóan a paksi létesítmény esetében is – nemzetközi felülvizsgálatnak vetik alá, amelynek az eredménye áprilisra várható. Az OAH egyébként a Nemzeti Jelentést honlapján is közzétette.

Biztonsági hûtôvíz elôszûrô üzem

28



Technika 2012/1

Paksi Atomerûmû

CBF az Európa Tanács felhívására A 2011. március 11-ei fukushimai balesetet követően az Európa Tanács felhívására minden atomerőművel rendelkező európai ország elvégezte a CBF-et, az úgynevezett stressz-tesztet. A felülvizsgálat során a szélsőséges helyzetekre adott olyan lehetséges válaszokat kellett megvizsgálni, illetve intézkedések bevezetésére kellett javaslatokat tenni, amelyek segítségével elkerülhetővé válnak a fukushimaihoz hasonló következmények. A felülvizsgálatot az EU Bizottsága, illetve hatósági munkacsoportjaként – az

Unió nukleáris biztonsági hatóságainak csoportja – ismert ENSREG által elfogadott módszer szerint folytatták le. A CBF az ENSREG által előírt speciális témakörökre összpontosított: földrengésre, áradásra és egyéb külső veszélyeztető tényezőkre; a villamosenergia-ellátás és a végső hőelnyelő független vagy kombinált elvesztésére, valamint a súlyosbaleset-kezelés problémakörére. A veszélyeztető tényezők tekintetében értékelni kellett, vajon az erőmű tervezési alapja megfelelő-e, továbbá azt, hogy a tervezési alapon túl az erőmű milyen tartalékokkal rendelkezik. Felülvizsgálati eredmények A Paksi Atomerőmű határidőre átadta az OAH-nak több száz oldalas, szakmai részletekbe menő, bőséges illusztrációkkal is alátámasztott jelentését az erőmű felülvizsgálatáról. Az OAH a jelentés értékelése alapján december 31-ig meghatározta a teendőket, amelyeket az erőműnek a biztonság további növelése érdekében el kell végeznie. Az ENSREG által meghatározott problémakörök vizsgálatán túl az OAH értékelése a

ATOMENERGIA

Megerôsítés a viszkózus rezgéscsillapítóval

Megerôsítési hely az erômû fôépületénél

Temelin és Dukovany is átment

  A cseh CEZ – ottani MVM – szerint az ország hat atomerőművi reaktora sikeresen átment az EU stressz-teszten. A temelini és a dukovany erőművekben megvizsgálták a nagyon valószínűtlen külső hatások elleni védelmet, így modellezték  az elárasztást, az extrém hőmérséklet-változást, az erős földrengést és a  hasonló eseményeket.  Az eredmények feltártak néhány lehetőséget az ellenálló-képesség további javítására. A temelini blokkokat egy további tartalék energiaforrással szerelik fel, Dukovanyban pedig megerősítik a konténmenten belüli hidrogén-kezelő rendszert, valamint kiegészítik további rekombinátorokkal, hogy a tervezésen túli súlyosságú balesetek kezelésére is alkalmas legyen. Sikerült a teszt, jöhet a bővítés. Legalábbis a temelini erőmű bővítéséhez már három cég szerzett minősítést az ajánlat tételre. A 3., 4. blokk felépítésénél szóba jöhet a Westinghause AP 1000, az Areva EPR 1600, és a Skoda-Atomsztrojexport-Hidropressz MIR 1200 reaktor. A tenderkiírás két teljesen kulcsrakész blokk beszállítására és 9 évre való üzemanyag szállítására szólt. A bővítést a közvélemény is támogatja, amit bizonyít, hogy miközben  Dél-Csehországban a műemlékek látogatottsága csökkent, az ottani Temelini Atomerőmű egyre vonzóbb idegenforgalmi neveztessé válik. Tavaly a látogatóinak száma meghaladta a 30 ezret. A cseh áramtermelés 25 százalékát biztosító Dukovany Atomerőmű üzemidejét 2025 helyett további 30-40 évvel meghosszabbíthatják a feltételezések szerint. Ezt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői által elvégzett nemrégi  OSART-ellenőrzés is alátámaszthatja, amely elismerően nyilatkozott az erőmű biztonságosságáról.

nukleáris biztonsági követelményeket tartalmazó hazai jogszabályokra is kiterjedt. Az OAH a Nemzeti Jelentésben a CBF értékelése alapján megállapította, hogy a Paksi Atomerőmű tervezési alapja megfelelő, összhangban van a jogszabályokban meghatározott követelményekkel és a nemzetközi gyakorlattal. A biztonsági rendszerek és funkciók megfelelnek a tervezési alapban figyelembe vett elvárásoknak. A Nemzeti Jelentés kiemeli, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. – részben az OAH által támasztott követelmények miatt – már évekkel korábban „elébe ment” a CBF elvárásainak. Ebben a vonatkozásban fontos a ’90-es évekre visszanyúló földrengés-biztonsági felülvizsgálat és az azt követő megerősítési program, ami ma már teljesen lezártnak tekinthető. Az erőmű az időszakos biztonsági felülvizsgálatot követően 2008-tól kezdődően olyan biztonságnövelő intézkedéseket hajtott és hajt végre, amelyek fontosságára a CBF is rámutat. Megállapítható tehát, hogy a Paksi Atomerőmű biztonságos, és semmilyen azonnali intézkedésre nincs szükség. A hatósági felülvizsgálat arra is rámutat, hogy a pozitív megállapítások mellett azonosítható néhány olyan változtatási lehetőség is, amelyek megvalósulása az erőmű biztonságát még tovább növelheti. Békés Sándor Technika 2012/1

29

ATOMENERGIA

Radioaktív hulladékos irányelv magyar erôfeszítéssel Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott radioaktív hulladékos irányelv kidolgozásában döntô szerepe volt az EU-s magyar elnökség idején kifejtett magyar erôfeszítéseknek. Az Európai Unió Tanácsa 2011 júliusában fogadta el az atomerőművekben, reaktorokban kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló irányelvet (un. hulladékos irányelvet). Ez a tagállamok számára többek között előírja az ilyen fűtőelemek és hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti program létrehozását, szigorú és ellenőrízhető szabályok közé szorítja azok EU-n kívüli országokba szállítását is. A fontos irányelv kidolgozása a magyar EU-s elnökség legfontosabb célja volt az atomenergia területén, amire az EU  Nukleáris Kérdések Tanácsa Munkacsoport (WPAQ) ülésein volt lehetősége.   Felkészülés 2008 ôszétôl A felkészülés az EU elnökségi időszakra 2008 őszén kezdődött, majd ehhez igen nagy segítséget nyújtott a munkacsoport cseh elnöksége, amelynek a tagállamok konszenzusával sikerült tető alá hoznia a nukleáris biztonsági irányelvet. E tapasztalatok felhasználásával látott munkához a WPAQ magyar elnöksége: Koblinger László elnök, az OAH főigazgató-helyettese; Lengyel Zoltán és Silye Judit, az OAH szakemberei. A stáb munkáját segítette a Külügyminisztériumból Gosztonyi Angéla és a brüsszeli EU Állandó Képviseletről Nagy Attila. A magyar elnökség számos fontos kérdésben készült előrelépésre, ilyen volt például a sugárvédelmi alapelvek fe30



Technika 2012/1

lülvizsgálata, a radioaktív anyagok szállításának feltételeiről és az erre vonatkozó EU  regisztrációs rendszer létrehozásáról szóló rendelet megalkotása. Ám a legfontosabbnak az említett hulladékos irányelvnek legalább a WPAQ-ban történő elfogadása adódott.   Nehézségek a tárgyalásokon A munkacsoport naptárában előzetesen legalább tizenhat ülést terveztek a magyar elnökség idejére, ami annak ellenére nagy megterhelést jelentett, hogy közben a munkacsoport napirendjére nem kerülhetett sem a sugárvédelmi felülvizsgálat, sem a hulladékszállítási rendelet. A hulladékos irányelv tárgyalása így is elhúzódott egészen az utolsó ülésig. Ennek oka, hogy az irányelv tervezetnek volt egy kritikus pontja: a radiaktív hulladékok un. harmadik országokba (nem EU-tagállamokba) történő exportjának teljes tilalma, amelyet eredetileg a Bizottság javasolt, s amelyet már számos alkalommal tárgyalt ez a munkacsoport. Már az első megbeszélésen kiderült, hogy néhány „felmentésen” (az eleve visszavételi garanciával eladott zárt sugárforrások használat utáni visszaszállíása, vagy a kuta-

tóreaktorok kiégett fűtőelemeinek repatriálása) túlmenően a legtöbb tagállam ragaszkodott a radioaktív hulladékok, kiégett fűtőelemek kiszállításához – bizonyos feltételek mellett.   Kompromisszumos megoldás További nehézség volt, hogy mivel a Bizottság nem engedett eredeti álláspontjából, attól eltérő szöveget a Tanács csak a tagállamok teljes egyetértésével fogadhatott el. Végül is szívós erőfeszítéssel és sok tárgyalással a munkacsoport magyar elnökségének sikerült elérnie, hogy az utolsó ülésen valamennyi tagállam (Svédország, Luxemburg, Ausztria tartozkodása mellett) elfogadta azt a kompromisszumot, hogy az export akkor megengedhető, ha a célországban a radiaktív hulladékkezelés biztonsága megfelel az irányelvben lefektetett normáknak, a célország rendelkezik átfogó hulladékkezelési programmal és a kiszállítás létező, hatósági engedéllyel rendelkező hulladéktárolóba irányul. K.F.

ÛRKUTATÁS

SOROZAT A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Robotizált rendszerek a világûrben Az űrmissziók egyre összetettebbé válnak, és ez a világűrkutatásban a robotikai megoldások széles körű elterjedéséhez vezetett. A robotikai rendszerek alkalmazására kiváló lehetőség nyílik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, például külső elemek összeszerelésénél, valamint minden olyan esetben, amikor az emberek számára az elvégzendő munkálatok még túlságosan veszélyesek, így a bolygóközi kutatási feladatoknál. A főbb alkalmazási területeket az automatikus irányítású és az olyan felügyelet nélküli navigációs rendszerek képezik, amelyeknél leszálló egységeket, terepfelderítő eszközöket alkalmaznak, vagy robotikát vetnek be távoli égitestek légköri jellemzőinek a vizsgálatánál, illetve fúróeszközöket használnak talajminta-vételezésre. Az alkalmazásra példaként elég a keringő laborok létrehozását, vagy a világűrbe telepített műholdak karbantartását kiemelni. Robotizált Mars-felderítés A jövő egyik legfontosabb bolygóközi felderítési missziója az ExoMars (Exobiology on Mars), amelyet 2009-ben fogadtak el, megközelítőleg 1 milliárd eurós költségvetéssel. Az eredetileg európai űrmisszióként indult programot később Európa és Amerika közötti együttműködésben megvalósítandó programmá változ-

tatták. A program két Mars-kutatási missziót irányoz elő, 2016-ra és 2018-ra. Az első küldetés egyik célja annak demonstrálása, hogy egy leszálló egység képes technológiailag kivitelezni a landolást a Vörös Bolygón. Ezt az EDM-EDL demonstrációs modullal oldják meg. További cél az ExoMars TGOTrace Gas Orbiter szonda pályára állítása, amelynek az a feladata, hogy a Mars légkörében található metán- és más gázforrásokat kutassa. A 2018-as misszió egy Marsjárót visz a Vörös Bolygóra az altalaj életjeleinek a felderítésére.

A 135 kg-os súlyú Orbitert öt tudományos műszerrel szerelik fel, amelyek közül kiemelendő egy nagy felbontású kamera és egy molekuláris spektrométer. Az eszközt 20 négyzetméteres napelemmel látják el, ennek teljes kapacitása 2 kW, de emellett két lítium-ion elemes modult is magában foglal, 5 100 Wh/180 Ah kapacitással. Az Orbitert kéttengelyes kommunikációra fejlesztették ki, amelynek keretében 11 és 90 Gb/s közötti adatátvitelt bonyolít le naponta. A kommunikáció másik iránya egy UHF linken keresztül a Mars talaja. Az Orbiter egyfajta előretolt egységként igyekszik kiépíteni a későbbi küldetésekhez az adattovábbítási szolgáltatás alapjait. A három részből álló EDM-et egy 2,4 m-es átmérőjű, NorcoatLiegem nevű ablatív anyagból Technika 2012/1

31

ÛRKUTATÁS

készült pajzs védi. Továbbá 12 méteres ejtőernyő nyitóval rendelkezik, pulzáló üzemmódú, folyékony meghajtású toló-motorral látták el, az ellenőrzés és navigáció pedig fényérzékelőre alapul. Az eszköz Doppler-radarral méri a sebességet, IMU-val pedig a magasságot. A legutóbbi előírások értelmében a második küldetésre kialakítandó Mars Rover 300 kg-os lesz, 70 métert tesz meg egy szoláris nap alatt, élettartama 180 szoláris napra szól, ami közel 185 földi nappal egyenlő. Hat keréken közlekedik és az altalajból mintákat vesz kétméteres mélységig az e célra kialakítandó speciális fúrórendszerrel. Mûholdkarbantartás a világûrben A távközlési kommunikációt szolgáló geostacionárius műholdaknál időnként elengedhetetlen a pontos pályára történő visszaállítás, amire az ellenőrző rendszer meghibásodásakor, vagy élettartamuk végén, illetve a meghajtókat ellátó üzemanyag kifogyásakor lehet szükség. Ezek nélkül a korrekciók nélkül a műholdak gyakran akkor sem teljesítik küldetésüket, ha egyébként működőképesek maradnak. A 2002-es adatok szerint a világűrben keringő 900 műholdnak csak a 28 százaléka működött pontosan. A hibás műholdak karbantartása azért is fontos, mert ütközésveszélyesek más űreszközökre nézve. A robotizált karbantartó rendszerek pályára állítása iránt megnövekedett érdeklődés fő hajtómotorja, hogy ugyan egy ilyen rendszer kialakítására fordított K+F összege legfrissebb számítások szerint évente 50 millió eurót tesz ki, viszont egy jól működő távközlési műhold évente 100 millió eurós jövedelmet hoz. Az egyik legutóbbi ilyen célú űrmisszió az internetet kifejlesztő USA-beli DARPA által 2007-ben

32



Technika 2012/1

elindított Orbital Express program volt. A küldetés előírta a Boeing által kifejlesztett Astro szolgálati műhold pályára állítását, amelynek az volt a célja, hogy demonstrálja az űrbeli műholdak találkozását levezérlő technológiákat, a keringési pályán történő műhold-karbantartást, valamint a dokkolási manővereket. A misszió sikerrel ért véget 2007 júniusában, amikor sikerült levezényelni két 4,7 km távolságból érkező műhold dokkolását. A dokkoláshoz az Astro egy infravörös lézersugár tükörképét használta fel, amelyet a befogandó műhold tükrözött, s ennek segítségével sikerült a sebességet és a találkozási szöget pontosan behatárolni. A karbantartást mechanikus karok végezték el. Európában számos innovatív projekt és terv mellett érdekes a DLR német repülőgép- és űrkutatási K+F központ Epos (European Proximity Operations Simulator) programja, amelynek célja egy olyan környezet kialakítása, ahol szimulálható az űrbéli eszközök találkozása, a dokkolási manőver, illetve a javítási munka. A DLR a Robo-Technology segítségével egyfajta „hardvermegoldások hurokban” elnevezésű szimulációt dolgozott ki, s ennek során két – 6 fokkal mozgatható – robotot használt fel a műholdaknak a 25 méteres kiindulási távról történő befogására. Önálló mozgású robotkarok A fentiekben említett pilóta nélküli alkalmazásokhoz nagyban hasonlít a robotizált rendszerek olyan űrbeli felhasználása, amikor a fedélzeti személyzettel közösen végrehajtott EVA (Extra Vechicular Activity) űreszközön kívüli tevékenységekben vesznek részt. Jó példa erre az ISS, amelyen gyakoriak az ilyen alkalmazások. Az Európai Űrügynökség 2002ben indította el az Eurobot progra-

mot, amelynek nyomán több ilyen robotizált rendszert fejlesztettek ki. Egy ilyen EVA-robot a 2010-ben létrehozott EGP prototípus, amit a bolygófelszínen való munkálatokra képeztek ki. Egyfajta „kentaurként” határozható meg ez az eszköz, mivel négy keréken közlekedik, és két mechanikus karral ellátott humanoid robotot szállít. Az eszköz önálló mozgásra képes a kerekein, amelyek közül a hátsó kettő 120 fokban elforgatható, és a jármű150 kg súly szállítására képes. Az EGP egy közeli állomásról, illetve távolról – például a Földről – egyaránt irányítható, de közvetlenül az űrhajós hangjára is vezérelhető. A prototípust azért alakították ki, hogy alkalmas legyen egy jövőbeli holdbázis kiépítési munkálataira. Szintén 2010-ben mutatták be az úgynevezett ERA (European Robotic Arm) prototípust, az ISS második robotkarját, amely az idei évben lesz teljesen működőképes, és az ISS orosz szegmensének a kiszolgálására használják. Alkalmas kisebb hasznos tehernek a világűrben való szállítására, de az űrhajósokat az űrállomáson kívüli sétáknál is segítheti. Egyfajta óriáskörzőhöz hasonlít, amelynek karjai 11 méter hosszúak, önállóan mozog két pont között, és saját látókameráinak köszönhetően az Űrállomáson kívülről és belülről egyaránt vezérelhető. Békés Sándor