XXVI. évfolyam, 8. szám
2014. augusztus
Holokauszt megemlékezés Albertirsán 12. oldal Közéleti és tájékoztató lap
Megjelenik minden hónapban Bővebb információ, archívum a város honlapján: http://www.albertirsa.hu
??
100 Ft
Albertirsai Híradó
2
2014. augusztus
VÁROSHÁZA
Tartalom Városháza .................................................................................... 2-3. oldal Aktuális helyi politika ................................................................. 4-5. oldal Közélet ...................................................................................... 5-10. oldal Kultúra ......................................................................................... 11. oldal Közélet .................................................................................... 12-16. oldal Sport ....................................................................................... 17-19. oldal Közérdekű információk ............................................................... 19. oldal Havi naptár .................................................................................. 20. oldal
Első kézből INTÉZMÉNYEK, MAJD GYÓGYVÍZ Számos jele van annak, hogy az elmúlt hetekben beindult az önkormányzati választási kampány. Például, hogy egyikmásik polgármester- és képviselő jelölt részéről látványosan megszaporodtak a most záruló választási ciklusban elvégzett munkánkkal/munkámmal szembeni kritikák. Sőt! Néhányan az 1998. ősze óta eltelt tizenhat esztendő egészét értékelik meglehetős szigorral. Nincs is ezzel semmi baj egészen addig, amíg az ilyen vélemények legalább szándékában reális értékelésen alapulnak. Csak hát sajnos nem mindig, nem mindenkinél van így. Kritikusaim egyik kedvenc témája a gyógyvizű fürdő fejlesztése, állapota. Hiányolják a sokunk által remélt, jelentős mértékű bővítés elmaradását. Némelyek megjelölik ennek az „okát” is. Több ilyen magyarázat forog közszájon. Akad köztük a többé-kevésbé korrekttől az abszurditásig fokozott rosszindulattal fertőzöttig – nagyon sokféle. A tényleges okok persze, mint nagyon sokszor, lényegesen egyszerűbbek azoknál, amelyeket bizonyos ös�szeesküvés elméletek gyártói kifundáltak. A következő sorokban ezeket igyekszem összefoglalni. Íme! Saját (önkormányzati) forrásból a mai árak mellett képtelenség úgy fürdőt fejleszteni, hogy a létrejövő létesítmény olyan legyen, amely képes fenntartani
önmagát. Tehát külső forrásra van szükség ilyen beruházáshoz. Ez elvileg lehet magántőke, pályázati pénz, vagy hitel. A korábban (még jóval a 2008-ban elszabadult gazdasági válság előtt) nálunk jelentkezett befektetők egyike sem volt komoly. A Közép-Magyarországi Régióban (ahová Albertirsa tartozik) utoljára az ezredforduló táján írtak ki olyan pályázatot, amelyből az átgondolt, és a későbbi rentábilis fenntartáshoz nélkülözhetetlen hotel szolgáltatás is megteremthető. Ezen nyert is jó néhány település. Kissé leegyszerűsítve a dolgot, azok, amelyek a korábbi földgáz beruházásukból abban az időben az államtól visszakapott jelentős összegből képesek voltak a szükséges önerőt felmutatni. Ilyen volt például Cegléd. Albertirsa (mivel a korábbi földgáz beruházását olyan módszerrel végezte, amire nem járt utólagos állami apanázs) nem kapott ilyen pénzt. Ennek hiányában nem tudtuk az előírt önerőt produkálni. Hitel felvétel mellett azért nem döntöttünk, mivel annak olyan nagyságúnak kellett volna lennie, amely egyrészt veszélyes mértékű eladósodást jelentett volna, másfelől pedig el kellett volna miatta halasztani egyéb, alapvető beruházásokat. Ez utóbbiak elsősorban a zömében elaggott intézményi épületeink felújítására, bővítésére vonatkoztak. Az elmúlt másfél évtizedben összesen tizenhárom intézményi épület került, tizennégy alkalommal komoly léptékű (legalább több tízmillió forint ér-
tékű) felújításra. Emellett két vadonatúj épületet (újtelepi óvoda, sportközpont) hoztunk létre. Elmondhatjuk tehát, hogy jelentős intézmény fejlesztő program zajlott Albertirsán. Ennek eredménye, hogy két kivétellel valamennyi intézményi épületünk megfelel a XXI. század elvárásainak. Most utolsó előttiként a Dózsa György úti óvoda felújítása zajlik. A beruházás részeként megtörténik a tető teljes cseréje, valamint a nyílászárók többsége is új lesz. Az összes kiszolgáló helyiség (melegítő konyha, vizes létesítmények) átalakul, továbbá sor kerül a külső homlokzat teljes renoválására és a lábazat szigetelésére. A fűtési rendszer és a villamos energia hálózatát csakúgy kicseréljük, mint az udvaron lévő járdákat. Ebben az esetben az alapterület bővítésére nem gondolhattunk, mert az épület alatti telek mérete nem teszi azt lehetővé. Ez azért nem probléma, mivel ma már (az Ady Endre utcai új óvoda épületnek és a két evangélikus gyülekezet ezirányú fejlesztéseinek köszönhetően) rendelkezésünkre áll annyi férőhely, amely hosszú távon elegendő a három- hat esztendős korosztály elhelyezésére. Mivel a bölcsödei és az általános iskolai korosztály esetében is ez a helyzet, elmondhatom, hogy városunkban a gyermekintézmények épületei befogadóképesség és minőség vonatkozásában egyaránt megfelelnek korunk követelményeinek. Sőt! Másfél évtizedes intézmény fejlesztő programunk egésze eredményesnek ítélhető. Úgy gondolom, majd most, miután ez a program lezárul, érdemes a kiváló minőségű vizünk által teremtett nagyszerű lehetőségeink kihasználásába belekezdenünk. Ez a következő választási ciklusban dolgozó új képviselő-testület dolga lesz.
AZ ELŐDÖK MEGBECSÜLÉSE Martiny Mihály, 1823. januárjában Kiskőrösön megkeresztelte Petrovics István és Hrúz Mária gyermekét, a későbbi lánglelkű költőt, majd 1840-től 1853. decemberében bekövetkezett haláláig az Irsai Evangélikus Gyülekezet lelkészeként szolgált. A gyülekezet presbitériuma Bárdossy Tibor javaslatára még tavaly májusban döntött arról, hogy a temetőjében ismeFolytatás a következő oldalon >>
2014. augusztus
Albertirsai Híradó
3
VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról retlen helyen nyugvó lelkészének emlékművet állít. Ez most megtörtént. A temető egy sírhelyén elhelyezett emlékkő felirata így szól:
Ezzel a gesztussal az irsai gyülekezet szép bizonyságát adta annak, hogy tiszteli, megbecsüli elődeit. Martiny Mihály munkásságáról az Albertirsai Híradó 2013. májusi számában Major János, majd az augusztusiban Bárdossy Tibor ír bővebben.
KÖLDÖKZSINÓR Elődeink a Szentmártoni út és környéke beépített területét önálló névvel illették: „Csárda” volt a hajdanán közismert megjelölése. Nem csoda ez, mivel a település belterületétől mintegy háromszázötven méternyi rét (benne a Gerje medrével) elválasztja. Ezt a távolságot eddig csupán a 40. számú, ún. Pesti úton lehetett valamilyen közlekedési eszközzel áthidalni. A gyalogosok részére csak az útpadka állt, áll rendelkezésre, ami a legkevésbé sem biztonságos megoldás. Ez a mostoha helyzet végre megváltozik. A képviselő-testület döntése alapján, a Szentmártoni úti buszmegálló és a Pozsonyi utca torkolata közötti ötszázhetven méteren, százötven centiméter szélességű aszfaltozott járda épül. Mellette, összesen háromszáztizenhat folyóméter hosszban, burkolt árkot létesítünk. A kivitelezést bonyolítja és megdrágítja, hogy a Gerje híd bővítése nélkül nem megvalósítható. A beruházás részfeladatai közül elsőként a híd készül el, augusztus és szeptember hónapokban. Utána a vízelvezető, végezetül pedig a járda kialakítá-
sa következhet. Az utolsó munkafázisra csak abban az esetben kerülhet sor az idén, ha az ősz második felének időjárása kedvező lesz. Amennyiben az másképp alakul, úgy 2015. nyaráig történhet meg az aszfaltozás. A munka teljes bekerülési költsége harminckilenc-millió forint. A téma kapcsán ismét többen kérdezik, hogy miért nem épült még kerékpárút Albertirsán. Nos, az elsődleges ok a Pesti út egyes szakaszainak szűkössége. Több olyan pontja van a településünket átszelő Pesti útnak, ahol az előírások szerinti szélességű kerékpárút nem fér el. Ezzel együtt meggyőződésem, hogy az őszi választást követően felálló új képviselő-testület egyik kiemelt feladata kell legyen, hogy a város közlekedési szempontból legkényesebb néhány útja mentén létesüljön kerékpárút. Bízom benne, hogy addig is, rövid időn belül örülhetünk a Szentmártoni út és a Pozsonyi utca közötti járdának.
SIKERES ZÖLDHULLADÉK GYŰJTÉS A júliusi híradóban csakúgy, mint városunk honlapján, leírtam a zöldhulladék gyűjtés idei hiányosságainak okát. Továbbá arról is tájékoztattam érdeklődő lakótársaimat, hogy november
közepéig összesen nyolc alkalommal lehetőséget tudunk biztosítani arra, hogy albertirsai lakosként ki-ki a Dánosi úti hulladékudvar előtti burkolt területre szállítsa a kertjében keletkezett zöldhulladékot. Nos, lapzártáig lezajlott az első ilyen gyűjtési akció. A július huszonhatodikai alkalom igazán sikeresnek mondható. Összesen mintegy tizenegy tonnányi hulladékot hoztak a megjelölt helyre lakótársaink. Ezzel lényegesen megcsappant az egyes háztartásokban felhalmozott növényi eredetű lom mennyisége. A program természetesen folytatódik. A biztonság kedvéért ismét leírom a hátralévő időpontokat. Íme: – augusztus 9, 23, – szeptember 13, 27, – október 11, 25, – november 15. Minden megjelölt alkalom szombati napra esik és 8-tól 15 óráig történhet a beszállítás. Felhívom valamennyi kedves lakótársam figyelmét arra is, hogy az itt megadottakon kívüli időpontokban tilos a hulladékudvar előtti területen történő szemét elhelyezés. A kulturált környezet ugyanis mindannyiunk érdeke. Ezért a területet térfigyelő kamerával láttuk el, s az illegálisan szemetelőkkel szemben hatósági eljárást kezdeményezünk. Fazekas László polgármester
Kedves Polgármester úr! „Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz.” Márai Sándor Örömmel vettem tudomásul, hogy immár berukkolt a jobboldalra is, így a KDNP szervezetének is tagjává vált. Gondolom ezt azért, mert a nekik címzett levelemre Öntől kaptam választ! Nincs ezzel semmi gond, de akkor nem szükséges a „függetlenség” álarcát magára ölteni. Persze már korábban is válaszolt nem személyének címzett írásokra, miközben nekem erre sajnos nincs módom, hiszen a demokrácia előnyeivel Ön rendelkezik, ezzel szemben hátrányait én viselhetem. Éppen ezért nem fogok ilyen erősen lejtő pályán hadakozni az igazság védelmében, hanem más helyet fogok keresni a mondandóm kifejtésére. Személyeskedő megjegyzéseire sem kívánok reflektálni most és a választási kampány során sem! Kerülöm a rágalmazásokkal történő harcot, még akkor is, ha lenne mit mondanom a nemtelen támadások tükrében. Elter János polgármesterjelölt
Albertirsai Híradó
4
2014. augusztus
A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A
NEM ZÖRÖG A HARASZT… A júliusi „A.H.-ban Elter János polgármester-jelölt aláírással Tisztelt – KDNP Albertirsai Szervezete – harasztzörgetők!” címmel megjelent egy oldal terjedelmű írás tartalmát sajnálatos módon az érintett címzetteknek nem állt módjában megismerni. Ezért fordulhatott elő az a megmagyarázhatatlan és kifogásolható helyzet, hogy a KDNP Albertirsai Szervezete helyett Fazekas László polgármester válaszolt Elter Jánosnak. Az esetleges félreértések megelőzése és elkerülése érdekében tisztázzuk: Fazekas László polgármester se nem tagja, de még csak nem is megbízott szóvivője a helyi KDNP szervezetnek. A Fazekas László által közzétett válasz megállapításaival – noha sok tekintetben akár még egyet is érthetnénk – érdemben nem kívánunk azonosulni. Helyi szervezetünk az ősszel esedékes önkormányzati választásokkal kapcsolatosan azt az álláspontot képviseli, hogy nem képzelhető el a város egészséges fejlődése teljes megújulás, az eddigi társadalmi „elit” maradéktalan leváltása
nélkül. És ebbe a leváltandó körbe beleértendő minden eddig volt vagy jelenlegi képviselő. Mindenesetre Elter János cikke sok mindent elárul szerzőjéről. Az a fajta kezdeményezés, amellyel el kívánja terelni magáról a figyelmet, nagyon ügyes. Saját szakmai végzettségeinek hiányát úgy kívánja palástolni, hogy Dr. Janik Zoltán végzettségeit taglalja. Az pedig már több mint álszerénység, hogy miközben rezzenéstelen arccal megszavazta az ásványvíz üzem további
bővítéséhez a HÉSZ módosítását, aggódva érdeklődik a kamionforgalom csökkentésének megoldási lehetőségéről. Ijesztő az a hozzáállás, hogy miközben látszólag kíváncsi a véleményre, milliós követeléssel fenyegetőzik, ha őszintén elmondjuk, amit a tevékenységéről gondolunk. Úgy gondoljuk, hogy a választópolgárok tudnak helyesen dönteni és „megjutalmazzák” azokat a képviselőket, akik vis�szaéltek a bizalmukkal. A választás már itt van a közelünkben. Őszintén reméljük, hogy október után már nem kell ehhez hasonló írásokat elemeznünk. Kívánjuk, hogy így legyen! KDNP Albertirsai Szervezete
Tisztelt KDNP Albertirsai Szervezete! Tekintettel arra, hogy cikkükben érdemi reakció korábbi felvetéseimre nem érkezett, ezért a továbbiakban nem kívánok írásaikkal foglalkozni. A magam részéről befejezem a meddő harcot az Önök felvilágosítására. A hamarosan kezdődő választási kampányidőszakra tekintettel különben sem tartom etikusnak azt, hogy itt vegyem el a helyet, más fontosabb témák elől. Ezért most elbúcsúzom a harasztzörgetőktől és olvasóik lelkes táborától. Üdvözlettel: Elter János polgármesterjelölt
KI A LUDAS,
avagy A KÖZ SZOLGÁLATA, NO, MEG A KI KIT SZOLGÁL… Július 3-án csekély lakossági érdeklődés mellett KÖZMEGHALLGATÁST tartott a városvezetés. Az időpont, az időzítés, a tájékoztatás megfelelősége sok kérdőjelet hagy maga után. Tombol a nyár. Aki teheti, útra kel és elmegy üdülni. Akinek nincs pénze, otthon nyaral, vagy a háza körül szorgoskodik. A kevéske pihenőidő alatt az emberek aligha gondolnak arra, hogy ez idő tájt is ildomos „képben” lenni a helyi közügyekkel összefüggésben, mert a városvezetés az ősszel esedékes választásokra összpontosít, próbál ráhangolódni a megmérettetésre. Az önmagukat választásról választásra a választópolgárok szíves figyelmébe ajánló volt, vagy jelenlegi képviselőjelöltek most aktívak csak igazán, eszük ágában nincs pihenni. Ellenkezőleg.
Nélkülözhetetlenek és pótolhatatlanok. Ügyesen kihasználják a nyári pauza szülte kedvező alkalmat és lehetőséget arra, hogy összekössék a kellemest a hasznossal, és az utolsó pillanatban még a már pénz- és időhiány miatt nem remélt beruházások megvalósításának megszavazásával kápráztathassák el a nagyérdeműt. De jut idő a „szűk érdeklődési körben” letudható egyik kötelező feladatuk egy kalap alatti teljesítésére is. Itt egész pontosan a KÖZMEGHALLGATÁSRA gondolunk. Hát július 3-án kutyafuttában ezen a tortúrán is túlestek az albertirsai ügyekben illetékes közszolgálók, amiről a Híradó vélhetően terjedelmi korlátok okán csupán csak hézagosan és természetesen nem egyoldalú tálalásban adott tájékoztatást a T. Lapolvasóknak. Néhány említésre érdemes felvetés,
ami kimaradt az újság híradásából: A külterületen, zártkerti ingatlanokban élőknek súlyos hátrányt okozó szennycsatorna gerincvezeték kiépítésének hiánya miatt keletkező magas szennyvízszippantási és szállítási díjtételek apropóján felszólaló Csabankó Lajos lakótársunk felvetette, hogy a beígért beruházás elmaradása okozta károk enyhítésére az önkormányzat vállalja át az érintettek többletköltségeit. Erre konkrét válasz nem érkezett. Dr. Janik Zoltánnak arra a jelzésére, hogy a fürdővendégek nincsenek megelégedve a gyógyfürdőben tapasztalható közállapottal, illetve az ingyenesnek ígért szakellátás fizetőssé tételét a lakosság jelentős része nem tudja elfogadni, Folytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
2014. augusztus
5
A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A / K Ö Z É L E T Folytatás az előző oldalról Dr. Pécsi Angéla képviselő reflektált, aki szerint rend van a strandon, a gyógyulni akaró betegek elégedettek a vízminőséggel. A szakellátással kapcsolatban szerinte nem sérülnek a betegjogok, az emberek választhatnak, hogy hol veszik igénybe az egészségügyi szakellátást, egyébként meg kevés a szakorvos és OEP támogatást a város nem kap a működtetéshez. A polgármester arra is vette a bátorságot mikor a fürdőfejlesztés elmaradásáról volt szó, egyszerűen elintézte a kérdést azzal, hogy ennél fontosabb dolgok voltak, amelyekre kellett a pénz. Végre elismerte, hogy esze ágában sem volt fejleszteni. Buzás Edit azzal köszönte meg a város polgármesterének és a testületnek az elmúlt négy esztendős ténykedését, hogy a jövőben nem kér belőle, s amit eddigi ténykedésük során elmulasztottak a városvezetők a ciklus hátra lévő néhány hónapjában szíveskedjenek teljesíteni. A város polgármesterének a KÖZMEGHALLGATÁSON a választópolgárokkal szemben tanúsított magatartása, a lakosság kérdéseire adott válaszai olyan mértékben sértőek és minősíthetetlenek, amit nem érdemes külön kommentálni. A kérdésekre adott válaszok semmitmondóak voltak. Egy dolog azonban teljesen egyértelmű volt, hogy a választópolgár csak addig fontos, amíg megválasztja a képviselőket. Ezt követően az ígéretek vagy feledésbe merülnek, vagy mindenféle magyarázattal semmisnek nyilvánítják őket. A demokráciát lábbal tipró polgármester még arra is vette a bátorságot, hogy nem biztosította a viszontválaszra a lehetőséget. Az már csak hab a tortán, annak ellenére, hogy a kérdések a ciklusprogramban a regnáló testület által beígértek számonkérésére irányultak, ezt a képviselők észre sem vették. Vajon mi lehet az oka? Mi lehet az oka, hogy a ciklusprogramból a parkosításon kívül, amelyet nem az önkormányzat valósított meg, semmi sem teljesült. Mindenesetre tanulság lehet ez a választópolgárok számára. Ezek után vajon melyik ígéretet lehet elhinni? Megválaszoljuk a kérdést, egyiket sem. Dolina Zöld Kör
NEM A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSE!
Tájékoztató a tüdőszűrés változásról Az egészségért felelős miniszter a 29/2013. (IV. 26.) EMMI rendeletében módosította a lakossági tüdőszűrésre vonatkozó szabályokat. A módosított jogszabály értelmében 2014.01.01.-től évente egyszer tüdőszűrésen kötelesek részt venni: a hajléktalanok; a hajléktalanok nappali melegedőjének és éjjeli menedékhelyének dolgozói;
az utcai szociális munkát végzők; a népkonyha formájában nyújtott étkeztetésben foglalkoztatottak; azok az önkéntesek, akik hetente legalább összesen 16 órát hajléktalanokkal foglalkoznak; a büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozói; a befogadó állomások és a közösségi szállások dolgozói; a rendőrségi fogdák és őrzött szállások dolgozói; az egészségügyi szolgáltatók patológiai és sürgősségi osztályainak dolgozói; a tüdőgyógyászati szakellátást végző egészségügyi dolgozók, valamint a mikrobiológiai laboratóriumok egészségügyi dolgozói. Megszűnik tehát az eddig érvényben volt, a lakosság egészére (illetve ezen belül a 40 év feletti korcsoportra) vonatkozó, általánosan kötelező TBC felderítésére szolgáló tüdőszűrés. Az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet (melyet a 19/2009. VI. 18. EüM rendelet módosított) az életkori sajátosságokhoz igazodó, a betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatok között a 2. számú mellékletben a 40 év feletti lakosok részére az évente végezhető mellkas szűrővizsgálat elvégzését ajánlott szűrővizsgálatként határozza meg. Az adott korcsoportba tartozó személyek a tüdőszűrést önkéntesen vehetik igénybe,
illetőleg külön jogszabály a szűrővizsgálat eredményének igazolását, ennek hiányában a szűrővizsgálaton való részvételt elrendelheti. A mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés) végzése a területileg illetékes tüdőszűrő állomás feladatkörébe tartozik. A kötelező egészségbiztosítás ellátásáról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 10.§ d), db) pontjai és a fenti szabályok figyelembe vételével 40 éves életkor alatt térítésmentesen tüdőszűrő vizsgálat nem végezhető, továbbá foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat céljából történő mellkas röntgen vizsgálat végzésére is csak orvosi beutalóval kerülhet sor a 284/1997. (XII.23.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján meghatározott 1700 Ft térítési díj ellenében. A térítési díjfizetési kötelezettség alól kivételt jelent, ha a vizsgálatra a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4.§ (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti szakképzési intézményekben (szakközépiskola, vagy szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is) vagy felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai céljából kerül sor. FONTOS TEHÁT, hogy munka alkalmassági vizsgálathoz, illetve nyári diákmunkához kért tüdőszűréshez a Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat beutalója fogadható el, ez esetben is térítésköteles az ára, 1700 Ft. Mivel munkám során egyre többet találkozom a 40 év alatti lakosság komoly tüdőproblémáival, amit a kellő időben történő tüdőszűréssel esetleg meg tudnánk előzni, illetve a betegséget gyógyítani tudnánk, ezért felajánlom, hogy a korábban praxisomba tartozott 20 albertirsai lakosnak a tüdőszűrés költségét átvállalom. Kérem, hogy aki ezt igényli, keressen meg augusztus 10. és 20. között. Tisztelettel: Dr. Pécsi Angéla 06-20/941-5973
Albertirsai Híradó
6
2014. augusztus
KÖZÉLET
Rendőrségi hírek, felhívások Csaló faárusok járják a területet Tűzifa kereskedők tévesztik meg a gyanútlan vásárlókat. Ezért a rendőrség felhívja a vásárlók figyelmét, hogyha legális forrásból származó tűzifát szeretnének vásárolni, kérjenek számlát és ellenőrizzék a mérést. A legtöbb esetben a mennyiséggel van probléma – kevesebbet adnak, mint amennyit a vevő kifizetett, ezért felhívjuk a vásárlók figyelmét, hogy körültekintően vásároljanak.
Ezekben az esetekben a csalók kifigyelik a készpénz helyét és a sértettek figyelmét elterelve a rejtekhelyről a megtakarított értékeket is eltulajdonítják.
Vigyázzunk értékeinkre A Ceglédi Rendőrkapitányság ismételten figyelmet kér a járművezetőktől. Soha ne hagyják még rövid időre sem nyitva vagy lehúzott ablakokkal autóikat. Miután megálltak, kiszálltak, vegyék magukhoz az indítókulcsot és minden értéket (táskákat, mobiltelefonokat, navigációs
FELHÍVÁS Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bérbe adásra meghirdeti a tulajdonát képező, és az Albertirsa, Erzsébet téren elhelyezésre kerülő hat darab faházat. A felhívásban szereplő faházak közül három darab étel és ital árusítására, három darab pedig ajándéktárgyak árusítására szolgál. Bérlés ideje: 2014. szeptember 06. 10.00 – 24.00 óráig. Bérleti díj egységesen: 10.000 Ft + áfa. A díj magában foglalja a faház bérleti díját és az összeszerelési költségeket. Bérbeadó 1 db 220 V-os, szabványos földelt dugaszoló aljzatot biztosít a faházba. Bérbeadó a villamos csatlakozáson túlmenően semmilyen egyéb közmű csatlakozási lehetőséget nem biztosít. A közmű díját (áramszolgáltatás) a bérleti díj nem tartalmazza, a keletkezett fogyasztást Bérlő megfizeti. Amennyiben Bérlő az általa értékesíteni szánt tárgyakat a faház előtti területen is szeretné árusítani, abban az esetben Albertirsa Város Önkormányzata képviselő-testületének a közterület használat általános rendjéről szóló 17/2005.(VII.1.) rendelete alapján, közterület használati engedélyt kell kérnie. Feltételek: az üzemeltetőnek rendelkeznie kell az árusításhoz szükséges engedélyekkel. A faházak nyitva tartása egységesen: 2014. szeptember 6. 10.00 – 24.00 óráig. A felhívásra jelentkezni lehet 2014. augusztus 4-től – 2014. augusztus 22-én 12 óráig, a Művelődési Ház Irodájában. A bérlő a kereskedelmi jogszabályi előírásoknak megfelelő jelentkezők közül kerül kiválasztásra, regisztrálási sorrendben. Regisztrálni személyesen lehet, az Albertirsa, Pesti út 85. szám alatti művelődési ház irodájában, hétfőtől – péntekig 08.00 – 16.00 óráig. A felhívás eredményéről történő tájékoztatás módja: a döntésről levélben, faxon, e-mail-ben megküldve értesítjük a nyertes pályázókat, legkésőbb 2014. augusztus 31ig. Érdeklődni az alábbi telefonszámon lehet: 53/370-713. Önkormányzati Hivatal
készüléket stb.) pakoljanak ki az utastérből. Ezt követően gondosan zárják le a járművet és ellenőrizzék, hogy minden ajtót bezártak, valamint az ablakokat is felhúzták, becsukták. Amennyiben bűncselekmény áldozatává válik vagy bűncselekmény szemtanúja lenne, haladéktalanul értesítse a rendőrséget a 112 vagy 107 segélyhívószámokon. Kizárólag ebben az esetben tudja a rendőrség a forró nyomon üldözést megkezdeni!
Jótanács a közlekedésben részt vevőknek A korábbi évek tapasztalatai alapján a nyári hónapokban jelentősen megemelkedik a közúti közlekedési balesetek száma. A nyárra jellemző nagy hőség jelentősen megviseli az úton közlekedők szervezetét. A júniustól augusztus végéig terjedő időszakban a magas hőmérséklet hatására: – a reflexek tompulnak, – a járművezető figyelmetlenebbé, türelmetlenebbé, agresszívabbá válik, – gyakoribbá válik az úgynevezett elalvásos balesetek előfordulása. A nyári időszakban a kedvező útviszonyok hatására jelentősen nő a járművek sebessége, s ezzel egyenesen arányosan emelkedik a baleseti kockázat, illetve a bekövetkezett baleseteknél a sérülések súlyossága. Jó tanácsok: – Türelmesen, kellő önmérséklettel és a szabályokat betartva közlekedjen. – Mindig tartson valamilyen frissítő folyadékot magánál, és gyakran fogyas�sza azt. – Indulás előtt szellőztetéssel, klímaberendezés használatával hűtse le járműve utasterét. Hosszabb utak alkalmával tartson – többször rövidebb pihenőket. – A vakációzó kerékpáros és gyalogos gyerekekre fordítson kiemelt figyelmet. – Fokozott óvatossággal közlekedjen.
2014. augusztus
Albertirsai Híradó
7
KÖZÉLET
Üléseztek a képviselők Eredetileg júliusra nem terveztek ülést, de a hónap végén mégis tartottak egy rendkívülit. Ennek keretében első napirendi pontként a Sportközpont használatáról szóló együttműködési megállapodás meghosszabbítása következett. Ahhoz, hogy az albertirsai labdarúgók nevezni tudjanak a bajnokságokra, rendelkezniük kell ilyen szerződéssel az általuk használt létesítményre vonatkozóan. Ez a szövetség elvárása, aminek meg kell felelni. Második napirendi pont a Városnap keretében megrendezésre kerülő rendezvényen felállítandó faházak bérletéről szóló napirendi pont volt. Szeptember 6-án immár sokadszor tartja meg Albertirsa a városnapi rendezvénysorozatát. Az Erzsébet téren délelőtt 10 órakor kezdődő színvonalas programok, melyeket a művelődési ház szervez, egészen éjfélig tartanak majd. Idén a programokhoz kapcsolódó kiszolgáló egységeket faházakban szeretnék elhelyezni. Ezeknek az esemény idejére szolgáló bérbeadásáról született döntés. A hat darab faház üzemeltetésére kiírt felhívás lapunkban olvasható. A folytatásban buszváró kialakításához szükséges ingatlan bérleti szerződéstervezet megvitatása volt soron. A képviselő-testület is tisztában van vele,
hogy az Albertirsáról Ceglédre busszal közlekedők jelentős része a Pesti úton lévő megállónál száll fel a menetrend szerinti buszra. Annak érdekében, hogy az utazók rossz idő esetén is kényelmesen tudjanak várakozni, indokolt egy fedett buszváró kialakítása. Az érintett buszmegállónál azonban nincs önkormányzati tulajdonú közterület, így a buszvárót csak egy ottani magántulajdonú ingatlanon lehet kialakítani. Az érintett ingatlan tulajdonosa az előzetes tárgyalásokon kijelentette, hogy a buszváró kialakításához szükséges területet hajlandó bérbeadni az ingatlanból, így a váró megvalósítható. Emellett még a Piactéren lévő cipészüzlet bérleti díjának meghosszabbítása, valamint ingatlanértékesítés, egészen pontosan olyan szántó terület esetleges eladása, melyben kisebbségi részesedése van az önkormányzatnak. Végül az Egyebek című napirendi pontban Major Judit kért szót. Elmondta, hogy augusztus 11-én délelőtt a DAKÖV vezetőivel közös bejárás lesz a Köztársaság utca végén, a bűz okozta problémák megszüntetése kapcsán. Jelezte továbbá, hogy hasonló jellegű probléma merül fel a Viola utcában is, és kérte, hogy a bejárás során, ha már itt lesznek a DAKÖV illetékesei, ezt a helyszínt is nézzék meg.
Furcsa kerékpáros KRESZ-módosítás! Ezentúl a főutakon is lehet kerékpározni alkoholfogyasztás után, amennyiben a biciklista biztonságos vezetésére képes állapotban van - derül ki a KRESZ-t módosító rendeletből, amely a Magyar Közlönyben jelent meg. A kerékpárosokat ezután nem lehet megbírságolni alkoholfogyasztás miatt, főúton és mellékúton sem. A közúti közlekedésről szóló rendelet eddig úgy szólt, hogy járművet csak az vezethet, aki a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Viszont ha az illető kerékpáros, és a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, csak a főúton nem ülhetett nyeregbe. A módosítás szerint viszont ha a kerékpáros a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, akkor lehet a szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol. Módosult a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságokról szóló rendelet is. Ez eddig a nem gépi meghajtású járművek vezetőinél 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál szabta meg a bírságolási határt (amennyiben a kerékpáros tette nem minősült bűncselekménynek). Akinek a szervezetében ennél több volt az alkohol, az főútvonalon közlekedve 30 ezer, míg mellékúton 10 ezer forintot fizetett. A mostani módosítás a nem gépi meghajtású járművek sorából törli a kerékpárt.
Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 66/2014. (III. 27.) számú határozatával az Albertirsai Közös Önkormányzati Hivatalban 2014. augusztus 4. és 2014. augusztus 15. között
igazgatási szünetet rendelt el. Az igazgatási szünet alatt a Hivatalban, az ügyfélfogadás – az anyakönyvi igazgatási és a haladéktalan intézkedést igénylő feladatok ügyeleti rendben történő ellátásának kivételével – szünetel! Kérem a Tisztelt Ügyfeleket, hogy ügyintézésüket szíveskedjenek augusztus 4-e előtti időpontra időzíteni, és sürgős ügyeikben lehetőleg még az igazgatási szünet előtt keressék fel a Hivatalt. Az igazgatási szünet az európai uniós gyakorlatban, illetőleg a hazai igazságszolgáltatásban már kialakított szabályozáshoz hasonlóan került bevezetésre. Az igazgatási szünet lehetőséget ad arra, hogy a Hivatalban történő munka szervezettebb, koncentráltabb, a Hivatal működése pedig költségtakarékosabb legyen. Megértésüket köszönjük! Kovács Zoltánné dr. jegyző
Ezúton is gratulálunk Bárdossy Tibornak! 40 évvel ezelőtt, 1974-ben kezdte meg szolgálatát az irsai evangélikus gyülekezetben, ahol majdnem 30 évig, 2003-ig volt a gyülekezet lelkipásztora. További jó egészséget és szép albertirsai éveket kívánunk neki!
Albertirsai Híradó
8
2014. augusztus
KÖZÉLET
Egy „albertirsai srác” története… Az elmúlt hónapok lapszámaiban Váraljai Márton megosztotta velünk a pályája során eddig megélt legemlékezetesebb találkozóinak történeteit. Úgy gondoltuk, érdekes lehet az egész életútját összefoglalni egy interjú keretében. Hogyan indult egy ilyen számunkra érdekes pálya? 1950-ben születtem Albertin, a „Kakasoknak” nevezett, Dánszentmiklós felé eső külterületen egy, a szüleim által bérelt, présháznak épült házban. Apám 1948-ban, három éves orosz hadifogságból hazatérve ismerte meg anyámat, aki cselédként Szabolcsból menekült a háború elől és a Barabás nevű gazdacsaláddal Dánszentmiklóson élt. Apám Kőbányán, a Ganz-MÁVAG-ban dolgozott segédmunkásként, majd vasöntő szakmunkásként. 1956-ban az albertirsai „Újtelepen”, a vasútállomástól Dánszentmiklós felé eső területen vásárolt telken felépült az akkor „szabványos” szoba-konyhaspájzos kockalakás rakott sárfalból, kalákában. Ekkor költöztünk a „faluba”. Ekkor ismertem meg a villanyvilágítást, lett rádiónk és ekkor kezdtem általános iskolába járni. Milyen volt akkoriban az iskola, az iskolás lét? Nem voltam kiváló tanuló, de ami érdekelt, abban kitűnő voltam. Ilyen volt az olvasás, a technikai, fizikai tárgyak, ismerete is. Anyám erőfeszítésének és kitartásának köszönhetően „vasárnapi iskolába” jártam dr.Kovács református tiszteletes úr lakására vasárnaponként. A tiszteletes úr nagyra értékelte olvasástudásomat, beszédkészségemet, így szüleimet 1964-ben, az általános iskola befejeztekor arra akarta rávenni, hogy pap legyen belőlem. Én ezt nem akartam, inkább érdekelt az elektronika, a rádiózás, televíziózás, ami ekkor volt kibontakozóban. Televíziónk még nem volt, a szomszédokhoz jártunk esténként sámlival és egy forintot fizettünk egy tévénézésért! Mivel mindenképpen az elektronika közelébe kívánkoztam, villanyszerelő ipari tanuló lettem Csepelen. Minden nap hajnali 4-kor keltem, vonattal. A gyakorlatot a Ganz-MÁVAG-ban töltöttem.
Három évi tanulás után, a „Szakma Ifjú Mestere” versenyen indulva, ott ezüstérmet szerezve kaptam meg a szakmunkás bizonyítványomat 1967-ben. A tudásszomjam azonban tovább hajszolt, így azonnal beiratkoztam az angyalföldi, Üteg utcai Erősáramú Villamosipari Technikum levelező tagozatára. Közben 1969-ben besoroztak katonának és 25 hónapot töltöttem Hatvan városában, a nagygombosi laktanyában sorkatonaként. Ott is több szakmát elsajátítottam, mozigépész, hangtechnikusként szereltem le 1971-ben. Közben megismerkedtem feleségemmel, 1972-ben összeházasodtunk és azóta is, immáron 43. éve együtt élünk. A nászutunkon az érettségimre készültem, amit sikerrel tettem le és kaptam erősáramú villamosipari technikusi képesítést 1973-ban. A házasság után jött a továbbtanulás? A cégnél agilis, szakmailag alkalmas fiatalokat toboroztak, hogy minisztérium-gyári ösztöndíjjal, főiskolai képzésben részesítsék őket. Én is jelentkeztem. Sikeres írásbeli felvételit tettem a Pécsre, a Pollack Mihály Építőipari Főiskolára. A felvételim sikerült, de végül mégsem indult el a képzés, mert a minisztériumokat átszervezték, és „megváltozott a koncepció”. Nagyon elkeseredett voltam, hiszen hatalmas energiát fektettem abba, hogy tanulhassak, előrejuthassak, de itt az ambícióimat megtörték. Közben születőben volt első gyermekünk, feleségem gyesen volt, így egy keresetből kellet megélnünk. Úgy döntöttem, felhagyok a továbbtanulás gondolatával és a munkára, pénzkeresésre koncentrálok. Amennyire tudom, mégis volt továbbtanulás. Mi hozta a fordulatot? 1973 őszén több munkatárssal együtt hívatott a cég párttitkára, aki tájékoztatott, hogy a gyár vezetése kiválasztott és javasol minket külügyminisztériumi ösztöndíjra. Mondanom sem kell, a meglepetéstől mindannyian „földre ültünk”. Néhány nap elteltével behívattak bennünket a KüM-be, ahol alkalmas, rátermett, agilis munkásfiatalokat kerestek, hogy azokat az akkori Marx Károly Köz-
gazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán, ösztöndíjas, nappali tagozatú képzéssel – ha ezt sikerrel befejezik és lediplomáznak – diplomataként alkalmazzák. A személyzeti főnök mindenkinek adott néhány nap gondolkodási időt, hogy a családdal egyeztetni tudjunk a szerződés aláírása előtt. Én ott kértem a szerződést aláírásra. A személyzeti vezető meglepődve jegyezte meg: de hiszen ön házas! Nem kellene megbeszélnie a feleségéve!? A válaszom az volt: ha a feleségem ellenzi ezt a lehetőséget, akkor rosszul választottam feleséget! Ez elég meggyőző volt, rögtön aláírtam a szerződést. Egy sikeres felvételi után így kerültem az egyetemre 1975 szeptemberében és attól kezdődően nyugdíjazásomig, 2011ig voltam a KüM-mel munkaviszonyban. Milyen volt az egyetem akkoriban? Az egyetemi munka iszonyúan nehéz volt. Rengeteg bepótolni valónk volt és versenyt kellett futnunk a „normál” csoporttársainkkal. Ráadásul – hogy nehezítsem a helyzetemet – szülői rábeszélésre megosztottuk az albertirsai családi telket és építkezni kezdtünk a feleségemmel. Tehát a megerőltető szellemi munkát megerőltető fizikai munkával egyensúlyoztam ki. Közben, az egyetemi évek alatt megszületett második fiunk is. Summa-summarum 1980-ban államvizsgáztam és lettem „okleveles közgazda”. A tanulmányok súlyát jelzi, hogy az induló 25 „Ganzos” közül egyedül én végeztem. Tehát 1980 tavaszán effektíve dolgozni kezdtem a KüM-ben. A francia nyelvtudásom tökéletesítése érdekében lehetőséget kaptam, hogy a párizsi nagykövetségünkön lakva, minimális valutaellátmánnyal tanulhattam három hónapig az Allianz Francaise nyelvintézetben. Hazatérve benelux referens lettem, de tanítómester-nőm betegsége folytán hamar önállóvá kellett válnom. E minőségemben asszisztálhattam az akkor még szigorúan titkos, magyar-belga tárgyalásoknál az „Ó-magyar Mária-siralmat” is tartalmazó, felbecsülhetetlen értékű kódex magyar tulajdonba kerülésénél. Folytatás a következő oldalon >>
2014. augusztus
Albertirsai Híradó
9
KÖZÉLET Folytatás az előző oldalról Hogyan alakult a pályafutás a folytatásban? A következő évben a francia nyelvű afrikai országok referense lettem, majd húsz ország tartozott hozzám. Egy év referensi munkálkodás után a Közép-afrikai Kongói Népi Köztársaságba, a korábbi francia gyarmati Kongó fővárosába, Brazzaville-be helyeztek ki 3. osztályú titkári rangban, a nagykövetség első és egyetlen beosztottjaként. Feleségemmel és gyermekeinkkel utaztunk ki. Természetesen óriási izgalom, bizonytalanság, félelem volt bennünk, hiszen nem hogy Afrikát, de igazából Magyarországon kívül más országot sem ismertünk addig. A bizonytalanságot tetézte, hogy kiutazás előtt nagyon sok védőoltást kaptunk és sok betegséget megelőző gyógyszert is kellett szednünk, így többek között malária-ellenes gyógyszereket is. Számomra az új helyzet rendkívüli terhet jelentett. Várakozási idő, próbaidő nem volt, azonnal a sűrűjébe kellett vetnem magam. Tájékozódni, informálódni, konkrét ügyeket intézni a kétoldalú kapcsolatokban, jelentéseket írni, irányítani a helyi, kongói személyzet munkáját, stb. Gazdasági felelősünk betegség folytán nem utazhatott vissza szabadságáról, így nekem kellett villámgyorsan erre is felkészülni, az ügyek intézését elvégezni. Második évben döntés született a képviselet bezárására. A nagykövetet, a titkárnőt hazarendelték, csak én maradtam a családommal, hogy a bezárás összes feladatát elvégezzem, majd 1983 decemberében végleg hazautaztunk. Utána hová vezetett az út? Rövid minisztériumi „elszámolás” után felajánlották, hogy Vietnamba, a hanoi nagykövetségre utazzak, mert államfői látogatást, Losonczi Pál látogatását kell előkészíteni és ki kell bővíteni az ottani stábot. 1984 június elején utaztam ki egyedül, így a hivatali munka mellett lehetőségem nyílt a nagyon rossz minőségű ottani lakásunk rendbetételére, mielőtt a család szeptemberben utánam jött. Az államfői látogatás nagyon jól sikerült, munkámmal oly mértékben elégedettek voltak, hogy a folytatás mellett döntöttek. 1987 júliusáig maradtunk. Mindvégig gazdaságpolitikával, elemző munkával, protokoll feladatokkal,
kulturális diplomáciával foglalkoztam, valamint helyettes konzuli feladatokat láttam el. Ez már majdnem a rendszerváltás. Önt hogy érintette az átalakulás? Hazautazásunk után röviddel a KüM Személyügyi Főosztályára kerültem, referens, majd osztályvezető lettem. Az 1989-90-es rendszerváltást itt éltem meg/át. A Felvételi és oktatási csoportot vezettem, ilyen minőségemben rendszeresen egyeztettem Jeszenszky Géza akkori külügyminiszterrel, aki nekem korábban egyetemi tanárom volt. Nehéz időszak volt. 1992-ben lehetőséget kaptam tunéziai külszolgálatra. Tanácsosi rangban utaztam ki, de néhány héttel később – a nagykövet hazarendelését követően – át kellett vennem a nagykövetség vezetését és egy évig ügyvivőként irányítottam azt, amíg az újonnan kinevezett nagykövet meg nem érkezett. Külszolgálatom ott 1996-ig tartott, mikor is ősszel visszakerültem a KüM-be. Majd mikor 1998ban a hanoi nagykövetségen problémák adódtak, amelyeket a vezetés csak radikális intézkedésekkel tudott megoldani, soron kívül hazarendelték a nagykövetet és engem kértek fel, hogy ügyvivőként, kiutazva „tegyek rendet”, biztosítsam a nagykövetség zavartalan működését. A minisztérium vezetése, Kovács László akkori külügyminiszter arra is alkalmasnak ítélt, hogy rendkívüli követi rangot adományozzanak nekem. Így utaztunk ki második vietnami külszolgálatunkra. Milyen volt oda visszatérni? A hivatal belső problémáin nagyon hamar sikerült túllépni, a helyzet konszolidálódott, a működés biztosított volt. Később kiérkezett az új nagykövet, akivel együtt öt éven át dolgoztunk, igen sok felsőszintű látogatást szerveztünk és bonyolítottunk le. A 2003-ban befejezett öt éves szolgálat a magyar-vietnami kapcsolatok „felvirágzását” eredményezte. Hazatérve 4 éves minisztériumi munka következett, majd immáron pályázat útján, ismét elnyertem a Hanoi nagykövetség első beosztotti helyét, így 2008ban visszautaztunk a harmadik vietnami külszolgálatunkra. Ez már egy teljesen átalakult, modern, felhőkarcolókkal, gyönyörű tengerparti üdülőkkel rendelkező Vietnam volt. A misszióvezetőhelyettesi feladataim mellett mindvégig konzuli teendőket is elláttam, ami a
megnövekedett gazdasági-kereskedelmi és turisztikai kapcsolatok miatt minden energiámat, időmet lekötötte. Munkámat, a több mint 13 évnyi Vietnamban töltött külszolgálatot a vietnami Külügyminisztérium a „Népek Békéjéért és Barátságáéért” érdeméremmel ismerte el. 2011-ben, négy újabb év után tértünk haza és ezzel be is fejeztem diplomáciai pályafutásomat, nyugállományba kerültem. Szép és érdekes pályafutás, mégis mindig maradt Albertirsán... Albertirsai kötődésemet soha nem feledtem, szülőhelyemhez hű maradtam. A község – nagyközség – város közéletében, mikor a külszolgálataim ezt lehetővé tették, mindig igyekeztem feladatokat vállalni. Alapító tagja vagyok az „Albertirsaiak Baráti Körének”, egy ideig a kör elnöki teendőit is elláttam, ma is aktívan veszek részt a munkában. 1990-ben, az új önkormányzatok megalakulásakor, az 1992-es tuniszi külszolgálatra utazásomig az Önkormányzat képviselő testületének tagja voltam. Aktívan segítettem a testvérvárosi kapcsolatok kiszélesítését, a franciaországi Bourg Saint Andeol-i kapcsolataink létrejöttét. 1989-ben megalapítottuk az „Albertirsai Településvédő és Szépítő Egyesületet”, amelynek 3 évig elnöke voltam. 2014 áprilisában megalakítottuk „Albertirsa Testvérvárosi és Kulturális Egyesületét”, amelynek elnökeként a lakosság összefogását, a testvérvárosi kapcsolataink szervezettebbé és hatékonyabbá tételét vállaltam fel célként. Persze a külügytől, külpolitikától sem szakadtam el teljesen. Tagja vagyok a Magyar-Vietnami Baráti társaságnak, ahol elnökségi tagként a két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak ápolása és szélesítése a feladatköröm. Diplomáciai szakmai tapasztalataimat az oktatás terén igyekszem átadni az ifjúságnak. Tudományos tanácsadója vagyok a Zsigmond Király Főiskolának, ahol a Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézete óraadó főiskolai tanáraként is dolgozom. Ennyi fért bele a 64 évembe. Remélem, itt nincs vége és lehetőségem lesz még hasznára lennem az általam szeretett és nagyra becsült szülőhelyemnek, Albertirsának. Ha erőm, egészségem engedi, rajtam nem fog múlni.
10
Albertirsai Híradó KÖZÉLET
Felújítják a Dózsa György utcai óvodát
2014. augusztus
2014. augusztus
Albertirsai Híradó
11
K U LT Ú R A
Ménfői csata Különleges történelmi esemény, melyről alig maradt fenn írásos emlék. A XI. század bővelkedett sorsfordító történelmi és katonai eseményekben, amelyek az egész ország sorsát meghatározták. Sajnos a zűrzavaros idők nem kedveztek az egykorú írásos források megmaradásának, s az a kevés is szinte teljesen a tatárjárás martalékává vált. Ennek az időszaknak a hadtörténetét részben utólagos krónikák leírásaiból, részben külföldi, főleg német források kutatásával ismerhetjük meg. Rövid összefoglaló tartalom: a csatát 1044. július 5-én vívták Aba Sámuel magyar király (uralkodott 1041-1044) és III. Henrik német-római császár (uralkodott 1039-1056) hadai vívták Ménfő mellett, melyben az elűzött Orseolo Pétert (uralkodott 1038-1041 és 1044-1046) támogató német uralkodó fölényes győzelmet aratott. A csatából elmenekülő Abát hamarosan meggyilkolták, így Henrik pártfogoltja visszakapta trónját, és felajánlotta azt hűbérül a Német-Római Birodalomnak.
István király (uralkodott 1000-1038) halála után – az uralkodó egyetlen felnőttkort megért fia, Imre herceg halála folytán – Orseolo Péter, Ottó velencei dózse fia, a király unokaöccse örökölte meg a trónt. Orseolo elődje politikáját folytatta, az országát határoló két birodalom – Bizánc és a nyugati császárság – közötti egyensúlyra, és a keresztény államiság megszilárdítására törekedve. A király tartva az istváni szemlélettől és a kialakított rendtől bosszúból Veszprém várába záratta az özvegy Gizella királynét, mellőzte az ország főurait, és kegyencével, a német Budóval uralkodott. A Péter
kegyéből kiesett főurak 1041-ben fellázadtak a király ellen, és István vejét, Aba Sámuelt hívták meg a trónra, aki segítségükkel elkergette az országból riválisát, Orseolo Pétert. A Képes Krónika szerint, Aba sem bizonyult szerencsés választásnak, ugyanis az új király megvetette a köznépből kiemelkedett főurakat, és az István által hozott törvények előtti egyenlő szabadok társadalmának – és ezzel az általános adófizetés – híve volt. Aba zsarnoksága helytálló, mivel a főurakkal szembeni bizalmatlansága vérontáshoz vezetett: 1044-ben, Marosváron – Csanádon – tartott tanácskozás során több mint 50, általa összeesküvőnek tartott főurat kardélre hányatott. A király uralkodása állandó háborúval telt, mivel III. Henrik felkarolta Orseolo Péter trónigényét, hogy kiterjeszthesse hűbérúri befolyását Magyarországra. Aba Sámuel 1042 és 1043 során eredményesen állította meg a német támadásokat a Felvidéken és a mosoni mocsaraknál, az 1044-es hadjárat idejére azonban befolyásos alattvalói elpártoltak tőle, és ez beteljesítette végzetét. III. Henrik 1044 során a Dunától délre fekvő mocsarakon át támadt Magyarországra, és miután ezúttal Orseolo Péter mellé pártolt magyarok is segítették őt, hamar átkeltek a Rábca, majd a Rába folyókon. Aba Sámuel a Rába jobb partján, Ménfő – a mai Ménfőcsanak – mellett, a császáréval nagyjából azonos sereggel várta a betörő ellenséget, és itt vívta meg aztán a trón szempontjából sorsdöntő ütközetet. A Képes Krónika szerint a két uralkodó küzdelmét végül Aba népszerűtlensége döntötte el, ugyanis, a német és magyar erők összecsapása során, az előbbiek nagy
része átállt III. Henrik oldalára, vagy egyszerűen elhagyta a királyt. A ménfői ütközet így Orseolo Péter támogatójának döntő győzelmével ért véget. Aba Sámuel király menekülni kényszerült, majd nemsokára meggyilkolták. Haláláról ellentmondásos információk kerültek napvilágra: a Képes Krónika szerint a Tiszántúl felé tartott, mikor végeztek vele, ez alapján a gyilkosság helyszínét Füzesabony környékére teszik, mások szerint a csatában, vagy egy közeli faluban végeztek vele. Testét először a feldebrői kolostorban helyezték nyugalomra, majd később Abasáron temették el. III. Henrik császár a ménfői győzelem után pártfogoltjával, Orseolo Péterrel együtt Fehérvárra vonult, ahol az elűzött királyt ismét beiktatta a hatalomba. A német-római uralkodó ezzel elérte célját, Péter ugyanis egy aranyozott lándzsa és koronája képében felajánlotta hűbérül az országot, és alávetettsége jeleként bevezette a német jogot. Orseolo Péter második országlása és Magyarország hűbéri alávetettsége azonban nem bizonyult tartósnak. A visszatért király ellen egyre-másra robbantak ki a lázadások, 1046-ban, Vazul száműzött fiainak hazahívásával új fordulatot vett az Árpád-kori Magyarország története. Szentjóby Szabó Andor
Albertirsai Híradó
12
2014. augusztus
KÖZÉLET
Holokauszt megemlékezés Albertirsán Albertirsa városa és annak lakossága is fontosnak érezte, hogy méltó módon emlékezzen meg a holokauszt 70 évvel ezelőtti szörnyűségeiről. A szervezők cigány szentmisére hívták és várták az érdeklődőket, akik szép számmal képviseltették magukat. A Kamarás István – főszervező – által megálmodott program felemelő és magasztos hitvilágot, bölcs gondoltakat és kifinomult, de markáns politikai elképzelést közvetített. 2014. augusztus 2-án 14.00 órakor az Albertirsai Urunk Színeváltozása római katolikus plébániatemplom cigány zászlóktól volt színes, cigány emberek énekétől és beszédétől volt hangos. A megemlékezésen Albertirsa Város vezetői, a képviselői, polgármestere és alpolgármestere is megjelent. A rendezvény magas színvonalról a Mária Rádió élő adásban való közvetítése is árulkodott. A Szendrőládról érkező cigány énekkar a himnusz és pasztorációs dalok eléneklésével megalapozta a kiváló hangulatot.
Kiszely Mihály plébános – mint a megemlékezés egyik házigazdája – köszöntötte a megjelenteket, a város vezetőit és képviselőit, az EMMI megbízásából jelen lévő Sörös Iván osztályvezetőt, Kolompár Gábort Soltvadkert CKÖ elnökét, az előadókat és a Mária Rádió hallgatóit. Kiszely plébános úr kiemelten fontosnak tartotta a megemlékezést, ezért készséggel biztosította helyszínül a templomot. Az Atya nagy hangsúllyal hívta fel a figyelmet arra, hogy „Emlékezni kell, hogy többé ilyen szörnyűség ne fordulhasson elő senkivel sem”. A szendrőládi énekcsoport valósággal elkápráztatta a jelenlévőket nem csupán a cigányos dallamokkal, hanem az erő-
teljesen sugárzó rendíthetetlen hitével és életérzésével is, melyet zenéjén keresztül közvetített. Ezt a felfokozott hangulatot erősítette tovább Balázs József cigány származású római katolikus atya szentmiséje, mely egyszerre volt formabontó és értékteremtő. Újításával kivívta a megemlékezés résztvevőinek tiszteletét és hatalmas megbecsülését. A jelenlévők olyan szentmisén vehettek részt, mely ragaszkodott ugyan a több évezredes egyházi hagyományokhoz, mégis tartalmazott olyan elemeket is, amiért érdemes lehet egy cigány embernek templomba járni. A borsodbótai plébános felszólalásában hangsúlyozta a megbocsátás keresztényi erejét, melynek segítségével akkor is képesek vagyunk egymásnak megbocsátani, ha minden emberi észérv ellene szól. A megbocsátani tudó ember pedig lélekben erős, ezért képesek vagyunk a világot is kifordítani a négy sarkából, csak akarnunk kell – hangzott el Balázs József atya beszédében. Az áldozás utáni első felszólaló RostásFarkas György, József Attila-díjas író, költő volt. Beszédében emlékeztetett arra, hogy ez a nap az emberiség történelmének egyik legtragikusabb napja és az egész emberiség gyásznapja is egyben. Ugyanis mindazokkal, akik a fajüldözés borzalmai következtében vesztették életüket,
elvesztésükkel az egész emberiség lett szegényebb. A Biblia eredeti nyelvében az „ismerni” és „szeretni” fogalmakat még egyazon szó fejezi ki, a közös megemlékezésben is összekapcsolódnak e fogalmak. A Holokauszt borzalmai olyan erővel tanúskodnak a szeretet teljes hiányáról, mint talán semmi más ebben a korban.
Fazekas László, Albertirsa Város Polgármestere örömmel fogadta az értékteremtő megemlékezés kezdeményezését, ezért köszönetet mondott a szervezésért Kamarás Istvánnak. Beszédében lényegesnek tartotta kiemelni az emlékezés fontosságát, hogy ilyen borzalmak többé ne történhessenek meg. A város polgármestere emlékbeszédében kihangsúlyozta a politikai, gazdasági elit nagyobb felelősségét, ugyanis szerinte ennek a rétegnek a feladata pártfogolni azokat az embereket, akik saját maguk védelmére kevésbé képesek. Polgármester úr elmondta azt is, Folytatás a következő oldalon >>
2014. augusztus
Albertirsai Híradó
13
KÖZÉLET nyokkal való együttélésben. Ezért Kamarás István elérendő célként határozta meg az Európában tudományosan is bebizonyított, legsikeresebb integrációs modult: az autonómiát. „Nekünk, cigányoknak ebben kell gondolkodnunk, ha menteni szeretnénk gyermekeinket, családjainkat és népünket, illetve, ha harmonikusan szeretnénk együtt élni a többségi társadalom tagjaival.” A történész, politológus szerint a cigányság jogos autonómia igényét többek között Orbán Viktor 2008-ban és Duray Miklós 2011-ben is elismerte. Végül Kamarás a következő szavakkal zárta a beszédét: „Nézzünk bátran a jövőbe a múltból levont konzekvenciákkal és tűzzük cigány zászlónkra a magmaradás jogos igényét, az autonómiát!” Kamarás-Lakatos Katalin egyetemi hallgató Folytatás az előző oldalról hogy Albertirsán a cigánysággal és a más nemzetiségekkel való együttélés vállalható, azonban egymás megismerése rendkívül fontos és szükségszerű. Kamarás István, történész, politológus – helybeli lakos – beszédében kiemelte, hogy a Holokauszt nem 1944-ben kezdődött, sokkal előbb, a kimondott szavaknak köszönhetően. A korabeli Magyarország nagyjai, a magukat keresztény embereknek valló hatalmasságok már rég elindították a Holokausztot kijelentett, istentelen szavaikkal. Hasonló szavak következményeként 65 évvel az auschwitzbirkenaui cigánytábor felszámolása és utolsó 3000 lakójának kivégzése után, Magyarországon, az ordas eszméknek újra halálos áldozata lett: 2009. augusztus 2-án agyonlőtték kislétai otthonában, álmában a 45 éves Balogh Máriát és megsebesítették az akkor 13 éves kislányát. Kamarás István emlékbeszédében elmondja, hogy rengeteg írás, dokumentumot található arra vonatkozóan, hogy miként mentették ezek az igaz emberek zsidó sorstársainkat. Azonban a történész, politológus bármilyen mélyre is ásott a források tömegeiben, arról nem talált említést, hogy a cigányokat miként mentették. „Lehet nem is mentett bennünket, cigányokat senki, s ezért nincs erről semmilyen adat?” – tette fel a kérdést Kamarás. A cigány származású fiatalember kitért arra is, hogy egyre több mértékadó politikus jelenti ki: nem hisznek a cigá-
Holokauszt megemlékezés – Albertirsa, 2014 (Kamarás István beszéde)
A magmaradásunk jogos igénye: Autonómia A kimondott szónak nagy hatalma van: képes embereket felemelni, boldoggá és sikeressé tenni, egyeseket szörnyszülötté zülleszteni, másokat pedig halálba küldeni. Emlékezzünk egy hetven évvel ezelőtti eseményre! 1944. augusztus 2-án felszámolták az auschwitz-birkenaui II/E. cigány tábort, kivégezték annak utolsó 3000 lakóját. Ez a tábor csak egy volt a sok közül. Ebben a bizonyos cigány táborban nem volt magyarországi roma, most mégis itt Albertirsán emlékezzünk, hiszen a vérségi kötelék összeláncol bennünket. A fájdalom közös és megrendítő! Emlékezzünk, hogy a múltból jövőbe tekintően óvatosságot tanuljunk, mert mi is bármikor ilyen szörnyszülöttekké válhatunk. Jézus a következőképp szólt tanítványaihoz: (Lukács 10,3): „íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.” Nem a bárányokhoz, hanem a farkasok közé, mert valójában mindannyiunkban benne lakozik a farkas. A holokauszt voltaképp nem 1944-ben kezdődött, sokkal előbb, a kimondott szavak kegyetlen hatalmával és annak erejével kezdett sarjadni. A korabeli Ma-
gyarország nagyjai, a magukat keresztény embereknek valló hatalmasságok már rég elindították a holokausztot kijelentett istentelen szavaikkal. Egy magyar egyházi vezető a következőt mondta: „Azt már világosan látjuk, hogy a magyar-cigány keveredés ártalmas, ennek megfelelő intézkedés még nincs.” Dr. Vassányi István szolgabíró azt javasolta, hogy a romákat „hat éves kortól, nemre való tekintet nélkül eltávolíthatatlan vegyszerrel megjelöljék”. Endre László a harmincas években még főszolgabíróként azt követelte, hogy a „bűnöző oláhcigányokat” zárják koncentrációs táborokba, a férfiakat pedig sterilizálják. A szavaknak hatalma van, könnyedén ordas eszmék táptalajává válhatnak. Emlékezzünk, hogy a múltból jövőbe tekintően óvatosságot tanuljunk, mert mi is bármikor szörnyszülöttekké válhatunk. 65 évvel az auschwitz-birkenaui cigánytábor felszámolása és annak utolsó 3000 lakójának kivégzése után Magyarországon az ordas eszméknek újra halálos áldozata lett: 2009. augusztus 2-án, éppen öt évvel Folytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
14
2014. augusztus
KÖZÉLET Folytatás az előző oldalról ezelőtt lőtték agyon kislétai otthonában, álmában a 45 éves Balogh Máriát és sebesítették meg az akkor 13 éves kislányát szélsőséges nézeteket valló sorozatgyilkosok. Bűnük csak az volt, hogy a Jóisten cigánynak teremtette Őket. A vészkorszak idején voltak igaz, keresztény emberek is, akik mentették az üldözötteket, sokszor saját maguk és családjuk testi épségét is kockáztatva. Rengeteg írást, dokumentumot találhatunk arra vonatkozóan, hogy miként mentették ezek az igaz emberek zsidó sorstársainkat. Azonban jómagam bármilyen mélyre is ástam a források tömegeiben, arról nem találtam említést, hogy a cigányokat miként mentették. Meglehet, a történészeknek nem volt erre a munkára még idejük. Előfordulhat az is, hogy nem tartották fontosnak ezt a kutatási témát. Vagy talán nem is mentett bennünket, cigányokat senki, s ezért nincs erről semmilyen adat? Nagy kérdések ezek, azonban ettől is nagyobb kérdés az, hogy képesek vagyunk-e, mi, cigányok saját magunkat megmenteni, a lelkünket és fizikai életünket egyaránt? Imádkozunk-e eleget Istenhez azért, hogy tisztítson meg bennünket, hogy megigazulva járuljunk színe elé? Keresztény emberhez méltó életet élünk-e és képesek vagyunk ennek megfelelően nevelni gyermekeinket? Fizikai értelemben tudunk-e, akarunk-e tenni azért, hogy mi is ki tudjuk menteni saját magunkat vagy még mindig másra várunk? Képesek vagyunk-e összefogni, s ha a szükséges kényszer úgy hozná, megtudnánk-e menteni gyermekeinket, családunkat, népünket? Vagy ismét lehorgasztott fejjel mennénk a vágóhídra? A szavaknak hatalma van! Mostani nagyjaink is sokszor ejtenek ki etnikai ellentéteket gerjesztő szavakat. Az egyik nagyváros polgármester-jelöltje azt mondta, hogy „sokan nem hisznek a cigányokkal való együttélésben, miután tapasztalják, hogy az együttélés helyenként, városrészenként nem konfliktusmentes”. Akkor most mi történjen velünk, cigányokkal, ha nem lehetséges az együttélés, kérdezem én? A megoldás nem tűnik könnyűnek, azonban ha tágra nyitjuk szemünket és körbenézünk a nagyvilágban, könnyűszerrel megtalálhatjuk a helyes megoldást.
Nem kell hozzá zsenialítás, a spanyolviasz feltalálása, csupán akarat és kis többlet bátorság szükségeltetik. Akkor cigány zászlónkra tűzhetjük az Európában tudományosan bebizonyított legsikeresebb integrációs modult, az autonómiát. Gondolom, a sikeres integrációs akarat miatt szeretnék az autonómiát a székelyek, a kárpátaljai és vajdasági magyarok is. Mi cigányok ezt az igényt elfogadjuk és támogatjuk. Azonban nekünk, cigányoknak is ebben kell gondolkodnunk, ha menteni szeretnénk gyermekeinket, családjainkat és népünket, illetve, ha harmonikusan szeretnénk együtt élni a többségi társadalom tagjaival. Az autonómia igenlése nem szitokszó, nem ördögtől való, még a cigányok esetében sem. A támogató szavak elhangzottak ismert magyar gondolkodók és véleményformálók szájából is. Engedjenek meg két példát:
Orbán Viktor 2008. április 11-én, a Magyar Tudományos Akadémián a következőt mondta: „Szavakkal sokra már nem megyünk. A cigány kultúrának saját intézményrendszerre van szüksége” – majd, hozzáfűzte azt is, hogy a cigány elit utánpótlás kinevelése az autonómiának lenne a feladata. Duray Miklós 2011. október 7-én kijelentette: „azt kell megfogalmazni minden társadalmi és gazdasági gond mellett, hogy a romakérdést alapvetően csak a cigány autonómia oldhatja meg”. Emlékezzünk, hogy a múltból jövőbe tekintően óvatosságot tanuljunk, mert mi is bármikor szörnyszülöttekké válhatunk. Nézzünk bátran a jövőbe a múltból levont konzekvenciákkal és tűzzük cigány zászlónkra a magmaradás jogos igényét, az autonómiát! OPRE ROMA! Kamarás István történész, politológus
Albertirsai Híradó
2014. augusztus
15
KÖZÉLET
„Itt már alkonyatkor este van…” Ma, 2014-ben érdemes-e a gyarló emlékezet mutatványos bódéját kinyitni, hogy kedvünk szerint s a kor szellemének megfelelő hangszerelésben válogassunk az akkori bátorságunk, esendőségünk igazolására eseményeket, történeteket az életünkből, ami ma már történelem? A történelmet is emberek írják, s mint az önéletrajzokat, gyakran átírják. –
1970-ben az Új Írás szerkesztőségében Váci Mihály mutatott be a Magyar Televízió szerkesztő-rendezőjének, Bihari Sándornak, aki éppen a tanyavilág művelődési lehetőségeiről kívánt dokumentumfilmet forgatni. Szerettem emberségét, költészetét, hiszen én ekkor egy művelődési autóval a ceglédi járás tanyavilágát jártam. Újítást vezettünk be: szabadtéri filmelőadásokat tartottunk, amikor az időjárás lehetővé tette, az egyik ház fehérre meszelt falára vetítettünk, mivel a csemői Új Élet Tsz. kultúrházába az elnök naposcsibéket telepített, s az ott elhelyezett könyveket vagyonvédelmi okokból befalaztatta! Az itteni fiataloknak programot állítottunk
össze, olyan személyeket hívtunk meg, akiknek az előadása, élménybeszámolója érdekelte őket. Az ősztől megkezdődtek az iskolamozi előadásai is: a tananyaghoz fűződő filmeket vetítettük, mint az Aranyember és a Kőszívű ember fiai. A mikebudai iskolában nem volt villany, bevezetését az akkori tanácselnök megakadályozta, csak aggregátorral tudtunk filmeket vetíteni. Tettekre volt szükség. Elkészítettük az „Itt már alkonyatkor este van…” című 45 perces filmünket, amit azonnal le is vettek a műsorról a Pest megyei pártbizottság tiltakozása miatt, majd 15 percet kivágtak a filmből – így már adásba kerülhetett.
Ekkor elhagytam a pályát. 44 év után most itt van előttem a megvágott film másolata, nézhetem az akkori önmagamat, aki ítéletében mindig pontos és tárgyilagos akart lenni, felfedezni akarta a tanyavilág szépségét, nehézségeit szerényen és csöndesen, de valahogy akkor ez nem sikerült. Népművelői tündöklésem és bukásom
nem foghatom kizárólag a néphatalomnak becézett pártállami diktatúrára (ma aligha vet ez reám jó fényt!), ám a tényeken ez nem változtat, akkor és ott én döntöttem a további sorsom felől. A miskolci Napjainkban megjelent a Cegléden túl versem, amit a művelődési autók könyvtárosainak ajánlottam (1989ben jelenhetett meg egy antológiában!), majd a Magyar Ifjúságban Demény Ottó költőtársam és barátom mutatott be a lap olvasóinak, de ez már egy másik történet. Filmünk egy letűnt világot ábrázolt. Letűnt világot? Hiszen a változások mai haszonlesői, a mindenkori széljárás hullámlovasai, akik azonnal megértik az idők szavát, ez az emberfajta semmit nem változott. S ha valamely valótlanságot, hazugságot – vagy ami azzal egyértékű: féligazságot – hosszan, kitartóan s kellő odaadással naponta hangoztatnak, az előbb-utóbb a valóság képét ölti magára. Látva a tehetségtelen középszer többségi országlását, akár készíthetnék egy újabb dokumentumfilmet „Itt már alkonyatkor éjszaka van…” címmel. Major János
A karikagyűrű története A karikagyűrű viselésének hagyománya az i.e. IX. századra vezethető vissza. Annak idején bőrből, vasból, kőből vagy fonott gyékényből készültek ezek a gyűrűk. A kő nélküli aranygyűrű már az ókorban is a végtelen hűség, az örök szerelem jelképe volt, amelynek nincs kezdete, sem vége, és semmi sem szakíthatja szét. Eleinte csak a menyasszony viselte a házassági gyűrűt, majd a XIII. századtól kezdve bekerült a házasságkötési szertartás egyházi rituáléjába, és így terjedt el, hogy immáron mindkét fél visel jeggyűrűt. Tehát napjainkban is az a szokás, hogy a házasságkötést követően a férj is és a feleség is egyaránt viseli az összetartozásuk és a szerelmük jeleként. A pecsétgyűrűről csak annyit, hogy a hatalom jele. Régen az uralkodók, királyok, császárok, főurak hordták, de manapság mindenki hordja, akinek pénze van a megvásárlására. Koska Pálné
Albertirsai Híradó
16
2014. augusztus
KÖZÉLET
Karácsonyra: újabb ellenség (2. rész) Kezdett besötétedni, a finom vacsora, a „kísérleti káposzta” készen lett. Most már csak a nagy asztal megnyitása, díszítése, és a terítés volt hátra. Felváltva szedtük rendbe magunkat is, megadva az ünnepi asztalnak a tisztességet. Kifáradva, de elégedetten ültük körbe, élvezettel szívtuk be a friss fenyőillatot, amit kis karácsonyfánk bőven ontott magából. Vacsoravendéggel nem kellett számolnunk, családi ünnep a szenteste. Pesti sógornőmék tapintatosan magunkra hagytak bennünket az első szentesténken, csak vacsora utánra ígérték jövetelüket. Áhítattal mertem tányérba az aranysárga húslevest, tetején gyöngyözően fénylő karikákkal, pirosló répaszálakkal, hófehér gyökérrel, zöldes karalábédombokkal. Csigatésztát főztünk hozzá, elosztva kapta mindenki a zúzát, máját. Jóízűen kanalazta a kis család a finom, gőzölgő levest... József kétszer szedetett magának, amire én roppant büszke voltam! A töltöttkáposzta zamata, ahogy halkan rottyant egyet-egyet a sparhelden egész délután, igazolta a papa állítását: igazán jót csak jó tűz fölött lehet főzni… Éppen leszedtem az asztalt, süteményeket, bort szódavizet hagyva rajta, mikor megérkeztek Imréék kislányukkal és picinyke kisfiukkal. A csöpp legényke jól bebugyolálva érkezett, hiszen alig volt néhány hónappal idősebb Kisritánál. Velük jött a két „pesti” sógornőm is. Hirtelen alig találtunk megfelelő helyet mindenki számára, viszont én élvezhettem a háziasszony szerepemet! Most találkoztam először Emmával, a legfiatalabb testvérrel, aki merőben más, gyengébb természetűnek látszott, mint nővére, Zsófi. Inkább visszahúzódóbb volt, sótlan, szinte valahogyan beteges benyomást keltett, ellentétben Zsófi kirobbanóan vidám természetével. Marika igyekezett kijelenteni, hogy csupán rövid időre jöttek, tudván, hogy a papa nem tud közlekedni, de a család, az család, legyünk kicsit együtt. Égett a talpa, mint mondta, hogy saját otthonában élvezhesse a karácsony örömeit… A lányok maradhatnak, jelentette ki, majd elmennek, ha akarnak, de nekik Imrével kötelezettségük van, csupán boldog, békés karácsonyt akartak kívánni. Ez így volt rendjén, átnyújtották apró,
inkább jelképes ajándékaikat… ez alól Kisrita volt a kivétel, ő ugyanis több, hasznos dolgot is, még pelenkát is kapott… A család távozása után a lányokkal főleg papa és József beszélgetett, nekem a konyhában akadt tennivalóm bőven. Finom kávét főztem a sütemények mellé, azzal léptem be hozzájuk. Zsófi magától értetődő természetességgel tartotta már ölében Kisritát, aki nagy buzgalommal szórakoztatta is különböző fintorok produkálásával. Az este folyamán észre kellett vennem, Emma mennyire távol tartja magát a babától. Egyszer-kétszer kényszeredetten rámosolygott, ha Zsófi elétartotta, de ezzel vége is volt. József biztatására én is helyet foglaltam, kedvesen kínáltam a kávét, süteményt. Az már viszont papának is feltűnt, hogy Emma semmihez sem nyúlt, szemben Zsófival, aki kedves közvetlenséggel csipegetett, viccelődött, igazán tanújelét adva annak, hogy jól érzi magát közöttünk. – Mi van veled Emma lyányom? Nem tudod tán, hova jöttél haza? Mer’ ha igen, azt is tudod, ebben a házban nem ellenségek ülnek egy asztalnál… a szíves kínálást el kell fogadni, ahogy szegény anyád tanította! – tört ki végül papából, megelőzve szándékosan Józsefet, látva a fiában egyre inkább gyülemlő indulatait. – Hát,tényleg nemigen tudom! Mesélte Juli, mi folyik itt, mióta… szóval, hogy nem igen lehet tudni, mit enged meg magának az új asszony! Szegény anyánk, ha ezt megérte volna, hogy zabigyerek kerül a szülői házba! – pengeélességgel vágott minden szava.
– Na, de most már elég legyen! – lökte ki a széket maga alól József – hát tégedet is megmételyezett az a gonoszlelkű nővéred? Mit mersz te kiejteni a szádon, abban a házban, ahol vendégül látnak! Miről tehet az a csöppség. Miről tehet az anyja? Ismered a történetüket, vagy csak itt játszod az erénycsőszt? Mióta Pesten laktok, te kis ártatlan, idáig ért ám a jajgatásod, eljött a híre, hogy kétszer kapartattad magad, igaz?! Mennyivel vagy te különb, tisztességesebb? Összeröhögnek a hátad mögött a faluban, pesti lotyó lettél… azért, mert nem mondom, azt hiszed, nem tudok a dolgaidról?! Van nekem barátom, nem is egy, aki fent dolgozik, csodálkoznátok, milyen kicsi tud lenni a világ! – már ordított az indulattól, így nem csoda, ha nem hallottuk meg Antal érkezését. – Jobb estét kívánok mindenkinek. Halkabban, sógor, kihallatszik a hangod. De abban nagyon igazad van, a világ nagyon kicsi, és nagyon tág is tud lenni! Én is hallottam egyet s mást Emma viselt dolgairól, nekem is mondták. De a „zabigyerek” szó olyan, amit én sem tűrök meg, eleget hallottam az árvaházban… s ha az is voltam, mégsem lett belőlem világcsavargó. Százszor erkölcsösebb az olyan nő, aki a terhét, gyermekét vállalja, megjárja vele a poklok kínját, mint aki… és hazajön megjátszani a tisztességest. Előttem ne bántsd még egyszer a fiatalasszonyt, mert én váglak szájon a bátyád helyett! – mindezt egy szuszra adta ki magából, ahogy belépett az ajtón, kabátban, sapkában. (Részlet a Fancsikai fények c. kötetből) -Szirén-
MEGHÍVÓ Fúvószenekari Koncert a MIRELITE Parkban
(esős idő esetén a Művelődési Házban)
2014. augusztus 16. szombat 19 óra A Gerje-Party Fúvósegylet vendége Olaszországból a Corpo Musicale „Francesco Cilea” – Brembio Fizetett politikai hirdetés
2014. augusztus
Albertirsai Híradó SPORT
24 órás horgászversenyt rendeztek
17
Albertirsai Híradó
18
2014. augusztus
SPORT
Beszámoló a BSI Futónagykövet – Albertirsa júliusi hónapjáról Fél éve indult el városunkban a BSI futónagyköveti programja, amelynek sikerei és pozitív hatásai ilyen „rövid” idő alatt is kézzel foghatóak. Sokan csatlakoztak már a csoporthoz, illetve jelentős azoknak a száma is, akik a kezdés, illetve a csatlakozás óta rendszeresen futnak, járnak a közös edzésekre. Egy hónapja az albertirsai közösség kiegészült a monorierdői futókkal, amely csatlakozás újult erőt adott a csoportunknak. Beköszöntött a nyár, amely futók szempontjából egy „holtszezon”, pihenő és felkészülő időszak az őszi versenyekre. Legfontosabb, amire fel szeretném hívni minden szabadban sportoló, így a futók figyelmét, hogy – nyáron főleg – soha ne feledkezzünk el a sportolás előtti, közbeni és után vízutánpótlásról. Nyáron, a nagy
melegben – még akkor is, ha este vagy kora reggel indulunk el futni – folyamatosan kell inni, elég csak egy-egy korty víz, de az legyen rendszeres. Javasolt ilyen melegben jobban rákészülni a futásainkra, már egy, másfél órával az indulás előtt többet és gyakrabban inni, akár a futásunk útvonalát is rövidebb vagy árnyékosabb távra áttervezni, illetve körülbelül egy-két kilométerenként pár kortyot inni. Tanácsolom, hogy a városi futások alkalmával keressük a (működő) közkutakat, és használjuk is azokat. Egy-két korty hűs víz, illetve a testünk vízzel való locsolása, felfrissítése csodákra képes. Ha nem a városban futunk, vigyünk magunkkal egy kicsi, könnyű kulacsot vízzel megtöltve, ez a „plusz teher” nagymértékben meg fogja könnyíteni a futásunkat. Nyáron
a futók barátja a sapka, a kendő a fejen, illetve a naptej / napolaj – javasolt olyan naptejet / napolajat használni, ami nem túlzottan zsíros, olajos, hogy a verítékezést ne gátolja. Amikor hazaértünk elsőként pihenjünk meg, majd pótoljuk az elveszített folyadékot, de ne egyben, hanem több részletben. Továbbra is, mindenki, aki úgy érzi, hogy belevágna a futósportba, keresse meg csoportunkat a Facebook közösségi portálon – neve: BSI Futónagykövet – Albertirsa – Monorierdő – ahol olvashat a közös futások helyéről és időpontjáról, illetve tanácsokat lehet kérni, kapni. Csatlakozz hozzánk, jöjj el közös futásainkra, kérdezz bátran. Szelepcsényi Csaba BSI Futónagykövet – Albertirsa
Három arany, négy ezüst és egy bronz érem az atlétikai országos bajnokságokon! Szabó Zita (1996): kétszeres diákolimpiai bajnok (távolban 568 cm, magasban 168 cm) kétszeres ezüst érmes a pálya bajnokságon a szabadtéri OB-n (távolban 573 cm, magasban 164 cm) Szabó Eszter (2001): az Újonc Dobó OB győztese (gerelyhajításban 35,03 m) 2. gerelyhajításban (31,76 m) Serdülő gerelyhajító csapatunk: 2. az Ügyességi Csapatbajnokságon (34,38 m-es átlaggal) Bágyi Gábor (2000) 38,34 m Borgulya András (2000) 35,94 m Legéndi Bendegúz (1999) 33,65 m Láng Gergő (2000) 29,60 m Rendek Máté (1999) 28,88 m Legéndi Bendegúz (1999): a Fedettpályás OB bronz érmese (magasugrásban - 170 cm) Rajtuk kívül kiválóan teljesítettek az újoncok közül Fonyódi Erik, Víg Gergő, az ifi korosztályban Bágyi Erika, Albert Botond és Szegedi Balázs, a serdülők közül Ádám Dorka, Farkas Ádám és Rendek Máté. Az idei esztendőben néhány dolog megváltozott a versenyrendszerben. Van, ami számunkra előnyös, van, ami nem. Előnyös, hogy diák olimpiai bajnokként Szabó Zita, Legéndi Bendegúz, Farkas Ádám, Czigelmajer Balázs plusz 10 pontot szerzett a továbbtanulásához, melyet főiskolai, egye-
Együtt örültünk... temi jelentkezéskor, 8 évig felhasználhatnak. Nem szerencsés nekünk a serdülő 14-15 évesek összevonása, hiszen a mieink zömében 14 évesek. Mindezt tudtuk az év elejétől, mégsem volt mindenki számára könnyen feldolgozható ez a tény. Nincs mit tenni, alkalmazkodnunk kell, de meggyőződésem, hogy jövőre sem lesz egyszerű a dobogóra kerülni. Minden esetre a fenti eredmények, az egyéni csúcsok sokasága, amit a legfontosabb versenyeken értek el sportolóink, azt támasztja alá, hogy becsületes, rendszeres felkészüléssel a legjobbak közé tartoznak az Albertirsai Sportegyesület atlétái. Köszönet ezért a versenyzőknek, felkészítőknek, támogató szülőknek, nagyszülőknek! Nagy Lászlóné testnevelő tanár
Albertirsai Híradó
2014. augusztus
19
SPORT / KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK
Ökölvívó gála Augusztus másodikán, a Móra Ferenc Művelődési Házban Fazekas László Polgármester nyitotta meg az első albertirsai ökölvívó gála rendezvényt. Köszöntötte a népes mezőnyt és felkészítőiket. Eredményes mérkőzéseket kívánt minden résztvevőnek. Megköszönte továbbá Kostyalik Rolandnak, hogy Albertirsára hozta a 7 egyesület 52 versenyzőjével támogatott ÖKÖLVÍVÓ GÁLÁT, melyen bemutatkozhattak az albertirsai versenyzők. Az időjárás ugyan nem fogadta kegyeibe a versenyzőket, hiszen a teremben nagyon meleg volt, ennek ellenére jó volt látni a mosolygós versenyzőket. Meglepően sok szurkoló jött el: közel kétszáz néző tapsa mellett szólították az első párt a szorítóba. Mielőtt beléptek a ringbe, Kostyalik Roland megköszönte a törökszentmiklósiaknak, a taksonyiaknak, a Kispest Uniónak, a vecsésieknek, a ceglédi vasutasoknak, a halásztelekieknek és a gödöllőieknek, hogy elfogadták a meghívást és elhozták versenyzőiket Albertirsára. Mérkőzések: 1. Serdülők: Boros Attila (Albertirsa) – Tóth Levente (Kispest) pontozással győz Boros Attila 2. Junior 54 kg: Pásztor Erik (Albertirsa) – Mátyás Krisztián (Vecsés)
pontozással győz Mátyás Krisztián 3. Junior 56 kg: Nagy Dominik (Vecsés) – Fegyveres Attila (Albertirsa) taktikai K.O. 1 menet – Fegyveres Attila 4. Junior 64 kg: Vígh Dániel (Albertirsa) – Czibak Benjamin (Kispest) taktikai K.O. 1 menet – Czibnak Benjamin 5. Ifi 91 kg: Pálinkás László (Albertirsa) – Vinetál Csaba (Albertirsa) pontozással győz Vinetál Csaba 6. Felnőtt 69 kg: Albert Béla (Vecsés) – Trapp Zsolt (Albertirsa) pontozással győz Albert Béla 3 győzelem – 3 vereség Legjobb hazai versenyző: Boros Attila Legjobb mérkőzés: Pásztor Erik (Albertirsa) – Mátyás Krisztián (Vecsés) Támogatói Díjak: Fazekas László polgármester Dr. Losó József – Mirelite Mirsa Szuda Zoltán – csillag andre Kertész Henrik régiós vezető Kovács István ceglédi boksz edző Köszönet a Mirelite Zrt-nek és a Losó családnak a rendezvény megrendezéséhez nyújtott segítségükért, az Aquarius Aqua Kft-nek a sok-sok ásványvízért, a Művelődési Ház dolgozóinak, különösképpen Szilágyiné
2014. JÚLIUS HÓNAPBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTT
2014. JÚLIUS HÓNAPBAN SZÜLETETT Kiss Csaba és Müller Mónika Tímea Zsófia Bartos Zsolt és Farkas Mariann Dániel Ercse Ferenc Szilárd és Máté Zsuzsanna Panna Sára Lakatos Róbert és Terenyei Anita Nikolett Zatykó Tamás és Alföldi Kitti Tamás Dániel Ságodi Tamás és Marsi Nikolett Liliána Polett Balogh Róbert és Tabányi Tímea Bence Palaga Zoltán és Kunu Linda Zoltán Gyenes Attila és Kucsera Anikó Kristóf Horváth Zoltán és Gebhardt Viktória Enikő Erzsébet Rafael Pamela Sanel Zsaklin Zányi László és Tavaszi Edina Dávid László nevű gyermeke.
2014. JÚLIUS HÓNAPBAN ELHALÁLOZOTT Jansik Mihály Füle László Illés Gyuláné Bodócs Mihályné Török József
48 éves 53 éves 60 éves 77 éves 68 éves
Tóth Irén Róza Lajosné Demkó István Mátrai Mihályné Tóth Tibor
Papp Tündének és Kálmán Péter rendszergazdának a sok segítségért, Gergely Henriettának és a Zala Húsnak az ajándékokért. Továbbá Kertész Henrik régiós vezetőnek a lehetőségért, hogy megrendezhettük Albertirsa első boksz versenyét. Boros Attila: nagyon taktikusan, fegyelmezetten boxolva legyőzte kispesti ellenfelét. Pásztor Erik: nagy küzdelemben kapott ki a jóval tapasztaltabb ellenfelétől. A közönség vastapssal jutalmazta a fiúkat. Fegyveres Attila: a hazai közönség kedvence. Az első menetben háromszor-négyszer teljesen tisztán találta el a vecsési fiút, ezért annak edzője bedobta a törölközőt. Vígh Dániel: élete első mérkőzésén a taktikai utasításokat figyelmen kívül hagyva lerohanta tapasztaltabb ellenfelét, aki több nagy erejű ütést vitt be neki, ezért a bíró leléptette. Pálinkás László – Vinetál Csaba: mindketten albertirsaiak, szoros barátságos mérkőzést vívtak, ahol Vinetál Csabát látták jobbnak a bírók. Pálinkás Laci egy heti edzéssel vállalta a mérkőzést a hazai nézők előtt. Trapp Zsolt: Dánszentmiklósról jár hozzánk edzeni, már több mint két éve. A mezőny talán legtechnikásabb versenyzőjével szemben tisztességgel helytállt. Gratulálunk neki! Tóth Sándor (ASE)
86 éves 85 éves 59 éves 89 éves 76 éves
Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak!
Máté Zsuzsanna és Ercse Ferenc Szilárd Andó Anasztázia és Fazekas Csaba Krisztián Sipos Zsuzsanna és Magyar Ádám Tari Mónika és Tóth Csaba Szalai Szabina és Hadar Dezső Macskó Martina és Ambrózi Mihály
Háziorvosok ügyeleti beosztása AUGUSZTUS
Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda Dátum Ügyeletes orvos neve 16. Dr. Joó Péter
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Dr. Hajdúhegyi Ágnes Dr. Joó Péter Dr. Hajdúhegyi Ágnes Dr. Pécsi Angéla Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Pakucs Mónika Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Joó Péter Dr. Joó Péter Dr. Joó Péter Dr. Pécsi Angéla Dr. Pakucs Mónika Dr. Joó Péter Dr. Pakucs Mónika Dr. Babinszky Eleonóra
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.
Dr. Pécsi Angéla Dr. Hajdúhegyi Ágnes Dr. Pakucs Mónika Dr. Joó Péter Dr. Pakucs Mónika Dr. Pécsi Angéla Dr. Varga Krisztina Dr. Pécsi Angéla Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Pakucs Mónika Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Pécsi Angéla Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Tajti Géza Dr. Hajdúhegyi Ágnes
Kedd Krisztina
5
Domokos, Dominika
4 08:00-13:30 Tüdőszűrés 14:00 DAKÖV ügyfélfogadás 18:30 ZUMBA
Szerda
Csütörtök
Péntek
24
Vasárnap
Lőrinc
Jácint
Bertalan
Ügyeletes: IRMÁK Gyógyszertár
17
Ügyeletes: IRSA Gyógyszertár
10
Albertirsai Híradó
Szombat
Emőd
9 László
8
Ibolya
7
Berta, Bettina
6
09:30 Adventista Egyház
16
Ügyeletes: IRSA Gyógyszertár
15
Ábrahám
14
08:00 DAKÖV ügyfélfogadás 08:00-13:30 Tüdőszűrés 20:00 ZUMBA
23
Ügyeletes: IRMÁK Gyógyszertár
09:30 Adventista Egyház 15:00 Vasutas nyugdíjas klub 19:00 Fúvószenekari Koncert a MIRELITE Parkban (esős idő esetén a Művelődési Házban).
09:30 Adventista Egyház
Bence
22
Menyhért, Mirjam 08:00 DAKÖV ügyfélfogadás 08:00-13:30 Tüdőszűrés 20:00 ZUMBA
7
Erika, Bella
Regina
Ügyeletes: REMÉNY Gyógyszertár
31
Ügyeletes: CENTRUM Gyógyszertár Ügyeletes: CENTRUM Gyógyszertár
30
Rózsa
29
Beatrix, Erna
28
Zakariás
09:30 Adventista Egyház
6
09:30 Adventista Egyház
Viktor, Lőrinc
Szeptember 5-6. VÁROSNAP
08:00 DAKÖV ügyfélfogadás 20:00 ZUMBA
5
08:00 DAKÖV ügyfélfogadás 20:00 ZUMBA
Rozália 08:00 ÖKO ügyfélfogadás 19:00 ZUMBA
4
08:00 ÖKO ügyfélfogadás 09:00 Vásár 18:00 Polgárőrgyűlés 18:00 Ingyenes tanácsadás kínai masszázzsal gyógyítható betegségekről 19:00 ZUMBA
Ágoston
08:00-13:30 Tüdőszűrés 08:00 ÖKO ügyfélfogadás 15:00 Mozgáskorlátozottak gyűlése 19:00 ZUMBA
Sámuel, Hajna
08:00 ÖKO ügyfélfogadás 08:00-13:30 Tüdőszűrés 09:00 Vásár 14:30 Jogsegély szolgálat 19:00 ZUMBA
Mária
08:00-13:30 Tüdőszűrés 08:00 DAKÖV ügyfélfogadás 20:00 Zumba
Gáspár
Hilda
Marcell
12:00-18:00 Tüdőszűrés 18:00 Fotókör
Ipoly
08:00 ÖKO ügyfélfogadás 08:00-13:30 Tüdőszűrés 14:30 Jogsegély szolgálat 19:00 ZUMBA
12
13
11 Klára
13:00 Nyugdíjas klub 12:00-18:00 Tüdőszűrés 14:00 ÖKO ügyfélfogadás
Huba
19
Ilona
18
3
27
Ügyeletes: CENTRUM Gyógyszertár
13:00 Nyugdíjas klub 12:00-18:00 Tüdőszűrés 14:00 ÖKO ügyfélfogadás
Izsó
Rebeka, Dorina
26
2
25
Egyed, Egon
08:00-13:30 Tüdőszűrés 18:00 Fotókör 08:30 Falugazdász ügyfélfogadás 14:00 DAKÖV ügyfélfogadás 18:30 ZUMBA
1
12:00-18:00 Tüdőszűrés 14:00 ÖKO ügyfélfogadás 19:00 Polgárőrgyűlés
Lajos, Patrícia
08:00-13:30 Tüdőszűrés 08:30 Falugazdász ügyfélfogadás 09:30 Megemlékezés a Római Katolikus templomban 14:00 DAKÖV ügyfélfogadás Ünnepi köszöntőt mond Bárdossy 18:30 ZUMBA Tibor nyugalmazott lelkész
Szent István 21 20 Államalapítás ünnepe
08:00-13:30 Tüdőszűrés 12:00-18:00 Tüdőszűrés 08:30 Falugazdász ügyfélfogadás 14:00 DAKÖV ügyfélfogadás 18:00 MSZP 18:30 ZUMBA
Zsuzsanna, Tiborc
09:00-12:00 Vásár 12:00-18:00 Tüdőszűrés 13:00 Nyugdíjas klub 14:00 ÖKO ügyfélfogadás
Hétfő
2014. augusztus Hét
32
33
34
35
36 13:00 Nyugdíjas klub 14:00 ÖKO ügyfélfogadás
08:30 Falugazdász ügyfélfogadás 14:00 DAKÖV ügyfélfogadás 18:30 ZUMBA 19:00 Film klub – A másik oldalon
Részletes program a címlapon, illetve www.facebook.com/albertirsamuvhaz oldalon.
Az Albertirsai Híradó főszerkesztője Ádori Péter, üzenetet hagyhatnak a Művelődési Házban és az
[email protected] e-mail címen. Lapzárta a hónap 20-án.
Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének kiadványa
Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Ádori Péter Szerkesztőség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Okiratszám: III/PHF/181/Pe/1988. Megjelenik 1300 példányban Nyomda: Pende Print Nyomdaipari Kft. – Nagykőrös, Béke útja 5. Felelős vezető: Kőházi Zoltán