HOLOKAUSZT-DOKUMENTUMOK

• Holokauszt-dokumentumok •

HOLOKAUSZT-DOKUMENTUMOK 1. Velics dokumentum* 3/pol. 1943.

Athén, 1943 évi január hó 2.-án. Tárgy: Zsidókérdés Görögországban. Utolsó jelentés: 24/pol.-1942. jul.31.

A Thessaloniki-i zsidók ellen mult év nyarán foganatositott rendszabályokkal a német megszállók nem értek el sokat. A munkaosztagokban utépitésre és erödök épitésére kivezényelt zsidók testi munkára annyira alkalmatlanoknak bizonyultak, hogy a németek a Thessaloniki-i hitközségre rótt nagyobb “kiváltási adók” ellenében a zsidókat hazaengedték és a fiatalabb korosztályokból mozgósitott görög munkaerökkel pótolták. A Thessaloniki-i hitközség ily módon, ugy hallom, már 2 milliárd drachmát fizetett a németeknek. Ennek dacára a tisztán német megszállás alatt álló zónákban, igy Krétában is, a zsidók helyzete rosszabb, mint Görögország többi részeiben, mivel a németek öket a gazdasági életböl kiszoritják és azokat is leépitik, akiknek szolgálatait eddig még igénybe vették. Az a német törekvés, hogy az összes görögországi zsidókat külön ismertetöjellel ellássák, mint ez példának okáért Bulgáriában történt, az olaszok ellenállásán eddig meghiusult, annak dacára, hogy a német terv szerint az olasz és spanyol zsidókkal eleve kivételt tenni hajlandók voltak. Az olaszok az efajta német kivánságokat mindezideig dilatorikusan kezelték és az itteni olasz fô megbizott határozottan kijelentette elöttem, hogy Olaszorszag nem fog beleegyezni oly eljárásba, amely a zsidókat inferiorisabb helyzetbe hozná, mint amilyen az olaszországi helyzetük, nem is beszélve arról, hogy semmiféle görög belsö törvény erre alapot nem nyujt. Amennyiben az olaszok kénytelenek lennének egy ujabb német pressziónak engedni, ugy az olasz teljhatalmu megbizott kilátásba helyezte, hogy a csekély számu magyar zsidókat az olasz zsidókkal egy vonalba helyezné. Velics László s.k. m.kir.követ —————— Forrás: OL, K 63, Kül.Pol./1943-1944/112. csomó/3/ pol.1943. —————— =================================================================================

2. Velics dokumentum 13/pol. 1943.

Athén, 1943 március hó 16.-án. Tárgy: Zsidókérdés Görögországban. Utolsó jelentés: 3/pol.-1943.

A Thessaloniki-i német zónában a németek a zsidókkal szemben ujabban terror intézkedéseket alkalmaztak. * Megjegyzés: Az alábbi dokumentumokat teljességükben és az eredeti dokumentumokban elôforduló helyesírási hibákkal együtt közöljük.

• 53 •


Február 25.-töl kezdve a görög zsidóknak sárga foltot kellett viselniök. Legnagyobb részüket egy ghettoba költöztették át. Egy esetben görög zsidó származású olasz zsidóhoz férjhez ment nônek 82 éves anyját, aki leányával és vejével együtt lakott, szintén arra kényszeritették, hogy a ghettoba menjen lakni. Március 15.-én a Thessaloniki-i görög zsidók közül 3500-at egy tehervonatba összezsufolva ismeretlen rendeltetéssel, állitólag Lengyelországba deportálták. Ezen 3500 ember kiválogatásánál semmi tekintettel nem voltak sem korra, sem nemre, sem családi kötelékre. Ez a német eljárás, amelyet például Franciaországban is követtek, itt Görögországban a legnagyobb felháborodást szülte. Egy féltucatnyi, nem zsidó, volt görög neves politikus felkereste ma Logothetopoulos miniszterelnököt és az athéni hercegérseket, hogy azokat a legerélyesebb tiltakozásra birják. Ma az is hirlik, hogy a görög tisztviselôk ezen német eljárás miatt ujból sztrájkba akarnak lépni. Hir szerint az E.A.M. /1. 11/pol.jelentést/1 is tüntetésekre készül. Görögországban, annak dacára, hogy a zsidók és görögkeletiek között házasságkötés ugyszólván soha nem fordul elö, antiszemita hangulat nincsen, a zsidókat teljes jogu görögöknek tekintik és attól tartanak, hogy ami ma a zsidókat éri, holnap más társadalmi rétegeket is érinthet. Amellett attól is tartanak, hogy a németek mind erösebb pressziót fognak gyakorolni az olaszokra oly irányban, hogy az általuk megszállt részeken is kövessék a német methodusokat. Velics László s.k. m.kir.követ. —————— Forrás: OL, K 63, Kül.Pol./1943-1944/112. csomó/13/ pol.1943. —————— =================================================================================

3. Velics dokumentum 17/pol. 1943

Athén, 1943 április hó 14.-én. Tárgy: Zsidó deportálások. Utolsó jelentés: 13/pol.-1943. márc. 16.

A németek folytatják a zsidók deportálását Thessalonikibôl Az ottani közel 40,000 fônyi zsidó közül, szavahihetô bemondások szerint már közel 17,000-et vittek el. Ezt megelözöleg a zsidókat külön negyedekbe szoritják össze, ahol az illetôknek csak napi egy órán keresztül szabad a házakat elhagyniok. Enni alig kapnak. Az ilyképen már minden vagyonától kifosztott és kiéhezett embereket, eleinte negyvenesével, most már kilencvenesével teherkocsikba rakják, amelyek ajtajait leszögezik. Egyenesen borzalmas reszleteket hallani arról, hogy ez a deportálás mily kegyetlenséggel történik és mindenki tisztában van azzal, hogy a deportáltak nem érik el élve állitólagos lengyelorszagi rendeltetési helyüket. Egyes zsidóknak, megvesztegetés árán, sikerült Thessalonikibôl Athénbe érniök. Természetesen, hogy az ô elmondásaik alapján itt is pánikszerü félelem uralkodik a zsidók között. A jelek szerint az olaszok nem fogják követni a német példát, amelyet minden kertelés nélkül nemcsak barbarizmusnak, hanem politikai hibának jellemeznek.

• 54 •


A német teljhatalmu megbizott és hivatala vállvonogatva és látszólag restelkedve kitérnek ezen kérdés tárgyalása elöl. Magasrangu német katonatisztek azt felelik: csak nem hiszi, hogy ezeket a dolgokat a német hadsereg követi el? A Himmler-féle Gestapoval szembeszállni azonban senki nem mer. A görög kormány ismételt platonikus tiltakozásokon tul eddig nem mert menni; az erélyesebb Damaszkinosz érsek gyakorlati megoldási javaslatait cinizmussal elutasitották. Igy azt a tervét, hogy legalább a kis zsidógyermekeket gyüjthessék össze és vihessék el Thessalonikiböl, azt a választ kapta, hogy hiszen éppen azt akarják elkerülni, hogy a zsidógyermekekböl egyszer zsidó felnött lehessen. Ujabban az hallom, hogy kivételt fognak tenni a vegyesházasságoknál, vagyis az árja nô megmenti zsidó férjét is. A Thessalonikiben élô, igen csekély számu magyar zsidókat eddig a német rendszabályok nem érintették. Velics László, s.k. m.kir.követ. —————— Forrás: OL, K 63, Kül.Pol./111. csomó/1943-1944/13/ pol.1943. —————— =================================================================================

4. Velics dokumentum 24/pol 1943.

Athén, 1943 május hó 13.-án. Tárgy: a zsidókérdés fejleményei Görögországban. Utolsó jelentés száma: 17/pol.-943. “ “ kelte: 1943. ápr. 14.

A következetes kegyetlenséggel végrehajtott thessalonikii akció nyomán onnan, német forrásból származó hír szerint, 40.000 zsidót deportáltak Lengyelországba. Ezzel az akciót thessalonikiben nagyjából be is fejezték és csak az olasz és spanyol zsidók maradtak meg ott. Nyilvánvaló, hogy a németek nagy nyomást gyakorolnak az olaszokra oly célból, hogy az olasz megszállás alatt álló görög területen is hasonló rendszabályokat vigyenek keresztül. Olasz részrôl még mindig hallani sem akarnak erröl és pillanatnyilag tehát nem is volna különösen indokom Nagyméltóságodat ezen kérdéssel untatni, ha nem kellene komolyan tartanom német részrôl két oly sakkhuzástól, amelyek közvetve minket is érintenének. Egyrészt jelek vannak arra, hogy a németek ürügyül használván fel azt a tényt, hogy állitólag 1-2000 zsidó, megvesztegetés árán, Thessalonikiböl Athénbe menekült, itt ezek felkutatásának ürügye alatt szintén felállitják a zsidó katasztert azzal a tendenciával, hogy az egész zsidó ügyet kivegyék az olaszok kezéböl. Másrészt lehetségesnek tartom, hogy a németek közvetlenül azzal a kéréssel fognak fordulni az egyes kormányokhoz, igy a magyar kormányhoz is, hogy innen a saját honosaikat vigyék haza. Ezen kérésük teljesitése esetén tehát nem hivatkozhatnánk arra, hogy a magyar zsidók ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint az olasz zsidók. Ezzel az eshetôséggel számolva, bizonyos irányelveket kellene felállitanunk. Elörebocsátom, hogy Görögországban élö magyarok száma, legjobb tudomásom szerint, a 130-at nem haladja meg. Ezek közül az izraelita vallásu zsidók száma legfeljebb 10-15, a kikeresztelkedett zsidók száma pedig maximálisan 40 körül fo-

• 55 •


rog. Számszerûen tehát a probléma nem sulyos. Számolni kell azonban az adottságokkal és ezek a következôk: elvben bizonyára ellene vagyunk annak, hogy zsidó egyéneket hazaszállitsunk; másrészt feltételezem, hogy semmiképen nem engedhetjük meg magyar zsidóknak Lengyelországba deportálását. Egy további szempont, amely szerint elvben és gyakorlatban lényeges, az, hogy a magyar törvények szerint kell megitélnünk azt, hogy ki számit zsidónak, és nem az esetleges továbbmenô német törvények szerint. A harmadik szempont az 1939.XIII.t.c.-böl adódik. A belügyminiszteriumban bevett gyakorlat szerint a zsidó származásu egyének u.n. állampolgársági fenntartási ügyei halogatólag kezeltetnek, ennélfogva az itt élô zsidó származásu magyarok tekintélyes részének helyzete nem tiszta. Fenntartással éltek ugyan, de magyar állampolgárságuk még nincs sem elismerve, sem elutasitva. A fennálló rendelkezések szerint ezek tehát, ha egyáltalán csak ideiglenes itt-tartózkodásra jogositó utleveleket nyerhettek. El kell tehát döntenünk, vajjon az ilyeneket befogadjuk-e vagy sem. Ha nem fogadjuk be azon a cimen, hogy állampolgárságuk nincs véglegesen elismerve, deportálásnak vagy internálásnak tesszük ki öket. Egy negyedik fontos szempont a vagyonjogi szempont. Vagyis mi történjék az innen kényszerrel eltávolitott állampolgáraink ingatlan és oly ingó vagyonával, amit nem vihetnek magukkal? Le kivánom szögezni, hogy exponált állásban lévö zsidónk itt nincs és senki sem állithatja, hogy a pártucatnyi görögországi magyar zsidók katonai vagy politikai szempontból veszélyt jelentenének. Tisztán magyar szempontból nézve sem lehet állitani, hogy akár egyetlenegy esetben is emigránsokról volna szó, akik politikai okokból forditottak volna hátat hazájuknak. A Görögországban élö magyarok általában kenyérkereset miatt tartózkodnak itt és emiatt jöttek ki, eltekintve azon tucatnyi magyar állampolgártól, akik itt születtek vagy akik magyar állampolgárral kötött házasság folytán lettek magyarokká. Jelentésem célja fökép abban áll, hogy Nagyméltóságodat a jövô lehetöségeiröl idejekorán tájékoztassam. Szerény nezetem szerint, épp ugy mint az olaszok, nekünk is halogató taktikát kellene követnünk egy esetleges német kéréssel szemben és semmiképen sem egyszerüen belenyugodnunk oly megoldásba, amely nemcsak a zsidó származásu magyarok érdekeit, hanem közvetve magyar érdekeket és vagyonokat is sértene. Ismeretes Nagyméltóságod elött, hogy konkrét esetekböl kifolyólag már régebben azon fáradozom, hogy egyes derék, keresztény magyar munkásnak hazatérését lehetövé tegyem, ez a kérdés mindeddig meghiusult azért, mivel kis megtakaritott vagyonuk áttranszferálása lehetetlennek bizonyult. Ha a kevés görögországi magyar zsidók hazatérése elkerülhetetlen és azokról otthon gondoskodnunk kell, igazán nem látnám be, miért ne tegyük ugyanazt azon keresztény magyar elemekkel, akik haza kivánkoznak. Adott esetben tehát a jelentésemben érintett részletekre is kiterjedö utasitásokat kérek. Velics László s.k. m.kir.követ. —————— Forrás: OL, K 63, Kül.Pol./1943-1944/112. csomó/24/ pol.1943. —————— =================================================================================

• 56 •


5. Velics dokumentum 268/1943

Athén, 1943 május hó 29.-én. Tárgy: A Thessaloniki-i spanyol zsidók hazaszállitása és esetleges magyarországi átutazása.

M. Kir. Külügyminisztériumnak, Budapest A német kormány kivánságára a spanyol kormány elhatározta a Thessalonikiben élö, kb. 500 fönyi, spanyol állampolgárságu zsidók hazaszállitását. Amint ezt az itteni spanyol követ velem közli, nincs kizárva, hogy a spanyol zsidókat szállitó vonat Magyarországon fog keresztül haladni. Kérdi, hogy az adott esetben a kollektiv utlevelet láttamozhatom-e? Spanyol kollégámnak azt válaszoltam, hogy egyidejü jelentéstétel mellett a gyüjtôutlevelet tartózkodás nélküli átutazásra láttamozhatom, amennyiben: a/ német részröl biztositva van a vonat tartózkodás nélküli átvezetése magyar területen; b/ az itteni német hatóságok a transitvizum megadását tôlem a szokott irásbeli jegyzékkel kérni fogják. Tisztelettel megjegyzem, hogy a spanyol követ közlése szerint, ha már arra határozták el magukat, hogy alattvalóikat hazaviszik, az az érdekük, hogy a hazaszállitás zárt csoportban, minél elôbb és simábban bonyolittassék le. Ezért, nézetem szerint, nincs okunk arra, hogy a transitvizumot megtagadjuk, ha a bolgárok megelôzôleg megadták a vizumot és német részrôl garantálják a vonatnak sima átvitelét a német határon. Fentieket elôzetes tudomásul jelentve Nagyméltóságodnak, kérem, hogy esetleg ellenkezô utasitásait velem a római kir. követségen keresztül táviratilag, vagy a legközelebbi futár utján közöltetni méltóztassék, megjegyezvén, hogy a spanyol zsidók hazaszállitása elôreláthatólag junius 15.-e körül /inkább junius 15.e után, mint elôbb/ fog lebonyolódni. Velics László s.k. m.kir.követ. —————— Forrás: OL, K 80 (Athéni Követség)-1944-bizalmas (1943-60). —————— =================================================================================

6. Velics dokumentum 4069/7.adm.res. 1943.

Budapest, 1943. május 22. Tárgy: Görögországban levô magyar zsidók sorsa. Hiv.sz.: 24/pol-1943.

A fenti szám alatt kelt jelentésére hivatkozással felkérem a m. kir. Követséget, hogy lehetôleg legsürgôsebben terjessze fel hozzám azoknak a Görögországban élô zsidófaju magyar állampolgároknak a jegyzékét, akiknek Magyarországba való hazaszállitása tekintetbe jöhet. A kiválogatásnál elsôsorban nemzethüség, másodsorban egyéb érdemek jöhetnek tekintetbe.

• 57 •


Minden további utasitás nélkül lehetôvé teendô azoknak a zsidóknak Magyarországba való hazatérése, akik 1939. szeptember 1. után kiállitott állampolgársági bizonyitvánnyal birnak. Fenti kategorián kivül, egészen kivételes esetben, nagyon korlátozott számban oly személyeket is javaslatba lehet hozni, akik a magyar állampolgárságukat valószinüsiteni tudják, vagy akik a magyar állampolgárságukat elvesztették ugyan, de nagy vagyonnal rendelkeznek s igy nemzetgazdasági okok a hazatérést indokolják, vagy kik a magyar nemzeti érdekek szolgálatában kiváló érdemeket szereztek. A névjegyzéknek az illetô személyére vonatkozó összes ismert adatokat és legutolsó magyarországi lakhely megjelôlését is tartalmaznia kell. Hangsulyozom, hogy csak nagyon kevés esetben szándékozom zsidót Magyarországra visszaengedni és ezért a m. kir. Követség által végrehajtott átszürésnek szigorunak de tényleg méltányosnak kell lennie. A külügyminiszterium vezetésével megbizott m. kir. miniszterelnök rendeletébôl: [olvashatatlan aláírás] m. kir. fôkonzul M. Kir. Követségnek, Athén. —————— Forrás: OL, K 80 (Athéni Követség)-1944 Bizalmas (1943-60) —————— =================================================================================

7. Velics dokumentum Legación de Espana Atenas ——— No 10 NOTE - VERBALE La Légation d’Espagne présente ses compliments à la Légation Royale de Hongrie et La prie de bien vouloir demander à Son Gouvernement l’autorisation d’apposer le visa de transit sur le passeport collectif des israélites espagnols de Salonique qui seront rapatriés en Espagne le mois courant. Dans le cas2 où ceuxci ne seraient pas rapatriés collectivement, le visa sera alors individuel. Etant donné que la date du départ est fixée pour le 15 courant, cette Légation prie la Légation Royale de Hongrie de bien vouloir demander l’autorisation avec l’urgence que le cas exige. Le nombre des repatriés remonte à 500 environ. En remerciant d’ores et déjà la Légation Royale de Hongrie de la suite que’Elle voudra bien de donner à sa requête, lla Légation d’Espagne saisit cette occasion de Lui renouveler les assurances de sa haute considération. Athènes, le 1 juin 1943 A la Légation Royale de Hongrie En Ville —————— Forrás: OL, K 80-1944 Biz. (1943-60) —————— • 58 •


8. Velics dokumentum 47/biz. 1943.

Athéns, 1943 junius hó 2.-án. Tárgy: Görögországban lévô magyar zsidók sorsa.

Szigoruan bizalmas! Rendelet száma: 4069/7. adm. res. kelte: 1943. május 22. M. kir. Külügyminiszteriumnak, B u d a p e s t A fent idézett rendelet értelmében felterjesztendô jegyzéket futár fordultával elkésziteni nem tudtam, igy azt a legközelebbi futár fogja magával vinni. Köszönettel vettem a Görögországban lévô magyar zsidók esetleges hazaszállitásának ügyében lefektetett irányelveket.3 Az elsôsorban veszélyeztetett Thessaloniki-i német zónát illetôleg nincs különösebb jelentenivalóm, amióta sikerült egy özv. Beer Antalné nevü 71 éves zsidó asszonyt nagy nehezen és az olaszok segitségével idehoznunk /1.258/1943. számu jelentést/ Thessalonikiben még van egy kikeresztelkedett Spitzer nevü négytagu család. A családfô az elsô világháboruban katona volt és a németek eddig nem jöttek rá, hogy zsidó fajuak, sôt jóban vannak velük; ugy látszik, Volksdeutsch-oknak nézik ôket. Ami az olasz megszállás alatt álló görög területen élô magyar zsidókat illeti, ugy e napokban a Rómából hazatért Ghigi olasz teljhatalmu megbizottat megkérdeztem, vajjon Görögország olasz zónájában, német presszióra, történni fog-e valami akár a görög, akár a külföldi zsidók ellen. Ghigi azt válaszolta, hogy semmiféle konkrét rendszabály elhatározva nincs, a németek felé továbbra is halogató taktikát követnek. Amint ezt elôzô jelentésemben /24/pol./4 is kiemeltem, a magyar zsidók hazaszállitásának szükségét csak akkor látnám fennforogni, hogyha ezt a megszálló hatalmak megkivánják. Amig ez meg nem történik, érthetôen egyetlen egy magyar zsidó sem fog akadni, aki önként hagyná itt munkáját és vagyonát. Ha viszont a megszállók a hazaszállitást megkövetelnék, akkor lehetetlen lesz számunkra különbséget tenni vagyonos vagy nem vagyonos, a magyar nemzeti érdekek szolgálatában nagyobb vagy kisebb érdemeket szerzett zsidók között. Tudomásul vettem, hogy egészen kivételes esetben hazaszállithatnék oly személyeket is, akik a magyar állampolgárságukat valószinüsiteni tudják, vagy akik magyar állampolgárságukat elvesztették ugyan, de nagy vagyonnal rendelkeznek. Ez utóbbi ponthoz mindjárt hozzáfüzhetem, hogy ilyen Görögországban nem akad. A jegyzék összeállitása alkalmából, amikoris ki fog tünni, hogy a magyar zsidók száma nem nagy, tehát fel fogom venni mindazokat, akik ma is magyar állampolgároknak tekintendôk. Másodsorban azokat, akik magyar állampolgárságukat valószinüsiteni tudják és akik nagy vagyonnal rendelkeznek, vagy akik a magyar nemzeti érdekek szolgálatában kiváló érdekeket szereztek. Igy minden eshetôségre lehetôleg pontos képet fogok nyujtani. Szigoruan bizalmasan és anélkül, hogy pillanatnyilag érdemben fel akarnám vetni a kérdést, hozzá kell füznöm az elôzô jelentésemben mondottakhoz, hogy a két legnagyobb gyógyszergyárunk, a Chinoin és a Richter Gedeon gyár, akik nagy üzleteket bonyolitanak le Görögországgal és akiknek köszönhetô, hogy a magyar gyógyszer Görögországban fontos piacokat szerzett és nagy hirnévre tett szert, itt zsi-

• 59 •


dó faju, bár kikeresztelkedett magyar állampolgárok által vannak képviselve. Ezen két képviselônek helyettesitése gazdasági szempontból ameddig csak lehet, elkerülendô volna. Hiába küldenénk ki Magyarországból keresztény képviselôket, akik nem ismervén az itteni piaci helyzetet és szokásokat, a német és olasz konkurrenciának áldozataivá válnának, még mielôtt itten beleélhetnék magukat. Az összes szempontokat mérlegelve, megint csak arra kell konkludálnom, hogy a magyar zsidók hazaszállitássa ügyében a végsôkig halogató taktikát kell követnünk. VI/3 Velics5 m.kir.követ —————— Forrás: OL, K 80 (Athéni Követség), 1944 Biz. (1943-60). —————— =================================================================================


Athén, 1943 junius hó 2.-án. Tárgy: A Thessaloniki-i spanyol zsidók hazaszállitása és esetleges magyarországi átutazása. Elôzô jelentés száma: 269/1943. kelte: május 29. 1 drb. melléklet.

M. Kir. Külügyminiszteriumnak, B u d a p e s t Fent idézett jelentésem kapcsán tisztelettel felterjesztem az itteni spanyol követség junius 1.-ei tárgybavágó szóbeli jegyzékének másodpéldányát. E jegyzék szerint, ellentétben az elôbbi közlésemtôl, a spanyol követség esetleges egyenkénti utazásokról és individuális vizumokról beszél. A német teljhatalmu megbizott illetékes referense ezt fölösleges fontoskodásnak mondja, mivel nem képzelhetô el, hogy a Thessalonikibôl hazaszállitandó spanyol zsidók másképpen, mint zárt csoportban és kollektiv utlevéllel utazzanak haza. Individuális utazásokat Németországon keresztül a német kormány nem engedne meg. Különben is még korántsem biztos, vajjon a transzport Magyarországon és Németorszagon keresztül fog-e utazni, mivel sokkal közelfekvôbb, hogy Belgrád-Trieszten keresztül, vagyis Olaszorszagon át térnek haza. VI/3 Velics6 —————— Forrás: OL, K 80 (Athéni Követség)-1944 Biz (1943-60). ——————

• 60 •


10. Velics dokumentum7 49/biz. 1943. N o t e

V e r b a l e

La légation Royale de Hongrie présente ses compliments à la légation d’Espagne et a l’honneur, tout en accusant récéption de la Note Verbale en date du 1er juin No.10, de Lui communiquer qu’elle n’a pas manqué de demander à son gouvernmement des autorisations nécéssaires concernant les visas de transit pour les sujets espagnols de Salonique qui seront rapatriés. La Légation Royale de Hongrie saisit cette occasion pour renouveler à la Légation d’Espagne les assurances de sa haute considération. Athénes, le 2 juin 1943. VI/3 Velics8 A la Légation d’Espagne, Athénes —————— Forrás: OL, K 80 (Athéni Követség)-1944 Biz. (1943-60). —————— =================================================================================


Athén, 1943. szeptember hó 26-án.

Tárgy: A zsidókérdés felvetése Görögországban.- Az ittlévô magyar zsidók sorsa. Rendelet száma: 4248/7 adm. res. kelte: 1943. junius 27. 1 melléklet E hó 21.-én egy Rosenberg nevü kapitány parancsnoksága alatt álló külön Gestapo osztag magához hivatta az athéni rabbit és bizonyos kérdô pontokat tett fel neki, amelyekbôl látható, hogy Rosenberg ur, a Thessaloniki-i zsidók hóhérja, az olaszok távoztával egész Görögországban, elsôsorban Athénben is megkezdi a zsidóüldözést. Amint ezt elôzô jelentéseimben felemlitettem, Athénben a bel- és külföldi zsidók száma csekély és azok itt semmiféle fontos szerepet nem vittek soha. Egyenesen bántó a német hadsereg számára az a beállitás, mintha a zsidók itt a hadsereg számára veszélyes elemet képeznének. Igaz, hogy részben az olaszok segitségével, avagy sajnos pénzvesztegetések árán, Thessalonikibôl körülbelül tizezer zsidó menekült ide, akik azóta többnyire álnéven és görög igazolványokkal itt bujdosnak. Le kell szögezni továbbá, hogy az olaszok a Thessalonikiben volt egy-két ezernyi zsidó honfitársaikat mind idehozatták és Ghigi teljhatalmu

• 61 •


megbizott a mult hó végén már elnyerte volt Mussolini hozzájárulását ahhoz, hogy ezeket hazaszállitsa. Az itteni zsidóság, okulva a Thessaloniki-i borzadalmakon, rögtön elbujt és ebben az egész görög lakósság segitségére van. A Rosenberg különitmény, nyilván bizonyos elômunkálatok vagy besugások alapján, egyes zsidó lakásokat felkeresvén, üresen találta ôket; bosszuból, egyes általam ismert esetekben, teherautókon elvitték a lakásberendezésbôl amit csak elvihettek. Egy házból egy megelégedett arcu német hóhéralak két nagy játékbabát hordott ki. Igy néz tehát ki már legelején az az akció, melynek célja a német hadsereg megóvása a zsidó veszélytôl. Ha a zsidóság nem is volt veszélyes, azzá válhat, ha kétségbeesésbe hajtják ôket és amint ezt más helyen felemlitem, a németeknek Görögország felé mutatott elôzékeny politikája ezen zsidó akció révén elveszti minden értelmét. Ezt átérzik ugy a német civil hatóságok, mint a német katonai körök is, de mindegyik tul gyáva ahhoz, hogy felemelje tiltó szavát és legfeljebb azt lehet remélni, hogy valamivel enyhébben kezelik az ügyet, mint Thessalonikiben. Az athéni hercegérsek és Rhallysz-kormány azon vannak, hogy a görög zsidók külföldre való deportálását megakadályozzák és oly megoldást találjanak, mely legalább nem jelent számukra biztos halált. Ami a külföldi zsidóságot illeti, ugy legszomorubb az olaszok sorsa, akiket jelenleg nem véd meg senki, hiszen ma a leszerelt olasz katona is “Freiwild” számba megy. Az olaszok mellett a legerôsebb csoportot a spanyol zsidók képezik /kb. 300 család/. Ezek hithû zsidók és névsoruk összeállitása nem ütközik nagy nehézségbe. Más kérdés természetesen, vajjon mennyire lesznek felkutathatók. Az olaszokon és spanyolokon kivül csekély számu svájci, francia, magyar és román zsidó él itt és mivel sem nekem, sem érdekelt kollegáimnak egyáltalában nincs szándékunkban a német Gestaponak listát kezébe nyomni, kérdéses, vajjon rájönnek-e egyesek zsidó eredetére. A görög ideggenrendészet révén legfeljebb azokat ismerhetik fel zsidóknak, akik mint izraelita vallásuak vannak nyilvántartva. Megmarad a besugás vagy feljelentés utja és lehet, hogy akad olyan magyar, aki erre vetemedik. Amint ezt ismételten mondtam, ebben a kérdésben halogató taktikát kivánok folytatni. A német követséget spanyol kollegámmal együtt rávettem arra, hogy felkérték a Gestapo különitményt, ne foganatositsanak külföldi zsidók ellen semmiféle rendszabályt addig, amig azoknak sorsáról döntés nincs és az esetleges tárgyalások le nem folytathatók. Végsô esetben az érdekelt kormányok közül a svájci és spanyol kormánytól már feltehetô, hogy saját zsidó állampolgáraikat minden diskriminatio nélkül befogadják. A Thessaloniki-i spanyol zsidó családokat a spanyol kormány ugyan annakidején utolsó pillanatban cserbenhagyta, de utóbb megváltoztatta álláspontját és a Németországba deportáltakat onnan hazaszállitatta. Ami a magyarokat illeti, ugy olyan okokból, amelyeket felsorolni hosszadalmas és felesleges is volna, még ma sincs teljesen és véglegesen pontos listánk az itt élô magyar faju honfitársainkról és arról, hogy ezek közül egész pontosan mennyi a zsidó faju. Egy legutóbbi, lelkiismeretesen összeállitott kimutatás szerint, amely felöleli a kétségtelenül magyar állampolgárokat és azokat, akik magyar állampolgárságukat valószinüsiteni tudják, az itt élô magyarok száma együttesen 100, ebbôl 74 kétségtelenül magyar, illetve keresztény származásu, 26 pedig biztosan vagy valószinüleg zsidó faju. Ezen számokban bennefoglaltatnak természetesen azon volt görög vagy más nemzetiségü állampolgárok, akik magyar állampolgárral kötött házasságuk révén magyar állampolgárok lettek. Ezeken kivül körülbelül 30 oly volt magyar állampolgár él Görögországban, akik honositás vagy göröggel való házasságkötés utján görög állampolgárok lettek és ezen körülbelül 30 egyén közül a fele zsidó faju. Fentiekbôl látható, hogy a görögországi magyar zsidó-probléma nem sulyos, mert számuk elenyészô. Viszont adott esetben lehetséges, hogy sorsuk különös figyelmet érdemel, mert a görög zsidókérdésnek bel- és külföldi kihatása aránytala-

• 62 •


nul nagyobb, mint az más országban volt. Hogy ezt a gondolatot világosan fejezzem ki, elôször is Görögország az elsô ország, ahol az egész közvélemény a kormányzat és egyház a legélesebben elitéli a faji üldözést; másodszor a külföldi, különösen Görögország mai helyzetében, sokkal pontosabban értesül arról, hogy itt mi történik, mint ahogy értesül arról, hogy annakidején mi történt teszem fel Lengyelországban vagy Szerbiában. Kötelességem tehát hangsulyozni, hogy nem lesz közömbös sem a görög közvélemény, sem a külföld elôtt az, hogy miképen bánunk az itteni zsidóinkkal, és hogy másrészt, amint ezt már többször kifejtettem, a probléma semmiképen sem sulyos, mert kevés számu zsidókról van szó, akik közül egyetlen egy sem u.n. emigrált hazafiatlan ember. Ezek után Nagyméltóságod figyelmébe ajánlom az idecsatolt névjegyzekben foglaltakat. Sajnos a névjegyzék is azt mutatja, hogy az ilyen helyzetben, mint amilyen itt Görögországban kialakulhat, megbosszulja magát az a halogató taktika, amelyet zsidó faju külföldi honosaink visszahonositási vagy állampolgárság fenntartási ügyeiben a központi hatóságok elrendeltek és amelynek köszönhetô, hgy a zsidó faju magyarok állampolgársági ügyei még akkor is, ha eleget tettek minden elôirásnak, ma sincsenek rendezve. IX/26 Velics9 m. kir. követ. —————— Forrás: OL, K 80-1944 Biz (1943-60) —————— =================================================================================

12. Velics dokumentum Melléklet a 60/biz.-1943 számu jelentéshez. K i m u t a t á s a Görögországban lévô oly zsidófaju egyénekrôl, akik kétségtelenül magyar állampolgárok, illetve magyar állampolgárságukat valószinüsiteni tudják. 1-4.4 olyan személy, köztük kettô tanusitványos, akik 1939 szeptember 1. után kiállitott állampolgársági bizonyitvánnyal birnak és ennélfogva a 4069/7.10 adm.res.-1943. számu rendelet értelmében minden további utasitás nélkül hazatérhetnek szükség esetén. 5.

özv. Beer Antalné11, szül.Kunstädter Katalin, 1872 évi születésü, Thessalonikibôl menekült ide; hazaszállitását a római kir.követség utján vett távirati utasitás engedélyezte, lásd. 258/1943. május 30.-i jelentést.

6-7.Berger Imre vállakozó és neje, szül. Tsikita Kallyope, orthodox vallású dodekanezusi olasz állampolgárnô. Berger Imre izr. vallású, állampolgársága fenntartási ügyét összes személyi okmányaival 305/1943. junius 9.-i jelentéssel terjesztettük fel a m.kir.BÜM-nek. 8.

Hein Miklós mérnök. 1939.április 19.-én kelt állampolgárságibizonyitványa van, róm.kath.vallású, vagyonos, anyja és rokonai Budapesten élnek,ahol II.Kapásu. 18. I. alatt saját lakása volt 1939-ig. Görögországi középitkezéseknél vezetô szerepet vitt és itt a magyar hirnevet szolgálta.

• 63 •


9.

Lôvinger József furnir-üzlettulajdonos. Izr. vallásu, a hitközség beirt tagja, és ennélfogva az egyedüli aki német szempontból erôsen veszélyeztetve van. Állampolgárság fenntartásának ügye 175/1943. szám alatt lett a BÜM-nek felterjesztve, amely 431418/1943/XIX. szám alatt május 23.-án közbeesô intézkedéseket tett. Magyar leszármazását nagyszüleiig bezárólag okmányokkal kimutatta, azt is, hogy apai nagyapja 1874 és 1880 közt Vácott adót fizetett. Ôt elsôsorban haza kellene szállitani. Budapesten Klauzál-u 26/28. szám alatt lakik édesanyja, özv. Lôvinger Mórné, valamint Erzsébet kôrut 56. alatt Kahán Gyula, a Hunnia gyógyszertár tulajdonosa.

10-12. Maulwurf Félix Bódog, római kath. gyári képviselô, ennek nôvére M a u l w u r f Krisztina görög orth. vallásu magánhivatalnoknô és anyja, özv. M a u l w u r f Bernátné izr. vallásu magánzónô. A Maulwurf család állampolgárság fenntartási ügye régóta huzódik /M. Félix 148/43, M. Krisztina 154/1943, és özv. M. Bernátné 637/1942. számu jelentéseim/. Néhai Maulwurf Bernát nagykanizsai illetôségü dusgazdag Thessaloniki-i kereskedô volt. A család megtartotta a nagykanizsai illetôséget. Magyarországon csak átmenetileg éltek az elsô világháboru végén /Budapesten és Barcson/. Maulwurf Félix a Richter Gedeon gyógyszergyárunk görögországi képviselôje, mint ilyen a magyar gyógyszerek itteni meghonositása terén nagy érdemeket szerzett. 13-14. N e u m a n n Gyuláné szül. Kopp Szerén, született Budapesten 1877-ben, bpesti illetôségét és magyar állampolgárságát a M. kir. BÜM 1937. november 3.i 48.799/1937.-II. sz. alatt elismerte, fenntartási ügye 375/1943. sz. alatt lett a M. kir. BÜM-nek felterjesztve és leánya, N e u m a n n Alice 1898 évi születásü [sic!] magánhivatalnoknô fenntartási ügye 497/1942. augusztus 8.-i jelentésemmel lett felterjesztve, a BÜM-ben 464.614/1942. szám alatt aug. 24.én lett iktatva, de nem lett tárgyalás alá véve, mert zsidó fajuról van szó. Mivel az idôs özvegyasszony és leánya még ma is izr. vallásuak, esetleg veszélyeztetve vannak és feltétlenül megmentendôk. 15-17. R e i s e r László 1896 évi váci születésü unitárius épitészmérnök, felesége a magyar zsidófaju származásu R e i s e r Lászlóné és R e i s e r János kiskoru fiuk. Reiser László a BÜM-tôl 1938. febr. 16.-án 23.560 szám alatt kapott állampolgársági bizonyitványt, Budapest V. Szent István-park 2. szám alatt volt lakása. 18. S c h e e r Etelka magánhivatalnoknô, apai ágon zsidó, anyai ágon tiszta keresztény származásu, nôvére és családja Budapesten él, állampolgársági ügye 407/1943. szeptember 3.-i jelentésemmel lett a BÜM-nek felterjesztve. Mint egyedülálló nô, akinek megélhetése Bpesten biztositva van, szükség esetén feltétlenül hazaszállitandó volna. 19-21. S u d á r /Spitzer/ Sándor 1897. évi születésü róm. kath. vallásu vállalkozó, neje S u d á r Sándorné12 és kiskoru leánya S u d á r Veronika. Állampolgársága fenntartási ügye a BÜM-ben 396.819/XIX.-1943. sz. alatt áll tárgyalás alatt. Sudár Sándor az elsô világháboruban mint t. zászlós szerelt le, apja bpesti illetôségü vagyonos gyáros volt, összes szükségelt okmányai felterjesztettek, magyar állampolgárságához kétség nem fér. Mint frontharcos, családjával együtt szükség esetén feltétlenül megmentendô. 22. özv. S z á n t ó Jakabné, Szántó Andor a Chinoin gyár itteni képviselôjének anyja Özv. Szántó Jakabné 39-ben jutott ki fiához, 1938-ban 71.297/II.b. szám

• 64 •


alatt állampolgársági bizonyitványt nyert. Fia fenntartási ügye a m. kir. BÜM által 4585/1941/II.b. sz. alatt elfogadtatván, vele együtt feltétlenül hazaszállitandó. Szántó Andor, mint a Chinoin gyár képviselôje, nagy érdemeket szerzett, elsôsorban érdemli meg a kiváltságos eljárást. 23. S z e n d e Laura 1913 évi budapesti születésû artistanô, róm. kath. vallásu. Annakidején a magyar artista vonattal nem tért haza, most is Kréta szigetén a német katonai hatóságok engedélyével szerepel; alkalmasint zsidófaju származása nem lesz felismerve. Szülei Bpesten Népszinház-utca 46. V.!. alatt laknak. 24-26. Három további zsidófaju egyen, akik magyar állampolgárságukat valahogyan valószinüsiteni tudják, de akikrôl feltételezhetô, hogy inkább itt elbujnak, mintsem hogy hazaszállitásukat kérnék.13 (P.d. Drächer [?] Krisztina, [olvashatatlan] Imréné [olvashatatlan] [olvashatatlan], [?] [?]. Görögök:

Havas Aurél Róna Rózsa [?] Ferencz “ Ferenczné “ Erika özv. Wolfné, [?] Jolán [?] Szabatos Ferencz H... Ábrahámné, Reich Margit Ferenczyné, ..sner Gizella

R.....bné Beer ..via

—————— Forrás: OL, K 80 (Athéni Követség)-1944 Pol (1943-60). —————— =================================================================================

13. Velics dokumentum 58/pol 1943.

Athén, 1943. november hó 4.-én.

Tárgy: Zsidóellenes rendszabályok Görögországban. - Az ittlévô magyar zsidók sorsa. Az idôközben felváltott Stroop S.S. tábornok, mint görögországi “Polizeiführer” október 3.-án 10 pontban foglalt rendeletet adott ki, amely szerint: 1./ Az összes zsidók vissza kell hogy térjenek ezévi junius 1.-ei lakóhelyükre. 2./ Zsidóknak ezentul tilos állandó lakóhelyüket elhagyni vagy lakást változtatni. 3./ A görög zsidók 5 napon belül jelentkezni kötelesek az athéni izraelita hitközségnél. Athénen kivül a görög polgármesteri hivataloknál. 4./ Oly zsidók, akik nem tesznek eleget a fenti parancsoknak, agyonlövetnek. Aki zsidóknak hajlékot ad vagy menekülésben segédkezet nyujt, munkatáborba kerül. 5./ Külföldi zsidók október 18.-án az athéni izraelita hitközségnél jelentkezni kötelesek. 6./ Az athéni izraelita hitközség azonnali hatállyal az összes görögországi zsidók egye-

• 65 •


düli érdekképviseletévé nyilvánittatik. 7./ Beiratkozás után a 14 éven felüli férfi zsidó minden másodnap jelentkezni kötelesek. 8./ Zsidóknak tilos délután 17 órától reggel 7-ig az utcára kimenni. 9./ A görög rendôrség felelôs a zsidóellenes rendszabályok pontos keresztülviteléért. 10./ Zsidónak ezen rendelet értelmében számitandó az, aki tekintet nélkül a felekezetre, legalább három zsidófaju nagyszülôtôl származik. Argentina, Spanyolország, Svájc és Törökország képviselôi, akikhez magam is csatlakoztam, mindenekelôtt felvilágositást kértek a rendelvény 6-ik pontját illetôleg és azt a feleletet kaptuk, hogy a külföldi zsidókra ez a pont nem vonatkozik, tehát a külföldi zsidók érdekvédelmét továbbra is külképviseleteik látják el és vagyonjogi tekintetben sem kerülnek az athéni izr. hitközséggel bárminemü összefüggésbe; ha jelentkezési helyül a külföldiek számára is a hitközség jelöltetett ki, ugy ez tisztán közigazdasági okokból történt. Megállapitást nyert továbbá, ugy a külföldi képviselôk, mint elsôsorban az athéni érsek közbenjárása folytán, hogy a vegyes házasságoknál a nemzsidó fél megmenti a zsidó házastársat. Vagyis vegyes házasságoknál a zsidó házastárs ugyan jelentkezni köteles, de további esetleges rendszabályoktól mentesitve marad. Stroop ur innen rövidesen eltávozván, helyettese, Standartenführer dr. Blume és a thessaloniki-i mûködésébôl gyászos emlékkezetben álló Visliceni ur, aki az ugynevezett Rosenberg-féle különitmény tulajdonképeni vezetôje, válogatott udvariassággal tárgyaltak az egyes külképviseletek vezetôivel és arról biztositottak, hogy a görög és külföldi zsidók sorsát a külképviseletek fogják letárgyalni. Koncedálták azt is, hogy a külföldi zsidók az összeirás után elôirt kétnapos jelentkezés alól mentesek fognak maradni. A zsidóellenes német akció egyenlôre teljesen zsákutcába jutott. A thessalonikii atrocitásokon okulva, a zsidóság zöme elbujt és nem jelentkezett. A görög zsidókat a görög hatóságok hamis személyazonossági igazolványokkal látták el. Egyesek angol segitséggel Egyiptomba is szöktek; az orthodox egyház megkönnyitette a vegyesházasságokat, amelyek eddig csak igen kivételesen fordultak elô. A görög zsidók közül csak körülbelül ötszázan jelentkeztek, többnyire a legszegényebbek. Mivel pedig a német közmondás szerint a nürnbergiek csak azt akasztják fel, aki kezükbe van, Visliceni ur kinos helyzetben van. Legalább nyolcezer zsidót akart deportálni és legfeljebb ötszáz jelentkezett. Egyenlôre tehát azzal kárpótolja magát, hogy embereivel kifosztja az üresen maradt zsidó lakásokat és hogy pénzjutalom igérésével arra kapható elemeket a rejtôzô zsidók elárulására bir. Ami a külföldi zsidókat illeti, ugy a védtelen olaszokon kivül legjobban haragusznak a spanyol zsidókra /kb. 200 család/, mert azok egyrésze Thessalonikibôl menekült annakidején ide és mert különben is zárt kört képezö, hithû és töbnyire gazdag zsidókról van szó. Meglepetést okozott, hogy a török fôkonzul, aki legjobban kiabált alattvalóinak diskriminálása és a török zsidók jelentkezési kötelezettsége ellen, néhány nap mulva maga nyujtotta át a németeknek a török zsidók listáját, kijelentvén, hogy a 71 zsidó honfitársát hazaszállitani hajlandó. A svájci követség oltalomkörébe esô svájci, angol és amerikai zsidók közül, ugy hallom, csak egy jelentkezett. A francia zsidók kivételt képeznek, mivel a francia kormány kijelentette, hogy sorsuk ôt nem érdekli. Ami végül a magyar zsidókat illeti, ugy a hozzámfordulóknak azt tanácsoltam, tegyenek eleget a jelentkezési kötelezettségüknek, mivel ellenkezô esetben sokkal nehezebben védhetném meg ôket. A jelentkezési határnapon csupán a 60/biz. számu jelentésemhez csatolt kimutatásban 9-ik folyószám alatt szereplô Lôvinger József és a 13-14 folyószám alatt szereplô Neumann Gyuláné és leánya jelentkeztek. Lôvinger József, aki idôközben megnôsült, feleségét is bejelentette. A Je-

• 66 •


lentkezési határidô után jelentkezett egy görög zsidó származásu Friedné, aki egy Budapesten tartózkodó, Fried Imre nevü egyénnek a közelmultban elvált felesége és aki épp ugy, mint kiskoru gyermeke, ma még magyar állampolgárnak tekintendô. A többiek közül kettô nem esik jelentkezési kötelezettség alá, mivel két nagyszülôje keresztény; három zsidó származásu férfi a jelentkezés határideje elôtt elhagyta Görögországot. Azok közül, akik nem jelentkeztek, vannar Berger Imre és Sudár Sándor vállalkozók, akiknek keresztény származásu feleségeik vannak és akiket ennélfogva különösebb baj nem érhetett volna. Egyesek lakásukat elhagyva bujdosnak. Amint ezt fentebb emlitettem, az egész akció egyenlôre zsákutcába került, de természetesen attól kell tartani, hogy az S.S. kudarcát nem fogja egyszerüen lenyelni, ezért tisztelettel kérem Nagyméltóságodat, hogy a végsô esetben hazaszállitásra tekintetbejövô magyar zsidó faju egyéneket illetôleg, kiknek száma maximálisan 22, a 60/biz. számu jelentésemhez mellékelt kimutatás alapján, engem mielôbb utasitásokkal elláttatni méltóztassék. Velics László s.k. m. kir. követ. —————— Forrás: OL, K 63, Kül.Pol./1943-1944/112. csomó/46/ pol.1943. —————— =================================================================================

14. Velics dokumentum Magyar Királyi Követség, Athén 12/fôn. 1944

T i t k o s!

I. Velics követ poziciójának gyöngülése. Mint ismeretes, Velics követ sokat interveniált a görögöknél olaszok érdekében /hivatalos olasz érdekvédelem alapján/, majd az olaszoknál és németeknél görögöknek, és a németeknél zsidóknak érdekében /”La légation des plaintes et pleures” és hogy Velicsnek a háboru után meg kell kapnia a “Croix du Sauveur de la Grèce”-t, mondta nekem egy görög politikus professzor/. A németek ezt Velicstôl nem látták szivesen. “Tulzott aktivitást” láttak benne. /v.Zeilessen báró/ Ez különösen a március 19.-i események után mutatkozott. A magyar zsidókat a németek annakidején rögtön le akarták fogni, de Velics követ intervenciójára “becsületszóra” elálltak tôle. Április 1. táján azonban /a március 19.-i események hatása alatt/ mégis elkezdték összefogdosni ôket. Velics tiltakozott hivatalosan, de nem ért el semmit. A német illetékesek berlini utasitásra hivatkoztak,14 amely szerint a magyar kormány a külföldön élô magyar zsidókat, illetôleg a megrendszabályozásukat átengedte a németeknek. II. Mathia ôrnagy távozása. Mikor a követséghez beosztva volt Mathia ôrnagy talpa alatt égett a föld és ezért elérte, hogy visszahivták Budapestre, Velics követ kérte, hogy ne küldjenek helyette senkit, mert baj lesz. Ezzel szemben beérkezett Mozsáry Kálmán alezredes, “követségi irodaigazgató” és /miután Mozsáry nem értett a radiógéphez/ Szalay István rádiótávirász, “követségi irodatiszt”.

• 67 •


III. Ario-ügy. Görögországban tartózkodott egy valószinüleg fiumei születésü, állitólag volt tengerésztiszt /Szilágyi?/. Neve: Ario, valószinüleg álnév. Ezt a görögországi német rendôrközegek lefogták, rádiógépét lefoglalták. Velics követ interveniált érdekében /valószinüleg Mozsáry kérésére/, de eredménytelenül. Egy kihallgatása alkalmával Ario megszökött, a városban bujkált, a követségre telefonált segitségért, pénzért és rádióleadóért. Velics követ interveniált a német S.D. szerveknél. Felajánlotta, hogy elôállitja Ariot, ha a németek megigérik, hogy kihallgatása után szabadonbocsájtják. Meg is egyeztek, de az S.D. emberei Ariot letartóztatták s csak Velics követnek egész nap tartó intervenciói után bocsátották este szabadon. Ario most megint bujkált. /Még Mozsáry elfogatása után is telefonált, de azóta eltünt./ Mozsáry valósággal üldözte Ariot, hogy jöjjön hozzá és beszéljen vele, pedig Ario félt, hogy a tapasztalatlan Mozsáry nyomra igazitja üldözôit. Március 19.-én este, mint ismeretes, az ankarai rádió közölte Magyarország megszállássát a német csapatok által. Velics követ nem hitte el. Még másnap, március 20.-án is Graevenitzék /Neubacher irodája/ tagadták a tényt. De Mozsáry tartott egy házkutatástól /ez volt a nuciaturán is/. Ezért még 20.án elküldte a követségi rádiógépet Pireusba Ariohoz. Néhány nap mulva Szalay Pireusban felfogott egy magánsürgönyt, ami igazolta a megszállás tényét. Sôt ez a sürgöny fegyveres összeütközéseket is emlitett német és magyar csapatok között, továbbá beszámolt a magyarországi német kisebbség magyarellenes magatartásáról és tüntetéseirôl is. Megesett, hogy egy ilyen alkalommal Szalay Pireusból telefonon leadott ilyen Kossuth-rádióhireket és egyéb magánrádióhireket a követségnek is. - A tapasztalatlan Szalay egyébként is elôvigyázatlan volt a társasága megválogatásában. Mozsáry április 3.-án ismét elküldi Szalayt Pireusba Ariohoz, hogy taxin hozza vissza a rádiógépet. /Ez alkalommal történt Szalay elfogatása, l. alább IV. alatt./ Elfogatása után Mozsáry akaratlanul berántot magyar zsidókat és nemzsidókat. /l. az itteni magyar zsidók helyzetérôl szóló jelentésemet, továbbá Murka szalonikii magyar fodrász esetét./ Mozsáry ténykedése folytán az itteni magyar kolóniára igen rossz napok jártak. Valósággal üldözik ôket az S.D. szervek. IV. A Szalay-ügy. Mikor Szalay /Mozsáry utasitására/ a követségi rádiógépet április 3.-án este felé visszahozta taxin Pireusból Athénbe, a vámnál az élelmiszercsempészést üldözô német rendôri közegeknek feltünt a Szalaynál lévô zsák és zsákostul lefogták és bevitték az S.D. odos [?] Merlin 6. szám alatti székházába. /Szalay hibázott, hgy nem fogadta el Ario ajánlatát, hogy Ario taxija után haladjon át a vámon./ Lefogatásakor Szalaynál a katonai számjelkulcsot, különbözô megfejtett legális katonai táviratokat, továbbá a “Kossuth-adó illegális közléseit, valamint állitólag német katonai adatokat, /repülôtereket, kikötôk, hajók, stb./ találták meg. /V.ö. 2 alatt./ Velics követ április 7.-én 164/1944 szám alatt frodul az itteni “Sonderbevollmächtigter /=Neubacher/ des Ministeriums des Aeussern für den Südosten, Dienststelle Athen”-hez. /Ennek vezetôje jelenleg Kurt-Fritz v. Graevelnitz, helyettese v. Zeileissen báró követségi tanácsosok./ A szóbeli jegyzék kéri, hogy a taxisofôrrel együtt eltünt Szalay kerestessék. /L. 1. alatt./ Másnap, április 8.-án Velics követ 166/1944. szám alatt fordul ugyanehhez a hivatalhoz, hogy a német Sicherheitsdienst által letartóztatott Szalayt enged-

• 68 •


jék el. A rádióleadógép jelenlétét is megmagyarázza (2.) mell./. Kéri a (8.) alatt mellékelt sürgöny továbbitását Budapestre. Ezután házkutatástól tartva, két este két zsákra való aktát égettek el a lakásán. Április 17.-én Velics követ (4.) kéri ugyanettôl a hivataltól az (5.) alatti sürgöny továbbitását, hogy t.i. Szalay szabadonbocsátását berlini döntéstôl tették függôvé. Meglátogatását nem engedélyezik és azóta sem engedélyezték. V. Velics és Bogdán távozásának elôzményei. A következô napokban Velics követ hivatalos látogatásai alkalmával a március 19.-e óta fennálló tartózkodás fokozódását tapasztalta ugy német, mint egyéb részrôl. Elejtett megjegyzései szerint attól is félt, hogy elôzô politikai jelentéseit /anglofiliájából nem csinált titkot/ a németek a budapesti külügyminisztériumban megtalálják s akkor anglofilia cimén letartóztatják. A vele közeli barátságban álló Ferenczinét féltette a fokozatosan életbe lépô szigoru zsidótörvények miatt. Végeredmenyben tehát mindketten féltek a letartóztatástól. /Ferencziné adatait és utlevelét . (8), (9), (10), (11) alatt./ Velics követ kijelentette, több alkalommal, hogy Ferencziné nélkül nem tudna élni. Az állitólagos házasságukra vonatkozólag l. a (12) mellékletet, valamint 32/biz és 39/biz sz. jelentéseimet. Bogdán Iván I.o. követségi tanácsos - az elejtett megjegyzései szerint attól félt, hogy az április 15.-ével központi szolgálatra történt berendelése következményeképen, Budapestre való megérkezése után a német S.D. szervek le fogják tartóztatni ismert anglofiliája miatt. /Pedig Bogdán az athéni német körökben az utolsó pillanatig persona gratissima volt. Ugyanis a bécsi konzuli akadémián Csáky gróf késôbbi külügyminiszter, v. Zeileissen báró és Bogdán a legjobb barátok voltak. Igy érthetô, hogy Csáky Dóra grófnô gyakran járt Athénben./ Bogdán lelki beállitottságában belejátszott többek között az a körülmény hogy bácskai öntudatos szerb családból származott. /1920-ban Budapesten szerb tiszti egyenruhában látták, - pár hét mulva a magyar külügyminiszteriumban teljesitett szolgálatot. Az internacionalizmusa mindvégig észlelhetô volt./ Másik lényeges lelki faktor volt nála a Wodianer-sógorság is. /V.ö. Wodianer volt lisszaboni magyar követ magatartásával./ A maglódi Wodianer-család leszármazási rendje: maglódi Wodianer Béla~Kohen Klára ________________________________________^________________________________________ ^ ^ ^ ^ Rudolf 1858 Irén 1862 János 1864 Angéla cs.és kir. és m.kir.követ -szentgyörgyvölgyi ~pécsujfalusi ~Krisztina Edle v. Bakács-Bessenyei Ferenc Péchy Zsiga Dumreicher ny. fôispán _^______^_______^_____^__ _______^_______ __^___^__ Béla Andor Rudolf János Bakács-Bessenyei 2 leány 1887 1890 1893 1897 volt berni m.kir.követ * volt * * lisszaboni követ * Egyikük vette feleségül Bogdán nôvérét.

Erôsen befolyásolhatta Bogdánt továbbá második feleségének, Tsirimokos Ntina /Konstantina/ családjának erôsen tengelyellenes beállitottsága is. A követ-

• 69 •


ségen Bogdánnét a követség és Bogdán rossz szellemének tartották. Bogdánné eléggé durva, erkölcsileg nem nagyon magas nô volt, két bátyja pedig aktive harcol Németország ellen. /Lásd Bogdánnéra vonatkozó feljegyzést (13) alatt, Bogdán és Bogdánné fényképeit (14) alatt, a Bogdánné válóperére vonatkozó néhány iratot (15) alatt csatolva./ Bogdán távozási terveit megkönnyitette, hogy ismert pénzügyi ügyességével évenként gyüjtve a svájci frankot, Svájcban már állitólag elég szép aranyletéttel rendelkezett. Bogdánné gyülölte Ferenczinét, mert utóbbi de facto elütötte a követség elsô asszonyának poziciójától, amelyet az elôbbi nôtlen követek idejében zavartalanul birtokolt és amelyet a követségen való korlátlan uralkodással használt ki. Mint ismeretes, a március 19.-i események után kb. 10 napig nem sikerült a külügyminiszteriumból sürgönyöket küldeni. Ebbe belejátszott a távirószolgálat német ellenôrzése is. Velicsék várták, hogy sürgöny, vagy a márciusban esedékes futár fog világosságot deriteni a budapesti helyzetre. Athénben ugyanis a legvadabb hirek voltak elterjedve. Német katonatisztek állitották, hogy a magyar külügyminiszteriumot feloszlatták, csak egyes osztályok maradnak meg “a Balaton mellett”. E hirek szerint a magyar külügyminiszterium vezetôinek felét letartóztatták /Ghyczyt, Bartheldyt, stb./, Keresztes-Fischer belügyminisztert a nyilasok lelôttek, a Kormanyzó Úr Ô Fôméltósága internálva van, Kállay volt miniszterelnök a török követségre menekült, stb., stb. Velics félt, hogy a német részrôl hónapok óta hangoztatott kivánság, hogy az athéni követség leépittessenek, a személyes biztonságukat is veszélyezteti. Velics annakidején mindenáron maradni akart, - akár mint fôkonzul, akár szükség esetén mint magánember is. Ugyanakkor félt Bogdántól, hogy utóbbi ôt Budapesten megfurja és esetleg azután maga marad mint /fô-/konzul Athénben. /Velics meg volt gyôzôdve arról, hogy Rudnay követet annakidején Budapesten Bogdán furta volna meg./ Április elején ugylátszik, már konkrét formában felmerült a távozás terve. Ezzel volt nyilvánvalólag kapcsolatban, hogy Ferencziné és Bogdánné kb. 2 héttel az elutazás elôtt formálisan kibékültek. Április derekán Velics célzott arra, hogy még megvárja az április 20. felé esedékes futárt, hátha hoz az jó hireket. /Április derekán a Budapesten, a Dunapalotában lakó Skouzes görög állampolgárnak, egy pármai hercegnô férjének egy unokatestvére értesitette Velicset, hogy jön ez a futár./ Mikor a futár most sem jött meg, - nem várt tovább, hanem határozott. VI. Velics és Bogdán távozása. Görögországban köztudomásu, hogy van fekete közlekedés Törökország és Egyiptom felé. Az I-V. alattiak eredményeképen megérlelôdött Velicsben és Bogdánban az elhatározás, hogy távoznak. A háborus helyzetbôl kifolyólag eszközölt régebbi aktaelégetéseket követve, rendszeresen és gondosan égették el a politikai vonatkozásu aktákat; a fônöki irattárt 1939 derekától, azaz a hivatalnak Velics által történt átvételétôl kezdve; a teljes számjelüzenet-könyvet; az összes Pol. aktákat /rendeleteket és jelentéseket/ 1940 óta. /A régebbi biz/pol. irattár már ugyanis el volt égetve./ Megmaradtak a számjelsegédeszközök, a biz. utlevélrendeletek, az Ny. irattár és a Fônöki irattár 1939 derekáig, a bizalmas irattár kizárólag adminisztrativ jellegü iratai 1941-44, továbbea az iktató- és indexkönyvek. A nagy tervre való tekintettel Ferencziné és Bogdánné kibékültek kb. április 1. táján.

• 70 •


A mindenütt elterjedt hirek szerint április 22.én /vagy még elôbb/ Velics követ megesküdött volna Ferenczinével, - mások ezt cáfolják. /V.ö. (18.) alatt április 29.- május 2./ Anyakönyvi bejegyzést eddig nem sikerült találnom, - de ez az itteni viszonyok szerint még nem cáfolat. Mgr. Mamos és a róm. kath. plébános julius 8.-án közölték, hogy a róm. kath. plébániatemplomban nem kötöttek házasságot. /V.ö. (18.) alatt ad ápr. 29. és (12.) alatt./ Április 22.-én este vacsora volt Velics követnél. Ezen résztvett Schimana német S.S. tábornok, Ortskommandeur, az itteni S.D. fônöke is. Velics megkérte, adjon engedélyt hogy elmehesen halászni Kalmaiki-ban /értsd Rafinába, innen szoktak indulni az illegális közlekedési eszközök/. Schimana egy névjegyre irt pár sort engedélyképen. /Schimanának eme engedélye miatt poziciója állitólag megrendült./ Másnap, 1944. április 23.-án délelôtt Velics és Bogdán 1/2 12 után jelentek meg a követségen. Sokat tanácskoztak /Lásd részletesen (17.) alatt/. Késô ebédidô tájban távoztak. Azután a követ gépkocsiján mentek “kirándulni halászatra” azzal, hogy csak hétfôn, 24-én este jönnek haza. Velük volt Ferencziné és Bogdánné /(17.)/. Állitólag útközben felvették volna Papandreou jelenlegi emigrans görög miniszterelnök feleségét is. A távozást Velics és Bogdán igen alaposan és körültekintôen készitették elô. A fentemlitett elégetendô aktákat lassanként átvitték a követi lakásba, ahol szukcesszive elégették. A hivatali iróasztalokból minden kompromittáló iratot gondosan eltávolitottak. Az iróasztalok és a vaskassza kulcsait gondosan magukkal vitték. Ugy látszik azonban, hogy a tényleges távozást néhány nappal elôbb, mint tervezték - órák alatt - foganatositották. Erre vall, hogy az égetés, illetôleg az erre vonatkozó bejegyzések, - április 23.-tól visszafelé haladva, - mikor szakadnak meg. /A fônöki irattár 9/1939-15/1939 számainál az elégetés ténye nem volt feljegyezve./ Erre vall továbbá, hogy a szenvedélyes dohányos Velics a cigarettákat az iróasztalban felejtette. Egyesek állitolag tudtak volna elôre Velicsék tervérôl: ezt állitották utólag a magyar zsidó Bán Frigyesné /azóta a németek elvitték a többi zsidóval/ és valami Szymiczek nevü egyén. 1944. április 26.-án este 7:15-kor az (20) alatti boritékban a (21) alatt eredetiben mellékelt levelet adta át Bogdánné nôvére, Tsirimokos Popella Suba altisztnek: “Kedves Lajos, A mellékelt pénzbôl vezesse tovább a dolgokat, mint kezelô tisztiviselô. Elsején adjon ki mindenkinek elôleget nyugta ellenében. Bódis kapott már 10 dollár elôleget. Jár még neki 14. A Hudának 150. A Jorgónak 40. Magának 100. Fektessen fel egy pénztári kézi jegyzéket és abba irjon be minden kiadást és bevételt. A sofôröm részére hagytam vissza 50 dollárt, és kértem Bloesch urat, hogy helyezze el ôt a vörös keresztnél. Az utobbi dolgokról a követ ur külön fog magának utasitást adni. /Lásd (22)/ A kassza kulcsokat magunkkal vittük. Pénz a kasszában nincs, kivéve a letéteket. A pénztári napló és az én kézijegyzékem benne vannak. Van még 1.500.-svájci frank is benne. Ezen boritékban van 2.760 dollár és 10.785.000.-drachma kincstári pénz. Mikor ezt a levelet megkapja, akkor mink már odaát vagyunk, tehát ne várjanak vissza. Sok üdvözlettel mindenkinek és mihamarabbi viszont látást Bogdán.”

• 71 •


Velics követnek ebben emlitett utasitása, amelyet (22.) alatt ugyancsak eredetiben csatolok, igy hangzott: “Háztartásom Omirou 23 Kérem a mellékelt 300 dollárt az alábbiak szerint felhasználni: Kovács Katalin /nálam ôrzött 50 dollár+elôre 3 hóra à 15 dollár=45$-

95.-

özv.Csaplár Józsefné - Rózsi elôre 3 hó à 20 dollár

60.-

Vassili Petro inasok és Antoni soffôr mindegyiknek elôre 3 hónapra à 5 $

45.-

Kosztra szükséglet szerint /görögöknek 1 hétre a házban, magyaroknak mig elhelyezkednek vagy hazautaznak/ dollár

100.300.-

Hálás köszönettel Velics László” Az április 23-26.-i eseményeket l. részletesen (16.) és (17.) alatt. VII. Mozsáry alezredes vezeti a követséget. Bogdán és Velics levelenek vétele utáni reggelen Mozsáry alezredes, követségi irodaigazgató, április 27.-én közli a német teljhatalmu megbizotti irodával, hogy “a követség vezetését átvette” /(23.)/ és kéri az errôl szóló sürgönyének /(24.)/ a budapesti külügyminiszteriummal való közlését, ami meg is történt. - Április 29.-én Graevenitz megbeszélésre magához kérette Mozsáryt, akit Zeileissen jelenlétében fogadott. Mozsáry részletesen beszámolt Velics és Bogdán eltünésérôl /(18.)/. Ezután Mozsáry és Suba elkezdték a követ ingóságait összegyüjteni és elzárni. Ugyanaznap Mozsáry bejelentette Velics eltünését barátjának, Stoeckle német kapitánynak, az itteni német fôparancsnokságon, közbenjárva ujból Szalay ügyében is. /(18.)/. Április 28.-án folytatódott Velics ingóságainak elrakása. Mozsáry alezredes Schimanához ment bejelenteni Velicsék eltünését, közbenjárva ujból Szalay ügyében is. Schimana már tudott Velicsék eltünéseerôl; kijelentette Mozsáry elôtt, hogy érzése szerint Szalay az angoloknak is dolgozott, mire Mozsáry azt válaszolta, hogy “nem hiszi, de biztosan nem tudja állitani”. /18./ Április 29.-én folytatódott a követi ingóságok biztonságba helyezése. A követ görög személyzete végkielégitve elbocsáttatott. /(18.)/ Mozsáry alezredes azután április 29.-i kelettel az alábbi körlevelet kivánta elküldeni a spanyol, bolgár, sveed, dán, svájci, román és norvég követségeknek, valamint a spanyol, finn és török fôkonzulátusnak: (25): “173/1944 Ministre! Monsieur le Consul Général!

J’ai l’honneur de porter à Votre connaissance que S.Exc. M. Lasilas de Velics, Ministre de Hongrie à Athènes, ainsi que M. Ivan de Bogdán, Conseiller de

• 72 •


Légation, ayant quitté leurs postes, je viens d’assumer la gestion de la Légation, ayant quitté leurs postes, je viens d’assumer la gestion de la Légation Royale de Hongrie à Athènes, jusqu’à l’arrivée d’un nouveau Ministre Royal de Hongrie. Tout en Vous priant de bien vouloir prendre note de la présente, je Vous plus haut considération. présente, Monsieur le Ministre, les assurances de ma consideration la plus distinguée. Pr. La Légation Royale de Hongrie Le Directeur de chancellerie.” A kézbesitéstôl Graevenitz és Zeileissen telefonon eltanácsolták Mozsáryt azzal, hogy ôk maguk fogják a külképviseleteket értesiteni. /(18.)/ Április 29.-én Suba altiszt 172/1944. szám alatt megkeresi belgrádi konsuli kirendeltségünket (26), hogy a Velics és Bogdán távozásáról szóló hasonszámu jelentését (27.), továbbitsa Budapestre. /A jelentés elszállitását a Lufthansára akarta bizni. Ez a levél továbbitását nem akarta vállalni, csak csomagokét, erre Suba a jelentést egy csomagba tette és ugy küldte el. Ez a levél ugylátszik a német S.D. szervek kezébe került./ Május hó 1.-én a többi követi személyzet elbocsáttatott (18). - Mozsáry kérte Schimana tábornokot, hogy fogadja, amit az másnap, május 2.-án megtett /(18)/. Ugyancsak látogatást tett Mozsáry Graevenitznél és Zeileissennél, mert várta a budapesti válaszokat. Délután ujból Schimanánál járt, közbenjárva Szalayért és kihallgatást kérve általa Blume S.D. ezredestôl, az S.D. kihallgatási osztálya fônökétôl. Blume ezredesben volt annyi szarkazmus, hogy május 1.-én hosszu telefonálgatás után, vasárnapra, május 7.-ére igérte Mozsárynak, hogy fogadni fogja: t.i. Mozsáry letartóztatása után tényleg e napon hallgatta ki ôt. Ugyancsak május 2.-án rejtette el Mozsáry a vaskasszája kulcsát, Suba tudtával, a követségi futárszoba fürdôszobájába, azzal az utasitással, hogyha Mozsárynak valami baja esik, Suba pecsételje le a kulcsokat és adja át Mocsáry leendô utódjának. /(18)/ Május 3.-án Mozsáry autójába hátulról beleszaladt egy német autó. Mozsáry felpanaszolta a német követségen és Stoecklénél; ingyen javitást igértek, de 2-3 hétbe a javitás bele fog telni. (18). /N.B. Világos, hogy az autó üzemen kivül helyezésénel Mozsáryt akarták akadályozni az esetleges szökésében./ Az autónak magánhelyen való javitása alatt /2 nap/ Mozsáry bent akart lakni az irodában /(18)/. VIII. Mozsáry alezredes letartóztatása. 1944. május 3.-án este 9 óra felé Mozsáry Kálmánt a Psychiko-ban lévô lakásán /albérlet özv. Szántónénál, egy magyar zsidó özvegyasszonynál/ a német S.D. hatóságok emberei letartóztatták és beszállitották az S.D. prancsnokságra, Odos Merlin 6. /Nála találták a követségi iroda bejárati kulcsát, iróasztalának kulcsait, szekrényben lévô vaskazettájának kulcsát, autójának és lakásának kulcsait. Késôbb megszerezték a követség által az ô rendelkezésére bocsátott vasszekrény kulcsait. (19) Az ellene irányuló gyanu összefüggött a Szalay-üggyel.

• 73 •


IX. Suba Lajos vezeti a követséget. A német teljhatalmu megbizott hivatalban május 5.-én a sajtóelôadó interveniált Graevenitznél és Zeileissennél, de ôk kijelentették, hogy nem tudnak segiteni. /(29)./ Suba fentieket junius 9.-én 194/1944 szám alatt jelentette a külügyminiszteriumnak Budapestre, jelezve, hogy Szalay a Kaidari-koncentrációs táborban van, hogy továbbá egyszer láthatta Mozsáryt, aki idegileg össze volt törve, és beszélhetett vele. Junius 7.-én a követség sajtóelôadója /(30.)/ kéri, hogy Suba 191 számú jelentését /(32.)/ toveabbitsa Graeventiz Berlinen át a m. kir. külügyminiszteriumhoz. Junius 8.-án 193. szám alatt Jokkinen Olavi athéni finn konzul utján kérte Suba a berlini követséget (33.), hogy postáját Budapestre továbbitsa. Junius 13.-án Hudaverdoglou sajtóelôadó a teljhatalmu megbizott helyetteséhez, Zeileissen kuovetségi tanácshoz fordult támogatásért, mert hallott az athéni követségek leépitésérôl, - konkrét kérelem nélkül /(34.)/. Junius 15.-i határidôvel Athénben a követséget meg kellett szüntetni; /Suba 195. számu jelentése junius 12.-rôl /35.)// 16.-án a svéd követségbôl lett konzulátus már Représentation Consulaire du Royaume de Hongrie-t ir, 17.-én a német teljhatalmu megbizott hivatal is. Junius 17-én a (36) alatti 199. számu jelentésben számol be Suba a követség helyzetérôl. Ezt az athéni spanyol követség irodaigazgatója utján küldi Becsi fôkonzulátusunkhoz. Junius 20.-án Suba a leépitett spanyol követség irodaigazgatója utján kéri a bécsi fôkonzulátusunkat, hogy a követség postáját Budapestre továbbitsa (37.). —————— Junius 27.én este 7 óra felé érkezett Dr. Pogrányi-Nagy Félix miniszteri tanácsos a követségen történtek kivizsgálása és a követség konzulátussá átalakitásának elôkészitése végett Athénbe. ——————Julius 12.-én Pogrányi beszeelt Schimana rendôrtábornokkal, aki akkor közölte, hogy Mozsáryt és Szalayt másnap repülögépen szállitják Budapestre. Pogrányi ezt sürgönyileg jelentette, de a németek azt sohasem továbbitották. Ezzel szemben julius 20.-án 2 óra felé az S.D. hivatal egyik referense telefonon át kérte magához Subát, hogy a fedezet alatt autóban ülô Mozsáryt kisérje el utóbbinak lakására, ahol Mozsáry legfontosabb ruhanemüit szedik össze. Az S.D. szervek élelmiszereket is kértek Mozsáry és Szalay számára, valamint utóbbi számára ruhanemüeket. Pogrányi elkisérte az auteohoz Subát és igy nehány percig tudott Mozsáryval beszélni. Mozsáryt a kinzás teljesen megtuorte. Nyomatékkal utalok Sobának 38. szám alatt csatolt pro domojára. Az autónál való beszélgetés közben az egyik jelenlévô S.D. szerv átadta a 39. alatti iratcsomót, amely Mozsáry személyes legbizalmasabb feljegyzéseit tartalmazza az Ario és Szalay ügyrôl. Ezt az iratcsomót majus 26.-án vette ki Witich német S.D. tisztviselô a követség irodájában Mozsáry vaskasszájából, több más nem identifikálható irattal együtt. Witichnek egy társával a követség irodájába május 26.-án délután 1/2 6 - 6 között való behatolásáról a fentiekben azért nem irtam, mert ennek a feljegyzésnek repülögépen való hozatala veszélyes lett volna. Ezért ezt a megjegyzést mintegy utóiratként füzöm ide. Nyomatékkal hangsulyozom, hogy Witichék eredetileg

• 74 •


üres aktatáskája Mozsáry szobájának átvizsgálása után sokkal tömöttebb volt, mint azt a 39. számu melléklet belerejtése indokolta volna. Athén, 1944 évi julius hó 19.-én /kiegészitve Budapesten, 1944. évi julius hó 26.-án./. Dr. Pogrányi-Nagy Félix miniszteri tanácsos. Az athéni m. kir. követségen történt események rövid áttekintése. I-II. Velics követ poziciója meggyöngült tulságba vitt védôakciói és a március 19.-i események következtében. Velics ezt érezte. III.

Mathia ôrnagy távozása után Velics követ tiltakozása dacára le lettek küldve Mozsáry Kálmán alezredes “követségi irodaigazgató” és Szalay István rádiótávirász ”követségi irodatiszt”.

IIII. “Ario” hirszerzô indirekte krompomittálja Mozsáry ténykedése folytán Velics követet is. Velics követ kétszer kénytelen érdekében interveniálni. Ario szabadlábon marad; a követségi rádiót Mozsáry elhelyezi Arionál. Április 3.án Mozsáry visszahozatja Ariotól a rádiót, de német rendôrök elfogják Szalayt rádiótávirógépestôl, megfejtett legális és illegális sürgönyszövegekkel és katonai számjelkulcsal. Velics két izben interveniál érdekében; Velics kéri megfelelô sürgönyök Budapestre továbbitását. V.

Velics érzi poziciójának gyöngülését; anglofiliája folytán fél, hogy letartóztatják a németek. Félti Ferenczynét, hogy a többi zsidók sorsára jut. Bogdán fél, hogy anglofiliája miatt a németek letartóztatják, tudja, hogy a vele sógorságban lévô Bakács-Bessenyei és Wodianer követek átmentek az angol oldalra. Bogdánné két bátyja aktive fegyveresen harcol a németek ellen. Március 19. óta csak annyit tudnak a követségen, hogy a németek Budapesten sulyos uralmat gyakorolnak sok letartóztatással. Döntésüket az áprilisi futár hireitôl akarják függôvé tenni.

VI.

Miután áprilisban sem jött futár, tehát bizonytalanság tovább tart. Házkutatástól tartva Velics és Bogdán elégetik a bizalmas irattárt /külön irattárt/, kivéve a nem politikai darabokat. Minden egyéb esetleg a szolgálatra nézve kompromittáló dolgokat megsemmisitenek. /Velics talán nôül veszi Ferenczinét./ Schimana tábornoktól engedélyt kapnak egy halászkirándulásra. Erre a kirándulásra 23.-án indulnak, a hölgyekkel együtt. Napokig autódefekt és benzinhiány hirekkel lesz elmaradásuk takargatva. Végül 26.-án megkapja Suba Velics és Bogdán levelét /20 és 21 szám/, hogy amidôn e levelet kézhez veszik a követségen, akkor Velics és Bogdán már angolszász területen vannak. Velics és Bogdán elvitték a 10.000 dolláros letétet, minden egyebet a legnagyobb rendben hagytak. A bizalmas anyag kasszakulcsait magukkal vitték, az nem lett kompromittálva. Subának meghagyják az egész pénztárkészletet 1.500 svájci frankkal, gb. 2.800 dollárral és néhány drachmával. Sem utlevél, sem másféle blankettákat nem vittek el.

VII.

Mozsáry alezredes vette át a követség vezetését. Többször interveniál Szalay érdekében és jelent Budapestre.

• 75 •


VIII. Május 3.-án Mozsáryt is letartóztatják a németek, lényegében amiért Szalayt is. IX.

Mozsáry letartóztatása után Suba Lajos ideiglenes szolga Velics és Bogdán utasitásához hiven átveszi a követség vezetését. A követség szolgálata teljesen szabályszerüen, abszolute kifogástalanul folyik tovább. Suba és Hudaverdoglou sajtóelôadó sorozatosan interveniálnak a német hatóságoknál Mozsáry és Szalay ügyében, valmint lépéseikrôl és a történtekrôl rendszeresen jelentenek a külügynek, - de ezek az elutazó diplomatákkal küldött jelentéseik sem igen érkeznek meg Budapestre. Egyes jelentéseket a német S.D. fog el. Május 26.-án a német S.D. szolgálat házkutatást tart Mozsáry irodahelyiségében és vasszekrényében, onnan bizonyos iratokat elvisz /pl. a csatolt 39. számut/ és életveszélyes fenyegetésekkel illeti Subát, hogy ne merje elárulni ezt a házkutatást, amelyet Subával szemben a testi erôszak alkalmazásával foganatositottak. Junius 27.-én este veszi át Pogrányi a követség ideiglenes vezetését.

—————— Forrás: OL, K 80, 1944-12/fôn. —————— JEGYZETEK 1

Az eredetiben ceruzával kihúzva. Kézzel írott magyar lábjegyzet az eredetiben: „Ez az eset Vogel dr. Követségi tanácsos kijelentése szerint teljesen theoretikus, mert ôk nem engednének egyes utazókat Németországon keresztül. Egyébként még nincs elhatározva, nem-e viszik a zárt transportot Olaszországon keresztül.” 3 Ez a 6. Velics dokumentum. 4 Ez az 1. Velics dokumentum. 5 Kézjeggyel láttamozva. 6 Kézjeggyel láttamozva. 7 A 9. Velics dokumentum melléklete. 8 Kézjeggyel láttamozva. 9 Kézjeggyel láttamozva. 10 Ez a 11. Velics dokumentum. 11 Velics segítségével menekült el Szalonikibôl Athénbe. 12 Kézírással oldalt megjegyezve: „felesége Vukovits Margit kek..[?]” 13 Kézírással folytatódik a Kimutatás. 14 Sztójay Döme egy német diplomáciai irat szerint 1942-ben beleegyezett abba, hogy a görögországi magyar zsidókat az ottani olasz zsidókkal hasonló módon kezeljék a német hatóságok. (Capri 56.) 2

• 76 •

HOLOKAUSZT-DOKUMENTUMOK

Recommend Documents