Hol ällitsuk fei a harmadik egyetemet? dr. P a v a i Y a j n a Gabor töl

download unter www.zobodat.at

Hol ällitsuk fei a harmadik egyetemet? dr. P a v a i Y a j n a G a b o r töl.

I. B illr o th n a k „Aphorismen zum Lehren und Lernen der medicinischen Wissenschaften“ czimu röpirata, mely az orvosi szakkörökben s különösen ndlunk a politikai vilagban orszdgszerte elenk megbeszeles targydt kepezte, a „Nemzefben“ (oktober 29. sz.) egy erdekes czikknek vetette meg alapj&t, mely könnyu s vilagos eloaddssal alaposan fejtegeti a harmadik egyetem szüksegesseget. A targy fontossdga melyen megragadta lelkemet, s csak is lialmozott teendöim akaddlyoztak meg abban, hogy meg eddig nem szelloztettem „ A z o rv o sk e p ze s k e r d e s e h e z “ czimu feltünest keltett vezerczikket, melynek iröjdban nemesen lobog a legszentebb vagy, hogy hazdnkban mi elebb egy uj egyetemet allitsunk, mely hivatva van a tudomanynak uj központot teremteni, tudomdnyos eletünknek s közmüvelodesünknek pedig hatalmas lendületet adni. A harmadik egyetem fekilht&sänak eszmeje mar több mint 10 ev 6ta var a megvalösitdsra. Tiz ev 6ta hangzik föl a ki<äs, hogy halogatasra nincs idonk s hogy tennünk keil, de hiaba! ennek foganatja eppen nincs. Igaz, hogy az egyetemi kerdes ügye mondhatni evenkint szonyegre kerül, de mindannyiszor eltünik a nelkül, hogy komoly akarattal, s egyesült erövel szövetkeznenk a nemzeti kultur&nak egy uj otthont alapitanb Verh. NI-V — NF. G.

1


2 Az intézkedésnek pedig g y o r s n a k kell lenni, lia csak azt nem akarjuk, hogy a nemzet valija kárát s hogy a magyar ifjúságnak a külfoldi egyetemekre val<5 ozbnlése még nagyobb arányokat ne oltson. Ha a képviseloház a harmadik egyetem felállítását torvényhozás útján biztosítja : ugy H o r a tiu s biiszke szavaival emelt fovel mondhatja el magáról, bogy „E x e g i m o n u m e n tu m a e re p e r e n n iu s .“ Nem szorul bizonyítgatásra, hogy hazánk éppen sajátos foldrajzi fekvésénél arra fogva van utalva, hogy n e m z e ti léténelc, s ó n á lló sá g á n a k fe n n m a r a d á s a és m e g ta r tá s a szempontjából, a h a ta lo m , v a g y o n o s o d á s , és foleg a Jcózm ü vélódés t-erén versenyre keljen a szomszédos népekkel. E verseny, hogy úgy mondjam „ lé té rt v o ló Icü zd elem “ a.nnál nehezebb, minthogy a muvelt és gazdag külfold már régebben és mindenben megelozott bennünket. Nekünk tehát nemcsak haladnunk kell, de egyuttal arra torekednünk, hogy oket legalább utólérjlik. E nemzeti nagy versenyre egyedül a müvelodés teremti meg a képes egyéneket. Mennél általánosabb s tartósabb ugyanis valamely nemzetnek müveltsége és mennél fejlettebbek az egyes tudományszakok : annál biztosabb alapon nyugszik annak létjoga és életképessége* A n e m ze te k n a g y s á g á t, é le tr e v a ló s á g á t, tu d o m á n y u k fe jle tts é g é b ó l és m ü v é sze tó k s z ín v o n a lá b ó l itélhetjük meg legjobban. Ezt tudva, Magyarországra nézve a tudományok müvelése és továbbfejlesztése, nemkülomben a magasabb fokú muveltség terjesztése és maradandóvá tétele nemcsak rendkivül fontos, de éppen a mai politikai viszonyok kozepette, a n e m z e ti dnállósóig f e n n m a r a d á s a s z e m p o n tjá b ó l é le tk é rd é s. Nemzetünknek erkolcsi hitelét, p o litik a i s ú ly á t és jó hirnevét, az általános muveltség és tudományosság állapítja meg elso sorban, mert az a nemzet belértékének fokméroje. Ennek nevében indulnak meg korunkban a


3 legjelentékenyebb mozgalmak. A m ü v e ltsé g és tu d o m á n y h a ta lo m ! Ezt tüzték zászlójukra az angolok. E jelszó alatt keil nekünk is küzdenünk, ha gyozni akarunk. Lángra kell azért lobbantani a tetterot s felébreszteni a nemzeti szunnyadozó onérzetet és hazafiságot. Magyarország Európa kozepébe mintegy beékelve, oly nemzetektol van környezve, kik számra nézve jó val meghaladják hazánknak nyelvre és nemzetiségre oly kiilombözö lakosait. Ilyen viszonyok között aztán a n e m z e ti m ü v e ltsé g magas foka a legbatalmasabb tényezo, melylyel mig egy részt biztosítjuk a n e m z e ti o n á lló sá g o t, addig más irányban megszerezbetjük a szomszédos népek rokonszenvét. Mi alkalmasabb a tudomány és müveltség terjesztésére és továbbfejlesztésére mint az egyetem, melynek korében öszpontosulnak az egyes tudományszakok legjelesebb müveldi és fejlesztoi, mely a kozmüvelodés szempontjából mindazon eszközöknek és tényezoknek birtokában van, melyek a tudományok továbbfejlesztésére leginkább alkalmasak és feltétlenül sztikségesek? Magyarországnak tehát ez id o s z e r in t, egy harmadik egyetemre okvetetlenlil szüksége van, h isze n n ek ü n k n in c se n e k ro ko n n y e lv ü te s tv é r e in k , a honnan a tudományt készen vehetndk át, id e g e n tu d o m á n y o s erö k et és e g yetem ek et p e d ig m á r csa k n e m z e ti sze m p o n tb ó l sem s z a b a d d é d e lg e tn i, azért a tudományosságot és müveltséget magunknak kell itth o n megteremteniink, ápolnunk és tovább fejlesztenünk. A tudo mány sem mindig k o sm o p o litik u s jellegü, annak is megvan a maga n e m z e ti ir á n y a , sot meg is kell lennie a mi különleges viszonyaink közepette. De lássuk immár, mily korülmények sürgetik a har madik egyetemnek mennél elobb való felállítását? Magyarországban az uj egyetem felállítását sürgosen megkovetelik

l*


4

a)

a királyi jogakademiák s a hasonló jellegü föiskolák tartliatatlansága; b) a budapesti egyetem túltomottsége, melyen keveset segítenek a parallel tanszékek. Hogy ezen túltomottség, különösen a demonstrativ szakoknál a sikeres tanításnak és elohaladásnak mily kárára van, azt bizonyítgatni nagyon is felesleges; c) bogy legyen a meglevo két egyetemen kivül Magyarországban még tér, hol a már kiképzett szakférfiak állást. nyerve, tudoinánynkat tovább mfívelhessék és fejleszthessék. Hány jeles, ambitiosus fiatal tudós züllik el így, nein találva e hazában tudományos müveltségének megfelelo állást és teret? — d ) de különösen elodázhatatlannl szükséges az uj egyetem felállítása elso sorban ugy nemzetiségi, mint nemzetgazdasági szempontból is. Mint Billroth ropiratából kitünik, Magyarországból évenkint 8—900 orvostanuló — nem is számítva a más karok hallgatóit — özönlik a bécsi egyetemre. Most lia feltesszük, bogy ezek mindenike fejenkint egy iskolai éven át átlagosan számítva csak 500 frtot költ is, már közel fél millióra rüg azon összeg, mely Magyarországból idegen érdekeket támogatni kivándorol, de ez még hagyján! Sokkal komolyabb oldala a dolognak azon szomorú tény, bogy e tanulók legnagyobb része liazáján kivül, az egyetemi évek alatt oly szellemet és muveltséget szív magába, melynél fogva 6 és vele különösen az orvosi rend igen nagy része elidegenedik hazájától. Az orvosok nagyrésze ugyanis a nemzeti szellem és kultura legnagyobb kárára Bécsben tanulva, már korán megszokja, bogy ignorcdja Magyarországnak kulturintézményeit, melyeket vagy egyáltalában nem ismer, vagy lia igen, de nagyon felületesen. Minden iránt közömbös s azonkivül az utálatig pöffeszkedö, kicsinyli és becsmérli a mi magyar, s minden legkisebb csekélységért Bécsbe fut.


5 Saját orvosi tapasztalataimra támaszkodva, nem csekély szomoru adatot tudnék felhozni, hogy hányszor volt meddo dolog a csalatkozliatatlan kütforráshoz való futkozás. Ismerem a külfold nevezetesebb egyetemeit s elfogultság nélkül merem állítani, bogy a budapesti egyetem orvosikarán a tanítási rendszer jó és eredményes, felszerelése pedig megfelel a tudomány kbvetelményeinek s e tekintetben is méltán kiállja a versenyt Europának akármelyik egyetemével. Csak egy hibában leledzik, hogy már itt is sok az orvostanhallgató, épúgy, mint a külfoldi egyetemeken. Égetó szíikség tehát, hogy e bajón mentül elobb segítsen az államhatalom s hazañas kotelessége a magas kormánynak arra torekedni — amint orommel észlelhetem is, hogy ai'ra torekszik — hogy a külfoldre, de kiilbnosen Bécsbe tóduló s onnan idegen szellemmel és müveltséggel hazájokba visszatéro egyéneket, egy uj egyetem alapítása által visszahódítsa a magyar nemzeti müveltségnek és tudományosságnak. Kétséget nem szenved, hogy mennél tobb egyeteme lesz az országnak, a tudomány elobbre vitele és f'ejlesztése érdekében annál nagyobb versenyre kelnek a tudósok. De nem szabad figyelmen kivül hagynunk azon kdrülményt sem, hogy csakis igy nyerhetnek megfelelo hatáskort a jelesebb epigonok, kik idovel kimagasló szakférfiai lesznek az országnak. Magyarországnak ez ido szerint, fájdalom! csak két egyeteme van, pedig ha azt akarjuk, hogy a területíinkdn lakó kisebb idegen nemzetiségek nyelvben és szellemben egyaránt beolvadjanak az államalkotó nemsettestbe, szóval, hogy valóban magyarokká váljanak, s ezenkivul, hogy nemzeti szellemtol áthatott, pezsgo tudományos élet is legyen; akkor a kózoktatásügyi politika halaszthatatlan teendói kozzé tartozik, egy uj egyetemnek mentííl elobb valé felállításáról gondoskodni.


6 B illr o th n a k hálával adózhatik a magyar ifjuság, de maga a nemzet is, hogy folrázta kozombosségébol. Igy talán sietni fog s rég óhajtott ideálját hamarabb fogja megvalósítani. Legkevésbbé sem kételkedünk abban, hogy kormánynnk az uj kedvezo alkalmat nem fogja elmulasztani s hogy megértve a komoly into szózatot, felállítja a h a r m a d ik egyetemet s nem várja be, m ig a b écsi e g yetem k iz á r ja kebelébôl Magyarország oda özönld fiait. Mindenkinek be keil látni, hogy B illr o th n a k a dolog lényegére nézve tokéletesen igaza van, mert az orvos-természettudományok spekulativ bolcselkedésen alapuló tanításának korszaka szerencsésen lejárván, tény, hogy az orvosi és természettudomânyokat mai napság már nem lehet csak ugy „ ex c a th e d r a u tanítani és tovább fejleszteni, mert e tudományszakoknál elengedhetetlenül szükséges, hogy a hallgatók a tudományos vizsgálódás, betegészlelés és orvoslás minden médszerében n e m c sa k e lm é le tile g , hanem g y a k o r la tila g is ugy legyenek kiképezve, hogy a tudomâny és a mindennapi élet sokoldalu kovetelményeinek minden tekintetben megfelelhessenek. E czélra gazdagon felszerelt vegytani, ásványtani, élettani, kértani, kôzegészségtani, orvostôrvényszéki, elmekértani stb. stb. intézetek és dolgozôhelyiségek — laboratorium — továbbá gazdag konyvtárak és mindenféle gyüjtemények s végre a gyakorlati orvostudomány elsajátítása szempontjából, nagyszámu beteg és tetemanyaggal biró kórházak a legjelentdsebb faktorok. Nem tagadom, hogy a bécsi egyetemen minden müvelodési tényezo s eszköz meg van, de 2 2 8 9 orvosnovendéket — nem is említve a világ minden részébol odasereglo orvos-doktorokat, kik az „ ism é tlo c u r s u s o k a tu hallgatják — m ég sem fo g a d h a t be in té ze te ib e . Igy aztán ne csudálkozzunk azon, hogy az orvostan-hallgatók a demonstrativ tudományokban e r e d m é n y e s e n a lig k ép ez-


7 lietik k i m a g u k a t, legfeljebb a sors egyes kegyeltjei, a kik t. i. a „nervus rerum gerendarum“-ban bovelkedve, a j<51 megfizetett tanari cursusokon pdtolliatjdk, az istenitett tanszabadsäg altal szitott hanyagsdg következmenyeit s a tultömöttseg kiszanhthatatlan hatrdnyait. Igy aztan termeszetesen az orvosok legnagyobb resze csak feliiletes kikepzest — ex omnibus aliquid, ex toto nihil — nyerhet, s a szigorlatokon is csakugy isten kegyelmebol vagy szerencses veletlenbol uszik dt, hogy az orvosi oklevel megnyerese utan, mint muködd orvos azonnal a nagy közönseg nyakara üljön. — Csak latni kell aztan a henczegestdl duzzadozd, s a becsi o rv o si o k levellel u to n u tfe le n k erk ed ö , szdnalomra meltd szellemi nagysagot, ki arra törekszik, hogy megingassa a hitet es bizalmat azok iränt, kik Magyarorszdgban tanultak s nyertek oklevelöket. — Tisztelet az egyes kiveteleknek, de allitasomat a tapasztalat naprdl-napra jobban igazolja. Ilyen hi&nyosan kepzett orvosokra van aztan bizva eszaknyugati Magyarorszag egeszsegügye, a kikrol J u v e n a l-ld l egylitt batran elmondhatjuk, hogy „d if fic ile e st s a tir a m n o n s c r ib e r e .u Reszemrol az emberiseg egdszsegenek jol felfogott erdeke szempontjäbdl okvetlenül szüksegesnek tartanäm re n d e le tile g szabdlyozni, hogy m in d e n p ä ly a v e g z e tt o rvo s ta r to z ik o rv o si m ü k ö d e se n ek m e g k ezd ese e lö tt, v a la m e ly n y ilv d n o s k ö zk ö rh ä zb a n leg a ld b b k et evet t'olteni. Egy vilagvarosban levo tulnepes egyetem, barmilyen kitiino orvostandrokkal birjon is, nem alkalmas az orvo sok alapos kikepzesere, ezt maga B illr o th is elismeri akkor, midon a hallgatdk szamänak egesz 125-ig vald csökkenteset inditvanyozza. — Elismert es bebizonyitott teny, hogy egy kisebb, de muvelt varosban az egyetemi tanitds sokkal eredmenyesebb, mint egy vildgvärosban, hol a zajos elet az ifjusdgot nagyon is elvonja a komoly tanulm&nyoktdl.


8 Az egyetemi kérdésben is bátran elmondliatj uk, bogy „nemo propheta in patria sna.“ Hisz 1884-ben kozzétett ropiratomban én is kifejtettem s megokoltain a liarmadik egyetem felállításának szükségességét, tárgyalva azt külónb-

sen orvos-természettudományi szempontból.

A képviseloház ugyancsak ez idotájban a kor kivánalmának magas szinvonalára emelkedve, kimondotta, bogy vaz ország általános érdekei tekintetéból is szükséges

egy harmadik egyetem létesitése, mely jog és államiudományi, bólcsészeti, természettudományi és orvostcmi karokból szervez e n d ó de a kozoktatásiigyi albizottság jelentos nyilatko-

zata époly kevéssé talált visszhangra, mint a mily eredménytelenül hangzottak el a sajtó által is rokonszenvesen fogadott ropiratomban kifejtett eszmék. — De ezen annál kevésbbé íitkbzhetünk meg, mennél inkább tudjuk, bogy magának Magyarország kulturájának emelését annyira szivén bordó Trefort ministernek, a liarmadik egyetem felállítására vonatkozó inditványa felett is egyszeriien napi rendre tért a képviseloház, s pedig minden íigyelemre méltó vita nélkül csupán pénzkérdés miatt. Igy aztán Trefort minister, a nemzeti muvelódést emelni tórekvó tidvbs eszméjével a képviselóházban, de a sajtóban is isolálva maradt. Most a kozoktatásiigyi tárcza tárgyalásánál van helyén, hogy a képviselóházzal a hazai sajtó is komolyan és tiizetesen foglalkozzék e jelentos kulturális kérdéssel. Ha Trefort minister a lipótvárosi basilika felépítésének gyorsítására — a nemzet áldozatkészségére appellálva — sorsjegyek utján milliókat tildott teremteni, vajjon nem tehetne-e ilynemii intézkedést a liarmadik egyetem megalapítására is ? Erósen meg vagyok gyozddve, bogy Magyarország minden hü fia venne megtakarított íilléreiból egy-egy sorsjegyet, már csak azért is, bogy saját hazája és az állam-


9

alhotô magyar faj ônâllôsâgânak megszüârditâsât a tudo mâny egy uj csarnokânak felâllitâsa âltal elômozditsa. Szivesen elismerem, hogy kivânatos a monumentâlis épületek emelése s a muemlékek fenntartâsa az orszâg müvészeti érzékének fejlesztése szempontjâbél, de ezt egyelôre a harmadik egyetem felâllitâsâval szemben luxusnak tartom. A harmadik tudomâny-egyetem felâllitâsât a kormânynak csak komolyan kell akarnia es meg lesz, de nem szabad engedni, hogy e kérdésbôl is mint sok mâsbol pârtkérdést csinâljanak, vagy hogy az egyetem felâllitâsânak ügye ârveréssé fajuljon az orszâg es tudomâny érdekeinek rovâsâra. — Az se aggaszszon senkit, hogy nem lesz elég hallgatd, csak rendélje el a minister, hogy

Magyar or szâgban csak az nyerhet nyilvânos, hivatalos orvosi àllcist, a ki legalâbb is 2 —3 évet töltött hazai egyetemen s oklevelét a magyarorszâgi egyetemeken nyerte , vagy hogy orvosként csak az mükôdhetik Magyarorszâgban, ki Bécsben vagy a külfëldi egyetemeken szerzett oklevelét nostrifikcdtatja. Ezt különösen szükségesnek tartom, mert a mi viszonyaink egészen mâsok, mint a külfoldéi. Ezzel korântsem akarom azt mondani, hogy jovôre senki se mozduljon ki hazâjâbél, sot igen is részemrôl mindenkinek ajânlom, hogy tanulmânyainak befejezte utân mâr mint kész ember lâtogassa meg a kiilfold hiresebb egyetemeit mâr csak azért is, hogy komoly megfigyelés, osszehasonlitâs és érett megfontolâs utân bo tapasztalatot szerezve, még inkâbb meg tudja becsülni hazânk fôvârosânak kitiinô egyetemét.

Legyen szabad ugyanis szerénytelenség nélktil megjegyeznem, hogy orvosi tanulmânyaimat magam is Budapesten végeztem s aztân az egyetem kebelében a Korânyi Frigyes tanâr vezetése alatt âllo belgyogyâszati klinikâban 7 évig mükodtem, mint klinikai elsô tanârsegéd.


10 E hosszú ido alatt bö alkalmam volt ugy elméletileg, mint gyakorlatilag megismerkedni mindazon módszerekkel és. szükséges kellékekkel, melyek az orvosi és természettudományok tanítására, azok alapos müvelésére és tovább fejlesztésére a hallgatóknak elengedhetetlenül szükségesek. Tanársegédi éveim kitoltése után megnéztem a külföld legtó'bb egyetemét, igy tehát szerénytelenség nélkiil ismétlem, telj es tndatában vagyok annak, hogy orvosi tekintetben mi szükséges, bogy a harmadik egyetem ne csak felállíttassék, hanem bogy az virágozzék is, s hogy továbbá általa azon másik, nem kevésbbé fontos czélt is elérjük, bogy Magyarország ifjainak egy nagy része ne vándoroljon Bécsbe vagy másbová. Mindenféle életviszony s a társadalmi állapotok gazdag változatossága kivánatosak arra nézve, hogy az uj egyetem orvosi kara számára elegendö tanítási anyagot szolgáltasson. Sokoldaln gyári és ipari foglalkozás, élénk kereskedés, folyóviz, mezogazdaság, erdo, hegység, síkság, társadalmi és általános mííveltség stb. azon nélkülozhetetlen kellékek és feltételek, melyek a beteg anyag bo és változatos fogalmára okvetetlentil szükségesek. Ki merem tehát nyiltan és lelkiismeretesen mondani, hogy ha az ujonnan felállítandó egyetem orvosi kara, a taní-

tásra szükséges bö klinikai és tetem anyaggal nem fog birni, akkor megbukik, vagyis jobban mondva : nem fog boldo-

gnlni, bárhol legyen is az egyetem székhelye; a tantermek csak ugy konganak majd az íirességtol s a tulajdonképeni czélt aztán, hogy a budapesti egyetem túltomottségén — melyet a demonstrativ szakoknál, daczára a felállított parallel-tanszékeknek, elvitatni nem lehet — segítve legyen, épen nem fogjuk elérni. Ebben rejlik aztán annak kulcsa, hogy miért tódul a magyar ifjuságnak nagyon is számba veheto kontingense


11 különösen a természet- és orvostudományok hallgatása végett Budapestre vagy Bécsbe. Kolozsvár leginkább Erdélyország ifjait osszpontosítja termeiben, de Kolozsvárott is érezheto a betegek csekély száma s a holttestek és más intézetek hiánya, szóval az ifju egyetem még fejlesztésre vár. A tanulás és elohaladás tehát e miatt megközelitöleg sem lehet oly eredményes, mint a gazdagabb anyaggal rendelkezo egyetemeken. Az orvosi tudomány tanulásánál pedig különösen az anyag mennyisége és változatossága a födolog, mennél többet lát ugyanis a tanuló, annálinkább szélesedik látó köre s annál többet sajátít el azon gyakorlati ismeretekböl, melyek az emberiség szenvedéseinek enyhítésére szíikségesek. Ezek elorebocsátása után már most csak a kérdés, hogy van-e Magyarországban — Budapestet kivéve — olyan második központ, mely ez ido szerint különösen orvostanulmányi tekintetben a fentebb elsorolt kovetelményeket magában egyesítlietné ? II. A harmadik egyetem székhelyéért tudvalevdleg két nagyobb komolyan számbavelieto város versenyez u. m. Pozsony és Szeged s talán Kassa. — A helyre nézve szétágaznak a nézetek s két majd három szemkozt álló táborra osztanak bennünket. Lássnk már most a harmadik egyetemért vetélkedo három várost, ktilonosen pedig vegyük szemügyre azon fontos kbrülményt, vajjon a szükséges természeti eldnyok, fóldrajzi fekvés, müvelódési és pénzügyi viszonyok szempontjából, melyiknek van elsobbsége a tudomány és a nemzeti míívelodés tekintetében s hogy továbbá a három város melyikében vannak meg a tudomá-

nyos felvirágzás alapfeltételei ?


12 föleg a magyar faji uralom megizmosodásának szempontjából óliajtja az egyetemet. E-észünkrol na-gyon is kivánatosnak tartjuk, bogy Szeged Az Alföld derék Metropolisa

idovel szintén egyetemi várossá váljék, inert az országnak, illetôleg a magas kormánynak erkolcsi kotelessége, hogy a tulajdonképeni specifikus magyar faj — mely fájdalom, a magasabb mñveltség dolgában ott nagyon is el van lianyagolva — szintén részesüljon az állam részérol a kultura és felsobb szellemi kiképzés áldásában. De lia a Plionixként hamvaiból foléledt derék alföldi varos, most rohamosan kivánja, bogy falai között a fdiskolának egy uj csarnoka nyíljék meg, akkor kénytelenek vagyunk kimondani, bogy Szeged mostani korülményeinél, nein külomben mííveltségi viszonyainál fogva — az egyetemi oktatásra okvetetlenül szükséges kulturtényezok hiányában — még nein vindikálliatja magának és nein erdszakolhatja ki, a nemzeti kozvéleményre való és jogosnak látszó liivatkozásával a harmadik egyetemet, így a liarmaclik egyetemnek az

alföld fovárosában való felállítása csak a rokonérzés kifolyása lehet, de nem a tárgyilagos igazságé. A mi a másik vetélkedo várost, Kassát illeti, kész-

séggel ismerjük el lakosainak miíveltségét, eldnyös földrajzi belyzetét és más számbavehetd kulturtényezoit, de ez ido szerint még aligha teljesíthetné ama jelentos missiót, melyre egy-két évtized mulva észak-keleti Magyarországban bizonynyal hivatva lesz. Pozsony eldnyös földrajzi fekvése, kulturtényezoinek nagy száma, lakosainak a humanismus iránt kifejlett élénk és finom érzéke, a tudományosság, müvelodés és míívészet minden ágában tanusított meleg érdeklodése és mííízlése, továbbá a társadalmi élet és érintkezés simasága, egyaránt kelld biztosítékot nyujtanak arra nézve, hogy

a varos értelmiségében meg vannak azon alapfeltételek,


13 melyeket egy tudományos fdiskola széklielyétdl a nemzet nem csak méltán, de jogosan is elvárhat, sót megkbve-

telliet. Szegednek

kozépiskoláin kivül alig van számbavehetd kozmuvelddési intézete, magasabb szellemi táplálékot csak nagyon is szórványosan nyújthat, tudományos és népszerá felolvasások hiányában a szellemi élet, és eszmecsere vajmi kis korre terjed, lakosainak sajátos társadalmi élete kevésbbé képes az ifjúságban a mñvelt ízlést fejleszteni és a társadalmi simaságot megadni, szóval a modern poigárosodást elomozdítani. A pozsonyi egyetem magvát Trefort Agoston ezeldtt inintegy 8 évvel hintette el gróf Eszterházy István pozsonymegyei fdispánhoz intézett nyilt levélben, melyben a hazai kultnra emeléséért oly nemesen gondolkozó minister határozottan kinyilatkoztatta, bogy nemzeti Jcépzést Jciván nyúj-

tani az ország északnyugati ifjúságának, egyszersmind alkalmat adni, hogy az ifjúság benn a hazában szerezhesse meg legmagasabb tudományos képzettségét, s így a Felvidék ifjú-

ságát a bazálioz kbtvén, azt a hazának kivánja megtartani. Sot mi tobb Ó felsége a király is kimondotta, bogy egy harmadik, esetleg Pozsony sz. kir. városában felállít.andó tudomány-egyetem létesítése ügyében, a kozoktatásügyi minister a minister-tanácscsal egyetértoleg tegye meg a kello intézkedéseket. Hogy pénzügyi tekintetben is mennyire meg lesz konnynyítve a minister intentiójának megvalósítása, arról az általam tüzetesen felsorolandó kulturintézetek, melyek az esetleg Pozsonyban felállítandó harmadik egyetem alapját nagyon is jogosan képezhetik, mindenkit konnyen és alaposan fognak meggyozni. Pozsonynak ngyanis van 100 év ota fennálló kir. jogakadémiája . E torténelmi és míívelddési adatokba.n oly


14 gazdag s a budapesti egyetem után mindenkor leglátogatottabb foiskola, már fényes múltjánál fogva is termékeny csiráját képezi a harinadik egyetemnek, továbbá 1875 óta külón bolcsészeti tanfolyama is van, melyen ujabb 1883. augustus 10-kén 19,598. szám alatt kelt magas ministeri rendelet értelmében, a pozsonyi bolcsészeti tanfolyamon tdltott évek, a kozépiskolai tanári vizsgálatnál teljesen beszámíttatnak. Ehbez hozzájárulnak a pozsonyi humanistikus és kulturintézetek is, mint legelso sorban az országos kórház, „Ferencz József“ gy ermekkórház, az ujonnan épült nagyszerü szüloház, az ágost. hitv. evang. akadémia, s kózvetve számtalan kózmüvelodési tényezo, mint a kir. fogymnasium, Lyceum, az állami no-praeparandia, az állami felsdbb leányiskola, az állami foreáliskola, a kereskedelmi és vinczellér képzd intézet, állandó müvészeti kiállítás stb. mind meg annyi fontos elem, melynek létele egy egyetemi városnak bizonnyal nagyon is jelentós tényezóit alkotja. Minthogy Pozsonynak már két fakultása van , a bolcsészeti ugyan szervezésre vár, de számításba kell vennünk, mert királyi jóváhagyással nyilt meg, kérdés, liogy vajjon a pozsonyi országos kórház képezbetné-e, egy Pozsonyban felállítandó s orvosi karral ellátott egyetem alapját? A pozsonyi m. kir. országos kórház belso berendezésre, czélszerüségre és tisztaságra nézve, nemkülómben impozáns klilsejénél s azon kényelemnél fogva, melylyel benne a betegek elhelyezhetók, valódi mintaintézetnek tekintheto, melyhez hasonló az osztrák-magyar monarchia terliletén még mai napig is alig található. Az országos kórház 400 ágyra van berendezve s az orvostudomány fontosabb szakai szerint 5 fdosztálya van, u. m. belgyógyá-

szati, sebészi, bór- és bújakórtani, szemészi és elmekórtani.*)

*) Lásd dr. Kanka Károly kórház-igazgató fdorvos „a pozsonyi m. kir. országos kórház leírása“ czímü müvét. Pozsony 1885.


lo Legujabban az elmekórtani osztály egy ujabb szomszédos épülettel gyarapodott, mely 40 elmebeteg számára lesz berendezve. Négy év óta mükbddm e kórházban, mint a belgyógyászati es elmekórtani osztályok s egyszersmind a bonczolások vezetésével megbizott fó'orvos s igaz lelkiismerettel állíthatom, hogy e kórbáz — akár a betegek forgalmát, akár pedig a tetem anyagot tekintjük, — a betegségek oigan változatos és gazdag tárházát nyujtja, milyet Magyarországban Budapest kivételével egy varos sem. A kórház betegeinek száma évenkint átlagosan 4000, a holttesteké pedig 350. Ha esetleg Pozsonyban lesz az egyetem, akkor a beteg anyag bizonnyal megkétszerezódnék. És éppen ezen

nyomatékos oknál fogva, a pozsonyi m. kir. országos kór ház a gyakorlati orvostudományok tanítására Magyarországban Budapest után az egyetlen és minden tekintetben alkalmas hely.

Sot mi tóbb, ha az orvosi klinikák ezen országos kórházban lesznek elhelyezve — a mi másképen alig is képzelhetó — a tanuló a gyakorlati élet szükségleteinek megfelelóleg sokkal tóbb esetet észlelhet, mint talán Budapesten, hol a klinikák — a Il-ik sebészi klinika kivéte lével — nem a nagy forgalmú és 900— 1000 ágyra berendezett Szt. Rókus kózkórházban vannak elhelyezve, hanem külón épített intézetekben, hol — ezek mai nap még kózkórházi jelleggel nem bírván — korláttalan felvétel nincs. így a tanuló napról napra ritkább és tüzetes tanulmányozást igényló eseteket lát, melyek a mindennapi élet kóvetelményeit nemcsak hogy nem elégítik ki, de a tanárra és tanulóra nézve is egyaránt fárasztók és kimerítok. De ha az orvosi klinikák egy nyilvános kóz kórházi jelleggel felruházott és hely létében korláttalan


16 felvétellel bíró országos nagy kórliázban lesznék ellielyezve, úgy a tanuló nemcsak a szorosan vett tudományos és nebéz, de a gyakorlati életben elóforduló heveny és könnyebb eseteket is megfigyelheti és tanulmányozhatja. Az általam felsorolt adatok az orvosi sikeres tanítás érdekében ólyan megdönthetetlen tényezok, a milyenekkel Szeged évtizedeJc mulva sem fog rendelkezni. Szegednek a pozsonyi m. kir. országos kórház dús és változatos beteganyagával szemben, csalc egy 123 ágyra berendezett kórháza van, melynek beteg és tetem anyaga, a Szegedre kiküldött orvos-szakérto tañarok jelentése szerint

is, az orvosi tanitásra épen nem elegendö.

Az országos kórház gazdag anyagán kivííl igen alkalmas lesz szülészeti és nogyógyászati tanulmányokra az ujonnan épült nagy szlilóház, a gyermekgyógyásza.t tanítására pedig az évenkint 600 beteg forgalommal bíró „Ferencz József“ gyermekkórház. A pozsonyi országos kórháznak az orvosi tanitásra szóló értékét fontossá teszi az a komlmény, hogy az elmebetegeknek onálló osztálya is van, 80—90 ágy. Az elmekórtan tanításának égetó szükségét, az orvosi ügyekért melegen érdekló'dó vallás- és kozoktatási minister belátva, alig pár év elótt, rendszeresített a budapesti egyetemen egy elmekórtani tanszéket a Szt. E-ólms kórliázban ellielyezett klinikával és egyet talán a jovó évben fog rendszeresíteni Kolozsvárott. Ezen tanszékek alapításával az orvosi tudomány tanítása Magyarországban ismét egy jelentékeny lépéssel lialadt elóre. A kórházi anyagon kivül figyelembe kell vennünk az orvos természettudományi társulatot és konyvtárát, továbbá természetrajzi gytijteményét, melyet az illetó társulat az egyetem számára szivesen átenged, meg a magyar nemzeti kozmííveltséget oly szép sikerrel terjesztó Toldykört. Vajjon a városi mnzeum régiségtára nem szám-


17 bevehetô kôzmûvelôdési tényezô-e ? avagy az evang. lyceumnak 40,000 a kir. jogakadémiânak 12,000 kötetbôl alió konyvtára s egyéb éremgyüjtemények, minôket egyetlen provinciális városban sem lebet találni, nem mozdítják-é elô a kôzmuvelôdést. Szóval, a tudományos kntatást számtalan segédeszkoz éleszti, a gyakori népszerü s tudományos felolvasások komolyságra szoktatják az ifjuságot s elvonják a helytelen irányú zajos mulatságoktól s felébresztik benne az ember nemes hivatását, a tudás vágyat s megkedveltetik vele az ildomos magaviseletet. Nem minden ok nélkül tulajdonítok jelentoséget e nemes jellemjegyeknek. A mai társadalom fattyubajtása s dologtalansága sehol sem domborodik ki annyira, mint az ifjuságban. A társadalom beteges mániája fogva tartja a kebleket s vajmi kevés azok száma, kik komolyan és mimkálkodva élnek. Pozsonyban a sivár erkolcstelenség nem vert gyökeret s az ifjuságot semmi sem vonja el a munkásságtól, só't inkább a sokak által csendesnek s holtnak bélyegzett város, már szolidságánál fogva is igen alkalmas a foiskolára. A szülok bizonynyal aggodalom nélkül s megnyugvással küldhetik ide gyermekeiket, bol a szellemi munkásságnak és a gyakorlati életben annyira szükséges társadahni müveltség elsajátításának nagy tere nyilik, az egészség veszélyeztetése s a morális élet koczkáztatása nélkül. Hát Pozsony kies fekvése, szép vidéke, egészséges levegoje, kitüno vizvezetéki vize, ujonnan épült gyönyorü szinháza stb. vajjon nem jonek-e számításba? Ha tehát a magas kormány Pozsony szellemi és anyagi elobaladásával együtt Felso-Magyarország magya-

rositására és a magyar állameszme megszilárdítására is lényeges súlyt fektet — mit elmulasztani helyrehozbatatlan és sarkalatos politikai hiba volna — ugy ennek csak egyeVerh. NFV. - NF. G.

2


18

dül egy môdja

van, hogy t. i. okvetetlenül allitson Pozsonyban tudomäny-egyetemet. Hiszen jelenleg nincsen az egész magyar hazâban — Budapestet kivéve — hely, mely az egyetemnek mindert tekinteiben oly kedvezö viszonyokat nyujthatna, mint épen Pozsony. Itt annyi tudomânyos intézet, sok müvelt elem, tovâbbâ egy valéban jöl berendezett orszägos nagykérhâz, szülészeti intézet stb. van, mint sehol Magyarorszâg vidéki nagyobb vârosaiban. E mellett szép és kis vidéke van s közel esik a vilâg-forgalomhoz, stb.

*

*

*

A fentebbiekben bebizonyitani törekedtem, hogy a mostani viszonyok között Pozsony az egyetlen varos, a hol az uj egyetem székhelye lehet, s szerfelett örvendek, hogy „Az orvoskêpzés kérdéséhezu czimü magvas czikknek kitüno iröja, szintén ugyanezen véleményben van. A nemzettôl függ most mär, vajjon minden elfogultsägtöl menten s târgyilagos okokra tâmaszkodva, megszavazza-e Pozsonynak a fôiskolât? Annak a vârosnak,

mely tôrténelmi multjâncd és jelentoségénél fogva méltô jogczimet tart arra, annak a vârosnak, mely erkölcsi és szellemi felsôbbség tekintetében is felülmulja versenyzô târsait?

A magyar nemzeti politikânak sarkalatos elve, hogy az egész orszâgot hassuk ât magyar nemzeti szellemmel. Yajjon Pozsony, mely az âllami testnek oly jelentôs része, nem vârhatja-e el a nemzettôl, hogy râüsse nem zeti egyéniségének bélyegét, hogy itt a hatârszélen ontudatos politikât üzve, egy nagyszabâsu fôiskola keletkezzék, mely a Lajtân tiilrôl magyar földre lépônek azonnal

hirdesse, hogy a fold, mely en megâllott, magyar.

Hol ällitsuk fei a harmadik egyetemet? dr. P a v a i Y a j n a Gabor töl

Recommend Documents