BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZAK Levelező tagozat Külgazdasági Pénzügyi Menedzsment szakirány
HOGYAN KÉSZÜL? – CERTIFIKÁTOK BEMUTATÁSA
Készítette: Farkas Gabriella Budapest 2009
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETÉS ....................................................................................................... 4
2. PÉNZ ÉS TŐKEPIAC, AZON BELÜL A BÉT, MINT ÉRTÉKPAPÍR PIAC ISMERTETÉSE .......................................................................................................... 6 2.1.
Pénzügyi rendszer és pénzügyi piac bemutatása.................................................................................. 6
2.2.
Pénz- és tőkepiac ..................................................................................................................................... 7
2.3. Hazai tőzsde története - BÉT ismertetése ............................................................................................. 8 2.3.1. Magyarországi tőzsde dualizmus korában ........................................................................................... 8 2.3.2. A tőzsde újjászületése .......................................................................................................................... 8
3.
A PÉNZÜGYI FOLYAMATOK SZEREPLŐI ..................................................... 13
3.1.
Ügyfelek bemutatása ............................................................................................................................ 13
3.2.
A kibocsátó szerepe, feladata............................................................................................................... 15
3.3.
A Tőzsde, mint a pénzügyi rendszer szereplője ................................................................................. 16
3.4.
Árjegyző: ............................................................................................................................................... 17
3.5.
Brókercégek: ......................................................................................................................................... 18
3.6.
Üzletkötők.............................................................................................................................................. 18
3.7.
Elszámoló ház szerepe, feladata........................................................................................................... 19
4.
A CERTIFIKÁTOK BEMUTATÁSA .................................................................. 22
4.1.
Certifikátok bevezetésének folyamata ................................................................................................ 22
4.2.
Certifikátok meghatározása, jellemzőinek bemutatása..................................................................... 23
4.3.
Certifikátok rendszerezése................................................................................................................... 25
4.4. Certifikátok típusai............................................................................................................................... 28 4.4.1. Index - certifikátok............................................................................................................................. 29 4.4.2. Diszkont certifikát:............................................................................................................................. 31 4.4.3. Bónusz certifikát ................................................................................................................................ 32 4.4.4. Tőkegarantált certifikát ...................................................................................................................... 33 4.4.5. Ejtőernyő certifikát ............................................................................................................................ 34 4.4.6. Turbó Certifikát, azaz K.O certifikát ................................................................................................. 35 4.4.7. Túlteljesítő (outperformance) certifikát ............................................................................................. 39 4.4.8. Átváltozó (cash-or-fund, cash-or-share) certifikát ............................................................................. 40 4.5. Jelenleg a BÉT-en elérhető termékek bemutatása............................................................................. 42 4.5.1. Alaptermékek rövid bemutatása:........................................................................................................ 43 4.6. Üzletkötés folyamatának bemutatása ................................................................................................. 47 4.6.1. Ügyféllé válás folyamata ................................................................................................................... 47 4.6.2. Megbízás adása .................................................................................................................................. 48
2 / 64
4.6.3. 4.6.4. 4.6.5. 4.6.6. 4.6.7.
5.
Üzletkötés folyamata ......................................................................................................................... 49 Kibocsátó, árjegyző feladata a kereskedési idő alatt.......................................................................... 49 Elszámolási folyamat ......................................................................................................................... 49 Brókercégek elszámolása az ügyfelekkel........................................................................................... 50 Adózás ............................................................................................................................................... 51
VÁLSÁG HATÁSA A CERTIFIKÁTOKRA ....................................................... 51
5.1.
Válság hatása......................................................................................................................................... 51
5.2.
Certifikátok nemzetközi kitekintés ..................................................................................................... 56
6.
ZÁRSZÓ............................................................................................................ 58
3 / 64
1. BEVEZETÉS A világ sok országában működnek tőzsdék, amelyek régebbi múltra, folyamatos működésre tekintenek vissza. Ennek köszönhetően szélesebb termékkínálattal rendelkeznek, így a kisbefektetők részére változatos kínálatot nyújtanak a különböző piaci eseményekre való spekulációhoz. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a nemzetközi piacok elérhetővé váltak a magyar befektetők számára, azonban a magyar kisbefektető nem érzi magát felkészültnek a nemzetközi piacon való üzletkötésekhez ennek oka, hogy a tőzsdei termékek megértéséhez igen gyakorlott pénzügyi- és nyelvismerettel kellene rendelkeznie, hogy korrektül megértse miről is szól egy termék, milyen kockázatnak teszi ki a megtakarítását, mire spekulál. A magyar pénzügyi kultúra még jelentősen elmarad az Európai Unió régebbi tagországainak pénzügyi kultúrájától. E probléma megoldására kiemelkedően fontos a pénzügyi ismeretek és termékek minél szélesebb körben való oktatása, megismertetése. Több hazai pénzügyi szereplő készít különféle oktató reklámokat, szervez road-showkat, ingyenes tanfolyamokat és vetélkedőket, amelyek segítségével minél szélesebb réteg számára igyekszik megérthetővé tenni a pénzügyi lehetőségeket. Mindezekből következően fontos a magyar piacon a termékfejlesztés. Az innováció fontosságát szem előtt tartva Budapesti Értéktőzsde is nyitott volt az új terméktípus bevezetésére, amikor két nemzetközi – osztrák – bank megkereste őket a hazai certifikátok bevezetésének ötletével. Olyan termék bevezetését végezték el, amely immáron a kisbefektetőknek is lehetőséget ad arra, hogy a piac - közvetetten a nemzetközi piacokon elérhető termékek, devizák – hangulatára reagálhassanak a saját pénzügyi kereteiken belül. A certifikátok struktúrált termékek, amelyeknek az árfolyama valamilyen nemzetközi piacon jelen lévő alaptermék árfolyamához igazodnak, így akár például az olaj árfolyamára is spekulálhatunk egy certifikáton keresztül. Ezzel a kisbefektető számára is izgalmasabbá válnak a nemzetközi hírek, hiszen érdekelté váltak ennek figyelésében is. A termékek bevezetése fokozatos, mivel egyetlen szereplőnek sem érdeke, hogy áttekinthetetlenné váljon a magyar piac a sokféle új terméktől. Ugyanakkor az egyszerű
4 / 64
termék mellett egy kicsit nagyobb spekulációra is lehetőséget adó tőkeáttételes terméket is bevezették már a piacra. Az elmúlt két év tapasztalata alapján a kisbefektetők jól fogadták az új terméket, mivel a forgalom a kezdetekhez képest már a többszörösére emelkedett. A kibocsátók lelkesedéssel szervezik a termék további népszerűsítéséhez az oktatásokat és road-showkat, amelynek célja, hogy a certifikát minél hamarabb bekerüljön a köztudat pénzügyi szótárába. A dolgozatban elkalauzolom az olvasót a pénzügyi folyamatok világába, bemutatom a szereplőket, a helyszínt és folyamatokat, amelyek ennek a terméknek a születését és életét végigkísérik. Immár jó néhány éve foglalkozom tőke- és értékpapír piaci termékekkel, de a certifikát még számomra is izgalmas új termék, így kíváncsiságom okán utánanéztem a dolgoknak, a kedvenc sorozatom mintájára : Hogyan készül? – a Certifikát.
5 / 64
2. Pénz és tőkepiac, azon belül a BÉT, mint értékpapír piac ismertetése 2.1. Pénzügyi rendszer és pénzügyi piac bemutatása A pénzügyi rendszer olyan piacok, egyének és intézmények, törvények, szabályok és technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a pénz – és tőkekapcsolatokat a gazdaságban. A pénzügyi rendszer elsődleges feladata a gazdaságban keletkező szabad tőkék, megtakarítások eljuttatása a megtakarítások felhasználóihoz. A pénzkereslet és kínálat, tehát a megtakarítások és azok felhasználóinak találkozási helye maga a pénzügyi rendszer, azaz a pénzügyi piac. A pénzügyi piac feladata a megtakarítások cseréjének közvetítése, ahol a jelenbeli pénz egy jövőbeni fizetési ígéretre, azaz követelésre cserélődik. A jövőbeni fizetési ígéretek különböző megjelenési formát öltenek, úgy mint részvények, kötvények, bankbetétek. Ezen pénzügyi eszközök sajátossága, hogy a befektetett tőke (megtakarítás) visszatérítésén túl, bizonyos jövőbeni többlet jövedelmet helyeznek kilátásba, osztalék, kamatfizetés, tőkenyereség, illetve más egyéb megtérülés formájában. A cserefolyamat különböző mértékű kockázatokat hordoznak a megtakarító számára. A tőke tulajdonosa felméri a kockázat és várható ellenérték viszonyát, majd ennek mérlegeléseként dönt a különböző pénzügyi eszközök és piacok között. A pénzügyi piac tehát a tőke és tőke felhasználási igény találkozásának helyszíne. A pénzügyi rendszeren belül pénzügyi piacok lényegük és szerepük szerint az alábbiak lehetnek: •
Pénz – és tőkepiac
•
Nyílt és zárt piac
•
Elsődleges és másodlagos piac
•
Azonnali és határidős piac
2.2. Pénz- és tőkepiac A gazdaság pénzügyi piacait alapvetően pénzpiacra és tőkepiacra szokás bontani. A pénzpiac a rövidlejáratú, a néhány órától az egy éves lejáratig terjedő ügyletek, míg a tőkepiac a hosszú, egy évnél hosszabb lejáratú ügyleteket foglalja magába. A pénzpiac alapvetően a likviditás biztosítására szolgáló pénzügyi eszközeit teszi elérhetővé, azaz a váltókat, kincstárjegyeket, rövid lejáratú bankbetéteket, rövid lejáratú hiteleket. A tőkepiac fogalma tágabb értelemben a hosszú lejáratú pénzügyi eszközök piaca, fejlett pénzügyi piacokkal rendelkező országokban általában az értékpapírpiac. Nyílt és zárt piac: A pénzügyi eszközök kibocsátása szerint lehet nyílt illetve zárt kibocsátás. A kibocsátó határozza meg, hogy az adott pénzügyi eszközt - értékpapír - milyen módon engedi be a pénzügyi piacra. Az értékpapírok nyílt piacának két megjelenési formája van: -
tőzsdei forgalmazás
-
tőzsdén kívüli forgalmazás
Elsődleges és másodlagos piac szerepe: A pénzügyi piacon belül az elsődleges piacon, a kibocsátással juthatnak a vállalkozások tőkéhez, saját tőkéhez részvénykibocsátással vagy kötvények kibocsátásával kölcsöntőkéhez. A másodlagos piac a már a kibocsátott értékpapírok forgalmazását jelenti, ez a piac teremti meg a már kibocsátott pénzügyi eszközök likviditását. Tehát a másodlagos piac szerepe elengedhetetlen a pénzügyi rendszer zavartalan működése szempontjából. A másodlagos piac funkciói a likviditás biztosítása, az időbeli igények összehangolása, valamint információ szolgáltatása a pénzügyi szereplők részére. Azonnali és határidős piac Az ügyletek esedékességének felosztása szempontjából bontja fel a piacokat. Az azonnali piacon kötött ügylet jellemzője, hogy az adott pénzügyi eszközre - értékpapírra kötött szerződés azonnali szállításra vonatkozik. (a pénzügyi elszámolás technikai lebonyolítása néhány napos, de ettől eltekintve, azonnali).
7 / 64
A határidős piacon kötött ügylet esetében egy jövőbeni időpontban teljesítendő szállításban állapodnak meg. Korábban már említésre került, hogy a tőkepiac magában foglalja az értékpapírpiacot. Az értékpapírpiacok egyik formája a tőzsde. A tőzsde kialakulását a kereslet és kínálat koncentrálásának igénye hívta életre. A tőzsde lénye, hogy nagy forgalmat tudnak gyorsan és hatékonyan lebonyolítani. A tőzsde az általános definíció szerint helyettesítő tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezet keretek között, meghatározott szokványok között történik. A tőzsdéknek két fő alapvető változata alakult ki, az áru és értéktőzsde. A pénzügyi rendszert vizsgálva az értéktőzsde és azon belül az értékpapír tőzsde szerepe az érdekes a bemutatásra szánt tőzsdei termék szempontjából. Az értékpapír tőzsde az értékpapírok koncentrált piaca, amelynek feladata az értékpapírok adás-vételének lebonyolítása, új
értékpapírok bevezetésének fogadása, valamint a
kereskedelmi szokásjog kialakítása. [1] Losonczi Csaba - Magyar Gábor, Pénzügyek a gazdaságban, 1996
2.3. Hazai tőzsde története - BÉT ismertetése
2.3.1. Magyarországi tőzsde dualizmus korában Magyarországon
1864-ben
alapították
meg
a
Budapesten
a
tőzsdét,
kezdetben
értékpapírtőzsdeként majd később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját és felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet. A tőzsde épülete Budapesten a Szabadság tér 17. szám alatt volt, amíg gazdaság szocialista átszervezése nyomán 1948-ban megszüntették.
2.3.2. A tőzsde újjászületése Árutőzsde megjelenése A magyarországi árutőzsde éledt először újra, 1989-ben egy minimális alaptőkével rendelkező gazdasági társaság, az Árutőzsde Kft. megalakulásával. A határidős ipar intézményes hátterének megteremtésére vállalkozott. Miután a Parlament elfogadta az árutőzsdéről és az
8 / 64
árutőzsdei ügyletekről szóló törvényt, 1994-ben megalakult a Budapesti Árutőzsde (BÁT), amely egy évvel később már a világ legjelentősebb tőzsdéi közé került. Értéktőzsde megalakulása Az értéktőzsde újraindulásához gazdasági reformoknak kellett végbemenniük, amelyek lehetővé tették az értéktőzsde megjelenését. A gazdasági reformok nyomán és a rendszerváltás együttes hatásaként elkészült és elfogadásra került az értékpapír törvény, ennek hatályba lépését követően újra megnyitásra került 1990. június 21-én, a Budapesti Értéktőzsde a BÉT. Induláskor 41 alapító tagja volt és egyetlen bevezetett részvény, az IBUSZ részvény, amellyel kezdetét vette a kereskedés. A BÉT életében jelentős szerepet játszott az alapítással egy időben kezdődött magyarországi privatizáció. A kilencvenes évek elején számos vezető magyar társaság magánosításának folyamata a tőzsdén keresztül történt (pl.:IBUSZ, MOL, Richter, OTP, Matáv). A tőzsde az évek során folyamatos változásokon megy keresztül működési feltételei, szervezetei és funkció tekintetében. Székhelye jelenleg Budapesten, az Andrássy úton, az egykori Hercog palotában van, ez immáron a harmadik székhely az újralapítás óta. Társasági formáját tekintve 2002 óta zárkörűen működő részvénytársaság, ez a szervezeti felépítését is érintette, a tőzsdetanács, a tőzsdetitkárság helyébe az igazgatóság, ügyvezetőség lépett. Tulajdonosai tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrolbank AG, amelyek 2004-ben szereztek a többségi részesedést. A BÁT és BÉT kapcsolata Mindeközben a BÁT is részvénytársasággá alakul az egységes tőkepiaci törvénynek megfelelve. A tulajdonosi kör jelentős változását követően a BÉT sikeresen integrálja a BÁT piacait, majd 2006-ban a BÁT végelszámolással megszűnik. Jelenleg tehát Magyarország egyetlen hivatalos tőzsdéje a Budapesti Értéktőzsde, itt zajlik hazánk tőzsdei termékeinek kereskedelme. [2] Losonczi Csaba - Magyar Gábor, Pénzügyek a gazdaságban, 1996 [3] http://www.bet.hu/topmenu/tozsde/tortenet
9 / 64
A BÉT kereskedési és információs rendjének bemutatása Az újjászületés óta kereskedési tevékenység formája (helyszíne) is változott. Az induláskor ún. tőzsdetermi nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött. Ekkortól az azonnali piacon az értékpapírok kereskedése a kereskedési teremben és a távkereskedési rendszerben folyt 1998-ig. A távkereskedési rendszer bevezetése két lépcsőben történt, először az azonnali piacon, majd egy évvel később a határidős piacon, a tőzsdetermi kereskedés ekkor végleg megszűnik. A bevezetett informatikai rendszer a MultiMarket Trading System (MMTS). A tőzsdetagok a jogosultságot kapnak az MMTS használatára, jelenleg a tőzsdetagok részére nincs korlátozva, hogy hány darab munkaállomást alakítanak ki. Az tőzsdetagok brókerei az MMTS rendszeren keresztül kötik az üzleteket. Az ügyfelek megbízásai, mint ajánlatok bekerülnek az MMTS rendszerbe. Amennyiben azonos termékre két ellentétes irányú ajánlat érkezik, amelyek ára megegyezik, összepárosításra kerülnek, azaz megvalósult az üzletkötés. Tehát a vevő és eladó találkozott a piacon és üzletet kötöttek egymással. [4] http://www.bet.hu/topmenu/tozsde/tortenet
BÉT felépítése termékszerkezet szerint A tőzsdei termékek kereskedése a BÉT-en szekció rendszerben zajlik. Jelenleg négy szekcióba vannak besorolva a termékcsoportok. A szekciók eltérő kereskedési szabályokkal rendelkező piacokat jelentenek. Szekciók: 1. Részvény szekció Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok (azonnali piac) Termékcsoportjai: o Részvények o Befektetési jegyek o ETF o Certifikátok 2. Hitelpapír szekció Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azonnali piac) Termékcsoportjai:
10 / 64
o Állampapírok o Jelzáloglevelek o Vállalati kötvények 3. Származékos szekció Valamilyen részvény és index alapú származtatott termékei, deviza és kamat alap opciós termékei (származékos piac) Termékcsoportjai: o Határidős termékek o Opciós termékek 4. Áru szekció Áru alapú termékek, amelyek a BÁT piacainak beolvasztásával kerültek be a BÉT kínálatába, (azonnali, és származékos piac) Termékcsoportjai: o Azonnali termékek o Határidős termékek o Opciós termékek [5] http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/termekcsoportok
BÉT kereskedési időszaka, ajánlat beadási rend A tőzsdetagok részére egy meghatározott időben érhetőek el a piacok. A BÉT szabályozza, hogy mely napok a tőzsdenapok, és a kereskedés időintervallumát. Általában reggel 8:30-tól 16:40-ig tart a kereskedés, ez idő alatt érhető el az MMTS rendszer. A kereskedési idő részekre van felbontva, nyitó-szabad-záró ill. ajánlatgyűjtési szakaszokra. 1. Táblázat Részvényszekció kereskedési rendje Részvényszekció Nyitó ajánlatgyűjtési részszakasz*
8.30 - 9.00/9.01
Nyitó ügyletkötési részszakasz*
9.00/9.01 - 9.02
Szabad szakasz Záró ajánlatgyűjtési szakasz*
9.02 - 16.30 16.30 - 16.35/16.36
Záró ügyletkötési részszakasz*
16.35/16.36
Záróáras kereskedési szakasz
16.36 - 16.40
(Forrás: BÉT honlap, 2009)
11 / 64
Szabályozva van, hogy adott szekcióban melyik időszakban milyen típusú ajánlatok adhatók be. Az ajánlatok ár (limit-stoplimit-piaci), mennyiség (rész-mind-minimális mennyiség), és időbeli
hatály
(most-szakasz-nap-adott
dátumig-visszavonásig
érvényes)
szerinti
tulajdonságaitól függ, hogy az adott piacra melyik időszakban kerülhetnek be. A Certifikátok a részvényszekcióba tartozó termékek, azaz a részvény piac ajánlat beadási rendje szerint lehet beadni az ajánlatokat. 2. Táblázat Részvény és Hitelpapír piac ajánlat beadási rendje Részvény piac Ajánlatok csoportosítása… Ár szerint
Mennyiség szerint
Időbeli hatály szerint
Hitelpapír piac
Nyitó Szabad Záró Aj.gyűjtési Szabad szakasz szakasz szakasz szakasz szakasz
Limit Stop limit Piaci Stop piaci Rész Mind Minimális mennyiségű Most Szakasz Nap Adott dátumig érv. Visszavonásig érv.
igen nem nem nem igen nem
igen igen igen igen igen igen
igen nem nem nem igen nem
igen igen nem nem igen igen
igen igen igen igen igen igen
nem
nem
nem
igen
igen
nem igen igen
igen igen igen
nem igen igen
nem igen igen
igen igen igen
igen
igen
igen
nem
nem
igen
igen
igen
nem
nem
(Forrás: BÉT honlap, 2009)
Összefoglalásként megállapítható a gazdasági rendszert átszövő pénzügyi folyamatok bemutatása alapján, hogy a pénzügyi rendszer elsődleges feladata a gazdaságban keletkező megtakarítások, azaz a tőke közvetítése a megtakarítások végső felhasználóihoz.. Ennek a pénzügyi folyamatnak az egyik piaca a tőzsde, ezt a szerepet a magyar gazdasági rendszerben a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) látja el. [6] http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/kereskedes/kereskedesi_ido/kerido_reszveny.html [7] http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/kereskedes/kereskedesi_ido/keresk_ido.html
12 / 64
3. A Pénzügyi folyamatok szereplői A pénzügyi piacok - tőzsde - közvetítik a megtakarításokat a fő felhasználókhoz különböző pénzügyi eszközök igénybevételével, azonban a cserefolyamat intézményesített formában zajlik. E folyamatnak a szereplői: o Megtakarítók, azaz az ügyfelek o A csere folyamatát lebonyolító intézmények, azaz a pénzügyi közvetítő intézmények o Megtakarítások végső felhasználói A továbbiakban a pénzügyi folyamatok szereplői a tőzsdei üzletkötések szempontjából kerülnek bemutatásra.
3.1. Ügyfelek bemutatása Az ügyfelek az ún. megtakarítók, akik a megtakarított jövedelmüket elcserélik valamilyen pénzügyi eszközre egy bizonyos hozam reményében. A pénzügyi eszközök képezik a pénzügyi piacok áruját. Elcserélik, azaz üzletet kötnek valamilyen pénzügyi eszközre, például a tőzsde egyik termékére. Az ügyfél célja a lehető legmagasabb hozam elérése a számára még vállalható kockázat mellett. Az ügyfelek különböző szempontok szerint csoportosíthatók, ezek közül néhány: o Jogállása szerint, magánszemély - jogi személy (vállalkozás, intézményi befektető) o Üzletkötés célja szerint, spekuláns vagy fedezeti céllal rendelkezik o Pénzügyi ismeretei szerint (MIFID kategória szerint, azaz elfogadható partner, szakmai ügyfél, lakossági ügyfél) A tőzsdei termékek magánszemélyek és jogi személyek részére egyaránt elérhetőek, amennyiben egy tőzsdetag intézménnyel olyan szerződéses jogviszonyt létesítettek, amelynek keretében jogot szerzett tőzsdei megbízások megadására. Intézményi befektetők alatt azon, a pénzügyi szolgáltatási szektorban lévő gazdasági intézményeket értjük, amelyek a tőkepiacon, általában a kisbefektetők nagyobb csoportjainak pénzeit menedzselve befektetési tevékenységet végeznek.
13 / 64
Az intézményi befektetőket a befektetési politikájuk és a tőkepiacon betöltött szerepük alapján célszerű csoportosítani: Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok Befektetési alapok és társaságok Vagyonkezelők A ügyfelek üzletkötéseinek motivációja lehet spekuláció, azaz az ügyfél a nagyobb hozam reményében egy kockázatosabb pénzügyi terméket választ. A fedezeti céllal kötött üzlet pedig a befektetett tőkét és hozamát védi . (pl. árutőzsdei termékek esetében) Az ügyfelek pénzügyi ismeretének felmérésének szükségességét törvény írja elő. (A befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény) A befektető védelme érdekében született egy Európai Uniós irányelv, amely minden tagországra, így Magyarországra is vonatkozik. Az új szabályrendszer kötelezően alkalmazandó ügyfél kategóriákat vezet be - annak alapján, hogy az ügyfél milyen tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkezik -, ennek következtében milyen szintű védelemben és részletes tájékoztatásban kell részesülnie. Ennek lényege, hogy a pénzügyi szolgáltatóknak fel kell mérni az adott ügyfél pénzügyi ismereteinek szintjét. Ezt a felmérést egy teszt segítségével végzik el, az ügyfélnek ki kell töltenie, a kiértékelés alapján kap besorolást az ügyfél. A besorolástól függ, hogy milyen kockázati szintű termékre adhat megbízást az ügyfél. Az ügyfelek folyamatosan keresik a befektetési lehetőségeket, a magyar értékpapír befektetések kínálata az elmúlt években nem bővült látványosan, alig jelentek meg újdonságok. Két osztrák anyabankkal rendelkező hazai bank felismerte, hogy igény lenne új izgalmas pénzügyi termék létrehozására, amely a kisbefektetők számára is lehetőséget ad értékpapírosított termék formájában egyszerű befektetési lehetőségekre, amellyel attraktív, bonyolultabb piacok érhetőek el. Nyugati országokban sokkal ismertebbek a struktúrált termékek, amelyek ezt az igény szolgálják ki. [8] Losonczi Csaba - Magyar Gábor, Pénzügyek a gazdaságban, 1996
14 / 64
E két bank - Erste Bank Hungary Nyrt. és Raiffeisen Bank Hungary Nyrt. - megkereste a BÉT-et, hogy ún. certifikát értékpapírokat kívánnának bevezetni a tőzsdére. Ezzel elérkeztünk a következő piaci szereplőhöz, a kibocsátóhoz.
3.2. A kibocsátó szerepe, feladata „A tőzsdei kereskedés kiemelten fontos szereplői a tőzsdei értékpapír kibocsátó cégek, mivel a tőzsde azonnali piacán az általuk kibocsátott értékpapírok képezik a kereskedés tárgyát.” Értékpapírtípusok: „Az egyes kibocsátók különféle értékpapír-fajtákat vezethetnek be a tőzsdére, egyszerre akár több fajtát is, vagy egy fajtából többet. A kibocsátott értékpapírok tipikusan az alábbiak lehetnek: •
részvények, befektetési jegyek, certifikátok és speciális értékpapírként az állam által kibocsátott kárpótlási jegy a Részvény Szekcióban;
•
vállalati kötvények, jelzáloglevelek, államkötvények, kincstárjegyek a Hitelpapír Szekcióban. „
[9] http://www.bet.hu/topmenu/kibocsatok/kibocsatok
Kibocsátó lehet: o Vállalat o Hitelintézet o Önkormányzat o Állam o Állami ügynökség Feladata: o Bevezetési eljárás o Kivonási eljárás (automatikus v. kérésre) o Folyamatos tájékoztatási, adatszolgáltatási tevékenyég
15 / 64
Bevezetési eljárás: Ahhoz, hogy egy kibocsátó értékpapírjával megkezdődhessen a kereskedés a Tőzsdén, a kibocsátónak be kell nyújtani a Tőzsdére az adott értékpapír bevezetésére vonatkozó kérelmét. A Bevezetési Szabályzatban foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem alapján a Tőzsde az adott kibocsátót felveszi a Terméklistára - amely a Tőzsdén kereskedhető termékeket tartalmazza. Ezt követően indulhat meg a kereskedés a kibocsátó ezen értékpapírjára. Kivonási eljárás: Egyes értékpapírok határozott futamidőre jönnek létre, és a futamidő végén automatikusan megszűnnek, ezzel párhuzamosan a terméklistáról is lekerülnek. Mások határozatlan futamidejűek, azonban esetükben is előfordul, hogy bizonyos idő elteltével kivezetésre kerülnek a Tőzsdéről. Ez történhet magának a kibocsátónak a kezdeményezése alapján, vagy bizonyos olyan, a Bevezetési Szabályzatban előre rögzített egyéb esetekben, melyek magukkal vonják a terméklistáról való törlést. Tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettség: Az értékpapírjuk Tőzsdére való bevezetését kezdeményező kibocsátóknak nemcsak a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódóan vannak kötelezettségeik, hanem a Tőzsdei jelenlét során is. Ez elsősorban meghatározott tájékoztatási kötelezettségek teljesítését jelenti. Ennek keretében a kibocsátó cégeknek rendszeres, rendkívüli és egyéb tájékoztatási kötelezettségeik merülnek fel, melyeket részletesen a Bevezetési Szabályzat tartalmaz. [10] Bertalan Imre - Varga Zoltán , Tőzsdei Kézikönyv 5. fejezet, 1991
3.3. A Tőzsde, mint a pénzügyi rendszer szereplője A tőzsde nemcsak egy kereskedési helyszínt, platformot biztosít a pénzügyi eszközök keresletének és kínálatának találkozásához. A pénzügyi rendszer jelentős szereplője, amelynek tevékenysége elősegíti a pénzügyi közvetítési folyamatot. A Tőzsde négy fő tevékenysége: Kibocsátói szolgáltatások: Lehetővé teszik a gazdasági élet szereplői számára, hogy növekedésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat átlátható, hatékony és megfelelően szabályozott piacon keresztül vonják
16 / 64
be értékpapírok kibocsátása révén. A bevezetési szabályzatban meghatározásra kerülnek a kibocsátó teendői a tőzsdei jelenlét során a bevezetéstől a forgalomból való törlésig. A tőzsdén keresztül elérhető a intézményi befektetői vagyon, a lakossági megtakarítások. A tőzsde hozzáférést biztosít a globális tőkepiac legfontosabb befektetői rétegeihez is. A tőzsde a kibocsátók felé folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségeket ír elő, ennek alapján a befektetők a forgalmazott termékről, valamint a kibocsátókról teljes körű és azonos információt kapnak, amellyel biztosítja, hogy a befektetők ellenőrzése alatt álljanak. Kereskedési szolgáltatások: A Tőzsde platformot biztosít a kereskedő cégek számára. A hazai tőzsdei kereskedelemben jelenleg közel 40 hazai és külföldi brókercég vesz részt. Nyilvántartja a kereskedési joggal rendelkező brókercégeket. A befektetők ezen szolgáltatók számára adhatnak megbízást a tőzsdei termékekre. Szabályozás keretében meghatározza a kereskedési szokványokat, és ennek megfelelően zajlik a kereskedési folyamat. Piaci információk nyújtása: A tőzsde azonnali és pontos információt nyújt a bevezetett értékpapírok kereskedési adatairól, valamint a kibocsátókat és szekciótagokat érintő hírekről. A piaci adatok mindenki számára hozzáférhetőek. Befektetési termékek fejlesztése: A tőzsde kereskedési lehetőséget biztosít a pénzügyi innovációk számára, valamint széles és folyamatosan bővülő termékpalettát kínál a határidős és opciós piacok befektetőinek. A tőzsde által számolt indexekre, egyedi részvényekre, devizákra, kamattermékekre és árupiaci termékekre szóló határidős és opciós termékek a fedezeti lehetőséget vagy a tőkeáttételt kereső befektetők számára állnak rendelkezésre. [11] http://www.bet.hu/topmenu/tozsde/bemutatkozas
3.4. Árjegyző: Mint korábban említésre kerül, az elsődleges piacon történik az értékpapírok kibocsátása, vagyis az első eladása. A másodlagos piac a korábban kibocsátott értékpapírok eladhatóságát teremti meg. Az értékpapírok bármely időpontban való eladhatóságának biztosítója az árjegyző. Az árjegyző köteles a likviditás fenntartása céljából a vételi és eladási oldalon egyaránt ajánlatot tenni. Tehát a befektető mindig tud venni vagy eladni, akkor is, ha más befektető nem jelentkezik ajánlattal. Az árjegyző a vételi és eladási ajánlattal a termék adott ársávon belül maradását is biztosítja.
17 / 64
Az árjegyző beárazza a terméket, az ár meghatározásának módja függ a terméktípustól. Az árjegyzőnek pici haszna lehet, mert a vásárlás és a továbbértékesítés közötti árfolyam különbözetet megnyerheti, de jelentős árfolyam elmozdulás esetén, akár vesztesége is lehet. Certifikát termék esetében az árjegyzés folyamatos tevékenység, mivel az alaptermék árfolyamának változásától függ a certifikát értéke, és ezt az árfolyamváltozást az árjegyző leköveti. [12] Bakonyi Z. - Dr. Décsy J. - Lauf László - Tasnádi M. , Tőke és pénzpiacok , 2004
3.5. Brókercégek: A tőzsdére a befektető csak tőzsdetagon keresztül adhat be megbízást, ajánlatot. A tőzsde szabályozza - Szekció tagi szabályzat, Taggá válási útmutató -, hogy milyen feltételeknek való megfelelés esetén lehet befektetési vállalkozó tőzsdetag. A kereskedési jog megszerzése két lépcsős folyamat: o Szekciótagság megszerzése o Kereskedési jog megszerzése adott szekcióban Szekciótagság a Tőzsde és a szekciótag közötti szekciótagsági szerződés megkötésével keletkezik. Szekciótagság több szekcióban is szerezhető, azonban szekciónként legfeljebb egy. A szekciótagságnak éves díja van, ez magában foglalja a kereskedői rendszer használatát is. Szekciónként különböző mértékű a tagsági díj. 3. Táblázat BÉT szekciótagok megoszlása Szekciók
részvény származékos származékos áru határidős opciós tagok száma
25
22
14
9
(Forrás: BÉT honlap alapján)
A brókercégnek klíring vagy alklíringtagsággal kell rendelkeznie a KELER Zrt-nél, mivel a tőzsdei ügyletek elszámolása a KELER Zrt-n keresztül zajlik. [13] http://www.bet.hu/topmenu/tozsdei_kereskedok/kereskedo_cegek
3.6. Üzletkötők A kereskedő cégek a tőzsdei kereskedésben üzletkötőik útján vesznek részt. A Tőzsde a kereskedő cég írásos kérelmére a Szekciótagi Szabályzat feltételeinek megfelelő üzletkötőt az
18 / 64
üzletkötők nyilvántartásba vételéhez szükséges dokumentumok Tőzsdére történő beérkezését követően veszi az üzletkötői listán nyilvántartásba. Az üzletkötők az MMTS rendszeren keresztül kötik az üzleteket. A befektetők különböző csatornákon keresztül adhatják meg megbízásaikat. (személyesen egy bankfiókban, telefonon, interneten ) Az informatikai lehetőségek által egyre gyorsabban, hatékonyabban tud a befektető megbízást adni a tőzsdetagokon keresztül. A „netbróker” elérési lehetőséggel az ügyfél gyakorlatilag saját maga adja be az ajánlatát. A brókercégek vezetik az ügyfelek részére a tőkepiaci törvényben előírt értékpapír és pénzszámlákat, amelyeken keresztül az elszámolásokat elvégzik. [14] http://www.bet.hu/topmenu/tozsdei_kereskedok/kereskedo_cegek
3.7. Elszámoló ház szerepe, feladata A tőzsdei kereskedelem szerves része az elszámolás. A lényege, hogy a kereskedés során sem az áru sem a pénz nincs jelen. A klíring tagok, a kereskedéshez kapcsolódó pénzüket és értékpapírjaikat egy központi helyen vezetett pénz - és értékpapírszámlákon helyezik el, majd a
tőzsdei
üzletkötések
adatai
alapján
a
klíringközpont
végrehajtja
a
megfelelő
számlatranzakciókat. A klíringház biztosítja, hogy a vevők megkapják a vásárolt terméket, az eladók pedig hozzájussanak az ellenértékhez. Tehát az elszámoló ház - klíringház fő funkciói: o Az elszámolásokhoz kapcsolódó számlák vezetése o Tőzsdei kereskedési adatok feldolgozása o Megfelelő számlaműveletek végrehajtása o Garancia elemek működése A BÉT-en kötött üzleteket a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER) számolja el. A KELER-t 1993-ban alapította a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde értéktári, klíring- és elszámolóházi profillal. Közvetlen partnerei a befektetési szolgáltatók, brókercégek, bankok és értékpapírt kibocsátó vállalatok. Az elszámolóház a piaci szereplők által megkötött tranzakciók kockázatmentes, gyors és hatékony elszámolását végzi. 2009-től a KELER funkcionálisan kettévált, így a központi szerződő fél funkciót ma már a KELER KSZF Kft. látja el. A KELER és a KELER KSZF funkciói:
19 / 64
o A KELER elszámolóházként lebonyolítja a Tőzsdén kötött ügyletek teljesítését; o A KELER központi értéktárként keletkezteti a Magyarországon kibocsátott értékpapírokat és vezeti a központi értékpapír számlákat. o A KELER KSZF központi szerződő félként garanciát vállal mind az azonnali, mind a származékos ügyletek teljesítéséért; Azonnali ügyletek elszámolása A részvényszekcióban és a hitelpapír-szekcióban kötött ügyletek (a fix és aukciós ügyletek kivételével) elszámolása együtt, gördülő módon multilaterális nettósítás elve alapján zajlik. Az elszámolási ciklus hossza a részvényszekcióban három napos (T+3), míg a hitelpapírszekcióban kettő napos (T+2). Szabványosított határidős és opciós ügyletek elszámolása A származékos és az áruszekcióban az elszámolás a részvény- és hitelpapír-szekcióhoz hasonlóan nettó módon, gördülőelven történik. A szabványosított tőzsdei származékos ügyletek sajátossága a pozíciókon elért eredmények napi elszámolása. Az egyedi részvény és az államkötvény-alapú termékek, valamint az áruszekcióban szereplő termékek esetében a lejáratkori elszámolás fizikai szállítással, a többi Tőzsdén kereskedett kontraktus esetében az elszámolás készpénzes formában történik. A KELER KSZF mint központi szerződő fél A KELER KSZF látja el - mind az azonnali, mind a származékos piacon - a központi szerződő fél (CCP – Central CounterParty) funkciót. A CCP lényege, hogy a KELER KSZF pénzügyi garanciát vállal az ügyletek teljesítésére, egy esetleges nem teljesítéskor a vevővel szemben eladóként, az eladóval szemben vevőként lép fel, így garantálja az általa befogadott ügyleteket. Amennyiben valamelyik fél nem teljesít, a KELER KSZF saját tőkéje terhére is köteles helytállni a nem teljesítő tag üzleteiből adódó kötelezettségekért. Klíringtagsági rendszer A tőzsdetagság és a klíringtagság 2000 szeptemberétől kettévált, korábban a tőzsdetag automatikusan elszámolásra is jogosult tag volt. A tőzsdei kereskedő cég csak akkor vehet részt az egyes piacok, szekciók tőzsdei kereskedésében, ha az általa lebonyolított ügyletek elszámolása biztosított. Ez két módon lehetséges: o A tőzsdei kereskedő cég klíringtaggá válik a KELER KSZF-ben, vagy; o a tőzsdei kereskedő cég alklíringtagi szerződés köt egy klíringtaggal.
20 / 64
Klíringtagsági szerződést azok a befektetési szolgáltatók és bankok köthetnek a KELER KSZF-fel, amelyek megfelelnek a KELER KSZF által meghatározott feltételeknek, és folyamatosan biztosítják a klíringtagi garanciaelemeket. Klíringtagi garanciaelemek A garanciarendszert különböző elemek alkotják, egy részüket közösen alkotják, más részüket egyénileg. Közös garanciaelemek az elszámolásban A TEA (Tőzsdei Elszámolási Alap) az azonnali piac támogatására létrehozott, közös tulajdonú pénzalap. Célja a klíringtagok egymással kötött tőzsdei ügyletei teljesítésének késedelméből, vagy elmaradásából eredő kockázat csökkentése, mint a készfizető kezességvállalás biztosítékául szolgáló óvadék. A TEA hozzájárulás egyben óvadékul szolgál a KELER KSZF-nek a klíringtagokkal szemben fennálló követelései erejéig. A KGA (Kollektív Garancia Alap) a származékos piac biztonságának növelésére létrehozott közös tulajdonú pénzalap. Célja és funkciója megegyezik a TEA alapokéval. Egyéni garanciaelemek az elszámolásban o Az alapszintű pénzügyi fedezet a piaconként meghatározott fix összeg, amelyet az adott piacon kereskedő tagnak folyamatosan fenn kell tartania. o Az árkülönbözet a múltbeli negatív ármozgásokat hivatott fedezni a még nyitott pozíciók esetében. o Az alapbiztosítékot a nyitott pozíciók után számítják ki az egynapi szokásos árelmozdulás mértékében, fix összegben. o A kiegészítő pénzügyi fedezet funkciója, ha adott tag működését kockázatosnak ítéli Az eddigiek során bemutatásra került a pénzügyi rendszer, a pénzügyi rendszer piacai, azon belül a tőzsde, valamint a pénzügyi rendszer szereplői. A pénzügyi eszközök folyamatosan fejlődnek, így adva lehetőséget a befektetőknek a szélesebb termékválasztásra a különböző befektetési stratégiák kialakításához. A certifikátok a legújabb termékei a hazai értékpapírpiacnak. [15] http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/elszamolas [16] http://www.keler.hu/keler/keler.head.page?nodeid=41 [17] Bakonyi Z. - Dr. Décsy J. - Lauf László - Tasnádi M. , Tőke és pénzpiacok , 2004
21 / 64
4. A Certifikátok bemutatása 4.1. Certifikátok bevezetésének folyamata 1. Kibocsátók kapcsolatfelvétele a BÉT-tel 2. BÉT felkészülési folyamata az új terméktípusra 3. KELER elszámolásra befogadja 4. Jogi helyzet feltárása 1. Kibocsátó kapcsolatfelvétele a BÉT-tel Ahhoz, hogy hazánkban egy értékpapír tőzsdei bevezetésre kerüljön, a kibocsátónak fel kell vennie a kapcsolatot a BÉT-tel, a BÉT Bevezetési és Forgalombahozatali Szabályzata alapján kérelmezheti a certifikátoknak a magyar tőzsdei terméklistára való felvételét. Mivel a magyar piacon a certifikát, mint értékpapírtípus teljesen új, így a kibocsátóknak előzetesen fel kellett vennie a kapcsolatot a BÉT-tel a kibocsátási szándékot jelezve. 2. BÉT felkészülési folyamata az új terméktípusra A BÉT a kibocsátók által készített termékspecifikációk alapján átvizsgálta, aktualizálta a Bevezetési és Forgalombahozatali Szabályzatot, ahova bekerültek a struktúrált termékre mint certifikátra - vonatkozó részek. A termékleírás alapján átvizsgálásra került a kereskedési rendszer is, hogy szükséges-e rendszerfejlesztés az új terméktípus kezeléséhez. A termék indulásához nem volt szükséges a kereskedelmi rendszer fejlesztésére, azonban a későbbiekben kisebb fejlesztések történtek a brókercégek visszajelzései alapján. Az, hogy informatikai fejlesztés nélkül bevezethető a termék jelentősen gyorsította a bevezetési folyamatot. 3. KELER elszámolásra befogadja A bevezetés egyik alapvető feltétele, hogy az értékpapírt a KELER elszámolásra befogadja. 4. Jogi helyzet feltárása A bevezetés jogi folyamata is egyszerűen zajlott, mivel az egységes EU szabályozás miatt, a külföldi kibocsátó anyaországbeli alaptájékoztatójának elfogadása után már nincs szükség a hazai engedélyezésre. A kibocsátó külföldön megszerzett engedélyét, valamint a tájékoztató anyagot el kell juttatnia a PSZÁF-hoz. Az alaptájékoztató hatálya alatt egy egyszerű
22 / 64
bejelentéssel bármely egyedi értékpapír forgalomba hozható Magyarországon és külföldön egyaránt. Mivel a termék egyszerűen beilleszthető volt a magyar értékpapír piac termékszerkezetébe, így a bevezetési folyamat kb. fél évet vett igénybe. 2008. Február 6-án került bevezetésre a BÉT-re a certifkikát. A részvény szekcióban kapott helyet, az értékpapírok mellett. [18] Brückner Gergely - Juhász Péter, Amit a certifikátokról tudni kell , 2008
4.2. Certifikátok meghatározása, jellemzőinek bemutatása Certifikát fogalmának meghatározása: A certifikát egy értékpapír, amelyet egy valamely pénzügyi szektorhoz tartozó kibocsátó bocsát ki, jellemzően valamelyik szabályozott piacon lehet vele kereskedni. A certifikát egy értékpapírtípus, az értékpapírosított származtatott termékek gyűjtőfogalma. A certifikát szó jelentése „igazolás”, a tulajdonos igazolása arról, hogy jogosult az értékpapír által megtestesített követelésekre. [19] http://www.bet.hu/topmenu/befektetok/tozsde_lepesrol_lepesre/azonnali_piacismeretek/termekek_az _azonnali_piacon/certifikatok
„A certifikát nem más, mint egy tanúsítvány, amely szerint a kibocsátó pénzintézet vállalja, hogy a szóban forgó értékpapír - azaz a certifikát - értéke meghatározott módon alakul egy mögöttes termék árfolyamának függvényében”. [20] http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=109000
A certifikát termékek általános jellemzői: A befektető olyan terméket választ, amely számára kis költséggel, könnyen elérhető, rugalmas, likvid, valamint különböző befektetési stratégiákat tud megvalósítani. A certifikát ezeknek a kritériumoknak megfelel, tehát nagy valószínűséggel kedvelt befektetési forma lesz a hazai piacon is. Közvetlenül elérhetőek bármely hazai tőzsdei brókercégen keresztül. Telefonon vagy személyesen illetve az egyre inkább elterjedt internetes eléréseken keresztül egyszerűen és gyorsan tud a befektető ajánlatot beadni.
23 / 64
A certifikát likvid, mert a kibocsátók egyben árjegyzői tevékenységre is kötelezettek. Azaz a piacon minden pillanatban van vételi és eladási ajánlat. Transzparens, mert az árjegyzőnek kötelessége az alaptermék árfolyamát lekövetve árat jegyeznie, az eladási és vételi ár közötti marzsot szűken tartva, még jobb likviditás biztosítása. Költséghatékonyság, a certifikát befektetőinek a részvénypiaccal megegyező költségekkel kell számolnia. Kis tőkével elérhetőek, a magyar piac felvevő képességéhez mérten megállapított címletekben történő kibocsátással a kisbefektetők számára is elérhető befektetési forma. Piaci információk, elemzések közvetlen, magyar nyelvű elérhetősége, amely könnyebbé teszi az eligazodást a piac értékeléséhez. Új befektetési stratégiák megvalósítása válnak elérhetővé, olyan termékek és piacok elérése amelyek eddig csak nagy költséggel, tehát nagybefektetők, intézményi befektetők részére voltak elérhetőek. Érdekes portfóliók kialakításának lehetősége „kis” tőkével rendelkezők részére. Piaci trendekhez gyors, rugalmas alkalmazkodás, a certifikátok bármilyen eszközre létrehozhatóak, amelyekre érdeklődés támad a befektetői körökben. Forintban denominált termékek, amelyekkel az elszámolás a befektetők részére egyszerűbb nyilvántartást tesz lehetővé. Adózását tekintve a részvényekre vonatkozó adózási szabályok vonatkoznak a certifikátokra is, azaz az adó alapja az árfolyamveszteségekkel csökkentett árfolyamnyereség, az adó mértéke 20%. Amennyiben a befektetőnek korábban is voltak tőzsdei üzletei részvényekben, akkor a certifikáttal való befektetései miatt nem kell bonyolultabb adóbevallást kitöltenie. [21] Brückner Gergely - Juhász Péter, Amit a certifikátokról tudni kell , 2008 [22] http://www.bet.hu/data/cms150349/VR_Certi_Oktatoi_anyag_20091105.pdf
A certifikát termékkel kapcsolatos alapfogalmak: A befektetőnek alaposan ismernie kell a terméket, amellyel üzletelni kíván. Minden termékhez kapcsolódnak alapfogalmak, amelyek ismerete szükséges a termék megértéséhez. Az alapfogalmak ismeretének, összefüggések megértésének hiánya téves értékeléshez vezethet egy-egy piaci mozgás esetében, veszteséget okozhat ezzel a befektetőnek. Alaptermék: Az a mögöttes termék, melynek alakulásától a certfikát ára függ.
24 / 64
Kötési árfolyam: A certifikát árazásának alapja, a mögöttes termék prompt (azonnali árfolyama) Korlát: Automatikus veszteségkorlátozó megbízás (stop loss szint), azaz előre rögzített kötésár, ahol árfolyam azt a szintet jelöli, ahol a certifikát értéke nullával válik egyenlővé, ha a piac a certifikát szempontjából "rossz" irányba indul. K.O. esemény: A certifikátra vonatkozó tőzsdei kereskedés felfüggesztésre kerül és az árjegyzés leáll, amennyiben az alaptermék ára eléri a korlátot vagy az alá esik. A termék kivonásra kerül, a felek elszámolják a maradványértéket. Maradványérték: A certifikát kiütését követően zajlik le a certifikát mögött lévő ügyletek lezárása és kerül meghatározásra a maradványérték. Szorzó: 1 darab certifikát mekkora pozíciónak felel meg a mögöttes termékből. Tőkeáttétel: A tőkeáttétel megmutatja, hogy a mögöttes eszköz értékének 1%-os változása hány százalékos változást okoz a certifikát termék árában. Roll-over, görgetés: Amikor az alaptermék egy futures határidős termék, akkor certifikát mögött lévő futures lejárata előtt az alaptermék a következő lejáratra változik. Participációs ráta: Egy díj, ami alapján meghatározásra kerül, hogy az árfolyam emelkedés milyen arányában részesül a certifikát tulajdonosa. Cap: Meghatározott korlát, ameddig a befektető megkapja a nyereséget. [23] http://www.erstebroker.hu/hu/certifikatok_mukodese.html [24] Brückner Gergely - Juhász Péter, Amit a certifikátokról tudni kell , 2008
4.3. Certifikátok rendszerezése A certifikátokat különböző szempontok szerint rendszerezhetőek: Ezek a szempontok az alábbiak: 1. Kockázat: 25 / 64
A Certifikátok kockázata három tényezőtől függ: o Típus o Tartalmaz-e tőkegaranciát o Tőkeáttétel nagysága o Mögöttes termék árának változása o Kibocsátó intézmény kockázata A certifikátok kockázata a széles skálán mozog, a legegyszerűbb megtakarítási termékek minimális kockázatától indul, de sosem éri el a határidős tőzsdei ügyletek kockázatát. A befektető legfeljebb a befektetett pénzét veszítheti el, nincs árfolyamveszteség feltöltési kötelezettsége, mint egy veszteségbe forduló határidős üzletnek. Ennél a terméknél is igaz az kockázat és hozam összefüggés, nagyobb kockázat mellett nagyobb hozam érhető el, de ez nem garantálható. A tőkegarantált termékek esetében a befektetett tőkét garantáló certifikát esetében az elérhető nyereség limitált. 2. Futamidő: o Lejárattal rendelkező o Lejárat nélküli A lejárattal rendelkező certifikátok általában több éves futamidővel rendelkeznek. A lejárat nélküli termékek esetében valamilyen eseményhez köthető a megszűnés, pl. korlát árfolyam elérése. A futamidőtől függetlenül a termék forgalomképes, tehát a lejárat előtt lezárható az üzlet. A folyamatos árjegyzői tevékenység biztosítja a termék likviditását a piacon. 3. Befektetés célja: o Spekulációs célú o Befektetési célú A befektető célja szerint tarthat befektetési céllal is certifikátot a portfóliójában, ezek általában a tőkegarantált illetve az alaptermék árát jól követő termékek. Spekulációra a tőkeáttételes kockázatosabb konstrukciók adnak lehetőséget. 4. Piaci környezet : o Optimista o Pesszimista o Stagnáló piac o Bizonytalan irányú, de nagy árfolyam ingadozású
26 / 64
A certifikátok nagy előnye éppen abban rejlik, hogy szinte minden piaci hangulatra megoldást kínálhatnak. A kisbefektetők részére ez a termék adhat olyan spekulációs alternatívát, amellyel a stagnáló illetve a bizonytalan kimenetelű piaci változásokra is tudnak reagálni. A csökkenő árakra korábban csak az igen kockázatos határidős termékekkel lehetett spekulálni, azonban ennek a kockázatát már nem minden kisbefektető vállalja. 5. Alaptermék o Indexek o Árupiaci termékek o Devizaárfolyamokra o Részvényekre, stb. Olyan certifikátok létrehozásának van értelme, ahol a mögöttes terméket nehéz lenne a kisbefektetőnek közvetlenül elérni, mert speciális piaca van, vagy nagy a tőkeigénye. Certifikát index alaptermékre a kibocsátó megvásárolja a tőzsdeindex mögöttes portfólióját és ez alapján kibocsát egy certifikátot, amelynek ára ennek a portfóliónak a mozgását követi, a befektető a certifikáton keresztül már lekövetheti az indexet, ráadásul a szorzóval csökkentett áron. A kibocsátó az arányosítással biztosítja, hogy a kisbefektető számára elérhető névértéken jelenjen meg a termék. (szorzó felfogható címletként is, ha értékpapír definíció szerint gondolkodunk) Bármilyen termékre létrehozhat a kibocsátó egy certifikátot, pl. egzotikus tőzsdék indexeire, ágazati, regionális, részvényekből összeállított kosárra szóló certifikátok létrehozása. A certifikátok egyik leggyakoribb alapterméke valamely árupiaci termék, azaz adott árunak valamely határidős pozíciója az alaptermék. (nyersanyagok, nemesfémek, gabona) A nehezen elérthető külföldi piacokon nagy alapköltség igényű termékekre van lehetőség a certifikát terméken keresztül spekulálni. Devizaárfolyamokra szóló certifikát termékek, szintén a határidős piacok kockázatától kíméli meg a befektetőt és egyben lehetőséget ad a deviza piacok mozgásának kihasználására. Részvény alapú certifikátok, a külföldi piacon forgó értékpapírban való üzletkötés lehetőségét egyszerűsíti.
27 / 64
6. Iránya szerint: o Long (eladási) o Short (vételi) Az irány az adott árfolyamváltozáshoz való viszonyát fejezi ki a terméknek. Amennyiben a termék iránya Long (eladási), akkor árfolyam emelkedése a kedvező, ha pedig az árfolyam csökkenésére számít akkor short (vételi) certifikátba invesztál a spekuláns. Összefoglalva, a kibocsátónak olyan alaptermékre vonatkozóan célszerű certfikát terméket létrehozni, amely az alapterméket tekintve nagy forgalmú, jó likviditású, változékony árfolyamú és a kisbefektető számára nehezen elérhető, ebben az esetben valószínűleg a certifikát is hasonlóan érdekes lesz a kisbefektetői célcsoport részére. [25] Brückner Gergely - Juhász Péter, Amit a certifikátokról tudni kell , 2008
4.4. Certifikátok típusai A certifikátok, mint ígérvények gyakorlatilag mindenféle mögöttes termékre és mindféle piaci várakozásra létrehozhatók. Az alaptermékek és a várható piaci hangulatok ötvözeteként az alábbi certifikát alaptípusok alakultak ki: 1. Index-certifikát 2. Diszkont-certifikát 3. Bónusz certifikát 4. Tőkegarantált certifikát 5. Ejtőernyő certifikát 6. Turbó (K.O.) certifikát 7. Túlteljesítő (outperformance) certifikát 8. Átváltozó (cash-or-fund, cash-or-share) certifikát Az alábbiakban bemutatásra kerül, hogy melyik típus milyen piaci környezetben alkalmazható, milyen kockázatot jelent a spekuláns számára.
28 / 64
4.4.1. Index - certifikátok Az index típusú certifikátok lényege, hogy tőkeáttétel nélkül 1:1 arányban leköveti az alaptermék árát, azaz alaptermékre spekulálhat a befektető, az alaptermék kockázatával. Kiegyensúlyozott nyugodt befektetési forma, korlátlan hozammal a befektetett pénz esetleges elvesztésének kockázatával. A certifikátok lejellemzőbb alkalmazása a részvény-, kötvény-, nyersanyagindexek leképezése. A kibocsátó összeállíthatja az index alapját képző részvények, kötvények, nyersanyagok portfólióját és így követi az index árfolyamát a certifikáton keresztül, vagy pedig közvetlenül az adott index valamely határidős pozíciója lesz az alapja a certifikátnak. Ugyanakkor a kibocsátó létrehozhat tetszőlegesen bármilyen érdekes portfóliót, amely még indexben még nem követett és certifikátot képezzen belőle, ezt théma certifikátnak is nevezik. Pl.: ingatlanalapú befektetésre szakosodott értékpapírokra létrehozott certifikát. A portfólió árának arányosításával, azaz szorzó bevezetésével elérhető áruvá tehető a kisbefektetők részére, tehát egy összetett portfólióval rendelkezhet a spekuláns. Az index certifikát alapja akár egy határidős termék is lehet, ebben az esetben a befektető mentesül a határidős pozíció kockázatától, de mégis egy határidős pozícióra spekulálhat. A certfikát ára negatív értéket nem vehet fel, így maximum vesztesége a certifikát vételára. Ha az index certifikátok mögöttes terméke tőzsdei határidős termék (mint pl.: a WTI Olaj Index, az Euro Bund certifikát esetében) ezért itt is előfordulhat roll over, ez a kibocsátáskor meghatározásra kerül, hogy az adott terméknél lehet vagy sem, a kibocsátási tájékoztatóban megadásra kerül ez az információ. A magyar piacon elérhető index típusú certifikátok jelenleg mind long típusúak, azaz az alaptermék árfolyam emelkedésével jár jól a befektető. A külföldi piacokon létezik ezek short változata is. Árazásának módja: (elméleti ár) A legegyszerűbben egy példával lehet bemutatni, hogy a certifikát ára miként alakul az alaptermék nyomán. Vegyünk egy arany alaptermékre vonatkozó Long certifikátot, az alaptermék devizaneme USD, a certifikát pedig HUF-ban denominált. Ahhoz, hogy a termék ára a kisbefektetők részére is elérhető legyen, van egy szorzó (váltási arány), amellyel még arányosításra kerül a certifikát ára az alaptermékhez képest.
29 / 64
Ezek alapján a képlet: Alaptermék Értéke * Szorzó * Devizaárfolyam Az alaptermék értékét az alábbi tényezők befolyásolják: o mögöttes termék Prompt árfolyama ill. határidős árfolyama (határidős termék esetén) o szorzó o Devizaárfolyam: a mögöttes termék alapdevizájának és a certifikát alapdevizanemének árfolyama (devizakereszt Bemutatom egy index termék elméleti árának számítását az aktuális adatok alapján. A példa 2009. november 6-i záró adatok alapján készült. Az árakat a Reuters.com és Portfolió.hu honlapja adatai alapján vettem. Alapadatok: Alaptermék: Arany Alaptermék devizaneme: USD Alaptermék prompt ára: 1097,- USD Kibocsátáskori szorzó (váltási arány) : 0.01 Certifikát ticker: EBGOLD Certifikát típusa: Index certifikát Certifikát iránya: Long Certifikát devizaneme: HUF USD/ HUF deviza keresztárfolyam: 184.95 Azaz a certifikát ára: 1097 USD * 0.01*184.95 = 2.029 HUF Amit kiszámoltunk a certifikát pillanatnyi elméleti ára, ezzel meghatározható, hogy mennyit ér a certifikát. A piacon (BÉT)-en különböző árakon vannak vételi és eladási ajánlatok, ezek a tényleges piaci árak. A BÉT honlapján az utolsó kötés ára 2014 HUF volt. A certifikát árfolyamára ható tényezők: Alaptermék árfolyamának változása, az alaptermék árfolyamának emelkedése a certifkát árát is emeli. Valamint mivel a certifikát devizaneme eltér az alaptermék devizanemétől, így a devizakereszt árfolyam változása hatással lesz a certifikát árára, így a devizaárfolyam 30 / 64
alakulását is érdemes figyelnie a befektetőnek. A devizaárfolyam emelkedése szintén a certifikát árát is emeli. Mivel Long irányú certifikátról van szó, így ezek kedvező irányú vátlozások a befektetőnek. Végül nézzünk példákat hogy a különböző árfolyamok változása milyen hatást fejt ki a certifikát árára: A példában mindig csak az egyik befolyásoló tényező hatását vizsgálom. Amennyiben mindkét tényező (alaptermék ára és devizakereszt árfolyama) egy irányba változik, pl.: növekszik, az együttesen emeli a certifikát árát. Illetve ellentétes irányú mozgás esetén akár ki is egyenlíthetik egymás hatását. 4. Táblázat Index certifikát áralakulás bemutatása Alaptermék ára Certifikát vételi ára: Deviza kereszt árfolyam
1097 USD 2014 HUF 184.95 USD/ HUF
Változás Árfolyamváltozás iránya (%)-ban Alaptermék árfolyama (USD) Deviza kereszt árfolyama Alaptermék árfolyama (USD) Deviza kereszt árfolyama
Új Árak
Certifikát ára (HUF)
Eredmény 1 db-ra (HUF)
Certifikát árára való hatása
Nő
5
1151.85
2130
116 Nő
Nő
2
188.649
2069
55 Nő
Csökken
5
1042.15
1927
-87 Csökken
2 181.251 (Forrás: Saját készítés)
1988
-26 Csökken
Csökken
4.4.2. Diszkont certifikát: A diszkont certifikát fix futamidőre kibocsátott certifikát, melynek vásárlása esetén diszkont áron, vagyis az alaptermék aktuális piaci értékénél olcsóbban jutunk hozzá a certifikáthoz, míg kifizetése az alaptermék lejáratkori értéke, vagy a plafon értéke. A diszkont certifikát hozama maximálva van, ezt cap-nek nevezik, ezért a lejáratig csak annyi megtérülés nyerhető, amennyit a termék kibocsátója meghatároz.
31 / 64
Akkor jár legjobban a tulajdonos, ha az alaptermék árfolyama lejáratkor épp a cap szintjéig jutott. A futamidő alatt nem szabad a diszkont vételár alá esnie az alaptermék árfolyamának, mert ekkor vesztesége lesz a befektetőnek. (ha akkor eladja és realizálja veszteségét). A diszkont certifikát az oldalazó, bizonytalankodó vagy kissé emelkedő nem túl volatilis piaci környezetben ajánlott befektetés. Nézzünk példát, hogy az árfolyamok változása milyen hatással van az elérhető hozamra: (mivel még ilyen nincs a piacon, elméleti termék, elméleti árakkal) 5. Táblázat Diszkont certifikát áralakulás bemutatása Alaptermék ára Certifikát vételi ára: (diszkont ár, 90%) CAP (20%)
Változás iránya Alaptermék ára Alaptermék ára Alaptermék ára Alaptermék ára
1000 HUF 900 HUF 200 HUF
Árfolyamváltozás (%)-ban
Nő (cap alatti mérték) 15 Nő (cap mérték) 20 Nő (cap feletti mérték) 35 Csökken 18 (Forrás: Saját készítés)
Új Árak 1150 1200 1350 880
Certifikát hozama (HUF) 250 300 300 -20
Certifikát hozama (%) 27.78 33.33 33.33 -2.22
A táblázat alapján jól látható, hogy a befektető hozama maximált, ha túllépi a 20%-os árfolyam növekedést az alaptermék ára, akkor is csak az előre megadott hozamot kaphatja meg, kis mértékű árfolyamesés még kivédhető, de nagyobb árfolyamcsökkenés esetén még vesztesége is lehet a befektetőnek.
4.4.3. Bónusz certifikát A bónusz certifikát szintén az oldalazó piaci viselkedés jó kihasználására szolgál, ezeknél nincsen felső határa a hozamnak, de egy bizonyos mértékű árfolyamesés esetén nem kapja meg a befektető a bónuszhozamot. A futamidő elején megállapítanak egy korlátot, ami az aktuális piaci ár alatt van, továbbá rögzítik a bónusz árszintet, amit akkor is megkap a befektető, ha az ezt az árfolyamot nem éri el az alaptermék ára a lejáratkor.
32 / 64
Azonban, ha a futamidő alatt bármikor a megállapított korlát alá esik az alaptermék ára, akkor elveszíti a befektető a bónusz hozamot és egyszerű index certifikáttá változik a termék. Nézzünk példát, hogy az árfolyamok változása milyen hatással van az elérhető hozamra: (mivel még ilyen nincs a piacon, elméleti termék, elméleti árakkal) 6. Táblázat Bónusz certifikát áralakulása Alaptermék ára Korlát (7.5%-ot meghaladó esés) Bónusz (árszint)
Változás iránya
2000 1500 2200
HUF HUF HUF
Certifikát hozama (HUF) 2300 500 1860 60 1820 -180
Árfolyamváltozás Új (%)-ban Árak
Alaptermék ára Nő 15 Alaptermék ára Csökken, de nem lép a korlát alá 7 Alaptermék ára Csökken 9 (Forrás: Saját készítés)
Certifikát hozama (%) 25.00 3.00 -9.00
Ha az árfolyam lejáratkor a korlát feletti és futamidő alatt nem érintette a korlátot, az árfolyamnyereség eredményét és a bónusz is megkapja a befektető. Ha esik, de nem lép a korlát alá, akkor a bónusz ellensúlyozhatja az árfolyamveszteséget, míg a futamidő alatt aláesik, akkor sima index certifikáttá változik a termék. Olyan lehetséges, hogy végül a futamidő végén mégis nyeresége lehet a befektetőnek az árfolyamnyereség emelkedése miatt.
4.4.4. Tőkegarantált certifikát A tőkegarantált certifikátok a kockázatos piaci hangulatban rendkívül népszerűek, mivel nincsen nominális pénzvesztési kockázat, így a takarékbetétkönyvek alternatívái, teljes tőkegaranciát adnak. Azonban, ha a mögöttes piac jól teljesít, akkor lehetőséget adnak a magasabb hozamra is. Ez a termék is bármikor adható-vehető, de a tőkegarancia csak a futamidő végére vonatkozik. Azaz időszakos kereskedésben elszenvedhet a befektető veszteséget, de természetesen nyereséggel is kiszállhat. Többnyire hosszú futamidejű termékek, tehát meggondolandó, hogy a tőkét megéri-e ennyi időre kivonni a további spekulációkból. Általában a biztonságra törekvő, kockázat mérséklésére törekvő befektetők terméke. A tőkegarantált termékeknél díja van annak, hogy biztonságot nyújt, ezt az ún. participációs rátában határozzák meg. A certifikát tulajdonosa a felfele növekvő árfolyamnak csak megadott arányában részesül. Viszont az árfolyamesés nem érinti negatívan a befektetett tőkéjét. 33 / 64
Több típusa létezik a hozam számítási módját tekintve: o Fix hozamot kínáló, ez teljes mértékben egy kötvényt helyettesítő termék, lejáratkor egy fix hozamot fizet. o Változó hozamot kínáló, itt előre nincs megadva, hogy mennyi lesz a hozam futamidő végén. •
Lejáratkori záró értéken fizet, ez nem túl biztos pont, mert lehet a lejárat napján éppen gyenge az árfolyam, azonban ott a tőkegarancia
•
Ázsiai elszámolásban történő kifizetés, azaz bizonyos időszakok záróárfolyamának számtani átlaga alapján számítja ki a lejáratkori árat. Ez jobban követhető változat, így még biztonságosabban megbecsülhető a lejáratkori hozam.
7. Táblázat Tőkegarantált certifikát áralakulása Alaptermék ára Participációs ráta
1500 HUF 70 %
Változás iránya Alaptermék ára Alaptermék ára
Árfolyamváltozás (%)-ban
Nő 15 Csökken 10 (Forrás: Saját készítés)
Certifikát Certifikát hozama hozama (HUF) (%) 1725 157.5 10.5 1500 0 0
Új Árak
Amennyiben a piac 15% -ot emelkedik, akkor is csak az emelkedésre jutó 70%-ot kapja meg a befektető, azaz 10.5%-os hozamot érhet el. Ugyanakkor esés esetén is biztosítva van, hogy nem veszít. Tehát látható, hogy a tőke nem csökken le, nominál értéken, de a lehetséges hozam egy részét kaphatja csak meg a befektető.
4.4.5. Ejtőernyő certifikát Az ejtőernyő certifikát viselkedését tekintve sima termékre szóló és a diszkont certifikát kombinációjaként írható, azaz kisebb eséseket tolerálja, és jegyzéskori ár kapható vissza lejáratkor. Akkor érdmes ezt a típusú certifikátot alkalmazni, ha a mérsékelt csökkenést kivédve a piac emelkedésében bíznak alapvetően. Ennél a terméknél is lehetséges, hogy a mögöttes termék emelkedésében csak részben részesedik a certifikát tulajdonosa.
34 / 64
4.4.6. Turbó Certifikát, azaz K.O certifikát A turbó szó már előrevetíti a termék lényegét, hogy a szokottnál gyorsabb, dinamikusabb hatás érvényesül a piaci változásokra mutató reakciókban. Ez már igazán a spekuláns magatartás terméke, állandó figyelemmel kell kísérni az árfolyamok alakulását, hogy időben reagálva realizálni lehessen a nyereséget, vagy optimalizálni a veszteséget. Mitől is turbó a turbó certifikát? A turbó hatás lényege, hogy a mögöttes termék árának egy részét, a kötési árig meghatározott részt hitelből finanszírozza meg a kibocsátó egy finanszírozási költség fejében, így alakul ki a tőkeáttételi hatás. Azaz a spekuláns kisebb tőkebefektetéssel nagyobb pozíciót vesz fel, így a befektetett összegre vetítve minden árfolyammozgás többszörösen jelentkezik. Ugyanakkor még mindig igaz a certifikátok egyik jellemzője, hogy többet nem veszíthet a befektető, mint a befektetett tőkét, azaz a határidős pozíciónál kisebb kockázattal jár. Ezt a veszteség korlátozást a K.O. tulajdonság rejti magában, azaz egy megadott korlátot elérve a termék megszűnik, a befektetőknek ekkor lezáródnak a pozícióik és megtörténik pénzügyi elszámolás, amely kiszámíthatatlan piac esetében akár nulla forint is lehet az elszámoló ár (maradvány érték). A turbó termék a piaci várakozások minden irányára, emelkedésre és esésre kínálnak megoldást. Long irányú pozícióval az árfolyam emelkedésre, a short pozícióval pedig az árfolyamesésre lehet spekulálni. A turbó certifikátok néhány fontos alapfogalmát meg kell ismernie a befektetőnek a termék megértéséhez: Belső értéknek nevezzük a terméknek a kötési ár és a prompt piaci ár különbségét. •
Turbó long esetén az alaptermék Prompt piaci ára és a Kötési ár különbsége.
•
Turbo short certifikát esetén a Kötési ár és a Prompt piaci ár különbsége.
Kereskedett certifikát esetén mindig pozitív szám (nullát elérve már nem lehet kereskedni a termékre). A belső érték tehát növekszik, ha az adott alaptermék a pozíciónak megfelelő irányba változik (Long esetében nő, Short esetében csökken), hiszen egyre távolabb kerül a kötési ártól. Finanszírozási kamat, a kötési árfolyamra számított hitelkamat. Az alkalmazott kamatláb az adott devizában érvényes kockázatmentes kamatláb feletti érték. Ezen finanszírozási költség abból adódik, hogy a befektető hitelt vesz fel amiből a lejárat végén megtudja venni a mögöttes terméket a Kötési árfolyamon.
35 / 64
Certifikát ára, a befektetőnek e két összegnek megfelelő árat kell befektetnie ahhoz, hogy certifikáttal rendelkezzen, azaz erre az összegre vetítve kell vizsgálnia a hozamát. (mivel a hazai piacon forintban denominált certfikátokat bocsátottak ki, így a devizaárfolyamot is figyelembe kell venni a számítás során) Turbó Long certifikát ára (index típusú, index vagy áru alaptermék esetében): (Belső érték + Finanszírozási kamat) × Szorzó × Deviza árfolyam Turbó Short certifikát ára (index típusú, index vagy áru alaptermék esetében): (Belső érték - újrabefektetési kamat) × Szorzó x Deviza Árfolyam 1. ábra Példa a long turbó certifikát tőkeáttételének kiszámítására
(Forrás: saját készítés, Erste Befektetési Zrt. belső oktatási anyaga alapján)
Korlát meghatározása a veszteség korlátozására szolgál, az alapterméknek az árfolyama, amelynek elérésekor a certitikát termék kivezetésre kerül, megszűnik. K.O. esemény, amikor a korlátot megérinti az alaptermék árfolyama, akkor a certfikikát kiütődik. Ekkor a nyitott pozíciók elszámolásra kerülnek. Maradványérték, a certifikát kiütését követően zajlik le a certifikát mögött lévő ügyletek lezárása a kibocsátó részéről és kerül meghatározásra a maradványérték. Szélsőséges esetekben a maradványérték nulla is lehet. Ez olyan jelentős árfolyam elmozdulás esetén történik meg, amelynek következtében a pozíció zárása a Korláttól jelentősen eltérő árfolyamon valósul meg. Amennyiben a mögöttes terméket csak veszteséggel tudta zárni a kibocsátó, akkor az a veszteség a kibocsátót terheli, az ügyfél felé a legkisebb maradványérték a nulla lehet. Ilyen extrém piaci mozgások esetében előfordulhat.
36 / 64
A következő konkrét számpéldával bemutatom a turbó certifikátba fektetés lehetséges kimeneteleit long és short certifikátra egyaránt. Példa long knock-out certifikátra: 8. Táblázat turbó long certifikát alapadatai
Futamidő
1 év
Devizanem
Alaptermék ára (prompt)
2000
USD
Deviza keresztárfolyam
185
USD/HUF
Kötési ár
1600
USD
Korlát (knock-out szint)
1800
USD
Osztalék
40
USD
Hitelkamat
5%
-
Szorzó
0.01
-
(számítás során fix-re véve)
(Forrás: Saját készítés)
A long knock-out certifikát ára = belső érték – osztalék + hitelkamat (kötési ár*hitelkamatláb)*devizakereszt árfolyam*szorzó Ahol a belső érték = prompt ár – kötési ár. Minél kisebb a kötési ár és a prompt ár különbsége, annál nagyobb a tőkeáttétel. A certifikát ára a futamidő elején: 2000-1600-40+1600*0,05= 440 USD * 185 USD/HUF*0.01 = 814 HUF Amennyiben az alaptermék ára kedvezően alakul, 40%-al emelkedik, azaz árfolyama 2800 USD lesz. Ekkor a certifikát ára: (2800-1600-40)+(1600*0,05)=1.240 USD * 185 USD/HUF *0.01= 2294 HUF Ha úgy döntünk, hogy értékesítjük a certifikátot, akkor a befektetésünk hozama: (2294-814)/814= 181.81% Azonban, ha az alaptermék ára kedvezőtlenül alakul, 5%-al csökken, azaz árfolyama 1900 USD lesz. Ekkor a certifikát ára:
37 / 64
1900-1600-40+1600*0,05= 340 USD *185 USD/HUF *0.01= 629 HUF Ha úgy döntünk, hogy eladjuk a certifikátot, akkor a befektetésünk hozama: (629-814)/629= - 29.41% Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a futamidő alatt, ha az alaptermék ára a megszabott 1800 USD árfolyamszint alá esik, a certifikát kereskedése megszűnik, kifizetése a maradványérték lesz, ami nulla is lehet. A maradványérték „értéke” attól függ, hogy a kibocsátó milyen árfolyamon tudja lezárni fedezeti pozícióit. Ha feltesszük, hogy a kibocsátóknak a knock-out szinten sikerül lezárniuk a fedezeti pozícióikat, akkor a maradványérték: 1800-160040+1600*0,05 = 240 USD*185 USD/HUF *0.01= 444 HUF A veszteség ellenére, még mindig nem az egész befektetett összeget veszítette el a befektető. Példa short knock-out certifikátra: 9. Táblázat Turbó short alapadatai
Futamidő
1 év
Devizanem
Alaptermék ára (prompt)
1600
USD
Deviza keresztárfolyam
185
USD/HUF
Kötési ár
2200
USD
Korlát (knock-out szint)
2000
USD
Osztalék
40
USD
Hitelkamat
5%
-
Szorzó
0.01
-
(számítás során fix-re véve)
(Forrás: Saját készítés)
Short knock-out certifikát ára: belső érték + osztalék – betéti kamat (kötési ár*betéti kamatláb) Ahol a belső érték = kötési ár - prompt ár. A certifikát ára a futamidő elején: 2200-1600+40-2200*0,05= 530 USD * 185 USD/HUF*0.01 = 980.5 HUF Amennyiben az alaptermék ára kedvezően alakul, 20%-al csökken, azaz árfolyama 1280 USD lesz. Ekkor a certifikát ára: 2200-1280+40-2200*0,05= 850 USD * 185 USD/HUF*0.01 = 1572.5 HUF
38 / 64
Ha úgy döntünk, hogy értékesítjük a certifikátot, akkor a befektetésünk hozama: (1572.5-980.5)/980.5= 60.38% Azonban, ha az alaptermék ára kedvezőtlenül alakul, 5%-al növekszik, azaz árfolyama 1680 USD lesz. Ekkor a certifikát ára: 2200-1680+40-2200*0,05= 450 USD * 185 USD/HUF*0.01 = 832.5 HUF Ha úgy döntünk, hogy eladjuk a certifikátot, akkor a befektetésünk hozama: (832.5-980.5)/980.5= - 15.09% Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a futamidő alatt, ha az alaptermék ára a megszabott 2000 USD árfolyamszint fölé esik, a certifikát kereskedése megszűnik, kifizetése a maradványérték lesz, ami nulla is lehet. A maradványérték „értéke” attól függ, hogy a kibocsátó milyen árfolyamon tudja lezárni fedezeti pozícióit. Ha feltesszük, hogy a kibocsátóknak a knock-out szinten sikerül lezárniuk a fedezeti pozícióikat, akkor a maradványérték: 2200-2000+402200*0,05= 130 USD * 185 USD/HUF*0.01 = 240.5 HUF A veszteség ellenére, még mindig nem az egész befektetett összeget veszítette el a befektető. (A példát az Erste Befektetési Zrt. belső oktatási anyaga alapján készítettem.) A turbó certifikát egyik bizonytalansági tényezőjét a Roll-over jelenti. Erre akkor kerül sor, ha a turbó certifikát alapterméke egy határidős termék és az alaptermék lejárt, ebben az esetben a certifikát alá egy következő lejáratú határidős termék kerül.
4.4.7. Túlteljesítő (outperformance) certifikát Ez a certfikikát típus egy hagyományos értékpapírra szóló és egy turbó certifikát kombinációjaként írható le. Ennél a terméknél is van korlát, egy küszöb érték ami fölött turbóként működik a certifikát és tőkeáttételes extra hozamra van lehetőség. A küszöb alatt a certifikát nem szűnik meg, csupán index certfikáttá változik. A kibocsátó meghatároz egy 1nél nagyobb szorzót, és a küszöb érték feletti érték szorzóval növelt értéket kapja a befektető. (long irányú terméknél)
39 / 64
Ez a termék is bármilyen piaci hangulathoz igazítható, azaz long és short változata is előállítható. 10. Táblázat Túlteljesítő certifikát áralakulása (long) Alaptermék ára 2000 Korlát 2300 Szorzó 1.5
HUF HUF HUF
Certifikát Árfolyamváltozás Új Korláton felüli Certifikát hozama (%)-ban Árak hozama (%) (HUF) Alaptermék ára Nő 25 2500 600 30.00 Alaptermék ára Nő (korlát) 15 2300 300 15.00 Alaptermék ára Csökken 5 1800 -200 -5.00 (Forrás: Saját készítés) Változás iránya
Amennyiben a piac felfelé indul, azaz a long pozíciónak kedvező irányba, akkor ha a megadott korlátot eléri, akkor fokozottabb arányú lesz a hozamnövedés. Ha 25%-ot emelkedik a piac, akkor árfolyam emelkedésénél nagyobb arányú lesz hozamnövekedés, azaz 30%. Ha az árfolyam emelkedése a korlátot nem haladja meg, akkor az árfolyamemelkedés és a hozam egyenes arányú növekedést produkál, valamint árfolyamesés esetében is ugyanez a tendencia a hozam - árfolyam hatásban.
4.4.8. Átváltozó (cash-or-fund, cash-or-share) certifikát A certifikátok speciális típusa, amelyek futamidő végén nem csupán elszámolt összegeket, hanem értékpapírokat is hozhatnak a tulajdonosainak. A cash-or-fund/cash-or-share certifikátok olyan fix futamidejű értékpapírok, melyek lejáratakor a befektető kap egy fix kamatot, és az alaptermék árfolyamának alakulásától függően vagy a névértéket fizetik neki vissza, vagy megkapja az alapterméket (részvényt, befektetési jegyet). Az alaptermék árfolyamának növekedése esetén jár a kamat és a névérték, míg csökkenése esetén a befektető megkapja a kamatot és magát az alapterméket. Elsősorban az alaptermék árfolyam emelkedésekor előnyös befektetés, bár csökkenésekor is megkapja a befektető a terméket, mellyel legalább további reményre tehetünk szert. Azaz a befektető névértéken aluli árfolyamon kapja meg az értékpapírt.
40 / 64
Nézzünk egy példát Erste kötvényre, ahol az alapadatok az alábbiak: 11. Táblázat Átváltozó certifikát áralakulása Alaptermék ára Árfolyamcsökkenés korlát (20%) Fix kamat
2000 1600 400
HUF HUF HUF
Certifikát Certifikát hozama hozama (%) (HUF) 25 2500 900 45.00 30 1400 -400 -20.00 (Forrás: saját készítés)
Változás Árfolyamváltozás Új iránya (%)-ban Árak Alaptermék ára Nő Alaptermék ára Csökken
Amennyiben a befektető 25%-os árfolyam emelkedéskor realizálja az eredményét, akkor megkapja a 400 HUF fix kamatot, valamint a 500 HUF árfolyam emelkedésből származó eredményt, ez 45%-os hozamot jelent. Azonban, ha az árfolyamcsökkenés olyan mértékű, hogy átlépi a korlátot, akkor lejáratkor kap egy olyan értékpapírt, amelynek a piaci értéken névérték alatt van, a fix hozamot ebben az esetben is megkapja, de összességében veszített a befektetése az értékéből. Nyilván a befektetőnek lefelé eső árfolyam esetében még mérlegelnie kell a pozíciója lezárását, hogy csökkentse veszteségét. A certifikátok árát befolyásoló tényezők és összefüggései: •
Alaptermék árának változása
•
Devizaárfolyamok alakulása a certifikát kibocsátási árfolyamához képest
•
Finanszírozási
költségek
alakulása,
turbó
certifikát
esetében
(alaptermék
devizakamata) Az alaptermék árfolyamának változása természetesen befolyásolja a certifikát árának változását, hiszen a certifikát lényege, hogy egy másik termék árához kötött az árfolyama. A felvett pozíció iránya határozza meg, hogy az árfolyam változás kedvező-e vagy sem. A devizaárfolyamok alakulását azért érdemes figyelnie a befektetőnek, mert a jelenlegi magyar certifikát termékek egy-két kivételtől eltekintve forintban denomináltak. Tehát esetlegesen az árfolyamváltozás okozhat olyan szintű árelmozdulás, hogy amiatt is tud nyereséget realizálni. Az alaptermékek devizakamatának változása befolyásolja a finanszírozási költséget, így ennek változása is befolyásolja a certifikát értékét.
41 / 64
Az alapösszefüggés a certifikátok árazásából következik az alábbiak szerint: 2. ábra: árfolyamváltozások összefüggése
( Forrás: Erste Bef. Rt. oktatási anyaga alapján)
[25] http://www.erstebroker.hu/hu/certifikatok.html [26] Brückner Gergely - Juhász Péter, Amit a certifikátokról tudni kell , 2008 [27] Baranyi Gergly - Gabler Gergely, Erste Certifikátok, (Erste oktatási ag.), 2008
4.5. Jelenleg a BÉT-en elérhető termékek bemutatása Alaptermék szerint Földrajzi piacok szerint
Certifikát típusa szerint
Áru
Amerikai piac
Befektetési
Deviza
Londoni piac
Turbó long ill. short
Index
Németországi piac
Átváltozó
Részvény
Közép Európai piac Kelet Európai piac
42 / 64
A BÉT-re bevezetett certfikikátok segítségével elérhetővé váltak a nemzetközi indexek piacai, a nemzetközi árupiacok jelentős stratégiai áru termékei, két jelentős devizanem piaca és nemzetközi részvény piac is. A két kibocsátó által létrehozott certifikát termékek földrajzilag és termékszinten is széles spektrumát kínálják egy befektetési portfolió, befektetési stratégia kialakításának. 12. Táblázat Jelenleg certifikáttal elérhető piacok, termékek PIAC TÍPUSA ÁRU ÁRU ÁRU ÁRU ÁRU DEVIZA DEVIZA INDEX INDEX INDEX INDEX INDEX INDEX RÉSZVÉNY RÉSZVÉNY
ALAPTERMÉK NEVE BRENT OIL GOLD HENRY HUB SILVER WTI OIL EUR/HUF USD/HUF CECE DAX DJ EURO STOXX 50 EURBUND S&P 500 SETX ERSTE OTP (Forrás: BÉT honlap)
KIBOCSÁTÓ RAIFFEISEN ERSTE ERSTE ERSTE ERSTE ERSTE ERSTE RAIFFEISEN ERSTE RAIFFEISEN ERSTE RAIFFEISEN RAIFFEISEN ERSTE ERSTE
4.5.1. Alaptermékek rövid bemutatása: Az áru termékekre kialakított certifikátokkal a jelentős stratégiai termékekre lehet spekulálni. Az energiahordozók két jelentős terméke érhető így el, a társadalmilag kialakított életformánk e két termék nélkül jelenleg elképzelhetetlen. Ezért a világgazdaság egyik legfontosabb mutatója a nyersolaj ára. Az olaj és a földgáz árának változása a gazdaság minden területére tovagyűrűző hatást vált ki. Lakossági fogyasztóként is érzékelhető a piaci árak változásának hatása, amennyiben a kőolaj ára növekszik, akkor a benzin ára is várhatóan növekedni fog, az pedig emeli a szolgáltatások árait is. A földgáz árának változása ugyanilyen módon érzékelhető. A londoni és amerikai kőolaj piac valamint az amerikai földgáz piac érhető el a jelenleg kibocsátott certifikát termékekkel. A földgáz, Henry HUB határidős kontraktusra való kereskedésre szóló certifikát nagyonnagyon új a termékpalettán, 2009 októberében jelent meg az ERSTE Bank kibocsátásában.
43 / 64
Arany és ezüst a nemesfémek piacának két igen fontos terméke. Az arany aranyérmeként nemzetközi fizető eszköz és értéktartó tulajdonsága miatt a nemzeti bankok a tartalékok egy részét
aranyban
tartják.
Jelenleg
Görögországnak
90%-os
az
aranytartaléka
a
devizatartalékhoz képest, továbbá jelentős tartalékkal rendelkezik USA, Németország és Franciaország, valamint Belgium is. Az arany iránti kereslet természetesen ingadozik és főként gazdasági, politikai tényezőktől függ. A legnagyobb arany lelőhely Dél-Afrikai köztársaságban található, a legjelentősebb nemesfém kitermelő ország. A világ éves szükséglete jelenleg 3600 tonna, növekvő tendenciával. Az arany felhasználási területét tekintve a legjelentősebb az ékszerkészítés - 2689 - tonna mennyiségben. Az arany árának változása szezonális, az egyik legnagyobb felvásárló India, ahol nemsokára kezdődik az esküvői szezon, ami jelentősen befolyásolja a áralakulásokat. Ipari, orvosi felhasználása nem olyan nagy mértékű. Az aranyárfolyama nagyon hosszú távon biztos emelkedést mutat 1 uncia arany ára a 2000 -től napjainkig 300 USD-ról 1.100 USD-ra emelkedett. Egyes befektetők szerint a magánszemélyeknek is aranyban kellene tartaniuk a megtakarításuk egy részét. Ezt most közvetetten certifikátokon keresztül is megtehetjük. Az ezüst felhasználása inkább az ipari feldolgozásban kap nagyobb és az ékszerkészítésben a kisebb szerepet. Az éves kereslet közel felét teszi ki. Tulajdonságai - valamennyi fém közül a legjobb elektromos és hővezető, baktériumölő - miatt a elektronikai, műszeripari, fototechnikai ipari és gyógyászati célú felhasználása jelentős. Az ezüst az egyik legújabb alapterméke az árupiaci, azon belül a nemesfémek piacát befogó terméknek, mivel az ezüst határidős kontraktusra szóló certifikát 2009 októberében jelent meg az ERSTE Bank kibocsátásaként. [29[ http://www.aranypiac.hu/tudastar [30] http://www.elemzeskozpont.hu/content/arany-mint-befektetes [31]https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Certifikat_osszefoglalo.pdf
A deviza piacok két főszereplője a Amerikai Dollár (USD) valamint az Európai Monetáris Unió tagországainak devizája az Euro (EUR). A két devizanemre kialakított certifikáttal a devizapiacok mozgásai is lekövethetők. Az árfolyamok mozgását jelentősen befolyásolják a gazdaságok teljesítményei, valamint az érintett országok gazdaságpolitikai és politikai döntései.
44 / 64
Mivel a certifikátok jelenleg forintban denomináltak, így amennyiben a befektető a portfoliójának devizakockázatát csökkenteni akarja, akkor deviza certifikát beépítésével ezt is megteheti. Indexek többféle tőzsdei termékekből összeállított kosaraknak valamilyen súlyozással kialakított árfolyama, ami utal az adott ország gazdasági teljesítményére, adott iparágra, adott ország piacának hangulatára. A BÉT-en jelenleg elérhetőek az amerikai, németországi tőzsdei vállalatok részvényeinek tőzsdei állapotára kialakított indexekre alapozott certifikátok, mint pl. S&P 500, amely az USA gazdaságának átfogó teljesítményét méri az összes jelentős iparágat felsorakoztató 500 részvényen keresztül, valamint a DAX index, amely a német ipari cégek részvényeiből összeállított kosárnak az árfolyama, ennek árfolyama jelentősen függ a német vállalatok gazdasági teljesítményeitől. Vannak földrajzi térségekre kialakított indexek mint pl.: CECE a cseh-lengyel-magyar részvénypiac indexe, és a SETX kelet európai országok román, horvát, szlovén és bulgár részvényeit tartalmazó index, amelyek a közép ill. kelet európai országok gazdasági teljesítményeinek mutatójaként is értelmezhetőek. Tehát a különböző index alaptermékeken keresztül elérhetőek az amerikai, németországi, kelet- és közép-európai részvények is, így ezek árfolyamváltozásaira is spekulálhat a befektető. Az alaptermékek áttekintése nyomán látható, hogy a certfikátokon keresztül a magyar befektetők számára is kinyílt a piac és valóban világpiaci hatások lekövetése válik lehetővé ezeknek a termékeknek a tulajdonlásával és nagyon izgalmas portfoliók alakíthatók ki a már jelenleg megjelent termékekkel. Mint korábban már említésre került certifikát szinte mindenre létrehozható, tehát amennyiben a kibocsátók valamilyen termékben, földrajzi térségben fantáziát látnak, máris elérhetővé tehetik eme egyszerű befektetési forma segítségével. A magyarországi piacra a termék újdonsága miatt jelenleg csak az alábbi három típusra találunk bevezetett terméket. A befektetőknek meg kell érteniük a terméket és ki kell alakulnia egy befektetői bizalomnak a terméktípusok iránt. Ez azonban csak akkor történik meg, ha már biztonságosan értik a termék működésének lényegét. Ezért a két alapvető befektetői magatartás, az óvatos és a spekulatív magatartás lekövetésére alkalmas típussal kezdték a piaci bevezetést a kibocsátók. 45 / 64
A BÉT-re bevezetett certifikátok típusai szerint : •
Befektetési
•
Átváltozó
•
Turbó long ill. short
A kibocsátási tájékoztatóban megjelenő adatoknál a típus meghatározása ad választ arra a befektetőnek, hogy milyen szabványoknak megfelelően működik a termék. A befektetési típusú certifikát 1:1-es árkövetésű ún. index típusú certifikát. Azaz a termék az alaptermék árának változását teljes mértékben leköveti. A pozíció lezárásával vagy a termék lejáratával történik meg a pénzügyi elszámolás. Tehát ez a termék könnyen megérthető egy részvénypiacon már jártas befektető részére. A két év során ebből a típusból a befektetők 3789 alkalommal kötöttek üzletet. Az index típusú certifikátok közül legnagyobb forgalma a olaj (2499 db kötés ) és arany (933 db kötés) árupiaci alaptermékekre kibocsátott certifikátoknak volt a termék bevezetése óta. Népszerűbb termékek közé tartozik a DAX indexre létrehozott certifikát is 261 kötésszámmal. A visszaváltozó típusú certifikát már egy kicsit összetettebb termék, itt már ismernie és értenie kell a befektetőnek, hogy a korlát elérésekor mi történik a termékkel, mi befolyásolja a végső elszámolást. Ebből a típusból kötött forgalom mindössze egyetlen egy darab volt, az OTP részvényére létrehozott certifikátból. A kibocsátó lejáratkor vizsgálja a korlátot, ha azt elérte, meghaladta, akkor a tőkét bónuszként meghatározott összeget kapja vissza, ha nem érte el, akkor a bónusz összegét és az OTP részvényt kapja. Jelenleg a BÉT terméklistájában szerepel még egy ilyen típusú termék, amely EUR/HUF árfolyam alaptermékre vonatkozóan lett létrehozva (EBEURHUFRE01), két hónapos futamidővel rendelkező papír még nem volt kötés a termékre. A kibocsátó lejáratkor vizsgálja a korlátot, ha azt elérte, meghaladta, akkor a tőkét bónuszként meghatározott összeget kapja vissza, ha nem érte el, akkor a bónusz összegét és az OTP részvényt kapja. A turbó long és turbó short típusú termékek mindenképpen a spekulatív befektetők terméke. A termék megértésében segíthet, ha a befektető járatos a tőkeáttételes termékek ismeretében, esetleg az opciós és határidős piacon már üzletelt. A turbó certifikátoknál bár a kockázat már nagyobb, mégsem éri el a határidős pozíciók kockázatát. A bevezetett certifikát típusok közül az üzletkötések számát tekintve ez a legnépszerűbb fajta. Sőt egyre gyakrabban bekerül a 10 legnagyobb forgalmú termékek közé a részvényszekción termékein belül. (2009.11.13-i tőzsdei kereskedési napon EBWTIOILTS17 és a EBWTIOILTL13 is rákerült a listára.)
46 / 64
A turbó certifikátok összes kötés darabszámot tekintve 124.202 kötés volt a certifikátok bevezetése óta, ez a részvényszekció harmadik helyét jelenti a kötések számát tekintve. A részvényszekcióban csak a részvények (A, B) kategória előzi meg, és nagyon közel áll ahhoz, hogy a B kategóriás részvények kötésszámát meghaladja. Mindezek az adatok bizonyítják, hogy a terméknek van helye a magyar értékpapírpiacon és egyre nagyobb népszerűség övezi. 13. Táblázat Részvény szekció termékkategóriánkénti megoszlása: Termék kategória Kötésszám (db) Megoszlás % Befektetési jegy 15,821.00 0.31 ETF 1,517.00 0.03 Investment Certifikát 3,789.00 0.07 Kárpótlási jegy 2,139.00 0.04 Részvény A 4,794,670.00 94.53 Részvény B 129,895.00 2.56 Turbo Certifikát 124,202.00 2.45 Összesen: 5,072,033.00 100 (Forrás: BÉT adatok alapján, saját készítés)
4.6. Üzletkötés folyamatának bemutatása Ebben a fejezetben bemutatásra kerül, hogy miként zajlik az üzletkötés, milyen háttérfolyamatokat végeznek el az ügylet lebonyolításában részt vevő szereplők. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot megérthessük korábbiakban már bemutattam a üzleti folyamat helyszínét és szereplőit. A folyamat részei: 1. Ügyféllé kell válni (szerződés kötés) 2. Megbízás megadása 3. Brókercég üzletkötése a tőzsdén 4. Kibocsátó, árjegyző feladatai a kereskedés idő alatt 5. Elszámolás a BÉT - KELER tagok között 6. Elszámolás az ügyféllel 7. Adózás
4.6.1. Ügyféllé válás folyamata Ahhoz, hogy valaki tőzsdei ügyletet köthessen ügyféllé kell válnia egy olyan piaci közvetítő szereplőnél, aki tőzsdei kereskedési jogosultsággal rendelkezik (továbbiakban brókercég). A kiválasztott brókercéghez be kell mennie és számlát (összevont értékpapír számla) kell nyitnia. Az értékpapír ügyletekkel kapcsolatos egyenlegeit ún. értékpapír számlán tartják 47 / 64
majd nyilván, valamint nyitnak a részére is egy pénzszámlát is, amelyen az értékpapír műveletek pénzügyi rendezéseinek nyilvántartása történik. Általában számlavezetési díj ellenében nyújtja a brókercég ezt a szolgáltatást. Amennyiben tőzsdei ügyleteket kíván az ügyfél kötni, akkor a pénzügyi eszközök piacáról szóló EU irányelv a MiFID (Markets in Financial Instruments) alapján az ügyfelet egy ún. alkalmassági teszten keresztül felmérik, hogy milyen ügyfél kategóriába sorolható. Ezzel az ügyfél kockázattűrő és pénzügyi ismereteinek felmérése történik, az ügyfél eligazodása védelmében. A certifikátokkal való üzletelés ún. bizományosi ügyletek körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a brókercég, mint bizományos az ügyfél utasításai alapján az ügyfél javára, de a saját nevében köti meg az adásvételi szerződést a tőzsdén, tőzsdei díj ellenében. A brókercég köteles ügyfelének számlakivonatot küldeni, amellyel az ügyfelet tájékoztatja az aktuális egyenlegeiről. A ügyfelek egyre inkább igénybe veszik az internet által adott lehetőségeket, így pénzügyeiket is egyre többen a különböző internetes eléréseken keresztül kötik meg.
4.6.2. Megbízás adása Az ügyfél eldöntötte, hogy certifikát terméket kíván vásárolni a tőzsdén, akkor ún. vételi megbízást kell adnia. Ezt teheti személyesen, telefonon, vagy internetes elérésen keresztül. A vételi megbízásnak rendelkeznie kell az alábbiakról: -
termék neve (ISIN kódja, ticker), amivel pontosan meghatározza a certifikát terméket
-
megbízás érvényessége (idő) ami lehet: most, teljesítésig (max 30 nap), visszavonásig, határozott időre szóló
-
megbízás vételi ajánlat ár megadása lehet: piaci ár, limit ár, stop ár
-
vételi mennyiség megadása: értékpapír darabszámának v. névértékének megadása
-
vételi ajánlat mennyiségre: rész vagy mind ajánlat
A brókercég az ügyfél számláján vételi megbízás megadása esetén az ügyfél pénzszámláján fedezetbe foglalja a megbízás ellenértékét. Az ügyfél csak akkor tud vételi megbízást adni, ha a pénzügyi fedezetet biztosítja. Ezután a megbízás bekerül a brókercégnek az üzletkötésre szolgáló rendszerébe, MMTS rendszerbe. Ez a rendszer tulajdonképpen a tőzsdei kereskedés helyszíne. Eladási megbízás esetén az ügyfél értékpapír számláján nyilvántartott értékpapír az ügyfél értékpapír szabad számlájáról átkerül az ún. fedezeti számlára és a megbízás érvényességéig
48 / 64
illetve teljesüléséig a fedezeti számlán marad. Az eladási megbízás adatait a vételi megbízáshoz hasonlóan kell megadnia. (értképapír neve, megbízás érvényessége, ajánlati ár, mennyiség).
4.6.3. Üzletkötés folyamata A megadott adatok alapján a vételi megbízásunk a megadott feltételek figyelembe vételével a brókercégen keresztül bekerül a tőzsdei kereskedési könyvbe. Kereskedési könyv az MMTS rendszerben van, amely tartalmazza az összes vételi és eladási ajánlatot. Amennyiben a megadott feltételeknek megfelelő ellenajánlat van a kereskedési könyvben, akkor megtörténik az üzletkötés.
4.6.4. Kibocsátó, árjegyző feladata a kereskedési idő alatt Amennyiben termékkel kapcsolatosan valamilyen rendkívüli esemény történik, amely befolyásolhatja a termék árfolyamát, haladéktalanul tájékoztatnia kell a tőzsdét. Példa erre amikor nem működött a certifikátok folyamatos árjegyzéséhez szolgáló rendszer. (2009.11.09 10:07) A certifikátok esetében a lejárat nélküli, de valamilyen feltétel esetén lejáró termékek esetében a kibocsátó kötelessége a lejáratról szóló tájékoztatás megadni. Ilyen például a turbó certifikátok esetén a K.O korlát elérése, ekkor a kibocsátó kérésére a terméklistáról a termék törlésre kerül. Az árjegyző feladata a kereskedési idő alatt a bid (vételi) és ask (eladási ) ár folyamatos frissítése, amennyiben az alaptermék árában változás történik.
4.6.5. Elszámolási folyamat A kereskedési idő alatt a BÉT-en megkötött üzletek elszámolását a KELER végzi. A certifikátok az azonnali piac termékei, így ezekre a termékekre is az azonnali ügyletek elszámolási rendje érvényes. A kereskedési nap végén megkapja kötéslistát, amelyben az üzletkötések brókercégenként (klírintagonként) vannak nyilvántartva. A üzletkötéskor a brókercégnek már jeleznie kell, hogy a kötés saját számlára (S) vagy a megbízó (M) számlára történik. A kötéslista később nem módosítható a visszaélések elkerülése érdekében. (Barrings
49 / 64
botrány nyomán hozott rendelkezés). Az elszámolás naponta történik, ez a gördülő elszámolási mód. A KELER ún. multilaterális nettósítás elvét követi, ami annyit jelent, hogy papíronként illetve forintban minden klíringtagnak előáll egy darab nettó vevői vagy eladói pozíciója az elszámolást követően. Erről a saját informatikai rendszerén keresztül, a KID-en értesíti a tagokat. Az elszámolás T+3 napon történik meg minden certifikát termék esetében, azaz a kötésnaptól számított 3. munkanapon történik meg a pénz és értékpapír rendezésének folyamata. Az elszámolás alapja a szállítás fizetés ellenében, azaz DVP (Delivery versus Payment), tehát a két mozgás a pénz és értékpapír teljesítés egymás függvénye, egyik nem teljesülése esetén a másik sem teljesül. A nettó vevői pozícióban lévő tagnak a pénz fedezetet kell biztosítania, a nettó eladó pozícióban lévő tagnak pedig az értékpapír fedezetet kell biztosítania az elszámolás napjára. A KELER a brókercégek pénz és értékpapír számláival szemben jóváírja a központi elszámolási számlákat, majd erről a központi számláról végzi el az újraelosztást a brókercégek között, így biztosítva a DVP elszámolási elvet. A KELER minden brókercéggel szemben vevőként illetve eladóként lép fel, azaz központi szerződő félként van jelen. Az elszámolás nyomán megtörténő pénz és értékpapír számlamozgások véglegesek és utólag nem módosíthatóak.
4.6.6. Brókercégek elszámolása az ügyfelekkel Az ügyfelekkel a brókercégek számolnak el. Amennyiben teljesült az ügyfél megbízása, akkor a megtörténik az allokáció. Azaz a kötés párosítása a megbízáshoz az elszámolást végző informatikai rendszerben. Az ügyfél brókercégnél vezetett pénz és értékpapír számláján megtörténnek a tényleges elszámolások. Vétel esetén az ügyfél értékpapír számláján jóváírásra kerül az értékpapír, a pénzszámlájáról pedig leemelik a vételár ellenértékét. Eladás esetén az ügyfél pénzszámláján jóváírásra kerül az értékpapír eladási ára, a ügyfélnek a értékpapír forgalmi fedezeti számláról beterheli az értékpapírt, azaz csökkenti az értékpapír állományát. A kötésnapjától számított 3. munkanapon történnek meg a számlamozgások az ügyfélszámlákon. A brókercégeknek a KELER kivonaton nyilvántartott értékpapír készlettel megegyező nyilvántartást kell vezetniük a saját elszámolási rendszereikben, szintén elkülönítve a saját és ügyfeles értékpapír állományokat. 50 / 64
4.6.7. Adózás A befektető üzletkötésének célja az árfolyamnyereség realizálása. Az ügyfél rendelkezhet arról, hogy a brókercég elvégezze az árfolyameredményeinek kiszámítását. Erről nyilatkoznia kell, hogy kéri készletpárosítás elvégzését, és választania kell a különböző módszerek között. Készletpárosítási módszerek: (számviteli elvekkel megegyező) •
FIFO: (First In-First Out) a legkorábbi beszerzésű készlet kerül elsőként értékesítésre.
•
LIFO: (Last In-First Out) legutóbb beszerzett készlet kerül elsőként értékesítésre.
•
LOFO: (Low In-First Out) legalacsonyabb áron beszerzett készlet kerül elsőként értékesítésre
•
HIFO: (High In-First Out) legmagasabb áron beszerzett készlet kerül elsőként értékesítésre.
Az különböző módszerekkel kiszámított árfolyamnyeresége lesz az adóalapja, amelyet majd a személyi jövedelem adóbevallásának egyik elemeként kell bevallania és megfizetnie. A jelenlegi adózási szabályok alapján az árfolyamnyereség adómértéke 20%. [32]http://www.keler.hu/keler/keler.head.page?nodeid=41 [33] http://www.ebroker.hu/pls/ebrk/new_faq_html_p.startup?p_faqkod=2#kerdes14810_82
5. Válság hatása a certifikátokra 5.1. Válság hatása A certfikátok a magyar piacon 2008. február 6-án jelentek meg és ebben az évben alakult ki egy globális gazdasági világválság. A válság előzménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel válság, amely a USA ingatlan és bankszektorából indult ki. Váltakozó intenzitású pénzügyi válság, amely más országokban is éreztette a hatását, végül kiterjedt az egész világra. Kiindulási pontja az amerikai bankok megfelelő fedezet nélküli túlzott hitelkihelyezése a lakosság részére. Emellett megjelentek olyan pénzügyi termékek, amelyek az ingatlanárak növekedő tendenciájára voltak építve, azonban az ingatlanárak csökkenése felborította a rendszert. Ráadásul ezek a pénzügyi termékek átláthatatlan kereskedést tettek lehetővé, amelyek végül elvezettek a globális pénzügyi rendszer megroggyanásához.
51 / 64
A pénzpiacok a világgazdasági folyamatok közül a leginkább globalizáltak, központi szerepben az USA található, emiatt ez a válság tovagyűrűző hatást váltott ki az egész világra. A válság az egész világban komoly gondokat okozott, jelentős intézkedéseket kellett életbe léptetni a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Számos országban kellett a kormányoknak közvetlenül megmenteni, tőkésíteni vagy akár államosítani a pénzügyi szektor résztvevőit. Voltak olyan pénzügyi szereplők, amelyek történelmi múlttal rendelkeztek azonban csődbe jutottak pl. Lehman Brothers vagy felvásárlásra kerültek. A befektetői bizalom erősen megrendül, ha egy ilyen nagymúlttal rendelkező bank bajba jut. A partnerkockázat lehetősége valóságot öltött. Ilyenkor a befektető elsődleges szempontjává a biztonság válik, tehát a legbiztonságosabb befektetési formák felé menekülnek. A tőzsdei befektetések, a részvényekbe való befektetési forma az egyik legkockázatosabb, ezért ilyen piaci hangulatban a cég valós teljesítményétől függetlenül a befektetők egy része szabadulni akar a papírjától, ami kiváltja a részvényárfolyamok esését. Ennek jól látható jelei voltak a BUX index árfolyamának alakulásában is. „A BÉT BUX indexe a BÉT részvény szekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma.” A BUX index felfogható a BÉT hangulatának jelzőszámaként, a 2007-es évben folyamatosan csúcsot döntött, júliusban áttörte a 30.000-es határt, míg 2009 márciusában 10.000 forint alá esett az árfolyama. Utoljára a 2004 februárjában, azaz öt évvel ezelőtt volt ilyen alacsonyan az árfolyam, de akkor az egy felkapaszkodó irányba mutató érték volt. Erre a szintre esett vissza a válság hatására az index árfolyama. Itt jól látható az elfordulás a részvénypiacoktól, valamint a hitelkamatok megugrása miatt a korábbi befektetők egy részének ki kellett vonniuk befektetéseiket, hogy inkább a kockázatmentes államkötvények felé forduljanak. Erről a szintről elindult egy meredek hegyvonulatot idéző emelkedés. Ennek oka, hogy olyan alacsonyak voltak a részvényárfolyamok, hogy a befektetők egy része nem tudta megállni, hogy ne vásároljon be, mintha akciót hirdettek volna a részvénypiacon. Ez most már visszaküldte az index árfolyamát 20.000-es árszint felé. A 2009-es év harmadik negyedévére már jobb minősítést kap Magyarország több minősítő intézet szerint, ugyanakkor ez a kedvező minősítés nem mutat jelentős változást a forint árfolyamában, valamint a BUX index alakulásában sem. Az elemzők szerint a hazai piacra a spekulatív céllal érkeznek pénzek, azaz a külföldi befektetők még nem a teljes a visszatérés. 52 / 64
A 2006-os évtől a BÉT forgalmának alakulását vizsgálva látható, hogy noha a kötések száma az idei évre majdnem megduplázódott, a forgalom értéke nem közelíti meg a 2006 és 2007 évi forgalmat, azaz az árfolyamok jelentősen alacsonyabbak lettek. 14. Táblázat BÉT Forgalmának alakulása Forgalom alakulása Kötések alakulása Évek Forgalom HUF-ban Változás (%) Kötések száma Változás (%) 2,006 6,506,438,272,088.00 1,468,876.00 2,007 8,710,738,661,544.00 33.88 1,637,676.00 11.49 2,008 5,320,169,295,716.00 -38.92 1,936,944.00 18.27 2,009 4,659,151,165,394.44 -12.42 3,135,089.00 61.86 Összesen: 25,196,497,394,742.40 8,178,585.00 (Forrás: BÉT forgalmi adatok, saját készítés)
A válság előtti évben, 2007-ben a forgalom forintban 33.38%-al nőtt az előző évihez képest, a kötések száma is nőtt. A következő évben a forgalom forintban kifejezve 38.92%-ot csökkent, ugyanakkor a kötések száma továbbra is növekedett, az idei évre jól látható, hogy míg a forgalom közelít a tavalyi évhez, addig a kötések száma már most is a másfélszerese a tavalyi évinek, 61.86 %-kal nőtt. A árfolyamváltozások csökkenése és ingadozása lehetőséget adott a spekulatív adás-vételnek, valamint a hosszú távra befektetők számára a bevásárlásnak is. Ebben a piaci helyzetben a certifikát, mint újszülött befektetési forma könnyen eltűnhetett volna a piacról. A certifikát egyik előnyös tulajdonsága, ami szerint nemzetközi piacok elérhetőek a magyar piacra bevezetett termékek által, könnyen a visszájára is fordulhatott volna. A befektetői bizalom megrendülésével akár teljesen leállhatott volna a kereskedése. Az alábbi táblázatban a kötések számának alakulását vizsgálom a részvényszekció főbb termékfajtáin belül. 15. Táblázat: Forgalom alakulása termék fajtánként (kötésszám) Évek
Investment Turbo Certifikát Certifikát
Részvény A
2006 1,408,570 2007 1,499,619 2008 1,194 33,103 1,825,691 2009 2,595 91,099 2,968,979 3,789 124,202 7,702,859 Összesen: (Forrás: BÉT forgalmi adatok, saját készítés)
Részvény B 56,343 129,754 67,426 62,469 315,992
53 / 64
A részvénypiaci szekcióban a legnépszerűbb befektetési eszköz a részvények, azon belül is az „A” kategóriás részvények. A forgalom alakulásából látható, hogy a Turbó certifikátok 2009re lekörözték a „B” kategóriás részvények forgalmát, harmadával több lett a certifikátok kötésszáma. Ráadásul a „B” kategóriás részvények kötésszáma csökkenő tendenciát mutat, míg certifikátoké növekvőt. Az „A” kategóriás részvények kötéseinek száma 2008-ról 2009re közel a duplájára nőtt, azonban a turbó certfikátok forgalma e két év alatt háromszorosára nőtt, az investment certifikátoké pedig a duplájára. Tehát azt mondható, hogy dinamikus fejlődési pályán van a két termékfajta. A BÉT részvényeinek forgalma hazai és külföldi intézmények és kisebb részben a hazai magánbefektetőktől származik. A certifikátra a külföldi intézmények nagybefektetői köre magyar piacon nem generál jelentős forgalmat, tehát ilyen szempontból a termékfajták forgalmának összehasonlítása nem korrekt. A különböző termékfajták összehasonlításához a kötések száma adhat objektív összehasonlításra lehetőséget, amelyből következtetni lehet a termék elfogadottságára. A kibocsátók elsősorban a kisbefektetői kört tartották szem előtt, amikor kialakították a certifikátokat. A cél, hogy azokat a befektetőket visszahódítsák, akik a külföldi piacokon kereskednek, illetve a szunnyadó befektetők felébresztése, akik eddig nem találtak megfelelő terméket a piacon. A külföldi piacon üzletelők visszatalálásában nagy szerepe lehet a helyi infrastruktúra könnyedebb elérésében. Mindezek mellett a termék elindulásakor nem kapott jelentős publicitást, tehát még most is az újdonságok körébe tartozik. 16. Táblázat Certifikát forgalma HUF-ban Évek Investment Certifikát Turbo Certifikát 2008 364,266,322.00 20,740,253,540.00 2009 939,098,911.00 30,238,080,487.00 1,303,365,233.00 50,978,334,027.00 Összesen: (Forrás: BÉT forgalmi adatok, saját készítés)
Együttesen 21,104,519,862.00 31,177,179,398.00 52,281,699,260.00
Ugyanakkor a kibocsátók elvárását, amely szerint már a kibocsátás első évében is több tízmilliárdos forgalomra számítottak, sikerült már az első évben hozniuk. A 2008-as évben elért forgalom már 21 milliárd volt, az idei évben pedig 31 milliárdnál járnak. Arra számítottak, hogy a kibocsátást követő fél-egy éven belül több szolgáltató is megjelenik a piacon, ez nem történt meg, az Erste és Raiffeisen pénzintézeten kívül még más nincs jelen a piacon. A termékek számát tekintve továbbra is az Erste a piacvezető kibocsátó. 54 / 64
Az idei év októberében két új alaptermékre (ezüst és földgáz) jött ki certifikát, tehát a termékfejlődés is látható. A kibocsátott termékszerkezet egyelőre eléggé egyszerű képet mutat, jellemzően egy adott alaptermékben megjelenik az index típusú és a turbó típusú mindkét irányú certifikát terméke. A turbó termékek térhódításának magyarázata, hogy azok a befektetők, akik nyitottak új termékek megismerésére, azok általában spekulatívabbak. A turbó típusú certifikátok csak olyan befektetőnek ajánlható a figyelmébe, aki napi figyelmet tud fordítani a befektetésére. A turbó certifikátok kötésszáma és forgalma forintban több tízszerese az index certifikátokénak. Az alaptermékek kiválasztása a külföldi tőzsdék forgalmi adatainak tapasztalata alapján történt, a külföldi tőzsdéken is a legnépszerűbbek a DAX és olaj certifikátok, számos változatuk fellelhető a német piacokon. 17. Táblázat Certifikátok alaptermék szerinti megoszlása Kötések száma Alaptermék 2008 év 2009 év Db Megoszlás % Db Megoszlás % CECE 5 0.01 4 0.00 DAX 14,177 41.34 37,440 39.96 DJEUTX50 10 0.03 4 0.00 ERSTE 0 0.00 1,918 2.05 ETX 5 0.01 2 0.00 EUBANK 0 0.00 195 0.21 EURBUND 171 0.50 818 0.87 EURHUF 0 0.00 12,395 13.23 FÖLDGÁZ 0 0.00 198 0.21 GOLD 4,826 14.07 5,472 5.84 OIL 15,068 43.93 33,528 35.78 OTP 0 0.00 1 0.00 SILVER 0 0.00 116 0.12 SP500 35 0.10 30 0.03 USDHUF 0 0.00 1,573 1.68 Összesen 34,297 100.00 93,694 100.00 (Forrás: BÉT forgalmi adatok, saját készítés)
Az alaptermékek szempontjából a legnépszerűbb termékek hazai piacon is a DAX és az olaj alapú certifikátok. Az összes kötés közel 80%-a e két termékre létrehozott certifikátokban történik. Érdekes, hogy az arany termékre létrehozott certifikát nem tölt be vezető szerepet, a válságban a nemesfémekbe fektetett bizalom miatt nagyobb térhódítás lett volna várható. A certifikátok második évében megjelenő EUR devizára létrehozott certifikát befutott a harmadik helyre 13%-os részvétellel. Az EUR árfolyamának gyors változása lehetőséget adott
55 / 64
a spekulációkra, valamint devizakockázat csökkentő stratégia felépítésére is szolgálhat. (Kiváló befektetési stratégiai eszköz lehetett volna a devizahitel megemelkedett törlesztő részletének egy részének fedezésére szolgáló EURHUF Turbó short certifikát. ) Az eddigi két év alatt a kedvencekben nagy változás nem történt, a további termékbevezetések nyomán lehet, hogy a későbbiekben több termék felé oszlik a befektetési kedv. A BÉT-en a certifikátok gyakran felkerülnek a napi statisztikák előkelő helyeire, amellyel a befektetők figyelmét még inkább felkelti. Az egyes certifikát termékek egyre gyakrabban vannak benne a részvényszekció TOP 10 kategóriájában, azaz adott napon a 10 legnagyobb forgalmú értékpapír között. Leginkább az olaj alaptermékre létrehozott certifikát ér fel e listára, ez egyébként az összesítések alapján is várható. Az árfolyamváltozás nyertesei és vesztesei között is megtalálhatóak, mindez arra mutat, hogy van volatilitás a piacon, tehát érdemes napi figyelemmel követni a piacot. [34]http://hu.wikipedia.org/wiki/2008%E2%80%932009-es_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv% C3%A1ls%C3%A1g [35] http://www.bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/hsectiondata
5.2. Certifikátok nemzetközi kitekintés A certifikátok fő piacával a német és osztrák börzékkel összehasonlítva a magyar piacon bevezetett termékek még nagyon kis számúak, de ezek a piacok certifikátok tekintetében már húsz éves múltra tekinthetnek vissza. A német piacokon elért forgalom nem hasonlítható össze egy kisebb piaccal, kevésbé fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező országban. Az összehasonlítást ezért célszerűbb egy hazánkéhoz hasonló múlttal rendelkező ország tőzsdéjével összehasonlítani e termék szempontjából. A cseh befektetők viselkedése a leginkább hasonló a nyugat-európai országok befektetőihez. Emiatt érdemes megvizsgálni, hogy melyik ország tőzsdéjén fogadták el jobban a certifikát termékeket. A cseh piacra a magyar piacnál korábban, 2006. júliusában a Raiffeisen Centrobank Ag. kibocsátási programjának keretében hét certifikát került bevezetésre. A cseh piacon három
56 / 64
kibocsátó van jelen eddig a piacon, ezek közül a piacvezető a kibocsátások szempontjából a Raiffeisen Centrobank Ag.
18. Táblázat:cseh és magyar piac összehasonlítása kötésszám alapján CSEH PIAC HAZAI PIAC Időszak 1 év 2 év 3 év
Kibocsátások Kibocsátások száma Kötésszám száma (db) (db) (db) 7 29 45 39 6,307 91 47 2,759 (Forrás: Cseh Értéktőzsde, saját összeállítás)
Kötésszám (db) 34,294 93,694 -
A fenti számok alapján látható, hogy a hazai piacon már első évben annyi kibocsátás történt, mint a cseh piacon a certifikát harmadik évében. Kötésszámot tekintve pedig lényegesen nagyobb a mozgás a hazai piacon. A kibocsátások száma a magyar piacon megduplázódott a második évre, míg a cseh piacon nem látható erőteljes emelkedés a kibocsátások tekintetében. A forgalmat tekintve látható hogy 2008-ban certifikátok harmadik évére jelentősen visszaesett a forgalom. A cseh piac az első évben egy tőkeáttételes terméket vezetett be, míg itthon a már az első évben több volt a turbó típusú termék az index típusúnál. ( 9 index és 36 turbó terméket bocsátottak ki 2008-ban.) Alaptermékeket tekintve a Raiffeisen hasonló termékeket vezette be, mint két évvel később a hazai piacon, tehát többféle indexekre, olaj, arany termékekre hozták létre a certfikátokat. Itthon az alaptermékek körének bővítése is látható, két új alaptermék a földgáz és ezüstre létrehozott certik. A piacra bevezetett típusok között a cseh piacon már volt példa a bónusz és diszkont típusokra. Nálunk ez még várat magára, a cél a termékek biztonságos megismertetése a befektetőkkel. Mindezeket tekintve a magyar piacon a fejlődés dinamikusabb, reméljük, hogy a későbbi évekre is igaz lesz ez az állítás. [36]http://ftp.pse.cz/Statist.dta/Year
57 / 64
6. Zárszó A dolgozat témája a Budapesti Értéktőzsde legújabb termékének a certifikátoknak a bemutatása több szempont figyelembevételével. A fő célom a certifikátokkal összefüggésben egy átfogó ismertetés, amely egészen az pénzügyi alapismeretektől a termékkel kapcsolatos pénzügyi folyamatokon át a termék életének eddigi alakulásáig tart. E koncepció kialakításában szerepet játszó tényező a magyar pénzügyi kultúra igen alacsony szintje, így célszerűnek tartottam bemutatni a termékkel összefüggésbe kerülő helyszínt, gazdasági szereplőket, a termék részletes ismertetését és a termék kereskedése kapcsán lezajló folyamatokat. Végül pedig arra a kérdésre kerestem választ, hogy egy ilyen új termék egy igen kicsi piacon miként élte meg a válság időszakát. Eltűnt-e a piacról vagy tovább növekedett az érdeklődés iránta, más termékek viszonylatában milyen helyet foglal el a termékek között. Arra is kíváncsi voltam, hogy egy másik hozzánk közeli és egyidős ország tőzsdéjén ez a termékfajta a hazai piachoz képest milyen életutat jár(t) be. Összegzésül: az ember alapvetően attól tart, amit nem ért és nem ismer. A megtakarításaink elvesztése egyik legnagyobb félelemre okot adó tényező. A termékkel kapcsolatos befektetői bizalom kialakulásának alapja a pénzügyi folyamatok és a pénzügyi termékek magabiztos ismerete. A dolgozatban leírt alapvető pénzügyi ismereteket a termék környezetének megismerését elősegítendő céllal tettem, mivel a felmérések szerint magyar pénzügyi kultúra még mindig eléggé alacsony. Sőt egy neves pénzügyi sajtó, a Világgazdaság egyenesen pénzügyi analfabétának minősítette a magyar befektetőket, mivel még mindig a bankbetét a leginkább alkalmazott befektetési forma. A megtakarítások fialtatására a magyarok háromnegyede még mindig egyik befektetési formát sem választja, a legnépszerűbb befektetési forma a bankbetét 11%-al, az életbiztosítás követi 10%-al, nyugdíjalapokba pedig 5%-a fektet a döntésképes befektetők köre. A befektetési hajlandóság kelet-európai átlagnál is alacsonyabb, KeletEurópában a megtakarítók kétharmada, míg Nyugat-Európában kevesebb, mint fele nem választ semmilyen befektetési formát. A válság időszakában felerősödött a kockázatkerülés, ezért a bankbetétek felé fordulás a tőzsdével szemben, ez a folyamat nemcsak hazánkra jellemző. A GFK Hungary felmérése alapján a legfontosabb tényező a befektetői döntésekben a biztonság, így a kockázatosabb befektetési formákat mindössze 8% választja.
58 / 64
E kis számú befektetői körnek ugyanakkor igénye van a változatos piaci termékekre, a piac élénkítésére. Ennek érdekében folyamatosan keresi a Budapesti Értéktőzsde és a kibocsátói kör is a fejlődési lehetőségeket, érdeklődésre számot tartó termékek megalkotásával. A kockázatosabb befektetési formák a kötvények, részvények piaca, erre a piacra került bevezetésre a certifikát termék, a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójának termékfajtái közé. A certifikátok bevezetésének előkészítése 2007 második felében indult, amikor még a tőzsdei hangulat nagyon optimista volt a BUX index eléri eddigi legmagasabb árfolyamot. Mindenféle technikai és jogi előkészületek után 2008. február 6-án megindult a kereskedés a certifikátokban. Azonban a bevezetést követő fél évben alakult ki egy világméretű pénzügyi válság, amely kedvezőtlen helyzetet teremtett a pénzügyi termékeknek a befektetői bizalom csökkenésével, biztonságosabb termékek felé fordulásával. A certifikátok bevezetésekor nem volt nagy reklámhadjárat, nem hallottunk róla olyan mértékű hírverést, mint egy betét - ill. hiteltermék esetében tapasztalható. Ennek oka, hogy a termék megértése kicsit mélyebb pénzügyi ismereteket igényel, de egy részvénypiacon aktív befektető számára könnyen megérthető. Az ismeretek átadása a kibocsátók és a tőzsde részéről szervezett oktatás sorozaton történik, folyamatosan szervezik ezeket a találkozókat. A kibocsátók a termék indulásakor a külföldi piaci tapasztalatok felhasználásával élve olyan termékeket bocsátottak ki, amely lehetőséget ad a külföldi piacok termékeinek elérésére. A kibocsátók célja a kisbefektetői körök részére olyan termék kialakítása, amellyel tovább színesíthetik a befektetési stratégiájukat. A bevezetés során a négy-öt alaptermékre létrehozva a certifikátok két típusával jelentkeztek a kibocsátók, a termék fokozatos megismertetése, elfogadtatásának a céljával. Már az első évben hozta a kibocsátói elvárást, amely szerint több tízmilliárdos forgalmat vártak A certifikát második életéve a válság időszakára esik, a spekulánsok már éppen megismerték a terméket kérdéses, hogy a befektetői bizalom általános megcsappanása milyen hatást fejt ki egy ilyen új termékre. Az elemzések alapján az látható, hogy a válság ellenére a forgalom folyamatosan növekszik, gyakran található a legnagyobb forgalmat lebonyolító TOP 10-es kategóriában, ahol a blue chips részvények előzik meg. A „B” kategóriás részvényeket már megelőzi a kereskedési forgalma kötésszámot tekintve. A magyar piacon a legnépszerűbb az olaj és DAX indexre létrehozott certifikát, és külön kiemelném még a EUR devizanemre létrehozott certifikátot, amely már a harmadik helyre tudott fellépni a certifikátok között.
59 / 64
Ezeket a tényeket figyelembe véve sikeres volt a termék bevezetése és népszerűsége folyamatosan nő. A válság időszakában is keresett termék, az nem mérhető, hogy mennyivel lehetett volna még nagyobb a forgalom egy kedvezőbb pénzügyi környezetben. Arra is kitértem, hogy egy hasonlóan kamaszkorú tőzsdén ugyanez a termékfajta milyen életpályát mutat fel, ezért megvizsgáltam a cseh tőzsdén a certifikátok forgalmának alakulását, összevetve a magyar piaci forgalommal. A cseh pénzügyi szokásokat a nyugateurópaihoz tartják hasonlónak, ennek ellenére a cseh piacon vérszegényebb bevezetés történt, sokkal kevesebb terméket bocsátottak ki és a kötésszámok is jelentősen elmaradnak a magyar piac kötésszámaitól. Ráadásul a kötésszámok a második évről a harmadik évre, azaz 2008-ra jelentős csökkenést mutattak, ami azt jelenti, hogy ott a válság idején kevésbé választották ezt a befektetési formát, azaz itt kimutatható a válság hatása a certifikátok forgalmában. Végszóként: a magyar piacra egy olyan termék került bevezetésre, amelyre felhívnám a kisbefektetők figyelmét. Érdemes megismerkedni ezzel a befektetési formával, érdekes portfoliók kialakítására ad lehetőséget. A részvénypiacon megszokott kockázati szint mellett és kis tőkével is elérhetőek nemzetközi piaci ármozgásokban rejlő nyerési lehetőségek. Kérem fontolják meg, hogy a jövőben szélesítik e termékkel személyes portfoliójukat is. [37] http://www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_h/press_20090714_h.pdf [38] http://www.vilaggazdasag.hu/penzugy/vg_online/penzugyek_-_belfold/080124_penz_205502
60 / 64
Tábla és ábrajegyzék 1. Táblázat Részvényszekció kereskedési rendje ................................................................................................... 11 2. Táblázat Részvény és Hitelpapír piac ajánlat beadási rendje.......................................................................... 12 3. Táblázat BÉT szekciótagok megoszlása............................................................................................................ 18 4. Táblázat Index certifikát áralakulás bemutatása .............................................................................................. 31 5. Táblázat Diszkont certifikát áralakulás bemutatása ......................................................................................... 32 6. Táblázat Bónusz certifikát áralakulása............................................................................................................. 33 7. Táblázat Tőkegarantált certifikát áralakulása.................................................................................................. 34 8. Táblázat turbó long certifikát alapadatai ......................................................................................................... 37 9. Táblázat Turbó short alapadatai ...................................................................................................................... 38 10. Táblázat Túlteljesítő certifikát áralakulása (long).......................................................................................... 40 11. Táblázat Átváltozó certifikát áralakulása ....................................................................................................... 41 12. Táblázat Jelenleg certifikáttal elérhető piacok, termékek ............................................................................... 43 13. Táblázat Részvény szekció termékkategóriánkénti megoszlása: ..................................................................... 47 14. Táblázat BÉT Forgalmának alakulása ........................................................................................................... 53 15. Táblázat: Forgalom alakulása termék fajtánként (kötésszám)........................................................................ 53 16. Táblázat Certifikát forgalma HUF-ban .......................................................................................................... 54 17. Táblázat Certifikátok alaptermék szerinti megoszlása.................................................................................... 55 18. Táblázat:Cseh és magyar piac összehasonlítása kötésszám alapján .............................................................. 57 1. ábra Példa a long turbó certifikát tőkeáttételének kiszámítására..................................................................... 36 2. ábra: árfolyamváltozások összefüggése ............................................................................................................ 42
Hivatkozás jegyzék [1] Losonczi Csaba - Magyar Gábor, Pénzügyek a gazdaságban, 1996 [2] Losonczi Csaba - Magyar Gábor, Pénzügyek a gazdaságban, 1996 [3] http://www.bet.hu/topmenu/tozsde/tortenet [4] http://www.bet.hu/topmenu/tozsde/tortenet [5] http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/termekcsoportok [6] http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/kereskedes/kereskedesi_ido/kerido_reszveny.html [7] http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/kereskedes/kereskedesi_ido/keresk_ido.html [8] Losonczi Csaba - Magyar Gábor, Pénzügyek a gazdaságban, 1996 [9] http://www.bet.hu/topmenu/kibocsatok/kibocsatok [10] Bertalan Imre - Varga Zoltán , Tőzsdei Kézikönyv 5. fejezet, 1991 [11] http://www.bet.hu/topmenu/tozsde/bemutatkozas [12] Bakonyi Z. - Dr. Décsy J. - Lauf László - Tasnádi M. , Tőke és pénzpiacok , 2004 [13] http://www.bet.hu/topmenu/tozsdei_kereskedok/kereskedo_cegek [14] http://www.bet.hu/topmenu/tozsdei_kereskedok/kereskedo_cegek [15] http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/elszamolas [16] http://www.keler.hu/keler/keler.head.page?nodeid=41 [17] Bakonyi Z. - Dr. Décsy J. - Lauf László - Tasnádi M. , Tőke és pénzpiacok , 2004 [18] Brückner Gergely - Juhász Péter, Amit a certifikátokról tudni kell , 2008 [19] http://www.bet.hu/topmenu/befektetok/tozsde_lepesrol_lepesre/azonnali_piacismeretek/termekek_az _azonnali_piacon/certifikatok [20] http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=109000
61 / 64
[21] Brückner Gergely - Juhász Péter, Amit a certifikátokról tudni kell , 2008 [22] http://www.bet.hu/data/cms150349/VR_Certi_Oktatoi_anyag_20091105.pdf [23] http://www.erstebroker.hu/hu/certifikatok_mukodese.html [24] Brückner Gergely - Juhász Péter, Amit a certifikátokról tudni kell , 2008 [25] Brückner Gergely - Juhász Péter, Amit a certifikátokról tudni kell , 2008 [25] http://www.erstebroker.hu/hu/certifikatok.html [26] Brückner Gergely - Juhász Péter, Amit a certifikátokról tudni kell , 2008 [27] Baranyi Gergly - Gabler Gergely, Erste Certifikátok, (Erste oktatási ag.), 2008 [29[ http://www.aranypiac.hu/tudastar [30] http://www.elemzeskozpont.hu/content/arany-mint-befektetes [31]https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Certifikat_osszefoglalo.pdf [32]http://www.keler.hu/keler/keler.head.page?nodeid=41 [33] http://www.ebroker.hu/pls/ebrk/new_faq_html_p.startup?p_faqkod=2#kerdes14810_82 [34]http://hu.wikipedia.org/wiki/2008%E2%80%932009-es_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv% C3%A1ls%C3%A1g [35] http://www.bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/hsectiondata [36]http://ftp.pse.cz/Statist.dta/Year [37] http://www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_h/press_20090714_h.pdf [38] http://www.vilaggazdasag.hu/penzugy/vg_online/penzugyek_-_belfold/080124_penz_205502
Irodalomjegyzék Bakonyi Zoltán – Dr. Décsy Jenő – Lauf László – Tasnádi Márta, könyv címe: Tőke – és pénzpiacok, kiadás éve 2004, 69-71 o., 178-193 o. Baranyi Gergly - Gabler Gergely, Erste Certifikátok, (Erste oktatási ag.), 2008 Bertalan Imre – Varga Zoltán, könyv címe: Tőzsdei kézikönyv, 5. fejezet, kiadás éve: 1991, Kiadó: Közgazdasági és Jogi kiadó 95-111 o. Brückner Gergely – Juhász Péter, könyv címe: Amit a certifikátról tudni kell , kiadás éve 2008, Kiadó: ETK Szolgáltató zRt. Losonczi Csaba – Magyar Gábor, könyv címe: Pénzügyek a gazdaságban, kiadás éve:1996, Kiadó: JUVENT , 102-130 o. Aranypiac honlapja alapján felhasznált információk http://www.aranypiac.hu/tudastar/tudnivalok-a-nemesfemekrl/historikus-arfolyam-grafikonok 2009.11.14 15:50 http://www.aranypiac.hu/tudastar/tudnivalok-a-nemesfemekrl/az-arany-felhasznalasatermekek 2009.11.14. 15:30
62 / 64
http://www.ekszerviz.hu/nemesfemek.htm 2009. 11.14. 16:00 BÉT honlap alapján felhasznált információk http://www.bet.hu/topmenu/tozsde/tortenet letöltés: 2009.10.21. 18:18 http://www.bet.hu/topmenu/tozsde/bemutatkozas letöltés: 2009.10.21. 18:20 http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/termekcsoportok letöltés: 2009.10.21. 18:22 http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/kereskedes/kereskedesi_ido/kerido_reszveny.ht ml letöltés: 2009.10.21. 18:24 http://www.bet.hu/topmenu/tozsdei_kereskedok/kereskedo_cegek letöltés: 2009.10.21. 18:28 http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/elszamolas letöltés: 2009.10.21. 18:30 http://www.bet.hu/topmenu/befektetok/tozsde_lepesrol_lepesre/azonnali_piacismeretek/terme kek_az_azonnali_piacon/certifikatok letöltés: 2009.10.21. 18:40 http://www.bet.hu/data/cms150349/VR_Certi_Oktatoi_anyag_20091105.pdf letöltés: 2009.11.17. 18:30 http://www.bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/hsectiondata letöltés: 2009.11.14. 18:43 Cseh Tőzsde honlapja alapján felhasznált információk: http://ftp.pse.cz/Statist.dta/Year/fb2006.pdf letöltési idő: 2009. 11.24 19:24 http://ftp.pse.cz/Statist.dta/Year/fb2007.pdf letöltési idő: 2009. 11.24 19:25 http://ftp.pse.cz/Statist.dta/Year/fb2008.pdf letöltési idő: 2009. 11.24 19:26 E bróker honlapja alapján felhasznált információk: http://www.ebroker.hu/pls/ebrk/new_faq_html_p.startup?p_faqkod=2#kerdes14810_82 letöltési idő: 2009.11.15 18:45 Erste Bef. Rt honlapja alapján felhasznált információk: http://www.erstebroker.hu/hu/certifikatok.html letöltés 2009.10.15 18:52 http://www.erstebroker.hu/hu/certifikatok_mukodese.html letöltés 2009.10.15 18:55 GFK Hungária honlapja alapján felhasznált információk: http://www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_h/press_20090714_h.pdf letöltési idő: 2009. 11.25
18:20
OTP honlap alapján felhasznált információk https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Certifikat_osszefoglalo.pdf letöltési idő: 2009.11.14 15:25 Portfólió honlapja alapján felhasznált információk: http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=109000 letöltés:2009.10.26 19:45 Világgazdaság honlapja alapján felhasznált információk: 63 / 64
http://www.vilaggazdasag.hu/penzugy/befektetes/nem-lat-elore-a-magyar-297635 letöltési idő: 2009. 11.20 16:24 http://www.vilaggazdasag.hu/penzugy/vg_online/penzugyek_-_belfold/080124_penz_205502 letöltési idő: 2009. 11.25
18:15
Wikipédia honlapja alapján felhasznált információk: http://hu.wikipedia.org/wiki/2008%E2%80%932009-es_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv% letöltés 2009.11.15 19:40
64 / 64