Hogyan adózunk 2013-ban?

ADÓTÖRVÉNYEK 2013

Hogyan adózunk 2013-ban? Idén sem lepődtünk meg, az adótörvények ismét drasztikusan változnak. A különbség most inkább a technikában volt: markáns, adózók széles rétegeit és jelentős költségvetési bevételeket érintő módosítások kerültek benyújtásra és azonnali elfogadásra az utolsó pillanatban. Koncepciót egyre kevesebbet látni, adóbeszedési pánikot annál inkább. Régen kimondott tabuk dőlnek meg, újabb és újabb adónemek jelennek meg, az adórendszer egyszerűsítésének igénye már szinte el is lett felejtve, a hitelességről és kiszámíthatóságról nem is beszélve. Válság van, a mindenkori kormányzat mozgástere ilyenkor óhatatlanul szűkül, ugyanakkor koncepció nélkül 2014-re sem remélhetünk majd ennél sokkal jobbat.

2012. november 22. A legfontosabbak változások címszavakban: Szja  Megszűnik a szuperbruttó szerinti adózás  Változnak a cafeteria szabályok Járulékok  Eltörlik a munkavállalói nyugdíjjárulék plafont  Emelkedik a cafeteria utáni EHO  Belső képzések részben ismét elszámolhatók lesznek a szakképzési hozzájárulás alapjában

Áfa  Adómentes lesz az üzletág átruházás  Pontosításra kerülnek egyes, számlázással kapcsolatos szabályok

Társasági adó  Új adókedvezmények egyes kiemelt zónákban  Új K+F adókedvezmények Iparűzési adó  ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások csak részben lesznek levonhatók

 Országos adatbázis készül az egyes települési Összességében tehát nem túl rózsás az összkép, bár azért vannak pozitív fejlemények is. Megszűnik a szuperbruttó szerinti adózás, egyszerűsödnek az illetékfizetési és bejelentési szabályok, új adókedvezményekkel próbálják segíteni a munkahelyteremtést. Csak félő, hogy mindezeket a törekvéseket agyon fogja nyomni az iparűzési adó alapjának szélesítése, a nagy munkáltatókat sújtó közműadók és újabb ágazati különadók bevezetése / emelése, illetve cégek és magánszemélyek széles rétegei fogják megérezni a tranzakciós illeték bevezetésének hatását. Mérgelődni és keseregni azonban nincs értelme, az nem segít. Alkalmazkodni kell, lehetőségeket keresni és kihasználni a változásokat. Ha másra nem, erre legalább jók az adótörvény változások.

adókról

Ágazati különadók  Nem szűnik meg a bankadó  Emelkedik a Robin Hood adó  Jön a közműadó és a biztosítási adó  Megszűnik a bolti kiskereskedelmet, a távközlési tevékenységet, valamint az energiaellátók vállalkozási tevékenységét terhelő különadó

Tranzakciós illeték  0,1% helyett 0,2%-kal kerül bevezetésre, készpénzfelvétel esetén 0,3%

 Értékpapír ügyletek egyelőre mentességet élveznek 1

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ......................................... 2 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS........................................... 4 SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ..................................... 6 KISADÓZÓK ÉS KISVÁLLALATOK ÚJ ADÓFAJTÁI .......... 7 TÁRSASÁGI ADÓ.......................................................... 8 ROBIN HOOD ADÓ .................................................... 10 ÁGAZATI KÜLÖNADÓK .............................................. 10 NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (CHIPS-ADÓ) ........ 10 BANKI KÜLÖNADÓ .................................................... 11 BIZTOSÍTÁSI ADÓ ...................................................... 11

2012. november 22. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2013. január 1-jétől számos fontos változás került elfogadásra a személyi jövedelemadózásban, ezek közül minden bizonnyal a legszélesebb réteget érintő változás a szuperbruttó teljes mértékű kivezetése, valamint a néhány cafeteria elemet érintő szabályok változása. Emellett lényeges változások kerültek elfogadásra a biztosításra, valamint a tartós befektetési számlához kapcsolódó szabályokkal kapcsolatban is. Szuperbruttózás kivezetése

TRANZAKCIÓS ILLETÉK .............................................. 11

SZERENCSEJÁTÉK FELÜGYELETI DÍJ ........................... 20

A korábbi terveknek megfelelő egyik legfontosabb változás a szuperbruttózás teljes mértékű kivezetése, mely által 2013. január 1-jétől kezdődően megvalósul az egykulcsos, 16%-os mértékű személyi jövedelemadózás. Ennek megfelelően a jövő évtől kezdődően kikerülnek a törvényből az adóalapkiegészítésre vonatkozó részek, így az adó megállapításánál nem szükséges az évi 2.424.000 Ft feletti jövedelem esetén az adóalap kiegészítést alkalmazni.

ADÓZÁS RENDJE ....................................................... 20

Cafeteria szabályok módosítása

HELYI ADÓK............................................................... 13 INNOVÁCIÓS JÁRULÉK .............................................. 14 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ .................................... 14 JÖVEDÉKI ADÓ .......................................................... 17 ILLETÉKEK .................................................................. 18 KÖZMŰADÓ .............................................................. 19

SZÁMVITELI TÖRVÉNY .............................................. 22 CÉGTÖRVÉNY ............................................................ 23

A módosítások értelmében 2013-tól már nem csak kizárólag a munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen lehetne biztosítani utalványt kedvezményesebb feltételek mellett (legfeljebb havi 12 500 forint értékben), hanem akkor is, ha az étkezőhely a munkavállalókon kívül más személyek részére is hozzáférhető. A korábbiakhoz képest 2013. január 1-jétől 5 000 forint helyett maximum havi 8 000 forint értékben lesz adható Erzsébet-utalvány kedvezményes adózás mellett. Az Erzsébet-utalvány törvényi időkorlát nélkül felhasználható lesz melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására a fogyasztásra készétel vásárlása mellett.

2

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 A jövő évtől kezdődően nem csak sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet lesz juttatható adómentes természetbeni juttatásként 50 000 Ft-ig. A továbbiakban ezen a kereten belül kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj is adómentes lesz (ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást).

Tartós befektetési számlát érintő változások Változik az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalma 2013. január 1-től. Ennek értelmében a korábbi szabályozáshoz képest pontosításra került, hogy a zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet nem minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek. Átmeneti rendelkezésként rögzítésre került, hogy a zárt körben kibocsátott értékpapír, amely 2012. december 31-én jogszerűen a tartós befektetési szerződés lekötési nyilvántartásában szerepel, az továbbra is ott tartható. Továbbá rögzítésre került, hogy – nem csak az átruházásából származó bevételre, hanem – az e papír hozamára is a tartós befektetési szerződés kedvező adózási szabályait kell majd továbbra is alkalmazni. A fentiek mellett egy technikai jellegű új szabály is beiktatásra került a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakításával, kicserélésével kapcsolatban. E szabály szerint a magánszemély által megtett nyilatkozat esetén nem minősül a lekötési időszak megszakításának, ha az átalakított, vagy kicserélt értékpapír vagy az érte kapott pénzösszeg a számlán marad.

2012. november 22. beterjesztett javaslat újradefiniálja a törvény szerint adómentes, valamint az adóköteles biztosítási díj fogalmát, e mellett több új fogalom is beépítésre került a törvénybe (pl. életbiztosítás, betegségbiztosítás, járadékbiztosítás stb.). Az elfogadott módosítás konkrétan definiálta a kockázati biztosítás fogalmát, amely alapján kockázati biztosításnak minősül az olyan személybiztosítás (élet-, balesetés betegségbiztosítás), amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke. Amennyiben a kockázati biztosítás díja más személy által kerül kifizetésre, a juttatás a minimálbér 30%-áig lesz adómentes. Ugyanakkor, a kifizető által a magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján, a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé és így a továbbiakban nem a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmeként adózik. Nem válik adókötelessé azonban 2013. január 1jétől sem a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás rendszeres díja. Ugyanakkor a módosítás értelmében az adómentes díjat fizető személynek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik, amelyet majd a havi adó- és járulékbevallásában kellene teljesíteni. A nem rendszeres díjak a befizetés időpontjában válnak adókötelessé. A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás esetében, a biztosított saját befizetését meghaladó összegű biztosítói teljesítés, valamint bizonyos esetekben a biztosításban található befektetések összege a biztosítási szerződés átalakítása esetén egyéb jövedelemként válik adókötelessé.

Biztosításokra vonatkozó szabályok módosítása

Adónyilatkozatot érintő változások

A módosítások jelentős mértékben érintik, pontosítják a biztosítások személyi jövedelemadó kötelezettségére vonatkozó szabályokat. A

A változtatások értelmében több helyen pontosításra került azon feltételrendszer, amely alapján a magánszemély adóbevallási kötelezettségének 3

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 teljesítésére az adónyilatkozatot választhatja. Az adónyilatkozatot érintő módosítások az eddigi szabályokhoz képest direktebb módon körülhatárolják az adónyilatkozat alkalmazhatóságát. A korábbi szabályokhoz képest például az adóéven belül bizonyos feltételek megléte mellett már több, egymást felváltó munkaviszony esetében is alkalmazható lesz az adónyilatkozat.

Külföldről származó osztalék adójának megfizetése A külföldről származó osztalék bevételhez kapcsolatban fontos változás, hogy 2013-tól kifizető hiányában a jövedelem szerzésének negyedévét követő hónap 12. napja helyett elegendő az adóbevallás időtartalmával egyidejűleg megfizetni a kapcsolódó személyi jövedelemadót, amelyet a magánszemély adóhatósági közreműködés nélkül állapít meg. A módosításra azért volt szükség, mert a külföldről származó osztalék negyedéves megfizetését nehezítette, hogy az osztalék után külföldön megfizetett adó csökkenti a magyarországi adót, valamint a jövedelemnek forintra történő átszámítása negyedévente volt szükséges, így a magánszemélyek sok esetben nem tettek eleget e kötelezettségüknek.

2012. november 22. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2013. január 1-jétől eltörlik a munkavállalói nyugdíjjárulék-plafonra vonatkozó szabályokat. Változik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, e mellett már magánnyugdíj-pénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében. 10 százalékról 14 százalékra emelkedik továbbá a béren kívüli (cafeteria) juttatások utáni egészségügyi hozzájárulás mértéke. Járulékfizetési felső határ 2013-tól eltörlésre kerül a 10 százalék mértékű egyéni nyugdíjjárulék fizetés felső határa. Ez azt jelenti, hogy jövedelemszinttől függetlenül meg kell majd fizetni az egyéni nyugdíjjárulékot. A járulékplafon eltörlése miatt a kb. 1 millió Ft feletti havi bruttó jövedelműek esetében a szuperbruttó kivezetésének nettó jövedelemnövelő hatása ellenére is a nettó jövedelem csökkenni fog.

Egészségügyi szolgáltatási járulék 2013. január 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott, nem biztosított személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 6390 forintról az infláció mértékével megegyező módon 6660 forintra emelik (amelynek napi összege: 222 Ft).

Nyugdíjbiztosítóval köthető megállapodás kiterjesztése A következő évtől kikerül a magánnyugdíjpénztári tagok nyugdíjbiztosítóval kötött megállapodásra vonatkozó tilalma, így szolgálati idő szerzése érdekében a korábbiaktól eltérő módon a magánnyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval. 4

ADÓTÖRVÉNYEK 2013

2012. november 22.

Egészségügyi hozzájárulás mértékének változása

biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány.

A 2013. évi hiánycél tartási kötelezettségére tekintettel a béren kívüli juttatások utáni egészségügyi hozzájárulás mértéke 10%-ról 14%-ra módosul 2013. január 1-jétől.

Emellett, mivel az önkéntes biztosítópénztár a módosításnak megfelelően 2013-tól kezdődően nem minősül kifizetőnek, e jövedelem tekintetében a magánszemély az éves bevallásakor köteles lesz bevallani és megfizetni a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást.

Egészségügyi hozzájárulás átvállalhatósága 2013-tól lehetővé válik, hogy amennyiben a magánszemély a foglalkoztatóval fennálló munkaviszonyára tekintettel kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől juttatásban részesül (például külföldi anyacégtől kapott munkavállalói juttatás esetén) a foglalkoztató átvállalhassa az e juttatás utáni egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását. A magánszemély olyan jellegű nyilatkozata szükséges e tekintetben, hogy a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó minden adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott. A foglalkoztató és a magánszemély a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.

Kedvezményes egészségügyi hozzájárulás bizonyos életbiztosítások esetén A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó egyéb jövedelem esetében az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 helyett 14 százalék lesz, amennyiben az életbiztosítás megkötése és a jövedelem megszerzésének időpontja között több mint 10 év telik el. Ez utóbbi szabályozás a 2013. január 1. után megkötött ilyen jellegű biztosításokra vonatkozna. A biztosító nem minősül kifizetőnek e jövedelem tekintetében, így a kapcsolódó egészségügyi hozzájárulás megfizetése a magánszemély kötelezettsége.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak támogatói adományának ehó mentessége 2013-tól kikerül az egészségügyi hozzájárulás mentesség alól az önkéntes kölcsönös

Szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kedvezmények A korábbi szociális hozzájárulási adó kedvezmények mellett a foglalkoztatás bővítésének elősegítése érdekében két új adókedvezmény kerül bevezetésre 2013. január 1-jétől.

 A társasági adóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adó kedvezményt érvényesíthet, amennyiben bővíti munkavállalóinak a létszámát. A foglalkoztatás első két évében a kedvezmény havi 100 ezer forint bruttó bérig lesz érvényesíthető és 100%-os kedvezményt jelent a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében. Az új munkaerő foglalkoztatásának 3. évében a szociális hozzájárulási adó kedvezmény a bruttó bér 14,5%-ával megegyező mértékű.

 2013. január 1-jétől a hazai vállalkozások K+F tevékenységét szociális hozzájárulási adókedvezmény is segíti. A kedvezményt az innovációs törvényben meghatározott kutatóhelyek vehetik igénybe. A módosítások értelmében a tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező, a társaságok által foglalkoztatott kutatók után érvényesíthető az adókedvezmény, amely keretein belül a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke az általános 27%-os mérték helyett 0%, amelyet havi bruttó 500 ezer forintos munkabérig lehet érvényesíteni. 5

ADÓTÖRVÉNYEK 2013

2012. november 22.

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

elszámolható költségek együttes összege legfeljebb a kötelezettség mértékéig terjedhet.

Adóalap-kedvezmények

Bevallási határidő

A munkahelyvédelmi akcióterv keretében még 2012 októberében elfogadott módosítások alapján 2013. január 1-jétől csökkentheti a szakképzési hozzájárulás alapját az az adózó, aki szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Az adóalapkedvezmény mértéke kedvezménnyel érintett munkavállalónként legfeljebb havi 100 000 forint. A kedvezményre jogosító jogcímeket (pályakezdő munkavállaló, tartósan álláskereső személy, GYED folyósítását követően munkába álló személy foglalkoztatása) a november végén elfogadott törvénymódosítás kiegészítette: a társasági adó szerint szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállaló után is érvényesíthető lesz a szakképzési hozzájárulás adóalap-kedvezménye, amennyiben az adózó az új munkavállalóhoz kapcsolódóan szociális hozzájárulási adókedvezményt vesz igénybe. A most elfogadott módosító törvény egy másik, nagyobb mértékű adóalap-kedvezményt is megteremtett: a kedvezménnyel érintett munkavállalónként legfeljebb havi 500 000 forinttal csökkenti adóalapját az az adózó, aki kutatók foglalkoztatására tekintettel szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.

Saját munkavállalók képzése Az elfogadott módosítás szerint ismét elszámolhatóvá válik a saját munkavállalók képzésére fordított költség, azonban csak lényegesen megváltozott feltételek teljesítése (gyakorlati képzés vállalása) esetén, és az elszámolható kötelezettséghányad is a korábbi mérték felére csökken. A saját munkavállalók képzési költségei azon kötelezettek esetében lesznek elszámolhatóak, akik havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik. Az elszámolható mérték a gyakorlati képzés alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-a. A gyakorlati képzésre és saját dolgozók képzésére

Az éves bevallást a módosító törvény szerint a tárgyévet követő év január 12-ig kell benyújtani. A befizetett előlegek és az éves nettó kötelezettség különbözetét szintén a tárgyévet követő év január 12ig kell befizetni, illetve lehet visszaigényelni. Az előírás azt a célt szolgálja, hogy az éves és havi bevallások ugyanazon bevallási nyomtatvány alkalmazásával legyenek teljesíthetőek. Az átmeneti szabály alapján a 2012. évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettséget változatlanul a 2013. február 25-ig benyújtandó bevallásban kell teljesíteni, illetve a túlfizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Gyakorlati képzés A jelenleg hatályos törvény nem teszi lehetővé, hogy együttműködési megállapodás keretében és tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés együttesen figyelembe vehető legyen a hozzájárulási kötelezettség elszámolásánál, illetve a kötelezettséget csökkentő tételek együttesen is alkalmazásra kerülhessenek. Az elfogadott módosítás biztosítja a szakmai és vizsgakövetelmények által előírt, többnyire együttműködési megállapodás keretében megvalósuló összefüggő szakmai gyakorlat és a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés együttesen történő figyelembe vételét a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolása során, valamint meghatározza ennek részletszabályait.

6

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 KISADÓZÓK ÉS KISVÁLLALATOK ÚJ ADÓFAJTÁI A korábban meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv keretében 2013. január 1-jétől a kisvállalkozások két új adózási forma, a kisadózó vállalkozások tételes adójának előírásai (KATA) és a kisvállalati adó szabályai (KIVA) szerint is teljesíthetik számos adóval és járulékkal kapcsolatos adófizetési kötelezettségüket. Kiasadózók Tételes Adója (KATA) A kisadózó vállalkozások tételes adózását az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják - kivéve a biztosítási ügynöki, brókeri valamint az ingatlan bérbeadásra irányuló tevékenységet végző vállalkozásokat. Ezen adózási forma választásához az összes, de legalább egy, személyes közreműködésre köteles tagot be kell jelenteni az adóhatósághoz kisadózóként. A főállású tagok után havi 50.000 forint, míg a főállásúnak nem minősülő tagok – aki heti legalább 36 órás bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik után havi 25.000 forint tételes adót köteles fizetni a vállalkozás. Amennyiben a vállalkozás bevételei a 6 millió Ft-ot meghaladják, akkor 40% bevételalapú adót is köteles a vállalkozás fizetni a 6 millió Ft-ot meghaladó részre. Az EVÁ-hoz hasonlóan a KATÁ-s vállalkozás is áfás számlát bocsáthat majd ki, ugyanakkor az EVÁ-val ellentétben a KATÁ-s vállalkozásra a normál áfa szabályok lesznek irányadók.

2012. november 22. adókötelezettségeket váltja ki, míg iparűzési adóban egyszerűsített adózás választható (fix, 2,5 millió Ft-os adóalap után). A KATA hatálya alá legkésőbb 2012. december 31-ig kell bejelentkezni, azzal, hogy az EVA alanyoknak előtte legkésőbb 2012. december 20-ig ki kell az EVA hatálya alól jelentkezni.

Kisvállalati Adó (KIVA) A kisvállalati adózást a tételes adózásnál szélesebb vállalkozói kör választhatja (többek között egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, külföldi vállalkozó), mely választás maximum 500 millió Ft-os árbevétel és mérlegfőösszeg határhoz, ill. legfeljebb 25 fős állományi létszámhoz van kötve, azzal, hogy a kapcsolt felek adatait össze kell számítani. A kisvállalati adó alapja a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredményének és a személyi jellegű kifizetések (csökkentő és növelő tételekkel) korrigált együttes összege, de legalább a személyes jellegű kifizetések összege (minimumadó). A kisvállalkozói adó megfizetésével a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás váltható ki. Az adó mértéke 16%, vagyis a 10%-os társasági adókulcsnál magasabb, ugyanakkor a 28,5%os járuléktehernél jelentősen alacsonyabb, így alapvetően a magas bér- és kisebb profithányaddal működő vállalkozások számára lehet vonzó megoldás. A KIVÁ-s egyéb adónemeket tekintve a normál szabályok szerint adózik. A KIVA választását legkésőbb 2012. december 20-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni.

A tételes adó a vállalkozói szja-val, a vállalkozói osztalékalap utáni adóval vagy átalányadóval, a társasági adóval, az szja-val, a járulékokkal, az ehoval, a szocho-val, az egészségügyi hozzájárulással és a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos 7

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 TÁRSASÁGI ADÓ Az elfogadott módosító törvény alapján két új jogcím is bevezetésre kerül a fejlesztési adókedvezmény szabályai között, módosulnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai, továbbá több apróbb módosítás történt a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatban. Bejelentett immateriális jószág Nem csak a vásárolt, hanem a saját előállítású immateriális jószágot is be lehet jelenteni a jövőben az adóhatósághoz, így alkalmazni lehet rá a speciális adóalap-korrekciós szabályokat (azaz, hogy az értékesítésből származó nyereséggel csökkenthető az adóalap, illetve a veszteséggel növelni kell azt).

Bejelentett részesedés A bejelentett részesedés árfolyamnyereségét, illetve árfolyamveszteségét (apport esetén rendkívüli eredményét) csökkenteni/növelni kell a cégérték vagy üzleti érték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással.

Elhatárolt veszteség Átalakulás, illetve a cégfelvásárlás esetén, ha az átalakulást/cégfelvásárlást követő két adóévben a társaság jogutód nélkül megszűnik, az elhatárolt veszteség felhasználásához nem kell teljesítenie azt a feltételt, hogy az átalakulást/cégfelvásárlást követő két adóévben a jogelőd által folytatott tevékenységből bevételt, árbevételt szerezzen.

2012. november 22. tevékenységét továbbfolytató adózónak az egyezséggel összefüggésben ne keletkezzen társasági adófizetési kötelezettségre, ha egyébként elhatárolt veszteséggel rendelkezik.

Fejlesztési adókedvezmény Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások és a szabad vállalkozási zónák területén megvalósítandó beruházások ösztönzése érdekében a fejlesztési adókedvezmény rendszerében két új jogcímet vezetnek be. 2013. január 1-jétől a Kormány által kijelölt szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás esetén is fejlesztési adókedvezményt lehet igénybe venni. A módosító törvény elősegíti, hogy környezetvédelmi bírság esetén a fejlesztési adókedvezményt igénybe vevő adózók ne a teljes adókedvezmény igénybe vételétől essenek el, hanem a beruházás üzembe helyezését követő 5 év során csak azokban az adóévekben ne érvényesíthessék az adókedvezményt, amelyekben a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépték. A fejlesztési adókedvezmény érvényesítéséhez a jövőben a beruházás befejezését is be kellene jelenteni az adópolitikáért felelős miniszternek.

Szintén nem kell e feltételt teljesíteni, ha a jogelőd társaság tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Azonban kiválás esetén a bevételre/árbevétel szerzésére vonatkozó kötelezettség kiterjed arra a jogutód cégre is, amelyből a kiválás történt. A módosító törvény biztosítja továbbá, hogy a csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséget követően 8

ADÓTÖRVÉNYEK 2013

2012. november 22.

Alultőkésítés

Háromszoros K+F adóalap kedvezmény

Az elfogadott módosító törvény egyértelművé teszi, hogy az alultőkésítettség megállapítása során semmilyen esetben (sem a kötelezettségek számításakor, sem az azt csökkentő tételek között) nem kell figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegét.

A háromszoros K+F adóalap kedvezmény érvényesíthetősége céljából központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézetekkel is lehet majd együttműködési megállapodást kötni és a kapcsolódó költségek után adóalap kedvezményt érvényesíteni. (Idáig csak felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel lehetett szerződést kötni ilyen célból).

Áruminta Módosítás biztosítja, hogy az Áfa tv. szerinti áruminta juttatása abban az esetben is elismert költségnek, ráfordításnak minősül társasági adó szempontból, ha a juttatásban részesülő adózó adózás előtti eredménye a juttatás nélkül számítva negatív.

Ellenőrzött külföldi társaság Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma úgy módosul, hogy ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.

Látvány-csapatsport támogatása A módosító törvény tisztázza, hogy a látványcsapatsportok támogatása esetén az adókedvezmény igénybevételének feltételeként szabott adózói köztartozás mentességnek a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásakor és nem az igazolás kiállításakor kell megfelelni. Ez a szabály visszamenőleges hatállyal, 2011. július 1. napjától alkalmazandó, ami egyrészről a korábbi bizonytalanságot tisztázza, ugyanakkor érthetetlen abból a szempontból, hogy a köztartozás mentességi előírást csak 2012. január 1-től vezették be, így a 2011. július 1-ig visszaható hatály véleményünk szerint az alaptörvénybe ütközik. Mindazonáltal javasoljuk ügyfeleinknek, hogy amennyiben nyújtottak ilyen jellegű támogatást a kérdéses időszakban, mindenképpen ellenőrizzék, hogy megfeleltek-e a köztartozás mentesség kritériumának.

KIVA-alanynak adott támogatás A kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó a társasági adó szempontjából nem minősül elismert költségnek, ráfordításnak. 9

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 ROBIN HOOD ADÓ Az elfogadott módosítás alapján az energiaellátók jövedelemadója 31 százalékra emelkedik. Az új beruházásokra tekintettel az energiaellátók jövedelemadójából is érvényesíthető adókedvezmény a jövőben: a társasági adóról szóló törvény szerint fejlesztési adókedvezményt érvényesíteni jogosult adózó a számított adót — legfeljebb annak 50 százalékáig, és legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időszakban — csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény társasági adóban még nem érvényesített részével. Ez természetesen nem többlet adókedvezményt, hanem csak az eredeti adókedvezmény gyorsabb felhasználhatóságát jelenti. Egy további módosítás eredményeképpen 2013-tól az olyan országokban alapított külföldi telephelynek betudható adóalap is mentesül az energiaellátók jövedelemadója alól, amelyekkel Magyarországnak nincs nemzetközi szerződése.

2012. november 22. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (CHIPS-ADÓ) A korábban elfogadott módosítások értelmében 2013. január 1-jétől adókötelezettség terheli nem csak az adóköteles termék első belföldi értékesítését, hanem az adóköteles termék beszerzését is akkor, ha azt az adóalany belföldön saját termék előállításához használja fel és az előállított terméket belföldön értékesíti. A kettős adóztatás elkerülése érdekében a most elfogadott módosító törvény mentességet biztosít azon adóköteles termék beszerzésével kapcsolatban, amelyet az adóalany saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná. Két energiaital kategóriát különböztet meg a törvény 2013. január 1-jétől. A módosítás az adó mértékét a hatályos, magasabb összegben (250 forint/liter) állapítja meg a taurint is tartalmazó energiaitalok esetében. Alacsonyabb, 40 forint/liter adómérték vonatkozik jövőre a taurint nem tartalmazó, de metilxantint (koffeint) tartalmazó termékekre.

ÁGAZATI KÜLÖNADÓK 2013-tól kivezetésre kerül a bolti kiskereskedelmet, a távközlési tevékenységet, valamint az energiaellátók vállalkozási tevékenységét terhelő, átmeneti jelleggel bevezetett különadó. Ezen szektorok adóterhe ugyanakkor nem csökken: az ELÁBÉ levonhatóságának korlátozása növeli az iparűzési adót a kereskedelemben, a távközlési tevékenység esetében a közműadó jelent új, számottevő adóterhet (a már korábban bevezetett percdíj alapú adózás mellett), az energiaellátók esetében pedig szintén a közműadó bevezetése, valamint a Robin Hood adó emelése történik meg a különadó kivezetésével párhuzamosan.

10

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 BANKI KÜLÖNADÓ Az elfogadott törvény értelmében a pénzügyi szervezetek (hitelintézetek és egyéb pénzügyi szervezetek) 2013-ban is kötelezettek maradnak a pénzügyi szervezetek különadójának megfizetésére, az adó mértéke pedig nem csökken. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2012. november 16án kiadott közleménye szerint a pénzügyi szervezetek különadója a 2013-as mértéken, végleges adóként rögzül az adórendszerben. A hitelintézeti különadó is fennmarad 2013-ban. Amellett, hogy természetesen minden Kormánynak joga van korábbi döntését törvényes módon megváltoztatni, ez a lépés ismét meglehetősen negatív képet fest a közép és hosszú távú kormányzati adóelképzelések hitelességét illetően. Az adó megállapításának módja pedig, miszerint 2013ban is a 2009-es pénzügyi állapot szerint kell adózni, nélkülöz minden szakmai megalapozottságot és elvárást.

BIZTOSÍTÁSI ADÓ Módosul a biztosítási díj fogalma: a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díjként kell figyelembe venni a nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket. A jelenlegi biztosítási gyakorlat szerint létezik olyan – elsősorban a befektetésekkel kombinált életbiztosítások kapcsán alkalmazott – biztosítási konstrukció, amikor a biztosító kockázatvállalása a biztosítási díjjal fedezett kockázatok mellett más kockázatokra is kiterjed, és a biztosítás megtakarítási részéből a biztosító költségei ellentételezésére egy kisebb összeget elvon, ami kvázi biztosítási díjként szolgál. A tűzvédelmi hozzájárulás – a biztosítási adó 2013. január 1-jei hatályba lépésével egyidejűleg – megszűnik. Ugyanakkor, ha a biztosított a 2013. évre eső biztosítási díjat már a 2012. év folyamán kiegyenlíti, előfordulhat olyan eset, hogy a biztosítót ugyanazon biztosítási díj vonatkozásában mindkét

2012. november 22. fizetési kötelezettség egyaránt terheli. A kétszeres fizetési kötelezettség elkerülése érdekében a 2013. évre eső biztosítási díj alapján fizetett tűzvédelmi hozzájárulás összegét a biztosító a 2013. évi biztosítási adójába beszámíthatja. Kedvezményes adómértékeket állapít meg az új módosító törvény: azon adóalany esetében, amelynek adóalapja a 8 milliárd forintot nem éri el, az adó mértéke az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után az egyébként irányadó adómérték 25 %-a, 1 milliárd forintot meghaladó, de 8 milliárd forintot el nem érő része után az egyébként irányadó adómérték 50 %-a lesz csak.

TRANZAKCIÓS ILLETÉK 2013. január 1-jétől több változás is elfogadásra került a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban. Változtak az eddig tervezett illetékmértékek, illetve a Magyar Nemzeti Bank kikerült az illeték fizetésére kötelezettek köréből. A terveknek megfelelően 2013. január elsejétől bevezetésre kerül a pénzügyi tranzakciókat terhelő illeték. A benyújtott és elfogadott módosító javaslatok értelmében a korábbiakhoz képest azonban az illeték bevezetése az alábbi változások mellett valósul meg. (A tranzakciós illeték eredeti szabályairól részletesebben itt olvashat).

Az illeték mértéke A tranzakciós mértéke fő szabályként 0,2%-ra nő a tervezett 0,1 %-hoz képest. Az illeték mértéke 0,3 %-os mértékű lesz a fizetési számláról történő készpénzkifizetés esetén, illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén. Az illeték összegét fizetési műveletenként 6 ezer Ftban maximálták.

11

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 Illetékköteles tranzackiók Pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alá esik majd a korábban illetékkötelessé tett tranzakciókon túl:

 a pénzváltási tevékenység,  a kölcsöntörlesztés,  a bankkártyával történő készpénzfelvétel,  a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított jutalék- és díjbevételek. ,

Illetékmentességek Nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget a korábban elfogadott mentességek mellett:

 Ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti művelet, akkor is, ha a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos,

 az ügyfélszámlán vagy befektetési szolgáltatással

2012. november 22. Értékpapírügyletek A tervek szerint 2014. január 1-jétől kiterjesztésre kerülne a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség az értékpapírszámlákon lebonyolított értékpapír ügyletekre is, ideértve az értékpapírra vonatkozó származtatott (derivatív) ügyleteket. Az illeték alapja az értékpapírügylet ellenértéke, annak hiányában a piaci ár, származtatott ügylet esetén az ügylet időpontjában fennálló fiktív érték. Az illeték mértéke származtatott ügyletek esetén 0,01 százalék, egyéb értékpapír ügylet esetében 0,1 százalék lenne. Az értékpapír számlákra vonatkozó tranzakciós illeték abban az esetben lép csak hatályba 2014-től, amennyiben az európai uniós szinten harmonizált pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó irányelvjavaslat elfogadásra kerül a 2013. év során. Ellenkező esetben az irányelv hatályba lépését követő naptári év első napján lépnének csak az értékpapír ügyletekkel kapcsolatos rendelkezések hatályba.

kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ideértve azt az esetet, ha a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, és a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik,

 a korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési műveletek,

 a

kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési műveletek

 az éves költségvetési törvényben foglaltak szerint mentesített központi kezelésű előirányzattal kapcsolatos fizetési műveletekkel, valamint a kincstár által a NAV számára vezetett fizetési számlákkal kapcsolatban.

A Magyar Nemzeti Bank kikerül a pénzügyi tranzakciós illeték személyi hatálya alól, összhangban az Európai Bizottság ajánlásaival. 12

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 HELYI ADÓK A helyi adókat érintő legfontosabb változások között a HIPA alapjának meghatározásával kapcsolatos változásokat érdemes kiemelni. A tervekkel ellentétben a közműadót végül nem helyi adóként vezetik be. Iparűzési adó alapja Korlátozásokkal lesz csak levonható az ELÁBÉ, illetve a közvetített szolgáltatás a helyi iparűzési adó alapjából, azonban nem az eredetileg tervezett, az árbevétel 80%-ig terjedő levonhatóság kerül bevezetésre, hanem egy árbevételtől függő sávos rendszer kerül kialakításra az alábbiak szerint:

 500 millió forint nettó árbevételig a sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig,

 500 millió – 20 milliárd forint nettó árbevétel között a sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%áig,

2012. november 22. vonatkozik semmiféle korlátozás az olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot. Az adóalany kapcsolt vállalkozásoknak elsőként csoportszinten kell megállapítani az összesített adó alapjukat, figyelembe véve a korábban említett levonási korlátokat is. Majd az egyes vállalkozásoknak az összesített adóalapot a nettó árbevételük csoportszintű árbevételben képviselt arányával meg kell szorozniuk, így számítva ki a vállalkozási szintű adóalapjukat. Tehát így olyan cégek is a levonási korlátozás alá esnek, melyekre önállóan nem, vagy alacsonyabb levonási korlát vonatkozna. Az adóalap csoportszinten történő megállapítását csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, illetve csak azon kapcsolt vállalkozásaival kell az adatait összeszámítani ahol az 50%-ot meghaladó arány szintén fennáll.

 20 milliárd – 80 milliárd forint nettó árbevétel között a sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%áig,

 80 milliárd forint nettó árbevétel felett a sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig lesz levonható. A fenti korlátozásoktól eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számviteli törvény szerinti exportértékesítés árbevételét számol el. Az intézkedés elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti, és nem 13

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 Pénzügyi lízingcégek Az elfogadott módosító törvény a nettó árbevétel fogalmat úgy módosítja, hogy pénzügyi lízingcégek esetében a nettó árbevétel meghatározásához — fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások mellett — a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékével is csökkenteni lehet a kapott kamatokat és kamatjellegű bevételeket. A módosítás szerint — a kétszeres levonhatóság elkerülése érdekében — e beszerzési értékre tekintettel az adóalap még egyszer nem csökkenthető.

Devizaátváltás Rögzítésre kerülnek a devizaátváltás szabályai az iparűzési adóbevallás elkészítését illetően, amennyiben az adózó a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készíti.

Helyi adók országos adatbázisa Az adókötelezettség teljesítésének egyszerűsítésének érdekében létrehozásra kerül egy olyan, a Magyar Államkincstár által karbantartott nyilvánosan elérhető országos adatbázis, amely valamennyi települési önkormányzat vonatozásában tartalmazza az általuk alkalmazott helyi adómértékeket, illetve a helyi adókban alkalmazandó rendeleti mentességeket, kedvezményeket. Az önkormányzatoknak közzé kell tenniük valamennyi egységes szerkezetbe foglalt helyi adórendeletüket, bevallási nyomtatványaikat és elérhetőségi információikat is. A vonatkozó rendelkezések már 2012. december 1-jével hatályba lépnek. Ennek oka, hogy az önkormányzati adóhatóság az adatszolgáltatási kötelezettségének első alkalommal 2012. december 20-áig tesz eleget (azzal, hogy az adatszolgáltatásnak a 2013. január 1-jén hatályban lévő helyi adónemekre kell vonatkoznia), míg a Magyar Államkincstár első alkalommal 2013. január 1-jéig teszi közzé a helyi adók országos adatbázisának adatait.

2012. november 22. INNOVÁCIÓS JÁRULÉK Feltöltési kötelezettség Még korábban került elfogadásra, de az innovációs járulékot érintő jelentős változás, hogy feltöltési kötelezettség vonatkozik az innovációs járulékra már 2012-re is, amelynek így a naptári év szerint adózók 2012. december 20-ig kötelesek lesznek eleget tenni.

Külföldi telephely Az innovációs járulék alapjának meghatározásakor már a 2012. évben is figyelmen kívül lehet hagyni a külföldön létesített telephelyre jutó helyi iparűzési adóalaprész összegét.

ELÁBÉ levonhatóságának korlátozása Az innovációs járulék alapjának meghatározására vonatkozóan nem történt módosítás, de az iparűzési adó fejezetnél már említett levonási korlátozások értelemszerűen az innovációs járulék alapját is növelhetik (mivel az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával), így számos adózó esetében innovációs járulékban is kötelezettség-növekedéssel kell majd számolni.

14

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Az általános forgalmi adó jelenleg hatályos előírásait több módosítás is érinti, melyek közül a legfontosabbak az üzletág-átruházással, az adólevonási jog korlátozásával, a fordított adózással, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, illetve a számlázással kapcsolatos módosítások. Üzletág-átruházás Egyrészről bizonyos feltételek együttes teljesülése esetén a következő évtől az üzletág-átruházás adómentes tevékenységnek minősül, másrészt ehhez kapcsolódóan az üzletág fogalma is definiálásra kerül.

2012. november 22. közvetlen anyagjellegű ráfordításként az általa végzett bérbeadás adóalapjába épül be, akkor a következő évtől a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó teljes összege, azaz 100%-a levonható lesz a 2013. január 1-jét követő ügyletekkel kapcsolatban.

EKB Árfolyam Amennyiben az adott külföldi pénznemnek nincs jegyzése, akkor az adó alapjának forintban történő megállapítását nem csak az MNB által, hanem az Európai Központi Bank által közzétett árfolyam alapján is meg lehet tenni.

Üzletág alatt a vállalkozás olyan működő egységét kell érteni, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására. Az üzletág-átruházás adómentességének feltételei részletesen szabályozásra kerültek, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás lehet. Az apportra és a jogutódlásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan az üzletág-átruházás esetében is egyetemleges felelősség terheli az átruházó felet a szerző féllel együtt az elévülési időn belül a törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért.

Adólevonási jog korlátozása 2013. január 1-jétől a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a levonhatóvá válik. Abban az esetben továbbá, ha (i) az adott szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50%-a igazoltan az adóalany által közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, vagy (ii) az adott szolgáltatást igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja az adóalany, hogy az

Fordított adózás Tovább bővül a fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági tevékenységek köre: 2013. április 1jétől fordított adózást kell alkalmazniuk az adóalanyoknak a fajtiszta tenyészsertés és bizonyos esetekben a háziasított sertés és koca, valamint a házi sertés kereskedelemére, továbbá egyes, takarmányként is szolgáló termékek (állateledel a kutya- és macskaeledel kivételével, korpa, korpás liszt, valamint szójababolaj és növényi zsírok, olajok kivonásakor keletkező maradék) kereskedelmére. Szintén fordított adózás alá tartoznak a következő évtől nem csak az adós és a hitelező, hanem az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személyek közötti olyan értékesítések is, melyek dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányulnak. 15

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 Adatszolgáltatási kötelezettség 2013. április 1-jétől lép hatályba az a rendelkezés, amely kötelezővé teszi azon adóalanyok adatszolgáltatását, akik nyugtaadási kötelezettségüket gépi úton teljesítik, illetve amely lehetővé teszi a pénztárgépek adóhatóság általi online felügyeletét (utóbbi esetben valószínűleg nem lesz szükség külön adatszolgáltatásra).

Összesítő jelentés A következő év elejétől lép életbe az összesítő jelentés-tételi kötelezettség (nem összekeverendő az összesítő nyilatkozattal), mely kötelezettség elsősorban azt az adóalanyt (mind beszerzői, igénybevevői, mind pedig értékesítői, nyújtói oldalon) fogja terhelni, akinek az adott belföldi, egyenes adózású ügyletével kapcsolatos (bejövő, ill. kimenő) számlájában áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Az adóalanynak az összesítő jelentésben a másik fél adószámáról (csoportos áfa-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről), az adó alapjáról és összegéről, a számla sorszámáról, valamint a teljesítés, illetve a fizetendő adó megállapításának időpontjáról, ezek hiányában a számla kibocsátásának keltéről kell nyilatkoznia. (A kötelezettség megfelelő teljesítésére történő felkészülést elősegítendő az adóhatóság a honlapján ez év szeptemberében közzétette az összesítő jelentéssel kapcsolatos dokumentumok tervezetét.)

Számlázás  A határon átnyúlóan teljesített ügyletekről történő számlázás esetében általános szabályként – bizonyos kivételekkel – annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amelyre a számla vonatkozik, teljesítik.

 Közösségen

belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, hosszabb, mint egy hónap, akkor minden naptári hónap utolsó napján részteljesítés történik.

2012. november 22.  A Közösségen belüli termékértékesítésről, illetve olyan a határon át nyújtott szolgáltatásról, mely esetében a fordított adózás keretében az igénybevevő az adófizetésre kötelezett, a számlát legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig kötelező kibocsátani.

 Az előbbi ponttal összefüggésben csak akkor megengedett az egy hónapnál hosszabb időszakról gyűjtőszámla kibocsátása, ha abban az adóalany adómentes Közösségen belüli értékesítést, valamint olyan határon átnyúló szolgáltatásnyújtást nem tüntet fel, mely után az igénybevevő adóalany az adófizetésre kötelezett.

 A számla kötelező adattartalma a következők szerint változik: egyrészről abban az esetben, ha a belföldi gazdasági szereplők közötti ügylettel kapcsolatban áthárított adó eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, akkor a beszerző fél adószámát/csoportazonosító számának első nyolc számjegyét is szerepeltetni kell a számlán, másrészről a kötelezően szerepeltetendő záradékszövegek köre is bővült, konkrét meghatározásra került (pl. „pénzforgalmi elszámolás”, „önszámlázás”, „fordított adózás” szerepeltetése a megfelelő esetekben).

 Amennyiben az adóalany az elektronikus számlát nem az EDI-ben hozza létre és nem ebben a rendszerben továbbítja elektronikus adatként, akkor az elektronikus számlán - a jelenlegi szabályozással ellentétben, ami a fokozott biztonságú elektronikus aláírás és időbélyegző használatát írja elő – minősített elektronikus aláírás helyezendő el.

 Az

elektronikus számlákkal kapcsolatban egyszerűsítést is alkalmaznak a módosítások: ha ugyanannak a számlabefogadónak több elektronikus számlát tartalmazó számlaköteget küldenek, vagy ilyet bocsátanak a rendelkezésére, akkor a különböző számlák azonos adatait elegendő csak egyszer feltüntetni, feltéve, hogy minden számla esetében a teljes információ hozzáférhető.

16

ADÓTÖRVÉNYEK 2013  A következő évtől a számla egyszerűsített adattartalommal abban az esetben is kibocsátható, ha a számla végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő végösszeget, feltéve, hogy az ügylet nem távértékesítés vagy Közösségen belüli értékesítés, illetve, hogy a számlakibocsátásra nem a Közösség területén vagy harmadik államban teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás miatt került sor.

2012. november 22. JÖVEDÉKI ADÓ A jövedéki adó területén csak apróbb módosítások történtek, melyek közül a fuvarozók adóvisszaigénylését pozitívan érintő változás tekinthető a legfontosabb módosításnak. Emelkedik ugyanakkor a jövedéki adó mértéke több termékkörben.  A fuvarozók jelenleg a gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető részt negyedévente, illetve évente kapják vissza. A jövőben a visszaigénylést havonta lehet benyújtani.

 Az elfogadott módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a harmadik országba repülő repülőgépeken jövedéki adómentesen kerülhessen sor alkohol tartalmú italok és dohánygyártmányok értékesítésére. Egy új adóraktár típus, az utasellátó adóraktár látja el a harmadik országba közvetlenül repülő repülőgépek fedélzetén az utasoknak felszolgált termékek tárolását.

 Adómentessé

válik a légiutas-ellátási tevékenység keretében harmadik országból behozott jövedéki termék.

 Emelkedik az alkohol, a dohánytermékek és az LPG (cseppfolyósított gáz üzemanyag) után fizetendő jövedéki adó mértéke. Az LPG adómértéke a 2013. január 1-től hatályos 50%-os emelés után 2013. május 1-jétől ismét 50%-kal emelkedik.

17

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 ILLETÉKEK

2012. november 22. illetéket fizetni az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után.

Az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 2013. január 1. napjától nem függ sem a rokonsági foktól, sem a szerzett vagyon nagyságától. Megszűnik a lakástulajdon szerzésére vonatkozó kedvezményes illetékmérték, a takarékbetét ingyenes szerzése kikerül az illetékmentes ügyletek köréből, és megszűnik a feltűnő értékaránytalanságra vonatkozó szabályozás.

Takarékbetét ingyenes szerzése

Tárgyi hatály

Megszűnik a lakástulajdon visszterhes szerzésére vonatkozó kedvezményes illetékkulcs, az illeték mértékét ezentúl az ingatlanszerzésre vonatkozó általános szabályok szerint kell kiszámolni, azaz egységesen 4%-os lesz az illetékmérték.

Az elfogadott módosítások alapján egyértelművé válik, hogy a törvény tárgyi hatálya kiterjed az ingókra és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni jogokra is.

Öröklési és ajándékozási illeték mértéke Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke 2013tól nem függ a rokonsági foktól, illetve a szerzett vagyon nagyságától.

 Az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak. Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás ezentúl nem csak illetékkötelezettséget, hanem bejelentési kötelezettséget sem keletkeztet.

 A lakástulajdon és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az illeték mértéke 9%, minden egyéb (nem egyenes ági rokonok közti) ingyenes szerzés esetében az általános, 18%-os illetékmérték lesz alkalmazandó.

 Az egyenes ági rokonokat megillető, értékhatár nélküli öröklési illetékmentességet kiterjesztik az özvegyek öröklésére is. Ajándékot terhelő adósság Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentességét kiterjeszti az elfogadott módosító törvény: nem kell visszterhes vagyonátruházási

Megszűnik a takarékbetét ingyenes megszerzésére vonatkozó illetékmentesség. Megjegyezzük, hogy ez a mentességi forma eddig is teljesen érthetetlen volt, hiszen lényegében a számlapénz banki utalással történő ingyenes ajándékozását mentesítette, így az illetékkötelezettség könnyen kikerülhető volt.

Lakástulajdon szerzése

A 35 éven aluli fiatalok első lakásszerzése esetében az 50%-os illetékkedvezmény alkalmazásának feltételei kedvezőbbé válnak:

 az

egész lakástulajdon forgalmi értékére vonatkozó értékhatár 8 millió forintról 15 millió forintra emelkedik, és

 eltörlik az illetékkedvezmény összegszerűen meghatározott maximumát.

Feltűnő értékaránytalanság Megszűnik a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletekre vonatkozó speciális szabályozás. A hatályos szabályozás az olyan ügyleteket, amelyek során jelképes ellenérték kerül átadásra, ajándékozásnak tekinti, ezért előírja, hogy a forgalmi érték 50%-át el nem érő vételár esetén a vételár és a forgalmi érték 50%-a közötti összeg után ajándékozási illetékmértéket kelljen alkalmazni. Az elfogadott módosító törvény indokolása szerint ilyen ügyletek jellemzően egyenes ági rokonok között fordultak elő, és csupán a kedvezményesebb, visszterhes ügyletekre vonatkozó illetékmérték alkalmazhatósága érdekében. Tekintettel arra, hogy az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes, az indokolás szerint a feltűnő 18

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 értékaránytalanságra feleslegessé vált.

vonatkozó

2012. november 22. szabályozás

vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen, telken belül fut).

Véleményünk szerint a módosító törvény ugyanakkor nem számol azokkal az esetekkel, amikor független felek aránytalanul alacsony ellenértéket tüntetnek fel az adásvételi szerződésben – annak érdekében, hogy nem csak az illeték, de a személyi jövedelemadó kötelezettségüket is alacsony vételár alapján kelljen megállapítani, a különbözetet pedig „papírok nélkül” rendezik. Ugyan a visszterhes vagyonátruházási illetéket ez esetben is a forgalmi érték után kell megfizetni, ugyanakkor a magasabb kulcsú ajándékozási illeték volt hivatott kompenzálni a személyi jövedelemadó kötelezettséget, amely így a jövőben elmaradhat.

Az adót a közművezeték tulajdonosának kell megfizetnie. Személyi adómentességben részesül az állam és a helyi önkormányzat. Továbbá mentes az adó alól a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítási rendszerirányító és a villamos energiáról szóló törvény szerinti átviteli rendszerirányító tulajdonában álló közművezeték is.

KÖZMŰADÓ Az eredeti tervekkel szemben nem helyi, hanem központi adóként kerül bevezetésre a közműadó. A közműadóról végül nem az adócsomagban, hanem önálló törvényjavaslattal döntöttek, és 100 forint/mről 125 forint/m-re emelték, ugyanakkor speciális mentességeket és adókedvezményt is beépítettek a szabályozásba. Az elfogadott törvény szerint az adó tárgya a közművezeték. Adóköteles közművezetéknek a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési (hang-, kép-, adat- és más információ-továbbítási) időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték közterületen (a közterület felszíne alatt vagy a felett), továbbá a több fogyasztót kiszolgáló vezeték közterületnek nem minősülő, (magán) földrészleten elhelyezett (a telket keresztülszelő) része.

A közműadót a közművezeték nyomvonalának hossza alapján kell megfizetni. Ha a közművezeték tulajdonosának ugyanazon nyomvonalon több, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas vezetéke van, akkor is csak egy vezeték adóköteles. Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 forint. A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának

 170 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20%-át,

 170 000 métert meghaladó, de 250 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 40%-át

 250 000 métert meghaladó, de 300 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 80%-át

 300 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni.

Nem minősül közművezetéknek tehát az a (közterületi, vagy magánterületen futó) vezeték, amely kizárólag az egy adott helyrajzi számon nyilvántartott földrész használójának fogyasztói igényeit szolgálja ki (az a vezetékszakasz, amely a 19

ADÓTÖRVÉNYEK 2013

2012. november 22.

SZERENCSEJÁTÉK FELÜGYELETI DÍJ

ADÓZÁS RENDJE

A korábbi, nagy vihart kavaró változtatások mellett a szerencsejáték szervezését érintő legfontosabb módosításnak a szerencsejáték felügyeleti díj bevezetése tekinthető.

Az adózás rendjéről szóló törvény változásai elsősorban adminisztrációs könnyítéseket céloznak meg. A változások közül kiemelhető, hogy jelentősen módosulnak a feltételes adómegállapítás szabályai, illetve kiterjesztik a kötelező képviseletet.

Az állami adóhatóság felügyeleti tevékenységéért a szerencsejáték szervező, az ajándéksorsolást szervező és a játékautomata üzemeltető szerencsejáték felügyeleti díj fizetésére lesz köteles a következőknek megfelelően:

 folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a negyedévi nyereményalap 2 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,

 nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményalap 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,

 ajándéksorsolás esetén a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,

 bukmékeri

rendszerű fogadás esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 4 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,

Kötelező képviselet A módosítás megteremti a kötelező képviselet intézményét (i) az adó feltételes megállapítására irányuló, (ii) a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló, (iii) a szokásos piaci ár megállapítására irányuló, és (iv) az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján indult eljárásban. Ezekben az esetekben kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el az adózó, kivéve, ha a magánszemély maga, vagy az egyéb adózó vezető tisztségviselője az említett szakképesítések közül valamelyikkel rendelkezik.

Feltételes adómegállapítás Módosulnak a feltételes adómegállapítás szabályai:

 játékkaszinó üzemeltetése esetén a negyedévi

 A feltételes adómegállapítás rendelkezéseinek

tiszta játékbevétel 2,5%-a, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb I. kategóriájú játékkaszinó esetén 20 millió forint, illetve II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint,

hatályát kiterjesztik a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletekre is. A jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyeltekre vonatkozó kérelem díja az általános mérték kétszerese lesz. Ezen ügyletek esetében csak személyi jövedelemadó, társasági adó, helyi iparűzési adó és és kisvállalati adókötelezettség lehet a kérelem tárgya. A kérelem csak a kérelemmel érintett adónemre vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás határidejéig nyújtható be.

 kártyaterem üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 5 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint, játékautomata üzemeltetés esetén félévente játékautomatánként 10 ezer forint. (Ha a játékautomata nyilvántartásba vétele a féléves időtartamot nem éri el, akkor az arányos rész.)

 A tartós

feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának időtartamát az elfogadott módosítás 3 év helyett a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő 2 adóévre állapítja meg. 20

ADÓTÖRVÉNYEK 2013  A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát a jövőbeli jogszabályváltozás csak akkor érinti, ha a változás érdemi.

 Az eredeti tervekkel ellentétben továbbra is a jogügylet tárgyának üzleti értékétől függően kerül megállapításra a feltételes adómegállapításért fizetendő díj mértéke. A tartós feltételes adómegállapítási kérelem esetén a díj mértéke 2013. január 1-jétől a kérelemre irányadó díj kétszerese, de legfeljebb 15 millió forint (a hatályos szabályok szerint háromszoros díjat kell fizetni a tartós feltételes adómegállapításért). A jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem díja szintén a kérelemre irányadó díj kétszerese, de legfeljebb 15 millió forint.

 „Védelmi időt” biztosít a módosító törvény a feltételes adómegállapításról szóló döntés megszületéséig: a feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel érintett ügylettel összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. nap elteltéig. Az új szabály a negatív – vagyis a kérelemben leírt jogkövetkezményektől eltérő – döntés esetén a kérelmezőnek időt biztosít az önellenőrzés végrehajtására.

2012. november 22. Adminisztrációt érintő könnyítések  Az adóhatósági igazolások ügyintézési határideje 8 napról 6 napra csökken.

 A minősített adózói adatbázisban szereplő adózók esetében, ha azt az adózó kéri, a fizetési könnyítési kérelmek ügyintézési határideje 30 napról 15 napra csökken.

 Egyszerűsödik bejelentése a szűkítésével.

a biztosítotti jogviszony közlendő adatok körének

 Megszűnik

az egyszerűsített visszaküldésének kötelezettsége.

bevallás

Hatásköri változások  A

NAV integrációjának következményeként megváltozó hatásköri szabályoknak megfelelően az energiaadót, a népegészségügyi termékadót és a környezetvédelmi termékdíjat érintő adóztatási feladatokat a NAV adóztatási szerve látja el 2013. január 1-jétől.

 A

vámhatóság hatáskörében csak egyes meghatározott feladatok maradnak (pl. az energiaadó kapcsán az importálás esetén alkalmazandó kivetéses adózással összefüggő ügyek, a környezetvédelmi termékdíj esetében egyes operatív ellenőrzési feladatok, valamint bizonyos esetekben a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékkal kapcsolatos hatósági eljárás).

 Az átmeneti szabályok alapján a 2013. január 1jét megelőző időszakra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj, energiaadó és népegészségügyi termékadó bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósához kell benyújtani. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni. 2013. február 14ét követően a környezetvédelmi termékdíj, energiaadó és népegészségügyi termékadó bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni. A 21

ADÓTÖRVÉNYEK 2013 környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult ügyekben a vámhatóság jár el.

Kockázatelemzési eljárás Enyhülnek a kockázatelemzési eljárás során kiküldött kérdőívre történő válaszadás elmulasztásának jogkövetkezményei. A kérdőív megküldésének elmulasztása esetén a NAV első alkalommal csak bírságot szab ki a jövőben, és a bírságkiszabással egyidejűleg történő ismételt felhívás elmulasztása esetén határoz csak az adószám törléséről. Emellett azon vállalkozások vezető tisztségviselői, tagjai, amelyek adószámát a 2012. január 1-jétől hatályos szabályok szerint – a kérdőív kitöltésére való egyszeri felszólítás után – törölték, nem lesznek 5 évre eltiltva a további cégalapítástól.

Gyakorított áfa-elszámolás Az általános forgalmi adó elszámolás gyakorításával kapcsolatban hatályon kívül helyezték azt az engedély iránti kérelem elutasításához vezető feltételt, amely szerint meg kell tagadni az engedély kiadását, ha az adózó két éven belül legalább háromszor székhelyet váltott.

2012. november 22. SZÁMVITELI TÖRVÉNY A számviteli szabályokat érintő legfontosabb törvényváltozások leginkább könnyítéseket fogalmaznak meg a társaságok számára. Jelentős összegű hiba Változnak a jelentős összegű hiba számítására vonatkozó szabályok. A módosítás szerint az 1 millió forintot el nem érő hiba akkor sem minősül jelentősnek, ha az egyébként a mérlegfőösszeg 2%-át meghaladja.

Halasztott bevétel-elszámolás A támogatásból beszerzett, illetve a térítés nélkül kapott eszközökhöz a számvitelben kapcsolódó halasztott bevétel-elszámolás során a felújításokhoz, felértékelésekhez kapcsolódó többletértéket nem kell figyelembe venni a feloldáskor. Nem kell továbbá figyelembe venni a hasznos élettartam változását sem.

22

ADÓTÖRVÉNYEK 2013

2012. november 22.

CÉGTÖRVÉNY A Cégtörvény módosításai közül a kényszertörlési eljárással kapcsolatosakat emeljük ki. Az állami adóhatóság értesítése alapján a cégbíróság – legkésőbb az értesítést követő 15 munkanapon belül – megszűntnek nyilvánítja azt a céget, amelynek adószámát jogerősen törölték. A megszűntnek nyilvánítás alapján a cégbíróság elrendeli a cég kényszertörlési eljárását. A kényszertörlési eljárással kapcsolatos módosítások:

 Amennyiben

a kényszertörlési eljárás elrendelésére végelszámolásban kerül sor, a volt végelszámolót továbbra is terheli az adóhatósággal való együttműködés kötelezettsége.

 Egyértelművé válik, hogy a kényszertörlési eljárás alatt a cég gazdasági tevékenységet nem végezhet.

 A kényszertörlési eljárás kezdő és befejező időpontjáról a cégbíróság haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot.

 A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámoló köteles az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségeket, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. Az ilyen módon elkészített számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.

Felhívjuk Ügyfeleink figyelmét, hogy a hírlevelünkben közölt információk tájékoztató jellegűek, és általános iránymutatásul szolgálnak. Konkrét kérdéseikkel kérjük, hogy forduljanak tanácsadóinkhoz.

Hírlevelünket megtalálják honlapunkon is, a www.orientax.hu címen. Amennyiben cégükön belül mások is igényt tartanának hírlevelünkre, vagy úgy döntenek, hogy nem igénylik kiadványunkat, kérjük, regisztráljanak honlapunkon, vagy jelezzék az [email protected] e-mail címen.

Kapcsolat: Radnai Károly Tel: 06 1 883 0374 e-mail: [email protected] Székely György Tel: 06 1 883 0381 e-mail: [email protected]

23