Hogyan célozzunk hiperlokálisan? Médiapiac-összeállítás
Első alkalommal rendeztük meg a célzott lokális marketingkommunikációval foglalkozó work shopunkat, válaszul a pontos célzás és a büdzsék hatékony elköltése iránti igény erősödésére, illetve a Magyarország fogyasztói „kettészakadásával” jellemezhető tendenciára. Arra kerestük a választ gyakorlati példákon keresztül, mit jelent mindez a marketingesek számára.
Tá m o g a t ó k :
Szakmai partnerek:
melléklet
C é l zot t h i p e r lo k á l i s ko m m u n i k ác i ó
Budapesten minden második lakos tartozik az átlagnál jobb módúak közé, a megyeszékhelyeken minden harmadik, a kisvárosokban 29 százalék, míg a falvakban 22 százalék. Nyitó előadásában Győri Adél (Millward amelyek az egyéb városokban és a falvak- médiaügynökségek költései egyre inkább Brown) TGI-adatok alapján a fogyasz- ban a legnépszerűbbek, míg a hajbalzsam koncentrálódnak, s ezt nem csupán e szetás szempontjából kettészakadt Magyar- kategória iránt inkább a nagyobb városok replők üzleti érdekei, hanem az egyes méországról beszélt. A fogyasztást tekintve lakói affinisek. Igazán beszédes, hogy az diatípusok mérhetősége is befolyásolja. kiemelt helyzetű ABC1 utazás esetében Budapest affinitási indexe Magyarországon több mint tízezer médiastátuszúak elsősorban 160-as, azaz több mint másfélszer annyian termék működik, ami azt a feladatot róBudapesten és a vidé- utaznak a fővárosi fogyasztók közül, mint ja a hirdetőkre, ügynökségekre, hogy egy ki városokban találha- az országos átlag, s itt már a megyeszékhe- erősen fragmentált piacról kell összehatóak meg. E téren jelen- lyek is alig haladják meg az átlagot. Van- lászniuk azt a közönséget, amelyet tíz éve tős egyenlőtlenséget tapasztalunk a magyarországi településtípusok között, ahogyan a Magyarországon több mint tízezer médiatermék működik, fogyasztás szempontjából kifejezetten leszakadónak tekinthető csoportokat illetőami azt a feladatot rója a hirdetőkre, ügynökségekre, en is. Ez utóbbi, az átlagnál rosszabbul élő fogyasztók inkább a kisebb településekhogy egy erősen fragmentált piacról kell összehalászniuk re koncentrálódnak. Budapesten minden második lakos tartozik az átlagnál jobb azt a közönséget, amelyet tíz éve még könnyedén elértek módúak közé, a megyeszékhelyeken minden harmadik, s ahogyan az egyre kisebb néhány tömegmédiummal. településeket vizsgáljuk, úgy csökken ez az arány: a kisvárosokban 29 százalék, míg a falvakban 22 százalék. A budapesti kerületekben átlagosan 33 ezer ABC1 státuszú, azaz marketingszempontból ér- nak ugyanakkor olyan kategóriák, amelyek még könnyedén elértek néhány tömegmédekes fogyasztó él a TGI-adatok alapján, nem illeszkednek a szokott mintába, ami diummal. A válság hatására az árak csökmíg egy átlagos megyeszékhelyen 26 ezer, szintén azt húzza alá, hogy érdemes a lo- kentek, így a reklámzaj nemhogy enyhült, egy átlagos kisvárosban 2400, egy átlagos kalitást számításba venni a minél hatéko- hanem bizonyos médiumok esetében akár faluban pedig 181 potens fogyasztó lakik. nyabb kommunikáció érdekében, s a vidék fokozódott is. Eközben eszközoldalról a digitalizáció révén nő az elérhető inforMindez aláhúzza, mennyire fontos lehet a nem kezelhető egységesen. Incze Kinga (Mrs. White mációk köre, és nemzetközileg már erősökommunikáció azon területekre súlyozáMedia Consulting) sze- dik az igény a cross-mediás mérések iránt. sa, ahol egyszerre nagyszámú fogyasztani rint paradigmaváltást él Szintén lényeges, hogy körülbelül négyvalóban képes ember érhető el. Budapest meg a piac a marketing- millió ember él a létminimum „környékén”, mellett a megyeszékhelyek tekinthetőek e és mé dia stratég ia te- ők mindössze a legalapvetőbb fogyasztászempontból kiemelt célpontoknak. rén, ami egyebek mellett si cikkekre tudnak költeni, ami stratégiája A szakember hangsúlyozta: a különböző a hiperlokális – városi átgondolására késztethet számos márkát. termékek, márkák fogyasztása jócskán eltérhet lokációtól függően, így ennek a té- szintű – célzás előretörését vonja maga Sok esetben egy nagyobb kampány hatényezőnek a kommunikációtervezésbe való után. Az okok között szerepel, hogy a bü- konyabbnak tűnik, ám a hazai társadalom beépítése jelentős téttel bírhat. Példaként dzsék nem nőnek, a (költség)hatékony- kettészakadásának figyelmen kívül hagyáemlítette az előadó a reuma elleni szereket, ság iránti igény azonban mind erősebb. A sa számos olyan fogyasztó elérését is ered-
12
C é l zot t h i p e r lo k á l i s ko m m u n i k ác i ó
ményezheti, akik jelenleg nem potenciális vásárlók. A korábbi, tömegelérésre épülő paradigmát challengeli a digitális média a maga mérhetőségével, célozhatóságával, a leadalapú árképzéssel. Más oldalról, de szintén a célzottság fon tosságát feszegeti a Mrs. White két szolgál tatása, a 2011-től adatokat nyújtó, a médiapiac keresőmotorjaként pozicionált Whitereport (w w w.whitereport .hu), illetveaz Ipsosszal közös, 2013-ban indított Goldfish kutatássorozat. Ezekből tudható, hogy egy-egy megyeszékhelyen átlagosan 80–160 helyi médiatermék férhető hozzá, ami igen nagy szám, s ez intenzív lokálismédia-fogyasztással is társul. A Goldfish révén jelenleg tizenegy megyeszékhely cross-mediás adatai érhetők el, az első „médiamélyfúrást” Pécsett végezték. A szakember szerint a Goldfish által létrejött egy „hiperlokális egyenértékes”, azaz egy olyan iparági valuta, amilyen például a televíziós szegmens számára a GRP. Ez abból a szempontból lényeges, hogy a hirdetők, ügynökségek szívesebben viszik költéseiket a jól igazolható, egységesen mért felületekre.
melléklet
ajánlat kampányát muKenéz Krisztián (Creabird) elmondta: éptatta be előadásában. A pen a fent vázolt trendek miatt érezték hiperlokális kommuniúgy, hogy érdemes a hiperlokális szegkáció viszonylagos újmensre fókuszálni, így donság volt a UPC élemost már budapesti ügytében, ráadásul nem telnökség létükre miskoljes várost, hanem kiváci, szegedi és győri irodával is rendelkeznek. A lasztott – pécsi és budapesti – kerületeket szakember előadásában céloztak meg. A kommunikáció gerincét részben az Apród–OLX- ennek megfelelően különféle közterülenévváltás tapasztalatait osztotta meg a ti (citylight, promobike, hiperoszlop) és hallgatósággal a hiperlokális kommuni- BTL-aktivitások (hajtogatható, tévét forkáció szemszögéből, a hirdetőnek ugyan- mázó DM-levél, speciális szórólap) adták. is kifejezett célja volt, hogy a márkavál- Számos tényezőt figyelembe vettek a kamtó kampány erős „helyi lábakon” is áll- pány relevánsabbá tétele érdekében, ilyen jon. A hiperlokális kampányok – márká- volt az adott terület gazdasági helyzete, a tól, céltól függően – képesek önmagukban szezonalitás, a földrajzi viszonyok, a veris megállni, arra is alkalmasak ugyanakkor, senytársak jelenléte, az utazási szokások, a hogy egy országos kampányt pontosabbá helyiek bevonásának lehetőségei, a lokális tegyenek (például az üzenetek vagy a cél- események, a „couleur locale” és persze a csoport helyi viszonyokhoz illeszkedő fi- konkrét kampánycélok. A UPC elsődleges célja az aktivitással az értékesítés és a helyi nomhangolásával). Mint Kenéz Krisztián elmondta: ha a shopok támogatása, a másodlagos cél pemarketinget vadászathoz hasonlítjuk, a dig a márka imázsának „lazítása” volt. Ez hiperlokális kommunikáció arra alkal- utóbbi azért volt fontos, mert a felmérések mas, hogy közelebb vigyen a vadhoz. A alapján vidéken a UPC-t nagy, drága, „alhelyi médiakínálat rendkívül gazdag, ép- kuképtelen” multinak látták a fogyasztók. A kampány relevánssá tételében az ügyfélszolgálatok is támogatni tudják a marketingkommunikációs csapatot, mivel helyismerettel rendelkeznek, erre a bemutatott kampány esetében építettek is. Maguk a kommunikációs munkatársak is kimentek „terepre”, ami azért is lényeges volt, mert a megcélzott kerületek sem hasonlítottak egymásra. A kampány számos tanulsággal szolgált, az oszlopokon elhelyezett hirdetések pélHa a marketinget vadászathoz hasonlítjuk, a hiperlokális kommunikáció arra alkalmas, hogy közelebb vigyen a vadhoz.
A Goldfish a nagyvárosokra fókuszál, és pen ezért könnyű mellélőni, ami az adata jövőben Budapestre vonatkozó adato- alapú optimalizálás fontosságát húzza alá. kat is szolgáltatni kívánnak, ehhez azon- Médiatervezői oldalról a szakember megban még a módszertan finomhangolására erősítette azt a korábban elhangzott állívan szükség. Szintén nem szeretnék a mé- tást, hogy Budapest mint helyi terep egérést a megyeszékhelyekre szűkíteni, bár- szen másképp kezelendő, mint a vidéki vámely hirdetési potenciállal rendelkező vá- rosok. A hiperlokális kampányok nehézros érdekes, húszezer fős lakosság felett. A sége, hogy az ügynökségnek nagyszámú Goldfish a marketingkommunikációs mix médiatulajdonossal kell kapcsolatot tartaoptimalizálására is alkalmas, nem pusztán nia, ezek egy része nem rendelkezik jelenelérési adatokat szolgáltat. Az adatokból tős portfólióval és/vagy tapasztalattal, így már most látható: a helyimédia-fogyasz- szerepet kap az edukáció is. Szintén ketás mindenhol releváns mértékű, a loká- zelni kellett a „lejön a nagy budapesti ügylis média napi elérése minden eddig mért nökség vidékre, biztosan sok pénzt el levárosban meghaladja a 87 százalékot. Így het tőle venni” percepciót. Az előadó úgy tehát mindenképpen érdemes az országos látja, most már jelentős pozitív elmozdukampányok mellett a helyi média erejé- lás érzékelhető e téren. re is építeni, ezt a szakember konkrét pél- Ancsa-Molnár Zsuzsanna (UPC) egy tévévásárlási lehetőséggel kiegészített HDdákkal támasztotta alá.
dául „elvesztek”, azaz a fogyasztók nem emlékeztek rájuk (lehetséges, hogy a reklámanyag nem működött ebben a formátumban), de a kreatív szórólapozás nagy sikert aratott a fogyasztók körében. A hatékonyságot mérték, az értékesítés kétszer akkora volt azon területekhez képest, amelyeken az ajánlat ugyanúgy élt, de nem futott támogató kommunikáció. A kreatív szórólapozás további hasznos tanulsága volt, hogy olyan helyzetekben, amikor a fogyasztók nyitottak (például a hétvége közeledtével), nagyobb az esély, hogy rövid kérdőíveket is kitöltsenek, amelyekből számos értékes információdarabka nyerhető ki. Zárásként az előadó kiemelte: minél több szempontból érdemes megvizsgálni a kampány helyszínét; egyetlen médiaeszközt sem szabad
13
melléklet
C é l zot t h i p e r lo k á l i s ko m m u n i k ác i ó
rő prioritásokkal, illetve jelentős helyis- te az előadó: a print messze van még atmerettel, amelyre a budapesti központnak tól, hogy elveszítse a relevanciáját. A nais figyelnie kell a médiamixek kialakítása- pilapokon belül a helyi szereplő, ebben az kor (a hiperlokális médiamixek termék- esetben a Kisalföld a domináns hírforrás. kategóriánként különböznek). A printbü- A vidéki nagyvárosok lakosságára jellemdzsé csökkentését Mezei Márk elmondása ző, hogy a helyi hírek jobban foglalkozszerint ugyanakkor többnyire elfogadják. tatják őket, mint az országos hatókörűEnnek az az oka, hogy véleménye szerint ek, ezt az igényt pedig a helyi média tuda print nem mérhető, teljesítménye nem ja kiszolgálni. A Lapcom több éve kezdett vethető össze más eszközökével, illetve el a napilaphoz magazinokat csomagolni, azokkal az üzleti KPI-okkal sem, amelyek- ezek most már önállóan is 40 százalék fekel a Quaestor marketingesei dolgoznak. letti elérést adnak. Ez Györke Zoltán szeDe hasonló elbírálás alá esik a szakember rint azért fontos, mert miközben a lokális tömegelérés eszköze a megyei napilap, ehszemében például a mozi is. A különböző területeken a cég heti három- hez a magazinok a tematikus környezetnégy kommunikációt indít, ehhez mérten ből eredően pluszt adhatnak hozzá. A heoptimalizálják a médiamixet. A kampány- lyi közéletről máig elsősorban a megyei felületek megítélése szempontjából az ol- napilapból lehet tájékozódni, online macsó leadek szállításának képessége a leg- ximum a print médiamárka internetes fefontosabb. Az online marketing egyfajta lületén, hangzott el. Ötvös Edina (POP Group) evolúción ment keresztül: az AV-t követa lokális PR lehetőségete a CT, majd a leadek, de az is eljöhet hairől beszélt előadásában. A public relations néhány éve vált hangsúlyossá az Az online marketing egyfajta evolúción ment keresztül: ügynökségi csoport tevékenységében, részben anaz AV-t követte a CT, majd a leadek. Egyre több médiatu nak a felismerésnek köszönhetően, hogy a multinacionális márkatulajdonosok is lajdonosnál lehet leadalapon vásárolni, a kérdés mindig az, nyitottak a lokális (PR-)kommunikációra. Válaszul az új igényekre a POP Group léthogy ki viseli ennek a kockázatait. rehozott egy úgynevezett konverziócsapatot, amely a média- és a PR-területet ötvözi, azaz a PR-t is szervesen beépíti a médiastratégiába, az utómérésre is hangsúlyt a döntést követően optimalizálták a helyi marosan, hogy a hirdető „a kész ügyfelet fektetve. Mint az előadó elmondta: mámédiamixet: a háromhetes kommuniká- akarja átvenni a felülettől”. Egyre több mé- ig él az a régi szemlélet, amely alapján fecióban online és rádiós hirdetésekre épí- diatulajdonosnál lehet leadalapon vásárol- lülről, azaz helyi specifikáció nélkül közetettek. A pull kampány első lépése egyhe- ni, a kérdés mindig az, hogy ki viseli ennek lítenek a célcsoporthoz, ami viszont a lotes imázskommunikáció volt, ezt követte a kockázatait. Hirdetői oldalról a digitális kális piacokon alacsonyabb hatékonyságú a konkrét ajánlatok megjelenése. A kam- felületekre támaszkodó, leadalapú terve- kommunikációhoz vezethet. A megyei napány eredményeképpen kétszeresére nőtt zés folyamatos potméter-csavargatást je- pilapok jól illeszkednek a tömegelérést célul kitűző kampányokba, ám a valóban hea cég weboldalának látogatottsága. Az ér- lent, hangzott el. tékesítési hatásról a szakember elmond- Györke Zoltán (Lapcom) szerint egyfelől lyi igényekre szabott kommunikáció érdeta: „Szabolcsban mindig a holnap vásárló- megyei napilapok kiadójaként evidenciá- kében érdemes ezek mellett a lokális ménak tűnik, hogy a helyi- diakínálatot tüzetesebben is szemügyre it keressük”, azaz az érdeklődés felkeltése, média-fogyasztás inten- venni. Ez nemcsak a hatékonyságot nöa megfelelő üzenet megfelelő helyeken vazív, másfelől az ügyfél- velheti, hanem a büdzsét is csökkentheló elhelyezése volt a legfontosabb cél. oldali éveire visszagon- ti. A szakember két konkrét példával zárMezei Márk (Quaestor) dolva be kellett ismernie, ta előadását. alapvetően digitális komannak idején korántsem munikációval foglalkotudta felmérni, valójában zik a cégnél, így némileg provokatívan közölte, mennyire színes a hiperlokális kínálat. A hogy az offline kommu- szakember a győri piacot hozta példaként: nikációt leginkább „rá- itt a Goldfish alapján 45 releváns médium hagyták” az elődei. Hozzátette: a printbü- van jelen, gyakorlatilag minden médiatídzsét évről évre megvágja, mivel úgy lát- pust képviselve. Szerinte a mérés tanulsája, bár „szükséges rosszként” még mindig ga, hogy minden város önálló piac, ahol az használniuk kell, még mindig lehet „húz- intenzív médiakínálat és -fogyasztás leheni rajta”. Az online marketing sajátossága, tővé teszi a portfóliógondolkodást, az op- Door Tamás (Juventus Rádió, HEROE) és dr. Szilvay Balázs (HEROE) a helyi rádiók hogy bukásról bukásra építkezik, a mar- timalizálást. ketinges ügyfelekért folytatott harca „pil- A győri adatok alapján a fogyasztók első- marketingkommunikációs szerepét jársorban televízióból, másodsorban (87 szá- ta körbe. Az első fontos megállapítás az langóvadászat”. A cég tevékenysége szerteágazó, országo- zalék) napilapból tájékozódnak. Ezzel az volt, hogy a rádióknak van mit tenniük san 21 irodája van, esetenként igen elté- előző prezentációra is reagálva azt jelez- annak érdekében, hogy a hirdetők média-
élből kizárni, mivel helyzetfüggő, hogy mi működik a legjobban; illetve nem szabad sajnálni az energiát a mélyebb utóértékelésre, mert később többszörösen megtérül a befektetett munka. Gégény Norbert (Porsche Hungaria/Das Welt Auto) elmondta: a követendő alapelvek a legtöbb hiperlokális kampány esetében hasonlóak, ami az ő szempontjukból speciális, az az érzékenyebb termék. Az ismertetett kampány célja minőségi használt autók értékesítésének a támogatása volt, ráadásul egy fogyasztói szempontból kényes területen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A push üzenet helyett tartalomalapú kommunikációban gondolkodtak, mivel egy többmilliós autót nem lehet „rányomni” a fogyasztókra, inkább a figyelmük felkeltésére érdemes törekedni. Ezt
14
C é l zot t h i p e r lo k á l i s ko m m u n i k ác i ó
melléklet
bott elérést képes biztosítani. Használata felé mutat, hogy mára a legtöbbünkhöz „hozzánőtt” a telefonja, és az okostelefon-penetráció 34-35 százalék körül lehet. A fejlődést ugyanakkor lassítja, hogy az okostelefonosok egy jelentős részéhez még nem társul adatforgalmi előfizetés, illetve nem használják ki a tulajdonosok a készülékükben rejlő lehetőségeket. Ilyen szempontból egy olyan oldschoolnak tartott hirdetési forma, mint az SMS, valójában egyáltalán nem öregedett el, és hatékony eszköz lehet a márkák kezében, mondta el Salánki Viktor. A többnyire 5-10 százalékos válaszadási arány már rendkívül jónak mondható, de előfordult már 30 százalékos response rate is a Magyar Telekom által kezelt kampányokdították el, most már 23 nál. A megoldás előnye, hogy a meddőmixébe be- vagy visszakerüljenek. A mébudapesti kerület helyi szórás minimálisra csökkenthető a célzott, diafogyasztók ugyanakkor nem pártoltak híreit és szolgáltatásait releváns üzenetek révén. el, a lokális rádiók napi elérése jelentős, s gyűjtik egybe. Ahogyan A Magyar Telekom e trendekre válaszul a rádiós műfajhoz (a zenéhez, a releváns a vidékiekre igaz, hogy három évvel ezelőtt hozta létre Akció Nehelyi hírekhez, a játékokhoz stb.) a hallelsődlegesen a helyi hí- kem néven harmadik feles mobilmarkegatók érzelmi alapon is viszonyulnak. A rek érdeklik őket, úgy ez ting-megoldását. Az adatbázisban jelenleg médium előnye mind hirdetői, mind közönségoldalról a rugalmasság és a gyor- a budapestiekre is áll, a szakember sze- 105 ezer lakossági ügyfél érhető el (opt-in). saság. Régebben a rádiókat azzal keresték rint havi 650 ezer egyedi látogatót érnek A regisztráció során már eleve annyi inmeg az ügyfelek, hogy adjanak nagyszámú el. A projektmenedzser úgy látja, a szóró- formációt megadnak magukról a felhaszszpotot és melléjük valami egyedi aprósá- lapokkal, klasszikus DM-ekkel szemben got; ez mostanra átalakult, és egy egyedi a lokális információk fogyasztása is egyötletet várnak, ami erős jelenlétet bizto- re inkább az online térbe terelődik. ElőÉrdekes szempont, hogy a hagyosít, s e mellett a szpotok kiegészítésül szol- adásában több nemzetközi példát is emlímányos „nagymédia” védtelen gálnak. Door Tamás autós példán keresz- tett, megmutatva, hogy a hiperlokális ona Google és a Facebook költéseltül mutatta be, hogyan használható a helyi line termékek iránt a legtöbb piacon nő szívó erejével szemben, mivel az rádió kampánycélokra meddőszórást mi- az igény, nincs olyan modell ugyanakkor, utóbbi évek tapasztalatai alapamely holtbiztosnak tűnik. nimalizáló módon. ján nem képes a kis pénzekért Szilvay Balázs azt a mondást idézte, amely Egy budapesti kerület 30 és 130 ezer kölehajolni. Ezzel szemben a helyi szerint az újságot olvassák, a televíziót né- zötti lakost tudhat magáénak, így az egyes online médiának jók az esélyei. zik, a rádiót viszont sze- kerületekre szabott online újságok gyaretik. Ez – összeadva az korlatilag úgy működnek, mintha egy-egy erős hiperlokális elérés- város lapjai lennének. Érdekes szempont, nálók, hogy ismerhetők a főbb demográfisel – befolyással lehet a hogy a hagyományos „nagymédia” véd- ai jellemzőik, az alapvető érdeklődési kökommunikáció hatásos- telen a Google és a Facebook költéselszí- rük. A Telekom mobilszolgáltatóként tudságára, illetve hatékony- vó erejével szemben, mivel az utóbbi évek ja, hogy az ügyfelei mikor melyik cellában ságára is. A HEROE el- tapasztalatai alapján nem képes a kis pén- tartózkodnak, s ezt a demográfiai adatoknöke ugyanakkor visszautalt arra, hogy zekért lehajolni. Ezzel szemben a helyi on- kal párosítva „ultra-hiperlokális” kampáa rádióknak a kommunikáció, az ön- és line médiának jók az esélyei, az Ittlakunk. nyok futtathatóak. ügyféledukáció terén még sok teendő- hu is számos kis hirdetővel (helyi szolgál- A gyakorlatban ez úgy működik, hogy jük van, e feladatokra a szakmai szervezet tatókkal) áll kapcsolatban. Emellett ma amikor egy ügyfél átlép A cellából B cellámost komoly hangsúlyt fektet. A HEROE már egyre több az olyan nagy hirdető is, ba, s ott egy hirdető (például egy étterem) 2014-ben el tudta érni, hogy a helyi rádiók amely egy ablakból akar lokalizált üzene- a számára is releváns kampányt futtat, akszinte kivétel nélkül részt vegyenek a hall- teket eljuttatni az egyes kerületekben élő kor SMS-ben kap ajánlatot (például kugatottságmérésben, ami a korábban több- fogyasztókhoz. Budapesten mostanra szá- pont). Ezen a megoldáson tavaly kezdtek ször említett mérhetőségi, igazolhatósági mos hiperlokális próbálkozás jelent meg a el gondolkodni, és végül 2014 elején keigények szempontjából számít. A szakmai médiapiacon, e szegmens további fejlődé- rült sor egy három hónapos pilotprojektre. 25 hirdető 28 kampánya révén tesztelték, egyesület az NMHH-val is jó kapcsola- se várható a elkövetkező időkben. tot tudott kialakítani, ami az elnök sze- Salánki Viktor (Magyar Telekom) elő- hogy milyen hatékonysággal használharint ahhoz vezetett, hogy csökkent az egy- adásában a mobilmarketingre fókuszált, tóak marketingcélokra a rendszerben elamely az ő értelmezésé- érhető cellainformációk. A Deutsche Teegy megyeszékhelyre régebben jellemző ben adatbázis-alapú, az- lekom-csoporton belül elsőként a magyar frekvenciatúlkínálat. Szilvay Balázs úgy az direktmarketing-esz- piacon vezették be élesben a szolgáltatást véli, a helyi rádiós szegmens mostanra új köz, interaktív és sze- 2014 őszén. A továbblépési lehetőséget a lehetőséget kapott az építkezésre. mélyre szabott. A mo- prediktív analízis, azaz a fogyasztói viselSzabados Balázs (Ittlakunk.hu) az online bilmarketing most már kedés „megjósolása” jelenti, eddig ugyanis kerületi/városrészmédia sajátos szegmentömeges, személyre sza- múltbéli adatokra építettek. sét mutatta be. A site-ot két és fél éve in-
15
