Hogyan adózunk 2015-ben?

ADÓTÖRVÉNYEK 2015

Hogyan adózunk 2015-ben? Hasonlóan a tavalyi évhez, idén is megkímélte a jogalkotó az adózókat a nagyobb horderejű változásoktól, és nem kell elejétől a végéig újratanulni az adótörvényeket. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egyes adózói köröket nem érintenének drámaian bizonyos változások (főleg a különadók), illetve, hogy nem maradnának hatályban most is olyan adójogszabályok, amelyeket inkább az adózók szeretnének megváltoztatni. Ha az irányokról kellene röviden nyilatkozni, akkor azt mondhatjuk, tovább nő a fogyasztási (forgalmi) alapú adók térnyerése, ismét gyarapodtunk egy-két unortodox különadóval, míg a jövedelemadók és a korábban bevezetett különadók érdemben nem változnak, tehát makrogazdasági szinten várhatóan nőni fog jövőre az adóterhelés.

2014. november 19. az áfa csalások érdemi visszaszorítása érdekében pedig egy sor eljárási és ellenőrzési (hatásköri) változás lép hatályba, amely lehet, hogy egyes adózók életét adminisztratív szempontból tovább nehezíti, de összességében fontos változások ezek. Fordított áfa szerint kell majd adózni néhány újabb ágazati termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után, illetve jövőre sokkal könnyebbé válik színházakat, filmalkotásokat és látványcsapatsportokat támogatni társasági adóból, mind pénzügyi, mind adminisztratív szempontból.

Az adórendszer egyszerűsítése iránti igény úgy tűnik végérvényesen lekerült a napirendről, idén már szólamok szintjén sem találkozunk ezzel a törekvéssel, a jövedelemadók ígért csökkentése pedig egyelőre még várat magára – bár hozzátesszük, hogy ezen a téren egyáltalán nem állunk már most sem rosszul. Viszont hogy említsünk pozitívumokat is, visszakerült az adózás rendjéről szóló törvénybe alapelvi szinten, hogy az adóhatóság nem ítélheti meg ugyanazt a jogügyletet eltérően az egyes adózóknál, 1


2014. november 19.

TARTALOM:

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ .......................... 2

Folytatódik a családalapítást, valamint a házasodási kedvet elősegítő adókedvezmények kiterjesztése. Az idén bevezetett családi járulékkedvezmény után, jövőre bevezetésre kerül egy teljesen új adóalap-kedvezmény, valamint 2016-tól fokozatosan növekedni fog a családi kedvezmény összege kétgyermekes családok esetén. Az eredeti javaslatokhoz képest mégsem emelkednek az egyes meghatározott juttatások adóterhei, azonban bonyolultabbá válik a maximálisan béren kívüli juttatásként adható összeg számítási módszere, és így lényegében csökken a béren kívüli juttatásként adható juttatások mértéke.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOK ........ 7 TÁRSASÁGI ADÓ .......................................... 8 HELYI ADÓK............................................... 12 ILLETÉK ..................................................... 13 PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK............... 14 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ...................... 15 REKLÁMADÓ ............................................. 17 A FORGALMAZÓK ÉS A BEFEKTETÉSI ALAPOK KÜLÖNADÓJA............................................ 19 A ROBIN HOOD ADÓ.................................. 20 A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ............ 21 NEM MÓDOSUL A TÁVKÖZLÉSI ADÓ .......... 21 ENERGIAADÓ ............................................ 21 KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ............... 22 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI DÍJ............. 23 AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY... 24 SZÁMVITEL ................................................ 27

Jön az új családi adókedvezmény, az „első házasok kedvezménye” 2015. január 1-jétől a házastársak már a családi kedvezmény érvényesítése előtt – amely csak gyermek (illetve magzat) után vehető igénybe – adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe. A kedvezmény érvényesítésének feltétele lesz, hogy legalább az egyik fél első házasságát köti. A kedvezmény mértéke az adóalapból havi 31.250 Ft lesz, mely 5.000 Ft adómegtakarítást fog eredményezni jogosultsági hónaponként. Az új kedvezmény maximum 24 hónapig, vagy legkésőbb a gyermek/magzat után érvényesített családi adókedvezményt megelőző hónapig lesz igénybe vehető. A kedvezmény a családi adókedvezményhez hasonló tartalmú közös nyilatkozattal az adóelőlegből év közben is érvényesíthető lesz.

2


2014. november 19.

Családi kedvezmény

meghatározott egyedi, illetve összesített korlátokon belül kerülnek juttatásra.

Az elfogadott javaslat alapján 2016-tól fokozatosan emelkedik a két gyermek után igénybe vehető családi kedvezmény összege. Ennek megfelelően 2019-re duplájára nő (azaz 62.500 Ft-ról 125.000 Ft-ra) az adóalapkedvezmény, mely így havonta, gyermekenként akár 20.000 Ft tényleges adócsökkenést is eredményezhet. 2015. január 1-jétől a családi kedvezmény igénybevétel feltételeként tett nyilatkozatban a gyermekek adóazonosító jelét fel kell tüntetni, míg a jelenlegi szabályok alapján – adóazonosító jel hiányában – elegendő a természetes azonosító adatok kitöltése is. Tehát a gyermek adóazonosító jelének megigényléséről gondoskodni szükséges a családi adókedvezményre vonatkozó 2015. év eleji nyilatkozat leadása előtt.

Az alábbi négy esetben a juttatás egyes meghatározott juttatásként adózik, tehát az 1,19-cel beszorzott adóalapot 27% egészségügyi hozzájárulás, valamint 16% szja terheli (azaz összesen 51,17% közteher):

 A

béren kívüli juttatások egyedi értékhatárt meghaladó része után;

 A SZÉP kártya formájában adható juttatás 450 ezer Ft-ot meghaladó része után (a SZÉP kártyára vonatkozó egyedi értékhatár jelenleg is 450 ezer Ft);

 Az egyéb – SZÉP kártyán kívüli – béren kívüli juttatások összesítetten 200 ezer Ftot meghaladó része (még akkor is, ha az egyedi értékhatárt egyébként nem haladják meg a juttatások), valamint

 A SZÉP kártyán keresztül adott és az egyéb Béren kívüli juttatások meghatározott juttatások

és

egyes

béren kívüli juttatások együttes összege (ún. rekreációs keretösszeg) 450 ezer Ft-ot meghaladó része után.

Az eredeti tervekkel ellentétben a SZÉP kártyán keresztül adott juttatások 450 ezer Ftig továbbra is a béren kívüli juttatásokra irányadó szabályok szerint fognak adózni, valamint az egyes meghatározott juttatások adóterhei sem növekednek. Azonban a béren kívüli juttatásként adható juttatások összesített értékhatára csökkenni fog, és a jövőben több értékhatár-korlátra is oda kell figyelni.

A fenti korlátértékek számításakor arányosítani szükséges a munkaviszonyban töltött napok számával, kivéve a munkavállaló halálát, amely esetben a teljes összeg figyelembe vehető. Továbbá, a keretösszegek számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is.

A juttatások köre nem változik, a SZÉP kártyán keresztül adott, és az egyéb nevesített béren kívüli juttatásokat (mint például az Erzsébet utalványt havi 8.000 Ft-ig, az iskolakezdési támogatást a minimálbér 30 %-áig, BKV bérletet) terhelő bruttó adóteher továbbra is 35,7% lesz, feltéve, hogy a törvényben

A változásokat példával szemléltetve, amennyiben a munkáltató valamilyen oknál fogva egyáltalán nem ad munkavállalójának SZÉP kártya-juttatást, kedvezőbb adókulccsal összességében csak 200 ezer Ft összegben adhat béren kívüli juttatást, az eddigi 500 ezer Ft-os értékhatárral szemben. 3

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 Azonban, ha 350 ezer Ft-ot kihasznál a munkavállaló/munkáltató a SZÉP kártya keretösszegből, ezen felül még adhat 100 ezer Ft értékű egyéb béren kívüli juttatást a bruttó 35,7%-os adókulcsot alkalmazva.

Juttatások minősítése Alapelvként kerül rögzítésre, hogy nem kerülhet kedvezményes adózás alá (pl. adómentes, vagy béren kívüli juttatáskén) az a bevétel, amely a magánszemélyt az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg. Bár ez eddig is így volt, de a törvény az új rendelkezés által explicite kizárja az olyan esetet, mikor egy munkáltató nem bér, hanem egyéb formában fizetné a munkavégzés ellenértékét, vagy például jutalmat.

2014. november 19. önkéntes kölcsönös pénztárakhoz. Azonban, hogy ez a kedvezmény valóban elérje a célját – tehát, hogy arra a befizetésre tekintettel kapja a magánszemély, amely valóban nyugdíjcélú megtakarítás jellegű – a nyugdíjbiztosítás fogalma pontosításra került. Ennek megfelelően a nyugdíjbiztosítás 2015. január 1-jétől csak a törvényben nevesített négy kockázatra (haláleset, nyugdíjba vonulás, 40%os egészségkárosodás elérése, és nyugdíjkorhatár elérése) terjedhet ki. A törvénymódosítás értelmében csak maga a biztosított személy lehet a kedvezményezett, aki részére a biztosító fizet (teljesít), kivéve a biztosított halálának esetét. Az elfogadott javaslat továbbá definiálja azt is, hogy a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során mi minősül kiegészítő biztosításnak (mely után nem lehet adókedvezmény érvényesíteni), illetve meghatározza, hogy ha a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló biztosítási díjrész nem éri el a kiegészítő biztosítások nélküli teljes biztosítási díj 90%-át, akkor csak a tényleges nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész után érvényesíthető az adókedvezmény (azaz, ha az egyéb kockázati díjrész nem haladja meg a 10%-ot, akkor a teljes összeg után igénybe vehető az adókedvezmény).

Nyugdíj-, és teljes életre szóló életbiztosítás

Változás, hogy a kedvezményt azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel kapcsolatban lehet majd jóváírni, amelyre az adóévben kedvezményre jogosító díjfizetés történt, mégpedig a díjfizetéssel arányosan.

2014-től a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése céljából bevezetésre került, hogy az üzleti biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítás esetén rendelkezni lehet a magánszemély által befizetett díj 20%-ának visszaforgatásáról (maximum 130 ezer forintig), hasonlóan az

Tekintettel arra, hogy a teljes életre szóló (WL), valamint a megtakarítás célú biztosítások jellemzően hasonló célt szolgálnak, a javaslat értelmében azonos adójogi kezelés alá fognak esni 2017 után (ugyanis bizonyos, a biztosításokat érintő 4

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 rendelkezések a tervek szerint csak 2018-tól lépnek hatályba, ezzel időt adva az érintetteknek, hogy felkészülhessenek a jelentősebb módosításokra). Ennek megfelelően az átvállalt rendszeresen fizetendő díj a teljes életre szóló biztosítások esetében is adóköteles lesz (az eddigi adómentességgel ellentétben). További változás, hogy az ilyen jellegű biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként fog adózni a 2018. január 1-je után kötött biztosítások esetén (a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon pedig továbbra is egyéb jövedelemként adóznak).

Felelősségbiztosítás díja

2014. november 19. bejelentési kötelezettség megszűnt, és idén nem is volt adatszolgáltatási kötelezettség ezekkel a programokkal kapcsolatban. A módosítás szerint a jövőben a program szervezőjének meg kell küldenie az adóhatóság részére a program meghirdetéséről a munkavállalóknak és vezető tisztségviselőknek kiadott tájékoztató másolati példányát a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig.

Kiküldetési rendelvény A kiküldetési rendelvény fogalma kiegészül, és a jövőben a szükséges adatokat tartalmazó, zárt rendszerben előállított és kezelt elektronikus úton előállított bizonylat is kiküldetési rendelvénynek minősül.

Az elfogadott javaslat szerint a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díja (ideértve a sérelemdíjat is) révén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél. Ennek a szabálynak a beiktatása valószínűleg az új Ptk. felelősségi szabályai következtében egyre elterjedtebb, a vezető tisztségviselőkre kötött felelősségbiztosítások miatt történik. Átmeneti szabály biztosítja, hogy a módosító törvény hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazható legyen a szabály.

Munkavállalói értékpapír-juttatási programok 2013. december 29. előtt az ún. elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokat be kellett jelenteni az adóhatóságnak, amely azokat nyilvántartásba vette. Ez a 5

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 Külföldi színészek adózása 2014. január 1-je óta a külföldi előadóművészeknek – bizonyos feltételek teljesülése mellett – lehetőségük van az Szja tv. szerinti egyszerűsített adózás választására. Ennek megfelelően önálló tevékenység végzése esetén összes bevételüknek – ideértve a tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérítést és a biztosított szállás szokásos piaci értékét is – 70%-a, míg nem önálló tevékenység esetén a tevékenységért kapott díjazás 100%-a minősül jövedelemnek, melyet 16% szja terhel. A módosítások értemében a bevétel számításakor nem a szállás szokásos piaci értékét, hanem a szállás ellenértékét kell majd figyelembe venni a jövőben. Jelenleg a külföldi előadóművészek jövedeleméből az adót az ország elhagyásáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Az elfogadott módosítás alapján, amennyiben a külföldi előadóművész az adókötelezettségének képviselő, meghatalmazott útján tesz eleget, ez a határidő Magyarország elhagyásától számított 90 napra kitolódik.

2014. november 19. Tekintettel arra, hogy jelen esetben nem beszélhetünk kifizetőről (hiszen az Szja. törvény definíciója alapján a külföldi előadóművész csak kifizetőnek nem minősülő személytől származó jövedelmével kapcsolatban választhatja az egyszerűsített adózást), valamint a módosított Eho. törvény egyértelműen kimondja, hogy az előadóművésznek kell fizetnie az egészségügyi hozzájárulást, jelen pillanatban ellentmondás van az Eho. törvény szövegében. Reméljük, hogy ennek javítása a közeljövőben megtörténik. Megjegyezzük, hogy a fenti egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól – bizonyos feltételek fennállása esetén – továbbra is mentességet szerezhetnek azon magánszemélyek, akik igazolni tudják, hogy más EU tagállamban, vagy Magyarországgal társadalombiztosítási egyezményt kötött államban a társadalombiztosítási rendszer hatálya alá tartoznak és járulékot fizetnek.

A társadalombiztosítási szabályokban kimondásra kerül továbbá, hogy az egyszerűsített adózást választó külföldi előadóművészekre a társadalombiztosítás nem terjed ki, és egyúttal az Eho. törvényben rögzítésre kerül, hogy ezen jövedelmük után 14%-os eho fizetésére kötelesek, melynek felső határa adóévenként 450 ezer Ft. Mivel az Eho. törvény hatálya általános szabály szerint csak a Tbj. szerinti belföldi magánszemélyekre terjed ki, beiktatásra került az a rendelkezés, miszerint a fent vázolt esetben eho-kötelezettség terheli a kifizetőt.

6

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOK Az elfogadott módosító javaslat értelmében a társadalombiztosítás szabályozás tekintetében nem lesznek nagyobb horderejű változások. Az egészségügyi hozzájárulást érintő lényegesebb tervezett módosításokat – tekintettel arra, hogy szorosan összefüggenek az szja változásokkal –, a személyi jövedelemadó részben már összefoglaltuk. Ennek megfelelően a béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás változása átvezetésre került a releváns törvényhelyeken, illetve a külföldi színészek egészségügyi hozzájárulási kötelezettségével is kiegészítésre került az Eho. törvény (ahogy feljebb is részleteztük sajnos nem megfelelően). További változás, hogy a családosok elhelyezkedését, foglalkoztatását elősegítő szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető összege növekedni fog részmunkaidős foglalkoztatás esetén. Egészségügyi szolgáltatási járulék 2015. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.660 Ft-ról inflációkövető módon 6.930 Ft-ra emelkedik, melynek napi összege így 231 Ft lesz.

Szociális hozzájárulási adó A hatályos szabályok alapján a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő szülőket foglalkoztató munkáltató szociális hozzájárulás adó kedvezményt érvényesíthet – a gyermekek

2014. november 19. számától, valamint az anyasági támogatás típusától függően – három vagy öt éven keresztül. A kedvezmény az első kettő vagy három (az öt éven keresztül igénybe vehető kedvezmény esetén) évben a bruttó bér 27%-a, a követő év(ek)ben pedig 14.5%. Alapja havonta a munkavállaló bruttó bére, de maximum 100 ezer Ft. A módosításoknak megfelelően 2015től nem kell arányosítani részmunkaidő esetén a bruttó bért, vagy a 100.000 Ft-ot, a kedvezmény ekkor is a teljes összeg után lesz érvényesíthető.

Harmadik állambeli kiküldött biztosítási helyzete, munkaerő-kölcsönzés A harmadik állambeli külföldi kiküldöttek, valamint munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak két évnél hosszabb munkavégzés esetén is mentesülhetnek az egyéni járulékfizetés alól bizonyos feltételek teljesítése esetén (előre nem látható ok miatt, ami a munkavégzés kezdetétől számított egy éven túl következik be, bejelentés az adóhatóság felé). A jelenlegi szabályozás értelmében a két éves szabály 2013. január 1jétől számítódott, azonban a módosítások értelmében ez az időpont 2013. július 1-jére változik, és ennek megfelelően a biztosítási kötelezettség a fent említett személyek esetén legkorábban 2015. július 1-jétől áll be. Külföldi kölcsönbeadó vállalkozás esetén a társadalombiztosítási kötelezettségek (bejelentés, nyilvántartás, bevallás stb.) a magyar kölcsönbevevőt terhelik. A jövőben lehetőség lesz rá (de nem kötelező), hogy a személyi jövedelemadóval kapcsolatos adókötelezettséget is a belföldi kölcsönvevő teljesítse.

7

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 TÁRSASÁGI ADÓ A társasági adó jelenleg hatályos előírásai az elfogadott törvénymódosítás alapján több ponton is változnak. A módosítások több esetben jelentős változásokat eredményeznek elsősorban a kapcsolt vállalkozások körét és a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat, az elhatárolt veszteség felhasználását, valamint az előadó-művészeti tevékenység, a filmalkotás, illetve a látvány-csapatsportok támogatásának rendszerét érintően. Bővül a kapcsolt vállalkozások fogalma 2015-től bővül a kapcsolt vállalkozások fogalma. Az elfogadott törvénymódosítás szerint ugyanis kapcsolt vállalkozási viszony jön létre az adóalany és más személy között, ha a felek között az ügyvezetés egyezőségére (az ügyvezető vagy ügyvezetők személyének egyezőségére) tekintettel az üzleti és a pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

2014. november 19. Elhatárolt veszteség korlátozása

felhasználásának

A korábban bevezetett korlátozásokat követően az elfogadott javaslat több ponton is tovább szigorítja az elhatárolt veszteség felhasználásának lehetőségét. A vonatkozó módosítások az alábbiak szerint foglalhatók össze:

 A 2014. évben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és korábban fel nem használt elhatárolt veszteség a keletkezés évében hatályos (illetve eltérő üzleti éves adózók esetében a 2014-es adóévben keletkezett elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én hatályos) szabályok szerint, de legfeljebb a 2025. december 31-ét magába foglaló adóév utolsó napjáig használható fel.

 A 2015. adóévtől kezdődően keletkező elhatárolt veszteséget a keletkezését követő 5 használhatják fel az adózók.

veszteség adóévben

 A jogutód társaság az átalakulás (ideértve az egyesülést és szétválást is) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaság átalakulást követően tovább folytatott tevékenységéből származó bevétel a jogelőd által az átalakulást megelőző három adóévben azonos tevékenység keretében elért átlagos bevételben képvisel. E rendelkezések nem érintik azt az esetet, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

 Többségi befolyásszerzést követően a megszerzett társaság adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel a többségi befolyásszerzést megelőzően 8

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 keletkezett elhatárolt veszteségét, amilyen arányt a megszerzett társaság többségi befolyásszerzés megtörténtét követően tovább folytatott tevékenységéből származó bevétele a többségi befolyásszerzést megelőző három adóévben azonos tevékenysége keretében elért átlagos bevételében képvisel.

2014. november 19. nyújtottak ilyen támogatást, szintén részt vehessenek a támogatási rendszerben.

Nem változnak a K+F tevékenységhez fűződő kedvezmények Az eredeti javaslattal ellentétben nem változik a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység definíciója, így tehát nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal által végzett előzetes minősítés a K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmények igénybevételéhez.

Az előadó-művészeti tevékenység, a filmalkotás és a látvány-csapatsportok támogatási rendszerének átalakítását célzó változások Az elfogadott javaslat az előadó-művészeti tevékenység, illetve szervezetek, a filmalkotások és a látvány-csapatsportok jelenleg működő támogatási rendszerének fenntartása mellett ugyanazon célok támogatására egy új, átmenetileg biztosan párhuzamosan működő rendszert vezet be. A módosítás kimondott célja, hogy az ilyen jellegű támogatások ne az adózás előtti eredményt terheljék, hanem az adózás utáni eredményt befolyásolják, számviteli elszámolásuk a társasági adó elszámolásához igazodjon, ezáltal azon multinacionális vállalatok, amelyek eddig a számukra kedvezőtlen számviteli elszámolás miatt nem

Az elfogadott javaslat alapján a társasági adó alanyai jogosultak az előadó-művészeti tevékenység, illetve szervezetek, a filmalkotások és a látvány-csapatsportok támogatásának céljából rendelkezni a társasági adóelőleg, társasági adóelőlegfeltöltés, illetve társasági adó formájában megfizetett adójuk kedvezményezett célra történő felhasználásáról. Az adózók legfeljebb a fizetendő adóelőlegük 50%-át, adóelőlegfeltöltési kötelezettségük, illetve társasági adójuk legfeljebb 80%-át ajánlhatják fel e formában a kedvezményezett célok támogatására. A felajánlott összegeket az állami adóhatóság az adózó által benyújtott támogatási igazolások és egyéb adminisztratív feltételek teljesülése esetén utalja át a támogatni kívánt szervezetek részére. Ez alól kivételt képez a Magyar Nemzeti Filmalap részére történő felajánlás, ebben az esetben nem szükséges beszerezni a támogatásról szóló igazolást. Abban az esetben, ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra felajánlott összeg meghaladja a kiállított igazolásban szereplő összeget, az adóhatóság a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban 9


2014. november 19.

szereplő összeg 2%-át – a támogatott céltól függően – a jóváhagyó szervezetnek utalja át.

történő felajánlás esetén az adójóváírás mértéke 2,5%.

A látvány-csapatsport támogatása esetén a felajánlott adó összegének 12,5%-a kiegészítő támogatásnak fog minősülni, amelyet az adózó támogatási vagy szponzorációs szerződés keretében ajánlhat fel a támogatni kívánt szervezetek részére. Szponzorációs szerződés esetében a felajánlott adó kiegészítő támogatásnak minősülő része az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélküli ellenértékét fogja képezni.

Az adójóváírást az adóhatóság az adózó társaságiadó-folyószámláján kötelezettséget csökkentő tételként fogja jóváírni. Az adójóváírás összege mint egyéb bevétel az adózó adómentes bevételét fogja képezni. Az adójóváírásból származó túlfizetés esetében azonban az adózó nem kérheti a különbözet kiutalását, vagy más adónemre történő átvezetését.

A látvány-csapatsport támogatása esetén továbbá az adóhatóság a kedvezményezett célra felajánlott adó összege 1%-ának 1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, 2/3 részét pedig az érintett országos sportági szakszövetség részére utalja át. A felajánlott adónak tehát e hatósági díjjal csökkentett összegét továbbítja az adóhatóság a támogatni kívánt szervezeteknek. Az adózó a jövő évtől kezdődően a kedvezményezett célra felajánlott adó összege, de legfeljebb az éves társaságiadófizetési kötelezettségének 80%-a után lesz jogosult adójóváírásra. Látvány-csapatsport támogatása esetén az adójóváírás alapját a kedvezményezett célra felajánlott összeg kiegészítő támogatással és az 1%-os hatósági díjjal csökkentett összege képezi. Látványcsapatsportok támogatása esetén az adójóváírás alapja tehát a felajánlott összeg 86,5%-ára csökken. Az adójóváírás mértéke 7,5% abban az esetben, ha az adózó a társasági adóelőlegfizetési, illetve társasági adóelőleg-feltöltési kötelezettsége terhére rendelkezik az adóról, míg az adófizetési kötelezettség terhére

Az adózók az elfogadott javaslat átmeneti rendelkezései értelmében az adójuk, illetve adóelőlegük kedvezményezett célokra történő felajánlásáról már 2015 januárjától rendelkezhetnek. Ugyanazon adóév vonatkozásában az adózók nem élhetnek az előadó-művészeti tevékenység, illetve szervezetek, a filmalkotások és a látvány-csapatsportok jelenleg működő támogatási rendszeréből származó adókedvezmény, illetve a kedvezményezett célokra történő adófelajánláshoz kapcsolódó adójóváírás igénybevételével.

Reklámköltségek elszámolhatósága A jelenlegi szabályozás alapján a reklám közzétételével kapcsolatban elszámolt költségek kizárólag abban az esetben minősülnek elismert költségnek társasági adó szempontból, ha a társasági adó alanya rendelkezik a reklám-közzétevő azon nyilatkozatával, miszerint a reklámadókötelezettségét teljesítette vagy reklámadókötelezettség nem terheli.

10


2014. november 19.

Az elfogadott törvénymódosítás 2015. január 1-jei hatállyal megváltoztatja (kibővíti) azon tényállások körét, amelyek megvalósulása esetén a reklámköltségekkel kapcsolatos adóalap-növelési kötelezettség elkerülhető.

megrendelésének időpontjában szerepelt a NAV honlapján közzétett, reklám-közzétevő adóalanyokkal kapcsolatos nyilvántartásban.

A módosítás értelmében egyrészt amennyiben a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség összege az adóévben összesen a 30 millió forintot nem haladja meg, akkor a reklám-közzétevő nyilatkozatának meglététől, valamint az alábbi esetek fennállásától függetlenül az adott költségek elismert költségnek minősülnek társasági adó szempontból (ettől függetlenül természetesen az egyéb növelő jogcímeket is figyelembe kell venni az elszámolhatóság során).

 Bevezetésre

Egyéb módosítások kerül a felsőoktatási intézmények támogatásához kapcsolódó társaságiadó-alap kedvezmény. Az elfogadott konstrukció szerint a felsőoktatási támogatási megállapodás keretében biztosított támogatás elismert ráfordításnak minősül, továbbá az adózó a megállapodás alapján biztosított támogatás összegének 50%-áig a támogatás évében adóalap-kedvezményt is igénybe vehet. E rendelkezéseket az adózók már a 2014-es adóév vonatkozásában is alkalmazhatják.

 A jövőben a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményei szerint keletkezett üzleti vagy cégértékre az adózók évi 10%-os mértékű társasági adó szerinti értékcsökkenést számolhatnak el.

 A

Másrészt a módosítás alapján az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladó reklámköltségek esetén nem csak a reklámközzétevő nyilatkozata alapján mentesülhet a társasági adó alanya az adóalap-növelési kötelezettségek alól, hanem (a Reklámadó törvény hasonló tárgyú módosításához hasonlóan) más tényállások esetében is. Az egyik ilyen esetnek minősül az, ha a társasági adó alanya igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását ő vagy a reklámmegrendelő kérte a reklám-közzétevőtől. A másik tényállás pedig az, ha a reklámközzétevő a reklám közzététel

módosítás alapján a jövedelem(nyereség-) minimum megállapítása során a jelenleg hatályos szabályozással ellentétben az összes bevételt csökkentő tételként nem lehet figyelembe venni az eladott áruk beszerzési értékét, valamint a közvetített szolgáltatások értékét.

 Az

elfogadott javaslat a kapcsolt vállalkozások között folytatott ügyletek során alkalmazott elszámolóárak alátámasztását szolgáló adatbázisszűrések torzító hatásának csökkentése érdekében további statisztikai szűkítés elvégzését írja elő, amennyiben e szűkítés bizonyos szempontok (így például a funkcióelemzés, a minta elemszáma vagy a szélsőértékek) alapján indokolt.

11

ADÓTÖRVÉNYEK 2015  Az

elfogadott módosítási javaslat értelmében az adózó – a korábbi korlátok érvényben tartása mellett – bármely általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy után érvényesítheti a vonatkozó adóalap-kedvezményt.

 A módosítások szerint nem keletkezik telephelye a külföldi ingatlanbefektetési alapoknak a tulajdonukban álló belföldi ingatlanok esetében sem. A módosítás külföldi és a hazai ingatlanbefektetési alapok közötti korábbi hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére szolgál.

2014. november 19. HELYI ADÓK Települési adók A helyi adókról szóló törvény módosítása 2015. január 1-jétől lehetőséget biztosít a települési önkormányzatoknak, hogy az illetékességi területükön új típusú adókat, ún. települési adókat vezessenek be. A törvénymódosítás alapján a települési adó bármilyen adó lehet, ha annak működtetését törvény nem tiltja, illetve olyan adótárgyra vethető ki, amelyre törvényben szabályozott – így akár központi, akár helyi – közteher hatálya nem terjed ki. A módosítások értelmében a települési adók alanya kizárólag magánszemély lehet (vagyis maga az állam, önkormányzat, szervezet, valamint vállalkozó nem).

Iparűzési adó alapja A jelenlegi szabályozás alapján a kapcsolt vállalkozásoknak a helyi iparűzési adóalapjuk megállapításakor a kapcsolt viszonyban lévő társaságok nettó árbevétel és eladott áruk beszerzési értéke („ELÁBÉ”) adatainak teljes összegét figyelembe kell venniük, függetlenül attól, hogy az adott adóévben a kapcsoltsági viszony milyen időtartamra állt fenn. A törvénymódosítás (a Reklámadó törvény azonos tartalmú módosításához hasonlóan) ezt az aránytalan helyzetet azzal rendezi, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó nettó árbevétel és ELÁBÉ értékeket csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – összegben kell figyelembe venni. Az új rendelkezés 2015. január 1-jei hatállyal lép életbe.

12

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 ILLETÉK Bizalmi vagyonkezelés A hatályos előírások alapján – speciális szabályozás hiányában – a bizalmi vagyonkezelési jogviszony kedvezményezettjének illetékkötelezettsége a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti szerződés megkötésének napján keletkezne. Ebben az időpontban azonban a ténylegesen megszerzett vagyonelemek és azok értéke nem ismert.

2014. november 19. meglévő lakástulajdon értékesítésének tényét a rendelkezésre álló időn belül nem igazolja, úgy a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke utáni illetéket, valamint pótlékilletéket lesz köteles fizetni.

A törvénymódosítás 2015. január 1-jei hatállyal ezt a helyzetet azzal orvosolja, hogy a kedvezményezettet terhelő illetékkötelezettség a vagyon tényleges megszerzésének napjához kapcsolódik.

Lakástulajdon adás-vétele A hatályos szabályozás alapján azok a magánszemélyek, akik a meglévő lakástulajdonuk értékesítése előtt vásárolják meg a másik lakástulajdonukat, a megszerzett lakás forgalmi értéke után kötelesek az adóhatóság által megállapított visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Így ezek a magánszemélyek a cserét pótló vétel kedvezményét csak utólag – a meglévő lakástulajdon eladásáról szóló igazolás benyújtását követően – érvényesíthetik. Az elfogadott törvénymódosítás a fenti esettel kapcsolatban 2015. január 1-jével kedvezőbb szabályt vezet be. Az adóhatóság ugyanis ezekben az esetekben a magánszemély nyilatkozata alapján az illeték-kiszabási eljárást a meglévő lakástulajdon értékesítéséig, de legkésőbb a másik lakástulajdon megvásárlásától számított egy évig felfüggeszti. Amennyiben a magánszemély a

Illeték megfizetése Évtizedes elmaradást pótolva a törvénymódosítás a közigazgatási hatósági eljárások esetén az illeték illetékbélyeggel történő megfizetése mellett 2015. január 1jétől főszabályként lehetővé teszi az illeték banki átutalással történő megfizetését is (kivéve a speciális közigazgatási eljárási illetékfizetési eseteket). A közigazgatási hatósági eljárások mellett egyes esetekben a bírósági eljárások során is lehetőség nyílik az illeték banki átutalással történő megfizetésére a következő év elejétől. A bírósági eljárások esetén a banki átutalás feltétele, hogy a keresetindítási határidőnek legalább 31 napnak kell lennie, valamint hogy a bírósági eljárás kezdeményezésekor a fizetendő illeték összege meghaladja az 500 ezer forintot.

13

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 Belföldi ingatlanvagyonnal társaság

2014. november 19. rendelkező

Az adókijátszásra irányuló gyakorlat visszaszorítása érdekében az elfogadott törvénymódosítás a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság definícióján is változtat 2015. január 1-jei hatállyal. A módosítás alapján annak megállapításakor, hogy egy társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül-e, a társaság mérlegében kimutatott eszközök közül nem csak a hatályos szabályozás által meghatározott mérlegtételeket, azaz a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket, hanem az aktív időbeli elhatárolások és az adott kölcsönök összegét is figyelmen kívül kell majd hagyni.

Ügyvezetés egyezősége A kapcsolt vállalkozások fogalmának, körének módosításával összhangban az elfogadott törvényjavaslat 2015. január 1-jei hatállyal az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény, valamint az ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházásának illetékmentességi szabályait is módosítja.

PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK Illetékmentesség A törvénymódosítás alapján 2015. január 1jétől a kincstár által vezetett valamennyi nemzetgazdasági számlákon és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési műveletek mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól (a jelenleg hatályos szabályozás alapján a mentesség kizárólag az állami adóhatóság részére vezetett nemzetgazdasági számlákat és alszámlákat érinti). A következő év elejétől a pénzügyi tranzakciós illeték alóli mentességet élveznek továbbá egyes, a kincstár által vezetett lebonyolítási számlákon megvalósuló műveletek is (pl. a köznevelési, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított hozzájárulás folyósítására vezetett lebonyolítási számlán megvalósuló fizetési művelet).

A módosítás megakadályozza, hogy egyfelől az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény, másfelől a kapcsolt vállalkozások részére biztosított illetékmentességi rendelkezés kijátszható legyen az ingatlan olyan kapcsolt vállalkozások közötti átruházásával, ahol az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

14


2014. november 19.

Kártyás fizetések illetékkötelezettsége

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az elfogadott törvénymódosítás a pénzügyi tranzakciós illeték kapcsán a kártyás (pl. bankkártya) fizetések illetékfizetési kötelezettségét is átalakítja 2015. január 1-jei hatállyal.

Az általános forgalmi adó jelenleg hatályos előírásait az elfogadott adócsomag több ponton is érinti, melyek közül a legfontosabb az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozóan elfogadott változás.

A módosítás következtében a pénzügyi tranzakciós illeték alapjára vonatkozó felsorolásban külön pontban kerül megnevezésre, hogy a fizető fél (pl. magánszemély) által a kedvezményezett (pl. élelmiszerbolt) útján kezdeményezett fizetés esetén az illeték alapja – az általános szabálytól eltérően – a fizető fél ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (pl. bankkártya) lebonyolított előző naptári évi fizetési műveleteinek összességével egyezik meg. Az előbbiek szerint meghatározott egyetlen műveletnek tekintendő tranzakciók pénzügyi tranzakciós illetékének mértéke általános esetben éves szinten 800 forint lesz. Azonban ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz érintés nélküli fizetési funkcióval (PayPass) rendelkezik és ezt a funkciót a fizető fél legalább egyszer használja is, akkor az illeték mértéke 500 forint. Az elfogadott törvényjavaslat alapján a pénzforgalmi szolgáltatónak (mint az illetékfizetésre kötelezett személynek) a kártyás fizetési műveletre vonatkozó illetékkötelezettséget — egy alkalommal — a naptári év első hónapjának 20. napjáig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (első alkalommal 2015. január 20-ig).

Időszakos elszámolású kapcsolódó új szabályok

ügyletekhez

A korábban nagy visszhangot kapott és végül teljesen visszavont jogszabály-módosítás után a 2015. évi adócsomag ismét megváltoztatta az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontját megállapító szabályokat. A korábbi módosítási javaslattal – és az EU Áfa Irányelvével – összhangban az időszakos elszámolású ügyletek esetén főszabály szerint az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz a teljesítés időpontja. A főszabálytól azonban két irányban is eltérést enged ezúttal az elfogadott adócsomag:

 Abban az esetben, ha a számla vagy nyugta kibocsátása és az ellenérték megtérítése is megelőzi az elszámolással érintett időszak utolsó napját, a teljesítés a számla vagy nyugta kibocsátásának az időpontja lesz.

 Amennyiben az ellenérték megtérítésének az esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének az esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő 30. nap lesz a teljesítés időpontja. 15

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 Az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának megállapítására vonatkozó új rendelkezések általános érvénnyel – elegendő felkészülési idő biztosítása érdekében – csak 2016. január 1-jével (tehát egy évvel elcsúsztatva) lépnek hatályba, ugyanakkor a könyvviteli, könyvvizsgálói és adótanácsadói szolgáltatást nyújtóknak már 2015. július 1jétől alkalmazniuk kell az új szabályokat.

2014. november 19.  Az

elfogadott adócsomag bővíti az adómentes tevékenységek körét, kiterjesztve azt a katonai, rendvédelmi, rendészeti célú termékek és szolgáltatások nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítésére is.

Adómentességhez kapcsolódóan elfogadott módosítások  Az elfogadott adócsomag értelmében egyértelműen kimondásra kerül, hogy az egyéni ügyfelek részére végzett portfóliókezelés – összhangban az Európai Bíróság Deutsche Bank-ügyben hozott ítéletével – nem minősül adómentes tevékenységnek. A befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés azonban továbbra is adómentes marad, azzal, hogy ez az adómentességi szabály kiegészül a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfolió-kezelésével.

 A törvény jövő évtől

lehetővé teszi a külföldi adóalany esetében a bejelentkezési kötelezettség mellőzését abban az esetben is, ha az adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az áfa-raktárból Közösségen belüli adómentes értékesítést hajt végre. A mentesség feltétele, hogy a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettséget az adóraktár üzemeltetője teljesítse.

Áfacsalások visszaszorítását célzó módosítások  Az áfacsalások visszaszorítása érdekében – a sertés ágazatban bevezetett intézkedés pozitív tapasztalatai alapján – más nagytestű állatok (szarvasmarha, juh, kecske) esetében is 27%-ról 5%-ra csökken az alkalmazandó áfa-kulcs az élőállat, valamint a „köztes terméknek” minősülő hústermék (fél-, negyed áru) értékesítése esetén.

 Szintén az áfacsalások visszaszorítása érdekében egy évközben elfogadott törvénymódosítás alapján 2015. január 1jétől bevezetésre kerül a fordított adózás egyes acélipari termékek esetében. Az elfogadott adócsomag az évközi módosításhoz kapcsolódóan a fordított adózással érintett acélipari termékek körét pontosítja. 16

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 Egyéb módosítások  Kiterjesztésre kerülnek a kapott előleggel kapcsolatos adófizetési szabályok a csereügyletek tekintetében történő alkalmazhatóság érdekében. Az elfogadott adócsomag alapján ugyanis az előlegre vonatkozó rendelkezéseket ezentúl minden – tehát nem csak a pénz és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában – a teljesítést megelőzően adott, ellenértékbe beszámítható vagyoni előny esetében alkalmazni kell.

 A motorbenzin áfa-tartalma levonható lesz azokban az esetekben, ha azt az adóalany igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába épül be.

 2015-től valamennyi termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – azaz nem csak az építési-szerelési munkához – kapcsolódó munkaerő kölcsönzés esetén a fordított adózás szabályait kell alkalmazni belföldi adóalanyok között. (Az eredeti javaslat szerint a fordított adózás alkalmazhatóságát csak annyiban terjesztették volna ki, hogy az ingatlan építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásvételi eljáráshoz nem kötött létesítéséhez, átalakításához, bontásához, valamint építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan átadásához igénybe vett munkaerő kölcsönzés került volna új elemként a fordított adózásra vonatkozó szabályok hatálya alá.) Az elfogadott adócsomag alapján továbbá a jövőben nem csak a munkaerő kölcsönzés fog fordított adózás alá esni, hanem az iskolaszövetkezett által nyújtott szolgáltatások is.

2014. november 19.  Az eredeti törvényjavaslattal ellentétben nem nyílik meg Norvégia tekintetében az áfa-visszatérítés lehetősége, mivel az erre vonatkozó viszonosság az elfogadott törvényben végül nem került kimondásra.

 Az átmeneti rendelkezések között került rögzítésre, hogy azon adóalanyok, akik az elfogadott adócsomag kihirdetését követő napig nyilatkoznak arról, hogy a beépített és be nem épített ingatlanra vonatkozó valamennyi termékértékesítésükre az adókötelessé tételt választják, a nyilatkozatukat 2015. február 28-áig megváltoztathatják a lakóingatlanok tekintetében. Szintén kimondásra kerül, hogy az így megtett adómentességre vonatkozó nyilatkozat 2015. január 1-jétől kezdődően lesz alkalmazható.

REKLÁMADÓ A reklám-megrendelő adókötelezettsége A jelenleg hatályos szabályozás alapján a reklám-közzététel megrendelése kizárólag abban az esetben nem keletkeztet adókötelezettséget a reklám-megrendelő számára, ha a reklám-közzétevő nyilatkozatot állít ki arról, hogy adókötelezettségét teljesíti, vagy hogy adókötelezettség nem terheli.

17

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 Az elfogadott törvénymódosítás a reklámmegrendelő adóalany adókötelezettségének enyhítése érdekében 2015. január 1-jei hatállyal bővíti azon tényállásokat, melyek megvalósulása esetén a reklám-megrendelő adókötelezettsége nem áll elő. Az egyik ilyen esetnek minősül (a reklámközzétevő nyilatkozatának megszerzése mellett) az, ha a reklám-megrendelő kéri (és ezt a tényt hitelt érdemlő módon alá is tudja támasztani) a nyilatkozat kiadását a reklámközzétevőtől, valamint e tényt, a közzétevő személyét és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelenti. A másik ilyen tényállás az, ha a reklámmegrendelő olyan személytől/szervezettől rendeli meg a reklám közzétételét, amely személy/szervezet szerepel a NAV honlapján közzétett, reklám-közzétevő adóalanyokkal kapcsolatos nyilvántartásban.

2014. november 19. A nyilvántartásba történő felvétel a reklámközzétevő erre irányuló kérelme alapján történik. A nyilvántartás bevezetésével összefüggésben további módosítás, hogy amennyiben a reklám-közzétevő adóalany az állami adóhatóság nyilvántartásában szerepel, akkor 2015. január 1-jétől nem köteles nyilatkozni a reklámadó-fizetési kötelezettségről, vagy arról, hogy őt adófizetési kötelezettség nem terheli.

Adómentesség A törvénymódosítás értelmében 2015. január 1-jétől egyes sporttevékenységi formákkal összefüggésben végzett reklám-közzétételi tevékenységek nem esnek a reklámadó hatálya alá (pl. a reklám-közzétételt az országos sportági szakszövetség vagy az országos sportági szövetség a nemzeti válogatott keret működtetésével, vagy az amatőr versenyrendszer működtetésével összefüggésben végzi).

Felső adókulcs emelkedése Az elfogadott módosítások következtében 2015. január 1-jétől a reklám-közzétevő adóalanyok esetében a 20 milliárd forintot meghaladó adóalaprész után fizetendő reklámadó mértéke 40%-ról 50%-ra emelkedik.

Nyilvántartás a reklám-közzétevőkről

Tört adóév adókötelezettsége

Az előzőekben felvázolt módosításokkal összhangban 2014. december 1-jétől a NAV nyilvántartást vezet az adókötelezettségüket jogszerűen teljesítő, valamint az adófizetésre nem köteles reklám-közzétevő adóalanyokról.

A Reklámadó törvény hatályos szabályozása nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy mi a teendő akkor, ha a reklámközzétevő adóalany adóéve bármely okból 12 hónapnál rövidebb.

18

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 Ezt a hiányt pótolandó a törvénymódosítás erre az esetre előírja, hogy az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesítenie kell, majd erre az évesített összegre kell kiszámítania a sávos adózás alkalmazásával az érvényesített adóösszeget. A reklám-közzétevő adóalany által fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos részével egyezik meg.

A reklám-közzététellel kapcsolatos adóalap A jelenlegi szabályozás alapján a kapcsolt vállalkozásoknak a reklám-közzététellel kapcsolatos adóalapjuk megállapításakor a kapcsolt viszonyban lévő társaságok adóalapjának teljes adóévi összegét figyelembe kell venniük, függetlenül attól, hogy az adott adóévben a kapcsoltsági viszony milyen időtartamra állt fenn. A törvénymódosítás (a Helyi adókról szóló törvény azonos tartalmú módosításához hasonlóan) ezt az aránytalan helyzetet azzal rendezi, hogy 2015. január 1-jétől a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap megállapításánál csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – adóalap összegét kell majd figyelembe venni.

Eltérő üzleti éves adózók adókötelezettsége A jelenleg hatályos előírások az átmeneti, speciális rendelkezések kapcsán rendezik a naptári évtől eltérő üzleti éves adózó 2014. naptári évi (azaz nem adóévi) adókötelezettségét is. Ugyanakkor abban az esetben, ha a naptári évtől eltérő üzleti éves adózó 2014. üzleti évben kezdődő üzleti éve a Reklámadó törvény hatálybalépését (2014.

2014. november 19. augusztus 15.) megelőzően kezdődött (pl. 2014. április 1.), akkor az általános szabályoknak megfelelően (ami előírja, hogy ezen adózónak az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell eljárniuk az adókötelezettség teljesítése során) ezen adózó az adott üzleti év 2015-ös naptári évre eső része (a példánál maradva 2015. január 1. és 2015. március 31. közötti időszak) tekintetében nem esik a Reklámadó törvény hatálya alá, így őt adókötelezettség sem terheli (hiszen a 2014. üzleti évének első napján a törvény még nem volt hatályban). Az elfogadott adócsomag ezt a hiányt azzal a módosítással pótolja, miszerint a kérdéses időszakot (a példa esetében 2015. január 1. és 2015. március 31. közötti időszak) egy sajátos átmeneti adóévnek kell tekinteni a reklámközzétevő, naptári évtől eltérő üzleti éves adóalanyoknál. A módosítás erre az időszakra írja elő az adó és az adóelőleg összegét, továbbá az adóelőleg megfizetésének időpontját.

A FORGALMAZÓK ÉS A BEFEKTETÉSI ALAPOK KÜLÖNADÓJA Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járulékról szóló 2006. évi LIX. törvény elfogadott módosítása 2015. január 1-jétől az eredeti tervekkel ellentétben a kollektív befektetési formákat terhelő különadó helyett bevezeti a külföldi kollektív befektetési formák magyarországi forgalmazói, valamint a Magyarországon bejegyzett befektetési alapok adókötelezettségét. Ezzel párhuzamosan megszűnik a befektetési alapkezelők korábbi különadó-kötelezettsége. 19

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 Az új különadó alanya a forgalmazó, illetve a befektetési alap. Az adó alapja a forgalmazó esetében az általa ügyfelei részére vezetett értékpapírszámlákon nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapír forintban kifejezett negyedévi átlagos nettó eszközértéke, a befektetési alapok esetében pedig az alapkezelők által kezelt befektetési alapok befektetési jegyeinek negyedévi átlagos nettó eszközértéke. Mind a forgalmazó, mind pedig a befektetési alap esetében az éves adó mértéke az adóalap 0,05%-a lesz. Az adót negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve kell a negyedévet követő hónap 20. napjáig bevallani és megfizetni. Az adókötelezettségek teljesítésére a forgalmazó, valamint a befektetési alapkezelő kötelezett.

2014. november 19. kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalékot. A módosítás értelmében adóalapot csökkentő tételként vehető figyelembe az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás bekerülési értéke, a céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, valamint a tulajdoni részesedére visszaírt értékvesztés feltéve, hogy ezt az összeget az adózó egyszer már a Robin Hood adó vonatkozásában növelő tételként figyelembe vette. Az adózók a tulajdoni részesedére visszaírt értékvesztéssel kapcsolatos adóalapot csökkentő tételt választásuk szerint már a 2014. évi adókötelezettség meghatározása során is alkalmazhatják.

A ROBIN HOOD ADÓ A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény elfogadott módosítása alapján a legalább 50 millió forintos árbevétellel rendelkező adóalanyok a társasági adóra előírt határidőkkel összhangban az adóelőleget – a 2014. évben még választásuk szerint, 2015-től azonban már kötelezően – a korábbi 90%-os szint helyett a fizetendő adó teljes összegére egészítik ki. 2015. január 1-jétől adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét, az ingyenesen adott juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adót, az átalakulással kapcsolatban keletkező pozitív átértékelési különbözetet, valamint a várható

Az elfogadott javaslat értelmében továbbá az adózó a 2014-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során választása szerint adóalapot csökkentő tételként veheti figyelembe az adóalanyiság létrejöttét megelőzően képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben elszámolt bevétel összegét.

20


2014. november 19.

A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ

NEM MÓDOSUL A TÁVKÖZLÉSI ADÓ

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvénymódosítása alapján – a jövedéki adó fenntartása mellett – népegészségügyi termékadó is terhelni fogja egyes alkoholtermékek forgalmazását. Ez alól az új szabályok szerint kivételt képez a gyümölcspárlat, a jövedéki adó 68. § (1) bekezdésében felsorolt, jövedékiadómentesen felhasználható italok (ecetek, gyógyszergyártásban felhasznált alkohol, stb.), valamint az adalékanyagot – ide nem értve a karamellt – nem tartalmazó, legalább 7 féle gyógynövény felhasználásával előállított italok. Az adó mértéke 2015. január 1-jétől az alábbiak szerint kerül megállapításra:

Az internethasználat adókötelessé tételéről szóló javaslat az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem kerül be a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény 2015. január 1jétől hatályos szabályai közé.

ALKOHOLTARTALOM

ADÓ

(térfogatszázalék)

(forint / liter)

1,2% - 5%

20

5% - 15%

100

15% - 25%

300

25% - 35%

500

35% - 45%

700

45%-tól

900

A jogszabály átmeneti rendelkezései alapján, ha az alkoholos ital belföldi értékesítése még 2014-ben, szabad forgalomba bocsátása viszont csak 2014. december 31-ét követően valósul meg, akkor az adókötelezettség – a főszabálytól eltérve – a szabad forgalomba bocsátást fogja terhelni.

ENERGIAADÓ Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása értelmében emelkedni fog az adó mértéke: az energiaadó mértéke villamos energia esetében megawattóránként 310,5 forintra, földgáz esetében gigajouleonként 93,5 forintra, valamint a szén esetében ezer kilogrammonként 2516 forintra. Bővül továbbá az adólevonásra és visszaigénylésre jogosult adóalanyok köre. A törvénymódosítás alapján lehetővé válik az adóvisszaigénylés az ún. ásványi folyamatokhoz kapcsolódóan, azaz kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatban felhasznált energia vonatkozásban.

21


2014. november 19.

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

Forgalomba hozatal alóli kivétel

Termékdíj-köteles bővülése

Nem fog forgalomba hozatalnak minősülni (ezáltal nem eredményez termékdíjkötelezettséget sem) az olyan apport, jogutódlásos megszűnés és üzletág-átadás, amely nem jár általános forgalmi adó fizetési kötelezettséggel.

termékek

körének

Az elfogadott adócsomag alapján termékdíjkötelessé válik az egyéb műanyag termék, az egyéb vegyipari termék, valamint az irodai papír is, továbbá bővítésre kerül a termékdíjköteles csomagolószerek és az elektromos, elektronikai berendezések köre is. Egyéb műanyag terméknek a műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat, ezek részei, valamint az ezekből készült áru fog minősülni. Ezen termékek kapcsán a díjtétel 1.900 Ft/kg lesz. Az egyéb vegyipari termék kategóriába a szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, valamint a szépség- vagy testápoló készítmények kerülnek. Az előbbi termékek díjtétele 11 Ft/kg, míg az utóbbi termékek díjtétele 57 Ft/kg lesz. Az elfogadott adócsomag alapján irodai papír alatt az olyan információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papírt kell majd érteni, amely további megmunkálás nélkül lesz alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra. Az irodai papír díjtétele 19 Ft/kg lesz.

Termékdíj mértéke Az elfogadott adócsomag a környezetvédelmi termékdíj díjszerkezetét, valamint ezzel kapcsolatban a díjköteles termékek díjtételét is módosítja. A díjtételek a módosítás következtében jellemzően emelkednek.

Termékdíj-fizetési kötelezettség alóli új mentesség bevezetése Azon kézműipari tevékenységet végző kisvagy mikrovállalkozásoknak, amelyek éves nettó árbevétele nem éri el a 600 000 Ft-ot és a kézműipari tevékenység keretében előállított termék csomagolására kizárólag természetes anyagból előállított csomagolóeszközt vagy csomagolóanyagot használnak, nem kell termékdíjat fizetniük.

Termékdíj-kötelezettség történő átvállalása

szerződéssel

Kiegészítésre kerül a termékdíj-kötelezettség szerződéssel történő átvállalásának a lehetősége a bércsomagolás esetével, valamint az engedélyezett bérleti rendszer keretében történő csomagolás létrehozása esetével.

Kereskedelmi csomagolás A jövőben a kereskedelmi csomagolás kategória alatt kizárólag a fémből – a kupak kivételével – készült italcsomagolások maradnak, az egyéb anyagokból (műanyag, papír-műanyag társítás, üveg) készült italcsomagolásokra az alap díjtétel kerül alkalmazásra.

22


2014. november 19.

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI DÍJ

MÓDOSÍTOTT NETTÓ ÁRBEVÉTEL (MNÁ)

FELÜGYELETI DÍJ

Kölcsönös adatcsere

MNÁ < 500 millió

0%

500 millió < MNÁ < 50 milliárd

0,1%

50 milliárd < MNÁ < 100 milliárd

1%


2%


3%


4%


5%

300 milliárd < MNÁ

6%

A törvénymódosítás a következő év elejétől lehetővé teszi a NÉBIH számára a NAV által működtetett EKAER-ben, (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) a felügyelet hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatokkal kapcsolatos információkérést; másrészt a módosítások következtében a NAV-nak is lehetősége lesz a NÉBIH által működtetett FELIR-ben (élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer) rögzített egyes adatok lekérdezésére, illetve a rendszerhez történő közvetlen hozzáférésre.

Felügyeleti díj mértéke

MÉRTÉKE

Az elfogadott módosítások alapján 2015. január 1-jei hatállyal a felügyeleti díj mértéke a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek esetében jelentősen átalakul. Ezeknek az üzleteknek a felügyeleti díjat az alábbi táblázatban foglaltak szerint, sávosan progresszív módon kell megfizetniük a fogyasztási cikkek értékesítéséből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételük után. Ahogy korábbi hírlevelünkben is írtuk, a törvénymódosítás nyilvánvaló célja, hogy az élelmiszer kiskereskedelmi piacon domináns szereplőket az átlagosnál jelentősen magasabb mértékkel adóztassa, ezért nem zárható ki, hogy a vélhető diszkriminációra tekintettel ez az adónem is az Európai Bizottság vizsgálata alá és utóbb az Európai Bíróság elé kerül. 23

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY Az adózás rendjéről szóló törvényt számos ponton, kisebb-nagyobb mértékben módosítja az Országgyűlés által elfogadott módosító törvény. A módosítások közül két területet érdemes kiemelni: jelentősen változnak a feltételes adómegállapítás szabályai, az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében pedig egész intézkedéscsomagot tartalmaz az elfogadott jogszabály. Feltételes adómegállapítási eljárást érintő módosítások Az elfogadott adócsomag a feltételes adómegállapításról hozott határozatok tekintetében érvényességi időt vezet be, amelynek értelmében a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig fog tartani. Az új szabályozás lehetőséget biztosít ugyanakkor az adózó részére, hogy az öt év leteltét követően a feltételes adómegállapítási határozat kötőerejének egyszeri, két évvel történő meghosszabbítását kérelmezze. A kötőerő meghosszabbítása iránti kérelem elbírálására a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás szabályait kell majd alkalmazni. Ez utóbbi eljárás esetében törlésre kerül az 50%os díjmérték, így a díjat a feltételes adómegállapítás általános díjtételeire tekintettel kell majd megállapítani.

2014. november 19. Az öt éves érvényességi időt nem csupán a 2015. január 1-jén vagy azt követően kiadott határozatokra, hanem az ezt megelőzően kiadmányozott határozatokra is alkalmazni kell a jövőben azzal, hogy az öt éves érvényességi időt ezen határozatok esetében 2015. január 1-jétől kell számítani. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát nem csupán az adómegállapítást érintő tényállás- vagy jogszabályváltozás, hanem nemzetközi jogi kötelezettség-változás bekövetkezése is megszüntetheti. E szabály visszamenőleges hatályú, vagyis azt a már jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell. Megszűnik továbbá az a 2013-ban bevezetett lehetőség, amely alapján jelenleg az adózó kérelmére a feltételes adómegállapítási határozat a kiadmányozáskor már kihirdetett, azonban hatályba nem lépett nemzetközi szerződés alapján is kiadható. További korlátozás, hogy a folyamatos teljesítésű ügyletek esetében a jövőben csak az általános forgalmi adónem tekintetében lesz kérhető feltételes adómegállapítás. A módosítás rendelkezik arról is, hogy az adózó a jövőben kérheti az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására vonatkozó, az adózó által kidolgozott saját módszer megfelelőségének megállapítását. A tartós feltételes adómegállapítást érintő változás, hogy a jövő évtől az adózót választási lehetőség illeti meg az adómegállapítás érvényességi idejét illetően: a határozat érvényessége az adózó választása szerint a kérelem benyújtásának adóévére és az azt követő két adóévre, vagy a kérelem

24

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 benyújtását követő három adóévre terjedhet ki. Módosulnak az eljárási határidők is. A jövőben a feltételes adómegállapítási eljárásban a határozat meghozatalára 75 nap helyett 90 nap (hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 90 nap, amely egyszer 60 nappal meghosszabbítható), sürgősségi eljárásban pedig 45 nap helyett 60 nap (hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 60 nap, amely egyszer 30 nappal meghosszabbítható) áll a minisztérium rendelkezésére. A kérelem benyújtása előtti személyes konzultáció díja 100 ezer forintról 500 ezer forintra nő 2015. január 1-jétől.

Az áfacsalások visszaszorítása érdekében elfogadott módosítások A módosítás értelmében jövőre útdíjköteles gépjárművel az Európai Unióból Magyarországra, vagy Magyarországról az Európai Unió területére, illetve belföldön nem végfelhasználó részére közúti fuvarozással járó termék behozatalt, illetve termékértékesítést csak olyan adózó folytathat, aki az adott fuvarozás tekintetében rendelkezik érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) számmal. Az EKAER számot az adóhatóság fogja kiadni az adózó részére, aki köteles lesz az adott termékmozgatáshoz

2014. november 19. kapcsolódó részletes adatokat (többek között feladó, címzett neve és adóazonosítója, felrakodás és átvétel címe, termékek megnevezése, súlya, a fuvarozás célja) az adóhatóságnak bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a kockázatos termékek nem útdíjköteles gépjárművel végzett szállítására is kiterjed. A bejelentési kötelezettség megsértése esetén a termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az adóhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40%-áig terjedő (felső határ nélküli) mulasztási bírságot szabhat ki. E szabályt 2015. január 15-étől kell alkalmazni. Az adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései szerint kereskedelmi mennyiségű terméket csak a termék eredetét igazoló dokumentummal (különösen fuvarlevél vagy számla birtokában) lehet fuvarozni. 2015. január 1-jétől ez a szabály úgy egészül ki, hogy az adóhatóság kötelezheti az árufuvarozást végző személyt a fuvarozáshoz kapcsolódó adatok (pl. fuvarozott termék megnevezése, mennyisége, átvételi, kirakodási cím, EKAER szám) megadására, a nyilatkozattétel elmaradása vagy más gyanús körülmény esetén pedig hatósági zárat is alkalmazhat. Szintén az adócsalási láncolatok ellen irányuló módosítás, hogy az adóhatóság a több adózót érintően feltárt, az adótörvények megkerülésének vélelmezésére okot adó tény, körülmény észlelése esetén azt a jövőben minden érintett adózó tudomására hozhatja – annak ellenére, hogy főszabály szerint az adóhatóság az adózóra vonatkozó információt más adózó részére nem adhat ki. A módosítás célja vélhetően az, hogy az adóhatósági értesítést követően a láncolat egyetlen 25

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 résztvevője se hivatkozhasson alappal arra, hogy nem tudott arról, hogy a láncolat adócsalásra irányul. A belföldi összesítő jelentés tekintetében eddig alkalmazott 2 millió forintos értékhatár 1 millió forintra csökken az elfogadott törvénymódosítás alapján. Az értékhatárt el nem érő ügyleteket az adózó – ilyen irányú választása esetén – a jövőben feltüntetheti a belföldi összesítő jelentésben. A jogelőd nélkül alakult adózó havi általános forgalmi adó bevallásra lesz kötelezett a bejelentkezés évében és az azt követő adóévben. A változtatás célja a fiktív cégek mielőbbi kiszűrésének lehetővé tétele. A szabályt azon adózók esetében kell először alkalmazni, akik 2014. december 31-ét követően jelentkeztek be az adóhatósághoz. Nem lesz jogosult éves áfa-bevallás benyújtására az az adózó, amely éves szinten 50 millió forintot meghaladó összegben teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást. A jövő évtől a negyedéves áfa-bevallónak a Közösségi összesítő nyilatkozat tekintetében negyedévesről havi benyújtásra kell áttérni abban az esetben is, ha a Közösségen belüli termékbeszerzés negyedévre vonatkozó ellenértéke haladja meg az 50 ezer eurónak megfelelő forintösszeget (a hatályos szabály szerint csak a Közösségen belüli termékértékesítés tekintetében kell erre az összeghatárra tekintettel lenni).

2014. november 19. További, jelentősebb módosítások  A

kapcsolt vállalkozás definíciója a társasági adóról szóló törvény változásaival összhangban kibővül az ügyvezetés egyezőségére vonatkozó kitétellel. Mivel számos adótörvény nem tartalmaz kapcsolt vállalkozásra saját definíciót, és ezekre az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt definíció az irányadó, a változás számos más adójogszabályt is érinteni fog.

 Az elfogadott adócsomag értelmében alapelvi szinten kerül kimondásra, hogy nemzetközi szerződéssel érintett jogviszony esetén a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó szerződés rendelkezéseinek a szerződő államok által alkalmazott eltérő értelmezése nem vezethet az adóztatás kettős elmaradásához, ilyen esetben Magyarországon az érintett jövedelem nem mentesíthető. Az eredeti elképzeléssel ellentétben azonban nem lép hatályba az a szabály, amely szerint az adózónak kellett volna bizonyítania, hogy az érintett államok által alkalmazott eltérő jogi minősítés nem vezetett az adóztatás kettős elmaradásához.

 Visszakerül az alapelvek közé a korábban hatályát vesztett 130. §, mely szerint az adóhatóság nem minősíthetett egy jogviszonyt adózónként eltérően. A régi-új szabály ugyanakkor kiegészül azzal a kitétellel, hogy az eltérő minősítés tilalma csak akkor áll fenn, ha a korábbi ellenőrzés a jogviszonyt vizsgálta és minősítette is. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság által nem kifogásolt ügyletek ellenőrzéssel történő érintettségét meglehetősen nehéz bizonyítani, az adózók mozgásterét a

26

ADÓTÖRVÉNYEK 2015 kiegészítés a 2013 előtti szabályozáshoz képest jelentősen csökkenti.

 Az elfogadott adócsomag alapján az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónap helyett 12 hónappal meghosszabbodik azokban az esetekben, amikor a másodfokú eljárás, felügyeleti intézkedés vagy bírósági felülvizsgálat eredményeképpen új eljárás lefolytatására kerül sor.

 Az eredeti elképzeléssel ellentétben az elfogadott adócsomag az ukrajnai helyzet miatt bekövetkezett káresemények adórendszeren keresztül történő kompenzálásának szabályait szektorsemlegesen állapítja meg azzal, hogy az adó-visszatérítés szabályai nem a hitelintézeti különadóra vonatkozó rendelkezések között, hanem az adózás rendjéről szóló törvényben kerülnek rögzítésre.

SZÁMVITEL A számviteli szabályokat érintő legfontosabb módosítások egyrészt az új Ptk-hoz kapcsolódónak, illetve szövegpontosítások. A változások közül kiemelhető az exporthoz kötődő fuvarozási költségek számviteli elszámolásának változása.  A

hatályos szabályozás szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértéke. Az elfogadott javaslat ezt szabályt eltörli, így egyrészt egyszerűsödik a számviteli elszámolás,

2014. november 19. másrészt azonban a helyi iparűzési adóalap növekedhet emiatt. A hatályon kívül helyezett szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra sem kell alkalmazni.

 Amennyiben

szerződések, megállapodások utólagos módosításai beszámolóval már lezárt üzleti évet, éveket érintenek, a számviteli elszámolásokra az ellenőrzés megállapításaira vonatkozó szabályok lesznek alkalmazandóak. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehet alkalmazni.

 A számviteli törvény jelenleg a Ptk-ra hivatkozva adja meg a pénzügyi lízing fogalmát. 2015-től a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügyletet (ide értve azt is, ha az anyavállalat és a leányvállalat között jön létre) tekinti a számviteli törvény pénzügyi lízingnek, megkönnyítve a tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolását számviteli szempontból is. Az új szabályt már a 2014ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehet alkalmazni.

 A módosítás értelmében a számviteli törvényben forintban rögzített értékhatárok vizsgálatakor azoknak a társaságoknak, amelyek devizában vezetik a könyveiket az MNB által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazniuk. Az új szabályt már a 2014ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehet alkalmazni.

 Az új Ptk. több esetben hivatkozik a beszámoló, közbenső mérleg szerinti saját tőkére. A számviteli törvény módosítása értelmében a beszámolót, közbenső 27


2014. november 19.

mérleget – eltérő rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet ezentúl figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

 Habár

hatósági jogértelmezés ezt korábban megerősítette, a számviteli törvény szövegének pontosításával egyértelművé válik, hogy tőketartalékba csak az alapítással, tőkeemeléssel egyidejűleg, annak részeként lehet eszközöket, pénzeszközt juttatni, a jegyzett tőke emelése mellett.

 A számviteli törvény előírja, hogy az Áfa tv. szerinti üzletág-átruházáskor a kapott ellenértéknek az átadott eszközökkötelezettségek piaci értéket meghaladó részét (amelyet a vevő egyébként üzleti vagy cégértékként mutathat ki könyveiben) az értékesítő félnél értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehet alkalmazni.

 Az Áfa tv. szerinti pénzvisszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény (áfával csökkentett összegét) egyéb bevételként, illetve a juttató félnél egyéb ráfordításként kell elszámolni, és nem minősülne az ügylet végleges pénzeszköz átadásnak. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehet alkalmazni.

 Meghatározásra kerül, hogy amennyiben egy eszköz használata, rendeltetése megváltozik, az átsorolást legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan kell megtenni. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehet alkalmazni.

Felhívjuk Ügyfeleink figyelmét, hogy a hírlevelünkben közölt információk tájékoztató jellegűek, és általános iránymutatásul szolgálnak. Konkrét kérdéseikkel kérjük, hogy forduljanak tanácsadóinkhoz. Hírlevelünket megtalálják honlapunkon is, a www.orientax.hu címen. Amennyiben cégükön belül mások is igényt tartanának hírlevelünkre, vagy úgy döntenek, hogy nem igénylik kiadványunkat, kérjük jelezzék az [email protected] e-mail címen.

Kapcsolat: Radnai Károly, partner Tel: 06 1 688 4220 e-mail: [email protected] Székely György, partner Tel: 06 1 688 4222 e-mail: [email protected] Lőrincz Zsuzsanna, director Tel: 06 1 688 4223 e-mail: [email protected]

28

Hogyan adózunk 2015-ben?

Recommend Documents