Gödöllő, 2016. július 15.
5. évfolyam; 7-8. szám
A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének
Hírlevele
Tartalomjegyzék HAZAI HÍREK, ESEMÉNYEK .................................................................................................. 3 Nélkülözhetetlenek a jól képzett agrár-szakemberek ............................................................ 3 A magyar mezőgazdaság és élelmiszergazdaság további megerősítéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő számú jól képzett szakember – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Szent István Egyetem Tanévzáró Ünnepi Szenátusi Ülésén, Gödöllőn. ........................................................................................................................ 3 Fazekas: az uniós mezőgazdasági támogatások jelenlegi szintjét 2020 után is meg kell őrizni ........................................................................................................................................... 4 Az európai uniós mezőgazdasági támogatások jelenlegi szintjét 2020 után is meg kell őrizni, az agrárszektorban bármilyen új feladat csak újabb forrásokból finanszírozható - jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kedden az uniós szakminiszterek informális hollandiai tanácsülését követően. ................................................................................................ 4 LEGYÉL TE IS MEZŐGÉPÉSZ! ............................................................................................... 5 Nagyot nyertek a MezőgépÉSZek! .......................................................................................... 5 Véget ért a MEGFOSZ és az Agro Napló MezőgépÉSZek elnevezésű online játéka. A két fordulós játék a fiatalok kreativitását és szakmai tudását egyaránt próbára tette. A fődíjat, vagyis a Fliegl Abda Kft. németországi gyárának meglátogatását a csornai Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Ékszíjszaggatók csapata nyerte meg, de több csapat is értékes nyereményekkel gazdagodik. .......................................................................................... 5 Gépésznek lenni egyre menőbb ................................................................................................ 7 Van abban valami hátborzongató, amikor a Fendt 1000-es szériájú traktor önmagát vezetve lassan odagurul az épülethez. Az orrsúlyán kis párna, a párnán kulcs. A fülkében ül valaki, háttal, hogy látványos legyen: nem ő kormányoz. Persze előrefelé skubiz, nehogy átmenjen parkoló autókon, vagy pár egyetemistán, mert a gép csupán GPS és a földi korrekciós jelek alapján megy, a környezetét nem érzékeli. Óvatosra programozták, ennél sokkal gyorsabban vet, vagy szánt, de itt a biztonság volt a fő cél. ........................................................................... 7 TECHNOLÓGIA ........................................................................................................................ 10 Ki nem szánt, gazt arat – Eketestek konstrukciós és alkalmazástechnikai jellemzői ....... 10
1
A szántóföldi növénytermelésben a csapadék termőtalajba történő befogadására, tárolására és takarékos hasznosítására berendezkedés az elsődleges feladat, amelynek tudás-, eszköz-, technológiai vonatkozásait mielőbb ismertté szükséges tenni. ................................................. 10 GÉPESÍTÉS ÖKONÓMIA ........................................................................................................ 15 Jól jár, aki előre kalkulál – A mezőgazdasági gépi munkák várható költsége 2016-ban . 15 A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) a mezőgazdasági szakemberek tájékoztatása érdekében a várható árakkal, bérekkel, valamint egyéb költségekkel számolva évtizedek óta minden évben kidolgozta és közreadta a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépcsoportok, valamint a munkaműveletek becsült teljesítéseit és költségeit. Ezek az átlagos irányszámok tájékoztatást adnak arról, hogy a különböző gépekkel elvégzett munka mennyibe kerül, így kiindulási alapok lehetnek a gyakorlatban ténylegesen felmerülő munkavégzés költségének, illetve ellenértékének kiszámításához vagy ellenőrzéséhez. ......... 15 A gazdák 18 milliárdot költöttek új gépekre ........................................................................ 21 Az elmúlt két év támogatásainak köszönhetően jelentősen javult a magyar mezőgazdaság gépés eszközellátottsága, azonban további fejlesztések szükségesek az egyre éleződő nemzetközi versenyben – mutatott rá legfrissebb statisztikai jelentésében az Agrárgazdasági Kutatóintézet. ................................................................................................................................................... 21 NEMZETKÖZI GÉPPIACI KITEKINTŐ .............................................................................. 23 Az agráriumot és a mezőgép-piacot érintő trendek és prognózisok az európai országokban ............................................................................................................................. 23 A következőkben rövid tájékoztatást adunk Európa országait érintően a 2015-2016-os időszak agrárgazdasági-, illetve mezőgéppiaci folyamatairól és kilátásokról. Az egyes országok esetében bemutatjuk milyen mértékű változás várható a gépek értékesítését illetően, valamint rámutatunk arra is, melyek azok a tényezők (környezeti, gazdasági, politikai), amelyek az elmúlt időszakban eseményeit, illetve a jövőbeni várakozásokat leginkább befolyásolták. ..... 23 NEMZETKÖZI HÍREK ............................................................................................................. 27 SDF-re változott a SAME DEUTZ-FAHR konszern neve .................................................. 27 A nemzetközi sajtó jelenlétében az olaszországi Treviglio-ban jelentette be a konszern vezetése, hogy a SAME DEUTZ-FAHR cégcsoport neve SDF-re változik. Az új név teljes egészében felváltja a korábbit és világszerte megjelenik a vállalatot érintő összes tevékenységben. A megújulás hatással van a logóra is, beleértve tipográfiát és a szimbólumot. ................................................................................................................................................... 27 A John Deere megvásárolta a Monosemet ............................................................................ 27 A John Deere hivatalos honlapján február 3-án jelentették be, hogy a Deere & Company megvásárolta a hazánkban is jól ismert Monosemet. A precíziós szemenkénti vetés egyik ismert márkájának felvásárlása már novemberben megkezdődött, ám teljesen csak a napokban zárult. A vételár - amiről a közleményben nem ejtenek szót - tartalmazza a Monosem négy franciaországi és két amerikai gyárát is. ................................................................................... 27 ESEMÉNYNAPTÁR .................................................................................................................. 28
2
HAZAI HÍREK, ESEMÉNYEK Nélkülözhetetlenek a jól képzett agrár-szakemberek A magyar mezőgazdaság és élelmiszergazdaság további megerősítéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő számú jól képzett szakember – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Szent István Egyetem Tanévzáró Ünnepi Szenátusi Ülésén, Gödöllőn.
Kiemelte, az agrárium a magyar gazdaság kulcsfontosságú ágazata. A mezőgazdaság évről-évre jobban teljesít, kimagasló mértékben járul hozzá a nemzetgazdasági növekedéshez és exportteljesítményéhez, egyre több embernek ad munkát, megélhetést. Felmérésekre hivatkozva elmondta továbbá azt is, hogy az élelmiszerek iránti igény folyamatosan növekszik, így 2050-ben várhatóan több mint kilenc milliárd ember táplálását kell a világ mezőgazdaságának megoldania. Nagy István fontos feladatnak nevezte a Kárpát-medencén belüli gazdasági kapcsolatok erősítését. Megítélése szerint a magyarországi és a határon túli gazdák és gazdaszervezetek együttműködése kiemelt szereppel bír. 3
A földművelésügyi tárca évtizedek óta kiegyensúlyozott szakmai kapcsolatot ápol a Szent István Egyetemmel, amely a hazai agrárképzés kiemelkedő felsőoktatási intézménye. Magas színvonalú, komplex, elméleti és gyakorlati képzése biztosítja a magyar agrár- és vidékfejlesztési ágazat szakember-utánpótlását. Fotó: Francz Ilona Forrás: AgroNapló – FM Sajtóiroda
Fazekas: az uniós mezőgazdasági támogatások jelenlegi szintjét 2020 után is meg kell őrizni Az európai uniós mezőgazdasági támogatások jelenlegi szintjét 2020 után is meg kell őrizni, az agrárszektorban bármilyen új feladat csak újabb forrásokból finanszírozható - jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kedden az uniós szakminiszterek informális hollandiai tanácsülését követően. A tárcavezető az MTI-nek nyilatkozva fontosnak nevezte, hogy az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) két erős pilléren nyugodjon: a vidékfejlesztési támogatásokon, valamint a közvetlen kifizetéseken. Utóbbira a gazdáknak nagy szükségük van, és azt meg is érdemlik - mondta. Megjegyezte, hogy az uniós tagállamok közkiadásainak jelenleg kevesebb mint 1 százalékát kapják a mezőgazdaság támogatására a földművesek. A Közös Agrárpolitika pedig a tagországok összkiadásain belül nagyjából 0,4 százalékot jelent, ami lényegesen kevesebb, mint amit más ágazatok kapnak - tette hozzá a miniszter. Mint mondta, a magyar kormány álláspontja szerint az agrárszektorban bármilyen új feladat csak újabb források bevonásával finanszírozható. Fazekas Sándor emellett kijelentette, jól látható, hogy a "hirtelen, drasztikus változások" milyen piaci zavarokhoz vezetnek, ezért fontos, hogy az Európai Bizottság alapos elemzéseket végezzen, mielőtt reformintézkedéseket hozna. A földművelésügyi miniszter elmondta, hogy a találkozón szóba került a nehéz helyzetben lévő magyar tejtermelők ügye, s ez külön napirendi pont lesz a következő mezőgazdasági és halászati tanácsülésen. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókra válaszul elrendelt mezőgazdasági exporttilalom nagymértékben hozzájárult a piaci válsághelyzet kialakulásához. "Nem hagyhatjuk magukra a termelőket, ne az uniós gazdák fizessék meg az orosz embargó költségeit" - mondta Fazekas Sándor, aki tárgyalásokat folytatott holland, osztrák, bolgár, szlovén, román, ciprusi és horvát kollégáival, valamint a 2016 második fél évében soros EUelnökségi pozíciót betöltő Szlovákia agrárminiszterével. Forrás: AgroNapló - MTI
4
LEGYÉL TE IS MEZŐGÉPÉSZ! Nagyot nyertek a MezőgépÉSZek! Véget ért a MEGFOSZ és az Agro Napló MezőgépÉSZek elnevezésű online játéka. A két fordulós játék a fiatalok kreativitását és szakmai tudását egyaránt próbára tette. A fődíjat, vagyis a Fliegl Abda Kft. németországi gyárának meglátogatását a csornai Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Ékszíjszaggatók csapata nyerte meg, de több csapat is értékes nyereményekkel gazdagodik. A MezőgépÉSZek elnevezésű online játék a tavaly ősszel elindított szakközépiskolai együttműködési programunk újabb állomása volt. Most zárult játékban mezőgazdasági gépésztechnikus, gépész és gépjavító szakon tanuló diákok vehettek részt 3-5 fős csapatokkal. A vetélkedő első fordulójában egy interaktív játék során a csapatoknak két héten keresztül a mezőgépész szakmához kapcsolódó különféle tevékenységekre, fogalmakra, szlogenekre kellett fényképekkel reagálnia Facebook oldalunkon. A pontozásnál nemcsak a gyorsaság, hanem a kreativitás is számított, hiszen szerkesztőségünk minden nap megválasztotta „a nap képét”. A csapatok által beküldött fényképeket ezen a linken tekinthetik meg. A második fordulóban a partnereink bevonásával, az általuk megküldött vagy interneten elérhető termékinformációk, szakmai anyagok felhasználásával összeállított online tesztet kellett a csapatoknak kitölteni. A 90 kérdésből álló, 150 pontos kérdőív kitöltésére 4 nap állt rendelkezésre, amelyre a visszajelzések alapján szükség is volt, hiszen a kérdések beküldői sokszor nagy fejtörést okoztak a tanulóknak. A két forduló összesített pontszáma alapján alakult ki a végeredmény. Az első három helyezett csapat nagy értékű, élményszerű nyereményekkel gazdagodik. Hely Csapat
Nyeremény
Iskola
1.
Csukás Zoltán Ékszíjszaggatók Mezőgazdasági Szakképző Iskola, Csorna
2.
Péterke Szaki
FM ASzK Pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma
3.
FM DASzK Vépi Középiskolája, Hektárharcosok Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma
Két napos kirándulás a Fliegl Abda Kft. németországi gyárába (Mühldorf) szállással, étkezéssel, utazással együtt. Egy műtrágyaszóró vagy egy gabonavetőgép egy hónapos használatra a csapat iskolájának az Amazonen-Werke Kft. felajánlásából. Egy napos szakmai kirándulás a CHH Műszaki KFT győri ipari parkban található telephelyére utazással, étkezéssel.
A MezőgépÉSZek játék végeredménye Hely
Csapat
Iskola
1. 2. Összesen forduló forduló
1.
Ékszíjszaggatók
Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola, Csorna
37
2.
Péterke Szaki
FM ASzK Pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskolája 29,5 és Kollégiuma 5
120
157
125
154,5
3.
Hektárharcosok
FM DASzK Vépi Középiskolája, Mezőgazdasági Szakképző Iskolája 7 és Kollégiuma
101
108
4.
Gépész Team
Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola, Makó
21,5
85
106,5
5.
10.C Gépészek
FM DASZK Sellyei Mezőgazdasági Szakképző Iskolája 24,5 és Kollégiuma
75
99,5
6.
Pálóczi 10.m/1
Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Örkény
16,5
82
98,5
7.
Entz Gépészek
Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Velence
2,5
65
67,5
8.
Szakembörök
FM ASZK Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Jánoshalma
15,5
16
31,5
9.
Pálóczi 10.m/2
Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Örkény
14,5
-
14,5
10.
MTZ a nyers ERŐ
Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola, Csorna
12,5
-
12,5
11-12.
Hektárharcosok
Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola, Makó
12
-
12
11-12.
Gépkertészek
Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Velence
12
-
12
13.
GépDoktorok
Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Velence
2
-
2
14.
10.C AgroTeam
FM DASZK Sellyei Mezőgazdasági Szakképző Iskolája 1,5 és Kollégiuma
-
1,5
Forrás: AgroNapló
6
Gépésznek lenni egyre menőbb Van abban valami hátborzongató, amikor a Fendt 1000-es szériájú traktor önmagát vezetve lassan odagurul az épülethez. Az orrsúlyán kis párna, a párnán kulcs. A fülkében ül valaki, háttal, hogy látványos legyen: nem ő kormányoz. Persze előrefelé skubiz, nehogy átmenjen parkoló autókon, vagy pár egyetemistán, mert a gép csupán GPS és a földi korrekciós jelek alapján megy, a környezetét nem érzékeli. Óvatosra programozták, ennél sokkal gyorsabban vet, vagy szánt, de itt a biztonság volt a fő cél.
Balra Dr. Szabó István dékán, amint átveszi a kulcsot Dr. Martin H. Richenhagentől A kulcs elvileg egy laboré, amit most adnak át a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Ugyanakkor az épület előtt van egy körbekerített rész, olyan roncsokkal, amelyek akkoriban lehettek újak, amikor a most 70 éves anyukám járt ide – ezeken kívül persze vannak az egyetemnek működőképes gépei is. Azóta Gödöllőn komoly gépészkar fejlődött ki, s az egyetemet összevonták több más felsőoktatási intézménnyel, így már tulajdonképpen Szent István Egyetemnek hívják. A gépészmérnök itt is gépészmérnök, maximum vannak más érdekes ismeretek, amit kazánok vagy fogaskerekek méretezésére kiképzett mérnöknek nem feltétlenül kell tudnia. Mondjuk hogy mitől nem süllyed el a traktor a tökig érő sárban, vagy hogyan kell bármilyen nagy szélben meggyújtani DT75 - ez már gyökeret vert itt egy szál cigit. 7
Nem a ház kicsi. Ezt a típust nem is forgalmazták még Magyarországon Az ehhez hasonló, speciális mezőgazdasági szaktudás – nem feltétlenül a cigigyújtás – megszerzéséhez segítség a labor, ahol felépítették a traktorok komplett GPS-alapú robotkormányzásának rendszerét, és egy hatsoros vetőgépet. Mellesleg a kulcsszállító traktor is itt marad, hogy a diákok megtudják, holt tart a mai technika. Mindez a Fendtet gyártó AGCO nevű cégcsoport, és a hazai forgalmazó, az Axiál műve, mivel úgy tűnik, a felsőoktatás csak magáncégek támogatásával tud előre lépni a gyakorlati oktatásban (nemrég a Claas és a Bosch is avatott itt labort). Most Gödöllő ismét lépett egy rendeset, ráadásul egy olyan csúcstraktorral, amilyet itthon még nem is forgalmaztak – ez autóra lefordítva kábé olyan, mintha érkezett volna egy Bugatti Chiron egy autós tanszékre. Pénteken volt az átadó, ahol Harsányi Zsolt, az Axiál tulajdonosa és Dr. Martin H. Richenhagen, az AGCO elnöke, Dr. Tőzsér János rektor az ilyenkor szokásos protokolláris köröket letudva nyitotta meg a labort. 8
Dr. Richenhagen rövid előadást tartott arról, hogy a mezőgazdaság hogyan fogja eltartani a Föld növekvő népességét, a számítások szerint 2030-ra minden egyes földműves 250 embert fog etetni. Jelenleg Kína, India és Afrika farmjainak gépesítése a nagy falat számukra – a magyar piac ezekhez képest tényleg semmi, pláne egy olyan cégcsoport szempontjából, ahol a Valtrától a Challengerig irdatlan mennyiségű egyéb márka is megtalálható.
Dr. Martin H. Richenhagen adta át a labort és a Fendt traktort a Gépészkarnak Afrikában például a farmok 77 százaléka önellátásra termel, kezdetleges módszerekkel. Nekik fejlesztették ki a 10 ezer dolláros traktort, illetve a 20 ezer dolláros csomagot, amelyben a legfontosabb talajművelő eszközök is benne vannak a traktor mellett. Ezzel a helyi gazdák 300 százalékos hozamnövekedést értek el. Forrás: Papp Tibor, Totalcar
9
TECHNOLÓGIA Ki nem szánt, gazt arat – Eketestek konstrukciós és alkalmazástechnikai jellemzői A szántóföldi növénytermelésben a csapadék termőtalajba történő befogadására, tárolására és takarékos hasznosítására berendezkedés az elsődleges feladat, amelynek tudás-, eszköz-, technológiai vonatkozásait mielőbb ismertté szükséges tenni. A termőtalaj pusztulásának megakadályozása, a környezeti terhelések csökkentése céljából a múlt század második felében megjelent a fenntartható mezőgazdasági-élelmiszer-ipari rendszer fogalma, amely gazdaságos, kielégíti a társadalom korszerű táplálkozással kapcsolatos igényeit és megőrzi a környezet minőségét, a világ természeti erőforrásait a jövő generációk számára. A fenntartható fejlődés követelményeit kielégítő, a szántást időszakosan vagy teljesen elhagyó talajművelési rendszereket nevezzük talajvédőnek és környezetkímélőnek (Conservation Tillage). A szántás nélküli talajművelési rendszerek az amerikai földrészen és Ausztráliában széles körben terjednek, az európai elfogadásuk azonban nem egyértelmű. Az éghajlati, földrajzi adottságok, illetve a termesztéstechnológiai körülmények (például nagy mennyiségű tarlómaradvány) igénylik a forgatást. Ezen igények kielégítése megköveteli a szántási művelet és a megvalósító eszköz, az eke folyamatos fejlesztését. Az ekék feladata Az eke feladatának megfelelő ellátását alapvetően befolyásolja a szántás mélysége, szélessége és időpontja. Az agrotechnikai követelmények kielégítése, az általánosan elterjedt eketestfogásszélesség-sorozat és a biztonságos átforgatáshoz szükséges mélység-szélesség arányok figyelembevételével a következő munkamélység-tartományokat határozhatjuk meg: –
sekély szántás, sekélyebb mint 20 cm –
középmély szántás 21–26 cm –
mély szántás 27–32 cm –
mélyítő szántás 33–45 cm –
mély forgatás (rigolírozás),
mélyebb mint 46 cm A hazánkban kialakult eketestfogásszélesség-értékek a következők: –
sekély szántás 25 cm –
középmély szántás 30/35 cm –
mély szántás 40/45 cm A változtatható fogásszélességű ekék kialakulásával és elterjedésével az optimumértékek csak tájékoztató jellegűek, mivel ezeknél a konstrukcióknál a használható fogásszélesség-tartomány általában 30–50 cm. Az ekék csoportosítása A sokféle eketípust különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. Az ekék szerkezeti felépítésük, illetve a traktorhoz való kapcsolatuk szerint vontatott, függesztett és félig függesztett változatokban készülnek. A szántás módja szerint lehetnek: 10
•
ágyekék, amelyek a talajt folyamatosan egy irányban forgatják, •
váltvaforgató ekék, amelyek jobbra és balra forgató eketestekkel egyaránt ellátottak. Ekeválasztásnál az első kérdés tehát a szántás módja, vagyis hogy hagyományos ágyekés vagy váltvaforgató ekés szántást akarunk-e megvalósítani. A modern váltvaforgató ekék előnyei: •
bakhát- és orommentes, vagyis egyenletes felszínű és homogén állapotú szántás, amelynek eredményeként csökkenthető az elmunkáló műveletek száma, •
fogásmentes szántási mód, amellyel nagymértékben csökkenthetők a táblavégi fordulók üresjárati veszteségei, •
lejtős területek szakszerű szántása, vagyis a barázdaszeletek folyamatos felfelé fogatása, ami az erózió elleni védekezés legfontosabb alapfeltétele. és hátrányai: •
nehezebbek, bonyolultabbak és ennek következtében áruk és üzemeltetési költségeik magasabbak, •
a használatuk magasabb szakértelmet kíván. Az ismertetett előnyök az ISOBUS rendszer elterjedésével automatikusan alkalmazhatóak lesznek. A rendszer energetikai előnyei tovább fokozhatók, ha élünk azokkal az egyéb lehetőségekkel, amelyekkel a sekélyebb művelés és a szántással egy menetben végzett szántáselmunkálás kisebb energiafelhasználást eredményez. Ha a sekély szántás agrotechnikailag nem elégséges, akkor az egymenetes szántás és altalajlazítás lehet a megoldás. Az ekék munkavégző részei: csoroszlya, szántóvas, előhántó-beforgató lemez, kormánylemez, altalajlazító és ekenád. Az eketest munkavégző részei közül a legtöbb feladatot a kormánylemez látja el. Meghatározza az eke forgató-, porhanyító- és keverőmunkáját. A kormánylemeztípusok főbb jellemzői és alkalmazási területük (1. ábra):
a.
A rövid, meredek kormánylemez felülete hengeres. Laza homoktalajok porhanyós szántására alkalmas. b.
A kultúrkormánylemez felülete hengerszerű. A könnyű műveletű homok- és az igen nehezen művelhető agyagtalajok kivételével minden talaj szántására alkalmas, de általában csak hat km/h sebességig. 11
c.
Az univerzális (félig csavart) kormánylemez mellső része ugyancsak hengerszerűen kiképzett, de szárnyrésze kissé csavarodik. Lényegesen hosszabb, mint a kultúrkormánylemez, ezáltal jobban igazodik a nagyobb szántási sebességekhez. A laza ho-moktalajok kivételével minden talajon tetszetős, jó minőségű munkát végez. Világszerte a legelterjedtebb típus ott, ahol hat km/h-t meghaladó sebességgel szántanak. d.
A csavaros kormánylemez megközelítőleg szabályos csavarfelületű. A barázdaszelet egyben maradásának elősegítésére a kormánylemez hosszan hátranyúlik. Nedves éghajlatra és nehéz műveletű talajokra készül, de gyepszántásra minden talajon használható. Időnként megjelennek különleges kialakítású (alakú és anyagú) kormánylemezek is, például rombusz alak, réselt kivitel, műanyag bevonat vagy kivitel
(2. ábra). Külön említendő az az elképzelés, hogy a kormánylemez egy részét talajhajtású görgőkkel vagy TLT-ről átszármaztatott kényszerhajtású forgórészekkel helyettesítik.
Az eketestek kiválasztása Az előzőekben ismertetett kormánylemezek (eketestek) kiválasztása •
a talaj- és termelési jellemzők alapján, •
a kormánylemez kialakítása alapján (hagyományos, rombusz, görgős, tárcsás stb.), •
a kormánylemez anyaga alapján (triplex lemez hengerelt/hőkezelt, műanyag, réselt) történhet. A termőhelyi adottságok alapján választhatjuk meg a munkamélységet és munkasebességet, az elérhető munkaminőséget, illetve a fellépő vontatási ellenállást viszont csak vizsgálatokkal és gyakorlati tapasztalatokkal határozhatjuk meg. A rendelkezésre álló szűk terjedelem miatt csak szemelvényeket mutatunk be az elmúlt idők eketest-vizsgálati eredményeiből. Eketest-vizsgálati eredmények Az eketestek – illetve elsősorban a kormánylemezek – kialakítását legjobban érzékeltető fényképezési módszerrel minden típusról háromféle, a jellemző görbéket megadó beállításban készítettünk felvételeket. Külön kiemeltük a változtatható fogásszélességű ekék kormánylemezeit és a réselt kormánylemezeket. Az eketestek forgatásra jellemző görbéit elemezve megállapíthatjuk, hogy az univerzális csoport tagjai hasonlítanak egymásra. Lényeges eltérés a hengeres kormánylemezű 12
eketesteknél tapasztalható. Mindkét eketest szárnyrészének görbülete elmarad az univerzálisakétól, ami miatt a forgató hatásuk sem tökéletes. A porhanyításra jellemző görbék tanulmányozása hasonló következtetésekhez vezet. Itt is a hengeres típusok görbéi, elsősorban a szárnyrészen mutatnak eltérést. A teljes kormánylemezt tekintve legnagyobb jelleggörbe-változás a JDV és RWN jelzésű, univerzális kormánylemezű eketesteknél tapasztalható, a gyakorlatban a leghatásosabb aprító-porhanyító hatással ezek dolgoznak. A változtatható fogásszélességű ekék eketesteit külön vizsgálva lényeges eltérést a kormánylemezek elhelyezésében találhatunk. Az IHK fekvő elrendezése elsősorban a forgató hatás szempontjából előnyös, míg a JDV porhanyításra jellemző görbéinek meredeksége („visszafordulása”) jobb aprító hatásra enged következtetni. A felhasználási területet tekintve ezek a jellegzetességek az IHK-nál középmély szántást és jól művelhető talajt, míg a JDV-nél középmély, illetve mély szántást és nehezebben művelhető talajt (középkötött, kötött) jelentenek. Az eketestek geometriai összehasonlítása egyrészt tájékoztatást ad a kormánylemezek típusáról, másrészt segítséget nyújt az ekék kiválasztásához. Az acél (triples) és műanyag kormánylemezek homok- és középkötött talajon végzett összehasonlító vizsgálata alapján a következő megállapítások tehetők: •
a műanyag alkalmas kormánylemezek kialakítására, •
a műanyag kormánylemezek munkaminőségi jellemzői nagyságrendileg megegyeznek a hagyományos acél kormánylemezekével, •
nagy agyagtartalmú talajok a műanyag kormánylemezre kevésbé tapadnak, így a szántásnedvesség határa emelhető, •
a műanyag kormánylemezhez viszonyítva a triplex acél kormánylemez fajlagos vontatási ellenállása néhány százalékkal nagyobb, •
hasonló tendencia állapítható meg a fajlagos hajtóanyag-fogyasztásról. A réselt kormánylemezes ekék vizsgálata során megállapítottuk, hogy a várakozással ellentétben a réselt kormánylemezek porhanyító hatása nem múlja felül, sőt néhány százalékkal el is marad a normál kormánylemezekétől. Az ekék egyéb munkaminőségi jellemzőiben tényleges eltérés nem mutatkozott, forgató hatásuk és barázdaképzési munkájuk egyértelműen jó volt. A réselt kormánylemez előnye a nagy agyag- és magas nedvességtartalmú talajok tapadás(eltömődés) mentes szántásánál érvényesül. Az ekék energiaigényében (fajlagos vontatási ellenállás, vontatási teljesítményigény, fajlagos hajtóanyag-felhasználás) nem tapasztaltunk értékelhető különbséget, tehát a réselt kormánylemezek alkalmazása energetikai előnyökkel nem jár. A rombusz (losange) eketest értékelését két azonos kategóriába tartozó váltvaforgató eke (Rabewerk Star hagyományos kormánylemezzel, illetve HUARD 514 GD losange kormánylemezzel) eredményeinek összevetése alapján végeztük. Megállapítottuk, hogy az új formájú rombusz kormánylemez egyetlen gyakorlati előnye a szélesebb és szimmetrikus alakú barázda, amelyben az üzemeltető traktorok gumiabroncsai károsodásmentesen és visszataposás nélkül haladhatnak. Megállapítható, hogy a losange eketesteknek nincsenek olyan előnyeik, amelyek hazai, széles körű bevezetésüket indokolhatnák, mivel a nagyméretű gumiabroncsok káros visszataposását más módszerekkel, például utóhántókkal is el lehet kerülni. Összefoglalva az alábbi következtetésekre jutottunk: •
a rombusz (losange) eketest előnyei közül csak az új formájú, széles barázda kialakítása érvényesül;
13
• • •
a réselt kormánylemez általános elterjedése nem várható, de kötött és igen kötött, nagy nedvességtartalmú talajokon a betapadóképességet csökkenti, így alkalmas a szántási lehetőségek kiszélesítésére;
a műanyag kormánylemez (gyártási, szerelési pontatlanságok megszüntetése után) alkalmas lehet szélesebb körű használatra – elsősorban energetikai előnyei miatt –, de az acél (triplex) kormánylemezek továbbra is egyeduralkodók maradnak;
az altalajlazítós eketestek használata feltétlenül indokolt. A konkrét alkalmazási terület határozza meg a lazítás mélységét.
Változtatható fogásszélesség Az eltérő feladatok egyetlen ekével nem oldhatók meg, ezért a gyártók ekecsaládokat fejlesztettek ki. Az ekecsalád-megoldással igen sok munkaszélességi igény kielégíthető, de a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a jó erőgép-munkagép energetikai összhang megteremtésére – a változó talaj- és domborzati viszonyok miatt – további munkaszélesség-variációkra van szükség. Ez bizonyos határig eketestek le- és felszerelésével, azon túl pedig újabb eke beszerzésével oldható meg.
Az eketestek szerelése idő- és energiaigényes, az új eke beszerzése pedig költséges, ezért váltak népszerűvé az állítható munkaszélességű ekék (3. ábra). A változtatható fogásszélességű ekék a hagyományos ekékhez viszonyítva a következő előnyökkel rendelkeznek: agrotechnikai előnyök: • a talajféleséghez és -állapothoz igazodó eketest-fogásszélesség helyes megválasztásának eredményeként az elmunkáló műveletek minimalizálása, • az erőgéphez igazodó munkaszélesség megválasztásával biztosítható az optimális munkasebesség, amelynek eredménye az elmunkáló műveletek minimalizálása, energetikai előnyök: • a traktor-munkagép energetikai összhanggal elérhető az optimális teljesítménykihasználás és a minimális hajtóanyag-fogyasztás, üzemeltetési (ökonómiai) előnyök: • kisebb beruházási költségek • hatékonyabb időkihasználás. Szerző: Dr. Jóri J. István egyetemi tanár BME, Gép- és Terméktervezés Tanszék, AgrárUnió
14
GÉPESÍTÉS ÖKONÓMIA Jól jár, aki előre kalkulál – A mezőgazdasági gépi munkák várható költsége 2016-ban A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) a mezőgazdasági szakemberek tájékoztatása érdekében a várható árakkal, bérekkel, valamint egyéb költségekkel számolva évtizedek óta minden évben kidolgozta és közreadta a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépcsoportok, valamint a munkaműveletek becsült teljesítéseit és költségeit. Ezek az átlagos irányszámok tájékoztatást adnak arról, hogy a különböző gépekkel elvégzett munka mennyibe kerül, így kiindulási alapok lehetnek a gyakorlatban ténylegesen felmerülő munkavégzés költségének, illetve ellenértékének kiszámításához vagy ellenőrzéséhez. A gépüzemeltetési költség ismeretének jelentősége A mezőgazdaságban gépek nélkül nem lehet termelni. Ezért a termelés eredményét a gazdálkodó hozzáértése mellett főleg a gazdaságos gépüzemeltetés követelményei határozzák meg. A kézi munka csak a kiskertekben alkalmazható, szántóföldi körülmények között (általában) nem, mert a kézi munka sokkal többe kerül, mint a gépekkel végzett, és aligha akad olyan gazda vagy munkavállaló, aki több hektár földet gépek nélkül hajlandó lenne megművelni. Fontos továbbá, hogy a kisebb táblák művelése jóval drágább, mint a nagyobb tábláké, és az is, hogy a kisebb motorteljesítményű erőgépekkel végzett munka fajlagos költsége sokkal magasabb, mint a nagyobb teljesítményűeké. Ezeken túl a gépek üzemeltetési költsége számottevően függ az évente teljesített üzemórák számától és a fajlagos kihasználástól (például a kapacitáskihasználástól, a hektár/óra teljesítéstől stb.). A gyakorlatban figyelembe kell venni azt is, hogy a különböző munkaműveletek eltérő vonóerőt igényelnek, elegendő összehasonlítani például a rendsodrás és a mély talajforgatás igényét. Az erőgépek hajtóanyag-fogyasztása és fajlagos művelési költsége optimális terhelés esetén a legkedvezőbb, ezért minden gazdaságban olyan motorteljesítményű traktorokat, illetve erőgépeket kellene használni, amelyekkel a munkákat a lehető legkedvezőbb önköltséggel lehet elvégezni. Mivel a gépüzemeltetés költsége jelentős mértékben függ a termelés körülményeitől, a nem kellő gondossággal végzett gépüzemeltetés a termelés költségének jelentős növekedését eredményezi. Tehát a termelőknek, illetve általában a mezőgazdasággal foglalkozóknak (oktatóknak, kutatóknak, irányító és szaktanácsot adó stb. szakembereknek egyaránt) tudniuk kell, hogy a különböző géptípusok milyen önköltséggel dolgoznak. Ennek ismeretében ugyanis az adott körülmények között az ökonómiailag legmegfelelőbbet választhatják, ami a gépek üzemeltetési költségének mérsékléséhez, tehát a gazdálkodás eredményének javulásához vezet. A gépüzemeltetési költségek tartalma A korábbi évekhez hasonlóan a csatolt táblázatokban a gépüzemeltetési költség az alábbi összetevőket (költségtényezőket) tartalmazza: •
hajtó- és kenőanyagok költsége, •
munkabér és az ezt terhelő költségek: az erőgépvezető alap- és kiegészítő bére, a szociális hozzájárulási adó és betegszabadság költsége, •
karbantartás és javítás költsége, az utóbbin belül a javítási anyag- és alkatrész-, javítási bér- és rezsiköltség, valamint a más vállalkozások által végzett javítások költsége, •
értékcsökkenés (amortizáció), •
egyéb költség: gépjárműadó, biztosítás plusz baleseti adó, géptárolás, üzemanyag- és alkatrészbeszerzés, -tárolás és -kiadás, valamint a dolgozókhoz, illetve a munkabérhez köthető általános jellegű költségek. az eddigi öt költségnem összege a közvetlen költség, 15
•
az álló- és forgóeszközök tőkehozadéka vagy a hitelkamat, más megfogalmazásban a jövedelemigény, •
a gépekkel kapcsolatos (ágazati, főágazati, gazdasági stb.) általános költségek. A fenti hét költségnem együtt adja a teljes üzemeltetési költséget. Az árak és a költségek az áfát sehol nem tartalmazzák, így az áfa esetleges változása az itt közölt költségeket nem módosítja. A mezőgazdasági munkákhoz felhasznált gázolajnál a jövedéki adó egy része visszaigényelhető. Ezt a kedvezményt a számítás során nem vettük figyelembe, mert előre nem lehet tudni, hogy a gépi munkát ki és hol végzi, tehát az adott esetben jár-e a kedvezmény, de a konkrét esetben az elszámolásoknál célszerű érvényesíteni. A gazdaságok a felsoroltakból az állóeszközök és forgóeszközök tőkehozadékát, valamint az általános költségeket a segédüzemágak költségeinél általában nem számolják fel, csak a közvetlen költségekkel kalkulálnak, tehát emiatt az általuk kimutatott fajlagos költségek mérsékeltebbek lehetnek, mint az itt szereplők.
A teljes gépüzemeltetési költségben azonban a figyelembevételük szükséges, mert a ténylegesen felmerülő költségek részét képezik, így ezeket a szolgáltatások díjtételében (a bérmunkák költségeinél) feltétlenül érvényesíteni kell. A csatolt táblázatokban szereplő gépféleségek árai, teljesítésadatai és üzemeltetési költségei természetesen csak tájékoztató jellegű átlagok, mert ezek a gyakorlatban alkalmazott tényleges típusoktól, valamint a használat esetenkénti körülményeitől függően nagymértékben eltérhetnek, de a közölt számok – ha ez szükséges – a számítási módszer ismeretében a helyi viszonyokhoz igazíthatók. A teljesítések, az árak és a költségek változása A mezőgazdasági gépüzemeltetés költsége év közben is változhat, így a költség-előrejelzés gondos mérlegelést igényel. Ezért az előrejelzésnél először célszerű azt vizsgálni, hogy a korábbi becslés hogyan teljesült. A változásokat – az utólagos ellenőrzés és az előrejelzés során egyaránt – a bázisgazdaságok tény- és tervszámai, a gép- és alkatrész-forgalmazók tapasztalatai, a KSH adatai és a különböző rendeletek előírásai alapján határoztuk meg. Ezeket figyelembe véve a 2015. évre készített költségszámok és az év során bekövetkezett változások között csak két területen volt számottevőbb eltérés. Az egyik a gázolaj ára, amely a tervezettnél sokkal erőteljesebben esett (az évi átlagok alapján számolt 2,5%-kal szemben 14,7%-kal, a 2014. decemberihez viszonyítva a 2015. decemberi ár pedig 16,0%-kal). A másik a gépek javításikarbantartási költsége, amely a csekélyebb újgép-vásárlás, illetve a gépek fokozottabb „öregedése” miatt kissé nagyobb arányú volt. E két változás egymást némileg kiegyenlítette, így a 2015. évi tényleges költségek a tervezetthez képest kismértékben csökkentek. 2016-ban az erő- és munkagépek költségeinek változása – a gázolajár kivételével – szintén kevéssé jelentős. Például az éves és fajlagos kihasználás (megítélésünk szerint) nem módosul, ezért a csatolt táblázatokban többnyire az előző évi teljesítésadatok szerepelnek. Az értékcsökkenési leírás kulcsa (minden gépnél 10%) és a gépek árának átlagos emelkedése (4%) sem változik, így az amortizációs költség módosulása a gép árát követi. Az előző évivel egyező
az alapbér növekedésének mértéke (5%), az ezután elszámolt kiegészítő bér (10%), a szociális hozzájárulási adó (27%), a betegszabadság (2%), a gazdasági általános költség (5%), valamint a tőkehozadék (4%) aránya, az üzemanyagok és alkatrészek tárolásának (4%), valamint a géptárolók üzemeltetési költségének (3%) emelkedése, és nem változik a kenőanyagok fajlagos ára (850 Ft/kg) sem. A biztosítás díj változása 2013-ban és 2014-ben (a piaci verseny miatt) 0% volt, 2015-ben viszont a verseny mérséklődésével átlagosan 15%-kal, 2016-ra pedig 10%-kal nőtt. A 2016. évi adatok meghatározása során jelentősen csak a gázolaj nagykereskedelmi ára változott, mert az általunk 2014. decemberben becsült és 2015-re várhatónak vélt 390 Ft/kg-mal (327,6 Ft/l) szemben 2016-ra 325 Ft/kg-ra (273 Ft/l, 83,3%-ra) mérsékeltük, ami a 2015. évi ténylegesnek ítélhető átlagos árnál (341 Ft/kg, illetve 286,4 Ft/l) mintegy 4,7%-kal kisebb, a 16
2015. decemberinél (321 Ft/kg, illetve 270 Ft/l) pedig 1,2%-kal nagyobb. (Számottevőbb üzemanyagár-változás természetesen 2016-ban is bekövetkezhet.) A gazdaságok adatai szerint az általuk realizált nagykereskedelmi ár mintegy 79-80%-a
a NAV és a KSH által megadott áraknak.
A karbantartási-javítási költségnél 2015-ben az alkatrészek átlagos ára nőtt nagyobb mértékben, mert az öregedő géppark miatt intenzívebb volt az alkatrészek iránti kereslet. Mivel a javítási bér és rezsi, valamint az „idegenek” által végzett javítás költségének emelkedése 2015ben is mérsékelt volt (a 2015. évi elmaradt növekedés pótlására), 2016-ban 6% költségemelkedéssel számoltunk. A fenti költségmódosulások eredményeként a 2016. évi fajlagos teljes gépüzemeltetési költség – a 2015-re előrejelzetthez viszonyítva – erőgépeknél átlagosan 1,8%-kal mérséklődött, az erőgépek munkagépeinél pedig 4,7%-kal emelkedett. A munkaműveleteknél viszont a költségváltozás olyan csekély (0,4%-kal csökkent), hogy a 2015. évi számok (nagyvonalú megközelítés alapján) 2016-ban is változatlanul alkalmazhatók. A táblázat nagyobb méretben történő megtekintéséhez kattintsanak rá!
A 2016-ra készített költségszámítás módszere az erőgépeknél (1. táblázat) és a munkagépeknél (2. táblázat) azonos volt azzal, amit az MGI a korábbi években is alkalmazott. Részletes műveletiköltség-számítás azonban 2016-ra nem készült annak ellenére, hogy az erőgépek mérete szerinti műveleti költségek meghatározása a gépüzemeltetési költségszámítási munka legfontosabb része. Ezt a hiányt úgy pótoltuk, hogy az erőgépek üzemeltetési költségének átlagosan 98,2%-ra történt mérséklődését és a munkagépek 104,7%-ra növekedését a műveleti költségek változásának mértéke megállapításához (nagyvonalú megközelítéssel) olyan arányban vettük figyelembe, ahogyan a teljes gépüzemeltetési költségből az erő- és a munkagépek részesedtek. Erre mintát a bázisgazdaságok 2014. évi tényszámai szolgáltattak: a teljes gazdasági gépüzemeltetési költségből (100%) az erőgépek aránya 78,1%, a munkagépeké pedig 21,9% lett. Az erő- és munkagépek ezekkel súlyozott 2016. évi üzemeltetésiköltség-változásának 17
eredménye, hogy a műveleti költségek 99,6%-ra mérséklődtek, így a 2015. évi adatok 2016-ban is változatlanul használhatók (3. táblázat). Ez a számítás természetesen csak „tájékoztató” eredményt ad, mert az egyes műveletek költségében az erő- és a munkagépek költségének aránya eltérő, ezért a „gyakorlatban” a nagyobb arányú erőgépköltség-igény esetén (például talajmunkák) kissé csökkennek, míg a nagyobb arányú munkagépköltségeknél (betakarítási munkák) kevéssé nőnek.
A hiba azonban csak mintegy +/– 0,5–1,5% lehet, tehát az így nyert műveleti költség mint „irányszám” elfogadható. Mivel a 3. táblázat számai az I. területi kategóriára vonatkoznak, az itt közölt költségeket a II–IV. kategóriába tartozó területeken végzett műveletek esetében a kategóriák „vonóerőigényét” jellemző arányszámmal növelni kell. A költségszámításnál alkalmazott teljesítések A táblázat nagyobb méretben történő megtekintéséhez kattintsanak rá!
18
A táblázat nagyobb méretben történő megtekintéséhez kattintsanak rá!
A gépek munkájának megítélése többnyire fajlagos adatokkal történik, ezért a költségeket teljesítésadatokra kell vetíteni. A mezőgazdasági gyakorlatban a gépek teljesítését különböző egyenértékekkel összegzik. E munka során csak a munkaidőt (műszakidő: mh), a tonnakilométert (tkm), a normálhektárt (nha) és a kilowattórát (kWh), alkalmaztuk.
A teljesítés-egyenértékek megállapítása a gyakorlatban általában jelentős hibával történik, többségük nem jellemzi kellően az erőgép által ténylegesen teljesített gépi munkát, ennek ellenére használatuk nélkülözhetetlen. A hiba oka az, hogy például az nha-szorzó-kulcsok csak a munkaművelet, a domborzat és a kötöttség szerinti teljesítményigényt jelzik, ezt is csak átlagos viszonyokra. A szorzókulcsokkal nem lehet figyelembe venni a talaj nedvességét, tömődöttségét, fedettségét, a munkagép 19
művelőtesteinek állapotát stb., tehát a pillanatnyi tényleges „vonóerőigényt” befolyásoló tényezők hatását, amelyek esetenként nagyobb különbséget eredményezhetnek, mint a domborzat és a kötöttség. (A korábbi előírások szerint a domborzat és a költség alapján négy területi kategóriát lehet megkülönböztetni. Egy nha-egyenértékű egy hektár sík, középkötött talajon végzett középmély –
20 cm mély – szántás során teljesített gépi munkával. A többi munkaművelet nha-szorzószámai az elvégzéshez szükséges hajtóanyag-felhasználással arányos, a középmély szántáshoz viszonyítva. Az nha és a kWh közötti kapcsolat: 1 nha = 26,315 kWh és egy nha gépi munka
8 kg, vagyis 9,5 liter gázolajjal teljesíthető, illetve 1 kWh gépi munkához 0,304 liter gázolaj szükséges. Részletesebben lásd az interneten.) A műszakóra adatainak elbírálásá-hoz figyelembe kell venni, hogy az időkihasználás (a műszakórából a motorüzemóra aránya) 30–75%, míg a tel-jesítménykihasználás (a motor átlagos leterhelése) 22–55%, így a kapacitáskihasználás mindössze 24–44%, tehát igen alacsony. Ezt tükrözik az egy műszakórára vetített nha-teljesítések is. (A műszakidő az erőgép vezetőjének az erőgéppel eltöltött munkaideje, így a tényleges munkavégzés mellett a kieső időket is tartalmazza.) Természetesen a műszakóra-önköltség is lehet a műveleti költségek számításának alapja. Ekkor az erőgép műszakóra-önköltségéhez hozzá kell adni a munkagép műszakóraönköltségét, majd ezt osztani kell a műszakórára vetített ha, t, tkm stb. teljesítéssel, de ez esetben számolni kell azzal, hogy a műszakóra még kevésbé jellemzi a gépi munkát, mint az nha.
A költségek csökkentésének lehetőségei A csatolt táblázatokban szereplő teljesítés- és költségadatok nagyrészt az MGI által megfigyelt bázisgazdaságok számaira épül, így a nagyüzemekben szokásosnál gondosabb munka esetén mód van a teljesítések növelésére és a költségek csökkentésére, tehát a takarékosabb gazdálkodásra.
Ez természetesen minden költségtényezőre egyaránt érvényes. A lehetőségek között talán a legfontosabb a gépek kihasználásának javítása, illetve az éves teljesítés fokozása, mert a gépeknél szereplő éves műszakórák száma, valamint a műszakórára jutó nha- és ha-teljesítések a gépi munka jobb szervezésével lényegesen javíthatók, így a fajlagos gépüzemeltetési költség mérséklődhet. Fontos továbbá a megfelelő birtokméret és táblaméret kialakítása (4. táblázat), a munkaműveleteknél a legalkalmasabb erőgépféleség és a legkedvezőbb motorteljesítmény megválasztása, a karbantartás és javítás gondos elvégzése, valamint az időben történő gépcserék stb. A költségek csökkentésének elvi lehetősége a táblázatokban szereplő számokhoz viszonyítva átlagosan mintegy 10-15%, maximálisan 20-25% lehet. A gazdálkodóknak a gépüzemeltetés költségét a saját gépeiknél is ellenőrizniük kell ahhoz, hogy a túlzott költséggel üzemelő gépeket időben lecserélhessék, helyettük másikat vásárolva vagy bérmunkát alkalmazva, illetve a többi gépet hatékonyabban működtetve csökkenteni tudják a termelés gépimunka-költségét. 20
Összegzés A géphasználat eredményességét a gyakorlatban nagyon sok tényező befolyásolja.
A táblázatokban közölt árak, teljesítésadatok és üzemeltetési költségek tájékoztató jellegű átlagok, mert ezek a gyakorlatban alkalmazott típusoktól, valamint a használat esetenkénti körülményeitől függően eltérhetnek, ennek ellenére jó kiindulási alapot képezhetnek a mezőgazdaságban tényleges felmerülő munkavégzés költségének, illetve ellenértékének kiszámításához, és ha ez szükséges, a számítási módszer ismeretében a helyi viszonyokhoz igazíthatók. Ez azért fontos, mert napjainkban kedvező termelési költséget csak megfelelő hozzáértéssel, nagyobb táblákon, nagyobb teljesítményű, valamint megfelelő műszaki állapotú erőgépekkel és a korszerű technológiai megoldások alkalmazásával lehet elérni. (A költségszámítás módszerének részletes ismertetése az MGI által a korábbi években kiadott Mezőgazdasági gépi munkák költsége című kiadványokban található meg.) Szerző: Dr. Gockler Lajos, AgrárUnió
A gazdák 18 milliárdot költöttek új gépekre Az elmúlt két év támogatásainak köszönhetően jelentősen javult a magyar mezőgazdaság gép- és eszközellátottsága, azonban további fejlesztések szükségesek az egyre éleződő nemzetközi versenyben – mutatott rá legfrissebb statisztikai jelentésében az Agrárgazdasági Kutatóintézet. A munkagépek körében elsősorban a talajművelő- és a vetőgéppark korszerűsítése szükségszerű. Az elmúlt évek gépértékesítését nemcsak a pályázati források, hanem a Növekedési Hitelprogram is segítette – mutat rá friss elemzésében az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI). A világ és ezen belül Európa mezőgazdasági géppiacán a 2013-ig tartó növekedést 2014-ben és 2015-ben is csökkenés váltotta fel, ugyanakkor Magyarországon 2014-ben még folytatódott a piac bővülése, és rá egy évre esett vissza a mezőgép-forgalmazás, amely 2016 első negyedévében is csökkenő tendenciát mutatott. A mezőgazdasági gépforgalmazás értéke az idei év első negyedében 12 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gazdálkodók 18 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, alkatrészekre 7,8 milliárd forintot fordítottak, amely 6 százalékkal maradt el a 2015. első negyedévi értéktől. Erősebb traktorok, kevesebb új kombájn Az erőgépeken belül a traktorok értékesítése a bázisidőszak szintjén alakult, a 2016. január– márciusi időszakban 471 traktor – 9,4 milliárd forint értékben – talált gazdára. A 140 lóerőnél nagyobb teljesítménykategóriájú traktoroknál nőtt az értékesítés. A 320 lóerő feletti, legnagyobb motorteljesítményű traktorokból több mint kétszer annyit értékesítettek, mint 2015 első negyedévében. Idén márciusig 28 ilyen nagyteljesítményű traktor talált gazdára az egy évvel korábbi 13 helyett. A 191–260 lóerő közötti traktorokból 42 darabot, másfélszer annyit értékesítettek, mint 2015 első negyedévében. Gabonakombájnokból 31 százalékkal estek vissza az eladások, amely 24 kombájn értékesítését jelentette. A legnagyobb teljesítménykategóriában (300 LE felett) 22 százalékos volt a keresletcsökkenés, 18 nagy teljesítményű gabonakombájnt adtak el a forgalmazók. Önjáró rakodókból 18 százalékkal kevesebbet értékesítettek (36 darabot), melynek 31 százalékát adták a teleszkópos rakodók. A munkagépek közül a szálastakarmánybetakarítók, a talajművelőgépek és a tápanyag-visszapótlási gépek értékesítése 4-8 százalékkal nőtt. A bálázók értékesítése azonban jelentősen, 42 százalékkal, a vetőgépek forgalma 18 százalékkal csökkent a bázisidőszakhoz képest. A mezőgazdasági célú szállító járművek iránti 21
kereslet 20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Pótkocsikból 71 darabot értékesítettek, ami a szállító járművek 51 százalékát adta 2016 első negyedévében. Az unió 2015-ben fogadta el a Vidékfejlesztési Programot, az ennek keretében meghirdetett támogatási programok lehetőséget nyújtanak új technológiák kialakítására, a termelés fejlesztésére. A pályázati felhívások között a közeljövőben továbbra is a kertészeti technológiák, az állattartó telepek korszerűsítése, valamint az öntözési és vízgazdálkodási program lesz előtérben. Mezőgazdasági gépek és eszközök beszerzésére elsősorban ezek keretében lehet vissza nem térítendő támogatást igénybe venni. Forrás: AgroNapló, AKI
22
NEMZETKÖZI GÉPPIACI KITEKINTŐ Az agráriumot és a mezőgép-piacot érintő trendek és prognózisok az európai országokban A következőkben rövid tájékoztatást adunk Európa országait érintően a 2015-2016-os időszak agrárgazdasági-, illetve mezőgéppiaci folyamatairól és kilátásokról. Az egyes országok esetében bemutatjuk milyen mértékű változás várható a gépek értékesítését illetően, valamint rámutatunk arra is, melyek azok a tényezők (környezeti, gazdasági, politikai), amelyek az elmúlt időszakban eseményeit, illetve a jövőbeni várakozásokat leginkább befolyásolták. Nagy Britanniában 2015-ben váratlan, jelentős visszaesés következett be a mezőgép-beruházások terén. Napjainkra jellemző, hogy a gabonatárolást kivéve minden szegmensben alacsony a beruházási kedv, a piac telítettségi szintje magas, a gépkereskedők készletei egyre nőnek. A terméseredmények már második éve kimagaslóak, azonban a csökkenő gabonaárak mellett ez idáig a betakarított terménynek csak egy része került értékesítésre. 2016-ot illetően mérsékelt várakozások jellemzik a piacot, 5-7 %-os enyhe csökkenés sem elképzelhetetlen. A Skandináv országokat Dánia és Finnország kivételével nagyon gyenge piaci forgalom jellemezte 2015-ben. Ezt az alacsony tej-, és tőkehús-árak, illetve az EU-s mezőgazdasági termékeket érintő orosz importkorlátozások okozták. A kedvezőtlenül hatott a piaci folyamatokra a bioüzemanyag-ágazatot érintő beruházások megtorpanása is. A jelenlegi szinten stabilizálódó piac várható 2016-ra, Svédországban és Dániában némi növekedésre lehet számítani. Franciaországban javulás várható a 2015-ös alacsony szinthez viszonyítva (lásd 1. ábra). Annak ellenére, hogy beruházási légkör inkább pesszimista jellegű, a mezőgép-beruházások növekedni látszanak. Így a gépkereskedők által felhalmozott készletek csökkenésére lehet számítani. Mérsékelt várakozások prognosztizálhatók 2016-ra, valószínűsíthető az 5-10 %-os növekedés.
1. ábra: A francia mezőgéppiac értékesítési volumene 2006 és 2015 között (milliárd Euró) (Forrás: VDMA) Benelux államok közül Hollandia és Belgium egy részén jelentős visszaesés tapasztalható az alacsony tejárak és az orosz importkorlátozások miatt. Azonban az általános befektetői hangulat a mezőgazdaságban növekedni látszik. Stabilitás, esetleg enyhe növekedés várható 2016-ra. 23
Olaszországban, 2015-ben a mezőgéppiac alacsony szinten mozgott, néhány kivételtől eltekintve, mint a traktorpiac, és az ültetvényművelő gépek forgalma. Növekvő kereslet várható, a folyamatosan amortizálódó gépek időszerű cseréje miatt. Javuló hitelfeltételek lehetőségek mellett esély van egy jelentős 10-15 %-os növekedésre. Spanyolországban javuló általános piaci hangulat mellett a munkanélküliség némileg csökkenő tendenciát mutat. Ennek tükrében a mezőgép értékesítés jelentősen felgyorsult 2015-ben. Növekvő beruházási trend jellemzi a szántóföldi növénytermelést, valamint a bioüzemanyagágazatot. 2016-ban ismét kedvező év várható a mezőgép-értékesítés terén, akár 10 %-os növekedéssel. Lengyelországot 2014-ig erős géppiac jellemezte. A végbement strukturális változásoknak köszönhetően 1,4 millió farmon gazdálkodnak, melyek átlagosan tíz hektár nagyságúak. A traktorértékesítés tekintetében a 2012-es év kimagasló volt a lengyel gépforgalmazók szempontjából, amikor 20 ezer új erőgép talált gazdára. 2014-et követően visszaesés következett be az ágazatban az alacsony terményárak, a 2015-ös szárazság okozta 20 %-os terménycsökkenés és a támogatás hiányának következtében. A jövőt illetően megállapítható, hogy az EU-s támogatások középpontjában a sertés-, és marhatenyésztés, illetve a tejtermelés áll. Évente 12-15 ezer traktor értékesítésének van piaci realitása. Növekedni fog a 15-50 hektáros birtokméretek aránya, s bővülő hitellehetőségekre lehet számítani. A balti országokban a 2014-es gazdasági sokk után a 2015-ös év a felépülés éve volt. Az időközben kialakult alacsony szinten stabilizálódhat a piac 2016-ban is. A Cseh Köztársaságban az elmúlt időszakban a munkagépeket és az állattartás gépeit érintő nemzeti támogatás hatására bővült a mezőgéppiac. Mindemellett a piac telítettsége nagy, a gépkereskedők készletei tovább növekednek. 2016-ban általános visszaesés várható. Szlovákiában 2015-ben stabil piaci viszonyok voltak tapasztalhatók. 2016-ban 5-7 %-os csökkenés valószínűsíthető. Romániában 4 millió kisgazdaságra és mintegy ezer óriásbirtokra épül az agrárium. Strukturális átalakulás van folyamatban, azonban a pontatlan termőföld nyilvántartás hátráltatja mindezt, ezért cél a precíz kataszteri nyilvántartás kidolgozása. Jellemző, hogy továbbra is alacsony az együttműködési hajlandóság a termelők között, mint például a szövetkezés, a bérmunka, illetve a gépkörök tekintetében. Az utóbbi időszakban a gabonatermelés került fókuszba, s nem tapasztalható törekvés az állattartó ágazat fejlesztésére. Maga a növénytermesztő ágazat fejlesztésre szorul, a gépesítést, a termesztés-technológiát illetően. Nagy lehetőségek rejlenek az öntözésfejlesztésben. A 2015-ös év nehéznek volt mondható, az alacsony terményárak, a szárazság illetve az EU támogatások hiánya miatt. A 2014-2020 közötti EU-s támogatásokra jellemző, hogy az első pályázatok 2015-ban kerültek meghirdetésre, a megvalósításhoz kapcsolódó szerződések 2016 elején kötetnek meg, folyamatosan. Ezen támogatási rendszert a könnyű és gyors pályáztatás jellemzi. Elektronikus gépkatalógus került kidolgozásra. A figyelem az 500 ha alatti térmértékű farmokra koncentrálódik. Évente 2000-2700 új traktor talál gazdára, jellemzően a 90-110 LE-s teljesítménykategória képviseletében. Bulgáriában a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Projektek új beruházási hullámot gerjesztenek a mezőgazdaságban, amely az állattartás gépesítésére, és a zöldség-, és gyümölcs ágazatra lesz leginkább hatással. 2016-ban stabil enyhén növekvő piacra van kilátás. 24
Az elmúlt két-három évben az uniós mezőgéppiacra folyamatos hanyatlás jellemző. Ezt támasztja alá az 2. ábra is. A még nem véglegesített gépértékesítési adatok alapján mintegy 8 %-os csökkenéssel számolhatunk 2015-ben is. Az előrejelzések alapján az elmúlt évben 23,8 milliárd Euró értékben valósult meg mezőgép-értékesítés, szemben a 2014-ben realizált 26 milliárdos forgalommal. Jól látható, hogy a csúcs a recessziót követő időszak 2012-es és 2013-as éve volt, amikor az uniós mezőgéppiac 26,6 illetve 26,7 milliárd Euró értékűre duzzadt. A 2015-re prognosztizált forgalom a 2009-2010-es gazdasági válságot követő időszak legszerényebb évének ígérkezik uniós szinten. Ennek tükrében reményt keltő, hogy a felsorolt országok többségében stabil, illetve enyhén növekvő piaci kilátásokra számíthatunk.
2. ábra: A mezőgépforgalom alakulása az Európai Unió országaiban 2008 és 2015 között. Ukrajnában a gabona-, és az olajosnövény-betakarítás az előző évek magas szintjének megfelelően alakult 2015-ben is. A termelés középpontjában a tradicionális szántóföldi növények állnak, mint búza, napraforgó, kukorica, szója és a cukorrépa, ez utóbbi azonban az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat. Gyakorlatilag exportkorlátozás nélkül értékesíthetők a mezőgazdasági termények külföldre. A jelenlegi bizonytalan politikai-gazdasági környezetben a mezőgazdaság is egy azon ágazatok közül, amely jövedelmező tudott maradni. Jellemző, hogy a közepes méretű családi gazdaságok jobb helyzetben vannak, mint a mezőgazdasági nagyvállalatok. A 2015-ös év második felében általános fellendülés volt tapasztalható a mezőgazdasági gépberuházások terén, különösen októbertől valósult meg jelentős beruházási hullám. A nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya folyamatos leértékelése, azonban hátráltatja az intenzív beruházás szint fenntartását. A piaci helyzet nagyban függ a hitelek rendelkezésre állásától, és a lízinglehetőségektől. A beruházások fellendülésének szűk keresztmetszete továbbra is a finanszírozás hiánya. Oroszországban a 2015-ös gabona-, és olajosnövény-hozamok átlag felettieknek bizonyultak. Jelentős előrelépés tapasztalható a hús-, és a tejtermelés terén. A hazai piac és az ellátás biztonsága védelmében a gabonakivitelt érintő korlátozások vannak érvényben export vám formájában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az orosz gazdák számára igazán kényelmes versenyhelyzetet teremtett az EU irányába bevezetett importkorlátozás, hiszen ez által lényegében vetélytárs nélkül maradtak a belföldi piacon. Az országra jellemző, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége régiónként és növényenként eltérő. A támogatások és a lízing konstrukciók továbbra is elérhetőek. Azonban a finanszírozás szűkössége hátráltatja a beruházási hullám felfutását. 25
A mezőgépforgalomban a 2014-es esztendő alacsony szintet képviselt. Ezt követte további visszaesés 2015 első félévében, amely által generált alacsony értékesítési volumen stabilizálódni látszik. Az importkorlátozások hatására a belföldi mezőgépgyártók termékei előtérbe kerültek. Úgy tűnik a 2015 év végi rubel devalváció hatására a 2016-ra tervezett gépberuházások egy része bizonytalanná válhat. Megállapítható, hogy a piaci folyamatokat nagyban befolyásolja a politika, a hitelek és lízing lehetőségek megléte. Megállapítható, hogy sem az mezőgazdasági ágazatot sem a mezőgép-értékesítést illetően európai szintű általános következtetéseket nem vonhatunk le a VDMA (Német Gépgyártók Szövetsége - Mezőgép Szekció) adatain alapuló fenti felsorolásból. Amíg Nyugat-Európa egyes országaiban jellemzően stabil vagy enyhén növekvő tendenciát mutat az ágazat jövedelmezősége, ez által gépberuházási hajlandóság, addig Dél-Európában az elmúlt időszak mélyrepülését követve nem késhet a jelentősebb, akár 10 %-os fellendülés. Közép-Kelet-Európa országaiban az uniós támogatások elérhetősége befolyásolja leginkább a mezőgéppiacot. A skandináv és a balti országok jelentős részét erősen érintették az orosz importkorlátozások, s ennek hatását még nem heverték ki, ezért alacsony mértékű piaci intenzitás tapasztalható e régióban. Kelet-Európa országainak mezőgépforgalmára pedig elmondódható, hogy azt a gazdaságpolitikai körülmények lásd valutaleértékelés, kereskedelmi korlátozások befolyásolják leginkább. a Szerkesztő
26
NEMZETKÖZI HÍREK SDF-re változott a SAME DEUTZ-FAHR konszern neve A nemzetközi sajtó jelenlétében az olaszországi Treviglio-ban jelentette be a konszern vezetése, hogy a SAME DEUTZ-FAHR cégcsoport neve SDF-re változik. Az új név teljes egészében felváltja a korábbit és világszerte megjelenik a vállalatot érintő összes tevékenységben. A megújulás hatással van a logóra is, beleértve tipográfiát és a szimbólumot. Az SDF név, valamint a cégcsoport új logójának bemutatása céljából Aldo és Francesco Carozza, az SDF alelnökei, valamint az SDF vezérigazgatója, Lodovico Bussolati szakújságírók részére tartottak sajtótájékoztatót a vállalat treviglioi központjában. Az elmúlt években tapasztalt vállalati növekedés, valamint a 2010-től folyamatosan növekvő termékpaletta és a márkabővítés, továbbá a keleti piacon való jelenlét egy megfontolt 5 éves stratégia eredménye. E stratégia megvalósulása azonban már nem tükrözte a SAME DEUTZ-FAHR valódi struktúráját, hiszen mint gépgyártó nemcsak SAME és DEUTZ-FAHR, hanem LAMBORGHINI, LAMBORGHINI GREEN PRO, HÜRLIMANN és GREGOIRE gépek gyártásával is foglalkozik. A cégcsoport nevének lerövidítése, a hozzá kapcsolódó új logó azonban már megfelel a vállalat valódi küldetésének. Forrás: Sik Milán, AgroNapló
A John Deere megvásárolta a Monosemet A John Deere hivatalos honlapján február 3-án jelentették be, hogy a Deere & Company megvásárolta a hazánkban is jól ismert Monosemet. A precíziós szemenkénti vetés egyik ismert márkájának felvásárlása már novemberben megkezdődött, ám teljesen csak a napokban zárult. A vételár - amiről a közleményben nem ejtenek szót - tartalmazza a Monosem négy franciaországi és két amerikai gyárát is. A vállalat tájékoztatása szerint az üzlet célja, hogy a John Deere tovább erősítse pozícióját a precíziós gazdálkodás területén, és bővítse a cég műszaki szaktudás-bázisát. A közleményből az is kiderül, hogy a Deere nem tervezi, hogy megváltoztatja a Monosem nevét és arculatát, így az 1948 óta létező márkanév nem tűnik el a piacról. Forrás: deere.com nyomán Agrofórum Online
27
Eseménynaptár Szentlőrinci Gazdanapok Szentlőrinc
2016. augusztus 12-14.
MEGFOSZ rendezvény
Hajdusági Expo
Hajdúböszörmény
2016. augusztus 12.-14.
MEGFOSZ rendezvény
Farmer Expo
Debrecen
2016. augusztus 18.-21.
Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok
Bábolna
2016. augusztus 31. szeptember 03.
X. Jubileumi Kaposvári Állattenyésztési Napok
Kaposvár
2016. szeptember 22.26.
MEGFOSZ
rendezvény: MEGFOSZ együttműködésével kedvezményesen jelenhetnek meg kiállítóként az eseményen.
látogatható,
MEGFOSZ rendezvény
a
MEGFOSZ
tagok
Szerkesztőség: SZIE-GÉK–Műszaki Menedzsment Intézet - Gödöllő Kiadja: MEGFOSZ Szerkesztőbizottság: MEGFOSZ Elnöksége - Műszaki Menedzsment Intézet E-mail:
[email protected] Főszerkesztő: Harsányi Zsolt Szerkesztő: Dr. Magó László
28
