Gödöllő, 2015. október 1.
4. évfolyam; 10. szám
A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének
Hírlevele Tartalomjegyzék HAZAI HÍREK, ESEMÉNYEK .................................................................................................. 3 Megnyílt a 77. OMÉK ............................................................................................................... 3 Megnyílt a 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) a Budapesti Vásárközpontban szerdán. A megnyitón Varga Mihály a magyar gazdaság kulcságazatának nevezte a mezőgazdaságot, Fazekas Sándor az ágazat eredményeinek növekedését méltatta, Kövér László pedig azt hangsúlyozta, hogy a jó teljesítményhez a jó földön és klímán kívül a magyar állam jó működése is kell. ...................................................... 3 OMÉK képriport ....................................................................................................................... 5 TECHNOLÓGIA ........................................................................................................................ 15 Szögletes nagybálázó-újdonságok .......................................................................................... 15 A világon mintegy 15 cég gyárt szögletes nagybálázókat, köztük a legnagyobb multinacionális vállalkozások gyártmányai a legismertebbek. A legtöbb szögletes nagybálázó Európában készül, évente 2500-2800 talál gazdára belőlük a világon, ezen belül hazánkban 25-40 közötti mennyiséget vásárolnak. Tavaly például kifejezetten sok, 44 szögletes bálázót adtak el Magyarországon. ....................................................................................................................... 15 MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSOK, GÉPBEMUTATÓK ................................................ 18 Megnyílt a Hajdúsági Expo .................................................................................................... 18 Egyre népszerűbb a Hajdúsági Expo: az idén 4500 négyzetméteres kiállítási területen 60 kiállító mutatkozik be, köztük számos mezőgazdasági gépgyártó és forgalmazó - mondta Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere (Fidesz-KDNP) péntek délután, az expo hivatalos megnyitóján. .............................................................................................................................. 18 XXV. Jubileumi Országos Szántóverseny - Székkutason is földbe mélyedtek az ekék .... 20 Nyolc helyszínen folynak a XXV. Jubileumi Országos Szántóverseny előválogatói, a hazai regionális versenyek. A július 25-i, somodori megmérettetés után augusztus 8-án két helyszínen (Siófok-Kilitin és Székkutason) is földbe mélyedtek az ekék. Az Agrofórum Online a Csongrád megyei székkutasi helyszínen járt, ahol az idei 23 indulóval már az V. regionális szántóversenyt tartották. ............................................................................................................ 20 GÉPFORGALMAZÁSI STATISZTIKA ................................................................................. 23 Az európai mezőgéppiac 2014-ben ......................................................................................... 23 1
Az európai mezőgéppiac 2011-től folyamatosan bővül. Úgy tűnik, a forgalom 2013-ban tetőzött közel 27 milliárd Euró értékben. 2014-ben az értékesítés volumene mintegy 4 %-kal csökkent, de így is megközelítette a 26 milliárd Eurót. E teljesítményhez a német és a francia mezőgéppiac járult hozzá leginkább 4,5 - 5,5 milliárd Euróval. ............................................... 23 ESEMÉNYNAPTÁR .................................................................................................................. 29
2
HAZAI HÍREK, ESEMÉNYEK Megnyílt a 77. OMÉK Megnyílt a 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) a Budapesti Vásárközpontban szerdán. A megnyitón Varga Mihály a magyar gazdaság kulcságazatának nevezte a mezőgazdaságot, Fazekas Sándor az ágazat eredményeinek növekedését méltatta, Kövér László pedig azt hangsúlyozta, hogy a jó teljesítményhez a jó földön és klímán kívül a magyar állam jó működése is kell. A rendezvényen több mint 900 kiállító mintegy 40 ezer négyzetméteren várja a látogatókat öt napon át, vasárnapig. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a magyar gazdaság kulcságazatának nevezte a mezőgazdaságot, egyben azt is hangsúlyozta, hogy a következő 20 évben az ipar mellett a mezőgazdaságnak is fontos szerepet szán a kormány a gazdaság fejlődésének megalapozásában. A miniszter méltatta a magyar gazdaságpolitika sikerét, azt, hogy kezelni tudta a pénzügyi válságot, amivel szavai szerint nemcsak helyreállította az államháztartás egyensúlyát, hanem lerakta egy versenyképesebb gazdaság alapjait is. A gazdasági eredményekhez a mezőgazdaság is hozzájárult: az ágazat 2014-ben újabb rekordot ért el, teljesítménye folyó áron számolva 43 százalékkal haladta meg a 2010. évit - emelte ki. Tény, hogy a korábban nehézségekkel küzdő állattenyésztés helyzete stabilizálódott, növekedési pályára állt. Az élelmiszeripar helyzete is érezhetően javult: tavaly az ágazat 15 százalékkal bővült, az élelmiszeripari beruházások értéke tavaly 28,5 százalékkal, 2010-2014 között pedig közel felével nőtt - közölte. Mindez a termelés további növekedését vetíti előre, a fejlődés érdekében a kormány az élelmiszer feldolgozást stratégiai ágazattá nyilvánította, és elfogadta az élelmiszeripar fejlesztésének stratégiáját is, ebben a következő években 300 milliárd forint áll rendelkezésre az ágazat fejlesztésére - jelezte. Az elmúlt évek célzott intézkedéseinek eredményeképpen a kis- és közepes gazdaságok megerősödtek, növekedési pályára álltak. A piacra termelő egyéni gazdaságok száma 2010-2013 között 49 százalékkal nőtt, mára számuk meghaladja a 165 ezret. Az egyéni gazdaságok által előállított bruttó hozzáadott érték 2010-2014 között 42 százalékkal nőtt - sorolta. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a gazdák, élelmiszer előállítók ünnepének és a magyar élelmiszergazdaság legfontosabb bemutatkozási színterének nevezte a kiállítást. Szavai szerint a vidék élelmiszerei legjavát hozza Budapestre a helyi termékek évében. Az ország leghosszabb múltú kiállításán minden eddiginél több, 904 kiállító vesz részt - tette hozzá. A miniszter jelezte: 6-8 évvel ezelőtt a mostanihoz hasonló kiállítást nem lehetett volna megrendezni, mivel az ágazat válságban volt. Az elmúlt öt évben az agrárium termelése másfélszeresére nőtt, és a válságon túljutva növekedési pályára állt. 3
Kiemelte, hogy az őstermelők, kistermelők, kézműves termékeket előállítók egy-egy régió jellegzetes ízeit, termékeit teszik az asztalra, amelyek széles körben keresettek. A magyar élelmiszerek kiállják a legkényesebb nemzetközi összehasonlítás próbáját is: tiszta, GMO-mentes környezetben, biztonságos módon termelik azokat. Ez nemcsak a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar jelene, hanem egyben a jövője is - összegezte. Kövér László, az Országgyűlés elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: a gazdaság, benne az agrárium sikeres működéséhez nem elég a jó föld és a jó klíma, mindehhez szükséges az intézmények, köztük kiemelten a magyar állam jó működése is. Hozzátette: az államnak ezért feladata az értékek megőrzése és gyarapítása. Utalt arra, hogy negyedszázaddal ezelőtt a szabad világhoz való csatlakozás után az országban megjelentek az élelmiszeripari tömegcikkek, amelyek a magyar élelmiszeripari kapacitások leépülését, a magyar élelmiszerek piacvesztését, és a magyar élelmiszerek biztonságának csökkenését vonták maguk után. Az étkezés és az élelmiszer előállítás az emberi kultúra része, amit az is jelez, hogy minden kisebb és nagyobb régió sajátos gasztronómiai és élelmiszer előállító kultúrával rendelkezik. Az OMÉK-on pedig a magyar termőföld, valamint az azt megmunkáló tudás, munka, és szorgalom mutatkozik be a felvonultatott belföldi és határon túli magyar termékek összességében mondta. Magyarország olyan államot épít, amely nem az idegen érdekeket képviseli a magyarok között, hanem a magyar érdekeket képviseli az idegen érdekek között - hangsúlyozta. "Olyan államot építünk, amely akár a magyar termőföldet, akár az unió határait kész és képes határozottan és jogszerűen megvédeni" - fogalmazott. Az ünnepélyes megnyitó után OMÉK-díjakat adtak át. Forrás: Agrofórum Online
4
OMÉK képriport
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
TECHNOLÓGIA Szögletes nagybálázó-újdonságok A világon mintegy 15 cég gyárt szögletes nagybálázókat, köztük a legnagyobb multinacionális vállalkozások gyártmányai a legismertebbek. A legtöbb szögletes nagybálázó Európában készül, évente 2500-2800 talál gazdára belőlük a világon, ezen belül hazánkban 25-40 közötti mennyiséget vásárolnak. Tavaly például kifejezetten sok, 44 szögletes bálázót adtak el Magyarországon. Szögletes nagybálázókat a nagyobb területen gabonát és szálastakarmányokat termelő gazdaságok, illetve bérvállalkozók vásárolnak. Ezek a gépek univerzálisak, mivel egyaránt használhatók a szenázsnak szánt fonnyasztott szálastakarmányok, a széna, a gabonaszalmák, valamint a rendre gyűjtött kukoricaszár betakarítására is. A bála struktúrája alapján - az egymáshoz préselt szeletekből felépülő nagyméretű szögletes bálák - kevésbé állnak ellen az időjárásnak, mint a hengeres nagybálák. A csapadék be tud szivárogni a belsejükbe, ezért a bálákat (bálakazalt) takarással kell védeni a beázástól, ugyanakkor szögletes formájuk révén jól kihasználhatók velük a szállítási és tárolási terek. A szögletes nagybálázó gépek fejlesztésében érvényesülő főbb tendenciák, a következőkben foglalhatók össze: – növekszik a rendfelszedők (pick-up) munkaszélessége és felszedési teljesítménye, – nő az anyagtovábbító és -szeletelő csillagrotorok geometriai mérete és a darabolókések száma (FineCut, RotoCut, RotoFeed), – növekszik az előtömörítő berendezések (Raffer) hatékonysága, – folyamatosan nő a tömörítőszerkezet (dugattyú, préscsatorna) tömörítő képessége és a bálák tömörsége, – biztonságosabbá vált a kötözőszerkezetek működése, megjelentek az ötszörös és nyolcszoros kettős csomózású kötözőszerkezetek is, – ISOBUS kommunikáció került a gépekre, – bálamérleggel is rendelkeznek, – műholdas vevőantennával felszerelt bálázókkal a hozammérés és egyedi bálaazonosítás (bálaetikett) is megvalósítható, a bála eredete is nyomon követhető. Letisztulni látszanak a korábban használt bálaméretek. Uralkodóvá vált a 80 cm szélességű és ehhez kapcsolódó 50/70/80 és 90 cm magasságú keresztmetszetet alkotó kisebb méretű, illetve a 120 cm széles, valamint 70/80/90/120/130 cm magasságú, nagyobb bálák mérete. A bálák hossza korábban a 80 és 120 cm szélességek többszöröse, jellemzően 240 cm volt, újabban azonban a gyártók ennél nagyobb (240 és 320 cm közötti) bálahoszszúságokra is kínálnak megoldásokat. A szögletes nagybálázók rendfelszedő dobjának maximális munkaszélessége 2,0-2,2 méterről 2,35 méterre nőtt. Szélesebb rendről nagyobb teljesítményű rendfelszedésre képesek. A felszedési teljesítményt sűrűbb és erősebb felszedő újakkal, illetve öttűtengelyes pick-up konstrukciókkal is növelik. Általánossá vált a rendfelszedő dobok fölé helyezett rugós leszorítóvillák alkalmazása is, amelyek elősegítik a szálasanyag rendezett formában történő továbbítását. A rendfelszedőket állítható magasságú, gumiabroncsozású talajkopírozó kerekekkel szerelik fel, amelyek helyes beállításával minimalizálhatók az elhagyási veszteségek és a 15
szálastakarmányok porszennyeződése. A beállításokra mechanikus, vagy hidraulikus működtetésű berendezések szolgálnak. A rendfelszedő dobok kiemelése hidraulikus munkahengerekkel történik. A rendfelszedő által felemelt anyagáram 1,2-1,3 méterre történő szűkítéséről a bálázókon kétoldali konzolcsigák gondoskodnak. Ma már a bálázók többségében a felszedett szálasanyagnak az előtömörítő csatornába juttatására különböző számú, csigavonalban felfűzött öt- és hatágú csillagokból felépülő csillagorotorokat alkalmaznak, amelyek rugókkal megtámasztott álló késekkel kombinálva elvégzik a szálasanyagok aprítását is. A csillagrotorok jelenlegi maximális szélessége 1,3 méter, maximális átmérője pedig 86 cm-nél tetőzik, amely a korábbiakhoz képest jelentős méretnövekedést jelent. A legtöbb gépen a darabolókések száma változtatható (egy-egy részük központilag kiiktatható, vagy kiszerelhető). Leggyakoribb késszámok 12, 13, 25 vagy 26, de 51 db-os késszámmal is lehet találkozni (CLAAS Quadrant 3300 FineCut), amelyekkel 25 mm elméleti hosszra is darabolható a szálasanyag. A leggyakoribb darabolási hosszak a 40-50 mm. A darabolókések tisztításához, élezéséhez és cseréjéhez kihúzható (CLAAS), vagy lehajtható szekrényes késtartókat alkalmaznak. A nagybálázók anyagtovábbító rendszerébe beépített csillag ro toros darabolók mellett, több bálá zógép-gyártó (Case IH, CLAAS, Krone, New Holland) is kínál a gépéhez lengőkéses előzúzót (PreChopper), amely a vonórúdra telepítve a renden lévő szálasanyagot előzúzza, melyet a mögötte dolgozó rendfelszedő dob szed fel. A bálázók nagyon fontos egysége az előtömörítő berendezés (Raffer), melynek segítségével a megfelelően előtömörített szálasanyagot a préscsatorna felőli oldalon elektromosan vezérelt kapun keresztül a présdugattyú hátsó holtponti helyzetében, a dugattyú elé juttatják. Az előtömörítés mértéke és adagolási ciklusa, a legtöbb bálázógépen állítható. Az előtömörítő csatornába 3-6 adagban juttatható be a szálasanyag. A tömörítőkarok percenként 110-120 mozdulattal dolgoznak. A mai korszerű szögletes nagybálakészítő gépekben kivétel nélkül csúszó dugattyús tömörítőszerkezet található, melyet egy forgattyús hajtómű működtet, ezt pedig a vontató traktor TLT-jéről hajtják meg. A dinamikus lengési csúcsok mérséklésére a hajtásokban nagy tömegű lendkerekeket építenek be. A 30-60 tonnás dinamikus tömörítőerők átvitelére alkalmas présdugatytyúk robusztus kialakításúak. Az egyes bálázógépeken a dugatytyúk percenkénti löketszáma eltérő, amely 33 és 61 löket/min között változik. Az előző szám a New Holland BB 9090 Plus, az utóbbi a CLAAS Quadrant 4000 típusra jellemző. A présdugatytyú és bálacsatorna konstrukciós módosításával az utóbbi idő-ben, a bálák tömörsége 15-25 százalékkal növekedett és szénából már 600 kg körüli tömegű (160 kg/m3tömörségű) bálák készítésére is alkalmassá váltak a bálázók. A szenázsnak, fonynyasztottzöldtakarmányokból pedig akár 1000 kg-os bálák készítésére is képesek. A bálatömörség növelésre irányuló törekvések, különösen a CLAAS, a Krone és a Kuhn bálázóknál figyelhető meg. A Krone Big Pack 1290 HD II XC HighSpeed típusú bálázójának az áteresztő képességét 50 százalékkal, a bálák tömörségét 10 százalékkal növelte meg a gyártó, amely így 17 t/h teljesítményre képes, s amelynek egyedülálló nyolc kötözőfejes, (nyolczsineges dupla csomózású) a kötözőszerkezete. Kuriózumnak számít a Krone Big Pack 870 HDP XC Multibale bálázó, amely a bála készítése során először hat átkötött kisméretű bálát készít, amelyet egy nagybálába tömörítve ötszörösen köt össze. Ezt a megoldást különösen a lótartó és a 16
kisebb tehéntartó gazdaságok kedvelik, mivel a bála felbontása után, kisbálákban porciózható ki a szálastakarmány. Egyedülálló konstrukciót, két présdugattyús tömörítő berendezést alkalmaz a Kuhn az LSB 1290-es bálázójánál. A két részre osztott présdugattyú egymás utáni ütemben, először a préscsatorna alsó felében, majd a felső felében tömöríti a szálasanyagot, amellyel 25 százalékkal nagyobb bálatömörség érhető el. Ezzel a dinamikus tömörítő erő 30-ról 60 tonnára növekszik. Ez a konstrukció 2013-ban a hannoveri Agritechnica kiállításon innovációs díjban részesült. A bálázóknál a bálatömörség szabályozását a bálacsatorna szűkítésével oldják meg, amelyet munkahengerek végeznek és a vezérlésük a vontató traktorról történik. A bálázók kritikus részegysége a kötözőszerkezet, amely az elmúlt évek során sokat fejlődött és ezzel a bálakötözés biztonsága is nőtt. Ez köszönhető a kötözőfejek precíziósabb gyártásának, a kötözőfejek sűrített levegővel történő folyamatos tisztításának, és az állandó működési kontrollnak. A korábban megszokottá vált 80 cm szélességű bálákat négy, a 120 cm szélességű bálákat hat, kettős csomózású hurokkötéssel kötöző berendezések mellett - a bálatömörségek növelésével - megjelentek az ötszörös és a nyolcszoros kötéssel dolgozó bálázók is a piacon (Krone). A bálázógépek üzemidejének jobb kihasználása érdekében a bálázógépek egyre több (30-52 tekercs) bálázó zsinegköteget visznek magukkal. A kisebb méretű bálákat készítő szögletes nagybálázók egytengelyes, fékezett, a nagyobb méretű bálákat készítő gépek tandem kialakítású, fékezett futóművekkel rendelkeznek, amelyek vontatási sebessége ma már 40 km/h is lehet, igazodva a traktorok maximális sebességéhez. A bálázók meghajtása a vontató traktorok hátsó, 1000 l/min fordulatszámú TLT-jéről, a működtetésük pedig a traktor hidraulikus rendszeréről történik. A gépeken a hajtások elágaztatása zömében karbantartást nem igénylő hajtóművek és lánchajtások segítségével történik. A szögletes nagybálázókat szinte kivétel nélkül ISOBUS-szal is felszerelik, amely lehetővé teszi a traktoron elhelyezett fedélzeti elektronika és monitor segítségével a bálázó folyamatos ellenőrzését, illetve az egyes beállítások távvezérléssel történő módosítását (pl. bálahossz, bálatömörség). A bálák elkészítési folyamatát számos szenzor ellenőrzi (Smart Fill Technology, Easy Fill System, MPS Plus, Communicator stb.). A szögletes nagybálázók többségéhez, a szálasanyagok nedvességét meghatározó mérőberendezés is rendelhető, melynek segítségével a traktor vezetője követni tudja a bebálázott anyag nedvességtartalmának alakulását és változtathat a beállításokon (pl. a bálatömörségen). Egyre több bálázógépgyártó (Case IH, Massey Ferguson, New Holland stb.) bálamérleggel is felszereli a szögletes nagybálázóit. A bálacsúszdára telepített szenzorok minden elkészült bála tömegét mérik és regisztrálják. Ennek segítségével a bálázási teljesítmények mellett a hozamok is meghatározhatók. Az előző szenzortechnikákkal és a helyzetmeghatározó GPS segítségével egyes gyártók a bála azonosítására szolgáló etikett rendszert is kínálnak. Ez a bálára rögzített címkén elektronikusan feltünteti a bálázott anyag tulajdonságait, a bálakészítés helyét és idejét, valamint a bála jellemzőit. Ezek az adatok kézi leolvasás segítségével a bálákról később, a tárolás vagy a felhasználás során leolvashatók. Több gyártó is kínál a bálázóihoz a traktor és a bálázó teljesítményének optimalizálásához telekommunikációs rendszereket, amelyek segítségével a teljes bálázási üzem nyomon követhető és dokumentálható. Ezzel jelentős időt és költséget lehet megtakarítani. Jelenleg a piacon kapható szögletes nagybálázógépek kínálatából ki kell emelni, a CLAAS Quadrant modelleket, a Krone Big Pack családot, a New Holland BB szériáit, a John Deere L 1500 és a Kuhn LSB típusait. Forrás: Dr. Hajdú József MMGgépPiac (2015-07. szám)
17
MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSOK, GÉPBEMUTATÓK Megnyílt a Hajdúsági Expo Egyre népszerűbb a Hajdúsági Expo: az idén 4500 négyzetméteres kiállítási területen 60 kiállító mutatkozik be, köztük számos mezőgazdasági gépgyártó és forgalmazó - mondta Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere (Fidesz-KDNP) péntek délután, az expo hivatalos megnyitóján. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrárvidékfejlesztésért felelős államtitkára is a gépészeti bemutatóra hívta fel a gazdák figyelmet, ugyanis - mint hangsúlyozta - a vidékfejlesztési program jelentős forrásokkal támogatja a gépbeszerzéseket. Jakab István, a Magosz (Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége) elnöke, az Országgyűlés alelnöke jelezte: a parlamentben mindent megtesznek azért, hogy a gazdákat segítő törvények szülessenek, s lehetőséget kérnek a kormánytól az állami földek értékesítésére, ami javítani fogja a magyar mezőgazdaság versenyképességét. A Hajdúhét keretében negyedik alkalommal megrendezett Hajdúsági Expo megnyitóján Kiss Attila emlékeztetett rá, hogy az első hajdúvárosi találkozót 1937-ben rendezték meg. Az első hajdúhetet Darányi Kálmán akkori magyar miniszterelnök nyitotta meg a Bocskai gimnáziumban. A hagyományt 1994-ben elevenítették fel, s ma már nem csupán számos kulturális program, hanem az agrárexpo és a traktorhúzó versenyek, köztük az Európa kupa döntője is színesítik a kínálatot - mutatott rá a polgármester. A Hajdúsági Expo megnyitóján a hajdúvárosok polgármestereinek jelenlétében kiosztották a vásár idei díjait: a Magosz, az agrár-, illetve a kereskedelmi kamara, valamint a városi önkormányzat elismeréseit. Kis Miklós Zsolt: több pénz lesz az agrárium fejlesztésére Kemény tárgyalások, komoly viták után megszületett a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, amelynek eredményeként 2020ig több pénz lesz a magyar agrárium fejlesztésére, mint a korábbi uniós költségvetési ciklusban volt - közölte 18
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Hajdúböszörményben. Hozzátette: a hétéves ciklus során 1300 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre a vidékfejlesztési programban. Egyszerűbbek és hatékonyabbak lesznek a pályáztatási eljárások, amelyek egyszerre szolgálják a munkahelyteremtést és a versenyképesség javítását az ágazatban - mondta az államtitkár a Hajdúsági Expo keretében rendezett Portfolio Kelet-magyarországi Agrárfórumon. A támogatások több mint 40 százalékát beruházásokra fordíthatják a gazdák. Az egyes ágazatokban most először nem csupán a támogatható üzemméret minimumát, hanem a maximumát is meghatározták - mondta az államtitkár a fórum mintegy 300 résztvevője előtt. Kis Miklós Zsolt elsőként az állattenyésztési ágazatot emelte ki. A vidékfejlesztési programban erre a célra 75 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre. Az 50 százalékos intenzitású támogatás maximuma termelőnként 500 millió forint - fűzte hozzá. A kertészeti ágazatban 72 milliárd, a kisméretű terménytárolók és szárítók fejlesztésére 20 milliárd forint, a fiatal gazdák induló támogatására 38 milliárd forint, célzott beruházásaik támogatására további 39 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre - sorolta a miniszterelnökségi államtitkár. Kis Miklós Zsolt kiemelte, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás- és öntözésfejlesztés támogatási kerete 54 milliárd forint. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ebből a pénzből csak a gazdaságon belüli "vizes fejlesztéseket" támogatják, a nagyobb vízügyi fejlesztésekre további 300 milliárd forint forrás van a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP). A mezőgazdasági termékeket elsődlegesen feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások üzemmérettől függetlenül kaphatnak támogatás a vidékfejlesztési program 200 milliárd forintos keretéből, amiből 20 milliárd forintot a borászat fejlesztésére fordítanak. Kis Miklós Zsolt bejelentette: az első pályázati kiírások szeptember első felében jelennek meg a vidékfejlesztési program keretében. A Portfolio Kelet-magyarországi Agrárfórumon előadások hangzottak el egyebek mellett az ágazat banki finanszírozási lehetőségeiről, az agrártechnológiai fejlesztésekről, az élelmiszergazdaság innovációjáról, és két panelbeszélgetésen cseréltek véleményt a szakemberek az állattenyésztés és élelmiszeripar, illetve a hazai tejágazat helyzetéről. Nagy István: a tej lesz az első GMO-mentes magyar élelmiszer Az import takarmányszója kiváltásával GMO-mentes élelmiszer lesz a tej - jelentette be Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára pénteken Hajdúböszörményben. Hozzátette: az évi 700-750 ezer tonnára tehető szójaimport kiváltásához Magyarországnak új fehérje programra van szüksége. Az FM kutatóintézeteiben fejlesztik ki azt a takarmányfélét, amely már jövőre helyettesítheti a szóját, és nem drágítja, hanem olcsóbbá teszi a tejtermelést ismertette az államtitkár a Hajdúsági Expo keretében rendezett Protfolio Kelet-magyarországi Agrárfórumon.
19
Nagy István arról is beszélt, hogy az orosz embargó és a tejkvóta feloldása nyomán kialakult helyzetet nem oldja meg, ha pénzt ad a kormány, az ágazat problémáin csak hosszú távú intézkedésekkel lehet javítani. Ennek érdekében a termelők közötti, illetve a termelők és a fogyasztók közötti együttműködést sürgette az FM államtitkára. Nagy István példaként említette a meggytermelők idei összefogását, akik nem engedtek a felvásárlók nyomásának és nem 50, hanem 100 forintért adták el a meggy kilóját. Kiemelte: a tejágazat komoly válsággal küzd, minden intézkedés létkérdés ezen a területen. A legsürgetőbb feladatnak a készletezés megoldását nevezte: Magyarország nem úszhatja meg egy komoly tejporító (tejporgyár) felépítését - mondta. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tejporgyártás mellékterméke a vaj, amit újra "be kell illeszteni a táplálkozási sorba". A lakosság azzal segíthet a külföldi konkurenciát legyőzni, ha a boltban a magyar tejet, a magyar vajat, a magyar sajtokat választja - jegyezte meg. Az FM parlamenti államtitkára végezetül felhívta a figyelmet, hogy már csak egy napig, augusztus 15-ig lehet a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerbe jelentkezni, amelyben egy gazda 1250 euró támogatáshoz juthat évente. Forrás: Agrofórum Online, MTI
XXV. Jubileumi Országos Szántóverseny - Székkutason is földbe mélyedtek az ekék Nyolc helyszínen folynak a XXV. Jubileumi Országos Szántóverseny előválogatói, a hazai regionális versenyek. A július 25-i, somodori megmérettetés után augusztus 8-án két helyszínen (Siófok-Kilitin és Székkutason) is földbe mélyedtek az ekék. Az Agrofórum Online a Csongrád megyei székkutasi helyszínen járt, ahol az idei 23 indulóval már az V. regionális szántóversenyt tartották. Gépbemutató, veterán eszközök kiállítása, és persze embert próbáló hőség fogadta az augusztus 9-én 9 órára a székkutasi csicsatérre érkezőket, akik mind arra voltak kíváncsiak, miként kell és lehet manapság mesterien elvégezni a földmunkát. Rostás Péter, Székkutas alpolgármestere köszöntője után Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium Parlamenti Államtitkára beszélt arról, hogy a szakmaspecifikus, gyakorlatorientált képzési modell lehet a záloga a magyar vidék felemelkedésének. „A földművelésügyi tárca kiemelten fontosnak tartja a mezőgazdasági oktatás és szakképzés új alapokra helyezését. A cél - mind a közép, mind pedig a felsőfokú oktatásban - a minél felkészültebb szakembergárda képzése lehet. „Az elméleti képzettség az oktatási intézményekben ugyan megszerezhető, de a gyakorlat elsajátításában a szántóversenyeknek óriási szerepe lehet. A szántás színvonala ott a legmagasabb, ahol az ilyen 20
versenyek a legnagyobb tradícióval rendelkeznek” - mondta, hozzátéve, hogy Magyarország e téren jól áll, hiszen az 1840-es évektől kezdve már dokumentáltan rendeztek „ekeversenyeket”. Az ágazat elmúlt években elért eredményeiről szólva kiemelte, hogy az agrárium a gazdasági válság idején tudott húzóágazattá válni, 2410 milliárd Ft-os kibocsátásával tavaly újabb rekordot ért el, ami folyóáron 42,9 %-kal haladta meg a 2010-es értéket, miközben a foglalkoztatottak száma is 10 %-kal emelkedett. A hosszú távú versenyképess ég szempontjából fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdasági beruházások 2010-2014 között 53,5%-kal bővültek, és az öntözött területek nagysága is emelkedett, amely 2013-ban meghaladta a 104 ezer hektárt. Kispál Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezetének elnöke szintén a piacképes és jól képzett szakemberek fontosságát hangsúlyozta, amit a szántóverseny csak tovább erősít, hisz a fiatal versenyzők jelenléte a munka szeretetéről árulkodik. „Nekik az idősektől kell eltanulniuk a szakmát, illetve az oktatási intézmények képzéseinek segítségével” – mondta, zárásként megjegyezve, hogy a kamara a jövőben is támogatni fogja az agrárrendezvényeket. A beszédeket követően Iványi László esperes plébános megszentelte az ekét, amelyet Vladár Sándor református lelkész áldott meg. Ekkor kezdődhetett meg a mintegy három órán keresztül tartó megmérettetés. Miután a bírók ellenőrizték az Orosházáról, Jászkisérről, Sándorfalváról, Ópusztaszerről, Balástyáról, Szarvasról, Hódmezővásárhelyről és természetesen helyből érkező versenyzők 20 perc alatt kiszántott nyitóbarázdáit, 2 óra 40 percen át végezhették el a versenyszántást. A talaj megfelelőnek bizonyult, hiszen a csicsatéri föld az utóbbi időkben kétszer is kapott összesen mintegy 60 mm esőt. A verseny kategóriái, megmunkált földterület nagysága: I. 2-3 fejes ágyekék (20x100m) II. 4-5 fejes ágyekék (40x100m) III. 2-3 fejes váltva forgató ekék (20x100m) IV. 4-5 fejes váltva forgató ekék (40x100m) V. Lófogatú szántás (20x100) VI. Veterán traktoros szántás (100x15m) 21
A szántóversenyre látogató több mint 500 érdeklődő eközben a Güttler hengerek és a Lemken kultivátorok talajművelő bemutatóit tekinthette meg, bemutatkozott a svájci Hürlimann, de a Kubota japán kistraktort is ki lehetett próbálni. A legújabbak mellett persze a régi mezőgazdasági eszközök is felsorakoztak, világháborúk előtti időkből való darálók, kukoricamorzsolók és szecskavágók várták az érdeklődőket, majd cséplési bemutatót is tartottak. A bírói csapat a versenyzők teljesítményének értékelésekor a szántás szépségét, egyenességét, a szármaradványok leforgatását, az eke ki- és beemelésének egyhangúságát vette figyelembe. „Mindenkin látszik a készülés, hogy mindenki próbálta a legjobbat kihozni magából, jó versenyhez méltó, egyenes barázdákat láttunk. Az ék szántások elkészítése sok esetben nehézséget jelentett, az ágyekéknél sok esetben a záró barázdák nem jöttek ki. A lovas szántók is derekasan helytálltak, jó eredményeket értek el. Összességében mindenki meghallgatta a tanácsainkat, és próbálta a legjobb eredményt elérni, és még az idővel is jól gazdálkodtak” – mondta értékelésében a Magyar Szántóverseny Egyesület képviseletében Dr. Rátonyi Tamás (egy. adjunktus, DEATC Földműveléstani Tanszék). A győztesek: 2-3 fejes ágyekék: Kiss László (Székkutas) 2-3 fejes váltva forgató ekék: Farkas Gábor (Jászkisér) 4-5 fejes ágyekék: Vörös János (Hódmezővásárhely) 4-5 fejes váltva forgató ekék: Kovács Imre (Kútvölgy) Veterán traktorok: Ördög János (Sándorfalva) Lófogatos szántás: Csorba Ferenc (Pusztaszer).
A kategóriák első-második helyezettjei – pontszámtól függően – a szeptember 19-én Kenderesen lévő XXV. Jubileumi Országos Szántóverseny döntőjébe is továbbjutottak. Forrás: Csomós Éva - Agrofórum Online 22
GÉPFORGALMAZÁSI STATISZTIKA Az európai mezőgéppiac 2014-ben Az európai mezőgéppiac 2011-től folyamatosan bővül. Úgy tűnik, a forgalom 2013-ban tetőzött közel 27 milliárd Euró értékben. 2014-ben az értékesítés volumene mintegy 4 %kal csökkent, de így is megközelítette a 26 milliárd Eurót. E teljesítményhez a német és a francia mezőgéppiac járult hozzá leginkább 4,5 - 5,5 milliárd Euróval. Az VDMA (Német Gépgyártók Szövetsége - Mezőgép Szekció) adataiból (1. táblázat) megfigyelhető, hogy a gazdasági válság előtti időszak utolsó évében, 2008-ban, a gépforgalom 25,5 milliárdos szintet ért el, amely a 2011-2014 évek átlagának felel meg. Ennek alapján megállapítható, hogy az utóbbi négy év átlagában sikerült beérni, illetve egyes években (2012-2013) túlszárnyalni is, a válság előtti időszak gépforgalmát. 1. táblázat: Az EU-28 és a jelentősebb mezőgéppiacot képviselő országok mezőgépforgalma 2008-2014 között (millió Euróban) (Forrás: VDMA) EU 28 Németország Franciaország Egyesült Királyság Olaszország Lengyelország Hollandia Spanyolország Ausztria Belgium Svédország Dánia Cseh Köztársaság Magyarország Finnország Románia
2008 25.492 4.539 4.331 2.523 2.038 1.230 1.225 1.270 1.069 822 848 1.131 663 514 744 277
2009 21.091 3.934 3.991 2.110 2.085 979 955 921 996 635 683 678 432 423 517 289
2010 20.811 3.868 3.535 1.978 1.997 1.258 1.015 888 1.012 596 828 591 452 247 649 345
2011 24.783 4.756 4.448 2.153 2.162 1.317 1.198 1.031 1.147 713 955 707 612 398 735 444
2012 26.287 5.417 5.078 2.222 1.999 1.548 1.152 920 1.215 765 882 738 670 481 718 453
2013 26.991 5.557 5.646 2.089 1.948 1.478 1.119 964 1.205 828 830 879 658 527 677 430
2014 25.817 5.490 4.650 2.180 1.870 1.370 1.120 1.100 1.020 870 870 800 680 680 600 450
A 2014. évben megvalósult közel 26 milliárd Eurós forgalomból legnagyobb részt a német és a francia mezőgéppiac képviselt 4,5 - 5,5 milliárd Eurós részaránnyal. Az Egyesült Királyság és Olaszország megközelítőleg 2 milliárd Euró körüli forgalommal harmadik és negyedik helyet foglalja el ebben a rangsorban. Lengyelország, Hollandia, Spanyolország és Ausztria 2014-ben egymilliárd Euró felett teljesített, Belgium, Svédország, Dánia, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Finnország és Románia, pedig fél és egymilliárd Euró közötti gépforgalmat bonyolított le ezen időszakban. Magyarország jelentősen túlteljesítette magát, hiszen a 2013-as 9 %-os piacbővítést, 2014-ben további 29 %-kal fokozta, így feljött Európában a 13.-ik helyre. Piaci részaránya 2,6 %-ot tett ki, amely mintegy másfélszerese a korábbi években realizáltnak. (1. ábra) A nyugat-európai traktorpiac összességében 10 %-kal csökkent 2014-ben. A 2. ábrán jól látható, hogy igen intenzív visszaesés a francia traktorpiacon következett be a 2013-2014-es időszakban. Franciaországban az 50 LE feletti traktorok értékesítése háromnegyedére esett vissza. 23
1. ábra: A jelentősebb mezőgéppiaccal rendelkező országok Európában, és a 2014-es részarányuk az teljes mezőgépforgalomból. A vezető európai traktorpiacok többségében szerény (Németországban 4,5 %-os, Olaszországban 5%-os, Egyesült Királyságban 1%-os) csökkenés következett be az értékesített traktorok darabszámát illetően. Spanyolországban és Belgiumban 12 %-kal, Görögországban 60 %-kal nőtt az eladott traktorok darabszáma az elmúlt évben. Portugáliában, Svédországban, Hollandiában, Írországban stagnáltak, Svájcban 10 %-kal, Ausztriában, Norvégiában, Finnországban és Dániában megközelítőleg 20 %-kal csökkentek a traktoreladások 2014-ben. db
0
5000
10000
15000
20000
25000
30000
35000
Franciaország
28171
Németország
29675 28444
12494 12421
Egyesült Királyság 7949 9018
Spanyolország
7494 6020
Ausztria 3708 3020
Portugália
3302 3233
Svédország
3222 3056
2013
Hollandia
3044 3065
2014
Svájc
2887 2608
Finnország
2524 2081
Belgium
2436 2730
Dánia Írország Görögország
37459
15932 15061
Olaszország
Norvégia
40000
2390 1829
1857 1924 764 1215
2. ábra: A nyugat-európai traktorpiac 10 %-kal csökkent 2014-ben (50 LE feletti traktordarabszám) (Forrás: VDMA)
24
A 3. ábra adataiból megállapítható, hogy Közép-, és Kelet-Európában az 5 %-os csökkenés ellenére is egyértelműen Lengyelország vezeti az 50 LE feletti traktorok értékesítési listáját közel 13 ezer darab eladott erőgéppel. 2014-ben a cseh traktorpiac stagnált, a szlovén 10 %-kal, a szlovák 25 %-kal visszaesett, még a Baltikum országaiban 30 – 50 %-kal esett és a mélypontra süllyedt az értékesítés. 2014-ben Magyarországon rekordszámú mintegy 3500 db traktor adtak el az 50 LE feletti kategóriában. Ezzel hazákban tavaly megduplázódott az értékesített traktorok darabszáma, s európai szinten is figyelemre méltó erőgép-beruházási volument valósított meg a magyar mezőgazdaság. Közép-európai és a balti országok traktorpiacán a második helyen végeztünk, azonban az összeurópai traktorpiacot tekintve is a dicséretes nyolcadik helyet mondhatjuk magunkénak. Ennek megtartása azonban igazán nagy erőfeszítést és gazdasági teljesítményt igényel… db
0
2000
4000
6000
1797
Magyarország
12000
14000
16000
3521
2079 2089
Csehország
Szlovákia
10000
13631 12886
Lengyelország
Szlovénia
8000
2013 2014
1259 1116 849 635
Lettország
615 313
Észtország
601 411
3. ábra: A közép-kelet-európai traktorértékesítés 7 %-kal mérséklődött 2014-ben (50 LE feletti traktor-darabszám) (Forrás: VDMA, AKI) A következőkben tekintsük át az európai mezőgéppiac két legmeghatározóbb országának, Németországnak és Franciaországnak elmúlt időszakot érintő értékesítési statisztikáját. Jelentős forgalom mellett növekvő traktor-teljesítményszint a német mezőgéppiacon Németországban, a forgalomba helyezett, újbeszerzésű traktorok darabszáma minimális mértékben csökkent az előző, rekord évhez viszonyítva, azonban az átlagos motorteljesítmény továbbra is növekvő tendenciát mutat. A 2014-ben eladott traktoroknak a 17,8 %-a 50 LE alatti, 28,4 %-a 50 és 100 LE közötti, 19,9 %-a 100 és 150 LE közötti, 15,1 %-a 150 és 200 LE közötti volt. A 200 Lóerő feletti teljesítmény-kategóriába tartozó traktorok piaci részaránya 17 %-ról közel 19 %-ra nőtt, így napjainkban az értékesített traktorok átlagos teljesítménye 114 kW (155 LE). Megállapítható, hogy 2000 és 2014 között a Német Szövetségi Köztársaságban forgalomba helyezett traktorok átlagos motorteljesítménye 30 %-kal emelkedett. A németországi adatok is igazolják azt a tendenciát, mely szerint növekszik az eladott traktorok átlagos motorteljesítménye, a gazdálkodók és a mezőgazdasági üzemek a technológiák, és az alkalmazott munkagépek igényeihez igazodva új erőgép vásárlásakor magasabb teljesítménylépcsőbe tartozót választanak. (4. ábra) 25
4. ábra: Németországban forgalomba helyezett új traktorok átlagos motorteljesítménye 2000 és 2014 között (Forrás: VDMA) Összehasonlításul, 2014-ben Magyarországon az újbeszerzésű traktorok átlagteljesítménye megközelítőleg 125 LE. A hazai trendet nagyban befolyásolja, az adott időszakban nyitva álló, gépberuházást magában foglaló, támogatási jogcím. Ide sorolható például a „kertészeti gépek beszerzése”, melynek hatására az újbeszerzésű traktorok átlagteljesítménye csökken, hiszen keretében 100 LE alatti, kertészeti konstrukciójú traktorok beruházása támogatott. A traktorok iránti kereslet 2014-ben az előző évek rekordszintjén mozgott a Német Szövetségi Köztársaságban. Összesen 34.611 darab új traktort értékesítettek, így a traktorpiac alig érezhetően, 4,5 %-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. A 37 kW-nál nagyobb teljesítményű traktorok tekintetében ez a mennyiség 28.444 db volt, amely 4,1 %-kal kevesebb értékesített erőgépet jelent. (2. táblázat) A németországi piacvezető címért folytatott versenyben továbbra is a John Deere és a Fendt versenyez egymással, egyenként 6–7 ezer darab értékesített traktorral Piaci részesedésük meghatározó, 17 – 20 %. Őket követi további négy traktormárka 8–10 %-os részesedéssel, ezek a Case IH/Steyr, a Deutz-Fahr, a New Holland és a Claas. A Kubota és a Massey Ferguson 4–5 %ot birtokol a németországi traktorpiacból. A többi piaci szereplő piaci részesedése 3% alatti.(5. ábra) Az elmúlt három év adatai összegezve megállapítható, hogy a vezető John Deere 2 %-os piacvesztést könyvelhetett el 2014-ben. A Fendt tartja a 17 %-os részesedését, míg a Case IH/Steyr a 2013-as visszaesését követően ismét 10 %-on áll. A Deutz-Fahr 1 %-kal csökkentette, a New Holland ugyanennyivel növelte pozícióját. A Claas piaci részaránya 7-8 %-os, a Kubota pedig 2013-ban és 2014-ben is stabilan tartja az 5 %-os részesedését. A 37 kW feletti teljesítményű erőgépek piacán a Fendt, a Case IH/Steyr, a Deutz-Fahr, a New Holland és a Claas az előzőekben felsoroltnál 2-3 %-kal nagyobb részesedéssel rendelkezik, azonban a Kubota (jellemzően kisteljesítményű géptípusai miatt) 2 % alá kerül. Amennyiben a multinacionális mezőgépgyártó konszernek szemszögéből vizsgáljuk a 1. táblázatban szereplő 37 kW feletti teljesítménnyel rendelkező traktorok értékesítési adatait, megállapítható, hogy az AGCO csoport (Fendt, MF, Valtra) 7.847 darabbal vezeti a mezőnyt. Őt követi a CNH csoport (Case IH/Steyr, New Holland) 6080 értékesített erőgéppel. A harmadik helyet a John Deere foglalja el 5431 traktorral. Negyedik a SDF csoport (Same, Deutz-Fahr, S+L+H) 3687 db, ötödik pedig a Claas 2669 db eladott traktorral. 2015-re Németországban az elmúlt évek jelentős értékesítési volumenéhez viszonyítva némi visszaesést prognosztizálható, szakértők szerint az értékesített traktorok darabszáma 28–29 ezerre várható.
26
2. táblázat: Németországban értékesített traktorok száma gépforgalmazók szerinti megoszlásban 2012 és 2014 között. (Forrás: Kraftfahr-Bundesamt) Traktormárkák John Deere
Fendt Case IH/Steyr Deutz-Fahr New Holland Claas Kubota Massey Ferguson Iseki Valtra S+L+H Mercedes Branson Foton Lindner Belarus Carraro Holder Hako Kioti McCormick Landini TongYang Zetor Shibaura Egyéb Összesen
2012 db 7594 5977 3679 3945 2426 2476 1356 1823 1030 763 832 470 329 248 218 270 168 227 39 220 207 164 n.a. n.a. 66 1564 36264
2014
2013 % 20,9 16,5 10,1 10,9 6,7 6,8 3,7 5,0 2,8 2,1 2,3 1,3 0,9 0,7 0,6 0,7 0,5 0,6 0,1 0,6 0,6 0,5
0,2 4,3 100,0
db 7736 6261 2809 3798 2528 2899 1806 1538 1017 749 690 516 355 239 244 209 227 266 126 145 229 176 64 52 75 1494 36248
% 21,3 17,3 7,7 10,5 7,0 8,0 5,0 4,2 2,8 2,1 1,9 1,4 1,0 0,7 0,7 0,6 0,6 0,7 0,3 0,4 0,6 0,5 0,2 0,1 0,2 4,1 100,0
2014 összesen 50 LE feletti traktorok db % db % 6724 19,4 5431 19,1 5906 17,1 5904 20,8 3449 10,0 3431 12,1 3336 9,6 3120 11,0 2779 8,0 2649 9,3 2699 7,8 2669 9,4 1726 5,0 492 1,7 1494 4,3 1287 4,5 858 2,5 11 0,0 709 2,0 656 2,3 621 1,8 567 2,0 400 1,2 400 1,4 369 1,1 94 0,3 260 0,8 0 0,0 235 0,7 234 0,8 232 0,7 202 0,7 225 0,7 91 0,3 225 0,7 118 0,4 223 0,6 27 0,1 161 0,5 42 0,1 154 0,4 134 0,5 131 0,4 75 0,3 98 0,3 0 0,0 84 0,2 84 0,3 82 0,2 0 0,0 1461 4,2 726 2,6 100,0 100,0 34611 28444
5. ábra: A tíz piacvezető márka százalékos részesedése a németországi traktoreladásokból 2012 és 2014 között 27
6. ábra: A német mezőgépexport változása 2014-ben, a legjobban teljesítő 20 célország esetében (Forrás: Német statisztikai Hivatal, VDMA) A 2014-es jelentős, 10 %-os emelkedést követően a VDMA (Német Gépgyártók Szövetsége Mezőgép Szekció) mintegy 7 %-os azaz 5,1 milliárd Euro értékű recessziót prognosztizál 2015-re a német mezőgépexportot illetően is. Ez a szint a 2011-es értékesítési volumennek felel meg. A francia, az orosz és az ukrán piac volt leginkább negatív hatással a 2014-es exportra. Ezzel szemben a magyar, a román és az Egyesült Államokba irányuló német export jelentős mértékűnek bizonyult az elmúlt évben. A Magyarországon 2014-ben megvalósult rekordméretű mezőgép beruházás kihatott a Németországból importált mezőgépek volumenére is. Mintegy 40 %-kal növelve azt a korábbi évek szintjéhez viszonyítva. Azonban 2015-re jelentős, 38%-os visszaesés prognosztizálható a magyar viszonylatban is. (6. ábra) Franciaországban már második éve tart a recesszió
7. ábra: A francia mezőgéppiac értékesítési volumene 2006 és 2014 között (milliárd Euró) (Forrás: VDMA) 28
2014-ben a francia mezőgéppiac mély recesszióba került az előző három évben tapasztalt szárnyaláshoz viszonyítva. Összességében mintegy 20 %-os hanyatlást figyelhetünk meg. Az ez évre esedékes rendelések, és értékesítési adatok alapján még nem tapasztalható trendforduló, így a gyártók és a kereskedők szűk esztendőre számíthatnak 2015-ben is. A VDMA számításai szerint a francia mezőgéppiac a 2013-as 5,6 milliárd Eurós értékesítési csúccsal érte el tetőfokát, amely év a korábbi évek átlagától több mint 40 %-kal volt eredményesebb. (7. ábra) A cikket összeállította a Szerkesztő
Eseménynaptár AGROmashEXPO
MEGFOSZ rendezvény
2016. január 27.-30.
Budapest
MEGFOSZ
rendezvény: MEGFOSZ együttműködésével kedvezményesen jelenhetnek meg kiállítóként az eseményen.
látogatható,
a
MEGFOSZ
tagok
Szerkesztőség: SZIE-GÉK–Műszaki Menedzsment Intézet - Gödöllő Kiadja: MEGFOSZ Szerkesztőbizottság: MEGFOSZ Elnöksége - Műszaki Menedzsment Intézet E-mail:
[email protected] Főszerkesztő: Harsányi Zsolt Szerkesztő: Dr. Magó László
29
