Gödöllő, 2015. július 16.
4. évfolyam; 7-8. szám
A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének
Hírlevele Tartalomjegyzék HAZAI HÍREK, ESEMÉNYEK .................................................................................................. 3 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználására kaphat zöld jelzést Magyarország ............................................................................................................................ 3 A kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as uniós ciklusra vonatkozó Vidékfejlesztési Program (VP) átdolgozott változatát, így mintegy 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználása kaphat zöld jelzést Brüsszelben - közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkársága az MTI-vel. ...................................... 3 Milliárdok jutnak vízgazdálkodásra ....................................................................................... 4 A magyar vízgazdálkodás 53 milliárd forintos uniós támogatásra számíthat. Az új uniós költségvetési időszakban Magyarország 53 milliárd forintot fordíthat vízgazdálkodási feladatokra – mondta Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, Szarvason, a Szent István Egyetem helyi campusa által szervezett Országos Öntözési Napon. ......................................................................................... 4 Megalakult a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság .............................................................. 5 Jakab István, az Országgyűlés alelnökének, a MAGOSz elnökének elnöklésével az Országház Nagy Imre termében, 2015. június 5-én tartotta alakuló ülését Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság, azaz a NATaB. ........................................................................................................... 5 Stratégiai megállapodás az agrár K+F eredmények széleskörű elterjesztésére .................. 7 Stratégiai megállapodást kötött az agrár kutatás-fejlesztési (K+F) eredmények széleskörű elterjesztésére és gyakorlati alkalmazásának elősegítése érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Budapesten. .................... 7 Nem dőlnek tovább a rekordok: csökkennek a gépeladások ................................................ 8 Visszaesett a mezőgazdasági gépkereskedelem forgalma Magyarországon a tavalyi rekordév után. Az idei első negyedévben ugyanis az értékesítések 20,4 milliárd forintra csökkentek, és ez hat százalékkal alulmúlta az előző év hasonló időszakában elért eredményt. ........................ 8 TECHNOLÓGIA .......................................................................................................................... 9 A vízpótlás korszerű gépei ........................................................................................................ 9 Hazánk klímája az évek többségében szükségessé teszi a mesterséges vízpótlást. A növények tenyészidőn belüli optimális vízellátása növeli a termésbiztonságot, fokozza a terméshozamokat és javítja a termésminőséget. A nagy területen termesztett szántóföldi növények közül különösen a takarmány- és csemegekukorica, a szója, a burgonya, a zöldborsó 1
és a takarmánynövények hálálják meg a vízpótlást. Az öntözéssel a hozamok akár meg is duplázhatók. A szabadföldi kertészeti kultúrák termesztése öntözés nélkül elképzelhetetlen, és az intenzív gyümölcsültetvények sem tudják nélkülözni a programozott vízutánpótlást. .......... 9 Drónok és robotok a mezőgazdaságban ................................................................................ 12 Oktokopter, drón, pilóta nélküli repülő eszköz, telemetria. Új fogalmakat kell megtanulnunk a mezőgazdasági műszaki eszközök, technikák területén. A GPS-vezérlésű, távirányítású precíziós eszközök egyes szakterületeken ma már a mindennapok részét képezik. Ezekről rendezett nagyszabású gyakorlati bemutatót a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezet a a NÉBIH szombathelyi Növényfajta Kísérleti Állomásán. ................................................................................................................................. 12 MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSOK, GÉPBEMUTATÓK ................................................ 14 Vendégségben a SIMA-n ........................................................................................................ 14 A hannoveri „Agritechnica”, a bolognai „EIMA” mellett a párizsi SIMA a harmadik legnagyobb seregszemléje a mezőgazdasági gépgyártóknak. A kiállítási terület 27 hektár. A „felhozatal” ennek megfelelően alakult: a 2015. február 22. és 26. közötti öt kiállítási napon a világ 42 országából érkező 1740 kiállító termékeit több mint 248 ezer látogató tekintette meg. A látogatók 145 országból érkeztek. Jó volt tapasztalni, hogy magyarok is szép számmal és elsősorban szakmai érdeklődésüktől vezérelve látogattak el a rendezvényre. Az ez évi kiállítás minden mutatóját tekintve meghaladta a korábbiakat. .............................................................. 14 TAGJAINKRÓL - TAGJAINKTÓL ........................................................................................ 18 Több millió forint értékben kapott munkagépeket a Szent Anna ház ............................... 18 Mezőgazdasági gépforgalmazó vállalatok adományoztak több millió forint értékben erő- és munkagépeket a Böjte Csaba által alapított gyergyószentmiklósi Szent Anna Gyermekotthon tangazdasága számára................................................................................................................ 18 NEMZETKÖZI HÍREK ............................................................................................................. 20 A Perkins Európa legnagyobb motorgyára .......................................................................... 20 Az angliai peterborough-i székhelyű és 1988 óta a Caterpillarkonszernhez tartozó Perkins motorgyár évente 800 ezer motort készít világszerte. Az általuk gyártott motorok névleges teljesítménye 4 és 2000 kW között változik. A törzsgyáruk mellett Kínában (Wuxi) és Brazíliában (Curitiba) található termelő üzemük. A legnagyobb piacuk Európa, de valamennyi földrészen komoly piaci részesedéssel rendelkeznek. ............................................................... 20 Egységes marketing stratégia ................................................................................................. 20 A dániai központú Konskilde a jövőben egységes megjelenésűvé alakítja át a cégcsoportot, amelybe rajta kívül még a Howard, a Nordsten, az Överum, a Becker és a JF márkák tartoznak. Ezután egységesen Konskilde piros színbe öltöztetik a gépeket és egységes marketingstratégia mentén szervezik meg az értékesítést. Az átalakítás oka a gazdálkodás racionalizálása. ......... 20 Kisebb árbevétel csökkenéssel számol a Bucher .................................................................. 20 A svájci Bucher Industries AG, amelynek része a francia Kuhn S.A. is tavaly 2,3 milliárd euró árbevételt ért el, amely megfelel a 2013-as év árbevételének. A konszernen belül a legnagyobb árbevételt, 1,04 milliárd euróval, a Kuhn-csoport érte el, amely azonban az előző évihez képest 3 százalékos csökkenést volt kénytelen elkönyvelni, miközben a foglalkoztatottak létszámát 11 százalékkal 5207 főre növelte. .................................................................................................. 20 ESEMÉNYNAPTÁR .................................................................................................................. 24
2
HAZAI HÍREK, ESEMÉNYEK 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználására kaphat zöld jelzést Magyarország A kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as uniós ciklusra vonatkozó Vidékfejlesztési Program (VP) átdolgozott változatát, így mintegy 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználása kaphat zöld jelzést Brüsszelben - közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkársága az MTI-vel. A benyújtást követő formális bizottsági eljárások maximum 60 napot vehetnek igénybe. Ennek megfelelően a VP jóváhagyása várhatóan már júniusban megtörténik, onnantól kezdve bármelyik jogcím megnyitható - mondta az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Kis Miklós Zsolt hozzátette, az egyes jogcímek megnyitásához további előkészítő munka szükséges: a pályázat-előkészítő munkacsoportok kidolgozzák az egyes pályázatok részletszabályait, az eljáráshoz szükséges formulákat. Zajlik továbbá az új követelményeknek megfelelő informatikai rendszer kialakítása a pályázatok befogadásához. Emlékeztetett: a Vidékfejlesztési Program megvalósítására 2020-ig mintegy 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. A program legfontosabb fejlesztési céljai közé tartozik a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban. Különösen fontos ez a munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés vagy az élelmiszer-feldolgozás. A program forrásainak 34 százalékát fordítja a kormány munkahelyteremtő beruházásokra, ennek mintegy a fele - csaknem 200 milliárd forint - az élelmiszer-feldolgozóipar technológiai, erőforrás-hatékonyságot javító és hozzáadott értéket növelő fejlesztéseit jelenti - hangsúlyozta a szakpolitikus. Hozzáfűzte: a kertészeti ágazat 72 milliárd forintnyi összegben részesül, de az ágazatban dolgozók, gazdálkodók további forrásokat igényelhetnek még az öntözésfejlesztési, az élelmiszeripari és a kockázatmegelőző beruházásokra fordítható források terhére is. Kis Miklós Zsolt kiemelte: a kormány stratégiai célként kezeli a klímaváltozásra történő felkészülést. Ezért összesen 432 milliárd forinttal ösztönzi a környezetkímélő gazdálkodási módokat, a megújuló energiák használatát, az erdőterületek növelését és a minőségi, fenntartható erdőgazdálkodást. Emellett a VP a kis- és közepes - főként családi - gazdaságok támogatását helyezi előtérbe, hiszen ezen vállalkozások jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek és a legtöbb embert foglalkoztatják. A fiatal gazdálkodók kiemelt célcsoportjai az új vidékfejlesztési politikának. Elkülönített forrásokkal, nagyobb támogatási intenzitással és külön tematikus alprogram keretében segíti a képzett, ifjú gazdákat a kormány. Új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására 38 milliárd forintot, ezen felül további 40 milliárd forintot különített el a kabinet a fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek beruházásainak támogatására. A Vidékfejlesztési Program elsődleges haszonélvezői a kis- és közepes méretű gazdaságok lesznek, a korábbi gyakorlattal ellentétben a támogatások legalább 80 százaléka kizárólag számukra lesz hozzáférhető - hívta fel a figyelmet az új támogatáspolitikára az államtitkár. A VP a vidéki térségek fejlesztésére, a helyi gazdaság és a közösségek speciális igényeire reagáló szolgáltatások biztosítására is lehetőséget nyújt. Mindezt a kiegészítő jövedelemszerzési formák és a kis gazdasági szereplők együttműködéseinek ösztönzésével, a helyi közösségi szolgáltatások és infrastruktúrák fenntartható fejlesztésével, valamint a közösségi tervezésen alapuló, LEADER 3
típusú fejlesztésekkel, összesen közel 200 milliárd forintos pályázati forrással kívánja megvalósítani a kormány. A 2007-2013-as időszakhoz képest jelentős változás az új, egységes rendszerhez illeszkedő, pályázóbarát eljárásrend, az egyszerűsített támogatástípusok bevezetése és az egyszerűsített elbírálás. Jelentős új eleme a vidékfejlesztési programnak, hogy immáron lehetőség lesz a beruházási jellegű pályázatok megvalósításához előleg igénylésére. Ezzel azokat is segíteni tudjuk, akik hitelképesség és kezdőtőke hiányában nem tudtak pályázni a korábbi időszakban mondta Kis Miklós Zsolt. Forrás: MTI, AgroFórum
Milliárdok jutnak vízgazdálkodásra A magyar vízgazdálkodás 53 milliárd forintos uniós támogatásra számíthat. Az új uniós költségvetési időszakban Magyarország 53 milliárd forintot fordíthat vízgazdálkodási feladatokra – mondta Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, Szarvason, a Szent István Egyetem helyi campusa által szervezett Országos Öntözési Napon. Kifejtette: a 2014-2020-as időszakban Magyarországra a Közös Agrárpolitika forrásaiból 1250 milliárd forint jut vidékfejlesztési programokra. A tervek szerint 53 milliárd forintot új öntözőberendezések kiépítésére, a régiek korszerűsítésére, meliorációra (talajjavításra) és vízvisszatartásra különítenek el a gazdák számára. Mezei Dávid hangsúlyozta: a forrásokra csak mezőgazdasági termelők pályázhatnak, a támogatási intenzitás legfeljebb 50 százalékos lesz. A programot a következő hetekben hagyják jóvá véglegesen, és várhatóan év végén, vagy a jövő év elején írják ki az első pályázatokat – mondta. Magyarországon az öntözött területek nagysága 100 ezer hektár alatt van, ami jóval alulmúlja az uniós átlagot, ráadásul 1990 óta mintegy a felére csökkent. A klímaváltozás várhatóan átlagosan három százalékkal növeli a nettó vízigényt, a régióban azonban ennél nagyobb lesz a növekedés – húzta alá. Feldman Zsolt, a Földművelési Minisztérium agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára a konferencián elmondta: Magyarországon a mezőgazdasági területek mindössze 1-2 százalékát öntözik, ennek a 90 százaléka szántóterületeken zajlik. Közölte: az öntözési igény és a beruházás várható megtérülése nincs mindenhol összhangban az országban. Feldman Zsolt elmondta: a gazdálkodók a zöldítésre fordított költségeket is elszámolhatják majd a közvetlen támogatások tételei között, így közvetve ez is szolgálja a "normális vízgazdálkodást". Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában kifejtette: miközben alig 100 ezer hektáron zajlik öntözés, 330 ezer hektáron lenne erre igény. "Van, ahol a pénz hiányzik, van, ahol a vízkivételi lehetőség" – fogalmazott. Az akadályok között említette a birtokszerkezet elaprózottságát és a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapotát. Győrffy Balázs szerint természetes és mesterséges víztározók létesítésére és azok multifunkcionális felhasználására van a legnagyobb szükség Magyarországon. 4
Ezt erősítette Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója is. Előadásában kitért arra, hogy egyes klímaváltozási modellek szerint Magyarországon az aszállyal érintett területek nagysága megduplázódik, holott a jelenleg rendelkezésre álló 500 millió köbméternyi belvízi tárolókapacitás már most is csaknem teljes mértékben feltöltött. Elmondta: létrehoztak egy aszálymonitoring csoportot, amely az árvízi készültségi fokozatokhoz hasonlóan aszálykészültségi szinteket dolgozna ki. Emellett szeptember végéig elkészítik a vízügyi ágazat legfontosabb feladatait rögzítő Kvassay Jenő Tervet, amelyet reményeik szerint legkésőbb decemberben a kormány elé terjesztenének. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke pedig tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarország ötmillió hektár helyett százezret öntöz, és hogy a víz nagy részét átengedi az országon, miközben a nagy hőség miatt egymillió tonna kukorica vész kárba. Úgy fogalmazott: a jogalkotáson és a törvényhozókon nem múlik, hogy Magyarország végre az adottságainak megfelelő színvonalú gazdálkodást tudja kialakítani. Forrás: agroinform.hu, Mezőgazdasági Technika online
Megalakult a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság Jakab István, az Országgyűlés alelnökének, a MAGOSz elnökének elnöklésével az Országház Nagy Imre termében, 2015. június 5-én tartotta alakuló ülését Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság, azaz a NATaB. Az új testület a Darányi Ignác Terv ÚMVP forrásaiból támogatott, Magyarországon 2007 óta működő Mezőgazdasági Szaktanácsadási Rendszer (MSzR) egységeként 2014. október 31-ig funkcionáló Országos Szaktanácsadási Bizottságot váltja. A NATaB a korábban elsősorban a mezőgazdasági szaktanácsadáshoz kapcsolódó javaslattételi funkciók mellett – a 2014-2020 időszakra szóló Vidékfejlesztési Program irányító hatóságának (IH) szakmai, tanácsadó testületeként – javaslattételi, szerepet tölt be a szaktanácsadás mellett a tudásátadás további támogatott formáinak megvalósításával, értékelésével és fejlesztésével kapcsolatban. Az alakuló ülést az IH vezetője, dr. Viski József az agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg és az elnöklés átadását követően Jakab István, NATaB elnök vezette le. Elnök úr elmondta, hogy szolgálatnak tekinti az elnöki feladatokat, amelynek során felhasználja majd korábbi szaktanácsadói tapasztalatait is. A magyar mezőgazdaság előtt álló új kihívásoknak való megfelelést az erős tudás és információs bázis kialakítása, szakmailag jól felkészült szaktanácsadók, a számon kérhető teljesítmény, az egyetemekkel, kutatóintézetekkel, illetve további szervezetekkel való együttgondolkodás megteremtése alapozhatja meg. Ehhez pedig fontos a csapatban gondolkodás, mert a fejlesztéseket csak közös munkával lehet elérni. Köszöntőt mondott Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, aki elmondta, hogy a kormányzat célja a tudásátadás egységes rendszerének megteremtése. A Vidékfejlesztési Program pedig kiemelten kezeli a versenyképesség növelését, amelynek egyik eszköze a hatékony és naprakész tudásátadás. Fontos, hogy az érdeklődők számára egy könnyebb eligazodást jelentő, átlátható rendszer kerüljön kialakításra, hogy tudják, adott problémával kihez fordulhatnak, ami egy egységes koordinálásban megvalósuló rendszerben lehet sikeres. A NATaB titkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) keretében 2014. október 1-től működő Országos Szaktanácsadási Központ vezetője, Székely Erika a tudásátadás jelenlegi helyzetét és annak jövőbeli támogatási lehetőségeit felvillantva a rendszer fejlesztéséhez 5
kapcsolódó kamarai elképzelésekről beszélt. A NAK-on belül a szaktanácsadási csoport munkatársai beszámoltak az elmúlt év tapasztalatairól, az MSzR szereplőinek teljesítményéről.
A Bizottság tagjait a jogszabályok értelmében a NAK javaslatát figyelembe véve az IH kérte fel. A Kamara a tagokra vonatkozó javaslattételi eljárását két pillérre helyezte. A jogszabályban meghatározott feladat keretében – az IH által elfogadott eljárásrendnek megfelelően – elsőként felkértük a 87 akkreditált Területi Szaktanácsadási Központot (TSzK) és a 7 Regionális Szaktanácsadási Központot (RSzK), hogy egy előzetes ajánlási eljárás keretében javasoljanak a Bizottságba TSzK és RSzK vezetőket, illetve szaktanácsadókat. A tagság összeállításakor a NAK elsődleges célja, hogy a Bizottságban az agrárvidékfejlesztésben érintettek széles szakmai képviselete biztosítva legyen annak érdekében, hogy az igény alapú tudásátadás rendszerének hatékony működését, valamint további fejlesztését megteremtsük. Erre való tekintettel a NAK a hazai szakmai szervezetek képviseletében megjelölt személyek felkérését is javasolta. Az IH által is elfogadott NATaB tagság kiválasztási eljárása szerint a Bizottság tagjainak száma 22 fő, akiket az IH jelölt ki és kért fel a tagságra. Pozíció/képviselt szervezet
Név
NATaB elnök
Jakab István
NAK
Vágner Ákos
Miniszterelnökség
Galambos Annamária
Miniszterelnökség
Dr. Szabó Réka Judit
FM
Szabó Mátyás 6
RSzK - Közép-magyarországi
Dr. Kozári József
RSzK - Nyugat-dunántúli
Dr. Vér András
TSzK - ÖMKi
Drexler Dóra
TSzK - Demo-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Moravszki Gábor TSzK - GAK Nonprofit Közhasznú Kft.
Dr. Papócsi László
TSzK - Rural Nord Kft.
Lapis Miklós
szaktanácsadó
Bányai Tibor
szaktanácsadó - Délplant TSzK
Gubacsi Zoltán
szaktanácsadó - AGRO-PROFI TSzK
Dr. Kovács Tamás
szaktanácsadó - MOSZ TSzK
Vári Attila
MAGOSZ
Obreczán Ferenc
MEGOSZ
Szabó Vendel
ÉFOSZ
Szöllősi Réka
MNMNK
Fonód Judit
NAKVI
Tóth István
AKI
Juhász Anikó
NAIK
Jenes Barnabás
Az üléseket az IH, vagy a NATaB elnök legalább negyedévente hívja majd össze. A szakmai munka azonban a kölcsönös egyeztetések és véleménycsere formájában e-mailben is folytatódik. Forrás: NAK
Stratégiai megállapodás az agrár K+F eredmények széleskörű elterjesztésére Stratégiai megállapodást kötött az agrár kutatás-fejlesztési (K+F) eredmények széleskörű elterjesztésére és gyakorlati alkalmazásának elősegítése érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Budapesten. Győrffy Balázs, a NAK elnöke az együttműködési megállapodás aláírását megelőzően újságíróknak arról beszélt, hogy a két szervezet közös munkájának alapvető célkitűzése: megteremteni az innovációk kidolgozásához és a gyakorlatba történő bevezetéséhez szükséges feltételeket. Annak érdekében, hogy a gazdálkodók, a termelők megismerjék és munkájuk során alkalmazzák a legújabb agrárkutatási újdonságokat versenyképességük javítása érdekében. A megállapodást a NAK elnöke és Jenes Barnabás, a NAIK főigazgatója írta alá. Győrffy Balázs elmondta: a megállapodás rögzíti, hogy a két szervezet közösen lép fel az agrárgazdasági innovációs törekvések megvalósításához szükséges jogszabályi háttér és a 7
támogatási lehetőségek megteremtéséért. A NAK és a NAIK törekszik arra is, hogy az uniós pályázati lehetőségeket közösen használják ki. Különösen fontos mindez a Vidékfejlesztési Program keretében kiírt innovációs tevékenységeket támogató pályázatok esetében - jegyezte meg a NAK elnöke. Jenes Barnabás, a NAIK főigazgatója az MTI-nek elmondta: a gödöllői székhelyű Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ alig több mint egy éve 2014 januárjában kezdte meg működését. A NAIK keretein belül 11 kutatási egység működik, és további négy gazdasági társaság tulajdonosi jogait a NAIK gyakorolja. A NAIK múlt évben 5,5 milliárd forintból gazdálkodott, ami az idén várhatóan minimum 10 százalékkal növekszik - mondta a főigazgató, hozzátéve: sok múlik azon, hogy a második félévben mekkora pályázati forrásokat sikerül elnyerniük. Jelezte: most 37 helyen folyik kutatás az országban, és 192 projekten dolgoznak jelenleg a kutatók a NAIK-ban. A legfontosabb kutatatási területek a klímaváltozással, az üvegházhatású gázokkal, valamint az öntözéssel összefüggő kérdéskörök, illetve az egészséges, vírusmentes növényi szaporítóanyagok kutatása kiemelten fontos még - fűzte hozzá a főigazgató. Forrás: mti, Mezőgazdasági Technika online
Nem dőlnek tovább a rekordok: csökkennek a gépeladások Visszaesett a mezőgazdasági gépkereskedelem forgalma Magyarországon a tavalyi rekordév után. Az idei első negyedévben ugyanis az értékesítések 20,4 milliárd forintra csökkentek, és ez hat százalékkal alulmúlta az előző év hasonló időszakában elért eredményt. Csökkenést mutat a hazai gépkereskedelem forgalma a tavalyi rekordadatokhoz képest. A napigazdasag.hu. szerint 140 mezőgép forgalmazó és gépgyártó eladásjelentése szerint az idei első három hónapban a magyar gépkereskedők 20,4 milliárd forintos forgalmat értek el, amely hat százalékkal kevesebb a tavalyi adatokhoz viszonyítva. A jelentés szerint az erőgépek és magajáró rakodók értékesítésénél 16, illetve 19 százalékos csökkenést lehet kimutatni. Míg a forgalmazók egy évvel korábban az év hasonló időszakában 575 traktort adtak el, addig idén márciusig csak 486 darabot. A talajművelő ekék, talajmarók és a szántóföldi kultivátorok kivételével a munkagépek értékesítése összességében is csökkent. Ezzel szemben az arató-cséplő gépekből két és félszer több kelt el, mint korábban. Nőtt az alkatrész-értékesítés forgalma is. Az első három hónapban 24 százalékos emelkedést mutatott, így 8,3 milliárd forintra nőtt a forgalom. A szállítójárművekből és a bálázókból viszont hozzávetőlegesen ugyanannyit adtak el, mint egy évvel korábban. Az Európai Unióban idén hét százalékkal is csökkenhet a mezőgazdasági gépek eladása. A visszaesést elsősorban a francia és a német piac szűkülésével indokolják. Forrás: agrarszektor.hu
8
TECHNOLÓGIA A vízpótlás korszerű gépei Hazánk klímája az évek többségében szükségessé teszi a mesterséges vízpótlást. A növények tenyészidőn belüli optimális vízellátása növeli a termésbiztonságot, fokozza a terméshozamokat és javítja a termésminőséget. A nagy területen termesztett szántóföldi növények közül különösen a takarmány- és csemegekukorica, a szója, a burgonya, a zöldborsó és a takarmánynövények hálálják meg a vízpótlást. Az öntözéssel a hozamok akár meg is duplázhatók. A szabadföldi kertészeti kultúrák termesztése öntözés nélkül elképzelhetetlen, és az intenzív gyümölcsültetvények sem tudják nélkülözni a programozott vízutánpótlást. Magyarországon az adottságokhoz képest rendkívül alacsony az öntözött területek aránya. Jelenleg a vízjogi engedélyekkel rendelkező, öntözhető terület nagysága a KSH szerint 168 ezer hektár, a ténylegesen öntözött terület pedig mindössze 96 ezer hektár. A mezőgazdaság évente 200-280 millió m3vizet használ fel öntözésre. A mezőgazdaságban lezajlott tulajdoni- és birtokszerkezeti átalakulások és a megváltozott öntözővíz használat következtében az elmúlt 25 évben az öntözött területek nagysága kevesebb mint felére esett vissza. Legutóbb a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hirdetett kampányt az öntözés fejlesztésére, amelyben minimum 600 ezer hektárban határozták meg az öntözhető terület nagyságát, amelyet a 2020-ig terjedő EU-s támogatási ciklusban szeretnének elérni. Ehhez át kellene alakítani a vízszolgáltatási rendszereket. Fel kell újítani a vízi műtárgyakat és csatornákat, illetve újakat kell építeni. Egyszerűsíteni és olcsóbbá kellene tenni a vízjogi engedélyek beszerzését és az öntözővíz igénybevételét. Támogatni kellene az öntözőberendezések beszerzését is. A mezőgazdaságban alkalmazott öntözéseknek legelterjedtebb módjai a barázdás vagy árasztásos öntözés, az esőzető öntözés, a csepegtető vagy mikroszórófejes öntözés. Kevéssé elterjedtek, de rendkívül hatékonyak a felszín alatti öntözőrendszerek. A leggyakrabban az esőztető öntözést alkalmazzák, amelyek lehetnek kézi telepítésű gerincés szárnyvezetékekből, illetve szórófejekből felépülő öntözőrendszerek, gördülő szárnyvezetékes mobil öntözőberendezések, könnyen áttelepíthető 9
csévélő-dobos öntözőberendezések, a legnagyobb területet lefedő, nagy teljesítményű, automatizálható magajáró, többtámaszú, egyenes vonalban gördülő, vagy körforgó lineár öntözőberendezések. Ezúttal az univerzálisan alkalmazható, könnyen áttelepíthető csévélődobos öntözőberendezéseket tekintjük át. Ezek a berendezések rendkívül széles méretskálával, sokféle műszaki felépítésben és vezérléssel készülnek. A méretük az egyszerű park- és sportpályaöntözőktől az egy állásból több tízhektáros (40-60ha) táblák öntözéséig terjed, de alkalmasak ültetvények beöntözésére is. A konstrukciós felépítésükre jellemző, hogy a ki- és áttelepítésükhöz kocsiszerkezettel (vagy futóművel) rendelkeznek. Ez hordozza az öntöződobot, amelyen az öntözéshez szükséges víz szállítására szolgáló PE (KPE) hajlékony polietilén öntözőcső található kihúzott vagy felcsévélt állapotban. Az öntözőcső végén nagy hatósugarú szórófej (vízágyú), vagy több szórófejes öntözőkonzol végzi a víz kijuttatását. Öntözéshez a cső kihúzását traktorral (kis berendezések esetében kézzel) végzik. Az öntözés során a cső felcsévélése a dobra a dobot meghajtó vízturbina vagy ráépített meghajtóegység (robbanómotor, hidromotor) segítségével történik. Az öntözőberendezések vízellátása történhet felszíni csatornából, ideiglenesen kiépített gerincvezetékről vagy felszín alatti csővezetékre kiépített hidránsokról. A csévélődobos öntözőberendezésekkel - elsősorban ejtőcsöves öntözőkonzolok segítségével - fázisbontott hígtrágya vagy trágyalé is kiöntözhető. A csévélődobos öntözőberendezések teljesítményét az öntözőcső átmérőjével és hosszával jellemzik. A 10 bar feletti víznyomást és a vízzel teli tömlő húzóerejét elviselő különböző és/vagy változó falvastagságú, hajlékony polietilén tömlő átmérője az egyes berendezéseknél 40 és 140 mm között, a hossza jellemzően 100 és 700 mm között változik. A csőátmérő, a csőhossz és -falvastagság között szoros összefüggések mutathatók ki. A 40-60 mm csőátmérő-vel 100-300 méter csőhosszú berendezések készülnek. A 60-100 mm csőátmérőkhöz 300-600 mm csőhosszak, a 100-140 mm átmérőhöz pedig 300-700 méteres csőhosszak tartoznak. A csévélő-dobos öntözőberendezések kocsiszerkezete fékezett egytengelyes- vagy tandem futóműves változatban vonórúddal, letámasz tótalpakkal és hordképes alvázzal készül. A csévélődob tartószerkezete többnyire forgózsámolyon keresztül kapcsolódik az alvázhoz, amelynek előnye, hogy egy rögzített állásból kétszeres (egymással szemközti) terület öntözhető be, mindehhez csak az öntöződobot kell 180 fokban átfordítani. A félkörívet pásztázó vízágyúk nagyméretű vízcseppekkel dolgoznak, ezért csak fejlett növényállományban, arra alkalmas szórófejbetétekkel használhatók. Az öntözőkonzolok több szórófejjel, finom cseppképzéssel,esőztetőszerűen öntöznek, vagy ejtőcsövek segítségével a növénysorok mellé adagolják a vizet. (A szeparált hígtrágyával csak ez utóbbi javasolható.) Az öntöző-konzolokkal kevesebb energiával juttatható ki az öntözővíz, mint a vízágyúkkal, ráadásul a vízhasznosulás hatékonysága is 25-30 százalékkal nagyobb a konzolok esetében. Az öntözés intenzitása a cső behúzási sebességének szabályozásával változtatható. Ez a csévélődob forgási (behúzó) sebességével állítható be, amelyet, az öntözővíz energiája - egy vízturbinán keresztül - hajt meg vagy külön erre a feladatra szánt, ráépített robbanómotor tart forgásban. Az egyszerű berendezéseken a dob sebessége mechanikusan, a korszerű berendezéseken elektronikus öntözésvezérlő segítségével szabályozható. Ez utóbbiaknál a 10
csősebesség előre programozható és lehetőséget kínálnak egy cső behúzási hosszon belül eltérő sebességek beállítására, azaz eltérő intenzitású öntözési zónák kialakítására is.
Az öntöződobokat az egyenletes és stabil vízkijuttatás érdekében mechanikus, vagy elektronikus és automatikus csőmenetszám-függő sebességkorrekcióval is ellátják,. Az elektronikus öntözésvezérlők kijelző képernyőin a vízpótlás legtöbb paramétere is megjeleníthető. Az elektronikus öntözővezérlővel felszerelt legkorszerűbb öntözőberendezésekhez GSM kapcsolat is rendelhető és okostelefonról vagy kézi készülékről a működésük ellenőrizhető, sőt az egyes beállítások módosíthatók (Bauer Smart Rain). A vezeték nélküli adatátvitel segítségével a rendszer hibajelzést is küld az üzemeltetőnek műszaki vagy vízellátási hiba, illetve az öntözés leállása esetén. Az elektronikus öntözővezérlők akkumulátorról kapják az energiaellátásukat, amely napelemmel is kiegészíthető és így folyamatos az akkumulátor töltése. Fontos, hogy az öntözőberendezés rendelkezzen csőbehúzást leállító végálláskapcsolóval, amely az öntözés befejezésekor lép működésbe. A nagy hatósugarú szórófejeket (vízágyúkat) és az öntözőkonzolokat többféle fúvókával ajánlatos rendelni, amelyekkel a cseppképzés és az öntözési intenzitás is változtatható, illetve beállítható. Az öntözőberendezés mindenféleképpen tartalmazzon átfolyásmérőt (vízórát), melynek segítségével a kiöntözött víz mennyisége pontosan követhető. A vízturbinás meghajtású öntöződoboknál rendelkezésre kell, hogy álljon kardánhajtású tengelycsonk is, amellyel műszaki meghibásodás vagy vízellátási hiba esetén az öntözőcső traktorral felcsévélhető a dobra. A legkorszerűbb berendezéseken légkompresszort is elhelyeznek, amellyel az előző esetekben, az öntözőcső víztelenítése végezhető el a felcsévélés előtt. A berendezések többségét szórófejkocsi beemelővel is felszerelik, melynek segítségével a szállításkor az öntöződob alvázához rögzíthető a kocsi. Az öntözőkonzolok vázkeretét az áttelepítéshez pedig összecsukható kivitelben kell kialakítani, hogy mozgathatók legyenek. Az ültetvények öntözésére használt csévélődobos öntözőberendezéseket speciális sorközjáró öntözőkocsikkal és konzolokkal szerelik fel, amelyek a lombozat alá, a fa- és szőlősorokba juttatják el az öntözővizet. Ezekkel a magasított szóró fe j tartók és szórófejek segítségével a fagyvédelmi öntözés is elvégezhető. A csévélődobos öntözőberendezések minőségi munkájához biztonságos vízellátás is szükséges, amely minden időben, megfelelő mennyiségben és nyomáson biztosítja az öntözéshez szükséges szűrt öntözővizet, amely fúrt kutakból, nyitott csatornákból, vagy víztározókból nyerhető ki. A víznek az öntözőberendezésekig történő eljuttatásáig gondoskodhatnak a kiépített, elektromos meghajtású szivattyúkkal rendelkező szivattyú telepek, amelyek földalatti gerincvezetékeken 11
keresztül juttatják el a rácsatlakozásokat lehetővé tevő hidránsokig az öntözővizet. A fúrt kutak vizét is - az esetek többségében elektromos meghajtású szivattyúkkal hozzák a felszínre és juttatják el az öntözendő területekig. Helyi vízforrásokból stabil dízelmotoros, vagy a traktor TLT-jéről meghajtott szivattyúkkal szolgálhatók ki az áttelepíthető csévélődobos öntözőberendezések. Az öntözésvezérlésnek fontos része a szivattyús aggregátok zavartalan működésének a távfelügyelete, ellenőrzése- és szabályozása. Ez kiterjed a leállító- és indító funkciókra, a motor üzemi hőmérsékletének az üzemanyagszint, a víznyomás, a dugulások, a vízszűrők ellenőrzésére és a hibák kijelzésére.Az öntözőberendezés megválasztásánál körültekintően kell eljárni. A kiválasztást specifikációkra és tervezésekre kell alapozni, amelynek fontos része a különféle engedélyek beszerzése és a szolgáltatási szerződések megkötése is. Magyarországon széles választékban állnak rendelkezésre csévélődobos öntözőberendezések. A gazdálkodók jelenleg mintegy 25 gyártó (márka) közel 1500 különféle típusú és típusvariációjú gépe közül választhatnak. A kisebb berendezések nettó ára 2-3 millió forint között mozog, a nagyobbaké 6-7 millió, a legnagyobb teljesítményűeké pedig a 10-12 millió forintot is eléri. Forrás: Dr. Hajdú József MMGgépPiac (2015-05. szám)
Drónok és robotok a mezőgazdaságban Oktokopter, drón, pilóta nélküli repülő eszköz, telemetria. Új fogalmakat kell megtanulnunk a mezőgazdasági műszaki eszközök, technikák területén. A GPS-vezérlésű, távirányítású precíziós eszközök egyes szakterületeken ma már a mindennapok részét képezik. Ezekről rendezett nagyszabású gyakorlati bemutatót a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezet a a NÉBIH szombathelyi Növényfajta Kísérleti Állomásán. V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára, a rendezvény fővédnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy manapság gyakran érezzük azt, hogy a tudományos világ szembe áll a gyakorlati gazdálkodással, mintha a természetés környezetvédelem kibékíthetetlen ellentétben állna a professzionális agráriummal. A rendezvény egyfajta együttműködés, közös munka alapjait teszi le a mezőgazdasági termelés és a tudomány, a drónok, robotok világa és a növényvédelem között. Az ENSZ 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította, egészséges talajok az egészséges életért jelmondattal. Sajnos az elmúlt időszakban a 12
termőföld említésekor többnyire a tuljdonviszonyok kerültek rivaldafénybe, és kevés szó esett magáról a termőföld feladatáról; az egészséges élelmiszerek termeléséről. Az államtitkár elmondta, hogy döbbenetes tény, hogy a rendszerváltozás óta több mint 110 ezer hektár termőföldet, két Balatonnyi területet vontunk ki Magyarországon véglegesen a mezőgazdasági termelésből. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a termőföld korlátozottan rendelkezésre álló termelő eszköz, ezért minőségét óvni, védeni kell. A nyolcvanas évek mezőgazdasága pazarlóan bánt a földdel, mértéktelenül használtuk az üzemanyagot, a növényvédő szereket, a műtrágyákat. A talajokat típusuk, fekvésük és minőségük szerint különböző módon kell megművelni, ahogyan azt régen a parasztemberek is jól tudták, tapasztalataikra hagyatkozva. Ehhez ma már segítségül hívhatjuk a tudomány és technika vívmányait, mert ma az erőforrás-takarékos, precíziós gazdálkodáshoz az űrtechnikára is szükség van. Az új technikai eszközök képesek arra, hogy fölmérjék, hogy egy parcellán belül milyen eltérések vannak a talajtulajdonságokban, hol kell talajerőt pótolni, van szükség növényvédelmi beavatkozásra, öntözésre. A precíziós gazdálkodás segíti a környezet, az adott terület természetes növény- és állatvilágának megóvását, a természetes vizek védelmét. A természet rendjébe való beavatkozás romboló hatása sok év alatt, nagy nehézségek árán hozható helyre. A robottechnika, a távérzékelés lehetőséget ad arra, hogy a természetvédelem és a gazdaságosság szempontjából egyaránt optimális termesztéstechnológiát tudjunk megvalósítani. A bemutatón repülés közben láthattunk nyolcrotoros drónokat, úgynevezett oktokoptereket, merevszárnyú pilóta nélküli légi képalkotó és -feldolgozó rendszereket. A forgalmazók bemutatták az ezekhez tartozó nélkülözhetetlen szoftvereket, amikkel megtervezhető a repülés útvonala, földolgozható és a mezőgazdasági gyakorlat számára használhatóvá tehető a felvétel. A drónrepülés lényege ugyanis az, hogy a repülő szerkezet által hordozott normál vagy infravörös kamerával készített képfelvételt programozás útján fel lehessen használni például a precíziós növényvédelemben, műtrágyaszórásban, vagy éppen az élőhely légi feltérképezése utána biológiai szúnyoggyérítésben. Megismerkedhettünk a drónrepülés írott és íratlan szabályaival is. A bemutatón önjáró “földi járműveket”, például robotfűnyírót, valamint egy saját fejlesztésű, távirányítással működő, GPSvezérlésű díszfaiskolai műtrágyaszóró és permetező keretet is láthattunk működés közben. Forrás: Pap Edina magyarmezogazdasag.hu
13
MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSOK, GÉPBEMUTATÓK Vendégségben a SIMA-n A közelmúltban az Agro Napló nyereményjátékán elnyertem egy lehetőséget arra, hogy részt vegyek a nagy európai mezőgazdasági gépkiállítások egyikén, a párizsi SIMA-n. A hannoveri „Agritechnica”, a bolognai „EIMA” mellett ez a harmadik legnagyobb seregszemléje a mezőgazdasági gépgyártóknak. A kiállítási terület 27 hektár. A „felhozatal” ennek megfelelően alakult: a 2015. február 22. és 26. közötti öt kiállítási napon a világ 42 országából érkező 1740 kiállító termékeit több mint 248 ezer látogató tekintette meg. A látogatók 145 országból érkeztek. Jó volt tapasztalni, hogy magyarok is szép számmal és elsősorban szakmai érdeklődésüktől vezérelve látogattak el a rendezvényre. Az ez évi kiállítás minden mutatóját tekintve meghaladta a korábbiakat. Egy ilyen léptékű seregszemlére jó, ha felkészülten megy az ember. Miután az időm korlátozott volt, meg szakmai érdeklődésem is lehatárolható, ezért két terület megfigyelését tűztem célul magam elé. Ezen az elhatározásomon azok után sem változtattam, miután belépve a kiállítás főpavilonjába úgy éreztem magam, mint a kisgyerek, aki betéved egy nagy játékboltba, s hirtelen mindent szeretne megfogni, kipróbálni. A kiállítás választéka lenyűgöző volt. Megerősödött bennem: ma a mezőgazdasági termelés szinte minden műveletének elvégzéséhez van arra alkalmas gép. Valójában „csak” a gazdálkodó szándékai és lehetőségei, nem utolsósorban a pénztárcája dönti el, hogy mihez milyen gépet választ. A technikai fejlődés megállíthatatlan, különösen szembetűnőek az egyre szaporodó elektronikai megoldások. Az előzetesen kiválasztott két terület szorosan kapcsolódik az aktuális érdeklődési körömhöz; az innovációhoz és a sávműveléshez. Az innováció iránti kíváncsiság szinte „adta magát”, hiszen a kiállítás hívószava az „innováció” volt és mintegy 600 innovatív újdonság került bemutatásra. Az innovációs megoldások zömében a műszaki innovációk körébe tartoznak. A közöttük lévő eligazodást segítheti a nemzetközi zsűri által díjazott újdonságok listája, amelyről a hazai szaksajtó is informálta az olvasókat, illetve, amelyek megtekinthetők a kiállítás hivatalos honlapján, a www.simaonline.com-on is. Tudni kell, hogy a zsűri összesen 23 újdonságot díjazott: 2 arany- és 3 ezüstérmet, továbbá 18 különdíjat osztott ki. A díjazottak nagyobb hányada egy-egy konstrukciós megoldás, de 8 olyan is van, amelyek az elektronikai alkalmazásokkal kapcsolatosak, hozzájárulva ezzel a precíziós gazdálkodás technikai feltételrendszerének további javításához. Meg kell említeni, hogy a két aranyérmes újdonság nagy múltú, elismert gyártókhoz kötődik: a CLAAS Arion 400-as traktorcsalád vezetőfülkéje (1. ábra, bal kép), amely megnövelt felületének és panorámaszerű kialakításának köszönhetően a korábbiaknál jobb ki-, illetve rálátást biztosít a különböző munkaműveletek során. Ez a megoldás különösen előnyös a traktoros homlokrakodók használatakor, hiszen a tetőablakon keresztül a gépkezelő beláthatja a rakodógép teljes munkaterületét. ExactEmerge Seed Drill: nagy sebességű vetésre alkalmas elektromos meghajtású vetőelem a John Deere precíziós szemenkénti vetőgépekhez (1. ábra, jobb kép). A vetőelem nagy előnye, hogy akár nagy sebesség mellett – a vetésnél a 20 km/h már annak számít – is képes a kukorica és a szója szemenkénti vetését megbízhatóan megoldani. A berendezés igazi értéke a megbízható ellenőrzés; a vezetőfülkébe telepített „SeedStar” fedélzeti számítógép, monitorral kiegészítve, alkalmas a vetőelemek beszabályozására és pontos működésének ellenőrzésére. Sőt: a teljes vetési 14
munkafolyamat (területteljesítmény, munkasebesség stb.) a „Data Transfer” nevű, vezeték nélküli hálózaton keresztül akár irodai számítógépen vagy okostelefonon is követhető. A John Deere cég az ezüstérmes három innovatív megoldás egyikét is magáénak tudhatja. Az „AutoConnect” fantázianevű megoldás egy olyan automatikus munkagép-csatlakoztató rendszer, amely az alsó vonóhorgos és kardánhajtású munkagépek traktorhoz történő automatikus csatlakoztatását teszi lehetővé. Ezüstérmes lett még a Kverneland-Vicon „FastBale” nevű, folyamatos működésű nagybálázója és a Berthoud „B-safe” nevű biztonságos növényvédő szer betöltő rendszere, amely emberi kéz érintése nélkül végzi el a különféle szerek bejuttatását és bekeverését a növényvédő gép tartályába, sőt: még a kiürült göngyölegeket is elmossa.
1. ábra: a SIMA innovációs aranyérmesei A különdíjas újdonságok részletes ismertetésétől eltekintek, azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a zsűri dolga nem volt könnyű, hiszen, mint ahogy már említettem: közel 600 innovatív megoldás közül kellett kiválasztani 23-at, amelyeket végül elismerésben részesítettek. A sávművelés eszközrendszere ugyancsak dinamikusan fejlődik. Az eljárás gyökerei az USA-ba vezetnek, ahol ez a vetőágy-készítési megoldás több évtizedes múltra tekint vissza. A leginkább elterjedt technológiai változatok a következők: Alapként: sávművelés, majd külön menetben: vetés + starter műtrágyázás. Sávművelés hígtrágya sávos kijuttatásával, majd külön menetben: vetés. Egy menetben: sávos talajművelés és gabonavetés. Egy menetben: sávművelés, szemenkénti vetés, starter műtrágyázás és talajfertőtlenítés. Az idő- és költségtakarékos eljárások kalászos gabonák és kapásnövények esetén is eredményesen alkalmazhatók. A hazai alkalmazás az utóbbi esztendőkben kapott szárnyra, köszönhetően elsősorban a KITE erőfeszítéseinek. A sávművelés nem csodaszer. Figyelemre méltóak azonban – és ezt már hazai vizsgálati eredmények is megerősítik – azok az előnyök, amelyek végső soron az abszolút és fajlagos költségek csökkenését is eredményezik. Az eljárás iránti érdeklődés nem csak hazánkban, de Európa számos országában fokozódik. A gyártók reakciója ennek megfelelően alakult: megtapasztalhattam, hogy a talajművelésben, vetésben és tápanyagellátásban érdekelt gyártók szinte mindegyike megmutatta a maga sávművelő eszközét. A cégek többsége a sávműveléshez további műveletek egyidejű elvégzésére alkalmas kiegészítő berendezéseket is bemutatott. Jó példa erre a HORSCH „Focus TD” fantázianevű megoldása (2. ábra), amely a vetőágy-készítés mellett alkalmas az egyidejű vetésre és starter műtrágya kijuttatására is. A felépítmény két tartály, melyek együttes térfogata 5000 liter és megoszlásuk a vetőmag és a műtrágya között 40:60%. A jelenlegi kivitelű gép egyaránt alkalmas gabona- és repce-sortávolságú állomány sávművelésére és vetésére.
15
2. ábra: a Horsch kombinációja A KUHN „Striger” nevű berendezése (3. és 4. ábra) a klasszikus sávművelő berendezések öt elemének korszerű kivitelét szemlélteti. A vetőelemmel és a starter műtrágya kijuttatására szolgáló elemmel ellátott művelőeszköz előtt két, mögötte egy tárcsasor és egy különleges kialakítású záró henger található. Lényegében hasonló kialakítású a GASPARDO által bemutatott „Zebra” is, amely, társaihoz hasonlóan, többféle sortávolságú növényhez használható.
3. ábra és 4. ábra: a KUHN sávművelője Néhány szubjektív megjegyzés: A korszerű mezőgazdasági technika iránt tapasztalt érdeklődés óriási. Komplett családok, baráti társaságok együtt látogattak el a kiállításra, minek következtében szembetűnően sok volt a gyermek. Nem lehet elég korán kezdeni a mezőgazdasági technika megismertetését, megszerettetését. A reklámanyagok iránti tülekedést hasonlónak tapasztaltam, mint nálunk; a céges hólapátokért, vödrökért és egyéb csecsebecsékért ugyanúgy sorakoztak az emberek, mint itthon. Ahogy meg tudtam ítélni: a „sláger” az erősített polietilén szatyor volt, harsogó színekben és – funkcióját tekintve – már-már gigantikus méretekben (5. ábra).
16
5. ábra: sorban állás reklámszatyorért
Apropó: méretek. A kiállításon látottak alapján úgy tűnik, hogy a gépméretek növekedése tovább tart. A kiállított berendezések között ugyan találkoztam kisebbekkel is, azonban egyértelmű volt a „nagygépek” dominanciája. Nyilván a gyártók is ismerik a birtokméretek alakulását, ezzel együtt: fejlesztéseik továbbra is a méretnövelés irányába mutatnak. Miután életemben most jártam először Párizsban, a kiállítás mellett kevéske időm arra is jutott, hogy turistáskodjak egy kicsit. A SIMA-ra tekintettel Párizst a világ „agrárfővárosának” nevezték ki, ennek számos megjelenésével a városban is találkozhattam. Ezzel együtt és ettől függetlenül: Párizst érdekesnek találtam a maga sokszínűségével, nyüzsgésével és nevezetességeivel. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
Hálás vagyok a sorsnak, az Agro Naplónak és a szerencsémnek, hogy életem újabb hasznos szakmai tapasztalatokkal és szép élményekkel gazdagodott. Köszönet érte! Forrás: Dr. Husti István - AgroNapló
17
TAGJAINKRÓL - TAGJAINKTÓL Több millió forint értékben kapott munkagépeket a Szent Anna ház Mezőgazdasági gépforgalmazó vállalatok adományoztak több millió forint értékben erő- és munkagépeket a Böjte Csaba által alapított gyergyószentmiklósi Szent Anna Gyermekotthon tangazdasága számára. Az akció a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által tavaly szervezett, nagy sikerű Székelyföldbe magyar vetőmag kezdeményezés újabb állomása.
A Szent Anna ház számára ezúttal egy traktort, egy körbálázót, egy fűnyírót, és két zsák csávázott kukorica vetőmagot hoztak a támogatók. A pénteki átadó ünnepségen a gyergyószentmiklósi Lázár Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki kabinetfőnöke kihangsúlyozta, miután tavaly bebizonyosodott, milyen hasznos dolog volt vetőmagot osztani, és megismertetni a magyar nemesítési fajtákat Böjte Csaba neveltjeivel, ez egy újabb jelentős mozzanat. „Az itteni tangazdaságban a helyi gyerekek saját szemükkel látják, hogy lesz a vetőmagból kitartással és szorgalommal asztalra kerülő ennivaló, hogyan érvényesül a tudás, a technika, akarat, bizalom. Bizalom a jó termésben” – mondta Lázár Zoltán, és köszönte azoknak a támogatását, aki a jó ügy mellé álltak: az Axiálnak, az Auditkernek és az Agroláncnak illetve a szállításban segítő Csata Leventének a hozzáállását. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az adományozók nevében kívánta: ezekkel a gépekkel ne csak hatékonyabb, de élvezetesebb is legyen a gyerekek munkája és eredménye táplálja a Böjte-otthonokat. Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, és egyben a gyergyószentmiklósi Szent Anna Gyermekotthon vezetője nem titkolta, hogy a tanítást, nevelést elősegíti, ha a gyermekek közelről megismerkedhetnek a mezőgazdaság és az állattenyésztés több mozzanatával. „Az ajándékukkal nagyon jót tettek, olyan pedagógiai segédeszközöket 18
adtak, amik által, különösen a nagyobb diákok, az életbe való beilleszkedésük szempontjából sokat tanulhatnak. Nagyon hálás vagyok, Isten fizesse” – mondta Böjte Csaba.
Az átadóünnepségen részt vett Kis Pál, a traktort adományozó Auditker Kft. ügyvezető igazgatója és Nagy Tibor, a körbálázót adományozó Axiál Kft. vezérigazgatója is. Mint mondták, ismerik Csaba testvér munkáját, és tudják, nagyon jó helyre adakoztak. „Ád a Jóisten, csak kérni kell, és Csaba testvér tudta, hogy kérését hová kell címezni, mi örömmel vettük a felkérést és jómagam, munkatársaim úgy gondoljuk, adni sokkal jobb mint kapni” – mondta Kis Pál.
Forrás: szekelyhon.ro/NAK
19
NEMZETKÖZI HÍREK A Perkins Európa legnagyobb motorgyára Az angliai peterborough-i székhelyű és 1988 óta a Caterpillarkonszernhez tartozó Perkins motorgyár évente 800 ezer motort készít világszerte. Az általuk gyártott motorok névleges teljesítménye 4 és 2000 kW között változik. A törzsgyáruk mellett Kínában (Wuxi) és Brazíliában (Curitiba) található termelő üzemük. A legnagyobb piacuk Európa, de valamennyi földrészen komoly piaci részesedéssel rendelkeznek. Dízelmotorjaik megtalálhatók hajókban, mozdonyokban, traktorokban, rakodógépekben és önjáró takarmánykeverő-kiosztó kocsikban. Elterjedten használják gyártmányaikat stabil áramfejlesztő aggregátokban és mobil kompresszorokban is. A Perkins nagy mennyiségben állít elő gázmotorokat is 75 és 2000 kW közötti teljesítménnyel, földgázés biogázüzemeknek egyaránt. A gázmotoros kogenerációhoz a generátort az északír FE Wilson gyártja, amely szintén a Caterpillar- csoporthoz tartozik. Forrás: Magyar Mezőgazdaság (2015/22. szám), Eilbote 2015/3
Egységes marketing stratégia A dániai központú Konskilde a jövőben egységes megjelenésűvé alakítja át a cégcsoportot, amelybe rajta kívül még a Howard, a Nordsten, az Överum, a Becker és a JF márkák tartoznak. Ezután egységesen Konskilde piros színbe öltöztetik a gépeket és egységes marketingstratégia mentén szervezik meg az értékesítést. Az átalakítás oka a gazdálkodás racionalizálása. A Konskilde csoport tavaly 290 millió eurós árbevételt ért el, a veszteségei pedig 57 millió eurót tettek ki. Abban az évben 1428 dolgozónak tudtak munkát adni. A veszteségek lefaragása egy restrikciós program elindítását tette szükségessé. Két kisebb üzemet Spanyolországban és Finnországban bezárnak a közeljövőben, két dániai üzemüket összevonják és központosítják az alkatrész-raktározást, illetve a kiszállítást. A lengyelországi üzemükben pedig tovább bővítik a kínálatukat, ugyanis hat új termék gyártását oda helyezik át. Új partnereket keresnek, ujjászervezik és egységesítik az értékesítési hálózatukat. Forrás: Magyar Mezőgazdaság (2015/23. szám), Eilbote 2015/13
Kisebb árbevétel csökkenéssel számol a Bucher A svájci Bucher Industries AG, amelynek része a francia Kuhn S.A. is tavaly 2,3 milliárd euró árbevételt ért el, amely megfelel a 2013-as év árbevételének. A konszernen belül a legnagyobb árbevételt, 1,04 milliárd euróval, a Kuhn-csoport érte el, amely azonban az 20
előző évihez képest 3 százalékos csökkenést volt kénytelen elkönyvelni, miközben a foglalkoztatottak létszámát 11 százalékkal 5207 főre növelte. A konszern kommunális gépeket gyártó üzletágának, a Bucher Municipalnak az árbevétele 9,3 százalékkal lett több tavaly, 356 millió eurót tett ki, a dolgozói létszámuk pedig 1557 főre nőtt. A hidraulikus komponenseket gyártó Bucher Hydraulics divízió 2043 dolgozót foglalkoztatva tavaly 4,9 százalékkal 404,6 millió euróra növelte az árbevételét, köszönhetően az amerikai eladásaik növekedésének. A negyedik divízió, a Bucher Specials, amely elsősorban borászati és gyümölcslé-feldolgozó gépek gyártásával foglalkozik, növelte a legdinamikusabban, csaknem 25 százalékkal az árbevételét, amely 259,1 millió eurót jelentett. Az idei évre a cégvezetés az árbevétel kisebb csökkenésével számol, elsősorban a svájci frank (CHF) erősödése és áraik versenyképességének romlása miatt. Forrás: Magyar Mezőgazdaság (2015/22. szám), Eilbote 2015/7
21
22
23
Eseménynaptár Szentlőrinci Gazdanapok 2015
Szentlőrinc
2015. július 31.-aug. 2.
MEGFOSZ rendezvény
Hajduság Expo
Hajdúböszörmény
2015. augusztus 14.-16.
MEGFOSZ rendezvény
Farmer Expo
Debrecen
2015. augusztus 19.-22.
Kaposvári Kiállítás
Kaposvár
2015. szeptember 4.-6.
OMÉK
Budapest
2015. szeptember 25.-27.
MEGFOSZ
rendezvény: MEGFOSZ együttműködésével kedvezményesen jelenhetnek meg kiállítóként az eseményen.
látogatható,
a
MEGFOSZ rendezvény MEGFOSZ
tagok
Szerkesztőség: SZIE-GÉK–Műszaki Menedzsment Intézet - Gödöllő Kiadja: MEGFOSZ Szerkesztőbizottság: MEGFOSZ Elnöksége - Műszaki Menedzsment Intézet E-mail:
[email protected] Főszerkesztő: Harsányi Zsolt Szerkesztő: Dr. Magó László
24
