Gödöllő, 2015. április 1.
4. évfolyam; 4. szám
A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének
Hírlevele Tartalomjegyzék HAZAI HÍREK, ESEMÉNYEK .................................................................................................. 3 Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban ..................................................................................... 3 Világszerte látványos hatékonyságnövelést hoznak a precíziós módszerek, az internetre alapozott új üzleti modellek, az informatikával támogatott innovatív technológiák. A magyar mezőgazdaság szereplői, a termelők ezen a területen még jelentős lépéshátrányban vannak nyugati társaikhoz képest. Az Agroinform.hu, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége közös szervezésében március elején Kecskeméten megrendezett „Precíziós gazdálkodás és digitális trendek a mezőgazdaságban” című konferencián több száz gazdálkodó és tulajdonos került közelebb a felzárkózáshoz nélkülözhetetlen IT-hez, azaz az informatikai megoldásokhoz. ........................ 3 Kujáni Lászlóné Cser Olga lett Az Év Agrárembere! ........................................................... 6 "Üzenem, hogy ne féljünk a növényvédelemtől, mert gondos növényvédelem mellett egészséges táplálék kerül majd az asztalra." Ez az idézet február hetedikén este már majdnem éjféltájban hangzott el Az Év Agrárembere 2014 kitüntető díj győztesétől, Kujáni Lászlóné Cser Olgától. Az idén első ízben átadott díj célja a mezőgazdaságban tevékenykedők munkájának, társadalmi felelősségvállalásának elismerése, teljesítményük kiemelése az egész társadalom előtt. A verseny során több fordulón keresztül hét kategóriában versengtek a jelöltek, míg végül ezen az estén fény derült arra, kik lettek a kategória győztesek, s közülük ki lett Az Év Agrárembere 2014-ben............................................................................................... 6 Az év magyar mezőgépe - Interjú Horváth Bencével ............................................................. 9 Hol máshol adhatták volna át idén a „2015. ÉV MAGYAR MEZŐGÉPE” innovációs díjat, ha nem az AGROmashEXPO és AgrárgépShow kiállításon szervezett szakmai konferencián. A Gépipari Tudományos Egyesület Mezőgépipari Szakosztálya, a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézete, MTA Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottsága ugyanis január 30-án a G pavilonban rendezett tanácskozást "Új innovációs eredmények a permetezőgépek fejlesztésében" címmel. ............................................................................................................... 9 Új elnök a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal élén ................................................. 11 Gyuricza Csabát nevezte ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökének Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter március 1-jei hatállyal – közölte a hivatal kedden az MTI-vel. A szakember tájékoztatása szerint miniszterelnöki és miniszteri felkérésre vállalta el az új feladatot, s egyúttal február végi határidővel lemondott a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán betöltött dékáni tisztségeiről. ......................... 11 1
VÁLTOZÁSOK A HAZAI ERŐGÉPÁLLOMÁNYBAN....................................................... 12 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013 nyarán a teljes mezőgazdaságra, benne a mezőgazdaságban üzemeltetett erőgépek (darabszám, kapacitás) adataira is kiterjedő részletes felmérést végzett, melynek eredményeit a honlapján „Magyarország mezőgazdasága, 2013” címen 2014. január közepén ismertette (részletek az Agrofórum 2014. 6. szám 12-20. oldalain közölt cikkben). A KSH 2013. decemberben az erőgépek átlagos használati idejét (korát) is felmérte, az adatokat a honlapján 2014. szeptember elején tette elérhetővé. Mivel ezt megelőzően a KSH a mezőgazdasági gépállomány korára vonatkozó adatokat csak 2000-ben rögzítette, érdemes összehasonlítani az erőgépek korábbi és mostani helyzetét és nagyító alá venni változás okait. .................................................................................................................. 12 NEMZETKÖZI GÉPFORGALMAZÁSI HÍREK .................................................................. 20 Az európai mezőgéppiac további, mintegy 7 %-os csökkenéssel számolhat 2015-ben ............ 20 A nyugat-európai traktoreladások 10 %-kal csökkentek 2014-ben........................................... 20 A kelet-európai traktoreladások 7 %-kal csökkentek 2014-ben ................................................ 21 Importból származó traktorok darabszáma az orosz traktorpiacon 2014-ben ........................... 21 ESEMÉNYNAPTÁR .................................................................................................................. 23
2
HAZAI HÍREK, ESEMÉNYEK Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban Világszerte látványos hatékonyságnövelést hoznak a precíziós módszerek, az internetre alapozott új üzleti modellek, az informatikával támogatott innovatív technológiák. A magyar mezőgazdaság szereplői, a termelők ezen a területen még jelentős lépéshátrányban vannak nyugati társaikhoz képest. Az Agroinform.hu, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége közös szervezésében március elején Kecskeméten megrendezett „Precíziós gazdálkodás és digitális trendek a mezőgazdaságban” című konferencián több száz gazdálkodó és tulajdonos került közelebb a felzárkózáshoz nélkülözhetetlen IT-hez, azaz az informatikai megoldásokhoz. Az agrárgazdaság fejlődését az elkövetkezendő években, évtizedekben egyértelműen az információs technológiák termelésben való alkalmazása segítheti a leginkább – kezdte előadását Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Világszerte látható, hogy a precíziós módszerek, melyeket az internetre és egyéb más informatikai eszközökre alapoznak, látványos hatékonyságnövelést hoznak, s ezek az innovatív technológiák nemcsak közvetlenül a termelésben, hanem az üzletvitelben is megjelennek. Sajnos, jelentőshátrányban vagyunk e téren a tőlünk nyugatabbra gazdálkodóktól, ezért fontos, hogy mielőbb képesek legyünk mi is alkalmazni ezeket az új technológiákat. A kamarának a maga súlyával, tagságával, érdekérvényesítő, tájékoztatási képességével ebben szerepet kell vállalnia, hiszen alapvető feladata, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez, versenyképességének javításához hozzájáruljon. A kamara segíteni kívánja a termelőket abban, hogy hozzájussanak az új technológiákhoz, s természetesen azt is, hogy ha már hozzájutottak, működtetni is tudják azokat – mondta az agrárgazdasági kamara elnöke.
3
Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke szerint világszerte két nagyon meghatározó, egymástól eltérő, egymással megférő irányzat figyelhető meg az agrárium fejlődésében. Az egyik a legmodernebb technológiákat jelenti, az informatika, a műholdas technológiák vívmányainak segítségével. A másik pedig a hagyományokhoz való visszanyúlás módszereit, például az ökológiai gazdálkodásban. Mindegyik megoldásnak megvan a maga helye a gazdálkodás rendszerében, és ez nagyon fontos. Ahhoz, hogy Magyarország a precíziós gazdálkodás területén meglévő hátrányát behozza Nyugat Európához, s különösen az USA-hoz képest, fontos, hogy minél többet beszéljünk, minél jobban megismerjük ezeket a technológiákat. Sőt, ne csak beszéljünk róla, hanem ezeket a vidékfejlesztési, az agráriumhoz köthető támogatási rendszerekbe be is tudjuk építeni. A MVH-nak ebben nagyon fontos szerepe van. Szakmailag is olyan támogatásokhoz segítheti a gazdálkodókat hozzájutni, amelyek a legmodernebb technológiai vívmányokat próbálják a gyakorlatba átültetni. Látszólag két egymástól eltérő terület szimbiózisa az, ami a precíziós gazdálkodást működteti, az egyik a mezőgazdaság, amely az alapadatokat, az információkat szolgáltatja, a másik pedig az informatika. Fontos, hogy ezeket sikerüljön összhangba hozni. A konferencia nagyon fontos területeket tárgyalt, ezek egyike, hogy miként lehet a különböző gazdasági méretek számára a precíziós gazdálkodást elérhetővé tenni. Hiszen tudjuk, hogy a precíziós technológiák elsősorban a nagyobb gazdaságok számára nyújtanak megoldásokat, de nagyon fontos, hogy a kisebb és közepes gazdaságok is megismerjenek olyan módszereket, amelyek révén piaci hátrányaikat leküzdhetik. Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozók Szövetségének elnöke fontosnak tartja, hogy a kevésbé tehetősek is ma már megengedhetik maguknak, hogy éljenek az új fejlesztésekkel, például hogy okostelefonokat használjanak, hatékonyabbak legyenek az online kommunikáció által, mobil alkalmazásokat működtessenek, mindenféle szenzorokat vegyenek, hiszen ezek aránylag kis beruházással megvásárolhatók. S ez bizony azt jelenti, hogy az informatika segítségével az egyéni gazdaságok, a kisebb mezőgazdasági üzemek valós piaci esélyt kapnak, jobb és azonnali piaci információhoz juthatnak, pénzügyeiket hatékonyabban menedzselhetik. Azok, akik használják az informatikát, komoly versenyelőnyre tesznek szert, de hamarosan azoknak, akik ma még nem élnek ezzel a lehetőséggel sem lesz más választásuk. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint elektronizálás és korszerű informatikai rendszerek nélkül nincs modern mezőgazdaság. A gazdák számára ez a terület perspektívájában, jelentőségében talán még a támogatási rendszereknél is meghatározóbb, fontosabb lehet, hiszen fejlődésüket, versenyképességüket alapvetően ez határozza meg. Agrártámogatási rendszerünk vagy az élelmiszertermelésben alapelvként működő nyomonkövetés sem lenne képes az információtechnológia általános alkalmazása nélkül működni. Az információtechnológia révén óriási fejlődési kiugrásokat láthattunk már a világ számos országában és gazdasági szektorában, nem kétséges, hogy ez a technológia a magyar agrárium számára egy olyan lehetőség, amivel akár évtizedes lemaradásokat is képesek lehetünk a korábbinál sokkal gyorsabb léptékben ledolgozni. Folyamatosan bővül az elektronizálással érintett támogatási jogcímek köre – emelte ki a helyettes államtitkár. A precíziós gazdálkodás eszközeivel, a vállalat- és termelésirányítási rendszerek, integrációs technológiák alkalmazásával csökkenthetők a gazdálkodók kiadásai, javulhat az erőforrásfelhasználás hatékonysága (víz, energia, üzemanyag, műtrágya stb.), ami a fenntartható fejlődés szempontjából is megfelel a környezeti elvárásoknak és elősegíti a minőségi termelést.
4
Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke úgy véli, hogy nem a mechanikai eszközöké a jövő. A hatékonyság növelésének egyetlen módját ma a szabályozott vezérlés jelenti. Új mechanikus szerkezetet keveset találnak már ki, ezen a területen jelentős újdonságokra a jövőben nem számíthatunk. Inkább azoknak a gépeknek, amelyeket 100-200 évvel ezelőtt kitaláltak, azoknak fejlesztik az elektronikai vezérlését. A precíziós gazdálkodás előnye egyébként nem csak a számszerűsíthető dolgokban van, a gazdálkodók életminősége is jelentősen javulhat alkalmazásuk révén. Harsányi Zsolt elmondta, hogy tapasztalatunk szerint az emberek többsége kevés energiát fordít az új technika megismerésére. Az Axiál ezért fontos feladatának tekinti a gépkezelői tanfolyamok számának növelését. Azt szeretnénk, ha minden általunk értékesített gépet profi módon tudnának kezelni a gazdálkodók, mert csak így lehet kihozni belőlük a maximumot, és a legtöbb nyereséget. Kevés még a jól képzett gépészmérnök a mezőgazdaságban. Számtalan fórumon népszerűsítették a szakmát, s talán az ő munkájuknak is köszönhető, hogy megduplázódott a jelentkezők száma az agráregyetemeken. Most már csak abban reménykednek, hogy a lehető legtöbben meg is maradnak ezen a területen. Újdonságként elmondta az elnök, hogy elindultak a saját RTK, azaz a korrekciós jelszolgáltatás irányába. Ez azt jelenti, hogy az Axiálnak is van már saját hálózata, s a teljes országot lefedve tudnak korrekciós adatokkal szolgálni a mezőgazdasági vállalkozók számára. Papp László, a Gartner Magyarország ügyvezető igazgatója is hangsúlyozta, milyen lépéshátrányban vagyunk a fejlettebb nyugati országokhoz képest, de sajnos ezt a hátrányt nem csak ledolgozni lehet, hanem távolodhatunk is versenytársainktól. Jelenleg sci-fi jellegűnek tűnik, hogy drónokról, autonóm munkagépekről és adatbányászatról beszélünk, pedig a mezőgazdaságban ez már jelen van. Egy drónos felméréssel egy gabonatábláról szinte minden fontos adat megállapítható, a programozható traktorok és a hozzá kapcsolt munkagépek segítségével már két centiméter pontosságú helymeghatározással, automatavezérléssel pontosan oda és annyi növényvédő szert vagy műtrágyát juttat ki, amennyire szükség van. Néhány év múlva minimális emberi beavatkozással, a mezőgazdaságban is egyre elterjedtebbek lesznek a big data alapokra épülő automata döntéshozatali és beavatkozó rendszerek. A plenáris ülést követően két szekcióban folytatódott a konferencia. A program szünetében a résztvevők megtekintették azt a kiállítást, amelyen 12 cég mutatta be térinformatikai szolgáltatásait, tevékenységüket és a precíziós gazdálkodáshoz szükséges berendezéseiket. A konferencián több mint 30 előadás közül válogathattak a szakmai nap résztvevői. A két szekció témái közül kiválasztottunk egy szoftverfejlesztő céget egy kutatással foglalkozó egyetemet, egy szolgáltatót és egy gyakorló gazdát, hogy betekintést kaphassunk a gazdálkodás jövőbe mutató irányaival, olyan módszerekkel, amelyek hamarosan jelentősen megváltoztathatják a mezőgazdaságot. A berlini székhelyű szoftverfejlesztő cég, az Alberding GmbH munkatársa Horváth Tamás, a magyar piacon elérhető GNSS (Global Navigation Satellite Systems) rendszereket mutatta be. Mint hangsúlyozta, ezek közül az amerikai GPS és az orosz GLONASSZ rendszer már elérte a 5
teljes kiépítettséget. Az amerikai rendszerben 30, míg az oroszban jelenleg 24 műhold üzemel, azonban a fejlesztés e téren is folyamatos, ennek köszönhetően új frekvenciák, újfajta műholdak jelennek meg. Az előadó részletesen szólt a készülékek pontosságáról, a korrekciós szolgáltatások díjáról, a saját bázisállomások kiépítéséről, valamint a hazai lehetőségekről és újdonságokról. Milics Gábor, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensétől megtudtuk, hogy az intézményükben már 2004-óta foglalkoznak precíziós gazdálkodással. Ennek a technológiai eljárásnak azonban vannak mellékvágányai és ezért véleménye szerint a kutatóknak, az egyetemi oktatóknak az lenne a feladatuk, hogy miután megismerik ezeket a módszereket, csak a működőképes rendszereket, a jó megoldásokat ajánlják a felhasználóknak, a gazdáknak. Ezúttal a jelenlegi helyzetről, a precíziós gazdálkodás bevezetésnek lehetőségeiről, a modern eszközökről, a robotpilóta megoldásokról, valamint a munkagép-vezérlésekről tett említést a gazdálkodókra váró ezzel kapcsolatos feladatokról. Előadásában gyakorlati tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal, amelyeket az egyetem 400 hektáros tangazdaságában szerzett meg. A differenciált tápanyagutánpótlás gyakorlatáról tartott eladást Kukorelli Gábor, a győri székhelyű Megyer Agro Kft. egyik tulajdonosa. Mint elmondta, gazdaságukban a precíziós rendszer kiépítése 2009-ben kezdődött, első lépésben betakarítógépüket hozammérővel szerelték fel. Ezzel az volt a céljuk, hogy felmérjék a területük termőképességét, s minél több adatot gyűjtsenek a precíziós termesztés széles körű megvalósításához. Ezt követően kormányautomatikát vásároltak, amelyet felváltva használtak a traktoraikba. Ezzel is a taposási kár csökkenését érték el. Egy évvel később robotpilótával ellátott új Fendt traktort állítottak munkába, s RTK korrekciós jelek segítségével dolgoztak. Évről évre újabb munkaeszközök segítették a munkájukat így vetőgép, permetező és műtrágyaszóró GPS alapú szabályozását építették ki. Ezt követően a differenciált tápanyag-utánpótláshoz szükséges eszközök vásárlásával folytatódott a fejlesztés. Az előadó részletesen szólt a számítógépes térinformatikai szoftver használatáról, s más a terményszenzor segítségével történő gyakorlati teendőkről. Előadása végén felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a precíziós gazdálkodás kiépítése előtt megfontoltan döntsenek a piacon rendelkezésre álló termékek közül. Az első PREGA konferencia kerekasztal beszélgetéssel fejeződött be. … Kerepesi Katalin, Forgács Tibor Forrás: Magyar Mezőgazdaság (2015/12. szám)
Kujáni Lászlóné Cser Olga lett Az Év Agrárembere! "Üzenem, hogy ne féljünk a növényvédelemtől, mert gondos növényvédelem mellett egészséges táplálék kerül majd az asztalra." Ez az idézet február hetedikén este már majdnem éjféltájban hangzott el Az Év Agrárembere 2014 kitüntető díj győztesétől, Kujáni Lászlóné Cser Olgától. Az idén első ízben átadott díj célja a mezőgazdaságban tevékenykedők munkájának, társadalmi felelősségvállalásának elismerése, teljesítményük kiemelése az egész társadalom előtt. A verseny során több fordulón keresztül hét kategóriában versengtek a jelöltek, míg végül ezen az estén fény derült arra, kik lettek a kategória győztesek, s közülük ki lett Az Év Agrárembere 2014-ben. 6
A mezőgazdaság megérdemli a kitüntetést! Mindaz az érték, amit a mezőgazdászok a napi munkájukkal létrehoznak, amivel asztalunkat gazdagon megterítik, a földnek köszönhető. A gazdálkodók generációk óta tudják, hogyan őrizzék meg ezt a kincset, tevékenységüket mindig úgy végzik, hogy a következő generációk számára is megőrizzék a földet, ami az élet alapja. Az agrotrend.hu mezőgazdasági hírportál által életre hívott Az Év Agrárembere díj azt a célt szolgálja, hogy olyan gazdálkodókat, agrárszakembereket mutasson be a nyilvánosság előtt, akik a gazdaság és a társadalom tartóoszlopai. A fentebb említett kitüntetést első ízben a The Hotel Aquincumban tartott díjkiosztó gálán adták át. Az impozáns gálán Szanyi István, a főtámogató Monsanto Hungaria Kft. ügyvezetője, Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja valamint Mátrai Zoltán, Az Év Agrárembere díj főszervezője, köszöntötte a vendégeket. A köszöntők során igazán értékes gondolatokkal lettünk gazdagabbak, s betekintést nyertünk Az Év Agrárembere díj hátországába, a szervezés rejtelmeibe is. Majd átadásra kerültek a kategória győztesek részére a díjak. Valamint a legtöbb internetes szavazatot gyűjtő Vitai Lászlónak a közönségdíj. Az est folyamán később a szakmai zsűri döntésének értelmében kiderült: Az Év Agrárembere 2014 kitüntető díj győztese, Kujáni Lászlóné Cser Olga lett. "Bízom benne, hogy ezzel a díjjal a növényvédelem megítélése is kicsit talán felemelkedett és méltó helyére került az agráriumon belül" nyilatkozta a meghatott győztes. Az Agrárgépészet kategória győztese: Nyárádi Attila. A díjat az Agrárgépészet kategória támogatója, az Axiál Kft. tulajdonosa, Harsányi Zsolt adta át! 7
Nyárádi Attila a hazai mezőgazdasági gépgyártás egyik élharcosa. Rengeteg külföldi- és hazai tapasztalattal rendelkezik az agronómia- és az agrárgépészet terén. Ezeket nagyon szemléletes előadásokon osztja meg hallgatóságával. Mezőgazdasági gépekbe integrálva pedig ezen tapasztalatokat megtaláljuk a 2001. március 31-én alakult Framest Kft. által gyártott gépekben. A Framest Kft. és Nyárádi Attila küldetése: Nyugat-európai minőségű gépek gyártása, ezekhez megfelelő háttér biztosítása. Folyamatos fejlesztéssel igazodni a változó gazdálkodói igényekhez. Az agronómiai elvárásoknak megfelelő, minőségi talajművelés és költségtakarékos gazdálkodás eszközparkjának tökéletesítése. Az Állattenyésztés kategória győztese: Dr. Szabó Ferenc A díjat az Állattenyésztés kategória támogatója, a Bonafarm csoport képviseletében a Bóly Zrt. vezérigazgatója, Ádám János adta át! Dr. Szabó Ferenc 1973-ban szerzett kitüntetéses agrármérnöki diplomát. Termelőszövetkezetben gyakornok, majd ágazatvezető volt, ahol szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfitenyésztéssel foglalkozott. Később Keszthelyre, az agrártudományi egyetemre került, ahol bejárta az oktatói ranglétrát. 1995-től egyetemi tanár. Dolgozott a világ legjelentősebb húsmarha tenyésztési kutatóintézetében az Egyesült Államokban. Kandidátus, az MTA doktora, habilitált professzor. Volt tanszékvezető, intézeti igazgató, dékán helyettes, dékán és az Agrártudományi Centrum elnöke. Jelenleg az MTA Állatnemesítési-, Állattenyésztési- és Takarmányozási Bizottság elnöke. Kutatási területe a húsmarha tenyésztést megalapozó elméleti, populációgenetikai témáktól a gyakorlati, fejlesztési feladatokig terjed. Kutatási eredményeit a húsmarha tenyésztés gyakorlatában, a tenyésztésszervezésben, a tenyésztéspolitika alakításában hasznosítják. A Biogazdálkodás kategória győztese: Németh István A díjat a Biogazdálkodás kategória támogatója, az Agrárin Kft. ügyvezetője, Mátrai Zoltán adta át! Németh István példamutató biogazdálkodást folytat immár 20 éve. Kiváló szemléletű és felkészültségű szakember, akinek tevékenységét a teljes magyar ökológiai termelő és biotermék fogyasztó közösség ismeri. A több ezer látogató részvételével általa szervezett és nála megtartott bionapok kiváló hírverői az ökológiai gazdálkodásnak. A magyar mezőgazdálkodás legszebb hagyományait őrzi a vetésváltásban, a gazdálkodás kultúrájában. Tevékenysége elismeréseként a Nyugat-magyarországi Egyetem tangazdasága a Németh Biogazdaság. Családi gazdaságuk munkájába párja és a következő generáció is bekapcsolódik, ezért a nagyobb gyermekek célirányos felsőfokú tanulmányokat folytatnak illetve folytattak. A Németh család kertészete sok embernek ad munkát, a legnagyobb helyi foglalkoztató. A Fiatal Gazda kategória győztese: Süle Katalin Elza A díjat a Fiatal Gazda kategória támogatója, a Mezőhír Média Kft. ügyvezetője, Fodor Mihály adta át! Süle Katalin mottója: „Nap, mint nap szembesülök azzal a ténnyel, hogy a mezőgazdaság a férfiak kiváltsága. Ennek ellenére büszkén vállalom, hogy gazdászként és nőként próbálok sikereket elérni az agráriumban.” Példaértékű, amit ebben az elférfiasodott szakmában fiatal nőként hivatásaként vállal és kiemelkedő eredményeket, sikereket ér el. Az agrárszakmán belül szinte minden területen eredményesen tevékenykedik. Állattenyésztő családba született, gyerekkora óta tudatosan készült rá, hogy egyszer önálló gazdaságot vezessen. Tanulmányai során megszerezte a meglévő gyakorlati tapasztalatai mellé mindazt az elméleti tudást is, amely elengedhetetlen a gazdasági életben. Számos szakmai konferencián vesz részt, hallgatóként és előadóként, így folyamatosan bővíti ismereteit a magyar és a nemzetközi mezőgazdasági gyakorlatokról. 2011-ben örömmel tett eleget a megyei elnöki felkéréseknek a MAGOSZ-nál, 8
majd 2012-ben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál és annak jogelődjeinél. Mindkét szerepében a mezőgazdaság felvirágoztatásáért tevékenykedik. A Kertészet kategória győztese: Báics Ernő Antal A díjat a Kertészet kategória támogatója, a Fitohorm Kft. ügyvezetője, Szabó Márton adta át! A Bács-Kiskun megye déli részén, Mélykút városának külterületén gazdálkodó Báics Ernő a mezei virágmagok termesztésében olyan egyedi gazdaságot épített fel, amellyel nem csak hazánkban, de külföldön is elismerést szerzett. Szaktudása, közel ötven munkában eltöltött éve méltóvá teszi a díjazásra. A közel ötven éves pályafutása során mindig igyekezett a növényvédelmi, termesztési problémákkal hozzá fordulókat tanácsaival segíteni, - a közelmúltban oktatóként tevékenyen részt vett a térség ilyen irányú hivatalos gazdaképzéseiben is. A főiskolai hallgatók aprómagtermelés gyakorlati képzésében való közel két évtizedes közreműködése elismeréseként 2011-ben a Kecskeméti Kertészeti Főiskola címzetes főiskolai docens címet adományozta számára. A kollégákat, a diákokat, az érdeklődőket mindig szívesen fogadja a Mélykút-öregmajori birtokon. A Növénytermesztés kategória győztese: Farkas László A díjat a Növénytermesztés kategória támogatója, a Timac Agro Hungária Kft. marketing menedzsere, Raj Péter adta át! Farkas László a hazai precíziós növénytermesztés gyakorlatban történő széleskörű alkalmazásának letéteményese, a magyar mezőgazdaság egyik leginnovatívabb termelő egységét vezeti. A növényvédelemben, a tápanyag utánpótlásban és a vetésben is precíziós módszereket alkalmazva, 2003 óta törekszik minél kisebb környezetterhelés mellett, a lehető legmagasabb eredményeket realizálni. A folyamatos innovációnak és a hozzá párosuló szakértelemnek köszönhetően, a vállalkozás az elmúlt 10 évben folyamatosan növelte eredményességét. A Farkas Kft-t 2003-ban alapította Farkas László és felesége. Tekintettel arra, hogy a környező gazdaságokhoz képest későn kezdték a gazdálkodást, csak nagyon heterogén területeket tudtak bevonni a termelésbe. Ebből következett, hogy a Farkas Kft. a precíziós gazdálkodás elkötelezettje, és mára úttörője is lett. A Növényvédelem kategória győztese és Az Év Agrárembere: Kujáni Lászlóné Cser Olga A kategória győztes díjat a Növényvédelem kategória támogatója, a BASF Hungária Kft. Agrodivízió marketing vezetője, Kőrös Gyula adta át. Az Év Agrárembere díjat Szanyi István, a főtámogató Monsanto Hungaria Kft. ügyvezetője, Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja valamint Mátrai Zoltán főszervezője adta át. Forrás: Agrotrend
Az év magyar mezőgépe - Interjú Horváth Bencével Hol máshol adhatták volna át idén a „2015. ÉV MAGYAR MEZŐGÉPE” innovációs díjat, ha nem az AGROmashEXPO és AgrárgépShow kiállításon szervezett szakmai konferencián. A Gépipari Tudományos Egyesület Mezőgépipari Szakosztálya, a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézete, MTA Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottsága 9
ugyanis január 30-án a G pavilonban rendezett tanácskozást "Új innovációs eredmények a permetezőgépek fejlesztésében" címmel. A 29 díjazásra alkalmas gép közül az innovációs díjat a BUSA Bt. szabadalommal védett, egyedi megoldású KS-12 jelű sorközművelő kultivátora nyerte el. A díjat Dr. Jóri István egyetemi tanár, a bírálóbizottság elnöke adta át. A termék fejlesztője Horváth Bence, akivel a B pavilonban levő standjukon beszélgettünk. Agrofórum Online: Az idei év magyar mezőgépe a KS-12 jelű sorközművelő kultivátorotok lett. Miért különleges ez az eszköz? Horváth Bence: Ezt a gépet én követtem el, ha szabad így fogalmazni. Az alapja már régóta ismert, kedvelt, hiszen kisebb szélességben már évek óta forgalmazzuk. A díjazott termék egy 12 soros változata a sorközművelő kultivátorunknak. A különlegessége az, hogy egy ekkora eszközzel nagyon macerás közlekedni, és erre kellett megoldást találnunk. A nagyobb gazdaságok többsége alapvetően 12 soros vetőgéppel vet, ezért kellett kifejlesztenünk egy hasonló nagyságú kultivátort. Viszont egy ekkora gép vagy túl nagyra csukódik, vagy egyből trélerre kell rakni. Ez pedig egy átdolgozott nap után nagyon nem hiányzik. A mi gépünk azonban rövid idő alatt 3,2 méteresre csukható össze. Agrofórum Online: Csak ez jelentett kihívást? Horváth Bence: Természetesen nem. Mint említettem, ez a kultivátor 8 sorosig már létezett. A 12 sorosnál azonban a nagy szélesség miatt a szilárdságra komoly hangsúlyt kellett fektetni. Ez fontos volt, hiszen a hátracsukott szárnyak jelentős súlyt képviseltek, így a kihívás abban rejlett, hogy azoknak a csapágyazása elég strapabíró legyen. Fontos volt, hogy az egész gépnek megfelelő szilárdsága legyen. Agrofórum Online: Kiknek ajánljátok ezt a gépet? Kaptatok már visszajelzést? Horváth Bence: Az biztos, hogy nem lesz egy tömegmodell, hiszen a nagygazdaságokat céloztuk meg vele. Aki viszont mindezidáig két darab 6 soros eszközzel dolgozott, annak jól fog jönni a szélesebb kivitel. Agrofórum Online: Mekkora teljesítményű erőgéphez javasoljátok? Horváth Bence: A 6 soros változathoz az MTZ kategória tökéletesen megfelelt, ami 70-80-100 lóerőt jelent. Ez a gép azonban kétszer olyan széles. A kiállításon látott darab és annak egy ikertestvére már elkelt, azokat 250 lóerős traktorok fogják húzni. Ha ennyi nem is szükséges, 160-180 lóerő mindenképpen indokolt, ráadásul az ikerkereket is ajánljuk. Agrofórum Online: Mi más lenne az alapja ennek a gépnek is, ha nem a Busa Bt. régi nagy fejlesztése, a forgókapa… 10
Horváth Bence: Igen, a forgókapa egy „20 éves újdonságunk”. Régi történet, de még mindig van, aki nem ismeri. Ez a saját fejlesztés egy menetben képes elvégezni azokat a munkákat, amiket a hagyományos munkagépek csak külön-külön tudnak. A kiemelkedő rögaprító képessége révén akár négy, hagyományos géppel végzett menetet is helyettesíthet. A kiállításon bemutattuk a tavalyi demógépünket is. Rozsdásan, koszosan, úgy, ahogy a munkát befejezte, hogy ezzel is szemléltessük, mennyire kopásálló. Agrofórum Online: Van más újdonságotok is? Horváth Bence: Idén kampányjelleggel az esős időjárásra készülve gumihengert is bemutattunk a standon. Ez másoknál régóta létezik, de nálunk eddig nem volt. Most azonban mi is ráfejlesztettünk, hogy legyen a palettánkon olyan lezáró elem, amit esős időben is eredményesen lehet használni. Igazából eddig is kísérletezgettünk vele, de ennyire nem volt erős a motiváció, mint az utóbbi időszakban. Most a csapadékos időjárás kapcsán kínáljuk opcióként, hogy a használati lehetőségeket ki tudjuk szélesíteni. Agrofórum Online: Kaptatok már visszajelzéseket? Horváth Bence: A kiállításon többen érdeklődtek a gumihenger iránt, van olyan partnerünk is, aki rendelt a már meglévő gépéhez. De olyan is akadt, akit ezzel sikerült meggyőznünk, és gumihengerrel vásárol munkagépet. Sok sikert kívánok a továbbiakhoz, köszönöm a beszélgetést! Forrás: Gribek Dániel - Agrofórum Online
Új elnök a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal élén Gyuricza Csabát nevezte ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökének Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter március 1-jei hatállyal – közölte a hivatal kedden az MTI-vel. A szakember tájékoztatása szerint miniszterelnöki és miniszteri felkérésre vállalta el az új feladatot, s egyúttal február végi határidővel lemondott a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán betöltött dékáni tisztségeiről. Az MVH korábbi tájékoztatása szerint Palkovics Péter 2014. szeptember 11-én lemondott elnöki tisztségéről. A miniszter ezután Kentési Sándor, a hivatal 2014. szeptember 23-án kinevezett általános elnökhelyettesét bízta meg “az MVH szervezeti és működési szabályzatában meghatározott elnöki feladatok teljes körű ellátásával”. Gyuricza Csaba 2004 óta a gödöllői Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézetének egyetemi docense, csaknem 10 éve az egyetem Növénytermesztési Tangazdaságának igazgatója és 2012 óta a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja is. 11
Változások a hazai erőgépállományban A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013 nyarán a teljes mezőgazdaságra, benne a mezőgazdaságban üzemeltetett erőgépek (darabszám, kapacitás) adataira is kiterjedő részletes felmérést végzett, melynek eredményeit a honlapján „Magyarország mezőgazdasága, 2013” címen 2014. január közepén ismertette (részletek az Agrofórum 2014. 6. szám 12-20. oldalain közölt cikkben). A KSH 2013. decemberben az erőgépek átlagos használati idejét (korát) is felmérte, az adatokat a honlapján 2014. szeptember elején tette elérhetővé. Mivel ezt megelőzően a KSH a mezőgazdasági gépállomány korára vonatkozó adatokat csak 2000-ben rögzítette, érdemes összehasonlítani az erőgépek korábbi és mostani helyzetét és nagyító alá venni változás okait.
12
Az erőgépek átlagos használati ideje (kora) Hazánkban a mezőgazdasági erőgépek átlagos használati ideje 2000-ben sem volt kedvező, mert az átlagos értékük a traktoroknál 15,3, az arató-cséplő gépeknél 14,5, a magajáró rakodóknál 12,3, a tehergépkocsiknál pedig 12,1 év, a kiselejtezési idő pedig ennek mintegy kétszerese volt. Így a 20 évnél öregebb traktorok aránya a gazdálkodó szervezeteknél 10,1 %, az egyéni gazdaságoknál 25,0 %, az arató-cséplő gépeké pedig a társas gazdaságoknál 6,9 %, az egyéni gazdaságoknál 27,6 % volt, tehát az egyéni gazdaságok erőgépei lényegesen korosabbak voltak, mint a gazdálkodó szervezeteké. Az erőgépállomány átlagos használati ideje a gazdasági szervezeteknél 12,2 évről 13,1 évre, csak 7,4 %-kal nőtt, míg az egyéni gazdaságoknál 15,6 évről 19,7 évre, tehát 26,6 %-kal emelkedett. Így a mezőgazdasági erőgépek átlagos használati ideje a 2000. évi 14,6 évvel szemben 2013 végén 18,3 év volt, és ez mintegy 35-37 éves átlagos kiselejtezési időt, illetve géphasználatot jelent. Tehát országosan a <=10 éves gépek aránya 37,5 %-ról 31,0 %-ra csökkent, míg a >20 éveseké 19,8 %-ról 35,6 %-ra, a >30 éveseké pedig 4,9 %ról 13,7 %-ra nőtt. Figyelmet érdemel azonban, hogy az elmúlt 3-4 évben társas gazdaságok tartani tudták az újgép-vásárlások korábbi ütemét és gépállományuk koraránya az elmúlt 10 évben is csak kisebb mértékben romlott, ellentétben az egyéni gazdaságokkal, ahol a 20 évnél öregebb gépek aránya a 2000 évihez viszonyítva 72,9 %-kal, míg a 30 évnél öregebbeké 2,8szeresére nőtt (1. táblázat).
13
A KSH adatai alapján 2013 decemberében a mezőgazdaságban 50 év feletti gépek is üzemelnek, így az egyéni gazdaságoknál 1451 traktor, 47 arató-cséplő gép, és 19 tehergépkocsi. A 31-50 év közötti erőgépek száma és aránya ugyancsak jelentős, így a társas gazdaságoknál 950 traktor, 41 arató-cséplő gép, és 293 egyéb erőgép, az egyéni gazdaságoknál pedig 16.802 traktor, 737 aratócséplő gép és 920 egyéb erőgép tartozott e kategóriába. Ennek megfelelően a 30 év feletti erőgépek aránya a gazdasági szervezeteknél „csak” 3,8 %, míg az egyéni gazdaságoknál 16,5 % volt. Az átlagos használati idő növekedésének következményei A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) által megfigyelt bázisgazdaságok tényadatai szerint a nagyobb teljesítményű, a „fiatalabb” és a korszerűbb erőgépek használata a kedvezőbb. Az adatok azonban akkor igazán meggyőzőek, ha összevetjük a 10 éves, vagy ennél „fiatalabb” és a 10 évnél „öregebb” erőgépek számait. Így látható, hogy a „fiatalabbak” mintegy kétszer akkora teljesítés mellett csak kb. fele akkora fajlagos karbantartási-javítási költséget igényelnek (2. táblázat). Hasonló a tendencia az elmúlt mintegy öt év átlagos adatainál is, azzal a különbséggel, hogy a bázisgazdaságok csökkenő- és „öregedő” erőgépállománya miatt a <=10 éves gépek javára nincsen olyan nagy különbség, mint a 2. táblázatban. Ez a számottevőnek is nevezhető különbség az alapja annak, hogy az MGI az évente a gépüzemeltetési kiadványhoz kidolgozott tervszámoknál (a bázisgazdaságok teljes erő- és munkagépállományának adataiból) csak a 10 évnél fiatalabb gépek számait veszi figyelembe, természetesen a költségeknél az áremeléseket követve (lásd pl. a 2014. évi teljesítés-, és karbantartási-javítási költség adatok alakulását a 3. táblázatban, illetve részletesen az Agrofórum 2014. 2. szám 87-96. oldalain közölt cikkben). De ez a különbség arra is figyelmeztet, hogy az erőgépek hosszabb idejű használata esetén az üzemeltetési költség jelentősen nő, ezért a géppark fiatalítása a termelési költség mérséklése miatt elengedhetetlen. A bázisgazdaságok adataira jellemző pl., hogy az elmúlt öt évben a gazdálkodást meghatározó adatok jelentős része alig változott. Így a gazdaságok átlagos mérete, az erőgépállomány, és ennek kihasználása, valamint az erőgépek átlagos használati ideje stb. évenként csak mérsékelten nőtt, vagy csökkent. Különösen figyelemre méltó az, hogy az EU-csatlakozás után a jelentősen növekvő támogatás sem tette lehetővé az erőgéppark fiatalítását, az erőgépek átlagos használati ideje a bázisgazdaságok megfigyelésének kezdete óta 2012-2013-ban volt a legmagasabb. Folyamatosan nőtt azonban a fajlagos gépérték és ennél intenzívebben a karbantartás-javítási költség, a javítási óra felhasználás, valamint az egy javítási órára jutó bér- és rezsiköltség. Ugyancsak kiemelhető, hogy az EU-csatlakozás óta a gazdaságokban nem csökkent, sőt kissé nőtt az alkalmazott erőgéptípusok száma, így e gazdaságok a bemutatott öt év átlagában 23 erőgéptípussal, illetve ezen belül 13 traktortípussal dolgoztak. Legkedvezőtlenebb az „A” gazdaság erőgépállománya, itt 2013-ban 33 erőgéptípus, illetve 21 traktortípus üzemelt (4. táblázat). 14
Fontos továbbá, hogy a három bázisgazdaság azonos adatai is jelentősen eltérőek. A legkisebb állóeszköz-értékkel, a legcsekélyebb gépállománnyal, a legfiatalabb erőgépparkkal, és a legkedvezőbb fajlagos karbantartási-javítási költséggel, valamint javítási óra-felhasználással a legnagyobb területtel rendelkező és ennek ellenére a legkevesebb erőgéptípust üzemeltető „C” gazdaság dicsekedhet. Ennek oka csak részben magyarázható a jobb „körülmények”-kel, és az itteni legkisebb az állatállománnyal. A fő ok sokkal inkább az alkalmazott gépi munka-szervezés lehet, mert itt veszik igénybe a legtöbb gépi munka szolgáltatást és a gépbérlet különböző 15
formáit. Érdekes az „A” és „B” gazdaságok adatainak alakulása is, mert bár a fajlagos gépértékek hasonlók, a „B” gazdaságnál a gépek fajlagos karbantartási-javítási költsége sokkal mérsékeltebb – annak ellenére, hogy az erőgépek átlagos használati ideje magasabb, mint az „A” gazdaságban. Mindez azt is mutatja, hogy a gépüzemeltetés fajlagos költségének alakulása nemcsak a „körülményektől”, hanem a gazdaságok vezetőinek döntéseitől is számottevően függ. A gazdaságvezetők döntései határozzák meg a gépcseréket is, melyek a fajlagos karbantartásijavítási költségek alakulását (talán) a leginkább meghatározzák. Az erőgépek gépi munkára (nha-ra) vetített karbantartási-javítási költsége jól mutatja, hogy a korosabb gépek üzemeltetési költsége nagyobb. A feldolgozott bázisgazdaságok adatállománya alapján viszont az is látható, hogy mind a korszerű, mind a kevésbé korszerűnek minősített erőgépek között egyaránt vannak, amelyeknek üzemeltetési költsége kedvező, míg másoké kedvezőtlen, ami azt is jelenti, hogy nemcsak a „keleti”, hanem a korszerű „nyugati” gépek esetén is előfordul a karbantartási-javítási költségek között jelentős eltérés. Meglepő azonban, hogy a korszerű gépeknél (az átlagot tekintve) a fajlagos karbantartási-javítási költség a nagyobb alkatrészárak ellenére sem nő jelentősen, ugyanakkor – a halmozott adatok szerint – a gépek öregedésével többnyire kisebb, míg a kevésbé korszerűeknél nagyobb. (Példaként lásd az MGI egy korábbi feldolgozásából az 5. táblázatot. Az erőgépek típusok szerinti adatait az Agrofórum 2010. évi 9. szám 97-98. oldalain közöltük.)
Az 5. táblázat kapcsán meg kell jegyezni, hogy az ott látható számok a gazdaságban működő összes traktor adatai, tehát a feltüntetett használati idő alatt nem azonos traktorok szerepelnek. Mivel az „öregebb” kort nem minden erőgép „éri” meg és a költségesebben üzemelőket előbb selejtezik, a táblázat kedvezőbb képet mutat, mintha a munkába állított összes traktort 20 évig üzemeltették volna. E hibától eltekintve a lényeg, hogy a gépek teljes üzemeltetési költségét nem csak a karbantartás-javítási költség, hanem az összes költség, különösen a gépár alapján számolt értékcsökkenés is lényegesen befolyásolja, mert egyes „nyugati” gépek fajlagos ára többszöröse 16
is lehet, a „keleti” gépekéhez viszonyítva. (Az MVH 2014. évi mezőgazdasági gépkatalógusában a kínált legolcsóbb kerekes traktor ára 94,7, a legdrágább 1236,3 EFt/kW.) Tehát a gépek optimális használati idejének meghatározásához minden költségtényezőt, de a fajlagos karbantartási-javítási költség mellett legalább a fajlagos értékcsökkenést is figyelembe kell venni. E két költség-tényező alapján is a gépek korlátlan ideig tartó (gazdaságos) üzemeltetésének lehetősége kizárható. A használati idő növekedésének okai Hazánkban az erőgépek átlagos használati ideje elsősorban azért nő, mert a géppótlás nagyon mérsékelt. Ez nagyrészt a rendszerváltás eredménye, mert míg a mezőgazdaságban 1994-ben még 5.669 új erőgépet vásároltak, 1995 és 2006 között évente átlagosan csak 2.532 db-ot, tehát az 1994. évinek kevesebb, mint felét. 2007-2009-ben a jelentősnek is nevezhető új-gép támogatásnak köszönhetően évente már 4.126-4.340 új erőgép vásárolására került sor, ami e támogatás nagyrészt megszűnésével, illetve a „válság” hatására csökkent: így az éves beszerzés 2010-ben 1.204-db-ra esett, majd ez 2011-2013 között 2.370-2.643 db-ra módosult. A 2014. I. félévi adatok ígéretesek (6. táblázat), mert a gazdaságok jelentősen több erőgépet vásároltak, mint a korábbi évek azonos időszakában.
A vásárlások zöme második negyedévben realizálódott, „támogatásnak” köszönhetően traktor volt, így feltételezhető, hogy a II. félévben ez a vásárlási lendület csökken. Tény azonban, hogy mind a 2007-2009. évi, de különösen a 2011-2013. évi gépbeszerzés a kb. 160 ezer darabos mezőgazdasági erőgépállomány pótlásához (esetleg fiatalításához) elégtelen volt, tehát az erőgéppark elöregedik. A 2014-ben kezdődött pénzügyi ciklusban a támogatás (feltételezhetően) csökken, így a géppark átlagos használati ideje tovább nő, és ezzel a korosabb gépek üzemeltetési költsége is egyre nagyobb lesz. Mindez indokolja, hogy a közeljövőben az erőgépberuházások ösztönzését az eddiginél sokkal fontosabb feladatként kell kezelni. A másik alapvető ok (szintén a rendszerváltás következtében) hazánkban kialakult kedvezőtlen birtokméret. A mezőgazdasági erőgépek száma (db) 2000 és 2013 között 8,9 %-kal mérséklődött, az összes kW kapacitás pedig 11,4 %-kal nőtt, így az egy erőgépre eső teljesítmény (átlagos „erőgépméret” kW/db) nőtt (22,4 %). Mivel a gépállomány mennyiségében döntő változás nem következett be, a gépek átlagos kapacitásának emelkedése miatt a mezőgazdasági területre vetített kW/ha gépellátottság 33,1 %-kal emelkedett. Ez úgy következett be, hogy a gazdasági társaságok fajlagos erőgépállománya mérséklődött, míg az egyéni gazdaságoké jelentősen nőtt, így az egyéni gazdaságokban az erőgépállomány már most is sokkal nagyobb, mint a gazdasági társaságokban (7. táblázat) és e mellett a társas gazdaságok (valamint egyéb szolgáltatók) még jelentős volumenű gépi munkát is végeznek az egyéni gazdaságok számára.
17
A változás oka, hogy a rendszerváltás után az egyéni gazdaságok száma nőtt, a társas gazdaságok száma, valamint átlagos területük pedig mérséklődött. A KSH adatai igazolják, hogy a nagyobb területű gazdaságok hektáronkénti (kW/ha) erőgépeinek száma a gépek jobb kihasználása eredményeként lényegesen kevesebb, mint a kisebbeké. Az egyéni gazdaságokban az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági gépek száma viszont nagyon kevés, pl. 2013-ban is csak 0,204 db traktor, 0,015 db arató-cséplő gép, 0,012 db egyéb magajáró és 0,022 tehergépkocsi, összesen 0,253 db erőgép jutott egy gazdaságra, (tehát 5 gazdaságra jut egy traktor, és mintegy 20 gazdaságra egy másféle erőgép). E gazdaságok tehát nagymértékben ki vannak szolgáltatva a gépi munkát végző vállalkozóknak, így minden gazdaság törekszik arra, hogy saját géppel, legalább egy saját traktorral rendelkezzen, aminek köszönhetően az egyéni gazdaságok gépállománya gyors ütemben nő. Így 2000 és 2013 között a kW/ha erőgép-ellátottság a gazdasági társaságoknál 1,711-ől 1,591-re (93,0 %) mérséklődött, az egyéni gazdaságokban pedig 1,871-ről 3,112-re (166,3 %) nőtt (7. táblázat). Fontos továbbá, hogy pl. 2000-ben az 18
egyéni gazdaságoknál az erőgép-ellátottság az 1-10 ha mezőgazdasági területű birtokoknál 3,194 kW/ha, az 500-1000 ha birtokoknál pedig ennek csak kb. harmada, 1,068 kW/ha volt. Az egyéni gazdaságokban a gépek számának növelése érdekében a korosabb gépeket nem selejtezik, a kihasználás csökken, a gépüzemeltetés-, valamint a termelés költsége folyamatosan emelkedik, a termelés eredményessége pedig mérséklődik. A 7. táblázatból az is látható, hogy 2000 és 2013 között a gazdasági társaságoknál az átlagos „erőgépméret” 81,1-ről 95,4 kW/db-ra, tehát 17,6 %-kal nőtt, az egyéni gazdaságokban 46,9-ról 61,6 kW/db-ra, 31,5 %-kal emelkedett. Egyébként az erőgépek átlagos motorteljesítménye mind az üzemben lévő gépállománynál, mind a vásárolt erőgépek átlagos adatai szerint egyaránt nőtt. Ezért az is fontos, hogy a nagyobb teljesítményű erőgépek kihasználására több figyelmet kell fordítani, egyébként a fajlagos üzemeltetési költség a csekélyebb idő- és teljesítmény-kihasználás miatt is emelkedik. Összegzés A 2000. és 2013. évi erőgépállomány, valamint géphasználati idő adatainak összevetése azt mutatja, hogy a hazai erőgéppark helyzete romlott, az elégtelen újgép-beszerzés, valamint a selejtezések elmaradása miatt a korosabb gépek állománya nőtt. Kedvező viszont, hogy a korszerűbb erőgépek aránya egyre számottevőbb, de ha a növekvő gépállomány kihasználása csökken, a korszerűbb és egyben jelentősebb beszerzési árak miatt ez (sajnos) nem minden esetben vezet a gépüzemeltetés költségének mérséklődéséhez. Az egyéni gazdálkodók átlagos birtokmérete még napjainkban is nagyon kicsi, így nagyobb részük nem rendelkezik saját erőgéppel, ezért ki vannak szolgáltatva a gépi munkát szolgáltatóknak. E kedvezőtlen helyzet ellensúlyozására gépeik számát ugyan növelik, de anyagi helyzetükből adódóan többnyire csak korosabb gépekkel, ami gépállomány további elöregedéshez vezet, és amiért a gépüzemeltetés, illetve a termelés költségének további számottevő emelkedése várható. A hazai helyzet romlását csak a birtokméret, illetve a táblaméretek növelésével, illetve ennek erkölcsi, anyagi és adminisztratív (hatékony) támogatásával lehetne mérsékelni. Dr. Gockler Lajos NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő Forrás: Agrofórum Online
19
NEMZETKÖZI GÉPFORGALMAZÁSI HÍREK Az európai mezőgéppiac további, mintegy 7 %-os csökkenéssel számolhat 2015-ben
A nyugat-európai traktoreladások 10 %-kal csökkentek 2014-ben
20
A kelet-európai traktoreladások 7 %-kal csökkentek 2014-ben
Forrás: VDMA Importból származó traktorok darabszáma az orosz traktorpiacon 2014-ben Traktorgyártó / márka
Értékesített darabszám
MTZ
16.414
Charkov
782
Dong Feng
765
John Deere
524
Case IH
291
Foton
273
AGCO
144
New Holland
143
Összesen
20.175
Forrás: traction magazin
21
22
Eseménynaptár XXII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok
Hódmezővásárhely
2015.04.24 - 2015.04.26
Szentlőrinci Gazdanapok 2015
Szentlőrinc
2015.07.31 - 2015.08.02
MEGFOSZ
rendezvény: MEGFOSZ együttműködésével kedvezményesen jelenhetnek meg kiállítóként az eseményen.
látogatható,
MEGFOSZ rendezvény
a
MEGFOSZ
tagok
Szerkesztőség: SZIE-GÉK–Műszaki Menedzsment Intézet - Gödöllő Kiadja: MEGFOSZ Szerkesztőbizottság: MEGFOSZ Elnöksége - Műszaki Menedzsment Intézet E-mail:
[email protected] Főszerkesztő: Harsányi Zsolt Szerkesztő: Dr. Magó László
23
