2014. tél
Hírlevél
III. évfolyam 4. szám
Témáink Megjelent publikációk, sikerek........................................... 2 Ecology and management of soda pans in the Carpathian Basin................................................................................................2 Polarized Light and Polarization Vision in Animal Sciences...2 Interneuronal mechanism for Tinbergen’s hierarchical model of behavioral choice................................................................3 Az MTA új doktorai.......................................................................3 Az InnoDiákok Fórumán tartott előadást az MTA ÖK ÖBI munkatársának pártfogoltja................................................ 4 Főtitkári elismerésben részesült Jakabné Nagy Zsuzsa az MTA ÖK belső ellenőre...........................................................4 Junior Prima Díjat kapott Kovács-Hostyánszki Anikó az MTA ÖK ÖBI Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoport tagja........................................................................................ 5 „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát” - könyvbemutató....... 5 Bartha Sándor a Western Australia Egyetem címzetes docense.................................................................................. 5 Jön, jön ... sok-sok szerzős cikkek az ökológiában................ 6 Pályázataink, témáink.......................................................... 6 Lezárult a Pannon Magbank Projekt...................................... 6 Szlovák lichenológusok látogatása Vácrátóton az Ökológiai és Botanikai Intézetben...................................................... 6 Andrei Tsurykau lichenológus tanulmányútja Vácrátóton...... 7
Botanikus kerti hírek........................................................... 7 Földi javak asztalunkon rendezvény..........................................7 Kínai vendégkutatók intézetünkben...........................................8 Felavatásra került Vigyázó Sándor szobra Botanikus Kertünkben.....................................................................................8 Tematikus őszi séták...................................................................8 Újdonságaink................................................................................9 Művészet és Környezeti Nevelés a Nemzeti Botanikus Kertben.............................................................................................9 Visszatekintő botanikus kerti rendezvényeinkről, eseményeinkről........................................................................................10 Téli nyugalomba vonult a Botanikus Kert................................12 Rendezvények, konferenciák............................................ 13 Szikes vizek kutatási fórum ................................................. 13 Tihanyi limnológusok novemberi látogatása Bukarestben...........................................................................................13 Remote Sensing and GIS for Monitoring of Habitat Quality..14 Beszámoló a BES SFE konferenciáról................................. 15 Interaction of Natural and Social Processes in Shallow Lake Areas................................................................................ 15 Egy hétvége Szegeden - 9. MTBK beszámoló .................. 16 Tárt kapukkal az MTA Ökológiai Kutatóközpontja..................17 27th International Congress for Conservation Biology..........17
-1-
Megjelent publikációk, sikerek Ecology and management of soda pans in the Carpathian Basin A közelmúltban jelent meg az „Ecology and management of soda pans in the Carpathian Basin” című 551 oldalas színes kézikönyv, Boros Emil (MTA Ökológiai Kutatóközpont), Ecsedi Zoltán és ifj. Oláh János (Hortobágy Természetvédelmi Egyesület) szerkesztők gondozásában a LIFE07NAT/H/000324 projekt támogatásával. A szerkesztők mellett, akik egyben szerzők is az MTA ÖK több munkatársa is szerző volt a szikes tavakkal kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket összefoglaló fejezetek kidolgozásában (Boda Pál, Móra Arnold, Tóth Adrienn, V.-Balogh Katalin, Vörös Lajos). A könyv címével összhangban az első rész a földtörténeti kialakulásuktól kezdődően a szikes tavak meghatározását, osztályozását, jelentőségét, veszélyeztetettségét, és az áttekintő felmérések módszertanát taglalja. Emellett részletezi e különleges víztípus extrém fizikai és kémiai környezetét, sajátos trofikus rendszerét, továbbá bemutatja a jellegzetes életközösségeket a baktériumoktól a madarakig. A második részben a felmérési módszertan alapján egységes szerkezetben bemutatásra kerül a 2009−2010 időszakban végzett felmérés szerint az a 77 víztest, amely még jellegzetes szikes tavi állapotot mutat. Átfogó értékelésük mellett a könyv konkrét javaslatokat tartalmaz természetvédelmi kezelésükre, állapotuk javítására és helyreállítására. Ezek a javaslatok a legújabb kutatási eredmények, a terepi felmérések valamint a területet legjobban ismerő helyi hivatásos és civil természetvédők véleményének összegzésével kerültek kialakításra. Ebből következően a megfogalmazott javaslatok széleskörű szakmai konszenzuson alapuló konkrét projektvázlatokat tartalmaznak, melyek a Kárpát-medence különleges értéket képviselő szikes tavainak megőrzését, helyreállítását és további tudományos megismerését szolgálják. A könyv a javaslatok mellett bemutatja az eddigi gyakorlati kezelési tapasztalatokat és a helyreállításban elért eredményeket. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió területén hazánkban található a legtöbb szikes tó, ezért ezek megőrzése és tudományos kutatása elsősorban Magyarország felelőssége és lehetősége is, melyet az európai közösség jelentős mértékben támogat! A könyv megrendelhető a www.hortobagyte.hu website-on keresztül. Boros Emil
Polarized Light and Polarization Vision in Animal Sciences Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének három munkatársa is társszerzőként működik közre abban a monográfiában, mely a közelmúltban jelent meg a Springer Verlag kiadásában. A „Polarized Light and Polarization Vision in Animal Sciences” (http://www.springer.com/life+sciences/animal+sciences/book/9783-642-54717-1) egy 25 fejezetből álló, 650 oldal terjedelmű, 11 magyar és 16 külföldi szakember által írt könyv, ami a fénypolarizáció érzékelésének, valamint légköroptikai, meteorológiai és biológiai alkalmazásainak kutatásában az elmúlt egy évtizedben elért eredményeket foglalja össze. A monográfia szerkesztője Horváth Gábor, az MTA doktora, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén működő Környezetoptika Laboratórium vezetője. Kriska György, a Restaurációs- és Állatökológiai Osztály osztályvezetője a könyv 20. fejezetének társszerzője (http://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-642-54718-8_20). E fejezet az emberi környezetben föllelhető polarizációs ökológiai csapdákkal, illetve különböző poláros fényszennyező forrásként azonosított felületek (pl. aszfalt utak, vízszintesen elhelyezett fekete mezőgazdasági fóliák, üvegfelületek, fényes fekete sírkövek és sötét autókarosszériák) optikai tulajdonságaival és biológiai hatásaival foglalkozik. E fejezetben járják körül azt az optikai jelenséget is, mikor a Tiszán átívelő hidak vízre vetülő tükörképe és árnyéka hatást gyakorol a tiszavirág folyó
-2-
fölötti repülésére. Horváth Gábor és Kriska György hosszú idő óta működik együtt hatékonyan számos biofizikai kutatásban. Együttműködésük eredménye például a polarizációs elven működő TabaNOid bögölycsapda-család, ami 2011-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Innovatív Kutatója díjat eredményezte számukra. Egri Ádám (az MTA ÖK DKI posztdoktori kutatója) három fejezetben is közreműködik, melyek közül az egyik (http://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-642-54718-8_22) éppen e bögölycsapdák kifejlesztését és alkalmazhatóságát járja körül. Kálmánczhelyi-Farkas Alexandra (az MTA ÖK DKI fiatal kutatója) a könyv 25. fejezetének (http://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-642-54718-8_25) társszerzője. E fejezet a széles körben elterjedt égbolt-polarizációs viking-navigáció hipotézisének meteorológiai és légköroptikai feltételeit mutatja be részletesen. A szóban forgó fejezetek bibliográfiai adatai: [1] Horváth G., Blahó M., Egri Á., Hegedüs R., Szél Gy.: Chapter 6. Circular Polarization Vision of Scarab Beetles. p. 147-170. [2] Horváth G., Kriska Gy., Robertson B.: Chapter 20. Anthropogenic Polarization and Polarized Light Pollution Inducing Polarized Ecological Traps. p. 443-513. [3] Horváth G., Egri Á., Blahó M.: Chapter 22. Linearly Polarized Light as a Guiding Cue for Water Detection and Host Finding in Tabanid Flies. p. 525-559. [4] Horváth G., Blahó M., Egri Á., Lerner A.: Chapter 23. Applying Polarization-Based Traps to Insect Control. p. 561-584. [5] Horváth G., Farkas A., Bernáth B.: Chapter 25. Sky-Polarimetric Viking Navigation. p. 603-649. Kriska György
Interneuronal mechanism for Tinbergen’s hierarchical model of behavioral choice Ez év nyarán megjelent egy igen jelentős kéziratunk a Current Biology (IF=9.996) folyóiratban: Pirger Z, et al., Interneuronal mechanism for Tinbergen’s hierarchical model of behavioral choice. - Curr Biol. 24(17):2018-24 (2014). A kéziratban leírtuk a táplálkozás és a menekülés közötti döntés egy lehetséges mechanizmusát és annak feltételezett kapcsoló elemeit (PeD12-PlB) a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) félintakt modelljében. Azonosítottuk a neurális hálózat menekülési és táplálkozási elemeit és az azok közötti serkentő és gátló kapcsolatrendszereket. Vizsgáltuk azt, hogy a táplálkozási magatartás hogyan függeszthető fel és az hogyan kapcsol át menekülési viselkedéssé. Sőt, azonosítottunk egy olyan idegsejtet is (PlB), amelyben a táplálkozási magatartás tanult emléknyoma rögzül. Amenyibben ezt a neuront eltávolítjuk a félintakt preparátum rendszeréből, úgy az állat elfelejti a megtanultakat. Ezt a Current Biology cikket pozitívan méltatta Maarten Zwart (HHMI Janelia Research Campus) a The Journal of Experimental Biology (2014) 217, 4112-4114, legfrissebb számában. A referátum A snail switch from feeding to fleeing címet viseli. A szerző Lymnaea fél-intakt preparátum felépítése: szenzoros bemenetek (receptonégy bekezdésben foglalja össze a cikkben általunk leírtakat rokat tartalmazó ajak és tapogatórégió), integratív központ (intakt CNS ajak és annak jelentőségét, valamint rávilágít az egyszerű modell és tapogatóidegekkel), effektor izmok (táplálkozásért felelős pofaizom (BM), menekülésért felelős kolumelláris izom (CM)). A preparátum alkalmas a kü- szervezetek fontosságára. Mindemelett, az első bekezdésben lönböző környezeti hatások idegrendszerre gyakorolt hatásának tesztelésére említést tesz Niko Tinbergen etológus úttörő munkásságáról, aki azt állította közel 60 évvel ezelőtt, hogy az agy kódolja a viselkedési rangsort, amelyben egy viselkedés képes kioltódni, blokkolódni egy másik, fontosabb viselkedési magatartás által, illetve annak érdekében. Azonban, Tinbergennek kevés bizonyítéka volt arról, hogy hogyan is képes az agy elrendelni, létrehozni ezt a hierarchiát. Maarten Zwart ennek a hiányos bizonyítéknak a megerősítéseképpen beszél a mi munkánkról. Pirger Zsolt
Az MTA új doktorai Kilencven kutató vehette át az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelét a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Dísztermében. Az akadémiai intézményrendszer megújításával összhangban módosított doktori szabályzat az egyszerűsített ügymenet mellett szigorúbb, ugyanakkor átláthatóbb követelményekhez kötötte az egyes szakterületek legkiválóbb kutatóinak teljesítményét elismerő cím megszerzését. Lengyel Szabolcs, a Tisza-kutató Osztály tudományos tanácsadójának fő kutatási területe az élőhelyek helyreállítása és kezelése, de foglalkozik a biológiai sokféleség mintázataival, monitorozásával, valamint növény-állat kapcsolatokkal is. Számos
-3-
veszélyeztetett állatfajt vizsgált behatóan. Koordinálta hazánk egyik legnagyobb tájrehabilitációs programját a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Kutatásai során kimutatta, hogy a növények hangyákkal kialakított magterjesztési kapcsolatai felgyorsítják a fajok keletkezését az evolúció során. Bebizonyította a tiszavirág tiszai állományainak különbözőségét a rábai és a kihalt rajnai állományoktól. Rámutatott, hogy a mesterséges élőhelyek egyes fajok számára ökológiai csapdaként működhetnek. Kutatásaival jelentősen hozzájárult a gyepek megőrzésére irányuló természetvédelmi beavatkozások tudományos megalapozásához. forrás: www.mta.hu
Az InnoDiákok Fórumán tartott előadást az MTA ÖK ÖBI munkatársának pártfogoltja A kutatók legifjabb nemzedékéhez tartozó, középiskolás, illetve egyetemi tanulmányai elején járó, de immár komoly tudományos tapasztalatokat felmutató hat fiatal beszélt terveiről, célkitűzéseiről, motivációjáról, a kutatói lét iránti elhivatottsága gyökereiről az MTA Székházában tartott InnoDiákok Fórumán. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott rendezvény új megközelítésben irányítja a figyelmet a tehetséggondozásra. A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatába tavaly emelte be az MTA az intézményrendszerében már fiatalon kutatásokat folytató diákok bemutatását célzó InnoDiákok Fórumát. Az idei rendezvényen a legifjabb kutatói nemzedék hat képviselője kapott lehetőséget, hogy ismertesse szakterületét, kutatásait, rövid és hosszú távú célkitűzéseit a tudomány nyilvánossága, valamint diáktársai előtt. A szárnyaikat bontogató fiatalok tevékenységét mentoraik is méltatták. Albert Krisztián ökológushallgató a hódok elterjedését tanulmányozza Kászonban. A kutatásait az MTA Ökológiai Kutatóközpont támogatásával Molnár Zsolt pártfogásában folytató egyetemista gyakorlatias embernek tartja magát. Már gyermekkorában a természet szeretete határozta meg a mindennapjait, az akadémiai kutatóhálózattal a 3. Etnoökológiai tábor résztvevőjeként került kapcsolatba. „Szabadon kibontakozhatom, az érdeklődésemnek megfelelő témával foglalkozhatom, és bármilyen képességem, adottságom használhatom a munka során” – foglalta össze az mta.hu-nak a tudományos pálya legfőbb vonzerejét a másodéves szegedi egyetemista, aki egyetemi tanulmányai és az ökológiai kutatások mellett preparátorként is tevékenykedik Gratulálunk és további sikeres munkát kívánunk a fiatal kutatónak és mentorának egyaránt! forrás: www.mta.hu
Főtitkári elismerésben részesült Jakabné Nagy Zsuzsa az MTA ÖK belső ellenőre Tizennégy akadémiai dolgozó részesült Főtitkári Elismerésben kiemelkedő tudományszervezői, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemeltetési munkájáért. A 2001-ben Főtitkári Dicséretként alapított, majd 2010-ben Főtitkári Elismeréssé átalakított kitüntetést bensőséges hangulatú ünnepségen adta át az MTA Székházában Török Ádám, az MTA főtitkára. Jakabné Nagy Zsuzsanna, az MTA Ökológiai Kutatóközpont belső ellenőre az intézmény szabályszerű és hatékony működése érdekében végzett kiemelkedő munkájáért, a kutatóközpont zökkenőmentes működését nagymértékben segítő ellenőrzési és tanácsadói támogatásáért kapta a rangos elismerést. Gratulálunk munkatársunknak! forrás: www.mta.hu
-4-
Junior Prima Díjat kapott Kovács-Hostyánszki Anikó az MTA ÖK ÖBI Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoport tagja A legkülönbözőbb szakterületek művelői közül kerül ki az a tíz fiatal, akik a magyar tudomány kategóriában átvehették az idei Junior Prima Díjat. A harminc év alatti tudósoknak nyolcadik alkalommal kiosztott elismerést Lovász László, az MTA elnöke és Nagy Csaba, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója adta át az Akadémián. Kovács-Hostyánszki Anikó a mezőgazdasági ökoszisztémák élővilágát kutatja. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoport tagjaként arra keresi a választ, miként tudjuk megőrizni a biológiai sokféleséget és az általa biztosított ökoszisztémaszolgáltatásokat mezőgazdasági területeken. Egyik fő célja a beporzás megértéséhez és működésének biztosításához szükséges ismeretek feltárása. A fiatal kutató a tudományos közélet aktív résztvevője, vezető nemzetközi műhelyek munkájában vesz részt, rangos tudományos rendezvények előadója. A díjra Lovász László, az MTA elnöke, valamint Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója ajánlotta. Gratulálunk munkatársunknak! forrás: www.mta.hu
„Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát” - könyvbemutató 2014. november 18-án a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Babai Dániel és Molnár Zsolt, a kötet szerzői ismertették a könyv bemutatásán keresztül a gyimesi etnobotanikai kutatásaikat. Nagy elődök nyomán járva a népi természetismeret kutatása új lendületet vett hazánkban az elmúlt évtizedben. Milyen növényeket, állatokat ismernek a gazdálkodók, pásztorok? Hogyan nevezik meg ezeket? Mire használják? Miként érzékelik a táj, a természeti környezet változását? Milyen válaszlépéseket tesznek a táj, a növényzet átalakulására reagálva? Miképpen lehet felhasználni ezt a tudást a természetvédelemben, az oktatásban? Ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat a hazai etnoökológiai kutatások, melyek egyúttal a magyar népi kultúra eddig kevésbé kutatott világába nyújtanak bepillantást. szerk.
Bartha Sándor a Western Australia Egyetem címzetes docense A Funkcionális Társulásökológiai Kutatócsoport vezetőjét, Bartha Sándort három évre címzetes docenssé (adjunct associate professor) nevezték ki egy ausztráliai egyetemen (School of Plant Biology, The University of Western Australia). A 90 fős (és 120 PhD hallgatót foglalkoztató) növénybiológiai tanszéken olyan neves kutatók dolgoznak, mint pl. Hans Lambert (ökofiziológia), Richard Hobbs (restaurációs ökológia és természetvédelmi biológia) és Laco Mucina (vegetációtudomány, evolúciós biológia). Bartha Sándor, Laco Mucinával együttműködve a legendásan fajgazdag mediterrán cserjés (kwongan) vegetáció szukcesszióját fogja vizsgálni a külszíni bányászatot követő restauráció elősegítésére. A tervezett kutatás érdekessége, hogy a Magyarországon fejlesztett mikrocönológiai módszereket az ausztráliai kutatási hagyományoknak megfelelően igen részletes terepi ökofiziológiai vizsgálatokkal (ún. „hard trait”-ekkel) fogják összekapcsolni. Bartha Sándor
Bartha Sándor (balra) egy helyi restaurációs szakemberrel Mark Dobrowolski-val konzultál az Iuka Resources bányavállalat meddőhányóin (Eneabba, Western Ausztrália) fejlődő növényzetről. Fotó: L. Mucina
-5-
Jön, jön ... sok-sok szerzős cikkek az ökológiában: Hudson L.N. ... Báldi A. ....Purvis A. (243 szerző). The PREDICTS database: a global database of how local terrestrial biodiversity responds to human impacts. Ecology and Evolution, in press. Ez a cikk alkamat ad egy rövid személyes tudománytörténeti eszmefuttatásra. Két-három évtizeddel korábban a tipikus ökológus egyedül, vagy egy-két kollégával dolgozott, így a cikkeket jegyzők száma is igen csekély volt. Az ezredforduló után és a kiterjedtebb, elsősorban EU-s pályázatok hatására nagyobb, nemzetközi csoportok dolgoztak egy-egy kutatásban. Így a szerzőszám is megugrott, 5-10 szerzője volt gyakran a cikkeknek. Vagy nagyobb projektek, illetve összefoglaló, projekteken átívelő cikkek esetében néhány tíz szerző is lehet. Azonban ez esetben is a szerzők – különböző mértékben ugyan – de hozzájárulnak a cikk szakmai tartalmának a kialakításához, jórészt ismerik egymást és egymás munkásságát. Ilyen tipikus útja van az én cikkeimnek is. A jelen cikk viszont már új dimenziókat jelent: az extrém sok szerzős cikkekét – ebben az esetben 243. Itt érdemi hozzászólásra nincsen lehetőség a legtöbb szerző számára. Úgy gondolom, hogy a növekvő adatbázisok, egyre nagyobb kutatások miatt egyre többször készülnek majd hasonló cikkek, ezért nekünk, ökológusoknak is gondolkodni kell ezen a fejleményen, például az egyéni szakmai teljesítmények értékelésekor. Báldi András
Pályázataink, témáink Lezárult a Pannon Magbank Projekt A Pannon Magbank Projekt – teljes nevén „A Pannon Magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére” –a LIFE+ alapból nyert támogatást, és a Vidékfejlesztési Minisztérium társfinanszírozásával valósult meg (http://www.pannonmagbank.hu/). A 2010 januárjától 2014 végéig futó program legfőbb célja legalább 800, a Pannon biogeográfiai régióban őshonos, tárolásra alkalmas magvú növényfaj génbanki technológiával történő hosszú távú megőrzése volt, úgy, hogy a gyűjtés semmiképp se veszélyeztesse a gyűjtött populációk túlélését. Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézete a projektben kulcsfontosságú szerepet vállalt több feladat terén is. Egyrészről, az ÖBI koordinálta a magok begyűjtésének folyamatát, melyben 9 Nemzeti Park Igazgatóság, több oktatási és kutatási intézmény valamint számos, a botanikában jártas magánszemély is részt vett. Vácrátóton épült fel a Pannon Magbank egyik hűtött duplikátum tárolója, mely 50m3 légterével több tízezer minta befogadására alkalmas. A Berkenyeház adott helyet a 2013 nyarán megnyílt állandó, interaktív kiállításnak, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a Pannon Magbank működésével, a maggyűjtés és -tárolás folyamatával és az ehhez kapcsolódó biológiai fogalmakkal. Az ÖBI munkatársai továbbá a Fülöpházi Buckavidék területén 10 őshonos homokpusztai növényfaj vis�szatelepítését megcélozva építettek fel egy 12 hektárnyi területet lefedő reintrodukciós kísérletet. A projekt záró rendezvényének köszöntőjében V. Németh Zsolt államtitkár úr hangsúlyozta a régióban egyedülálló kezdeményezés sikereit, méltatva a hazai biodiverzitás megőrzésének új mérföldkövét, a partnerintézmények előadói pedig ismertették a projekt elért eredményeit. Eszerint összesen 1892 magtétel érkezett be a gyűjtések négy éve alatt, melyből 224-et az ÖBI munkatársai gyűjtöttek. A tervezett 800 fajt túlszárnyalva, több mint 850 faj magjai kerültek betárolásra, melyek a jövőben tudományos és természetvédelmi célú felhasználásra is alkalmasak lehetnek. Mázsa Katalin
Szlovák lichenológusok látogatása Vácrátóton az Ökológiai és Botanikai Intézetben Kapcsolatunk a szlovák lichenológusokkal az 1980-as 1990-es évekre vezethető vissza. Kölcsönösen részt vettünk egymás terepbejárásokkal összekapcsolt szakmai rendezvényein (pl. 1991, Smolenice: Zuzmók és mohák pusztulása és megőrzése, 2009, Vácrátót: Fiatal Lichenológusok Találkozója), ami együttműködésünket egyre szorosabbra fűzte. 2010-től közös OTKA pályázaton dolgozunk (OTKA K81232: A lichenológiai kutatások perspektívái – biodiverzitás, zuzmókémia; 2010–2015, témavezető: Farkas Edit). 2013–2015-re pedig az MTA-SZTA közös Mobilitás pályázata támogatja tanulmányútjainkat és „Zuzmók ma Közép-Európában – a biodiverzitástól a génekig” c. kutatásunkat. Ezzel kapcsolatban járt nálunk Anna Guttova, a Szlovák Tudományos Akadé-
-6-
mia Botanikai Intézete (Pozsony) újdonsült igazgatója, valamint Anna Lackovicova tudományos főmunkatárs és hallhattuk Anna Guttova előadását 2014. december 4-én Vácrátóton az Ökológiai és Botanikai Intézetben, ahol legkedvesebb zuzmócsoportjáról, a Solenopsora nemzetség képviselőiről beszélt szemináriumi programunk keretén belül, említve a magyarországi terepi és herbáriumi vizsgálatok szerepét is a kutatási eredmények között. Az „Unraveling processes responsible for contemporary geographic distribution of the species Solenopsora candicans (lichens, Catillariaceae) in the Carpathians and Pannonia – a periphery of its range in mainland Europe”. c. sokoldalú témát egyebek között növényföldrajzi, molekuláris taxonómiai, habitatökológiai vonatkozásokból mutatta be. Az előadás után a vendégkutatók Ódor Péter igazgató társaságában rövid sétát tettek a Botanikuskertben, ahol a kert nyugalma biztosított helyszínt a két akadémiai intézet napjainkban felgyorsult változásairól folytatott élénk megbeszélés számára. Farkas Edit
Andrei Tsurykau lichenológus tanulmányútja Vácrátóton az Ökológiai és Botanikai Intézet Botanikai és növénykémiai kutatócsoportjában Andrei Tsurykau fehérorosz lichenológust, a gomeli F. Skoryna Állami Egyetem tanárát 2011-ben Litvániában ismertük meg a Balti Mikológusok és Lichenológusok 18. Szimpóziumán. Legközelebb 2013-ban szintén egy rendezvényen találkoztunk a svédországi Vadstenaban, ami Erik Achariusról, a lichenológia atyjáról vált ismertté a lichenológusok között. Hamarosan kiderült, hogy mind ő, mind kutatócsoportunk szeretne a zuzmóanyagok folyadékkromatográfiás vizsgálatával foglalkozni. Erre ez év novemberében kerülhetett sor először, amikor Andreinek lehetősége nyílt, hogy hazánkba látogasson 2014. november 10-14 között. Engel Rita hozzáértő segítsége alapján különböző feltárási, kivonási módszereket próbáltunk ki. Andrei a Szent István Egyetemen is látogatást tett. Csintalan Zsolttal, a Növényélettani és Ökológiai tanszék vezetőjével folytatott eszmecserét az egyetemi oktatás területén. Farkas Edit
Botanikus kerti hírek Földi javak asztalunkon rendezvény
2014. október 5-én került megrendezésre az idei Földi javak asztalunkon termékkiállítás és vásár. Az évről évre egyre több kiállítót felvonultató rendezvényen ebben az évben volt eddig a legtöbb kiállító, s ezzel a helyszín adta lehetőségeket teljes mértékben kihasználva főként a programok színesítésére helyeztük a hangsúlyt. Számos kiegészítő programon lehetett részt venni, melyek összeállításánál szempont volt, hogy minden korosztályt megszólítsunk. A legkisebbeket mesesarok, gyermekfoglalkozás, valamint a Szamóca Kiskertész Tanoda délelőtti programja várta, nagyobbak kincskereső és állomásos kerti játékokon vehettek részt. Minden korosztály képviseltette magát az MME Európai Madármegfigyelő Napok regionális programjának madarász sétáin és a díjtalan vezetett kerti sétán is. Különböző bemutatók voltak a Kert több pontján, mint a kopasz őszirózsa fajtagyűjtemény virágzása és gyógynövény bemutató a rendszertani gyűjte-
-7-
ményben, a Botanikus kert terméseiből összeállított kiállítás a Berkenyeházban, a Megújuló energia Tanösvény a kastélyépületnél az Outdoor Mission együttműködésével, valamint a tavaszi alkotóverseny pályamunkáiból rendezett kiállítás a Tornácosház tornácán. A tájfestő műhelyfoglalkozásra és a Pannon Magbank bemutatóra főként felnőtteket vártunk. A mesesarok programon felolvasásra kerülő mesék munkatársunk, Fráter Erzsébet két könyvéből származnak, melyek a helyszínen megvásárolhatók voltak, és a program keretében - amellett, hogy az író maga is olvasott fel mesét - lehetőség volt dedikálásra is. A reggeli borongós, esős idő ellenére szép számmal látogattak ki az érdeklődők a programra. Halászné Szakács Éva
Kínai vendégkutatók intézetünkben A Magyar és Kínai Tudományos Akadémia bilaterális együttműködési megállapodása keretében, október 6-13-ig kínai kutatók voltak intézetünk vendégei. Guan Kaiyun a Kínai Tudományos Akadémia Hszincsiangi Ökológiai és Földrajzi Intézetének (Xinjiang Institute of Ecology and Geography CAS) igazgatóhelyettese és a Turfáni Sivatagi Botanikus Kert (Turpan Eremophyte BG) igazgatója, Zhang Daoyuan a Kert igazgatóhelyettese. A kutatóintézet Kína legnyugatibb tartományának Ujguriának (Hszincsiang) fővárosában, Ürümcsiben található. Magyarországi programjuk során, Kósa Géza szervezésében, felkerestek több botanikus kertet, arborétumot, természetvédelmi területet és megismerkedtek a Körös-Maros Nemzeti Park tevékenységével. Dr Guan úr – aki több évtizedes együttműködési kapcsolatban áll botanikus kertünkkel - Közép-Ázsia és a határos kínai területek biodiverzitásával és természetvédelmi kérdéseivel, taxonómiával és növény introdukcióval foglalkozik, Dr Zhang asszony a stressz-tűrő növények genetikáját és Kína sivatagi területein való túlélésüket kutatja. Témájuk főbb vonalait intézetünkben tartott előadáson mutatták be. Fráter Erzsébet
Felavatásra került Vigyázó Sándor szobra Botanikus kertünkben Az MTA Nemzeti Botanikus Kert gróf Vigyázó Sándornak, az egykori kastélykert tulajdonosának és felvirágoztatójának tisztelegve szobrot emelt a kutatóintézeti központi épület közelében. Az ünnepélyes szoboravatásra 2014. október 7-én 14 órakor került sor, melyen a nagyszámú közönség előtt beszédet mondott Szász Domokos, az MTA alelnöke, Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, Kósa Géza, a botanikus kert vezetője, Juha Richárd szobrászművész és ifj. Kacskovics Imre, Vigyázó Sándor ükunokája. Halászné Szakács Éva
Tematikus őszi séták Az október végi hosszú hétvége három napjára „Minden napra egy séta” címmel díjtalan tematikus vezetett sétákat hirdettünk: http://www.botkert.hu/node/717 A témák az egyes sétákon a következők voltak: • október 24-én a növények fontos szerepére hívtuk fel a figyelmet. Növények nélkül nincs élet a Földön – ennek kapcsán az ökológiai szolgáltatásokról volt szó a Berkenyeház kiállításának megtekintésével, a séta során pedig olyan növényeket mutattunk be, melyeket az emberiség valamilyen célból használ, felhasznál. • október 25-én a levélszíneződés volt a téma. A séta során olyan kérdésekre lehetett választ kapni, mint miért hullanak le ősszel a levelek, miért színesednek a levelek, valamint mely anyagok okozzák a levélszíneződést. • október 26-án az állatok télre készülődése kapcsán a Kert állatai kerültek bemutatásra, valamint az őszi begyűjtéstől a téli álom különböző fajtájáig sok-sok érdekességet lehetett megtudni. Mindhárom napon várakozáson felüli érdeklődés volt, összesen kb. 200 fő vett részt a három sétán. Halászné Szakács Éva
-8-
Újdonságaink Megjelent új szolgáltatásunk, a botanikus kerti ajándék belépőjegy. Egy éven belül nyitva tartási időben bármikor egyszeri alkalommal felhasználható egy fő részére. A kisebbeknek ajánljuk új kiadványunkat, a „Berkenye bácsi zöldpostája - Mit tehetünk mi a Földünkért és környezetünkért?” című kifestő és foglalkoztató füzetet. Berkenye bácsi hasznos tanácsokkal szolgál környezetünk megóvása érdekében, miközben játékos feladatokkal is leköti a gyermeket. Halászné Szakács Éva
Művészet és környezeti nevelés a Nemzeti Botanikus Kertben
-9-
Tavaszonként valamely botanikus kertünkhöz kapcsolódó témában országos alkotóverseny pályázatot hirdetünk általános iskolások részére. Ennek célja, hogy felhívjuk a figyelmet a növényvilág szépségeire, sokféleségére és a növények életünkben, kultúránkban játszott elengedhetetlen szerepére. Erre azért van szükség, mert a már bőrünkön is tapasztalható, emberiség okozta globális problémák egyik legfőbb oka az ember természettől való elszakadása és az egyéni érdekek előbbrevalósága. Azonban hatékonyan megvédeni csak azt tudjuk, amit ismerünk, szeretünk, kötődésünk van hozzá. Az utóbbi években három alkalommal is így szólt az alkotóverseny felhívásunk: „Nyomozz növények után az irodalomban!”. Azt kértük a gyerekektől, hogy olvassanak irodalmi műveket, keressenek azokban növényi hivatkozásokat, és készítsenek képzőművészeti alkotásokat a megtalált növények valamelyikéről, emellett a szakirodalomban is kutassanak információk után a kiválasztott növényről. E feladat összeköti a botanikát az irodalommal és párosítja hozzájuk az alkotás örömét, az önkifejezést. Több iskolai tantárgy anyaga fonódik egymásba, ezáltal megvalósul a kompetencia alapú tanulás. A nyertesek díja, a „Mesés növények, növényes mesék” című, növényekről szóló legendákat, mítoszokat feldolgozó meseés ismeretterjesztő könyv egy-egy dedikált példánya volt, melynek szerzője a botanikus kertünk munkatársa, Fráter Erzsébet gyűjteményi kurátor. Ez a könyv is - amelynek már második kötete is megjelent - egy művészeti eszköz a növényvilág megismertetéséhez. Évente több tízezer látogató fordul meg botanikus kertünkben, így szükségesnek tartottuk olyan felületek kialakítását, melyek szemléletformálásra adnak lehetőséget. Az egyik ilyen felület egy interaktív állandó kiállítás, mely többek között a biológiai sokféleségről és az emberiség növényekhez való kötődéséről is szól. E kiállítás installációja a „Mesés növények, növényes mesék” című könyv prototípusa. Gyönyörű illusztrációi már önmagukban is művészeti élményt adnak, emellett a növényfajokról szóló, meseként átdolgozott legendák és a növények ismeretterjesztő leírásai gazdag tartalommal szolgálnak. Az alkotóversenyhez kapcsolódóan tavaszi rendezvényeinken, kincskereső játékon is részt lehetett venni, mely során 20 irodalmi mű részletét keresték a gyerekek a kert területén. Olyan növényekhez helyeztünk ki táblát, melyek említésre kerülnek valamely versben, novellarészletben. Az alkotóversenyre beérkezett pályaművekből egy egy hónapos időszakos kiállítást rendezünk az ősz folyamán. Ez idő alatt a gyerekek alkotásait több ezer látogató tekintheti meg botanikus kertünkben, bemutatva a botanikai ismeretszerzés és művészi alkotás örömének tárgyi lenyomatait. Felsőbb korosztályok számára ősztől festőkurzust hirdettünk. Emellett együttműködés körvonalazódik egy képzőművészeti szakiskolával, mely során a tanulók a tájfestészeti gyakorlatukat botanikus kertünkben teljesítik. A kert munkatársaival arra törekszünk, hogy lehetőleg minél többen úgy távozzanak botanikus kertünkből, hogy ne csupán a növények szépségében gyönyörködjenek, hanem tudjanak a botanikus kertek feladatairól, küldetéséről, azokról a problémákról, melyek az élővilágot (ezen belül is a növényvilágot) érintik, tudjanak a biodiverzitás krízisről, mely ellen közösen és mindenkinek egyénileg is tenni kell. A teljes cikk angol nyelven a BGCI (Botanic Gardens Conservation International) Education Review Roots című folyóiratának 2014. októberi számában olvasható, mely 2015 tavaszától elekrtonikus formában is hozzáférhető lesz. Halászné Szakács Éva
Visszatekintő botanikus kerti rendezvényeinkről, eseményeinkről „Nyomozz növényfajok után az irodalomban!” – alkotóverseny pályázat Koratavasszal hirdettük meg az idei alkotópályázatot, amelyre május 31-ig vártuk a pályaműveket. A készült tablókból kiállítás az ősz folyamán volt megtekinthető. „Határozókönyvek és illusztrációik. Mire jó a határozókönyv?” – poszterkiállítás Egy könyvtárfejlesztésről szóló TÁMOP pályázat kötelezvényeként 4. éve helyezünk ki ismeretterjesztő posztereket az olvasáskultúra fejlesztése céljából, idén április 11. és május 20. között. Húsvét és Föld Napja 2014. április 19-21-én fő témánk volt a zuzmók változatos világa: zuzmó bemutató és totó, mohás és zuzmós madárfészkek, „zuzmótérkép” készítés, állomásos játék és verskereső a Kertben, kreatív alkotósarok, vezetett séták. Föld Napja – IV. Tudományfesztivál a Múzeumkertben Botanikus kertünk is részt vett az idei nagyszabású programon a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A Kert bemutatkozása mellett állatnyomokkal, kéregfelismerőkkel, kockavarázssal és más játékokkal vártuk az érdeklődőket. Tavaszi palántavásár Május 1-4. hosszú hétvégéjén több mint 300 fajta különleges zöldség-, fűszernövény, gyümölcstermő és virág palántája, valamint kisebb programok (növénygondozási tanácsadás, kerti játék, termésfigura és magképkészítés) várták az érdeklődőket.
- 10 -
Madarak és Fák Napja Május 10-11-én az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának tagjaival különböző programokkal vártuk az érdeklődőket: vezetett madarász és botanikai séták, madártoll- és fészekbemutató, madárhangok, kéregfelismerő és különleges termések kiállítása, „magoncbemutató”. Tavaszi növénykiállítás és vásár Május 25-én a Biológiai Sokféleség Világnapja és gyermeknap alkalmából növénykiállítást és vásárt szerveztünk. Kiegészítő programok voltak: mesesarok, állatnyom bemutató, játék QR-kódokkal. Inváziós növények bemutatója Pünkösd hétvégéjére készülve 10 inváziós növényfajt ültettünk cserepekbe, és mutattunk be a látogatóknak a Berkenyeház előtt. A Tornácosház tornácára a témával kapcsolatos poszterek is kerültek. A növénybemutató június 6-tól 20-ig volt megtekinthető. Nyári szabadtéri komolyzenei koncert Július 26-án került sor a minden évben hagyományosan megrendezésre kerülő koncertre, melyen a korábbi évekhez hasonlóan a Musica Sonora Kamarazenekar lépett fel. Beindult az önkéntes program a Botanikus kertben Augusztus 18-án meghirdettük az önkéntes programokban való részvétel lehetőségét kerti feladatok ellátására, adminisztratív munkákra, rendezvényeken hoszteszi feladatokra, kézműves foglalkozás tartására. Időszakos kiállítás a Karbonházban A Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium képzőművész szakos hallgatóinak Botanikus kertünkben készült alkotásai augusztus 20-tól október 6-ig voltak megtekinthetők a Karbonház állandó kiállításának előterében. Kiállítás a tavaszi alkotóverseny pályázat pályaműveiből Szeptember 10-től október 10-ig voltak megtekinthetőek a képek a Tornácosház tornácán. Kutatók éjszakája 2014 A rendezvénysorozat központi helyszínén, a budapesti Dürer Rendezvényházban a Kutatóközpont kutatási témáinkkal és előadással vett részt, és a Botanikus kert is standon képviseltette magát. Termés- és tobozkiállítás Október hónapban volt megtekinthető a 2008 óta minden évben berendezett időszakos kiállítás a Botanikus kert terméseiből, tobozaiból. Botanikus Kertek Napja az Állatkertben Az október 3-5. között megrendezett Állatszeretet Fesztivál alrendezvényén standon jelent meg a Botanikus kert, kínálva az őszi programokat és az év többi időszakának látnivalóit. Földi javak asztalunkon – termékkiállítás és vásár A 44 kiállító mellett sok kiegészítő program (Megújuló Energia Tanösvény, mesesarok, Pannon Magbank bemutató stb…) színesítette az idei rendezvényt, melyek az egész kicsiktől a felnőtt korosztályig szólították meg a látogatókat. Európai Madármegfigyelő Napok A Magyar Madártani Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja idén először Botanikus kertünkben tartotta az Európai Madármegfigyelő Napok regionális programját, a Földi javak asztalunkon rendezvény keretében. Tájfestés kurzus indult Botanikus kertünkben 2014 októberében szintén a Földi javak asztalunkon rendezvény keretében indult útjára egy új, rendszeres programlehetőség. A havonta tartott foglalkozásokat Koncz Gyöngyi festő, művésztanár tartja.
- 11 -
Vigyázó-szoboravató Botanikus kertünk gróf Vigyázó Sándornak, az egykori kastélykert tulajdonosának szobrot emelt a kutatóintézeti központi épület közelében. Az ünnepélyes szoboravatásra október 7-én került sor. Tematikus séták a hosszú hétvégén Az október végi hosszú hétvége három napjára „Minden napra egy séta” címmel díjtalan tematikus vezetett sétákat hirdettünk. Témák: növények szerepe életünkben, levélszíneződés, állatok télre készülődése. MTÜ – Nyílt Nap a Duna-kutató Intézetben Az MTA által szervezett Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz kapcsolódóan november 18-án nyílt napot tartott kutatóközpontunk a DKI új, budapesti telephelyén, melyen a Botanikus kert is képviseltette magát. Zöldág Nemzetközi Öko-Design Fesztivál, Budapest A december 1-15-ig tartott rendezvénysorozat egyik kiemelt napján Intézetünk és a Botanikus kert is megjelent ismeretterjesztő poszterekkel és kiadványokkal. Halászné Szakács Éva
Téli nyugalomba vonult a Botanikus kert Az egynyári növényeket kiszedtük, a lombhullató évelőket visszavágtuk, az ágyásokat felástuk. Egy virághagyma forgalmazó cég idén is közel százezer tulipán-, nárcisz-, sáfrány és egyéb hagymás-gumós virág szaporítóanyagot adományozott Kertünknek, melyek elültetése folyamatosan zajlik. Egészen koratavasztól virítanak majd Kert különböző pontjain. Több száz új fás taxonnal is bővült a Kert gyűjteménye. A fagyérzékeny növények (pl. kenderpálma, articsóka) száraz tölgyavarból készített „kabátot” kaptak, a kaktuszokat fóliaalagút védi az őszi esőktől. Csak az örökzöldek (pl. levendula, orvosi zsálya) várják teljes lombban a tavaszt… Fráter Erzsébet
- 12 -
Rendezvények, konferenciák Szikes vizek kutatási fórum Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet évek óta vezető szerepet vállal a szikes vizek kutatásában. A szikes tavak kutatásáról szóló negyedik kutatói eszmecserénket 2014. november 17‒18-án rendeztük meg, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatóházában, a fülöpházi „Fejes tanyán”. A szakmai rendezvényünk a kutatók közötti szorosabb együttműködést, a jövőbeli hatékony közös munkát, valamint újabb pályázati források megszerzését szolgálja. Az immár hagyományos műhelymunkának szánt szakmai fórumon az ÖK munkatársai mellett az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének kutatói is részt vettek, akikkel már egy évtizede hatékony és eredményes kooperációt folytatunk. Más érintett intézményekből is voltak résztvevők, például Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságról, a Debreceni Egyetemről, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől, a BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató Kft-től, és külföldről is a Lunz-i (Ausztria) WasserCluster Intézetből. A rendezvényen az előadók 12 előadásban számoltak be az elmúlt időszakban elért legfontosabb eredményeikről és felvázolták a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A témák a szikes vízi kutatások számos területét érintették, úgymint extrém fizikai és kémiai tulajdonságok, anyagforgalom, ősbaktériumok, infravörös fényt hasznosító fotoheterotróf baktériumok, fitoplankton, makrofitonok, zooplankton, vízimadarak, valamint ezek kutatásával kapcsolatos módszertani kérdések a terepi munkától a molekuláris genetikai eljárásokig. Emellett bemutatásra került a közelmúltban megjelent „Ecology and management of soda pans in the Carpathian Basin” című 551 oldalas színes kézikönyvünk is, amely a szikes tavak ökológiáját és kezelését, valamint helyreállítási lehetőségeit foglalja össze a Pannon ökorégióban. A rendezvény második napján közös mintavételen vettünk részt a Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavain és a Kolon-tavon. Boros Emil
Tihanyi limnológusok novemberi látogatása Bukarestben Félidejéhez érkezett az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet (Tihany) és a Román Akadémia Biológiai Intézete (Bukarest) 2013 – 2015 időszakban támogatott Zooplankton response to the main environmental changes over the past twenty years in Lake Balaton (Hungary) and in Danube Delta Lakes (Romania)-című kétoldalú együttműködése (MTA – RA „Mobilitás”). A projekt a Balaton-kutatás területén azért is különösen fontos, mert a hosszútávú zooplankton fajösszetétel és egyedszám adatsorokból Laura Parpala (RA BI) kalkulálja a metazoa zooplankton (planktonikus rákok, kerekesférgek, kagylólárvák) biomasszáját és nettó produkcióját. Ez „történelmileg” alakult így, hiszen Laura Parpala idén nyáron volt tizenkilencedik alkalommal Tihanyban. Kapcsolata az intézettel még Ponyi Jenő virágkorában kezdődött, s azóta alkalmazzuk az általa felhalmozott produkcióbiológiai szakértelmet a balatoni plankton kutatásában. A román partnerek, Laura Parpala, Larisa Florescu és Mirela Moldoveanu még 2014 nyarán dolgoztak Tihanyban, 2014 november 17-től pedig a BLI-ből Balogh Csilla, Polgárdiné Klein Tünde és G.-Tóth László utaztak Bukarestbe a zooplankton, valamint az invazív Dreissena fajok Duna-delta-beli legújabb kutatási eredményeinek áttekintésére, illetve cikkírásra (a Duna-deltában idén október-novemberben fejeződtek be a gyűjtések). Az intézeti szakmai munka mellett ellátogattunk a „The Sixth International Zoological Congress of „Grigore Antipa” Museum”nemzetközi tudományos eseményre is (19-22. November, Bucharest”; http://www.czga.ro), amelynek helyszíne a Román Akadémia volt. A kongresszuson számos román kolléga mellett Csehországból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Lengyelországból, Marokkóból, Moldáviából, Németországból, Nigériából, Norvégiából, Olaszországból, Oroszországból és Szlovéniából is érkeztek előadók összesen 67 előadással és 99 poszterrel. A kongreszuson a következő szekciókban zajlottak az események: Taxonomy, faunistics and zoogeography; Phylogenetics, evolution and systematics; Paleontology; Ecology; Forestic entomology; Invasive species; Parasitism in the animal kingdom; Biodiversity conservation; Studies and recovery of natural history Museum patrimony. Számunkra különösen izgalmas szekció volt az inváziós fajokkal foglalkozó, amelyen többek között az immár kozmopolitává avanzsált Dreissena inváziók dinamikája, és a betelepült és terjedő populációk genetikai diverzitásának degradációjáról volt reflektorfényben. A további Balaton-kutatásra nézve is nagy reményeket táplál Balogh Csilla és a világhírű Dreissena-szakértő, Abraham bij de Vadte (Lalystad, Hollandia) személyes kapcsolatfevétele, intenzív, több órás eszmecseréje még a szállodai hallban is, amelynek során közös kutatások és közös publikációk tervezése zajlott. G.-Tóth László
- 13 -
Remote Sensing and GIS for Monitoring of Habitat Quality Nemzetközi Tudományos Konferencia - 2014. szeptember 24-25, Bécs Egy biológus a terepen járva bármikor meg tudja mondani, hogy egy „jó” vagy egy „rossz”, esetleg egy „semmilyen” élőhelyet lát-e éppen. A vegetációtérképezésben rohamosan terjedő távérzékeléses és térinformatikai alkalmazások azonban nehezen hasonlíthatóak össze az ilyen nélkülözhetetlen, de gyakran nagyon is szubjektív megfigyelésekkel. Ez azonban előnyt is jelenthet: térinformatikai úton elvileg objektív ismereteket lehet szerezni nagy területekről, mérhető pontosságal, akár élőhelyminősítéssel kapcsolatban is. A konferencián azokat a kutatókat, cégeket, természetvédelemmel vagy térképezéssel foglalkozó intézményeket hoztuk össze, amelyek valamilyen módon nem csak vegetációtérképezéssel, hanem élőhely szintű minősítéssel foglalkoznak. Ez történhet akár egy kiemelten fontos faj szempontjából, akár általános természetvédelmi céllal, ahogy például a Natura 2000 élőhelyek monitoringja során. A konferencián Heiko Baltzer (University of Leicester) és Czúcz Bálint (ÖBI) plenáris előadásai után négy egymást követő szekcióban tárgyaltuk a már aktívan használt módszereket, az élőhelyek térképezésénél használható számítási eljárásokat, a távérzékelés új eszközeit, és végül az ökológiai ismeretek térinformatikai alkalmazását. A konferenciát vitaszekció zárta. Az előadások bemutatták, hogy mégis lehetséges a terepen megfigyelt vagy akár részletesen felmért élőhelyminőséggel összevethető távérzékelt térképeket előállítani. Az egyre népszerűbb nagy adattartalmú szenzorok, mint a lézerszkennelés, a hiperspektrális légifelvételek vagy a nagy felbontású műholdképek ugyanis lehetővé teszik egyszerre több, az élőhelyminőséget befolyásoló változó pontos mérését, ezek az adatok pedig térinformatikai modellekben integrálhatóak. Ha megfelelő terepi adatok állnak rendelkezésre kalibráció és ellenőrzés céljára, akkor távérzékelt adatok alapján nagy területek ökológiai állapotát is számszerűsíteni lehet. Egy másik nemrég felbukkant irányzat, hogy nem csak a távérzékelt adatokat kalibrálját a terepi mérésekkel, hanem a terepi mintavétel tervezéséhez már felhasználnak valamilyen távérzékelt adatrendszert, és ezt pontosítják a minták alapján. Az EU 2020-as Biodiverzitási Stratégiája által előírt új felmérésekben már várhatóan komoly szerephez fog jutni a távérzékelés. A konferencia kiadványkötete a következő címen érhető el: http://rsgis4hq.geo.tuwien.ac.at/proceedings/
A konferenciakötet címlapján egy kivágat látható a Püspökladányi Ágota-puszta sziki gyeptársulásainak fél méteres felbontású LIDAR-alapú térképéből
Zlinszky András
- 14 -
Beszámoló a BES SFE konferenciáról A British Ecological Society az egyik legnagyobb nemzeti ökológiai társaság, mintegy ötezer taggal. Lévén az angol a tudomány nyelve, éves találkozói mindig is jelentős nemzetközi eseménynek számítottak, közel ezer főnyi résztvevővel. A legutóbbi éves találkozójuk a francia ökológus társasággal közösen megrendezett BES/SFE konferencia volt, december 10-12 között Lille-ben. Igen nagy rendezvény lett, 1200 résztvevővel, amiből mintegy 200-an jöttünk a két rendező országon kivülről. Magyarországot hárman képviseltük, mégpedig elég aktívan: Horváth Ferenc és Barcza Zoltán a BioVEL projekt kapcsán tartott egy workshop-ot: Modelling Ecosystems Online - Data-Model Fusion and Predicting/Quantifying Ecosystem Service Consequences of Various Land Use and Climate Change Scenarios. Jómagam egy szimpózium szervezésében vettem részt (Reforming and Implementing the Common Agricultural Policy the Role of Science and the need to Understand Policy-making), és tartottam előadást: Ten years in the European Union – hopes and realities for farmland biodiversity in Hungary. A konferencia szakmai színvonala egész jó volt, plenáris előadásokat tartottak a következőek: • Anne Larigauderie: Delivering policy relevant knowledge to inform decision making: introducing the new Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES • Pedro Jordano: Biodiversity’s interactome: functional patterns in multispecific assemblages of plant-animal mutualisms • Camille Parmesan: Ecology as a dynamic science: Challenges and solutions in a time of rapid global change Illetve volt még egy plenáris előadás, amelyet különlegesnek szántak a szervezők, és egy ismeretterjesztő és blog bejegyzéseket író biológus tartotta. Ez nem igazán sikerült, mondhatni meglehetősen unalmas volt. Sok érdekes előadás volt, amiből kettőt említek meg. Az egyikben pollinációs hálózatot rekonstruáltak, ahol növények és pollinátorok kapcsolatrendszerét állították össze, ám ezt a helyi ökológiai tudásra, azaz a gazdálkodók ismereteire alapozva. Több előadás is szólt a szociális médiáról, az egyik például kulturális ökoszisztéma szolgáltatások tekintetében hasonlított össze több mintaterületet a Flickr-en található fényképfelvételek alapján. Néhány személyes benyomás a száraz tények után. A konferencia teljesen fennakadás nélkül folyt, minden ment a maga rendje és módja szerint. Olyannyira, hogy a csapolt sör is folyt már ebédidőben a kávészünet részeként a kitikkadt résztvevőknek. Sok jó ismerőssel lehetett találkozni, sőt többekkel érdemben eszmét cserélni, így Bill Sutherland-el a 2015 szeptemberi Student Conference on Conservation Science Tihany (http://iccb-eccb2015.org/) egyik főelőadójával a rendezvényről, Jean-Luis Martin-al a Société Française d’Ecologie elnökével, és a jövő évi ICCB (International Congress on Conservation Biology, http:// sccs.okologia.mta.hu/) Tudományos Bizottságának tagjával az esetleges SFE támogatásról, illetve volt egy ökológiai társaságok elnökeinek rövid munkaebédje, ahol jobb híjan, én képviseltem a MÖTE-t, a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületét. További információ: http://www.britishecologicalsociety.org/events/current_future_meetings/2014-annual-meeting/ Báldi András
Interaction of Natural and Social Processes in Shallow Lake Areas Nemzetközi Tudományos Konferencia - 2014. november 6-7, Kaposvár A Kaposvári Egyetem és az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet a közösen elnyert TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0038 azonosító számú, „Az emberi tevékenység környezeti hatása, valamint az ezekkel összefüggő társadalmi konfliktusok komplex vizsgálata egy sekélyvizű tóhoz tartozó érzékeny földrajzi terület (a Balaton vízteste és déli vízgyűjtője) példáján” című projekt, amely 2012 október 1-én indult, a befejezéshez közeledik, 2015. január 31-én zárul. A projekt megvalósulása során fontos szempont volt, hogy a születő eredményeket folyamatosan bemutassuk, közöttük a projekt által szervezett konferenciákon is. Ilyen egynapos konferencia volt Kaposváron 2013. június 14-én és 2014. június 5-én. A 2014 novemberében rendezett kétnapos nemzetközi konferencia szintén a projekt multidiszciplinaritását tükrözte, így a résztvevők a vízi és szárazföldi ökológia, társadalomkutatás és számítógépes modellezés tudományterületeit képviselték. A konferencia kiemelhető érdeme, hogy a plenáris előadásokon a résztvevők bepillantást nyerhettek a kapcsolódó tudományterületek eredményeibe. A plenáris előadók között ki kell emelni Martin Dokulil professzornak a klímaváltozás és eutrofizáció összefüggéséről, valamint Gerrit van Straten profes�szornak a Balaton modellezés jelentőségéről tartott előadását. Utóbbi előadás azért is nagyon érdekes volt, mert az előadó tihanyi kutatókkal együttműködve a 80-as években dolgozott ki Balaton eutrofizációs modellt. A projektben kapott eredményeket bemutató plenáris előadások közül kiemelendő Peter Hunteré (University of Stirling, Scotland - az együttműködést e projekt keretében Présing Mátyás koordinálja), aki a távérzékelésen alapuló globális vízminőségi monitoring jelentőségét mutatta be a Balaton példáján, valamint Vörös Lajosnak (Fotó: Dr. Farkas Sándor) a Balaton aktuális ökológiai állapotát bemutató előadása. A családias, jó műhelymunkát biztosító konferencián 48 előadás hangzott el, 123 résztvevő volt, és a tanácskozás az eredmények bemutatása mellett jó lehetőséget biztosított a jövőbeni együttműködések megalapozásához. V.-Balogh Katalin
- 15 -
Egy hétvége Szegeden - 9. MTBK beszámoló Szegeden került megrendezésre november 20-23 között a 9. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia „Tudományoktól a döntéshozatalig” címmel 270 fő részvételével. A konferenciasorozat eddig hagyományaihoz híven a 9. MTBK a tudomány és a gyakorlat szakembereinek kínált közös platformot a természetvédelem témáit illetően. Míg az első MTBK (2002) a fajvédelem és élőhelyvédelem „klasszikus” kérdéseit boncolgatta, ez a kongresszus már a természetvédelem szélesebb társadalmi, jogi, közgazdasági és szakpolitikai vonatkozásaival foglalkozott. Így a biológia kevesebb, míg a különböző multi-, inter- és transzdiszciplináris témák nagyobb súlyt kaptak a szakmai programban.
A tudományos program a csütörtöki kurzusokkal indult, számos érdeklődő vett részt Lövei Gábor előadás- és poszterkészítő kurzusán, illetve a párhuzamosan futó tréningen, amely a társadalomkutatási módszerek körébe nyújtott betekintést. A csütörtök esti megnyitó után V. Németh Zsolt államtitkár beszédében eléje ment a természetvédelem jövőjével kapcsolatos, a szakmai körökben felmerülő aggodalmaknak, és biztosította a közönséget, hogy az államtitkárság nem támogatja a természetvédelmi és az erdészeti szabályozás összevonását. Emellett azt is kifejtette, hogy a „túlzó” szabályozás viszont nem tesz jót a természetvédelem társadalmi megítélésnek. (Ezt a véleményét sokan hüledezve hallgattuk a közönség soraiban – vajon ki másnak kellene a természetvédelem érdekeit mindenáron képviselni, mint az ezért felelős tárcának/államtitkárságnak?) Az államtitkári előadás után is számos kétely és aggodalom maradt a résztvevőkben a természetvédelem jövőjét érintően, ez pedig egy közös állásfoglalás megfogalmazásához is vezetett, amit a résztvevők közfelkiáltással megszavaztak. Az államtitkári felvezetés után Hartel Tibor (Sapientia Egyetem, Kolozsvár) tartott inspiráló előadást a tradicionális erdélyi környezeti-társadalmi rendszerekről, és az ebben a régióban végzett komplex, átfogó kutatásról. A pénteki és a szombati program során a szakpolitikai átfogó jellegű előadások mellett több olyan kutatás is bemutatásra került, ami a gyakorlati és a tudományos tudás és tevékenység integrációját végezte el, vagy ennek a lehetőségeit vizsgálta. A poszter szekció szintén színes és színvonalas volt, bár sokan kevesellték az időt, amely a poszterek megtekintésére rendelkezésre állt. A konferencia vitaestjei az ökoszisztéma szolgáltatások, a nemzeti parki zonáció, az internetes versus terepi tapasztalatok, a népességszabályozás valamint a célzott természetvédelmi kutatások témáját járták körbe, és bár a napközbeni program is igen zsúfolt volt, lelkes résztvevők nagy csoportjai csatlakoztak az esti beszélgetésekhez. Az ÖK munkatársai szép számban képviselték a kutatóközpontot a szervezőbizottság részeként illetve előadóként, és mind a szakmai mind a szociális programokhoz jelentős hozzájárulással segítették a konferenciát. További információ, konferencia absztraktok letölthetők: http://www.mtbk.hu/mtbk09/ A konferenciáról szóló sajtóanyag és az állásfoglalás megtekinthető a greenfo-n: http://www.greenfo.hu/hirek/2014/11/23/legyen-e-vadon-magyarorszagon Mihók Barbara
Tárt Kapukkal az MTA Ökológiai Kutatóközpontja 2014. november 18-án a Magyar Tudományos Akadémia Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatához csatlakozva az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetében nyílt nap keretében várták a tudomány iránt érdeklődőket. A Kutatóhelyek Tárt Kapukkal programsorozatban a jelenleg zajló kutatási témákon keresztül lehetett betekinteni a tudományos kutatásokkal foglalkozók munkájába, ezáltal is közelebb juttatva a tudományt a hétköznapok világához. Forrás: www.greenfo.hu (link is external) Közel százan, többségében középiskolás és egyetemi hallgatók az előadások keretében hallhattak többek között a dunavirágzás tapasztalatairól és az inváziós fajok okozta természeti problémákról. Emellett a kutatók beszámoltak a világ legnagyobb folyamkutatási expedíciója, a Nemzetközi Duna Expedíció eredményeiről is. Közel 60 évvel ezelőtt nemzetközi konferencián tettek javaslatot a Föld legnagyobb, még nem szennyezett folyóinak kutatására, ezt követően kezdődött Magyarországon is intézményi keretek között a Duna-kutatása. A kezdetben kis létszámú, először az ELTÉ-hez, majd az MTA-hoz tartozó csoport
- 16 -
gyarapodásával a kutatók különböző helyeken találtak elhelyezést, és csak 2014-ben sikerült a Duna-kutató szakembereknek közös székházba, a budapesti Karolina útra költözniük, ahol a megújult infrastruktúra adhat új lendületet a kutatásnak. Az előadásokon a Duna és a Tisza kutatás múltjával és jelenlegi meghatározó kihívásaival ismertették meg az érdeklődőket. A Duna algavilágának monitorozása több évtizedre nyúlik vissza, amely a vízminőség jelzése és alakítása szempontjából fontos, egyúttal az Európai Víz Keret Irányelv előírásainak is meg kell felelnie a monitorozásnak. Az árterek által a múltban nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokról „a természet ingyen való javairól” és ezek átalakulásáról számolt be egy másik előadás, amelyet az egyik testvérintézményből, a vácrátóti Okologiai és Botanikai Intézetből érkezett előadó tartott. A biodiverzitás változásában az egyik legsúlyosabb tényező az idegenhonos, gyorsan szaporodó és a hazai őshonos élővilágot kiszorító ún. invazív fajok terjedése, amely különösen súlyosan érinti a vizek élővilágát. A kapcsolódó előadás az esetenként a médiában is nagy hatást keltő invazív algák, kagylók, rákok, halak, teknősök terjedését és a hazai élővilágra tett hatását mutatta be. Több laboratórium is megnyílt az érdeklődők előtt. Az egyikben a Duna-kutató Intézet nemrégiben beszerzett egymilliószoros nagyítású elektronmikroszkópos berendezését nézhették meg a látogatók – a szomszédos szobában pedig a minták előkészítéséről meséltek a kutatók. A fénymikroszkópos laborban algák kinagyított képét nézték meg az érdeklődők a mikroszkóphoz kötött monitoron. A polarizáció a visszaverődő fény egy speciális tulajdonsága - ezt az Intézet egy külön laborjában kutatják - a jelenséget a nyílt nap alkalmából polárszűrők segítségével szemléltették. A Duna-kutató Intézet mellett bemutatkozott a Kutatóközponthoz tartozó, vácrátóti telephelyű Ökológiai és Botanikai Intézet is előadás keretében bemutatott főbb kutatási témáival és botanikus kertjével, a Nemzeti Botanikus Kerttel. A kert standjánál tájékozódhattak hazánk legfajgazdagabb növénygyűjteményéről, a kert által kínált környezeti nevelési programokról, valamint az önkéntességről és iskolai közösségi szolgálati programról. Interaktív játékokon keresztül az érdeklődők játszva tanulhattak a növényekről és a kertről. A négy helyszínen zajló rendezvényen az érdeklődők között hat középiskola diákjai és három egyetem hallgatói vettek részt, közülük sokan biológusi pályára készülnek. forrás: www.greenfo.hu
27th International Congress for Conservation Biology 4th European Congress for Conservation Biology 2015. augusztus 2-6., Franciaország - Montpellier „Mission Biodiversity – Choosing new paths for conservation” Bővebb információ: http://iccb-eccb2015.org/ A konferencia szervezésében az MTA ÖK munkatársai (Mihók Barbara és Báldi András) aktív szerepet vállalnak, ezzel is erősítve a magyar természetvédelmi biológiát. Báldi András
- 17 -
Békés, Boldog Karácsonyt és Sikerekben Gazdag Új Esztendőt kíván
Báldi András főigazgató
Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél
Felelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn Fotó: Takács András Attila Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban:
[email protected]
- 18 -
