Hírlevél 2011.év 6. szám
Tartalom Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Társasági adó EVA Cégautóadó Chipsadó tehernövekedés Új adónemek – Közösségi közlekedési adó, baleseti adó Helyi adók Adózás rendje Társadalombiztosítás Számviteli törvény Illetéktörvény Munkaügy Egyéb További információért keressen minket: Telefon: 96/519-942 Fax: 96/519-941 Email:
[email protected] Cím: 9024 Győr, Somogyi B. u. 22/b
2011. október 28.
Személyi jövedelemadó Adókulcs A 16%-os adókulcs 2012-től 2 millió 424 ezer forint éves bruttó jövedelemig érvényes, felette megmarad a szuperbruttó. És ezzel együtt megszűnik az adójóváírás, ez az intézkedés az 1%-os munkavállalótól levont egészség biztosítási járulék emelésével együtt jelentős, alacsonyabb bérkategóriákban több mint 10%-os nettó bércsökkenést jelenthet. A nettó bér alakulását egyes bruttó bérek esetén az alábbi táblázat foglalja össze: Nettó bér
Bruttó bér
94 000 Ft 108 000 Ft 138 000 Ft 200 000 Ft
2011
2012
70 549 Ft 79 254 Ft 97 908 Ft 133 480 Ft
61 570 Ft 70 740 Ft 90 390 Ft 131 000 Ft
Adóelőleg levonás A jövőben a kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegekből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti. Egyéni vállalkozó esetében a kibocsátott számláján köteles feltüntetni az egyéni vállalkozó számát, és a befogadónak ezt célszerű ennek meglétét ellenőrizni. A jelenleg hatályos szabályoktól eltérően a magánszemély a jövőben legfeljebb csak a bevétel 50 százalékáig terjedő mértékű igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról tehet nyilatkozatot.
Egyes meghatározott juttatások A javaslat meghatározott juttatásként nevesíti a munkáltató által biztosított azon juttatásokat, amelyet a munkáltató minden munkavállalójának egyaránt, azonos nagyságrendben nyújt, vagy minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján juttat. A reprezentáció és az üzleti ajándékok (értékhatár nélküli) juttatása adókötelessé válik. Az ez utáni adót és járulékot havonta kell bevallani és megfizetni.
1
Egyes meghatározott juttatásnak minősül a béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot meghaladó része. Az adóalap ezen juttatás 1,19szerese, 16%-os adó és 27-os egészségügyi hozzájárulása is terheli.
Béren kívüli juttatások - Cafeteria elemek 2012. január 1-jétől életre kel a Széchenyi Pihenő Kártya, melyet meleg étkeztetésre (max. 150 ezer forint/év) továbbá szálláshely szolgáltatásra (max. 225 ezer forint/év) és szabadidős szolgáltatásra (max. 75 ezer forint/év) lehet igénybe venni. Hideg-, meleg étel vásárlására jogosító utalvány formájában adható juttatás értéke havi 7 ezer forintot meg nem haladó értékben minősül béren kívüli juttatásnak, illetve helyette a munkavállaló 12.500 forint havi munkahelyi étkezést is választhat. A béren kívüli juttatások közül az internet szolgáltatás kikerül. A többi juttatás változatlan szabályok szerint biztosítható (iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása). A béren kívüli juttatásokat az 1,19-szeresének 16%-án túl 10% egészségügyi hozzájárulás is érintené.
Lakás bérbeadásából származó bevétel A törvényjavaslat szerint lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételből a javaslatban megfogalmazott feltételeket figyelembe véve levonhatja egy más településen általa bérbe vett lakás megfizetett bérleti díját.
Ingatlan értékesítés A termőföldből átminősített ingatlan értékesítésből származó jövedelem esetében az adó mértéke a szokásos hasznot meghaladó jövedelem részre az általános adókulcs 3-szorosa, azaz 48%.
Külföldi kiküldetés A külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30%-a – maximum 15 euró/nap – adómentes lenne.
Általános forgalmi adó Adókulcsemelés Az általános forgalmi adót érintő legfontosabb változás, hogy az általános áfa kulcs mértéke 2012. január 1-jétől 27%-ra emelkedik (készpénzes számlák ÁFA tartalma 20% helyett a 21,26%-ra változik). Különös körültekintéssel kell eljárni például a folyamatos teljesítésű, illetve a határozott elszámolású ügyletek tekintetében, valamint nem szabad elmulasztani a taxamétereket, pénztárgépeket átállítását 2012. február 29-ig. A pénztárgépek átállításáig kézi nyugtát kell kiadni és az átállítás utána azt a pénztárgépben azt rögzíteni kell.
2
Személygépkocsi bérlet, üzemeltetés áfájának levonhatósága 2012. január 1-jétől kezdődően az áfa levonására vonatkozó általános szabályok alapján levonható lenne a személygépkocsik bérbevételét terhelő áfa (feltéve természetesen, hogy igazolható a személygépkocsik adóköteles használata). Egy új javaslat szerint a személy gépjármű üzemeltetésének áfája levonható, feltéve, ha igazolható a személygépkocsi adóköteles használat. Ezzel visszatérhet az útnyilvántartási kötelezettség.
Társasági adó A javaslat értelmében az elhatárolt veszteséget kizárólag a pozitív adóalap 50%-ig lehetne igénybe venni, a maradék összeget a következő évek adóalapjával szemben tudná az adózó érvényesíteni (tehát nem veszne el). Ezen kívül további korlátozó rendelkezéseket vezet be a törvénytervezet a veszteség felhasználására cégvásárlás vagy tulajdonosváltással egyidejű átalakulás esetében. Ha új tulajdonos szerez a társaságban többségi befolyást, a veszteség csak akkor vihető tovább, ha e tulajdonos a megelőző két évben is tagja volt a társaságnak. Átalakulás esetén a veszteség csak akkor használható fel, ha a jogelőd többségi tulajdonosa a jogutódban is többségi tulajdont szerez, vagy a jogutód az átalakulást követően legalább két évig a jogelőd tevékenységét végzi.
EVA Jelenleg két egyéni képviselői indítvány van a parlament előtt, az egyik teljesen megszüntetné az EVA-t, a másik az adókulcsot 30%-ról 35%-ra emelné.
Cégautóadó A cégautóadó havi mértéke a gépkocsi hajtómotorjának teljesítményétől (kW) és környezetvédelmi osztály-besorolásától függően a követezőek szerint módosul: Környezetvédelmi osztály-jelzés
Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)
0-50 51-90 91-120 120 felett
"0"-"4" osztályjelzések esetén
"6"-"10" osztályjelzések esetén
"5", "14-15" osztályjelzések esetén
16.500 Ft 22.000 Ft 33.000 Ft 44.000 Ft
8.800 Ft 11.000 Ft 22.000 Ft 33.000 Ft
7.700 Ft 8.800 Ft 11.000 Ft 22.000 Ft
Chipsadó - tehernövekedés A javaslat alapján 2012. január 1-től üdítőital esetében 7 forint/literre, előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 150 forint/kilogrammra, sós snack és ételízesítő esetében 250 forint/kilogrammra nőne, továbbá a 2012. január 1-től adóköteles terméknek minősülő ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter lenne az adó mértéke.
3
Új adónemek – Közösségi közlekedési adó, baleseti adó Közösségi közlekedési adó Az adó alanya minden társas és egyéni vállalkozó, amelynek Magyarországon vállalkozási tevékenységet végez. Az adó alapja némi eltéréssel az iparűzési adó alapjával egyezik meg (de ügyfeleink esetében nincs eltérés). Mértéke budapesti agglomerációban működő vállalkozások esetében 1%, egyéb más vállalkozások esetében 0,5 %. Az adóból levonható az alkalmazottak részére jutatott helyi közlekedési bérlet értéke. Ezt az adónemet a NAV felé kell bevallani vagy befizetni. Év közben március 12-én és szeptember 12-én adóelőleget kell fizetni, míg a végleges adót az adóévet követő 150. napig kell megállapítani, befizetni vagy a különbséget visszaigényelni. Ez leegyszerűsítve iparűzési adó emelést jelent, amelynek ezt a részt az állami adóhatóság felé kell megfizetni.
Baleseti adó A törvényjavaslat bevezetné a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után fizetendő baleseti adó fogalmát. Az adó alanya a biztosítási kötelezettséggel terhelt személy vagy szervezet lenne, főszabály szerint azonban a felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító az adó beszedésére kötelezett lenne. A javaslat értelmében az adó az éves kötelező biztosítási díj (beleértve a fedezetlenségi díjat is) 30%-a lenne.
Helyi adók Települési adó A javaslat értelmében a települési önkormányzatok a helyi adótörvényben meghatározott helyi adónemek mellett új adónemeket (ún. települési adókat) állapíthatnának meg. Nem vethető ki települési adó olyan adótárgyra, amely valamely törvény alapján közterhet visel. Az adóévi települési adó összege csökkentené az adóévi iparűzési adó összegét. A javaslat korlátozná a települési adó összegét az adózó iparűzési adójának összegében, illetve maximum 20%-os évek közötti adókötelezettség-növekedést engedne.
Adómaximum építményadó és telekadó esetében A javaslat az építményadó és telekadó esetében a jövőben nem az adómértéket, hanem az adó összegét korlátozná, méghozzá az adótárgy (illetéktörvény szerinti) forgalmi értékének 3%-ában. Ez előre vetíti a vagyoni típusú adók emelésének lehetőségét.
4
Adózás rendje A feketegazdaság elleni küzdelem új eszközei A feketegazdaság elleni küzdelem két új eszközeként a javaslat bevezeti az adóregisztrációs eljárás és a fokozott adóhatósági felügyelet intézményét. Az adóregisztrációs eljárás által a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy azon, rögzített kritériumoknak megfelelő személyek, amelyek magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy korábbi adózóként jelentős adótartozást halmozzanak fel, jelentős jogsértést kövessenek el, vagy elérhetetlenné váljanak az adóhatóság számára, új adózó alapításában, vagy működésében meghatározott ideig ne vehessenek részt. Amennyiben a fent említett személyek új társaságot kívánnak alapítani, vagy annak tisztviselői, képviselői szeretnének lenni, az adóregisztrációs eljárás során az adóhatóság akár meg is tagadhatja az adószám kiadását. A fokozott adóhatósági felügyelet bevezetésére azért került sor, hogy a kockázatelemzést követően kiválasztott adózók fennállásuk első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működjenek. Ennek során az adóhatóság szigorúbb adókötelezettséget is előírhat számukra, valamint meghatározott feltételek fennállta esetén akár vissza is vonhatja az adószámukat is.
Ellenőrzés Az adózók ellenőrzést akadályozó magatartásának visszaszorítása érdekében megszűnik az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés.
Szankciók A jogkövetkezmények esetében a módosítás jelentősen megemeli az adóbírság mértékét az adóhiány 200 %-ára, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
Új jogintézmény az adózás rendjében Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése: adózó díj ellenében bejelentheti, ha nem biztos a jogértelmezésének helyességében, csak késedelmi pótlék fizetésére kötelezhető, ha tényleg tévedett.
Társadalombiztosítás A biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forintról 5.400 forintra emelkedik. A foglalkoztató által fizetett nyugdíjjárulékot átneveznék nyugdíj hozzájárulássá, hogy az államnak a magánnyugdíjpénztárnál maradók részére ezek után az évek után ne kelljen nyugdíjat fizetni. (2012-ben életbelépő új alkotmány szerint ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja). A magánnyugdíjpénztárnál maradt munkavállalók után levont 10%-os járulékot közvetlenül a nyugdíjpénztárak felé kell bevallani és befizetni.
5
A társas vállalkozás a társas vállalkozó után illetve az egyéni vállalkozó legalább a garantált bérminimum alapján fizeti a nyugdíj hozzájárulást, az egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulékot pedig a garantált bérminimum másfélszerese után fizetni. A társaságoknál megszűnik az ingyenes ügyvezetés, helyette a belép a minimum járulékalap. A törvényjavaslat szövege alapján nem egyértelmű, hogy ez a járulékfizetési kötelezettség azokra is vonatkozik, akik máshol is biztosítottak és ledolgozzák legalább a heti 36 órát.
Számviteli törvény Iratmegőrzés A törvénytervezet a számviteli bizonylatokkal egységesen 8 évre korlátozná az iratmegőrzési kötelezettséget a beszámoló, a főkönyv és az egyéb analitikus nyilvántartások tekintetében is, amelyet már 2011-es üzleti évre is lehetne alkalmazni.
A pénztár készpénzállomány A törvényjavaslat szerint vállalat készpénzállománya az előző évi árbevétel 2%-a helyett annak 10%-a is lehet.
Leltározási szabályok változása Leltározáskor azon vállalkozásoknál, amelyek mennyiségben és értékben készleteiket nem tartják nyílván kötelesek év végén készleteiket tételesen leltározni, és a tételes leltározás tényét dokumentálni kell. (Régi leltárívek visszajönnek?) Azon vállalkozások, amelyek készleteiket mennyiségben és értékben is nyilvántartják ezen leltározást kötelesek legalább háromévente elvégezni. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a leltár mellékleteként gépi listák önmagukban nem elfogadhatóak.
Illetéktörvény Gépjármű-átruházás illetéke Gépjármű visszterhes átruházása esetén az illeték mértéke a jövőben nem a hajtómotor hengerűrtartalmának, hanem teljesítményének, illetve a jármű korának függvényében kerülne megállapításra, sávos módon.
Eljárási illetékek A bírósági eljárás illetékterhei is több ponton változnának. Az elsőfokú peres eljárások illetékkötelezettségének felső határa a jelenlegi 900.000 forintról 1.500.000 forintra emelkedne. A fellebbezés során fizetendő illeték mértéke 8%-ra emelkedne, a maximuma pedig ezzel párhuzamosan a jelenlegi 900.000 forint helyett 2.500.000 forint lenne. A módosítások a törvény hatálylépését követően indult eljárások esetében lennének alkalmazandóak.
6
Munkaügy Vége az egységes minimálbérnek A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi napon benyújtotta a kormánynak az új Munka Törvénykönyv végleges tervezetét. Ennek legszembetűnőbb újdonsága az, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg. A kormány jövőre különböző összegű minimálbéreket állapíthat meg ágazatok, régiók, munkakörök szerint, sőt, "gazdasági helyzet és a munkaerőpiac sajátosságai" alapján is különbséget tehet. Jelenleg a magyar minimálbérrendszer csak két fogalmat ismer a minimálbér és a garantált bérminimumot. A minimálbért és a garantált bérminimumot már nem a munkavállalók, munkáltatók és a kormány háromoldalú tárgyalása eredményeként határozzák meg évente, hanem a kormány egyedül dönt róla. A törvénytervezetben szerepel ugyan, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultáció után határoznak, de ennek a testületnek csak ajánlási joga van, nem dönthetnek. A minimálbér(ek)et a kormánynak évente lesz kötelező felülvizsgálni (jelenleg is évente történik a felülvizsgálat), de a törvényjavaslat fölhatalmazza a kormányt, hogy akár éven belül többször is változtasson. A javaslatból nem következik egyenesen, hogy a kormány feltétlenül az eddiginél több fajta minimálbért állapít majd meg, a törvényjavaslat erre "csak" lehetőséget biztosít. Ám a józan ész szabályai szerint aligha nyújtana a tervezett szabályozás ilyen lehetőséget a kormánynak, ha annak esze ágában sem lenne ezzel élni.
2012. évi munkaszüneti napok körüli munkarend A 2012. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő: a) március 24., szombat munkanap; március 16., péntek pihenőnap b) április 21., szombat munkanap; április 30., hétfő pihenőnap c) október 27., szombat munkanap; október 22., hétfő pihenőnap d) november 10., szombat munkanap; november 2., péntek pihenőnap e) december 15., szombat munkanap; december 24., hétfő pihenőnap
7
Egyéb Szlovák áfacsalók áldozata a milliárdos csokikereskedő? (adozona.hu alapján)
Több mint száz ember veszítheti el a munkáját és vége lehet a több milliárdos forgalmú, közel húszéves múlttal rendelkező CSOKI Hungária Kft.-nek egy szlovák bejegyzésű vállalkozás miatt, amely az adóhatóság szerint áfacsalást követett el. Utóbbi árát a magyar beszállító fizeti meg. Az ügyvezető elmondása szerint a társaság vesszőfutása azzal kezdődött, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén nyáron átfogó ellenőrzést tartott a CSOKI Hungária Kft.-nél, és egy vevőt kivéve mindent rendben találtak. A magyar ügyvezetőjű szlovák cég a vizsgált időszakban 350 alkalommal vásárolt a CSOKI Hungária Kft. dunaharaszti telephelyén. Minden alkalommal készpénzben fizetett, átvette az árut, kitöltetette a nemzetközi fuvarokmányt (CMR), és egy vevői nyilatkozatot is tett, miszerint a megvásárolt árut Szlovákiába szállítja, és a helyi adótörvényeknek megfelelően megfizeti. A NAV első fokú jegyzőkönyve szerint az üzlet valós, nem fiktív, de megállapítja, hogy a megvásárolt áru nem hagyta el Magyarország területét (azaz áfával kellett volna számlázni). A CSOKI Hungária Kft. vezetősége megkereste a szlovák cég akkori, Magyarországon élő ügyvezetőjét és megkérte, hogy tegyen bíróság előtt is felhasználható nyilatkozatot közjegyző előtt, miszerint cége a CSOKI Hungária Kft.-vel szoros üzleti kapcsolatban állt 2006-2007-ben, a megvásárolt árukat hiánytalanul Szlovákiába szállította, majd az ottani adótörvényeknek megfelelően az adót nem fizette meg (valószínűleg ÁFA bevallásában és összesítésében a beszerzést nem szerepeltette), hanem más Európai Uniós országban értékesítette. A nyilatkozatot be is adták az adóhatóságnak a jegyzőkönyvre reagálva és kérték, hogy keressék fel a szlovák cég akkori tulajdonosát is. Október elején végül megszületett az ügyben a határozat, amely adóhiányt (ÁFA) és bírságot, valamint pótlékot állapított meg. Bár a határozat nem jogerős, az adóhatóság intézkedett a pénzbiztosításról: a CSOKI Hungária Kft. teljes árukészletét, állóeszközeit azonnal lefoglalták azzal, hogy gyorsan romló termékekről lévén szó azonnal és féláron értékesíteniük kell.
Természetes a történetnek több olvasata is lehet, de az idézett cikk csak ügyvezető verzióját írja le. Az utóbbi időben elszaporodtak az ilyen történetek, amikor magyar vállalkozások szlovák, román cégeknek estek áldozatul azért, mert nem elég körültekintően választották ki üzleti partnerüket, vagy saját „hibájuk” miatt.
8
