2012. február
Hírlevél ELTE Etológia Tanszék
Szerkeszti:
Családi Kutya Program
Turcsán Borbála és Kis Anna
Hírek: Top Mancs Kutyaetológia® Nyári Tábor 2012-ben is! A korábbi évekhez hasonlóan idén nyáron is megrendezésre kerül a Top Mancs Kutyaetológia Tábor. Időpont: 2012. július 8-14. Helyszín: Szelidi-tó, elhelyezés faházakban vagy saját sátorban. További információ hamarosan a http://www.topmancs.hu/ honlapon.
Elektronikus formában a Kutyagondolatok nyomában című könyv A Miklósi Ádám és Topál József szerkesztésében 2006-ban megjelent Kutyagondolatok nyomában című könyv már elektronikus formátumban is kapható. Ez a tömör, rövid könyvecske szakszerű összefoglalója az ELTE Etológia Tanszékén folyó évtizedes munkának. http://www.interkonyv.hu/konyvek/Kutyagondolatok%20nyom%C3%A1ban
Kutyás kutatásokról az ATV Ez a 7 című műsorában Február 12-én többek között az ELTE Etológia Tanszékén zajló kutyás kutatásokról is beszámolt az ATV Ez a 7 című műsorában. Az összeállítás az alábbi linken tekinthető meg (amikor a visszaszámláló 9:04-hez ér): http://atv.hu/videotar/20120213_ez_a_7_2012_02_12
Doktori védés 2012. március 2-án fog sor kerülni Faragó Tamás (témavezetője: Pongrácz Péter) A kutyamorgás, mint kommunikatív jelzés – akusztikai és viselkedési vizsgálatok címmel benyújtott doktori értekezésének nyilvános vitájára. Az értekezés tézisfüzete az alábbi linken érhető el: http://teo.elte.hu/minosites/tezis2011/farago_t.pdf Az értekezésben foglalt kutatások egyikéről a 2010. márciusi hírlevélben is beszámoltunk.
http://kutyaetologia.elte.hu/
[email protected]
2
Közönségdíj A február 21-22 között megrendezett 6. Magyar számítógépes grafika és geometria konferencián került bemutatásra az Etológia Tanszéken Devecseri Viktor által viselkedés megfigyelés céljából kifejlesztett mozgáskövető rendszer. A konferencia résztvevőinek szavazatai alapján a pályamunka holtversenyben első helyet szerzett. A rendszer egyelőre még csak embereken került kipróbálásra, de hamarosan kutyás vizsgálatok során is alkalmazni fogjuk. http://www.youtube.com/watch?v=kmJBWrRGttg
A legfrissebb kutyás kutatásokról magyar nyelven Az érdeklődő gazdák számos érdekes információhoz juthatnak (főként) külföldi laboratóriumokban zajló kutyás kutatásokkal kapcsolatban Kubinyi Enikő jóvoltából az alábbi honlapon: http://kutyakutatas.blogspot.com/ Illetve ugyanitt folyamatosan frissítve olvashatóak Csányi Vilmos profeszszor „Bukfenc és Jeromos - Hogyan gondolkodnak a kutyák?” című könyvének részletei.
Lelkes gazdák és kutyáik jelentkezését várjuk tesztjeinkre Miklósi Bernadett
Mit néz a kutyád, mikor az arcodba bámul? Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Jelentkezés
1 év feletti kan vagy szuka (nem vemhes vagy tüzelő) kutyák, lehetnek ivartalanítottak is Kb. 60 perc (ebből 20 percet vesz igénybe a teszt, 40 perc az oxitocin/placebo hatóideje) Előzetes egyeztetés alapján bármikor
[email protected]
Rövid leírás Sok korábbi kutatás kimutatta már, és a kutyás mindennapokban is tapasztalható, hogy négylábú barátaink hajlamosak a szemünkbe nézni és úgy figyelni ránk. Míg az emberek számára mi sem természetesebb minthogy kölcsönösen egymásra nézzenek pl. beszélgetés közben, a legtöbb állat kerüli ezt a szemtől szembe kommunikációt. http://kutyaetologia.elte.hu/
[email protected]
3 Így sok érdekes kérdést vet fel, hogy a kutya miként és pontosan mit néz egy emberi arcon. Vizsgálatunk során fényképeket illetve rövid videókat mutatunk a kutyáknak emberi arcokról, és egy szemmozgáskövető berendezéssel rögzítjük, hogy hová néznek. Feltételezzük – mint azt embereken végzett korábbi kutatások már kimutatták –, hogy kutyák esetében is egy biológiailag kódolt mechanizmus határozza meg a nézési mintázatot, amely változik annak hatására, ha kis mennyiségű oxitocint juttatunk a kutya szervezetébe. Az oxitocin egy a szervezetünkben természetesen is jelenlevő hormon, melynek semmilyen káros hatása nincsen. Hatása igen rövidtávú, a befújás után 45 perc múlva jelenik meg és 1 óra alatt el is múlik. Rövid hatóideje alatt semmilyen látványos változást nem okoz a kutyák viselkedésében (ahogy az emberekében sem). Olyan apró változást idéz elő, ami csak megfelelően érzékeny viselkedéses és tekintetkövető tesztekben érzékelhető, mint amilyen az alábbi vizsgálat is. Ha érdekel, hogy mit néz meg pontosan a kutyád az emberi arcokon illetve hogy milyen arcokat tekint szimpatikusnak, akkor jelentkezz a fenti email címen! A leglelkesebb gazdák saját magukat is kipróbálhatják egy hasonló tesztben, amelyre 18-30 év közötti férfiakat várunk
Hegedűs Dorottya
Kimutatható-e „Okos Hans” hatás a mutatásos tesztekben? Ilyen kutyákat várunk a tesztre:
Bármilyen fajtájú, 1 évesnél idősebb kutyákat, jutalomfalattal való motiválhatóság előny
Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához:
15 perc
Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a
Személyes egyeztetés szerint, hétköznapon-
tesztre jönni:
ként
Jelentkezés
[email protected], 70/702 5015
Rövid leírás Az állati viselkedést kutató tudományok előtt már régóta ismert, hogy az emberi környezetben felnőtt állatok nagyfokú érzékenységgel ‘olvassák’ az ember legapróbb viselkedési gesztusait, és az ember reakcióinak folyamatos figyelésével képesek az aktuális szituációban elvárt viselkedési választ produkálni. A jelenség a nevét egy Hans nevű lóról (a képen) kapta, aki számolást igénylő feladatokra válaszolt patadobbantásokkal. Úgy tűnt, az állat megérti az emberi beszédet, és felfog matematikai fogalmakat. Oskar Pfungst 1904-ben jött rá, hogy Hans számára a kérdező tudattalan testtartása volt a jel, hogy elkezdjen dobbantani, és egy alig észrevehető fejmozdulatra állt le.
http://kutyaetologia.elte.hu/
[email protected]
4 Az utóbbi években végzett vizsgálatok szerint azonban a kutya emberrel szembeni kommunikációs viselkedését nem lehet kizárólag ezzel az asszociatív tanulási modellel megmagyarázni. Ezek a kutatások megerősítik azt a hipotézist, miszerint a háziasítás tíztizenötezer éves folyamata során az ember és kutya együtt evolveálodott és olyan adaptációs jellegekre tettek szert, melyek segítik a két faj közti kommunikációt. Jelenlegi kísérletünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy a viselkedéskutatásban széles körűen használt állat-ember vizuális kommunikációt vizsgáló tesztekben, mint amilyen a mutatás teszt, kimutathatóak-e olyan különbségek, amelyek arra utalnak, hogy a gazda a helyes válasz ismeretében nem tudatosan segíti hozzá kutyáját a jutalomhoz? A teszt során a kutyáknak a kísérletvezető által elrejtett jutalomfalatokat kell megkeresnie, 10-szer egymás után. Ezalatt a gazdák egy része átlátszatlan szemüveget kap, így nem láthatják, hogy a kísérletvezető melyik rejtekhelyre mutat; másik részük viszont láthatja a rejtés helyét. Ha kimutatható teljesítménybeli különbség a csoportok között, akkor igazolható, hogy a gazdák akár nem tudatos jelzésekkel is segítik kutyájukat ezen tesztek során, és az elért jó teljesítmény nemcsak a kutya, hanem a gazda érdeme is.
Ha első alkalommal jár az ELTE Etológia Tanszékén, kérjük töltse ki az alábbi kérdőívet, melyekben olyan általános információkat kérdezünk a kutyájáról, mint például a fajtája, képzettsége, tapasztalata más kutyákkal: http://kutyaetologia.elte.hu/jelentkezes_tesztre.html
Ezt tudtuk meg eddigi kutatásaink során Friederike Range, Virányi Zsófia és Ludwig Huber
Szelektív utánzás kutyáknál A különböző kulturális ismeretek átadásához szükséges, hogy mások megfigyelése során a tanuló fél felismerje, hogy melyek a releváns információk, amelyekre érdemes figyelnie, és szelektív módon tudja utánozni a látottakat. Az ember már csecsemőkorában (tizennégy hónaposan) is képes erre, amint azt egy korábbi kísérlet kimutatta. A vizsgálatban az alanyok azt láthatták, amint egy demonstrátor a fejével kapcsol fel egy lámpát (a képen). Az egyik esetben a demonstrátor kezei foglaltak voltak, így az alany számára jól látható volt, hogy a demonstrátor miért a fejét használja a lámpa felkapcsolására a keze helyett. A másik esetben viszont a demonstrátor kezei szabadok voltak, így semmilyen az alany számára látható oka nem volt a fej használatának. A demonstrációt http://kutyaetologia.elte.hu/
[email protected]
5 követően csecsemők csak abban az esetben másolták le pontosan a mozdulatsort (lámpa felkapcsolása fejjel), amikor nem volt nyilvánvaló ok arra, hogy a demonstrátor a fejét használja. Azonban abban az esetben, mikor a demonstrátor kezei foglaltak voltak, a csecsemők a látottak ellenére a kezüket használták a lámpa felkapcsolására. Az itt bemutatásra kerülő kísérlet arra kereste a választ, hogy a kutyák a csecsemőkhöz hasonlóan viselkednek-e a fent leírt kísérleti helyzetben. Az alanyok első lépésként többször végignézték, amint egy demonstrátor kutya egy ételadagolót nyit ki egy vízszintesen felfüggesztett rúd lehúzásával (a képen). A demonstrátor mindig a lábával nyomta le a rudat, holott hatékonyabb lett volna szájjal meghúzni azt (ezt előre megtanították neki). Egyes kutyák olyan demonstrációt néztek végig, amikor a demonstrátor szájában egy labda volt (így jól látható volt, hogy miért nem tudja a száját használni az ételadagoló rúdjának a meghúzására), míg egy másik csoport esetében üres volt a demonstrátor szája (így semmilyen szemmel látható oka nem volt annak, hogy a lábát használja). A demonstráció végignézése után az alanyok maguk is odamehettek az ételadagolót nyitó szerkezethez, és megpróbálhatták kinyitni azt. Ennek során azok a kutyák, amelyek az „indokolt” lábhasználatot nézték végig (a demonstrátor kutya szájában labda volt) a csecsemőkhöz hasonlóan inkább az egyszerűbb megoldást választották, és a szájukat használták a rúd lehúzásához. Ezzel szemben azok a kutyák, amelyek a „nem indokolt” lábhasználatot nézték végig (a demonstrátor szája üres volt), a látottakhoz hasonlóan inkább a lábukat használták az ételadagoló nyitásához. Ez a kísérlet volt az első, amely kimutatta, hogy az emberen kívül egy másik faj is képes szelektív utánzásra. Az, hogy a kutyák hajlamosabbak voltak pontosan lemásolni a látott akciósort a „nem indokolt” lábhasználat esetében, párhuzamba állítható a fent említett csecsemőkísérlet eredményével, és egy újabb érdekes hasonlóságra világít rá az ember és kutya kognitív képességei között. Az eredeti cikk megtalálható a kutyaetológia.elte.hu honlapon: Selective Imitation in Domestic Dogs. Current
Biology (2007) 17 868-872 Az összefoglalót írta: Bálint Anna
http://kutyaetologia.elte.hu/
[email protected]
