FATOSZ 2011
Vidéki vendégváró Dél-Dunántúl
Barangolja be velünk a Dél-Dunántúlt, a magyar mediterrán régiót. A dimbes-dombos tájat három folyó, a Duna, a Dráva és a Mura, valamint kisebb-nagyobb tavak tarkítják. A hegyoldalakon felkúszó szőlőültetvények, az évszázados borospincék és a völgyekben megbúvó falvak nyugalmat árasztanak.
Sokszínű kultúra, gazdag történelem, élő hagyományok
H
íres hungarikumok, mint a villányi kékoportó, a szekszárdi bikavér vagy a szekszárdi kadarka hazája ez. Két évezred történelme, változatos táj és barátságos emberek fogadják azt, aki a Dél-Dunántúlra látogat. A Dél-Dunántúl kétségtelenül legismertebb nevezetessége, az Ókeresztény sírkamrák a gyönyörű, mediterrán városban, Pécsett található. Az ókeresztény épületegyüttes az emberiség története szempontjából kiemelkedő kulturális emlék, ezért 2000-ben a világörökség részévé nyilvánították. Hét történelmi vár található itt, amely mindegyike egyegy jeles korba vezet minket vissza. A régió büszkesége a Simontornya, vár
2
siklósi vár, amely az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Említésre méltó a szigetvári vár, amelynek katonai jelentősége a vesztes mohácsi csata után nőtt meg. Az ozorai várkastély termeiben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zigmond király korának lovagi kultúrája. Simontornya várának legrégebbi része a XIII. században épült. Szenna Europa Nostra-díjas Falumúzeuma a Zselic népi építészetét, a somogyi parasztság életét, használati eszközeit mutatja be. A Sárköz a pompás népviselet, az élő népművészet, a zene és a néptánc, valamint a népi kismesterségek kínálatával szolgál. Az itt található Bátai Mánfai templom
Tájház a település három népcsoportjának (svábok, bukovinai székelyek és felvidéki magyarok) paraszti portáját, életmódját, népviseletét, berendezési és használati tárgyait mutatja be. A kásádi Sokac Tájház hűen mutatja be a Dráva menti sokácok népművészetét, életmódját. Ormánság leghíresebb kincsei a templomok. A Zengőt körülölelő falvak története a honfoglaló ősökig vezethető vissza. A Zengő lábánál fekvő Pécsváradon alapított bencés apátságot Szent István király. A pécsváradi vár 10. századból fennmaradt kápolnája és annak freskója egyedülálló korabeli műemlék. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek, festett kazettás templomaik valódi értéket képviselnek. A legszebb gazdagon díszített templomokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk. Itt található a sellyei talpas ház is, amely igazi építésztörténeti kuriózum. A csányoszrói talpasházban egy XIX. század végi paraszti lakásbelső látható berendezési tárgyakkal, bútorokkal.
Szekszárdi-dombság, Néprajzi Szabadtéri Múzeum
3
FATOSZ 2011
Vidéki vendégváró Dél-Dunántúl
Nagyszakácsi
A vendéglátás mindig is a Dél-Dunántúl erőssége volt. Szívesen osztja meg ma is vendégeivel sokszínű kulturális örökségét, gasztronómiai hagyományait, évezredes borkultúráját és csodálatos természeti kincseit.
A
Bátai tojásfesztivál
baranyai falvakat járva kipróbálhatják, ha kedvük tartja a szüret, a gyümölcsszedés vagy éppen az állatgondozás fogásait, megkóstolhatják a helyi specialitásokat: borokat, gyümölcsszörpöket, aszalt gyümölcsöket, friss zöldségeket, vagy éppen disznótoros ételeket. A megyében három borút is található, a Mohács– Bóly útvonal, a Siklós–Villány borút, valamint a nemrégiben alakult pécs–mecseki borút is várja a borbarátokat. Tolnában szelíd lankák, kedves kis patakok és tavak, dom4
Sárközi népviselet bok által övezett, bájos kisfalvak és városkák, vendéglők és pincék, sőt pincefalvak, gazdag népi hagyományok, ételkülönlegességek és fűszeres, bársonyos borok várják az idelátogatókat. Ételkülönlegességeik a gemenci szarvasborda, a tárkonyos bárányleves, a decsi szagos szőlős rétes, a halászlé, a csuszás csibe, a kenyérlepény, -lángos és bátai tejfölös lepény. Igazi különlegesség a tejfölös, borsos kalács, tejfölös bütök, a régi lakodalmak elmaradhatatlan kelléke. Két borvidék található errefelé,
Rétesfesztivál
Disznótoros programok a tolnai és a szekszárdi. A tolnai a legnagyobb területű borvidék a Pannon Borrégión belül. Ki nem hallott már a györkönyi pincefalu háromszáznál is több présházáról, Bölcske háromszáznyolcvan pincéjéről, a dunaföldvári földbe vájt pincékről, a paksi Sárgödör téri pincesorról, vagy a kölesdi, simontornyai szemet gyönyörködtető pincesorokról. Somogy és a környéke vizekben gazdag, így számos halételt készítettek. A kenyér mellett mindig készült lángos, langalli és cipó formájú kisebb pompos. Lakodalom, keresztelő és halotti tor jellegzetes étele volt a kukoris, fonott perec, amelyet általában két ágból fontak. A mákos,
diós töltött kalács itteni elnevezése haltészta, patkó, hosszútészta. A megye északi részén ismert a főtt-sült perec. Jellegzetes ételük még a prósza, a gánica, a dödölle. A hagyományőrző programok ma is sokakat vonzanak Dél-Dunántúlra. Ismertebb rendezvényeik a híres
Villányi pincesor
5
Dél-Dunántúl mohácsi busójárás mellett a bátai Hímes Tojás Fesztivál, a Szekszárdi Szüreti Fesztivál Tolnában, a villányi Vörösborfesztivál, a Falusi Turizmus Utcafesztivál és a Falusi Vendégfogadók Országos Sütő-Főző Fesztiválja Baranya megyében, valamint a Nagyszakácsiban megrendezett Királyi szakácsok nemzetközi szakácsversenye, a mesztegnyői Rétesfesztivál, a szennai Hurkafesztivál Somogyban. Ma már alig találunk Európában olyan régiót, ahol a kézműves hagyományokat nem csak turisztikai attrakcióként ápolják, hanem a hétköznapok része. A DélDunántúl sok száz fazekas, fafaragó, bőrműves, kovács, tojáshímző, kosárfonó, mézeskalács-készítő, kékfestő és számos más népi kismesterség képviselője dolgozik ma is az apró falvakban. Népi hagyományként indult a farsang végén rendezett, maszkos, rituális, karnevál jellegű felvonulás a mohácsi busójárás, amit az UNESCO első magyarországi helyszínként felvett az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. Különleges, csak az Őrségre jellemző a farsang végét jelentő húshagyókeddhez kapcsolódó rönkhúzás. A Duna és a Szekszárdi-dombság között húzódó Sárköz néprajzi érdekességű települései Öcsény, Decs, Sárpilis és Alsónyék. A sajátos sárközi kultúrát a népviselet, a népszokások, szőttesek és hímzések őrzik még ma is. A német nemzetiség emlékei a szakályi, a györkönyi, a gyönki, a bonyhádi és a Mohácsi busójárás
6
FATOSZ 2011
Ökoporta
kocsolai tájházakban tekinthetők meg. A bukovinai székelyek történetével, viseletükkel Bonyhádon a székely házban és a Völgységi Múzeumban ismerkedhetnek az érdeklődök. A régió bővelkedik természeti kincsekben is. Ezek közül érdemes megtekinteni Baranyában az abaligeti cseppkőbarlangot és tavat, az orfűi tavakat és a zengővárkonyi szelídgesztenyést, a barcsi ősborókást, a Mecsek és a Villányi-hegységet, a Szekszárdi-domb-
Gemenc ságot, a Zselicet. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Gemenc védettségét 1977-ben nyerte el. Aktív turizmus szempontjából szerencsés adottságú a régió. Sokan dimbes-dombos hegyeken, völgyeken át barangolva szeretik felfedezni a természetet. Nekik a Villányi-hegységet, a Mecsek és környékét ajánljuk. A szelíd domborzati viszonyok miatt a kerékpáros turizmus is virágzik a régióban. A Három folyó kerékpártúraútvonal, amely a Mura mentén indul, a Dráva mentén halad 200 km hosszan és a Dunánál kapcsolódik rá az EuroVelo6 útvonalra. Az erdőségek miatt a régió
kiemelkedő vonzereje a vadászat is. Baranyában az Ormánságból, Tolnában a gemenci és a gyulaji erdőkből számtalan dámvadtrófea került már ki. A vidék termál- és gyógyvizekben gazdag. A Dombóvár melletti Gunarasban és Tamásiban, Dunaföldváron, Kaposváron, Barcson, Igalon, Csokonyavisontán, Nagyatádon, Harkányban, Pécsett, Szigetváron, mindenütt található gyógy- és strandfürdő. Helyi falusi szálláshelyeket, ökoportákat a www. falusiturizmus.eu és a www.baranyavidek.hu oldalakon talál. Duna-Dráva folyó
Abaligeti cseppkőbarlang
7
