Hírek. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja december XII. évfolyam, 23. szám. ÉMI-TÜV SÜD Hírek 1

Hírek

www.emi-tuv.hu

2015. december

XII. évfolyam, 23. szám

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja

ÉMI-TÜV SÜD Hírek 1

Elköszönő beköszöntő Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, hogy 2015 volt fennállásunk óta a legnehezebb és legviharosabb év. (Azt most csak remélhetem, hogy így fogjuk érezni jövő ősszel is…) Az év kezdetén erősen felborzolták a kedélyeket a felvonó-ellenőrzésekkel kapcsolatban bejelentett kormányzati elképzelések, sokan – magam is – hitetlenkedve hallgattuk a szakmai szempontból abszolúte abszurdnak tűnő terveket, és talán azok abszurdítása miatt bíztunk abban, hogy a naívnak tűnő tervek maguktól elalszanak, elhalnak. Ettől persze a vihar előtti csendben folytak a találgatások, optimistapesszimista módon, ki-ki mentalitása szerint, és próbáltuk szokásos módon felépíteni az évet. Május táján úgy látszott, megnyugszanak a kedélyek, és minden mehet a maga útján, de nyár elején ismét neszét vehettük egy új rendelet megalkotásának. Akkor abban bíztunk, hogy a szakma befolyása jó útra tereli az eseményeket, mit mondjak, nem így lett. Ennek az időszaknak külön bájt kölcsönzött az az apróság, hogy megkezdődött a TÜV SÜD-nél megszokott többéves tervezési folyamat, amibe nekünk úgy kellett bekap-

Saját fejlesztésű felvonóvizsgáló kéziműszer

Városi jövőképek

Az acélhegesztők minősítésére vonatkozó új EN ISO 9606-1 szabvány

#15 Éld át az izgalmakat

#25 Fémsilók méretezése porrobbanásra

csolódni, hogy nem voltak ismereteink arról, hogy milyen jogi-, gazdasági környezethez kell alkalmazkodnunk. Ezzel egyidejűleg megkezdtük a felkészülést az ellenőrzési tevékenységünk digitális adminisztrációjára, és aki kicsit is érti, hogy miről van szó, rögtön felismeri, milyen egyszerű szoftverfejlesztésekbe kezdeni, anélkül,

Tartalom

hogy a végleges követelményeket ismernénk. Röviden, kártyanyelven szólva vakpókert játszottunk az év nagy részében, anélkül, hogy a lapokat magunk kevertük, vagy legalább cinkeltük volna. Az elmondottak dacára – csoda? – most október közepén stabilan állunk, és bár már kb. tudjuk, mire kell átszervezni a céget ahhoz, hogy ezt jövő ilyenkor is elmondhassuk, nagyon nehéz évzárásra készülünk. November végére várhatjuk az újabb meglepetéseket, egyszóval hurráoptimizmusról most nem lehet szó. Tizenhét és fél év ügyvezetés után visszavonulásomat kellemesebb körülmények között is el tudtam volna képzelni, de most ez van és szembesülnöm kellett azzal, hogy bizony, az idő nem mindig nekünk dolgozik. Az év hátralevő feladata egy viszonylag

#3 Interjú Madaras Gáborral és Madaras Botonddal

#17 A Nemzetközi Betonszövetség #7 Saját fejlesztésu kéziműszer tevékenységéről az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Felvonóvizsgáló Laboratóriumában #19 Az EN ISO 9606-1 szabvány #11 Városi jövőképek

#29 ÉMI-TÜV SÜD képzések

#23 ISO 50001 Az energiamegtakarítástól a jövedelmezőségig vezető út

sima évkezdés előkészítése. Utódomnak sokkal könnyebb kezdést kívántam, most pedig csak azzal bíztathatom, hogy teher alatt nő a pálma. Számomra most annyi maradt, hogy minden munkatársamnak és partnereinknek megköszönjem az elmúlt tizenhét és fél év szép eredményeihez való hozzájárulását, és utódomnak, valamint az egész társaságnak kívánjak sok sikert, erőt, jó egészséget és mindenek felett szebb jövőt.

Dr. Madaras Gábor ügyvezető igazgató

1 ÉMI-TÜV SÜD Hírek

ÉMI-TÜV SÜD Minőségügyi és Biztonságtechnikai Kft. Központ: H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 E-mail: [email protected]

Dr. Madaras Gábor, ügyvezető igazgató Madaras Botond, ügyvezető igazgató

Összeállította és szerkesztette: Tuschák Katalin és Gerebenics Zsófia

Budapesti iroda: H-1043 Budapest, Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3600 Fax: (+36) 1 399-3603 E-mail: [email protected] [email protected]

Grafikai tervezés és tördelés: Million Design

www. e mi - t u v. h u


Interjú Madaras Gáborral és Madaras Botonddal Cégünk az elmúlt időszakban több területen is nagy volumenű átalakuláson ment keresztül. Számos külső és belső tényező az, ami befolyással volt a napi munkavégzésre és a jövőbeni terveinkre. Az ÉMI-TÜV SÜD életében az egyik alapvető változás, hogy a 17 éve vezetői posztot betöltő Dr. Madaras Gábortól fia, Madaras Botond ügyvezető igazgató veszi át a stafétabotot. Az irányítást az elmúlt évben közösen végezték, ami mindkettejük számára meghatározó időszak volt. Az elmúlt évekről, tapasztalataikról és jövőbeni terveikről beszélgettünk velük.

jól éreztem magam a bőrömben. 1997-ben kezdődött egy vezetési szempontból bizonytalan időszak az ÉMI-ben, amikor számomra kérdőjelessé vált a hosszabb távú karrier, és hogyan-hogyan nem ekkor vált szükségessé az ÉMI-TÜV-ben a vezetés frissítése, és a német cég akkori agytrösztje – talán a néhány évnyi személyes ismeretség tapasztalatai alapján – némi kerülőút beiktatásával nekem tett ajánlatot. Először hallani sem akartam a dologról, de néhány hónapnyi diskurzus után kezdtem belátni, hogy lehet, számomra ez egy jó lehetőség. Az év végéig megbeszéltük a részleteket, és végül 1998 Madaras Gábor július 1-én munkába álltam, mint az ÉMITÜV új ügyvezetője. Sok minden történt Hogyan kerültél a céghez? azóta, de most már többszörösen visszapilAz ÉMI-TÜV létrehozása idején a magyar lantva megerősíthetem, ez életem legjobb anyavállalat tudományos igazgatója vol- szakmai döntése volt, remélem a munkáltatam, így kezdetektől fogva volt rálátásom tóim is így látják. az eseményekre. Kíváncsian figyeltem az akkor számomra, és gondolom mások Milyen célokkal vágtál neki számára is új, nemzetközi vegyesvállalat akkoriban a feladatnak? indulását, és nagy várakozásokkal vártam Fő célom az volt, hogy a TÜV-nél akkor még a TÜV magyarországi bemutatkozását. Ez nem tradicionálisnak számító építőipariegyfajta csodavárásnak bizonyult, mert az tartószerkezeti szolgáltatási palettát megakkori látókörünkből a „nyugati” vállalati honosítsam, itthon és nemzetközi szinten is. modell mindenképpen valami magasabb Ebben nagy segítségemre voltak azok a kolszínvonalú attrakciónak tűnt. Néhány év légáim, akik követtek utamon, sajnos voltak, után, látva a cég hazai indulási nehézsége- akikből az ilyen típusú vállalkozó szellem it, éreztem, hogy nincs csoda, a realitások hiányzott, ezért az átalakítást nem tudtam kiábrándítóak voltak, legalábbis a kezdeti a saját elvárásaim szerinti tempóban végvárakozásaimhoz képest, ezért kicsit el is rehajtani. Fontos feladatomnak tekintettem, ment a kedvem az egésztől, ráadásul ezek- hogy a korábban számomra szakmailag ben az években az ÉMI jól prosperált, tehát idegen területeken is képbe kerüljek, mert


természetes volt, hogy a TÜV hagyományos erős szakterületein is próbáljak hozzátenni az elért eredményekhez, és az ott dolgozó kollégáimmal is eredményes munkakapcsolatokat alakítsak ki. Hogy ez hogy sikerült… beszélnek az eredmények, de talán jobb lenne, ha ezt az érdekeltek értékelnék. Mi okozott nehézséget? Nehéz volt a német típusú munkakultúra átvétele, a korábbiakhoz képest eltérő adminisztráció, kommunikációs fegyelem és stílus, a számok szigorú követése, szóval ez egy más világ volt, először furcsa, de rövid idő alatt megtaláltam a logikáját, az előnyeit, később annyira természetessé vált, hogy magam is csodálkoztam, mikor a régi „magyaros” megoldásokkal szembesültem partnereknél. Ez nem volt könnyű, de kellő nyitottsággal áthidalható volt, és mindenképpen megérte.

radéktalanul, nos, emelt fővel mondhatom, Mi az, amire a legbüszkébb vagy az igazgatásod alatt? nem rajtam múlott, máig is hiányzik. Nem vagyok különösen büszke, de tizenhét és fél év alatt másfélszáz családnak biztoMi volt a legfontosabb sítottuk a létbiztonságot – kölcsönösségi elvárásod a munkatársaid felé? A munkatársaimtól soha nem vártam „töb- alapon –, nem volt fluktuáció, egyenletesen bet”, mint becsületes, magas színvonalú fejlődtünk, baráti légkörben dolgoztunk, mit munkát és maximális lojalitást. Cserében mondjak még? De minderre nem büszke arra törekedtem, hogy a cég is legyen lojális vagyok, mert nekem ez volt a feladatom, a munkavállalói iránt. Így volt kialakítható magasabb röptűen a küldetésem. Engem ezért hívtak ide, tettem a dolgom a legjobb egy nyitott szellemű, baráti kollektíva. tudásom szerint. Milyen tapasztalatokat szereztél, Miért válasszák az ügyfelek az ÉMIamelyek hatással voltak az életedre? Tapasztalatok? A világ egészére való rálá- TÜV-öt? tás, a korlátlan nemzetközi együttműködé- Az ügyfelek azért válasszák az ÉMI-TÜV-öt, si lehetőségek, a határok nélküli szakmai mert a legjobb választás… Hogy ez így lekihívások, persze rendezett keretek között, gyen igaz, az az ÉMI-TÜV kötelessége. mi kell több? A TÜV előtti látóköröm bizony most már enyhén szólva is provinciálisnak Mit tanácsolsz az utódodnak? tűnik… Nagyon érdekes az eltérő civilizá- Az utódomat, amiben igényli, bármiben ciók közötti kommunikáció, ha közös fela- támogatom, tanácsot itt külön nem adok, dat adódik, ilyen tapasztalatokat csak egy mert ha valami kimaradt volna az elmúlt 39 világcégnél lehet szerezni. Hogy ez milyen év során, arra egyikünk se lehetne büszke. hatással volt az életemre? Elég annyi, hogy Folytassa a saját útját, jól van az kitalálva, az átlagosnál valamennyivel érdekesebbé jó a csapás. vált az életem? Én így érzem. Mit tanácsolsz a munkatársaidnak a jövőre vonatkozóan? Szerinted melyek egy jó vezető Munkatársaimnak csak a szebb jövőt kívánlegfontosabb tulajdonságai? A vezetőnek pontosan tudnia kell, hogy mi a hatom, ha így folytatják, ez meg is lesz, hitet különbség egy menedzser és egy vezető kö- és kitartást tanácsolok. zött. A menedzsernek beosztottjai vannak, a vezetőnek pedig követői. Ez a lényeg.

A munka mellett mi jelentett kikapcsolódást az elmúlt években? Most írhatnék néhány oldalt a golfozásról, de akkor lekésnénk a nyomdai határidőt. Szóval ez van, de van sok egyéb is, az az igazság, hogy soha nem szorultam a munka világába, mint kelepcébe, azaz, ha nem dolgoztam, mindig találtam rengeteg érdekes elfoglaltságot. Talán ma a golf misztériuma az, ami a leginkább foglalkoztat. A család mennyire támogatott az ügyvezetői poszt betöltése során? A család mindig jól tolerálta a munkával kapcsolatos dolgokat, bár nem tudom, volt-e különösebb tolerálni való… Biztos, hogy az előnyök túlsúlyban voltak a problémákkal szemben, a magam részéről pedig igyekeztem nem hazavinni a munkahelyi problémákat – nekem sem hiányoztak otthon… Ha egy mondatban kellene összefoglalnod, mit jelent neked az ÉMI-TÜV, mit mondanál? Ha az előzőekből ez nem derül ki, akkor itt kár lenne egy mondattal kisérletezni… Mik a terveid a következő időszakra? Dolgozunk tovább, próbálok segíteni, ha kell és ha tudok, és javítom a HCP- met. Ez elég a következő 65 évre. (Figyelem! Nem hátralévő!)

Mi volt a legfontosabb, amit meg akartál valósítani? Eredményes és főleg szakmailag hiteles cégről ábrándoztam, fejlődő szolgáltatási palettával, és EU-konform versenyszféra-, hatósági szerepkör felosztással. Az ÉMITÜV-ben a versenyszférába tartozó piaci szolgáltatások erősítése volt a feladat, úgy hogy az ide tartozó tevékenységeket lépésről lépésre vegyük át a magyar anyavállalattól, helyén hagyva – ott – az állami tulajdonhoz tartozó kvázi hatósági szerepköröket. Hogy ez a mai napig sem sikerült ma-


fontos, hogy ezt a képet mindenkiben átalakítsuk és egy erős – piaci alapon működő – cégként jelenjünk meg a köztudatban.

Madaras Botond Mivel foglalkoztál az ÉMI-TÜV előtt? Az egyetem elvégzését követően szerkezettervezéssel foglalkoztam – két előző munkahelyemen is, összesen 14 évig. Kezdetben elsődlegesen klasszikus mélyépítési (műtárgy) területen, majd egy kisebb irodában, ahol változatos munkákban volt lehetőségem részt venni. Meglehetősen sok szép tartószerkezeti feladatot végeztem, széles körben foglalkoztam vasbeton- és acélszerkezetekkel, kiegészítve ezeket falazott és fa tartószerkezetekkel is. Két eltérő struktúrájú, szemléletű cégnél dolgoztam, kihívás volt innen egy ismét eltérő céghez érkezni. A napi tervezői munka mellett 10 évig óraadó gyakorlatvezetőként dolgoztam a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahová szintén erős szakmai és baráti szálak kötnek. Milyen célokkal vágsz neki a feladatnak? Legfőbb távlati célnak a mostaninál valamivel egységesebb, szakmailag professzionális és egyben összetartó csapat kialakítását tartom. Hiszek a csapatmunka erejében. Az ÉMI-TÜV-re sokan ma is hatóságként tekintenek,


Találkoztál már nehézséggel? A nagy szervezet, a szerteágazó tevékenység önmagában is komoly kihívást jelent. Eltérő struktúrájú, tevékenységű és munkakultúrájú osztályok alkotják a céget, nehéz feladat ebből erős egységet kovácsolni. A szabályozott területeken végzett munka az érdekessége mellett komoly kockázatokat is rejt, sajnos olyan időszakot élünk, amikor ezek a kockázatok kiélesedtek, illetve valósággá váltak. Jelenleg ez jelenti a legkomolyabb kihívást is. Mi a legfontosabb elvárásod a munkatársaid felé? A szakmai igényesség, kitartás és a csapatmunka a legfontosabb – megítélésem szerint ez magában hordozza a fejlődést és az eredményt. Fontos, hogy mindenki érezze az ügyfélközpontúság fontosságát a napi munkájában – piaci szereplőként nem lehet más a cél. Milyen fejlesztéseket tervezel? Néhány területen már most markáns fejlesztésbe fogtunk – a jelenlegi papíralapú munkafolyamatok váltása korszerűbb, digitális eljárásokra ezek közé tartozik. Ez egy elhúzódó, többlépcsős folyamat, amelyhez mindenki támogatására és kitartására szükség van, ugyanakkor megalapozhatja a jövő munkájának hatékonyságát. Más területeken a szakmai tevékenység fokozatos fejlesztése, bővítése tűnik fontosnak, a megfelelő piaci területek felkutatásával, kiaknázásával. Ez részben közös munka, részben az osztályok saját rutinja is kell legyen. A rendszer jelenleg messze nem „egyenszilárdságú”, vezetői feladat ennek a szemléletnek a megvalósítása a cég különböző szervezeti egységeinél.

A szakmai feladatok mellett az egységesebb cég irányába is lépnünk kell, jelenleg – ismerjük be – túlságosan tagoltak vagyunk, kevés az igazán közös tevékenység.

nehézségeket, időnként konfliktusokat. Próbálom ezekből is szélesíteni a látókörömet. Mit tanácsolsz a munkatársaidnak a jövőre vonatkozóan? Ez talán kicsit fenyegetően hangzik így. A lényeg, hogy ne a vezetésnek akarjanak mindenáron megfelelni, merje mindenki vállalni saját magát. A belső viták, egyeztetések nagyon produktívak – ha a végén egységesek vagyunk kifelé. Szakmailag támaszkodom a kollégákra, ezt a támogatást mindenkitől kérem és elvárom.

Szerinted melyek egy jó vezető legfontosabb tulajdonságai? Sok vezetői habitus létezik, ezek mindegyike vezethet eredményre. Sikeres vezetésről csak összhang esetén beszélhetünk, úgyhogy talán azt emelném ki, hogy ennek elérése a legfontosabb. Bizonyos szempontból könnyű velem dolgozni, más tekintetben biztosan nem egyszerű. De azt hiszem, ez nem titok A munka mellett mi jelent már a kollégák előtt. kikapcsolódást? Sokakkal ellentétben soha nem éreztem, Mikor lennél elégedett? Hiszek abban, hogy a legfontosabb a érzem tehernek, ha az irodán kívül munmagas szintű szakmai munka. Ha ez az kával foglalkozom. Szakmai beszélgetéigényesség alapozza meg a napi mun- sekre mindig kapható vagyok, szívesen kánkat, akkor a piaci eredmény sem ma- bővítem a látókörömet. Kis gyermekek rad el. Ezért egyértelműen az jelentené mellett ritka a teljesen „saját” idő, ha a legnagyobb elégedettséget, ha egy van rá lehetőség, ezt olvasással töltöm szakmailag magas színvonalú, elismert legszívesebben. Fotózás, sport szintén céget vezethetnék. Úgy gondolom, hogy kikapcsol. ehhez minden alap adott – rajtunk áll, A család mennyire támogatja a hogy miként alakítjuk azt. munkádat? Az elmúlt időszak nehéz volt, ez áldoMiért válasszák az ügyfelek az zatot, lemondást kívánt a családomtól ÉMI-TÜV-öt? Professzionalitás, ügyfélközpontúság. Ezt is. Természetesen én is törekszem az kell kínáljuk, ez kell, hogy meghatározza egyensúly megteremtésére, talán a keza napi tevékenységünket. Jó esszenciá- deti időszak után kicsit könnyebb lesz. ját kell adnunk a magas szakmai tevékenyégnek és az anyavállalat nyújtotta Ha egy mondatban kellene összefoglalnod, mit jelent neked névnek, biztonságnak. az ÉMI-TÜV, mit mondanál? Szakmai lehetőség és kihívás egyben – Miben támaszkodsz az elődödre? A cég vezetőjeként eltöltött 17 év alatt nagy koncentrációban. felhalmozott kapcsolati tőke, tapasztalat kulcsfontosságú. Az anyaszervezet Hol szeretnéd látni magadat és az felépítésének, működési logikájának ÉMI-TÜV-öt 5 év múlva? megértésében sok segítséget kapok – ez Egységes, összetartó és magas szakmai számos esetben létfontosságú. Érdekes színvonalon tevékenykedő csapatban lehet az is, hogyan látja egy sok szem- képzelem a jövőt – legyen ez az ÉMIpontból eltérő mentalitású, gondolkodá- TÜV! sú ember a napi munkában jelentkező


Saját fejlesztésu kézimuszer az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Felvonóvizsgáló Laboratóriumában

Napjainkban a műszaki élet nagyfokú fejlődésen megy keresztül. Minden iparágban felbukkannak újítások, vagy a régi megoldások korszerűsítése, vagy pedig az eddig még nyitott műszaki feladatok megoldása céljából. Az új fejlesztések katalizátora legtöbb esetben a felhasználói igények növekedése, bővülése. E folyamat tekintetében a felvonóipar sem kivétel. A nagyobb mértékű változások e területen ritkábbak, de kisebb volumenű újításokkal nap mint nap találkozunk. A műszaki lehetőségek és a rohanó világunk által diktált új igényeknek való megfelelés folyamatosan formálja a felvonókkal szemben támasztott követelményeket. Előfordul, hogy egy-egy radikális változás bizonyos régebbi, „kőbe vésett” alapszabályt is felülír. Ilyen például az a korábban alapvető biztonsági követelmény is, hogy a felvonó fülkéje semmiféleképpen nem mozoghat nyitott fülke- és aknaajtókkal. Mára már a felvonók többsége gépi hajtású, automatikusan működtetett ajtókkal van ellátva, amelyeknél megengedett a célszint zónájába érkezéskor megkezdett ajtónyitás. Azaz, amikor a felvonó


a soron következő megállójának szintjét megközelíti, és ajtózónába ér, a vezérlés a fülke lassítása mellett megkezdi a gépi ajtók nyitását, és amikor a fülke a pontos szinten megáll, azonnal megkezdődhet a ki- és beszállás az addigra már nyitott állapotú ajtókon át. Egy nagy forgalmat bonyolító felvonó esetében ezzel a megoldással jelentős mértékben csökkenthető a várakozási idő. Egy másik, ma már igen gyakori üzemállapot is szorosan kapcsolódik a nyitott ajtókkal szintbe érkező fülke esetéhez, nevezetesen a szintben állás pozíciójának korrigálása. Nagy teherbírású és/ vagy emelőmagasságú, hajtótárcsás –

szintkorrekció nélküli – berendezéseknél természetes jelenség, hogy a szinten parkoló fülke terhelésváltozásra kisebb mértékű elmozdulással reagál (a fülke feletti kötélhossz-változások miatt). A hidraulikus üzemű felvonók esetében is gyakori ez a jelenség a dugattyú és egyéb olajterek fizikai sajátosságai végett. A jelenleg érvényben lévő szabályozások az ilyen esetekre úgynevezett szintkorrekciót írnak elő. A szintkorrekció a felvonó pontos szintben tartásáról gondoskodik, azaz a fülke- és/vagy aknaajtók nyitott állapotában lassú mozgást tesz lehetővé.

Szabványváltozás, UCM-védelem, mint biztonsági berendezés megjelenése Mivel a nevesített üzemállapotok alapvetően a fokozottan veszélyes kategóriába tartoznak, a szabványok alkotói néhány új biztonsági előírást dolgoztak ki – a meglévők kibővítése mellett – annak érdekében, hogy a felvonó berendezések üzemeltetése továbbra is biztonságos maradhasson (minimálisra csökkentve az 1. ábrán illusztrált esetek előfordulásának valószínűségét). Az egyik erre irányuló nagyobb mértékű szabványváltoztatás az ún. UCM (Unintended Car Movement, azaz akaratlan fülke elmozdulás) elleni védelem bevezetése volt (az EN 81-1/2:1998 szabványsorozat A3-as jelzetű, Európában 2009-ben bevezetett módosításával, hazánkban 2010-től érvényes, azonban csak 2012-től kell alkalmazni). Az UCM-védelmi rendszer feladata, hogy érzékelje az állomástól távolodó fülkemozgást, ha eközben az aknaajtó nincs reteszelt állapotban és a fülkeajtó nincs csukott helyzetben. Amennyiben „ellenőrizetlen” (vagyis „nem szándékos”) fülkemozgásról van szó, a fülkét lassítsa, és állítsa is meg meghatározott távolságokon belül. A beavatkozó szerv többféle kialakítású lehet, a fékezést végezheti a függesztő kötelek fékezésével (kötélfék alkalmazásával), használhat fülkére, és/vagy ellensúlyra szerelt, a vezetősínekre kifejtett fékezőerővel működő berendezést, amely a vezetősíneken rögzíti a fülkét (vagy az ellensúlyt, ami által a fülke pozíciója is rögzítve marad), de a fékezheti a hajtótárcsát is, illetve annak tengelyét a tárcsa közelében. A Felvonóvizsgáló Állomás Laboratóriumának elsődleges feladata és célja, hogy a felvonók biztonságos üzemelésében segítséget nyújtson. A biztonságtechnikai berendezéseket gyártó cégek a termékeik bevizsgáltatásával kapnak független, hiteles szakvéleményt arról, hogy az általuk gyártott eszköz a vonatkozó előírásoknak, szabványoknak megfelel, avagy sem. Másképp fogalmazva: a termék valóban a

1.a és 1. b ábra - Nyitott ajtókkal mozgó felvonó veszélyei

biztonság növelését szolgálja-e. Az UCM védelmi rendszert, mint biztonsági berendezést kezeli a szabvány, tehát forgalomba hozni csak labor által vizsgált, és az új felvonó irányelv hatályba lépésétől kezdve, tanúsított rendszert lehet. A szabvány alkotói csupán egyetlen tényt felejtettek el: az UCM-védelem nem egyetlen berendezés, azaz nem egy különálló alkatrész a felvonókon, amelyet beépítéskor felszerelnek és működik. A védelem több különálló alkatrész együttes működésével valósul meg. Ráadásul ezek közül lehet olyan alkatrész, mely más üzemmódban – akár a normál működés közben, nem meghibásodás esetén – más részfunkciót lát el, az UCM-rendszertől teljesen függetlenül. Új biztonsági berendezés, új vizsgálati módszer A vonatkozó szabványok A3-as kiterjesztésének bevezetésével az ÉMI-TÜV SÜD Felvonóvizsgáló Laboratóriumában teljes,

átfogó vizsgálati eljárást akartunk kifejleszteni az UCM-rendszerek hiteles vizsgálására. A biztonsági berendezések laborvizsgálatai minden esetben a felvonó irányelvhez harmonizált MSZ EN 81 szabványsorozat előírásai alapján történnek, annak teljes megfelelőségével, tehát az UCM rendszer vizsgálati módszere sem lehet ez alól kivétel. A fentiekből látható, hogy az UCM elleni védelem megvalósítására sokféle megoldás kínálkozik, valamint az is jól érzékelhető, hogy az akaratlan elmozdulás ellen védő berendezés tulajdonságaira a legtöbb esetben a felvonó számos alkotó eleme is befolyással bír. Emiatt a laborban történő vizsgálatok elvégzéséhez az esetek igen nagy százalékában szinte a teljes felvonót be kéne szállítani. A szabvány a laborban és a helyszínen történő vizsgálatok esetén hasonló paraméterek meghatározását írja elő (természetesen az előbbi jóval átfogóbb, komplexebb). Mind a laborban, mind a helyszínen történő vizsgálatok a


2. ábra - A kéziműszer és az ún. „Start-stop” egység (ez fogadja a villamos jeleket a késleltetések detektálásához). A komplett mérőberendezés mindössze 3,5 kg a bőrönddel együtt.

védelem valós körülmények közötti, az esetleg előadódó vészhelyzeti működését modellezik. A laborvizsgálatok során – a teljesség igénye nélkül – a következő fizikai jellemzőket kell mérni, regisztrálni: • fékutat • átlagos lassulást • a vezérlő áramkörök késedelmi idejét • a fékező elemek késedelmi idejét • összesen megtett utat Hosszas műszaki tanácskozást követően egyetlen utat tartottunk járhatónak: olyan eszköz (vagy eszközök) beszerzését, amely a helyszínen is képes az UCM-rendszerek megfelelőségének szabványos vizsgálatá-

ra. A vizsgálati követelményeket számba véve egyértelműen valamilyen idő alapú mérő-regisztráló berendezés jöhetett csak szóba, mert az átlagos lassulás pontos értékét úgy lehet meghatározni, ha minél rövidebb időközökkel mérünk pillanatnyi lassulásértékeket, ezeket rögzíteni tudjuk, majd a megfelelő intervallumot véve számolunk belőlük átlagot. A probléma csupán az, hogy kimondottan ilyen célra használható célműszer a piacon nem kapható. A nevesített fizikai jellemzők mérése több műszer egyidejű alkalmazásával ugyan kivitelezhető, de sok esetben nehézségekbe ütközhet (főleg helyszínen). A mérés ös�szeállítása időigényes és körülményes, a

3. ábra - A számítógépes adatátviteli szoftver fő képernyője


4. ábra - Vizsgálati diagram

rendszer bonyolultságának fokozódásával ráadásul nő az emberi tényező is, azaz több hibázási lehetőséget rejt magában. Célszerűen szinkronizálni is kell az egyes műszereket, ami újabb nehézségeket jelent kész műszerek kiválasztásának tekintetében. A nehézkes, több műszeres vizsgálati módszer kidolgozását tehát elvetettük, ehelyett egyedi tervezésű, az igényeket kielégítő UCM-védelmi rendszert vizsgáló kéziműszer fejlesztésébe kezdtünk. A helyszíni alkalmazás miatt kiemelten fontos szempontok voltak a könnyű kezelhetőség, a kompakt kivitel, valamint, hogy lehetőleg ne kelljen a mérés során túlzottan sok eszközzel, kábellel dolgozni a szakértőnek (a mérés időszükségletének és az emberi hibák lehetőségeinek csökkentése végett). A tervezés első fázisában megállapítottuk, hogy a mérendő paraméterek miatt egy gyorsulás-lassulás szenzort és egy elmozdulás jeladót mindenképpen tartalmaznia kell majd a mérőberendezésnek, és ezek jeleit időben szinkronizált módon kell mérni, regisztrálni. A késedelmi idők méréséhez pedig villamos jelek állapotváltozásait kell tudni a kellő időpillanatban észrevenni, ami még három jellemző az előzőeken túl. Ez még mindig túl bonyolult rendszert eredményez, nehézkes kezelhetőséggel. Hogyan is lehetne egyszerűbben? A megoldást a mai precíziós, digitális – és egyúttal miniatűr – szenzorok léte és a matematika jelentette számunkra. A nagyfokú

pontossággal mért (!) pillanatnyi gyorsulás-lassulás értékekből felvett diagramból (a(t) görbe) ugyanis a sebesség, valamint az elmozdulás jellemzők időbeli lefolyását (v(t) és a(t) diagramokat) integrálással pontosan meg tudjuk határozni! Ez tette lehetővé végül egy olyan kéziműszer megalkotását, amely csupán egyetlen mérő „dobozkából” áll, és egy kézi vezérlőből, amellyel távirányítással mérést kezdeményezhetünk, majd a folyamat végeztével le is állíthatjuk az adatrögzítést. A kész műszer: HEBA v1.0 Az UCM védelmi rendszert vizsgáló kéziműszer első működő verziója 2012 első félévében valósult meg. Két alkotója (ifj. Hebők László és a cikk szerzője) vezetékneveiből született a műszer elnevezése. A mérőrendszer egyetlen fő egységből áll, amely méréskor az adott felvonó fülke valamely merev, vízszintes felületére van felrögzítve, valamint egy indító-megállító kapcsoló tartozik hozzá, amelyet vizsgálatkor a felvonóvezérlés közelében kell elhelyezni (a vizsgáló szakértő is ott helyezkedik el). Ide csatlakoztatható be az a 3 pár vezeték, amely az állapotinformációk jeleit továbbítja a mérőegységnek a felvonó vezérléséből. A műszer a vizsgálat alatt az idő függvényében rögzíti a pillanatnyi gyorsulás-lassulás értékét, valamint azzal egy időben (szinkronban) 3 digitális csatorna logikai állapotát. A műszer lelkét nagy pontosságú g-szenzor adja, amely ±8 g méréstartományon a mérési eredményeit 16 bites felbontással, digitális formában

továbbítja a mikroprocesszoros egységnek (esetünkben másodpercenként 1000-szer). A mérési eredményeket valós időben, SD-kártyán tárolja a rendszer, így a mérés végeztével, kikapcsolás után is megmaradnak a rögzített diagramok. A jelenleg 16 MB-os tárhely mintegy 50 percnyi mérési időtartamot biztosít – ami egy mérés rövid időtartamát tekintve akár 200-300 mérés rögzítését jelenti –, azonban bármikor egyszerűen bővíthető nagyobb kapacitású kártya behelyezésével. A mért eredmények számítógépre tölthetők, a diagramok kiértékelése is ott történik diagramszerkesztő szoftver segítségével. A műszer minden méréssorozat előtt – azaz minden bekapcsolást, vagy méréssorozat-letöltést követően – kalibrálásra vár a használójától, addig semmilyen mérést nem végezhetünk vele. Mivel a mérése-

it csakis a g-szenzor végzi, kézenfekvő a kalibrálás módja: a mérőegység vízszintes nyugalmi helyzetében rögzítjük a rá ható 1 gn nehézségi gyorsulás értékét, majd az egységet 180°-kal a hátlapjára – azaz a „feje tetejére” – fordítva rögzítjük a -1 gn gyorsulási értéket, hiszen ilyenkor pontosan ellentétes irányban hat a nehézségi gyorsulás a szenzorra a műszer belsejében. Ezzel a pontos nullázás is megvan, valamint a szenzor erősítése is precízen be van hangolva. Ezek a felhasználás miatt fokozottan lényegesek a már korábban említett, integrálással létrehozott sebesség- és elmozdulás függvények miatt. A kalibrálás módja miatt az elő- és hátlapra semmilyen kiálló kezelő- vagy visszajelző szerv nem került, a csatlakozók, nyomógombok a műszer oldalán kaptak helyet.

Összegzés: Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Felvonóvizsgáló Laboratóriuma felkészült az UCM védelmi rendszerek szabvány szerinti, tanúsítási eljáráshoz szükséges vizsgálatok maradéktalan elvégzésére. A biztonság a felvonó gyártók, a szerelők, az üzemeltetők és a felhasználók együttes érdeke. A Felvonóvizsgáló Állomás Laboratóriumában a biztonságtechnikai vizsgálatok mindenkor maximális színvonalon történtek. Ahhoz, hogy ez a jövőben is így legyen, a labor folyamatosan és fokozatosan fejlődik, megújul. A fent említett fejlesztés bemutatása csak ízelítőként szolgált, emellett számos további törekvés irányul arra, hogy csak biztonságosan üzemelő, megbízható felvonók kerüljenek forgalomba.

Bartucz Miklós Felvonóvizsgáló Állomás Laborvezető

 +36 1 399 3600 / +36 26 501 120  [email protected]


hing ton Post ínában a Was eg jelent ci knemrégiben m és 2013 köke szerint 2011 nt készítettek, zött több beto a teljes X X. t Á llamokban mint az Egyesül ág gyorsaba hata lmas orsz században. Ez következő int va la ha: az el ban vá ltozik, m 40 t 0 mil lió dben több min néhány év tize a nagy váromajd vidékről kínai költözik zajlik ez az csak Kínában sokba. De nem atrend – a k nevezett meg urba nizációna ész világon a tségkívül az eg X X I. század ké ül emellett ada lesz. Felmer városok évszáz n a hata lmas léma is: ezekbe eg y másik prob i az eg yenn létre kell hozn megavárosokba t között. A et és a természe súly t a városi él természetbe! pontok mottó: vissza a rosi megaköz A hata lmas vá kvő és re ltö terjed nek a fe lbelül bozótt űzként rü kö e okba n. 2050 -r ,sa ön fejlődő ország ld Fö a k majd ün él an rd liá il rosi tekilencm zokban, nagy vá lis po ro et m g i saját többsé ár ma is feszeget m g lá vi a e D vekedés rületen. helyen, ahol nö b öb gt le a it szóval határa hány eg yszerű né a m lé ob pr , szénvan. A dögi kör, szmog ör ó: at lh la og tás. Az összef energiafog yasz , ás jt sá oc ib -k dioxid rosi terüerint a nagy vá sz se lé cs be ENSZ rván háergiakészlet du en es sz ös az letek iközben ná ljá k fel – m sz ha ét ed gy alékát romne alig három száz k ne né zí ls fe a Föld ha ladás adjá k. nagy városok a a r ko ak an gy U ontjai is ltozások közp vá i m al ad rs tá és a a foglaltő az oktatás, he ér el t It . en eg yb t jót tesz városi környeze gy na a , ás at , előkozt és a ku ltúrának k na ok ás oz lk a vá lla politikai rsadalom és a tá i ár lg po a segíti endjeivel ját. A holnap tr ió úc ol ev s dé fejlő sztetik a kozások arra ké ra vá s to la so kapc és a tudóaz építészeket t, ke ző ve er st dolgozváro a próbáljana k ki m ár m gy ho t, soka l, hogyan ndolásokat arró go el új z, és er ni m világban jövő városai. A a ki d aj m ek nézn példáu l, trendek eg yi ke zó ko at ut m ma nagy váák szorítani a dj tu za ss vi k minhogy geleit és kezeljé un zs nd to be k roso orlatilag umusát: a gyak m s ro vá gy na den városlakók logisztikát. A n la at at dh ol tni kermeg is kibontakozta an sb ro vá a ik kezd t. A TÜ V et és tudásu ka ük dv ke dő ke tész ntése ezútta l éleskörű kiteki sz l na ur Jo D SÜ toronyhási zöld labort, a ro vá ri pú ga in a sz hány olyan trendjeit és né jn zá di ld zö k za meg közevíziót vizsgá lt ő éd tv ze ye rn kö i-fi filmt mintha eg y sc ke ye el am l, rő lebb a ki. ből vágtak voln

Vajon a jövő nagyvárosai képesek lesznek-e élhető egyensúlyt teremteni beton és növényzet között? A szingapúri Hotel Partroyal on Pickering szálloda (lásd a bal oldali fotót) kiváló példája ennek. A „Jövő városa” elnevezésű kutatási tervben (illusztráció lent), a Fraunhofer Society olyan kérdésekre keres válaszokat például, hogy miként tudjuk majd ésszerűen felhasználni a rendelkezésünkre álló teret.

K

I S O R Á V

K E P É K o JÖV

jd a F öldön, a m l é r e b m e illiárd tondzsungelek 2 0 5 0 -ben kilencm e b A . n ke te le városi terü és többségük nag y , város tervező k k ze s é ít p é z a n ekébe visszahozni a felf rissítése érd k e zn ke e y ig n öző módoko tudósok különb si környezetbe. ro á v a t te ze s é term

Illusztráció képe llschaft (lent)

aunhofer Gese

m-Hall (fent), Fr

k: Patrick Bingha


R ZÖLD LAapBróOvárosállam Malajzia

sterSzingapúr, az építészet és váro ld zö a , én sk üc déli cs ak tekintópusi laborján tr ta aj yf eg s vezé ndel kező lió la kossal re il m 4 5, z A . módon hető át számta la n en ek év s ro vá nagy ságot, és ni a fenntar tó te gí se tt ze ke nsúlyt ig ye zetvédelmi eg ye ye rn kö a ni oz létreh lók el leodó felhőkarco or ap sz e yr eg – az ssza hozni ig yekeznek vi k so ko la A . . Pár év nére rosi dzsungelbe vá a t te ze és rm a te arág nőtt an eg y teljes ip rb pú ga in Sz t alat át, hogy ecia lizálta mag sp ra ar y el am ki, nyháza kzzon létre toro ho t te le rü te zöld a szürke épületekben – pi le te kó la és ban tű nni a a kezdenek el ár m ok at kz lo t, amehom ggönye mögöt fü k ye én öv ón kúsz k, hanem a igént termelne ox ak cs m ne lyek ogatja ezt a A kormány tám . ik el ny el is t hő li, ezálta l tést, mert úg y vé sí dő er es eg ől függ minősége. z város levegő és eg az ó at th javí t, ha nem ba n a természe lá ta ál ak cs Nem rni látszik daság is visszaté az őg ez m a a ag m bu kkanna k re több helyen gy E a. sb ro vá a tején, ahol a középületek te a k te er sk ki l fe t és spenóek la kosai babo et ül ép ző ye rn kö kertek eg y. Ezek a városi ek en zt es rm te t to volságokat, k a szál lítási tá ti dí vi rö le t sz ré ox id-k ibokentik a széndi ök cs en ős nt le je ök kenteni az szt segítenek cs ré ás m , st tá áj cs rt mér tékét. élelmiszerimpo es ég lts kö en ig rk, Chicarosok, New Yo vá i at ug ny a e D zték már Berlin is felfede és l ea tr on M , go azdaságot. tetőkert-mez őg a ak kn u ag m kertészkedés m csupán a ne á zz ho ég M Fraunhofer effen Braun, a St . tt ia m e öm ör ent and Orork Managem W r fo e ut it st In szer vezési unhofer Munka ra (F on ti za ni ga e, és a “Jövő csopor tvezetőj Intézet) eg yik zés társalapísi kezdeménye városa” kutatá ster vezők azta meg a váro tója, íg y foga lm t ál ló eg yi k városlakó előt és eg yre több kön tú lmu, saját terü letü legk riti kusabb megoldani og yan tudjuk tató kérdést: “H ntes, mind gy mind vízszi a problémát, ho gésszerűbyban a lehető le függőleges irán fel a területet?” ben haszná lju k


V H

O R MIK K O S O R Á V

ldterüÉLO DIZÁgeJN csak növeli a zö

Callebaut


organikus mutatta képzel,eVt incent Callebaut

Illusztráció kép:

sé A tervezés szép zet eg yre át: a buja növény ág ss no sz ha k lete etek dizájn et kap az épül ep er sz b ob gy na ag toronyA zöldben gazd . tt zö kö ei em el a szingapúri kivá ló példája k yi eg ek et ül ép A Woha épíl on Pickering. ya ro rk Pa el ot H etet a német l tervezett épül ta ál g cé i et sz té égével al kotn Taraz segíts ri hi Sc z, és ít ép ronyépület méter magas to 89 A . eg m k tá w n között) nt és Chinato po öz kk n ba (a zöld ta karóét a dzsungel ös nt kö ke ür sz yok, apró lmafák, pá frán pá : te él er cs ra já ívelő erkédnek a szélesen ke ve nö ok kr bo ek teraszos ább Bali szigetén nk gi le – en ek ly lékeztetnek. rizsföldjeire em zetvédel m i atóbb környe A legelőremut en lévő zöldhogy az épület csavar ebben, olya n nagy, lati lag kétszer terü let gyakor t terü let. Ez et álta l elfoglal mint az épület tszer anny i jelenti, hogy ké eg yben azt is t amenny i a épületen, min növény nő az an a trópulna. „A múltb földön nőtt vo nazokat az gy városai ug ya si terü letek na mint a ny ut alka lmaztá k, épületstílusoka ő építésze, az épület tervez gatiak – va llja haszná lta k. eget és betont Taraz. Acélt, üv zdik ezeket az emberek ke Mára azonban el kü lönítyokat” eg y jól a „trópusi torn Hasonlóan ának tekinteni. hető épületfajt rópában az kert aratott Eu úttörő jellegű si osco Ver tiefano Boeri „B olasz építész, St lag eg y fügami gyakorlati ca le” épülete, szén. Boeri ilánó észa ki ré gőleges erdő M éter maga, il letve 112 m iker tornya i 80 elyekre 900 erkélyek kel, am sa k, hata lmas ültetett. A lönböző bokrot fát és 5000 kü gy eg yfajta epe eg yrészt, ho növények szer t biztosítsagkondicionálás természetes lé számára, n lévő la kások na k az épületbe et él minőséak kü lönleges és a ház la kóin degy ikéhez A 113 la kás min get hozzanak. y ta lpalatny i s kert, vagy eg tartozik eg y ki zetnek vis�enete: a termés erdő. Boeri üz beleér tve ie a városba – „Bosco sza kellene térn A . a madarakat is ületek a rovarokat és ép ny te tava ly a Toro it ma Ver tica le” nyer ya rn ag ydíját. Iker to iként m Nemzetközi N , ra ának tartjá k ar pekle már úttörő péld te kó épült, magas la gy ho és lehet a betonból t, te a zöld növényze a” us íp be vissza hozni ot ot ő városainak pr nézne ki a „jöv eti Múzeum). (Német Építész

eg yesíA belga építész t és a természet ze ye rn kö si ro ját. Az be a vá ikálisabb verzió ad gr le k yi eg k téséne ek, vagy„archibiotect”-n át ag m ön sz , hogy a építé vezi, mivel célja ne k ne sz té pí is bioé ndszereivel s környezeti re lje te t, te ze és term – és ös�tse a városokba pí le te za ss vi tt eg yü ta la terítészettel. Az ál ép az lja go an szeh zsban és nyépületek Pári ro to as ag m tt veze k olda lán n leginkább a fá ba sá ro vá en Senz nek. Egy kra emlékeztet bá m go gy na növő tek teljeezek a szerkeze an gb lá vi lis ideá ületekben nnének. Az ép le ak tó lá el ön sen lastavak esztenek, sőt, ha rm te t ke ge sé zöld rbinák és energiát széltu z A k. na n va is ak főzni, ik, ezzel nemcs el rm te ek m le nape sok, irodák, is lehet. La ká i n te fű m ne ha ss klubok éttermek, fitne k, za há ín sz , ik moz eg ta lá ljá k mind-mind m ok ás oz lk lla vá és ásul minden ületben – ráad ép az et ük ly he zsi ön korérhető. A pá ri el an os og al gy ka l szeretné -ig 75 százalék 50 20 at yz án m -k ibocsátáros széndioxid vá a i en nt ke ök cs ut eg y olyan ésük re Calleba ér lk fe ő az t; sá y tele van tervezett, amel ot nt po öz sk ro vá legző növézívó, ox igént lé ls fe ot og m sz a javíthat ná k yek jelentősen el am l, ke ek ny fővárosban. égét a francia ős in m gő ve le a közlekedés édő tornyok a tv ze ye rn kö A tési költsélásáva l és a hű ká du re ős nt le je zt hata lmas ításával eg yrés or sz za ss vi k ge oxid-k ibokentik a széndi ök cs en kb té ér m édesvizet t jóva l kevesebb sz ré ás m t, ás át cs ultúra és az a tervezett vízk l fe ak ln ná sz ha tehát minivén. Callebaut ré s té űj gy íz őv es területeken ez a nagy városi városokat terv ergiát és az képében az en belül. Az ő jövő felhasználtermelni, ahol ételt ott kell meg ve is van az já k azt. Már ne já k és elfogyaszt ház-erőmű toronyház-üveg álta la tervezett raper”-nek, kének: „farmsc speciá lis keveré m karcolócoló után „far azaz a felhőkar el. na k” nevezték


V H

TÜV SÜD történelem:

A TÜV SÜD ÉS AZ OKTOBERFEST Minden az ökrökkel kezdődött, amikor a Bajor Kazán-felülvizsgálati Egyesületa TÜV SÜD előfutára megkezdte tevékenységét a híres Theresienwiese-n, Münchenben. A feladat az új ökörsütő nyársak forgatásához használt gőzgépek vizsgálata volt. A munka a hetedik nemzeti lövészversenyre való előkészület részeként zajlott, amelyet abban az évben júliusban és nem októberben rendeztek meg. Az Oktoberfest csak 85 évvel ezelőtt került a vállalat feladatai közé. 1930-ban a mérnök Karl Crocet és munkatársait bízták meg a vásár területén levő vásári szórakoztató berendezések vizsgálatával, amely 3 hullámvasútból és 3 olyan csúszdából állt, ahol az utasoknak egy futószalagon kellett egyensúlyozniuk. Ez volt a kezdete egy olyan tevékenységnek, amellyel a TÜV SÜD egyedülálló szakértelmet szerzett először Németországban, majd az egész világon.

ÉLD ÁT AZ IZGALMAKAT A TÜV SÜD napjainkban piacvezető a vidám- és élményparkok biztonsági vizsgálatának területén. A TÜV SÜD Csoport ezekben a vizsgálatokban 150 éves hagyományra tekinthet vissza, amely a Kazán-felülvizsgálati Egyesület alapításával kezdődött.


Hol kaphatok rántott húst sült krumplival? Merre találom a mellékhelyiséget? Hol vehetek ragtapaszt? A „Gyermekbarát” tanúsítványt azok a vidámparkok kaphatják meg, amelyeket kifejezetten a gyermekek biztonságának, kívánságainak szem előtt tartásával terveztek. A biztonságos berendezések mellett egyéb fontos szempontokat is figyelembe kell venni, mint például a gyermekek számára megfelelő ételek kínálata, a mellékhelyiségek száma, mérete, az elsősegély nyújtásához szükséges eszközök, stb. A TÜV SÜD „Zöld Vidámpark” tanúsítványt ajánl a környezettudatos és fenntartható berendezéseket alkalmazó parkoknak.

Az elmúlt 30 év ”LEG”-jei

Hívjanak orvost! A szórakoztató berendezésekhez használt technológia az 1950-es évektől kezdve megváltozott. Minden összetettebb és gyorsabb lett. Például, amikor a TÜV SÜD munkatársai a gyorsan pördülő eszközöket vizsgálták, nemcsak a számítógépüket vitték magukkal a berendezés szerkezetének ellenőrzéséhez, hanem orvosokat is bevontak a folyamatba. Elvégre ezekben az eszközökben pördülve a saját súlyának ötszöröse terheli az emberi testet és ezt a terhelést nem mindenki képes elviselni.

Gyerekek? Hozd magaddal oket!

A LEGgyorsabb, a LEGnagyobb, a LEGmagasabb.

Mik azok az ”ideiglenes építmények?” Globális szakértelem Napjainkban a TÜV SÜD szakértői világszerte ellenőrzik a vidámparkokat, vásárokat. A TÜV SÜD vizsgálatain való megfelelés egyet jelent a nemzetközi minőséggel. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a szórakoztatóipari berendezések üzletág volt az első üzletágak egyike a TÜV SÜD AG életében, amely 2001 óta a bevételének több mint a felét már Németországon kívülről szerzi.

Ezekben a berendezésekben ülve a levegőben repülhetünk. De magát a szerkezetet szilárdan és biztonságosan kell a földhöz rögzíteni. A TÜV SÜD gondoskodik arról, hogy ez így is legyen. A német terminológiában ezeket a berendezéseket „ideiglenes építményeknek” nevezik, és ezt a kifejezést használják a német építési szabályzatokban is. Az „ideiglenes építmények” szerkezeti elemek, amelyeket azzal a céllal terveztek, hogy ismételten felállíthatóak és elbonthatóak legyenek különböző helyszíneken. Ezek közé tartoznak többek között az óriáskerék, a hullámvasút, a körhinta, a dodzsem valamint a lelátók, a cirkusziés rendezvénysátrak is.

Az elmúlt 3 évtized leglátványosabb berendezései, amit a TÜV SÜD tanúsított: •

• • •

a „Thriller” a párizsi Disneylandben, amely 1986-ban a világ legnagyobb mobil hullámvasútja volt, a „Singapore Flyer” a világ legmagasabb óriáskereke, a „Star Flyer” a koppenhágai Tivoliban a világ legmagasabb hintája és a világ leggyorsabb hullámvasútja Abu Dhabiban a Ferrari World-ben.


A Nemzetközi Betonszövetség tevékenységérol

Társaságunk két mérnöke, Dr. Madaras Gábor és Várdai Attila is tagjai a fib nemzetközi munkacsoportjainak, melyek elsősorban a beton tartósságával és a meglévő betonszerkezetek tervezésével, valamint szerkezet-megerősítéssel kapcsolatos kérdéseket vizsgálják.

A fib, azaz a Nemzetközi Betonszövetség 1998-ban alakult meg, a korábban elméleti vasbeton-kutatással foglalkozó CEB és a feszített betonszerkezetek gyakorlati problémáit vizsgáló FIP nevű szervezetek egyesüléséből. A fib, mint non-profit szervezet célja elsődlegesen a vasbeton szerkezetekkel kapcsolatos kutatási eredmények összegzése, értékelése és felhasználása a tervezéshez kapcsolódó szabályozás kialakításakor. A fib, nemzetközi szervezetként a világ minden tájáról érkező kutatók és szakemberek bevonásával, munkabizottságokba tömörülve, több lépcsőben dolgozza ki a vasbetonszerkezetek egyes területeinek szabványosítását. A magyar tervezési segédletek és kézikönyvek már a 70-es években is gyakran hivatkoztak az akkor még CEB kutatási eredményeire és szabályzati anyagaira. A közelmúltban (2010-ben) hazánk is átültette a tervezési gyakorlatába a tartószerkezetek tervezésére vonatkozó európai szabványokat, amelyek betonszerkezetekre vonatkozó fejezete javarészt a fib által kidolgozott (nemzetközi) Model Code előírásain alapszik. A kutatási eredmények rendszeres publikálásával a szervezet tagjai folyamatosan értesülnek a méretezési elméletek fejlődéséről, így hamar képesek beültetni szakmai gyakorlatukba a naprakész tudásanyagot. A Magyar Tagozat negyedévente jelenteti meg a Vasbetonépítés c. folyóiratot, amelyben hazánk betonnal kapcsolatos kutatási eredményeit és nagyobb vasbetonnal készült épületeit mutatja be. Évente a tagozat angol nyelvű összefoglalót ad ki. Társaságunk két mérnöke, Dr. Madaras Gábor és Várdai Attila is tagjai a fib nemzetközi munkacsoportjainak, amelyek elsősorban a beton tartósságával és a meglévő betonszerkezetek tervezésével, valamint szerkezet-megerősítéssel kapcsolatos kérdéseket vizsgálják. Mivel az Építőipari Szolgáltatások Osztály tevékenységének domináns része a tartószerkezetekkel kapcsolatos műszaki szakértés, ezért a bizottsági munka során szerzett tapasztalatok nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy megrendelőinket megfelelő színvonalon szolgálhassuk ki. Várdai Attila Osztályvezető Építőipari Szolgáltatások Osztály


 +36 1 399 3600  [email protected]


Az ÉMI-TÜV SÜD Kft Magyarországon elsőként szerzett akkreditációt, az új EN ISO 9606-1 szabvány szerint, hegesztők minősítő vizsgáztatására, tanúsítására.

Az EN ISO 9606-1 szabvány Közeleg az acélhegesztők minősítésére vonatkozó új EN ISO 9606-1 szabványra való átállás végső, 2015. október 1-jei határideje! Áttekintő táblázat az EN ISO 9606-1:2013 szabvány szerinti hegesztővizsga hozaganyagainak csoportosításához (hegesztőanyagok alkalmazható szabványainak felsorolása)

Átállási információk! 2013 decemberében jelent meg az EN ISO 9606-1:2013-12 nemzetközi szabvány, amely acélok ömlesztőhegesztését végző hegesztők minősítésére vonatkozik. Több mint másfél éves átmeneti (együttes érvényességi) időszak után az EN ISO 9606-1 szabvány 2015. október 1-jétől váltja le véglegesen az EN 287-1:2011 szabványt. A szabvány magyar nyelvű változata, az MSZ EN ISO 9606-1:2014 előírás 2014 áprilisában jelent meg. 2015.09.30-án lehet utoljára EN 287-1 szerinti hegesztőminősítést/tanúsítványt kiállítani, amely lejáratáig, azaz a hegesztés dátumától számított két évig lesz érvényes. 2015. október 1-jétől már csak az EN ISO 9606-1 szerint lehet hegesztő minősítést kiállítani. Az EN ISO 9606-1 szerinti hegesztő minősítések a megrendelő választása alapján két, és újdonságként, hároméves érvényességgel is kiállíthatók. Kétéves érvényesség választása esetén a hegesz-


tőminősítés, a szabványban leírt feltételek teljesülése esetén, további két évre többször meghosszabbítható. Minden meghos�szabbításkor, a korábbi gyakorlattól eltérően, kötelező a hegesztőnek elméleti vizsgát tennie. Az új, hároméves érvényesség választása esetén, a három évet követően a hegesztőnek új vizsgát kell tennie, amelyről új minősítést/tanúsítványt kap. Az EN 287-1 szerinti hegesztőminősítések 2 éves meghosszabbítása csak azokban az esetekben lehetséges, amikor a minősítés lejárati dátuma 2015. október 1-je előtti. A 2015. október 1-jei, vagy későbbi lejárati (érvényességi) dátumú EN 287-1 szerinti hegesztőminősítések két-

éves meghosszabbítására nincs lehetőség, még akkor sem, ha arra 2015. október 1-je előtt kerülne sor, mivel a meghosszabbítás a lejárati dátumhoz képest jelent két évet és nem a meghosszabbítást igazoló aláírás dátumától. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Magyarországon elsőként szerzett akkreditációt (2014.12.17), az új EN ISO 9606-1 szabvány szerint, hegesztők minősítő vizsgáztatására, tanúsítására. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. ezzel megtartotta vezető pozícióját az állandó kötéseket készítő személyek tanúsítása területen is, mivel az ÉMI-TÜV SÜD Kft. rendelkezik évek óta a legszélesebb körű nemzeti akkreditációval ezen a területen.

Az új EN ISO 9606-1 hegesztőminősítő szabvánnyal kapcsolatos további fontos információk: Wiegand Krisztina Osztályvezető Ipari berendezések és Hegesztéstechnikai Osztály

 +36 26 501 140  [email protected]


Áttekintő táblázatok az EN ISO 9606-1:2013 szabvány szerinti hegesztővizsgáztatáshoz (A táblázatok a szabvány csak bizonyos részeit tartalmazzák, a szabvány teljes megismerését és alkalmazását nem helyettesítik!)



ISO 50001

Az energiamegtakarítástól a jövedelmezoségig vezeto út Az energiatakarékosság érdekében bevezetett szervezeti szintű energiairányítás vajon egy olyan eszköz, amely termelékenységhez és jövedelmezőséghez vezethet?

Az ISO 50001 szabványnak megfelelő energiairányítási rendszerrel a szervezetek képesek: A meglévő energiaigényes berendezéseket jobban kihasználni Az energia rendszert integrálni más szervezeti irányítási rendszerekkel. Az energiahatékonyságot támogatni a teljes ellátási láncban

Miért érdemes letölteni az ISO 50001 tanulmány anyagát?

Az ISO 50001 rendszerrel megtalálható, hogyan lehet javítani a termelékenységet és a jövedelmezőséget Megérteni a 4 fázisát az ISO 50001 energia rendszer bevezetésének és fenntartásának

A TÜV SÜD tanulmány letöltésével több információt találhat: www.emi-tuv.hu

Gyöngy István Osztályvezető Management Service Osztály


 +36 26 501 156  [email protected]


Fémsilók méretezése porrobbanásra Összefoglaló A porrobbanás a silók tervezése során sok esetben a kritikus tehereset lehet. Fémsilók felülvizsgálatával szerzett tapasztalataink alapján a korábbi gyakorlat általában elhanyagolta ennek a rendkívüli terhelésnek a figyelembevételét a tervezés során. A porrobbanásra nem méretezett szerkezetek gyakran szorulnak megerősítésre, vagy lefúvató panelek beépítését igénylik. Cikkünkben ismertetjük a porrobbanás jelenségét és bemutatjuk a méretezés elvi alapjait, valamint összefoglaljuk a hatályos szabályozás főbb előírásait. Kulcsszavak: porrobbanás, redukált nyomás, lefúvatás, hasadó panel, fémsiló

1. A porrobbanás jelensége A silókban tárolt anyag, vagy az arról leváló por berobbanása az elmúlt évtizedekben világszerte több katasztrófához vezetett. Tanulmányunkban ismertetjük az esetleges porrobbanás kialakulásához szükséges körülményeket, illetve bemutatjuk a tervezéshez szükséges paramétereket. Silók felülvizsgálatával szerzett tapasztalataink alapján a rendkívüli terheket legtöbbször a tervezők nem vették figyelembe a méretezés során. Cikkünkkel a rendkívüli állapotok jelentőségére szeretnénk felhívni a figyelmet. Egy számpéldán keresztül bemutatjuk a közelítő méretezés végrehajtásának menetét is. 1.1 A jelenség kialakulásának feltételei Nagyobb éghető szilárd anyagok a hevítés hatására lassan elégnek, mert a kedvező (nagy) térfogat-felület arány miatt az égésben közvetlenül résztvevő felület korlátos [1]. Emiatt a felszabaduló energia azonnal disszipálódik is. Finom, levegővel keveredett porok esetében eltérő viselkedést tapasztalunk, ugyanis az oxigénnel közvetlenül érintkező felület jelentősen megnő, ezért az anyag begyulladása is hirtelen (egyszerre nagyobb közeg bevonásával) megy végbe, ebből adódóan zárt térben a belső nyomás hirtelen megemelkedik. A porrobbanás kialakulásához (1,0 mm-nél kisebb szemcsemérettel rendelkező) por, megfelelő porkoncentráció, oxigén, valamint gyújtóforrás szükséges. A gyakorlatban előforduló porok esetén a részecskeméret 0,001-0,1 mm [2]. A porkoncentráció a por lerakódásával és felkavarodásával erősen változik, egy silón belül lokálisan eltérhet a teljes silóra meghatározott átlagértéktől. Adott anyagokhoz alsó- és felső- por-


koncentráció értékek (robbanási határértékek) határozhatóak meg. Robbanás a két határ közötti koncentráció esetében lehetséges. 1.2 Modellezéshez szükséges paraméterek A tervezéshez a porrobbanás jelenségének modellezése szükséges. Megállapodás szerint a porrobbanás nyomásfejlődése alapvetően a zárt térben kialakuló legnagyobb robbanási nyomással (pmax; [bar]) és a nyomásnövekedési sebességgel ((dp/dt)max; [bar×s-1]) jellemezhető. Ezek a paraméterek kísérletekből meghatározhatóak. A nyomásnövekedési sebesség értéke 1 m3-es tartályban meghatározva számszakilag egyezik a robbanás hevességére jellemző számmal (KSt; [bar×m×s-1]), amelyet a tervezéshez (a leggyakrabban előforduló anyagokra meghatározva) a rendkívüli terhek felvételéről szóló (EN 1991-1-7 jelű) szabvány D-melléklete tartalmaz. 1.3 Védekezés alapelvei A porrobbanás kialakulása elkerülhető, ha a fenti kiváltó okok valamelyikét teljes biztonsággal kizárjuk. Ez azonban a gyakorlatban nem megvalósítható, úgyhogy arra kell törekednünk, hogy a szerkezet: • vagy ellenálljon a zárt térben kialakuló maximális nyomásnak (pmax) • vagy lefúvató felületek beépítésével lecsökkentsük a belső túlnyomás lehetséges értékét egy olyan szintre (redukált nyomáspred,max; [bar]), amit a szerkezet már képes elviselni. A következő fejezetekben bemutatjuk a hatályos előírások méretezésre vonatkozó előírásait.

2. Hatályos eloírások szerinti méretezés 2.1 Szabvány szerinti képletek A vonatkozó szabványok (EN 1991-1-7, EN 14491, EN 14797) a fenti alapelv figyelembevételével intézkednek a megfelelőségről. Az előírások szerinti egyenlet segítségével azt a szükséges lefúvató felület méretét kell meghatároznunk, amellyel a maximális nyomás (pmax) a redukált nyomás (pred,max) értékére csökkenthető. Az EN 14491:2006 az alábbi képleteket közli a szükséges felület számításához:

(1)

(2)

0,1 bar≤ pred,max< 1,5 bar között a felület alapértéke a következő:

(3)

1,5 bar≤ pred,max< 2,0 bar között A értéke megegyezik B-vel: A=B A lefúvató felület tervezési értéke a hatékonysági tényezővel (Ef) módosítandó, ami a lefúvatás gátoltságát veszi figyelembe:

Az (1) képletben pstat értéke a beépített lefúvató felület (pl. hasadó-, vagy nyílópanel) megnyitási nyomásának az értéke, a lefúvatás (tehát a nyomáscsökkenés) ugyanis csak egy kritikus nyomásértékét meghaladóan kezdődik meg. Az L/D arányszám a siló geometriájának függvénye, V a porrobbanás kialakulásához figyelembe vett por-levegő keverék térfogata. Az (1)-(4) képletek érvényességi tartományát az előírás szintén meghatározza. A számítás során feltételezzük, hogy pred,max értéke azo-

(4)

nos a szerkezet által felvehető nyomással (a szerkezet teherbírásával). Amennyiben a végeredményként kapott felület nagysága meghaladja a racionálisan beépíthető méretet, akkor gazdaságosabb lehet a szerkezet gyenge pontjainak megerősítése. Ezzel pred,max értéke növelhető, ami végeredményben a szükséges lefúvató felületet csökkenti. Az optimális arány mindig az adott szerkezet kialakításának (valamint a szerkezeti-, illetve a tárolt anyagra vonatkozó anyagtulajdonságoknak) függvénye.


2.2 Alkalmazható feltevések a számítás során Látható, hogy a figyelembe vett térfogat növekedésével növekszik a redukált nyomás kialakulásához szükséges felület is (1-es képlet), tehát a számítást mértékadó esetben üres siló feltételezésével lehet elvégezni, ahol a por-levegő keverék térfogata a siló belső térfogatával egyezik meg. Ez a számításokat jelentősen egyszerűsíti, ugyanis a siló üzemi terheivel nem szükséges egyidejűnek tekintenünk a rendkívüli állapotot. A térfogat és az L/D arányszám meghatározásakor a szabványban ismertetett módon kell eljárni, az elhelyezett panelek pozícióit figyelembe véve. Közismert, hogy impulzív terhelésre az anyag viselkedése a statikus terhelésnél tapasztaltakhoz képest eltérő. Acél esetében a rugalmassági modulus értékében érdemi változás nem tapasztalható, de az anyag folyáshatára jelentékeny mértékben megnő (ezzel a rugalmas viselkedés tartománya is kiterjedtebb). A szilárdság-növekmények számítására a szakirodalom [3] ajánlásai használhatóak. Megrendelői igény függvényében a tervezés során dönteni kell a siló porrobbanást követő használhatóságának követelményeiről. Az üzemeltethetőség biztosításához a képlékeny deformációk általában nem engedhetőek meg, emiatt a méretezést is célszerű lehet lineárisan-rugalmas elmélet szerint (de a gazdaságosság miatt a fenti dinamikus anyagjellemzők felhasználásával) elvégezni. Hegesztett kapcsolatok esetében, mivel a hegesztési varratok viselkedése az alapanyagéhoz képest ridegebb, a szilárdság-növekmények óvatos figyelembe vétele (esetleg a biztonság javára történő elhanyagolása) ajánlott.

3. Számpélda bemutatása Az alkalmazást egy számpéldán keresztül mutatjuk be. A példában egy ~20 m3-es (S235 anyagú) acélsiló megerősítésének közelítő számítását ismertetjük. A siló kialakítását az 1. ábrán mutatjuk be. Az ipartelepen található siló tárolt anyaga glutén. Az anyagra vonatkozó laboratóriumi kísérletek alapján a tervezés során a porrobbanásra való ellenőrzéshez szükséges alapadatok: pmax=7,8 bar; KSt=119,8 bar×m×s-1.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3]

www.dustexplosion.info Bokros, L.; Mannheim, V.; Siménfalvi, Z.; Szepesi, L. G.: Por- és gázrobbanás elleni védelem. Nemzeti Tankönyv kiadó (2009) TC on Blast-Resistant Design of the Petrochemical Committee of the Energy Division of the ASCE.: Design of blast-resistant building sin Petrochemical facilities, Proceedings ASCE, 22:2275-2280, (2010)


3.1 Eredeti szerkezet számítása A számításhoz végeselemes szoftvert használtunk. A helyes eredményekhez a modellezett geometriához meg kell határozni a végeselem hálónak azt a sűrűségét, ahol az eredmények reálisak lesznek (különös tekintettel a poligonizált ívekre). Ezt a kalibrálást praktikusan például a kazánképlet segítségével tudjuk elvégezni, az adott belső nyomásteherre ugyanis a modellnek a képlettel egyező eredményeket kell adnia (és a számított gyűrűerőnek a palást mentén egyenletesnek kell lennie).

A számítást lineáris-rugalmas elmélettel végezzük, tehát az addíció tétele alkalmazható, ezért a siló felületeire egységnyi belső nyomást (1,0 kN/m2) definiálunk, majd meghatározzuk a keletkező feszültségeket. Általános kialakítás esetében a mértékadó igénybevétel a siló kúpjának és zárólemezének csatlakozásánál található kapcsolatban ébred a síklemezt terhelő hajlítónyomaték hatására. Jelen esetben ennek értéke 10,0 N/mm2 (1. ábra). A figyelembe vett dinamikus szilárdság fyd= SIF×DIF×fy= 1,10×1,19×235=307,6 N/mm2 (ahol SIF és DIF a dinamikus szilárdság növekményei [3] alapján). Az ehhez tartozó redukált nyomás értékét az addíció tételének felhasználásával határozhatjuk meg: (5) Ekkora mértékű belső túlnyomás kialakulásához minimálisan 1,42 m2-es (pstat=0,125 bar megnyílási nyomású, teljes lefúvatást biztosító- Ef=1,0) hasadópanel szükséges. 3.2 Erősített szerkezet számítása A számított méret jelentősen csökkenthető, ha a zárólemez és a kúppalást csatlakozását merevítő bordákkal megerősítjük. A bordákat a síklemez teljes hosszában végig kell vezetnünk (ellenkező esetben a bordák közti lemezrész hajlítása válna mértékadóvá). A hasadópanelek elhelyezésénél üzemeltetési szempontokat is figyelembe kell venni, a siló hasznos magassága jelentősen nem csökkenhet. A lefúvatás irányát a környező épületek, berendezések függvényében kell meghatározni. Megjegyzendő, hogy a szerkezeten a panelek számára létrehozott új nyílások kialakítása feszültségcsúcsokat okoz, ezért a nyílások megfelelő merevítéséhez is kiegészítő szerkezetek tervezése szükséges.

1. ábra - a vizsgált siló geometriája és mértékadó feszültségei egységnyi belső nyomás hatására

A 2. ábra szerint a számpélda silóját végül a zárólemezen végigfutó (kétirányú) 12×120-as acél bordával merevítettük meg. A lefúvatáshoz 2 db 655×375 mm-es, téglalap alakú panelt helyeztünk el (összesen 0,49 m2-es hasznos lefúvató felülettel). A nyílások peremeit L70×70×7-es szögacéllal erősítettük meg. Ezzel a kialakítással a mértékadó feszültség az egységteherből 2,1 N/mm2, amiből pred,max=1,465 bar nagyságú redukált nyomás és 0,33m2-es szükséges felület számítható, tehát a kialakítás megfelelő. A mértékadó feszültség a megerősített esetben is lemezek találkozásánál kialakuló feszültséghez tartozik. A beépített siló lemezeit hegesztett kapcsolattal csatlakoztatták, ezért a biztonság javára a dinamikus növekmények nélkül is ellenőrizzük a kialakítást. Ebben az esetben a 2,1 N/mm2 értékű feszültségi maximumhoz mindössze pred,max=1,119 bar nyomás rendelhető (a szerkezet ellenállása lecsökkent), amely kialakulásához 0,44 m2-es lefúvatási felület szükséges, ami a beépített panelekkel éppen biztosított, tehát a bemutatott megerősítéssel a szerkezet még éppen megfelel.

Összefoglalás Cikkünkben összefoglaltuk a porrobbanás kialakulásának feltételeit és a hatályos szabályozás szerinti számítás alapjait. A gyakorlati felhasználásra egy mintapéldát mutattunk be, ahol egyszerűsítő feltevéseket is ismertettünk. Várdai Attila Osztályvezető Építőipari Szolgáltatások Osztály

 +36 1 399 3600  [email protected]

Madaras Botond Ügyvezető igazgató

 +36 1 399 3600  [email protected]

2. ábra - a megerősített siló erősítései és mértékadó feszültségei egységnyi belső nyomás hatására


ÉMI-TÜV SÜD

Tapasztalatcsere, tanfolyamok, konferenciák KÉPZÉSEINK Az ÉMI-TÜV SÜD az alábbi képzéseket kínálja Önnek: Energiairányítási menedzsment képzés

Környezetirányítási munkatárs képzés Környezetirányítási szakember képzés

Integrált menedzsment rendszerek vállalati auditor (MIR,KIR, MEBIR) képzés MEBIR munkatárs képzés Informatikai biztonságirányítási menedzser képzés Élelmiszerbiztonság irányítási képzés Problémakezelési és adatelemzési technikák képzés Six Sigma sárga, zöld és fekete öves képzések Lean Management tréning Autóipari ISO/TS képzések Menedzsment képzések

ÉMI-TÜV SÜD 2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tel.: 36 26 501 120 Fax: 36 26 501 150 Matolcsi Márta e-mail: [email protected] www.emi-tuv.hu FMK regisztrációs szám: 13-0792-06 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-1378 Engedély szám: E-000171/2014


Hírek. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja december XII. évfolyam, 23. szám. ÉMI-TÜV SÜD Hírek 1

Recommend Documents