HÍRADÓ. Közéleti és tájékoztató lap. ÚJ TESTÜLET A VÁROS ÉLÉN Az önkormányzati választás eredményeiről

XXII. évfolyam, 10. szám

2010. október

Hé t

da

7.

ol

az Be pr Eg szá og és m ra zs ol m ég ó ja ü iró gy l– i 1

l

Albertirsai

HÍRADÓ

Közéleti és tájékoztató lap

Megjelenik minden hónap első hetében Bővebb információ, archívum a város honlapján: http://www.albertirsa.hu

100 Ft

ÚJ TESTÜLET A VÁROS ÉLÉN A korábbinál kisebb, 11 fős grémium kezdheti meg a következő 4 évben a munkát az albertirsai képviselő-testületben Fazekas László polgármester irányításával. 6 órától 19 óráig a választásra jogosultak 45,6%-a élt szavazati jogával, ami viszonylag alacsony részvételi aránynak számít még országos viszonylatban is. A polgármesteri székért négyen szálltak ringbe. Közülük a korábbi városvezető, Fazekas László (független) fölényesen nyert 69,12%-kal. A második helyen Lebanov József (Fidesz) végzett 22,06%kal, míg Dr. Janik Zoltán (független) 6,11%-ot, Malya Carmen (LMP) pedig 2,7%-ot kapott. A 8 választókerület közül egyedül az 5-ösben alakult ki szoros végeredmény, itt Kovács Lászlóné független jelölt mindössze 0,19%kal előzte meg a szintén független Dávid Istvánt. Az 1. választókörzetben Dr. Pécsi Angéla független jelölt, a 2.-ban Sági Józsefné, a Függetlenek Albertirsáért Egyesület jelöltje, a 3.-ban Major Judit Mária, a Függetlenek Albertirsáért Egyesület jelöltje, a 4.-ben Elter János, az Albertirsa Polgáraiért Egyesület jelöltje, a 6.-ban Szőke Szabolcs Károly, a Fidesz jelöltje, a 7.-ben Szemőkné Szedlacsek Judit, a Függetlenek Albertirsáért Egyesület jelöltje, míg a 8-asban Durázi Jánosné független jelölt nyert. Kompenzációs listán

Fotók: Motyovszki Mária

Az önkormányzati választás eredményeiről

Kádár János, az Albertirsa Polgáraiért Egyesület, Lebanov József, a Fidesz és Kaáriné Kabay Lilla, a Polgári Kör Albertirsáért Egyesület jelöltje kerülhetett be a képviselő-testületbe. A településen induló jelölő szervezetek közül a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a

Politika, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Szocialista Párt nem tudott mandátumot szerezni. Az önkormányzati választásokkal egyidőben megtartott kisebbségi választásokon a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatba Gáspár Szilvia, Kunu Gusztávné, Kunu Sándor és Schneider Emese kerülhetett be, ők valamennyien a Lungo Drom színeiben indultak. A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat tagjai közé Csonka Mihálynét, NagyGyevi Péter Pálnét, Simó Károlynét és Szemőkné Szedlacsek Juditot választották, közülük mindannyian a Szlovák Unió színeiben indultak el a megmérettetésen. S.L.

Albertirsai Híradó

2

2010. október

VÁROSHÁZA

KÖSZÖNET AZ 1%-ÉRT

Tartalom

VÁROSHÁZA ............................................................................... 2-3. oldal KÖZÉLET ........................................................................................ 4. oldal KULTÚRA ........................................................................................ 5. oldal KÖZÉLET .................................................................................. 6-15. oldal AKTUÁLIS ............................................................................... 16-17. oldal SPORT ........................................................................................... 18. oldal KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK...................................................... 20. oldal

Fotó: Motyovszki Mária

Az Albertirsai FC Hold Sportegyesület köszönetet mond mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogatták a sportegyesületet az alapító okiratban szereplő céljainak elérésében. A 2009-ben felajánlott összeget, 383.573 Ft-ot sporteszközök vásárlására, tornaterem bérlésére fordította egyesületünk. Köszönjük a támogatást! Adószám: 18705906-1-13

Misányi László portré – 6. oldal

Városnapi beszámoló – 16. oldal

RENDŐRSÉGI HÍREK Az utóbbi időben több betörés is történt Albertirsa területén, az esetek kapcsán nyomozást folytatunk. Szeptember 27-én éjszaka szintén több alkalommal melléképületekbe törtek be ismeretlen tettesek, a bűncselekmények elkövetését követően a járőr forró nyomon, üldözést követően, rövid időn belül egy lakásban elfogta az elkövetőket, a lakásban megtalálható volt az egyik betörésből előzőleg eltulajdonított bojler is. Ennek az ügynek a kapcsán a helyszínen szintén megkerült egy segédmotormotor-kerékpár is, amelyet Cegléd, Ugyer területéről tulajdonítottak el ugyanezek az elkövetők. Külterületen alma tolvajokat értek tetten a járőrök, akik bár szabálysértési értékben akartak almát ellopni, mivel a helyszín bekerített helyen volt, ezért a cselekményük bűncselekménynek minősül. Havonta több alkalommal továbbra is folytatódnak a fokozott ellenőrzések, főleg a szabálysértésekre való figyelemmel, az ellenőrzések során szigorúbb rendőri intézkedésekre lehet számítani, ezekben az esetekben nem lesznek annyira elnézőek az intézkedő rendőrök az enyhébb szabálysértések elkövetőivel szemben sem. Az utóbbi hónapban elkövetett bűncselekmények közül tallózva néhány: Szeptember végén az egyik családi ház

udvarára kerítéskivágással hatoltak be ismeretlen tettesek, ezt követően kivágták a szúnyoghálót, majd a lakásba így bejutva onnan gyerekruhákat, gyerekjátékokat, valamint az udvari melléképületből terményt tulajdonítottak el. Családi ház ablakának betörésével hatoltak be ismeretlen személyek az épületbe, ahonnan csekély mennyiségű készpénzt tulajdonítottak el. Ismeretlen elkövető eddig ismeretlen módon jutott be egy lakóépületbe, ahol az egyik szobából készpénzt tulajdonított el. Melléképületbe lakatlevágással hatoltak be ismeretlen elkövetők, ahonnan elektromos szerszámokat, kerti gépeket loptak el. Az egyik családi ház postaládáját, kaputelefonját, valamint kerítését rongálta meg ismeretlen elkövető, mellyel a sértettnek kb. 90.000 forint kárt okozott. Albertirsa külterületén nagyobb mennyiségű akácfát vágtak ki, valamint tulajdonítottak el ismeretlen tettesek. Idegen személyek illemhelyre kéredzkedtek be az egyik házhoz, ahol a sértett jóhiszeműségét kihasználva ezt követően onnan különböző tárgyakat loptak el, melyek eltűnését a tulajdonos csak később vette észre. Egyéb: A rendőrség keresi annak a mounten bike kerékpárnak a gazdáját, amelyet a járőrök az egyik éjszaka folyamán az Albertirsa vasútállomás buszfor-

dulójában találtak lezáratlanul elhagyatva, majd szállítottak be ezt követően az Albertirsai Rendőrőrsre. A kerékpár jelenleg a rendőrőrsön van elhelyezve. Kérjük a tisztelt lakosokat, hogy az ingatlanjaikon lehetőség szerint jól látható helyen tüntessék fel a házszámot, mivel bejelentés esetén házszám hiányában – főleg az éjszaka folyamán – sokszor nehézségekkel jár a helyszín felkutatása, és a megfelelő cím keresésével járó időveszteség sokszor ahhoz is vezethet, hogy a bűncselekmény elkövetői eközben elmenekülhetnek. Előfordult már, hogy a házszám hiánya miatt a járőr véletlenül a szomszéd ingatlanon kereste az elkövetőt, aki eközben az igazi helyszínen a szomszédban a garázs mögött volt elbújva. Csak miután sikerült a helyszínt pontosítani, ezt követően sikerült felkutatni, valamint intézkedés alá vonni, ebben az esetben szerencsés módon. Valamint kérjük a lakosok segítségét, hogy amennyiben bűncselekményekről, vagy bűncselekmény során eltulajdonított tárgyakról információval rendelkeznek, hívják Osgyáni László r.ftzls-t a 06-53/370-007 vagy 06-20/4896719 telefonszámon, vagy forduljanak bizalommal a területen dolgozó körzeti megbízottakhoz, Csontos Károly r.tzl.-hoz, Gyarmati József r.ftőrm-hez, vagy Wéber Zsolt r. ftörm-hez. Ismét felhívnánk az idős személyek szomszédságában lakók figyelmét a nagyobb odafigyelésre, az idősek fokozottan veszélyeztetettek és nem csak az éjszakai órákban, segítség őket a telefonjukba a segélykérő számok beprogramozásával. Az azonnali segítséget igénylő ügyekben hívják a 06-20/9739021 telefonszámot a nap 24 órájában, vagy a Ceglédi Rendőrkapitányság ügyeletét a 06-53/310-066 telefonszámon.


2010. október

3

VÁROSHÁZA

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET CIKLUSZÁRÓ RENDES ÜLÉSÉRŐL Kellő méltósággal, politikai vitáktól és csatározásoktól mentesen búcsúzott a 2006-ban megválasztott albertirsai képviselő-testület cikluszáró rendes ülésén, megtárgyalva azokat a fontos kérdéseket, melyek a település életének folyamatos működéséhez nélkülözhetetlenek. Elsőként a Napsugár Óvoda szervezeti és működési szabályzatának módosításait vitatták meg és egyhangúlag támogatták a beterjesztett anyagot. 15 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadták a Helyi Építési Szabályzatnak a LIDL építéséhez szükséges módosításait, igaz voltak olyanok is, aki fontosnak tartották megjegyezni, hogy – véleményük szerint – ennek az áruháznak nem a kijelölt helyen, az Alberti Evangélikus Általános Iskola szomszédságában lenne a helye. Támogatta a várost irányító grémium azt a tervezetet is, amelyben a Polgármesteri Hivatal

és a településen önállóan működő intézmények együttműködési formáját fektették le. Elfogadták a 2010. évi beruházásokról szóló beszámolót is. Ebből megtudhattuk, hogy megkezdődött a Luther utcai óvoda konyhájának és a hozzátartozó kiszolgáló helyiségeknek a tervezése, a Dózsa György utcai óvoda új tálalókonyhájának tervezésével együtt. Elkészült a Márai Sándor Városi Könyvtárban az új vizesblokk, a Baross utcai útburkolat felújítása. Lakossági járdaépítési program keretében eddig 32 ingatlantulajdonos számára utalta ki a város az igényelt cementet. A Kolozsvári utcában a gyalogátkelő elkészült és a Baba utcai bölcsődeépítés is a terveknek megfelelő ütemben halad. A vasútállomás mellett készülő P+R, B+R parkoló közbeszerzési eljárása befejeződött, itt a munkák várhatóan 2010. december 31-re érhetnek véget. A szilárd utak kátyúzásának

FELHÍVÁS Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy Albertirsa Város Önkormányzata a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együttműködve kiírta a 2011. évre a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot felsőoktatási hallgatók számára a 2010/2011. tanév második és a 2011/2012. tanév első félévére vonatkozóan („A” típusú), valamint felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára („B” típusú). Részletes pályázati kiírás, pályázati űrlap városunk honlapjáról (www.albertirsa.hu) letölthető, illetve a Polgármesteri Hivatal Titkárságán kérhető. A pályázat benyújtási határideje: 2010. október 29. Albertirsa Város Önkormányzata

első üteme befejeződött, a második szintén az év végéig várható. Meghallgatta, és elfogadta a testület az Önkormányzat szakbizottságainak összegző beszámolóját is, a BA-KO Kft. vezetőjének, Balogh Árpádnak a kérelmével kapcsolatban viszont komoly vitára került sor, amely során többen kezdeményezték a napirendi elnapolását. Erre azután került sor, hogy az előzetesen egyeztetett paramétereket Balogh Árpád módosítani kívánta, végül az eredeti elképzelést fogadták el, egy-két határidő módosításával. Támogatták az Aquarius-Aqua Kft. kérelmét, és a tervezett elkerülő út engedélyes tervdokumentációja költségeinek a felét, 2,5 millió Ft-ot a város a cég számára átutalt. 200.000 forinttal támogatták a Tessedik Sámuel Általános Iskolában tervezett „Forog az idő kereke” programsorozat megvalósítáS.L. sát is.

FELHÍVÁS HÓELTAKARÍTÁSI MUNKÁKRA Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet Albertirsa kül- és belterületén elvégzendő HÓELTAKARÍTÁSI MUNKÁKRA a 2010-2011-es szezonra! A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó adatait, a rendelkezésre álló gépek adatait, továbbá a vállalási díjat Ft + ÁFA/munkaórában! A pályázat leadási határideje: 2010. október 26. 10:00 óra. Helye: Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala, Kása Zoltán környezetvédelmi előadónál. A pályázatot egy példányban, zárt borítékban kérjük leadni! Polgármesteri Hivatal

LOMTALANÍTÁS Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy Társaságunk 2010. őszén lomtalanítást szervez Albertirsán a köztisztasági szolgáltatással ellátott területeken. Lomtalanítással kapcsolatos tudnivalók: Időpontja: 2010. október 18.: a köztisztasági szolgáltatással hétfői napokon ellátott területeken; 2010. október 19.: a köztisztasági szolgáltatással keddi napokon ellátott területeken; 2010. október 20.: a köztisztasági szolgáltatással szerdai napokon ellátott területeken; 2010. október 21.: a köztisztasági szolgáltatással csütörtöki napokon ellátott területeken. Lom az a darabos háztartási hulladék, mely mérete miatt nem fér a közszolgáltatáshoz rend-

szeresített gyűjtőedénybe (kukába) (pl. berendezési tárgyak, bútorok, textíliák stb.). Teendő: Az elszállításra szánt lomot a megadott nap reggel 7 óráig az ingatlanok elé szíveskedjenek kihelyezni, mert a hulladékgyűjtő gépjármű elhaladása esetén a később kihelyezett lomot nem áll módunkban elszállítani! A közterületek tisztasága érdekében a szóródó anyagokat zsákban, dobozban szíveskedjenek kihelyezni! Fontos tudni, hogy társaságunk a lomtalanítás keretében az alábbi hulladékokat nem szállítja el: veszélyes hulladék (elektronikai hulladék, festékes doboz, állati tetem, gumiabroncs); fertőző és undorkeltő anyag; építési-bontási törmelék; kommunális ve-

gyes hulladék; autó- és gépjárműabroncs, illetve alkatrészek; gáztűzhely; kályha és egyéb nagyméretű fémtárgy; zöldhulladék. A lomtalanítási akció ideje alatt a rendszeres hulladékgyűjtő járat érkezési időpontja is eltérhet a megszokottól, ezért a kommunális hulladékot – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – reggel 7 óráig szíveskedjenek kihelyezni! Lomtalanítással kapcsolatosan érdeklődni ügyfélszolgálatunkon (53/500-152, 500153) és diszpécserközpontunkban (53/311215, 505-567) lehet, ahol készséggel állunk Ügyfeleink rendelkezésére, illetve a www. okoviz.hu honlapon! Együttműködő munkájukat köszönjük! „ÖKOVÍZ” Kft.


4

2010. október

KÖZÉLET

ÖKOHÍREK Az előző lapszámban bővebben foglalkoztunk az újrafeldolgozással. Nézzük meg, hogy megvalósításához milyen szelektív gyűjtési módokat alkalmazhatunk a településen. 1., Szelektív gyűjtőszigetes gyűjtés A szelektív gyűjtés első lépésben a forgalmasabb közterületeken elhelyezett, úgynevezett szelektív hulladékgyűjtő szigetek segítségével valósul meg. Ezek a gyűjtőszigetek a papír, műanyag PET palack, üveg, fém italos- és konzervdoboz, valamint italos kartondoboz hulladékok szelektív gyűjtésére szolgálnak. A különböző hulladékfajtákat különböző színű konténerek és matricák jelzik. A hulladé-

kok elhelyezése előtt érdemes áttekinteni a gyűjtőedényeken található ábrákat, illetve feliratokat, melyek számos hasznos információval szolgálnak a gyűjtőszigetek helyes használatával kapcsolatosan. A gyűjtött hulladékfajták ugyanis településenként eltérőek lehetnek.

2., Házhoz menő szelektív gyűjtés A házhoz menő gyűjtés egy kényelmes megoldást kínál a lakosoknak a háztartásokban keletkező szelektív hulladékok gyűjtésére. A gyűjtésre színes, „ÖKOVÍZ” logóval ellátott zsák szolgál, melyet havonta egy – előre megadott – alkalommal a ház elé kell kihelyezni, ahonnan munkatársaink begyűjtik és elszállítják a ceglédi válogatóműbe. A házhoz menő szelektív gyűjtéssel kapcsolatos részletes tájékoztató lentebb olvasható. 3., Intézményi szelektív gyűjtés Az „ÖKOVÍZ” Kft. az intézményi szelektív gyűjtést a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban vezette be. A kicsik és nagyok a papír, műanyag, fém és italos karton hulladékokat gyűjthetik elkülönítetten az oktatási intézményben, melyeket előre egyeztetett időpontban gyűjtünk be és szállítunk el a ceglédi válogatóműbe. Házhoz menő szelektív gyűjtés rendje – Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy Albertirsán az alábbiak szerint alakul a házhoz menő szelektív gyűjtés rendje: I. körzet (Landler Jenő u. – Vasút

KERÉKPÁRRAL A VÁROS KÖRÜL Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoportja szeretettel várja Önt és kedves családját a 3. városkerülő, kerékpáros emléktúránkra. Indulás 2010.10.10-én, 14 órakor az Ady Endre úti játszótér elől. A táv körülbelül 15 km. A túrát teljesítők között idén is ajándékokat sorsolunk ki. A túrán, a KRESZ betartása mindenki számára kötelező! Ne légy Lusta Vasárnap! Tekerj magadért, tekerj másokért, tekerj mindazokért, akik nincsenek itt! Petró Péter Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoport vezetője

u. – Táncsics M. u. – Dolina u. mentén az Irsa felöli rész) október 12.; november 9.; december 14. II. körzet (Landler Jenő u. – Vasút u. – Táncsics M. u. – Dolina u. két oldala és ezek mentén az Alberti felöli rész) október 11.; november 8.; december 13. Mit gyűjtsünk, hogyan gyűjtsük? – színes és víztiszta (színtelen) PET jelzésű palack (ásványvizes, üdítős); műanyag kupak. Sárga színű „ÖKOVÍZ”-es zsákban, kiöblítve, laposra taposva! Házhoz menő szelektív gyűjtéssel kapcsolatos kérdéseivel hívja az 53/311-215-ös telefonszámot! További szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos hasznos információ a www. okoviz.hu és www.hulladekboltermek.hu honlapon olvasható. Működjünk együtt, tegyünk közösen környezetünk tisztasága, jövője érdekében! Segítő közreműködésüket köszönjük! „ÖKOVÍZ” Kft.

■■ OLVASÓI LEVÉL

Nem ismerem Azt hinné az ember a címét illetően, hogy a minap történt esetről van szó. De nem, ez egy regény. Többen kérdezték tőlem, hogy hol lehet megvenni ezt a Fancsikai fények c. kötetet? Fogalmunk sincs. Én nem ismerem sem a könyvet, sem a szerzőjét. Én más jellegű könyveket olvasok. Nem tudom, hogy aki ismeri ezt a művet, mondja meg (ne kelljen részleteket olvasni az újságból, így otthon elővenné, és kiolvasná esetleg végig, ha érdekfeszítő). Így egyszerűbb lenne. (Lehet, hogy antikváriumban fellelhető lenne, azt csak én gondoltam.) Koska – Palotay Mária


2010. október

5

K U LT Ú R A

ERDÉLYBEN VENDÉGSZEREPELT A GERJE-PARTY FÚVÓSEGYLET Az Albertirsán is ismert agyagfalvi karmester, Gergely János a szeptember 18-19-i hétvégére székelyudvarhelyi vendégszereplésre hívta meg a Gerje-Party Fúvósegyletet. A zenekar a nyári sikeres nemzetközi versenyek után szeptember

17-én ismét útnak indult, ezúttal Erdélybe, hogy öregbítse az albertirsai fúvószene messze földön ismert jó hírét. A meghívás az idén 5 éves fennállását ünneplő Udvarhelyszék Fúvószenekar által rendezett fúvószenekari fesztiválra szólt. A fesztiválon az ünnepelt zenekaron és a Gerje-Party Fúvósegyleten kívül fellépett a székelykeresztúri és a fehéregyházai fúvószenekar. Hargita megye második legnépesebb városába – ahogy a helyiektől tanultuk, a „kis Budapestre” – szombat délelőtt érkeztünk, ahol szívélyes fogadtatásban volt részünk. Vendéglátóink szinte testvéri szeretettel várták a magyarországi zenészeket. Még aznap délután, a város főterén, az impozáns Városháza (egykori Vármegyeháza) épülete előtt adta első koncertjét a zenekar. Az idő kegyes volt hozzánk, kellemes őszi napsütésben játszhattunk Orbán Balázs, a „legnagyobb székely” bronzszobra előtt. A városban tett sétáink során többek között felfedezhettük a Székely Támadt

vár (Csonkavár) műemlék maradványait, az „el-romlott” bástyákat, a Szent-Miklós hegyen a városból kimagasló római katolikus plébániatemplomot és a mellette lévő, kopjafás temetőt. A fesztiválra vasárnap került sor a Bethlen-negyedi parkban, immár a meghívott zenekarok együttes jelenlétével. A Gerje-Party Fúvósegylet első fellépőként nagy sikert aratott a szép számmal összegyűlt székely közönség előtt. A vendéglátó zenekarral közösen játszott induló ottlétünk emlékezetes záróakkordja volt. Egyletünk tagjai ezzel az úttal is szép emlékeket gyűjthettek, újabb barátokra tettek szert. A Gerje-Party Fúvósegylet várja új zenekari tagok jelentkezését, akik a Dél-Pest

megyei régió legnagyobb fúvószenekarában szeretnének részt venni a fúvószenekari kultúra ápolásában, és lehetőség esetén rangos világversenyeken, fúvószenekari fesztiválokon, nemzetközi vendégszerepléseken képviselnék szűkebb hazánkat. A zenekarba Orosz János karmesternél lehet jelentkezni a 06-70-3307708-as telefonszámon, de személyesen is várjuk a tagjelölteket rendszeres péntek és szombat esti próbáinkon a Művészeti Iskolában. /-gpf-/

NOVEMBER A „MEGBOCSÁTÁS HÓNAPJA” A KÖNYVTÁRBAN

A Márai Sándor Városi Könyvtár a novemberi hónapot a „Megbocsátás Hónapjá”-nak szánja. Ezért azok az Olvasók, akik 2010. november 30-ig visszahozzák könyvtárunkba a már régen kikölcsönzött könyveket, mentesülnek a késedelmi díj megfizetése alól. Továbbra is szeretettel és megértéssel fogadjuk olvasóinkat és látogatóinkat! Találkozzunk a könyvtárban! Nagy Csabáné könyvtárvezető

VÉRADÁS

2010. október 26-án (kedden) 14 és 16 óra között! Tisztelettel várunk minden véradót a Művelődési Házban!

■■ Író – Olvasó találkozó:

Zsíros Simon Mária a Márai Sándor Könyvtárban

Zsíros Ferencné, írói nevén Zsíros Simon Mária Debrecenben született. Ebesen, egy hajdúsági kis faluban nőtt fel. A tanulmányai befejezése után hosszú ideig könyvtárosként dolgozott. Ma már Nagykőrösön él és dolgozik. 1983 óta ír verseket. Munkáira először az Alterra kiadó figyelt fel. Ennek köszönhetően 2004-ben megjelenhetett első kötete „Az érzelmek árnyékában” címmel, ezt 2005-ben a „Dal szárnyán szőtt szerelem” kötet követte. Ezt követően több, gyermekeknek szóló könyvet is publikált, melyek közül a legismertebb a Ludas Matyi folytatása. Ezekből a műveiből adott ízelítőt a Márai

Sándor Városi Könyvtárban szeptember S.L. 16-án.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Márai Sándor Városi Könyvtár köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-val támogatták a könyvtárat. A 2009-ben felajánlott 53.916,- Ft pénzösszegből könyvtárunk könyvespolcot, vázát, függönyt és karnist vásárolt. Köszönjük támogatásukat! Kérjük, 2011-ben is támogassák a Márai Sándor Városi Könyvtárat adójuk 1%-ával! Adószám: 16795891-1-13


6

2010. október

KÖZÉLET

A JÓ KÉS MINDIG HIRDETI KÉSZÍTŐJÉT

Misányi László késes mester, 2006 óta a Magyar Késműves Céh tagja, 14 országos és nemzetközi kiállításon vett részt Eredményei: 2008, 2009, 2010ben az „Év Kése” címet nyerte el Székesfehérvárott a Tűzzel Vassal Fesztiválon

Egy ősi mesterség egyik utolsó művelőjével, az albertirsai Misányi László késes mesterrel beszélgettünk pályájáról, szakmájának szépségeiről. A világ minden tájáról megfordulnak nálam a különböző gyártmányok. Hogy milyen a jó kés, hogy melyik egyedi mestermunka, azt ma már szinte csak a hozzám hasonló szakemberek tudják megmutatni. Sajnos ez a szakma is hanyatlik, a minőség egyre rosszabb, a külcsín rettentően pusztul, és a legtöbb gyártmány kimondottan igénytelen, tucat termék – mesélte Misányi László albertirsai késes mester. Sajnos a többsége a minőségre kevésbé igényes embereknek készül, mert aki igényes, az megkeresi ezeket a kis műhelyeket, és ott szerzi be a késeit. Persze, ha egyáltalán tud róla. Bizony az ilyen műhelyek is, mint az enyém, egyre inkább eltűnőfélben vannak, mivel az életben maradásukhoz az kell, hogy minőséget állítson elő, és arra legyen érdeklődés, kereslet. Az utolsó percben vagyunk, hogy ezt a csodálatos mesterséget megmenthessük az utókor számára is.

Hogyan lett késes – köszörűs, miért épp ezt a szakmát választotta? Én már közel 42 éve művelem ezt a szakmát, igaz eredetileg erdész szerettem volna lenni. Csak a sors különös szeszélye folytán kerülten erre a területre. A döntésem azonban azóta sem bántam meg. 1969-ben lettem tanuló, akkor még ez a szakma élt és létezett, igaz már akkor is nagyon kevés szakembert képeztek, hiszen mi is csak négyen voltunk tanulók. Én véletlenül kerültem közéjük, édesanyám ajánlott be egy budapesti késes műhelybe két idős mester kezei alá, az akkor 63 éves Káldos Ferenc és a 74 éves Szilágyi Elek szakmai irányítása mellett ismerhettem meg ennek a gyönyörű és ősi mesterségnek minden csínját-bínját. Sajnos, azóta már ez a szakma a lajstromból ki lett húzva, így most leginkább azt érzem a feladatomnak a még élő céhtársaimmal együtt, hogy ezt az ősi szakmát újraéleszthessem. Akik még vagyunk, ha ezt a tudást nem adjuk át, akkor ez a szakma is el fog tűnni, mint nagyon sok más ősi és egyedi kézműves mesterség. Ez a tendencia nem csak Magyarországon érezhető, Európában is kihalófélben van a késes mesterség. Az utolsó pillanatban vagyunk, ha értő és felelősséggel dönteni tudó emberek ezt nem ismerik fel, akkor óriási baj lesz ebből. Ezt nem lehet automatákkal pótolni. Itt minden kés teljesen más, mindegyik a funkciója szerint egyedi módon, gondos szakértelemmel készített kézi darab. Mi még igazi és gyakorlati tudást kaptunk, a szakmánk minden területét érintő alapos anyagismerettel. Sajnos 35 éve képzés nincs a szakmánkban, így akik utánunk ismerkedtek meg ezzel a mesterséggel, már mindent autodidakta módon kellett, hogy megtanuljanak. Ma már oda jutottunk, hogy amikor pár évvel ezelőtt Okmányirodában kellett a megszerzett végzettségeimet újra igazolni, és az ott dolgozó hölgy tanácstalanul tekintett rám, jelezve, hogy ilyen képzéssel még nem találkozott. Enélkül a szakma nélkül az emberiség nem létezne. Az elődeink a kovácsok voltak, ebből a mesterségből vált ki a kiegyezést követően a késesek ága. Ott indult el az önálló késkészítés, előtte mindent a kovácsok készítettek. Miután a XIX. század

második felében elterjedt az acél, akkor kezdtek el a késes mesterek különböző háztartási dolgokat, munkaeszközöket készíteni. Valószínűleg az eleink az ősemberek lehettek, akik pattintották a köveket és azokkal különböző nyúzó, vágó eszközöket készítettek. Ennek a kifinomult, letisztult változata a XIX. században megjelenő késesség. A II. világháború azonban nagyon sok szakmabelit elvitt, mestereim is éppen hogy életben maradtak. Hol kezdte a pályafutását? A vizsgamunkám elkészítése után Feri bácsi, az idős mesterem budapesti műhelyében marasztalt. Ott kezdtem segéd-

ként. Elhalt mesterem még az 1800-as évek végén született. Az ő idejében három neves késes élt a fővárosban, Dresmann Károly, Léber Kálmán és Szilágyi Elek. Ők elsősorban a felhasználókat szolgálták ki, és nem díszmunkákat készítettek, vágóhidakra, bőrösöknek és más üzemeknek készítettek szerszámokat. Ez alapvetően azt jelentette, hogy a mi műhelyünk is 100 – 120 évre tervezett késeket, amelyeknél alapvetően nem a külcsín, hanem a használhatóság dominált. A tanulóéveim elején elsősorban szénacéllal dolgoztunk, csak a tanulóéveim közepe tájékán jelent meg a rozsdamentes acél. Rengeteget kovácsoltunk, a kések, bárdok, ollók elkészítésének mesterfogásait ott sajátítottam el, a köszörűs mesterség alapfogásaival együttesen. A vizsgadarabjaim bicskák voltak. 5 évig dolgoztam a budapesti műhelybe és csak akkor léptem önálló pályára, amikor a mesterem felszámolta a műhelyét. Azóta az ott szerzett alapismeretekre építve, de folyamatosan képezve magam, űzöm ezt a gyönyörű mesterséget. Folytatás a következő oldalon >>


2010. október

7

KÖZÉLET Folytatás az előző oldalról Mitől késes egy késes, miről lehet felismerni az egyedi munkát? Régen az volt a szokás, hogy mindenki a saját nevével bélyegezte a késeit. Ez egy maradandó véset volt, amely évtizedeken át hirdette a kés alkotóját. Ma már sajnos a tömegtermelés során, leginkább valamilyen megtévesztő lézeres felirat kerül a késekre. Gyakori, hogy azt írják rá Solingen. Ez például több szempontból is félrevezető, hiszen Solinger egy német város, ahol egyébként éveken keresztül dolgoztak világhírű késes mesterek. Ráadásul ezeknek a tárgyaknak a többsége silány minőségű, Kínában készül, tehát még köze sincs az adott országhoz. Mi minden darabot kézzel szabunk, kézzel kovácsolunk. Mind egyedi darab, egyik sem lesz teljesen egyforma, legfeljebb hasonlít egymásra. Ráadásul ahhoz, hogy valaki ezt a mesterséget űzhesse, igen komoly kritériumoknak kellett megfelelnie. Öreg mesterem Budapesten céhvezető mester volt, döntő szava volt abban, hogy kinek adták meg az engedélyt

arra, hogy egyáltalán ezt a foglalkozást űzhesse. A céhmesterek döntöttek arról, hogy egy-egy tanulót mikor tartottak arra alkalmasnak, hogy az mesterré válhasson, és a tudásáról számot adhasson. Sajnos ma már mi vagyunk az utolsó késesek, akik úgy művelik ezt a szakmát, hogy végigjárva kitanulták a mesterség minden

igazán jó mesternek, egyedül nem tudok megtanítani. Ehhez iskola és képzés kell. Ön ragaszkodik a hagyományokhoz, elegendő ez a mai világban a talpon maradáshoz? Szerencsére ma már sokan rájöttek arra, hogy érdemes a minőséget megfizetni, hiszen a késeink időtállóak. Így aztán, ha

fortélyát, majd maguk is mesterré váltak. Ha ezt a tudást most az utolsó pillanatban nem adjuk át, sajnos végleg eltűnik ez a nemes hivatás. Igaz egy-két tanuló akad, én magam is szívesen tanítok érdeklődő fiatalokat, de mindenképpen kell, hogy intézményesülhessen újra a képzés, hiszen én szakmai ismereteket, anyagismeretet át tudok adni, de sok olyan fontos tudnivalót, ami nélkülözhetetlen egy

napi 24 órát a műhelyben töltenék, az is kevésnek bizonyulna. A klasszikus, jól bevált formák, anyagok és a minőség örök érvényű. Talán ennek is köszönhető, hogy a világ minden tájára kerültek már a késeim, bicskáim közül. Ezért is fontos az, hogy ne hagyjuk elveszni ennek a nehéz, de szép szakmának évszázadok alatt felhalmozott tudását. S.L.

Ahogy lesz, úgy lesz Szeretném röviden leírni egy módosítással kapcsolatos gondolatomat. Ugyanis az Albertirsai Híradóban lévő rejtvényről lévén szó. Eddig a nyertes 1000 forintos nyereményutalványt kapott, amit levásárolhatott kedve szerint. Vett pl. kenyeret, tejet, száraz tésztát stb. Most jön a módosítás, „hogy honnan ered, nem tudni” – az utalványért nem azt vesz, amit akar,

hanem, amit a kezébe adnak. Ezzel nincs semmi baj, csak az, hogy nem gondolták át, akik a módosítást alkották, hogy mi lenne a legpraktikusabb megoldás. Pl. minden háztartásban kell a cukor, a liszt, az olaj és a só, és már le is van „tudva” az 1000 Ft-os utalvány értéke. Ezzel szemben adnak 1 kávét és egy teát. Mivelhogy élvezeti cikkekről van szó, nem biztos, hogy mindenki

fogyasztja. Ízlés kérdése. Ezeket a gondolatokat azért írtam, mivel a városban többen szóvá tették „nekem”, holott én is olyan ember vagyok, mint mindenki más. Beleszólásom semmibe sincsen. Remélem ez a hozzászólás senkinek sem sértő, még azoknak sem, akik a módosítást alkották, … csak egy kicsit elgondolkodtató. Koska – Palotay Mária

ILYEN IS VAN… Mitől válik a – talán – kellemetlen szagú mécses illatossá? Erre a kérdésre óvodáinkban lehet megtalálni a választ. Óvodapedagógusaink olyan nyugodt, harmonikus légkört teremtenek csoportjainkban, melyben a gyermekek jól érzik magukat, vidám, derűs hangulat uralkodik, s együtt élvezik a nap minden percét. Az óvónő a gyermekek számára szinte földönkívüli lény, isszák minden szavát, lesik gondolatát. Akad gyermek, aki mindennap visz virágot vagy általa készített „ajándékot” imádott óvó nénijének. Szülők számára talán megfoghatatlan, elképzelhetetlen ez. Gondos, gyermekét szerető anyuka mégsem értette, miért viszi boldogan haza kislánya azt a mécsest,

amit az óvónőtől kapott. Miért örül neki annyira és mondja róla, hogy finom illatos, amikor ő kellemetlen szagúnak találja. A közös játékoktól, az együtt átélt kellemes élményektől, a naponta hallgatott varázslatos hangulatú mesélésektől, az óvodában uralkodó meghitt hangulattól és attól, hogy szeretett óvónőjétől kapta. A mécsest ilyen esetben nem kidobni kell, mondván, hogy „büdös”, - megbántva ezzel gyermeket, óvónőt – hanem együtt örülni vele, hiszen láthatóan fantasztikusan érzi magát az óvodában. Pappné Bartos Mária az önkormányzati óvodák vezetője

8


2010. október

KÖZÉLET

AZ 1956-os FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC HŐSE

Mesehős volt Obersovszky Oby Gyula. A valóságban volt egy csodálatos mese hőse. Tagja annak a becsapott nemzedéknek, mely oly nagy lelkesedéssel készült a meghirdetett szebb jövőre. A költő 1927-ben született Pécsett. A Horváth Árpád Színművészeti Főiskolán rendezést, dramaturgiát tanult. Néptáncés színjátszó csoportokat szervez, ír, rendez, újságokat hív életre. 1955-ben egy cikke éles hangja miatt elveszti állását, legközelebb már csak mint az „IGAZSÁG” főszerkesztőjével találkozhatunk vele. 1956 után az ÉLÜNK c. illegális lapszerkesztéséért halálra ítélik. Az ítéletet nem

hajtják végre. 1963-ban, egy általános amnesztia folytán ő is kiszabadul. Egy levélváltásunk 1992-ből: Tisztelt Uram! Tisztelettel és szeretettel kérem Önt, hogy az Albertirsai Hírek számára az 1956-os forradalom megünneplésére – októberi számunkba – részünkre anyagot küldeni szíveskedjen. Szeretnénk kapni Öntől egy fekete-fehér fotót, s néhány verset (egyik kézírással, lehetőleg vékony, fekete filctollal). Lapunkba illő vallomást, visszaemlékezést az Igazság c. lapról. Az 1956-os forradalom egyik albertirsai mártírjának, Jankovics Mihálynak itt Albertirsán kopjafát állítunk, erre már most szeretettel hívjuk Önt, hiszen az Ön lapja volt az egyetlen, mely e tragédiáról akkor tudósított. Lapunkat pénz nélkül, segítség nélkül indítottuk. Kérjük Önt, hogy írásaival, jelenlétével, erkölcsi hitelével támogassa az októberi számunkat. Köszönti: Major János Kedves Major János, Amennyire erőmből telik készséggel állok rendelkezésére. A kért anyagokból küldöm mindazt, ami nem friss írást igényel. Mostani túlterhelt állapotomban – hadd ne részletezzek – erre képtelen lennék. Az IGAZSÁG-ról amúgy is leadtam már egy nagyobb anyagot a Magyar Nemzetnek és, ha minden igaz, rövidesen találkozhat is a hasábjain vele. Amint kicsit szelídül az életem a most elmaradtakban is számíthat rám. Addig is, lapjának sikert kívánva, ölelem szeretettel. Mindent csakazértis daccal tett. Saját költségén adta ki verseskötetét. Méltatásra, jutalmakra soha nem tartott igényt. „Magamért tettem – írja e kötet előszavában –, amit tettem, jobbik magamért, és magamért teszem most is, ha használ hazámnak.” Eljött Albertirsára, a könyvtárban szólhatott Jankovics Mihály öt jelenlévő testvéréhez, az érdeklődőkhöz, mert az akkori városvezetők a művelődési házban munkaértekezletet tartottak, az utcán pedig zuhogott az eső. A volt uralkodó réteg képviselői – a szolgaszellem tenyésztői, karbantartói – egyre inkább jogi köntösbe bújtatott politikai szándékú megtorló

lépéseket tettek, s az újhatalmiak lassan jobban féltek 1956 eszméitől, mint a régiek. Hasonló megaláztatásnak voltam tanúja a Horn-kormány alatt, amikor október 23-án Budapesten az Újköztemető 301-es parcellájába együtt mentünk a megemlé-

kezésre, rendőrök sorfala állta utunkat. Meghívó felmutatását kérték. Nálam véletlenül volt, Gyulánál nem volt. Engem beengedtek, őt nem. Megpróbáltam a rendőröknek elmagyarázni a helyzet képtelenségét, hiába. Obersovszky Oby Gyula felháborodva hátat fordított és elviharzott a helyszínről.

Az Antológia 2000 című kötetben még megjelenhetett egy neki ajánlott versem, örült neki. 2001. március 15-én hunyt el. Keszkenő utcai lakásának falán ma emléktábla jelzi, hogy ott élt az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse. Major János

2010. október


9

KÖZÉLET

MAGYAR GOLGOTA, EMLÉKEZÉS AZ ARADI VÉRTANÚKRA 1849. OKTÓBER 6. A magyar honvédség dicsőséges tavaszi hadjárata, és a Habsburg-ház trónfosztása után, az osztrák császárnak és a hadvezetésnek be kellett látnia, hogy egyedül nem győzheti le a lelkes, szabadságukért súlyos áldozatokat is vállaló, magyar kormány erőit. Két lehetőség volt számukra: tárgyalni a magyarokkal vagy orosz segítségért folyamodnak. Az Udvari Kamara élesen elutasította, még a gondolatát is, hogy a „lázadó magyarok” előtt meghajoljanak és a pártütő Kossuth Lajossal tárgyaljanak. Maradt a másik lehetőség, tárgyalni a cári oroszokkal. Az ígéreteknek tűnt félrevezetések következtében augusztus 11-én Kossuth lemondott kormányzói tisztéről és teljhatalommal ruházta fel Görgey Artúrt, aki azonnali tárgyalásokat kezdeményezett az oroszokkal a fegyverletételről. A tábornoki kar, hosszas vita után belátta, a harc folytatása értelmetlen és többségük egyet értett azzal is, hogy a feltétel nélküli megadást ne az osztrákokkal, hanem az oroszokkal szentesítsék. 1849. augusztus 13-án Görgey Artúr és a magyar hadvezetés közkegyelemben reménykedő tagjai Világosnál, Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz tábornok előtt letette a fegyvert. A Bohus-kastélyban írták alá a megadási okmányt. Az utóvédharcok még rövid ideig folytatódtak, de augusztus 17-én Damjanich Aradon, 19-én Dessewffy és Lázár Karánsebesnél, 20-án Vécsey Nagyváradon, 24-én Kazinczy Zsibón és végül október 2-án Klapka, szabad elvonulás fejében, Komáromban is megadta magát. Ezzel véget értek a magyar szabadságharc küzdelmei. A szomorú emlékezés alkalmából érdemes röviden megemlíteni a tárgyalássorozat levéltári anyagában található nyilatkozatokat, amelyeket Karl Ernst hadbíró előtt védekezésként adtak elő a perbe fogottak. A neveket először a jegyzőkönyvi bejegyzés, majd a közismerten írottak alapján adom közre. Ormay, Norbert Auffenberg (Ormai Norbert) aranyosi báró (Dobřany, 1813. augusztus 22. – Arad, 1849. augusztus

22.) császári és királyi hadnagy, honvéd ezredes, a szabadságharc első aradi áldozata. „Azért léptem magyar szolgálatba, mert közbenjárásukra szabadultam munkácsi fogságomból, és mert előlépésemet szerettem volna biztosítani. Nem meggyőző-

désből, hanem mert a szegénység vitt rá. Windisch-Graetz tábornagy kiáltványára nem tértem vissza, mert féltem, hogy tetteimnek súlyos következménye lesz.” Ludwig Aulich (Aulich Lajos) császári és királyi alezredes, honvéd tábornok, hadügyminiszter (Pozsony, 1792. május – Arad, 1849. október 6.) „Előterjesztem, hogy őfelsége V. Ferdinánd parancsára tettem esküt a magyar alkotmányra. Több ütközetben is részt vettem, de Budavár bevétele után, mivel nem értettem egyet a magyar kormány politikájával, nyugdíjazásomat kértem, amit elutasítottak. Hadügyminiszteri kinevezésemet azért fogadtam el, mert úgy éreztem, ezzel elősegíthetem a megbékélést, ennek következménye lett a világosi fegyverletétel. Windisch-Graetz 1848. november 12-i kiáltványára, felhívására azért nem tértem vissza, mert katonai esküm és becsületem ezt követelte. Nem hagyhattam el azt az alakulatot, melyben több mint harminc éve sikeresen szolgáltam. Megjegyzem, hogy a katonaszökevényt még az ellenség tisztjei is megvetéssel bélyegzik meg. Az Ausztriától való elszakadást a magyar kormány a hadsereg beleegyezése nélkül mondta ki, ezzel magam sem értettem egyet, ez vezetett a megadáshoz is. A kor-

mány tanácskozásaiban nem vettem részt, hisz magyarul beszélni, írni nem tudok.” Jovan Damjanic (Damjanich János) császári és királyi százados, honvéd tábornok. Horvátországi szerb katonacsalád gyermeke (Staza, 1804. december 8. – Arad, 1849. október 6.) „Amikor őfelsége jóváhagyásával a honvédzászlóaljakat felállították, engem a 3. zászlóaljhoz vezényeltek. Az alakulatok létrehozásának célja, az ország jogrendjének és az alkotmánynak védelme, betartása volt a mozgolódó szerbekkel szemben. A II. hadtest parancsnokaként számos ütközetben vettem részt. Később baleset ért, ekkor a magyar minisztérium Arad vár parancsnokának nevezett ki, melyet augusztus 17-én Buturlin orosz tábornoknak adtam át. Hogy miért szolgáltam akkor is, amikor a magyar kormány az uralkodó ellen fordult? Nem vagyok politikus, azt hittem, mint katona az igaz ügyet szolgálom, mert az alkotmányra esküt tettem. A trónfosztással és a függetlenségi nyilatkozattal sem én, sem a hadsereg személyi állománya nem értett egyet. Belátom tévedtem, ez nem ment a felelősségre vonás alól.” Dessewffy Arisztid császári és királyi százados, honvéd tábornok (Ósvacsákány, 1802. június – Arad, 1849. október 6.) „Nyugállományú tisztként Eperjesen éltem, amikor a budai főhadparancsnokság felszólítására beléptem a nemzetőrségbe. Több ütközetben is harcoltam, Lugos mellett tettem le a fegyvert. Ha szolgálati úton nem szólítanak fel, kimaradtam volna a baljós eseményekből, de így eskümhöz híven részese lettem a magyar ügynek. Belátom, hibáztam és hogy fegyvert emeltem a császári csapatok ellen, de az események sodrásából nem tudtam kivonni magam.” eleméri és ittebei Kiss Ernő császári és királyi ezredes, honvéd tábornok. Örmény származású. (Temesvár, 1799. június 13. – Arad, 1849. október 6.) „Amikor arra próbáltak rávenni, hogy Folytatás a következő oldalon >>


10

2010. október

KÖZÉLET Folytatás az előző oldalról csapataim és én is írjam alá a magyar alkotmányt, mindent elkövettem, hogy ettől távol tartsam magam. V. Ferdinánd őfelsége márciusi törvényei értelmében, még ha vonakodva is, de esküt tettünk az alkotmányra. Megjegyezni kívánom, hogy amennyiben őfelsége nem írja alá a törvényeket és felszólítja a Magyarországon állomásozó császári haderőt, hogy az uralkodóház érdekeit, jogait megvédje, úgy az utolsó csepp vérünkig harcoltunk volna.” Karlo Knezic (Knezich Károly) császári és királyi százados, honvéd tábornok. Horvát polgári családban született. (Velike-Gajovac, 1808 – Arad, 1849. október 6.) „Elismerem, hogy számos ütközetben is harcban álltam a királyi csapatokkal. A magyar alkotmányt, őfelsége utasítására írtam alá. Visszatérésemet WindischGraetz tábornagy ítéletei is gátolták, valamint, hogy felettesem, Vécsey Károly gyávának nevezett és agyonlövetéssel fenyegetett. A megfélemlítés és a családom miatti aggodalom késztetett arra, hogy hűtlen lettem császáromhoz.” Georg Lahner (Lahner György) császári és királyi őrnagy, honvédtábornok. Német származású. (Necpál, 1795. október, 22.– Arad, 1849. október 6.) „1848 szeptemberében a szerbek ellen harcoltam, amikor is fegyverzeti főfelügyelőnek neveztek ki. Az osztrák és szövetséges csapatokkal szemben harcba sosem kerültem. A körülmények sodortak ebbe a kínos helyzetbe, ezt csak tetézte, hogy Windisch-Graetz tábornagy kiáltványára visszatérő tiszteket kivégezték, fogságra ítélték. Bevallom, az uralkodóház trónfosztása után is szolgáltam a magyar kormányt, de nem tehettem mást, mert állandó terrorfenyegetés alatt álltam, szökésre nem is gondolhattam.” Lázár Vilmos császári és királyi hadnagy, honvéd ezredes. Örmény származású. (Nagybecskerek, 1815. - Arad, 1849. október. 6) „A Központi Vasúttársaságnál dolgoztam, amikor a felhívásnak eleget téve beléptem a magyar hadseregbe. Fegyveres harcban először az 1849 évi szegedi csatában vettem részt. Később Bem parancsnoksága alatt szolgáltam. Amikor híre jutott, hogy Görgey megadja magát, azonnal csatlakozni akartam, de Bem agyonlövetéssel fenyegetett meg. Hogy korábban

miért nem léptem ki? Több indokom is volt. Féltettem a családom, akiket súlyos bántalmazások értek volna, ha távozom, ráadásul beosztásomnál fogva észrevétlenül nem is hagyhattam volna el alakulatomat. A magyar alkotmányra tett esküm kötelezett, bár nem értettem egyet és nem rokonszenveztem vele.” gróf Karl August Graf zu LeiningenWesterburg (Leiningen–Westerburg Károly) császári és királyi százados, honvédtábornok. Német származású. (Ilbenstadt, 1819. április 11. – Arad, 1849. október, 6.) „1845-ben a Leiningen ezredhez vezényeltek, de nem vonultam be, mert megnősültem, magyar nőt vettem feleségül és Pozsonyban telepedtem le. Mivel nejemnek birtokai voltak és megkedveltem az itt élő népet, a magyarok ügyét személyesnek tekintettem. A szerbek betörésekor jelentkeztem a magyar hadügyminiszternél és felajánlottam szolgálataimat. Ausztria határainak megsértéséről és a felső-magyarországi hadmozdulatokról nem tudtam, ezt eltitkolták előttünk. Buda feladásakor és a kivonulás után visszatérhettem volna, de ez ellenkezett nézeteimmel és a katonai becsületem is azt diktálta, hogy ne hagyjam el azt a pártot, amelyet magam választottam. Már csak azért sem, mert eljutott hozzánk, hogy Windisch-Graetz tábornagy hogyan fogadta a visszatérőket. Tudtam mi vár rám, mindenre felkészültem. A politikával nem foglalkoztam, én csak katona vagyok. Eskümhöz híven, mindig csak az alkotmányért és őfelsége V. Ferdinánért harcoltam. A trónfosztást elutasítottam, ekkor ki is akartam lépni, de tisztjeim és legénységem maradásra bírtak.” Nagysándor József császári és királyi százados, honvédtábornok (Nagyvárad, 1804. október 17. – Arad, 1849. október 6.) „Számos ütközetben vettem részt, Világosnál tettem le a fegyvert. Tisztában vagyok azzal, milyen büntetés vár rám. Mégis el kell mondanom, ha 1848 áprilisában megtiltották volna a császári katonaságnak, hogy tartsa távol magát a forradalmi Magyarország kormányának intézkedéseitől, nem állhatott volna elő ilyen tragikus helyzet. Nem ez történt, hanem még arra köteleztek bennünket és csapatainkat, hogy hűségesküt tegyünk a magyar alkotmányra. Későbbi visszatéréstől az is távol tartotta a tiszteket, ahogy Windisch-Graetz tábornagy eljárt az önként jelentkezőkkel szemben (halálbünte-

tés, várfogság). Azért nem léptem ki a magyar honvédségtől, mert meggyőződésem volt, hogy egy-két nyertes csata után megszületik a megbékélés jegyében a béke. A függetlenségi nyilatkozatot sem én, sem a hadsereg nem ismerte el, ez gátolta meg, hogy kikiáltsák a köztársaságot. Az osztrák határ átlépését mindig is elleneztem, ezért a felszólításnak is ellenszegültem. Mentségemül hozom fel, hogy többször is (Budán, Aradon) ki akartam lépni, de Kossuth Lajos hadbírósággal fenyegetett meg.” báró, lovag Ernest Poelt Ritter von Poeltenberg (Poeltenberg Ernő) császári és királyi százados, honvéd tábornok. Bécsi születésű és származású. (Bécs, 1813 – Arad, 1849. október 6.) „1848 augusztusában, Bécsben állomásoztam, amikor Magyarországra vezényeltek. Azonnal kértem áthelyezésemet Olaszországba, annak árán is, hogy ezredesi előléptetésemről lemondok. Elutasítottak, így kénytelen voltam a parancsot végrehajtani. Őfelsége felszólítására esküt tettem a magyar alkotmányra és a Dráva mellé irányítottak. Schwehat előtt tiltakozásomnak adtam hangot és elutasítottam az Ausztria ellenes fellépést, ezért elbocsátásomat kezdeményezték, csak a királyi biztosok rábeszélésére maradtam, akik azzal érveltek, hogy a császári hadseregbe úgysem kerülhetek vissza. Egyik kezdeményezője voltam a világosi fegyverletételnek. Azért adtuk meg magunkat az oroszoknak, mert ők zártak körül, valamint, hogy Miklós cár közbenjárását elnyerjük Ferenc József őfelségénél. Annyit mondhatok, hogy a körülmények áldozatának tekintem magam. Csak a katonai becsület miatt harcoltam, más érdek nem fűzött a magyarok ügyéhez. Kötelességem teljesítése közben állandó lelkiismeret-furdalás gyötört, hogy egykori bajtársaimra emelek fegyvert. Az uralkodóháztól való elszakadást sosem ismertem el, nem írtam alá, ezért a magyar kormány gyanúval élt ellenem, árulónak tartott. Bár szívem mélyén a császár híve vagyok, bevallom, tetteimmel az ellenkezőjét nyilvánítottam ki.” Joseph Schweidel (Schweidel József) császári és királyi őrnagy, honvédtábornok. Német származású. (Zombor, 1796. május 18. – Arad, 1849. október 6.) „Az osztrák hadügyminisztérium rendeletére esküdtünk fel a magyar alkotmányra. Amikor Jellacich bánt üldöztük Folytatás a következő oldalon >>

2010. október


11

KÖZÉLET Folytatás az előző oldalról és felmerült az osztrák határ átlépése, én, tisztikarommal együtt tiltakoztam, mivel arra köteleztük magunkat, hogy nem fordítjuk fegyvereinket volt bajtársaink ellen. Mégis, akaratom ellen részt vettem a schwehati ütközetben. Ezt követően sosem harcoltam a császári csapatok ellen. Betegállományba vonultam és Pozsonyba mentem, ott vártam és reménykedtem a békekötésben. Miután hadosztályomat megtámadták, becsületem azt diktálta, hogy visszatérjek csapataim élére, de kerülve a harcot, visszavonultam. Ismét beteget jelentettem, mert nem akartam harcolni a császári csapatok ellen. Nagyváradra utaztam, ahol szolgálatszegéssel vádoltak, ekkor kijelentettem, hogy fegyveres harcban nem veszek részt. Pest városparancsnoka lettem, ebben a tisztségemben számos osztrák hadifogoly életét mentettem meg. A szövetséges erők támadásakor Aradon csatlakoztam Görgeyhez, mert tudomásomra jutott, hogy meg akarja adni magát. Nem követtem el a lázadás bűntettét, mivel a trónfosztást sosem ismertem el és ettől az időtől fogva tényleges katonai szolgálatot nem teljesítettem.” nemescsói Török Ignác császári és királyi alezredes, mérnök, honvéd tábornok. (Gödöllő, 1795. június 23. – Arad, 1849. október 6.) „Komárom várának erődítési igazgatójaként kértem felmentésemet, azzal az indokkal, hogy, mint magyar ember, ez nem egyezik elveimmel. Majthényi parancsnok lemondása után, mint rangidős, kényszeríttettek a várparancsnoki feladatok ellátására. Az erőd ostromakor törekedtem a megbékélésre, de mivel a kapitulációt a Honvédelmi Bizottmány halálbüntetéssel terhelte, lemondtam szándékomról. Kísérleteim okán leváltottak és Budára vezényeltek. Nem akartam részt venni a harcokban, ezért nem jelentkeztem egységemnél. Mentségemül hozom fel, hogy azért nem jelentkeztem az osztrák hatóságoknál, mert célul tűztem ki a kincstári vagyon megmentését, ezen kívül távozásomkor árulóként kezeltek volna. Halál várt volna rám, de visszatartottak Windisch-Graetz tábornagy szigorú büntetései is. Sajnos, olyan kormányt kellett szolgálnom, amely kimondta az elszakadást az uralkodóháztól és rémuralmat teremtett meg.”

hernádvécsei és hajnácskői gróf Vécsey Károly főnemesi családban született császári és királyi kamarás, őrnagy, honvéd tábornok. (Retsniow, 1803. november 24. – Arad, 1849. október 6.) „Őfelsége a császár parancsára tettem esküt a magyar alkotmányra. A politikához nem értek, magyarul nem beszélek, csak katona vagyok, aki parancsokat teljesít. Hadtestparancsnokként több ütközetben vettem részt, én irányítottam Temesvár ostromát. A magyar kormány feloszlatása után semmilyen parancsot nem teljesítettem, egyetértettem Görgeyvel abban, hogy adjuk meg magunkat az oroszoknak. Az ellenem felhozott vádakra, mely szerint esküszegő módon elkövettem a lázadás és felségsértés bűntettét, azt tudom válaszolni, hogy én mindig a fölém rendelt kormány utasításait hajtottam végre. A trónfosztással nem értettem egyet, azt elleneztem, ennek bizonyítéka, hogy a harcot önként beszüntettem és csapataimmal letettem a fegyvert.” kazinci és alsóregmeczi Kazinczy Lajos császári és királyi főhadnagy, honvéd tábornok. (Széphalom, 1820. október 20. – Arad, 1849. október 25.) „Engem az Őfelsége által beiktatott nádor vett fel a magyar hadseregbe és a királyi kinevezéssel működő hadügyminiszter parancsai szerint jártam el. Ausztria határát magam is átléptem, de úgy tudtam, a horvátokat üldözzük, csak a csata kibontakozásakor észleltem, hogy a császári erők ellen harcolunk. Windisch-Graetz kiáltványáról nem tudtam, arról nem értesültem. A trónfosztással és a függetlenségi nyilatkozattal, mint az egész hadsereg, én sem értettem egyet. Eddig az ideig, abban a meggyőződésben éltem, hogy a királyt szolgálom.” lenkei és zádorfalvi Lenkey János (Eger, 1807. szeptember 7. - Arad, 1850. február 9.) honvédtábornok. 1849. augusztus 27-én a császári és királyi haditörvényszék elé állították, ekkor már jelentkeztek rajta az elmebaj tünetei, haza és felségárulás vétségében bűnösnek találták, és halálra ítélték. A börtönben azonban teljesen megörült, ezért az eljárást megszüntették ellene. Ekkor már olyan állapotban volt, hogy nem tudtak, vagy nem akartak segíteni rajta. Borzalmas kínok között hunyt el. „A századom, parancsom ellenére Magyarországra indult, amikor utolértem őket, foglyul ejtettek és minden felszólí-

tásom ellenére magukkal hurcoltak. Később megszökhettem volna, de a vezető nélküli csapatot nem akartam magára hagyni. Belátom, hogy hibáztam, nincs mentségem. Belekeveredtem a magyar ügyekbe, de azért sem mentem volna vis�sza, mert huszáraim szökése miatt eljárás indult volna ellenem.” Ludwig Hauk Hauk Lajos császári és királyi hadnagy, újságíró, honvéd alezredes. Osztrák polgári családban született. (Bécs, 1799. szeptember – Arad, 1850. február 19.) Biharkeresztesen, elfogatásakor megtalálták nála a Habsburg családot gyalázó röpiratot, és a bécsi forradalom krónikáját. Az azonosítás után, mivel a bécsi forradalomban való részvételért körözték, kiadták az aradi haditörvényszéknek, ahol felségárulás és hazaárulás vétségében bűnösnek találták és 1850. január 31-én halálra ítélték. Kegyelmi kérvényét elutasították és az ítéletet február 19-én végrehajtották. A késve érkezett kegyelem (szerzői kiegészítésemet zárójelben adom közre) „Az aradi vértanúk kivégzéséről 1897 februáriusában új és meglepő adat bukkant fel a budapesti sajtóban. Az az állítás, hogy a fiatal osztrák császár (I. Ferenc József) Bécsből kurírt (= futár) menesztett az aradi várparancsnokhoz, kegyelmet küldve az elítélteknek; s a kegyelemnek azért nem lett foganatja, mert az aradi várparancsnok, (Alois) Howiger tábornok a levelet csak a kivégzés után bontotta fel, noha előtte való nap, vagyis október 5-én már a kezében volt…” – adja közre a legendát Tóth Béla az 1900-ban kiadott Mendemondákban. Aztán mindjárt magyarázatba is fog: úgy véli, hogy az uralkodó, ha valóban kegyelmet akart volna adni, levelét nem az aradi várparancsnoknak, hanem egyenesen (báró Friedrich Wilhelm Karl Eduard von) Haynauhoz küldte volna. A kegyelemadás ellen szól az is, hogy október 6. után még egyre-másra történtek kivégzések, Aradon is, Pesten is. Ferenc József egyébként már csak azért sem akart volna kegyelmet adni, mert az uralkodó személyesen is a durva megtorlás híve volt. Az általa követelt hadbírósági eljáráson született ítéleteket azonban már Haynau hagyta jóvá, és a döntést nem is kellett Bécshez felterjeszteni. Ez (Felix Ludwig Johann, Fürst zu) Schwarzenberg osztrák miniszterelnök szerint azért volt fontos, hogy az uralkodó keze ne legyen véres, és a vérengzést Haynaura foghassa. Szentjóby Szabó Andor


12

2010. október

KÖZÉLET

„Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag....” Mostani írásomban a tavasszal megkezdett alberti és irsai honvédek, illetve tisztek bemutatását szeretném befejezni. Az alberti honvédeket az alábbi táblázat mutatja be: ők valamennyien közrendűek voltak és jó magaviselettel szereltek le a hadseregtől. Ez a táblázat a Pest Megyei Levéltárban fellelhető adatok alapján készült. A honvédtisztek életpályáját a közelgő október 6-i megemlékezések kapcsán közlöm. A kutatásaimat Bóna Gábor Kossuth kapitányai (Zrínyi Kiadó, 1987.) című munkája inspirálta. Tassy Betz Kálmán (1822-1894): apja földbirtokos, ő maga jogot végzett. 1848 augusztus közepétől hadnagy a Woronieczki-féle vadászcsapatban. Részt vesz a délvidéki harcokban. 1848. november 1-től hadnagy a Nyíregyházán szerveződő 43. honvéd zászlóaljnál. Ugyanez év december 11-től főhadnagyi rangban szolgál a felső-tiszai hadtestben. 1849. március 12-től százados ugyanitt, a felső-magyarországi hadtestben szolgál. A világosi fegyverletétel utáni életéről annyit tudunk, hogy 1867/68 táján a fővárosi honvédegylet tagja, a monori járás szolgabírája. Irsai birtokosként hunyt el, sírja az irsai római katolikus temetőben még megtalálható. Szabó Péter (1828-1849): apja törteli földbirtokos volt, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye táblabírája. 1847-ben a 32. gya-

logezred katonanevelő intézetének hallgatója Vácott. 1848. november 28-tól az 52. honvédzászlóalj hadnagya lesz, és alakulatával a felső-tiszai hadtestben szolgál. 1849. március 12-től főhadnagy a Bocskai önkéntes csapat Asbóth hadosztályában, és ez év augusztus végétől százados, majd a komáromi várőrség tagja lesz. A vár feladása (október 2.) után hazatér, majd hamarosan elhuny. Vosztry (Vosztri) Gyula (1826-1878): apja kilépett császári-királyi hadnagy és földbirtokos. A pesti gimnáziumban végez, majd 1838-tól katonai nevelőintézetben tanul. Volt őrmester 1847-ig, 1848. július 21-től honvéd hadnagy a budai várparancsnokságon. Október 3-tól főhadnagy a pesti lovas nemzetőrségnél. Ez év november 28-tól százados az alakuló Károlyi-huszárezredben. 1849 júniusától a fel-dunai hadtesthez kerül, majd július 2-án, a komáromi csatában III. osztályú katonai érdemmel tüntetik ki. Ezután a váci ütközetben ismét kitüntetést kap. A kiegyezés idején jegyző, 1869-től magyar királyi honvéd huszárszázados. 1874-ben elbocsátják, s néhány évvel később meghal. Röviden ennyit szerettem volna írni az irsai honvédtisztekről és honvédekről, akik vitézségükkel, áldozatvállalásukkal örökre beírták magukat a település történetének legfényesebb lapjaira. Hodos Gábor

Név

Vallás

Életkor

Foglalkozás

Besorozási körülményei

Rang

Kalma János

ág. ev.

21

csizmadia

önkéntesen

-

Rakitavszki Péter

ág. ev.

21

csizmadia

önkéntesen

-

Dankó János

ág. ev.

21

-

önkéntesen

-

Dobrogyinszki György

ág. ev.

25

cseléd

önkéntesen

-

Heller József

r .kat.

19

kőmíves legény

önkéntesen

-

Majoros János

ág. ev.

20

cseléd

sorshúzás által

-

Brnula (Bernula) István ág. ev.

20

cseléd

önkéntesen

-

Ocsenás Pál

r. kat.

22

cseléd

önkéntesen

-

Kemenár György

ág. ev.

21

cseléd

önkéntesen

-

Zakovszki Pál

-

-

gyógysz. segéd

-

honvéd őrmester

Bisztran Mihály

-

25

cseléd

önkéntesen

közhuszár

IDŐSEK VILÁGNAPJA Az ünnep alkalmából köszöntöm a városban élő idős embereket, és hosszú életet, jó egészséget kívánok mindannyijuknak!

Az ENSZ 1991-ben nyilvánította október elsejét az idősek világnapjának. Ma Magyarország népességének több mint 20 százaléka betöltötte már 60. életévét, és a demográfiai előrejelzések szerint huszonöt év múlva a hatvan éven felüliek aránya akár 30 százalék fölé is emelkedhet. A férfiak és a nők eltérő halandóságából adódóan a 60–79 évesek között még közel 40 százalék a férfiak aránya (az össznépességből még 45 százalék), a 80 éves és idősebb népességben már csak 30 százalék; a 27 ezer 90 éves és annál is idősebbek között már nem éri el a 25 százalékot. Nem ismerjük pontosan, hogy az idős emberek mekkora hányada él fiatalokkal egy háztartásban, avagy magányosan (ilyen ismereteket majd a jövő évi népszámlálás adataiból tudunk szerezni), de becslésre alkalmas kiindulópontnak tekinthető, hogy az 1996. évi mikro cenzus több mint 1 millió egyszemélyes háztartást regisztrált, másfelől 616 ezer olyan háztartást, amelyben csak öregkorú személy (vagy személyek) élt. Ezek az adatok csak hangsúlyozzák az időskorúak szociális ellátását szolgáló intézményrendszer fontosságát. Figyeljünk az idősekre! Mindannyiunk tágabb, vagy szűkebb környezetében élnek idősek. Irányítsuk figyelmünket most egy kicsit rájuk! Internetes gyűjtés alapján – S. L.


2010. október

13

KÖZÉLET

A KORTÁRSKÉPZÉS A kortársoktatás 1972-ben alakult meg Wendy Arnold által. A ’70-es években Amerikában minden 3. ember függő volt. A szenvedélybetegek gyógyítása csak 3-mas egységgel lehetséges: oktatásügy, egészségügy, rendőrség. Magyarországon az első kábítószer szakértő képzés 1993-ban volt Keszthelyen. Az oktatók egyike Kreiner József rendőrezredes is, aki az országon belül sok helyen tart képzést és minden nyáron táborokat szervez. Albertirsára három éve jött, és azóta rendszeresen visszajár. Ezen idő alatt felkarolt néhány embert, akik vele együtt járnak kortárs képzésekre. A képzés első napja mindig úgy zajlik, hogy bemutatkozunk, megismerkedünk. A további napokon tanulunk a kortársoktatás tör-

ténetéből és a drogok káros hatásairól. Az utolsó nap szóbeli vizsgát teszünk vicces témákból. Kapunk pár percnyi felkészülési időt, majd beszélnünk kell az adott témáról és közben fegyelmeznünk kell az osztályt és „Döncit”, aki nem más, mint a Józsi. Ez a vizsga nem igazi vizsga, viszont sokat nevetünk és segít abban, hogy egy osztályfőnöki órát meg tudjunk tartani. Csaba! Elmondanád hogyan kerültél bele a kortársképzésbe? Engem 2007-ben a kíváncsiság sodort a képzésre. Fogalmam sem volt, hogy mi vár ott rám, de végül nem bántam meg, hogy elmentem. Régi ismerősökkel találkoztam és még újakat is megismertem. Nagyon jól éreztem magam. Jól esett új ismeretségeket kötni. Utána sajnos a következő kettő évben nem tudtam részt venni egy kortárson sem. De amikor Béla idén januárban szólt, hogy lesz a következő hónapban kortárs, elhatároztam, hogy mindenképp ott leszek. Az első napon újra találkoztam a régi barátokkal és rengeteg, akkor még ismeretlen arccal. A következő napon jólesett újra házi feladatot olvasni, olyan kérdésekre válaszolni, amiket más környezetben nem biztos, hogy megválaszolnék. Meg-

könnyebbülten éreztem magamat, miután annyi ember előtt beszélhettem a gondjaimról és ezért még csak ki sem nevetett senki. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ebben a csapatban alapszabály egymás tiszteletben tartása, mindenki egyenrangú. A „szóbeli vizsga” megint nagyon vicces volt, főleg, amikor egyesek a mákos lecsó elkészítéséről beszéltek, vagy amikor volt olyan fiú, aki a sminkelés rejtelmeiről számolt be. És ez csak néhány a sok „tétel” közül. Én most voltam először táborban júliusban és egyszerűen fantasztikus volt. A táj, a tábor és a táborlakók egyaránt. Nem csak kikapcsolódtunk, hanem tanulhattunk sok új dolgot egymástól és az előadások segítségével is, különösebb fáradtság nélkül. A kortárs abban is segített, hogy sokkal kön�nyebben tudok szóba állni az emberekkel és könnyebben tudok beszélni nagyobb tömegek előtt is. Egyszóval nekem nagyon sokat segített a kortárs!! Köszönjük Csaba ezt a szép beszámolót. Béla, te is mesélnél nekünk, hogy te hogyan került bele a kortársképzésbe? Én is ugyanúgy 2007-ben mentem az első kortársképzésre. A három iskolából a 7-8. osztályosoknak volt a művelődési házban egy előadás. Az előadáson képeket vetítettek és sokat nevettünk. A legvégén elhangzott, hogy délután lesz előadás a Tessedik iskolában. Érdekel a dolog, így kíváncsiságból elmentem. Találkoztam pár ismerőssel és újakat is megismertem. Az a nap nagyon tetszett nekem, így a többi képzésre is elmentem. Sok új dolgot tanultam. Nem volt olyan óra, amikor ne nevettünk volna. Később, amikor tudtam, hogy lesz képzés, elmentem rá. Nagyon sokat segített tanulás terén is. További képzésen még több emberrel ismerkedtem meg. 2008ban eljutottam Váraljára a táborba. Ugye ott csak az albertirsaiakat ismertem, így az első pár nap nehézkes volt, de elvoltam a csapattársaimmal. Mindenki tartozott egy-egy csapatba, ahol verseket kellett írni, kiselőadást tartani. A tábor végén volt egy tábortűz, amihez saját kezűleg hordtuk oda a fát. 2009-ben újra eljött Józsi Albertirsára és újabb kortársoktatás volt. Abban az évben sajnos nem jutottam el a táborba. 2010-ben mentem a művelődési házba és a plakáton láttam egy időpontot. Amikor bementem az ajtón egyből visszafordultam, mert az a dátum a születésnapomra

esett és érdekelt, hogy mi lesz akkor. Megláttam, hogy kortársoktatás lesz és nagyon megörültem. Szóltam is Csabának, hogy jöjjünk el. A képzés első napján boldogan mentem, hogy újra láthatom Józsit. Az oktatáson szó esett arról, hogy lesz idén is tábor. Csabival elterveztük, hogy elmegyünk. A tábort úgy hagytam el, hogy sok élmén�nyel, barátsággal gazdagodtam.

Jó látni, hogy ilyen jó hatással volt rátok. Említettétek, hogy a képzésnek van egy tábora is. Mesélnétek erről bővebben az idei táborról? Amikor odaértünk a táborba a megnyitón elhangzottak a tábor szabályai. A megnyitó után egy órával elkezdődött a bemutatkozás, ahol 83 ember mutatkozott be. Csoportokba lettünk osztva, majd hat csoport versengett egymással. Volt, hogy indulót, verset kellett írni. Fizikai megmérettetések voltak öt versenyszámban. A fő attrakció a tábortűz utáni 5-10 perces műsorszámok voltak, amiben a tábor eseményeit foglaltuk össze, természetesen vicces verziókban. Hogy felfrissüljünk, túrázgattunk és tréningeztünk. A kis medence a tábor közepén sok élményt nyújtott a délutáni órákban. Minden este disco-party és karaoki volt. Hogy tapasztaltabbak is legyünk, bankrablás szituációt tartottak, ahol letesztelték a figyelmünket. Vasárnap délelőtt eljött az, amit nem vártunk, mikor el kell búcsúzni. Itt megtörténtek a kabala cserék és az e-mail cím kérések – adások. ÉRDEMES LEGALÁBB EGYSZER KIPRÓBÁLNI EGY KÉPZÉST, HIDD EL GARANTÁLTAN HASZNOS LESZ!!!


14

2010. október

KÖZÉLET

AZ ALBERTI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET PARÓKUS LELKÉSZÉVÉ NEVEZTÉK KI TÚRI KRISZTINÁT Zsúfolásig megtelt az Alberti Evangélikus templom szeptember 12-én, hívők, érdeklődők, városi és egyházi vezetők érkeztek Túri Krisztina ünnepélyes beiktatására. A beiktató szertatást Krámer György, a Dél-Pest Megyei Egyházmegye esperese, Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke, és Brebovszkyné Pintér Márta, a női misszió lelkésze végezte. A szertartást Pál apostol gondolataira építették fel, melyben a templomról, mint az élő kövek házáról beszéltek. Mint azt a beiktató lelkész hangsúlyozta, prófétákra, apostolokra kell építeni, méghozzá úgy, hogy a sarokkő Krisztus legyen. Az hogy Túri Krisztinát meghívta a gyülekezet, mindenképpen a bizalom jele, amely azért is jelentős dolog – Krámer György szerint –, mivel az Alberti gyülekezetnek most szüksége van a csendességre, a megbocsátásra, az újrakezdés örömére. A bevezető gondolatokat követően az Alberti Evangélikus Gyülekezet kórusa adta elő Hepp Éva vezényletével Georg Fridrich Handel: Jöjj Béke nyájas angyala című kórusművét (Kísérték: Iker Borbála orgona; Makkos Noémi trombita). Ezt követően az Alberti Evangélikus Gyülekezet elöljárói átadták Túri Krisztina részére a gyülekezet meghívó levelét, majd a szertartást végző lelkészek beiktatták parókus lelkészi hivatalába, testvéri csókkal köszöntve szolgatársukat. Az óvodások kisebb műsora után, Drunek Sára mondta el Reményik Sándor Tündérfok című versét. Túri Krisztina beiktatása utáni első igehirdetésén a gondok felvállalásáról, a gondviselésről beszélt. Mint azt hangsúlyozta: „Legyen ez a nap is egy sziklára állás, hogy a gondok felől elindulhassanak végre a gondviselés felé.” A szertartás Úrvacsoravétellel zárult. Az ünnepség után kérdeztem Túri Krisztinát, az Alberti Evangélikus Gyülekezet újdonsült parókus lelkészét. Mit jelentett az Ön számára, hogy az Alberti Evangélikus Gyülekezet Önt kérte fel a parókus lelkészi hivatalra? Az egyházi vezetés minden alkalommal úgy fogalmazott ebben a kérdésben, hogy az, ami őket motiválja, amikor ellenvéleményeiket fogalmazzák meg, a féltés.

Valóban nem „egyemberes” szolgálattá nőtt Albertiben a munka, a gyülekezettel kapcsolatos feladatok mellet intézményi feladatok ellátására is szükség van. Az elmúlt időszakban azonban nagyon nagy segítséget kaptam Presbitériumunk és a gyülekezet tagjaitól, felügyelőnktől, Farkas Lászlótól, valamint intézményvezetőinktől. Megtapasztalhattam, hogy milyen sok felelős és elkötelezett ember vesz körül, és szolgál velem együtt szívesen és szeretettel. Hálás vagyok értük. Milyen feladatok állnak Ön előtt? Mennyiben jelezte a célkitűzéseit az első, beiktatás utáni igehirdetésének alapgondolata „sziklára építve bűnbocsánatot gyakorolni és megbocsátani és gondoskodni”? Az Alberti Gyülekezet 2011. szeptember 29-én ünnepli 300 éves jubileumát. Már elkezdődtek az előkészületek, hogy méltóképpen megemlékezzünk erről, és ne csupán egy múltba tekintés alkalma legyen ez az időszak, hanem lehetőség, hogy épüljön a lelki közösség. Nem is korlátoznánk csupán egyetlen napra, eseményre. Többféle műfaj és találkozási lehetőség is helyet kapott a programban, de ezekről részletesen majd a jövő esztendőben adunk hírt. Szeretnénk egy komoly gyülekezettörténeti kiadványt is összeállítani, valamint egy kiállítást rendezni azokból a fényképekből és dokumentumokból, amelyek rendelkezésünkre állnak. A teendők sora mellet nagy lehetőség is ez a közeledő évforduló. Vannak alapjaink, és nem csak történeti, de lelki alapok is, amelyekre hiszem, hogy építeni lehet és kell. Ezeken az alapokon épülhetnek egymásra a különböző kisközösségek, amelyekből áll a nagyobb közösség, a gyülekezet. Legyen szó akár a Baba-mama körről, a „Szöszmötölő” kézműves klubunkról, az ifjúságról, az óvodai, iskolai, szeretetotthoni vagy éppen a Nappali klubban létrejövő kis közösségekről. Ha ezek a kis közösségek a krisztusi alapon állnak, akkor valóban van és lehet jövő. A bűnbocsánat és a megbocsátás kérdése nagyon fontos. Nem kergetek illúziókat – ahol emberek közösen élnek, dolgoznak, találkoznak – ott súrlódhatnak, sérthetnek és sérülhetnek is. Csak akkor tudunk együttműködni, ha

újra és újra készek vagyunk a megbocsátásra, vagy éppen tisztában vagyunk azzal, hogy magunk is megbocsátásra szorulunk. Ezért ragaszkodtam ahhoz, hogy az Iktató istentisztelet egyben az Úrvacsora alkalma is legyen, ahol tiszta lapokkal lehet újat kezdeni, és békejobbot nyújtani gyülekezeti tagként, lelkészként, egyházi vezetőként. A gondoskodás, vagy gondviselés szintén kulcsfogalom. Az egyház éppen attól más, mint a többi emberi alapokon nyugvó rendszer, hogy nem csak ember-ember kapcsolatában gondolkodik, hanem Isten és ember dimenziójában. Magát Istent pedig olyan Úrként látja, aki törődik az egyházzal, a gyülekezettel és az egyénnel. Mindhárom szinten meghatároz minket ez a meggyőződés. Ezért hiszünk abban, hogy amit emberi szinteken nem vagyunk képesek megoldani, de gyakran még kezelni sem, abban Isten cselekvő Úrként beléphet. Mennyiben építhet a korábban kialakult intézményrendszerre? Stabil bázist jelentenek számunkra, de komoly kötelezettségeket is, mind anyagi, mind erkölcsi téren. A gyülekezet intézményein keresztül sokakhoz kapcsolódik a városban. Nagy felelősség, ha egy intézményt egyházi, gyülekezeti fenntartásban irányítunk. Családok megélhetése múlik azon, hogy hogyan gazdálkodunk. De akkor is hatalmas a pusztítás, ha a ránk bízottak felé nem azt az értékrendet mutatjuk, ami az úgynevezett keresztyén értékrend. Nem elég önmagában a név – evangélikus óvoda, iskola, szeretetotthon. Arra törekszünk, hogy átélhető legyen az a plusz, amit ez jelent. Örömmel és hálával gondolok az iktatási ünnepi istentiszteletre. Mindazokra, akik ott voltak, akik velünk adtak hálát, akikkel együtt lehetet szolgálni, vagy akikkel együtt éltük meg az úrvacsorai közösséget. Mindazokra, akiknek munkája, imádsága, emléke meghatározta ezt a napot. És az igékre, amelyek szeretném, ha meghatároznák a jövőt: „Minden gondotokat Őreá vessétek, mert Neki gondja van rátok. 1 Pt 5,7 A sarokkő maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban. Ef 2,20-21” S.L.


2010. október

15

KÖZÉLET

TESSEDIK HÍREK „Öreg és fáradt megint a Nyár, fény-haján fakuló napsugár: ajtókon zörget az Ősz keze.” (Balogh József) A szerző Iskolanyitó c. verse hűen tükrözi az iskola első napjait kísérő időjárást, hiszen szinte a csengőszóval együtt köszöntött be az ősz. A Tessedik Iskolában a főbejárattal szemben berendezett évszakkövető sarok is jelzi a nyár végét, amely a 7.-es gyerekek, szüleik és osztályfőnökeik munkáját dicséri. Jellegzetes őszi növényekkel és különböző régen használt tárgyakkal, eszközökkel alakították ki egy parasztház szobáját. Ezzel nem csak az ősz jelenik meg az iskola épületében, de stílusosan emlékeztetnek a „Forog az esztendő kereke” jelmondatot viselő, és az egész tanévet átfogó hagyományápoló programsorozatunkra is. A négy évszakot felosztottuk a felsős évfolyamok között, így legközelebb a 8.-osok varázsolnak téli hangulatot az aulába, majd tavasszal következnek a 6.-osok, és végül az 5.-esek a nyárral zárják a tanévet. Lendületesen indult a szeptember, az alsó és felső tagozatos gyerekek is papírgyűjtésben vettek részt. A legtöbb papírt felsőben Perczel Csilla (7. b) osztályos tanuló gyűjtötte, második lett Kun Ádám (5. c), és a harmadik helyezést

pedig Tóth Levente (5.c) érte el. Jutalmuk egy-egy finom torta volt. Gratulálunk Nekik!

Az első héten a szülői értekezleteken az aktuális és az adott osztályokat érintő témák mellett egy új kezdeményezésről tájékoztatták az osztályfőnökök a szülőket. Elektronikus ellenőrző használatát teszi lehetővé az iskola, melynek segítségével hatékonyabbá válhat az iskola és a szülők kapcsolata. Az iskola honlapján keresztül személyre szabott kódokkal napi pontossággal tájékozódhatnak a szülők gyermekük tanulmányi előmeneteléről és az iskolai eseményekről. A szülők saját gyermekükkel kapcsolatban az elektronikus ellenőrzőn keresztül is érdeklődhetnek, a tanári jelzésekre reagálhatnak. Megkezdődtek a délutáni foglalkozások

is: a szakkörök, a korrepetálások és a felvételi előkészítők. Informatika, földrajz és rajz szakkör, valamint színjátszókör indult. A sportolni vágyókat fiú– és lány foci, kézilabda várja, péntekenként pedig tömegsport. Az „úszóbusz” szerda délután viszi Monorra a vízi sportot kedvelő felsős gyerekeket. Hetente két alkalommal gyógytestnevelésben részesülnek azok, akiknek ezt a fajta mozgást orvos javasolta. Szeptember közepén a tanév első rendhagyó énekóráján vettek részt tanulóink a Művészeti Iskolában. A magyar népzenével és népi énekekkel ismerkedtek a gyerekek és a bátrabbak néptánc alaplépéseket is elsajátíthattak. Író-olvasó találkozón jártunk a városi könyvtárban, ahol Zsiros Simon Mária író, költő és előadóművésszel ismerkedtek és beszélgettek az érdeklődők. A szeptember mindig egy új kezdetet jelent szülőknek és gyermekeiknek egyaránt, mert az újabb tanév meglepetéseket tartogat számukra és újdonságokkal szolgál. Ez idén sem lesz másképp. Végezetül álljanak itt Balogh József fentebb idézett versének záró sorai. „Tanulás, tábla és kréta vár, Csak te lehetsz fáradt öreg Nyár, holnaptól új csodák kellenek!” Abo Kandilné Albert Ágnes

ÜNNEPI HANGVERSENY A ZENE VILÁGNAPJÁN

Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésre emelte október 1-jét „A ZENE VILÁGNAP”-ja rangjára. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését. A

25 éves nemes kezdeményezéshez kapcsolódva október 1-jén a Művészeti Iskolában adtak koncertet az intézményei és tanárai az Albertirsai Daloskör közreműködésével. A megjelenteket Lebanov József, az intézmény igazgatója köszöntötte, felidézve a nemes kezdeményezés történetét. Mint mondta, a zenéről akkor vesszük észre, hogy hiányzik, ha nincs. A műsorban sorra bemutatkoztak a művészeti iskola diákjai pengetős vagy fúvós hangszereken, zongorán és marimbán. A koncerten felcsendültek ismert magyar dalok mellett Carcassi, Bach, Csajkovszkíj, Anonimus, Bartók, Carulli, Telemann, Móri, Tartini, Tarrega, Albinoni, Genin, Praetorius és Weiner Leó művei. A rendezvény záróakkordjaként az

Albertirsai Daloskör lépett a színpadra, és Ádám Ildikó vezényletével adott elő kórusműveket. S.L.


16

2010. október

AKTUÁLIS

ÜNNEPI VÁROSNAPI PROGRAMOK ALBERTIRSÁN A 60 ÉVES TELEPÜLÉSEGYESÍTÉS TISZTELETÉRE

áttekintést. A rendezvény különlegességét talán leginkább az adta, hogy a képek szélén megjelenő idézetek már sejtették, hogy egy másik vendég, Podmaniczky Szilárd író is megtiszteli az albertirsai irodalomkedvelő közönséget. A kötetlen beszélgetésen bemutatkozó, nemzetközi és hazai sikereket is elkönyvelő író most elsősorban a legutóbbi munkáját, a Szép Magyar Szótárt mutatta be a hallgatóság számára. Mint megtudhattuk, Podmaniczky Szilárd a műszaki – tanári pályáról váltva 1993-ban, első novelláskötetének megjelenésével kötelezte el magát az irodalom iránt, igaz, mindig is vonzotta a művészet az élete során. A fordulatot az 1999-ben megjelent „Képlapok a barlang-

vezetek képviselői helyeztek el koszorút a város újabb büszkesége előtt. Ezalatt az Erzsébet téri színpadon sorra váltották egymást a programok. Először a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tánccsoportja adott elő részleteket a repertoárjukból, majd a legapróbbakat Barta Tóni Bábszínháza próbálta az esős idő ellenére a téren tartani a Paprika Jancsi előadásával. A Sense Of Silence együttes az országban ritka alter-goth zenéből adott ízelítőt, majd a sport, a néptánc és a musical váltotta egymást a nézők előtt.

Fotók: Motyovszki Mária

szájból…” című munkája hozta az életében. Ezt a könyvet akkor az év könyvévé választották. Kísérletező, útkereső világa itt találta meg igazán egyedi, újszerű kifejezésvilágát. Az Albertirsán bemutatott könyv leginkább ennek a folytatása, betetőzése. Egyéb elemzés helyett, íme egy részlet az alkotásból: „Író Az író hajnalban arra ébredt, hogy ha részleteiben nem is, de megálmodott egy komplett regényt. Kipattant az ágyból, és írásba vette az álomképeit. A felesége bekapcsolta a porszívót. Az író dühöngött, kabátot húzott és elrohant. Délután, mire hazaért, tisztaság fogadta. Szó nélkül beleolvasott a jegyzetekbe, elhúzta száját, aztán bocsánatot kért az asszonytól. Még belegondolni is szörnyű, mondta, hova lyukadok ki, ha csak portalanítasz.” Szeptember 11-én a mostoha időjárás ellenére az Erzsébet téren folytatódott a programsorozat. 14 órától mutatkoztak be a településen élő kézművesek, akik egy-egy ősi szakma művelőiként igazi értékmentést végeznek városunkban. Az Erzsébet téri programokkal párhuzamosan egy kisebb helyi építészeti – kultúrtörténeti emlék avatására is sor került. A Rózsika kút történetét Major Judit alpolgármester asszony idézte fel, majd az Önkormányzat, a jelenlévő pártok, civil szer-

Az est fő attrakciójának a Ladánybeni 27 koncertje számított. A klasszikus jamaikai reggae hazai képviselői remek hangulatot varázsoltak a térre, melynek igazi betetőS.L. zője volt a színpompás tűzijáték.

„60 ÉV 60 FA” Eredetileg a Városnapra tervezte a település vezetése a zöldfelület növelési akciót, melyben Albertirsa egyesítésének 60. évfordulója tiszteletére ültettek volna 60 nyárfát a település központjában. A nem igazán kedvező időjárás miatt végül október 2-án délelőtt kerülhettek a földbe a csemeték. 30 darabot közülük a „TESCO Gödör” néven elhíresült központi területre ültettek ki körben,

figyelembe véve a Tőrös Csaba által elkészített kertalakítási terveket, 30-at pedig a strand felé vezető út mentén helyeztek el. A fákat részben az Önkormányzat 100.000 forintos keretéből, részben az Albertirsa és Környezete Térségfejlesztéséért Alapítvány és képviselői felajánlásokból vásárolták meg. Az ültetésben részt vett Fazekas László polgármester és Tóth Sándor képviselő is. S.L. Fotó: Motyovszki Mária

Szeptember 10-én egy egészen újszerű, egyedi programmal indult az Alberti és Irsa egyesítésének 60. évfordulójára rendezett rendezvénysorozat. A hagyományos kiállítás megnyitótól eltérően egy különleges, kicsit a XIX. – XX. század fordulójának hangulatát idéző művészeti kávéházba csöppenhetett a látogató. A meghitt gyertyafénybe burkolódzó teremből Bogdán Dóra jóvoltából kellemes zeneszó csalogatta az embereket, akiket, ha betévedtek a terembe, még egy csésze kávé is hívogatott a különleges művészeti szeánszra. A galéria falain már Podmaniczky Szilárd, ceglédi születésű, de Albertirsán élő fotóművész képei sorakoztak, a fotó és a képzőművészet sajátos ötvözeteként elénk varázsolva az „emberi természet” egyedi megnyilvánulásait. Az tárlat anyaga egyrészt zenéről, másrészt a tőlünk távol élő, kicsit misztikus fénybe burkolózó afrikai emberek életéből, életteréről adott


2010. október

17

AKTUÁLIS

EGÉSZSÉGHÉT

Idén immár 3. alkalommal rendezték meg városunkban az Egészséghét rendezvénysorozatot, melyet annakidején még Dr. Makkos Gyula kezdeményezésére indított útjára a város Népjóléti Bizottsága. Nem volt könnyű dolga a program szervezőjének, Dr. Pécsi Angélának, mivel a közelgő választások miatt elég mostoha körülmények között kellett útjára indítani szeptember 27-én a programsorozatot. Így a hét első 4 napja elsősorban a prevencióra épült. Ennek keretében az óvodásoknak folyamatos bemutatók segítségével próbálták megmutatni a hatékony fogápolás alapjait. Emellett a gyógytestnevelésről hallhattak előadást a Győzelem utcai iskolában Korcsog Ritának köszönhetően az érdeklődők, Dr. Fógel Kristóf és Dr. Fógelné Jóga Andrea pedig az emlőrákról, annak diagnosztikájáról és kezeléséről referált az érdeklődőknek. Szintén a Tessedik Sámuel Általános Iskola Győzelem utcai épülete adott otthont Tőrösné Puskel Krisztina látszerész előadásának csütörtökön. Ő a szemüveg és a kontaktlencse viselésének előnyeiről és hátrányairól beszélt. A preventív előadások mellett szűrőprogramok és tanácsadás várta folyamatosan az érdeklődőket az Irmák Gyógyszertárban. Pénteken a programsorozat záró rendezvényén egy egészen különleges találkozóra várták a vendégeket. Domján Ferenc kacagáskarnagy vezetésével a nevetés gyógyító hatásáról, annak terápiás alkalmazásáról hallhattak egy igazán figyelemre méltó előadást a résztvevők, majd a gyakorlatban is kipróbálhatták a jóga alapjaira épülő módszert. Ezt követően Dr. Fógelné Jóga Andrea tartott egy csendesebb, inkább az érzelmekre ható diavetítéssel egybekötött előadást megelőzve a hagyományos Politzer Emlékérem átadásának ünnepségét. A rangos elismerésre idén Dudás Istvánné Raczki Mariannát tartotta a legérdemesebbnek

a várost irányító grémium. A hagyományoknak megfelelően most is Major Judit alpolgármester ismertette a díjazott életútját. „Dudás Istvánné Racki Marianna 1960. szeptember 23-án született Albertirsán. Általános iskolai tanulmányainak elvégzése után a Bp-i Móra Ferenc Egészségügyi Szakközépiskolában szerzett szakápolói képesítést. Élete során folyamatosan képezte magát, először asszisztensi szakvizsgát tette le, majd 2000-ben O.K.J. rendszerű felsőfokú szakápolói képesítéssel bővítette tudását. 20 évi kórházi munka után került vissza Albertirsára, ahol azóta a Preventív Bt. alkalmazásában városunk betegeit látja el a háziorvosi szakrendelésen. Albertirsán sokan ismerik és tisztelik emberségét és szakmai tudását.” A díjat Fazekas László polgármester és Major Judit alpolgármester adta át az ünnepségen. Az Egészséghét tapasztalatait Dr. Pécsi

Angéla a következőképpen foglalta össze a rendezvénysorozat lezárulta után: „Én úgy gondoltam, hogy a hagyományos előadásokból összeállított, tudományos indíttatású programokra kevésbé fogékony a városban élő emberek zöme, így inkább olyan dolgokat próbáltam becsempészni az Egészséghét programjába, ami még nem volt. Sajnos az időpont nem volt a legszerencsésebb, jó lett volna egy-két héttel később megrendezni, de a helyi rendelet értelmében ezen most nem lehetett módosítani. Mivel, ahogy én látom, az embereket leginkább a lelküknél lehet megfogni, a lelki támaszra óriási igény van napjainkban, ezért kerestem olyan előadásokat, programokat, amelyek ezt a feltöltődést szolgálják, és egyben segíthetik a prevenciót is. Ha a mindennapjaink úgy sikerülnek, hogy az nekünk tartalmas feltöltődést jelent, ha sikerült egy kis nevetést, egy kis örömöt becsempészni a napi rutinunkba, ha tudunk a saját butaságainkon mosolyogni, az mindenképpen segíti a szervezetünk rege-

nerálódását, egészségünk megőrzését. Az a fontos, hogy a napjainkat, a hétköznapjainkat tegyük boldoggá, és ha mi rendben vagyunk, akkor a környezetünk is érezni fogja a belőlünk áradó nyugalmat, pozitív energiát. Erre szerettem volna ráirányítani a figyelmet az idei Egészséghét programjai során.” S.L.

„KÖSZÖNŐ” LEVÉL Tisztelt Polgármester úr!

Megkaptam köszönő levelét! Igaz fogalmam sincs róla, hogyan került Önhöz az ajánlószelvényem, mert Én nem óhajtottam oda adni. A választásokon viszont kénytelen leszek az Ön neve mellé tenni az X-et, mert jobb nem akadt. Annak kiváltképpen „örülök”, hogy vannak tervei a közeli és távoli jövőre, sok munkát remél, nyugalmat és békességet vár. Remélem, ez mind összejön! Amit tudok az az, hogy ez nekem mind nem fog összejönni;.. még mindig ezen a TESCO témán lovagolva;....csak közölni szeretném Önnel, hogy rendesen ellehetetlenítette az életünket, nekünk kereskedőknek, azzal hogy beengedte az áruházat a központba. Mi is szerettük volna, ha enged bennünket ez a „város” nyugalomba, örömmel dolgozni! Tehát ezúttal Én szeretném „megköszönni” Önnek, hogy úgy állt hozzá annak idején a mi kérésünkhöz, ahogy; … idézem szavait: „ ez a hajó elúszott, próbáljunk meg úszni…”, jelentem, nem sikerült, fuldoklunk! De ezennel tudatom Önnel, hogy Én dobok egy mentőövet Polgármester úrnak egy X-el, legalább Ön megmenekül a fulladástól. Tisztelettel: Sznopkáné Lestár Zsuzsa a sarki zöldséges

TISZTELT SZNOPKÁNÉ LESTÁR ZSUZSANNA ASSZONY!

Köszönöm sorait, miként azt is, hogy október harmadikán megtisztel(t) szavazatával. A multik terjeszkedésével kapcsolatos gondolataimat olvashatta a (reményeim szerint) valamennyi háztartásba, így Önhöz is eljuttatott programomban, esetleg a honlapomon. Hiszem, hogy a jövőben mentőövek bedobásán messze túlmenő segítséget tudunk egymásnak nyújtani. Tisztelettel köszönti: Fazekas László

18


2010. október

SPORT

KELIGER BERNADETT A JUNIOR VILÁGBAJNOKSÁGON!?

■■ ATLÉTIKA

Nemzetközi sikerek

– MÁR CSAK A TÁMOGATÓKON MÚLIK!

Mint arról korábban már számot adtunk, egy igazán ígéretes albertirsai sporttehetség, Keliger Bernadett képviselheti október 21-én Marokkóban Magyarországot 48 kg-ban a Junior Világbajnokságon. Persze ez, csak akkor valósulhat meg, ha sikerül a kiutazás és a verseny költségeit a helyi szakosztálynak előteremtenie. A közel 400 ezer forintos tételből már a nagy részét, 300.000 forintot sikerült előteremteniük, mindössze 100.000 Ft hiányzik. Így a lap hasábjain keresztül is kérjük azokat a segítő szándékú személyeket, vállalkozásokat, akiknek fontos, hogy egy fiatal albertirsai sportoló képviselhesse hazánkat egy ilyen rangos világversenyen, az segítsen! Albertirsa Sportjáért Alapítvány Nagy László edző +36/30-206-0335

Újabb atlétikai verseny zajlott a Sportcentrum atlétikai pályáján – 2010-ben immár 4. alkalommal. A serdülők Budapest és Pest megye összevont bajnokságának második napi versenyét rendezhettük meg, 30 egyesület, 150 versenyzőjének részvételével. Az albertirsai atléták a következő eredményeket érték el: Kovács Ferenc 4 első és 2 második, Szabó Zita 2 első, Misák István 1 első, Csányi Richárd és Monok Tibor 2-2 második, Tóth Bence, Gér Tamás, Ádám Márk és Szelei Viktor 1-1 harmadik helyezést szerzett. Kovács Ferenc és Szabó Zita kiváló eredményei alapján meghívást kaptunk a régió válo-

gatott csapatába. Kovács Ferenc győzött távolugrásban (628 cm) és tagja volt a győztes 4 x 100 m-es váltónak is. Szabó Zita sérülése miatt nem utazhatott el Olaszországba (Majanó). Gyermek korosztályos versenyzőink Budapesten versenyeztek. A tőlük megszokott kiváló szereplést produkálták: 14 arany, 2 ezüst és 2 bronzérmet szereztek. Éremszerzőink: Bágyi Erika, Láng Gabriella, Ádám Dorka, Szelei Viktor, Bán Viktor, Legéndi Bendegúz, Farkas Ádám, Láng Gergő, Bágyi Gábor és Pap Zsombor. Lakatos Boglárka utcai futóversenyeken indult, és minden versenyén dobogós helyezést ért el! Az őszi idényben még nagy feladatok várnak ránk. A serdülők egyéni és csapatbajnoksága, valamint a gyermek korosztály országos versenye a Puskás Ferenc Stadionban. Albertirsán pedig két olimpiai versenyt is rendezünk, szeptember 28-án megyei, októberi 12-én Országos Diákolimpiai döntőt. Ecsedi László edző

■■ Labdarúgás

KOVÁCS LAJOS LABDARÚGÓ UTÁNPÓTLÁS EMLÉKTORNA

A nemrég újjászerveződött ASE vezetősége, Tóth Sándor irányításával célul tűzte ki, hogy feléleszti a hajdan volt neves helyi labdarúgást. Ezért aztán nem is véletlenül tűzték zászlajukra az ASE Labdarúgó Szakosztályának elnökei, Kovács Gábor és Tabányi József a helyi futballsport egyik legendás személyiségének, Kovács Lajosnak (Vasutas Törekvés SC) a nevét. A Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség támogatásával szeptember 25én megrendezett tornát 5 korcsoportban (U7, U9, U11, U13, U19) hirdették meg a

szervezők fiúknak és lányoknak vegyesen. Szerencsére a kezdeményezés mindhárom helyi általános iskolában nyitott fülekre talált, így aztán a kellemes szombat délelőtti napon örömmel vették birtokukba a Sportközpont füves pályáját a gyerekek. A sok-sok értékes díj mellett, melyet részben a Bozsik Akadémia, részben helyi vállalkozók támogatásával az ASE ajánlott fel a legjobbaknak, igazi tétje is volt a küzdelemnek, hiszen alsós és felsős korosztályban is elindítottak 1-1 vándorkupát a szervezők. A 2x15 perces, körmérkőzéses rangadósorozat végén a kisebbeknél a vándorserleget az Evangélikus Általános Iskola csapata nyerte, megelőzve a Katolikus Iskola és a Tessedik csapatát. A nagyobbaknál az első a Tessedik fiú csapat lett, a második helyen a Tessedikes lányok végzetek, míg a harmadik helyen a Katolikus Iskola csapata szerepelt. Legjobb kapusnak Lebanov Barbarát találta a zsűri,

a legjobb védő Hagyó Adrienn lett, a legtöbb gólt pedig Léh Martin rúgta a torna során. A mezőnyjátékosok közül különdíjban részesült Répási Enikő is.

Köszönet a támogatóknak, akik nélkül ez a remek kezdeményezés nem indulhatott volna útjára: Turu Táp Termény; Rimóczy Vizsgabázis; Car.Gum; 4-es Presszó; Takarékos Üzletház; Szittyó Vendéglő; Arany Patkó Vendéglő; Objektív Tv; Józsa Károly; Albertirsa Város Önkormányzata. S.L.


2010. október

19

KÖZÉLET

Háromszintű adóhatóság október 1-jétől Az adózók érdekei nem sérülnek

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal – megőrizve a regionális szerveződés előnyeit és a működőképesség folyamatosságát – háromszintű szervezetként működik október 1-jétől. A Központi Hivatal és a Regionális Főigazgatóságok mellett erős jogosítványokkal bíró megyei igazgatóságok jönnek létre. A bekövetkező változtatások az ügyfelek számára semmilyen hátránnyal nem járnak, és az APEH személyi állományában meglévő értékek sem sérülnek. A változtatás legfontosabb alapelve, hogy a ható-

sági tevékenység és a jogorvoslati fórumrendszer jól elkülönüljön és átláthatóvá váljék. Ennek szellemében a szakmailag erős megyei igazgatóságok az adózók közelében, helyi szinten végzik az adóztatással összefüggő valamennyi napi feladatot. Az adó-, jövedelem- és illetőségigazolásokat – hasonlóan a korábbi gyakorlathoz – az adózó kérelmére bármelyik megyei igazgatóság kiadhatja, ugyanakkor illetékügyben kizárólag az eljáró hatósághoz lehet fordulni. A szakmai-törvényességi felügyeletet a jövőben a regionális főigaz-

gatóságok látják el, összehangolják és szabályozzák a hozzájuk tartozó megyei igazgatóságok munkáját, emellett ellátják a másodfokú jogorvoslati feladatokat is. A Központi Hivatal a továbbiakban is elvi, szakmai irányító tevékenységet végez. A változtatás fontos alapelve volt, hogy az APEH szervezete beilleszthető legyen az átalakuló közigazgatás egészébe, illetve a Vám- és Pénzügyőrséggel megvalósuló integráció után is hatékonyan szolgálja az adózókat. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Richelie bíboros mondásának első része. 13. Viszonyítási árú! 14. Sok energiát igénylő tennivaló jelzője. 15. Paciköröm. 17. Levest szed. 18. Oxigén, fluor, jód. 19. Vonatkozó névmás. 21. Végtelen rend! 23. Őszi keverés! 25. Mezőváros módos polgára. 27. Pázsit. 29. Ismeretlen eredetű repülő tárgy. 30. Élesre egyneműi. 31. Zamata. 33. Kevert pír! 34. Magyar Testnevelési Főiskola. 35. Rá népiesen. 37. Eszme. 39. Egymást követő betűk a magyar ábécében. 40. Kossuth-díjas költő, többek között az Odüsszeia fordítója volt. 41. Bonn centruma! 42. A legnagyobb értékű kártyalap. 43. Csapadék. 44. Fordított húros fegyver. 45. Páratlan botom! 47. Ásó betűi. 49. Technécium, oxigén. 50. Régi rádiómárka névbetűi keverve. 51. Részint tolul! 53. Ijesztő. 55. ADSU. 56. Hangot ad a szalma. 58. Német névelő. 59. Páratlan pohár! 60. Szén, szilícium, alumínium. 62. Fiatal juh. 64. Angol királypárti drámaíró. 66. Görög halleves. Függőleges: 1. … mars! 2. Napfürdőző. 3. Az Erdély aranykora című Jókai-regény szereplője. 4. … Oszkár színművész. 5. Ittrium, rádium. 6. Repülőgéptípus. 7. Zene fele! 8. Vimem páratlanjai! 9. Elővigyázatos. 10. Had. 11. Szigetvár védője. 12. Fél kettes! 13. Fejér megyei település. 16. Fővárosi közlekedési cég. 19. … mail, légiposta. 20. Három Rómában. 22. Észak-amerikai vadon élő állat (Cynornis socialis) magyarul névelővel. 24. Nyílt németül. 25. Rómában imperátor, Japánban mikádó. 26. Nitt. 28. Szlovákiai város. 30. Kedvelt nyári étel. 32.

1

2

3

4

5

6

Ű

13

8

9

10

11

12

I

14

15

16 18

23

7

19

24

17 20

25

29

26

30

34

21

31

35

36

22 27

32 37

28 33

38

39

40 41

42

45

46

51

47 52

56

48 53

57 60

50

54

55

58

59 62

65

I

44

49

61

64

Z

43

R

Elföldelő. 35. Ugyanaz, mint a vízszintes 35-ös számúban. 36. Mátka. 38. Évből közepe! 46. Orosz paraszt. 48. Veszprém folyója. 49. Végtelen terv! 50. Határfolyónk névelővel. 52. Lejegyez. 54. Plusz. 55. Fordított marha! 57. Zavart gála! 59. Csaknem egész pákász! 61. Albán pénznem. 62. Takáts Gyula születési helye ford. 63. Filmek fényérzékenységi jele ford. 64. A mondás befejezése.

63

66

Ó 65. Itterbium. 66. Némán kel! A múlt havi rejtvény helyes megfejtése: „Nyugodt és csendes az ősz, csupán az idő ballag benne.” Gratulálunk a nyerteseknek: Béres Józsefné, Pozsonyi u. 44/1. Borcza Helga, Irinyi út 31. Lengyel László, Széchenyi út 16. özv. Szekeres Pálné, Irsay Károly út 28. Szollár Ilona, Vasút út 45.


20

2010. október

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK

A Művelődési Ház 2010. októberi programjai

1. 800 Termékbemutató 1430 Akrobatikus tánc beiratkozás 1500 Hahota klub – Domján Ferenccel 1600 Politzer emlékérem átadás 2. 1700 Kung-Fu 4. 1300 Nyugdíjas klub 1600 Jóga 5. 1700 Kung-Fu 1700 MSZP 1800 Színjátszó csoport 6. 900 Vegyes vásár 1700 Aradi vértanúk napja – megemlékezés a szoborkertben 7 1000 Baba-mama klub 1700 Főzőkör 9. 1300 Vasutas Nyugdíjas klub 1700 Kung-Fu 11. 1300 Nyugdíjas klub 1800 Jóga 12. 900 Vegyes vásár 1700 Kung-Fu 1800 Színjátszó csoport 14. 1000 Baba-mama klub 1030 Mese Mátyás királyról – gyerekszínház, belépő: 500 Ft 1700 Főzőkör 15. 900 Vegyes vásár

14-19 Padlás – zenés játék a Patkós Irma Színház előadása, belépő: 1000 Ft 16. 1700 Kung-Fu 18. 1300 Nyugdíjas klub 1800 Jóga 19. 1700 Kung-Fu 1800 Színjátszó csoport 21. 1000 Baba-mama klub 1700 Főzőkör 22. 900 Vegyes vásár 23. 1000 Ünnepi Istentisztelet az Irsai Evangélikus templomban 1100 Ünnepi megemlékezés az ’56-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a Kopjafánál 25. 1300 Nyugdíjas klub 1800 Jóga 1900 Polgárőrség 26. 14-16 Véradás 1700 Kung-Fu 1800 Színjátszó csoport 28. 1000 Baba-mama klub 1700 Főzőkör 30. 1700 Kung-Fu Jeles napok a hónapban: október 1. Zene Világnapja, Idősek Világnapja; október 31. Reformáció Napja, Takarékossági Világnap.

SZEPTEMBER HÓNAPBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Varényi László és Szabó Szilvia Vörös Ferenc és Hajdu Szilvia Szabó Péter és Hárskuti Viktória Páncél Antal Tibor és Rónai-Pjéczka Éva

2010. SZEPTEMBER HÓNAPBAN SZÜLETETT Galló Csaba és Bojtos Anita Szabó Szabolcs és Hangya Magdolna Ágh János és Gombai Ilona Kovács Attila és Magyar Melinda Omelka Sándor és Kovács Julianna nevű gyermeke

Péter Máté Levente Lóránt Árpád Sándor

2010. SZEPTEMBER HÓNAPBAN ELHALÁLOZTAK

Vrabecz János Szabó Károly István Simon Istvánné Szuda Pálné Tamás József Kiss István Szlovák Mihályné Tóth Mihály Keliger Mihály Tomicsek János

59 éves 83 éves 73 éves 80 éves 78 éves 80 éves 84 éves 61 éves 97 éves 94 éves

Baross u. 73. Dózsa Gy. u. 7. Nyáregyházi u. 31. Árpád u. 43. Viola u. 14. Homokrész I. 172. Arany köz Bocskai u. 38. Mikebudai út 5. Vécsei u. 27. sz. alatti lakos.

Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak!

Tisztelt Lakosság!

Értesítjük Önöket, hogy háziorvosaink rendelési idejéről, a szabadságolásról, illetve a helyettesítési rendről az 53/370-552-es telefonszámon érdeklődhetnek hétköznap 7.00 órától 18.00 óráig. Munkaszüneti és ünnepnapokon 7.00 órától másnap 7.00 óráig és ügyeleti időben hétköznap 18.00 órától másnap 7.00 óráig sürgős beteghívásaikat szintén az 53/370-552-es telefonszámon adhatják le. Ebben az esetben a ceglédi mentőállomás diszpécsere intézkedik. Dr. Pécsi Angéla, ügyeletvezető

Háziorvosok ügyeleti beosztása OKTÓBER

Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda Dátum Ügyeletes orvos neve 1. Dr. Zolnyan Erzsébet 2. Dr. Tajti Géza 3. Dr. Zolnyan Erzsébet 4. Dr. Jánosik György 5. Dr. Kis Ferenc 6. Dr. Jánosik György 7. Dr. Fógel Kristóf 8. Dr. Babinszky Eleonóra 9. Dr. Zolnyan Erzsébet 10. Dr. Zolnyan Erzsébet 11. Dr. Jánosik György 12. Dr. Zolnyan Erzsébet 13. Dr. Pécsi Angéla 14. Dr. Fógel Kristóf 15. Dr. Babinszky Eleonóra

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Dr. Varga Krisztina Dr. Varga Krisztina Dr. Jánosik György Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Jánosik György Dr. Oszvald Gyula Dr. Pécsi Angéla Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Jánosik György Dr. Fógel Kristóf Dr. Makkos Gyula Dr. Fógel Kristóf Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Varga Krisztina Dr. Varga Krisztina

Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása

2010. OKTÓBER hónapban A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: Október 2-3. REMÉNY Gyógyszertár Október 9-10. IRSA Gyógyszertár Október 16-17. IRMÁK Gyógyszertár Október 23-24. CENTRUM Gyógyszertár Október 30-31. REMÉNY Gyógyszertár Az Albertirsai Híradó főszerkesztője a solymi66@ yahoo.com e-mail címen érhető el, vagy üzenetet hagyhatnak a Műv. Házban Lapzárta a hónap 20-án

Albertirsai

HÍRADÓ

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének kiadványa Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Solymosi László Szerkesztőség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Okiratszám: III/PHF/181/Pe/1988.

Megjelenik 1400 példányban Nyomda: Pende Print Kft. – Nagykőrös, Béke u. 5. Felelős vezető: Kőházi Zoltán

HÍRADÓ. Közéleti és tájékoztató lap. ÚJ TESTÜLET A VÁROS ÉLÉN Az önkormányzati választás eredményeiről

Recommend Documents