Híradástechnika Intézet
}
Híradástechnika I.
4.ea
Dr.Varga Péter János 2017
Híradástechnika Intézet
A jelátvitel fizikai közegei
2017
2
Híradástechnika Intézet
A jelátvitel fizikai közegei
2017
3
Híradástechnika Intézet
Vezeték nélküli átvitel
2017
4
Híradástechnika Intézet
Vezeték nélküli adatátvitel IEEE 802.11
2017
5
Híradástechnika Intézet
WLAN frekvenciasávok
Rendszerint állami és nemzetközi szabályozás
Mikrohullám
ISM – Industrial, Scientific and Medical
2.4 GHz (λ ≈ 12 cm)
engedély általában nem szükséges
sok zavaró jel DECT,
2017
mikrohullámú sütő, játékok, stb. 6
Híradástechnika Intézet
WLAN frekvenciasávok
U-NII – Unlicensed National Information Infrastructure 5
GHz (λ ≈ 6 cm)
kevés
2017
zavaró jel
7
Híradástechnika Intézet
WLAN frekvenciasávok
2017
8
Híradástechnika Intézet
Egy tipikus rádiós hálózat
2017
9
Híradástechnika Intézet
A WLAN hálózatok csoportosítása
Működésük szerint
Az ad-hoc mód
Az infrastruktúra mód
2017
10
Híradástechnika Intézet
A WLAN hálózatok csoportosítása
2017
Kiépítés szerint
SOHO
Enterprise
11
Híradástechnika Intézet
A WLAN hálózatok csoportosítása
2017
12
Híradástechnika Intézet
A WLAN hálózatok csoportosítása
2017
Antennák szerint
Kör sugárzó
Szegmens sugárzó
Iránysugárzó
13
Híradástechnika Intézet
A WLAN hálózatok csoportosítása
2017
Védelem szerint
Nyilvános WLAN
Jól védett WLAN
Prompt WLAN
14
Híradástechnika Intézet
Antennák
2017
15
Híradástechnika Intézet
Antennák kicsitől a nagyig
WLAN antenna Arecibo Telescope 2017
16
Híradástechnika Intézet
Mi az antenna
Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköze.
Elvileg bármelyik antenna lehet adó vagy vevő.
2017
Híradástechnika Intézet
Adó és vevő
Adó:
adatot, hangot, képet átalakítja elektromos jellé és ezekkel változtatják az összeköttetést létesítő hullám jellemzőit, amplitúdóját, frekvenciáját, fázisát.
Vevő: jeleket
leválasztják a rádióhullámról felerősítik és visszaalakítják az eredeti jellé, adattá, hanggá, képpé.
2017
Híradástechnika Intézet
Pont-pont antennák
2017
19
Híradástechnika Intézet
Elektromágneses hullámok
2017
VLF- Very Low Frequency
VHF – Very High Frequency
LF – Low Frequency
UHF – Ultra High Frequency
MF- Medium Frequency
SHF – Super High Frequency
HF – High Frequency
EHF – Extra High Frequency
Híradástechnika Intézet
2017
21
Híradástechnika Intézet
2017
Híradástechnika Intézet
2017
23
Híradástechnika Intézet
Az elektromágneses hullámok terjedése
2017
Az elektromágneses hullámok terjedésében jelentős szerepe van a föld légkörének, az atmoszférának. Az atmoszféra mintegy 2.000-3.000 km magasságig terjed, nitrogénből, oxigénből, szén-dioxidból és vízgőzből áll. Három fő részére szokás osztani: troposzféra, sztratoszféra, ionoszféra.
Híradástechnika Intézet
Rádióhullám terjedés
a mikrohullámú sugarak levegőben közel egyenesen haladnak
a pontszerű sugárzó jele fokozatosan gyengül az adótól távolodva, a távolsággal négyzetes arányban
iránya megváltozik különböző tereptárgyak miatt
2017
visszaverődés (reflexió): λ-nál jóval nagyobb felület visszaverheti a hullámot
elhajlás (diffrakció): λ-hoz hasonló nagyságú élek mögé „bekanyarodik” a hullám
törés (refrakció): közeghatárokon a terjedés iránya megváltozik, ha a két közegben más a terjedési sebesség
Híradástechnika Intézet
Rádióhullám terjedés
elnyelődés (abszorpció)
néhány km adó-vevő távolság felett a Föld görbülete is jelentős (9,7 km felett)
D0 – optikai látóhatár r0 – földsugár
D0 2 r0 h 2017
Híradástechnika Intézet
Fresnel zóna
ellipszoid, fókuszai az antennák
Fresnel zóna rmax = 0.5 *√( λ * D)
0.6 * rmax maximális sugarú üres ellipszoid szükséges a jó mikrohullámú átvitelhez
AC
2017
Híradástechnika Intézet
2017
28
Híradástechnika Intézet
Antenna jellemzők
izotropikus antenna: hipotetikus ideális gömbsugárzó
karakterisztika: sugárzás, érzékenység irányonként más
2017
– irányított vagy omni
nyereség: adott irányba sugárzott teljesítmény (vagy vételi érzékenység) aránya az izotropikus antennához képest
dBi: nyereség dB-ben az izotropikus antennához képest
dBd: nyereség dB-ben a dipólus antennához képest (0 dBd = 2.14 dBi)
Híradástechnika Intézet
Antenna jellemzők
polarizáció: az elektromos tér rezgésének módja
lineáris függőleges
2017
vagy vízszintes síkban
elliptikus, cirkuláris
az adó és a vevő polarizációjának egyeznie kell
Híradástechnika Intézet
Antenna jellemzők
2017
Híradástechnika Intézet
Antenna karakterisztika
a valós antennák sugárzása/érzékenysége irányonként változik, ezt írja le az antenna karakterisztika oldalnézet / függőleges minta
2017
felülnézet / vízszintes minta
Híradástechnika Intézet
Antenna típusok
2017
Omni
Dipólus
co-linear
Híradástechnika Intézet
Antenna típusok
2017
Irányított
Panel, patch
Helix
Yagi
Parabola
Híradástechnika Intézet
Antenna típusok
Panel, patch
Helix
2017
Híradástechnika Intézet
Antenna típusok
Yagi
Parabola
2017
Híradástechnika Intézet
WLAN hőtérkép
2017
Híradástechnika Intézet
WLAN hőtérkép
2017
Híradástechnika Intézet
DIY antennák
2017
Híradástechnika Intézet
Reflektor
2017
Híradástechnika Intézet
Cantenna
2017
Híradástechnika Intézet
Rekordok
124 mile
2017
201 km
Híradástechnika Intézet
Hazai mérések
2017
21 kilométeres távot 54 Mbps
43
Híradástechnika Intézet
Földkábelezés
+
2017
44
Híradástechnika Intézet
Helyi hálózat
2017
45
Híradástechnika Intézet
Szolgáltatók a föld alatt
2017
46
Híradástechnika Intézet
Alépítmények Generációi: ▪
Betoncsöves
▪
Műanyagcsöves
2017
47
Híradástechnika Intézet
Betoncsöves alépítmény
2017
48
Híradástechnika Intézet
PVC csőrendszerek
2017
49
Híradástechnika Intézet
Polietilén csőrendszer
2017
50
Híradástechnika Intézet
Földmunka és csövek fektetése
2017
51
Híradástechnika Intézet
Alépítmény
2017
52
Híradástechnika Intézet
Alépítmény-hálózat csöveinek többszörös kihasználása
100 mm belső átmérőjű csövek alkotják,
Kábel átmérője nem lehet nagyobb mint a cső átmérőjének 80%,
átmérő különbség >10mm.
2017
53
Híradástechnika Intézet
Szoros és laza köpeny
2017
54
Híradástechnika Intézet
Pászmás kábelszerkezet
2017
55
Híradástechnika Intézet
Fényvezető szalagkábel
2017
56
Híradástechnika Intézet
100 és 1000 eres fényvezető kábel
2017
57
Híradástechnika Intézet
Kábelhálózat helyigénye
2017
58
Híradástechnika Intézet
Megszakító létesítmények
2017
59
Híradástechnika Intézet
Minicső választék
2017
60
Híradástechnika Intézet
Minikábel, minicső
2017
61
Híradástechnika Intézet
Nyomvonalvezetés külterületen
2017
62
Híradástechnika Intézet
Optikai földkábelek behúzása
A kábelbehúzás többféleképpen is megvalósítható a már előre lefektetett alépítménybe: kézi,
vagy csörlős behúzással
átfúvatásos
módszerrel
beúsztatásos
2017
módszerrel
63
Híradástechnika Intézet
Kábel kézi fektetés
2017
64
Híradástechnika Intézet
Kézi módszer
2017
65
Híradástechnika Intézet
Csörlős kábelfektetés
2017
66
Híradástechnika Intézet
Kézi, illetve csörlős behúzás
2017
67
Híradástechnika Intézet
Kézi lefektetés (Csörlős behúzás)
Legnagyobb egyben behúzható hossz: 150-200 méter. Napi teljesítmény kb. 2000 méter.
„Viszonylag lassú”
A védőcső megbontása, illetve helyreállítása miatt egyéb járulékos költségek is felmerülnek
A kábelre nagyjából 60 Kg tömeg által kifejtett mechanikai erő hat.
Ebből kifolyólag és a lehetséges feszülések miatt a kábelek mechanikai sérülései nem zárhatóak ki.
2017
68
Híradástechnika Intézet
Kézi, illetve csörlős behúzás
2017
69
Híradástechnika Intézet
Húzóerőmérő
2017
70
Híradástechnika Intézet
Átfúvatásos módszer
2017
71
Híradástechnika Intézet
Kábel befúvó szerkezet
2017
72
Híradástechnika Intézet
2017
73
Híradástechnika Intézet
Beúsztatásos módszer
2017
74
Híradástechnika Intézet
Kábelvédő cső
2017
75
Híradástechnika Intézet
Optikai kábel telepítése
2017
76
Híradástechnika Intézet
Kábelvédő cső
2017
77
Híradástechnika Intézet
Cső szerelvények
2017
78
Híradástechnika Intézet
Fektetési módok
2017
79
Híradástechnika Intézet
Erőgépre épített vakond-eke
2017
80
Híradástechnika Intézet
Vakond-ekés módszer
2017
81
Híradástechnika Intézet
A vakond-ekés módszer jellemzői
2017
Előnyei:
nem szükséges alépítmény
a gép kb. 10 km/nap teljesítményű
“gyors”
Hátrányai:
köves-sziklás talajban nem alkalmazható
nehezebben javítható (nem lehet tartalékból után húzni)
82
Híradástechnika Intézet
2017
83
Híradástechnika Intézet
Telepítés burkolatbontás nélkül
2017
84
Híradástechnika Intézet
Vízszintes talajfúró
2017
85
Híradástechnika Intézet
Eszközök
2017
Föld alatti hálózatkiépítésnél:
kábelbehúzó eszközök
csörlők (elektromos)
szivattyúk
kompresszorok
- egyéb (pl. pneumatikus berendezések)
86
Híradástechnika Intézet
Nyomvonal jelölő, kereső
2017
87
Híradástechnika Intézet
Nyomvonal jelölő, kereső
2017
88
Híradástechnika Intézet
Irható marker
2017
89
Híradástechnika Intézet
Utcai mikrokábel
2017
90
Híradástechnika Intézet
2017
91
Híradástechnika Intézet
Csatorna kábel
2017
92
Híradástechnika Intézet
Speciális helyeken
2017
93
Híradástechnika Intézet
2017
94
Híradástechnika Intézet
2017
95
Híradástechnika Intézet
Forrás
Antók Péter: Fényvezető hálózat – Fényvezető hálózati kábelek
Antók Péter: Szélessávú optikai hálózatok tervezése
Antók Péter: Fényvezető hálózat – Fényvezető hálózati szerelvények
Antók Péter: Fényvezető hálózat – Fényvezető hálózati anyagok
Nagy Szilvia: Optikai szálak
Vigh Sándor: Fénytávközlési alapismeretek
2017
96