Hindusztán. Earl Hines

080-197_Britannica_12_kotet_Aprobetus_tortenelem 2013.01.28. 7:54 Page 80

Hindusztán (perzsa: a „hinduk földje”), ÉszakIndia mint történeti-földrajzi régió, megkülönböztetve a Dekkántól, azaz Dél-Indiától. Az öt pandzsábi (punjabi) folyó medencéjét és a Gangesz-medence nyugati részét foglalja magába. Minthogy a hegyláncok, sivatagos területek és a tenger által közrezárt sáv legnagyobb része termékeny és sűrűn lakott, Hindusztánt mindig is az indiai politikai hatalom legfőbb székhelyének tekintették, amely India gazdagságának és természeti erőforrásainak legjavát adta. A Hindusztán elnevezés olykor India egészére is utal. hindusztáni nyelv az újkori India közös nyelve az ország felosztása (1947) előtt. A Delhi, Meerut és Saharanpur környékéről eredő nyelvjárásból (kharí bolí) jött létre, s Indiában a mogulok és a kereskedők terjesztették el. Az angol John Borthwick Gilchrist (1759−1841), a brit hivatalnokokat képző intézet (Fort William College) első elnöke erősen támogatta e nyelvet, sőt hindusztáni szótárt és számos nyelvtant készített. Ő találta ki a hindusztáni („Hindoostanee”) nevet. A társalgási hindusztániból két irodalmi nyelv emelkedett ki: az erős szanszkrit hatást mutató hindi (ma India nemzeti nyelve), és az urdu (Pakisztán hivatalos nyelve), amelynek szókészlete nagymértékben perzsa jellegű. hindusztáni zene Észak-India és Pakisztán határozottan elkülönülő típussá fejlődött zenéje; a XII−XIII. század fordulóján az arab és iráni zenei gyakorlat erősen hatott az ősi hindu hagyományokra, s össze is olvadt vele. A hindu elemek a Dél idegen hatástól kevésbé érintett karnátakai zenéjében (lásd ott) maradtak fenn. Észak-India zenéjének a délivel közös elemei a rága (a rögtönzés dallami kerete) és a tála (ciklikus ritmusfordulatok) alapelvei, bár a stílus és a műfaji osztályozás lényegesen eltérőek. Északon uralkodóbb a hangszeres zene, jóval többfajta hangszer használatával, és tisztán hangszeres műfajokkal, amilyen pl. a gat (téma variációkkal). A darabok bevezető (álapa) szakaszának elnyújtott hangjai álmatag hatást kelthetnek. Ugyancsak jellemző az észak-indiai és pakisztáni előadásra a szakaszonként egyre gyorsabb tempóra váltás, olykor a tála ritmusmodelljének egyidejű váltásával. Hindusztáni-alföld terjedelmes síkvidék az indiai szubkontinens északi felén; keleten a Bengál-öbölig, nyugaton az afgán−indiai határig és az Arab-tengerig húzódik. Itt vannak a szubkontinens legtermékenyebb földjei, legsűrűbben lakott területei. Az alföld keleten leginkább a Gangesz és Brahmaputra, nyugaton az Indus hordalékából épül fel. A síkvidék keleti részén télen kevés eső hull, a nyári monszunesők azonban átáztatják a földeket. A táj északnyugat felé egyre szárazabb; Pakisztán nyugati szélén valódi sivatag, a Thar terül el. 80

Hines, Earl (Kenneth) közkeletű nevén FATHA („Papa”) (szül. 1905. dec. 28. Duquesne, Pennsylvania, USA − megh. 1983. ápr. 22. Oakland, Kalifornia), amerikai jazz-zongorista, zeneszerző, a jazz első három évtizedének egyik legnagyobb hatású muzsikusa. Jobb kezével rögtönzött és trombitaszerűen frazeált dallamvonalaival, valamint az oktávok, tremolók és erőteljes billentés révén a zongorának szinte rézfúvós-hangzást kölcsönzött. Louis Armstronggal készített lemezei (1927−29) jazztörténeti klasszikusok, különösen Weather Bird (Viharmadár) duettjük. 1928-tól megszakításokkal a chicagói Grand Terrace Ballroom big bandjének vezetője volt. 1940-es évekbeli slágerei közül a leghíresebb a Jelly, Jelly, a Stormy Monday Blues (Viharos hétfői blues) és a Boogie Woogie on the St. Louis Blues. Legismertebb szerzeménye a Rosetta. Earl Hines

CULTiRiS / JazzSign / Lebrecht Music & Arts

HIN

Hindusztán

Hinshelwood, Sir Cyril Norman (szül. 1897. jún. 19. London, Anglia − megh. 1967. okt. 9. London), brit vegyész, a reakciók sebességét és mechanizmusát vizsgálta, főként a hidrogén és az oxigén vízzé való egyesülését, a kémia egyik legalapvetőbb egyesülési reakcióját; e vizsgálataiért 1956-ban – Nyikolaj Szemjonovval megosztva – kémiai Nobel-díjat kapott. Az Oxfordi Egyetemen tanult, ott lett 1937-ben professzor. 1930 körül kezdte a víz keletkezését vizsgálni. Ez a munka vezetett el a robbanásokban végbemenő láncreakcióknak és az elágazó láncreakcióknak a jobb megértéséhez. Ezután a baktériumok molekuláris kinetikáját tanulmányozta. A baktériumoknak a környezeti változásokra adott biológiai válaszait megfigyelve arra következtetett, hogy a sejteknek egy adott gyógyszerrel szembeni ellenállását többé-kevésbé állandó módon meg lehet változtatni. Felismerése fontos volt a baktériumok antibiotikumokkal és más kemoterapeutikumokkal szembeni ellenállásának vizsgálatában. Hintsch György (szül. 1925. jan. 28. Budapest − megh. 2005. dec. 4. Budapest), filmrendező, forgatókönyvíró; irodalmi művek adaptációival és kö-


Hintsch György rendezi a Csak egy csap (1979) c. tévéjátékot; mellette Mensáros László, az asztalnál Harkányi Endre, Ambrus András és Kabos László

zönségsikert hozó vígjátékaival írta be nevét a magyar filmtörténetbe. 1943-tól filmgyári gyakornok, 1948-tól asszisztens és színházi segédrendező volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán irodalmat és művészettörténetet tanult. Rendezőasszisztensként dolgozott többek között Manninger Jánossal (Kétszer kettő; 1944), Bán Frigyessel (Talpalatnyi föld; 1948), Várkonyi Zoltánnal (A harag napja; 1953), Makk Károllyal (Ház a sziklák alatt; 1958). 1956-ban eltávolították a filmgyárból, 1958−61 között a Nemzeti Színház asszisztense, segédrendezője volt. 1961-től ismét filmezhetett, 1964-ben leforgathatta első önálló rendezését, a Rab Rábyt, Jókai Mór regényének tévés adaptációját. 1965-ben filmet készített Németh László regényéből, az Iszonyból, majd a Kártyavár (1967) c. örökösödési krimi után forgatta két nagy sikerű bohózatát, A veréb is madárt (1968), melyben Kabos László alakítja egy ikerpár mindkét tagját, és a Csurka István novelláját feldolgozó Hét tonna dollárt (1973). A Magyar Televízió számára még további három Németh László-művet dolgozott fel: Irgalom (1973), Szörnyeteg (1974), Égető Eszter (1985). Az 1979-es Naplemente délben Illés Endre egy novellájának adaptációja, 1996-os dokumentumfilmje, az Irgalmatlanul a 18 éves korában kivégzett Mansfeld Péternek állít emléket. 2002-ben elnyerte az az évben alapított filmművészeti elismerést, az Aranyszarvasdíjat. Híosz ógörögül KHIOSZ, görög sziget az Égei-tenger keleti-középső részén, kb. 10 km-re Törökország nyugati partjától; Pszarával és más kisebb szigetekkel együtt Híosz megyét alkotja. Vulkanikus eredetű, de részben mészkőből áll; hossza kb. 50 km, szélessége 15−25 km. Észak−déli irányban húzódó hegysorának legmagasabb pontja a Pelinaíon-csúcs (1297 m). A sziget legnagyobb városa Híosz, jól védett, kicsiny kikötővel. Homérosz állítólag ezen a

HIP

szigeten élt, amely otthont adott a Homéridák énekmondó nemzetségének is. A sziget a Kr. e. VIII. században az ión szövetség tagja lett, a Kr. e. VI−V. században szobrászati iskolájáról volt híres. 546-ban behódolt I. Kürosz perzsa királynak, majd Perzsia veresége után a déloszi szövetséghez csatlakozott. Kr. e. 412-ben föllázadt Athén ellen, amely megtorlásul földúlta a szigetet. Khiosz Kr. e. 378-ban belépett a második déloszi szövetségbe, amely ellen Kr. e. 354-ben ismét föllázadt, ekkor sikerült elismertetnie függetlenségét. A Kr. e. IV. században polgárháború dúlta fel. A római és a bizánci korban is virágzott a kereskedelem, fő árucikke a bor volt. A szeldzsuk törökök (1089−92) után Velence többször megszállta, 1261-ben a genovai Zaccaria család birtoka lett. 1822-ben, a görög függetlenségi háború idején keresztény lakosai közül a törökök sokat meggyilkoltak vagy rabszolgának adtak el. A balkáni háborúk (1912−13) után csatolták vissza Görögországhoz. Hagyományos termékei, a bor és a masztixgyanta, sokszor segítettek a gazdaság talpra állításában a nehéz idők után. A masztixot a sziget déli részén vadon növő cserjékről gyűjtik; ez adja a masztika, a híres görög tömény szeszes ital aromáját. A szigeten állandó vízfolyás hiányában még a termékeny Kambosz-síkságon is öntözni kell. Ennek ellenére termesztenek citrusféléket (exportra is), olajbogyót és fügét. Nevezetes a sziget déli csücskén Pirgí kisvárosa, sgrafitto díszítésű házaival. T: 831 km2. L: 53 817 (2005).

Thinkstock

MTI Fotó: Friedmann Endre

hiperaktivitás

Kápolna a tengerparton Híosz szigetén

hioszcin (alkaloida), lásd szkopolamin hiperaktivitás más néven HIPERMOTILITáS vagy TúLMOZGÉKONySáG , folytonos nyugtalansággal jellemezhető gyermekkori viselkedészavar. Az ilyen gyermek képtelen nyugodtan ülve maradni, és hoszszabb ideig egy dologra koncentrálni. Lobbanékony, ingerlékeny, érzelmei szélsőségesek, olykor agreszszívabb is társainál. A jelenség valószínűleg veleszü81


HIP

hiperbola letett és környezeti tényezők együttes hatására alakul ki. Régebben a „minimális agyi működészavar” latinos elnevezése nyomán MCD -nek, majd POS nak (pszichoorganikus szindrómának) nevezték a tünetegyüttest, ettől azonban újabban elkülönítik a hiperaktivitást, minthogy a túl mozgékony gyermekeknél nem jelentkeznek azok az észlelési, érzelmi és neurológiai zavarok, amelyek az MCD-s, ill. POS -os gyermekeknél gyakran megfigyelhetők. A hiperaktivitás háromszor gyakoribb fiúknál, mint lányoknál, és az összes iskoláskorú gyermek mintegy 5−10%-ánál fordul elő. A tapasztalatok szerint ún. paradox gyógyszerhatás figyelhető meg náluk: az élénkítő szerek, pl. az amfetaminok vannak rájuk nyugtató hatással. A gyógyszerelés helyett azonban inkább a családot és a pedagógusokat kell rávezetni az ilyen gyermeket elfogadó, támogató, segítő bánásmódra. A csapongó figyelem, a fokozott ingerlékenység tünetei idővel javulnak, de a szétszórtságra való hajlam általában megmarad. Lásd még figyelemhiányos hiperaktivitási zavar hiperbola az irodalomtudományban: nyomatékosító, avagy komikus hatást keltő, szándékolt túlzás; a klasszikus retorika egyik alapvető gondolati, ill. szóalakzata. Főleg a szerelmi költészetben gyakori stíluseszköz − a szerelmes férfi hiperbolákban fejezi ki szíve választottja iránti csodálatát. Kitűnő példáját adja Shakespeare A velencei kalmár c. színművében: Ha két isten fogadna fenn az égben S a mérlegen két földi asszony ülne S egyik Portia, úgy a másikat még Meg kéne toldani: e nyers világon Nincs mása. (Vas István ford.) Ha a hiperbola nem éri el a kívánt drámai hatást, a túlzás nevetségesen vagy gúnyosan hangozhat. A szándékoltan nevetséges hiperbola klasszikus lelőhelyei a hetvenkedő mesék, pl. Háry János vagy Münchhausen báró történetei. Gyakoriak a hiperbolák a legendabeli királyok, vitézek hőstetteit megörökítő sagákban, a görög és a római mitológiában, a népmesékben, valamint a modern kori politikai szónoklatokban és a reklámszövegekben. hiperbola a matematikában: kétágú síkgörbe, azon P pontok összessége (mértani helye) a síkban, amelyek a sík két adott pontjától (az F1 és F2) fókuszpontoktól való távolságaik (r1, és r2 vezérsugarak) különbségének abszolút értéke állandó (2a). E távolságnak kisebbnek kell lennie a két fókuszpont távolságánál. A hiperbola definiálható olyan kúpszeletként is, amelynél a kettős kúpot metsző sík nem megy át a kúp csúcsán. A hiperbola mint síkgörbe olyan pont pályájaként határozható meg, amely úgy mozog, hogy egy rögzített ponttól, a fókusztól és egy – rá nem illeszkedő – 82

rögzített egyenestől, a vezéregyenestől (direktrix) mért távolságnak aránya 1-nél nagyobb állandó szám. A hiperbola két fókuszpontján áthaladó egyenes a hiperbola nagytengelye, az erre merőleges, a hiperbola geometriai középpontján − a két fókuszpont közötti szakasz felezőpontján − átmenő egyenes pedig a kistengelye. Létezik két olyan egyenes – a görbe aszimptotái –, amelyek átmennek a hiperbola geometriai középpontján, és pontjaik – a középponttól kellőképpen eltávolodva – tetszőlegesen közel esnek a hiperbola pontjaihoz, de nem esnek egybe velük. A hiperbola mindkét tengelyére szimmetrikus. A kis- vagy nagytengelye körül megforgatott hiperbola hiperboloidot (lásd ott) alkot. Ha a hiperbola középpontja (a két fókuszpontot összekötő szakasz felezőpontja) megegyezik a descartes-i derékszögű koordinátarendszer kezdőpontjával, kistengelye pedig a koordinátarendszer x tengelyével, akkor pontjainak koordinátái kielégítik az egyenletet, amelyben a és b konstans. hiperbolikus függvény más néven HIPERBOLIKUS TRIGONOMETRIKUS FüGGVÉNy, a hiperbolikus szinusz (sh z), a hiperbolikus koszinusz (ch y), a hiperbolikus tangens (th z), a hiperbolikus kotangens (cth z), a hiperbolikus szekáns és a hiperbolikus koszekáns függvény közös neve. Ezeket a függvényeket gyakran az exponenciális függvény (lásd ott) segítségével definiálják: sh z = (ez − e−z)/2, ch z = (ez + e−z)/2, a tangens és a kotangens függvényt pedig e kettőből úgy definiálják át, ahogyan a közönséges trigonometrikus függvények körében. hiperbolikus geometria más néven BOLyAI− LOBACSEVSZKIJ-FÉLE GEOMETRIA , az egyik nem euklideszi geometria; elveti Eukleidész ötödik, „párhuzamossági posztulátumát”, vagyis azt állítja, hogy egy egyeneshez a rajta kívül eső pontokon át nem csak egy, hanem legalább két párhuzamos húzható. A többi euklideszi posztulátumot azonban elfogadja (vö. Riemann-féle geometria). Vannak az euklideszitől különböző tételei is. Pl. két párhuzamos egyenest az egyik irányban összetartónak, a másikban széttartónak vesznek; a háromszög (belső) szögeinek összege mindig kisebb két derékszög összegénél. Az euklidesziben léteznek különböző területű, egymáshoz hasonló sokszögek; a hiperbolikusban nem léteznek ilyenek. A hiperbolikus és más nem euklideszi geometriák létezéséről az első fejtegetéseket Nyikolaj Lobacsevszkij orosz geométer adta közre 1829-ben megjelent munkáiban; tőle függetlenül jelent meg Bolyai János 1832-es Appendixe. hiperboloid nyílt felület; egy hiperbola (lásd ott) valamelyik tengelye körüli megforgatásával keletkezik. Ha a felület kistengelye megegyezik a koordinátarendszer x tengelyével, középpontja pedig a koordinátarendszer kezdőpontjával, továbbá a,


© 2013 EB Inc.

b és c a három főtengely hossza, és egyik sem egyenlő 0-val, akkor a felület általános egyenlete x2/a2 ± y2/b2 − z2/c2 = 1 alakban írható fel. A hiperbola kistengelye körüli megforgatásával egyköpenyű, homokóra alakú felület alakul ki (lásd az ábra bal oldalát); ez az egyenlet pozitív előjellel felírt alakjának felel meg. Ha az ilyen egyenlet leírta felületet az xz-vel vagy az yz-vel párhuzamos síkok metszik, akkor a metszésvonalak mindig hiperbolák. Az xy síkkal vett metszésvonalak pedig körök vagy ellipszisek. A hiperbola nagytengely körüli forgatásával kétköpenyű hiperboloid keletkezik (lásd az ábra jobb oldalát); ennek a negatív előjel felel meg az egyenletben. Ha az egyenlet leírta felületet az xy-nal vagy az xz-vel párhuzamos síkok metszik, akkor a metszésvonalak mindig hiperbolák. Az yz-vel párhuzamos és a kezdőponttól legalább a távolságra levő síkok körökben vagy ellipszisekben metszik a kétköpenyű hiperbolát aszerint, hogy a egyenlő-e b-vel vagy sem.

Hiperboloidok

hiperfinom szerkezet a spektroszkópiában: a színképvonal felhasadása több vonalra; a felhasadást magfizikai effektusok okozzák, csak az interferométernek nevezett optikai berendezés segítségével figyelhető meg. A finomszerkezetben (lásd ott) a vonalak felhasadása az energiaszintek azon megváltozásának eredménye, amelyet az elektronpálya menti és pörgő mozgásával kapcsolatos erők kölcsönhatása okoz. A hiperfinom szerkezetnél a vonalak felhasadása annak következménye, hogy az atomban az elektronon kívül az atommag is forog a saját tengelye körül. Az atom energiaszintjei ennek megfelelően egymástól kissé különböző energiájú (ún. kvantált) szintekre hasadnak fel − minden ilyen energiaszinthez hozzárendelhető egy ún. kvantumszám (a spinkvantumszám). Amikor az elem atomja energiát sugároz ki, e kvantált szintek között létrejövő átmenet hozza létre a hiperfinom szerkezetet.

A spinkvantumszám páros atomszámú és tömegszámú magokra zérus, így ezek színképvonalainál hiperfinom szerkezet nem figyelhető meg. Más magoknál a hiperfinom szerkezet megmérésével a magspin kiszámolható. Hasonló vonalfelhasadást okozhat az elem különböző izotópjainak tömegkülönbsége is; az izotópszerkezet ritkán észlelhető igazi hiperfinom szerkezet nélkül. hiperglikémia a normálisnál magasabb vércukorszint; a cukorbetegség (lásd ott) diagnózisának felállításában ez a legfontosabb laboratóriumi adat. Oka az inzulin nevű hormon viszonylagos hiánya. Inzulin hatására a glükóz kijut a vérpályából, és a májban megnövekszik a felhalmozott cukorkészlet; a viszonylagos hormonhiány következtében a vérben keringő glükóz felszaporodik. A cukorbetegeknél fennálló tartós hiperglikémia jellegzetes tüneteket okoz: szomjúságot és a látás elhomályosulását. A nagy mennyiségű keringő glükóz közvetlen módon károsítja a (környéki) idegrendszert, zsibbadás és bizsergés jelentkezhet. hiperkeratózis (bőrbetegség), lásd elszarusodás hipermotilitás (orvostudomány), lásd hiperaktivitás hiperon a barionok (három kvarkból álló) közé tartozó részecskék gyűjtőneve; a jelenleg ismert legnagyobb tömegű részecskék. Instabilak, élettartamuk 10−10 s nagyságrendű, vagy még rövidebb. Mindegyik barion tartalmaz legalább egy strange kvarkot. A hiperonok közé a következő hét részecske tartozik: lambda-zérus, szigmatriplet (három különböző hiperon), kszi-dublet (két különböző hiperion), ómega-mínusz. Mindegyiküknek van antirészecskéje is. Többségüket 1947−64 között fedezték fel. A kozmikus sugárzásban, ill. a részecskegyorsítókban figyelhetők meg. hipertenzió másképpen HIPERTóNIA (orvostudomány), lásd magas vérnyomás hipertermia a normálisnál masabb testhőmérséklet; a leggyakoribb ilyen állapot a láz és a hőguta (lásd ott), emellett előidézhetik különféle, elsősorban a központi idegrendszerre ható anyagok: egyes pszichotrop gyógyszerek, műtéti altatáshoz használatos szerek, valamint olyan illegális drogok, mint az amfetamin, a kokain és az LSD. A helyi, ill. az egész testre kierjedő, mesterségesen előidézett és szabályozott hipertermia hatásos kiegészítő terápia bizonyos daganatok kezelésében. hipertext olyan szöveges formátumú számítógépes állomány, melynek elektronikus formában tárolt belső kapcsolatai, utalásai (az ún. linkek) révén a felhasználó könnyen hozzáférhet az állomány további részeihez, avagy más állományok tetszőleges részeihez. A dokumentum egyes részei vagy a különféle dokumentumok között kialakított hipertextes kapcsolatok szerteágazó hálót alkotnak, amelynek 83

HIP

hipertext


„szálai” mentén az olvasó közvetlenül és korlátok nélkül ugrálhat az összefüggő információk között. A hipertextes felépítés olyankor a leghasznosabb, ha az olvasónak egyszerre csak kisebb mennyiségű információra van szüksége. Ilyenkor a nagy adattömeg kisebb, egymással összefüggő részekre osztható, és sokkal jobban áttekinthető. Bár a „hipertext” elnevezést 1965-ben alkották meg, igazán lényeges szerepre az 1990-es években elterjedő nemzetközi számítógépes hálózatokban (pl. internet) tett szert, ahol a hipertextutalások segítségével a felhasználó különféle, egymástól térben gyakran igen távol lévő nagy teljesítményű számítógépek adatállományai között barangolhat tetszőleges sorrendben és irányban. hiperventilláció gyors, felületes légzés, hatására a szervezetben oxigéntöbblet és szén-dioxid-hiány alakul ki; a leggyakrabban szorongás vagy hisztéria tüneteként jelentkezik, de nagy magasságokban a pilótáknál is előfordul, ha a repülőgépben nincs nyomáskiegyenlítés. Hiperventilláció során a szervezetből több szén-dioxid távozik, mint normális légzéskor. Ha a vér szén-dioxid-szintje rendellenesen alacsonnyá válik, a kisartériák kitágulnak, és a vérnyomás leesik. A hiperventilláció legnyilvánvalóbb tünete a kezekben, lábakban és az arcban fellépő zsibbadás vagy bizsergés; szédülés, esetleg ájulás is bekövetkezhet. hip-hop az 1980-as és 1990-es években népszerűvé vált popkulturális mozgalom, egyszersmind a ritmikus és/vagy rímelő énekbeszédre épülő rap zenei háttere. Bár gyakran használják egyszerűen a rapzene szinonimájaként, a hip-hop összetett kulturális jelenség, amelynek képviselői a lemezlovasok (DJ-k), a rapperek, a graffitikészítők és a break-táncosok, akiknek élénk testbeszédükről felismerhető táncát, stílusát és világszemléletét Cornel West filozófus „a testtartás szemantikájának” nevezte.

Thinkstock

HIP

hiperventilláció

Break tánc

84

A hip-hop az 1970-es évek végén New york gazdaságilag elmaradott és főként feketék lakta Dél-Bronx negyedében jelent meg. Egyesek szerint az elsősorban feketék által művelt zenei műfajok közül a rap állt ellen legsikeresebben a kommercializálódásnak. hipnózis bizonyos élettani kísérőjelenségekkel járó, felületesen az alváshoz hasonló, sajátos pszichés állapot (transz), amelyben a személy éberségi szintje különbözik a megszokott ébrenléti tudatállapottól. Transzállapotban a hipnotizált egyén fogékonysága és reakcióképessége úgy változik, hogy a szuggesztió hatására létrejövő belső észleleteinek ugyanolyan jelentőséget tulajdonít, mintha azok a valóságban történnének meg vele. Ugyanakkor figyelmen kívül hagy minden olyan környezeti ingert, amelyre a hipnotizőr nem utal. A hipnózis egyidős a hasonló módszereket alkalmazó varázslással, mágiával és gyógyítással. Története, mint tudományé, a XVIII. század második felében Franz Anton Mesmer bécsi orvos munkásságával kezdődött, aki betegei kezelésében alkalmazott hipnózist (a módszer sokáig viselte a „mesmerizmus” nevet), noha tévesen úgy vélte, hogy valamilyen okkult erő áramlik a hipnotizőrön át a kezelt személybe. A XIX. század közepéig számos orvos hipnotizált sikeresen, bár nem volt tisztában a módszer valódi természetével. Ekkor egy angol orvos, James Braid behatóan tanulmányozta a jelenséget. Ő alkotta meg a „hipnózis” és „hipnotizálás” fogalmát is. Az 1880-as években egy francia orvos, AmbroiseAuguste Liébeault beszámolója alapján Sigmund Freud osztrák orvosra mély benyomást tett a hipnózis jótékony hatása a neurotikus zavarok kezelésében. Bécsben ő is hipnotizált neurotikus betegeket, hogy elősegítse életük látszólag elfelejtett traumatikus eseményeinek fölidézését. A pszichoanalízis módszerének kidolgozása során azonban − részben azért, mert azt tapasztalta, hogy némely betegek igen nehezen hipnotizálhatók, részben pedig elméleti megfontolásokból − Freud a hipnózist a szabad asszociáció módszerével cserélte föl. (A mai pszichoanalitikusok általában csak kiegészítő módszerként alkalmaznak hipnózist.) A módszert eredményesen alkalmazták az I. és a II. világháború során háborús neurózisban megbetegedett katonák pszichoanalitikus kezelésében is. A jelenségnek máig nincs általánosan elfogadott elmélete. A hipnózis alapja a szuggesztibilitás, vagyis az erős fogékonyság a hipnotizőr utasításaira és az általa közvetített ingerekre. A mély hipnózisban lévő ember a legkülönbözőbb viselkedési reakciókat adhatja annak megfelelően, amit a hipnotizőr által szuggerált helyzetben ésszerűnek vagy kívánatosnak érez; sőt szuggesztió hatására átmenetileg sü-


ketté, vakká is válhat vagy megbénulhat; hallucinációi, látomásai támadhatnak, elveszítheti emlékezetét, érzéketlenné válhat a fájdalomra vagy kényelmetlen testhelyzetekre. A legmeglepőbb jelenségek egyike a poszthipnotikus állapotra vonatkozó utasítás vagy parancs és annak végrehajtása. Ez azt jelenti, hogy a hipnotizált egyén később − a transzállapot megszűnésével − hajtja végre azt a parancsot, amelyet transzállapotban kapott. Sokan képtelenek felidézni, hogy mi történt velük, mialatt mély hipnózisban voltak. Ez a poszthipnotikus amnéziának nevezett jelenség vagy magának a mély hipnózisnak a nyomán jön létre, vagy a hipnotizőrnek a transzállapotban adott utasítására. Ennek ellentéte az ún. hiperamnézia: az emlékezés képességének szokatlan megnövekedése. Transzállapotban sikerülhet pl., hogy valaki visszaemlékezzék régen elfelejtett, sőt mélységesen elfojtott élményekre, beszámoljon róluk, a tudatosság normális, éber szintjén azonban továbbra is fenntartsa velük kapcsolatos teljes amnéziáját. Freud is azért találta hasznosnak a hipnózist, mert ezzel a módszerrel a betegek tudattalan emlékezeti tartalmaira is kiterjeszthette vizsgálódásait. A hipnózist mint hivatalos gyógyászati módszert világszerte számos belgyógyászati, pszichiátriai, fogászati és pszichológiai szervezet hitelesítette. A módszer leginkább az érzéstelenítés előkészítésében, a gyógyszerhatás fokozásában, a szükséges adag csökkentésében bizonyult igen hasznosnak. Rendkívül jótékony hatással lehet a szülési fájdalmak enyhítésére, és igen értékes eszköz az egyébként elviselhetetlen − pl. a rákbetegség végső stádiumában fellépő − fájdalom csillapítására is. A hipnózis különféle formái elfogadottak a pszichoszomatikus orvoslás területén is (pl. a magas vérnyomás egyes formái, a fejfájás vagy más funkcionális rendellenesség kezelésére alkalmas relaxáció), és pszichoterápiás módszerként is elterjedtek. Bár a hipnotizálás különösebb képességeket nem igényel, nem volna szabad alkalmazniuk olyanoknak, akiknek sem kompetenciájuk, sem jártasságuk nincs egészségügyi problémák hipnózis nélküli ellátásában. A hipnózis üzleti vagy más célú nyilvános alkalmazását több nemzet is tiltja, ill. korlátozza. hipochondria pszichés zavar, amelyben az egyén megszállottan foglalkozik saját egészségi állapotával, és hajlamos arra, hogy rettegjen valamilyen súlyos betegségtől, amelynek tüneteit − lényegtelen testi jelekből kiindulva − észlelni véli önmagán. A hipochonder akkor is meg lehet győződve („rejtett”) betegségéről, ha semmilyen testi tünete nincs. Félelmei általában akkor sem − vagy csak rövid időre − szűnnek meg, ha az alapos kivizsgálás kimutatja, hogy nincs testi elváltozás a szervezetében. A valódi, típusos hipochondriában szenvedő beteg-

nek nincsenek téveszméi saját állapotáról; képes a belátásra, vagyis nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy félelme alaptalan. A legtöbb hipochonder mégis az egyik orvostól a másikig zarándokol, hogy segítsenek neki megszabadulni képzelt betegségétől. A kórforma általában fiatal felnőttkorban jelentkezik először, és egyenlő arányban fordul elő férfiak és nők körében. Némely esetekben úgy tetszik, a hipochondria voltaképpen a lelki elhárítás egy sajátos eszköze, amelyhez az egyén azért folyamodik, hogy megbirkózzék valamilyen erős stresszt okozó élethelyzettel. hipodór hangsor (zene), lásd modális hangsor hipofízis (orvostudomány), lásd agyalapi mirigy hipofoszfatémia a vérplazma csökkent foszfáttartalma; károsodik miatta a szervezet energiatermelése és a szövetek oxigénellátása. Rendszerint más olyan anyagcserezavarokkal együtt fordul elő, amelyek a vér foszfátszintjének csökkenéséhez vezetnek. A heveny hipofoszfatémia neurológiai tüneteket okoz: gyengeség, zsibbadás, renyhe reflexek, remegés és zavartság léphetnek fel. Idült hipofoszfatémiában a hosszan tartó zavar miatt kiürülnek a szervezet foszfátraktárai, általános elesettség, gyengeség és fogyás jelentkezik. A kezelés mindkét esetben a mögöttes anyagcserezavar rendezéséből és a foszfát pótlásából áll, amellyel a szervezet raktárai újratölthetők. A familiáris hipofoszfatémia nemhez kötötten öröklődő betegség, ez az ún. D-vitamin-rezisztens angolkór (lásd ott) leggyakoribb oka. Anyagcserezavar következtében fokozódik a vesén át történő foszfátürítés, emiatt a vérben alacsony a foszfátszint, csökken a csont keménységéért felelős kalciumfoszfát beépülése a csontokba. hipofríg hangsor (zene), lásd modális hangsor hipoglikémia a normálisnál alacsonyabb vércukorszint; leggyakrabban a cukorbetegség kezelése kapcsán alakul ki. A szérum glükózszintjének átmeneti esését egészségeseknél egy bonyolult szabályozórendszer ellensúlyozza az inzulintermelés csökkenése, a zsírszövet és a máj energiatartalékainak mozgósítása révén. Ha ez a szabályozórendszer nem működik, mint pl. az inzulinfüggő cukorbetegségben, aránytalanul magas vérinzulinszint esetén a vércukorszint hirtelen, nagymértékben csökkenhet. Az éhezési hipoglikémia életveszélyes lehet. Leggyakrabban cukorbetegeknél fordul elő, ha véletlenül túl nagy mennyiségű inzulin jut a szervezetükbe (pl. kimarad egy étkezés, vagy a fizikai terhelést nem követi a fokozott glükózfelhasználás ellensúlyozása). Előfordulhat ez az állapot egyébként egészséges embereknél is, inzulintermelő daganatok hatására, esetleg éhezés késői szövődményeként vagy egyéb anyagcserezavar következtében. A hipoglikémia tüneteit a központi idegrendszer energiaellátá85

HIP

hipoglikémia


HIP

hipolíd hangsor sának zavara okozza, előfordulhat tudatzavar, zavartság, levertség és görcsrohamok. Súlyos esetben a hipoglikémia kómához, majd halálhoz vezethet. hipolíd hangsor (zene), lásd modális hangsor hipomixolíd hangsor (zene), lásd modális hangsor hipopituitarizmus az agyalapi mirigy hiányos hormontermelése, a mirigy különféle sérülései, ill. károsodásai következtében. A mirigy teljes eltávolítása, vagy valamennyi hormonjának hiánya következtében alakul ki a panhipopituitarizmus, amely olykor a Simmonds-kór (lásd ott) formájában jelenik meg. hipoprotrombinémia elhúzódó vérzésre hajlamosító betegség; a véralvadásban szerepet játszó protrombin vegyület hiánya jellemzi. általában K-vitamin-hiánnyal áll összefüggésben, ugyanis ez a vitamin szükséges a protrombin szintéziséhez a májsejtekben. Felnőtteknél az állapot leggyakrabban elzáródásos sárgaság esetén jelentkezik, amikor a K-vitamin felszívódásához szükséges epe nem jut el a belekbe. Hipoprotrombinémiát általános májés bélsejt-károsodás is okozhat, de felléphet dikumarol szervezetbe jutása vagy véralvadásgátló szerek szedése nyomán is. Az újszülöttek vérzéses betegségeként ismert állapot spontán belső és külső vérzéssel jár, különösen a köldökből vagy a nyálkahártyákból. Ha a betegség jelenlétét feltételezik, a szülés során az anyának adott K-vitaminnal megelőzhető. hipotalamusz az agy egyik régiója, a köztiagyban a talamusz alatt fekszik, és a harmadik agykamra fenekét képezi; a vegetatív idegrendszer sok funkciójának központja, a vegetatív és szomatikus működések összehangolója. Összetett kapcsolatban van az alatta fekvő agyalapi miriggyel (hipofízis), azzal együtt alkotja a hipotalamusz−hipofízis rendszert, amely a hormonális szabályozás legfelsőbb centrumának tekinthető. A hipotalamusz és a hipofízis idegi és kémiai úton is összekapcsolódik. A hipotalamusz ún. kis sejtes magcsoportja termeli az oxitocint (simaizom-összehúzó hormont) és a vazopresszint (antidiuretikushormont; ez a vesében fokozza a vízvisszaszívást). E két hormon a hipofízis hátulsó (idegi eredetű) lebenyében tárolódik, felszabadulásukat szintén a hipotalamusz szabályozza. A hipotalamusz nagy sejtes magcsoportja által kiválasztott hormonok − egy vénás kapuérrendszer közvetítésével − serkentik és/vagy gátolják a hipofízis elülső lebenyében termelődő hormonok felszabadulását. A hipotalamusz befolyásolja többek között a szervezet energiaforgalmát, a testsúly szabályozását, a testhőmérsékletet, a víz- és sóháztartást is, ill. itt található a szomjúság központja is. Részt vesz az alvásciklus kialakításában, ill. (részint a limbikus rendszerrel való összeköttetései révén) a visel86

kedés, a motivációs és emocionális reakciók szabályozásában. Sérülése vagy betegsége általában a hipofízis működési zavarainak vagy a cukorbetegség tünetegyüttesének kialakulásában jelentkezik. hipotenzió másképpen HIPOTóNIA (orvostudomány), lásd vérnyomásesés hipotermia más néven KIHűLÉS, melegvérű élőlények rendellenesen alacsony testhőmérséklete; az élettani folyamatok általános lassulása kíséri. Bizonyos állatok képesek a hipotermia különleges formájára, a hibernációra (lásd ott), melynek során testhőmérsékletük olyannyira csökkenhet, hogy csak kissé magasabb, mint a környezeti hőmérséklet; más élőlényeknél a hasonló kihűlés végzetes lehetne. Emberben mesterségesen (rendszerint jeges fürdő segítségével) előidézhető a hipotermia az oxigénigény csökkentésére bizonyos sebészeti beavatkozások idején, ill. némely daganatos betegségek kezelésében. Hasonló, mesterségesen előidézett hipotermiával gátolják az anyagcsere-folyamatokat a szervátültetés céljából eltávolított szervekben, így hosszabbítva meg élettartamukat. Az alacsony környezeti hőmérséklet önmagában elegendő lehet a hipotermia előidézésére. A 35 °C alatti hipotermia súlyos, 32 °C alatt pedig megszűnik a természetes, a hőtermelést szolgáló remegés; ekkor érzékcsalódás, zavartság, majd eszméletvesztés lép fel. Ha a belső testhőmérséklet tovább sülylyed, a pulzus, a légzés intenzitása és a vérnyomás csökken. Bizonyos esetekben a hipotermia eszméletlen áldozata látszatra már halott, de megfelelő kezeléssel az újraélesztés még sikeres lehet. Amikor a testhőmérséklet 20 °C körüli szintre csökken, kamrafibrilláció vagy légzésbénulás következtében beáll a halál. A baleseti hipotermia kezelése lassú, fokozatos felmelegítésből áll, takaró vagy egyéb passzív eszközök segítségével, nem pedig közvetlen hőhatással. A testhőmérséklet emelkedése ne legyen több egy foknál óránként, mert a gyors újra felmelegítés szívérrendszeri összeomlást eredményezhet. hipotetikus-deduktív módszer eljárás olyan tudományos elmélet létrehozására, amely megmagyarázza a közvetlen megfigyelésekből és kísérletekből származó eredményeket, és következtetések útján olyan jelenségeket jósol meg, amelyeknek a létezése más kísérletekből levont empirikus bizonyítékokkal igazolható vagy cáfolható. A módszert Sir Isaac Newton dolgozta ki a XVII. század vége felé. Alapfeltevése az, hogy a helyesen kialakított elmélet voltaképpen a megfigyelt és megmagyarázni kívánt adatok általánosításából fakad. Ezek a hipotézisek azonban nem állíthatók fel következetesen addig, amíg a belőlük adódó következtetéseket nem igazolják további megfigyelések és kísérletek.


Hipparcos teljes nevén HIGH PRECISION PARALLAX COLLECTING SATELLITE („nagy pontosságú parallaxisgyűjtő műhold”), az Európai űrhivatal (ESA ) 1989-ben Föld körüli pályára állított műholdja; négy év alatt nagy pontossággal 100 000-nél több csillag távolságát határozta meg a Föld Nap körüli pályájának valamelyik oldaláról meghatározott parallaxist felhasználva, közvetlen háromszögeléssel. További egymillió csillag pozícióját kisebb pontossággal mérték meg. Nevét Hipparkhosz görög csillagászról kapta. Az egyik rakétahajtómű hibája miatt a tervezett geostacionárius körpálya helyett a műhold egy erősen elliptikus, a Föld sugárzási övezetein áthaladó pályára került, ezt a számítógépes elemzéssel korrigálni lehetett. A Hipparcos 1993 augusztusáig állt kapcsolatban a földi irányítással. A megfigyeléseket összesítve az egyes pozíciókat 0,001 ívmásodpercnél nagyobb pontossággal számították ki, ez 20-szor pontosabb, mint a földi becslések. A több év időeltéréssel végzett észlelésekből meg tudták határozni ezen csillagok jellegzetes mozgását az égen. A kiválasztott csillagok közül mintegy 12 000 fényessége változott, háromnegyedükről korábban nem gyanították a változó jelleget. A cefeida változókat használták „standard gyertyaként” a közeli galaxisok távolságának mérésére, ez volt az első lépés a világegyetem kiterjedésének méréséhez. A Hipparcos segítségével összeállított, több mint 2,5 millió csillag adatait tartalmazó Tycho–2 Katalógus 2000-ben jelent meg.

ESA

A Hipparcos műhold (fotomontázs)

Hipparkhosz (szül. Nikaia, Bithünia − megh. Kr. e. 127 után, Rodosz?), görög csillagász és matematikus; ő fedezte fel a tavaszpont vándorlását (preceszszióját), s 6,5 perces pontossággal kiszámította az év hosszát. Tőle való az első fennmaradt csillagkatalógus és a trigonometria korai megfogalmazása. Megfigyeléseit Bithüniában, Rodoszon (itt sok időt töltött) és vélhetőleg Alexandriában végezte. Egy francia csillagász, Jean-Baptiste-Joseph Delambre (1749−1822) bebizonyította, hogy Hipparkhosz

utolsó felfedezése, az Éta Canis Majorisra vonatkozó észlelései a Kr. e. 127. évre eshettek. Amit ma tudni lehet róla, az főleg amaszeiai Sztrabón (műk. Kr. u. 21 k.) írásaiból és Ptolemaiosz (műk. Kr. u. 127−145) nagy csillagászati összefoglalójából, az Almagesztből ered. Ptolemaiosz kiváló kortársnak kijáró tisztelettel beszél róla, holott kettejük munkásságát csaknem 3 évszázad választja el. Hipparkhosz ragyogó elme lehetett, egyszersmind nem szerette a szükségtelenül bonyolult feltevéseket. Nemcsak az asztrológiai tanításokat utasította el, hanem a világegyetem heliocentrikus szemléletét is, melyet számoszi Arisztarkhosz (műk. Kr. e. 270 k.) vetett fel, és a babilóni Szeleukosz, Hipparkhosz kortársa is fölelevenített. Hipparkhosz nézetei nagy hatással voltak Ptolemaioszra, a nyugati tudományban sokáig uralkodó Föld-középpontú (geocentrikus) kozmológia kiteljesítőjére. (A XV. században Kopernikusz vetette fel ismét azt a gondolatot, hogy a Nap a világegyetem középpontja.) A Hipparkhosz használta műszerekről keveset tudni. Ptolemaiosz neki tulajdonítja a teodolit egy továbbfejlesztett változatának feltalálását és az azzal való szögmérést. Hipparkhosz leginkább a tavaszpont vándorlás (a napéjegyenlőség-precesszió) felfedezéséről nevezetes, azaz arról a felismerésről, hogy a csillagok észlelt helyzete változik, mert az ekliptikának (a Földpálya síkjának) és az égi egyenlítő síkjának (a földi Egyenlítő égboltra vetítésével kapott nagy kör síkjának) mozog a metszésvonala. Valószínű, hogy egyik munkájának a címében szerepelt „a napéjegyenlőség precessziója” (előrehaladása) kifejezés. A nevezetes felfedezés éles elmével kitervelt, alapos méréssorozat eredménye. Hipparkhosz összevetette a csillagok általa megfigyelt helyzetét alexandriai Timokharisz kb. 150 évvel korábbi megfigyeléseinek eredményeivel és a még korábbi babilóni észlelésekkel. Felismerte, hogy az ő korában mások a csillagászati hosszúságértékek, s az eltérések nagyobbak, semhogy megfigyelési hibának lehetne őket tulajdonítani. Ezért azután a precesszióval magyarázta meg, hogy mégis miért ekkorák, s az évi változásra 45´´ vagy 46´´ (szögmásodperc) értéket adott meg. Ez igen közel esik a ma elfogadott 50,26´´ értékhez, sokkal közelebb, mint a Ptolemaiosz kiszámította 36´´. A tavaszpont vándorlás felfedezésével Hipparkhosz jóval pontosabban határozhatta meg a tropikus év hosszát (annak az időtartamnak a hosszát, amely alatt a Napot látszó keringése a tavaszpontból viszszaviszi a tavaszpontba) és a sziderikus évét is (ez az az időtartam, amely alatt a Napot látszó keringése körbeviszi az állócsillagokhoz képest). Ezeket az időtartamokat is igen pontosan állapította meg, a tropikus évet csak 6 és fél perccel becsülte túl. 87

HIP

Hipparkhosz


Hipparkhosz − amint az az ókorban szokásos volt − égi hosszúsággal és szélességgel adta meg a megfigyelt csillagok helyzetét, és ezekből az adatokból csillagkatalógust állított össze, az elsőt a világon (Kr. e. 129). Ebbe nagyjából 850 csillagot vett fel; látszó fényességük szerint 6, a ma használatoshoz hasonló osztályba sorolta őket. Pontosabban határozta meg a helyzetüket, mint bárki őelőtte, s megfigyeléseit később Ptolemaiosz, sőt sokkal később Edmund Halley is felhasználta. Hipparkhosz megmutatta, hogy az excentrikus körrendszer, valamint az epiciklusokon és deferenseken alapuló rendszer egyenértékű a Nap és a Hold, sőt a bolygók mozgásának a leírásában. újból meghatározta az ekliptika hajlásszögét, és 5´-nyi (szögperc) eltéréssel a mai értéket adta meg. Sikeresen számot adott a Hold mozgásában a Hold-pálya ellipszis mivoltából fakadó egyenetlenségekről is; az epiciklus- és deferenskörök rendszerét használta, de feltette, hogy a deferens 5°-os szöget zár be az ekliptikával. Elmélete kielégítő eredményt adott a telihold és az újhold mozgására, de nem rejtette véka alá, hogy az utána jövőknek még tisztáznia kell bizonyos hibákat a számításban. Foglalkozott a Nap és a Hold méretének arányával és a Földtől való távolságukkal is. Arisztarkhosz módszerét követte, amely valójában a parallaxist adja meg (az égitestek helyzetének változását, ha két különböző helyzetben figyelik meg őket). Arra következtetett, hogy a Nap parallaxisa alighanem elhanyagolható mértékű. Azt mindenképpen átlátta, hogy a Nap valóban hatalmas távolságban van (a ma elfogadott arány nagyjából 393:1). Csillagászati munkái bizonyos matematikai területek művelésére indították. Korai megfogalmazást adott a trigonometriának, és húrtáblázatokat állított össze: ezekben megadta, milyen hosszú húr tartozik a körben egy-egy középponti szöghöz, azaz az α szöghöz tartozó 2 sin(α/2) értéket. Ismeretes továbbá, hogy módszere volt a gömháromszög megoldására. Abban is általános az egyetértés, hogy a síkgeometriai Ptolemaiosz-tétel eredetileg az ő felismerése, Ptolemaiosz csak átvette tőle. Hipparkhosz erősen bírálta Eratoszthenész (kb. Kr. e. 276−194) geográfiai munkáit. Saját fő eredménye az volt, hogy szigorú matematikai elveket alkalmazott a földfelszín helyeinek meghatározására, és ő jellemezte őket először a földrajzi szélességgel és hosszúsággal, amire bizonnyal trigonometriai munkája vezette. Műve az akkor ismert világ égövekre osztása is, és ő vetette fel, hogy a földfelszíni helyek földrajzi hosszúságát abból lehetne megmérni, hogyan különbözik a napfogyatkozás kezdetének és végének időpontja az adott helyeken; ám ez a merész, a földfelszín kis területére is jól alkalmazható rendszer akkoriban nem volt használható a gyakorlatban. 88

hippi más írásmóddal HIPPIE, az 1960-as és 1970-es évek egyik ellenkulturális mozgalmának tagja; az amerikai életformát meghatározó erkölcsöket elutasító mozgalom az Egyesült államok egyetemeiről indult el, majd átterjedt Kanadára, Nagy-Britanniára és más országokra is. Az elnevezés a „hip” szóból származik, ezzel eredetileg az 1950-es évek beat irodalmának képviselőit, pl. Allen Ginsberget és Jack Kerouacot jelölték. Bár a mozgalom részben a vietnami háború (1955−75) elleni tiltakozásból fakadt, a hippik gyakran csak közvetve politizáltak, ellentétben sokkal aktívabb társaikkal, a „yippie”-kkel, a radikális baloldali Nemzetközi Ifjúsági Párt (yIP ) tagjaival. A hippik a középosztályétól hangsúlyozottan eltérő életstílust alakítottak ki maguknak. Hosszú hajat (a férfiak szakállat is) viseltek, gyakran jártak szokatlan kinézetű, „pszichedelikus” színekben pompázó ruhákban. Kommunákban vagy szövetkezeti közösségekben éltek, gyakran vegetariánus életmódot folytattak. Nem akartak rendszeres munkát vállalni, és nem törekedtek karrierre. Az erőszakmentességet és a szeretet meghatározó szerepét vallották, híres jelszavuk volt a „Szeretkezz, ne háborúzz!”. A szigorú rendszabályokkal szemben a nyíltságot és a toleranciát pártolták. Lelki útmutatást többnyire a keleti vallásokból merítettek. Népszerű volt körükben az asztrológia, az időszakot gyakran „Vízöntő-kor”-ként is emlegették. A hippik − többek között Timothy Leary nézeteinek hatására − hirdették a hallucinogén drogok, különösen a marihuána és az LSD rekreációs és tudattágító alkalmazását. A woodstocki fesztivál közönsége (1969. aug.)

Bill Eppridge–Time Life Pictures / Getty Images

HIP

hippi

Kultúrájukhoz a folk- és a rockzene is hozzátartozott. Bob Dylan és Joan Baez énekes mellett elsősorban a Beatles, a Grateful Dead, a Jefferson Airplane és a Rolling Stones együttest azonosították a mozga-


lommal. 1968-ban a Broadwayen bemutatták a hippi életstílust dicsőítő Hair c. musicalt, egy év múlva pedig elkészült a hippik értékeit és esztétikai ízlését tükröző Easy Rider („Szelíd motorosok”) c. film. Az irodalom területén Ken Kesey regényíró volt a mozgalom legismertebb szószólója. A tömegrendezvények a hippi mozgalom fontos eseményeinek számítottak. Gyakran csak azért gyűltek össze, hogy együtt élvezzék az életet. Az első ilyen összejövetelt 1967-ben San Franciscóban tartották. A háromnapos woodstocki zenei fesztivál 1969-ben már 400−500 ezer embert vonzott, és gyakorlatilag a mozgalom szimbólumává vált. A vietnami háború ellen tiltakozva tüntetéseken, felvonulásokon vettek részt, ott voltak az egyetemeken, főiskolákon tartott agitációs előadássorozatokon, 1969-ben pedig csatlakoztak az országos háborúellenes tüntetéshez. Szerepük volt a környezetvédő mozgalmak megszületésében is (Föld Napja, 1970). Az 1980-as évekre a hippik helyett a yuppie-k (fiatal városi értelmiségiek) váltak a nemzedék emblematikus csoportjává. A hippi életfelfogás hatására azonban az emberek szabadabban viszonyultak a szexhez, jobban törődtek a környezeti értékek megóvásával, és fesztelenebbek lettek a mindennapi társadalmi érintkezések során. Hippiasz ÉLISZI (műk. Kr. e. V. sz. Élisz, Peloponnészosz, Görögország), szofista filozófus; előmozdította a matematika fejlődését a kvadratrix (más néven triszektrix) fölfedezésével, amelyet valószínűleg a szögharmadolásnál alkalmazott. A kései szofistákra jellemző erős önbizalommal egyaránt tanított poétikát, grammatikát, történelmet, politikát, régészetet, matematikát és csillagászatot; írt tudományos értekezéseket, elégiákat és tragédiákat is, valamint egy kitűnő tanulmányt Homéroszról, de munkáiból csak néhány töredék maradt fenn. Platón Prótagorasz c. művében mutatja be Hippiaszt, s két kisebb Platón-dialógus is az ő nevét viseli. Hippiasz (megh. Kr. e. 490), Athén türannosza Kr. e. 528/27-től 510-ig; támogatta a költőket és művészeket, uralma idején látványosan fejlődött Athén. Miután azonban fivérét, Hipparkhoszt meggyilkolták (Kr. e. 514), elnyomó rendszabályokhoz folyamodott. A száműzetésbe kényszerített athéni arisztokraták visszatérési kísérlete még sikertelen volt, ám Kr. e. 510-ben az I. Kleomenész vezette spártai haderő benyomult Attikába, s ostrommal megadásra kényszerítette az Akropoliszra menekült Hippiaszpártiakat. A türannosz a Szardeiszben székelő perzsa helytartónál talált menedéket. Kr. e. 490-ben részt vett a hazája elleni perzsa támadásban; ő ajánlhatta, hogy Marathónnál szálljanak partra, ám itt az athéni hadsereg fényes győzelmet aratott. állítólag a visszaút során halt meg Lémnosz szigetén.

Hippo az észak-afrikai partvidék két azonos nevű ókori kikötője. Az Algériában, a mai Annaba (korábban Bône) közelében fekvő Hippo, később Hippo Regius első telepesei valószínűleg karthágóiak voltak a Kr. e. IV. században. Később numidiai uralkodók otthona lett. A Római Birodalom alatt először municipium (korlátozott római polgárjogokkal rendelkező település), majd teljes jogú colonia lett. A város legfontosabb személyisége, Szent ágoston (Augustinus), aki itt volt püspök (395−430). Az ókori Hippo Diarrhütosz (Diarrhytus), másképpen Hippo Zarütosz kikötőváros területén ma a tunéziai Banzart (Bizerte) városa áll, Tunisztól északra. Már Kr. e. 350-ben lakott volt, de fontossá csak a Római Birodalom idején és későbbi korokban vált. hippodrom lóversenyek és kocsiversenyek megrendezésére épített pálya az ókori Görögországban; általában domboldalba süllyesztve alakították ki, és a kitermelt földből a szemközti oldalon töltést emeltek a lelátónak. Az aréna U alakú volt, a kanyarban a pályairoda fölött foglaltak helyet az előkelőségek. A stadion nagy részét egy alacsony fal, a gerinc osztotta ketté hosszában, ezt szobrokkal díszítették. A pálya szélessége a 120 m-t is elérte, hossza 180−200 m volt. Egyszerre akár tíz kocsi is versenyezhetett. Az ókor legnagyobb hippodromját Konstantinápolyban emelték. Septimus Severus uralkodása alatt kezdték el építeni Kr. u. 203-ban, Constantinus idején, 330-ban fejezték be. Lelátóin több mint 60 000 ember fért el; politikai rendezvényeket és nyilvános kivégzéseket is tartottak itt. Az épületet díszítő tucatnyi emlékmű közé tartozott az a négy bronz ló is, amelyeket a velenceiek a negyedik keresztes hadjárat idején (1204) elvittek, és amelyek a Szt. Márktemplom homlokzatát díszítik. A törökök Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után széthordták a hippodrom köveit. Hippokratész KHIOSZI (műk. Kr. e. 460 k.), görög matematikus; a geometriai elemekről szóló első ismert mű összeállítója. Bár műve nem maradt fenn, Eukleidész csaknem egy évszázaddal később még mintának használhatta az Elemekhez. A hagyomány szerint kereskedő volt, és kalózok elrabolták a javait. Athénban sikertelenül kereste igazát, de matematikai előadásokat hallgatott, s végül megélhetésül geometriát kezdett tanítani. Arisztotelész szerint viszont vámhivatalnokok csapták be, mivel a mindennapi dolgokban járatlan volt. Elemek c. műve csak későbbi kommentátorok munkáiból ismeretes, főleg Proklosz (műk. Kr. u. 450 k.) és Szimplikiosz (műk. Kr. u. 530 k.) görög filozófusoktól. A kör négyszögesítésének feladatán dolgozva, kiszámította bizonyos holdsarló alakú alakzatok területét. Azt a tételt használta fel erre, hogy 89

HIP

Hippokratész


két kör területe úgy aránylik egymáshoz, mint sugaruk négyzete. A neki tulajdonított harmadik eredmény: a kocka akkor kettőzhető meg, ha az oldalélét kifejező szám és a kétszerese közé két mértani középarányos illeszthető. Hippokratész (szül. Kr. e. 460 k. Kósz szigete, Görögország − megh. 377 k. Larissza, Thesszália), ókori görög orvos, az orvostudomány „atyja”; nevét régóta összefüggésbe hozzák az ún. hippokratészi esküvel is (lásd ott), ám azt feltételezhetően nem ő írta. Életéről kevés a megbízható adat. Fiatalabb kortársa, Platón kétszer hivatkozik rá Prótagorasz c. munkájában: „Kószi Aszklépiadész”nek nevezi, aki honoráriumért tanított diákokat, és neves orvos volt. (Az „aszklépiadész”-ek nem voltak sem papok, Hippokratész – márvány mellszobor a párizsi sem az orvosi testület Louvre-ban tagjai; valószínűleg híres orvoscsaládok nemzedékeken át tartó hagyományait követték.) A Phaidónban Platón úgy említi, mint aki az orvostudományt filozófiai alapon közelítette meg: a testet „egész”-nek, azaz szervezetnek tekintette − a test egyes részeiről szerzett ismeretekből indult ki, amelyeket átfogó koncepcióba rendezett, majd ezt alkalmazta ismét a részletekre. Arisztotelész „a Nagy Orvos”-nak nevezte Politika c. művében, bár azt is megemlíti, hogy termetre nézve kicsi volt. Menón, Arisztotelész tanítványa külön kitért orvostörténetében Hippokratésznek a betegségek okairól vallott nézeteire, miszerint a helytelen étrend emésztetlen maradékai gőzöket bocsátanak ki, amelyek a szervezetben szétterjedve betegségeket okoznak. A későbbi életrajzok, pl. Szóranosz görög orvos munkája (Kr. u. II. sz.) nagyrészt hagyományon vagy fantázián alapultak. Hippokratész mestersége gyakorolása során valószínűleg sokat utazgatott Görögországban és Kis-ázsiában, miközben tanított − feltehetően szülőhelyén, Kósz szigetén is. Kétségtelenül történelmi alak volt, aki maradandó hatást gyakorolt az orvoslás fejlődésére, az orvosi eszményre és erkölcsre. Az ókorban kb. 70 „hippokratészi” művet ismertek, ezekből kb. 62 maradt fenn. Az írások Hippokratészi gyűjtemény (Corpus Hippocraticum) néven váltak ismertté, ennek a legrégibb fennmaradt kézirata a Kr. u. X. századból való. Már a Kr. u. II. században felismerték, hogy nem minden neki tulaj© Photos.com / Jupiterimages

HIP

Hippokratész

90

donított műnek ő a szerzője; azóta is próbálkoznak az „eredeti” szövegek kiszűrésével. Nagyon valószínű, hogy a legkorábbi és a legkésőbbi mű megírása között legalább egy évszázad, esetleg ennél jóval hosszabb idő is eltelt. Az egyes munkák terjedelmükben, stílusukban, szemléletükben egyaránt erősen különböznek, miként abban is, hogy a szerző kinek szánta ezeket: a hivatásos orvosoknak, az orvosnövendékeknek és -segédeknek, vagy a laikusoknak. Akadnak közöttük filozófiai művek is. Egy vonásuk azonban közös: valamennyit ión nyelvjárásban írták, így ez lett a görög természettudomány nyelve. A kutatók egyetértenek abban, hogy a gyűjtemény egy orvosi iskola tulajdonában volt − feltehetően a kósziéban, majd a Kr. e. III. vagy II. század folyamán került az alexandriai nagy könyvtárba, ahol a műveket kiadták és hozzáférhetővé tették. A gyűjtemény a következő tárgykörökkel foglalkozik: anatómia, klinikai esetek, női és gyermekbetegségek, kórjóslat, diétás és gyógyszeres kezelés, sebészet, orvosi erkölcs. hippokratészi eskü etikai kódex, melyet a hagyomány Hippokratész ókori görög orvos nevéhez fűz; az idők során az orvosi hivatás etikai vezérelveként fogadták el, sőt, sok orvosi egyetemen ma is hozzátartozik az orvossá avatás szertartásához. Az ún. Hippokratészi gyűjtemény (Corpus Hippocraticum) magába foglalja az oktató orvosokra és tanítványaikra vonatkozó etikai elveket is. Ezt a kódexet vagy egy töredékét különböző változatokban jegyezték le mint hippokratészi esküt. Az eskü első fő része rögzíti az orvos kötelességeit az orvostanhallgatókkal szemben, ill. a tanulók kötelességeit oktatójukkal szemben. A második részben az orvos fogadalmat tesz, hogy csak olyan kezelést ír elő, amely legjobb tudása és megítélése szerint jótékony hatású, óvakodik attól, hogy kárt vagy fájdalmat okozzon, példás magán- és szakmai életet él. Hippolit RóMAI, SZENT, más írásmóddal HIPPOLüTOSZ vagy HIPPOLyTUS (szül. 170 k. − megh. 235 k. Szardínia, Római Birodalom [ma Olaszország], ünnepnapja a katolikus egyházban: aug. 13., a keleti egyházakban: jan. 30.), keresztény vértanú, az első ellenpápa 217/218−235-ig, a teológia vitatott alakja; az első filozófiai alapon teologizáló római dogmatikus volt. Szent Zephirinus pápa uralkodása (199 k.−217) idején a római egyház egyik vezetője volt. Eretnekséggel vádolta a pápát, konzervatív és merev erkölcsi elveket vallott, az egyházat kizárólag az igazak közösségének tartotta. Miután Zephirinus halálakor az egyház nem őt, hanem Calixtust választotta pápává, Hippolit az eretnekség diadala miatt csalódottan egy szakadár csoport élére állt, amely őt Róma püspökévé szen-


telte. I. (Szent) Orbán (ur. 222−230) és Szent Pontianus (ur. 230−235) pápák idején uralkodott ellenzékben. Maximinus császár keresztényüldözése alatt, 235-ben Pontianusszal együtt egy szardíniai bányába száműzték. Ott kibékültek, és vértanúhaláluk előtt mindketten lemondtak, hogy utat nyissanak Szent Anterus pápa (ur. 235−236) megválasztásának, véget vetve az egyházszakadásnak. Hippolütosz a görög vallás kisebb istensége; Athénban Aphroditével, a szerelem istennőjével hozták kapcsolatba; Troizénben a lányok esküvőjük előtt egy hajfürtjüket ajánlották fel neki.

A British Museum szívességéből

Hippolütosz kocsiján – görög vázafestmény részlete

Library of Congress

Euripidész tragédiájában, a Hippolütoszban mint az athéni király, Thészeusz és az amazon Hippolüté fia szerepel, akibe Thészeusz felesége, Phaedra beleszeret. Feltárja érzéseit, de a fiú olyan durván utasítja vissza, hogy az asszony öngyilkos lesz. ám hátrahagyott üzenetében erőszakkal vádolja meg Hippolütoszt, akit Thészeusz száműz, és átkot mond rá. Poszeidón egy tengeri szörnyet küld, s az megrémiszti Hippolütosz lovait: a kocsit szétzúzzák, a hajtót halálig vonszolják. Ugyanerre a témára épül a bibliai elbeszélés Józsefről és Potifárnéról, az Iliászban pedig Bellerophón és Sztheneboia (Anteia) esete. híradófilm más néven FILMHíRADó, aktuális eseményekről szóló rövidfilm. A Lumière fivérek első tíz rövidfilmje (1894–95) között több ilyen is volt, hamarosan pedig vetélytársaik is akadtak Charles Pathé, Léon Gaumont és a német Oscar Meester személyében.

Híradófilm-operatőrök Jack Dempsey és Georges Carpentier ökölvívó-mérkőzésén (Jersey City, 1921. júl.)

Rendszeresen mutattak be híradófilmeket a varieték egyes számai között, később pedig a filmszínházakban a nagyfilmek között. A legismertebb híradósorozat a kezdetben Angliában és Franciaországban vetített Pathé-Journal (1908), ill. az amerikai közönségnek szánt Pathé Weekly (1912) volt. Az amerikai Time cég 1935-ös The March of Time (Az idő menetelése) c. sorozata már értelmező interjúkat és beszélgetéseket is bemutatott a filmre vett események mellett. A televíziós híradások, a dokumentumfilmek, ill. az adott témát több oldalról körüljáró műsorok elterjedésével a filmhíradók megritkultak. Az 1950-es évek végére az utolsó amerikai heti filmhíradó, a Fox Movietone News is beszüntette működését. Magyarországon az első filmhíradók 1896-ban készültek a millenniumi ünnepségeken. A mozikban 1913-tól vetítettek rendszeresen híradókat, ezeket több cég is gyártotta. 1930-ra a kormányzat által támogatott Magyar Film Iroda Rt. gyakorlatilag monopolhelyzetbe került, és ezt (az 1945–48 közötti időszakot kivéve) a háború után is megtartotta. A filmszakma államosítása után a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat, majd 1950-től a Magyar Híradó és Dokumentumfilmgyár készítette a heti filmhíradókat, egészen 1991-ig. Hirám másképpen HURAM vagy AHIRAM , Türosz föníciai királya Kr. e. 969-től 936-ig; a Bibliában Dávid és Salamon izraeli királyok szövetségeseként jelenik meg (1Kir 5,15−26, 9,10−14). A jeruzsálemi Templom építésekor ellátta Salamont emberrel és építőanyaggal, s együttműködött vele a földköziés vörös-tengeri kereskedelmi vállalkozásokban. Salamon cserébe járadékot és galileai területeket adott neki. hirdetés (gazdaság), lásd reklám hírlap lásd sajtó hírlevél kötetlen jellegű, általában egyszerű formátumú kiadvány; meghatározott olvasóközönség számára szolgáltat speciális információkat. A modern hírlevél előfutárai a „corantó”-k − az egyetlen oldalon kinyomtatott, külföldi lapokból átvett hírcsokrok − voltak. Ezeket Hollandiában már a XVII. században terjesztették, s Amszterdamban angol és francia fordításban is kiadták őket. A modern hírlevelek példányszáma rendkívül széles skálán mozog. Sok vállalat belső használatra bocsát ki hírlevelet, míg nonprofit szervezetek, intézmények a tagjaik számára adnak ki ilyeneket. Olvasóiknak gyakran bennfentes információt, tanácsokat és előrejelzéseket nyújtanak. A marketingnek is fontos eszköze. Ma már bevett gyakorlat az e-mailben küldött hírlevél; kéretlen változatát spamnek nevezik. Hirohito eredeti nevén MICHINOMIyA HIROHITO (szül. 1901. ápr. 29. Tokió, Japán − megh. 1989. jan. 7. Tokió), japán császár 1926-tól; az ország történe91

HIR

Hirohito


Hiroshige

PD

Hirohito trónra lépési ceremóniáján, 1926-ban

Apja halála után, 1926. december 25-én lett Japán császára. Az alkotmány szerint ő gyakorolta a legfőbb hatalmat, valójában azonban csak jóváhagyta miniszterei és tanácsadói politikáját. Sok történész állítja, hogy ellenezte a Németországgal és Olaszországgal kötött szövetséget, de nem tudott ellenállni a többségi militaristáknak. Mások úgy vélik, hogy 1931 és a II. világháború között részt vett Japán expanzionista terveinek kidolgozásában. Amikor 1945-ben Japán veresége küszöbön állt, a békepártiak oldalára állt. 1945. augusztus 15-én megtörte a császári hallgatás szabályát, és országszerte közvetített rádióbeszédben jelentette be, hogy Japán elfogadja a szövetségesek feltételeit, és leteszi a fegyvert. Második történelmi jelentőségű rádióbeszédében (1946. jan. 1.) megtagadta azt a hagyományos elvet, miszerint a japán császárok státusa isteni jellegű. Az amerikai megszálló hatóságok által összeállított új alkotmány értelmében Japán alkotmányos monarchia lett, a császár jogkörét erősen megnyirbálták. Hogy a császári család közelebb kerüljön a néphez, Hirohito többször is megjelent a nyilvánosság előtt, és engedélyezte a vele és a családjával kapcsolatos képek és történetek közlését. 1971-ben 92

ismét szakított egy hagyománnyal, amikor − első japán uralkodóként − külföldre, Európába utazott. 1975-ben hivatalos látogatást tett az Egyesült államokban is. Halála után legidősebb fia, Akihito követte a császári trónon. Hiroshige teljes nevén ANDō HIROSHIGE, eredeti nevén ANDō TOKUTARō, művésznevén UTAGAWA HIROSHIGE vagy ICHIyūSAI HIROSHIGE (szül. 1797. Edo [ma Tokió], Japán − megh. 1858. okt. 12. Edo), japán művész, a színes fametszetek, az ukiyo-e („a tűnő világ képei”) egyik utolsó nagy mestere; munkáit a Nyugat impresszionistái és posztimpreszszionistái is felfedezték. 1811 körül jelentkezett Utagawa Toyohiro ukiyo-emester iskolájába. 15 évesen vette fel művésznevét, első munkája azonban csak 1818-ban jelent meg, noha valószínűleg már tanulóévei alatt készített legyezőképeket. Pályája három szakaszra oszlik: kb. 1811−30 között főként még lányokat, színészeket, szamurájokat ábrázolt; az 1830−44-ig tartó időszakban alakította ki saját romantikus stílusát, legértékesebb munkái ekkoriban születtek. A későbbi, haláláig tartó korszakában emberalakok is szerepelnek a tájképeken − e műveinek színvonala feltehetőleg azért alacsonyabb, mert a közízlést igyekezett kiszolgálni, ill. mert a nagy kereslet miatt túl sokat dolgozott. Nevéhez több mint 5000 metszetterv fűződik. Képes volt az ábrázolt tájat néhány egyszerű, de rendkívül látványos motívummal visszaadni. A látvány lényegét ragadta meg és alakította át feltűnően hatásos kompozícióvá. Legköltőibb hangvételű munkái havas, esős, ködös és holdfényes tájakat ábrázolnak. „A Maiko-part Harima tartományban” – Hiroshige színezett fametszete (1854)

© Photos.com / Jupiterimages

HIR

tének leghosszabb ideig uralkodó császára. Uralkodásának korszaka a Shōwa (a „felvilágosult béke”) nevet kapta. Az Aoyama-palotában született, a Nemesi Iskolában, majd a Trónörökösi Intézetben tanult. Fiatal korában a tenger élővilága iránt érdeklődött, később több könyvet is írt a témáról. 1921-ben Európába látogatott; ő volt az első japán trónörökös, aki külföldre utazott. Amikor apja, Taishō császár elmebetegség miatt visszavonult, Hirohito régensherceg lett. 1924-ben feleségül vette Kuni Nagako hercegnőt.

Hiroshima város Japán Honshu szigetének délnyugati részén, a Beltenger Hiroshimai-öblének partján. Hiroshima prefektúra székhelye. Az ōta folyó


Thinkstock

Az atomtámadás áldozatainak emlékműve a hiroshimai Béke Emlékparkban

A város tervszerű rekonstrukciója 1950-ben kezdődött meg. Hiroshima ipara acélt, vegyi árukat, hajókat és közlekedési gépeket állít elő; sok közigazgatási hivatala, közcélú intézménye és egyeteme is van. A város az atomfegyverek betiltásáért küzdő békemozgalom szellemi fővárosa. 1947-ben itt alakították meg az Atombomba ártalmait Vizsgáló Bizottságot, amely a sugárzás hatásainak kémiai és biológiai vonatkozásait kutatja. Az 1957-ben helyreállított várkastély ad otthont Hiroshima várostörténeti múzeumának. A Béke Emlékparkban múzeum és emlékmű létesült az atombomba áldozatainak emlékére. A robbanás után csak a mai Atombomba Emlékkupola (az egykori iparkamara épülete) maradt meg. L: 1 154 391 (2005). Hirshhorn Múzeum és Szoborkert angolul HIRSHHORN MUSEUM AND SCULPTURE GARDEN, a Smithsonian Múzeumhoz tartozó, modern és

kortárs művek gyűjtésére specializálódott képzőművészeti gyűjtemény Washingtonban; létrehozásáról az 1930-as években határozott az Egyesült államok Kongresszusa, de a megvalósulás a II. világháború kitörése miatt elmaradt. A kortárs művészeti múzeum terve 1966-ban merült fel újra, amikor Joseph H. Hirshhorn műgyűjtő és üzletember mintegy 6000 alkotást adományozott az amerikai kormánynak. A Gordon Bunshaft tervei alapján épült, kör alaprajzú múzeumot 1974-ben nyitották meg. A múzeum olyan művészek alkotásait őrzi és mutatja be, mint Edward Hopper, Willem de Kooning, Andy

Warhol, Alexander Calder és Arshile Gorky. Szoborgyűjteményében többek közt Pablo Picasso, Constantin Brancusi (Brîncuşi), Auguste Rodin és Honoré Daumier munkái tekinthetők meg. Hirsi Ali, Ayaan eredeti nevén AyAAN HIRSI MAGAN (szül. 1969 nov. 13. Mogadishu, Szomália), szomáliai születésű holland társadalmi aktivista, író és politikus; az iszlám és a nyugati demokratikus értékek alapvető összeférhetetlenségét vallja, főként a nők jogait illetően. Vallásos muszlim családban született, apja ellenzéki politikai nézetei miatt gyermekkora nagy részét Kenyában töltötte, ahol szigorú muszlim nevelésben részesült, és nagyanyja parancsára átesett a szomáli tradíció szerinti genitális csonkításon (klitoridektómia). 1992-ben Hollandiában politikai menedékjogot kért és kapott. A Leideni állami Egyetemen 2000-ben diplomát szerzett politikatudományból. Ezt követően a balközép Munkapártnál bevándorlási kutatóként dolgozott. Kritikával illette mind az iszlámot, mind a holland kormány bevándorlási politikáját, melyet túl engedékenynek tartott. 2002-ben belépett a liberális Szabad Demokrata Néppártba, melynek színeiben 2003-ban parlamenti képviselő lett. A törvényhozásban kiharcolta a bevándorlási törvény módosítását, ugyanakkor a muszlim nők jogaiért is küzdött. 2004-ben Theo van Gogh filmrendezővel elkészítették a Submission (Alávetettség) c. filmet, mely az iszlámot mint a nők bántalmazását szentesítő vallást mutatja be. A film bemutatása után van Goghot meggyilkolták, és Hirsi Ali is halálos fenyegetést kapott. 2006-ban lemondott képviselői mandátumáról, mert a bevándorlási miniszter szerint hamis adatok megadása miatt politikai menedékjoga érvénytelen volt. Az ügy Hollandia-szerte óriási Ayaan Hirsi Ali 2006-ban vihart kavart. Bár végül megtarthatta holland állampolgárságát, az USA-ba költözött, ahol egy kutatóintézetben a nyugat és az iszlám kapcsolatát tanulmányozza. 2007-ben létrehozott alapítványa a nyugaton élő muszlim nőket segíti a militáns iszlámmal szemben. Magyarul is megjelent művei az Mijn Vrijheid („A hitetlen”; 2006) és a Nomad („Az engedetlen”; 2010). hírszerzés más − rendszerint, de nem szükségképpen ellenséges − államok erejére, tevékenységére és várható lépéseire vonatkozó információk gyűjSteve Jurvetson

deltájában fekszik; a deltaágak hat szigetre osztják a várost. A XVI. században alapították, 1868-tól katonai központ volt. 1945. augusztus 6-án Hiroshimát az amerikai légierő által ledobott első atombomba pusztította el. A város nagyrészt megsemmisült, a halálos áldozatok számát 70−80 000-re becsülték, az elhunytak száma a sugárzás hatásai miatt azonban a későbbi évek során tovább emelkedett.

93

HÍR

hírszerzés


HIR

hirtelen csecsemőhalál szindróma tése és értékelése. A hírszerző szolgálatok legfontosabb célja, hogy ellenőrzött információkon alapuló jelentésekkel segítse az ország vezetőit a döntéshozatalban. A politikai hírszerzés kevéssé körülhatárolható fogalom, mert egy-egy ország politikai helyzetének komplex elemzése rendkívül bonyolult. A politikai hírszerzés a pártszervezetektől és az ideológiai vitáktól kezdve a kulcsfontosságú vezetők részletes életrajzáig mindenre kiterjed, feladata pl. annak a megállapítása, hogy egy adott országban ki fog legközelebb kormányt alakítani. Szintén fontos terület a katonai és a műszaki információk gyűjtése. Ez utóbbi főként számszerű és ellenőrizhető adatokra épül (mint pl. egy hadsereg létszáma). A hírszerzés számára minden olyan tényező információt hordozhat, amely befolyásolhatja egy-egy ország magatartását − ilyen tényező lehet pl. az éghajlat, vagy a társadalmi és vallási mozgalmak viselkedése is. A legtöbb adatot a hírszerzés nyilvános forrásokból − rádió- és televízióadásokból, internetről stb. − szerzi, ám lényeges hírforrások pl. a külföldi diplomaták is. általában az információk kisebb hányada származik titkos forrásokból – ez utóbbiak közé tartoznak pl. a műholdak, a megfejtett rejtjelezett adások, ill. a titkosügynökök. Hírszerző hálózatok már az ókorban is működtek, a belső elhárítás és a külföldi hírszerzés azonban csak a XVIII. század végén különült el egymástól. A hírszerzés az I. világháború után indult gyors fejlődésnek, és a II. világháború után lett kulcsfontosságú: a hidegháború alatt ugyanis sokkal inkább a hírszerzés eszközeivel, mint fegyverekkel harcoltak a szemben álló felek. A XX. század második felében alakultak ki az olyan ismert hírszerző szolgálatok, mint az Egyesült államok Központi Hírszerző ügynöksége (CIA), a szovjet KGB (az állambiztonsági Bizottság), a brit MI-5 és MI-6, a francia DGSE (Direction Générale de la Sécurité Extérieure), a kínai Társadalmi ügyek Hivatala és az izraeli Moszad. A II. világháború idején az Egyesült államok legfontosabb hírszerző szervezete a Stratégiai Szolgálatok Hivatala (OSS) volt. A háború után ebből alakult ki a CIA . Bár ezt eredetileg arra szánták, hogy egy kézbe fogja össze az amerikai hírszerzést, ma csupán az Egyesült államok hírszerző „családjának” egyik tagja; idetartozik a katonai hírszerzés, a Külügyminisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA ) és a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI ) is. A CIA − megalakulása óta − hírszerzéssel és kémelhárítással foglalkozik, de titkos katonai akciók szervezésével és egyéb eszközökkel olykor más országok belügyeibe is beavatkozik. Főigazgatóját a mindenkori amerikai elnök nevezi ki. A CIA négy fő ügyosztályból áll: a műveleti, a tu94

dományos-technikai, az adminisztratív és a hírszerzési részlegből. A műveleti részleg a titkos akciókért felel, a tudományos-technikai az egész világon nyomon követi a hírszerzési technikák és a tudományos technológia fejlődését, az adminisztráció toborozza és képezi ki a munkatársakat, s tartja nyilván az adatokat, a hírszerzés pedig friss információkat gyűjt, és jelentéseket készít. A szovjet KGB a korábban működő hírszerző és biztonsági szolgálatok összevonásával 1954-ben jött létre. Legelső elődje az 1917-ben alapított bolsevik titkosszolgálat, a Cseka volt. A KGB lényegében az amerikai típusú hírszerző szervezet központosított változatát testesítette meg, minthogy egyedül látta el a hírszerzés, a kémelhárítás és a belső elhárítás feladatait. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után a KGB is megszűnt; az oroszországi utódszervezetei a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR), és a belbiztonsággal, ill. kémelhárítással foglalkozó Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB ) lettek. A magyar hírszerzéshez lásd a nemzetbiztonsági szolgálatok szócikket. hirtelen csecsemőhalál szindróma látszólag egészséges csecsemők váratlan halála; világszerte előfordul, a fejlett országokban ez a csecsemőhalálozás leggyakoribb oka. Az esetek 95%-ában 2−4 hónapos babáknál jelentkezik. A szindróma csaknem mindig az éjszakai alvás ideje alatt következik be. Pontos oka egyelőre ismeretlen; számos tényező (pl. a koraszülöttség, az anya terhesség alatti dohányzása, vagy a rossz szociális körülmények) növeli a kockázatát. A feltételezett okok között van a csecsemő tanulási folyamatainak a zavara is. átlagosan 1000 csecsemőből egynél fordul elő. Hirtius, Aulus (szül. Kr. e. 90 k. − megh. Kr. e. 43. ápr. 21. Mutina [ma Modena, Olaszország] mellett, Gallia Cispadana), római katona, konzul és író; kb. Kr. e. 54től Julius Caesar seregében szolgált Galliában, majd Kr. e. 50 decemberében Caesar őt küldte el, hogy tárgyaljon vetélytársával, Pompeiusszal. Kr. e. 43-ban Gaius Vibius Pansával együtt konzul lett. Caesar meggyilkolása (Kr. e. 44) után kezdetben Marcus Antonius mellé állt, de aztán Pansával együtt az Antoniusszal szembeforduló senatori mozgalmat támogatta. A két konzul Kr. e. 43-ban Mutinába ment, és Forum Gallorumnál győzelmet aratott Antonius felett. Néhány nap múlva újabb ütközetre került sor. Ismét Antonius maradt alul, de Hirtius elesett a csatában, Pansa pedig később halt bele súlyos sebeibe. Csaknem bizonyosan Hirtius fejezte be Caesar (De bello Gallico) A gall háború c. krónikájának 8. könyvét, és valószínűleg az alexandriai hadjárat történetét is ő írta. hírügynökség hazai és nemzetközi hírek gyűjtésével, írásával és terjesztésével foglalkozó szervezet; híreit napilapoknak, hetilapoknak, folyóiratoknak,


His, Wilhelm (szül. 1831. júl. 9. Bázel, Svájc − megh. 1904. máj. 1. Lipcse, Németország), svájci származású német anatómus, a magzati fejlődés kutatója, a szövetfejlődéssel (hisztogenezis) foglalkozó tudományág megalapítója. Ő fedezte fel 1886-ban, hogy minden idegrost külön idegsejtből ered; ez vezetett el ahhoz a felismeréshez, hogy az idegrendszer alapegységei a neuronok (idegsejtek). A Berlini, majd a Würzburgi Egyetemen tanult; a Bázeli (1857− 72) és a Lipcsei Egyetemen (1872−1904) tanított. Lipcsében anatómiai intézetet alapított. 1865-ben feltalálta a Wilhelm His 1900 k. mikrotómot, ennek segítségével lehetséges elkészíteni a mikroszkópos vizsgálatokhoz szükséges vékony metszeteket. Háromkötetes Anatomie menschlicher Embryonen (Az emberi magzat anatómiája; 1880−85) c. könyvét tartják az első pontos és részletes embrió-fejlődéstani műnek. Fia, Wilhelm, kardiológusként dolgozott. His, Wilhelm (szül. 1863. dec. 29. Bázel, Svájc − megh. 1934. nov. 10. Wiesental), svájci kardiológus; 1893-ban ő fedezte fel a később róla elnevezett izomrostokat, a His-köteget, amely a jobb és a bal szívkamra között helyezkedik el. Rájött, hogy ezek a rostok segítik a szívizom összehangolt összehúzódását. A Berlini Egyetem orvosprofesszoraként (1907−26) az elsők között ismerte fel, hogy a szívverés elindítója a szívizomban elhelyezkedő, körülírt sejtcsoport. Azonos nevű apja híres anatómus volt. Hisám, ibn Abdal-Malik (szül. 691. Damaszkusz, Bagdadi Kalifátus − megh. 743. febr. 6. Damaszkusz), a 10. kalifa; uralkodása az Omajjádok utolsó virágzó korszakát jelentette. 724-ben lépett trónra, ezt megelőzően nem töltött be fontos tisztségeket. A birodalom határain zajló néhány hadjáratot leszámítva békében telt uralkodása. Megszilárdította a közigazgatást az elődeitől örökölt hatalmas területen. Felismerte, hogy az arabok két pártra (északiakra és déliekre) oszlanak, ezért megpróbálta mindkét felet bevonni az államigazgatásba. Szíriában erődök és paloták egész sorát emeltette. Egyes források szerint neki volt köszönhető a mezőgazdaság adóreformja is. Uralkodása során mindvégig igyekezett saját fiát megtenni utódjának, végül azonban kénytelen volt elfogadni al-Valíd ibn Jazídot, akit még az előző kalifa, II. Jazíd jelölt ki. Hisarlık régészeti lelőhely Törökországban; a hellenisztikus és római kori város, Ilion (Ilium) maradványait őrzi. A Küçükmenderes folyó partján, a DarArchiv für Kunst und Geschichte, Berlin

rádió- és televízióállomásoknak, kormányszerveknek és más felhasználóknak juttatja el. Anyagait nem közvetlenül, hanem a költségek egy részét átvállaló előfizetőin keresztül hozza nyilvánosságra. Még a legnagyobb, kiterjedt tudósítói hálózatra támaszkodó tömegtájékoztatási eszközök is ügynökségektől kapják híreik nagy részét. A hírügynökségeknek több formája létezik. Néhol maguk a tömegtájékoztatási eszközök hoztak létre közös szervezetet a hírek gyűjtésére. Másutt az országos hírügynökség terjesztette ki tevékenységét a legkülönbözőbb területekre, pl. tőzsdei vagy sporthírekre is. A XX. század második felében számos különálló hírügynökség alakult át szövetkezetté. Az ilyen szervezet tagjai a saját körzetükből szolgáltatnak híreket, s azokat a szövetkezet központja juttatja el a többi taghoz. A hírügynökségek tevékenységi köre nemcsak térben bővült ki, hanem a nyújtott szolgáltatások terén is: ezek közé tartoznak a hírmagyarázatok, a sajtófotók, ill. a hanganyagok és a filmtudósítások is. Léteznek szakosított hírügynökségek is. Az amerikai Science Service pl. tudományos hírekkel foglalkozik; a Svájcban működő Katholische Internationale Presseagentur katolikusokat közöl. Bár a világon számtalan hírszolgálat működik, a hírek döntő része néhány nagy ügynökségtől származik. A világ négy legnagyobb hírügynöksége a United Press International (UPI) és az Associated Press (AP) az Egyesült államokban, a Reuters Nagy-Britanniában, az Agence France-Presse (AFP) Franciaországban. Rajtuk kívül ugyanis kevés hírügynökségnek van annyi pénze, hogy a világ legfontosabb politikai és gazdasági központjaiban tapasztalt tudósítókat állomásoztasson, ill. olyan helyekre is eljuttassa embereit, ahol előre nem látható események történtek. A nagy hírügynökségek sokszor megvásárolják a nemzeti és a helyi hírügynökségek anyagait, s a legfontosabb helyeken állomásoztatott saját tudósítóik beszámolóival együtt forgalmazza azokat. A legtöbb országnak van − egy vagy több − saját hírügynöksége. Néhány állam közös szolgálatot tart fenn: az Arab News Agency pl. számos közel-keleti országot lát el anyagokkal. Más ügynökségek, mint a dán Ritzaus Bureau, az országos napilapok szövetkezeteként működnek. Néhány szervezet, mint az olasz Agenzia Nazionale Stampa Associata (ANSA) csak részleges külföldi tudósítói hálózatot tart fenn, nemzetközi híreinek nagy részét más ügynökségektől − pl. a Reuterstől − szerzi be. Magyarország hírügynökségét, a Magyar Távirati Irodát (MTI ; lásd ott) 1880-ban alapították. A világ legnagyobb hírügynökségeinek rövid ismertetését lásd az Agence France-Presse; Associated Press; ITAR−TASZSZ ; Reuters United Press International címszavaknál.

95

HIS

Hisarlık


danellák nyugati bejáratánál fekszik. Charles Maclaren 1822-ben a homéroszi Trójával (lásd ott) azonosította. E feltevés helyességét Heinrich Schliemann igazolta 1870−90 között folytatott ásatásaival. Hispania az Ibériai-félsziget elnevezése a római korban, később Spanyolország latin neve. A rómaiak Kr. e. 206-ban foglalták el a karthágóiaktól, és két provinciára osztották: Hispania Ulterior a mai Andalúziát, Extremadurát, Dél-Leónt és a mai Portugália nagy részét foglalta magába, Hispania Citerior vagy Tarraconensis pedig a mai Észak- és Kelet-Spanyolországot, valamint Dél-Spanyolország középső részét. Augustus idején (ur. Kr. e. 27−Kr. u. 14) Hispania Ulteriort is kettéosztották Lusitaniára (Portugália és Nyugat-Spanyolország) és Baeticára (Andalúzia és Dél-Extremadura). Hispaniola korábbi nevén ESPAñOLA, a Nagy-Antillák második legnagyobb szigete. Két állam található rajta: nyugaton Haiti, keleten a Dominikai Köztársaság. Partjai körül kisebb szigetek fekszenek, közöttük Gonâve és Tortue (Tortuga). Kolumbusz Kristóf 1492-ben lépett partra a szigeten, amely később rendkívül jó stratégiai pontnak bizonyult a közép- és dél-amerikai gyarmati terjeszkedéshez.

Library of Congress

HIS

Hispania

Santo Domingo városa Hispaniola szigetén – Montanus metszete (1671)

Felszínét hegyláncok, hosszú völgyek és síkságok jellemzik. Több mint egyharmada 460 m-nél magasabban fekszik, a sziget (és az Antillák) legmagasabb hegye a Duarte-csúcs (3175 m). A leghosszabb folyó a yaque del Norte (202 km). A sziget éghajlata változatos, rajta sokszor hurrikánok söpörnek végig. A föld hasznosítását nagyrészt a hegyek és síkságok majdnem párhuzamos rendszere határozza meg. A magasan fekvő területek erdővel borítottak, de helyenként (főleg Haitiban) a túlnépesedés arra kényszeríti az embereket, hogy az erdők kiirtásával jussanak termőföldhöz. A csapadékos hegyvidéken a kávétermesztés a fő tevékenység. A yaque-síkság 96

felső szakszán a dohány, szemiarid alsó szakaszán az öntözött rizs, Haitiban nyugaton és az északi part mentén pedig a cukornád és a szizálkender a fő termény. A termékeny déli síkságokon a cukornád mellett gyapotot is termelnek, ill. legeltető állattenyésztést folytatnak. T: 76 192 km2. Hiss, Alger (szül. 1904. nov. 11. Baltimore, Maryland, USA − megh. 1996. nov. 15. New york), az amerikai Külügyminisztérium egykori tisztviselője; 1950-ben bűnösnek találták abban, hogy hamis vallomást tett, miután Whitakker Chambers azzal vádolta meg, hogy egy kommunista kémszervezet tagja. Kiemelkedő szerepet játszott az ügyhöz kapcsolódó vizsgálatokban a későbbi elnök, Richard M. Nixon is. A Johns Hopkins Egyetemen szerzett bölcsészdiplomát (1926), majd a Harvardon jogot végzett (1929), és tisztviselőként a legfelsőbb bíróságon kezdett dolgozni. Később több minisztériumban is dolgozott. Franklin D. Roosevelt tanácsadójaként részt vett a jaltai konferencián (1945), majd az ENSZ ideiglenes főtitkára volt. 1946−49-ben a Carnegie Nemzetközi Békealapítvány elnökeként működött. Whittaker Chambers − saját bevallása szerint a Washingtonban működő földalatti kommunista „apparátus” egykori összekötője − 1948-ban azt vallotta Hissről, hogy a II. világháború előtt ő is tagja volt ugyanennek a csoportnak. Hiss tagadta a vádat, amelyet Chambers később a nyilvánosság előtt is megismételt. Az ügyben egy szövetségi vádesküdtszék kezdett vizsgálatot. Az év végén Hiss ellen hamis tanúzás miatt vádat emeltek. Az első tárgyalás után az esküdtszék nem tudott dönteni, a második tárgyaláson azonban bűnösnek találták. Ötéves börtönbüntetéséből három évet töltött le, ártatlanságát szabadulása után is hangoztatta. A következő évtizedek során az ügyet Hiss elkötelezett védelmezői, főképpen az amerikai baloldal képviselői tartották napirenden, következetesen hangoztatva meggyőződésüket, mely szerint Hisst igazságtalanul vádolták. Hiss 1992-ben felkérte az orosz illetékeseket, hogy ügyével kapcsolatban vizsgálják át az újonnan megnyílt szovjet archívumokat. Az év során lefolytatott vizsgálatok során nem került elő olyan dokumentum, amely igazolná, hogy a szovjet kémhálózathoz tartozott. A négy évvel később nyilvánosságra hozott szovjet táviratok, amelyeket az USA hírszerzése fogott el, viszont bűnösségét támasztják alá. A legtöbb kutató kételkedik abban, hogy bármilyen szerteágazó vizsgálat képes lenne feltárni a szovjet hírszerzési műveletek minden titkát. histoplasmosis (fertőzés), lásd hisztoplazmózis História történelmi folyóirat; 1979 óta jelenik meg a Magyar Történelmi Társulat kiadásában, Glatz Ferenc szerkesztésében. Indulásakor évente négy, majd 1981-től hat, 1992-től pedig hét-tíz számmal


historizmus A köztudat − főként a XVI. századi énekköltészet majd minden műfaját művelő Tinódi Sebestyén legismertebb művei nyomán − a históriás éneket lényegében a tudósító énekkel azonosítja. Ennek tárgya egy-egy nagy történelmi esemény (csata, párviadal, várvédelem stb.) volt, amelynek elmondásával a krónikás nemcsak tájékoztatni akarta hallgatóságát, hanem a török megszállók elleni hazafias helytállásra is serkentett. A históriás énekeket vándorló lantosok, hegedűsök adták elő a saját maguk szerezte dallamokkal, amelyekkel általában a verselés monotóniáját igyekeztek ellensúlyozni. historiográfia lásd történetírás és történettudomány historizmus a művészetekben: múltbeli stílusok utánzása, felújítása, felidézése; irányzatként jelentkezett a XIX. századi európai és amerikai, képzőművészetben, építészetben és iparművészetben. Történelemszemlélete a romantikából nőtt ki; bizonyos formai és eszmei analógiák alapján kiválasztott régi stílusok szervesnek szánt folytatása, továbbfejlesztése volt. Múltidéző jellegét a megelőző stílusoktól, amelyek szintén merítettek a múltbeli stílusokból, az különbözteti meg, hogy a historizálás nem csupán formai szempontú, hanem tudatos, ideológiai alapú volt. Ez utóbbi a legtöbb európai országban a nemzeti múlt dicső korszakainak megidézési szándéka volt. Német és francia földön először a neogótika jelentkezett mint „nemzeti” stílus az 1820-as évektől (Angliában a gótika feléledése a XVIII. század közepén szinte egybeért a középkor óta továbbélő gótikával). A század derekától a romanizáló tendenciát mutató romantikus stílus, majd a neoreneszánsz, a neobarokk, a neorokokó, ill. a neogótika és a neoromán egymást követően, de egymással párhuzamosan is élnek az európai művészetben. A historizmus Magyarországon is hatott. Budapest belső negyedei a kiegyezést követően viszony-

HIS

jelentkezik. A lap tudományos népszerűsítő stílusban közöl tanulmányokat, kisebb cikkeket, valamint forrásdokumentumokat és interjúkat mind a magyar, mind az egyetemes történelem tárgyköréből. Tematikus számaiban, ill. rovataiban egy-egy kérdést több írás mutat be. A folyóirat gazdag illusztrációanyagában fényképek, metszetek és festmények reprodukciói, továbbá térképmellékletek szerepelnek. Historia Augusta (latin: „Augustusok [császárok] története”), késő római életrajzgyűjtemény; Hadrianustól Numerianusig (117−284) harminc római császár, ill. trónkövetelő portréját tartalmazza; a Római Birodalom történetének forrásértékű dokumentuma. Eredeti címe ismeretlen, és csak töredékes formában maradt fenn; feltehetően Hadrianus egyik elődjének, Nervának vagy Traianusnak az életrajzával kezdődött. Az alkotók kiléte, ill. a keletkezés dátuma szintén vitatott. Maga a kézirat hat különböző, a IV. század elején élt szerzőt nevez meg, akik azonban más forrásból nem ismertek. Némely kutatók véleménye szerint a Historiát a IV. század második felében írták. Ezt támasztja alá a mű pogány nézőpontja is: a kereszténység növekvő befolyása ellen harcoló írókra hatással lehetett a kereszténységet megtagadó Julianus Apostata császár (ur. 361−363) politeista felfogása is. A mű első, Hadrianustól Caracalláig terjedő részében foglaltak valószínűleg megbízható forrásokon alapulnak; a további fejezetek hitelessége megkérdőjelezhető. históriás ének az elbeszélő költészetnek Magyarországon a XVI. században virágzó válfaja; tárgyát tekintve igen változatos, de négy fő témaköre már az 1530-as évektől elkülöníthető: 1. vallási históriák; 2. valamilyen eseményről tudósító énekek; 3. az eseményeket elbeszélő krónikás énekek; 4. regényes históriák.

Thinkstock

A városligeti Vajdahunyad vára historizáló épülete – tervezte Alpár Ignác (épült 1904–08)

97


lag rövid időn belül, első sorban is neoreneszánsz és neobarokk stílusban épültek ki. A korszak nevezetes épületei − így a neogótikus Parlament, a neoreneszánsz Operaház, a neoromán Halászbástya − a historizmus különböző stílusáramlataiban és eltérő felfogásai szerint épültek. Az irányzat legnagyobb hazai mesterei ybl Miklós, Alpár Ignác és Hauszmann Alajos voltak. Ugyancsak szinte egységes historizáló stílust mutat a XIX. század végi árvíz után újjáépített Szeged városa.

MTI Fotó

HIS

hisztamin

„A magyarok bejövetele” – Feszty Árpád körképének részlete (1832–94)

A késő romantika historizáló festészetében a történelmi témák uralkodtak, az irányzat kiemelkedő magyar mesterei közé tartozott Benczúr Gyula, Feszty árpád, Madarász Viktor, Székely Bertalan, Than Mór. Különösen Benczúr művészetében a történelmi festészet összeforrt az akadémizmussal (lásd ott). A szobrászatban a historizmus elsősorban az emlékműszobrászat alkotásaiban mutatkozik meg (pl. Fadrusz János, Stróbl Alajos, Zala György). hisztamin szerves vegyület; a test szövetei stressz, gyulladás vagy allergia hatására bocsátják ki. Az emlősök szervezetének csaknem minden szövetében megtalálható, de előfordul más gerincesekben, gerinctelenekben (pl. sok darázs- és méhfaj mérgében), mikroorganizmusokban, valamint bizonyos növényekben is. Elsőként két angol tudós, George Barger és Henry H. Dale állította elő tisztított formában 1911-ben. A szervezetben a hisztidin nevű aminosavból keletkezik. Elsősorban a kötőszövetek ún. nyugvó vándorsejtjeinek nagy szemcséiben raktározódik. Ezek a vándorsejtek sérülés, irritáció hatására szemcséik tartalmát környezetükbe ürítik. Az így felszabaduló hisztamin fontos szerepet játszik a szervezet védekezőrendszerének sérülésre, idegen anyagok behatolására adott válaszában. A vegyület élettani szerepe szerteágazó, az összes hatása jelenleg még nem ismert. Serkenti a gyomornedv-elválasztást (főleg a sósavelválasztást), terhesség alatt tágítja a magzati, ill. az anyai véredényeket. A vándorsejtekből felsza98

baduló hisztamin többféle szerv, pl. a tüdő és a méh simaizomzatának összehúzódását okozza. A bőrbe injekciózott hisztamin jellegzetes reakciót vált ki: a bőr az injekció helyén kivörösödik, majd e folt körül enyhébb, de egyre terjedő bőrpír keletkezik; az injekció helyén pedig később folyadékkal töltött kiütés jelenik meg. Az immunválaszban játszott szerepe annak köszönhető, hogy kitágítja a véredényeket és növeli az érfalak áteresztőképességét − ezáltal válik lehetségessé, hogy az immunrendszert alkotó összetevők (pl. a fehérvérsejtek) könnyen a sérülés vagy fertőzés helyére jussanak. Allergiás reakciók, pl. szénanátha esetén a vándorsejtek rendkívüli mennyiségű hisztamint bocsátanak ki annak a hiperszenzitív (túlérzékeny) válasznak a hatására, melyet az immunrendszer a szervezetben jelen lévő idegen anyagokra (antigénekre) ad. A vándorsejtek által hordozott antitestek kötődni kezdenek az antigénekhez (hogy ezáltal ártalmatlanítsák őket), a folyamatban azonban a vándorsejtek felszakadnak, és a felszabaduló hisztamin okozza az allergiás reakció jellegzetes tüneteit (pl. orrfolyás, könnyező szem, szöveti duzzanat). Hasonló reakció okozza az anafilaxiás sokkot is. Ez az igen súlyos, gyakran végzetes állapot olyankor áll elő, ha az egyén kapcsolatba kerül azzal az antigénnel, amelyre különösen érzékeny. Az antihisztaminok olyan szintetikus vegyületek, amelyek szelektíven ellensúlyozzák a hisztamin hatását a szervezetben. A hisztamin helyére kötődve gátolják meg a hisztamin által beindított reakciókat. Lásd antihisztamin hiszterézis szűk értelemben véve a ferromágneses anyagok − pl. a vas − mágnesezettségének késése a változó mágnesező mezőhöz képest. Ha ferromágneses anyagot áram átjárta tekercsbe helyeznek, akkor az áram keltette mágneses H mező az anyag atomi mágneseinek egy részét magával párhuzamos beállásra kényszeríti, ennek következtében a teljes mágneses mező, vagyis a B mágneses fluxussűrűség megnő. E beállás azonban késik. Ha a mágnesező mező fokozatosan növekszik, a B mágneses fluxus a maximális értéket (telítettséget) akkor éri el, amikor már valamennyi atomi mágnes ugyanabba az irányba állt be. Ha a mágnesező mező csökken, akkor a mágneses fluxussűrűség is csökken, de ez is késve követi a H mező változását. Amikor a H zérussá válik, B értéke még pozitív marad − ez a fogalom a remanencia, vagy maradék indukció (értéke permanens mágneseknél nagy). A B mindaddig nem válik nullává, amíg H negatív nem lesz; H-nak azt az értékét, amelyen B eltűnik, koercitív erőnek nevezik. Ha H tovább nő a negatív irányba, a fluxussűrűség is irányt változtat, majd később ismét elérheti a telítettséget (ez utóbbi esetben az összes atomi mágnes az azt megelőzővel ellentétes irányba áll be).


Ez a ciklus bármeddig folytatható. A térerősséget késve követő fluxus grafikonja teljes hurok, ún. hiszterézishurok lesz. Tág értelemben véve hiszterézisnek nevezik, ha bármely rendszer késéssel reagál a rá ható erőkre, ahol a rendszer aktuális állapota függ a megelőző állapotoktól is. Egyes anyagoknak az olvadáspontja magasabb, mint a fagyáspontja, s a kettő közötti hőmérsékleten a halmazállapot attól függ, hogy korábban az anyag szilárd vagy folyékony volt-e. Számos berendezés működése is hiszterézisre épül. A termosztátok pl. akkor kapcsolnak be, ha a hőmérséklet egy adott érték − pl. 20 °C − alá csökken, ám folyamatosan működnek addig, amíg a hőmérséklet el nem ér egy magasabb értéket − pl. 25 °C-ot. Az ilyen szabályozás kiküszöböli a készülék gyors és állandó ki-be kapcsolódását; jelen példában a berendezés a 20−25 °C közötti tartományban csak akkor üzemel, ha azt az alsó értéktől közelítve érte el. hisztéria (pszichopatológia), lásd konverziós zavar hisztidin a fehérjéket alkotó aminosavak egyike, különösen nagy mennyiségben található meg a hemoglobinban (a vörösvértestek oxigénszállító festékanyagában); először 1896-ban izolálták. Esszenciális aminosav, az emberi szervezet nem tudja előállítani. A hisztidin dekarboxilezésével jön létre pl. az allergiás reakciókban fontos szerepet játszó hisztamin (lásd ott). hisztogenezis más néven SZÖVETKÉPZŐDÉS , azon folyamatok sorozata, amelyek során az embrió csíralemezeinek sejtjei átalakulnak a belőlük létrejövő szövetekre jellemző sejtekké. Bár a sejtek végső formájukat és funkciójukat általában csak akkor nyerik el, amikor a belőlük felépülő szervek kialakulnak, a hisztogenezist jelző jellegzetes biokémiai reakciók már jóval korábban kimutathatók. Nagy tömegű differenciálatlan sejt átalakulása valamilyen szervvé a szervképződés (lásd organogenezis); e két folyamat végeredményeként jön létre a strukturális és funkcionális szempontból teljes szervezet. hisztogram másképp OSZLOP- vagy SZALAGDIAGRAM; grafikon, mely álló vagy fekvő (érintkező) téglalapokkal ábrázol mennyiségeket. A kördiagram mellett a hisztogram a statisztikai adatok szemléltetésére használt leggyakoribb ábrázolási forma. Előnye, hogy nemcsak a legkisebb és legnagyobb értékek tűnnek ki világosan, hanem az adatok gyakorisági eloszlásáról is képet ad. hisztológia (biológia), lásd szövettan hiszton viszonylag egyszerű felépítésű, bázisos fehérjék gyűjtőneve; a DNS-hez kötődnek; a kromatinnak (a DNS és a hozzá kapcsolódó fehérjék összességének) legfontosabb proteinjei, melyek egyaránt részt vesznek a kromatin szerkezetének a kialakításában és a DNS működésének a szabályozásában. Öt alaptípusuk ismert, ezek minden eukarióta (sejtmaggal

rendelkező) sejtben megtalálhatók. (A baktériumok túlnyomó többségének nincsenek ilyen fehérjéi.) Vízoldhatók, az aminosavak közül különösen sok lizin és arginin fordul elő bennük. A hisztonokat 1884-ben fedezte fel a német Albrecht Kossel a madárból származó vörösvérsejtek magjában. hisztoplazmózis más írásmóddal HISTOPLASMOSIS, a Histoplasma capsulatum gomba okozta fertőzés, embereknél és állatoknál egyaránt előfordulhat; a spórákat tartalmazó por belégzésével terjed. A gomba madár- vagy denevérürülékkel szennyezett talajban tenyészik. A fertőzés leggyakrabban a tüdőt érinti, de a véráram útján más szervekbe is eljuthat. Ha csak a tüdő érintett, a fertőzés lázzal, köhögéssel és mellkasi fájdalommal jár, ám gyakran teljesen tünetmentes is lehet. Időnként azonban a tüdő károsodása nagyobb méretet ölt, ennek további jellemző tünetei lehetnek a légszomj, a hidegrázás, ill. a fáradékonyság is. Az ún. disszeminált hisztoplazmózis esetében a fertőzés a májra, a lépre és a mellékvesékre is átterjed, és ezekben a szervekben is elváltozásokat okoz. A hisztoplazmózis világszerte előfordul, a fertőzés tüneteket is okozó változatára a csecsemők és az idős férfiak a legérzékenyebbek. Súlyos fertőzés, ill disszeminált hisztoplazmózis esetében mindenképpen gyógyszeres kezelésre van szükség: ez gombaellenes szerekkel (rendszerint itrakonazollal, ill. amphotericin B-vel) történik. hisztoszol a magyar talajtanban LáPTALAJ vagy MOCSáRI TALAJ; a talajok nemzetközi osztályozásában a tíz főtípus egyike. Világszerte elterjedt, szervesanyag-tartalma jóval magasabb, mint a többi talaj-főtípusé. Bármilyen éghajlati övezetben képződhet, a sarkvidékektől a trópusokig, ahol bőven van nedvesség és ahol gyorsabb a szerves anyag képződése, mint pusztulása. Egyaránt gyakori hideg nedves és meleg csapadékos vidékeken is. Nehezen művelhető; bár szerves anyagokban rendkívül gazdag, a növények számára fontos ásványi anyagokban rendszerint szegény. Ha kiszárad (vagy lecsapolják), felgyorsul a szerves anyag bomlása, és csökken a talaj térfogata. Hisztoszolon általában zöldségféléket és áfonyát termelnek. hisztrió más írásmóddal (latinul) HISTRIO („színész”), az etruszk mimetikus táncosok, majd általában a római színészek megnevezése; a középkorban így hívták a szórakoztató művészet egyik ágának művelőit is. A tágabb értelemben vett római hisztriók a színészmesterségre kiképzett rabszolgák vagy felszabadított rabszolgák voltak. A keresztény egyházatyák mélységesen elítélték a színháznak ezt a válfaját, s a Kr. u. V. században mindennemű mímes előadót kiközösítettek. A középkor kezdetén hisztrióknak nevezték a némajátékokat, alantas humorú jeleneteket, mutatvá99

HIS

hisztrió


nyokat, de énekes számokat is előadó vándorkomédiásokat is. Később a fogalom általánosságban véve a vándor mulattatók megnevezése volt. Középkori magyar iratokban is említik a hisztriókat, akik olykor egy-egy nagyobb úr szolgálatában álltak. hit (görögül pisztisz, latinul fides), belső magatartás, meggyőződés vagy bizalom; az embert egy vagy több istenhez, ill. a végső üdvösséghez kapcsolja. Bár köznyelvi értelemben a kifejezés az egy adott vallás tanításainak elfogadását jelenti, a hit és a vallás fogalma nem azonos: a vallási hagyományokban rendszerint szerepet játszik ugyan valamilyen (meghatározott) belső magatartás, ill. hozzáállás, de ennek nem minden esetben van központi jelentősége. Az ókori Egyiptomban és a védikus Indiában az a szó, amely nagyjából „vallás”-t jelent, nem magát a hitet, hanem inkább kultikus kötelességeket és cselekedeteket foglalja magába. Lásd még isten; vallás A hindu és a buddhista jógahagyományokban az ajánlott belső magatartás inkább a guru vagy a lelki vezető iránti bizalom, s nem annyira az istenhit. A vallási odaadás (hitbuzgalom) hindu és buddhista fogalma (szanszkritül bhakti), valamint a szeretet és a könyörület (karuna) közelebb áll a keresztény szeretet fogalmához (görögül agapé, latinul caritas), mint a hithez. A bibliai héberben a „hit” főleg jogi fogalom, azt a hűséget és őszinteséget jelenti, amellyel a hívők ragaszkodnak Isten és Izrael szövetségéhez. Az iszlám és a kereszténység egyaránt ebben a hagyományban gyökerezik, ezért a hit fogalma náluk is visszatükrözi e gondolatot. Az iszlámban a hit (arabul ímán) különbözteti meg a hívőt a hitetlentől; ugyanakkor az is egyértelmű hittétel, hogy „senkinek sem lehet hite, csak Allah akaratából” (Korán 10,100). A Korintusiaknak írt I. levél alapján a keresztények is vallják, hogy a hit Isten ajándéka (12,8−9), míg a Zsidóknak írt levél (11,1) úgy határozza meg a hitet, hogy az „szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem látunk”. A keresztény teológiában a hit lényegében Istentől ihletett emberi válasz Isten történelmi kinyilatkoztatására, mely Jézus Krisztus által hangzott el, és ezért döntő jelentőségű. A protestáns hitújítás egyik fő teológiai problémáját a csak hit általi megigazulás jelentette. Luther a bizalom vonását hangsúlyozta, míg Kálvin a hitet Isten meg nem szolgált ajándékának tartotta. A vallási bizalom fogalma Indiában, Kínában és Japánban rendszerint eltér a hit keresztény felfogásától. A „helyes hit” (szanszkritul sraddhá), melyet a buddhizmus nyolcas ösvénye is említ, hasonlít a beteg ember orvosába vetett bizalmához. A kínai hszin (bizalom, őszinteség) az öt sarkalatos erény egyike. 100

Hit Gyülekezete keresztény egyház, a nemzetközi pünkösdi-karizmatikus mozgalom (az „újkori reformáció”) legnagyobb magyarországi képviselője. Az 1979-ben alapított szervezet törvényes elismerését a pártállam megtagadta; a Hit Gyülekezete 1989-ben lett elismert vallásfelekezet, tagjainak létszáma akkor kb. 2000 volt. A 2010-es évek elején 70 000 aktív híve volt, ők mintegy 250 helyi gyülekezetet alkottak országszerte, ill. más országok magyarságának körében. A 2012-ben elfogadott egyházügyi törvény alapján az állam által elismert egyház státusát kapta. A helyi vallási közösségek hitéletét lelkész (vagy megbízott lelkész) és presbitérium vezeti. Az egyház alapítója és vezető lelkésze Németh Sándor. Az istentiszteleteken a hívek zsoltárokat, bibliahű szövegeket énekelnek modern, könnyűzenei formában. A hitélet és hitvallás alapja a teljes Szentírás. A közösség elfogadja a zsidó-keresztény apostolok és egyházatyák tanítását a Szentháromságról. A keresztény rituális tradícióval szemben következetesen ragaszkodik a kereszténnyé válás alaplépéseihez: tanításuk szerint a bibliai hit Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése által születik meg az emberek szívében, és az üdvözítő hiten alapuló megtérés, víz- és Szentlélek-keresztség után lesz valaki bibliai értelemben véve keresztény.

MTI Fotó: Földi Imre

HIT

hit

Ünnepi megemlékezés a Hit Gyülekezete fennállásának 20. évfordulója alkalmából, a budapesti HIT Csarnokban, 1999. október 9-én

A Hit Gyülekezete kiterjedt oktatási és karitatív tevékenységet folytat. Főiskolája, a Szent Pál Akadémia, Magyarország második legnagyobb hallgatói létszámú teológiai intézménye. Öt alap- és középfokú iskolát, közéleti hetilapot és internetes rádiót tart fenn. hit védelmezője angolul DEFENDER OF THE FAITH, latinul FIDEI DEFENSOR, az angol uralkodók címe. X. Leó pápa adományozta VIII. Henriknek (1521.


okt. 11.), kitüntetésként a király Assertio septem sacramentorum adversus Martinum Lutherum (A hét szentség deklarációja Luther Márton ellen) c. röpiratáért. Amikor Henrik kinyilvánította a Rómától való elszakadást, III. Pál pápa visszavonta a címet, de azt a Parlament 1544-ben újból a királyra ruházta, és az angol uralkodók máig használják. A Fid. Def., ill. az F. D. rövidítések I. György kora óta szerepelnek a pénzérméken. Hitachi teljes japán nevén KABUSHIKI KAISHA HITACHI SEISAKUSHO , japán multinacionális vállalati konglomerátum; egyebek mellett elektromos és elektronikus készülékeket, híradástechnikai és informatikai rendszereket, járműelektronikai eszközöket, építőipari gépeket, erőművi berendezéseket állít elő, továbbá pénzügyi és logisztikai szolgáltatásokat kínál. Központja Tokióban van. 1910-ben alapították egy bányatársaság javítóműhelyeként Hitachi városában, 10 év múlva alakult társasággá. Nyeresége és termékválasztéka gyorsan növekedett. 1942-ben hozta létre első kutatóintézetét, majd a II. világháború után bekapcsolódott a számítógép- és atomenergia-kutatásokba is. A vállalat bevételének csaknem a fele szórakoztató elektronikai, háztartási készülékek, számítógépek és elektromos nehézgépek gyártásából származik. Leányvállalatai előállítanak vasúti járműveket, ipari robotokat és más gyártóberendezéseket, acélárut is. A cégcsoport alkalmazotti létszáma a 2010-es években kb. 350 000 fő volt. hitbizomány latinul FIDEI COMMISSUM , a római jogon alapuló jogrendszerekben, ill. a kontinentális polgári jogban a tulajdon olyan, általában végrendeleti ajándékozással megvalósuló átruházása, melynél a megajándékozott kötelezettsége, hogy az így szerzett tulajdont egy előre meghatározott végső kedvezményezettnek átadja. A kedvezményezett ilyenkor olyan személy, aki jogilag képtelen, vagy csak nagy veszteségekkel képes az adott tulajdon megszerzésére. Ez az intézmény a római és a kontinentális jogban megfogalmazott öröklési jogi követelmények megkerülésére szolgál. Másik jelentésben a hitbizomány a feudális jogban gyökerező intézmény. A meghatározott, családon belül öröklődő kötött tulajdont, elsősorban a földbirtokot a hitbizományi törvény értelmében tilos volt teljesen vagy részlegesen elidegeníteni (eladni vagy elajándékozni, felosztani) és megterhelni. A hitbizomány a tulajdonos akaratnyilvánításán vagy a tulajdonos család szerződésén alapult, de csak az uralkodótól nyert kiváltság alapján vált érvényessé. A hitbizomány birtokába a család elsőszülött vagy legidősebb tagja lépett, aki lényegében haszonélvezője volt a hitbizományi tulajdonnak. Az intézmény célja az arisztokrata nagybirtok megtartása, a ranggal járó életmód anyagi hátterének a biztosítása

volt. Spanyolországból terjedt el, Magyarországon az 1687-es soproni országgyűlés honosította meg. Az 1723-as országgyűlésen módosított törvény a köznemesekre is kiterjesztette a hitbizományok alapításának jogát, valamint kimondta, hogy nemcsak végrendeleti úton, hanem más jogérvényes intézkedés alapján is lehet hitbizományt létrehozni. 1918 után hitbizományi birtokok már nem alakultak, az 1945-ös földtörvény pedig eltörölte az intézményt. Hitchcock, Sir Alfred (szül. 1899. aug. 13. London, Anglia − megh. 1980. ápr. 29. Bel Air, Kalifornia, USA), angol-amerikai filmrendező; thrillerjei máig igen népszerűek. A londoni St. Ignatius College-ban, majd a Londoni Egyetem mérnöki karán tanult. 1920-ban kezdett dolgozni a filmiparban, inzertfeliratokat készített a Famous Players-Lasky Companynél. Néhány éven belül forgatókönyvíró, majd rendezőasszisztens lett. Első filmjét, a The Pleasure Gardent (A gyönyörök kertje) 1925-ben rendezte. A The Lodger („A titokzatos lakó”; 1926) egy olyan családról szól, amely (tévesen) azzal gyanúsítja albérlőjét, hogy ő Hasfelmetsző Jack. Blackmail (Zsarolás; 1929) c. műve volt az első sikeres brit hangosfilm. Az 1930as években olyan klasszikus filmeket rendezett, mint a The Man Who Knew Too Much („Az ember, aki túl sokat tudott”; 1934), a The Thirty-nine Steps („39 lépcsőfok”; 1935) és a The Lady Vanishes („Londoni randevú”; 1938). 1939-ben Hollywoodba költözött, ahol rögtön az első filmje, a Rebecca („A Manderleyház asszonya”; 1940) megkapta a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. A Rebeccát számos további sikeres film követte, pl. a Suspicion („Gyanakvó szerelem”; 1941), a Lifeboat („Mentőcsónak”; 1944), a Spellbound („Bűvölet”; 1945) és a Rope („A kötél”; 1948). 1948-tól filmjeinek ő volt a producere is. Az 1950-es években költséges thrillerekkel folytatta pályáját, ezek közé tartozott a Strangers on a Train („Idegenek a vonaton”; 1951), a Dial M for Murder („Gyilkosság telefonhívásra”; 1954), a Rear Window („Hátsó ablak”; 1954), a Vertigo („Szédülés”; 1958), és a North by Northwest („Észak-északnyugat”; 1959). Az 1960as években olyan új stílusú, meghökkentő bűnügyi történeteket kezdett forgatni, mint a Psycho (1960), a The Birds („Madarak”; 1963) és a Marnie (1964). Utolsó filmjei, pl. a Frenzy („Őrület”; 1972) és a Family Plot („Családi összeesküvés”; 1976) ismét hagyományos thrillerek voltak. Filmjeinek cselekménye általában a gyilkosság és a kémkedés volt, időnként fanyar humor fokozta művei hatását. Alapvető témái a tévesen gyanúsított, és önmagát tisztázó ember; a férfit elcsábító (majd sokszor tönkretevő) asszony, ill. a pszichopata gyilkos. Hitchcock legnagyszerűbb képessége abban a mesteri tudásában rejlett, ahogyan felépítette és fenntartotta a feszültséget. Erre a célra újszerű ka101

HIT

Hitchcock, Sir Alfred


merakezelési módokat és vágási eljárásokat dolgozott ki, ill. hatásos filmzenéket alkalmazott. Mélyreható pszichológiai ismeretei voltak, ez éppúgy megnyilvánult a hétköznapi dolgok megjelenítésében, mint az idegfeszítő, rémálomszerű helyzetekben. Meggyőzően tudta ábrázolni a fenyegetettséget, a színlelést és a félelmet is. Mindez felfokozta bűnügyi történeteinek hatását és árnyalatgazdagságát, ugyanakkor − utánzóival ellentétben − a hihetőség határain belül tudott maradni.

© 1940 Twentieth Century-Fox Film Corporation

HIT

Hitchings, George Herbert

Joan Fontaine és Laurence Olivier Alfred Hitchcock Rebecca (1940) c. filmjében

Néhány népszerű amerikai televíziós sorozatnak is producere volt az 1950-es és 60-as években, emellett ő jegyzett egy főleg rémtörténeteket tartalmazó antológiasorozatot is. 1979-ben megkapta az Amerikai Filmintézet Életmű-díját, 1980-ban pedig II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte. Hitchings, George Herbert (szül. 1905. ápr. 18. Hoquiam, Washington állam, USA − megh. 1998. febr. 27. Chapel Hill, Észak-Karolina), amerikai farmakológus; új gyógyszerfajták kifejlesztéséért 1988ban − Gertrude B. Elionnal és Sir James W. Blackkel megosztva − orvosi-élettani Nobel-díjat kapott. A Washingtoni Egyetemen végzett; Ph. D. fokozatát (biokémiából) a Harvard Egyetemen szerezte meg 1933-ban. 1939-ig a Harvardon tanított. 1942ben lépett be a Burroughs Wellcome Laboratories céghez, itt folytatta kutatásait 1975-ig, nyugdíjba vonulásáig. Csaknem 40 éven át dolgozott együtt Elionnal, aki először asszisztense, majd kutatótársa volt a Burroughs Wellcome-nál. új gyógyszerek egész sorozatát fejlesztették ki, amelyek mind bizonyos kórokozók szaporodásának vagy más élettevékenységének gátlásával fejtik ki hatásukat. Az 1950es években előállított tioguanin és 6-merkaptopurin (6MP) a fehérvérűség kezelésében bizonyult sikeresnek. 1957-ben a 6MP módosításával nyerték az azatioprint, amelyet többek között súlyos reumás ízü102

leti gyulladás és más autoimmun eredetű zavarok gyógyítására használnak. A Hitchings és Elion által kifejlesztett további gyógyszerek közé tartoznak az allopurinol (köszvény gyógyítására), a pirimetamin (maláriaellenes szer), a trimetoprin (húgyúti és légzőszervi fertőzések kezelésére), és az aciklovir (a vírusos eredetű herpesz első eredményes gyógyszere). hitel olyan ügylet két fél között, melynek keretében az egyik fél (a hitelező) pénzt, árut, szolgáltatást vagy értékpapírokat ad cserébe a másik fél (az adós) későbbre ígért fizetéséért. Az ilyen tranzakció rendesen magába foglalja a hitelezőnek fizetett kamatot is. A hitelt köztulajdonban lévő vagy magánintézet bocsátja ki üzleti, mezőgazdasági vagy fogyasztási célra, ill. állami programok finanszírozására. Legkorszerűbb formáját erre szakosodott pénzintézetek nyújtják; ezek közül a kereskedelmi bankok a legrégebbiek és a legfontosabbak. A hitelezőnek minden kölcsönkérelmet mérlegelnie kell a kölcsönvevő visszafizetési hajlandósága, ill. képessége, valamint fedezete (a visszafizetés késedelme esetére lekötött tulajdona) szerint. Előfordul, hogy a hitelügyletek feltételeit a jog szabályozza – az ügyfelek vagy a hitelezők visszaéléseinek megakadályozására, vagy azért, hogy a hitel felhasználását a gazdaság meghatározott szektoraiba tereljék. Olyan ágazatoknak, melyeket magánerőből nem tudnak megfelelően finanszírozni, az állam is nyújthat hitelt. Sok európai és ázsiai országban takarékbetét-gyűjtési rendszerrel összekapcsolt állami hitelprogramokból finanszírozzák a lakásépítési programok nagy részét. Hitel irodalmi, társadalmi, kritikai lap; először 1988. november 2-án jelent meg; főszerkesztője Bíró Zoltán, a szerkesztőség elnöke Csoóri Sándor volt. A kéthetente jelentkező lap elsősorban a nemzeti értékek ápolását és megőrzését, valamint a határon túli magyarság sorsának javítását tűzte programjára. A szerzői gárdát a lap indulásakor alkotó írók, irodalmárok, értelmiségiek e program köré szerveződtek, tekintet nélkül különböző ideológiai vagy politikai elkötelezettségeikre. így a Hitel hasábjain publikált többek között Csoóri Sándor, Csurka István, Döbrentei Kornél, Esterházy Péter, Kulcsár Szabó Ernő, Kukorelly Endre, Marno János, Mészöly Miklós, Páskándi Géza, Szabad György. A lapban irodalmi, kritikai, társadalmi-politikai írások, tanulmányok, esszék, prózai írások és versek jelentek meg. A Hitel 1992 szeptemberétől megváltozott külsővel, havonta jelent meg, ekkor lett Csoóri Sándor a főszerkesztő. Programadó írásában a lap megújulását hirdette meg, valamint a Kádár-korszak „gazzal benőtt” világának föltárását, lélektani eszközökkel. A folyóirat fokozatosan a politikában szintén nemzetinek nevezett irányzat orgánuma lett, ami a

Hindusztán. Earl Hines

Recommend Documents