HIBRIDBÚZA: A JÖVÔ TECHNOLÓGIÁJA MÁR MA A SAATEN-UNION KÍNÁLATÁBAN

HIBRIDBÚZA: A JÖVÔ TECHNOLÓGIÁJA MÁR MA A SAATEN-UNION KÍNÁLATÁBAN.

TARTALOM

Tartalom Innováció elsô kézbôl

Oldal 3

Az elônyök testet öltenek

4 –5

Nemesítés

6–7

Vetômagtermelés

8 –11

A sikertörténet

12–13

A hibridbúzák termesztésének technológiája

14 –18

Kísérleti és vizsgálati eredmények

19–23

BEVEZETÔ

INNOVÁCIÓ ELSÔ KÉZBÔL. A JÖVÔ BÚZÁJA MÁR MA ELÉRHETÔ.

Nemesítési és termesztéstechnológiai szakértelmének köszönhetôen a SAATEN-UNION vezetô szerepet tölt be a hibridbúzaelôállítás területén. A SAATEN-UNION hibridbúzái a hagyományos fajtákkal szemben jelentôs fiziológiai többlet aktivitással rendelkeznek. Ez a jól ismert heterózishatás, mely egyrészt magasabb terméspotenciált eredményez, másrészt jobb stressztoleranciával is együtt jár. A hibridbúzák erôteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetükkel nagyobb szívóerôt tudnak kifejteni a talajban, így tápanyag- és vízhasznosító képességük is felülmúlja a hagyományos fajtákét. A fajtákkal szemben szinte hihetetlen terméstöbblet elérésére képesek a forró, aszályos évjáratokban, míg kedvezô évjáratokban képesek megmutatni azt az elképesztô terméspotenciált, amely bennük rejlik. A hibridbúzák a fajtákkal szemben nagyobb vitalitással, fiziológiai aktivitással, valamint robusztussággal rendelkeznek. Ez a teljesítménytöbblet biztosítja a magasabb és biztosabb termésszintet, különösen a nehéz termelési helyzetekben (pl. gyenge talaj, szárazság, kedvezôtlen elôvetemény), amikor a fajták nem képesek a bennük rejlô genetikai potenciált kiaknázni. A SAATEN-UNION szakemberei által végzett úttörô fejlesztések és a hibridbúzák termesztése során szerzett gyakorlati tapasztalatok együtt teszik lehetôvé az egyre újabb hibridek nemesítését, szaporítását, köztermesztésbe vonását, valamint a termesztéstechnológia fejlesztését. Az újgenerációs hibridbúzák nemesítése során a magas hozam és a stressztolerancia mellett

fokozott figyelmet fordítunk a környezetre és a fenntartható növénytermesztés elvárásaira is. Így a hibridbúza és annak termesztése a földmûvelési gyakorlat fontos mérföldkövévé vált a világ mezôgazdasága számára. Sôt, a hibridbúza vetômag hazai elôállítása új távlatokat nyithat a magyar vetômagtermesztés számára és a belföldi értékesítés mellett, a környezô országokba irányuló vetômagexport terén is. A hibridgabonákat övezô kiemelt figyelem és növekvô érdeklôdés – Európa más országaihoz hasonlóan – hazánkban is tapasztalható. Ezért a hibridbúzákkal és az egyéb kalászos hibridnövényekkel kapcsolatos tapasztalatainkat egy kiadványban összegezve adjuk most közre. A SAATEN-UNION teljes nemesítési és termesztéstechnológiai szakértelmét latba veti annak érdekében, hogy felfedezze a hibrid technológiában rejlô fejlôdés további lehetôségeit és végigjárja a holnap hibridjei felé vezetô utat. Kérem, tartson velünk Ön is, hogy már mától részese lehessen ennek a fejlôdésnek, és megismerhesse a felfedezés minden mozzanatát!

Blum Zoltán ügyvezetô igazgató SAATEN-UNION Hungária Kft.

3

HIBRIDBÚZA

AZ ELÔNYÖK TESTET ÖLTENEK. VÁLASZ A MA ÉS A HOLNAP MEZÔGAZDASÁGÁNAK KIHÍVÁSAIRA. A hibridbúzákat genetikai szempontból két, egymással jól kombinálódó tiszta vonal keresztezésével alakítjuk ki. Ennek a nemesítési technikának köszönhetôen az utódgeneráció olyan értékes genetikai információkat hordoz, melyek mind az apai, mind az anyai szülôvonal esetében erôsen rögzült tulajdonságként, együttesen érvényesülnek a hibridben. A hibrid láthatóan nagyobb agronómiai értékekkel rendelkezik, mint a szülei, melyet a hibridvigor illetve heterózishatás szakkifejezések írnak le. Ez a teljesítménytöbblet a terméspotenciálban, a stressztûrô képességben és a szemtermés minôségében egyaránt megjelenik. A hibridbúzák tehát gazdasági, agronómiai és technológiai elônyökkel is büszkélkedhetnek. Mindezt a fenntartható mezôgazdaság gyakorlatába illeszkedve nyújtják.

lôs a terméstöbblet kialakulásáért. A hibridek érésének idôtartama többnyire megegyezik a hagyományos fajtákéval, de a hibrid a fajtáknál több szárazanyagot halmoz fel a virágzást követôen. Eközben a rendelkezésre álló vizet és a tápanyagokat egyaránt jól hasznosítja, mivel a fajtákénál erôteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzete nagyobb szívóerôt tud kifejteni a talajban.

STRESSZTÛRÉS A hibridbúzáknak még a hozampotenciálnál is nagyobb elônyük a stressztûrô képességük, azaz a fajtáknál jobban tûrik a szélsôséges körülményeket. A hibridek így évrôl évre stabilan teremnek. Nemcsak a nehezen mûvelhetô, szárazságra hajlamos vagy vizenyôs termôhelyeken növelik a hozamot, de az adott évben megcélozható legnagyobb nyereség elérésében is segítenek.

HOZAMNÖVEKEDÉS Az olyan önbeporzó növények esetében, mint a búza, a heterózishatás nem éri el azt a mértéket, ami például a kukoricánál tapasztalható. Ennek ellenére egyes hibridbúzák több mint 15%-kal képesek növelni a hozamot a szülôk átlagához viszonyítva, stresszes körülmények között pedig még többel is meghaladhatják azt. Az ezermagtömeg (EMT) – ami a hibridbúzáknál jellemzôen átlagon felül alakul – az a tényezô, amely a legtöbb esetben fele-

A HYSTAR hibrid regionális terméseredményei (Franciaország) (2006 és 2010 között végzett fajtakísérletek – Saaten-Union adatbázis)

+0,87 t/ha

4

A hibridbúzák megnövekedett stressztûrô képessége igazoltan kimagasló fiziológiai alkalmazkodóképességükkel magyarázható, ami a növény vetésétôl a magtelítôdési idôszak kései szakaszáig tart. Ez az elôny különösen az érés során mutatkozik meg, amit a stabilan magas ezermagtömeg jelez. A stressztûrô képesség növekedésének másik magyarázata a hibridbúzák gyökérzetének erejében rejlik: számos kísérlet igazolta ugyanis, hogy azonos körülmények között a hibrid sokkal erôteljesebb gyökérzetet képes fejleszteni, mint a szülei vagy a

A hibridbúzák ellenállóbbak a meghatározó levélbetegségekkel, sôt a kalászfuzáriummal szemben is, amely nemcsak a hozamot csökkentheti, hanem ronthatja a liszt minôségét, továbbá a gomba által termelt toxinok révén még az élelmezési és takarmánycélú felhasználást is megakadályozhatja. Az agronómiai tulajdonságok ilyen irányú alakulását (kórokozókkal szembeni ellenálló képesség) számos tényezô befolyásolja. Ilyen például az erôteljesebb és magasabb szár, amely a kalászt stabilan távol tartja a talajszintrôl fertôzô kórokozóktól.

A TERMESZTÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAIRA ADOTT VÁLASZ hagyományos fajtabúzák egyedei. Ennek köszönhetôen a rozs gyökérzetének szívóerejével azonos értékek mérhetôek a hibridbúza gyökérmûködése közben, amely így a talaj tápanyag- és víztartalmának hatékonyabb felhasználását teszi lehetôvé a növény számára.

KIEGYENLÍTETT AGRONÓMIAI ÉRTÉKEK A hibridbúza termésében ötvözôdik a minôség és mennyiség összhangja, hiszen a szemek átlagosan magas ezermagtömege megfelelô keményítô- és fehérjetartalommal párosul. Így a stabilan nagy termôképesség mellett a minôségi búzatermesztés követelményeinek is képes eleget tenni. A termelési célnak megfelelô hibrid és a hozzá illeszkedô technológia alkalmazásával tehát mind a takarmánycélú, mind a malmi felhasználás igényei kielégíthetôek. A különbözô kutatóintézetek által végzett vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a hibridek szemtermésének fehérjetartalma – jóval magasabb hozamuk ellenére is – azonos a szüleikével. Tehát a minôség tekintetében sem beszélhetünk a szülôk tulajdonságaihoz mérten gyengébb teljesítményrôl. Ennek az a magyarázata, hogy a fehérjeszintézist befolyásoló gének mûködése additív hatású, azaz értékeik összeadódnak, amikor a fenológiai tulajdonságban kifejezésre jutnak.

A hibridbúza kiemelkedô stressztûrése erôteljesebb gyökérzetébôl fakad, amely nemcsak a magasabb hozam eléréséhez járul hozzá, hanem fiziológiai aktivitásának köszönhetôen alkalmas arra is, hogy a talajban található nitrogént a fajtabúzáknál jobban hasznosítsa. A betegségekkel szembeni ellenálló képesség a SAATEN-UNION nemesítési folyamatának egyik fô szempontja. A hibridbúzák ezért a meghatározó betegségekkel szemben jó általános ellenállósággal rendelkeznek, ezáltal jól illeszkednek az integrált szemléletû növényvédelmi technológiákba.

Fokozott ellenálló képesség a kalászfuzáriummal szemben

1

1 Rezisztencia-gének átvitele legalább az egyik szülôtôl 2

2 Jó állóképesség, nagyobb távolság a kalász és a talaj között

Aszkospórák a talajban

5

HIBRIDBÚZA

NEMESÍTÉS. A KIEMELKEDÔ TELJESÍTMÉNYÛ BÚZÁK NEMESÍTÉSÉHEZ KIMAGASLÓ SZAKÉRTELEM SZÜKSÉGES. A SAATEN-UNION hibridbúzáinak nemesítése túlnyomórészt Franciaországban, a cég Saint-Denisben található, világszínvonalú telephelyén történik. A késôi érésû hibridek nemesítése Németországban folyik, a nemesítés szakmai háttere és a tapasztalatszerzés pedig kiterjed egész Európára.

AZ ALKALMAZOTT SZÜLÔI VONALAK NEMESÍTÉSE A nemesítésben meghatározó szülôi vonalak felkutatásakor – akár pollenadó apa-, akár magtermô anyanövényként fogjuk a programban alkalmazni ôket –, nemcsak a hagyományos SAATEN-UNION programokból vett vonalak kapnak hangsúlyt, hanem az a genetikai bázis is, amely számos országból, növénynemesítô partnertôl származó tájfajtaként vagy önálló fajtaként van jelen. A SAATEN-UNION a hibrid nemesítésre alkalmas, komponens fajták felkutatásán kívül olyan tevékenységet is

6

végez, amely kifejezetten a nagy hozamú hibridbúzák létrehozására alkalmas szülôvonalak nemesítésére összpontosít. Ezek a vonalak soha nem kerülnek önállóan forgalomba, csupán hibridbúza szülôvonalként szaporítjuk és használjuk fel ôket.

HIBRIDBÚZA NEMESÍTÉS A LEGBIZTONSÁGOSABB ÉS A LEGNAGYOBB HOZAM ÉRDEKÉBEN Évente közel kétezer kísérleti hibrid elôállítására kerül sor. A legjobbak korai kiválasztása és szelekciója termôképességük, minôségi paramétereik alapján történik. A nemesítési folyamat további fázisaira megtartott hibrideket ezután agronómiai értékük szerint teszteli a SAATEN-UNION. A vállalat európai teszthálózata az egyik legnagyobb ilyen típusú vizsgálati hálózat Európában. A vizsgálatok zöme a fô búzatermesztô országokban – Franciaországban, Németországban, Angliában, Magyarországon és Lengyelországban – folyik.

A kiváló termôképességgel, továbbá jó agronómiai és termesztéstechnológiai tulajdonságokkal rendelkezô hibrideket több országban tesztelik fajtajelöltként, a nemzetközi irányelveknek megfelelôen. Tehát a hibridbúzák elismerési folyamata semmiben sem különbözik a hagyományos búzafajtáknál megszokottaktól. A legjobb hibrideket ezután a fajtajegyzékbe történô felvételre terjesztik elô. Évente kettô és öt között van azon hibridek száma, amelyek fajtajegyzékbe kerülnek, és immár a termelôk szolgálatába állnak.

AZ ÚJ FAJTÁK MEGJELENÉSE BIZTOSÍTJA A FOLYAMATOS PIACI JELENLÉTET Napjainkban számos hibridbúza elérhetô már a köztermesztés számára, így Európa több országában felgyorsult az új genotípusok piaci bevezetése. Az évente 2-5 hibrid kevésnek tûnhet a nemesítési munka során elôállított kísérleti hibridbúza-jelöltek számához viszonyítva, viszont az biztos, hogy a fajtalistára kerülôk minden szempontból megfelelnek a követelményeknek.

A franciaországi hibridbúza vetésterület alakulása (2009–2012) 220.000 Hibridbúza vetésterület (hektár)

FAJTALISTÁN TÖRTÉNÔ REGISZTRÁCIÓ

200.000 180.000 160.000 140.000 120.000 100.000 80.000 60.000 40.000 20.000 0

2009

2010

2011

2012

Tény, hogy a hibridbúza fajtajelölteket viszonylag könnyû felvetetni a hivatalos katalógusokba, mivel rendre magasabb terméshozamot produkálnak a kontroll fajták teljesítményéhez képest. Köztermesztésbe mégis csupán akkor kerülhetnek, ha képesek évrôl-évre kiugró terméstöbbletet produkálni, agronómiai és technológiai elônyhöz juttatják a gazdálkodókat, valamint termelésük és vetômag-elôállításuk gazdaságosan végezhetô. A SAATEN-UNION hibridbúzáinak térnyerése kezdetben fokozatos volt, de az új genotípusok napjainkban már robbanásszerû érdeklôdést váltanak ki Európa szerte. Cégünk az elmúlt év ôszén több mint 400.000 egységnyi hibridbúza vetômagot értékesített, 750.000 mag/zsákos kiszerelésben. Ennek közel 80%-a Franciaországban, további 20%-a pedig másik európai országokban tevékenykedô termelôknek biztosított jövedelmezô megoldást. A javasolt vetési normát figyelembe véve kijelenthetô, hogy Európában körülbelül 275.000 hektáron folyik hibridbúza-termesztés, melybôl 220.000 hektár Franciaországban található.

7

HIBRIDBÚZA

VETÔMAGTERMELÉS. ALAPELVEK ÉS ALKALMAZÁS. A hibridbúza két búzavonal keresztezésének eredménye: • Az egyik szülô az ún. hímsteril vonalat adja (azaz nem termel életképes pollent): tehát nemesítési és vetômag-elôállítási szempontból ez lesz az „anyai” szülôvonal. • A másik szülô a pollenadó, azaz „apai” szülôvonal: tehát nemesítési és vetômag-elôállítási szempontból az a szerepe, hogy az anyai szülôt életképes pollennel lássa el, beporozza azt. • Az anyai szülô az irányított összevirágoztatás után termést hoz, és az így nyert mag alkotja a hibridbúza vetômagot.

A BÚZA HIBRIDIZÁLÁSÁNAK ALAPELVEI A termesztett búzafaj (Triticum aestivum L.) virágzás-biológiai szempontból önmegporzó növény, ezért a hibridbúza nemesítése és vetômag-elôállítása során irányítottá kell tenni a megporzást, azaz befolyásolni kell a búza virágának biológiáját. A virágzás alatt ugyanazon a kalászvirágzaton belül, zárt környezetben (termôk, porzók, toklászok) kerül sor a megtermékenyítésre. A nemesítési folyamat korai szakaszában közvetlen emberi beavatkozással történik az irányított hibridizáció kiváltása – mechanikai segítséggel megbontva a virágzás-biológiai jellemzôket. A folyamatot a porzószálak eltávolítása jelenti, amit az adott búzavonallal jól kombinálódó másik búzavonal általi beporzás tesz teljessé. Ezt a rendkívüli precizitást igénylô folyamatot természetesen lehetetlen a nagyüzemi vetômag-elôállítás során megvalósítani.

A HIBRIDBÚZA-VETÔMAG NAGYÜZEMI ELÔÁLLÍTÁSÁNAK TECHNOLÓGIAI LEHETÔSÉGEI A hibridbúza-vetômag szántóföldi méretekben történô elôállítására jelenleg két nagyüzemi technológia nyújt lehetôséget: az egyik a napraforgó, olajrepce és cukorrépa esetében már jól ismert és széles körben alkalmazott génikus hímsterilitás kiváltásán alapuló módszer. Ennek az ún. CMS-rendszernek (citoplazmikus hímsterilitás) az alkalmazásával képesek vagyunk úgy befolyásolni a virágzás-biológiai jellemzôket, hogy a genetikai hímsterilitást és a fertilitás helyreállítását ötvözzük a vetômagelôállítás irányíthatóságának biztosítása érdekében. A búzafaj, illetve a hibridbúza vetômag-elôállítása esetében ez a módszer

8

a technológiai fejlesztés utolsó szakaszában, a széleskörû alkalmazás elterjedésének pillanatában van. E technológia gyakorlati alkalmazására fókuszál a SAATEN-UNION is. A második, és jelenleg a legszélesebb körben elterjedt eljárás egy meglehetôsen összetett, de számos elônnyel bíró technológia. A vetômag elôállítása során egy vegyszert alkalmaznak a hímsterilitás kialakítása érdekében, melyet kémiai hibridizációs ágensnek nevezünk (CHA = Chemical Hybridisation Agent). Ez a kemikália – a megfelelô idôben kipermetezve – képes befolyásolni a pollenszemek képzôdését, így alakítva ki a hímsteril búzánkat, azaz elôállítás szempontjából az „anyát”. A szántóföldi vetômag-elôállítás során is ennek megfelelôen folyik a vetés szervezése. A pollenadó apai és a magtermô anyai szülô vetése felváltva, három és nyolc méter közötti parcellákba történik. Az anyai szülôt a hímsterilitást kiváltó vegyszerrel kezelik, így a kezelt növények virágai hímsterillé válnak, üzemi méretekben biztosítva ezzel a megporzás irányítottságát. A pollent nem szolgáltató növények kalászkái ezután attól a pollentôl termékenyülnek meg, melyet a szomszédos kezeletlen, apai sorokban lévô növények termeltek. A végterméket, azaz a nagy genetikai értékû hibridbúza (F1) vetômagot csupán az anyai sorokból betakarított magok alkotják.

október vetés

április-május kémiai hibridizációs ágens (CHA) alkalmazása

Pollenadó apavonal Apache (parcella: 3 m) Magtermô CROISOR® anyavonal QH 529 CHA (parcella: 8 m) Pollenadó apavonal Apache (parcella: 3 m) Magtermô CROISOR® anyavonal QH 529 CHA (parcella: 8 m)

június virágzás és megporzás

POLLEN

augusztus aratás

HYSTAR

Pollenmentes QH 529

POLLEN

Pollenmentes QH 529

HYSTAR

A SAATEN-UNION napjainkban az összes hibridbúza-vetômagot Franciaországban termelteti meg, mert a biztonságos vetômag-elôállítás feltételét biztosító kémiai hibridizációs ágens szántóföldi felhasználási engedélye – egyelôre – kizárólag Franciaországra érvényes. Ennek a vegyszernek a kereskedelmi elnevezése: CROISOR®. A termékben megtalálható hatóanyag további országokban történô engedélyezése lehetôvé teheti a vetômag-elôállítási technológia más országokban történô felhasználását, és a hibridbúza-vetômag elôállításának kiterjesztését is. A hazai vetômag-elôállítás akár már középtávon új távlatokat nyithat a magyar vetômagtermesztés és a belföldi értékesítés mellett, a környezô országokba irányuló vetômagexport terén is.

történô megjelenését, de a technológia fejlôdésével ez az akadály mára elhárult.

A VETÔMAG-TERMELTETÉS SZERVEZÉSE

A SAATEN-UNION 2014/2015-ben 16.000 hektárra kötött hibridbúza vetômag-termeltetési szerzôdést, és a vetômagot garantált áron veszi át partnereitôl. Ez ténylegesen 9.000 hektár vetômag-termelô felületet jelent, hiszen a terület egy része csupán pollenszolgáltató apavonal, amely nem ad hibrid (F1) magtermést. A vetômag-elôállításba tizenöt nagyobb francia szakmai szervezet kapcsolódik, megközelítôen 400-600 gazdálkodóval. Számukra a nagy munkaerô-igényû hibridbúza vetômag-termesztés lehetôséget teremt arra, hogy szakmai hozzáértésüket látványosan bizonyítani tudják.

A vetômagtermelés folyamatos fejlesztése, a technológiában alkalmazható eljárások korszerûsítése a hibridbúza vetômagkereskedelmének sikere szempontjából döntô fontosságú, ezért a SAATEN-UNION egyik fontos törekvése. Ha a hibrid vetômagot túl nehéz és költséges elôállítani, az a termelô számára megfizethetetlenné válik, ezzel jelentôsen akadályozva a hibridbúzák széleskörû elterjedését. Ez a tény az 1980-as és az azt követô években még jelentôsen hátráltatta a hibridbúzák gyakorlatban

A hibridbúza vetômag-elôállítása bonyolult feladat, melynek termelési és pénzügyi kockázatait ma teljes egészében a SAATENUNION vállalja. A cég a hagyományos búzafajtáknál jó bevált vetômag-termeltetést jelenleg „zárt körben” oldja meg, mivel az egyes hibrideket nagyon szigorú szakmai szempontok figyelembe vétele mellett kell termeszteni. A SAATEN-UNION tehát a nemesítés mellett a vetômag-elôállítás feladatát is elvégzi, és ezzel a teljes folyamat minden kockázatát felvállalja. A termelési kockázatok csökkentése érdekében egy-egy hibridbúza termesztését több régióban is beindítja, hogy ezzel a vetômagellátás stabilitását érje el.

9

HIBRIDBÚZA

A TERMELÉS MEGSZERVEZÉSE. Szakmai igényesség és a minôség folyamatos szem elôtt tartása a szántóföldtôl a vetômag-üzemig.

A SZÁNTÓFÖLDÖN: SZAKMAI SZEMPONTOK A VETÉSTÔL AZ ARATÁSIG A SAATEN-UNION vetômag-termelésében együttmûködô minden szakmai szervezetnek legalább egy vetômag-termesztô mérnöke van, aki a hibridbúza-vetômag termelésével kapcsolatos szakirányú képzésben részesült, azaz hibridbúza vetômagtermesztési technikus végzettséggel rendelkezik. A vetômagelôállítóknál alkalmazott technikusok feladata a termelôk képzése és a vetômag elôállításával kapcsolatos új információk megosztása. Emellett ôk látják el a cég vetômag-felügyeleti feladatait is. A SAATEN-UNION rendszerében regisztrált technikusokat cégünk szakmérnökei segítik feladatuk ellátásában. Az együttmûködés szervezésére jó példa a CROISOR® alkalmazása. Mivel ennek a terméknek a felhasználása csak szigorú

10

feltételek teljesülése mellett történhet meg, a SAATEN-UNION szakmérnökei és a termelésben résztvevô regisztrált technikusok közösen felügyelik a folyamatot.

MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS A SZÁNTÓFÖLDÖN A magtermô növények megfelelô sterilizációjának ellenôrzése érdekében, azaz hogy az általuk megtermelt magvak valóban a pollenadó apa általi keresztbeporzásból származzanak, a kezelés után és a virágzás elôtt pollenszûrô izoláló tasakokat helyeznek el az anyai sorokban. Az izoláló tasakokat röviddel a betakarítás elôtt eltávolítják, és ellenôrzik, hogy az alattuk fejlôdô kalászokban kimutatható-e magvak jelenléte, amely az önbeporzás jele (hiszen a kalászoknak üresnek kell lenniük, magot nem tartalmazhatnak). Az 5%-os öntermékenyülési ráta az a küszöb, amely szükséges a 95%-os hibridtisztasági minimumhoz, ami a hibridbúzák vetômagjának forgalomba hozatali követelményét jelenti. Amennyiben ezt a határértéket nem éri el a hibridazonosság, a vetômag elôállítása sikertelen, a tétel kizárásra kerül. Így a termést vetômagként nem veszik át, tehát az csak

Az optikai osztályozóra ezért az üzemben esetenként fokozott feladat hárulhat, hiszen a gép nagyon hatékonyan választja külön a gyommagvakat, a szkleróciumokat és egyéb szennyezôdéseket a vetômagtól. Tekintettel arra, hogy ez az eszköz kiemelt fontosságú a kikészített vetômag minôsége szempontjából, illetve figyelembe véve, hogy alkalmazása mekkora költséggel jár, a SAATEN-UNION hozzájárult a vetômag-üzemekben elhelyezett optikai osztályozó berendezések finanszírozásához. A SAATEN-UNION tervei szerint gyakorlatilag mind a tizenöt minôsített üzem két éven belül rendelkezni fog ezekkel az osztályozókkal. egyéb célra értékesíthetô tovább. Ha bármilyen kétség merül fel a vetômag tisztaságát illetôen, a betakarított gabonaszemekbôl vett minta genetikai azonosságát gélelektroforézis segítségével ellenôrzik.

BEVONATKÉPZÔ TECHNOLÓGIA A NAGYOBB KÉNYELEMÉRT ÉS BIZTONSÁGÉRT

MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS A VETÔMAG-ÜZEMBEN: AZ OPTIKAI OSZTÁLYOZÁS VALÓDI TÖBBLETET JELENT A VETÔMAG MINÔSÉGE SZEMPONTJÁBÓL A hibridbúzát két szülôi vonal keresztezésével hozzák létre, melynek során – az elôzôekben ismertetett megoldások egyikével – az anyai vonalat hímsterillé alakítják. Szántóföldi körülmények között az anyai vonal kalászkái soha nem termékenyülnek meg 100%-ban, miközben a terméketlen kalászkák – a hosszabb nyílási periódus során – érzékenyebbé válnak az anyarozs aszkospórái által okozott fertôzéssel szemben. Az anyarozs (Claviceps purpurea) minden talajban megtalálható, mivel különféle fûfélék a gazdanövényei, melyek hordozzák a kórokozó gombaképleteit. Ennek megfelelôen tehát lehetetlen teljesen kizárni a fertôzés szántóföldi megjelenését, hiszen érzékeny tápnövény mindig elôfordul a területen, vagy annak közelében.

A hibridbúza-vetômag nagy genetikai értéket képvisel, amely szükségessé teszi a legkorszerûbb eljárások alkalmazását a vetômag-feldolgozás során. A vetômagot már ránézésre megkülönbözteti a HybriCoat® elnevezésû, bevonatképzô anyag alkalmazása a csávázási technológia során. A HybriCoat® a vetômag felszínét beborító mikroporózus filmréteg, mely egyrészt szolgálja a vetômag sérülésmentes és elakadásmentes mozgását a vetôgépben, továbbá egységes, jól megkülönböztethetô képet mutat a felhasználó számára. Ennek a bevonatnak az alkalmazása azonos a hibridbúza kereskedelmi megjelenésének idejével, hiszen a vetômagon azonnal alkalmazni kezdtük ezt a technikát. A HybriCoat® bevonattól kapott fényes, ezüstös szín további elônye az, hogy megkönnyíti a vetômagvak kijuttatásának ellenôrzését, a magvak felfedezését a magárokban.

11

HIBRIDBÚZA

A SIKERTÖRTÉNET. MEGÉRZÉS, KITARTÁS ÉS INNOVÁCIÓ: A HIBRIDEK FEJLÔDÉSE. A SAATEN-UNION akkor vált vezetôvé a hibridbúza-vetômagok területén, amikor 2000 és 2002 között megvásárolta a HybriTech és a Hybrinova nevû cégek e területen meghatározó tevékenységeit. A SAATEN-UNION érdeklôdése az úttörô technológia iránt azonban régebbrôl ered.

ködés a Nordsaat és a HybriTech között, melynek eredményeképpen több közös hibrid létrehozására és bejegyzésére kerül sor. 1992: Megalakul a Hybrinova, hogy kidolgozza az Orsan által kezdeményezett Hibridbúza Projektet.

A KEZDETEK

AZ ELSÔ KERESKEDELMI HIBRIDEK

Az 1930-as években indult útjára az Egyesült Államok szövetségi hibridbúza programja. A CHA (kémiai hibridizációs ágens) sterilizációs értékeinek felfedezése állami és magántulajdonban lévô kutatási programok egész sorát indította el.

1993: A CROISOR® (Hybrinova) és a GENESIS (Monsanto) nevû kémiai hibridizációs ágensek ideiglenes felhasználási engedélyt kapnak Franciaországban. A vetômag-elôállítás gazdaságossá válik, ezzel a köztermesztés számára is elérhetôvé válnak a hibridbúzák.

1963: Megindul a hibridbúza kutatása a franciaországi INRAnál, a nemesítésre helyezve a hangsúlyt. 1982–85: A franciaországi Orsan/Claeys-Luck és a HybriTech (Monsanto) bejelentik, hogy a CHA gyakorlati alkalmazásával megkezdik a búza kutatását saját laboratóriumaikban. 1985: Az INRA elsô hibridbúzája, a COURTEL bekerül a hivatalos francia fajtajegyzékbe. Nincs kereskedelmi célú fejlesztés, mivel hiányzik az ehhez szükséges, megfelelôen hatékony CHA. 1985: A HybriTech Europe megalapítása, melynek nemesítôje a Nordsaat (a Saaten-Union tagja). Megkezdôdik az együttmû-

1994: Az elsô kereskedelmi fejlesztésû hibridek fajtajegyzékbe vétele: a HYNO-PRECIA a Hybrinovától és a DOMINO a HybriTechtôl. 1998: A DuPont de Nemours megvásárolja a Hybrinovát. Hivatalos fajtalistára kerül a MERCURY, egy új HybriTech/Nordsaat (Saaten-Union) közös hibridbúza, amely gyorsan a legszélesebb körben termesztett hibridbúzává válik. 1999: A hivatalos német fajtalistára felkerül a Nordsaat HYBNOS 1 nevû hibridje. A hibridbúzák franciaországi termesztése 1995 és 2000 között kiegyenlítetten növekszik, gyorsan meghaladja a 100.000 hektáros vetésterületet.

A SAATEN-UNION MEGHATÁROZÓ SZEREPLÔVÉ VÁLIK 2000: A Monsanto azt a stratégiai döntést hozza, hogy visszavonul a hibridbúza-nemesítés területérôl. A SAATEN-UNION átveszi a HybriTech hibridjeit. A SAATEN-UNION és a DuPont megállapodik a CROISOR® használatáról, mivel az hosszú távon megbízhatóbbnak bizonyul, mint a GENESIS.

A

12

A×B=F1

B

2006: A magyarországi hibridbúza forgalmazás megindulása a HYSUN hibriddel. 2007: A HYSTAR francia fajtalistára kerül. 2009: A HYLAND a SAATEN-UNION elsô állami elismerésben részesülô hibridbúzája Magyarországon. A HYLAND 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is a GOSZ-FIT kísérletek elsô helyezettje, meggyôzô termésfölénnyel. 2010: A HYBERY francia fajtalistára kerül. 2011: A sintofen – a CROISOR® hatóanyaga – európai regisztrációt kap, amely biztosítja a hibridbúza vetômag-termesztési technológia fenntarthatóságát.

Sintofen molekula, a CROISOR® hatóanyaga – CHA 2002: A DuPont szintén úgy határoz, hogy visszavonul a hibridbúza fejlesztésének területérôl, amelyet nem tart kifizetôdônek, és üzletét (Hybrinova) a CROISOR®-ral együtt eladja a SAATEN-UNION-nak. A SAATEN-UNION, a HybriTech és a Hybrinova szakértelme, valamint termékei egyetlen vállalaton belül összpontosulnak. A hibridbúza innovációjának motorja a SAATEN-UNION lesz. 2003: A HYSUN francia fajtalistára kerül. 2003–2005: A termékkínálat átalakításával a SAATEN-UNION Franciaországban, Németországban és más európai országokban is újra bevezeti a hibridbúzákat. 2005: A hivatalos magyar fajtakísérletekben elkezdôdik a hibridbúzák tesztelése.

2011: A HYTECK regisztrációjával a SAATEN-UNION elôször jegyeztet be kekszbúzának alkalmas hibridbúzát Európában. Két másik hibridbúza, a HYXTRA és a HYXPRESS ugyanekkor kerül fajtalistára, ami jól jellemzi a folyamat dinamizmusát, és az események felgyorsulását. 2012: Franciaország után Magyarországon termesztenek a legnagyobb területen hibridbúzát Európában. 2013: Hat hibrid kereskedelmi forgalomba kerülése jelzi Magyarországon a hibridbúza terjedésének erôsödését. A hazai vetésterület megduplázódik. 2014: Új hibridek piaci bevezetése mellett közel 30.000 hektárra növekedett a hibridbúzák hazai vetésterülete. Megkezdôdnek a hibridbúza vetômag-elôállítások hazai pilot-projektjei, 4x10 hektáron.

13

HIBRIDBÚZA

A HIBRIDBÚZÁK TERMESZTÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA. vannak, hiszen az alacsony csíraszám és a hagyományos fajtáknál korábbi vetésidô kizárja a kései kukorica és kései napraforgó elôveteményeket.

Hibridbúzáink a hazai viszonyokhoz kifejezetten jól alkalmazkodnak. Az életerôs mag és a kelést követô erôteljes gyökérfejlôdés elônyhöz juttatják a búza hibrideket a hagyományos búzafajtákkal szemben, különösen szélsôséges körülmények között.

Monokultúrás termesztés egyik szántóföldi növényünk esetében sem javasolt. Így van ez a hibridbúzánál is. A hagyományos búzafajtáknál nagyobb tûrôképessége, a szélsôségekhez való jobb alkalmazkodása révén azonban a hibridbúzák önmaguk után 2-3 évig jó teljesítmény mellett termeszthetôk.

A hibridbúzák erôteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetükkel nagyobb szívóerôt tudnak kifejteni a talajban, így a tápanyag- és vízhasznosító képességük is felülmúlja a hagyományos fajtákét. A fajtákkal szemben nagyobb vitalitással, fiziológiai aktivitással, valamint robusztussággal rendelkeznek. Ez a teljesítménytöbblet biztosítja a magasabb és biztosabb termésszintet, különösen a nehéz termelési helyzetekben (pl. gyenge talaj, szárazság, kedvezôtlen elôvetemény), amikor a fajták nem képesek a bennük rejlô genetikai potenciált kiaknázni.

ELÔVETEMÉNY-IGÉNY A hibridbúzák elôvetemény-igénye alapvetôen nem különbözik a hagyományos fajtáknál megszokottól, azonban az elôvetemény lekerülésének ideje fokozott hatással van a vetésforgó kialakítására. Kiváló elôveteménynek számítanak a korán lekerülô növények, így az ôszi káposztarepce, vagy a nagy magvú pillangósok. Jó elôvetemények az ôszi és tavaszi árpa, továbbá a korán – legkésôbb szeptember második dekádjáig – lekerülô kapások is. Hibridbúza termesztésére alkalmatlan az a terület, amelyen késôn – október második dekádjától lekerülô – elôvetemények

A hibridbúzák gyökérzete erôteljesebb és mélyebbre hatol a talajban.

Termés (rel.%)

A HYSTAR teljesítménye az ôszi búza fajtakísérletekben (MGSZH 2009-2010) 125 120 115 110 105 100 95 90 85

2009

HYSTAR

14

st. GK Petur

st. GK Holló

st. GK Kapos

2010

st. Mv Magdaléna

TALAJMÛVELÉS A talajféleséggel és az alkalmazott talajmûvelési eljárással szemben nem, míg a magággyal szemben igényesek a hibridbúzák. Alapvetô cél az olyan mûvelési eljárás megválasztása, amely mindenkor alkalmazkodik a talaj általános állapotához, továbbá a növényfaj technológiai igényeihez. A búza hibridek számára ezért talprétegektôl mentes, kellôen lazult, a vetés idejéig megfelelôen ülepedett magágy elôkészítése a feladat. A mûvelést úgy idôzítsük, hogy a talaj természetes ülepedettsége kialakulhasson, illetve ezt henger alkalmazásával mechanikailag is segítsük elô! Az ülepedettség mellett az aprómorzsás magágy kialakítása fontos a vetés mélységében.

TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS Az alkalmazott trágyaféleségek tekintetében nincs különbség a hagyományos fajtáknál megszokotthoz képest. Az ôsszel alap-

trágyaként kiadott, komplex hatóanyagú NPK trágyák fedezik a hibridbúzák ôszi tápanyagigényét. Kora tavasszal, amint lehetôvé válik, azonnal érdemes kijuttatni a tavaszi nitrogén-hatóanyag mennyiségének kétharmadát, hiszen az áttelelt hibridbúzák gyorsan regenerálódnak, hamar bokrosodnak. A második fejtrágya kijuttatását szárba induláskor idôzítsük, amely a tavaszra szánt nitrogén-hatóanyag mennyi-

A HYLAND teljesítménye az ôszi búza fajtakísérletekben (MGSZH 2006–2009) Termés (rel.%)

120 115 110 105 100 95 90 85 80

HYLAND

st. GK Holló

st. GK Petur

st. Mv Magdaléna

15

HIBRIDBÚZA ségének egyharmada. Utóbbit akár mikroelem-tartalmú készítményekkel is megoldhatjuk. A mikroelemek pótlása valamennyi kultúrnövényünk esetében a harmonikus táplálás alapja. Mikroelemeket a granulátum formájú trágyák mellett akár lombtrágya formájában is kijuttathatunk. A hatóanyagok mennyiségének, összetételének és az alkalmazás idôzítésének tervezésénél javasolt figyelembe venni a meglévô talajerôt, a természetes feltáródás évjáratfüggô mértékét és ütemét, továbbá a magas hozam és minôségi elvárásokat egyaránt. Az ôszi búza és így a hibridbúza fajlagos tápanyagigénye 1 tonna szemtermésre, valamint a hozzá tartozó szár- és gyökértömegre vetítve 25–30 kg N, 12–14 kg P2O5 és 18–23 kg K2O. Egy biztos: Bármennyire szakszerû tápanyag-gazdálkodást alkalmazunk, bármilyen költségszinten valósítjuk azt meg, a hibridbúzák a hagyományos fajtáknál jobban hasznosítják a felvehetô vizet és a tápanyagokat, így a termesztés intenzitásától függetlenül terméstöbblet elérését biztosítják a hagyományos fajtákkal szemben.

VETÉS Az ôszi búza hagyományos vetéstechnológiájához képest a legalapvetôbb különbségeket a vetés idôzítése és az egységnyi területen alkalmazott csíraszám mutatja a hibridbúzák esetében. Ennek hátterében az áll, hogy kedvezô körülmények között a hibridbúzák kiemelkedô élettani aktivitása a vetést követôen azonnal megmutatkozik. Gyakorlati tapasztalataink szerint a vetômagnormát úgy kell meghatározni, hogy az négyzetméterenként 120-150 növényt eredményezzen a késôbbiekben. A hibridbúza vetômagok esetében garantált a legalább 90%-os csírázási képesség, melyet az elvetett vetômag mennyiségének meghatározásánál (használati érték) figyelembe kell venni. A vetômagtétel ezerszemtömegétôl függôen tehát 75-80 kg/ha vetômagnorma alkalmazása javasolt.

A HYLAND teljesítménye a piacvezetô fajtákkal összehasonlítva (FIT-GOSZ 2010, 5,91 t/ha = 100%) Termés (rel.%)

140 130

+1,79 t/ha

120 110 100 90 80

HYLAND GK Békés

16

Mv Csárdás

Lupus

Mv GK Kalász Mv Suba Magdaléna

Mv Mv GK Petur Mv Marsall Verbunkos Ködmön

Praktikusan ez azt jelenti, hogy a konvencionális búzafajták vetômagnormájának egyharmadával dolgozunk. Ahhoz azonban, hogy a javasolt alacsony csíraszámmal elvetve egy 1,5 millió kikelt csíranövénybôl álló, kellôen megerôsödött állományt kapjunk a tél beállta elôtt, mindenképpen a megszokottnál korábbi vetésidô alkalmazására van szükség. Jól fejlôdô, erôteljesen gyökeresedô állományt tapasztalataink szerint szeptember 20. és október 10. közötti vetésektôl várhatunk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a búza hibridek vetése az ôszi árpa vetésének idejére esik. Fontos, hogy a hibridbúza vetômagja mindenképpen a hagyományos ôszi búza vetésének kezdete elôtt kerüljön a termôföldbe!

Ügyeljünk a vetési paraméterek pontos betartására! Mindig az ezerszemtömeg figyelembe vételével végezzük el a vetési munkálatokat, hiszen a búza hibridek vetômagjának említett paramétere nem ritkán meghaladja az 54-55 grammot. A vetési mélység a talaj, a magágy állapotától függôen választható meg. A 3-5 cm közötti mélység megfelelônek tekinthetô.

NÖVÉNYVÉDELEM ÉS NÖVÉNYÁPOLÁS A hibridbúza korai vetése kitetté teszi a fiatal növényeket az ôszi kártevôknek – elsôsorban a vírusvektor levéltetveknek és kabócáknak –, hasonlóan az ôszi árpa vetésekhez. Ezért a hibridbúza

Termés (rel.%)

A HYLAND teljesítménye a piacvezetô fajtákkal összehasonlítva (FIT-GOSZ 2011, 7,21 t/ha = 100%) 130

+1,66

120

t/ha

110 100 90 80

HYLAND

GK Csillag

Mv Marsall

Mv Kolo

Mv Ködmön

GK Békés

Mv Suba

Mv Toldi

17

HIBRIDBÚZA csíranövények fokozott védelmét egy gombaölô szeres csávázást kiegészítô rovarölô szeres csávázás biztosítja. Amennyiben a levéltetvek betelepülésére kell számítani (meleg és mérsékelten csapadékos, párás ôsz, továbbá ôszi árpa vetés vagy fertôzött kukoricatábla szomszédsága esetén), az elsô szárnyas egyedek megjelenésekor célszerû védekezni egy piretroid hatóanyagot tartalmazó állománypermetezéssel. Fokozott figyelmet szükséges fordítani a hibridbúza állományok ôszi gyomirtására, hiszen a viszonylag alacsony csíraszámból adódóan ezek gyomelnyomó képessége fiatal korban még gyenge. Az áttelelô magról kelôk és az évelô gyomok ellen (különösen rossz kultúrállapotban lévô táblán és monokultúrában, továbbá ôszi káposztarepcét követôen) ôszi állománypermetezéssel javasolt védekezni. A hibridbúza tavaszi növényvédelmét az évjárat és a terület adottságai, továbbá az ôszi kezelések hatékonysága határozza meg. Tapasztalataink szerint a hibridbúzák bokrosodása erôteljes, így kora tavaszra már jó az állományok gyomelnyomó képessége. A hibridek szalmaszára erôs, ezért intenzív termesztési körülmények között is jó állóképességet biztosít. Szárszilárdító szerek használata a mindenkori hozamelvárás, valamint a tápanyag- és vízellátottság függvényében válhat indokolttá. A levél- és kalászbetegségek elleni gombaölô szeres állománykezelések szükségességét és idôzítését a mindenkori fertôzési nyomás és az idôjárási körülmények határozzák meg.

BETAKARÍTÁS Hibridbúzáink eltérô idôben érnek, de jellemzôen a középérésû, középkésôi és késôi éréscsoportba tartoznak. Mindez lehetôvé teszi, hogy a hibridbúzákkal mind a tenyészidô folyamán, mind pedig érésidôben jól tervezhetô az üzemi technológia, széthúzhatók a munkacsúcsok és ütemezhetô a betakarítás is.


120

+0,93 t/ha

110 100 90 80

HYLAND

Mv Kolompos

GK Csillag

GK Békés

Mv Suba

Mv Kolo


120

+1,36 t/ha

110 100 90 80

HYLAND

18

Mv Kolompos

GK Csillag

GK Békés

Mv Suba

Mv Kolo

Termés (rel.%)

Az újgenerációs hibridbúzák teljesítménye a SAATEN-UNION Hungária Kft. termékfejlesztési kísérleteiben (Hódmezôvásárhely és Tordas 2012, st. hibridek: HYSTAR, HYLAND) 110 108 106 104 102 100 98 96 94

HYXTRA

HYXPRESS

HYFI

HYXTREM

st. hibridek

Termés (rel.%)

Az újgenerációs hibridbúzák teljesítménye a SAATEN-UNION Hungária Kft. termékfejlesztési kísérleteiben (Hódmezôvásárhely, Püski és Tordas 2013, st. hibridek: HYSTAR, HYBERY, HYXPRESS, HYTECK) 125 120 115 110 105 100 95

HYBIZA

HYSPEED

HYXTRA

115

115

110

110

105 100 95 90

HYBERY

st. Mulan

st. GK Petur

st. GK Kapos

100 95

115

115 Termés (rel. %)

120

105 100

st. GK Rába

st. GK Hattyú

st. GK Petur

110 105 100 95

95 90

HYXPRESS

Ôszi búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredmények (NÉBIH 2013, n=7 helyszín)

120

110

st. hibridek

105

90

st. Genius


Termés (rel. %)

HYWIN

Ôszi búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredmények (NÉBIH 2013, n=7 helyszín) Termés (rel. %)

Termés (rel. %)


HYFI

HYXTRA

st. GK Rába

st. GK Hattyú

st. GK Petur

90

HYTECK

st. Mulan

st. GK Petur

st. GK Kapos

st. Genius

19

HIBRIDBÚZA

140

140

130

130

120 110 100 90 80

HYLUX

st. Mv Kikelet

kísérleti átlag

Termés (rel. %)

120 110 100 90 80

120 110 100 90


20


Termés (rel. %)

Termés (rel. %)


HYTECK

st. GENIUS

st. MULAN

kísérleti átlag

80

HYFI

st. Mv Kikelet

kísérleti átlag

MAGYAR KUKORICA KLUB TERMÉSTANÚSÍTÁSOK – NAK, 2013. JÚLIUS 15.

HYBERY

HYLAND

Termés: 9,626 t/ha Nyers fehérje: 14,2 m/m% Sikértartalom: 32,0 m/m% Sütôipari érték: B2 / 47,3 Esésszám: 232 sec. Zeleny teszt: 69 ml

Termés: 10,147 t/ha Nyers fehérje: 13,5 m/m% Sikértartalom: 33,0 m/m% Sütôipari érték: C1 / 44,2 Esésszám: 355 sec. Zeleny teszt: 65 ml

HYSTAR

HYTECK



HYXPRESS

HYXTRA



MAGYAR KUKORICA KLUB TERMÉSTANÚSÍTÁSOK – NAK, 2014. JÚLIUS 17.

10,473 t/ha

21

HIBRIDBÚZA MAGYAR KUKORICA KLUB TERMÉSTANÚSÍTÁSOK – SEREGÉLYES, 2014. JÚLIUS 15.

9,942

10,141

10,758

10,642

10,634

t/ha

t/ha

t/ha

t/ha

t/ha

MAGYAR KUKORICA KLUB TERMÉSTANÚSÍTÁSOK – KÁNYA, 2014. JÚLIUS 18.

22

10,116

10,035

10,215

10,144

10,655

t/ha

t/ha

t/ha

t/ha

t/ha

10,365

10,287

10,164

t/ha

t/ha

t/ha

MAGYAR KUKORICA KLUB TERMÉSTANÚSÍTÁSOK – BELVÁRDGYULA, 2014. JÚLIUS 19.

10,986

10,227

9,975

10,547

10,051

t/ha

t/ha

t/ha

t/ha

t/ha

MAGYAR KUKORICA KLUB TERMÉSTANÚSÍTÁSOK – SIÓFOK, 2014. JÚLIUS 26. Hibrid

HYSPEED

HYWIN

HYBIZA

HYXPRESS

HYBERY

HYXTRA

HYSTAR

Termés (t/ha):

10,538

11,551

11,126

10,488

11,087

10,436

10,360

NÉBIH VIZSGÁLATOK, 2013-2014

HYFI

HYXPRESS

Hasznosítási irány: malmi NÉBIH vizsgálati idôszak: 2013-2014 Nyers fehérje: 13,2 m/m% Sikértartalom: 26,2 m/m% Esésszám: 305 sec. Zeleny érték: 46 Sütôipari érték: A2

Hasznosítási irány: malmi NÉBIH vizsgálati idôszak: 2013 Nyers fehérje: 12,2 m/m% Sikértartalom: 26,0 m/m% Esésszám: 283 sec. Zeleny érték: 40 Sütôipari érték: B1

HYSPEED

HYTECK

Hasznosítási irány: malmi NÉBIH vizsgálati idôszak: 2014 Nyers fehérje: 13,6 m/m% Sikértartalom: 26,0 m/m% Esésszám: 281 sec. Zeleny érték: 54 Sütôipari érték: A2

Hasznosítási irány: keksz NÉBIH vizsgálati idôszak: 2013 Nyers fehérje: 11,8 m/m% Sikértartalom: 21,5 m/m% Esésszám: 324 sec. Zeleny érték: 24 Sütôipari érték: B1

A hibridbúza prospektus szerkesztése lezárva: 2015. május. A prospektusban elôforduló esetleges nyomdai hibákért felelôsséget nem vállalunk.

23

TERÜLETI SZAKTANÁCSADÓINK 1. Területi képviselô: Szabó Tamás Gyôr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye Mobil: +36-30-519-8554 [email protected]

10. Területi képviselô: Hulvej Tamás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Mobil: +36-30-567-8659 [email protected]

6. Területi képviselô: Pataki István Pest, Nógrád megye és Heves megye nyugati része Mobil: +36-30-535-1354 [email protected]

2. Területi képviselô: Németh Csaba Vas és Veszprém megye Mobil: +36-30-729-8516 [email protected]

11. Területi képviselô: Molnár Krisztián Bács-Kiskun megye Mobil: +36-30-616-8737 [email protected]

7. Területi képviselô: Nagy János Jász-Nagykun-Szolnok megye és Heves megye keleti része Mobil: +36-30-549-5421 [email protected]

Értékesítési támogató Sztarovics Mihály Mobil: +36-30-488-8285

3. Területi képviselô: Virág Attila Somogy és Zala megye Mobil: +36-30-623-8457 [email protected]

Értékesítési támogató: Bóta Istvánné Jász-Nagykun-Szolnok megye Mobil: +36-30-688-9152

Értékesítési támogatók: Kis Tar Gyula Mobil: +36-30-641-9681 Pék Ferenc Mobil: +36-20-964-0845

8. Területi képviselô: Baleda István Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mobil: +36-30-268-1465 [email protected]

4. Területi képviselô: Erôs János Tolna és Baranya megye Mobil: +36-30-742-8421 [email protected]

9. Területi képviselô: Kovács Gyula Hajdú-Bihar megye Mobil: +36-30-335-4655 [email protected]

5. Területi képviselô: Szajbert Zoltán Fejér megye Mobil: +36-30-518-5640 [email protected]

12. Területi képviselô: Jankó György Csongrád és Békés megye Mobil: +36-30-335-4656 [email protected] Értékesítési támogató: Kiss Gábor Békés megye Mobil: +36-30-547-7110

8 10

1

6 7

2

5

11

3 4

SAATEN-UNION Hungária Kft. 8132 Lepsény, Vasút u. 57. • Tel.: +36-22-585-202 • Fax: +36-22-437-056 E-mail: [email protected]

12

9

HIBRIDBÚZA: A JÖVÔ TECHNOLÓGIÁJA MÁR MA A SAATEN-UNION KÍNÁLATÁBAN

Recommend Documents