A gyógynövényágazat helyzete Készült: a Mezőgazdasági Bizottság, Kertészeti Albizottság 2012. február 28-i ülésére Czirbus Zoltán Elnök
Rövid áttekintés – Magyarországon gyógynövények gyűjtése évszázados múltra tekint vissza, – Hagyomány a gyógynövény-kultúra, külföld un. „Hungaricumok” között tartja nyilván, mára (csak történelem) – gyógynövények és azokból készült termékek iránt világkereslet 5-7%-os emelkedés
– A magyarországi gyógynövény ágazatra jelenleg a 90’es évek elejétől a hanyatlás a jellemző.
Az ágazat jelenlegi szerepe és helye a magyar gazdaságban • hagyományos mezőgazdasági, kertészeti ágazat, mely magbába foglalja a gyógynövények gyűjtését és termesztést, diverzifikálva ezzel a hazai agrár-és élelmiszer ágazatot • jelentős szerepe van továbbá az egészségiparban a • egészséges életmód , megelőzés • egészség fenntartás • gyógyításban betöltött szerepe révén. • illóolaj és aromagyártás során kozmetika és élelmiszeripari alapanyagokat szolgáltat • évszázados hagyományok miatt pedig az idegenforgalomban és turisztikában kiemelkedő lehetőségek rejlenek
a gyógynövény-ágazat az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület. Sem a jogi szabályozás, sem az annak alapján kialakuló gyakorlat nem képes megfelelően, racionálisan és célszerűen kezelni, hiszen az ágazat részterületeihez másmás szakember gárda közelít a saját szempontjai szerint. (VM, NEFMI és NGM)
Tények, számok • 1990-es években 37-42 ezer hektáron évente mintegy 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot és 80-100 tonna illóolajat produktum • Napjainkban: a gyógynövények termesztő területe max. 18.000 ha az előállított drogtömeg pedig már jóval 30 ezer tonna alatti • Gyógynövény gyűjtés –termesztés termelési értéke: 10 Mrd forint • A gyógynövényteák és más gyógynövény alapanyagú termékek, étrend-kiegészítők összforgalma mintegy 50 Mrd forint. • A gyógynövények felvásárlásával elsődleges feldolgozásával foglalkozó szektor 21 vállalkozás: • A gyógynövények másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú 50-100. vállalkozás • A gyógynövény gyűjtésben résztvevő személyek száma: 5000 -8000 fő • A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző és a késztermék előállító üzemekben körülbelül kétezer ember dolgozik Magyarországon. • (Forrás: GYSZT becsült adat)
Gyűjtés • Magyarországon 110 „hazai „gyógynövény faj gyűjtése és termesztése folyik. • Az előállításra kerülő gyógynövény drogtömeg mintegy 70%-a vadon termő állományok gyűjtéséből és feldolgozásából származik. • Legfontosabb gyógynövényeink gyűjtési területe teljesen egybeesik az elmaradott régiókkal, kistérségekkel. • Különféle képzettségű embereknek nyújt megélhetést, olyan térségek népesség megtartó képességét erősítheti, amelyek: – természeti értékekben gazdagok, – megélhetési lehetőségekben azonban szegények – pályázati rendszerekben nem tükröződik
Gyűjtés Magyarországon a legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és gyűjtési területük: – – – – – – – – – – – –
Vadgesztenye: az ország egész területén Csipkebogyó: Északi-középhegység Cickafarkfű: Alföld, Északi-középhegység Aranyvesszőfű: D-Ny.Magyarország Csalán: Hajdú-Bihar m., Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Zsurlófű: az ország egész területén Kamilla: Alföld Fehér üröm: Alföld Orbáncfű: Északi-középhegység Fehérmályva: Alföld Fekete bodza: az ország egész területén Fagyöngy: Dél-Dunántúl, Északi-khg., Gödöllői-dombság
Gyűjtés • A vadon termő gyógynövények gyűjtésére jellemző, hogy igen széles a gyűjthető fajok spektruma, míg más országokra csak pár darab növény a jellemző • A gyógynövény gyűjtésével foglalkozó személyek elsősorban roma kisebbségekből, alacsonyan iskolázott társadalmi rétegekből és a fenti régiók munkanélkülivé vált lakosságából tevődött össze. • Ez a réteg mindig szezonálisan folytat gyűjtő tevékenységet: hol gombát, hol csigát, hol gyógynövényt gyűjt. Már itt hangsúlyozzuk, hogy amennyiben – egyes véleményeket elfogadva – bekövetkezne a gyűjtés drasztikus korlátozása vagy adminisztratív úton történő további ellehetetlenítése, jelentős mértékű szociális feszültség keletkezne! • A gyógynövénygyűjtés a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem kötött szakképesítéshez. • Munkaintenzív ágazat
Gyűjtés - Problémák Általánosságban (sztereotípiák ) • a gyűjtők nem mindig rendelkeznek megfelelő szakértelemmel, ezért előfordulhat, hogy mérgező növényi részek is begyűjtésre kerülnek • kísérő jelenség a vandalizmus, természetkárosítás • csökken az élettér a koordinálatlan gyűjtés eredményeképpen, egyre több növényfaj szorul ezért fokozott védelemre • segíti a „fekete gazdaságot”, illegális extrajövedelmet hoz néhány felvásárló számára
Gyűjtés - Problémák Területi korlátok •
•
•
a 90’-es évek birtokszerkezeteinek megváltozásával a területek nagy része magántulajdonba került, ahol kizárólag engedéllyel lehet gyűjteni – engedélyek megszerzése - megfizethetetlen tőár – finanszírozás? felelősség az esetleges okozott kárért? Gyűjtés az állami, önkormányzati, Nemzeti parkok kezelésében lévő területeken is egyre nehezebbé vált – területek kezelőinek és tulajdonosainak együttműködésének a hiányára is visszavezethető Vitára okot adó kérdés a természetvédelmi területen történő gyűjtés engedélyezése vagy tiltása. – kompromisszumokra kell törekedni – koordinált gyűjtés + szakszerűség garantálása, vandalizmus távoltartása
Gyűjtés - Problémák „Összesen 43 kilogrammnyi termést szedett le a napokban egy sátoraljaújhelyi férfi a helyi önkormányzat birtokában lévő területről. Egy rendőr számára gyanússá vált a kora reggel cipekedő férfi, mint később kiderült a zsákban 43 kilogramm engedély nélkül szedett csipkebogyó volt. Engedély hiányában a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság lopás miatt indított eljárást a férfival szemben. A bűncselekménnyel okozott kár 178 235 forint, mivel a gyógyszertárak által megadott érték szerint a csipkebogyó felvásárlási ára kilogrammonként 4145 forint. A sátoraljaújhelyi férfival szemben az ügyészség határozatában - a bűncselekmény súlyára és rendkívüli enyhítő körülményekre tekintettel - a vádemelést elhalasztotta.” Forrás: Internet
Gyűjtés - Problémák Minőség • • • • •
Veszély és Kockázat Nyomonkövetés nehezen lehetséges Növényvédőszer és nehézfémmaradvány szigorodó előírások Származási hely „rejtély” GCP GAP előiratok hiánya
Gyűjtés - Problémák Adminisztrációs kötöttségek •
•
• •
•
adminisztratív eszközökkel túlszabályozott: még elrettenti a munkától azokat is, akik dolgozni, a gyógynövény gyűjtésből bevételhez , megélhetéshez szeretnének jutni. Őstermelői igazolványok felhasználása: a 600 e Ft alatti jövedelemszerzés esetén biztosítani kellene az adómentességet, amennyiben igazolásra kerül, hogy a jövedelem gyógynövény gyűjtésből származik (elektronikus járulék fizetési kötelezettség!!) egyéb számviteli bizonylat az elszámoláshoz: pl. vételi jegy Szükség van az ágazat „ kifehérítésére, de tekintettel a gyógynövény gyűjtés különleges munkahelyteremtő szerepére engedményeket lehet és kell tenni”* 2012. évre vonatkozó munkanélküliek szociális és egyéb segélyezésére vonatkozó új jogszabályok sem minden esetben támogatják ezen rétegek munkába való visszavezetését. *Bánfi Tamás: Adózó munkaadók és adózó munkavállalók a korrupciómentes gazdaságban, Tanulmánykötet, 2010. év
Gyűjtés - Megoldási lehetőségek • A fenti területi korlátokból adódó problémamegoldás és az adminisztratív eszközök irányába mutató könnyítés csak abban az esetben valósíthatóak meg, ha a gyógynövénygyűjtés: – szigorúan kontrollált és ellenőrzött keretek között történik – aminek egy feltétele a gyűjtők oktatása, melynek eredménye lehet a gyógynövény gyűjtésre jogosító igazolványok kiadása amelyet szakmai szervezet állít ki. – gyógynövény gyűjtésre jogosító engedély megszerzése: • Aki a begyűjtés szervező és finanszírozó jogi vagy természetes személy, felvásárló • tartja a kapcsolatot a terület tulajdonosával, kezelőjével természetvédelmi területekkel, stb. • anyagi és erkölcsi felelősséget vállal az okozott károkért • oktatást végez
Gyűjtés- Megoldási lehetőségek Közfoglalkoztatás • a gyógynövény gyűjtés beépíthető a közfoglalkoztatásba vagy egyéb termelő jellegű, valódi értéket előállító START munkaprogramokba, mely segítségével megvalósulhat: – kontroll, – Állami, önkormányzati területhez való engedélyezett hozzáférés – pályázati lehetőség • Jelenleg futó közmunka programok „gyűjtőt vonnak ki a rendszerből”, még a jelenlegi „terhelt” gyűjtő-gyűjtés sem lesz biztosított.
Gyűjtés- Megoldási lehetőségek
•A gyógynövény gyűjtés előzőekben vázolt anomáliáiból adódik, hogy bizonyos vadontermő gyógynövények termesztésbe vonása szükséges. •A termesztést, illetőleg termesztésbe vonást több oldalról is alaposan elő kell készíteni és a termesztés feltételeit meg kell teremteni. •Jogszabályi tiltással, egyes fajok esetleges indokolatlan védetté nyilvánításával, a gyűjtésnek a természetvédelmi területről történő kitiltásával a termesztésbe vonás terén eredményeket nem lehet elérni. •Szakmai megalapozottsággal törekedni kell arra, hogy rendelkezésre álljanak azok a biológiai alapok, szaporító anyagok, minősített és fémzárolt vetőmagkészletek, technológiák amelyek jelenlegi hiánya a gyógynövény ágazatot sújtja.
Termesztés Termesztett gyógy- és fűszernövények: mustár (fehér+barna), mák, konyhakömény, koriander, édeskömény, ánizs, kapor, kamilla, citromfű, kakukkfű, macskagyökér, máriatövis, vasfű, kasvirág, borsmenta, levendula, útifűlevél, cickafarkfű, benedekfű… Főbb előnyök • Kedvező éghajlati és időjárási viszonyok- versenyképes minőség • Kézimunka igényes • Gyengébb termőképességű területek hasznosítása Főbb hátrányok • Egységes szaporító-anyag bázis és az elismert gyógynövény-fajták hiánya • Magas előállítás költség - a duplájába kerül egy kilogramm növény előállítása, mint Szerbiában, Lengyelországban vagy akár Németországban
Termesztés • A perspektiviukus gyógynövény termesztés szükséges feltételei közül az alábbiakat emeljük ki: – értékesítési csatornák újra alakítása, a keresleti és kínálati viszonyok átrendezése, mint ami a gazdasági oldalról egyáltalán értelmet ad a gyógynövény termesztésnek. – megfelelő földalap (amely álláspontunk szerint jelenleg nem szűk keresztmetszet és egyre inkább nem lesz az a szükséges szerkezetváltás eredményeképpen), – megfelelő szaporító anyag bázis mennyiségben, sem minőségben sem korszerűségében nem elégséges ahhoz, hogy erre alapozva az ágazat az európai verseny egyik éllovasává váljék, – megfelelő szakértelem (amely ugyan szélesíthető és bővíthető lenne, de véleményünk szerint már ma is rendelkezésre áll a megfelelő szakmai tapasztalat és háttér, ami nem azt jelenti, hogy a gyógynövény vertikumban folyó szakmai képzést ne kellene teljesen újragondolni)
Termesztés A
termesztés kérdéskörét nem lehet értékelni a gyógynövényvertikum piacát jelenleg érő legfontosabb hatások áttekintése nélkül. – Ezek a hatások jelenleg igen vegyesek: egyidejűleg vannak jelen a magyar természeti és éghajlati adottságokból adódó komparatív előnyök valamint a versenytársak és a piaci szereplők ágazatra gyakorolt hatásai: Előnyök: – a minőségi paraméterek oldaláról általánosságban elmondható, hogy a magyar gyógynövények – különösen a kedvező éghajlati és időjárási viszonyoknak köszönhetően – minőségi szempontból versenyképesek, – Munkát ad a vidéki lakosságnak, a gyógynövénytermesztés egy részénél egyes technológiai elemek nem gépesíthetőek; kézimunka igényesek – a szennyezettség szempontjából a vadon gyűjtött növények egy része elméletileg tisztább környezetből származik, ugyanakkor a termesztés-higiéniás feltételek megbízhatóbbak és a tételek nyomonkövethetőbbek,
Termesztés – előnyként hivatkozunk arra, hogy a magyar piac elhelyezkedése miatt is jobb logisztikai jellemzőkkel rendelkezik, – A gyógynövények egy részénél a gyengébb termőképességű (erodált, köves, vizenyős) területek is hasznosíthatók termesztésükre, például a kamillánál, levendulánál.
Termesztés Hátrányok: • egységes szaporító-anyag bázis és az elismert gyógynövényfajták hiányáról beszélhetünk. • Magyarországon legalább a duplájába kerül egy kilogramm növény előállítása, mint Szerbiában, Lengyelországban vagy akár Németországban is • A termesztett gyógynövények köre nem elégséges, a termesztett fajok nem tükrözik a piaci igényeket.
Termesztés Szükséges intézkedések – érintettek érdekeltté tétele átállásra gyógynövénytermesztésre – intenzív K+F pályázatok – fajták előállítása, szaporítóanyag – Termesztéstechnológiák kidolgozása – célzott beruházások gyógynövényekre, szárító és egyéb feldolgozó berendezésekre, eszközökre – a növényvédő szerek engedélyezése a gyógynövény kultúrákban – a gyógynövénytermesztés szintén a munkaigényes kertészeti ágazatok közé tartozik, amely szintén közfoglalkoztatási és egyéb akár az alkalmi munkaerő igénybevételét szabályozó rendeletek életszerűbb tételével hosszútávon fejleszthető.
A gyógynövény ágazat feldolgozó ipara A gyógynövény feldolgozását több ipari terület is végzi. • Elsődleges feldolgozás - válogatás, szárítás,tisztítás, vágás őrlés eredményeképpen az alapanyagnak a 80 % export értékesítésre kerül, egész, vágott esetleg filter formájú gyógynövény drog formájában. Ezzel a tevékenységgel jelenleg megközelítően 20-30 cég foglalkozik. • Másodlagos vagy további feldolgozás a minősítő vizsgálatokat követően eredményeképpen a forgalmazásra kész gyógynövénydrog, a tea, „gyógytermék”, kozmetikum, fűszer(keverék) élelmiszer, étrend-kiegészítő vagy aroma előállítása történik.
A gyógynövény ágazat feldolgozó ipara • Gyógyszerek: A gyógyszerek előállításának feltételeit a gyógyszergyártási engedélyek kiadására, illetve a Good Manufacturing Practice, azaz helyes gyártási gyakorlatra (GMP–re) vonatkozó szabályok részleteiben meghatározzák, így gyógynövény termékek előállítása ebben a kategóriában (legyen szó akár növényi gyógyszerről vagy hagyományos növényi gyógyszerről) csak az ezeknek a szabályoknak megfelelően engedélyezett speciális gyógyszergyártó üzemekben lehetséges. • Gyógyhatású készítmények: gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény az a természetes eredetű anyagot tartalmazó készítmény, amely kedvező biológiai hatással rendelkezik, orvosi előírás nélkül is alkalmazható és amely előírásszerű használat esetén egészségi ártalmat nem okoz.
A gyógynövény ágazat feldolgozó ipara Probléma : • A tradicionálisan használt gyógynövények nagy része nem sorolható be egyik, az uniós jog által 2004 óta ismert és elismert termékkategóriába sem: gyógyító hatásuk az élelmiszerektől, előállításuk módja, használatuk és hatásuk pedig a gyógyszerektől egyértelműen megkülönbözteti őket. Ezért a gyógytermékek besorolására alkalmazott köztes kategória megszüntetésére irányuló törekvés eleve nem életszerű és elhibázott az EU részéről. A Magyarországon 1987. óta létező gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termék kategória jól szolgálta az ágazat szabályozását. Fenntartása és az uniós irányelvekkel való összhang megteremtése nemzeti érdekünk.
A gyógynövény ágazat feldolgozó ipara • Élelmiszerek: • Meg kell határozni azokat a növényeket, melyek tulajdonságaik alapján élelmiszerként biztonsággal gyárthatók és forgalmazhatók. • Egyértelművé kell tenni, hogy bármely élelmiszer előállító hely jogosult gyógynövény alapú élelmiszerek előállítására is, az élelmiszerek előállítására vonatkozó szabályok betartásával, legyen szó normál élelmiszerről, étrend-kiegészítőről vagy különleges táplálkozási célú élelmiszerről.
A gyógynövény ágazat feldolgozó ipara • A gyógynövény ágazat feldolgozó háttérpiacának helyzetére jellemző, hogy a vertikumból ma hiányzik a korszerű gépi és technológiai háttér. • Kizárt dolog, hogy az ágazat − állami beavatkozás nélkül – a közeli jövőben olyan jövedelemtermelő képességre tegyen szert, amely a megélhetést és a felzárkózást egyidejűleg biztosítja. • A termesztők és elsődleges feldolgozók gyakran alacsony feldolgozottsági fokú és hozzáadott értékű terméket (pl. szárított gyógynövény) exportálnak. • A másodlagos feldolgozóipar pedig a magas hozzáadott értékű importált intermedier alapanyagokból (extraktum, kivonatok) állítják elő termékeiket. Exportált gyógynövényekből egyébként itthon is előállítható késztermékeket importáljuk nagy arányban külföldről.
A gyógynövény ágazat feldolgozó ipara Összegezve megállapítható: Mind a technológiai fejlesztés, mind pedig a gépesítés (technika) oldalán szükségesnek látszik egy intenzív fejlesztési időszak elindítása, egyidejűleg elterjesztve és alkalmazva a korszerű minőségbiztosítási módszereket. Annak elérése érdekében, hogy a magyar gyógynövény ágazat törjön ki abból az állapotból, amelyben alapvetően alapanyagot állít elő, ezt esetlegesen exportálja, majd az intermedier és feldolgozott terméket importálja.
Kereskedelmi helyzet Alapanyagpiac • szélsőséges piaci jelenségek : hiány és a túltermelés egyidejű jelensége, a piac kiszámíthatatlan és ciklikus • volt szocialista országok árelőnye (Lengyelo., Románia, Bulgária, ex Jugoszlávia, Albánia) – olcsóbb munkaerő, – gyűjtésből élők még inkább megélhetési okokból foglalkoznak ezzel az ágazattal – Napjainkban olyan drogokat is nagy mennyiségben hozunk be, amelyeket kiváló minőségben és megfelelő mennyiségben is elő tudnánk állítani, és amelyeket korábban jelentős tételben exportáltunk
Kereskedelmi helyzet Alapanyagpiac • Nyugat-Európában is egyre növekvő területeken termesztenek gyógynövényeket (különösen Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában stb.) hiszen az egyik járható út a gabona termesztési területek csökkentéséhez, gyógynövény jelenleg központi támogatással termeszthető az ugaroltatott területeken is. Egyre gyakoribbak a központi projektek a minőségi gyógynövénytermesztés támogatására. A nyugat-európai import piacot jelenlegi tapasztalataink szerint jelenleg egyértelműen az árverseny jellemzi, amihez a – főként saját termesztési kultúra fejlesztését szolgáló – minőségjavítást célzó programok társulnak. • magyar exportőrök kereslet-szűkülésről és piaci gondokról számolnak be • Ok:kíméletlen árverseny, támogatás hiánya, a nem kellően hatékony információáramlás és gyakran még az ágazaton belüli összefogás hiánya
Kereskedelmi helyzet Feldolgozott termékek piaca • Tények 10 000 < gyógynövény alapú termék, → kb. 100 gyógyszerféle → 300 gyógytermék → 8000-féle étrend-kiegészítő , melynek 70%-a standardizált gyógynövény alapanyag → 1000 féle gyógynövénytartalmú tea → megszámlálhatatlan …. Növény tartalmú élelmiszer, kozmetikum • Forgalmazás szabályozása: -fogalmak tisztázása (gyógynövény, gyógynövény-drog, illóolaj, zsíros olaj) -kategóriák • csak gyógyszertári forgalomba kerülő, erős hatású drogok, • gyógynövény szaküzletekben és drogériákban forgalmazható drogok, • élelmiszer kiskereskedelemben forgalmazható drogok • Forgalmazás és az ezzel összefüggő minősítés felülvizsgálta elengedhetetlen
Minőségbiztosítás, minősítés • A minőségi árualap előállításának alapja a minőségbiztosítási folyamatok kiterjesztése mind a gyűjtés, mind pedig a termesztés során. • A gyógyszergyártás feltételei – beleértve a felhasznált alapanyagokkal szembeni kívánalmakat – már ma is nagyon szigorúak, minőségi elvárásokkal kapcsolatos követelményszint az élelmiszeriparban is fokozódik. – Minőségbiztosítás gyűjtés esetén → GCP alkalmazása: • Veszély és óriási kockázat • Származási hely „rejtély” • Növényvédőszer és nehézfém maradvány szigorodó előírások • A termék nyomonkövetés nehezen lehetséges és figyelemmel a ténylegesen gyűjtést végző népesség összetételére, szociális viszonyaira – ez sem végrehajtható, sem ellenőrizhető nem lesz • GCP előíratok teljes hiánya • A gyűjtők alapfokú „képzése”
Minőségbiztosítás, minősítés
• Minőségbiztosítás termesztés esetén → GAP alkalmazása : – Vadontermő fajták termesztésbe vonása – Magas biológiai értéket képviselő fajták nemesítése – Intenzív K+F, pályázati lehetőségek – Termelés, feldolgozás műszaki színvonalának javítása elengedhetetlen
Minőségbiztosítás, minősítés • Minőségbiztosítás feldolgozott késztermék esetén Drogok minősítése • Jogszabályi feltételek megteremtése • Élelmiszerkönyvi tételek paraméterinek kidolgozása • Termékkategória szerinti megkülönböztetés (gyógyszer, élelmiszer) • A gyógynövény drogok minősítése akkreditált laboratóriumban az alábbiak szerint : – csak egészségre ártalmatlan termék kerülhessen forgalomba – a minősítés szempontjai mérlegeljék a felhasználás módját – a szabályozás messzemenőkig alkalmazkodjon az európai harmonizáció folyamatához • Forgalmazni csak gyógynövény-drog tétel minőségi megfelelőségét igazoló minőségi bizonylattal (Gyógyszer- v. Élelmiszerkönyv) – Minőségi paraméterek definiálása – Egyéb jogszabályok mikrobiológia, nehézfém, peszticid????
Legsürgősebb intézkedések 1. A gyűjtés fejlesztése • jogi-adminisztrációs háttér kialakítása • A gyűjtők megfelelő szakmai felkészítése (pl. gyűjtői tanfolyamok). • a gyűjtők regisztrációja - jogosítvány • felvásárlási tevékenység engedélyeztetése, megfelelő szakmai végzettségek betartatása, országos regisztráció • Felvásárló kulcsszerepe a gyűjtők szakmai irányítása, területek és a nyersanyag előzetes minősítése, felvásárlási szabványok ismertetése, logisztika, raktározás területén • Pályázatok,célzott közmunka programok, önkormányzatokkal, kistérségekkel együttműködve
Legsürgősebb intézkedések 2. A termelés és feldolgozás fejlesztése • A vadontermő, piacképes ill. perspektivikus gyógynövények termesztésbe vonására irányuló kutatás intenzívebbé tétele. • A termesztéstechnológia területén elsősorban a növényvédelmi technológiák optimalizálását, a biotermesztési módszerek adaptálása. • A termesztéstechnológia és feldolgozó berendezések mellett a biológiai alapok (fajtaválaszték) korszerűsítése, bővítése. • A termelés és feldolgozás fejlesztése a nyugat-európai gyakorlatban érvényesülő GAP (Good Agricultural Practice – Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) és a GMP (Good Manufacturing Practice – Helyes Gyártási Gyakorlat) figyelembe vételével valósulhat meg. • a támogatások szigorú adatszolgáltatáshoz kötése • jól átgondolt középtávú stratégiai célhoz igazodó támogatás a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével
Legsürgősebb intézkedések 3. Az ágazat hazai szabályozásának átfogó rendezése, új jogszabályok kialakítása • Élelmiszerként forgalmazható gyógynövények körének és minőségi paramétereinek definiálása ÉK Bizottság , Gyógynövény Szakbizottság és a hozzá tartozó „az egyes emberi fogyasztásra szánt élelmiszerként vagy élelmiszer összetevőként forgalomba hozható gyógynövényekről” VM rendelet véglegesítése. • Gyógynövény drogok mikrobiológiai szennyezettségi határértékének felülvizsgálata • Gyógyszertörvény 2011. július 1. módosítása → gyógytermék kategória fennmaradása, – új engedélyek kiadásának nincs jogalapja – a hagyományos növényi gyógyszerré történő átminősítés problémái (nem egyértelmű, ki dönti majd el, melyek azok a termékek, amelyek minden sajátosságukat figyelembe véve a hagyományos növényi gyógyszer kategóriába sorolhatók.)
Legsürgősebb intézkedések • a 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról • A 53/2005. (XI. 18.) EüM rendelet a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy termék emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerré történő átminősítésének feltételeiről (gyógytermékek tradicionális gyógynövény hatóanyagú gyógyszerré történő átminősítése) • 37/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet a gyógynövények étrendkiegészítőkben való alkalmazhatóságának világosabb értelmezése. • A gyógynövénydrogok minőségvizsgálatának a felülvizsgálata
Legsürgősebb intézkedések 4. Egyéb intézkedések • A vertikális kapcsolatok erősítése, a piaci szereplők együttműködése. • A gyógynövények esetében is érvényesíteni szükséges a más kertészeti ágazatokban működtetett támogatási formákat (pl. ültetvénytelepítési támogatás). • Egy átgondolt, hosszútávú érdekeket is szolgáló ágazati stratégia. • Tárcaközi bizottság létrehozása a VM, a NEFMI és az NGM részvételével, amelyben – ki kell dolgozni a gyógynövényt tartalmazó termékek teljes szabályozási spektrumát (élelmiszerek, étrend-kiegészítők, gyógytermékek, gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, állatgyógyászati készítmények, kozmetikumok) és – megteremteni az ágazat átfogó koncepcióját.
Köszönöm a figyelmüket!
