A gyógynövényágazat helyzete Zalaszentlászlói Nemzetközi Gyógy- és Fűszernövény Napok 2013. július 19-20-21. Czirbus Zoltán Elnök
Gyógynövény Szövetség Terméktanács 1992-es megalakulása óta képviseli • a gyógy- és fűszernövények gyűjtésével, termesztésével, feldolgozásával, • gyógynövényekből készített termékek előállításával és kereskedelmével foglalkozó gazdasági társaságokat, • magánszemélyeket, egyetemi oktatókat és szakembereket.
Főbb céljai és feladatai
• az ágazat érdekképviselete és védelme • szakmai információs rendszer kialakítása és működtetése • szaktanácsadás, segítségnyújtás kezdő gyűjtők, termelők, őstermelők részére a tagságon keresztül • a gyógyteák és gyógynövény alapú készítmények fogyasztásának népszerűsítése • a magyar gyógynövény ágazat „tradíciójának" megőrzése
Gyógynövény Szövetség Terméktanács Tagság • • • •
Tagként beléphet bármely magyar állampolgárságú természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, ha magára nézve kötelezőnek ismeri el az Alapszabályt www.gyszt.hu 20 tag, ebből 2 magánszemély Tagság előny: részvétel a GYSZT tevékenységében, részvételi és szvazati jog Közgyűlésen, információk az ágazatról, jogszabályi változásokról, termesztésről és gyűjtésről Szaktanácsadást a tagságon keresztül gyakorolja.
Szervezeti felépítés Közgyűlés, Elnökség, Titkárság
Az ágazat jelenlegi szerepe és helye a magyar gazdaságban • hagyományos mezőgazdasági, kertészeti ágazat, mely magbába foglalja a gyógynövények gyűjtését és termesztést, diverzifikálva ezzel a hazai agrár-és élelmiszer ágazatot • jelentős szerepe van továbbá az egészségiparban a • egészséges életmód , megelőzés • egészség fenntartás • gyógyításban betöltött szerepe révén. • illóolaj és aromagyártás során kozmetika és élelmiszeripari alapanyagokat szolgáltat • évszázados hagyományok miatt pedig az idegenforgalomban és turisztikában, népi gyógyászatban kiemelkedő lehetőségek rejlenek
a gyógynövény-ágazat az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület Sem a jogi szabályozás, sem az annak alapján kialakuló gyakorlat nem képes megfelelően, racionálisan és célszerűen kezelni, hiszen az ágazat részterületeihez más-más szakember gárda közelít a saját szempontjai szerint. (VM, EMMI és NGM)
Tények, számok • •
• • • • •
• •
1990-es években 37-42 ezer hektáron évente mintegy 35-40 ezer tonna gyógynövénydrog Napjainkban: a gyógynövények termesztő területe max. 18 ezer ha (mák, mustár egyéb iparival együtt) az előállított drogtömeg 30 ezer tonna alatti Gyógynövénygyűjtés–termesztés termelési értéke: 10 Mrd forint A gyógynövényteák és más gyógynövény alapanyagú termékek, étrend-kiegészítők összforgalma mintegy 50 Mrd forint. A gyógynövények felvásárlásával elsődleges feldolgozásával foglalkozó szektor 21 vállalkozás: A gyógynövények másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú 50-100 vállalkozás A gyógynövény gyűjtésben szezonálisan résztvevő személyek száma: 5000-8000 fő 1 ha gyógynövény termesztés élőmunka szükséglete 250-300 Mó./ha . (Forrás: GYSZT becsült adat)
Nemzetközi kitekintés (Forrás Europam 2010): ORSZÁG
TERMESZTÉS
Ausztria tökmag mustár kömény mák egyéb Bulgária
Termőter. ha összesen 27 011 19 000 3 250 650 1 920 2 191 összesen 86 419 ha (94e to)
koriander
GYŰJTÉS vadontermő nincs
törpefenyő célzottan
csipkebogyó, bodza, csalán
vadontermők gyűjtött mennyiség csökken termesztett fajok köre változik (növekedett: máriatövis, BIO)
10-17 to/év
köményt exportra
73 960
francia levendula édeskömény damaszkuszi rózsa Finnország
3 959 3 530 1 750 összesen 17 425 kömény 16 878 mustár 29 kapor 92+10 petrezselyem 6+4 hagyma 11 homoktövis 198 koriander, mák, borsmenta, csalán 45 BIO 264
Egyéb
csalán, nyírfalevél 4-5 to/év
Nemzetközi kitekintés ORSZÁG Franciaország
Németország
Görögország
Olaszország
TERMESZTÉS
Termőter.
GYŰJTÉS
ha
vadontermő
aromanövények összesen 21 000 angol levendula 15 000 francia levendula 4 500 muskotályzsálya 1 000 más fajok 12 000 mák 5 000 páfrányfenyő 500 kakukkfű 300 10 000 1. petrezselyem, metélőhagyma, majoranna, kapor, zamatos turbolya, bazsalikom, zeller, mustár, koriander, kömény 2. kamilla, borsmenta, kakukkfű, citromfű, orbáncfű, kasvirág, macskagyökér
Egyéb tölgyfazuzmó
minimális, csak speciális célokra
3 383 fokhagyma, sáfrány, oregano, muskotályzsálya 3 300 petrezselyem, bazsalikom bergamot, bosrmenta kamilla, levendula fajok, édesgyökér
oregano, kakukkfű, kamilla, menta
termesztés föllendülőben termesztés föllendülőben: levendula fajok, mirtusz, curry
Nemzetközi kitekintés ORSZÁG
TERMESZTÉS
Termőter.
GYŰJTÉS
ha
vadontermő
Egyéb fűszernövények termesztése nőtt
Hollandia
2 884
nincs
magok: kömény, len, mák
kulináris: turbolya, zeller, lestyán, petrezselyem, gyógy: gyűszűvirág, kasvirág, macskagyökér 1990 előtt 65 e. ha volt, import behozatal erősen növekedett Románia
10 766 koriander, kömény, édeskömény, ánizs, komló, citromfű, borsmenta
hársvirág 25-60 to csipkebogyó 2e-5e to friss galagonya homoktövis bodza virág és bogyó
Gyűjtés • Magyarországon 110 „hazai gyógynövény faj iparszerű” gyűjtése és termesztése folyik. • Az előállításra kerülő gyógynövény drogtömeg mintegy 70%-a vadon termő állományok gyűjtéséből és feldolgozásából származik. • Legfontosabb gyógynövényeink gyűjtési területe teljesen egybeesik az elmaradott régiókkal, kistérségekkel. • Különféle képzettségű embereknek nyújt megélhetést, olyan térségek népesség megtartó képességét erősítheti, amelyek: – természeti értékekben gazdagok, – megélhetési lehetőségekben azonban szegények
Gyűjtés Magyarországon a legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és főbb gyűjtési területük: – Vadgesztenye: az ország egész területén – Csipkebogyó: Északi-középhegység – Cickafarkfű: Alföld, Északi-középhegység – Aranyvesszőfű: D-Ny.Magyarország – Csalán: Hajdú-Bihar m., Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – Zsurlófű: az ország egész területén – Kamilla: Alföld – Fehér üröm: Alföld – Orbáncfű: Északi-középhegység,Dél-Dunántúl – Fehérmályva: Alföld, – Fekete bodza: az ország egész területén – Fagyöngy: Dél-Dunántúl, Északi-khg., Gödöllői-dombság
Regions of collection
Gyűjtés – Problémák 1. Általánosságban (sztereotípiák) • a gyűjtők nem mindig rendelkeznek megfelelő szakértelemmel, ezért előfordulhat, hogy mérgező növényi részek is begyűjtésre kerülnek • kísérő jelenség a vandalizmus, természetkárosítás • csökken az élettér a koordinálatlan gyűjtés eredményeképpen, egyre több növényfaj szorul ezért fokozott védelemre • segíti a „fekete gazdaságot”, illegális extrajövedelmet biztosít néhány felvásárló számára
Gyűjtés – Problémák 2. • • •
•
Személyi -területi korlátok Generációváltás a gyűjtők körében , a „ klasszikus gyűjtőkgyűjtői” hálózatok megszűnése,átalakulása Egységes területalapú támogatások miatt,csökken a vadon termő gyógynövények termőterülete pl. kamilla,csipke galagonya.. a 90’-es évek birtokszerkezeteinek megváltozásával a területek nagy része magántulajdonba került, ahol kizárólag engedéllyel lehet gyűjteni - engedélyek megszerzése - megfizethetetlen tőár - finanszírozás? felelősség az esetleges okozott kárért? Gyűjtés az állami, önkormányzati, Nemzeti parkok kezelésében lévő területeken is egyre nehezebbé vált - területek kezelőinek és tulajdonosainak együttműködésének a hiánya
Gyűjtés – Problémák 3. Jogi-Adminisztrációs kötöttségek • • • •
adminisztratív eszközökkel túlszabályozott még elrettenti a munkától azokat is, akik dolgozni, a gyógynövény gyűjtésből bevételhez , megélhetéshez szeretnének jutni. őstermelői igazolványok kiadása gyűjtés esetén egyéb számviteli bizonylat az elszámoláshoz: pl. vételi jegy Szükség van az ágazat „ kifehérítésére, de tekintettel a gyógynövény gyűjtés különleges munkahelyteremtő szerepére engedményeket lehet és kell tenni”**
DE:a könnyítés csak abban az esetben valósíthatóak meg, ha a gyógynövénygyűjtés: szigorúan kontrollált és ellenőrzött Bánfi Tamás: Adózó munkaadók és adózó munkavállalók a korrupciómentes gazdaságban, Tanulmánykötet, 2010. év
Gyűjtés – Problémák 4. Minőségbiztosítás
•
Nyomonkövetés nehezen lehetséges- Származási hely „rejtély”
•
Növényvédőszer és nehézfém maradvány szigorodó előírások
•
GCP (jó gyűjtési gyakorlat) előíratok vagy azok betartásának hiánya Gazdasági
•
a gyűjtői és felvásárlói árak indokolatlan felfelé történő licitálása
Gyűjtés - Megoldási lehetőségek 1. • őstermelői igazolvány kiváltásának a biztosítása a gyógynövény gyűjtés esetén • adó és járulékfizetési kötelezettség egyszerűsítése • a gyűjtésből származó jövedelmet össze kell hangolni a jogosan egyre szigorúbb segélyezési és szociális politikával • A gyűjtők regisztrációja, a gyűjtőket ”igazolvánnyal” kell ellátni. • Az ilyen szintű kontrolált kertek irányába történő elmozdítás biztosíthatná a gyűjtés egyre nehezebb területi korlátainak a feloldását is. nem igényel különösebb tőkebefektetést, hatásaként viszont a vidékfejlesztési stratégiában az elmaradott régiók munkaerejének foglalkoztatásával 3-5 év alatt mintegy 5000 fő részére jövedelemszerzési lehetőséget biztosíthat a háttéripar számára pedig új munkahelyeket teremthet
Gyűjtés - Megoldási lehetőségek 2. • A fenti területi korlátokból adódó problémamegoldás és az adminisztratív eszközök irányába mutató könnyítés csak abban az esetben valósíthatóak meg, ha a gyógynövénygyűjtés: – szigorúan kontrollált és ellenőrzött keretek között történik – aminek egy feltétele a gyűjtők oktatása, melynek eredménye lehet a gyógynövény gyűjtésre jogosító igazolványok kiadása amelyet szakmai szervezet állít ki. – gyógynövény gyűjtésre jogosító engedély megszerzése: a begyűjtés szervező és finanszírozó jogi vagy természetes személy, felvásárló szerepe tartja a kapcsolatot a terület tulajdonosával, kezelőjével természetvédelmi területekkel, stb. anyagi és erkölcsi felelősséget vállal az okozott károkért oktatást végez
Gyűjtés - Megoldási lehetőségek 3. Közfoglalkoztatás-szociális szövetkezetek • a gyógynövény gyűjtés beépíthető a közfoglalkoztatásba vagy egyéb termelő jellegű, valódi értéket előállító START munkaprogramokba, mely segítségével megvalósulhat: – kontroll, – Állami, önkormányzati területhez való engedélyezett hozzáférés – Célzott pályázati lehetőség • Jelenleg futó közmunka programok „gyűjtőt vonnak ki a rendszerből”, még a jelenlegi „terhelt” gyűjtő-gyűjtés sem lesz biztosított.
Gyűjtés - Megoldási lehetőségek 4.
• A gyógynövény gyűjtés előzőekben vázolt anomáliáiból adódik, hogy bizonyos vadontermő gyógynövények termesztésbe vonása szükséges. • A termesztést, illetőleg termesztésbe vonást több oldalról is alaposan elő kell készíteni és a termesztés feltételeit meg kell teremteni. • Álljanak rendelkezésre azok a biológiai alapok, szaporító anyagok, minősített és fémzárolt vetőmagkészletek, technológiák amelyek jelenlegi hiánya a gyógynövény termesztést sújtja.
Termesztés Termesztett gyógy- és fűszernövények: • mustár (fehér+barna), mák, konyhakömény, koriander, édeskömény, ánizs, kapor • kamilla, citromfű, kakukkfű, macskagyökér, máriatövis, vasfű, kasvirág, borsmenta, levendula, útifűlevél, cickafarkfű, benedekfű…
Termesztés Előnyök: – a magyar gyógynövények – különösen a kedvező éghajlati viszonyoknak köszönhetően – minőségi szempontból versenyképesek – munkát ad a vidéki lakosságnak, a gyógynövénytermesztés egy részénél egyes technológiai elemek nem gépesíthetőek; kézimunka igényesek (háztáji gazdálkodás) – termesztés-higiéniás feltételek megbízhatóbbak és a termesztett tételek minőségbiztosítás szempontjából nyomonkövethetőbbek (GAP jó termesztési gyakorlat előíratok) – a magyar piac elhelyezkedése miatt is jó logisztikai adottságokkal rendelkezik – A gyógynövények egy részénél a gyengébb termőképességű (szikes,erodált, köves, vizenyős) területek is hasznosíthatóak termesztésükre,pl. kamilla levendula.
Termesztés Hátrányok: • 1 ha –ra vonatkoztatott jövedelmezősége jelenleg nem mindig versenyképes egyéb ( búza, kukorica, napraforgó ) kultúrákkal szemben • Magas előállítás költség - a duplájába kerül egy kilogramm növény előállítása, mint Szerbiában, Lengyelországban vagy akár Németországban • egységes szaporító-anyag bázis és az elismert gyógynövény-fajták hiányáról beszélhetünk. • Növényvédelmi és termesztés technológiák hiánya-elavultsága • A termesztett gyógynövények köre nem elégséges, a termesztett fajok nem tükrözik a piaci igényeket. (levendula) • Piacképes termékekben történő felhasználhatóság jogszabályi korlátai-ellentmondásai
Termesztés - megoldás – – – – – – –
Szükséges intézkedések érintettek érdekeltté tétele átállásra, gyógynövénytermesztésre intenzív K+F pályázatok fajták előállítása, szaporítóanyag termesztéstechnológiák kidolgozása célzott beruházások gyógynövényekre, szárító és egyéb feldolgozó berendezésekre, eszközökre a növényvédő szerek engedélyezése a gyógynövény kultúrákban a gyógynövénytermesztés a munkaigényes kertészeti ágazatok közé tartozik, amely szintén közfoglalkoztatási és egyéb akár az alkalmi munkaerő igénybevételét szabályozó rendeletek életszerűbb tételével hosszútávon fejleszthető.
A gyógynövényágazat feldolgozó ipara • Elsődleges feldolgozás - válogatás, szárítás,tisztítás, vágás őrlés eredményeképpen az alapanyagnak a 80 % export értékesítésre kerül, egész, vágott esetleg filter formájú gyógynövény drog formájában. Ezzel a tevékenységgel jelenleg megközelítően 20-30 cég foglalkozik. (90 évek végéig is ebben voltunk elsősorban erősek) • Másodlagos vagy további feldolgozás a minősítő vizsgálatokat követően a forgalmazásra kész, gyógynövény-drog, tea, „gyógytermék”, gyógyszer, kozmetikum, fűszer(keverék) élelmiszer, étrend-kiegészítő vagy aroma előállítása történik.
A gyógynövényágazat feldolgozó ipara Gyógyszerek: A gyógyszerek előállításának feltételeit a gyógyszergyártási engedélyek kiadására, illetve a Good Manufacturing Practice, azaz helyes gyártási gyakorlatra (GMP–re) vonatkozó szabályok részleteiben meghatározzák, így gyógynövény termékek előállítása ebben a kategóriában (legyen szó akár növényi gyógyszerről vagy hagyományos növényi gyógyszerről) csak az ezeknek a szabályoknak megfelelően engedélyezett speciális gyógyszergyártó üzemekben lehetséges. Gyógyhatású készítmények: gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény az a természetes eredetű anyagot tartalmazó készítmény, amely kedvező biológiai hatással rendelkezik, orvosi előírás nélkül is alkalmazható és amely előírásszerű használat esetén egészségi ártalmat nem okoz.
A gyógynövényágazat feldolgozó ipara Probléma : • A tradicionálisan használt gyógynövények nagy része nem sorolható be egyik, az uniós jog által 2004 óta ismert és elismert termékkategóriába sem: gyógyító hatásuk az élelmiszerektől, előállításuk módja, használatuk és hatásuk pedig a gyógyszerektől egyértelműen megkülönbözteti őket. Ezért a gyógytermékek megszüntetésére irányuló törekvés eleve nem volt életszerű és elhibázott az EU részéről. A Magyarországon 1987. óta létező gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termék kategória jól szolgálta az ágazat szabályozását. Fenntartása és az uniós irányelvekkel való összhang megteremtése nemzeti érdekünk.
A gyógynövényágazat feldolgozó ipara Élelmiszerek:
• Meg kell határozni azokat a növényeket, melyek tulajdonságaik alapján élelmiszerként biztonsággal gyárthatók és forgalmazhatók. • Egyértelművé kell tenni, hogy bármely élelmiszer előállító hely jogosult gyógynövény alapú élelmiszerek előállítására is, az élelmiszerek előállítására vonatkozó szabályok betartásával, legyen szó normál élelmiszerről, étrend-kiegészítőről vagy különleges táplálkozási célú élelmiszerről. Kozmetikumok, kivonatok: • A gyógynövény tartalmú kozmetikai készítmények száma folyamatosan növekszik
A gyógynövényágazat feldolgozó ipara • A gyógynövény ágazat feldolgozó háttérpiacának helyzetére jellemző, hogy a vertikumból ma hiányzik a korszerű gépi és technológiai háttér. • állami beavatkozás nélkül lehetetlen felzárkózást • A termesztők és elsődleges feldolgozók gyakran alacsony feldolgozottsági fokú és hozzáadott értékű terméket (pl. szárított gyógynövény drogot) exportálnak. !!!!!!! • A másodlagos feldolgozóipar pedig a magas hozzáadott értékű importált intermedier alapanyagokból (extraktum, kivonatok) állítják elő termékeiket. • Exportált gyógynövényekből egyébként itthon is előállítható késztermékeket importáljuk nagy arányban külföldről.
A gyógynövényágazat feldolgozó ipara Összegezve megállapítható: Mind a technológiai fejlesztés, mind pedig a gépesítés (technika) oldalán szükségesnek látszik egy intenzív fejlesztési időszak elindítása, egyidejűleg elterjesztve és alkalmazva a korszerű minőségbiztosítási módszereket. Annak elérése érdekében, hogy a magyar gyógynövényágazat törjön ki abból az állapotból, amelyben
alapvetően alapanyagot állít elő, ezt esetlegesen exportálja, majd az intermedier és feldolgozott terméket importálja.
Kereskedelmi helyzet Alapanyagpiac • szélsőséges piaci jelenségek : hiány és a túltermelés egyidejű jelensége, a piac-ár kiszámíthatatlan és ciklikus • volt szocialista országok árelőnye (Lengyelo., Románia, Bulgária, ex Jugoszlávia, Albánia) – olcsóbb munkaerő, – gyűjtésből élők még inkább megélhetési okokból foglalkoznak ezzel az ágazattal – Napjainkban olyan drogokat is nagy mennyiségben hozunk be, amelyeket kiváló minőségben és megfelelő mennyiségben is elő tudnánk állítani, és amelyeket korábban jelentős tételben exportáltunk • Nyugat-Európában is egyre növekvő területeken termesztenek gyógynövényeket (különösen Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában stb.) - központi projektek a minőségi gyógynövénytermesztés támogatására. (minőségjavítás)
Kereskedelmi helyzet Feldolgozott késztermékek piaca
• Tények 10 000 < gyógynövény alapú termék, → kb. 100 gyógyszerféle → 220 gyógytermék → 12000-féle étrend-kiegészítő , melynek 70%-a standardizált gyógynövény alapanyag → 1000 féle gyógynövénytartalmú tea → megszámlálhatatlan …. Növény tartalmú élelmiszer, kozmetikum és hatóanyagkutatók, füvesemberek, vajákosok, sárkányfűárusok…..
Kereskedelmi helyzet Forgalmazás szabályozása: – kategóriák • csak gyógyszertári forgalomba kerülő, erős hatású drogok, • gyógynövény szaküzletekben és drogériákban forgalmazható drogok, • élelmiszer kiskereskedelemben forgalmazható drogok
• Forgalmazás és az ezzel összefüggő minősítés felülvizsgálata elengedhetetlen • Ellenőrző hatóságok szerepe
Minőségbiztosítás, minősítés • A minőségi árualap előállításának alapja a minőségbiztosítási folyamatok kiterjesztése mind a gyűjtés, mind pedig a termesztés során. • A gyógyszergyártás feltételei – beleértve a felhasznált alapanyagokkal szembeni kívánalmakat – már ma is nagyon szigorúak, minőségi elvárásokkal kapcsolatos követelményszint az élelmiszeriparban is fokozódik. – Minőségbiztosítás gyűjtés esetén → GCP(Jó gyűjtési gyakorlat) alkalmazása: • Veszély és óriási kockázat,származási hely „rejtély” • Növényvédőszer és nehézfém maradvány szigorodó előírások • A termék nyomonkövetés nehezen lehetséges és figyelemmel a ténylegesen gyűjtést végző népesség összetételére, szociális viszonyaira – ez sem végrehajtható, sem ellenőrizhető nem lesz • GCP előíratok teljes hiánya • A gyűjtők alapfokú „képzése”
Minőségbiztosítás, minősítés
• Minőségbiztosítás termesztés esetén → GAP ( Jó termesztési gyakorlat) alkalmazása : – Vadontermő fajták termesztésbe vonása – Magas biológiai értéket képviselő fajták nemesítése – Intenzív K+F, pályázati lehetőségek – Termelés, feldolgozás műszaki színvonalának javítása elengedhetetlen
Köszönöm a figyelmüket!
