Beszámoló Digitális témahét 2016. Célok és követelmények: Helyi tantervünkhöz kapcsolódva a projekt célja és követelménye a tanév adott szakaszában. „A tanuló – ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel, – felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit, – használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében; –
a
szöveg
megértését
bizonyítja
a
következő
tevékenységekkel:
következtetés,
lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten. A tanuló – hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket; – képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés); – néhány verset, mondókát elmond fejből; – dramatikus játékokban együttműködik a társakkal.” A projekt során a gyerekek megismerkedtek az Égig érő paszuly c. mesével. A magyar nyelv és irodalom tanítása első osztályban a családi és óvodai anyanyelvi nevelésből kiindulva új nyelvhasználati tevékenységeket ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel. A tanító segít az írásbeli és szóbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztésében. Teszi mindezt változatos tevékenységrendszer szervezésével, olyan tanulási helyzetet teremt, amelyben a gyermek aktív résztvevője a kommunikációs folyamatoknak. Folyamatosan fejlődhet szövegelemző és szövegértő képessége, megismerheti a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait. Így gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése egyre pontosabbá
válik. Fontos az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, ezért a magyar nyelvi és irodalmi nevelés szorosan kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv- és könyvtárhasználat, valamint az informatika műveltségterületéhez. Kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások alkalmazásának. A betűtanulás időszaka után az olvasmányanyag nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. Legfontosabb cél a különböző olvasásstratégiai és szövegértelmezési feladatok gyakoroltatása.
A szövegértő olvasás
előkészítése, az erkölcsi, esztétikai érzék fejlesztése, a gondolatok világos és hatékony kifejtése szóban és írásban, együttműködő készség társakkal, a társak erősségeinek felhasználása a közös cél érdekében, szövegértés és beszédértés, gondolatok kifejezése vizuális eszközökkel. A digitális témahét mesefeldolgozása kilépett a mindennapi rutinból, viszont a gyerekek által jól ismert számítógép, okostelefon használata a mai digitális világban élő gyermekeknek nem jelentett megterhelést. A technológia, mint eszköz alkalmazása az információk rendszerezése, értékelése és kommunikációja érdekében. Napjainkban még a felnőtteknek is nehéz eligazodniuk az információk tengerében, elsajátítaniuk a lépten-nyomon megújuló információtechnikai eszközöket. Ezért fontos feladatunk, hogy gyermekeinket minél hamarabb felkészítsük az digitális korszak kihívásaira, hogy dolgozni, tanulni, művelődni, szórakozni tudjanak. Nem utolsó sorban az értékes és értéktelen információkat meg tudják különböztetni. A vizuális nevelés célja a képi gondolkodás, a vizuális formakészlet gazdagítása, megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése. A látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel. Az alkotó és befogadó munkafolyamatok erősítik a szabálytudatot, az akaratot. Képessé teszik a gyermeket gondolatai, érzései, élményei kifejezésére a vizuális nyelvi eszközök alkalmazásával. A történet feldolgozásában a bábjáték és a dráma eszközeit is alkalmaztuk. Ebben a helyzetben a szövegmondás összekötése mozgással, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése volt az elsődleges cél. Emellett az egymásra figyelés készségének a fejlesztése, a közös munkával létrehozott produkció értékelése is fontos hangsúlyt kapott.
Projekttevékenységek: A XXI. századi készségek fejlesztése fontos. Ennek már napjainkban szinte az óvodában meg kell kezdődni. Az információk folyamatosan és gyorsan áramlanak. El kell sajátítanunk a folyamatosan megújuló információtechnikai eszközök használatát és ezt meg kell ismertetnünk a gyerekekkel, életkoruknak megfelelően. Ezért fontos feladatunk, hogy gyermekeinket minél hamarabb felkészítsük a digitális korszak kihívásaira. Laptopot használtunk a mese megnézésére. Tekintve, hogy tanulóink nem rendelkeznek saját digitális eszközökkel, a projektort, laptopot, okos telefont közösen használták, illetve a tanítók kezelték ezeket a működésük ismertetése, bemutatása után. Különböző internetes csatornák és források már ismertek voltak korábbi tapasztalatokból, ezért bemutattuk, megbeszéltük, hogy a mesét melyik linken nézhetik meg, mutathatják meg otthon. Projektorral kivetítettük a meséhez kapcsolódó vázlatkört, amit első lépésként egyénileg dolgoztak fel, majd csoportokban folytatták a munkát. Ehhez a gyerekek az ellenőrzőlistát kapták meg segítségül, ami a részfeladatokat tartalmazta. Ennek segítségével minden részletre oda tudtak figyelni, a „kész” rubrikában pipálták a befejezett munkát a megadott szempontoknak megfelelően. Végül megbeszéltük, majd bemutatták egymásnak a kész produktumokat. Véleményt mondhattak egymás munkájáról, javaslatokat is tehettek.
A következő feladat a szövegértelmezés volt. Mondat és szövegkiegészítések. Ezt a gyerekek papíralapon kapták meg, projektor segítségével történt az ellenőrzés.
A következő feladat a vázlatkészítés volt. A tesztfeladatokat csoportmunkában oldották meg. Ezt a gyerekek papíralapon kapták meg, projektor segítségével történt az ellenőrzés.
A következő feladat és óra alkalmával megkapták a mesét képekben és a mese rövidített változatát. Itt a képekhez kellett a megfelelő mondatot odailleszteni vágással, ragasztással. Ennek a feladatnak az ellenőrzése projektor segítségével történt, miután a csoportok elkészültek a feladattal. Ebben az esetben is lehetőség volt egymás munkájának a véleményezésére, javaslattételre. De nem utolsó sorban az önálló tanulás fejlesztése is jelen volt. Végül a szöveggel ellátott, kiszínezett rajzokból képregényszerűen rekonstruáltuk a mesét.
Ez a feladat az olvasást, szövegértést fejlesztette, de a gyengébben olvasóknak is sikerélményt jelentett. Egymásnak olvasni és képeket figyelni, értelmezni a szöveget együtt sokkal hatékonyabb. Ennél a feladatnál fontosnak tartottuk a csoportok összetételét. Ezen a napon a képességek szerint vegyesen összeállított csoportokban történt a munka, hogy a jobb képességű, ügyesebb gyerekek segíthessék gyengébben olvasó társaikat.
A mesét önállóan is illusztrálták saját fantáziaviláguk mozgósításával. A mese képi megjelenítése során a gyerekek páros munkában dolgoztak. A csoportok az általuk ábrázolt mesei epizódot szabadon választhatták meg. Ebből a produktumból állt össze egy másik képregény.
Majd egy óriás puzzle elkészítését oldották meg. A papírlapot felosztottuk a mesejelenetekre, majd csoportmunkában mindenki a saját jelenetét rajzolta meg.
Ezt követte a bábok elkészítése: síkbábokat készítettek, amiket hurkapálcikára ragasztottunk. Majd szereplőválogatással döntöttük el, kik legyenek a bábfilm szereplői. A bábfilm felvételéhez okostelefont használtunk, a lejátszáshoz, bemutatáshoz a telefonra bluetooth-szal kapcsolható hangfalat.
A projektbe bevont tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Informatika Vizuális kultúra Technika és életvitel Környezetismeret
Értékelés: Használtuk a kinyomtatott ellenőrző listákat – a gyerekek csoportmunkában dolgoztak, megismertették egymással véleményüket, majd megvitattuk az elhangzottakat. Értékelőlap: önértékelés – a tervezetből kinyomtatott sémát a gyerekek életkori sajátosságai miatt nem használtuk, ehelyett szóban mondták el, ki milyennek értékelte saját részvételét, teljesítményét a projektmunka során. Így lehetőség volt az azonnali visszajelzésre, hiszen ebben az életkorban a gyermekek önértékelése ezt kívánja.Célzott kérdésfeltevéssel segítettük a helyes önértékelési folyamat elindulását, ahol ezt szükségesnek láttuk.
A projekt eredményei Az égig érő paszuly megformálása krepp papírból és kartonból, annak elhelyezése a tanterem hátsó falára. A későbbiekben ezt használtuk a bábelőadás díszleteként is. A mese jeleneteinek rajzai, majd ezek elhelyezése a kialakítandó „projekt-falunkon”. A mese vázlata, gondolattérkép. Síkbábok papírból. Fényképek a munkafolyamatokról, melyeket okostelefonnal készítettünk. Bábelőadás. Videó felvétel. A munka zárásaként vendégeket hívtunk, hogy eredményeinkkel elbüszkélkedhessünk. Az iskola vezetősége látogatott el hozzánk, akiktől elismerő szavaik mellett bíztatást kaptunk a további munkához. Mivel a digitális témahét az idei tanévben kísérleti jellegű volt, a szülőket szándékosan nem vontuk be. Elhatároztuk azonban, hogy a kész produktumokról készített PPT-t és a bábelőadásról készült videó felvételt az anyák napi műsoron bemutatjuk. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a szülők megfelelő adathordozón mindezt megkaphassák.
