Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt
TERMELÉSÉLETTAN
Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A madarak emésztésének jellegzetességei
Tartalmi összefoglalás • A fejezet bemutatja a madárfajok, kiemelten a házityúk emésztőcsatornájának anatómiai jellegzetességeit • Tárgyalja a szájüregben, a begyben, a középés a vastagbélben lezajló emésztési folyamatokat
• Bemutatja a madár emésztőcsövében szekretálodó főbb enzimeket és azok szekréciójának szabályozását
A madár szájgarat üregének boltozata és feneke
A madár gyomra
A madár emésztőcsöve
A madár epésbele és a hozzá kapcsolodó vezetékek
Az emésztőcső egyes részeinek megoszlása különböző madárfajokban Fajok
Testt. (kg)
Mirigyes és zúzógyomor
Vékonybél
Vakbél
Hossz (mm)
Össz %-ban
Hossz (mm)
Össz %-ban
Hossz (mm)
Végbél Hossz (mm)
Összes
Össz Hossz %-ban (mm)
Arány hossz/ súly
Leghorn
1,2
86
6,3
1082
78,9
127
68
5,0
1372
1,14
Broiler
3,0
101
4,7
1796
82,7
188
134
6,2
2172
0,72
Pulyka
3,0
110
5,1
1853
85,7
278
75
3,5
2161
0,72
Japán fürj
n.a.
38
5,8
510
78,1
100
30
4,6
653
-
Kacsa
2,2
130
4,9
2110
79,9
140
90
3,4
2640
1,20
Emu
53,0
260
4,0
5200
79,4
120
300
4,6
6550
0,12
Nandu
25,0
-
1400
-
480
400
-
-
-
Strucc
122,0
-
6400
-
940
8000
-
-
-
n.a. = nincs adat
Sturskie (1994)
Az indikátorral jelzett emésztőcső-tartalom átlagos tartózkodási ideje (perc) az emésztőrendszer különböző szakaszaiban hús-, és tojóhibridekben Az emésztőrendszer különböző szakaszai
Broilera
Leghorn
Broilerb
Begy
31
48
41
Proventriculus+zúza
39
71
33
Epésbél
10
7
5
Éhbél Csípőbél Vakbél Végbél
84 97 119 56
85 84 112 51
71 90 26
a Shires
és mtsai, (1987) az adatok 1800 g-os madarakra vannak arányosítva b Van Der Klis és mtsai (1990) nyomán
Az emésztőenzimek aktivitása Az enzimhatás helye Száj
pH
Enzim (vagy szekréció)
7,0-7,5 Nyál
Amiláz Begy
4,5
Mucus
Zúza és proventriculus
2,5
HCl Pepszin
Lipáz
Szubsztrát
Termék
Bevonja és puhítja a takarmányt
Keményítő
Dextrin
Dextrin
Glükóz
Bevonja és puhítja a takarmányt Alacsony emésztési pH, a fehérjehasítás megkezdése Fehérje
Polipeptidek
Triglicerid
Zsírsavak, monogliceridek
Az emésztőenzimek aktivitása Az enzimhatás helye
Epésbél
pH
6,0-6,8
Enzim (vagy szekréció)
Szubsztrát
Termék
Amiláz (amilopsin)
Keményítő, Dextrin
Maltóz, Glükóz
Tripszin, kimotripszin és elasztáz
Fehérjék, peptidek
Peptidek, aminosavak
Karboxipeptid áz, kollagenáz
Peptidek, Kollagének
Aminosavak, Peptidek
Epe
Zsírok emulgeálása
Lipáz
Zsír
Zsírsavak, minogliceridek, digliceridek
Koleszterinészteráz
Koleszterinészter
Zsírsavak, koleszerin
Az emésztőenzimek aktivitása Az enzimhatás helye
Jejunum
Ceca
pH
Enzim (vagy szekréció)
Szubsztrát
Termék
Maltáz, izomaltáz
Maltóz, izomaltóz
Glükóz
Szukráz
Szukróz
Glükóz, fruktóz
Laktáz
Glükóz, Galaktóz
Peptidáz
Peptidek
Dipeptidek, aminosavak
Polinukleotidáz
Nukleinsavak
Mononukleinsa vak
5,8-6,8 Laktáz
Mikrobiális 5,7-5,9 aktivitás
Cellulóz, poliszacharid, Keményítők, cukrok
Illózsírsavak, K-vitamin, Bvitaminok
Begytartalom tömege (g)
80
10
Laktobacillus
9
70
8
60
7
50
Tejsav
6
40
5
30
4 3
20
Begytartalom
2
10
1
0
0 0
3
6
9
12
Az etetéstől eltelt idő (óra)
15
A tejsav koncentrációja (mg/g nrdves ag.) A Laktobacillusok számának log-a (nedves ag.)
Az eltelt idő hatása a begytartalom súlyára a laktobacillusok számára és a tejsav-koncentrációjára
Alap sav-szekréció különböző fajok gyomrában Long nyomán (1967) Fajok
Testtömeg (kg)
Savtermelés Pepszin (mEq/kg/óra) termelés (PU/kg/óra)
Ember
70
0,03
862
Kutya
15
0-0,004
0-62
Patkány Majom
0,35 2,5
0,25 0,12
2230 730
Baromfi
1,75
0,78
2430
Koncentráció mEg/L
Átlagos savtermelés, és koncentráció kontroll és hisztaminstimulált csirkék gyomrából vett mintákban (Long nyomán 1967) 140
Sav Hisztamin
100
Kontroll
Mintavételi idő (perc)
60
Termelés mEq/15 perc
1,6
0
15
30
45
0,8
Hisztamin
Kontroll 0
0
15
30
45
Mintavételi idő (perc)
Átlagos pepszintermelés, és koncentráció kontroll és hisztamin-stimulált csirkék gyomrából vett mintákban (Long nyomán 1967)
P. egység × 10 4/ml
600
Pepszin
300
Hisztamin
Kontroll Mintavételi idő (perc)
P. egység × 10 4/ml/15 perc
0 2000
0
15
30
45
Hisztamin
Kontroll
1000
0
0
15
30
45
Mintavételi idő (perc)
A hasnyál enzimei Enzimek
Az összes %-ban
Tripszinogén
10
Kimotripszinogén (A,B és C)
20
Tripszin inhibitor
11,3
Amiláz
28,9
Prokarboxiláz (A és B)
29,8
Pubols nyomán (1991)
Hisztamin hatása a proventriculus szekretoros tevékenységére 7 hónapos altatott baromfiban Bell and Freeman (1971)
HISZTAMIN
120
Sav (mEqu/L)
100 80
Összes sav Szabad sav
60 40 20 0 0
10
20
30
40
10
20
30
Mintavételi idő (perc)
40
50
60
A hasnyálmirigy szekretoros tevékenysége és a koplalás hatása baromfira, kutyára, patkányra, és juhra Kokue és Hayama (1972) nyomán Fajok
Baromfi
Kutya Patkány Juh
Éhezés ideje (óra)
A hasnyál mennyisége (ml/kg/óra)
24 48
0,70 0,68
72
0,65
24 48 24 24 48
0,1-0,3 elhanyagolható 0,6-0,7 0,13 0,03
Ellenőrző kérdések • Hogyan kompenzálják a madarak a fogak hiányát emésztésük során? • Az emésztőcsöben szekretált enzimek aktivitását milyen szabályzórendszerek befolyásolják? • Miért intenzív a madarak emésztése, annak ellenére, hogy emésztőcsövük egyszerű és rövid?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET ! Következő előadás címe: A szénhidrátok felszívódása az emésztőcsőből és közti anyagcseréjük termelő állatokban • Előadás anyagát készítették:
Dr. Husvéth Ferenc
