Helyi tanterv KÖRNYEZETISMERET 1-4. ÉVFOLYAM. Célok és feladatok a tantárgy tanítása kapcsán

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam

2016.

Helyi tanterv

KÖRNYEZETISMERET 1-4. ÉVFOLYAM Célok és feladatok a tantárgy tanítása kapcsán  Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon.  A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét.  Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze.  Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is – egyszerű modellek segítségével, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módon – értelmezze. Ezek továbbfejtése a felsőbb évfolyamok munkája.  A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél.  Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg.  A környezetismeret (annak ellenére, hogy törekszik az élőlények megnevezésére, az érzékszervi tapasztalatok megfogalmazására, a természeti és épített környezet elemeinek mind pontosabb megjelölésére) nem leíró tantárgy: a gyermek által megfigyelt jelenségekhez kötve, az azok kapcsán felmerülő kérdésekre keres válaszokat.  A problémákból kiindulva egyúttal a természettudományos megfigyelés, valamint a tudományos gondolkodásmód: kérdésfelvetés, bizonyítás és érvelés megalapozása is célja. Mindezek következetes alkalmazása, az aktív tanulás formáival támogatva, a természettudományos műveltség kialakításának első lépcsőfokát jelenti.  A gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan a megismerés folyamatában a pedagógus egyszerre irányít és példát ad.  Felelőssége abban is kiemelkedő, hogy a válaszkeresésben maga is nyitott a jelenségek rendszerszintű értelmezése, a saját tapasztalás, az újszerű megoldások keresése, illetve a napi élet problémái iránt.  A problémák iránti érzékenység a természettudományos műveltség megszerzésének egyik alapja.

Helyi tanterv Környezetismeret 2013-as változat + Környezetkultúra kiegészítés

oldal 1

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. 2016. évfolyam  A tudás folyamatos (a felső tagozatban, majd a középiskolában szaktárgyakhoz kötött) bővítéséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógus a tanulók motivációját, érdeklődését és a környezettel, a természettel, a testük működésével kapcsolatos attitűdjeit is formálja a közös tanulás során. A kerettanterv ezt a tanulók érzelmi viszonyulását is befolyásoló témaválasztással és problémafelvetéssel támogatja.  Mindezek azonban csak akkor válnak élővé, ha a tananyag-feldolgozás folyamatában a tanulók számára adott pillanatban is releváns problémákat vetünk fel.  Ez akkor érhető el, ha a helyi tanterv a helyi környezet adottságaira, az aktuális történésekre, a tanulók által valóban megtapasztalható problémákra épít. Ily módon a környezetismeret rávezet a természet szépségének és az épített, technikai környezet értékeinek szeretetére és tiszteletére.  A tanulás során a tanító abban segítheti növendékeit, hogy a gyermeknek a közösen értelmezett jelenségekhez tartozó naiv magyarázatait megerősíti, pontosítja vagy – új modellek felépítésével – korrigálja.  A tanórákon alkalmazott változatos módszerek, az ezekhez kötődő értékelési formák, különösen a folyamatközpontú, segítő értékelés és a tanulók önreflexiójának fejlesztése nemcsak a tantárgyi tartalom elsajátítását és a fejlesztési követelmények megvalósítását segítik, de hozzájárulnak a gyermekek egyéni tanulási stílusának kialakulásához, önismeretük fejlődéséhez is.  A fejlesztő munka célja, hogy a gyermek megtalálja azt a számára legalkalmasabb módot, ahogyan a környezetével megismerkedhet, tudását bővítheti, megerősítést nyerve abban, hogy képes saját testének rejtélyeit feltárni és a környezetében érzékelt folyamatokat értelmezni: vagyis elindult azon az úton, hogy eligazodjon a világban.  A környezetismeret sikeres tanulása nemcsak a természettudományos tárgyak szeretetét alapozhatja meg.  A környezetét tudatosan figyelő (és azt érzékenyen alakító), az életet tisztelő, a saját szervezetének jelzéseire figyelő, egészségét óvó és a tudományos-technikai újdonságokra fogékony, ugyanakkor kritikus felnőtt magatartása is formálódik ebben az életszakaszban.

A környezetismeret tantárgy javasolt óraszáma, óraterve

Évfolyam

Kerettantervi órakeret

Helyi tervezésű órakeret

Heti

JAVASLAT

órakeret

2016/2017

1.

32

22

1,5

54

2.

32

22

1,5

54

3.

32

40

2

72


oldal 2

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam 4. 32 40 2 72

2016.

1.évfolyam Tematikai egység

Kerettantervi óraszám

JAVASLAT 2016/2017

1.Az iskola 2.Az iskolás gyerek

8 8

8 10

3.Mi van a teremben?

8

5

4.Anyagok körülöttünk 5.Hóban szélben, napsütésben

5 8

8

6.Mi kerül az asztalra?

4

7.Élőlények közösségei

10

Környezetvédelmi akciók, tanulmányi séták Összefoglalás, ismétlés

(3)

Évfolyam összesen:

4

4

36

54


Kerettanter vi óraszám

1.Az iskolás gyerek

JAVASLAT 2016/2017

1

2.Tájékozódás az iskolában és környékén

8

9

3.Anyagok körülöttünk

8

8

4.Hóban, szélben, napsütésben

3

5.Mi kerül az asztalra?

8

7

6.Élőlények közösségei

8

11

Környezetvédelmi akciók, tanulmányi séták

5


oldal 3


Összefoglalás, ismétlés

Évfolyam összesen:

2016.

10 54

32



JAVASLAT 2016/2017

1. Tájékozódás a tágabb térben

3

12

2. Megtart, ha megtartod 3. Az a szép, akinek a szeme kék?

7 5

8 4

4. Merre megy a hajó?

6

7

5. Egészség és betegség

7

12

6. Kertben, mezőn

4

13

Környezetvédelmi akciók, tanulmányi séták Összefoglalás, ismétlés Évfolyam összesen:

6 10 32

72


JAVASLAT 2016/2017

1.Mennyi időnk van? 2.Tájékozódás a tágabb térben

7

10

4

15

3.Miért érdemes takarékoskodni?

6

9

4.Önismeret és viselkedés

7

8

5.Vágtat, mint a paripa

6

10

6.Kertben, mezőn

3

13


Környezetvédelmi akciók, tanulmányi séták Összefoglalás, ismétlés Évfolyam összesen:

(5)

33

(6) 7 72


oldal 4


2016.

Célok és feladatok az 1–2. évfolyamon  A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket.  A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással.  Ebben az életszakaszban a kisgyermek már számos jelenséget érzékelt szűkebb-tágabb környezetében.  A rendszeres megfigyelés, a módszeresség, a kérdések felvetésének (a miértek megfogalmazásának) és a válaszkeresésnek, a magyarázatok indoklásának az igényét itt alakítjuk ki.  Itt figyelünk fel az ok-okozati kapcsolatokra, a rendszer-részrendszer viszonyra, az állandóság és változás létére, a természetben megtalálható ritmusokra.  Ezeknek aprólékos magyarázatára még nem vállalkozhat a tantárgy, de a probléma elhelyezése, a megfigyeléseken és tényeken alapuló megokolás itt válik a vizsgálódás részévé.  A természeti jelenségek fürkészése, a környezet iránti pozitív attitűd megtartása vagy kialakítása, a természet és az élőlények szépségének (önmagáért való értékének) felfedezése ahhoz teremt kedvet, hogy a gyermek az ezekkel kapcsolatos tudását fejlessze.  Az élő természet vizsgálata (egyes részletek puszta észrevétele is) számos olyan készséget igényel, melyeket csak közvetlen tapasztalásokon keresztül lehet fejleszteni, ezért a tanulói vizsgálódásra, a természettel való közvetlen kapcsolatra fordított idő bőven megtérül abban, hogy tanítványaink nemcsak felmondják, de értik is (sőt átérzik) a tanultakat.  A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata éppen ilyen fontos: a helyükre kerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, mint tudásának gyarapodását.  A foglalkozások, a környezeti elemek, a ház körüli teendők, vagy éppen a közlekedés vagy településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot adnak a kisgyermeknek, amelyek – ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítja életében – világképének stabilitását szolgálják.  Az iskolába lépés a kisgyermek életében számos változással jár. Különösen az első hónapokban jelent nehézséget az új környezet, az új feladatok teljesítése és az iskolai elvárásoknak való megfelelés.


oldal 5

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. 2016. évfolyam  A környezetismeret – a többi tantárgyhoz szorosan kapcsolódva – segíthet, hogy a gyermek a környezetében tapasztalt változásokat elhelyezze, új környezetét elfogadja, és abban biztonságot leljen.  Az iskolával és környezetével kapcsolatban a gyermek által hozott, illetve a helyi közösségekben élő narratívák beépítése a helyi tantervbe emiatt is kívánatos.  A környezet jelenségeire való rácsodálkozás adja a közös munka alapját.  A saját tapasztalatokkal és magyarázatokkal való szembesülés, ezek más tapasztalatokkal és indokokkal való szembesítése teremti meg a gyermekben az igényt az ok-okozati összefüggések megtalálására, az érvelésre, indoklásra, a tények felismerésére.  A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is.  Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretek formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát.

1. évfolyam

Tematikai egység Előzetes tájékozottság A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

AZ ISKOLA Látogatás az iskolában

Órakeret: 8 óra

A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése. A jelekből álló információkhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Környezetérzékenység alapozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan tájékozódunk az iskola épületében és környékén? Kikkel találkozunk az iskolában? Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Az iskolai élet rendje.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Személyes érzelmi biztonság kialakítása az iskolában. A kortársak és a felnőttek megfelelő köszöntésének, a megszólítás nyelvi formáinak illemtudó használata. Tájékozódás az iskola épületében. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése.

Vizuális kultúra: színek, formák.

Matematika: nagyságrendek, távolságok


oldal 6

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam Hogyan öltözködünk az iskolában? Mi van az iskolában? Élő, vagy élettelen? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra?

Ismeretek: Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok. A helyiségek funkciójának megismerése. A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Az időjárást jelző piktogramok. Életjelenségek. Az élőlények tulajdonságai. A szobanövények és a házi kedvencek gondozása.

Törekvés az iskola helyiségeinek környezetbarát használatára. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok, megnevezése. Jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Az élőlényekre jellemző tulajdonságok bizonyítása növény, állat, ember esetében. Élő és élettelen összehasonlítása. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése és használatuk. A házi kedvencek, a házban és ház körül élő állatok megnevezése, egyegy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megismerése. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése.

2016.

megnevezése, becslése, mérése.

Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés.

Kulcsfogalmak/ Növény, állat, élő, élettelen. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

AZ ISKOLÁS GYEREK

Órakeret:10óra

Az állandóság és változás szempontjából a napi, és éves ritmus felismerése, mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés, és a tapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között? Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor, és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan, és mennyit együnk?

Napi- és hetirend tervezése, a megvalósítás értékelése. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. A helyes táplálkozási szokások tudatosítása, alkalmazása a mindennapi gyakorlatban. Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szülő, illetve más felnőttek testméreteinek mérése. Az adatok összehasonlítása,

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban.

Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése, használata;


oldal 7

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek között?

Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Védelmük fontossága és módjai.

relációk megfogalmazása.

2016.

folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése.

Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében.. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és légzésszámra. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése, gyakorlása, alkalmazása.

Kulcsfogalmak/ Idő, ritmus, érzékszerv, testrész. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

MI VAN A TEREMBEN? Az osztályterem bútorzata, és tárgyainak megnevezése.

Órakeret:5 óra

Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata, illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok, és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése. Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok gyakorlati alkalmazások, ismeretek Technika, életvitel és Problémák, jelenségek, A tanteremben található tárgyak gyakorlat: az anyagok gyakorlati alkalmazások: Milyen tárgyak vesznek körül csoportosítása különböző megmunkálhatósága. bennünket? szempontok szerint (érzékszervi Hogyan függenek össze a tárgyak tapasztalatok, anyag, méret, anyagi tulajdonságai a felhasználás). felhasználásuk módjával? Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a Ismeretek: Tárgyak ( anyagok) tulajdonságai környezet tárgyaiban. (átlátszóság, keménység, Kapcsolat keresése az anyag rugalmasság, érdesség, simaság, tulajdonságai és felhasználása forma, szín). között egyszerű példák alapján. Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Kulcsfogalmak/ Anyagi tulajdonság, felhasználás. fogalmak Helyi tanterv Környezetismeret 2013-as változat + Környezetkultúra kiegészítés

oldal 8



ANYAGOK KÖRÜLÖTTÜNK Anyagok megismert tulajdonságai.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot - változások értelmezése. Ok-okozati összefüggések feltárása a napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Önthető-e a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők?

Ismeretek: Halmazállapotok. a légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat. Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú.

2016.

Órakeret: 5 óra



Különböző - a környezetünkben leggyakrabban megtalálható -anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint.

Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, találós kérdések, szólások, közmondások a gőzzel, vízzel, jéggel kapcsolatosan.

Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak érzékszervi vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazása szóban. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Példák keresése a víz halmazállapotváltozásaira a háztartásban és a természetben.

Vizuális kultúra: önkifejezés: táj ábrázolása, életképek.

Matematika: becslés, mérés, mértékegységek.

Kulcsfogalmak/ Halmazállapot fogalmak


HÓBAN, SZÉLBEN, NAPSÜTÉSBEN Órakeret: 8 óra Melegítés, hűtés. Az időjárás- előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése. A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértése. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is.


oldal 9

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg az öltözködésünket az időjárás? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban? Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző időjárási körülmények között? Ismeretek: Évszakok, és jellemző időjárásuk. Az időjárás elemei. A Celsius skála, hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban. A folyadékfogyasztás szerepe. Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására. Az élőlények, energiaszükséglete és életmódja közötti kapcsolat.


Időjárási napló készítése . Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyelése,konkrét példák gyűjtése. a víz halmazállapotai és a csapadékformák összekapcsolása. Évszakokhoz kötődő étrendek összeállítása. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködési tanácsok megfogalmazása előzetes időjárás - előrejelzés alapján. Napi és éves ritmus megfigyelése a növény - és állatvilágban, a tapasztalatok rögzítése rajzzal, vagy írásban.

2016.


Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás. Vizuális kultúra: évszakok kifejezése rajzban.

Kulcsfogalmak/ Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. fogalmak


MI KERÜL AZ ASZTALRA? Napszakok, táplálkozás.

Órakeret:4 óra


Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer higiénia jelentőségének felismerése. Megfelelő szemlélet, egészségtudatos magatartás alapozása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van. Az egészség értékének tudatosítása.


oldal 10

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


2016.


A rendszeres, nyugodt táplálkozás Problémák, jelenségek, gyakorlati szerepének felismerése. alkalmazások: Miért leszünk éhesek? Élelmiszerfajták csoportosítása Miért fontos a rendszeres étkezés? energiatartalmuk (magas, alacsony), Milyen élelmiszerekből mennyit illetve tápanyagtartalmuk alapján. fogyasszunk? A helyes és helytelen étrend, az Technika, életvitel Milyen élelmiszereket csomagoljunk egészséges és egészségtelen ételek, és gyakorlat: a egy egész napos kirándulásra? italok felismerése, csoportosítása. főzés, illetve Mit tegyünk a maradék étellel? ételkészítés; az A táplálkozás, az életmód és az élelmiszerek, Ismeretek: Az éhség, mint a szervezet jelzése: ideális testsúly elérése/megtartása ételek tárolása; energiára, tápanyagra van szükségünk. közötti kapcsolat felismerése. egészséges A leggyakoribb élelmiszerek Az étkezéssel kapcsolatos szokások táplálkozás, energiatartalma (alacsony, magas), a gyűjtése, elemzése, vélemények étrend. tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, megfogalmazása. szénhidrát). Az étkezéssel kapcsolatos szokások Táplálékpiramis. (például nyugodt környezet, levesek, Az ideális testsúly jelentősége: az folyadékfogyasztás) felismerése. Ének-zene: az elhízás, az alultápláltság A helyes étkezési szokások étkezéssel következményei. Példa a megismerése, betartása, gyakorlása. kapcsolatos dalok. hiánybetegségekre: skorbut. A gyorsétkezés előnyeinek és Szent-Györgyi Albert úttörő szerepe a C hátrányainak összegyűjtése, –vitamin előállításában. Az étkezések mérlegelése. rendszeressége, időpontjai, a helyes Egy hagyományos helyi étel táplálkozás. Az étkezés körülményei: elkészítésén keresztül a főzési tiszta környezet, terített asztal, folyamat lépéseinek értelmezése. evőeszközök használata, alapos rágás, Az ételek tárolásával kapcsolatos Vizuális kultúra: megfelelő testhelyzet, nyugalom. alapvető szabályok megismerése és gyümölcsök, Elegendő folyadék fogyasztása. A betartása. ételek ábrázolása. tiszta, jó ivóvíz fogyasztásának Ételek csoportosítása eltarthatóságuk jelentősége..Alapvető konyhai szerint. műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, Javaslat készítése : milyen ennivalót fagyasztás, szárítás, forralás. A konyhai vigyünk magunkkal hosszabb utazás, higiénés szabályok. vagy kirándulás alkalmával télen, A maradék étellel kapcsolatos higiénés nyáron. szabályok. Az ételmérgezés okai és Az ételmérgezés tüneteinek következményei. felismerése, veszélyeinek megértése. Kulcsfogalmak/ Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály. fogalmak


ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI Növény, állat.

Órakeret: 10 óra


A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. Az élőlények óvásának felismerése.


oldal 11

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a hasonlóság és a különbség a mesebeli állatok, és a valóságos állatok tulajdonságai között? Tarthatnánk - e oroszlánt hobbiállatként? Miért van szükség állatkertekre?


2016.


Egy, az iskola környezetében található jellegzetes életközösség Magyar nyelv és irodalom: megfigyelése, jellemzése. versek, mesék, mondókák Természetes életközösség növényekről, állatokról. megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. Ének-zene: állatokkal Mesterséges és természetes kapcsolatos dalok, életközösség összehasonlítása zeneművek. Ismeretek: Életközösség: mesterséges és (sokféleség, változatosság, természetes életközösség. mintázatok alapján). Az egyes állat és növényfajok Az életközösségek Vizuális kultúra: állat és igényei. összetettségének felismerése. növény ábrázolások, Élőhely. Annak magyarázata, miért nehéz életképek. Veszélyeztetett fajok. az állatok megfelelő állatkerti Az állatkertek legfontosabb tartása. Az állat-és növénykertek feladata (az állatok környezetmegőrző jelentőségének megismertetése, kutatás, felismerése. megőrzés). Az élővilág sokféleségének tisztelete. Kulcsfogalmak/ Életfeltétel, környezeti igény, sokféleség, életközösség. fogalmak

A fejlesztés várt eredménye az 1. évfolyam végén  Alapvető tájékozódás az iskolában  Az évszakos és napszakos változások felismerése  A fő testrészek megnevezése.  Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete  Az időjárás elemeinek ismerete,  Használati tárgyak és a közvetlen környezetben gyakran előforduló anyagok felismerése, megnevezése,  Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása  Aktív részvétel a „Tiszta, rendes tanterem” akcióban

2. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás

AZ ISKOLÁS GYEREK

Órakeret:1óra


oldal 12

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

2016.

Az állandóság és változás szempontjából a napi, és éves ritmus felismerése, mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés, és a tapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között? Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor, és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan, és mennyit együnk? Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek között?

Napi- és hetirend tervezése, a megvalósítás értékelése. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. A helyes táplálkozási szokások tudatosítása, alkalmazása a mindennapi gyakorlatban. Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szülő, illetve más felnőttek testméreteinek mérése. Az adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása.

Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Védelmük fontossága és módjai.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban.

Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése.

Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében.. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és légzésszámra. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése, gyakorlása, alkalmazása.

Kulcsfogalmak/ Idő, ritmus, érzékszerv, testrész. fogalmak


Órakeret: TÁJÉKOZÓDÁS AZ ISKOLÁBAN, ÉS KÖRNYÉKÉN 9 óra Természetes hosszmértékek és léptékek. A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolában dolgozó felnőttek iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása.


oldal 13

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Hogyan jutunk el az iskolába? Mitől működik az épület? Hogyan őrizhetjük meg az épületek és berendezéseik idő előtti állagromlását? Ismeretek: Hosszmértékek. A földfelszín formakincsének elemei. (hegy, völgy, domb, síkság, folyó, tó). A helyi közlekedés. Alaprajz, vázlatrajz. Fűtőberendezések, világítás, szellőztetés, étkező -, raktár - és kiszolgálóhelyiségek az iskolában. A fűtés lehetséges módjai Energiaforrások a háztartásban. A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai. A közlekedés és az energiatakarékosság. Az épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az iskolában és otthon.


Becslés, mérés. Természetes mértékek ( lépés, arasz) használata. Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlatrajz az iskoláról. Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között. Egy-egy konkrét példa összehasonlítása. Becslés és mérés alkalmazása. Az iskola helye a településen, és a település térképén. A környék földfelszíni formakincseinek megnevezése. Az energiatakarékosság lehetséges módjainak keresése az iskolán belül. Alaprajz készítése a lakásról, szobáról. Az iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség felismerése). Előnyök és hátrányok mérlegelése: érdemes - e az iskolába gépkocsival jönni. Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének felismerése. Kapcsolat felismerése a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága között.

2016.


Matematika: halmazok, rész egész viszony, becslés.

Vizuális kultúra: tájképek.

Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság.

Kulcsfogalmak/ Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség. fogalmak


ANYAGOK KÖRÜLÖTTÜNK Anyagok megismert tulajdonságai.


Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot - változások értelmezése. Tömeg és űrmértékek használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati összefüggések feltárása a napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között. Kapcsolat keresése az égés feltételei, és a tűzoltás szabályai között.



Órakeret: 8 óra



oldal 14

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Önthető-e a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők? Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet? Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a víz a sziklát? Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: Halmazállapotok. a légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat. Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú. Környezetünk legkeményebb anyagi a kristályok.: ilyenek a drágakövek, a gyémánt. Térfogat-és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter, dekagramm, kilogramm). A víz halmazállapot –változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás), és kapcsolatuk a hőmérséklet változásával. Oldat. Vízben való oldhatóság. A melegítés és hűtés a mindennapokban. Az égés folyamata (égési feltételek, éghető és éghetetlen anyagok, égéstermékek). Éghető anyagok a környezetünkben. A gyufa használata. Irinyi János, mint a gyufa feltalálója. Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei.

Különböző - a környezetünkben leggyakrabban megtalálható -anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint. Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak érzékszervi vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazása szóban. A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása: például: kvarc –az üveget karcolja, kalcit –az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok). Annak magyarázata, miért célszerűbb a folyadékok térfogatát, és a szilárd anyagok tömegét megadni. Tömeg -és űrmértékek leolvasása (élelmiszeripari termékekről illetve mérőeszközökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, valamint a dekagramm/kilogramm között. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Tömeg és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapotváltozásaira a háztartásban és a természetben.

2016.

Magyar nyelv és irodalom:versek, mesék, találós kérdések, szólások, közmondások a gőzzel, vízzel, jéggel kapcsolatosan. Vizuális kultúra: önkifejezés: táj ábrázolása, életképek.

Matematika: becslés, mérés, mértékegységek.

Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése a vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása. Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése. A környezetben található tárgyak, anyagok csoportosítása éghetőségük szerint. Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása. Kapcsolat keresése az égés feltételei, és a tűzoltás módja között. Felkészülés vészhelyzetre. A pontos, felelősségteljes munkavégzés fontosságának felismerése a tűzoltók munkája során.

Kulcsfogalmak/ Halmazállapot, halmazállapot-változás térfogatmérés, tömegmérés, oldódás, égés, tűzvédelem, tűzoltás. fogalmak

Tematikai egység

HÓBAN, SZÉLBEN, NAPSÜTÉSBEN

Órakeret:3 óra


oldal 15

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam Előzetes tudás


2016.

Melegítés, hűtés. Az időjárás- előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése. A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértése. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg az öltözködésünket az időjárás? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban? Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző időjárási körülmények között? Ismeretek: Évszakok, és jellemző időjárásuk. Az időjárás elemei. A Celsius skála, hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban. A folyadékfogyasztás szerepe. Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására. Az élőlények, energiaszükséglete és életmódja közötti kapcsolat.


Időjárási napló készítése. Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyelése, konkrét példák gyűjtése. a víz halmazállapotai és a csapadékformák összekapcsolása. Évszakokhoz kötődő étrendek összeállítása. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködési tanácsok megfogalmazása előzetes időjárás - előrejelzés alapján. Napi és éves ritmus megfigyelése a növény - és állatvilágban, a tapasztalatok rögzítése rajzzal, vagy írásban.


Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás. Vizuális kultúra: évszakok kifejezése rajzban.

Kulcsfogalmak/ Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. fogalmak


MI KERÜL AZ ASZTALRA? Napszakok, táplálkozás.

Órakeret: 7 óra


oldal 16


2016.

Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer higiénia jelentőségének felismerése. Megfelelő szemlélet, egészségtudatos magatartás alapozása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van. Az egészség értékének tudatosítása.




A rendszeres, nyugodt táplálkozás Problémák, jelenségek, gyakorlati szerepének felismerése. alkalmazások: Miért leszünk éhesek? Élelmiszerfajták csoportosítása Miért fontos a rendszeres étkezés? energiatartalmuk (magas, alacsony), Milyen élelmiszerekből mennyit illetve tápanyagtartalmuk alapján. fogyasszunk? A helyes és helytelen étrend, az Technika, életvitel Milyen élelmiszereket csomagoljunk egészséges és egészségtelen ételek, és gyakorlat: a egy egész napos kirándulásra? italok felismerése, csoportosítása. főzés, illetve Mit tegyünk a maradék étellel? ételkészítés; az A táplálkozás, az életmód és az élelmiszerek, Ismeretek: Az éhség, mint a szervezet jelzése: ideális testsúly elérése/megtartása ételek tárolása; energiára, tápanyagra van szükségünk. közötti kapcsolat felismerése. egészséges A leggyakoribb élelmiszerek Az étkezéssel kapcsolatos szokások táplálkozás, energiatartalma (alacsony, magas), a gyűjtése, elemzése, vélemények étrend. tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, megfogalmazása. szénhidrát). Az étkezéssel kapcsolatos szokások Táplálékpiramis. (például nyugodt környezet, levesek, Az ideális testsúly jelentősége: az folyadékfogyasztás) felismerése. Ének-zene: az elhízás, az alultápláltság A helyes étkezési szokások étkezéssel következményei. Példa a megismerése, betartása, gyakorlása. kapcsolatos dalok. hiánybetegségekre: skorbut. A gyorsétkezés előnyeinek és Szent-Györgyi Albert úttörő szerepe a C hátrányainak összegyűjtése, –vitamin előállításában. Az étkezések mérlegelése. rendszeressége, időpontjai, a helyes Egy hagyományos helyi étel táplálkozás. Az étkezés körülményei: elkészítésén keresztül a főzési tiszta környezet, terített asztal, folyamat lépéseinek értelmezése. evőeszközök használata, alapos rágás, Az ételek tárolásával kapcsolatos Vizuális kultúra: megfelelő testhelyzet, nyugalom. alapvető szabályok megismerése és gyümölcsök, Elegendő folyadék fogyasztása. A betartása. ételek ábrázolása. tiszta, jó ivóvíz fogyasztásának Ételek csoportosítása eltarthatóságuk jelentősége..Alapvető konyhai szerint. műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, Javaslat készítése : milyen ennivalót fagyasztás, szárítás, forralás. A konyhai vigyünk magunkkal hosszabb utazás, higiénés szabályok. vagy kirándulás alkalmával télen, A maradék étellel kapcsolatos higiénés nyáron. szabályok. Az ételmérgezés okai és Az ételmérgezés tüneteinek következményei. felismerése, veszélyeinek megértése. Kulcsfogalmak/ Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály. fogalmak Órakeret:11 óra Tematikai egység Előzetes tudás

ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI Növény, állat.


oldal 17


2016.

A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatának megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Élhetne-e róka a kertben? Mi a különbség a vadon élő és az ember által gondozott állatok életmódja között? Ismeretek: Életjelenségek, életfeltételek. Egy választott élőlény leírása testfelépítés, életmód, környezetének kölcsönhatása alapján. Táplálkozási kölcsönhatások: ragadozás, növényevés.


Összefüggések megértetése az életjelenségek és életfeltételek között. Az életközösség növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatok felismerése. Egymásrautaltságuk bizonyítása egyszerű táplálkozási kapcsolatok összeállításával. Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő). Egyed, csoport, életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben. A természetvédelem jelentőségének felismerése. Az élővilág sokféleségének tisztelete.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, mondókák egyes állatfajokkal kapcsolatban. Ének-zene: állatokról szóló dalok, zeneművek. Vizuális kultúra: életközösségek ábrázolása.

Összefüggés az élőlények energiaszükséglete, és életmódja között. Veszélyeztetett fajok. Kulcsfogalmak/ Környezeti igény, életfeltétel, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat. fogalmak

A fejlesztés várt eredménye a 2. évfolyam végén:  Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén.  Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása az életmódbeli szokásokhoz.  Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése.  Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása.  Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása.  Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése.  Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjárásnak megfelelő öltözködés.


oldal 18

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam  Használati tárgyak és a közvetlen környezetben gyakran előforduló anyagok felismerése, megnevezése, csoportosítása, és felhasználásuk lehetséges módjai.  Összefüggések felismerése a az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk között.  Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése.  A halmazállapotok felismerése.  Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése.  Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása.  Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára.  Életjelenségek, életfeltételek.  Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során.  Aktívan kapcsolódjon be a környezetvédelmi munkálatokba  Aktív részvétel a „Tiszta, virágos tanterem” , a „ Tiszta, virágos folyosó” és a „Káros hulladékok” akciókban

Célok és feladatok a 3-4. évfolyamon  Ebben a képzési szakaszban tágul a megismerendő környezet: az iskola világából kitekintünk a felnőttek világa felé, miközben a szűkebb környezetből a tágabb környezetbe lépünk.  Ennek kapcsán egy-egy jelenséggel kapcsolatos múltbeli elképzelések és modern magyarázatok, régi és mai alkalmazások vizsgálatára és értelmezésére is alkalom nyílik.  Az egyszerűbb vizsgálatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a módszeresebb megfigyelések.  A rácsodálkozástól a tapasztalatok mind szabatosabb megfogalmazásáig jutunk el: innen vezet majd az út azok rögzítéséig, rendszerezéséig és a természethez intézett kérdéseknek megfelelő kísérletek megtervezéséig a magasabb évfolyamokban.  Mindez megalapozza az igényt az információkeresésre, az önálló munkavégzésre.  Az emberi test működésével kapcsolatban a leíró megfigyelésen túllépve egyre fontosabbá válik az ok-okozati összefüggések feltárása.  Emellett a divattal, szokásokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, a tudás alkalmazásának igénye, az érvek és ellenrévek keresése és összevetése is fontos szerepet kap.  Mindez a természettudományos műveltség megalapozásához elengedhetetlen.  Az élő és élettelen természeti jelenségek rendszerbe foglalásán, a kölcsönhatások feltárásán keresztül a megértés igényére helyezünk hangsúlyt. Kiemelt szerepet kap a


oldal 19

2016.

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. 2016. évfolyam környezettudatosság, illetve az ember és a természet harmonikus együttélési módjainak tisztelete, ilyen megoldások értékelése és keresése.  Az egyes foglalkozások, szakmák megismerésén keresztül azok tisztelete, a munka értékének megbecsülése, a kezdeményezőkészség és a segítő magatartás (önkéntesség) fejlesztése jelenik meg kiemelt nevelési célként.  A visszatérő témák lehetőséget adnak az ismeretek elmélyítésére, miközben a tanulók megtapasztalhatják, hogy a már elsajátított ismeretek, készségek, a már megszerzett tudás hasznosíthatók az újabb ismeretek megszerzésekor.  A közvetlen környezetben, a mindennapi életben megtapasztalható jelenségekből kiinduló, a problémák megértését célzó tanulás a természettudományos gondolkodás fejlődése mellett segíti az egyéni tanulási stílus kialakítását is.  Ezzel alapozzuk meg az igényt a tudás folyamatos bővítésére, a tudomány fejlődésének követésére, a környezeti jelenségek megfigyelésére, a magyarázatok megtalálására.  Az önálló és kritikus információszerzés a természettudományos műveltség megalapozásának kulcseleme, de jelentős szerepe van a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, illetve az állampolgárságra, demokráciára való nevelésben is.  A megvalósítást változatos tevékenységek: projektmunka, az érveken, tényeken alapuló vita, a különböző feladatok, szerepjátékok stb. segíthetik.  Érdemes az írott információk mellett a különböző multimédiás és infokommunikációs források adta lehetőségeket is kihasználni.  Ez a korosztály a képi információkra különösen fogékony, és képek segítségével igen hatékonyan fejezi ki magát.  Erre építve nemcsak a hatékony, önálló tanuláshoz, hanem az esztétikai-művészeti tudatosság fejlődéséhez is hozzájárulhatunk.  A tantárgyi tartalmak és az aktív, problémaalapú tanulás módszerének alkalmazása jelentős szerepet játszanak a testi-lelki egészség alakulásában, a fenntarthatóság és a környezettudatos szemlélet fejlesztésében, a hatékony, önálló tanulás különböző technikáinak megismerésében és gyakorlásában.  A lakóhely és az ország főbb nevezetességeinek megismerése és bemutatása, egy választott nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerésének kapcsán fejlődik az azonosságtudat, valamint a hazához és a lakóhelyhez való kötődés, a tudománytörténeti elemek pedig a tudomány és technika fejlődésének felismerését, az egyes találmányoknak az emberiség fejlődésében betöltött szerepének értékelését segítik elő.  A jeles napokkal kapcsolatos szokásoknak a természet változásával való összekapcsolása hozzájárul annak megértéséhez, hogy hagyományaink segítenek a természettel való kapcsolat újrafelfedezésében, megélésében és egyúttal életünket is strukturálják.

3. évfolyam Tematikai egység

TÁJÉKOZÓDÁS A TÁGABB TÉRBEN (A lakóhely )

Órakeret:12 óra

Előzetes tudás A tematikai

Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve, környezete. A helyi azonosságtudat megalapozása, alakítása.


oldal 20

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam egység nevelésifejlesztési céljai

2016.

A lakókörnyezettel kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése.




Melyik országban megyében élek? Hol helyezkedik el lakóhelyem Magyarország térképén? Miért szeretek itt élni? Mit tehetünk lakóhelyünk szépítéséért, környezetének védelméért?

A felszínformák megfigyelése a lakókörnyezetben, filmen, képeken, kialakításuk terepasztalon. A lakóhely felszínformái, és kialakításuk terepasztalon. a fő világtájak megnevezése, és elhelyezése a térképvázlaton, térképen. Tájékozódás a közvetlenkörnyezetben iránytű segítségével. A fő világtájak meghatározása. Saját település elhelyezkedésének meghatározása hazánk térképén, bejelölése a térképvázlaton. Közös bemutató készítése a lakóhely kulturális és természeti értékeiről. A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakóhely értékeinek leírásában.

Technika életvitel és gyakorlat: közlekedés, utazás, közlekedési eszközök.

Ismeretek: Alaprajz, nagyítás, kicsinyítés. A földfelszín formakincsének elemei (hegység, dombság, alföld, tó, folyam, folyó, patak, tenger). A lakóhely természeti környezete. Lakóhelyünk és lakókörnyezetünk néhány jellemző természeti és kulturális nevezetessége. A lakóhely történetének néhány fontosabb eseménye. Közlekedés, tömegközlekedés. A vízi, szárazföldi és légi közlekedési eszközök.

Matematika: Síkbeli tájékozódás. Távolságok, nagyságrendek becslése, mérése.

Magyar nyelv és irodalom: A lakóhelyhez és környezetéhez kötődő irodalmi alkotások.

Ének-zene: A lakóhelyhez kötődő népdalok. Vizuális kultúra: nemzeti szimbólumaink.

Kulcsfogalmak/ Távolságbecslés, térkép, Magyarország, település, közlekedési eszköz, tömegközlekedés. fogalmak


MEGTART, HA MEGTARTOD Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet.

Órakeret: 8 óra


A hagyományos életmód, és a helyi tudás jelentőségének megláttatása a környezet és fenntarthatósághoz kötődően. A környezet- és természetvédelem szerepének felismertetése. Az ember-természet kapcsolat mint rendszer értelmezése konkrét példák segítségével. A tapasztalati tudás értékelése. A természeti ritmusok és ünnepeink, jeles napjaink közötti kapcsolatok


oldal 21


2016.

felismerése. A környezettudatos életvitel megalapozása.




Élőhely, testfelépítés, életmód kapcsolata. Magyar nyelv és irodalom: Kalendárium készítése, jeles többjelentésű szavak: a fok napok, és természeti történések, szó jelentései. népdalok, népköltések és versek, szépirodalmi részletek megjelenítésével. Példák keresése arra, hogyan látták el az ártéri gazdálkodásból Ének-zene: népdalok. élő emberek táplálék igényüket (növények, tenyésztett állatok, halászat, vadászat). Hogyan készítették és tartósították Vizuális kultúra: ételeiket, melyek voltak a népművészet. használati tárgyaik anyagai. Hogyan éltek együtt a természettel, hogy hosszútávon biztosítani tudják megélhetésüket. Néhány anyag feldolgozása (pl. Erkölcstan: a természet agyag, fűzfavessző, tisztelete, a hagyományok gyógynövényszárítás). Annak jelentősége. megértése, hogy a helyi sajátosságokra, problémákra a hagyományos tudás kínálja a legmegfelelőbb megoldásokat. Matematika: rész-egész A körültekintő, természetbarát kapcsolat. emberi beavatkozások jelentőségének felismerése. A vízvédelem szerepének belátása. Az iskolához legközelebb Technika életvitel és található nemzeti park vagy gyakorlat: a ház részei, tájvédelmi körzet megismerése, építőanyagok, anyagok értékmentő feladatának felhasználása, megértése. megmunkálása; A természetvédelem és a élelmiszerek tartósítása. fenntarthatóság kapcsolatának felismerése. Kulcsfogalmak/ Fenntarthatóság, fokgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhely, tapasztalati tudás, egyensúly. fogalmak Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen kapcsolat van az ünnepek és az évszakok között? (Pl. farsang, húsvét, pünkösd, karácsony). Miért szükséges ápolni hagyományainkat? Lehet-e tanulni egy iskolázatlan embertől? Miért fontos a természetvédelem? Ismeretek: A hazai vizek, vízpartok néhány jellemző élőlénye. Jeles napok, ünnepek kapcsolata a természet változásaival. A lakóhely hagyományai. A gazdálkodó ember természeti és épített környezetének kölcsönhatása az ártéri fokgazdálkodás példáján. Haszonállatok: mézelő méh, szürke marha, mangalica, racka. Ártéri gyümölcstermesztés (alma, meggy), őshonos ártéri szőlészet. Vadon élő állatok: kárász, csuka, nemes kócsag, fehér gólya, seregély, rókalepke, feketerigó. Gyógy- és fűszernövények: galagonya, szeder, menta. A hagyományos házak anyagai (nád, sás, fűz, agyag, vályog), a települések mérete. A folyószabályozás hatása és a vizek védelme.


AZ A SZÉP, AKINEK A SZEME KÉK? Órakeret:4 óra Testrészek, emberi tulajdonságok. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az alkat, a külső és belső tulajdonságok különbözőségének elfogadtatása. Az öröklődés szerepének felismertetése példákon keresztül. A toleráns és segítőkész magatartás megalapozása, erősítése.


oldal 22


2016.




Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért látunk valakit szépnek? Csak a szupermodellek lehetnek szépek?

Példák, illusztrációk gyűjtése különböző korok, kultúrák szépségideáljaira. Annak felismerése, hogy nem minden szépségideál vagy divat hat pozitívan egészségünkre.. Egyes szokások kifejezetten károsak (tűsarkú cipő, fűző, stb.) Az emberek közötti testi különbségek és hasonlóságok megfigyelése. Az öröklött tulajdonságok megértése példák alapján, csoportosításuk. A helyes és rendszeres testápolási szokások megismerése, gyakorlása. Annak felismerése, hogy a divat nem mindig az egészséges testápolási szokásokat közvetíti. Gyakran felesleges, vagy káros szokásokat is erőltethet. Személyes tapasztalat szerzése az érzékszervi és a mozgásszervi fogyatékkal élők életéről. A fogyatékkal élők elfogadása, segítése.

Vizuális kultúra: portré, és karikatúra.

Ismeretek: Emberábrázolás a művészetben. Különböző korok szépségideáljai. Külső és belső tulajdonságok. Szerzett és öröklött tulajdonságok. Az ápolt külső szebbé tesz: a testápolás módjai: (tisztálkodás, haj, köröm, bőr és fogápolás). A divat és a testápolás kapcsolata. Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességű emberek.

Magyar nyelv és irodalom: a jellemzés; hasonlatok, metaforák a szépséggel kapcsolatban. Ének-zene: pozitív és negatív testi tulajdonságot megéneklő népdalok. Technika, életvitel és gyakorlat: a testápolás módjai, egészséges életmód.

Kulcsfogalmak/ Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés. fogalmak


MERRE MEGY A HAJÓ? Órakeret: 7 óra Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás. Az anyag, energia, információ szempontjából a mágnesesség szerepének felismerése és kölcsönhatásként való értelmezése; hang - és fényjelenségek tanulmányozása. Az állandóság és változás megfigyelése saját vizsgálatok értelmezésén keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az egyes jelenségek gyakorlati alkalmazásának megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,




oldal 23

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan talál vissza a fecske tavasszal, az ősszel elhagyott fészkére?

Hogyan tájékozódtak a hajósok régen, és hogyan tájékozódnak ma? Miért színes a szivárvány? Miért lehet szomjan halni a tengeren? Ismeretek: Tájékozódás csillagképek alapján. A Göncölszekér legendája. Tájékozódás iránytűvel: a Föld mágneses tere, a mágneses vonzás, taszítás. Példák hang- és fényjelenségekre. Keverékek és oldatok. Megfordítható (fagyás-olvadás, oldódás-kristályosítás) és nem megfordítható folyamatok (égés). Körfolyamat: a víz körforgása a természetben. Sós víz, édesvíz. Az édesvízkészlet mennyisége a Földön a sós vízhez viszonyítva.

Példák keresése az állatok tájékozódására. A Göncölszekér csillagkép felismerése. Rajz készítése szabadon választott csillagképről. A csillagkép nevével kapcsolatos gyűjtőmunka végzése. Vizsgálatok a mágnesességgel kapcsolatban (vonzás, taszítás, kölcsönösség felismerése.) Az iránytű működésének értelmezése. Annak megértése, miért jelentett az iránytű feltalálása hatalmas segítséget a hajósoknak. Konkrét jelenségek (rezgő húrok, megütött vizespohár, rezgő vonalzó stb.) vizsgálatán keresztül annak megtapasztalása, hogy a hangot a levegő rezgésén keresztül érzékeljük. Fénytörés és szóródás vizsgálatán keresztül annak felismerése, hogy a fehér fény különböző színek keveréke. Példák gyűjtése a környezetből keverékekre, oldatokra. A sós vízzel végzett kísérletek során annak megtapasztalása, miért fagy be nehezebben a tenger, mint az édesvíz. A víz körforgásának folyamata során a már ismert fizikai változások (párolgás, lecsapódás) bemutatása, az ellentétes irányú folyamatok felismerése. Annak felismerése, hogy a vizek tisztaságának védelme, és a vízzel való takarékosság a földi élet jövőjét biztosítja.

2016.

Magyar nyelv és irodalom: csillagképekhez kötődő mítoszok, legendák, a hajózással kapcsolatos ismeretterjesztő szövegek, kalandos olvasmányok.

Vizuális kultúra: képek a vizekről hajókról.

Ének-zene:A hangszerek hangja, hangmagasság; a hajózáshoz kapcsolódó dalok.

Matematika: Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése. Számok, mértékegységek.

Kulcsfogalmak/ Tájékozódás, kölcsönhatás, a víz körforgása. fogalmak

Tematikai egység

EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG

Előzetes tudás

Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet.


Az ember megismerése és egészsége, illetve a felépítés és működés kapcsolata szempontjából a betegségtünetek felismerésének képessége. A kezdeményezőképesség fejlesztése, az egészségtudatos életmód kialakítása és gyakorlása. A felelősségtudat erősítése. Az egészség értékének tudatosítása.



Órakeret:12 óra



oldal 24

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért betegedhetünk meg? Hogyan kerülhetjük el a betegségeket? Melyek a betegség jelei? Mitől függ a gyógyulás? Mi a teendő baleset esetén? Ismeretek: Az egészséges életmód (táplálkozás, aktív és passzív pihenés, öltözködés, személyes higiéné, rendszeres testmozgás, lelki egészség). A betegség (nátha, influenza, bárányhimlő) tünetei. Testhőmérséklet, láz mérése. A betegség okai: fertőzés, örökletes betegség, életmód. A gyógyítás. A háziorvos és a kórház feladatai. A gyógyszertár. A védőoltások szerepe.

Az egészségünket károsító és védő szokások csoportosítása. Példák gyűjtése aktív és passzív pihenésre. A betegségtünetek felismerésének gyakorlása esettanulmányokon keresztül. A fertőzés megelőzési módjainak gyakorlása. Az egészségügyi dolgozók munkájának elismerése, tisztelete. Szabályok betartása, viselkedéskultúra az egyes egészségügyi intézményekben. A betegség megelőzés fontosságának felismerése. a mentők munkájának értékelése, tisztelete. Teendők és a segítségkérés módjainak megismerése baleset esetén.

2016.

Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás szerepe. Magyar nyelv és irodalom: szólások, közmondások, mesék az egészséggel és a betegséggel kapcsolatban. Technika, életvitel és gyakorlat: a betegség tünetei, teendők betegség esetén.

Kulcsfogalmak/ Egészségmegtartás, betegség, gyógyítás, gyógyulás, baleset, fogyatékkal élő emberek. fogalmak


KERTBEN, MEZŐN Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok.

Órakeret:13 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása, a haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése.




Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen növények és állatok élnek a mezőn?Hogyan kerül a kenyér az asztalra? Ismeretek: A mező (szántóföld -rét - legelő). Néhány jellemző vadon élő és termesztett növény felismerése, hasznosítása . Hazai vadon élő állatok (rókalepke, kárász, csuka, mezei pocok, mezei nyúl, fácán,). Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő.

Az élővilág szerveződési szintjeinek felismerése. A megfigyelt élőlények csoportosítása: növények, állatok (ízeltlábúak, halak, madarak, emlősök). Néhány jellegzetes állatnyom tanulmányozása, lerajzolása. Életnyomok gyűjtése a terepi látogatás során. Állatnyomok megismerése. Az emberi beavatkozás hatásának felismertetése, az ember természet

Magyar nyelv és irodalom: a kenyérrel kapcsolatos mesék, szólások, közmondások. Vizuális kultúra: életközösség megjelenítése. Ének-zene: az élőlényekkel, a kenyérsütéssel


oldal 25

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam Kenyérsütés: búza, liszt, és kenyér példáján a nyersanyag, termék, késztermék fogalma, a rostálás, szitálás, az őrlés, a kelesztés és a dagasztás folyamata. Az üzletekben kapható kenyerek és adalékok szerepe. Kenyérsütés házilag. Kapcsolódás az új kenyér ünnepéhez, a kenyérrel kapcsolatos hagyományok.

átalakító tevékenységének következményei. Példák gyűjtése kenyérfajtákra, összehasonlításuk különböző szempontok szerint. A kenyérsütés példáján a természet tiszteletének felismerése a hagyományos életmód egyszerű cselekvéseiben.

2016.

kapcsolatos dalok. Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamat; alapanyag, nyersanyag, késztermék.

Kulcsfogalmak/ Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés. fogalmak

A fejlesztés várt eredménye a 3. évfolyam végén

 Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.  Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben.  Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben,  A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példákkal.  Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása. Az élőlények csoportosítása adott szempontsor szerint.

 Egy természetes életközösség bemutatása.  A lakóhely elhelyezkedése Magyarország térképén,  Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben  Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során.  Aktív részvétel a „Tiszta, virágos tanterem” , a „ Tiszta, virágos folyosó” , „ Tiszta, virágos iskola” és a „Káros hulladékok” akciókban

4. évfolyam


MENNYI IDŐNK VAN? Idő, napszakok, évszakok.

Órakeret : 10 óra


oldal 26


2016.

Az anyag, energia, információ, a rendszerek, illetve az állandóság és változás szemszögéből az idő fogalmának megértése, az időegységek alkalmazásának fejlesztése, az időfogalom mélyítése. A felépítés és működés, illetve a környezet és fenntarthatóság szempontjából a Föld, a Nap, a Hold kapcsolatának felismertetése. A tudomány, a technika fejlődésének felismertetése példák alapján, a találmányok jelentőségének megláttatása a távcső példáján.




Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért épp 24 órából áll egy nap? Mióta használnak órát az emberek? Hogyan mérték az időt régen, és hogyan mérhetjük ma?

Időmérő eszköz készítése, kalibrálása. Napóra megfigyelése. Időmérő eszközök csoportosítása pontosság, használhatóság, esztétikum szerint). Annak felismerése, leírása, hogy ilyen jelei vannak az idő múlásának az emberi egyedfejlődés egyes szakaszaiban?

Magyar nyelv és irodalom:szólások, közmondások, találós kérdések, metaforák, hasonlatok az idővel kapcsolatosan.

A születéssel, gyermekvárással, elmúlással kapcsolatos gyermeki elképzelések megbeszélése. A Föld mozgásának modellezése elképzelés alapján ( forgás, Nap körüli keringés). Annak felismerése, hogy a Földön nem mindenütt egyszerre van nappal és éjszaka. Az időzónák megsejtése. Kapcsolat keresése a Föld mozgásai, és a naptár elemei között. Képek gyűjtése, csoportos tabló készítése az égitestek szépségének szemléltetésére. Az egyes holdfázisok rajzolása, elhelyezése a naptárban,a ciklikus ritmus felismerése. Annak megsejtése, hogy a különböző időszámítási módszerek miatt eltérések adódhatnak. A távcső működésének vizsgálata. Konkrét példák alapján annak megértése, miért jelentett a távcső felfedezése hatalmas mérföldkövet a tudomány fejlődésében.

Vizuális kultúra: Az idő képi ábrázolása, az égitestek képi ábrázolása.

Ismeretek: Az idő mérése. Az időmérés alkalmi és szabványegységei. Az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban. Emberi életszakaszok. Születés és halál. A Föld mozgásai. Föld, Nap, Hold. A holdfázisok képének megismerése. A távcső, mint a távoli objektumok megfigyelésének eszköze.

Ének-zene: ütem, ritmus, metronóm.

Matematika:folyamat mozzanatainak időbeni elrendezése; időrend kezelése.

Kulcsfogalmak/ Időmérés, égitest, naptár. fogalmak

Tematikai egység

TÁJÉKOZÓDÁS A TÁGABB TÉRBEN


oldal 27

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam (Magyarország )

2016.

Órakeret: 15 óra

Előzetes tudás


Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, a földfelszín formakincsének elemei. A rendszerben való gondolkodás fejlesztése: a rész-egész kapcsolat értelmezése hazánk földrajzi helyzetén belül. A helyi és nemzeti azonosságtudat megalapozása, alakítása. A hazánkkal kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hol találjuk meg Magyarországot a Föld bolygón? Hogyan tervezhetünk meg egy utazást? Ismeretek: Magyarország helyzete: államhatárok, felszínformák, vizek, főváros, települések, útvonalak, szomszédos országok. Magyarország elhelyezkedése: Föld bolygó, Európa kontinens, Közép-Európa, Kárpát-medence. A települések infrastruktúra rendszere: nagyváros, város, falu, tanya. Külváros, kertváros, belváros. Vonzáskörzet. Magyarország nagy tájegységei. Hazánk néhány főbb természeti és kulturális nevezetessége. Közlekedés, tömegközlekedés.



A fő világtájak megnevezése, elhelyezése a térképen. Az alapvető térképjelek megnevezése Magyarország térképén. A szomszédos országok felsorolása. Magyarország nagy tájegységeinek megnevezése és helyük meghatározása a térképen. Irányok, távolságok leolvasása. Kutatómunka végzése egy tájegységgel kapcsolatosan: képek, információk, történetek keresése. Térképmásolás. Néhány jellegzetes magyar nevezetesség megismerése képekről és a multimédia segítségével. Utazás tervezése a lakóhelyről az ország egy nevezetes pontjára. A látnivalók megtervezése. Térképhasználat: úti cél megkeresése, közbenső állomások felsorolása. Távolság és időtartam becslése. A tömegközlekedési rendszer jelentőségének, környezeti hatásának elemzése.

Magyar nyelv és irodalom: Magyarország értékeinek, szépségének megjelenítése a szépirodalomban. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, utazás, közlekedési eszközök. Ének-zene: a tájegységekhez kötődő népdalok, zeneművek. Vizuális kultúra: az egyes tájegységekhez kötődő jelképek.

Kulcsfogalmak/ Rész-egész viszony, távolságbecslés, Magyarország, település, tömegközlekedés. fogalmak


oldal 28


2016.


MIÉRT ÉRDEMES TAKARÉKOSKODNI? Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai.

Órakeret: 9 óra


Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos magatartás erősítése. A papírgyártás megismerésén keresztül az ipari folyamat főbb lépéseinek megértése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, a szelektív gyűjtés fontosságának felismertetése. A múzeumok munkájának értékelése.




Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Fogyasztanak-e áramot az elektromos berendezések készenléti üzemmódban? Miért szükséges a hagyományos izzókat energiatakarékos izzókra cserélni? Mi minden készülhet a környezetünkben papírból? Készíthetünk-e otthon is papírt? Ismeretek: A hőátadás. A háztartási gépek, eszközök, és készülékek energiatakarékossága. Az elektromos készülékek üzemeltetése a hőtermelés miatt veszteséggel is jár. A megújuló és nem megújuló energiaforrások. A papír szerepe mindennapi életünkben. A papírgyártás: az ipari gyártás vázlata (a termék előállítása: nyersanyag, késztermék, hulladék; a papírgyártás vízigényes folyamat). Használati tárgyak és alkotások újrahasznosított papírból. A papír mint csomagolóanyag. Egyéb csomagolóanyagok. Példák a papír, műanyag, fém újrahasznosítására.

Megfigyelések, vizsgálatok a hó terjedésével kapcsolatosan. A megújuló és nem megújuló energiaforrások megkülönböztetése konkrét példák alapján. Különböző papírfajták vizsgálata megadott szempontok alapján. Példák gyűjtése a papír felhasználására.

Vizuális kultúra: műveletek különféle papírfajtákkal (ragasztás, kasírozás, kollázs), papírmasé. Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamatok.

A gyűjtött példák alapján az egy hét alatt felhasznált papír mennyiségének mérése. Ismerkedés a papír történetével. Erkölcstan: egyéni Merített papír készítése. A felelősség kérdése. papírgyártás, a papírkészítés példáján a házi és ipari előállítás különbségeinek megfigyelése. Matematika: halmazok. Az újrahasznosítás, az újrahasznosításra gyűjtött példák alapján a tudatos fogyasztói magatartás szerepének felismerése. Az egyes csomagolóanyagok összehasonlítása különböző szempontok szerint (esztétikus, gazdaságos, környezetkímélő, energiatakarékos, újrahasznosítható, eldobó, pazarló). Múzeumlátogatás után beszámoló a szerzett tapasztalatokról előre megadott vagy választott szempontok alapján (szóban, írásban, vagy rajzban).

Kulcsfogalmak/ Papírgyártás, újrahasznosítás, energiaforrás, energiatakarékosság. fogalmak


oldal 29


2016.


ÖNISMERET ÉS VISELKEDÉS


Az önismeret és önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetek tanulmányozásán keresztül. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az emberi magatartásformák megfigyelése, hasonlóságok és különbségek keresése az állati kommunikációval. A kapcsolatok és a közösség jelentőségének felismertetése az ember életében.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Igaz-e, hogy „ugatós kutya nem harap?” Van-e hasonlóság az emberi és az állati viselkedés között? Hogyan „olvashatunk” mások jelzéseiből? Hogyan kerülhetjük el a sértődéseket, veszekedéseket? Hogyan őrizhetjük meg barátságainkat? Ismeretek: Kommunikáció az állatvilágban: a kutya tájékozódása, területvédő és behódoló magatartása. Az emberi kommunikáció: beszéd, testbeszéd. Mosoly, fintor, bólintás, hunyorítás, testtartás szerepe. Magatartásformák, szabályok, viselkedési normák különböző élethelyzetekben. Példák a helyes és helytelen viselkedésre. Együttélés a családban. Baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.

Órakeret: 10 óra



A kutya magatartásának megfigyelésével példák vizsgálata az állati kommunikációra. Hasonlóságok és különbségek keresése az állati és az emberi kommunikáció között. Az emberi kommunikáció elemeinek vizsgálata filmrészletek, fotók segítségével.. A mimika és a testtartás szerepének jellemzése egy-egy példán. A megállapítások kipróbálása, ellenőrzése szerepjátékkal. Emberi magatartásformák megfigyelése különböző helyzetekben. Helyzetgyakorlatok elemzése. Példák csoportosítása (helyes és helytelen viselkedés), érvek és indokok keresése. Az együttélés alapvető szabályainak megbeszélése.

Magyar nyelv és irodalom:szólások, közmondások, metaforák az emberi és az állati viselkedéssel kapcsolatosan. Vizuális kultúra: arckifejezések, testbeszéd ábrázolása művészeti alkotásokon. Ének-zene: emberi konfliktusok megjelenése dalokban.

Matematika: hasonlóságok és különbségek. Erkölcstan: emberi kapcsolatok, közösség, a helyes magatartás.

Kulcsfogalmak/ Kommunikáció, metakommunikáció, együttélés. fogalmak


oldal 30


2016.


VÁGTAT, MINT A PARIPA Testrészek

Órakeret: 8 óra


A mozgásjelenségek tanulmányozása során az állandóság és változás ás kapcsolatuk felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a mozgás szerepének felismertetése az egészségmegőrzésben, a mozgásszervrendszer működésének alapvető megértetése. A felépítés és működés kapcsolatának beláttatása a ló testfelépítésének és mozgásának példáján. Az egészségünket védő és károsító szokások felismertetése.




Miért vágtat sebesen a paripa? Kiből lesz a jó rövidtávfutó? Kiből lesz a jó hosszútávfutó? Hogyan fejleszthetjük mozgásunkat?

Mozgásjelenségek vizsgálata játékos kísérletekkel: kérdések megfogalmazása a mozgások jellemzőivel kapcsolatban. A jelenségek megfigyelése az állandóság és a változás szempontjából. Változások megfigyelése, adott szempontú besorolása (a mozgás gyorsasága, iránya). Példák gyűjtése mozgással kapcsolatos rekordokra.

Vizuális kultúra: a mozgás megjelenítése a művészetekben, mozgókép készítése..

A rendszeres testmozgás jelentőségének felismerése. Esettanulmányok, példák feldolgozása arról, hogy a rendszeres testmozgás hogyan fejleszti az akaraterőt, állóképességet, ügyességet. A bemelegítés fontosságának és a fokozatosság betartásának belátása az edzés során. Lehetőségek keresése a lakóhelyen a rendszeres testmozgás gyakorlására. A kapcsolat felismerése a ló testfelépítése és életmódja, illetve természetes környezete között. Annak magyarázata, miért elterjedt haszonállat a ló. Példák keresése a ló és az ember kapcsolatára. A ló mozgásának megfigyelése, és különböző mozgásformáinak összehasonlítása. A már megismert egészségünket védő szokások összegyűjtése képekben, tabló készítés. A dohányzás, az alkohol, a drog fogyasztás káros hatásának megértetése példákkal.

Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás. az edzés, a bemelegítés; világcsúcsok, nemzeti rekordok különböző sportágakban,lovassport ok.

Ismeretek: A mozgásfajták megkülönböztetése (egyenletes és gyorsuló mozgás, ütközés). A csontok, izmok, ízületek szerepe: hajlékonyság, erő, rugalmasság gyorsaság, ügyesség. Az edzés és a bemelegítés. A testalkatnak,testi adottságoknak megfelelő mozgásformák. A tánc, mint mozgás. A mozgás, mint aktív pihenési forma. A mozgásszegény életmód veszélyei. A ló leírása: testfelépítés, életmód, alkalmazkodás a környezethez. A ló mozgása: ügetés, poroszkálás, vágta. Az egészségünket védő és károsító szokások.

Ének-zene:népdalok, zeneművek a ló és az ember kapcsolatáról; a ritmus és a mozgás kapcsolata (tánc).

Magyar nyelv és irodalom: a mozgás leírására szolgáló rokon értelmű szavak, hasonlatok a mozgás kifejezésére; mozgás, illetve a ló mozgásának megjelenítése irodalmi alkotásokban, mondókákban. Technika, életvitel és gyakorlat:egészséges életmód, egészséges testmozgás.

Kulcsfogalmak/ Mozgásszerv, mozgásforma. fogalmak Helyi tanterv Környezetismeret 2013-as változat + Környezetkultúra kiegészítés

oldal 31



KERTBEN, MEZŐN Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok.


A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása, a haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit érdemes vásárolni a piacon? Honnan származik, és mire utal a növény elnevezés? Mitől növekszik a növény? Ismeretek: A Nap mint energiaforrás. A napsugárzás hatása az élővilágra. Gombák, növények, állatok. Zöldségek, gyümölcsök. A növény részei (gyökérzet, szár, levél virág, termés). A mag. Ehető növényi részek. Életszakaszok, csírázás, fejlődés, növekedés, öregedés. Háziállatok (kutya, macska), haszonállatok (tyúk, kacsa). Lebomlás, komposztálás, rothadás.

Fejlesztési követelmények Az élővilág szerveződési szintjeinek felismerése. A megfigyelt élőhely élőlényeinek csoportosítása (gomba, növény, állat, zöldség, gyümölcs). Látogatás a piacon, a tanyán, vagy a kertben. Az idényzöldségek, idénygyümölcsök felismerése, csoportosítása aszerint, hogy mely ehető növényi részt fogyasztjuk. Példák keresése magra, termésre. Naptár készítése az idénygyümölcsökről és idényzöldségekről. A növények fejlődésének megfigyelése. A megfigyelt élőhelyen talált növények csoportosítása aszerint, hogy mely életszakaszban voltak. Lebomlás vizsgálata. A komposztálás szerepének felismerése. Szerves hulladékok csoportosítása komposztálhatóságuk szerint. Összefüggések felismertetése a növénytermesztés módja, és az egészséges táplálkozás között.

2016.

Órakeret: 13 óra


Magyar nyelv és irodalom: Versek zöldségekről, gyümölcsökről.

Vizuális kultúra: életközösségek (kert) megjelenítése; zöldség-és gyümölcscsendéletek. Ének-zene: az élőlényekkel kapcsolatos dalok. Technika, életvitel és gyakorlat:egészséges táplálkozás.

Kulcsfogalmak/ Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés. fogalmak

A fejlesztés várt eredményei 4. évfolyam végén:  Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében.


oldal 32

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam  Az életkornak megfelelő viselkedéskultúra, önállóság és segítségnyújtás a szükséges élethelyzetekben.  A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése.  Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.  A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példákkal.  A hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében.  Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint.  Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete.  Magyarország elhelyezkedése a földrajzi térben, néhány jelentős kulturális és természeti értékének ismerete.  Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában.


oldal 33

2016.


2016.

KIEGÉSZÍTÉS 1. 2016/2017-es tanévre javasolt témahetek, projektek 2. Segédlet a Környezetkultúra tematikai egység megvalósításához


oldal 34


2016.

1. 2016/2017-es tanévre javasolt témahetek, projektek Pénzügyi tudatosság, gazdálkodás – 2017. március 6-10. Digitális témahét – 2017.április 3-7. Fenntarthatóság – 2017. április 24-28. Közlekedési hét – 2017. június

2. Segédlet a Környezetkultúra tematikai egység megvalósításához A 2016/2017-es tanévben a környezetkultúra tantárgy tematikai egységei visszakerültek a környezetismeret tantárgyhoz. A környezetismeret tantárgy egészült ki egy tematikai egységgel, amely a Környezetvédelmi akciók, tanulmányi séták nevet kapta. Feldolgozásához készült a segédlet.


oldal 35


2016.

KÖRNYEZETKULTÚRA BEVEZETÉS A környezetkultúra tantárgy tanterve a környezetismeret kerettanterv alapján készült. (A tantárgyhoz kapcsolódó tematikai egység kikerül a környezetismeret tantárgyból, de épít az ott megfogalmazott ismeretekre, készségekre és képességekre.) Visszakerült a 2016/2017-es tanévben. Tartalma, fejlesztési követelményei szorosan illeszkednek iskolánk pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseihez:  Olyan ismeretek közvetítése, ill. készségek, képességek alakítása, melyek lehetővé teszik tanítványaink számára, hogy lakóhelyük természeti értékeit megismerjék, és aktív részesei legyenek környezetvédelmi tevékenységek megvalósításának.

 Az iskolai körülmények tudatos alakításával a tiszta, egészséges, biztonságos és kulturált körülmények reprezentálása.  A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása.

Megfelel a kerettantervben megfogalmazott nevelési, fejlesztési céloknak, feladatoknak, fejlesztési követelményeknek. Tartalmazza a továbbhaladás feltételeit. Az évi 18 órára tervezett tantárgy a helyi lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása mellett biztosítja az egyes évfolyamra meghatározott tematikai egységek óraszámának megnövelését. Ezzel szintén a helyi sajátosságok beemelése, az adott problémák, jelenségek gyakorlati alkalmazok számának növelése valósítható meg. A helyi tantervben hangsúlyt kapnak a kerettanterv legfontosabb céljai: Az erkölcsi nevelés: A tanuló a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés: A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten


oldal 36

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. 2016. évfolyam ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés: A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. A testi és lelki egészségre nevelés: A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság: A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció: A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés: Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Médiatudatosságra nevelés Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása: A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció: A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud Helyi tanterv Környezetismeret 2013-as változat + Környezetkultúra kiegészítés

oldal 37

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. 2016. évfolyam fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció: A tanuló felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Matematikai kompetencia: A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia: Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia: Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT- eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT- eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia: Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. A hatékony, önálló tanulás: A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri Helyi tanterv Környezetismeret 2013-as változat + Környezetkultúra kiegészítés

oldal 38

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. 2016. évfolyam szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére. A tantervjavaslat felépítése:          

Célok és feladatok Óraszámok, időkeretek Ellenőrzés, értékelés Tematikai egység- óraszám Előzetes tájékozottság Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kulcsfogalmak A továbbhaladás feltételei Célok és feladatok

 A tantárgy tanításának célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést.  A tanulók környezeti érzékenységének és tudatosságának alapozása és fejlesztése  A tanulók felismerjék környezetük értékeit és megóvják azokat  Készítsen fel az önálló ismeretszerzésre, melynek során a tanulók alkalmazzák a tapasztalatok lejegyzését rajzos, írásos formában, megfigyeléseket végeznek irányítottan vagy önállóan, kísérleti- és mérőeszközöket használnak.  Segítsen az ismeretek és képességek mindennapokban történő felhasználásában.  A tanulók ismerjék és értékeljék környezetük értékeit, legyenek képesek felismerni és elkerülni a veszélyhelyzeteket.  A tanulók ismerjék meg elsősorban közvetlen, majd egyre táguló környezetüket, ezáltal erősítsék a lakóhelyhez, hazánkhoz való kötődést. Ezen keresztül ösztönözzön a környezet védelmét szolgáló cselekvésekre.  A környezet megismerése során tanuljanak meg önállóan, szabályosan és balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni a térben és az időben.  Szerezzenek ismeretet az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól és azok változásairól.  Szerezzenek ismereteket, végezzenek gyakorlati feladatokat az élhető környezet kialakításához, az egyszerű növényápolási munkákhoz, madár- és vadvédelemhez.  Alakuljanak ki helyes egészségszokásaik, valamint önmaguk és környezetük iránti felelősségérzetük.


oldal 39


2016.

Környezetkultúrára készült óraszámok, időkeretek

Évfolyam Tematikai egység

Az iskola Mi van a teremben? Az iskola és környéke A lakóhely A települések Magyarország Miért érdemes takarékoskodni? Környezetvédelmi akciók, tanulmányi séták

Összesen

1.

2.

Kt. óra

Helyi óra

Időkeret

8

10

10

8

5

5

0

3

16 18

3.

Kt. óra

Helyi óra

Időkeret

8

10

10

4.

Kt. óra

Helyi óra

Időkeret

3 0

10 2

10 2

Kt. óra

Helyi óra

Időkeret

4 6

8 5

8 5

5

5

3

0

8

8

0

6

6

0

18

8

18

18

3

18

18

10 18

Ellenőrzés, értékelés  Szóbeli értékelés a tanév során folyamatosan történik. Ennek szempontjai: órai aktivitás, a feladathoz való viszonyulás.  A tanulók félévkor és év végén a pedagógiai program elvárásainak megfelelően szöveges értékelést kapnak. Taneszközök    

Az 1. , 2. , 3. és 4.évfolyamokon : Környezetünk titkai 1.,2.,3.,4. munkatankönyv www.energiakaland.hu www.nfhokoskosar.hu Ajánlás a környezetvédelem előzményeihez (melléklet)


oldal 40

18


2016.

A környezetvédelemre nevelés előzményei ( amit az óvodák jól csinálnak) Ünnepek: kihasználása okt. 4. – Állatok világnapja (Assisi Szt. Ferenc halálának napja – ökológusok védőszentje: „Minden élőlény Isten teremtménye, ezért testvérei az embernek és megérdemlik a megbecsülést.”) márc. 22. – Víz világnapja ápr. 22. – Föld napja máj.10. – Madarak és Fák napja Akciók: faültetés, békamentés Magatartásmintákkal, modellel is tudunk környezetvédelemre nevelni.

Megfigyelési lehetőségek Levegő Levegő és az ember kapcsolata: fogd be az orrod – levegő nélkül nincs élet tüdő méretének mérése – levegő beszívásakor, kifújásakor – fonallal levegő tisztaságának vizsgálata (Tyndall-jelenség) mikor kerül több por a tüdőnkbe, ha anya porszívózik vagy ha söpröget – Tyndall jelenség – a nap süt – táncol a por - játéklehetőségek: gyertya, logopédiai tevékenység - a levegő mozgásának érzékeltetéséhez papírkígyót készítettünk és a radiátor felett helyeztünk el cérnán lógatva. Logopédiai … … gyertya Levegő és állat kapcsolata - hideg vízben több az oxigén, a halak élénkebben mozognak, a meleg vízben kevesebb, ezért mozgásuk lelassul Levegő-növény kapcsolata: - zúzmó-térkép - levelek porszennyezettségének megfigyelése egyszerű cellux-eljárással; az út mellől és az udvarról mintának vett bokrok levelét műanyag lapra fektetjük. Beborítjuk cellux-csíkokkal és jól rányomkodjuk. A „porszennyezett” cellux-csíkokat lehúzzuk a levelekről és fehér papírra ragasztjuk. A levélről odaragadt piszok jól látható a fehér papíron. - csíráztatás levegő megvonással (elárasztom vízzel, vagy olajba mártom a magot). Egyéb: - hótisztaság vizsgálat: műanyag poharakba vagy tálakba merítünk havat, jeget a forgalmas útszélről és az ettől távol eső óvoda udvar részéről, majd a csoportszobában a fűtőtestre tesszük. Vízzé válása után megnézzük melyik a tisztább és melyik a szennyezettebb, papíron vagy vattán átcsepegtetjük mindkét pohár tartalmát. A szűrőanyag elszíneződése különböző lesz. - Téli csípős levegő megfigyelés, őszi ködös levegő megfigyelése, nyári száraz meleg levegő megfigyelése -

Víz Víz-ember kapcsolata: - milyen formában jut az ember szervezetébe be a víz? Ivóvíz, leves, gyümölcs. - vízveszteség: verejtékezés, a mozgásos tevékenységek fokozott vízvesztéssel járnak


oldal 41

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom Helyi tanterv 1-4. évfolyam -

2016.

különböző vizek kóstolása – víz világnapján (márc.22.), Rudasban gyógyvizeket kóstolni. Betegség, sport – folyadékpótlás

Víz-növény kapcsolata: - a növények gondozásához is víz kell, de mindegyiknek más az igénye és az sem mindegy, honnan veszi fel a vizet, hogyan öntözzük. Pl. alulról a fokföldi ibolyát.. - vázában lévő virág – vízben - víz nélkül - csíráztatásnál kapjon sós vizet, szennyezett vizet, tiszta vizet. Mi történik? - Hova önti anya a vizet? - Növények párologtatásának megfigyelése: egy meglocsolt cserepes virágra átlátszó műanyag zacskót körünk és kb. három óra múlva az eredmény, vagyis a vízpára megtekinthető a zacskón. Víz-állat kapcsolata: Egyéb: - víztisztaság vizsgálata: színe, szaga, illata, mennyire zavaros, habos, milyen állat van benne - víz halmazállapota, kísérletek: - dér – szilvát teszünk a hűtőbe - a víz körforgása - fagyás: tartósan 0 C fok alatti hőmérsékleten az út menti mélyedésekben lévő víznek, valamint a folyó és állóvizeknek a felszínén jég képződik. A víz teljes tömege az utóbbiakban nem alakul át szilárd halmazállapotúvá. Ennek oka a víz egyik fizikai tulajdonsága. A víz ugyanis +4 C°-on a legsűrűbb. Tehát amikor a vízfelület lehűl erre a hőmérsékletre, sűrűbbé válik az alatt lévő vízrétegnél, ezért lesüllyed. Ez a folyamatos áramlás addig tart, amíg a víz egész tömege +4 C°-os nem lesz. Ha a hideg levegő hatására a felszíni víz hőmérséklete tovább csökken, akkor, mivel az már könnyebb, mint a +4 C°-os, ezért a felszínen marad. 0 C° alatt pedig megkezdődik a jégréteg kialakulása. A jó hőszigetelő jég a víznél kisebb sűrűségű, ezért annak felszínén úszik. A vízi élőlények a +4 C°-os vízben telelnek át. - A jég könnyebb, mint a víz, egy pohárba jégkockát teszünk, úszik a vízfelszínén és közben „eltűnik”, tehát szobahőmérsékleten cseppfolyóssá válik. - Térfogat: növekedés megfigyelésére: A víz térfogata szilárdan nagyobb, mint cseppfolyósan. Vizet teszünk egy keskeny és egy széles szájú üvegbe. Fagyás után megnézzük mi történt. A keskeny szájú szétrepedt, a széles nem. - Párolgás és fagyás megfigyelésére. Vizes ruhát kiterítünk a hidegre, majd később bevisszük, és a radiátorra tesszük. A párolgás és száradás megfigyelése. … Víz szennyeződés megfigyelése a csapadékok vizsgálatában: Műanyag poharakba vagy tálakba merítünk havat, jeget a … útszélről és az ettől távol eső óvoda udvar részéről, majd a csoportszobában a fűtőtestre tesszük. Vízzé válása … az anyag elszíneződése különböző lesz. Érdekes és csodálatos látvány a csoportszoba ablakán keletkező jégvirág, mely vékony, érdekes alakú, kristályos szerkezetű jégréteg. A hó, jég, zúzmara: a gyerekek megtapasztalhatják, hogy kezükben elolvad a hó, hogy a kesztyűjük, amely először havas volt, vizessé vált. Nagyítóval megfigyelhetjük a kabátjukra hulló hópelyhek változatos csillagformáját, a hó színét, szagát, tapintását. Szánkózás, hóember készítés közben azt is megtapasztalhatják, hogy csak a nedvesebb hóból lehet hóembert, hógolyót készíteni, mert a porhó nem tapad össze. A hóval nemcsak építeni lehet, hanem lehet is rajzolni bele. Megfigyelhetik a szikrázó hó tisztaságát és a bepiszkolódott havat, valamint, hogy az utak sózásával a hó gyorsabban elolvad, biztonságosabb a közlekedés, de a sós hólé kárt tesz a növényekben. Éppen ezért mi inkább homokot szórjunk az óvoda előtti járdára. Közlekedés - A járművek zajának megfigyelése a közlekedés során. - Hogyan reagáljunk az erős zajokra a napi tevékenység közben és alvás után - Utak sózása télen, következményei - Autók kipufogóinak megfigyelése - Ablakok megfigyelése, melyik a porosabb: utcai vagy udvari Helyi tanterv Környezetismeret 2013-as változat + Környezetkultúra kiegészítés

oldal 42


2016.

Madarak fészkei. Hol több – út mellett - erdőben

Talaj -

talajminták vétele talajban élő állatok megfigyelése: az erdei cserebogár nőstényei petéiket a talajba rakják. A pajorok (lárvák) 3-5 évig ott fejlődnek, humuszrészecskéket és növényi gyökereket fogyasztanak. Az imágó (kifejlett állat) a lombos fák leveleivel táplálkozik, tehát ekkor a cserje- és lombkoronaszint lakója. Láthatunk a kertben, parkokban, legelőkön vakondtúrást is. Az állatot, mivel életét a talajban éli le, általában csak a mesekönyvek hasábjain látnak a gyerekek, a megtelepedését jelző kisebb-nagyobb földkupacot, a vakondtúrást azonban gyakran. Ez nem egyéb, mint a kétszintes, hosszú alagútrendszer járataiból kitolt talaj. A „folyosók” ezen keresztül szellőznek. A felszínhez közeliek a vakond táplálékgyűjtő és pihenőhelyei. E faj ugyanis a járatokban potyogott rovarokat, rovarlárvákat, földigilisztát eszi meg. Giliszta: hasznos állat, mert porhanyósítja lazítja a földet, segít a gyökerek „lélegeztetésében”, és a szervetlen anyagok átalakításával táplálja a termőtalajt. Tehát feltétlenül védelemre szorul, nem szabad elpusztítani. Vízburok

A tó szerves vízének szerves szennyeződését feldolgozza a nád, a víz ezáltal tisztább lesz, a nád pedig dúsabb. - Csapadék és felszín közötti kapcsolat: homokasztalon bemutatni a csapadék felszínformáló munkáját. Locsolókannából esőt, hajszárítóval szelet tudok csinálni. A homok, a víz hangsúlyos helyet kap a játékban, miközben jellemző tulajdonságaikat is felfedezik a gyerekek. Pl. a homok szemcsés, ugyanakkor selymes is. Jól beissza a vizet, de a vízben lesüllyed, lerakódik. Az erős vízsugár lerombolja a homokvárat. A nedves homok tapad, formálható, a száraz szóródik, viszi a szél. Az erős napsütés felmelegíti, az éjszaka lehűti. -

Hagyományos ünnepek Az ünnep Nagyobb jelentős esemény, személy emlékének, vagy eszme tiszteletének szentelt nap. Fontos ahogy a gyermek számára az ünnep a hétköznapoktól elválik. Rá kell készülődni, töltése van. Zöld ünnepek: - Assisi szent Ferenc - ökológusok védőszentje - Október 4. – Állatok világnapja - Március 22. – Víz világnapja - Április 22. – Föld napja - Május 10. Madarak és fák napja Hagyományos ünnepek Január 1. – Vízkereszt, háromkirályok napja (arany, tömjén, mirha) A napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vízében történ megkeresztelkedéséről emlékezik meg az egyház Keleten. Három-királyok imádása. Római egyház: hozzácsatolva Jézus első csodájáról való … (víz-borrá) A karácsonyi ünnepkör zárónapja. - víz- és házszentelés … - háromkirály-járás (Gáspár, Menyhért, Boldizsár + csillagozás (ez vezette őket a Kisjézushoz) - időjárásjóslás: a vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol. - Farsang: január 6-tól a húsvétvasárnapot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig tartó, változó hosszúságú ünnepi periódus. Vízkereszttől hamvazószerdáig … nagybőjt első napja. Hamu = bűnbánat jelzése. Szerda: … napok miatt Helyi tanterv Környezetismeret 2013-as változat + Környezetkultúra kiegészítés

oldal 43


2016.

- Köszöntő - Maszkos, jelmezes játékok, felvonulások jellemzés, alakoskodás - Táncmulatságok - Hiedelmek: bőséges evéssel, ivással elősegíthető a következő év bősége Ki…: Telet temetjük, tavaszt köszöntjük Április – Szent György hava

Virágvasárnap: A húsvéti ünnepkör virágvasárnaptól (Jézus Jeruzsálembe való bevonulásától) fehérvasárnapig tart. - kiszebáb-készítése: téltemetés, tavaszköszöntés: menyecskének öltöztetett szalmabábot énekszóval vittek a lányok végig a falun, majd levetkőztetve a patakba vetették vagy elégették - barkaszentelés: pálmavasárnap, pálmaágas körmenet, pálmaszentelés: különféle varázslás, zivatar, villámcsapás tűz ellen használták. Allergia, pálmaággal köszöntik Jézust, mikor Jeruzsálembe megy a pászka ünnepekre (kovásztalan kenyér) - Húsvétvasárnap: Jézus feltámadásának ünnepe. A tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap, mozgó ünnep márc. 22 és ápr. 5. között. - Ételszentelés (a megszentelt húsvéti ételek megvédték a híveket a hosszú böjt utáni mértéktelen evés kísértésétől.) - Zöldágjárás: a tavaszt, a természet megújulását jelképező éneke játék. Fűzfavesszővel táncolnak a lányok. - Bálok, táncmulatságok ideje Húsvéthétfő: Húsvét másnapja. - Locsolás: a víz tisztító, termékenységvizsgáló erejébe vetett hitet jelképezi. - Tojásfestés: a locsolás jutalma volt a piros, hímes tojás. A tojást hozó húsvéti nyúl „szapora nyúl” a termékenységet szimbolizálja. Sárga: vadalmafa héja, hagymalevél, sáfrány. Zöld: bürök. Kék: lencse leve. Vörös: cserszömörce. Barna: dió kérge. Lila: búzavirág, ibolya. Bodza – kék, cseresznyefa kérge – piros, cékla – lila. Fehérvasárnap: Húsvét utáni vasárnap. A húsvéti ünnepkör zárónapja. Komatál küldése: fiatal lányok barátságkötésének jelképe. (Hímes tojás, sütemény, bor, gyümölcs). Húsvéti növények: fűzfa, nárcisz, jácint. Tojásfa készítése: kecskefűzre festett tojást akasztani. (Évszakonként változtatni lehet a díszítést: csodafa). Május – Pünkösd hava Pünkösd: (A feltámadást követő 50. napra esik.) ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a szentlélek leszállt az apostolokra. (ez az egyház születésnapja is). Szentlélek eljövetele. Pünkösdikirály-választás (ügyességi próba alapján, egy évig viseli a címet). Virága: bazsarózsa (görcsoldó …) v. pünkösdi rózsa. Anyák napja: május első vasárnapja. Virága: büdöske, paprikavirág, orgona, árvácska. December. Karácsony hava Advent: Az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négy hetes időszaka. Szent András napját (nov.30.) követő vasárnap előestéjével kezdődik és vízkeresztig tart. (jan.6.) Dec. 4. – Borbála napja: Szt. Borbála emlékünnepe, bányászok, tüzérek, várak védőszentje. Jó halál védőszentje. - munkatilalom - búzacsíráztatás: amely karácsonyra kizöldülve a következő év termésére jósolt. - Gyümölcságat vízbe tenni … Helyi tanterv Környezetismeret 2013-as változat + Környezetkultúra kiegészítés

oldal 44


2016.

Szent Miklós napja ajándékozás, krampusz mikulásjárás: Miklós püspök – kísérletével olyan házba tér be, ahol gyerekek vannak, és vizsgáztatja, imádkoztatja, majd tudásuknak megfelelően jutalmazza őket. December 13. – Luca napja: Szt. Luca vértanú ünnepe. A téli napforduló kezdőnapja a Gergelyféle naptárreform előtt. Szent Lúcia – fénylő, fényes -

-

-

gonoszjáró nap, védekezés a boszorkányos rontás ellen munkatilalom lucaszék készítése: Luca naptól Karácsonyig kell készíteni (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser és rózsafából). Az éjféli szentmisén ráállva meg lehetett látni a boszorkányokat, de utána nyomban el kellett égetni. Lucabúza: ekkor kezdik csíráztatni a lucabúzát, ha karácsonyra kizöldül, a következő évben jó termés várható. … Időjárásjóslás: Lucától-karácsonyig: hagymakalendárium: tizenkét hagymalevélbe sót tesznek, és attól függően, hogy átnedvesedik-e vagy sem, következtetnek az elkövetkező tizenkét hónap csapadékosságára. Házasságjóslások: luca-cédula, ág kizöldülése.

Dec. 24. Ádám, Éva napja, szenteste: Jézus születése. Ádám-Éva bűnbeesésére emlékeznek - betlehemezés, karácsonyfa-állítás, ajándékozás (angyalkázás), karácsonyi asztal, ételek (dió, alma = egészség, bab, borsó, mákos tészta, hal = sok pénz). Mézeskalács sütés a gyerekekkel. - Karácsonyfa: életfa: a termékenység, az örök élet, a fejlődést, növekedést jelképezi (egyháznál: paradicsomi életfa, tudás fája). A papírlánc a kígyót, a dió és az alma a jó és gonosz tudás fáját jelképezi, a gyertya pedig Jézus fényességét. Jelképek: jászol, betlehem, adventi koszorú – régen 24 gyertya (fűzfából készítették, a kör a végtelenséget jelenti), adventi ablakdíszek – gyerekekkel közösen A karácsonyi ünnepkör növényei: lucfenyő, karácsonyi kaktusz, Mikulás-virág (fellevél, nem virág), magyal, fagyöngy (sárga – csak tölgyön és szelídgesztenyén él, fehér – mindenhol, csak tölgyön nem). Dec. 25. – Karácsony: Egyházi és családi ünnep. Munkatilalom. Jézus születésnapja. Dec. 25. – Karácsony másodnapja, István napja. Szent István államalapító király névadója. Dec. 31. szilveszter – Óév temetése. Újévre szerencsejelképek: kéményseprő, 4 levelű lóhere, malac, patkó, lencse. - jósló hiedelmek - zajcsapás - szilveszteri köszöntő Jó tudni: Víz: tisztító, gyógyító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja pl. a húsvéti locsolásnak, a karácsonyi, szilveszteri aranyosvíznek. Tűz: tisztító, gonoszűző szerepe volt a népszokásokban, pl. a virágvasárnapi kiszebáb elégetésekor, a Szent Iván napi tűzgyújtásnál. Tüzet, szentelt gyertyát gyújtanak pl. karácsonykor, húsvétkor, halottak napján. Gyertya: az örök életet és Jézust jelképezi, aki elhozta a megváltás fényét. Zajcsapás, zajkeltés a népszokások gyakori kísérője, gonoszűző, termékenységvarázsló célzattal, mint pl. a szilveszteri kongózás. Fa, faág, vessző: az életet, a termékenységet, a természet megújulását jelképezi, valamint házasságjósló (pl. katalinág, lucaág), rontáselhárító (pl. Szent György-napi, pünkösdi zöld ág), termékenység- és egészségvarázsló (pl. aprószentek napi vesszőzés), valamint szerelmi szimbólum (pl. májusfa). Alma: termékenység és a szerelem jelképe Dió: bölcsesség, Krisztus jelképe Fokhagyma: egészségvarázsló, rontáselhárító, gyógyító erejű


oldal 45


2016.

Tojás: újjászületés, termékenység, a keresztény vallásban a feltámadás szimbóluma. A húsvéti locsolás viszonzásaként jellegzetes ajándék, fehérvasárnap pedig a barátságkötés záloga. Kenyér: életet, bőséget, jólétet, a keresztény vallásban Krisztus testét jelenti. Hal: termékenység, bőség, a keresztényeknél Krisztus jelképe, jellegzetes böjti étel. Bárány: ősi áldozati állat, mely a születést, újrakezdést szimbolizálja. Disznóhús: szilveszterkor és újévkor azzal az indokkal eszik, hogy a disznó előtúrja a szerencsét. Falánkság, bőség jelképe volt már az ókorban is. Baromfihús: szilveszterkor, újévkor tiltott étel, mert a néphit szerint hátrakaparná, elrepítené a szerencsét. Márton napján viszont a ludat bőség és egészségvarázsló céllal ették. Február 2. - Gyertyaszentelés - ha kijön a medve és meglátja az árnyékát, visszabújik, mert hosszú, kemény tél lesz Február 3. - Balázsolás Február 19. - Havat viszi Zsuzsanna Február 23. – Jégtörő Mátyás Március 4. – Kázmér (méhek kiengedése) Március 18-19.21. – Fagyos szentek

Séta és kirándulás szerepe a nevelésben (a helyi adottságok figyelembevételével) A külső világ tevékeny megismerésénél igénybe kell vennünk a természetet. Fontos, hogy legyen természetsarok az iskolában, hogy behozhassuk a külső világot és megmutathassuk a gyerekeknek. Pl. … Séta: szervezeti forma. Azért jó, mert a közvetlen megfigyelés és tapasztalatszerzés lehetőségét adja. Környezetvédelmi ismeretekkel és tevékenységekkel formálja a helyes magatartást és az ökológiai szemléletet. A séta és a kirándulás közti különbség: Idejében és tartalmában van különbség. A séta rövidebb és célirányosabb, a kirándulás mindig komplexebb. A séta fajtái 1. Didaktikai szempontból: - az új ismeret nyújtását megelőző séta (nagy a motiváló erejük ezeknek a sétáknak) pl. háztáji állatok megismerése, kacsa illata … - az új ismeret feldolgozását elősegítő séta (pl. a zöldségek megismertetésekor elmegyünk a piacra) az új ismeretek feldolgozását bezáró séta (itt az ismeretek rendszerezése, összegzése, összegzése, téma elrendezése történik meg) 2. A természetet vagy a társadalmat akarjuk-e megismertetni? 3. Műveltségi területek szerint történő csoportosítás: - specifikus: egy-egy területhez tartozó ismeretek - komplex: ötvözzük a különböző műveltségi területet. A séták szervezést igényelnek. Érdemes a séta helyszínét előre bejárni, hogy valóban ott vannak-e pl. azok a növények, amiért oda megyünk a gyerekekkel. Kiderül az is, hogy mennyi idő kell a terület bejárásához, van-e mérgező növény, terep milyen. A terepi munkának vannak szabályai: - mindig legyen kísérőszülő velünk - tudjuk, hogy a gyerekeknek milyen problémái vannak (pl. klausztrofóbia, barlang stb.) - nincs rossz idő, csak alkalmatlan öltözék. Fontos a környezetnek, időjárásnak megfelelő öltözék. Nejlonszatyorral nem kirándulunk! Bakancs, hátizsák, nagyító, stb. - Pöszmötölés módszere: minden ami az utunkba akad, azt megnézzük, megvizsgáljuk: pl. hangyabolyt látunk és megismerkedünk a hangyák életével. Hangyaboly – megpiszkáljuk, hangyasavat spriccelnek – megszagoljuk. - Kiránduláson jó a báb használata (pl. ovis csoport kedvenc bábja). A báb észreveszi pl. ha valaki szemetel, hangoskodik, vagy ha valami új dolog kerül az utunkba, és felhívja a gyerekek figyelmét rá, időjárás-változásra is. Helyi tanterv Környezetismeret 2013-as változat + Környezetkultúra kiegészítés

oldal 46


2016.

Helyszínek: 1. Mesterséges helyszínek: – múzeumok (mezőgazdasági, természettudományi, közlekedési, stb.) Itt mindig az óvónéni vezesse körbe a gyerekeket, ne pedig a múzeumi kísérő. - állatkert - vadaspark (az állatok saját élőhelyeiken figyelhetők meg) - planetárium - Csodák Palotája 2. Természetes helyszínek: Jó ha közel van , mert évszakosan meglátogathatják a gyerekek. Megfigyelhetik a változásokat, az emberi beavatkozásokat (favágás). A/ Őszi megfigyelések: - időjárási jelenségek megfigyelése (pl. köd, harmat, dér, hulló falevél, avar surrogását hallgatni, stb. Katicát és más rovarokat összegyűjteni hazavinni üvegben, beásni, megfigyelni. - időjárási elemek megfigyelése (napsugár, hőmérséklet, csapadék, szél) - felhőformák megfigyelése (kreativitás fejlesztése) nagy, alacsony paplanból havazás, nagy gomolyfelhő, zivatar - termések gyűjtése (mindent gyűjtünk, amit a természet elenged: falevelek, tobozok, stb.) - fakéreg vizsgálata: a zuzmók a levegő tisztaságát mutatják (zuzmótérkép) - ökörnyál megfigyelése: a pókok közlekedőszála (utazófonala) - költöző madarak megfigyelése (gólyák: a hőmérséklet változása miatt költöznek) + fényváltozás. Nyújtott nyakkal, felszálló légáramlatot kihasználva, mágneses térerőt is érzékelik. - őszi időjárás hatása a közlekedésre, pl. köd – balesetveszély - őszi gyümölcsök (szőlőszüret, almaszedés, dióverés, szörp és lekvárkészítés) … - kertészkedés az óvoda kertjében (pl. a gumós növények hagymáit felszedni) - földigiliszta hasznosságának bemutatása - éti csiga (védett!) mozgásának megfigyelése (üvegre tesszük: nyálkát húz, ha csöndben vagyunk, hallani lehet ahogy pl. salátát eszik) reszelős… - termésbábok készítése (gesztenyebáb. Csutkababa) B/ Téli megfigyelések - időjárási jelenségek megfigyelése: fagy, zúzmara, dér, hó, havas és ónos eső és ezek hatása a közlekedésre - időjárási elemek megfigyelése: napsugár, csapadék, hőmérséklet, szél, a nappalok rövidülése: világítás kell már a szobában - a növényi test megfigyelése: a fák elvesztették a lombjukat, felismerhetjük-e őket levél nélkül, csak a fakéreg és szín alapján? - Állatok megfigyelése (tollazat – alkalmazkodás - bunda), nyomolvasás a hóban, saját nyomok készítése (róka - gyöngysor, nyúl – Y, őz – szív, veréb … ágú). - Hótisztaság vizsgálata - Madáretetés (csak Halottak napja után kezdjük): köles, napraforgó, alma, répa, dió, madáritató. Nem szabad a madarakat kenyérbéllel etetni! Az etetést nem szabad abbahagyni. … - A víz halmazállapotának megfigyelése - Hókristályok megfigyelése – hópehely papírból. Hótakaró: sok levegőt tart., rossz hővezető, … C/ Tavaszi megfigyelések - időjárás - fény-árnyék - szél: sárkányeregetés - a tavasz első virágai (kékek, sárgák, fehérek) - a folyó sodrásának megfigyelése - a folyó tisztaságának megfigyelése: zavaros-e, van-e szaga, van-e mechanikai szennyeződés rajta, milyen az élővilága, stb. Amelyik vízben van rák, abból inni lehet. Helyi tanterv Környezetismeret 2013-as változat + Környezetkultúra kiegészítés

oldal 47


2016.

békapete átalakulásának megfigyelése költöző madarak fészekrakása, etetés, párosodás szivárvány megfigyelés eső után veteményeskert kialakítása, kertészkedés avar kibontása, hogy vannak a katicák? lepkeröptető – virágról-virágra – kosárka, kefécske napenergiát használó zuhanyzó készítése tányérba cukros víz – méhek

D/ Nyári megfigyelések - időjárási elemek megfigyelése - zöldségek, gyümölcsök betakarítása, vitamintál, szendvics, saláta - nyári kerti munkálatok – ágyás rendeltetése - gyógynövények gyűjtése - legelő állatok megfigyelése - katica táplálkozásának megfigyelése (levéltetveket eszik) - madarak táplálkozása - béka Időjárás megfigyelésének algoritmusa - napsütés - szelek (ha nem fúj, kendővel, erőssége) - csapadék - hőmérséklet Biológiai algoritmus - állatok teste miből épül fel - kültakarója - színe, mozgása, táplálkozása - hogy hívják az anyát és az apát Növények Megfigyelés algoritmusa - lelőhely - részei - hossza … Állatok megfigyelésének algoritmusa - élőhely - teste felépítése - kültakarója - táplálkozása - szaporodás - ivadékgondozás


oldal 48


2016.

Erdei iskola

Olyan gyerekeknek hoztak létre (korrekciós céllal) erdei iskolákat, akik valamilyen betegség miatt lemaradtak a tanulásban és rászorultak az erdei levegőre. Erdei iskolákat a szülők is egyre gyakrabban és jobban támogatják, hogy akár pár napra elvigyék oda gyerekeiket. Ugyanazok az elvek és módszerek alkalmazhatóak ott is, mint máshol. Gyakorlati lehetőségek: - a leggyakrabban előforduló növények megismerése (növényhatározó használható). Pl. kiválasztják a nap növényét és arról megpróbálnak mindent megtudni. - mérgező növények megismertetése + gyógynövények … - állatok megfigyelése (párválasztás, ivadékgondozás). Itt is ki lehet választani a nap állatát. - csillagos égbolt megfigyeltetése, egy-két csillagkép és a tejút megfigyelése (kis göncöl, nagy göncöl, sarkcsillag, …) - levéltisztaság-vizsgálat (celluxszal) - kéregminta vizsgálat (pauszpapírt rátenni a kéregre s zsírkrétával átszínezni) bükk simább mint a tölgy - zuzmótérkép - víz szennyezettségének vizsgálata - rovarok megfigyelése: pl. gödörbe mézet tenni, letakarni és megfigyelni, ki járt arra gödörbe sajt – odamennek-e a bogarak - gyógynövények gyűjtése: óvodában – teafőzés gyógynövényekből. Az egészségnevelés is része az ismeretnek. Megelőzést is végzünk. Régen az emberek úgy jöttek rá, hogy mit mire használjanak, hogy megfigyelték az állatvilágban. A gyógynövénygyűjtés szabályai: a legjobb gyógyhatása a frissen szedett gyógynövényeknek van. Csak egészséges, tiszta, féregmentes növényt gyűjtsünk. Napsütéses időben, száraz állapotban, a harmat felszívódása után gyűjtsünk. Nem lehet gyűjtőhely a műtrágyázott szántóföld, legelő, a szennyezett, fertőzött vizek partja, a vasúti töltés, valamint a nagy forgalmú utak, autópályák, ipartelepek környéke. Tudjuk, hogy mi az amit begyűjtünk, és mire kell használni. Gyűjtés közben ne nyomkodjuk a leveleket és virágokat, ne használjunk műanyag szatyrot és zacskót a gyűjtéshez, mert ezekben befülled a gyógynövény, és később a szárításnál megfeketedik. Szárítás előtt ne mossuk meg, kivéve csak a gyökereket. Szárítjuk őket, majd morzsoljuk. Tárolásukhoz üvegek vagy lezárható kartondobozok a legmegfelelőbbek. Mellőzzük a műanyag edényeket és bádogdobozokat! A gyógyfüveket óvjuk a fénytől! Csak egy télre gondoskodjunk előre! A gyógyfüvek ugyanis idővel elvesztik gyógyhatásukat. Illóolajok párologtatása – baktériumölő hatása van. A gyógynövényeket felhasználhatjuk: teaként, illóolajként, gyógynövénypépként, kenőcsként és olajként. - Cickafark: vértisztító, fokozza a vérképződést. Meghűlés ellen, női bajokra, megszünteti az étvágytalanságot, elmulasztja a gyomorgörcsöket, fokozza a bélbolyhok tevékenységét. - Csalán: minden része gyógyító hatású. Magas a C-vitamin tartalma. A csalán a legjobb vértisztító s vérképző gyógynövényünk, ezért igen hatásos vérszegénység és más súlyos vérmegbetegedés esetén is. Segíti a székletürítést, jó ekcémára, fejfájásra, csökkenti a vércukorszintet, véd a vírusos megbetegedésektől és baktériummal fertőzött váladékoktól. A csalántinktúra minden hajnak jót tesz. - Diófa: A diólevélből főzött tea igen hatásos szer székrekedés, étvágytalanság esetén, továbbá nagyszerű vértisztító. Tejkiütés, fejkoszmó, és rüh esetén zöld diólevelének főzetével mossuk le az érintett helyeket. Az ilyen főzettel történő lemosások illetve fürdők pattanások, gennyes kiütések, lábizzadás és fehérfolyás esetén is segítenek. Szájpenész, a fogíny, a torok és a gége megbetegedésekor öblögessünk vele. Hajhullás vagy fejtetvesség esetén alaposan dörzsöljük be vele a fejbőrt. - Gyermekláncfű: Az egész növény gyógyító hatású. Megszünteti a bőrviszketést, a sömört, a kiütéseket, megtisztítja a gyomrot mindenféle pangó anyagtól. Vértisztító + virágzás előtt salátának. - Kakukkfű: Szellemileg felfrissít, jót tesz a gyomornak, elmulasztja a reggeli köhögést és általában jó közérzetet teremt. - Kamilla: Mindenre jó gyógynövény, különösen kisgyermekek számára javallható. Bármilyen betegség, mindenekelőtt hasfájások és görcsök esetén jó a kamillatea. De segít puffadás, Helyi tanterv Környezetismeret 2013-as változat + Környezetkultúra kiegészítés

oldal 49


2016.

hasmenés, kiütés, gyomorbántalmak, álmatlanság, láz, fog- és sebfájás esetén is. A kamilla izzasztó, nyugtató és görcsoldó hatású, ezenkívül fertőtlenítő és gyulladásgátló, bármilyen, de különösen a nyálkahártya-gyulladás esetén. Külsőleg: gyulladt szem, kötőhártya-gyulladás, viszkető és nedvedző bőrkiütések borogatására és lemosására, fogfájáskor öblögetésre, sebek lemosására használhatjuk. Inhalálva: jó nátha, arc- és homloküreg-gyulladás esetén. Lázcsillapító hatása is van. Köhögéscsillapító, hashajtó kicsit, gyomornyugtató. FOGALMAK ISMERETE:

Időjárás A levegő fizikai állapotának változása Hidegfront Meleg front KÖD ősszel gyakori képződmény, mely a talajszinten elhelyezkedő igen kis vízcseppekből álló felhő. Fajtái: kisugárzó vagy talajköd, ( földfelszín kisugárzásából következő lehűlés eredménye. Az áramlási köd akkor alakul ki, ha a lehűlt talajfelszín fölé meleg levegő áramlik. Mindkét esetben a levegő nedvességtartalma csapódik ki a szennyezőanyagokra. Mi a Felhő? (levegőben elegendő vízgőz van, és a levegő a magasba tud emelkedni, ott lehűl, és a benne lévő vízgőz vízcseppé formálódik, kicsapódik)-(kell a korom és a por is) Vízfelhő, jégfelhő Magasságuk szerint (alacsony, közép, magas) Formájuk szerint: réteg, gomoly, pehely CSAPADÉK. Milyen csapadékféleségeket ismerünk: eső, ónos vagy ólmos eső, havas eső, hó, jég, hódara, (Az alsó légkör legalsó részében (troposzféra) létrejövő felhőkből esik) HAVAS ESŐ, OLMOS- ÓNOS ESŐ, ÓNOS SZITÁLÁS Mi a KONDENZCSÍK - mesterséges felhő A kicsapódási magvak a repülőgépek hajtóművéből kikerülő apró égéstermékek. Ezek felületére csapódik ki a vízgőz és megfagy. HARMAT, DÉR Nem felhőkből képződő csapadék a dér. A levegőben lévő vízgőz 0 º C alatti hőmérsékleten jégkristályok alakjában válik ki a hideg tárgyak felületére. ZÚZMARA: tartós hideg után akkor keletkezik, ha az adott terület fölé párás az ott lévőnél enyhébb levegő áramlik. Ez a hideg felületektől hírtelen lehűl és benne lévő vízcseppek tűk, TÜSKÉK FORMÁJÁBAN JELENNEK MEG. JÉGVIRÁG: zúzmarához hasonló kristályos szerkezetű finom rajzolatú jégréteg.(Üvegen ha jelentős a külső- belső hőmérsékletkülönbség)a SZÉL: a levegő különböző sebességű vízszintes irányú mozgása, a magas légnyomású hely felöl az alacsony légnyomású hely felé fúj. Előidézője az azonos szinten kialakuló légnyomáskülönbség. LOMBLEVÉL gázcsere, párologtatás és a fotoszintézis helye. (Szerves anyag előállítása a Nap fényenergiájának segítségével a talajból felvett vízből, és a levegőből felvett szén- dioxidból) TŰLEVÉL SZMOG KÖRNYEZETSZENNYEZŐDÉS


oldal 50


2016.

KÉRDÉSTÍPUSOK (irányultságuk szerint)

TÉNYRE: Ki?, Mi?, Hol?, Milyen?, Mikor?, Mit?, Hová?, Merre? MEGÉRTÉSRE: Mi a lényege?, Mi a legfontosabb?, Hasonlítsd össze! ALKALMAZÁSRA: Csoportosítsd!, Ha, akkor…, Milyen az, ha…? Nem értem. Meg tudod magyarázni? ELEMZÉSRE: Mit állapíthatunk meg?, Mi mindent lehetne róla elmondani?, Mire lehet következtetni?, Hol lehettem, ha …?, Miből gondolod?, Mi lenne, ha….?, Hogyan bizonyíthatjuk? SZINTÉZISRE: Ki tudnátok találni?, Ki az, aki…?, Hogyan lehetne megoldani?, Hogyan lehetne kijavítani?, Mi történik, ha….?, Mi történne, ha…? ÉRTÉKELÉSRE: Egyetértesz vele?, Úgy véled?, Biztos vagy benne?, Azt gondolod, hogy…? Mi a véleményed?, Melyik tetszik?, Miért?, Ki gondolja másképp?


oldal 51


2016.

ZÖLD NAPOK

Február 2.

A Vizes Élőhelyek Világnapja

Március 22.

A Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Április 18.

Műemlékvédelmi Világnap

Április 22.

A Föld Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Július 1.

Építészeti Világnap

Szeptember 16.

Az Ózon Világnapja

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 1.

Habitat Világnap

Október 5.

Az Állatok Világnapja

Október 21.

Földünkért Világnap


oldal 52


2016.

A gyermeki szükségletekhez igazítható tevékenységek  Mozgásigény kielégítése  Tevékenység vágyának kielégítése  A tanító biztonságot adó személyével való együttlét igényének kielégítése  Társigényből fakadó vágy kielégítése  Az elismerés iránti vágyból táplálkozó igény kielégítése  Sikerélmény kielégítése  Kíváncsiság kielégítése  Kompetencia igényének kielégítése  Megismerési vágy kielégítése  Alkotásvágy kielégítése


oldal 53

Helyi tanterv KÖRNYEZETISMERET 1-4. ÉVFOLYAM. Célok és feladatok a tantárgy tanítása kapcsán

Recommend Documents